Ez a dokumentum a Leveg - mek.oszk.humek.oszk.hu/09700/09770/09770.pdf · nık gyerekek fØrfiak...

Ez a dokumentum a Levegő Munkacsoport Zöld könyvtárából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia.

Bevásárlóközlekedés � A helyi ellátást javítsuk

vagy újabb bevásárlóközpontok épüljenek?

Írták:Wolfgang Rauh

Leopold AchathallerHeinz KleweRoman RiedelRudolf SchnickerAnja SimmaFranz Skala

Szerkesztette:Willi Nowak

2

VCÖ—MKK—Levegõ Munkacsoport Bevásárlóközlekedés

A mû eredeti címe:Einkaufsverkehr � Nachversorgung versus EinkaufszentrenWissenschaft & Verkehr 2/1996Wien, 1996Verkehrsclub Österreich (VCÖ, Osztrák Közlekedési Klub)Dingelstedtgasse 151150 WienTelefon:(0222) 893 26 97Fax: (0222) 893 24 31

Németbõl fordította: Beliczay Erzsébet

Felelõs kiadó: Lukács AndrásTechnikai szerkesztõ: Susánszky FerencISBN 963

Magyar fordítás: ©Magyar Közlekedési Klub, 1997

2041 Budaörs, Pf. 102Telefon: 206-5576, 206-5598, 206-5599, 140-6097

Fax: 165-0438Drótposta: [email protected]

3

Bevásárlóközlekedés VCÖ—MKK—Levegõ Munkacsoport

Az Osztrák Közlekedési Klub köszönetétfejezi ki mindazoknak az intézmények-nek, amelyek e kiadvány megjelenésétanyagilag támogatták:

A Környezet, Ifjúság és Család Minisztéri-umának

Az Állami Gazdasági és Közlekedési Mi-nisztériumnak

A Belügyminisztériumnak

A következõ tartományoknak:Alsó-Ausztria,Felsõ-Ausztria,Salzburg,Steiermark,Tirol,Vorarlberg,Bécs

Városközösségeknek:Bregenz,Bruck/Mur,Graz,Leoben,Spittal/Drau,St. Veit/Glan,

Piacközösségeknek:Bischofshofen,Frohnleiten,Götzis,PerchtoldsdorfMédiatulajdonos és kiadó:

Elõszó az osztrák kiadáshoz 5

Bevásárlás 7Mindennapi bevásárlásaink 7Mi motiválja a vevõt az üzlet kiválasztásánál? 9A kereskedelem szerkezete 11

A vásárláshoz használt közlekedési eszközök 12Hogyan jut el a vevõ az üzletbe? 12Ki a legjobb vevõ? 15

A helyi ellátás jelentõsége 16Az élelmiszer-kereskedelem fejlõdése 16Amiért a helyi ellátás veszélybe került 17Bevásárlóközpontok 18A településen belüli bevásárlóközpontok 20

A helyi ellátás megõrzése 23Tervezés, irányítás (menedzsment), piacbiztosítás (marketing) 21A helyi vegyesbolt 23

A helyi ellátás biztosítására teendõ intézkedések 26Mozgó boltok 26Kézbesítõ szolgálat � házhoz szállítás 28

Vásárlókörzetek közlekedési kapcsolatai, forgalomfeltárás és -kialakítás 31A forgalomfeltárással szembeni követelmények 31Amire a településközpontok forgalomfeltárásánál törekedjünk 38Gyalogosövezetek 39Idõszakos gyalogosövezetek 41Forgalomcsillapítás 42Járdák 43Tervezés � kialakítás 45

Falusi és városi településgazdálkodás 49Tudatformálás és településmarketing a községekben 49Példa: �A helyi ellátásért� mozgalom 51Ötletek a városmarketinghez 53

Egyenlõ esélyt a helyi ellátóknak és a bevásárlóközpontoknak 55Egyenlõtlen versenyfeltételek 55Területrendezés 57

Függelék: 61Források, irodalom- és képjegyzék 61VCÖ �Tudomány és Közlekedés� kiadványai 64Összefoglaló 65

Tartalom

4


A Magyar Közlekedési Klubot a Levegõ Munkacsoport tag-jai hozták létre 1991-ben. Az MKK célja a közlekedés ésszerû-sítésének elõsegítése, hozzájárulás egy olyan közlekedéspolitikakidolgozásához és megvalósításához, amely— a lehetõ legkisebbre csökkenti a környezetre és a természet-

re gyakorolt káros hatásokat, az energiafogyasztást, aterületfelhasználást, valamint a gazdasági és társadalmiköltségeket;

— a lehetõ legnagyobb biztonságot teremti meg mind a közle-kedõk, mind pedig a társadalom egésze részére,

— biztosítja a lehetõ legkevesebb akadályba ütközõ mozgé-konyságot és elérhetõséget, amely a társadalom és a gazda-ság hosszú távú fejlõdéséhez szükséges.

A fenti célok elérése érdekében az MKK feladata, hogyelõsegítse és támogassa— a gyalogos közlekedés számára — különös tekintettel a

gyermekekre — biztonságos, egészséges és kellemes körül-mények megteremtését;

— a kerékpáros közlekedés széles körû elterjesztését;— a tömegközlekedés korszerûsítését, fejlesztését;— a vasúti közlekedés fejlesztését, a közúti közlekedéshez vi-

szonyított részarányának növelését; — a társadalmi-gazdasági fejlõdéshez feltétlenül szükséges

közúti gépjármûforgalom feltételeinek javítását;— közlekedés által okozott környezetszennyezés csökkentését

olyan szintre, amely összhangban van a természet (beleértveaz emberi szervezetet is) teherbíróképességével;

— a ,,Szennyezõ, fizess!’’ alapelvnek a közlekedésben történõérvényesítését;

— a lehetõ leggazdaságosabb közlekedési megoldásokat;— a környezetbarát gépjármû-mûszaki megoldásokat;— a közlekedésbiztonság hathatós növelését; — a gépjármûforgalom csökkentéséhez vezetõ településpoliti-

ka kidolgozását és megvalósítását;— olyan mûszaki és egyéb jellegû fejlesztéseket (például a táv-

közlés fejlesztése), amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogyegyes tevékenységek a gépjármû-közlekedés kisebb igénybe-vételével hatékonyabban legyenek elvégezhetõk;

— a mozgássérültek közlekedési gondjainak enyhítését;— a lakossági részvétel lehetõségeinek bõvítését a közlekedés-

sel kapcsolatos döntéseknél;— a fenti feladatokhoz kapcsolódóan a lakosság széles körû tá-

jékoztatását, beleértve a szervezett oktatás (például iskolák)

keretében végzett felvilágosító munkát;— a hasonló célú hazai és külföldi mozgalmakkal való kapcso-

latok kiépítését és fejlesztését.

Az MKK tagja a brüsszeli székhelyû Európai Közlekedési ésKörnyezetvédelmi Szövetségnek (T&E).

A címû havilap rendszeres tájékoztatást ad azMKK tevékenységérõl, valamint a közlekedéssel összefüggõ kör-nyezetvédelmi és egyéb kérdésekrõl. Az MKK tagjai a lapot díj-mentesen megkapják.

AZ ÉSSZERÛEN KÖZLEKEDÕK KLUBJA

2041 Budaörs, Pf. 102Telefon: 206-5576, 206-5598, 206-5599, 140-6097

Fax: 165-0438Drótposta: [email protected]

Lépjen be Ön isa Magyar Közlekedési Klubba!

Tagdíj: évi 900 Ft,diákoknak és nyugdíjasoknak

évi 450 Ft.

Jogi tagok tagsági díja:külön megállapodás szerint.

ÉSSZEL JÁRJ,TOVÁBB ÉLSZ!

6


Elõszó az osztrák kiadáshoz

Ma még legtöbbször úgy mondjuk, bevásárolni „megyünk”. Desokszor a bevásárlásainkat autóval, tömegközlekedési eszközök-kel vagy kerékpárral bonyolítjuk le. Nem ok nélkül, mert a bol-tok egyre távolodnak a lakásunktól, és egyre több az olyan tele-pülés, ahol még élelmiszerüzlet sincs többé. Ezzel egy idõbennõ a zöldmezõs bevásárlóközpontok száma. A néhány éve méga közelben megvásárolható árukat ma gyakran csak nagy távol-ságokból szerezhetjük be. Sok esetben még a napi bevásárlássem oldható meg autó nélkül. Ezért nõ folyamatosan a két-vagy többautós háztartások száma. Mégis jóval több háztartás-ban nincsen autó — még vidéken sem.

A hiányzó helyi ellátás nagyon sokba kerülhet, és terhelinemcsak a polgár, hanem a település költségvetését is. A terü-letfoglalásnak is ára van, csakúgy, mint a vásárlóerõ áthelye-zõdésének, a levegõ tisztán tartásának és a lakosság sorvadá-sának. Ha a zöldmezõs bevásárlóközpontok viselnék ezeket aköltségeket, és beépítenék az áraikba azt, amit a közlekedésidugókkal, területfoglalással, meghosszabbodott útigénnyel,idõveszteséggel a vásárlóknak okoznak, akkor megszûnne azaz elõnyös ár, amelyet most a „sarki fûszeressel” szemben kí-nálnak.

A „Bevásárlóközlekedés” c. kiadvány az élet igen fontos te-rületérõl foglal össze adatokat és tényeket, megoldási javaslato-kat ismertet, és sok település, kereskedés és közlekedési vállal-kozás gyakorlatban kipróbált intézkedéseit mutatja be. Olyano-két, amelyek felismerték, hogy a helyi ellátás nemcsak a vásár-ló számára elõnyös, de az üzemeltetõnek is megéri.

Dr. Willi Nowak,a VCÖ ügyvezetõje

7


A bevásárlás mindennapjaink lényeges része, hiszen a napontamegtett utunk 20–30%-a a kereskedõkhöz vezet. Majdhogynemminden munkanapon vásárolunk legalább egy helyen.

Leggyakrabban élelmiszert vásárolunk

A bevásárlások kétharmada élelmiszer-beszerzés. Ebbõl is-mét csak kétharmad a napi szükségletek beszerzésére megy el,egyharmad pedig a nagyvásárlásokra. A legtöbb más árura rit-kábban kerül sor, mint havonta.

Míg az összes háztartás rendszeresen vásárol élelmiszert anapi szükségletek fedezésére, a háztartások 75%-a nagybevásár-lásokat is végez (a leggyakrabban a szakmunkások, vezetõ beosz-tásúak, közalkalmazottak, illetve családjaik, ott, ahol a házaspá-rok mindketten dolgoznak; a legritkábban a nyugdíjasok).

A vásárlásra jutó haszon az élelmiszer-kereskedõknél jelentõ-sen kisebb, mint bármely más árunál. Az európai országokban aháztartási kiadások 16–40%-át fordítják élelmiszerekre. (11)

A legtöbb bevásárlóút a helyi boltokba vezet

A legrövidebb utat a lakás és a bolt között a napi élelmisze-rek beszerzésekor tesszük meg. Egy bécsi vizsgálat azt mutatja,hogy az ilyen bevásárlások 59%-át a közelben bonyolítják le (10perces gyalogláson belül), és csak 1%-ot a városhatáron kívül.

Bevásárlási úti célok árucsoportok szerint Bécsben

ÚticélÚticélÚticélÚticélÚticél ÉlelmiszerÉlelmiszerÉlelmiszerÉlelmiszerÉlelmiszer Más árukMás árukMás árukMás árukMás áruk(gyors beszerezhetõség) (választék igénye)

napi szükséglet nagybevásárláskörnyék 59% 33% 11%a kerületben 31% 41% 40%Bécs egész területén 9% 17% 37%Bécsen kívül 1% 9% 12%

Forrás: 18. Városi Ügyosztály, A bécsiek bevásárlási szokásai 1993.(34)

A legkedveltebb üzlettípusok ennek megfelelõen a gyalog el-érhetõ távolságban fekvõ önkiszolgálóboltok, ABC-áruházak és akis „szatócsboltok”. A bécsiek 57%-a soha sem utazik ki egy tá-volabb fekvõ nagyobb üzletegyüttesbe, bevásárlóközpontba.

Az egyéb áruk közül a fehérnemût, harisnyát, cipõt, vala-mint a fotócikkeket a bécsiek jobbára a saját városrészükbenvásárolják, míg a felsõruházatot és háztartási eszközöket másvárosrészekben is, sõt a sportszereket, illetve bútorokat a vá-roson kívül is.

BevásárlásMindennapi bevásárlásaink

Ha a lakás- és nyaralási költségeket ki-emeljük, akkor a legtöbb pénzt a háztar-tásokban élelmiszerekre költjük

Forrás: A Voralbergi Tartományi Kormány Hivatala 1995.(5)

A háztartások kereskedelmi kiadásai(lakás és nyaralás nélkül)

élelmiszer29%

egyéb27%

ruházat15%

autó16%8%

5%

berendezések

illatszerek

Leggyakrabban élelmiszereket vásárolunkA bevásárlások száma havonta, háztartásonként

Élelmiszer: napi szükségletélelmiszer: nagybevásárlás

házon kívüli étkezésekfehérnemû, harisnya

cipõférfi felsõruházatnõi felsõruházatfotó, film, videó

hanglemezekkönyvek

szerszámok és anyagok

Forrás: 18. Városi Ügyosztály, A bécsiek bevásárlási szokásai 1993.(34)

A bevásárlások kb. kétharmadát azélelmiszerbeszerzések teszik ki

0,20,95

0,6 0,4

0,9 0,6 0,9

2,33,7

4,89,5

8


A bevásárlóutak mindössze 6%-ánál lépik át a bécsiek a vá-ros határát. Itt tehát a zöldmezõs bevásárlóközpontok szerepe, el-lentétben az általuk okozott problémákkal, elenyészõ. A városonkívül a legnagyobb arányban, 27%-ban a bútorkereskedõket ke-resik fel.(34)

Más képet festett a vizsgálat egy Gmunden nevû kisvárosban.A megkérdezettek a napi élelmiszer-szükséglet több mint 50%-átegy új bevásárlóközpontban szerzik be, míg a belvárosi üzletek-ben csak a vevõk 20%-a vásárol. Papíráruknál, fotócikkeknél,ruházatnál, cipõnél, sportszereknél és villamos berendezéseknéla vásárlások nagyobb része (40–60%) a belvárosban bonyolódikle, de ruházatért, cipõért a vásárlók mintegy 20%-a elmegy azolyan nagyobb városokba is, mint Wels és Linz. (67)

A nõk a leggyakoribb vásárlók

A nemek közötti hagyományos munkamegosztás tükrözõdikvissza több város jelentésében — a nõk végzik nagyobb aránybana bevásárlásokat.

Rendszerint a nõk és a férfiak is egyedül vásárolnak(60–90%), a családi bevásárlás ritka esemény.

Nõk végzik nagyrészt a bevásárlásokat

Legtöbbször az asszonyok végzika napi bevásárlást � és rendsze-rint gyalog. A családi autó ritkánáll bevásárlásokhoz rendelkezésre.Csak a háztartások 17%-ában vanegy második autó is. (45)

Nõk a leggyakoribb vásárlókNõk a leggyakoribb vásárlókNõk a leggyakoribb vásárlókNõk a leggyakoribb vásárlókNõk a leggyakoribb vásárlók

SalzburgSalzburgSalzburgSalzburgSalzburg (belvárosibevásárlás)GötzisGötzisGötzisGötzisGötzis (napi élelmi-szer beszerzése)MünsteMünsteMünsteMünsteMünster(élelmiszerbolt)MünsterMünsterMünsterMünsterMünster(ABC-áruház)LinzLinzLinzLinzLinz(élelmiszerbolt)LinzLinzLinzLinzLinz(bevásárlóközpont)

nõk gyerekek férfiak

21%

10% 23%

39%

55%

44%

56%44%

56%

45%

61%

67%

79%

Forrás: Kaul A. Götzis alközpont (Marktgemeinde) 1992. (35), ADFC 1991.(1)

9


A különbözõ vizsgálatok különféle következtetésekre jutnak ab-ban, hogy mi motiválja a vevõt egy bizonyos üzlet kiválasztásá-ban. Ennek egyik oka az, hogy a kérdéseknél ritkán tesznek kü-lönbséget az üzlet elhelyezkedése, illetve típusa között. Ahhoz,hogy egy kereskedõ megértse, és ki is használja a vevõk moz-gatórugóit, tisztában kell lennie üzlete környékével (helyszín)és az üzlet jellegével.

Az élelmiszer-kereskedelem különbözõ üzletfajtáinakelõnyei

A vevõk élelmiszert rendszerint különbözõ boltokban vásárol-nak, amelyeket három csoportba oszthatunk. A vásárlási döntésmennyiségi motivációi között minden csoportnál más-más in-dokok állnak az elõtérben:

A helyi boltba (tipikus élelmiszerbolt) a vevõk mindenek-elõtt a térbeli közelség miatt mennek, ennek ellenére elvárás azolcsó és viszonylag széles kínálat.

Diszkontnál a vevõk igen alacsony árakat várnak el, korlá-tozott választékkal.

Nagypiacra a vásárló a gazdag választék miatt megy, emel-lett a jó autós megközelíthetõséget is megkívánja.

A választást azonban olyan minõségi elemek is befolyásol-ják, mint az áruk színvonala, áttekinthetõ áruterítés, a bolt tisz-tasága és a személyzet kedvessége.(26)

A távolság és az elérhetõség jelentõsége

Az üzletek és a lakások közötti távolság határozza meg, hogymilyen közlekedési eszközt választunk a vásárláshoz. Az üzle-tek kiválasztásánál szerepet játszik az, hogy a vevõk gyalogvagy valamilyen közlekedési eszköz igénybevételével érhetik-eel a boltot. Salzburgban, Grazban és Nürnbergben a belvárosivásárlás motívumaira vonatkozó felmérések hasonló eredmé-nyeket mutatnak. A vevõk 76–83%-a fontosnak tartotta a gya-logos elérhetõséget, 65–86% fogadta el a tömegközlekedést,míg gépkocsival 26–49% ment szívesen vásárolni. A boltokmegválasztásának 5 másik tényezõjével összehasonlítva az elõ-nyös parkolást mindhárom esetben a legkevesebben említették.Hasonló eredményeket mutatott a felmérés Gmundenban is.(22,

55, 56)

A felmérések szerint a parkolás biztosítása csak közepes je-lentõségû a kiválasztás sokféle szempontja között. Ha hátránytis jelent a kevés parkolóhely, az üzlet számtalan más módonmegõrizheti versenyképességét.

BevásárlásMi motiválja a vevõt az üzlet kiválasztásánál?

A vevõk fõ szempontjai az üzletek megválasztásánálA vevõk fõ szempontjai az üzletek megválasztásánálA vevõk fõ szempontjai az üzletek megválasztásánálA vevõk fõ szempontjai az üzletek megválasztásánálA vevõk fõ szempontjai az üzletek megválasztásánál

mennyiségimennyiségimennyiségimennyiségimennyiségi minõségiminõségiminõségiminõségiminõségi

! közelség (a lakás�üzlet távolsága) ! az áru minõsége! elérhetõség ! kiszolgálás (személyzet)! ár ! az üzlet hangulata! választék ! az üzlet környezete

Minden üzlettípus más szempontok alapján vonzza a vevõketMinden üzlettípus más szempontok alapján vonzza a vevõketMinden üzlettípus más szempontok alapján vonzza a vevõketMinden üzlettípus más szempontok alapján vonzza a vevõketMinden üzlettípus más szempontok alapján vonzza a vevõket

Az üzlet fajtájaAz üzlet fajtájaAz üzlet fajtájaAz üzlet fajtájaAz üzlet fajtája A választás fõ szempontjaA választás fõ szempontjaA választás fõ szempontjaA választás fõ szempontjaA választás fõ szempontja

! helyi boltok ! térben közeliség! diszkont ! ár! nagypiac ! választék

A bevásárlási mód kiválasztását befolyásoló tényezõk(az értékelés 1-tõl (lényeges) 5-ig (nem fontos) volt lehetséges)

1 32 4 5

Forrás: Waidacher E., Gmundeni felmérés 1994 (67)

Gmundenban a minõséget és válasz-tékot keresik, de fontosnak tartjákaz elérhetõséget is.

nyitvatartási idõaz üzlet hangulataparkolási lehetõségtanácsadásárelérhetõségválasztékminõség

10


A puszta beszerzéstõl a vásárlás élményéig

A vásárlási motivációk alapján kétféle vásárlót különböztethe-tünk meg:! célszerûség alapján vásárolót! élményt keresõ vásárlót

A felmérések azt mutatják (67), hogy a célszerûség alapján vá-sárolók jobbára az alacsonyabb jövedelmi kategóriákból kerülnekki. Fõ szempontjuk az, hogy a szükséges árukat kedvezõ áronmegvásárolhassák. A bevásárlóközpontokban hosszabb idõre ele-gendõ, nagyobb mennyiséget, elõnyös áron szereznek be az egyesárufajtákból.

Azok, akik a vásárlás örömét keresik, általában a magasabbjövedelmûek. Készek a belvárosi szaküzletekben drága, értéke-sebb árukat vásárolni. Olyan vásárlási élményeket keresnek,amelyekhez sokkal inkább a városban, mint a bevásárlóközpon-tokban juthatnak hozzá. A bevásárlásukhoz a városi környezet, akellemes légkör, a vásárlás és más szabadidõs tevékenység össze-kapcsolása egyaránt hozzátartozik. A belvárosi üzletnegyedeksokkal inkább alkalmasak e tõkeerõs vásárlóerõ igényeinek ki-elégítésére, mint a bevásárlóközpontok.

Városiasság a mesterséges város helyett

A vásárlást szórakozásnak tekintõ vevõk az üzleti negyedekben,a növekvõ városok központjaiban találják meg, amit keresnek.Nagyra értékelik például a gmundeni belváros egymáshoz közelfekvõ üzleteit és a kellemes hangulatot. A látogatók mintegy ne-gyede a belvárosba séta céljából jön.

A gépjármûforgalom zavarja a vásárlás hangulatát. Egy iga-zán kellemes bevásárlókörutat csak a sétálóutcák biztosítanak.

A gépkocsiforgalomra berendezkedett bevásárlóközpontok el-engedhetetlen részei a kizárólag gyalogosok céljára fenntartottterületek. Esetenként szél- és esõvédõ építmények, sõt légkondi-cionálás is növeli a kényelmet. Gyakran megpróbálják az össze-kötõ utak kiszélesítésével, terek kialakításával a városok hangu-latát utánozni. Különféle hangulati elemek, növények, utcabúto-rok — például pihenõpadok, ivókutak, telefonfülkék — csalogat-ják a vevõket.

A vásárlási élmény szempontjából a bevásárlóközpontokegyes városi üzletnegyedekkel, utcákkal szemben elõbbre tarta-nak. Sok helyen azonban a kereskedõk egymással szövetkeznek(Werbegemeinschaften), hogy az utcájukat közös munkával, ren-dezvények szervezésével és az utcakép közös kialakításával von-zóbbá tegyék.

Azonban általában ahelyett, hogy a bevásárlóközpontok ve-võk által is kedvezõnek ítélt adottságait (széles, jól terített vá-laszték, gyalogosövezetek) a városi kereskedõk is megpróbálnáksaját területeiken kialakítani, túl hosszú ideje csak a parkolásilehetõségek szûkössége miatt ágálnak. (15)

Majd minden második Gmunden bel-városába tett út bevásárláshoz kap-csolódik.

A belváros felkeresésének okai

ott lakik 7%nyaralás 2%

bevásárlás47%

séta24%

ügyintézés11%

munkahely9%

Forrás: Waidacher E., Gmundeni felmérés 1994 (67) Grafika: VCÖ 1996

Nincs oka félni a bevásárlóköz-pontoktól azoknak a városibevásárlónegyedeknek, amelyektermészetes adottságait nem za-varja a gépjármûforgalom (Lindau,Németország).

11


A városok és falusi települések eltérõ körülményei különbözõkereskedelmi szerkezeteket kívánnak a lakosság optimális ellá-tása érdekében.

Bevásárlás a nagyobb városokban

Nagyvárosokban a napi élelmiszerektõl a tartós fogyasztásicikkekig minden árufajtából a településen belül adott a teljeskörû választék. A kereskedelmi vállalatok fajtája és elhelyezke-dése alapján két térséget különböztethetünk meg:! A napi szükségletek (különösen az élelmiszer-beszerzés) ki-elégítésére szakosodott üzletek az egész városban szét vannakszórva a lakások körzetében. A nagyobb laksûrûség miatt na-gyobb eladóterületen, széles választékot tudnak nyújtani, és avevõk többsége számára gyalogosan is elérhetõk.! A nem napi, illetve tartós fogyasztási cikkek árusítása gyak-ran bevásárlóutcákra, illetve vásárlónegyedekre összpontosul,ahol több, hasonló cikkeket áruló üzlet széles választékot tudegyüttesen kínálni. Ezek a területek legtöbbször jól megközelít-hetõk tömegközlekedési eszközökkel.

Bevásárlási lehetõségek kisebb városokban és falvakban

Vidéken az áruválaszték annál kisebb, minél kevesebben lak-nak a területen. Két üzlettípus mûködik:! A napi szükségletek kielégítését szolgáló boltokat a kisebbtelepüléseken is megtaláljuk. Az élelmiszer-kereskedõk ugyanjóval kisebb választékot kínálnak az egyes termékekbõl, ezzelszemben azonban sokkal többféle cikket (szövetek, vasáru).! Tartósabban használatos cikkeket rendszerint csak kisváro-sokban árulnak, és nagyobb választékot csak a térségek köz-pontjában találunk. Sok kis vidéki településrõl csak autóval le-het e boltokat elérni.

Zöldmezõs bevásárlás

A város széli, illetve a városon kívüli (zöldmezõs) bevásárló-központok elhelyezésükben eltérnek az integrált, belvárosi köz-pontoktól.

Az elmúlt évtizedekben ezek az üzletegyüttesek leginkább akis- és nagyvárosokon kívül fejlõdtek. E különlegesen nagy el-adóterû üzletek nagy választékot kínálnak elsõsorban a tartó-sabb fogyasztási cikkekbõl, de a napi szükségleteknek megfele-lõ árukból is. A bevásárlóközpontokat elsõdlegesen autós bevá-sárlásra tervezték.

A vásárlóhelyek száma (boltsûrûség) nemzetköziösszehasonlításban

A 10 000 lakosra jutó 69 eladóhellyel Ausztria jóval le vanmaradva az EU országainak átlagától, ahol az arány 112 eladóhely10 000 lakosra. Csak Izlandon alacsonyabb valamivel ez a szám,miközben még az Egyesült Államokban is több eladóhely áll a vá-sárlók rendelkezésére. Ausztrián belül Bécsben van a legtöbb el-adóhely, és a tartományok közül Felsõ-Ausztriában a legkevesebb.

A legnagyobb szektorban, az élelmiszer-kereskedelembenminden államban csökkent az eladóhelyek száma, míg egyébárucikkeknél nõtt. Ausztriában a növekedés az irodagépek, virá-gok és a sport- és játékáruk területén volt a legnagyobb.(11)

Az átlagos eladóhely-sûrûség lakosszámra vetítve az élelmi-szer-kereskedelemben a nagyvárosokban és vidéken nagyjábólazonos — Bécsben 412 fõre jut egy élelmiszerüzlet (a városrészekközötti nagyobb eltéréssel 220 és 580 között), Waidhofen an derThaya térségében 461 (a települések közötti eltérés 230–1400).

Nagy a különbség az eladótér nagyságát tekintve: Bécsben 10bolt jut egy km2-re, Waidhofen an der Thaya térségében viszontcsak 0,1. Ezáltal a vidékiek bevásárlóútjai lényegesen hosszab-bak, különösen ott, ahol nincs a községben bolt.

Nagy területû üzletek fogalommeghatározásaNagy területû üzletek fogalommeghatározásaNagy területû üzletek fogalommeghatározásaNagy területû üzletek fogalommeghatározásaNagy területû üzletek fogalommeghatározása

MeghatározásMeghatározásMeghatározásMeghatározásMeghatározás EladótérEladótérEladótérEladótérEladótér

Élelmiszer-áruház nagy élelmiszer-kereskedés 400�1000 m2

ABC-áruház nagy önkiszolgáló bolt jelen-tõs élelmiszerrészleggel 1000 m2-tõl

Szakáruház egyféle árucsoport nagy boltja 1500 m2-tõl(textil, cipõ, szerszám, fa,csempe, építõanyag)

Bevásárlóközpont egységesen tervezett 1500 m2-tõlés üzemeltetett együttes, kb. 100 000 m2-igegy vagy több áruházbólés sok kisebb boltból áll,nagy termékválasztékkal

BevásárlásA kereskedelem szerkezete

Forrás: Steinmann, O.: A bécsi fõ kereskedelmi utcák helye és fejlõdése 1986 (59)

Városkutatási Intézet: Bevásárlóközpontok fejlõdésének összehasonlítása 1990. (24)

12


Ma még igen sok esetben a bevásárolni menést szó szerint lehetérteni, mert vásárlás céljából sokkal többen gyalogolnak, mintmás célból. Az utóbbi években azonban a gépkocsis bevásárlásnövekedését és a gyalogos vásárlások csökkenését tapasztalhat-juk. Ez a változás sok kedvezõtlen hatást is jelez, mint például azellátás színvonalának csökkenése, vagy az utcák szerepénekmegváltozása. A közlekedési eszközök megválasztására ható té-nyezõk egyben támpontul szolgálhatnak ahhoz, hogy miként le-hetne az autós bevásárlás növekedését megállítani.

Gyalogosok

Bécs milliós városában 56%-ban gyalog vásárolnak. Az5000–200 000 fõs településeken ez az arány kb. 40%, míg a300–1000 fõs falvakban 20–30%. A legkisebb településeken,ahol semmilyen helyi ellátás sincs, gyakorlatilag nem lehet gya-log elmenni vásárolni.

Személygépkocsi-közlekedés

Az autós bevásárlás Bécsben a legalacsonyabb, 27%. Ugyanez az5000–200 000 fõs településeken 40%, a 300–1000 fõs falvakban60%, míg ott, ahol nincsenek boltok, 100% is lehet.

Kerékpáros közlekedés

A kerékpár használata a gépkocsival ellentétes tendenciát mutat.Leggyakrabban a kisvárosok lakói mennek kerékpárral bevásá-rolni. Máskülönben erõsen csökkent a kerékpárok használata,néhol 20%-nál nagyobb mértékben is. Átlagosan a kerékpárosbevásárlás 8% körül van.

Tömegközlekedés

Csak a 100 000 fõnél nagyobb városokban van olyan színvona-lon a helyi tömegközlekedés, hogy a bevásárlásoknál is említésreméltó szerepet játszhasson (kb. 15%). Kisebb településeken azautóbuszt és a vasutat is igénybe veszik a bevásárlásokhoz, leg-többször akkor, amikor a településhálózat központjába mennek.E közlekedési formánál látszik a legszorosabb összefüggés a tele-pülésnagysággal.

A vásárláshoz használt közlekedési eszközökHogyan jut el a vevõ az üzletbe?

A bevásárláshoz használt közleke-A bevásárláshoz használt közleke-A bevásárláshoz használt közleke-A bevásárláshoz használt közleke-A bevásárláshoz használt közleke-dési eszközök megválasztásáradési eszközök megválasztásáradési eszközök megválasztásáradési eszközök megválasztásáradési eszközök megválasztásáraható tényezõkható tényezõkható tényezõkható tényezõkható tényezõk

! Elérhetõség, a rendelkezésre állóközlekedési eszközök

! Áll-e a vevõ rendelkezésére gépko-csi, és milyen az üzletek parkolásikínálata

! Településnagyság, lakosszám! Laksûrûség, lakos/km2

! Eladóhely-sûrûség, az üzletre esõlakosszám

! Termékfajta, a vásárolt áru jellege! A lakás és az üzlet közötti távol-

ság, a helyi ellátás színvonala

Még mindig szó szerint gyalogo-san megyünk vásárolni nagyonsok esetben, különösen a nagyobbvárosokban.

A bevásárlóutak közlekedési eszközeiA bevásárlóutak közlekedési eszközeiA bevásárlóutak közlekedési eszközeiA bevásárlóutak közlekedési eszközeiA bevásárlóutak közlekedési eszközei (adatok%-ban)

*lakos gyalogos egyéb busz és vasút autó

5 5100

37

90

27

48

44624467

42

�1 16

�2941444 15

4110

14 825

1546

14

25

56

24

839 9

Forrás: VCÖ 1995 (62), Alton F., Koch H., Lummerstorfer K. 1995 (2)

Brunn (197*)Hollenbach (316*)

Bécs (1 539 848*)Linz (203 044*)Vöcklabruck (11 239*)Regau (5 365*)Waidhofen/Th. (4 232*)Dobersberg (738*)Kautzen (311*)

Osztrák átlag

13


összesen(100%)*közelben(36%)*lakónegyedben(72%)lakónegyeden kívül(28%)Bécsen kívül(6%)

A távolság a fõ befolyásoló tényezõ

A lakás és az üzlet közötti távolság a döntõ a közlekedési esz-köz megválasztásában. Választás 80%-ban az autó és a gyalog-lás között van. Rövidebb utakat döntõen gyalog, hosszabbakatgépkocsival tesznek meg.

Az úthossz összefügg az áruk jellegével, azzal, hogy az árutmilyen gyakorisággal vásároljuk. Ritkábban vásárolt áruknál(tartósabb jellegûeknél, mint a ruházat, cipõ, fotócikkek) egynagyobb területrõl származó vevõkör szükséges az üzlet gazda-ságos üzemeltetéséhez. Ilyen árucikkeknél csak nagyobb laksû-rûség mellett rövidebbek a távolságok. A legkisebb vonzáskörea kis élelmiszerüzleteknek van, itt a legnagyobb a gyalogos ve-võk aránya.

Ezeket az összefüggéseket jól mutatja, hogy a nagyvárosok-ban, mint amilyen Bécs is, egyes sûrûn lakott negyedekbenmég a tartósabb fogyasztási cikkeket is nagyobb részben (50–60%-ban) gyalogosan vásárolják. Itt állnak a nagyobb választé-kot biztosító üzletutcák is a vásárlók lakásaihoz közel a rendel-kezésre. A napi élelmiszer-vásárlásnál is itt érik el a gyalogosbevásárlások a 85–95%-os csúcsot.

Rövid távolságok akkorRövid távolságok akkorRövid távolságok akkorRövid távolságok akkorRövid távolságok akkoradódnak, haadódnak, haadódnak, haadódnak, haadódnak, ha

! az üzlet a település vagy egy ne-gyed központjában fekszik

! a településen lakók száma elégnagy ahhoz, hogy az üzlet gaz-daságos üzemeltetését biztosítsa

! nagyobb laksûrûség esetén a ve-võk lehetõleg nagyobb része azüzlet környezetében lakik

! elegendõ vásárlóhely áll rendelke-zésre a különféle árucikkekbõl aterületen

! kicsi eladótér kis forgalom mellettis üzemeltethetõ

összefoglalva tehátösszefoglalva tehátösszefoglalva tehátösszefoglalva tehátösszefoglalva tehát! a körzet helyi ellátása jó

Linz példája mutatja, hogy a városonbelül (helyi közlekedés) abevásárlóutak többségét autó nélkülbonyolítják le.

A bevásárlóutak nagyobb részétBécsben gyalogosan teszik meg. Avároshatáron kívülre a nagy többségautóval megy vásárolni.(34)

Közlekedési eszköz használata az üzlet fekvése alapján(az adatok %-ban)

Bevásárlóközlekedés Linzben(az adatok %-ban)

15

25448 33

30

76

33330

27

Forrás: Alton F., Koch H., Lummerstorfer K. 1995.(2)

gyalogos egyéb busz, vasút gépkocsi

15 �2

71

84

56helyi közlekedés

a belvárosba összesen

a környékrõl a városba

1� 16

1� 3

36

1�

79

47

19

17

12

* az összes gyalogos egyéb busz, vasút gépkocsi

Forrás: MA 18, A bécsiek vásárlási szokásai 1993.(34)

1155

9

14


Minél kisebb létszámú egy település, annál kevesebb üzletetlehet ott gazdaságosan üzemeltetni, és annál inkább kell a bevá-sárláshoz a településen kívülre utazni. Legrosszabb a helyzet az500 fõnél kisebb településeken, ahol gyakran egyetlen üzlet sin-csen. Ott legtöbbször az autó az egyetlen eszköz, amellyel be le-het vásárolni.

Különleges helyzetûek a zöldmezõs bevásárlóközpontok,amelyek hatalmas eladóterei csak igen nagy forgalom eseténmûködtethetõk gazdaságosan, és ezért igen nagy vonzáskörze-tet igényelnek. Részben ezért, részben pedig azért, mert a kör-nyékén alig vannak lakóházak, a bevásárlóutak itt a leg-hosszabbak, és a vásárlásokat többségében gépkocsival bonyo-lítják le. Az autós megközelítést erõsíti nem utolsósorban az in-gyen igénybe vehetõ, hatalmas parkolótér, szemben a városokszûkös kínálatával.

A vevõk közül hányan rendelkeznek személygépkocsival?

Bécsben az autó nélküli háztartások aránya 51%, az osztrákátlag 35%, míg a távolabbi vidéki településeken 20% (Waid-hofen an der Thaya térségében). Ilyen távol esõ területeken nemaz a kérdés, hogy autóval menjünk-e vásárolni, hanem inkábbaz, hogy lehetséges-e egyáltalán autó nélkül bevásárolni. Nemelhanyagolható azoknak a családtagoknak a száma sem, akikneka napi bevásárlásokat kell végezni, de nincs saját kocsijuk, illet-ve nem rendelkeznek a család autója felett. A máig is élõ munka-megosztási gyakorlat szerint e családtagok legtöbbször a nõk,miközben az egyautós háztartások aránya Ausztriában 48%, azösszes háztartás között.

Az árufajtákból adódó különbségek

A személygépkocsit legtöbbször a lakberendezési tárgyak vá-sárlásánál veszik igénybe, illetve a viszonylag gyakori élelmi-szertartalék (elõ)vásárlása esetén. A napi élelmiszer-szükségletgyakori vásárlása helyett egyre ritkábban, nagyobb mennyiségetvásárolnak egyszerre, és ez is a gépkocsihasználat növekedésé-hez vezet(34).

A zöldmezõs bevásárlóközpontokcsak nagy vonzáskör mellett élet-képesek. Ezt az ingyenes parkolásikínálat teszi lehetõvé.

Az áru jellegének hatásaAz áru jellegének hatásaAz áru jellegének hatásaAz áru jellegének hatásaAz áru jellegének hatása (adatok%-ban)

Forrás: MA 18, A bécsiek bevásárlási szokásai 1993 (34), MA 66, Statisztikai Évkönyv Bécs 1994

Csak a lakberendezési cikkek vá-sárlásánál játszik döntõ szerepetaz autó a közlekedési eszközökmegválasztásában.

Forrás: MA 18 1993(34), Götzis 1992(35), ADFC 1991(1), A Felsõ-ausztriai Tartományi Kormányzat Hivatala 1995 (3)

A közlekedési eszköz megválasztása az üzlet jellegétõl függõen(adatok %-ban) bevásárlóközpontok a település határán

gyalogos egyéb busz és vasút autó

ZürichMünsterLinzWienGötzis

helyi ellátásZürichZürichMünsterLinzWienGötzis

318 15

6 65�1

92333

6976818694

5

3832301512

953553535

556029

2933

45

236

összes vásárlás

napi élelmiszer-vásárlás

ruházat

háztartási eszközök

élelmiszer(tartalék-elõvásárlás)

lakberendezés

gyalogos egyéb busz és vasút autó

27

13

26

47

44

57

16

72�78

32

1�56

41

2326

8342

23416

1�

2�

15


A vásárláshoz választott közlekedési eszközökKi a legjobb vevõ?

Az autó nélküli vevõk vásárlásának ará-nya a bécsi bevásárlóutcákban átlagosan67%, de 91%-ot is elérhet.

Forrás: ADFC, Münsteri felmérés 1991(1)

A gyalogos vevõk gyakrabban men-nek vásárolni, mint az autósok, ésezért õk jelentik a legnagyobb haviforgalmat.

A legjobb vevõk gyalogosan érkeznek(Forgalom személyre és hónapra vetítve az igénybe vett közlekedési eszköz szerint)

Forgalom vevõnként és havonta ATS-ben

gyalog kerékpárral autóvalABC-áruházált. áruház

Déli Bevásárlóközpont

Zentrum Donaustadt (1,042*)

Mariahilfe utca (20,314/18,884*)

Zentrum Favorite (4,647*)

Meidling fõutca (9,694*)

Thalia utca (10294*)

Reinprechtsdorfer utca (25,345*)

Josefstadter utca (22,014*)

Forrás: MA 18, A bécsiek bevásárlási szokásai 1993 (34)

Nemigen akad olyan kereskedõ, aki azért harcolna, hogy az üz-lete elõtt buszsávot alakítsanak ki, és igencsak tiltakozna elle-ne, ha az üzlete elõtti parkolóhelyek száma csökkenne. Az õ fe-jükben az áll, hogy a gépkocsival érkezõ vevõ hozza a legtöbbprofitot.

Ki vásárol a legtöbbet?

A Salzburgban, Stuttgartban, Nürnbergben és Münchenbenvégzett felmérések azt mutatják, hogy a belvárosi bevásárlások-nál a gépkocsival érkezõ vevõk valamivel ugyan nagyobbösszegben, de ritkábban vásárolnak, mint a gépkocsi nélkül ér-kezõk.(54,57)

Ami egy adott vevõre jutó havi profitot illeti, nem az autó-sok, hanem a gyalogos vevõk állnak az élen. Egy személyre ve-títve tehát egy gyalogos vevõ több hasznot jelent, mint egy gép-kocsival utazó, különösen akkor, ha a forgalom 5%-át parkolá-si díjakra kell költeni.(1)

A bécsi bevásárlóutcákban a gépkocsi nélküli vevõknek kö-szönhetõ átlagban a forgalom 67%-a, de ez a szám elérheti a91%-ot is.

Salzburgban csak a vevõk egyharmada megy gépkocsival abelvárosba.(28) A gyalogosok, illetve a busszal érkezõk jelentik aforgalom legnagyobb részét. A közepes és kisvárosok meglevõadatai is azt mutatják, hogy ott is a gépkocsi nélküli vevõk szá-ma 50% felett van, legalábbis a napi bevásárlásoknál (35, 60).Más adatokat kapnánk valószínûleg azokban a központi funkci-ókat is ellátó körzetközpontokban, ahová a környezõ települé-sekrõl járnak az emberek vásárolni. Ezek a vevõk jobbára rávannak kényszerülve a gépkocsihasználatra.

Ki szállít a legtöbbet?

A gépkocsihasználatot a vásárlásoknál legtöbbször a nagy szál-lítási igénnyel magyarázzák. Grazi felmérések mutatják, hogy abelvárosban vásárlók alig 2%-a szerzett be valóban nagyobbméretû tárgyakat, és ezek közül is az autósok szállították a leg-kevesebbet.(55) Münsterben a felmérésbe kapcsolt négy üzletnél(egy áruház, egy diszkont és két élelmiszer-kereskedés) a vevõk20%-ánál legalább 2 szatyrot számoltak meg, a legtöbbet anagy ABC-áruházaknál.

83

57

25

37

33

32

22

9

4

17 2� 24

27 2� 46

32 371�

38 1� 29

44 2� 21

68 10

82 1� 8

�2

A vásárlás nagysága az igénybe vett közlekedési eszköz alapján(adatok százalékban)

* a kerület laksûrûsége gyalogos egyéb busz és vasút autó(lakos/km2)

�11

16


Az osztrák piac jelentõs részén a több tartományra kiterjedõ há-lózattal rendelkezõ kereskedelmi láncok és a nagyvállalkozásokosztoznak. A legtöbb önálló kereskedõ egy-egy, sajátlerakatokkal is rendelkezõ kereskedelmi lánc tagja.(41)

Nõnek a helyi ellátás „fehér foltjai”

A falvaktól a nagyvárosokig ma még mindenütt találhatunk alakások körzetében élelmiszer-kereskedõket. E legfontosabb ésleggyakrabban szükséges árucsoportnak van a legsûrûbb bolt-hálózata.

Ausztriában az eladóterek megnagyobbodása (a SPAR háló-zatnál 25 év alatt 80-ról 440 m2-re) és a boltok számának csökke-nése (az ADEG-nél 4 év alatt 21,5%-kal) figyelhetõ meg. A bol-tok száma azonban kizárólag a 150 m2-nél kisebb felületû eladó-terek esetén csökkent, míg a 400 m2-nél nagyobb üzleteknél1991 és 1994 között jelentõs volt a növekedés. A kisboltok bezá-rásával a kisebb falvakból az utolsó helyi ellátó is eltûnt.

Az osztrák Gazdasági Kamara megrendelésére készült egyiktanulmány szerint 1994-ben Ausztriában már 200 településennem volt üzlet.(61) A Waidhofen an der Thaya kerületben a 173telekkönyvezett településbõl 142-ben nem volt bolt. Ez az ottélõk 45%-át érintette. Még Bécsben is kialakultak fehér foltok ahelyi ellátásban — mintegy 120 000, a város szélén elszórtan élõember 300 m-es körzeten belül nem talál élelmiszerboltot.(20)

Gyakran már csak a megszûnése után ismerik fel a helyi ellá-tás jelentõségét.

A helyi ellátás nélküli településekenA helyi ellátás nélküli településekenA helyi ellátás nélküli településekenA helyi ellátás nélküli településekenA helyi ellátás nélküli településeken! a napi szükségletek megvásárláshoz nagyon hosszú utat kell megtenni, ami a

lakosságot gépkocsifüggõvé teszi! az autó nélküli háztartások külsõ segítségre kényszerülnek! hiányzik a falusi élet egyik fontos összetartó eleme: vásárolni igyekvõ gyalogosok

nélkül kihal a falu központja; az ott élõk legfontosabb találkozóhelye tûnik el.

A helyi ellátás jelentõségeAz élelmiszer-kereskedelem fejlõdése

Forrás: SPAR

Forrás: ADEG

A városokban a kisboltok helyére anagy ABC-áruházak lépnek, és akis településeken megszûnik a he-lyi ellátás. Alig 4 év alatt a 150m2-nél kisebb boltok egyharmadamegszûnt, míg a 250 m2-nél na-gyobb üzletek száma 8%-kal nõtt.

Az üzletek egyre nagyobbakká válnakÁtlagos eladóterület m2-ben

17


Az önként vállalt utazástól a kényszerbõl végzett utazásig

A nagyméretû kereskedelmi létesítményeknek jelentõs üzem-gazdasági elõnyei vannak a helyi kiskereskedõkkel szemben.Kisebb költséggel bonyolíthatják le az áruk beszerzését és el-adását, és imponáló, széles áruválasztékot kínálhatnak. Az eb-bõl adódó növekedésnek csak az üzlet vonzáskörzetének vásár-lóereje szab határt. Az átlagos vonzáskörzet nagysága azonbanaz elmúlt két-három évtizedben megsokszorozódott. Ennek azaz oka, hogy a vevõk közül azok, akiknek van gépkocsija, egyrenövekvõ számban, és eleinte szabad akaratukból is, egyrehosszabb utakat hajlandók megtenni a csábítóbb bevásárlási le-hetõségekért. Mihelyt azonban ezáltal már nincs meg a helyiboltok üzemeltetéséhez minimálisan szükséges forgalom, és akisboltokat kénytelenek bezárni, akkor a többi vevõnek is na-gyobb utat kell megtenni a vásárláshoz. Még akkor is, ha nincssaját autójuk.

A központosítás egyre nagyobb sebességre vált

A kereskedelem központosítása napjainkban — a kilencvenesévek közepén — maximális sebességgel halad. A naponta meg-teendõ utak hossza tovább fog nõni. Az utak hosszának növeke-désében a motorizáció mértéke a döntõ.

Ausztriában ma még csak mintegy minden második felnõtt-nek van saját gépkocsija. Az asszonyoknál ez az arány jóvalalacsonyabb, noha a hagyományos szereposztás következtébentöbbségükben ma is õk végzik a bevásárlásokat. 1974-ben aháztartások 5%-ában volt két autó, míg 1993-ban ez a szám17%-ra nõtt.

A bevásárlóközpontok a gyõzelmet nem csak szabadpiacieszközökkel vívják ki maguknak

Az újabb, nagyobb üzletek, nagyobb választékkal és alacso-nyabb árakkal, elõnyösek a vásárlóknak. Az azonban nem en-gedhetõ meg, hogy a konkurenciaharcot a nagy bevásárlóköz-pontok jelentõs részben a piacon kívül vívják a helyi kiskeres-kedelemmel szemben. Ilyen például a parkolóhelyek ezreivellétrehozott autós bevásárlóközpontok okozta gépkocsiforgalom.Az így keletkezõ dugókból és balesetekbõl adódó kiadások, azaj és kipufogógáz ártalmai nem a bevásárlóközpontok költsé-geit növeli, hanem mindannyiunkét. A bevásárlóközpont üze-meltetésébõl adódó költségek figyelemre méltó része nem jele-nik meg a termékek piaci árában (internális költségként), ha-nem a piacon kívül, mint külsõ (externális) költség jelentkezik.

A helyi ellátás jelentõségeAmiért a helyi ellátás veszélybe került

Ha e parkolók üzemeltetõinek teljesegészében viselniük kellene a gépko-csiforgalomból adódó költségeket, ...

... akkor a kicsi, gyalog elérhetõ bol-tok áruja sokkal olcsóbb lenne, minta város széli bevásárlóközpontoké.

Minél gyorsabban, olcsóbban és biz-tonságosabban lehet a rendszere-sen szükséges utakat megtenni, an-nál nagyobb a mozgósítás.

18


A bevásárlóközpontok története

Az elsõ bevásárlóközpontokat az Egyesült Államokban a harmin-cas, negyvenes években létesítették újonnan tervezett települése-ken, és ezeknek még nem voltak parkolótereik. 1945 után meg-indult a nagyobb vásárlóerõvel rendelkezõ középosztály kitelepü-lése a belvárosokból a városok környékére. A központokban a ke-reskedõk elvesztették legjobb vevõiket. Az elõvárosok új lakóte-lepeire költözéssel elõször jellegzetes üzletsejtek alakultak ki anagyobb forgalmú utcák mentén, azonban az egyre növekvõ gép-kocsiforgalomban ezek az üzletek nem tudtak jól mûködni. Újmegoldások keresése vezetett a gépkocsiforgalomnak megfelelõbevásárlóközpontok kialakulásához.

1965-ben az Egyesült Államokban már 389 területi bevásár-lóközpont volt, egyenként több mint 40 000 m2 eladóterülettel.1990-ig a központok száma mintegy 2500-ra emelkedett. Ezek azüzletek a kiskereskedelemnek kb. 45%-át bonyolították le. 1994-ben Ausztriában 79 bevásárlóközpont, több mint 1 millió m2 fe-lülettel a kiskereskedelmi piac 8%-ából részesedett. Ugyanekkornagyméretû önálló üzleteket is létesítettek 1500 m2-nél nagyobbeladóterekkel. Ezek közé tartoznak a diszkontáruházak és a szak-áruházak, amelyek gyakran a városok szélén bevásárlóegyüt-teseket képeznek.(59)

Milyen a hatása a bevásárlóközpontoknak a helyi ellátásra?

A város széli bevásárlóközpontok és szakáruházak fõleg a tartó-sabb szükségleti cikkek vásárlóerejét vonzzák magukhoz. Ez leg-inkább a városi bevásárlóutcák szaküzleteit érinti érzékenyen.

A Bécs határába tervezett két nagyméretû (összesen140 000 m2) bevásárlóközponthoz készült hatástanulmány mutat-ja, hogy számtalan üzletet kellett a bevásárlóutcákban bezárnianélkül, hogy ezáltal a vásárlóknak új és jobb bevásárlási lehetõ-séget kínáltak volna.(58)

Az élelmiszer-kereskedelemre is érvényes, hogy az ABC-áru-házak és a diszkontok a kis üzletek forgalmának sokszorosát kellhogy magukhoz vonzzák. Ezáltal egy nagy vonzáskörzeten belüllegtöbbször számos helyi boltot a bezárás veszélye fenyeget.

Különösen kedvezõtlen a vonzási hatás vidéken, ahol a disz-kont gyakran a kistelepülés egyetlen kereskedõjét veszélyezteti.Ilyen körülmények között már egy szupermarket is túl nagy lehet(400–1000 m2 eladóterülettel).

A helyi ellátás jelentõségeBevásárlóközpontok

forrás: Nielsen Marketing Research 1995

A polgárok mára már tudják, hogymit jelent a helyi kereskedõ azéletminõségük megõrzésében. Azújabb bevásárlóközpontokatvisszautasítják.

Forrás: MA 18, A bécsiek vásárlási szokásai 1993.(34)

Egy diszkont üzemeltetéséhez leg-alább annyi vevõ szükséges, mintamennyi 15 átlagos élelmiszerboltforgalma (400 m2 eladótér alatt).

19


Területszükséglet (területfoglalás) és a forgalomragyakorolt hatás

Linzi és zürichi vizsgálatok mutatják, hogy a városon kívüli be-vásárlóközpontoknál lényegesen nagyobb az autós vásárlásokaránya, mint a városrészekbe szervesen beleillesztett létesítmé-nyeknél.

Ez az eredmény nem meglepõ, hiszen a nem szervesen tele-pített központokat egyoldalúan a gépkocsiforgalomra szánják— nagyforgalmú utak közelébe, ingyenes parkolással — ésnagy távolságra vannak a vevõk lakhelyétõl (így pl. Linzbencsak a vásárlók 16%-a él 1 km-es körzeten belül).

Az autós forgalomra tervezett bevásárlóközpontok hatalmasparkolóterületeket igényelnek. Egy négyzetméter eladóterület-hez egy Linzen kívül fekvõ bevásárlóközpont 2,5 m2

parkolófelületet igényel, ezzel szemben a linzi belvárosban egybevásárlóközpontra csak 0,5 m2 parkolófelület jut.

A települések ellenzik a bevásárlóközpontokat

Sok település szembesül azzal a problémával, hogy nagyméretûkereskedések kívánnak a határukba települni. Néhány példánszeretnénk bemutatni, hogy milyen nehéz erre megoldást találni.

Wolfurtban a nagy nyomásgyakorlás ellenére két esetben issikerült megakadályozni (1984-ben és 1994-ben), hogy a tele-pülésen kívül, de a hozzájuk tartozó területen bevásárlóközpontlétesüljön. A visszautasításhoz a lökést 1984-ben egy polgárikezdeményezés adta, amelyet akkor az önkormányzatban helyetfoglaló összes párt támogatott. Ezzel azonban még nem sikerülta helyi ellátást a kívánságnak megfelelõ szinten biztosítani,mert a szomszédos Bregenz és Dornbirn területén épült bevá-sárlóközpontok elszívják Wolfurtból a bevásárlóerõ egy részét.

Hasonlóan történt Tulln városában is, ahol pedig ugyancsakmeg tudták akadályozni, hogy a város szélére nagy bevásárló-központok települjenek. Ehelyett új üzletekkel élénkítették fel abelvárost (25 év alatt a kereskedelemben alkalmazottak száma500-ról 1200-ra nõtt), ráadásul a leállósávok és az úttestek szé-lességének csökkentésével több helyet teremtettek a gyalogosokés a kerékpárosok számára. Zöldfelületekkel, padokkal és ku-takkal csinosítva a területet, sikerült vonzó légkört teremteni abevásárlásokhoz. Most azonban ezt az eredményt a szomszédoskis településen, Langenrohrban épülõ hatalmas bevásárlóköz-pont veszélyeztetheti.

A helyi ellátás ilyen jellegû veszélyeztetésére azért kerülhetsor, mert az osztrák településrendezési törvényekben a bevásár-lóközpontokra vonatkozó elõírások sok tekintetben a hetvenesévek ismereteit tükrözik vissza.

VCÖ-ajánlás:VCÖ-ajánlás:VCÖ-ajánlás:VCÖ-ajánlás:VCÖ-ajánlás:A területtervezési törvényeken keresztülkellene a település szerkezetébe szerve-sen nem illeszkedõ bevásárlóközpontokárukínálatát azokra a tartós fogyasztásicikkekre korlátozni, amelyek szállításáhozáltalában is gépkocsi szükséges. Hogymég a nagy és nehéz tárgyak sem feltét-lenül tartoznak ebbe a kategóriába, azt abútorkereskedelem adatai mutatják: egybútoráruházlánc vevõinek 80%-a a ház-hoz szállíttatást választotta, 5% béreltkisteherautót használt, és csak 15% a sa-ját gépkocsiját.(13)

Eladóterület ParkolófelületForrás: Alton F., Koch H., Lummerstorfer k.2

Plus-City bevásárlóközpont Linzben

A zöldmezõs bevásárlóközpontokbanaz autók több helyet foglalnak el,mint a vevõk és az áruk együttvéve� a parkolóhelyek felülete na-gyobb, mint az eladóterület.

95 000 m95 000 m95 000 m95 000 m95 000 m22222

38 000 m38 000 m38 000 m38 000 m38 000 m22222

20


Az utóbbi években a nemzetközi fejlõdés irányát a városokon kí-vül elhelyezett, egysíkú (monofunkcionális) nagy bevásárlóköz-pontok helyett a településekbe szervesen illesztett, többcélú köz-pontok mutatják. E központokba már új funkciókat, vendéglátó-üzemeket, szabadidõs létesítményeket (mozi, sportlétesítmé-nyek), sõt esetenként irodákat és lakásokat is terveznek.(24)

Az integrált központok rendszerint kisebbek, és a közelbenlakó vevõk aránya nagyobb (Linzben a vásárlók 38%-a egy kilo-méteres körzeten belül lakik). E központok elsõsorban gépkocsinélkül is szállítható, tartósabb fogyasztási cikkek árusítására ren-dezkednek be, és napi fogyasztási cikkeket inkább csak a kör-nyék lakóinak megfelelõ mennyiségben forgalmaznak. Legelõ-nyösebben a még ellátatlan területek közepére vagy egy nagyvá-ros kimagaslóan sûrûn lakott negyedébe telepíthetõk ezek a kisközpontok. Az ilyen fekvés a városi funkciók jobb összeolvadásátis szolgálja.

Az 1994-ben Salzburgban elkészült Zentrum Herrnau egyikeazon kevés példáknak, ahol az említett összeolvadás már megva-lósult. A részben fedett gyalogos- és kerékpárutakkal kapcsolódólétesítmény 250 fõnek otthont is ad, továbbá 150 új munkahelyetis jelent. A kiegyensúlyozott termékválaszték következtében abevásárlóközpont kb. 8000 ember helyi ellátását javítja, azokét,akik egy km-en belül laknak, és ezáltal vásárlásaik nagyobb ré-szét gyalogosan tudják lebonyolítani.(63)

Gyalogosátjárók (passzázsok) és pályaudvarok üzletei

A településekhez legszervesebben az utóbbi években újra felfede-zett bevásárlófolyosók kapcsolódnak, amelyek jelentõsen hozzá-járulhatnak a belvárosok újjáéledéséhez.

Ugyancsak elõnyös a kereskedelem összekapcsolása a tömeg-közlekedéssel a pályaudvarokon, ahogy ezt az Osztrák Tartomá-nyi Vasutak gyakorlatában látjuk.

A helyi ellátás jelentõségeA településen belüli bevásárlóközpontok

VCÖ-javaslatVCÖ-javaslatVCÖ-javaslatVCÖ-javaslatVCÖ-javaslatA kereskedelem nagyberuházásait olyanmederbe kell terelni, amely egyidejûleggazdaságos a befektetõnek és hasznosa közösségnek.A településen belül szervesen kapcsoló-dó, vonzó bevásárlási lehetõségekkel le-het a legjobban helyben tartani a vásár-lóerõt, amely különben a szomszédostelepülések � forgalomnövekedést isokozó � bevásárlóközpontjaiba ván-dorolna el.

A kellemes környezet, igényes la-kások egy integrált alközpontban

Az idõjárás hatásaitól védett gyalogos-köz-lekedõfolyosók kötik össze több szintbenaz eladótereket.

21


Közös irányítású (menedzselésû) bevásárlóutcák

A bevásárlóközpontok egyik nagy elõnye az egységes tervezésés irányítás. Hasonló szervezéssel meglevõ létesítmények is ja-víthatnák a versenyképességüket, például kiegyenlítettebb kíná-lattal. A nagyvárosok bevásárlóutcáiban és a kisvárosi közpon-tokban az évek során általában olyan eladókör alakult ki, amelymesszemenõkig megfelel a vevõk igényeinek. Néhány helyenazonban bizonyos termékcsoportok hiányát érezni. Egybevásárlóutca vagy egy települési központ közös irányításanemcsak a hiányzó választékot tudná pótolni a megfelelõ üzle-tek betelepítésével, de egységes helyi tervezési elõírásokkal, azépítkezések koordinálásával vonzóvá tehetné az üzletek környe-zetét is. A máris aktív hirdetési közösségek(Werbegemeinschaften) csak a kezdetet jelentik, a következõlépés az egységes helyi tervek készítése lehetne.

A Bázel közelében fekvõ, 17 ezer lakosú Muttenzben a fõutcabevásárlóutcává alakításával sikerült egységet alkotni a régi épü-letek és az új beépítések között. Az üzletek eladásánál azonbannem ügyeltek arra, hogy optimális árukínálatot biztosítsanak.(21)

A Felsõ-ausztriai Lenzingben (kb. 5000 lakos) egy vállalko-zói csoport piackutatás keretében feltárta az ellátás fehér foltja-it, és most különféle vállalkozásokat próbálnak letelepedésrecsábítani. Kiderült, hogy a szolgáltatások és a termelés terüle-térõl könnyebb vállalkozókat találni (fodrász, fénymásoló üz-let), mint a kereskedelembõl. Például a textiláru-kereskedõk túlnagy konkurenciát láttak a közeli kistérségi központ,Vöcklabruck széles körû árukínálatában.

Egy boltos a falu új központjában

Stájerország déli részén Wernersdorf szétszórt, 700 fõs telepü-lése a területén átvezetõ fõközlekedési út felújítását összekötöttea faluközpont újjáalakításával. Két új épülettel és a meglevõvendéglõvel, illetve iskolával sikerült egy majdnem autómentesteret kialakítani. A település egyetlen kereskedõjének egy új,160 m2-es üzletet terveztek, és az új községházán egy postátalakítottak ki. Az épületek fennmaradó területein néhány lakáskapott helyet.

A kereskedelem életképességének feltételei

Ahhoz, hogy egy települési körzetben sikerrel lehessen javítania kínálatot, fontos tudni, hogy milyen feltételek szükségesekegy üzlet telepítéséhez.

A helyi ellátás megõrzéseTervezés, irányítás (menedzsment), piacbiztosítás (marketing)

Stájerországban, Wernersdorf faluterének újjáalakításakor egy vegyes-boltra is gondoltak a helyi ellátásbiztosítása érdekében.

22


Bécsben olyan irányelveket dolgoztak ki az új lakótelepek he-lyi ellátásának tervezéséhez, amelyekben mind az ott lakók szük-ségleteit, mind a gazdaságos üzemeltetés szempontjait figyelem-be vették. A vállalkozó számára méltányos, a befektetett tõkét ésa ráfordított idõt hosszabb távra fedezõ jövedelmet feltételezve,határozták meg különféle ellátási körülményekre a minimálisforgalmat. Ebbõl adódtak, megbecsülve a háztartásonkénti átla-gos kiadásokat és a potenciális vevõkört, a különféle árufajtákravonatkozó irányértékek.(49)

Ez az érték, például élelmiszer-kereskedelemnél 400 háztar-tást számolva, jóval magasabb a becslés idején Bécsben átlagos200 háztartás/bolt értéknél. A kiszámított 250 m2 minimális el-adóterületet Ausztriában a valóságban az üzletek 60%-a nem ériel. Nagyvárosok új telepeinél, 3000 fõ/km2 sûrûséggel számolva,300 m körzetben, azaz a gyalogos határon belül, adott a 400 ház-tartást jelentõ potenciális vevõkör.

Vidéki térségek vegyes árukínálata

A többszörös tagság miatt a Kereskedelmi Kamara szakcsoport-jainak nincsenek pontos adatai az egyes árufajták szerint az üzle-tek számáról, de egy település áruválasztékára mégis lehet nagy-jából következtetni.

Például Waidhofen an der Thaya járásban a 15 településenlegalább egy-egy tagja van a következõ szakcsoportoknak: élel-miszer-kereskedelem 14 faluban, dohánybolt 13, vasáru és elekt-romos cikkek 11, textil- és papíráru-kereskedés 10 településen.A 435 eladóhely 62%-a Waidhofen, Gross-Siegharts és Raabsvárosokban található, ez papírárunál 70%, textíliáknál 75% és acipõnél 100%.

Az is látszik, hogy kisebb településeken gyakran többféle áru-fajtát is kínálnak, különösen az élelmiszer-kereskedõk. Aigenbenpéldául a falu élelmiszer-kereskedõje az 50 m2-es eladóterületena forgalma 10%-át vasáruval, 10%-át textíliákkal és 20%-át do-hányáruval biztosítja. A vonzáskör sokkal nagyobb, mint a vá-rosban, viszont a laksûrûség sokkal kisebb. Aigenben és 3 km-eskörzetében 6 település van, összesen 435 lakóval. Az elmúlt évekfolyamatos forgalomcsökkenése következtében azonban a családivállalkozás megszûnés elõtt áll.

A vidéki területek helybeni ellátásának megszûnését ún. kö-zösségi vagy szövetkezeti boltok létrehozása vagy a mozgó áru-dák akadályozhatják meg.

Ludweis-Aigen kistérség boltjaiLudweis-Aigen kistérség boltjaiLudweis-Aigen kistérség boltjaiLudweis-Aigen kistérség boltjaiLudweis-Aigen kistérség boltjaiTelepülés-Település-Település-Település-Település- Lakos-Lakos-Lakos-Lakos-Lakos- BoltokBoltokBoltokBoltokBoltok ÁrukombinációkÁrukombinációkÁrukombinációkÁrukombinációkÁrukombinációkrészrészrészrészrész számszámszámszámszám számaszámaszámaszámaszámaLudweis 153 4 ! élelmiszer, vasáru, illatszer, dohány

! textiláru, bútor! gépek, jármûvek! dohány (fodrász)

Aigen 107 2 ! élelmiszer, textiláru, vasáru, dohány! mezõgazd. termék, vegyi áru

Seebs 90 1 ! villamos berendezések (rádió)Blumau/Wild 218 2 ! dohány (vendéglõ)

! dohány (vendéglõ)

Forrás: Alsó-ausztriai Gazdasági Kamara, Waidhofen an der Thaya kerületi részlege

Egy üzlet életképességének minimális feltételeiEgy üzlet életképességének minimális feltételeiEgy üzlet életképességének minimális feltételeiEgy üzlet életképességének minimális feltételeiEgy üzlet életképességének minimális feltételei

Az üzlet fajtájaAz üzlet fajtájaAz üzlet fajtájaAz üzlet fajtájaAz üzlet fajtája ForgalomForgalomForgalomForgalomForgalom EladóterületEladóterületEladóterületEladóterületEladóterület Vevõk számaVevõk számaVevõk számaVevõk számaVevõk száma(árukör) millió ATS m2 háztartásÉlelmiszer-kereskedõ 10 250 400Pékség 5 30 3000 *Húsbolt 6 50 1800 *Húsbolt helyi állófogyasztással 6 80 1500 *Háztartási és Illatszerbolt 5 80 1500 *Újságárus/Dohánybolt 3 20 2400Papírbolt 3 40 6000Fehérnemûbolt 3 60 3500Virágbolt 2 25 3500

*Feltételezve, hogy élelmiszer-kereskedõ van a közelbenForrás: Új telepek helyi ellátása, Gazdasági Kamara Bécs 1994(49)

Nagyvárosokban a vevõk számátmeghatározó irányszámok segít-hetnek egy-egy bolttelepítési aján-latban. A betelepülõ kereskedõ ja-víthatja a helyi ellátást.

Kisebb településeken a kereskedõ-nek sokoldalú árukínálatot kell bizto-sítani, többféle árufajtával és a kap-csolódó szolgáltatásokkal.

23


Mialatt a meglevõ kereskedelemszerkezet nagyvárosokban —kisebb helyi változtatásokkal — hosszú távra biztosítani tudjaaz ellátást, addig vidéken úgy tûnik, hogy a szerkezeti változta-tások elkerülhetetlenek. A lehetséges megoldások legtöbbszörmár régóta ismertek, és sok helyen máris sikeresen mûködnek.

A vevõk számára legkedvezõbben a helyi ellátást a településvegyesboltja biztosíthatja, amelyet különféle módokon lehetgazdaságossá tenni.

Többfunkciós helyi ellátási központok

Ha a település lakóinak száma nem elegendõ ahhoz, hogy akár-csak a legkisebb méretû élelmiszerbolt fennmaradásához szük-séges forgalmat biztosítsa, a funkciók bõvítésével növelheti abolt a bevételeit(48):! A kínálat kiszélesítése más árucikkekkel — sok helyi hagyo-mányos vegyesbolt kínál az élelmiszereken felül papír-, háztar-tási, vas-, textil- és dohányárut, erõsen korlátozott választékkal.! A választék kiegészítése szolgáltatásokkal — egy posta ki-alakítása, mosodai vagy fotókidolgozás átvevõhelye, összekap-csolás egy vendéglõvel stb. mind jó lehetõségek a forgalom nö-velésére.

Egy ADEG-tag a Graz melletti Dobl községben sikeresenszélesítette ki az áruválasztékát. A 300 m2-es eladóterületen ki-egészítésként iskolaszerek, elemek, fehérnemû, varróholmikstb. mellett a környék mezõgazdasági termékeit is árulja. Emel-lett olyan áruk beszerzését is vállalja, amelyek nem szerepelneka termékei között.

A Nah & Frisch (Közelben és Frissen) kereskedelmi hálózattanácsadói a tagboltoknak azt javasolják, hogy szolgáltatások-kal bõvítsék a kínálatukat. Különösen gazdag a burgenlandiStotzing kereskedõjének választéka. Egy postai és egy totó-lottóátvevõhely, valamint dohányáruk mellett egy lafnitzi cég (Stá-jerország) „Üzlet az üzletben” modelljét is alkalmazza. Ez aspeciálisan kiképzett tároló és bemutató rendszer lehetõvé teszi,hogy a kereskedõ a szolgáltatások széles választékát (mosoda/vegytisztítás, bõr- és szõnyegtisztítás, cipõjavítás, fotókidolgo-zás) és néhány árut (fotócikkek, jegyek, szemüvegek) forgal-mazhasson. Kis szállítóautók 400 helyrõl viszik el heti két al-kalommal a javítandó cipõket, tisztítandó ruházati cikkeket és akidolgozandó filmeket, és a szolgáltatások teljesítésével egyide-jûleg szállítják ki az árukat.

Faluhelyen az ellátás két fõ pontja a vegyesbolt és a vendég-lõ, amelyek mint találkozóhelyek, fontos szerepet játszanak afalu közösségi életében. Egy parasztgazda Puchban (Waidhofenan der Thaya egyik 106 lakosú kistelepülése) egy tetõ alá hoztaa vegyesboltot és a vendéglõt, és kiegészítésül még egy kihelye-zett bankfiókot is berendezett.

A helyi ellátás megõrzéseA helyi vegyesbolt

Az �Üzlet az üzletben� rendszer se-gítségével az élelmiszer-kereskedõkkevés ráfordítással tudják a kínálatu-kat bõvíteni.

Az �Autó nélküli bevásárlás� ver-senypályázat keretében az OsztrákKözlekedési Klub üzleteket, települé-seket, közlekedési vállalkozásokatés más intézményeket tüntetett ki,amelyek újszerû megoldásokat alkal-maznak Ausztriában a helyi ellátásmegóvása érdekében.

24


Nemcsak kereskedõk nyújthatnak különféle szolgáltatáso-kat, de megfordítva, az iparosok is árusíthatnak egyes terméke-ket. Így például sok olyan asztalos van, aki nemcsak a saját bú-torait árulja.

A funkcióbõvítést más vállalkozások is felfedezték. Benzin-kutak üzleteket nyitottak, hogy a csökkenõ üzemanyag-bevéte-lüket ellensúlyozzák. Élelmiszer- és italforgalmuk jelentõs évinövekedésével a helyi ellátás versenytársaivá kezdenek válni. Averseny tisztaságát veszélyezteti, hogy a benzinkutaknak nemkell alkalmazkodni a máshol szigorúan elõírt nyitvatartási sza-bályokhoz. Németországban az egyik kõolajtröszt „számítógé-pes vásárlással” kínálja a benzinkútjainál a teljes ABC-áruháziválasztékot. Az árukat a számítógép képernyõjérõl kiválasztva,a megrendelést egy élelmiszer-nagykereskedõhöz továbbítják,majd a benzinkúthoz szállított, becsomagolt árukat a vevõ elvi-heti. Ha a napi szükségletet az élelmiszerbolt helyett a benzin-kútnál vásárolják meg, egy gyalogutat rendszerint egy autóútvált fel.

Kívánatos lenne, ha a helyi boltok gyalogosan könnyebbenelérhetõ helyeken, például a központi megállóhelyek közvetlenközelében lennének.

Kis lerakatok (fióküzletek)

A szomszédos település vállalkozásának fióklerakata is lehetõsé-get nyújthat egy ellátatlan kisközségnek a helyi árubeszerzésre.A felsõ-ausztriai Lenzing péksége már 5 darab, egyenként50–70m2 eladóterû minilerakatot épített ki 10 km-es körzetben akülönféle kistelepüléseken. A saját áruik mellett e helyeken tej-termékeket és italokat is árulnak.

Közösségi (szomszédsági) boltok

Nehéz helyzet alakulhat ki azokban a kisebb falvakban, ahol azutolsó helyi boltos is bezár. Ilyenkor egy közösségi bolt létesítésenyújthat megoldást. A közösségi boltokra a következõkjellemzõek:! A kezdeményezés a helység lakóitól indul ki, akik anyagilag isbeszállnak a vállalkozásba valamilyen szervezeti formában (ön-segélyezõ egylet, polgári jogok társasága, szövetkezet).! A közösségi bolt, mint a helyi ellátás egyetlen szereplõje, amindenkori helyi feltételekhez alkalmazkodva, több funkciót isellát, és biztosítja az alapellátáshoz szükséges legfontosabb áru-kat és szolgáltatásokat.

A vevõk bevonásával a mûködési kockázat megoszlik, és avevõk jobban azonosulnak a saját boltjukkal. Ez biztosítja, hogyaz új üzletet valóban látogassák, és ezáltal az életképessége meg-maradjon.

Egy közösségi bolt, mint egy többcélúminiközpont, egész kicsiny településeken ismeg tudja oldani a helyi ellátást.

Forrás: Jaeger 1991, Közösségi bolt Hutten, Stadt Schlüchtern

25


Sikeresen mûködõ közösségi boltokra már Ausztria-szerteakadnak példák.

Voralbergben, Sulzberg járás (Gemeinde) Thal nevû 350fõs településén egy önsegélyezõ egylet megszerezte a bezárt boltés vendéglõ épületét. Társadalmi munkában a tagok rendbehozták a házat, és egy bérlõ 1989 óta ismét sikeresen üzemelte-ti mindkét létesítményt.

Kaerntenben, Dellach járás St. Daniel nevû 350 fõs közsé-gében a lakosok a környék parasztgazdáival összefogva egy se-gélyegyletet és egy kft.-t alapítottak a bezárt élelmiszerüzletmegnyitására (1992) és üzemeltetésére. Az életképesség foko-zott biztosítására „Szent Dániel boltjában” („St. DanielerG’schaeft”), 85 m2 eladóterületen az alapvetõ cikkeken kívül akörnyék parasztjainak élelmiszereit és Kaernten iparmûvészetitermékeit is árusítják.

Nagyon széles választékú közösségi boltot alakítottak ki1991-ben a németországi Hessen tartományban, a Schlüchternvároshoz kapcsolt Huttenben (kb. 860 lakos). Úgynevezett falu-felújítás keretében a régi falusi iskolában 95 m2 eladóterületenélelmiszereket, újságot, iskolaszereket és ajándéktárgyakatárulnak. Emellett van egy totó-lottó felvevõhely, egy állókávézóés egy információs pult, községi és turisztikai tájékoztatással. A„Mi boltunk”-at egy 80 helyi lakosból álló polgári jogi társaságüzemelteti. Az eladási, megrendelési és tisztítási munkákatnégy tag végzi 10 DM órabérben.(25,19)

A közösségi boltok sikeréhez a községek és tartományokanyagi támogatással járultak hozzá.

A községek (önkormányzatok) szerepe a helyi boltokfenntartásában

A községek támogatása jelentõsen hozzájárulhat a helyi boltokfennmaradásához. A voralbergi Wolfurtban megszavazták,hogy a település „Rickenbacher Laedele”-nek elnevezett boltjabérleti és áramszolgáltatási díját közpénzbõl fedezzék, így mártaláltak egy új bérlõt a bezárással fenyegetett létesítmény üze-meltetésére.

Felsõ-Ausztriában Ohlsdorf lakóinak sikerült az áruházukatújra megnyitni azáltal, hogy indulósegélyként két évig visszaté-rítették a kommunális és az italok után fizetendõ adót, és kiépí-tették az épülethez vezetõ járdát. (Elõzetesen megbízást adtakegy helyi hatáselemzésre.)

Vöcklabruck város néhány új lakótelepén végzett kérdõívesfelmérésébõl azt állapította meg, hogy a legtöbben (40–60%) ahelyi ellátás biztosítását kívánják. Most megpróbálnak jelentke-zõket találni helyi boltok betelepítésére.

Thalban, ez a helyi lakosok általrendbehozott ház ad helyet egy ke-reskedõnek és a vendéglõnek.

26


A legkisebb településeken, ahol egy helyi bolt nem lehet életké-pes, a mozgó bolt jelenti a megoldást. A közeli központokbanmûködõ kereskedések legtöbbször kisteherautókkal keresik fel azilyen falvakat. Megállnak a helybéliek által már ismert ponto-kon, és a legfontosabb élelmiszerekbõl összeállított választékotkínálják.

Az ilyen megoldásnak már nagy hagyományai vannak a pé-kek és a hentesek körében. Waidhofen an der Thaya kerületben12 község mind a 17 pékje elviszi az áruját a környezõ települé-sekre. Waidhofen város egyik pékje naponta 3–4 órát van úton,és ezalatt 4–6 községben átlagosan 50 vevõt szolgál ki. A péksü-teményeket és tejtermékeket összesen 22 településen (26-tól 316lakos), heti egy-két alkalommal árulják, és a lakosok mintegy10%-a vásárol be ilyen módon.

Salzburgban az egyik pék egy kisteherautót külön erre a célraalakított át guruló bolttá, és ezzel kétszer egy héten, meghatáro-zott menetrend szerint St. Johann környékén 5 kistelepülést ke-res fel.

Élelmiszer-kereskedõk is elmennek a vevõikhez mozgó bolt-jaikkal, mint például az Alsó-Ausztria északi részén fekvõHagenberg (217 lakos) egyik családi vállalkozása, amely három-szor egy héten Friebritzet (45 lakos) és Altmannt (115 lakos) isellátja. A lakosok nagy része ki is használja ezt a kedvezõ bevá-sárlási lehetõséget — Friebritzben 15-20-an, Altmannban kb.30-an vásárolnak egy-egy alkalommal.

A svájci Migros az elõkép

A legnagyobb svájci vállalkozások egyike 1925-ben 5 teherautóguruló bolttá alakításával kezdte, Henry Ford Egyesült Államok-beli példájára. Gottlieb Duttweiler a Migros alapításával akart atúlzott svájci élelmiszerárak csökkentéséhez hozzájárulni azzal,hogy Zürichben a teherautóiból egy szûk választékot (rizs, tész-tafélék, cukor, kávé, kókuszzsír, szappan) sokkal olcsóbban kí-nált, mint a boltok. Csak azután, hogy egy év alatt a kocsijainakszáma 12-re és a kínálat 36-féle árura nõtt, nyitotta meg az elsõüzletét. 1960-ban 131 mozgó boltja és már 383 üzlete volt, míg1994-re a kocsik száma 80-ra csökkent. A fióküzlet-hálózat ki-szélesítésével megváltozott a mozgó boltok szerepe. A zürichikezdet után ma már csak a rosszul ellátott térségeket és a városo-kon kívül esõ területeket keresik fel. Ott kínálják a végigjárható,önkiszolgáló rendszerre berendezett jármûvekben (amelyek kb.700 000 svájci frankba kerülnek) a hosszú évek tapasztalataialapján optimalizált, a helyi ellátásnak megfelelõ áruválasztékot.1994-ben a forgalmuk 93 millió frank volt.(50)

A helyi ellátás biztosítására teendõ intézkedésekMozgó boltok

Sok pék a furgonján viszi az árujáta környezõ településekre. Na-gyobb kényelmet nyújt egy speciá-lis felépítésû kisteherautó.

A mozgó boltok õse Svájcból �Migros-elárusítókocsi 1925-bõl.

27


A mozgó boltok áruválasztéka ma mintegy 800-féle, a napiszükségletek körébe tartozó cikkbõl áll. A St. Gallen területénmûködõ Migros szövetkezet ma 9 kocsival, heti egy vagy két al-kalommal 440 állomást keres fel, amelyek részben magánterü-leten, részben közterületen fekszenek. Ez utóbbiakhoz hatóságihozzájárulás szükséges. Egy-egy menetben 7 óra 30-tól 16 óra30-ig mintegy 100 km-t tesznek meg, mialatt az elárusító kocsi6–9 településen, kb. 20 megállóban, 20–20 percig áll a vevõkrendelkezésére. A legtöbb településen 100–500 háztartás van,ritka az 1000 fölötti létszám.

A guruló áruház

Az eladókocsi egyik olcsó változata volt a felsõ-ausztriaiVöcklabruckban, 1995-ben üzembe helyezett, korábban menet-rendszerû buszként üzemelt jármû. Polcok és hûtõpultok beszere-lésével járható „guruló áruházzá” alakították át. A busz két kü-lönbözõ vonalon járt, és a napi szükséglet legfontosabb áruit —élelmiszereket (pékáru, vaj, tej, liszt, só, friss zöldség és gyü-mölcs) és különféle háztartási cikkeket — kétszer egy hétenmintegy 30 ellátatlan faluba és kistelepülésre (50–300 háztartás)szállította. 8-tól 17 óráig a busz 50–70 km-t tett meg. A helyi új-ságokban elhelyezett hirdetések is segítettek a tisztes forgalomelérésében. Naponta 150–200 vevõ fordult meg a guruló áruház-ban. Ennek ellenére a vállalkozást megszüntették, mert az egyikpartner kiválásával megszûntek a mûködés jogi keretei.

Jogi háttér

Az iparûzési törvényben a mozgó boltokra vonatkozó rendelke-zéseket a vándorló árusítás (Feilbieten im Umherziehen) címalatt szabályozzák(16):

53a paragrafus(1): Pékek, mészárosok, hentesek és élelmi-szer-kereskedõk — amennyiben a mûködési engedélyükben azáruk eladása szerepel — településrõl településre, illetve házrólházra járhatnak a termékeikkel, eladás céljából.

(2)Az (1) bekezdés szerint az eladást csak azok az iparûzõkvégezhetik, akiknek az igazgatási körzetben, illetve a szomszé-dos körzetek egyikében az eladásra szánt cikkeknek megfelelõtelephelye (gyártóüzeme) mûködik; mindemellett csak azokataz árukat kínálhatják eladásra, amelyeket az üzemükben is áru-sítanak.

Migros-elárusítókocsi 1969

Felsõ-Ausztriában egy régi buszt ala-kítottak át �guruló áruházzá�.

28


A kereskedõtõl a vevõhöz szállítás megfelelõ szervezésével is le-het autóutat megtakarítani, ha egy kisteherautóval több vevõmegvásárolt, illetve megrendelt áruját egyidejûleg hazaszállítják.

Házhoz szállítás a cég saját szállítójármûvével

Az élelmiszer-kereskedõk gyakran kínálnak házhoz szállítást in-gyenesen vagy formális összegért (kb. 20 schillingért), különö-sen kisebb településeken.

Jó példa erre Alsó-Ausztria Herzogenburg városának(kb. 7700 lakos) SPAR-boltja. A 315 m2 eladóterû üzlet heti há-rom alkalommal ingyen szállítja házhoz a megrendelt árut, ame-lyet a vevõk 60%-a a helyszínen választ ki, a többiek pedig tele-fonon rendelnek meg. Az egy napra esõ 20–40, harmadrészbenidõsebb vevõ kiszolgálásához egy kisteherautót kb. háromszorkell megtölteni, és a megtett út kb. 29 km naponta. A házhozszállítás munkaerõ-szükséglete heti 35 óra.

Az, hogy a házhoz szállítást gyalog is lehet végezni, egy bé-csi vegyesbolt bizonyítja, ahonnét az árut az eladó kézikocsin vi-szi haza az idõsebb vevõknek.

Bécsben és környékén azoknak a biotermék-vásárlóknak,akiknek a közelében nincsenek bioboltok, az egyik vállalkozásmegszervezte a házhoz szállítást. A megrendelést telefonon vagyfaxon lehet leadni. Minden munkanapon 48 schillingért más-más negyedbe szállítanak árukat. Az útvonalat a gépkocsi veze-tõje állítja össze a megrendelések alapján.

Nagy és nehéz termékeket, mint amilyenek a bútorok vagyelektromos berendezések, nagyobbrészt a kereskedés maga,vagy az általuk megbízott szállítási vállalkozás juttatja el a vá-sárlókhoz.

A helyi ellátás biztosítására teendõ intézkedésekKézbesítõ szolgálat � házhoz szállítás

A házhoz szállítás alkalmazási terü-A házhoz szállítás alkalmazási terü-A házhoz szállítás alkalmazási terü-A házhoz szállítás alkalmazási terü-A házhoz szállítás alkalmazási terü-leteileteileteileteiletei! idõs vagy egészségügyi problémák-kal küszködõ emberek számára, akikmaguk nem képesek bevásárolni, illet-ve azoknak, akiknek a közelébennincs megfelelõ bevásárlási lehetõség.! a napi szükségleti cikkek nagyobbmennyiségben történõ elõvásárlásánálvagy ritkábban vett nagy alakú, nehéztermékek (bútorok, villamos berende-zések) vásárlásánál.

(Házhoz szállítás ingyenes, azonnali ház-hoz szállítást és telefonon történõ meg-rendelést ajánlunk vevõinknek. SPARMarkt SchitterA legrövidebb út a frissességhez.)

Így tájékoztatja vevõit egy élelmi-szer-kereskedõ a salzburgiAltenmarktban a házhoz szállításról.

29


Vállalkozói példák a házhoz szállítási szolgálatra

Ha a házhoz szállítással több kereskedés bíz meg egy szállító-vállalatot, akkor a szállítási utak optimalizálhatók.

Mivel a taxivállalatoknak megvan a megfelelõ infrastruktú-rájuk, a házhoz szállítással jól ki tudják a kínálatukat egészíte-ni. Így például Grazban a 878-as rádiótaxi-központ saját társa-ságot alapított, amely egy kisteherautóval vállalja az áruk haza-szállítását pl. akármelyik áruházból. Feldkirch közös hirdetésrealakult vállalkozói egyesülése (Werbegemeinschaft) egy taxi-vállalkozóval kötött házhoz szállítási szerzõdést, amelyhezmáris több kereskedõ csatlakozott. Az árukat nemcsak a váro-son belül, de a környezõ településekre is elviszik (pl.Rankweilbe és Nenzingbe), a távolságtól függõ díjazásért.

1995-ben, próbaképpen a karácsonyi bevásárlásokhoz,Hamburgban a Der Kurier futárszolgálata a kiskereskedõk or-szágos szövetségével közösen egy „Shop & go” (Ugorj be vásá-rolni, majd folytasd az utad!) elnevezésû szolgálatot kínált avevõknek. 10 márkáért több mint 800 üzletbõl lehetett a meg-vásárolt árut hazahozatni. A kezdeti sikerek után ezt a szolgál-tatást tovább kívánják fejleszteni.

Bevásárlószolgálat kerékpár-utánfutóval

Néhány éve a kerékpáros futárszolgálatok sikerrel állják meg ahelyüket, mindenekelõtt a levél- és csomagküldésben. 1994. áp-rilisában a voralbergi Dornbirn RAD-EXPRESS nevû cége élel-miszer-kereskedõkkel együttmûködve hozott létre egy házhozszállítási szolgálatot. Heti egy alkalommal a vevõk három élel-miszer-kereskedõtõl és egy péktõl utánfutós kerékpáron haza-szállíttathatják a megvásárolt árukat. Az új ajánlatot szóróla-pokon, sajtóban, tv-ben és a részt vevõ boltokban reklámozták.Összesen mintegy 30 vevõ veszi igénybe hetente a szolgáltatást.Egy kosárért vagy dobozért 15 schillinget számítanak fel.

Egy német futárszolgálat sikereshamburgi kísérlet után szélesebbkörben kívánja a házhoz szállítástbevezetni.(Cipelni? Köszönöm, nem! Ugorj be vásárolni, majd folytasd az utad!A futár hazaviszi.)

Úton a kerékpáros küldönc.

30


Házhoz szállítás Észak-Rajna-Westfáliában

A Tartományi és Városfejlesztési Kutató Intézet egyik felmérésé-nél a Dortmund üzleti negyedében levõ boltokat és az áruházakszakosodott részlegeit megkérdezték, hogy megoldották-e a ház-hoz szállítást, és ha igen, milyen feltételekkel.(29)

A megkérdezettek 62%-a kívánságra hazaszállítja az árut.„Nincs rá igény” a leggyakoribb indok, amiért nem ajánlják fel ahazaszállítási lehetõséget. E körbe fõleg azok az üzletek tartoz-nak, amelyek könnyen szállítható, kis értékû árukat adnak el. Azüzletek 26%-ánál igénylik rendszeresebben a vevõk a házhozszállítást. A viszonylag alacsony keresletet az is magyarázza,hogy csak a vállalkozók 13%-a ajánlkozik házhoz szállításra. Aszállítások 92%-át a postával vagy saját maguk bonyolítják le, amaradékot taxival vagy futárszolgálattal. A kereskedõk 57%-a azárut felár nélkül szállítja. A belvároson kívül a bútorkereskedé-seknél (a közvetlenül eladó üzleteket kivéve), építõanyag- és bar-kácsboltoknál, galériáknál, gyógyszertáraknál és virágüzleteknéláltalános a házhoz szállítás. Élelmiszer- és italárudáknál ez kivé-telnek számít.

A házhoz szállítás mint termék

A kereskedelemben a kézbesítés gyakran elkerülhetetlen, és elsõd-legesen költségnövelõ tényezõnek számít. A házhoz szállítástelõnyként kihasználni egyet jelent azzal, hogy ezt a szolgáltatástvonzó terméknek állítjuk be, és így próbáljuk eladni. Törekednikell a kereskedõk együttmûködésére, mert csak így lehet differen-ciált, vevõközpontú, és mégis költségkímélõ szállítást szervezni.

A vevõ számára egyik döntõ tényezõ a szállítási határidõ. La-kóépületeknél is elképzelhetõ célszerû helyiségek vagy berende-zések (szekrények, ládák) kialakítása, hogy a szállításra akkor issor kerülhessen, amikor senki sincs odahaza.

A „leaszfaltozott mezõvel” (zöldmezõs bevásárlóközponttal)folytatott versenyben a városi kereskedõ a környezetébõl adódóminõségi jellemzõkön kívül (vonzóbb árukínálat összekötvekulturális kínálattal és vendéglátással) a kézbesítéssel is felhív-hatja a figyelmet a nagyobb fokú vásárlási kényelemre. Elõnylehet például, ha ezáltal felesleges utakat takarítunk meg a ve-võnek, vagy még inkább az, hogy elkerülhetjük, hogy a vevõnkesetleg más üzletben próbálkozzon, ha beszerezzük számára aztaz árut, amely éppen nincs raktáron, vagy elvégezzük a kívántváltoztatásokat.

Ha szétválik az utazás (személyszállítás) az áruszállítástól,akkor a gépkocsihasználat „lelki” kényszere is csökken, és nõ alegmegfelelõbb közlekedési eszköz megválasztásának esélye.

Összességében az árukézbesítés egyes esetekben jó megoldás,de a legjobb mégis az, ha megfelelõ a helyi ellátás, és gyalog me-hetünk vásárolni.

Dortmund belváros üzleteinek többmint fele vállalja a házhoz szállítást.

Kézbesítést vállaló kereskedõk

Forrás: Inst. f. Landes- und Stadtentwicklungsforschung Nordrhein-Westfalen (23)

kivételesesetekben

11%

nem38%

igen51%

Milyen gyakran veszik igénybe a kézbesítõ szolgálatot?

szinte soha43%

ritkán31%

gyakrabban26%

Forrás: Inst. f. Landes- und Stadtentwicklungsforschung Nordrhein-Westfalen(23)

Felmérték, hogy Dortmundban mennyireterjedt el a kézbesítõ szolgálat a belvá-rosban. A vizsgálatba bevonták az összesjellemzõ árufajtát (élelmiszer, illatszer,textiláru, cipõ, háztartási eszközök, elekt-romos berendezések, óra, ékszer stb.).

31


Elérhetõség

Egy üzlet akkor fekszik forgalmi szempontból kedvezõ helyen,ha a vevõk nagy része rövid idõ alatt oda tud jutni. A települé-sen kívül fekvõ területeket rendszerint csak gépkocsival lehetelérni. Ilyen helyszínekbõl a potenciális vevõk több mint a feleki van rekesztve, mivel nem rendelkezik autóval. Forgalmiszempontból a településen belüli helyszínek a legkedvezõbbek,mert rövid úton, autó nélkül is elérhetõek.

Több kényelem és biztonság a gyalogosoknak

A legtöbb bevásárlást gyalog végzik. A gyalogosok azonban akörnyezetükkel szemben mûszaki és esztétikai igényeket tá-masztanak. Elsõsorban kerülõk és várakozások nélkül, bizton-ságosan és kényelmesen kívánják megtenni az utat.

Vásárlókörzetek közlekedési kapcsolatai, forgalomfeltárás és -kialakításA forgalomfeltárással szembeni követelmények

A gyalogosbarát úthálózat követel-A gyalogosbarát úthálózat követel-A gyalogosbarát úthálózat követel-A gyalogosbarát úthálózat követel-A gyalogosbarát úthálózat követel-ményei a VCÖ szerintményei a VCÖ szerintményei a VCÖ szerintményei a VCÖ szerintményei a VCÖ szerint! A keresztezõdéseket a gyalogosokszempontjai szerint alakítsák át (emeltkeresztezõdési sáv, védõutak, átlátha-tóság a járdák elõrehúzásával).! Megszakítások nélküli, megfelelõszélességû gyalogutak és járdáklegyenek. Az akadályokat, kerülõuta-kat levágásokkal, gyalogoshidakkalés aluljárókkal szüntessék meg.! A pályaudvarokat és megállókatkerülõutak nélkül, biztonságosan éskényelmesen lehessen gyalog elérni. Abuszokból és villamosokból biztonság-gal és kényelmesen lehessen kiszállni.! A járdák legyenek 2,5 m szélesség-ben egyenesek és teljesen szabadok,

�kacatmentesek� (nem lehetnekolyan akadályok, mint szemétkosár,parkoló autók, kerékpárok, közlekedé-si táblák oszlopai, tûzcsapok és ha-sonlók).! A gyalogosok biztonsága na-gyobb, és több a helyük agyalogosövezetekben, forgalomcsil-lapítás esetén és 30 km-es sebes-ségkorlátozásnál.! Gyalogosbarát város- és területter-vezés biztosítsa az üzletekhez, meg-állókhoz, állomásokhoz, iskolákhoz,hivatalokhoz és munkahelyekhez ve-zetõ legrövidebb utakat.! A gyaloglás és az ott-tartózkodásminõsége a terek és utcák vonzó ki-alakításával növelhetõ.

Öt háztartásból négyben legfeljebbegy autó van. Mivel ezt rendszerinta munkába járáshoz használják,csak ritkán áll a vásárlásokhoz ren-delkezésre.

Az autók száma az osztrák háztartásokban

Forrás: ÖSTAT, Mikrocenzus 1993

nincs autó35%

egy autó48%

egynél több autó17%

A gyalogosövezeteket gyalog is biz-tonságosan és kényelmesen el lehes-sen érni. Csak ez esetben érdemesgyalogosan menni vásárolni.(Eisenstadt, Ausztria)

32


Gyalogostávolságok

Üzleti területek, vásárlónegyedek kialakításánál nemcsak a bol-tok száma döntõ, hanem az utak hossza is, amelyet a vevõk adottesetben még hajlandóak megtenni. Az úthosszat leginkább a bel-város felkeresésének célja (séta vagy gyors bevásárlás) és a kör-nyezet színvonala befolyásolja. A megtett út hossza függ a gyalo-gos szubjektív érzéseitõl; érdekes, mutatós utakat rövidebbnekérzünk, mint azonos hosszúságú csupasz, unalmas szakaszokat.A központok szépen kialakított bevásárlóterületein egész komolygyaloglásra is hajlandóak az emberek. Átlagban a vevõk jóvaltöbb mint 1000 m-t is hajlandóak megtenni.(63)

A nagy gyalogos távolságok mutatják, hogy a nagyvonalúankialakított üzletek környéke mennyire csábítja a vevõket. Ez atény is segíthet a nagyobb gyalogosövezetek kialakításával kap-csolatos aggodalmak eloszlatásában. A vevõk által kitöltött kér-dõívek is megerõsítik, hogy igény van a meglevõ gyalogosöveze-tek bõvítésére; ha van rá mód, az egész központot ilyenné kívá-natos alakítani.(39)

A belvárosi központokkal szemben az alközpontokban csakrövidebb gyalogutak alakítandók ki. A látogatók nagyobb részeide csak néhány dolog elintézése céljából megy.

A fõközpontok szépen kialakítottüzletsorán komoly gyaloglásokra ishajlandóak az emberek. Átlagban1000 m-nél lényegesen többettesznek meg az oda látogatók.

33


A gyalogosok helyszükséglete

A kellemes vásárlás elõfeltétele, hogy kényelmesen tudjunk ha-ladni, azaz mások ne akadályozzanak, ne szoruljunk be kény-szerbõl egy gyalogosáradatba. A kényelmes haladás mellett azon-ban a bevásárlóövezetekben a szociális kapcsolat is fontos szere-pet játszik. A vásárlók érezni akarják, hogy más vásárlók is kö-rülveszik õket. A vásárlónegyedek kialakításánál tehát meg kelltalálni a középutat a túl kevés és a túl sok gyalogos között.

Minél szûkebb az út, és minél több a gyalogos, annál na-gyobb annak a valószínûsége, hogy a gyalogosok egymást za-varják a találkozásokkor és elõzéseknél. (65) Ez az akadályozásivalószínûség lehet a mérték a gyalogút minõsítésénél.

A gyaloglás minõsége a gyalogosforgalom sûrûségétõl függõenA gyaloglás minõsége a gyalogosforgalom sûrûségétõl függõenA gyaloglás minõsége a gyalogosforgalom sûrûségétõl függõenA gyaloglás minõsége a gyalogosforgalom sûrûségétõl függõenA gyaloglás minõsége a gyalogosforgalom sûrûségétõl függõen(megengedhetõ gyalogosforgalom óránként és irányonként)

KeresztmetszetKeresztmetszetKeresztmetszetKeresztmetszetKeresztmetszet nagyonnagyonnagyonnagyonnagyon kényelmeskényelmeskényelmeskényelmeskényelmes elviselhetõelviselhetõelviselhetõelviselhetõelviselhetõkényelmeskényelmeskényelmeskényelmeskényelmes

2,0 m 300 600 12002,5 m 600 1200 20003,0 m 1200 2000 kb. 25004,0 m 1900 kb. 2500 kb. 35005,0 m kb. 2500 kb. 3500 kb. 5000

A bevásárlókörzetekben törekedjünk a „kényelmes” kategó-ria alapján kialakítani az útszélességet. Ennél a sûrûségnél mégnem vesznek el a járókelõk a térben, de nem is akadályozzákegymást túl gyakran. Kényelmetlen körülményeket csak rövidszakaszokon, ahol semmiképp sincs nagyobb hely, illetve csakrövid idõre, átmeneti torlódásoknál engedhetünk meg. Üzletut-cákban, hosszabb szakaszokon a kényelmetlen gyalogosközle-kedés nem fogadható el.

Különleges vevõcsoportok (pl. mozgáskorlátozottak)támasztotta követelmények

Sok vevõ korlátozott a mozgásában. A gyerekkocsival közleke-dõk, illetve a mozgáskorlátozottak további kívánalmakat tá-masztanak az utcák kialakításával és az üzletek bejárataivalszemben.

Egy — a gyerekkocsik és tolószékek számára kényelmet je-lentõ — rámpa vakoknak kellemetlenebb. A vakok biztonságo-sabban közlekednek a szabályos lépcsõkön. Ez esetben a szint-váltást a burkolat változtatásával is jelezzük elõre. Legcélszerûbba kombinált megoldás, amely a sokféle igény kielégítését egyide-jûleg szolgálja, például rámpa és lépcsõ együttes kialakítása.(27)

Szûk, ráadásul mindenféle �kacatokkal� A járókelõk nem zavarhatják egymásttelerakott járdák nem csábítanak a megállásban, elõzésben vagy találko-vásárlásra. (Bécs) zásoknál. (Bécs)

Nem minden vásárló tud a lépcsõnközlekedni. (Dornbirn, Ausztria)

34


Vásárlás busszal és villamossal

A kereskedelemnek állna leginkább érdekében, hogy a városiüzletnegyedektõl távolabb lakó vásárlók gyorsan és kényelmesenelérhessék e területeket. A szûk utcákban a buszok és a villamo-sok lényegesen hatékonyabbak, mint az autók. Aki autó helyettbusszal jár, az autóshoz képest csak ötödrészben járul hozzá avárosok forgalmi dugóinak kialakulásához.(31) A tömegközleke-dési eszközök alig befolyásolják a bevásárlóterek hangulatát. Kü-lönösen igaz ez a villamosokra és a gázüzemû buszokra.

A kereskedelem, az önkormányzatok és a közlekedésivállalatok együttmûködése

A tömegközlekedés és a kereskedelem azonos feladatok elõtt áll:mindkettõnek a lehetõ legjobban el kell adni a szolgáltatását.Közös eladási stratégiából (marketing) kölcsönös elõnyeik szár-mazhatnak. Sikeres példák Ausztriában is voltak és vannak. ASalzburgi Közlekedési Vállalat a buszain hirdette a belvárosi be-vásárlást. Cserébe a vásárlók a belvárosi üzletekben a használtbuszjegyeiket újra cserélhették. A Linzi Közlekedési Vállalat alinzi kereskedõkkel együttmûködve karácsonykor különlegesenolcsó „karácsonyi jegyet” ajánl. Nem utolsósorban ennek a kez-deményezésnek köszönhetõ, hogy a belváros szûkös parkolófe-lülete szabadon marad azok számára, akik tényleg nehéz dolgo-kat visznek haza a karácsonyi bevásárlás során. Ott, ahol a tö-megközlekedés kínálata nem megfelelõ, az önkormányzatok és akereskedõk közösen kezdeményezik a bevásárlóbuszok beállítá-sát. Gars am Kampban például az önkormányzat a kereskedõk-kel közösen vezette be a bevásárlóbuszt. A „Garsi busz” heti kétalkalommal jut el 3 útvonalon a környék kistelepüléseire.Schwanenstadt a szomszédos önkormányzatokkal összefogva hétútvonalon szállítja a vevõket heti két alkalommal.

Vásárlás a pályaudvaron

Forgalmas pályaudvarok tömegközlekedési kapcsolatai általábana legjobbak, és ezáltal az üzletek ideális helyszínei lehetnek.Bécsben a Westbahnhof használaton kívüli helyiségeinek üzlettéalakításával mára széles lett a választék. Megtalálható az élelmi-szerbolttól kezdve az illatszer-, könyvesbolt, fénymásoló és ven-déglõn keresztül sokféle szolgáltatás. Villachban egy aluljárótépítenek, amely nemcsak a vágányokhoz vezet, hanem a vasútáltal kettészelt városrészeket is összeköti. Az alagút két oldalánkisebb üzlethelyiségeket alakítanak ki (könyvek, újságok, pék-áru, fényképészeti szakbolt).

A tömegközlekedési eszközök aligzavarják a vásárlás élvezetét. Haitt minden villamos helyett százautó haladna el, akkor vége lennea kellemes városi környezetnek.(Graz, Ausztria)

Ingyenes jegy a salzburgi belváros vásárlói-nak. (Felirat: Minden árváltozás után mégkét hónapig érvényes, vagy a jegyeladásihelyeken ráfizetéssel visszaváltható. Mitöbbet kínálunk... Köszönjük a vásárlást.)

35


A kerékpáros vásárlás kívánalmai

Ma Ausztriában a bevásárlóutak 8%-át teszik meg kerékpár-ral.(51) A gyalogosközlekedéssel szemben a kerékpározásnak sokelõnye van.! A kerékpározás négyszer gyorsabb a gyaloglásnál.! A megtett úthoz képest a súlyos balesetek kockázata kisebb,mint gyalogosan.(52)

! Kerékpárral könnyebben és kényelmesebben tudunk szállíta-ni, mint gyalog.

A kerékpározás elõnyeit meg kell õrizni, illetve a lehetõsé-gek kiépítésével biztosítani kell, hogy továbbra is vonzó partnerlehessen a vásárlásoknál. Mindenekelõtt legyenek a célpontokkönnyedén és közvetlenül elérhetõk.

A biztonságot illetõen sokféle félreértést és elõítéletet kellmegszüntetni. Például a kerékpárosok az úttesten lényegesennagyobb biztonságban vannak, mint a járdán kijelölt ideigle-nes, vagy más szakszerûtlenül épített kerékpárúton.

A kerékpározás messzemenõkig hagyomány és hozzáálláskérdése. A tájékoztatásnak, tudatformálásnak így nagy jelentõ-sége van.

A kerékpárbarát bevásárlás követel-A kerékpárbarát bevásárlás követel-A kerékpárbarát bevásárlás követel-A kerékpárbarát bevásárlás követel-A kerékpárbarát bevásárlás követel-ményeiményeiményeiményeiményei! A kerékpárhasználatot közönség-kapcsolati eszközökkel is terjesszék azönkormányzatok és a kereskedõk.! A kerékpár-közlekedés szabályai ál-talában összhangban legyenek a mo-torizált közlekedés szabályaival (he-lyes besorolás balra kanyarodásnál, aszembejövõ forgalom szétválasztása akerékpárutakon).! Az autók elõl általában elzárt vá-sárlóterületeket a kerékpárosok hasz-nálhassák.! A településeken belül a kerékpáro-sok ne közlekedhessenek a járdán, ésa járdák szélességébõl kerékpárút cél-jára ne lehessen elvenni.

! A kerékpár-kereskedõk a teherbírókerékpárokat és a tartós, jól átgondoltkiegészítõ felszereléseket terjesszék(például az idõjárásálló, rendszereshasználatra készült kerékpártáská-kat).! Az üzletek és hivatalos épületek eléfelállított kerékpártárolók jelezzék,hogy a kerékpáros tiszteletben állóügyfél, kívánatos vásárló a számukra.! A csak a motorizáció miatt beveze-tett korlátozások (egyirányú utca, ka-nyarodási tilalmak, behajtási tilalmak)lehetõleg ne vonatkozzanak a kerék-párosokra.! A kerékpáros kerülõk nélkül hasz-nálhassa az egész utcahálózatot.

Ausztriában a kerékpárutak nagyobbhányadát fordítják bevásárlásra,mint az autóutakét.

Forrás: ÖSTAT 1986(46), Sammer 1990(51)

Hollandiában kevés kerékpárt látni A voralbergi �Fahr Rad!� akcióhatalmas, ügyes táskák nélkül. példa a kereskedõkkel együtt

végzett tudatformálásra.

36


Szállítás

Régen csak rakodás céljából lehetett a jármûvekkel az utcán vá-rakozni. Mióta a magángépkocsikkal szinte korlátlanul lehet azutcákon parkolni, alig marad hely a rakodásokhoz. Ezért gyak-ran kényszerülnek a szállítók szabálytalan megállásra — a belsõsávban, keresztezõdésekben, járdán.

Az üzletek mûködésének, növekedésének biztosítására gon-doskodni kell a zavartalan szállításról és rakodásról. Ennek ér-dekében kell a rakodási területeket kijelölni. Gyalogosövezetek-ben kielégítõ szállítási idõhosszakat kell meghatározni.

Német vizsgálatok szerint(65) munkanapokon 9 és 12 óra kö-zött van a fõ szállítási idõszak. Este 18-tól reggel 6 óráig ésszombatonként nemigen szállítanak.

Az árucikkektõl és az üzletnagyságtól függ a szállítások gya-korisága.(17)

Az üzlet jellegeAz üzlet jellegeAz üzlet jellegeAz üzlet jellegeAz üzlet jellege Szállítás gyakoriságaSzállítás gyakoriságaSzállítás gyakoriságaSzállítás gyakoriságaSzállítás gyakoriságaÉlelmiszer-kereskedõ 2�3 tehergk. nappal, 1 tgk. éjjel

2�5 furgon napontaPékség 1�2 tgk. vagy furgon napontaHentes-mészáros 1�2 furgon napontaHáztartási/illatszerbolt 5�7 furgon hetenteÚjságos/dohánybolt 6�7 furgon hetentePapírbolt 1�2 furgon hetenteFehérnemûbolt 1�2 furgon hetenteVirágbolt 5�7 furgon hetente

Forrás: Gazdasági Kamara, Bécs 1994.(49)

Mivel a városok fõ- és alközpontjaiban és a községek köz-pontjaiban fõleg közepesen tartós és tartós fogyasztási cikkeketáruló üzletek vannak, nem szabadna, hogy az autómentes öveze-tekben a szállítás nehézségekbe ütközzön. Annak a néhány üzlet-nek vagy egyéb vállalkozásnak, amelyek sûrûbb szállítást igé-nyelnek, külön is ki lehet alakítani behajtási utakat a zónán kí-vül. Az egész gyalogosterület vagy annak részei forgalomcsilla-pítással is védhetõk („lakóutca” táblákkal jelölve). A forgalom-csillapított területeken idõben nem korlátozott a behajtás (célfor-galom). A „lakóutca” táblát „behajtani csak szállítás céljából en-gedélyezett” kiegészítõ táblával javasoljuk ellátni, hogy a vásár-lást az egyéb célú gépkocsiforgalom ne zavarja.

A rakodási területek meghatározásánál nemcsak az idõpon-tok és a szállítások száma mérvadó, hanem a rakodás idõtarta-ma is. A legtöbb szállítónak a ki- és berakodáshoz alig 10 perc-re van szüksége. Csak a szállítók egyötöde rakodik 20 percnéltovább.(65)

A VCÖ javaslataA VCÖ javaslataA VCÖ javaslataA VCÖ javaslataA VCÖ javaslataHogy a városok ismét vonzóvá váljanaka kereskedelem és az iparûzés számá-ra, a VCÖ javasolja a szükséges rakodá-si területek törvényben elõírt mértékûbiztosítását:Lakott területen minden útszakaszon akeresztezõdések között (két háztömb)legalább a parkolóhelyek 20%-át (min-den 5. parkolóhelyet) rakodás táblávaljelöljenek. Ezáltal házanként, illetve tel-kenként egy �szolgálati parkolóhely� biz-tosítható.A szolgálati parkolóhelyek a szemétszállí-tás, megkülönböztetett jármûvek (rend-õrség, tûzoltók, mentõk) és a szociálisszolgáltatások (pl. ételhordás) rendelke-zésére is állnak.

Egyes területeken egyedül a forgalmi sáv-ban lehetséges a rakodás. Bécs hetedik ke-rületében 1992-ben például a rakodásokkétharmadát a belsõ sávban végezték, mígtovábbi 14%-ot a parkolási és megállni tilossávokban.(33)

37


Az autós vásárlók igényei

Az autós vásárlók parkolási igényei a belvárosokban csak fize-tett parkolók üzemeltetésével oldhatók meg. Magasabb parkolá-si díjak rövidebb parkolásra ösztönöznek, és ezáltal a helyekjobban kihasználhatók. Ha a parkolás túl olcsó, akkor a keres-let meghaladja a kínálatot. Az a pénz, amit a vásárló az olcsóparkolóhellyel megtakarítana, elvész a parkolóhely keresésénél.

Az autós vásárlás jelentõsen hozzájárul ahhoz, hogy a vá-rosokban az élet és a vásárlás egyre kellemetlenebbé váljon.Aki egy központközeli garázsban vagy bevásárlóutcában parko-lóhelyet kínál, naponta és férõhelyenként 15 autóutat „állítelõ”.(53) Ezt az összefüggést is figyelembe kell venni, amikorparkolóhelyek kialakítását tervezik.

A parkolóhelyek gazdaságossága

Egy parkolóhely költsége ritkán lakott területeken a forgalommintegy 0,5%-át jelenti (autós vevõre esõ árumennyiség/parko-lóhely). E költség az építéssel, karbantartással és a telekkelkapcsolatos kiadásokat tartalmazza. Ugyanez a belvárosokban3 és 5% között van, azaz egy nagyságrenddel nagyobb. (18) Aközvetlen költségekhez járulnak még a parkolóhely által elõidé-zett gépkocsiforgalom okozta költségek. Ezek a hatások is érin-tik a kereskedelmet. Meggondolandó tehát, hogy a városokbanvevõparkolók helyett a tõkét nem érdemesebb-e másba fektetni(például közös hirdetésekbe vagy a terület egységesebb kialakí-tásába, marketingbe).

P + R

Nagy-Britannia számtalan helyén a belvárosba igyekvõ autóslátogatóknak a város határában parkolókat létesítettek, ahonnétbusszal lehet a központba utazni. Egy ilyen rendszer átvételénélérdemes lenne megvizsgálni, hogy az autóból a tömegközleke-désre váltást nem még távolabb a várostól, például a vasúti ál-lomások környékén kellene-e megoldani.

Az autóból nem a város határán kellenetömegközlekedési eszközre (P + R) át-szállni, hanem még elõbb. (Oxford,Nagy-Britannia)

VCÖ-javaslatVCÖ-javaslatVCÖ-javaslatVCÖ-javaslatVCÖ-javaslatEgy élénk város, a gyalogosokat hívogatóutcákkal és terekkel, jól mûködõ üzletek-kel, kávézókkal, vendéglõkkel és szabad-idõs kínálatokkal a tipikus autós vevõszámára is csábítóbb, mint az autópá-lyák mellett álló bevásárlóközpontokelõregyártott csarnokai. Az, aki a városokkellemes adottságait feláldozza az autó-közlekedés oltárán, kijátssza a belvárosikereskedelem aduit. Aki ezzel szembengondoskodik arról, hogy az üzleti negye-dek autó nélkül, biztonságosan és ké-nyelmesen legyenek elérhetõek, felérté-keli a várost mint lakóterületet és mint akereskedelem és iparûzés természetesszálláshelyeit.

38


A gépkocsival megközelített mérföldes üzletsoroktól ...

Az elmúlt években még úgy tartották, hogy a központi gyalogos-övezetekben vásárláskor mérföldeket kell gyalogolni az üzletso-rok mentén. Ezek a gyalogosövezetek azonban sok esetben csakrövid utcaszakaszokra szorítkoztak. Egynegyedük még a 150 m-tsem érte el. Csak negyedrészük volt 1 km-nél hosszabb.(37)

A gyalogosövezetek beszûkülésének legfõbb oka az a feltéte-lezés volt, hogy a vásárlók nagy része autóval érkezik. Korlátozótényezõ volt tehát az elegendõ parkolóhely kialakításának kény-szere. A gyalogosövezet növelésével együtt járó látogatószám-nö-vekedés a gépkocsira koncentráló forgalomszervezés esetén part-talan növekedéshez vezetett volna; további parkolókat kellettvolna építeni, és ennek következtében az utcákat is tovább kellettvolna bõvíteni. Ezáltal a gyalogosövezetek környezetében továbbnõttek volna a feszültségek.

... a hagymahéj modellig

A bevásárlóközpontok szerkezetét — utcák és parkolók tengeré-ben úszó, õrzött vásárlósziget — nem lehet a belvárosokra alkal-mazni.

Az ún. hagymahéj modellnél egy homogén tömb (gyalogos-övezet) helyett legalább egy négylépcsõs, a gyalogosok igényeireszervezett forgalmi rendet alakítanak ki: (belülrõl kifelé)! gyalogosövezet;! forgalomcsillapított övezet;! sebességkorlátozás (30 km/h vagy annál kisebb) zónája;! eltérõ elõírt sebességû külsõ övezet (pl. 50 km/h a fõutakon,30 km/h a mellékutcákban).

Egy ilyen lépcsõzött rendszer központja tiszta gyalogosöve-zetekbõl és forgalomcsillapított területekbõl áll. A terület többirészén gyalogosbarát forgalomszervezés van érvényben. Ezt amodellt nemcsak egy város központjára, hanem alközpontokra islehet alkalmazni. Ilyen alközpontokká alakíthatók egyes telepü-lésrészek fejlõdõ bevásárlóutcái és új telepek tervezett vásárló-magjai is.

A hagymahéj modell alapján szervezett forgalom célja egy-részt az, hogy a város fõ funkcióit kellemesebbé tegyük. A lakha-tó város — lakóhely, a kereskedelem és az iparûzés központja,munkahely. További cél az, hogy a vásárlók minél nagyobbszámban gyalog, kerékpáron vagy tömegközlekedési eszköztigénybe véve keressék fel a települések központjait. Ezáltal agépkocsiparkolók számát a legszükségesebb minimumra lehetszorítani. Hogy az így kialakított kevés parkoló valóban azoknakálljon a rendelkezésére, akik nehéz tárgyakat szállítanak, korlá-tozni kell a parkolási idõt, és magasan kell a parkolás díját meg-állapítani.

Vásárlókörzetek közlekedési kapcsolatai, forgalomfeltárás és -kialakításAmire a településközpontok forgalomfeltárásánál törekedjünk

A hagymahéj modellnél egy lépcsõ(gyalogosövezet) helyett legalábbnégy lépcsõs, gyalogoscentrikus for-galomfeltárást alakítanak ki.

Hagyományos, differenciálatlanulautócentrikus forgalomszervezés

39


A gyalogosövezet képezi a magját egy település gyalogosbarátforgalomfeltárásának. A gyalogosövezet olyan utcahálózat,amelyet csak gyalogosforgalomra irányoznak elõ. Megkülön-böztetett jelzésû gépkocsik bármikor, szállítójármûvek csakkorlátozásokkal mehetnek be a területre.

A szállítások lebonyolítása

A szállítóforgalom idõben általában behatárolt. A szállítási idõ-ket az üzletekkel és a helyi iparûzõkkel egyeztetve kell megál-lapítani. Tapasztalatok szerint a szállításokra elegendõek a reg-geli és délelõtti órák, mivel a legtöbb szállítást 9 és 12 óra kö-zött bonyolítják le. Falvakban és kisvárosokban még utánfutósteherautókkal is be lehet hajtani, megfelelõ korlátozó feltételekmellett. Nagyobb városokban ez nem ésszerû, mert az utánfutósteherautók ki- és behajtásai túllépnék a gyalogosövezetekbenmég elviselhetõ forgalmi terhelést.

Gyalogosövezetek kialakítása

A gyalogosövezeteknél a forgalom mellett az utcák kialakításátis a gyalogosok szempontjai szerint kell módosítani. Egyik fon-tos lépés az, hogy az utca szintjét teljes szélességben egy síkbahozzuk. Ameddig megmarad a járda illetve a járdaszegély, agyalogosok többsége továbbra is a járdákon szorong. Csak ezekeltávolítása után veszik az utcát teljes szélességében birtokuk-ba. Az arra haladók száma az útfelület átalakításával érezhetõ-en emelkedik.

Vásárlókörzetek közlekedési kapcsolatai, forgalomfeltárás és -kialakításGyalogosövezetek

Egy élénk átmenõ forgalmú útból...

... vonzó vásárlónegyedet alakítot-tak ki (Eisenstadt, Ausztria).

40


Kerékpárforgalom és tömegközlekedés agyalogosövezetekben

Minden esetben külön mérlegelendõ, hogy megengedhetõ-e agyalogosövezeten belül a kerékpározás. A következõ feltételek-nek kell ehhez teljesülni:! elegendõ szélesség és jól belátható terek,! ritkább gyalogosforgalom (pl. a kerékpározás csak a csúcsfor-

galmi idõkön kívül engedélyezett),! rövid útszakaszok a gyalogosövezet területén,! a kétféle közlekedésmód egyenrangúvá tétele,! lépésben haladás.

Minden esetben, ha a gyalogosövezet viszonylag hosszan el-nyúlik, lehetõvé kell tenni, hogy néhány helyen a zónát kerék-párokkal keresztben át lehessen szelni. A tömegközlekedési esz-közök jelenlétét a kerékpárokéhoz hasonlóan a helyi adottságokdöntik el. Legtöbbször arra a megállapításra jutnak, hogy a jár-mûvek okozta kisebb kellemetlenségeket ellensúlyozza az, hogya terület jó tömegközlekedéssel könnyebben elérhetõvé válik.

Bevásárlópasszázsok (gyalogosátjárók)

Az utóbbi években újra felfedezett bevásárlópasszázsok jelentõ-sen hozzájárulhatnak a belvárosok újjáélesztéséhez. Védelmetnyújtanak az idõjárás kellemetlenségeitõl, és kellemes hangula-tukkal hívogatnak egy bevásárlósétára. További elõnyük, hogyrövidebb összeköttetéseket tesznek lehetõvé a bevásárlóutcák kö-zött. A hamburgi belvárosban 1979 óta egy egész sor átjárót épí-tettek ki, egyenként 10–50 üzlettel, 1500–7500 m2 eladóterület-tel és néhány vendéglátóegységgel.

A legtöbb passzázst közösen irányítják, és igyekeznek az áru-kínálatot is egymáshoz igazítani.(24)

A gépkocsiforgalom okozta gondokkiküszöbölésére szükség van egyesutcák gyalogosövezetekké alakítá-sára. Kerékpárok, helyi buszjáratokés villamosok számára ezek az ut-cák rendszerint továbbra is rendel-kezésre állnak (Graz, Ausztria).

A bevásárlópasszázs gondolata � egy fe-dett, gyalogosok számára kiépült összekö-tõ utca � visszanyúlik a 19. századba(Milánó, Olaszország).

41


A gyalogosok kizárólagosságát csak idõkorlátok között biztosí-tó övezet kialakítása leginkább akkor ésszerû, ha az nagy felü-leten, szinte egy egész városnegyedet magában foglal. Ilyenesetekben teljesíthetõ a helyi vállalkozók jogos igénye, hogynapközben elég idejük legyen a teherkocsis forgalmuk lebonyo-lítására. Este a vendéglõk, színházak és mozik üzemeltetõi kí-vánják meg, hogy az autóval érkezõk is behajthassanak (külö-nösen akkor, ha rossz az esti tömegközlekedés színvonala). Azangliai York óvárosa mintegy egy km2 területével 11 és 16 óraközött gyalogosövezet. A parkolóhelyek megszüntetésével haté-konyan csökkentették a gépkocsiforgalmat ezen idõn kívül is,és a forgalomcsillapítással elviselhetõ szintre sikerült leszoríta-ni a közlekedés okozta kellemetlenségeket.

Megfigyelések szerint a forgalom péntek délután és szom-baton kétszer akkora, mint hétköznapokon. Érdekes megoldáslehetne néhány utcát a hétvégi bevásárláshoz gyalogosöveze-tekké alakítani. Ezt különösen olyan helyeken lenne érdemeskipróbálni, ahol munkaidõben elkerülhetetlen az ipari üzemekmiatti erõs gépkocsiforgalom. Japánban a fõ bevásárlási napon,vasárnap váltak be a gyalogosövezetek.(64)

Félszívvel tett intézkedések nem szoktak sikerülni. Példáulannak alig van értelme, ha egy egyébként sem nagy kiterjedésûgyalogosövezetekben a behajtást csak idõszakosan tiltjuk. Né-met vizsgálatok igazolják, hogy ilyen esetekben is csak mindenmásodik autós használja ki, hogy behajthat a gyalogosövezetek-be. A sétálók ezzel szemben sokkal jobban örülnének, ha a gép-kocsiforgalmat teljesen kizárnák.(46)

Vásárlókörzetek közlekedési kapcsolatai, forgalomfeltárás és -kialakításIdõszakos gyalogosövezetek

Az angliai York egy négyzet-kilométenyi óvárosa naponta 11 és16 óra között gyalogosövezet.

Japánban és az Egyesült Államoknéhány városában beváltak a hetiegy napra lezárt, ideiglenes gyalo-gosövezetek.

42


A forgalomcsillapított utcákban általánosan érvényes a lépésbenhaladás. A vezetõk és a gyalogosok egyenrangúak, a gyalogosokaz utca bármely részén járkálhatnak és megállhatnak. Forgalom-csillapított övezetekben csak a célforgalom megengedett. Általá-nos parkolási tilalom van érvényben. Ez alól csak a jelzett par-kolóhelyek kivételek. A forgalomcsillapított övezetek különösenértékesek abból a szempontból, hogy egy új közlekedési kultúrátképviselnek, amelyben a gyalogosokat már nem szorítják ki apálya szélére, hanem egyenrangú félként vesznek részt a forga-lomban.

Forgalomcsillapított övezetek mint bevásárlótérségek

Holland és német tapasztalatok mutatják, hogy a vásárlónegye-dekben a lakóutcákat leginkább két esetben alkalmazzák. Egyikesetben a hagymahéj modell szerint a forgalomcsillapított gyûrûa gyalogosövezetet egészíti ki. A másik esetben — különösenkisvárosokban és falvakban — a politikailag nehezen keresztül-vihetõ gyalogosövezeteket helyettesítik, és ezáltal a vásárlóknaka korábbinál jobb körülményeket biztosítanak. Ideálisan alkal-mazható a forgalomcsillapítás az óvárosok szûk utcáiban és azolyan bevásárlóutcákban, ahol az üzleteken kívül termelõ üze-mek is vannak, amelyeket egész nap el kell tudni látni.

A forgalomcsillapított vásárlóterületek ötlete Hollandiábólszármazik. Ausztriában a forgalomcsillapított övezetek (ún. lakó-utcák) üzletnegyedekben még szokatlanok.

Forgalomcsillapított területek kialakítása

A forgalomcsillapított utcák építészeti kialakításánál a sétálóut-cákhoz hasonló megoldásokat alkalmazzák. Meg kell szüntetni ajárda és úttest közötti szinteltérést, különben a gyalogosok to-vábbra is a járdákon szoronganak, és az autósok nagyobb sebes-ségre váltva, ismét uralják az úttestet. Legfõbb követelmény,hogy az intézkedésekkel erõsítsük a gyalogosok öntudatát. To-vább csökkenthetõ az autók sebessége küszöbökkel és a sávokszûkítésével, illetve áthelyezésével. Különféle burkolatokkal ésbetétekkel lehet az útfelületet tagolni. Megvan a lehetõség a ra-kodóterületek külön jelzésére. A kijelölt parkolókat és rakodósá-vokat lehetõleg az utca széleire helyezzük, hogy a gyalogosok in-kább a középsõ szakaszokat foglalják el.

Vásárlókörzetek közlekedési kapcsolatai, forgalomfeltárás és -kialakításForgalomcsillapítás

Forgalomcsillapítás után: Az egészutca egy felszabadult bevásár-lókörútra vár. Mindenkinek lépés-ben kell haladni. Rakodás céljábóla be- és kihajtás megengedett. Át-menõ fogalom és parkolás tilos.(Tulln, Ausztria)

VCÖ-ajánlásVCÖ-ajánlásVCÖ-ajánlásVCÖ-ajánlásVCÖ-ajánlás: Sok falusi és városibevásárlóutcánál, ha az ott levõ üze-mek igénylik az egész napos rako-dást, optimális megoldás lehet a for-galomcsillapítás (lakóutcák kialakítá-sa). A forgalomcsillapítást jelzõ lakó-utca elnevezés a közlekedési táblánés a táblára festett gyerekek nem áll-nak ellentmondásban a vásárlóutcafunkciójával. Egy élénk, vonzó vásár-lóterületen a gyerekek számára iskell hogy legyen hely. A VCÖ azért isfellép, hogy a gyalogosövezetekbena gyerekek játszását egységesen en-gedélyezzék.

43


Járdaszélesség

A járdákat tervezzük nagyvonalúan, hogy a gyalogosok na-gyobb akadályoztatások nélkül mozoghassanak. A járdaszéles-ség meghatározásánál a várható gyalogosszám és a helyi adott-ságok mérvadóak. Vásárlóutcáknál a következõ járdaszélessé-gek az ajánlott értékek:! Kirakatokkal szegélyezett vásárlóutca: legalább 3,5 m, le-

hetõleg 4,75 m.! Kirakatokkal és vitrinekkel szegélyezett vásárlóutca: leg-

alább 3,70 m, ha lehet, 5,05 m.A széles járdák kialakítását gyakran lehetetlenné teszik a

helyi adottságok. Ilyen esetekben ne a ma még szokásos megol-dást, a keskenyebb járdát alkalmazzuk, hanem vizsgáljuk a kü-lönféle lehetõségeket a teljes utcaszélesség figyelembevételével.Ajánlható például a vegyes használatú felületkialakítás, vagyaz úttest lekeskenyítése kitérõkkel egy sávra, vagy az úttest kö-zepén szakaszonként kialakított gyalogosszigetek a gépjármû-vek között.

A túloldalra áthaladást, útkeresztezést segítõ eszközök

Az úttesten kényelmesen és biztonságosan kell tudni áthaladni,és ehhez elégséges mennyiségû átjárást kell biztosítani. Az át-haladás segítésére a következõ eszközök állnak rendelkezé-sünkre:! A zebracsíkozás (védett útszakasz) a legegyszerûbb segítség,amely legalábbis a gyalogos jogi státusát védi.! A járda szintjére felemelhetjük az átjárószakaszt. Így a gyalo-gosok akadálytalanul haladhatnak, és a gépkocsikat a szintvál-tás is fékezésre kényszeríti. A jogi felelõsség szempontjából ittis jelezni kell az átjárást zebracsíkokkal.! Gyalogosszigetekkel az úttestet két részre oszthatjuk. Ezál-tal a gyalogos jobban áttekintheti az útszakaszokat, és egy-szerre rövidebb szakaszt kell megtennie. A szigetek legkisebbszélessége 2 m.! Az úttest közepén végighúzódó sáv megkönnyíti a gyalogo-soknak, hogy tetszõleges helyen mehessenek át az úttest másikoldalára. Kisebb járdaszigetekkel, akadályokkal (50 m-ként) el-kerülhetõ, hogy a sietõs autós a középen levõ sávon haladjon. Asávot megkülönböztetésül más burkolattal is célszerû ellátni.! A járdák helyenkénti elõrehúzásával (kiszélesítésével)könnyebbé válik a gyalogos és autós egymásra pillantása, aminöveli a biztonságot.! Lámpás keresztezõdés egyértelmûen szabályozza, hogy mi-kor szabad a gyalogosnak áthaladni. Hátrány a magasabb költ-ségek mellett az autósok és gyalogosok felesleges megvárakoz-tatása. Ideális megoldás a sárgán villogó lámpa. A védett átjárónincs elõre szabályozva (a lámpák sárgán villognak), és a gya-logos azonnal az úttestre léphet. A gyalogos nagyobb védelmetélvez, ha egy gombnyomással a lámpát zöldre váltja.

Vásárlókörzetek közlekedési kapcsolatai, forgalomfeltárás és -kialakításJárdák

Egy végigmenõ, kõburkolatos közép-sõ sáv minden ponton megkönnyítiaz áthaladást. Ezen a vásárlóutcánnaponta mintegy 10 000 autó haladát (Hennef, Németország).

Hatásos sebességkorlátozás átmenõforgalom esetén is lehetséges.Mützigben (Franciaország) két 0,6 mmagas hullám korlátozza az áthaladóautók sebességét.

44


Gépjármûvek okozta forgalomterhelés

A gyalogosok biztonságos közlekedése érdekében a gépkocsi-forgalmat nagyságában és sebességében korlátozni szükséges.Legfeljebb 30 km/h sebességre és a csúcsidõszakban 200 gk/hforgalomra törekedjünk, bár a vizsgálatok szerint a csúcsidei380 gk/h maximális forgalom átmenetileg még nem veszélyez-teti a biztonságot.(36)

A teherforgalom szervezése

Ma a teherforgalom éppen azokban az utcákban jelent nagy gon-dot, ahol korlátlanul lehet parkolni. A szállítójármûvek ezértrendszerint a belsõ sávban kényszerülnek megállni.

Szigorú parkolásgazdálkodás mellett más eszközökkel is lét-rehozhatók rakodási területek. A következõ adottságok mellettcélszerû ezek alkalmazása:(14)

! üzleti szempontok alapján mûködõ szigorú területgazdálkodás! a teherforgalom-feltárás hiánya! nagy parkolási igény.

Általában a leállósávban kialakított parkolóhelyek közül aszükséges mennyiségben kijelölik a rakodósávokat: „Megállni ti-los, kivéve teherszállítást (rakodást)”. Szükség esetén a rakodástidõben korlátozhatják: „Megállni tilos ettõl ... eddig, kivéve ra-kodást”.

Ha az utca keresztmetszete túl keskeny ahhoz, hogy mind aparkoláshoz, mind a forgalmi sávoknak és a járdáknak elegendõhely jusson, akkor a rakodási sávokat esetleg a járdán kell kiala-kítani. Egy rakodódósávos járda lehetõleg 5 m széles legyen(legalább 4 m, keskeny jármûvek esetén 3,6 m). A rakodási idõnkívül az egész járda a gyalogosok rendelkezésére áll („Megállnitilos, kivéve rakodást ettõl ... eddig”).

Németországban, ahol nagy volt a tartós parkolási igény aszéles utcákban, kipróbálták a rakodás engedélyezését a belsõsávban.(7) Erre legalkalmasabbak a ferdén parkoló autók és a for-galmi sáv között kialakuló beállási sávok. A rakodófelületeketlegjobb eltérõ burkolattal jelölni.

Így lehet a rakodósávokat hatásosanszabadon tartani. Ausztriában is lehet-séges lenne ez a megoldás, ha az ön-kormányzatok az utcák egyes részeitmint magánterületet az üzleteknek ésüzemeknek bérbe adnák (Amszterdam,Hollandia).

Meghatározott idõben a járdák egyrésze rakodósáv. Ezen kívüli idõ-ben az egész járdaszélesség isméta gyalogosok rendelkezésére állhat(Bécs).

45


Alapelvek

Egy vásárlókörzet vonzásában a forgalomszervezés mellett azutcakép kialakításának is nagy jelentõsége van. A gyalogosok akis sebesség következtében sokkal jobban érzékelik a környeze-tüket, mint más közlekedõk. Egy sétához, elidõzéshez hívogatótérkialakítás a vásárlókat is odacsábítja.

Azzal, hogy egy bevásárlóutcát szépen kell kialakítani, las-san tapasztalatból is nagyjából mindenki egyetért. Csak a ho-gyanról térnek el a vélemények. Ennek az az oka, hogy nincse-nek erre sémák. Van ugyan néhány alapszabálya a tervezésnek,a tényleges kialakítást azonban minden esetben helyileg kell el-dönteni. Gyakran archív felvételek a gépkocsiforgalom hódítá-sa elõtti idõkbõl (1965 elõttrõl) adnak hasznos kiindulást a ter-vezéshez: hol voltak kutak, fák, milyen volt a burkolat, hogyanosztották meg az utat keresztmetszetében, hol volt egy kapuvagy egy útszûkület.

A vásárlóterületek átalakításánál az utcát egy lakáshoz ha-sonlóan kell kezelnünk. Semmirõl sem felejtkezhetünk el, amifeltétlenül szükséges, mindennek legyen meg a maga helye, ésaz egész egységet alkosson, amelynek rendje, stílusa és egyénihangulata van.(6) Csakúgy, mint egy lakásberendezéshez, az ut-cákhoz és terekhez is egy sor elem tartozik.

Útburkolat

Minden átalakítás alapköve a burkolat. A burkolatok anyaga,színe és mintázata alapvetõen befolyásolja a terek hangulatát,és segít a tereket funkcionálisan tagolni. A burkolatok megvá-lasztásánál azonban nemcsak azt kell figyelembe venni, hogyazok jól jelzik-e a térfelosztást és esztétikailag összhangbanvannak-e, hanem azt is, hogy kényelmesen járhatók-e. A bur-kolat legyen rugalmas, hogy a lábakat ne fárassza ki túlságo-san, csúszásmentes a biztosabb járás kedvéért, és vízáteresztõ,hogy ne képzõdjenek tócsák.

Az átalakításhoz sokféle térburkolat áll rendelkezésre, ame-lyek közül a legelterjedtebbeket említjük:! Kockakõ- és lapburkolatok: Nagy elõnye az ilyenfajta burko-latoknak a formagazdagság; a térburkolás szinte korlátlan lehe-tõségeit jelentik.! Aszfaltburkolat: A formai lehetõségek kötöttek. Elõnye akedvezõ ár és a gyors kivitel.! Betonburkolat: Itt is korlátozottak a lehetõségek. A beton alegtartósabb és a legjobban terhelhetõ burkolat.

Vásárlókörzetek közlekedési kapcsolatai, forgalomfeltárás és -kialakításTervezés � kialakítás

Minden átalakítás alapköve a térbur-kolat. A burkolatok anyaga, színe ésmintázata döntõen befolyásolják aterek alaphangulatát, és segítenek afunkcionális tagolásban (Tulln,Ausztria).

Inkább legyen üres, mint túlzsúfolt!Itt igény szerint heti piacot és népün-nepélyeket tartanak. A tér sokoldalú-ságát biztosítja, hogy nincsenek ben-ne rögzített utcabútorok (Dornbirn,Ausztria).

46


Idõjárás elleni védelem

Rossz idõ, de adott esetben a túlzott napsütés is akadálya lehet an-nak, hogy gyalog menjünk vásárolni. Azok az eszközök, amelyeka rossz idõtõl védenek, csökkenthetik a kellemetlenségeket, ésrossz idõ esetén is növelhetik azt az idõt, amelyet a gyalogosok avásárlóutcákban töltenek. Csapadék ellen az árkádok, fedett átjá-rók vagy elõtetõk nyújthatnak védelmet. A terület teljes lefedéseépítészeti szempontból csak különleges esetben indokolt.

Nemcsak az esõtõl, hanem a felfröcsköléstõl is meg kell védenia gyalogosokat. Lehetõségként kínálkozik az úttest közepére he-lyezett vízelvezetés, vagy a járda és az úttest közé helyezett külön-féle védelem. További probléma a szél. A védelmet már a tervezéselején szem elõtt kell tartanunk; új utakat nyissunk szélárnyékosirányokba. A túlzott napsütés ellen leginkább a fák védenek.

Ülõalkalmatosságok

Az ülõalkalmatosságok kialakításánál a használat módja a dön-tõ. Akik a pihenést, a nyugalmat keresik, a kissé kiesõ helyenálló, kényelmes padokat értékelik. A nézelõdõk, bámészkodókszintén a kényelmet keresik, de az eseményeket szeretnék lehetõ-leg közelrõl szemlélni. Ahhoz, hogy rövid idõre a látogatók ki-fújják magukat, elegendõek a boltok közelében elhelyezett, hát-támla nélküli padok. A szomjazók kedvéért jó, ha az ülõhelyekegy része kávéházakhoz kapcsolódik utcai kiszolgálással. Az ülõ-alkalmatosságokat, ahogy a példák is mutatják, annyiféleképpenki lehet használni, hogy szinte soha sincs elegendõ belõlük.

Mivel az ülõbútorok leltár szerint általában az utcához tartoz-nak, feltétlenül a környezethez kell hogy illjenek. Alapvetõenegyszerûek és stabilak, szolidak, csoportosíthatók, kombinálha-tók, kevés karbantartást igénylõek, télre helytakarékosan raktá-rozhatók, vagy idõjárásállók legyenek.(6)

Nyilvános illemhelyek

A vásárlóterületek fontos része a nyilvános illemhely. Az asszo-nyok e helyeket feltûnõen gyakrabban igénylik, mint a férfiak.Ezzel szemben a férfi tervezõk sokszor elfelejtkeznek errõl. Azüzleti negyedeknek a vásárlóközpontokkal szembeni konkuren-ciaharcban figyelembe kell ezt venni. Az utóbbiaknál ez a prob-léma rendszerint példásan megoldott.

Fedett járdák növelik a vásárlóut-cák eleganciáját. A szerkezetnekösszhangban kell állnia a hely ké-pével. (Duisburg, Németország)

A bevásárlópasszázs nyújtja a legjobb vé-delmet a rossz idõ ellen (Linz, Ausztria).

47


A víz mint hangulati elem

A víz a bevásárlóterületek élénkítésének egyik legfontosabbépítõköve. Ezt mutatják a szinte minden bevásárlóközpontbanelhelyezett kutak és azokhoz hasonló berendezések. A városok-ban és a falvakban a víz mindenkor jelentõs szerepet játszott. Aközpontok átalakításánál jelenjen meg a víz a helyi sajátossá-goknak megfelelõen; lehetséges megoldások a kutak, nyitottcsatornák, medencék, part menti sétautak.

A kutak tervezésénél nemcsak a szépséget, hanem a hasz-nálhatóságot is tartsuk szem elõtt. Alakítsuk ki a kút szélét úgy,hogy oda le lehessen ülni. A kilövési, illetve esési magasságotúgy határozzuk meg a medencenagyság függvényében, hogy avíz a pihenõket ne spriccelje le. Az emberek nemcsak ülni sze-retnek a víz mellett, de gyümölcsöt vagy a kezüket megmosni,inni, pancsolni is. Különösen a gyerekek szeretnek a vízbenvagy akörül játszani.

Eligazító táblák

Aki belép egy nagy bevásárlóközpontba, rögtön megtudja a tér-képekbõl, útjelzõkbõl és a kezébe nyomott prospektusokból,hogy mit hol tud megvásárolni. A városi bevásárlóutcákban agyenge szervezés és a versenytársaktól való félelem miatt a vá-sárló általában nem kap kényelmes, áttekinthetõ képet az üzle-tek választékáról. Egységesen kialakított útjelzõk és térképekitt sem hiányozhatnának.

Világítás

A világítás erõsségét és színét a mindenkori követelményekhezkell igazítani. Gyalogosok a meleg, természetes színeket kedve-lik, ahol a tárgyak színe nem torzul. Az egyenletes kivilágítás-hoz 4–5 m magasan elhelyezett fénypontok a megfelelõek. Abevásárlóutcák világítótestjeit a hely hangulatához igazítsuk,mert fontos és feltûnõ utcabútorok.

Vitrinek

A vitrin teszi lehetõvé, hogy a termékeket az üzleten kívül is belehessen mutatni. Ilyen módon azok az üzletek is fel tudják ma-gukra hívni a figyelmet, amelyek egy kissé kiesõ helyen állnak.

A vitrinek elhelyezésükkel ne zavarják a gyalogosforgalmat,és vigyázzunk, hogy ne zsúfoljuk velük tele az utcaképet.

A vizet sokféleképpen hozhatjuk bea vásárlónegyedekbe; lehetségesmegoldások a kutak, nyitott csator-nák, medencék, parti sétányok(Dornbirn, Ausztria).

Így néz ki egy jó gyalogos-útba-igazítórendszer. Nincs akadálya, hogy hasonlótáblák a bevásárlóutca teljes áruválaszté-káról is tájékoztassanak. (Bázel, Svájc)

Fontos, hogy az utcai világítótestek alkal-mazkodjanak a környezethez, hiszenazok az utca bútorozásának feltûnõ ele-mei. (Dornbirn, Österreich)

48


Növényzet

A helyhez igazodó növényzet élénkíti a környéket, jelzi az év-szakok változását, belopja a természet egy darabját a házak közé,és javítja a mikroklímát. A fák nyáron jólesõ árnyékot adnak, vé-denek a könnyû esõktõl, és megkötik a port. Télen pedig aligakadályozzák, hogy a kevés nap besüthessen.

Ökológiai szempontok mellett a növényzet fontos térformálóeszköz. Fel lehet velük a tereket osztani, segíthetik vagy helyet-tesíthetik az építészeti elemeket a forgalomszabályozásnál.

A növényeket a klimatikus tényezõk és a terek, épületek elhe-lyezkedése alapján válasszuk ki. Sok faluban korábban a fõtérenállt egy fa, facsoport vagy fasor, amely megadta a falu sajátoshangulatát.

Fontos, mindenképp figyelembe veendõ szempont a használ-hatóság. Különösen ügyeljünk, hogy a gyalogosútvonalakat nezavarják. A rossz helyre tett virágágyak akadályozzák a gyalogo-sokat, és ezért gyakran tönkreteszik azokat.

Autók és kerékpárok berendezései

A parkolóórák ne zavarják a gyalogosokat. A parkolójegy-kiadóautomaták kevésbé zavaróak, mert kevesebb van belõlük, éskönnyebb számukra megfelelõ helyet kijelölni.

A házakhoz, padokhoz és fákhoz támasztott kerékpárok za-varják az összképet, és részben a gyalogosokat is. Emiatt és a ke-rékpárforgalom elõsegítésére a helyhez illõ kerékpártárolókatkell kialakítani.

Játszóterek

Sok család szombati bevásárlási rituáléjában a játszótér mint ál-landó program szerepel. A városi bevásárlóutcákban nemigen ta-lálunk játszótereket, mert senki sem érzi magát az ügyben illeté-kesnek. Ez is egyike azoknak az elõnyöknek, amelyeket a bevá-sárlóközpontok a rosszul szervezett városi konkurenciával szem-ben hatékonyan kihasználnak.

Nagyobb városokban a vásárlóte-rületen stabil kerékpártárolókatkell építeni, amelyekhez a kerék-párokat biztonságosan hozzá leheterõsíteni (Innsbruck, Ausztria).

Dicséretes kivétel: Nemcsak a bevá-sárlóközpontokban, hanem ebben abevásárlóutcában is van játszótér(Graz, Ausztria).

49


A településmarketing tudatformálási folyamat, amely segíti atelepülést adottságai megismerésében és kihasználásában. A te-lepülésmarketing azt jelenti, hogy egy terület kapcsolatát apartnerekkel és különféle célcsoportokkal (kereskedelem, ipar,kultúra, idegenforgalom) tervszerûen fejlesztjük.A településmarketinghez tartoznak! elemzések (imázsvizsgálat, forgalmi, kereskedelmi és térsé-gi-gazdasági vizsgálatok),! arculatkialakítás (milyennek látjuk magunkat, hogyan mu-tatkozunk be a különféle célcsoportokkal szemben, mik a jó tu-lajdonságaink, mire törekedünk),! társadalmi részvétel (az arculatot a polgárok a képviselõkkelközösen dolgozzák ki és valósítják meg).

Az arculathoz hozzátartozik, hogy a település egy önálló,összetéveszthetetlen profilt fejlesszen ki. Ez a profil többek kö-zött kulturális sajátosságokon, gondolkodásmódon, szokáso-kon, ünnepélyeken alapszik.

A településmarketing folyamatában lehetséges partnerek:lakosság, kereskedelem, szolgáltatók, iparosok, üzemek, tö-megközlekedési vállalatok, hatóságok (útfelügyelet, építési osz-tályok), iskolák, egyesületek, helyi média (sajtó, kábeltelevízió,helyi rádió), önkormányzati testület (képviselõk, pártok).

Aki elvárja, hogy a polgárok teljes szívvel dolgozzanak azarculat kialakításán, maga is világosan és érthetõen kell hogyfogalmazzon és cselekedjen. Steinbach an der Steyr községbenpéldául a képviselõ-testület tagjai felesküdnek arra, hogy a köz-ség közösen meghatározott arculatát szolgálják.

A településmarketing haszna

Mérhetõ anyagi elõnyök lehetnek:! több vendégéjszaka, magasabb kereskedelmi forgalom,! új üzemek betelepedése, magasabb jövedelmek, több munka-hely, kevesebb szociális segélyre szoruló,! nagyobb adóbevétel és ezáltal nagyobb költségvetés, több le-hetõség az arculat továbbfejlesztésére.A közlekedés területén elérhetõ sikerek:! az ingázásból adódó terhelések csökkenése,! kevesebb utazás — több szabad idõ,! kiegyenlítettebb utasszám, a buszok és a vasút jobb kihaszná-lása, költségfedezet.Nem mérhetõ, de mégis fontos eredmények:! jobb életminõség,! pozitív életérzés, öntudatosabb polgárok,! az ott lakók büszkék a településükre.

Falusi és városi településgazdálkodásTudatformálás és településmarketing a községekben

A településmarketing tudatformálásifolyamat, amely segíti a települése-ket a lehetõségeik megismerésébenés kihasználásában.

(�A helyi ellátásért� koncepciója: A vásárlók tudatformálása nem egy lehetséges,hanem az egyedüli út a település életminõségének fenntartható (hosszú távú) biztosí-tásában!Világméretekben, hosszú távra gondolkodjunk, és helyi felelõsségtudattal cselekedjünk.A helyi ellátás életminõség)

50


Mi köze a településgazdálkodásnak a helyi ellátáshoz?

A helyi ellátás sokkal több, mint egy bolt a sarkon. Minden falu-nak és minden városnak meg kell hogy legyen a saját gazdaságivérkeringése. A szereplõk egymástól függenek: a szolgáltatók ésa kereskedõk (bankfiókok, vendéglõk, tisztítók, élelmiszer-keres-kedõk és szakboltok) vásárlókat igényelnek. Vásárló azonbancsak az lehet, akinek biztos munkahelye van. Munkát a szolgál-tatók mellett az üzemek, a kisipar jelent.

Az érzékeny helyi ipart sok helyen veszély fenyegeti. Linzbepéldául naponta 74 ezren utaznak be, hogy esténként visszatérje-nek az „alvófalvakba”. Lungauból az ingázók Salzburgig men-nek, vagy a stájerországi Mürztalból egészen Bécsig. Minél többmunkaerõnek kell ingázni, annál inkább elfolyik a vásárlóerõ akisebb településekrõl. Ezáltal további üzemek zárnak be vagyköltöznek el. Az emberek a munka után mennek. Elvész a közös-ség, az összetartozás érzése. A helyi ellátók kénytelenek bezárni.Növekszik a helyi lakosok között az elégedetlenség. A viszonyla-gos jólét ellenére növekszik a jövõtõl való félelem.A veszendõbe ment struktúrák következményei:! Csökken az adóbevétel. A hiányzó anyagiak függõséghez ve-zetnek.! A szükséges infrastruktúrát nem lehet anyagiak hiányábanmegépíteni. A település iránt nem érdeklõdnek a befektetõk.! Az építmények és a telkek a hiányzó infrastruktúra miatt érté-küket vesztik.! A polgárok elvesztik az érdeklõdésüket az önkormányzat kép-viselõ-testületi vagy más szervezeten belüli munka iránt, elvész aközösségi felelõsségérzet.! A fiatal munkaerõ elvándorol a településrõl, követi a munka-lehetõségeket.

Sok oka van annak, hogy a kisebb településekrõl a közpon-tokba folyik a gazdasági potenciál. A lényeges okok között van aközlekedéspolitika, amelyben átmenetileg nem várható alapvetõváltozás. Pillanatnyilag a települések elsõsorban csak magukrahagyatkozhatnak. Hogy ebben a látszólag reménytelen helyzet-ben is van kiút, azt néhány település máris bebizonyította.

Az érzékeny helyi foglalkoztatás(ipari háttér) sok településen ve-szélybe került.

Forrás: Bgm. Sieghartsleitner, Steinbach an der Steyr

(Az az igazság ...hogy ez egy ördögikör. Nincs munka �nincsenek fiatalok �nincsenek vásárlók� nincs pénz �nincs infrastruktúra. Aleggyorsabb út egyszellemvároshoz. A he-lyi ellátás életfontossá-gú a túléléshez!)

Steinbach an der Steyr (2100 la-kos) 1986 óta tudatformálást vé-gez, hogy erõsítse a helyi közössé-gi érzést és a helyi gazdasági po-tenciált.

51


„A helyi ellátásért” (Ausztriában „Pro Nahversorgung” mozga-lom az azonos nevû munkacsoport irányításával) egy olyankezdeményezés, amellyel az önkormányzatok és a település la-kói közösen munkálkodnak, hogy a közelség (a helyben hozzá-férhetõség) gazdaságosságát növeljék, és mindenkit megnyerje-nek ahhoz, hogy megõrizzék az életminõséget a közvetlen kör-nyezetükben. (A települések megtartóképességét fokozzák.) Eza koncepció az életminõségért, értünk emberekért, a mi telepü-léseinkért van.

Ez nem egyoldalúan az iparosok, vállalkozók támogatásátjelenti egy településen belül, hanem az életminõség összes sze-replõjét és minden helyi lakost. Ez egy hosszú távú, fenntartha-tó koncepció azzal a céllal, hogy az összefüggéseket megvilá-gítsa, és tudatformáláson keresztül a cselekedeteinkben a közel-ségnek (rövid távolságoknak) elõnyt biztosítson.

Ezt a felismerést közvetíti a „ Familie Klug” (Okosék), amozgalom hirdetéseinek állandó fõszereplõje. „Okos család”felismerte, hogy az életminõségéért saját maga felelõs.

Így mûködik „A helyi ellátásért” mozgalom

A csapat összeállítása után az elsõ lépés kinyomozni, hogy mika település „életminõség-hordozói”. Közösen választják ki,hogy mi minden van a községben, mi a jó, mire lehetnek büsz-kék az ott lakók. Azt is felderítik, hogy mi van veszélyben.

Az erõsségek elemzése, felismerése mozgósítja az egész la-kosságot a részvételre. Fontos szerepet játszanak a munka so-rán a tájékoztató rendezvények (falugyûlések), amelyekre nagy-vonalú meghívásokat küldenek. Minden lakóban fel kell kelte-ni az „ott a helyem” érzést.

A tudatformálási folyamat irányítására egy részletes ütem-terv készül. Az események megjelennek a sok településen mármeglevõ rendezvénynaptárban. Különféle mediákat használnaka tudatformáláshoz. Ide tartoznak az óvodai és iskolai rajzok,poszterek, diaképek, írásvetítõk, söralátétek.

Következõ célpontokra irányulhatnak az események: óvoda,iskola, egyesületek nyilvános szereplésekkel, egyházak, orvosirendelõk és ügyfélfogadó irodák, vendéglõk, polgármesteri kör-levél, kereskedelem, ipar, helyi, körzeti, országos média, mun-kaadók, kamarák, alkalmazottak stb.

Falusi és városi településgazdálkodásPélda: �A helyi ellátásért� mozgalom

A �Pro Nahversorgung� logója mindazok-nak, akik részt vesznek a programban.

Csak egy kis lépés választja el a sza-badságot a függõségtõl. Idézet egypolgártól: �Korábban akartunk (afalu határán átjutni), ma kénytele-nek vagyunk.�

(Az az igazság ... hogy a regionális ellátás atávolságoktól való függõséget is jelenti.A helyi pék, hentes, iparos és üzemek mindenszempontból közelebb állnak hozzám.A helyi ellátás a közvetlen környezetbõl törté-nõ biztonságos ellátást jelenti!)

(Helyi ellátás �Életminõség)

52


Néhány település tapasztalatai

Felsõ-Ausztria négy településén — Andorf, Baumgartenberg,Bad Goisern, Kirchdorf/Krems — már majdnem egyéves tapasz-talatokkal rendelkeznek „A helyi ellátásért” mozgalomról.

Mind a négy település elõször egy hálózatot épített ki, amely-ben helyet kaptak a vállalkozók képviselõi, a tanárok, a különfé-le szervezetek vezetõi, mint például a tûzoltóság, sportegyesüle-tek, nyugdíjasok, egészen a pártfrakciók politikusaiig.

! Baumgartenberg: a helyieké az elsõbbségA „helyieké az elsõbbség” alapgondolattal próbálják a településvérkeringését javítani. Ennek szellemében dolgozik a munkacso-port széles rétegek tudatformálásán.

A cél egy modern lakóközösség létrehozása munkahelyekkelés szabadidõs létesítményekkel. A baumgartenbergiek azonban afaluhatáron kívülre is pillantanak. A szomszédos földeket mûve-lõ településekkel közösen regionális fejlesztést terveznek.!!!!! Andorf: elsõ az életminõségFokozottan ügyelnek a helyi munkahelyekre, a jó orvosi ellátásra(szakorvosokra is) és a virágzó mezõgazdaságra. A szó legszoro-sabb értelmében egyengetik az útját a helyi ellátásnak — gyalo-gos- és kerékpárutak kiépítésével. A helyi kereskedõkkel valókapcsolattartás javítása is az intézkedési tervükben szerepel.! Bad Goisern meg akarja õrizni az értékeit és az ebbõl fa-kadó életminõségétBad Goisern a vásárlóereje elszívása ellen harcol. A mintegy 366millió schillinges vásárlóerejébõl 138 millió elvándorol. A von-zás ezzel szemben csak 29 millió schilling. „A helyi ellátásért”mozgalommal többek között a vásárlóerõ elszívását kívánjákcsökkenteni, és újabb munkahelyeket kívánnak teremteni.

Finanszírozás

„A helyi ellátásért” program több megvalósítási ütembõl áll, ésezáltal a politikai döntéshozók igen széles alapokra helyezhetik.A felsõ-ausztriai tartományi kormány és a Kereskedelmi Kamarafejlesztési alapjai segítik a program finanszírozását. Mindezenkívül a kezdeményezés a szponzorok számára is vonzó. Idõköz-ben más tartományok is elkülönítettek hasonló alapokat az érde-kelt településeiknek. Az I-es és II-es célterületeken EU-támoga-tásokra is számíthatnak.

Egy schilling a településen vagy atérségben elköltve többet ér, minthaa távolba folyna el.

(Az az igazság... hogy nem tudtam, mennyit fizetnek az üzemeink az önkormányzatikasszába. Közvetve számomra is van ott pénz. Mi lenne a községünkbõl a vállalkozása-ink nélkül? A helyi ellátás biztos pénzügyi háttért jelent a településnek!)

53


Példa: a gmundeni reklámegyesülés

Két próbálkozás is elhamvadt rövid idõ alatt, amelyekkelGmunden belvárosának kereskedõit megpróbálták közös cse-lekvésre bírni. A résztvevõk száma több mint 50, illetve kb. 30fõvel viszonylag magas volt, az együttdolgozási készség azon-ban csekély.

Ennek ellenére az 1992-ben alapított „Kauftreff GmundenInnenstadt” (kb. „Találkozzunk Gmunden Belváros Boltjai-ban”) 14 taggal idõközben sikeres tevékenységre tud visszate-kinteni. Az érdekközösség feladatának megfelelõen közös rek-lámanyagokat (matricák, reklámszatyrok stb.) állíttattak elõ,újságokban közös cikkeket jelentettek meg, egy sor rendezvénytszerveztek stb. Három munkacsoport felelõs a reklámért, a tag-ságért és oktatásért, valamint a közlekedési kérdésekért (enneka munkacsoportnak az egyik tagja tanácsadó az önkormányzatközlekedési bizottságánál). Az a cél, hogy a belváros vonzóváalakításával kellemes vásárlási élményt kínáljanak.

Egy vásárlóterület profiljából nem hiányozhat a tömegköz-lekedés. Az önkormányzattal ehhez szükséges együttmûködéscsak lassan alakult ki. De különösen a közlekedés területén tettnéhány intézkedés javította az együttmûködést.

A „Kauftreff Gmunden Innenstadt” ajánlására az önkor-mányzat egy 5 schillinget érõ közlekedési érmét vezetett be,amelyet a kereskedõk 4 schillingért igényelhetnek. A belvárosiüzletekben a vevõk vásárláskor kapnak egy ilyen érmét,amellyel a parkolásnál vagy a gmundeni közlekedési szövetségjármûvein fizethetnek. Ez ösztönözheti a vevõket arra, hogy is-mét a központba jöjjenek vásárolni.

Az új city-busz vonalakkal és a hagyományos villamossal aközlekedési szövetség jól kiszolgálja az egész várost. Az érdek-egyesület eközben továbbra is szorosan együtt dolgozik az ön-kormányzattal, hogy a vevõket a tömegközlekedés igénybevéte-lére ösztönözze.

A „Több életet Gmunden óvárosában” címû 1995-ben ki-adott tanulmányban javaslatok szerepelnek a belváros megkö-zelítésének javítására (menetrend szerinti járatok alacsony pla-tójú buszokkal a távolsági közlekedésben, új kerékpárutak, par-kolási rendszer) és az ott-tartózkodás minõségére (a gyalogos-övezet kiszélesítése, átjárók létesítése az utak megrövidítésére,ülõbútorok kihelyezése a tereken).

Még nem próbálkoztak egy olyan városgazdálkodási szerve-zet felállításával, amelyben minden érdekelt csoport részt venne.

Falusi és városi településgazdálkodásÖtletek a városmarketinghez

A gmundeni belváros kereskedõi aztreklámozzák, hogy a vevõk busszal,villamossal vagy vasúton jöjjenek be-vásárolni.

54


Példa: A helyi ellátás szervezése Bécsben

Ahhoz, hogy a tervezett új telepek jól mûködõ, kis távolságokmegtételét igénylõ városrészekké válhassanak, Bécsben a laká-sok mellett a megfelelõ mûszaki és szociális infrastruktúrát ispárhuzamosan kiépítik. A Bécsi Terület-elõkészítési ésVárosfelújítási Alapítvány (WBSF), a Bécsi GazdaságfejlesztésiAlapítvány és a Bécsi Gazdasági Kamara által felállított helyi el-látási ügyosztálynak (Nahversorgungsmanagement) kell gondos-kodni arról, hogy lehetõleg már a beköltözéskor a fontosabb üz-letek és szolgáltatások gyalogos távolságon belül rendelkezésreálljanak. Ehhez helyszíni elemzések alapján megállapítják az el-látási fehér foltokat, a szükséges üzleteket a területfelhasználásitervek készítésekor bejelölik, és megkezdik a tervezett üzlethelyi-ségekbe a betelepülni szándékozó vállalkozók megkeresését (ko-ordinált létesítmény-felügyelet). Az ellátási ügyosztály tehát köz-vetít a vásárlók, építõk és kereskedõk között.

A helyi ellátási ügyosztály arról gondos-kodik, hogy lehetõleg már a beköltö-zéskor a fontosabb üzletek és szolgál-tatások gyalogos távolságon belül ren-delkezésre álljanak.

(A mi városunk a lakhatásért.... mert minden új városrész üzleteket és szolgáltatásokat is igényel:A Bécsi Terület-elõkészítési és Városfelújítási Alapítvány tájékoztat az új telepeken épülõüzlethelyiségekrõl és az igénybe vehetõ támogatásokról. Telefon: 4000/8200.)

55


Egyenlõ esélyt a helyi ellátóknak és a bevásárlóközpontoknakEgyenlõtlen versenyfeltételek

Eltérõ bérleti díjak és telekárak

A településközpontokban a közelség elõnyeit lerontják a magasbérleti díjak és telekárak. A kereskedelmi tõke a zöld mezõkfelé áramlik, mert ott a telekárak alacsonyak. Az olcsó telekáraz oka annak, hogy a városhatárokon kívüli telephelyek a leg-jövedelmezõbbek az autós bevásárlóközpontok számára. Ezcsak azért van így, mert a gépkocsiforgalom által okozott költ-ségek jelentõs részét nem érzik közvetlenül sem a bevásárló-központok üzemeltetõi, sem pedig a vásárlók.

A vásárlóforgalom külsõ költségei

A versenyfeltételek torzulnak a nagy parkolóval rendelkezõ au-tós bevásárlóközpontok javára azáltal, hogy a gépkocsiforgalomköltségeinek számottevõ részét nem az okozók viselik. Mindenegyes parkolóhely napi 15 autó érkezését teszi lehetõvé.(53) Azautóforgalomból származó járulékos költségeket részben vagyteljesen harmadik személyek viselik. Ezek az ún. külsõ(externális) költségek elsõsorban az alábbi elemekbõl tevõdnekössze:! a forgalmi torlódások költségei,! a balesetek költségei,! a környezeti költségek (zaj és légszennyezés),! a megnövekedett forgalomból eredõ ingatlan-értékcsökke-nések.

Svájci körzetekben a napközben keletkezõ többlet-torlódásköltségeket 1,9 schillingig terjedõ összeggel számolják autóskilométerenként.(40) A balesetekbõl származó olyan kiadásokat,amelyeket az összes adó- és járulékfizetõtõl beszedett társada-lombiztosítási alapból finanszíroznak, az EU Bizottság 0,55schilling/autókm-ben állapítja meg.(12) A környezeti kiadásoksem légbõl kapottak. Például a házak és telkek a növekvõ köz-lekedési zajártalom okozta értékcsökkenését tartalmazzák.

VCÖ-javaslatVCÖ-javaslatVCÖ-javaslatVCÖ-javaslatVCÖ-javaslatAki parkolóhelyeket kínál, autóforgalmatidéz elõ. Aki autóforgalmat idéz elõ, fizes-se meg az összes káros következménybõlszármazó olyan költséget is, amelyet jelen-leg harmadik személy fizet (külsõ költsé-gek). A parkolóhelyek után fizetendõ for-galomokozási díj (Verkehrserregerabgabe)fedezhetné ezeket a költségeket. Ez egylépés lenne a hatalmas parkolófelületû be-vásárlóközpontok és a parkolóhelyet kínál-ni nem tudó helyi boltok közötti esély-egyenlõség helyreállítása felé.

Forrás: Alton F., Koch H., Lummersdorfer K. 1995.(2) saját számítások 1996.

A vásárlóforgalom külsõ költségei egyvásárlásra számítva a zöldmezõs be-vásárlóközpontoknál a városi üzletekvásárlásainak a többszörösei.

56


Egyenlõtlen elérhetõség (a városi boltok rakodási problémái)

A városi helyi boltokat sokkal nehezebb ellátni, mint a bevásár-lóközpontokat. A legtöbb városban a rakodási területeket igenerõsen korlátozzák. A meglevõ szakaszokat is gyakran engedélynélkül parkoló autók foglalják el. Gyakran annyira meg vannaktelve az utcák, hogy lehetetlen egy átlagos, 2,5 m széles teherau-tóval áthaladni.(42,66, 68) Az Osztrák Közlekedési Klub több olyanintézkedést javasol, amelyekkel a városok a kereskedelem és azipar vonzó telephelyei maradhatnak:! Az utcákban legalább a parkolóhelyek 20%-át törvényileg kellrakodóterületként kijelölni.! A megállást és parkolást úgy kell szabályozni, hogy a parkolójármûvek között a teherautóforgalom számára is elegendõ átha-ladási sávszélesség maradjon.! A Gazdasági Kamaránál létrehozandó jogsegélyalap segítené akamarai tagokat a bíróságon az utcákat és rakodósávokat elzáróautósok ellen indított eljárásokban.

Menekülés a városokból

Míg a városi belsõ boltok vásárlóköre csökken, nõ az autóra ter-vezett város környéki telepek lakóinak és vásárlóerejének nagy-sága. A városból menekülés egyik fõ oka a növekvõ autóforga-lomból származó életminõség-csökkenés.

A nagyméretû kereskedelmi vállalatok természetesversenyelõnye

A különleges és nagyméretû szervezõdéseknek a kiskereskede-lemben és a nagykereskedelemben is jelentõs üzemgazdaságielõnyei vannak az integrált helyi kiskereskedelemmel szemben.Rendszerint a vevõk igényeinek megfelelõ széles választékot kí-nálnak, lehetõségük van az áru beszerzését költségkímélõ módonszervezni, és csökkentik a beszállítók és kiskereskedõk eladásiköltségeit is.

A tisztességtelen versenyt elõidézõ kétféle mérték

A tisztességtelen piaci versenyrõl szóló törvény szerint az ellen-szolgáltatás nélkül adott elõnyöket kínáló kereskedõknél mu-lasztást állapíthatnak meg, és kártérítésre kötelezhetik õket.Amennyire ismert, a vevõknek biztosított ingyenes parkolóhe-lyekért még egyetlen esetben sem emeltek kifogást. Ha a belvá-rosi kereskedõk, akik nem tudnak vagy nem akarnak a vevõik-nek ingyenes parkolóhelyet felkínálni, helyette egyenértékûajándékokat osztogatnának, bármikor számolhatnának azzal,hogy egy versenytárs bepereli õket.

ra. A kijáratok és rakodósávok szaba-don hagyásával kapcsolatos bírósági el-járásokhoz kellene egy jogsegélyalapotlétrehozni. Az ügyvédek legyenek köte-lesek minden eszközzel a kamarai ta-gok érdekeit védeni.

Ezért az ajánlatért a helyi kiskereskedõt bíróságelé állíthatnák. A zöld mezõn épült konkurencianaponta több tonna almának megfelelõ értékû in-gyenes parkolót bocsát a vevõi rendelkezésére(megrendezett felvétel). (Mi díjazzuk a környe-zet védelmét. Jöjjön autó nélkül hozzánk! Akkorminden 100 schilling feletti vásárlás esetén egykg almát kap ajándékba.)

VCÖ-javaslatVCÖ-javaslatVCÖ-javaslatVCÖ-javaslatVCÖ-javaslatA versenyjogból következõen az esély-egyenlõség egyik alapfeltétele lenne ahelyi boltok és az autós bevásárlóköz-pontok között, ha betiltanák a vásárlókingyenes parkolását. A tilalom egy meg-határozott, jelentéktelen számú parkoló-hely felett lenne érvényes.

VCÖ-javaslatVCÖ-javaslatVCÖ-javaslatVCÖ-javaslatVCÖ-javaslatAz osztrák bírósági gyakorlatban aligakad olyan parkolási tilalom, amelynekérvényességét ügyes ügyvédek ne tud-nák megtámadni. Itt feltétlenül szükséglenne a Gazdasági Kamara támogatásá-

57


Miért kell a törvényhozónak beavatkozni?

Ha a nagy kereskedelmi vállalkozások a természetes verseny-elõnyük mellett még olyan tisztességtelen versenyelõnyökhöz isjutnak, mint a fedezetlen externális költségek vagy az ingyenesparkolóhelyek, akkor a helyi ellátók esélytelenekké válnak aversenyben. A településrendezési törvények jelenlegi feltételei alegfontosabb lehetõségek, amelyekkel a helyi ellátás bizonyosmértékig védhetõ.

Egyenlõ esélyt a helyi ellátóknak és a bevásárlóközpontoknakTerületrendezés

A területrendezés eredendõ feladata a nagy alapterületû ke-reskedelmi létesítmények területi hatásainak szabályozása. Atartományok ezért a hetvenes évek közepétõl úgy próbálják aterületrendezési törvényeket alkalmazni, hogy a település ésforgalom fejlõdésének az új típusú kereskedelmi szervezõdések-tõl megzavart vezérlése újból mûködhessen.

Bevásárlóközpontok a versenyszabadság és aterületrendezés ütközõpontján

Az Alkotmánybíróság felmentést adhat a törvények alól, haazok — véleménye szerint — a tartományoknak olyan jogokatadnak, amelyek a szövetségi alkotmány szerint szövetségi ha-táskörbe tartoznak. Ez több alkalommal elõfordult a 80-asévekben a területrendezési törvényekkel. Az AlkotmánybíróságFelsõ-Ausztria, Stájerország és Voralberg tartományok terület-rendezési törvényeinek — a bevásárlóközpontok helykijelölésé-re vonatkozó — elõírásai alól felmentést adva, azt az álláspon-tot képviselte, hogy a vonatkozó szabályozások zavarják a szö-vetségi iparûzési illetékességre vonatkozó jogokat.(43) Ezeknek atörvényeknek az volt a célja, hogy az iparûzési jog szellemében(50) szabályozza a szükségletek kielégítését, amely jog a terü-letrendezési célokat kiszorítja. Tirol és Karintia vonatkozó elõ-írásai kiállták az Alkotmánybíróság próbáját: „A lakosság ellá-tása a napi szükségletet kielégítõ javakkal és szolgáltatások-kal”, mint egy célrendszer alapvetõen egyirányú és egyenrangúcéljait, az Alkotmánybíróság alkotmányjogilag megcáfolhatat-lannak ítélte.

Ezekkel a végzésekkel(10) az Alkotmánybíróság egyértelmû-vé tette, hogy mik a valós területrendezési célok a bevásárló-központok helykijelölésénél. A területrendezést megszabadítot-

ta az idegen céloktól: „A tér célszerû rendezésének szellemébensajátos módon kell a földhasználatot” kezelni, és emiatt a telepü-lési és közlekedéspolitikai szempontokból elfogadhatatlanmegaszerkezeteket megakadályozni. Nem arról van azonban szó,hogy a meglevõ kiskereskedõket az új versenytárstól, általában aversenytõl védjék.

Az osztrák területrendezési konferencia ajánlásai

Az osztrák területrendezési konferencia (ÖROK) 32. ajánlásábanmár 1991-ben tartotta magát ahhoz, hogy a területrendezésimegállapításokban gondoljanak a bevásárlóközpontokra, és a ke-reskedelmi és szolgáltató vállalatok telephelyeinek kiválasztásá-nál a következõ döntési kritériumokat vegyék figyelembe:! A központi építmény rögzített, állandó jellegû.! A berendezések a kívánatos településszerkezetet szolgálják.! Kielégítõ és célszerû forgalomfeltárást kell végezni.! A szomszédságokat csak csekély mértékû jogsérelem érheti.

Regionális területtervezés

A települések általában szívesen fogadják a befektetõket. A regi-onális településrendezésnek azonban szabályozni kell, hogy melytelepülések jöhetnek szóba mint bevásárlóközpontok. Az ÖROK-ajánlás a következõket is figyelembe veszi:! Az (ágazati) fejlesztési programokban rögzíteni kell, hogymely településeken hol lehet a bevásárlóközpontok helyét kijelöl-ni. Ha a vonzáskörök a tartományi határokon túlérnek, csatolnikell az érintett tartományok beleegyezését.! Ezekben a fejlesztési programokban meg kell határozni aközpont kapcsolatát a településsel, a településszerkezetet, a be-vásárlóközpont mindenkori megengedett nagyságát és funkció-ját, mint a (helyi) településtervezés alapját, és azt is, hogy mi-lyen vizsgálatok szükségesek a részletes tervekhez (területi ha-tásvizsgálat).! A bevásárlóközpont helyszínét a következõ szempontok alap-ján kell minden esetben meghatározni: a bevásárlóközpont funk-ciója és nagysága, a fogadó település nagysága, a vonzáskörnagysága és az elérhetõség, a földhasználat, a várható forgalmihatások, a természetes környezet egyensúlyára és a tájképre gya-korolt hatások és az infrastruktúrák teljesítõképessége.! A bevásárlóközpontra vonatkozó helyi területrendezési megál-lapítások a regionális határozatok alapját képezzék.

MeghatározásMeghatározásMeghatározásMeghatározásMeghatározásA területrendezés a �térség� elõretekin-tõ, tervszerû kialakítása. A társadalomérdekében az élettér lehetõ legjobbfenntartható felhasználására és biztosí-

tására törekszik, és eközben figyelem-be veszi a lakosság felbecsülhetõ gaz-dasági, szociális és kulturális igényeit ésa természetes környezet védelmét mintemberi életfeltételt.

58


Ajánlások a helyi településtervezéshez

Az ÖROK ajánlásai a bevásárlóközpontok helyszínének meg-határozásához az önkormányzat szintjén:! A bevásárlóközpontnak bele kell illeni a helyi fejlesztési kon-cepcióba.! A helyszínt mint különleges célú területet kell az építési öve-zetben jelölni.! Csak akkor van értelme egy új helyszínnek, ha van elegendõnagyságú vonzáskör, és az új beruházás nem rombolná szét ameglevõ helyi, illetve regionális központokat.! Rendelkezésre állnak a megfelelõ kapacitású tömegközleke-dés és az egyéni közlekedés feltételei.! Megvannak az elõzetes beépítési tervek (tervvázlatok).! A települési és tájképi, a természetes és épített környezeti ha-tásokat, az infrastruktúrát (víz, csatorna, hulladék stb.) egykörnyezeti hatásvizsgálat alapján pozitívan értékelték.! A hatásvizsgálat eredményeit a iparûzési engedélyezés kere-tében figyelembe kell venni.

Tartományi területrendezési törvények

1991 óta több tartomány módosította a területrendezési törvé-nyeit, és a bevásárlóközpontok létesítésével kapcsolatos elõírá-sokat újrafogalmazta.

Burgenlandban a létesítés csak regionális alközpontokban,2000-nél több lakosú településeken és a tartományi kormányzatáltal külön kijelölt területeken lehetséges. Minden bevásárló-központhoz a tartományi kormányzat külön engedélye szüksé-ges. Engedély csak akkor adható, ha a különféle szerkezeti fel-tételeket teljesítik.

Karintiában a tartományi fejlesztési programban kijelöltéka lehetséges helyszínek településeit, és tervezik a különleges te-rületek földhasználatával kapcsolatos kötelezettségek kidolgo-zását.

Alsó-Ausztriában a bevásárlóközpontok helyszínét csakközponti településeken lehet kijelölni. A korlátozás nem vonat-kozik azokra a nagyfelületû bevásárlóközpontokra, amelyeknem árusítanak élelmiszert.

Felsõ-Ausztriában a kereskedelmi célú területek kijelöléséta tartományi kormányzat egyik rendelete a kereskedelmi terü-letre vonatkozó megegyezéshez köti.

Stájerország rendeletben készítette el az ellátási infrastruk-túra fejlesztési programját, amely rögzíti, hogy mely települé-sekre milyen jellegû bevásárlóközpontok engedélyezhetõk.

Tirolnak van egy bevásárlóközpontokra vonatkozó fejlesz-

tési programja, amely a különleges célú területek, a bevásárló-központok helyszínének kijelöléséhez kötelezõ alapul szolgál.

Voralberg akkor engedélyezi a helykijelölést, ha az érintetttelepülés területrendezési terve ezt lehetõnek nyilvánítja.

Ezen kívül Bécs, Alsó-Ausztria és Burgenland kötött egyegyezséget a bevásárlóközpontok helykijelöléséhez szükséges ha-tásvizsgálatokról, amely bõ feltételsort és kölcsönös tájékoztatásikötelezettséget ír elõ.

Le kell szögezni, hogy a területrendezés lehetõségei meglehe-tõsen korlátozottak. Segíthetne az ÖROK javaslata, hogy a területihatásvizsgálatok eredményeit a ipargyakorlási engedélyezési eljá-rásoknál figyelembe kell venni. A területrendezés eszköztáránakhatékonyságát fokozhatná, ha a tartományi törvényekben elõirány-zott regionális tervezési lépéseket szigorúan ellenõriznék.

59


Megkülönböztetés az áruk szállíthatósága alapján

A szükségletek idõbeni elkülönítése mellett (napi szükséglet,ritkábban vásárolt áruk) fontos az is, hogy az áru elszállításá-hoz tipikusan van-e szükség gépjármûre. Ennek alapján háromáruféleséget különböztethetünk meg. Hogy a nagy területû ke-reskedelmi létesítményeket a területrendezés szakszerûen meg-különböztethesse, rögzíteni kell árufajták szerint (szállíthatóságalapján is) a különbözõ létesítmények meghatározását a terület-rendezési törvényekben. A centrum- (városon belül árusítandó)és az autóáru megkülönböztetését csak a tiroli területrendezésitörvényben találjuk.

A napi szükségletek termékei (1. típus)

A többségében napi szükséglethez kapcsolódó, különösképpenaz élelmiszert árusító kereskedéshez gyalogos körzeten belülkell a vevõkört biztosítani. E típus helyszínét települési súly-pontokban (lakó- és vegyes körzetek) és településmagokbankell kijelölni. A hasznos eladóterületet a gyalogos vonzáskörönbelüli lakosszám alapján (0,3 m2/lakos) kell meghatározni. Aparkolóhelyeket igen kis számban szabad csak engedélyezni.(1 leállóhely/500 m2 hasznos terület). Minden hasznos 50 m2

területre legalább 1 kerékpár-tárolóhely jusson.

Kézben is hazavihetõ, tartósabb termékek (2. típus)

Azok a nagy üzletek, ahol többségében olyan tartósabb cikkeketárusítanak, amelyeket gépkocsi nélkül is el lehet vinni (cipõ,ruházat, könyvek), a városba valók. Ezért a helyszíneket telepü-léseken belül kell kijelölni. Gyalog, kerékpáron és tömegközle-kedési eszközökkel jól elérhetõeknek kell lenniük. A parkolókkorlátozásával (1 hely/250 m2 hasznos terület) kell megakadá-lyozni a felesleges autósforgalmat. Minden 50 m2 hasznos el-adóterületre egy kerékpártárolót kell számítani.

Autósáruk (3. típus)

A harmadik csoportba az építõanyagokat, kertészeti cikkeket,lakberendezéseket árusító nagy alapterületû kereskedelmi léte-sítmények tartoznak, amelyekben többségben tartós használaticikkeket tartanak. Ezek elszállításához jellemzõen gépkocsiszükséges. Az üzemeltetõ szemszögébõl a 2. csoporttal összeha-sonlítva a 3. csoport könnyítéseket tartalmaz: több parkolóhelylétesíthetõ (1 hely/80 m2 hasznos eladóterület), és olcsó, a köz-pontoktól távol esõ területek is kijelölhetõk.

Ezek a könnyítések arra csábítanak, hogy az ipari területe-ken más árucsoportba tartozó kereskedelmi üzemeket is létesít-senek — mondván, hogy a szállításhoz gépkocsira van szükség–, vagy késõbb az árukínálatot más csoportba tartozó árukkalkibõvítsék. Ezért a gépkocsis szállítás szükségességének megál-lapítását szigorúan szabályozzák, nehogy az árucsoportokon be-lül felhígulás következzen be.

Bevásárlóközpontok beépítési kategóriái

Hogy a néhány, távol esõ óriási bevásárlóközpont helyett az ellá-tandó területek súlypontjából jól megközelíthetõ, mûködõ háló-zatok alakuljanak ki, minden nagyobb tervezett kereskedelmi lé-tesítménynél a vonzáskör településszerkezete alapján kell a hasz-nos területet meghatározni. A bevásárlóközpontok területeit áru-csoportok szerint építési területi kategóriákhoz (övezeti besoro-láshoz) kell kötni. Az a megoldás, amelyet a legtöbb területren-dezési törvény alkalmaz, hogy a nagy alapterületû kereskedelmilétesítmények számára külön (kivételes) beépítési kategóriákatengedélyez, a bevásárlóközpontok helyének önkényes kijelölésé-hez vezet (például ipari területekre).

Parkolóhely-kínálat

Akinek autója van, az rendszerint rövidebb utakra is azt használ-ja, ha megfelelõ parkolási lehetõség várja. A parkolóhelyek szá-ma ezáltal meghatározó lehet abban, hogy a kereskedelmi egysé-gek terhelése elviselhetõ-e a térség számára, és központi szabá-lyozó az autóforgalom alakulásában. A forgalom csökkentése ér-dekében a parkolóhelyek számát — árucsoportoktól függõen —korlátozni kell. Az a gyakran hangoztatott érv, hogy a hiányzóparkolóhelyek következtében a vásárlók az utcákat fogják parko-lásra igénybe venni, a közlekedési szabályok ellenõrzésével, va-lamint építészeti eszközökkel könnyen kivédhetõk. Egy túlmére-tezett magánparkoló által elõidézett forgalomnövekedést ezzelszemben utólag nem nagyon lehet csökkenteni.

VCÖVCÖVCÖVCÖVCÖ-----javaslat a nagy alapterületû kereskedelmi létesítmények elõírásairajavaslat a nagy alapterületû kereskedelmi létesítmények elõírásairajavaslat a nagy alapterületû kereskedelmi létesítmények elõírásairajavaslat a nagy alapterületû kereskedelmi létesítmények elõírásairajavaslat a nagy alapterületû kereskedelmi létesítmények elõírásairaAz Osztrák Közlekedési Klub területrendezési törvényekhez készített modellje anagy alapterületû kereskedelmi üzemek (bevásárlóközpontok) elõírásaihoz, ameglevõ bel- és külföldi jogi elõírások továbbfejlesztése, és a következõkbõl in-dul ki:! Minél sûrûbb egy adott áru beszerzési hálózata, annál jobb ez az igénylõk ellá-tása és a megteendõ utak csökkentése szempontjából.! A napi szükségletekhez tartozó árukat és szolgáltatásokat térben a felhaszná-lóhoz legközelebb � azaz gyalogos távolságra � kell telepíteni.! Ritkábban keresett cikkeknél (közepes és tartós használatra) nagyobb távol-ságokkal is lehet számolni. A nagyobb távolságokból eredõ hátrányt az üzlet-központok nagyobb választéka ellensúlyozza.

60


A beépítési kategória és a parkolóhely-kínálatösszekapcsolása

Ausztriában meg kellene határozni a parkolóhelyek törvényesfelsõ határát az adott területi kategóriákra. Vannak erre külföl-dön példák(8).

Néhány londoni városrészben tömegközlekedési eszközökkelvaló elérhetõségük alapján minden területet 6 osztályba sorol-nak. Ott vezetik be a legszigorúbb korlátozásokat a parkolóhely-kínálatban, ahol a tömegközlekedés a legjobban ki van építve, ésamelyek a leginkább érzékenyek további gépkocsiterhelésre.

Hollandia ABC-rendszerében is elérhetõségük alapján sorol-ják be a területeket. Az A területeket tömegközlekedéssel könnyelel lehet érni. A B területeket autóval és tömegközlekedési eszkö-zökkel egyaránt könnyû elérni. A C területek csak autóval köze-líthetõk meg egyszerûen. Az üzleteket és irodákat az A vagy a Bterületekre kell helyezni, és eközben a parkolók és garázsok épí-tését korlátozni szükséges. A C területre költöztetik azokat azüzemeket, amelyek különösen sok teherforgalmat vonzanak. Be-vásárlóközpontokat C területre tilos építeni. Nagy bevásárlóköz-pontokat például a pályaudvarok közelébe építenek (Utrecht).

Parkolóhelyek és az építési jog

A területtel való takarékosság és a település képének védelmérecsak mélygarázsokat és többszintes parkolókat szabadna építeni.(Ezek az elõírások Tirolban már élnek.) Vonzó kerékpár-tárolásilehetõségekkel kell a kerékpáros vásárlást elõsegíteni (fedett,megvilágított, esetleg õrzött tárolók, B + R rendszer).

Parkolóhely-korlátozás Mammersmithben és Fulhamben (London)Parkolóhely-korlátozás Mammersmithben és Fulhamben (London)Parkolóhely-korlátozás Mammersmithben és Fulhamben (London)Parkolóhely-korlátozás Mammersmithben és Fulhamben (London)Parkolóhely-korlátozás Mammersmithben és Fulhamben (London)Maximálisan megengedhetõ parkolóhelyek száma 1000 m2 szintterületre

Tömeg- A forgalom terhelésével szembeni érzékenységközlekedéssel kicsi nagyelérhetõség A B C D E F

1 (nagyon jó) 29,0 10,0 6,3 4,4 3,5 2,92 17,0 6,3 3,8 2,7 2,1 1,73 13,0 4,4 2,7 1,9 1,5 1,24 10,0 3,4 2,1 1,5 1,2 1,05 8,0 2,8 1,7 1,2 1,0 0,86 (rossz) 6,7 2,4 1,4 1,0 0,8 0,7

Forrás: Berge, T. 1994 (8)

Így határozzák meg az elérhetõsé-get a holland AB- rendszerben. A Cterületeken, amelyek csak autóvalérhetõk el könnyen, tilos bevásár-lóközpontokat létesíteni.

61


1988-ban alakult. Tagjai közé jelenleg 57 civil kör-nyezetvédõ szervezet tartozik.

Melyek tevékenységünk legfontosabb céljai?

! A legfontosabb emberi jognak a jelen és a jövõ nemzedékek-nek az élethez és az egészséghez való jogát tartjuk. Valljuk,hogy minden egyéb jog érvényesítése csak ezen jogok tisztelet-ben tartásával történhet. (Az ENSZ Egészségügyi Világszer-vezetének meghatározása szerint az egészség a teljes testi, lel-ki, szellemi és szociális jólét állapota.)! Álláspontunk szerint az emberi tevékenységeket csak addiga szintig szabad megengedni, ameddig azok a természet te-herbíró képességének határain belül maradnak, hiszen e hat-árok túllépése súlyosan veszélyezteti a lakosságot.! Elsõrendûen fontosnak tartjuk a humán erõforrások fej-lesztését, amihez az oktatás, a nevelés, a mûvelõdés, a mûvé-szetek, az egészségügy, a tudományos kutatások és az emberikapcsolatok javulását eredményezõ tevékenységek kiemelt tá-mogatása szükséges.

Milyen feltételek szükségesek e célok eléréséhez?

! Az egészség megõrzése és a társadalom fejlõdése szempont-jából egyaránt elengedhetetlennek tartjuk, hogy az emberi mun-kaerõ foglalkoztatottsága a lehetõ legszélesebb körû legyen,azaz a munkanélküliség szintje minél alacsonyabb szinten ma-radjon. Ennek érdekében jelentõsen mérsékelni kell az embe-ri munkát terhelõ adókat (a tb-járulékot és a személyi jöve-delemadót).! Az államháztartás bevételeinek szintentartása, és ugyanak-kor a súlyosan környezetszennyezõ, nagy energia- és nyers-anyagigényû tevékenységek visszaszorítása érdekében a szük-ségesnek tartjuk ezen tevékenységek növekvõ megadóztatását.Fokozatosan el kell érni, hogy a környezet, a természet hasz-nálatát és a benne okozott károkat, azok megelõzésének, illet-ve felszámolásának költségeit teljes egészében a használók, il-letve okozók fizessék meg.! Rendkívül fontosnak tartjuk az állampolgári részvétel le-hetõségeinek bõvítését. El kell érni, hogy az állampolgárok alehetõ legteljesebb mértékben részt vehessenek az életükre dön-tések meghozatalában. Ehhez biztosítani kell a megfelelõ tájé-koztatást.

! A környezetvédõ mozgalmak szerte a világon a tudományos-mûszaki fejlõdés egyik hajtóerejévé váltak. Mi is kiemeltentámogatjuk a kor követelményeinek megfelelõ, energia- ésnyersanyagtakarékos, a környezetet kímélõ megoldások kifej-lesztését és bevezetését. Különösen szorgalmazzuk a tudásiparés az információtechnika fejlesztését.! A fenti céloknak megfelelõ tevékenységünket elsõsorban agazdaságpolitika (ezen belül az állami költségvetés és adórend-szer), a településpolitika, a közlekedéspolitika és az energia-politika területén fejtjük ki.

Hogyan valósítjuk meg céljainkat?

Civil szervezetként nincs közvetlen lehetõségünk arra, hogyintézkedéseket hozzunk, jogszabályokat módosítsunk. Széles körûtevékenységünkkel azonban bizonyítható módon képesek va-gyunk hatást gyakorolni a döntéshozókra.Tevékenységünk fõbb területei a következõk:! felvilágosító, tájékoztató munkát végzünk mind a lakosság,mind a döntéshozók körében;! gyûjtjük, rendszerezzük, feldolgozzuk és nyilvánosságra hoz-zuk a környezet állapotával kapcsolatos információkat;! tanácskozásokat, konferenciákat, társadalmi megmozduláso-kat szervezünk;! tudományos kutatásokat végzünk, tanulmányokat készítünk;! folyamatos kapcsolatot tartunk a kormányzati és önkormány-zati szervekkel, intézményekkel, s javaslatokat készítünk a dön-téshozatal elõsegítésére;! szorosan együttmûködünk a hazai és külföldi környezetvédõmozgalmakkal, közösen fellépve a környezeti gondok megoldá-sa érdekében;! részt veszünk környezeti nevelési programokban;! konkrét ügyekben tanácsadással és egyéb módon is segítségetnyújtunk a lakosságnak.

Néhány fontosabb eredményünk

! Komoly szerepünk volt abban, hogy — amint azt aközvéleménykutatások eredményei is bizonyítják — a lakosságés a döntéshozók tudatában is egyre fontosabb helyet foglalnakel a környezetvédelmi kérdések.! Jelentõs szerepet játszottunk számos jogszabály elõkészíté-sében és elfogadtatásában (a gépjármûvek légszennyezésének

A Levegõ Munkacsoport

csökkentésérõl szóló kormányhatározat, a környezetvédelmitermékdíjakról szóló törvény, a környezeti hatásvizsgálatrólszóló rendelet, a kamionok hétvégi forgalomkorlátozásárólszóló rendelet, stb.).! Egyik meghatározó kezdeményezõje és szervezõje vagyunkannak a mozgalomnak, amely eddig sikeresen védte meg a vas-úti mellékvonalakat a felszámolástól.! Sikeresen dolgozunk azért, hogy növekedjen a lakossági rész-vétel a döntés-elõkészítésben: ennek egyik példája a BudapestiKözlekedési Fórum létrehozása és mûködése.! Sok munkát végeztünk a súlyos környezeti károkat okozó vá-rosi forgalom csillapítása érdekében, ami elõsegítette a kamion-forgalom kitiltását egyes területekrõl, a 30 km/órás sebességkor-látozású övezetekrõl szóló rendelet meghozatalát és fõvárosiparkolásszabályozási rendelet elfogadását.

Milyen szolgáltatásokat nyújtunk tagjainknak?

! Havonta eljuttatjuk Lélegzet címû lapunkat, amely rendsze-res tájékoztatást ad a környezetvédelemmel kapcsolatos fonto-sabb eseményekrõl, tevékenységünkrõl, állásfoglalásainkról,döntéseinkrõl.! Kérés esetén információkat, adatokat bocsátunk rendelke-zésre.! Konkrét ügyekben tanácsokat adunk, segítséget nyújtunk.! Lehetõséget adunk a birtokunkban lévõ — általunk vagymások által készített — tanulmányok és egyéb dokumentumokmegtekintésére, elolvasására, illetve önköltségi áron történõ le-másolására.! Kéthetenkénti üléseinken és egyéb rendezvényeinken rész-vételi és hozzászólási lehetõséget biztosítunk.! Gazdag tapasztalatainkat felhasználva segítünk megszervezniés lebonyolítani a legkülönfélébb rendezvényeket (pl. tudomá-nyos konferenciákat, szakmai tanácskozásokat, sajtótájékozta-tókat, vagy akár utcai tüntetéseket is).

! Segítünk tudományos kutatómunkák megszervezésében, ta-nulmányok elkészítésében.! Közremûködünk környezeti nevelési, felvilágosítási progra-mok elindításában, lebonyolításában.! Képviseljük tagjaink érdekeit a különbözõ államigazgatási ésegyéb szerveknél, pl. az országgyûlésnél, minisztériumoknál, ön-kormányzatoknál.! Széles nemzetközi kapcsolataink révén lehetõséget nyújtunk akülföldi környezetvédõ szervezetekkel történõ együttmûködésre.

Hogyan válhat Ön a Levegõ Munkacsoport tag-jává?

! A Levegõ Munkacsoportnak környezetvédõ szervezetek a tel-jes jogú tagjai.! A Levegõ Munkacsoport pártoló tagjai egyaránt lehetnek ma-gánszemélyek és jogi személyek, valamint jogi személyiséggelnem rendelkezõ szervezõdések (pl. klubok, baráti körök).! A Levegõ Munkacsoport Szakértõi Testületének tagjaiolyan köztiszteletben álló személyek, akik szaktudásukkal éstevékenységükkel jelentõs mértékben segítik szervezetünket cél-jai elérésében.

A belépéshez szükséges formanyomtatványok a Levegõ Mun-kacsoport címén kérhetõk. A teljes jogú tagok és a pártoló tagokéves tagsági díjának legkisebb összege 900 Ft. (Diákok és nyug-díjasok részére 450 Ft.) Esetenként a Levegõ Munkacsoport szá-mára végzett közösségi munka is beszámítható tagdíjként.

A Szakértõi Testület tagsága díjmentes. Tagjairól a LevegõMunkacsoport ülése dönt a beérkezett javaslatok alapján.

Reméljük, hogy céljaink és tevékenységünk megnyerték tet-szését. Bízunk abban, hogy hamarosan az Ön támogatása, együtt-mûködése is hozzájárul az egészséges környezetért végzett mun-kánk sikeréhez.

Budapest, 1997. április

dr. Radó Dezsõ Lukács András

a Szakértõi Testület a Levegõ Munkacsoport

elnöke országos titkára

Levegõ MunkacsoportPostacím: 2041 Budaörs, Pf. 102.

Telefon: 206-5598, 206-5599, 140-6097. Fax: 165-0438.Drótposta: [email protected]

Bevásárlóközlekedés �A helyi ellátást javítsuk

vagy újabb bevásárlóközpontok épüljenek?

A vevõ széles, áttekinthetõen és ötletesen tálalt, minõségi árukínálatotés tanácsadást keres. Mindezt egy kellemes, változatos környezetbe kellágyazni, úgy, hogy a vásárlás élmény lehessen — terekkel, ahol látni ésláttatni lehet, vendéglátással, szabadidõs létesítményekkel. Hol találhatjameg a vásárló, amit keres — a település magjában vagy a bevásárlóköz-pont csarnokában? Legyen a válasz világos. A belvárosok és településköz-pontok olyan értékeket hordoznak, amelyeket egy bevásárlóközpont csakrendkívül nagy anyagi erõfeszítések árán tud megteremteni.

Miért sáfárkodnak mégis a települések olyan rosszul az értékeikkel?Miért vándorolnak el évrõl évre a vásárlóerõ milliárdjai a zöld mezõn

létrehozott bevásárlóközpontokhoz, egyre több szaküzletet és helyi boltota bezárásra kényszerítve?

Ezek a kérdések szorosan összefüggnek a forgalom- és településfejlesz-tésekkel. A „Bevásárlóközlekedés — A helyi ellátást javítsuk vagy újabbbevásárlóközpontok épüljenek?” c. tanulmány azt mutatja meg, hogymennyire fenyegetett a helyi ellátásunk és ezáltal életminõségünk egyikfontos alkotórésze, milyen törvényi kereteknek kellene lenni, amelyek tisz-tességes versenyt biztosítanának a helyi ellátók és az autós bevásárlóköz-pontok között, hogyan tudnak az elõnytelen keretfeltételek ellenére a he-lyi ellátók ötletességgel újra és újra bizonyítani, hogyan maradnak a bel-városok és települési központok elérhetõek az indokolt gépkocsiforgalomszámára, egyidejûleg egy kellemes bevásárlóhangu-latot kínálva, és ho-gyan tudják a települések a polgárok, a döntéshozók és a vállalkozók kö-zös erõfeszítéseivel a vásárlóerõ elvándorlását megállítani és a helyi ellá-tást biztosítani.

Ez a dokumentum a Leveg - mek.oszk.humek.oszk.hu/09700/09770/09770.pdf · nık gyerekek fØrfiak...

Documents

Transcript of Ez a dokumentum a Leveg - mek.oszk.humek.oszk.hu/09700/09770/09770.pdf · nık gyerekek fØrfiak...