Európai ifjúságpolitikai modellek, avagy mit hozhatunk magunkkal Európából?

Tarnay István

Szeged,SZTE-JATIK 2009.11.28.

Előzmények

•Az Országgyűlés 2009. október 29.-én fogadta el a 88/2009. (X. 29.) Országgyűlési Határozatot, amely alapján felkérte a Kormányt, hogy „jogalkotó és végrehajtó tevékenységében érvényesítse a Nemzeti Ifjúsági Stratégiában elfogadott elveket, cselekvési célkitűzéseket és az azokhoz rendelt megvalósítási koncepciókat”

Ifjúságpolitikai intézményrendszer a NIS-ben•A magyar ifjúságpolitikai

intézményrendszer jelenlegi helyzetének áttekintése is szerepel a dokumentumban, valamint célként fogalmazódik meg olyan intézményrendszer kialakítása, mely hozzájárul a stratégiában foglalt célok megvalósulásának.

NIS főbb elemei 1.•Ifjúsági helyzetelemzés

▫Demográfiai helyzet▫Oktatás, képzés▫Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci helyzet▫Kirekesztettség▫Fogyasztás, gazdasági helyzet▫Ifjúság és egészség▫Ifjúság és bűnözés, devianciák▫Közösség, részvétel, közélet▫Földrajzi mobilitás

NIS főbb elemei 2.• Ifjúsági közfeladatok és ellátásuk helyzete

▫ Jogszabályi környezet Jelenleg nem meghatározott az ifjúsági közfeladatok rendszere

▫ Állami, regionális, helyi szintű ifjúsági feladatok A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a települési

önkormányzatok általános feladatai közé sorolja a „gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodást”, azonban adós marad ennek tartalmi meghatározásával.

▫ Eljárások, adminisztráció, transzparencia Az ifjúsági ügyek horizontális jellege miatt különösen fontos lenne az

ágazatok közötti párbeszéd, azonban a koordináció közigazgatási fórumai még nem működnek hatékonyan.

▫ Párbeszéd, érdekegyeztetés, civil forrásbevonás Jelenleg nincs Magyarországon legitim civil–kormányzati párbeszéd, és

nincs az ifjúsági szervezeteket képviselő, az ifjúsági korosztályok érdekeit megjelenítő civil együttműködés.

▫ Ifjúságkutatás Több szervezet is foglalkozik vele, általában elegendő adat áll

rendelkezésre a fiatalokról▫ Ifjúsági célú költségvetési források 

Az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatok és a kapcsolódó források jelentős része hagyományosan a szakminisztériumok hatáskörében találhatók.

NIS főbb elemei 3.

•Az ifjúsági szakma – a civil ifjúsági szegmens▫Szakmai struktúrák▫Civil, ifjúsági szerveztek▫Ifjúsági célú nem állami források

A jelenlegi ifjúsági intézményrendszert ért kritikák a NIS-ben• „Az ifjúsági közfeladatok fogalmi köre, ellátásuk rendszere nem

pontosan körülhatárolt. • A kötelező önkormányzati ifjúsági feladatok megvalósulása a

gyakorlatban alig érzékelhető.• A gyermeki jogok érvényesítésének, a Gyermekjogi Egyezmény

megismertetésének mechanizmusai nem alakultak ki Magyarországon.• Többnyire csak a megyeszékhelyeken és önkormányzati fenntartásban

működnek az ifjúsági információs és tanácsadó irodák. • Az önkormányzatok ifjúsági tevékenységéről nincsenek megfelelő

adatok. • Nagyobb településeken jobbára van ifjúsági stratégia, de jelentőségük

marginális. A civil szervezetek töredéke van csak befolyással az önkormányzati politikára.

• A fejlesztéspolitikában nem jelenik meg a szolgáltatások komplex, horizontális jellegű fejlesztésének elve és gyakorlata sem, az ÚMFT programjai között más ágazatok mentén értelmeződnek csak az ifjúsági célú fejlesztések.

• Nincsenek célszerűségre, eredményességre vonatkozó adatok, információk az eljárásról, pályázatkezelésről, igazgatásról, a monitoring rendszer a pénzügyi teljesítés szabályosságának vizsgálatára korlátozódik.

• Az ifjúságpolitikával összefüggő feladatok kormányzati koordinálásának központja nem kellően stabil, az állami feladatok és a kapcsolódó források jelentős része hagyományosan a szakminisztériumok hatáskörében találhatók.”

A NIS céljai az ifjúságpolitikai intézményrendszer fényében• Át kell tekinteni az ifjúsági közfeladatok jogszabályi hátterének és

finanszírozásának helyzetét.• Ki kell alakítani az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatokban érintett

ágazatok, szaktárcák közötti rendszerszerű együttműködés kereteit.• Az ifjúsági közfeladatok ellátásának standardizálását el kell végezni, az

azokat ellátni képes szolgáltatók, intézmények, szervezetek akkreditációjának minőségügyi rendszerét ki kell építeni.

• A helyi önkormányzatok esetében meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az ifjúsági szolgáltatások meghatározott köre az önkormányzatok számára megjeleníthető-e kötelezően ellátandó feladatként.

• Ki kell alakítani, illetve tovább kell fejleszteni azt a hatékony intézményrendszert, amely biztosítja az ifjúsági közfeladatok kormányzati és egyéb igazgatási szinteken történő ellátását, illetve koordinációját.

• Szükséges az ifjúsági közfeladatok, továbbá az ezek ellátásában történő civil részvétel, valamint a társadalmi együttműködés eljárási és intézményi rendszerének meghatározása.

• Meghatározni szükséges az ifjúságra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés szabályait, az ifjúság élethelyzetét és a Stratégia megvalósulását követő kutatások megvalósításának szabályait, valamint ezen kutatási eredmények döntéshozatalba való becsatornázásának mechanizmusait.

A NIS ifjúságképe

•Hazánkban is szükség van arra, hogy az ifjúságot egy folyamatos, innovatív, korszerű tudással rendelkező erőforrásnak tekintsük, amely képes a társadalom megújítására, az aktív szerepvállalásra. Mint önálló, döntésképes egyénekre tekintünk az ifjúsági korosztályok tagjaira, a jövő alakítóira, lehetőséget ajánlva képességeik kibontakoztatásához

Európai ifjúságpolitikai modellek- osztályozás szempontjai• Az Uniós tagállamokban sokféle ifjúságpolitikai

intézményrendszer alakult ki, melyekre az ország társadalmi-gazdaság berendezkedése, a fiatalok előtt álló kihívások típusa, valamint az ország szociálpolitikai, valamint államigazgatási gyakorlata is befolyásolt.

• A tagállamok ifjúságpolitikai felfogásában az egyik legjelentősebb különbséget az ifjúság definiálása adja. A tagállamok egy részében a 0-30 éves korosztály tartozik az ifjúságpolitika látókörébe, míg a másik véglet szerint a 15-25 éves korosztály.

Ifjúságról alkotott politikai felfogás• Az európai államok ifjúságpolitikai

intézményrendszereinek elemzésekor az első szempontot az ifjúságról alkotott politikai felfogás jelenti.

• Két fő nézőpont létezik az ifjúságról alkotott politikai felfogásban, az egyik álláspont arra hívja fel a figyelmet, hogy az ifjúság, mint probléma jelenik meg a társadalomban, míg a másik nézet az ifjúság fejlesztő szerepét emeli ki.

• A gazdaságilag fejlődő, stabil politikai helyzetben lévő államok az ifjúságot erőforrásként tartják számon, míg a gazdasági recesszióban lévő, instabil politikai helyzetű országokban a fiatalok, mint társadalmi probléma jelennek meg.

Ifjúságpolitikai intézményrendszer• Egy adott ország ifjúságpolitikai

intézményrendszerének a tipológiájánál figyelembe kell venni az állami ifjúságpolitikai intézmények létét, illetve szerepét az államigazgatáson belül.

• Két fő típus jelenik meg az EU tagállamaiban.• Az egyik típusba a különálló ifjúsági szektorral nem

rendelkező országok. (Anglia, Dánia, Írország) Ezekben a tagállamokban az ifjúságpolitika nemzeti szintű koordinációja nem, vagy csak nagyon kismértékben létezik.

• A másik típusba a kiterjedt ifjúsági szektorral rendelkező országok (Svédország, Franciaország, Ausztria, Belgium) tartoznak, ezekben a tagállamokban jelen van ifjúsági ügyekért felelős miniszter és minisztérium.

Jogi szabályozás• Egy adott tagállam ifjúságpolitikai intézményrendszerének a

vizsgálatakor nem lehet figyelmen kívül hagyni az ifjúsági ügyek jogi szabályozását.

• Az Uniós tagállamok majd mindegyikében a jogrendszerben megtalálhatóak a kifejezetten az ifjúságra vonatkozó jogszabályok, amelyek közé leginkább az oktatást, szociális jólétet, bűnözést szabályozó jogszabályok tartoznak.

• A legfőbb különbség abban mutatkozik meg a tagállamok között, hogy létezik-e önálló ifjúsági törvény.

• Az ifjúságpolitika, ifjúságügy jogszabályi környezetet vizsgálva három típus különbözhető meg a jogszabályok szintjén.

• A fiatalok támogatására vonatkozó szabályokat (ifjúsági szolgáltatások, programok, az ifjúsági szervezetek szabályozása)

• A fiatalok jólétére vonatkozó törvények (szociálpolitika)• A fiatalok védelmére vonatkozó törvények

Európai ifjúságpolitikai modellek•Univerzalista modell •Közösség alapú modell •Védelmező modell•Mediterrán modell

Univerzalista modell• Finnország, Norvégia és Svédország • Az államigazgatás intézményrendszerén belül

létezik ifjúsági ügyekre dedikált szerv• Kicsi az önálló ifjúsági szektor• Az állami részvétel mellett az ifjúsági civil

szektor is nagyon fejlett• Az állami intézmények és a civil szektor

együttműködik• az ifjúságot, mint erőforrást kezelik, az

ifjúságpolitika fő céljai között pedig a fiatalok önállóságának megteremtése, és a politikai részvétel növelése áll.

Brit-szigetek közösség-alapú modellje• Az állami szerepvállalás nagyon gyenge• Az ifjúsági munka leginkább a civil szektorra

hárul• Az ifjúságpolitika módszerei között a tradicionális

közösség alapú ifjúsági munka áll• Kicsi az ifjúsági szektor• A fiatalokra, mint problémára tekintenek• Az ifjúságpolitika célja a hátrányos helyzetben

lévő fiatalok megsegítése• A modell kialakulására hatott az angolszász

reziduális jóléti modell

Közép-európai Védelmező modell• Ausztria, Franciaország, Németország• Alapvető nézet, hogy társadalomban a

fiatalok sérülékeny helyzetben vannak• Az ifjúságpolitika célja minél jobban

megvédeni a fiatalokat a társadalmi kihívásokkal szemben

• Az ifjúságpolitika állami intézményrendszere ebben a modellben a legerősebb

• Nagy ifjúsági szféra• A jogalkotás szintjén is megjelenítik az

ifjúságpolitikai célokat• Igen jelentős az ifjúsági civil szféra szerepe is• Az ifjúságpolitika célcsoportja a teljes ifjúság

Mediterrán modell•Görögország, Portugália, Spanyolország •Hagyományosan a család és a vallási

közösségek látták el a szociális feladatokat•Erőteljesen centralizált állami ifjúságpolitikai

intézményrendszert alakítottak ki•Nincsenek regionális és helyi

kezdeményezések az ifjúságpolitika tárgykörében, de ezek az államok jelentős ifjúsági szektorral rendelkeznek

•Mind az ifjúság, mint erőforrás, mind az ifjúság mint probléma megjelenik

ÖsszefoglalóanIfjúságpolitikai modell

Országok Ifjúsági minisztérium/Részle

g

Ifjúsági szektor

Uralkodó ifjúság

szemlélet

Legfőbb célok

Legfőbb problémák

Célcsoportok

Legfőbb korcsoport

Univerzalista modell

DániaFinnországNorvégiaSvédország

-/-+/++/++/+

Kicsi vagy nem létező

Fiatalok, mint erőforrás

ÖnállóságFüggetlenségFejlődésPolitikai részvétel

Ifjúsági részvétel

Az ifjúság teljes generációja

13/15-25 éves korig

Közösség alapú modell

ÍrországEgyesült Királyság

+/+-/-

Kicsi vagy nem létező

Fiatalok, mint probléma

Szociális problémák megelőzésePolitikai részvétel

Fiatalként töltött korszak meghosszabbításaTársadalmi kirekesztésIfjúsági részvétel

Hátrányos helyzetű fiatalok

Általános iskola – 25 éves korig

Védelmező modell

AusztriaBelgiumFranciaországNémetországLuxemburgHollandia

++/++/+++/+++/+++/++/+

Jelentős ifjúsági szektor

Sebezhető fiatalokFiatalok, mint erőforrásFiatalok, mint probléma

IntegrációSzociális problémák prevenciójaPolitikai részvétel

Ifjúsági részvételTársadalmi kirekesztés

Az ifjúság teljes generációjaHátrányos helyzetű fiatalok

0 – 25/30 éves korig

Mediterrán modell

Görögország(Olaszország)PortugáliaSpanyolország

+/+-/-+/++/+

Jelentős ifjúsági szektor

Fiatalok, mint problémaFiatalok, mint erőforrás

ÖnállóságFüggetlenségIntegrációPolitikai részvétel

Fiatalként töltött korszak meghosszabbításaTársadalmi kirekesztés

Fiatalok speciális csoportjai

5-25/30 éves korig

A magyar ifjúságpolitikai rendszer jelenleg és az európai modellek

Magyar-ország

Finnország

Anglia Németország

Görögország

Ifjúságról alkotott politikai álláspont

Erőforrás Erőforrás Probléma Erőforrás Erőforrás/ probléma

Intézmény-rendszer

Alacsony szinten

A hierarchia magas fokán

Nincs A hierarchia magas fokán

A hierarchia magas fokán

Ifjúsági törvény Nincs Van Nincs Van Nincs

Decentralizáltság Elméletileg van, gyakorlatilag nem mindenhol létezik.

Van, a helyi önkormányzatok a felelősek . Konzultációs jog.

Van, mivel nincs központi rendszer.

Van, szövetségi, megyei, helyi szinten. Kötelező feladat.RIT Konzultációs jog

Nincs, fejletlen intézményrendszer

Ifjúsági részvétel az ifjúságpolitikában

Alacsony Magas, Ifjúsági tanácsok

Alacsony Magas, Ifjúsági Tanácsok, helyi ifjúsági szerv.

Nem igazán jelenik meg.

Fő célkitűzés Fiatalok integrálása a társadalomba

Ifjúsági központok építése/támogatása

Szociális problémák kezelése/megelőzése

Társadalmi részvétel növekedése

Önállóság, társadalmi integráció

Civil szervezetek szerepe

Nincs kiépített párbeszédrendszer

Komoly együttműködés az állami szférával

Az ifjúsági munka elsődleges színtere

Komoly együttműködés az állami szférával

Nincs széleskörű párbeszéd rendszer

Köszönöm a figyelmet!