Játékötletek

a

kompetenciafejlesztéshez

A kiadványt a 2008/2009-es

PEDAGÓGIAI HÉT alkalmából készítette a XVIII. ker. Pedagógiai Intézet

alsó tagozatos szakmai közössége

Kedves Kolléga!

Resseau szerint a játék maga a tanulás, ahol ez nem uralkodó elem, ott a tanulás

nehezített, akadályozott.

Fontos, hogy sokféle játékot tanítsunk meg a gyerekeknek.

Legyen a tanórán:

mozgásos játék

ritmussal, tapssal kísért játék

tanulási játékok

labdajátékok

rajzos, utánzós

mozgásos, utánzós

felnőttel együtt játszott

betűjáték

szólottó

testi ügyességi játék

fontos, hogy legyen olyan játék, amit maga a gyerek készít – tárgyak, társas

játékok, eszközök

Játék – tanulás egymást kiegészítő fogalom-pár. Tudjuk, a kisgyermek fő tevékenysége a

játék.

Hasznos játékok két dobókockával:

A játékot párban célszerű játszani. A gyerekek egymás után dobnak, előtte megegyeznek

a játékszabályban.

Pl.

a dobott mennyiséget összeadjuk,

összeszorozzuk,

a kettő különbségét mondjuk,

mindkét mennyiség egyel kisebb, nagyobb számszomszédját fogalmazzuk meg,

a két mennyiség összegét 20-ra, 100-ra pótoljuk,

a két mennyiség összegét kivonjuk 100-ból, 1000-ből…

A kisiskolás korban a nevelés-oktatás folyamatát át kell, hogy szője a játék. Eközben a

kisgyermek, tevékenykedik, segít társának, mozog, beszél, alkalmazkodik. Jól érzi magát,

szívesen játszik, sajátít el ismereteket. A tapasztalás útján történő ismeretelsajátítás

könnyebb, hiszen a kellemes élményeket sokkal könnyebb felidézni. Miközben játszik,

tevékenykedik, fejlődik képessége. A pedagógus céltudatosan szervezi meg a tanulók

tevékenységét a fejlesztés érdekében. Az ismeretelsajátítás akkor lehet eredményes, ha

szívesen végzik a tanulók, ha figyelnek munkájukra. Ez változatos módszerekkel,

többféle tanulási formák keretén belül, játékkal történik. A fejlesztést tananyagba

illesztve szervezi a pedagógus. Amikor a kisgyerekkel színházat játszunk, dramatizálunk,

bábozunk, tudatosan fejlesztjük. Megismeri környezetét, szabályokat alkot,

„Amit érdemes csinálni, azt érdemes jól csinálni.” (Lord Chesterfield)

szabályokhoz, egymáshoz alkalmazkodik. Figyelmüket könnyebb fenntartani, hiszen

örömmel, szívesen, belső motiváció alapján „tanulhat”. A füzetben leírt játékok segíthetik

a pedagógus tudatos és változatos fejlesztő munkáját.

Mit fejlesztek? Mire ad lehetőséget az együttműködő, játékos tanulás?

* A kisgyerek megtanul kapcsolatot teremteni,

* tapasztalatot szerez társáról, saját magáról, megtanulja a szabályok mire valóak,

* lehetősége van a nevelőnek a csoportok megfigyelésére,

* beszélgetésre, változatos tevékenységekre,

* a közös munka vitákra, megbeszélésekre, kompromisszumokra teremt alkalmat,

* a tanuló beszámol tevékenységről, megfogalmazza a mondanivalóját, kiemeli a

lényeget, megtanul tanulni.

* jelen van az olvasás, írás, szövegértés, fogalmazás, logikus gondolkodás, értelmi

kékességek…fejlesztése (kulcskompetenciák fejlesztése)

* a keresés, gyűjtés, figyelem, tevékeny részese a feladatnak, az ismeretelsajátításnak.

A tanuló jól motivált, hiszen képességének megfelelő kihívásban lehet része.

* A változatos tanulói tevékenységek által eredményesebb lehet az elsajátított információ

felidézése,

* pozitív tanulói magatartás alakulhat ki a belső motiváció, az élményszerű tanulás miatt,

(jó volt együtt dolgozni, sikeresek voltunk…)

* ha a tanuló nem részese a munkának, tétlenül ül, akkor unatkozik, a felnőttől várja a

segítséget.

* Ha szereti a tanárt, szereti a tárgyát, tanulja is! Ez arra utal, hogy a nevelő tudja

motiválni a tanulókat. Ötlet érdekes fejlesztő feladathoz:

Formaállandóság, megfigyelőképesség, fantázia, nagyságviszonyok, finommozgás

fejlesztésére alkalmas a következő feladatlap

Kollégáimmal ehhez a fejlesztő munkához - a különféle kompetencia területekhez,

tanulási formákhoz – kívánunk ötleteket adni.

Eredményes munkát kívánok:

Patakfalvi Attiláné

szaktanácsadó

Képességterület: Értelmi képességek, matematika

A játékot összeállította: Nagyné Sebők Erzsébet, Bleier Katalin, Kántorné Mészáros Piroska, Halászné Sashegyi Mariann Műhelyfoglalkozás-vezető: Nagyné Sebők Erzsébet és Halászné Sashegyi Mariann Intézmény: Kandó Téri Általános Iskola, Darus Utcai Általános és Magyar - Német Két

Tannyelvű Iskola

Kandó Téri Általános Iskola - Nagyné Sebők Erzsébet MATEMATIKA l. Mindenki kap egy zsákot. Ebben síkidomok és egy test található. A síkidom

mindenkinek ugyanaz (téglalapok, körök, négyzet), a test mindenkinek más. Ne nézz

bele, tapintással döntsd el, melyik test van nálad. A teremnek abba a sarkába állj, ahol a

testet látod!

2. A tested belsejéből vedd ki a papírokat! Milyen síkidomok ezek?

/Téglalapok./

5 db számtáblázatod van. Ma nov. 13-a van. Válaszd ki azokat a

kártyákat, amelyeken szerepel a 13-as szám. Most add össze a

kiválasztott kártyák bal felső sarkában látható számokat! Példánk

esetében a 8+1+4=13. Kérj meg valakit, mondjon egy számot l és

31 között, és további jó összeadást kívánok!

3. A zsákodból csukott szemmel vedd ki a síkidomok közül a köröket! Ezeken ábrákat

látsz. Az ábrák:

a) Vezesd végig az ujjad a következő vonalakon úgy, hogy közben nem emeled fel

egyszer sem!

b) Hány kört látsz? /2db-ot/ Hány félkör van? /4db/ Hány háromszög van a

rajzokon? /5db és 9db/

4. Már csak Idb síkidom maradt a zsákban. Tapogasd ki, ez melyik?

/Négyzet./

Vedd ki a zsákból, és keresd meg a rajta lévő ábra alapján a párod!

Ezzel a legalább 20 db-os készlettel memóriajátékot is játszhattok.

5. Babzsák adogatása. A párok álljanak egymással szembe, és vegyenek magukhoz egy-

egy babzsákot. Fogd a bal kezedbe, tedd át a jobba, majd add át a szemben lévő

társadnak! Az átadás pillanatában a társad a te bal kezedbe helyezi az ő zsákját.

Folytassátok tovább az adogatást, ritmusra! Az adogatás közben mondass a gyerekekkel

számsort, vagy szorzótáblát!

6. Találj ki egy számot! /Mindenki egyszerre./ Magadban kövesd a láncszámolást, én

kitalálom a végeredményedet. - Gondolj egy egyjegyű számot! - Adj hozzá 10-et! - Szorozd meg 2-vel! - Add össze a

kapott szám számjegyeit!- Szorozd meg 9-cel!-Ismét add össze a számi egyeket!- Adj

hozzá 91-ét!

Eredményül 100-at kaptál.

Az aláhúzott rész a megoldás kulcsa. Bármely egyjegyű számot ha 9-cel szorzói, a kapott

szorzat számjegyeinek összege mindig 9 lesz.

7. Álljatok párba és alakítsatok egy külső és egy belső kört! A belső körben mindenki

kap egy számfeladatos kártyát /pl. 1050+2070/. Az összeget írd fel a hátuljára, így

ellenőrzi a helyes megoldást, akinél van. Természetesen mindenki különböző összeadást

tartalmazó kártyát kap. A belső körben állók nem haladnak, maguk előtt tartják a kártyát,

és bólintanak, ha a társuk jó megoldást mond. A külső körön haladók jobbra lépnek a

tanítói tapsra. Kiszámolják az összeget. Öt számfeladat megoldása után a külső és a belső

kör cseréljen helyet.

8. Alakítsunk egy nagy kört. Mindenki vegye a bal kezébe a babzsákot. A bal kezéből

adja át a jobba, majd adja át a jobbra álló társának. Az átadás pillanatában a bal tenyerébe

belehelyezi a babzsákját a tőle balra álló. Begyakorolva és nagy odafigyeléssel a babzsák

vagy maroklabda folyamatosan, ritmusra adogatható. Közben verset, mondókát

mondhattok, sorolhatjátok a páros vagy páratlan számokat, a szorzótáblák szorzatait és a

további ötleteket rátok bízom.

A feladatokat összeállította: Nagyné Sebők Erzsébet

Kandó Téri Ált. Isk.

Darus Utcai Általános és Magyar - Német Két Tannyelvű Iskola - , Bleier Katalin, Kántorné Mészáros Piroska, Halászné Sashegyi Mariann

MATEMATIKA Játék: „Ki vagyok én?"

eszköz: számkártya, szókártya (matematikai kifejezéssel), mely egy koronára vagy a

gyerek hátára van rátűzve, - fejlesztés: memória, következtetés, szóbeli

kifejezőképesség, Barcochba jellegű játék, amelyben állításokkal kell az adott számokat

kitalálni. Meg lehet határozni, hogy hány lépésből kell kitalálni a számot. Lehet egy vagy

több gyerekkel is egyszerre játszani.

Játék: „Keresd a helyed! "vagy „Fuss a házadba!"

- eszköz: kép-, szó-, számkártyák

fejlesztés: logikus gondolkodás, felismerés, fejszámolás, A számokat ( képeket vagy

szavakat) elhelyezzük a terem négy pontján. Minden gyerek húz egy képet, szót vagy

számot ( bontott alakot) ábrázoló kártyát, és ahhoz a sarokhoz áll, ahová a kártyája

tartozik.

Játék: „Számkép"

eszköz: számkártyák

fejlesztés: kooperativitás, helyzetfelismerés,

Két csoportot alakítunk, az egyik a tízeseket (állás), a másik az egyeseket ábrázolja

(guggolás). Csak szemmel lehet irányítani a tévesen állókat.

Játék: „Számháború"

- eszköz: táblára vagy papírra sorba rajzolt hét kör, négyzet vagy egyéb ábra, egy bábu

vagy figura,

fejlesztés: stratégiai gondolkodás, fejszámolás, esélylatolgatás,

Ábra:

A játékos B játékos

Minden játékos 50 ponttal kezd. A figurát vagy bábut a középső körbe helyezzük. A cél

az, hogy a bábu az ellenfél felé eső legszélső körbe kerüljön. Minden menet elején a

játékosok titokban leírják, hogy hány pontot áldoznak. A minimum: l. Ezután felfedik a

leírt pontszámot, és az léphet eggyel az ellenfél irányába, akinek magasabb a bevállalt

pontszáma. Egyforma szám esetén a bábu a helyén marad. Minden forduló után levonják

a keretből az „elköltött" pontokat, így a maradékkal gazdálkodhatnak a következő

fordulóban. A játék addig tart, amíg az egyik játékosnak sikerül az ellenfél felőli, utolsó

körbe juttatnia a bábuját, vagy hárommal több menetet nyert. Ha az egyik játékos

elhasználta a pontjait, a másik játszhat tovább a győzelemért. Döntetlen a játszma, ha

elfogyott mindkétjátékos muníciója.

Játék: „Tix-tax"játék

eszköz: korongok

fejlesztés: figyelem, logika, emlékezet,

Hárman vagy négyen játszhat]ák. A játékosok felváltva vesznek el valamennyi korongot

bármelyik oszlopból úgy, hogy csak az egymás mellett lévő korongokat elvenni. Az nyer,

aki az utolsó korongot veszi el. Lehet több koronggal is játszani. Nehezebb a játék, ha az

győz, aki az utolsó korongot veszi el.

Játék: „Én vagyok a szemem, te leszel a kezem!"

- Eszköz: logikai készlet, asztali paraván,

fejlesztés: téri tájékozódás, megfigyelőképesség, kommunikációs képesség,

színérzékelés, azonosítás, válogatás, szabálytudat, türelem,

Három gyerek játszhat]a egyszerre. Egyik gyerek a szem, a másik a kéz, a harmadik a

kirakó játékos. A kirakó elkezd valamilyen formát kirakni a készletből. A látó lépésről,

lépésre kommentálja amit lát, a kéznek, pl. tedd ki a piros nagy háromszöget, fölé a kis

sárga körlapot, a piros nagy háromszög mellé balra /ablak felé/ a kis kék négyzetlapot...

Természetesen a kéz elől a kirakót el kell takarni, csak hallás útján építkezik. A végén

megnézzük azonosra sikerült-e az építmény.

- Variációs lehetőség:

© A kirakó is egy előre megrajzolt formát másol le, ez a játék bevezetésekor legyen

minél egyszerűbb, majd egyre bonyolultabb.

© Csak két gyerek játszik, ilyenkor a kirakó maga mondja a kéznek, hogy ő mit is csinál.

A játék végén mindig ellenőrizzék közösen, hogy pontos-e az építkezés.

© Térben is kipróbálhatják ezt a játékot színes fakockákból

Játék: „Pentomino, avagy tapétázzuk ki a sakktáblát!"

- Eszköz: papírból készített pentominók, sakktábla,

fejlesztés: vizuális gondolkodás, térbeli kapcsolódás, logikus gondolkodás,

elvonatkoztatás, Bármennyien játszhat)ák párban. A pentominó öt, tetszőlegesen

összerakott négyzetből áll, annyi formája van, ahányféleképpen

csatlakoztatni lehet az öt négyzetet úgy, hogy a csatlakozó négyzetek élei

teljesen egymás mellett legyenek, de ne fedjék egymást.

Két játékosnak legyen egy 12 darabos pentominósorozata és egy

sakktáblája. A játék célja, hogy az ellenfélnek ne legyen mozgástere a

sakktáblán.

Két játékosnak legyen egy 12 darabos pentominósorozata és egy sakktáblája. A játék

célja, hogy az ellenfélnek ne legyen mozgástere a sakktáblán.

A játékosok eldöntik, hogy ki kezd. Az első játékos rátesz egy pentominót a sakktáblára

úgy, hogy az pontosan lefedjen öt négyzetet. A második játékos a maradék pentominók

közül választ egyet, s leteszi másik öt üres négyzetre. A pentominók egyike sem fedheti

egymást. Addig folyik a játék, amíg van hely a sakktáblán, vagyis míg az egyik játékos

már nem talál öt olyan üres négyzetet, amelyre ráillene a maradék pentominók egyike. Az

a „vesztes", aki nem tud tovább „tapétázni" a sakktáblán.

- Variációs lehetőség:

© Tetrominóból (négykockás négyzetformákkal) és hexominóból ( hatkockással)

kirakható formákkal játszani.

© Négy egyenlő oldalú háromszögből készíthető alakzatokkal is meg lehet próbálni a

játékot.

Ábrák:

Képességterület: Testi érettség, motoros képességek

A játékot összeállította: Sinha Végh Mónika, Kastélydombi Lázárné Szabó Szilvia

Műhelyfoglalkozás-vezető: Sinha Végh Mónika, Kastélydombi Lázárné Szabó Szilvia

Intézmény: Vörösmarty Mihály Ének-zenei, Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium,

Kastélydombi Általános Iskola

Nagymozgások és finommotorika fejlesztése 1. Általános figyelem- és képességfejlesztő mozgásos gyakorlatok - szem-kéz

koordináció, koncentráció. Tanteremben is végezhető mozgásformák bemutatása.

2. Nagymozgások fejlesztése eszközökkel.

Nagyobb helyigényű gyakorlatok - tornaterem, aula, előtér javasolt hozzá. Kis létszámú

osztályok esetén tanteremben is végezhető feladatok. Eszközbemutató és próbajáték.

(Mocsárjáró, gólyaláb, lépőkövek és korongok, akadálypálya bújó és egyensúlyozó

feladatokkal, célbadobójátékok, ördögbot, ejtőernyő, ugráló, nagylabda, billegő...)

3. Mozgásterápiás eszközök stresszoldásra. Fényképes bemutató egy terápiás

foglalkozásról.

4. Ügyességi játékok finommotorika fejlesztéséhez. Tanteremben végezhető feladatok,

versenyeztetésre is alkalmasak, délutáni

játékidőben kitűnően használhatók. Próbajáték a helyszínen. (Harangok, facsipesz,

kukoricacsutka, evőpálcika, kosár, kisautók, textil tányéralátét, puzzle...)

5. Finommotorika fejlesztése vizuális tanórákon. „Kiállítás" az összegyűjtött

munkákból, ötlettár a teljesség igénye nélkül: Rajzolás, festés nagy felületre ujjal,

zsírkrétával, színezés sablonnal. Papírmunkák: tépés, gyűrés, fűzés, ragasztás,

mintaalkotás nyomdával,

origami, nyírás ollóval. Fonás, szövés, hímzés kongrén, varrás. Terméskép, gyékény,

csuhé vessző használata, kötözése. Üvegfestés (kontúron belül maradni), gyöngyfűzés

(nagy szeműtől az egész apróig, sorfűzéstől a mintákig). Gyurmázás, agyagozás, só-liszt

gyurma. Építés, konstruálás.

6. Rajzolás, másolás fejlesztő feladatok szabadidőre, rajzórára, írástanulás

előkészítésére. Helyszínen kipróbálható eszközök, minták.

7. Fejlesztési lehetőségek hétköznapi helyzetekben és különböző tanórákon. Hétköznapi

helyzetek kihasználása: cipőfűzés, kötözés, csomózás, inggombolás, szalvétahajtogatás,

asztalterítés, zárókupak csavarása, lakatok, zárak nyitása, víz öntése, ajtó nyitása, csukása

halkan, szőnyeg ki- és feltekerése pontosan, kendők hajtogatása, magok öntése,

kanalazása. Matematika: apró tárgyak használata- pálcika, korong, logikai lapok,

színesrúd készlet, aprópénz, jelkártyák, lyukastáblák.

Magyar: versek, mondókák segítségével nagymozgások begyakoroltatása, ujjtorna. Tánc

és dráma: térérzékelés, bábmozgatás.

„Napközis" játékok célirányos beszerzése szülői munkaközösség, alapítvány, pályázat

útján: mikádó, jenga, labirintusok, makettek, modellek, társasjátékok, kirakós, szerelős és

barkácsolós játékok, öltöztetőbabák, a 2., 3.,4. pontban felsorolt sporteszközök, játékok,

labdák.

Rengeteg kúszás, mászás játszótéren, kiránduláson, tornateremben. Lovaglás, falmászás,

íjászat, sízés, korcsolyázás, úszás, erdei tornapályák. Szervezzük kirándulásainkat olyan

helyszínekre, ahol ezek megvalósíthatók! Sajnos manapság kimutathatóan kevesebbet

játszanak a gyerekek, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Pedig a társas-, szerep- és

kártyajátékok - amellett, hogy nagy élvezetet jelentenek-, fejlesztik a szociális

készségeket, logikát, javítják a kezek finom mozgását, a szem-kéz koordinációját, s így

közvetve elősegítik az írás, olvasás, számolás elsajátítását.

Képességterület: Értelmi képességek, memória, figyelem fejlesztése

A játékot összeállította: Kissné Anna Ildikó és Kovácz Nándorné

Műhelyfoglalkozás-vezető: Kissné Anna Ildikó és Kovácz Nándorné

Intézmény: Brassó Utcai Általános Iskola

1. Mozgásos játékok, amelyek bármely órán alkalmazhatók.

a) Ismerkedés: memória, koncentráció fejlesztésére, ismerkedésre alkalmas játék

Leírás: A résztvevők sétálgatnak, majd a játékvezető tapsolására megállnak. A

játékvezető ezután azt kéri, hogy a legközelebb állók fogjanak egymással kezet.

Köszönés, (bemutatkozás) után újabb séta és taps után a játékvezető kérésére megérintik

egymás vállát.

Séta és taps után egymás derekát fogják meg az egymáshoz legközelebb kerülők.

Ezek után a játékvezető kéri, hogy keressék meg egymást, akik kezet fogtak, aztán akivel

megérintették egymás vállát, megfogták egymás derekát.

Megjegyzés: A taps után nem érintheted meg annak a vállát, akivel kezet fogtál, mindig

új embert kell keresned. Ha ismerkedéshez játszod, mond meg a neved, mikor köszönsz a

találkozáskor, és mondd vissza a nevét a három embernek, amikor másodszor is odamész

hozzá.

b) ABC- játék: nyelvtan, ill. nyelvi órákon jól használható, figyelmet, koncentrációt,

emlékezetet fejlesztő játék Leírás: Körben állunk, majd a játékvezető a következő feladatokat adja: „Álljon középre,

akinek a neve magánhangzóval kezdődik.” A középen állók elmondják a neveiket. Utána

azoknak kell középre menniük, akiknek a nevében kétjegyű mássalhangzó, hosszú

magánhangzó „a” betű …stb. van.

Amikor 5-10 gyerek áll középen, a nevek elmondása után megkérhetjük, hogy álljanak

ABC sorrendbe úgy, hogy a neveket ekkor már nem ismétlik.

Megjegyzés: Tetszés szerint variálhatjuk a szempontokat, attól függően, mi a tananyag

nyelvtanból, vagy angol, német stb. órán.

c)„Odaadom neked”: kreativitást, figyelmet, memóriát fejlesztő játék

Leírás: Körben állunk. A játékvezető kezében esernyő (gombolyag, labda stb.)van. Azt

átnyújtja egyik társának a következő szavakkal: „ Szeretném átadni neked a

sétapálcámat:” A megkapott „sétapálcát” továbbadják, mint „kard” stb. Ha mindenkinél

járt az esernyő, az utolsó ember odamegy ahhoz, aki pl. „sétapálcát” adott. Ezt mondja :

„Visszahoztam neked a sétapálcádat (kardodat stb.).” Így tovább, míg a képzeletbeli

tárgyak visszakerülnek a gazdáikhoz.

Megjegyzés: Nagy koncentrációt, figyelmet igényel, mert meg kell jegyezni a tárgyak

nevét, és azt is kié volt. Segíthetünk egymásnak, ha kérik.

d)Pingvintánc: figyelmet, koncentrációt, számolási készséget fejlesztő játék

Leírás: Körben állunk. A játékvezető mesélni kezd: A hidegben a kis pingvinek nagyon

fáznak, ezért táncolnak. Totyognak előre 8-at, közben ütögetik a fejüket. Aztán hátra 8-at

vállütögetéssel (közben a körben állók vele mozognak). Jobbra 8 lépés has ütögetésével,

balra 8 hátul a derék ütögetésével. Mivel már nem fázunk annyira, már mindenből csak

fele annyit totyogunk. Négy után kettővel, eggyel is megismételjük a totyogást.

Megjegyzés: Matematika órán számolásra, felezésre alkalmas, de egyik kollégám angol

számok tanulásánál játszotta ezt.

2. Játékok eseménykártyákkal Az általában 4 kártyából álló eseménysorokat roppant sokrétűen használhatjuk.

Fejleszti a figyelmet, memóriát, fogalmazási készséget, kreativitást.

1. osztályban a képről beszéljenek vagy az ügyesebbek sorba rendezhetik és

elmondhatják a történetet.

2. osztályban különböző mondatfajtákkal adják elő a történetet.

3. osztályban elbeszélést fogalmazhatnak meg, ill. a képsorokhoz írhatnak bevezetést és

befejezést.

4. osztályban csoportokat alkotunk, annyi főseket, ahány darabból áll a képsorozat. A

képeket lefelé fordítva a padra rakjuk. Minden gyerek felhúz egy kártyát és egy percig

nézi azt. Ezután visszafordítva leteszik a lapokat és elmondják egymásnak, mit ábrázolt a

képük, s így lefordítva megpróbálják sorba rendezni. Ezt követően megfordítják a

kártyákat és kiderül, hogy jól rakták-e sorba azokat.

3. Karika elkapós játék

Fejleszti a finommotorikát, a koncentrációs képességet, kézügyességet.

Fűzfavesszőből koszorút készítünk, azt egy madzaggal egy bothoz kötjük. A bot

segítségével feldobjuk a karikát, és megpróbáljuk elkapni vele. Nehezíteni lehet a

feladatot a karika méretének csökkentésével, ill. a madzag vagy bot növelésével.

Képességterület: Szocializációs képességek – kooperatív technikák A játékot összeállította: Haselbauerné Molnár Zsuzsanna és Erdélyi Ágnes

Műhelyfoglalkozás-vezető: Haselbauerné Molnár Zsuzsanna és Erdélyi Ágnes

Intézmény: Csontváry Általános Iskola

A kooperatív technikák a szocializációs képességek közül az együttműködési készséget,

egymás segítését, elfogadását, tiszteletét, megbecsülését, a tanuló önértékelését,

személyiségét, közösségbe való beilleszkedését fejlesztik.

A kooperatív csoportmunka előkészületei:

1. Csoportalakítás Véletlenszerűen összeállított 4 fős csoport

tematikus kártya segítségével

2. Csoportelnevezés Témával kapcsolatos vagy kedvenc

mesefigura stb.

3. Ülésrend kialakítása Színválasztás a csoport tagjainak

4. Szerepkártyák felosztása csoporton

belül

Témafelelős, szóvivő, eszközfelelős,

lelkesítő

5. Csöndjel megbeszélése Koppantás, taps, kézfeltartás stb.

6. Csoport és osztályszabályok

megalkotása Pl: Csendben meghallgatom a társamat.

Kooperatív módszerek alapjai:

Szóforgó: a 4 fős csoport feladatokat old meg úgy, hogy megbeszélik egymás között.

Kerekasztal

a) négyesben: a feladat körbejár, minden tanuló az utasításnak megfelelően ír

vagy rajzol a feladatlapra.

b) párban: a feladatokat közösen (váltva) oldják meg a párok.

Szakértői mozaik: a tanulók részfeladatokat kapnak csoporton belül. Amikor egyénileg

megoldották, akkor a csoportokból az azonos feladatot megoldók összeülnek és szakértői

csoportot alkotnak, ahol megbeszélik, kijavítják a feladatot. Ha végeztek, visszaülnek a

saját társaikhoz és kicserélik az információkat. A részekből megalkotják a kerek egészet.

Kettős kör: a tanulók kettős kört alkotnak. A belső kör áll, a külső kör forog

megállapodott jelzés után egy újabb tanulóhoz

Négyes ötletelő: a csoport közösen oldja meg a feladatokat. A felkészültebbek,

ügyesebbek figyelnek társaikra, segítik őket.

Feladatok az őszi továbbképzésen:

1. Csoportalakítás;

2. Kerekasztal: az emlős állatok jellemző tulajdonságai (2. osztály);

3. Szóforgó: számsorozat folytatása (3. osztály);

4. Négyes ötletelő: események sorrendje (4. osztály);

5. Kettős kör: szóolvasás (1. osztály).

További ötletek kooperatív csoportmunkára:

Szóforgó:

„SZ” hanggal kezdődő szavak gyűjtése meghatározott idő alatt, körbe-körbe

haladva (1. osztály);

Különböző szófajhoz tartozó szavak gyűjtése (3-4. osztály);

Számsorozat folytatása (1-4. osztály);

Mese, történet elmondása (1-4. osztály);

Növény- és állatvilágból különböző szempontok szerinti felsorolás (1-4.

osztály);

Kerekasztal:

Bűvös négyzet kitöltése betűelemekből (1. osztály);

Síkidomokból összeállított sorozat folytatása (1. osztály);

Egy mondat különböző mondatfajtákká alakítása (2-4. osztály);

Párbeszéd írása megadott szereplőkkel (3-4. osztály);

Különbség keresése két kép között (1. osztály);

Szakértői mozaik:

Ismeretterjesztő szöveg részenkénti feldolgozása (3- 4. osztály);

Zöldségfélék rajzolása aszerint, hogy mely részét fogyasztjuk /gyökér, szár,

levél, virág, termés/ (1. osztály);

Erdő állatvilága: a négy szint szerint (2. osztály);

Makett készítése /például állatfarm, erdő, vízpart/ (2-4. osztály);

Képek színezése az évszakoknak megfelelően, időrendi sorrendbe rendezés (1.

osztály);

Kettős kör:

Betű, szótag, szó, mondat olvasása (1-2. osztály);

Alapműveletek biztonságos használatának fejlesztése (1-4. osztály)

Természetismereti képek közül kakukktojás kiválasztása (1-4. osztály);

Szótanulás /idegen nyelv/ (4. osztály);

Ritmuskártyák olvasása, tapsolása (1-4. osztály);

Négyes ötletelő:

Bűvös négyzet – matematika (1-4. osztály);

Keresztrejtvény (1-4. osztály);

Mondatok párbeszéddé rendezése (3-4. osztály);

Plakátkészítés (2-4. osztály);

Környezetvédelem: növény, állat, víz, levegő, hulladék felhasználás (1-4.

osztály);

Képességterület: Anyanyelvi képességek fejlesztése A játékot összeállította: Fábián Zoltánné, Szepesiné Fekecs Ildikó

Műhelyfoglalkozás-vezető: Fábián Zoltánné és Csóriánné Áj Margit Intézmény: Kandó Téri Általános Iskola

Vizuális emlékezet, megfigyelőképesség fejlesztése. Formaészlelés, azonosság

megállapítása.

a/ Páros gyakorlat:

„Papírikrek”:

Színes papírból egyszerű formákat kivágunk, majd a páros egyik tagjának a

„negatív”, a másiknak a „negatív” formát adjuk. A gyerekek kiteszik maguk elé

ezeket. Az egyik tanuló választ egy formát a sajátjai közül és a pad közepére helyezi,

társa a nála lévőkből kiválasztja a beleillő részt, formát. A helyesen kirakott lapot

félreteszik. Felváltva folytatják a formák kiegészítését, amíg mind el nem fogy.

b/ Frontális:

Betűelemeket rajzoltam egy lapra, fel kell ismerni belőle, hogy melyik betű

lehet. Táblára felkerül az írott betű is. (rész-egész megkülönböztetése)

Pl.:

c/ Egyéni:

Egyszerű rajzokat készítettem, melyeket ugyanúgy kell a mellette lévő

téglalapba átmásolni. /vizuális diszkrimináció, formaészlelés, figyelemfejlesztés,

grafomotorika, irányok felismerése.

Pl.:

1. Beszédfejlesztés, beszédértés, szókincsfejlesztés.

a/ Frontális:

Versike tanulása mozgással, dramatizálással.

Egyéni:

Az adott versből az adott betűk kiválasztása és bekarikázása (vizuális észlelés,

betűfelismerés, kiválasztás).

Pl. m Lompos medve brummogva ballag.

M Mászni könnyű, mikor fiatal vagy.

Mennyi szégyen ér most vén koromra,

Kulloghatok éhesen odúmba.

e Villásfarkú kisfecske

kell-e apró legyecske?

Megérett a cseresznye,

Nem kell nekem legyecske.

b/ Frontális, vagy csoport:

(Szókincsfejlesztés, absztrakció, asszociáció, logikus gondolkodás,

beszédfejlesztés, lényegkiemelés,szóbeli kifejezőkészség fejlesztése)

Varázscsákó:

Kihívok egy gyereket, akinek a fejére egy csákót helyezek, melyre

gemkapoccsal egy képet tűztem. A többiek mondatokat mondanak úgy, hogy a

csákós gyerek rájöjjön, ki lehet, mi lehet a „fején”. Legalább 5 információnak el kell

hangoznia ahhoz, hogy rá lehessen kérdeznie.

c/ Páros feladat:

Mosolygó és szomorú, kicsi és nagy, rövid és hosszú, fehér és fekete, stb.

jelképeket kapnak. Felváltva húznak egyet és a jelnek megfelelően mondanak egy

szót, ami illik hozzá. Mi lehet szomorú? Mi lehet vidám? Mi lehet kicsi?...

Pl.

vidám szomorú kicsi nagy rövid hosszú stb.

2. Olvasás tanulását fejlesztő játékok

a/ Frontális:

Táblára betűsort írok egymás alá, majd egyet felolvasok. A gyerekek az ujjukon

mutatják, hogy hányadik sor volt. (auditiv észlelés, téri irányok)

Pl. 1. a o i u

2. i o a i a

3. o a i u a

4. i o a

b/ Csoportos:

Kettévágott képeket kapnak a csoportok, melyeknek hátulján a kép neve áll.

(Szintén kettévágva.) A két felét kell a képnek, illetve a szónak megtalálni és kirakni.

A gyengébbek előbb a képet tegyék ki és megfordítással ellenőrizzék, olvassák el a

szót. Ügyesebbek a szavakat rakják össze és megfordítva a képpel ellenőrizhetik

munkájukat.

(Rész-egész, analizálás, szintetizálás, olvasás fejlesztése)

Pl.:

c/ Frontális:

Mozi:

Egy kartonlapot középen kivágok, ez lesz a vetítővászon. Hátul egy-egy szalagot

ragasztok az ablak alá és fölé. Hosszú kartoncsíkra rövid szavakat írok, melyet hátul

befűzök a szalagok alá. Így a kivágott ablakon át mindig egy-egy szót tudok lehúzni

a szalagból. Ez lesz a film. Lehet közösen, vagy egyénileg olvastatni. Jó alkalom

arra, hogy kiszűrjük azokat, akik „betanulták” az olvasókönyv szavait. (olvasási

készség fejlesztése)

3. Analizálás/hangokra bontás. Szintetizálás. Betűfelismerés.

Betűvadászat:

/Kilőjük a sorból a helyes betűket/

a/ Egyéni:

Képek vannak egy lapon, a képek alatt betűsor. Innen kell kiválasztani és

bekarikázni azokat a betűket, amiből a szó (kép neve) áll.

Pl.:

solkanbtida kaubrtaiól tobuaebmai síhuarjmól

4. Betűfelismerés, vizuális megkülönböztetés, forma, különbség észlelése.

Betűszüret:

a/ csoportos (3 vagy 4 csoport – egyénileg gyűjtik, de csoportosan számlálják)

Betűket szórok a padlóra lefelé fordítva. Rajt!-ra a csoport az adott betűjét

elindul megkeresni. Ha jó betűt talált felveszi, ha nem, vissza kell tenni

lefordítva. A „verseny” 1 percig tart, majd a csoportok ellenőrzik a hozott

betűket és összeszámolják azokat. A rossz betűért 1 pontlevonás jár. Tilos futni,

lökdösődni, a másik kezéből kivenni a betűt! (Csak a földről szedhetik.)

Lehet pl. 1. csoport: rövid i vagy 1. csoport: írott a

2. csoport: hosszú í v. 2. csoport: nyomtatott a

3. csoport: rövid ü v. 3. csoport: írott rövid o

4. csoport: hosszú ű v. 4. csoport: nyomtatott rövid o, stb.

5. Gondolkodás fejlesztése, elvonatkoztatás, logikai készség, auditív észlelés.

Találós kérdések – képi válaszokkal.

Mi az? Melyik a hat közül?

Egyéni:

Feladatlapon: Háromszor hat kép van egy sorban. Mindegyik sorhoz mondok

egy találós kérdést. A helyes válasz képét kell beszínezni, vagy megjelölni.

Táblára helyezem a helyes megoldás képét. Önálló ellenőrzés.

l. Képek:

gyík, ház, tehén, elemlámpa, gyertya, nap, csillag

Kérdés: Négy lába van, mégsem jár. Mi az?

2. Képek:

hold, izzó, elemlámpa, gyertya, nap, csillag

Kérdés: Csak nappal világít. Mi az?

3. Képek:

almafa, tévé, csengő, furulya, kismadár, gyerek

Kérdés: Él, hangot ad, de nem beszél. Mi az?

6. Vizuális koncentráció fejlesztése, figyelem fejlesztése, metakommunikáció,

társas kapcsolatok fejlesztése.

Frontális:

A gyerekek körben guggolnak, a tanító ránéz valakire, a szemével „megérinti”.

Akit nézett feláll és most ő hív fel valakit a tekintetével… stb.

7. Megfigyelőképesség fejlesztése, rész-egész viszonya. Részletek megfigyelése.

Jelmezcsere:

Felnagyított jelmezes gyerekek figuráit 3 darabra vágok (fej, törzs, lábak), majd

össze—vissza rakom ki a táblára. Egy-egy tanuló kijön és egy-egy testrészt a

helyére tesz addig, míg az összes jelmezes figura kész nem lesz.

Pl. jelmezek: fürdőruhás kislány, indián, eszkimó, katona, öreg néni, stb.

/Csodaország című könyvből/

Képességterület: Érzelmi, akarati képességek fejlesztése A játékot összeállította: Eötvös Loránd Általános Iskola alsó tagozatos munkaközössége

Műhelyfoglalkozás-vezető: Emmerné Lőrincz Margit és Garamvölgyi Anna

Intézmény: Eötvös Loránd Általános Iskola

Az első lépés, hogy megfigyeljük a gyermeket.

Mindig az adott helyzetnek megfelelően jelöljük ki a megfigyelési szempontot, illetve

szempontokat.

Megfigyelési szempontjaink lehetnek például:

1. érzelmi állapota a gyermeknek, temperamentuma, lelkiállapota

2. érzelmi reakciói különböző helyzetekben

3. társakkal való érzelmi kapcsolata, reakciói

4. felnőttekkel való érzelmi kapcsolata, reakciói

5. feladattudata

6. munkához való viszonya

7. szabályismerete, szabálytartása

8. siker esetén a magatartási reakciói

9. kudarc kapcsán megmutatkozó érzelmi megnyilvánulások

10. akarat alárendelése a csoportérdeknek

11. ……stb

A sok játék lehetőség közül íme néhány, bármelyik korosztályban használható a

megfelelő változatokkal:

1. Mosolylánc

Körben ülnek a gyerekek. A tanító szemkontaktussal rámosolyog egy gyerekre.

A fogadó fél visszamosolyog, majd valaki másnak is küld mosolyt.

Változatai:

Más arcmimika továbbadása.

Az adott arcmimika ellentétének továbbadása

Az adott arcmimika hasonló lehetőségeinek megtalálása.

2. Kapcsolatlánc

A tanulók sétálnak szabadon./ Szituációs helyzet is lehet- parkban sétálnak,

bevásárlóközpontban összetalálkozhatnak, orvosnál várakoznak…/ Adott jelre

megkeresik azt a társukat, akivel szívesen töltik idejüket. Ha a párok kialakultak,

megy tovább a játék. Kivel beszélnéd még meg a problémádat?/csoporttá

bővülés.

Ezek a csoportok tovább építhetők.

3. Örömet szerez nekem……

A gyermekek állva és ülve is játszhatják. Az „érzés” ládikóban a csoportnak

megfelelő számú befejezetlen mondat.

Például: Amikor örülök, akkor ezt csinálom…

Örömet szerez nekem, ha…..

Annak örülök, hogy….

Változatai:

Örültem neki, hogy …………./osztálytárs/………../valamit/ jól végzett el.

Örültem annak, hogy ………../osztálytárs/ segített nekem abban, hogy …….

4. Molekula-lánc

Mindenki válasz egy érzelmi arckifejezést./öröm, bánat, düh, ijedtség…./

A gyermekek egymás között szabadon járkálva kezet fognak. Egymással szembe

fordulva megmutatják a választott arckifejezést beszéd nélkül. Ha valaki

ugyanazt az érzelmi kifejezést mutatja, akkor kézen fogva haladnak tovább. A

játék addig tart, amíg mindenki megtanulja, hova tartozik.

5. Interjú készítés

Párosan végzik a játékot. Egyikük a riporter, másik a riportalany. Kérdéseket

tehetnek fel adott témában.

Például: Mit szeretek csinálni délelőtt? /délután, este, hétvégén,…/

6. Félelem a kalapban

Kört alkotnak. Mindenki húz a kalapból egy befejezetlen mondatot.

Például: Attól tartok, hogy…..

Az aggaszt, hogy ……

Bántana, ha ……

Annyi mondatkezdés ahányan vannak. Egymásnak adogatnak bármilyen

játékeszközt, és akihez kerül, az befejezi az adott mondatot.

Változatai:

Mit tanácsolnánk, hogy ne féljen…../ne aggódjon…/

7. Védő-pajzs

Mindenki kap egy címerformát. Két részre van osztva. Rajzolhat és írhat is a

részekbe. Első részbe a pozitív tulajdonságai kerülnek / pl: mosolygós arc,

nevető száj …/. A második részbe a rossz tulajdonságok / pl: verekedő

pálcikaemberke, beszélgető száj…/. Eleinte pont a felénél van az osztás.

Lehet hetenként, havonta változtatni a válaszvonalat, attól függően melyik

tulajdonság területen van a több.

8. Pantomim játék

A csoport körben ül. Milyen vagyok? Próbálja némán eljátszani a reá jellemző

dolgokat.

Változatai:

Észrevetted? Megváltoztam. Bemutatja a volt önmagát. Most milyen lett.

Ki vagyok? Társak bemutatása a rá jellemző cselekvésekkel.

Ki vagyok? Csoport mutat be egy társat.

9. Zálogház

Csoportosan játszható. Külső és belső tulajdonságok szerepelnek a kártyákon. A

gyermekek kiválasztják egy társukat, és annak összegyűjtik a tulajdonságait a

kártyák segítségével.

Utána felolvassa valaki a csoportból a tulajdonságokat. A kiválasztott pedig

meghallgatja, és ami nem tetszik neki azt a zálogházba adja. Kiváltható a

„rossz”, valamilyen jó cselekedettel.

10. Keresd a helyed!

A terem sarkainak tulajdonságokat adunk. Megadott jelre el lehet foglalni a

sarkokat. Ki hova tartozik maga döntheti el.

Változatai:

Hova szeretnék kerülni? Mit kell érte tennem?

11. Mesefüzér

Csoportokban lehet játszani. Kire szeretnék hasonlítani? Miért? Ismert

mesehősökből lehet választani.

Változatai:

Mesehősöm kalandjai. Alkossunk egy új mesét!

12. Mozaikkép

Tulajdonságképeket szétdarabolunk. Elemeket kapnak a gyerekek. Körbejárva

meg kell találni az egymáshoz illő részleteket. Utána már együtt keresnek

tovább.

Ha elkészültek, összeragaszthatják az arcokat.

Változatai:

Készítsétek el az ellentétét!

Írjatok példát rá a napi élményeitekből!

Soroljatok fel ilyen cselekedeteket a mindennapi életből!

13. Az én ingecském

Minden gyerek kap egy fénymásolt lapot, ahol egy ruhácskára kell írnia az

utasításnak megfelelően.

- neved és egy jellemző pozitív tulajdonságod

- kedvenc színed

- kedvenc ételed

- amiben mások szerint változnom kell….

Kitöltés után elindulnak az ingecskék vándorútra. Mindenki olvassa

mindenkiét, és javaslatot ír, hogy

miben változzon meg szerinte. A végén visszakerül a gazdájához és

kiértékeljük.

14. Tetszel nekem, haragszom rád!

Az egyik gyermek kezében kendő van, ezt valakinek odaadja és közben

mondja:Tetszel nekem! Vagy: Haragszom rád! Akinél a kendő van, az

megkérdezi: Miért?

A kendőt dobó külső vagy később belső tulajdonságokat mond.

Azután ő állít, dobja a kendőt és indokol.

15. Hogy szereted a barátodat? / hasonlatok/

A gyermekek körben ülnek. A játékvezető középen megforgat egy fakanalat.

Aki felé a kanál mutat, az mond egy hasonlatot. Például: úgy szeretem a

barátomat, mint a cica a tejet./ maci a málnát, autó a benzint…/

Javasolt irodalom: A szocialitás fejlesztése 4-8 éves korban

Önismereti játékok gyűjteménye 1. 2.

Önismereti tükör

2. osztály (Garamvölgyi Anna)

A gyerekek húznak egy-egy szókártyát. A kártya egyik oldalán szavak vannak.

/Pl.: ver, vér, vaj, váj, stb. Úgy adjuk a kezükbe, hogy a szópárok felől legyen

olvasható. Keresd a párod! Ha megtalálták egymást, felolvassák a szavakat. Mi

lehet a szabály?

(hosszú és rövid magánhangzók megkülönböztető jelentése, szómagyarázat az

ismeretlen szavaknál, szókincsfejlesztés)

A szókártyák másik oldalán keresztnevek vannak.

Fordítsátok meg a kártyákat! Keressétek meg, hova tartoztok? /Minden

csoportba 5-5 gyerek tartozik, 4 csoport van./ A legegyszerűbb csoportosítás

színek szerint történhet. Pl.: sárgák, zöldek, pirosak, kékek.

Nézzük meg, kik kerültek egy csoportba! – Felolvastatjuk a neveket, fiú és

lánynevek, stb.

Észrevesztek-e még valami azonosságot a csoportotoknál?

- Azonos betűvel kezdődnek a nevek.

- Rendeződjetek betűrendbe! (Azonos betűvel kezdődő szavaknál a

következő betűt vesszük figyelembe. a-á, e-é betűrendbe sorolásnál

egyenértékű – új anyag megtapasztaltatással.)

HOGYAN VÁLHATSZ OLVASÓVÁ?

– Rövidített előadásvázlat az olvasóvá nevelésről megalapozásáról –

Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó PIHGY könyvtár-pedagógiai szaktanácsadó

I. A KÖNYV MEGSZERETTETÉSE

1. A beszédészlelés–beszédmegértés–szövegértés kapcsolata

Az értő olvasás feltétele a megfelelő olvasásszint, melynek megalapozását az

életkornak megfelelő szintű beszédészlelés és beszédmegértés biztosítja.

A beszédészlelés: beszédhangok, hangkap-csolatokat, hosszabb hang-sorokat

felismerése és az elhangzásnak megfelelő ismételni.

A beszédmegértés: az elhangzó szavak, szókapcsolatok és mondatok, valamint a

szövegek jelentésének, tartalmának megértését jelenti, melynek jó működése az

összefüggések felismerését is segíti. A jó beszédértés eredménye, hogy a gyermek

tisztában van a szavak jelentésével, megérti, amire kérik, amit mesélnek neki, s

későbbiekben azt is, amit ő maga olvas (szövegértés).

2. A mesemondás hatásairól

A) A mesehallgatás során

gyarapszik a gyermek szókincse, és

elsajátítja a hétköznapi beszédtől eltérő irodalmi nyelvet is.

B) A tanulási zavarok megelőzésének is az egyik legfontosabb eleme a mese.

Hallgatása során ugyanis vizuális ingerek nélkül kell sorban követnie az

eseményeket, saját képzeletét alakítva: a történet minden egyes eleméről. Ezzel a

sorba rendezéssel és a saját képzet kialakításával fejlődik az olvasáshoz szükséges

alapvető képessége is.

C) Az olvasás iránti igény kialakításával megnő gyermekünk motivációja az olvasás

elsajátítására és folyamatos használására.

3. A beszédfejlődés megfigyelése képolvasás módszerével

4. Órai felolvasás célja és jelentősége

Az órai folytatásos mese felolvasásával a tanító segítse és készítse elő a hosszabb

irodalmi művek befogadását, s későbbi önálló olvasását. A felolvasás legyen

rendszeres, ha lehet, akár mindennapos.

Felolvasáskor a tanító arra kell törekedni, hogy a mű elsősorban a gyerekek

érzelmeire, fantáziájára hasson, semmiképpen se legyen tudatos szövegelemzés.

Hagyjuk, hogy a gyerekek bele tudják élni magukat a történetbe és tudjanak

azonosuljanak a szereplőkkel.

Felolvasás közben a tanító álljon meg, ha a gyerekek közbeszólnak, hallgassa meg

a észrevételeiket, s ha szükséges, iktasson be szómagyarázatokat. Együtt, közösen

értelmezzék a hallottakat, kész-tesse a gyerekeket a várható esemény, fordulat

elővételezésére (anticipáció).

A felolvasott részletekkel felkelthetjük a gyerekek kíváncsiságát és érdeklődését,

ráirányíthatjuk figyelmüket az eredeti könyvekre, melyeket kivehetnek a

könyvtárból elolvasni. Ügyeljünk arra, hogy mindig kérdezzük meg őket

olvasmány-élményeikről, beszélgessünk el velük az elolvasott könyvekről.

II. KÖNYVTÁRPEDAGÓGIA 1 – 4 évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

Könyvtárlátogatás célja: az otthoni könyvtárat nélkülöző gyermekek számára egyéni

tevékenység során a könyvek szeretetének, megbecsülésének további elmélyítése,

kapcsolatépítés az olvasmányokon keresztül más tantárgyak ismeretanyagával.

Könyvtárlátogatás során tudjon segítséggel keresni szabad polcon adott témában (pl.

mesekönyvek).

Miért ezt a könyvet választottam? Röviden indokolják választásukat, társaikkal

hasonlítsák össze, ők mit választottak. A harmadik évfolyamon már készségszinten kell

könyvet kölcsönözni, tudni kell a könyvtári viselkedés illemtanát és a könyvekkel való

helyes bánásmódot is.

4. évfolyam

Osztálykönyvtár

Lehetőség szerint olyan könyveket kölcsönözzön a tanító, melyeket a tanultak

kiegészítésére is lehet használni, de ne csak természet-tudományos könyvek legyenek,

hanem szépirodalmi művek (verseskötetek, mesegyűjtemények, gyermekregények) is, így

a gyerekek lehetőséget kapnak böngészésre, a könyvek gyakori forgatására akkor is,

amikor az idő rövidsége miatt (pl. órák közti szünet) nem tudják felkeresni a könyvtárat.

Előfordulhat az is, hogy ezek közül választanak házi olvasmányt vagy a tanító rendszeres

felolvasásához könyvet.

Referensz kérdések (kompetenciák komplex alkalmazása)

Negyedikeseknél már megkockáztathatjuk a – nem túl bonyolult – referensz

kérdéseket, ahol két személyiséget vagy egy híres embert és egy találmányt (tárgyat) kell

relációba hozni egymással, esetleg két fogalomnál kell rendet rakni.

Pl.: „Találkozhattak-e Petőfi S. és G. Garibaldi?”; „Nézhette-e Mátyás király távcsővel

egy csata lefolyását?”; „Mi a különbség és a hasonlóság a kemence és a kályha között?”

Ezekhez a feladatokhoz már szükség van az összefüggések felfedezésére, a

problémamegoldás elemi szintjére, a finom nyelvi megkülönböztetésekre, az

összehasonlító gondolkodásra. Természetesen az ilyen típusú kérdések előtt mindig

megbeszéljük, miből célszerű megkeresni, és mi legyen a keresési stratégia.

Rendszeres felolvasás

A tanító rendszeres felolvasásánál a gyerekek látják, hogy a tanító – személyes

példamutatásával – „használja” a könyvet: óra előtt az asztalára készíti, a tanítás során

bemutatja azt, beszél a tananyaghoz kapcsolódó olvasnivalóról, felolvas belőle

részleteket, ezzel felkeltve a gyerekek kíváncsiságát.

Hatásos, ha az osztálykönyvtár polcáról veszi le a kötetet, mert így a gyerekek látják

azt is, miért van szükség könyvtárra. Ugyanilyen fontos hatás, ha látják könyvvel a

kezében a tanítót, vagy beszél olvasmányairól, esetleg jelenlegi, illetve gyermekkori

kedvenc könyveiről.