ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet

Esztétika BA sillabusz

a felvehető előadások és szemináriumok ismertetője

irodalomjegyzékkel

2011/2012. I. félév

2

BBN-ESZ-101.01 Somlyó Bálint: Bevezetés / Mi az esztétika K, 2ó

Időpont: csütörtök 10.30-12 MUK 34.

A félév során a művészetelmélet néhány alapfogalmával foglalkozunk (reprezentáció,

tárgyiság, akció, médium stb.) a modern korszakból kiválasztott példákon keresztül.

A kurzus célja annak körbejárása, milyen tényezők alakították ki az esztétika szűkebb

értelemben vett, jellegzetesen modernkori diszciplínáját. Melyek azok a szellemi

problémák, amelyek megválaszolására a művészet modern elmélete kínált lehetséges

megoldást. Felsorolnék itt néhány kérdéscsoportot, egyedül üdvözítő rendszer

hiányában többé-kevésbé történeti egymásra következésük rendjében, azzal a

megszorítással, hogy a kollégium nem nyíltan történeti jellegű, inkább csak

kihasználja a történelem felkínálta variációkat a problémák csoportosítására. A lista

nem feltétlenül szigorú órabeosztás is egyben, esetenként eltérhetünk tőle,

vezérfonálnak azonban talán megteszi. Jegyet várhatóan órai vizsgadolgozattal lehet

szerezni, amelynek alapja egyes, a félév során kijelölt szövegek ismerete és

meghatározott szempontok szerinti elemzése.

1. Az esztétika mint a modernitás önértelmezési kísérlete

2. A művészetértelmezés lehetőségei a XVIII. század közepén: performancia,

reprezentáció, kifejezés

3. A művészet mint reflexió

Schiller: A naiv és szentimentális költészetről, in: Esztétikai írásai,

Helikon, 1962., 281-336.

4.A végtelen igézetében

Athenaeum-töredékek, in: August W. Schlegel és Friedrich Schlegel

Válogatott esztétikai írásai, Gondolat, 1984. 261-357.

5. Az eszme érzéki látszása és a művészet halála

Hegel: Esztétikai előadások, I., Akadémiai Kiadó, 1980. 1-120.o

6. A művészet mint a ma egyedül lehetséges metafizika.

Nietzsche: A tragédia születése, Európa, 1986.

7. Művészet és megértés

Dilthey: A hermeneutika keletkezése, in: Uő.: A történelmi világ felépítése

a szellemtudományokban, Gondolat, 1974. 469-495.

8. Esztétikai univerzalizmus: a megformált élet

Lukács György: Levél a "kísérlet"-ről, ajánlott: Uő.: Esztétikai kultúra, in:

Ifjúkori művek, Magvető, 1977.

9. Történelem és utópia

Benjamin: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában, in:

Uő: Kommentár és prófécia, Gondolat, 1969., vagy Uő: Tapasztalat és

szegénység, in: Angelus Novus, Helikon, Bp. 1980. 735-745.

10. Művészet és társadalomelmélet

Adorno: Fétis-karakter a zenében és a zenehallgatás regressziója, in: Uő:

Zene, filozófia, társadalom, Gondolat, Budapest, 1970. 227-275. Vagy uő:

A művészet és a művészetek, in: Az esztétika vége, Ikon Kiadó, Budapest,

1995. (szerk. Bacsó Béla), 263-287.

11. Művészet és igazság

M. Heidegger: A műalkotás eredete, Európa, 1988.

12. Univerzális hermeneutika?

H-G. Gadamer: Igazság és módszer, 191-218, Gondolat, 1984.

3

13. Konstruáljunk vagy dekonstruáljunk - a modernitás alkonya?

A lista a fent említett „szűkebb értelem” okán nem tartalmaz 18. század előtti

olvasmányokat, mindazonáltal feltételezi bizonyos klasszikus alapszövegek (Platón:

A lakoma, Arisztotelész: Poétika) ismeretét, háttérolvasmányként pedig szívesen

folyamodik néhány történeti összefoglaláshoz:

Ernesto Grassi: A szépség ókori elmélete (Tanulmány Kiadó, Pécs, 1997.)

Umberto Eco: Művészet és szépség a középkori esztétikában (Európa Könyvkiadó,

Budapest, 2002.)

Alfred Baeumler: Az irracionalitás problémája a XVIII. századi esztétikában és

logikában Az ítélőerő kritikájáig (Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2002.)

BBN-ESZ-101.03 Szécsényi Endre: Az esztétika születése K, 2ó

Időpont: kedd 10.00-11.30 MUK. 39.

A szabad bölcsészeti BA-program egyik bevezető előadása a modernitás

kialakulását és ezzel párhuzamosan az esztétika megszületését, e két folyamat

szoros kölcsönviszonyát mutatja be. Az előadás nem történeti sorrendet követ,

hanem olyan jelentős téma- és problémaköröket vonultat fel – mindegyik

esetében egy-két reprezentatív szöveg kommentálásával a középpontban –,

amelyek meghatározóak mind a korabeli esztétikai gondolkodásra, mind a jelen

művészetelméleti és kritikai gondolkodás alapvető kérdésfeltevéseire nézve (pl.

ízlés-zseni, szép-fenséges, utánzás-kifejezés, antik-modern stb.). Az előadás fő

célja, hogy világossá tegye a szabad bölcsész hallgatók számára az esztétika

lényegi modernségét. A kurzus honlapja: http://emc.elte.hu/sze/ESZ-101.03

BBN-ESZ-201.01 Radnóti Sándor: Bevezetés a műértelmezésbe G, 2ó

Időpont: szerda 13-14.30 MUK 39.

Az órán irodalmi és képzőművészeti alkotásokat elemzek. Minden órán megadom a

következő órán elemzendő műalkotást, elvárva a hallgatóktól, hogy azokra

fölkészüljenek. Az óra első felében bemutatom és analizálom a művet, a második

felében pedig közösen diszkutáljuk

BBN-ESZ-211 Bárány István - Pintér Tibor: Művészetelmélet-

történet 1. Antikvitás és reneszánsz K, 2ó

Időpont: kedd 17:30-19 MUK 40.

Az esztétika története – még ha az esztétika mint filozófiai tudomány nem is született

meg a 18. század közepéig – a görögséggel veszi kezdetét. Annak az elemi

tapasztalatnak az első teoretikus reflexióiról van szó, amelyet a görög aiszthészisz az

érzékelés fogalmába beleértett. E tapasztalat egyik első számú tárgya a szépség lett.

Az antik görög esztétikai gondolkodás kulcsfogalma az utánzás, és mint minden nagy

antik filozófiai fogalom ez is hatalmas karriert fut be az esztétika történetében. Az

első órákon Xenophón, Platón és Arisztotelész utánzásfelfogását, valamint az ezzel

rokon filozófiai fogalmak körét (ideatan, éthoszelmélet, katarzis stb.) járjuk körül –

mindezzel a hallgatóság el tudja sajátítani az esztétika történetében újra meg újra

4

felbukkanó alapvető kategóriákat. A római hagyomány elsősorban a horatiusi Ars

poetica és a Cicero nevével fémjelezhető poétika illetve retorika révén vált fontossá a

későbbi tradíció számára. A középkori anyagban két fontos elem áll a középpontban:

a késő-antikvitás keresztény művészet-kritikája (Tertullianus), és a hét szabad

művészet rendszere. Az antik esztétikai gondolkodás a reneszánszban bontakozik ki

ismét, mintegy másodvirágzásként. Ezért azokat a problémákat, szerzőket érintik a

kurzus reneszánsz tematikájú órái, amelyek és akik a legnagyobb szerepet játszották

az antik esztétika koramodern recepciójában. Ebben elsődleges szerepet játszik a 16.

századi kommentárirodalom, illetőleg a régiek és modernek vitájának kezdeti

szakasza, valamint a képzőművészetek elméletének kora képviselői.

A kurzus teljesítése a kötelező irodalomjegyzék ismeretét előfeltételezi, melyről a

hallgatók a kollokvium első részében írásos teszt formájában számot adnak, majd a

kollokvium szóbeli részében probléma- és szövegértelmezési témákból vizsgáznak.

Kötelező olvasmányok:

Antikvitás

Hésziodosz: Istenek születése 1-115

Platón: Nagyobbik Hippiász. Atlantisz, 2003. (vagy: Platón összes művei III. Bp.

1984. 335-439. o.)

Ión. Atlantisz, 2000. (vagy: Platón összes művei III. 305-334. o.)

Az állam. In: Platón összes művei II. II. 357a-367e (84-102. o.); II. 376e-IV. 412c

(128-215. o.); VI. 505a-511e (436-454. o.); VII. 514a-521b (455-469. o.); X. 595a-

608b (649-685. o.)

A lakoma. Atlantisz, 1999, vagy In: Platón összes művei III. 943-1017. o.

Phaidrosz. In: Platón összes művei III. 711-807. o.

További rövid szemelvények a Kratüloszból és a Timaioszból (a szemelvényeket

elektronikus formában tesszük közzé.)

Xenophón: Emlékeim Szókratészről, III. könyv, 10. fejezet. Bp. 1986. 119-123. o.

Arisztotelész: Poétika. Bp. 1997. 2-128. o.

Horatius: Ars poetica. Bp. 1989. 328-342. o.

[624 o.]

Középkor

Tertullianus: A látványosságokról. In: Az égi és a földi szépről - Források a középkori

esztétika történetéhez. Budapest, Gondolat, 1988, 49-69. o.

Augustinus: A rendről. In: Az égi és a földi szépről. 74-87. o.

Cassiodorus: A szabad művészetekről és tudományokról. In: Az égi és a földi szépről.

158-167. o.

Hugo de Sancto Victore: Didascalicon. In: Az égi és a földi szépről. 285-294. o.

Reneszánsz

Marsilio Ficino: A szerelemről, avagy magyarázat Platón A lakoma című művéhez.

In: Reneszánsz etikai antológia. Bp. 1984. 191-211. o.

Giovanni Pico della Mirandola: Az ember méltóságáról. In: Reneszánsz etikai

antológia. 212-244. o.

Francesco Robortello, Arisztotelész-magyarázataiból. In: Az olasz reneszánsz

irodalomelmélete. 199-204. o.

Giulio Cesare Scaligero, A Poétikából. In: Az olasz reneszánsz irodalomelmélete.

273-288.o.

5

Lodovico Castelvetro, Poétikájából. In: Az olasz reneszánsz irodalomelmélete. 288-

306.o.

Francesco Patrizio, A Poétikából. In: Az olasz reneszánsz irodalomelmélete. 336-341.

o.

Leon Battista Alberti: A festészetről, I. könyv. [A perspektíva]. In: A reneszánsz

művészet történetének olvasókönyve – XV. század. Szerk. Hajnóczi Gábor. Bp. 2004.

200-218. o.

Baldassare Castiglione: Az udvari ember. In: Az udvari élet művészete Itáliában.

Szerk. Vígh Éva. Bp. 2004. 81-122.

[205 o.]

Ajánlott szakirodalom:

Ritoók Zsigmond: „Vágy, költészet megismerés” in: Holmi IV, 1992 május, 656-666

Helikon. 2002, 1-2. (A Poétika újraolvasása) (Válogatott tanulmányok, szerk.

Bolonyai Gábor, Hajdú Péter)

E. Grassi: A szépség ókori elmélete. Pécs, 1997.

Umberto Eco: Művészet és szépség a középkori esztétikában. Bp. 2002.

Paul Oskar Kristeller: Szellemi áramlatok a reneszánszban. Bp. 1979.

Paul Oskar Kristeller: A művészetek modern rendszere.

( http://www.btk.ppke.hu/db/00/05/m00001005.html )

Cesare Vasoli: A humanizmus és a reneszánsz esztétikája. Bp. 1983.

BBN-ESZ-212.08 Bacsó Béla-Bárány István: Tragédia és komédia G,

2ó Időpont: kedd 10-11.30 MUK 40.

A félév során Aiszkhülosz, Szophoklész és Menandrosz műveit értelmezzük.

Kötelező olvasmányok:

Aiszkhülosz: Oreszteia (számos kiadásban)

Szophoklész: Oidipusz király, Antigoné (számos kiadásban)

Menandrosz komédiák (In: Menandrosz: A lenyírt hajú lány, Európa Könyvkiadó,

1986.

Kiegészítő olvasmányok:

Eric R. Dodds: A görögség és az irracionalitás. Ford. Hajdú Péter, Gond-Palatinus

Könyvkiadó, 2002.

Friedrich Nietzsche: A tragédia születése, Európa könyvkiadó, 1986

A pontos utalásokat, a használandó kiadásokat, további irodalmat és a kurzus

teljesítésének a részletes követelményeit az órán adjuk meg. A kurzushoz tartozó

minden egyéb információ, letölthető szövegek a honlapomon elérhetők lesznek

(mmi.elte.hu/~ibarany).

BBN-ESZ-221 K, 2ó csütörtök 10-11.30 MUK 40.

BBN-ESZ-222 G, 2ó csütörtök 12-13.30 MUK 40.

Papp Zoltán: Német idealizmus és a romantika esztétikája

6

Az egymást kiegészítő – ezért lehetőleg egyszerre felveendő – előadásból és

szemináriumból álló kurzusnak két nagy témája lesz. Az előadáson az első néhány

órán áttekintjük a 18. századi angol ízléselméleteket (Burke, Hume), a félév hátralévő

részében pedig az esztétika és a művészetfilozófia történetének egyik legfontosabb

időszakával foglalkozunk, nevezetesen a német idealizmussal és kora romantikával,

Kanttól és Schillertől Novalison és Schlegelen át Hegelig. A szemináriumon

behatóbban tanulmányozunk néhány, az előadáson vagy nem, vagy csak röviden

érintendő szöveget.

Olvasmánylista:

Baltasar Gracián (1647): Az életbölcsesség kézikönyve. Helikon, Budapest, 1984. A

következő számú aforizmák: 1–78. és 270–300.

http://emc.elte.hu/~pinter/szoveg/Gracian.eletbolcsesseg.pdf

Baltasar Gracián (1637/1647): „A tudom-is-én-micsoda”. In: Bartha-Kovács K. és

Szécsényi E. (szerk.): A tudom-is-én-micsoda fogalma. Források és tanulmányok.

L’Harmattan, Bp., 2010. 50–52.

Lord Shaftesbury (1709): Sensus communis. Esszé a szellem és a jó kedély

szabadságáról. Atlantisz, Bp., 2008. 67–78. és 120–126. (Utóbbi részlet a

végjegyzetekben található, más Shaftesbury-művekből származó szemelvényeket

tartalmaz.)

Joseph Addison (1712): „Az ízlésről” [The Spectator No. 409.]. „A képzelőerő

gyönyörei” [No. 411–421.]. Jelenkor, 2007/11, 1184–1209. (http://jelenkor.net -

Archívum)

David Hume (1757): „A jó ízlésről”. In: Uő: Összes esszéi I. Atlantisz, Bp., 1992.

222–244.

Edmund Burke (1759): „Bevezetés: Az ízlésről”. In: Uő: Filozófiai vizsgálódás a

fenségesről és a szépről való ideáink eredetét illetően. Magvető, Budapest, 2008. 11–

32.

Alexander Gottlieb Baumgarten (1750, 1758): Esztétika. Atlantisz, Budapest, 1999.

1–20. és 423–429. paragrafusok. (ford. Bolonyai Gábor).

Johann Joachim Winckelmann (1755): „Gondolatok a görög műalkotások utánzásáról

a festészetben és a szobrászatban”. In: Uő: Művészeti írások. Helikon, Budapest, 1978

vagy 2005, 7–31. (ford. Tímár Árpád)

Gotthold Ephraim Lessing (1766): „Laokoón”. In: Uő: Válogatott esztétikai írásai.

Gondolat, Budapest, 1982. 193–234. (ford. Vajda György Mihály)

Immanuel Kant (1790): Az ítélőerő kritikája. Osiris / Gond-Cura Alapítvány,

Budapest, 2003, vagy Ictus, Szeged, 1997. 1–22. és 43–50. paragrafusok. (ford. Papp

Zoltán)

7

Friedrich Schiller (1795): „Levelek az ember esztétikai neveléséről”. In: Uő:

Művészet- és történelemfilozófiai írások. Atlantisz, Budapest, 2005. 155–260. (ford.

Papp Zoltán)

Friedrich Schlegel (1795): „A görög költészet tanulmányozásáról”. In: Uő és August

Wilhelm Schlegel: Válogatott esztétikai írások. Gondolat, Budapest, 1980. 121–173.

(ford. Tandori Dezső)

– (1796–1800): Válogatott töredékek a „Kritikai töredékek”, az „Athenäum-

töredékek” és az „Eszmék” c. gyűjteményekből. In: i. m.

– (1800): „Az érthetetlenségről”. In: Salyámosi Miklós (szerk.): Kultusz és áldozat. A

német esszé klasszikusai. Európa, Budapest, 1981. 79–92. (ford. Vámosi Pál)

Novalis (1795–1800): Válogatott töredékek.

http://esztetika.elte.hu/segedanyagok/Novalis_fragmentumok.doc

Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1823): Előadások a művészet filozófiájáról.

Atlantisz, Budapest, 2004. 51–257. (ford. Zoltai Dénes)

Ajánlott szakirodalom:

Alfred Baeumler: Az irracionalitás problémája a XVIII. századi esztétikában és

logikában Az ítélőerő kritikájáig. Enciklopédia, Bp., 2002.

Ernst Cassirer: A felvilágosodás filozófiája. Atlantisz, Bp., 2007. 349–449.

Radnóti Sándor: Ízlés. In: Uő: Jöjj és láss! A modern művészetfogalom keletkezése.

Winckelmann és a következmények. Atlantisz, Bp., 2010. 321–426.

BBN-ESZ-231 Somlyó Bálint: Művészetelmélet-történet 3. K, 2ó Időpont: hétfő 16-17.30 MUK 40.

A kurzus szövegekre alapozott történeti összefoglaló a 19. század második és a 20.

század első felének művészetelméleti gondolkodásáról. Az előadások egy-egy fontos

szövegre koncentrálnak, elsősorban értelmezési szempontokat kínálva az önálló

szövegolvasáshoz. A félévet kollokvium zárja.

Előzetes bibliográfia (még módosulhat, és ajánlott olvasmányokkal is kiegészülhet):

Schopenhauer, Arthur: A világ mint akarat és képzet [1819]. Fordította Tandori

Ágnes és Tandori Dezső. Budapest, Európa, 1991. 235–361. o. [Harmadik könyv]

Kierkegaard, Søren: „A közvetlen erotikus stádiumok avagy a zenei erotikus [1843]”.

In: Uő: Vagy-vagy. Fordította Dani Tivadar. Budapest, Osiris, 2001. 45–132. o.

Nietzsche, Friedrich: A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus [1872].

Fordította Kertész Imre. Budapest, Európa, 1986.

Dilthey, Wilhelm: „A hermeneutika keletkezése” [1900]. Fordította Erdélyi Ágnes. In

Uő: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban: tanulmányok. Budapest,

Gondolat, 1974. 469–494. o.

8

Riegl, Alois: A későrómai iparművészet [1901]. Fordította: Rajnai László. Budapest,

Corvina, 1989. 11-23 és 208-218.o.

Lukács György: „Heidelbergi esztétika: művészetfilozófiai rész [1912–14?]”.

Fordította Tandori Dezső. In Uő: A heidelbergi művészetfilozófia és esztétika. A

regény elmélete. Budapest, Magvető, 1975. 15–161. o.

Freud, Sigmund: „A kisérteties” [1919]. Fordította Bókay Antal és Erőss Ferenc. In:

Sigmund Freud Művei IX. Művészeti írások. Filum Kiadó, é.n. 245-282.o.

Simmel, Georg: „Az arc esztétikai jelentősége”; „A fogantyú”; „A képkeret”; „A táj

filozófiája”. Fordította Berényi Gábor. In Uő: Velence, Firenze Róma.

Művészetelméleti írások. Atlantisz, Budapest, 1990. 75–110. o.

Heidegger, Martin: A műalkotás eredete [1935]. Fordította Bacsó Béla. Budapest,

Európa, 1988.

Benjamin, Walter: „A műalkotás a technikai sokszorosítás korszakában” [1936].

Fordította Barlay László. In Zoltai Dénes (szerk.): Kommentár és prófécia. Budapest,

Gondolat, 1969. 301–334. o.

Horkheimer, Max – Adorno, Theodor W.: A felvilágosodás dialektikája [1947],

Budapest, Gondolat – Atlantisz, 1990. 9–102. o

BBN-ESZ-232.03 Bartha Judit: Az irónia története G,2ó Időpont: hétfő 13.30-15.00 MUK. 42.

A szeminárium ókori görög (Arisztophanész, Xenophón, Platón, Arisztotelész) és

római szerzők (Cicero, Quintilianus) Szókratész-értelmezéseiből kiindulva vizsgálja

az irónia fogalmának modern kori megközelítéseit. A részletes elemzés a nem pusztán

retorikai és magatartási formaként, hanem egyszersmind a filozofálás módjaként értett

iróniára összpontosít, amely először a XVIII. század végi és a XIX. századi német

irodalomban és filozófiában kap fontos szerepet, mindenekelőtt Friedrich Schlegel,

Tieck, Solger, Hoffmann, Hamann, Hegel, valamint a dán bölcselő, Kierkegaard

írásaiban.

Ajánlott magyar nyelvű irodalom:

Források:

Arisztophanész: „Felhők”. In Arisztophanész vígjátékai. Ford. Arany János. Budapest,

Európa, 1988. 77–153. o.

Arisztotelész: Nikomakhoszi etika. Ford. Szabó Miklós. Budapest, Európa, 1987.

104–106.; 113–116. o.

Arisztotelész: Rétorika. Ford. Adamik Tamás. Budapest, Gondolat, 1982. 90–91. o.;

100–102. o.; 232. o.

Hamann, Johann Georg: „Szókratészi érdemes gondolatok”. Ford. Rathmann János.

Pécs, Jelenkor, 2003. 39–82. o.

Hegel, G. W. F.: Előadások a filozófia történetéről. 2. köt. Ford. Szemere Samu.

Budapest, Akadémiai, 1977. 33–79. o.; A jogfilozófia alapvonalai. Ford. Szemere

Samu. Budapest, Akadémiai, 1971. 140. par. 159–173. o.; Esztétikai előadások I.

Ford. Zoltai Dénes. Budapest, Akadémiai, 1980. 63–69.o.; Előadások a

9

világtörténet filozófiájáról. Ford. Szemere Samu. Budapest, Akadémiai, 1979.

443–469. o., 486–493. o., 501–508. o. (Tekintettel a vonatkozó szakaszokra!)

Kierkegaard, Søren: Az irónia fogalmáról állandó tekintettel Szókratészra. Ford.

Miszoglád Gábor. Pécs, Jelenkor, 2004. 51–318. o., valamint a vonatkozó

jegyzetek: 351–422. o.

Platón: A lakoma (Ford. Telegdi Zsigmond), Prótagorasz (Ford. Faragó László),

Phaidón (Ford. Kerényi Grácia), Szókratész védőbeszéde (Ford. Devecseri

Gábor). In Falus Róbert (vál.): Platón válogatott művei. Budapest, Európa,

1983. 5–91. o., 91–127. o., 147–217. o., 217–311. o.; Az Állam (1. könyv).

Ford. Jánosy István. Budapest, Gondolat, 1988. 13–54. o. (Lásd még: Platón

összes művei az Atlantisz kiadásában!)

Quintilianus, Marcus Fabius: Szónoklattan. Ford. Adamik Tamás és mások. Pozsony,

Kalligram, 2008. 6, 2, 15; 6, 3, 68. 91; 8, 6, 54–56; 9, 1, 3. 7; 9, 2, 44–53. 65. 97.

Schlegel, Friedrich: „Az érthetetlenségről”. In Salyámosy Miklós (szerk.): Kultusz és

áldozat. A német esszé klasszikusai. Ford. Vámosi Pál. Budapest, Európa,

1981. 79–92. o. „Athenäum töredékek”. In A. W. Schlegel–F. Schlegel: Válogatott

esztétikai írások. Budapest, Gondolat, 1980. 261–357. o.; „Kritikai töredékek”.

Ford. Tandori Dezső. In uo. 213–236. o. „Lucinda”. Ford. Tandori Dezső. In uo.

383–490. o.

Theophrasztosz: Jellemrajzok. Ford. Szepessy Tibor. Budapest, Európa, 1982. 9–12.

o.; 97–101. o.

Xenophón: Emlékeim Szókratészról. Ford. Németh György. Budapest, Európa, 1986.

BBN-ESZ-241 Seregi-Teller-Sajó: Kortárs művészetelméletek K, 2ó

Időpont: szerda 16.30-18 MUK 39.

A kurzus áttekintést nyújt a legfontosabb 1945 utáni nyugati művészetelméleti

irányzatokról tisztázva ezek előzményeit is: a művészetfogalom változásait az Új

Kritikától, a marxizmustól és a strukturalista művészetelméleti koncepcióktól kezdve

a hermeneutikán és fenomenológián át a különböző posztstrukturalista és analitikus

megközelítésekig követjük nyomon.

A vizsga két részből (írásbeli és szóbeli) áll.

Kötelező olvasmányok:

Theodor W. Adorno: A művészet és a művészetek. In: uő: A Művészet és a

művészetek. Irodalmi és zenei tanulmányok. Helikon, Budapest, 1998, 7–22.

Roland Barthes: A szöveg öröme. In: uő: A szöveg öröme. Irodalomelméleti

tanulmányok. Osiris, Budapest, 1996, 75–116.

Homi K. Bhabha: A posztkoloniális és a posztmodern. In: Helikon, 1996/4, 484–509.

Pierre Bourdieu: A művészeti észlelés szociológiai elméletének elemei. In: Józsa

Péter (szerk.): Művészetszociológia. Válogatott tanulmányok. Közgazdasági és

Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1978, 175–200.

Pierre Bourdieu: A tiszta esztétika keletkezéstörténete. In: Rákai Orsolya (szerk.):

A háló, a halászok és a halak. Tanulmányok a mezőelmélet, a rendszerelmélet és

az irodalomtörténet-írás néhány kapcsolódási pontjáról. Budapest – Szeged,

Osiris – Pompeji, 2001, 7–50.

Judith Butler: Jelentős testek. In: Bókay Antal é. m. (szerk.): A posztmodern

irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig.

10

Osiris, Budapest, 2002, 538–559.

Arthur Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? In: uő: Hogyan

semmizte ki a filozófia a művészetet? Atlantisz, Budapest, 1997, 15–36.

Arthur Danto: „A művészetvilág”. In: Enigma 1994/4, 41–52.

Jacques Derrida: A struktúra, a jel és a játék az embertudományok diszkurzusában.

In: Helikon 1994/1–2, 21–36.

George Dickie: A művészet definiálása. In: Szkholion 2007/2, 40–47.

Hans-Georg Gadamer: A szép aktualitása. In: uő: A szép aktualitása. T-Twins,

Budapest, 1994, 11–84.

Ernst Gombrich: Freud esztétikája. In: Bókay Antal – Erős Ferenc (szerk.):

Pszichoanalízis és irodalomtudomány. Filum, Budapest, 1998, 142–152.

Nelson Goodman: Az újraalkotott valóság. In: Horányi Özséb (szerk.): A sokarcú

kép. Typotex, Budapest, 2003, 41–68.

Clifford Geertz: A művészet mint kulturális rendszer. In: uő: Az értelmezés hatalma.

Antropológiai írások. Budapest, Osiris, 1994, 239–267.

Clifford Geertz: Sűrű leírás. Út a kultúra értelmező elméletéhez. In uő: Az értelmezés

hatalma. Antropológiai írások. Budapest, Osiris, 1994, 170–199.

Clement Greenberg: Avantgarde és giccs. In: Józsa Péter (szerk.):

Művészetszociológia. Válogatott tanulmányok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,

Budapest, 1978, 93–103.

Stuart Hall: A kritikai kultúrakutatás két paradigmája. In: Helikon 2005/1–2, 26–45.

Ian Hunter: Esztétika és kritikai kultúrakutatás. In: Wessely Anna (szerk.): A kultúra

szociológiája. Osiris, Budapest, 1998, 71–95.

Fredric Jameson: A kései kapitalizmus kulturális logikája: kultúra. In: uő:

A posztmodern, avagy a kései kapitalizmus kulturális logikája. Noran Libro,

Budapest, 2010, 23–73.

Hans-Robert Jauß: Az esztétikai élvezet és a poieszisz, aisztheszisz és katharszisz

alaptapasztalatai. In: uő: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi

hermeneutika. Osiris, Budapest, 1997, 158–177.

Lukács György: A meghatározatlan tárgyiasság. In: uő: Az esztétikum sajátossága.

Akadémiai, Budapest,1965, I. k., 666–685.

Maurice Merleau-Ponty: A szem és a szellem. In: Bacsó Béla (szerk.): Fenomén és

mű. Kijárat, Budapest, 2002, 53–77.

Craig Owens: Az allegóriás impulzus: egy posztmodern elmélet felé. In: Pethő

Bertalan (szerk.): A posztmodern. Gondolat, Budapest, 1992, 284–290.

Paul Ricoeur: Freud filozófiai interpretációja. In: Bókay Antal – Erős Ferenc (szerk.):

Pszichoanalízis és irodalomtudomány. Filum, Budapest, 1998, 253–263.

Richard Shusterman: Szomaesztétika. Javaslat egy új diszciplínára. In: uő:

Pragmatista esztétika. A szépség megélése és a művészet újragondolása.

Kalligram, Pozsony, 2003, 469–503.

Borisz Uszpenszkij: Strukturális hasonlóságok a különböző művészeti ágakban.

A festészeti és irodali mű felépítésének azonos elvei. In: uő: A kompozíció

poétikája. A művészi szöveg szerkezete és a kompozíciós formák tipológiája.

Budapest, Európa, 1984, 215–271.

Raymond Williams: A kultúra elemzése. In: Bókay Antal é. m. (szerk.):

A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a

posztkolonialitásig. Osiris, Budapest, 2002, 385–395.

William K. Wimsatt – Monroe C. Beardsley: Az intencionalitás téveszméje. In:

Bókay Antal – Vilcsek Béla: A modern irodalomtudomány kialakulása.

11

A pozitivizmustól a strukturalizmusig. Osiris, Budapest, 1998, 369–379.

Richard Wollheim: Valamiként-látás, benne-látás és képi reprezentáció. In: Bacsó

Béla (szerk.): Kép – fenomén – valóság. Kijárat, Budapest, 1997, 229–241.

BBN-ESZ-242.11 Sajó Sándor-Nemes Zoltán Márió: G, 2ó

Időpont: péntek 10-11.30 MUK 39.

A kurzus során a német filozófiai antropológia klasszikus szerzőinek (Scheler,

Gehlen, Plessner) mértékadó szövegeivel és a korszak jelentősebb antropológia-

kritikáival fogunk megismerkedni. Ennek során főként az antropológiai gondolatkör

esztétikailag releváns vonásai (az emberábrázolás/mimézis határai, antropológiai

színrevitel stb.) állnak majd a vizsgálat középpontjában. Az elméleti szövegek

olvasása mellett olyan művészek (Gottfried Benn, Nádas Péter, Kiki Smith, William

S. Burroughs) alkotásait fogjuk értelmezni, akik az „ember” és a humanizmus

hagyományos fogalmának megrendülését (is) tematizálták.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom

Belting, Hans: Kép-Antropológia, ford. Kelemen Pál, Kijárat Kiadó, Budapest, 2007

Butler, Judit: Jelentős testek, ford. Barát Erzsébet, Sándor Bea, ÚMK, Budapest, 2005

(Szerk.) Dietmar Kamper és Christoph Wulf: Antropológia az ember halála után,

Jószöveg Könyvek Kiadó, 1998

Gehlen, Arnold: Az ember, ford. Kiss János, Gondolat, Budapest, 1976

Geertz, Clifford: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások, Budapest, Osiris, 1994

Heidegger, Martin: Kant és a metafizika problémája, ford. Ábrahám Zoltán és

Menyes Csaba, Osiris Kiadó, Budapest, 2000

Iser, Wolfgang: A fiktív és az imaginárius, ford. Molnár Gábor Tamás, Osiris Kiadó,

Budapest, 2001

Plessner, Helmuth: Zur Anthropologie des Schauspielers, in. Ausdruck und

menschliche Natur, Ges.Schriften, Bd.7., kiad.G.Dux és mások, Suhrkamp, 2003.

Plessner, Helmuth: Érzékek antropológiája, ford. Ambrus Gergely in. Az esztétika

vége – vagy se vége, se hossza?, Ikon Kiadó, ELTE Esztétika Tanszék, Budapest,

1995. 185-259.

Plessner, Helmuth: A sírás és nevetés eredete, ford. Kelemen Pál, in.Lk. k. t. 2002/11.

Ritter, Joachim: Az emberről szóló tan értelme és határa, ford. Papp Zoltán, in. Uő.:

Szubjektivitás, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest,. 7-29.

Scheler, Max: Az ember helye a kozmoszban, ford. Csatár Péter, Osiris Kiadó,

Budapest, 1995

BBN-ESZ-251.19 Bartha Judit: Virginia Woolf: Mrs. Dalloway K, 2ó

Időpont: szerda 15-16.30 MUK 39.

Virginia Woolf mostanra klasszikussá vált Mrs. Dalloway (1925) című regényének

olvasása megidézi az 1910-es években alakuló Bloomsbury-kör avantgárd

esztétikáját, az angol írónő alkotói pályáját, feminista elképzeléseit, filozófiai,

képzőművészeti ihletésű modernista regényteóriáját és -praxisát (tudatfolyam-

ábrázolás, impresszionista „képiség”, költői szimbolizmus és formalizmus), valamint

műve intertextuális továbbélését napjainkban.

12

Magyar nyelvű ajánlott irodalom:

Virginia Woolf: „Mrs. Dalloway”. Ford. Tandori Dezső. In Uő: Mrs. Dalloway, A

Világítótorony, Hullámok. Budapest, Európa, 1987. 5–245. o.

Michael Cunningham: Az órák. Ford. Tótisz András. Budapest, Ulpius-ház, 2002.

*

Woolf, Virginia: „A modern próza.” Ford. Vajda Tünde. In Uő: A pille halála.

(Esszék.) Budapest, Európa, 1980. 480–490. o.

Woolf, Virginia: „Mr. Bennett és Mrs. Brown.” Ford. Szobotka Tibor. In Uő: A pille

halála. (Esszék.) Budapest, Európa, 1980. 491–519. o.

Woolf, Virginia: Egy jó házból való angol úrilány. Önéletrajzi írások. Ford. Sélley

Nóra. Debrecen, Csokonai, 1999.

Woolf, Virginia: Három adomány. Ford. Sélley Nóra. Budapest, Európa, 2006.

Woolf, Virginia: Saját szoba. Ford. Bécsy Ágnes. Budapest, Európa, 1986.

BBN-ESZ-251.22 Pintér Tibor: Mozart: A varázsfuvola K, 2ó

Időpont: csütörtök 15.30-17 MUK 39.

Mozart operája a felvilágosodás humanitás-felfogásának zenei beteljesítője,

ugyanakkor szórakoztató népszínmű, varázsopera, mesejáték. Kapcsolatban áll

Goethével éppúgy, mint a bécsi városi műdallal vagy az opera seriával. A félév során

az opera zenei-drámai elemzésére, a figurák karakterének leírására, a szabadkőműves

szimbólumrendszer zenei-színpadi feltárására, az eszmetörténeti kapcsolatok

értelmezésére kerül sor.

BBN-ESZ-251.26 Szécsényi Endre: W. Blake: Az ártatlanság és A

tapasztalás dalai K, 2ó

Időpont: szerda 10-11.30 MUK 39.

A kurzuson William Blake két korai ciklusával fogunk foglalkozni. A sokáig magától

értetődőnek gondolt „dalok” (amelyek valójában metszetek, tehát kép és szöveg

bonyolult egymásba gabalyodásai) rejtett vonatkozásait és összefüggéseit vizsgáljuk:

azt, hogyan alkotják egymás kontextusát, hogyan jelennek meg bennük Blake

legfontosabb eszméi, hogyan reflektálnak a 18. század legvégének szellemi közegére.

A kurzus honlapja: http://emc.elte.hu/sze/blake

BBN-ESZ-251.27 Bacsó Béla: Arisztotelész: Poétika K, 2ó

Időpont: kedd 14.30-16 MUK 39.

Arisztotelész műveinek jelentőségét aligha kell külön kiemelni, azonban hogy műve

milyen jelentősen meghatározta az egzisztenciafilozófia és hermeneutika huszadik

századi indulását, kevésbé ismert. Itt mindenek előtt Heidegger korai Arisztotelész

olvasatai (Rétorika, De anima, Nikomakhoszi etika stb.) döntőek. Így a legkorábbi

vázlat Fenomenológiai Arisztotelész-interpretációk (1922), vagy a két évvel későbbi

Grundbegriffe der aristotelischen Philosophie (1924, Heidegger Gesamtausgabe 18.

13

kötet és 22. kötet) emelkedik ki, amelyek egyben meghatározták a tanítványok (W.

Bröcker, Hans-Georg Gadamer, Karl Ulmer stb.) műveit is.

Az olvasatok olyan felismerésekre vezettek, hogy maga az aisztheszisz, nem receptív,

hanem “magában növekvő” jellege folytán állandóan képzi és újraképzi a tudást, s

egyben változó viszonylatok közt engedi kimondani (logosz) az így felismertet. A

modernkori esztétikai megértés legnagyobb problémáját éppen ez jelenti, mit

ismerünk fel így és nem másként (Gadamer) és ez egyben minden hermeneutikai

kérdés magva.

A félév során a kezdeti tájékozódást Heidegger említett (és más) előadásaiból

vesszük, mindenkor megnézve Arisztotelész adott művének szövegkontextusát és

kitekintünk a későbbi olvasatok irányában is (W. Welsch).

Olvasni a vizsgára:

Arisztotelész – Poétika ford. Ritoók Zs. PannonKlett 1997.

Arisztotelész – Nikomakhoszi Ethika VI. könyv ford. Szabó M. Magyar Helikon

1971.

Arisztotelész – Rétorika II. könyv ford. Adamik T. Gondolat 1982.

D.Ross – Arisztotelész ford. Steiger K. Osiris 2001. 252-315, 362-388.o.

javasolt:

Arisztotelész – A lélek ford. Steiger K. in. Lélekfilozófiai írások Akadémia 2006.

H.-G. Gadamer két görög tárgyú műve A filozófia kezdete kötetben Osiris kiadó-Gond

alapítvány 2000.

M.F. Burnyeat – De Anima II/5. in. Phronesis XLVII/1. Koninklijke Brill 2002.

Heidegger – Fenomenológiai Arisztotelész interpretációk ford. Endreffy Z. és Fehér

M. I. in. Existentia suppl. II. 1996-97.

BBN-ESZ-261.19 Szécsényi Endre: Írásgyakorlat G, 2ó

Időpont: péntek 8.30-10 MUK. 42.

A félév folyamán 6 rövidebb írásbeli művet kell mindenkinek határidőre elkészíteni.

Többek között a beadott munkák közös megbeszélése és értékelése zajlik majd az

órákon. A kurzus más módon (tehát utólag „vizsgával”, beszámolóval vagy késve

leadott írásbeli anyagokkal stb.) nem teljesíthető. Kérem, ezt mindenki vegye

számításba, amikor feliratkozik! A kurzus honlapja a feladatokkal és egyéb

tudnivalókkal: http://emc.elte.hu/sze/iras

BBN-ESZ-261.30 Bartha Judit: Szakszövegírás G, 2ó

Időpont: szerda 17-18.30 MUK 42.

A szakmai írásgyakorlat bevezetést nyújt a tudományos munkák írásába az

anyaggyűjtéstől a munkaterv elkészítésén át a végső szerkezeti vázlat kialakításáig. A

félév során áttekintjük a különböző tudományos műfajokat különös tekintettel a

témaválasztás, a terjedelem, a mondanivaló tagolása és strukturálása, az érvelés, a stílus,

a hivatkozások és az irodalomjegyzékek szabályaira.

A teljesítés feltétele az órai részvétel mellett a megadott határidőkre elkészített anyagok

leadása, amelyek a következők: az egyénileg választott témákhoz szerkezeti vázlat,

14

bibliográfia, rezümével ellátott nyolc-tíz oldalas dolgozat elkészítése, valamint egy

másik dolgozathoz egyoldalas minirecenzió megírása.

Ajánlott irodalom:

Aczel, Richard: Hogyan írjunk esszét? Ford. Szegedy-Maszák Anna. Budapest,

Osiris, 2006.

Baintner Károly: Hogyan írjunk tudományos közleményeket? Budapest, Takeft, 1982.

Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Ford. Klukon Beatrix. Budapest,

Gondolat, 1992.

Eco, Umberto: „Hogyan írok?”. Ford. Barna Imre. In Uő: La Mancha és Babel között.

Irodalomról. Budapest, Európa, 2004. 450–498. o.

Eco, Umberto: „A stílus”. Ford. Gecser Ottó. In Uő: La Mancha és Babel között.

Irodalomról. Budapest, Európa, 2004. 239–265. o.

Fish, Stanley: „Bizonyítás vagy meggyőzés: a kritikai tevékenység két modellje”. In

Thomka Beáta (szerk.): Az irodalom elméletei III. Pécs, Jelenkor, 1997. 5-27. o.

Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest, Osiris, 1997.

L. Aczél Petra: Retorika – a szóból épült gondolat. Budapest, Krónika Nóva, 2001.

Szabó G. Zoltán – Szörényi László (szerk.): Kis magyar retorika. Budapest, TK.,

1988.

BBN-ESZ-261.39 Bartha Judit: Gótika – romantikus rémtörténetek

G, 2ó

Időpont: hétfő 15.30-17 MUK 42.

A szemináriumon a 19. századi angolszász és német rémtörténetek (Gothic novel ill.

Schauerroman) eszmetörténeti hátterét, műfaji sokszínűségét, narratív kliséit vizsgáljuk

különböző romantikus szerzők mostanra klasszikussá vált elbeszéléseinek elemzésével.

Források:

Austen, Jane: A klastrom titka

Hoffmann, E. T. A.: Az ördög bájitala; A homokember

Poe, Edgar Allen: Az áruló szív, Eleonóra, A fekete macska, A kút és az inga, Ligeia,

Morella, Az Usher-ház vége, A vörös halál álarca

Shelley, Mary: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz

Stevenson, Robert Louis: Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete

Stoker, Bram: Drakula gróf válogatott rémtettei

BBN-ESZ-261.42 Teller Katalin: Az idegen nagyváros az

irodalomban G, 2ó Időpont: szerda 14-15.30 MUK 251.

A szeminárium 2-2 (levél)regény illetve (úti)napló alapján vizsgálja a 20. század első

felének Párizs-, Berlin- és Amerika-ábrázolásait. Rainer Maria Rilke Malte Laurids

Brigge feljegyzései (1910), Ernest Hemingway Fiesta (1926), Viktor Sklovszkij A

Zoo (1923), Christopher Isherwood Isten veled, Berlin (1939), Borisz Pilnyak OKÉ

(1933) és Simone de Beauvoir Amerikai útinapló (1948) című műveit olvasva arra

keresünk választ, mennyiben határozza meg egy-egy nagyváros észlelését a külső,

15

idegen perspektíva, és mennyiben érhetők tetten történetileg asszimilatív vagy éppen

kirekesztő mozzanatok az elbeszélői pozíció kiválasztásában, az arra való

reflektálásban és magában a szövegszervezésben.

Kötelező olvasmányok a primér szövegeken túl:

Zygmunt Bauman: A zarándok és leszármazottai: sétálók, csavargók és turisták. In:

Biczó Gábor (szerk.): Az idegen. Variációk Simmeltől Derridáig. Csokonai,

Debrecen, 2004, 192–206.

Michel Foucault: Eltérő terek. In: uő: Nyelv a végtelenhez. Tanulmányok, előadások,

beszélgetések. Latin Betűk, Debrecen, 1999, 147–157.

Helmuth Plessner: Más szemmel. In: Bacsó Béla (szerk.): Tér – fenomén – mű.

Kijárat, Budapest, 2011, 195–207.

Georg Simmel: Exkurzus az idegenről. In: Biczó Gábor (szerk.): Az idegen.

Variációk Simmeltől Derridáig. Csokonai, Debrecen, 2004, 56–60.

BBN-ESZ-261.43 Darida Veronika: Kortárs magyar dráma G, 2ó

Időpont: kedd 10-11.30 MUK 42.

A kurzus során a hallgatók megismerhetik a kortárs magyar drámairodalom

legjelentősebb szerzőit (értve ezalatt kortárs „klasszikusokat”: Nádas, Esterházy,

Spiró és a fiatalabb generációk képviselőit: Kárpáti, Háy, Tasnádi, Térey), valamint a

legfontosabb színházi alkotókat. Így részint kísérletet teszünk – kiválasztott drámák

elemzése során – egyes írói portrék felvázolására, az egyéni és egyedi dramaturgiák

bemutatására. Ugyanakkor, mivel célunk nem csupán könyvdrámák elemzése,

kitérünk a darabok nagyobb visszhangot kiváltó, magyarországi bemutatóira is.

Szándékaink szerint így átfogóbb képet kaphatunk az irodalom és a színház

kapcsolatáról. Külön témánk lesz még az újító színházi műhelyek (Krétakör,

Maladype, Szputnyik, Pintér Béla Társulat) ismertetése. Beszélünk továbbá a

színészi-, a rendezői- és a szerzői színház jelenlétéről és szerepéről a magyar színházi

palettán.

Előzetes Bibliográfia:

Esterházy Péter: Búcsúszimfónia, Budapest, Helikon, 1994.

Háy János: A gézagyerek, Budapest, Palatinus, 2004.

Kárpáti Péter: A világvevő, Pécs, Jelenkor, 1999.

Kornis Mihály: Drámák, Budapest, Magvető, 1999.

Nádas Péter: Drámák, Pécs, Jelenkor, 1996.

Spiró György: Drámák (3. kötet), Budapest, Scolar, 2002.

Térey János: Jeremiás, avagy Isten hidege, Budapest, Magvető, 2002.

BBN-ESZ-261.44 Kovács Ágnes: Szemben a főárammal, ismeretlen

kortárs életművek G, 2ó

Időpont: péntek 12-13.30 MUK -135. ill. változó időpontokban és helyen

Az országban számos olyan jó művész él (iparművész is), aki az elmúlt évtizedekben

háttérbe szorult, nem kapott kellő figyelmet, mert alkotásai vagy művészi attitűdje

nem illeszkedett bele a művészeti mozgások főáramába, viszont a kortárs művészet

16

megértése nélkülük meglehetősen egyoldalúvá válna. A téma iránt érdeklődő

hallgatókkal e művészek „nyomába” szegődünk. A jegy feltétele egy kiválasztott

művész bemutatása (önálló kutatás és dokumentáció alapján) a szemináriumon

résztvevők számára.

BBN-ESZ-261.45 Pintér Tibor: Zenei műelemzés G, 2ó

Időpont: kedd 14-15.30 F. ép. 9. terem

A félév során klasszikus zeneművek elemzésére kerül sor a 17-19. századi

repertoárból. Elsősorban a zenei formafolyamatok elemzése-értelmezése áll a

középpontban, s ezek felfejtése révén olyan kérdések kerülnek terítékre, mint az adott

mű befogadástörténete, az esztétikai tapasztalat változásai, interpretáció-történet. Így

a nyugati kánon néhány alapműve hermeneutikai megvilágításba kerül.

BBN-ESZ-271.26 Pintér Tibor: Zeneesztétika K, 2ó

Időpont: kedd 11.30-13 MUK 39.

Az előadások a zeneesztétikának a 19. századi filozófiai és művészetelméleti

diskurzusba való beépülésétől kezdődően a kortárs zenefelfogásokig tekintik át az

elmúlt két évszázad zenefelfogásának változásait. Címszavakban: A modern

zeneesztétika 19. századi gyökerei: Wackenroder és Tieck zenei érzésesztétikája. A

hegeli zeneesztétika mint szintézis-kísérlet. Az abszolút zene esztétikai

paradigmaváltása. Schopenhauer zenei metafizikája. Kierkegaard és a zenei

démonium. A programzene problémái. Hanslick esztétikája: a zene mint hangozva

mozgó forma. Az új zene esztétikája: Schönberg és Adorno. Avantgárd és

experimentalitás. Cage és a csend.

BBN-ESZ-271.41 Darida Veronika: A tragédia elméletei K, 2ó

Időpont: hétfő 16-17.30 MUK 39.

A XIX. századot joggal nevezhetjük a drámaelméletek és a dramaturgiák egyik

legmeghatározóbb korszakának. Az előadáson elősorban a klasszikus és romantikus

tragédiaelméleteket tekintjük át, természetesen kitérve ezek történeti előzményeire

(Arisztotelész Poétikája, Shakespeare színháza, francia klasszicista dráma), valamint

megvizsgáljuk a tragédia műfajának problematikussá válását, a “tragédia halálának”

XX. századi elképzeléseit.

Előzetes Bibliográfia:

Lessing: Hamburgi dramaturgia

Schiller: A színház mint morális intézmény, A kar felhasználása a tragédiában

Schelling: A művészet filozófiája

Hegel: Esztétikai előadások

Kierkegaard: Az antik tragikum visszfénye a modern tragikumban, A

legszerencsétlenebb

Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet

Nietzsche: A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus

Wagner: Opera és dráma

17

Walter Benjamin: A német szomorújáték eredete

Lukács: A tragédia metafizikája

Műelemzések: Goethe, Schiller, Kleist, Hölderlin tragédiái

BBN-ESZ-271.42 Kovács Ágnes: Művészeti akadémiák régen és ma

K, 2ó Időpont: szerda 12-13.30 MUK -135.

Tanítható-e a művészet? Ez a kérdés éppen olyan régi, mint maga a művészet. A

művészeti akadémiák megalakulása mindenesetre azt bizonyítja, hogy a művészet

(gyakorlati értelemben) és bizonyos mértékig tanítható, még akkor is, ha a művészeti

akadémia, mint oktatási intézmény, története folyamán állandó támadások

kereszttüzébe került. Az előadás a legfontosabb európai akadémiák történetének

bemutatása mellett a művészeti, esztétikai fordulópontok tükrében bemutatja a

mindenkori „akadémia- ellenesség” főbb mozgatórugóit is. A vizsgafeltételeket az

első órán beszéljük meg, a részvétel az első órán kötelező

BBN-ESZ-281.22

Seregi Tamás: Kortárs művészet K, 2ó

Időpont: szerda 10.30-12 MUK 34.

A félév során ...

BBN-ESZ-281.23

Kovács Ágnes: Magyar művészek Münchenben K, 2ó

Időpont: hétfő 14-15.30 MUK -135.

A müncheni akadémiát tekinthetjük akár a magyar képzőművészet bölcsőjének is,

hiszen 1882-ig, a budapesti Mesteriskola megalakulásáig a Müncheni Akadémián

tanult a 19.századi magyar művészet csaknem valamennyi képviselője.1834-ben,

amikor Friedrich Schellinget, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává

választották, már számos magyar növendéke volt az akadémiának,1824 és 1919

között pedig összesen 489 magyarországi születésű növendéket regisztráltak a

müncheni akadémia anyakönyveiben.

Az előadások igyekeznek Münchent, mint a 19. század egyik legfontosabb művészeti

központját, és a legjelentősebb magyar művészek müncheni tevékenységét bemutatni,

bőséges képanyag és forrásanyag segítségével.

A vizsgafeltételeket az első órán beszéljük meg, az első órán a részvétel kötelező!

BBN-ESZ-401.09 Bacsó Béla: Nietzsche K, 2ó

Időpont: csütörtök 14.00-15.30 MUK. 34.

1936-ban tartotta Heidegger első előadását Nietzschéről. Az előadás kettős

érdekessége, hogy Nietzsche nemcsak a művészet problémájának meggondolására

18

ösztönözte Heideggert, hanem jelentős kihívást intézett a "metafizikából való

kilábalás" heideggeri gondolata felé.

Metafizikán innen és túl, Nietzsche kései "Wille zur Macht" fragmentumaival és

Heidegger nagyszabású előadásával egyszerre tekinthetünk be a két meghatározó

gondolkodó művébe. Ugyanakkor a jelenkori Nietzsche értelmezések, legyenek ezek

a dekonstrukciónak elkötelezve (Derrida, de Man, Hamacher stb.), vagy akár más

iskolának, nem kerülhetik meg Heidegger olvasatát. Ilyen példaértékű elemzés Günter

Figal könyve (Nietzsche. Eine philosophische Einführung. Reclam kiadás 1999., )

vagy Volker Gerhardt elemzései (Pathos und Distanz. Reclam. 1988.), G. Vattimo

Nietzsche (Metzler Verlag 1992.) című műve, vagy az azt megelőző időszakból

Wolfgang Müller-Lauter 1974-es tanulmánya Nietzsches Lehre vom Willen zur

Macht in. Nietzsche Studien 3. (Gruyter Verlag) és Eugen Fink Nietzsches

Philosophie 1960. (Kohlhammer Verlag).

Döntően - Nietzsche: Kritische Studienausgabe 12. és 13. Kötet

Heidegger- Nietzsche I. Der Wille zur Macht als Kunst (1936-37.)Neske Verlag 1961.

Vizsgára olvasandó irodalom:

Nietzsche – A tragédia születése Európa 1986.

Nietzsche – Az értékek átértékelése Holnap kiadó 1994.

Athenaeum folyóirat 1992. I. kötet 3. füzet (ebben Nietzsche szövege A nem-

morálisan fölfogott igazságról, valamint az értelmező írások közül Blanchot,

Foucault, Derrida)

BBN-ESZ-402.19 Sajó Sándor: Danto G, 2ó

Időpont: péntek 12-13.30 MUK. 40.

Danto a jelenkori analitikus esztétika egyik központi szerzője, aki teoretikus írásai

mellett művészetkritikájával is meghatározó szerepet játszik. A szemináriumon

művészetfilozófiai írása, A közhely színeváltozása lesz a középpontban, de ezen túl a

művészet végét tárgyaló esszéit is megvitatjuk.

olvasmányok

A közhely színeváltozása, Enciklopédia, Budapest, é.n.

Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet?, Atlantisz, Budapest,1997.

„Történetek a művészet végéről”, in: Európai Füzetek, 1999/1.

BBN-ESZ-402.20 Kovács Ágnes: Atalier Epreskert. Mai magyar

szobrászat G, 2ó

Időpont: szerda 14-15.30 -135.

Már hagyománya van annak, hogy Tanszékünk figyelemmel kíséri a Képzőművészeti

Egyetemen folyó oktatást és művészeti munkát. Az őszi szemeszter keretében a

szobrász szakos hallgatók tanulmányait követjük nyomon és a velük készült interjúk,

beszélgetések, műveik alapján próbálunk képet alkotni e művészeti sajátos esztétikai

problémáiról. A szemináriumra csak azok jelentkezzenek, akiknek tanrendje lehetővé

teszi a szobrász osztályokba való rendszeres bejárást. A jegy feltétele interjúk

19

készítése vagy egy alapos dolgozat (előkészület is lehet a szakdolgozathoz) megírása

a szobrászat aktuális helyzetéről

BBN-ESZ-402.21 Kiss Viktória:

A szép fogalmának változása. A rút esztétikája G, 2ó

Időpont: csütörtök 8.30-10 MUK 40.

A félév folyamán azt szeretném vizsgálni, hogyan kapcsolódik össze a szép fogalma a

rúttal a huszadik század második felének két, az általuk művelt művészeti ágra nézve

meghatározó alkotó, Tarkovszkij és az Einstürzende Neubauten nevű, indusztriális

zenét játszó német zenekar műveiben. A tárgyalt szerzők műveinek elemzését arra

szeretném felhasználni, hogy ezen keresztül keressük a választ arra a kérdésre, hogy

jelen van-e a szép, és ha igen, akkor hogyan, milyen módon, milyen formában van

jelen a huszadik század második felében született műalkotásokban.

A megadott szakirodalom tájékoztató jellegű, pontosítani az első órán fogjuk.

Adorno - Horkheimer: A felvilágosodás dialektikája. Atlantisz, 2011.

Adorno: A művészet és a művészetek. Helikon, 1998.

Adorno: Philosophie der neuen Musik. Suhrkamp, 2010.

Eco: A szépség története. Európa, 2005.

Eco: A rútság története. Európa, 2005.

Gadamer: Igazság és módszer. Osiris, 2004.

Házas Nikoletta: A dobozba zárt gondolat. L’Harmattan, 2009.

Heidegger: A műalkotás eredete. Európa, 1988.

Heidegger: Bevezetés a metafizikába. Ikon, 1995.

Heller Ágnes: A szép fogalma. Osiris, 1998.

Nietzsche: A tragédia születése. Európa, 1986.

Rosenkranz: Ästhetik des Häßlichen. Reclam, 2007.

BBN-ESZ-402.22 Sziklai László: A történelem képe- a fotográfus

ethosza: Robert Capa G,2ó Időpont: szerda 8.30-10 MUK 42.

A fotóriporter valószínűleg a legbizalmatlanabb ember, aki kizárólag szemének és

kamerájának hisz. Egyedül a saját szemével látott kép igaz számára, az igazsága képe.

A hivatott fotós tudja, hogy a felvett kép nem csupán a határtalan valóság egy darabja,

az extenzíve végtelen világ parányi metszete, hanem intenzív teljesség lehet. Ezt

mondta ki Robert Capa, aki szerint a jó fotó „úgy van kivágva az egész eseményből,

hogy több igazságot mutat meg valakinek, aki nem volt ott, mint maga a jelenet.” A

több igazság a művészi fotó valósága. A kurzus Robert Capa munkásságát, a háborús

fényképezés, a fotóriport esztétika sajátosságait elemzi.

Irodalom:

Capa, Robert: Kissé elmosódva. Emlékeim a háborúról. Park Kiadó

John Steinbeck: Orosz Napló. Robert Capa 70 fotójával. Park Könyvkiadó, 1999.

Irwin Shaw: Izraeli riportok. Robert Capa 94 fotójával. Park Könyvkiadó, 2009

Richard Whelam: Robert Capa. IPM Könyvtár, 1990

20

R. C. Henri Carte Bresson: Kína közelről. Geographia Kiadó

Hans-Michael Koetzle. Robert Capa – A milicista halála. Fotóikonok – Képek és

történetük 2. kötet. Taschen Verlag (2003).

Robert Capa The Definitive Collection. Phaidon, 2010

Moholy-Nagy László: A festéktől a fényig. Téka, 1979

Kincses Károly-Kolta Magdolna: Robert Capa képei a Magyar Fotográfiai

Múzeumban

Kolta Magdolna-Tőry Klára: A fotográfia története. Digital Fotó, 2007

Szarka Klára-Fehér Zoltán: Fotótörténet. Műszaki Könyvkiadó, 1999

A.J.P, Taylor: A második világháború képes krónikája. Akadémiai Kiadó, 1988

A második világháború képei. 1939-1945. Európa Könyvkiadó

BBN-ESZ-402.23 Kovács Ágnes: Kiállítások, műtermek G, 2ó

Időpont: péntek 10-11.30 MUK -135. ill. változó időpontokban és helyen

A speciális kollégium keretében a téli szemeszterben látható fontosabb budapesti

kiállításokat tekintjük meg. Amennyiben alkalom és lehetőség adódik úgy a kiállító

művészeket személyesen is megismerhetik a hallgatók. A kiállításokról szerzett

benyomásokról, kritikai észrevételekről a megadott szempontok alapján rövid, egy-

két oldalas esszé formájában kell beszámolni. A megírt esszéket a hallgatók

egymásnak is elküldhetik és a félév végén egymás írásait, véleményezhetik. A legjobb

esszéket elküldjük az adott kiállítási intézménynek, illetve a kiállító művésznek

BBN-ESZ-402.24 Szonday Szandra: A cirkusz, mint művészet G, 2ó

Időpont: csütörtök 8.30-10 MUK 42.

Hol húzható meg a határ „magas” és populáris művészet között? Általános, de annál

fontosabb kérdés számunkra. A cirkuszművészet vizsgálata tisztázhatja ezt a kérdést?

Egyáltalán művészet-e a cirkusz? Lehet –e „mondanivalója” a cirkusznak? Cirkusz-e

az újcirkusz?

A szeminárium célja nem csupán az, hogy a hallgatókat megismertesse a

cirkuszművészet múltjával, jelenével, a cirkuszkutatás különféle – történeti,

kommunikációelméleti, filozófiai, stb. – aspektusaival, hanem hogy bemutassa,

érzékeltesse e margóra szorított, és beskatulyázott művészeti ág sokszínűségét,

változékonyságát, más művészetekkel (elsősorban a kortárs tánccal és színházzal)

való termékeny kapcsolatát.

Ezért a félév során nem csupán a szakirodalommal ismerkednénk, hanem felvételeket

– és reményeim szerint - élő előadásokat is megtekintenénk, ill. látogatást tennénk a

cirkusz művésztelepére.

Követelmény: a szemináriumokon való aktív részvétel (pl. referátummal) vagy egy

szabadon választott témájú dolgozat.

A szemináriumra jelentkezők, amennyiben tehetik, tekintsék meg 2011.

szeptember 14-15-én Claudio Stellato A másik című előadását a Trafóban!

Tájékoztató szakirodalom:

21

Cirkusz és tudomány (szerk. H. Orlóci Edit), Jószöveg, Budapest, 2005.

H. Orlóci Edit: Szabad a porond, Jószöveg, Budapest, 2006.

Cirkuszkutatás 2006-2007 (szerk. Tóvay Nagy Péter), Jószöveg, Budapest, 2007.

Cirkuszkutatás 2008-2009 (szerk. Tóvay Nagy Péter), Jószöveg, Budapest, 2009.

Fuchs Lívia: Száz év tánc, L’Harmattan Kiadó, 2008.

www.cirkusziakrobatika.hu

www.cirkuszkutato.hu

BBN-ESZ-402.25 Pálfalusi Zsolt: Missing in action – interpretations

of suffering. Some sad pictures of world press G, 2ó

Időpont: péntek 18-19.30 MUK

During the course we'll look at some compulsory theme drawn from the contemporary

world press. The aim is to deepen some ideas and thoughts with a phenomenological

approach of media, at the very moment of stripping to the skin from "politics" to

"art". We'll search not the so called "delicate affairs" recorded for papers but the

interpretation of the world pictured by suffering. The course is a tracking of an

ideology of "last evidence" as if the penultimate step before the final understanding

would be nothing else than a photo snapped at the right moment.

Topics to be surveyed: actions of suicide bombers, self-immolations, starvations,

body modifications, prisons

Authors to be discussed: Dorothea Lange, Carolyne Cole, Eddie Adams, Kevin

Carter, Patrick Farell, John Moor.

BBN-ESZ-402.26 Pálfalusi Zsolt:

Irónia és erotika – Platón és a Szümposzion G, 2ó

Időpont: szerda 18-19.30 MUK 251.

Annak ellenére, hogy a kurzus egy ókori görög szöveg elemzésére épül, a célja nem

azonos egy klasszikus ógörög stúdiuméval. A Lakoma szövege inkább alakalom

néhány súlyos, a test fenomenológiáját érintő filozófiai probléma újratárgyalásának,

melyek Husserl Kartéziánus elmélkedéseiben illetve Foucault Szexualitás

történetében jelennek meg. A feladat az, hogy Platón gondolkodásán keresztül

eljussunk annak a problémának a közelebbi kifejtéséhez, mennyiben vált a művészet

ironikus tárgyává a test erotikus birtokbavétele, a saját és az idegen jogi

mechanizmusa. Mennyiben érthető meg az irónia lényege éppen az erotika

vezérfonalán haladva?

BBN-ESZ-402.27 Bárány István: Szakszövegolvasás G, 2ó

Időpont: péntek 15.30-17 F. ép. II. em. Ókortörténeti Filozófiai Kutatókönyvtár

A félév során a görög szerelmi költészet és próza műveit olvassuk (többek között:

Szapphó, Arkhilokhosz, Homéroszi himnuszok, Platón: Phaidrosz, Lakoma, Longosz,

Plótinosz, stb) részben görögül, részben magyar fordításban.

22

A szövegeket filológiai, filozófiai és hatástörténeti szempontból egyaránt

feldolgozzuk.

A részletes bibliográfia, az olvasandó szöveg (pdf) és minden egyéb információ

honlapomon található: mmi.elte.hu/~ibarany

BBN-ESZ-402.28 Pálfalusi Zsolt:

A diktátoroktól a celebekig - művészetelméleti ideológiák G, 2ó

Időpont: hétfő 18-19.30 MUK 39.

A kép, ami nem önálló entitásként hanem csak egy keretbe foglalt legenda meséjeként

kaphat helyet. Ennek a műfajnak a tipikája a diktátorok képei: Mussolini, Hitler,

Sztálin. Ki ne ismerné a róluk készült grafikák, fotók és festmények valamelyikét,

mely számtalan változatban jelent meg különféle korabeli röplapokon és plakátokon.

S ugyanígy ki ne találkozott volna ezeknek az alkotásoknak a kortárs vagy kortárs

közeli parodisztikus, karikatúraszerű kiforgatásaival és groteszk értelmezéseivel. A

kurzus során annak a kérdésnek szegődünk a nyomába, miként vált a politikai

propaganda szolgálatába fogadott művészet önálló jelenséggé. Miként vált a kép egy

le nem írt történet képi értelmezésévé. (Rendhagyó esztétika)

BBN-ESZ-402.29 Pálfalusi Zsolt:

Színpadra állított festmény – elítélt, megvetett, kiátkozott

műalkotások a 20. században G, 2ó

Időpont: kedd 18-19.30 MUK 39.

A Szűz imája című elégikus zongoradarab szerzőnőjének korai halálát neves kortárs

zeneszakértők üdvözölték. Ezzel szemben az „öngyilkosok dalát”, a Szomorú

vasárnapot soha senki nem akarta betiltani és senki sem kívánta szerzőjének halálát.

A példa elgondolkodtató. Miként létezhettek olyan ártalmatlan műalkotások,

melyeknek alkotóját gyilkosokkal helyezték egy sorba és miként létezhettek olyan

alkotók, akiknek alkotásait éppen erkölcsöket romboló káros hatásuk miatt állítottak

ki mintegy „pellengérre” – akaratlanul is óriási hírnevet szerezve ez által nekik. A

kurzus során több ilyen incidens alkalmával bemutatott alkotásokból fogunk

szemezgetni – kezdve az 1939-ben a náci uralom idején Münchenben megrendezett

Entartete Kunst képeivel és folytatva olyan kortárs művészek műveivel mint Toscani

vagy Serrano. (Rendhagyó esztétika)