Esztétikai alapfogalmakRoger Scruton

Negyedik előadás

A természeti szépség

Természetvallás

• 18. szd-ban a szépség – a természet szépségeként merült fel a filozófiában

• Árkádiai hagyomány – antik idill

• A vallás helyét is a természet kezdi átvenni

Egyetemesség

• A szépség – egyetemes elvként érdekes a filozófia számára (Shaftesbury, Kant)

• Ember racionális lény: tehát van ízlése

• Kant szerint az átlagember nem a művészetben, hanem a természetben találja meg a szépséget

A szépség: egyedi• Kantnál: növények,

virágok, madarak és halak a szépek

• Elődei: Addison, Hutcheson: tájkép és látványok

• A különbség alapja szemléleti: Kantnál szépség egyedi objektumokhoz kötődik

• A tájkép szétfolyik• Élő organizmusok: eleve

körülhatároltak

Egyedi vs világszerű

• Egyedi organizmusok: objets trouvés: talált tárgyak

• Mint az ékszerek – szépségük magukból árad

• Szimmetria, egység, forma

• Tájkép: nyitott, grandiózus, világszerű

Szépség: haszonelvű vagy kontemplatív?

• A 18.szdban természettel kapcsolatban két attitűd lehetséges: – haszonelvű– kontemplatiív

• Ez utóbbi csak akkor lehetséges, ha nem ellenséges erő már a természet

A természetelvűség marxista kritikája: Lukács, Deleuze,

Bourdieu, Eagleton• Shaftesbury, Kant: burzsoá ideológia• Így akarják a polgári értékeket egyetemes

értékként feltüntetni• Elfordulás a gazdasági realitásoktól – puszta és

öncélú esztétikai élvezet• Holott a kapitalista gazdaság kizsákmányol,

eszközként tekint• Ezt leplezi a természetre vonatkozó diskurzus

Az esztétikai – mint ideológia

• Igaza van a marxista kritikának – ha nem tudjuk igazolni a „esztétikai” fogalmát, csak ideológiaként - akkor az esztétikai ítéletnek nem lesz filozófiai talapzata - megkérdőjelezhető egyetemesség-igénye?

• Lehet, hogy csak a szubjektum belevetítéséről van szó? – ami adott történelmi korok velejárója?

Keleti felfogás

• De: a szépség fogalmával foglalkozott már:– Platón, Arisztotelész, Plotinosz– A szanszkrit Bharata– Confucius– Keresztények: Ágoston és Boethius,

Tamás, ma is– A keleti gondolkodásban és művészetben

is jelen van a természeti táj szépsége– Ha igaza lenne a marxistáknak: meg

kellene mutatni, hogy akkor milyen az ideológiailag semleges esztétikai beállítódás

Kant a természeti szépről

• Kant: a természeti szép – nem alkotott, hanem talált

• Kant megkülönböztetése: Szabad szépség – függő szépség(nem fogalmi) (előzetes fogalomtól függ)

• A természeti szép értékelése – az ember sajátossága, mindenkire egyaránt érvényes

• Csodálattal tölt el bennünket• Jelentést keresünk általa a világban – otthonosság

érzetét kelti bennünk – jó helyen vagyunk itt

A természeti szép metafizikája

• Formái lehetnek különbözőek: magával ragadó, vagy az odatartozás érzését kelti

• Megerősít létedben – ennek van egy metafizikai rezonanciája

• A külsőt belsővé teszi ez a tapasztalat

(pl. emlék)

• Lásd: Rilke Duinói elégia

Rilke: A kilencedik elégiaMégis a vándor a csúcsról a völgybe kezébennem valamely mondhatlant hoz le nekünk,  maroknyi földet,de a tiszta, kiküzdött szót, a kék meg a sárgaenciánt. Mi talán csak azért vagyunk itt,hogy nevet adjunk: Ház, Kapu, Híd, Korsó, Gyümölcsfa, Ablak -s tán: Torony, Oszlop... - ámde kimondani, értsd meg,mondani úgy, ó, mint ahogy azt bensőleg a dolgokmég sose vélték. ..

S nem ezt akarod-é, Föld? azt, hogy újraszüless bennünkimmár láthatlanul? - Nem álmod-e az, hogy egyszerláthatatlan légy? Ó, Föld: nem látható már?!Sürgető feladatod nem az átlényegülés-e?

Természet és művészet

• A tájkép szépségét sokszor – az emberi megművelés adja

• Wordsworth:„Mert megtanultam másképpen nézni a Természetre, mint a gondtalan ifjú; s kihallom belőle az emberiség csöndes, bús zenéjét:" (Szabó Lőrinc fordítása)

Constable festménye

A természeti szép természete

• Emberi tenyésztés eredménye //műalkotás

• Különbség: nem keresünk benne jelentést

• Tőlünk való függetlensége, önállósága a fontos

Az angol táj• Allen Carlson és Malcolm

Budd szerint:• Természeti szép – ha nem

emberi termékként tekintünk rá

• A tájképben azonban: emberi életmód, otthonteremtés vágya

• Ennek még akár szellemi jelentősége is lehet

• Ezt írja meg: John Clare, Paul Nash és Ralph Vaughan Williams

Esztétikum és tudomány

• Eredeti szándék nem esztétikai – bár az ízlés kétségtelenül közreműködött kialakításában

• Természetnek – része az ember is – ezért ez is természetes még• Esztétikai érdeklődés – vezet el a természettudományos érdeklődéshez• De itt – a látszat a fontos – ebből fakadnak érzelmi benyomásaink• Emberi arcon sem a koponyákat és az izmok ízesülése érdekel• Hanem a megtestesült személy • A madárdal az ornitológusnak – területbirtokló funkciót jelez• Számunkra: melódia• Ezt sem a madár, sem az ornitológus nem így érzékeli

Az esztétikai tapasztalat fenomenológiája

• A természeti szépség tapasztalata – intencionális megértés (szemben a tudományos tapasztalattal)

• A természetre irányul érdeklődésünk, ahogy tapasztalatunkban megjelenik

• Saját hozzá való viszonyom is fontos része e tapasztalatnak

• Egy táj épp akkor megjelenő, esetleges képe – ehhez van viszonyom

• Szemben a műalkotással – nem a szemlélet számára készült, csak magát jelenti, nincs „lekerekítve”, és folyamatosan változik

• Mindenkinek lehet a természeti szépről esztétikai élménye – még ha kevesen is tudják kifejezni

A fenséges és a szép

• az esztétikai fogalmak– nem pontosan meghatározottak – alakul a jelentésük

• Nem csak egy tárgyról szólnak, hanem tárgyhoz fűződő viszonyunkról

• – találkozás: alany-tárgy viszony • Edmund Burke: A fenségesről és a szépről, 1756• Kétféle viszony a széphez – egyiknek a szeretet, másiknak

a félelem az alapja• Szépség: harmónia, rend – otthon érezzük magunkat• Fenséges: hatalmas, erős, félelmetes méltósága a

természeti világnak• Mindkettő kiemel a hétköznapok világából – vagyis

esztétikai tapasztalat

A táj léptéke

• Ember számára otthonos, belakott táj

• Vs az emberhez képest aránytalan mértékű hegyek

• De a félelmetes látványban is van esztétikai élmény: saját gyengeségünk tudata – erőt ad (Kant szerint)

A festői tájkép • A természeti

szépre vonatkozó irodalom – sovány és hiányos – csak útikönyvek vannak

• Tájkép-kertészek műve érdekes lehetne: pl. William Kent és Capability Brown

• A festői fogalmának kialakulása

Táj, festészet és építészet

• Tájkép-művészet: Emberi alkotás + természeti táj

• Eredet Campagna, ahogy Poussin és Claude látta – lásd Claude-üveg

• Konvex-tükör• Építészek – romokat építenek• Klasszikus mintákat

követnek• Épület – mindig része a

tájnak – ma is építészeti előírások védik a tájat

Szándékolatlan szándékoltság

• A természet tárgyaiban ilyenfajta szándékoltságot mégis észlelünk

• Saját magunkról is meg tudunk valamit, és a világ rendezettségéről és finalitásáról és teleológiájáról

• S bár bel-földön vagyunk, s a part         oly messze, szél elállt,lelkünk látja az örök tengerárt,         mely idehajt,       s mely tovább fog sodorni majd,s látjuk a parton gyermekek raját,s halljuk a hullám örök moraját. (Wordsworth)

Kant a természeti szép moralitásáról

• Kant: természeti szép: szimbólum – a moralitásé

• Aki fogékony a természeti szépre – morálisan jó beállítódású

• Egyetért vele Johnson és Rousseau is• Ma is elfogadható (aki a virágot szereti…) –

bár nehéz mellette érvelni

Még sem érdekmentes?

• Visszatér a szándékoltság, érdek és gyakorlati racionalitás?

• Épületben: funkció, • emberi szépségnél: vágy, • Művészet: művész szándéka• Természeti szép: szándékolatlan szándékoltság• Teológia alapkérdése: mindez a szép miért van? • Kinek a szándéka ez?• Szép // szent

Babits Mihály: Esti kérdés

• Midőn az est, e lágyan takarófekete, síma bársonytakaró,melyet terít egy óriási dajka,a féltett földet lassan eltakarjas oly óvatossan, hogy minden füszállágy leple alatt egyenessen állés nem kap a virágok szirma ráncots a hímes lepke kényes, dupla szárnyánnem veszti a szivárványos zománcot

• csupa szépség közt és gyönyörben járvánmégis csak arra fogsz gondolni gyáván:ez a sok szépség mind mire való?mégis arra fogsz gondolni árván:minek a selymes víz, a tarka márvány?

• miért nő a fü, hogyha majd leszárad?miért szárad le, hogyha újra nő?