Escher Károly nyolc képe az OSZK kiállításán

ESCHER K ÁROLY (1890–1966) a legjelentősebb huszadik századi magyar fotóriporterek egyike volt. Él etművén ek jelen t ő s részét – mintegy 80.000 felvételének negatívját – 1956 májusában eladta az Országos Széchényi Könyvtárnak. A gazdag életmű feldolgozása az utóbbi években kezdődött meg. Es cher egé sz pá ly áj át me gh atá rozta kap csolata a hazai filmgyártással: 1916-ban nekivágott a filmoperatőri szakma elsajátításának. Egyik könyvében így ír erről: „…1916-ban vált tudatossá bennem, és érlelődött meg az elhatározás, hogy az ak kor in dul ó fil mgy ártáshoz kap cso lódo m. Miért ne? Jó f ot ográfus voltam, és át lagon fe lüli tech ni kus, úgy ér ez tem, hogy e ke tt ő s tudás bi rt okában jó fi lmoperat őr lehe tek. ” A Frö lich Já nos és Fodor Aladár hírlapírók által alapítot t Ki nori po rt nev ű vállalat munkatársa volt, 1919-i g a heti híradók operatőre. Később az Astra filmgyárnál is dolgozott. Tizenkét évet töltött a magyar némafilm világában, miel őtt 1928-ban az Est-lapok fotóriportere le tt. Tö bb mint tíz játékfilm operatőre volt. Fotóriporterként számos tudósítást készített és adott közre a színház és a film világából; 1939-től dolgozott a Film Színház Irodalom című képes újságnak is. A filmkészítés soha nem múló élménye volt: az ötvenes években könyvtervet állított össze „A magyar film története. A magyar filmgyártás hőskora” címmel. Sajnos ez a kötet nem valósult meg. Bemutatónkon néhány olyan képet láthatnak tőle, amelyek az 1950 előtti magyar filmgyártás történetéhez kapcsolódnak.

Upload
orszagos-szechenyi-koenyvtar
Category

Documents
view
43
download
0

Embed Size (px):

description

A kiállításon nyolc kép a Fénykép- és Fotóművészeti Tár Escher Károly-gyűjteményéből származik, ezeket Csillag Katalin, a Tár vezetője válogatta. Escher ugyanis a filmszakmából indult, több mint tíz film operatőre volt. Miután állást kapott a Pesti Naplónál, természetesen nem szűnt meg szívében a hely a film világa és a színészek számára. Magyar játékfilmek forgatásán készült fotókból válogatott tárlat látható az V. emeleti folyosón július 16-ig. A kiállítás a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény anyagából huszonöt fényképet mutat be, melyek közül a legkorábbi 1940-ben, míg a legkésőbbi 2006-ban készült. A felvételeken mások mellett Latabár Kálmán, Törőcsik Mari, Bara Margit, Garas Dezső, Makk Károly, Szabó István és Agárdy Gábor látható . A tárlat kurátora B. Müller Magda, a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény munkatársa, amely immár a Fénykép- és Fotóművészeti Tár része.

Transcript of Escher Károly nyolc képe az OSZK kiállításán

Page 1: Escher Károly nyolc képe az OSZK kiállításán

5/7/2018 Escher Károly nyolc képe az OSZK kiállításán - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/escher-karoly-nyolc-kepe-az-oszk-kiallitasan 1/2

ESCHER K ÁROLY (1890–1966) a legjelentősebb huszadik századimagyar fotóriporterek egyike volt.Életművének jelentős részét – mintegy 80.000 felvételének

negatívját – 1956 májusában eladta az Országos SzéchényiKönyvtárnak. A gazdag életmű feldolgozása az utóbbiévekben kezdődött meg.

Escher egész pályáját meghatározta kapcsolata a hazaifilmgyártással: 1916-ban nekivágott a filmoperatőri szakmaelsajátításának. Egyik könyvében így ír erről: „…1916-ban

vált tudatossá bennem, és érlelődött meg az elhatározás, hogy az

akkor induló filmgyártáshoz kapcsolódom. Miért ne? Jó

fotográfus voltam, és átlagon felüli technikus, úgy éreztem,

hogy e kettős tudás birtokában jó filmoperatőr lehetek.” AFrölich János és Fodor Aladár hírlapírók által alapítottKinoriport nevű vállalat munkatársa volt, 1919-ig a heti

híradók operatőre. Később az Astra filmgyárnál is dolgozott.Tizenkét évet töltött a magyar némafilm világában, mielőtt1928-ban az Est-lapok fotóriportere lett. Több mint tíz

játékfilm operatőre volt.Fotóriporterként számos tudósítást készített és adott közre aszínház és a film világából; 1939-től dolgozott a Film Színház

Irodalom című képes újságnak is.A filmkészítés soha nem múló élménye volt: az ötvenesévekben könyvtervet állított össze „A magyar film története. A

magyar filmgyártás hőskora” címmel. Sajnos ez a kötet nemvalósult meg.

Bemutatónkon néhány olyan képet láthatnak tőle, amelyek az1950 előtti magyar filmgyártás történetéhez kapcsolódnak.