Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 13

Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 13Revista Restauratorilor Maghiari din Transilvania 13

Lektorálták: Kissné Bendefy Márta Kovács Petronella Kriston László Menráth Péter Orosz Katalin

Fordítók: András Tihamér Benedek Éva Farkas Irén Guttmann Márta Ilyés Sándor Nyárádi Zsolt Róth András Lajos Chris Sullivan Szász Erzsébet Tövissi Júlia

Románnyelvilektorálás: PopCălin Raluca Dumitrescu Cristi Ispas Olimpia Coman Sipeanu Iulia Teodorescu

Címlapterv: Biró Gábor

A borítón: Részlet a veszprémi Bíró-Giczey ház barokkfalfestéséből

© Minden jog fenntartva

Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 13

Alapították:Károlyi Zita

Kovács Petronella2000

Felelőskiadó:Miklós Zoltán

©HaázRezsőMúzeum,2013Székelyudvarhely–535600RO,Kossuthu.29.

ISBN978-606-8445-04-5

Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 13

Szerkesztette:Kovács Petronella

2013

A konferencia és a kötet támogatói:

Magyar Nemzeti Múzeum

MagyarKépzőművészetiEgyetem

5

Tartalomjegyzék

InmemoriamT.BruderKatalin ................................................................. 7 Pro memoria Katalin T. Bruder ............................................................. 127

NyárádiZsolt Bögözközépkoritemplomaéstemetője................................................... 9 BisericaşicimitirulmedievaldelaMugeni .......................................... 129

Kiss Lóránd A bögözi református templom falképei .................................................. 18 PicturilemuraledinbisericareformatăMugeni ................................... 135

BónaIstván Gyengédrestaurálás.Aminimálisbeavatkozás–maximáliseredmény elvénekalkalmazásaegybarokkfalfestmény-cikluson.Aveszprémi Bíró-Giczey ház barokk falfestéseinek feltárása és restaurálása ............ 22

Restauraredelicată.Aplicareaprincipiuluiintervențieminimă –rezultatmaximpeuncicludepicturămuralăbarocă.

Decapareașirestaurareapicturilormuralebarocedincasa Bíró-GiczeydinVeszprém ...................................................................... 138

KürtösiBrigittaMária Eredeti(és)másolat.Rómaimozaikpadlómásolatkészítése éseredetijénekvizsgálatai.VillaRomanaBaláca................................... 34

Copieoriginală/Originalșicopie.Efectuareacopieiuneipardoseli demozaicșianalizaoriginalului.VillaRomanaBaláca ...................... 146

GuttmannMárta Festettfelületekszerveskötőanyainakvizsgálatagázkromatográfiávalkapcsolt tömegspektrometria (GC-MS) által........................................... 47

Analizamaterialelororganicedinsuprafețepictateprin cromatografiedegazecuplatăcuspectrometriedemasă(GC-MS) ..... 154

Domokos Levente – Galambos Éva – Sajó István KutatásieredményekafiatfalviUnitárius-ReformátusKözösTemplom egyik kazettájának restaurálása kapcsán.................................................. 59 TavanulcasetatdinBisericaComunăReformată-Unitariană,

oraşulCristuruSecuiesc,satulFiliaş.................................................... 162

SorZita „Amitapad,azragad”–nyomásérzékenyragasztóanyagokvizsgálata és eltávolításuk a restaurátori gyakorlatban ............................................ 73

„Ceseaderă,seșilipește”–investigareașiîndepărtareaîncadrul restaurăriiasubstanțeloradezivesensibilelapresare ......................... 171

Beöthyné Kozocsa Ildikó – Kissné Bendefy Márta Érdi Marianne – Orosz Katalin Apergamenésacserzetlenbőrfelépítése,viselkedése,károsodása aműtárgyrestaurálástükrében................................................................ 85 Structurapergamentuluişiapieliinetăbăcite,calităţile

şidegradărilespecificealeacestora,dinpunctuldevedere alrestaurăriiobiectelormuzeale ........................................................... 179

6

Beöthyné Kozocsa Ildikó – Kissné Bendefy Márta Érdi Marianne – Orosz Katalin Pergamenbőléscserzetlenbőrbőlkészülttárgyakrestaurálásának lehetőségei,akezeléshatásaaműtárgyakra............................................ 99 Posibilităţilerestaurăriiobiectelordinpergamentşipielenetăbăcită;

consecinţeletratamentelorderestaurareasupraobiectelordeartă .... 189

PuskásKatalin Kísérletavörösbomlásosbőrkezelésére,avagyepizód egy19.századifotótartómapparestaurálásából.................................. 119

Experimentpentrutratareapieilorafectatede“descompunererosie”, sauunepisoddinrestaurareauneimapefotodinpiele, secolul al xix-lea .................................................................................. 207

Abstracts................................................................................................ 215

ErdélyiMagyarRestaurátorokXII.TovábbképzőKonferenciája Arésztvevőkcímlistája.......................................................................... 224

HaázRezsőMúzeum–HaázRezsőAlapítványkiadványai................. 227

7

IN MEMORIAM

BúcsúztatjukaFerenczyNoémi-díjasT.BruderKatalint,aMagyarNemzetiMúzeumvoltmunkatársát, főrestau-rátorát,valamintMűtárgyvédelmifőosztályvezető-helyet-tesét.Aművészeti élet jelentős személyisége, aMagyarAlkotóművészekOrszágosEgyesületénekelnökségitag-ja,arestaurátorszakágvezetője,aMagyarKépző-ésIpar-művészekSzövetségénektagja,aWarthaVinceKerámia-művészetiAlapítványkurátoravolt.

Szakterületénekfejlődésétnyomonkövető,azújtech-nikákat,technológiákatelsajátítóéstovábbadóalkotó-éskutató,elévülhetetlenérdemeketszerzettakortársmagyarprofesszionálisrestaurátor-éskerámiaművészetterén.

VallottaŐisWarthahitét,miszerint„hazánk zászlaján aháromszínaművészet,atudományésaziparjelképe”.

Emlékkiállításokszervezője,művészetitáborokokta-tója. Kolozsváron, Temesváron, Székelyudvarhelyt ren-dezettkonferenciákéstovábbképzőkszeretettéselismertelőadója.

Emlékétmindvégigmegőrizzük.

1943–2013

9

A12.századfolyamánkeletkezettBögözaNagy-Küküllőmenti udvarhelyi és a székelykeresztúri medencék közötti kisebbBögözi-medencébenhelyezkedikel (1.kép).Aré-gészeti kutatások szolgáltatta hullámvonaldíszes fazekak és cserépbográcsok mellett1 szintén a korai alapításra utal elne-vezése.FerencziIstvánabügüzszóbólszármaztatja,ame-lyet szerinteabesenyőkhasználhattak, ígya faluelső te-lepeseitisennekanépcsoportnaktulajdonította.2Azújabb,főkéntantropológiaikutatásokjelentősmértékbenmódosí-tottákafaluéstágabbértelembenUdvarhelyszék12.száza-dilakóinaketnikaijellegétérintőismereteinket.3

Az 1333-ban először említett templom4 a Nagy- Küküllőbaloldaliteraszántalálható,keletrőlaKányádipatakhatárolja.

A gótika jegyeit magán hordó templom a kisebb átalakításokatkövetően is jelentősmértékbenmegőrizteközépkori jellegét, mely az egyik legszebb és legláto-gatottabb Küküllő menti egyházi épületek közé emeli.Annakellenére,hogyatemplomnakkiemeltszerepevanaműemlékek között,mégis igen keveset tudunk annaképítési fázisairól, kezdeteinek pontosabb keltezéséről.Ezfőkéntannaktudhatóbe,hogynohaatemplomállóésláthatórészeitművészettörténészeksoravizsgálta,5 vala-hogy mindig elmaradt az épület felújításával járó régé-szetiésegyébirányúkutatás.

Aközépkori templomotérintőelsőfontosmegfigye-lések az 1865-ös felújítás alkalmával történtek, ugyanisekkorészleltékelőszörareformációtkövetőenlemeszeltészaki falon lévő falképeket.6 Ezeket 1898-ban HuszkaJózsefbontottaki,7 ellenben restaurálásukra nem kerülhe-tettsor,sőtmég1943-bansem,amikorDercsényiDezsőhelyszínivizsgálataitkövetőenkilátásbahelyeztekonzer-válásukat.

1966-banújabb felújításokatvégeztek a templomon,akkor is elmulasztva annak alapvető kutatásait, ellen-benatemplombelsőbentörténőpadlócserétkövetőenazakkorilelkész,VetésiSándorfeljegyzéseiésvázlatrajzaimindmáig értékes adatokkal szolgálnak. Megfigyelései

1 1960–1961 között a bögözi Vízlokon zajló leletmentő ásatás soránÁrpád-kori leletekre és lakóháznyomokra bukkantak, amelyekbőlfenékbélyeges fazekak és cserépbográcsok töredékei kerültek felszínre (Ferenczi1974.pp.166–169.).

2 Ferenczi1974.pp.172–173.3 Benkő2012.pp.65–67.4 1333itemdominicusdeBugussolvitXIIIbanales(MonVatI.115.).5 Entz1996.p.137.6 Afestettfalfelületeketazészakifalonlevőablakkicserélésekorészlel-

hették,amikorlevertékakörnyezetébenavakolatot.7 Csehély1898.pp.388–393.

szerint a mai templom gótikus szentélye helyén egy mére-teiben nem sokkal kisebb félköríves záródású románkori szentélyvolt.Kiderült továbbá,hogya szentélybenegykripta található, a hajóban mintegy fél méter mélység-benmegmaradtakőbőlkészítettgótikuspadló,valamintaddignemismertfaragványokkerültekelő,ezekmellettahajógótikusterrakottabordáinaktöredékeiis.8

Az 1990-es években a templom külső vakolatánakeltávolítását követően újabb középkori faragványokkerültekelő,amelyeketBenkőElekfényképesdokumen-tációbanörökítettmeg.

A templom célirányos kutatására és restaurálására 2009-benindítottakelegyprogramot.Ennekkeretébenazévfolyamánegyfőkéntépítészekbőlállócsoportfelmértea teljes templombelsőt. Ezzel párhuzamosan megelőzőrégészeti feltárásokra is sor került Sófalvi András vezeté-sével,melyazépítészetielőtanulmánykövetelményeinekmegfelelőentörtént.Aháromkisfelületűszelvény(egyika torony és a hajó környezetét és kapcsolatát vizsgálta adélioldalon,amásikkettőazészakioldalonasekrestyekülsőésbelsőfelületétkutatta)elsődlegescéljaatemp-lomalapfalainakstatikaivizsgálatavolt,valamint infor-mációkatszereznialelőhelyrétegtanáról,állapotáról.

A rövid ideig tartó kutatás a kisméretű régészetifelületek ellenére is számos új információval szolgált.A dél-nyugati részen nyitott szelvényben sikerült kimu-tatni,hogyahajóésatoronyazaddigifeltételezéseknekmegfelelően szervesen egybeépült. A feltárt, mellékletnélküli,egymássalésatemplomdélihajófalávalszuper-pozícióbanlevősírokpedigrávilágítottakarra,hogyadélifal helyén korábbi temető volt, tehát lennie kellett egykorábbitemplomnak.Azészakioldalonpedigelőkerültek

8 AfeljegyzéseketésvázlatrajzokatVetésiLászlóaHaázRezsőMúze-umnak adományozta, összegzését említi Dávid 1981, 78, valamintSófalvi2010.p.31.

Bögözközépkoritemplomaéstemetője

Nyárádi Zsolt

1.kép. Bögözéstemplomaműholdasfelvételen.

10

agótikusfázistmegelőzősekrestyealapfalaiis.A14–15.századbanépítettfalalapozásaalatt,egyszinténazelsőtemplomhoztartozótemetkezésmaradványaikerültekelő(S-10).EnnekmellékletekéntkétS-végűhajkarikáttalál-tunk,amelyekatemetkezésta12–13.századrakeltezik.9

Aműemlékkonkrét felújítására2012-benkerült sor.Azépítészetitervekalapjánelsőlépésbenafalakkörnye-zetébőlazesővízeltávolításavoltacél.Ehhez,anyugatirészkivételévela teljes templomotkörülölelőárokrend-szer megásására volt szükség.A falak nedvességtartal-mának csökkentése érdekében ezt egy szintsüllyesztéssel egybekötöttterületrendezéskövetette.

A májustól októberig tartó régészeti feltárások számos új részlettel gazdagították ismereteinket Bögöz templo-márólésakörülöttelevőtemetőről.

Bögöz templomai

Arégészetikutatások,annakellenére,hogy teljességgela felújításnak és az ahhoz kapcsolódó munkálatoknak voltakalárendelveészömmelleletmentőszerepükvolt,10 jelentős új információkkal ugyan nem gazdagították azeddigikutatásokat,desokpontonkorrigálták,illetvealá-támasztottákazaddigészlelteket.

A korai (12–13. századi) temetkezések, amelyekreráépültamaisállóhajófalmind2009-ben,mind2012-benelőkerültek.Ezegyértelművétetteszámunkra,hogyléte-zikegykorábbi,valamikora12.századbanépített,amai-náljóvalkisebbtemplom,amelynekvisszabontottalapfa-laiteljesegészébenamaiépületbelsőbentalálhatók.

Ahajóészakioldalán, az5. szelvénybena templomépítési rétegei alatt feltártuk egy földbe mélyített épü-let (feltehetően lakóház) gödrét, amelynek északi szélétbontottukkiteljesen.Délioldaláraatemplomhajóészakifalaépültrá,nyugatirapedigagótikuspillér,keletifelea feltárt felületen kívül esett.Az objektum betöltésébőlszürkésbarna és barna, foltosra égett, apró kaviccsal éshomokkal soványított, lassúkorongolt fazekak töredékeikerültekelő,amelyekfelületénbekarcolthullámvonaléshullámvonal köteges díszítések voltak. Ezeken a faze-kakon kívül előkerült egy sötétbarna, homokkal, aprókavicsszemcsékkel soványított cserépbogrács perem- és válltöredéke,amelynekabelsőfelénégésnyomoklátha-tók(2.kép).Akerámialeletekmellettkismennyiségbenállatcsontiselőkerült,valamintegyhajkarikatöredéke.

Azépületmindenbizonnyalleégett,mivelabetölté-sébőlnagyobbmennyiségűpaticsotgyűjtöttünk,valamintazegészugyancsakszénfoltosvolt.Aleletanyagaalap-jánezazobjektuma12. századrakeltezhető.Azehheza korszakhoz tartozó kerámiák másodlagos helyzetben az egészterületenelőkerültek,ígynyilvánvaló,hogyatemp-lomotmegelőzőenegytelepülésrészletehúzódottapatakbalpartján,melynekrégészetianyagamegtalálhatóaleg-

9 Sófalvi2010.p.34.10 Csaka tervezőáltalkijelölt felületekenésmélységekigkutathattunk.

Ígypéldáulnemkerülhettekfeltárásraalegkorábbisírok.

korábbisírokbanis.Atelepüléselsőtemplomáróltárgyibizonyítékokkalegyelőrenemrendelkezünk,ugyanisazfeltételezéseink szerint teljes egészében a mai templom-belsőbenkeresendő,aholmindezidáignemvoltrégészetifeltárás.

Eztakorairománkoritemplomota13.századvégénteljesenelbontják,ennekalapjaibólsemmitnemhasznál-nak fel a következő templom építésekor. Erre utal leg-alábbis a jelenlegi épület egész hajótestén egységesen végigfutósárgásbarnapuhahomokkőbőlfaragottlábazatipárkány.Anyugati oldalon a hajó és torony illeszkedé-sénél 3–4 mmagasságig húzódó fal egyenetlenségébőlDávidLászlóaztfeltételezte,hogyazegykorábbitemp-lomfalfelhasználásábólszármazik.11

A14.századelejénugyanitt,arégihelyébeegynagy-méretű templom épült, feltehetően nyújtott félköríveszáródású szentéllyel, legalábbis erreutalnakaz 1966-osfelújításkor tett megfigyelések. Az alaprajzában mégromán kori templom az átmeneti kor jegyeit hordozza magán, ennek legszembetűnőbb példája a nyugati bejá-ratkapuzata,amelynekabelsőrészemégfélkörbenvég-ződött, külső hengertagos és vályúzatos profilú bélletepedigmárcsúcsívbenzáródik le.Az időközbenjelentőssérüléseket szenvedett faragvány leírását Orbán Balázs-nálmégpontosabbanmegtaláljuk.12 A hajó nyugati olda-lávalegyüttegytornyotisépítettek,amelynekkeletifalabeugrikamostanitemplombelsőterébe.Ezazépítményazegyiklegkorábbiszékelyfölditornyokközétartozik.

Ahajóbanadiadalívhezközelfeltehetőenkétmellék-oltárthelyeztekel,erreutalnakadéliésészakihajófalbabeépített szentségtartó fülkék. Az északinak egyeneslezárásavan,adélipedigmárcsúcsívbenvégződött,felsőharmadában kettéosztott, élszedett kiképzéssel, amelyszinténazátmenetistílusrautal.Acsúcsívesfelsőharma-dábanegyanjouliliomtalálható,13 amelyet Károly Róbert idejébenhasználtakdíszítőelemként.Azépítkezésrészle-

11 Dávid1981.p.86.12 Orbán1868.I.p.38.13 Szinténegy14.századrakeltezettAnjou-liliomtalálhatóNagygalamb-

falvagótikusszentélyébenegycímerpajzson(Dávid1981.p.215.).

2.kép. Árpád-kori kerámialeletek, 5. szelvény, 3. obj. (12. szá-zad).

11

tesebb kutatása egyben jó esélyt nyújt a két nagy közép-koriművészeti korszak, a románkor és a gótika közöttiátmenettanulmányozására,hiszenabögözialegépebbenmegmaradt templom, amely ebben a korszakban épült.A mellékoltárokat a 2012-es felújításkor a falkutatás során találtákmeg,környezetükvizsgálataegyértelművétette,hogyazoka templomfal építésével egy időbenkerültekbeépítésre.

A16. századmásodik felében festették felazészakifalon található falképeket,melyek Szent László,Antio-chiaiSzentMargitésazUtolsóítéletciklusaitábrázolják.

Szintén a 2012-es feltárások eredményei között kell megemlítenünk, hogy a templomtól dél-keletre egy,a mainál kisebb cinteremfal nyomait észleltük. Ennekbontásirétegétszürke,tömött,enyhénkeverthabarcsrö-göshumuszzárjale,errehordtákráagótikushajóbolto-zatánakomladékát(18.századeleje).Eztacinteremfalatvalamikor a gótikus átépítések során bontják le és kissé megnagyobbítvaépítettékújjá.Asekély(20–25cm)ala-pozású,75–80cmszélesfalnaknemlehetettkomolyabbvédelmi szerepe, egyalacsony, a felszentelt teret lezárófal volt csupán, amelyet elbontása után az újabb sírokszinteteljesegészébeneltüntettek.

Jelentősebb munkálatok a 15. század második felé-benkezdődtekújbólatemplomon,amikoragótikusízlésszellemébenteljesenátépítik.Feltehetőenelőszöraszen-télytbontottákle,éskissékitoldvaépítettékátsokszögzá-ródásban,gótikusmérművesablakokkal,támpillérekkel,kőbőlkészítettboltozatbordákkal,gazdagondíszítettbol-tozatzárókövekkel.Aszentélydélifalánakkeletirészénugyanekkor kiképeztek egy szamárhátíves ülőfülkét is.Újjáépítettékahajóésaszentélytalálkozásánállevődia-dalívetis,amelycsúcsívbenvégződik,éleitfaragottkvá-derkövekbőlraktákki.

Atemplomhajójánakátépítésemára16.századelejéretehető.Elbontjákatetőzetetésafalakatmegmagasítják,hogyelhelyezhetőeklegyenekaméretesgótikusablakok.A magasítás nyomai ma is jól láthatók a nyugati orom-falon.Adélioldalonegybejáratot isnyitottak,amelybepálcatagos, szemöldökgyámos ajtókeretet helyeztek,ugyanitt a románkori ablakot elfalazták.Amegmagasí-tott templombelsőt a szentélytől eltérően terrakottabor-dákkalboltoztákfel,aboltozatokellensúlyozásárapedighéttámpillértemeltek,amelyeketfeketeandezitbőlfara-gottpárkányzatokdíszítettek.Hasonlóanyagbólkészültakoronázópárkányis.

Azészakioldalraegysekrestyétisépítettek(3.kép),amelynekszinténszemöldökgyámoskőkerettelszegélye-zettbejáratavolt.Eztkövetőenazegész templombelsőtkőlapokkalborították.

Elbontották a korai cinteremfalat és helyette egy mélyebbrealapozottkerítőfalatépítettek.

Feltehetőenakkorméga templomot zsindellyel fed-ték.A2012-esfeltárásokbólkiderült,hogya16.századvégefelécserépfedéskerültatemplomra,ugyanisközvet-lenülagótikusépítésiszintutánirétegbenmártetőcseréptöredékekettaláltunk.

A reformációt követően a falu lakosai reformátushitre tértek át, így a kálvinizmus puritán szemléleténekmegfelelőena templombanlevőfalképeket lemeszelték.Az oltárokat és a szentképeket eltávolították és az egész templomotfehérremeszeltékle.

Areformációtkövetőenjelentősebbátalakításatemp-lomot nem éri még az 1661-es török betöréskor sem.Azakkoriegyházileltárakbólkiderül,hogyelviszikazon-ban a katolikus időkből fennmaradtmiseruhákat is.Eztpótolandó,rengetegszőnyegésterítőadományozástörté-nikazeztkövetőévekben.Furcsa,hogynemtalálkozunksemlevéltári,semrégészetiadatokkal,amelyekatemp-lomfelégetésétigazolnák,14 amíg ugyanekkor más udvar-helyszékitemplomokközülsokelpusztul,15ésakésőbbiegyházi vizitációk alkalmával készített jegyzőkönyvek-benmárújjáépítéskéntemlegetikafelújításukat.16

Aközépkoritemplomonazelsőkomolyabbátalakítá-sokata18.századelejénvégezték.Az1721-esvizitációromosantalálta,mindatemplomotmindacintermet,ésmivelamegyebírónemintézkedett,őt tettékezért fele-lőssé.17Ekkorelőszöraromladozóboltozatotszedtékleés cserélték ki egy StephanusFabritius és DanielPhilip által festett kazettás mennyezetre, amely a Borsai ésKordacsaládokpatronálásávalkészülhetettel.Azelbon-tott boltozat törmelékének egy részét a cinterem dél-keleti sarkábahordták,a2012-esfeltárássoránszámosborda-töredékkerültelőebbőlazomladékosrétegből.Eztköve-tőenkicserélhettékatetőzetetis,cserepekethelyezvefel,némelyiken az 1746-os évszám szerepelt. Az ásatásoksoránennekafelújításnakarétegeitazokonahelyeken,ahol a későbbi sírok nem vágták át, megtaláltuk, mégatemplomfalaktóltávolabblévőterületekenis.

Azújkorízlésnekmegfelelően,aszázadközepéretel-jesen átalakítják a templombelsőt. 1746-ban, a hajdaniszentély keleti felében két pilléren nyugvó orgonakarzatot

14 Egytűzvésznélnyílvánbeomlottakvolnaagótikusboltozatok.15 Forró2003.pp.22–34.16 HasonlóesetetláthatunkÉnlakán.(Kénosi–Uzoni2009.pp.445–446).17 „Feles ruinák találtatvánmindazTemplom,mindpenigaTzinterem

körül,minthogyazokreparatiojátaSz.EgyházBirájanemurgeálta,azholillettvolna,magabüntetődjékérette.”(LiberEccl.1715.p.232.)

3.kép. A felszínre került sekrestyék alapfalai a templom északi részén.

12

emeltek, amelyre Szabó János által készített aranyozottorgonakerült.

1748-ban Borsai Nagy István adományából egy újprédikálószékkelgazdagodottatemplom,1761-benszin-ténBorsaiésfelesége,EcsediÉvaanyugatioldalraegyszász mesterrel készíttette el a ma is látható csavart mell-védű, gazdagon festett karzatot, amely szász vonásokathordoz.Ugyanebbenazévbenkészülteladéliajtóis.18

1841-ben a fatornácos tornyot lebontották és meg-magasítva barokkos ablakokkal és díszítőelemekkel lát-tákel.Atoronymagasításazonbannemvártproblémákatokozott,mivelmagaatoronya14.századbanépült,ígyazalapozásanembírtaelatöbbletterhelést,ezértanyu-gati oldala süllyedni kezdett.Hogy az épület ne dőljönel,hatalmasvastagtámpillérekkelépítettékkörbe,ennekkövetkeztében a nyugati bejárat teljesen hasznavehetet-lennévált,ígyaztelfalazták.

Atoronymentőmunkálattalegyidőbenatemplomonis kisebb felújításokat végeztek: az északi falon UgronJánosné báró Györffy Ágnes adományából egy ablakot nyitottak,akkorbukkantakráazelfeledettfalképeknyo-maira,amelyetmajdaz1898-as javításokalkalmávalkiisbontattak.19

18 Dávid1981.p.87.19 Dávid1981.p.88.

A templom körüli temető tanúságai

A2009ésa2012-esásatásokmunkálataisoránösszesen225sírnyomaitdokumentáltuk,a12.századtólkezdve,egészena19.századig(4.kép).

Anyugatioldalkivételévelatemetőterületétegyenlőarányban kutattuk, így egyedi megfigyeléseket tet-tünk, annak használatával, működésével kapcsolatosan.Az árokrendszerrel végzett temetőkutatás során–habárrégészeti módszertanilag igencsak destruktív volt,ugyanis számos sírt csak részben sikerült feltárni – szinte mindegyik sírnál végeztünk rétegtani megfigyeléseket,melynekköszönhetőenazoklétrejöttétsokkalpontosab-bansikerültmeghatározni.

Atemplomotkörülvevőárokészakifelénekfeltárásasoránegynyolcméterhosszú,egymétervastagságúsáv-banjelentősmennyiségűembericsontraleltünk,amelyeta18.századfolyamánegyfelszámoltcsontházbólhord-hattakodaésáshattakújrael,egyoválisalakúgödörbe(5. kép). A másodlagos helyzetben levő csontanyagotösszegyűjtveamárfelhagyotttemetőbenújratemettük.

Számszerűsítve a feltárt sírok adatait kiderült, hogya századok folyamán a legintenzívebben a temető déli

4.kép. A2012-esrégészetifeltárásösszesítőrajza.

13

részét használták, ugyanis a feltárt sírok 43 százalékainnenszármazik(6.kép),azészakioldalról30%,akele-tirőlpedig27%.Afeltártsírok37%gyereksírvolt,63%pedig felnőtt.Eznyílvánnem tükrözihűenaközépkoriadatokat, hiszen köztudott, hogy akkoriban a gyerekha-landóságjóvalnagyobbvolt.Azadatokeltorzulásaannaktudható be, hogy az újkori sírok nagy gödrei, a kisebbgyereksírokat nagyobb arányban pusztították el,míg azújkorbanagyerekhalandóságmárjóvalkisebbmértékű,mintkorábban.

Ha századokra bontva vizsgáljuk a temetkezéseket,aztfigyelhetjükmeg,hogya12–13.századisírokatigentisztaföldbeástákbele,amelymégtartalmazzaa temp-lomotmegelőző települési réteganyagait.Ezeka sírok,mivel a járószintet nézve nagyon sekélyre, nagyjábólmintegyfélmétermélységbenásták,főkéntafalakmen-tén,védettebbhelyekenmaradtakmeg.Afeltártsírokcsu-pán7%-atartozottebbeakorszakba.Mellékletecsupánegynekvolt,a2009-benfeltárt10.sírnak,amelynekegyrészérekésőbbráépítettéka14.századisekrestyét.Ennekmellékleteként a koponyán két darab, ezüstből készültS-végűhajkarikáttártunkfel.

Asírokmegoszlásaatemetőterületéttekintveegysé-gesnekmondható.

A feltárt sírok 21%-a már a 14. században építetttemplom köré volt temetve. Ezeknek is sekély gödrükvolt, az előzőnél jóval kevertebb, jelentős mennyiség-bentartalmazotthabarcsrögöket,melyekazelsőtemplomelbontásakorésazújépítésekorkeletkeztek.Ezekasírokmindmellékletnélküliekvoltak,koporsónyomaitegynélsemtaláltunk.

Akéső-középkorisírokcsoportjamáragótikusépít-kezések utáni időből való. Ekkorra a gödrökmélyebbéváltak, a gótikus járószinthez képest -1,3, -1,4 méterigmélyültek.Betöltésükmársokesetbenagótikusépítke-zésekáltal elpusztított freskók töredékeit is tartalmazta.Erre a időszakrakeltezhetőa feltárt sírok24 százaléka,

melyek közül melléklete négynek volt. Az S-32-es sírcsontvázának jobb kezénél egy erősen korrodált vastár-gyat találtunk.Az S-35 sír csontvázának jobb kezébenegy II.Mátyásáltalbevezetett1516-os ezüstdénárvolt.A137.nőisírbanlevőelhunytbalkezénegyezüstgyűrűttaláltunk(7.kép).

A16.századbelisíroknálkezdtekmegjelenniakopor-sóstemetkezések.Ekkorzömmelmégácsoltésfaszegek-kelrögzítettkoporsókatkészítettek,ugyanisafeltárásoksorán nagyrészt csupán a koporsó deszkájának nyomaira bukkantunk,vasszegeketnemtaláltunk.

Akövetkezőnagyobbsírhorizontafejedelemség-ko-rára keltezhető. Ezekbe a sírokba már tetőcserép töre-dékek is kerültek, ami arra enged következtetni, hogyatemplomróla16.századfolyamánleszedikazsindelye-zéstéscseréppelfödikle.Ezeknekasíroknakagyakorimellékleteafémszállalszőttszövetű,bőrreerősítettpártavolt, hasonlót hat korszakbeli temetkezésnél észleltünk.Sajnos többségükben nagyon rossz állapotban maradtak meg,egyesesetekbencsupánafémesanyaglenyomatátsikerültdokumentálnunk.Ezekpontosabbmegismerésé-hez segítségünkre lehetnek az érmével keltezett, Telek-falva református templomában feltárt temetkezések,ahonnanhasonlódarabokkerültekelő.20

A144.sírbanapártamellettabalujjonegykarika-gyűrűtöredékeittaláltukmeg.

A17.századraa templomkörüli temetőnagyonfel-telik,21 ezért tőle keletre, aKányádi patak jobb oldalánnyitnakegyújat.22 Ennek következtében a templom körüli temetőhasználatalecsökkent,afeltártsírok13százalékakeltezhető ebbe az időszakra. Ekkor főként a vagyono-sabb,tehetősebblakosokelhunythozzátartozóittemettékide,amelyetalátámasztanakataláltmellékletek.

A 17. század folyamán a részben felhagyott temetőta18.századbanújraintenzívebbenkezdtékelhasználni.A feltárt 225 sírból 59keletkezett ebben az időszakban,amely az összlétszám 26 százalékát teszi ki. Ezekneka temetkezéseknek a közegészségügyi rendeletek értelmé-ben,kétméterkörülimélységevolt,23 betöltésük rendkívül laza,számosbolygatottrétegéssíranyagáttartalmazta.

Ezek a sírok eléggé rossz állapotúak voltak, csont-anyagukjelentősmértékbenfelszívódott.Sokesetbencsu-pán a koporsódeszka felső részét sikerült dokumentálni,acsontokbólhelyenkéntsemminemmaradtmeg.Ebbenazidőszakbankezdenekelterjedtéválniadíszítettkopor-sók,amelyeketkisbronzszegecsekkelszegélyeztek,afelsőoldalakatkülönbözőmotívumokkal,esetenkéntfeliratok-kal is díszítették. Bögözben 5 veretes koporsót tártunkfel,egyiklegépebbenmegmaradtvolta73.sírkoporsója(8.kép).Hasonlókoporsókacsíksomlyóiplébániatemp-lombanaSándorkriptafeltárásánáliselőkerültek.24

20 Nyárádi–Sófalvi2009.p.91.21 Magának a középkori temetőknek a felhagyásához és a köztemetők

kialakulásáhozlásdNyárádi2012.pp.7–45.22 Atemető1665-benmárhasználatbanvan.(LiberEccl.1664.)23 Hóman–Szegfű,1939.p.515.24 Botár2009.p.51.

5.kép. Atemplomészakirésze,bolygatottközépkoritemetkezé-sekegy18.századbanfelszámoltcsontházból(1.szelvény,északimetszet).

14

6.kép.Temetkezésekatemplom

délioldalán,5.árok,felszínésmetszetrajz.

15

A18.századisíroknálfőkéntaruházatkiegészítőele-meimaradtakmeg.A114.sírbanegyruhakapocskerültelő,a168. sírban rézgombok,a179. sírbanolyan,aprólemezből készült, a ruha jobb- és bal oldalára egyarántfelvarrott díszítés, amely a test felső részén a vállakmagasságábanékesítettearuházatot.

A S-85. gyereksírban egy gyöngyökből és drótbólkészített,ahomloktájáncsipkésszövettelkiegészítettpártamaradványaittártukfel.Acsontvázvállrészénélegyara-nyozottszövésűanyagkerültelő.Apártaegyfinom,jelen-legbarnaszínűszövetrevolt ráhelyezve,aspirálisanfel-csavarteredetilegkékszínűdrótbólkészültdíszekmellett,ellipszis alakúak is voltak, amelyekközét felfűzött fehérgyöngyöcskékkel töltötték ki.A párta jobb oldalán lévődrótrakékszínűgyöngyöcskékvoltakfelfűzve(9.kép).

A19.századból,annakellenéreistalálunktemetkezé-seket,hogyekkorramártilosvoltatemplomokközelébetemetkezni,25 ezek a feltárt sírok 9 százalékát jelentik.

25 1777-benléptekéletbeazokatörvények,amelyekkitiltottákatemplo-mokbólvalótemetkezéseket.(Hóman–Szegfű,1939.pp.517–519.).1876-banjelenikmegazatörvénykezés,amelykimondja,hogy„min-denközség11.kötelesegy,ahelyinépesedésiésegészségügyiigények-nekmegfelelő, kellőleg berendezett községi temetőhelyet fenntartani.E kötelesség alól csak az esetben engedtetik kivétel, ha a községbenegy vagy több felekezeti oly temető létezik, melyekben a temetkezés

8.kép. S-72koporsóveretek,részlet(18–19.század).

9.kép. S-85párta,részletek(18.század).

10.kép.Grafikonatemetőhasználatánakszázadonkéntimegoszlá-sáról.

7.kép. S-137ezüstgyűrű,részlet(16.század).

16

Ezek gödrei zömmel még mélyebbek voltak. Két sír– az 53-as és 60-as – jól példázza a családon belüli egy-másratemetkezést.AzeltemetettS-60-asnőcsontvázára,amelynek pártáját és ingjének gombjait találtuk meg,nem sokkal elhantolása után egy fiatalabb családtagottemettekrá.26

Ha a 225 feltárt sírt évszámokra lebontva százaléko-san rávetítjük a temető területére azt látjuk, hogy egyesrészeitadott időszakokbanintenzívebbenhasználták.Ígya 14–15. században nagyobb számban a templom délioldalára temetkeztek.A16. századbana feltárt temetke-zések55százalékátazészakioldalontaláltukmeg,afeje-delemség korában pedig zömmel a déli oldalt részesítették előnyben.Mivela18.századbanfőkéntakeletirészthasz-nálták(10.kép),ezenazoldalonsemmisültmegalegjob-banaközépkoritemető.Ittadél-keletisarkotleszámítva,amely elég közel esett a cinteremfalhoz egyáltalán nem maradtakmegközépkoritemetkezések(11.kép).

Asírokrészletesebbelemzéseegyedilehetőségetnyújttehátegyközépkoritemetőváltozásainak,használatánakmegismeréséhez, az előkerült csontanyag antropológiai

szabadsága biztosítva van”. Ugyancsak ennek a törvénynek a 117.cikkelyeszabályozza,hogya,,temetőhelyekfelállítása,nagyobbítása,vagybezáratása, továbbáa temetőkneka lakott házaktól való távol-sága,fekvése,körülkerítésesfávalbeültetése,végreasíroknagysága,mélységesegymástóltávolsága,akülönfélehelyiviszonyokésatalajminőségéhezképest”kellmegvalósuljon.(Hegedűs1913.p.331.).

26 Arégészetileletekjelenlegrestaurálásalattállnak.

elemzésébőlpedigmegtudhatjuk,hogyaközépkorilako-sok milyen munkákat végeztek, milyen betegségekbenszenvedtek,mindemellettszámosértékesinformációbir-tokába juthatunk a temetkezési szokásokról, azok fejlő-déséről,változásairól.A leletmentő feltárásokmindezekmellettkimutattákegykoraicinteremfalmeglétét,vala-mint egy, a templomot megelőző Árpád-kori településirétegjelenlétét,valaminta12–13.századitemetősajátos-ságaira és kiterjedésére vonatkozóan is számos kérdésre választkaptunk.

További kutatásokat igényelne magának a templom-belsőnekafeltárása,amelyközelebbvihetneakoraitemp-lomrészleteinekmegismeréséhez,ugyanakkora14.szá-zadi épület pontosabb keltezése jó kiindulási pont lehetne a románkor és a gótika átmenetének pontosabb székely-földimegismeréséhez.

11.kép.Középkoritemetkezésekacinteremdél-keletirészében.

17

IRODALOM

BENKŐElek(2012):AközépkoriSzékelyföld.I.Buda-pest.

BOTÁRIstván(2009):Kövek,falak, templomok.Csík-szereda.

FERENCZI István (1974):ANagyküküllőmentiBögözközségnekésnevénekeredetéről.In:ASzékelykereszt-úriMúzeumemlékkönyve.Csíkszereda,pp.165–182.

CSEHÉLYAdolf(1898):Abögözifalképek.In:Arhaeo-logiaiÉrtesítő,pp.388–393.

DÁVIDLászló(1981):AközépkoriUdvarhelyszékmű-vészetiemlékei.Bukarest.

ENTZGéza (1996):Erdély építészete a14–16. század-ban.Kolozsvár.

FORRÓAlbert(2003):Török-tatárdúlásokaXVII.száza-di Udvarhelyszéken. In:Areopolis.Történelmi és tár-sadalomtudományitanulmányok.3.HermannGusztávMihály–RóthAndrásLajos(szerk.)pp.22–34.

HEGEDŰSJános(1913):Protestánsegyháziközigazga-tásitörvénytár(1523–1913).Nagybecskerek.

HÓMANBálint–SZEGFŰGyula(1939):Magyartörté-net.IV.kötet.Budapest.

KÉNOSI TŐZSÉR János – UZONI FOSZTÓ István(2009):Azerdélyiunitáriusegyháztörténete.II.köt.Kolozsvár.

Liber Ecclesiarum… in Diocesi Udvarhellyiensi exis-tentium…opereetindustriamanuumMartiniP.Cser-nátflusipronuncminitriecclesiaeFarczádiensisanno1715.UdvarhelyiReformátusEgyházmegyelevéltára.

LiberEcclesiaeOrthodoxae inSedeUdvarhelyexisten-sisAnnoverbiincarnati1644.UdvarhelyiReformátusEgyházmegyelevéltára.

MonumentaVaticanahistoriamregniHungariaeillustran-tia.I.Bev.:FejérpatakyLászló.Budapest,1885.

NYÁRÁDI Zsolt (2012): Adatok az udvarhelyszéki köz-temetőkkialakulásához.In:Areopolisz.Történelmiéstársadalomtudományi tanulmányok. Kolumbán Zsu-zsánna–RóthAndrásLajos(szerk.)XII.Székelyud-varhely,pp.7–45.

NYÁRÁDIZsolt –SÓFALVIAndrás (2009):Régésze-ti kutatások a telekfalvi református templomban. In:KutatásokaNagy-Küküllőfelsőfolyásamentén.Mol-nár István Múzeum kiadványai 1. Szerk. KörösfőiZsolt.Székelykeresztúr,pp.107–117.

ORBÁNBalázs(1868):ASzékelyföldleírásatörténelmi,régészeti,természetrajzisnépismeiszempontból.Pest–Budapest.

SÓFALVIAndrás(2010):Arégészettanúvallomásaabö-gözi templomról – egy megelőző feltárás eredmé-nyei.In:CivilkezdeményezésekésműemlékvédelemaKárpát-medencében2010.pp.31–37.

Nyárádi ZsoltRégész,múzeológusHaázRezsőMúzeum535600 SzékelyudvarhelyTel.:+40-266-218-375E-mail:nyaradi@zsoltyahoo.com

18

A bögözi református templom falképeinek restaurálását az épület tervezett felújítása tette időszerűvé.A restau-rálásttöbbszakaszbanvégzettrészletesfalkutatáselőztemeg,melynekelsődlegescéljaafestettfalfelületekbeha-tárolásaésállapotfelmérése,illetveabefalazott,lappangóműrészleteklokalizálásavolt.

Afreskókat1865-benfedeztékfel,aszószéketmegvi-lágítóészakihajóablaknyitásakor.1898-ban,egyjavításalkalmávalújraelőbukkantak,majdaszékelyudvarhelyiFőreáliskolarajztanára,CsehélyAdolfkezdeményezésérefeltárásra kerültek. A falfestményekről Huszka JózsefaMűemlékekOrszágosBizottságánakmegbízásábóltöbbhelyszíniakvarellmásolatotésfényképfelvételtkészített.

Nem sokkal ezután „mivel semmi intézkedés nem tör-téntezideigazokfenntartásatekintetében,kéthavivára-kozás után újra bemeszeltettek…Az 1920-as évekbenújból előtűntek falképnyomok ameszelés alól, amelye-ketSzigethyBélaésKassaiF.Pál1930őszén–aSzentLászlólegendanyugatifalonlévőelső,ésazészakifal-ciklustzárójeleneténkívül–nagyobbfelületenkibontott.... 1943-ban Dercsényi Dezső, a Műemlékek OrszágosBizottsága részéről kezdeményezte a falképek helyre-állítását, azonbanaháborúskörülményekközöttFarkasTibor restaurátor1944-bencsakelkezdeni tudtaamun-kát,folytatásáranemkerülhetettsor.”1 A nyugati hajófal képeit1966-bantártafelVetésiSándorhelybéli lelkész.Ugyanőazészakifalonfutófakarzatotátköltöztetiadélifalraafestményekláthatóvátételeérdekében.

A falképek leírása

Az északi hajófalon három egymás alatti regiszter talál-ható.AlegfelsőregiszterenaSzentLászlólegendatöre-dékesképciklusa,alattaAntinochiaiSzentMargitlegen-dája,azalsó regiszterbenpedigazUtolsó Itélet látható,ez utóbbi egy későbbi kifestés eredménye.A falképekidőrendisorrendjeakövetkező:legelőszöralegfelsőre-giszter falképeikészültek el.Avarratoknemmindenüttegyeznek a jelenetek széleivel.A képeket balról jobbrafestették.A középső regiszter a felső után került meg-festésre,mindkettőfreskótechnikával.Azalsóregiszterfalképei részben freskó, részben szekkó technikávalké-szültek.Ezt támasztjákaláavizsgálatokeredményei is.Amint az a kutatás során kiderült és a régészeti ásatások isigazolták,ahajókülsőfelületétfalképekborították,me-lyekbőlmára a déli falon egy kis töredékmaradt fenn.

1 JánóMihály(2008).

(Azásatási anyagbanúgyadéli,mintazészakihajófaltövébenfreskósvakolatdarabokkerültekelő.)Adéli falfestéseatoronyfelületéreiskiterjedt.Ahajdaniszentélyköveit a jelenlegi későgótikus szentély falaiba építettékbe.Néhányfaragottkőfelületénfennmaradtakaközép-koriszentélykifestésénekszíntöredékei.

A felső regiszter

ASzentLászlófalkép-ciklusanyugatifalon,atoronyfal-felületén kezdődik, a nagyváradi várból való kivonulásjelenetével.A lovonülőkirálykezétkoronájához emeli(1.kép).

Akivonulásjelenetébenastilizáltváradivár,akivo-nulástjelzőkürtös,avárelőtttérdeplőalakokésazáldástosztó püspök alakja látható. A falfestmény bal széléna vakolatot elsimították, eldolgozták, tehát a képmin-

A bögözi református templom falképei

Kiss Lóránd

1.kép. SzentLászlólegenda:SzentLászlóbúcsújaVáradtól.Res-taurálásutániállapot.

19

denbizonnyalnemterjedttovábbdélfelé.Ajeleneteketnemválasztottákelegymástól.Afalképföldfestékekkelkészült (oxidvörös, okkersárga, szürke, fekete), fehér-ként meszet használtak. Az alakokat néhány vonallalhúztákmeg,azábrázolásnincstúlrészletezve.Akövet-kezőjelenetmárahajóészakioldalántalálható(2.kép).Ahajókésőbbi,gótikusboltozatamiattafalfestményekjelentősrészeelpusztult.Azészakihajófalelsőjeleneté-ből–afelvonulásból–csakazalsóharmad,mígakövet-kező, a kerlési csatát ábrázoló képnagyobbmértékbenmaradtfenn.Ezenalánytelrablókunalakjalátható,akiakirályfelényilaz.Akirályalakjanagyrésztelpusztult.A jelenet alsó harmadában elhullt harcosok és lovak ábrá-zolásaivannak.Akövetkezőazüldözésjelenete,melyből2 négyzetméteres felületmaradt fenn a lovak lábaival,nagyobb része a 18. században nyitott ablaknak esettáldozatul.Azablaktólkeletreabírkózásjelenetelátható.Ezennemcsakakirályésakun,hanemalovakisharcol-nak egymással.A következő, jelentősmértékben sérülttöredék a lefejezést ábrázolja. Lehetséges, hogy a fal-kép-ciklus eredetileg a diadalívre is átterjedt, demint-hogyaztagótikuskorbanátépítették,ígyafeltételezettrészelpusztulhatott.

A középső regiszter

Azészakifalnyugatisarkánálkezdődőközépsőregisz-terAntiochiai SzentMargit legendáját ábrázolja (3–7.kép).Amint az a vizsgálatokból is kiderült a középsőés a felső regiszter freskós vakolata azonos, tehát egyperiódusban készültek. Ez a megállapítás stilisztikaiszempontbólisérvényes.AzelsőjelenetenOlibriuspre-fektus alakja látható, akiMargit utánmeneszti szolgá-ját.AkövetkezőMargitOlibriusprefektuselévitetését

ábrázolja.Apefektusegylóhereíveszáródásúbaldachinalatttrónol.Aharmadikjelenetenazoszlophozkötözöttvértanút két katonaostorozza, a negyediken a kikötöttMargitotégőfáklyákkalkínozzák.Akövetkezőképazablakmiattrészbenelpusztult,deamegmaradtrészletekarra utalnak, hogy szintén a kínzás egyik fázisát ábrá-zolta.A hatodik jeleneten a kezén-lábán összekötözöttMargitotforróvízzelteliüstbemerítik.(Alegendasze-rintMargitimájáraangyalokoldozzákelaköteleket,éssértetlenülmászikkiavízből).AközpontijelenetenazimádkozóMargitlátható,fejefölöttkét,glóriásgalamb,ésegyszárnyasangyal,jobbjánegykatonaatüzettáp-lálja,balján imádkozó tömeg,mely tanújaacsodának.A következő a gonosztmegtestesítő sárkányon győze-delmeskedőMargit-ábrázolás,kétkezébenakeresztje-lével.AzutolsójelenetMargitlefejezése.

3.kép. Tisztításipróbákakézépsőregiszteren.

2.kép. Bögöz,azészakihajófal restaurálásközben.

20

Az alsó regiszter

Az alsó regiszter stilisztikai és készítéstechnikai szem-pontbólkülönbözikakétfelettelévőtől.Ejelenetekrész-letgazdagsága,aszínárnyalatokközöttifinomátmenetek(portrék)sokkalbiztosabb,gyakorlottabbkézrőltesznektanúságot.A falfestménynekbordóelőrajzavan.A test-szín és az arcok az itáliai trecento falképeihez hasonlóan zöldfölddelárnyaltak.Akékesháttérérzetétsötétszürkealapszínfelhordásávalésazerrefelfestettáttetszőfehérrelértékel.Afalképszíneifehér(mész),fekete,sárgaföld-színekszélesskálájaészöldföld.Azalsóregiszterjelen-tős részétegynagyszabásúUtolsó Ítélet jelenet foglaljael,melynekikonográfiaifelépítéseasepsikilyéni(Három-szék megye) unitárius templom déli hajófalának képeivel mutathasonlóságot.Anyugatifalsarokközelébenapár-tázatosfaltólövezettmennykapujalátható.AkisméretűkapumellettSzentPéteráll,ésamennybetódulókirályok,

királynék, papok, szerzetes és püspök alakok.Az első,feltehetőenegypápátábrázolóalakot,kezébenkeresztesegyházizászlót tartószárnyasangyalvezeti.Ajelenete-ketvékonyvörösvonalakválasztjákel.Akövetkezője-lenetahalottakföltámadásátábrázolja.Akétfelsősarok-ban a feltámadást jelző két, nagyméretű, trombitát fújószárnyasangyal,alattukkisebbangyaloknyitjákfölasí-rokfedelét.Akövetkezőjelenetetvízszintesvonalosztjaketté.Afelső részenhatapostolalakja,előttük térdeplőszárnyasangyal,kezébenKrisztusszenvedéseinekeszkö-zeivel(ArmaChristi).AzalsórészenköpönyegesMáriaábrázolás.Máriajobbjánálegykígyóéskétegymásmel-lettikör,azegyikbenanapésahold,amásikbanJónásjáthatóacethaltorkában.Máriabalkezénélglóriásnőalak(Mária?),akiamandorlásKrisztusfeléfordul.EregiszterközpontialakjaaszivárványontrónolóKrisztus,aJelené-sekKönyvénekleírásaszerint.JézusbaljánvalószínűlegJánosEvangélistatérdel.Akövetkezőjelenetszinténvíz-

4.kép. Antiochiai Szent Margit alakja aMargitlegendából,retusáláselőtt.

5.kép. SzentMargitmásikábrázolása,retusálásután.

6.kép. Angyal alakja a Szent Margit legendából. Restauráltállapot.

7.kép. RészletaSzentMargitvértanúságajelenetből.Restauráltállapot.

21

szintesenkétfeléosztott,fenthatapostollal,lentegyszár-nyas angyallal, aki amegkötözött elkárhozottakat tereliaLeviatánszájafele.ALeviatánelőttkis,glórianélkülialakegyelkárhozottmegmentésénfáradozik.Ajelenetetfüggőlegesvörösvonalzárja.AkövetkezőSzentDoroty-tya alakja egymásiknői szent társaságában.Ezt követiVeronika kendője Krisztus portréjával, Veronika alakjanélkül. Alatta egy kőkeretes, szentségtartóhoz hasonlófülke,mely a falkép festése előtt készült.2A következőjelenet egy koronás női szentet ábrázol,mivel hiányos,töredékes, csak feltételezzük, hogy Szent Ilona bizáncicsászárnőt.Azutolsójelenetenafalképtöredékességeésafelületet takarókoszrétegmiattrestauráláselőttmind-összeglóriásalakokkörvonalavoltészlelhető.

AzUtolsóÍtéletalattegymástmetsző,különbözőszínűkörökbőlállódíszítésmaradtfenn.Ezfeltűnőenhasonlíta homoródkarácsonyfalvi szentélyben talált díszítéshez.Ugyanakkor a karácsonyfalvi Szent László ciklus alattiképekabögöziUtolsóÍtéletfalképeivelhozhatókössze-függésbe.Adíszítősávalattarchitektonikuselemek–fél-körívesárkádok– töredékei láthatók.Afalképeketezena szinten a restaurálás előtt cementes vakolat borította,így nem lehetettmegállapítani, hogy, nem tudjukmeg-állapítani,hogyegynegyedikregiszterrőlvagyegyszerűdíszítésrőlvan-eszó.

A restaurálás ismertetése

Arestaurálás első lépéseként eltávolítottuka lábazati ce-mentes vakolatokat, szabaddá téve a töredékes lábazatifestést. Eltávolítottuk az 1943–44-es vakolattömítéseket,

2 HasonlóhelyenkerültelőfalifülkeSzékelyderzsen.

illetve a festett felületet részben takaró vakolat és meszelés-felületeket.Afestettfelületvizsgálatasoránmegállapítot-tuk,hogykárosodásánaklegnagyobbrészétakétegymásutáni szakszerűtlen feltárás okozta, sűrű ütés és kaparás-nyomok, karcolások sérülések tarkítják. E szakszerűtlenbeavatkozásoknakköszönhetően,afestettfelület15–20%-ahiányzik.Afeltárásközbenkiderült,hogyaz1943–44-esrestauráláskorakétfelsőregiszteralakjaitvörösfestékkel„kihúzták”,kontúrozták.Ezabeavatkozássokkalrajzosabbkaraktertkölcsönzöttafalképeknek.Amegtisztítottvako-latszéleket 1:2 mész-homok összetételű, anyagában szí-nezett habarccsal széleztük.A nagyobb vakolathiányokat1:3mész-homokarányúhabarccsalvakoltuk, több réteg-ben.Végsővakolatrétegkéntfinomhomokbólésmészbőlálló, anyagában színezett, visszakapart felületű vakolatotalkalmaztunk,melynek síkja az eredeti vakolat alatt 2–3mm-remaradt.Ezaszínében,felületébensemlegesvako-latmintegyháttérkéntszolgálatöredékesszélűfreskónak.A festett felületen belüli kisebb hiányokat szintbe tömítet-tük.Azesztétikaikiegészítéssoránafestéshiányaitvela-turatechnikávalretusáltuk,mígaszintbetömítettrészekettratteggio technikával, vonalkás retussal egészítettük ki.A retusáláshoz akvarellt használtunk, így a kiegészítésekvisszafordíthatóak,bármikoreltávolíthatókmaradnak.

A restaurálás eredményeképpen Székelyföld egyik legépebben fennmaradt falkép-együttese vált értelmezhe-tővé,ezáltalközkinccsé.

IRODALOM

DÁVIDLászló(1981):AközépkoriUdvarhelyszékmű-vészetiemlékei.KriterionKönyvkiadó,Bukarest.

JÁNÓMihály(2008):Színekéslegendák.SzékelyNem-zeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy – PallasAkadémia,Csíkszereda.

Kiss Lóránd Festő-restaurátorMarosvásárhelyTel.:+40-744-478-044E-mail:kisslori@zappmobile.ro

8.kép. Az üldözés jelenetének töredéke aSzentLászlólegendából.Restaurálásutániállapot.

9.kép. SzentLászlóLegenda:részletazüldözésjelenetéből.

22

Bevezető

Aközép-európaibarokkművészetkülönlegesfeladatokeléállítja a restaurátorokat.A falfestés e korban nemönállóműalkotás,hanemegy,ateljesbelsőtérrekiterjedőössz-művészetiegységegyikfontoseleme.Afestettarchitektú-rakeveredikavalódivalésegyüttműködikafestményekenábrázolt terekkel.Avalódiplasztikákatugyanúgyszínez-ték,mintazimitációkat.Azegyikfőcélaminélizgalma-sabb, érdekesebb illúzió előállításavolt.Haez az illúzióelvész,elvészaműértelmeis.Azazasérült,roncsolódottművek kiegészítésekor el kell érni azt, hogy az illuzio-nisztikusegységmegjelenjen,különbenahelyreállításnaknincsértelme.Ugyanakkor,amodernrestaurálásegyikfőalapelveazeredeti alkotásanyagábanvalómegőrzéseésteljeseredetiségébenvalóbemutatása.Eznemengedimegakiegészítésolyanmértékét,amimáreluralkodnaalátvá-nyon.Ekétszempontlátszólagellentéteegymásnak.1

A veszprémi Bíró-Giczey házban feltárt barokk fal-festés több helyen a helyreállíthatóság határáig meg-rongálódott az elmúlt századokban.Restaurátor csopor-tunk elsősorban konzerválási szemlélettel közelítettemeg a helyreállítás kérdését, de azon igyekezett, hogyaz esztétikai egység és az illúzió visszaállítását is meg-oldja. Ugyanakkor szigorúan ragaszkodtunk a restaurá-láslegkorszerűbbelveihez.Mivelajeleníráselsősorbana kiegészítés kérdéskörét tárgyalja, itt azt emeljük ki,hogyaretustakvarellel,visszafogottan,kizárólagatömí-tésekre és a hiányokra szorítkozva végeztük.A formaikiegészítések minden olyan esetben elmaradtak, aholalegkisebbkétségmerültfelarészletekkelkapcsolatban,illetve,amikorakívántillúzióenélkülislétrejött.Eredetifelületre csak a patinát kiegészítő lazúrok kerültek fel,ami a legszigorúbb elveknek is megfelel2(1–6.kép).

1 A2011.éviszékelyudvarhelyikonferenciánvitabontakozottkiafal-kép restaurálás egyes kérdéseiről, a kiegészítés, a retusálás illetvea rekonstrukciós festésmódjáról ésmértékéről. Ez vezette a szerzőtarra,hogyakövetkezőkonferenciánegyolyanrestaurálástmutassonbe, ami véleménye szerint alátámasztja a szigorúan vett restaurálástkövetelőkálláspontját.

2 Moraetal.1984.p.306.

A magyarországi műemlékvédelem kevéssé foglal-kozik a restaurálás technikai, szakmai kérdéseivel, úgytekintik, hogy az valami egyszerű dolog, amit a szak-emberekgondnélkülmegoldanak.Egyesfelügyelőkúgygondolják,hogyarestaurátornemtudhatsemmiveltöb-bet,mintegyjóiparos.Azsűrik,aszakmaivéleményekszintemindig a kiegészítés körül forognak, a restauráltművek megjelenését vitatják meg, ennek alapján ítélikmegarestaurátorokmunkáját.

A Bíró-Giczey ház és fontosabb falfestéseinek vázlatos ismertetése

Aveszprémivárbana18.századelsőfeléneklegjelentő-sebblakóházépítkezésevolt,amikorPadányiBíróMártonkanonok szomszédos építési telkek összevonása után fel-építetteföldszintesházát.Ebbenhatszoba,egynagyobbés egy kisebb konyha, valamint egy csűr kapott helyet.Azépületetkésőbbitulajdonosa,GiczeyIstvánkanonok1772-benalakítottaátemeletessé.Aföldszintesházatazalapfalakig lebontatta,majd ezeket az alapokat felhasz-nálvaépíttettefelazúj,emeletesházat.Akapuzárókö-

Gyengéd restaurálás

Aminimálisbeavatkozás–maximáliseredményelvénekalkalmazásaegybarokkfalfestmény-cikluson.

A veszprémi Bíró-Giczey ház barokk falfestéseinek feltárása és restaurálása

Bóna István

1.kép.Azebédlőazátvé-telkor,afalakon és a mennyezeten a korábban történt feltárásokkal.

23

véntalálhatóévszám–1780–valószínűlegazépítkezésbefejezésének időpontját jelzi.GiczeyIstvánőrkanonokhagyatékileltáraszerintazemeletiszobákakövetkezőkvoltak: hálószoba (a helyreállítás során használt jelö-lésszerintE04),szomszédosszoba(E03),ebédlő(E02),könyvtárszoba(E01).Enégyhelyiségbentaláltakbarokkfestéseket.3 Jelen cikk ezeknek a helyreállítását tárgyalja részletesen.

3 Részletes ismertetésük: G. Lászay Judit: Újabb adalék a veszp-rémi kanonoki házak feltáruló értékeihez.Beszámoló aVár utca 31.kutatásánakelsőszakaszáról.In:Kőkövön.DávidFerenc72.születés-napjára.SteinaufStein.FestschriftfürFerencDávid.Budapest2012.(Lászay2012);G.LászayJudit:KiállításvezetőaveszprémiSzaléziá-numfestettszobáihoz.Veszprém,2011.(Lászay2011)

Továbbifestésekiselőkerültekaházban.Aföldszin-ten jelenleg kávézóként ismert helyiség eredetileg lakó-szobavolt.Azottrészbenrestaurált,részbenrekonstruált,faburkolatotimitálókifestésa19.századmásodikfelébenkészült.A jelenlegibüfé–azelőbbihelyiségközvetlenszomszédja–akkoribanaházkonyhájavolt.Ittazablakfelőlioldalonegy19.századvégi,végtelentapétamustrásdíszítőfestés van, melyből a helyreállítás megbízójánakszándékaszerintkb.egynégyzetmétertállítottunkhelyre,atöbbit„újrafeltárhatómódon”visszatakartuk.

Alépcsőházmaláthatófestésealámpakörülirozettakivételével a megtalált 19. századi nyomok alapjánkészültrekonstrukció.Azemeletifolyosólépcsővelszem-ben lévőajtó-fülkéjében,a tupfolva festettvilágosbarna

6.kép.Azebédlő mennyezete arestaurálásután.

5.kép. Azebédlőmennyezete,átvételiállapota korábbifeltárócsíkokkal.

2.kép. Azebédlőamegtisztított,konzer-vált és kitömített oldalfalakkal ésarestauráltmennyezettel.

3.kép. Ugyanazasarokrestaurálásután. 4.kép. Azebédlőésakönyvtárszobaberendezve,azelkészültkiállítással.

24

felületenceruzávalírtfeliratkerültelő,amiegy20.szá-zadi felújítást regisztrál: EzenmunkátcsinálttaBujdosoMihályÉpítőmester1903April21dikén.A fülkét a fel-irattalegyüttrestauráltukésbemutattuk.Magaafelirataziparosoktüsténkedésemiattjelentősensérült.

Azemeletifolyosómennyezeténegyszerűilluzionisz-tikusornamentika-festéstárultfelaszobafestőkmunkájasorán.Ennekhelyreállításátmegnehezítette,hogyazipa-rosok a tiltás ellenére leglettelték a maradványokat azok dokumentálásaelőtt.Olyananyagothasználtak,amitmárnemleheteltávolítanianyomokjelentőskárosításanélkül.

Aföldszinten,azutcaifrontonkéthelyiségbenmarad-tak egyszerűbb díszítőfestés-nyomok a mennyezeteken.Ezeketahelyreállítássoránromkéntőriztékmeg,amivelteljesenegyetértettünk.Azokatafestéseketéshelyreállí-tásokat,melyeknemazemeletinégyszobáhoztartoznak,akésőbbiekbennemtárgyaljuk.

A restaurált szobák bemutatása

Aházkülönlegessége,éstalánfőértéke,azemeleten,azépítéssel egy időben és egységes koncepció szerint ké-szültmagasszínvonalúszekkó-ciklus.MindegyikszobaúgynevezettGartenzimmer.Ezaztjelenti,hogyafalakata festő „megnyitotta”.Az illuzionisztikusan festett épí-tészetikeretekenátidilliszépségűtájakra,vagyparkok-ra láthatunkki.Amennyezetekenmindenütt az ég jele-nikmeg.Háromhelyiségbenmadarakat látunkazégen,adíszterembenvagymásképpebédlőbenpedigegytöbbjelentésű mitológiai jelenetet.A helyreállítás előtt ezekfestéseibőlcsakazebédlőmennyezetetűnhetettértékes-nek,mivel ott – ugyanbrutálisan átfestve–de jelentősfalfestményvoltlátható.Atöbbihelyiségbenésazebédlőoldalfalán fehér szobafestésvolt, amikor az épületet el-hagytaazelőzőtulajdonos.4

Előttünk kétszer – 2006-ban Felhősi István és KrálÉva5, 2009-ben Jeszeniczky Ildikó, Brutyó Mária ésLaurentzyMária–isvégeztekkutatásokatazépületben.Mindkétcsoportbarokkfalfestésekrebukkant.

Az első kutatásról tudomásunk szerint nem készült dokumentáció.Amásodik kutatás dokumentációja szer-zői jogokmiatt nemvolt számunkrahozzáférhető, azaznem használhattuk fel eredményeit. A kutató-ablakokazonbanottmaradtakahelyszínen, ígyapályázati sza-kaszban lehetséges volt azokat megfigyelni, elemezni.Ezelégségesnekbizonyultegyszakszerűrestaurálásitervkidolgozásához.

Azösszesolyanfelület,melyetszobafestőkfestettekle,erősensérültvolt.A„gondos”iparosokfestéselőttala-posan átkaparták a falakat, hogy ameglazult rétegektőlmegszabadulhassanak. A további kifestések alkalmávalismételtenátkapartákazösszesoldalfalat,egyrefokozvaakárosodásokat.Mivelamennyezetekenkevesebbátfes-

4 Lászay a festések ikonográfiáját részletesen ismerteti két (Lászay2011.,2012).

5 Lászay(2012)p.367.

téstvégeztek,azokállapotajobbvolt,mintazoldalfalaké.A díszteremmennyezetén lévő reprezentatív falfest-

ményt is többször javították, deminden esetbenművé-szek. Utoljára egy némileg giccses, a Római Iskoláraemlékeztetőteljesátfestéskészült,melyrőleddigsemmi-féleadatotnemsikerültfellelni.

A falfestések technikája

Azornamentikákésa„művészifestések”azonos–szek-kó–technikávalkészültek.Eztettelehetővé,hogytrom-pe-l’oeilelemeketalkalmazzanakaművészek.Ezaleg-nyilvánvalóbb talán az E03 jelű helyiségben, ami egya bent tartózkodót körülvevő pergolát ábrázol. A nézőmintegy belép a pergolába, melynek a szobát keretezőzöldrácsozatánmadaraktelepedtekmeg,növényekfutot-takfel rá.Mindezekapergolán túlikertelemei,ugyan-akkor természetes nagyságúak és illúziókeltőek. A fe-dettlugas,amögötteláthatóornamentikuselemek,tájakugyanannak az illuzionisztikus megjelenítésnek az alko-tórészeiéscsakakkornyújtanakegységesélményt,haazegészműtechnikailagisegységes.

A házban a barokk vakolatok színe majdnem teljesen fehér, mészkőzúzalék és mész keverékéből állnak. Eztsokkal szebben lehet simítani,mint a homokos vakola-tokat.Veszprémkörnyékénmaissokhelyenbányásznakmurvát,6amiezenavidékenavakolattermészetestöltő-anyagahosszúidőóta.

A Bíró-Giczey házban is nagyon szépen vakoltak,afelületeketgondosanlesimították.Eztaminőségetúgyérték el, hogy először durva szemcséjű vakolatot hord-tak fel, mintegy másfél-két centiméter vastagságban.A munkát szitált mészkőőrleményt tartalmazó meszesglettelfolytatták,vélhetőlegnedvesanedvesben(7.kép).Ezegészenfinomrasimítható,színepedigvakítóanfehérlehetett.Alétrehozottművekszempontjábólennekazértvolt jelentősége,mert aművészek igenaprólékos, rész-letgazdagfestményeketkészítettek,nagyonerőteljesszí-nezéssel,melyeketnem lehetettvolnaabarokkkorábbiidőszakaiban alkalmazott, durvára kiképzett felületekenmegvalósítani.

A festések az ajtók faragott keretének behelyezése előtt készültek.Az E01 és E02 helyiségek közötti ajtóelbontása után kiderült, hogy a glettréteg és a festésafábólkészültajtótokraisrátakar.Eztafelületetazépítésótavédteafaburkolat,ígyabontásutánláthatólettafes-téseredetimegjelenése.

A díszterem mennyezetén a vakolatot durvábbra ala-kították, mint az oldalfalakét. Itt nem találjuk meg azoldalfalakra jellemző glettet (8–9. kép). Valószínűlegabarokkos,azoldalfalaknálfestőibbenmegfogalmazott,vibrálóbbmegjelenésű figurális jelenethez szükség voltastrukturáltabbfelületre.

6 Például: Cseri murvabánya http://www.verga.hu, Kikeri, Kádártaimurvabányák,http://www.mbfh.hu.(2013.03.16.)Mindegyikbendolo-mit-murvátbányásznak.

25

A kompozíciókat ceruzával vagy szénnel rajzolták fel afalra.Azinfravörösfelvételekenezekelőtűntek(20.kép).

Az E02 szoba ablakbélletein meghúzták a középten-gelyt,ésmegrajzoltákafáslikésbetétekhatárait.Kiszer-kesztették az ovális képmezők középpontját. A bélletekalján a kopások miatt szabad szemmel is jól láthatóvá vál-takavastag,feketealárajzok.Szerkesztővonalakfigyelhe-tőkmegaholkerkartusainis.Amennyezetfiguráialattazinfravörösfotókonceruzaelőrajzokmutatkoztak(20.kép).Az alakokat szabadon rajzolta fel a művész, helyenkéntkisebbváltoztatásokismegfigyelhetők.7 A glettre a – dísz-teremmennyezetétkivéve–egyvékony,halványrózsaszínmeszelés,vagytemperarétegkerült.Akékészöldszínekalánemmindigfestettekrózsaszínt,alattukafelülettaka-ratlan,ezértfehérmaradt(7.kép).Azígyelőkészítettfelü-letrehordtákfelaszíneket.Afestésállaga,jellegzetességeiéskiemelkedőművésziszínvonalaalapjánlegvalószínűbb,hogykötőanyagkénttojástalkalmaztak.8

Adíszteremmennyezeténnemvolt előkészítő réteg,aláfestés.Adurváraeldolgozottfelületreegybőlazalap-színeket, az úgynevezett „halottszíneket” (Totenfarbe)vittékfel,errekerültekamodellálórétegek.Amennye-zetfestékrétegeivastagabbak,mintazoldalfalakéi.Festé-sük módja tökéletesen megfelel az egykorú európai gya-korlatnak.Azeredetit takaróelsőátfestésnagyon régenkészülhetett.Valószínűlegaházkésőbbilakóitzavarhattaajelenetegyik-másikkülönösjellegzetessége,elsősorbanSaturnusalakjánakmeztelensége.

7 Az infravörös felvételek a közeli infra tartományban készültek.Nagyobb teljesítményűkészülékkel valószínűleg több rajz leszmeg-figyelhető.Mivelafalfestéstseholnemfestettünkát,akésőbbivizsgá-latokatnemakadályozzasemmi.

8 Kötőanyagvizsgálategyelőrenemtörtént.

Afestőkigendrágapigmenteketishasználtak.Aper-golás szobában például a zöld festék malachit, amiveligen nagy felületeket borítottak be.9 Az összes helyiség mennyezetén alkalmaztak olaj-aranyozást, a hálószobá-banezüstözéstis.

A helyreállítás alapelvei

A helyreállítást a minimális beavatkozás – maximá-lis eredmény elve alapján végezte restaurátor csopor-tunk. Igyekeztünk minél kevesebb anyagot, vegyszert,

9 SajóIstvánröntgendiffrakciósméréseialapján.MTAKözpontiKémiaiIntézete.

7.kép. AzE03 jelű,pergolás szobaoldalfaláról, a feltárásután,a rózsaszínre és zöldre festett felület határáról vett minta kereszt-metszet-csiszolatának mikroszkópos felvétele. (UM-301 mikro-szkóppal, 8X-osobjektívvel, okulárnélkülkészült felvétel.)Alulanormál,feletteasimítóvakolatlátszik.Anyagukhasonló,töltő-anyagukfeltehetőlegugyanazakőpor.Asimítórétegtöltőanyagaazonbanaprószemcséjű,valószínűlegszitálássalállítottákelő.Köz-vetlenülavakolatonegyszintbenaligérzékelhetővilágosrózsaszínéshozzácsatlakozózöldmalachitrétegvan.Majd,későbbfestettrózsaszínrétegkövetkezik,amirátakarazöldre.Ezarétegfelépítésjellemzőazösszesoldalfalra.

8.kép. Az ebédlő mennyezetén az átfestett felhő festékrétegei-ből vettmintamikroszkópos keresztmetszet-csiszolata. (UM-301mikroszkóppal,8X-osobjektívvel,okulárnélkülkészültfelvétel.)Adurváraeldolgozottvakolat-felületennagyméretűkékpigmente-ketistartalmazórózsaszínfestékréteg,azonegyvilágosabbrózsa-szín,feltehetőlegmodellálórétegvan.Ezenegyvörösesbarnalazú-rosréteg,amifölöttegynagyonvékonyvilágos,szürkés-rózsaszínfestékréteg,majdfeketeszennyeződésrétegtalálható.

9.kép. Az ebédlő mennyezetén az átfestett égből vett mintamikroszkópos keresztmetszet-csiszolata. (UM-301 mikroszkóp-pal, 8X-os objektívvel, okulár nélkül készült felvétel)A durváraeldolgozott vakolaton nagyméretű, kék pigmenteket tartalmazó,rózsaszínes,közvetlenülrajtaegycsakkékpigmentekettartalmazófestékréteg van. Fölötte sötétszürke fedőréteg, majd egy nagyonvékony,világoskék,gyárielőállításúfestékrétegkövetkezik,ami-benolyan kicsik a pigmentek, hogy ebben a nagyításban nem isláthatók.Legfelülfeketeszennyeződésréteghúzódik.

26

munkafolyamatot alkalmazni.A festmények már eddigis rengetegkárosodást szenvedtek,nemakartuk továbbikockázatoknakkitenniaműveket.

A restaurátorok gyakran emlegetik, hogy a modernrestaurálásnakhitelesnekkelllennie.Ezakijelentésfél-revezető,mertmitisjelentahitelesség?Hiteleslehetegymásolat, vagy egy rekonstrukció is. Vannak, azonban,akikahitelességetúgyértelmezik,hogyolyanra alakítják afestéseket,amilyenekazokszerintükeredetileglehettek. Ezazonbannemfelelmegamodernelveknek.

Avalódicélaz,hogyfeltárjukésbemutassukazere-deti festést. Demit tekintünk eredetinek?A falfestésekaz elkészítésük utáni pillanattól kezdve elkezdenek rom-lani,károsodni,szennyeződni,patinázódni.Azátfestésektovábbikárosodásokatokoznak,ésakésőbbbekövetkezőfeltárássorániskeletkezhetneksérülések.Afeltárásutántöbbnyireegy„romot”kapunkeredményül,demégisezaz,amiamúltbeliművészkezemunkájábólránkmaradt.Nincsjogunkeztfelülbírálni,mégakkorsem,hatudjuk,hogynemazt látjuk,ésnemazta látványtfogjukhely-reállítani, ami aművész eredeti szándéka volt.Nekünka feltárt felületet kell kezelnünk, ezt kell érthetővé ésérzékelhetővétennünkalátogatókszámára.

A kiegészítés célja pedig az, hogy a nézőt segítseamegmaradteredeti,desérültfestésekmegértésébenésélvezetében.Mindigaháttérbenkellmaradnia,szolgálvaazeredetiműmaradványait.

RestaurátorcsoportunkVeszprémbenkonzerválás-tech-nikailag a legmodernebb, lehetőleg szervetlen anyagokhasználatát részesítette előnyben. Minden négyzetcenti-méterértmegküzdöttünk.Atisztításnálazvoltacél,hogyazösszesfennmaradtinformációtmegőrizzük,mégakkoris,haafelületeknemlesznekteljesen„tiszták”.Aretuso-katapatinásfelületekhezigazítottuk(1–4.kép).10

Ismertek azonban olyan esetek, ahol a beavatkozásoktúlzottak,ésafalakonmárnemazeredeti festett felületekdominálnak, hanem a restaurátorok „művészi” munkája,esetenkéntafeltártfelületekreiskiterjedőretusok,átfesté-sek.Pedighaahelyreállításvisszafogott,valóbanszakszerű,a látvány szinte automatikusan egységessé válik, hiszena feltárás után az adott helyiség kifestett falai még nem különböztekegymástól.Lekellszögeznünk,hogyarestau-rátor,amikoramúltegyemlékéndolgozik,nemlehetalko-tóművész,hanemalegnagyobbalázattalésszakszerűséggel„alkalmazottművészimunkát”végez,kötelesamúltbólránkmaradt alkotást teljes eredetiségében a nagyközönség elé tárniésajövendőgenerációkraátörökíteni.Azaz:arestaurá-tor tevékenységét a festmények kiegészítése során a modern műtárgyvédelmielveknekésnemaművésziallűröknekkellmeghatározniuk. Másrészt a restaurálás szabályai alapjánaretusnakatömítésenésnemmásholvanahelye.

Veszprémben,anégyszobábantízrestaurátordolgo-zott.Akollégákmagátólértetődőnekvettékazokatakor-szerű elveket, melyeket fentebb említettünk. Mindenki

10 Korábbanlétezettegyolyanszemlélet,hogyafalfestményeket„kicsittúlkelltisztítani”,mert„apiszokhoznemlehetretusálni”.

elfogadta,hogyazegymásbanyílónégyhelyiségnektel-jesen egységes szemléletet kell tükröznie, és fegyelme-zettenkövettearestauráláselőrekialakítottésegyeztetettelveit és gyakorlatát.Mindenki elfogadta, hogy a hazaiszokásnál sokkal visszafogottabb, a teljes eredetiségreösszpontosító,akonzerválástelőtérbeállítómunkátkellvégezni.A létrejött eredmény annak köszönhető, hogya kollégák egymáshoz alkalmazkodva, egymást támo-gatva és a kialakított koncepcióval egyetértve vettek részt a munkában. Szerző megítélése szerint a restaurátorokVeszprémbennemzetköziszinteniskiválómunkátvégez-tek úgy, hogy semmiféle önfeladástól nem szenvedtek,inkábbjogosanbüszkékvoltakazeredményeikre.

A lemeszelt falfestések helyreállítása

Aszobákatdiszperziósfestékkelfehérrelefestveadtákát.Ezalatttovábbi,nagyonerőskötésűfestékrétegekvoltak.Mind a négy helyiségben az összes kifestéskor átkaparták a felületeket, ezzel a szekkó technikával készült falfes-téseketsúlyosankárosították.Amennyezeteketritkábbanfestettékújra,ésszerencséreottnemvégeztekolyangon-dosmunkát,ezértazE01,E03ésE04jelűhelyiségekbena mennyezetek valamivel jobb állapotban kerültek elő,mintazoldalfalak.Azislehetséges,hogyamennyezete-ketkésőbbfestettékle,mintazoldalfalakat.

Akeményátfestésekhezjobbantapadtabarokkfestés,mintafalazathoz.Afeltárásnálezértaszokásostóleltérőeljárástalkalmaztunk.Azátfestésnagyjátszikévelóvato-sanlehántottuk.Afelülethezközvetlenül tapadóvékonyréteget ezután üveg-ceruza és speciális radírok segítségé-vel fokozatosanvékonyítva távolítottukel.A leghatáso-sabbaz„Inoxcrom”névenforgalmazottradírvolt,mely-rőlazüzletbensemmiféletájékoztatástnemtudtakadni.11 Ismeretlen eszköz alkalmazása rejthet bizonyos veszélye-ket, ittazonbanazeredményannyirameggyőzővolt,ésmásmódonnemtudtunkméghasonlótsemelérni,úgy-hogyvállaltukeztakockázatot. Afelületekpatinás,elvál-tozott,deeredetiinformációkathordozórétegeitmegtar-tottuk.Afeltárásadíszteremmennyezeténekkivételévelmindenüttígytörtént(10.kép).

Az előttünk dolgozó kutatók véleményünk szerinteltávolítottak olyanrészleteketis,amiketapatinarétegekmégjólláthatóanhordoztak.Azígymegkoptatottrésze-ketmeghagytukabbanazállapotban,ahogytaláltuk. Nem próbáltuk rekonstruálni a friss adatok alapján az elveszett motívumokat,mégakkorsem,habiztosantudtukmivoltott. Az általunk végzett konzerválás, restaurálás céljaa múltból ránk maradt alkotások minél teljesebb meg-őrzésevolt,nempedigagyakranemlegetett„esztétikai”vagy „művészi” szempont: azaz az „eredeti”, „hiteles”megjelenés visszaállítása, akár az anyagokban bekövet-kezőáldoztokáránis.Haeztaszemléletetsikerülneszé-lesebb körben elterjesztenünk, akkor valósulhatna meg

11 AzInoxcromcéget1942-benalapítottákBarcelonában.Azótaisvezetőírószergyártó.http.www.inoxcrom.com(2013.02.15.)

27

az,hogya feltárás soránaz információmaximalizálása,és nem egy gyakranmegalapozatlan, előzetes, ízlésbeliilletveszokásbelielvárásteljesítéselenneacél.

A radírozássalvégzett feltárás egybenkitűnőenmegistisztítottaafelületeket,deúgy,hogyazemlített,nagyinformációtartalmúpatinasértetlenülmegmaradt.

A feltárt falfestést 0,25%-os metilcellulóz többszöribeitatásávalfixáltuk.Ametilcellulóztalkoholésvízkeve-rékébenoldottuk.12

Az elvált vakolatrészeketVapo injekt 0,113 injektáló vakolattal rögzítettük.A vakolat javításait mész-homokvakolattalkészítettük.AzE03 jelű szobábanamennye-zetetegykorábbitűzésazutána–atetőszerkezetkároso-dásamiatt–hosszabbideigtartóbeázásjelentősenkáro-sította,aminagyonmegnehezítetteafeltárást.IttPorosilZTS14 szilikát-diszperzióval előszilárdítottuk, illetvevisszaragasztottukafalhozaporlóvakolatotésfestéket,csakezutánlehetettafestéstfeltárni.

A tömítések Cereplasztával15 történtek. A retusálásművészakvarellelkészült.Akiegészítéstratteggioretus-sal,illetvelazúrozássaltörtént.Eredetifestettfelületekre

12 MetylanNormaltapétaragasztó,Henkel,tisztametilcellulóz.13 Cementmentes,mészalapú,gyáriinjektálóvakolat.AquaBarta,Prága.

AQUAobnovastavebs.r.o.Kmochova15,Praha5.www.aquabarta.cz(2013.02.15.)

14 Kolloidszilikátdiszperzió,mésztartalmúporózusépítőanyagok,első-sorbanvakolatokszilárdításához.AquaBarta,Prága.Azanyagottömé-nyen, esetenként kvarcliszt töltőanyaggal keverve injektáltuk a felü-let alá. Így kellően stabil rögzítést értünk el.A gyártó által ajánlott,afelületfelőlvalóbeitatásutánalkalmazandómészvizespermetezésezesetbennemvoltalkalmazható,deszükségtelenislettvolna.

15 A műszaki adatlap szerint ásványi kötőanyagokat, vizet, speciálisműanyag diszperziót, cellulóz származékokat és gombásodás gátlóttartalmaz.PH11–12.Ceresit,Henkel.Ahíg,puhaanyagotmész-hid-rát segítségével besűrítve, tartós,minőségi tömítőanyagot kaphatunkamélyebbhiányok,vagyrepedésekkijavítására.http://www.ceresit.hu(2013.03.16.)

nemalkalmaztunkretust,kivéveapatinahelyreállítását.Aholfedőfestésekrevoltszükség,azazelsötétedettkáro-sodásokatakartunkenyhíteni,otttitánfehérporpigmentetkevertünkazakvarellhez.

Anagyobbhiányokat,melyeketmárnemlehetettkire-tusálni,beilleszkedőszínekrefestettük.Afestettfelületeketaszükségleteknekmegfelelőenmozgattukmegvagyfes-tettüksimára.Mindenesetbenmészfestékethasználtunk.

Az egyes helyiségek helyreállításának bemutatása

E01-es helyiség, könyvtár

Azépületészakioldalán,alépcsőházmelletthelyezkedikel.Egyablakavan,ajtajaazebédlőbenyílik.

A falakon a festés állapota a diszperziós és a többszöri átfestés eltávolítása után olyan katasztrofálisnak tűnt,hogynemtudtukmegjósolni,képesekleszünk-eélménytadóegyüttestlétrehoznibelőle.Eltökéltekvoltunk,hogyaminimális beavatkozáshoz ragaszkodunk, és ha lehet,semmitnemrekonstruálunk.

A mennyezet ugyanakkor egészen jó állapotban került elő.EztMichalPleidel,aPozsonyiKépzőművészetiAka-démia végzős falkép-restaurátor hallgatója restauráltadiplomamunkaként.Azőhatárideje,azazvizsgájaelőbbvolt,mintamienk,ígyazáltalarestauráltfelületlettlege-lőször kész. A hallgató szigorúan követte témavezető-je,16utasításait, ígyhamarkiderültagyakorlatban,hogyaz elképzelések mennyire megalapozottak. Rendkívülfegyelmezetten alkalmazta a visszafogott akvarell retu-sokat.A helyreállított mennyezet igenmeggyőző képetmutatott.Avisszafogottságazoldalfalaksokkalrosszabbállapotamiattisfontosvolt,mertazokhelyreállításabizo-nyosszintentúlnemvoltlehetséges.Haamennyezettúl-ságosanép lettvolna,nagykülönbségkeletkezettvolnaazoldalfalésaplafonmegjelenéseközött(11–16.kép).

Alábazatifestésalsófelétmégazelsőátfestéselőtt,valószínűleg a takarítás elősegítése céljából védőréteg-ként, bekenték lenolajjal.Miután ez erősenmegsárgult,igen zavaróvá vált, eltávolítása szükségesnek bizo-nyult. Több próba után azAB5717 kódjel alatt ismertté vált, Rómában kifejlesztett tisztító keverék bizonyultaleghatásosabbnak.Eztazolajjalbekentrészekenpako-lásként alkalmazva pár óra elteltével az olaj annyira fel-puhult,hogyvizesmosássaleltávolíthatóvávált.Nagyonfontos, hogy a szert minél tökéletesebben eltávolítsukafalból.Jelenesetbenhosszanésalaposankellettmosnia falat a pakolás után, ami remélhetőleg biztosítottaavegyszerekmegfelelőeltávolítását.

A villanyvezetékeket korábban olyan helyeken vezet-ték a szobában, ahol azok zavaróan roncsolták az illu-zionisztikusornamentikákat.Ezértszükségesvoltaveze-ték-bevésésektökéleteseltüntetése.

16 Aszerző.17 30gammónium-hidrogén-karbonát,50gnátrium-hidrogén-karbonát,

2mlTritonX100,4gmetilcellulóz,1literdesztilláltvízbenoldva.

10.kép.Díszterem.A modern fal-festék lehámozása az oldalfalak barokkfestéseiről.A képen SáriGabriella.

28

11.kép.Az E01 szoba déli falán a feltárás után a hajdani festménybőlaliglátszottvalami.

12.kép. AzelőbbifelületUVlumineszcensfelvételen.Aképenegzotikus,dúskertjelenik meg szo-borral,csorgókút-tal,díszeskerítés-sel,virágvázával.A részletek csak halvány emlékei az egykor részletgaz-dag,színpompásfestménynek.

14.kép. UVlumineszcensfelvétel ugyanarról arészletről. Megjelenik a kör alaprajzú pavi-lon,körülöttedúsnövényzettel és jobbra fent egy repülőmadár.A bevésett elekt-romos vezetékek elvakolásához jól láthatóan négy nagyonkülönbözőanyagothasználtak.

13.kép. Az E01 szoba északi fala a fel-tárásután.Afestettarchitektúrajól, de a tájkép alig értelmezhető.

16.kép.AmennyezetrészleteUVlumineszcensfelvételen.Avirág-füzérkarakteresenjelenikmeg,akartusbanisfeltűnneknövények,báreredetilegerresenkinemszámított.Akétvilágossávrólnemtudunksemmibiztosat,ahelyszínivizsgálatoknemmutattakelté-réstezekenarészeken.

15.kép.Az E01 szoba mennyezetének részleteafeltárásután.

29

E02-es helyiség, díszterem, ebédlő

A díszterem oldalfalain az előbbiekben ismertetett be-avatkozásokatvégeztük.Azegyetleneltéréstafalakkö-zépsőmezőjébenelőkerült,szinteeltávolíthatatlanvörösfestékréteg jelentette.Ezt inkább csak elvékonyítani, ésnemeltávolítanisikerült,triammónium-citráttal.Avéko-nyításutánvalamennyireérzékelhetővéváltazalattalévőeredetibarokkfestéserősenkopottmaradványa.Sokhe-lyenakkoravoltapusztulás,hogymáraszabadszemmelaligérzékelhetőkazábrázolások,inkábbcsakazUVlu-mineszcensfelvételekenláthatókafestőirészletek.Máshelyekenazinfravörösfelvételekhoztakelősok,szabadszemmel nem látható részletet. Ezért is nagyon fontos,hogyazinformációkattartalmazórétegeketmegőrizzük,hisz az újabb és újabb vizsgálati technikákkalkésőbbmégtöbbinformációtnyerhetünkkimajdbelőlük.

Aretusokavilágosfoltok–kopások,tömítések–eltűn-tetésére irányultak. A formai kiegészítéseket kerültük.Az összkép így is sikeresen helyreállt, illetve az illúziómegjelent.

A díszterem mennyezetének helyreállítása

Különleges feladatot jelentett a díszterem mennyezet-képének a restaurálása, melyet először csak részlege-senfestettékát,talána19.századelsőfelében.Azelsőtegymásodikátfestéskövette.Ezutóbbiidejébenazelsőmár zavaróan szennyezett volt. Sokkal koszosabb,mintaz eredeti festmény az első átfestéskor.Végülmég egyharmadik, aRómai Iskola stílusára emlékeztetőátfestéskövetkezett. Az átfestések alkalmával több drapériávalegészítették ki a figurákat.A fekvő kaszás férfi – Sza-turnusz–eredetilegmeztelenalakjátfeltehetőenazelsőátfestésnél „öltöztették fel”. Szennyezettsége és stílusaalapjánazutolsóátdolgozástamásodikvilágháborúelőtt-re datálhatjuk. Ekkor a sarlós nőalakmellé egy lobogódrapériátfestettek,afigurákatpedigvastagonátfestették.Azízesbarokkstílusúakhelyettédeskés,merev,jellegze-tesenhuszadikszázadialakokszülettek.18

A mennyezetet mindig művészek festették át, akiksoha nem károsították azt, egyszerűen csak ráfestettekazelszennyeződött,elsötétedett,kevéssé láthatórégebbifestésekre.Azáltalukalkalmazottfestékekjelentősrészevízzel eltávolítható anyagokkal készült. Az átfestéseknagy része ezért vízzel és speciális, nanotechnológiátalkalmazó,melamin-formaldehidgyantábólkészültradír-szivacs19segítségévelgondnélküllejött.Amaradékfes-

18 A mennyezet festés-technikáját a korábbi restaurátorok freskónak határoztákmeg.Nincsadatunkarról,hogyvéleményüketmirealapoz-ták.Leírták továbbá, hogy a felületet korábban átvonták vízüveggel.Mierreutalórétegnyomátarestaurálássoránnemtaláltuk.

19 BlinkSchmutzradierer.Ezazeszközmechanikaisúrlóhatásaútjántávo-lítjaelaszennyeződéseket.Túlerőteljesalkalmazásakárosíthatjaafes-tékréteget.Használatautánanyagszemcsékmaradnakafelületen.Ezértvoltcélszerűafentleírttechnológia:atisztítástenyhevegyszeresmosás-salbefejezni.Ígynemcsakamaradékszennyeződést,deaszivacsanyag-

ték és szennyeződés ammónium-karbonát és triammó-nium-citrátsegítségéveleltávolíthatóvolt.Akétvegyszersikeresen leoldotta az eredeti festést borító elfeketedett gipszkérgetis.Azégen,sokhelyenolyanvastagéserősátfestés-rétegekvoltak,amiketcsakszikévellehetetteltá-volítani(17–23.kép).

Alepkeszárnyeltűnt,vérbőbarokkfiguratárultfelazédeskésengiccsesfiúcskahelyén.AfiúerőteljessugárbanfújjaalevegőtSzaturnuszirányába.

A feltárt falfestmény a vártnál sokkal épebben került elő.Avegyszerekokoztaminimáliskilúgozódást,illetvea nanoszivacs súrló hatása miatti enyhe elfátyolosodást az alkalmazott cellulóz-észter fixatív teljesen eltűntette,aszínekintenzitásahelyreállt.

Tömítésrealigvoltszükség,azakevésamáremlítettmeszes Cereplasztával történt.A kiegészítés akvarellel,tratteggioéspontozóretussal,illetvelazúrozássalkészült(24–27.kép).

E03-es helyiség

A „lugas” szobában lilás márvány lábazaton élénkzöldpergolanyugszik,melynekrácsaiközöttésívesnyílásainkeresztülgazdagkertreláthatunkki.Mindenüttmadaraktűnnekfel.

A helyiségben az oldalfalon olyan átfestések vol-tak – pl. a pergolára később barna festékkel kereteket festettek – amiknek az eltávolítása különlegesen nehéz-nek bizonyult, ezért helyenkéntmeg is hagytuk azokat.Amennyezetegykorábbitűzvészésazutánakövetkezőhosszúázásmiatterősenkárosodott.Alegrosszabbhelye-kensűrűnfelhólyagzott.Ahólyagalattavakolatelporlott.Afeltárástahólyagoknálcsakelőzetesszilárdításésvisz-szarögzítésutánlehetettfolytatni.ArögzítéstPorosilZTSésfinomkvarclisztkeverékévelvégeztük.20

A mennyezeten csodálatosan szép repülő pávaábrá-zoláskerültelő.Akorábbikutatók itt fordítva jártakel,mint a többi helyiségben: nem mentek elég mélyre és nem találtákmegazeredetiréteget(28.kép).

A kiegészítés célja ebben a szobában a zöld rácsozat helyreállításavolt.Ezmárönmagábanisolymértékbenadjaa teljességillúzióját,hogyaháttér-festményekhiá-nyai lényegesen kevésbé tűnnek zavarónak. Természe-tesenkészültekretusokegyébrészekenis,deateljességillúzióját nyújtó felületeken sokkal kevesebb beavatko-zásramerültfeligény.

E04-es helyiség, hálószoba

Ahálószobakülönlegességeamennyezetfestésvolt,amiolymértékbenszennyeződöttazelsőátfestéselőtt,hogya feltárás és radírral való tisztítás után is élvezhetetlen

maradékaitiseltávolíthattuk.Egyesgyártmányokkárosvízoldhatóanya-gokattartalmazhatnak,ezértaszivacsothasználatelőttdesztilláltvízzelkikellmosni.Ld.Schorbach(2009).

20 AkvarclisztRemmersFuncosilFüllstoffAésB, injektáláshozkifej-lesztetttöltőanyagvolt.

30

17.kép.Lepkeszárnyú „angyal”figuraazátvétel állapotában az E02,díszteremmeny-nyezetéről.Ügyetlen,anatómiailag értelmet-lenputtó,aszájátóla kezéig egy világos egyenessávsejlik.

19.kép.A teljesen feltártputtóafixáláséskiegészítéselőtt.Normálfelvétel.

21.kép.Asarlósnőalak,Ceres,két,búzakötegetcipelő,röpködőputtó-val,azátvételállapotá-ban,akorábankészülttisztítópróbával.

22.kép.Ugyanazarészlet feltárásközben.

20.kép.A teljesen feltártputtóafixáláséskiegészítéselőtt.Infravörösfelvétel.A képen jól látszanak aceruza,vagyvékonykrétaelőrajzok.Az angyal hasának körvonala megjelenik afelhőalatt.Akezek-nél,lábaknálkisebbkorrekciókismerhetőkfel.Akaszarajzaisélesenelőtűnik.

18.kép.Ugyanezarészlet feltárásközben.

31

maradt.Ezért a nedves-vegyszeres tisztítás,melyet am-mónium karbonáttal és citromsavval végeztünk, elke-rülhetetlenvolt.Aszobában,azoldalfalonnagyonnagyfelületekenhiányzottafestésésavakolat.Rengetegvil-lanyvezetéketvéstekbe.Afestésnagyrészekenhelyreál-líthatatlanná,kiegészíthetetlennévált.Ezekenahelyekenmészalapúmelegszürkefestéstalkalmaztunk.Esztétikaiszempontból ez a helyiség volt a legproblematikusabb,amegoldásaalegkritizáltabb.Mindaszakmaizsűriken,mind a látogatókkal, kollégákkal való beszélgetések al-kalmávaleztkellettlegtöbbetvédenünk.

A restaurált felületek védelme, kezelése

Amunkánksoránalkalmazottanyagok,hanemériőketkülönlegeskárosítóhatás,igentartósak.Legveszélyesebbrájukavíz,mivelmindafixatívok,mindaretusfestékek

27.kép.A Ceres ábrázolás retusálásután. A nem kikövetkeztet-hetőrészeknélcsak az átlag tónus helyre-állítása történt akvarell lazúrokkal.

25.kép.Ceres arca restauráláselőtt.

26.kép.Ceres arca a fel-tárásután.Ahajésa gabona koszorú erősensérült.

23.kép.Feltárt,megtisztított,rögzített és tömített állapot.

24.kép.A részlet retusálás után.

32

vízoldhatóak.Ezértafelületeketelsősorbananedvesség-tőlkellóvni.Alegfontosabbtennivalóarendszeresmeg-figyelésen túl a szennyeződések eltávolítása. Érdemesvolnaafalakatrendszeresenszárazonmegtisztítani,amiszigorúanrestaurátorifeladat.Ecélraspeciálisradírsziva-csokalkalmazhatók,melyekfinomanéssérülésmentesentisztítanak.21

Az elkészült munka fogadtatása

AMagyarországonmégszokatlanszemléletűhelyreállí-tásfogadtatásanemvoltegységesenpozitív.22 Úgy érez-zük,hogyegyesesetekbencsalódástkeltettavisszafogottmegjelenés.Szerencséreatulajdonoshatározottantámo-gattaamegvalósítástésörültazeredménynek.Alátoga-tókmagátólértetődőtermészetességgelfogadjákel,hogyakétszázéves festésnemlátszikújnak.Problémátcsak

21 Ezek ismertetésére nem térünk ki, mivel egyre újabb és egyre jobbanyagok,eszközökjelennekmegapiacon.

22 Ugyanezarestaurátorcsoportmárkorábbanisdolgozotthasonlószem-léletben.AGödöllőiKirályiKastélybanszinténszakítottakakorábbi,sokszor gyakorlatilag újrafestésselmegoldott helyreállításokkal.Azt,hogyezaszemléletváltásGödöllőnmegtörténhetett,ahatóságerőteljeséshatározotttámogatása,ésagödöllőimuzeológusokegyetértőhozzá-állásatettelehetővé.

Publikációkagödöllőihelyreállításokról:Dr.MátéZsolt:AGödöllőiKirályiKastélyhelyreállításaIII.–ABarokkSzínházrekonstrukciója2000–2003.

http://epiteszforum.hu/a-godolloi-kiralyi-kastely-helyreallitasa-iii-a-ba-rokk-szinhaz-rekonstrukcioja-2000–2003;Dr.Máté Zsolt:AGödöllőiKirályi Kastély helyreállítása IV. – Az Európai Unió a Lovardában2008–2010.http://epiteszforum.hu/a-godolloi-kiralyi-kastely-helyrealli-tasa-iv-az-europai-unio-a-lovardaban-2008–2010;RónaKatalin:Gödöl-lőigondolatok.In:Örökség,2011.január-február,pp.3–14.http://www.koh./download/orokseg_11_01–02.pdf; Szebeni Nándor: A GödöllőiKirályiKastélylovardája.In:Kő.2011/2.pp.22–26.

a nagyobb kiegészítetlen hiányok kezelése, a rekonst-rukciókerüléseokoz számukra.Azezt érintőkritikákatmegértéssel fogadtuk. A pályázatok kemény feltételeimiatt azonban kénytelenek voltunk lemondani olyan ki-egészítésekről,amiketszakmaiszempontbólmégesetlegelfogadhatónaktartottunkvolna.Ezekresajnossemidő,semköltségnemálltrendelkezésre.

A hatóság szakemberei végig pozitívan és támoga-tóanálltakarestaurátorokmellett.Elfogadtákéselhitték,hogy a restaurátorok a szakmai igényesség okán tették megjavaslataikat,nemazértmertlustákszépenkifesteniaszobákat.Köszönetilletiőket,hiszfontosszerepükvana sikerben,míg az esetleges kudarcokat a restaurátorokmagukravállalják.

AteljesprojektfővállalkozójaSeresAndrás,afalképres-taurálásvezetőjeBónaIstvánvolt.

ArestaurálástÉnekesEszterRita,FodorEdina,HegedűsJudit,KürtösiBrigittaMária,LopusnyErzsébet,MichalPleidele.h.,SáriGabriella,SusánszkiyÁgnesésVerebesDórarestaurátorművészekvégezték.

Segítőik voltak: Karácsony Zsolt, Pázmándi Sándor ésVarga Tamás.

Ahatóságrészérőlamunkátfelügyeltékésszakmailagtá-mogatták:NémethKatalinterületifelügyelő,G. Lászay Judit és Haris Andrea művészettörténészek,BánBeatrix,BíróLászló,NagyÉvaésTarbayAnnares-taurátorművészek.

AfényképeketBónaIstvánkészítette.

28.kép.AzE03jelűszobamennyezeténmegtaláltrepülőpávaábrázolásfeltárása.

33

IRODALOM

G. LÁSZAY Judit (2011): Kiállításvezető a veszprémiSzaléziumfestettszobáihoz.Veszprém.

G.LÁSZAY Judit (2012): Újabb adalék a veszprémi ka-nonoki házak feltáruló értékeihez. Beszámoló aVárutca31.kutatásánakelsőszakaszáról. In:Kőkövön.Dávid Ferenc 72. születésnapjára. Stein auf Stein.FestschriftfürFerencDávid.Budapest.

Dr. MÁTÉ Zsolt: A Gödöllői Királyi Kastély helyre-állítása III. – A Barokk Színház rekonstrukciója2000–2003. http://epiteszforum.hu/a-godolloi-kira-lyi-kastely-helyreallitasa-iii-a-barokk-szinhaz-re-konstrukcioja-2000–2003;

Dr.MÁTÉ Zsolt:AGödöllőiKirályiKastélyhelyreállításaIV.–AzEurópaiUnióaLovardában2008–2010.http://epiteszforum.hu/a-godolloi-kiralyi-kastely-helyrealli-tasa-iv-az-europai-unio-a-lovardaban-2008–2010;

MORA,P.–MORA,L.–PHILIPPOT,P.(1984):Conser-vationofWallPaintings.London,Butterworths,p.306.

RóNAKatalin:Gödöllőigondolatok,In:Örökség,2011.január-február, pp. 3–14. http://www.koh./download/orokseg_11_01–02.pdf;

SORBACH,S.(2009):In: Zeitschrift für Kunsttechnolo-gie23.Heft1.

SZEBENINándor:AGödöllőiKirályiKastélylovardája.In:Kő.2011/2.pp.22–26.

BónaIstvánDLA,habilFestmény-restaurátorEgyetemi adjunktusMagyarKépzőművészetiEgyetem1062Budapest,Andrássyút69–71.Tel.:+36-1-342-1738E-mail:bonaistvanmeister@gmail.com

34

Kontextus

Nemesvámoshatárában,arómaiakáltalisismertháromforrás1 (Nagykút, Kiskút és Ányoskút) által kijelölt,mintegy 9 hektárnyi területen elterülő egykori pannó-niainagybirtok,VillaRomanaBaláca,aBalaton-felvi-dékeddigismertlegjelentősebbrómaikorilelőhelye(1.ábra).

A20.századelején,1906és1909közöttaNemesvá-mos-Balácapuszta területén indult ásatások során került felszínre az I. számú római lakóépület négy2 mozaik-padlója. A peristylium-os főépület első periódusa az1.századvégérea2.századelejéretehető.Anapvilágrakerült falfestmény-töredékek és egy elrejtett éremlelet3 alapján a 2. és 3. században jelentősebb károk érhettékazépületet,eztkövetőenviszontnagyszabásúépítészetiátalakítások zajlottak.4 A villagazdaságot megközelítő-leg a 4. század végéig használták a rómaiak.A balácaifőépületegykoridíszítéseprovinciálisviszonylatátvéveispompásnakmondható.Afalfestményeketésamozai-kokatSeverus-korinaktartják.

A 20. helyiség a főépület apszisos záródású tabli-num-a, 70 m2 alapterületű reprezentatív fogadótermelehetett(2.ábra).Színesmozaikpadlóját1925-benemel-ték ki eredeti helyérőlRhéGyula, ásató régész vezeté-

1 Laczkó,D.–Rhé,Gy.:Balácza,Amagyarorvosokéstermészetvizs-gálók1912. augusztus25–29.Veszprémben tartandóXXXVI. orszá-gosvándorgyűléstiszteletére.Veszprém,1912.EgyházmegyeiKönyv-nyomda,BáróHornigKároly,VeszprémiPüspökkiadása.p.34.

2 „Nyomainkvannakarra,hogy telepünkönemozaikoknemvoltakazegyedüliek.”RhéGyulaközlése.Laczkó,1912.p.98.KisebbkülönállótöredékeketvalóbanőriznekaVeszprémMegyeiMúzeumraktárában.

3 Afőépületészaki fűtőcsatornájánakmegnyitására„csak a iii. század közepetájánbekövetkezőbarbárbetörésutánkerülhetettsor.Afűtő-csatornában talált, a betörés hírére bőrzacskóba és edénybe rejtett86dbezüstésbronzérembőlállókisebbleletegyüttestsemhasználtákújrafel,samártöbbénemfűtött,törmelékkelbetöltődöttfűtőcsator-nábanvártanapvilágrakerülését.”K.Palágyi,S.:Őskor, rómaikor,népvándorláskora.In:Veress,D.Cs.–Hudi,J.–Ács,A.–K.Palágyi,S.:Nemesvámostörténete–Aközségtörténeteazősidőktőlnapjainkig.Veszprém,1994.pp.7–47.

4 K.Palágyi,S.:Baláca.Rómaikorivilla.TájakKorokMúzeumokKis-könyvtára513.1995. p.8.

sével.5 1926 és 1976 között a villagazdaság területén,ahogy azelőtt, úgy továbbra is mezőgazdaságiművelésfolyt,afőépületfelettpediglegelővolt.6 A hosszú kiha-gyásután1976-tólindulhattakújraarégészetifeltárások,valamintazeredményeketszakszerűenértékelőésbemu-tatómunkaBalácán,melyekdr.PalágyiSylvianevéhezfűződnek.2007-tőlCsirkeOrsolyafolytatjaelődeimun-kájátaterületen.

5 AmunkálatokatRhéGyulamellettWollankaJózsefirányította(MagyarNemzetiMúzeum).

6 K.Palágyi,S.:Abalácaivillagazdaságalaprajzaazújabbmegfigyelé-sek tükrében.In:BalácaiKözleményekI.1989.pp.11–34.

Eredeti (és) másolat

Római mozaikpadló másolat készítése és eredetijének vizsgálataiVillaRomanaBaláca

Kürtösi Brigitta Mária

1. ábra. Abalácai római lelőhelyéskörnyéke (Laczkó,D.–Rhé,Gy.:1912.p.32.).

35

2. ábra. A balácai 20-as számú terem a villagazdaság főépüle-tének alaprajzán, K. Palágyi,S.:Balácairómaivillagazdaságfőépületének (I) peristyliuma1.In:BalácaiKözleményekX.2008.p.128.3.ábraalapján.

1.kép. A balácai villagaz-daság főépületének 20-asszámú helyisége archív felvé-telen a kiemelés előtt (1925).ALaczkóDezsőMúzeumadat-tárából,Veszprém.

36

A 20. számú terem mozaikjának megtalálásakor,az 1907-ben folytatott ásatás során is láthatók voltakamozaik sérülései, felületi elváltozások, hiányok, égés-nyomok.Amozaikkövekalattihabarcsrétegfeketérevoltégve.Azalapvetően jóállapotúmozaikközépsőmezőjepusztult el legnagyobb mértékben; az archív felvételek tanúságaszerintkiemeléskormárnemvoltlátható(1.kép).

Amozaikotfelszabva,46vasaltbetontálcábaágyazták,majd e merev hordozók megtartásával építették be a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokába, majd a lapidariumba.Akésőbbirestaurálásoksoránazegyébhiányzórészleteketnemcsakmozaikkövekkelpótolták,hanemakormódsze-rei szerint cementes vakolások és festett kiegészítések is készültek.AbalácaiI.számúépület föléHajnócziGyulaterveialapjánemeltekvédőtetőt1984-ben.Ezutánahárommásik kiemelt mozaikpadlót visszaszállították Balácára és beépítették7afeltárásihelyükre,8 a negyedik mozaikpadló helyeazonbanüresenmaradt(2.kép).

A balácai római mozaikpadló másolata a Veszp-rém Megyei Múzeumi Igazgatóság kezdeményezésére,a Nemesvámos-Balácapuszta római kori villagazdaság

7 RestaurálásukatSzalayZoltánvezette.8 I.számú(fő)épület8-as,10-esés31-eshelyisége.

és romkert (VillaRomanaBaláca)kulturális és turiszti-kai fejlesztésére irányuló pályázat keretében valósulhatott meg.Amunkaelvégzéséreviszontmindösszeegyéválltösszeszokottcsapatunkrendelkezésére.

Az elkészült másolat 2012 júniusa óta a villagazdaság főépületének20.számútermébentalálható(3.kép).Hely-színe megegyezik az eredeti mozaik feltárási helyével; a római épület eredeti tere ad otthont az újonnan elkészí-tettmozaikmásolatnak.TarnayLászlóesszéjénekalábbisorai remekül visszaadják a művek történetiségbe valóbelehelyezésének,illetvekiszakításánakproblematikáját:„A múlt és a jelen párbeszéde a hely azonosságában gyö-kerezik.Akultikusértékahelyazonosságaazidőfolyto-nosságában,mígakiállításiértékazidőazonosságaatérkontinuitásában.”9

Koncepció

A másolat megvalósítása során fontos szempont volt az anyagi és az esztétikai hitelességre való törekvés egy-aránt.Azesztétikaikoncepciónemajelenállapot;azel-múltközel1700évalattaművetérthatások(tűzesetek),események (régészeti feltárás, kiemelés, restaurálások)nyomainak leképezése, hanem a valószínűsíthetőn ter-vezett eredetimegjelenés visszaadása volt. Így a kövekkülsőhatásra történő színváltozásaitnem,amotívumokkészítésekorlétrejött„hibákat”,azegyesszínekindoko-latlan felcserélésétviszontkivételnélkül reprodukáltuk.Az eredeti színgazdagság és rakásmód visszaadását tekin-tettükafőszempontoknak.

A sárga és vörös kövek színe bizonyos részleteken motívumtól függetlenül elváltozott. A sárgák vörössé,a vörösek bordóvá, feketévé alakultak10 (4–6. kép).Eza jelenségmegfigyelhetővoltazaquincumiHelytar-tói Palota 45. helyiségének mozaikpadlóján is, de szá-mos példát sorolhatnánk a jelenségre.Az elszíneződéstégésokozhatta;anagyhőhatásugyanisalegtöbbkőzet-típusnálmakroszkopikusváltozásokatidézelő.Azásvá-nyos összetétel és a szövetszerkezet nagyban befolyásolja aváltozásmértékét.Atűzésbármilyeneredetűhőhatása tömött szerkezetű kőzetekben okoz nagyobbmértékűszerkezetigyengülést.11

Aközépsőmotívum12márazásatáskorissérült,hiá-nyosvolt.Arekonstrukciónahiányzó,ismeretlenrészle-tetkisméretűfehérkövekbőlállósorokjelzik.Ezameg-oldás a figurális részletek formai kiegészítése nélkül isutal a pszeudo-embléma13 egykori aprólékosságára.A valódi emblémaműteremben, direkt rakással készült

9 Tarnay, L.: Az eredeti eszméje és az új médiumok. http://apertura.hu/2011/tavasz/tarnay(2012.március).

10 Akövekvas-oxid,illetveszervesanyagtartalmánakfüggvényében.11 Hajpál,M.:Magashőmérsékletműemlékiépítőkövekanyagtulajdon-

ságairagyakorolthatása.In:Mérnökgeológia–Kőzetmechanika2007.pp.215–221.(Szerkesztette:TörökÁkos,VásárhelyiBalázs).

12 Feltehetőenmadarascsendélet.13 Bruneau, P.: La Mosaïque Antique. Presses de L’Université de

Paris-Sorbonne,1987.p.15.

2.kép. A20-ashelyiségazopustesselatumnélkül(2011).

3.kép. Az elkészült mozaikpadló másolat a 20-as helyiségben (2012).

37

opusvermiculatummárványlapra,vagyterracottatálcába,míg a hasonlóképp gondos kivitelű pszeudo-emblémaa helyszínen rakott opus tesselatum.A görög emblémaszóbeillesztésreutal.

A balácai 20-as terem mozaikpadlója remekül példázza azt a burkolattípust, ami egyértelmű rokonságot mutatatextilművészettel,aszőnyegekkel.Motívumkincsében,felosztásában(bordűr,belsőkisebbszőnyeg, többszöröskeretezés),aprólékosmunkávallétrehozottmegjelenésé-

beniseztahatásterősíti.Akézzelfestettfonalakbólsűrűnszőtt,gazdagonhímzettszőnyegekkészítésérőlszóló,azegykori észak-afrikai provinciákban ma is élő történetszerint,amunkasoránamotívumokrendszerébenszán-dékosan„hibát”,aszimmetriátrejtenekel,mivelúgytart-ják, hogy teljesen hibátlan, tökéletesművet ember nemhozhatlétre(24.kép).

A műtárgy felmérése

A20.számúhelyiségteljespadlózatátmozaikdíszburko-lat,jellegeszerintopustesselatumborította.Akiemelés-koradíszesbelsőszőnyegetkörülvevőszéles,egyszerűkeretnagyrészételbontották,pontosmegjelenésérőlnemmaradtfennadat.AMagyarNemzetiMúzeumbacsakazalábbleírtdíszesmozaikműkerült.

Afélköralakúapszisközepénakettősfonatosbordűr-reldíszítettemblémabogyótcsipegetőmadaratábrázol.Az apszis jellegzetes mintázatát a középpontból kiinduló spirálok és a fókusz felé sűrűsödő koncentrikus félkör-ívek találkozásainál keletkező íves háromszögek rend-szereadja.Aváltakozósárgaéskékeszöldháromszögeketfekete vonalak jelölik ki. Egyes háromszögeket alkotókövek vörösek, amelyek azonban nem szándékos szín-használateredményei,hanemelváltozottanyagok,magashőhatásra megvörösödött sárgák és okkerek.Az apszisfentleírtmintájátgyöngysorosszalagkeretezi.

Atéglalapalakúfőmezőtfeketesávonfutó,négysza-lagbólállófonatveszikörül.Amozaikanagyobbegysé-geket tekintvenégyszögekreésnyolcszögekrebontható.Apróbbelemeitnézveháromszögek,négyszögek,körökrendszere, melyeket minden esetben fekete kövekbőlrakottduplasorválasztelegymástól.Azegyesmotívu-mokhátterefehér.

Hat rozetta és négy fonatszövedéket ábrázoló nagyobb négyzetfogjaközreasérültcentrálismotívumot,melyetnégy csavart szalagmotívum keretez, valamint kettősfonat vesz körül. Oldalaihoz kapcsolódó háromszögek-ben pelta motívum szerepel, melyekhez egy-egy Sala-mon-csomóilleszkedikkisebbnégyzetbefoglalva.Azittszereplő négy csomómintán kívül még kilenc hasonlóördöghurkotábrázolómezőkapotthelyetakompozíción.A terem hossztengelyében az apszis felől egy nagyobbnégyzetben kantharos látható, melyből növényi indákfutnakjellegzetesszimmetriábarendezve.Ezazegyetlenmotívum,aminemabejárat felőlkomponált,hanemazapszisfelőladjafőnézetét.Apadlómozaikokmotívumai-nakkiosztása,orientáltságatájékoztatástadhatahelyiségfunkciójára,deakáregykoriberendezéseinekhelyzetéreis.Az egyes jelenetekolvashatósága, a vízszintes síkonvalóelhelyezése irányított.Anégyméterszélesbejárat-hozközel téglalapalakúmezőbenmonokróm,szimmet-rikusnövényimintavan.Afentirészleteketgeometrikusosztású háromszög, rombusz és négyzet alakú kisebbmezőkkapcsoljákössze.Anagyobbrésztsíkszerűdíszít-ményekmellettszerepelmégkétnagyobb,ésnégykisebbtérbeli,nyitottkockátábrázolómezőis.

4.kép. Égésnyomokazeredetimozaikon.

5.kép. Anagyhőhatásokozta színváltozás jól látható az apszismozaikrészletén.

6.kép. A vörösödés jelenségének modellezése újonnan tört köve-ken.

38

A padlómozaikok kompozíciója szükségképpen követi azépítészetiszituációt,valamintahelyiségfunkciójátis.Fontosmegjegyezni,hogyamáremlítettpszeudo-emb-léma a teljes terem dimenzióit véve valóban középre komponált.Haviszontcsakajelenlegmúzeumitárgykéntkezelt, díszes mozaikszőnyeget vizsgáljuk önmagában,akeretezésnélkül,úgyazaprólékosközépmotívumnincsafüggőlegesfőtengelyközepén.

A fenti motívumok használatára, a padló kompozí-ciójának kialakítására számos analógia megfeleltethetőa Római Birodalom különböző területein készített geo-metrikus mozaikpadlók közül. Hasonló motívumkincstűnikfel2.és3.századimozaikokonItáliában(Aquileia,Grado),TunéziábanésSzíriában,deidesorolhatóazaqu-incumiPókutcaimozaikpadlóis.

A mozaik eredeti anyagainak vizsgálatai

A 20-as számú helyiség mozaikpadlójának eredeti ala-pozása,ugyantöbbhelyenbolygatvaéstöredékesen,demegmaradt, ígyvolt alkalommintavételre a rákerülőújalapkészítéseelőtt(7.kép).Apadlórekonstrukciókivi-telezése során fontos szempont volt, hogy a felhasználtanyagokazeredeti,fennmaradtkörnyezethez,ameglévőanyagokhoz,azokfizikaitulajdonságaittiszteletbentartvailleszkedjenek,afolyamatokarestaurátorielveketfigye-lembevévereverzibiliseklegyenek,biztosítvaazesetle-gesjövőbelikutatásokhitelességét.

AVeszprémMegyeiMúzeumadattárábanaz1900-asévekelejérőlőrzöttfeljegyzések,többekköztRhéGyularégész jegyzetei, valamint archív ásatási fotók tanul-mányozása után került sor a Magyar Nemzeti Múzeum lapidariumábanlévőeredetimozaikpadlómotívumainakteljes grafikus rögzítésére.Ehhez vékonyPVC fóliát ésalkoholosfilctollakathasználtunk.Jelöltükaszíneket,azegyesszínbelieltéréseket,a rakásirányokat,asorok jel-legzetességeit (8.kép).Mindenmotívumhoz rendeltünkegy betűből és egy számból álló jelölést, ami alapjánazokegyértelműenbeazonosíthatók(3.ábra).Ajelölésekfelhasználásával készült fotódokumentáció is segítette aműtermimunkát.

A Magyar Nemzeti Múzeumban a felmérés során meg-állapíthatóvolt,hogyamozaikdíszburkolathozazalábbfelsorolttizenkétkülönbözőszínárnyalatúkövethasznál-tákarómaimesterek:fekete,fehér–azalapszín,melyethárom eltérő árnyalat felhasználásával oldottak meg14-,sötétvörös, világos vörös, umbra, okker, világos okker,sárga,sötétzöld,világoszöld.

A másolat készítését megelőzően, illetve azzal pár-huzamosancsakazokraavizsgálatokranyíltmód,ame-lyekközvetlenülszükségesekvoltakahitelesmunkához.

14 A felület bejárathoz közeli kb. 1/3-ánál a világos alapszínt sötétebbárnyalatúra váltották.Valószínűsíthető, hogy elfogyhatott a korábbanhasznált árnyalatú alapanyag.A rakást a terem belsejétől kezdhettékésabejáratfeléhátrálvahaladtak.Azeltérőszínalkalmazásaateremjobbésbaloldaláneltérőtávolságbanindul.Amásolatkészítésekoreztajelenségetnemterveztükkövetni.

7.kép.A fehér beágya-zóhabarcs (supranucleus) maradványa.

8.kép. Azeredetimozaikpadlómotívumainakteljesgrafikusrög-zítéseaMagyarNemzetiMúzeumlapidariumában.

3. ábra. Amozaikmotívumainak rendszerezése, a belső szőnyeggrafikusfelosztásánaktérképe.(PintérAndrásFerencrajza)

39

A balácai mozaikok kutatása és további anyagvizsgálatai jelenlegiszajlanak.15

Az eredeti kőanyagok részleges vizsgálatára 2012márciusában született engedély a Magyar Nemzeti Múzeum részéről.Vizsgálhatókőanyag, illetvevakolat-töredékekaVeszprémMegyeiMúzeumraktárianyagábólis rendelkezésre állnak, illetve a helyszínen vett vako-latminták is tovább szélesítik a kutatást.A mintavételtkövetően megkezdődtek az anyagvizsgálatok, melyektovábbi ismeretekkel szolgálhatnak a készítéstechniká-ról, amozaikkövek származási helyénekpontosításáról,illetve a mozaikot ért hatásokról és azok következmé-nyeiről.Azásatásoksorán,ahelyszínentaláltfém,illetvekerámia leletanyagok vizsgálatának eredményei utalhat-nak helyben kialakított műhelyre, anyagfeldolgozásra.Afeltárttényszerűadatokarégészetiésaművészettörté-netikutatásokszámáraisfontosaklehetnek.

A 20-as terem mozaikpadlójának egyik meghatározó és reprezentatív alkotója a világoszöld tessera, ami a balá-cai mozaikanyag további két mozaikpadlójában is szere-pel,valamintásatásibontásbólismaradtakfennleletek.Ezekeddigivizsgálataszerinttermészeteskőrőlvanszó.

15 A kutatás eredményei a készülő, alábbi munkacímű DLA értekezésrészétképezik:KürtösiBrigittaMária:Amozaikrestaurálásművészetiéstermészettudományosvonatkozásai.MagyarKépzőművészetiEgye-temDoktoriIskola,témavezető:BónaIstvánDLA,habil.

Előfordulásaösszetételealapjánnemgyakori.Azeddigimikroszkóposésröntgen-diffrakciósvizsgálatokszerint,a korábbiakban készült dokumentációk leírásaitól elté-rőennemműtermék,hanem természetes, hidrotermásanátalakultkováskőzet.Abalácaimozaikokkészítéstech-nikáját,akészítőműhelyeredetétnézveisfontosahazai,vagyimportkőanyaghasználatárautalóadat.

ABalaton-felvidéken lévő római kori villák egykoritulajdonosairól legtöbb esetben nem áll rendelkezésünkre pontos adat, de főleg italicus földbirtokosok lehettek.Az1.századbanidetelepültaquileiaikereskedők(Oppo-nii,Caesernii,Canii)jelenléteisrészbenalátámasztjaeztazelképzelést.16Abalácaivillaesetében,amozaikpadlókkapcsánisfeltételezhetünkészak-itáliaikapcsolatot.

Nemcsakamozaikkövek,deazelőkészítővakolatokanyagvizsgálata is szerves része a mozaikokkal kapcsola-toskutatásoknak(4.ábra).

A vizsgálatok alapján a balácai tablinum alapozásához ameszes kötőanyagba egyrészt különböző szemcsemé-retűdolomitotéstéglatörmelékethasználtaktöltőanyag-ként.Azalsódurvábbelőkészítőrétegben(rudus) a kövek mellett kerámia töredékek is jelen vannak. Metszetszí-nezés segítségével a nucleus felső rétegéből származóvakolatmintán is megállapítható a karbonátos kompo-nensekmibenléte; a kalcitot erőteljesenmegfesti a rea-gens(AlizarinvörösS),adolomitotviszontcsakegészenhalványan.Amódszerlényegébenakarbonátoksósavbankülönbözőmértékbentörténőoldódásánalapul(9.kép).A nucleus felső rétegében a változatos szemcseméretűdolomit szemcsék mellett nagy mennyiségben találhatók élénkvörösszínűtéglatöredékekis(10.kép),melyekjel-legzetességeiszinténkészítéstechnikaiadatokatrejtenek.A Balaton-felvidék egyéb agyagai mellett akár a Baláca környékén, a Balaton partján fellelhető vörös agyag is

16 http://www2.rgzm.de/Transformation/Magyarorszag/Chapter_IV_Emergence_of_villae_HU.htm(2012.december).

4. ábra. A balácai tablinum padló-mozaikja alapvakolatainak rétegszerkezete (Baláca I/20) a:tesserae,b:supranucleus,c1:nucleusfelsőrétege, c2:nucleusalsórétege, d:rudus. (Aszerzőrekonstrukciósrajza)

9.kép. AnucleusfelsőrétegébőlszármazómintaAlizarinvörösSkezelésután.Avizsgálatalkalmasakalcitésadolomitelkülöní-téséhez.

40

alkalmasnyersanyag lehetett a téglagyártáshoz.Számostéglaégető kemencét tártak fel többek közt Csopakon,Alsóörsön,Gyulafirátóton,Balatonfüreden.17 A vizsgála-tokjelenlegiszajlanak.

A nucleuskét,egymáshozjólkötőrétegbőláll.Azalsómészdúsabbrétegfehérszínű.Keverésiarányaavizsgá-latokalapján1:1.18Látszólagosporozitása~24,4%,sűrű-sége:~1,5g/cm3.19 A nucleusfelsőrétegerózsaszínárnya-latú; a színt a hozzáadott téglatörmelék és téglapor adja; ez utóbbit hidraulitként alkalmazták a római mesterek.Akeverésiarány1:2.Látszólagosporozitása20,9%,sűrű-sége:1,65g/cm3.Avakolatbanszabadszemmelisjóllát-hatómészcsomóktalálhatók(11.kép),hasonlóképp,mintaz aquincumiHelytartói Palota 8. számú terméből szár-mazó küszöbmozaik nucleus rétegében. Jelenlétük utalahabarcselőállításánakmódjára,aklasszikusszárazoltásegyikváltozatára,melyneksoránanyersanyagokat(ége-tettmeszetésatöltőanyagotváltakozva)szárazonkiterítikafelületenésvízzelnedvesítik.Ilyenkorlegtöbbszörnemzajlik lea teljesoltódás.Azalapanyagbanaprócsomók,oltatlanmészkoncentrátumokmaradnak,melyekhabarcs-készítéskor megoltódnak, de szemcsézettségük megma-rad.Azemlítettmészcsomókkalcitbólállóhalmazokkéntjelennekmeg,ún.tartalékokavakolatban,melyeknedves-ség hatására aktiválódnak. Kötőanyag nyerhető belőlük,amivándorola teljesvakolatmátrixbanésképes„össze-stoppolni” a rendszerben keletkezett mikrorepedéseket,továbbnövelveezáltalavakolatszilárdságát.

A klasszikus módszer szerint készített habarcsokhoz felhasznált vízmennyiség bizonyos hányada oltja ezeket a részeket, ígykémiailagkötöttebb, sűrűbb, kötőanyag-ban gazdagabb vakolat jön létre, ami ettől függetlenülmégsem repedezik.20 Nagy nyomószilárdságú vakolatot tudtakígyelőállítani,amireapadlóalapozásoknálfeltétle-nülszükségvolt.Afehérszínűbeágyazóhabarcs(supra-nucleus) a röntgen-diffrakciós mérés alapján tiszta égetett mészbőlkötöttkalcitnakbizonyult.

17 K.Palágyi,S.:RómaikoritéglaégetőkemencékVeszprémmegyében.In:VMMK19–20.1993–94.pp.215–228.

18 Amintáksavoldatlanmaradékaialapján.Megközelítőérték.19 Amintákazonoskörülményekközött,23óráttöltöttekvízalatt.20 Kürtösi,B.:Aquincumimozaikpadlótöredékrestaurálásaésvizsgála-

tai.In:Műtárgyvédelem35.2010.pp.117–118.

A másolat készítése

Az eredeti anyaghasználathoz hasonlóan nagyrészt tö-mött mészkövekkel dolgoztunk. Ezek egy része hazaiszármazású, a Gerecséből való; a hagyományosan tar-dosivöröskéntismertéssokhelyütthasználtmészkőfajtaegyhalványésegymélyárnyalatúváltozatáthasználtuk.A többi színárnyalat megjelenítéséhez nagyrészt itáliai származású köveket dolgoztunk fel. Bizonyos színeket,így például a sárgát és a világoszöldet többféle árnyalatú kőkeverékévelkészítettük.Azárnyalatokegymás szín-hatásátkiegészítveélnek,ígyközelítvemeglegjobbanazeredetimegjelenését(12–13.kép).Amásolatkirakásához

10.kép.Anucleus felső rétegénekkeresztmetszetén jólmegfigyel-hetőatöltőanyagok(téglatöredékésdolomitszemcsék)morfológiája.

12.kép.Abelsőszőnyegetkeretezőbordűraszínmintákkal.

13.kép.Amásolatkészítéséhezfelhasználtkövekbőlösszeállítottszínmintasor.

11.kép.A supranucleus és a nucleus felsőrétegemészcsomóval,sztereo-mikro-szkópos felvé-telen.

41

a kőanyagot amegfelelőméretűre alakítottuk; gépi vá-gássalhasábokat,majdahagyományosmódszerrel,acélékenkalapáccsalkb.1cm3-es(+-0,5cm)kockákattörve(14–15.kép).A rakásnálúgy forgattukamozaikszeme-ket,hogyakészfelületenkizárólagtörtoldaluklátszód-jon.Eltérőméretűmozaikszemekbőlállaháttér,abelsőszőnyegmotívumaiésaközéppontielemek.Kívülrőlbe-feléhaladvaegyrekisebbméretjellemző.

Aműtermirakástamegrajzoltfóliákfelhasználásávalvégeztük;afóliákatazegyeskülönkezelendőegységekmenténfelvágtuk.Lehetőségetadotterreamozaikmotí-vumainak geometrikus rendszere, mivel minden elemkörül két sor fekete kőből álló kontúr fut. (Külön ele-mekaR=rombuszok,N=négyzetek,H=háromszögek,F=fonatok, I-VI.=rozetták).Amunkamegtervezésekoriskézenfekvőnektűntamegoldás,hogyezeketafeketesorokatahelyszínibeépítésalkalmávalrakjukki,mivelez a módszer alkalmat ad az egyes motívumok méretbeli eltérésének kiegyenlítésére. Bizonyos részeket viszontegybenkezeltünk,éscsakateljesfelületelkészítése,kira-kásautánvágtunkfel.(Ilyenekpéldáulaszéleskeretezőfonatok,bordűrök.)

A fóliát megfordítva, egy réteg gézzel leragasztvakészítettük elő a rakáshoz, melyre a mozaikszemeketfejjel lefelé, indirektben raktuk, ragasztottuk (16–17.kép).Ehhezpolivinil-acetát diszperzió ésmetil-cellulóz1:3arányúkeverékéthasználtuk,amierőstartástbiztosít,deahelyezésutánafelületrőlhidegvízzelkönnyeneltá-volítható. Így a kirakott elemek stabil és könnyű ideig-lenes hordozóval kerültek a rendszerezett tároláshoz és a szállításhoz használtműanyag ládákba.Amotívumokkirakásanégyfő8hónapnyimunkájavolt.

Amásolat95%-aműterembenkészült,annakellenére,hogyazeredetimozaiknagyrésze,akárazegészehelyszínimunkalehetett.Ismertekazonbanpéldákarómaimozaik-művészetbenazelőregyártottelemekalkalmazásárais,aminemcsakakorabelikereskedelmiforgalombanlévő,apró-lékoskivitelűemblémákraigaz,deegyszerűbbküszöbmo-tívumokiskészülhettekígy.ASanRoccoVilla(Francolise)tablinum-átdíszítőmozaikfeltárásakormegfigyelték,hogyelőregyártott,valószínűleg„direktben”rakottelemeketisalkalmaztakarómaimesterek.Aküszöbötdíszítőhatszögűmotívumok és a környezetük alapvakolatának összetétele

14.kép.Munkaaműhelyben. 15.kép.Akőanyagfeldolgozottságánakfázisai.

16.kép.Abelsőszőnyegetkeretező22méterhosszúbordűrelsőkirakottszakaszaaműteremben.

17.kép.Azapszisközepétdíszítőmadarasmotívummásolatának„indirekt”rakásaaműteremben.

42

ésminősége is eltérő volt.21 A balácai tablinum alapozó vakolatainakilyentermészetűvizsgálatárasajnosmárnemvolt mód, az 1925-ös kiemeléskor pedig nem tértek kiakészítéstechnikaeffélemegfigyelésére.

A helyszínen az eredeti alapozások egyenetlen marad-ványai fölé új, stabil, vízszintes aljzat készült, mész-habarcsba rakott, kisméretű, tömör téglából.AMagyarNemzeti Múzeumban az eredeti mozaik felmérése során megállapított méreteket és irányokat erre a közel egy évvel korábban elkészített alapra vetítettük át. A főbb

21 Cotton,M.A.–Metraux,B.:TheSanRoccoVillaatFrancolise,Bri-tishSchoolatRome.1985.pp.100–104.

tengelyekfelméréseután,aműterembenelkészítettmotí-vumokatszárazonkiraktukafelületre,ígyisellenőrizveazelőkészítéspontosságát(18.kép).Amotívumokszisz-tematikus visszaszedésekor az egyes elemeket szénnel körülrajzoltuk,betűjelüketésszámukatfelírtuk(19.kép).Eredetiméretűrenagyítottukahelyezéstsegítőelőrajzot.Jelöléseinket többször ismegkellett erősítenünk,mivelelhalványodtak, megkoptak, ahogy a felületen dolgoz-tunk.Asegédvonalakrögzítésétsokesetbenbekarcolás-sal, vagy festéssel oldottákmeg a rómaimesterek; ígypéldául a még nem teljesen szilárd nucleus felületére kar-coltákamintakiosztástésarakástsegítővonalaikatamáremlített Francolise-i San Rocco villa tablinumában is.

18.kép.A motívumok kirakása szárazon a balácai tablinum újaljzatára.

19.kép.Az egyes elemek helyének felrajzolása,ésjelölése agrafikustérképalapján.

43

AStabiae-iVillaAriannamozaikrakóit festett ésbekar-coltkiosztásissegítette.22

Akülönbözőösszetételű,mészbázisúanyagokkalvég-zett próbaragasztásokutánvégül amész,metakaolin ésmárványpor tartalmú injektáló habarcs23 és kvarchomok24 keverékéthasználtukbeágyazó,illetvefugázóanyagnak.Ezazösszetételtulajdonságaialapjánmegfelelaműem-lékikörnyezetadtaelvárásoknak,valamintamozaikpadló

22 Dunbabin,K.:MosaicsofGreekandRomanWorld,CambridgeUniv.Press,1999.pp.284–285.

23 VAPOinjekt(=VAPOinjekt01utolsószűrésnélküliváltozata),AQUAobnovastavebs.r.o.Prága,Csehország.

24 szitáltszürkekvarchomok(0–1mm),Nemesvámos.

rekonstrukció felé támasztott használhatósági követelmé-nyeknek is.A rómaimozaikpadlók beágyazó habarcsailegtöbbesetbennemhidraulikusak,viszontszervesada-lékokat tartalmazhatnak.Az esetleges szerves adalékokkimutatására irányuló mérésekre a másolat készítése alatt nemnyíltmód,deajelenlegzajlókutatásetényezővizs-gálatáraishangsúlytfektet.Ókorimozaikpadlókalapva-kolatainak vizsgálata során kimutathatók25 olyan összete-vők,zsírsavakmetilészterei,melyekegyrészeaszáradóolajok(lenolaj),egyestípusaipedigállatieredetűanyagok

25 Py-TMAH/GC/MS Pyrolysis/methylation (tetramethyl-ammoni-um-hidroxide)GasChromatographyMassSpectrometry).

20.kép.Rozettahelyezése.

21.kép.Aközépsőmotívumbeépíté-sétkövetőmunkálatok.

44

(tej) jelenlétéreutalnak.26 ókori padlók készítési techni-kájakapcsánL.B.Alberti27 is említi a lenolaj használa-tát. Későbbi korokból származó murális mozaikművekbeágyazó habarcsainak összetételében kimutatottan sze-

26 Starinieri,V.:Studyofmaterialsandtechnologyofancientfloormosa-ics’substrate.Doktoridisszertáció,UniversitádiBologna,2009.p.111.

27 Alberti,L.B.:OfPavementsaccordingtotheopinionofPlinyandVit-ruvius,andtheWorksoftheAncients.In:TenBooksonArchitecture,Leoni,J.,London,1965.pp.61–63.

repellenolaj,28 illetve más irodalmi források29 tragantgu-mit és tojásfehérjét említenek,mint alkalmazott szervesadalékokat.

28 Fiori,C.–Vandini,M.–Prati,S.–Chiavari,G.:VateriteinthemortarsofamosaicintheSaintPeterbasilica,Vatican(Rome).In:JournalofCulturalHeritage10.2009.pp.248–257.

29 Vasari,G.:Vasariontechnique.DoverPublications,Inc.NewYork,p.256.LeVieil,P.:EssaisurlaPeintureenMosaïque,ensembleunedis-sertationsurlaPierrespéculairedesAnçiens,parlemême.Paris,Vente,LibraireaubasdelamontagneSainteGeneviève,1768.

22.kép.Azapszisrészlete.

23.kép.CsapatmunkaBalácán:(b-j)DohárszkyBéla,KürtösiBrigitta,PintérAndrásFerenc,BalázsMiklósErnő,TúriMiklós.

45

A balácai mozaikpadló másolat helyszíni munkálatai soránahelyezéstameglévőfalmaradványmellettiháttérelemeivelkezdtük,majdakörbefutóbordűrrelfolytattuk,amimeghatároztaabelsőszőnyegbefoglalóméretét.Eztkövetőenaközépenfutófüggőlegesfőtengelymotívumaikerültekahelyükre(20–21.kép).Ezekhezjobbról,balróligazítva,abejáratfeléhátrálvateltmegafelület.Ezutánazapszismotívumainakbeépítésekövetkezett,amikülö-nös körültekintést igényelt a csapattól, de ezzel együttcsúcspontjaisvoltamunkánknak(22.kép).Végülabaloldaliésabejáratelőttiháttérelemekkerültekahelyükre.A beépítés ütemével szinkronban zajlott a motívumok tisz-títása,ahiányzószemekpótlása,azillesztések„varrása”(23.kép).Abaloldalonamozaikszélénekvédelmeérde-kébenaháttérhezhasználtfehértömöttmészkőbőlvágott,6 cm széles és váltakozó hosszúságú zárókövekből állószegély került.30A feltáráskor az apszisvállnál lévő kétvöröshomokkőposztamens31 rekonstrukciója nem képezte a jelenmunka részét.Azérintett részekena rekonstruáltmozaikburkolatajelenlegifalazásvonalátköveti.

A helyszíni munka 2012. április 23. és május 29.közöttzajlott,azelkészültmásolatünnepélyesátadására2012.június2-ánkerültsor(24.kép).

30 Adíszburkolatszéleinemfutnakkiameglévőfalakig;néhánycm-relazokelőttfogasanhagytukabbaarakást.Amozaikésafalközémosott,aprószemű,amárkóibányábólszármazómurvakerült.

31 JelenlegszinténaMagyarNemzetiMúzeumlapidariumábantalálhatók.

Összegzés

A mű megvalósítása során egymás mellett, szimultánműködött a tudományosan alátámasztott restaurátori te-vékenység és a képzőművészet; a konceptuális alkotásés aműtárgymásolat létrehozásának igénye.A továbbikutatásiprogramcéljaatörténeti,természettudományos,aképzőművészetiésművészetelméletiszempontokegy-másrahatásánakpárhuzamosvizsgálata,interdiszcipliná-rismegközelítése,azeredetitechnikahelyijellegzetessé-geinekminélalaposabbfeltárása.

A munkában részt vettek: Kürtösi Brigitta Mária fes-tő-restaurátorművész,BónaIstvánDLA,habilfestőres-taurátorművész,SeresAndrásrestaurátorművész,BalázsMiklós ErnőDLA, habilmozaikművész, PintérAndrásFerencfestőművész,DohárszkyBélaszobrászművészésTúriMiklóstechnikus.

AzXRDvizsgálatokatSajóIstván(MTA-KK),amik-roszkópos és analitikai vizsgálatokat Kürtösi Brigitta Mária(MKE-DI)végezte.Ajelenlegzajlógeológiaivizs-gálatokbanJózsaSándor(ELTE-TTK)nyújtsegítséget.

Aközölt fotókatKürtösiBrigittaMária,Bóna IstvánésDohárszky Béla készítették.

24.kép.Azelkészültmásolatatablinumbejáratafelől.

46

IRODALOM

ALBERTI, L. B. (1965): Of Pavements according to

theopinionofPlinyandVitruvius,andtheWorksoftheAncients.In:TtenBooksonArchitecture,Leoni,J.London.pp.61–63.

ANTAL,M.–KŐFALVI,V.–BAGHY,L.–MORGÓS,A.(2002):Költözőkövek–Abalácaimozaikáthelye-zése.In:Műtárgyvédelem28.pp.67–79.

BRUNEAU,P.(1987):LaMosaïqueAntique.Pressesdel’UniversitédeParis-Sorbonne.

B.THOMAS,E.(1964):Baláca,mozaik,freskó,stukkó.AkadémiaiNyomda,Budapest.

B. THOMAS, Edit (1961): Római kori villák a Bala-ton-felvidéken.In:Műemlékeink.Budapest.pp.30–33.

COTTON,M.A.–METRAUX,B.(1985):TheSanRoc-coVillaatFrancolise.BritishSchoolatRome.

DUNBABIN,K. (1999):MosaicsofGreekandRomanWorld.CambridgeUniv.Press.

HAJPÁL,M.(2007):Magashőmérsékletműemlékiépí-tőkövek anyagtulajdonságaira gyakorolt hatása. In:Mérnökgeológia – Kőzetmechanika. (Szerkesztette:TörökÁkos,VásárhelyiBalázs)pp.215–221.

FIORI,C.–VANDINI,M.–PRATI,S.–CHIAVARI,G.(2009):VateriteinthemortarsofamosaicintheSaintPeterbasilica,Vatican(Rome).In:JournalofCulturalHeritage10.pp.248–257.

K.PALÁGYI,S.(1984):Baláca.In:VMMK17.Veszprém.K.PALÁGYIS.(1989):Abalácaivillagazdaságalaprajza

azújabbmegfigyelések tükrében. In:BalácaiKözle-ményekI.pp.11–34.

K.PALÁGYI,S. (1993–94):Rómaikori téglaégetőke-mencékVeszprémmegyében.In:VMMK19–20.pp.215–228.

K.PALÁGYI,S. (1994):Őskor, rómaikor, népvándor-láskora.In:VERESS,D.Cs.–HUDI,J.–ÁCS,A.–K.PALÁGYI,S.:Nemesvámostörténete–Aközségtörténeteazősidőktőlnapjainkig.Veszprém.pp.7–47.

K.PALÁGYI,S.(1995):Baláca.Rómaikorivilla.TájakKorokMúzeumokKiskönyvtára513.

KUBLER,G.(1992):Azidőformája,GondolatKiadó.KÜRTÖSI,B. (2010):Aquincumimozaikpadló töredék

restaurálása és vizsgálatai. In: Műtárgyvédelem 35.pp.113–125.

KÜRTÖSI,B.M.(2010):Aquincumimozaikpadlótöre-dékrestaurálásaésvizsgálatai.Pannóniaipadlómozai-kok összehasonlítása. Kísérlet technikai, szerkezeti,anyagi és esztétikai összefüggések feltárására.Szak-dolgozat,MagyarKépzőművészetiEgyetem,Restau-rátorTanszék.Témavezető:BónaIstvánDLA,habil,Konzulens:KristonLászló.

KWON,M.(2012):Egyikhelyetamásikhelyett.Meg-jegyzések a helyspecifikusságról. In:A gyakorlattóla diszkurzusig – Kortárs művészetelméleti szöveg-gyűjtemény.MKEBudapest.pp.105–124.

LACZKÓ,D.–RHÉ,Gy.(1912):Balácza,Amagyaror-vosokés természetvizsgálók1912.augusztus25–29.VeszprémbentartandóXXXVI.országosvándorgyű-lés tiszteletére. Veszprém. Egyházmegyei Könyv-nyomda,BáróHornigKároly,VeszprémiPüspökki-adása.

LeVIEIL,P.(1768):EssaisurlaPeintureenMosaïque,ensemble une dissertation sur la Pierre spéculaire des Ançiens,parlemême.Paris,Vente,LibraireaubasdelamontagneSainteGeneviève.

LING, R. (1998): Ancient Mosaics. British MuseumPress,London.

STARINIERI,V.(2009):Studyofmaterialsandtechno-logyofancientfloormosaics’substrate.Doktoridisz-szertáció,UniversitádiBologna.

SZALAY,Z.:ANemesvámos–Balácapusztaromterület10-es és 31-es helyiségei mozaikpadlójának restaurá-lása,dokumentációja.

TARNAY,L.(2011):Azeredetieszméjeésazújmédiu-mokhttp://apertura.hu/2011/tavasz/tarnay(2012.már-cius)

VASARI, G.: Vasari on technique, Dover Publications,Inc.NewYork,p.256.

VELOSA,A.–VEIGA,R.:Lime-metakaolinmortars–propertiesandapplications. (http://www.irbdirekt.de/daten/iconda/CIB11755.pdf)

WALTER,B.:Aműalkotás a technikai reprodukálható-ság korában. http://aura.c3.hu/walter_benjamin.html(2012.szeptember)

Kürtösi Brigitta MáriaFestőrestaurátorművész,doktoranduszMagyarKépzőművészetiEgyetemDoktoriIskolaTel.:+36-70-562-7674E-mail:kurtosi.brigitta.maria@gmail.comwww.kurtosibrigitta.blogspot.hu

47

Bevezetés

A szerves anyagok meghatározása mindig fontos kérdése afestettfelületekvizsgálatának.Miértisfontoseszervesanyagok ismerete?Az esetek jelentős részében a festettfelületekkötő-ésragasztóanyaga,esetlegesvédőbevona-ta, szerves természetű.Afestéstechnikákata festékrétegkötőanyaga, vagy anyagai alapján különítjük el, ennekmegfelelően beszélünk olaj-, tempera-, akvarell-, akril-,stb.festményekről.Ezentúl,afestettrétegekkötőanyagaiésazokállapotadöntőenmeghatározzákafelületjellegétésmegtartását.Az,hogyegy felületetmattnakvagy fé-nyesnek,világosnakvagysötétnek,jóállapotúnakavagyporlékonynak,töredezettnekérzékelünk,nagyrésztafes-tékrétegszervesanyagaitól,ésezekállapotátólfügg.

A szerves anyagok ismerete tehát fontos a festett felü-let helyes és teljes jellemzéséhez, károsodásainak értel-mezéséhez,valamintarestaurálásáhozhasználtmódsze-rekésanyagokhelyesmegválasztásához.

Festett felületek szerves anyagai

Mikazokaszervesanyagok,melyekatörténetifestettfelü-letekbenelőfordulhatnak?Vegyiszempontbólatörténetileghasznált szerves anyagok négy nagy csoportba sorolhatók: fehérjék, cukrok, zsírok, valamint gyanták, gyantaszerűés bitumenes anyagok (jelen cikk a modern szerves anya-gokkal kapcsolatos kérdésekre nem tér ki). Szerkezetilegmindenesetbennagymolekulájúanyagokról, természetespolimerekrőlvanszó,melyektermészetesforrásokbólszár-maznakéslegtöbbszörkomplexkeverékekösszetevői.

A fehérjéket a kollagén tartalmú zselatin és állati eny-vek,akazein(egyfoszfoprotein)ésatojás(melyetakárfehérjeként, akár sárgájaként vagy egészben használ-tak)képviselhetia festett rétegekben.A tojáscsakrész-ben fehérje:a szárított tyúktojásösszetételébenpéldául,többek között, 45% protein, 41% zsír és 2% koleszte-rin van.1 Aranyozott részeken növényi – fokhagymából származó–fehérjévelistalálkozhatunkkötőanyagként.A fehérjék fő alkotóelemei a polipeptidek, melyek sokaprómolekulából,aminosavakból,kémiaikötés(peptid-kötés)általlétrejöttnagymolekulák.

1 Andreottietal.2008.

Acukrokközülakeményítőt,azarabgumitésakülön-bözőnövényimézgákat(gyümölcsfa-gyanták)használtákfestett felületek létrehozásához. Ezek vegyileg külön-bözőegyszerűcukrokbólkémiaikapcsolódás(glikozidoskötés)általlétrejöttösszetettcukrok.

A zsírok közül leggyakoribbak a gliceridekhez tartózó száradóolajok(lenolaj,mákolaj,dióolaj).Ezekfőalko-tóelemei a glicerinnek különböző, döntő többségükbentelítetlen zsírsavakkal alkotott észterei. A műtárgyakongyakrabban előforduló méhviasz is nagyrészt zsírszerűanyagokból–különbözőzsírsavakészsíralkoholokész-tereiből–áll.Szinténazsírokhozsorolhatóazemulgátor-kénthasználtkoleszterin ésökörepe, ezek szerkezetilegszteroidok.

Atermészetesgyantákkülönbözőfákvagymásnövé-nyi szervezetek sejtjeiben keletkeznek. Komplex keve-rékek,melyek fő alkotóelemei terpének és terpenoidok.Ezek szénváza izoprén egységekből áll. A fő alkotó-elemekben fellelhető izoprén egységek száma szerintagyantákatakövetkezőalcsoportokbasorolják:mono-ésszeszkviterpenoidok (pl. illóolajok, terpentin), diterpe-noidok(kolofónium,szandarak,kopál)éstriterpenoidok(dammár,masztix).Szinténgyantaszerűanyagokafoszi-lisgyanták(borostyán)ésazállatieredetűgyanták(sel-lak). A bitumenes anyagok (bitumen, aszfalt, kátrány,szurok)ásványieredetűekvagya fa száraz lepárlásábólkeletkeznek, összetételükben nagyrészt nagy szénatomszámú szénhidrogének és egyéb szerves származékok szerepelnek.2

Miért bonyolult a szerves anyagok vizsgálata?

A szerves anyagokmeghatározása gyakran kényes, ne-hézfeladataafestettfelületekvizsgálatának.Ennektöbbokavan.Amintazelőbbiekbenisrámutattunk,eszervesanyagokkomplex természeteskeverékek,összetételükettöbbtényezőhatározzameg.Főbbösszetevőikbonyolultszerkezetűmakromolekulák,polimerek.Afestettrétegek-benaszervesanyagok,aműtárgylétrehozásátólelteltidő

2 Az említett anyagok előállítását és kémiai összetételét részletesenismertetiaszakirodalom(Andreottietal.2010;Colombini,Modugno2009;Masschelein-Kleiner1995;Mills,White1987;TímárnéBalázsi1993), jelen tanulmány csak azokra a vonatkozásokra tér ki,melyekatovábbiakbanismertetettvizsgálatokmegértéséhezszükségesek.

Festett felületek szerves anyagainak vizsgálata

gázkromatográfiávalkapcsolttömegspektrometria (GC-MS) által

Guttmann Márta

48

során, legtöbbször ismeretlen környezeti hatások miatt,különbözőöregedésifolyamatokonmennekát(bomlási,fotóoxidációs és keresztkötési reakciók), melyek miattszerkezetüknemmindigelőreláthatóanváltozik.Afestettrétegekbenszervetlenanyagokkal(pigmentekkel,alapo-zókkal, töltőanyagokkal) vannak keverve, melyek za-varhatjákaszervesösszetevőkvizsgálatát,ezértgyakranmunkaigényes eljárásokkal kell azoktól szétválasztani.Alegnagyobbgondtalán,hogyarendelkezésreállómin-ta legtöbbször igencsekély(pármg),amineklegfeljebb10%-aszervesanyag.

Gyakran alkalmazott eljárások3

A restaurátorok oktatásában mindenekelőtt a legegy-szerűbb, legátláthatóbb módszereket mutatják be, minta mikroszkópos keresztmetszet színezés vagy a mikro-kémiai vizsgálatok.4 Ezek viszonylag kis anyagi ráfordí-tástigénylőeljárások,könnyenelsajátíthatóakésszabadszemmel illetve mikroszkóppal jól látható, értelmezhe-tő eredménytbiztosítanakazesetekdöntő többségében.Azeredményugyannemanyagspecifikus,ezeneljárások-kal általában csak a szerves anyagcsoportok határozhatók meg, és viszonylag nagy mintákra van szükség, ennekellenéreezeketamódszereketérthetőségük,hozzáférhe-tőségükésrétegspecifikusságukmiattnemszabadalábe-csülni.Ugyanakkorattólisóvakodnikell,hogytúlkonk-rétkövetkeztetéseketvonjunkleezekalapján.

Az immunfluoreszcens mikroszkópiát (IMF) a fehérje típusú kötőanyagok meghatározásához használják.Avizsgálatafehérjeantigénszerkezetéhezkötődőellen-anyag fluoreszkáló anyagokkal (rodamin, fluoreszcein)való kimutatásán alapszik.Amódszer fehérjespecifikusés – mivel a vizsgálatokat mikroszkópos keresztmetszet csiszolatokon lehet végezni – pontosan meghatározható akötőanyagelhelyezkedéseafestékrétegekben.5

Az ELISAmódszer (Enzyme-Linked Immunosorbent Assays) enzimatikusan konjugált másodlagos ellenanya-gok kimutatásán alapszik, melyek szerepe felerősíteniazelsődlegesellenanyagok immunreaktivitását,növelveezáltal az ellenanyagokon alapuló kimutatás érzékeny-ségét.6Az eljárást megelőzően, a fehérjéket különbözőmódszerekkelkikellvonniamintából,ezértakötőanyagelhelyezkedésétafestékrétegekbennemlehetkimutatni.Kazein és tojás eseténmeghatározható az állatfaj,melya vizsgált fehérje forrásaként szolgált.A módszer cuk-rokkimutatásáraisalkalmas,deezekesetébenkevésbéérzékeny.

A Fourier-transzformációsinfravörösspektroszkópia (FTIR) és ennek különböző változatai (µ-FTIR,ATR),talán a festett felületek anyagainak vizsgálatára leggyak-rabban használt módszer, mely szerkezeti információ-

3 Doménech-Carbó2008.4 Schramm,Hering1978;Gay1970.5 Sciuttoetal.2011.6 Schultzetal.2009.

katkínál,úgyaszerves,mintaszervetlenösszetevőkkelkapcsolatban.7 Hordozható változata is létezik, mellyelhelyszínivizsgálatoklehetségesek.Báramintaelőkészí-téseegyszerűésavizsgálati idő rövid, azeljárással rit-kán lehet pontosan meghatározni a festett felületek szer-vesanyagait,általábancsakajelenlévőanyagcsoportokkimutatása lehetséges,mennyiségimeghatározásnélkül.Ennekokaazanyagkeverékekbőlnyertbonyolultspekt-rumokértelmezéséneknehézsége,atöbbanyagjelenlétemiatti interferenciák, illetveazöregedési folyamatokbóladódó spektrális eltolódásokmiatt. Ha a vizsgálat előttamintátfizikaimódszerekkelszétválasztják,egyszerűbb,könnyebben értelmezhető spektrumok nyerhetők. Nem-rég javasolták a kemometriás módszerek (például PCA –főkomponensanalízis)alkalmazásátisaFTIRspektru-mokértelmezésében,melyamintábanlévőszervesanya-gokpontosabbazonosításáteredményezheti.8 A módszer elterjedésére való tekintettel egy nemzetközi munkacso-port is szerveződött,9melynekweb-oldalán nagyszámú,műtárgyakbanfellelhetőanyagFTIRésRamanspektru-maittettekközzé.

A Raman spektroszkópiát az infravörös spektroszkó-pia kiegészítőmódszereként tartják számon és alkalma-zásaegyreelterjedtebbaműtárgyvizsgálatban.Azeljárásfőkihívásaaszervesanyagokokoztaerősfluoreszcenciaelkerülése.Jelentőselőrelépéstjelentetteziránybanakon-fokális mikroszkóp kapcsolása a Raman spektroszkópiá-val,mellyelavizsgáltfelület5x5μm2-recsökkent,ezáltallényegesenmegnövelveamódszer térbeli felbontását is.Szinténfontosműszakiújításvoltazoptikaiszálalkalma-zásaaRamanspektroszkópoknál,melyhordozhatófelsze-reléskifejlesztéséteredményezte,ésezáltal, lehetségesséváltamintavételnélkülihelyszínivizsgálat.

A mágneses magrezonancia (NMR) alkalmazása aműtárgyvizsgálatbanviszonylagújkeletű.Festettfelüle-tekszervesanyagainaktanulmányozásáraisalkalmazták,a meghatározásokat oldószeres kivonatokon végezték,ezekbenkülönböző,aszervesanyagokrajellemzőúgyne-vezett marker vegyületek kimutatásával próbáltak a jelen-lévő szerves anyagokra következtetni. Ezen vegyületekérzékenyekazöregedéskorfellépőhidrolitikusésoxidá-ciósfolyamatokra,ezértamódszerrelaszervesanyagoköregedésénekmértékétispróbáltákmeghatározni.10

A tömegspektrometriás eljárások (MS) alkalmazása a festett felületek szerves anyagainak vizsgálatában egyre elterjedtebb,mertamódszereredményesenalkalmazhatómolekulaszerkezetek felderítésére.Aminták előkészítéseegyszerű,avizsgálatgyors,viszontazeredményekértel-mezése bonyolult szerves keverékek esetén igen nehéz.Ilyen esetekben tanácsos a tömegspektrometriát egy elvá-lasztási technikával kapcsolni, például kromatográfiával

7 Doménech-Carbóetal.1996;Derricketal.1999.8 Sarmientoetal.2011.9 IRUG – Infrared and Raman Users Group, http://www.irug.org

(2013.08.16).10 Spyros,Anglos2006.

49

vagykapilláriselektroforézissel(CE),amiazMSvizsgá-lat előtt a festett felület szervesanyagkeverékeitösszete-vőireválasztjaszét.Atechnikanépszerűségétazistükrözi,hogyszámosszakcikkmellett,aközelmúltbanegykönyvismegjelent,11 mely összefoglalja a módszer alkalmazási lehetőségeit a műtárgyvizsgálatban, illetve nemzetközimunkacsoportisszerveződöttamódszerhezkötődően.12

Fontos aláhúzni az összes említett eljárással kapcso-latban,hogymegbízhatóeredményekeléréséhezamód-szerben való nagy jártasság, valamint sok referenciaanyagon végzett kísérlet által szerzet komoly tapasztalat szükséges.

Tömegspektrometriával kapcsolt gázkromatográfia (GC-MS)

A tömegspektrometriával kapcsolt gázkromatográfiát(GC-MS) jelenleg a festett felületek szerves anyagainak meghatározására szolgáló egyik legjobb eljárásnak tart-ják.A kromatográfiás elválasztási eljárások, különösenagázkromatográfia,igenalkalmasakafestettfelületekbenlévő összetett szerves anyagkeverékek szétválasztására,azelválasztássoránkeletkezőfrakciókpedignagyonpon-tosanjellemezhetőktömegspekrometriával.AzGC-MS-smeghatározáselőnye,hogykismintamennyiségetigényel(1mg-nálkisebbmintából is nyerhetőmegbízható ered-mény),amódszerigenérzékenyésspecifikuseredménye-ketnyújt,valamintmennyiségi,reprodukálhatómeghatá-

11 Colombini,M.P.,Modugno, F. (Eds.) (2009)OrganicMass Spectro-metryinArtandArchaeology.JohnWileyandSons.

12 Users’ Group for Mass Spectrometry and Chromatography, MaSChttp://www.mascgroup.org/(2013.08.16).

rozástteszlehetővé.Hátrányakéntazróhatófel,hogyúgybefektetés,mintalkalmazásszintjénigenköltséges.Azontúlbonyolult,munka-ésidőigényesésalapostapasztala-totfeltételez.Térbelifelbontásakorlátolt,azeredményekamintateljestérfogatáravonatkoznak,aszervesanyagokelhelyezkedésére a festékrétegekben csak következtetni lehet.

Az alábbiakban részletesen ismertetjük az eljárás elveit,valamintavizsgálatokmenetétésazeredményekértelmezésénekmódját.

A GC-MS működési elve

Azeljárásvázlatosműködésielvétaz1-esábra13 szem-lélteti.

A kromatográfia egy elválasztási eljárás, mely azonalapul, hogy egy adott keverék összetevői különbözőmértékbenkötődnekegyoszlopbanrögzített,állófázisnaknevezettanyaghoz,melyfölöttegymozgófázisvezetiátazokat.A kötődésmértéke szerint a keverék összetevőikülönbözőidőbenjutnakazoszlopvégére,ésezáltalszét-válnak.Gázkromatográfia esetén amozgófázis egy gáz(hélium,hidrogénvagynitrogén),azállófázispedigegytöbbtízméterhosszúságú,feltekerthajszálcsőbelsőfelü-leténmegkötöttanyag.Amintátoldottállapotbaninjek-tálják.Mivelazelválasztásgázhalmazállapotbantörténik,azoldatotazoszlopbajutáselőttmelegítésselpárologtat-ják, ezért a vizsgált keverék összetevőinek 500°C alatt

13 http://people.whitman.edu/~dunnivfm/C_MS_Ebook/CH2/2_3.html(2013.08.16).

1. ábra. A GC-MS működési elve: az oszlop(CapillaryColumn)előttarendszerbeinjektáltmintáthéliumgáz(He)terelivégigazoszlopon.Azoszlopotegykemence(GCOven)melegíti.A keverék összetevői különböző erősséggelkötődnek az oszlopban levő szilárd fázishozésezértazoszlopvégéigkülönválnak.Egyen-kéntkerülnekelőbbazionizátorba(IonizationSource), majd a tömegspektrométer (MassSpectrometer) detektorába.Akromatogramésazegyesösszetevőknekmegfelelőtömegspekt-rumegyképernyőnjeleníthetőmeg.

50

– bomlás nélkül – gázhalmazállapotúvá alakíthatóknak kelllenniük.Amennyibeneznemállfenn,azoszlopeléegy hőbontó egység iktatható, egy úgy nevezett piroli-zátor (Py-GC-MS),mely injektálás után 500–800°C-onelbontjaamintát;ezesetbenviszontakeletkezőkroma-togramokigenbonyolultakésnehezenértelmezhetőek.14 A másik gyakrabban alkalmazott megoldás a vizsgált keverékellenőrzöttvegyilebontása(hidrolízise)ésátala-kítása (derivatizálása), kellően illékony, illetvekönnyenszétválaszthatóéskimutathatóanyagokká.Ezekazosz-lopon szétválnak egymástól, így egyenként jutnak egyátvivővezetékáltalazelemzőegységbe,atömegspektro-méterbe.Akromatogram(2.ábra)aszétválasztottelegyösszetevőinekrelatívarányátaretenciósidőfüggvényé-benjelenítimeg(aretenciósidőazazidőszak,amelyalattazadottösszetevőeljutazinjektortólazoszlopvégéig).

14 Bonaduce,Andreotti2009.

A tömegspektrométer egyszerűsített működési elveakövetkező:avizsgáltanyagotegyionizátorelektromo-santöltötttöredékekre,ionokratördeli,amikegytömeg-analizátorban – elektromos térrel való kölcsönhatásra,tömeghez viszonyított töltés hányadosuk alapján – szét-válnak, és egydetektor különkimutatja őket.A tömeg-spektrum a kimutatott ionok relatív intenzitását ábrázolja aziontömeg/iontöltetfüggvényében(3.ábra).Mivelmin-den anyag, szerkezetétől függően, sajátos ionokrabont-ható,adetektált ionokbólkövetkeztetni lehetakiindulóanyagszerkezetére.

Mintavétel és feldolgozás

Általánoselvaz,hogyhamármintavételszükséges,hogyjól meghatározott, fontos információkat kapjunk a fes-tettműtárgyról, akkoraminták számánakésmennyisé-génekminimálisnakkelllennie.Amintavételhelyeitúgykellmegválasztani, hogy a kapott eredmények releván-sak legyenek és a tárgy minél nagyobb részére lehessen azokatmegbízhatóankivetíteni, extrapolálni.AGC-MSérzékenységére való tekintettel különös figyelmet kellarra fordítani,hogyamintákszennyeződésmentesek le-gyenek.Ezértnemszabadamintákatkézzelérintenivagynyállalnedvesítetteszközzelfelvenni.Avizsgálatotmeg-előző teljes minta-előkészítési eljárásban különösen fi-gyelnikellabármely idegenanyaggalvalószennyezés,kontamináláselkerülésére.

Amint az előzőkben részleteztük, a festett felüle-tek szerves anyagai nagymolekulájú összetevőkből állókomplex keverékek, mely összetevők nagy része nemhozható gázhalmazállapotba 500°C alatt. Ugyanakkor,a festett rétegekben gyakran több szerves anyagcsoport képviselője is jelen lehet. Ezekmiatt, amintátGC-MSvizsgálatelőttfizikaiéskémiai feldolgozásnakkellalá-vetni.Aszakirodalomtöbbilyenmintafeldolgozóeljárástír le. Jelen tanulmány aPisa-iEgyetemKémia és IpariKémia Karán belül működő, Maria Perla Colombini

2. ábra. A tojásban lévő fehér-jék lebontásábólkeletkezőami-nosavak kromatogramja (IS1 – belső standard, a többi rövi-dítés jelentését lásdaz1. táblá-zatnál).Amintaegy19. századeleji füzesmikolai üvegre fes-tett ikonból származik (Szent György, nagyszebeni ASTRAMúzeum gyűjteménye, leltáriszámT96-OC).

3. ábra. A kolofónium gyantából származó fontos töredék,a7-oxo-di-dehidroabietinsavtömegspektruma.

51

professzornő által vezetett kutatócsoport15 módsze-rét ismerteti részletesen,mert ezeneljárás egyetlenkis-méretű (1 mg-nyi) mintából kiindulva, lehetővé tesziamintaösszesszervesösszetevőinekkimutatását,kizárvaaszervetlenalkotóelemekzavaróhatását is.16 Az eljárás lényege, hogy aminta szerves anyagaitfizikai és vegyiúton három szerves anyagcsoportra választja szét: fehér-jékre, cukrokra, valamint zsírokra és gyantákra. E cso-portok a mintában jelenlevő képviselőit azután kismo-lekulájú, gázfázisba hozható alkotóelemeikre bontja le.Így, a fehérjékből aminosavak, a cukrokból elemi cuk-rok,azsírokbólzsírsavak,agyantákbólpedigjellegzetesbomlástermékek lesznek.A jobbelválasztásésazonosí-tásérdekébenakülönbözőanyagcsoportoklebontásábólszármazó kismolekulájú anyagokat vegyileg átalakítják,azazderivatizálják.Akeletkezőtermékeketgázkromato-gráfiával (GC) szétválasztják és tömegspektrometriával(MS)azonosítják.Azösszetevőketnemcsakminőségileg,hanemmennyiségilegismeghatározzák.Aszakirodalom-ból jól ismert a festett rétegek összes lehetséges szerves anyagánakösszetétele. Összevetveezeketanyerteredmé-nyekkel,következtetnilehetamintaszervesösszetevőire.A minta szervetlen anyagai gyakran zavaró hatással lehet-nekaszervesanyagokvizsgálatára,ezértazeljárásezeketkülönbözőtisztításifolyamatokkalkiszűri.

A minta feldolgozás teljes folyamatának vázlatát a 4. ábra mutatja be. A vizsgálat nem csak minőségi,

15 Chemical Science for Cultural Heritage/Kémia a kulturális örökség szolgálatában,http://www.dcci.unipi.it/scibec/(2013.08.16).

16 Lluverasetal,2010.

hanem mennyiségi meghatározásokat is lehetővé tesz,ami feltétele annak,hogymegbízhatóanés specifikusanlehessenmeghatározni aminta szerves anyagait. Ehhezkalibrálási görbék felállítása szükséges, valamit számosismertösszetételűmintán, illetvevakmintán(ezesetbenaz eljárástminta nélkül végzik el, ezáltal az eljáráshozhasznált felszerelés és vegyszerek válaszát ellenőrzik)végzettkísérlet.

Az eredmények értelmezése

Az egyetlen mintából kiinduló vizsgálat eredményeként három kromatogrampárt kapunk: egy párt a mintában lévő fehérjékből származó aminosavakra, egyet a cuk-rokbólszármazóegyszerűcukrokra,egyetpedigazsí-rokból és gyantákból származó zsírsavakra és gyanta-töredékekre vonatkozóan. A kromatogram párok kétkromatogramjának egyike a vizsgált keverékben talál-hatóösszesiontrögzíti(TIC–totalionchromatogram),hogy biztosan láthatóvá legyen minden, amit a mintatartalmaz; a másik kromatogram csak a keverékek bi-zonyosösszetevőitrögzíti(SIM–selectedionmonitor-ing),melyek legszükségesebbekaz adott anyagcsoportképviselőinek azonosításához, és ezáltal, egyszerűbbétesziazeredményekértelmezését.Akromatogramokonmegjelenőminden csúcshoz egy tömegspektrum tarto-zik, ez segíti a csúcsnakmegfelelő összetevő azonosí-tását.A tömegspektrumokértelmezéseazesetekdöntőtöbbségébenösszehasonlításosalapontörténik,akapottspektrumot egy úgynevezett spektrumkönyvtárral ve-tikössze,melyetismertösszetételű,vegytisztaanyagok

4. ábra. Az egy mintából kiin-duló GC-MS vizsgálat egysze-rűsített menete. Az eljárás igenbonyolult,munkaigényes,ateljesvizsgálat időtartama minimum4nap.(Lluverasetal,2010.)

52

vizsgálatával állítottak össze.Az összehasonlítást szá-mítógép végzi. A kromatogramokból minden esetbenkimutathatók a keverék összetevői és ezek százalékosarányaazelegyben.

A fehérje frakció esetében a minta feldolgozásából egy aminosavkeverékszármazik,aGC-MSáltalnyertSIMkromatogram pedig 11 aminosav jelenlétét és relatív meny-nyiségétmutatjakiakeverékből(2.ábra).Ezekazami-nosavak különböző arányban vannak jelen a különbözőfehérjékben (1. táblázat).Az enyvekre például amagasglicintartalomésahidroxiprolin jelenléte jellemző,mígakazeinbenmagasglutaminsavtartalomfigyelhetőmeg.A tojásból származó fehérjék esetén GC-MS által nem lehetpontosanmeghatározni,hogyamintatojásfehérjé-ből,tojássárgájábólvagyegésztojásbólszármazik.

A vizsgálatból nyert és a táblázatban található amino-savak százalékos összetételének egyszerű összevetésévelazonban elég nehéz megbízhatóan értelmezni a kapott eredményeket,különösen,haamintakétfehérjét(példáulenyvet és tojást tartalmaz), ami elég gyakran megeshet.Ezért az eredményeket egy statisztikus feldolgozásnak,többváltozós adatelemzésnek vetik alá (PCA – principal component analysis/főkomponens analízis). Ennek alap-ját egy nagyszámú (121) referencia anyag vizsgálata által nyert adatbázis képezi (a 7. ábra világosszürke pontjai).A minta vizsgálatából nyert aminosav összetételt betöltve azadatelemzőprogramba,azigenszemléletesenésmeg-bízhatóanelhelyezi amintában lévő fehérjét amegfelelőfehérjecsoportba,vagy–amennyibenfehérjekeverékettar-talmazaminta–akét/háromfehérjecsoportközé(7.ábra).

1. táblázat

Ala Gly Val Leu Ile Ser Pro Phe Asp Glu Hyp

kazein 5.0 3.0 7.6 11.9 6.6 5.8 11.5 5.9 8.5 22.2 0.0

tojás 7.7 4.8 7.7 11.0 6.7 10.3 5.7 6.4 12.6 15.0 0.0

enyv 12.3 29.4 3.9 4.7 2.5 3.8 12.4 2.8 6.6 9.9 7.7

Afestékrétegekbenfellelhetőleggyakoribbfehérjéktömegszázalékosösszetétele11aminosavravonatkozóan(Ala–alanin,Gly–glicin,Val–valin,Leu–leucin,Ile–izoleucin,Ser–szerin,Pro–prolin,Phe–fenilalanin,Asp–aszpa-raginsav,Glu–glutaminsav,Hyp–hidroxiprolin).(Andreottielal.2006.)

2. táblázat

xyl ara ram fuc a.gal a.glu man gal

Arabgumi 0 36.1 10.8 0 0 7.3 0 45.8

Tragakant gumi 17.6 39.6 2.9 9.3 16.6 3.6 0 10.4

Cseresznyefa gyanta 6.2 35.8 2.4 0 0 13.1 6.2 36.3

Őszibarackfagyanta 6.7 32.4 3.2 0 0 14.2 5.4 38.1

A különböző összetett cukrokban jelenlevő egyszerű cukrok és ezek százalékos aránya a keverékben (xyl – xilin,ara–arabinóz,ram–ramnóz,fuc–fukóz,a.gal–galakturonsav,a.glu–glukuronsav,man–mannóz,gal–galaktóz.Aglukózmennyiségétáltalábannemveszikfigyelembe,mertnemcsakamintábanjelenlevőcukrokbólszármazhat.(Bonaduceetal.2007.)

3. táblázat

Lenolaj Dióolaj Mákolaj Tojás Tempera grassa

P/S <2 2.2-3.0 >3 2.7-3.2 1.8-2.3

A/P >1 >1 >1 <0.3 0.5-1

ΣD >40 >40 >40 <10% 10-20%

koleszterin – – – lehet lehet

Azsírokazonosításaalebontásukbólszármazóbizonyoszsírsavakaránya(P/S–palimitinsav/sztearinsavarány,A/P–azelainsav/palmitinsavarány),valamintkeletkeződikarbonsavakösszesítetttömegszázalékának(ΣD) alapján tör-ténik.Aszáradóolajokramagasdikarbonsavtartalomjellemző.Akoleszterincsakatojássárgatartalmúkeverékekrejellemző,desokesetbencsekélymennyiségeésnagymértékűlebomlásamiattnemmutathatóki.Ilyenkoratojásjelen-létérecsupánazzsírsavprofilalapjánlehetkövetkeztetni.(Colombinietal.2002,Andreottielal.2008.)

53

Amennyibenamintacukrokattartalmaz,ezekacukor-frakciófeldolgozásafolyamánegyszerűcukrokká,aldó-zokká és uronsavakká alakulnak.A SIM kromatogram9egyszerűcukrotésuronsavatrögzít,ésezekszázalékosarányaalapján lehet amintában lévőcukorrakövetkez-tetni(2.táblázat,3.kép).

A zsírfrakció vizsgálatából nyert SIM kromatogram alapján9zsírsavjelenlététésakeverékbenlévőtömeg-százalékos arányát lehet meghatározni, és ezek alapjánlehetamintábanlévőzsírszerűanyagokrakövetkeztetni(3.táblázat).

A mintában lévő gyanták meghatározása jellegzetesbomlástermékeik,azúgynevezettbiomarkerek17 alapján történik.EzekjelenléteazsírfrakcióTICkromatogramjá-banészlelhető(5.ábra).

Az ismertetett GC-MS eljárás alkalmazása

Azelőbbiekbenrészletesenbemutatotteljárást46erdélyiműtárgybólésműemlékből,illetveegymagyarországiésegymoldvaifalképbőlszármazómintákvizsgálatáraal-kalmaztuk,összesen71mintátvizsgálva.18 A gyakorlati munkát az eljárást kidolgozó pisai kutatócsoport labora-tóriumábanvégezhettük.Ezúton is kifejezzükhálás kö-szönetünket a Maria Perla Colombini professzor asszony által vezetett csoportnak, felszerelésük és tapasztalatukönzetlenrendelkezésünkrebocsájtásáért.

17 Colombini,Modugno2009.18 Guttmann2012.

5. ábra. Az1.képenláthatóüveghátlapfestménybőlszármazómintazsírfrakciójánakvizsgálatasoránnyertTICkromatogram:apiroskeretbenakolofóniumgyantajellemzőbomlástermékeinekmegfelelőcsúcsokláthatók(P).

1.kép. Az egyik vizsgált ikon: Urunk megkeresztelése, Brassókörnyéki(ŞcheiiBraşovului)műhelyből,19.sz.vége,Ohabafaluortodoxtemplománaktulajdona,16-osszámúikon.

54

Erdélyi üvegre festett ikonok kötőanyagának vizsgálata19

Az erdélyi üveghátlap festmények kötőanyagairól csaknémiírásosfeljegyzésbőltudtunk,20 de tudományos vizs-gálatukrólmégnemvolt tudomásunk.Kutatásunksorán38darab,19.századi,üvegrefestettikonfestékrétegeibőlszármazómintátvizsgáltunk.Atárgyakközül7Füzesmi-koláról(Nicula)való,15Fogaraskörnyékiműhelyekből(ŢaraOltului/zonaFăgăraşului),12Brassókörnyékimű-helyekből (ŞcheiiBraşovului), 4 ikon pedigErdély kü-lönböző más vidékeinek ikonfestő műhelyeiből kerültki (Sebes völgye/Valea Sebeşului, Radnótfája/Iernuţeni,Nagyszeben peremvidéki falvai/Mărginimea Sibiului).AFogaraskörnyékiikonokközül3MateiŢimforeamun-kája, 5 pedig SavuMogaműve (az ikonfestőmestereklegtöbbször nem szignálták munkáikat, az említett kétmesterakevéskivételekközülvaló).56mintavizsgálataalapján sikerült tudományos vizsgálatokra alapozott képet kapnunkakülönbözőerdélyiüveghátlapfestőműhelyekáltal,a19.századbanhasználtkötőanyagokról.AmintáknagyrésztOlimpiaComanSipeanu festőrestaurátoráltaljutottak a birtokunkba és az ikonok szétszerelésekor le-váltapródarabokközülkerültekki.

Az eredmények csak részben igazolták a gyér írásos adatokatésamáigtovábbélőhagyományt,melyelsőd-legesen tojássárgát használkötőanyagként.Avizsgála-tok változatosabb, összetettebb kötőanyag használatotmutattakki.Csupánháromikonnáltaláltunktojástkötő-anyagként, a többi ikon esetén keverékek használatátmutattukki.

A minták fehérje frakciójából azonosított fehérjék az esetek54%-bantojásbólszármaztak,deezenkívüleny-vet (10%), illetve tojás-enyv (23%), sőt tojás-enyv-ka-zein keverékeket is beazonosítottunk (6. ábra). Enyvet,mint a kötőanyag keverék egyedüli fehérjekomponen-sét, csak a Brassó környéki ikonokról vett mintákban

19 Guttmann2012.pp.80–124;Guttmannetal.2012a.20 Coman-Sipeanu2009.

találtunk, illetveegyik innenszármazóikoneseténcsakenyvet mutattunk ki kötőanyagként. Kazeint csak kétfüzesmikolai ikonrólvettminta tartalmazott.Négy ikonesetén a fehérjefrakcióban nem sikerült fehérjét kimu-tatni,illetveafehérjékkimutatásanemvezetettmegbíz-hatóeredményre.

A cukorfrakciók vizsgálata csak részben volt lehetsé-ges,azeseteklegtöbbjébennemsikerültcukrokatkimu-tatni,depáresetbencukorszerűanyagokjelenlétérelehe-tettkövetkeztetni,leginkábbaFogaraskörnyékiikonfestőműhelyekből származó ikonokból vett mintákban. Egyesetben a kimutatott cukor arabguminak bizonyult (a cuk-rok egyértelmű meghatározása nagyon bonyolult, merta tárgyat ért biológiai károsodások során is cukorszerűanyagokkeletkeznek,melyekmódosítjákamintábólszár-mazóegyszerűcukrokarányát).

A minták zsírfrakcióinak elemzése során az ikonok döntőtöbbségébenjelentősmennyiségűöregedettlenola-jatmutattunkki.Egyetlenmintábannem találtunk zsír-szerűanyagot,hárombanpedigcsakatojásbólszármazózsírokjelenlététmutattukki.

Csak öt ikon esetén sikerült kolofónium gyanta jelenlétét kimutatni, három ezek közülBrassó környékiműhelybőlszármazott.Írásosfeljegyzésekvannakarról,hogya festett rétegetnéha terpentinnelvédték le, innenszármazhatott a kimutatott gyanta. Bár az írott forrá-sokemlítésttesznekarról,hogyMateiȚimforeagyantátkevertvolnaafestékbe(„apavoinicească”,avagyhősökvizenévalatt),atőleszármazóháromikonbólvettmin-tákbaneztnemsikerültkimutatnunk.

Erdélyi festett kazettás mennyezetek szerves kötőanyagának vizsgálata21

Az erdélyi kazettás mennyezetek festékrétegének szerves anyagaivaltudomásunkszerintszinténaligfoglalkoztak.Ezért Mihály Ferenc restaurátorművész segítségével öttemplom festett kazettásmennyezetéből vettünkmintát,illetveegyiktemplomfestettfaberendezésébőlszármazómintátvizsgáltunkbeazelőbbiekbenbemutatotteljárás-sal.Kétmintaamagyarókereki(Alunişu,Kolozsmegye)református templomból származott, egyik az idősebbUmlingLőrincz által 1746-ban festett kazettáról,másikafiatalabbUmlingLőrincz1786-oskazettásmennyeze-téből.Amagyarlónai (Luna de Sus,Kolozsmegye) re-formátus templomból hét mintát vizsgáltunk be. Ebbőlöt az idősebbUmlingáltal1752-ben festettG13-as jel-zésűkazettakülönbözőszíneibőlszármazott(2.kép),egymintaegyszinténáltalafestettmásikkazettából,egype-digatemplompadmellvédjéről,melyafiatalabbUmlingLőrincz 1768-osmunkája.A továbbiminták a gelencei(Ghelinţa,Kovásznamegye)katolikustemplom1628-asmennyezetéből, a Nagypetriben (Petrindu, Szilágy me-gye) lévő református templom mennyezetéből (Zilahi

21 Guttmann2012.pp.125–135;Guttmannetal.2012;Mihály,Guttmann2012.

6. ábra. Az ikonok fehérjefrakcióinak vizsgálatából kapott ered-mények grafikus összegzése (if – ismeretlen fehérje, nf – nincsfehérje).

55

AsztalosJános,1713)ésakrasznai(Crasna,Szilágyme-gye) református templom kazettáiból (Pataki Asztalos János,1736)származtak.Ezáltallehetőségnyílottössze-hasonlítaniegyazonkazettakülönbözőszíneibőlszárma-zómintákkötőanyagait, egyazonműhelykét tagja általalkalmazottszervesanyagokat,afestettmennyezetekésa festett faberendezések készítésére használt szerves anya-gokat,valamintakülönbözőidőben(1628-tól1786-ig)éskülönbözőmesterekáltalhasználtszervesanyagokat.Báravizsgáltmintákszámanemnagy,azeredményekalapjánelőzetesképetnyerhetünkazerdélyikazettásmennyeze-tekfestéstechnikájáról.

A vizsgált minták zsírfrakciójában nem sikerült zsí-rokat és gyantákat kimutatni, ami jól összefér a festettfelületekmattküllemével.Acukorfrakciókcsakelvétvetartalmaztak egyszerű cukrokat, az eredmények pedignehezen értelmezhetőek, ami arra utal, hogy valószínű-legszennyeződésrőlvanszó,nemszándékosanhasználtcukoralapúkötőanyagról.Afehérjefrakciókbólnagyrésztállatienyvetsikerültkimutatni,három,azidősebbUmlingvilágosszíneibőlszármazómintakivételével,aholállatienyvéstojáskeverékékéttaláltuk(7.ábra).

Elsődlegeskövetkeztetéskéntazt lehet levonni,hogya kazettás mennyezetek kötőanyaga jellemzően állatienyv, ésnemészlelhetőek időbeli vagy térbeli jellegze-tességek.Apadmellvédrőlszármazómintánszinténcsu-pánenyvettaláltunk,amiarrautal,hogyafestettkazet-tásmennyezetekésfaberendezésekvalószínűleghasonlófestéstechnikávalkészültek.AzidősebbUmlingLőrinczvilágos színeiben kimutatott tojás alkalmazása talán táb-laképfestőképzésénekhatásalehet.

Akrasznaitemplomkazettáin,apirosszínnélmakacs,kagylós felválás mutatkozott. Vizsgálataink alapjánakárosodásnemazeltérőkötőanyagmiatt,hanemtalánannakmennyiségemiattvolt.

Falképek kötőanyagának vizsgálata22

Az előbbiekben bemutatott vizsgálati eljárással két fal-képbőlvettmintaszervesanyagainakvizsgálatáraissorkerült.

Az egyik minta a siklósi vár reneszánsz imafülkéjének töredékesfestésébőlszármazott,BónaIstvánrestaurátor-művész által.Aminta vizsgálata során arabgumit sike-rültazonosítaniacukorfrakcióban (3.kép),a fehérjeésazsír-gyantafrakcióbansemmitsemtaláltunk.

22 Guttmann2012.pp.136–142.

2.kép. A magyarlónai templom G13-as kazettájáról származó mintákmintavételihelyei(MihályFerencfotója).

7. ábra. Akazettásmennyezetekbőlés a padmellvédből származómin-ták fehérje frakciójának vizsgálata-kor kapott eredmények értelmezése főkomponenselemzés(PCA)segít-ségével:amintákkötőanyagadöntőtöbbségben állati enyv, az idősebbUmling világos színeinek kivéte-lével, ahol a kimutatott kötőanyagállati enyv és tojás keveréke (a vilá-gosszürke pontok a 121 ismert összetételű fehérje vizsgálata soránkapottreferenciapontokatjelölik).

56

A másik falképminta a Voroneț-i (észak Moldva)kolostor külső festéséből származott, és Ioan Istudorvegyészmérnök jóvoltából került vizsgálatra. A mintáta templomszentélyénekészakioldalárólvették,aholazidőjárás viszontagságainak az évszázadok során csupána kék és a zöld szín állt ellen, ezek a pigmentvizsgála-toksoránazuritnakésmalachitnakbizonyultak(4.kép).Mivelerézalapúpigmenteklúgérzékenyek,felhordásukcsak szerves kötőanyaggal történhetett, de mindezidáig

akötőanyagotnemvizsgálták.Azelőbbiekbenleírtvizs-gálatoknakalávetveegykékmintát,aproteinfrakcióbantojástsikerültkimutatni.

Összegezés

A gázkromatográfiával kapcsolt tömegspektrometriát(GC-MS) napjainkban a festett rétegekben lévő szervesanyagok vizsgálatára használt módszerek közül az egyik

4.kép. A Voroneţ-i kolostortemp-lom szentélyének külső, északioldala: az időjárás viszontagságai-nak csak a szekkó tehnikával felhor-dott kék és zöld (azurit és malachit) álltellen.(IoanIstudor2010.)

3.kép. A siklósi imafülke rene-szánsz falképéből vett piros mintanézete és keresztmetszete, alattaa cukorfrakciójából nyert kromato-gram:akimutatottegyszerűcukrok(IS–manitol(standard),Ara–ara-binóz,Ram–ramnóz,Glu–glukóz,Gal – galaktóz) és ezek aránya az arabgumirajellemző.

57

legeredményesebbként tartják számon. GC-MS-sel spe-cifikusanmeglehethatározniafőbbszerveskötőanyag-csoportok képviselőit. Az cikkben ismertetett módszeregyetlen, kb. 1 mg-nyi, mintából mutatja ki a vizsgáltfestékrétegbenlévőösszesszervesanyagot.Aszükségesfelszerelésmindennagyobbegyetemen,kutatóintézetbenhozzáférhető.Az eljárás egyik hátránya, hogy nem tér-specifikus,azeredményekamintaegészérevonatkoznak,nemadjákmegazanyagokelhelyezkedésétakülönbözőfestékrétegekben.Azontúl,avizsgálatidő-ésmunkaigé-nyes,azeredményekpontos,megbízhatóértelmezéséhezpedigkomolytapasztalatszükséges.

IRODALOM

ANDREOTTI, A. – BONADUCE, I.; COLOMBINI,M.P.;GAUTIER,G.–MODUGNO,F.–RIBECHI-NI, E. (2006): Combined GC/MSAnalytical Proce-dure for theCharacterizationofGlycerolipid,Waxy,Resinous, and Proteinaceous Materials in a UniquePaintMicrosample. In:AnaliticalChemistry,78,pp.4490–4500.

ANDREOTTI,A. – BONADUCE, I. – COLOMBINI,M.P. – MODUGNO, F. – RIBECHINI, E. (2008):Characterization of natural organic materials in paint-ingsbyGC/MSanalyticalprocedures.In:NewTrendsin Analytical, Environmental and Cultural HeritageChemistry.Tassi,L.–Colombini,M.P.(Eds.),Trans-worldResearchNetwork,Kerala,India,pp.389–423.

BONADUCE, I. – COLOMBINI, M.P. – DIRING,S. (2006): Identification of garlic in old gildings bygas chromatography–mass spectrometry. In: JournalofChromatographyA,1107,pp.226–232.

BONADUCE,I.–BRECOULAKI,H.–COLOMBINI,M.P.–LLUVERAS,A.–RESTIVO,V.–RIBECHI-NI, E. (2007): Gas chromatographic–mass spectro-metric characterisation of plant gums in samples from paintedworksofart. In:JournalofChromatographyA,1175,pp.275–282.

BONADUCE,I.–CITO,M.–COLOMBINI,M.P.(2009):The development of a gas chromatographic–mass spec-trometric analytical procedure for the determination of lipids,proteinsandresinsinthesamepaintmicro-sam-ple avoiding interferences from inorganic media. In:JournalofChromatographyA,1216,pp.5931–5939.

BONADUCE,I–ANDREOTTI,A.(2009):Py-GC/MSof Organic Paint Binders. In: Organic Mass Spec-trometry inArt andArchaeology. Colombini, M.P.,Modugno,F. (Eds.), JohnWiley andSons,Ldt., pp.303–326.

COLOMBINI M.P. – MODUGNO F. – FUOCO R. –TOGNAZZIA. (2002):AGC-MS study on the de-teriorationoflipidicpaintbinders, inMicrochemicalJournal,73(1),pp.175–185.

COLOMBINI,M.P.–ANDREOTTI,A.–BONADUCE,I.–MODUGNO,F.–RIBECHINI,E.(2010):Analyt-

ical Strategies for Characterizing Organic Paint Media Using Gas Chromatography/Mass Spectrometry. In:AccountsofChemicalResearch,43(6),pp.715–727.

COLOMBINI,M.P.,MODUGNO,F.(2009):Organicma-terialsinartandarchaeology.In:OrganicMassSpec-trometryinArtandArchaeology.Colombini,M.P.,Mo-dugno,F.(Eds.),JohnWileyandSons,Ldt.,pp.3–37.

Coman-Sipeanu, Olimpia (2009): Icoana pe sticlă.Spiritualitate, artă, mesteşug. (Az üvegre festettikon. Szellemiség, művészet, kézművesség. Doktoriértekezés,„LucianBlaga”Egyetem,Nagyszeben.

DERRICK,M.R.–STULIK,D.–LANDRY,J.M.(1999):Infrared spectroscopy in conservation science.GettyConservationInstitute,LosAngeles,CA.

DOMÉNECH-CARBÓ,M. T. (2008): Novel analyticalmethods for characterising binding media and protec-tivecoatingsinartworks.In:AnalyticaChimicaActa,621,pp.109–139.

DOMÉNECH-CARBÓ, M. T. – REIG, F. Bosch –ADELANTADO, J. V. Gimeno – MARTINEZ,V.Periz:Fouriertransforminfraredspectroscopyandthe analytical study of works of art for purposes of di-agnosisandconservation.In:AnalyticaChimicaActa,330(2–3),pp.207–215.

GAY,M.C.(1970):Essaisd’identificationetdelocalisa-tiondesliantspicturauxpardescolorationsspecifiquessurcoupesminces,In:AnnalesduLab.deResearchesdesMuseesdeFrance,pp.8–24.

GUTTMANN,M. (2012):Contribuții la studiulmateri-alelororganicedinsuprafețepictate(Adalékokafes-tettfelületekszervesanyagainakvizsgálatához),PhDdolgozat, Babeș-Bolyai Egyetem, Kolozsvár, KémiaésVegyészmérnökiKar.

GUTTMANN,M.–LLUVERAS-TENORIO,A.–AN-DREOTTI,A.–COLOMBINI,M.P.–SILAGHI-DU-MITRESCU,L.(2012):GC-MSbindingmediastudyofTransylvanianpaintedceilings.In:StudiaUniversi-tatisBabes-Bolyai,SeriaChemia,57/1,185–195.

GUTTMANN,M.–LLUVERAS,A.–ANDREOTTI,A.– COLOMBINI, M.P. – SILAGHI-DUMITRESCU,L.–COMAN-SIPEANU,O.(2012a):GC-MSbind-ing media study of three Transylvanian glass icons creatingcenters.In:JournalofCulturalHeritage,14/5,pp.439–447.

ISTUDOR, I. (2010):Detalii technice ale picturii de laVoroneţ (A Voroneţ-i templom fes-téstechnikája),http://www.acs.org.ro/ro/conservare/255-detalii-teh-ni-ce-ale-picturii-de-la-voronet(2013.08.21)

LLUVERAS, A. – BONADUCE, I. – ANDREOTTI,A. – COLOMBINI,M.P. (2010): GC/MS analyticalprocedure for the characterization of glycerolipids,natural waxes, terpenoid resins, proteinaceous andpolysaccharide materials in the same paint microsam-ple avoiding interferences from inorganicmedia. In:AnalyticalChemistry,82,pp.376–386.

MASSCHELEIN-KLEINER,L.(1995):AncientBindingMedia,VarnishesandAdhesives,ICCROM,Roma

58

MIHÁLY, F. – GUTTMANN,M. (2012): The Umlingpainter-carpenterworkshopinTransylvania.In:Con-tributionstotheViennaCongress2012,supplementtoStudiesinConservation,pp.199–207.

MILLS,J.S.–WHITE,R.(1987):TheOrganicChemis-tryofMuseumObjects,Butterworths.

SARMIENTO,A.–PÉREZ-ALONSO,M.–OLIVARES,M. – CASTRO, K. – MARTÍNEZ-ARKARAZOI. (2011):Classificationand identificationoforganicbinding media in artworks by means of Fourier trans-form infrared spectroscopy and principal component analysis. In:AnalyticalandBioanalyticalChemistry,399,pp.3601–3611.

SCHRAMM,Hans-Peter–HERING,Bernd(1978):His-torische Malmaterialien und Möglichkeiten ihrer Iden-tifizierung.HochschulefürBildendeKünsteDresden,AbteilungRestaurierung.

SCHULTZ, Julia –ARSLANOGLU, Julie – TAVZES,Crtomir – PETERSEN, Karin (2009): Immunologi-calTechniques:ADifferentApproachfor theAnaly-sisofProteinsinCulturalHeritage.PartI:TheBasicsExplained.In:ZKK–ZeitschriftfürKunsttechnologieundKonservierung,23/1,pp.129–139.

SCIUTTO,G.–DOLCI,L.S.–BURAGINA,A.–PRA-TI,S.–GUARDIGLI,M.–MAZZEO,R.–RODA,A. (2011): Development of a multiplexed chemilu-minescent immunochemical imaging technique forthe simultaneous localization of different proteins in paintingmicrocross-sections.In:AnalyticalandBio-analyticalChemistry,399,pp.2889–2897.

SPYROS,A. –ANGLOS,D (2006) Studies of organicpaint binders by NMR spectroscopy. In: AppliedPhysicsA:MaterialsScience&Processing,83(4),pp.705–708.

TÍMÁRNÉ BALÁZSI, Á. (1993): Műtárgyak szervesanyagainakfelépítéseéslebomlása.MagyarNemzetiMúzeum,Budapest.

GuttmannMárta,PhDMűtárgyvizsgálóvegyész400699Kolozsvár(Cluj-Napoca),RomániaToduţautca17.E-mail:guttmannmarta@gmail.com

59

AfiatfalviUnitárius-ReformátusKözösTemplom(1.kép)egyik feliratos kazettájának restaurálására1 a nagyszebeni „LucianBlaga”EgyetemSzocio-HumánSzakán aTör-ténelem, Műtárgy és Műemlékvédelem, valamint Pro-testánsTeológiaKaronműködő„Festettfarestaurálása”mesterképzőkereteinbelülkerültsor.2

A Közös Templom rövid ismertetése, az előzetes kutatások, helyszíni szemlék eredményei

Afiatfalvitemplomkoraitörténetérőlnemrendelkezünkírottforrásokkal.DávidLászlószerint„az1789-esvi-zitációs leírás alapján feltételezzük, hogy a négy tám-pillérrelövezetthajóbólés tőlediadalívvelelválasztottszentélybőlálló templomaközépkorvégénépülta fa-lubanlakóbirtokosokésafaluközösségénekerejéből.Sajnos a harang közölt felirata sem vezet pontosabb da-táláshoz, INRI feliratos harangokat az 1485–1575 kö-zöttiidőbőlismerünk.

A kőfallal körülvett, keletelt templomot 1803-banátalakították, a sokszögzáródású szentély keleti fala elégúlasisakos tornyot építettek. Ennek homlokzatán eza felírat olvasható: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉPÜLT1803,UJITTATOTT1893.JAVITTATOTT1967.”3

1 A templom történetéhez füződő kutatásokra, a műtárgyal kapcsola-tos restaurálási munkálatokra a Fiatfalvi Református Egyházközség lelkésze,PállAttilaCsaba,aFiatfalviUnitáriusEgyházközséglelkésze,BarthaAlpár, valamint Domokos Levente egyetemi hallgató közöttimegállapodástkövetőenkerültsor.

2 Dr.LiviaBucşaegyetemitanár,tanszékvezető,valamintMihályFerencrestaurátor irányítása mellett. Universitatea „Lucian Blaga” Sibiu,Facultatea de Stiine Socio-Umane, Departamentul de Istorie, Patri-moniusiTeologieProtestanta,SpecializareaConservaresirestaurare.Lucrare de disertatie: I.Tavanul casetat din Biserica comuna Refor-mata-Unitariana din orasulCristuru Secuiesc, satul Filias- propuneride restaurare. II. Restaurarea unei casete cu inscriptie din tavanulcasetatalBisericiiReformate-Unitariene,Filias.Coordonatori:Conf.univ.dr.LiviaBucşa,restauratorMihályFerenc.Absolvent:DomokosLevente. Sibiu, iulie, 2012.A pigmentek és kötőanyagok vizsgálatátDr. Galambos Éva tanársegéd, Magyar Képzőművészeti Egyetem,Budapest,Mihály JudithPhDésDr.Sajó IstvánMTAKémiaiKuta-tóközpont,Budapestvégezték.

3 DávidLászló:AközépkoriUdvarhelyszékművészetiemlékei.Krite-rionKönyvkiadó,Bukarest,1981.p.134.

A jelenlegi templom4 a „Templom-pataka” nevű idő-szakos vízfolyás bal partján áll egy háromszög alakú tel-ken, melyet Északról a Templom-pataka, Dél-Keletrőla Fő utca (a valamikori Országút), míg Dél-Nyugatrólegy beltelek határol. Cintermét északról drótkerítés,mígDél-Keletről,ésDél-Nyugatrólkőbőlés téglából falazottkőfal övezi,mely a 19. század elején épült a régi fakerthelyére5.A cinterembe két kapun keresztül lehet belépniakőfalkeleti, illetvedélioldalán,melyekatemplomkétbejáratávalszembenhelyezkednekel.

4 HR-II-m-B-12820 jelzetű műemlék. http://ro.wikipedia.org/wiki/Lista_monumentelor_istorice_din_jude%C8%9Bul_Harghita /2012június20.

5 „…Körülötte sasba rakott deszka czinterem, mellynek az Unita-ria Ecclésia része jó, a Reformátusoké puszta…” Adorján Rudolf:AkeresztúrköriegyházközségekvagyonleltáraaXVIII.századutolsóharmadából.In:KeresztyénMagvető,1991/97.p.128.

KutatásieredményekafiatfalviUnitárius-Református

Közös Templom egyik feliratos kazettájának restaurálása kapcsán

Domokos Levente – Galambos Éva – Sajó István

1.kép. Afiatfalvitemplomkeletről(fotó:DomokosLevente).

60

A templom egyszerű sátortetejének hossza 24,59m,szélessége 12,23 m, magassága 11,71 m. A torony25,38 m magas.6 Kutatásaink szerint jelenlegi arcu-lata, belső elrendezése 1802–1805 között, valamint az1893–1897-esátépítéseknyománalakultki,dearészletesépítéstörténettel,valamintatemplombútorzatával,beren-dezéseivel és azezeketérintőváltoztatásokkalkapcsolat-banmégtovábbikutatásokszükségesek,akárcsakafal-szerkezet,valamintanyílászárókesetében(2–3.kép).

A templomra vonatkozó adatok aránylag későn, azutóbbi három évszázadban jelennek meg.A torony épí-tésénekévét(1803)többszerzőisátvetteazegésztemp-lomra, figyelmen kívül hagyva, hogy a templom szere-pelazI.KatonaiFelmérés18.századitérképein(4.kép),valamintazAdorjániRudolfáltalközölt18. századvégi

6 A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársainak felmérése alapján.Azegyháziiratokbanatoronymagassága27,illetve32m-elszerepel.A felmérést készítették Búzás Miklós építész irányításávalBordi Bea, Bors Eszter, Böröcz Péter, Erős Tamás György, GulyásGáborGergely,LeposaKata,NémethDia.Rajz:LeposaKata.

vagyonleltárban.7 Az egyházi levéltár adatai alapján tud-juk, hogya18. századvégén, a19. századelején (felte-hetőenatoronyépítésétmegelőzően)lebontottákadiadal-ívet.Valószínülegezt,ésaz1803-astoronyépítéstkövetőenbontottákleaz1784-benemlítettkazettásmennyezetet,8 és készítettek egy újabbat, melynek több kazettája is fenn-maradt másodlagosan beépítve az 1894-esmunkálatokatkövetően(1–4.ábra).Az1804-bőlvalómennyezettelegyidőben,demindenképpen1839–1840előttkészültegyújszószékkorona is9 az 1789-ben, Nemes Klára által aján-dékozott helyett.10 Ugyanebből az időbőlmaradt fent azelső,atemplomiberendezésekkarbantartásáravonatkozóutasítás is.11A jelenlegi, 1894-ben felújított12, többszörö-sen átfestett, klasszicista és empír stílusjegyeket mutatószószékkoronavalószínűlegmegegyezikafentemlített,ésKovátsPéteráltalkészíttetettel.

Ugyancsak a 19. század első feléből maradt fent azelsőadatazorgonahasználatrólis.1836-banvásároltameg

7 „Vagyon egykő templom,mely aReformátusokkal köz lévén, a kétEcclésiaalternatimszokottbeléjárni.”.AdorjánRudolf:id.m.p.128.

8 Amunkálatokidőbenisorrendjérőltanúskodnakakülönbözőegyház-történetifeljegyzések,arégitetőszerkezetlenyomataatoronynyugatioldalán,apadlástérben,valamintarészbenfelfalazottpadlásfeljárat.

9 „Aprédikálószékkőbőlépült,sfelettefüggegykékfőfestékűvirágoskorona,melynekhomlokánezolvastatik:IstenditsőségérecsináltattaakétEccle. If.KovátsMihályaKovátsPéterfia” In:AKeresztúriKörnyékiUnitáriaEklésiákbanÓTordaiFőTisztelendőSzékelyMiklósÚrPüspök-ségébensElnökségealatt tartatott,saz1839-kévutolsó,s1840-kelsőHolnapjaibanvégbementVisgálóSzékJegyző-Könyve.pp.1–379.

10 UnitáriusVizitációsjegyzőkönyv,1789.p.662.In:PállAttilaCsaba:A Fiatfalvi Református Egyházközség története. II. Lelkészképe-sítő szakvizsgadolgozat. Egyetemi fokú protestánsTeológiai Intézet,Kolozsvár,2000.p.9.

11 „A harangozónak rendeltessék meg, hogy a templomozás, illetveharangozás előtt a seprés következtében felszállott port az uri szentasztal, katedra, orgona és űllőszékekről törölje le s figyelemmel azuri szentasztaldiszitékeibebefészkeltporra,melly tollseprűvelkita-karitható.” In:AKeresztúriKörnyékiUnitáriaEklésiákbanÓTordaiFőTisztelendő SzékelyMiklósÚr Püspökségében s Elnöksége alatttartatott,saz1839-kévutolsó,s1840-kelsőHolnapjaibanvégbementVisgálóSzékJegyző-Könyve.pp.1–379.

12 Aszószékkoronafelirata:„UJITTATTÁKAHELYBELINŐK1894”.

2.kép. Atemplomkeletirészeareformátuskarzattal,valamintazifjak,ésaférfiakpadsoraival(fotó:DomokosLevente).

4.kép. A fiatfalvi templom az I. Katonai felmérés térké-pén(1760–1784). Középen a keresztel jelölt körben a templom.(http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/3e/Josephinis-che_Landaufnahme_pg176.jpg)

3.kép. Atemplomnyugati részeazunitáriuskarzattal,valamintanőkpadsoraival(fotó:DomokosLevente).

61

a Fiatfalvi Református Egyházközség a Miklóstelki (Klos-dorf/Cloasterf, Maros megye) Szász Evangélikus Egy-házközségtől az 1748-ban JohannesHahn által készítettorgonát.13Ezt1908-ighasználták,mikoriseladtákaCse-kefalvi Református Egyházközségnek, ésmegvásároltákabrassóiCsoflekMiklósáltal felújítottorgonátaSzára-zajtaiReformátusEgyházközségtől.14 Mivel nem fért be areformátusokkarzatára,csonkolták,átépítették.Elemei-nekegyrészétfelhasználtákaszószékkoronadiszítésére,illetve egy pár darabja az unitárius (nyugati) karzaton kal-lódik.Azunitáriusoképülőorgonájárólcsakegy1850-esVizitációs jegyzőkönyvtudósít,15miutánaz 1848-assza-badságharcidejénfelprédáltákazUnitáriusEgyházjavait.Azunitáriusorgonakészítőmestereismeretlen.

Abejáratiajtócseréjérőlazelsőadat1867-bőlmaradtfent.16További kutatások tárgya, hogy az ekkor lecserélt

13 DávidIstván:MűemlékorgonákErdélyben.Olis-BalassiKiadó,Buda-pest-Kolozsvár,1996.p.63.In:PállAttilaCsaba:id.m.p.15.

14 Pap Zoltán orgonarestaurátor véleménye szerint ez egy Johanne Prause által,Brassóban,a18.századbankészítettorgona.

15 LőrincziLajos:AFiatfalviUnitáriusEgyházközségtörténete.Szakvizsga-dolgozategyháztörténetből.EgyetemifokúEgységesprotestánsTeológiaiIntézetUnitáriusKara,Kolozsvár,1997.

16 Ifj. Fodor János saját költségén készített egy kétszárnyú, vas sar-kakkal és zárral ellátott ajtót, 5Ft66Krértékben. In:LőrincziLajos:A Fiatfalvi Unitárius Egyházközség története. Szakvizsgadolgozategyháztörténetből. Egyetemi fokú Egységes Protestáns TeológiaiIntézetUnitáriusKara,Kolozsvár,1997.p.53.

ajtóatemplom1804-es,vagyazaztmegelőzőfestett-kor-szakábólszármazott.17Ugyancsakkutatástigényelatemp-lomnyugati, unitáriuskarzatánakpadlójábabeépített kétajtószárnyeredeteis.

A templom belső arculatát gyökeresenmegváltoztatóhatározatok az egyázi jegyzőkönyvek szerint 1892-tőlszülettek.18Az1894-benelvégzettmunkálatoksoránmeg-emeltéka templompadlószintjétkb.egy,a falakatpedigkb.kétméterrel.Ugyanekkor–részbenaz1804-eskazet-tásmennyezet elemeinek felhasználásával, de a kazettákeredetielhelyezésénekfigyelembevételenélkül–újmeny-nyezetkészült,ésmegnöveltékazajtók,valamintablakokméreteit is.19Azúj tetőszerkezetés födémkialakításakorújra felhasználták a régi tetőszerkezet ép elemeit, meg-őrizveannakdölésszögét,dearéginélegykisségyérebbenvisszaépítve.20Valószínülegekkorkerültfelamennyezetre

17 In:UnitáriusVizitációsjegyzőkönyv,1789.p.662.18 Közgyűlési jegyzőkönyv,1892. június7: „Aprotestáns egyszerűség-

gelellenkezvén,képek,koszoruk,családiczimerekáltalvalóberakásaatemplomifalaknak,mondassékki,hogyazottlevőkoszorúk,képek,czimerekjunius12.napjáigazérdekeltekáltaleltávolitassanak,jövőrepedigazilyeneknektemplombavalófelrakásamegtiltassék.”

19 Az ablakcsere szükségességéről: Unitárius Közgyűlési jegyzőkönyv,1892.június7.

20 A födémgerendák közti méretváltoztatásáról az 1894-ben újra fel-használt1804-eskazettásmennyezetelemeinekhátoldalánmegmaradtgerendalenyomatoktanúskodnak,mígafalak,ésatetőmegemeléséről,atetőmegőrzöttdőlésszögérőlakorabelifeljegyzésekenkívülatorony

1. ábra. A templom 1803–1805közötti átépítése során lebontották a diadal-ívet, felépült a torony,és a déli portikus. Rajza Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmé-résealapján.

2. ábra. A templom 1893–1895-ös átépítése során meg-emelték a padlót kb.1, a falakat pedig kb.2méterrel.RajzaSzent-endrei Szabadtéri Nép-rajzi Múzeum felmérése alapján.

62

azelsőrétegolajfesték.A18.századbanemlítetthuszár-toronylebontásárólnemtaláltunkadatokat.

Aháromfeliratoskazettábólcsakafestőasztalosnevétmegörökítő tábla szövege olvasható töredékesen szabadszemmel.A másik két feliratos kazettából csak egyikenvolttechnikaisegédeszköznélkülbeazonosítható,denemértelmezhető felirat, a harmadikon lévő szövegekre csaka digitális felvételek számítógépes utómunkálatai során derültfény.AtöredékekfeloldásáhozazUnitáriusEgyházKolozsvári gyűjtőlevéltárából érkezett segítség,21 mellyel pontosítanilehetettafestetttáblákszövegét.

Műszeres és vegyszeres kutatások

„Aminketkörülvevőműtárgyakés a természetes anyagoknemörökéletűek.Azéletükmeghosszabításáravalótörek-vésünksorán,azőketkárosítóhatásokelleniküzdelemmelle-hetőségeinkhezmértencsakelodázzukapusztulásuknapját.

nyugati,padlástérbeesőoldalánfennmaradtlenyomattanúskodik.21 MolnárLehellevéltárosszívesközlése.

Ennekavégsőkárosodásnak,pusztulásnakaz időbenikitolása,elodázásánaksikerességefüggatárgyállapotától,azanyagától,arendelkezésünkreállólaboratóriumtechni-kailehetőségeitől,korszerűségétől,arendelkezésünkreállótechnikaiéstudományosinformációktól,ésnemutolsósor-bansajátlehetőségeinktől/felkészültségünktől.”22

A restaurálási dokumentáció összeállítása során a fen-tiekben röviden vázolt szakirodalmi, helytörténeti éslevéltári tanulmányok után a mélyrehatóbb kutatásra csak ahelyszíniműszeresésfotótechnikaikutatássalpárhuza-mosan elvégzett, a festékrétegek számát és összetételétcélzóstratigráfiaivizsgálatokatkövetőenkerültsor.

További vizsgálatokra nyílt lehetőség a kazetta bon-tása kapcsán, amikor olyan felületek váltak láthatóváaszegőlécekalatt,amelyeksosemvoltakátfestve.Ezek,a védett helyen megbúvó felületek fontos támpontot szol-gáltatnakakazettásmennyezeteredetiállapotáról,és jókiindulópontot jelentenek a későbbi restaurálási, vagy

22 MihailMihalcu:Conservareaobiectelordeartăşiamonumenteloristo-rice.EdituraŞtiinţifică,Bucureşti,1970.p.122.

3. ábra. A másodlagosan fel-használt festett kazetták elhelyezkedése a temp-lom mennyezetén. Rajza Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmé-résealapján.

4. ábra. A másodlagosan felhasz-nált, be nem azonosít-ható,festettelemekelhe-lyezkedése a templom padjain. Rajz a Szent-endrei Szabadtéri Nép-rajzi Múzeum felmérése alapján.

63

konzerválási munkálatokhoz. Az előmunkálatok nem-csak a templom teljes restaurálási tervének összeállítá-sához szolgáltatnak adatokat, hanem a helytörténészekésaművészettörténészekszámárais.Ígyatemplomres-taurálási tervéhez készített előtanulmányok, vizsgálatoksorán igyekeztünk meghatározni a festett felületek anya-gait,apigmenteketésakötőanyagokat,valamintatisztí-tási,konzerválási, restaurálásieljárásoksoránalkalmaz-hatólehetőségeket,módszereket,illetveezekhatárait.

Azelőtanulmányokrészétképezteakeleti,reformátuskarzatmellvédennyitottkutatóablakis.Ezenakutatóab-lakon került sor az eredeti festett felületet borító rétegek azonosítására, illetve ezen festékrétegek eltávolításáhozalkalmazhatóvegyszercsoportokmeghatározására.Afes-tékrétegeltávolításasoránalkalmunkadódottmegfigyelniakülönbözőfestékrétegekegymásraépülését.

Kutatásunksoránnemtudtukeldönteni,hogyafentfel-soroltátépítéseketalélekszámgyarapodása,akorízlésé-nek,igényeinekváltozása,vagycsakazanyagilehetőségekgyarapodása idézteelő,hiszaz1788-asUnitáriusVizitá-ciósJegyzőkönyv23szerintatemplomép,jóállapotúvolt:

„...egykivülrőlnégykőlábakkalmegerőssitettépkőTemplom sendély fedél alatt, dél felől való ajtója előttlevő fa tornátzocskával, együtt, mely tornácz alatt ezenTemplomban mennek bé egy két felé nyiló vas sarkú ás záruszépfestékesajtón.Mennyezetehasonlólagdeszká-bólvagyon,virágosfestékkel,középenvagyonegykőbőlrakottArkus,kőbőlvalóPraedikállószék,felettevalószépvelummal,melyetMgosGroffBethlenSámuelnéNemesKláraasszonyeőNagyságakegyes indulattyábólkészít-tetett,...egyfestetténeklőPulpitus....ATemplomnakNapnyugot felől való végiben vagyon egy festékes Chorus,abba fel-járást szolgáltató fa gradittsal edgyütt: ezen fely-lyül a Templom Héjazattyáról fa kötésekkel a Templom tetejénfellyülemeltetettegyHarang-láb,ebbenkétHaran-gotskák, melyek edgyike a Reformátusoké, kikkel ezencircumvicinált Fundus rajta lévőTemplommal és egyébépületekkelközrebiratikéscuráltatikmindenekben.”

A kazettás mennyezet

A templom jelenlegi, 162 kazettából álló mennyezete1894-redatálható, és részbena régebbi, 1804november30-án befejezettmennyezet újrafelhasználásával készült.TarrDomokoskántortanítólevéltáriadatai,24 valamint az idősekelmondásaszerintatemplomelőtthúzodóországútfeltöltésének következtében vált szükségessé a templom padlójának megemelése. A munkálatokra 1893–94-benkerültsor.Ekkorfestettékátelső ízbenazújmennyezetelkészítésekorújrafelhasznált1804-eskazettákatszürké-re.TarrDomokosszerintavirágornamentikávaldiszítettkazettákon fel volt tüntetve a Fiatfalván lakó összes család neve,amelyekhozzájárultakatemplombővítésimunkála-

23 In:UnitáriusVizitációsjegyzőkönyv,1789.p.662.24 TarrDomokos:Fiatfalvatörténete.Kézirat,1944.Fiatfalva.p.25.

taihoz.25Eztazállítástnemtudjuksemmegerősíteni,semcáfolni,mivelcsakamennyezetosztóléceinlecsüngőke-retlécén,apadésakarzatmelvédeken,valamint21kazet-tánláthatóazátfestésalatt,vagymellettazeredetifestésreutalónyom.Az1894-benfelhasználtdeszkákméreténekfigyelembevételévelvalószínülegtöbbkazettaislappang-hatmégazátfestésekalatt,deerrecsakarészleteskutatásadhatelfogadhatóválaszt.

Jelenlegi ismereteink szerint az 1804-es mennyezetkészítésénekkorában,a19.századelsőharmadábanvolta templomi díszítő festés utolsó fellángolása: ebben azidőszakbankészülttöbbekközöttazújszékelyiunitáriustemplom, a nagysolymosi református templom, a kedeiunitáriustemplom,aszékelyzsomboriunitáriustemplom,a nagymedeséri unitárius templom, valamint a székely-muzsnaiunitáriustemplomfestettberendezése.

Afiatfalvitemplomkazettásmennyezete162kazettábóláll,melyből12adéliportikusfölötthelyezkedikel(ezekosztóléceihiányoznak),150pedigatemplomban.Atemp-lombanlévőkazetták9oszlopbanés17sorbanhelyezked-nekel.Akazettásmennyezethosszúsága16,75m,széles-sége7,5m.Akazettákatalkotódeszkákátlagoshosszúsága270cm(3öl),vagyisháromkazettahosszúság.Akazettá-katkeretezőszegőlécekszélessége12cm.Akeleti,szen-télyfelőlirészenakazettákcsonkoltak.

Akazettákfaanyagalucfenyő(Piceaabies).26 A kor gya-korlatánakmegfelelően,2–3kazetta-hosszúságú(180–270cm)deszkakantjátgyalulásutánösszeenyvezték,27 majd az ígynyerttáblákegyikoldalátlegyalulták,hogymegfelelőfelületetnyerjenekadíszítőfestésnek.Adeszkatáblákfelső,padlástérbe eső oldalát gyalulatlanul hagyták. A táblákgyalultoldaláraahosszúságuknakmegfelelőenkét,vagyháromkazettányifelületetlealapoztakzöldeskékfestékkel.Ennek száradása után cirkalom/körző, vonalzó és rajztű(vagy ólomceruza) segítségével meghúzták a virágorna-mentika,ésafelíratokfestésétmegkönyítősegédvonalakat.Ezt követőenkerült sor a stilizált virágmotívumok, vagyafeliratokfelfestésére,majdezekárnyalására,végülafes-tettfelületeketgyantárral/gyintárralkentékát.28 A kazetták szélességének megfelelő méretre összeenyvezett deszka-táblákat kovácsoltvas szegekkel rögzítették az ugyancsak fenyőből faragott födémgerendákhoz.A táblákat rögzítőszegeket,atáblákhosszantiillesztéseit,illetveaszomszé-dostáblákatprofiláltszegőlécekkeltakarták.

Mivel a falu erdei nem számottevőek, illetve nincsfenyőfa, a fenyőfa eredetére vonatkozóan elfogadhat-juk az 1820-as udvarhelyszéki parasztvallomásokban

25 Tarr Domokos ugyanakkor nem említi az egyházi levéltárakban több helyenisleírttényt,hogyerreazátfestésreakazettásmennyezetlebontása,ésrészlegesújrafelhasználásautánkerültsorapadlószintkb.1méterrel,afalazatkb.2méterrelvalómegemelése,illetveegyújfödémszerkezetkialakításaután.

26 Dr.BucsaLiviameghatározása.27 A feliratos kazetta restaurálása során a deszkák ragasztási felülete men-

ténkazeinenyvreutalónyomokattaláltunk.28 Afelületetborítólakkréteg/gyintárnyomaimegőrződtekazátfestések

alatt.

64

foglaltakat: „Hajót hordozható víz itten nincs, hanemfalunkmellettfolyvánleaKüküllő,vizetavasszal,mikorahavasallyiakahavasrólatutajthozzák,viszikle,épü-letre való fát vehet ki-ki tőlük, demagunk nem tutajo-zunk.”29

A kazettás mennyezet egész felülete – akárcsak a két karzatmellvéd,aszószék,aszószékkorona,amózesszék,

29 TakácsPéter(szerk.):Udvarhelyszékparasztvallomásai1820-ból.Deb-recen,2001.p.249.

valamint a padmellvédek – melyek mindegyikén felfe-dezhető különbözőmódszerekkel az eredeti, virágorna-mentikás díszítőfestés – többszörösen át vannak kenve olajfestékkel.Akeleti(református)karzatmellvédennyi-tott kutatóablak tanúsága szerint az öt réteg átfestés, ésegyrétegelöregedettlakkrétegalattkb.90%-banmegőr-ződöttazeredeti,hagyományosfestőtechnikávalkészültfestés. Hasonló aránybanmaradtmeg az eredeti festettfelületakétszer(1894-ben,valamint1967-ben)átmázolt1804-es,1894-benújrafelhasználtkazettákfelületénis.

Mivel a keleti, református karzatmellvéden nyitottkutatóablak rétegvizsgálatai alapján sikerült jó eredmény-nyelfeltárniaz5rétegátfestés,ésegyelöregedettlakk-rétegalattamegörződötteredetifestést(5.ábra,5.kép),indokoltnak láttuk egy nagyobb felület megkutatását és restaurálását. Így esett választásunk a három feliratoskazetta közül a déli fal mellett elhelyezkedőre, amelyatemplomművészettörténetikutatásaszámárarendkivülfontos információkat hordozott: az 1804-es mennyezetbefejezésének időpontját,valaminta festőasztalosnevétisfeloldotta.

5.ábra,5.kép.A kutatóablak helye a keleti,református karzatmellvéden.Rajz a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmérése alapján. Kutatóablak a karzat-mellvéden (fotó: Domokos Levente).

65

Akazettabontásátkövetőenkerültsorarészletesfotó-dokumentációelkészítésére.Akazettárólnormál,surlófé-nyes,UV,infra,makroésmikroszkóposfelvételekkészül-tek (6–9. kép). A normál fényben rögzített felvételleldokumentáltukakazettafeltáráselőttiállapotát.Akazettasurlófényesvizsgálata,valamint fotózásasorán tanulmá-nyoznitudtukafelületenmegőrződött,korabelikészítés-technikára utaló szerszám/gyalu-nyomokat, ugyanakkorjobban megfigyelhető volt a kazetta felirata, virágorna-mentikájaésfelületikárosodásais.Asurlófényesfelvételtmegismételtükakazettarestaurálásátkövetően.

A kazetta infravörös fotózása nem adott számottevőeredményt. Ezzel szemben az UV sugárzásban történtfotózása során jól láthatóan megjelentek a felvételen a (valószínüleg ólom) ceruzával húzott vonalak, illetvenéhányvirágmotívumrészlete(9.kép).Ezutóbbiaklumi-neszcenciáját a röntgendiffrakciós vizsgálatok szerint a venyigefekete okozta.A festékréteg, valamint a lakk/gyantárnemmutatottlumineszcenciát.

A normál fényben fotózott és utólag digitálisan módo-sítottfelvételekszámottevőeredménythoztak:aharmadikkazettánelőtűntekaszabadszemmelnemláthatómotívumésfelirat(7.kép).Amárlebontottkazettán,kb.2méterrőlfotózvamégavastag,kétrétegűátfestésalattisláthatóváváltazecsetnyomokegyrésze,valamintakülönbözőmotí-vumok, felíratok árnyékolása is. Ugyanakkor megjegy-zendő,hogyönmagábanezatechnikaieljárássembízto-sít teljesenmegbízható adatokat,mivel jelentős részletekveszhetnekel,kerülhetikelfigyelmünketaképekértelme-zésesorán.Eztörténtarestauráltkazettaesetébenis,ahola digitálisanmódosított felvételen 1802-t olvastunk,míga restaurálás során bebizonyosodott, hogy 1804 a helyesolvasat.

A kazetta első deszkájának tisztítása után került soramintavételihelyekkiválasztására,úgy,hogyakazettánhasznált8szín,illetveszínárnyalatmindegyikébőlmintátvegyünk.Alehetőlegalaposabbanigyekeztünkdokumen-tálni a mintavételi helyeket, valamint a mintákat, ezértnormál,makroésmikroszkóposfelvételeketkészítettünkapigmentmintákhelyéről(10–11.kép).

Ez utóbbi célja a festékréteg állapotának meghatáro-zásántúlazvolt,hogyakötőanyagéspigmentvizsgálatotkövetően alkalmunk legyen összehasonlítani a külön-böző színekre, pigmentekre jellemzőállapotot, repedés-hálót.Ezakésőbbiekben–újabbmintasorokbevonásávalesetleg – alkalmas lehet a különböző pigmentek, kötő-anyagok körének leszűkítésére, vagy meghatározásáraarepedésháló,akárosodások,afestettrétegekfelületitex-túrájánaktanulmányozásávalis.Adigitális-mikrószkópos

6.kép. A három kazetta normálfényben készült felvétele (fotó: DomokosLevente).

7.kép. A második és harmadik kazetta digitálisan módosított fel-vétele(fotó:DomokosLevente).

8.kép. Az első kazetta súrlófényes felvétele (fotó: DomokosLevente).

9.kép. UVfelvételafeliratoskazettáról(fotó:MihályFerenc).

10–11.kép. Normál ésmakro felvétel a pigmentvételi helyekről(fotó:DomokosLevente).

66

1. táblázat:Normál,makroésmikroszkópos(50,illetve200X-osnagyítású)felvételekamintavételihelyekről(fotó:MihályFerenc)

Alapszín.

Fehér.Felületénsárgáslakkmaradványokatlehetmegfigyelni.

Sárga.

Piros.

Venyigefekete.

67

1. táblázat folytatása

Zöld.Felületénnagyonjólmegfigyelhetőalakk/gyantár-maradvány.

Barna.

Amásodiktipusúzöld,akazettafelső,középsőcsokráról.

felvételeket50X-es,és200X-osnagyítássalkészítettük.30 Amikroszkóposvizsgálatsoránnyílvánvalóvávált,hogymindenszínnekrájellemzőrepedéshálója,textúrájavan.A kazettán lévő színek a következők: zöld (két típus),fehér,sárga,piros,fekete,barna,zöldeskék.

A mintavételi helyek kijelölése és dokumentálása utánsorszámoztukezeket,majd1–4mmnagyságúmin-tát vettünk mindegyikről, ügyelve arra, hogy a lehetőlegkevesebbkárosodást okozzuk aműtárgyon.Aminta-vétellelegyidőbenleírástkészítettünkamintákról:

1.Zöld: A kazetta közepén levő csokor leveléről.Azöldalattzöldeskékalapozás.

2.Fehér:Az„irta”feliratibetüjénlevőpontról.Afehéralattzöldeskékalapozás.

3.Sárga: A bal felső sarokban lévő virágcsokorbanlévőlevéltövétől.Asárgaalattzöldeskékalapozás.

4.Piros:Afelsőcsokorjobboldalivirágjáról.Apirosalattauripigmenteszöld,illetvezöldeskékalapozás.

30 AfelvételekDigimicrodigitálismikroszkóppalkészültek.

5.Fekete: A bal alsó csokor fekete vonalhálójából.Afeketealattauripigmenteszöld,illetvezöldeskékalapozás.

6.Zöld:Auripigment,illetvezöldeskékalapozás.7.Barna:Az„1804”-esévszámközépsőkétszámjegyeközéfestettfehérvirágról.Abarnaalattfehér,illetvezöldeskékalapozás.

8.Zöldeskékalapozás:Aszegőlécalól,védetthelyről,aholnemvoltátfestés.

Mikroszkópos és röntgendiffrakciós vizsgálatok31

A röntgendiffrakciós vizsgálathoz a kis mennyisé-gű mintákat alacsony hátterű mintatartóra preparál-tuk. A méréseket Philips PW 3710/PW 1050 típusú

31 Amikroszkópos vizsgálatokat Dr. Galambos Éva, aMagyar Képző-művészeti Egyetem tanársegédje, a röntgendiffrakciós vizsgálatokatDr.SajóIstván,aMTAKémiaiKutatóközpontjánaktudományosmun-katársavégezte.

68

Bragg-Brentanodiffraktométerenvégeztük,CuKαsugár-zással (λ=1.54186Å), grafitmonokromátorral és pro-porcionálisszámlálóval.Adigitálisanrögzítettdiffraktog-ramokat mennyiségi fázisösszetételre értékeltük ki teljes profilillesztésesmódszerrel(XDBprogramcsomag).

A mikroszkópos vizsgálatokhoz a festett rétegekbőlmintákat vettünk és azokból epoxi műgyantába ágya-zott keresztmetszet-csiszolatokat készítettünk, melyeketfelső megvilágítással 100–400x nagyítás mellett vizs-gáltunk. A mikroszkópos keresztmetszet-csiszolatokona festett rétegek felépítését, vastagságát, összetételéttanulmányoztuk. Átmenőfényes vizsgálathoz ismerttörésmutatójú(n=1,51)közegbeágyazottszemcseprepa-rátumotkészítettünk.Ezekalapjánhasznosinformációkatkaptunk a festett rétegek összetételéről, illetve a szem-csék karaktere és optikai tulajdonságai alapján a pigmen-tekegyrészétmeghatároztuk.

A vizsgálatok során megállapítottuk, hogya kékes-zöldesalapszínt közvetlenül a faanyagra hordták fel,elégvékonyan.Azátlagosrétegvastagság10–50µmközött van. Az alapszínt adó réteg beült a fafelületegyenetlenségeibe (12–13.kép).Amintábólvettkapa-rék átmenőfényben vizsgálva színezékszerű sötétkékaggregátumokat tartalmaz, és színtelen összetevőket,töltőanyagot. A sötétkék aggregátumok törésmutatója1,5 körüli, izotróp, jó a színezőképessége.Chelseafil-terrelenyhénvörösesenjelentmeg.NaOH-bannembar-nultel,amialapjánavas-hexaciano-ferrát(poroszkék)kizárható,és inkábbaz indigó jelenlétevoltvalószínű-síthető,amitaFTIRvizsgálatalátámasztott.32 A színte-lenösszetevő, töltőanyag,alacsonykettőstörésű, törés-mutatója1,5körüli,Főzónajellege:pozitív(lassú),amialapjángipsz(14–15.kép).

A felület zöldesebb megjelenését a rákerült szennye-ződés,vagyalakkrétegsárgaszíneokozza,amitbizonyít,hogya’kitakart’,nemlakozott részekenjóvalhidegebbárnyalatú,kékesebbazalapszín.Emellettatöbbimintánhelyenkéntjólkivehetőenmegmaradtasárgáslakkréteg.

A festett rétegekhez tiszta keveretlen pigmenteket és ritkánkevertszínthasználtafestőasztalosmester.

A sárga színeketauripigmentteloldottameg(16–20.kép).Asárgarétegbőlkészítettszemcsepreparátumvizs-gálatasoránsárga,erősenkettőstörő,lapos,csillámszerű,kéttengelyű szemcsék voltak megfigyelhetők, melyekátmenőfényben pleokroosak, sárgás színekben. A sajátszínrészbenkitakartaazinterferenciaszíneket.Amikro-szkópos vizsgálat eredményét a röntgendiffrakciós analí-zisalátámasztotta.

A vörös színeketnagyonaprószemcsés(1–2mikron),aggregátumokat képező vörös pigment alkotja. Magastörésmutatójú, kettőstörő, de a saját szín kitakarja azinterferenciaszíneket.Ezekalapjánmesterséges(nedveseljárású), vagy poros megjelenésű természetes cinóber,amit a röntgendiffrakciós vizsgálat szintén bizonyított (21–25.kép).

32 Lásdamellékeltspektrumokat.

A mikroszkópos keresztmetszet-csiszolat alapján egy-értelmű,hogyazöld színt kék (indigó) színezék és sárga pigment (auripigment) keverékével állította elő a festő(26–27.kép).

A virágok középrészének barna színe feltehetőenelváltozás következménye. Erre utal, hogy átmenő

12–13.kép.Zöldeskék alapozás, takart, átfestés nélküli részről.Mintavételi hely és mikroszkópos keresztmetszet-csiszolat.A fahordozón(400µm)akékréteg50µm.

14–15.kép.Szemcsepreparátumazöldeskékalapszínből:gipszésszerveskékszínezék.

19–20.kép.Auripigment, átmenő fényben és érzékeny ibolyasegédlemezzel: lapos, szögletes, jól hasadó szemcse, erőskettős-töréssel.

16–17.kép.Sárgaréteg,mintavételihely.Asztereomikroszkóposképenjólkivehetőkazauripigmentnagy(20–100µm)csillámszerűszemcséi.

18.kép.A mikroszkópos keresztmet-szet-csiszolaton a fára közvet-lenül festett, beszívódott kékréteg 20µm, a sárga auripig-mentréteg30–50µm.

69

fényben a kaparék mintában még vörös színezékszerűanyagfigyelhetőmeg(28–32.kép).

A sötétzöldes, kékes árnyalatú leveleket nagyon vékonyan,lazúrosanfestették,feltehetőenakékszínhezhasznált indigóval.A mikroszkópos keresztmetszet-csi-szolatoniscsakaligkivehetőenjelenikmega1–2µm-esréteg.

A fehér,atöbbiréteghezképestvastagabb(100µm-esrétegek) vonalakhoz alkalmazott pigment a röntgen diff-rakciós vizsgálatok alapján tisztán kálcium-szulfát (gipsz ésanhidrit).Evonalakatafestésvégénhordtákfel.

Összegezve a paletta színei a következők: a kékindigó, a sárga auripigment, a vörös cinóber, a fehérkálcium-szulfát, gipsz.Az elbarnult, feltehetően erede-tileg bordó részekhez valamilyen szerves vörös színe-zékethasználtak.Atöbbiszínezekkeverékébőláll,pél-dául a zöld általánosan szerves kék indigó és auripigment keveréke.

Szerves színezék és kötőanyag-vizsgálat

A szerves színezékek és kötőanyagok vizsgálata Fou-rierinfravörösspektroszkópiáseljárással(FTIR)történt.33 Akutatásokkezdeténfeltételeztük,hogyakazettákfes-téséhez 1804-ben, kötőanyagként a kor gyakorlatánakmegfelelően állati enyvet és fehérjét (bőrenyv, kazein,tojástempera)használtak, de ezt nem támasztotta alá azFTIR vizsgálat. A vizsgálat eredménye34 alapján a ka-zettazöldeskékalapozásábanakövetkezőszervesanya-goktalálhatók:cellulóz,lignin,indigó,lenolaj,valaminttragantgumi. Feltételezzük, hogy a cellulóz és a lignin

33 A vizsgálatot Mihály Judith PhD, az MTA TermészettudományiKutatóközpontjánaktudományosmunkatársavégezte.

34 Lásdamellékelteredményeket.

31–32.kép.Abarnamintábantöbbféleszemcsevan.Fehérmellettkék,fekete,barnásésbordósszemcsék.Átmenőfénybenabarnaszemcsék bordó, színezékszerű izotróp anyagnak látszanak, azazvalamilyenbordószervespigmentlehet.

24–25.kép. Vörösszemcsékaggregátumaiésazauripigmenthasá-bosszemcséiakaparékmintában.

21–22.kép.A vörös minta vételi helye és a minta sztereo-mikro-szkóposfelvétele.

29–30.kép.

26.kép.Azöldfestékrétegbőlvettmintasztereo mikroszkópos felvétele: megfigyelhetők a nagy, sárgaauripigmentszemcsék.

27.kép.Mikroszkópos keresztmet-szet-csiszolat: az alsó kék réteg 50µm, a zöld réteg 50–80µm,amiben200µmes sárga szem-csékisvannak,ezenpediglak-kosrétegsárgaszemcsékkel.

28.kép.A„barnaminta”vételihelye.

23.kép. Mikroszkópos keresztmet-szet-csiszolat. A kék rétegátlagban 40–50µm, a kék éssárga pigmentek keverékébőlállózöld réteg20µm,avörösapró szemcsés homogén réteg 50µmvastag.

70

afahordozóbólszármazik,mígalenolaj,valamintatra-gantgumia festéketborító lakkrétegből.Ugyanakkorfi-gyelembe kell venni azt, hogy „Általában a szervetlenpigmentekmeghatározásakönnyebb,mintatöbbi,festé-szetben használt anyagé.A szerves pigmentek, színezé-kekváltoznak(oxidálódnak,polimerizálódnak),ésmivelazonos kémiai elemekből épülnek fel,meghatározásuk/azonosításuknehezebb.”35

A restaurált 1804-es kazetta

A kazetta eredetimérete 99x83 cm, vastagsága 1,8 cm–2,3 cm.Készítéséhez3 szál deszkát enyveztekössze,majdaz1894-esátépítéssoránoldaltmégegyszáldesz-kátillesztettekhozzá,ígymérete99x92cmlett.Készítésesorána18–19.századrajellemzőtechnikaimegoldásokatalkalmaztákmindazasztalosmunka,mindafestéstekin-tetében.Felületetöbbszerszámlenyomatátismegőrizte,mely jó fogódzót jelent a kor technikai színvonalának ta-nulmányozásához.Színvilága,formája,valamintnövény-ornamentikája párhuzamot mutat a környék többi kazettás mennyezetével(38.kép). A zöldeskék alapozást növényi motívumokkalésfelírattaldíszítették.Astilizáltvirágor-namentika mellett megörökítették a kazettás mennyezet készítésénekidejét,valamintafestőasztalosnevét.Azát-festésekeltávolítása,azeredetifelülettisztításasoránegy1x1cm-estanúfoltothagytunkakésőbbi,esetlegesvizs-gálatokhozmintavétel biztosítása, illetve a két réteg át-festésdokumentálásacéljából(39.kép).

Végezetülelmondható,hogyatemplomkazettásmeny-nyezetebetöltöttekettősfunkcióját:atemplomdíszítését,valamintatemplomhajóelszigetelésétapadlástértől.

Köszönetnyílvánítás

Ez úton szeretnénk köszönetünket kifejezni Dr. BucsaLiviának,Mihály Ferencnek,Dr. GuttmanMártának ésDr. Morgós Andrásnak szakmai tanácsaikért, valamintDr.MihályJudithnakazFTIRvizsgálatokelvégzésért.

35 MihailMihalcu:Conservareaobiectelordeartăşiamonumenteloristo-rice.EdituraŞtiinţifică,Bucureşti,1970.p.20.

33.kép.A sötétzöldes minta vételihelye.

38.kép.Ajtó.Simona Malearov – Came-liaŞtefan:MobilierpictatTransilvănean.Catalogdeexpoziţie.Editura„ASTRAMUSEUM”,Sibiu,2007.Akatalóguscímoldala.Szinteteljesenmegegyezőmotívumok lappanganak a református (keleti) karzat felületén is az átfestések alatt.

34.kép.Zöldes levélből vettminta mikroszkópos kereszt-metszet-csiszolata: szinte alig kivehető az 1–2µm-es réteg,ami feltehetően kék színezék,vagy szerves pigment.A vilá-gosabb zöld részeken ezt auri-pigmenttelkeverték.

35–36.kép.Afehérmintavételihelye.

37.kép.A mikroszkópos keresztmetszet-csiszolaton a kék réteg 80µmkörüli,asárgarétegvörösszemcsékkel30–50µm.Ezenlakk,vagyszínezék(eredetilegezlehetettvörös)maradványai10–20µm.Afelső,pasztózusabbanfelhordottfehérréteg100<µm.

71

6. ábra. A FTIR vizsgálatok eredményei.

39.kép.Arestauráltkazettaaz1x1cm-estanúfolttal.

3512

3398

3335

3237

2934

2867

1737

1719

1678

1619

1517

1458

1270

1104

667 596

0

.01

.02

.03

.04

4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000

ATR-FTIR 4 res, 128 scan

C=C

C-O-C

C-H

1322

O-H/N-H

72

IRODALOM

AFiatfalviReformátusEgyházLevéltára.AFiatfalviUnitáriusEgyházLevéltára.AzUnitáriusEgyházKolozsváriGyűjtőlevéltára.A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatár-

sai által 2008-ban elvégzett felmérések.A felméréstBuzás Miklós, a Szentendrei Szabadtéri NéprajziMúzeum főépítészének vezetésével végezték: BordiBea,BorsEszter,BöröczPéter,ErősTamásGyörgy,GulyásGáborGergely,LeposaKata,NémethDia.

Aszékelykeresztúri „Molnár István”Múzeum levéltára,dokumentációskönyvtára.

A Keresztúri Környéki Unitária Eklésiákban Ó Tor-dai Fő Tisztelendő SzékelyMiklós Úr Püspökségé-bensElnökségealatttartatott,saz1839-kévutolsó,s1840-kelsőHolnapjaibanvégbementVisgálóSzékJegyző-Könyve. 1–379 Lap. Az Erdélyi UnitáriusEgyházKolozsváriGyűjtőlevéltárából.

ADORJÁNRudolf(1991):Akeresztúrköriegyházközsé-gekvagyonleltáraaXVIII.századutolsóharmadából.In:KeresztyénMagvető,1991/97.p.128.

IMREHÁrpád(1926):Fiatfalvatörténete.Kézirat.IMREHÁrpád(1935):Adatokazegyházközségtörténe-

téhez.Kézirat.FiatfalvaParokiálisKönyvtár1.DÁVID István (1996): Műemlék orgonák Erdélyben.

Polis-BalassiKiadó,Budapest-Kolozsvár.pp.75–76.DÁVIDLászló(1981):AközépkoriUdvarhelyszékmű-

vészetiemlékei.EdituraKriterion,Bucuresti.LŐRINCZILajos(1997):AFiatfalviUnitáriusEgyház-

község története. Szakvizsgadolgozat egyháztörté-netből.EgyetemifokúEgységesProtestánsTeológiaiIntézetUnitáriusKara,Kolozsvár.

MALEAROV, Simona – ŞTEFAN, Camelia (2007):Mobilier pictat Transilvănean. Catalog de expoziţie.Editura„ASTRAMUSEUM”,Sibiu.

MIHALCU, Mihail (1970): Conservarea obiectelor deartă şi a monumentelor istorice. Editura Ştiinţifică,Bucureşti.

PÁLL Attila Csaba (2000): A Fiatfalvi Református Egy-házközség története. II. Lelkészképesítő szakvizsga-dolgozat.EgyetemifokúProtestánsTeológiaiIntézet,Kolozsvár.

SOóSFarkas(1874):Fiátfalva.ProtKözl.39–46.TAKÁCS Péter (szerk.) (2001):Udvarhelyszékparaszt-

vallomásai1820-ból.Debrecen.TARR Domokos(1944):Fiatfalvatörténete.Kézirat.http://ro.wikipedia.org/wiki/Lista_monumentelor_istori-

ce_din_jude%C8%9Bul_Harghita/20.iunie,2012http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/3e/Jo-

sephinische_Landaufnahme_pg176.jpg,/26.06.2012

Domokos LeventeRestaurátorMolnár István MúzeumSzékelykeresztúrE-mail:domokos.levente@gmail.com

Galambos Éva DLAFaszobrászrestaurátorművészMagyarKépzőművészetiEgyetem1062Budapest,Andrássyút69–71.Tel.:+36-1-342-1-738E-mail:galambose@gmail.com

Dr. Sajó istvánVegyészMTA Kémiai KutatóközpontBudapestE-mail:sajo@chemres.hu

73

AcímbenszereplőproblémaköraszékesfehérváriHeted-hét Játékmúzeum panorámaszínházának restaurálása kap-csánvetődöttfel,atanulmányamunkabemutatásaköz-beneztjárjakörül.

A panorámaszínházról

A restaurálásra került panorámaszínház – a magyarorszá-gi gyűjteményeket tekintetbe véve – ritka játéktípusnakszámít, elemeivel valós színházat utánoz.Nem történikszínjátszásbenne,hanemegynarrátormondjaelatörté-netet–ebbenazesetbenakétGrimmmesét,aHamupipő-kétésaJancsiésJuliskát–,melyekfőbbjeleneteiszínesnyomtatottábrázolásokonaszínházbelsejébentalálhatók,kétrúdrakifeszítettésfeltekertpapírtekercseken.Azidőalatt,míg egy kurbli tekerésével a színpadképet továbbmozgatták,ahajtókarhozszerelttekercsettartórúdmű-ködésbe hozott egy zenélőóra-szerkezetet. Így a képekmozgásátzenekísérte.

A panorámaszínház, szűkebb értelemben a pano-rámaképek, illetve mozgatható panorámaképek, vala-mint a papírszínházak kereszteződéseként jöhetett létrea 19. század közepén. Tágabb értelmezésben viszont,a látványt, az illúziót, mozgathatóságot tekintetbe véverokonságotmutata19.századioptikaijátékokkal,illetveamozgóképpelis.

A restaurálásra került panorámaszínház az Adolf Sala által 1882-ben Berlinben alapított A. Sala Litorgráfiai,DombornyomóMűintézetésFényképészetiKiadó,Tan-szerésJátékgyárterméke.Analógiákatugyanezenelvenműködőpanorámaszínházra csak ugyanettől a gyártótólsikerülttalálni.Egyik,ajelentanulmánytárgyátképező-velteljesenmegegyező,KarlócaiMariannemagángyűjte-ményébenvan.

A tárgy egybőrpapír borításúkáva szerkezetű fado-bozból, kihajtható, két oldalonmázalt, kromolitografáltpapír előlapból, egy 3,6 méter hosszú, egyik oldalánmázalt, kromolitografált papírtekercsből, egy textil füg-gönyből, valamint egy papír hátlapból áll.A dobozbanelhelyeztekötfeszítőrudat,egyfémzenélőóra-szerkeze-tet,valamintazezekettartóéshatároló,fábólkészültsta-tikaielemeket(1–2.kép).

A tárgy átvételkor rendkívül rossz fizikai állapotbanvolt. A restaurálás során teljes egészében szétbontásrakerült.Összeselemeközülazonbanapapírszalagkonzer-válásajelentettealegnehezebb,alegtöbbidőtéstürelmet

igénylőfeladatot.Ehhezkapcsolódikatanulmánycímé-ben szerepeltetett nyomásérzékeny ragasztóanyagokat érintőproblémakör,ígyakövetkezőkbentehátcsakennekazelemnekakonzerválásárólleszszó.

A papírszalag

A szalagban a papírrostok száliránya a hosszanti oldallal párhuzamosanfut.Ebből,valamintatárgygyakorihasz-nálatából adódóan a papírban függőleges és vízszintestörésekkeletkeztek.Aszorosfeltekerésatekercskétvé-génokoztaalegnagyobbkárt.Apapírelőszörmegrepedt,

„Amitapad,azragad”–nyomásérzékenyragasztóanyagok

vizsgálata és eltávolításuk a restaurátori gyakorlatban

Sor Zita

1.kép. Aszínházátvételkoriállapota(NyíriGáborfelvétele).

2kép. Aszínházfelépítése(NyíriGáborfelvétele).

74

majdmegtört.Ameggyengültanyagbólkisebb-nagyobbdarabokpotyogtakki(3–7.kép).

Anégy,megközelítően90cm-espapírcsíkbólgyári-lag összeragasztott szalag első és utolsó eleme a rögzí-tési sávhoz közeledve 1–2 cm2-es darabokra esett szét.Mivelatekerésaszálirányramerőlegesen,szinteapapírtermészetes mozgását megerőszakolva történt, a rostokmegtörtek,egyrepedésatekercsegészhosszábanvégig-futott.Azegykoritulajdonosokatöréseket,szakadásokatmindelő-,mindhátoldalról,különféleragasztószalagok-kal(ScotchMagicMendingtape,enyvesragasztószalag,szigetelőszalag, celofán ragasztószalag stb.) próbáltákmegerősíteni.

A papírszalag két legsérültebb végén a felületet mind-kétoldalrólszinteteljesegészében,néhol többrétegbenisragasztószalagokfedték.Ezekragasztóanyagaiörege-désüksoránidővelbeivódtakapapírrostjaiközé,ésottbarnásanelszíneztékapapírt(5.kép).

Azanyagvizsgálatieredményekbőlkitűnt,hogyatim-sósgyantaenyvezésűpapírszalagrétegesszerkezetű.Alul-ról felfelé haladva a zárt szerkezetű, hidegen köszörültfenyőfa-köszörületetéshosszúparázsőrlésűlenrostokattartalmazópapírfelületétfehérmáz,majdvékonynyom-dafesték,eztkövetőenpedigfeltehetőenvékonylakkréteg

takarja.Aszalagrestaurálásánakmenetéterétegek,vala-mint az eltávolítani kívánt ragasztóanyagok oldószerek-bentörténőviselkedésehatároztameg.

Nagyműszeres vizsgálatok alapján megállapítástnyert,hogyamázpigmentjebaritfehér,azazbárium-szul-fát, némi kaolinnal keverve.1 Kötőanyaga poliszacha-rid, szakirodalmi adatok alapján feltehetően keményítő.Alakkréteg,annakvékonyságamiattnemvoltdetektál-ható, mert áthatolt rajta az infrasugárzás.Ahhoz, hogya papírszalagon bárminemű állagmegóvó kezelést ellehessen végezni, el kellett távolítani róla a különbözőragasztószalagokat.

A ragasztószalagokról általában

A gyors ragasztást otthoni vagy irodai körülmények között is lehetővé tevő, Magyarországon a köznyelv-ben általánosan, hibásan csak „cellux”-ként emlegetettragasztószalag2 valójában többfajta minőség, hordo-zó és ragasztóanyag összemosása egy olyan közös név alá, mely nem mindegyikre jellemző.Az ilyen típusúragasztószalagok angol elnevezése – pressure sensitive tape – véleményünk szerint sokkal találóbb az anyagra nézve,mertazontulajdonságot,nevezetesenakisnyo-másravalóérzékenységetemeliki,melyhordozótólésragasztóanyagtól függetlenül minden ilyen ragasztósza-lagra jellemző. A „nyomásérzékeny” ragasztóanyagokszélesskálája létezik,a természetesgumitóla szinteti-kuspolimerekig.Aragasztóanyagottöbbfélehordozóraisfelvihetik:papírra,műanyagokra,textilre,fémfóliáraegyaránt.

1 Aszalagbólvettmintánelektronsugarasmikro-analízist,valamintXRFanalízist végeztünk, hogy az oldószeres kezeléshez információt kap-junk a máz pigmentjéről.A máz kötőanyagát, valamint a lakkrétegalapanyagátFTIRvizsgálattalpróbáltukmeghatározni.AvizsgálatokatDr.TóthAttila,fizikus,azMTAMűszakiFizikaiésAnyagtudományiKutató Intézet tudományos főmunkatársa, Dr. May Zoltán az MTAKémiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa, valamint Sán-dornéKovácsJuditaBűnügyiSzakértőiKutatóintézetanalitikaiszak-mérnökevégezte.

2 ACelluxegygyártmánynév.

3.kép. Ameggyengültszalag(SorZitafelvétele).

4.kép. Aszalagelsőképkockájaszínoldalról(NyíriGáborfelvé-tele).

5.kép. Aszalagelsőképkockájahátoldalról(NyíriGáborfelvé-tele).

75

Négy rétegből épülnek fel, melyből kettő tapaszta-latiútoniskönnyenelkülöníthető(1.ábra).Nevezetesena hordozó, (mely lehet fólia, krepp, papír, textil, celo-fán, cellulóz-acetát, polivinil-klorid stb.) és a ragasztó-anyag (temészetes, vagy mesterséges gumi, lágyítókat,plaszticizáló anyagokat, antioxidánsokat stb. tartalmazóakril polimer. Kevésbé látható, de jellemző egy segéd-

réteg, (természetes, vagy mesterséges elasztomerek),mely a ragasztóanyag és a hordozó között helyezkedik el, segítve azok egymáshoz való tapadását. Valamintmegfigyelhető egy leválasztó réteg,melynek az a célja,hogy a letekerésnél a szalag hordozójának eredetileg nem ragasztósfeléreneiskerülhessenragasztó.

A ragasztóanyag üvegesedési hőmérsékletét (Tg)szobahőmérséklet alá állítják be, hogy „folyékony” fizi-kaiállapotbanmaradjona ragasztásután is, idővelegyremélyebbre hatolva az anyagban. A nyomásérzékenyragasztószalagfeltalálásaDr.HoraceDaysebésznevéhezfűződik, aki 1845-ben klinikai alkalmazásra textilcsíkotlátottel természetesgumiragasztóanyaggal.Akövetkezőlépésaz1920-asévekbenakétszínrefestettautóknépsze-rűvéválásával történt.Azautógyártóknakszükségükvoltegyolyan,használat utánkönnyeneltávolítható anyagra,mely az autók festése során képes sérülés nélkül elhatárolni

6.kép. Aszalagvégeszínoldalról(NyíriGáborfelvétele).

7.kép.A szalag vége hátoldalról (Orosz Katalin felvétele).

1. ábra. Nyomásérzékenyragasztószalagokfelépítése.

76

a két színt egymástól. A problémát 1925-ben RichardDrew,aMinnesotaMiningandManufacturingCompanymérnöke (3M) az olajokkal és más anyagokkal kevert,gumi alapú ragasztóval ellátott, ragacsos Masking tape(„maszkolószalag”)kifejlesztéséveloldottameg.Ezvoltazelsőpapírhordozórafelvitt,nyomásraérzékenyragasz-tószalag.Ezutánindultelanyomásérzékenyragasztósza-lagok gyártására épülő iparág igazi fejlődése. 1940-bena Johnson and Johnson állt elő egy vízálló, polietilénnelbevont textil ragasztószalaggal, aháború szükségleteinekellátására.Az idők során a felhasznált természetes gumiragasztóanyagmesterségesre,atextil,illetvepapírhordozóregenerált cellulózra (celofán) változott, az igénymaradta régi. Az 1950-es évektől hordozóként cellulóz acetá-totéskopolimerjeitkezdtekhasználni,ragasztóanyagkéntpedigmegjelenteka szintetikuspolimerek.Azelső ilyenszalag a matt cellulóz acetát hordozójú, akril polimerragasztóanyaggalbíróScotch#810MagicMendingTapevolt.1961-bena3Makövetkezőképpenpublikáltaenneka típusnak a jellemzőit: ragasztóanyaga és annak hordo-zója semleges, hőmérséklet és páratartalmi változásokranemreagál,természetesöregedéssoránnemváltozik,nemülbeleapapírba,nemszíneziaztel.Amikoraragasztó-szalagokszéleskörbenelterjedttéváltakésegyszerűségemiattmármindenkimindenfélecélrahasználta,merültfelakérdéselőszörazokstabilitását,eltávolíthatóságát,vala-mint az anyagokra tett hosszabb távú hatásukat illetően.Aműtárgyvédelmiberkekbenerősödőzúgolódáseredmé-nyeként, az 1970-es években különféle „műtárgybarát”ragasztószalagokiskifejlesztésrekerültek.Kétcégdobottpiacra ilyen termékeket.AzegyikaHansNeschenInter-nationaláltalkifejlesztettFilmoplastPésFilmoplastP90,a másik az Ademco által gyártott Archival Aids Document RepairTape.AFilmoplastPrövidrostokbólálló,savmen-tes,napjainkbanmárkalcium-karbonáttalpufferelt,enyhénáttetsző, vékony ragasztószalag.A Filmoplast P90 kicsitvastagabb, szintén pufferelt. Mindkettő ragasztója vizesdiszperzióra felvitt akril-észter.AzArchivalAids Docu-mentRepairTapesav-éskénmentes,fehérítettfacellulózhordozóval és butil-akrilát akril ragasztóval ellátott ragasz-tószalag.Anyomásérzékenység eléréséhez a ragasztóhozdibutil-ftalátplasztikusságotelősegítőanyagotkevernek.

A ragasztószalag gyártás hihetetlen fejlődésen mentkeresztülalétezéseótaeltelthozzávetőleges87évalatt.Csaka3Mtöbbmint1000típustdobottapiacra.

A ragasztószalagok öregedése, lebomlása

Gumi alapú ragasztók (a papír hordozójú maszkoló sza-lag,valamintacelofánhordozójúragasztószalag)eseté-benoxidációjukmértékeszerinttöbbromlásifokotmeg-különböztethetünk.3A„bevezetőszakaszban”aragasztó

3 A.Smith,Merrily–Jones,NorvellM.M.–Page,II,SusanL–PeckDirda,Marian:Pressure-SensitiveTapeandTechniquesforitsRemovalFromPaper.TheAmericanInstituteforConservation.TheBookandPaperGroupAnnual,Volume2,1983.

eltávolításamégnagyonkönnyű.Eztköveti amásodik,a„ragacsosszakasz”,melyalattaragasztóállagaésszínehirtelenmegváltozik.A gumi alapú ragasztóanyag – azismétlődő egységekből felépülő nagyméretűmolekulák,polimereklánctördelődésemiatt–olajoshatású,ragacsosállapotba kerül.A ragasztó egyes alkotóelemei a papírrostjaiközészivárognak,áttetszővétéveazt.Ebbenasza-kaszban még valamennyi ragasztóanyag a felszínen ma-radhat,melynehezen,demégeltávolítható.Amennyibeneztnemtesszükmeg,aragasztómégebbenafázisbanké-pesapapírteljesvastagságábanáthatolni,akártöbblaponkeresztülissárga,olajszerűnyomothagyva.Ekkorapa-píronlévőgolyóstolltinták,nyomdafestékekakármegisfolyhatnakaragasztóhatására.

Aragasztó,miközbenátitatjaapapírt,továbboxidáló-dik,ésfokozatosanelvesztiragasztótulajdonságait.Ahor-dozóleválik,aragasztóanyagtérhálósodásközbenkemény-nyé, törékennyé válik, és erőteljes színváltozáson megykeresztül. Ebbe a „befejező szakaszba” érve a ragasztó-anyagés az általaokozott folt eltávolításának lehetőségekérdéses. Az újfajta, akril ragasztószalagok esetében azöregedésmásképpzajlikle.Ezekláthatóelszíneződéstnemmutatnak.Aragasztóanyagnemszivárogbeapapírrost-jaiközé,illetvecsakannyira,amennyireapapírfelépítéseengedi.Ennekokaaz,hogyaragasztóanyagittegyhomo-gén,ahordozónelőtérhálósítottpolimer.Aragasztóanyagebbenazesetbenoldószerrelnemoldható,csakduzzaszt-ható,eltávolításamechanikusútonlehetséges.

A ragasztóanyagok eltávolítására két alapvető mód-szerkínálkozik.Azegyikamechanikus,szikével,spatulá-val,pákával,creperadírral,amásikazoldószereskezelés.Azoldószerestisztásháromútontörténhet,melyekmind-egyikeveszélyforrástjelenthetatárgyranézve,ezértala-posanmérlegelnikellazeshetőségeket.Azegyikahelyikezelés, mikor az eltávolítani kívánt foltra oldószerrelnedvesített,valamintszárazszívópapírthelyezünk,poli-etilénfóliávalletakarjuk,körbezárjukésvárjuk,hogyazoldószer lassan a foltba érvepuhítsa,majd feloldja azt.Hátránya,hogylassú,könnyenfoltothagyhat,sűrűnkellellenőrizni,nemlátjuk,hogymitörténikazegyik,illetvemásikoldalon,nagyfelületrenemigazánmegfelelőmód-szer.Ennekegyváltozata,hogyoldószerrelátitatottszí-vópapírt szűkülő szájú üvegcse aljába helyezünk.Majdezt lefelé fordítva az oldani kívánt ragasztóra helyezzük úgy,hogyközéjüknemszövöttpoliészterrétegetteszünk.Ebbenazesetbenisazoldószergőzeduzzasztjaaragasz-tót.Előnye,hogynincsdirektkontaktusazoldószerttar-talmazószívópapírésatárgyközött,valamintegyszerűb-ben és gyorsabban ellenőrizhető. Hátránya, hogy lassú,a megduzzadt ragasztót mechanikusan kell eltávolítani,melysérüléseketokozhat.Ahelyikezeléskategóriájábatartozikmégatárgymechanikusúton,példáulcsipeszrecsavart, oldószerbemártott vattapamacs alkalmazásávaltörténőtisztítása.Hátránya,hogyavattávalvalómecha-nikus tisztítás hatására a papírrostokat felborzolhatjuk,a papír felületét egyenetlenné tehetjük.A helyi kezelésmiattapapíronfoltothagyhatunk,azontérbeli torzulást

77

idézhetünk elő. Előnye, hogy mikroszkóp alatt, ellen-őrizvevégezhetjük.

Amásodikútatávolróltörténőoldószerespárásítás,mely továbbfejlesztéseazelőzőmódszernek. Itt a szá-razszívópapírtGore-texféligáteresztőmembránhelyet-tesíti.Azanyagmembránoldalával fekszik akérdésesfelületen,vagyazegésztárgyon,közöttüknemszövöttpoliészter segédanyaggal. A membránra oldószerrelnedvesítettszívópapírthelyezünk,majdazegészetpoli-etilén fóliával légmentesen lezárjuk.Amembránsegít-ségével itt az oldószer párája duzzasztja a ragasztót.Hátránya,hogylassúéskevésséellenőrizhető.Előnye,hogy nagyobb felület egyszerre kezelhető. Egy másikmódszerazoldószerespakolás,amikoregygélsegítsé-gével,azonlassanáthatolvajutazoldószerazoldandóanyaghoz.Ehhezalkalmazhatósűrűmetilcellulózgélis,de új anyagként jelent meg a restaurátori gyakorlatban a Polysurf 67 CS elnevezésű, cetil-hidroxietilcellulózgél,melyaszakirodalmiforrásokszerintrendkívülhatá-sosanalkalmazhatóerreafeladatra.

A harmadik út az oldószerbe történő bemerítés.A módszer alkalmazásának kulcsa olyan oldószer meg-találása,melyatárgyegyetlenkomponensébensemteszvisszafordíthatatlankárt,delehetőségszerintmaradékta-lanuloldja azoldandóösszes ragasztótípust.Előnye, ésegyben hátránya, hogy gyors, nehezen kontrollálható,nagyfelületen,azegészanyagotegyszerrekezeli.Több-szöri bemerítés és az oldószer cseréje kevesebb esélyt adarra,hogyaragasztóanyagarostokközöttmaradjon.Mivelegészfelületetérint,apapíranyagafizikaiértelem-ben ismindenholugyanúgy reagál,ezzelmegkönnyítveakésőbbimunkát.Hátránya,hogyabemerítetttárgyegé-széreveszélyeslehetabbanazesetben,haazeljárástnemkörültekintően készítjük elő és alkalmazzuk. Az egészfelületen elszínezheti a papírt, megváltoztathatja annakfizikai tulajdonságait (pl. törékennyé teheti), amennyi-ben nem tudunk többszöri fürdőt alkalmazni, az oldottanyagapapírteljesfelületébenvisszamaradhat.Hátrányatovábbá a nagy oldószerigény és az egészségre gyakorolt nemfeltétlenülkedvezőhatás.

Alternatív megoldásként felmerülhet a szívóasztalon tör-ténőoldószereskezelés.Emódszerlehetővétehetiegyrészt,hogyazoldószeralegkevesebbideiglegyenapapírban,dejólátjárjaazt.Másrésztmaximálisanirányíthatóváválhatazoldószer tárgybanmegtett útjának iránya, elkerülve ezzela színoldal esetleges foltosodását. Elkerülhető továbbáa nedves tárgy mozgatása és talán biztonságosabban kezel-hetőaszínoldalról.Hátránya,hogynemmindenholállren-delkezésrenemvizesoldószereket leszívóvákuumasztal,valamintahozzátartozóelszívóberendezés.

Az oldószer

Mindenneműoldószereskezelés legfontosabbelőfelté-teleamegfelelőoldószermegtalálása.EhhezaTeas-félerendszert vettük alapul.Az oldás során az eltávolítanikívánt anyag molekuláinak összetartó erejét, azaz ko-

hézióját és azalatta lévő rétegekhez történő tapadását,adhézióját kell csökkenteni.Az oldószer, legyőzve azösszetartó erőket, behatol az oldandó anyagmolekuláiközé,majdburokszerűenkörbevéveoldatbaviszi azo-kat.Azeltávolítanikívántanyagmegfelelőoldószereaz,amelyik molekuláival hasonló nagyságrendű vonzó ésösszetartóerőállfenn.Aragasztókeltávolításánakter-vezéséhezapapírszalagkistöredékein,illetveazazok-rólvettragasztómintákonoldódásipróbákatvégeztünk.11,a restaurálásbangyakranhasználtoldószertválasz-tottunkkiakísérletekhez.

Azelsőkörben tamponálássalvittükfelazoldószerta felületre.Másodszormár bemerítéssel dolgoztunk, decsakazzalahatoldószerrel,melyeknélazelőzővizsgálatalattoldásvolttapasztalható.

Az oldódási tesztek eredményeit elemezve a metil-etil-keton és aceton 2:1 arányú keverékét válasz-tottuk, valamint a tárgy oldószerbe történő bemerítésemellett döntöttünk. Ez az oldószerkeverék alkalmas-naktűntarra,hogyahátoldalibarnaragasztónyomokateltávolítsa,valamintalegtöbbragasztószalagnálahor-dozó mechanikus eltávolítása után visszamaradt ragasz-tónyomokat, ha kisebbmértékben is, de szintén oldja,vagyhalványítsa.Akeverékalkalmazásaanyagiszem-pontbóliselőnyösnekmutatkozott.Abemerítésreazértvoltszükség,mertezzelazeljárássalvoltbiztosíthatóaza lényegesfeltétel,hogyafelületet–amáz-ésnyom-dafesték réteg esetleges sérülésének elkerülése végett – a legkevésbé érintsük.Az oldószeres kezeléshez hasz-nálandó segédanyagokat szintén oldódási vizsgálatnak vetettükalábemerítéssel.

2. ábra. Az oldódási próbákhoz választott oldószerek elhelyezke-déseaTeas-félediagrammban.

78

1. táblázat:Ragasztóanyagoldószeresvizsgálatatamponálással.Eredmények

OLDÓSZER VISELKEDÉS EREDMÉNY

dimetil-formamid a ragasztót részben oldja/duzzaszt-ja,apapírtzsírostapintásúváteszi,a papírt átáztatja

alakkotoldja,anyomdafestéktamponálásraeltávolíthatóváválik

diklór-metán nincs oldás alakkotoldja,anyomdafestéktamponálásraeltávolíthatóváválik

etil-acetát van oldás alakkotoldja,anyomdafestéktamponálásraeltávolíthatóváválik

etanol(98%) vanoldás,apapírtátáztatja a nyomdafesték tamponálásra eltávolíthatóvá válik

ciklohexán nincs oldás a lakkot sem oldja

aceton részben/gyengén oldja a ragasztót alakkotoldja,anyomdafestéktamponálásraeltávolíthatóváválik

benzin nincsoldás,apapírtátáztatja alakkotoldja,anyomdafestéktamponálásraeltávolíthatóvává-lik,foltothagy

izopropil-alkohol nincs oldás alakkotoldja,anyomdafestéktamponálásraeltávolíthatóváválik

toluol nincsoldás–elsőre;kicsitkésőbbduzzadást tapasztaltunk

nincs változás

metil-etil-keton van oldás afelületenalakkotösszehúzzaélesvonalba,– a nyomdafesték tamponálásra eltávolíthatóvá válik

tetrahidrofurán van oldás a nyomdafesték a tamponálás során gyengéd érintésre eltávolít-hatóvá válik

2. táblázat:A„bemerítéssel”történőoldószeresvizsgálateredményei

OLDÓSZER VISELKEDÉS EREDMÉNY

dimetil-formamid A ragasztóanyagot csak kis mérték-benoldottaahátoldalon.

5 perc után még mindig maradt ragasztóanyag.

Aszínoldalonkismértékbenoldottaaragasztót,deafelületenfoltokbanbarnássárgaragasztó,vagyfelületibevonatmaradt.

5percutánmégmindigmaradtragasztóanyag.

Anyomdafestékésegyébrétegeknemmozdultakel.

etil-acetát 1perc:1.mintánálahátoldalibarnaragasztóanyagot jól (szinte teljesen) oldotta,kocsonyásragasztómarad-ványokmaradtakahátoldalon. A kocsonyás ragasztóanyag ma-radvány duzzadt állapotban crepe radírraleltávolítható.

1 perc: a színoldali ragasztót és/vagy lakkot (?) ragacsosan összekaptaafelületközepére(ragadtaszívópapírhoz). A kocsonyás ragasztóanyag maradvány duzzadt állapotban creperadírraleltávolítható.

etanol(98%) 1perc:Ahátoldalonlévőragasztótkismértékbenoldotta,halványítot-ta,deaszínoldalonkiültfehérfelhőahátoldalonismegjelent.

1percutánafelszínenfehérlepedékülki(feltehetőenamázol-dottanyaga).Aragasztótduzzasztja,deazcreperadírralnemel-távolítható.Afelületenképződöttfehérfelhőnemeltávolítható.Afelületelvesztetteeredetifényét,aragasztó/lakkösszekapottrétegelátszik.

aceton 1perc:1.mintánálahátoldalibarnaragasztóanyagot jól (szinte teljesen) oldotta,kocsonyásragasztómarad-ványokmaradtakahátoldalon.

2 perc: A ragasztóanyag feloldó-dott.

1 perc: a színoldali ragasztót és/vagy lakkot (?) ragacsosan összekaptaafelületközepére(ragadtaszívópapírhoz). Akocsonyásragasztóanyagmaradványcreperadírhozragad.

2 perc: A ragasztómaradvány duzzadt állapotban crepe radírral sérülésnélkülnemeltávolítható.

79

Ragasztószalagok eltávolítása

Apapírszalagot eredeti illesztéseimellett szétbontottuk,ígyazakésőbbiekbenötkisebbcsíkbankerültkezelésre.A nyomásérzékeny ragasztószalagok hordozójának nagy részétállíthatóhőmérsékletűpákávallehetetteltávolítani(8.kép).

Erreelőszörahátoldalonkerültsor,majdaszakadáso-kat,aragasztócsíkokhordozóinakeltávolításaután,metil-cellulózzal ellátott japánpapír csíkokkal fogtuk össze (9. kép) azért, hogy később az előoldali ragasztószalageltávolításautánapapírszalagneessentöbbdarabra,ésegybenkerülhessenoldószereskezelésre.

A legádázabb ellenség, annak makacssága miatt,a Magic Mending szalag volt, mely a felületen legna-gyobbhányadbanvolttalálható.Látszólagnemöregszik,apapírt nemszínezi el, olyan átlátszó, hogy szinte aligészrevehető a felületen, viszont ragasztóanyaga extrémmértékbenragacsos.

A hordozó levétele csak pákával, a ragasztóanyageltávolítása crepe radírral volt kivitelezhető (10–11.kép).Mivelazonbanacreperadírhasználatasoránmin-deniránybannagyerőtkellettkifejteniésazeljárássalkönnyen szakadásokat idézhettünk volna elő, a szín-oldali eltávolítás során hátoldalról a japánpapír csíkok mellett maszkoló szalaggal is összefogtuk a radírozni

OLDÓSZER VISELKEDÉS EREDMÉNY

metil-etil-keton(MEK)

1perc:1.mintánálahátoldalibarnaragasztóanyagot jól (szinte teljesen) oldotta.

2.mintánálahátoldaliragasztó-anyagoldódott,dekocsonyásanfoltokbankiülthátoldalra.

2-4perc:1.mintánálváltozatlan

2.mintánálkocsonyásragasztó-anyag-gócok maradtak vissza a papírfelületén.

1perc:1.mintánálaszínoldaliragasztótés/vagylakkot(?)raga-csosanösszekaptaafelületközepére(ragadtaszívópapírhoz).

2.minta:Színoldaliragasztóanyagnincs.Alakk/hátoldalira-gasztóarepedésekmenténkiültvékonyan.

2-4perc:Aszínoldalhomogén,fényeseredetifelületevisszaállt.Nemragad.

Anyomdafestékésegyébrétegeknemmozdultakel.

tetrahidrofurán A ragasztóanyagot csak kis mérték-benoldottaahátoldalon.

Aszínoldalonkismértékbenoldottaaragasztót,deafelületenfoltokbanbarnássárgaragasztó,vagyfelületibevonatmaradt.

5percutánmégmindigmaradtragasztóanyag.

3. táblázat: Segédanyagként használandó ragasztócsíkok oldódási tesztjének összefoglaló táblázata

MEK víz

japánpapírra felvitt metil-cellulóz nem oldódik oldódik

Archival-aid (akril ragasztó) oldódik nem oldódik

4. táblázat: Polietilén és poliészter fólia oldódási tesztjének összefoglaló táblázata

MEK aceton

polietilén fólia nem oldja nem oldja

Melinexpoliészterfólia nem oldja nem oldja

5. táblázat: Maszkoló szalag oldódási tesztjének összefoglaló táblázata

MEK aceton

Tesa maszkoló szalag ragasztóanyaga oldja oldja

80

kívántterületeket.Ezzelahordozóleemeléseutánlehe-tővévált, a visszamaradt ragacsos ragasztóanyag szín-oldalróltörténőbiztonságosaneltávolítása.Amaszkolószalag pedig – a ragasztóanyag leradírozását köve-tően–acetonsegítségévelkönnyedénleválaszthatóvolta hátoldalról.AmunkáhozClovermárkájú, cserélhetőfejű,állíthatóhőmérsékletűkézivasalóbahelyezett,rézdrótbólvékonyrakalapált,elkeskenyedőfejetalkalmaz-

tunk.Acreperadírjellemzője,hogyafelületenvégzetterőteljes körkörös mozgatás során a ragasztóanyagotragacsoskisgöbökbeszediössze,melyaradírtestérőlmármechanikusan leválasztható.Megjegyzendő, hogyaragasztószalagokszínoldalróltörténőeltávolításasoránérzékelhetővolt,hogyafehér,vagyközelfehérrészekena ragasztó sokkal jobban kötődött a felülethez. Ennekokavalószínűsíthetőenazlehet,hogyezekenaterülete-ken – mint ahogy azt XRF analízis is kimutatta – nincs nyomdafesték, a fehér színt maga a máz adja.Annakfedetlen, porózus szerkezetébe könnyebben, mélyeb-benbeültaragasztó,megnehezítveamázrétegsérülésenélkülieltávolítását.Érdekességmég,hogyameggypi-ros-bíbor részekenaszínbeivódotta ragasztóanyagba.Másszínneleznemfordultelő.Ajelenségrenemtalál-tunkmagyarázatot.

Atárgyonlévőlegrégibb,celofánhordozójúragasztó-szalagokragasztóanyagabarnánbeivódottapapírba,hor-dozójuksokhelyüttlevált,esetlegleisesett(12.kép).

Ezek ragasztónyoma a választott oldószerkeverékbe merítve maradéktalanul eltávolítható volt. A kevésbékoros, de még valószínűleg ugyancsak celofán hordo-zójú szalagok ragasztója azonban ragacsos formában volt jelen a felületen.Eltávolításukmechanikusan, amáz és

8.kép. Ragasztószalagok eltávolítása pákával (Orosz Katalin fel-vétele).

10.kép.Hordozóeltávolításapákával(OroszKatalinfelvétele).

9.kép. Japánpapírcsíkokfelhelyezése(OroszKatalinfelvétele). 12.kép.Felválthordozó(NyíriGáborfelvétele).

11.kép.Ragasztóanyag eltávolítása crepe radírral (Orosz Katalin felvétele).

81

Egyetlen út az oldószer által duzzasztott állapotba került ragasztóanyag mechanikus eltávolítása volt. Eztaműveletetazoldószereskezelésközbenvégeztük,illetveatárgykiemeléseutánamégátitatottpapírfelületrőlemel-tükleóvatosanamegduzzadtzselészerűragasztót.

Mivel a művelet alatt az oldószerrel átitatott papírmázalt felületét érinteni kellett, annak enyhe sérüléseszinte elkerülhetetlenvolt.A tisztítást azonbanminden-képpfolytatnikellett,hogyapapírfelületenemaradjonkezelhetetlenülragacsos.

A nedves kezelés

Apapír nedvességtartalmának, valamint enyhe savassá-gának csökkentése érdekében a tekercs darabjait nedves kezelésnekvetettükalá.Ennekakivitelezéséhezaszaka-dásokathátoldalrólösszefogó,vízbenoldódóragasztóval,metilcellulózzalátkent japánpapírcsíkokat,melyekreazoldószeres kezelés alatt volt szükség, ki kellett cserélnivízben nem oldódó akril ragasztóval gyártott,ArchivalAidscsíkokra.Mivelamázrétegvízbenérzékenyenrea-gáltafizikaihatásokra,anedveskezeléstafelületérin-tésenélkülkellett elvégezni.A papírcsíkokat20percre,

nyomdafesték réteg sérülése nélkül kivitelezhetetlen lett volna.Ezértazilyenragasztószalagokatafelületenhagy-tuk,hogyhordozóikatazoldószereskezelésalattválaszt-hassuk le a felületről. Ezután az oldószeres kezeléshezminden szakadást hátoldalról metilcellulózos japánpapír-ralösszefogtunk.Apapírszalagkét legrosszabbállapotúdarabját,akétvégetkénytelenekvoltunkteljesfelületenfátyolpapírralideiglenesenmegkasírozni,mertahátoldaltkövetőszínoldaliragasztószalagokeltávolításautánezer-nyi apró darabra esett volna. Egyben tartásukat az old-ószereskezeléssoráncsakígyláttukkivitelezhetőnek.

Ragasztóanyagok eltávolítása

Azoldószereskezeléslegtöbbidőtigénybevevőmunka-fázisaazelőkészítésvolt.Végigkellettgondolniakeze-lésmindenmozzanatát, azöltözettől a laborban történőmozgáson át, a használt oldószer leengedéséig ahhoz,hogy minden lépés problémamentesen legyen kivitelez-hető.Azalkalmazottoldószerekmiattakezeléstelszívófülkébenvégeztük(13.kép),3Mvédőmaszkot,pamutkö-penyt,cipőnkönpolietilénfóliábólkialakítottzsákot,ke-zünkönnitrilkesztyűtviseltünk.APVCpadlót,apultot,azasztaltszinténfóliávalborítottuk.Atárgyméretemiattproblémátjelentett,hogymegfelelőtálattaláljunk,ígyaztmagunkkészítettünk.Mivelapolietilénfólianemoldó-dottazoldószerkeverékben,ezértfalécekbőlegysarkánálkönnyen szétbontható keretet állítottunk össze, melybekét rétegbenpolietilénfóliáthelyeztünk.Azegészkeretaláegypolietilén fóliábacsavartNikecell lapot tettünk,melyaláegyfalapkerült.ANikecellképezteamedencealját,afalappedigbiztosította,hogyamedencétirányí-tottanmeg lehessendönteni az oldószer leengedéséhez.A keret bontható sarkánál a fóliát kihajtva, amedencétmegdöntve, a használt oldószert egy előre odahelyezettüvegtálbatudtukönteni.

Atárgy,könnyebbmozgathatóságavégettHolytexenkerültafürdőbe,aminekaljánpoliészterfólia isfeküdt.Kiemeléskor a poliészter elég tartást biztosított a tárgy-nak, a szívópapírra helyezéskor pedig a Holytex gon-doskodott az egyben tartásáról. A csíkok állapotuktólfüggően, színoldallal felfelé, megközelítőleg 4–5 per-cettöltöttekazoldószerkeverékben.Ezidőalattabarnaragasztómaradványokkioldódtakapapírból, a színoldalenyhén kivilágosodott, az eredetileg színtelen oldószerbesárgult.Száradásutánapapírenyhéntörékennyévált.Egyébváltozásnemvolt tapasztalható.Ugyanapróbákazt mutatták, hogy a mechanikus eltávolításkor vissza-hagyott celofán ragasztócsíkok ragasztójukat ragacsos formában az oldószer után is visszahagyják, de az, azoldószer elpárolgása után crepe radír segítségével eltávo-líthatónaktűnt.Akisterületenvégzettpróbaeredményeazonbannemigazoldódottbeanagyfelületen.Amese-szalag egyik darabján visszahagyott ragasztószalag hor-dozója levált az oldószerben, de a papír töredezettségemiattavisszamaradtragacscreperadírraltörténőeltávo-lításanemvoltlehetséges(14.kép).

13.kép.Az elszívófülkébe épített szétbontható ideiglenes medence (OroszKatalinfelvétele).

14.kép.A ragasztóanyag duzzadt állapotban (Orosz Katalin felvé-tele).

82

színoldallalfelfelé,műanyagszitánhidegvízbemerítet-tük,majdonnankiemelveszívóasztalrahelyeztük.Felül-rőllágyanpermetezvemégegykicsit„átöblítettük”.Ada-rabokszárításaszabadlevegőn,nehezéknélkültörtént.

MivelapapírszalagpHmérése5-ös,tehátsavasérté-ketmutatottki,szükségesvoltapapírsavasságánakmeg-kötése,közömbösítése.Alegmegfelelőbbakálcium-hid-roxidos fürdő lett volna erre a célra, de ez a műtárgyháromszoriáztatásátigényeltevolna.Ezértatárgyszem-pontjából veszélytelenebb, ugyan kevesebb savat meg-kötő, de mégis valamennyi segítséget nyújtó egyszeri,hátoldalról történő átpermetezést 9-es pH-ra beállítottkálcium-hidroxiddal, valamint levegőn történő szárítástválasztottukatárgykémiaistabilizálásaérdekében.

Hiányok pótlása, szakadások megerősítése, kasírozás

A papírszalag hiányainak pótlása és a szakadások meg-erősítése egy lépésben, szívóasztalon, papíröntéssel tör-tént, amit azonnali kasírozás követett. Az öntést megkellett előznie a több százdarabka illesztésének.Ehhezelőszörtekercsdarabonkénthátoldalrólacetonsegítségé-vel eltávolítottuk a vizes kezelés közben a darabok össze-fogásáhozalkalmazottakrilragasztócsíkokat(15.kép).

Majdaszalagdarabjaitegy,asztalraelőkészítettpoli-észter fóliára helyezett Holytexre tettük arccal lefelé.Ott finoman, desztillált vízzel átpermeteztük.A papírt,megereszkedése után egy másik Holytex-szel és poli-észter fóliával lefedtük,majdmegfordítottuk.Az ígyazalsóHolytexretapadtpapírtekercsdarabkákszínoldalrólilleszthetőkkéváltak(16–17.kép).

Ezutána tárgyatnedvesHolytex-szel lefedtük,majdarccal lefelé a szívóasztalra fordítottuk.A hiányokat ésszakadásokat hátoldalról az előre, direkt színezékkelmegszínezettpapírrostokkalpapíröntésselegészítettükki,illetveerősítettükmeg(18.kép).

Az öntés után,még a szívóasztalon hátoldalról eny-veztükapapírt,majdhígrizskeményítővelátkent,köze-pesvastagságújapánpapírralmegkasíroztuk.

A papírszalag részleteket száradás után körbevágtuk és búzakeményítővel összeragasztottuk. A tárolhatóságésakésőbbisérülésekelkerülésevégettaszalagvégeit,egy-egy, 10 cm átmérőjű plexihengerre ragasztottuk(19.kép).

A tulajdonos intézény muzeológusával egyeztetve úgy döntöttünk, hogy az eredeti papírtekercs – főkéntműtárgyvédelmi okokmiatt – nemkerül visszaépítésre,hanemafadobozbanegydigitálisútonelkészített,retusáltkópiahelyettesíti(20.kép).

Amunka során természetesenmegtörtént a fadoboz,azelőlap,ahátlap,atextilfüggöny,valamintazeneszer-kezetésapapírkulisszaelemekkonzerválása,restaurálásais.Műtárgyvédelmiokokbólazeneszerkezethangjátdigi-tálisútonrögzítettük.

Valamint analógia alapján rekonstrukció készültadoboztazelőlaphozfogóhiányzótimpanonról.

A restaurált színház a székesfehérvári Hetedhét Játék-múzeumújállandókiállításábantekinthetőmeg(21.kép).

15.kép.Azelsőképkockaazakrilcsíkokeltávolításaután(OroszKatalinfelvétele).

16.kép.Az első képkocka darabjai illesztés előtt (OroszKatalinfelvétele).

17.kép. Azelsőképkockaillesztésközben(OroszKatalinfelvé-tele).

83

18.kép.Öntésszívóasztalon(OroszKatalinfelvétele).

IRODALOM

HORIE,C.V.(2010):MaterialsforConservation.Orga-nicconsolidants,adhesivesandcoatings.Másodikki-adás.Elsevier.

LENNING, Heidi (2010): Solvent Gels for RemovingAgedPressure-SensitiveTape fromPaper.Restaura-tor.Vol31.No.2.pp.92–106.

SMITH,MerrilyA.– JONES,NorvellM.M.–PAGE,II, Susan L. – DIRDA, Marian Peck (1983): Pres-sure-SensitiveTape andTechniques for itsRemovalFromPaper.TheAmericanInstituteforConservation.TheBookandPaperGroupAnnual,Volume2.

MORGÓSAndrás (1987):Festett felületek tisztításánakfiziko-kémiaialapjaiéshasználhatóságaarestaurátorigyakorlatban. In:MúzeumiMűtárgyvédelem17. pp.281–309.

Sor ZitaPapír-bőrésfotórestaurátorművészMagyar Nemzeti Múzeum1088Budapest,Múzeumkrt.14–16.Tel.:+36-1-327-7700/310E-mail:sor.zita@hnm.hu

19.kép.Aszalagrestauráláselőtt(NyíriGáborfelvétele).

20.kép.A szalag restaurálás után (Nyíri Gábor felvétele).

84

21.kép.Arestauráltpanorámaszínház(NyíriGáborfelvétele).

85

Bevezetés

Azállatrólfrissenlefejtett,nagynedvességtartalmúnyers-bőr szobahőmérsékletengyorsan romlik,kiszárítvapedigmerevvé,keménnyéválik.Abőrgyártássoráncserzőanya-goksegítségévelalakítjákátannakérdekében,hogyellen-állóbblegyen,ésszáradásutánismegtartsarugalmasságát.Műtárgyainkanyagaiközöttazonbanelőfordulnakolyanokisszépszámmal,amiknemkaptakcserzést,mégiselősze-retettelhasználjákfelazokat.Mi lehetazokaéscéljaazeltérő feldolgozásnak? Milyen vonzó tulajdonságokkalruházzák felezekakészterméket,amikacserzettbőrbőlhiányoznak?Van-ekapcsolat ezen anyagokmegjelenése,állaga,viselkedéseésafelhasználásiterületekközött?

Tanulmányunkban áttekintjük a pergamen és a cserzet-lenbőralapanyagának,anyersbőrnekszerkezetét,kémiaifelépítését, a feldolgozás során benne lezajló fizikai éskémiaiváltozásokat.Bemutatjuktovábbáazekétanyag-bólkészülttárgyakfőbbtípusait,ezekreagálásátakörnye-zetkülönbözőhatásairaésarájukjellemzőkárosodásokat.

A nyersbőr szerkezete

Azemlősökbőreháromrétegbőlépülfel.1 A felületen a fel-hámhelyezkedikel,alattaabőrlegnagyobbhányadátki-tevőirha,azalattpedigazúgynevezetthájasréteg(1.kép).2

Pergamenkészítés során mind a felhámot, mindahájasrétegeteltávolítják.Cserzetlenbőröknélelőfordul,hogyaszőrzetetésígyazazzalkapcsolatbanlévőfelhá-motismegtartják.

Azirhafőtömegébenkötőszövetbőláll,melynekleg-finomabb szálai a fibrillák. Ezek nagyobb egységekké,rostokká,végülrostkötegekkétömörülnek,melyekhárom-dimenziósan fonódnak össze a bőr teljes vastagságában.Alegnagyobbnyalábokaközépsőterületenvannak,majdahogyközelednekabőrfelszínefelé,többágraválnakszét,

* Jelenkötetbenkét,témájukbanszorosanösszefüggőtanulmánytjelen-tetnekmeg a szerzők,melyeket a könnyebb áttekinthetőségért különcímalattközölnek.Azelsőapergamennelésanyersbőrrelkapcsola-tosalapvetőfogalmakatésfolyamatokatismerteti(pp.85–98.),amásikafentianyagokrestaurálásánaklehetőségeittekintiát(pp.99–118.).

1 Azemlősökénkívülszámosmásállatfaj(hüllők,halak,madarak,stb.)bőrét is alkalmazzák tárgyak készítéséhez. Ezeknek az irharétegébőlnemszőrszálaknőnek,valamintarostkötegekelrendeződéseiseltérhetazemlősökétől,arostoknakésazazokatfelépítőfibrilláknakakémiaiésfizikaifelépítéseazonbanmindenbőrbenazonos.

2 Mihajlov1951.p.9.

finomabbaklesznek,ésegyresűrűbbszövedéketalkotnak.Az irha keresztmetszetében szabad szemmel is meg-

különböztethető két réteg.A szemölcsréteg (más névenbarkaréteg) közvetlenül a felhámalatt található ésfino-mabb rostkötegekből áll, mint az alatta elhelyezkedőrecésréteg. Határterületük közelében helyezkednek elaszőrtüszők,faggyú-ésizzadságmirigyek,melyekmiattitt a kötőszövet hálózata lazább, így különböző kémiaiésfizikaihatásokkalszembenisérzékenyebb.Aszerke-zet nem csak a keresztmetszet függvényében változik: arostokfelszínnelbezártszöge,azösszefűződéstömör-sége,azuralkodórostlefutásiirányésanyalábokteltségeeltérő a test különböző részein.Tömöttsége a farrészenésahátona legjellemzőbb,ahas feléegyre lágyabbéslazább. Ezek a különbségek befolyásolják a nyersbőrés a pergamen viselkedését feszítés közben, és későbba használat során is.A fentiekmellett természetesen azéletkorisszerepetjátszikabőrminőségében.

Az egyes állatfajták bőrének szövettani jellegzetességei

Az eddig említett tulajdonságokminden emlős bőrénekszerkezetéreérvényesek.Vannakazonbankisebbeltéré-sek az egyes állatfajokbőrszerkezeteközött,ésezekakü-lönbségekbefolyásoljákabelőlükkészülttermékjellegét.Alább az Európában pergamenkészítésre leggyakrabban használtfajok–borjú,kecskeésjuh–bőréthasonlítjukösszeröviden.

Apergamenésacserzetlenbőrfelépítése,viselkedése,

károsodásaaműtárgyrestaurálástükrében*

Beöthyné Kozocsa Ildikó – Kissné Bendefy Márta – Orosz Katalin – Érdi Marianne

FELHÁM

I R H A

HÁJAS- HÁRTYA

SZEMÖLCS- RÉTEG

RECÉS- RÉTEG

1.kép. Azemlősállatokbőrénekkeresztmetszete.

86

A borjúbőrkisebbméretbenolyan,mintazérettmar-habőr.A vastagság 1 hónapos korban 1 mm, 12 hóna-posan, amikor már szinte teljesen kifejlett, kb. 3 mm.A szemölcsréteg ennek kb. 1/6–1/4 része. Kötőperga-mennek rendkívül alkalmas,mert szerkezete tömött, jólvékonyítható.Ahhoz,hogyírópergamentlehessenkészí-teniabőréből,azállatnemlehet idősebb,mint6hóna-pos.Amúltban amagzati borjúbőröket is felhasználtákvékony,finomtextúrájúíróanyagokhoz.

A kecskebőr1–2mmvastag,aszemölcsrétegennekkb.1/3részéttesziki.Zsírszövetetnemtartalmaz,ezértmecha-nikaitulajdonságaijók.Finom,tömöttrostszövetenagyonjóalapanyaggáteszi,különösenkönyvkötéscéljára.

A különböző juhok bőre igen eltérő lehet, Észak-Európában a gyapjukért tenyésztett állatok bőrét hasz-nálták pergamen készítésére.Ezek vastagsága 2–3mm,rostjaik finomak, összeszövődésük kevéssé tömött.A recés- és a barkaréteg rostszálai a többi bőrfajtáhozviszonyítva kisebb területen tudnak összefonódni egy-mássalagyapjúszálaksűrűsége,továbbáafaggyútraktá-rozósejteknagyszámamiatt.Alazábbszerkezetkövet-keztébena juhbőrbőlkészültpergamennemolyanerős,ésnehezebbenvékonyítható,mintaborjúvagyakecskebőréből származó, ezért könyvkötésre kevésbé alkal-mas.Abarkarétegeltávolításávalviszontkiválóíróanyagkészülhetbelőle.3

Cserzettbőrökbarkarajzaalapjánazonosítanilehetazállatfajt.Pergamennélnehezítiafelismerést,hogyfeldol-gozássorántöbbnyireeltávolítjákabarkafelszínt.Haezrészbenmegismarad,azáttetszőségésafeszítéskövet-keztébentörténőszerkezetváltozásmegnehezítiajelleg-zetesmintázatfelismerését(2–3.kép).

Szerencsés esetben a színoldalon halványan lát-szószőrtüszőkalapján lehetazállat fajátmeghatározni,ahúsoldalpedigfelismerhetőavízszintesenfutórostkö-tegekrőlésavéredényekről.

3 Haines1999.pp.4–6.

A bőr kémiai felépítése4

A fehérjelánc, a mikrofibrillák és a fibrillák kialakulása

Afizikaijellemzőköntúlapergamenviselkedésétjelen-tősenbefolyásoljaalapanyagának,anyersbőrnekkémiaifelépítéseis.Afentismertetettrostosszerkezetlegkisebbegységét fehérjeláncok és az azokból felépülő kolla-génmolekulák alkotják.A kollagén nagyon stabil, erősanyag,nagyszilárdságotadabelőlefelépülőszövetnek.Mintmindenfehérje,kémiailagaminosavakbólépülfel,melyek megegyeznek abban, hogy központi szénatom-jukhozegyhidrogénatom,egyaminocsoport(-NH2),egykarboxilcsoport (-COOH)ésegyoldallánckapcsolódik.Az aminosavak közötti különbséget oldalláncuk jellege biztosítja,melylehetrövidvagyhosszú;egyenes,elága-zóvagygyűrűsszerkezetű;poláris(kémiailagaktív)vagyapoláris (kémiailag nem aktív) továbbá savas vagy bázi-kuskémhatású.Akülönállóaminosavmolekulákbólpoli-kondenzációvalképződnekafehérjék.Areakciósoránvízlép ki, és amolekulákközött peptidkötések (-CO-NH-)alakulnak ki.A kollagént kb. egyharmad részben glicin(COOH-CH2-NH2),egyharmadrészbenpolárisoldallán-cú,egyharmadrészbenpedigapolárisoldalláncúamino-savak építik fel.Az így kialakult fehérjelánc rugalmas-sága amolekulák sorrendjének köszönhető: a szerkezetnagy részében minden harmadik aminosav glicin, amikémiai felépítése és kis mérete miatt a lánc korlátlan for-gásátteszilehetővé.

Azimino(prolinéshidroxiprolin)(4.kép)ésasem-leges aminosavak (melyek csak hidrogént és szenet tar-talmaznak oldalláncukban), inkább a molekula közepefelé koncentrálódnak, a poláris és ionizálható savas ésbázikus aminosavak pedig amolekula két végén. Ez azelrendeződés elősegíti a fehérjelánc spirállá csavarodá-sát,ahélix-formációt.Azegyesfehérjealapláncokhármasspirálokkákapcsolódnakössze,ezeketnevezik tropokol-lagénnekvagykollagénmolekulának,majdahármasspi-rálokkiseltolássalegymásmellérendeződnek,ígylétre-hozvaabőrtfelépítőmikrofibrillákatésfibrillákat(5.kép).

Ebben az elrendezésben az egyik molekula poláris és ionizálható csoportjai közel kerülnek a szomszéd mole-kulahasonlóegységeihez,amorfterületeketképezve.Azok

4 Vermesné–Fekete1983.pp.11–44.,Haines1999.pp.10–18.,KissnéBendefy1990.pp.11–17.

2.kép. Növényicserzésűkecs-kebőr barkaoldalának mikro-szkóposfelvétele.

3.kép. Kecskebőrből készültpergamen barkaoldalának mik-roszkóposfelvétele.

4.kép. Aglicin,prolinéshidroxiprolinképlete.

87

a szakaszokpedig, amelyekgazdagabbakkis, nempolá-risésimino-savcsoportokban,akristályosabbterületeketalkotják.Akristályosságapolipeptidláncokszorossorbanállásának és a háromdimenziósan rendezett struktúrának köszönhető.A láncokközötterőskeresztkötések- kova-lens-,só-éshidrogénkötések-stabilizáljákaszerkezetet.

Ha a kollagént a hidrogénhidak kötési energiájánál magasabb hőmérsékletre (az úgynevezett zsugorodásihőmérsékletre) hevítik, azok felszakadnak, a nyújtott,spirális szerkezet fellazul, a kristályosság szétromboló-dik.Haamelegítésvízjelenlétébentörténik,akollagénzselatinálódik,vagyisvízbenoldhatóenyvvéválik.Mivelazsugorodásihőmérsékletértékétabőrökcserzésén túlazokkémiai stabilitása is befolyásolja,mérésével infor-mációtkaphatunklebomlásukmértékéről.5

A kollagén ikerionos szerkezete

Az aminosavakban jelenlévő két, ellentétes kémhatásúcsoport a molekulának amfoter (sav-bázis) tulajdonságot biztosít.Ennekköszönhetőenegyarántválhatpozitív ésnegatív töltésű ionná, aszerint, hogyannakaközegnek,amibehelyezzük,milyenapH-ja(ikerionokképződése):

+ H3N-CH2 – COOH ↔+ H2N-CH2 – COO-

Ugyancsakikerionokatképeznekafehérjékoldallán-caibanlévő–COOH(karboxil)és–NH2 (amino) csopor-tokis.Ilyenkorazonbannemugyanazonazaminosavonbelül, hanem két szomszédos polipeptid lánc –COOHilletve –NH2 csoportjai között jön létre az ikerionos álla-pot(6.kép).

Az előbbi átalakulások alapján tehát a fehérje savasközegbenpozitív,lúgosközegbennegatívtöltésűvéválik.Aztazállapotot,amelybenamolekulapozitívésnegatívtöltéseinek száma teljesen egyenlő, izoelektromos álla-potnak, azt a pH értéket, amelynél ez az állapot bekö-vetkezik,izoelektromospontnaknevezik.Azanyagezen

5 Kovács2010.pp.83–97.,Larsen–Vest1999.pp.143–150.

a ponton a legstabilabb, mivel oldhatósága, duzzadásailyenkor a legkisebb. A legtöbb fehérje izoelektromospontja savas tartományban, a kollagéné 5,5 körül van.Az oldalláncokban végbemenőminden változás, amelyabázikusés savascsoportokarányátmegváltoztatja, azizoelektromospontot is eltolja.A fenti érték a bőrgyár-tás különböző fázisaiban, meszezés, cserzés során, sókhozzáadására,zsírozószerekkelvagyszínezékekkelvalókezelésreakollagénnélismegváltozik.

A bőr és a víz kapcsolata

Egyensúlyiállapotbanazáztatottkollagén2/3részevíz,éscsak1/3részeszárazanyag.Víztartalmaegyrésztfizikaierőkkel, másrészt molekuláris, kémiai erőkkel kötődik.A készbőrnek ahhoz, hogy természetes hajlékonyságátmegtartsa,szükségevankb.12%víztartalomraarostokközött.Eztermészeteslágyítókéntbizonyosmértékigtá-voltartjaegymástólamolekulákat,ezzelcsökkentiaszo-rosösszetapadáslehetőségét.

Vízbentörténőáztatássoránacserzetlenbőrrostjai-nakvastagságanövekszik,hossziránybanviszont rövi-dülnek.Aduzzadásmértékétazoldószer,apH,ahőmér-sékletéselektrolitok,vagymásvegyianyagokjelenléteisbefolyásolhatja.Savakéslúgokhatásáraezaváltozáserőteljesebb, mint a bőr számára semleges közegben.Ha a duzzadt kollagénrostokat szárítjuk, a vízvesztéskövetkeztében vékonyodnak és 1–5%-kal megrövidül-nek.

fehérjelánc

kollagén molekula

kollagén mulekulák afibrillában

fibrilla

kollagén molekulafibrilla

elemi rost

5.a-b.kép.A nyersbőr felépítése a fehérjelánctól a rostkötegig(grafika:GerleiKatalin).

6.kép. Sókötésafehérjealapláncokoldalláncainlévőamino-éskarboxilcsoportokközött.

88

A cserzetlen bőr és a pergamen gyártása

Acserzetlenbőrésapergamensokszempontbólhasonló,készítésükben, és ebből fakadóan tulajdonságaikban is,vanazonbannéhányjellegzeteskülönbség.

A cserzetlenbőrhúsolt,többnyireszőrtelenítettnyers-bőr. A készítési technológia vidékenként és kultúrán-kéntigeneltérőlehet,éspontoslépései-apergamentőleltérően- nemeléggédokumentáltak.A legegyszerűbbkészítésimód,hogyafrissenlenyúzottállatbőrhúsoldalá-rólmégnedvesen,kaparássaleltávolítjákahájasréteget,deeztgyakranmosás,áztatásismegelőzi.Alkalmankéntmeszezést,biológiaierjesztéstalkalmaznakabőrfeltárá-sára,valamintaszőrésahájasrétegeltávolításánakelőse-gítésére.Enyhefelületikezelésiselőfordul,amirészbencserzőhatásúislehet(növényilevekkeltörténőátkenés,tűz feletti formázás, stb.).Mivel a nyersbőr jellegzetestulajdonsága,hogyvízbenfeláztatvateljesenképlékeny-nyéválik,avégsőalakotnedvesenhozzáklétre.Keretrevagyvalamilyenbelsőmagrarögzítikabőrt,majdebbenaformábanszárítjákmeg.Avízelpárolgásasoránerősenösszehúzódik, így kifeszül, és teljesen felveszi a kívántalakot.Ez a tulajdonsága teszi alkalmassá arra is, hogyabelőlekészültcsíkoksegítségévelszoroskötésthozza-nak létre pl. primitív szerszámok nyél-rögzítésén vagyatiszafüreditípusúnyeregvázán.6

A pergamen eredetéről és készítésének módjáról sok-kaltöbbadatállrendelkezésünkre.Elnevezésénektörté-nete közismert ifj. Plínius leírása alapján. Ezek szerinta pergamengyártás bölcsője a hellenisztikus PergamonvoltaKr.e.2.századkörnyékén,II.Eumeneskirályural-kodásának idején, mikor az Egyiptom által bevezetettpapirusz-kiviteli tilalomra válaszként találták fel ezt az új alapanyagot.Azelnevezésvalóbanonnaneredhet,azon-ban az állati bőrök íráshordozóként való felhasználásaennélsokkalrégebbrenyúlikvissza.Azegyiklegkorábbi,máigfennmaradtbőr,melyetfeszítveszárítottakmeg,ésfelületétegyenletessé,simáváalakították,egyaMuseumofCairo-banőrzött,Kr.e.2400körüli időkbőlszármazókézirat,deszámoshasonlóKr.e.2400és200közöttitöre-dék is ismert.7 Ezeknek pontos készítési módjáról nincs leírás,devizsgálatukalapjánannyitudható,hogyszárítá-sukkifeszítvetörtént,ésgyakrannövényikivonatokkalisátkentékafelületüket,melyekneklehetettenyheenzima-tikusvagycserzőhatásaanyersbőrökre.Aszőrteltávolí-tották,deahúsoldaltnemdolgoztákkialaposan,ezértazírásmindigasimaszínoldalrakerült.8

Ma pergamen elnevezés alatt olyan meszezett, hú-solt, szőrtelenített, cserzetlen nyersbőrt értünk, melyetkifeszítve szárítanak, és felületét hántolással, kaparás-salegyenletessé,simáváalakítják.Azígykészültanyagátlátszatlan, lágy, vékony, bársonyos tapintású és köny-

6 Doyal-Kite2006.pp.184–186.,Tormaetal.2003.7 Diringer.1982.pp.170–172.8 Woods2006.p.201.,Reed1972.pp.72–120.

nyen hajlítgatható.9 Készítésének módjáról a közép-kortólkezdve több írottdokumentumisbeszámol,ezekszerint a felhasznált anyagokban és az egymást követőlépésekben kevés az eltérés. Olyan receptek, melyek-benmárameszes fürdőbenvalóáztatást ismegemlítik,a 8. századból ismertek.10A pergamen elsősorban írás-hordozóként kapott szerepet, de efinom felületű, hajlé-kony,ugyanakkorszívósanyagotkönyvkötésre,dobozokborítására, legyezőkkészítésére,és számosmáscélra isfelhasználták.

A pergamenkészítés lépései11

Aromlandónyersbőrt,haanyúzásutánnemdolgoztákfelazonnal,átmenetilegszárítássalvagysózássaltartósí-tották.Agyártáselsőlépésekénthidegvízbemerítveáz-tattákkb.48órára,hogykioldódjanakaszennyeződések,és újrahidratálódjon a bőr.A folyamatot óvatosmozga-tássalgyorsíthatták.Akövetkezőlépésa3–10napig(hi-degidőbenakárhosszabbideig)tartómeszesáztatásvolt.Abőröket oltottmészbőlkészült szuszpenzióbahelyez-

9 Woods2006.p.200.10 Reed1972.p.33.11 Reed1972.pp.118–173.,Haines1999.pp.19–27.,KissnéBendefy–

BeöthynéKozocsa1992.pp.34–36.

7.kép. Pergamenkészítés napjainkban hagyományos eljárással.AképKovácsPéterrestaurátorműhelyébenkészült(fotó:KovácsPéter).

89

ték,aholalúgosközegfellazítottaaszőrtésafelhámot.Azilymódonelőkészítettirháróltímártőkéneltávolítot-tákaszőrtésahájasréteget.Szőrtelenítésutánabőrtál-talábanmégpárnapravisszatettékamészfürdőbe,majdegyvagykétnapigvízbenmosták.

Apergamenminőségeaszáradásgondosszabályozá-sátólfügg.Abőrtmosásutánegykeretrerögzítettékúgy,hogylehetőség legyenafeszítésszabályozására.Aned-ves pőre12 szélén körben néhány centiméterenként egy kissimakavicsotvagyrongyból,papírbólkészültgolyóttekertekapuhabőrbe,ésaz ígykészültbütykötzsinór-ral a fakereten lévő,állítható feszítőcövekekhez,vagyközvetlenül akerethez rögzítették.Méga szárításmeg-kezdéseelőttabőrmindkétoldaláterőteljesenlekapartákegyíves,félhold-vagyköralakúkéssel(7.kép).

Ez alatt ismételt vizezéssel folyamatosan nedvesen tartották a pőrét.Az eljárás során rendszeresen újrafe-szítették a cövekek segítségével, mígmeg nem száradta levegőn.A szárításmértékét szabályozni kellett,merta közvetlen napsugárzásnak vagy gyors légmozgásnak kitettpergamenkárosodhatottamagashőmérsékletvagyatúlgyorsvízvesztéskövetkeztében.

Száradás után a bőr vastagabb területeit a húsoldalfelőllehántoltákazíveskéssegítségével,hogyegyenleteskeresztmetszetű lapot kapjanak. Hacsak nem könyvkö-tésrekészítették,abarkaoldaltislekaparták,hogyannakfényesfelületételtüntessék,mertamagasfénynemvoltkívánatosazírópergameneknél.Hántolásutánaszárazlapfelületétszükségeseténméghomokkővel,habkővelcsi-szolvatettékegyenletesebbé.Akeretrőllebontvaméretrevágták, az írásra szánt darabokat krétaporral bedörzsöl-ték,majdpréselésselbiztosítottákalapoksimaságát.

A cserzetlen bőrben és a pergamenben gyártás során végbemenő változások

Cserzetlen bőr

Aszőrtelenítettnyersbőrnekcsupán25%-átteszikiakol-lagén (a kötőszövetet felépítő fehérje), 60%-a azonbanvíz.Afibrillákközöttiteretteljesegészébenegyfolyadékvagy plazma tölt ki, amiben kismolekulájú fehérjék ésmás, elsősorban szerves anyagok találhatók,melyeknekegyrészekémiaiútoniskötődikakollagénhez.Haeze-ket nem távolítják el a bőrből, a belőle készülő termékkeményésrugalmatlanlesz.Az1980-asévekbenvégzettkutatások során kimutatták, hogy e nem kollagénszerűvegyületeknekmarhabőrből történő, szinte tökéletes el-távolításához mozgatás nélkül 2 napos sóoldatban végzett áztatásés8napigtartómeszezésvoltszükséges.13Biztos,

12 Pőre:ameszezésutánszőrtelenített,húsoltbőr.13 HainesutalaBritishLeatherManufacturer’sAssociation1984-eslabo-

ratóriumibeszámolójára.Felhívjaafigyelmet,hogybárReedaperga-men átlátszatlanságának és tömött fogásának mértékét még a rostokat összeragasztó, kismolekulájú fehérjéknek tulajdonítja, de az említettkutatásaztmutatja,hogyazáztatásésameszezés szinte tökéletesenkioldjaezeketabőrből.Haines1999.p.27.

hogyvékonyabbbőrökeseténrövidebbidőiseléglenneafolyamathoz,decserzetlenbőrökkészítésesoránritkaaz ilyen erőteljes kémiai beavatkozás. Ha alkalmaznakisáztatást,meszesvagyerjesztésesfeltárást,azrövidebbideigtart.Ennekkövetkeztébenabőrbentöbb-kevesebbmennyiségben visszamaradó anyagok száradás után álta-lábankeménnyé,merevvéésáttetszővéteszikacserzet-lenbőrbőlkészülttárgyakat.

Pergamen14

Acserzetlenbőrrelellentétbenanyersbőrátalakításaper-gamennéjelentősfizikaiéskémiaiváltozásokathozma-gával a rostos szerkezetben és magában a kollagén mole-kulábanis.Afelhám,aszőr,ahájasrétegésazsírakb.8napig tartómeszes feltárás során fellazul, és lehetővéválikezekmechanikuseltávolítása(részbenatímártőkén,részbenakeretentörténőkaparáskor.)Ameszezésmásikhatása,hogyanemkollagénszerűösszetevőkfeloldódnakvagyátalakulnak,ésasoronkövetkezővizesáztatáskorszinteteljesenkimosódnakabőrből.

Aborjú-éskecskebőrökfaggyúmirigyeibenlévőzsi-radékot szőrtelenítéskor a tőkén, illetve a keretre feszí-tett állapotban végzett kaparás során kinyomják a rostok közül.Anagyobbmennyiségűfaggyúttartalmazóbarkásjuhbőrök felületéremészpépetkennek,ez száradásköz-benkivezetiazsiradékotamélyebbrétegekbőlis.

A meszezés utáni mosással nem távolítják el az összes meszet, az optimális esetben 1,6%-nyi mennyiségbenkalcium-karbonát kristályok formájában visszamarad afibrillákközött.Amészrészecskékhozzájárulnakaper-gamenhajlékonyságához,mivelszáradásutántávoltart-jákegymástólarostokat.Arészecskékfehérszíneésazatulajdonságuk,hogyszórjákafényt,apergamentfehérréésátlátszatlannáteszi.

Ahhoz,hogyanyersbőrtvékony,simaésviszonylagfeszeslappáformálják,arostszövetirányítottságátdrasz-tikusan át kell alakítani. Ennek során a recésréteg rost-jainakafelülethezképestkörülbelül45°-osszögbenfutó,természetes összeszövődését párhuzamosan rétegezettszerkezetté változtatják a feszítés segítségével. Ahhoz,hogya struktúra ilyen jelentősmértékbenszétfeszíthetőlegyen, jóval nagyobb feltárás szükséges, mint amitacserzettbőrökkészítése igényel.Amészerősen lúgoskémhatása (12,5 pH) következtében végbemenő töltés-változásoknak és kémiai reakcióknak az eredményekép-pen a só- és hidrogén keresztkötések száma csökken mind amolekulánbelül,mindamolekulákközött.Akollagénennek következtében bizonyos fokig destabilizálódik,amit zsugorodási hőmérsékletének csökkenése is jelez,65°C-ról 60 vagy hosszabb meszezéssel 55°C-ra(1.táb-lázat).

14 Haines1999.pp.22–27.

90

1. táblázat:Akollagénzsugorodásihőmérsékletekülönbözőmódonfeldolgozottbőrökesetén15

Anyag Zsugorodási hőmérsékletOldható kollagén 35°CFrissnyersbőr 65–67°CMeszezettbőr 50–60°CÚj pergamen 55–56°COlajos cserzés 50–63°CTimsós cserzés 50–63°CFormaldehid cserzés 63–73°CNövényi cserzés 75–88°CKrómcserzés többmint100°C

Lúgos körülmények között erőteljesebben duzzad,mint semleges kémhatású közegben.A duzzadás soránkialakulófeszültségfizikailagtovábbgyengítiakereszt-kötések csökkenése miatt amúgy is egyre lazább szerke-zetűbőrt.Ebbenastádiumbankerülsorarra,hogyapőrétkeretrerögzítsék.Arostszerkezetáltalánoslazulásalehe-tővéteszi,hogyafeszítéspárhuzamosanrétegeltformábarendezze át a szövedéket (8. kép).Ennek az elrendező-désnekköszönhető,hogyapergamen-abőrrelellentét-ben -kézzeliskönnyenrétegekrehasítható.

Aszárításazegészfolyamatlegkritikusabbállomása,ésmeghatározzaatermékvégsőminőségét.Acélaz,hogylegyenazanyagbannémiszabadtér,amibiztosítjaahaj-lékonyságotésátlátszatlanságot,deszükségvanarostokbizonyosfokúösszetapadásárais,hogyvékony,simaésszilárdlapkeletkezzenaduzzadtnyersbőrből.

A víz nagy felületi feszültségének köszönhetően,ahogy a víztartalom elpárolog a belső kapillárisokból,afeszültségegymásfeléhúzzaazokfalát.Feszítésnélkülezolyanmértékűlehet,hogyafibrillákfelületeszorosanösszetapad,ésszáradásutánabőrkeménnyéésáttetszővéválik.Apergamenakkor leszmegfelelőenhajlékonyésátlátszatlan, ha annyira kifeszítik a kereten, amennyirecsak lehetséges. A feszítés kiszorítja a nagyobb belsőterekben lévő víz nagy részét, csökken az összetapadáskockázataszáradásközben,ennekkövetkeztébenmaradnémi szabadbelső tér.A rögzítésnekköszönhetőenszá-radáskor a rostok hosszirányban nem tudnak rövidülni,hanem keresztmetszetük csökken a víz elpárolgásával.Ezazátalakulássegítielőavékony,lapszerűanyagkiala-kulását. A régi, pergamenkészítéssel foglalkozó recep-tekhangsúlyozzák,hogya szárítást lassankellvégezni.Minélgyorsabbaszáradás,annálnagyobbazsugorodásés a kialakuló feszültség. Így egy gyorsan szárított bőráttetszővéválhatakkoris,hateljesenkivanfeszítve.

Összegezve az átlátszatlanság, a szín és a tömöttfogásmértékeakészpergamennélattólfügg,hogymeny-nyimeszet tartalmaz,éshogymennyire tapadnakössze

15 Chahine - Rottier1999.p.152.

a szomszédos fibrillák és rostok a belső szerkezetben.Amegfelelőmódonkészített,jóminőségűpergamenszá-radásutániösszetétele:85,4%kollagén,13%víz,1,6%mészmaradék.16Azilyenanyagvékony,fehér,hajlékony,átlátszatlan,kiválóanmegfelelíráshordozónak,könyvkö-tésnekvagymásértékesműtárgyakalapanyagának.

A restaurálásban használt kollagén alapú anyagok, ragasztók

Akárosodottpergamenekéscserzetlenbőrökrestaurálá-sasorángyakranszükségvanvalamilyenvékony,átlát-szólap-anyagraalyukakésszakadásokjavítására,vagyazegészlapalátámasztására.Ilyenekazaranyverő-hár-tyaésamesterségesenelőállítottműbélhártyák.Mivelmindkét anyagfajta kollagénből áll, nagyon hasonlóanreagálnak a vízre és a légnedvesség változásaira,mintapergamen.

Az aranyverőhártya (marhavakbélhártya) a vakbél külsőfalábólkészül(9.kép).Teljesenátlátszó,színtelen,ezértkiválóanalkalmasírottfelületekjavításárais.Készí-tésesoránavakbélkülsőfalátleválasztásutánvízzelmos-sák,lúgos(kálium-hidroxid)oldatbanáztatják,afelületétkéssel kaparva tisztítják, vízzel átmossák, végül keretrefeszítveszárítják.17

A műbelek amarhabőrhúsoldali hasítékábólkészül-nek, őrlés majd extrudálás során (10. kép). A gyártássoránazacél,hogymegtartsákakollagénrostszerkeze-tét,úgy,hogyközbenegyminimálismennyiségzselatinnádegradálódjon, ami ragasztóként összetartja az őrlésselszétszabdalt rostokat. Mivel rövidebb szálacskákat tar-talmaznak, kisebb a szakítószilárdságuk, mint a termé-szeteshártyáknak.Adottméretekbenkészülnek,ezmeg-határozzaa javítható, alátámasztható felületkiterjedésétis.Nemolyanátlátszóakésszíntelenek,mintamarhavak-bélhártya,ezértpergamenekjavításárakevésséalkalma-sak,decserzetlenbőrbőlkészülttárgyakmegerősítésére

16 Haines1999.p.23.17 Reed1972.

8.kép. Abőrrostkötegeinekpárhuzamoselrendező-désefeszítéshatására.Pergamenkeresztmetszeténekmikroszkóposfelvétele(Reed1972.296).

91

nagyonjólhasználhatóak.Restaurálásicélratörténőfel-használás előttmeszes vízben áztatássalmajdmosássaljavítanilehetahajlékonyságot,alakíthatóságot,alkohol-lal, acetonnal áttörölve pedig stabilabb ragasztást érhe-tünkel.18

Kétolyanragasztóvan,amikollagénbőlszármazik,ésapergamenrestaurálásbanalkalmazzák,ezekapergamen-enyvésazselatin.Acserzetlenbőrökragasztásáraabőr-enyvisalkalmaslehetbizonyosesetekben.

A pergamenenyvet már a középkorban is használták annak érdekében, hogy a gyenge pergameneket meg-erősítsék,vagyazanyaghibákatkijavítsák.Úgykészült,hogy finom pergamendarabokat vagy a lehántolt hulla-dékothidegvízbenáztatták,majdhosszúideigforralták,mígavíztartalomazeredetinekakétharmadáracsökkent.Enneksoránazanyagkülönbözőszintűszétesésenmegykeresztül,ésavégtermékbenmegtalálhatókduzzadt,hid-ratáltkollagénfibrillákészselatinis.Aszálacskákjelen-létenagyobbtöltőtulajdonságokatadennekazenyvfajtá-nak,mintamilyennelazselatinrendelkezik,ésahogyaztkorábbi évszázadokban pergamenenyvvel ragasztott per-gamenekesetébenlátnilehet,természetesöregedésutánishajlékonyabbmarad,mintazutóbbi.19

A zselatinkészítésekornemcsakafibrilla,deamole-kula is széttördelődik, amíg csak egyedülálló, aminosa-vakbólállófehérjeláncokmaradnakbelőlük.Eztnormálesetbenúgyérikel,hogyanyersbőrtvagymás,kollagénttartalmazóanyagothosszú,meszesvagyecetsavaskeze-lésnektesznekki,majdmelegítik.Lehülésután,aláncokképesekújrarendeződni,ésazoldatbólgéllesz.20

Az egyedülálló fehérjeláncok képessége arra, hogykeresztkötésekethozzanaklétre,ésújrahármasspirálokatalkossanak,megmaradaszárazzselatinbanis.Ezazokaannak,hogynéhányesetbenazöregedettragasztótnehézújranedvesíteni.

18 Haines1999.p.30.19 Reed1972.20 Nguyen2007.pp.17–19.

A cserzetlen bőr és a pergamen tulajdonságai

A cserzetlenbőrökrostszerkezeteafelhasználástólfüggő-eneltérő lehet.Azokban,amelyeketkeretrevagymagrafeszítettek,arostszövedékirányítottságaapergamenhezhasonlóanmegnő,deattóleltérően,áttetszőek.Felületüktömör,sima,sokkalkeményebb,merevebbacserzettbőr-nél. Rostjaikmásodlagos kötésekkel kötődnek egymás-hoz,deaközöttük lévő térben jelenvannakanem-kol-lagénszerű, kismolekulájú anyagok is, melyek teljesenkitöltikabelsőtereket,ígynemengednekszabadelmoz-dulástarostszerkezetenbelül.Cserzőanyagokatnemtar-talmaznak,ezértnagyobbavízfelvételük,mintacserzettbőröknek,ésnagyonfogékonyakarelatív légnedvességváltozásaira.Egytárgyformájaeltorzulhat,vagyakárelisrepedhet,annakafeszültségnekakövetkeztében,amitaszáradásközbenösszehúzódónyersbőrokoz.Zsugoro-dási hőmérsékletük új állapotban 65°C körül van, ezenahőmérsékletenvízjelenlétébenvisszafordíthatatlanká-rosodástszenvednek.

A pergamenre jellemzőa feszített, párhuzamos rost-szerkezet és az átlátszatlanság. Felülete tömör, sima,keményebb,merevebbacserzettbőrnél,delágyabb,haj-lékonyabb,mint a cserzetlen. Rostjaimásodlagos köté-sekkelkapcsolódnakegymáshoz,devannakszabadbelsőterekis,melyeklevegőveltelítettek.Afibrillákközöttkb.1,6%mészmaradék található finom szemcsék formájá-ban,ennekkövetkeztébenapergamenpH-ja7–8körüli,tehátenyhénlúgosakémhatása.Mivelcserzőanyagokatnem tartalmaz, nagyobb a vízfelvétele, mint a cserzettbőröknek.Állapota az50–55%külső relatív légnedves-séggelegyensúlybanfenntartható12–14%belsőnedves-ségtartalom mellett ideális. Zsugorodási hőmérsékleteújonnan 55–56°Ckörülvan.Ezazértéknemcsakacser-zettbőrökénél,hanemméganyersbőrénélisalacsonyabb,ami arra utal, hogy a pergamen nedvesség jelenlétébenrendkívülsérülékeny.

9.kép. Marhavakbél hártya (jobb oldalon) és a vele beborított per-gamentöredék,melyentökéletesenolvashatóarányomtatottszö-veg(baloldalon)(fotó:NyíriGábor).

10.kép.Különböző méretű, kereskedelmi forgalomban kaphatóműbélhártyák(fotó:NyíriGábor).

92

A pergamen és a nyersbőr károsodása

A pergamenre és nyersbőrre jellemző kémiai lebomlási folyamatok

Abőrben lezajlókárosodások alapvetőenháromkémiaiátalakulásravezethetőkvissza.Ezekazoxidáció,ahidro-lízisésazselatinálódás.

Oxidációsorán a kovalens kötések bomlanak fel elekt-romágnesessugárzáshatására.Afolyamatotkatalizátorok(fémek, savak, színezékek) jelentősen felgyorsíthatják.Az oxidáció bizonyos aminosavakat bont le, a kémiaiváltozás tehát a fehérjelánc egyes pontjain történik.21 Aromlásegyrésztszakadástokozhataláncokban,emel-lett párhuzamosan változást idézhet elő a szerkezetbenis. Ez annak köszönhető, hogy megváltozik az amino-savakpolaritása,amiaspirálisszerkezetetstabilizáljaésamásodlagoskötéseketbiztosítjaafehérjeláncokközött.

Hidrolízis esetén kovalens kötések - többnyire a kol-lagén láncokban lévőpeptidkötések- bomlanak fel víz jelenlétében.Ezaszakadásamolekulakülönbözőhelyeintörténhet meg, és következtében kisebb molekulasúlyútöredékekkeletkeznek.

A zselatinálódás kimondottan a kollagén alapú fehér-jék jellemző reakciója, mely szintén víz jelenlétébenzajlikle.Akkorkövetkezikbe,haakkoraenergiahatazanyagra,aminagyobb,mintahármasspirálszorosszer-kezetétbiztosítóhidrogénkötésekenergiája.Ennekkövet-keztében a kötések felszakadnak, a fehérje alapláncokrendezett,nyújtottszerkezetemegszűnik,arostokössze-zsugorodnak(11.kép).Csakamegmaradókovalensköté-sekésasókötésektartjákegybenakollagénmolekulát,ésvédikmegattól,hogyazonnalfeloldódjon.

A kémiai lebomlási folyamatokat elősegítő környezeti hatások

Hamegvizsgáljuk,mikazokakülsőhatások,amikacser-zetlenbőrésapergamenállapotátbefolyásolják,ésamik-nekkövetkeztébenafentiháromreakcióvégbemehet,azttaláljuk,hogyalegerőteljesebbváltozásokatamechani-kaibehatások,ahőmérséklet,a relatív légnedvesség,az

21 Kennedy–Wess2003.pp.70–74.

elektromágnesessugárzások,asavasésoxidálóvalamintakatalizálóhatásúanyagokokozzák.Ezekönmagukbanis hatnak, de többnyire párhuzamosan, egymás hatásátfelerősítvejelentkeznek.

Mechanikai behatások

Ahasználat(könyveknyitása,lapozása,oklevelekhajto-gatása,legyezők,hangszerekhasználata,stb.)ésarágcsá-lók,rovarokáltalelőidézettmechanikaihatásokelsősor-banfizikaikárosodástokoznak(kopás,szakadás,hiányokkeletkezése). Ezeken a meggyengült területeken sérülabőr szerkezetének rendezettsége,akristályos tartomá-nyokhelyénamorf területekkeletkeznek,melyekenke-resztülakörnyezetbenlévő,kockázatot jelentőanyagok(víz,savak,oxidálóanyagok,stb.)könnyebbenbehatol-hatnakaszerkezetbe.

A hőmérséklet és a relatív légnedvesség (RH) hatásai

Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy a hőmérsékletemelkedése - akár száraz akár nedves körülményekrőlvan szó -mindignöveliakémiaireakcióksebességét,ez-zelfelgyorsítjaalebomlásifolyamatokat.

Meleg, nedves környezetben (70% relatív légned-vességfelett)megnőapenészgombákésabaktériumokmegtelepedésének veszélye,melyek enzimek segítségé-velhidrolitikusanbontjákleafehérjét,gyengítveannakszerkezetét.Járulékos,deesztétikailagzavaróhatás,hogybizonyos,amikroorganizmusokáltaltermeltvegyületekelszínezhetikaműtárgyakat.

Mindacserzetlenbőrnek,mindapergamennekmárúj korában is alacsony a zsugorodási hőmérséklete, (ld.1. táblázat).Öregedés során a kémiai kötések felszaka-dásaeztazértékettovábbcsökkenti,ráadásulnemegyen-letesen.Ha nedvesség ésmagas hőmérséklet együtt ériatárgyat(mintpéldáulvízzeloltotttűzesetén),akollagé-nen belüli hidrogénkötések felbomlása miatt zselatináló-dáslépfel,amivisszafordíthatatlanzsugorodással,torzu-lással jár.Anagyonerősenlebomlottpergamennekmégapárásítása isveszélyes lehet,mertavízfelvétellel járóhőfelszabaduláselérhetiazsugorodásihőmérsékletérté-kétéshelyielenyvesedéstokozhatakollagénben.

Az öregedett pergamen és cserzetlen bőr vízfelvevőképességeazidőteltévelegyrecsökken.Hosszasanszá-raz körülmények között (40%RHalatt) tárolvaelveszítikötött víztartalma nagyobb részét, ettől merevvé vál-hat, deformálódhat. Fokozatosan gyengül az a képes-sége is, hogy újra nedvességet tudjon megkötni, ezzelegyre inkább rezisztenssé válik a nedvesítéssel, párásí-tással végzett lágyításra. Ugyanakkor gyorsabban adjaleavizet,mintújkorában,száradásarövidebb időalattmegyvégbe.22 Az ismételt gyors nyirkosítás-száradás cik-lusoktovábbfokozzákafentifolyamatot.

22 Haines1999.

11.kép.A kollagén szerkezetének változása a zselatinálódás során(grafika:GerleiKatalin).

93

Elektromágneses sugárzások

Az elektromágneses sugárzások elősegítik a fehérjébenszabadgyökökkialakulását,amikfotooxidációformájá-banbomláshoz,afehérjealapláncfelszakadásához,ezál-talarendezettségésaszilárdságcsökkenéséhezvezetnek.Azoxidációszínváltozást,általábansárgulástisokoz.Fo-tóérzékenyítőanyagok(fémionok,pl.vasgallusz tinta,színezékek,pigmentek)jelenlétébenkisebbenergiájúsu-gárzásisveszélytjelenthetaműtárgyra.

Savas és oxidáló anyagok

Pergamenenéscserzetlenbőrtárgyakonsav-ésoxidáló-anyag források elsősorban a különböző légszennyezők(kéndioxid,nitrogénoxidok,ózon,peroxidok),avasvagyréz tartalmú tinták,pigmentek illetveacsomagolóanya-gok lehetnek.Apergamenek a bennük lévőmész lúgoskémhatásának köszönhetően kissé védettebbek a savasanyagokkal szemben,mint a többi bőrfajta, az erős sa-vak azonban hosszú távon rájuk is veszélyt jelentenek.Ezek víz jelenlétében hidrolízissel vagy a sókötések fel-bontásávalkárosíthatjákabőrt.Szárazállapotbaninkábbkatalitikushatásukvan,akollagénmolekulákalapláncánfelgyorsítják az elektromágneses sugárzás következtében végbemenőoxidatívlebomlást.

Természetesen öregített kötések tanulmányozása azt mutatta,hogyakárosodásviszonylagenyhe,amígabőrvagy a pergamen pH–ja 3,0 alá nem csökken, ezutánviszont felgyorsul. Azt is megfigyelték, hogy ha egynagyonsavas(2,5pH)bőrt40%RH-nvagyazalatttar-tottak, akkor a romlás nagyon lelassítható volt.23 Ebbőla restaurátorok számára az a tanulság vonható le, hogyminél savasabb egy bőr, annál inkább el kell kerülnianedvességet,ígyavizesbázisúsemlegesítőszerekhasz-nálatát is. Ilyenkor ugyanis a lúgos reagens víztartalmakárosítjaabőrt,mielőttsemlegesíthetnéasavat.Akáro-sítás itt enyhébb esetben a molekulák közötti sókötések felszakadása,súlyosabbesetbenafehérjeláncokbanlévőkovalens kötések bomlása útján történik. Tintamarásos,savas műtárgyak esetébenmég a párásítás is veszélyeslehet,mertvízfelvételkorelindulhatasavakvándorlása,amiakörnyező,mégépterületekkárosodásáhozvezet.

23 Haines1991.p.70.

Pergamenből, cserzetlen bőrből és más kollagén anyagból készült tárgyak csoportosítása

A pergamenből és cserzetlen bőrből készült tárgyakattöbbszempontalapjáncsoportosíthatjuk,ilyenekatárgyfunkciója,anyagai,térbeliformája,illetveazőrzés/gyűj-teménytípusa(2.táblázat).

A továbbiakban ezt a besorolást alkalmazzuk a tárgy-típusokra jellemző károsodások, restaurálási problémákésmegoldásokbemutatásakor.24 Alább a fontosabb tárgy-típusok felépítését, anyagait és jellegzetes károsodásaitvesszüksorra.

Hitelesített okiratok

Azoklevelek,címereslevelek,adóslevelekanyagaa19.századigtöbbnyireírópergamen(hártya),melyetkétcso-portraoszthatunk.Azészaki,főkéntnémetnyelvűterüle-tekenapergamenmindkétoldalacsiszolt,abarkarétegeteltávolították,afelületetenyhénkrétázták.Ígybársonyos,puhafelületű,világos,kétoldalánegyforma lapotnyer-tek.Az Itáliában készült oklevelekhez olyan pergamenthasználtak,melyenaszőrtelenítéstsokszorborotválássalvégezték,abarkátnemtávolítottákel,éseztazoldaltsár-gították(pl.kutyabengeoldattal).Aszövegetahúsoldalraírták,amitelőzetesenlecsiszoltakéserőteljesenkrétáztak,

24 A restaurálási eljárásokat lásd a jelen kötetben: Kozocsa et al. pp.99–116.

2. táblázat:Pergament,illetvecserzetlenbőrttartalmazójellemzőtárgytípusok

Hitelesített okiratok

Képzőművészeti alkotások

Mozgatható szerkezetű tárgyak

Szerkezetre feszített rezonáló

hártyák

Kemény magra rögzített perga-men/ nyersbőr

Viseletek és viseleti darabok

díszítéseioklevelekszerződésekadóslevelekcímereslevelekdiplomák

miniatűrökszentképekpasztellképek

könyvekárnyjátékfiguráklegyezők

dobokhúros hangszerek

dobozoktokokhintalovakjátékfigurák

inuit bélöltözetekkombináltflitterek

12.kép.Deformált, kifakult, hiányzó pecsétű pergamen címeres-levél(MNM,fotó:NyíriGábor).

94

mintegyalapoztak.Ezáltalakészlapírottoldalafehérésnagyonsima,amásikviszontsárgásszínű,éssokesetbenabennmaradtszőrtüszőksötétpöttyökkéntláthatókrajta.

Az oklevelek legjellegzetesebb károsodásai tárolá-sukéshasználatukmódjábólszármaznak.Ezeketugyanisösszehajtvaborítékban,tokbantartották,külsőfelületükreírták később a dátumot, leltári számot, egyébmegjegy-zéseket.Emiattegyenetlenszennyezettség,ahajtásinyú-lások okozta deformáció, gyengülések valamint fizikaisérülésekjellemzőketárgytípusra.Akifakultvagypergőtinta, a repedező, leváló festékréteg és a festék-, illetvetintamarás jelensége, továbbá a hitelesítést biztosítópecsét (többnyire befüggesztett vagy rányomott viaszpe-csétek) és a befüggesztőanyag (selyem, vagy fémszálaszsinór,pergamenszalag)sérülésevagyhiányaisgyakori(12.kép).

Mozgatható szerkezetű tárgyak

KönyvekAközépkorikódexeklapjainakanyagaírópergamenvolt,melyet többnyiremindkétoldalánmegcsiszoltak, abar-karétegét eltávolították,majdkrétáztákésgubacs-vagykoromtintával írtak rá, végül általában tojástemperával

és aranyozással díszítették. A későbbiekben a papírraírt,nyomtatottkötetekentalálkozunkpergamennelpuha,félkemény és keménytáblás kötések borítójaként. Ebbea típusbasorolhatókazún.debrecenipergamenkötések,melyek többsége a 18. században készült, festéssel ésaranyozással gazdagon díszített vizsgaremek.25 Az írott pergamenlapokat alkalmanként másodlagosan is felhasz-nálták könyvek borítására vagy kisebb darabokra vágva gerinckasírozásésoromszegőalapanyagaként.

A könyvek legjellemzőbb károsodásai a szerkezethasználatbóleredősérülései,vagyisafűzésmeglazulása,felbomlása,anyílásmeggyengülése,szakadása,afatáb-láktörése,repedésevagyapapírtáblákkopása,sérülése,illetveaborítóanyagszakadása,hiánya.Apergamenborí-tásdeformációja,megkeményedésemiattgyakoriatáblabelső oldalára ragasztott előzéktükör szakadása (13–14.kép).Puhapergamenkötésekeseténpedigaborítóanyagzsugorodása, sérülése és ennek következtében a lapokszéleinekfizikaikárosodásafigyelhetőmeg.

ÁrnyjátékfigurákTöbbázsiaiországbanisszokásvolt,hogyárnyjátékkaltettékélvezetesebbéazelmesélttörténeteket.Azemberiésállatialakokattöbbnyirecserzetlenbőrlapból,esetleg

25 Adebrecenifestettpergamenkötésekrőlbővebbinformációtld.Rozson-dai2002ésBeöthynéKozocsa2002.

13–14.kép.A pergamen borí-tásdeformációja,felválása miatt sérültelőzékegyköteten(OSZK, fotó: Tóth Zsuzsanna).

15–16.kép. Penészfoltok egy török árnyjáték figurán és pergőfestékegyindonézvajangfigurán.(NéprajziMúzeum,fotó:NyíriGábor;magántulajdon,fotó:OroszKatalin).

95

pergamenbőlkészítettékaformákkivágásával.Amoz-gathatóvégtagokatcérnávalésbőrkorongoksegítségé-velrögzítették.Afogókszarubólvagyfábólkészültek,ezeketzsinórralvagynövényiszállalerősítettékatest-hez. Az indonéz és kínai figurák áttörtek, aprólékos,finom stancolásúak, felületük festéssel, aranyozássaldíszített.ATörökországbankészültekegyszerűbbek,ke-vesebbrajtukazáttörés,általábanszínezettek.Atárgy-típus leggyakoribb károsodásai a deformáció, az áttörtterületekfinomrészleteinekátszakadása,afestékrétegekésazaranyozáspergése,valamintamozgószerkezetsé-rülése(15–16.kép).

LegyezőkApergamenazúgynevezettlaplegyezőkkészítésénélvolthasználatos.Ezek fő részei a- csont, fa, teknőspáncél,szaruvagyműanyag- küllőkésa legyezőlap.Aküllő-ketberakással, faragással,aranyozássaldíszítettékésazegyikvégükönszeggelösszeerősítették.Alegyezőkálta-lábankétlapottartalmaznak,melyekkétoldalrólborítjákaküllőketésazokhozragasztássalrögzítettek.Előfordul,hogymindkettőpergamenbőlkészül,desokszorazegyikpapíranyagú.Alegyezőlaphoznagyonfinom,vékony,ru-galmas, krétázott, alapozott felületűpergamenthasznál-tak,melyet festéssel,aranyozással,esetlegnyomtatássaldíszítettek.Akét lapot felsőszélükmenténkeskenyse-lyem-vagypapírszegéllyelfogtákössze.

A legyezők leggyakoribbkárosodásai a használatbóleredő fizikai sérülések, melyek a kinyitás és összecsu-kásközbenkeletkezősúrlódásésfeszültségekmiattala-kulnakki. Ilyenekapergamenéspapírmeggyengülése,szakadásaahajtásivonalakban,afestékrétegekpergése,kopása,aküllőktörése,díszítéseik,valamintapapír-vagyselyemszegélysérülése(17.kép).

Szerkezetre feszített rezonáló hártyák

DobokAbőrrelkombinálthangszerekközülakülönböződobokkerülnekleggyakrabbanrestaurátorokkezébe.Adobokegy szilárd vázból (dobtest) és az arra felfeszített memb-ránbólállnak,de lehetnekrajtukfogó, fémalkatrészek(pl. csörgők) és egyéb díszítőelemek is.A test anyagaés formája nagyon változatos, többnyire fa, fém vagykerámia,melyre abőrt ragasztássalvagy fűzéssel rög-zítik. A membrán anyaga, készítése különböző, attólfüggően,hogyavilágmelyrészérőlszármazikatárgy.Az európaiakon általában pergament alkalmaztak, dea néprajzi gyűjteményekben őrzött afrikai, ázsiai vagyúj-guineai dobokon előfordul cápa- vagy varánuszbőr,melyettöbbnyirenemmeszeztek,áztattakolyanalapo-san,mintapergament.Ezértadobbőrök tulajdonságainagy eltéréseket mutathatnak. Jellemző károsodásaikhasználatukból,illetveanedvességtartalmukváltozásá-bólerednek,leggyakoribbaszakadásuk,deformációjukés a dobtesttől történt részleges vagy teljes elválásuk(18.kép).

Kemény magra rögzített pergamen, nyersbőr

Dobozok,tokokAzidesorolhatótárgyakkülsőborításakészültpergamen-ből,esetlegcserzetlenbőrből,amitáltalábanvalamilyenkemény (többnyire fa vagy papír) magra ragasztással rög-zítettek.A doboz vagy tok szerkezetétől és nyitásánakmódjátólfüggatárgyjellemzőkárosodása.Afelnyithatótetejűdobozokakönyvekhezhasonlóananyílásbanésaz

17.kép.18.századi legyezőpergamenlapjánaksérülésehajtásban(MNM,fotó:NyíriGábor).

18.kép.Erősensérültnyenyecsámándob(NéprajziMúzeum,fotó:NyíriGábor).

19.kép.Festett, aranyozott pergamen borítású doboz (DériMúzeum,Debrecen,fotó:NyíriGábor).

96

élekensérülnekleggyakrabban.Alevehetőtetejűtárgyakottalegérzékenyebbek,aholegymásracsúszikazalsóésafelsőelem.Mindkéttípusrajellemzőkafelületisérülé-sek,horzsolások,kopások,szakadások(19.kép).

Hintalovak

A hintalovak úgy készültek, hogy fa vagy papírmasémagra húzták fel a formára szabott, szőrös cserzetlenbőrt,majdragasztássalésvarrássalrögzítettékarészeket.Ezutánkialakítottákaszemeket,füleketéskantárrallát-tákelalovacskát,végültalpatrögzítettekalá.

Károsodásuksorángyakori,hogysérülnekavarrások,abőrelválikazalaptól,szakadt,hiányos,aszőrzetmeg-kopik(20–21.kép).

Viseletek

BélbőlkészültöltözetekAz inuitok jellegzetes viseleti darabja volt a fókabél kö-peny,amitafókamegtisztított,kiszárítottéscsíkokravá-gottbelébőlvarrássalkészítettek(22.kép).Abélköpenyrendkívül vékony, száraz állapotbannagyon sérülékeny,törékeny.Leggyakoribbsérüléseiaszakadás,deformáció.

Viseletek díszítései

Ide sorolhatók a viseletek díszítését szolgáló kombinált fémfonalak.26 Készítésükhöz állati belet (hártya) vagy pergamenthasználtak,amitezüstöztek,majdaranyoztak,végülkeskenyszalagokravágtákéslen,selyembélfonalkörétekerték.Azígyelőállítottfonalatbeleszőttékatextil-bevagyhímeztekveleannakfelületére.Efonalatnagyonvékonyrétegekalkotják,melyekkönnyenszenvednekfi-zikaisérülést,afémrétegekkopása,afonalszakadásafor-májában(23.kép).Acserzetlenbéléspergamenszalagoknedvességreérzékenyek,vízjelenlétébenerősenduzzad-nak,deformálódnak,leválhatrólukafémréteg.

A20.századelsőévtizedeibenelegánsruhák,legye-zők díszítésére gyakran alkalmaztak zselatin flittereket.Ezek formaldehiddel denaturált zselatinlapokból készül-tek,melyekfelületérecsillogóréteget(fémport,fémfóliát,festéket)vittek,majdfelületivédelemkéntcellulóz-nitrát-talvontákbe.A lapokbólkivágottflittereketvarrták fela ruhákra, cipőkre, viseletkiegészítőkre. Ez esetben isa kopás, deformáció, elszíneződés, valamint a nedves-séghatásárabekövetkeződuzzadásokozzákakárosodást(24–25.kép).

26 Járó1988.

20–21.kép. Használatbóleredőhiányok,károsodásokegyhinta-lovon(magántulajdon,fotó:NyíriGábor).

22.kép.Inuitfókabélköpeny,Alaszka.(MuseumofNaturalScience,Houston forrás:WikimediaCommons).

23.kép.Kombinált fém fonal mikroszkópos képe (fotó:JáróMárta).

97

Összegzés

A cserzetlen bőr és a pergamen felhasználása számosesetbenelőnyösebbacserzettbőrénél.Feldolgozásukjó-valkevesebbidőtésköltségetigényel,nedvesenkiválóanalakíthatók és formára húzva száradás után tökéletesen felveszikakívántalakot.Anyagukzártszerkezetű,jólre-zonál, ígyalkalmasakhangszerekkészítésére, és tömöttszerkezetüknekköszönhetőenkopásállóságukisszámot-tevő.Vékonyak,jótartásúak,emiatt- különösen a perga-menek -kiválóíráshordozók.

Számos vonzó tulajdonságuk mellett azonban tisz-tábankell lennünkazzal,hogysok szempontból sérülé-kenyebbek cserzett társaiknál. Mivel nem tartalmaznakcserzőanyagokat, gyorsabban és nagyobb mennyiségűvizet képesek megkötni. A feszített rostszerkezetüketstabilizáló másodlagos kötések akár a relatív légnedves-ség változásaira is felszakadhatnak, deformációt,maga-sabb hőmérsékleten visszafordíthatatlan zsugorodást,

zselatinálódástokozva.Vízjelenlétébenkönnyenvégbe-mehethidrolízisis,melyneksoránafehérjeláncbanlévőelsődleges kötések bomlanak fel, csökkentve az anyagszilárdságát.A pergamen kéziratok a rajtuk lévő tinták,pigmentek hatására fokozottan érzékenyek az elektro-mágneses sugárzásokra is, melyek fotooxidáció útjánbontjákmeg a kovalens kötéseket.Alapanyaguk felépí-tése, a feldolgozásuk során kialakuló fizikai és kémiaiszerkezet alapvetően befolyásolja viselkedésüket, nemcsakagyűjteményekpolcainvagykiállításivitrinekben,hanemarestaurálássoránis.

IRODALOM

Abőrgyártástechnológiája.(1965)Szerk.VermesLászló-né.Budapest,MűszakiKönyvkiadó.

BEÖTHYNÉKOZOCSAIldikó(2002):Adebrecenifes-tett pergamen típusú könyvkötések kötéstechnikai sa-játosságai. In: Debreceni festett pergamen kötések.Szerk.: Krankovics Ilona, Déri Múzeum, Debrecen.pp.31–39.

CALNAN,Christopher–THORNTON,Caroline(1996):Determination of water loss and regain. In: ENVI-RONMENTLeather Project.Deterioration and con-servationofvegetabletannedleather.ResearchReportNo6.pp.17–22.

CHAHINE,Claire–ROTTIER,Christine(1999):Studiesof changes in the denaturation of leather and parch-ment collagen by differential scanning calorimetry.In: Methods in the analysis of the deterioration of col-lagen based historical materials in relation to conser-vationandstorage.Advancedstudycourse6–10July1999. Copenhagen, Royal DanishAcademy of FineArtsSchoolofConservation.pp.151–158.

24.kép.Flitterekkeldíszített20.századilegyező(KiscelliMúzeum,fotó:NyíriGábor).

25.kép.Ezüstfóliávalbevontzselatinflitterek20.századilegyezőn(KiscelliMúzeum,fotó:NyíriGábor).

98

DIRINGER, David (1982): The book before printing:Ancient, medieval and oriental. Dover Publications,NewYork.

DOYAL, Sherry –KITE,Marion (2006): Ethnographicleatherandskinproducts.In:Conservationofleatherandrelatedmaterials.Ed.MarionKite–RoyThom-son.London,Elsevier.pp.184–191.

HAINES,BettyM. (1999):Natural ageing of leather inlibraries. In: Leather – Its composition and changeswith time. Ed. Christopher Calnan – BettyHaines).TheLeartherConservationCentre.pp.66–74.

HAINES,BettyM.(1999):Parchment.LeatherConser-vationCentre.

JÁRÓ,Márta–GONDÁR,Erzsébet (1988):Mediaevalmembrane threads used for weaving and embroide-ry.In:ArchaeometricalresearchinHungary.Ed.Járó,Márta; Költő, László. Budapest, National Centre ofMuseums.pp.255–266.

JÁRÓMárta(1991):Klimatizáció,világításésraktározásamúzeumokban.Budapest,MagyarNemzetiMúzeum.

KENNEDY,CraigJ.–WESS,TimJ.(2003):Thestruc-tureofcollagenwithinparchment–Areview.In:Res-taurator24.pp.61–80.

KISSNÉBENDEFYMárta –BEÖTHYNÉKOZOCSAIldikó(1992):Abőrésapergamenfelépítése,gyártá-sa,tulajdonságai,károsodásaésvizsgálata.Budapest,OrszágosSzéchényiKönyvtár.p.53.

KISSNÉBENDEFYMárta (1990):Bőranyagtan restau-rátoroknak.Budapest,KözpontiMúzeumiIgazgatóság.

KOVÁCS Petronella (2010): Zsugorodási hőmérsék-let – a bőrök lebomlási fokának értékmérője. In:Műtárgyvédelem2009/34.MagyarNemzetiMúzeum.pp.83–97.

LARSEN,René–VEST,Marie(1999):StudiesofChang-es in the shrinkage activities of leathers and parchment bythemicrohottablemethod(MHT).In:Methodsinthe analysis of the deterioration of collagen based his-torical materials in relation to conservation and stor-age.Advancedstudycourse6–10July1999.Copen-hagen,RoyalDanishAcademyofFineArtsSchoolofConservation.pp.143–150.

MIHAJLOV, A.N. (1951): A bőrgyártás fiziko-kémiaialapjai.Budapest,KönnyűipariKönyvkiadó.

NGUYEN,Thi-Phuong.(2007):Azselatin,mintragasz-tóanyag.In:Műtárgyvédelem32/2007.MagyarNem-zetiMúzeum.pp.15–22.

REED,Ronald:AncientSkins,Parchmentsandleathers.London,SeminarPress,1972.

ROZSONDAI Marianne (2002): A festett pergamenköté-sekhelyeazeurópaikötéstörténetben. In:Debrecenifestett pergamenkötések, Szerk.: Krankovics Ilona,DériMúzeum,Debrecen.pp.16–30.

TORMA László – FÁBIÁN Mária – ÉBER Tamás – DIÓSMárta–SZŐLLŐSYGábor(2003):Abőrmű-vesség.Oktatási segédanyag,CD.Budapest,Hagyo-mányokHáza.

VERMESLászlóné–FEKETEKálmán(1983):Anyers-bőrtől a készbőrig. 1–2. köt. Budapest, MűszakiKönyvkiadó.

WOODS, Christopher S. (2006): The conservation ofparchment. In: Conservation of leather and relatedmaterials.Ed.:MarionKite–RoyThomson.London,Elsevier.pp.200–224.

Beöthyné Kozocsa ildikóPapír- és könyvrestaurátorE-mail:ildiko.beothy@gmail.com

Érdi MarianneKönyv-,papír-ésbőrrestaurátorművészOsztályvezetőOrszágos Széchényi KönyvtárRestauráló- és Kötészeti OsztályE-mail:erdima@oszk.hu

Kissné Bendefy MártaVegyész-üzemmérnök,bőrszakrestaurátorMagyar Nemzeti MúzeumTel.:+36-1-323-1416E-mail:kissne.bendefy@gmail.com

OroszKatalin,DLAPapír-bőrrestaurátorművészMagyar Nemzeti MúzeumTel.:+36-1-323-1416E-mail:oroszkata.rest@gmail.com

99

Bevezetés1

A budapesti Egyetemi Könyvtár páncélszekrényeiben hosszúévekenátőriztek35,különbözőmértékbensérültkódexet,köztük12corvinát.Ezeketa14–15.századiper-gamen- és papírkéziratokat Buda elfoglalása után vitték magukkal a törökök Konstantinápolyba.A kedvezőtlenkörülmények között tárolt kódexek átnedvesedtek, pe-nészgombák,baktériumok, rovarkártevők támadtákmegazokat.A 35 kötetet 1877-ben II.AbdulHamid szultánadtavisszaabudapestiifjúságnak,ígykerültekazEgye-temiKönyvtárba.2Akódexekvisszatérésükelőtt„gyors-javításon”estekát:atörökökabizonyáramegrongálódotteredeti kötéseket lebontották, ésúj bőrkötéssel látták elakönyveket.AzEgyetemiKönyvtárbanakódexekálla-potafeltehetőentovábbromlott,apusztulásjeleimutat-koztak,ésfélővolt,hogyezanemzetikincshamarosanmegsemmisül.AMűvelődésiMinisztériummegbízásábólaz Országos Széchényi Könyvtár Restauráló Laboratóriu-mának restaurátorai több intézménnyel3 együttműködve1983-bankezdtékmegazún.„Corvinaprogramot”,amia pergamen vizsgálati lehetőségeinek feltérképezését,a kötetek legmegfelelőbb restaurálási módszereinek ki-dolgozásáttűztekicélul.Avizsgálatokéskísérletekafer-tőtlenítésre, a színes anyagok és fémfóliák rögzítésére,apergamenmegerősítéséreéskiegészítésére irányultak.Ekkor kísérletezték ki a pergamenöntéshez használt pép egyújreceptjét,melynekalkalmazásátEurópa-szertema-gyar módszerként ismerik.4 A program eredményeként 31pergamenkódex5 restaurálását végezték el az OSZK és az Egyetemi Könyvtár restaurátorai.6 A hetvenes és

1 Jelenkötetbenkét,témájukbanszorosanösszefüggőtanulmánytjelen-tetnek meg a szerzők, melyeket a könnyebb áttekinthetőség kedvé-értkülöncímalattközölnek.Azelsőapergamennelésanyersbőrrelkapcsolatos alapvető fogalmakat és folyamatokat próbálja tisztázni(85–98.),amásikafentianyagokrestaurálásánaklehetőségeit tekintiát(99–118.)

2 A kódexek történetéről bővebb információ található: http://konyvtar.elte.hu/letoltesek/Egyetemi_Konyvtar_fuzet.pdf

3 AprogramotaBőr-ésCipőipariKutatóFejlesztőVállalat,aPapíripariKutató Intézet, aTextilipariKutató Intézet, aFővárosiKözegészség-ügyi és JárványügyiÁllomás, azEötvösLórándTudományegyetem,aMagyarNemzetiMúzeum,valamintaMagyarKépzőművészetiFőis-kolaszakembereiéstanáraisegítették.

4 Wouters2000.p.81.5 27azEgyetemiKönyvtár,4dbpedigazOSZKtulajdonábanvan.Beöt-

hynéKozocsa1991–1993.6 A Corvina programban dolgozó restaurátorok (OSZK): Beöthyné

nyolcvanasévekbenabőrbőlkészültnéprajziéstörténe-ti tárgyak restaurálásának területén több elméleti és gya-korlatieredményszületett.Azazótaelteltharmincévsokúj gondolatot, tapasztalatot hozott, ezért érdemes ismétszámbavenniapergamenéscserzetlenbőrrestaurálásá-nakhelyzetét,módszereit,összegeznimai ismereteinketés az elmúlt évek kutatási eredményeit. Jelen cikkbenaz iparművészeti restaurátorok egyetemi képzése sorána hallgatókkal végzett munkára és szakirodalmi kutatás-ra,ezáltalmáskollégáktapasztalatairaistámaszkodunk.Apergamenbőléscserzetlenbőrbőlkészültfőbbtárgytí-pusok fontosabb restaurálási problémáiról és a restaurálás soránalkalmazhatóanyagok,eljárásokelőnyeiről,hátrá-nyairóligyekszünkképetadni.

A restaurálás célja, etikai megfontolások

Apergamenésnyersbőrtárgyaktöbbségelevéltárak,mú-zeumok, könyvtárak gyűjteményeiben található, de ter-mészetesenmagántulajdonbaniselőfordulnak.Arestau-rátori beavatkozásokat a tárgy állapotán és anyagain kívül befolyásolja,sokszormeghatározzaagyűjteménytípusaés a későbbi bemutatás, vagy használat célja ésmódja.Ezértelőszörmindigatárgyrestaurálásának,konzerválá-sánakcéljátésmértékétkellmeghatározni,lehetőlegatu-lajdonossal,muzeológussal,könyvtárossal,levéltárossal,művészettörténésszelfolytatottkonzultációsorán.

Levéltári dokumentumok (oklevelek, iratok) eseté-benalapvetőfontosságúaz információsérülés-ésvesz-teségmentesmegőrzése,valamintahitelesség jegyeinekteljeskörűmegtartása.Természetesenezakkorisigaz,haazadottokleveletkönyvtárvagymúzeumőrzi.

Könyvtári könyvekesetébenatárgyfizikaiéseszté-tikaiegységének,valamintfunkciójánakmegőrzésekerülelőtérbe.Akönyvetalkotóanyagok,aszerkezetésabennefoglaltinformációmegtartásaegyarántfontos.Akésőbbihasználhatóság,nyithatóságbiztosításakönyvtárigyűjte-ményekbenáltalábanelvártkövetelmény.7 E területen is történtekazonbanváltozások,sokkötetcsakmikrofilmenvagydigitalizálvaolvasható.

KozocsaIldikó,BallagóLászlóné,CziglerMária,CsillagIldikó,Far-kasCsilla,K.HorváthÁgnes,LenteZsuzsa,M.ÁdámÁgnes,(BEK):SzlabeyGyörgyi.Aprogramhozkapcsolódókutatásieredményeketéskísérleteketld.BeöthynéKozocsa1992.

7 Ezamúzeumikönyvtárakköteteireisigaz,azonbanamúzeumigyűjte-ményekbenőrzöttkönyvekre,mintműtárgyakramárnemfeltétlenül.

Pergamenbőléscserzetlenbőrbőlkészülttárgyak

restaurálásánaklehetőségei,akezeléshatásaaműtárgyakra

Beöthyné Kozocsa Ildikó – Orosz Katalin – Kissné Bendefy Márta – Érdi Marianne

100

Múzeumi tárgyak esetében három fő csoportrólbeszélhetünk:képzőművészetialkotások,használativagydísztárgyakéskultikustárgyak.

Képzőművészeti alkotások(pl.miniatűrök,pasztellké-pek)restaurálásaeseténatárgyfizikaiegységének,eredetianyagainakésesztétikaiképénekmegőrzésevagyvissza-állítása,valamintaművészszándékánakbemutatásaegy-arántelvárás.Gyakorikérésaművészettörténészekrészé-rőlazavarófoltok,szennyeződésekeltávolítása.

Használati és dísztárgyak esetében a tárgy fizikaiintegritásaésahasználatmódjánakbemutatása,afunkciómegőrzése, valamint a tulajdonosra, a használatra utalójelekmegtartása kerül előtérbe.Az esztétikai kép hely-reállításasokesetbennemelvárás,ahasználatbóladódóelváltozások, pl. szennyeződés, deformáció megőrzéseviszontigen,amennyibennemkárosítják,vagynempusz-títjákelteljesenatárgyanyagait.

Kultikus, spirituális tárgyak általábannéprajzigyűjte-ményekbentalálhatók.Speciálisjelentéstartalommalren-delkeznek,amitfigyelembekellvenniatárolásuk,kezelé-sük,bemutatásukéskonzerválásuksorán.Idesorolhatókasámánizmussalösszefüggőkultikustárgyak(pl.dobok,ruházat), totemek. A beavatkozások megtervezésekortiszteletbenkelltartaniatárgyatlétrehozókultúrákhitét,amennyibenlehetőségvanráajánlottkonzultálnialeszár-mazottakkal.Spirituálistárgyakesetébenbizonyoskeze-léseknemelfogadhatókaközösségekszámára:pl.fertőt-lenítőszerekkel való kezelés, vagy nem kóser anyaggaltörténőkiegészítés.8

Különösenfontos,hogyazemberimaradványok(pl.múmiák,amerikaiindiánésmaorizsugorítottkoponyák)kezeléseakegyeletiszempontokfigyelembevételéveltör-ténjen.

A restaurálás lehetőségei és korlátai

Akülönbözőpergamenésnyersbőrtárgyakrestaurálásá-naklépései,módszereiéseszközeisokhasonlóságotmu-tatnak,ugyanakkormindenegyestárgyesetébenmás-másmegoldásszülethet.Azalkalmazottmódszerekkiválasz-tásához ismerni kell nemcsak a tárgy anyagainak visel-kedését, de a használni kívánt kezelőszerek lehetségeshatását,előnyeit,hátrányaitis.Azalábbiakbanezértegyáltalános restaurálási sort leírva végiggondoljuk, hogymilyenkezelésilehetőségekállnakmaiismereteinksze-rintrendelkezésreafertőtlenítés,tisztítás,színesanyagokfixálása, a pergamen és bőr megerősítése, kiegészítése,adeformációmegszűntetése során, és ezeknekmi lehetahatásaapergamenreésacserzetlenbőrre.

A mikrobiológiai fertőzések okai, a baktériumok és penészek élettevékenysége

Apergamenéscserzetlenbőrtárgyakbiológiaikárosítóitöbbnyirerovarok,penészgombákésbaktériumok.Aro-

8 Kite-Thomson2007.p.184.

varokfőkéntfizikailagroncsoljákaműtárgyakanyagait,míg a mikroorganizmusok kémiai folyamatok útján bont-ják le a szerves tárgyalkotókat.A rovarfertőzések ellenamegelőző védekezés (ellenőrzés, takarítás, stb.) vala-mintaraktárak tömegesfertőtlenítőkezelésea javasolt.Ezek lehetőségeiről, előnyeiről és veszélyeiről számosszakirodalom beszámol.9 A tapasztalat szerint nagyon ritkánkerülnekpergamenésnyersbőrtárgyakrestaurálóműhelybeélőrovarfertőzéssel,ezértazegyedieljárásokatjelentanulmánynemtárgyalja.

Azaktívmikrobiológiaifertőzésmárjóvalgyakoribb,azonbanannakmegállapítása,hogyegytárgyonténylegélő penész vagy baktérium látható-e szemrevételezésselnem lehetséges. Legfeljebb akkor lehetünk ebben biz-tosak, ha friss beázással, nedvesedéssel összefüggő fer-tőzésről van szó. Az alábbiakban ezért röviden össze-foglaljuk a műtárgyakat károsító mikroorganizmusokéletműködését és a lehetséges, illetve alkalmazott fer-tőtlenítőmódszerek és anyagok tulajdonságait valaminthatásátapergamenreéscserzetlenbőrre.

A baktériumoksejtmagnélküli,önállóanyagcserévelrendelkező egysejtű szervezetek,melyek a növényi életlegalacsonyabb formáját képviselik. Különböző szervesés szervetlen anyagok lebontásával fedezik tápanyag-szükségletüket. A lebontást enzimek segítségével vég-zikoxigén jelenlétébenvagyanélkül.A szerves anyagúműtárgyakszámáraazún.heterotróf10 baktériumok jelen-tenekveszélyt,mertezekszervestápanyagotigényelnek.Abaktériumoktöbbnyireosztódássalszaporodnak,meg-felelőkörülményekközöttrendkívülgyorsan.11 A sejtek-benkeletkezikegyendospóra(kitartóspóra),aminemiva-rosszaporítóképlet,delehetővétesziabaktériumszámáraaszélsőségeskörülményekátvészelését.Akitartóspórákvíztartalmaésanyagcseréjeminimális,hosszúideigélet-képesekmégextrémmelegésszárazkörülményekközöttis.Kedvező környezeti tényezők között vegetatív sejttéalakulnak, ekkor azonban már nem hőállóak, és ned-vességre van szükségük.A baktériumok viszonylag tághőmérsékleti tartományban(0–45°C)életképesek,azon-ban csak nagy nedvességtartalmú szerves anyagon képe-sek élni. Szaporodásukhoz a 100% körüli relatív pára-tartalom és a szubsztrát12 magas víztartalma szükséges.TöbbségükenyhénlúgospHtartományban(pH7,2–7,5)fejlődik a legjobban. Jellegzetes lebontó tevékenységükaz ún. rothasztás, mely főleg nagy nedvességtartalmúállati eredetű anyagok enzimatikus lebontását jelenti.Ezzelfőkéntahosszúideignedvestalajbanlévőrégészetibőrleletek esetében találkozhatunk.A kollagént a sókö-tésekkel és másodrendű kötésekkel összetartott hármas

9 Gilberg1990.,Morgós2001.,Brokerhofetal2007.,Strang2012.10 Heterotrófoknak nevezzük azokat az élőlényeket, melyek szervetlen

anyagoknakszervesanyaggávalóátalakításáranemképesek,csakszer-vesanyagotalakítanakát,építenekbeszervezetükbe.

11 Akár néhány óra alatt képesek megduplázni tömegüket és kettéosz-tódvaújabbsejtekmillióitlétrehozni.

12 Szubsztrátnaknevezzükaztazanyagot,aminamikroorganizmusmeg-telepszik,éstápanyagkénthasználja.

101

spirál szerkezete miatt viszonylag kevés baktérium képes lebontani (ilyenekbizonyosClostridiumfajok).13 A per-gamen azonban enyhén lúgos kémhatása miatt veszé-lyeztetettebb,amennyibenhosszabbideigerősennedveskörülmények között tárolják, vagyis ha pórusaiban sokkapillárisvíztalálható.14

A penészgombák valódi sejtmaggal rendelkező, klo-rofillnélküli,szervesanyagokkaltáplálkozó(heterotróf),spórákkalvagyálspórákkalszaporodószervezetek.15 Szi-lárd sejtfalú sejtjeik egy irányban osztódnak, speciali-zálódnakéshosszúgombafonalakat (hífa)hoznak létre.A hífaszövedékek alkotják az ún. telepeket (micélium),melyek különböző színű, vattaszerű képződménykéntjelentkeznek a szubsztrát felületén. A szerves anyagúműtárgyakatlebontópenészekazún.konídiumos(álspó-rás) gombák (Deuteromycota) körébe sorolhatók. Ezeka fajok konídiumokkal (álspórák) szaporodnak, melyeka hífák csúcsán vagy jellegzetes konídiumtartón terme-lődnek,melynekformájaésszínejellemzőapenészfajra.Arendkívülkisméretűálspórákalevegőbenlebegnekésképesekmegtelepedniaműtárgyakfelületén,majdmeg-felelőkörülményekeseténkicsíráznakésavegetatívsza-kaszban újabb konídiumok százait hozzák létre.A bak-tériumokhoz hasonlóan a penészek konídiumai szintén rendkívülszívósak,szélsőségeskörnyezetitényezőkmel-lettissokáigéletképesekmaradnak.Apenészekazélet-működésükhözszükségestápanyagokataszubsztrát(jelenesetbenaműtárgy)szervesanyagainaklebontásábólnye-rik.Ehhezenzimeketésszervessavakattermelnek,ezeketnevezzükelsődlegesanyagcseretermékeknek.Idesorol-hatók még a szubsztrát nedvességtartalmát szabályozó anyagokis(pl.aglicerin).Aszervesanyagoklebontása,valamint a penész növekedése során keletkező pigmen-teket,16 szaganyagokat, antigéneket, antibiotikumokatmásodlagos anyagcsere termékeknek nevezzük. Ide tar-toznakkülönbözőtoxikusanyagokispl.amuko-polisza-charidok,amik légútiallergiás reakciótválthatnakkiazarraérzékenyemberekben.

Apenészképesfelszívniazegyszerűcukrokat,mono-szacharidokat,ésszabadaminosavakataszubsztrátolda-tából,deapeptidekésdiszacharidokemésztéséhezazokatenzimeksegítségévelaminosavakraésegyszerűcukrokrakellbontania.

Életműködéséhez nagy nedvességtartalomra vanszükség, amit a környezetéből vesz fel.A fehérje alapúműtárgyak nedvességtartalma akkor elég magas a csí-rázáshoz, ha huzamosabb ideig 70%körüli vagy fölötti

13 Kastaly2010.pp.9–15.14 JópéldaerreaTörökországbólvisszakapottkódexeknéhánypéldánya,

melyeken a baktériumokkal közeli rokonságban lévő sugárgombákatmutattakki(BeöthynéKozocsa1992.p.13.).

15 Sem a növények sem az állatok világába nem sorolhatók, különállórendszertanicsoportotalkotnak.

16 Aműtárgyakatelcsúfítópenészfoltokszínét tehátnemakonídiumokokozzák többnyire, hanem a hífák által kiválasztott színes anyagok.Ezekahífákkalegyüttbehatolnakabőr,papír,textilrostjai,szálaiközé,eltávolításukatezértcsakkémiaikezelésekkelkísérelhetjükmeg.

a környezet páratartalma. Azonban az oldott anyagokmennyisége,koncentrációjaisbefolyásolótényező,amita folyadék vízaktivitásával17jellemzünk.Apenészekcsaka0,7–0,98közöttivízaktivitásúvizetképesekhasználni.Atisztavizetésazolyanoldatot,amibenazoldottanyag0,7alácsökkentiavízaktivitástazonbannem.

Azún.xerofil(szárazságtűrő)penészgombákképesekcsíráznia0,7és0,9köztivízaktivitásúanyagokon.Ezek-neknagyvíztartalmúkonídiumjaivannak,amikacsírá-zásutánglicerintállítanakelő,ezzelképesekaszámukramegfelelővízaktivitástbeállítaniaszubsztrátban.

A nem xerofil penészeknek kis víztartalmú koní-diumjaikvannak,ezértcsak0,98vízaktivitáskörnyékénképesekcsírázni.Dehaegyszermárkicsíráztak,ezekisbefolyásolni tudják a szubsztrát vízaktivitását.18 A szer-ves anyagúműtárgyakongyakrankimutatottAspergilusnemzetségbetartozófajokegyrészexerofil,ilyenekpl.azAspergilusniger,azA.flavusésazA.fumigatus.

Acsirázást,hasonlóanabaktériumokhozakörnyezetkémhatásaisbefolyásolja.Apenészekszámáraazoptimá-lispHasavastartománybanvan3–7között,deatágabb,pH 2–9 közötti kémhatás mellett is előfordulhatnak.A szubsztrát pH-játmagukapenészek isbefolyásolják,mivel metabolikus savakat termelnek (pl. citromsavat),azonban ha a kiindulási pH a szubsztráton 4–7 közötti,akkoralegtöbbpenészképesnövekedni.Ezisokaannak,hogy pergamen és bőrtárgyakon egyaránt gyakoribbapenészfertőzés,mintabaktériumokmegtelepedése.

A penészek viszonylag tág hőmérsékleti határokközöttéletképesek,deahőmérsékletbefolyásoljaacsí-rázássebességét.Ahőmérséklethatásaalapjánapenész-fajok3csoportbasorolhatók:ahidegtűrő,amezofilvagymérsékelthőmérsékletetkedvelők,ésamelegtűrő fajok(1.táblázat).

1. táblázat:Ahidegtűrő,mezofilésmelegtűrőpenészfajokéletműködésérejellemzőhőmérsékletihatárok

Minimum T Optimum T Maximum THidegtűrőfajok -2és+3,6°C 7–24°C 30–45°CMezofilfajok -2és+8°C 25–40°C 35–48°CMelegtűrőfajok +12–30°C 37,5–50°C 50–60°C

Általánosságbanelmondható,hogyaműtárgyak leg-gyakoribb károsítói közül az Aspergilus fajok maga-sabb hőmérsékleten növekednek, ugyanakkor kisebb

17 AvízaktivitásazanyagokbanlévővízvízgőznyomásánakésatisztavízvízgőznyomásánakahányadosaadotthőmérsékletenésRH-n.Atisztavíz vízaktivitása aw=1,0.Haatisztavízbenoldottanyagisvan(só,cukor,glicerinvagyfehérjék),akkorvízgőznyomásaésezáltalavízaktivitásacsökken1,0-től0,01értékig.Tehátminéltöbboldottanyagottartalmazegyfolyadék,annálkisebbavízaktivitása.Életcsaka0,99ésa0,60köztivízaktivitásúvízben/oldatokbanlehetséges(Florian2004.p.47).

18 Mindenbizonnyalezzelmagyarázhatóazatény,hogyapenészekned-ves körülmények között rövidebb idő alatt képesek elszaporodni ésmegtelepedniaműtárgyakon,mintabaktériumok.

102

vízaktivitástigényelnek,mintaPenicilliumfajok.Utób-biak alacsony hőmérsékleten is képesek növekedni, ígyhűtőkamrákban,háztartásihűtőszekrényekbentartottéte-len is megélnek.19 Fehérje alapú műtárgyakon mindkétnemzetségbesoroltfajokelőfordulnak.20

Fertőzött műtárgyak kezelésének lehetőségei21

A kezelés célja a pergament és a tárgy egyéb anyagait ká-rosító, élő vagy aktív mikroorganizmusok elpusztítása.A beavatkozás lehet egyedi vagy tömeges. Önmagábana fertőtlenítés azonbannemelegendő, a penészképletekésszennyeződésekfizikaieltávolításaisszükségesamű-tárgyról.

Mivel a legtöbb fertőtlenítési eljárásnak lehetneknegatív hatásai a tárgyra vagy a kezelő személyzetre,akezelésmódjánakkiválasztásaelőttalaposmérlegeléstigényel annak eldöntése, szükség van-e beavatkozásra.Adöntéstelsősorbanazbefolyásolja,hogyamikroorga-nizmusokéletképesek-e,aktívak-e(csírázás,növekedés).Ennekmegállapítása abban az esetben okoz gondot, hanemfriss fertőzésrőlvanszó,a tárgynemnedves.Szá-raz tárgyon lévőpenészeseténcsupánszemrevételezés-selnemdönthetőel,hogyazéletképes-e.Ilyenkorsterileszközzelmintátkellvenniapenész-, illetvebaktériumtelepből,majdsteril táptalajraoltvamegfelelőkörülmé-nyek között kitenyészteni. Ez restaurátor műhelyekbenáltalábannemoldhatómeg.Amintátspeciálismikrobio-lógiailaborbakellvinni.22Akezelőanyagokéseljárásokkároshatásaimiattcsakazélővagyaktívpenészképletekjelenléteeseténjavasoltafertőtlenítőkezeléstelvégezni.

A fertőtlenítésre különböző lehetőségek állnak ren-delkezésre.Aműtárgyszempontjábóla legkíméletesebbtalán az, ha amikroorganizmusok számára kedvezőtlenkörnyezetet teremtünk. Ez történhet a hőmérséklet és/vagyapáratartalomváltoztatásával,azoxigénmegvoná-sávalvagybesugárzással.Ezenkívülkülönbözőkémiaifertőtlenítőszerek használata is lehetséges. Mivel per-gamen és cserzetlen bőr tárgyakon átlagos gyűjteményikörülmények között a baktériumos fertőzés - melynek kialakulásához huzamosabb ideig vízzel telítettség vagy 100%körüliRHszükséges-jóvalritkább,mintapenész-fertőzés, ezért cikkünkbenelsősorbanezutóbbivalkap-csolatbanvesszükszámbaafentimódszerekhatását,elő-nyeitéshátrányait.

19 Florian2004.pp.52–57.20 Kastaly2010.pp.23–24.21 Természetesen amennyiben lehetőség van rá, a fertőzést meg kell

előznimegfelelőklimatikusviszonyokkialakításával,kellőlégáramlásbiztosításávalésaraktárrendszeresportalanításával.

22 Hollandiában kifejlesztettek egy restaurátorok által is könnyen használ-hatómintavevőéskitenyésztőszettet,amikétsterilműanyagkémcső-bőláll.Azegyikbenegypálcáratekertsterilvattatamponvan,amásik-banpedigtáptalaj.Apálcávalvettmintátatáptalajoskémcsőbetéveéslezárvaklímaszekrénybenkitenyészthetőapenész,haéletképes.(Bro-kerhofetal2007.)EnnekhasználataazonbantudomásunkszerintnemterjedtelMagyarorszárgon.

A hőmérséklet változtatásán alapuló módszerek

Alacsonyhőmérséklet(4°C)Azalacsonyhőmérséklet-hacsakafertőzöttműtárgyatnemhűtjük0°C alá -inaktívvátesziugyanapenészeket,lelassítjanövekedésüket,deszárításnélkülnemölimegazokat.Haatárgyezutánismétszobahőmérsékletűtérbekerül,amikroorganizmusismétaktívváválik.

A 4°C-ra történő hűtés tehát egy beázás okozta fer-tőzéseseténalkalmas lehetarra,hogyapenészhirtelennövekedésétleállítsuk,azonbanfertőtlenítésrenemmeg-felelő.

FagyasztásésfagyasztvaszárításA közgyűjteményekben viszonylag gyakran előforduló„vizeskatasztrófák” (beázás,csőtörés)soránelázott,át-nedvesedett tárgyakat a fertőzés megelőzése céljábólminélelőbbkikellszárítani.Haazonbannagyobbmeny-nyiségű papír vagy könyvállomány érintett, vagy mármegindultapenészesedés,akkorjómódszerlehetatár-gyaklefagyasztásaéskésőbbfagyasztvaszárítása.23

A fagyasztási eljárással való fertőtlenítés egyrésztfizikai roncsolás (pl. a sejtmembrán és sejtszervecskékroncsolása) másrészt kémiai károsítás útján történik.24 Azalacsonyabbhőmérsékletugyanakkorcsökkentiavíz-aktivitástésezáltalhatártszabanövekedésnek.Avizsgá-latokszerintavízzeltelítődöttspórákésvegetatívhífáksokkal érzékenyebbeka fagyasztásra, ezeknemnagyonéliktúlamélyhűtést,aszárazspórákazonbanrendkívülellenállóak,mivelkicsiavíztartalmuk,ígynemkeletkez-nekbennükjégkristályok.Azalvókonídiumoknempusz-tulnakelafagyasztás-felolvasztásciklusban.

Az anyagokban lévő szabad (nemkondenz) víztarta-lom 0°Calattsemfagymegakkor,hakiskapillárisokbanvan, vagy oldott anyagokat tartalmaz, amik csökkentikafagyáspontját.Apenészeknövekedésénekmegállításáraés megakadályozására a tárgyakat -20°C–ra vagy ez alá kellhűtenirövididőalatt,hogyelkerüljükanagyméretűjégkristályok kialakulását, amik fizikailag roncsoljákapergamentésapapírt.Agyorsfagyasztás,tehátkisjég-kristályok keletkezése esetén is megfigyelhető azonbanaporózusszervesanyagokpórusainakkitágulása,arost-szerkezetlazulása.Fagyasztvaszárítássoránmegfigyelték,hogyaszervesanyagokkülsőrétegeibőlakötöttvízegyrészeiseltávozik,ezáltalcsökkenarugalmasságuk,sérü-lékenyebbé, törékenyebbé válhatnak.25 A szárítás során alkalmazott vákuum mértékét körültekintően kell meg-választani, hogy elkerüljük a tárgybizonyos anyagainaksérülését(pl.festékréteg,vagyaranyozásrepedezését).

A fagyasztás, illetve fagyasztva szárítás tehát csakelázott,nedvestárgyeseténlehetalkalmasfertőtlenítésre,

23 Fagyasztvaszárítássoránajegetvákuumbanahőmérsékletkb.40°C-ra történőemelésemellettszublimáltatjákaműtárgyanyagaiból.

24 Azutóbbiazonalapul,hogyajégkristályképződéssoránvizetvonunkkiasejtből,ezértametabolikussavakésenzimekkoncentrációjamegnő,ígykialakulegy,asejtszámárahalálospHértékésionosváltozás.

25 Banik–Brückle2010.p.175.

103

amikorapenészkonidiumaiésfonalaiisnedvesek,víz-zel teltek.Az eljárást körültekintőenkell végezni, hogyaműtárgyanyagainakkárosodásátelkerüljük.

Elektromágneses és ionizáló sugárzások

A rövid hullámhosszú, nagy energiájú sugárzások (UV,gamma) kémiailag aktív molekulák létrehozásával el-pusztítjákamikroorganizmusokat.26 Éppen e nagy ener-giamiattbőréspergamentárgyakkezelésérenemajánl-hatók, mert azokban fotooxidációs lebomlást indítanakel.27AzUV sugárzás azonban alkalmas lehet restaurálólaborok levegőjének, esetleg segédanyagok fertőtleníté-sére.AgammasugárzástHollandiábanfertőzöttlevéltáriiratanyagegyszerifertőtlenítésérehasználjákannakelle-nére,hogybizonyospapírfajtákesetébenkimutattákaká-roshatást.Másholnemterjedtelazalkalmazása.

Oxigénmentes környezet

A csökkentett (0,1–1%) oxigéntartalmú környezetbenapenészeknemtudnaknövekedni,demég3hétutániséletképesekmaradnak.Ezafertőtlenítésimódtehátese-tükbennemolyanhatásos,mintahőmérsékletcsökkenté-se,ráadásulviszonylagnehéziselőállítaniésfenntartaniilyenkörülményeket.Atárgyaktárolásasoránazoxigén-menteskörnyezetkialakításatörténhetmegelőzésicéllal.28 Ekkora tárgyegyoxigénszámáranemátjárhatóvitrin-bevagyműanyagzacskóbakerül, amibeoxigénmegkö-tőanyagotistesznek,majdlezárják.Azoxigénmegkötőanyag (pl.Ageless29) a zárt térben lévőoxigéntmegkö-ti,ígyalakulkiazoxigénmenteskörnyezet.AzAgeless,gázokat át nem eresztő fóliában képes az oxigénszintet0,01%alácsökkenteni.Afolyamatkezdeténazonbanazoxigénadszorpciójahőfelszabadulássaljár,amiazerősenlebomlottpergamentkárosíthatja.

Gázzal történő fertőtlenítő módszerek

Etilén-oxidgázAz etilén-oxid (H2COCH2, dietilén-oxid) színtelen, jel-legzetes szagú, igen reakcióképes, gyúlékony és robba-nékonygáz.Múzeumitárgyak(eleinterovarfertőzötttex-tilek)fertőtlenítésére1933ótahasználják,atapasztalatokszerint minden mikroorganizmust (azok szaporító képle-teit,spóráitis)elpusztít.Akezelőgázösszetétele:10–15%etilén-oxidés85–90%széndioxid,melyetáltalábanmeg-emelthőmérsékletű(50°C)éspáratartalmú(80–90%)tér-benalkalmaznak.Úgynevezetttömegeskezeléseketvégez-nekvele(pl.levéltári,könyvtáridokumentumok,könyvekesetében)nagyonszigorúbiztonságielőírásokszerint,mi-velerősenrákkeltőésmutagénhatású.Aporózusanyagok

26 Reichart2002.27 LásdjelenkötetbenKozocsaetal2013.p.81.28 Iskander1998.29 Ageless:kevéskéntartalmú,felületéntengersóvalbevontvas(II)-oxid,

amioxigénmegkötésévelvas-hidroxiddáalakul(Morgós2001.).

hosszúidőremegkötikazetilén-oxidot,ezértfertőtlenítésután a tárgyak alapos, több hónapos szellőztetésére vanszükség, hogyneokozzanakavelükdolgozóknál egész-ségkárosodást.30ACorvinaprogrambanillumináltkódex-lapok kezelésére is használták 25–30°C hőmérsékleten,60%RHmellett,ésakezelésutánszemmel,vagymikro-szkóppalmegfigyelhetőelváltozástnem tapasztaltak semapergamenen,semafestettésaranyozottrétegeken.31

Az Európai Unióban 1991 óta tilos növények vagynövényi termékek fertőtlenítésére etilén-oxid alkalma-zása. Ipari használata engedélyezett, Magyarországonmégkönyvtári,levéltárigyűjteményektömegesfertőtle-nítéséreisalkalmazzák.

Az etilén-oxid, (csakúgy, mint a metil-bromid ésametil-klorid)afehérjékmetilezésétokozza.Ezaztjelenti,hogy a molekulákhoz metilcsoport kapcsolódik kovalens kötéssel, ami megváltoztatja az alapszerkezetüket, ezértFlorianszerintpergamentárgyakkezelésérenemjavasolt.32

FormaldehidésparaformaldehidKönyvtári és levéltári raktárak tömeges fertőtlenítéséremégma is használják a formaldehidet, ami szobahőmér-sékleten gáz halmazállapotú, száraz körülmények közöttlobbanékony,alevegővelkönnyenrobbanóelegyetalkot.Hatékonyan elpusztítja a legtöbb baktériumot, penészfajtésaspórákatisazáltal,hogykémiaiszerkezetüketmegvál-toztatja.Alkalmazásafolyadékvagygázhalmazállapotbantörténhet,deutóbbiformájábanhatékonyabb,ezértáltalá-banígyhasználják.Agázképzéstöbbnyireformalinéská-lium-permanganát vagy hidrogén-peroxid reagáltatásávaltörténik.Napjainkbanparaformaldehidetpárologtatnakelmagasabbhőmérsékleten,ígyképzikaformaldehidgázt.33

A fent említett kémiai átalakulás a cserzetlen bőr-ben és pergamenben is végbemegy. Ennek során a for-maldehidkovalenskötéssel kötődik a fehérjelánchoz ésa láncokközött iskovalenskeresztkötésekethoz létre.34 A folyamat tulajdonképpen azonos a füst- vagy aldehid cserzéssel, vagyismegváltozik abőrkémiai szerkezete,ezért eza fertőtlenítőeljárásnem javasoltpergamenkö-tésűkönyvek,oklevelek,illetveazilyentárgyakattartal-mazó könyvtárak, irattárak fertőtlenítésére sem. Mivelrákkeltő hatást is tulajdonítanak neki, egészségvédelmiszempontbólisveszélyesanyagnakszámít.

illóolajokKülönbözőnövényiolajokpl.aneemolaj(Azadirachtain-dicanövényolaja),aszegfűszeg-,fahéj-éskakukkfűolaj,természetesnek tekintett fertőtlenítőszerek.35 Legtöbbjük aterpénekközétartozik,deelőfordulbennükfenol,ke-ton vagy aldehid csoport, ami kémiailag aktívvá tesziazokat.Feltehetőenezekfelelősekamikroorganizmusok

30 Kastaly–Schramkó2001.31 BeöthynéKozocsa1992.pp.21–23.32 Florian2004.p.95.33 Cadirci2009.34 Kite–Thomson2006.35 E.Nagy-Várfalvi2013.p.82.

104

elpusztításáért.Ahogynevükismutatjaillékonyak,zsír-banoldódnak,ezáltalfelgyűlhetnekzsírokban,olajokban.Fertőtlenítőhatásukmégnemigazolt,használatukkísér-letistádiumbanvan.

TimolA kakukkfűolaj egyik alkotóeleme a timol (5-me-til-2-(1-metiletil)fenol), amit korábban elterjedten hasz-náltak a papírrestaurálásban fertőtlenítés és megelőzéscéljából. Hatását megkérdőjelezik, nem teljesen bizo-nyított,hogymelypenészeket,illetveazokmelyalakjaitpusztítjael.Használatakormegfigyeltékapapírsárgulá-sát, bizonyos lakkok, gyanták, festékek megpuhulását,továbbá különböző egészségügyi panaszokat (szédülés,hányás, émelygés) tapasztaltak.36 Pergamenre, illetvecserzetlenbőrregyakorolthatásárólnincsadat.

Folyadék formában alkalmazott fertőtlenítőszerek

PreventolCMK,PreventolCMK-NaKémiailagpara-klór-meta-krezol, illetve ennekNa sója,fehérgranulátumformábanelőállítottanyagok.ACMKvízben kevéssé, etanolban és toluolban jobban oldódik,aCMK-Navízbenisjóloldható.Bőrre,szembekerülvevagylenyelverendkívülmérgezőek,valamintvizesélő-helyekre erősen környezetkárosító hatásúak. Kémiailagstabilmolekulák, a környezet kémhatására nemérzéke-nyek.Mindbaktérium,mindgombaölőhatásuk igazolt.Cserzetlen bőrre a 0,1–1%-os etanolos oldatuk javasoltátkenéssel.APreventolCMKgőzeabiztonságiadatlapjaszerintillékony,amilehetővéteszifertőtlenítőkamrábangázkénttörténőalkalmazásátis.Klórtartalmukéskörnye-zetszennyezőhatásukmiattiparifelhasználásukatmamárkorlátozzák.Műtárgyakfertőtlenítéséreindokoltesetbenalkalmazhatók,defigyelembekellvenni,hogyavízbenoldódóváltozatalúgos(pH10,5–11,5)kémhatású.

PreventolON(Na-orto-fenil-fenolát)Vízben,acetonbanésetanolbanoldódik,kőolajszárma-zékokban szinte oldhatatlan. Vizes oldata erősen lúgoskémhatású(pH-ja11–12közötti).

Kevéssé illékony, ezért hosszabb ideig a műtárgyanyagában marad és kifejti védő hatását. Fertőtlení-tésre0,5–1%-osvizesvagyalkoholosoldatát alkalmaz-zákátkenéssel,bemerítéssel.Apergamenésacserzetlenbőr vízérzékenysége miatt javasolt inkább alkoholbanoldva alkalmazni permetezéssel vagy átkenéssel, eset-legolymódon,hogysegédanyagot itatunkátvelemajdaműtárgyrahelyezzük.

Az ólomfehér és ultramarin pigmentek valamint aselyemelszíneződéséttapasztaltákakezelésután,ami-nekokafeltehetőenalúgoskémhatásbankeresendő.37

36 Strang–Dawson1991.p.4.37 Strang–Dawson1991.p.6.

70%-os etanol oldatAfertőtlenítőhatásazetanolvízelvonóképességévelfüggössze,azetil-alkoholugyanisdehidratáljaapenészeksejt-jeit, valamint denaturálja fehérjéiket, ezáltal pusztítja elazokat.Akezeléshez70%etanol30%vízkeverékehaté-kony,mertegykismennyiségűvízsegítazalkoholmole-kuláknakáthatolni a sejtfalon.Akezeléshez izopropil al-koholisalkalmazható,amilassúbbpárolgásamiatttovábbmarada tárgyban.Amódszer az erősen sérült, lebomlottpergamenekreveszélyes lehet,hazsugorodásihőmérsék-letükolyanalacsony,hogymégkismennyiségűvíziszse-latinálódásukat okozhatja a felületen vagy akár mélyebb rétegekben.Folyadékkaltörténőkezelésekelőttszükségesazíró-,színezőanyagok,festékek,bélyegzőkoldódásipró-bájátelvégezniazalkalmaznikívántoldószerre.

A fenti információkat összegezve általánosan elmond-ható, hogy aktív fertőzés esetén első lépésként a ned-ves tárgyat mindig ki kell szárítani.A szárítást szoba-hőmérsékleten végezzük biztosítva némi légáramlást,ügyelve arra, hogy ne emelkedjen a környezet hőmér-séklete 20–25°Cfölé,mertakkormegnőanyirkosperga-menelenyvesedésénekkockázata.Hagyors kiszárításra(pl.tömegesfertőzésalkalmával)nincslehetőség,számbavehetőafagyasztvaszárítás.Ezzelamódszerrelazelázottbőrök,pergamenekmélyhűtvebiztonságosantárolhatók,és szárításuk időben eltolva, kisebb csoportokra osztvais végezhető. Indokolt esetben a szárazműtárgyakon isvégezhető fertőtlenítés, azonban a kezelés előtt mindigmérlegelnikellazesetlegeskockázatokat.Amikroorga-nizmusok elpusztítása után pedig a penészképleteket is fontoseltávolítaniafelületről,mivelaspórákésatermeltmikotoxinokerősenallergénhatásúak, az előbbiekmégélettelenállapotbanisokozhatnakbőr-éslégútiallergiát.Afertőtlenítéstéstisztítástezértcsakmegfelelővédőöl-tözetben(védőmaszk,gumikesztyű,köpeny)éslehetőlegelszívófülkealattvagyaszabadbanvégezzük.Aszáraztisztítás során vattatamponnal, puha ronggyal történőáttörlés javasolt ecsetelés helyett, mert utóbbi renge-teg spórát juttat a levegőbe.A fentebb tárgyalt fertőtle-nítőmódszerekpreventív,megelőzőhatássalnembírnak,egyedül a Preventol CMK és ON marad valamennyi ideig atárgyanyagaiban.Arrólazonbannincsadat,hogymeny-nyiideigésmilyenmértékbenfejtikivédőhatásátakeze-lésután.Akezeltműtárgyaktehátamikroorganizmusokszámárakedvezőklimatikuskörülményekközötttárolvagyorsanvisszafertőződhetnek.38

Fixálás

Afixáláscéljaapergamenvagynyersbőrtárgyontalálha-tó író-, festő-,ésszínezőanyagokrögzítésea felülethez,vagy védelme egyes kezelések során. A rögzítés lehetvéglegesvagyátmeneti.

38 Amikrobiológiaikárosodásmegelőzéseérdekébenalkalmazhatóvéde-kezésimódszerekről lásdBrokerhofetal2007.ésKastaly2010.pp.47–54.

105

Végleges fixálás során porlékony festékréteget vagy pergő íróanyagot rögzítünk a pergamen felületén azért,hogymegőrizzükazáltalukhordozottinformációtésesz-tétikaiképet.

Felváló, lazán kötődő, pergő, porlékony tinták, fes-tékrétegek és fémfóliák rögzítéséhez többnyire termé-szetes vagy szintetikus ragasztóanyagok híg oldatait használhatjuk.Afilmmelszembenelvárás,hogynevál-toztassa meg a színes anyag optikai tulajdonságait (szí-nét, tónusát, fényességét), rugalmas, mégis erős kötéstbiztosítson a pergamen felülethez, jók legyenek az öre-gedési tulajdonságai.Az eljárás sikerességét alapvetőenmeghatározzaahasználtragasztóanyagminősége,meny-nyiségeéskoncentrációja.Azoldatkoncentrációjátúgykellmegválasztani, hogybejusson a festékrétegbevagyaz alá, ugyanakkor kellő rögzítést adjon.A pigment éskötőanyag egymáshoz viszonyított aránya (pigment-tér-fogat koncentráció, PVC) befolyásolja a festék optikaitulajdonságait.Akritikuspigment-térfogatkoncentráció,amikorapigmentszemcsékköztiteretkitöltiakötőanyag,általábanaPVC30–65%-aközöttvan.Ezalattafesték-réteg fényes és sima felületű, fölötte pedig porózus ésfénytelen.Porlékony,mattfestékrétegrögzítésekorezértügyelnikellarra,hogyakötőanyagnetöltsekiapigment-szemcsékközti teret,mert akkor fényeshatásúváválik.Afixálásmásikhibalehetőségeaz,hogyarögzítőanyagokszáradásközbenösszezsugorodhatnak,ezzelrepedéseketokozhatnak a kezelt felületen. Mindezek miatt nagyonalaposan kellmérlegelni a fixálás szükségességét és azalkalmazásrakerülőanyagoktulajdonságait.

A természetes kollagén alapú anyagok közül ered-ményesenhasználhatóapergamenenyv,vizahólyagenyvés a zselatin 0,5–1%-os vizes oldata.Az ezekből kép-ződőfilmek rugalmasak, azonban enyhén sárgás színüknémilegbefolyásolhatjaafestékrétegtónusát,azoldatokvíztartalmapedigfelvitelkorakárosodott,lebomlottper-gamenfelsőrétegénekhelyielenyvesedésétokozhatja.39 Az enyvek és a zselatin sárgás árnyalatát a gyártás után bennük maradt szennyeződések (zsír, albumin, elasz-tin, szacharidok) okozzák, melyek az öregedés soránmélyülőszíntprodukálnak.Atisztítottzselatinmajdnemszíntelen,ezalkalmaslehetrestaurálásicélokra.Aviza-hólyagenyv gélesedési hőmérséklete a legalacsonyabb,ez tehát szobahőmérsékleten is alkalmazható, a másikkét anyagot enyhénmelegítenikell a felhordáshoz, aminöveliapergamenfelületielenyvesedésénekkockázatát. A vörös tengeri algákból (Gloiopeltis tenax és furcata)nyerttisztítottpoliszacharidkivonataJunFunori.Vizesoldata önmagában csekély ragasztóképességű, a tapasz-talatok szerint vizahólyagenyvvel keverve adja a legjobb rögzítést,ekkormindkétanyag0,5–1%-osoldatátkeverikkülönböző(4:1,1:1)arányban.40

A cellulózszármazékok közül a Klucel G és H (hidro-xipropil-cellulóz kisebb polimerizációs fokú változatai)

39 LásdjelenkötetbenBeöthynéKozocsaetal2013.p.80.40 Ritter-Masson2007.

1–3%-os etanolos oldata bizonyult a legjobbnak. Ezekfotokémiaistabilitásamegfelelőésavizsgálatokszerintmesterségesöregítésutánisvisszaoldhatók.41

A felváló, pergő arany- és ezüstfüst visszarögzítésétvégezhetjük zselatinnal vagy tojásfehérjével, amit ere-detileg is használtak a felvitel során.Azutóbbi esetébenegy tojásfehérjétkeményhabbáverünk,egynapighagy-jukvisszaülepedni,leszűrjükés10%-ánakmegfelelőetil-alkoholtadunkhozzá,majdafémfóliaalájuttatjuk.Hatúlmerevnek találjuk a filmet, felvitel előtt szükség szerintvízzelhígítható.Akülönbözőreceptekbengyakranalkal-maznak a tojásfehérje tartósítására borecetet, ez azonbansavaskémhatásamiattapergamenfelületennemjavasolt.42Átmenetifixálássoránvalamilyenfolyadékkaltörténő

kezelés alatt biztosítunk védelmet az alkalmazni kívánt vízre vagy szerves oldószerre érzékeny színes anyag (fes-ték,színezék,tinta)számára.Avédőrétegebbenazeset-benegyenletesfilmetkellképezzenavédendőfelületen.Afixálóanyagotideálisesetbenakezelésutáneltávolít-jukatárgyról.

Átmeneti fixálás céljára használhatunk filmképzőragasztóanyagokat vagy olyan vegyületeket, melyeka kezelőszerrel ellentétes polaritásuk miatt zárják elafelületet.Atisztító,lágyítókezelésekettöbbnyirepolárisoldatokkalvégezzük(lásdalább),ezértazátmenetifixá-láshozapolárisanyagoklehetnekmegfelelőek.

A filmképző ragasztóanyagok közül alkalmas leheta zselatin több rétegben, esetleg a papírrestaurálásbanalkalmazott Regnal (poli-vinil-butiro-acetál) 1,5–2%-osetilalkoholos oldata szintén többször felhordva, mindigaz előző réteg teljes száradása után.A zselatin a vizes,alkoholoskezelés során leoldódik,ezért ilyenközegbennemelegendő.ARegnalmegfelelővédelmetadhat,azon-ban érdemes hátoldalról is elvégezni az átkenést, merta tisztító folyadék a pergamenbe behatolva oldani képes avédendőszínesanyagot.Mivelezegynagymolekulájúpolimer,akezelésutánivisszaoldásánakmértékekérdé-ses.Bárazeddigi tapasztalatokszerint jókazöregedésitulajdonságai,filmjenemsárgulésrugalmasmarad,pon-tos információvalnemrendelkezünkarról,hogymilyenhatássallehethosszútávonaműtárgyanyagaira.

Avéglegesfixáláshozmegfelelőcellulóz- származé-kok (KlucelG,H) ebbenaz esetbennemhasználhatók,mert vízben és alkoholban egyaránt oldódnak, így nembiztosítanakmegfelelővédelmetakezeléseksorán.

Átmeneti védelem céljára alkalmazható a tárgyrestau-rálásban széles körben használt ciklododekán (C12H24),egy gyűrűs, apoláris vegyület, melyet fehér kristályokformájában forgalmaznak. Melegítésre 61°C-on megol-vad, lobbanáspontja 87,6°C, apoláris oldószerekben (pl.benzin,petroléter,toluol,xilol,ciklohexán,n-butil-acetát)

41 Shashoua–Rugheimer1997.42 Afixálóésragasztóanyagokhozkorábbangyakranadagoltakfertőtlení-

tőszert(pl.timolt,Nipagint)azért,hogypreventívvédelmetbiztosítsa-nakatárgynakamikroorganizmusokellen.Mivelezeknekaszereknekahosszútávúhatásátnemismerjükapergamenre,mamárnemjavasoltahasználatuk.

106

oldható. Pergamen esetében fixáláshoz csak a telítettoldata használható. Általában benzines oldatát visszükfel ecseteléssel a védendő felületre a lapmindkét olda-láról.43 A védelem azon alapul, hogy a kikristályosodóanyagbeborítja, éspolárisoldószerektől elzárja a színe-zéket,tintát.Akristályosodássebessége,ésezáltalakelet-kezőkristályokmérete függazoldószer illékonyságától.Ha lassúbb a párolgás hosszú tűszerű, ha gyorsabb, kispúderszerű kristályok keletkeznek.44 Érdemes többször átkenni a felületet, hogy elegendő mennyiségű kristályalakuljonki.Azanyagnagyelőnye,hogyahasználatutánnéhánynappal,esetleghéttelteljesen,nyomnélkülelszub-limálaműtárgyból.Efolyamatsebességefüggakörnyezethőmérsékletétől és légnyomásától, valamint a felhordottanyagmennyiségtől.Hátránya,hogyapergamenalevédettterületennemtisztul,nemlágyul,ezenkívülakezeltper-gamenrészbenlévőapolárisszennyeződésekoldódhatnaka ciklododekán oldószerében, ezáltal vízfoltszerű peremalakulhat ki a levédett rész szélén.45 A felvitelhez csak olyan eszközöket szabad használni, amik nemoldódnakapolárisoldószerekben,különben idegenanyagokkerül-hetnekaműtárgyba(pl.műanyagcseppentőhasználataazanyagábanlévőlágyítómiattnemjavasolt).46

Fixálás esetén a színes anyagokonbeavatkozás előttoldódási próbát kell végezni a használni kívánt oldósze-rekkel,mertazokoldhatnakegyesszínezékeket,tintákat,festékeket.

Tisztítás (száraz, nedves)

Atisztításcéljaatárgyanyagaitkárosító,esztétikaiképétzavaró,tanulmányozásátakadályozószennyeződésekel-távolítása.

Afolyamatvisszafordíthatatlan,ezértnagyonmegfon-toltankellvégezni,ügyelveahasználatbóleredőjelek,nyo-mokmegőrzésére. Bizonyos szennyeződések a műtárgyhasználatánakvelejárói,vagya történetéreutalnak,ezértmegtartásuk etikai szempontból indokolt és szükséges.47 Mindenesetbentanácsoskerülniatúltisztítást.

Száraz, mechanikus tisztítás: a felületi, lazán kötöttszennyeződésekeltávolítása.

Nedves, oldószeres tisztítás: a bőrbe (illetve a tárgyegyébanyagaiba)beszívódottszennyeződések,ésazottkeletkezettlebomlásitermékekkioldása.Eztmindigmegkellelőzzeaszáraztisztításazért,hogyelkerüljükafelü-letiszennyeződésekbejutásátamélyebbrétegekbe,aros-tokközé.

43 Atöbbioldószeremberiegészségresokkalveszélyesebb,ezérthaszná-latukatnagyonkörültekintőenkellmérlegelni.

44 Watters2007.45 Ha egyéb szerves műtárgyakon olvadék formájában alkalmazzuk,

a ciklododekánmaga is oldhat szennyeződéseket, ez lehet azoka azesetenkéntkialakulóperemnekazátkentfelületkörül.

46 Jägers─Sicken2012.pp.36–38.47 Ilyen pl. bizonyos sámándobokon megfigyelhető korom, ami azért

került a bőrre,mert a dobot használat előtt tűz fölé tartották, ezáltalakissémegereszkedettdobbőrkifeszült.(lásdjelenkötetbenBeöthynéKozocsaetal18.kép.)

Aműtárgyakmechanikus tisztítása függ azok felületi kidolgozásától, azonban mindig igyekezzünk egységesfelületetkialakítani,finoman,óvatosanéskörkörösmoz-dulatokkal dolgozni, hogy elkerüljük a „csíkos” felületkialakulását.Azalkalmaznikívántanyagotmindigérde-mes kisebb területen kipróbálni. Ügyelni kell a pergő,porlékonytinta-ésfestékrétegekre,mertezeketmegsért-hetjük,ledörzsölhetjük.Kerüljükazüvegceruzavagycsi-szolópapírhasználatát,merttúlzottanfelsértikafelületet,ésmegváltoztatjákannaktextúráját.Alecsiszoltfelületű,úgynevezettbarkanélkülipergamenbársonyos,bolyhosfelszínétcsaknagyonóvatosantisztíthatjuk,ügyelvearra,hogyneváltoztassukmegafelületét.Mindigalegkímé-letesebb módszerrel és anyagokkal kell kezdeni, minta puha ecsetek,mikroporszívó, kaucsuk (latex) szivacs.Az utóbbi kivételével minden radírféle hagy maga után törmeléket.Ezeketamorzsákatnagyonfontosgondosaneltávolítani,mertkéntartalmukésegyébadalékanyagaikmiatt öregedésük során barnulnak és savas anyagok kelet-kezhetnekbelőlük.48

A latex szivacs természetes kaucsuk vulkanizálásá-valkészül,előnye,hogynagyfajlagosfelületénmegkötialazánrögzültporosszennyeződést,miközbennemhagymagautánsemmilyenanyagmaradványt.Puhábbéskissékeményebbváltozataegyarántismert,azonbanmindkettőnagyon finom, kíméletes tisztítást tesz lehetővé. Külö-nösen alkalmas korommal szennyezett felület tisztítá-sára.49 Kereskedelmi forgalomban kaphatók különbözőkiszerelésűradírporok,kispamutpárnábatöltveis.Ezektöbbnyire nagyon apró szemcséjűek, különösen igaz ezaradírpárnára,amibőlcsakalegapróbbszemcsékpotyog-nakki.Aradírporoklegfeljebbakötőpergamenektisztí-tásáraalkalmasak,alecsiszoltbarkájúírópergamenekésbizonyosnyersbőrtárgyak(plszőrösvagyrücskösfelü-letűbőr)anyagábólnemlehetteljeseneltávolítaniazokat.Azonbanakicsit tömörebbradírok(pl.vinil radír) lere-szelésévelmimagunk előállíthatunk nagyobb szemcse-méretű radírmorzsát, ami alkalmas lehetpergamen tisz-títására.Használatakorjavasoltpamutkesztyűtviselniésezzelterelgetniamorzsákatafelületen.Akövetkezőfoko-zat a radírszivacs (Wishab szivacs50) használata. Ebbőlafehérszínű,alacsonyabbkéntartalmúváltozatjavasolt,lehetőleg kisebb darabokra vágva ésfinomandörzsölveafelületet.Végülakülönbözővinilradírok,radírceruzákishasználhatók,amennyibenapergamenvagybőrfelü-letenemnagyonsérült.

Korábban a szennyeződések minél teljesebb eltávo-lítása volt elfogadott, ma azonbanmár a tárgy történe-tére,korárautalónyomokmegtartásáratörekszünk,ésez

48 Roelofs et al 1999. (az eredeti cikk fordítása megjelent: Papíripar2004/2,pp.67–72.,www.pnyme.hu/kiadvanyaink).

49 Restaurálásianyagokat,eszközöketforgalmazócégekegyébtisztításraajánlottszivacsokatisárulnak,ezekösszetételérőlaszerzőkneknincsinformációja.Használatukelőzetespróbautánjavasolt.

50 Asárgaszínűanyagasztirol-butadiéngumi,afehérszivacsanyagafak-tisz,amitnövényiolajokbólkénneltörténőmelegítésselállítanakelő.Aradírszivacshátoldalárafelvittkékműanyagpoliuretán-észter.

107

amuzeológusok, levéltárosok elvárásaival is találkozik.Összehajtvatároltpergamenoklevelekesetébengyakori,hogya felületnemegyenletesenszennyeződött,akülsőoldalakporosabbak,besötétedtek.Ebbenazesetbennemcél az egyenletes felület kialakítása, fontos megtartaniatárgytörténetéheztartozó,tárolásánakmódjábóleredőjeleket(1.kép).

Apergamenéscserzetlenbőrtárgyakszáraztisztítá-sának egy lehetséges módja a lézeres tisztítás, ez azon-banmégkísérleti stádiumbanvan.Amódszerazonala-pul, hogy aműtárgyrabocsátott lézer sugárzáshatásáraa felületen lévő anyagokból (szennyeződésből) plazmaképződik, ami eltávozik, esetleg fényjelenség kíséreté-ben.Ezta folyamatotablációnaknevezzük.Aközvetítőanyagazún.lézerközegtípusahatározzamegakibocsá-tottlézersugárzáshullámhosszát.51 A lézerimpulzus inten-zitásától függ, hogymilyen típusú szennyeződést képeseltávolítani,ezttöbbnyiretapasztalatiútonkellkikísérle-tezni.Asugárnyalábfókuszálásávalpedigbeállíthatóazegyszerremegtisztítottterületnagysága,ezáltallehetőségvanírottrészekenakárabetűkközötti területektisztítá-sárais(2.kép).

Azeddigitapasztalatokszerintafelületiszennyeződéseltávolítását gyorsan és egyenletesen lehet elvégezni az 532nm-es lézersugárzássegítségével.Azoknálaszeny-nyeződéseknél,melyekmélyebbenapergamenbeszívód-tak,csak részlegeseredményérhetőelannakkárosításanélkül.52Azírott, festett területektisztításaisproblema-tikuslehet,mertalézersugárzásmegváltoztathatjabizo-nyospigmentekszínét, illetveeltávolíthatjaatintákegyrészét,különösenafeketeszínűeket.

Nedves, oldószeres tisztításra általában erősebbenszennyezett és többnyire barkás pergamen vagy cserzet-lenbőreseténkerülhetsor.Sokszorafolyamatvégénazanyagpuhításaésatárgyformáraigazításaismegtörténik.Anedves,oldószerestisztításkomolykockázatokkaljár.Egyrésztabőr tömöttebb(far,hát)és lazábbszerkezetű(hasszél)részeinkülönbözőmértékbenduzzadmeganed-vességhatására.Ezesetenkéntaszáradásutánismegma-radóméretváltozást,hullámosodástokozhat.Másrésztazerőteljesen lebomlott bőr felületénmégkismennyiségűvízhatásáraiszselatinálódásalakulhatki.Afentiekmiattfontosügyelniaműhelyhőmérsékletére,valamintaszá-rításkörülményeireésidőtartamárais.53 A nedves tisztítás különösenveszélyessavak,vas-vagyrézvegyületekáltalkárosított területeken (pl. tintamarás), mivel ezek víz-,illetvealkoholfelvételenagymértékbeneltérazépbőrte-rületekétől.Ezenkívülazoldószerekhatásáraazíró-és

51 A nemesgáz halogenidek az UV tartományban (308 nm), a szilárdtestek (pl.Nd:YAG lézer) a látható (532nm)és az infravörös (1064nm)tartománybanbocsátanakkilézersugárzást,ezekenergiájaeltérő.AzUVsugárzásnagyenergiájakémiailebomlásifolyamatokatindít-hatel,vagygyorsíthatfelapergamenben,illetveaszínesanyagokban,tintában,az infravörössugárzáspedignagyhőtartalmamiattokozhatkárosodástaműtárgyban.

52 Hildenhagenetal2008.53 LásdjelenkötetbenBeöthynéKozocsaetal2013.p.92.

festőanyagok, tulajdonbélyegzők megduzzadhatnak ésátvérezhetnekalapmásikoldalára,ezértmindenképpenoldódásipróbátkellvégezniakezeléselőtt.

Vizes,illetveszervesoldószereslikkerek,szilikonos-és egyéb emulziók többnyire nem javasoltak pergamen és cserzetlenbőrtisztításához,legfeljebbkötőpergamenese-tében,dehasználatukatnagyonmegkellfontolni.Készenkapható,nemismertösszetételűemulziótcsakkémhatá-sának ellenőrzése és modellkísérlet után alkalmazzunkműtárgyra.54

Leggyakoribb az etilalkohol vagy izopropil alkohol 60–70%-os vizes oldatának használata, amivel polárisszennyeződéseketlehetkioldaniazanyagból.Eztáltalá-ban tamponálássalvégzik.Az izopropil alkohol lassúbbpárolgásamiattkevésbé szárítja apergament, ezért elő-nyösebbahasználata.

Azsírosszennyeződésekoldásátvégezhetjüknemio-nosfelületaktívanyaghabjával,esetlegökörepe55 szappan habjávaltamponálással,ezeketazonbanelkelltávolítani

54 KorábbanpergamenkötésektisztításárahasználtákaBőr-ésCipőipariKutatóintézetáltalkészítettún.szilikonosemulziót,amiazonbannéha,azelőállításmódjátólfüggően,erősenlúgoskémhatásúvolt.

55 Az ökörepe fontosabb összetevői: víz, sók, pigmentek, koleszterin,különféleionok,zsírsavak,epesavak,szervetlensók,szulfátok,mucin,lecitin, glicuronsav, porfirinek, karbamid. Forrás: termékismertető,http://www.neogen.com/Acumedia/pdf/ProdInfo/7216_PI.pdf

1kép. Elszíneződéseredetilegösszehajtvatároltpergamenokle-vélhátoldalán,restaurálásutániállapot(MNM,fotó:NyíriGábor).

2.kép. Lézeres tisztítási próba egy írott pergamen oklevél felüle-tén(magántulajdon,fotó:OroszKatalin).

108

afelületrőlalkoholosáttörléssel.Ezakezeléscsakbarkáspergamenvagybőreseténalkalmazható,hiszena lecsi-szoltbarkájúpergamenbőlnemlehetkioldaniaszappanmaradékot.Felületaktívanyagvagyökörepeszappanhab-ját gyakran alkalmazzák könyvkötéseken, ahol nagyonerőteljes, látványos tisztulást lehet elérni. Itt különösenügyelnikellatúltisztításelkerülésére(3.kép).

Fehérítéspergamentárgyakesetébennemvégezhető,mert a fehérítőszereket nem lehet maradéktalanul eltá-volítani, ígyazok továbbroncsolják(pl.oxidációútján)abőrt.ACorvinaprogramkeretébenkisméretűpergamentöredékekenvégzettkísérleteksoránmindenfehérítőszer-reltörténtkezelésutánamintákkárosodását,törékennyé,merevvéválásátfigyeltékmeg.56

Régi ragasztó, javítás eltávolítása

Gyakori,hogyjavítottvagykorábbanmárrestauráltmű-tárgy kerül a restaurálóműhelybe. Ilyenkor része lehetakezelésnekatárgyatkárosító,esztétikailagzavaró,illet-ve a tanulmányozást és/vagy a konzerválást akadályozó ragasztóanyagok, javítások eltávolítása. Ennek szüksé-gességérőlarestaurálás-etikaielvekfigyelembevételévelkelldönteni,mérlegelveakorábbibeavatkozásinformá-cióséstörténetiértékét.

A korábbi javításokat többnyire pergamen vagy papír segítségével végezték, ezek ragasztóanyaga lehet enyv,zselatin, keményítő vagy valamilyen műanyag ragasztó(többnyire poli(vinil-acetát), PVAc). Amennyiben nemszükségesajavítócsíkmegőrzése,kevésvízzelduzzasztottmetil-cellulóz pasztát alkalmazhatunk pakolásként köz-vetlenülacsíkfelületén,amielegendőnedvességetjuttatakollagéntípusúragasztóanyagokbaazokfelpuhításához,ígylehetővéválikmechanikuseltávolításuk.Ennélkímé-letesebbmegoldásaféligáteresztőmembránsegítségével

56 BeöthynéKozocsa1992.p.35.

végzettpárásítás.Mindkétesetbenfigyelembekellvenni,hogyanedvesítéscsakhelyilegtörténik,amifeszültségetokozhataműtárgynedvesésszárazrészeiközött.

APVAcragasztókeltávolításátetilalkoholosvagyace-tonosduzzasztásután lehetmegpróbálnimechanikusan,ezazonbanlassúbbfolyamat,ezértmindenképpabőrerő-teljesebbnedvesítéséveljár.Apergamenoklevelekeseté-ben a tárgyakat egy időben hátoldalról vékony selyem-szitával (vagy ún. malomszitával, szintetikus szövettel)erősítettékmeg,amitáltalábanPVAc ragasztóval rögzí-tettekazoklevélszéleinkörbenésaszakadások,hiányokmentén.Ennekamegerősítőanyagnakazeltávolításaisa fent leírt módon duzzasztás után mechanikusan kísérel-hetőmeg.57Apenésztőlmeggyengültvagytintamarásospergamen esetében azonban nagy a további károsodás veszélyeezértmegfontolandó,hogyvállaljuk-eajavításeltávolítását(4.kép).

Az1960–70-esévekbengyakorivoltazún.kondenzá-torpapír használata az írott pergamen és papírtárgyak javí-tásához,mivel nem állt rendelkezésre egyéb hajlékony,áttetsző anyagamegerősítéshez.Anagyonerősenőröltrostokból készült, rendkívül vékony, zárt felületű papíridővelmegsárgul,áttetszőségecsökken,savasodik,ezértelkelltávolítaniafelületről.Aleoldásmódja,oldószereazalkalmazottragasztótólfügg.

Apergamennagyonidőtállóésmindigisdrágaanyagvolt,ezértavalamilyenokmiattmárnemhasznált,eset-leg értéktelenné vált kéziratos lapokat felhasználták köny-vekborítására,gerinckasírozáshozvagyoromszegőalapkészítéséhez.Ezekatöredékekmasokszorpótolhatatlantörténetiforrások,ezértamuzeológusok,történészeksokesetbenkérikleválasztásukatakötetekről(5–6.kép).Eztalépéstalaposankellmérlegelni,mertatárgyintegritásá-nakmegbontásátjelenti.Amegfelelőpontosésszakszerűdokumentálásittkülönösenfontosszerepetkap.

57 BeöthynéKozocsa1995.

3.kép. Erősenszennyezettpergamenborításúkönyvtábla„túltisz-tított”állapota(fotó:OroszKatalin).

4.kép. Selyemszitávalmegerősítettoklevélrészlete(fotó:OroszKatalin).

109

A töredékek leválasztása és megtisztítása a ragasztó-tólafentleírtmódszerekkeloldhatómeg,majdtöbbnyireminimálisfizikaimegerősítésreisszükségvan.Haössze-tartozódarabokattalálunk,azokösszeillesztése,egymás-hozrögzítéseisrészeafeladatnak.

Semlegesítés/kémiai stabilizálás

Akollagénanyagábanbizonyoskülsőhatásokkövetkez-tébensavashidrolízisésoxidációslebomlásmehetvég-be.Azígykárosodottműtárgyakesetébenfelmerülaké-miaistabilizáláskérdése,vagyisasavasésazoxidációslebomlás megállítása, lassítása a káros anyagok semle-gesítésével, kioldásával, illetve blokkolásával (7. kép).Az a tapasztalat, hogy a pergamen kémiai stabilizálásatöbbkockázatothordozmagában,mintamennyihaszon-nalkecsegtet,ezértamaismerteljárásokkalnemjavasolt. Mivel a jelenség a papír dokumentumok esetében komoly problémátokoz,számoskutatás,vizsgálatéskísérletirá-nyult a tintamarásos papíranyag kémiai stabilizálásának megoldására. Érdemes tehát e kutatásokat figyelemmelkísérni és az újabb módszerek lehetséges átvételét meg-fontolni,természetesenmindigszemelőtttartvaakolla-géneltérőtulajdonságaitésviselkedését.

Ide kapcsolódik az elhalványodott gubacstintával írt írás „előhívása”, melyet 19. századi leírásokban58 aján-lanak, és előfordult alkalmazása 20. századi restaurátorműhelyekbenis.Enneksoránáltalábanvizesáztatástéssavaskezeléseketalkalmaztak,melyekerősenkárosíthat-jákapergament,ezértemódszernemjavasolt.Azelhal-ványult írás UV sugárzással megvilágítva azonbana gubacstinta vastartalma miatt többnyire jobban olvas-ható,mint láthatófényben,ésazígy„előhívott”szövegfényképen is rögzíthető (8–9. kép). Ez a tárgy számárakíméletesmegoldástjelent.

58 Pl.MoignoleírásaaBulletindelaSociétéChimiquedeParis-ban1864-ben.

5–6.kép.Írott kéziratos töredékek felhasználása könyvborításra és gerinckasírozásként (OSZK,fotó:TóthZsuzsanna).

7.kép. Egy tintamarástól károsodott 15. századikódexlaprészlete(fotó:OroszKatalin).

8–9.kép.Elhalványodott írás képe egy okle-vél részletén normál fényben és UV sugárzásban(magántulajdon,fotó:NyíriGábor).

110

Lágyítás, puhítás

Apergamenbőléscserzetlenbőrbőlkészült,illetveezttar-talmazótárgyakleggyakoribbkárosodásaabőrdeformá-ciója,hullámosodása,kiszáradása,merevvéválásaésazezekhezisköthetőfizikaisérülések.Alágyításcéljaabőrnedvességtartalmának növelése, a térbeli torzulás csök-kentése, a tanulmányozhatóság, illetveazesztétikaiképjavításaérdekében.Ellazult,kisimítottállapotbanatárgymegerősítése,kiegészítéseiskönnyebbenelvégezhető.

Abőrpuhításaa tárgyrestaurálásáhozvagybemuta-tásáhozsokszorelengedhetetlen,ugyanakkorkockázatoslépés.Ehhezazidőksoránkülönbözőanyagokatpróbál-takkiésalkalmaznakeltérőeredménnyel.

Lágyítás folyékony halmazállapotú kezelőszerekkel

A legkorábbi eljárások között találjuk a pergamen átkené-sét vagypermetezéséthígpergamenenyvvelolajos, zsí-ros, viaszos anyagokkal (pl. lanolin, cetvelő,méhviasz,tojássárgája).Ezekhátrányalehetalecsiszoltbarkájúper-gamen esetében az eredetileg bolyhos felület megváltoz-tatása,arostokletapasztása,szín-éstónusváltozás.Ezenkívülazsírosanyagokbevitelemegnehezítiakésőbbira-gasztásokelvégzését,valamintatrigliceridzsíroklebom-lásasoránkeletkezőzsírsavakabőranyagánakésaveleösszeépített réz alkatrészeknek a károsodásást okozhat-ják.Mamárafentimódszereketnemalkalmazzák.

Az 1980-as években kísérletek történtek a merev,kemény pergamenek poli-etilén-glikol (PEG) kisebb molekulasúlyú változataival (400, 600) történő átita-tására. A PEG nagy molekulájú, higroszkópos szervesanyag,vízbenésmás, elsősorbanpolárisoldószerekben-aceton,alkoholok,benzol,glicerin,aromásszénhidro-gének -jóloldódik.Abőrbensegítmegkötniavizet,hát-ránya,hogyszárazkörülményekközöttképesaműtárgyanyagábóliselszívnianedvességet,ígyakötöttvizetiskivonhatjabelőle.Kockázatotjelenttovábbá,hogynagymolekulamérete miatt, utólag csak hosszas áztatássallehetkivonniapergamenből,ésnembiztos,hogy telje-sen.Avisszafordíthatóságetikaikövetelményének tehátnemfelelmeg.

A hőtől károsodott, zsugorodott ésmegkeményedettpergamenek lágyítása különösen nehéz feladat. Errekísérletezték ki a 60-as években59akarbamid5–10%-osetilalkoholosoldatávaltörténőátitatást20percesbemerí-téssel.Esetenkéntakezelőoldathozkevésdesztilláltvizetisadagoltak,majdapergamentszívópapírokközötteny-hén lenehezítveszárították,végülcetvelő1–2%-osben-zolos emulziójával átkenték.A karbamid lágyító hatásaazonalapul,hogyképesasókötésekmegbontásáraaper-gamenben, majd hidrogénkötéssel a kollagénhez kap-csolódik. Ez utóbbi miatt mondják, hogy enyhe cserzőhatással bír. Mivel kémiailag megváltoztatja az anyagszerkezetét,puhításhoznemjavasolt,azonbanazösszeta-

59 Azeljárásteredetilegegyoroszrestaurátordolgoztaki.Belaya1969.

padt pergamenlapok szétválasztásához ma sem ismerünk jobbmegoldást.

Akarbamiddaléscetvelőveliskezeltpergamenekegyrészénélnéhányévtizedutánazttapasztalták,hogyazokáttetszővéváltak,vagybesötétedtek.Ahosszútávúhatásterősenbefolyásoljaazalkalmazottcetvelőoldatkoncent-rációja.Amennyiben1–1,5%-nálnemtöményebbbenzo-losoldattaltörténikakezelés,nemtapasztalhatóváltozás.JópéldaerreaCorvinaprogramban restauráltún.Doz-matikódex,melyneklapjaitlágyításután1%-oscetvelőoldattalátkenték,azonban40évelteltévelsemláthatóraj-tukáttetszőségvagysötétedés.60

A pergamen vagy cserzetlen bőr gyors lágyításárakorábban elterjedten használták a 60–70%-os etilalko-holos tamponálást vagyporlasztást,melyet általában azoldószerestisztítássalegylépésbenvégeztek.(Amódszerveszélyeitlásdanedvestisztításcíműfejezetben.)

Kompozittárgyakesetébenazalkalmazáselőttellen-őriznikellatöbbianyag(fa,textil,fém)reagálásátatisz-títókeverékre.

Apergamenszerkezeteerősenfüggaszáradásikörül-ményektől, ezért veszélyes lehet folyékony halmazálla-potúvízzelnedvesíteniarestaurálássorán.Mivelvalószí-nűtlen,hogyaz eredeti feszítést ismét végre lehet hajtani rajta,mindenújraszárításváltozástokozarostokelrende-ződésében,összetapadásában.

Lágyítás párásítással

Jelenlegi ismereteink szerint a lágyítás legkíméletesebb módszere a párásítás, azonban annak módjában és esz-közeiben nagy eltérések lehetnek, melyek befolyásoljákaműtárgybanvégbemenőváltozásokat.Aműtárgyállapo-tának ismeretébenaz alábbi lehetőségekközülki tudjukválasztanialegkevesebbkockázattaljáró,ugyanakkorha-tékonymódszert.Mint aztmár említettük, az öregedett,károsodottpergamenéscserzetlenbőrnemcsakelvesztikötöttvíztartalmaegyrészét,degyengülazaképességeis,hogyújranedvességettudjonfelvenniésmegkötni.Ezzelegyre inkább rezisztenssé válik a párásítással végzett lá-gyításra is,miközben száradása rövidebb időalattmegyvégbe,mertavizetgyorsabbanadjale,mintújkorában.61 Eztamegváltozottviselkedéstfigyelembekellvenniake-zeléskörülményeinekésmódjánakmegtervezésekor.

A nagyon erősen károsodott, lebomlott pergamenpárásításamegfontolandó,mertavízfelvételleljáróhőfel-szabadulás elérheti az eredetinél alacsonyabb zsugoro-dásihőmérsékletértékétéshelyizselatinálódástokozhata kollagénben. Hasonlóan nem javasolt a tintamarásos,savaspergamenésbőresetébensem,mertvízfelvételkorelindulhat a savak vándorlása, ami a környezőmég épterületekkárosodásáhozvezet.

60 BeöthynéKozocsa 1976.Megjegyezzük, hogy cetvelőtmamár nemforgalmaznak, a benzol használata pedig rendkívül egészségkárosítóhatásaimiattnemajánlott.

61 Haines1999.

111

A vízpára előállítása és műtárgyba juttatása eltérőmódszerekkeléseszközökkeltörténhet.

Az ultrahangospárásító nagyfrekvenciájú hangrezgé-seksegítségévelextrafinomvízpermetethozlétre,éseztbocsátjakialégtérbe.Mivelittnemmolekulárisméretűvízpárakeletkezik,avízcseppecskéknehezebbentudnaka bőr mélyére hatolni. Előbb a felületen hatnak, ezzelpotenciálisan feszültségek keletkezhetnek a műtárgykülönbözőrétegeiközött.Általábanműanyagból,fémbőlépített kamrában vagy műanyag fóliából készült sátor-banalkalmazzákekészülékeket.Ahatástegyenletesebbéteszi,hakisventilátorisműködikazárttérben.Amód-szerelőnye,hogyegypáramérővelellenőrizhetőa rela-tívlégnedvességszintjeapárakamrában.Hátránya,hogynem lehet pontosanbeállítani a kívánt páratartalmat, ésmivelakészüléknemforraljafelavizet,ezértbaktériu-mok szaporodhatnakel benne,hahuzamosabb ideig állatartályban(10.kép).

A féligáteresztőfóliák(Gore-tex,Sympatex,stb.)többrétegműanyaghártyábólállórendszerek,melyekenavíz-csepp méreténél jóval kisebb pórusok vannak. Ennekkövetkeztében a membránon a víz csak különálló mole-kulákformájábantudáthatolni.Ígyképesmélyenbejutni

az amorf tartományba, ezzel nő az esély az egyenletesnedvesítésre(11.kép).Párásításkoramembrántközvet-lenülatárgyfelületérehelyezzükésnedvesszívópapírral,valamintpolietilénfóliávalbeborítjuk,hogycsökkentsükapárolgást.

Előnyük,hogymindteljesfelületen,mindhelyilegisalkalmazhatók, így szükség esetén (pl. összetett anyagúműtárgyaknál)nemkellazegésztárgyatkitenniamagaspáratartalomnak. A fatestű dobok, dobozok esetébenugyanakkorproblémát jelenthet,haa fátnemlehet izo-lálni,ésazismegduzzadakezeléssorán.Amembránokalkalmazásának hátránya, hogy a fólia alatt nem köny-nyűellenőriznialégnedvességet.Kockázatotjelent,hogya kis légtér miatt az átdiffundált vízmolekulák mennyi-ségeegyidőutánmegnő,ésarelatívlégnedvességegyeshelyeken eléri a 100%-ot, majd folyadék formájábanlecsapódik. Ennekmegelőzésére gyakrabban kell ellen-őrizniatárgyállapotát,mintegypárakamrában.Megje-gyezzük,hogyrendkívülvízérzékenytárgyakpárásításátcsökkentettvíztartalmú(60%etanol)oldattalismeglehetkísérelni a membránon keresztül, ekkor természetesenellenőriznikellatárgyonlévőszínesanyagokstabilitásátezenoldószergőzjelenlétében.Atulajdonbélyegzőkkülö-nösenérzékenyekazetilalkoholra,azonbankisméretükmiatt a párásítás alatt polietilén fóliából vágott kis folttal letakarhatók,ígyottnemériapergamenfelületétazoldó-szergőze.Alapekkorezenaterületennemlágyul,deeztöbbnyirenemakadályozzamegasimítását.

Függőpecsétes oklevelek fém- vagy viaszpecsétjeités a fémszálas-, selyem-vagykender függesztőanyagotpolietilénfóliávalizoláljuk.Ezzelelkerülhetjükaszíneszsinórok színezékeinek oldódását és levérzését valamint afémekkorrózióját.

Festett vagy írott tárgyak lágyításakor magas RH hatá-sára a kötőanyagokmegpuhulhatnak s később a segéd-anyagokhoztapadhatafesték,atinta.Ezalágyításelőttiellenőrzésselelkerülhető.

Távolról nedvesítésnél a tárgyra több rétegű szárazszívópapírt és ezekre egy vagy több nyirkos szívópapírt helyezünk,majdaz ígykialakult szendvicsetbeborítjukpolietilén fóliával a párolgás csökkentése érdekében.Ideálisesetben,haafolyadékvíznemszivárogátegyikrétegbőlamásikba,avízcsakgőz,tehátmolekulárisfor-mábanvanjelen.Előnyeiéskockázatai,hanincsérintke-zésafolyadékvízzel,hasonlóakaféligáteresztőhártyáké-hoz.Ittmegjegyezzük,hogyhasonlóelven,párakamrábahelyezetthidegvízzeltöltötttálakkal,vagynedvesszívó-papírokkalislehetnövelniarelatívlégnedvességet.

Telített sóoldatok feletti zárt térben egyensúlyi pára-tartalomalakulki,amiannakköszönhető,hogyazoldatvízleadása a légtérbe és vízfelvétele onnan egyensúlyba kerül.EzazRHazegyessókesetébenmásésmásérték,melyahőmérsékletváltozásasoráncsakkevésséváltozik(2.táblázat).62

62 Járó1991. pp. 54–55.

10.kép.Ultrahangospárásítókészülékműködésirajza(grafika: KovácsDániel).

11.kép.ASympatexféligáteresztőhártyaszerkezete(grafika:GerleiKatalin).

112

2. táblázat:AlevegőRH-jakülönbözőtelítettsóoldatokfeletti zárt térben

Só T °C 5,00 10,00 15,00 20,00 25,00

MgCl2 33,6 33,5 33,3 33,1 32,8K2CO3 43,1 43,1 43,1 43,2 43,2NaBr 63,5 62,2 60,7 59,1 57,6NaCl 75,7 75,7 75,6 75,7 75,3KCl 87,7 86,8 85,9 85,1 84,3

Ennekköszönhetőenasóoldatospárakamrákbanlehe-tőség van arra, hogy tartósan beállítsunk pl. 50–60%körüli relatív légnedvességet, mely mellett akár többhónapon keresztül lehet fokozatosan és biztonságosan lágyítani a tárgyakat. A párakamrát legegyszerűbbenfóliasátorba helyezett telített sóoldatot tartalmazó tálak segítségével készíthetjük el. A párásítandó tárgyat egysegédanyaggalborítottrácsra,hálóraatálakföléhelyez-zük.Mivelasókristályosodásasoránhajlamosfelkúszniazedényekoldalán,fontos,hogyezekneérintkezhesse-nekaműtárggyal.63

Az eljárás kiemelkedő előnye, hogy pontosan sza-bályozható a légtér RH-ja és nem kell aggódni az éjsza-kai lehűlés következtében történő páralecsapódásmiatt.Atelítettsóoldatokhozhasonlóhatású,amikorelőrekon-dicionált szilikagéllel állítjuk be a páratartalmat egy zárt térben.

Léteznek olyan párakamrák, melyek klimatizáltak,ezekben a relatív légnedvességet és a hőmérsékletet ispontosan szabályozni lehet. Ezekbe a víz általában gőzhalmazállapotban,tehátmolekulárisméretbenkerül.

Általánosságban a lassúbb, kíméletesebbmódszerekjavasoltak,mintpl.atelítettsóoldattalbeállított60–65%páratartalmútérbentörténőelhelyezés.

Aszerzőktapasztalataszerintanagyonérzékenytár-gyak50–55%relatívpáratartalmú térben is eredménye-sen lágyíthatók. Természetesen ez hosszabb időt veszigénybe, azonban a hatás egyenletesebb, kíméletesebb,jólkontrollálhatóésnemállfennapenészedésveszélye.Az 50%-os RH-t beállíthatjuk sókeverék telített oldatafelett,64 vagy erre az értékre előkondícionált szilikagélsegítségéveljólzárópárakamrában.65

Amennyiben ultrahangos párásító berendezést alkal-mazunk,folyamatosanellenőrizzükaklímátéslehetőlegneengedjükazRH-t80%fölékúszni.Hanemlágyulmega pergamen néhány óra alatt, semmiképpen ne hagyjukéjszakáratúlmagas(pl.80%)páratartalmútérben.Kerül-jükazismételtgyorsnyirkosítás-száradásciklusokat.66

63 A só felkúszását megakadályozhatjuk, ha félig áteresztő hártyávaltakarjukleazedényt.

64 Pl.NaClésMgCl2keveréke.65 Amennyibenfóliasátrathasználunk,aztöbbnyirenemzártökéletesen,

ezértatelítettsóoldatrajellemzőRHértéknélnéhányszázalékkalala-csonyabbpáratartalomállandósul.

66 LásdjelenkötetbenBeöthynéKozocsaetal.p.92.

Ittemlítjükmegakombináltfémfonallal,illetvezsela-tinflitterekkeldíszítetttextilektisztítása,lágyításasoránjelentkezőproblémákat.Mivelafonalakrendkívülvékonykollagénalapúcsíkjainemcserzettek,különösenérzéke-nyekanedvesítésre,sőtapárásításrais.Ugyanezmond-hatóelazselatinflitterekegyrészérőlis,melyekfelületétnemkezeltékvagydenaturálták.Ezekakisdíszítményeka párásítás hatására erőteljesenmegduzzadhatnak, ezérta felületükrevitt fémfóliamegrepedezhet,esetleg levál-hat,száradáskorpedigaflitterzsugorodik,deformálódik.

Simítás, préselés, szárítás

Anedves,oldószereskezeléseket,puhítástkövetiaper-gamenvagycserzetlenbőrsimítása,formáraigazításaésszárítása.Enneksoránmegfelelőenhosszúidőtkellbiz-tosítaniavízleadásához,hogyminimálisracsökkentsükarostszerkezetenbelülifeszültséget.

A cél általában a tárgy eredeti esztétikai megjelené-sének, esetlegméretének a helyreállítása, amennyire ezlehetséges. Természetesen a használat és tárolás soránbekövetkezett deformáció (pl. egy összehajtott okle-vélhajtásinyúlása)nemszűntethetőmeg,ésezmamáramuzeológusok,levéltárosokrészérőlsemelvárás.Írottfelületek (oklevelek, könyv- és kéziratos lapok) eseté-benaszövegolvashatósága,acímerkép,iniciálé,minia-túratanulmányozhatósága,akönyvlapozhatóságaacél.Sík tárgyak esetében inkább simításról, háromdimen-ziós tárgyak kezelésekor formára igazításról beszélünk.Az utóbbi esetben a munkafolyamat többnyire magában foglaljaa ragasztást, alátámasztást,kiegészítést is, ezérteztakövetkezőfejezetbenrészletezzük.

Anedves,nyirkospergamensimításapréselésselvagyfeszítésseltörténhet.Azoldószertőlakollagénrostoktöb-bé-kevésbémegduzzadnak,azanyagvalamelyestnyújt-hatóváválik,meglehetpróbálnicsökkenteniaráncokat,deformációt.Az írott, festett, vagy fémfóliával díszítettfelületen azonban nagyon óvatosnak kell lenni, mertafestékrétegésafémfólianembiztos,hogykövetnitudjaapergamenmozgását,ezértmegrepedhet.

Apréseléstmindigsimafelületűsegédanyagok(Bon-dina,illetveHollytexnemszövöttpoliészterlap)ésszívó-papírokvalamintprésdeszkákközöttvégezzük.Asegéd-anyagraazértvanszükség,hogyvédjükatárgyfelületétésafesték,tintaneragadjonbeleaszívópapírba.Afolyadékformábanalkalmazottnedvességtőlerősenfelpuhult,meg-lágyult festékréteg azonban néha a segédanyag felületére isáttapadhat.Apréseléserősségénekmegválasztásafon-tos,merthatúlnagyerőhatanedvespergamenre,aros-tok összetapadhatnak benne, és áttetszővé válhat.Minélnedvesebb az anyag és minél nagyobb nyomás nehezedik rá,annálnagyobbazáttetszővéválásveszélye.Apréselésmásik hátránya lehet az illuminált kódexlapok esetében,hogy a fémfóliák alá felvitt enyhén kidomborodó alapozás azerősebbnyomásmiattmegrepedezhet,sérülhet.

Ha függőpecsétes oklevelek simítását akarjuk lene-hezítésselvégezni,akkorasegédanyagokból(szívópapí-

113

rok,papírlemez)kikellvágniafüggesztőanyaghelyétésformáját,hogyaznepréselődjön,ésnenyomódjonbelea pergamenbe.Mivel a pecsét azoklevelekhitelességétbiztosította, rögzítése pedig olyan módon történt, hogycsakazsinórelvágásávallehesseneltávolítani,arestaurá-lássoránapergamennelegyüttkellkezelni.67 E tárgyak-nálafeszítéskíméletesebb,ezértinkábbjavasoltmegol-dás,mintapréselés(lásdalább).

Az árnyjáték figurák simítását enyhe lenehezítéssellehetelvégezni,mertamozgóalkatrészekrögzítésipont-jain több réteg bőr vagy pergamen van egymáson, ígyatárgyvastagságaegyenetlen.Amozgatástlehetővétevőszarufogókiskidomborodnak,ezértfilccel,szívópapírralérdemeskiegyenlítenikisséavastagságbelikülönbségeket,majdígydeszkákközétévefinomanlesúlyozniatárgyat.

Apergamenlegyezőklapjarendkívülfinom,vékonyanyagbólkészült,többnyirecsakenyhelágyítása,nyirko-sításaszükségesazalátámasztások,kiegészítésekelvég-zéséhez.Anyirkoslapsimításátebbenazesetbenmindigegy, a kinyitott legyező cikk-cakk formáját követő szi-lárdalaponkellvégezni,sokszorazalátámasztássalegylépésben.68

Erősensérültkéziratok,kötéspergamenek,dobbőrök,okleveleksimítását,ahajtásinyúlások,deformációmér-séklését a legeredményesebben és legkíméletesebben feszítéssel lehet megoldani. A pergamen készítésekorafeszítéssoránalakulkiavéglegesszerkezet,akollagén-rostok megnyúlt állapotban a felülettel párhuzamosan ren-deződnek,aköztükmaradtéslerakódottmésznémisza-badteretbiztosítarostokközött,ígyakészanyagopakkáválik,fehéresszínűlesz.Azöregedés,ahasználatsoránapáratartalomváltozása,anedvesedés-száradásciklusokmiatt a kollagén szerkezete kissémódosul, a pergamendeformálódik,amittovábbnövelnekafizikaihatásokésa készítéstechnikai, tárolási jellemzők.A lágyítás utánifeszítéselőnye,hogyakészítéssoránkialakítottszerke-zetvisszaállításárairányul.Azalkalmazotthúzóerőekkor

67 A zsinór elvágása és a pecsét leválasztása a restaurálás idejére csak végsőesetben,atárgytulajdonosa,illetvelevéltáros,muzeológusenge-délyéveltörténhet.Mivelezatárgyintegritásátéshitelességétveszé-lyeztető lépés, lehetőleg mindenképp el kell kerülni. Amennyibenmégisleválasztjuk,akezelésutánazeredetimódonvisszakellrögzí-teniésmindenlépéstnagyongondosanfotókkaldokumentálnikell.

68 LásdrészletesebbenDarabos2007.

természetesenközelsemlehetolyannagy,mintakészí-téskor, mert az a pergamen további sérüléseit okozná.Sík tárgyak feszítését több módon lehet elvégezni, demindigegyrugalmasrendszer létrehozásáratörekszünk.Apergamenszéleitfilcek,kartonokközbeiktatásávalkör-beniratcsipeszekközéfogjuk,majdezeketegyenletesenmeghúzzuk és rögzítjük.A rugalmas szerkezetet bizto-síthatjuk a csipeszhez rögzített gumiszalagokkal vagy puhatépőzár-csíkkal.Utóbbiesetbenatépőzárhoztartozómerevebb szalagot tűzőkapoccsal a feszítőtáblához tűz-zük(12–13.kép).

A módszer előnye, hogy a pergamen száradás köz-benmozogni tud,képes a csipeszbőlkihúznimagát, hatúlerősafeszítés,ígyelkerülhetőatárgysérülése.Fon-tos,hogykörbenegyenleteslegyenafeszítés,ésnagyonlassan történjen a szárítás.A tárgyat a feszítőtáblán lekelltakarniBondinával,szívópapírral,vagyfilclappal,ésérdemesatetejérelazánegypolietilénfóliátisteríteni.

Sérült, szakadozott, hiányos, esetleg égett pergamenkíméletes feszítését végezhetjük lokálisan mágnesek segítségével. Ekkor a nyirkosított tárgyat egy segéd-anyaggal letakart rozsdamentes acéllemezre69 fektetjük,majd pamutvászonnal vagy Bondinával beburkolt apró mágnesekkel rögzítjük a széleket, szakadásokat, végüla tárgyat a fent leírt módon letakarjuk (14. kép). Fon-tos,hogyjólválasszukmegamágnesekerősségét,hogyengedjékapergamentkissémozogni.

69 Arozsdamentesacéllemezbizonyostípusairaazötvözőanyagmiattnemtapadnakamágnesek,eztérdemesellenőriznihasználatelőtt.Alkalmaz-hatósértetlenfelületűhorganyzott,vagyzománcozottvaslapis.

12–13.kép. Pergamenoklevélfeszítésetépőzárasfeszítőtáblán(fotó:NyíriGábor).Restaurátor:SophieKurtzman.

14.kép.Pergamenkíméletesfeszítésemágneseksegítségével.

114

Bármilyen módon simítjuk is a pergament vagy acserzetlenbőrt, a restaurálóműhelyklímáját igyekez-zünkegyenletesértékentartani,lehetőleg50–55%RHés20–22°C között. Kívánatos volna, hogy a relatív pára-tartalomarestaurálás teljes időtartamaalattezekközöttazértékekközött legyen,dealágyítás,simítás,formáraigazításésszárításalattmindenképpentörekednikellrá.Ezzelelősegíthetjük,hogyavízleadás lassan, fokozato-santörténjen,ésafolyamatvégénapergamenbenmarad-jonannyikötöttvíz,amiarugalmasságátbiztosítja.

A pergamen formára igazítása, megerősítése, kiegészítése

Ezenösszetettmunkafolyamatcéljaatárgyfizikaistabi-lizálásaatárgyalkotókragasztóanyagokkaltörténőmeg-erősítése,alátámasztásaéskiegészítéseútján.

A megerősítés korábban alkalmazott, ma már nemjavasoltmódjaahígragasztóval(pergamenenyv,zselatin,hidroxi-propil-cellulózalkoholosoldata) történőátkenés,bepermetezés.Ezek a ragasztóanyag nagy nedvességtar-talmamiattafehérjezselatinálódásátokozhatják,továbbámegváltoztathatjákarostosszerkezetetésatárgyszínét.70

Azerősenmeggyengült,fizikaisérüléseketszenvedettpergamenvagycserzetlenbőrmegerősítésénekleggyako-ribbmódjaakülönbözőanyagokkaltörténőalátámasztás,melyet végezhetünk egy oldalról (ez a gyakoribb) vagy két oldalról. Használhatunk hozzá aranyverő hártyát,műbelet,71 papírt, vékony pergament vagy öntött perga-menlapot (az utóbbi leírását lásd alább). Amennyibenírottfelületrekellragasztani,akkormindenképpenátlát-szóanyagotkellalkalmaznunk.Ennekakövetelménynekcsakazaranyverőhártyafelelmeg.

Azalátámasztás,megerősítésrögzítéséttöbbnyirekol-lagén ragasztókkal (zselatin, vizahólyagenyv, pergamen-enyv),keményítőkkel(búza-vagyrizskeményítő),esetlegműanyagragasztókkal(akrilátéspoli(vinil-acetát)ragasz-tók)végezhetjük.Kiválasztáskorakövetkezőszemponto-katmérlegeljük:aragasztóvíztartalma,kémhatása,afel-viteli hőmérséklet, a ragasztófilm meghúzásának ideje,akötéserőssége,afilmrugalmassága,visszaoldhatósága.72

Akollagénalapúragasztókelőnye,hogyrugalmasfil-metképeznek,jókötéstbiztosítanakapergamenhez,bőr-höz, gyorsan gélesednek és visszaoldhatók. Hátrányuk,hogynagyvíztartalmúak,73 enyhén savasak és csak mele-genhasználhatók.Alegrugalmasabbapergamenenyvésa vizahólyagenyv, utóbbi előnyemég, hogy viszonylagalacsonyhőmérsékleten felvihető.Dobbőrök, cserzetlen

70 Lásdapergamenpuhításafejezetbenleírtakat.71 LásdjelenkötetbenBeöthynéKozocsaetal.pp.90–91.72 Aragasztómeghúzásánakidejealattaztértjük,hogymennyiidőalatt

szikkad,gélesedikmegannyiraaragasztó,hogyerősebbpréselésnél-kül sem válik el a két rögzített felület. Ennek a térbeli tárgyak (pl.dobok)ragasztásakorvanjelentősége,aholarögzítéstöbbnyirenehe-zenoldhatómeg,aragasztottfelületetsokszoregyideigkézzelössze-tartvatudjukcsakrögzíteni.

73 Általában25–55%oldatukathasználják(Nguyen2007).

bőrökragasztásáhozáltalábanjólhasználhatók,azonbanlecsiszolt barkájú írópergameneken könnyen átszívódnak éskemény,sötétfoltothagynak.Aranyverőhártyávaltör-ténő alátámasztáshoz általában vizahólyagenyvet vagypergamenenyvet alkalmazunk, melyeket esetleg rizske-ményítővelkeverünk.

A nedvességre érzékeny pergamenek esetében a kemé-nyítőkközülarizskeményítőfőzött,sűrűpasztájaalegmeg-felelőbb,mertviszonylagkicsiavíztartalma,ugyanakkorerőskötéstbiztosít.Filmjeazonbankissémerevéskésőbbsokszornehezenoldhatóvissza.Ragasztáskorviszonylaghosszúideigtartamegszikkadása,vagyissokáigkellegy-máshoz szorítani a rögzítendő felületeket, ami háromdi-menzióstárgyakesetébennemmindigoldhatómeg.

A cellulózszármazékok ragasztóképessége cseké-lyebb,többnyirenemelegendőapergamenéscserzetlenbőrragasztásához,azonbannagyelőnyük,hogyalkohol-banisoldhatók,ígynedvességrefokozottanérzékenytár-gyakesetébenkisebb töredékek, szakadások, felválásokrögzítéséremegfelelőeklehetnek.

Azalkalmazottműanyagragasztókvizesbázisúdisz-perziók, erős ragasztást biztosítanak, rugalmas filmetadnak, s mivel nagyméretű polimerek, nem szívódnakmélyen a pergamen és bőr rostjai közé, a filmjük duz-zasztható és mechanikusan többnyire eltávolítható.74 Azakrilátalapúragasztók(pl.aLascaux496és362,kételtérő polimerizációs fokú változat,melyeknek 3:1 ará-nyúkeverékéthasználjuk)viszonylaghamarszikkadnak,keményítővel keverve növelik a film rugalmasságát ésgyorsítjákmeghúzását.

A poli(vinil-acetát) szintén vizes diszperzió, enyhénsavaskémhatású,rugalmasfilmetképez,ésnemszívódikmélyreabőrben.Visszaoldásaugyancsakduzzasztássalésmechanikaimódszerekkelvégezhetőel.Általábanrizske-ményítővelkevervealkalmazzukíróéskötőpergameneken.

Aháromdimenzióstárgyakon(pl.dobok,hintalovak)a szakadt, deformálódott pergamen vagy cserzetlen bőrpuhítása,alátámasztása,aszakadásszélekösszehúzásaésaformáraigazításegylépésbentörténik.Atérformamiattkülönösenproblematikuslehetaragasztásrögzítése.

A dobbőrök a készítés helyétől és módszerétől füg-gőennagyoneltérőenviselkedhetnek.Sokszor cserzetlenbőrökkeltalálkozunkezekenatárgyakon,melyekettisztí-tás,több-kevesebbáztatásutánadobtestenkifeszítveszárí-tottakmeg.Ahasználatsoránkeletkezettszakadásoktöbb-nyireszétnyíltak,abőrdeformálódott,zsugorodottállapotú.Tapasztalataink szerint a párásítással végzett lágyítás alatt abőráltalábanmegnyúlik,aszakadásszéleknyirkosálla-potbanösszeilleszthetők,azonbanszáradáskorismétszét-húzódnakabőrerőszsugorodásakövetkeztében.75 Ilyenkor adobbőrteljesfelületentörténő,vagyhelyialátámasztásalehet amegoldás.Az előbbi esetben a nedvesítettműbe-

74 Az eltávolíthatóság mértéke természetesen függ a tárgy állapotától és az alkalmazott alátámasztó- vagykiegészítőanyagtól is (BeöthynéKozocsa1995).

75 LásdrészletesebbenÉrdi2002.

115

letvagypergamentadobtestrefeszítveésottragasztással,pamutszalaggal vagy az eredeti módszer szerint esetleg bélhúrral,varrássalrögzítvehagyjukmegszáradni.Ezutánragasztjukráazenyhénpárásított,eredetibőrt.Ahosszú,keskeny dobok préseléséhez szükséges alátámasztás kiala-kítása kreativitást igénylő feladat. Használhatunk ilyen-korkülönbözőméretűsúlyokat,só-vagyhomokzsákokat,melyekatárgyformájáhozigazíthatók,esetlegmágnestésfémlapokat.Amegfelelőpréserőeléréséhezsokszorérde-mesa„fejetetejére”állítaniaműtárgyat,mertígybiztosít-hatóaszilárdalátámasztás(15–16.kép).

A helyzetet tovább bonyolíthatja a hangzásjavító korongokjelenléteadobbőrfelületén(17.kép).

Ahintalovakborításaszinténcserzetlenbőr,tehátasza-kadásokösszehúzásasokszorittsemmegoldható,azonbanmivelabőralattkeménymag(favagypapírmasé) talál-ható,arögzítésfáslivalvagyhomokzsákokkalelvégezhető.Azalátámasztásebbenazesetbenlehetvékony,színezettjapánpapír,hiszenitttöbbnyirecsaknéhánymm-esrésekkeletkeznek a szakadásokban, vastagabb anyag behelye-zéseviszontesztétikailagzavarólehet(18.kép).

Ameggyengült,hiányospergamenvagycserzetlenbőrkiegészítésétvastagságban,színbenhozzáillőpergamen,bőr beszabásával, pergamenöntéssel vagy öntött perga-menlapbeszabásávalvégezhetjük.Akiegészítéshezazújanyagotúgykellkiválasztani,hogynelegyenvastagabbéserősebb,mintazeredeti,mertakkormeghúzza,defor-máljaazt.Széleitkörbenahiányméreténélnéhánymm-relnagyobbraszabjukéselvékonyítjukazátlapolásokat.Min-digahátoldal,illetveanemírottrészfelőljavítunk.

Azalátámasztásésaszakadásokösszefogása,akiegé-szítésekberagasztásaegyarántkockázatoslehet,akollagénhirtelen nedvességfelvétele miatt.A ragasztóanyag meg-választásaezértnagyjelentőséggelbír.Atárgybanfellépőfeszültségcsökkenthetőateljesbőrfelületenyhepárásítá-sávalésakiegészítésekegyszerretörténőberagasztásával.Kompozit tárgyakon azonban sokszor csak helyi párásí-

tásra van lehetőség, ilyenkor fokozott óvatossággal kelleljárni.Azalacsonyzsugorodásihőmérsékletűbőrök,vala-mint a tintamarásos pergamenek megerősítése, kiegészí-téselehetőlegminélkisebbnedvességtartalmúragasztóvaltörténjen,hogyelkerüljükatovábbikárosodást.

Pergamenöntés

A rovarrágott, elvékonyodott, penésztől meggyengültvagy égett pergamenlapok kiegészítése, megerősítéselegeredményesebben pergamenöntéssel történhet. En-nek magyarországi módszerét a Corvina program kere-tében dolgozták ki azOSZK restaurálóműhelyében az1980-asévekben.Azeljárásakézipapíröntéshezhason-ló és három típusát különböztethetjük meg: a szívóasz-talonvégzettnedvesöntést,afélnedvesöntéstésaszá-razöntettel történőkiegészítést.Apéppergamenporból,pergamenrostokból és közepes őrlésfokú papírrostokbólkészülvíz,etilalkoholés izopropilalkoholkeverékébeneloszlatvaazokat,majdhidroxi-propil-cellulóztadvahoz-zá.76Azutóbbiarostokrögzítésénekerősítéséreszolgál.Színezéssel be lehet állítani az eredetivel harmonizáló ár-nyalatot.Korábbanteavagykávéoldattaltörténtaszíne-zés,mamárapergamenrosthozfémkomplex,acellulóz-hozdirekt színezékeket használunk. Ilyenkor a rostokatelőre színezzük, és azokat keverjük össze a megfelelő

76 A pergamenrost, illetve por önmagában nem elegendő az öntéshez,mert túl rövid rostjaimiatt a kész pergamen áttetsző ésmerev lesz.Ezértszükségeshozzáadniacellulózrostokatkb.1:1arányban.Acel-lulózőrlésfokaisbefolyásoljaakészöntvényt,amegfelelőmechanikaiszilárdságésfehérségeléréseérdekében30–40SR°-úrostotszükségesalkalmazni.BeőthynéKozocsa1992.pp.44–46.

15–16.kép. Az alátámasztó műbél rögzítése és az eredeti bőrragasztásutánipréseléseegyúj-guineaidobon(NéprajziMúzeum,fotó:OroszKatalin).AtárgyatMadarászAndrearestaurálta.

17.kép.Újguineai dob restau-rálás után felületén a viaszból készült hang-zásjavító korongokkal (fotó:NyíriGábor).

18.kép.Alátámasztások rögzítése fáslival és sószsákokkal egy hin-talovon(fotó:NyíriGábor).Restaurátor:HajduViktória.

116

árnyalateléréseérdekében.Akiegészítéshezazeredetila-potnedvesítjükalkoholospermetezésselésműselyemszi-tánszívóasztalrahelyezzük.Elszívásmellettvisszükfela hiányok területére a pépet kanállal, pipettával, csőrösvagypumpásflakonnal,majdaddighagyjukbekapcsolvaaszívóasztalt,amígapergamennedvességtartalmaerősenlecsökken,márcsaknyirkostapintású.Ekkorsegédanya-gokközöttlenehezítjükakiegészítettlapot,majdtovábbiszáradásutánpréseljük(19.kép).77

A félnedves eljárás alatt azt értjük, hogy szívóasz-talon öntünk egy foltot a pépből,majd nedvességtartal-mátaddigcsökkentjük,amígerősennyirkos lesz,akkorkiszabjukbelőleahiányméreténekésformájánakmegfe-lelődarabot,amita70%-osalkohollalnyirkosítotteredetilapbahelyezünk,majdsegédanyagokközöttlenehezítjük,végülpréseljük.78

A száraz eljárás során az öntött lapot teljesen megszá-rítjuk,majdkiszabjukbelőleakívántformátésragasztó-valrögzítjükazeredetire.

A pergamenöntés nedves módszere során a perga-menterőteljesennedvesítjük60–70%-osetil-vagyizop-ropil alkohollal.Az ilyen anyagok használatánál szoká-sosmódonabeavatkozáselőttellenőriznikellazíró-ésfestőanyagokoldódását és apergamenállapotát, zsugo-rodási hőmérsékletét. Ezek alapján tudjuk mérlegelniabeavatkozáselőnyeit(egységesesztétikaikép,egyenle-tesfelület,vékony,beilleszkedőkiegészítés)éskockáza-tait (a pergamen nedvességfelvételével járó elenyvesedés lehetősége).Megkelljegyezni,hogyapergamenöntésselkészítettkiegészítések60%-osetanollalleoldhatók,eltá-volíthatók,amódszertehátreverzibilis.

A restaurált műtárgyak tárolása

Apergament és cserzetlen bőrt tartalmazó tárgyak res-taurálás utáni tárolásának módja és körülményei nagy-mértékbenmeghatározzákazokélettartamát.Akollagéna páratartalom változásaira továbbra is nagyon érzéke-

77 LásdSzlabey1992.,BeöthynéKozocsa1994.78 LásdFarkas1992.

nyenreagál,ezértfontosállandókörülményeketbiztosí-tani.Azújpergamenésacserzetlenbőraszámáraide-ális 12–14%víztartalmatkb.50–55%RHmellettveszifel és tartjameg, tehát általábanezaklíma javasolt azilyentárgyaktárolására.Atöbbé-kevésbélebomlottbőrazonban már veszített nedvességtartalmából, emelletta savashidrolízis és azoxidációs lebomlásvíz jelenlé-tébenfokozódik,ezértakutatókmaiálláspontjaszerintatárgyaktovábbikárosodásátcsökkenthetjük,haszára-zabb,40–45%79körülipáratartalmútérbentartjukazokat.Ahőmérsékletisbefolyásoljaalebomlásifolyamatokatmivel energiát biztosít a kémiai reakciókhoz, ezért vi-szonylag alacsony, legfeljebb 16–18°C tárolási hőmér-sékletjavasolt.

Atárgyakatportólvédve,letakarva,műtárgyvédelmiszempontbólmegfelelőanyagokkalbecsomagolvaszük-ségestárolni.Aháromdimenziósműtárgyakattámasszukalá,speciálisvédődobozbahelyezvevédjükafizikaisérü-léstől(20.kép).

Összefoglalás

Azelmúlt30évpergamen-éscserzetlenbőrrestaurálásielméletének és gyakorlatának áttekintése sok szempont-bóltanulságosvoltszámunkra.Örömmelláttuk,hogyaz1980-asévekhőskorábankikísérletezettkezelőszerek,el-járásokmamárközismertek, sokansikeresenalkalmaz-zák azokat, sőt folyamatosan továbbfejlesztik a korábbimódszereket.Szükségisvanafolyamatosújragondolás-ra,mertsokmindenváltozottazelmúltévtizedekben: – A környezetvédelmi és egészségvédelmi szabályok szigorúbbaklettek,ésarestaurátorokissokkaltudato-sabbáváltaketéren.Azinternetsegítségévelavegysze-rek biztonságtechnikai adatlapján könnyen tájékozód-hatunkazokhatásairól.Néhányanyagot(metilalkohol,benzol,timol,stb.)egészségünkvédelmében,másokat(pl.cetvelő)atermészetmegőrzéseérdekébenmárnemhasználhatunkakkorsem,haaműtárgyranemjelente-nekveszélyt.

79 Hansen -Sobel1991.p.24.

19.kép.AzAlbucasiskódexegylapjánakkiegészítésepergamen-öntésselszívóasztalon(Egyetemikönyvtár).

20.kép.Pergamenlegyezőtárolásaalátámasztvaspeciálisvédődo-bozban(MNM,fotó:OroszKatalin)Restaurátor:KozákBrigitta.

117

– Megváltoztakarestaurálásielvárások.Mígnéhányévti-zedeelsődlegesszempontvolt,hogyaműtárgyminéltisztább,kisimítottabb,azeredetihezhasonlóbblegyen,maahasználatnyomainakeltüntetésenemcél,sőtmeg-őrzésükretörekszünk,amennyibenazoknemvezetnektovábbikárosodáshoz.

– Az elmúlt évtizedekben - elsősorban írott kulturá-lis örökségünk megőrzése érdekében - világszerte komoly kutatási programok foglalkoztak a pergamen,mintanyagvizsgálatával.Árnyaltabbképünkvanarról,milyen változások mennek végbe gyártása és öregedése során.Tudjuk, hogy a lebomlás előrehaladtával csök-kenazsugorodásihőmérséklete,hogyöregedveegyrekisebbmennyiségűvizet,ésegyrelassabbanképesfel-venni, kiszáradása viszont gyorsabban lezajlik. Hogya vízfelvétel során hő termelődik, ami fokozhatja azelenyvesedésveszélyét.Azt ismegfigyelték,hogybára korábban ajánlott 50–55% RH biztosítja legjobbanakollagénrugalmasságát,deakémiailebomláslassít-ható,haezt40–45%-racsökkentjükatárolássorán.Sok esetben nincs konkrét információ arról, hogy

egy-egykezelőszermilyenhatással van apergamenre éscserzetlenbőrre,mintműtárgyalkotóanyagokra,deafentemlített kutatások bebizonyították, hogy sokkal összetet-tebbenreagálnakakülsőhatásokra,mintaztkorábbangon-doltuk.

Ennekismeretébenérdemesarratörekedni,hogyvaló-bancsakolyanbeavatkozásokatvégezzünkaműtárgya-kon,amelyekfeltétlenülszükségesekazokmegmaradásaszempontjából,apHésazsugorodásihőmérsékletméré-sévelpróbáljukfelmérniállapotukat,avizesoldatokkal,keverékekkelvégzettkezeléseketlehetőlegminimalizál-juk,alágyítástlassú,fokozatospárásítássaléslassúszá-rítással végezzük,modellkísérletek segítségével próbál-jukcsökkenteniakezelésekkockázatait,ésrendszeresenellenőrizzükakorábbanrestaurálttárgyakállapotát.

Természetesen sok még a megválaszolatlan kérdés,akevésséfeltártprobléma,deaztreméljük,hogyazújabbésújabbkutatásieredményekajövőbenisszéleskörbenelterjednek,ésbeépíthetőeklesznekarestaurálásgyakor-latába.Ezafeladatmárakövetkezőrestaurátorgenerá-cióravár.

IRODALOM

BANIK,G.–BRÜCKLE,I.(2010):PrinciplesofWaterAbsorptionandDesorptioninCellulosicMaterials.In:RestauratorVol.31.pp.164–177.

BELAYA, I. K. (1969): Softening and Restoration ofParchmentinManuscriptsandBookbindings.In:Res-taurator1969.Vol.1.pp.20–51.

BEÖTHYNÉ KOZOCSA Ildikó (1976): Papír- és per-gamenkéziratok restaurálása az Országos Széchényi Könyvtárban.In:MúzeumiMűtárgyvédelem3.1976.pp.90–91.

BEÖTHYNÉKOZOCSAIldikó(1992):Középkoriper-

gamen kéziratok konzerválási eljárásainak kutatása és fejlesztése.AzOrszágosSzéchényiKönyvtárFüzetei3.,Budapest,1992.p.62.

BEÖTHYNÉKOZOCSAIldikó(1993):ACorvina-prog-ram: Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1991–1993.pp.267–277.

BEÖTHYNÉ KOZOCSA Ildikó (1994): A budapestiDantekódex restaurálása. In:MagyarKönyvszemle.Vol.4.pp.434–440.

BEÖTHYNÉKOZOCSAIldikó(1995):KétXIII.száza-dipergamenoklevélrestaurálása.In:Műtárgyvédelem1995/24.MagyarNemzetiMúzeum.pp.77–81.

BEÖTHYNÉKOZOCSAIldikó(2002):Adebrecenifes-tett pergamen típusú könyvkötések kötéstechnikai sa-játosságai. In: Debreceni festett pergamen kötések.Szerk.: Krankovics Ilona, Déri Múzeum, Debrecen.pp.31–39.

BROKERHOF,A. – vanZanen,B. – van deWatering,K. – Porck, H. (2007): Buggy Biz, Integrated PestManagementinCollections.NetherlandsInstituteforCulturalHeritage(ICN),Amsterdam.p.79.

BROKERHOF, A. – van Zanen, B. – den Teuling,A.(2007):Fluffystuff,IntegratedcontrolofmouldinArchives.NetherlandsInstituteforCulturalHeritage(ICN),Amsterdam.p.39.

CADIRCI, S. (2009): Disinfection of hatching eggsby formaldehyde fumigation – rewiev. In: Arch.Geflügelk,73(2),Stuttgart.pp.116–123.

CALNAN, C. N. (1985): Fungicides used on leather.LeatherConservationCentre,Northampton.p.24.

DARABOSEdit(2007):Egylegyezőrestaurálása.MagyarKépzőművészetiEgyetem,diplomamunka.

E. NAGY Katalin – VÁRFALVI Andrea (2013):Nemesasszony öltözéke vont arannyal, ezüsttel.AsoproniKecske-templombanfeltárt,17.századelejinőiviseletegyüttesleletmentése.In:Műtárgyvédelem36/2011.MagyarNemzetiMúzeum.pp.73–88.

ÉRDI Marianne (2002): Egy dob pergamenjének restau-rálásiproblémái.In:Debrecenifestettpergamenköté-sek,Szerk.:KrankovicsIlona,DériMúzeum.Debre-cen.pp.59–70.

FARKASCsilla(1992):Egybársonykötésűcorvinares-taurálásánakproblémái.In:Könyv-éspapírrestaurálá-sikonferenciaelőadásai1990.Budapest.pp.165–174.

FLORIAN, Mary-Lou (2004): Fungal facts – Solvingfungal problems in heritage collections. ArchetypePublication,London.p.142.

GILBERG,Mark(1990):Inertatmospheredisinfestationusing Ageless®oxygenscavenger.In:ICOMComitteeforConservation.VolII.,pp.812–816.

HAINES,BettyM.(1999):Parchment–Thephysicalandchemical characteristics of parchment and the materi-alsusedinitsconservation.TheLeatherConservationCentre,Northampton.p.33.

HAJDUZsófia(1998):Egydebrecenifestettpergamen-borítású doboz restaurálása, konzerválása. In: Scrip-tamanent,Apapír-éskönyvrestaurálásműhelytitkai,

118

PapírésNyomdaipariMűszakiEgyesület,Budapest.pp.41–46.

HANSEN,EricF.–SOBEL,Henry(1991):Theeffectsof relative humidity on some physical properties of modern vellum: implications for the optimum relative humidityforthedisplayandstorageofparchment.In:TheBookandPaperGroupAnnualVol.10.Fall1991.http://cool.conservation-us.org/coolaic/sg/bpg/annual/v10/bp10–09.html

HILDENHAGEN, J. – LENTJES,M. – DICKMANN,K.–GELLER,B. (2008):Systematiccase studyoncommon cleaning problems on paper and parchment byusingNd:YAGlaser (w,2w,3w).Lasers in theConservationofArtworks,London.

ISKANDER,NasryYousef (1998):Controlled-Environ-mentCases for theRoyalMummyCollection.Oxy-gen-Free Museum Cases, The Getty ConservationInstitute,USA.pp.47–52.

JÁRÓ Márta (1991): Klimatizáció, világítás és raktá-rozás a múzeumokban. Budapest, Magyar NemzetiMúzeum.p.160.

JÁRÓMárta(2004):Fémfonal-variációkésakészítésük-hözhasznált anyagokegyszerűmeghatározása törté-netitextiliákkezeléseelőtt.In:Restaurálásitanulmá-nyok,Tímár-Balázsyemlékkönyv,Szerk.:Éri IstvánBudapest.pp.71–78.

JäGERS, Elizabeth – SICKEN, Anne (2012): Un-erwünschte Rückstände. Neue Erkenntnisse zurBehandlung textiler Oberflächen mit Cyclododecan.In:Restauro6/2012.36–38.

KASTALY Beatrix (2010): Múzeumi gyűjteményekanyagait károsító mikroorganizmusok. Múzeu-mi Állományvédelmi Füzetek 7., Budapest. p. 76. http://www.allomanyvedelem.hu/userfiles/files/Allo-manyvedelem_7_vegso-1.pdf

KASTALYBeatrix –SCHRAMKÓPéter (2001):Vizs-gálatokagyöngyösikönyvleletetilén-oxidosfertőtle-nítéseután.In:Műtárgyvédelem27.MagyarNemzetiMúzeum.pp.129–135.

KITE,Marion–THOMSON,Roy(2006):Conservationofleatherandrelatedmaterials.Elsevier,London.p.31.,184.

MORGÓSAndrás(2001):Műtárgyakkorszerűfertőtlení-tése.In:ISISErdélyiMagyarRestaurátorFüzetek1.Szerk.KovácsP.HaázRezsőMúzeum,Székelyudvar-hely.pp.21–42.

NGUYEN,Thi-Phuong(2007):Azselatin,mint ragasz-tóanyag. Egy ígéretes anyag rövid bemutatása. In:Műtárgyvédelem2007/32.MagyarNemzetiMúzeum,Budapest.pp.15–22.

DR.REICHARTOlivér(2002):Levéltárianyagokmik-róbás szennyeződésének biodegradációs és egész-ségügyi vonatkozásai, valamint a gamma sugárzáshatása. Budapest. http://bfl.archivportal.hu/data/fi-les/174190365.pdf(2013.03.10.)

RITTER, Michaela – MASSON, Olivier (2007): Meg-erősítés JunFunorio-val: különféle festékréteg-prob-lémákkal bíró tárgyak kezelése a gyakorlatban. In:Műtárgyvédelem2007/32.MagyarNemzetiMúzeum,Budapest.pp.57–63.

ROELOFS, Wilma G. Th. – DE GROOT, Suzan-HOFENKDEGRAAFF, Judit H. (1999): DieAus-wirkungvonRadierpulvern,KnetgummiundRadier-gummiaufPapier.In:Preprintvom9.InternationalenKongressderIADA,Kopenhagen.pp.131–137.

ROZSONDAI Marianne (2002): A festett pergamenköté-sekhelyeazeurópaikötéstörténetben. In:Debrecenifestett pergamen kötések, Szerk.: Krankovics Ilona,DériMúzeum,Debrecen.pp.16–30.

SHASHOUA,Y.–RUGHEIMER,A.(1997):Anevalua-tion of the use of cellulose ethers in paper conservation at the BrithisMuseum. In: IPC Conference Papers,London.pp.150–159.

STRANG,ThomasJ.K.(2012):StudiesinPestControlforCulturalProperty.GothenburgStudiesinConser-vation30.(https://gupea.ub.gu.se/handle/2077/31500)

STRANG,Thomas J.K. –DAWSON, JohnE. (1991):Controlling Museum Fungal Problems. CanadianConservationInstitute,Ottawa.p.8.

SZLABEYGyörgyi(1992):ACod.Lat.3.Corvinares-taurálása.In:Könyv-éspapírrestaurálásikonferenciaelőadásai1990.Budapest.pp.574–597.

WATTERS,Chris(2007):Cyclododecane:Acloserlookatpracticalissues.In:AnatolianArchaeologicalStud-ies,Vol.XVI.Tokyo,Japan.pp.195–204.

WOUTERS,Jan(2000):Therepairofparchment:Filling.In:ReviewsinConservation,IIC,London.pp.77–86.

Beöthyné Kozocsa ildikóPapír- és könyvrestaurátorE-mail:ildiko.beothy@gmail.com

Érdi MarianneKönyv-,papír-ésbőrrestaurátorművészOsztályvezetőOrszágos Széchényi KönyvtárRestauráló- és Kötészeti OsztályE-mail:erdima@oszk.hu

Kissné Bendefy MártaVegyész-üzemmérnök,bőrszakrestaurátorMagyar Nemzeti MúzeumTel.:+36-1-323-1416E-mail:kissne.bendefy@gmail.com

OroszKatalin,DLAPapír-bőrrestaurátorművészMagyar Nemzeti MúzeumTel.:+36-1-323-1416E-mail:oroszkata.rest@gmail.com

119

Bevezetés

Avörösbomlásanövényicserzésűbőrökegyikgyako-rikárosodása,melynekkezelésesoránsoknehézséggelszembesüla restaurátor.Számosbőrtárgyésbőrkötésűkönyv hordozza magában e sajátos lebomlás kialakulá-sánakhajlamát,melykapcsolatbanvananövényicser-zésű bőrök gyártási technológiájának a 19. századbanbekövetkezett változásával és a légkört szennyező ká-ros anyagokmennyiségének hirtelen megváltozásával.Afentihatásokraabőrsavassáválik,csökkenrostszer-kezetének szilárdsága,barkarétegevöröses színűporrámorzsolódik.

A tanulmányban tárgyalt fotótartó mappa restaurálása-korugyanezzelaproblémávaltalálkoztunk,ezértatárgyatborítóbőrkezelésekoregykülföldönkikísérletezettésottmár sikerrel alkalmazott vegyszer magyarországi kipróbá-lásáthatároztukel.1 Jelen írás szorosan kapcsolódik az Isis korábbi számában megjelent „A modellkísérletek szerepe arestaurálásban”c.tanulmánytémájához2,mertebbenazesetbenismeghatározóésdöntőszerepevoltamodellenvégzettkísérleteknekésmegfigyeléseknek.

A Magyar Királyi Posta püspökladányi átitató telepé-ről,KlöszGyörgy által készített fényképeket tartalmazó

1 AműtárgyrestaurálásáraaMagyarKépzőművészetiEgyetemIparmű-vészetiRestaurátorSzakirányánkerültsorKissnéBendefyMárta,abőrspecializációvezetőjeirányításával.

2 KissnéBendefy–Orosz2011.

bőrborítású mappa 1907-ben készült.3 Becsukott álla-potban40x54cm,vastagságafényképekkelegyütt3cm,ahosszantioldalifül50,5x31,5cm,arövidebboldalifülek41,5x38cm-esek.Felépítőanyagai:bőr,papír,textil.

Amappátalkotópapírelemekszakadtak,szennyezet-tekéshiányosakvoltak,különösenrosszállapotbakerültekafülekhajtásánáligénybevettrészek.Afülekbelsőrészétés a tükröt fedő atlaszselyem szintén a hajtásokmenténkárosodottleginkább,szakadtéserősenfakultvolt.Abőr-borítás foltos, karcos volt, a hajtásnál meggyengült, éselsősorbanagerincnélésaszélekenavörösbomlásjeleitmutatta.KémhatásaakárosodottterületekenpH3körüli,teháterősensavasértéketmutatott(1–2.kép).

A tárgy restaurálásának lépéseiről röviden

Miveletanulmányelsődlegescéljaabőrönvégzettkísér-letek és az azok alapján elvégzett restaurálási folyamat is-mertetése,ezértcsakigenrövidentárgyaljukatárgytöb-bianyagátérintőbeavatkozásokfőbblépéseit,melyeketszinténalaposanyagvizsgálatelőzöttmeg.

Szétbontás

Azeltérőkezeléstigénylőanyagokmiattszükségesvolta tárgyszétbontása,melyneksoránleválasztottuka tük-röket,afüleket,elkülönítettükegymástólapapírésatex-tilalkotókat.Egyedülabőrtnembontottukleatáblákról,

3 Tulajdonos:Postamúzeum,Budapest.Leltáriszám:24.510.0.

Kísérletavörösbomlásosbőrkezelésére,avagyepizód

egy19.századifotótartómapparestaurálásából

Puskás Katalin

1.kép. Amapparestauráláselőtt(fotó:NyíriGábor).

2.kép. A mappa szétnyitott állapotban restaurálás előtt (fotó:NyíriGábor).

120

mertabőrrosszmegtartásamiattazkárosodástokozottvolnamindazanyagban,mindazaranyozásban(3.kép).

Felületi tisztítás

Abőrfelületet „latex” szivaccsal és radírporral tisztítot-tuk,atextiltcsakpuhaecsettel.Aszáraztisztításnál,kü-lönösen a bronz mintájú papír esetén nagyon óvatosan alkalmaztuk a radírport, mert mattulást vagy leválástokozhatottvolna.

A vörösbomlásos bőr stabilizálása és restaurálása

A restaurálás célja ebben az esetben a vörösbomlás meg-állítása,asavasságcsökkentéseésabőrporlékonyságá-nakmegszüntetésevolt(4–5.kép).Azezzelkapcsolatoskísérleteketésamunkalépéseitrészletesenld.lejjebb.

Nedves tisztítás

A papír alkotókat kizárólag vízzel kezeltük, ilyen mó-donkerülveel,hogyazesetlegesenvisszamaradóvegy-szermaradékavelükérintkezőfényképeketkárosíthassa.Az atlaszselyem bélést anionos mosószeres4 vízben mos-tukki,öblítettükéskitűzveszárítottukmeg.

Kiegészítés, retusálás és összeállítás

Afülekbéléspapírjátjapánpapírralegészítettükki,amin-tás bronzpapírhoz pedig az eredetihez hasonló papír re-konstrukciótkészítettünk,ésezzelpótoltukahiányokat.

A vörösbomlásos bőr legfőbb jellemzői, a károsodás okai

Abőrnekaztatípusúlebomlásátnevezikvörösbomlásnak,amikorabőrszínebarnárólrőtvörösreváltozik,pHérté-ke,kohéziójaésennekkövetkeztébenzsugorodásihőmér-sékleteiscsökken.Akárosodásmértékétőlfüggőenválto-zikamechanikaiszilárdsága:anyagalemezesenszétválik,eltörik,súlyosabbesetekbenteljesenelporlik.Mikroszkópalattjólmegfigyelhető,hogyabőrrostjaialegkisebbme-chanikaibehatásraelválnakegymástól,sőtazegyesrost-szálakösszetöredeznek,rövidülnek.Abőrkárosodásátel-sősorbansavakokozzák,melyeklehetnekagyártássoránalkalmazottanyagokvagyazokátalakulásitermékei,vagya környezetből megkötött kén-dioxid és nitrogén-dioxidvízzel alkotott vegyületei. Savas közegben, pH 3 értékalattbekövetkezikabőrhidrolízise,amikorafehérjelán-cokbantalálhatókovalenskötésekfelbomlanak.5

Avörösbomlása19.századközepétőla20.századelsőfeléig kikészített bőröket jellemzi leginkább. Ennek oka,hogya19.századbanmegváltozottbőrgyártásitechnológia

4 Evex3S,azEvanáttalmegegyezőösszetételű,demásmárkanévenfor-galmazottanionosmosószer.

5 Calnan1999.

nagy mennyiségben kezdte alkalmazni a hatékonyabb és jövedelmezőbbtermeléstbiztosítóagresszívvegyszereket.Új,korábbannemalkalmazottcserzőanyagokathasználtak,melyekidővelabőrszámárakárosvegyületekkéalakultakát.Amésztelenítésiperióduslerövidítésecéljából,deapik-kelezésiésszínezésieljárásokeseténis jelentősennövel-tékafelhasználtkénsavmennyiségét.Akészbőrbenennekmegfelelőenahagyományoscserzésieljárásokkaltartósí-tottbőrökhözviszonyítvanagyobbmennyiségűveszélyesanyagmaradtvissza.6

A vörösbomlás kezelésére irányuló korábbi próbálkozások

Aproblémával elsőként azEgyesültKirályság kutatóin-tézeteibenkezdtekfoglalkozni.Többoldalrólközelítettékmegasavasbomláskezelésénekkérdését.Már igenko-rán, 1905-ben felfigyeltek a jelenségre,melyet az akkormégviszonylagújkönyvkötésekentapasztaltak.ARoyalSocietyofArtsegyik jelentésébenaztajánlotta,hogyazújbőrkötésekheza lehető legkevesebb savat felhasználóeljárássalkészítettbőrökethasználják,ésamármeglévőkötések védelme érdekében biztosítva legyen a könyvtá-rakmegfelelőszellőztetése,valamintakáros légkörigá-zokésanapfénykizárása.7Az1920–30-asévekbenacser-zőanyagokvizsgálatávalfolytattákazokokésmegoldásokkeresését. Úgy vélték, hogy a cserzőanyagok típusa és

6 Thomson2001.7 Calnan1999.

3.kép. Amappagerincénekegyrészletelábnál,restauráláselőtt.

4.kép. Részletamappátborító,vörösbomlásjeleitmutatóbőrből.

121

azok hidrolizálható vagy kondenzált tulajdonsága is jelen-tősszerepetjátszikaromlásifolyamatban.Számosbőrká-rosodásértfelelőstényezővelálltakmárszemben,amikor1935-benelérkezettnekláttákazidőtezekhatásánakdo-kumentált ellenőrzésére.Többmintháromszáz, egymás-tól távoli város könyvtáraiban tárolt, bőrkötésű könyvetötéventemegvizsgáltak,megfigyelveabőrökkárosodásimértékénekváltozását.Akísérlet 1970-ben ért véget, ésegyik eredményekéntmegerősítette azt a feltevést, hogyalégköriszennyezőknekjelentősszerepevanakárosodáselőidézésében.Bizonyossávált a kutatók számára, hogyemellettdöntőfontosságúacserzéstípusaésannakkén-dioxidmegkötőtulajdonságais,ugyanisacserzőanyagoknélküliésakrómcserzésűbőröknemkárosodtak,ahid-rolizálható növényi cserzésűek pedig sokkal ellenállób-baknakbizonyultakakondenzáltnövényicserzésűeknél.Bizonyos ideig javította a bőr ellenálló képességét, haabbanpufferkéntviselkedősóisjelenvolt.Eztkövetőenakísérletekkétágraváltak,egyikágontartóskönyvkötő-bőrökkialakításánfáradoztak,másikvonalonamárkáro-sodottbőrökállapotánakjavításáttűztékkicélul.

Azelsőkísérleteksoránpuffersókbevitelévelpróbáltáknövelniabőröktartósságát.Előszörkálium-laktáttalés-cit-ráttal,majd1984-benazimidazolnevűvegyülettelvégez-tekstabilizálókísérleteket.Azígykezeltbőrökmesterségesöregítési vizsgálatakor azonban bizonyossá vált a vegyüle-tekhatástalansága.Akezelésazértsemvoltmegfelelő,mertaztvizesközegbenalkalmazták,amitőlgyorsabbanbekö-vetkezettatovábbilebomlástelőidézőhidrolízis,minthogyavédősókkifejthettékvolnahatásukat.8 Ennek felismerése után rövid kitérő következett az ammónia gáz használatafelé,melynek alkalmazásával az éppen jelenlévő savakatviszonylaggyorsansemlegesítenilehetett,dekésőbbikárosbehatásokkalszembennembiztosítottvédelmet.9

Többkutatóegyforradalmianújeljáráskidolgozásán,az újracserzésen fáradozott.A bőrgyártási gyakorlatbólmárismertfél-alumíniumoseljárástalkalmazva,az1940-esévekbenC.W.BeebeésR.W.Freykimutatta,hogyazalumínium sókkal újracserzett, eredetileg növényi cser-zésűbőrellenállóképességenövekszika savasbomlástokozókárosítókkalszemben.Akonzerváláshozlegmeg-felelőbbalumíniumvegyületmegtalálásátcélzókutatásbaHaines is bekapcsolódott, a víz-metanol keverékébenoldottalumínium-triformiátoldattalvégzettkísérleteivel.Apróbáksoránismétkiderült,hogyajelenlévővízebbenazesetbenisazalumíniumvegyületbeépüléseelőttfej-tettekikárosítóhatását.10

Nyilvánvalóvá vált, hogy a folyamatból teljesen kikellett zárni a víz használatát, ezért egy szerves oldó-szerbenisjóloldódóanyagmegtalálásavoltacél.Nemutolsósorbanfontosvolt,hogyavegyszerkereskedelmiforgalomban kapható legyen.Az alumíniumvegyületekszélesskálájátkülönböző,mesterségesenöregített,növé-

8 Calnan1999.9 Calnan1999.10 Calnan1999.

nyicserzésűbőrökönpróbáltákki.Számoskísérletered-ményét értékelve legalkalmasabbnak az alumínium-izop-ropoxid etil-aceto-acetáttal képzett kelátját, rövidnevénazalumínium-alkoxidottalálták.AnorthamptoniLeatherConservationCentremunkatársai,akikakísérletekbenisrésztvettek,kidolgoztákéspublikációikbanközzétették11 amegfelelőkezelésieljárást,melyetasavasodáshatásárakárosodottbőrökkezeléséresikeresenalkalmaznak.

Modellkísérlet a szerves alumínium vegyülettel

A vegyszer

A fotótartómappa bőr borításának kezelésére kézenfek-vőnek tűntvalamelyik,az Egyesült Királyságban már si-kerrel használt kezelőszer kipróbálása. Ezek a vegyüle-tekújkémiaikötéseket létesítenekameggyengültbőrönbelül,ezáltalképesekmegállítania lebomlásfolyamatát.Azirodalmihivatkozásokszerint1,5–2%w/valumíniumtartalmúoldatokathasználnakszervesoldószerbenoldva.Akezelőszerfeltételezésekszerintakövetkezőképpenhat.A szerves vegyület oldat formájában behatol a rostszerke-zetbe,majdazoldószerelpárolgásautánbevonjaarosto-kat.Ekkorreakcióbalépalevegőbentalálhatónedvesség-gel, és szervesből szervetlenkomplexvegyületté alakul.Előszöraszabadszulfátokkalreagáléssemlegesítiasav-felesleget,ezzelnöveliapH-tésstabilizáljaabőrszámáramárkedvezőbbértéken.Mindezaddig folytatódik, amígelegendő, átalakulásra képes vegyszer van a bőrben ésugyancsakelegendőlégnedvességalevegőben.

Az alumínium-alkoxidot oldott kiszerelésben forgal-mazzák,eztadiplomamunkakészítésénekidejénazoldó-szer robbanásveszélyes volta miatt nem tudtuk postai úton beszerezni.ASigma-Aldrichvegyszerforgalmazócégtőlegymásikanyaghoz,azalumínium-izopropoxidhozsike-rültcsakhozzájutnunk,melyaszakirodalombanszinténkitüntetett szerepet kapott.12 Úgy döntöttünk, hogy ezutóbbianyaggalkíséreljükmegleállítaniabőrborításbanzajlókárosfolyamatokat.

11 Thomson2001.12 A vegyszer és a forgalmazók felkutatásáért köszönet illeti Kissné Ben-

defyMártát,akiakísérletmegtervezésébenésazeredményekértékelé-sébenisszerzősegítségérevolt.

5.kép. Makro-felvételavörösbomlásjeleitmutatóbőrfelületről.

122

A csak kutatási-fejlesztési célokra forgalmazott vegyü-let neve: alumínium tri-izo-propilát [(CH3)2CHO)]3Al.Fehér, kristályos por, molekulasúlya: 204,25. Stabilvegyület,devízhatásáravagymagasnedvességtartalmúlevegőn bomlik. Erős oxidálószerektől távol tartandó.Veszélyesbomlástermékei:alumínium-oxid,szén-mono-xid, szén-dioxid. Lobbanáspontja 16°C. Tűzveszélyes,a környezetében csak szikramentes eszközöket szabad használni. Mérgező vegyület, ezért a kezelésekor biz-tonságióvintézkedésekszükségesek.Szemmel,bőrrelésruházattalnemérintkezhet,afelkavarodóvegyszerporaisveszélyeslehet,ezértbelélegzésétkerülnikell,lenyelveisártalmas.Mindigjólzárt,feliratozotttartályban,hőha-tástól,szikrától,nyíltlángtóltávoltartandó.13

A kísérlet megtervezése és végrehajtása

A kísérletekre azért volt szükség, mert a szakirodalomnemtértkimindenrészletreafelhasználástilletően.Akö-vetkezőjelenségeketszerettükvolnamegfigyelni: – mely oldószerben vagy oldószerekben oldódik az alu-mínium-izopropoxid?

– a kiválasztott oldószerek közül melyik károsítja legke-vésbéakezelendőbőrt?

– a kezelés hatásának és tartósságának mérése a pH érték változásával, a színváltozás és törékenység változásmegfigyelésével

– megtörténik-e a leírásokban említett fehér lepedék kialakulás,haigen,akkormilyenmértékben,mikorésmivel törölhető vissza, és hagy-emaradandó nyomotabőrön?

– egységnyi bőrfelület kezeléséhez szükséges vegyszer-mennyiségmeghatározása.

– stabilizálást követően milyen felületkezelő illetvelevédőszereketszükségeshasználni,szükséges-eegy-általán ezek alkalmazása?

– azújracserzettbőratovábbirestaurátorilépésekelvég-zésekor hogyan viselkedik?

– nemszabadmegfeledkezniarrólsem,hogyafolyamatnemvisszafordítható.Megfigyeléseinket táblázatokban foglaltuk össze,

melyekből most csak a legfontosabb megállapításokratérünkkiésugyancsakátugorjuknéhánypróba,mintpél-dáularagaszthatóságleírását.

Mivel műtárgyon semmi esetre sem végezhető elilyenkockázatoskísérletsorozat,ezértazeredetibőrhözhasonlótulajdonságúpróbaanyagokatkerestünk,demeg-lehetősenszűkvoltaszóbajöhetőmintadarabokszáma.A minták megválasztásakor nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a valóságos eseteket legjobban modellálják,mertezekentudtukaműtárgyonisbekövetkezőváltozá-sokatleghitelesebbenmegfigyelni.

13 Annex I index szám: 603–042–00–3. A veszély jelzése: F, nagyongyúlékony.R-kifejezések:11,nagyongyúlékony.S-kifejezések:816,Az edényzet szárazon tartandó. Gyújtóforrástól távol tartandó. Tilosadohányzás.Forrás:Sigma-Aldrichvegyszerkezelésibiztonságiadat-lap(2004.március12.)

Akísérletekhezvégülnégybőrmintátjelöltünkki(6.kép):1.19.századikönyvkötésbőlszármazóbőr;2.19–20.századfordulójárólszármazóbútorkárpitbőr;3.új,növényicserzésűbőr;4.ugyanennekszínezett14változata.

A felhasznált bőrminták kezelés előtti tulajdonságai

1.20.századelejikönyvkötésrőlszármazóbőrVastagsága:0,9–1mm,színe:sötétbarnáraéskésőbbsö-tétszürkéreszínezett.Afestésakísérlet idejénmárcsaknyomokbanvoltlátható,abarkaréteglekopásautánaros-tosrétegvörösesbarna,pH-ja3,2.Barkarétegetöredezett,hiányos volt, kis mechanikai hatásra is erősen pergett.Abőrnagyonkisbehatásratörtésporlott,kisszámúhaj-lítgatásutáneltört,húzásraszinteazonnalszakadt,mál-lott,tépőmozdulatraszinteazonnalszálasanszakadt.

Mikroszkóp alatt végezve a szakítási próbát, jól lát-szott,hogyarostokközöttikötésekteljesenmegszűntek,alegkisebbbehatásraegymástólelváltak,ésönmagukbanistöredeztek.

2.19–20.századfordulójárólszármazószékkárpitVastagsága1,2–1,3mm,színesötétbarna,abarkaréteglekopása után a rostos réteg vörösesbarna volt. pH-ja3.Barkarétegetöredezett,hiányossávált,eredetilegléni-ázottvaknyomásosmintájavolt,avékonyítottill.bemé-lyítettvonalakmenténabőrkönnyebbentört.Ahajlítga-tástviszonylagjólbírta,deporlott,húzásranemszakadt,a tépőmozdulatot jólviselte,devégülszakadt.Felületemechanikaihatásrakopott.

Mikroszkóp alatt megfigyelhető volt, hogy a rostoktömöttebben helyezkedtek el és jobb állapotban voltak,minta20.századibőrnél.

3–4.Azúj,növényicserzésűnatúrésszínezettbőrVastagsága1,3mm,a3.mintavilágos,a4.mintaközép-

14 CibaIrgadermfémkomplexszínezék.

6.kép. Néhánydarabakísérlethezhasználtbőrmintákból.

123

barna,pH-juk6.Barkarétegükteljesenépvolt,ahajlítást,húzást, tépést szakadás nélkül elviselték, felületük me-chanikaihatásranemkopott.

Ezek után kiválasztottuk a tesztelni kívánt oldószereket:1.Toluol2.Benzin3.Izopropil-alkohol4.Tercier-butil-alkohol+benzin5.Izopropil-alkohol+benzin.

A kiválasztott oldószerek azon tulajdonsága felől,hagynak-emaradandó foltot a bőrökönmég az oldatokelkészítéseelőttmegkellettbizonyosodni.Azeredménytaz1.táblázattartalmazza.

A megfelelőnek bizonyult oldószerek eltérő meny-nyiségének és összetételének variálásával öt különbözőkeveréket állítottunk össze. Az oldószerek egészségreártalmasak,ezértmindigelszívófülkealattésvédőkesz-tyűbenkellettvelükdolgozni.

Az Al-izopropoxid legjobban toluolban oldódott,de a toluol nagyon ártalmas az egészségre és túl gyor-san elpárolog a bőrből, így nem jut elegendő idő arra,hogyavegyszermélyebbrétegekbeisbehatoljon.Ezértpárolgásátnagyobbmolekulájú,lassabbaneltávozószer-ves oldószerek hozzáadásával lassítottuk. A kezelőszera többi kiválasztott oldószerben viszont már nem oldódott maradéknélkül,ezértezekbenazelegyekbentöbb-keve-

sebbfehérlepedékrakódottleazüvegekaljára.

2. táblázat:AbőrmintákkezeléséhezelkészítettAl-izopropoxidosoldatok

Minta száma Oldat

1. 100mltoluol,1gAl-izopropoxid2. 50mlizopropil-alkohol,50mltoluol,

1gAl-izopropoxid3. 12,5mltercier-butil-alkohol,37,5mlbenzin,

50mltoluol,1gAl-izopropoxid4. 25mlizopropil-alkohol,25mlbenzin,

50mltoluol,1gAl-izopropoxid5. 50mlbenzin,50mltoluol,1gAl-izopropoxid

Minden egyes oldattal 4 db bőrmintát kezeltünk, ígyösszesen20mintadarabonvizsgálhattukahatást(7–8.kép).

Akísérleteket elsősorban szabad szemmel ésmikro-szkóp alatt megfigyelhető változásokkal jellemeztük,kiegészítve ameghatározott időközönként elvégzett pHméréseredményeivel.

A rendelkezésünkre állt körülmények között a kezelés hatásossága leginkább a kémhatás változásával volt meg-figyelhető,ezértavegyszeresátkenésekutánmegmértükabőrmintákpHértékét,majdösszehasonlítottukakezeléselőttmeghatározottértékekkel.Akapott eredményekből

1. táblázat:Azoldószerekhatásaavörösbomlásoskísérletibőrökre

Kísérleti bőrök / oldószerek hatása Benzin Izopropil-

alkoholTercier-butil alkohol

+ benzin = 1:3Izopropil-alkohol

+ benzin = 1:1Könyvkötőbőr Nem hagyott foltot Foltot hagyott Nem hagyott foltot Foltot hagyottSzékbőr Nem hagyott foltot Foltot hagyott Nem hagyott foltot Foltot hagyott

7.kép.A kísérlethez használt bőrminták.

124

egyértelműenkiolvashatóvolt,hogyazok,néhánytized-delugyan,denövekedtek.

ApHadatokmeghatározásávalegyidőbenmegfigyel-tük a bőrminták víz hatására bekövetkezőváltozását is.A vegyszerrel kezelt mintákra desztillált vizet cseppentve azt tapasztaltuk,hogyakét régibőrközülakönyvkötőbőrnek ártott jobban a víz, mert a cseppentés helyéna vegyszeres kezelés után is besötétedett és törékennyé vált. Ebből arra következtethetünk, hogy ha azAl-izo-propoxidvalóbanjavítabőrkémiaiállapotán,ezajavu-lásamárnagymértékbenkárosodottbőrökesetébenközelsemleszolyanmértékű,hogyaműtárgyatvizeskezelés-nek lehessen alávetni. Ugyanúgy célszerű tehát kerülnia vizes kezelések alkalmazását, mint korábban. Lénye-gesen jobb ellenálló képességet lehetett tapasztalni a kár-pitbőrön, mely valamivel vastagabb és tömöttebb voltakötésbőrnél.Ennekellenéreazilyentípusúbőrökned-veskezelésekorisajánlottazóvatosság.

Felmerültakérdés,hogymennyivegyszertszükségesfelvinni a kívánt hatás eléréséhez. Szakirodalmi forrásszerintarestaurálandóbőrtömegénekmásfél-kétszáza-lékávalmegegyezőtömegűkezelőszertcélszerűabőrbejuttatni.Arra vonatkozó adatot nem találtunk, hogy ezpontosan hány ml oldatot jelent. Ennek mennyiségétabőrmintáktömegéneknagyonpontoslemérésével15 sze-rettükvolnameghatározni,deamintáktúlságosankismé-retűek voltak és a tömegükben bekövetkezett század ésezred grammnyi változásokat nem lehetett megbízhatóan ellenőrizni.

A csak toluolt tartalmazó oldatot kivéve az Al-izop-ropoxidnemoldódottfelegyikoldószerbensemtökéle-tesen, ígyavegyszeresüvegekaljánleültüledékmeny-nyiségealapjánakövetkezősorrendetlehetettfelállítani.

Legtisztábbtól a legzavarosabb oldat felé haladva:1.100mltoluol,1gAl-izopropoxid4.25ml izopropil-alkohol, 25ml benzin, 50ml toluol,1gAl-izopropoxid

5.50mlbenzin,50mltoluol,1gAl-izopropoxid3.12,5mltercier-butil-alkohol,37,5mlbenzin,50mlto-luol,1gAl-izopropoxid

2.50ml izopropil-alkohol,50ml toluol,1gAl-izopro-poxid.

A vizsgálatok befejezése előtt kísérleti célra hozzá-jutottunkegy20. századi félbőrkötésűkönyvhöz,vala-mint egy szintén 20. századi bőrborítású, demár leváltkönyvgerinchez.Mindkettőngazdagonsorakoztakagépifóliaaranyozással felvitt betűk, díszes motívumok ésléniák.Etárgyaknakakezelésévelpróbáltukmodellezniazt,hogyafelületenesetlegesenkikristályosodóvegyszerokoz-ebármifélekártvagyelváltozástabőrtdíszítőfémfóliában,bekövetkezik-eaz,hogyagépiaranyozássalfel-

15 A tömegméréseket, melyekhez Mikesy Pongrácné nyújtott segítsé-get, szerző azOrszágosSzéchényiKönyvtár restaurátorműhelyébenvégezte.

vittfóliaalattkikristályosodóvegyszertőlarétegleválik.Az összehasonlító megfigyelés során, a gerinceken

két területet jelöltünkmeg,azegyiketkezeltükazoldat-tal,amásikatnem.Felszínüketszabadszemmelésmikro-szkópalattisigyekeztünkalaposanmegfigyelni.Asokkalsimábbészártabbbarkarétegűbőrönszabadszemmel isláthatókristályosodásalakultki,amimikroszkópalattegy-értelműenösszefüggőkristályrétegneklátszott.Eztbenzi-nes vattával visszatöröltük, és összehasonlítottuk a nemkezelt felülettel.Az aranyozott területekmélyedéseikbőlafóliaseholnemtüremkedettki,felszínenemhólyagoso-dottfel,ésazokahajszálrepedések,melyekegyébkéntisjellemeztékafelületét,nemváltoztak.Akezeltgerincbőraranyozásán több nap elteltével sem tapasztaltunk káros elváltozást.AgerincbőrpHértékeazonbanakezeléselőttipH3,2-rőlakezelésutánpH4-reemelkedett.

A másik, ép könyvtestet borító gerincet ugyancsakátkentükazoldattal.Ezenabőrerősenkopottvolt,ere-detilegsötétbarnaszínűbarkarétegétakétnyílásközöttiszakaszonmárteljesenelvesztette.Felületehalványvörösszínűreváltozottésnemcsakránézésre,hanemtapintásraisabársonyhozhasonlított.Akezelésutánabarkavesztettbőr rostjaira a kristályok szemmel láthatóan kiültek, de

8.kép. Az egészségre ártalmas vegyszerekkel elszívófülke alatt dolgoztunk.

9.kép. A mappa gerincének részlete a stabilizáló kezelés és akiegészítésután(fotó:NyíriGábor).

125

benzines vattával erről a felületről ismegfelelően visz-szalehetetttörölniazokat.Abőraranyszínűdíszítőnyo-másanemsérült.AgerincbőrénekpHértékétmindenmásmintadarabhozhasonlóankezeléselőttéskezelésutánismegmértük.AkezdetipH3értékegyhéttelkésőbbpH3,5-reemelkedett.

A kísérlet eredménye

Akísérleteketkövetőenkerültsorarra,hogyeldöntsükal-kalmazzuk-e a vegyszert a diplomamunkaként restaurált fotótartó mappa kezelésére. Külföldi példákból tudtuk,hogy kárt nem okozunk vele, efelől a vizsgálatok előttsemvoltkétségünk.Ahosszadalmaskísérletsort inkábbaz anyaggal való helyes bánásmód megtapasztalása érde-kébenvégeztükel.

Megfigyeléseinket és próbálkozásainkat értékelvea következő eredményre jutottunk.A kísérletek soránhasználtötféleoldatközüla4-esszámúbizonyultaleg-megfelelőbbnek(25mlizopropil-alkohol,25mlbenzin,50mltoluol,1gAl-izopropoxid).Afelületenkikristá-lyosodó fehér lerakódás mennyiségét itt találtuk a leg-kevesebbnekésa4-esszámúbőrmintánmértpHértéknövekedés is kielégítőnek tűnt. A vegyszerrel átkentmintabőrök színének árnyalatát összehasonlítva egyugyanolyan,dekezeletlenfelületűmintávalazttapasz-taltuk, hogy semmit nemváltoztak, nem lettekvilágo-sabbaksemsötétebbek.

Még egy fontos következtetést kell megemlíteni, eza kezelés után végzett vízérzékenységi próba eredmé-nye.Megállapítottuk,hogyabőrminták,főkéntanagyonrosszállapotban lévőkönyvkötőbőr, továbbra isérzéke-nyenreagáltakavízre.Felületükhasonlóanelsötétedett,mintakezeléselőttvégzettpróbáksorán.Feltételezhetjükazonban,hogyabbanazesetben,haakezelőszerazelő-írásnakmegfelelőenhatottabőrre,akkorazértakémiaiállapotajavultannyira,hogyavíztőlbekövetkezettsötéte-désmárnemjártegyüttolyanmértékűromlással,minthaegykezelésnélkülibőrtérnenedvesség.

A kísérletek alapján a következő kezeléseket végez-tük el:

A savas lebomlás megállítására háromszor átkentük ateljesbőrfelületet1%-osAl-izopropoxidoldattal(25mlizopropil-alkohol,25mlbenzin,50ml toluolkeveréké-benoldva).

Abőrvízérzékenységemiattazépebbterületekenlévőmakacsszennyeződéseketcsökkentettvíztartalmúlikker-rel16enyhénmegnedvesítetttamponokkaltöröltükle.

A meggyengült és hiányos területeken az alátámasz-tástjapánpapírral,apótlástnövényicserzésűborjúbőrrelkészítettük, ragasztáshoz az igen alacsony víztartalmúLascaux498ésLascaux360akrildiszperziósragasztókéssűrűrizskeményítőkeverékéthasználtuk(9–10.kép).

A porlékony felületeket Klucel G 0,5%-os izopro-

16 Alkoholos likker összetétele: 30 ml pataolaj, 4 g felületaktív anyag(Prenol),150mlizo-propil-alkohol,150mldesztilláltvíz.

pil-alkoholos oldatával stabilizáltuk,mert ebben a kon-centrációban a kezelőszer nem képezett fényes filmetamattfelületen,ugyanakkorelégmélyrebehatoltahhoz,hogyarostokatrögzítenitudja(11.kép).

Befejezés

A modellkísérlet befejezése után további kérdések merül-tek fel, melyek egyelőre megválaszolatlanok maradtak.Azegyikilyen,hogykísérletimintáinksík,másanyaggalnemkombináltbőrökvoltak,viszontakompozittárgyak,például egy könyv esetében hogyan kell a szert alkalmaz-ni,milyenoldószereketkellválasztani,vagyavisszatör-léshezhasználtbenzinkárosítja-eabőrmellettlévőmásanyagokat?Szükségvan-eastabilizálókezelésutánabőrttovábbkezelniésha igen,mivel?KidolgozatlanmaradtapHmérésfolyamatánakfinomításaésaszükségesvegy-szermennyiségmeghatározása.Ekérdésekmegválaszolá-sáraegymásikvizsgálatsorelindítását tervezzük,mely-nek során egyúttal szeretnénk pontosítani és kiegészíteni azismertetetteredményeketésmegfigyeléseket.

10.kép.Amappa bőrborítás felőli oldal a restaurálás után (fotó:NyíriGábor).

11.kép.A mappa becsukott állapotban restaurálás után (fotó: Nyíri Gábor).

126

IRODALOM

CALNAN,Cristopher(1999):AluminiumAlkoxideSta-bilisation ofVegetableTannedLeather. In:Environ-mentetConservationdel’ecrit,del’imageetduson.Paris.pp.102–105.

CALNAN,Cristopher(1988):ThedevelopmentofaSta-bleBindingLeather.In:Bookbinder,Vol.2.pp.35–48.

CHAHINE, Claire (1991):Acidic deterioration of veg-etable tanned leather. In: Leather – its compositionandchangeswithtime.LeatherConservationCentre,Northampton.

HAINES,B.M.(1991):Naturalageingof leather in li-braries.In:Leather–itscompositionandchangeswithtime.LeatherConservationCentre,Northampton.

HAINES, B. M. (1991): Deterioration under acceler-atedageingconditions.In:Leather–itscompositionandchangeswithtime.LeatherConservationCentre,Northampton.

HAINES, B. M. (1984): The conservation of leatherbookbindings.IICcongress,Paris.

KISSNÉ BENDEFY Márta – OROSZ Katalin (2011): A modellkísérletek szerepe a restaurátorképzésben.

In:Isis,ErdélyiMagyarRestaurátorFüzetek12.,HaázRezsőMúzeum,Székelyudvarhely.pp.43–51.

PUISSANT,MariaJulia(1994):Experiencesinthecon-servation and restoration of watersensitive bookbind-ing leather. In: Environnement et conservation del’écrit,del’imageetduson.Paris.pp.197–200.

STURGE,Theodore(2000):Theconservationofleatherartefacts.CasestudiesfromtheLeatherConservationCentre.TheLeatherConservationCentre,Northamp-ton.

THOMSON, Roy (2001): Conservation of red rottedleathers.Leather/Skinanditsconservationformuse-ums andArcheologists 2001 CD-ROM for training.T.E.I.Athen–HungarianNationalMuseum,Budapest–LeatherConservationCentre,Northampton,Athen.

Puskás KatalinPapír-bőrrestaurátorművészGyűjteménykezelőMagyar Földrajzi Múzeum2030Érd,Budaiút4.Tel.:+36-23-363-036E-mail:puskas.katalin@foldrajzimuzeum.hu

127

PRO MEMORIA

LuămrămasbuncudragiamintirideKatalinT.Bruder,defostacolegășirestauratoareaMuzeuluiNaționalUngar,șefuladjunctalDepartamentuluideProtecțieșideResta-urareaOperelor.Personalitateimportantăaviețiiartistice,membră a președințieiAsociatiei Naționale aArtiștilorPlasticiMaghiarieraconducătoareasecțieiderestaurare.

MembrăaAsociațieiArtiștilorPlasticișiDesignerilorMaghiar a fost și custodeleFundației deArtăCeramicăWarthaVince.

Cercetătoarea prinmonitorizarea atentă a dezvoltăriispecialitățiisale,aobținutmeriteeternepetărâmularteiceramicii și restaurării profesioanle contemporane. Eraadeptănunumaiaînsușiriinoilortehnicișitehnologii,darșiatransmiteriicunoștințeloracumulatenoilorgenerații.

AmărturisitșiEaconvingerea luiWartha:„Cele treiculoridepedrapelulnațional sunt simbolurile aleartei,științelorșiaindustriei.”

A organizat numeroase expoziții memoriale, și predadeseoricainstructorîntabereledeartă.LaCluj,TimișoarașilaOdorheiuSecuiesceraîntâmpinatcudragcalectorderenume. OVompăstraînmemorianoastră.

1943–2013

129

Mugeni, localitate fondată în secolul 12, se situează înmicul bazin care îi poartă numele, bazin ce se regăseştepemalulTârnaveiMari, întrebazinulOdorheişibazinulCristuru Secuiesc (foto1).Pelângăoaleleşiceaunelecera-mice1prezentândornamenteculiniiînvaluri,descoperitedecercetărilearheologice,şidenumireaeifacereferirelaofondaretimpurie.FerencziIstvánconsiderăcădenumireaprovinedincuvântulbügüz,carearfifostfolositdecătrepecenegi,astfelcăînviziuneasa,primiilocuitoriailocali-tăţiiaufostaceştia.2Cercetărilemainoi,maialescelean-tropologice,aumodificatesenţialcaracteruletnicalsatuluişiîngeneralcelalScaunuluiOdorheidinsecolul12.3

Biserica,4atestatădocumentardin1333,seaflăpete-rasastângăaTârnaveiMari,dinspreestfiinddelimitatădepârâulKányádi.

Prezentândtrăsăturiaistiluluigotic,bisericaşi-apăstratînmarepartecaracteruleimedieval,înciudamaimultormodificăriminore,astfelcăastăziesteunadintrecelemaifrumoaseşimaifrecventateedificiibisericeşti.Deşibiseri-caareunroldeosebitprintremonumente,avemfoartepu-ţinecunoştinţedesprefazeledeconstrucţieşiînceputurilesale.Acestasedatoreazăfaptuluicădeşibisericaşicom-ponenteleeivizibileau fostcercetatedeunşir întregdeexperţiînistoriaartei,5nuauavutloccercetăriarheologicesaudealtănaturălegatederenovareabisericii.

Primeleobservaţiiimportantelegatedebisericamedi-evalăaufostefectuatecuocaziarenovăriidin1865,atuncicânds-auzăritpentruprimadatăpicturilemuraledepezidulnordic,zidvăruitdrepturmareareformeiprotestan-te.6AcesteaaufostdezvăluitedecătreHuszkaJózsefîn1898,7însărestaurarealornuaavutlocniciatunci,şiniciîn1943,cândDercsényiDezső,dupăcercetărileefectuatelafaţaloculuiaformulatnecesitateaconservării.

Înanul1966aufostefectuatealtelucrăriderenovare,însăşideaceastădatăs-auomiscercetăriledebază.Dinfericire,însemnărileşischiţelepastoruluideatunci,Vetési

1 Încadrulsăpăturilorarheologicedin1960–1961,efectuateînzonanu-mităVízlok,aufostdescoperiteurmedelocuinţedinepocaarpadiană,cufragmentedeoalecumărcideolarşifragmentealecazanelordelut (Ferenczi1974.pp.166–169.).

2 Ferenczi1974.pp.172–173.3 Benkő2012.pp.65–67.4 1333 item dominicus de Bugus solvit xiii banales(MonVatI.115.).5 Entz1996.p.137.6 Zonele acoperite depicturilemurale posibil săfi fost descoperite cu

ocaziaschimbăriigeamuluidepeperetelenordic,cândafostdatăjosopartedintencuială.

7 Csehély1898.pp.388–393.

László,realizatecuocaziaschimbăriipodeleiîninteriorulbisericii,neoferădatevaloroaseşiînzilelenoastre.Con-formobservărilorsale,înloculabsideigoticealbisericiideastăziaexistatunulînsemicerc,dinepocaromanică,nucumultmaimicăcaşimărime.S-adescoperittotodatăcătotacoloexistăocriptă,iarînnavăs-apăstratpodeauagoticădepiatrălaoadâncimedeaproximativjumătatedemetru,totodatăauieşitlaluminămaimultesculpturine-cunoscutepânăatunci,darşifragmentelenervuriigoticedeteracotăanavei.8

Înanii1990,cuînlăturareatencuieliiexterioareabise-ricii,auieşitlaluminăaltesculpturimedievale,documen-tateprinfotografieredecătreBenkőElek.

Înanul2009afostdemaratunprogramampludecer-cetareşirestaurareabisericii.Încadrulacestuiaungrupalcătuitmaialesdinarhitecţiaefectuatoevaluarecom-pletă a interiorului. În paralel au avut loc şi cercetărilearheologicecondusedeSófalviAndrás,realizateconformcerinţelorantestudiuluiarhitectural.Ţelulcentralalcelortreisegmentedemărimeredusă(unulaurmăritmediulşirelaţiadintreturnşinavăpeparteasudică,celelaltedouăaucercetatsuprafaţaexterioarăşiinterioarăasacristieipeparteanordică)afostcercetareastaticăazidurilordere-zistenţăabisericii,respectivacumulareadeinformaţiicuprivirelastratigrafiaşicondiţiasitului.

Cercetareadescurtăduratăaservitcuomulţimedeinformaţiinoi înpofidasuprafeţelorarheologicereduse.În segmentul deschis pe partea sudvestică am reuşit sădemonstrămcă turnulşinava–conformpresupuneriloranterioare–aufostclăditeîmpreună.Iarînmormântăriledescoperite,fărăinventar,însupoziţieunulcucelălaltşicuzidulsudicalnaveibisericii,reflectăfaptulcăînloculziduluisudicaexistatuncimitirmaivechi,drepturma-retrebuiesăexisteşiobisericămaiveche.Iarpeparteanordicăauieşitlaluminăziduriledefundaţieasacristieidinainteafazeigotice.Subfundamentulziduluiridicatînsecolele14–15amdescoperitfragmentedeînhumarele-gatedeprimabiserică (S-10).Ca şi inventarul acestoraamgăsitcerceidetâmplăcuterminaţiiînformădeS,ceeacedateazăînhumareaînsecolele12–13.9

Renovarea propriu-zisă a monumentului a avut locîn2012.Conformplanurilorarhitecturale,înprimafază

8 ÎnsemnărileşischiţeleaufostdonatedecătreVetésiLászlóMuzeuluiHaázRezső,iaroînsumareaacestoraestemenţionatădeDávid1981.p.78.,respectivSófalvi2010.p.31.

9 Sófalvi2010.p.34.

BisericaşicimitirulmedievaldelaMugeni

Zsolt Nyárádi

130

obiectivulafostînlăturareaapeipluvialedinzonaziduri-lor.Pentruacestscopafostnevoiedeunsistemdeşanţurijurîmprejur,cuexcepţiapărţiivestice.Pentrureducereanivelului de umiditate a zidurilor a urmat şi o aranjareaterenuluiîmpreunăcucoborâreanivelului.

Săpăturile arheologice care s-au desfăşurat din maipână în octombrie ne-au îmbogăţit cunoştinţele desprebisericadinMugenişicimitiruldinjurulacesteiacuosu-medeniedenoidetalii.

Bisericile satului Mugeni

Cercetărilearheologice,deşiaufostsubordonateîntotali-taterenovăriişilucrăriloraferente,avândmaialesroluldesalvareavestigiilor,10nuauadusinformaţiinoirelevantecercetărilor anterioare,dar auefectuat corecţiimultiple,respectivauconsolidatdescoperirilefăcutepânăacum.

Înhumările timpurii (secolele12–13),pecareau fostclăditezidurileactualealenavei,auapărutatâtlalucrăriledin2009,câtşilaceledin2012.Datorităacestoraadeve-nitevident faptulcăexistăobisericămaiveche,dinse-colul12,multmaimicădecâtceaactuală,acăreiziduridemolateseaflăîntotalitateîninteriorulbisericiideastăzi.

Peparteanordicăanavei,însecţiunea5amdescope-ritsubstraturiledeclădireabisericiigroapauneiclădiri(probabilcasăde locuit)adâncite înpământ,şiamdez-văluitîntotalitatemargineanordicăaacesteia.Pelaturasudicăafostclădităzidulnordicalnavei,peceavesticăcontrafortulgotic,iarparteaesticăaieşitdinperimetrulsecţiunii. Din umplutura complexului au ieşit la ivea-lăfragmentedeoalecenuşii-maroniişimaronii,arsecupete,dinlutdegresatecupietrişşinisip,pesuprafaţacă-roraauexistatornamentebenzide liniiondulateşi liniiînval.Pelângăacesteaamdescoperitfragmentedepar-teasuperioarăşidemargineaunuicazandelutmaroniuînchis, degresat cu pietriş, cu urme de arsură pe parteainterioară(foto2).Pelângăvestigiileceramiceamgăsitocantitatemicădeoasedeanimale,respectivunfragmentdintr-overigădepăr.

Maimultcasigurclădireaaars,căcidinumpluturăamculesocantitatemaimaredechirpici,respectivtotulafostplindeurmedecărbuni.Pebazavestigiiloracestobiectivparesăfiedinsecolul12.Ceramicadinaceastăperioadăaapărutînpoziţii secundarepetotteritoriulcercetat,astfelcăesteevidentfaptulcăînainteabisericiiaexistatoparteauneiaşezăripemalulstângalpârâului,acăruimaterialarheologicseregăseşteşiînînmormântărilecelemaitim-purii.Nudeţinemîncădoveziconcretedespreprimabise-ricăaaşezării,căcidupăpresupunerilenoastre,aceastaseaflăîntotalitateîninteriorulbisericiideastăzi,undepânăînprezentnus-audesfăşuratsăpăturiarheologice.

Aceastăbisericătimpurieaepociiromaniceafostde-molată total lasfârşitulsecolului13-lea, totodatănus-a

10 Amavutposibilitateade a cerceta exclusivpe suprafeţele şi până laadâncimeaprescrisădeproiectant.Astfeldeexemplunuaupututfidez-văluitemormintelecelemaivechi.

folositnimicdin fundaţia ei la construireanoiibiserici.Saucelpuţinastasugereazăcornişa inferioarăsculptatădingresiegalben-maronie,amplasatăuniformde-alungulîntregiinaveabisericiiactuale.Iardincaracterulneuni-formalziduluide3–4metriaflatpeparteavestică,laan-grenareanaveişia turnului,DávidLászlópresupunecărezultădinfolosireaunuizidmaivechi.11

Tot aici, în locul celei vechi, la începutul secolului14s-aconstruitobisericădemaridimensiuni,probabilcuabsidăcuînchidereprelungităînsemicerc,celpuţinastasugereazăobservaţiilefăcutelarenovareadin1966.Pla-nuldebazăalbisericiirevineepociiromanice,darbiseri-caprezintăcaracteristiciaiepociidetranziţie,iarcelmaievidentexempluînacestsensestepoartaintrăriivestice,acăreiparteinterioarăs-aterminatînformădesemicerc,iarceldinexterior,cuprofilcilindricşişănţuit,seterminăogival.Întretimpsculpturaasuportatdegradărimasive,astfel căodescrieremaiprecisăvom regăsi îndescrie-realuiOrbánBalázs.12Lavremearespectivăîmpreunăcuparteavesticăanaveis-aconstruitşiunturn,acăruizidestic intră în interiorulactualalbisericii.AcestelementesteunuldintrecelemaivechiturnuridinSecuime.

Înnavă,aproapedearculdetriumf,probabilcăaufostamplasate două altare secundare, fapt sugerat de firidelesacrale clădite în zidul sudic şi cel estic.Ceanordicăareoînchiderelineară,ceasudicăfiinddejaogivală,întreimeasuperioarăprezentândodivizarecumargini,ceeacefacereferiretotlaunstildetranziţie.Întreimeasuperioarăogi-valăregăsimuncrindeAnjou,13 element decorativ utilizat pevremealuiCarolRobert.Cercetareaminuţioasăacon-strucţiei reprezintă totodată o ocazie foarte bună pentrucercetareatranziţieidintreceledouămariepocideartădinevulmediu,adicăepocaromanistăşiceagotică,deoarecebisericadinMugeniesteceamaibineconservatădintreceleridicate înperioada respectivă.Altarele secundare au fostdescoperiteîntimpulcercetăriizidurilorcuocaziarenovăriidin2012,iarcercetareasuprafeţeiadiacenteafăcutevidentăfaptulcăeleaufostrealizateînacelaşitimpcuzidul.

Înadouaparteasecolului(14)aufostrealizatepictu-rilemuraledepezidulnordic,careprezintăciclurilele-gendeiluiSfântuLadislau,SfântaMargaretadinAntiohiaşiJudecatadeapoi.

Totdinrezultatelecercetărilordin2012amintimfap-tul că la sud-est de biserică am descoperit urmele unuizidde incintămultmaimicdecât cel actual.Stratul dedemolare al acestuia este suprapus de un humus cenu-şiu,consistent,amestecatpuţincu fragmentedemortar,iarpeacestaafostacumulatăfragmentelearcadeinaveigotice(începutulsecolului18).Acestzidafostdemolatcândvade-alungulreconstrucţiilorgotice,iarapoirecon-struit laoscarăpuţinmaimare.Avândofundaţie joasă(20–25cm),zidulde75–80cmgrosimenuputeaaveaun

11 Dávid1981.p.86.12 Orbán1868.I.p.38.13 TotuncrinAnjoudinsecolul14seregăseştepeunblazonînabsida

goticădinPorumbeni(Dávid1981.p.215.).

131

roldefensivmaiserios,a fostdoarunzidmai jos,carea închis spaţiul sacral, iardupădemolareasaadispărutaproapeîntotalitate,acoperitdenoilelocurideînhumare.

Lucrărimaiampleauînceputdinnouînadouaparteasecolului15,atuncicândbisericaafostreconstruitătotal,înspiritulstiluluigotic.Probabilcăprimadatăafostdemo-latabsida,iardupăaceeaafostreconstruitpuţinmaiextins,cumulteunghiuri,cugeamuriînstilgotic,cucontraforturi,cunervurădinpiatrăboltită,cupietredeînchidereaarca-delorbogatdecorate.Totatuncis-arealizatşifiridaarcuitădinparteaesticăaziduluisudic.Afostreconstruităşiarculdetriumfdelaîmbinareanaveişiaabsidei,careseînchideogival,marginilefiinddinpiatrăsculptată.

Reconstrucţianaveidateazădinsecolul16,laîncepu-tul acestuia.Atunci s-a demontat acoperişul, au fost ri-dicatemaimultzidurileexistente,pentruafaceposibilăamplasareageamurilorgoticedemaridimensiuni.Urme-leridicăriisepotvedeaşiastăzipeperetelevesticdefron-ton.Afostdeschisăşiointrarepeparteasudică,cucerce-veacuconsolă,şitotaiciafostzidităfereastraromanică.Interiorulridicatalbisericiiafostboltităcunervurădinteracotă,diferitădeabsidă,iarpentrucontrabalansareaar-cadeloraufostridicateşaptestâlpicontraforturi,decoratecucornişesculptatedinandezitnegru.Dinmaterialsimi-larafostfăcutăşicornişasuperioară.

Pe laturanordicăafostridicatăşiosacristie(foto3),careaavuttotointrarecucerceveacuconsolă.Dupăaces-teatotinteriorulbisericiiafostacoperitcuplăcidepiatră.

S-ademolatziduldecimitiranterior,şiînloculluis-aridicatjurîmprejurunzidcufundaţiemaiadâncă.

Presupunemcăpeatuncibisericaafostacoperităcuşindrilă.La cercetările din2012 s-a descoperit că pe lasfârşitulsecolului16,acoperişulafostdin ţiglă,căci înstratulimediatdedupăniveluldeconstrucţiegoticamre-găsitfragmentedeţiglă.

Dupăreformălocuitoriisatuluiautrecutlareligiare-formată, iar conform spiritului puritan alCalvinismuluipicturilemuraleaufostacoperitecuvar.Altareleşiicoa-neleaufostscoase,şitoatăbisericaafostvopsităînalb.

Dupăreorientareareformatăbisericanuasuferitmo-dificărimajore, nicimăcar la invazia turcilor din 1661.Dinregistreleeclesiasticereieseînsăfaptulcăafostpră-datăchiarşivestimentaţiaceremonialădinepocacatolică.Pentru înlocuirea acesteia s-au înregistrat omulţime dedonaţiiînmateriedecovoareşicuverturiînaniiurmători.Esteciudatfaptulcănuîntâlnimnicidocumentearhiva-te,niciarheologicecareardovediincendiereabisericii,14 cândlavremearespectivămultedintrebisericileScaunu-luiOdorhei au fostdistruse,15 iar în registrele întocmitecuocaziavizitaţiiloreclesiasticerenovareaacestorasuntmenţionatedreptreconstrucţii.16

Primelemodificărimajorealebisericiimedievaleaufostefectuatelaînceputulsecolului18.Vizitaţiadin1721

14 Launincendiucusiguranţăs-arfisurpatarcadelegotice.15 Forró2003.pp.22–34.16 UncazsimilarexistăşilaInlăceni.(Kénosi–Uzoni2009.pp.445–446).

agăsitatâtbiserica,câtşicimitirulînruine,iarpentrucăprefectulnualuatmăsurilenecesare,afostdeclaratcelrăspunzător.17Primadatăafostdesfăcutăboltadegradată,fiindînlocuităcuuntavanpictatdeStephanusFabritiusşiDanielPhilip,care a pututfi executat subpatronatulfamiliilorBorsaişiKorda.Opartedinrămăşiţelebolteiafostdusăîncolţulsud-vesticalcimitirului,iarîntimpullucrărilordin2012aufostgăsiteomulţimedefragmen-tedenervurăînstratulcercetat.Dupăaceeaprobabilcăafostînlocuitşiacoperişul,folosindţigle,peuneledin-treacesteafigurândanul1746.Amgăsitstraturileacesteireconstrucţii pe locurile care nu au fost intersectate demorminteleulterioare,chiarşiînzonelecaresuntmaiîn-depărtatedezidurilebisericii.

Conform cerinţelor vremii, interiorul a fost completrefăcutpânălamijloculsecolului.În1746,pelaturaes-tică a fostei abside a fost ridicat un cor susţinut de doipiloni,pecareafostamplasatăoorgăsuflatăcuaur,fa-bricatădeSzabóJános.

În1748bisericaadevenitmaibogatăcuunamvon,achiziţionatdindonaţialuiBorsaiNagyIstván.În1761acelaşiBorsai,împreunăcusoţiasa,EcsediÉva,auanga-jatunmeştersas,carearealizatcorulcaresepoatevedeaşiastăzi,uncorbogatpictat,prezentândtrăsăturisăseşti.Totînacelaşianafostrealizatăşipoartasudică.18

Înanul1841turnulcuprispădinlemnafostdemolatşireconstruitmaiînalt,cugeamuriînstilbarocşielemen-teornamentale.Înălţareaturnuluiaîntâmpinatdificultăţineaşteptate,căciturnulînsinedateazădinsecolul14,ast-felcăfundaţianuarezistatlasupraîncărcareaîngreutate,şilaturavesticăaînceputsăsescufunde.Pentrucasănusedestrame,clădireaafostclădităjurîmprejurcupiloniimenşi,drepturmareintrareavesticăadevenitinutilizabi-lă,deaceeaafostzidită.

În acelaşi timp cu lucrările de salvare a turnului aufostefectuatemicilucrăridementenanţăşilabiserică:pelaturanordicăafosttăiatăofereastrădatoritădonaţiilorbaroaneiUgronJánosnéGyörffyÁgnes,şiatunciaufostdescoperite picturilemurale, acesteafiinddezvăluite cuocaziareparaţiilordin1898.19

Mărturiile cimitirului din jurul bisericii

Încadrullucrărilorarheologicedin2009şi2012amdo-cumentaturmelea225demormintedatândîncepândcusecolul12şipânăînsecolul19(foto4).

Cu excepţia laturii vestice, amcercetat suprafaţa ci-mitiruluiînegalămăsură,astfelcăamefectuatobservaţiiunicecuprivirelautilizarea,funcţionareaacestuia.Cerce-tareacimitiruluiprinmetodasistemuluideşanţuri–deşidin punctul de vedere al metodologiei arheologice a fost

17 „Găsindu-seruineatâtînjurulbisericii,câtşiacimitirului,şipentrucăreparareaacestoranuafosturgentatădecătrePrefectulBisericiiSfinte,cums-arficuvenit,elsăfiepedepsitpentruasta.”(LiberEccl.1715.p.232.)

18 Dávid1981.p.87.19 Dávid1981.p.87.

132

destul de destructivă, deoarecenumeroasemorminte aufostdezvăluitedoarparţial–ainclusfaptulcăaproapelafiecare locde înhumareamefectuatobservaţiistratigra-fice,drepturmareamreuşit sădefinimdatareaacestoramultmaiexact.

În timpulexplorăriipărţiinordiceaşanţuluicare în-conjoarăbiserica,într-oporţiunedeunmetrulăţimeamdescoperitocantitatesubstanţialădeoseminteomeneşti,careprobabil a fostmutată acolo în secolul18dintr-unosuardemolat,fiinddepusăîntr-ogroapăovală(foto5).Acestmaterialînsituaţiesecundarăafostcolectatădenoişireînhumatăîncimitirulpărăsit.

Făcândoanaliză încifrea informaţiiloradunateamdescoperitcăde-alungulsecolelorceamaiutilizatăpor-ţiuneafostparteasudicăacimitirului,deoarece43%dinmormintele descoperite se află aici (foto 6), în timp ce30%înparteanordică,iar27%înparteaestică.37%dinmormintele descoperite au fost morminte de copii, iar63%mormintedeadulţi.Acestanureflectăînsăsituaţiamedievală,căciseştiefoartebinecămortalitateainfantilăafostmultmaimare.Deformareainformaţiilorsedato-reazăfaptuluicăgropilemaiextinseamormintelormainoiaudistrusînproporţiemultmaimaremorminteleco-piilor,iarînepocilemaitârziimortalitateainfantilăafostmultmaimică.

Dacă analizăm înhumările pe secole, atunci putemobservacummorminteledin secolele12–13au fost să-pateînpământfoartecurat,careconţineîncămaterialulaşezăriidinainteabisericii.Deoareceacestemorminteaufostsăpatelaoadâncimefoartemicădelanivelulfolositpentruacces,adicălaojumătatedemetru,şisuntsituatemaiales lângăzidurilebisericii, ausupravieţuit înzonemaiprotejate.Doar7%dinmorminteledescoperiterevinacesteiperioadedetimp.Doarunadintreeleaveainven-tar,mormântul10descoperitîn2009,pecareparţialafostridicatăsacristiadinsecolul14.Inventarulacestuiînmor-mântăriafostreprezentatădedouăcerceidetâmplădinargint,cucapătulînformădeS,descoperitepecraniu.

Divizareaacestormorminteprivindsuprafaţacimiti-ruluisepoateconsiderauniformă.

21%dinmorminteledescoperiteaufostamplasatedejaînjurulbisericiiconstruiteînsecolul14.Şiacesteaaufostsăpatelaoadâncimemaimică,iarumpluturaafostmultmaimixtă,conţinândocantitate însemnatăde fragmentedemortar,proveninddindemolareavechiibisericişicon-struireaceleinoi.Acestelocurideînhumarenuaveaudelocinventar,şinuamdescoperitniciurmealesicrielor.

Grupulmormintelormedievale târziiprovindinperi-oadadedupăconstrucţiilegotice.Gropileaudevenitmaiadânci,camde1,3–1,4metridelaniveluldecălcaregoti-că.Umpluturaacestoraconţineademulteorifragmentealefrescelordistruseînurmaconstrucţiilorgotice.Dinaceas-tă perioadă datează 24% dintremormintele descoperite,iarpatrudintreeleauprezentatşiinventar.ÎnmormântulS-32,lamânadreaptăascheletuluiamgăsitunobiectdinfiercorodatfoartetare.ÎnmormântulS-35scheletulaveaînmânadreaptăundinardinargintdatânddin1616. iar

înmormântulfeminincunumărulS-137,pemânastângăadecedateiamgăsitunineldinargint(foto7).

Lamorminteledin secolul16 încep să apară înmor-mântărilecusicriu.Înmarepartes-aufabricatsicriecio-plitedin lemn,fixateprin cuiedin lemn,deoarecede-alungulcercetăriloramgăsiturmelescândurilorfolositelasicrie,darnuşicuiedinfier.

Următorulorizontmaimaredemormintedateazădinperioadaprincipatului.Acesteaconţinşifragmentedeţi-glădeacoperiş, ceeaceduce laconcluziacă în secolul16şindrilaafostîndepărtatădepeacoperiş,şiafostîn-locuităcuţiglă.Înacestemorminteuninventarfrecventăarficununaţesutăcufiredemetal,fixatăpepiele,careamregăsit-oînşasedinlocuriledeînhumaredinperioadarespectivă.Dinpăcatecelemaimultes-aupăstratîncon-diţiifoarteproaste,înunelecazuriamreuşitsădocumen-tămdoaramprentamaterialuluimetalic.Lacunoaştereaacestora ne-au fost de ajutor mormintele datate cu mone-dedescoperiteînbisericareformatădinTeleac,undeaparelementesimilare.20

Înmormântulnr.144pelângădiademă,amgăsitpedegetulstângrămăşiţeleuneiverighete.

În secolul 17 cimitirul din jurul bisericii devine su-praîncărcat21,deaceeas-adeschisunulnouspreest,pemaluldreptalpârâuluiKányádi.22Drepturmareascăzutniveluldefolosinţăacimitiruluidinjurulbisericii,astfeldoar 13%din locurile de înhumare descoperite dateazădinaceastăperioadă.Au fost înhumaţiaicimaiales lo-cuitoriimai înstăriţi, lucru argumentat şi dematerialelearheologicegăsite.

Dupăceînsecolul17cimitirulrespectivafostparţialpărăsit,însecolul18afostfolosittotmaiintens.Dincele225demormintedescoperite59dateazădinaceastăpe-rioadă,ceeacereprezintă26%dinnumărultotal.Acestemorminteprezintăoadâncimededoimetri,conformor-dinelordesănătatepublică,23 iar umplutura lor este foarte afânată,conţinândmaterialulmaimultorstraturişimor-mintederanjate.

Acestemorminteaufostîntr-ostaredestuldeproastă,materialulososafostabsorbită înmaremăsură.Înmultecazuri am reuşit să documentămdoar partea superioarăa scândurii sicriului, uneori dinoasenu a rămasnimic.Înaceastăperioadăauînceputsăserăspândeascăsicrieleornamentate,cumarginilenituite,iarcuparteasuperioarădecoratăcudiversemotive,bachiarcuinscripţii.ÎnMu-geniamdescoperit5sicrienituite,iarcelmaibinepăs-tratăesteceldinmormântul73(foto8).AsemeneasicrieaufostdescoperiteşiînbisericaplebanialădelaŞimileu-Ciuc,ladescoperireacripteiSándor.24

Lamorminteledinsecolul18s-aupăstratmaialesac-cesoriilevestimentale.Înmormântul114amgăsitocop-

20 Nyárádi–Sófalvi2009.p.91.21 Referitorlapărăsireacimitirelormedievaleşiformareacimitirelorpu-

bliceveziNyárádi2012.pp.7–45.22 În1665cimitirulestedejadatînfolosinţă(LiberEccl.1664).23 Hóman–Szegfű,1939.p.515.24 Botár2009.p.51.

133

că,înmormântul168nasturidinaramă,iarînmormântul179nişteornamentedinplăciminuscule,cusutepeambe-lemarginialevestimentaţiei,decorândparteasuperioară,lanivelulumerilor.

Înmormântul de copil nr S-85 amdescoperit rămă-şiţeleuneidiademedinmărgeleşisârmă,completatăcuţesăturădantelatălaparteafrunţii.Iarlaumeriischeletu-luiamgăsitunmaterialţesutcuaur.Diademaafostfixatăpeostofăactualmentemaro,iarpelângăornamenteledinsârmăoriginaralbastră,înfăşuratăînformădespirală,amdescoperitşiuneleînformădeelipsă, iarspaţiiledintreeleaufostcompletatecumărgeluţealbeînşirate.Pesâr-madepeparteadreaptăadiademeiaufostînşiratemărge-luţealbastre(foto9).

Regăsimlocurideînhumareşidinsecolul19,înciudafaptuluicăînperioadarespectivăafostinterzisăînhuma-reaînapropiereabisericilor,25 iar aceste morminte repre-zintă 9%din totalulmormintelor descoperite.Celemaimultedintreacesteaaufostsăpatelaoadâncimeşimaimare.Douămorminte,nr.53 şinr.60, ilustrează foartebinesupramormântareadincadrulfamiliei.Deasuprafe-meiiînhumateînloculS-60,undeamdescoperitdiademaşi nasturii, a fost înmormântat unmembrumai tânăr alfamiliei,nucumulttimpdupădecesulfemeii.26

Dacă proiectăm cele 225 de morminte descoperite–grupatepesecole–pesuprafaţacimitirului,putemob-servacumunelezoneînanumiteperioadeaufostutilizatemaiintensiv.Astfelînsecolele14–15s-afolositmaimultparteasudicăabisericii.55%dinînhumăriledinsecolul16le-amdescoperitpeparteanordică, întimpceînpe-rioada principatului partea sudică a fost cea favorizată.Deoareceînsecolul18s-afolositîndeosebiparteaestică,(foto10) aici s-a distrus cel mai mult din cimitirul medi-eval.Aici,cuexcepţiacolţuluisud-estic,caresesitueazădestuldeaproapedezidulcimitirului,nus-aupăstratde-loc mormintele medievale (foto12).

Analizamaidetaliatăamorminteloroferădecioposi-bilitateunicăpentrucunoaştereautilizăriişischimbăriiîntimpaunuicimitirmedieval,iardinanalizaantropologicăaosemintelorputemaflacefeldemunciefectuaulocuito-riidinevulmediu,dincebolisufereau,şipelângătoateacesteaputemintraînposesiamultorinformaţiipreţioasecuprivirelaobiceiuriledeînhumare,respectivevoluţia,transformareaacestora.Deasemeneacercetărilearheolo-giceauarătat existenţaunui zid timpuriual cimitirului,

25 În1777auintratînvigoarelegilecareinterzicînmormântăriledinbise-rici(Hóman–Szegfű,1939,517–519.).În1876aparelegeacareafirmăcă„fiecarecomună11.areobligaţiadeamenţineuncimitircomunal,cudotărilenecesare,carecorespundenecesităţilordemograficeşisa-nitare locale.Vorfiscutiţideaceastăobligaţiedoar înacelecazuri,cândcomunadeţineunasaumaimultecimitireconfesionale,încareesteasiguratălibertatealaînhumare.”Articolul117alaceleiaşilegireglementeazăfaptulcă„deschiderea,extindereasauînchidereacimi-tirelor,deasemeneadistanţaacestoradelaspaţiullocuit,aşezareaei,ridicarea gardurilor sau plantarea pomilor, în sfârşitmărimeamor-mintelor,adâncimealorşidistanţadintreele(se va realiza) conform condiţiilorlocaleşicalităţiisolului.”(Hegedűs1913.p.331.)

26 Înprezentvestigiilearheologicesuntînstadiuderestaurare.

precumşistratuluneiaşezăridinperioadaarpadiană,an-terioară existenţei bisericii, respectiv amprimit răspun-surilaomulţimedeîntrebăricuprivirelaspecificitateaşirăspândireacimitiruluidinsecolele12–13.

Ar necesita noi cercetări descoperirea interioruluibisericii,ceeacene-arapropiadecunoaştereadetaliilorbisericiivechi,iardatareamaiexactăaclădiriidinseco-lul14arfiunpunctdepornireîncunoaştereamaiexactăatranziţieidintreepocaromanicăşigoticăînSecuime.

BIBLIOGRAFIE

BENKŐElek (2012):AközépkoriSzékelyföld. I.Buda-pest.

BOTÁRIstván(2009):Kövek,falak, templomok.Csík-szereda.

FERENCZIIstván(1974):ANagyküküllőmenti Bögözközségnek és nevének eredetéről. In: A Székely-keresztúri Múzeum emlékkönyve. Csíkszereda. pp.165–182.

DÁVIDLászló(1981):AközépkoriUdvarhelyszékmű-vészetiemlékei.Bukarest.

ENTZGéza (1996):Erdély építészete a 14–16. század-ban.Kolozsvár.

FORRÓAlbert(2003):Török-tatárdúlásokaXVII.szá-zadi Udvarhelyszéken. In: Areopolis. Történelmiés társadalomtudományi tanulmányok. 3. HermannGusztávMihály–RóthAndrásLajos(szerk.)pp.22–34.

HEGEDŰSJános(1913):Protestánsegyháziközigazga-tásitörvénytár(1523–1913).Nagybecskerek.

HÓMANBálint–SZEGFŰGyula(1939):Magyartörté-net.IV.kötet.Budapest.

KÉNOSI TŐZSÉR János – UZONI FOSZTÓ István(2009):Azerdélyiunitáriusegyháztörténete.II.köt,Kolozsvár.

Liber Ecclesiarum (1715)… in Diocesi Udvarhellyien-si existentium…opere et industriamanuumMartiniP.CsernátflusipronuncminitriecclesiaeFarczádien-sisanno1715.UdvarhelyiReformátusEgyházmegyelevéltára.

LiberEcclesiaeOrthodoxae inSedeUdvarhelyexisten-sisAnnoverbiincarnati1644.UdvarhelyiReformátusEgyházmegyelevéltára.

MonVat. (1885) Monumenta Vaticana historiam regniHungariae illustrantia. I. Bev.: Fejérpataky László.Budapest.

NYÁRÁDI Zsolt (2012): Adatok az udvarhelyszéki köz-temetőkkialakulásához.In:Areopolisz.Történelmiéstársadalomtudományi tanulmányok. Kolumbán Zsu-zsánna–RóthAndrásLajos(szerk.)XII.Székelyud-varhely,pp.7–45.

NYÁRÁDIZsolt – SÓFALVIAndrás (2009):Régésze-ti kutatások a telekfalvi református templomban. In:Kutatások a Nagy-Küküllő felső folyása mentén.

134

MolnárIstvánMúzeumkiadványai1.Szerk.KörösfőiZsolt.Székelykeresztúr,pp.107–117.

ORBÁNBalázs(1868):ASzékelyföldleírásatörténelmi,régészeti,természetrajzisnépismeiszempontból.Pest–Budapest.

SÓFALVI András (2010): A régészet tanúvallomásaabögözitemplomról-egymegelőzőfeltáráseredmé-nyei.In:CivilkezdeményezésekésműemlékvédelemaKárpát-medencében2010.pp.31–37.

Zsolt NyárádiArheolog,muzeologMuzeulHaázRezső,Str.KossuthLajos29.535600 Odorheiu SecuiescTel.:+40-266-218-375E-mail:nyaradi_zsolt@yahoo.com

Traducere: Sándor Ilyés

TITLURILEFOTOGRAFIILOR

Foto1. Mugenişibisericasapeimaginidesatelit.Foto2. Vestigiiceramicedinepocaarpadiană,secţiounea

5.complex.3.(sec.12).Foto3. Zidurile de fundament ale sacristiei scoase la lu-

minăpeparteanordicăabisericii.Foto4. Planul complet al săpăturilor arheologice din

2012.Foto5. Parteanordică,înhumărimedievalerelocatedintr-

ocriptădemolatăînsecolul18.secţiunea1,nordi-că).

Foto6. 3.Înhumăriînparteasudicăabisericii,5.schiţăşanţ,suprafaţăşisecţiune.

Foto7. S-137ineldeargint,fragment(secolul16).Foto8. S-72sicriunituit,fragmente(secolele18–19).Foto9. S-85diademă,fragmente(secolul18).Foto10. Graficdespreutilizareacimitiruluipesecole.Foto12. Mormintemedievaleînparteasud-esticăacimiti-

rului.

135

Restaurarea picturilor murale din biserica reformatăMugeni (judHarghita) s-aputut realizadatorită lucrări-loramplederestaurareabisericii.Restaurareapicturilorafostprecedatădeocercetaredeparament,realizatăpeparcursulamaimulteintervenţii.Scopulcercetăriiafostdelimitareapicturilormurale,localizareasuprafeţelorpic-tateacoperitecuzugrăveli,evaluareastăriideconservareapicturilor.

Descrierea picturilor

Picturilemuraleaufostdescoperiteînanul1865,lades-chidereaferestreinordiceanavei.Maitârziu,în1898,lainiţiativaluiCsekhelyAdolf,profesoruldedesenalSco-liiNormaledeStat,picturileaufostdecapatesistematic.După decaparea picturilor, Comisia Naţională aMonu-mentelordinBudapestal-atrimispeHuszkaJozsef,pen-tru fotodocumentarea picturilor şi realizarea copiilor înacuarelă.Avândînvederecănus-ainiţiatniciundemersînscopulrestaurării,dupădouălunipicturileaufostaco-peritecuzugrăveală.Înanii1920picurileaureapărutîncâtevapunctealepereteluinordic.Întoamnaanului1930toatăsuprafaţapictatăapereteluinordicafostdecapatădecătreKassaiF.PalşiSzigethyBela.(Arămasnedeca-patădoarscenaporniriidincetateaOradieialegendeiSf.Ladislau,şizonadinapropiereaarculuitriumfal).

În anul 1943 Dercsényi Dezső din partea ComisieiNationale a Monumentelor a iniţiat conservarea pictu-rilor.Dincauzarăzboiului, restaurareaîncepută în1944decătreFarkasTibors-aîntreruptdupăscurttimp.(JánóMihálySzínekéslegendák.)

Picturilepereteluivesticaufostdescoperiteşidecapa-teîn1966decătrepreotulreformatVetésiSándor.Dease-menea,lainiţiativaluiafostmutatemporiuldelemndepeperetelenordicpeperetelesudicalnavei,făcândvizi-bilepicturileînansamblu.

Pe peretele nordic al navei sunt trei registre unul sub celălalt. În registrul superior se poate observa LegendaSfântului Ladislau (din cauza boltirii gotice ulterioare,oparteaacestor scenes-apierdut). În registruldemij-locesteredatălegendaSfinteiMargaretadeAntiochia,iarîn registrul inferior o scenă amplă a Judecăţii deApoi.Registrulinferiorafostpictatmaitârziu.

Registrulsuperior(LegendaSfântuluiLadislau)înce-pepeperetelevesticalnavei,(defaptpesuprafaţaturnu-lui),cuscenaieşiriidincetateaOradiei.Înlateralastângăa scenei, marginea tencuielii este sclivisită, tasată, tot

aicifiinddelimitatăşi suprafaţade tencuialăcupictură.Regele Ladislau, călare, îşi ridică mâna către coroană.SepoateobservaclădireastilizatăacetăţiiOradea,câtşifiguragornistului.Înfaţacetăţii,personajeîngenunchea-te,şifiguraepiscopuluibinecuvântândmulţimea.Scenelenusuntdespărţiteîntreele.Culorileutilizatesuntculoridepământ (oxid roşu, ocrugalben, gri, negru, alb-var).Figurileaufostschiţatecucâtevalinii.Următoareascenăafostpictatăpeperetelenordic.Dincauzaboltiriigoticeo mare parte din scenele peretelui nordic (registrul superi-or)s-aupierdut.Dinprimascenăs-apăstratdoarparteainferioară. Din următoarea scenă (Bătălia din Chiraleş)s-apăstratosuprafaţămaimare.Sepoateobservafiguracumanului care a răpit fata trăgând cu arcul către rege.Înzona inferioarăasceneiseaflăsoldaţişicaimăcelă-riţi.Următoarea este scenaurmăririi.Din această scenăs-apăstratosuprafaţădecca2mp,cupicioarelecailor.Omareparteaacesteiscenes-apierdutodatăcudeschi-derea ferestrei nordice a navei. La est de fereastră s-apăstrat scena luptei între rege şi cuman. Interesant estecăpeaceastăscenănudoaroameniidarşicaiiseluptă.Următoareascenăfragmentarăesteceaadecapitării.Esteposibilcăpicturaseterminapearcultriumfal.Arcultri-umfaloriginalafostdemolatînperioadagotică,astfelşipicturapresupusăs-apierdut.

Registruldemijlocîncepedelacolţulvesticalpere-teluinordic.Registrul reprezintăLegendaSfinteiMar-gareta deAntiochia.Din analizele tencuielii reiese, căregistrul superior şi cel dinmijloc au fost realizate înacelaşi timp. Aceastăafirmaţiepoatefisusţinutăşidinpunct de vedere stilistic. În prima scenă este vizibilăfigura prefectului Olibrius care îşi trimite solul dupăMargareta. În scenaurmătoare,Margaretaestedusă înfaţaprefectului.Prefectulestesubunbaldachintrilobat.Atreiascenă,redăbiciuireadecătredoisoldaţiaSfinteiMargareta.Următoarea scenă a fost distrusădepracti-careaferestrei,darfragmentelepăstrateindicăfaptulcăşiaceastareprezentachinuirea.ÎnaşaseascenăSfântaMargareta,legatălamâinişipicioareestebăgatăîntr-unceauncuapăfierbinte.(Legendaspunecălarugăciuneasfintei,mâinileşipicioareleîisuntdezlegatedeîngeri,eaieşindnevătămatădinapă).ScenacentralăoredăpeSfântaMargaretarugându-se.Îndreaptaei,unsoldataregrijădefoc, iar înstângaseaflăomulţimedeoamenirugându-se,fiindmartoriaimiracolului.DeasupraMar-gareteisuntdouăpăsăricuaureoleşiunîngerînaripat.Înscenaurmătoare,Margaretaeste reprezentată ţinând

PicturilemuraledinbisericareformatăMugeni

Lóránd Kiss

136

ocruceînmână,triumfândasupradragonuluicerepre-zintăRăul.UltimascenăreprezintădecapitareaSfintei.

Registrulinferiordiferădinpunctdevederestilisticşialtehniciideexecuţiederegistrelesuperioare.Nuanţelefolosite,gamadeculoaremailargă,degradeurile,bogăţiaîn amănunte a picturii fac dovadaunui pictormultmaiexperimentat.Picturaareun„desenpregătitor”deculoarebordo.Carnaţia,portretelesuntumbritecupământverde(asemeneapicturiimuraleitalienedinperioadatrecento).Senzaţiadefundalalbastruestedatădeaplicareaunuistratalbsubţire,transparent,pestestratulnegru.Culorilepic-turiisuntalb(var),negru,culoridepământ,pământverde.RegistrulinferiorreprezintăoscenăamplăaJudecăţiideApoi.Structuraiconograficăareprezentăriiseaseamănăcu judecata de apoi de pe peretele sudic al bisericii unita-rienedinChilieni.(Jud.Covasna).Înapropiereacolţuluivesticesteredatunzidcucrenelurişipoartaraiului.Lân-gă poartă, se aflăfigura Sfântului Petru şimulţimea deregi,regine,episcopi.Primulpersonaj(probabilunpapă)estecondusdeunîngerceţineînmânăunpraporcucru-ce.Scenelesuntdespărţitedeliniiroşiisubţiri.Următoa-reascenăreprezintămorţii ieşinddinmorminte. Înceledouăcolţurisuperioare,seaflădoiîngericutrâmbiţe,iarsub ei îngeri de mici dimensiuni, deschizând lespezilemormintelor.Următoareascenăestedivizată îndouădeo linieorizontală: Înzonasuperioarăsuntşaseapostoli,iarînfaţalorunîngerîngenuncheatcucrucealuiIisusşiuneltelechinuirii(ArmaChristi).Înzonainferioarăestepictată scenaMantieiFecioareiMaria. ÎndreaptaMari-ei este un şarpe şi două imagini înmedalion (într-unulsoareleşiluna,încelălaltIonaîngurabalenei).ÎnstângaFecioarei este o femeie cu aureolă (Maria) cu faţa spreIisus reprezentat în mandorlă. Reprezentarea centralăa acestui registru este Iisus înmandorlă, tronândpe uncurcubeu, conform descrierii din Apocalipsa lui Ioan.ÎnstângaluiIisusesteSfântulIoanEvanghelistul.Urmă-toareascenăestedeasemeneadivizată îndouă, înzonasuperioară fiind şase apostoli, iar în zona inferioară unînger înaripatmânând damnaţii spre gura Leviatanului.ÎnfaţaLeviatanuluiofigurămicăfărăaureolăîncearcăsăsalvezeundamnatdinguraLeviatanului.CiclulJudecăţiideApoiesteîncheiatcuolinieperpendiculară.Următoa-reascenăoreprezintăpeSfântaDoroteaîncompaniauneialtesfinteneidentificatedecătrenoi.AcesteiaîiurmeazăreprezentareaNăframeiVeronicăi,fărăfigurasfintei.Subnăframăesteonişăcuchenardepiatră.Aceastănişăesteanterioară picturii. (Onişă asemănătoare cupoziţionareidenticăamdescoperit și labisericaunitarianădinDâr-jiu-judHarghita).AsociatcunăframaVeronicăipresupu-nemcăaceastănişăesteunpastoforiualunuialtarlate-ral.Următoareascenăredăofigurădesfântcucoroană.Avândînvederecăestefoartefragmentară,presupunemcă ea reprezintăpe împărăteasaSfântaElena. Înultimascenăsedistingedoarsiluetaadoisfinţi.

SubscenaJudecăţiideApoiseaflăunregistrucupic-turădecorativărealizatădincercuriîntrepătrunse,decu-loridiferite.(Aceastădecoraţieprezintăoanalogiecucea

dinaltarulbisericiiunitarienedinCrăciunel.)Subdecora-ţiacucercurisuntpictateelementearhitecturale(arcade).

Cronologiarealizăriipicturiloresteurmătoarea:primadatăaufostrealizatepicturileregistruluisuperior.Picturi-leaufostrealizatedelastângaladreapta.Giornatelenusesuprapunîntodeaunacumarginilescenelor.Registruldemijloca fostpictatdupăfinalizarea registrului superior.Înambeleregistres-autilizattehnicaalfresco.Registrulinferiorafostrealizatîntehnicămixtă:fresco-secco.

Săpăturilearheologiceauconfirmatrezultatelecerce-tăriideparament:suprafaţaexterioarăanaveişiaturnu-luieraacoperităcupicturimurale.Dinpicturilenaveis-apăstratosuprafaţădecca5mpdeasupraporticuluisudic.(aufostdescoperitebucăţidetencuialăcupicturăinclusivlabazaziduluinordicalnavei).Pietrelealtaruluiromanicaufostrefolositelaconstrucţiaaltaruluigotic.CâtevadinacestepietrepoatrăstratulpicturaldinsecXIV.

Descrierea restaurării

Într-oprimăfazăaufostîndepărtatetencuielilecucimentdinzoneleinferioarealepereţilor.Aufostîndepărtatechi-tuiriledin1943–44,câtşi tencuielileşizugrăvelilesuc-cesiveceacopereau stratulpictural.Laanaliza stratuluipicturalareieşitcăceamaimareparteadeteriorăriiaces-tuiaestecauzatădeceledouădecapărinecorespunzătoa-re.Acestedecapăriaucauzaturmede lovituri, zgârieri,pierzându-secca15–20%dinstratulpicturaloriginal.

Întimpulcurăţiriistratuluipicturalampututobservacăanumităepărţialepicturiiaufost„scoaseînevidenţă”,conturate cu culoare roşie.Această intervenţie a dat uncaractergraficpicturilor.

Marginilecurăţitealetencuieliideepocăaufostfixateprintivirecumortarcoloratînmasă,avândîncompoziţie1untitatevarşi2unităţidenisip.Lacunelemariaufostchituiteînmaimultestraturicumortardevar-nisip1:3.Castratfinalafostaplicatunmortarcoloratînmasă,cusuprafaţarăzuitădinnisipfin,prafdepiatrăşivar.Nivelulstratuluifinalafostmaiadânccucca2–3mm,subnive-lultencuieliioriginale.Aceastătencuialădecorativăser-veadreptfundalpentrupicturacumarginilefragmentate.Lacunelemici (martelările)din interiorulcâmpurilorcupicturăaufostchituite lanivel.La integrareacromaticălipsurilestratuluipicturalaufostintegrateîntehnicave-latura,iarchituirilelanivelîntehnicatratteggio.Lainte-grareacromaticăafostutilizatăacuarela,fărăadăugareaunuialt liant.Astfel,completărilepotfi îndepărtateori-când,intervenţiafiindreversibilă.

Prin restaurarea picturilor s-a putut pune în valoareunul din cele mai valoroase ansambluri picturale medie-valealeSecuimii.

137

BIBLIOGRAFIE

DÁVID László:A középkori Udvarhelyszék művészetiemlékei,KriterionKönyvkiadó,Bukarest

JÁNó Mihály: Színek és legendák, Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgy – Pallas Akadémia Csík-szereda,2008.

Lóránd KissRestauratorpicturăTel.:+40-744-478044E-mail:kisslorand73@gmail.com

Traducere: Lóránd Kiss

TITLURILEFOTOGRAFIILOR

Foto1. Mugeni–peretelenordicalnaveiîntimpulresta-urării.

Foto2. Probadecurățireasuprafețeidinregistrulsuperior.Foto3. LegendaSfântuluiLadislau:scenaieșiriidinceta-

teaOradiei,dupărestaurare.Foto4. FiguraSfinteiMargaretadeAntiochiadinlegenda

Margareta,înaintederetușare.Foto5. O altă reprezentare a Sfintei Margareta, după

retușare.Foto6. FiguraîngeruluidinlegendaMargareta,dupăre-

staurare.Foto7. FragmentdebiciuireaSfinteiMargareta,dupăre-

staurare.Foto8. Fragmentdin legendaSfântuluiLadislau.Prigo-

nirea,dupărestaurare.Foto9. LegendaSfântuluiLadislau:fragmentdinbătălie.

138

Introducere

Arta barocă a Europei centrale impune restauratorilorsarcinispeciale.Înaceastăepocăpicturamuralănuesteooperădeartădesinestătătoare,ciesteunelementim-portantaluneiunitățiartistice,careincludeunîntregin-terior.Arhitecturapictatăalterneazăcucearealășiseaflăîninteracțiunecuspațiilereprezentateînpicturi.Plasticaarhitectonicărealăestecoloratăidenticcuimitațiile.Unadintre principalele intenții a fost crearea unei iluzii câtmai spectaculoase și interesante.Dacă această iluzie sepierde,sepierdeșisensuloperei.Cuprilejulcompletării,integrării operelor deteriorate, uzate trebuie să obținemaparițiaacesteiunități iluzionistice,altfel restaurareanuare sens. Totodată, unul dintre principiile fundamenta-le ale restaurării moderne este păstrarea operei de artăînmaterialul original, și prezentarea ei în originalitateacompletă.Acestprincipiunupermiteaceamăsurăacom-pletării,caredominăaparența.Acestedouăaspectesuntaparentcontradictorii.1

PicturamuralăbarocădescoperităîncasaBíró-GiczeydinVeszprém,s-adeterioratde-alungulsecolelorînmaimultelocuripânălalimitalacaremaipoatefirestaurată,integrată.Echipanoastrăderestauratoriaabordatproble-maticarestaurării–înprimulrând–dinperspectivacon-servării;ne-amstrăduitsărestaurămunitatea,integritateaesteticășiiluzia.Totodată,aminsistatasuprarespectăriicelormaimoderneprincipiialerestaurării.Devremecestudiul de față abordează în primul rând problematicacompletării, remarcămaici faptul,că retușula fostexe-cutatcuacuarelă,într-omanierăreținută,înexclusivitatepesuprafațanoilorchituirișialipsurilor.Completăriledeformeaufostomiseîntoatecazurileîncares-aivitchiarcelmaimicdubiu legatdedetalii, respectivcând iluziadorităs-aformatșifărăintegrare.Pesuprafețeoriginale

1 Laconferințade restauraredinOdorheiuSecuiesc, în anul2011. s-adeclanșat o dispută asupra unor întrebări legate de restaurarea pic-turilor murale, de completare, retușare, respectiv metoda și măsurareconstrucției.Deaceea,cuprilejulconferințeidinanulurmător,au-torulaalesprezentareauneirestaurări,care–dupăpărereaautorului–susțineargumentelecelorcarereclamăorestaurareriguroasă.

aufostaplicatedoarlaviuri,menitesăcompletezepatina,însăacestaesteîntotalăconcordanțăcucelemairiguroa-se principii2 (foto1–6).

ÎnUngariaprotecțiamonumentelorestepuținpreocu-patădelaturatehnică,despecialitatearestaurării;aceastase consideră afi o oarecare chestiune simplă, rezolvatăde specialiști fără probleme. Unii inspectori consideră,cărestauratorulnupoatesăștiemaimult,decâtunbunmeseriaș. Comisiile, opiniile de specialitate se învârtaproapeîntotdeaunaînjurulcompletărilor,sediscutăasu-pra aparenței operelor restaurate; pe baza acestora estejudecatămuncarestauratorilor.

Prezentarea succintă a casei Bíró-Giczey și a celor mai importante picturi murale

ÎncetateadinVeszprémceamai importantă lucrareadeconstrucțiedecasădelocuitdinprimaparteasecoluluial18-lea,afostcearealizatădecanoniculMártonPadányi-Bíró, care după comasarea unor terenuri de construcțiiînvecinate,și-aridicatcasadelocuitcuunsingurnivel.Ansamblul includea șase camere, o bucătăriemaimareșiunamaimică,respectivoșură.Clădireaafostînălțatăcuîncăunniveldecătreurmătorulproprietar,canoniculIstvánGiczey în 1772.Clădirea cu parter a fost demo-latăpână la temelii, iar folosindu-sedeacestea,canoni-cul și-a ridicat noua casă cu etaj.Anul 1780 înscris pebolțarul portalului, marchează probabil data finalizăriiconstrucțiilor.Conforminventaruluisuccesoralalcanoni-culuiGiczeyIstván,camereledelaetajerauurmătoarele:dormitor(E04–conformdenumiriifolositepeparcursulrestaurării), camera învecinată (E03), sufragerie (E02),bibliotecă (E01). În aceste patru camere au fost găsitepicturimuralebaroce.Articolul de față trateazădetailatrestaurareaacestora.3

2 PaoloMora–LauraMora–PaulPhilippot:ConservationofWallPain-tings.London,Butterworths,1984.p.306.

3 Prezentarea lor amănunțită vezi: Judit, G. Lászay: Újabb adalékaveszprémikanonokiházakfeltárulóértékeihez.BeszámolóaVárutca31.kutatásánakelsőszakaszáról(DatenoidesprevaloriledescoperitealecaselordecanonicidinVeszprém.Raportdespreprimafazăacer-

RestauraredelicatăAplicareaprincipiuluiintervențieminimă–rezultatmaxim

peuncicludepicturămuralăbarocă.Decapareașirestaurareapicturilormuralebarocedincasa

Bíró-GiczeydinVeszprém

István Bóna

139

S-audescoperitșialtepicturiîncasă.Încăpereacunos-cutăastăzicașicafenea,a fost inițialcamerăde locuit.Picturadeaici,imitândlambriuldelemn,afostrealiza-tăînadouaparteasecoluluial19-lea.Decorațiaafostparțial restaurată, parțial reconstituită. Bufetul actual,alăturat încăperii demai sus, a fost odinioară bucătăriacasei.Pelaturadinsprefereastrăvedemunfragmentre-stauratdintr-omostrădecorativădelasfârșitulsecoluluial19-lea.Conformcerințelorbeneficiarului,dinaceastădecorațieamrestauratcirca1m2,restulsuprafețeiamre-acoperit,pentruaputeafidecapatulterior.

Picturadincasascării,cuexcepțiarozeteidin jurullămpii,esteoreconstrucțierealizatăpebazaurmelorgă-site de secol 19.Peholul de la etaj, în nișa de intraresituatăvizavidescări,pesuprafațamaro-deschisăpic-tatăprin tufuire, s-agăsito inscripție scrisăcucreion,care înregistrează o renovare de secol 20: Ezen mun-kát csináltta BujdosoMihály Építő mester 1903April21 dikén. (Această lucrarea fostexecutatădeBujdoso Mihálymeșterconstructor la21aprilie1903.).Amre-staurat nișa și este prezentată împreună cu inscripția.Inscripțiaînsines-adeterioratsemnificativdatorităgra-beimeseriașilor.

Caurmareaintervențieizugravilor,petavanulholuluide la etaj s-adezvelitopicturădecorativă iluzionistică,simplă.Restaurareaacesteiaa fost îngreunatăde faptul,cămeseriașii–înciudainterdicțiilor–augletuitfragmen-tele păstrate înainte de documentarea lor.Au folosit unmaterialincompatibil,carenumaipoatefiîndepărtatfărădeteriorareasemnificativăafragmentelor.

Laparter,pelaturadinsprestradă,s-aupăstraturmedepicturădecorativăpetavanuladouăîncăperi.Acesteaaufostpăstrarepeparcursulreabilităriisubformăderuine,rămășițe,cucareșinoiamfostdeacord.Acelepicturișirestaurări,carenuaparțincelorpatrucameredelaetaj,nuvorfitratateînceleceurmează.

Prezentarea camerelor restaurate

Specificul casei, și probabil valoarea ei principală, esteciluldepicturămuralăal seccodeînaltăcalitate,realizatpebazauneiconcepțiiunitarelaunnivelartisticridicat,concomitentcuedificiul.FiecarecamerăesteașanumităGartenzimmer.Acesta înseamnă, că pictorul ”deschide”pereții.Princadrul arhitectonicpictat iluzionist, sedes-chidorizonturisprepeisajeidilicesauparcuri.Tavanelesedeschidsprecer.Întreiîncăperivedempăsăripecer,iar în sala festivă sau altfel spus în sufragerie, o scenămitologicăcusemnificațiimultiple.Înaintederestauraredintreacesteîncăperipăreainteresantdoartavanulsufra-geriei,unde–deși repictatbrutal–erauvizibilepicturi

cetărilor din stradaVár/Cetății nr. 31.) In:Kő kövön.Dávid Ferenc72.születésnapjára.SteinaufStein.FestschriftfürFerencDávid.Pia-trăpestepiatră.Pentruaniversareaa72deani a luiDávidFerenc.Budapesta2012.(Lászay2012);G.LászayJudit:Kiállításvezetőavesz-prémiSzaléziánumfestettszobáihoz.GhiddeexpozițiepentrucamerelepictatealeSzaléziánumdinVeszprém.Veszprém,2011.(Lászay2011)

semnificative.Încelelalteîncăperișipeperețiilateraliaisufrageriei,eravizibilăozugrăvealăalbălamomentulpă-răsiriiclădiriidecătreproprietarulanterior.4

Înainteanoastrăaufostefectuatecercetăriînclădirededouăori:în2006IstvánFelhősișiÉvaKrál,5iarîn2009IldikóJeszeniczky,MáriaBrutyóșiMária Laurentzyauefectuat cercetări.Ambele echipe au descoperit picturimuralebaroce.

Conformcunoștințelornoastre,despreprimacercetarenuafostîntocmităodocumentație.Documentațiaceleideadouacercetărinune-afostaccesibilădatoritădrepturilorde autor, decinune-amputut folosi de rezultatele sale.Însăsondajeledecercetareaurămaslafațalocului,astfelînfazadeconcursafostposibilăobservarea,analizalor.Acesteaaufostsuficientepentruîntocmireaunuiproiectderestauraredespecialitate.

Toate suprafețele vopsite de zugravi au fost intensdeteriorate. ”Meseriașii grijulii” au zgâriat atent perețiiînaintedezugrăvire,pentruascăpadestraturileslăbite,desprinse.Cuprilejulurmătoarelorvopsiri,toțiperețiila-teraliaufostzgâriațiînrepetaterânduri,sporindîncon-tinuu nivelul deteriorării. Întrucât în cazul tavanelor aufostefectuatemaipuținerevopsiri,stareadeconservareaacestoraafostmaibună,decâtceaaperețilorlaterali.

Picturareprezentativădepetavanulsăliifestiveafostdeasemenearenovatăînrepetaterânduri,dardefiecaredatădecătreartiști.Ultimarepictareintegrală–oarecumkitschoasă/deprostgust–desprecarepânăînmomentuldefațănuamgăsitdatedeniciunfel,aminteștedeȘcoalaRomană.

Tehnica picturilor murale

Ornamentele și ”picturile artistice” au fost executate înaceeași tehnicăalsecco.Astfelafostposibilăutilizareaelementelortrompe-l’oeildecătreartiști.CelmaielocventexempluarfiînîncăpereaE03,careînfățișeazăopergolăînconjurândpersoanaaflată încameră.Spectatorul intrăîn pergolă, pe al cărei grilaj verde s-au stabilit păsărileși s-a răspânditvegetația.Toateacestea suntelementelegrădiniidedincolodepergolă,înacelașitimpaudimen-siunirealeșisuntiluzionistice.Umbrarul,elementeleor-namentaleșipeisajeledinfundal,sunttoatecomponentealeaceleiașireprezentăriiluzionistice,șioferăoimpresieunitară,armonioasă,doardacăoperaîntreagăesteunitarășidinpunctdevederetehnic.

Culoareatencuielilorbarocedincasăesteaproapeîntotalitatealbă,șisuntformatedinamestecdesfărâmăturădecalcarșivar.Aceastapoatefinetezitămultmaifin,de-câttencuialacunisip.ÎnîmprejurimileorașuluiVeszprém,seexploateazășiastăziînmaimultelocuriprundiș,6 ceea

4 Lászayprezintădetailaticonografiapicturilorînceledouăstudiiamin-tite.

5 Lászay(2012).p.367.6 Deexemplu:CarieradeprundișdinCserhttp://www.verga.hu,Cariere-

ledeprundișdinKikeri,Kádárta,http://www.mbfh.hu.Întoateacesteaseexploateazăprundișdedolomit.(16.03.2013.)

140

ceestedemulttimpunmaterialdeumpluturănaturalaltencuielilordinregiune.

În casa Bíró-Giczey au tencuit foarte frumos.Suprafețelesuntatentfinisate,netezite.Auobținutaceas-tăcalitateprinaplicareaprealabilăaunuistratdetencu-ialăcugranulațiedură,îngrosimede1,5–2cm.Auconti-nuatcuungletdevar,cuconținutdefărâmăturădecalcarcernută, aplicat probabil umed pe umed (foto 7).Aceststratpoatefinetezitfoartefin,șiaveaprobabiloculoareorbitordealbă.Dinpunctuldevederealoperelor,aceastăpreparațieaveaoimportanțămajoră,deoareceartiștiiaucreatpicturideosebitdeminuțioase,prelucratebogat îndetalii,cuocromaticăfoartevie,stridentășicuefecte,cenuputeaufiobținutepesuprafețeprelucratedur,propriiperioadelorbaroceanterioare.

Picturileaufostrealizateînaintedemontareatocurilorșiacadranelorsculptatealeușilor.DupădemontareaușiiînziditeîntreîncăperileE01șiE02,aieșitlaivealăfap-tul,căstratuldegletșipicturaacoperătocuriledelemnaleușilor.Aceastăsuprafațăafostprotejatăde lambriuldelemndinmomentulconstruirii,astfel,dupădemontareadevenitvizibilăaparențaoriginalăapicturii.

Petavanulsăliifestivetencuialaafostprelucratămaidur,decâtpeperețiilaterali.Aicinuamgăsitgletulcarac-teristicpereților laterali (foto8–9).Probabil scenafigu-rativăbarocă,compusăîntr-omanierămaipicturalăfațădeperețiilaterali,anecesitatosuprafațămaistructurată.

Compozițiileaufostdesenatepeperețicucreionsaucărbune.Aceste desene apar pe fotografiile realizate îninfraroșu(foto20).

Pe intradosul nișelor de fereastră din încăperea E02autrasaxacentralășiaudesenatlimitelecompoziționale.Aucompuspunctulcentralalcâmpurilorovale.Laparteainferioarăaintradosurilor,datorităuzuriiseobservăbineșicuochiulliberdesenelepregătitoarenegre.Sepotvedealiniicompoziționaleșipecartușeledincolț(holker).Subfiguriletavanului,pefotografiiîninfraroșu,secontureazădesenulpreliminarîncreion(foto20).Artistuladesenatfigurileliber,înunelelocuriseobservășimodificărimi-nore.7Pegletafostaplicatunstratsubțiredevăruialăoritemperaroz,înafarădetavanulsăliifestive.Subculorileverdeșialbastrunuafostpictatîntotdeaunaroz,aicisu-portulrămânealbneacoperit(foto7).Pesuprafațaastfelpregătităauaplicatculorile.Pebazaconsistențeipicturii,acaracteristicilorșiacalitățiiartisticedeosebite, liantulutilizatafostcelmaiprobabiloul.8

Petavanulsăliifestivenuafostunstratdefundalpre-liminar.Pesuprafațaprelucratădurauaplicatdirectculo-riledefond,așanumitele„culorimoarte”(totenfarbe),pecareauurmatstraturiledemodelare.Straturilepicturalealetavanuluisuntmaigroasedecâtcelealeperețilorlaterali.Metodalordeexecuțieesteînconformitatetotalăcuprac-

7 Fotografiileîninfraroșuaufostefectuateîntr-undomeniuinfraapropi-at.Unaparatmaiperformantvapermiteprobabilobservareamaimul-tordesene.Întrucâtpicturamuralănuafostrepictatănicăieri,analizeleulterioarenusuntlimitate.

8 Analizădeliantnus-aefectuatdeocamdată.

tica europeană contemporană.Prima repictare credemcăafostrealizatădefoartemulttimp.Probabilvreunadintrecaracteristicileciudatealescenei,cumarfinudismulfiguriiluiSaturn,îideranjapelocatariiurmătoriaicasei.

Pictoriiaufolositșipigmențifoartescumpi.Încameracupergolăverdeleestepictatcumalachit,cucareauaco-peritsuprafețemari.9Latavanulfiecăreiîncăperiaufolo-sitaurirematăcumixtion,îndormitorchiarșiargintare.

Concepția de bază a restaurării

Echipa noastră de restauratori a efectuat lucrarea pebaza principiului intervenție minimă – rezultat maxim.Ne-amstrăduitsăintroducemcâtmaipuținematerialeșisubstanțeprincâtmaipuțineoperații.Picturileausuferitdejaenormdemultedeteriorări,nudorimsăleexpunemunornoiriscuri.

Restauratorii amintesc deseori faptul, că restaurareamodernătrebuiesăfieautentică.Aceastăafirmațieinduceîneroare,căciceînseamnădefaptautenticitatea?Poatefiautenticăocopiesauoreconstrucție.Uniiînsăinterpre-teazăautenticitateaaltfel: formareapicturilor în felul încareeiconsiderăcăacesteaeraulaorigine.Acestconceptnucorespundeprincipiilormoderne.

Scopulrealestedecapareașiprezentareapicturiiori-ginale.Darceconsiderămcăesteoriginal?Începânddinclipaimediaturmătoarefinalizăriilor,picturilemuraleîn-cepsăsedeterioreze,săsealtereze,săsemurdărească,săsepatineze.Repictărileproducnoialterări,darlafelșicuprilejuldecapărilorulterioaresepotgeneraavarii.Dupădecaparedemulteorirezultatulesteo”ruină”,dartotușiaceastaesteceeacenis-apăstratdinmânaartistuluideodinioară.Nuavemdreptuldea judecaaceastă lucrare,chiardacăștim,căceeacevedemșiceeacevomrestabilinuvafiaparențaoriginală,intențiaartistului.Noitrebuiesătratămsuprafațadecapată,s-ofacemînțeleasă,palpa-bilășiperceptibilăpentruvizitatori.

Scopul completării este de a susține spectatorul înînțelegerea și ”savurarea” picturilor originale păstrate,daralterate.Trebuiesă rămânămereu înplanulsecund,susținândrămășițeleopereioriginale.

Dinpunctuldevederealtehniciideconservare,echipanoastrăderestauratoriafavorizat laVeszprémfolosireacelormaimodernemateriale–pecâtsepoateanorganice.Ne-amluptatpentrufiecarecentimetrupătrat.Lacurățirene-ampropussăpăstrămtoateinformațiilesupraviețuite,chiardacărămânunelesuprafețe,carenusuntîndeajuns”curate”.Retușurileaufostadaptatesuprafețelorpatinate(foto1–4).10

Suntcunoscuteînsășisituațiiîncareintervențiilesuntpestemăsură și pereții nu sunt dominați de suprafețelepicate originale, ci de creația artistică a restauratorilor,

9 Pebazamăsurătorilorcudifracțiederazex,efectuatedeIstvánSajó.AcademiaȘtiințificăMaghiară,InstitutulCentraldeCercetăriChimice.

10 Maidevremeexistaoconcepție,conformcăreiapicturilemurale tre-buiaucurățate”unpicpestemăsură”,căciîncontextuluneiambianțe”murdare”nusepoateintegra,retușa.

141

câteodată de retușurile, reconstrucțiile extinse și asuprazonelordecapate.Dacărestaurareaestereținută,într-ade-vărcompetentă,profesională,aparențadevinearmonioa-să, unitară aproape automat, căci după decapare perețiipictațiaiuneicameredateîncănusediferențiau.Trebu-ie săprecizăm,căatuncicând lucreazăcuunmartoraltrecutului, restauratorulnupoatefiartistcreator.El tre-buiesă intervinăprin”artăaplicată”cuceamaiadâncăumilință,smerenieșideplinprofesionalism;areobligațiadeaexpunepubliculuilargșideatransmitegenerațiilorviitoareoperapăstratădintrecutîntoatăoriginalitateaei.Cualtecuvinte,peparcursulcompletăriipicturilor,activi-tatearestauratoruluitrebuieghidatădeprincipiilemoder-nedeprotecțieaoperelordeartă,nudeatitudini,maniereartistice.Pedealtăparte,conformregulilorderetușare,loculretușuluiestepecompletareșinuînaltăparte.

LaVeszprém,încelepatrucamereaulucratzeceresta-uratori.Colegiiauconsideratevidente,delasineînțeleseaceleprincipiimodernepecarele-amprezentatmaisus.Toată lumea a acceptat, că cele patru camere legate în-treele,trebuiesăreflecteoconcepțiecutotulunitară,șiaurmăritprincipiileșipracticaderestaurareconturatășiconvenităînprealabil.Toatălumeaaacceptat,cătrebuiesăexecutămolucrare,careestemultmaireținutăfațădepractica, obiceiurile din țară (adicăUngaria – n. trad.).Rezultatul obținut se datorează bunei colaborări, adap-tărișisusțineriireciprocedintrecolegi,câtșiconlucrăriiîn consens privind concepția făurită. Conform judecățiiautorului, restauratorii au elaborat laVeszprémo lucra-recompetentă,remarcabilășipeplaninternațional, fărăa suferidevreunsacrificiudesine;dimpotrivă,eraupedreptmândriderezultateleobținute.

Restaurarea picturilor murale văruite

Înmomentul predării, camerele au fost vopsite cuvop-seaalbădedispersie.Subaceststrateraualtele,cubunăaderență. În toate cele patru încăperi, cu prilejul fiecă-reirevopsiri,perețiiaufostzgâriați,alterândastfelgravpicturile executate în tehnica al secco.Tavanele au fostrevopsitemairar,șidinfericireacolonuaufostașadeexigenți.AstfelîncamereleE01,E03șiE04,picturata-vanelorafostdescoperităîntr-ostaredeconservaremaibunădecâtperețiilaterali.

Picturabarocă aveao aderențămai bună la repictări-letari,decâtlasuport.Dinaceastăcauză,ladecapareamutilizat o metodămai puțin obișnuită.Am desprins prinrăzuire atentă cubisturiulmajoritatea repictărilor.Stratulsubțirerămaspesuprafațapictată,l-amîndepărtatapoiprinsubțiere treptată cu ajutorul creionului cu fibră de sticlășiaunorradierespeciale.Ceamaieficientăafostradieracomercializatăsubdenumirea”Inoxcrom”,desprecareînmagazin nune-auputut oferi nici un fel de informație.11

11 FirmaInoxcromafostînființatălaBarcelonaîn1942.Deatunciesteun producător de rechizite de frunte. http.www.inoxcrom.com (15.12.2013.)

Utilizareaunuimaterialnecunoscutpoateascundeanumitepericole.Aiciînsărezultatulafostatâtdeconvingător,–șialtămodalitatedeaobținemăcarun rezultatasemănătornuamgăsit–, încâtne-amasumatacest risc.Ampăstratstraturilepatinate,modificatealesuprafețelor,darcarepur-tauinformațiioriginale.Astfeladecursdecapareapetoatesuprafețele,cuexcepțiatavanuluidinsalafestivă(foto10).

Considerăm, că cercetătorii, care au lucrat înainteanoastră, au îndepărtat anumite detalii, care semai păs-traușieraubinevizibileprinstraturiledepatină.Acestesuprafețeastfeluzate,le-ampăstratînstareaîncarele-amgăsit.Nuamîncercatreconstituireamotivelorpierdutepebazanoilorinformații,chiardacăeramconvinșideceseafla în acele locuri.Scopul conservării, restaurării efec-tuatedenoiafostpăstrareacâtmaiintegralăacreațiilorpăstrate din trecut, nicidecummult amintitele concepte”estetice”sau”artistice”,adicărestaurareaaparenței”ori-ginale”,”autentice”,chiarcusacrificiulmaterialelorori-ginale.Dacă am putea extinde, întări această concepțieîntr-un cerc câtmai larg, ar deveni realitatepropunereași îndeplinireaunuiscop:peparcursuldecapării,scopulnostrusăfieconservareamaximuluiposibildininformațiapăstrată,șinuîndeplinireaunorașteptărideseorinefunda-mentate,ghidatedegustsauobiceiuri.

Decapareaefectuatăprinradiere,așicurățatînacelașitimpremarcabilsuprafețele,astfelîncâtpatinamenționată,purtândaceleinformațiibogate,s-apăstratnevătămată.

Amfixatpicturamuralădecapatăprinimpregnarerepe-tatăcusoluțiedemetilceluloză,înconcentrațiede0,25%.Amdizolvatmetilcelulozaînamestecdeapășialcool.12

Straturiledetencuialădesprinse,le-amfixatcutencu-ialădeinjectareVapoinject0,1.13Reparațiilelatencuialăle-am efectuat cu tencuială de var și nisip.Tavanul în-căperiiE03afostdeterioratsemnificativdeunincendiu,apoideinfiltrațiadeapădelungădurată,datoratăavarieriiacoperișului.Acestfaptaîngreunatconsiderabildecapa-rea.AiciampreconsolidatsuprafațacudispersiedesilicatPorosilZTS,14 respectivamrestabilitaderența tencuieliipulverulente și a stratuluipictural, șinumaidupăaceeaaurmatdecaparea.

ChituirileaufostefectuatecuCereplasta.15

Retușul a fost realizat cu acuarelă de artist, tehnicautilizatăpecompletărifiindtratteggio,respectivvelatură.

12 Metylan,adezivnormalpentrutapet,Henkel,metilcelulozăpură.13 Tencuială de injectare de fabrică, pe bază de var, fără ciment.Aqua

Barta,Praga.AQUAobnovastavebs.r.o.Kmochova15,Praha5.www.aquabarta.cz(15.02.2013.)

14 Dispersie coloidă de silicat, pentru consolidarea materialelor deconstrucțieporoasecuconținutdevar.AquaBarta,Praga.Aminjectatmaterialulconcentratuneoriînamesteccumaterialdeumplutură,făinădecuarț.Astfelamobținutofixareîndeajunsdestabilă.Producătorulpropuneopulverizarecuapădevardupă impregnareprinsuprafață,însăînacestcaznuerapracticabilă,baerachiarinutilă.

15 Conformfișei tehnice,conține lianțiminerali,apă,dispersiesinteticăspecială,derivațidecelulozășiinhibitordeciuperci.PH11–12.Cere-sit,Henkel.Sporinddensitateamaterialuluisubțire,moalecuhidratdevar,obținemunchitdurabil,decalitatepentrucorectarealipsurilorsauacrăpăturilormaiadânci.http://www.ceresit.hu(16.03.2013.)

142

Pe suprafețe pictate originale nu am aplicat retuș, cuexcepțiarestabiliriipatinei.Undeeranecesarunstratcuputeredeacoperiremaimare,respectivlaestompareade-gradărilorînchise,amadăugatlaacuarelăalbdetitansubformădepulbere.

Lipsurilededimensiunimaimari, la carenu semaiputeaaplicaretuș,le-amintegratprinculoriadaptateme-diului.Suprafețelepictatele-amnuanțatsaule-ampictatmonocrom,conformcerințelor.Înfiecarecazamfolositculoridevar.

Prezentarea restaurării încăperilor în parte

Încăperea E01, bibliotecă

Încăpereasesitueazăpelaturanordicăaclădirii,alăturidecasascării.Esteprevăzutăcuosingurăfereastră, iarușasedeschidesprerefectoriu.

Dupăîndepărtareamultiplelorrepictări,șiavopseleidedispersie,stareadeconservareapicturiidepeperețipăreaatâtdecatastrofală,încâtnuampututprevesti,dacăoare vom fi în stare să creăm un ansamblu, care oferăoimpresiearmonioasă,orinu.Amținutladeciziafermă,săsusținemintervențiaminimă,șidacăsepoatesănure-construimnimic.

Tavanul a fost descoperit într-o stare de conservaredestuldebună.AcestaafostrestauratdecătreMichalPle-idel,studentulAcademieideArtădinBratislava,aflatlalicență,calucraredediplomă.Termenullui,adicăexame-nul,afostanteriortermenuluinostrudepredarealucră-rii,șiastfelpicturarestauratădeelafostprimasuprafațăfinalizată. Studentul a urmat cu rigurozitate indicațiileconducătoruluiștiințific,16șiastfelpracticaademonstratdestuldedevreme,câtdebinesuntfundamentatepropu-nerile.Aaplicatextremdecontrolatretușurilereținutedeacuarelă.Tavanulrestaurataoferitoimaginefoartecon-vingătoare.

Partea inferioarăapicturiipereților a fostunsă–cuscopprotector–cuuleidein,înaintedeprimarepictare,probabilpentruînlesnireacurățeniei.Datorităîngălbeniriiaccentuate, acest strat a devenit deranjant, îndepărtarealuifiindnecesară.Dupămaimulteprobe,celmaiefici-ents-adoveditafiunamestecdesolvenți,cunoscutsubcodulAB57,17dezvoltatlaRoma.Aplicândacestmaterialsubformădecompresăpesuprafețeleunsecuulei,dupăcâtevaoreuleiuls-aînmuiatatâtdebine,încâtapututfiîndepărtatprinspălarecuapă.Estefoarteimportantînde-părtareacâtmaiperfectăamaterialuluidinpereți.Înca-zulde față a trebuit să spălămperetele timp îndelungatșicuprecizie,ceeacesperăm,căaasiguratîndepărtareanecesarăasubstanțelor.

Cablurile electrice au fost trase în cameră în locuri

16 Autorul.17 30gdeamoniu-hidrogen-carbonat,50gdenatriu-hidrogen-carbonat,

2mldeTritonX100,4gdemetilceluloză,dizolvațiîntr-unlitrudeapădistilată.

undealtereazăderanjantornamenticailuzionistă.Deace-eaafostnecesarăascunderea,chituirealorperfectă.

Încăperea E02, sală festivă, sufragerie

Peperețiilateraliaisăliifestive,amefectuatintervențiileprezentate mai sus. Singura diferență a apărut la stra-tul roșiatic,găsit încâmpulcentralalpereților,careeraaproape imposibilde îndepărtat.Amreușitmaidegradăsă-l subțiem, decât să-l îndepărtăm, cu triamoniu-citrat.Dupăsubțiereadevenitperceptibilrestulfoarteuzat,păs-tratdedesubtdinpicturabarocăoriginală.Înmultzone,distrugerea a fost atât de avansată, încât reprezentărileerau greu perceptibile cu ochiul liber; detaliile picturale seobservăaproapenumaipeimaginileUVluminescente.Înaltelocuri,imaginileîninfraroșuauscoslaivealămul-tedetaliiinvizibilecuochiulliber.Estefoarteimportant,să păstrăm straturile purtătoare de informații, deoareceprinnoilemetodedeanaliză,maitârziuvomputeaobțineșimaimulteinformații.

Retușurileauvizatestompareapetelordeschise–azo-neloruzateșiachituirilor.Completăriledeformăle-amevitat. Armonia ansamblului s-a restabilit cu succes șiaapărutiluzia.

Restaurarea tavanului sălii festive

O sarcină specială a fost restaurarea picturii de pe ta-vanulsăliifestive,careprimadatăafostrepictatădoarparțial,probabil la începutulsecoluluial19-lea.Primaafosturmatădeoaltărepictare.Înmomentulceleide-adoua repictări, pe suprafața primei era deja depus unstratderanjantdemurdărie.Eramultmaimurdarădecâtpicturaoriginalăînmomentulprimeirepictări.Însfârșitaurmatoatreiarepictare,amintinddestilulȘcoliiRo-mane. Cu prilejul repictărilor au completat figurile cumaimultedraperii.Figurabărbatului întinscucoasa–Saturn–,nudălaorigine,afost”îmbrăcată”probabilcuprilejulprimeirepictări.Pebazamurdăriei,impuritățilorși a stilului,putemdataultima repictare înaintedecelde-aldoilearăzboimondial.Atuncilângăpersonajulfe-minincucoasăaupictatodraperiefluturândșiaurepic-tatînstratgrosfigurile.Înlocdefiguribaroceplăcute,fermecătoares-aunăscutuneleprefăcute,rigide,specifi-cesecoluluidouăzeci.18

Tavanul a fost întotdeauna repictat de pictori, careniciodată nu l-au deteriorat, doar au pictat pe suprafațamurdărită, închisă, greu vizibilă a picturilormai vechi.Majoritatea culorilor utilizate de ei au fost obținute dinmateriale solubile în apă.Mare parte a repictărilor, s-adesprinsastfelfărăproblemecuapășioradieră-burete,19

18 Tehnicapicturiitavanuluiafostdefinitădecătrerestauratoriianterioricafiindfrescă.Nucunoaștemargumenteleacesteiafirmații.Auscrisdeasemenea,căsuprafațaafostacoperităcusticlăsolubilă.Peparcursulrestaurăriinoinuamgăsiturme,sugerândexistențaacestuistrat.

19 Blink Schmutzradierer. Acest material îndepărtează depunerile prinefectmecanic.Folosireapreadurăpoatedeteriorastratulpictural.După

143

obținutădintr-orășinăspecialădemelanim-formaldehidă,utilizândnanotehnologia.Resturiledeculorișidepuneriaupututfiîndepărtatecucarbonatdeamoniușitrimoniu-citrat.Celedouăsubstanțeaudizolvatcusuccesșistra-turile înnegritede ipsos,ceacopereaupicturaoriginală.Pecer,eraumaimultezone,underepictărileerauatâtdegroaseșitari,încâtîndepărtarealorafostposibilănumaicu bisturiul (foto17–23).

Picturamuralădecapatăaieșitlaivealăîntr-ostaredeconservaremultmaibună,decâtneașteptam.Substanțeleauprovocatoușoarăbazicitateasuprafeței,însăaceasta,câtșivoalulfindatoratefectuluiabrazivalbureteluinano,adispărutînurmaaplicăriifixativuluideesterdecelulo-ză,șis-arestabilitintensitateaculorilor.

Suprafațanecesitafoartepuținechituiri,aceleaaufostefectuatecumaterialulpebazădevaramintitmaiînainte,Cereplasta (foto24–27).

Încăperea E03

Încameracuumbrar,peunsocludemarmurăcunuanțedemov,esteplasatăopergolă,printregratiileșideschide-rilesalearcuitezărimogrădinăbogată.Pestetotseivescpăsări.

Peperețiilateraliaicamereiaufostrepictări–spreex.pergola a primit ulterior un cadru nou cu vopsea maro – acărorîndepărtares-adoveditafiextremdedificilă;dinaceastă cauză le-am și păstrat în unele locuri. Datorităunui incendiumai vechi și a infiltraților îndelungate deapăcel-auurmat,s-adeterioratintens.Înzonelecelemaidegradates-auformatchiardesprinderioarbe.Subbule,tencuialaadevenitporoasă.Înacestelocuridecapareas-apututefectuadoarînurmauneiconsolidărișifixăriprea-labile.FixareaafostefectuatăcuPorosilZTS,înamesteccufăinăfinădecuarț.20

Pe tavan s-a descoperit o reprezentare remarcabilădepăunzburător.Cercetătorii anteriori auprocedat aiciexactinversfațădecelelaltecamere:nuaucăutatdestuldeadâncșinuaugăsitstratuloriginal(foto28).

Scopulcompletăriiînaceastăcamerăafostrestaura-reagrilajuluiverde.Acesta în sineoferăo iluziede in-tegritate,carecompenseazăînmodsemnificativlipsurilepicturiidinfundal.Înmodfiresc,retușuriaufostaplicateșiînaltezone,însăacolo,undeiluzias-arestabilit,s-aivitnecesitateaintegrăriiîntr-omăsurămultmairedusă.

folosire,potrămânepesuprafațăfărâmituridinmaterial.Dinaceastăcauzăafostavantajoasătehnicadescrisămaisus:finalizareacurățiriiprin spălare cuo substanță slabă.Astfel am îndepărtatnunumaide-punerilerămase,darșiresturiledinburete.Uneleprodusepotconținesubstanțedăunătoare,solubileînapă;deaceeaesterecomandatăspăla-reaprealabilăabureteluiînaintedefolosirecuapădistilată.SchorbachS.ReinigungsschwämmeinderRestaurierung,ZeitschriftfürKunstte-chnologie23.2009.Heft1.

20 Făina de cuarț,Remmers Funcosil FüllstoffA șiB, estematerial deumpluturădezvoltatpentruinjectare.

Încăperea 04, dormitor

Specificitateadormitoruluiafostpicturadepetavan,careafostatâtdepoluatășimurdarăînaintedeprimarepictare,încâtarămasimperceptibilă,indescifrabilăchiarșidupădecapareșicurățirecuradieră.Deaceea,curățireachimi-că-umedă,efectuatăcucarbonatdeamoniușiacidcitric,afostinevitabilă.Peperețiilateralilipseausuprafețemaridinpicturășitencuială.Aufostintroduseextremdemultecablurielectrice.Picturaadevenitimposibilderestaurat,restabilitșicompletat.Înacestelocuriamaplicatopic-turămonocromăgri cald, pebazădevar.Dinpunct devedereestetic,aceastăîncăpereafostceamaiproblema-tică, rezolvareafiindceamaicriticată.Atât lacomisiiledespecialitate,câtșicuprilejuldiscuțiilorcuvizitatoriisau colegii, trebuia să pledămcelmaimult în favoareaacesteia.

Protecția, tratamentul suprafețelor restaurate

Materialele folosite pe parcursul restaurării, sunt foartedurabile, dacă nu sunt expuse unor factori de degrada-respeciali.Celmaimareinamicalloresteapa,întrucâtatâtfixativii,câtșiculorilederetușsuntsolubileînapă.Deaceea,suprafețeletrebuieferiteînprimulrânddeumi-ditate.Celmaiimportantvafi–alăturideobservareasis-tematică–,îndepărtareadepunerilor.Armerita,caperețiisăfiecurățațiuscatperiodic,ceeacearfiînexclusivitateatribuțiaunuirestaurator.Pentruacestscoppotfiutilizațiburețiispeciali,carecurățădelicat,finșinudeteriorează.21

Primirea lucrării finite

Primirea acestei restaurări bazate pe o concepție încăneobișnuităînUngaria,nuafostînunanimitatepozitivă.22 Credem, că în unele cazuri, aparența reținută a generatdezamăgire.Dinfericirebeneficiarulasusținut fermre-staurareașis-abucuratderezultat.Vizitatoriiacceptăcu

21 Nu prezentăm aceste materiale, deoarece pe piață apar materiale șiutilitățidinceîncemainoișimaibune.

22 Aceeași echipă de restauratori a lucrat și anterior sub egida acesteiconcepții.ȘilaCastelulRegaldinGödöllő,s-auabținutdeorestaurarecareînsemnamaiînaintepracticrepictare.Faptul,căacestschimbdeconcepțieapututfiaplicatînpractică,afostposibilădatorităsusțineriifermevenitedinparteaautoritățilorșiamuzeologilordinGödöllő.

PublicațiidesprerestaurăriledinGödöllő:Dr.ZsoltMáté,AGödöllőiKirályi Kastély helyreállítása (Restaurarea Castelului Regal din Gödöl-lő)III.–ABarokkSzínházrekonstrukciója(Reconstrucțiateatruluiba-roc)2000–2003.http://epiteszforum.hu/a-godolloi-kiralyi-kastely-hely-reallitasa-iii-a-barokk-szinhaz-rekonstrukcioja-2000–2003; Dr. ZsoltMáté,AGödöllőiKirályiKastélyhelyreállítása(Restaurarea Castelului RegaldinGödöllő) IV.–AzEurópaiUnió aLovardában2008–2010(Uniunea Europeană în Manej 2008–2010). http://epiteszforum.hu-/a-godolloi-kiralyi-kastely-helyreallitasa-iv-az-europai-unio-a-lovar-daban-2008–2010; Katalin Róna, Gödöllői gondolatok (Gânduri dinGödöllő),In:Örökség(Moștenire),ianuarie–februarie2011.pp.3–14.http://www.koh./download/orokseg_11_01–02.pdf; Nándor Szebeni,A Gödöllői Királyi Kastély lovardája (Manejul Castelului Regal din Gödöllő).In:Kő.(Piatră)2011/2.pp.22–26.

144

onaturalețefireascăfaptulcăpicturadedouăsutedeaninuestenouă.Problemeseivescnumailaabordarealip-surilormaimari,necompletate,ocolireareconstrucțiilor.Am acceptat criticile legate de această problematică,cu înțelegere. Datorită restricțiilor, condițiilor riguroa-seimpusedeconcursuri,amfostnevoițisărenunțămlaunelecompletări,pecare leconsideramacceptabiledinpunctdevedereprofesional.Pentruacesteanuamavutladispozițienicitimpul,nicicostulnecesar.

Specialiștii din partea autorităților au susținut resta-uratorii pe toatădurata lucrării.Auacceptat și știau, căpropunerilerestauratorilorsebazeazăpeexigențaprofesi-onală,nupeoalegeremaicomodă,leneadepictafrumoscamerele.Ledatorămmulțumiri,căcirolullorestefoarteimportantînobținereasucceselor;iareventualeleeșecurisuntasumatederestauratori.

AntreprenorulprincipalalîntreguluiproiectafostAndrásSeres,conducătorulrestaurăriidepicturămuralăafostistván Bóna.

RestaurareaafostefectuatăderestauratoriiEszterRitaÉnekes, Edina Fodor, Judit Hegedűs, Brigitta MáriaKürtösi, Erzsébet Lopusny, Michal Pleidel student,GabriellaSári,ÁgnesSusánszkiyșiDóraVerebes.

Aufostajutațide:ZsoltKarácsony,SándorPázmándișiTamásVarga.

Dinparteaautoritățilorlucrareaafostsupravegheatășisusținutăpeplanprofesional,decătre:KatalinNémeth,inspectorteritorial,JuditG.LászayșiAndreaHarisisto-ricideartă,BeatrixBán,LászlóBíró,ÉvaNagyșiAnnaTarbay restauratori.

FotografiileaufostrealizatedeIstvánBóna.

IstvánBónaDLA,habilRestauratordepicturălector universitarUniversitateadeArtăMaghiară1062Budapesta,str.Andrássy69–71.Tel.:+36-1-421-738E-mail:bonaistvanmeister@gmail.com

Traducere: Erzsébet Szász

TITLURILEFOTOGRAFIILOR

Foto1. Sufrageria în momentul preluării, cu decapărileefectuateanteriorpeperețișitavan.

Foto2. Sufrageriacuperețiilateralicurățați,conservațișichituiți,respectivcutavanrestaurat.

Foto3. Acelașicolțdupărestaurare.Foto4. Sufrageria și biblioteca mobilate, cu expoziția

amenajată.Foto5. Tavanulsufrageriei,stareadepreluarecuprobele

dedecapareanterioare.Foto6. Sufrageriadupărestaurare.Foto7. Imaginemicroscopică.Secțiuneauneiprobepre-

levatedupădecapare,delalimitasuprafețelorpic-tateînrozșiverde,dincameracupergolă,mar-catăE03.(MicroscopUM-301,obiectivcumărirede8x, imaginefărăocular).Lapartea inferioarăseobservătencuialanormală,iardeasupra–stra-tulfindenetezire.Materialulloresteasemănător,materialuldeumpluturăesteprobabilacelașiprafdepiatră.Materialuldeumpluturăaltencuieliidenetezire are o granulație fină, obținută probabilprin cernere.Direct pe tencuială este un strat –greusesizabilîngrosime–deculoarerozdeschis,căruiaisealăturăunverdedemalahit.Urmeazăapoiunstratroz,pictatulterior,careacoperăver-dele.Această stratigrafieeste caracteristică tutu-rorperețilorlaterali.

Foto8. Secțiune a probei prelevate din stratul de pictu-răalunuinor repictatdepe tavanul sufrageriei.(Microscop UM-301, obiectiv cu mărire de 8x,imaginefărăocular).Pesuprafațatencuieliipre-lucrate dur, se întinde un strat roz, care conțineparticulemaridepigmentalbastru,șiunrozmaideschis,probabilunstratdemodelare.Deasupravedem un strat maro-roșiatic transparent, pestecareunstratfoartesubțirederozspregri;înfinalopeliculăneagrădedepunerișimurdării.

Foto9. Secțiune transversală a probei prelevate din ce-rul repictat al sufrageriei. (Microscop UM-301,obiectiv cu mărire de 8x, imagine fără ocular).Pe suprafața tencuielii prelucrate dur, se întindeun strat roz, care conține particulemari de pig-mentalbastru,iardirectdeasupraacestuiaunaltstrat,careconținedoarpigmențialbaștri.Urmea-zăunstratdeacoperiregriînchis,apoiunulfoartesubțiredealbastrudeschispreparatindustrial,încareparticuleleaudimensiuniatâtdemici,încâtsunt invizibile laaceastămărire.Lasuprafațăseîntindeunstratnegrudeimpurități.

Foto10. Salafestivă.Îndepărtareavopseleimodernedepepictura barocă a pereților laterali. Pe fotografie:GabriellaSári.

145

Foto11. PeperetelesudicalîncăperiiE01,dupădecaparede-abiasevedeacevadinpicturadeodinioară.

Foto12. Aceeași suprafață pe fotografieUV luminiscen-tă. Apare și grădina exotică bogată, cu statuie,fântână,garddecorat,vază.Detaliilepăstratesuntdoaramprentepalidealepicturiicândvabogate,minuțioaseșicoloratevii.

Foto13. Peretele nordic al încăperii E01 după decapare.Arhitecturapictatăpoatefibine interpretată,darpeisajuldoarfoartegreu.

Foto14. AcelașifragmentpefotografieUVluminescentă.Apare pavilionul de plan circular, cu vegetațiebogatăînjur,șiopasărezburândladreaptasus.Pentru tencuirea cablurilor electrice introduse,aufolositpatrutipuridematerialefoartediferite,dupăcumsevedefoartebine.

Foto15. DetaliudepetavanulîncăperiiE01dupădecapa-re.

Foto16. Același detaliu pe fotografie UV luminiscentă.Coronițădefloarefoartecaracteristică,aparplan-teșiîncartușe,cutoatecănimeninuseașteptalaașaceva.Despreceledouăbenzideschisenuștimnimicsigur,analizeleefectuatelafațaloculuinuauarătatdiferențeînacestezone.

Foto17. Figurăde”înger”cuaripădefluture înmomen-tulpreluării,depetavanulsăliifestive,încăpereaE02.Un îngeraș stângaci, compus fără sens dinpunctdevedereanatomic,delagurăpânălamânăseiveșteobandădreaptă,deschisă.

Foto18. Același detaliu în timpul decapării. Aripa defluturașadispărut,șiînloculbăiețeluluiușorkit-schos,mieros,apareofigurăbarocăfermecătoare.BăiatulsuflăcuputereîndirecțialuiSaturn.

Foto19. Îngeruldupădecaparetotală, înaintedefixareșicompletare.Fotografienormală.

Foto20. Îngeruldupădecaparetotală, înaintedefixareșicompletare. Fotografie în infraroșu. Pe imagineseobservăbinedesenelepreliminareefectuatecucreionsaucretăsubțire.Conturulburțiiîngeruluiapare sub nor. Lamâini și picioare se recunoscdetalii,corectăriminore.Aparehotărâtșidesenul”coasei”.

Foto21. Ceres,figurăfemininăcuseceră,cudoiîngerașizburând,cărândsnopuridegrâu.Stareadecon-servare înmomentulpreluăriicuprobădedeca-pareefectuatăanterior.

Foto22. Acelașidetaliuîntimpuldecapării.Foto23. Dupădecapare,curățire,fixareșichituire.Foto24. Detaliuldupăintegrarecromatică.Foto25. FațaluiCeresînmomentulpreluării.Foto26. Acelașidetaliudupădecapare.Părulșicoroanade

cereales-audeterioratînmodsemnificativ.Foto27. Acelașidetaliudupăretuș. Înzoneleundenuse

puteainterpretaforma,s-arestabilitdoarotonali-tatemedie,culaviurideacuarelă.

Foto28. Decaparea reprezentării de păun, descoperită petavanulîncăperiiE03.

146

Context

În hotarele localității Nemesvámos, cele trei izvoare1 (Nagykút,KiskútșiÁnyoskút)cunoscutedejașideromani,marcheazăun teritoriudeaproximativ9hectare,pecareseîntindevecheamoșiedePanonia,VillaRomanaBaláca,cel mai important sit arheologic roman al regiunii situate lanorddeBalatoncunoscutpânăînzilelenoastre(fig.1).

La începutul secolului 20, cu prilejul săpăturilor ar-heologice debutate între anii 1906 și 1909 pe teritoriullocalitățilorNemesvámos-Balácapuszta, au ieșit la ivealăcele patru2mozaicuridepardosealăalecaseidelocuitnr.I.Primaetapădeconstrucțieaclădiriiprincipalecuperistil,dateazădelasfârșitulprimuluisecol,începutulsecolului2.Pebazafragmentelordepicturămuralădescoperite,șialunui tezaur de medalioane3ascuns,însecolele2și3clădi-reaasuferitpagubesemnificative,urmatedeintervențiișimodificăriarhitecturaledeamploare.4 Domeniul / ansam-blularhitecturalalvileiafostfolositderomaniaproximativpânălasfârșitulsecoluluial4-lea.Decorațiaclădiriiprinci-paledinBaláca–înciudaunuicontextprovincial–poatefisocotitădreptfastuoasă.Seconsideră,căpicturilemuraleșimozaicurileprovindinepocaluiSeverus.

1 Laczkó,D.–Rhé,Gy.:Balácza,Amagyarorvosokés természetvizs-gálók1912.augusztus25–29.VeszprémbentartandóXXXVI.országosvándorgyűléstiszteletére.(Balácza. În cinstea celei de-a xxxVi-a con-ferințeitineranteamedicilorșinaturiștilor,organizatelaVeszprémîntre25–29 august 1912).Veszprém, 1912.EgyházmegyeiKönyvnyomda,BáróHornigKároly,VeszprémiPüspökkiadása,(TipografiaDiecezei,EdițiaEpiscopuluideVeszprém,BaronulHornigKároly),p.34.

2 ”Deținem urme, care demonstrează, că acestemozaicuri de pe situlnostrunusuntsingurele”relatatdeRhéGyula.Laczkó–Rhé(1912)p.98.Fragmentemaimici,independente,chiarsepăstreazăîndepozitulMuzeuluiJudețeandinVeszprém.

3 Deschidereacanaluluideîncălzirenordicalclădiriiprincipale”aavutlocdoarînurmaunorinvaziidebarbari,delamijloculsecoluluialIII-lea.Ansamblulmaimicdevestigii,găsitîncanaluldeîncălzire,formatdin68demedalioanedeargintșibronz,ascunseînsăculețdepieleșiîntr-unvaslavesteanăvălirii,nuafostrefolosită,șiși-aașteptatscoate-realaluminazileiîncanalulneîncălzit,umplutcumoloz.”K.Palágyi,S.: Őskor, római kor, népvándorlás kora (Preistorie, epoca romană,epocamigrațiilor).In:Veress,D.Cs.–Hudi,J.–Ács,A.–K.Palágyi,S.:Nemesvámostörténete–Aközségtörténeteazősidőktőlnapjainkig(IstorialocalitățiiNemesvámos–Istoriacomuneidinepocapreistoricăpânăînzilelenoastre).Veszprém,1994.pp.7–47.

4 K.Palágyi,S.:Baláca.Rómaikorivilla(Baláca.Villadinepocaroma-nă).TájakKorokMúzeumokKiskönyvtára513.,1995. p.8.

Încăpereanr.20afostprobabiltabliniulclădiriiprin-cipale,osalădeprimirereprezentativăavândosuprafațăde70m2 (fig.2).Pardosealademozaiccolorat,afostex-trasădinloculoriginalîn1925,subconducereaarheolo-guluiresponsabilRhéGyula.5Între1926și1976,peteri-toriulansambluluiaucontinuatactivitățileagricole,lafelcaînainte,iardeasupraclădiriiprincipaleafostpășune.6 Dupăoperioadă lungăde stagnare, în 1976 au fost re-luate săpăturile arheologice și activitățiledeevaluare șiprezentarearezultatelor laBaláca, legatedenumelear-heologuluidr.PalágyiSylvia.Începândcu2007,muncapredecesorilorestecontinuatădeCsirkeOrsolya.

La descoperireamozaicului din încăperea nr. 20, încursulsăpăturilorefectuateîn1907,erauvizibiledeteri-orărilemozaicului, transformările superficiale, lipsurile,urmeledearsuri.Stratuldemortarsituatsubcuburilemo-zaiculuieraînnegritdatorităarsurii.Mozaiculs-apăstratîntr-o starede conservare înprincipiubună, însăparteacentralăs-adistrusînceamaimaremăsură;conformmăr-turieifotografiilorarhive,aceastăzonălipseadejaînmo-mentulextragerii(foto1).

Mozaiculafostfragmentatșiînglobatîn46detăvidebeton armat. Păstrând aceste suporturi rigide, mozaiculafostmontatînholulMuzeuluiNaționalMaghiar,apoiînlapidariu.Cuprilejulrestaurărilorulterioare,lacuneleaufostcompletatenunumaicucuburidemozaic,dar–con-formmetodelorspecificeepocii–aufostaplicatetencuielidecimentșicompletăripictate.Deasupraclădiriinr.I.dinBaláca,în1984afostconstruitunacoperișdeprotecție,conform proiectului întocmit de Hajnóczi Gyula. Dupăacesteintervenții,celelaltetreipardoselidemozaicaufostremontate7înloculoriginaldedescoperire8,însăloculce-luide-alpatruleamozaicarămasgol(foto2).

Realizarea copiei pardoselii de mozaic roman din Baláca a fost posibilă la inițierea Direcției MuzeuluiJudețean Veszprém, în cadrul concursului orientat spre

5 Lucrărileaufostconduse–alăturideRhéGyula,–deWollankaJózsef(MuzeulNaționalMaghiar).

6 K.Palágyi,S.:Abalácaivillagazdaságalaprajzaazújabbmegfigyelé-sektükrében(PlanulansambluluivillaromanadinBaláca,înluminanoilorobservații).In:BalácaiKözlemények(Comunicăridin Baláca) I.,1989.pp.11–34.

7 RestaurareaafostcondusădeSzalayZoltán.8 Înîncăperilenr.8,10și31aleclădirii(principale)nr.I.

Copieoriginală/Originalșicopie.Efectuareacopieiuneipardoselidemozaicșianalizaoriginalului.

VillaRomanaBaláca

Brigitta Mária Kürtösi

147

dezvoltarea culturală și turistică a ansamblului romanșiagrădiniiruină(VillaRomanaBaláca)dinNemesvá-mos-Balácapuszta.Pentruexecutarealucrăriiînsă,echipanoastrăînchegatăaavutladispozițiedoarunan.

Începânddin iunie 2012, copia se găsește în încăpe-reanr.20aclădiriiprincipaledinansamblulvilei(foto3).Locațiaesteidenticăculoculdedescoperirealmozaiculuioriginal;spațiuloriginalalclădiriiromaneasigurăcăminulcopieidemozaicrealizatrecent.RânduriledemaijosdineseulluiTarnayLászlóreflectăexcelentproblematicaam-plasării,respectivextrageriioperelordinistoricitate:”Dia-loguldintretrecutșiprezentîșiarerădăcinileîntr-olocațieidentică.Valoareaculticăestelocațiaidenticăîncontextulcontinuitățiitimpului,întimpcevaloareadeexpunereestetimpulidenticîncontextulcontinuitățiispațiului.”9

Concepție

Pe parcursul realizării copiei, au fost criterii importanteatâtmenținereaautenticitățiimaterialecâtșiceleiestetice.Concepțiaesteticănuconstaînredareastadiuluiactual,înreflectareaefectelor(incendii),evenimentelor(descoperiri/săpăturiarheologice,extragere,restaurări)ceși-aulăsatam-prentapeparcursulaaproape1700deani,cireproducereaaparențeioriginalepresupuse.Astfel,nuamreprodusmodi-ficăriledeculoarealepietrelorsurvenitesubinfluențaunorfactori externi, însă am reprodus fără excepții ”greșelile”intervenite larealizareamotivelor,câtși inversareanejus-tificatăaunorculori.Principiulnostrufundamentalafostredareabogățieicromaticeșitehniciioriginale.

Culoareapietrelorgalbeneșiroșiis-amodificatlaanu-mitedetalii, independentdemotive.Pietrelegalbeneaudevenitroșii,celeroșiibordoorinegru10(foto4–6).Acestfenomens-apututobservași încazulpardoseliidemo-zaicalPalatuluiGuvernatoruluidinAquincum,dinîncă-pereanr.45,darmultealteexemplealeacestuifenomenarputeafienumerate.Modificareaculoriiafostcauzatăprobabil de un incendiu; temperatura ridicată, efecteletermice declanșeazămodificărimacroscopice lamajori-tateatipurilorderoci.Compozițiamineralădarșistructu-rainfluențeazăsemnificativmăsuramodificării.Foculșiefectultermicdeoricarenaturăcauzeazăslăbiristructu-ralemaisemnificativeînrocilecustructurimaidense.11

Motivul central12 a fost deteriorat, fragmentar dejaînmomentul descoperirii arheologice. Pe reconstrucție,fragmentullipsă,necunoscutestemarcatdeșiruridepie-trealbe,dedimensiunimici.Aceastărezolvaresugerează

9 Tarnay,L.:Az eredeti eszméje és azújmédiumok (Conceptul origi-nalului și noile mijloace mass-media) http://apertura.hu/2011/tavasz/tarnay(martie2012.).

10 Înfuncțiedecantitățiledeoxiddefier,respectivmaterialeorganicedincompozițiapietrelor.

11 Hajpál,M.:Magashőmérsékletműemlékiépítőkövekanyagtulajdonsá-gaira gyakorolt hatása (Efectultemperaturiiridicateasupracaracteris-ticilormaterialealepietrelordeconstrucțiefolositelamonumente).In:Mérnökgeológia–Kőzetmechanika(Geologieinginerească–Mecanicarocilor)2007.pp.215–221.(Redactat:Török,Ákos,Vásárhelyi,Balázs).

12 Probabilonaturăstaticăcupăsări.

minuțiozitateadeodinioarăapseudo-emblemei13 și fărăcompletareaformalăadetaliilorfigurative.Emblemare-alăse realizează înatelier,prinașezaredirectăpeplacădemarmurăopusvermiculatum, sau în tavăde terraco-tă,întimpcepseudo-emblemaopustesselatum,lafeldepretențioasă, semontează la fața locului.Cuvântul gre-cescemblemăsugereazămontare/inserare.

Padimentuldemozaical încăperiinr.20dinBaláca,este un exemplu remarcabil al acelui tip de padiment,careprezintă legăturicertecuarta textilelorșiacovoa-relor.Zestreademotive,compoziția(chenar,covorinte-riormaimic,chenaresuccesive),prelucrareaminuțioasă,pretențioasăaccentueazăacestefect.Conformuneirela-tări/legende–viișiastăziînvechileprovinciinord-afri-cane – despre confecționarea covoarelor brodate bogat,țesutedensdinfirevopsitemanual,peparcursulexecuțieiseascundintenționat”greșeli”,asimetriiînsistemulmoti-velor,deoareceseconsideră,căomulnupoatecreaoope-răperfectă,fărăgreșeli(foto24).

Relevarea operei de artă

Întreagapardosealăa încăperiinr.20,a fost formatădeun pavaj decorativ demozaic, având caracteropus tes-selatum. Cu prilejul extragerii, mare parte din chena-rul lat, simplu, ce încadra covorul interior ornamental,afostdemontat,despreaparențaluioriginalănudețineminformații.ÎnMuzeulNaționalMaghiaraajunsdoarmo-zaiculdecorativdescrismaijos.

Lamijloculabsideisemicirculare,emblemaînconju-rată,decoratăcuofrizăformatădintr-oîmpletiturădublă,reprezintăopasăreciupindbobițe.Decorațiacaracteristi-căaabsideiestedeterminatădesistemultriunghiurilorar-cuite,formatelaîntâlnireaarcurilorsemicirculareconcen-triceîndesatesprefocus,șiaspiralelorpornitedinpunctulcentral. Triunghiurile galbene alternând cu triunghiuriverzi-albăstrui, sunt delimitate de linii negre. Culoareaunorpietreformândtriunghiuriesteroșiatică,acest faptînsănuesterezultatuluneicombinațiiintenționate,cisuntmaterialemodificate,nuanțedegalbensauocru,înroșitesub efect termic ridicat. Decorația absidei descrisămaisusesteîncadratădeofrizăcumărgele.

Câmpul principal dreptunghiular, este înconjurat deo împletitură formată din patru panglici, desfășurată peobandăneagră.Ținândcontdeunitățilemaimari,mo-zaiculpoatefidivizatînformepatrulatereșioctogonale.Luândînconsiderareelementelemaimici,estesistemulunor triunghiuri, patrulatere și cercuri, despărțite întreeleînfiecarecazdeliniiduble,formatedinpietrenegre.Fundalulmotivelor este alb.Motivul central deteriorat,încadratdepatrumotivedepanglicăspiralată,respectivoîmpletiturădublă,esteînconjuratdeșaserozeteșipatrupătratemaimari, reprezentândo țesăturăde împletituri.Întriunghiurilealăturatemarginii,apareunmotivpelta,

13 Bruneau,P.:LaMosaïqueAntique.PressesdeL’UniversitédeParis-Sorbonne,1987.p.15.

148

căruiaisealăturăcâteunnodtipSolomon,încadratîntr-unpătratmaimic.Înafarădecelepatrumotivedenodmaiaparpecompozițienouăcâmpuri,reprezentândbucleasemănătoare. Înaxa longitudinalăasălii, într-unpătratdedimensiunimaimari,situatpeparteaabsidei,seobser-văunkantharos,dincarepornescvrejuri,amenajateîntr-osimetriecaracteristică.Acestaestesingurulmotiv,carenuesteorientatîndirecțiaintrării,civedereaprincipalăesteoferitădinparteaabsidei.Repartizarea,orientareamoti-velormozaicurilordepardoseală,nepoateîndrumasprefuncțiaîncăperii,dareventualșisprepoziționareapiese-lordemobilierdeodinioară.Descifrareaanumitorscene,amplasareaînplanorizontal,esteorientată.Înapropiereaintrării latedepatrumetrii, într-uncâmpdreptunghiulargăsimunmotivvegetalsimetric,monocrom.Detaliiledemaisussuntlegatedecâmpurimaimicideformătriun-ghiulară,romboidalăsaupătrată,cuîmpărțiregeometrică.Alăturidedecorațiile înmajoritateplane,figureazăîncădouăcâmpurimaimarișipatrumaimici,carereprezintăînperspectivăcuburideschise.

Compozițiamozaicurilordepardosealăurmăreșteim-plicitsituațiacreatădecadrularhitectonic,darșifuncțiaîncăperii.Este importantde remarcat faptul, căpseudo-emblemamenționatăestecompusăîntr-adevărîncentru–dacăneraportămladimensiunileîntregiisăli.Dacăanali-zămdoarcovoruldemozaicfastuos,fărăchenar,abordatcaopiesămuzealăînprezent,motivulcentralnuesteîncentrulaxeiprincipaleverticale.

Utilizării motivelor amintite mai sus, formăriicompoziționaleamozaicului,lepotfialăturatenumeroa-se analogii dintre pavajele geometrice de mozaic realizate îndiferiteleteritoriialeImperiuluiRoman.Zestredemo-tiveasemănătoareaparpemozaicuriledesecol2–3.dinItalia(Aquileia,Grado),TunisiașiSiria,darpadimentuldemozaicdinAquincum,str.Pók,aparțineaceluiașitip.

Analiza materialelor originale ale mozaicului

Fundațiaoriginalăamozaiculuidinîncăpereanr.20,deșideterioratădatorităintervențiiloranterioareșifragmentară,s-apăstrat,existândposibilitateaprelevăriiprobelorînain-tedeaplicareafundațieinoi(foto7).Peparcursulexecu-tăriireconstrucției,afostuncriteriuimportantcompatibi-litateamaterialelornoiintrodusecumediulșimaterialeleoriginalepăstrate,luândînconsiderarecaracteristicilefizi-cealeacestora.Deasemenea,ținândcontdeprincipiilederestaurare, procesele trebuie săfie reversibile, asigurândautenticitateaunoreventualecercetăriviitoare.

Documentarea grafică integrală a motivelor mo-zaicului păstrat în lapidariul Muzeului Național Ma-ghiar,aavut locdupăstudiereaconsemnărilorpăstrateîn arhivaMuzeului JudețeanVeszprémde la începutulanilor 1900, printre care și notele arheologului RhéGyula,șiafotografiilorarhivedespresăpăturilearheo-logice.AmfolositfoliesubțirePVCșicariocicualco-ol.Ammarcatculorile,uneleabateridenuanțe,direcțiamontăriipietrelor,caracteristicilerândurilor(foto8).Fi-

ecăruimotivi-amstabilitunmarcajformatdintr-oliterășiunnumăr,pebazacăruiaacesteapotfiidentificatecucertitudine (fig. 3). Documentația fotografică realizatăcuaplicareamarcajelor,aservitdeasemeneaînajutorulmunciidinatelier.

Peparcursuldocumentării, relevării pavajuluidemo-zaicînMuzeulNaționalMaghiar,s-aupututstabilidouă-sprezece nuanțe diferite ale pietrelor folosite demeșteriiromani,dupăcumurmează:negru,alb–culoareadefond,obținutădintreinuanțediferite14–,roșuînchis,roșudes-chis,umbra,ocru,ocrudeschis,verdeînchis,verdedeschis.

Premergătorrealizăriicopiei,respectivparalelcuaceas-ta, s-a ivitposibilitateaefectuăriidoaraleaceloranalize,careeraudirectlegateșistrictnecesarepentruexecutareauneicopiiautentice.CercetareamozaicurilordinBalácașianalizamaterialeloresteîncursșiînprezent.15

Analizaparțialăapietrelororiginalea fostavizatădeMuzeulNaționalMaghiar înmartie 2012.Pietre și frag-mente originale de tencuială, potrivite pentru analize, nestau la dispoziție și din materialul păstrat în depozitulMuzeului JudețeanVeszprém, respectiv,mostrelede ten-cuialăprelevatelafațaloculuilărgescdeasemeneacadrucercetărilor.Caurmareaprelevăriiprobelor,adebutatana-lizamaterialelor, rezultateleoferindcunoștințenoi legatede tehnica de execuție, despre clarificarea proveniențeipietrelorfolosite,respectivdespreefecteleproduseasupramozaiculuișiurmărileacestora.Rezultateleanalizelorves-tigiilormetaliceșiceramicedescoperitepeparcursulsăpă-turilorarheologicelafațalocului,arputeasugeraexistențaunuiatelierșiprelucrareamaterialelorlafațalocului.Date-leveritabiledescoperite,potfiutileșipentrucercetărileîndomeniularheologieișiaistorieiartelor.

Ocomponentăcaracteristicășireprezentativăapardose-liidemozaicalîncăperiinr.20,estetessera verdedeschisă,carefigureazășiînaltedouăpavajealeansambluluidemo-zaicdinBaláca,dincares-aupăstratelementeșiînmolozularheologic.Conformstadiuluiactualalanalizelor,estevor-badeopiatrănaturală.Pebazacompoziției,areofrecvențăredusă.AnalizelemicroscopiceșicelecudifracțiederazeX,susțin–contrarcudescrieriledocumentațiiloranterioare–,cănuesteunprodusartificial,ciorocădecuarț,formatăînmodnatural,prinmetamorfismhidrotermal.Datelerefe-ritoarelaproveniențamaterialuluidepiatrăfolosit(importsausursăautohtonă),suntrelevanteatâtprivindtehnicadeexecuțieamozaicurilordinBaláca,câtșiproveniențaate-lieruluideexecuție.

14 Laaproximativ1/3dinsuprafață,înparteadinspreintrare,culoareadefonddeschisăafostschimbatăcuonuanțămaiînchisă.Presupunem,căs-aepuizatmaterialuldebazăînnuanțafolositămaiînainte.Asambla-reamozaiculuiaînceputdininteriorulîncăperii,evoluândînspate,spreintrare.Folosireaceleilaltenuanțe,începeladistanțediferitepeparteastângărespectivdreaptaaîncăperii.Larealizareacopiei,nune-ampro-pusredareaacestuifenomen.

15 Rezultatele cercetărilor fac parte din disertația DLA, aflată în cursde elaborare, sub titlul: Kürtösi BrigittaMária:Amozaikrestaurálásművészetiés természettudományosvonatkozásai(Considerente artis-ticeșideștiințelenaturiiînrestaurareamozaicurilor).UniversitateadeArtă,Budapesta,conducătorștiințific:BónaIstvánDLA,habil.

149

Privindproprietariidealtădatăaivilelorromanepăs-trateînteritoriulsituatlanorddeBalaton,înmajoritateacazurilor nudeținemdate exacte, însă aceștia eraupro-babilmoșieriitalicus. PrezențacomercianțilordinAqui-lea(Opponii,Caesernii,Canii),stabilițiînzonăînprimulsecol,susținedeasemeneaîntr-oanumitămăsurăaceastăipoteză.16ÎncazulvileidinBaláca,presupunemlegăturinord-italieneșiînprivințapadimentuluidemozaic.

Parteorganicăacercetărilorlegatedemozaicuriestenunumaianalizapietrelordemozaic,darșiceaamate-rialelordincomponențatencuielilorpregătitoare(fig.4).

Pe baza analizelor, în fundația aplicată la Baláca întablinum,aufolositcamaterialdeumpluturădolomit îngranulațievariatășisfărâmăturidețigleînliantdeghips.În stratul inferior mai dur (rudus),alăturidepietregăsimșicioburideceramică.Printestdecolorarepesecțiune,pemostradetencuialăprelevatădinstratulsuperioralnucle-us,sepotidentificacarbonațiidincompoziție:calcitulesteintenscoloratdereactiv(roșuAlizarinăS),întimpcedo-lomituldoarfoartepalid.Metodaînesențăsebazeazăpesolubilitateadiferențiatăacarbonaților înacidclorhidric(foto9).Înstratulsuperiordenucleus,alăturidedolomitulprezent în granulație variată, se găsesc cantitățimari defărâmituri de țiglă de culoare roșie, intensă (foto 10),particularitățile lor ascunddeasemeneadetalii legatedetehnicadeexecuție.Alăturidecelelalteargilealeteritoriu-luisituatlanorddeBalaton,unmaterialdebazăconvena-bilfabricăriițigleiputeafichiarargilaroșie,regăsibilăînîmprejurimilelocalitățiiBaláca,pemalullaculuiBalaton.Au fost descoperite numeroase cahle de ardere a țiglei,printre altele la Csopak,Alsóörs, Gyulafirátót, Balaton-füred.17Analizeleînacestsenssuntîncursdederulare.

Nucleusseformeazădindouăstraturibineînchegate.Cel inferior,mai bogat în ghips, este alb. Pe baza ana-lizelorproporțiaamesteculuieste1:1.18 Porozitatea este: ~24,4%,densitatea:~1,5g/cm3.19 Stratul superior de nu-cleusareonuanțăroz;culoareaestedatădefărâmiturileșipulbereadețiglăadăugată;aceastadinurmăafostfolo-sităcahidraulitdemeșteriiromani.Proporțiaamesteculuieste1:2.Porozitate:20,9%,densitate:1,65g/cm3.Înten-cuialăsegăsescbulgărideghips,vizibilișicuochiulliber(foto11),lafel,caînstratuldenucleus al mozaicului de prag,proveninddinîncăpereanr.8aPalatuluiGuverna-torului dinAquincum. Prezența lor face referire lamo-dalitateadepreparareamortarului,ovariantăametodeiclasicedestingereuscatăavarului,încursulcăreiamate-riileprimeuscate(varulnestinsalternându-secumateri-aluldeumplutură),suntașternutepesuprafațășiumezitecuapă.Prinaceastătehnicănuarelocostingeretotală.Înmaterialuldebazărămânbulgărimici,concentratede

16 http://www2.rgzm.de/Transformation/Magyarorszag/Chapter_IV_Emergence_of_villae_HU.htm(decembrie2012.)

17 K.Palágyi,S.:RómaikoritéglaégetőkemencékVeszprémmegyében(CahleromanedeardereațigleiînjudețulVeszprém).In:VMMK19–20,1993–94.pp.215–228.

18 Pebazaresturilorisnolubileînacid.Valoareaproximativă.19 Probeleaustatsubapăîncondițiiidentice,timpde23deore.

varnestins,acărorstingereseproducelapreparareamor-tarului,însăgranulațialorsepăstrează.Bulgăriideghipsamintiți seprezintă sub formădeaglomeratedincalcit,șisuntașanumiterezerveîntencuială,careseactiveazăsub efectul umidității. Se poate obține un liant din ele,caremigreazăînîntreagamasăatencuieliișiestecapabilsă ”țese”microfisurile produse în sistem, sporind astfelsoliditateatencuielii.

Oanumităpartedincantitateadeapăfolositălaprepa-rareamortaruluiconformmetodelorclasice,stingeacesteporțiuni,tencuialadevenindastfelmaibinelegatăchimic,maidensă șimaibogată în liant, care totușinucrapă.20 Auobținutastfelotencuialăcuorezistențăbunălacom-presiune,decarechiaraveauneapăratnevoielafundațiapardoselilor.Tencuialaalbăde înglobare(supranucleus) s-a dovedit a fi – pe baza măsurătorilor efectuate prindifracțiederazeX–calcit,formatdinvarnestinscurat.

Realizarea copiei

Ținândcontdematerialeleoriginalefolosite,amlucratînmarepartecucalcarcompact.Opartedinmaterialeestedeproveniențăautohtonă,dinGerecse;dintipuldecalcarcunoscutînmodtradiționalsubdenumireaderoșudinTar-dos,folositînmultelocuri,amutilizatonuanțămaipali-dășiunamaiînchisă.Pentruprezentareacelorlaltenuanțeam folositmajoritar pietre proveninddin Italia.Anumiteculori,cumarfigalbenulsauverdeledeschis,amrealizatprin amesteculmaimultor nuanțe. Nuanțele prind viață,prin completarea reciprocăa efectelor cromatice, apropi-indu-se astfel celmaimultde aparențaoriginalului (foto12–13).Pentrurealizareacopiei,amformatmaterialuldepiatrăladimensiunileadecvate;amtăiatprismeprinmeto-demecanice,dupăcareprintehnicaoriginală,cuciocanpeopanădeoțelamspartprismeleîncuburideaproximativ1 cm3(+-0,5cm)(foto14–15).Laașezareapietrelor,amrotitcuburiledemozaicastfel,încâtpesuprafațafinităsăfievizibileînexclusivitatelaturisparte.Fundalulmozaicu-lui,motivelecovoruluiinteriorșielementelecentralesuntformatedincuburidedimensiunivariate.Evoluânddelaexteriorspreinterior,pieselesuntdinceîncemaimici.

Montareaînatelieramefectuatcuajutorulfoliilorde-senate, tăindu-lede-a lungulunităților, careurmau săfietratate separat.Aceastaa fostposibilădatorită sistemuluigeometricalmozaicului,deoarecefiecareelementesteîn-conjurat deun contur negru, format dindouă rânduri depietre.(ElementeleseparatesuntR=romburi,N=pătrate,H=triunghiuri,F=împletituri/frize,I-IV=rozete.)Dejaînfazaproiectăriioperațiilor,amconsiderat,căarfiome-todăconvenabilăașezareaacestorrândurinegrecuprilejulmontăriimotivelorlafațalocului,deoareceneoferăposi-bilitatea de a egaliza eventualele nepotriviri dimensionale

20 Kürtösi,B.:Aquincumimozaikpadlótöredékrestaurálásaésvizsgálatai(RestaurareașianalizeleunuifragmentdepardosealădemozaicdinAquincum).In:Műtárgyvédelem(Conservareaobiectelordeartă)35.2010.pp.117–118.

150

alemotivelor.Unelepărțiînsăaufosttratateînansamblu,șile-amtăiatnumaidupămontareaintegralăasuprafeței.(Întreacesteaamintimîmpletiturile,frizelelargi.)

Pietreleaufostașezate,lipiteinvers–printehnicaindi-rectă–pefoliaPVCîntoarsă,pecareamlipitînprealabilunstratdetifon(foto16–17).Pentrulipireamfolositdis-persiedeacetatdepolivinilșimetil-celulozăînproporțiede1:3,careasigurăoaderențăbună,iardupămontarepoatefiîndepărtatăușorprinumezirelarece.Astfel,elementeleformate,aucăpătatunsuporttemporarstabilșiușor,adec-vatpentruodepozitaresistematizatășitransportînlăziledeplasticutilizateînacestscop.Executareamotivelordecătrepatrupersoaneadurattimpde8luni.

95% din copie a fost executată în atelier, în ciudafaptului, cămajoritateamozaicului original, poate chiaropera în întregimeeste rezultatulunei asamblări la fațalocului.Cunoaștemînsăexempledinartamozaiculuiro-manșipentrufolosireaelementelorprefabricate,valabilănunumaipentruemblemeleexecutateminuțios,aflateîncircuitul comercial al epocii, dar șimotivedepragmaisimpleputeaufiexecutateastfel.Ladescoperireamozai-culuidecorândsalatablinum a vilei San Rocco (Francoli-se),s-aobservatutilizareadecătremeșteriiromaniaunorelemente prefabricate, montate ”direct”. Compoziția șicalitatea tencuielii de fundație a fost de asemeneadife-ritălamotivelehexagonaledecorândpragul,fațădeceadinjurullor.21AnalizadeaceastănaturăatencuielilordefundațiedintablinumdinBaláca,dinpăcatenuamaifostposibilă;laextragereadin1925nus-apusaccentpeob-servareatehniciideexecuțieînacestsens.

La fața locului, deasupra fundațiilor originale inega-le,s-aconstruitunsuportorizontalnou,neted,stabil,dințigle compacte de dimensiunimici, așezate înmortar devar.DimensiunileșidirecțiilestabiliteînMuzeulNaționalMaghiarpeparcursulrelevăriimozaiculuioriginal,aufosttranspuse, proiectate pe acest suport, realizat cu aproapeunanmaidevreme.Dupămăsurareaaxelorprincipale,amașezatpesuprafațauscatămotiveleasamblateînatelier,cuscopuldeacontrolapreciziapregătirii(foto18).Laînde-părtareasistematicăamotiveloraplicatelauscat,amcon-turatloculfiecăruielementcucărbune,notândmarcajuldelitereșinumărul lor(foto19).Ammăritdesenulpregăti-tor,careneajutalaamplasareamotivelor,ladimensiunileoriginalului.Marcajelenoastretrebuiauîntăriteînrepeta-terânduri,deoareces-aușterspeparcurs.Fixarealiniilorajutătoare,deorientareafostsoluționatădecătremeșteriiromaniînmultecazuriprinincizie,zgâriereoripictură;ast-fel,întablinum amintitdinVillaSanRoccodinFrancolise,repartizareamotivelorșiliniiledeorientareaufostzgâria-tepesuprafațastratuluinucleus,încăumed,nesolidificat.MeșteriimozaiculuivileiArianadinStabiaeaufostajutațideorepartizarezgâriatășipictată.22

21 Cotton,M.A.–Metraux,B.:TheSanRoccoVillaatFrancolise,BritishSchoolatRome;1985.pp.100–104.

22 Dunbabin,K.:MosaicsofGreekandRomanWorld,CambridgeUniv.Press,1999.pp.284–285.

Ca urmare a probelor de adeziune efectuate cu mate-rialedecompozițievariatăpebazădevar,camaterialdeînglobareșirostuireamfolositunamestecobținutdintr-un mortar de injectare23–cuconținutdevar,metacaolinșiprafdemarmură–șinisipdecuarț.24Aceastăcompozițiese încadreazăexigențelor impusedeanturajuldemonu-mentistoric,respectivcerințelorpracticeprivindutiliza-rea,funcționalitateaacesteireconstrucțiidepardosealădemozaic.Mortareledeînglobarealepardoselilordemozaicdinepocaromană,încelemaimultecazurinusunthidrau-lice,înschimb,potconțineadaosuridematerialeorgani-ce.Peparcursulexecutăriicopiei,nuamavutposibilitateaefectuăriimăsurătorilorcuscopuldeterminăriieventuale-loradaosuriorganice,înschimb,cercetărileaflateîncurspunaccentpeanalizaacestuifactor.Laanalizatencuie-lilorde fundație alemozaicurilor romanedepardosealăau fost identificate25 componente, –metil-esteri ai unoracizi grași – care, o parte dintre ele sugereazăprezențauleiurilorsicative(uleidein), iaruneletipurisugereazăprezențamaterialelordeproveniențăanimalieră(lapte).26 Legatdetehnicadeexecuțieapardoselilorantice,L.B.Alberti27aminteștedeasemeneafolosireauleiuluidein.Încomponențamortarelordeînglobarealemozaicurilormuralemaitârzii,afostdemonstratăprezențauleiuluidein,28respectiv,altesursebibliografice29 amintesc guma de tragantșialbușuldeouă,caadaosuriorganiceutilizate.

PeparcursullucrărilordeexecuțieacopieipardoseliidemozaicdinBalácalafațalocului,montareaaînceputcuelementelefundaluluidelângăporțiuneadezidpăstra-tă,apoiamcontinuatcufrizadejurîmprejur,careade-terminatdimensiunilecovorului interior.Dupăaceeaaufostașezatemotiveleaxeicentraleverticale(foto20–21).Potrivit apoi acestormotive, amaranjatpascupas,dinstângașidindreaptaelementele,evoluândcuspatele,îndirecțiaintrării.Aurmatmontareamotivelordinabsidă,ceeaceasolicitatoprecauțiedeosebitădinparteaechipei,darînacelașitimpafostșipunctulculminantallucrării(foto22).Însfârșitaufostintegrateelementeledinstângașiceledinspreintrare.Însincronizarecumontareamoza-icului,aparcurscurățireamotivelor,completareapietre-lor lipsă și ”coaserea” îmbinărilor,marginilor (foto23).

23 VAPO injekt (=VAPO injekt 01varianta fărăultimafiltrare),AQUAobnovastavebs.r.o.Praga,Cehia.

24 Nisipdecuarțcernut(0–1mm),Nemesvámos.25 Py-TMAH/GC/MS Pyrolysis/methylation (tetramethyl-ammonium-hi-

droxide)GasChromatographyMassSpectrometry).26 Starinieri,V.:Studyofmaterialsandtechnologyofancientfloormosaics’

substrate.Disertațiededoctorat,UniversitádiBologna,2009.p.111.27 Alberti, L. B.: Of Pavements according to the opinion of Pliny and

Vitruvius,andtheWorksoftheAncients.In:TenBooksonArchitectu-re,Leoni,J.,London,1965.pp.61–63.

28 Fiori,C.–Vandini,M.–Prati,S.–Chiavari,G.:VateriteinthemortarsofamosaicintheSaintPeterbasilica,Vatican(Rome).JournalofCul-turalHeritage10,2009.pp.248–257.

29 Vasari,G.:Vasariontechnique.DoverPublications,Inc.NewYork,p.256.

LeVieil,P.:Essaisur laPeintureenMosaïque,ensembleunedisser-tationsurlaPierrespéculairedesAnçiens,parlemême.Paris,Vente,LibraireaubasdelamontagneSainteGeneviève,1768.

151

Pelaturastângă,înscopulprotejăriimarginiimozaicului,ammontatobordurădinpietrede6cmlățime,cu lun-gimevariabilă,tăiatedincalcarulcompactfolositpentrufundal.30Reconstrucțiacelordouăpostamente31 din gresie roșie,situatelaintrareaînabsidăînmomentuldescope-ririi,nuconstituiaobiectul lucrăriidefață. Înzoneledeinterespavajuldemozaicurmăreșteliniazidărieiactuale.

Intervențiilelafațaloculuiaudecursînintervalul23aprilie–29mai2012,predareaoficială,festivăaopereifiniteaavutlocîndatade2iunie2012.(foto24).

Concluzii

Peparcursul realizăriioperei, audemarat simultanacti-vitateaderestaurarefundamentatăștiințificșicreațiadeartăplastică;creațiaconceptualășicerințarealizăriicopi-eiopereideartă.Scopulprogramuluidecercetareîncon-tinuareesteanalizaparalelășiabordareainterdisciplinarăaefectelor reciproceaprincipiilor/criteriilor istorice,deștiințelenaturii,alecelordeartăplasticășideteoriaartei,respectiv descoperirea, cunoașterea câtmai aprofundatăacaracteristicilorlocaledetehnică.

În lucrare au participat: Kürtösi Brigitta Mária artist re-stauratorpictură,BónaIstvánDLA,habilartistrestauratorpictură,SeresAndrásartistrestaurator,BalázsMiklósErnőDLA, habil artistmozaicar, PintérAndrás Ferenc pictor,DohárszkyBélasculptorșiTúriMiklóstehnician.

Analizele XRD au fost efectuate de Sajó István (Aca-demiaMaghiară–InstitutuldeCercetareChimică),ana-lizelemicroscopiceșianaliticedecătreKürtösiBrigittaMária(UniversitateadeArtăMaghiară-ȘcoaladeDoc-torat).LaanalizelegeologiceaflateîncursneajutăJózsaSándor (Universitatea Eötvös Lóránd – Facultatea deȘtiințeleNaturii).

FotografiilepublicateaufostrealizatedeKürtösiBri-gittaMária,BónaIstvánșiDohárszkyBéla.

BIBLIOGRAFIE

ALBERTI, L. B. (1965): Of Pavements according totheopinionofPlinyandVitruvius,andtheWorksoftheAncients.In:TtenBooksonArchitecture,Leoni,J.London.pp.61–63.

ANTAL,M.–KŐFALVI,V.–BAGHY,L.–MORGÓS,A.(2002):Költözőkövek–Abalácaimozaikáthelye-zése (Pietrecălătoare.MutareamozaiculuidinBalá-ca).In:Műtárgyvédelem28.(Conservareaobiectelordeartă).pp.67–79.

BRUNEAU,P.(1987):LaMosaïqueAntique.Pressesdel’UniversitédeParis-Sorbonne.

30 Marginilepavajuluidecoratnuajungpânălalimitaperețiloractuali,amîntreruptmontareacucâțivacmînfață.Întremozaicșiperețiampuspietrișspălat,dedimeniunimici,dinminadinMárkó.

31 Momentan se află de asemenea în lapidariul Muzeului NaționalMaghiar.

B.THOMAS,Edit(1961):RómaikorivillákaBalaton-fel-vidéken (Vile romane la nord de Balaton).In:Műem-lékeink (Monumentele noastre).Budapesta.pp.30–33.

B.THOMAS,E.(1964):Baláca,mozaik,freskó,stukkó.(Baláca,mozaic,frescă,stucatură) Akadémiai Nyom-da (ImprimeriarAcademică),Budapesta.

COTTON,M.A.-METRAUX,B.(1985):TheSanRoc-coVillaatFrancolise.BritishSchoolatRome.

DUNBABIN,K. (1999):MosaicsofGreekandRomanWorld.CambridgeUniv.Press.

HAJPÁL, M. (2007): Magas hőmérséklet műemlékiépítőkövek anyagtulajdonságaira gyakorolt hatása.(Efectultemperaturiiridicateasupracaracteristicilormaterialealepietrelordeconstrucțiefolositelamonu-mente)In:Mérnökgeológia–Kőzetmechanika(Geo-logieinginerească–Mecanicarocilor)pp.215–221.(Redactat:Török,Ákos,Vásárhelyi,Balázs).

FIORI,C.–VANDINI,M.–PRATI,S.–CHIAVARI,G.(2009):Vaterite in themortarsofamosaic in theSaintPeterbasilica,Vatican(Rome).JournalofCultu-ralHeritage10.pp.248–257.

K.PALÁGYI,S. (1984):Baláca. In:VMMK17,Vesz-prém.

K.PALÁGYIS.(1989):Abalácaivillagazdaságalaprajzaazújabbmegfigyelésektükrében.(Planul ansamblului vileidinBalácaînluminanoilorobservații) In: Balácai Közlemények I (ComunicăridinBalácaI.).pp.11–34.

K. PALÁGYI, S.: Római kori téglaégető kemencékVeszprémmegyében(CahleromanedeardereațigleiînjudețulVeszprém)In:VMMK19–20.1993–94.pp.215–228.

K. PALÁGYI, S.:Őskor, római kor, népvándorlás kora(Preistorie, epoca romană, epoca migrațiilor). In:VERESS,D.Cs.–HUDI,J.–ÁCS,A.–K.PALÁ-GYI, S. (1994): Nemesvámos története –A községtörténete az ősidőktől napjainkig (Istoria localitățiiNemesvámos–Istoriacomuneidinepocapreistoricăpânăînzilelenoastre).Veszprém.pp.7–47.

K.PALÁGYI,S.(1995):Baláca.Rómaikorivilla.(Balá-ca.Vilăromană) Tájak Korok Múzeumok Kiskönyv-tára513.

KUBLER,G.(1992):Azidőformája(Formatimpului),EdituraGondolat.

KÜRTÖSI,B. (2010):Aquincumimozaikpadló töredékrestaurálása és vizsgálatai. (Restaurarea și analizeleunui fragment de pardoseală de mozaic din Aquin-cum)In:Műtárgyvédelem(Conservarea obiectelor de artă)35.pp.113–125.

KÜRTÖSI, B. M. (2010):Aquincumi mozaikpadló tö-redék restaurálása és vizsgálatai. Pannóniai padló-mozaikok összehasonlítása. Kísérlet technikai, szer-kezeti,anyagiésesztétikaiösszefüggésekfeltárására(Restaurarea și analizeleunui fragmentdepavajdemozaic dinAquincum.Compararea fragmentelor depavajdemozaicdinPanonia.Tentativădedezvelirearelațiilorde tehnică,destructură,materiale șies-tetice).Lucraredediplomă,UniversitateaMaghiară

152

deArte,CatedradeRestaurare.Conducătorștiințific:BónaIstvánDLA,habil,Consultant:KristonLászló.

KWON,M.(2012):Egyikhelyetamásikhelyett.Meg-jegyzésekahelyspecifikusságról(Unlocînlocdece-lălalt. Mențiuni legate de specificitatea locului). In:Agyakorlattól a diszkurzusig –Kortársművészetel-méletiszöveggyűjtemény(Delaprcaticăladiscurs–Antologiedeteoriaarteicontemporane)UniversitateadeArtă,Budapesta.pp.105–124.

LACZKÓ,D. – RHÉ,Gy. (1912):Balácza,Amagyarorvosok és természetvizsgálók. augusztus 25–29.Veszprémben tartandó XXXVI. országos vándor-gyűlés tiszteletére. (Balácza. În cinstea celei de-a XXXVI-a conferințe naționale itinerante amedicilorșinaturiștilor,organizatelaVeszprémîntre25–29au-gust 1912).Veszprém, 1912.EgyházmegyeiKönyv-nyomda, (TipografiaDiecezei,EdițiaEpiscopuluideVeszprém,BaronulHornigKároly).

LeVIEIL,P.(1768):EssaisurlaPeintureenMosaïque,ensemble une dissertation sur la Pierre spéculaire des Ançiens,parlemême.Paris,Vente,LibraireaubasdelamontagneSainteGeneviève.

LING,R.(1998):AncientMosaics.BritishMuseumPre-ss,London.

STARINIERI,V.(2009):Studyofmaterialsandtechno-logyofancientfloormosaics’substrate.Doktoridiss-zertáció,UniversitádiBologna.

SZALAY,Z.:ANemesvámos–Balácapusztaromterület10-es és 31-es helyiségei mozaikpadlójának restaurálá-sa,dokumentációja(Restaurareapadimentelordemo-zaicdinîncăperile10și31dincadrulruinelorNemes-vámos–Balácapuszta.Documentațiederestaurare.)

TARNAY,L.(2012):Azeredetieszméjeésazújmédiumok(Conceptuloriginaluluișinoilemijloacemass-media) http://apertura.hu/2011/tavasz/tarnay(martie2012.)

VASARI, G.: Vasari on technique, Dover Publications,Inc.NewYork,p.256.

VELOSA,A.–VEIGA,R.:Lime-metakaolinmortars–properties and applications. (http://www.irbdirekt.de/daten/iconda/CIB11755.pdf)

WALTER,B.:Aműalkotásatechnikaireprodukálhatóságkorában (Opera de artă în epoca reproductibilitățiitehnice).

http://aura.c3.hu/walter_benjamin.html(septembrie2012.)

BrigittaMária,KürtösiRestauratorpictură,doctorandUniversitateaMaghiarădeArtăȘcoaladeDoctoratTel.:+36-70-562-7674E-mail:kurtosi.brigitta.maria@gmail.comWeb:www.kurtosibrigitta.blogspot.hu

Traducere: Erzsébet Szász

TITLURILEFOTOGRAFIILOR

Foto1. Fotografiearhivăcuîncăpereanr.20.aansamblu-luivillaromanadinBaláca, înaintedeextragere(1925).Din arhivaMuzeului LaczkóDezső dinVeszprém.

Foto2. Încăpereanr.20,fărăopustesselatum(2011).Foto3. Copiafinită apardoselii demozaic în încăperea

nr.20.(2012).Foto4. Urmedearsuriînabsidamozaiculuioriginal.Foto5. Modificareaculoriiprodusădeefectultermicin-

tensestebinevizibilăpedetaliulmozaiculuidinabsidă.

Foto6. Modelareafenomenuluideînroșirepenoilepie-tre.

Foto7. Rămășițelemortaruluideînglobare(supranucle-us)alb.

Foto8. Documentareagraficăamotivelormozaicului înlapidariulMuzeuluiNaționalMaghiar.

Foto9. Probaproveninddinstratul superiordenucleus,dupătratamentcuroșuAlizarinăS.Analizaesteadecvatădistingeriicalcituluișiadolomitului.

Foto10. Pesecțiuneastratuluisuperiordenucleus,seob-servăbinemorfologiamaterialelordeumplutură(fărâmituridețigleșigranulededolomit).

Foto11. Supranucleusșistratulsuperiordenucleuscubul-găredeghips,pefotografiestereomicroscopică.

Foto12. Friza,careîncadreazăcovorulinterior,cumostre-ledeculoare.

Foto13. Șirdemostredeculoare,formatdinpietrelefolo-sitelarealizareacopiei.

Foto14. Muncaînatelier.Foto15. Fazeleprelucrăriimaterialuluidepiatră. Foto16. Primulsegmentasamblatalborduriideîncadrare

–de22dem–acovoruluiinterior,înatelier.Foto17. Așezareaindirectăînatelieramotivuluicentralal

absidei.Foto18. Așezareamotivelorpe suprafațauscatăanoului

suportîntablinumdinBaláca.Foto19. Schițareașimarcareapozițieioriginaleaelemen-

telor,pebazahărțiigrafice.Foto20. Așezarearozetei.Foto21. Lucrări,urmândintegrareamotivuluicentral. Foto22. Detaliudinabsidă.Foto23. Muncă de echipă la Baláca: (din stânga spre

dreapta)DohárszkyBéla,KürtösiBrigitta,PintérAndrásFerenc,BalázsMiklósErnő,TúriMiklós.

Foto24. Copiafinitădinspreintrareîntablinum.

153

LISTAILUSTRAȚIILOR

Fig.1. SitularheologicromandinBalácașiîmprejurimi-lesale.(sursă:Laczkó–Rhé(1912)p.32.)

Fig.2. Încăpereanr.20dinBalácapeplanulclădiriiprin-cipalealansamblului.(K.Palágyi(1989)p.128.pebazafig.nr.3).

Fig.3. Sistematizarea motivelor mozaicului, hartaîmpărțiriigraficeacovoruluiinterior.Desen:Pin-térAndrásFerenc.

Fig.4. Stratigrafia tencuielilor de fundație a mozaicu-lui de pavaj din tablinum, Baláca (Baláca I/20)a: tesserae, b: supranucleus, c1: nucleus – stratsuperior, c2: nucleus – strat inferior, d: rudus.Reconstrucțierealizatădeautor.

154

Introducere

Caracterizarea materialelor organice a fost întotdeaunaocerințăimportantăaanalizeisuprafețelorpictate.Deceeste oare important cunoașterea acestormateriale orga-nice?Înmajoritateasituațiilormaterialuldecoeziuneșiadeziune,șipeliculaprotectoareastratuluipicturalsuntdenaturăorganică.De fapt, tehnicile depictură se dis-tingînfuncțiedematerialeleorganiceconținuteînstratuldeculoare.Pebazalorvorbimdepicturăulei, tempera,acuarelă,acriletc.Înplus,stareaacestormaterialeorgani-ceinfluențeazăsensibilcaracterulșistareadeconservareastratuluipictural.Faptulcăosuprafațăopercepemmatăsaulucioasă,luminoasăsauîntunecată,înbunăstaresaupulverulentă,fragilizată,depindeînmarepartedemateri-aleleorganicedinstratșidestareaacestora.

Cunoaștereamaterialelororganiceestedeciimportan-tăpentruocaracterizarecorectășicompletăasuprafețelorpictate,pentru înțelegereadegradărilor suferitede aces-tea,respectivpentrualegereacorectăamaterialelorșime-todelordeintervenție.

Materialele organice din suprafețe pictate

Caresuntmaterialeleorganiceîntâlniteînstraturilepic-turale?Chimic,materialeleorganiceistoricefacpartedinpatrumariclasedesubstanțeorganice:proteine,glucide,materialegrase (lipide), respectivmateriale rășinoase șibituminoase (articolul actual nu face referire la materi-alele sinteticemoderne).Structural, înfiecarecazavemde-a face cu substanțemacromoleculare, polimeri natu-rali,careprovindinsursenaturaleșicelmaifrecventintrăîncomponențaunoramestecuricomplexe.

Proteinelepotfireprezentateînstratulpicturaldege-latinășicleiurianimale,decazeină(ofosfoproteină),re-spectivdeou,utilizatsubformădegălbenuș,albușsauouîntreg.Oulestenumaiparțialdenaturăproteică:ouldegăinăuscatconține,deexemplu,printrealtele,45%pro-teine,41%grăsimiși2%colesterol.1Pesuprafețeleauri-teputemîntâlnicaliantșioproteinăvegetală,usturoiul.Proteinelesuntcompusedinpolipeptide,niștemacromo-leculerezultateprinlegareachimicăaunuinumărmaredeaminoacizicumoleculămică.

Rășinilenaturalesuntpreponderentsecretatedecelu-leleunorarborisaualteorganismevegetale.Suntameste-

1 Andreottietal.2008.

curicomplexe,avânddreptcomponenteprincipaleterpeniși terpenoide.Scheletulacestorcompușiesteformatdinunitățiizoprenice.Dupănumăruldeunitățiizoprenicedincomponenteleprincipalealerășinii,acesteaseclasificăîn:mono-șisescviterpenoide(deexemplu,uleiurilevolatile,terebentina), diterpenoide (precum colofoniu, sandaracsau copal) și triterpenoide (mastic, damar etc).Rășinilefosile (chihlimbarul) sau rășiniledeproveniență anima-lă(shelacul),intrătotîncategoriamaterialelorrășinoase.Materialelebituminoase(bitum,asfalt,gudron,smoală),suntdeoriginemineralăsaurezultădindistilareauscatăalemnului.Eleconținpreponderenthidrocarburicunu-mărmaredeatomidecarbonșialțiderivațiorganici.2

Deceestecomplicatăanalizamaterialelororganice?Determinarea materialelor organice este frecvent

oproblemăspinoasă,dificilăaanalizeisuprafețelorpic-tate.Acestlucrusedatoreazămaimultormotive.Precumamsubliniatșiînceleanterioare,acestematerialeorgani-cesuntamestecurinaturalecomplexe,acărorcompozițieeste influențată demaimulți factori. Componentele lorprincipaleauostructurăchimicăcomplicată,macromo-leculară saupolimerică. În stratul pictural, pe parcursultimpului trecut de la punerea lor în operă, în cele maimulte cazuri sub influența unor condiții microclimaticenecunoscute,acestematerialeautrecutprinprocesechi-micedeîmbătrânire(reacțiidedescompunerehidrolitică,fotooxidareșideformareaunorlegăturiîncrucișateîntremolecule),înurmacărorastructuralorseschimbăînmodnu întotdeaunaprevizibil.Ele suntamestecate în stratulpicturalcumaterialeanorganice(pigmenți,grunduri,ma-terialedeumplutură),careperturbăanalizacomponente-lororganice,motivpentrucaretrebuieseparatedeacesteaprinproceduriadesealaborioase.Ceamaimareproblemăestefaptulcăprobadisponibilăpentruanalizăestefrec-ventfoartemică(deordinulmiligramelor),dincarecom-ponentaorganicăreprezintăcelmult10%.

Metode de analiză uzuale3

În formarea academică a conservatorilor-restauratorilor,studenții sunt familiarizați în primul rând cu metodele

2 Preparareașicompozițiachimicăaacestormaterialeesteprezentatăîndetaliu în literaturadespecialitate (Andreottietal.2010.,Colombini–Modugno 2009.,Masschelein-Kleiner 1995.,Mills –White 1987.,TímárnéBalázs1993);prezentulmaterialreliefeazădoaraspectelene-cesarepentruînțelegereaanalizelorprezentate.

3 Doménech-Carbó2008.

Analizamaterialelororganicedinsuprafețepictateprin cromatografiedegazecuplatăcuspectrometriedemasă

(GC-MS)

Márta Guttmann

155

cele mai simple de analiză, precum colorarea histochi-micăaunorsecțiunitransversaledinstratulpicturalsaudeterminărilemicrochimice.4Acesteasuntmetodeieftine,ușordeînsușit,alecărorrezultatepotfiobservateșiin-terpretateînmajoritateacazurilordirect,macro-saumi-croscopic.Rezultatulnuestespecific(prinacestemetodese pot determina în general numai clasele dematerialeorganice,nuși reprezentanți individualiaiacestora), iarnecesaruldeprobăesterelativmare.Înciudaacestuifapt,acestemetodenutrebuiesubestimate,pentrucăsuntac-cesibile,ușorinteligibileșioferărezultatespecificepen-trufiecarestratdinstructurastratuluipictural.Înacelașitimp,trebuieevitatășitragereaunorconcluziimultpreaexactepebazaacestoranalize.

Microscopiaimunofluorescentă(IMF)esteutilăînde-terminareamaterialelor proteice.Metoda se bazează peevidențierea,cuajutorulunormaterialefluorescente(ro-damină,fluoresceină),aanticorpilorsecundariconjugaţiladiferiteleproteine.Metodapermitedeterminareaspeci-ficăaproteinelor,și–avândînvederecădeterminărilesefacpesecțiunitransversaledinstratulpictural–stabilirealoculuilorexactînstructurastratigraficăaprobei.5 Metoda ELISA (enzyme-linked immunosorbent as-

says) se bazează pe evidențierea unor anticorpi secun-dariconjugaţienzimatic,careaumenireadeaamplificaimuno-reactivitatea anticorpilor primari și, prin urmare,a crește sensibilitateadeterminării proteinelorprin anti-corpilorspecifici.Metodasepoateaplicanumaipeprote-ineextrasedinstratulpictural,dinacestmotivnusepoateaflalocalizareastratigraficăaacestora.Sepoatedetermi-naînsăspeciaanimalădelacareprovineproteina.

Spectroscopia în infraroşu cu transformată Fourier (FTIR)șidiferiteletehniciderivate(µ-FTIR,ATR)sunt,probabil,celemaiutilizatetehnicipentruanalizamateri-alelor organice din stratul pictural. Ele oferă informațiistructuraleatâtreferitorlamaterialeleorganicedinstrat,câtșireferitorlaceleanorganice.6Existășivariantepor-tabile,carepermitanalizeinsitu.Deșipregătireaprobe-lor este simplă și determinările sunt rapide, tehnica nupermite determinarea specifică a materialelor organice,putându-se evidenția doar clasele de compuși organici,fără determinări cantitative.Motivul este complexitateaspectrelor rezultate din analiză și dificultatea de inter-pretareaacestora,datoritămaimultormaterialeprezen-te înstatulpictural,a interferențelorcareapardinacestmotiv, respectiv, datorită deplasărilor spectrale rezultatedinproceselede îmbătrânireamaterialului.Dacăprobaesteseparatăprinmetodefiziceînaintedeanaliză,sepotobținespectremaisimple,maiușordeinterpretat.Recent,s-a propus aplicarea metodelor chemometrice (precum PCA – analiza componentelor principale) la interpretarea spectrelorFTIR,ceeacepermiteidentificareamaiprecisă

4 Schramm–Hering1978.,Gay1970.5 Sciuttoetal.2011.6 Doménech-Carbóetal.1996.,Derricketal.1999.

amaterialelororganicedinprobe.7Avândînvedereutili-zarearăspândităaFTIR,s-aconstituitșiungrupdelucruinternaționalpe această tehnică,8 pe a cărei paginăwebsegăsescoseriedespectreFTIRșiRamanreferitoarelacompușiidinobiecteledepatrimoniu.

Spectroscopia Raman este considerată tehnica com-plementară a spectroscopiei în infraroșu, și își găseșteaplicația din ce în ce mai mult în investigarea patri-moniului. Provocarea majoră a tehnicii este evitareafluorescenței intense emise de materialele organice dinprobă.CuplareamicroscopieiconfocalecuspectroscopiaRamanareprezentatunmarepasînaintaînacestsens,re-ducândsuprafaţaanalizatăsub5x5μm2,ceeaceapermisexcludereainterferenţelordatoratepigmenţilordinstratşiidentificareaselectivăaliantului,crescândconsiderabilșirezoluţiaspaţialăadeterminărilor.Celălaltpasimportants-adoveditintroducereafibreloroptice,ceeaceapermisdezvoltareaaparatelormobile,devenindposibileanalizeinsitu,fărăprelevaredeprobe.

Utilizarea rezonanțeimagnetice nucleare (RMN sau NMR)înanalizapatrimoniuluiesterelativrecentă.Teh-nica s-a utilizat și pentru analiza materialelor organicedinprobeledepictură,determinărilerealizându-sepeex-tractecusolvenți,dincares-aîncercatidentificareaunorcompuși marker caracteristici pentru anumite substanțeorganice.Aceștimarker-i sunt sensibili la procesele hi-droliticeșioxidativecaresurvin la îmbătrânireamateri-alelor,dinacestmotivs-aîncercatprinRMNșidetermi-nareagraduluideîmbătrânirealunormaterialeorganice.9Tehnicilespectrometricedemasă(MS)auoaplicaţie

cedincemairăspândităînidentificareamaterialelororga-nicedinstratulpictural,elepermit elucidarea structurilor moleculare. Pregătirea probelor este facilă, determinări-lesuntrapide,însărezultatelesuntgreudeinterpretatîncazul amestecurilor organice complexe. În aceste cazuriserecomandăcuplareaMScuotehnicădeseparare,pre-cum cromatografia sau electroforeza capilară (CE), careseparăîncomponentedistincte,premergătoranalizeiMS,amestecurile de materiale organice din probele de pictu-ră.Popularitateametodeiestereflectatășidefaptulcă,pelângănumeroasearticoledespecialitate,decurândaapă-rutunvolum,10caresintetizeazăposibilitățiledeaplicarealemetodeiînanalizapatrimoniului,respectiv,existășiungrupdelucruinternaționalpreocupatdeaceastămetodă.11

Este important de subliniat, legat de toatemetodeledeanalizămenționate,căpentruobținereaunorrezulta-te demne de încredere este nevoie de o bună stăpânireatehniciiîncauză,respectiv,deoexperiențăserioasăîn

7 Sarmientoetal.2011.8 IRUG– Infrared andRamanUsersGroup, disponibil la adresaweb

http://www.irug.org,accesatla16.08.2013.9 Spyros,Anglos2006.10 Colombini,M.P.–Modugno,F.(Eds.)(2009)OrganicMassSpectro-

metryinArtandArchaeology.JohnWileyandSons.11 Users’ Group for Mass Spectrometry and Chromatography, MaSC,

disponibil la adresa web http://www.mascgroup.org/, accesat în16.08.2013.

156

analizamaterialelorpicturii,bazatăpenumeroaseanalizerealizatepematerialedereferință.

Cromatografia de gaze cuplată cu spectrometria de masă (GC-MS)

Aceastătehnicăanaliticăesteconsideratăînmomentuldefaţăunadincelemaipotrivitepentruidentificareacom-ponentelor organice naturale din straturile de pictură.Metodelede separare cromatografice, în speță cromato-grafiadegaze(GC),suntfoartepotrivitepentrusepara-reaamestecurilororganicecomplexeprezenteînprobeledepictură, iar fracțiunile rezultatedupă separare sepotcaracterizacumareprecizieprinspectrometriedemasă(MS).AvantajeledeterminărilorGC-MSsunt:cantitatearedusă de probă necesară determinărilor (chiar și probemaimici de1µgpot furniza rezultateveridice),mareasensibilitateșispecificitateametodei,respectivfaptulcăpermitedeterminăricantitativeșireproductibile.Cadez-avantajesepotaminticosturilemari,atâtdeinvestițiecâtșideexploatare,respectivrezoluțiaspațialălimitată(re-zultateleobținutesereferălaîntreagaprobă,loculexactalmaterialelororganicedeterminateînstratigrafiaprobeisepoatenumaideduce).

Înceleceurmeazăsevorprezentadetaliireferitorlaprincipiulmetodei,mersulanalizelor,respectivmoduldeinterpretarearezultatelor.

Principiul de funcționare al GC-MS

Reprezentarea schematică a funcționării GC-MS segăseșteînfig.1.12

Cromatografia este o metodă de separare bazată peretențiadiferităacomponentelorunuiamestec,antrena-tedeo fazămobilă, lasuprafațaunuimaterialdepus îninteriorul coloanei de separare, numită fază staționară.Înfuncțiedegradulderetenție,componenteleamestecu-luiajungînmomentediferitelacapătulcoloanei,astfel,separându-se.Încazulcromatografieidegazefazamobilăesteungaz(hidrogen,heliusauazot),iarfazastaționarăesteunmaterialsoliddepusîninterioruluneicoloaneca-pilare, înfășurată în spirală, cu lungimea de ordinul ze-cilordemetri.Având învederecăprocesulde separareare loc în fazăgazoasă, soluția analizată este evaporatăprinîncălzire,înaintedeaintraîncoloană.Componenteleamesteculuitrebuiedecisăfieevaporabile–fărădescom-punere–subtemperaturade500°C.Dacăacestdezideratnu este îndeplinit, înaintea coloanei se poate interpuneounitatededescompuneretermică,numitpirolizator(Py-GC-MS),caredescompuneprobainjectatălatemperaturide 500–800°C; cromatogramele rezultate în acest cazsuntînsăfoartecomplicateșigreudeinterpretat.13Oaltăsoluție,utilizatămaifrecvent,estedescompunereachimi-

12 disponibillaadresawebhttp://people.whitman.edu/~dunnivfm/C_MS_Ebook/CH2/2_3.html,accesatla16.08.2013.

13 Bonaduce,Andreotti2009.

că(hidroliza)controlatăaamesteculuianalizat înmole-cule mai mici, și transformarea chimică (derivatizarea)amoleculelormici,rezultândastfelcompușimaivolatili,care se separă bine pe coloana cromatografică și ajungindividual,prinintermediuluneiunitățidetransmisieînunitateadeanaliză,spectrometruldemasă.Cromatogra-ma (fig.2)reprezintăproporțiarelativăacomponenteloramestecului, în funcțiede timpul lorde retenție (timpulnecesarpentrucacomponentaîncauzăsăparcurgăcoloa-nacromatografică).

PrincipiulschematicdefuncționarealMSesteurmă-torul: compusul analizat este scindat prin intermediul unui ionizatorînfragmentecuîncărcăturăelectrică(ioni),caresuntapoiseparateînanalizatoruldemasă,într-uncâmpelectric,înfuncțiedemasafragmentuluiraportatălasar-cinasa,șisuntapoidetectatedeundetector.Spectruldemasăreprezintăintensitatearelativăafragmentelorionicedetectate,înfuncțiederaportulmasăionică/sarcinăioni-că(fig3).Avândînvederecătoatesubstanțele,înfuncțiedestructuralorspecifică,sescindeazăînionicaracteris-tici,pebazafragmentelorionicedetectatesepoatededucestructurainițialăasubstanței.

Prelevarea și prelucrarea probelor

Principiul de bază este următorul: dacă elucidarea unoraspecte clar definite impune prelevarea de probe dintr-osuprafațăpictată,numărulșicantitateaacestorprobetrebu-iesăfieminimă.Locuriledeprelevaretrebuieastfelalese,încâtrezultateleobținutesăfierelevante,șisăfieextrapola-bilepeosuprafațăcâtmaimareobiectului.AvândînvederesensibilitateaGC-MS,trebuieacordatăoatențiedeosebităevităriicontaminăriiprobelorcuimpurități.Dinacestmo-tivprobelenuseatingcumânasaunusemanevreazăcuus-tensilemurdaresauumectatecusalivă.Peparcursulîntre-giiproceduridepregătireaprobelorpentruanalizaGC-MStrebuie,deasemenea,acordatăoatențiedeosebităpentruevitareacontaminăriicusubstanțestrăine.

Precumamdetaliatanterior,materialeleorganicedinsuprafețelepictatesuntamestecuricomplexe,formatedincompușimacromoleculari, carenu sepot aduce în staregazoasălatemperaturisub500°C.Totodată,înstratulpic-turalpotfiprezențireprezentanțiimaimultorclasediferitedecompușiorganici.Drepturmare,probeleanalizateprinGC-MStrebuiesupusemaiîntâiunorprelucrărifiziceșichimice.Literaturadespecialitatedescriemaimultease-meneaproceduri.Aceastălucrareprezintăîndetaliupro-ceduraelaboratăîncadrulgrupuluidecercetarecondusdeprof.MariaPerlaColombini,14 de la Facultatea de Chimie și Chimie Industrială, din cadrul Universității din Pisa.Aceastăprocedurăpermiteidentificaretuturorcomponen-telororganiceporninddelaounicăprobă(deordinulmi-ligramelor), excluzând efectul perturbant almaterialelor

14 Chemical Science for Cultural Heritage/ Chimia pentru Patrimoniul Cultural,disponibillaadresawebhttp://www.dcci.unipi.it/scibec/,ac-cesatla16.08.2013.

157

anorganicealeprobei.15Înprincipiu,proceduraseparăpecăifiziceșichimicematerialeleorganicealeprobeiîntreifracțiuni: proteine, glucide, respectiv, lipide șimaterialegrase.Reprezentanțiiprezențiînprobădinfiecareclasădecompușiorganicisuntapoidescompușiprinprocesechi-micedehidrolizăînmoleculemici,volatilizabile.Astfel,proteinelevorfitransformate înaminoacizi,glucidele înglucidesimple,lipideleînacizigrași,iardinrășinisevorobțineprodușicaracteristicidedescompunere.Moleculelemicirezultatesetransformașielechimic,adicăsederiva-tizează,pentruafimaiușorseparateși identificate,apoiseseparăprincromatografiedegaze(GC)șiseidentificăprinspectrometriedemasă(MS).Identificărilesuntnunu-mai calitative, ci și cantitative.Literaturade specialitatedescriecompozițiachimicăatuturormaterialelororganicecarepotsăexisteînsuprafețepictate.Comparândacestedatecuceleobținutedinanalize,sepotdeducecompușiiorganicecareau fostprezenți inițial înprobă.Compușiianorganiciaiprobeiperturbăfrecventreacțiiledeidentifi-careaicompușilororganici,motivpentrucareproceduraprevedesepararealorprindiferiteprocesefizice.

Întreagaprocedurădeprelucrareaprobeiesteprezen-tatăschematicînfig.4.Determinareacantitativăacom-ponentelorrezultatedinprelucrareaprobelorestecondițiaobținerii unor rezultate specifice și veridice referitor lamaterialeleorganicedinprobă.Pentruacestlucruestene-voiedeconstituireaunorcurbedecalibrare,respectivdeefectuareaproceduriipeoseriedematerialedereferințășipeprobeoarbe(adicăfărămaterialdeanalizat,pentruaverificarăspunsulaparaturii șialsubstanțelorchimiceutilizatelaprocedură).

Interpretarea rezultatelor

Dinanalizauneiprobedepicturăprinproceduraprezenta-tămaisusrezultătreiperechidecromatograme:operechereferitoarelaaminoaciziirezultațidinproteineleprobei,unapentruglucidelesimplerezultatedinglucide,respec-tivoperechepentruaciziigrașidin lipide și fracțiunilecaracteristiceale rășinilor.Dinceledouăcromatogramealefiecărei perechi, una (TIC– total ion cromatogram)înregistreazătoțiioniirezultațidinfracțiunearespectivă,pentruaseobservatotceexistăînprobădinaceeaclasădematerialorganic;adouacromatogramă(SIM–selec-ted ion monitoring) înregistrează selectiv numai unelecomponente, cele mai importante pentru identificareaprincipalilor reprezentați ai clasei de compuși organiciai fracțiunii, simplificând astfel interpretarea rezultate-lor. Fiecărui semnal (pic) din cromatograme îi aparțineun spectru de masă, care permite identificarea compo-nenteicecorespundesemnalului.Interpretareaspectrelordemasăsefaceînmajoritateacazurilorprincomparare,spectrul rezultatdin analizăconfruntându-secuobibli-otecă de spectre, constituită prin analiza unormaterialedereferințăpure,cucompozițiechimicăcunoscută.Com-

15 Lluverasetal,2010.

pararea este făcută de calculator. În toate cazurile, dincromatogramesepotdeterminacomponentele fracțiuniirespective și ponderea procentuală a componentelor înamesteculdat.

Încazulfracțiuniiproteice,prinprelucrareaeichimicărezultăunamestecdeaminoacizi,iarcromatogramaSIMobținutălaanalizaGC-MSafracțiuniiconține11dintreaceștia,împreunăcuponderealorprocentualăînamestec(fig2).Precumseobservădintabel 1,aceștiaminoacizisunt prezenți în pondere diferită în diferitele proteine.Cleiurile, de exemplu, sunt caracterizatedeun conținutridicatdeglicinășihidroxiprolină,întimpceîncazeinăsepoateobservaprezențaîncantitățimairidicateaaci-duluiglutamic.ProteineledinounusepotdiferențiaprinGC-MS,nusepoatestabilidacăeleprovindingălbenușsaualbuș.

Prinsimplacomparare,însă,aconținutuluiprocentualdeaminoacizideterminațidinprobăcuceldintabelestefoartedificilădeterminareacusiguranțăaproteinelorpro-bei,maialesdacăprobaconținedouămaterialeproteice(deexemplucleișiou)ceeacesepoateîntâmpladestuldefrecvent.Dinacestmotiv,rezultateleobținutesesupununeiprelucrăristatistice,uneianalizemultivariate(PCA– principal component analysis/ analiză în componenteprincipale).Labazaacesteiastăobazădedată,rezultatădinanalizaunuinumărmare(121)dematerialedepro-teice referință (punctele gri deschis dinfig. 7). Introdu-când înprogramuldeanalizăcompozițiadeaminoacizirezultatădinanalizaprobei,programulvapoziționafoarteintuitivșicertproteinarezultatăînzonacorespunzătoaredeproteineagraficului, sau– încazul încareavemdeafacecuunamestec,întreceledouăsautreigrupuridemateriale proteice (fig.7).

Dacaprobaconțineglucide,acesteavorfitransforma-tepeparcursulproceduriideprelucrareînglucidesimple,aldozeșiaciziuronici.DincromatogramaSIMafracțiuniiglucidicerezultăconținutulprocentualînfracțiuneanouăglucidesimple.Pebazalorsepotdeducecomponenteleglucidice ale probei (vezi tabel 2.șifoto3).

CromatogramaSIMrezultatădinanalizafracțiuniilipi-dicerelevănouăacizigrașișiponderealorprocentualăînamestec;pebazălorsepotdeterminauleiuriledinprobă.

Determinarearășinilordinprobăsefacedincromato-gramaTIC,pebazaproduselordedescompunerecaracte-ristice–așaziselebiomarker-e16 – rezultate (fig5).

Aplicarea procedurii GC-MS prezentate

Procedura prezentată în detaliu în cele anterioare s-aaplicatlaanalizaunorprobeprovenitedin46obiectedepatrimoniu, respectivmonumentedinTransilvania,ana-lizându-seîntotal71deprobe.17 Analizele au fost efec-tuate în laboratorul grupului de cercetaremenționat dinPisa.Neexprimămșipeaceastăcalegratitudineafațăde

16 Colombini–Modugno2009.17 Guttmann2012.

158

doamnaprofesorMariaPerlaColombinișigrupuldecer-cetarepecareîlconduce,pentrugenerozitateacucarene-aupusladispozițieaparaturașiexperiențalor.

Analiza lianților unor icoane pe sticlă transilvănene18

Din sursele scrise, avem doar câteva informații răzlețedesprelianțiiicoanelorpesticlă,19darnuavemcunoștințădespreanalizechimiceînaceastădirecție.Dinacestmo-tivamanalizatprobeprovenitedin38deicoanepesticlădesecolXIX,dintrecareșapteaufostrealizateînatelieredinNicula,15înatelieredinzonaFăgărașului(ȚaraOltu-lui),12înatelieredinȘcheiiBrașovului,iarpatruînalteateliere transilvănene (Valea Sebeșului, Iernuțeni, Măr-ginimeaSibiului).DintreicoaneledinzonaFăgărașului,treiaufostpictatedeMateiȚimforea,iarcincideSavuMoga(iconarii,îngeneral,nuîșisemnaulucrările,ceidoimeșteriamintițifacpartedinpuțineleexcepții).Analizând56deprobes-auobținutprimeleinformațiiștiințificedes-prelianțiiutilizațideiconariitransilvănenidindiferitelezonealeregiuniiînsecolulXIX.Probelene-auparvenitînmareparteprinbunăvoințadoamneiexpertrestauratorOlimpiaComanSipeanu,șiproveneau,preponderent,dinmicilefragmentedislocatedinstratuldeculoaregăsitelademontareaicoanelor.

Rezultateleauconfirmatnumaiparțialinformațiilepecarele-amavutpebazapuținelorsursescriseaccesibile,respectiv pe baza tradiției păstrate până în zilele noas-tre,careutilizeazăoulcaliantpentrustratuldeculoare.Dateleobținutedinanalizerelevăoutilizaremaidiversăde lianți, sub formaunor amestecuri complexe.Oul, caunicliant,afostidentificatdoarîntreiicoane,lacelelaltegăsindu-seutilizareaunoramestecuri.

Proteinele identificate din fracțiunea proteică a pro-belorau fost în54%dincazurile studiateprovenitedinou,darpelângăacestas-agăsitclei(10%),amestecou-clei(23%),bachiarmaimult,amestecuriou-clei-cazeină(Imaginea6).Cleiul,caunicăcomponentăproteicăalian-tului,afostgăsitdoarlaicoaneledinȘcheiiBrașovului,respectiv, launadinicoaneleproveninddinzonă,cleiulafostuniculliantgăsitînstratuldeculoare.Cazeinaafostidentificată în probele provenite de la două icoane dinNicula.Încazulprobelorprovenitedelapatruicoanenus-agăsitmaterialproteicînprobe,respectividentificareacomponenteiproteiceafostneconcludentă.

Analizafracțiunilorglucidiceafostposibilănumailaopartedinicoane,iarînmajoritateadintreacesteanus-aidentificat componentă glucidică. În câteva cazuri însăs-aconclusprezențaunuimaterialglucidic înstratuldeculoare, mai ales în cazul probelor provenite din zonaFăgărașului. În unul din cazuri, materialul glucidic s-aidentificat ca gumă arabică (identificarea cu certitudineacomponentelorglucidiceestedestuldecomplicatăpen-trufaptulcăprodușiirezultațiîncazulunuiatacbiologic

18 Guttmann2012.pp.80–124;Guttmannetal.2012a.19 Coman-Sipeanu2009.

alobiectuluisunttotdenaturaglucidicășimodificăpon-dereaglucidelorsimplerezultatedinprelucrareachimicăaprobei).

Laanalizafracțiunilorlipidicerezultate,înmareama-joritatea icoanelor s-auevidențiat cantități considerabi-ledeuleide in îmbătrânit.A fosto singură icoană fărăconținut lipidic, iar la trei dintre icoane s-au identificatnumaimaterialegraseproveninddinou.

Rășinacolofoniuafost identificatănumai laprobeleprovenitedelacinciicoane,treidintreacesteaproveninddinȘcheiiBrașovului.Surselescrisemenționeazăcăune-oristratuldeculoareafostprotejatcuterebentină,ceeacearputeafioposibilăsursăacolofoniului.DeșiacestesursespecificăfaptulcăMateiȚimforeaadăugarășinăînstratuldeculoare(așanumita”apăvoinicească”),înceletreiicoanesemnatedeelșianalizateîncadrulacestuistu-diunus-aidentificatmaterialrășinos.

Analiza lianților din tavane pictate casetate transilvănene20

Dupăcâteștim,existăfoartepuțineinformațiireferitorlalianții utilizați pentru realizarea tavanelorpictate caseta-tetransilvănene.Dinacestmotiv,amanalizatprinproce-dura descrisă probe provenite din 5 tavanepictate case-tate, respectivdinmobilierulpictataluneiadinbiserici.Probele au fost furnizate de domnul restaurator Ferenc Mihály. Două probe proveneau din Biserica ReformatădinAlunișu (județul Cluj), una dintr-o casetă pictată deUmling Lőrinczcelbătrân, în1746,cealaltădin tavanulcasetatrealizatdeUmlingLőrinczceltânăr,în1786.ȘapteprobeaufostprelevatedinBisericaReformatădinLunadeSus(județulCluj),dintreacesteacinciproveneaudindiferite culori ale casetei G13 din tavanul casetat (foto2), iaroprobădintr-oaltăcasetă,ambelepictatedeUmlingLőrinczcelbătrân.Oprobăa fostprelevatădepepara-petulpictataluneibăncidinbiserică,realizatădeUmlingLőrinczceltânărîn1768.CelelalteprobeproveneaudintavanulbisericiicatolicedinGhelinţa(județulCovasna),datat 1628, din tavanul bisericii reformate din Petrindu(județulSălaj),realizatdeZilahiAsztalosJánosîn1713,respectiv din casetele tavanului Bisericii Reformate din Crasna(județulSălaj),pictatdePatakiAsztalosJánosîn1736.Astfel,s-aupututcomparalianțiiutilizațiîndiferite-leculorialeaceleiașicasete,lianțiifolosițidedoimembriaiaceluiașiatelier,materialeleorganiceutilizatepentruta-vane cu cele folosite la realizarea mobilierului bisericesc pictat,respectivlianțiiutilizațidediferițiipictori-tâmplari,îndiferiteperioade(cuprinseîntre1628și1786).Deșinu-mărulprobeloranalizateesterestrâns,pebazarezultatelors-aconturatoprimăimaginereferitoarelatehnicadepic-turăatavanelorpictatecasetatetransilvănene.

Înfracțiunealipidicăaprobeloranalizatenus-auiden-tificatmaterialgrasesaurășini,ceeaceesteînconcordanță

20 Guttmann2012.pp.125–135;Guttmannetal.2012;Mihály–Gutt-mann2012.

159

cuaspectulmatlapicturilor.Fracțiuneaglucidicăconținenumai ocazional material glucidic, iar rezultatele suntfoarte greu de interpretat, ceea ce sugerează că avemmaidegrabăde a face cu impurități, decât cumaterialeglucidiceadăugate intenționat în stratuldeculoare.Dinfracțiunileproteice s-a identificatpreponderentclei ani-mal,cuexcepțiaatreiprobeproveninddinculorideschiseale luiUmlingcelbătrân, în care s-adeterminat clei înamestec cu ou (fig7).

Oprimăconcluzierezultatăarficăliantulcaracteris-tictavanelorcasetateestecleiulanimal,neobservându-sediferențe în perioadele sau zonele geografice studiate.Proba provenită din parapet conține, de asemenea, clei,ceea ce sugerează că tehnica de pictură utilizată pentrurealizareamobilieruluibisericescerasimilarăcuceauti-lizată pentru tavane.Oul evidențiat în culorile deschisealeluiUmlingLőrinczcelbătrânpareotrăsăturăcaracte-risticăaacestuia,provenită,probabil,dinformarealuicapictordealtare.

PetavanulcasetatdinCrasna,laculoarearoșie,s-auobservat niște desprinderi concave rebele.Analizele audeterminatșiînacestcazcleiulcaliant,decidegradareanuestedincauzaunuiliantdiferit,ci,probabil,datorităcantitățiiacestuia.

Analiza lianților din picturi murale

Prinproceduraprezentatăs-auanalizatșidouăprobepre-levatedinpicturimurale.

Unadinprobeproveneadinpicturamuralăfragmen-tară a unei nişe de rugăciune renascentistă din cetateaSiklós, Ungaria, și ne-a parvenit prin bunăvoinţa dom-nului restaurator István Bóna. Ca rezultat al analizeifracțiuniiglucidices-aidentificatgumaarabică(foto3),înfracțiuneaproteicășilipidică-rășinoasănus-auidenti-ficatmaterialeorganice.

Cealaltăprobăproveneadinpicturaexterioarăabise-riciimănăstiriiVoroneț,prinbunăvoințadomuluiinginerchimist Ioan Istudor. Proba a fost prelevată din fondulfaţadeinordice,absidanord,din registrulalpatruleadesfinţi,undenumaiculorilealbastrușiverde–realizatecuazurit,respectivmalahit–aurezistatintemperiilorînde-cursul secolelor (foto4).21Avândînvederecăpigmențiipebazădecuprusuntsensibililamediulbazic,aplicarealors-apututrealizanumaicuajutorulunuiliantorganic,darpânăacumliantulnuafostanalizat.Prinanalizauneiprobedinstratuldeculoarealbastru,dinfracțiuneaprote-icăs-adeterminatou.

Concluzii

Cromatografiadegazecuplatăcuspectrometriademasă(GC-MS) este considerată înmomentul de față una dincelemaiutiletehnicipentruidentificareamaterialeloror-ganicedinsuprafețepictate.PrinGC-MSsepotdetermina

21 Guttmann2012.pp.136–142.

specific reprezentații principalelor clasedematerialeor-ganice.Proceduradeprelucrare aprobelorprezentată înarticol permite analiza tuturor materialelor organice por-ninddelaounicăprobădeordinulmiligramelor.Aparatu-ranecesarăpentrudeterminăriesteaccesibilălamultedinuniversitățilesauinstituteledecercetaremaimaridințară.Dezavantajulmetodeiestelipsadespecificitateînspațiu,rezultatelesereferălaîntregulvolumalprobei,nuindicăloculexactalmaterialuluiorganicdeterminatînstratigra-fiaprobei.Înafarădeacestfapt,determinărilesuntlungișilaborioase,iarpentruinterpretareacorectă,veridicăare-zultatelorestenevoiedeoexperiențăserioasă.

BILIOGRAFIE

ANDREOTTI, A. – BONADUCE, I. – COLOMBINI,M.P.–GAUTIER,G.–MODUGNO,F.–RIBECHINI,E.(2006):CombinedGC/MSAnalyticalProcedurefortheCharacterizationofGlycerolipid,Waxy,Resinous,andProteinaceousMaterialsinaUniquePaintMicro-sample.In:AnaliticalChemistry78,pp.4490–4500.

ANDREOTTI, A. – BONADUCE, I. – COLOMBINI,M.P. – MODUGNO, F. – RIBECHINI, E. (2008):Characterization of natural organic materials in paint-ingsbyGC/MSanalyticalprocedures.In:NewTrendsin Analytical, Environmental and Cultural HeritageChemistry.Tassi,L.–Colombini,M.P.(Eds.),Trans-worldResearchNetwork,Kerala,India,pp.389–423.

BONADUCE, I. – COLOMBINI, M.P. – DIRING,S. (2006): Identification of garlic in old gildings bygas chromatography–mass spectrometry. In: JournalofChromatographyA,1107,pp.226–232.

BONADUCE, I. –BRECOULAKI,H. – COLOMBINI,M.P.–LLUVERAS,A.–RESTIVOV.–RIBECHINI,E. (2007): Gas chromatographic–mass spectrometriccharacterisation of plant gums in samples from painted worksofart.In:JournalofChromatographyA,1175,pp.275–282.

BONADUCE, I. – CITO, M. – COLOMBINI, M.P.(2009):Thedevelopmentofagaschromatographic–mass spectrometric analytical procedure for the de-terminationoflipids,proteinsandresinsinthesamepaint micro-sample avoiding interferences from inor-ganicmedia.In:JournalofChromatographyA,1216,pp.5931–5939.

BONADUCE,I.–ANDREOTTI,A.(2009):Py-GC/MSof Organic Paint Binders. In: Organic Mass Spec-trometry inArt andArchaeology. Colombini, M.P.,Modugno,F. (Eds.), JohnWiley andSons,Ldt., pp.303–326.

COLOMBINI M.P. – MODUGNO F. – FUOCO R. –TOGNAZZI A. (2002):AGC-MS study on the de-teriorationoflipidicpaintbinders, inMicrochemicalJournal,73(1),pp.175–185.

COLOMBINI, M.P. – ANDREOTTI, A. – BONA-DUCE,I.–MODUGNO,F.–RIBECHINI,E.(2010):

160

Analytical Strategies for Characterizing Organic Paint Media UsingGasChromatography/Mass Spectrom-etry. In: Accounts of Chemical Research 43(6), pp.715–727.

COLOMBINI,M.P. –MODUGNO, F. (2009):Organicmaterials in art and archaeology. In: Organic MassSpectrometry in Art and Archaeology. Colombini,M.P.,Modugno,F.(Eds.),JohnWileyandSons,Ldt.,pp.3–37.

COMAN-SIPEANU, Olimpia (2009): Icoana pe sticlă.Spiritualitate, artă, mesteşug. (Az üvegre festettikon.Szellemiség,művészet,kézművesség.)Doktoriértekezés,„LucianBlaga”Egyetem,Nagyszeben.

DERRICK,M.R.–STULIK,D.–LANDRY,J.M.(1999):Infrared spectroscopy in conservation science.GettyConservationInstitute,LosAngeles,CA.

DOMÉNECH-CARBó,MaríaTeresa(2008):Novelana-lytical methods for characterising binding media and protectivecoatingsinartworks.In:AnalyticaChimicaActa,621,pp.109–139.

DOMÉNECH-CARBó, M. T. – REIG, F. Bosch – ADELANTADO, J. V. Gimeno – MARTINEZ,V. Periz. (1996): Fourier transform infrared spec-troscopy and the analytical study of works of art for purposesofdiagnosisandconservation.In:AnalyticaChimicaActa,330(2–3),pp.207–215.

GAY,M.C. (1970):Essaisd’identificationetde locali-sationdes liantspicturauxpardescolorationsspeci-fiquessurcoupesminces.In:AnnalesduLab.deRe-searchesdesMuseesdeFrance,pp.8–24.

GUTTMANN,M.(2012):Contribuțiilastudiulmateria-lelororganicedinsuprafețepictate(Adalékokafestettfelületekszervesanyagainakvizsgálatához),PhDdol-gozat, Babeș-Bolyai Egyetem, Kolozsvár, Kémia ésVegyészmérnökiKar.

GUTTMANN, M. – LLUVERAS-TENORIO, A. – ANDREOTTI,A.–COLOMBINI,M.P.–SILAGHI-DUMITRESCU, L. (2012): GC-MS binding mediastudy of Transylvanian painted ceilings. In: StudiaUniversitatis Babes-Bolyai, Seria Chemia, 57/1, pp.185–195.

GUTTMANN,M.–LLUVERAS,A.–ANDREOTTI,A.– COLOMBINI, M.P. – SILAGHI-DUMITRESCU,L.–COMAN-SIPEANU,O.(2013):GC-MSbindingmedia study of three Transylvanian glass icons creat-ingcenters.In:JournalofCulturalHeritage14/5,pp.439–447.(DOI:10.1016/j.culher.2012.10.009)

LLUVERAS, A. – BONADUCE, I. – ANDREOTTI,A. –COLOMBINI,M.P. (2010): GC/MS analyticalprocedure for the characterization of glycerolipids,natural waxes, terpenoid resins, proteinaceous andpolysaccharide materials in the same paint microsam-ple avoiding interferences from inorganicmedia. In:AnalyticalChemistry,82,pp.376–386.

MASSCHELEIN-KLEINER,L.(1995):AncientBindingMedia,VarnishesandAdhesives,ICCROM,Roma.

MIHÁLY, F. – GUTTMANN,M. (2012): The Umling

painter-carpenterworkshopinTransylvania.In:Con-tributionstotheViennaCongress2012,supplementtoStudiesinConservation,pp.199–207.

MILLS,J.S.–WHITE,R.(1987):TheOrganicChemis-tryofMuseumObjects,Butterworths.

SARMIENTO,A.–PÉREZ-ALONSO,M.–OLIVARES,M. – CASTRO, K. – MARTÍNEZ-ARKARAZO I. (2011):Classificationand identificationoforganicbinding media in artworks by means of Fourier trans-form infrared spectroscopy and principal component analysis. In:Analytical andBioanalyticalChemistry399,pp.3601–3611.

SCHRAMM,Hans-Peter–HERING,Bernd(1978):His-torische Malmaterialien und Möglichkeiten ihrer Iden-tifizierung.HochschulefürBildendeKünsteDresden,AbteilungRestaurierung.

SCIUTTO,G.–DOLCI,L.S.–BURAGINA,A.–PRATI,S. – GUARDIGLI, M. – MAZZEO, R. – RODA,A. (2011): Development of a multiplexed chemilu-minescent immunochemical imaging technique forthe simultaneous localization of different proteins in paintingmicrocross-sections.In:AnalyticalandBio-analyticalChemistry,399,pp.2889–2897.

SPYROS,A.–ANGLOS,D. (2006):Studiesoforgan-ic paint binders by NMR spectroscopy. In:AppliedPhysicsA:MaterialsScience&Processing83(4),pp.705–708.

TÍMÁRNÉ BALÁZSI, Á. (1993): Műtárgyak szervesanyagainakfelépítéseéslebomlása.MNM.

MártaGuttmann,PhDExpertinvestigațiifizico-chimice șiconservarepreventivă400699Cluj-Napoca,RomâniaStr.SigismundToduţă17.E-mail:guttmannmarta@gmail.com

Traducere: Márta Guttmann

161

LISTA FOTOGRAFIILOR

Foto1. Una din icoanele studiate: Botezul Domnului,Şcheii Braşovului, sfârșitul secolului XIX, pro-prietatea bisericii ortodoxe din Ohaba (județulBrașov),nr.16.(fotoMirelBucur).

Foto2. Locurile de prelevare ale probelor din caseta pic-tatăG13,proveninddintavanulbisericiireforma-tedinLunadesus(fotoMihályFerenc).

Foto3. Vederea și secțiunea probei cu roșu din pictu-ramurală a nişei de rugăciune renascentistă dincetatea Siklós, Ungaria; sub ele, cromatogramarezultatăînurmaanalizeiGC-MSafracțiuniiglu-cidice:glucidelesimpleevidențiate(IS–manitol,standard,Ara–arabinoză,Ram–ramnoză,Glu–glucoză,Gal–galactoză)șiraportulacestorasuntcaracteristicegumeiarabice.

Foto4. ExteriorulbisericiidinVoroneț,fațadanordicăaabsidei22:numaiculorilealbastrușiverde(azuritșimalahit),pictateîntehnicaalsecco,aurezistatintemperiilor.

LISTAILUSTRAŢIILOR

Fig.1. PrincipiuldefuncționarealGC-MS:proba,injec-tatăînsistemînainteacoloaneicapilare(CapillaryColumn),esteantrenatăprincoloanădeheliul(He)gazos.Coloanaseîncălzeșteprinintermediulunuicuptor (GC Oven). Componentele amesteculuianalizatauoretențiediferitălafazastaționarăsoli-dădincoloană,astfel,sevorseparapânălacapătulcoloanei.Vorintraeșalonatînsursadeionizare(Io-nizationSource),apoiîndetectorulspectrometru-luidemasă (MassSpectrometer).Cromatogramarezultatășispectruldemasăcorespunzătorfiecăruicomponentsevorvizualizapeunecran.

22 Istudor, Ioan2010.Detalii technicealepicturiide laVoroneţ,articoldisponibillaadresawebhttp://www.acs.org.ro/ro/conservare/255-deta-lii-tehnice-ale-picturii-de-la-voronet,accesatla21.08.2013.

Fig.2. Cromatograma aminoacizilor rezultați din des-compunerea proteinelor din ou (IS1 – standard in-tern,pentrucelelalteabrevieriasevedealegendaTabelului1).Probaprovinedintr-oicoanăpesticlăpictatăînateliereledinNicula,laînceputulseco-luluiXIX(SfântulGheoreghe,numărdeinventarT96-OC,dincolecțiaCNMASTRA,Sibiu).

Fig.3. Spectrul demasă al unui fragment caracteristic,acidul7-oxo-di-dehidroabietic,rezultatdinrășinacolofoniu.

Fig.4. ReprezentareaschematicăaproceduriideanalizăGC-MSporninddelaounicăprobădepictură23.Precumseobservă,proceduraestefoartecompli-cată, timpul minim necesar pentru realizarea eifiinddepatruzile.

Fig.5. CromatogramaTICrezultatădinanalizafracțiuniilipidice-rășinoase a unei probe provenind de laicoanadinImaginea1:închenarulroșuseobser-văsemnaleleaferentecompușilorcaracteristicidedescompunereairășiniicolofoniu(P).

Fig.6. Reprezentarea grafică sintetică a rezultatelorobținutedinfracțiunileproteicealeprobelorana-lizate(tojás–ou,tojás-enyv–ou-cazeină,kaze-in-enyv–cazeină-clei, enyv–clei, if -proteinăneidentificată,nf–nus-aidentificatcomponentăproteică).

Fig.7. Interpretarea cu ajutorul PCA a rezultatelor obținutedinfracțiunileproteicealeprobelorpro-venitedintavanelecasetateșiparapetuldebancă:liantulprobeloresteînmareamajoritateacazuri-lorcleianimal,maipuținlaprobeleprovenitedinculoriledeschisealeluiUmlingcelbătrân(XII-1,XVI-4,XVI-8), unde liantul identificat este cleianimal în amestec cu ou (punctele gri deschisreprezintărezultatulanalizeicelor121materialeproteicedereferință,cucompozițiecunoscută).

23 Lluverasetal,2010.

162

Proiectulafostelaboratpebazaînţelegeriiîntrebeneficiari:preotulparohalBisericiiReformatedinFiliaş,PállAttilaCsaba, respectivpreotulparohalBisericiiUnitarienedinFiliaş,BarthaAlpárşiîntreDomokosLevente,absolventalUniversităţii„LucianBlaga”,FacultateadeŞtiinţeSocio-Umane,DepartamentuldeIstorie,PatrimoniuşiTeologieProtestantă,SpecializareaConservareşiRestaurareLemnPolicrom.

Prezentarea bisericii şi a interiorului

Biserica1 este situată pe malul stâng al pârâului „Tem-plom”,peunterentriunghiular,învecinatlanordcupârâ-ul„Templom”,însud-estcudrumulprincipalalsatului,iar în sud-vest cu un teren intravilan. Terenul bisericii,ţintirimulesteînconjuratlanordcuungarddinsârmă,iarlasud-vestşisud-estcuunperetedinpiatrăşicărămidă(foto1).Intrareasefaceprinporţilesituatepelaturiledinest,respectivdinsud,caresuntsituatevizavideintrărilebisericii.

Bisericaareunacoperiş îndouăape,cu lungimede24,59m, lăţimede12,23m,şi înălţimede11,71m, iarînălţimeaturnuluiestede25,38m.2Aspectulexteriorşiinterioractualsedatoreazălucrărilorderenovaredinpe-rioada 1802–1805, respectiv din 1893, însă clarificareadetaliilordiferitelorfazedeconstrucţie,arealizăriimobi-lieruluibiserical,respectivamodificăriiacestoranecesitămai multe studii(foto2–3).

Istoriabisericii, structurapereţilor și a sistemuluideînvelitori încănuau fostniciodată studiate.Documentescrisereferitoarelaetapeledeconstrucţietimpurieabiseri-ciicomunedinFiliaşnudeţinem.

ConformopinieiluiDávidLászló,3 biserica cu planime-trienavă-altarafostconstruităînEvulMediu,dupăcareasuferitmaimultemodificărimajore.Dinbisericacuzi-duriîntăritecupatrucontraforturi,înconjuratăcuunziddepiatră,afostîndepărtatarculdetriumf(lasfârșitulsecolu-luialXVIII-leași începtulsecoluluialXIX-lea), înanul

1 MonumentistoricHR-II-m-B-128202 ConformreleveuluiMuzeuluiEtnograficînAerLiberdinSzentendre,

Ungaria.Îndocumenteeclesiasticeestemenţinutăcăînălţimeaturnu-lui este de32demetri.Releveul a fost efectuat de cătreBordiBea,BorsEszter,BöröczPéter,ErősTamásGyörgy,GulyásGáborGergely,LeposaKatașiNémethDia.Desen:LeposaKata.LucrarecondusădearhitectulprincipalalMuzeuluiînAerLiberdinSzentendre,dl.inginerarhitectBuzásMiklós.

3 Dávid1981.pp.133–134.

1803deasuprasanctuaruluipoligonalafostînălţatunturn(cu înălțimede25,38metri), iar la sfârşitul secolului alXIX-leașiînceputulsecoluluialXX-leaacoperişul,zidu-rile,ferestreleşiuşilelafelaufostmodificate,sauschim-bate.Dataconstrucţiei turnului (1803)a fostpreluatăşipentrunavă,neluând înseamă,căbisericaestemarcatădejapeprimahartămilitară(ceaiozefiniană)aTransilva-nieidinsecolulalXVIII-lea(foto4).

Probabil, că după demolarea arcului de triumf, re-spectivdupăînălţareaturnuluiafostschimbatşitavanulcasetatvechi(menţionatîn1784)lacel,caresedateazădin1804.Înurmăsiacesttavancasetatafostdemolatşireamenajatîn1894,cândatâtnivelulpodelei,câtşizidu-rileaufostsupraînălţatecuaproximativ2metri(fig.1–4). Întimpullucrărilorsusmenţionateafostmodificatăşişar-pantabisericii,însămajoritateaelementelorşiînclinareaoriginalăaufostpăstrate.4

Probabilînainteasupraînălţăriizidurilornaveicuapro-ximativ2metri,înanul1894,afostdemontatşitavanulcasetatdin1804 și remontatdupă terminarea lucrărilor,fără respectarea ordinii originale, pe bârnele amplasatemailiber.Cuaceastăocazie,esteposibilcatavanulsăfifostrevopsitdeprimadatăcuovopseapebazădeulei.Pe baza documentelor păstrate, a investigaţiei zidurilornetencuitedesubacoperişulbisericii,cumșialoculuiuşiide intrare înpod(parţialzidit), respectiv în turn,putemconsidera, că datarea construirii bisericii din anul 1803afostgreşită,aceasta,-marcatăşipeturn-sereferăladataconstruiriiturnului.

Tavanul casetat din Filiaș

Înlipsacercetăriinusepoatedataactualultavanalbise-ricii,formatdin150decasete,deoareceexistămaimultemenţiunişidatărireferitoarelaacesta.Pedeasuprabăn-cilortinerilorexistătreicasetecuinscripţii,careneoferăindicii sau datări posibile despre ultima, sau penultimamodificare a tavanului pictat. Conform discuției avuteculocalnici,petavanulcasetat(submaimultestraturidevopseadeulei)suntmenţionatetoatefamiliiledinFiliașcareaucontribuitlarenovareabisericii,respectivlacon-strucţiatavanuluipictat.5

4 Inpodulbiserici,pesuprafatavesticaaturnuluisecontureazaamprentaacoperisuluiunuiacoperismaivechi,acareiinaltimeeramaijoscucuaproximativ2m.

5 Lőrinczi1997.p.29.

TavanulcasetatdinBisericaComunăReformată-Unitariană,oraşulCristuruSecuiesc,satulFiliaş

Levente Domokos – Éva Galambos – István Sajó

163

TavanulactualalbisericiidinFiliașafostconstruitînanul1893,curefolosireaparțialăaelementelordintr-untavancasetatmaivechi.

Înconformitatecuagendadevizitațieabisericiiuni-tariene6 :„(…) Tavanul de asemenea era din scândurăvopsităcumotiveflorale(…)”. Acest tavan casetat pictat afostschimbatîn30noiembrie1804,datareapărutăpesuprafaţacaseteirestaurateîncadrulacesteilucrări.

Conform cunoştinţelor noastre actuale, în timpulconstruirii ultimului tavan pictat (începutul secolului alXIX-lea), au fost construitemaimulte tavaneasemănă-toareînjurulFiliașului:înSecuieni(bisericaunitariana),în ŞoimoşulMare (biserica reformată), Chedea (biseri-ca unitariană), Jimbor (biserica unitariană), respectiv înMedişor(bisericaunitariană),dintrecareceldinSecuieniafostrevopsitînalbastru.

Noul tavancasetat datânddin1804, estemenționatîn următoarele două surse. Prima provine din notelevizitației episcopului unitarian Miklós Székely din Turda înProtopopiatulUnitarianCristuruSecuiescîntreultimalunăaanului1839șiprimalunaaanului1840,păstrateînArhiveleBisericiiUnitariene dinTransilvania, Cluj.7 VizitațiaînFiliașaavutlocpe3februarie1840,inscripţiafiindmenţinutăpepaginiile297–309:

„Ezaditsőhajlék,kétEcclesiáé,MostismintezelőttegyesAtyafié.EzutánislégyenmintIstentfélőé.Egyességszerető,saztatkövetőjé.DersiMihályvoltazegyikmozdítója,TörökJósefviszontegyjópártfogója,EzutánFazakasMihályformálója,Egyszépmenyezettelbéisborítója.IrtaMikvasiAsztalosLangJános1804benNovem-bernek30diknapján.”

Inscripţiasusmenționată,apărutăpeprimacasetă,neinformează, că tavanul casetat a fost construit în 1804,pictatdetâmplarulLangJánosdinMercheasa.Peadouacasetăsegăseșteinscripţiareferitoarelaapartenenţabise-riciicelordouăBiserici:ceareformatășiceaunitariană.Peatreiacasetăseaflădatelereferitoarelacoordonatorii,meşteriilucrăriilor.

Conform lucrării învăţătorului Tarr Domokos din1944,8şidiscuțieiavutecubătrâniisatului9,ridicareapar-doseliicuaproximativ1m,respectivapereţilorcuapro-ximativ2mafostnecesarădincauzaridicăriianiveluluidrumuluidinfaţabisericiiîn1893–1894.10 Atunci au avut loc reparațiile mobilierului şi a tavanului casetat, care

6 UnitáriusVizitációsjegyzőkönyv(Agendădevizitațieabisericiiunita-rene).1789.p.662.

7 InformatiiOferitedearhivistulBisericiiUnitariene,MolnárLehel.8 Tarr1944.p.259 InformațieprimitădelaTánczosMihály.10 UnitáriusKözgyülésijegyzőkönyv1893március13,1893okt.8,1893

december8,respectivdatoriileenoriaşilorpentrulucrărilederenovareînUnitáriusKözgyülésijegyzőkönyv1895január25.

afostrevopsitîngri.PrinaceastăvopsireaufostacoperitecasetelecunumelefamiliilordinFiliaş.11

Prezentarea operei de artă

Structuraşarpanteisecompunedin18ferme.Ofermăsecompunedincoadă,doicăpriori,otraversă,douăarbale-triereşidouăcolţare.Înplanlongitudinal,structuraesteconsolidatăcudouăsistemeplanare,formatedintalpain-ferioară,talpasuperioară,picioare,şiarbaletriere.Ferme-le sunt legate la sistemul planar longitudinal cu ajutorul iminarilor de lemn (chertare) şi fixate cu cuie de lemn.Pe partea inferioară a corzilor, suntmontate scânduriletavanuluicasetat.

Camaterial de bază, pentru construcţia tavanului şiamobilieruluibisericescs-afolositlemnderăşinoase,îngeneralmolid (Picea abies).Deasupra tavanului casetatsegăseşteunplanşeudelemndinbrad.Pentruornamen-telesculptatelacoronamentulamvonuluişilaprospectulorgiis-afolositlemndetei(Tiliacordata).Scândurileta-vanuluicasetatsuntfixatecuajutorulcuielorpegrinziderăşinoase,alecărorcapetesesprijinăpezidurilebisericii.Laidentificareaprovenienţeilemnuluideconstrucţieabi-sericii,poatesăneajuteodescrierepăstratădin1820,dincare reiese,că lemnulde răşinoasea fost transportatcuajutorulplutelor,de-alungulTârnavei,întimpulprimăve-rii,cânddebitulrâuriloreramaisemnificativ.12

Suprafaţatotalăatavanuluidelemn,aparapetelortri-bunei reformateşiunitariene (fig.5, foto5), a faţadelorbăncilor, respectiva tavanuluideasupraporticului sudicesteacoperităcu stratdepictură, careeste revopsităcumaimultestraturideculoaredeulei.Caliantpentrucu-lori, în cazul tavanelor casetate şimobilierului de lemnbisericescpânălamijloculsecoluluialXIX-lea,îngene-ralerafolositcleisauproteinădeorigineanimală(cleidepiele,cazeină,temperădeou),însăacestlucru,încazuldeprezent,nuapututfidemonstratcuanalizădeFTIR.Pentru pictură s-au folosit atât pigmenţi naturali și pig-menţisintetici,cât şicoloranţiorganici.Conformanali-zelorefectuate,pentrupictareatavanuluiaufostfolositeghips,auripigment,cinabru,albdezinc,negrudeviţădevie,anhidrităşiindigo.

Tavanulcasetat,situatdeasupranavei,esteformatdin150 de casete, fixate în 9 rânduri de-a lungul axei lon-gitudinalealebisericii şi în17 rânduride-a lungul axeitransversale.Lungimeatavanuluicasetatestede16,75m,lăţimeade7,5m.Lungimea scândurilor, care formeazătavanulcasetat,estede270cm(formând3casete),iarpeloculundeaufostmontateceletreicasetecuinscripţiile,lungimeascândurilorestede90cm,respectivde180cm(formândosingură,respectiv2casete).Lăţimeaşipcilorprofilateîntrecaseteestede12cm.

Vizavi de amvon, deasupra băncii tinerilor se aflătrei casete cu diferite inscripţii, dintre care numai una,

11 Tarr1944.p.2512 Takács2001.p.249

164

aflată pe caseta dinmijloc, poatefi descifrată cumeto-defotografice.Peocasetăaflatălângăperete,segăseșteoinscripție,acoperităcuunstratdeculoaredeulei,caresereferălameşterultâmplar-pictorşilaanulconstrucţiei,momentanindescifrabil.Peadouacasetăseaflăinscrip-ţiareferitoarelaapartenenţabisericiicelordouaBiserici:ceareformatășiceaunitariană.Atreiacasetă,privitădin-spreperete,conţineoinscripţiegreuvizibilă,deocamdatăindescifrabilă.Perestulcasetelorîncănuamgăsiturmedeornamentaţieflorală,sauinscripţii,doarcâtevacasetecuscândurirefolositepelocurineidenticecelororiginale.Înjurultavanuluicasetat,pescânduratraforatăornamen-tal,seidentificăurmelepicturiianterioare.Deasupatribu-neireformate,peaceastăscândură,seidentificăoculoarealbastră-verzuiedeschisăşiopictură tipfloder (pictura,care imită desenul lemnului mai valoros).Asemănător,înporticulsudicalbisericii,sepăstreazătavanuloriginaldelemn,încazulcăruiadoarşipciledespărţitoareaufostdemontate.

Descrierea obiectului. Starea de conservare

PanoulpictatalespentrulucrareadedisertaţieprovinedinBisericaComunăUnitariană-Reformatădin satulFiliaş,oraşulCristuruSecuiesc,şifacepartedinpatrimoniulco-munalcelordouăBiserici.

Panoulpictatafostpictatcutehnicitradiţionalespe-cificezoneişiînceputuluisecoluluialXIX-lea.Coloritul,forma,şimotivelefloraleleagăobiectuldecelelaltetava-necasetate,pictate,păstrateîntr-unnumărmareînzonă.Fondulalbastru-verzuiesteîmpodobitcudecoraţiepicta-tă:floristilizateşiinscripţie,conţinândanul,lunaşiziuaexecuţiei(probabildatasereferălaterminarealucrărilor),respectivnumeletâmplarului-pictor.Lemnulprelucratcutehnicitradiţionaledetâmplărie,prezintăurmedeprelu-crare,careoferăindiciiimportantereferitoarelatehnicişiuneltefolositelaconfecţionareasuportuluidelemn,carepotfişielementededatare.

Descrierea panoului pictat din 1804

Panoulpictat din1804, avândomărimede99X92cm,areoformăpătrată, iniţialavândroldublu:decorativşifuncţional.Estepictatăcu tehnici tradiţionalealezonei,caracteristice secolului alXVIII-lea –alXIX-lea. Colo-ritul,forma,şimotivelefloraleleagăpanouldetavanelecasetate,pictatealesecoluluiXVIII-XIX,şiînspeciallatavanele şimobilierul bisericesc ale începutului secolu-luiXIX,păstratîntr-unnumărrelativmareînzonă13 (foto38).Rolultavanuluicasetatafostînprimulrândizolareanaveibisericiideşarpantă,respectivdecoraţia.Executa-reatavanelorafostefectuatăoridindonaţiileenoriaşiilor,oridinaltefonduri.

13 Conforminvestigaţiilorpropriiînanul2008înpeste40debisericidinzonă.

Descrierea tehnică

Tavanul casetat, respectiv casetele din tavan fac partedinactiveleindivizibilealecelordouăBiserici.Celetreipanouricuinscripţii,descoperiteîncadrulpropriilor in-vestigaţiiaufostmontateulteriorunalângăalta,nefiindspecificatlocullororiginal,respectivdacăşiiniţialaufostașezatelafel,saunumaicuocazialucrărilorderenovaredelasfârşitulsecoluluialXIX-lea.Dimensiuniilecaseteialesepentrurestauraresunturmă-toarele:

înălţime:92cmlungime:99cmgrosimea:1.8–2.3cm.

Materiale folosite

Panoul pictat este realizat din lemn, pe care s-a aplicatstratulpictural,respectivrevopsiriînmaimulterânduri.Suportuldelemn: – lemnulestedeesenţămoale,ospeciederăşinoase – panoulesteconfecţionatdin4scânduri – lemnul prelucrat cu tehnici tradiţionale de tâmplărieprezintăurmedeprelucrare,careoferăindiciimportan-teasupratehnicilorşisculelorfolositelaconfecţionareasuportuluilemnos.

– îmbinărileaufostprinîncleiere – panoul pictat a fost prins pe bârnele tavanului iniţialcu cuie forjate, iar după renovareabisericii din1894,scândurilerepictateaufostremontatecucuietrase.Totatunci a fostmărită lungimea casetei originale, iniţialavândnumaiolungimede83cm.

Stratulpictural: – pigmenţi – lianţi – coloranţinaturali – straturi de vopsea de uleiStratulpictural(fondul,motivefloralestilizate,literele

şinumere)grosestealcătuitdinpigmenţi, respectivdincoloranţinaturalideoriginevegetală.

Pe toatăsuprafaţaobiectuluipredominăstratulgrosal revopsirilorcuvopseadeulei.Subvopseauadeulei,cuajutorulmetodeiluminiirazante,respectivpeunelelo-curi,undevopseauadeuleinuacoperăstratuldepicturăoriginal,seobservăurmedepicturăoriginale.Substratulpictatexistăpreparaţieuniformădeculoarealbastru-ver-zuipesuportuldelemn,culorilesuntpictatepeacesta.

Decoraţia şi inscripţia suntaplicatepeaproape toatăsuprafaţacasetei,inscripţiilereferitoarelafăurireacasetei(dataşimeşterul)suntdecorateşiînconjuratecuelementeflorale(foto39).

Analize, probe de curăţire

„Obiectele de artă, ca şi alte produse ale naturii carene înconjoară, nu sunt neprieritoare. Prin operaţiile de

165

combatereafenomenelordedegradare,noinureuşimde-câtsăamânăm,câtesteposibil,ziuapierderii.

Câtdedepartereuşimsăîmpingemaceastădistrugere,depindedestareaobiectuluiprimitlarestaurare,demate-rialelecomponente,deposibilităţiletehnicepecareacestaleprezintă,îngeneraldeepocaîncaretrăimşiînparticu-lardelaboratorulîncarelucrăm,decalitateaşicantitateade informaţieştiinţificăpecare lereprezintă laboratorulnostru,cumșideabilitateanoastră.”14

Laîntocmireadocumentaţieis-auefectuatanalizepre-liminare.Deobiceilademontareaşipcilordeîmpărţirevorieşi la iveală suprafeţe protejate, cu stare de conservarebună.Aceste locuri, suprafeţemartor, asigurăposibilita-tea de a preleva și a analiza probe, în vederea obţineriiinformaţiilor referitoare la starea originală a tavanuluipictat,respectivlalucrărilederestaurareînviitor.„Aces-teinformaţiideterminănunumaimersulviitoralconser-văriişirestaurării,ciîlintereseazăşipeistoric,criticdeartă saupe specialistul care seocupădedepozitare sautransport.”15

Scopulanalizelorşiprobelordecurăţireafostidentifi-careapigmenţilorşialiantuluifolositlapictură,determina-reaeficacităţiiuneiposibileintervenţiidecurăţire,decapare,restauraresiconservare,respectivpregătireadocumentaţieipentrurestaurareabisericii.

Au fostprelevateoptprobe învedereaefectuăriiana-lizelor.Probeleprelevate audimensiunide la1–4mmșiformăprismaticăcuaşchiidelemn.Opartedinacestepro-bea fost înglobată învederea realizării secţiunilorstrati-grafice.

Metode de analiză au fost: analiză macroscopică şiprinmicroscopie optică și digitală, analiză cumicroscopdepolarizare, reflectografie în infraroşu, spectroscopie îninfraroşu,difracţiederazeX,respectivanalizalaluminarazantăşiultraviolet-luminescenţă(foto6–9).

Pe baza analizelor stratigrafice şi a probelor de de-capare efectuate pe faţada emporei reformaților, rezultă,căstratuldepicturăoriginalsepăstreazăînproporţiede95–99%.Decapareasepoateefectuafărăpierderimaridinstratul original.Dinpunct de vedere istoric şi de istoriaartei,repictările,revopsirilepropusepentruînlăturare,nureprezintăoimportanţădeosebităfaţăderezultatulpecareîlamavea înurmaprezentăriicromaticiioriginaleaan-samblului.Dinpunctdevedereesteticacestesuprafeţenusuntinferioarefaţădecelededesubt(stratuloriginal).

Analiza obiectelor. Investigaţii ştiinţifice

Identificareaesenţeilemnoaseafostefectuatăpebazaca-racteristicilormacro-şimicroscopice.Analizelemicrosco-picepentruidentificareamaterialuluilemnosaufostefec-tuatedecătrebiologulConf.Univ.Dr.LiviaBucşa.Dinanalizearezultatcălemnulfolositestemolid(Picea abies).

14 Mihalcu1970.p.122.15 Mihalcu1970.p.123.

Analiza stratului pictural

Pentruefectuareatestelor,amprelevatprobedin8locuridiferite,din toateculorile,nuanţeleprincipaledepesu-prafaţa pictată (foto 10–11).La descrierea probelor am menţionat atât culorile, cât şi stratul de grund, pentruaajutadiferenţiereaşiidentificareaacestora.

Descriereadetaliatăaprobelor(tabelul1):1.Verde:dincentrulcasetei,depefrunzelebuchetu-lui deflori. Sub verde grund albastru verzui (foto33–34).

2.Alb:depepunctulpe„i”,dininscripţia„irta”.Subalb grund albastru verzui (foto35–36).

3.Galben:dinbuchetuldefloridinparteadreaptă,sus,delabazafrunzei.Subgalbengrundalbastruverzui(foto16–18;19–20).

4.Roşu:dinbuchetuldefloridinparteadreaptă,sus.Subroşuverdecuauripigment,respectivgrundal-bastru verzui (foto21–25).

5.Negru:Depebuchetuldefloridinstânga,jos,dinmodelul realizat din liniile negre. Sub negru esteverdecuauripigment,respectivgrundalbastruver-zui.

6.Verde:cuauripigment,respectivgrundalbastruver-zui.

7.Brun:depefloareaalbă,careestepictatăîntrenu-merele„8” şi „0”din inscripţia„1804”.Subbrunalb,respectivgrundalbastruverzui(foto28).

8.Grundalbastruverzui,depeosuprafaţăprotejată,careafostacoperitădeşipcă(foto12–13;14–15).

Analize macro- şi microscopice

Analizele microscopice au fost efectuate cu un micro-scopdigital(marcaDigimicro),cumărirede50sau200x.Cuajutorulmicroscopuluiamanalizatsuprafaţapictată:textura, depunerile de murdărie, fisurile și stratigrafiastratuluipictural.Prinanalizamicroscopicăs-adovedit,că texturafisurilor este specifică pentrufiecare culoare.Culorileprezentepesuprafaţapanouluipictatsunturmă-toarele:verde(3nuanţe/tipuri),alb,galben,roşu,negru,brun,albastru-verzui.Suprafețelepictateanalizatecumi-croscopaufostidenticeculocurilepreluăriiprobelor,cuscopuldeaputeacompararezultatuldiferitelorteste.

Deşiamavutposibilitateaefectuăriianalizelorreferi-toarelalianţişilavernis,amdecissăpăstrezosuprafa-ţă-martor intactăpeobiect,de1cm²,careconţine toatestraturileexistenteînstadiuldinainteaînceperiilucrărilorde conservare – restaurare (foto39).

Paralelcuanalizamacroscopicăesterecomandatăre-alizareaprobelordecurăţire respectiv de decapare stra-tigrafică, un proces, care permite observarea diferitelorstraturi de repictări: numărul, textura lor; sensibilitatealaanumitesubstanţeşiimplicitnaturaliantului;existenţaposibilăastraturilordedepuneridemurdărieîntredife-ritelestadiiderepictări,ceeacedovedeşteeventualviaţamailungăsaumaiscurtăauneifazederepictare.

166

Metode de analize foto-tehnice

Pentrustudiulsuprafeţelorpictate,amfolositmetodaob-servăriiînluminărazantă,fotografiaînUVluminescenţă,respectivreflectografiaîninfraroşu(IR).Microfotografii-leaufostefectuatecuunmicroscopdigital.

Cu ajutorul obsevării în lumină razantă, am studiatmoduldeprelucrareal suportului (urmede rindea).S-aaccentuat,deasemenea,desenulornamentaţiei,inscripţieişideteriorărilesuperficiale.Amfolositluminarazantăşiînainte,şidupăîndepărtareastraturilorderepictare.

StudiulsuprafeţeiînIRnuaoferitinformaţiinoi.Fotografianormală,modificatădigitalaevidenţiatde-

taliilepensulaţieişialeumbrelorefectuateşisubstratulgros,vopsit.Cuajutorulacesteitehniciamreuşitsăgă-sescceletreipanouripictatecuinscripţii,carepotajutaladefinireaneclarităţilorlegatedeistoriabisericii.

Pe baza fotografiilor UV luminescente s-a constatatluminescenţaliniilortrasecuceruza,şicâtorvaelementedepeornamentulfloralpictat.Culoarea,careaprezentatluminescenţăafostneagrădinviţadevie.Stratuldecu-loareşivernisulnuprezintăluminescenţă.

Identificarea pigmenţilor prin metoda difracţiei de raze X, analize în lumina polarizată transmisă, re-spectiv analize cu spectroscopia în infraroşu (FTIR)

Identificarea pigmenţilor şi amaterialelor de umpluturăfolosite a fost efectuată prin metoda difracţiei de razeX (XRD).Metoda constă în interacţiunea razelorX cusubstanţele cristaline, care generează un spectru de di-fracţie,o imaginecaracteristicăfiecărei reţelecristaline.Pentrucăcelulaelementarăafiecăreisubstanţecristalineeste diferită, înmod teoretic, pe baza acelui spectru dedifracţie,substanţelepotfiidentificate.Cuajutorulmeto-deiXRD,putemsădeterminămcalitativşicantitativfazacristalinăasubstanţeloranalizate.Prinmetodasusmenţi-onatăputemsăidentificămogamălargădintrepigmenţiifolosiţi,materialeledeumplutură, fără a avea succes laidentificarea lianţilorsauavernisurilor.Nusepot iden-tificanicicoloranţiideorigineorganică,animală(deex.fiereadebou),sauvegetală(deex.indigo).

Pentruefectuareaanalizelorprinmetodadifracţieideraze X,16 respectiv pentru analize în lumina polarizatătransmisă17 s-au prelevat probe din diferite culori de pe suprafaţaobiectelor,dinlocuri,careprezentaudegradări(desprinderi).Probeleauavutmărimeadecca.0.5mm².Locuriledeprelevaresuntmarcatecusăgeţinumerotate(foto10–11).

16 ProbeleaufostanalizatedecătrechimistulSajóIstván,înlaboratorulInstitutuluideCercetăriChimice,carefuncţioneazăîncadrulAcademi-eiMaghiaredinBudapesta.

17 Investigaţiile au fost efectuate de investigatorul specialist GalambosÉvadincadrulUniversităţiiMaghiaredeArtădinBudapesta.

Rezultateleacesteiinvestigaţiisuntincluseîntabelul2.În afara testelor pentru identificarea pigmenţilor,

probeleaufostanalizateşipentru identificarea lianţilor,a coloranţilor organici folosiţi pentru prepararea fondu-luicumetodaspectroscopiaîninfraroşu(FTIR)18 (fig.6). Pebazabuletinuluideanaliză,înprobaprelevatădinfon-dulalbastru-verzuialpanouluipictatsuntprezenteurmă-toarelesubstanțeorganice:celulozăşilignină,indigo,uleidein,respectivgumătragacant.Presupunem,căcelulozaşiligninaprovindinsuportuldelemn,iaruleiuldeinşigumatragacantdinverniulfolosit.Trebuiemenţinut,că„îngeneral,identificareapigmenţiloranorganiciestemaiuşoarădecâtacelorlaltematerialefolositeînpictură.Pig-menţiiorganici,schimbându-şicompoziţia în timp(oxi-dări,polimerizări)şifiindcompuşidinaceleaşielementechimice,suntmaigreudedeterminat.”19

Mulţumiri

Aşdorisămulţumesctuturorcadreloruniversitare,carem-auajutat,şim-auîncurajatîncursulanilordestudii.

Vreau să mulţumesc doamnei conf. Univ. dr. LiviaBucşa, domnului expert restaurator Mihály Ferenc, ceicareaufostşicoordonatoriilucrăriidefaţăşidinparteacăroraamavutmereusprijinşisusţinere.Mulţumescpen-truajutorulprimitdelainvestigatoriichimiştiMártaGutt-mann,MihályJudith,careaurealizatanalizelenecesare.MulţumescpentruajutorulprimitdelaPállAttilaCsaba,preotulBisericiiReformatedinFiliaş,ajutorulprimitdelaBarthaAlpár,preotulBisericiiUnitarienedinFiliaş,re-spectivdelaMolnárLehel,arhivistulBisericiiUnitarienedinCluj.

18 AnalizeleaufostefectuatedecătrechimistulMihályJudith, în labo-ratorul Institutului deCercetăriChimice, care funcţionează în cadrulAcademieiMaghiaredinBudapesta.

19 Mihalcu1970.p.20.

167

Tabel 2:ProbeleprelevatedintavanulcasetatalbisericiidinFiliaş(Harghita)

Semn probă Descrierea probei

Identificarea pigmenţilor şi a materialelor de umplutură,

efectuată prin metoda difracţiei de raze X

Analize în lumină polarizată transmisă

1.VerdeFiliaş,1802

Verde,subcaregrundalbastru-verzui

Auripigment80%,ghips5%Toateculorileverzisuntalcătu-itedingalben(auripigment)şidinalbastru(indigo?),respectivdinghips.

Răzăturaextrasădinprobăconţineagre-gatealbastru-închise,avândaspectulunuicolorant,precumşicomponenteincolore.Agregatelealbastru-închiseauunindicederefracţieînjurde1.5,suntizotrope,auobunăputeredecolorare,unaspectuşorroşiaticprinfiltrulChelsea.Nusebrunificălaacţiuneahidroxiduluidesodiu,decinusunt agregate de albastru de Prusia (feroci-anurăferică).Emaiprobabilsăfieindigo(presupunereasevaconfirmacuFTIR).Componențaincoloră,umplutura,prezintăoslabăbirefringenţă,areunindicederefrac-ţieînjurde1.5,estprobabilghips.

2.AlbFiliaş,1802

Alb,subcaregrundalbastru-verzui.

Ghips80%,anhidrită20%Anhidrităşighips.

Probaconţineparticulegalbeneşiroşiicuunindicederefracţieridicat.Ambeleprezintăbirefringenţăşipleocroism.Particuleleroşiiaparportocaliiînluminătransmisă,formaspărturiiestemaiaşchioasă,esteprobabilrealgar,darseimpunşialteanalizepentruconfirmare.Particulelegalbeneprezintăunclivajmaibun,caracteristicauripigmentului.

3.GalbenFiliaş,1802

Galben,subcaregrundalbastru-verzui.

Ghips30%,auripigment70%. Particulelegalbenecuaspectdemicăprezin-tăunpleocroismgălbuiînluminătransmi-să.Particuleplate,puternicbirefringente,culoareaproprieacoperăparţialculoriledeinterferenţă.Biaxial.Pebazaacestoraestefărăechivocauripigment.

4.RoşuFiliaş,1802

Roşu,subcareverdecuauripigment,respectivgrundalbastru-verzui.

Ghips10%,auripigment20%,cinabru60%.Probabilestealcătuitdintr-uncinabrusintetic,şidinauri-pigment,caredăonuanţămaiportocalie.Liantulacesteicu-loriestemaiputernic,probanupoatefimărunţitălafeldeuşor,cacelelalteculori.

Pigmentroşufoartefindivizat(1–2μm),cuindicederefracţieridicat,birefringent.Culoareaproprieapigmentuluiacoperăculoriledeinterferenţă.Sevadecideprinanalizăinstrumentalădacăavemdeafacecucinabru(obţinutprinprocedeulumed),miniusaurealgar.

5.NeagrăFiliaş,1802

Neagră,subcareverdecuauripigment,respec-tiv grund albastru-ver-zui.

Ghips70%,auripigment25%.Esteprobabilnegrudeviţă,nuseobservăparticulecristaline

Şiparticulelenegreaparsubformaunoragregatefindivizate.Probabilunnegrupebazădecarbon,determinărilemaiexacteimpunanalizeinstrumentale.Pelângăacestaaparparticulegalbeneşialbastre(indigoşiauripigment).

6.VerdeFiliaş,1802

Verdecuauripigment,sub care grund albas-tru-verzui.Cristaledeauripigment bine forma-te,dedimensuinrelativmari.

Ghips60%,auripigment30%. Amestecdeparticulealbastreşigalbene.Albastrulpoatefiindigo,galbenulunauri-pigmentgrosier.

168

BIBLIOGRAFIE

ArhivaBisericiiUnitarienedinFiliaşArhivaBisericiiReformatedinFiliaşArhiveleBisericiiUnitarienedinTransilvania.Cluj. In-

formatiioferitedeMolnárLehel, arhivistulBisericiiUnitariene.

A Keresztúri Környéki Unitária Eklésiákban Ó TordaiFő Tisztelendő Székely Miklós Úr Püspökségébens Elnöksége alatt tartatott, s az 1839-k év utolsó,s1840-kelsőHolnapjaibanvégbementVisgálóSzékJegyző-Könyve.1–379Lap.(Notelevizitației canoni-ce ale episcopului unitarian Miklós Székely din Turda înProtopopiatulUnitarianCristuruSecuiescîntreul-timalunăaanului1839șiprimalunaaanului1840.)VizitațiaînFiliașaavutlocpe3februarie1840.297–309.pp.Textulcitatvezi:302.p.Loculdocumentului:ArhiveleBisericiiUnitarienedinTransilvania.

ALBERT, Károly (2007): Székelykeresztúr földrajza.Lucraredelicenţă.MiskolciEgyetem,MűszakiFöld-tudományiKar,FöldrajzIntézet.

ADORJÁN,Rudolf (1991):Akeresztúrköri egyházköz-ségekvagyonleltáraaXVIII.századutolsóharmadá-ból.In:KeresztyénMagvető,1991/97.

BENKŐ,Elek(1992):AközépkoriKeresztúr-székrégé-

szetitopográfiája.Ed.InstituţieiArheologiceaAcade-mieiŞtiinţificăMaghiară,Budapest.

BRANDICesare(1996):Teoriarestaurării.EdituraMeri-diane,Bucuresti.Cercetăriilepropriidin2007.

DÁVID, László (1981): A középkori Udvarhelyszékművészetiemlékei.EdituraKriterion,Bucuresti.

DÁVID, István (1996): Műemlék orgonák Erdélyben.Olis-Balassi Kiadó, Budapest-Kolozsvár, p. 63. In:Páll Attila Csaba: A Fiatfalvi Református Egyházköz-ségtörténete.II.Lelkészképesitőszakvizsgadolgozat.Egyetemi fokú protestánsTeológiai Intézet,Kolozs-vár,2000.

IMREH,Árpád(1926):Fiatfalvatörténete.Manuscris.LŐRINCZI, Lajos (1997):A FiatfalviUnitárius Egyház-

község története. Szakvizsgadolgozat egyháztörténet-ből.EgyetemifokúEgységesprotestánsTeológiaiInté-zetUnitáriusKara,Kolozsvár,(LőrincziLajos:IstoriaBisericii Unitariene din Filias. Lucrare de licenta.InstitutulTeologicProtestantClujNapoca,FacultateaUnitariana)

LŐRINCZI, Lajos (1997a): A fiatfalvi felekezetiegyüttélés.In:KeresztényMagvető,1997/1.

MăsurăturileşireleveeleMuzeuluiînAerLiberdinSzen-tendre,Ungariadin2008,condusădearhitectulprinci-palalMuzeuluiÎnAerLiberdinSzentendre,dl.inginer

Semn probă Descrierea probei

Identificarea pigmenţilor şi a materialelor de umplutură,

efectuată prin metoda difracţiei de raze X

Analize în lumină polarizată transmisă

7.BrunFiliaş,1802

Brun,subcarealb,respectiv grund albastru-verzui.

Ghips80%,anhidrită12%,zinc5%.Aicinuseobservăniciosub-stanţăcristalină.Estefoarteinteresant,căînculoareaalbă,subbrunexistăalbdezinc,careîn1802încănuafostfolosit.Esteprobabil,căestevorbadespreorenovare/retuşulterior?

Repictare?Peste un strat cu aspect de grund (100–700µm)repictarealbăcuparticulealbastre,posibilultramarinartificial.

8.Albastruverzui.Filiaş,1802

Grund albastru-verzui pe suprafaţaoriginalăaca-setei,undeniciodatănuafostrevopsit,şiafostprotejat,fiindacoperitcuoşipcă.

Ghips25%,anhidrită75%.Conformmetodeideanaliză,nuputemsădovedimexistenţaculorilor albastre sau verzi cris-taline.CelesusmenţionatenuexcludprobabilitateafolosiriialbastruluidePrusia,darcutestul cu NaOH nu decolorea-ză.Probabilesteindigo?Esteprobabil,căaspectulverzuisedatoreazănuanţeigalbenealemnului,auleiuluideinsaualcolofoniului.

169

arhitectBuzásMiklós.măsurătorileaufostefectuatede cătreBordiBea,BorsEszter,Böröcz Péter,ErősTamásGyörgy,GulyásGáborGergely,LeposaKata,NémethDia.Desen:LeposaKata.

MIHALCU, Mihail (1970): Conservarea obiectelor deartă şi a monumentelor istorice. Editura Ştiinţifică,Bucureşti.

Monument istoric HR-II-m-B-12820. In: http://ro.wikipedia.org/wiki/Lista_monumentelor_istorice_din_jude%C8%9Bul_Harghita(20. iunie,2012).

PÁLL,AttilaCsaba (2000):AFiatfalviReformátusEgy-házközség története. II. Lelkészképesitő szakvizsga-dolgozat. Egyetemi fokú protestáns Teológiai Intézet,Kolozsvár.(PállAttilaCsaba:IstoriaBisericiiRefor-matedinFiliaș.Lucraredelicenta.InstitutulTeologicProtestantClujNapoca,2000)

Presbiterijegyzőkönyv,1929május5.In:PállAttilaCsa-ba:AFiatfalviReformátusEgyházközségtörténete.II.Lelkészképesitő szakvizsgadolgozat. Egyetemi fokúprotestánsTeológiaiIntézet,Kolozsvár2000.

SOÓS,Farkas(1874):Fiátfalva.ProtestánsKözlöny.TARR,Domokos(1944):Fiatfalvatörténete.Manuscris.TAKÁCS, Péter szerk., (2001):Udvarhelyszék paraszt-

vallomásai1820-ból.Debrecen.UnitáriusVizitációsJegyzőköny,1788In:PállAttilaCsa-

ba:AFiatfalviReformátusEgyházközségtörténete.II.Lelkészképesitő szakvizsgadolgozat. Egyetemi fokúprotestánsTeológiaiIntézet,Kolozsvár,2000.

Unitárius Közgyülési jegyzőkönyv 1892 junius 7, dinArhivaBisericiUnitarienedinFiliaş

http://enciclopediavirtuala.ro/monument.php?id=204,(25.02.2012).

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/3e/J o s eph in i s che_Landau fnahme_pg176 . j pg ,(26.06.2012).

Levente DomokosRestauratorMuzeul,,MolnárIstván”Cristuru SecuiescE-mail:domokos.levente@gmail.com

ÉvaGalambos,DLARestauratorartistsculpturădinlemnUniversitateadeArtePlasticealUngariei1062Budapesta,Andrássyút69–71.Tel.:+36-1-342-1738E-mail:galambose@gmail.com

istván Sajó Dr.ChimistCentruldeCercetareChimicăMTABudapestaE-mail:sajo@chemres.hu

Traducere: Levente Domokos

LISTA FOTOGRAFIILOR

Foto1. BisericacomunăUnitariană-ReformatădinFiliaş(foto:DomokosLevente).

Foto2. Detaliudininteriorulbisericii,parteaestică(foto:DomokosLevente).

Foto3. Detaliu din interiorul bisericii, partea vestică(foto:DomokosLevente).

Foto4. Detaliu din harta topografică Iozefină din1760–1784 cu biserica din Filiaș. (http://upload.wiki-media.org/wikipedia/commons/3/3e/Josephinis-che_Landaufnahme_pg176.jpg)

Foto5. Proba de decapare pe parapetul tribunei estice,calviniste.Desendupăreleveul făcutdeMuzeulEtnografic Ungar în Aer Liber din Szentendre.Probă de decapare pe parapetul tribunei (foto:DomokosLevente).

Foto6. Cele trei casete cu inscripţii în lumină normală(foto:DomokosLevente).

Foto7. Adouaşiatreiacasetă.Fotografiemodificatădi-gital(foto:DomokosLevente).

Foto8. Primacasetăcuinscripţie,fotografiatăînluminărazantă(foto:DomokosLevente).

Foto9. FotografieUVluminescentă(foto:MihályFerenc).Foto10–11. Fotografie normală și macroscopică despre

zoneledeprelevaredepigmenți(foto:DomokosLevente).

Foto12–13. Grunduireoriginalădeculoarealbastră-verzu-iedepeozonăacoperită.Loculprelevăriidepro-bășisecțiunetransversalămicroscopică.Pesupor-tuldelemn(400μm)stratulalbastruestede50μm.Specimendegranuledinculoareadebazăalbas-tră-verzuie:ghipsșicolorantorganicalbastru.

Foto16–17. Stratgalben,loculprelevăriideprobă.Peima-ginea generată de stereomicroscop pot fi văzutegranulelemari(20–100μm)deauripigment.

Foto18. Pesecțiunea transversală înglobatăstratulalbas-trupictatdirectpelemnestede20μm,iarstratulgalbendeauripigmentde30–50μm.

Foto19–20. Auripigmentul în lumină de tranziție și prinplacăauxiliarăultravioletăsensibilă:granulepla-te,colțuroase,ușorclivabile,culegăturichimicedubleputernici.

Foto21–22. Loculprelevăriiprobeideculoareroșieșiîn-registrarecustereomicroscop.

Foto23. Secțiune transversală microscopică înglobată.Stratul albastru este de 40–50μm, stratul verdecompusdinpigmențialbaștrișigalbeniestede20μm,iarstratulroșu,omogen,formatdingranulemiciaregrosimede50μm.

Foto24–25. Agregatele granulelor roșii și granulele pris-maticeînrămășițeledeprobe.

Foto26. Înregistraremicroscopică a probei prelevate dinstratuldeculoareverde:granulelemari,galbenedeauripigmentsuntobservabile.

Foto27. Secțiune transversală înglobată: stratul albastruinferiorestede50μm,celverdede50–80μm,în

170

caresemaiaflășigranulegalbenedegrosimede200μmșipestecaresemaiaflăunstratdelaccugranulegalbene.

Foto28. Loculprelevăriiprobeideculoarebrună.Foto29–32. Înprobabrună segăsescmaimultegranule:

pe lângă alb se mai găsesc și granule albastre,neagre,bruneși roșiatice. În luminăde tranzițiegranulele brune par materiale asemenătoarecoloranților, izotrope, de culoare roșu-închise,adică esteposibil că estevorbadesprepigmențiorganiciroșu-închiși.

Foto33. Loculprelevăriiprobeideculoareverde-închisă.Foto34. Secțiunetransversalămicroscopicăaprobeipre-

levate din frunza verzuie: stratul de grosime de 1–2μmesteabiavizibil,caresepresupunecăestedintr-un colorant albastru sau dintr-un pigment or-ganic.Pezoneledeculoareverzimaideschiseaufolositșiauripigment.

Foto35–36. Loculprelevăriiprobeialbe.Foto37. Pesecțiuneatransversalămicroscopicăstratulal-

bastru este de 80μm , granulele roșii din stratulgalbensuntde30–50μm.Resturileacestuilacsaucolorant (originalacestaputeafiroșu)auogro-simede10–20μm.Stratulalbsuperior,maigrosaplicatestede100μm.

Foto38. Analogie din cartea „Mobilier pictat transilvă-nean”. Catalog de expoziţie (Malearov- Ştefan2007).Motiveasemănătoarepesuprafețeletribu-nei calviniste (estice), sub straturile de repictărisuntasemenătoare.

Foto39. Casetarestauratăcusuprafațămartorcudimensi-uneade1x1cm.

LISTAILUSTRAȚIILOR

Fig.1. Odată cu reconstrucția bisericii din 1803–1805,arculdetriumfafostdemolat,turnulafostcon-struit,cumșiporticulsudic.DesendupăreleveulrealizatdecătreMuzeulEtnograficînAerLiberdinSzentendre.

Fig.2. Odată cu reconstrucția bisericii din 1893–1895,podeauaafostsupraînălțatăcu1metru,iarziduri-lecu2metri.DesendupăreleveulrealizatdecătreMuzeulEtnograficînAerLiberdinSzentendre.

Fig.3. Locațiacasetelorpictaterefolositepetavanulbi-sericii.DesendupăreleveulrealizatdecătreMu-zeulEtnograficînAerLiberdinSzentendre.

Fig.4. Locația elementelor pictate, refolsite, neidentifi-cabile pe băncile bisericii. Desen după releveulrealizatdecătreMuzeulEtnograficînAerLiberdinSzentendre.

Fig.5. Locul probei de decapare pe parapetul tribunei estice,calviniste.DesendupăreleveulrealizatdecătreMuzeulEtnograficînAerLiberdinSzenten-dre.Probădedecaparepeparapetultribunei(foto:DomokosLevente).

Fig.6. RezultateleanalizelorFTIR.

Tabel 1. Înregistrări normale, macroscopice și microsco-pice (cu mărire de 50-200x) despre locurile deprelevareaprobelor(foto:MihályFerenc).Fondalbastru-verzui. Alb. Pe suprafaţă se observăurmedevernisdeculoaregalbenă.Galben.Roşu.Negrudeviţădevie.Verde.Putemobservafoartebineverniul.Brun.Verde,tipul2,dinbuchetuldefloridinmijloculcasetei,sus.

171

Temadenumită în titlua luatnaștereodatăcu restaura-reateatruluipanoramicalMuzeuluideJucării,,HetedhétJátékmúzeum”dinSzékesfehérvár(AlbaRegală)șiesteinclusăînprezentarealucrărilorderestaurareefectuate.

Teatrul panoramic

Teatrul panoramic restaurat- în privința colecțiilor dinUngaria-esteun tip rarde jucărie,careprinelementelesalecomponenteimităunteatruadevărat.Înacestanusedesfășoarăoactivitateteatrală,ciacțiuneaesteprezentatăde un narator. În acest caz este vorba despre cele douăpoveștidefrațiiGrimm,Cenușăreasa,respectivHanselșiGretel,alecărorsceneprincipalesuntredateprinilustrațiilistatecolorat,aflate în interiorul teatrului,pedouă rolede hârtie înrulate și întinse pe bare.Odată cumișcareaimaginiidescenă,prinrulareauneimanivele,baramenităsăsusținărola,montatălamanivelă,apusînmișcareme-canismulunuiceasornicmuzical.

Teatrulpanoramic, însensmai restrânsapututsă ianaștereînmijloculsecolulal19-lea,prinîmbinareaimagi-nilorpanoramice,respectivalecelormobilecuteatreledehârtie.Însă,însensmailarg,datorităefectului,iluzieișicaracteruluimobil,acestafacetrimiterilajocurileopticeșilaimaginilemobiledinsecolulal19-lea.

TeatrulpanoramicrestauratesteprodusulTipografieideLitografieșide Imprimare înRelief și alEdituriideFotografie,deMaterialeDidacticeșideFabricădeJucăriiA.Sala,înființatedecătreAdolfSalaîn1882,înBerlin.Analogiilepentruacesttipdeteatrupanoramics-augăsitdoardeacelașproducător.Unul,totalidenticcucelstu-diat,seaflăîncolecțiaparticularăaluiKarlócaiMarianne.

Obiectul se compune dintr-o cutie de lemn cu o struc-turăderamă,căptușităcupieleșihârtie,dintr-unelementfrontalextractibildinhârtie,grunduitpeambelepărți,re-alizatîntehnicadecromolitografie,dintr-orolădehârtiepeopartegrunduită,delungimede3,6metri,realizatălafelcu tehnicadecromolitografie,dintr-operdeade tex-tilșidintr-ocopertădehârtiedinspate.Încutieaufostașezatecincibarede întindere,unmecanismmetalic alunuiceasornicmuzical,cumșielementeledestaticăîn-conjurătoareșidesusțineredinlemn(foto1–2).

Obiectullaprimirepentrurestaurareseaflaîntr-ostareprecarădedegradarefizică.Acesta,cuocaziarestaurării,atrebuitsăfiedesfăcut.Însă,conservareabenziidehârtieaînsemnat,dintretoateelementelecomponentealeobiec-tului,ceamaigreasarcinăcareconsumadestuldemult

timpșisolicitamultărăbdare.Deaceastăbandădehârtiese leagă problematica substanțelor adezive sensibile lapresare, introdusă în titlu, de aceea în continuare se vaprezentadoarconservareaacestuielement.

Banda de hârtie

Direcțiafibrelordehârtieînbandadehârtieesteparalelăcu latura longitudinală a acesteia.Conformacestui faptcumșiutilizării frecventealobiectului,hârtia a căpătatrupturi verticale și orizontale. Rularea strânsă a deter-minat cea mai accentuată degradare pe cele două latu-rialeroleidehârtie.Hârtiamaiîntâis-afisurat,iarapois-asfărâmat.Dinmaterialuldegradataucăzutbucățimaimicișimaimari(foto 3–7).

Primul și ultimul element al benzii de hârtie, lipităindustrialdinpatrubenzidehârtiedemărimeaprox.de90cm,s-adescompusînbucățidemărime1–2cm2 înap-ropierea fâșieidefixare.Datorită faptuluică rulareas-aefectuatperpendicularfațădedirecțiafibrelordehârtie,aceastaadeterminatomișcarenenaturalăahârtiei,fibreles-ausfărâmat,iarhârtias-acrăpatde-alungulîntregiila-turilongitudinalearoleidehârtie.Foștiiproprietariauîn-cercatsăconsolidezeacestesfărâmări,rupturi,atâtdinsp-refață,câtșidinsprespate,folosinddiferitebenziadezive(ScotchMagicMendingtape,bandăadezivăpebazădeclei,bandăizolantă,bandăadezivădecelofanetc.)

Suprafațacapetelor celemaidegradatealebenziidehârtie a fost aproape în întregime acoperită pe ambelepărți cu benzi adezive, alocuri și înmaimulte straturi.Substanțele adezive, odată cu procesul de îmbătrânirealor,aupătrunsîntrefibrelehârtiei,undeaușidecoloratînbrunhârtia(foto5).

Rezultatele investigațiilor de materiale au arătat căstructurabenziidehârtie,pregătităprinîncleierecurășinăși alaun, este stratificată.Hârtia prezintă o structură în-chisă,compusădinpastădelemndebradșlefuitrece,fib-relungideinmăcinatelajăratec.

Investigațiiledelaboratoralstratuluialbdegrundauarătatconținutuldepigmentalbdebarit,adicăsulfatdebariuamestecatcuoanumităcantitatedecaolin.1 Lian-

1 Probele prelevate din bandă au fost investigate cu microanaliză cufascicul de electroni, respectiv cu analizaXRF, cu scopul de a primiinformațiipentrutratamentulcusolventdesprepigmentulstratuluialbdegrund.Liantulgrundului,respectivsubstanțadebazăastratuluidelacamîncercatsăleidentificămcuspectroscopiaFTIR.AnalizeleaufostfăcutedecătrefizicianulDr.TóthAttila.Șeful de proiect de cercetare al

„Ceseaderă,seșilipește”–investigareașiîndepărtareaîncadrulrestaurăriiasubstanțeloradezivesensibilelapresare

Zita Sor

172

tulfolositesteunpolizaharid,porninddelaliteraturadespecialitateacestapoatefiamidon.Stratuldelacnuafostdetectabil, radiația infraroșie a pătruns prin el, datorităcaracterului său subțire. Intervențiile pentru protejareabenziidehârtieputeaufiînceputedoardupăîndepărtareaadiferițiloradezivi.

Generalități despre benzi adezive

Banda adezivă, aflată la îndemână, utilizabilă atât acasăcâtșiînbirouripentrulipirirapide,înUngariaestedenu-mităînlimbajcomundoar,,cellux”,careesteodenumiregreșitgeneralizatădatorită faptuluicăbenzileadezive lacare se referă sunt de componențe și de calități diferite.Denumireaengleză-pressuresensitivetape-aacestorti-puridebenziadezive,dupăpărereanoastrăestemultmaiadecvată,pentrucăaceastaaccentueazăcaracterulsensibilalacestorafațădepresareaușoară,lucrucareesterelevantpentrufiecaretipdebandăadezivă,independentdesupor-tulsaudesubstanțaadezivăcomponentă.Existănumerosetipuridebenziadezivesensibilelapresare,delagumena-turalepânălapolimerisinteticigăsimdetoate.Substanțaadezivăpoatefiaplicatăpediversesuporturi,atâtpehâr-tie,materialesintetice,textile,câtșipefoliedemetal.

Benzileadezivesecompundinpatrustraturi,dintrecaredouăpotfiîndepărtateușor(fig.1). Unulestesuportul(carepoatesăfiefolie,crep,hârtie,textil,celofan,acetatdecelu-loză,policlorurădevinil etc.) iar celălaltul este substanțaadezivă (gumă naturală sau sintetică, polimer acrilic cuconținut de plastifianți, antioxidanți și de alte substanțe).Mai puțin vizibil, dar caracteristic apare un strat auxiliar(elastomerinaturalisausintetici),careseaflăîntresubstanțaadezivășisuportul,conferândadeziuneaîntreele.Pelângăacesteaexistăunstratdesprinzător,menitsăîmpiediceajun-gereaadezivuluipelaturanelipicioasăasuportului.

Temperatura de tranziție vitroasă (Tg) a substanțeiadeziveestesetatăsubvaloareatemperaturiidecameră,caaceastasărămânăînstarelichidășidupălipire,astfelputândsăpenetrezedince încemaiadânc înmaterial.InvențiabenziiadezivesensibilelapresareestelegatădenumelechirurguluiDr.HoraceDaycareîn1845,pentruuz clinic, a aplicatpebandăde textil substanță adezivăpebazădegumănaturală.Următorulpasdeevoluțieseleagă de 1920, cândmașinile vopsite în două culori auajunslamodă.Producătoriidemașiniauavutnevoiedeunmaterial caredupă folosire săfieușorde îndepărtat,șiprincareculorilesăpoatăfiseparatefărădegradăriîntimpulvopsirii.Aceastăproblemăafostrezolvatăîn1925decătreRichardDrew,inginerulcompaniei,,MinnesotaMiningandManufacturingCompany”(3M)prininvențiabenziiadezivedemascare,denumit,,Mascingtape”,careaveaîncompozițieunadezivpebazădegumăcuadaos

InstitutuluiTehnicMTAdeCercetaredeFizicășideȘtiințaMateriale-lor,deDr.MayZoltáncolaboratorștiințificalCentruluideCercetredeChimieaMTA-ului,cumșidecătreSándornéKovácsJudit,inginerulspecialistalInstitutuluideCercetaredeExpertizeCriminalistice.

dematerialeamestecatecudiferiteuleiuri.Aceastaafostprimabandăadezivăsensibilă lapresareaplicatăpesu-portdehârtie.Deatuncis-adezvoltatoîntreagăariedeindustriecareproduceacestemateriale.În1940,compa-nia ,,Johnson and Johnson” a introdus o bandă adezivăhidrofugăde textilacoperitcupolietilen,menităsăsteaînserviciul războiului.Dea lungul timpurilorsubstanțaadezivă pe bază de gumă naturală a fost înlocuită cumaterialesintetice,cumși în loculsuporturilorde textilsaudehârtieaapărutcelulozaregenerată(celofan),însăpretențiaarămasneschimbată.Dinanii1950auînceputsăfoloseascăcasuportacetatdecelulozășicopolimeriiacestuia, iar pentru substanțe adezive polimeri sintetici.Primabandăadezivădeacestgeneramatășipurtade-numireade ,,Scotch#810MagicMendingTape”, aveaacetatdecelulozăcasuport,iarcasubstanțăadezivăunpolimeracrilic. În1961compania3Mapublicatcarac-teristicile acestui tip în felulurmător: substanța adezivăși suportul sunt neutre, nu reacționează la modificăriledetemperaturășideumiditate,nuseschimbăîntimpulîmbătrâniriinaturale,nupătrundeînhârtieșinuodecolo-rează.Odatăcândfolosireabenziloradezives-aextinsșidatorităsimplicitățiiloracesteaauînceputsăfieutilizatepentrudiversescopuri,auapărutdeprimadatăîntrebărilereferitoare lastabilitatea,caracterul îndepărtabil,cumșiefectulacesoraînviitorasupraaltormateriale.Îndomeni-uldemenținereabunurilorînanii1970auînceputsăfo-loseascăbenziadezive,,nedăunătoare”.Douăfirmes-aupreocupatdeproducerea acestorbenzi.Acestea eraupeopartebenzileFilmoplastPșiFilmoplastP90,produsedefirmaHansNeschenInternationalșiceadeArchivalAidsDocumentRepairTapealfirmeiAdemco.BandaadezivăFilmoplast P se compune dinfibre scurte, este neacidă,tamponată în zilele noastre cu carbonat de calciu, estepuțintransparentășisubțire.CeadeFilmoplastP90estepuținmaigroasășilafeltamponată. În ambele cazuri este vorbadespreosubstanțăadezivădeacril-esteraplicatăpedispersieapoasă.BandaadezivăArchivalAidsDocumentRepairTapeestealcătuitădinsuportdecelulozădinlemn,albit,neacidșidesulfuratșidinsubstanțăadezivăacrilicăpebazădeacrilatdebutil.Sensibilitateafațădepresareestecreatăprinadaosdeftalatdedibutil,careoferăbenziiadeziveplasticitatea.

Producția de benzi adezive a avut o evoluțieexponențială în timpul celui 87 de ani de când aceastaafostinventată.Firma3Msingurăaprodusînjurde1000tipuridebenziadezive.

Îmbătrânirea și descompunerea benzilor adezive

Încazulbenziloradezivepebazădegumă(bandădemas-carepesuportdehârtie,respectivbandăadezivăpesuportdecelofan)putemidentificamaimultegradededescompu-nere,înfuncțiedemăsuraoxidației.2Înprimafazăîndepăr-

2 A.Smith,Merrily–Jones,NorvellM.M.–Page,II,SusanL–PeckDirda,Marian:Pressure-SensitiveTapeandTechniquesforitsRemoval

173

tareasubstanțeiadeziveesteîncăfoarteușoară.Aceastaesteurmărităde,,fazalipicioasă”,cândconsistențașiculoareaadezivuluiseschimbăbrusc.Substanțaadezivăpebazădegumă̶datoritărupturiilanțurilorpolimerilorcompușidinunitățiperiodice̶ajungeîntr-ostarecuefectuleios,lipicios.Unelecomponentealeadezivuluipătrundîntrefibrelehâr-tiei,modificându-oîntransparent.Înaceastăetapăpotsărămânăresturideadezivpesuprafațăcareseîndepărteazăgreu.Înlipsaîndepărtăriiacestorresturideadezivi,aceștiapotsăpătrundăprofundînhârtie,șiprinmaimultefoi,lă-sândpeteuleioase,galbene.Cuaceastăintervențietinteledepixșicerneluriledetiparpotreacționasensibilfațădeadezivșipotsămigreze.

Adezivul,întimpceînmoaiehârtia,seoxideazăîncon-tinuareșiîșipierdetreptatputereadelipire.Suportuladezi-vuluisedesprinde,iaradezivulprinprocesuldereticularedevinedur,fragilșisedecoloreazăextrem.Înaceastă,,etapăfinală”posibilitateaîndepărtăriiadezivului,respectivape-telorcauzatedevinproblematice.Încazulbenziloradezivenoi,detipacrilic,îmbătrânireasefacediferit.Acesteanuarată decolorări vizibile. Substanța adezivă nu pătrundeîntrefibrele hârtiei, adicăpătrundedoar într-omăsură încarestructurahârtieiîipermiteacestlucru.Cauzaacestuifenomenconstituiefaptulcă,înacestcaz,adezivulesteunpolimeromogen,reticulatpesuprafață.Substanțaadezivăînacestcaznupoatefidizolvatăcusolvent,doarumflată,iarîndepărtareaeipoatefiefectuatămecanic.

Îndepărtareasubstanțeloradezivepoatefifăcutăprindouămetode fundamentale.Una este tratareamecanicăcubisturiu,spatulă,fierdecălcat,gumădeșterscrepe,iarcealalta înseamnăo intervențiecusolvent.Curățareacusolventpoatefiefectuatăpetreicăi,toateceletreipotsăfiepericuloasepentruobiectultratat,deaceeaacesteme-todetrebuiesăfieprofundstudiate.Unaestetratarealo-cală,cândpepatăseașeazăhârtieabsorbantăcusolvent,respectivhârtieabsorbantăuscată,iarapoiseacoperăcufoliedepolietilenșiseînchideetanș.Prinaceastasolven-tultrebuiesăajungăînpată,să-oînmoaieșitreptatsă-odizolve.Dezavantajulmetodeiestecăpotsăaparăpeteșicăobiectultrebuiesăfieverificatdes,datorităfaptuluicănusevedeceseîntâmplăpeambelepărți.Înplus,aceastanupareometodăadecvatăpentrusuprafețemari.Ovari-antăconstituiemetodaprincareașezămhârtieabsorbantăcusolventînfunduluneisticlecugâtîngust.Încontinu-are întoarcemsticlacugâtulspre josșioașezămpeunstratdepoliesternețesutpuspepată.Vaporiidesolventreacționează, umflă și în acest caz adezivul. Avantajulacesteimetodeconstăînfaptulcănuexistăcontactdirectîntrehârtia absorbantă tratată cu solvent și obiectul, iarverificarea estemai simplă șimai rapidă.Dezavantajulconstăîncaracterulîncetalmetodei,cumșiînfaptulcăadezivulumflatseîndepărteazămecanic,carepoatesăde-terminedegradăriaisuprafeței.Acesteicategoriiaparțineșicurățireamecanicăprintamponarecuvatăimersatăîn

FromPaper.TheAmericanInstituteforConservation.TheBookandPaperGroupAnnual,Volume2,1983.

solvent. Aceasta prezintă dezavantajul că prin curățiremecanicăsuprafațahârtieipoatedeveniscămoșită,neuni-formă.Princurățirealocalăputemproducepetepehârtie,oputemdeformafizic.Însăexistăavantajulcăoputemefectuașiverificacumicroscop.

A douametodă este umidificarea cu solvent din în-depărtare, care este varianta dezvoltată celei anterioare.Aici în loc de hârtie absorbantă se folosesc membranăGore-tex semipermeabilă. Materialul este aplicat cupartea demembrană spre suprafața respectivă, sau spreîntregulobiect,întreeleseașeazăunmateralauxiliardepoliesternețesut.Pemembranăsepunehârtieabsorbantăumezităcusolvent,apoiseacoperăetanșcufoliedepo-lietilen.Vaporiidesolventumflăadezivulprin interme-diulmembranei.Dezavantajulestecăaceastămetodăareoparcurgerelentășipuținverificabilă.Avantajuleiconstăînfaptulcăsuprafețemaimaripotfitratateastfel.Oaltăvariantăesteaplicareacompreseidesolvent,cândsolven-tulpătrundeîncetînmaterialprintr-ungel.Cagelpoatefiluatmetilceluloză,darșigeluldecetil-hidroxietilcelu-lozăPolysurf67CS,unmaterialrecentapărutînpracticaderestaurare,careînliteraturadespecialitateaparecaunmaterialfoarteeficientpentruacestscop.

A treametodă constă în imersarea în solvent.Cheiaaplicăriimetodeiconstă înalegereasolventuluipotrivit,carenudeterminăniciodegradareireversibilăînobiect,darînacelașitimpîndepărteazătotaladezivul.Avantajulșidezavantajulînacelașitimpestecăseparcurgerapid,estegreudecontrolatșitrateazăconcomitenttotmateri-alul. Imersarea repetată, respectiv schimbarea solventu-luifavorizeazăîndepărtareasubstanțeiadezive.Conformfaptuluică tratează întreagasuprafață,materialulhârtieireacționeazăfiziclafelpestetot,înașafelușurândmuncamaitârzie.Dezavantajuleiestecăpoateînsemnapericolpentruîntregulobiectimersat,încazulîncaretratamentulnuestepregătitșiaplicatcuprecauție.Poatesădecolore-zeîntreagasuprafațăahârtieișipoatesă-imodificeînto-talitatecaracteristicilefizice(deex.:să-ofacăfragil),iarîncazulîncarenuputemfolosimaimultebăidesolvent,substanțadizolvatăpoatesărămânăpesuprafațahârtiei.Încăundezavantajprezintănecesitateamaredesolventșiefectuldăunătorasuprasănătății.

O soluție alternativăconstituie tratamentul cu solventpemasăabsorbantă.Aceastămetodăpoateofericasolven-tulsătreacăprinobiect,darsăfiecâtmaipuțintimpînhâr-tie.Pedealtăparte,direcțiaextinderiisolventuluiînhârtiepoateficontrolată,înașafelîmpiedicândpătareanedorităapărțiidin față.Pe lângăaceasta,mișcareaobiectului înstareumedăpoatefievitatășiparecăobiectulestemaiușordetratatdinspreparteadinfață.Dezavantajulestecănuaretoatălumeaînposesieoastfeldemasăabsorbantă.

Solventul

Precondiția fundamentalăa tuturor intervențiilorcusol-ventestegăsireasolventuluipotrivit.PentruaceastaamaplicatsistemulluiTeas.Dizolvareatrebuiesăconsteîn

174

Tabel 1:Investigareacusolventasubstanțeiadeziveprintamponare.Rezultate

SOLVENT REACȚIE REZULTAT

dimetil- formamidă

dizolvăparțial/umflăadezivul;lapipăit hârtiaparegrăsos;înmoaiehârtia

dizolvălacul,iarcernealadetipardupătamponarepoate fiîndepărtată

diclorurădemetan nudizolvă dizolvălacul,iarcernealadetipardupătamponarepoate fiîndepărtată

acetat de etil dizolvă dizolvălacul,iarcernealadetipardupătamponarepoate fiîndepărtată

etanol(98%) dizolvă Umezeștehârtia,cernealadetipardupătamponarepoate fiîndepărtată

ciclohexan nudizolvă nudizolvănicilacul

acetonă dizolvăparțial/puținadezivul dizolvălacul,iarcernealadetipardupătamponarepoate fiîndepărtată

benzină nudizolvă;înmoaiehârtia dizolvălacul,iarcernealadetipardupătamponarepoate fiîndepărtată,lasăpete

alcool izopropilic nudizolvă dizolvălacul,iarcernealadetipardupătamponarepoate fiîndepărtată

toluen nudizolvădelaînceput,umflăpuțin nuexistănicioschimbare

metiletilcetonă dizolvă strângelaculîntr-olinieclarăpesuprafață;cernealadetipardupătamponarepoatefiîndepărtată

tetrahidrofuran dizolvă cernealadetipardupătamponarepoatefiîndepărtatăușor

Tabel 2: Rezultatele analizei cu solvent prin imersare

SOLVENT REACȚIE REZULTAT

dimetil- formamidă

–doarpuținadizolvatsubstanțaadezivăpepartea de dos

–după5minutearămasîncădinsubstanțaadezivă

–adizolvatpuținadezivulpeparteadinfață,însăaurămaspetedeadezivmaroniu,sauvernipesuprafață

–după5minuteîncăprezentaresturidesubstanțăadezivă–cernealadetipar,cumșicelelaltelestraturinuaufost

sensibile

acetat de etil 1minut:peproba1.adizolvatbine(aproapetotal)adezivulmaroniupeparteadinspate,aurămasdoarresturideadezivcucaractergelatinos.Acesteresturiînstareumflatăpot fiîndepărtatecugumădeșterscrepe.

1minut:adezivulși/saulacul?peparteadinfațăl-astrânsspremijloculsuprafețeișiadevenitlipicios(selipeadehârtiaabsorbantă).Acesteresturicucaractergelatinosînstareumflatăpotfiîndepărtatecugumădeșterscrepe.

etanol(98%) 1minut:adizolvatîntr-omăsurămicăade-zivulaflatpedos,l-adecolorat,însăpeliculaalbăcreatăpeparteadinfațăapareșipeparteadinspate.

după1minutpesuprafațăsecreeazăopeliculăalbă(probabilestevorbadespresubstanțadizolvatădingrund)Umfăadezivul,însăacestanupoatefiîndepărtatcugumacrepe.Nicipeliculaalbănupoatefiîndepărtatădepesuprafață.Suprafațași-apierdutluciuloriginal,sevedestratuldeadeziv/lacstrânspemijloc.

acetonă 1minut:peproba1.adizolvatbine(aproapetotal)adezivulmaroniupeparteadinspate,aurămasdoarresturideadezivcucaractergelatinos.2minute:adezivuls-adizolvat.

1minut:adezivulși/saulacul?peparteadefațăl-astrânsspremijloculsuprafețeișiadevenitlipicios(selipeadehârtiaabsorbantă).Acesteresturicucaractergelatinosaderălagumadeșterscrepe2minute:resturiledeadezivnupotfiîndepărtatecugumădeșterscrepefărădegradareasuprafeței.

175

diminuareacoeziuniidintremoleculelesubstanțeiurma-tă să fie îndepărtată, respectiv a adeziunii moleculelorcu suprafețele inferioare. Solventul reacționând asupraforțelordecoeziuneșiadeziunepătrundeîntremoleculelesubstanței,apoileînconjoarășiledizolvă.Solventulpo-trivitpentrusubstanțamenităsăfieîndepărtatăesteacelîn care forțele de adeziune și coeziune alemoleculelorsuntsimilareceloralepetelordeîndepărtat.Planificareaîndepărtăriiadezivilorafostanticipatădeprobedesolu-bilizareefectuatepefragmentemicialebenziidehârtie,respectivpeprobeprelevatedinaceasta.Experimentuls-arealizatfolosind11solvenți,desutilizațiînrestaurare.

Solventul a fost aplicatpe suprafațăprimadatăprintamponare.Adouaoarăamtrecutlaimersare,însăamfo-lositdoarceișasesolvenți,careîninvestigațiaanterioarăaudizolvatadezivul.

Pe baza rezultatelor probelor de solubilizare am ales amesteculdemetiletilcetonăcuacetonă înproporțiede

2:1,respectivmetodaimersăriiobiectuluiînsolvent.Acestamestecdesolvențipăreapotrivitpentruîndepărtareaur-melorbrunedeadezividepeparteadinspate,cumși,încazulmajoritățilorbenziadezive,pentrusolubilizarea,saucelpuținatenuareapetelorbrune rămasedupă îndepărta-reamecanicăasuportuluibenziiadezive.Aplicareaacestuiamesteceraconveniabilășidinpunctdevederefinanciar.Metoda imersării în solvent era necesară pentru evitareadegradăriistraturilorconținândcernealăde tiparșigrundalb.Substanțeleauxiliareutilizatepentruacesttratamentcusolventaufostmaiîntâitestateprinprobedesolubilizare.

Îndepărtarea benzilor adezive

Bandadehârtieamdesfăcut-oîncincifâșiimaimicide-alungulzonelororiginalede îmbinare.Mareapartea su-porturilorbenziloradeziveputeafiîndepărtatăcufierdecălcat(foto 8).

SOLVENT REACȚIE REZULTAT

metil etil cetonă (MEC)

1minut:peproba1.adizolvatbine(aproapetotal) adezivul maroniu pe partea din spate; peproba2.adezivulpeparteadinspates-adizolvat,însăaurămaspetecucaractergela-tinospesuprafață2–4minute:peproba1.nicioschimbare,peproba2.s-audepuspesuprafațahârtieiresturi de adeziv cu caracter gelatinos

1minut:peproba1.astrânsadezivulși/saulacul?pepar-teadefațăspremijloculsuprafețeișiadevenitlipicios (selipeadehârtiaabsorbantă);proba2.nuprezintăadezivpepartedinfață.Lacul/adezivulpeparteadinspates-adepusînstratsubțirede-alungulcrăpăturilor.2–4minute:Suprafațaoriginală,lucioasă,omogenăapărțiidinfațăs-arestabilit.Nusemailipește.Cernealadetipar,cumșicelelaltelestraturinuaufostsensibile

tetrahidrofuran adizolvatdoarîntr-omăsurămicăadezivuldin partea din spate

adizolvatdoarîntr-omăsurămicăadezivulpeparteadinspate,darpesuprafațăaurămaspetemaroniideadeziv/devernis;după5minutearămasîncăsubstanțăadezivă

Tabel 3:Rezumareatestelordesolubilizareabenzilordehârteluatecamaterialeauxiliare

metil etil cetonă (MEC) apă

metil-celulozăaplicatăpehârtiejaponeză nusedizolvă sedizolvă

Archival-aid (adeziv acrilic) sedizolvă nusedizolvă

Tabel 4:Rezumareatestelordesolubilizareafoliilorpolietileneșidepoliester

metil etil cetonă (MEC) acetonă

foliepolietilenă nusolubilizează nusolubilizează

foliedepoliesterMelinex nusolubilizează nusolubilizează

Tabel 5: Tabelul sintetizat al testului de solubilizare al benzii de mascare

metil etil cetonă (MEC) acetonă

SubstanțaadezivăabenziidemascareTesa solubilizează solubilizează

176

Îndepărtareaafostefectuatămaiîntâipeparteadinspa-te,rupturileaufostfixatecufâșiidefoițăjaponezătrata-tecumetilceluloză,dupăeliminareasuporturilorbenziloradezive,astfel împiedicânddesfacereabenziidehârtie înbucățimicidupăîndepărtareasubstanțeiadezivepeparteadinfață(foto9).BandaadezivăMagicMending,folosităînceamaimareproporție,seîndepărteacelmaigreu.Parecăaceastanuseîmbătrâneșteșinudecoloreazăhârtia,esteatâtde transparentă, încâtabiasevedepesuprafață, însăsubtanțaadezivăcomponentăesteextremdelipicioasă.

Îndepărtarea suportului doar cu fier de călcat, cum asubstanțeiadezivedoarcugumădeșterscrepeerapo-sibilă (foto10–11).Datorită faptului că folosireagumeicrepeputeasădeterminerupturi,întimpulîndepărtăriipeparteadin față, amfixat suprafețele peparteadin spateșicubandădemascare.Prinaceastămetodăeraposibilăîndepărtareasigurăaresturilordeadezivilipicioșipepar-teadinfață,dupăridicareasuportului.Bandademasca-re-după îndepărtarea cugumăde șters crepe a adezivu-lui-apututfi îndepărtatpeparteadinspatecuacetonă.Pentruintervențieamfolositaparatmanualdecălcatcutemperaturăsetabilă,cucapdemarcăClover,schimbabil,făcutdinsârmădecuprubătutsubțire,pregătitlaformăascuțită.Cracteristicagumeideșterscrepeconstăînfap-tulcăaceastaprinmișcarecircularăacumulăadezivulsubforma de noduri lipicioase, care apoi pot fi îndepărtatemecanicușordepegumă.Estedemenținutcăadezivulse lipeamai puternic pe zonele albe, sau aproape albe.Acestasedatorafaptuluicăpeacestezone-cumdemonst-reazășianalizaXRF-nuexistăcernealădetipar,culoareaalbăprovinedingrund.Înstructuraporoasășineacoperităaacestuistratdeculoareadezivuls-apututpătrundemaiadânc.Peacestezoneîndepărtareaadezivuluifărăadeter-minadegradăriaisuprafețeialbeeramaigrea.Interesantesteșifenomenulpezoneledeculoarevișinie-purpurie,undeculoareaamigratînsubstanțaadezivă.Acestlucrunus-aîntâmplatcucelelalteleculori.Pentruacestfeno-menîncănuamgăsitnicioexplicație.

Substanțaadezivăabenziloradezivecelemaivechi,pesuportdecelofan,aflatepeobiectapătrunsînhârtieșiadecolorat-oaceastaînbrun,iarsuportuls-adesprinspemultelocuri,respectivalocuriașicăzutdepebandă(foto12).

Urmeledeadezivialeacestui tipdebandăapututfiîndepărtat total prin metoda imersării în amestecul desolvențialeși.Pedealtăparte,substanțaadezivăaben-zilor adezivemai recente, însă cu suport de celofan, seprezentapesuprafațăsubformă lipicioasă. Îndepărtareaacestorafărădegradărinedoritealestraturilordecernea-lădetiparșigrundarfifostimposibilă.Deaceeaacestebenziadeziveaufost lăsatepesuprafață, iarsuporturileloraufostîndepărtateîntimpultratăriicusolvent.Apoirupturileaufostconsolidate,fixatedinparteadinspatecufoițăjaponezăaplicatăcumetilceluloză,pregătindastfeletapatratamentuluicusolvent.Celedouăcapetealefâșieidehârtie, aflate în ceamaiprecară starede conservare,au trebuit săfiecașurate temporarpe întreagăsuprafață

cuhârtiepelur, pentruevitareadesfaceriibenziidehârtieînmiidebucățidupăîndepărtareabenziloradezivedepeparteadinfață.Zoneleacesteaerauconsolidateînașafelșiîntimpultratamentuluicusolvent.

Îndepărtarea substanțelor adezive

Etapa de lucru a tratamentului cu solvent de cea mai lun-găduratăconstituiapregătireapreliminară.Toate fazeledelucruautrebuitsăfiedetaliatplanificate,referitoratâtla îmbrăcăminte,mișcarea în laborator,cât și lasolven-tulales,cuscopuldeaevitaproblemenedorite.Folosireasolventuluialesaimplicataplicareaacestuiaîncompar-timentul de aspirare (foto13),cumșiutilizareamăștiideprotecție3M,halatdinbumbac,pepantofisăcidinfoliedepolietilenșipemâinimănușidenitril.PardosealadinPVC, tejgheauașimasaau fost la felacoperitecu foliedepolietilen.Ampregătitotavăpotrivităpentrumărimeaobiectului.Aceastaafostrealizatădintr-oramădinlemnușordemontabilălauncolț,încareamașezatdouăstra-turidefoliedepolietilen,carenusedizolvăînamesteculdesovențialeși.SubramăamașezatoplacădeNikecell(polistirenexpandat),acoperităcufoliedepolietilen,subcareampusoplacădelemn.PlacadeNikecellerafun-dulbazinului,iarcuajutorulrameidinlemnschimbareacontrolatăasolventuluiafostposibilă.Solventulfolosita fost turnat într-o tavădesticlăprin foliadesfăcutăpeparteademontabilăaramei.

ObiectulafostașezatîntavadebaiepefoliedeHoly-tex,undepefunderaașezatdejaofoliedepoliester.Întim-pul ridicării această folie de poliester a sprijnit obiectul,iarHolytex-ulaajutatlaașezarealuipehârtieabsorbantă,fixândbineobiectul.Benziledehârtie, în funcțiede sta-realordeconservare,austat4–5minutecuparteadefațăspre jos înamesteculdesolvenți. Înmomentulacelape-telebrunedeadezivis-auseparat,s-audizolvatînhârtie,partea din față s-a deschis puțin la culoare, iar solventuloriginalincolor,s-aîngălbenit.Hârtiaadevenitpuținfragi-lădupăuscare.Alteschimbărinuaufostsesizate.Cutoa-tecăprobeledesolubilizareauarătatcăadezivullipiciosrămaspesuprafațădupăîndepărtareamecanicăabenziloradezivepesuportdecelofan,nuadispărutnicidupătra-tamentulcusolvent,acestaputeafiîndepărtatcugumădeșterscrepedupăevaporareasolventului.Însă,aceastăprobăafuncționatdoarpesuprafețemici.Peobucatăabenziidehârtie,suportulbenziiadezives-adesprinsdeaceasta,însărestuldeadeziv lipiciosnuapututfi îndepărtatcugumăcrepe,datorităstăriifragileahârtiei(foto14).

Îndepărtarea substanței adezive umflate în urmareacției cu adezivul era posibilă doar mecanic. Aceas-tă intervențieafostefectuată în timpul tratamentuluicusolvent, adică adezivul lipicios, umflat a fost îndepărtatcuprecauțiedupăridicareaobiectuluidinsolvent,depehârtiaumezită.Laaceastăintervențieatingerea,degrada-rea ușoară a stratului alb de grund era inevitabilă. Însăcurățireaatrebuitsăfiecontinuată,casuprafațahârtieisănurămânăintratabillipicioasă.

177

Tratamentul umed

Curățirea umedă a fost efectuată pe rola de hârtie cuscopul de a diminua conținutul de umiditate și caracte-rulpuținacidaacesteia.Pentruaceasta,foițelejaponezeaplicatecumetilcelulozăsolubilăînapăperupturilehâr-tieiautrebuitsăfieînlocuitecubenziadeziveacrilicedeArchivalAids,caresunt insolubile înapă.Datorită fap-tuluicăsuprafațacustratulalbdegrundașezată înapăerasensibilălaefectelefizice,intervențiaatrebuitsăfierealizatăfărăatingereaacestuistrat.Benziledehârtieaufostașezatepentrutimpde20deminuteînapărece,cuparteadinfațăsprejos,peosităsintetică,iarapoiridicateșipusepehârtieabsorbantă.Încontinuareampulverizat-oușorcuapă.Uscareabucățilors-arealizatlaaerliber,fărăfixarealorcugreutăți.

DatorităfaptuluicăpH-ulmăsuratpebandadehârtieavea valoarea de 5, legarea, neutralizarea acidității hâr-tieiafostnecesară.Baiadehidroxiddecalciuarfifostceamai potrivită pentru această intervenție, însă acestaarfinecesitatumezirea repetatăde treioriaobiectului.Deaceea stabilizareachimicăahârtiei s-aefectuatprinpulverizarea dinspre partea din spate a obiectului cu hi-droxiddecalciucupH9șiprinuscareasubaerliber,me-todăcareeramaipuținpericuloasă.

Completarea lipsurilor, consolidarea rupturilor, cașurare

Completarea lipsurilor benzii de hârtie și consolidarearupturilor s-a efectuat paralel, pe masă absorbantă, cutehnicaturnăriidehârtie,careafosturmatădecașurare.Turnareaafostanticipatădeîmbinareasutelordebucățimici.Pentruaceastaamîndepărtatdinsprespatemaiîntâibenzileadeziveacrilicefolositeîntimpultratăriiumedecuacetonă(foto15).

În continuare fragmentele de hârtie le-am așezat cupartea de față spre jos pe Holytex pregătit pe o masăacoperităcufoliedepoliester.Înaceastăpozițieampul-verizat-o fin cu apă distilată.Hârtia umezită am întors-oacoperind-ocuHolytexșifoliedepoliester.Înașafelbucățile de hârtie lipite peHolytex-ul din jos puteau fiîmbinatedinspreparteadefață(foto16–17).

Apoi am acoperit obiectul cuHolytex umed și l-amîntorsși l-amașezatcuparteadinfațăsprejospemasaabsorbantă. Lipsurile și rupturile au fost completate șiconsolidate dinsprepartea din față, prin turnare dehâr-tie,folosindfibredehârtiecoloratecu,,coloranțidirecți”(foto18).

După turnare, încă pe masa absorbantă, am încleiatsuprafațahârtiei,apoiamcașurat-ocufoițăjaponezădegrosimemedie,folosindcaliantamidondeorez.

Laturilefragmenteloralebenziidehârtie,dupăusca-re, au fost tăiate și lipite împreună cu amidon de grâu.Capetelebenziiaufostlipitepeuncilindrudeplexiglascudiametrude10cm,cu scopuldea evitadegradărileviitoare (foto19).

Conform discuțiilor avute cu muzeologul instituțieiamstabilitcărolaoriginalădehârtie,înspecialdincauzedeprotecție,nuvafiremontată,ciînloculacesteia,încu-tiadelemnvafiașezatăocopieretușată,realizatădigital(foto20).

Odatăcuintervențiileprezentateșicutiadelemn,re-spectivelementulfrontaldinhârtie,copertadinspatedinhârtie,perdeauadintextil,mecanismulmuzical,elemen-teledehârtiedeculisăaufostconservate,restaurate.Dinmotivedemenținere,glasulmecanismuluimuzicalafostînregistratdigital.

Deasemeneas-arealizatoreconstrucțiedupăanalogiiatimpanonuluilipsit,menitsăîmbinecutiacuelementulfrontaldinhârtie.

Teatrul restaurat poate fi vizionat în noua expozițiepermanentăaMuzeuluideJucării,,HetedhétJátékmúze-um”dinSzékesfehérvár(AlbaRegală)(foto21).

BIBLIOGRAFIE

HORIE, C. V. (2010): Materials for Conservation.Organic consolidants, adhesives andcoatings.Ediția2.Elsevier.

LENNING, Heidi (2010): Solvent Gels for RemovingAgedPressure-SensitiveTapefromPaper.In:Restau-rator.Vol31.No.2.pp.92–106.

SMITH,MerrilyA.– JONES,NorvellM.M.–PAGE,II,SusanL.–DIRDA,MarianPeck(1983):Pressure-Sensitive.TapeandTechniquesforitsRemovalFromPaper.TheAmerican Institute forConservation.TheBookandPaperGroupAnnual,Volume2.

MORGÓSAndrás (1987):Festett felületek tisztításánakfiziko-kémiai alapjai és használhatósága a restaurá-torigyakorlatban.MúzeumiMűtárgyvédelem17.pp.281–309.

Zita SorRestauratordehârtie-pieleșidefotografii(MA)MuzeulNaționalalUngariei1088Budapesta,Múzeumkrt.14–16.Tel:+36-1-327-7700/310E-mail:sor.zita@hnm.hu

Traducere: Júlia Tövissi

178

LISTA FOTOGRAFIILOR

Foto1. Stareadeconservareateatruluiînainterestaurare.Foto2. Construcțiateatrului.Foto3. Bandadehârtiedegradată.Foto4. Primaimagineabenziidinspreparteadefață.Foto5. Primaimagineabenziidinspreparteadespate.Foto6. Capătulbenziidinsprefață.Foto7. Capătulbenziidinsprespate.Foto8. Îndepărtareabenziloradezivecufierdecălcat.Foto9. Așezareafâșiilordefoițăjaponeză.Foto10. Îndepărtareasuportuluicufierdecălcat.Foto11. Îndepărtareasubstanțeiadezivecugumădeșters

detipcrepe.Foto12. Suportuldesprinsalbenzilordeadezivipebază

decelofan.Foto13. Bazin provizoriu, demontabil construit în com-

partimentuldeaspirare.Foto14. Substanțaadezivăînstareumflată.Foto15. Primaimaginedupăîndepărtareabenziloracrilice.Foto16. Fragmenteleprimeiimaginiînaintederacordare.Foto17. Primaimagineîntimpulracordării.Foto18. Turnareapemasaabsorbantă.Foto19. Bandadehârtieînaintederestaurare.Foto20. Bandadehârtiedupărestaurare.Foto21. Teatrulpanoramicrestaurat.

LISTAILUSTRAȚIILOR

Fig.1. Structura benzilor adezive sensibile la presare.(Dejosînsus:adeziv,stratauxiliar,suport,stratdesprinzător).

Fig.2. PozițiasolvențiloraleșipentruprobededizolvareîndiagramaluiTeas.

179

Introducere

Pieleaproaspătluatădepeanimal,sedeterioreazărapidlatemperaturacamereidincauzaumidităţiipropriiridicate,iardupăuscaredevinerigidă,dură.Deaceea, în timpulprelucrării,printăbăcirecutananţi,estetransformatăîntr-unmaterialmairezistent,careşidupăuscareîşimenţineelasticitatea,flexibilitatea.

Printre materialele obiectelor noastre se află si pieicaren-au fost tăbăcite,cumarfi:pergamentul, saupie-leanetăbăcită,caresuntutilizatecupredilecţie.Careestecauzaşi scopul folosiriiacestuigendepiele?Ce feldecalităţi are faţă de pielea tăbăcită?Există legătură întreaspectul,textura,comportamentulpieliişiutilizareaeiîndomeniifoartevasteşidiferite?

Înprezentulstudiuparcurgemcâtevacunoştinţedes-premateriaprimăapergamentuluişiapieliicrude,struc-turalorfizicăşichimică,schimbărilefizicesichimiceceseproducînurmaprelucrăriilor.Prezentămîncontinuaretipurideobiecteprodusedinacestemateriiprime,precumşi reacţiaacestora la schimbările şi influenţelemediuluiînconjurătorşidegradărilecaracteristicecauzate.

Structura pielii crude

Pielea mamiferelor (vertebratelor) se compune din trei straturi.1 Pe suprafaţa se află epiderma, sub aceasta seextindederma,fiindporţiuneaceamaigroasăşiadâncă,apoistratulgrăsos,hipodermul(foto1).2

Prin procesul prelucrării pergamentului atât epidermacâtsistratulgrăsosesteîndepărtat.Încazulpieliinetăbă-citeuneorisemenţineblana(părul)împreunăcuepiderma.

Derma este alcătuită înmareamajoritate din ţesutulconjunctivdens,dinfibremaifine,numitefibrile.Dermaesteunţesutfibros,constituindparteaceamaigroasăşiadâncăapielii.

* Autoriiprezintădouălucrăricutemeasemănătoareînprezentulvolum,sub titluri diferite, prima tratează cunoştinţele de bază despre perga-mentşipielenetăbăcită,cealaltăprezintăposibilităţileşimetodelere-staurăriiacestora.

1 Pelângăpieleamamiferelorsefolosescpieileşialtorspeciideanimale(reptile,peşti,păsări)pentruconfecţionareaobiectelordeartă.Acesteadiferăînstructuradermei,sauafasciculelordefibre,darfibrelesifibri-leleconstitutivealestructuriifizicesichimicealepielii,suntidentice.

2 Mihailov1951.p.9.

Pesecţiuneatransversalăadermeisepotdistingechiarcuochiulliberdouăstraturi.Stratulpapilar-careseaflădirectsubepidermăsiestealcătuitdinfibremaifine,şistratuldesubel,sprehipoderm,stratulreticular.

Lalimitadintreceledouăstraturisuntaşezaţifoliculiidepăr,glandesudoripare,glandelesebacee.Ţesutulcon-junctivestemaifin,darşimaisensibillafactoriipatogeni.Grosimeapieliivariază în funcţiede localizareaaceste-ia.Concentraţiafibrelor,densitatea,elasticitatea,direcţiaacestoradiferăpediverseregiunialecorpului.Pieleadepespate, toraceşisuprafeţeleexterioarealemembrelor,tegumentulplatelor(tălpilor)estemaigroasă,iarpeab-domenmaisubţireşifină.Acestediferenţedegrosimein-fluenţeazăreacţiilepergamentuluişipieliineargăsite,întimpulîntinderiişiîntimpulutilizării.Desigur,şivârstaanimaluluidefineştecalitateapielii.

Caracteristicile histologice ale pielii unor animale

Caracteristicile sus amintite sunt valabile structurii pie-lii tuturorvertebratelor,mamiferelor.Existădiferenţe înstructura pielii diferitelorspecii, iaracesteainfluenţeazăproprietăţileobiectuluiprodus.Înceleceurmeazăcom-parămpescurtcaracteristicilepieilorspeciilordeanimale–viţel,capră,oaie–caresuntfolositepentruproducereapergamentuluiînEuropa.

Pieleadeviţelesteasemănătoarepieliidevacă.Epi-dermaunuiviţellavârstade1lunăestede1mm,iarla12luni,cândanimalulesteaproapedezvoltat,are3mm,dincarestratulpapilarcuprinde1/6–1/4parte.Estefoartebunăpentrulegătoriacărţilordinpergament,pentrucăarestructurădensă,şisepoatesubţiabine.Pentrupergamen-tuldestinatscrisului,sepoatefolosidoarpieleaanimalu-luide6luni.În trecut,aufostfolositepentruunperga-mentmaifinşimaisubţire,pieledefătdeviţel.

Pieleadecaprăareogrosimede1–2mm,fibrelestra-tuluipapilarsuntrelativsubţirişiautexturădensă.Epi-derma constituie 1/3 din piele. Stratul reticular al pieliiconstădinfibremaiduredecâtceldeoaie,şinuconţi-neţesutadipos,prinurmare,proprietăţilefizicesuntmaibune.Ţesutulfibros,finşidensalpieliidecapră,esteunmaterialbunpentrulegăturădepergament.

Pielea diferitelor speciideoi,sedeosebeştedinpunctdevederealcalităţilor.ÎnEuropaNordicăs-afolositpen-trupergamentpieleaoilorcrescutepentrulână.Aceastaare

Structurapergamentuluişiapieliinetăbăcite,calităţile şidegradărilespecificealeacestora,dinpunctuldevedere

alrestaurăriiobiectelormuzeale*

Ildikó Kozocsa Beöthyné – Márta Bendefy Kissné – Marianne Érdi – Katalin Orosz

180

ogrosimede2–3mm.Ţesutulfibrelorestemaifin,nuesteatâtdedens.Fibrelestratuluipapilarşicelreticularnusuntatâtdedensedincauzafibrelorpăroaseşiagrăsimilor.Da-torită acestei structurimai fine, pergamentul obţinut estemaislab,sinusepoatesubţia,prinurmareestemaipuţinpotrivitpentrucopertă,dardupăîndepărtareaepidermeisepotobţinecolidepergamentfoartebunepentruscris.3

După desenul structurii reticulare se poate distingepieleadiferitelorspeciideanimale.

Recunoaştereaspecieiîncazulpergamentuluiestemaidificilă,dincauzacă,peparcursulprocesuluideprelucra-restratulreticularînmareparteesteîndepărtat,uneoriîntotalitate.Niciîncazulpăstrăriiparţialeaacestuianusepoatedistingemodeluldincauzastructuriimodificateînurma întinderii sau a transparenţei (foto 2–3). În cazurimainorocoase,sepoatedistingedupăfoliculi,saupepar-teacărnoasă,dupăfibreleşivaseledesânge

Structura chimică a pielii4

Lanţul de albumine, micro fibrile şi fibrile

Înafaradecaracteristicilefizice,comportareapergamen-tuluiesteinfluenţatdestructurachimicăapielii.Ţesutulpieliiesteconstituitădinlanţurideproteine,dincaresuntformatemoleculeledecolagen.Colagenulesteomolecu-lă foarte stabilă, unmaterial puternic, rezistent care dăoduritateţesutuluipielii(foto4).

Ca toate proteinele, chimic se formează din amino-acizi. Colagenul este format dintr-o treime de glicină(NH2-CH2-COOH),otreimedeaminoaciziculanţlateralpolar(chimicactiv),şiotreimedeaminoaciziculanţlate-ralnepolar(chimicinactiv),catenelateraledeaminoacizi.Cunoaştereastructuriiaminoacizilor,aschemeichimice,estefolositorînrecunoaştereamoleculelordecolagen:

Elasticitatea colagenului este rezultatul specificăriiaminoacizilor,înmareaparteînstructurafiecăruiaaltrei-lea aminoacid este glicina, care, datorită structurii salechimicepermiterotaţialanţului(foto5).

Imino(prolinaşihidroxiprolina)şiaminoaciziineutri(ce conţinnumaihidrogen şi carbon la catena laterală),suntconcentratespremijloculmoleculei,pânăcândami-noacizii polari şi cei acizi si bazici, ionizanţi, sunt aşe-zaţipeceledouăcapetealemoleculei.Acestaranjamentajutălaformarealanţuluideproteineînspirală(formareahelix),precumşiformareamoleculelordecolagen,afi-brilelor simicro fibrilelor care creează ţesuturile pielii.Prin astfel de ordine grupurile ionizante si polare ale unei moleculesepotînvecina,formândgrupurisimilare,părţiamorfe,iarsecţiunilebogateîngrupurimicinepolareşiaciziiiminoseaşeazăînstructuricristalizate,constituindo zonă cristalizată. Cristalizarea se datorează lanţurilorpolipeptideînşirateşistructuriilortridimensionale,careformează legături transversale, care determină stabilita-

3 Haines1999.4 Vermesné–Fekete1983.,Haines1999.,KissnéBendefy1990.pp.11–17.

teastructurii.Dacăcolagenulesteexpuslaotemperaturăridicată,cristalelesedescompun.Dacălatemperaturari-dicatăseadaugăşiapă,colagenulsegelatinizează,adicădevineuncleisolubilînapă.Prinmăsurareatemperatu-rii de contracţie, putem estima descompunerea chimicăapielii.5

Structura zwitterionic al colagenului

Colagenul are caracter amfoter şi din această cauză areproprietateadeareacţionaşicaacidşicabază.Dinaceas-tăcauzăpoatereacţionaşicaionicuîncărcarepozitivăcâtşinegativă,înfuncţiedepH-ulmediuluiîncareseaflă(ormare a zwitterionilor)

(+ H3N-CH2 – COOH↔+ H2N-CH2 – COO-).Totzwitterioniiproducşigrupeledecarboxil(–OOH)

şi amino (– NH2) din catenele laterale ale proteinelor.Încazulaceastanusecreeazăîncadrulaceluiaminoacid,ciîntredouălanţuripolipeptideadiacente(foto6).

Pebazaacestor transformări,proteina înmediuaciddevinepozitivă,iarînmediubazicdevinenegativă.Cândnumăruldeîncărcarenegativşipozitivalmoleculeiajun-ge la egalitate, se numeşte stare izoelectrică, iar valoa-reapH-uluilacaresedezvoltăaceastăstare,senumeştepunctul izoelectric. În acest punctmateria este ceamaistabilă, solubilitatea, expansiunea fiind cea mai mică.Punctulizoelectricalcelormaimulteproteineseaflăînsecţiunea valorilor acide, punctul colagenului se află lavaloride5,5.

Toate schimbările efectuate în catenele laterale caremodifică rata grupurilor bazice si acide ale proteinelor,modificăşivalorilepunctuluiizoelectric.Acestevaloriseschimbăsiîncazulcolagenului,peparcursulprelucrăriipielii,îndiferitelefazedelucru:tratareacuvar,cusăruri,cutananţi,cucoloranţi.

Relaţia dintre piele şi apă

Cândcolagenulesteînstareechilibrată,secompunedin2/3apă,şinumai1/3parteestedinmateriesolidă.Con-ţinutuldeapăseleagăpedeopartefizic,pedealtăpar-techimic,moleculardemateriafibroasă.Casă-şipoatemenţineflexibilitateanaturală,pieleaprelucratăarenevo-iede12%apăînţesutulfibros.

Subinfluenţaapeifibrelepieliinetăbăciteseumflă,seîngroaşă,darsemicşoreazăînlungime.Nivelulumflăriipoatefideterminatăşidesoluţiasolventă,depH,tempe-raturaşielectrolizi,sauprezenţaaltorchimicale.Modifi-careafibrelorestemaiaccentuatăsubefectulacizilorsaualcalinilor,decât înmediuneutru.Dacăseusucăfibreledecolagenumflate,pierdereadeapăcauzeazăsubţierea,slăbireaşiscurtarealordela1–5%.

5 Kovács2010.pp.83–97.,Larsen–Vest1999.pp.143–150.

181

Fabricarea pielii netăbăcite si a pergamentului

Pieleanetăbăcităsipergamentulsuntfoarteasemănătoaredinmaimultepunctedevedereşidinprivinţaprelucrării,dinaceastacauzăcaracteristicilelorsuntsimilare,totuşiexistăşidiferenţedistincte.

Pieleanetăbăcită,estedeobiceiînmarepartedescăr-nată,şeruită,rasădepăr.Tehnologiadeprelucrareapieliidiferămultîndiferiteleculturişidelaregiunelaregiune,iarfazeledeprelucrare,nusuntsuficientdocumentate.Ceamaisimplăpreparareapieliicrudeestecândpieleaproas-pătjupuităesteşeruitădecarne,şidegrăsime,premergătordemulteoriaceastaestespălată,ţinutăînapă.Sefolosescdiferitemetodedeargăseală,murareînbaiedevar,saufer-mentareabiologicăsaucutananţinaturali,pentrucurăţireapielii de stratul de grăsime şi de păr.Uneori se folosesctratamente de suprafaţă, care pot avea efecte de tăbăcire(plante,tananţinaturali,prelucrateasuprafocului).Trăsă-turăcaracteristicăapieliicrudeestecăţinutăînapă,aceas-tadevinemaleabilă,prelucrareafinalăsefaceînstareudă.Pieleaestetrasăpeuncadrusaupeunsuportdur,fixatăşiuscatăpeacesta.Înurmaevaporăriiapei,pieleaîntinsăsecomprimă,sestrângeşipreiaformadorită.Acesteînsuşiriofacpotrivităşipentruafităiatăînfâşii(fâşii,bande,cu-reledepiei)folositelalegat,strângereaunorcomponentesauîmbinări,cadeex.legareacozilorcuţitelorprimitivedelamă,sauascheletuluiuneişeidinTiszafüred).6Despreorigineasimetodeledepreparareapergamen-

tului avem mai multe date. Istoricul pergamentului estecunoscutdindescrierileluiPliniu.Potrivitacestuiistoric,loculdenaştereal fabricăriipergamentuluia fost înPer-gam, în secolul al II î.H. În timpul regeluiEumenes II,atuncicândinterdicţiadeexportareapapirusuluiafostim-pusădeEgipt,afostinventatcarăspunslainterdicţie,acestnoumaterial. Într-adevărdenumireapoatevenideacolo,darutilizareapielii de animal ca suportde scris, dateazădemaimult.Unadintrecelemaivechipieipăstrate,careafostuscatăîntinsă,cusuprafaţănetedă,seaflăînMuzeuldinCairo,datânddin2400î.H,darsuntcunoscuteşialtemanuscriseşifragmentedinperioada2400–200î.H.7

Metodeledeprepararenusuntcunoscute,dardinana-lizeşiexaminăriseştiecăaufostuscateîntinsperamă,unsecutananţivegetali,careauavutefectedetăbăcire.Părulafostîndepărtat,însăparteacărnoasănuafosttra-tatăbine,astfels-ascrispepartearasădepăr,netezită.8

Astăzi,denumireadepergamentestefolosităîncazulpieliicrudedescărnate,rasădepăr,tratatăcuvar,carefostîntinsă la uscat, cu suprafaţa răzuită, netedă.Materialulfinitesteopac,moale,subţire,mătăsos,flexibil.9

Despre fabricarea pergamentului din Evul Mediu existămaimultedocumente scrise, iar întrematerialelefolositeşi fazeledepreparare, suntdiferenţemici.Sunt

6 Doyal-Kite2006.pp.184–186.,Tormaetal.2003.7 Diringer.1982.pp.170–172.8 Woods2006.p.201.,Reed1972.pp.72–120.9 Woods2006.p.200.,Haines1999.

cunoscutereţetelecubaiedevarîncădinsec.al8-lea.10 Primordialpergamentula fost folositcasuportdescris,darfiindunmaterialflexibilsirezistent,afostfolositpen-trulegăturădecarte,pentruînvelireacutiilor,pentrupieledetobe,şiînmultealtescopuri.

Fazele de prelucrare a pergamentului11

Pieile, după jupuire, dacă nu au fost prelucrate imediat,aufostconservatetemporarprinuscaresausăratepânălatratare. Înprimulpasal tratăriiaufostscufundate înapărece,timpde48deore,pentrucurăţireaşihidratareapielii.Acestprocesafostdeseorisporitprinîntoarcereaprudentăapieilor.Următorulpasafosttratareaînbaiedevar,timpde3–10zile(chiarmaimult,învremerece).Pieileaufostimersateînsuspensiedevarstins(laptedevar),încarere-acţiabazicădinsoluţie,aslăbitpărulsiepiderma,astfelpu-tându-seîndepărtatcuuşurinţăblanaşistratuldegrăsime.Dupărasulpărului,deobicei,sereintroduceaînsoluţiadevarpentrucâtevazile,apoisespălaînapăozisaudouă.

Calitatea pergamentului depinde de uscarea cu mare grijă.Dupăspălareapielii,aceastaesteîntinsăpeuncadru,fixatăpemargini,înaşafelcasăfieposibilcontrolulîntin-deriiîntimpuluscării.(Înpieleaumedă,pemargini,s-auînvelitmicipietre,saubiledinpânzăsauhârtieşis-aulegatde ţăruşisaudirectpecadru). Înainteauscăriis-aurăzuitbineambelefeţealepieliicuuncuţitspecial(foto7). 12

Uscareaafostcontrolată,s-areîntinsdincândîncândpielea, fiindcă pergamentul expus direct la soare sau latemperaturiridicate,sauîncurent,puteasăsedeteriorezedincauzapierderiirapidealumidităţii.Dupăuscare,stra-turilegraseaufostrasecucuţitulpielaruluidinnou,casăseobţinăsuprafaţăuniformă.Dacănuerapreparatpentrulegătorie, atunci era răzuitdinnou şipe laturapăroasă,pentrueliminarealuciuluidepesuprafaţă,careestenedo-ritîncazulpergamentulpentruscris.Dupăaceasta,dacăeranecesar,suprafaţaafostnetezităprinşlefuirecugresiesaupiatrăponce.Dupăridicareadepecadru,pieleaafosttăiatăpemărimeadorită,celedestinatescrisuluieraufre-catecuprafdecretă,dupăcareeraupuseînpresă,casăfiebineîntinseşinetezite.

Modificări structurale apărute în timpul procesului de prelucrare la pielea ne tăbăcită si în pergament

Pielea netăbăcită

Numai25%dinpieleadepilatăestedincolagen(ţesutulconjunctivdeproteine),60%seconstituiedinapă.Spaţiuldintrefibrilesuntumplutecufluidesauplasmăîncareseaflăaltemoleculemiciproteineşisubstanţeorganice,dincareopartesuntlegatechimicdecolagen.Dacăacesteanusunteliminatedinpiele,produsulrealizatvafitareşi

10 Reed1972.p.33.11 Reed1972,Haines1999,KissnéBendefy-BeötynéKozocsa1992.12 FotografiaafostfăcutăînlaboratorulderestaurarealuiKovácsPéter.

182

inflexibil.Cercetăriledinanii80audezvăluitcăpentrueliminareaacestorsubstanţedinpiele,arfinecesară în-muiereapieliiînsoluţiesărată,fărăafimişcatătimpde2zile,şi8zileînbaiadevar.13

Sigurcăpentrupieimaisubţiriarfisuficientmaipuţintimp,darîncazulpieilornetăbăcites-afolositraroastfeldeintervenţiechimicăputernică.Chiardacăs-afolositîn-muierea,fermentarea,afostdeomaiscurtădurată.Caur-mare,cantităţiledesubstanţemaimultsaumaipuţin,ră-maseîndermă,dupăuscarefacpieleaprecumşiobiectelefăcutedinelemaitari,rigide,translucide.

Pergamentul14

Încomparaţiecupieleanetăbăcită,prelucrareapieliicru-de pentru pergament aducemodificări fizice si chimiceradicaleînstructurafibrelorşiînmoleculeledecolagen.

Încursulînmuieriiînlaptedevartimpde8zile,epi-derma,părulşistratuldegrăsimesedesprindeşisepoatecurăţamecanic.Celălaltefectalacestuiaestecăsubstan-ţeleorganicesedizolvăşiseeliminăaproapeîntotalitateîntimpulclătiriiînapă.Încazulpieilordeviţelşideca-pră în cursul şeruirii, raderii, grăsimiledinglandele se-baceesuntpresatedintrefibre,iarîncazulpieilordeoaiemaigrase,maiblănoase,seaplicăunstratdelaptedevarpeele,careîncursuluscăriieliminăgrăsimeadinpiele.Laclătitulcuapă,varulnupoatefieliminatîntotalitatedintrefibre,încazoptimestereţinutînţesutsubformădecarbonatdecalciuîncantitatede1,6%,careînsăcontri-buielaflexibilitateapergamentuluidupăuscareşidevinetranslucid.Pentrucapieleacrudăsăsetransformeîntr-ocoalăsubţireşinetedă,trebuiesătreacăprintransformăridrastice.Înstratulreticularseschimbăorientareanaturalăafibrelor,înstraturileparaleleorizontale,prinîntinderealor. În timpul tratamentuluicuvar,avândreacţiebazicăputernică(pH12,5)semodificăstructuradinmolecule,şidintreele,colagenulsedestabilizeazăpânălaunanumitpunct,careestesemnalatdemicşorareavaloriitempera-turiidecontracţie,dela650C,la600C,sauîncazultratăriicuvar,întimpmaiîndelungat,la550C(Tabelul1).15

Colagenulînmediualcalinseumflămaiputernic,de-câtunmediuneutru.Procesuldeumflareafibrelor,slă-beştefizicstructuradejaslăbităchimic.Înaceastăstaredeechilibruesteîntinsăpieleapeuncadru,binetensionată.Slăbireageneralăastructuriifibrei,permitecatensiona-reasămodelezeţesutulînstraturiparaleleorizontale(foto8).16Datorităacesteistructuripergamentulsepoatefâşâiacuuşurinţăînstraturişicumâna.

Uscareaesteetapaceamaicriticăaîntreguluiprocesdeprelucrare,şideterminacalitateafinalăapergamentu-lui.Scopulestedeaaveaunspaţiuliberîntrefibre,careoferăflexibilitateşiopacitatealui,darestenevoieşideun

13 HainessereferălastudiullaboratoruluiBritishLeatherManufacturerAssociationdin1984.Haines1999.p.27.

14 Haines1999.pp.22–27.15 Chanine–Rottier,1999.p.152.16 Reed1972.p.296.

graddecoeziuneîntrefibrecasăobţinemofoaiesubţire,netedădinpieleanaturalaumflată.

Datoritătensiuniimaredesuprafaţăaapei,fiindcăapase evaporădin capilarele interioare, tensiunea atragefi-breleîntreele.Fărăîntindereaceastătensiunepoateajun-gelaomăsurăatâtdemare,cafibrilelesepotlipiuneledealtele,iardupăuscare,pieleadevinedurăşitransluci-dă.Pentruarezultaunbunpergament,întindereaperamătrebuiesăfiecâtsepoatedetare,astfeleliminândlipireafibrelor.Bine întinseşifixateperamăîn timpuluscării,fibrelelongitudinalenusepotscurta,ciprinevaporareaapei,secţiuneatransversalăsereduce,scade.

Această transformare ajută la formarea unor folii,subţiri.Reţetelevechi, tradiţionaledefabricareaperga-mentuluisubliniazăfaptul,căuscareatrebuiesăfielentă.Cucâtestemairapidăuscarea,cuatâtmaimareestecon-tractareaşicuatâtmaimareestetensiunea.Astfel,opielerapiduscatăsepoate face translucidă,chiardacăacestaestecompletîntinsă.

Rezumând ,opacitatea, culoarea şidensitateaperga-mentulfinitdepindedececantitatedevarconţine,şicumseaşeazăfibreleuneledecelelalte,cumseprindîntreeleînstructurainternă.Preparateîntr-omanierăcorespunză-toare,unpergamentdebunăcalitatedupăuscareconţine:85,4%colagenşi13%apă,1,6%reziduudevar.17 Unast-feldematerialestesubţire,alb,flexibil,opac,esteperfectpentruscris,pentrulegătoriedecarte,saucamateriepri-măpentrualtelucrărivaloroase.

Materiale şi adezivi pe bază de colagen utilizate în restaurare

La restaurareapergamentelor şi apieliinetăbăcitedete-riorate, adesea este necesar unmaterial subţire, o foaietransparentă pentru completarea fisurilor şi a lipsurilor,sau pentru laminarea întregii foi.Acestemateriale suntfilmulreflectorizantdeaurşimembraneartificiale.Aceste

17 Haines1999.p.23.

Tabel 1:Valoriletemperaturiidecontracţieacolagenuluiîncazuldiferitelorprelucrăriapielii

Materia Temperatura de contracţie

Colagen solubil 35°C

Pielecrudă 65–67°C

Piele tratat cu lapte de var 50–60°C

Pergament nou 55–56°C

Tăbăcirecuuleiuri 50–63°C

Tăbăcireînpiatrăarsă 50–63°C

Tăbăcirecuformaldehidă 63–73°C

Tăbăcirecutananţivegetali 78–88°C

Tăbăcirecucrom Peste 100°C

183

materialepentrurestauraresuntalcătuitedecolagen,ca-racteristicilelorsuntfoarteasemănătoarecupergamentul.Ambelesuntdincolagenşireacţioneazăcaşipergamen-tullaapăşilaschimbărileumidităţiidinaer.

Filmul reflectorizant aur (membrana apendicitei devită) (foto9) se facedinpereteleexterioralcecumului.Este complet transparent, incolor, şi, prin urmare, estepotrivitpentrurestaurarea,îmbunătăţireasuprafeţelordescris.Prepararealuiestesimilarăcuceaapergamentului.Pereteleexterioralcecumuluiestespălatcuapă,dupăse-parare,înmuiatăîntr-osoluţiebazică(hidroxiddecaliu)curăţatcuuncuţit, spălatcuapă, şi seusucă întinsăpecadru.18Membraneleartificialesuntfăcutedinstraturiledepe

laturacărnoasăapieliidevită,măcinateşiextrudate(foto10).

Scopul acestui procedeu, este menţinerea structuriifibrelor de colagen, în aşa fel ca o cantitateminimă săse gelatinizeze, care leagă între ele fibrele fragmentateprinmăcinare.Pentrucăfibrelesalesuntmaiscurte,areo tracţiune, rezistenţămaimică, decâtmembrane natu-rale.Sefabricăînmărimidate,caredeterminăfolosirealorînrestaurare.Nusuntlafeldetransparenteşiincolorecumarfimembrananaturală,deaceeanusuntrecoman-dateînrestaurareapergamentelor,darsuntfoartebunelaîntărireaobiectelordinpielenetăbăcită.

Flexibilitatea,plasticitateamaterialuluipoatefiîmbu-nătăţităprintratareacuvar,spălatcuapă,şterspesupra-faţăcualcoolşiacetonă,seobţinemolipiremaistabilă.19

Existădoi adezivi pebazăde colagen, care sunt fo-losişi pentru restaurare: cleiul depergament si gelatina.Pentrupielenetăbăcităînanumitecazurisepoatefolosişicleidepiele.

Cleiul de pergament a fost folosit din Evul Mediu pentru consolidarea pergamentelor slabe. Bucăţelele depergamentfinşideşeurileseînmuiauînapărece,apoisefierbeau timp îndelungat,pânăcândapa scădea ladouătreimi.Întimpulacestuitratament,colagenulsedescom-pune, iar înprodusulfinitse regăsescfibriledecolagenumflate,hidratate,şigelatină.Prezenţafibrilelordaupro-prietăţichimicemaibunecleiuluidepergamentdecâtaregelatinaşi,cumsepoateobservaîncazulpergamentelorvechi,acestearămânmaiflexibileşidupăîmbătrânirede-câtceletratatecugelatina.20

La prepararea gelatineinunumaifibrilele,darşimo-leculelesedescompun,pânăcândrămâneunlanţdepro-teinăunicăalcătuitădinaminoacizi.

Înmodnormalacestlucruseobţinedinpieleacrudăsaudinaltematerialececonţincolagen,supuseunuitra-tamentdeduratăculaptedevarsaucuacidaceticşiapoieste încălzit.Când se răceşte, lanţurile sunt capabiledereorganizareşidinsoluţierezultăungel.21

18 Reed1972.19 Haines1999.p.30.20 Reed1972.21 Nguyen2007.pp.17–19.

Capacitateaproteineiuniceestedeaformalanţurireti-culare,înreţea,săseregrupezeînhelixtriplucarerămâneşi îngelatinauscată.Din această cauzăuneori adezivulîmbătrânitestegreuderehidratat.

Proprietăţile pielii netăbăcite şi a pergamentului

Structurafibrelorpieliinetăbăcitepoatesăfiediferităînfuncţiedeutilizare.Celecaresuntîntinsepecadrusaupesuportsolid,orientareafibrelorcaşiîncazulpergamentu-luicreşte,darspredeosebiredeacesta,sunttransparente.Suprafaţalorestemultmaisolidă,netedă,darşirigidăfaţădepieleatăbăcită.Fibrelesuntlegateîntreele,culegăturisecundare, dar în spaţiul dintre ele, sunt prezente şi ele-mentenecolagene,materialecumoleculemici,careumplucompletspaţiul interior,cenupermiteliberacirculaţieîninteriorulstructuriifibroase.Deoarecenuconţin taninuri,suntmaihigroscopicedecâtpieleatăbăcită.Dinaceastăca-uzăsuntfoartesensibililaschimbărileumidităţiirelative.

Uneoriformaobiectuluipoatefidistorsionat,sauchiarsepoatecrăpadincauzatensionăriipieilordintimpuluscă-rii.Temperaturadecontracţieesteînjurde650C,şiîncazulasocieriicuumiditateelesuferădeteriorăriireversibile.

Caracteristicilepergamentuluiestestructuraîntinsăsiparalelăafibrelorşiopacitatea.Suprafaţaestecompactă,netedă,darmaidurăşirigidă,decâtpieleatăbăcită,darmaimoaleşimaiflexibilădecâtpieleanetăbăcită.Fibreleseleagăunuldealtulculegăturisecundare,darîninteriorulstructuriiauspaţiiplinedeaer.Întrefibrilelesunt1,6%re-ziduuridecalcar,subformădegranulefine,datorităcăruiapHulpergamentuluiestelavaloarede7–8,deciareunpHuşorbazic.Pentrucănuconţinetaninuri,estemaihigrosco-pic,decâtpieleatăbăcită.Stareaidealăestecândumiditateainternăesteîntre12–14%,ceseasociazăcu50–55%umi-ditaterelativăexterioară.Acestevalorisuntmaimicidecâtapieilortăbăcite,şiapieliicrude,ceacerelevăfaptulcăpergamentulestefoartesensibillaumiditate.

Deteriorarea pergamentului şi a pielii crude

Caracteristicile degradărilor chimice a pergamentului şi a pielii crude

Degradările ce se produc în structura pielii, depinde detreifactorichimici.Acesteasuntoxidarea,hidrolizaşige-latinizarea.

În timpul oxidării,covalenţelesuntruptedatorităradi-aţieielectromagnetice.Procesulpoatefiacceleratdeca-talizatori(metale,acizi,coloranţi).Oxidareadegradeazăanumiţiaminoacizi,decischimbărilechimice,seproducînunelepărţialelanţuluideproteine.22 Deteriorarea poa-teprovocarupturi în lanţurişiparalel induceschimbareînstructură,caresedatoreazăschimbăriipolarităţiiami-noacizilor,carestabilizeazăstructuraspiralăşilegăturilesecundareîntrelanţuriledeproteine.

22 Kennedy-Wess2003.pp.70–74.

184

În cazul hidrolizei legăturilecovalente–înmaremajo-ritatelegăturipeptidedinlanţuldecolagen–sedescom-punînprezenţaapei.Aceastărupturăpoatesăseîntâmpleîndiferitelocuriamoleculei,dincarerezultămasămole-cularămaimică.

Gelatinizarea este o caracteristică a proteinelor pebazădecolagen,caredecurge înprezenţaapei.Aceastaserealizeazănumaisubefectuluneienergiimaiputernicedecâtenergialegăturiidehidrogencareasigurăstructuratripluelicoidală.Caurmare,lanţurileserup,structurareaproteinelorsedestramă,fibrelesecontractează(foto11).Numailegăturilecovalenterămaseşilegăturiledeclorurădesodiuţinîmpreunămoleculeledecolagenşiîlprote-jeazădedizolvaretotală.

Influenţa mediului înconjurător asupra proceselor chimice de degradare

Dacăanalizămcaresuntfactoriiexternicareinfluenţeazăstareapieliinetăbăcitesiapergamentului,înurmacăruiaceletreireacţiisedeclanşează,putemtrageconcluziacăcelemaiputerniceschimbări suntprovocatede influen-ţe mecanice, temperatura, umiditatea relativă, radiaţiileelectromagnetice,materialeleacideşioxidanteprecumşimaterialecatalizatori(anumitemetale).Aceştiapotaveaefecteînsine,dardeobiceiaparsimultan,crescândreci-procefectele.

Efecte mecanice

Utilizarea (deschiderea cărţii, întoarcerea paginii, plie-rea documentelor, folosirea instrumentelor muzicale) şiefecte mecanice cauzate de rozătoare, insecte, provoa-că în principal degradări fizice (uzură, rupturi, lipsuri).Înacestezonestructurapieliislăbeşte,dinzonecristalineseformeazăzoneamorfe,princarematerialepatologicedinmediu (apă, acizi,materiale oxidante), pătrundmaiuşorînstructurapielii.

Efectele temperaturii şi umidităţii relative (UR)

Înprimulrândtrebuiemenţionatfaptulcăridicareatem-peraturii – indiferent dacă este vorbăde condiţii uscatesauumede–măreşterapiditateaşiintensitateareacţiilorchimice,grăbindastfelprocesuldedescompunere

Inmediulînconjurătorcaldşiumed(peste70%umi-ditaterelativă)creşterisculapariţieiciupercilorsimuce-gaiurilorsidecolonizareabacteriiloracărorenzimeajutăladescompunereahidroliticăaproteinelor,slăbindstruc-turalor.Efectulincidental,dardinpunctdevedereesteticderanjantestecăanumitesubstanţeorganiceprodusedemicroorganismepotcoloraobiectele,opereledeartă.

Temperaturadecontracţieapieliicrudeşiapergamen-tuluiestejoasă(v.Tabelul1)Înprocesuldeîmbătrânireaceastăvaloarescadeşimaimultdincauzadescompune-riilegăturilordinstructurăşi,pelângăaceasta,valoareanuesteuniformăîntotmaterialul.Dacăobiectulesteex-

pus simultan la valori înalte ale temperaturii umidităţii,dincauzadestrămăriilegăturilordehidrogendininterio-rulcolagenului,seproducegelatinizarea,carefavorizeazăcontracţiaşidistorsiuneaireversibilăînmaterial.Încazulpergamentelorgravdeteriorateesteriscantăşiumidifica-realor,pentrucăpreluareaapeiînmaterialpoateproduceridicareatemperaturiişiaceastapoateprovocagelatiniza-reacolagenului.

Încazulîmbătrâniriipergamentuluişiapieliineargă-site,cutimpul,absorbţiaumidităţiiscade.Ţinutîncondi-ţiiuscate,timpîndelungatsub40%RH,sepierdetreptatmareamajoritateacantităţiideapăproprie,şipoatedeve-nirigid,fragil,deformat.Sepierdecapacitateadeabsorb-ţie a apei, devine rezistent la umidificare, uscarea fiindmai rapidă.23Ciclurile repetate de umidificare – uscare,amplificăproceselemaisusamintite.

Radiaţiile electromagnetice

Radiaţiile electromagnetice favorizează formarea de ra-dicaliliberideproteine,cesubformadefotooxidareducla descompunerea structurii, la ruperea lanţului de pro-teinăsicaurmare laslăbireaacestuia.Oxidaţiaprovoa-că schimbarea culorii, de obicei cauzează îngălbenireamaterialului.Potreprezentapericolpentruoperadeartăprezenţamaterialelorfotosensibile(ionimetalici,cernea-lă fero-galică, coloranţi, pigmenţi), şi radiaţiilor demaimicăamploare.

Materiale si agenţi acizi şi oxidante

Materialeledeambalare,pigmenţii,cerneluripebazădefierşicupru,poluanţiiatmosferici (dioxiddesulf,oxizide azot, ozon, peroxizi) sunt surse de acizi şi oxidanţipentruobiectelefăcutedinpergamentşipielenetăbăcită.Pergamentuldincauzaalcalinităţiisaleestemaiprotejatîmpotrivasubstanţeloracide,decâtalte tipuri sauspeciidepiele,darpetermenlung,aciziiputernici,degradeazăstareapergamentului.

Acizii,înprezenţaapeidehidrolizăsauprindesface-realegăturilordeclorurădesodiuprovoacădeteriorareapielii. În stareuscată,maidegrabă au rol de catalizatorasupra lanţului de bază amoleculelor de colagen, undeaccelereazăoxidareacauzatădeefectulradiaţieielectro-magnetice(UV),careproducedegradareaoxidantă.

Studiileefectuateîncazullegăturilordinpieleîmbă-trânite,auarătatcădeteriorareaesterelativuşoară,pânăcândvaloareapH-uluipergamentuluisauapieliinuscadesub3,0,dardupăaceastacreşte.S-aobservatcăîncazuluneipieifoarteacide(pH2,5),ţinutăsubvaloride40%RH,degradareaaîncetinit.24 Pentru restauratori se poate trageconcluzia,că,trebuiesăevitămfolosireatratamen-tuluiumed,precumşiutilizareaneutralizăriicualcaliniînmediulapos. Înacestcaz,conţinutulaposal reactivului

23 Haines1999.24 Idem1991.p.70.

185

bazic,deterioreazăpieleaînaintedeaneutralizaaciditateaei.Deteriorareaînacestecazuriseproduceînstructură,desfacerealegăturilordintremolecule,încazurilesevereprindesfacerealegăturilorcovalenteprimaredinproteine(hidroliza).Înunelecazuri,umidificareaşimigrareacer-neliiacideprezintăunpericol,pentrucăîntimpulabsorb-ţieideapă,aciziipotpericlitazoneleîncăintacte.

Categoriile obiectelor din pergament şi piele netăbăcită

Obiecteledinpergamentşipielenetratatăpotficlasatepemaimultecriterii,cumarfi:funcţiaobiectului,materiaprimăfolosită, formadimensională,(platăsautridimen-sională), tipul păstrării, depozitarea. Dat fiind că aceştifactori influenţeazărestaurareaobiectului,prezentămunclasamentceiaîncalcultoatecriteriileenumerate(v.Ta-belul2).

În continuare vom folosi această clasare pentru pre-zentareadeteriorărilorspecificealeacestorobiecte,pro-blemelerestaurăriişisoluţiileaplicate.25

Documente, acte oficiale

Materialul documentelor, actelor oficiale, blazoanelor,scrisorilordedebitor/creditor,pânăînsec.19-lea,înge-neral era din coli de pergament şi le putem împărţii îndouăcategorii.

PeteritoriilenordicealeEuropei(îndeosebiceleger-manice), pergamentul este prelucrat pe ambele feţe, cusuprafaţăfinrăzuită,şlefuită,astfelseobţineaunsuportdescrisneted,catifelatpeambelefeţe.

ÎncazuldocumentelorfăcuteînItalia,pergamentuleranetezitdoarpeofaţă(stratulcărnos),pedos,părulfiindrăzuitmanualcubriceagul,seobservăurmedefoliculidepăr.Versoulpergamentuluieravopsitcuvopseavegetală(paţachină, rumenele,garanţă) îngalben.Astfel faţasu-portuluidescriseraalbă,binenetezită,şlefuităcuprafdecretă,dosuleragalbencuurmedefoliculi.

25 Metodeleşiprocedeelev.înmaterialulamintit,Kozocsaetal.

Deteriorareaspecificăaacestordocumenteprovinedinmoduldepăstrareaacestora.Îngeneralacesteaeraupăs-tratepliate,într-ocopertăprotectoaredescoarţă,ulteriors-a scrisdatarea,numerelede inventar şi altenote.Dinaceastă cauză pergamentul a suferit deteriorări precum:murdărieneuniformă,întinderea,rupereamaterialuluidealungulplierii,deformări,degradărifizice,mecanice.

Scrisul şters, scurs, exfolierea, desprinderea cerneliisau a picturii, fenomenul de împăienjenire, coroziunea,erodareaacestora,precumşilipsasaudegradareapeceţi-lorsauasigiliilordinceară,lipsurileşnururilordesusţi-nere(dinmătase,firemetalice,pergament),deasemeneasuntdegradărifrecvente(foto12).

Obiecte cu structură demontabilă

CărţiMateriaprimăapaginilorcodicelordinEvulMediueradeobiceidincolidepergament,careeraufinisatepeam-belefeţe,frecatecucretă,şiscrisecucernealăfero-galicăsaucernealăneagră(negrudefum),lafinalornamentatecuculoridetemperacuou,saupulberedeaur,orifoiţădeaur.Maitârziupergamentuls-afolositdoarpentrulegă-turacărţilortipăritepehârtie,legateîntr-olegăturădură,dincarton,sautablă(scorţare),cudiferitetipuridelegă-turispecifice.Astfelerauînvelite,copertate,manuscrisepehârtiesautipărituri,copertacărţiifiinddinpergament.

TotînaceastăcategoriesepoateclasificaşiaşaziselelegăturidepergamentdinDebreţin,adevăratecapodope-re,majoritateaproduseînsec.al18-lea,bogatornamenta-teprinpictareşiaurire.26

Deseori, pergamentul deja uzat, scris, era refolosit(a doua folosinţă), pentru legătura cărţilor, sau tăiate înbucăţimaimici,pentrucaşerareacotoruluişisuportpen-trucapitalband.

Degradarea cea mai specifică şi frecventă a cărţilorprovinedinuzuralor,adicăslăbireacusăturii,desfacereaîn urma deschiderii-închiderii repetate, deteriorării fizi-ce–mecanice, rupturi,fisurări, ruperea tablei din lemn

26 Despre aceste legături din pergament pictat dinDebreţin,maimulteinformaţiiv.Rozsondai2002,BeöthynéKozocsa2002.

Tabel 2:Categoriispecificedeobiectedinpergamentsaupielenetăbăcită

Documente autentificate

Obiecte de artă plastică

Obiecte cu structură demontabilă

Membrane De percuţie/ Rezonante,

pe suport stabil

Piele crudă,Pergament,

pe suport stabil

Veşminte,Elemente decorative

vestimentare

ActeoficialeDocumenteContracteScrisori de debitor/ (creditor)BlazoaneDiplome

MiniaturiIcoanePasteluri

CărţiFigurine pentru teatrul de umbreEvantaie

TobeInstrumente cucoardă

CutiiTocuriLeagăneFigurine pentru teatrul de umbre

VeşmântinuitFiredinpieliţePaiete,fluturaşibijuterii

186

saucarton,sauuzuramaterialuluideînvelireacopertei.Deformarea, rigidizarea învelişului din pergament estecauzaruperiiforzaţului(foto13–14).Dincauzacontracţi-eifiziceaînvelişuluidinpergament,uneorisedegradeazămuchiilepaginilor.

FiguriteatrudeumbrăÎnţărileasiaticeeraotradiţieca,povestirea,prezentareaunorîntâmplări,legendeistorice,săfiemaiagreabile,săse foloseascăfigurinedecupate în formedeoameni sauanimale, din pergament sau piele ne tăbăcită.Erauma-nevratecumânere,dinlemnsaucorn,careeraufixatedefigurine cu şnururi, sau fire vegetale.Membrele figuri-neloreraucusutedecorpcumicidiscuridinpiele,careofereaumobilitate, . Jocuriledeumbrădin IndoneziaşiChina sunt elaborateminuţios, detailate, ştanţate, trafo-rate,suprafeţelesuntpictatecuculorisauaurite.FigurilerealizateînTurciasuntmaisimple,nusunttraforate,darîngeneralsuntcolorate.

Degradărilecelemaifrecventesuntscorojireavopse-leisauauritului,deformarea,rupturatraforărilor,desprin-derea,deteriorareapărţilormobile(foto15–16).

EvantaiePergamentul era folosit şi pentru fabricarea evantaielor.Acesteaaveauoformădesemicerc,ostructurădinlemn,corn,carcasădebroascăţestoasă,spiţe,înformarazelorsoarelui,prinseîncuielauncapăt.Spiţeleerauornamen-tateprincioplire,aplicaţiisauaurire.Peacesteaerauapli-catecâteofoaiedepergamentsauhârtie,peambelefeţe,prinlipire.Feţeleputeaufiinumaidinpergamentsauîncombinaţie,hârtieşipergament.

Foiledinpergamentfolositeeraufine,subţiri,bineră-zuite,flexibile,şlefuitecucretă,ornamentateprinpictare,tipăriresauaurite.Muchialorerativităcubatădehârtiesaudinmătase.

Deteriorărilecelemai frecventealeevantaielorderi-vădin folosinţa lor, uzură, degradărifizice-mecanice înurmaîncordăriimaterialelorladeschidereaşiînchidereaobiectului.Slăbireapergamentuluisauahârtiei, rupereadealungulplierii,scorojirea,exfoliereaculorii,dezmem-brarea spiţelor, deteriorarea tiviturii sau ornamentaţiei(foto17).

Membrane rezonante întinse pe cadru fix

TobeDintreinstrumentelemuzicale,celmaidesajungpemânarestauratorilordiferitetipuridetobe.Tobelesuntcompusedindouăpărţi,dintr-uncadrusolid(corpultobei),şidinpieleaîntinsăpecadru.Peelepotfiişiaccesorii,zornă-itori,saualteornamente.Corpultobeipoateaveaformediferite,confecţionatedinlemn,ceramică,metal,pecaresefixeazăpieleaprinlipire,coasere,sauprinsecuşnururi.Prelucrareamembraneidiferăînfuncţiedeundeşidincepartea lumiiprovine.Pentru învelişul tobeloreuropeneîngenerals-afolositpergamentul,darîncolecţiileetno-

grafices-aupăstrattobeafricane,asiatice,saudinNouaGuinee,undeaufostfolositeşialtetipuridepiei:dere-chin,devaran(reptilă),caredeobiceinuerauprelucrateatâtdeminuţioscapergamentul.Dinacestecauzepieleatobeloraretrăsăturifoartediferite.Deteriorărilespecificeacestora provine dinmânuirea şi folosirea lor: ruperea,deformareapielii,saudesprindereaparţialăsautotalădepe cadru (foto18).

Obiecte din pergament sau piele netratată, fixate pe cadru dur

Cutii,tocuriÎnvelişulobiectelordinaceastăcategoriesuntdinperga-mentsaupieleneargăsită,întinseşilipitepesuportdurdin lemn sau carton. Degradarea obiectului derivă dinstructuracadruluişimoduldedeschidere–închidere.Cu-tiilecucapacmobil,asemănătorcărţilor,sedegradeazăînparteadeschideriişipemuchii. Încazulcutiilor, tocuri-lorcucapacdetaşabil,sedeterioreazăparteadeîntâlnireacelordouăpărţi înurmauzajuluiprin frecare.Uzareasuprafeţeloresteodegradare,caracteristicăacestorobiec-te (foto19).

Leagăn-căluţ ( jucărie pentru copii)

Acesteleagăne,balansoare pentrucopii,eraufăcutedin-tr-unsuportdur,cioplitdinlemn,saudinmulajdecartonlipit,înformădecăluţ,cutălpidelemncurbate.Pecorpulcăluţuluieramontatăpieleanetăbăcită,păroasă,prinlipi-repesuport,apoimarginileeraucusuteîmpreună.Dupăaceasta se formauochii şiurechilecăluţului, semontautălpile,şisepuneauhăţurile.Deteriorărilespecificeaces-torobiectesuntdesprinderea,rupereapielii,acusăturilor,lipsurişiuzurasuprafeţeisauapărului(foto20–21).

Veşminte

VeşmintedinintestinedeanimalCea mai reprezentativă piesă vestimentară inuită estemantauadin intestinede focă,curăţate,uscate, tăiate înbenzi, apoi cusute una de alta (foto 22). Mantaua estefoartesubţire,înstareuscatăesterigidă,foartevulnerabi-lă,şiserupecuuşurinţă.Deteriorărilesalespecificesuntdegradărifizice,ruperea,crăpareapielii,despicarea,des-facereacusăturilor,uzura.

Ornamentele veşmintelor

În această categorie intră firele din membrane, pieliţe,careaufostfolositepentruornamentare,combinatecufiremetalice.27Pentruobţinereaacestoras-afolosit intestineanimaliere,benzidepergamentfin.Ulteriorerauargintatesauaurite,tăiateînbenzisubţiri,prinseînfiredemătase.Datfiindfaptulcăacestefiresuntdinstraturifoartefine,

27 Járó,1988.

187

suple,subţiri,deobiceisuntextremdevulnerabileînfaţauzurii,adeteriorăriifizice,prinexfoliereafirelormetali-ce,rupereafirelor(foto23–24).Intestineleşipergamentulneargăsitesuntsensibilelaumezeală,înprezenţaapeiseumflăşisedeformează,stratulmetalicsedesprinde.

Înprimadecadăasecolului20.eralamodă,carochii-leeleganteşievantaiele,săfieornamentatecupaiete(flu-turaşi)dingelatină.Eraudiscurimici,sclipitoaresauco-lorate,cuunorificiuînmijloc,caresecoseauînanumitepărţipediferitetextilefine,pantofi.Preparatedingelatinăcuformaldehidă,pesuprafaţalorseaplicaunstratmeta-lic,orifoiţămetalică,sauvopseledediferiteculori,apoieraufixatecunitratdeceluloză.Fiindfoartevulnerabilelauzurăşilaapă,laaceastăcategoriedeobiectedegrada-reafizică,deformarea,umflarea,decolorarea,desprinde-reacusăturilor,saurupereapaietelor,suntproblemelecelemai frecvente (foto25–26).

Concluzii

Folosirea pielii netăbăcite şi a pergamentului, în multecazuriestemaiavantajoasădecâtapieliităbăcite.Prepa-rarealorestedemaiscurtădurată,maiieftină,şiînsta-reumedăsepotmodelauşor,şitrasapeformă,iardupăuscare, păstrează forma dorită. Structura materialuluiestebună,suntrezonanteşisepotfolosipentrufabrica-reainstrumentelormuzicale,suntşicompacte,rezistentelauzură.Fiindsubţiri,maialespergamentul,suntfoartebunecasuporturipentruscris.Trebuiesăfimînsăconşti-enţidefaptulcăpe lângăcalităţile lorfoartebune,suntmultmaivulnerabilifaţădepieileargăsite.Dincauză,cănuconţinsoluţiitananţi,absorbapamairepedeşiîncan-titatemaimare.Structuralorinternăsedescompunemairepedeşilaschimbărileumidităţiirelative,sedeformează,iarlatemperaturiridicatesepotcontractaireversibil,segelatinizează.Înprezenţaapeisepoateproduceşihidro-liza,slăbindsoliditateamaterialului.Dincauzacerneleişipigmenţilor,pergamentelescrisesuntsensibilelaradiaţiielectromagnetice,careslăbescstructuraprinfotooxidare.Structuramaterieiprime,structurafizicăşichimicărezul-tatăînurmaprelucrăriilor,influenţeazăcomportamentul,reacţialor,nunumaiîntimpuldepozităriisauetalăriilorînexpoziţii,cişiîncursulrestaurării.

BIBLIOGRAFIE

Abőrgyártástechnológiája.(1965)Szerk.VermesLászló-né.Budapest,MűszakiKönyvkiadó.(Tehnologiapie-lăritului.EditorVermesLászlóné,Budapesta,EdituraTehnologică)

BEÖTHYNÉKOZOCSAIldikó(2002):Adebrecenifes-tett pergamen típusú könyvkötések kötéstechnikai sa-játosságai. In: Debreceni festett pergamen kötések.Szerk.: Krankovics Ilona, Déri Múzeum, Debrecen,pp.31–39.(Specificitatealegăturilordecartedinper-gamentpictatdinDebreţin)

CALNAN,Christopher-THORNTON,Caroline(1996):Determination of water loss and regain. In: ENVI-RONMENTLeather Project.Deterioration and con-servationofvegetabletannedleather.ResearchReportNo6.pp.17–22.

CHAHINE,Claire-ROTTIER,Christine(1999):Stud-ies of changes in the denaturation of leather and parch-mentcollagenbydifferentialscanningcalorimetry.In:Methods in the analysis of the deterioration of colla-gen based historical materials in relation to conserva-tion and storage.Advanced study course 6–10 July1999. Copenhagen, Royal DanishAcademy of FineArtsSchoolofConservation.pp.151–158.

DIRINGER, David (1982): The book before printing:Ancient, medieval and oriental. Dover Publications,NewYork.

DOYAL, Sherry –KITE,Marion (2006): Ethnographicleatherandskinproducts.In:Conservationofleatherandrelatedmaterials.Ed.MarionKite–RoyThom-son.London,Elsevier.pp.184–191.

HAINES,BettyM.(1999):Naturalageingof leather inlibraries. In: Leather – Its composition and changeswithtime.Ed.ChristopherCalnan–BettyHaines.TheLeartherConservationCentre.pp.66–74.

HAINES,BettyM.(1999):Parchment.LeatherConser-vationCentre.

JÁRÓ,Márta–GONDÁR,Erzsébet (1988):Mediaeval membranethreadsusedforweavingandembroidery.In: Archaeometrical research in Hungary. Ed. Járó,Márta; Költő, László. Budapest, National Centre ofMuseums.pp.255–266.

JÁRóMárta(1991):Klimatizáció,világításésraktározásamúzeumokban.Budapest,MagyarNemzetiMúze-um.(Climatizarea,iluminatulşidepozitareaînmuzee.MuzeulNaţionalMaghiar,Budapesta)

KENNEDY,CraigJ.-WESS,TimJ.(2003):Thestruc-tureofcollagenwithinparchment─Areview.In:Res-taurator24.pp.61–80.

KISSNÉ BENDEFY Márta -BEÖTHYNÉKOZOCSAIldikó(1992):Abőrésapergamenfelépítése,gyártá-sa,tulajdonságai,károsodásaésvizsgálata.Budapest,Országos SzéchényiKönyvtár. 53. (Structura perga-mentuluişiapielii,fabricarea,calităţile,deteriorareaşicercetarealor)

KISSNÉBENDEFYMárta(1990):Bőranyagtanrestau-rátoroknak. Budapest, Központi Múzeumi Igazgató-ság.(Morfologiapielii,pentrurestauratori.)

KOVÁCS Petronella (2010): Zsugorodási hőmérsék-let - a bőrök lebomlási fokának értékmérője. In:Műtárgyvédelem2009/34.MagyarNemzetiMúzeum.pp. 83–97. (Temperatura de contracţie şi gradul dedegradareapielii.)

LARSEN,René–VEST,Marie(1999):StudiesofChang-es in the shrinkage activities of leathers and parchment by themicro hot tablemethod (MHT). In:Methodsin the analysis of the deterioration of collagen based historical materials in relation to conservation and

188

storage. Advanced study course 6–10 July 1999.Copenhagen, Royal Danish Academy of Fine ArtsSchoolofConservation.pp.143–150.

MIHAJLOV, A.N. (1951): A bőrgyártás fiziko-kémiaialapjai.Budapest,KönnyűipariKönyvkiadó. (Bazelefizico-chimicealproducţieidepiele)

NGUYEN,Thi-Phuong.(2007):Azselatin,mintragasz-tóanyag.In:Műtárgyvédelem32/2007.MagyarNem-zetiMúzeum.pp.15–22.(Gelatina,caadeziv)

REED,Ronald:AncientSkins,Parchmentsandleathers.London,SeminarPress,1972.

ROZSONDAI Marianne (2002): A festett pergamenköté-sekhelyeazeurópaikötéstörténetben. In:Debrecenifestett pergamenkötések, Szerk.: Krankovics Ilona,DériMúzeum,Debrecen,pp.16–30.(LocullegăturilordecartedinpergamentpictatînistorialegăturilordinEuropa)

TORMA László – FÁBIÁN Mária – ÉBER Tamás – DIóS Márta–SZŐLLŐSYGábor(2003):Abőrművesség.Oktatási segédanyag, CD. Budapest, HagyományokHáza.(Pielăritul.Materialdidactic)

VERMESLászlóné-FEKETEKálmán(1983):Anyers-bőrtől a készbőrig. 1–2. köt. Budapest, MűszakiKönyvkiadó.(Delapieleacrudăpânălapieleafinită)

WOODS, Christopher S. (2006): The conservation ofparchment. In: Conservation of leather and relatedmaterials.Ed.:MarionKite–RoyThomson.London,Elsevier.

ildikó Kozocsa BeöthynéRestauratorhârtieşicarteE-mail:ildiko.beothy@gmail.com

Marianne Érdi Artistrestauratorcarte,hârtieşipieleŞefsecţieBibliotecaNaţionalăSzéchényiE-mail:erdima@oszk.hu

Márta Bendefy KissnéInginerchimist,restauratorpieleMuzeulNaţionalalUngarieiTel.:+36-1-323-1416E-mail:kissne.bendefy@gmail.com

KatalinOrosz,DLAArtistrestauratorcarteşipieleMuzeulNaţionalalUngarieiTel.:+36-1-323-1416E-mail: oroszkata.rest@gmail.com

Traducere:IrénFarkas,ÉvaBenedek

LISTA FOTOGRAFIILOR

Foto1. Secţiuneatransversalăapieliimamiferelor.Foto2. Imagineamicroscopicăapieliidecapră,tăbăcită

cutananţivegetali.Foto3. Imagineamicroscopicăapergamentuluidinpiele

decapră.Foto4. Formulachimicăaglicinei,prolinei,hidroxiproli-

nei.Foto5. Structurapieliicrudedelalanţuldeproteinepână

lafibre.Foto6. Legăturile dintre lanţul principal al proteinei şi

grupuriaminoşicarboxildinlanţurilelaterale.Foto7. Preparareapergamentuluicumetodetradiţionale

înzilelenoastre(fotoKovácsPéter).Foto8. Fibrelepieliiînpoziţiiparaleleînurmaîncordării.

Imagineatransversalămicroscopicăapergamen-tului.

Foto9. Membranădeapendicitădebovinăşifolosirealuiînrestaurare.

Foto10. Membranadeintestinartificialdediferitemărimi,dincomerţ

Foto11. Modificărilestructuriicolagenuluidincauzagela-tinizării.

Foto12. Diplomădeînnobilaredinpergament,deformată,decolorată, cu ştampilă ruptă.(Muzeul Naţional,fotoNyíriGábor).

Foto13–14. Deformareacoperteidinpergamentşiaforţa-tuluidesprins.(BibliotecaNaţională).

Foto15–16. Pete de mucegai pe o jucărie de umbră dinTurcia,şiculoaredesprinsăpeofigurinădinIn-donezia(MuzeulNaţionaldeEtnografie,colecţieparticulară,fotoNyíriGábor,OroszKatalin).

Foto17. Deformareapergamentuluiunui evantaidin sec.18 şi deteriorarea pe linia plierii.(Muzeul Etno-grafic,fotoNyíriGábor).

Foto18. Tobădeşamanfoarteerodată(MuzeulEtnografic,fotoNyíriGábor).

Foto19. Cutieînvelităcupergamentpictat,aurit,(MuzeulDéridinDebreţin,fotoNyíriGábor).

Foto20. Leagănpentrucopii,deteriorăridincauzauzuriipe(Proprietateprivată,fotoNyíriGábor).

Foto21. Lipsuri,degradăridincauzauzuriipecorpulcălu-ţului.(Proprietateprivată,fotoNyíriGábor).

Foto22. Mantauainuitădinintestinedefocă.Foto23. Broderiecusutădinfiredepieliţă(fotoJáróMárta).Foto24. Imagineamicroscopicăaunuifirdepieliţă.(Foto

JáróMárta).Foto25. Evantaidinsec.20ornamentatcupaiete.(Muzeul

dinKiscell,fotoNyíriGábor).Foto26. Paiete de gelatină, învelite cu foiţă de argint pe

unevantaidinsec.20.(MuzeuldinKiscell,fotoNyíriGábor).

189

Introducere1

InseifurileBiblioteciiUniversităţiidinBudapesta, timpdedecenii,s-aupăstrat35decodice,înstadiidiferitededeteriorare.Printreeleseaflăşi12volume„Corvina”,demarevaloare.

Acestemanuscrise,datânddinsec.14–15,dupăocu-pareaBudeidecătreturci,aufostduselaIstambul.Dato-rităcondiţiilornefavorabilededepozitare,acestecodices-audeteriorat,dincauzaumidităţiiexcesiveaufostata-catedeciuperci,bacteriişialţifactoriorganicipatogeni.Cele35devolumeaufostdateînapoiUngarieiîn1877decătresultanulAbdulHamidII,ajungândastfelînBiblio-tecaUniversităţiidinBudapesta.2

Premergător restituirii, acesteaau fost restaurate„deurgenţă”.Probabil,fiinddezintegrate,coperteleoriginalealecărţiloraufostlegatedinnou,cumaterialenoi.Sta-rea lors-aagravatşimaimult înBibliotecaUniversită-ţii, dezintegrarea lor totală fiind iminentă. Din ordinulMinisterului Culturii ungare, specialiştii LaboratoruluiBiblioteciiNaţionale„Széchenyi”, în strânsăcolaborarecualteinstituţii,3auiniţiatînanul1983programul„Cor-vina”, care şi-a propus ca scop examinarea posibilităţi-lor de restaurare a pergamentului, precum şi stabilireamodalităţilor și tehnicilor de restaurare. Examinările şiexperimentele vizaudezinfectarea, consolidarea, fixareamaterialelorşiafoliilor,precumşicompletareaacestora.

Atunci s-aelaborat şi s-aexperimentat tehnologia şireţeta turnării pastei de pergament.4 Rezultatul acestui programa fost restaurarea a 31 de volumede codexuridinpergament,5decătrespecialiştiiBiblioteciiNaţionale

1 Înprezentapublicaţieautoriipublicădouălucrărisimilarecatemă,carepentruoprezentaremaieficientăatematiciiaparsubdouătitluridife-rite.Primaseocupăcupergamentulşipieleanetăbăcită,cunoştinţeledebazăşiproceselechimico-biologiceapărutepeparcursuldeteriorăriişi restaurării; prezentulmaterial se ocupă cu posibilităţile şi limitelerestaurării,modurileşimaterialelederestaurare.

2 Despre istoricul acestor codicemaimulte informaţii: http://konyvtar.elte.hu/letoltesek/Egyetemi_Könyvtár_füzet.pdf.

3 ProgramulafostafostsprijinitşidespecialiştiişiprofesoriidinCom-pania de cercetare şi dezvoltare a industriei de piele şi încălţăminte,Institutuldecercetareaindustrieihârtiei,Institutuldecercetareaindus-trieitextile,Universitatea„EötvösLoránd”,MuzeulNaţional,precumşispecialiştişiprofesoriaiUniversităţiideArteplastice.

4 Wouters2000.p.81.5 Dintre aceste codice, 27 de volume sunt în posesia Bibliotecii Uni-

versităţii, iar 4volume înposesiaBiblioteciiNaţionale „Széchenyi”.BeöthynéKozocsa1991–1993.

„Széchenyi”şiaiBiblioteciiUniversitaredinBudapesta. 6Înanii1970-80,îndomeniulrestaurăriiobiectelordin

piele,istoriceşietnografice,s-augeneratmaimulterezul-tateteoreticeşipractice.Indecursulanilors-auacumulatmulte experienţe şi s-au formulat noi idei şi opinii, dincare motive trebuie să reexaminăm importanţa şi loculrestaurării pergamentului şi a pielii netăbăcite, tehnicileşimetodelefolositeînrestaurare,rezumândcunoştinţelenoastreşirezultatelecercetărilorultimilorani.

Prezentalucraresebazeazăpecercetărilefăcutedere-stauratoriiUniversităţiideArtedecorative,pemuncacustudenţii,pestudiiledespecialitate,astfelbazându-neşiperezultatelealtorcolegi.

Înceleceurmeazăvomprezentadeteriorărispecificeunor categorii de obiecte culturale din pergament sau pie-lenetăbăcită,problemeleapăruteînprocesulrestaurării,materialele utilizabile în restaurare şi vomvorbi despreavantajeleşidezavantajelemetodelorderestaurare.

Scopulrestaurării,consideraţiieticeMajoritateaobiectelordinpergamentsaupielenetăbă-

cităseaflăîncolecţiilemuzeelor,arhivelorsaubiblioteci-lor,darşiînproprietateprivată.Intervenţiarestauratoruluipentrutratarealor,pelângăstareadesănătateşimateri-alelefolosite,esteinfluenţatădemulteorişidetipulco-lecţiei,aformeideproprietate,precumşideprezentareaulterioarăaobiectelor,modulşiscopulfolosinţeiacesto-ra.Deaceea,esteprimordialnecesarăstabilireascopuluişiaprocentuluirestaurării,depreferatcuconsultareacuproprietariiobiectului,saucumuzeologul,bibliotecarul,istoriculdeartă.

Documente arhivistice

Încazuldocumentelorşiactelordinarhive,ocerinţăpri-mordialăestepăstrareacâtmaibunăainformaţieipurtatădeacestea,fărăpierderisaulipsuri,precumşipăstrareaau-tenticităţiidocumentului.Acestlucruestevalabilşiîncazulîncaredocumentulestepăstratdemuzeesaubiblioteci.

În cazul cărţilor din biblioteci, cea mai importantăcerinţă este păstrarea condiţiei fizice, a funcţionalităţiişi esteticii cărţii. Păstrarea materialului, a structurii şi

6 Restauratorii care au lucrat în programul „Corvina” din BibliotecaNaţională Széchenyi: Beöthyné Kozocsa Ildikó, Ballagó Lászlóné,CziglerMária,CsillagIldikó,FarkasCsilla,K.HorváthÁgnes,LenteZsuzsa,M.ÁdámÁgnes, (BEK):SzlabeyGyörgyi.ExperimenteleşirezultateleveziB.Kozocsa1992.

Posibilităţilerestaurăriiobiectelordinpergament şipielenetăbăcită;consecinţeletratamentelorderestaurare

asupraobiectelordeartă

Ildikó Kozocsa Beöthyné – Márta Bendefy Kissné – Marianne Érdi – Katalin Orosz

190

conţinutului acestuia, suntdeopotrivă imperative.Func-ţionalitatea,utilizareacărţilordinbiblioteci,estenecesarăşiulterior,şidupărestaurare.7

Însituaţiaobiectelormuzeale,putemdistingetreimaricategorii:operedeartă,obiectedeuzsauornamentale,şiobiectedecult.

Încazulrestaurăriioperelordeartăplastică(miniaturi,pasteluri),atâtpăstrareaintegrităţiifiziceşiamaterialelororiginale,aaspectuluiestetic,câtșipăstrareaşiprezen-tareamesajului artistic reprezintă o cerinţă primordială.Ocerinţăfoartefrecventădinparteaistoricilordeartăestecurăţirealordeimpurităţiiritante,pete.

Laobiecteledeuzşideornamentcerinţadefondestepăstrareaintegrităţiifizice,afuncţionalităţii,prezentareamoduluideutilizare,iarpăstrareafuncţieiuzualeşiasem-nelordefolosinţăestetotatâtdenecesară.Înmultecazurinuesteocerinţăprimordialăaspectulesteticalobiectului,păstrareaurmelordefolosinţă(deformare,patinănobilă),esteundeziderat(dacănudăuneazămaterialului).

Obiecte spirituale, obiecte de cultseaflădeobiceiîncolecţiile etnografice. Au o valoare spirituală specială,caretrebuiefieluatăîncalculatuncicândsuntdepozitate,restaurate,prezentate.Printreacesteasenumărăobiectelespecificeşamanismului(tobe,veşminte,totemuri).Înpro-iectareaşiplanificarearestaurării,aintervenţiilorşiatra-tamentelor,trebuierespectatăcredinţaculturiirespectiveşiconsultareaprealabilăcudescendenţiiacestora.Încazulobiectelor spirituale nu este admis din partea acestor co-munităţianumitetratamente,nefiindacceptabileanumitemateriale(tratamentcuantiseptice,materiale„necurate”,nepregătitedupăritual,„necuşer”,completăritabuetc.).8

Este de importanţă primordială ca resturile corpuluiuman,săfietratatecurespectşipioşenie.(Mumiile,crani-ileindienilordinAmericasaumaoridinNouaZeelandă).

Posibilităţile şi limitele restaurării

Deşifazelerestaurării,moduldeoperare,instrumenteleşisoluţiileaplicatediferitelorobiectedinpergamentşipie-lenetăbăcităsuntasemănătoare,totuşiîncazulmultora,rezolvareaproblemelorpoatediferidelauncazlaaltul.

Pentrualegereasoluţionăriioptimedeconservare-re-staurare,trebuiesăcunoaştemnunumaicaracteristicileşicomportamentulmaterieiprimeaobiectului,cişiamate-rialelorşichimicalelor,soluţiilorfolositeîncursulrestau-rării,impactultratamentelorasupraobiectului,avantajeleşidezavantajeleacestora.

Dinaceastăcauză, înceleceurmează,descriemflu-xulunei restaurări îngeneral‚concepânddinnou,dupăcunoştinţelenoastredinprezent,posibilităţilepecare leavem la dispoziţie pentru dezinfectare, curăţire, fixareamaterialelorcolorate,consolidareaşicompletareaperga-

7 Funcţionalitatea,cerinţadefifolositeestenecesarăşiîncazulcărţilordinbiblioteciledinmuzee,însăînunelecazuri,cumarfipăstrarealorîncolecţiimuzeale,caobiectedeartă,aceastanuesteneapăratindis-pensabilă.

8 Kite–Tomson,2007.p.184.

mentuluişiapielii,remediereadistorsiunilorşiefectulpecare îl au toate aceste procedee şi soluţii asupra perga-mentuluişiapieliineprelucrate.

Cauzele infecţiilor microbiologice, funcţiile de viaţă ale bacteriilor şi mucegaiurilor

Factorii patologici biologici pentru obiectele din perga-mentşipielenetăbăcită sunt insectele,bacteriile şimu-cegaiul.

Insectele îngeneraldistrugmaterialeleobiectuluifi-zic,iarmicroorganismeledescompunchimicmaterialeleorganice.Contrainfestăriicuinsecteesteindicatăapăra-reaprealabilă(controale,curăţenie),precumşidezinfec-tareatotalăadepozitelor.Despreposibilităţile,avantajeleşipericolelemetodeloracestora,relateazăamănunţitlite-raturadespecialitate.9

Potrivit experienţei, foarte rar ajung în laboratoarelederestaurareobiectedinpergamentşipielenetăbăcităcuatacactivdeinsecte,astfelîncâtprezentalucrarenutra-teazăprocedeelespecificeacestora.

Infestareamicrobiologicăesteînsămultmaifrecven-tă,darfaptulcăestevorbadeoinfestareactivăsaunudemucegaiviuoribacterii,nusepoateconstatalaosimplăexaminare.Putemfisigurideaceasta,numaiatuncicândinfestareaesteînglobatărecentînmaterial,şidacăesteîn-soţităşideumiditate.Dinacestemotive,rezumămfunc-ţionarea microorganismelor dăunătoare, dezinfectantelecarepotfifolosite,impactulacestoraasupramaterialelor,apergamentuluişiapieliinetăbăcite.

Bacteriile sunt organisme unicelulare fără nucleu şimetabolism,careprezintăformaceamaiprimitivăavieţiivegetale.Nutrimentulnecesarestedobânditdindescom-punereamaterialelorneorganiceşiorganice.Descompu-nereaofaccuajutorulunorenzime,înprezenţaoxigenu-luisaufărăoxigen.Pentrumaterialeleorganicebacteriileaşazisheterotrofe10prezintăunpericolpentrucăsehră-nesccusubstanţeorganicesintetizatedealteorganismesaudematerialedegradate.

Bacteriile se înmulţesc prin divizare, în condiţii demediu optime, foarte rapid.11 În celule se formează unspor, numit endospor, celulă reproducătoare asexuată,careserveştelarăspândireaşisupravieţuireamicroorga-nismuluiîncondiţiinefavorabile.Metabolismulşiconţi-nutuldeapăalacestuiaesteminimal,esteoformălatentădeviaţă,careesterezistentăşi înmediuextrem,caldşiuscat. Înmomentul când condiţiiledinmediudevin fa-vorabile,condiţiadesporseschimbăînformăvegetală,însă atunci numai sunt termorezistenţi şi au nevoie deumezeală. Bacteriile sunt viabile într-o limită largă detemperatură,(0–45°C),darvieţuiescnumaipemateriale

9 Gilberg1990,Morgós2001,Brokerhofetal2007,Strang2012.10 Senumescheterotrofe,fiindcăsuntorganismecaresehrănescnumaicu

substanţeorganice,nuaucapacitateadeasintetizasubstanţeleorganicedinceleanorganice.(http://www.DEXonline)

11 Suntcapabilisăseînmulţeascănumaiîncâtevaore,săsedublezecan-titativ,prindivizare,producândmilioanedenoicelule.

191

organicecuumiditateproprieridicată.Pentruînmulţirealorestenevoiedeumiditaterelativă(UR)100%,şiumi-ditateridicatăasubstratului.12 Cele mai multe bacterii se dezvoltăfoartebineînmediuuşorbazic.(pH=7,2–7,5)Degradareaspecificăcauzatădebacteriiesteputrezirea,care este procesul de descompunere cu enzime a materi-alelordenaturăanimalăcuumiditateridicată.Cuaceastădescompunereneîntâlnimîncazulobiectelorarheologicedinpiele,cares-auaflatmulttimpînsolulumed.Colage-nulpoatefidescompusde foartepuţinebacterii (speciaClostridium)13dincauzastructuriisalestabile,dinlanţuritransversale şi tridimensionale. Pergamentul, din cauzaspecificuluiuşorbazic,estemaipericlitatdacăsepăstrea-zăîncondiţiideumezealăfoarteridicată,timpîndelungat,adicădacăînporiisăiseaflăpreamultăapăcapilară.14

Mucegaiurilesuntciupercisaprofitesauparazite,mi-croorganismevegetalecunucleudecelulă, fărăclorofi-lă, heterotrofe, care se dezvoltă pe suprafaţa substanţe-lororganiceşicareseînmulţescprinspori.15 Celulele cu membrană stabilă se divizează într-o direcţie, sunt spe-cialeşicreeazăfilamente lungi(hife).Acestefilamentealcătuiescmiceliulciupercilor,caresuntdeculoridiferiteşiaparpesuprafaţasubstratului.Fungiicareproducdes-compunerea,degradareamaterialelororganiceaobiecte-lordeartă,suntdinspeciaaşaziseiciupercicuconidie(Deuteromycota),careprinînmulţireasexuatăproducco-nidii,careseaflăpevârfurilehifelor,formaşiculoarealorfiindspecificespecieidemucegai.Sporiidedimensiunifoartemici,plutescînaer,serăspândesc,sestabilescpesuprafaţamaterialelorşiîncondiţiiprielnicesereproduc,ciclul se reia şi în fazavegetativăproducmii şimii deconidii.Asemănătorbacteriilor,suntcapabilesăsupravie-ţuiascăşiîncondiţiiextreme,rămânândviabile.Mucega-iuriledobândescdinsubstratnutrimentulnecesarfuncţi-onalităţii,adicădindescompunereamaterialuluiorganicaobiectuluideartă.Pentruaceasta,producenzimeşiaciziorganici,pecarelenumimsubstanţeprimarealemetabo-lismului.Tot de această categorie aparţin şi substanţelecareregleazăumiditateainternăasubstratului(glicerina).Substanţeleproduseînurmadescompuneriimaterialelororganice,pigmenţii,16rezultaţidindezvoltareamucegaiu-lui,darşisubstanţeolfactive,careemanămirosuri, şiceleantigen(denaturăproteică),şiantibiotice, sunt produsele secundarealemetabolismului.Aiciaparţinşisubstanţeletoxice,muco-polizaharidele,carepotprovocaalergiialecăilorrespiratoriilaom.

12 Substratulestematerialulpecaresedezvoltămicroorganismulşiîldez-integrează,folosindu-lcanutriment

13 Kastaly2010.pp.9–15.14 UnbunexemplusuntcâtevaexemplaredecodiceaduseînapoidinTur-

cia, încares-audescoperitactinomicete,microorganisme înruditecubacteriile.(BeöthynéKozocsa1992.p.13.)

15 Nuseîncadreazănici înspeciaplantelorşinici înspeciaanimalelor,alcătuindoramurăaparte.

16 Peteledemucegaicaredegradeazăaspectulesteticalobiectelornusuntcauzatedeconidii,cidesubstanţeleşipigmenţiiproduşidehife.Aces-teapătrundîntreţesutul,fibrelepielii,ahârtiei,atextilei,îndepărtarealorputândfiposibilădoarcutratamentechimice.

Mucegaiul poate absorbi zaharurile simple (mono-zaharide), aminoacizi liberidin substrat,darpentru for-mareapeptidelorşiadizaharidei,trebuiesălereducăînaminoacizişizaharurisimple.Pentrumetabolism,elarenevoiedeomareumiditate,pecareoabsoarbedinmediu.Materialeleorganicecuconţinutdeproteinedinobiecteledeartăsuntbunepentrugerminareamucegaiului,numaidacăumiditateamediuluiestede70%,saupeste,untimpîndelungat.Însăcantitateaşiconcentraţiamaterialelordi-zolvatesuntdeasemeneafactorihotărâtori,pecareîipu-temcorelacuactivitateadeapă.17 Mucegaiurile pot folosi numaiapăcuactivitate0,7–0,98.Înapapurăşiînlichidecu substanţece reducumiditatea sub0,7,nu semai re-produc.Mucegaiurileaşanumitexerofile(caresuntrezis-tentelasecetă),sepotreproduceîntrevaloride0,7–0,9.Acesteaauconidii cuumiditate ridicată, caredupăger-minareproducglicerinăînsubstraturişiprinaceastasuntcapabilesăreglezeumiditateanecesară.Mucegaiurilene-xerofile,auconidiicuumiditatescăzută,astfelelepotîn-colţidoarlavalorimaimarideumezeală,0,98.Însădacăsedezvoltăşiacesteapotreglaumiditateadinsubstrat.18 Unele mucegaiuri des întâlnite pe materiale organice,aparţinând genuluiAspergilus, sunt xerofile:Aspergilusniger,Aspergilusflavus,Aspergilusfuningatus.Germina-reamucegaiuluicaşiîncazulbacteriilor,esteinfluenţatăşideparametriichimiciaimediului.PentrudezvoltareamucegaiuluipH-uloptimalmediuluieste înparteaaci-dă,între3–7%,darsepoatedezvoltaşiîntr-uncadrumailarg,întrepH2–9%.PH-ulsubstratuluiesteinfluenţatşidemucegaiuri,fiindcăeleproducacizimetabolici (acidcitric),însădacăvalorilepH-uluipesubstratsuntîntre4–7%,atuncitoatemucegaiurilesepotdezvolta.Aceastapoateficauza faptuluicăpeobiecteledinpergament şipielesedezvoltămaidesmucegaiuldecâtbacteriile.Spe-ciiledemucegaisuntcapabilesăsedezvolteîntrelimitefoartelargidetemperatură,dartemperaturainfluenţeazăvitezagerminării.Mucegaiurilesepotclasificadupăre-zistenţalorlatemperaturăîntreicategorii:speciitermo-rezistente,rezistentelager,mezofile(temperaturimedii),şixerofile(rezistentelatemperaturiînalte).

Îngeneraldeci,sepoatespunecădintrespeciileno-civeobiectelordeartăspeciileAspergillussedezvoltăşilatemperaturiridicate,dartotodatănunecesităumiditateridicată,caspeciilePenicilium.Celedinurmăsepotdez-volta şi la temperaturi joase, în camerele frigorifice saupealimenteledinfrigider.19 În cazul materialelor organice (proteine)sepotdezvoltaambelespecii.20

17 Activitateadeapăestecoeficientulpresiuniivaporilorapei interioareamaterialelorşipresiuniivaporilorapeicuratelaoanumitătemperatu-răşiUR.Dacăînlichidsuntmaterialedizolvatecasare,zahăr,proteinesauglicerină,presiuneavaporilorapeiscade,şiactivitateaapeiscadede la1,0–0,01.Viaţapoate săgerminezenumai în apă sau lichid cuactivitate0,99-0,60.(Florian2004.p.47.)

18 Acestapoatefiexplicaţiapentrufaptulcămucegaiurilesepotdezvoltaîntimpmaiscurtdecâtbacteriilepeobiecteaflateîncondiţiicuumidi-tateridicată.

19 Florian2004.pp.52–57.20 Kastaly2010.pp.23–24.

192

Tabel 1:Speciitermorezistenteşitemperaturilecaracteristiceviabilităţiilor

Minimum T Optim T Maximum T

Specii rezistente la ger

-2şi+3,6°C 7–24°C 30–45°C

Speciimezofile -2şi+8°C 25–40°C 35–48°C

Speciitermofile +12–30°C 37,5–50°C 50–60°C

Posibilităţile tratamentului obiectelor infestate21

Scopul tratării estedistrugereamicroorganismelorvii şiactive,nocivepergamentuluisaualtormaterialeconstitu-tivealeobiectuluideartă.Intervenţiapoatefiindividualăsauînmasă.Dezinfectareaînsineînsănuestedeajuns,estenecesarăşiîndepărtareamucegaiuluişiimpurităţilordepeobiecteledeartă.

Pentru că celemaimulte tratamentele dezinfectantedeseori au efecte negative asupra materialelor sau asupra operatorilor,trebuiebinecântăritănecesitateaşimoduldeoperare.Deciziaesteinfluenţatăînprimulrânddecazulîncaremicroorganismelesuntvii,activeorinu(germinare,dezvoltare).Acest din urmă aspect constituie o proble-mănumaidacăinfecţianuesteproaspătă,iarmaterialulobiectului este uscat. În cazulmucegaiurilor de pema-terialeuscate,laprimavederenusepoateconstatadacăacestaesteviabil.Înacestcaztrebuieluateprobesteriledinmucegai, apoi germinatepe sol de cultură sterilă şidezvoltate, analizate în condiţii adecvate. În condiţiilelaboratorului de restaurare aceasta nu se poate efectua.Probele trebuieduse în laboratoarespecialedemicrobi-ologie.22Datorităefectuluinocivaltratamentelordedez-infectarefolosirealoresterecomandatădoarîncazurideinfecţiivii,active.

Sunt mai multe posibilităţi pentru dezinfectare.O metodă mai blândă pentru protejarea obiectelor deartă,estecreareacondiţiilorneprielnicedezvoltăriimi-croorganismelor.Aceastasepoatefaceşicumodificareatemperaturiişi/sauaumezelii,creareadevacuumfărăoxigen,saupriniradiere.Înafaraacestorasepotfolosişi dezinfectante chimice.Dat fiind că pe obiectele dinpergamentşipielenetăbăcită,încondiţiilegeneralealecolecţiilor,infecţiilecubacteriisuntmairaredecâtcelecumucegai,înprezentalucrareneocupămcumetodeledecombatereamucegaiului,efectulacestora,avantajeleşidezavantajelelor.

21 Dacăesteposibil, infestarea trebuieprevenităprincreareaunuiclimatadecvat,prinaerisirea,curăţireaşidesprăfuireasistematicăadepozitelor.

22 ÎnOlandaafostdezvoltatăometodăcuunsetdeuneltesterilepecareşirestauratoriiopotfolosicuuşurinţă,constânddefaptdindouăepru-vetesterile.Într-unaseaflăunbeţişorcuvatăsterilă,încealaltăsoldeculturăsteril,apoiîncondiţiidelaboratorsepoateîncolţi.Metodanus-arăspânditînUngaria.(Brokerhofetal2007.)

Modalităţi bazate pe modificarea temperaturii

Temperaturajoasă(4°C)Latemperaturijoase–cuexcepţiacazurilordacăobiectuldeartăinfectatesterăcitsub0oC – mucegaiul devine in-activ,iseîncetineştedezvoltarea,darfărăuscarenuestedistrus.Dacăobiectulestereaduslatemperaturacamerei,microorganismulsereactivează.Decireducereatempera-turiila4°C,congelarea,estesuficientăpentruinactivare,pentrustopareadezvoltăriirapide,darnuşipentrudezin-fectare.

LiofilizareaÎncolecţiilepublicedeseoriseîntâmplăcaobiectelesăfieinundate;aceste„catastrofeude”,inundaţiile,suntcauza-tedeploisauspargereaţevilor.Pentruevitareainfecţiei,obiecteletrebuieuscatedeurgenţă.Însădacăestevorbadespreocantitatemaimaredecărţişihârtieinundateşiudateşieleauînceputsăsemucegăiască,atunciomoda-litatebunăarficongelareaobiectelorşiliofilizarealor.23 Dezinfectareaprin liofilizareestebeneficăpentrueradi-careamucegaiului, dar poate fi distructivămaterialului,cauzânddistrugereafizică(distrugereamembraneidece-lule)pedeoparte,iarpedealtăpartedistrugereachimicăamaterialului.24

Totodată, temperatura joasă reduce activitatea apei,oprindastfeldezvoltareamucegaiului.Dupăanalize s-aconstatatcăsporiiplinideumiditateşihifelesuntsensi-bilelacongelare,nusupravieţuiesclatemperaturijoase,darsporiiuscaţisuntfoarterezistenţi,fiindcăumiditatealorestefoartemică.Astfelnuseformeazăînelecristaledegheaţă.Conidiileînstarelatentănupierînfazadecon-gelare–decongelare.

Umiditatea liberădinmateriale (nuşicondensul)nuîngheaţănicisub0oCdacăseaflăînvaselecapilaremici,saudacăconţinesubstanţecereducpunctuldeîngheţ.

Pentru oprirea dezvoltăriimucegaiului obiectele tre-buie îngheţate la - 20°C sau sub acest nivel, pentru untimpscurt,casăevitămformareacristalelormarideghea-ţăcaredistrugfiziccelulelepergamentuluişialehârtiei.Şiîncazulcongelăriirapides-aobservatdilatareaporilormaterialelororganice,slăbireaţesutuluifibros.

Totatuncis-aobservatşifaptulcăîncursulliofilizării,umiditateadin straturile externe alematerialului evapo-rându-se, flexibilitatea acestora se reduce, ele devenindrigide,fragile.25

În timpul liofilizării trebuie avută în vedere măsuravacuumului, ca să evităm distrugerea materialului saua unor materiale de ornament (crăparea vopselelor sauafoiţeideaur).

23 În cazul liofilizăriigheaţa este sublimatădinmaterialulobiectului învacuum,la400C.

24 Aceastadinurmăsebazeazăpefaptulcăseformeazăcristaledegheaţăcarereţinapadincelule;deaceeacreştenivelulacizilormetabolicişialenzimelor,astfelformândunniveldistructivapH-uluişiunschimbdeioniîncelulelematerialului.

25 Banik–Brückle2010.p.175.

193

Decimetodadeliofilizareesteaplicabilănumaiînca-zulobiectelorinundate,atuncicândfilamentele,conidiilemucegaiuluisuntude,impregnatecuapă.Metodatrebuieefectuatăcuprudenţăpentruevitareadistrugeriimateria-lelorobiectuluideartă.

Radiaţii electromagnetice şi ionizante

Radiaţiiledeundescurte,cuenergieputernică(UV,gama)distrugmicroorganismeleprinmoleculechimiceactive.26 Dincauzaacestorradiaţiiputernice,elenusuntaplicabilepentrutratareapergamentuluişiapielii,fiindcăprovoacădezintegrareoxidantă.27

RadiaţiileUVsunteficientepentrudezinfectarealabo-ratoarelor,nuşiamaterialelor.

Radiaţiigamaaufostfolositeîndezinfectareamateri-alelordinhârtieînarhiveledinOlanda,pentruosingurădată,deşis-aconstatefectulnocivasupraunortipuridehârtii.Înalteţărinus-arăspânditaceastămetodă.

Mediu fără oxigen, folosirea vacuumului, vidare

Înmediuredusdeoxigen(0,1–1%)mucegaiulnusepoa-tedezvolta,darpoatesupravieţuişidupătreisăptămâni.Aceastămetodădecinuesteatâtdeeficientăfațădescă-dereatemperaturii;pedeasupra,estefoartegreudecre-atunastfeldemediu.Înmodpreventivsepoatecreaunastfeldemediufărăoxigen,pentrupăstrareaşidepozita-reaobiectelor.28Obiectulestepusîntr-unsacdinplasticermetic,sepunsubstanţeabsorbantealeoxigenului(Age-less29), care leagă chimic oxigenul din aer, astfel rezul-tândunmediufărăoxigen.ProdusulchimicAngelessînfolieimpermeabilăpoatesăreducăniveluloxigenuluisub0,01.Însăabsorbţiadeoxigenelibereazăcăldură,contri-buindlaridicareatemperaturii,ceeacedăuneazăperga-mentuluidegradat.

Metode de dezinfectare cu gaze

EtilenăEtilena (H2COCH2)esteohidrocarburăgazoasă,incoloră,avândmirosasemănătoreterului,este reactivă, inflama-bilă şi explozivă.Pentru dezinsecţia obiectelormuzeale(textileinfestatecuinsecte)s-afolositîncepânddinanii1933. Potrivit experienței, aceasta distruge în totalitateoricefeldemicroorganism(sistemuldereproducere,spo-rii)sauinsecte.Estecompusădin10–15%etilenăşi80–90%dioxiddecarbon,caresefoloseşteînspaţiicutem-peraturi ridicate: 50°Cşiumiditatemărită:80–90%.Prinaceastămetodăsefacdezinfectărimultipleşiînmasă,de

26 Reichart2002.27 V.Kozocsaetal2013.28 Iskander1998VitrinelecuvacuumdinexpoziţiaMumiilorRegaledin

Cairo.29 Morgos2001.Angeless:Materialdeabsorbţiecuconţinutredusdesulf,

oxiddefierînvelitcusaredemare,careprinpreluareaoxigenuluisetransformăchimicînhidroxidmetalic.

proporţiimari, pentru cărţi, documente din biblioteci şiarhive.Darfiindfoartetoxic(cancerigen,mutaţiigeneti-ce)sefoloseştedoardupăregulifoartesevere.Materiale-le poroase absorb pe timp lung etilena; obiectele trebuie foartebineaerisite timp îndelungat şidemaimulteori,pentrueliminareaefectelornociveomului.30 În programul nostru,Corvina,s-afolositaceastămetodăpentrudezin-fectare în tratarea codicelor, la 25–30°Cşi la 60%UR.Dupătratament,s-auanalizatprofund,eventualeleefectedăunătoare ale tratării, dar nu s-au semnalatmodificăriniciînpergament,niciînstraturilevopsitesauaurite.31

Din1981înUniuneaEuropeanăesteinterzisăfolosi-reaacesteimetodeladezinfectareaplantelorşiaproduse-lorvegetale.Eaestepermisădoarpentrufolosinţăindus-trială(dezinfectarealâniişiablănurilor),iarînUngariasefoloseştedoarpentrusterilizareaînmasăacolecţiilordinarhiveşiabiblioteci.

Etilenanuesterecomandatăpentrudezinfectareaper-gamentuluipentrucămodificăstructurachimicăaaces-tuia.32

Formaldehidaşiparaformaldehida (polimeralformaldehidei)Pentrudezinfectareaînmasăadepozitelordinbibliotecişiarhiveşiastăziestefolosităformaldehida,carelatem-peraturacamereiesteungazincolor,cumirosiritant;încondiţii uscate este inflamabil şi în combinaţie cu aeruleste exploziv. Distruge eficient cele mai multe bacte-rii, speciidemucegai şi spori,fiind foarteactiv,fiindcăschimbăstructurachimicăacestora.Sepoatefolosişiînformă lichidă, sau gazoasă, cea din urmăfiindmai efi-cientă. În zilele noastre, aceasta se obţine din para-for-maldehidăprinvaporizare la temperaturi înalte.33 Fiind-căaldehida formicămodificăstructura, schemachimicăapieliinetăbăciteşiapergamentului,nusepoatefolosipentrudezinfectareaacestora,34 deci nici pentru biblioteci şiarhivecuasemeneamateriale,şipelângăaceastasuntsocotiteşicancerigene.

Uleiurieterice,volatile,uleiurinaturaleUleiurile eterice volatile sunt uleiuri naturale, ca uleiulplanteiAzadirachta indica, uleiul de ienibahar (Myrtuspimenta),uleiuldescorţişoară(Cinnamonumcassiasauaromaticum),lămâiţa(LippiasauAloysiacitriodora),elefiinddezinfectantenaturale.35Aparţinhidrocarburilorna-turalenesaturateca terpena, fenolul (acid fenic), cetonasaualdehida,careseizoleazădinuleiurietericeşicarelefac active chimic. Probabil aceste substanţe sunt dezin-fectante,distrugândmicroorganismele.Suntvolatile,so-lubileîngrăsimişiuleiuri.Efectullordezinfectantnuesteîncădovedit,elaflându-seînstadiudecercetare.

30 Kastaly–Schramkó2001.31 BeöthynéKozocsa1992.p.21–23.32 Florian2004.p.95.33 Cadirci2009.34 Kite–Thomson2006.35 E.Nagy-Várfalvi2013.p.82.

194

TimolCompusorganicdinclasafenolilor,caresegăsescînule-iurileetericeșiînuleiuldelămâiţă,desfolositînrestaura-reacărţilorînmodpreventivsauladezinfectare.Efectulacestuiaestepuslaîndoială;nus-adoveditîncăefectulde dezinfectare contra speciilor demucegai. S-a obser-vatîngălbenireahârtieidupătratare,slăbireaunorlacurişivopsele,înmuierealor,şis-ausemnalatanumitesimp-tomenociveasupraomului (staredevomă,ameţeală).36 Nus-aexperimentatefectulacestuiaasuprapergamentu-luişipieliinetăbăcite.

Dezinfectanţi organici folosiţi în stare lichidă

Preventol,(CMK)Preventol(CMK-NA)Formula chimică a acestuia este paraclorurămetacrezol. Crezolulesteunlichidextrasdingudronuldecărbune,ase-mănătorfenolului,cuproprietăţiantiseptice.Deasemenea,tetraclorurademetan,uncompusorganic lichid, incolor,cuunmirosplăcut,sefoloseştecasolventneinflamabillafabricarealacurilorșiainsecticidelor.Încombinaţiecuso-diul,existăprodusesubformădegranule.CMKsedizolvămaibineîntoluensauetanolșimaipuţinînapă.PreventolulCMK-NA,sedizolvăbineînapă.Însădacăajungepepielesauînochiestedeosebitdetoxic;încazulunuihabitataposestedeosebitdecontaminant.Dinpunctdevederechimicsuntmoleculestabile,carenusuntsensibilelaschimbărilechimicealemediuluiînconjurător.Estecertificatăeficienţaacestuiaasuprabacteriilorsaufungilor.

Încazulpieliinetăbăcite,serecomandăsoluţiadePre-ventol CMK în combinaţie cu etanol, 0,1–1%. Preven-tolulCMKeste foartevolatil, caurmare,vaporii sepotfolosipentrudezinfectarecaşigazele.Dincauzacompo-nentuluide clorură şi pentru că este foarte contaminantpentru mediu, astăzi este limitată folosirea industrialăaacestuia.Pentrudezinfectareaobiectelordeartăsepoa-tefolosinumaiîncazurijustificate,dartrebuiesăfieluatînconsideraţiecăformulaluisolubilăînapăestebazică(pH10,5–11,5).

PreventolON(Na-orto-fenil-fenolat)Estesolubilînapă,acetonăşiînetanol,însăînpetrolşiînderivateledeţiţeiesteaproapeinsolubil.Soluţialuiapoa-săestefoartebazică(pH11–12)!Estemaipuţinvolatil,rămâne în material, protejându-l mai îndelung. Pentrudezinfectaresefoloseştesoluţiaapoasă0,5–1%saualco-olică,prinumectaresauimersare.Datorităsensibilităţiilaapăapergamentuluişiapieliinetăbăcite,serecomandăsoluţiaalcoolică,prinpulverizaresauumectare,înaşafelîncâtobiectulsăfieaşezatîntrematerialeajutătoare,bineîmbibatînsoluţie.

Dupătratamentulaplicat,s-aobservatînsădecolora-reamătăsurilor,apigmenţiloralbdeplumbşiultramarin,probabildatorităcaracteruluibazicasoluţiei.37

36 Strang–Dawson,1991.p.4.37 Strang–Dawson1991.p.6.

Soluţiacuetanol70%Efectul dezinfectant provine din natura etanolului, careeste un abductor al apei, deoarece alcoolul etilic deshi-dratează celulele mucegaiului, denaturează proteineleacestuia,astfeldistrugându-l.Serecomandăosoluţiede70%etanolşi30%apă,careajutămoleculeledealcoolsăpătrundăînmembranelecelulelor.Deasemenea,esteeficient şi alcoolul propilic, care se evaporămai lent şirămânetimpîndelungatînobiect.Existăînsăpericolulcapergamentuldejagravdeterioratsăsedezintegrezeşimaimult,dacătemperaturadecontracţieestepreajoasă;chiarşiocantitatemicădeapăpoatesăcontribuielagelatini-zarealuipesuprafaţăsauînstraturilemaiadânci,înurmatratăriicuacestesoluţiilichide.Înainteatratăriiculichi-deestenecesarcaîncazulcoloranţilor,acernelurilorsauvopselelorsăseefectuezeprobedesolubilitate.

Concluzionând informaţiile expuse, în general sepoatespunecăîncazulinfectăriiactive,primulpastre-buiesăîlconstituieuscareaobiectului.Aceastasefacelatemperaturacamerei,asigurându-seoventilaţieadecvatăși având grijă ca temperatura să nu se ridice peste 20–25 0 C,pentrucămăreşterisculdeteriorăriipergamentuluiumed,gelificareaacestuia.Dacănuesteposibilăouscarerapidă(încazul infectării înmasă)estenecesarsăfolo-simliofilizarea.Cuaceastămetodăsepotdepozitaperga-menteşipieiude,iaruscarealorsepoatefacegrupat,înfazesuccesive.Dacăestenecesar,dezinfectareasepoateefectuaşipeobiecteleuscate.Totdeauna, înaintea trata-mentuluicusoluţiilichide,trebuiebinecalculateefecteleacestora asupra obiectului. După distrugerea microor-ganismelor, mucegaiul trebuie înlăturat de pe suprafaţaobiectelorfiindcăsporiişimicotoxinasuntfoartenociveşialergice;chiarşidupăextirparealor,acesteapotprovo-caalergiialecăilorrespiratoriişitenului.

Dinacesteconsiderenteserecomandăpurtareacostu-muluideprotecţie(mască,mănuşi,halat)şilucrulînaerliber în timpulcurăţirii şidezinfectării. Încazulcurăţiriisuprafeţeiesterecomandatătamponareacuocârpămoalesauvatăînloculpensulării,fiindcăaceastaelibereazăspo-rii.Acestemetodenusuntpreventive,nupotpreveniinfec-ţia,doarPreventolulCMKrămânecevatimpînmaterial.Încănuavemdatecuprivirelacâttimpsepăstreazăacestaînmaterialdupă tratament,dacăprotejeazămaterialul şiîncemăsură.Obiecteledejatratate,depozitateîncondiţiifavorabiledăunătorilor,sepotcontaminadinnou.38

Fixarea

Scopulacestuiprocedeuestefixareapesuprafaţăamate-rialelordescris,devopsit,saudecolorat(cerneluri,vop-sele, pigmenţi) şi ocrotirea obiectului în timpul tratării.Fixareapoatefidefinitivăsautemporară.

Fixareadefinitivăestenecesarăînstabilizareavopse-lelorşiacernelurilorpesuprafaţapergamentului,pentru

38 Despremetodeledeprotecţieînprevenireadeteriorăriimicrobiologicev.Brokerhofetal2007,Kastaly2010.pp.47–54.

195

apăstrainformaţiaşiaspectulestetic,avându-segrijăcamaterialuldefixaresănumodificeaspectulstraturilordecoloranţi.Încazulexfolieriiacestora,folosimadezivina-turalisausinteticefluide.Ocerinţănecesarăîncazulsta-bilizatorilorestecaaceştiasănumodificeaspectulvop-selelor(culoarea,tonul,luciul),săsefixezeflexibildarşidurabilpesuprafaţăşisăaibăoduratăcâtmaimaredeîmbătrânire.Rezultatulfixăriiestedeterminatdecalitatea,cantitateaşiconcentraţiaadezivului.Concentraţiasoluţi-eitrebuiebinestabilită,astfelîncâtadezivulsăsefixezebine.Trăsăturileopticealestraturilordecoloranţiconstauînrelaţiadintrepigmenţişilianţi(volumulconcentraţieipigmenţilor, PVC). Volumul critic al concentraţiei pig-menţiloresteatuncicândPVCesteîntre30–60%.Atuncivopseauadesubelestelucioasăşinetedă,darpedeasu-praesteporoasăşifărăluciu.Încazulvopselelorporoasetrebuiesăavemgrijăcalianţiisănuumplespaţiiledintrepigmenţi,altfelvopseauadevinelucioasă.Altăposibilita-tederiscesteaceea,căîntimpuluscării,adeziviipierzânddinvolum,semicşorează,ceeacepoateprovocacrăpăturiînvopsele.Decitrebuiesăsecalculezebinenecesitateafixăriişicaracteristicilematerialelorfolosite.

Dintreadeziviinaturalipebazădecolagensepoatefo-losisoluţiaapoasă0,5–1%acleiuluidepergament,age-latinei,acleiuluidepeşte.Acestematerialesuntflexibile,însă culoarea lor uşor gălbuie poate influenţa tonul co-loranţilor,componentuldeapăpoateinfluenţapergamen-tuldejadegradat,acestadevenindclisosșicauzândgeli-ficarealocalăasuprafeţei.39Culoareagălbuieacleiuluişiagelatineiestedatoratăreziduurilorcontaminanterămasedupă prelucrare (grăsime, albumine, elastină, glucide),careînprocesuldeîmbătrânireprovoacănuanţemaiîn-chise.Gelatinapurificatăesteaproapeincoloră,fiindbunăpentrurestaurare.Temperaturagelificăriicleiuluidepeşteesteceamaijoasă,acestaputândfifolositşilatempera-turacamerei;celelalteînsătrebuieîncălziteuşor,ceeacemăreşterisculdedeteriorareapergamentului.

Adezivul Jun Funori este un extract din alge roşii(Gloiopeltis tenaxşi furcata);de faptesteunextractdepolizaharidăpurificată.Soluţiaapoasăaluinuesteatâtdeeficient,însăîncombinaţiecucleiuldepeşteestecelmaibunfixativ,iarînacestcazsefoloseşteamestecul0,5–1%ambelorsoluţii,folositeîndiferiteproporţii,(4:1,1:1).40

Dintrederivateledeceluloză,soluţiacuetanol1–3%deKlucelG şi KlucelH (hidroxipropil – celuloză) s-adovedit a fi cea mai eficientă. Stabilitatea fotochimicăaacestoraestebună,elefiindsolubileşidupăîmbătrâni-reaartificială.41

Pentru stabilizarea exfolierii, descojirii foiţei deaur sau de argint, se poate folosi gelatină sau albuş deou,acesteafiindfolositeşiiniţialpentrustabilizarealor.Batembinealbuşuldeou, lăsămspumatimpdeozisăseaşeze, îl strecurămpentrua limpezi, adăugămalcool

39 BeöthynéKozocsaetal2013.40 Ritter–Masson2007.41 Shashoua–Rugheimer1997.

etilic10%,şiintroducemsubfolie.Dacăesteprearigidă,adăugămşipuţinăapă.Înmaimultereţeteserecomandăamesteculalbuşuluicuoţetdevin,daracesta,dincauzaacidităţii,nuesterecomandatpepergament.42

În cursul fixăriitemporareasigurămunstratdeprotec-torpentruvopsele,coloranţisensibililaapăsaualţisol-venţiorganici(vopsele,coloranţi,cerneluri).Stratulpro-tectortrebuiesăformezeunfilmuniform;încazulideal,acestaseîndepărteazălafinalulprocedeului.

Pentrufixaretemporarăfolosimadezivicareformea-zăopeliculă, sau adezivi cupolaritate contrară soluţieifolosite.Curăţirea şi înmuierea se fac cu soluţii polare,iarpentrufixareatemporarăsuntfolositesoluţiinepolare.

Dintreadeziviisubformădefilm,estebunăgelatinaaplicatăînmaimultestraturi,sauRegnalulfolositînre-staurareahârtiei,dizolvatînproporţiede1–2%înalcooletilic,aplicatlafel,dupăuscareastratuluianticipat.Ge-latinaestesolubilăînapăşiînalcool,deaceeafolosireaeiestelimitată.Regnalulpoatedaoprotecţie,dartrebuieaplicatşipedos,fiindcăpoatesăpătrundăînmaterialşisădizolvecoloranţii.Pentrucăesteunpolimermacromo-lecular,reconstituirealuidupătratamentestediscutabilă.Deşicaracteristicilesalesuntbune–nuîmbătrâneştere-pedeşinusedecolorează–nuseştieceefectareîntimpasupramaterialelorobiectuluideartă.

Adeziviiderivaţidinceluloză(KlucelG,H)folosiţiînfixareadefinitivă,nusepotadministra,fiindcăsuntsolu-biliînapăşiînalcool,astfeleineavândefectdeprotecție.

Pentru o perioadă tranzitorie în restaurare se poatefolosi ciclanul (C12 H24), soluţie nepolară, care este co-mercializată în formă cristalizată, albă. Se topeşte la61°C,punctuldeinflamabilitatefiindla87,6°C; este so-lubil în solvenţi nepolari (benzină, petrol, toluen, xilen,ciclohexan,acetatdebutilenă).Pentrufixareapeperga-mentsepoatefolosinumaisoluţiasaturată,îngeneralso-luţiacubenzină,aplicatăpeambelefeţeprinpensulare.43 Ceilalţisolvenţisuntnociviorganismuluiumanşitrebuiefolosiţicufoartemareprudenţă.Protejareapergamentu-luirezultădincristalizareasoluţieipefibreleşisuprafaţaacestuia,astfelfiindizolatevopseleleşicerneluriledecă-tresolvențiipolari.Seaplicădoarpeporţiunimaimici,altfel tratamentul nu are efect. Cristalizarea depinde deevaporareasolventului;dacăevaporareaestemailentăseformeazăcristale lungişimari, iardacăestemairapidărezultăcristalemici,subformădepraf.44 Este recoman-dabilăaplicareasolventuluipesuprafaţădemaimulteori,pentruaseformaocantitatemaimaredestratprotector.Avantajul acestei substanţe este acela că se sublimeazădinpergamentînmodtotal,relativrapid.Rapiditateasub-limăriidepindedematerialulaplicatşidetemperaturaşi

42 În trecut s-au adăugat la adezivi şi substanţe dezinfectante (timol,Nipagin),pentruprotejareapreventivăaobiectelorfaţădemicroorga-nisme.Fiindcănusecunoaşteefectuldeduratăalacestoraasupraper-gamentului,astăzielenusemaifolosesc.

43 Ceilalţiadezivisuntnocivisănătăţiiomului,deaceeafolosirealortre-buiesăfiecalculatăşicuprudenţă.

44 Watters2007.

196

presiuneamediuluiambiant.Dezavantajulestecăpepor-ţiuneatratatăpergamentulnusecurăţă,nuseînmoaie,şidin cauza dizolvării reziduurilor, pot apărea pemarginipetedeapă.45 Pentru aplicare se pot folosi numai ustensile carenusedizolvăînsolvenţinepolari.46 În aplicarea ori-căruitratamentdefixare,foarteimportantăesteprobadesolubilitate,fiindcăsolvenţiipotdizolvadiferitelevopselesaucerneluri.

Curăţirea ( uscată, apoasă)

Scopulcurăţiriiesteîndepărtareaimpurităţilornocivedepesuprafaţaşidinmaterialulobiectului,caredeterioreazăintegritateașiaspectulesteticalacestuia.Curăţireaesteun proces ireversibil, de aceea trebuie aplicat cumultăchibzuială,pentruafipăstrateşisemneleinofensivealeuzurii.Anumitesemnedefolosinţă,auvaloaredereferin-ţăasupraistoricului,autenticităţiişiaspectuluiesteticalobiectuluişidinpunctuldevederealeticiirestaurăriieletrebuiepăstrate.47Înniciuncazobiectulnutrebuiecurăţatexcesiv.

Curăţirea uscată, mecanică: înlăturarea depunerilorslablegatedesuprafaţă.

Curăţireaapoasăsaucusubstanţelichide: Dizolvarea şiîndepărtareaimpurităţilorimpregnateînpiele(saualtemateriale ale obiectului). Totdeauna, aceasta trebuie săfieprecedatădecurăţireauscată,mecanică,canucumvamurdăriadepesuprafaţăsăseinfiltrezeînfibreleperga-mentului.

Curăţireamecanicădesuprafaţăaobiectelordeartădepindedeprelucrareasuprafeţeilor,dartotdeaunaîncer-cămsăformămosuprafaţăuniformă.Estepreferabilcasoluţiafolosităsăfietestatăpeoporţiunemicăînainteafolosirii.Trebuiesăavemgrijădestraturileexfoliatealevopselelor şi cernelurilor, sănu le ştergemşi să evitămmetodelecareardeteriorasauarlăsaurmepesuprafaţalor.Folosireacreioanelordinsticlăsauahârtieideşlefuitnuserecomandăînniciuncaz,fiindcădeteriorămsupra-faţaşitexturamaterialului.Trebuiefolositeustensilefine(pensulemoi,aspiratorfin,buretedincauciuc(latex).

Cu excepţia celui din urmă, toate radierele lasă înurmăfirimituri.Acestea trebuie înlăturate,pentrucădincauzaconţinutuluidesulfşialaltorcomponente,încursulîmbătrâniriieleseînchidlaculoareşidevinacide.48

BureteledeLatexesteprodusdincauciucnatural,estefinşinu laseurme,fiind foartebunpentru îndepărtareafuninginiidepesuprafeţe.49

45 Ciclanulînsinepoatedizolvaimpurităţile,aceastafiindcauzaformăriiunorborduricoloratepemarginilesuprafeţelortratate.

46 Jägers–Sicken2012.pp.36–38.47 Înunelecazuri,păstrareaurmelordeuzurăseimpune.Deex.urmelede

funinginedepetobeledeşamani,deoareceînainteafolosiriilor,aces-teaaufostţinutedeasuprafoculuişiastfelpieleas-aîntinsmaibine.V.BeöthynéKozocsaetal,foto18.

48 Roelofsetal1999.49 Sunt comercializate mai multe feluri de burete despre care nu avem in-

formaţiilenecesare,deaceea,înaintedefolosinţăserecomandătestareaprealabilă.

Dincomerţsepoateprocuraşiprafderadieră,cucareînsăsepotcurăţadoaranumitepergamentedinlegăturilecărţilor,fiindcăacestanusepoateînlăturaîntotalitatedepesuprafeţelenetededepergamentsaupieicusuprafeţezbârcite.Sepotgăsiradieremaiflexibileşimaicompacte,deex.radieradinvinilşiputemobţineprinrăzuirefirimi-turidegumă,caresuntbunepentrucurăţireapergamen-tului;dupăaceasta,eletrebuieîndepărtateprinpensulare.

Folosirea radierei din burete (burete Wishab50), estetreaptaurmătoare.Serecomandăvariantaalbăaacesteia,cuconţinutdesulfmaimic,tăiatînbucăţele,fărâmiţat,fre-catfinpesuprafaţă.Sepotfolosişialtegumedinvinildacăsuprafaţapergamentuluisauapieliinuestedegradată.

În trecut, curăţirea cât mai bună a obiectului a fosto cerinţă importantă; astăzi însă, nu curăţirea excesivăesteprimordială,cipăstrareaurmelordefolosinţă,asem-nelor legatede istoricul şivârstaobiectului, acest lucrufiindagreatşidemuzeografişibibliotecari.Încazulper-gamentelorîmpăturite,murdărianuesteuniformă,exteri-orulfiindmaiînchislaculoare,fiindcăîncursulfolosiriis-amurdăritşis-aprăfuitmaimultdecâtinteriorul.Sco-pulnuestecurăţireauniformă,cipăstrareasemnelordedepozitare a acestuia (foto1).

Cealaltă metodă a curăţirii obiectelor din pergamentsaupielenetăbăcităarficurăţireaculaser, dar aceasta este încăînfazădecercetare.Metodasebazeazăpefaptulcă,înurmatratăriiculaserasuprafeţei,dinimpurităţiseformea-zăplasme,caresunt îndepărtateprinablaţiune.Întimpulacestuiprocedeuimpurităţilesetransformăşisedepărteazădepe suprafaţă.Lungimea razelor de laser este determi-natădetipulelementelor transmiţătoare.51 De intensitatea impulsurilordepindecefeldeimpurităţiestecapabilsăîn-lăture,însăacestlucrutrebuieîncăexperimentat.

Prinfocalizarearazelorsepoatereglamărimeaspaţiu-luidecurăţat;deasemenea,sepoatefolosipentrucurăţi-reaunorspaţiimaimici,printrerânduri(foto2).Potrivitexperimentelor,curăţireadesuprafaţăsepoaterealizacurazelaserfoarterepedeşiuniform,cuajutorulrazelorde532nm. În cazulmurdăriei impregnate în pergament sepotobţinedoar rezultateparţiale fără capergamentul săfiepericlitat.52Curăţireaspaţiilorscriseridicăanumitepro-bleme,fiindcărazelelaserpotschimbaculoareaanumitorpigmenţişipotştergecernelurile,maialespecelenegre.

Curăţireaapoasăsaucusubstanţelichide este folo-sită în general în cazul pergamentelor foarte infectate,îngeneral încazulpergamentuluineşlefuit, sauapiei-lornefinisate.Demulteorilasfârşitultratamentuluisefaceşiînmuiereaşireglareaînformăiniţialăaobiectu-

50 Materialul gălbui este pe bazăde radieră stiren-butadienă, albul estedinfactis,produsdinuleiurivegetaleprinîncorporareauneicantităţidesulf,prinîncălzire.Stratulalbastrudepeversoestepoliuretan.

51 HalogenurileemitrazelaserînspectrulUV(308nm),corpurilesolideîn spectrulvăzut (508nm) şi în infraroşu (1064nm); energia acestoraestevariabilă.PutereamarearazelorUVpoateprovocareacţiichimiceînpergamentsauînvopseleşicerneluri,iarrazeleinfraroşiipotdeteri-oramaterialuldincauzatemperaturiiînalte.

52 Hildenhagenetal.2008.

197

lui. Curăţireaapoasăsaucusubstanţe lichidereprezin-tăunriscreal.Pedeoparte,pieleaseumflădincauzaapei înmoddiferit, datorită texturiimai bune saumaislabe(aceastadepinzânddezonadeprovenienţădepecorpulanimalului-spate,abdomenetc.),ceeacepoatepricinuiondulaţiişideformăridefinitive,irecuperabile.Pedealtăparte,pesuprafaţapieliidezintegrate,ceamaimicăcantitatedeapăpoateprovocagelatinizareaaces-teia.Datorităacestorfactori,trebuiesăseaibăînvederetemperaturalaboratoruluişicondiţiileşiduratauscării.53 Curăţirea apoasă este riscantă şi în cazul suprafeţelorerodate de aciditate sau de oxizi metalici (coroziuneacernelurilor),fiindcăabsorbţiadeapăaacestorsuprafeţeestediferitădeceaapieliisănătoase.Fiindcămaterialeledevopsitşidescrissepotdizolvaînsoluţiilefolosite,înaintede tratament trebuie făcute testede solubilitatepentrufiecarecaz.

Soluţiileapoasesausolvenţiiorganici (emulsiiorga-nice, sau silicon) nu sunt recomandate pentru curăţireapergamentului şi a pielii netăbăcite; eventual ele se potfolosiîncazulpergamentelorutilizatepentrulegătură,darfolosirealortrebuiesăfiebinechibzuită.Nusepotfolosiemulsiilepreparatedinainte,fărăalisecunoaştecompo-nenţa chimică ci doar după examinarea componenţei şitestarealorpeosuprafaţădelucru.54

Celmaifrecventsefoloseştealcooluletilicsaupro-pilic, respectiv soluţia apoasă 60–70% al acestuia, printamponare,careeliminăimpurităţilepolare.Folosireaal-coolului propilic estemai avantajos, datorită evaporăriimailente,nuusucăatâtdemultpergamentul.

Murdăriagrasăsepoatedizolvacuspumasubstanţelorneionice,saucuspumaunorsăpunurispeciale, dar urme-leacestoratrebuieştersedepesuprafaţăcualcool.Acesttratamentsepoateaplicadoarîncazulpergamentuluine-şlefuitşialpielii,fiindcădepesuprafaţapergamentuluişlefuitnusepotînlăturaurmeledesăpun.

Acestesubstanţe,cumesteaşa-numitafieredebou,55 suntfolositedespecoperteledecărţişisepotobţinere-zultatevizibile.Şiînacestecazuritrebuiesăavemgrijăsănucurăţămobiectulînmodexcesiv(foto3).

Nusepotfolosiînălbitoripepergament,fiindcăaceş-tianupotfieliminațidepesuport,astfeldeteriorândşimaimultmaterialul,prinoxidare.Încadrulprogramuluiamintits-aexperimentatpeporţiunimicifolosinţaînălbi-torilor,dardefiecaredatăs-aobservatdegradareaperga-mentului,rigidizareaşifragilizareaacestuia.56

53 VeziînacestvolumBeöthynéKozocsaetal2013.54 Maidemults-afolositpentrucurăţireapergamenteloremulsiecusili-

con,produsdeInstitutuldeCercetareaPieliişiÎncălţămintei,cares-adoveditafifoartebazică.

55 Aşanumitasoluţiedefieredebouestecompusădinsare,apă,pigmenţi,colesterină,acizigraşi,acizidefiere,oxizianorganici,sulfaţi,mucină,lecitină, glicogeni , porfirine, carbamidă (uree). Http.//www.neogen.com/Acumedia/pdf/ProdInfo/7216_PI.pdf

56 BeöthynéKozocsa1992.p.35.

Înlăturarea intervenţiilor anterioare şi a adezivilor învechiţi

Deseoriseîntâmplăsăajungăînlaboratorobiecteresta-urate anterior. În aceste cazuri, din tratament faceparteşi îndepărtarea intervenţiilor neadecvate, inestetice şi aadezivilordeterioraţi,careîngreuneazăconservarea.Con-formeticiirestaurării,trebuiesăchibzuimasupranecesi-tăţiiacestuilucru,cântărindvaloareaistoricăsauinforma-tivăaintervenţieiaplicate.

Intervenţiileanterioareaufostfăcuteîngeneralcuper-gamentsauhârtie.Adezivulacestoraputeaficlei,gelatină,amidon, sau adezivi sintetici (acetat de polivinil, PVAc).Ometodăbunăestefolosireapasteidemetilceluloză,carearedestulăumiditatepentruaînmuiaadeziviipebazădecolagen,directpemargineaintervenţiei,pentrucaaceastasăpoatăfiîndepărtatămecanic.Ometodămaiblândăestetratareacuvaporide apăamaterialului, cuajutoruluneimembranepermeabile.Înambelecazuritrebuieluatîncal-culfaptulcăumezireaeste locală,ceeacepoateprovocatensiuniîntrepărţileumedeşiceleuscatealematerialului.

DezlipireaadezivilorPVAcsepoatefacecualcooleti-licsauacetonă,pecalemecanică,darprocesulestemailentşinecesităoumidificaremaiaccentuatăapielii.

Într-o perioadă, documentele din pergament au fostîntăritepeversocusităsubţiredinmătasesausintetică,prinlipirelamarginiledocumentuluicuPVAc.Înlătura-reaacestuiasefacedupămetodaexplicatămaisus.57

Încazulpergamentului slăbit,atacatdemucegaisaude coroziunea cernelii, riscul de degradare severă fiindmare, trebuie să ne gândim bine dacă aplicăm sau nuaceastămetodă,dacă îndepărtămsaunucorecţiaanteri-oară(foto4).

În anii 1960–70 a fost des folosită o hârtie specialănumităhârtiedecondensator,pentruintervențiileasuprapergamentuluiscrissauhârtiei.Aceastăhârtiefoartesub-ţirecufibrefinmăcinate,s-aîngălbenitîncursultimpului,adevenitacidăşitrebuieîndepărtatădepesuprafaţă.Mo-duldeînmuiereaadezivuluidepindedenaturaacestuia.

Fiindunmaterialscump,darrezistentîntimp,foiledepergamentdejascrises-aurefolositpentrulegăturacărţi-lor.Acestefragmentededocumentescrisesuntadevărateizvoareistoricedenepreţuitpentrumuzeologişi istoricişi deseori este cerută desfacerea acestora din legăturilecărţilor(foto5–6).

Însă totdeauna trebuiebinegândită separarea lor,fi-indcă dezintegrăm obiectul, documentarea ştiinţifică înacestecazurifiindobligatorie.Desfacereaşidesprindereafragmentelordinlegăturisefaceînfelulmaisusamintit,darapoieletrebuieîntărite,potrivite,lipiteîntreele.

Neutralizarea, stabilizarea chimică

În materialul colagenului, datorită anumitor influenţeexterne,poate săaparăalterareaoxidativă sauhidrolize

57 BeöthynéKozocsa1995.

198

acide.Încazulacestorobiectedegradatesepuneproble-mastabilizăriichimice,adicăoprireaalterăriiacidesaudea oxidării, încetinirea acestor procese prin neutralizareamaterieinocive,prindizolvareasauprinblocareaei.

Experienţelearatăcăstabilizareamaterialelorestemaimultcuriscdecâtestebeneficășiacestprocedeuastăzinumai este indicat. Pentru că această degradare ridicăproblemeserioaseîncazulobiectelordinhârtie,s-acer-cetat în prealabil stabilizarea oxidării cernelurilor. Dinacestemotive trebuieurmăriteevoluţiileexperimentelorînaceastăprivinţă,pentrupreluareaeventualelorrezulta-te,dartrebuiesăţinemcontneapăratdecomportamentulcolagenuluişidecaracteristicilesale.Deacestdomeniuseleagăşi„developarea”scrisuluicucernealăfero-galicăestompată,careestemenționatăîndescrieriledinsec.al19-lea58şis-afolositşiîncursulsecoluluial20-lea.Înca-drulacestortratăris-aufolositînmuiereaînapăaobiectu-luişitratamentelecuacizi,caredegradeazăpergamentul,deaceeaaceastămetodănuesteindicată.

Scrisulşters,decolorat,datorităcomponenţeimetaliceacerneliifero-galice,sepoatevedeabinepriniluminarecurazeUVşiscrisulastfel„developat”sepoatefotogra-fiapentrucitire(foto8–9).Aceastămetodăestemultmaiagreabilădinpunctuldevederealintegrităţiiobiectului.

Înmuierea cu substanţe lichide

Ceamaivechemetodăafostpulverizareasauumezireapergamentuluicuclei lichid,cumaterialeuleioase,gra-se,ceroase(lanolină,uleidecaşalot,cearădealbine,găl-benuşdeou).Dezavantajeleacestorapotfisolidificareafibrelor,modificarea suprafeţei, alterarea culorii şi a to-nului.Pedeasupra,aplicareaunormaterialegraseîngre-uneazălipirea,iaraciziigraşirezultânddindezintegrareatrigliceridelorsuntfactorinociviasuprapielii.Astăzinusemaifolosescastfeldemetode.

În anii 1980, specialiştii au experimentat impregna-rea pergamentelor rigidizate cu polietilenglicol (PEG) cuvarianta cugreutatemolecularămaimică (PEG400şi600).Aceastaesteo substanţăorganicăhigroscopică,macromoleculară,ceestesolubilăînapăşialţisolvenţi,(acetonă,alcool,benzol,glicerină,carbohidrază).Pielease înmoaie înurmaumidificării, absorbţiaapeifiind fa-vorizată;dezavantajulestecăînmediuuscat,arid,umidi-tateadinpergamentesteextrasă.Esteriscantşifaptulcăulteriorestegreudeextrasdinmaterialşiaceastanumaidupăînmuiereîndelungată,deciaceastămetodănucores-pundenicieticiirestaurării.

Umidificarea şi înmuierea pergamentului rigidizat,contractat,deshidratatdincauzatemperaturii,esteosar-cinădestuldegrea.Înacestscop,s-aexperimentatînanii6059impregnareapieliicusoluţiedecarbamidă(uree),di-zolvatăînalcooletilic5–10%,prinimersaretimpde20

58 DescrierealuiMoignodinBulletindelaSociétéChimiquedeParisdin1864.

59 Iniţialmetodaafostdezvoltatădeunrestauratorrus,Belaya,1969.

deminute;uneori, dizolvarea s-a făcut şi cupuţină apădistilată. Pergamentul era uscat între hârtii de sugative,apoipeliculizatcuemulsiedecearădebalenă(sperman-ţet)distilatăînbenzol1–2%.Efectuldeînmuierealcarba-midei(ureei)sedatoreazăfaptuluicăaceastaestecapabi-lăsădesfacălegăturiledeclorurădesodiudinpergamentşisăselegecuhidrogenuldecolagen.Deaceeasespunedespreeacăareefectdetăbăcire.Pentrucăestecapabilsăschimbăformulachimicăamaterialului,nu este indi-catăpentruînmuiereamaterialelor,darpentrudespărţireacolilordepergamentlipiteşicoagulate,niciastăzinusecunoaşteometodămaibună.

Încazulpergamentelortratatecucarbamidăsaucearădebalenăs-aobservatdupăcâtevadecenii,căpergamen-tuladevenittransparentsauînchislaculoare.Efectulpetermenlungesteinfluenţatdeconcentraţiasuspensieidecearădebalenă.Dacăconcentraţiasuspensieicubenzolnuestemaimaredecât1–1,5%,nuseobservăschimbări.UnbunexempluesterestaurareacodexuluiDozmatidinprogramulCorvina, ale cărui pagini, după înmuiere, aufostpeliculizatecuosuspensiede1%spermanţetșicarenicidupă40deaninusunttransparentesaumaiînchiselaculoare.60

Pentruumidificarearapidăapergamentuluisauapieliinetăbăcite,afostfolosităsoluţiadealcooletiliccuapădis-tilată60–70%,aplicatăprintamponaresauprinpulverizarepematerial,împreunăcucurăţireacusolvenţilichizi(vezidezavantajelemetodeiîncapitolulcurăţiriiapoase).

Pentruobiectelecompozite, înaintede tratament tre-buiecontrolatăreacţialasuspensiadecurăţireacelorlaltemateriale(lemn,textil,metal).

Structura pergamentului depinde foarte mult de con-diţiileuscării,deaceeaesteriscantăumidificareacuapăîn cursul restaurării. Pentru că întinderea originală esteaproape imposibil de refăcut, fiecare uscare modificăstructurafibrelor,saucoagularealor.

Înmuiere prin tratment cu vapori

Dupăcunoştinţelenoastredeazi,înmuiereaceamaimo-deratăapergamentuluisefacedeobiceiprinvaporizare,însă întremetodele şi ustensilele folosite sunt diferenţemari,caredetermină.Cunoscândstareaobiectuluideartă,putemalegedintreposibilităţiledate,celemaieficienteşimaisiguremetode.Aşacumammaiamintit,umiditateapergamentului şi a pielii netăbăcite degradate, îmbătrâ-nite, estemai scăzută, astfel scăzând şi nivelul reţineriişi preluării ei.Astfel,materialuldevinemai rezistent laumidificare,uscarealuiestemairapidă,fiindcăemiteapamai rapid,decât în starea lui iniţială.61 Acest comporta-mentmodificattrebuiesăluămînconsiderareatuncicândplanificămtratareapergamentului.

60 BeöthynéKozocsa1976.Menţionămcăcearadebalenăastăzinusemai comercializează, iar folosirea benzolului nu este indicată, fiindfoartenociv.

61 Haines1999,BeöthynéKozocsa2013.

199

În cazul pergamentului grav degradat, dezintegrat,trebuiebinecântăritdacăseaplicăsaunutratamentulcuvapori,pentrucăîncursulprocesuluichimicdepreluareaapei,valoriletemperaturiidecontracţiepotscădeasubniveluliniţial,şicolagenulsepoategelatiniza.

Tratamentulnuserecomandăniciîncazurideacidita-tesaucoroziuneacernelii,deoarecepoateactivamigrareaacizilor,şipoatedeterioraporţiunileîncăneatinse.

Tratamentul cu vapori se poate realiza prin utilizarea adiferitemetodeşiustensile.

Aparatul de producere a vaporilor cu ultrasunete.Cuajutorulultrasunetelordeînaltăfrecvenţă,sepotpro-ducevaporideapăfoartefini,înaerulmediuluiambiant.Fiindcănuseformeazăvaporideapădemărimemolecu-lară,picăturiledeapănupătrundînadânculpielii.Acestaareefectînprimulrânddoarînstraturiledesuprafaţăalepielii,cauzândtensiuniîntrediferitelestraturi.Îngeneralacesteaparatesuntfolositeîncorturifăcutedinmaterialesintetice, folie. Folosirea unuimic ventilator ridică efi-cienţa tratamentului.Avantajulmetodeiestecăsepoatemăsuranivelulumidităţiirelative.Dezavantajulestecănusepoatereglanivelulexactalumidităţiişifiindcăaparatulnufierbeapa,bacteriilesepotînmulţiîneldacăapaesteţinutămulttimp(foto10).

Folosirea membranelor semipermeabile (GoreTex,Sympatex)

Acestea sunt formate din mai multe straturi de mem-branesintetice,alecărorpori suntdemărimemaimicădecât picăturade apă.De aceea, apanupoatepătrundeprinmembrană,doarînformademoleculeseparate,fiindcapabilăsăpătrundăînparteaamorfăapielii,astfelmă-rindu-se posibilitatea umezirii uniforme(foto11).

Întimpultratamentuluicuvapori,aşezămmembranadirectpematerialşioacoperimcusugativăumezităşicufoliedepolietilenăcasădiminuămevaporarea.Avantajulacestoraestecăsepoatefolosipetoatăsuprafaţa,saulo-calizat,încazdenecesitate(obiectedinmaterialecompu-se)şinutrebuieexpustotobiectullaovaporizareextinsă.Încazulcutiilorcucorpdelemnpoatefioproblemădacălemnulnupoatefiizolatşiseumflăîntimpulvaporizării.Folosireamembraneloraredezavantajulcă sub folienusepoatecontrolaumiditatea.Esteunfactorderiscfaptulcădincauzaspaţiuluimic,semăresccantitativmolecu-leledeapăşiumiditatearelativăajungela100%,preci-pitându-se sub formă de lichid. Pentru aceasta, trebuiecontrolatămai frecventstareaobiectului.Menţionămcăumidificareamaterialelorfoartesensibilelaapăsepoatefaceşicususpensiecuconţinutmicşoratdeapă(etanol60%)prinmembrană,daratuncitrebuiecontrolatăstabili-tateacoloranţilor.Ştampilelesuntsensibilelaumidificare,dardatoritămărimiilormici,potfiacoperitecufoliedepolietilenă.

Coalanuseînmoaiepeaceastămicăporţiune,darsepoatenetezi.

Izolareaînfoliedepoliesterestenecesarăşiîncazulştampilelorsuspendatedinmetalsaucearăşiaşnururiloracestora,maialesdacăsuntcolorate.Seevităastfeldes-

prindereapigmenţilor,colorareapergamentului,coroziu-neametalelor.

În cazul hidratării obiectelor vopsite, colorate şi cuînscrisuri,datorităURridicate,lianţiipigmenţilorsepotînmuia,potslăbişivopseauasepoatelipidematerialeleajutătoare.Acestlucrutrebuieanticipat,verificatînainteaprocedurii.

În cazul umidificării la distanţă, se aplică pe obiectmaimultestraturidesugativăumezită,apoiseacoperăcuofoliepolietilenăpentruasemicşoraevaporarea.Înca-zulidealcândapanusestrecoarădintr-unstratînaltul,apaesteprezentădoarsubformădevapori(decisubfor-mămoleculară).Avantajeleşidezavantajeleseaseamănăcuceledincazulutilizăriimembranelorsemipermeabile,dacămaterialulnuintrăîncontactcuapalichidă.Menţi-onămcăumiditatearelativăaaeruluisepoatemărişiprinaşezareaunortăviplinecuapăreceîncameradevapori-zare,saucusugativeumede.

În cazul suspensiilor saturatecusăruri în spaţiu în-chis, se formeazăunechilibrualUR,care sedatoreazăfaptuluicăprocesuldeemisiedevaporideapăasuspen-sieişipreluareaacestuiadeaer,esteînechilibru.ValorileURîncazulanumitorsărurisuntdiferite,însăacesteva-lorisemodificădoarînmicămăsurălaschimbăriletem-peraturii.(Tabel2).62

Tabel 2:URaeruluidedeasupradiferitelorsuspensiisaturatedesaredinspaţiileînchise

SareT °C 5,00 10,00 15,00 20,00 25,00

MgCl2 33,6 33,5 33,3 33,1 32,8

K2CO3 43,1 43,1 43,1 43,2 43,2

NaBr 63,5 62,2 60,7 59,1 57,6

NaCl 75,7 75,7 75,6 75,7 75,3

KCl 87,7 86,8 85,9 85,1 84,3

Mulţumită acestor valori, în camerele de evaporarecu suspensii sărate, avem posibilitatea să reglăm con-stantoumiditatearelativă(UR)de50–60%şisăînmuiemmaterialeleîncondiţiisigurepeoduratădeluniîntregi.Cameradeevaporarepoatefiformatădintr-uncortdefo-lie, cu suspensia saturată de sare pusă în tăvi.Obiectulcaretrebuieumezitseaşeazădeasupraacesteisuspensii,pegratiiacoperitecumaterialeajutătoare.Pentrucăsareapoatesăsecondensezepepereţiivaselor,esteimportantcaaceastasănuintreîncontactcuobiectul.63

AvantajulmetodeiestereglareaUR,fărăsănefacemgriji pentru răcirea spaţiului în timpul nopţii şi pentrucondensarea apei din această cauză.Acelaşi efect îl areşireglareaURîntr-unspaţiuînchis,cusilicageldinainte

62 Járó1991.pp.54–55.63 Acestlucrusepoateevitadacăacoperimvaselecumembranesemiper-

meabile.

200

condiţionat. Există şi camere de vaporizare care suntclimatizate şi astfel se poate regla UR şi temperatura.Înacestea,apaajungedoarsubformădevapori,decisubformămoleculară.

În general, sunt recomandate tratamente mai lente,maiblânde,cadeex.umidificareacususpensiesaturatădesareplasatăîntr-unspaţiucuUR60–65%.Dupăexpe-rienţaautorilor,materialelefoartesensibilesepotînmu-ia eficient şi în spaţii cuUR50–55%.Bineînţeles, esteunprocedeumailent,darefectulestemaiuniform,maiblând,controlabilşinuexistărisculdemucegăire.PutemreglaoURde50%şideasuprauneisuspensiisaturatedesare,64saucusilicagelcondiţionatdinainte,într-ocamerăînchisăperfect.65

Încazulcândfolosimunaparatcuultrasunetepentruvaporizare, clima trebuie controlată instantaneu, fără sălăsămcaURsăseridicepeste80%.Dacăpergamentulnuseînmoaietimpdecâtevaore,atuncinutrebuiesăîllă-sămpestenoapteîncondiţiiridicatedeUR(80%),fazelerepetatedeuscare/umidificaretrebuindevitate.66

Trebuie sămenţionămproblemele ridicate de cură-ţirea şi hidratarea textilelor decorate cu fire de pieliţăsaucupaietedingelatină.Fireledinpieliţesuntfoartesubţirişinusunttăbăcite,astfelsuntfoartesensibilelaumezealăchiarşilahidratareaprinvaporizare.Paieteledin gelatină de asemenea sunt sensibile,mai ales celenetratatepe suprafaţă .Acestea sepotumfla în timpulvaporizării, foliametalicăaplicată la suprafaţă sepoa-tecrăpasausedislocă,iarîntimpuluscării,paietelesemicşoresc,sedeformează.

Netezirea, presarea, uscarea

Hidratarea,înmuiereapergamentelorsauapieliinetăbă-citeesteurmatăobligatoriudenetezirea,redareaformeioriginale,apoiuscarealor.Încursulacestuiprocedeutre-buielăsatmulttimppentrurefacereaumidităţii,casămi-nimalizămtensiuneadinstructurafibrelor.

Scopulacestuiprocedeuesteredareacâtdemultposi-bilaformei,mărimii,integrităţiifiziceşiesteticeaobiec-tului. Bineînţeles că unele deformări, ca cele datorateuzului(întindereamaterialuluiînurmaplierii)nusepotremedia,iarastăziacestlucrunureprezintăocerinţănicidinparteacercetătorilor.Încazulsuprafeţelorscrise(do-cumente,manuscrise,cărţi),estemaipreferabilcaacesteasăfielizibile,săfieposibilcaimaginile,iniţialele,mini-aturilesăfiestudiate,iarcărţilesăpoatăfirăsfoite.Înca-zulobiectelorplatevorbimdesprenetezire, iar în cazulobiectelor tridimensionale vorbim despre procesul de co-rectare,modelareşiajustarelaformainiţială.Acestadinurmăcuprindeşilipirea,întărirea,completareaobiectuluidesprecarevomvorbiîncapitolulurmător.

64 AmesteculdeNaClşiMgCl2.65 Dacăfolosimuncortdinfolie,carenuseînchideperfect,obţinemva-

lorirelativmaimicicucâtevaprocente.66 VeziBeöthynéKozocsaetal.

Netezirea pergamentului umed se face prin presare sau întindereperamă. Înurmahidratării,fibreledecolagense dilată, materialul devenind maleabil şi astfel putemîncercanetezireapliurilor,adeformărilor.Trebuiesăfimprecauţiîncazulsuprafeţelorscrise,pictate,ornamentatecufoliemetalică,pentrucăacestematerialesepotcrăpadincauzamăririisuportului.

Presareasefaceîntotdeaunaîntrematerialeajutătoarenetede(Bondina,Hollytex,folieneţesutădepoliester)şifoidesugativă,precumşiîntrescânduridepresă.Avemnevoiedeacestematerialepentruprotejareasuprafeţei,cacernealasănuselipeascădematerial.

Dincauzaumidităţii,materialulvopselelorseînmoaieşisepoatelipidesuprafaţamaterialuluiajutător.

Presarea trebuiesăfiede intensitatenormală,echili-brată,pentrucăpresareaputernicăpoateînchegafibrelepergamentului,acestadevenindastfeltransparent.Cucâtestemaiumedmaterialulşicucâtmaimareestepresa-rea,cuatâtmaimareesterisculdeadevenitransparent.Dezavantajulpresăriiesteşifaptulcăîncazulcodiceloriluminate,materialeledesuportdesubfoliilemetalicepotsăcrape,săsedeteriorezedincauzapresiuniimari.

În cazul ştampilelor atârnate, şnurul acestora trebu-ieferitdepresare,printăiereamaterialuluideprotecţie,deschizândnişteorificiipentruele.Pentrucăştampilelereprezintă autenticitatea documentului, acestea sunt im-portante şi trebuie tratate în timpul restaurării împreunăcudocumentul.67Înacestecazuri,întindereaesteometo-dămaiblândădecâtpresarea.Încazulfigurinelordetea-tru deumbrăseprocedeazălaonetezireuşoară,cucon-tragreutăţi,fiindcăgrosimeaobiectelornuesteuniformă,iarmaiales la îmbinareapărţilorcomponente, straturilesuntmaigroase.Acesteasepotnivela,contracaracuma-teriale ajutătoare (filţ, sugativă),netezite şiuşorpresateîntrescânduri,cucontragreutăţi.

Materialulevantaielorconstădinpergamentsubţireşifin,hidratareaacestuiafiindfăcutăuşor,prinvaporizareacareestenecesarăpentruconsolidare.Netezirea se faceîmpreunăcuconsolidarea,peunsuportsolid,înformădezigzag,asemănătoarecuceaaevantaiului.68

Documentele, pergamentele din legăturile de cărţi,pieile de tobe şi sulurile de pergament foarte deteriora-te se pot netezi celmai eficient şi blând prin întindere.Înprocesulde tăbăcireapergamentului,structurafinalăacestuiaseformeazăînurmaîntinderii,fibreledecolagenîntinseseaşeazăparalelcusuprafaţa,iarvaruldintreeleasigurăcevaspaţiuîntrefibre,astfelmaterialulfinitdevi-neopac,alburiu.

Încursulfolosinţeişialprocesuluideîmbătrânire,dinpricinarepetăriiciclurilordeumiditate–uscare,semodi-ficăstructuracolagenului,pergamentulsedeformează,se

67 Dislocarea ştampilei, îndepărtarea şnurului se poate face numai cuacordulproprietarului /bibliotecarului /muzeologului,şinumai încazdenecesitate,fiindcăpericliteazăintegritateaobiectului.Încazdedes-prindere,dupătrataretrebuieremontatăînmoduliniţial,fixatăşibinedocumentatăînscrisşifotografic.

68 Darabos2007.

201

erodează,faptcareaccentueazăşimaimultefectelefiziceșicaracteristiciletehnicedepreparareşidepozitare.

Avantajul procedeului de întindere după înmuiere,constăînredareastructuriiiniţiale.Întindereanupoatefipreaputernică,nupoatefiatâtdemareprecumceadelatăbăcire,pentrucăobiectulsepoatedegradaşimaimult.

Încazulobiectelorunidimensionaleîntindereasepoa-teefectuaînmoddiferit,dartotdeaunaseurmăreştefor-mareaunuisistemflexibil.Marginilepergamentuluisuntînveliteîntrefilţurișicartoaneşiaşasuntprinseîncleme,întinse,traseuniform,fixatepechenar.

Fixareaclemelorsepoatefacecubenzidesusţinereelastice,adezive,saudinscai(foto12–13).

Avantajulacesteimetodeestecăîntimpuluscăriiper-gamentulsepoate„mişca”,sedesprindedinclemedacăîntindereaestepreastrânsă,astfelevitămdistorsiuneaşidegradareamaterialului.Estefoarteimportantcaîntinde-rea săfieechilibrată,uniformă, iaruscarea foarte lentă.Materialul întinspecadru, trebuieacoperit cuBondina,sugativăsaucufilţ,apoicuofoliedepolietilenă.

Pergamentelefoartedegradate,cudeficienţesauarse,pot fi netezite local şi cu ajutorulmagneţilor. Întindemmaterialulumezitpeotablăinoxidabilă,69învelităînma-teriale protectoare, apoi fixămmarginile şi rupturile cumagneţimici, înveliţi în textile, (bumbacsauBondina),acoperimcusugativăsauBondinaşicufoliedepolieti-lenă(foto14).Estenecesarcaputereamagneţilorsăfiecorespunzătoare,pentrucasăpermită„mişcarea”uşoarăapergamentului.

Oriceprocedeuurmăm,temperaturacamereideresta-urare trebuiemenţinută la unnivel echilibrat, dacă esteposibilîntre20–22oCşila50–55%UR.Arfioptimămen-ţinereavalorilorlaacestnivelpetottimpultratamentului.Astfelputemasigurauscarealentă,progresivăşiumidita-teaoptimă,calasfârşitulprocedeuluisămairămânăatâtaumiditateînpergament,încâtsă-iasigureflexibilitatea.

Consolidarea, completarea, redarea formei iniţiale a pergamentului

Scopulacestuiprocedeucomplexestestabilizareafizicăamaterialului,redareaformeiprinlipireapărţilorcompo-nente,consolidareaşicompletarealui.

Consolidarearealizatăîntrecut(careastăzinuestere-comandată),consta înconsolidareamaterialuluicuade-zivilichizi(cleidepergament,gelatină,suspensielichidădehidroxipropil - celuloză),prinpensulare saupulveri-zare.Însă,dincauzaumidităţiiridicateaadezivului,pro-teinelesepotgelatinizaşi semodificăstructurafibrelormaterialului,precumşiculoareaobiectului.70

Consolidareapergamentuluişiapieliinetăbăcite,gravdeterioratefizic şi slăbitede factoriidegradanţi, se faceprinconsolidarea,întărirealorcualtematerialepeolatură

69 Peanumitetablenuselipescmagneţii,deaceeaeletrebuietestateîna-inteafolosinţei.Sepotfolositablezincatesausmălţuite.

70 Vezicapitolulînmuieriipergamentului.

(aceastaseîntâmplămaides),saupeambelelaturi.Sepotfolosipieliţe71,maţsintetic,hârtie,pergamentsubţire,saupergamentturnatdinpastă,(vezimaijosdescrierea).

Dacămaterialuldeconsolidare trebuie lipitpeo su-prafaţă scrisă, este de preferat un adeziv şi unmaterialtransparent,careestepieliţa.

Consolidareasefaceîngeneralcuadezivipebazădecolagen(gelatină,cleidepeşte,cleidepergament),ami-don(amidondegrâusaudeorez),derivațiaicelulozei,adezivisintetici(acrilat,acetatdepolivinil). Înalegereaadezivului,trebuieluaţiîncalculfactoriiurmători:umidi-tateaadezivului,reacţiasachimică,temperaturafolosită,închegareastratuluidefilm,putereadelipire,flexibilita-tea,şisolubilitatea.72

Avantajuladezivilorpebazădecolagenestecăaceștiaformeazăpesuprafaţăunstratdefilmprotector,seleagăbinedefibrelepergamentuluişialepielii,seîncheagăre-pedeşisepotdesprinde.Dezavantajullorestecădatorităumidităţii ridicate,73 sunt uşor acizi şi se poate lucra cueinumaiîncălziţi.Ceimaiflexibilisuntcleiuldeperga-mentşiclei depeşte,caresepotaplicalaotemperaturămaijoasă.Aceştiasepotfolosiîncazulpieilordetobă,lapieilenetăbăcite,însăîncazulfoilordepergamentpentruscrisseinfiltreazărepedeşilasăurmedureşipeteînchise.Încazulconsolidăriicupieliţă,sefoloseşteîngeneralcleidepeştesaudepergament,amestecatcuamidondeorez.

Pentrupergamentesensibilelaapă,dintreadeziviipebazădeamidon,ceamaibunăestepastafiartăaamidonu-luidinorez,pentrucăareumiditatescăzutăşiselipeştesolid,însăseusucăfoartelent,esteuşorrigidăşiestegreudedizolvatdepesuprafaţă.Încazulfolosiriiacesteia,dincauzăcăseîncheagăfoartelent,trebuiecasuprafeţeleli-pite săfie ţinute strânsemult timp,ceeacenu sepoatefaceîncazulobiectelortridimensionale.

Derivațiicelulozeideobiceinusuntsuficientdetaripentrupergamentsaupiele,însăsuntsolubiliînalcoolşisepotfolosiîncazulmaterialelorsensibilelaumiditate.

Adeziviisinteticisuntdispersiiapoase,suntputernicişiaderăbinelamaterial;avândpolimerimari,einusuntabsorbiţidefibrelematerialuluişifiindsolubili,potfiîn-depărtaţimecanic.74

Adeziviipebazădeacrilat(Lascaux496,362-ames-teculadoiadezivicuniveldiferitdepolimerizare,alcă-roramestec3:1estefolosit),seîncheagădestulderepede,iarcombinaţicuamidonsuntflexibilişidurabili.

Acetatul de polivinil este de asemenea un amestec apos, având o aciditate uşoară, nu se absoarbe în pieleşi formează un strat flexibil.Dezlipirea lui se face prin

71 VeziînprezentulvolumBeöthynéKozocsaetal.72 Timpulde închegarealadezivilor înseamnă timpul încareceledouă

suprafeţese lipesc fărăafipresate, fărăasedesprinde.Aceastaesteimportantîncazulobiectelortridimensionale,cândpresareaşifixareanusepotrealizaaltfelşisuprafeţelenusepot lipidoarţinându-leînmânăunanumittimp.

73 Îngeneralsefolosescsoluţiileacestorade25–55%.Nguyen.1995.74 Înlăturareaadezivuluidepindedestareaobiectuluişidematerialulcon-

solidantsaudecompletare.BeöthynéKozocsa1995.

202

umflarealuişimecanic.Sefoloseşteîmpreunăcuamido-nuldeorezpepergament.

Încazulobiectelortridimensionale(tobe,leagăne),hi-dratareaşiconsolidareapergamentuluişiapieliierodateşidistorsionate,sefaceînaceeaşifază.Datoritădimensi-unilor,fixarealipiturilorestemaidificilă.Pieiledetobăsecomportăînmoddiferitdatoritămetodelorşiloculuidepreparare.Deseori pieile tobelor sunt netăbăcite; ele aufostuscateşidupăcurăţireşihidratareaufostîntinsepecorpultobei.Dincauzauzuriis-aucontractat,s-audefor-mat,rupturiles-audesprins.Dupăexperienţelenoastre,înurmaumidificăriiprinvaporizarepieleaseîntinde,margi-nilerupturilorînstadiuumedpotfipotrivite,darîntimpuluscăriisedesprindiar,dincauzacontractăriipielii.75

Înacestecazuri,oposibilăsoluţiearfifolosireapie-liţelorşiamaţelorsinteticeînconsolidareatotalăapieliitobei,saufixareaporţiuniiruptepeunmaterialconsoli-dant.Încazulconsolidăriitotale,pieliţelesinteticeume-ziteseîntindpetoatăsuprafaţa,suntlipitesaucusutepebenzidebumbac,saucucatgutdecorpul tobei,apoiseusucă lent.Dupăaceastase lipeştepieleaoriginalăuşorumezitădeea.Încazultobelorcuformealungite,con-solidareanecesitămultăcreativitate,putemfolosidiferitegreutăţişimagneţipentrufixareşinetezire.

Uneoritrebuierăsturnate,întoarsecususulînjos,casăpoatefineteziteşiconsolidate(foto15–16).

Discurilerezonantedepesuprafaţatobeiprezintăalteprobleme (foto17).

Învelişul leagănelor este din piele netăbăcită, astfelcădemulteori rupturile şi degradărilenu sepot reme-dia.Însăpentruprocesuldenetezireşiconsolidarepoatefi folosit un suport dur, solid (lemn sau carton), pentrubandajarea lor, iarpentrupresare sepoate folosiun saccunisip.Pentruconsolidareamaterialuluisepoatefolosihârtiejaponezăcolorată,fiindcărupturileîngeneralsuntde câţiva milimetri, iar introducerea unui material maigrosarfiinestetică(foto18).

Completarea pergamentului degradat şi erodat saua pielii slăbite trebuie făcută cu pergament de aceeaşigrosimeşinuanţă,printurnareadepastădefibră,saucuajutorulfoilordepergamentturnate,croite,decupate.Per-gamentulalespentrucompletaretrebuiesăaibăgrosimesimilară,sănufiemaisoliddecâtoriginalul,fiindcăcre-eazătensiunişideformeazămaterialul.Marginilemateri-aluluidecompletaretrebuiesăfiemaimaricucâţivammşi trebuiesubţiate.Totdeaunacorectarease facedinspreverso,nupesuprafaţascrisă.

Procesuldeconsolidareşicompletarepoatefipericli-tatderidicareabruscăaumidităţiicolagenului.Alegereaadezivuluiestefoarteimportantă.Tensiuneadininteriorulmaterialuluipoatefiscăzutăprinprocesuldevaporizaretotalăasuprafeţeipieliişiprinlipireacompletărilorîntr-unsingurpas.Încazulobiectelorcompozite,deseoriva-porizareapoatefinumailocalăşiînacestecazuritrebuiesăprocedămcumultăprudenţă.

75 Érdi2002.

Pentru întregirea pergamentelor foarte deteriorate sefolosescadezivicuumiditatescăzută,pentruevitareade-gradăriiulterioare.

Laîntregireașiîntărireapieilorslăbite,cutemperaturăde contractare joasă, precumşi a pergamentelor atacatedecoroziuneacernelii,trebuiefolosiţiadezivicuumidi-tatecâtmaiscăzută,casăevitămdegradareaprogresivăamaterialului.

Turnarea pastei din fibre de pergament

Completareacolilordepergamentatacatedeinsecte,sub-ţiate, slăbite demucegai sau arse şi întărirea, întregireaacestorasefacecelmaieficientprinturnareapasteidinfibredepergament.

Metodaungureascăaacestui tipdecompletarea fostexperimentatăîncadrulprogramului„Corvina”,înlabora-toarelederestaurarealeBiblioteciiNaţionale„Széchenyi”,înanii1980.Proceduraestesimilarăcuturnareamanualăahârtieişiputemdistingetreitipurideturnare:turnareacupastăumedă,turnareacupastăsemiuscată,şiturnareacupastăuscată.Pentruturnare,seamestecăopastădinpraf,fibredepergamentşidinfibredehârtiemăcinatemediu,amestecatăcuapăşialcooletilic,dispersatăînalcoolpro-pilicşiadăugândapoihidroxipropil-celuloză,76 aceasta din urmăfiindnecesarăpentrufixareafibrelor.Prinadăugareaunorcoloranţi,pastapoateficoloratăîntonuriarmonice,similarecupergamentuloriginal.Maidemult,pentruco-lorareapastei se folosea ceai sau cafea; astăzi se adaugălafibreledepergamentcoloranţicompuşi,complecşi, iarlacelulozăcoloranţidirecţi,folosindu-secoloranţispeciali.Înacestecazuri,întâisecoloreazăfibrele,apoiseamestecăînpastăpentruarezultanuanţapotrivită.

Pentrucompletare,coalaoriginalădepergamentesteumezităcualcoolpulverizatşisepunepeositădinmătaseartificialăpemasaderestaurarespecială.Pastaesteintrodu-săpeporţiuneadeficientăculingura,cupipeta,cuflacoanecuciocsaucuopompăşipelângăaspirareacontinuă,selasăpemasăpânăcândumiditateascaderadicalșiabiasemaisimte.Atunci,coalaîntregităestepusăîntremateriale-leprotectoare,fixată,şidupăuscareestepresată(foto19).77 Procedeulcupastăsemiuscatădinfibredepergamentim-plicăsăsetoarnepemasaspecialăopartedinpastă,căreiaîireducemumiditateapânăcândestedoaruşorumedăşiatunci decupămmărimea şi formanecesară şi o aşezămpefoaiaoriginalădepergament,careesteumezităcusus-pensiedealcool la70%,apoiestepusă întresugativeşipresată.78

Încazulturnăriipasteiuscate,foaiaturnatăesteusca-tăînîntregime,apoidecupatălaformadorităşilipitădecoalaoriginală,careurmeazăafiîntregită.

76 Pentru turnareapasteidefibrenu suntdeajunsfibrele sauprafuldepergament,fiindcăavândfibrescurte,pergamentuldevinetranslucidşirigid.Estenecesarăadăugareafibrelordeceluloză,înproporţiede1:1.BeöthynéKozocsa1992.pp.44–46.

77 VeziSzlabey1992.,BeöthynéKozocsa1994.78 VeziFarkas1992.

203

Prinprocedeulturnăriipasteiumede,pergamentulesteumezitputerniccususpensiedealcooletilic60–70%saucu alcool propilic. Înaintea procesului de turnare trebuiefăcutetesteledesolubilitateacernelurilorsauavopselelor,evaluatăstareapergamentuluişivaloriledetemperaturădecontractareaacestuia.Numaiînposesiaacestordateputemjudecaavantajeleintervenţiei(integritatefizicăşiestetică,suprafaţăuniformă,completareadecvată),saudezavanta-jele(risculcapergamentulsădevinăcleiosînurmaumidi-ficării).Trebuiemenţionatcăîntregirilecupastădinperga-mentturnată,potfidizolvatecususpensiedeetanol60%şipotfiîndepărtate,decimetodaestereversibilă.

Depozitarea obiectelor restaurate

Depozitarea obiectelor din pergament şi piele netăbăcitărestaurate,determinăduratadeviaţăaacestora.Colagenuldinmaterialeestesensibillamodificărilevalorilordeumi-ditateşideaceeatrebuieasiguratecondiţiidepăstrarecon-stanteşioptime.Încazulunuipergamentnousaualuneipieinoineprelucrate,umiditateaoptimăamaterialuluiestede12–14%,într-unmediucuumiditate50–55%UR,deciaceastăclimăesteindicatăpentrudepozitare.Însăîncazulpergamentului degradat care a pierdut din umezeală, s-adeshidratat,iarproceseledeacidificareşideoxidarepro-gresează în condiţii deumiditate ridicată, cercetătorii re-comandăunmediumaiuscatde40–45%79 pentru evitarea degradării.Temperaturadeterminăreacţiileoxidante(dândenergiereacţiilorchimice),deaceeaacesteobiectetrebuiepăstratelatemperaturirelativjoase,de16-18oC.

Obiectele trebuie bine protejate de praf, acoperitesau ambalate înmateriale adecvate şi astfel depozitate.Obiectele tridimensionale trebuie puse în cutii speciale,bineaşezate,sausprijinite,înpoziţiederepaus,asigurân-du-li-se integritateaşifiindprotejatededegradărifizice(foto20).

Concluzii

Relatarea,expunereateoriilorşiexperienţelorpracticederestaurareapergamentuluişipieliinetăbăcite,acumulateîndecursulde30deani,afostinstructivăpentrunoiînmulteprivinţe.Amobservatcusatisfacţiecămetodeleşisoluţiileexperimentatedinperioada„eroică”arestaurăriianilor80,suntcunoscute,folositeşidezvoltateîncadrulanoiexperimentări.

Este necesară regândirea, reevaluarea metodelor încontinuu,fiindcăs-auschimbatfoartemultelucruriînul-timeledecenii.

Reguliledeocrotireamediuluişiasănătăţiiaudeve-nitmai severe şi restauratorii au devenitmai conştienţiînaceastaprivinţă.Sepotdocumentadupăfoaiatehnicăa soluţiilorchimice şipe internetdesprecomponenţa şiefectul acestora.Anumite substanţemai nocive nu suntfolosite,pentrurespectareasănătăţii(alcoolmetilic,ben-

79 Hansen–Sobel1991.p.24.

zol,timol),iaralteledinmotivedeocrotireanaturii(cearadebalenă),chiardacăacesteanupericliteazămaterialele.

Aşteptărileşicerinţelefaţăderestaurares-aumodifi-cat.Pânănudemult,scopulprimordialafostcaobiectuldeartăsăfiecâtmaibinecurăţit,maineted,săsemenemaimultcuoriginalul,pecândastăzicerinţaestecaur-meledefolosinţăsănufieînlăturate.

În deceniile trecute – în primul rând pentru ocrotireapatrimoniuluiculturalscris–s-audesfăşuratprogramedecercetare serioase care s-au ocupat cu cercetarea perga-mentuluicamaterial.Avemcunoştinţemainuanţatedespreproceselecaresedesfăşoarăînmaterialîncursulpreparăriişiîmbătrâniriiacestuia.Ştimcă,odatăcuavansareadezin-tegrării,semicşoreazătemperaturadecontractare,căîm-bătrânind,materialulîşipierdeumezealaşinupoatepreluadecâtocantitatemicădeapăîntimpîndelungat,iaruscareadecurgemairapid.Încursulpreluăriiapeiseproducecăl-dură, caremăreşte risculmaterialuluide adeveni cleios.Amconstatatfaptulcăumiditatearelativărecomandatămaidemulterade50–55%,pentrupăstrareaflexibilităţiiacola-genului,dardezintegrareachimicăsepoatemicşoraşidacăreducemURla40–45%întimpuldepozitării.

Înmulte cazuri nu avem informaţii concrete despreefectulunorsoluţiiasuprapergamentuluişiapieliinetă-băcite,darexperimentelesusamintiteaudoveditcăreac-ţiilelorlafactoriiexternisuntmaicomplexedecâtne-amînchipuit.

Deaceea,trebuiesănestrăduimsăexecutămpeobiec-teledeartănumaiaceletratamentecaresuntîntr-adevărnecesare pentru păstrarea lor, să evaluăm starea lor înfuncţie de pH-ul şi de valorilemăsurate ale temperatu-riidecontracţie, săminimalizămtratamenteleapoaseşicususpensiilichide,înmuiereasăsefacăprinvaporizarelentă şi progresivă, uscarea să fie lentă.Anticipat trata-mentelor,esteobligatoriutestareasolubilităţiipemodeledelucru,pentrudiminuareariscurilorşicontrolulperiodicastăriiobiectelorrestaurateanterior.

Bineînţeles,sunt încă foartemulte întrebări fără răs-punsuri,problemeneelucidate,darsperămcărezultateleelaborateanoişinoicercetări,sevorrăspândişisevoraplicaînpracticaderestaurare.Aceastavafisarcinavii-toarelorgeneraţiiderestauratori.

204

BIBLIOGRAFIE

BANIK,G.–BRÜCKLE,I.(2010):PrinciplesofWaterAbsorptionandDesorptioninCellulosicMaterials.In:RestauratorVol.31.pp.164–177.

BELAYA, I. K. (1969): Softening and Restoration ofParchmentinManuscriptsandBookbindings.In:Res-taurator1969.Vol.1.pp.20–51.

BEÖTHYNÉ KOZOCSA Ildikó (1976): Papír- és per-gamenkéziratok restaurálása az Országos Széchényi Könyvtárban. In: Múzeumi Műtárgyvédelem 3. pp.90–91. (Restaurareamanuscriselor din pergament şihârtielaBibliotecaNaţionalăSzéchenyi.)

BEÖTHYNÉKOZOCSAIldikó(1992):Középkoriper-gamen kéziratok konzerválási eljárásainak kutatása és fejlesztése.AzOrszágosSzéchényiKönyvtárFüzetei3,Budapest,p.62.(Cercetareaşidezvoltareametode-lor de conservare a manuscriselor de pergament din EvulMediu.CaieteleBiblioteciiNaţionale,Szechenyi,Budapesta)

BEÖTHYNÉ KOZOCSA Ildikó (1991–1993): A Cor-vina-program: Az Országos Széchényi Könyvtár év-könyve. pp. 267–277. (Programul Corvina:AnuarulBiblioteciiNaţionale,Széchenyi)

BEÖTHYNÉ KOZOCSA Ildikó (1994): A budapestiDantekódex restaurálása. In:MagyarKönyvszemle.Vol.4.pp.434–440.(RestaurareacodiceluiDantedinBudapesta.)

BEÖTHYNÉKOZOCSAIldikó(1995):KétXIII.száza-dipergamenoklevélrestaurálása.In:Műtárgyvédelem24.pp.77–81.(Restaurareaadouădocumentedinper-gamentdinsec.13.)

BEÖTHYNÉKOZOCSAIldikó(2002):Adebrecenifes-tett pergamen típusú könyvkötések kötéstechnikai sajátosságai. In: Debreceni festett pergamenkötések.Szerk.: Krankovics Ilona, Déri Múzeum, Debrecen.pp.31–39.(Caracteristicilelegăturilorcărţilordinper-gamentpictatedinDebreţin.MuzeulDéridinDebre-ţin.RedactorKrankovicsIlona)

BROKERHOF,A. – vanZanen,B. – van deWatering,K. – Porck, H. (2007): Buggy Biz, Integrated PestManagementinCollections.NetherlandsInstituteforCulturalHeritage(ICN),Amsterdam.p.79.

BROKERHOF, A. – van Zanen, B. – den Teuling,A.(2007):Fluffystuff,IntegratedcontrolofmouldinArchives.NetherlandsInstituteforCulturalHeritage(ICN),Amsterdam.p.39.

CADIRCI, S. (2009):Disinfection of hatching eggs byformaldehyde fumigation – review. In:Arch.Geflü-gelk,73(2),Stuttgart.pp.116–123.

CALNAN, C. N. (1985): Fungicides used on leather.LeatherConservationCentre,Northampton.p.24.

DARABOS Edit (2007): Egy legyező restaurálása.Magyar Képzőművészeti Egyetem, diplomamunka.(Restaurareaunuievantai.UniversitateadeArtePlas-ticedinBudapesta.Lucraredediplomă.)

E.NAGYKatalin–VÁRFALVIAndrea(2013):Nemes-

asszony öltözéke vont arannyal, ezüsttel.A soproniKecske-templombanfeltárt,17.századelejinőivisele-tegyüttesleletmentése.In:Műtárgyvédelem36/2011.pp.73–88.(Portulcufiremetalicedinaurşiargintaluneidoamnearistocratedinsec.17.)

ÉRDI Marianne (2002): Egy dob pergamenjének restaurá-lásiproblémái.In:Debrecenifestettpergamenkötések,Szerk.: Krankovics Ilona, Déri Múzeum, Debrecen.pp. 59–70.(Problematica restaurării pergamentuluiuneitobe.In:LegăturipictatedinDereţin)

FARKASCsilla(1992):Egybársonykötésűcorvinares-taurálásánakproblémái.In:Könyv-éspapírrestaurálá-sikonferenciaelőadásai1990.Budapest.pp.165–174.(Problemele restaurării unui codiceCorvina legat încatifea.)

FLORIAN, Mary-Lou (2004): Fungal facts – Solvingfungal problems in heritage collections. ArchetypePublication,London.p.142.

GILBERG,Mark(1990):Inertatmospheredisinfestationusing Ageless®oxygenscavenger.In:ICOMComitteeforConservation.VolII.,pp.812–816.

HAINES,BettyM.(1999):Parchment–Thephysicalandchemical characteristics of parchment and the materi-alsusedinitsconservation.TheLeatherConservationCentre,Northampton,p.33.

HAJDUZsófia(1998):Egydebrecenifestettpergamen-borítású doboz restaurálása, konzerválása. In: Scrip-tamanent,Apapír-éskönyvrestaurálásműhelytitkai,PapírésNyomdaipariMűszakiEgyesület,Budapest.pp.41–46.(Restaurareaşiconservareauneicutiiînve-litecupergamentpictat.In:Scriptamanent)

HANSEN,Eric F. – SOBEL,Henry (1991):The effectsof relative humidity on some physical properties of modern vellum: implications for the optimum relative humidityforthedisplayandstorageofparchment.In:TheBookandPaperGroupAnnualVol.10.Fall1991.http://cool.conservation-us.org/coolaic/sg/bpg/annual/v10/bp10–09.html

HILDENHAGEN,J.–LENTJES,M.–DICKMANN,K.–GELLER,B.2008:Systematiccasestudyoncommoncleaning problems on paper and parchment by using Nd:YAGlaser(w,2w,3w).LasersintheConservationofArtworks,London.

ISKANDER, Nasry Yousef (1998): Controlled-Envi-ronment Cases for the Royal Mummy Collection.Oxygen-FreeMuseumCases,TheGettyConservationInstitute,USA,pp.47–52.

JÁRÓ Márta (1991): Klimatizáció, világítás és raktá-rozás a múzeumokban. Budapest, Magyar NemzetiMúzeum.p.160.(Climatizarea,iluminatulşidepozi-tareaînmuzee.)

JÁRÓMárta(2004):Fémfonal-variációkésakészítésük-hözhasznált anyagokegyszerűmeghatározása törté-netitextíliákkezeléseelőtt.In:Restaurálásitanulmá-nyok,Tímár-Balázsyemlékkönyv,Szerk.:Éri IstvánBudapest,pp.71–78.(Variaţiidefiremetaliceşidefi-nireasimplăamaterialelorcomponenteînainteatrată-

205

riitextileloristorice.In:Studiiderestaurare.Red.ÉriIstván,Budapesta.)

JäGERS, Elizabeth – SICKEN, Anne (2012): Uner-wünschte Rückstände. Neue Erkenntnisse zur Be-handlung textilerOberflächenmitCyclododecan. In:Restauro6/2012.pp.36–38.

KASTALY Beatrix (2010): Múzeumi gyűjteményekanyagait károsító mikroorganizmusok. MúzeumiÁllományvédelmiFüzetek7,Budapest,p.76.

http://www.allomanyvedelem.hu/userfiles/files/Allo-manyvedelem_7_vegso-1.pdf. (Microorganisme dău-nătoarematerialelordincolecţiilemuzeale.Caietedeocrotireapatrimoniuluimuzeal,Budapesta.)

KASTALYBeatrix –SCHRAMKÓPéter (2001):Vizs-gálatokagyöngyösikönyvleletetilén-oxidosfertőtle-nítéseután,Műtárgyvédelem27.pp.129–135.(Consi-deraţiidupădezinfectareacuoxiddeetilenacărţilordescoperite din Gyöngyös.Ocrotirea patrimoniului,Budapesta.)

KITE,Marion–THOMSON,Roy (2006):Conservationof leather and relatedmaterials.Elsevier, London, p.31,184.

MORGÓSAndrás (2001):Műtárgyakkorszerű fertőtle-nítése. In: ISISErdélyiMagyarRestaurátor Füzetek1.Szerk.KovácsP.HaázRezsőMúzeum,Székelyud-varhely,pp.21–42.(Dezinfectareamodernăaobiecte-lordeartă.In.ISIS,OdorheiuSecuiesc.MuzeulHaázRezső).

NGUYEN,Thi-Phuong(2007):Azselatin,mintragasztó-anyag,Egy ígéretes anyag rövidbemutatása. In:Mű-tárgyvédelem 2007/32. Magyar Nemzeti Múzeum,Budapest,pp.15–22.(Gelatinacaadeziv.Prezentareauneimateriipromiţătoare.

DR.REICHARTOlivér(2002):Levéltárianyagokmik-róbás szennyeződésének biodegradációs és egyész-ségügyi vonatkozásai, valamint a gamma sugárzáshatása. Budapest,http://bfl.archivportal.hu/data/fi-les/174190365.pdf(2013.03.10.)(Referinţeleinfec-ţiilormicrobiene,stareadesănătateşibiodegradareamaterialeordinarhive,precumşirazelegamma)

RITTER, Michaela – MASSON, Olivier (2007): Meg-erősítés JunFunori-val: különféle festékréteg prob-lémákkal bíró tárgyak kezelése a gyakorlatban.In.Műtárgyvédelem2007/32.MagyarNemzetiMúzeum,Budapest,pp.57–63.

ROELOFS, Wilma G. Th. – DE GROOT, Suzan-HOFENKDEGRAAFF, Judit H. (1999): DieAus-wirkungvonRadierpulvern,KnetgummiundRadier-gummiaufPapier.In:Preprintvom9.InternationalenKongressderIADA,Kopenhagen,pp.131–137.

ROZSONDAI Marianne (2002): A festett pergamenköté-sekhelyeazeurópaikötéstörténetben. In:Debrecenifestett pergamen kötések, Szerk.: Krankovics Ilona,DériMúzeum,Debrecen,pp.16–30.(Locullegături-lordinpergamentpictateînistografialegăturilor).

SHASHOUA,Y.–RUGHEIMER,A.(1997):Anevalua-tion of the use of cellulose ethers in paper conservation

at the BrithisMuseum. In: IPC Conference Papers,London,pp.150–159.

STRANG, Thomas J.K. – DAWSON, John E. (1991):Controlling Museum Fungal Problems. CanadianConservationInstitute,Ottawa,p.8.

WATTERS,Chris(2007):Cyclododecane:Acloserlookatpracticalissues.In:AnatolianArchaeologicalStud-ies,Vol.XVI.Tokyo,Japan,pp.195–204.

WOUTERS,Jan(2000):Therepairofparchment:Filling.In:ReviewsinConservation,IIC,London.pp.77–86.

ildikó Kozocsa BeöthynéRestauratordehârtieşicarteE-mail: ildiko.beothy@gmail.com

Marianne ÉrdiArtistrestauratordecarte,hârtieşipieleŞefdesecţieBibliotecaNaţionalăSzéchényiE-mail: erdima@oszk.hu

Márta Bendefy KissnéInginerchimist,restauratorpieleMuzeulNaţionalMaghiarTel.:+36–1-323–1416E-mail: kissne.bendefy@gmail.com

KatalinOrosz,DLAArtist restaurator carteTel.:+36–1-323–1416E-mail: oroszkata.rest@gmail.com

Traducere:IrénFarkas,ÉvaBenedek

LISTA FOTOGRAFIILOR

Foto1. Decolorare pe versoul documentului de perga-mentpăstratpliat,dupărestaurare(MuzeulNaţio-nalMaghiar,fotoNyíriGábor).

Foto2. Probădecurăţirecurazeilaserpesuprafaţaunuiactdinpergamentscris(proprietateprivată,fotoOroszKatalin).

Foto3. Copertădinpergamentfoartemurdărită,dupăcu-răţireexcesivă(fotoOroszKatalin).

Foto4. Fragmentdedocumentconsolidatcusitădemă-tase (Arhivele Naţionale Maghiare, foto OroszKatalin).

Foto5–6.Fragmentedemanuscrise folositepentru legătu-radecarte,copertăşicotor(Bibliotecanaţională,Szechenyi,fotoTóthZsuzsanna).

Foto7. Fragment din coala de pergament degradat al unui codice, din sec.15., cu coroziunea cernelii (fotoOroszKatalin).

206

Foto8–9. Imagineaunuiscrisestompatdepeundocument,înluminănormalăşiultravioletă(proprietatepri-vată,fotoNyíriGábor).

Foto10. Înmuierea pielii cu aparat de vaporizare cu ultra-sunete.

Foto11. StructuramembraneisemipermeabileSympatex.Foto12–13. Întinderea pe chenar unui act din pergament

cuclemeşibenzisintetice(fotoNyíriGábor,re-stauratorSophieKurtzman).

Foto14. Întinderea, netezirea protejată, precaută, a unuipergament,cuajutorulmagneţilor.

Foto15–16. Întinderea pieliţelor artificiale consolidante,fixarealorşipresareapieliioriginaledupălipire,peo tobădinNouaGuinee (MuzeulEtnografic,fotoOroszKatalin,restauratorMadarászAndrea).

Foto17. Suprafaţa tobeidupă restaurare,cudiscuri rezo-nantedinceară(fotoNyíriGábor).

Foto18. Fixarea consolidărilor prin bandajare şi săculeţedesarepecorpulcăluţului(fotoNyíriGábor,re-stauratorHajdúViktória).

Foto19. Întregirea unei pagini a codicelui Albucasis prin turnareapasteidinpergamentpemasaspecialăderestaurare(evacuarea,absorbireagazelorşiava-porilordeapă).(BibliotecaUniversităţii)

Foto20. Depozitarea într-o cutie specială a unui evantaidinpergamentconsolidat(MuzeulNaţional,fotoOroszKatalin,restauratorKozákBrigitta).

207

Întroducere

“Descompunerea roşie” este o formă de degradare,frecventîntâlnitălapieiletăbăcitevegetal,înurmacăreiarestauratorulseconfruntăcuoseriedeproblemegravepeparcursul intervenţiei asupra obiectului. Numerose obi-ecteşicărtiîimbracateînpielesuntpredispusesăfieafec-tatedeaceastădegradare,avândlegăturăcuschimbărileinterveniteîntehnologiatăbăciriivegetaledinsecululal19şicucrestereadrasticaaagentilordepoluaredinat-mosfera.Ca efect, pielea devine acidă, scade rezistenţastructuriifibrelorşiagrenului,sesfărâmă,transformân-du-seînprafroşu.

Prinurmare,n-amconfruntatcuaceeașiproblemășiîncazulrestaurăriimapeifotomenționatăînaceastălucrare,așadaramhotărâtfolosireașipeplanlocalaunuireactivdejatestatșifolositcusuccesînaltețări.1 Lucrarea prezen-tă, este strâns legată de tema articolului2 cu titlul “Rolul experimentelorpemodeleînrestaurare”,publicatînnumă-rulprecedentalrevistei“ISIS”,deoareceșiîncazuldefațăexperimenteleșiobservațiilefăcuteauavutunroldecisiv.

Descrierea obiectului

Mapacăptușităcupieleafostdescoperităpeunterendefiltrareaapei,esteunobiectaparținândPoșteiMaghiareRegaledinPüspökladány,fiinddatatăcafiinddin1907,conţinândfotografiifăcutedeKlöszGyörgy.3 Mapa este confecționatădinpiele,hârtieșitextile,avânddimensiunide40x54cm,fiindpliatășiavândogrosimede3cmîm-reunacupozele.Tranșalongitudinalăaredimensiunide50,5x31,5cm,iartranșelelateralesuntmaiscurteavânddimensiunilede41,5x38cm.

Elementeleconstitutivedinhârtieamapeisuntrupte,incomplete, lacunare și pătate. În stare avansată de de-gradare eraumai ales zonelede îndoire, datorateuzurii

* Mențiuneadăugatăde traducător:degradareapielii înurmacăreiaseformeazăunpraf/pulberedeculoareroșie.

1 Restaurarea obiectului sa făcut în cadrul secției de RestaurareArtaMeșteșugăreascăalFacultațiideArteplastice,cuîndrumareadoamneiKissnéBendefyMária,șefsecțieșiexpertpiele.

2 KissnéBendefy–Orosz2011.3 Propietar:Muzeulpoștei,Budapesta.Nrinventar:24.510.0

funcționale și a actiunilormecanice. interiorul îmbrâcatcusatindeasemeneaafostdeterioratfiinddecolorat,maiales înzonelede îndoire.Învelisuldinpieleerapătatșizgâriat,slăbitlaîncheieturișiprezentasemnededescom-punere roșiemai ales înpreajmanervurii și lamargini.NivelulpH-uluieraînjurde3înzoneledeterioratepre-zentândovaloareputernicacidă.

Despre etapele restaurării a obiectului pe scurt

Deoarece scopul principal al studiului este de a face cu-noscute experimentele făcute pe piele și prezentareape baza acestora etapele restaurării, pașii principalelorintervenții pe celelalte componente ale obiectului vorfiprezentate foarte pe scurt, acestea fiind supuse anterioruneianalizesumareamaterialelor.

Desfacerea. Dincauzadiversitațiitratamentelor,com-ponentele obiectului trebuiau separate, fiind îndepărtateoglinzile,nervurile,iarhârtiaafostseparatădematerialultextil.Arămasdoar învelișuldepielemontatpeplăciledelemn,dincauzastăriiavansatededegradare,existândriscul unei deteriorări șimai accentuate ale pielii cât șiastratuluipoleit.

Curațareasuprafețelor.Suprafațapieliiafostcurățatăcuburete“latex” șiprafdegumăde șters,partea texti-lănumaicuoperiemoale.Lacurățareauscată,maialesîn cazul hârtiei imprimate cu tipar de bronz s-a utilizatcu mare prudențăprafuldegumădeșters,deoarecepu-tea cauza desprinderea straturilor sau provocamătuireasuprafeței.

Stabilizareașirestaurareapieliiaflateîndescopunereroșie.Scopulrestaurăriiînacestcazerastopareadescom-punerii, scăderea aciditații prin restabilirea valorii pHuluișioprireaprocesuluidefriabilizare.Veziîncap.6de-scriereaamănunțităatestelorșietapelelucrărilor.

Curățareaumedă.Componenteledinhârtieaufosttra-tateexclusivcuapă,evitândastfeloriceriscderemanențăchimicădaunătoare.Căptușealadinsatenafostspălatăcudetergentanionic,4apoiclătitășiuscată.Completări,retuș și asamblare. Învelișul interior din

hârtieacoperțilorafostcompletatcuhârtiejaponeză,iar

4 Detergent.

Experimentpentrutratareapieilorafectatede „descompunererosie”*,sauunepisoddinrestaurareaunei

mapefotodinpiele,secolulalXIX-lea

Katalin Puskás

208

încazulhârtieiimprimatăcutipardebronzs-afăcutre-constituireadinhârtieasemănătoareceleioriginale.

Caracteristicile principale și factorii de degradare a pieilor diagnosticate cu descompunere roșie

Vorbimdedescompunerearoșieapieiiatuncicând,cu-loareapieiisetransformădinbrunînroșu,șicaurmarevaloarea pH-ui, coeziunea și temperatura de contracțiescad. În funcție de proporția deteriorării semodifica șirezistențamecanică:materialuldevinecasant,sedesprin-delamelar,încazuriextremesesfărâmășisetransformăîn pulbere. Se poate observa foarte bine submicroscopcumfibrelepieiisedesprindunuldepecelalăltșilaceamai mică acțiune mecanică exercitată asupra acestora,unelefibreserupsausescurtează.Deteriorareapieiiestecauzatăînprimulrânddeagențiacizi,carepotfiagențiichimicifolosițiîntehnologiaprelucrăriisaupotfiprodusiichimicirezultațidintransformareaacestora,oriacțiuneaagențilorpoluanțidinmediu:dioxiduldesulfșidioxiduldenitrogen-princompușiirezultațiaiacestoraînreacțiacuapa.Înmediuacid,subpH3seproducehidrolizapieii,cândlegaturilecovalentedincatenesedesfac.5

Această formădedegradareeste întâlnită îndeosebilapieleaprelucratăînadouajumătateasecoluluialXIXșiînprimajumateasecoluluiXX.Motivulesteschimba-reatehnologieidepreparareapieiiprinfolosirealascarămareaunorreactiviagresivi,ceasigurauoproducțiemultmaieficientășirentabilă.S-aufolositagenținoidetăbăci-re,nefolosițipânaatuncicarecutimpuls-autransformatîncompușidăunătoriasuprapielii.S-aumăritcantitățilede acizi folosițiînproceselededecalcinareapieiicâtșila procedeele de vopsire, piclare și decapare, cu scopulde a prescurta procesul tehnologic. Spre deosebire fațăde pielea tăbăcită în mod tradițional, acestea aveau unconținutmultmairidicatdesubstanțepericuloase.6

Încercări anterioare pentru tratarea pieilor afectate de descompunerea roșie

Problema acestei forme de degradare, a fost dezbătutăpentru prima dată în laboratoarele din Regatul Unit șiafostabordatădinmaimultelaturiproblemadegradăriiacide. Fenomenul a fost descoperit destul de timpuriu,încadinanul1905cândafostobservatpecoperțileunorcărți relativ noi. Într-unul dintre rapoartele institutuluiRoyal Society of Arts, se recomandă pentru copertarefolosirea pieilor preparate prin metode care limitau folo-sireaacizilor, iarpentruprotejareacelorexistentesăfieasigurată ventilația corespunzatoare în biblioteci, prineliminareagazeloratmosfericenociveșiexcluderealumi-niisolare.7Înanii1920–30s-aîncercatcăutareamotivelorșigăsireasoluțiilorprinexaminareașicercetareaagenților

5 Calnan1999.6 Thomson2001.7 Calnan1999.

detăbăcirefiindconsideratcatipulagentuluidetăbăcireșideproprietățile acestuia de condensare sau hidrolizare depindeprocesuldedegradare.În1935eraudejacunos-cute o serie de factori responsabili pentru degradarea pieilor,cânds-adecissupraveghereadocumentată.S-auefectuatperiodiccontroaleînmaimultde300debibliote-ci,dindiferitelocalitațiaflateladistantă.Lafiecarecinciani,seexaminaucarțilelegateînpiele,urmărindevoluțiastăriidedegradareaacestora.Experimentulaluatsfârșitînanul1970 iarconcluziileau întărit ipotezacăagențiidepoluaredin atmosferă, joacăun rol important în de-gradareaobiectelordinpiele.Pe lângaacești factori s-aremarcat importanța decisivă a metodei de tăbăcire câtși proprietățile acesteia de a legadioxidul de sulf, deo-arecepieleatăbăcitămineralsaumaipreciscucromnus-a deteriorat, iar pielea tăbăcită vegetal prin hidrolizăestemultmairezistentădecâtpieleatăbăcităvegetalcon-densat.Înoarecaremăsura,aridicatrezistențapieilorșiadaosuriledesăruricatampon.Consecutivexperimenteleau luat douădirecții, se urmăreaobținereaunor coperți din piele rezistente, dar și stoparea degradării la celorafectate.Peparcursulprimelorexperimentes-a încercatmărirearezistențeipieilorprinadaosuridesăruri.Pentruintâiadată s-au făcut experimentede stabilizare cu lac-tatdepotasiurespectivcitratdepotasiu, iar în1984s-aîncercatexperimentalpentrustabilizarecompusulnumitimidiazol. La testele de îmbătrânire artificială a pieilor,a reieșit însă ineficacitatea compușilor. Tratamentul nua fost corăspunzător pentru că sa aplicat într-unmediuapos, ce a dus la accelerarea descompunerii cauzată dehidroliză, înainte ca sărurile de tampon sa fie eficien-te.8 După identificarea acestor factori sa făcut o scurtadeviere prin folosirea gazului de amoniac ce a dat rezul-tatebuneșirapideînneutralizareaacizilorprezenți,însănueraeficient împotrivafactorilordedegradareapăruți ulterior.9Maimulțicercetătorieraupreocupațideelabo-rarea uneimetode revoluționare de retăbăcire a pieilor.Dinexperiențaanterioară înprelucrareapieiloreradejacunoscutămetodacualuminiu.Înanii1940C.W.BeebeșiR.W.Freyaudemonstratcăpieleatăbăcităvegetaldacăesteretăbăcităcusăruridealuminiu,vacreștecapacita-teaderezistențăaacesteiaîmpotrivafactorilordăunatoriceprovoacadescompunerea.Înîncercăriledesoluționarecâtmaioptimășideagăsimetodaceamaieficacepentruconservare,saalăturatșiHainesîncăutareaceluimaipo-trivitcompusdealuminiu.Elafăcutcercetăricusoluțiadealuminiu-triformiatdiluatînmixturădeapă-metanol.Peparcursulîncercărilors-avăzutdinnouefectulnocivalapei, înaintecasăruriledealuminiusăseintegreze.10 Așadarfolosireaapeitrebuiaexclusădinproces,potrivitsituațieieranecesarăgăsireaunuimaterialcarepoatefidiluat înt- un solvent organic, și nu în ultimul rând eraimportantcasolventulsăfieaccesibilșiîncomerț.Gama

8 Calnan1999.9 Calnan1999.10 Calnan1999.

209

largăacompușilordinaluminiuaufosttestați pe diferite pieităbăcitevegetal,îmbătrâniteartificial.Dupăevalua-rearezultatelor,alcoxiduldealuminiusadoveditaficelmaipotrivit.ColaboratoriiinstitutuluiLeatherConserva-tionCentredinNorthampton,11careauluatpartelaexpe-rimente,auelaboratșiaupublicat12 metoda cea mai po-trivitășiauaplicat-ocusuccespentruremediereapieilordegradatedeacizi.

Experimentul cu un compus organic de aluminiu

Reactivul

Saarătatfolositor,precumîncazulmapeifoto,săîncer-cam una dintremetodele de tratament testate și folositecusuccesînRegatulUnit.Acesticompușirealizeazănoilegăturichimiceînstructurasuportuluidepieleslăbit,prinaceastasuntcapabilisăstopezeprocesuldedezintegrare.Comform referintelorbibliografice se folosesc solutiidealuminiu1,5–2%w/vcudiluanțiorganici.Soluțiadetra-tamentîsifaceefectulastfel:compusulorganicsubfomăde soluție se impregnează în structura fibrelor, iar dupăevaporareasolventuluiintarestefibrele,intrândînreacțiecuumiditateadinaertransformîndu-sedinorganicîntr-uncompusanorganiccomplex.Întaiintrăînreacțiecusulfațiiliberișineutralizeazăsurplusuldeacid,mărindastfelva-loareapHuluifacand-ulstabillaoscarămairidicatăfa-vorabilăpielii.Toateacesteacontinuăpânăexistăsuficientreactivcapabildetransformareînpieleșiumiditateînaer.

Alcoxidul de aluminiu este comercializat sub formadiluată dar nu am reușit achiziționarea acestuia deoare-ceesteinterzistransportulprinpoștădatorităpericoluluideexplozie.Amreușit însăachiziționareaunuialtreac-tiv-izopropoxiduldealuminiu,de lafirmadistribuitoareSigmaAldrich,cuunrollafeldeevidențiatînliteraturadespecialitate.13Ne-amdecissăfolosimacestreactivînîncercareanoastrădestoparea fenomenuluinocivexis-tentlacopertadepiele.Numelecompusuluifolositdoarînscopuridecercetareșidezvoltareeste:tri-izo-propilatdealuminiu,[(CH3CHO)Al.Esteunprafalbcristalin,cumasamoleculară:204,25.Esteuncompusstabil,darcarelaactiuneaapeisaulaumiditateridicatăsedescompune.Este indicată depozitarea departe de oxidanți puternici.Sedescompuneînprodușipericuloși:oxiddealuminiu,monoxid de carbon, dioxid de carbon. Temperatura deaprindere este la 16ºC. Este inflamabil, toxic, asadar lamanevrare sunt necesare măsuri preventive. Este toxiclainhalarefiindinterziscontactulcuochii,pieleașiîm-brăcămintea.Întodeaunatrebuiepăstrat într-unrecipientetanș,inscripționatșiferitdesursedefoc,scânteieșisur-setermice.14

11 Data.12 Thomson.13 MulțumiridoamneiKissnéBendefyMáriapentruajutorul acordat în

organizareaexperimentuluișievaluarearezultatelor.14 AnexaInumarindex:603–042–00–3.Marcajdepericulozitate:F,ex-

tremde inflamabil.R-formule:11, foarte inflamabil.S-formule816,

Planificarea și executarea experimentului

Experimenteleaufostnecesaredeoareceliteraturadespe-cialitatenufurnizeazătoatedetaliileprivindutilizareașiamdoritsăobservămurmatoarelefenomene: – încesolventsausolvențisedilueazăizopropoxiduldealuminiu?

– dintresolvențiitestațicaredăunezacelmaipuținpieii? – măsurarea efectului și durabiltații tratamentului lavariațiilepHului,prinsupraveghereaschibărilordecu-loareșirezistențalarupere.

– dacăseformezădepunereaalbădescrisăînliteraturadespecialitate,dacăda,atunciîncemăsurășicucesepoa-teîndeparta,respectivdacălasăurmădurabilăîntimp?

– definireacantitățilordesubstanțefolositepentrutrata-mentpeosuprafațădată.

– după stabilizarea obiectului cemateriale se pot folosipentruprotecție saudacă estenecesară folosireaunorastfeldeagenți?

– cumsecomportăpielearetăbăcităpeparcursuletapelorde restaurare?

– sănuuitămcăprocesulesteireversibil.Rezultatele le-am trecut în tabele, dintre acestea voi

menționadoarcelemaiimportanteobservații,sărindpes-teuneletestecumarfideexempluproprietațileadezive.Deoarece astfel de experimente și teste nu se pot efec-tuadirectpeobiecteledeartă,amalessăleexperimenă-ampematerialeasemănătoareceluioriginalcuaceleașiproprietațidaramavutunnumărredusdepiesemodel.În alegerea mostrelor am pus accent mare pe piesele care prezentaudegradăriidenticecuceledepeoriginal,deoa-rece așa am putut observa câtmai autentic schimbarilepe obiect. Pentru experimente am selectat patrumostrede piele:

1.obucaăadepieleprovenitădintr-ocopertădinsec.19

2.obucatădepieledetapițeriesec.19–203.pielenouătăbăcităvegetal4.variantaanterioarădarvopsităcucoloranti.15

Propietătile mostrelor de piele înainte de utilizare

1.obucatadepieleprovenitădintr-ocopertădinsec.19Grosimea: 0,9–1mm, culoarea: brun închis,mai târziucoloratăîngriînchis.Coloraturaeravizibilădoarînurmeîntimpulexperimentului,dupăuzareagrenuluistratulfi-brosdevineroșumaroniu,pHulestede3,2.Grenulestecrăpat, lacunarși foartefriabil,chiarși laceamaimicăacțiunemecanicăexercitatăasuprasa.Pieleaeracasantășisefriabilizachiarșilaceamaimicăacțiunemecanică,serupeaușorlaîndoire,laîntindereserupeaspontan,sedezagrega,serupeapeliniafibrelor.Probaderupereefec-

recipientultrebuieferitdeumezeala.Interzisfumatul.Feritdesursedefoc.Sursa:SigmaAldrichfișatehnicădeconformitateșideprotecțiamuncii.(2004.martie12.)

15 CibaIrgadermcolorantcucomplecșimetalici.

210

tuatăsubmicroscopaarătatcălegaturileditrefibreerauinexistenteșilaceamaimicaacțiuneseîndepartauuneledealtelesauserupeau.

2.obucatădepieledetapițeriesec.19–20Grosimea:1,2–1,3mm,culoarea:brunînchis,dupăuza-reagrenului,stratulfibroseraroșumaroniu.pHul3.Gre-nul era lacunar și casant, crăpat, inițial a fost imprimatlinear,înzonelesubțiatesaupedungaimprimeului,pieleaserupeamaiușor.Laîndoireînsaerarelativrezistent,darerafriabil,laîntinderenuserupea,rezistașilaruperedarcedapânalaurmă.Suprafațasedeterioralaacțiuneame-canică.Submicroscoperavizibilcafibrelestăteaumultmaiîndesatefiindîntr-ostaremultmaibunădacâtlaceaanterioară.

3–4pielenouatăbăcităvegetalnaturșicoloratGrosimea: 1,3mm,mostra cu numarul 3 este deschisă,mostraa4aestesemimaronie,valoareapH6.Grenuleraimpecabilșiarezistatlatoatetestelederezistenta,îndoi-re,rupere,întindere,suprafațafiindrezistentălaacțiuneamecanică.

Apoiamalessolventiiceurmauafitestați: 1.Toluen2.Benzină3.Alcoolizopropilic4.Alcool-tercier-butil+benzina5.Alcolizopropilic+benzina.

Solvențiimenționațitrebuiautestațisănupătezemos-treledepiele,înaintedeutilizare.

Rezultatulestecuprinsîntabelul1.

Ampreparat cincimixturidediferitecompozițiidincelecares-audoveditaficompatibile.Avândînvederecăsolvențiisuntdăunatorisănătații,s-alucrat întodeau-nasubexhaustorșicuechipamentdeprotecțieadecvat.IzopropoxiduldeAls-adiluatcelmaibineîntoluen,dartoluenulestefoartedăunătorsănatațiișifoartevolatil,seevaporărepededinmasapieii,așadarsoluțianupoatepă-trundeadâncînstraturi.Tocmaipentruaceastaamfolositșialteadaosuridesolvențiorganicicumasamolecularămaimare,pentruaîncetinievaporarea.Restulsolvenților,agentul de tratament s-a diluat cu reziduri și sa formatodepunerealbăpefundulsticlei.

Tabel 2:SoluțiiledeizopropoxiddeAl,perparate pentru tartarea mostrelor

Nr. mostră Soluție

1. 100mltoluen,1gizopropoxiddeAl

2.50mlalcoolizopropilic,50mltoluen, 1gizopropoxiddeAl

3.12,5mlalcool-tercier-butil,37,5mlbenzina, 50mltoluen,1gizopropoxiddeAl

4.25mlalcoolizopropilic,25mlbenzina, 50mltoluen,1gizopropoxiddeAl

5. 50mlbenzina,50mltoluen,1gizopropoxiddeAl

Cufiecaresoluțieamtratatcâtepatrumostre,reușindastfelsătestămefecteleîntotalpe20demostre.Experi-menteleaufostobservatecuochiulliberșisubmicroscop,analizând schimbările vizibile, astea fiind completate șicurezultatelemăsuratealpHuluilaintervaledetimp.

În condițiile pe care le am avut la dispozitie, efica-citatea tratamentului sa putut observa cel mai bine prin schimbările reacțiilor chimice. După tratarea chimicaamostrelor,ammăsuratvaloareapHuluișil-amcompa-ratcuvalorilededinainteatratamentului.Dinrezultateleprimites-apututobservaînmodevidentcăaucrescutcucâtevazecimi.SimultancudeterminareavaloriipHului,amobservatșischimbărileinterveniteînmaterialulmos-trelorsubefectulapei.S-apicuratapădistilatăpemostre-ledeja tratateșiampututobservaefectulnocivalapei.Din cele doua piei vechi, pielea de copertă s-a doveditmaisensibilă,loculundesapicuratapas-aînchislacu-loareșiadevenitcasant.DeaiciamdeduscătratamentulcuizopropoxiduldeAlîmbunătățeștecuadevăratstareapieiidinpunctdevederechimic,daraceastaîmbunătățireîncazulpieilorvechinueatâtdeeficientăîncatobiectulsăpoatăfisupusunuitratamentapos.Asadaresteindicatăevitarea tratamentelor apoase.Am remarcato rezistențămultmaibunălapieleadetapițerie,careeramaigroasășimai densă.Cu toate astea se recomandă folosirea cuprudențăa tratamentelorumedeși încazulacestorpiei.S-apusîntrebareaprivindcantitateadesubstanțenecesa-răpentruobținereaefectuluidorit.Conformliteraturiidespecialitateesteindicatîntroducereauneicantitățidesub-stante,deaproximativ2%în raportcumasaobiectului.Nuamgasitînsaoreferireexactălacantitateadesoluție.Amdoritsădefinimacestecantitățiprincântărireaprecisă

Tabel 1:Efectulsolvențilorasuprapieilorcudescompunererșie

Mostre de piele/solvenți Benzină Alcool izopropilic Alcool tercier butil + benzina = 1:3

Alcool izopropilic + benzina = 1:1

Piele de copertă Nuarămaspătată S-apătat Nuarămaspătată S-apătat

Piele de tapițerie Nuarămaspătată S-apătat Nuarămaspătată S-apătat

211

a masei mostrelor16darelefiindpreamicicadimensiuninu sa reușit o definire exactă a schimbărilor survenitela nivelul sutimilor și amiimilor de gramaj.Cu excep-tiasoluțieicutoluen,izopropoxiduldeAlnusadizolvatîn totalitate înniciunuldinsolvențiimenționați,asadarîn funcție de cantitatea depunerilor adunate pe fundulrecipienților,s-apututstabiliurmatorulclasament.

Porninddelasoluțiaceamaipură,pânalasoluțiacucea mai mare impuritate:

1.100mltoluen,1gizopropoxiddeAl2.25mlalcoolizopropilic,25mlbenzină,50mltolu-en,1gizopropoxiddeAl

3.50mlbenzină,50mltoluen,1gizopropoxiddeAl4.12,5mlalcool-tercier-butil,37,5mlbenzina,50mltoluen,1gizopropoxiddeAl

5.50mlalcool izopropilic,50ml toluen,1g izopro-poxiddeAl.

Înaintedeterminareatestelor,amfacutrostdeocartesemiînvelităînpiele,dinsec.XXșideuncotordecarteacopertitcupieletotdinsec.XXAmbelepieseeraubo-gatdecorateculitere,motiveornamentaleșiliniiaplicateprin tehnicaauririimecanice.Prin tratareaacestorpieseam urmărit comportamentul agenților chimici, în cazulîncaresecristalizaulasuprafața,dacăprovoacaschim-barisaudeteriorăriînstructurașiînproprietăţileadeziveafoițeimetalice.Peparcursulobservațiilorcomparative,ammarcatdouăzonepecotorulcărții,unadintreacesteaafosttratatăcusubstanță,iarcealaltăzonanu.Observa-rea zonelor marcate s-a facut cu ochiul liber si sub mi-croscop.Pesuprafațapieliicugrenmaineted,s-aformatocrustădecristalizarevizibilașicuochiulliber,caresubmicroscopformaînmodevidentunstratcristalizatcoe-rent.Afostîndepartatcutamponîmbibatînbenzinădupacare sa comparat cu zona netratată.Nu au fost afectatezonele cu tipar aurit şi nuau survenit schimbărinici înurmatoarelezileînstructurafoițeiînsavaloareapH-uluicotoruluidupătratamentacrescutdelapH3,2lapH4.

Am tratat și celălalt cotordecarte,nedeteriorat însafoarteuzatcuaceeașisubstanță.Grenuldinzonadedes-chidereerainexistentiarsuprafațaaveaoculoareroșupa-lid,iarlaatingeresemănacumaterialuldecatifea.Înca-zulpieiifaragren,dupăaplicareasubstanței,aceastas-acristalizatlasuprafațafibrelordars-apututîndepartacuușurințăcuuntamponîmbibatînbenzină.Nusadeterio-ratimprimeulaurit.șiîncazuldefațăs-aurmăritvaloareapHului înainte și după intervenție.ValoareapHului laînceputafost3iardupăosăptămânăacrescutla3,5.

Rezultatul experimentului

Înurmarezultatelorexperimentuluine-amdecisdacăvomfolosi saunu substanțe chimice în restaurareamapei fotofiindobiectpentrulucrareadediplomă.Dinexemplelealtorinstituțiistrăine,știamcănuvomprovocadeteriorăriprin

16 MăsurareamaselorsaefectuatînlaboratorulderestaurarealBiblioteciiNaționaleSzéchényi,cuajutoruldoamneiMikesyPongracné.

astfeldeintervenţie.Șirullungdeexperimenteafostmaide-grabănecesar,pentruaînvațamanevrareașifolosireacorec-tăamaterialului.Dupăevaluareatestelorșiaobservațiilor,amajunslaurmatoareaconcluzie:Dintretoatecele5soluțiifolositepeparcursulexperimentului,ceamaibunăsadove-ditafisoluțianr.4.(25mlalcoolizopropilic,25mlbenzină,50mltoluen,1gizopropoxiddeAl)Crustadecristaliza-reaalbăpesuprafațafibrelors-adoveditaiciaficeamairedusă,creștereavaloriipHuluisadoveditafioptimăiarpieiletratatenuși-auschimbatculoareanicidupătratament.Trebuiemenționată aici incă o concluzie importantă, tes-teledesensibilitatelaapă.Amstabilitcamostreleîinstareavansatădedegradare,auramassensibileîncontinuarelacontactulcuapa.Suprafațaacestoranus-aînchislaculoarefiindlafelcaînaintedetratament.Putemînsapresupune,cădacăsubstanțași-afăcutefectulconformdescrierilor,atuncicondițiaîncareseaflăobiectuls-aremediatînașafelîncatnumaipoatefiafecatatdeodegradarelafeldeaccentuatăîncontactcuapa,comparativcuopieleîncanetratată.

Pebazaexperimenteloramefectuaturmătoareletrata-mente:pentruastopadegradareaacidă,amunsdetreioritoatăsuprafațacusoluțiedeizopropoxiddeAl1%(25mlbenzen,50mltoluen,diluatinmixtura.)17

Murdariaaderentășiimpuritățiledinzonelenedeteri-orate,le-amșterscutampoaneusorîmbibateînsoluțiedecurățare,pebazadeapă,dardincauzasensibilitațiipieiilaapă,conținutuldeapăerafoarteredus.

În zonele lacunare și slăbite consolidarea s-a făcutcu foiță japoneza, completările cu piele de vițel tăbăci-tă vegetal, iar pentru lipit am folosit un adeziv acriliccu conținut de apă redus,Lascaux498 șiLascaux360,amestecatcuamidondinorez.Suprafețelefriabilele-amstabilizatcusoluțiedeKlucelG0,5%însoluțiedealcoolizopropilic.Înconcentrațiadată,soluțianuaformatfilmlucios pe suprafațamată, dar sa impregnat suficient deadânccasăpoatăfixafibrele.18

Incheiere

După închierea experimentului model, sau ivit ulteriorşi alte întrebări, caredeocamdată au ramas în stadiudeașteptare.Încazulnostrumostrelenuaufostcombinatecualtemateriale,darsepuneîntrebarea;ceseîntâmplăîncauzulunuiobiectcomplex,deexempluîncazuluneicarți,cumtrebuieaplicatsoluția,cesolvențiputemfolo-si,cesolvențialegem,orilatamponarecumreacționeazabenzina aplicată pe lânga piele cu celelalte materiale.Dacăestenecesarcontinuareatratamentuluilapieledupăstabilizare,șiîncecondițisaucuce?ArămasdeschisășiperfecționareaprocesuluidemăsurareapHuluișideter-minareacantităţilornecesaredesubstanțe.Aşadarne-ampropus săpornimunnou şirde experimente ca sădez-voltăm,concretizămşisăfinalizămsoluţionareaacestorproblemerămaseîncăsubsemnulîntrebării.

17 Compozițiasoluției.18 Obiectulafostasamblatpotrivittehnicilororiginaledeconfecționare.

212

BIBLIOGRAFIE

CALNAN,Cristopher(1999):AluminiumAlkoxideSta-bilisationofVegetableTannedLeather,EnvironmentetConservationdel’ecrit,del’imageetduson.Paris,pp.102–105.

CALNAN,Cristopher(1988):ThedevelopmentofaSta-bleBindingLeather.In:Bookbinder,Vol.2.pp.35–48.

CHAHINE, Claire: Acidic deterioration of vegetabletannedleather.Leather–itscompositionandchangeswithtime.LeatherConservationCentre,Northampton

HAINES,B.M.:Natural ageing of leather in libraries.Leather – its composition and changes with time.LeatherConservationCentre,Northampton.

HAINES, B. M.: Deterioration under accelerated age-ingconditions.Leather–itscompositionandchangeswithtime.LeatherConservationCentre,Northampton

HAINES, B. M. (1984): The conservation of leatherbookbindings.IICcongress,Paris.

KISSNÉ BENDEFY Márta – OROSZ Katalin (2011): A modellkísérletek szerepe a restaurátorképzésben.In:Isis,ErdélyiMagyarRestaurátorFüzetek12.,HaázRezsőMúzeum,Székelyudvarhely.pp.43–51.

PUISSANT,MariaJulia(1994):Experiencesinthecon-servation and restoration of watersensitive bookbind-ing leather. In: Environnement et conservation del’écrit,del’imageetduson.Paris.pp.197–200.

STURGE, Theodore (2000): The conservation of leatherartefacts. Case studies from the LeatherConservationCentre.TheLeatherConservationCentre,Northampton.

THOMSON,Roy(2001):Conservationofredrottedleath-ers.Leather/SkinanditsconservationformuseumsandArcheologists2001CD-ROMfortraining.T.E.I.Athen– Hungarian National Museum, Budapest – LeatherConservationCentre,Northampton,Athen.

Katalin PuskásArtistrestauratorpieleșihârtieCustode MuzeuldeGeografieMaghiar2030Érd,Budaiút4.Tel.:+36-23-363-036E-mail:puskas.katalin@foldrajzimuzeum.hu

Traducere: András Tihamér

LISTA FOTOGRAFIILOR

Foto1. Mapaînaintederestaurare(foto:NyíriGábor).Foto2. Mapadeschisă înaintede restaurare (foto:Nyíri

Gábor).Foto3. Detaliudincotorulmapeiînaintederestaurare.Foto4. Detaliu din materialul pielii cu urme de “descom-

punereroșie”.Foto5. Pozamacrodepesuprafațapielii,cusemenede

“descompunereroșie”.Foto6. Câteavadintremostrelefolositeînexperiment.Foto7. Mostrelefolositelaexperiment.Foto8. Cusubstanțelenocivesalucratsubexhaustor.Foto9. Detaliul din cotorul mapei după tratamentul de

stabilizareșicompletare(foto:NyíriGábor).Foto10. Mapa cu înveliș de piele după restaurare (foto:

NyíriGábor).Foto11. Mapaînchisădupărestaurare(foto:NyíriGábor).

213

KATALINT.BRUDERANOBITUARY

It iswithmuch sadness thatwe bid our final farewellstoKatalinBruder, a former colleague at theHungarianNational Museum. She served as deputy head of itsDepartment for the Protection and Conservation of Art Objects, and was awarded the prestigious NoémiFerenczyPrizein1997.Shewasprominentinartisticlifeas a member of the presidium of the National Society of HungarianArtists(andasheadofitsconservationbranch),as a member of the Association of Hungarian Fine Artists andAppliedArtists, and as amember of the governingbodyoftheVinceWarthaFoundationforCeramicArt.

Katalin Bruder was an artist and researcher who always keptabreastofdevelopments inherspecialistfield.Shemastered new techniques and technologies, and taughtthem to the young generation. She earned great meritin the spheres of contemporary Hungarian conservation workandceramicart.

She professed VinceWartha’s belief that ‘the threecoloursontheflagofHungarysymboliseart,science,andindustryrespectively’.

Katalin was an organiser of commemorative exhibitions,aninstructoratartcamps,andamuch-lovedand acknowledged lecturer at conferences in Kolozsvár (today Cluj-Napoca, Romania), Temesvár (todayTimişoara, Romania), and Székelyudvarhely (todayOdorheiuSecuiesc,Romania).

Weshallcherishhermemoryforever.

1943–2013

215

Zsolt NyárádiThe Medieval Church at Bögöz and Its Churchyard

Begun in 2012, the restoration of the church at Bögöz(todayMugeni, Romania) offered a unique opportunityforthearchaeologicalexcavationofthechurchyardsur-roundingthismedievaledifice.

The early Romanesque church at Bögöz was com-pletely demolished by the end of the 13th century and noneofitsmaterialswereusedinthebuildingofthenextchurch.At least, this is what is suggested by the plinthcourse carved from soft sandstone which stretches all the wayaroundthebuilding’snave.ThefrescoseriesdepictingSt.Ladislaus IofHungary,St.MargaretofAntioch,andthe Final Judgment were painted on the north wall of the churchatBögözduringthesecondhalfofthe14thcentury.

Further significantwork on the church began in thesecond half of the 15th century and led to its complete rebuildingintheGothicstyleoftheage.Itisbelievedthatthechancelwasthefirstparttoberebuilt.Itwasextendedslightlyandwasgivenapolygonalapse,windowswithGothic tracery, pillars, and ribbed stone vaulting withrichlydecoratedbosses.

The rebuilding of the church’s nave was performed at the beginning of the 16thcentury.Theroofwasremovedand the walls were made higher in order to accommodate largeGothicwindows.Traces of this heighteningworkcanbeclearlyseentodayonthewestgable.Anentrancewasopenedonthesouthsidewhichwasthenfittedwithadoor-frameandthespaceoftheoldRomanesquewin-dowwasfilledup.Unlikethatofthechancel,theceilingofthenavewassuppliedwithterracottaribs,andsevenpillars decorated with sculpted black andesite plinths werebuiltinordertosupportit.Thepillars’capitalsweremade of black andesite.The earlier vestry in the northpartwasdemolishedandawideronewasbuiltandfittedwithadoorwaywithastoneframe.Oncetheconstructionworkwasfinished, theentire interiorof thechurchwaspavedwithstoneslabs.

During the archaeological excavationwork,we dugsmallexcavationpitsalongthewalls,andwealsoinvesti-gatedthedrainagetrenches,whichgenerallyhadawidthof1m.Oneof themajordisadvantagesof this artefactrescue excavationwas thatwe could onlywork on theareas designated by the planners and that we could only investigate the areas archaeologically to the relative depth designatedby them.The trenchsystemcreated todrainawayrainwatersurroundedthechurchonallsidesexceptthewestside.Weonlyoccasionallyhadtheopportunitytostudythechurch’sconstructionlayers,sinceourmainobjective was to study the drainage of water from the roof

andfromalongthewalls.Furtherawayfromthechurch,wedugexploratorytrenchessouth,eastandnorthofthechurchthatextendedrightthewayacrossthechurchyard.

The churchyard surrounding the church dates from the 12thcentury,aftertheconstructionofthefirstchurch,andwas usedupuntil the endof the 19th century.Today, itis surrounded by a slightly oval cemetery wall stretching from east to west which was built following the Gothic reconstruction work in the 15th–16th century.During theexcavationwork,wealsofoundtheremainsofanearliercemeterywall,oneconnectedtotheconstructionactivityinthe14thcentury.InthechurchyardatBögöz,weexca-vatedanareaof160–170m3in2012,happeningupontheremainsof215burials,inwhichareincludedthe10buri-alsexcavatedin2009.

Wecoulddiscoverwhichpartsofthechurchyardwerethemostusedthroughthecenturies.Theburialsdiscov-ered were not numerous enough for a study of the settle-ment’sdemography,buttheyneverthelessyieldedmuchvaluable data about burial customs.By using this data,we could analyse the effects of more widely adopted 18th-centurylegislationregardingburials.Morethoroughanalysisoftheburialswillofferuniqueopportunitiestoget toknow the changes in, and theuseof, amedievalchurchyard. Moreover, from anthropological analysisof the bone material recovered, we could learn impor-tant details concerning the day-to-day lives, lifestyles,anddiseasesof thepeopleofBögöz, and alsovaluableinformationaboutburialcustomsandtheirevolution.Theartefactrescueexcavationworkalsoshowedasettlementlayer dating back to the Arpadian dynasty and predating thechurch.

Additionally,itansweredmanyquestionsconcerningthe features of the 12th–13th-century churchyard and its size.

Translated by Zsolt Nyárádi

Lórand KissWall Paintings in the Calvinist (Hungarian Reformed) Church at Bögöz

Restoration of the wall paintings in the Calvinist church at Bögöz became timely when renovation of the build-ingwasplanned.Therestorationworkwasprecededbydetailedwallresearch.

The frescoeswere discovered in 1865,when awin-dow was built in the north wall of the nave to bring light to the pulpit. In 1898, on the initiative ofAdolf Cse-hely,ateacherofdrawingatamainsecondaryschoolin

Abstracts

216

Székelyudvarhely,thewallpaintingsinthechurchweremadevisible.Subsequently,JózsefHuszkawaschargedby the National Committee for Historic Monuments to make a number of on-site aquarelle copies and photo-graphsofthewallpaintings.Becausenomeasuresweretakentoconservethem,thewallpaintingswereagaincov-eredwithlimewashshortlyafterwards.Inthe1930s,theywereuncoveredoncemore, this timepartially. In1943,the National Committee for Historic Monuments set their restorationinprogress,but theworkwas interruptedbywartimeevents.

The pictures on the west wall of the nave were uncov-eredbySándorVetési,thelocalminister,in1966.Onthenorth wall of the nave, three registers one underneaththeothercanbeseen.Theuppermostregister,aseriesofpaintings presenting St. Ladislaus I ofHungary, beginsonthewestwall,awallofthetower,withasceneshow-ing theegress fromNagyváradCastle.On the leftedgeofthewallpainting,theplasterhasbeensmoothedaway,thus indicating that the picture probablydid not extendanyfurthersouthwards.Thescenesarenotseparatedfromone another.Thewall paintingsweremade using earthpigments(redoxide,yellowochre,grey,andblack);forwhite, limewashwasused.Thefiguresweredrawnbymeansofafewlinesonly,anddepictionisnotexcessivelydetailed.BecauseofthelateGothicvaultinginthenave,significantpartsofthesceneshaveperished.Itispossiblethat originally the series of wall paintings continued all theway round to the chancel arch.This, however,wasrebuiltintheGothicperiod,withtheresultthatanysceneorscenestherewouldhaveperished.

DepictingthelegendofSt.MargaretofAntioch, themiddle register begins in the western corner of the north wall.Aswasmade clear by the investigations also, thefresco plaster of the middle register is the same as the plasteroftheupperregister.Thetworegisterswere,then,madethesametime.Thisfindingisvalidfromthestylis-ticpointofviewalso.

The lowermost register differs from the two regis-ters above it stylistically but also from the standpoint of execution technique.The richness of thedetail in thesescenesandthefinetransitionsbetweenthevariousshadesof colour bear witness to a much surer and more practised hand.Thewallpaintingsweresketchedoutindarkred.Bodycolourisshadedwithgreenearth,similarlytoItal-ianTrecentowallpaintings.The impressionof abluishbackground is achieved by applying dark grey as a ground andpaintingtransparentwhiteontopofit.Thehuesofthewall painting amount to a wide range of earth colours: white (lime), black, yellow, and green earth.A signifi-cant part of the lower register is taken up by a large scene showingtheLastJudgment.

The chronological order of the wall paintings is as fol-lows.Thewallpaintingsoftheuppermostregisterweremadefirst.Thejoinsdonoteverywherecorrespondwiththeedgesofthescenes.Thepictureswerepaintedfromlefttoright.Themiddleregisterwaspaintedaftercom-

pletion of the upper register. Both these registers werepaintedusingthefrescotechnique.Thewallpaintingsofthe lowermost register were made partly using the fresco techniqueandpartlytheseccotechnique.Thisconclusionwascorroboratedbytheinvestigationfindingsalso.

As discovered in the course of the research and as proved by archaeological excavations also, the exteriorsurfaces of the nave were at one time covered by wall paintings.Ofthese,onesmallfragmentsurvivestoday,onthesouthwall.Thedecorationonthesouthwallcoveredthesurfaceofthetoweralso.Themasonryoftheearlierchancelwasincorporatedinthewallsofthepresent,lateGothic chancel.On the surface of some shaped stones,coloured fragments from the decoration of the earlier chancelhavesurvived.

Duringtherestorationwork,weremovedthecement-containing plaster at the base, the plaster filling put onin1943–44,andtheplasterandlime-washsurfacespar-tiallycoveringthepaintedsurfaces.Duringinvestigationsofthepaintedsurfaces,itemergedthatmostofthedam-agehadbeencausedbytwoinexpertuncoveringopera-tionsperformedinquicksuccession.Asaresultofthese,15–20%ofthepaintedsurfacesweremissing.Thepaintedsurfaceswereinterspersedwithdamagecausedbyblows,scratching,andscraping.Inthecourseofaestheticrepairwork,gapsonthepaintedsurfaceswereretouchedusingthe velatura painting technique, while the surfaces thathad been stopped up were repaired using the tratteggio technique,withshort-lineretouching.Fortheretouching,weusedaquarelle,meaning that the repairswill remainreversibleatalltimes.Asaresultoftherestoration,oneofmost intact assemblages of wall paintings in the Szekler Land could become understandable and thereby a public treasure.

Translated by Chris Sullivan

István BónaApplying the Minimum Intervention – Maximum Results Principle on a Series of Baroque Wall Paintings. The Uncovering and Restoration of Baroque Wall Paintings in the Bíró-Giczey House at Veszprém

The baroque art found inCentral Europe presents con-servatorswith special tasks. In this era, awall paintingwas not an independentwork of art, but one importantelementofanartisticunityextendingthroughouttheen-tireinteriorspace.Thepurposeofthisunitywastocre-ateanillusionasexcitingandasinterestingaspossible.Ifthisillusionislost,thenthemeaningoftheworkisalsolost. Inotherwords,whendamagedanddecayedworksaremadegood,theillusionmustbemadetoappearandmustwork.Otherwise,thereisnosenseintherestorationoperation.Atthesametime,oneofthemainbasicprinci-ples of restoration is the preservation of original creations

217

using their own materials along with their presentation in theirfullyoriginalstate.Thisdoesnotpermitthedegreeof repair which has already been performed on this par-ticularwork.Thesetwoviewpointsareseeminglyatvari-ancewithoneanother.

The baroque wall painting uncovered in the Bíró-Giczeyhouse inVeszprémhad inmanyplaces deterio-rated to the limitsof restorabilityover the lastdecades.Thepresentpaperdiscussesfirstand foremost issues todowithmakinggood thedecay.Weperformed the res-torationonthebasisoftheminimalintervention–maxi-mumresultsprinciple.Weattemptedtouseaslittleinthewayofmaterials,chemicals,andworkaswecould.Thegoalwastouncoverandshowtheoriginaldecoration.Tenconservators worked in such a way in the four rooms that by employing the principles decided on beforehand they createdaspectaclethatwascompletelyunitary.

In the first half of the 18th century,Márton PadányiBíróbuilt a single-storeyhouse in theVeszprémCastleDistrict.Canon IstvánGiczey added anupper storey in1772.Infourroomsinthispart,baroquepaintingswerefound.All four rooms are the so-called Gartenzimmer.Through architectural frames painted in an illusionistic way,wemaylookoutuponlandscapesorparksofidyl-licbeauty.Theskyappearsonalloftheceilings.Ontheceilingoftheceremonialhall,wesee,inadditiontosky,anumberofmythologicalscenesalso.

Thedecorationand the ‘artisticpainting’weremadeusingthesame–secco–technique.Thisenabledtheart-ists toemploytromped’oeilelements.Baroqueplastersconsistofamixtureofcrushedlimestoneandlimewash,with additivesof plant origin.The compositionson thewallshadbeendrawnusingapencilorpieceofcharcoal.Oninfraredphotographs,sketchesinpencilcouldbeseenbeneath thefigureson the ceilings.To the layer offineplastercoveringtheplasterwork,athinlayerofpalepinkpainthadbeenapplied,althoughnotontheceilingoftheceremonial hall. On this, painting in tempera had beenperformed,mostprobablywiththeuseofeggasabinder.

Ontheceilingoftheceremonialhall,therewasnopre-paratorylayerofpaint.Thebasehues,theso-called‘deadcolours’(Totenfarben),wereappliedtotheroughlyworkedsurfacestraightaway.Themodellinglayerswerethenputon.Thepaintlayersontheceilingwerethickerthanthoseonthewalls.Inalltherooms,thepaintersusedveryexpen-sivepigments,e.g.malachite,andcoveredverylargesur-faceswiththem.Ontheceilingsofalltherooms,oilgildingwasused,andinthebedroomsilveringalso.

Whenwetookchargeoftherooms,theywerepaintedwhitewithemulsionpaints.Underthistherewereother,stronglyattached,paintlayers.Mostoftherepaintingwecarefullyscrapedoffusingascalpel.Thethinlayeradher-ing directly to the surface of the plaster we removed with thehelpofaglasspencilandspecialerasers.Uncoveringperformed with erasers also served to clean surfaces very well,butinsuchawaythatthepatinawiththewealthofinformationitcontainedremainedonthemundamaged.

We fixed the wall paint uncovered by repeatedlyapplyingtoita0.25%solutionofmethylcellulose.Theplaster parts that had come away we re-attached using the injectableplasterVapoInjekt01.CrumblingplasterandpaintwemadefirmusingPorosilZTSsilicateemulsionbeforestickingthembackonthewall.

Retouchingwasdoneusingaquarelle.Thelargergaps,thosewhichalreadycouldnotberetouched,wepaintedincoloursthatfittedin.

Translated by Chris Sullivan

Brigitta Mária KürtösiOriginal (and) Copy. The Making of a Copy of a Roman Mosaic Floor from the Villa Romana Baláca and Investigations into the Original

TheVillaRomanaBaláca,situatedoutsideNemesvámosonasiteofapproximately9hamarkedbythreespringsknown to the Romans already on what was once a large landedestate inPannonia, is so far themost significantRoman-ageexcavationssiteintheBalatonUplandsarea.DuringexcavationsconductedontheterritoryofNemes-vámos-Balácapuszta in the early 20th century, between1906 in1909, fourmosaicfloors inRomanResidentialBuildingNo.1wereuncovered.Room20,themainbuild-ing’s apse-ended tablinumwithafloorareaof70m2,musthavebeenanimposingreceptionroom.Itscolourfulmo-saicfloorwasremovedfromitsoriginalsitein1925underthedirectionofthearchaeologistGyulaRhé.Afteralongbreak, archaeological excavations began again, from1976, aswell aswork that expertly evaluated and pre-sentedthefindingsatBaláca.AtthetimethemosaicfloorofRoom20wasdiscovered,namelyduringanexcavationperformedin1907,damagetoitcouldbeseen:changesinthesurface,missingparts,andscorchmarks.Havingbeencutup,themosaicwasplacedonto46reinforcedconcreteslabs. Later, with the retention of these rigid supports,it was installed in the foyer of the Hungarian National Museumandlateroninthelapidariumthere.OnthebasisofdesignsmadebyGyulaHajnóczi,aprotectiveroofwaserectedaboveBaláca’sBuildingNo.1in1984.Afterthis,thethreeothermosaicfloorsremovedfromthatbuildingwere taken back to Baláca and put back in their original placesthere.Theplaceof thefourthmosaicfloor,how-ever,remainedempty.

At the initiation of theVeszprém CountyMuseumsDirectorate, a copy of this Roman mosaic floor fromBaláca could be made within the framework of a project aimedatdevelopingtheBalácaVillafarmfromthecul-tural and touristic points of view. One year in all wasavailablefortheperformanceofthiswork.

During the making of the copy, importance wasattachedtotheachievementofauthenticityinthefieldsofmaterialsandaestheticeffect.Theaimaestheticallywasnot to reproduce themosaic’s present condition, featur-ing themarksmade over approximately 1700 years by

218

impactsaffectingit(e.g.fires)andbyevents(e.g.archae-ological excavation, removal, restorations), but to givebacktheappearanceitprobablyhadoriginally.Hence,wedid not reproduce on the stones we used colour changes caused by external factors. On the other hand, we didreproducewithout exception the ‘mistakes’madewhenthemotifswerecreated,namely theunwarranteduseofparticularcolours.Weregardedtheconveyingoftheorig-inalcolourrangeandmodeofexecutionastheprincipalgoal.AfterstudyingGyulaRhé’snotesandarchivepho-tographsof the excavationwork,weperformeda com-plete diagrammatic recording of the motifs of the origi-nalmosaicfloornowinthelapidariumoftheHungarianNationalMuseum.Thelayingofthestoneswasdoneinthestudiousing transparentfilmwhichhadbeendrawnonearlier:thefilmwascuttofitthedifferentpartstobeexecuted.Thegeometricalsystemofthemosaic’smotifspresentedgoodopportunitiesforthis,sincearoundeveryelement in the design ran a contour consisting of a double rowofblackstones.Certainparts,however,wemadeinonepiece,cuttingthemintosmallerpiecesonlyafterthemappingof the entire surface.By turning thefilmoverandstickingontoitalayerofgauze,wemadeastableandlighttemporarysupportforthelaying-outwork.Onthiswesetout,andstuck,themosaicpieceswiththeirtoppartpointingdownwards.Forthisweusedamixtureof1partpolyvinylacetateemulsionand3partsmethylcellulose,which ensured strong holding but which could easily be removed from the surfaces of the stone pieces using cold water.Thelayingoutofthemotifswasataskthat tookfourpersonseightmonths.

Theoriginal groundingof themosaicfloor inRoom20wasdisturbedinanumberofplaces,butwasstillthere.Wethereforehadtheopportunitytotakeexamplesbeforemakingnewgroundingtobeputon.Onthebasisofinves-tigations, dolomite of different degrees of fineness andbrickrubblehadbeenusedasfillerinthelimeybindingmaterialforthegroundinginthetablinum.Forthebuildingofthecopy,weusedaninjectablemortarcontaininglime,metakaolin,andpowderedmarble–andalsoamixtureofquartz-bearingpreparations–asmaterial for embeddingandpointing.Onthisbasisofitsproperties,thiscompo-sitionaccordedwiththeexpectationsofthemonument’ssurroundings.Similarlytothoseexecutingtheoriginal,weworked mostly with packed limestone. Certain colours,e.g.yellowandlightgreen,wemadebymixingstonesofseveralhues.For the layingoutof themosaic copy,wefashioned the stone intopiecesofappropriate size:first,usingpower tools,we cut it into blocks and thenbrokeinintocubesapproximately1cm3(plusorminus0.5cm)usingthetraditionalmethod,asteelwedgeandahammer.

The copy that was made has been in Room 20 in the mainbuildingonthevillafarmsinceJune2012.Thecopyis to be found in the place occupied by the original mosaic whenitwasunearthed.Inthecreationofthecopy,conser-vatorsandartiststookpart.

Translated by Chris Sullivan

Márta GuttmannThe Analysis of Organic Materials in Painted Surfaces Using Gas Chromatography Coupled with Mass Spectrometry (GC-MS)

The identificationoforganicmaterials isalwaysan im-portantissueintheanalysisofpaintlayers,sincebytheirkind and their condition organic components determine mostproprietiesofthelayers.Theyarealsotheonesde-finingthedifferentpaintingtechniques.

Chemically, the natural organic materials encoun-tered in paint layers each belong to one of the following classes: lipids (dryingoils,waxes,oxgall, cholesterol),sugars (starch, gum arabic, fruit-tree gums), proteins(gelatin and glues, casein, egg white and yolk, garlic),resins (colophony,dammar,mastic, etc.),orbituminousmaterials(asphalt, tar,pitch).Theyarecomplexorganicmixtures, of variable composition,mainly consisting ofmacromolecular substances or natural polymers. Identi-ficationoforganic components isdifficultbecause theyundergo chemical changes with ageing, because theyare present in the layer together with inorganic materials (pigments,grounds,fillers) that interferewithprocessesaimed at identifying them, and because samples avail-ableforanalysisarefairlysmall(afewµg-s),wheretheorganicmaterialrepresentsat10%attheverymost.

Analyticaltechniquesrangefromsimplehistochemi-cal or microchemical methods to more advanced ones like immunofluorescence microscopy (IMF), enzyme-linkedimmunosorbentassays(ELISA),Fouriertransforminfra-redspectroscopy(FTIR)andrelatedtechniques(µ-FTIR,ATR),Ramanspectroscopy,nuclearmagneticresonance(NMR),massspectrometry(MS),andgaschromatogra-phycoupledwithMS(GC-MS).

GC-MS is considered one of the most suitable meth-odsforanalysisoforganicmaterialsinpaintlayers,andalso enables quantitative measurements. Samples needa chemical pre-treatmentwhereby proteins, sugars, andlipid-resinous materials are separated, broken down byhydrolysis into smallmolecules (amino acids,monosa-charides, uronic acids or fatty acids, and characteristicfractionsofresins,respectively),purified,andderivatisedbeforeGC-MS.Thearticlepresentsananalyticalproce-dure which allows the characterisation of the organic con-tentofapaintlayerstartingfromauniquemicrosample.

The procedure was applied to three groups of Transyl-vanianpaintedheritageitems.

Theanalysesof38Transylvanianglass iconsdatingfromthe19thcenturyshowedthatawiderangeofmateri-alswereusedbythepaintersoftheartefacts,whomostlyusedfortheircoloursmixturesofaproteinaceousmate-rialanda lipidone.Dataalsohighlighted thatalthoughthe materials employed on all the glass icons under study weresimilar,someparticularitiescouldbeobservedinthepaintingtechniquesofthecentresandiconpaintersthatproducedthem.

219

ByapplyingtheproceduretosamplesfromfiveTran-sylvanian painted coffered ceilings and a gallery parapet all dating from17th–18th century, it could be concludedthat paint layers were put onto painted woodwork with animalgluemainly.Nolipidorresinousmaterialswereidentified in the samples,whichaccordedwellwith thematteaspectofthepainting.Aninterestingspecificfea-ture was revealed in connection with the binding media used byUmling theElder, a famous painter and joinerof the region who seemed to prefer egg for some of his colours.Specificdecayofapaintedsurfacecouldnotberelated toaspecificbindingmedium.However, itprob-ably could be related to the amount of animal glue in the paintlayerpresent.

Twowall-painting sampleswere also analysed. Thepaint layer of the Renaissance prayer alcove in Siklós Castle (Hungary) contained gum arabic. In the brightandvividblue layeron theexteriorof themainchurchatVoroneţMonastery in Bukovina (northern Romania)– the church dates from the 15thcentury–,aconsiderableamountofproteinwasdetected,identifiedbyPCAasegg.

Translated by Márta Guttman

Levente Domokos – Éva Galambos – István SajóResearch Findings in Connection with the Restora-tion of an Inscribed Coffer in the Joint Unitarian–Calvinist (Hungarian Reformed) Church at Fiatfalva

The restoration of an inscribed coffer in the church at Fiatfalva (today Filiaş,Romania) shared by theUnitar-ians and Calvinists took place as coursework for a mas-ter’s degree in the ‘Restoration of PaintedWood’.Thiscoursewas providedwithin theDepartment ofHistory,Art Object and Historical Monument Protection, andProtestant Theology belonging to the Faculty of Humani-tiesandSocialSciencesat theLucianBlagaUniversityat Nagyszeben (today Sibiu, Romania). The restorationwasdirectedbyProf.Dr.LiviaBucşa,headofthedepart-ment,andFerencMihály,aconservator.Investigationofthe pigments and binders was performed at the Hungar-ianUniversity of FineArts and at theResearchCentreforChemistryoftheHungarianAcademyofSciences,byÉvaGalambos,IstvánSajó,andJudithMihály.

We possess no written sources on the early historyof the churchatFiatfalva.According toour researches,the present form and interior ordering of the church took shape in the wake of reconstruction operations conducted between 1802 and 1805 and between 1893 and 1897.However,inconnectionwiththechurch’sdetailedarchi-tecturalhistory,andalsowithitsfurnishings,fittings,andchangesaffectingthese,moreresearchesarenecessary.

Data relating to the church appears comparatively late, during the last three centuries.Many authors haveadoptedtheyearinwhichthetowerwasbuilt(1803)for

thechurchasawhole,overlookingthefactthatthechurchfeatureson18th-centurymapsmadefortheFirstMilitarySurveyandalsoinalate18th-century property inventory published by RudolfAdorjáni. On the basis of data inthechurch’sarchive,weknowthatthechancelarchwasdemolished in the late18thcenturyorearly19th century (presumably before the building of the tower in 1803).Inallprobability,itwasafterthedemolitionofthechan-celarchandafterthebuildingofthetowerin1803thatthechurch’scofferedceiling,whichwasmentionedin1784already,wastakendownandanewonemade.Anumberof coffers from this new ceiling (among them three with inscriptions) were incorporated following building opera-tionsconductedin1894.

According to the church’s records, decisions whichwould radically alter the interior of the church were taken from 1892 on. In the course of the building operationsconductedin1894,theheightofthechurch’sceilingwasraisedbyapproximately1mandtheheightof itswallsbyapproximately2m.Itwasat this time–usingsomeelements of the 1804 coffered ceiling (albeit withoutattention to the original positioning of the coffers) – that another ceiling was made and the sizes of the doors and windowsincreased.Itwasprobablythenthattheceilingacquireditsfirstlayerofoilpaint.

Below the oil paint applied to the ceiling were three inscribedcoffersbearingdataofexceptionalvalueincon-nectionwiththearchitecturalhistoryofthechurch.Ofthethreeinscribedcoffers,onlytheonerecordingthenameofthepainter-joinerwhomadeithadtextthatcouldbereadwiththenakedeye,albeitinpartsmerely.Ononeoftheother two inscribed coffers there was writing that could beseenwiththenakedeye,withouttheuseoftechnicalmeans,althoughthiswritingcouldnotberead.Onlydur-ing later computer work with the digital photographs could wediscovertheexistenceofthewritingonthethirdcoffer.

During the putting together of the restoration docu-mentation, following studies of the specialist litera-ture, localhistory,andarchivalmaterial,morethoroughresearch took place only after stratigraphic investigations targeting the number and composition of the paint lay-ers. These were performed in parallel with the on-siteresearchinvolvinginstrumentsandphotography.Oppor-tunities for additional investigations arose when the cof-feringwasdismantled.Asaconsequenceofthis,surfacesbecame visible under the skirting which had never been paintedover.Thetell-talestainsandsurfacesnestlinginareas that had been protected served as important points of reference concerning the original condition of the cof-feredceiling,andrepresentedagoodstartingpointforthesubsequent restoration or conservation operations. Thepreparatory work provided data not only for the putting togetherofacompleterestorationplanforthechurch,butalsoforhistoriansofthelocalityandforarthistorians,too.As a result of microscopic and X-ray diffraction investiga-tions,thepigmentsusedbythepainterwereestablished:gypsumforwhite,orpimentforyellow, indigoforblue,

220

amixtureof indigo andorpiment for green, and cinna-bar for red.Themiddlepartof theflowermotifswhichtodaylooksbrownwouldatonetimehavebeenred,sinceduring microscopic investigation of the pigment in trans-mitted light the brown particles appeared as a dark red organicdye-likeisotropicmaterial.

In the course of the work, an inscribed coffer wasrestored,duringwhichcleaning,conservation,andresto-ration procedures were worked out that can be employed onotherpaintedsurfacesonthefurnitureandfittingsinthechurch.

Translated by Chris Sullivan

Zita Sor‘What Adheres, Sticks’ – An Investigation of Adhesives and Their Removal in Restoration Practice

An investigation of pressure-sensitive sticking tapes is pre-sented through the restoration of a children’s toy from the early 20thcentury,atoytheatreresemblingarealtheatre.Inthistypeoftheatre,noplayisperformed.Rather,anarra-tortellsastorywhoseprincipalscenesfeatureincoloured,printeddepictionsonarollofpaperinsidethetheatreitself.

The artefact is the property of the Hetedhét (‘OvertheHillsandFarAway’)ToyMuseuminSzékesfehérvár.It passed to the museum as a jealously-guarded treasure ofafamilywitheightchildren.ThisfamilywasoriginallyfromBudapest but latermoved toKassa (todayKosice,Slovakia).Thefamilywasdeportedfromtherein1945.Thetheatrewasgreatlyesteemedinthefamily,whosememberswere so fond of it that they tried all means possible to keep it in service.They repaired it themselves,usingdifferentsubstancesandmaterialsfromgenerationtogeneration.

Theartefact consistsof awoodenbox, avarnishedchromolithographedrollofpaper3.6meterslong,apaperfrontpanel,a textilecurtain,ametalmusicalbox,andapaperbackpanel.Thewoodenboxandthepaperfrontand back panels had been nailed through in the course oftherepairs.Thenailshadcauseddamagetoboththewoodandthepanels.Thetheatre’soriginallyremovablecranking-handle,neededtooperatethemusicalbox,hadbeenfixed slantwise to the spindleof thatdevice.Thefront panel had been sewn together with thread along theedgeofthetornfasteningband.Becauseoffrequentuse, perpendicular and horizontal tears had developedin thepaper roll, on theedgesofwhich theweakenedpaperhadsplitinmanyplaces,withpiecescomingoff.Attempts had been made to repair the tears on the front and reverse sides of the paper roll using various kinds of stickingtape–cellotape,gluedpapercellophane,insu-lation tape, and textile sticking tape –, often with theapplicationofmorethanonelayer.Theadhesivemateri-alshadsoakedinamongthefibresofthepaper,causingbrowncoloration.

Duringconservation,theartefactwastakenapartcom-pletely. Deficiencies regarding the wooden frame weremadegood.Thepaper coveringwas cleaned andback-ingpaperwaspreparedforthepurposeofreinforcingit.Inthecourseofthework,thecleaningandconservationofthetextilecurtain,themusicaldevice,thefrontpapersheet,thebackpapersheet,andthedifferentpaperscen-eryelementswereperformed.

Of all the various parts, the paper roll representedthemost difficult, time-consuming, andmeticulous con-servation task.Thedifferentplastic adhesive tapeswereremoved from the surface using a heated iron spatula adapted for the purpose that was supplied with a tempera-ture regulator.Onekindofadhesivewas removedusingacrepeeraser.Fragmentsofthepaperroll,whichhaddis-integratedintomanyhundredsofpieces,werekeptinplaceusing temporary adhesive strips for the duration of clean-ingwithsolvent,whichafterlengthyexperiments,finallytookplaceusingamixtureconsistingoftwopartsmethyl-ethyl-ketoneandonepartacetone,withimmersion.Aftercarefulwashing,repairstothepaperrollwereperformedusing a special table. Throughout the above-mentionedtreatments, ithadtobekept inmindthatbecauseof thesensitivity of the varnish (barium sulphate mixed withkaolin),mechanical impacts affecting the surfacehad tobekepttoaminimum.Sothatthemusicaltheatrecouldbeshowninoperation,acopywasmadeofthepaperroll– in the interests of preserving the condition of the newly-restored original one – and the copy placed in the wooden box.Areconstructionofthemissingtympanumpartofthetheatrewasmadeonthebasisofananalogy.

The following is an extract froma letter sent to themuseumbyMrs.BélaThurnay,néeVilmaSchulek, thedonoroftheartefact:‘Attheendofthe1950s,thegrand-children were already born. Of them, the eldest onesremember the theatre and today regret that we were una-bletohaveitrepaired.Bythattimealready,wedidn’tuseitmuch.Itwasveryold.Iguardeditjealously.Placedinaboxintheattic,itwasawaitingabetterfate.IntheendI decided to donate it to the toy museum where they could have it repaired and where children could see it from adistance,butcouldnotdamageit.Mywishisthatmanychildrenshouldlookwithjoyatthistheatre,whichissodeartous.Iwouldliketothankthe‘master’whogaveitnewlife.Hemusthavehadalotofworkwithit…’

Translated by Chris Sullivan

Ildikó Beöthyné Kozocsa – Márta Kissné Bendefy – Katalin Orosz – Marianne ÉrdiThe Structure, Behaviour, and Deterioration of Parchment and Untanned Hide from the Viewpoint of Restoration of Works of Art

Inthepresentvolume,twostudiesbytheaboveauthorsarepublishedoncloselyconnectedthemes.Theyappearsepa-

221

rately,forthesakeofeasierviewing.Thefirstsurveysthestructure and chemicalmake-up of stripped animal skin,therawmaterialforparchmentanduntannedhide,andalsothe physical and chemical changes that occur in it during its processing.Inaddition,itpresentsthemaintypesofarte-factsmadefromthesetwomaterials,theirreactionstodif-ferentimpactsfromtheenvironment,andthetypesofim-pairmentcharacteristicofthem.Thesecondstudysurveysthepossibilitiesfortherestorationoftheabovematerials.

Today, by the term parchment we understand any limed, fleshed, unhaired, untanned, raw skinwhich hasbeen dried stretched out and whose surface has been made evenandsmoothbyrubbingandscraping.Skinpreparedinthiswayisopaque,soft,thin,velvetytothetouch,andeasilypliable.ManywrittendocumentsfromtheMiddleAges onwards tell of its mode of preparation: according tothese,therewereonlyafewdifferencesinthematerialsusedandinthestepstobefollowed.Untannedhideisfle-shedandinmostcasesunhairedrawskin.Thetechnologyfor its production can be very different from district to districtandfromculturetoculture,andtheprecisestepshavenotbeensufficientlydocumented,unlike those forparchment.Thesimplestproductionmethodistoscrapeoff the flesh layer from a freshly removed animal skinwhile that skin is stillmoist, but this is often precededbywashing and soaking even.Moderate preparation ofthe surface (smearing with plant-derived liquids, shap-ingaboveafire,etc.)alsotakesplaceoccasionally,whichmayhavetheeffectofpartiallytanningtheskin.

Artefacts made from parchment and untanned hide canbegroupedaccordingtoanumberofcriteria.Exam-ples are the artefact’s function, itsmaterials, its spatialform (two-dimensional or three-dimensional), and thetypeofcustody/collectioninwhichitisfound.Parchmentand untanned hide artefacts include authenticated docu-ments (charters, treaties),works of fine art (miniatures,pastelpictures),movableartefacts (books, shadowpup-pets,fans),resonatingmembranesstretchedonstructures(drums, stringed instruments), and artefacts with hardsurfacesbeneath (boxes, cases, rockinghorses), aswellasclothingandmaterialsforclothing(Inuitunderclothes,specialmetalthreads,sequins).

Usinguntannedhideandparchmentisinmanycasesmoreadvantageousthanusingtannedleather.Processingthemrequiresagooddeallesstimeandexpense,andwhentheyaremoist,theycanbeshapedverywell;stretchedonamould, theyassume their required shapeafterdrying.Theirmaterialhasaclosedstructureandresonateswell,meaning that they are suitable for the making of musical instruments.Also, thanks to their dense structure, theirresistance towear and tear is considerable. Parchmentsarethin,pliable,butstrongalso;becauseofthis,theyaregoodasbearersofwriting.Besidestheirnumerousattrac-tive properties, however, they are frommany points ofview more vulnerable than their tanned cousins. Sincetheydonot contain tanning agents, they are capableofabsorbing water more quickly and in greater quantity.

Through changes in relative humidity, the secondarybondsstabilisingtheirstrungfibrestructuremayrupture,causing deformation, at higher temperatures shrinkagethatisirreversible,andtheproductionofgelatine.Inthepresence ofwater, hydrolysis, too, can take place, dur-ingwhichprimary(covalent)bondsbreakdown,reduc-ing the strength of thematerial.Through the impact ofthe inks andpigments on them, parchmentmanuscriptshave a heightened sensitivity to different types of electro-magnetic radiation.Bymeansofphoto-oxidation, thesebreak down the covalent bonds. The structure of theirbasicmaterial, the physical and chemical structure thatdevelops during processing, influences their behaviourfundamentally,notjustontheshelvesofcollectionsoringlasscabinetsinexhibitions,butduringrestorationalso.

Translated by Chris Sullivan

Ildikó Beöthyné Kozocsa – Katalin Orosz – Márta Kissné Bendefy – Marianne ÉrdiConservation Possibilities for Artefacts Made from Parchment and Untanned Hide, and the Impact of Treatment on Works of Art

In Hungary, the beginnings of a scientific approach toparchment restoration may be linked to the ‘Corvinaprogramme’launchedin1983.Inthecourseofthis,con-servators at the Conservation Laboratory at the National SzéchényiLibrary(OSZK)endeavoured,inco-operationwithanumberofdifferent institutions, to rescueparch-mentcodicesat theUniversityLibrary inBudapestandat the National Széchényi Library that were in very poorcondition.Theprogrammeaimed tochart thepro-gramme’s investigative possibilities for parchment and to develop the most appropriate conservation methods for thevolumes.Theinvestigationsandexperimentsweredi-rectedatdisinfection,thesecuringofcolouredmaterialsandmetal foils, and the strengtheningand repairof theparchment. Itwasat this timethatHungarianconserva-tors developed a technology of parchment moulding and workedout a ‘recipe’ for a parchment pulp experimen-tally; these are now known across Europe as a Hungarian method.Asaresultof theprogramme,theconservationof 31 parchment codices was performed by conserva-torsattheNationalSzéchényiLibraryandtheUniversityLibrary.Aswellasthesewrittendocuments,inthe1970sand 1980s therewere also a number of theoretical andpracticalfindingsandresultsinthefieldoftheconserva-tionofmuseumartefactsmadefromhide.

The three decades that have elapsed since then have broughtmanynewideasandobservations.Accordingly,this study takes into account the current situation of parchmentanduntannedhideconservation,andalsothemethods itemploys.Additionally, thestudysummarisesthe state of knowledge today and the research findingsofthelastyears.Theauthorsendeavourtogiveapicture

222

of the more important conservation problems as regards the main types of artefacts made from parchment and untannedhide,aswellas topresent theadvantagesanddisadvantages of the materials and procedures employ-able in the course of conservation. In their work, theyreliedfirstandforemostonthelessonsgainedfromprac-tical work performed during the training of applied arts conservatorsattheHungarianUniversityofFineArts,butalsoonresearchreportedinthespecialistliterature.

The survey showed that the substances and procedures developedintheheroicageofthe1980saretodayalreadywellknown,thatmanyaresuccessfullyusingthem,andthat the earlier methods are being continually developed further.Thereisaneedforcontinuousrethinking,becausea lot of things have changed in the last decades:

-Environmentalandhealthruleshavebecomestricter,andconservators,too,havebecomemuchmoreawareinthisfield.WiththehelpoftheInternet,ithasbecomeeasytofindoutabouttheeffectsofchemicalsonthebasisofthedata-sheetsconcerning them.Evenwhennotadan-gertotheworkofartundertreatment,somesubstances(e.g.methylalcohol,benzene,thymol)cannolongerbeusedforreasonsofhumanhealth,whileothers(e.g.spermwhale oil) have been dropped in the interests of nature conservation. – Conservationexpectationshavechanged.Whileafewdecades ago the primary standpoint was that a work of artshouldbeasclean,assmoothedoff,andassimilartotheoriginalaspossible,todaytheaimisnottheremovalofmarksmadebyuse.

– In thepastdecades, in the interestsofpreservingthewrittenculturalheritageprimarily,seriousresearchpro-grammes have dealt with the investigation of parchment asamaterial.Owingtothese,wenowhaveamorenu-anced picture regarding the kinds of changes that take place in it during the manufacturing process and when it ages.Weknowthatasitdecays,parchment’sshrinkagetemperaturedecreases,andthatasitagesparchmentisless and less capable of absorbing moisture and does so moreandmoreslowly.Ontheotherhand,asitagesitdriesoutatafasterrate.Itisaknownfactthatitstem-perature increases as it takes inmoisture,whichmayincrease thedanger of gelatinisation. It has alsobeenobservedthatalthoughthe50–55%RHrecommendedearlierbestensurestheelasticityofthecollagen,chem-ical decay can be slowed down if this is reduced to 40–45%duringstorage.

– In many cases, we have no concrete information onthe effects of different substances on parchment and untannedhideasmaterialsused inworksofart.How-ever, theabove-mentioned researcheshaveproved thatthese materials react to outside influences in a muchmorecomplexway thanwasearlier thought.With thisinmind,aworthwhilegoalistoconductonworksofartonly those interventions which are absolutely necessary fromthepointofviewoftheirsurvival.Weshouldtrytoassess their condition by measuring their pH value and

theshrinkagetemperature,minimiseasmuchaspossibletreatmentsperformedwithsolutionsandmixturesusingwater,andperformsofteningbymeansofslow,gradual,humidificationand slowdrying.Also,with thehelpofexperiments,we should attempt to reduce the risks at-tendant on the different treatments and regularly check theconditionoftheartefactsconservedearlieron.

Translated by Chris Sullivan

Katalin PuskásAn Experiment Regarding Leather Affected by Red Rot, or an Episode from the Restoration of a 19th-century Photograph Album

Many of the covers of leather-bound books and other leather artefacts found in libraries and other public col-lectionsaresusceptibletoredrot.Thisisconnectedwithchanges,inthe19thcentury,toproductiontechniquesforvegetable-tannedleathers,andalsotothesuddenchangeinthequantityofharmfulmaterialspollutingtheair.

Weencounteredthisveryproblemwhenrestoringthephotograph album.Therefore,when treating the leathercovering we decided to try out in Hungary a chemical developed by colleagues at the Leather Conservation Centre in Northampton, England, and used success-fully by them.Aswell as relating in brief the differentsteps in the restorationwork, thepresent pieceofwrit-inggivesadetailedaccountofthelaboratoryexperimentsand observations which preceded our use of the chemi-calontheleathercoveringofthealbum.Inthiscase,theaimof the restorationwas tohalt the red rot, to reducethe acidity in the leather, and to stop the leather crum-blingaway.Thistypeofdecayinleatheriscalledredrotwhen the colour of the leather changes from brown to red andwhen itspHvalue,cohesion,and,consequently, itsshrinkage temperature also decrease.Depending on thedegreeof theproblem,theleather’sstrengthchanges: itsplits intodifferent layers,flakesoff,and, inmoreseri-ous cases, turns completely to dust. This phenomenonwasobservedin1905already.Later,withtheinvestiga-tion in the1920sand1930sof the tanningagentsused,a search was launched for the causes of red rot and for solutionstotheproblem.Aftermanyunsuccessfulexperi-ments,researchersdirectedtheireffortstowardsworkingoutarevolutionarynewprocedure:re-tanning.Employ-ing a procedure using aluminium salts that was already knownfromleather-making,theyshowed,inthe1940s,that using this procedure on leather originally tanned using vegetable substances increased the resistance of the leathertoagentscausingacidity-drivendecay.Whenthefindings of numerous experiments had been appraised,achelateofaluminium isopropoxideandethylacetoac-etate(shortname:aluminiumalkoxide)wasfoundtobethemostsuitable.Lateron,asuitabletreatmenttechniquewasworkedout.

223

For technical reasons,wecouldobtainonly alumin-ium isopropoxide for the album’s restoration. Experi-ments were necessary because the specialist literature did notextendtoeverydetailregardingitsuse.Wesoughtoutthose solvents for the compound which would be least harmful to human health and which would not change the conditionoftheleather.Wewantedtocheckwhetherthewhitedepositonthesurfacewoulddetach,andifitwould,whether it couldbe removed. In additionwewanted todetermine the amount of the chemical necessary for the treatmentofaparticularareaofleather.

Sinceriskyexperimentsofthistypecouldnotbeper-formedon theworkofart itself,weused testmaterialssimilartotheoriginalleather.Weworkedwithdifferentsolvents and with solutions of different concentrations in order to select themost suitableon thebasisofexperi-mentation. The effectiveness of the treatment could beobservedmost of all through changes in the pH value.We therefore measured the pH values of leather sam-

ples after treatment, subsequently comparing themwiththe pH values determined before treatment. It could beseen clearly that the values increased, albeit by a fewtenth parts.Themore chemicalwas put on the leather,the greater its property of reacting with the free sulphates andneutralisingtheacidity,thusraisingthepHvalueandstabilising it at a value already more favourable for the leather.Thiswascontinuedduringthetimethatwecouldfindintheleatherachemicalcapableofsufficienttrans-formation and in the air a level of humidity that was like-wisesufficient.

Having assessed our observations,we arrived at thefollowingfinding.Ofthesolutionsusedduringtheexper-iments,theonecontaining25mlisopropylalcohol,25mlmineralspirit,50mltoluene,and1galuminiumisopro-poxide proved to be themost suitable.We used this tostabilisetheleathercoveringoftheartefact.

Translated by Chris Sullivan

224

András Tihamér (fémrestaurátor)MuzeulJudeţeanMureş,Tg.Mureş540328Tg.Mureş,str.Mărăştinr.8/ATelefon:+40-265-250-169E-mail: andrastihamer@yahoo.com

BenedekÉva(papírrestaurátorművész)MuzeulSecuiesc,MiercureaCiuc530110MiercureaCiuc,str.Cetăţiinr.2Telefon:+40-266-311-727E-mail:benedekeva54@gmail.com

Benedek Ferenc Árpád (restaurátor gyakornok)AleeaCopiilornr.13/10,MiercureaCiucMobil:+40-757-335-024

BónaIstván(festőrestaurátorművész)MagyarKépzőművészetiEgyetem1062Andrássyút69–71.Telefon:+36-1212-1248E-mail: bonaistvanmeister@gmail.com

DiményAttila(néprajzos,múzeumigazgató)Muzeul Breslelor 525400TîrguSecuiesc,str.Curteanr.10Telefon:+40-267-361-748

DobolyiAnnamária(művészettörténész)Muzeul Breslelor 525400TîrguSecuiesc,str.Curteanr.10Telefon:+40-267-361-748E-mail:dobolyiani@yahoo.com

DóczéLevente(gyűjteménykezelő)MuzeulEtnograficalCeangăilor,ZăbalaZăbala,str.Principalănr.892Telefon:+40-763-399-015E-mail:leventedocze@yahoo.com

Domokos Levente (egyetemi hallgató)MuzeulMolnárIstván,Cristuru-Secuiesc535400Cristuru-Secuiesc,P-ţa.Libertăţiinr.45Telefon:+40-266-242-580E-mail: domokos.levente@gmail.com

Dumitrescu RalucaMuzeulJudeţeanMureş,Tg.Mureş540328Tg.Mureş,str.Mărăştinr.8/ATelefon:+40-265-250-169Mobil:+40-745-855-210E-mail:dumiralu1@yahoo.com

ÉrdiMarianne(papír-bőrrestaurátorművész)Országos Széchényi Könyvtár1024Budapest,Lövőházu.24.Mobil:+36-20-590-6643E-mail: ermarianne@gmail.com

Fehrentheil Henriette (papírrestaurátor) ArsAlbaRestaurátorBt.2000SzentendreAlkotmányu.14.Mobil:+36-20-569-6526E-mail:info@arsalba.hu

ErdélyiMagyarRestaurátorokXIII.Továbbképző Konferenciája2012.Székelyudvarhely

Arésztvevőkcímlistája

225

Geréb Ibolya (technikus)MuzeulHaázRezső,OdorheiuSecuiesc535600OdorheiuSecuiesc,str.Kossuthnr.29Telefon:+40-266-218-375

Gergely Andras (igazgató)SpiruHaretEgyetem,CsíkszeredaMobil:+40-742-169-113

Dr.GuttmannMárta(vegyész)E-mail:guttmannmarta@gmail.com

Gyenge Gabriella (könyvtáros)MuzeulNaţionalSecuiesc,Sf.Gheorghe520055Sf.Gheorghe,str.KósKárolynr.10Telefon:+40-267-312-442E-mail:gabriella_gy@yahoo.com

HaszmannGabriella(gyűjteménykezelő)MuzeulHaszmannPál,Cernat527070Cernat,str.Muzeuluinr.330Telefon:+40-267-367-566E-mail: ghaszmann@yahoo.com

Huszár Levente Zsolt (restaurátor)Mobil:+40-742-424-977E-mail:h_levicavalryman04@yahoo.com

Hutai Gábor (restaurátor) Magyar Nemzeti Múzeum1088BudapestMúzeumkrt.14-16.Mobil:+36-30-481-4977E-mail:hutaig@gmail.com

Károlyi Zita (kerámiarestaurátor)MuzeulHaázRezső,OdorheiuSecuiesc535600OdorheiuSecuiesc,str.Kossuthnr.29Telefon:+40-266-210-019Mobil:+40-751-610-217E-mail: zita.karolyi@gmail.com

KissnéBendefyMárta(vegyész,bőrrestaurátor)Magyar Nemzeti Múzeum Országos Restaurátor ésRestaurátorképzőKözpont1450Budapest9Pf.124Telefon:+36-1-323-1416/173E-mail:kissne.bendefy@gmail.com

Dr.M.KissHédy(textilrestaurátor)MuzeulBanatului,Timişoara300561Timişoara,str.Ofceanr.5Telefon:+40-256-202-394Mobil:+40-720-311-758E-mail: andraskiss2000@yahoo.co.uk

Dr.M.KissAndrás(botanikus)MuzeulBanatului,Timişoara300561Timişoara,str.Ofceanr.5Telefon:+40-256-202-394Mobil:+40-720-311-758E-mail: andraskiss2000@yahoo.co.uk

Kiss Lóránd (falkép restaurátor)Mobil:+40-744-478-044E-mail:kisslorand73@gmail.com

KovácsÁrpád(művészettörténész)HargitaMegyeiHagyományőrzésiForrásközpont535600OdorheiuSecuiesc,str.1918Decembrie1,nr.9E-mail:kovacsarpi21@yahoo.com

KürtösiBrigittaMária(falkép,mozaikrestaurátor)H-2440Százhalombatta,BláthyOttóu.4.Mobil:+36-70-562-7674E-mail:kurtosi.brigitta.maria@gmail.com

LázárPrezsmerKinga(gyűjteménykezelő)MuzeulNaţionalSecuiesc,Sf.Gheorghe520055Sf.Gheorghe,str.KósKárolynr.10Telefon:+40-267-312-442E-mail:lkingakatalin@yahoo.com

Lukács Beáta KatalinMobil:+40-742-452-003E-mail:lukacs_kati@yahoo.com

Mara Zsuzsa (restaurátor)MuzeulSecuiesc,MiercureaCiuc530110MiercureaCiuc,str.Cetăţiinr.2Telefon:+40-266-311-727E-mail: zsuzsamara@yahoo.com

MesterÉva(üvegművész,műemlékimérnök)1029Budapest,Nádoru.10Mobil:+36-70-211-3297E-mail:mester.eva.11@gmail.com

MihályFerenc(fa-bútorrestaurátorművész)545500Sovata,str.Linişteinr.26Mobil:+40-745-850-102E-mail:fmihaly@digicomm.ro

Miklós Zoltán (néprajzos-múzeumigazgató)MuzeulHaázRezső,OdorheiuSecuiesc535600OdorheiuSecuiesc,str.Kossuthnr.29Telefon:+40-266-218-375E-mail:mikloszoli@yahoo.com

Miklós Péter (restaurátor)1121Budapest,Kútvölgyiu.66/ATelefon:+36-30-913-4010

226

MorgósAndrás(vegyész,fa-bútorrestaurátorművész)1124Budapest,Kállóesperesu.1.E-mail:andrasmorgos@gmail.com

NyárádiZsolt(régész,muzeológus)MuzeulHaázRezső,OdorheiuSecuiesc535600OdorheiuSecuiesc,str.Kossuthnr.29Telefon:+40-266-218-375E-mail:nyaradi_zsolt@yahoo.com

OroszKatalinDLA(papír-bőrrestaurátorművész)Magyar Nemzeti MúzeumOrszágos Restaurátor ésRestaurátorképzőKözpont1450Budapest9.Pf.124Telefon:+36-1-323-1416/173E-mail:oroszkata.rest@gmail.com

Pap Zoltán (orgona restaurátor)535600OdorheiuSecuiesc,str.MikesKelemen46Telefon:+40-720-539-070E-mail:papzoli.orgona@vipmail.hu

Puskás Éva (restaurátor)EpiscopiaRomanoCatilică,SatuMareSatuMare,str.1Decembrie1918nr.2Telefon:+40-261-714-955E-mail:szatmar@catholic.ro

PuskásKatalin(papír-bőrrestaurátorművész)Magyar Földrajzi Múzeum2030Érd,Budaiút4.Telefon:+36-23-363-036E-mail:puskas.katalin@foldrajzimuzeum.hu

RóthAndrásLajos(könyvtáros,muzeológus)BibliotecaDocumentară,OdorheiuSecuiesc535600OdorheiuSecuiesc,Cp.21Telefon:+40-266-213-246

SándorLehelCsaba(gyűjteménykezelő)Muzeul Tarisznyás MártonGheorghenistr.RákócziFerenc1Mobil:+40-757-638-586E-mail:sandorlcs@freemail.hu

Siklódi Róbert (restaurátor)LarixStúdió,GheorgheniDitrău,str.Frăţieinr.56Mobil:+40-740-65-61-25E-mail:siklodirobi@yahoo.com

SófalviAndrás(régész,muzeológus)MuzeulHaázRezső,OdorheiuSecuiesc535600OdorheiuSecuiesc,str.Kossuthnr.29Telefon:+40-266-218-375E-mail: sofalvi@hotmail.com

Sulyok László (restaurátor)EpiscopiaRomanoCatilică,SatuMareSatuMare,str.1Decembrie1918nr.2Telefon:+40-261-714-955E-mail:szatmar@catholic.ro

Szappanyos Tünde (egyetemi hallgató)535600SzékelyudvarhelyKőkereszttér5/15Mobil:+40-748-291-772E-mail:szappanyostunde@yahoo.com

Szász Erzsébet (restaurátor)Mobil:+40-744-387-419E-mail: szerzsebet@yaho.com

SzentkirályiMiklós(festőrestaurátorművész)SzépművészetiMúzeum1146Budapest,DózsaGyörgyút41Telefon:+36-1-429-759E-mail: miklos.szentkiralyi@szepmuveszeti.hu

SzőcsJános(egyetemihallgató)UAD-Cluj,str.Cerbului19A4.Mobil:+40-749-810-385E-mail:szocs_jano@yahoo.ro

ToaderBogdanVictor(programozó)INP-InstitutulNaţionalalPatrimoniuluiPiaţaPreseiLibereNr.1,BucureştiTelefon:+40-722-239-722Email:victor@cimec.ro

Tövissi Júlia (egyetemi hallgató)Jud.Harghita,PăuleniCiuc84Mobil:+40-746-698-244E-mail:tovissijulia@yahoo.com

VárfalviAndrea(textil-bőrrestaurátorművész)MagyarNemzetiMúzeum,OrszágosRestaurátor ésRestaurátorképzőKözpont1450Budapest9.Pf.124Telefon:+36-1-323-1416/173Mobil:+36-30-290-2886E-mail:varfalviandrea@gmail.com

ZepeczanerZsolt(gyűjteménykezelő)MuzeulHaázRezső,OdorheiuSecuiesc535600OdorheiuSecuiesc,str.Kossuthnr.29Telefon:+40-266-218-375

ZöldKémenesKinga(gyűjteménykezelő,geológus)Muzeul Tarisznyás Márton535500Gheorgheni,RákócziFerencnr.1Telefon:+40-266-365-229Mobil:+40-743-145-969E-mail: zoldkk@freemail.hu

227

I. Időszaki kiadványok

Székelység.Aszékelyföldetésnépét ismertető folyóirat. Újfolyam.1990.1–4,1991.1–4sz.

ISIS. Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek. 1. 2001.; 2.2002,3.2003,4.2004,5.2006,6.2007,7.2008,8–9.2009,10.2010.,11.2011.,12.2012.

II. Múzeumi Füzetek

1. LakatosIstván:Székelyföld legrégibb leírása. Latin-bólfordítottaésabevezetőt írtaJaklovszkiDénes.1990.

2. HermannGusztáv,id.:MűvelődéstörténetisétaSzé-kelyudvarhelyen.1990.

3. AlbertDávid:A székelyudvarhelyi vár. 1991.4. KordéZoltán:A székelykérdés története.1991.5. ErdélyaHistóriában.[Tanulmányok.]1992.6. Antal G. László [Entz Géza]: Situaţia minorităţii

etnice maghiare în România. [A magyar kisebséghelyzeteRomániában.]1993.

7. GergelyAndrás: Istoria Ungariei. [Magyarországtörténete]1993.

8. Az agyagfalvi székely nemzetgyűlés 1848-ban ki-adottjegyzőkönyve.Reprint.1994.

9. NagyLajos:A kisebbségek alkotmányjogi helyzete Nagyromániában.Reprint.1994.

10. Haáz Ferenc Rezső: Udvarhelyi tanulmányok. Bevezetővel és jegyzetekkel ellátta ZepeczanerJenő.1994.

11. KrennerMiklós(Spectator):Az erdélyi út. (Váloga-tottírások).KözzétesziGyörgyBéla.1995.

12. Pál-AntalSándor –SzabóMiklós:Egy forrónyárUdvarhelyszéken.(Azudvarhelyszékiszabadszéke-lyek és kisnemesek 1809. évi engedetlenségi mozgal-ma.)1995.

13. Legeaprivinddrepturileminorităţilor naţionale şietnicedinUngaria.[Törvényamagyarországinem-zetiésetnikaikisebségekjogairól.]1996.

14. KocsisKároly–VargaE.Árpád:Fizionomiaetni-că şi confesională a regiunii carpato-balcanice şiaTransilvaniei.[AKárpátok-BalkánrégióésErdélyetnikaiésfelekezetifizionómiája.]1996.

15. FeketeÁrpád–JózsaJános–SzőkeAndrás–Zepe-czanerJenő:Szováta 1573–1898.1998.

16. Zepeczaner Jenő:Udvarhelyszék az 1848–1849-esforradalom és szabadságharc idején. Tanulmány és okmánytár az udvarhelyszéki eseményekhez.1999.

17. OrbánBalázskiadatlanfényképei.Ikiadás.Mikló-si Sikes Csaba Ajánlásával közzéteszi Zepeczaner Jenő,2000;II.kiadás2001.

18. MiklósiSikesCsaba:Erdélyimagyarfényképészekésfotóműtermek. 1839–1919. 2001.

19. Pál-AntalSándor:Marosszék az 1848–1849-es forra-dalomésszabadságharcidején.Okmánytár.2001.

20. VeresPéter:AHaázRezsőMúzeumKéptára.2001.21. Miklósi Sikes Csaba: Múzeumok, gyűjtemények

a Székelyföldön.2002.22. Miklósi SikesCsaba:Fadrusz János és az erdélyi

köztéri szobrászat a 19. században.2003.23. SófalviAndrás: Sóvidék a középkorban. Fejezetek

aszékelységközépkoritörténelméből.2005.24. PálAntalSándor–ZepeczanerJenő:Az 1848–1849-

es forradalom és szabadságharcUdvarhelyszéken.Korabeli iratok, jegyzőkönyvek, lajstromok. Szé-kelyudvarhely,2005.

25. Demeter István – Miklós Zoltán: Nyikó men-ti díszített tetőcserepek. Építészeti sajátosságokaFehér-Nyikóvölgyében.Székelyudvarhely,2005.

26. MiklósZoltán(szerk.):AHaázRezsőMúzeumgyűj-teményei.Székelyudvarhely,2009.

27. Nyárádi Zsolt – Kőrősfői Zsolt – SófalviAndrás(szerk:): BronzkorinépekésvizigótokSzékelyudvar-hely határában.2010.

28. Mihály Ferenc (szerk:):Mária-tisztelet Erdélyben.2010.

29. VécsiNagyZoltán–PatakfalviEmőke (összeállí-tás): xx. századi erdélyi magyar festmények a szé-kelykeresztúriMolnárIstvánMúzeumgyűjteményé-ből.Székelyudvarhely,2011.

30. VeresPéter:Termés2012.Székelyudvarhelyiképző-művészek tárlata aHaázRezsőMúzeumKéptárá-ban. 2012.

31. VécsiNagyZoltán(szerk:):SzékelyPanteonakép-zőművészetben.2012.

32. SófalviAndrás:AszékelyudvarhelyiJézuskápolna.2012.

33. VeresPéter(szerk.):Termés 2013. Székelyudvarhe-lyi képzőművészek tárlata a Haáz Rezső MúzeumKéptárában.2013.

III. Székely tájak, emlékek sorozat

Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely.Műemlékek.1994.Szabó András: Csíkzsögöd.NagyImreképtár.1994.VeresPéter:Korond. Kerámia.1994.ZepeczanerJenő:Székelyudvarhely.HaázRezsőMúzeum.

1994.Róth András Lajos: Székelyudvarhely. Haáz Rezső

Múzeum Tudományos Könyvtára.1996.JózsaAndrás–FeketeÁrpád–SzőkeAndrás–Zepecza-

nerJenő:Szováta.Gyógyfürdő.1996.

HaázRezsőMúzeum–HaázRezsőAlapítvány kiadványai

228

IV. Sorozaton kívül jelent meg

Péter Attila: Keresztek Székelyudvarhelyen 1993-ban.1994.

Balázsi Dénes: Ne nézze senki csak a maga hasznát…(SzövetkezetimozgalomaKis-ésNagyhomoródmen-tén).1995.

BallaÁrpád–KissA.Sándor:Magnéziumabiológiában,magnézium a gyerekgyógyászatban.1996.

Kovács Piroska: OrbánBalázskapui.Székelyudvarhely–Máréfalva.2003.

Kovács Mózes: A nagy kísérlet. Székelyudvarhely.2008.SófalviAndrás–VisyZsolt(szerk.):Tanulmányok a szé-

kelységközépkoriésfejedelemségkoritörténelméből.Énlaka–Székelyudvarhely,2012.

Kovács Piroska:Balázskapui(II.kiadás).Székelyudvar-hely,2012.

V. Katalógusok, alkalmi kiadványok

HaázRezsőKulturálisEgyesülettájékoztatója.Székely-udvarhely.1995.

Néprajzafotóművészetben.1997.LászlóGyula.1999.Székelyföldvirágai.2000.AzénXX.századomfotókiállításkatalógusa.2000.BiróGábor:Festmények.2000.FirstInternationalFotoSalon.Marosvásárhely–Székely-

udvarhely.2001.Kortárs erdélyi magyar fotóművészek első meghívásos

kiállítása.Székelyudvarhely.2002.Azudvarhelyiekkávéznak.Székelyudvarhely.2003.

Székelyföldimúzeumok.Székelyudvarhely.2005.HaázRezsőMúzeum.Székelyudvarhely.2005.Örökség. Hagyományos kézműves foglalkozások, idő-

szakoskiállítás,Székelyudvarhely.2006.V. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konfe-

rencia.Székelyudvarhely.2004.VI. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konfe-

rencia.Székelyudvarhely.2005.VII. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konfe-

rencia.Székelyudvarhely.2006.VIII.Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konfe-

rencia.Székelyudvarhely.2007.IX. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konfe-

rencia.Székelyudvarhely.2008.X. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konfe-

rencia.Székelyudvarhely.2009.XI. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konfe-

rencia.Székelyudvarhely.2010.XII.ErdélyiMagyarRestaurátorTovábbképzőKonferen-

cia.Székelyudvarhely,2011.XIII. ErdélyiMagyar Restaurátor Továbbképző Konfe-

rencia.Székelyudvarhely,2012.DemeterIstván:Márványálom.Székelyudvarhely.2008.HaázRezsőMúzeum.Székelyudvarhely.2008.BékességIstentől.Aszékelyföldireformációévszázadai.

Székelyudvarhely.2008.Umling festő-asztalos család hagyatéka. Székelyudvar-

hely.2009.Róth András (szerk.): Erdélyi Magyar Restaurátor

TovábbképzőKonferencia2000–2010. Székelyudvar-hely.2011.

RóthAndrás (szerk.):A táguló Gutenberg galaxis. Szé-kelyudvarhely.2013.

Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 13