Előterjesztés/tervezet címe:keszei.chem.elte.hu/common/2011.08.08.NTPtajekoztato.doc · Web...

Előterjesztés/tervezet címe:

PAGE

76

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

112906-3/2011.

ELŐTERJESZTÉS

a Kormány részére

a Nemzeti Tehetség Program időszakos áttekintéséről szóló, az Országgyűlés számára készült tájékoztatóról

Budapest, 2011. augusztus

Egyeztetési lap

1. Az egyeztetés alapadatai

honlapon való közzététel időpontja:

-

közigazgatási egyeztetésre megküldés:

2011. augusztus 8.

közigazgatási egyeztetés lezárása:

2011. augusztus 19.

közigazgatási államtitkári értekezlet időpontja:

2011. augusztus 25.

kormányülés időpontja

2011. augusztus 31.

Országgyűlés

2. Az egyeztetésben részt vevők

2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak

intézmény

egyetért

nem ért egyet

nem adott véleményt

észrevétele maradt fenn

KIM

NGM

NFM

KüM

BM

HM

VM

2.2. Egyéb állami szervek (Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.)

egyéb állami szerv

egyetért

nem ért egyet



Magyar Tudományos Akadémia

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

2.3. Társadalmi szervezetek

társadalmi szervezet

egyetért

nem ért egyet



Alapítványi és Magániskolák Egyesülete

Magyar Pedagógiai Társaság

Osztályfőnökök Szakmai Egyesülete

Szülők Egyesülete a Gyermekekért

Magyar Tehetséggondozó Társaság

Gimnáziumok Országos Szövetsége

Magyar Szakképzési Társaság

Nagycsaládosok Országos Egyesülete

Országos Szülői Szervezetek Egyeztető Fóruma

Magyarországi Szülők Országos Egyesülete

Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája

Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája

Magyarországi Zsidó Hitközség Szövetsége

Pedagógusok Szakszervezete

Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete

Független Pedagógus Fórum

Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége

Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetsége

Tanárképzők Szövetsége

Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége

Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet

Hit Gyülekezete

Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség

Arany János Tehetséggondozó Program

Intézményeinek Egyesülete

Magyar Rektori Konferencia

Vezetői összefoglaló

1. Az előterjesztés célja

1.1. A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél

A 126/2008. (XII. 4.) OGY határozat 1. számú mellékletének 7. 2. pontjában foglaltak alapján az Országgyűlés tájékoztatása a Nemzeti Tehetség Program időszakos áttekintéséről.

A tehetségsegítés komplex formái szervesen illeszkednek a köz- és felsőoktatás megújítását célzó törekvésekhez, az egyének személyiségét, tanulási sajátosságait is figyelembe vevő oktatás elterjesztéséhez. A tehetségek segítése és fejlesztése az életpálya helyes irányba terelését, az életpálya sikerességének segítését, az innováció és kreativitás ösztönzését és elterjedését, a gazdasági növekedést, a magasabb versenyképességet, az esélyegyenlőtlenségek csökkentését, a magasabb társadalmi mobilitást, a hátrányos helyzet leküzdését és a társadalom kohézióját egyaránt szolgálják. A Nemzeti Tehetség Programnak (a továbbiakban: Program) a foglalkoztatási stratégiában példa- és értékteremtő szerepe van, a magyar gazdaság fejlődésében pedig kitörési pont lehet.

1.2. Az előterjesztés szükségességének okai

Az előterjesztéssel a 126/2008. (XII. 4.) OGY határozat 1. számú mellékletének 7. 2. pontja alapján az Országgyűlés kétévenkénti tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget a tárca.

A tehetségsegítés értékeinek, problémáinak, veszélyeinek, lehetőségeinek és erőforrásainak áttekintése után a Programban az Országgyűlés hosszú távon is kiemelt lehetőséget adott a tehetségsegítés fejlesztésére, amely a tehetséggel rendelkező fiatalok hosszú távú, folyamatos és biztonságos segítését teszi lehetővé. Az Országgyűlés a Program hosszú távú (20 éves időtávon érvényes) célrendszerét az alábbiakban állapította meg:

A tehetséges fiatalok képességeinek kibontakoztatása és társadalmi hasznosulása:

· a tehetséges fiatalok megtalálása,

· a tehetség jellegének és szintjének megfelelő folyamatos segítség a tehetség kibontakoztatásában,

· a tehetség hasznosulásának elősegítése.

A Program 2009-2010. évekre meghatározott rövid távú prioritásai az alábbi területeket érintették (A Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2009-2010. évi cselekvési programjáról szóló 1120/2009. (VII. 23.) Korm. hat.):

a) a tehetségsegítő hagyományok őrzését és gazdagítását,

b) a tehetségsegítő programok integrált rendszerének létrehozását,

c) egyenlő hozzáférés biztosítását a tehetségsegítés területén,

d) a tehetséges fiatalok társadalmi felelősségének növelését,

e) a tehetségsegítő személyek és szervezetek munkájának megbecsülését,

f) a tehetség fejlesztését és hasznosulását segítő környezet kialakítását

1.3. Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása

Az előterjesztés következtében közvetlenül nem változik meg a közfeladatok ellátási rendszere.

2. Az igénybe vett eszközök

2.1. jogalkotás

A Jelentés benyújtása jogalkotási kötelezettséggel nem jár, és egyéb intézkedés sem szükséges.

2.2. egyéb intézkedés

A Jelentés benyújtása jogalkotási kötelezettséggel nem jár, és egyéb intézkedés sem szükséges.

2.3. alternatívák

Más alternatíva nem merülhet fel, tekintettel arra, hogy az előterjesztő beszámoló elkészítésére vonatkozó kötelezettségét kormányhatározat írja elő.

3. Kormányprogramhoz való viszony

A Nemzeti Együttműködés Programjában célként került megfogalmazásra, hogy minél több tehetség bontakozzék ki minél több területen, hogy a nemzet számára értékteremtő munkával további felhasználásra, fejlesztésre alkalmas javakat tudjanak teremteni. Prioritásként került megfogalmazásra a tehetségek felkutatása és fejlesztése elsősorban a közoktatási ágazatban.

4. Előzmények, kapcsolódások

Az Országgyűlés 2008. november 25-én határozatot fogadott el a Programról, annak finanszírozási elveiről, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működésének elveiről (126/2008. (XII. 4.) OGY határozat).

Az Országgyűlés 2008 - 2028 között 20 évre kiemelt lehetőséget adott a tehetségsegítés fejlesztésére, a tehetséges fiatalok felkutatására, folyamatos segítésére.

A Nemzeti Tehetség Programról szóló 78/2008. (VI. 13.) OGY határozat szerint a Kormány kétévente elkészíti a Nemzeti Tehetség Program fejlesztési feladatait. A Program első kétéves, a 2009-2010. évekre szóló cselekvési tervét a 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat tartalmazza.

5. Európai uniós kapcsolódások

5.1. A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai

A szabályozásnak európai uniós vonatkozása nincs.

5.2.Előzetes véleményezési kötelezettség áll fenn az Európai Unió joga alapján.

Nem áll fenn előzetes véleményezési kötelezettség az Európai Unió joga alapján.

5.3.A tervezet az EUMSz. 107. cikke szerinti állami támogatást nem tartalmaz.

6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk

A 126/2008. (XII. 4.) OGY határozat 1. számú mellékletének 7. 2. pontjában foglaltak alapján az Országgyűlés tájékoztatása Nemzeti Tehetség Program időszakos áttekintéséről.

7. Társadalmi egyeztetés

8. Vitás kérdések

Vitás kérdés nem maradt fenn.

9. Az előterjesztés kommunikációja

hatásvizsgálati lap

I. A végrehajtás feltételei

Az Országgyűlés tájékoztatása szükséges a Nemzeti Tehetség Program 2009-2010. évekre vonatkozó időszakos áttekintéséről a 126/2008. (XII. 4.) OGY határozat előírása értelmében.

II. A társadalmi hatások összefoglalása

1. Elsődleges, célzott hatások

A tehetséges fiatalok képességeinek kibontakoztatása és társadalmi hasznosulása:

· a tehetséges fiatalok megtalálása,

· a tehetség jellegének és szintjének megfelelő folyamatos segítség a tehetség kibontakoztatásában,

· a tehetség hasznosulásának elősegítése.

A tehetségek megtalálása és folyamatos fejlesztése a tehetséges fiatal számára mással nem pótolható kitörési, érvényesülési esélyt jelent. A tehetségek ma már egy adott ország versenyképességét meghatározó kulcstényezővé léptek elő. Ebből is következően a tehetségek megtalálása nem csak a tehetségek és családjuk magánügye, hanem nemzeti ügy, hiszen a tehetség hasznosulása a közvetlen haszon mellett a legversenyképesebb termelés kifejlesztésével és idevonzásával a teljes nemzetnek többletlehetőségeket teremt. Így a tehetségek segítésének nemzeti programja gazdasági, esélyjavító és társadalomépítési program is.

2. Másodlagos hatások

A Program 2009-2010. évekre meghatározott rövid távú prioritásai az alábbi területeket érintették:

a) a tehetségsegítő hagyományok őrzését és gazdagítását,

b) a tehetségsegítő programok integrált rendszerének létrehozását,

c) egyenlő hozzáférés biztosítását a tehetségsegítés területén,

d) a tehetséges fiatalok társadalmi felelősségének növelését,

e) a tehetségsegítő személyek és szervezetek munkájának megbecsülését,

f) a tehetség fejlesztését és hasznosulását segítő környezet kialakítását

A Program fontos eleme a „tehetség barát”, vagy más néven tehetség-tudatos társadalom kiépítése. Ebben meghatározó tényező a kommunikáció, informálás. Célja, hogy minden szereplő figyeljen oda a tehetségre, a gyermek tehetségére és juttassa el a környezetében legközelebbi tehetséggondozó műhelybe, tehetségpontba.

A megvalósuló programok többszázezer fiatal számára teszi lehetővé tehetségük kibontakoztatását. A társadalom figyelme a tehetségek felé irányul.

III. Társadalmi költségek

A pedagógusok, oktatók, társadalmi szervezetek, civilek mindennapos, olykor megfizethetetlen munkája.

IV. Költségvetési hatások

A Program 2009-2010. évi megvalósítására rendelkezésre álló hazai források:

Év

Forrás eredete

Szerződés száma

Felhasználás határideje

Támogatás összege

2009.

XX. fejezet, 11/4/34 Nemzeti Tehetség Program, nem feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzaton

OKM 20219/2009.

2010. június 30.

455 610 000Ft

2010.

Munkaerőpiaci Alap képzési alaprész

MPA-KA-SZMM-OKM-2/2010.

2012. október 30.

1 491 000 000 Ft

2010.


OK- 12477 -2 /2010.

2011. június 30.

403 900 000Ft

Összesen

2 350 510 000Ft

V. Egészségügyi hatások

A programok között jelentős számban vannak olyanok, amelyek támogatják a fiatalok egészséges életmódra nevelését. Lehetővé válik azoknak a magatartásoknak, szokásoknak a kialakítása, amelyek az egészséges életvitelt megalapozzák.

VI. Környezeti hatások

A programok egy jelentős részében hangsúlyos szerepet kap a környezettudatosság.

HATÁROZATI JAVASLAT

A Kormány megtárgyalta és elfogadta „az Országgyűlés számára a Nemzeti Tehetség Program időszakos áttekintéséről készített tájékoztató” előterjesztést és elrendeli a mellékletben szereplő tájékoztatónak az Országgyűléshez történő benyújtását. A tájékoztató országgyűlési előadójaként a Kormány a nemzeti erőforrás minisztert jelöli ki.

Tájékoztató az Országgyűlés számára a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2009-2010. évi cselekvési programjáról szóló 1120/2009. (VII.23.) kormány határozat végrehajtásáról

1. BEVEZETÉS

A NEMZETI TEHETSÉG PROGRAM CÉLRENDSZERE

A Nemzeti Tehetség Programról (a továbbiakban: Tehetség Program) szóló 78/2008. (VI.13. OGY határozat elfogadásával az Országgyűlés 2008-tól kezdődően 20 évre határozott meg kiemelt feladatokat a tehetségsegítésben, a tehetséggondozásban. Határozatával elkötelezettségét fejezte ki a tehetséges gyermekek, fiatalok hosszú távú segítésére, folyamatos fejlesztésére, valamint kiszámítható támogatására.

1.1. A Tehetség Program átfogó célkitűzései

A tehetséges fiatalok segítésének formái a teljes társadalmat áthatják, ezért a tehetség érvényesülését szolgáló stratégiai célok csak átfogó célkitűzések megjelölésével bonthatók le megvalósítható és ellenőrizhető egységekre. A tehetségsegítés átfogó célkitűzéseit, a tehetséges fiatalok képességeinek kibontakoztatását, a tehetség társadalmi hasznosulását a Tehetség Program részletes célrendszerének alább bemutatott ábrája összefoglalóan szemlélteti:

A célkitűzések és a hozzájuk rendelt konkrét tevékenységek - horizontális és vertikális összefüggéseiket is figyelembe véve - biztosítják, hogy a tehetségsegítés közvetlen „alanyai”, a tehetségek és a segítőik, az állampolgárok és szerveződéseik, a tehetségek segítésében érdekelt helyi, térségi, megyei és regionális szereplők, szervezetek, valamint a program megvalósításában részt vevő állami szervek számára egyértelműek és megvalósíthatóak legyenek a célok.

A tehetségek segítése stratégiai és átfogó célkitűzéseinek állandósága mellett a tehetségsegítésnek egyes célterületei, és az azokhoz kapcsolódó feladatok időnként módosulhatnak. A módosításokat - a tehetségsegítés kiemelt helyzetének és alapvető célrendszerének változatlanul hagyása mellett - az Országgyűlés a Tehetség Program kétévenként sorra kerülő időszakos áttekintése során végzi el.

2. A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI TERÜLETEK

A Tehetség Program célkitűzéseit a 126/2008. (XII. 4.) OGY határozat (a továbbiakban: OGY határozat) tartalmazza az alábbiak szerint:

2.1. A tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása

Várható eredmények:

· A tehetségsegítés iskolán kívüli rendszerének számottevő gazdagodása.

· A tehetségsegítés szakmai színvonalának növekedése.

· A tehetségsegítés szervezett formáinak kiterjesztése a korai gyermekkorra.

· Az egyéni képzési programok terjedése, a tehetségsegítő munka megerősödése az oktatási rendszeren belül.

· Növekvő számú tehetségsegítésben részt vevő tehetséges fiatal.

2.1.1. A hosszú idő óta kiválóan működő tehetségsegítő műhelyek segítése

· Az óvodai tehetségsegítés legkiválóbb műhelyeinek elismerése és támogatása.

· Az általános- és középiskolai, szakiskolai tehetségsegítő műhelyek támogatása.

· A felsőoktatás, a posztgraduális képzés, a pályakezdés tehetségsegítő műhelyeinek támogatása.

· Az iskolarendszeren kívüli sikeres önkormányzati-, egyházi- és civil tehetségsegítő kezdeményezések támogatása a tudományos, a mesterségbeli, a művészeti és a sport tehetségsegítés területén.

· Sikeresen működő térségi tehetségsegítő hálózatok támogatása.

· A legkiválóbb tehetségsegítő műhelyek bemutatása a médiában.

2.1.2. Új tehetségsegítő kezdeményezések megalakulásának támogatása

· A tehetségsegítés létező rendszerének, hiányosságainak és átfedéseinek felmérése után a jelenleg hiányzó, vagy nem kellően ellátott területeken új tehetségsegítő kezdeményezések megalakulásának támogatása.

2.1.3. A tehetségsegítés szakmai színvonalának növelése

· A tehetségsegítést szakmailag megalapozó graduális- és posztgraduális felsőfokú képzések és továbbképzések rendszerének gazdagítása, a képzők képzésének átgondolt kialakítása.

· A tehetségsegítés formáiban megkövetelhető szakmai minimum átgondolása, megalkotása - indokolt türelmi idővel történő – bevezetése, működtetése és számon kérése.

· A tehetségsegítés területén található modellértékű példák, gyakorlatok adaptálásra való előkészítése és terjesztése, amelyekben:

· A kiválasztás a tehetség önfejlesztésén alapuló kiválasztódásával párosul.

· A tehetségek különböző szintű megjelenési formáinak megfelelő, különböző erősségű programok kínálata jelenik meg, valamint a fokozatok között az átmenet nyilvánosan vállalt és ellenőrzött kritériumok alapján megoldott (tehetségpiramis).

· A tehetséggondozás a folyamatosság és a személyesség elveinek betartásával folyik, biztosítva a lehetőséget a tehetségsegítők személyes példamutatására.

· Magas szakmai színvonal és hatékonyság jelenik meg jellemzőként.

· Hatékony integrált térségi együttműködési formák alakulnak ki.

· Az Európai Unió és más tehetségsegítésben kiemelkedő, Európán kívüli országok tehetségsegítő tapasztalatainak szervezett és rendezett formában történő feltárása és feldolgozása, a legjobb és legalkalmasabb módszerek differenciált hazai adaptálása.

2.1.4. Együttműködés a határon túli magyar tehetségsegítő programokkal

· Kölcsönös tapasztalatcsere elősegítése együttes programok támogatásával.

2.2. A tehetségsegítő programok integrált rendszerének létrehozása


· A tehetségsegítésben részt vevő fiatalok megoszlásában tapasztalható területi egyenlőtlenségek csökkenése.

· A tehetségsegítésből indokolatlanul kiesők számának csökkenése.

· A tehetségsegítő programok hatékonyságának számottevő növekedése.

· Több a tehetségsegítésben részt vevő tehetséges fiatal.

2.2.1. Magyarország és a környező országok magyarlakta területei tehetségsegítési lehetőségeit összefoglaló Tehetségtérkép létrehozása, folyamatos aktualizálása, elérhetőségének sokrétű és célzott biztosítása.

· A Tehetségtérkép kezdeti összeállítása a rendelkezésre álló kapcsolódási pontok és adatok ellenőrzésével.

· Adatbázis felállítása a tehetségsegítés iránt érdeklődőkről, a tehetségsegítésben mentori, segítői szerepet vállaló személyekről, szervezetekről, illetve a tehetségsegítést egyéb módon (is) támogatni kívánó partnerekről.

· A Tehetségtérkép folyamatos bővítése a tehetségsegítő szerveződésektől, a megalakuló Tehetségpontoktól, a tehetségsegítés adatbázisába jelentkezőktől kapott információkkal, valamint célzott PR akciókkal.

· A Tehetségtérkép információinak elérhetővé tétele az Interneten keresztül, kiadványokban, valamint célzott információ-szórás, telefonos és személyes tanácsadás segítségével.

· Nemzetközi tehetségsegítő gyakorlat részletes felmérése, a Magyarországon adaptálható, vagy rész elemeiben hasznosítható példák kiemelése.

2.2.2. Szervezeti és programbeli együttműködés

· A tehetségsegítő programok egymásról való kölcsönös informáltságának biztosítása.

· A tehetségsegítő programok hálózatképző együttműködése.

· A fentiekben leírtakra figyelemmel, kiemelt hangsúllyal: egyeztetés és szakmai fórumok sorozata a tudományos-innovatív, a mesterségbeli, a művészeti és a sport tehetségsegítés közös pontjainak, együttműködési lehetőségeinek, szinergizmusainak feltárására.

· A helyi, térségi, megyei, regionális és országos tehetségsegítést összefogó és irányító Tehetségsegítő Tanácsok egymással és a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórummal (a továbbiakban: Fórum) történő együttműködésének kialakítása.

· Az együttműködések tapasztalatai alapján a felesleges átfedések kiküszöbölése, az értékeket megőrző, az érintettek megegyezésén alapuló, hosszú idő alatt történő átalakítása.

2.2.3. A folyamatosság, az életpálya nyomon követésének biztosítása

· A tehetséget segítő lehetőségeknek a rátermettség, a rászorultság és a változó igények szerinti folyamatos biztosítása a segített életpálya teljességében.

· A tehetséges fiatalok és a közöttük kiemelkedően tehetségesnek ítélt fiatalok folyamatos nyomon követése.

· A tehetségsegítés folyamatából az életszakasz-határokon (iskolatípus váltás, lakóhelyváltás stb.) kiesők számának csökkentése, a tehetségsegítés folyamat hatékonyságának növelése érdekében.

· A hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó intézményrendszer bekapcsolása a tehetségsegítésbe.

· Létező programok adaptálása, illetve speciális programok kidolgozása az „átmenetek” megkönnyítése érdekében az életszakasz-határokon (így például: az óvoda-iskola, általános iskola-középfokú intézmény, középfokú intézmény-felsőoktatási intézmény, BSc-MSc-PhD, iskola-munkahely között, illetve lakóhely változás esetén).

· Átjárási pontok megteremtése a különböző tehetségtípusokat segítő programok és a tehetség adott formájának különböző szintjeit segítő programok, illetve programelemek között.

· Tanulmányi versenyeken, egyetemi és főiskolai tudományos diákkörökben, Országos Tudományos Diákköri Konferencián, illetve egyéb megmérettetéseken kitűntek számára folyamatos tehetségsegítő programok célzott felajánlása.

· Életpálya vizsgálatok a tehetségsegítő programok hosszú távú és összesített (optimálisan: egymást erősítő) hatásának felmérésére.

2.3. Az egyenlő hozzáférés biztosítása a tehetségsegítés területén


· A hátrányos-, halmozottan hátrányos helyzetű, roma, jelenleg, vagy korábban állami gondoskodásban lévő, illetve fogyatékossággal élő tehetséges fiatalok bemutatása révén a társadalomban élő előítéletek csökkentése.

· A tehetségsegítő programok megvalósítása során a nemi esélyegyenlőség fokozott biztosítása.

· Több hátrányos-, halmozottan hátrányos helyzetű, roma, jelenleg, vagy korábban állami gondoskodásban lévő, illetve fogyatékossággal élő fiatal részvétele a tehetségsegítő programokban.

2.3.1. A tehetségsegítésről szóló információk egyenlő elérhetőségének biztosítása

· Az erőforrás térkép célzott tartalmi elérhetőségének biztosítása a különböző társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező csoportok, a különböző generációk (így például a kisgyermekek) számára, illetve az információk biztosítása a fogyatékossággal élők számára.

· Az információkhoz való egyenlő hozzáférés kívánalmainak fokozott érvényesítése a program rendezvényein és kommunikációjában.

· A Tehetségpontok fokozott és célzott fejlesztése a hátrányos helyzetű térségekben.

2.3.2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok számára indított adaptáló, segítő programok

· A tehetségsegítésben részt vevő szervezetek folyamatos együttműködésének kialakítása a hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokkal kapcsolatot tartó önkormányzati, állami és civil fenntartású intézményekkel, illetve szervezetekkel.

· Tehetségsegítő, a tehetség kibontakoztatását az integráció elveinek érvényesítésével támogató programok szervezése hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű - köztük a jelenleg, vagy korábban állami gondoskodásban élő - gyermekek és fiatalok számára.

2.3.3. Roma fiatalok számára indított adaptáló, segítő programok

· A tehetségsegítésben részt vevő szervezetek folyamatos együttműködésének kialakítása az országos és területi roma szerveződésekkel.

· A helyi romaügyi referensek, a kisebbségi önkormányzatok, roma szervezetek, roma fiatalokat segítő civil szervezetek, valamint a Tehetségpontok közötti együttműködés kialakítása.

· A tehetségsegítés formáihoz adaptálható, a tehetség kibontakoztatását az integráció elveinek érvényesítésével támogató programok szervezése roma gyermekek és fiatalok számára.

· A roma személyek tehetségsegítővé válását támogató programok kidolgozása.

2.3.4. Fogyatékossággal élők számára indított adaptáló, segítő programok

· A tehetségsegítésben részt vevő szervezetek folyamatos együttműködésének kialakítása a fogyatékossággal élőket segítő szerveződésekkel, illetve a fogyatékossággal élők szervezeteivel.

· A fogyatékossággal élők tehetségsegítő formáinak áttekintése és adaptáló, áthidaló megoldások keresése többfajta tehetségsegítő formába való bekapcsolódási lehetőségek biztosítására.

2.3.5. A nemi egyenlőség érvényesítésének figyelembevétele

· Annak felmérése, hogy a tehetségsegítés mely formáira jellemző a résztvevők kívánatos nemi arányának jelentős eltolódása és speciális programok kidolgozása ezeknek az arányoknak a megváltoztatására.

· Azokon a tehetség-területeken, ahol a tehetségsegítő programokban résztvevők kívánatos nemi arányának jelentős eltolódása tapasztalható, a kisebbségben lévő nem sikertörténeteinek fokozott bemutatása a program rendezvényein és kommunikációjában.

2.4. A tehetséges fiatalok társadalmi felelősségének növelése


· A kiemelkedően tehetséges fiatalok speciális és nagy értékű igényei megoldásának szervezett, szakmailag és társadalmilag ellenőrzött segítése.

· A tehetség és a tudás értékének jobb tudatosítása.

· A tehetség hasznosulásának növekedése.

· A tehetségeket segítők munkájának jobb elismerése.

· A tehetséges fiatalok elkallódásának, pályája megtörésének, kiégésének csökkenése.

· A tehetséges fiatalok megtartása.

· A tehetséges fiatalok kapcsolatrendszerének gazdagodása.

· A tehetséges fiatalok társadalmi beilleszkedésének javulása.

· Tehetségbarát társadalom kialakulása.

2.4.1. A tehetséges fiatalok önszerveződésének elősegítése

· A tehetséges fiatalok együttműködését, közös tanulását, alkotómunkáját elősegítő megoldások terjesztése.

· A tehetséges fiatalok már megalakult szervezetei fejlődésének segítése.

· Folyamatos áttekintése annak, hogy hol van lehetőség a tehetséges fiatalok további önszerveződő szervezeteinek megalakulására, esetükben a jó példák bemutatásával, közös fórumok szervezésével történő bátorítás és támogatás.

· A tehetséges fiatalok szervezetei közötti együttműködés segítése.

· A tehetséges fiatalok szervezetei kapcsolatrendszerének bővítése a tehetségsegítő szervezetekkel, a Tehetségsegítő Tanácsokkal, a Nemzeti Tehetségsegítő Körrel és a tehetséges fiatalok életét segítő más szerveződésekkel.

2.4.2. A tehetséges fiatalok ön-menedzselő, innovációs és vezetői készségeit fejlesztő programok kialakítása, bevezetése, terjesztése

· Áttekintése és felmérése annak, hogy a jelenleg futó változatos ön-menedzselő, innovációs és vezetői készségeket fejlesztő programok mennyiben alkalmasak a tehetséges fiatalok előbb meghatározott programokban érintett készségeinek fejlesztésére, hányféle programra van szükség a különböző tehetségfajták speciális igényei és életpálya-típusai szerint, illetve annak feltárása, hogy a tehetséges fiatalok speciális igényeit az egyes területeken új programok, vagy a létező programok speciális kiegészítései szolgálják-e a legjobban.

· Az ön-menedzselő, innovációs és vezetői készségeket fejlesztő programoknak és program-kiegészítéseknek a tehetségfajtákhoz és az igényekhez igazodó kialakítása és fokozatos bevezetése.

· Az ön-menedzselő, innovációs és vezetői készségeket fejlesztő programok elterjesztése, valamint a programok keretében, illetve azt kiegészítő módon a tehetséges fiataloknak a tehetséget „hasznosító” támogatása, illetve a tehetséghasznosulást segítő cégek, szervezetek és szervezeti keretek képviselőivel való szervezett keretek között történő kapcsolatfelvétel segítése, az együttműködés kialakításának támogatása.

2.4.3. A tehetséges fiatalok életvitelének segítése

· A működő életviteli tanácsadó szolgálatok bekapcsolása a tehetségsegítés folyamatába, e szolgálatoknak a tehetségsegítő programokkal és a Tehetségpontokkal alkotott kapcsolatrendszerének kialakítása, illetve azokon a pontokon, ahol szükséges speciális további életviteli tanácsadó szolgáltatások nyújtása.

· Az életviteli tanácsadáson belül különös hangsúlyú elemként a tehetséges fiatalok kudarcainak, frusztrációinak és konfliktusainak kezelésére szolgáló, speciális segítő mechanizmusok kidolgozása.

2.4.4. Tehetségbónusz program

· A korábbi nemzetközi és hazai példák tapasztalataiból kiindulva egy olyan virtuális pénzzel (Tehetségbatka, Talentum) működő folyószámla-rendszer kidolgozása, amely számon tartja azt, hogy a rendszerbe belépett tehetséges fiatal mekkora értéket kapott a tehetsége fejlesztéséért, továbbá nyilvántartja azt is, hogy akár ő, akár a vele egy csoportban lévő családtagjai, barátai, ismerősei milyen értékben adtak vissza a közösségnek tehetségfejlesztő munkát. (Tehetségbónusz program)

2.5. A tehetségsegítő emberek és szervezetek megbecsülése



· A tehetségeket segítők kiégésének elkerülése.

· A tehetségeket segítők számának növekedése.

· A tehetségsegítés magasabb szakmai színvonala.


2.5.1. A tehetségeket segítők fokozott anyagi megbecsülése

· Tehetségsegítő óvodai-, általános iskolai-, középiskolai-, illetve szakiskolai pedagógusok fokozott anyagi megbecsülése.

· A tehetségeket segítő felsőoktatási és tudományos szakemberek fokozott anyagi megbecsülése.

· A szakképzésben, a mesterségbeli tehetség segítésében résztvevők fokozott anyagi megbecsülése.

· A művészeti tehetségeket segítő szakemberek fokozott anyagi megbecsülése.

· A sport tehetségeket segítők fokozott anyagi megbecsülése.

2.5.2. A tehetségeket segítők tehermentesítése, kiégésének elkerülése

· A tehetségeket segítő általános- és középiskolai, szakiskolai tanárok tehermentesítésére szolgáló program kidolgozása (pályázati úton elnyerhető alkotóév, segítő pedagógiai asszisztens és órakedvezmény).

· A 2.5.1. pontban részletezett segítő szakemberek kudarcainak, frusztrációinak és konfliktusainak kezelésére szolgáló, szupervíziós, segítő mechanizmusok kidolgozása.

· A 2.5.1. pontban részletezett segítő szakemberek pihenését, feltöltődését szolgáló program kidolgozása.

2.5.3. A tehetségeket segítők erkölcsi elismerése

· A tehetségeket segítő, a 2.5.1. pontban részletezett pedagógusok és szakemberek számára díjak és kitüntetések alapítása és adományozása.

· A tehetségeket segítők részvétele és partnerként kezelése a tehetségfajtához kapcsolható szakmai közélet legmagasabb szintű fórumain.

· A kiemelkedő tehetségsegítők bemutatása a tevékenységgel kapcsolatos, illetve más irányú rendezvényeken, a médiában és más kommunikációs csatornák segítségével.

2.5.4. A tehetségsegítőket támogató környezet megbecsülése

· A tehetségsegítőket támogató munkahelyi vezetők erkölcsi és anyagi megbecsülése (Kiváló Tehetséggondozó Vezető Díj alapítása).

· A tehetségeket közvetlenül, a tehetségsegítők támogatásával együtt segítők (így például a tehetségsegítés feltételeit javító közéleti emberek, a tehetségsegítőket partnerként befogadó szakmai szervezetek meghatározó emberei, a médiában dolgozók stb.) megbecsülése.

2.6. A tehetség fejlesztését és hasznosulását segítő környezet kialakítása



· A tehetség hasznosulásának növekedése.

· A tehetségeket segítők munkájának jobb elismerése.

· A tehetséges fiatalok elkallódásának, pályája megtörésének, kiégésének csökkenése.

· A tehetséges fiatalok itthon maradása és hazatérése esélyeinek javulása.

· A tehetséges fiatalok társadalmi beilleszkedésének javulása.

· A tehetségsegítő programok hatékonyságának számottevő növekedése.

· Magyarország tehetségbarát image-nak növekedése az EU-ban és más országokban.


2.6.1. Tehetséges fiatalok környezetének indított programok

· A tehetséges fiatalok szüleinek, családjának, baráti körének, a tehetséges fiatal speciális helyzetét, tudásának speciális értékét tudatosító programok indítása.

· A tehetséges fiatal környezetével kialakuló konfliktusainak kezelésére szolgáló segítő mechanizmusoknak a kialakítása.

2.6.2. Tehetségnapok

· Az országos és főként a helyi tehetségsegítő lehetőségek bemutatására, a helyi környezet mozgósítására, a helyi Tehetségpontok tartalmi munkájának és működésének segítésére, valamint a tehetség helyi hasznosításának elősegítésére Tehetségnapok szervezése.

· A Tehetségnapok részt vevőinek, érintettjeinek igény szerinti folyamatos bekapcsolása a tehetségsegítés programrendszerébe.

2.6.3. Tehetség a médiában

· Állandóan frissített kommunikációs választék kidolgozása a sikeres tehetségek, a tehetségsegítő szakemberek, a programok, valamint a tehetségfejlesztő közösségek bemutatására, a megbecsültségük növelésére (pl. a múltban és a jelenben élő tehetségek életútjának, sikereinek élményszerű bemutatása, vallomások arról, hogy mi a tehetség, hogyan, milyen módon és formában lehet segíteni kibontakozásukat, érvényesülésüket, hasznosulásukat).

· A tehetségekkel, a sikereikkel kapcsolatos állandó hírszolgáltatás biztosítása.

2.6.4. A sikeres kezdeményezések, uniós és más külföldi jó gyakorlatok adaptálása

· A Tehetség Programmal, a sikeres tehetségekkel, tehetségsegítő szakemberekkel és programokkal, valamint tehetségfejlesztő közösségekkel kapcsolatos információk angolul, és ha szükséges más idegen nyelven való folyamatos megjelenítése és a 2011-es magyar EU-s elnökségből adódó lehetőségeket is felhasználva megismertetése mind az Európai Unióban, mind más országokban.

· Modellértékű tehetségsegítő kezdeményezések külföldi adaptációra történő előkészítése.

· Magyar kezdeményezésű Európai Uniós Tehetségnapok megrendezése.

3. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ SZAKMAI ÉS SZERVEZETI KERETEK

A Tehetség Program megvalósítása két szervezeti keretben valósul meg:

· hazai forrásból (Nemzeti Tehetség Alap) az OGY határozat végrehajtását szolgáló, a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2009-2010. évi cselekvési programjáról szóló 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat (a továbbiakban: 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat) és

· az Európai Uniós támogatással megvalósuló Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program (továbbiakban: Géniusz Program) - Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása TÁMOP 3.4.4-A/08/, mint kiemelt program és a hozzá kapcsolódó társpályázatok, a TÁMOP 3.4.4.B és TÁMOP 3.4.3. keretében.

Az OGY határozatban megfogalmazott Tehetség Programhoz rendelt 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat tartalmazza a Tehetség Program 2 éves (2009-2010. évi) cselekvési tervét.

A Géniusz Program és Tehetség Program kétéves cselekvési program kapcsolata:

A Tehetség Program első két évre vonatkozó feladatainak magvalósítása a két szervezeti keret összehangolt munkájával történt. A program indításakor megtörtént a kétéves cselekvési program teljes körű áttekintése. A párhuzamosságok elkerülése, a szinergikus hatások lehető legoptimálisabb érvényesülése érdekében egyértelmű feladatmegosztás készült. Ebben lehatárolásra kerültek azok a programelemek, szakmai és anyagi támogatási formák, szervezési, koordinációs feladatok, amelyek az adott szervezeti keretben legoptimálisabban valósíthatók meg.

A Géniusz Program elsődleges célcsoportját a tehetségsegítő szakemberek, az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek alkotják. A program feladata a tehetségsegítés nemzeti hálózatának kialakítása, szakmai megalapozása, a megvalósításban részvevő szakemberek és partnerek felkutatása, felkészítése, a tehetségbarát társadalom kialakítása. E mellett feladata jó gyakorlatok felkutatása és bemutatása, valamint a létrejött tehetségpontok, tehetségsegítő tanácsok módszertani segítése, egységes szakmai szempontok szerinti minősítése. Támogatási lehetőségei csak a határon belülre terjednek ki.

A 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozatba foglalt kétéves cselekvési program célcsoportját a tehetséges fiatalok és az őket segítő szakemberek alkotják.

Az Oktatásért Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) mint a Tehetség Program lebonyolítója által, a hazai forrásokból finanszírozott két éves cselekvési program feladata a tehetségsegítés már meglévő értékeinek, tevékenységi formáinak megerősítése és az újonnan létrejött tehetségsegítő műhelyek beindulásának segítése a működésüket közvetlenül segítő pályázatokkal. A Géniusz Program keretében kezelt európai uniós források nem teszik lehetővé a működési jellegű kiadások finanszírozását, ezért a már meglévő, illetve újonnan létrejövő tehetségsegítő tevékenységek (ún. tehetségsegítő műhelyek) működését kiszámíthatóan és hosszútávon hazai forrásból szükséges biztosítani. Ezen támogatásokat alapvetően két típusú kiadásra fordíthatták a támogatottak: egyrészt a tehetséggondozó munka eszköz-szükségleteire, másrészt a pedagógusi, szakemberi többletmunka díjazására.

A Közalapítvány további fontos feladata volt a tehetségsegítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyeinek javítása, a térségi hálózati működés gyakorlatának támogatása, valamint a hátrányos helyzetűek, a romák, a fogyatékkal élők, a speciális élethelyzetben lévők (pl. állami gondoskodásban részesülők) nagyobb mértékű bevonása. Támogatási lehetőségei a Nemzeti Tehetség Alap forrásaiból a határon túlra is kiterjedtek.

A fentieket összegezve a Géniusz Program szervezési, hálózat fejlesztési, erőforrás bővítő feladatokat végez, a Közalapítvány pedig a cselekvési program keretében részben ezekhez, részben a saját feladataihoz kapcsolódva működési jellegű támogatásokat nyújtott.

A 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat az alábbi kiemelt területeken határozta meg a Tehetség Program megvalósításának főbb célkitűzéseit:

I. Általános rendelkezések (különböző társadalmi szereplőknek a tehetséggondozás területén végzett tevékenységének koordinálása).

II. Előkészítés, helyzetfelmérés (pl. EU-s és más országok tehetségsegítő módszereinek feltárása, szakmai követelményrendszer kidolgozása).

III. Tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása (pl. modellprojektek indítása, jogszabályi összehangolás, közoktatási- (óvoda, alap-és középfok), valamint felsőoktatási tehetségműhelyek támogatása - beleértve a civil szervezetek és az egyházak műhelyeit is).

IV. Tehetségsegítő programok integrált rendszerének kidolgozása (pl. térségi hálózatok kialakítása, határon túli szervezetekkel történő együttműködések kidolgozása).

V. Egyenlő hozzáférés biztosítása (pl. nemi arányok kiegyensúlyozása, kiemelt projektek az otthont nyújtó ellátásban részesülő fiatalok, a roma fiatalok, és a fogyatékkal élő fiatalok; valamint szervezeteik számára).

VI. Tehetséges fiatalok társadalmi felelősségének növelése (pl. tehetséges fiatalok önmenedzselésének fejlesztése, életvitelének segítése).

VII. Tehetségsegítő személyek és szervezetek munkájának megbecsülése (pl. tehetségsegítők tehermentesítése, díjazása).

VIII. Tehetség fejlesztését és hasznosulását segítő környezet kialakítása (pl. tehetséges fiatal értékét tudatosító programok).

IX. Kommunikáció és disszemináció (pl. médiában való megjelenítés, kiadványok megjelenítése).

A Kormány a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásáról szóló 152/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 152/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet) révén hozta létre a Tehetség Program finanszírozásának szabályait, valamint határozta meg a garanciákat a finanszírozás fenntarthatóságára. A Nemzeti Tehetség Alap felhasználása a Közalapítványon keresztül történt. A 152/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 1.§ (3) bekezdése értelmében a Tehetség Program feladatainak segítésére a Közalapítványnak juttatott eszközök felhasználása fölött a Közalapítvány kuratóriuma a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum (továbbiakban Fórum) javaslatának mérlegelésével döntött.

A Fórum elnöke az oktatásért felelős miniszter, társelnöke a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottsága elnöke, mint Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottsága által delegált országgyűlési képviselő és a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke. További tagjai valamennyi minisztérium által delegált egy-egy fő, valamint négy tehetséggondozással foglalkozó civil szervezet egy-egy delegáltja.

A Fórum 2009. szeptember 30-án tartotta alakuló ülését. 2009. november 11-én hozta meg határozatát az Alap terhére kiírandó, az 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozatnak megfelelő pályázatok kereteiről.

A Közalapítvány a Fórum 2009. szeptember 30-i döntése alapján készült fel a Tehetség Programban való részvételre. A Kormány az alapító okirat módosítása révén és a Közalapítvány keretén belül négy fővel létrehozta a Tehetségsegítő Alkuratóriumot (a továbbiakban: Alkuratórium) (tagjai: Dr. Herskovits Mária, Nagy Jenőné, Dr. Pénzes Béla, Sarka Ferenc elnök). Az Alkuratórium a hosszadalmas bírósági bejegyzést követően 2010. március 25-étől kezdte meg működését, emiatt szűk egy év állt rendelkezésére a két éves program megvalósítására.

A Közalapítványnak a Fórum 2009. november 11-i határozata után nyílt lehetősége az Tehetség Program keretében megjelenő első pályázat kiírására.

A Program rendszerszerű megvalósítása érdekében a cselekvési program megvalósításának megkezdése előtt egyeztetés történt a Géniusz Programmal. Az egyes pályázati kiírások tartalmának meghatározásánál ez a fajta munkamegosztás és koordináció a kapcsolatokban, illetve a munkafolyamatokban mindvégig érvényesült.

A Közalapítvány saját, a pályázatok értékelését végző szakértők nevét tartalmazó listával rendelkezik, amelyre a legkiválóbb pedagógusok pályázat útján kerültek fel. Jelenleg a listán 197 fő szerepel, közülük 62 fő tehetségfejlesztő képesítéssel és/vagy akkreditált tehetséggondozó tanfolyammal rendelkezik, míg mások pályázatírói és értékelői gyakorlatok és tapasztalatok birtokában vannak. A szakértők csaknem a fele a felsőoktatásban dolgozik, míg a közoktatásban dolgozók között elsősorban középiskolai tanárok vannak többségben. Sajnos kevés azoknak a szakembereknek a száma, akik a korai tehetségsegítés terén dolgoznak, ezért az ezen a területen fellelhető hiányosságokat a jövőben kezelni szükséges.

A szakértők a pályázatok kiírását megelőzően, valamint az értékelés folyamatában rendszeresen vesznek részt tájékoztatókon, konzultációkon, felkészítéseken az Alkuratórium szervezésében. Igény szerint napirenden van a tehetséggondozással és a Tehetség Program folyamatos fejlődésével kapcsolatos továbbképzésük, felkészítésük. A pályázatok értékelői számára szükséges adminisztrációs és szakmai dokumentumokat, segédanyagokat, útmutatókat az Alkuratórium minden esetben biztosítja.

A Tehetségsegítő Program számára a 2009-2010. évi feladatok megvalósítására rendelkezésre álló hazai forrás:

Év

Forrás eredete

Szerződés száma

Felhasználás határideje

Támogatás összege

2009.


OKM 20219/2009.

2010. június 30.

455 610 000Ft

2010.

Munkaerőpiaci Alap képzési alaprész

MPA-KA-SZMM-OKM-2/2010.

2012. október 30.

1 491 000 000 Ft

2010.


OK- 12477 -2 /2010.

2011. június 30.

403 900 000Ft

Összesen

2 350 510 000Ft

4. A CSELEKVÉSI PROGRAM TARTALMI MEGVALÓSÍTÁSA

A cselekvési program tartalmi megvalósítását szolgáló pályázatokat a 2009-2010. évi cselekvési terv célkitűzéseit követve tekintjük át:

4.1. Általános rendelkezések (különböző társadalmi szereplők tehetséggondozás terén végzett tevékenységének koordinálása)

A Közalapítvány titkársága látta el a Fórum titkársági feladatait is:

· a Minisztériummal, a Fórum elnökével és társelnökeivel folyamatosan egyeztetve végezte az ülések szakmai anyagainak előkészítését,

· folyamatos kapcsolatot tartott fenn a Nemzeti Tehetségsegítő Tanáccsal és a Géniusz Projektirodával,

· a potenciális célcsoportok számára tájékoztatókat szervezett annak érdekében, hogy minél szélesebb körben váljanak ismertté a program célkitűzései és a pályázati források felhasználásának lehetőségei.

4.2. Előkészítés, helyzetfelmérés

A Tehetség Program keretében meghatározott célkitűzések megvalósításának előkészítése nagy részben a Géniusz Program keretében történt.

· A tehetségsegítés hálózatának kiépítése (tehetségpontok, tehetségsegítő tanácsok, partneri- és mentori hálózatok).

· Magyarország és a határon túli magyar lakta területek internetes tehetségtérképének elkészítése (http://geniuszportal.hu), ahol a tehetségpontok (2011. május 1-én 472 tehetségpont) megyénkénti, korosztály szerinti bemutatása mellett a legjobb tehetséggondozó gyakorlatok (2011. május 1-én 72 jó gyakorlatot tartunk nyilván) megismertetése is megtörtént. (A közzétett jó gyakorlatok között nagy számban szerepelnek az NTP-OKA pályázatokban támogatott tehetségsegítő műhelyek.)

· Egységes szakmai szempontok alapján valósult meg a tehetségpontok akkreditációja. Az így szerzett információkat a Közalapítvány a pályázatok tartalmi követelményeinek kialakításánál, meghatározásánál is felhasználta.

· A Közalapítvány által szervezett, 2010. november 14-én Budapesten, a Kongresszusi Központban megtartott nagysikerű Oktatásért Konferencia keretében a közel 1200 résztvevő több, világviszonylatban kiemelkedő tehetségsegítő programmal rendelkező ország gyakorlatát ismerhette meg.

4.3. A tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása

A tehetséggondozás már meglévő hagyományainak megőrzése mellett szükség van arra, hogy a különböző területeken dolgozó szakemberek megismerkedjenek a tehetségek felismerését és fejlesztését szolgáló korszerű pedagógiai módszerekkel és gyakorlatokkal. Ezt a célt a Géniusz Program keretében szervezett akkreditált képzések segítették (PAT, FAT, FAT képzések, melyek 5, 10, 15, 20 óra időtartamúak és időtartamtól függően egy, illetve két nap alatt is megszervezhetőek. A PAT képzések 30 órát ölelnek fel. A 30 óra beosztása általában a következőképpen alakul: 2 képzési alkalom, mely egyenként egy péntek délutánból és egy szombat teljes napból áll.). 2011. április végéig országosan több mint 10 000 fő vett részt képzésben. A http://geniuszportal.hu/kepzesek portálon minderről részletes ismertetés található. A képzések a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján beszámíthatóak a kötelező pedagógus-továbbképzésbe.

A Közalapítvány által támogatott felmérés (1. számú melléklet) keretében áttekintésre került az ország pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményeiben meglévő, tehetségsegítést szolgáló képzési tartalmak rendszere.

5. A Tehetség Program céljaihoz kapcsolódó, a Közalapítvány által 2009-2010. évben kiírt pályázatok

5.1. A közoktatásban már működő tehetséggondozó programok szakmai fejlesztését és új műhelyek indítását támogató pályázatok

· NTP-OKA II. Tehetséggondozó műhelyek támogatása a közoktatás területén.

· NTP-OKA II./1. A 2010/2011. tanévi tehetséggondozó műhelyek és nyári tehetséggondozó táborok támogatása a közoktatás területén.

· NTP-OKA III. A közoktatásban tanuló tanulók természettudományos és műszaki kompetenciáinak elmélyítését segítő tehetséggondozó projektek támogatása.

· NTP-OKA X. Tanulmányi és tehetséggondozó versenyek támogatása a 2010/ 2011. tanévben.

· NTP-OKA XIV. Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek lebonyolítása - meghívásos pályázat az Oktatási Hivatallal együttműködve.

· NTP-OKA IX. Kiemelkedő tehetséget mutató középiskolások nemzetközi versenyen való részvételének támogatása.

· NTP-OKA XXI. A közoktatásban működő tehetséggondozó műhelyek támogatása (már működő programra épülő pályázat).

5.2. A felsőoktatásban folyó már hagyományos szakkollégiumi, TDK programok támogatásán túl új tehetséggondozó műhelyek komplex programjait ösztönző pályázatok

· NTP-OKA I. Pályázat a felsőoktatási intézményekben működő tehetséggondozó műhelyek támogatása.

· NTP-OKA. VI. A felsőoktatásban folyó XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia tudományterületi rendezvényeinek lebonyolítására és központi szervezési feladatainak ellátása.

· NTP-OKA VII. A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása.

· NTP-OKAVIII. A kiemelkedő tehetséget mutató felsőoktatási hallgatók nemzetközi versenyen, konferencián való részvételének támogatása.

· NTP-OKA XII. Felsőoktatási intézmények Talentum körei középiskolásoknak.

· NTP-OKA XIII. Felsőoktatási intézmények talentum táborai középiskolásoknak.

· NTP-OKA XXII. A felsőoktatási intézmények karain és tanszékein működő tehetséggondozó műhelyek és a tudományos diákköri tevékenység keretében működő kutató műhelyek támogatása.

5.3. A tehetségsegítő programok integrált rendszerének létrehozása

A Géniusz Programmal együttműködve szerveződtek a tehetségsegítő tanácsok, amelyek keretet biztosítanak tehetségpontok, valamint főként civil szervezetek, társadalmi, gazdasági szereplők együttműködésére egy település, térség, vagy egy adott szakterület támogatásával, közös tehetségsegítő tevékenységek végzésével, s nem utolsó sorban az erőforrások bővítésével (pl.: óvoda, természettudományok, kollégiumok, SNI tanulók). Jelenleg 25 tehetségsegítő tanács (2. számú melléklet) működik az országban, számuk 2011-ben várhatóan legalább 60-ra bővül. Örvendetes, hogy három határon túli területen is szerveződött tehetségsegítő tanács (Erdélyi TT., Felvidéki TT., Vajdasági TT). A határon túli tanácsok működését a Közalapítvány pályázat útján támogatta (NTP-OKA XXIV.).

Fontos feladata volt a kuratóriumnak a tehetségsegítés térségi együttműködési formáinak, hálózatainak megerősítése. Ezen a területen kiemelt szerepet kapott a határon túli tehetségsegítő szervezetekkel való együttműködések erősítése, az e célt szolgáló programok támogatása.

Konkrét pályázatok a fenti célok elérése érdekében:

· NTP-OKA XVIII. Térségi hálózatok kialakítása, a már eredményesen működő térségi együttműködési formák megerősítése.

Határon túli támogatások:

· NTP-OKA V. Határon túli tehetségsegítő műhelyek támogatása.

· NTP-OKA XXIV. Határon túli tehetségsegítő szervezetek támogatása.

· NTP-OKA XV. Ady Endre Ösztöndíj a határon túli magyar középiskolás diákok részére.

5.4. Egyenlő hozzáférés esélyeinek biztosítása a tehetségsegítés területén

A Közalapítvány a program megvalósítása során kiemelt feladatkén kezelte az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés lehetőségeinek biztosítását.

Különös figyelmet fordított a tehetségek speciális csoportjaira, akik alulreprezentáltak a már működő tehetségsegítő programokban. Ezek között konkrét célcsoportként jelentek meg a hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű, az otthont nyújtó ellátásban, az utógondozói ellátásban részesülő, valamint a fogyatékkal élő gyermekek, fiatalok.

Jelentős eltérés mutatkozik az ország egyes térségeiben az új típusú tehetségsegítő programok számát illetően is. Ezt szemlélteti 2010. évi adatokat mutató alábbi két diagram.

Az Alkuratórium kiemelt figyelmet fordított a leghátrányosabb helyzetű kistérségek támogatására is.

A Géniusz Program keretében kidolgozott tehetségtérkép és a pályázati aktivitás folyamatos követése olyan adatokkal szolgált, amelyre alapozva a két programelemen keresztül (Géniusz Program és Tehetség Program) ezek a térségek összehangolt segítséget kaphattak tehetségsegítő tevékenységükhöz (célirányos pályázatok kiírása, pályázáshoz szükséges ismeretek átadása, mentorálás, helyi szakmai fórumok szervezése, képzések szervezése, megvalósítása).

Konkrét pályázati programok a cél elérése érdekében

· NTP-OKA XI. 1. Roma tehetségsegítő műhelyek és roma tehetségsegítők támogatása.

· NTP-OKA XI. 2. Képzési program a roma fiatalok tehetségsegítővé válása érdekében.

· NTP-OKA XVI. Fogyatékkal élő gyermekeket oktatók és tehetséggondozó szervezetek együttműködését támogató programok.

· NTP-OKA XVII. Tehetségsegítés és tehetséggondozás a gyermekvédelmi ellátásban.

· NTP-OKA XVII.2. Gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények és tehetséggondozó szervezetek együttműködése.

· NTP-OKA XIX. Hátrányos helyzetű településeken és kistérségekben a tehetségsegítő programokhoz való hozzáférést javító kezdeményezések támogatása.

5.5. A tehetséges fiatalok társadalmi felelősség vállalásának növelése

Ez a cél a Géniusz Program keretében valósul meg. A Géniusz Program folytatásaként induló „Tehetséghidak” program részletes terveket tartalmaz ezen a területen. A következő, 2011-2012-ig terjedő cselekvési program pályázatait e cél megvalósításához illeszkedve lesz szükséges meghatározni.

Több, ma már működő - elsősorban felsőoktatási intézmények jellemzője - tehetségsegítő tanácsban jelen vannak a tehetséges fiatalok képviselői.

Fontos tartalmi követelményként jelenik meg a térségi tehetségsegítő hálózatok támogatását célzó pályázatokban a tehetséges fiatalok életvitelét segítő tanácsadó szolgáltatások biztosítása.

5.6. A tehetségsegítő személyek szervezetek munkájának megbecsülése

A tehetségeket segítő szakemberek, pedagógusok elismerésére, valamint tehermentesítésére vonatkozóan (ösztöndíj, elismerő cím, tehetségsegítés iskolai koordinátora cím) az Alkuratórium javaslatokat tett a Minisztériumnak. Konkrét formáira a közoktatási törvény módosításával összhangban a későbbiekben kerülhet sor.

5.7. A tehetség fejlesztését és hasznosulását szolgáló környezet kialakítása

A Közalapítvány Alkuratóriumának szakemberei és szakértői tehetségnapokon, szakmai konferenciákon (3. számú melléklet) mutatták be a Tehetség Programot, kiemelt figyelemmel a szakmai, társadalmi, és gazdasági partnerek együttműködésének jelentőségére, a tehetségbarát társadalom kialakításának fontosságára. Az ország különböző pontjain, valamint a határon túl megalakult tehetségsegítő tanácsok kiváló példái ennek az együttműködésnek.

A Közalapítvány a Tehetség Program céljait támogató személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlására, a közös felelősségvállalás erősítése érdekében népszerűsítő média kampányt szervezett.

A tehetség fejlesztését és hasznosulását támogató környezet kialakítását segíti, illetve ezt a célt szolgálja a Géniusz Program keretében szerveződő Tehetségbarátok Körének programja (tárgyi-, pénzbeli adomány, önkéntes tevékenység, szakmai gyakorlat biztosítása).

A tehetségeket, a tehetségsegítőket támogató személyek és szervezetek elismerése szintén e célhoz kapcsolódik. A már meglévő szakmai szervezetek elismerési formáihoz a későbbiekben illeszkedő állami elismerés alapítása is fontos szerepet töltene be a társadalmi felelősségvállalás erősítésében.

5.8. Kommunikáció és disszemináció

A Tehetség Program szakmai és társadalmi elfogadtatása, a sikeres tehetségek és tehetségsegítők jó példaként, nemzeti értékként történő bemutatása fontos feladat.

A Tehetség Program megvalósítását és ismertté tételét szolgáló célkitűzésben komplex kommunikációs stratégiára van szükség. A Közalapítvány és a Géniusz Projektiroda között létrejött egyeztetés során kijelölésre kerültek azok a keretek, amelyek megalapozzák ezt a munkát.

Az Alkuratórium aktív szereplője volt az első Európai Tehetségnap szakmai előkészítésének. A rendezvény keretében az uniós elnökséghez kapcsolódóan célja a Tehetség Program megismertetése volt a tagállamok képviselőivel.

Kapcsolódó konkrét pályázatok:

· NTP-OKA XXVI. Pályázat a tehetségről, a tehetségsegítésről, a Tehetség Programról szóló kiadvány elkészítésére.

· NTP-OKA XXVII. Pályázat országos terjesztésű tehetséggondozó szaklap megjelentetésére.

· NTP-OKA XXVIII. Meghívásos pályázat az EU Talentday és Konferencia megszervezésére.

A pályázatok összesítése

Program kódja

Pályázati program megnevezése

Keretösszeg (Ft)

Beérkezett pályázaton igényelt összeg (Ft)

Beérkezett pályázatok száma (db)

Nyertes pályázatok száma (db)

Résztvevő diákok száma (fő)

Megítélt összeg (Ft)

Beszámolási

határidő

NTP-OKA I.

Pályázat a felsőoktatási intézményekben működő tehetséggondozó műhelyek támogatására

100 000 000

277 515 688

207

134

2 680

100 256 080

2010.12.31

NTP-OKA-II.

Pályázat a tehetséggondozó műhelyek támogatására a közoktatás területére

122 500 000

196 500 397

255

170

3 655

101 758 270

2011.01.31

NTP-OKA-II./1

A 2010/2011 tanévi tehetséggondozó műhelyek és a 2010 évi nyári tehetséggondozó táborok támogatására a közoktatás területére

100 000 000

473 223 093

563

322

6 440

209 128 502

Tábor:

2010.10.01

Műhely:

2011.06.30

NTP-OKA III.

A közoktatásban tanulók természettudományos és műszaki kompetenciáinak elmélyítését segítő tehetséggondozó projektek támogatására

50 000 000

75 227 554

97

67

1 340

47 730 940

2011.01.31

NTP-OKA IV.

Tehetségsegítő szolgáltatások térségi hálózatának kialakítására

24 500 000

31 368 622

32

27

540

22 318 434

2011.01.31

NTP-OKA-V.

Határon túli magyar nyelvű tehetséggondozó műhelyek támogatására

46 000 000

48 560 000

70

60

1 200

45 863 751

2011.02.28

NTP-OKA-VI.

A felsőoktatásban folyó XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia tudományterületi rendezvényei lebonyolításának és központi szervezési feladatai ellátásának támogatására

60 000 000

60 999 200

18

17

5 000

59 999 200

2011.12.31

NTP-OKA-VII.

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatására

50 000 000

45 784 824

47

45

900

41 176 734

2011.07.15

NTP-OKA-VIII.

Kiemelkedő tehetséget mutató felsőoktatási hallgatók nemzetközi versenyen, konferencián való részvételének támogatása

30 000 000

100 678 719

284

153

153

28 316 981

2011.09.30

NTP-OKA-IX.

Kiemelkedő tehetséget mutató középiskolások nemzetközi versenyen való részvételének támogatása

30 000 000

29 781 246

39

3

3

993 200

2011.09.30

NTP-OKA X.

Tanulmányi, tehetséggondozó versenyek támogatása a 2010/2011. tanévre

40 000 000

213 148 615

206

101

234 620

48 810 000

2011.07.31

NTP-OKA-XI-1

Roma tehetségműhelyek és fiatal roma tehetségsegítők támogatása

57 500 000

83 338 651

68

54

1 080

57 787 210

2011.09.30

NTP-OKA-XI-2

Képzés a roma fiatalok tehetségsegítővé válásához címmel

3 600 000

3 600 000

1

1

20

3 600 000

2011.04.30

NTP-OKA XII.

Felsőoktatási intézmények Talentum körei középiskolásoknak

25 000 000

17 567 680

18

16

320

15 047 490

2011.06.30

NTP-OKA XIII.

Felsőoktatási intézmények Talentum táborai középiskolásoknak

50 000 000

35 593 218

19

18

360

32 454 879

2011.09.30

NTP-OKA XIV.

Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek lebonyolítása - meghívásos pályázat az Oktatási Hivatallal együttműködve

140 000 000

140 000 000

1

1

32 700

140 000 000

2011.07.31

NTP-OKA XV.

Ady Endre Ösztöndíj a határon túli magyar középiskolás diákok részére

30 000 000

231 700 000

2 317

402

8 040

40 200 000

2011.06.30

NTP-OKA XVI.

Fogyatékkal élő gyerekeket oktató és tehetséggondozó szervezetek együttműködését támogató programok

26 000 000

64 341 515

31

31

620

26 000 000

2011.07.31

NTP-OKA-XVII.

Tehetségsegítés és tehetséggondozás a gyermekvédelmi szakellátásban

35 000 000

14 916 920

17

16

320

13 116 920

2011.09.30

NTP-OKA XVII-2

Otthont nyújtó ellátást biztosító, és tehetséggondozó szervezetek együttműködése

26 000 000

7 991 200

8

8

160

7 991 200

2011.12.15

NTP-OKA XVII-3

Tehetségsegítés és tehetséggondozás a gyermekvédelmi szakellátásban

22 883 000

9 205 393

10

10

200

9 205 393

2011.07.31

NTP-OKA-XVIII.

Az eredményesen működő területi tehetségsegítő szolgáltatások térségi hálózatának kialakítása és a már jelenleg is eredményesen működő térségi hálózatok támogatása

25 000 000

205 813 945

43

26

520

48 100 000

2012.01.31

NTP-OKA-XIX.

A hátrányos helyzetű településeken és kistérségekben, a tehetségsegítő szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító kezdeményezések támogatása

80 000 000

78 104 049

33

26

520

43 374 000

2012.01.31

NTP-OKA-XX.

Óvodákban működő tehetséggondozó műhelyek támogatása

34 000 000

172 393 365

236

148

2 960

38 850 000

2011.06.30

NTP-OKA-XXI.

Közoktatásban működő tehetséggondozó műhelyek támogatása

110 000 000

437 760 936

536

182

3 640

110 818 368

2011.06.30

NTP-OKA-XXII.

A felsőoktatási intézmények karain és tanszékein működő, tehetséggondozó műhelyek és a tudományos diákköri tevékenység keretében működő kutatóműhelyek támogatása

105 000 000

138 116 667

124

111

2 220

99 665 102

2011.06.30

NTP-OKA-XXIII.

Roma tehetségműhelyek és fiatal roma tehetségsegítők támogatása

44 000 000

95 915 219

66

49

980

43 934 108

2011.06.30

NTP-OKA-XXIV.

Határon túli magyar nyelvű tehetséggondozó szervezetek és tehetséggondozó műhelyek támogatására

35 000 000

118 884 272

116

90

1 800

35 475 303

2011.06.30

NTP-OKA-XXV.

Pályázat tehetségkutató munkacsoport megalakítására és folyamatban lévő kutatás megvalósítására

8 000 000

9 560 000

3

2

0

5 000 000

2011.06.30

NTP-OKA-XXVI.

Meghívásos pályázat a tehetségről és a segítéséről, a Nemzeti Tehetségprogramról szóló kiadvány megírására és kiadására

3 000 000

A pályázat nem került kiírásra

NTP-OKA-XXVII.

Pályázat országos terjesztésű nagy múltú tehetséggondozó szaklap kiadására

15 000 000

38 693 842

12

8

0

15 000 000

2011.06.30

NTP-OKA-XXVIII.

Meghívásos pályázat az EU soros elnökséghez kapcsolódó EU Talentday Konferencia és rendezvénynap feladataihoz

10 000 000

10 000 000

1

1

0

10 000 000

2011.07.15

Összesen:

1 537 983 000

3 469 284 830

5 479

2 300

312 991

1 504 972 065

A Tehetség Program keretében meghirdetett harmincegy pályázat lebonyolításában meghatározó szerepe volt az Alkuratóriumnak és azoknak a szakértőknek, akik egyrészt − a pályázati kiírás követelményeinek megfelelően − egyenként értékelték a pályamunkákat, másrészt összegző jelentéseket készítettek az általuk véleményezett dokumentumokról. Az egyes pályázatok értékelése szigorúan meghatározott keretek között, egységes szempontok alapján történt. (A szempontrendszert az Alkuratórium szakemberek bevonásával dolgozta ki.)

Huszonöt pályázat nyerteseinek a pályázati kiírásokban foglaltak szerint a szakmai beszámolójukat és a pénzügyi elszámolásukat 2011. június 15. illetve 2012. január 31. között kell benyújtaniuk. A beérkezett beszámolók alapján jóval részletesebb és tágabb kép mutatkozik meg a kétéves cselekvési program eredményeiről.

6. 2011. március 31-ig a pályázók szakmai beszámolójával, pénzügyi elszámolásával lezárt pályázatok

6.1. NTP-OKA-I. Felsőoktatási Tehetséggondozó műhelyek támogatása

A Közalapítvány pályázatot írt ki az országban működő felsőoktatási intézmények karai, kari szintű egységei, kollégiumai, továbbképzési és pályakezdési tehetségműhelyei támogatására.

A pályázat célja volt, hogy pénzügyi segítséget nyújtson a már működő tehetségsegítő műhelyek munkájához, másrészt a tehetségsegítésben felkészült szakemberek megbízásával, szakmai továbbképzésével hozzájáruljon a tehetségazonosító és gondozó munka szakmai színvonalának fejlesztéséhez, új tevékenységi formák kialakításához.

Pályázni lehetett műhelyenként legalább 60 órára tervezett tehetségsegítő programmal.

A pályázatok beszámolóinak szakmai értékelése

A pályázat során nyert összeget a pályázók ösztöndíj folyósítására és szakmai anyagok beszerzésére, a műhelyeket vezető szakemberek (intézményi oktatók, meghívott előadók, mentorok) személyi kiadásainak finanszírozására fordították. Szakmai beszámolóikban bemutatták, hogy az ár-érték arány figyelembevételével milyen hatékonyságot és eredményt tudtak a projekt végére felmutatni.

Az érintett célcsoport jellemzői

A tudományos diákkörök, szakkollégiumok a kar hallgatói közül előre meghatározott nyilvános kritériumrendszer alapján választották ki a 60 órás tehetségsegítő program résztvevőit. Egy-egy projektben 10-150 hallgató tudott részt venni, attól függően, hogy előadássorozatról, konferenciáról vagy kiscsoportos kutatómunkáról volt szó. Figyelmet fordítottak az esélyegyenlőség megteremtésére, a tehetséges hátrányos helyzetű és roma származású fiatalok bevonására. A hallgatók közös jellemzői: kutató munka iránti érdeklődés, motiváltság, nyitottság, kreativitás.

A programokban részt vett intézményi oktatók, meghívott előadók, gyakorlati szakemberek a szakterületük elismert kutatói, oktatói, akik elkötelezettek a tehetségek segítésében.

A pályázati programok szakmai tartalma

A 134 nyertes pályázat megvalósítása során 2680 hallgató vett részt a programban. A program megvalósítása során törekedtek a komplex tehetségsegítésre. A 60 órás tehetségsegítő kurzus mellett támogatták a tudományos kutatást, a TDK dolgozat elkészítését. Konferenciák szervezésével lehetőséget adtak a hallgatóknak arra, hogy kutatómunkájukat bemutassák intézményükben.

A 60 órás tehetségsegítő kurzusok a legtöbb pályázónál megújította, vagy kiegészítette a kar, diákkör, műhely eddigi sikeres tevékenységét. Olyan programelemeket is meg tudtak valósítani, melyek finanszírozása meghaladja az intézmények pénzügyi kereteit.

A műhelyekben kiemelt figyelmet szenteltek az intellektualitásnak (induktív/deduktív érvelés, memória, megfigyelés stb.) a kreativitásnak (originalitás, flexibilitás, ötletesség, problémaérzékenység) és a szociális- interperszonális tehetségterületnek. A hallgatók megismerték és alkalmazták a szakterület kutatásmódszertanát, képessé váltak önálló tudományos munkák létrehozására. Fejlődtek szociális kompetenciáik. A csapatmunka eredménye a színvonalas és igényes kutatási eredményekben mutatkozott meg, a magas színvonalú munkákkal a hallgatók részt vettek OTDK-kon.

A tehetségkonferenciák szervezése erős motivációt adott a karoknak, műhelyeknek, diákköröknek arra, hogy lehetőséget adjanak a hallgatóiknak önmaguk kipróbálására, kutatásaik bemutatására. Erősödött a tanszékek közötti együttműködés.

A pályázók a műhelymunka eredményességét interjúkkal, kérdőívekkel mérték mind a hallgatók, mind az oktatók körében. A visszajelzések minden esetben pozitívak voltak, külön kiemelendő a hatékony kiscsoportos munka. A kutatásmódszertan tanítása, a hallgatók kutatásaihoz illeszkedő elméleti és gyakorlati kérdések megbeszélése, fokozott odafigyelés az oktatók részéről a korábbinál tudatosabban megtervezett támogató és segítő munkát eredményezett.

A kurzus során az oktatók mélyebb tapasztalathoz jutottak arról, hogy a képzésen belül a hallgatók tudományos munkára történő felkészítésében milyen területekre, módszerekre szükséges helyezni a súlypontokat. Pozitív megerősítést jelentett az oktatók számára a hallgatók motiváltsága, az alkotó légkör. A tanár-diák kapcsolatban előtérbe került a tanácsadó/konzulens, mentor szerep.

A projektek egy részében fontos szerephez jutottak az ösztöndíj pályázatok. Ösztöndíjat adtak a műhely azon résztvevőinek, akik valamilyen versenyen (TDK, OTDK stb.) helyezést értek el. Ezek által is igyekezetek motiválni a hallgatókat a kutató munkára, TDK dolgozatok megírására. (4., 5. számú melléklet)

Kommunikáció

A projektekben folyó munkáról a műhelyek folyamatosan tájékoztatták társaikat, a szakembereket TDK-, kari-, intézményi honlapon, workshopon, konferencián, tudományos esten, szaklapokban, tanulmánykötetben. A kommunikációs csatornák széles tárháza által naprakész információk jutottak el az intézmények hallgatóságához, melynek eredménye sok esetben a kutatáshoz való csatlakozás iránti fokozott érdeklődés, elköteleződés lett.

Fenntarthatóság

A szakmai fenntarthatóság, a programok folytatása terén a beszámolókban a következő célokat fogalmazták meg:

· a tudományos aktivitás növelését a hallgatók motiválásával (ösztöndíj, konferenciák szervezése),

· a program során meghirdetett kurzusok fenntartását,

· a tutor rendszer kiépítését,

· a tudományos házi (kari) diákkonferenciák megszervezését, folytatását, mellyel hagyományt kívánnak teremteni,

· fokozni kívánják az intézményen belüli tehetségműhelyek együttműködését, egymás tevékenységének megismerését, így segítve a hallgatók látókörének szélesedését és az interdiszciplináris szemlélet erősödését,

· Kutatási Információs Központ kialakítását (NTP-OKA-I- 022 pályázat).

Azok a pályázók, melyek bekapcsolódtak a tehetségpontok hálózatába, tevékenységüket szeretnék megismertetni a hálózat többi intézményével, a műhelyekbe minél több hallgatót bevonni.

A gazdasági fenntarthatóság ugyanakkor nehéz az egyetemek pénzügyi helyzete miatt, így elsősorban abban bíznak, hogy újabb pályázati forrás segítségével folytatni tudják megkezdett munkáikat.

6.2. NTP-OKA-II. Közoktatási Tehetséggondozó műhelyek támogatása

A Közalapítvány pályázatot írt ki a közoktatás területére az országban működő tehetséggondozó műhelyek támogatására.

A pályázat célja volt, hogy pénzügyi segítséget nyújtson a már működő tehetségsegítő műhelyek, tehetségpontok munkájához. Tehetséggondozásban felkészült szakemberek megbízásával hozzájáruljon a tehetségazonosító és segítő munka szakmai színvonalának növeléséhez. Továbbá támogatni kívánta az óvodai tehetségsegítés legkiválóbb műhelyeit, és az általános iskolai, a középiskolai (gimnázium, szakközépiskola), szakiskolai, érettségi utáni szakképzést folytató szakközépiskolai és szakiskolai tehetségsegítő műhelyeket. Pályázók köre: hazai közoktatási, közművelődési intézményben, kollégiumokban működő tehetségsegítő műhelyek.

Pályázni lehetett tehetségsegítő programmal óvoda esetében 30 órás, általános iskola és középiskola 60 órás keretben.


A szakmai beszámolók alapján megállapítható, hogy a pályázó intézmények, szervezetek szakmailag megalapozott, komplex tehetségfejlesztést szolgáló programokat dolgoztak ki.

A pályázat során nyert összeget a pályázók szolgáltatások költségeire (pl. egyéni tanácsadás, gyerekek pszichológiai vizsgálata stb.) és dologi kiadásokra (fejlesztő játékok, kézműves foglalkozásokhoz anyag, hangszer, kotta, jelmez, eszközök természettudományos kísérletekhez, modellezéshez), valamint a műhelyeket vezető szakemberek személyi kiadásaira fordították.


A tehetségígéretek az óvodák, általános és középiskolák, szakiskolák diákjai közül kerültek a tehetségsegítő műhelyekbe. A műhelyekbe előre meghatározott kritériumrendszer alapján történt a beválogatás. Egy-egy 60 órás projektben általában 10-20 óvodás, iskolás tudott részt venni. Figyelmet fordítottak az esélyegyenlőség megteremtésére, a tehetséges hátrányos helyzetű diákok bevonására.

Az óvodás korúak közös jellemzői a kíváncsiság, a kreativitás, az általános és középiskolás diákokra a tantárgy iránti érdeklődés, feladat iránti elkötelezettség, motiváltság, nyitottság, kreativitás.

A programokban részt vett pedagógusok, meghívott előadók, gyakorlati szakemberek a szakma elismert oktatói, akik elkötelezettséget éreznek a tehetségek segítésére.

A pályázati programok szakmai tartalma

A 170 nyertes pályázó között nagy számban voltak tehetségpontokként regisztrált intézmények, amelyek műhelyeiben már több éve komoly, magas színvonalú tehetségsegítő tevékenység folyik. Esetükben a pályázat pénzügyi forrásai a megkezdett munka fejlesztését, új elemekkel való gazdagítását segítette elő.

· Óvodai programok

A pályázó műhelyek többsége a zene, művészetek, sport területén fejt ki tehetségsegítő tevékenységet. Az óvodapedagógusok által kidolgozott, illetve a Komplex Prevenciós Óvodai Program megfigyelési szempontjai alapján tesznek javaslatot a gyermekkel való foglalkozásra. Az óvodák egy részében pszichológus bevonásával méréseket végeztek (általános és speciális képességek, motiváltság, kreativitás), majd az óvópedagógusok megfigyelései és a diagnosztizálási eredményeknek, valamint szülői kérdőív figyelembevételével kerülnek a gyerekek a tehetségsegítő programba.

A 30 órás tehetségsegítő műhelyfoglalkozásokon 15-20 óvodás vett részt. Kiemelt figyelmet fordítottak a gyermekek életkori sajátosságaira, egyéni fejlettségi szintjére és teherbírására, ehhez igazították az egyéni fejlesztés irányait. A speciális képességfejlesztés (pl. zenei) prioritását megtartva komplex fejlesztést céloznak meg: értelmi, szociális, verbális, testi képességek terén.

A közös élmények, az együtténeklés, játszás, mozgás hatékony nevelési eszköznek bizonyult, hamar kialakult az összetartozás érzése. Fejlődött az alkalmazkodóképességük, érzelmileg kiegyensúlyozottabbak lettek. Önfegyelmük, reális énképük, egészséges önértékelésük a fejlesztés hatására javult. Képessé váltak a hosszabb idejű megosztott figyelemre is.

Egyes pályázati programok értékét növeli, hogy a szülők számára folyamatos pedagógiai és pszichológiai konzultációt biztosítottak. A program végén tájékoztatták őket gyermekük mérésen elért eredményeikről, a fejlődés mértékéről.

A programok eredményességét mutatta a gyermekek lelkesedése. A nyílt napok alkalmával a szülők betekinthettek a műhelyek munkájába, melynek nagy sikere volt. A gyermekek egy része a beiskolázás során a fejlesztett tehetségterületnek megfelelő tagozatos osztályt választott, ahova sikeres felvételt nyert. Egyes műhelyek konzultációs lehetőséget biztosítottak más intézmények óvodapedagógusainak nyílt nap alkalmával.

Külön kiemelendő, hogy több pályázó programjában a tehetséggel összefüggő gyenge oldal fejlesztését valósította meg 6-8 fős csoportban. Kimagasló eredményeket értek el. Az egyenetlen fejlődésből adódó gyenge oldal lemaradása - mely figyelemzavarban, dekoncentráltságban, érzelmi-szociális éretlenségben, pszichomotoros képességbeli lemaradásban nyilvánult meg - enyhült, vagy megszűnt. (6., 7. számú melléklet)

· Általános és középiskolai, szakiskolai programok

A komplex tehetségsegítő programok az általános iskolás és középiskolás diákok képesség- és személyiség-fejlesztésére irányultak, melyek szakmai hátterének kidolgozásába a DE, az ELTE, az SZTE Pedagógiai - Pszichológiai Intézetei nyújtottak segítséget. A beszámolók alapján megállapítható, hogy a pályázó műhelyek komplex tehetségsegítő programokat valósítottak meg figyelembe véve a tanulók igényeit és a helyi lehetőségeket. Nagy hangsúlyt fektettek a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok minél nagyobb számban történő bevonására

A műhelyek nagy része a tehetségazonosítás komplex módszereit alkalmazta (vélemény, versenyeredmények, pszichológiai mérés, ajánlás), mások szintfelmérő, tanulmányi eredmény, ajánlás, érdeklődés, önkéntesség alapján válogatták a programba a diákokat.

A műhelyekben kiemelt figyelmet szenteltek a kulcskompetenciák, a kreativitás fejlesztésének. Egyaránt megjelentek a logikai-matematikai, a természeti, a humán, a nyelvészeti, a testi-kinesztetikus, a térbeli-vizuális, a zenei-művészeti, az interperszonális, az intraperszonális tehetségterületek és ezzel együtt az adott területen tehetséges diákok kibontakoztatásának és fejlesztésének programjai.

A foglalkozásokon egyaránt alkalmazták a csoportos és a differenciált egyéni munkát, több esetben egyéni fejlesztési terveket dolgoztak ki. A fejlesztés során diákok erős oldalának támogatásával egy időben a gyenge oldal erősítésére törekedtek.

A műhelyek az eredményességüket versenyen való részvétellel, produktum, alkotás elkészítésével, prezentáció bemutatásával, színházi előadással, rendezvényeken, országos találkozókon való fellépéssel, valamint a továbbtanulási mutatókkal mérték.

A pályázók egy részének beszámolójából kitűnik, hogy a diákok fejlődését hatásvizsgálattal mérték. A tehetségsegítő programok eredményességét mutatja a diákok motiváltabbá válása, önértékelésük, kreativitásuk, kritikai érzékük fejlődése, önbizalmuk növekedése.

(8., 9. számú melléklet)

Kommunikáció

A projektekben folyó munkáról a műhelyek folyamatosan tájékoztatták a szülőket, az érdeklődőket tehetségnapon, honlapon, médiában, kiadványokban, települési, térségi rendezvényeken, Óvodai Nevelés szakfolyóiratban, konferenciákon. A középiskolák a külföldi partneriskolákban diákcsere programok keretében is bemutatták munkáikat. Több program „jó gyakorlatként” önálló publikálásra került, megjelent a tehetségtérképen.

Fenntarthatóság

Az óvodák, általános és középiskolák, szakiskolák folytatni szeretnék műhelytevékenységeiket. Az intézmények egyrészt saját költségvetésükből erre elkülönített kereteiket tudják felhasználni, másrészt pályázati források felkutatásával próbálnak megfelelő hátteret teremteni a színvonalas munka megtartásához.

Az iskolák célként fogalmazták meg:

· a program során meghirdetett kurzusok fenntartását,

· a mentorrendszer kiépítését,

· az iskolai diákkonferenciák folytatását,

· fokozni kívánják a tehetségpontok hálózatába bekapcsolódott hasonló intézmények tehetségműhelyeinek együttműködését, egymás tevékenységének megismerését.

A gazdasági fenntarthatóság nehéz az óvodák, az iskolák, a fenntartók nehéz pénzügyi helyzete miatt, így elsősorban abban bíznak, hogy újabb pályázati forrás segítségével folytatni tudják megkezdett munkáikat.

6.3. NTP-OKA-II/1. Közoktatási Tehetséggondozó műhelyek támogatása a 2010/2011. tanévre és a nyári tehetséggondozó táborok támogatása

A Közalapítvány pályázatot írt ki az országban működő tehetséggondozó műhelyek és nyári tehetséggondozó táborok támogatására.

A NTP-OKA-II/1. pályázat célja a nagy érdeklődésre tekintettel újabb közoktatási műhelyek támogatása, valamint a megkezdett folyamat folytatásaként az évközben folyó műhelymunkára épülő 2010. évi nyári tehetségsegítő táborok megszervezésének támogatása. Pályázók a hazai közoktatási, közművelődési intézményben, kollégiumokban működő tehetségsegítő műhelyek a befogadó intézménnyel együtt.

Pályázni lehetett tehetségsegítő programmal a 2010/2011. tanévre óvoda esetében 30 órás, általános iskola, középiskola, szakképző intézmény esetében az NTP OKA II és NTP-OKA III pályázatban sikeresen szerepelt tehetségsegítő műhelyek folytatásaként 30 órás "ráépüléses" foglalkozásaira a 2010/2011. tanév második félévére; a 2010/2011. tanévben már működő vagy újonnan induló tehetségsegítő műhelyek új, 60 órás foglakozásaira; a 2010. évi nyári tehetségsegítő táborokra.


A tehetségsegítő műhelyek munkája hasonló feltételekkel és módon valósult meg, mint az NTP-OKA-II pályázat esetében.

A táborba előre meghatározott kritériumrendszer alapján történt a beválogatás. Egy-egy táborban általában 15-30 diák vett részt. Figyelmet fordítottak az esélyegyenlőség megteremtésére, a tehetséges hátrányos helyzetű diákok bevonására.

A programokban részt vett pedagógusok, meghívott előadók, gyakorlati szakemberek a szakma elismert oktatói voltak, akik elkötelezettséget és elhivatottságot éreznek a tehetségsegítésre.


A 322 pályázó az elnyert összeget tehetségsegítő program komplett kidolgozására, a műhelyek működésére és tehetségsegítő táborok megvalósítására fordította.

A táborok a tehetségsegítő műhelyek évközi munk�

Előterjesztés/tervezet címe:keszei.chem.elte.hu/common/2011.08.08.NTPtajekoztato.doc · Web...

Documents

Transcript of Előterjesztés/tervezet címe:keszei.chem.elte.hu/common/2011.08.08.NTPtajekoztato.doc · Web...