1

Elmetérkép

Amikor egy könyvben az alábbi mondatot elolvastam, mindjárt éreztem, hogy valami igen hasznos

dologra bukkantam rá! ÍME, Te is eldöntheted, hogy igazam van-e?

“Lineáris jegyzetek helyett rajzoljunk ELMETÉRKÉPEKET!”

Az idézett könyv címe: „A tanulás forradalma” – Gordon Dryden és Dr. Jeanette Vos (Bagolyvár

Könyvkiadó)

Nem véletlen, hogy a könyv világrekordot állított fel: 25 hét alatt 7,5 millió eladott példánnyal!

A könyvet elolvasva megtudtam, hogy semmi értelme a számunkra fontos információkat pontokba

szedve – függőlegesen egymás alá írva – lejegyzetelni, hiszen így többnyire képtelenek vagyunk azt

szükség esetén előhívni! Íme, egy példa arra, hogy az iskolákban oktatott módszerek mennyire

elavultak és nem veszik figyelembe az agykutatás legújabb eredményeit.

Az agyunk ugyanis a befogadott információkat – egy fiókos szekrényszerű tároló rendszer helyett –

a faág-szerűen egymáshoz kapcsolódó dendritjeiben (idegsejt nyúlványaikban) tárolja.

Vagyis minél jobban hasonlít az információrögzítő-tároló rendszerünk az agyunk saját emlékezést

megkönnyítő módszeréhez, annál könnyebben fogjuk az új dolgokat megtanulni.

Tehát nyugodtan felhagyhatunk a megszokott jegyzeteléssel és ehelyett jobban járunk, ha elsajátítjuk

az elmetérkép készítés tudományát!

Ezt akár alkalmazhatjuk egy könyv elolvasását követően a frissen tanultak „lejegyzetelésére”, vagy egy

előadáson hallottak rögzítésére, akár egy fogalomhoz kapcsolódó információk tárolására, majd ezt

követő – szükség szerinti – felidézésére.

Az információk bevitele, rögzítése során érdemes számos vizuális elemet (színeket, egyszerű ábrákat,

szimbólumokat, mintázatokat) egyszerre alkalmazni a fa ágszerkezet megtartása mellett.

Íme az elmetérkép készítésének ALAPELVEI:

1.) Az agysejtjeinket képzeljük el mintha fák lennének, amelyek az információkat az ágaikban

tárolják.

2.) Egy adott téma kulcspontjait rajzoljuk le egy papírlapra ugyanilyen fa alakú elrendezésben.

3.) A témánk központi elemét rajzoljuk a lap közepére – akár egy szimbólummal is elláthatjuk – és

ebből kinyúló ágak szolgálnak majd a kapcsolódó információk rögzítésére.

4.) Érdemes egy szót és/vagy szimbólumot elhelyezni minden olyan pontra, amit később fel

akarunk majd idézni. Egy-egy fő ágon egy-egy fő téma legyen!

5.) Az egymással kapcsolatban lévő témákat ugyanahhoz az ághoz csatoljuk hozzá. Mindegyik egy

újabb mellékágként „nőjön ki” belőle.

6.) Ajánlott különböző színű ceruzákat, filctollakat használni az egymáshoz tartozó információk

jelölésére.

7.) Annyi ábrát, szimbólumot vagy képet rajzoljunk, amennyire csak szükségünk van.

8.) Amikor már minden ággal elkészültünk húzzunk köréjük különböző színű határokat.

2

9.) Rendszeresen érdemes – az időközben megszerzett információkkal – kiegészíteni az

elmetérképünket!

Nézzük meg akkor most, hogyan kell visszaidézni az elmetérképünk segítségével rögzített

információkat?

Ennek érdekében érdemes este nem sokkal lefekvés előtt valamilyen megnyugtató zenét hallgatni és

eközben egy pillantást vetni az elmetérképünkre. Igyekezzünk a legfontosabb tanulságokra témákra

gondolni és próbáljuk meg azokat vizualizálni. Idézzük fel a legfontosabb kapcsolatokat a témák között.

Ebben az elalvás előtti „nyugodt éberség” állapotában az agyunk nagyon hatékonyan képes befogadni

a friss információkat.