Előfizetési felhívás - freewb.hu...hol sem fordultak elő számba vehető komolyabb jelenségei....

48
Előfizetési felhívás a katholikus irányú társadalmi, szépirodalmi és Ismeretterjesztő hetilapra. Előfizetési árak : Egész évre ti írt, félévre 3 frt, negyedévre 1 fit ,r»0 kr. Segédlel készeku ck és néptanítóknak egész évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt. Szerkesztősig és kiadóhivatal: Badapest, IV., szarka-utcza 5. Kadar Sándor felelőn Kzerkenxlő í* Icindúttilajdonos. Munkatársak: lfj. Ábrányi Kornél, Ábrányi Emil, Baross Gyula, Ba- Igovssky Aladár, fűt. Cscörgheö Aladár, főt. Dezső A. F., dr. llertzcg Sándor, főt. dr. Kanyurszky György, Kozáry József, Mikszáth Kálmán, főt. Némethy Lajos, főt. Bázel József, dr. Schnierer Aladár, Szana Tamás, Tomor Fe- rencé, dr. Várad# Antal A „Korunk" a jelen társadalom rohamosan növe- kedő romlottsága, az általános eorruptid és erkölcstelen- sége ellen indul. A vallástalanság, erkölcstelenség, szélhámos- ság, tudákosság, romlott közvélemény, jellemtelen- ség, piszkos anyagiság, szemérmetlen fércziroda- lom, stli. ellen fordult lapunk, teljesen függetlenül, az igazság kérlelhetlenségével. A „Korunk* áll egyedül, mint hírlap, mely nem az olvasó közönség elrontott Ízlése után alkalmazko- dik ; tisztes hangon szerkesztett sőt még hirdetéseit is válogató újság, úgy, hogy azt a családatyn övéinek mindenkor pirulás nélkül adhatja olvasmányul. A „Kornnk* rövid múltja is bizonyságot tehet, hogy iránya becsületes és valóban kiváló. Mutatvány számokkal levelező lap megrende- lésre szívesen szolgál ingyen u „Korunk* kiadóhi- vatala

Transcript of Előfizetési felhívás - freewb.hu...hol sem fordultak elő számba vehető komolyabb jelenségei....

  • Előfizetési felhívása katholikus irányú

    társada lm i, szépirodalm i és Ism erette rjesztő hetilapra .

    E lőfizetési árak :Egész évre ti írt, félévre 3 frt, negyedévre 1 fit ,r»0 kr. Se gédlel készeku ck és néptanítóknak egész évre 4 frt,

    félévre 2 frt, negyedévre 1 frt.

    Szerkesztősig és kiadóhivatal: Badapest, IV., szarka-utcza 5.

    Kadar Sándorfelelőn Kzerkenxlő í* Icindúttilajdonos.

    M u n k a t á r s a k :lfj. Ábrányi Kornél, Ábrányi Emil, Baross Gyula, Ba- Igovssky Aladár, fűt. Cscörgheö Aladár, főt. Dezső A. F., dr. llertzcg Sándor, főt. dr. Kanyurszky György, Kozáry József, Mikszáth Kálmán, főt. Némethy Lajos, főt. Bázel József, dr. Schnierer Aladár, Szana Tamás, Tomor Fe

    rencé, dr. Várad# AntalA „Korunk" a jelen társadalom rohamosan növe

    kedő romlottsága, az általános eorruptid és erkölcstelensége ellen indul.

    A vallásta lanság , erkölcstelenség, szé lh ám osság, tudákosság, rom lott közvélem ény, jellem telen- ség, p iszkos anyagiság, szem érm etlen fércziroda- lom, stli. ellen fordult lapunk, teljesen függetlenül, az igazság kérlelhetlenségével.

    A „Korunk* áll egyedül, mint hírlap, mely nem az olvasó közönség elrontott Ízlése után alkalmazkodik ; tisz te s hangon szerkesztett sőt még hirdetéseit is válogató újság, úgy, hogy azt a családatyn övéinek mindenkor pirulás nélkül adhatja olvasmányul.

    A „Kornnk* rövid múltja is bizonyságot tehet, hogy iránya becsületes és valóban kiváló.

    M utatvány szám okkal levelező lap m egrendelésre szívesen szolgál ingyen u „Korunk* kiadóhivatala

  • tfiof 4505# --------

    #

    AZ

    A N T I S E M I T I S M U SHAZÁNKBAN,

    I R T A

    Z A Á R Y J Ó Z S E FÜ G Y V É D .

    Á r a 6 0 k r.

  • 4 5 0 5

    AZ

    A N T I S E ' M I T I S M U SHAZÁNKBAN.

    I RT A

    Z A A R Y J Ó Z S E FÜ G Y V É D .

    PTE Egyetemi Könyvtár

    P000875190

    Bu d a p e s t ' 1884.

    N Y O M A T O T T B U S C H M A N N F . - N É L

    Koronalier

  • „ V &TEMi •!< ÖN f V T k « A““ „Oiuues homines qui de relms clubiig consultant. ab odío, amíeitia. íva atque tuise- ricordia vacuos esse decet. Ilaud facile ani- nras venun providet. ubí illa officiunt, ueque quisquam oiimium lubidiui simul et usui paruit.“

    Sallmtius.

  • í

    „ C a u s a c au s a o e s t e t i a m c a u s a c a u s a t i .*4

    K orunk nagy horderejű politikai, társadalm i és n em /e tg a /d á sz a t i re jté lyé t képezi a zsidó kérdés.

    Sajátságos lélektani jelenségnek vagyunk tanúi ennek m e g i te 1 é s é n é 1.

    K é t év előtt a zsidók és híveik még ezen k é r dés létezését is szent horzadálylyal tagadták.

    M ost m ár oly élesen dom borodnak ki an n a k körvonalai, hogy fennállása többé kétségbe nem vonható. E lfogu ltságukban te h á t a zsidó kérdéssel b á t ra n szembeszálló an tisen ii ta p á r to t tám ad ják meg. M űködésé t az em beriségre szégyenitőuek. h a zán k ra veszélyesnek, s a szabadelvűsé" eszméjével, sőt a fe lebará ti sze re te t magasztos t a n á t hirdető keresz tény vallással is összeférhetlennek negélye- zik. M agá t az antiseniita p á r tszöve tkeze te t m ár jelzőjénél fogva kárhozta tják .

    Egyedül ez utóbbi ellenve tésükben van ig a z u k ; m ert ha egy p á r t helyesebben nevezhető azon tá rg y ról vagy eszményképről, m elyért küzd, — m intsem arról, mely ellen s íkra s z á l l : ak k o r az an tisem ita p á r to t sokkal találóbban jelzi a hazafi- vagy honvédő e lnevezés : m e r t h azá já t tö rek sz ik a nem zet e re jé t szipolvozó s ősi je llem ét megmételyező id e gen elemtől megvédeni.

    E jelző azonban a p á r t hazafias czélját meg nem zavarja.

    1'

  • 4

    Az antiseniita. szövetkezetnek hangja, a nem zet-test, sziv-verése, Czélját az em beriség joga. a, haza érdeke és a keresz tény társadalom erkölcsiérzete szentesíti.

    1 lazánk soha sem volt a vallási és politikai tü re lm etlenségnek bátorít/- \ magyar nem ze t ih M-íet üzelmeket -u-v nem t ű r t ; közszelleme \ iss /a r iad t, azoktól - e n n a ,

    k im ,t zsidók Európa más államaiban a. legádázabb üldözéseket szenvedték, hazánkban — m in t Kálmán k irá ly törvényéi bizonyítják — fö ldbirtokosok voltaik.

    Csak sa já t kapzsiságuk s tű rlie tlen zsaro lásaik okozták Il- ik E ndre a la t t midiin jogaik elkobzását. Nem éltek, hanem visszaéltek t /oknal. x a nem zette l hasonulni nem voltak !. -pex.-k xobe,.

    1.86(1. deezem ber '27-én. i/ ix< e m egváltó jának születés n ap já t követő J .m ko /napon le t t szen tes ítve az izraeliták u jabb

  • lök. és kény te len önkénytes kölcsönök leszámítolni tündököltek.

    M i n é l t, o b i ) e l e m i c s a p á s o k , m i n é l s o r v a- s z t ó b 1) ]) o 1 í t i k a í r á z k o d ti s o k s u-1 y a n e b e z e d e 11 r e á n k ; a n n á 1 i n k ti b b g y a- r a p o d t a k ő k s z á m b a n é s v a g y o n b a n .

    Az emberi jogok, és alkotm ányos szabadságn ak szent ihletétől minden izében á th a to t t magyar nem zet teh á t csak em berbará ti magasztos er/i I- m einek sugallatát, követé, midőn a helyett, hogy a houfiusitásra érdemessé vált néhány zsidó családot ezzel m eg ju ta lm azo tt volna, a polgári és politikai egyenjogúságot hazá jának összes zsidó lakosaira, k iterjesztő.

    M éltán h itte , hogy a k ike t nemes keblének önzéstelen melegével fe lkaro lt és csaknem két évezredig ta r tó k in te ljes elnyom atás u tán fe lté tlenül szabad polgárokká e m e l t : — azok valódi hazafiakká is lesznek. H onfierényekben vetélkedni fognak az ország ős lakóival, s m int békéikből felszabadult jóra. nem esre törekvő férfiak, annál b u z góbb tényezői lesznek édes an y ju k k á vá l t m ag y ar hazájukba]) a közjóiét fe lv irágozta tásának , minél feltétlenebből lettele szabad polgárokká téve. m inél bensőbb, minél te ljesebb volt a bizalom nyil- v á nul ása ir á ny nk b a n .

    Ezen jogosult, várakozás teljesedése he lye tt — tisz te le t a k h e le ieknek — az egyenjogúsítás titán csakham ar igazolva le t t ama régi közm ondás: hogy jó té té r t jó t ne várj.

    Azonban az uj po lgártá rsak részéről ta p a sz ta l t dölyfös henczegés. szélhámosság, dőre szédelgés és fennhéjázó pöffeszkedés összes jelenségei sem b ír ták a m agyar nem zet tü re lm ét kim eríteni. Uj tén y e zők és az önző elfogultság egész lánczo la ta ke lle t t hozzá, hogy kiábránduljon.

  • 6

    Az uzsora-törvények eltörlése s az ip a r tö rvény kiváló tápul szolgált a zsidóság szabad pórázra, e re sz te t t űzőiméinek.

    Tíz év a la t t több anyagi k á r t okoztak h azán k ban a tö rv én y es íte tt uzsorával, m in t a szabadság- harcz, ké t külliáboru. absolut. korm ány önkenytes adóprései, és a bécsi kracli együttvéve'.

    Azok meghagyták a gazdát ősi t e l k é n : — ez a honfiak nagy részé t földön futóvá te t te , és t e r m észettő l á ldo tt hazánkban előidézte az e lszegényedést. Az ipartö rvény szédelgők és tőkepénzesek rabszolgájává szegődte tte a. k ép ze tt iparost.

    Honatyá ink számba sem véve különleges viszon t a inka f s figyelmen kivül hagyva, hogy a pénzbőségben úszó X agy-H ritannia huszonöt év a la t t fokozatosan szü n te t te meg uzsoratörvényeit, F ra n k honban pedig még el sem le t tek törölve, — a szabadéivüség elodázhattam követelm ényeképen a lk o t ták az 1 8 6 8 : XXXI. t.-czikkelyt. Azon jám bor h i tben valának. hogy a kam atláb szabadd;'! té tek ' álta l olcsóbbá, hozzáférhetőbbé teszik pénzszegény hazánkban a forgó tőkét.

    Csalódtak. Csalódásukat szám talan család nyom ora sinli.

    Hazát, nem zetiséget és semmi nemesebb érzelm et nem ismerő p lu toera tia fe ltétlen u ra lm át állap íto tták meg.

    Az uzsora garázdálkodásai ellen eleinte csak szórványosan je len tek meg a lapokban á lta lános felszólamlások. A zsidó sajtó csatlósai tömegesen zúdu ltak fel ellenük. A felszólalniuk válaszát m ár nem m erték a lapszerkesztők közölni. Végre az elve te tt rósz mag m eg ten n é fanyar gyümölcsét, elodázhatlanná vált a baj orvoslása, s m egszüle te tt az 1870-ik évi V lII- ik törvénvezikk.

  • 7

    Az ip a r tö rv é n y szű k k eb lű m ódosítása most. vajúdik .

    Az u z s o ra -k é rd é s t a zsidók önm aguk fú j ták fel s a já t nevükké . M egszorítását. a s zab a d e lv ű s ig ellen való m e ré n y le tn e k h i re sz te l ték . -Még a felszeg 1 877 -ik évi \ III. t -c z . a lk o tá sa u tán is k a r d oskod tak m elle t te . T öbbek k ö zö t t egyik e lsőrendű jo g tu d o m án y i szak la p u n k b a n *) — hol reá a kész séggel fog ad o tt válasz is m eg je len t — zsidó ügyvéd ny íl tan becsm érlő a m a g y a r állam b o to r a i t , nagy g a rra l h i rd e tv é n : -h o g y nem a pénz adók, „ v a g y a z o k ő s z t. á ' l y á n a k t. a g j a i kezelik a „ tö rv én y h o z ás t és az á l lam ig azg a tás t , m ig e llenben ..a, k ö lc sö n k é re k m in d k e ttő b en je le n té k e n y részszel „b írnak . Innen van. hogy a h ite lező m in d ig sz ív tel e n n e k . az adós m indig szánalom ra m éltó á ld o za ti n a k declaráIt.a tik .M

    Csak a z t a k a r tu k ezzel k im u ta tn i , hogy a zsidó sa jtó álta l h a l lg a ta g elfogadott, eme ny ilvánulásból k ö v e tk ez te tv e a tö rv én y h o z ás és á l lam igazga tás kezelői, s igy a zsidókat, dédelgető ú g y n ev eze tt szabade lvű párt. zsidó fogalom s z e r in t a kölcsön k é r ő k h ö z . — a zsidó pedig, h a sípol is. vagylagosan a kö lcsönadók osztá lyához tartozik-.

    K vezrodck ó ta fo ly am atb an lévő á tö rö k lé s u tján a n n y i ra vérébe m en t m á r .Jákob ivadéka inak M ózes Y -ik könyve 2 3 - ik ré szének a láb b id éze tt 20 -ik verse, hogy a n n a k ism érve a ló l velünk ta n u l t je les k é p z e t ts é g ű jo g tu d ó so k sem képesek m a g u k a t em ancipálni.

    A szab ad a lm azo tt uzso ra őrjöngő ditlása mely seb ek e t v á g o t t nem ze t- te s tű n k ö n . A véd te len á ldoza to k bosszú sora- gyű lö lte m arta lóeza it , nyom ora

    *) Jogtudom ányi kö/.ldnv 1880-ik évi 15-ik szám ának 102-iklapján.

  • 8

    é r t azonban főleg az u ra k a t okozá. k ik ily k á r té kony tö rvényeket alkottak.

    Az értelmiség törvényes utón várván orvoslást, csillapítókig hatott, az alsóbb ré teg ek re ; — ennek köszönhető, hogy a zsidóság elleni m ozgalomnak mindaddig, inig csak vagyonúnkra törekedtek, sehol sem fordultak elő számba vehető komolyabb jelenségei.

    M intha az ősi b ir tok ó talm a nem is ta r toznék a honvédelem fogalmához, s annak idegenek kezébe való könnyelm ű kiszolgáltatása tágabb ér te lem ben véve nem is volna azonos a hazaárulással. — pusztán anyagi indokokból a zsidóság ellen nem riad t még fel a közvélemény.

    Meg kellett rend íten i a ré szreha jla tlan igazságszolgáltatás irán t i hitet, meg ke l le t t hurczolni a nem zet becsületét, hogy a zsidóellenes á ram la t hullámai fe lko rbácso ltassanak!

    Bekövetkezett ez is.É szak rémes árnyai je len tek meg a K árpátok

    tövében. Oroszország ömledékei sűrű csoportokban lepték el a felső megyéket. Nem m arczona kozákok tö r tek hazánkra , kikkel nyílt, harczban m indenkor bá tran m érkőzhetünk. A közjóiét gyökerén rágódó csenyevész népség tódu lt be hozzánk. O t t hon földet osz ta to t t nekik a m uszka kormány, de ők nem term elésre, hanem honfitársa ik gyengéinek k iaknázására idomulván, földjeiket, eladták. Uzsorás paraz i ták m aradtak . A nyers töm eg egész vadságában tört, ki ellenük. Családjukkal gyermekeikkel üldözött v adkén t menekültek.

    Á m bár mindig term észetes v isszaha tás t idéz elő azon jövevény, ki minket, a lsóbbrendű t isz tá ta lan terem tm ényeknek ta r tván , készebb éhezni, m intsem é te lünke t megizlelje; mégis a kaf tán jukba csimpeszkedő á r ta t la n gyerm ekek, s apjuk és fér

  • 9

    jóik sorsában osztozó védtelen nők a legőszintébb részvét és szánalom é rze té t kö ltö tték fel bennünk.

    Kétségte len , hogy ha e boldogtalanok beözön- lése az egyenjogúsítás beczikkelyezésének és az uzsoratörvények eltörlésének drága árán sze rze tt tap asz ta la ta in k e lő tt tö rtén ik , t á r t karokkal fogadtuk volna őket.

    így azonban okulva sa já t kárunkon , a közvélemény egész erejével t i l takozo tt állandó befogadásuk ellen.

    Nemzeti állam érdekek követelték a betóduló idegeneknek minél előbb leendő eltávolítását. Iz rae lita p o lgártá rsa inknak azonban nem volt érzékük a hazai közérdek iránt. Sárra l dobáltak, gyaláztak a szélrózsa m inden irányában, m élta t lanoknak h ir d e ttek a rra . hogy a eivilisált népek között helyt foglaljunk. Ázsiába vissza tere lendő barb áro k n ak liireszteltek.

    Sajtó juk világszerte nagyobb gyűlölettel szólott rólunk, m in t a maszkákról, k ik b itso rsosa ika t gyilkolták. rabo lták és hazá t lan fö ldönfutókká te tték .

    Ez volt az ébresztő.K övetkezett a tisza-eszlári eset.Szegény m agyar özvegy asszonynak fes tékért

    k ü ldö tt t izennégy éves fejletlen leánya a zsinagóga tá ján fényes nappal nyom talanul elvész. Álszinü- ségre képtelen öt éves fiacska csacsogásából szivárog a liir Solymosy E sz te rn ek a t isza-eszlári zsinagógában tö r té n t m eggyilkoltatásáról. E n n ek báty ja körülm ényesen fe ltá rja a gyilkosságot. A bíinváddal te rh e l t részesek távol vidékekről tö r té n t összejövetelöket aggályta lanul igazolni nem tudják. A gyerm ekét s irató anyá t pénzzel ak a r ják megvesztegetni, hogy leánya helyett m ást elfogadjon. Babonás ürügy a la t t leányának ingére iparkodik szert tenn i egy zsidónő. Négy hónap múlva hajúéi-

  • 10

    kul való hu llá t vet ki a. Tisza. Hullája az e l tű n t E sz te ré in ek bizonyulnak. K a r já ra fes téket t a r t a l mazó kendő van erősen íelcsomózva. A íesté'k még nem ázo tt el benne, de inge nines. annak le ke llett. ázni testéről. Bonezoló orvosok a ta lá l t hullát v ers/,i’Sioii\ segben legfeljebb k é t hétte l előbb elhalt húsz o\omh'l idősebb tes t i élvezetekben r< -/ i '•nlt,

    mótez munkával nem foglalkozó nő hullapm ak bizonyítják. Az e l tű n t leány te tem ét nem ism énk fel benne annak anyja és rokonai. A hnllanszta- tás barom részesei azzal való e lbánásukat körü lm ényesen bevallják. E u \ ik még levelet is ír börtönéből a másik csoportnak, hogy ne tagadják többé a másik Imi in megöloíe-,et. Ezt megelőzőleg a gyilkosság végrehajtó ja bűm t m odositu i önkény t beismeri. M indannyinak vallomása h itelesitte tik .

    Az összes zsidóság megdöbbentő össze tartása h it té érleli azon gyanút, hogy i t t nem közönséges gyilkossági b im ténynyel van dolgunk, k iá r a \i/,s- gá la t folyama a la t t bűnvádi e ljárásunkban ismere t len tényezőképen jelenik meg az izraelita, központi iroda, s m int nagy pénzerővel rendelkező szövetkezet bizományosa szervezi a védelmet. N épképviselő áll a nép undora ellen annak élére. Újra meglmrezoltat.ik a nem zet becsülete.

    V égtárgyaláson a kir. főügyészi helyettes, m in th a tojásból kelt tiszaluíti libácskaróf volna sző. maró gnnvnyal lobbantja a kir. tö rvényszék szemére, hogy az e l tű n t apátiam árvá t keres te a vízben. íöldszi- nén és föld ala tt . N incs közvádló. M agánvádlónak szólni, és a tanukhoz kérdéseke t in tézni nem szabad.

    S eté t á rn y ék o t vet ez a, közvádlói in tézm ényre hazánkban. A kir. ügyészségekről szóló 1 8 7 1 - ik évi XXXI-ik t.-cz. a lko tása alkalmával különösen h an g su ly o z ta to t t : hogy egyesek sérelm einek m egtorlására. más m agánügyvédeknél annál m egbizha-

  • 11

    tó b b a k ; — m ert a bűncse lekm ényt nem ■ csak h í v a t a 1 b ó 1 t a r t o z n a k ü l d ö z n i , lianem erre folytonos g y ak o r la tu k n á l fogva nagyobb képességgel is bírnak,

    Elm életileg van benne sok igazság.Ámde képzeletivé válik a gyakorla ti életben,

    ha a kír. ügyész. — m in t ezt számos esetek, és Szeiffert kir. főügyészi helyettes t isza-eszlári ny ila tkoza ta igazolja. — jogosu ltnak érzi m agát a p e r elsőbirájána k tek in tem .

    Oly fennhéjázó igény ez. mely a kir. ügyészek valódi. \ agy s / in le l t egyéni meggyőződésének tá - gabb hatáskört tu la jdon it , m in t a. minői el más állam okban a bíróság kérdéseihez kö tö t t esküdtszékek bírnak.

    A király i ügyésznek riamlyos bűnjelek felmerültével éppen oly kötob-sseüe a bűn üldözése, s a vizsgáló biró esetleges tevedesenek lielyreigazitása. m int k irendelt m agánügyvédnek a legrögzöttebb bűnös védelme. Ezen feladata, elől hivatalos állásánál fogva önszántából ki nem térhe t, m e r t e ltek in tv e attól, hogy b ű n te t tek elkövetési1 soha sem szoko tt nyilvánosan tan u k e lő tt tö rténn i . — a te t tesek rendesen még konokul tagad ják is gaz m űveleteiket. s annak nem csak minden nyom át ip a r kodnak e l tü n te tn i ; — hanem — m int az országbíró m enin ilko lta tá sa . — s a tiszaesziári bünvád vég- ta re m la sán á ] k ü l ö n b ö z ő e r e d m é n n y e 1 é s z - 1 e 11, ü k. — a vizsgáló biró előtt t e t t vallomásaik a t erőszakkal k ies ik ar tak n ak állítva, azokat minden áron l i s v u n o n n i is törekednek.

    Ha lehat a közvádié) felületességből, vagy b á r mily emberi gyengeségből a b (1 n j e 1 e k d a e z á r a v ád a t nem emel, s az t következetesen fenn nem t a r t j a ; a b ű n te t t üldözése he ly e t t an n a k államilag d íjazo tt védőjévé válik, s a sértlietlenségévol kér-

  • kedd gazság térfogla lása által a közerkölcsiség süllyedését, idézi éld.

    A közvádló ne tolja, fel m ayát a b ű n te t t b irá - jává. s ne avatkozzék a védelem fe ladatába. Hagyja meg a b ird t és védőt sa já t jo g k ö ré b e n ; — m ert különben em beri tévedésitől is ő tekerhe ti n y ak á t a reá u ta l t bünfenyitő igazságnak.

    'Bűntettel vagy érzéki k ap ráza t ta l van-e a tisza-eszlári jogesetnél dolgunk, az mellékes k é r dés. Fődolog az : — • hogy midőn vádlottak védelmére a z o k k i r e s t u d t a , n é l k ü l gazda-gon díja zo t t védők le ttek felfogadva, midőn a védelem á tc sap o t t minden korláton, s hamis tanúival felsülvén. a terhelő ta n u k a t n y íl tan fenyegethette , és órák ig ta r tó keresztkérdésekkel a k im erü lésig za k la th a t ta , — az eltűnt, leánykának élve vagy halva leendő előkeritése — s a felsorolt legalább is gyanús körü lm ények t isz tába hozatala, tá rgyában pedig semmi sem tö r t é n t ; — ebből csak az következte th e tő : hogy vádlottakat, zsidóvoltuknál fogva, m in den áron fel ke lle tt menteni.

    M inthogy pedig a felháborodott, közvélem ényt hatalommal elném ítan i igen, de elenyészhetni nem lehet; — lélek és ész tan i m agyaráza tánál fogva az elfojtott, jogérze t annál erő te ljesebben tömörül, minél zsarnokaid) önkénynyel nehézkcdik reá, a nyomás.

    Ez szülte O roszhonban a nihilizmust, ez fokozta hazánkban a vádlo ttakkal magát azonosító zsidóság elleni áram latot. Azok érdekében felforgatott, jo g ren d iparkodik te rm észe tes m edré t visszafoglalni.

    E ze n előző esetek betetőzéséül szolgált a, k e resztények és izraeliták között, való polgári házasságnak oly a lakban te rv eze t t törvényesít,ése. mely alapos k i lá tá s t n y ú j to t t arra , hogy az 1 8 4 8 - ik évi

  • XV. t.-rz. óvatos ren d e lk ezésén ek e llm nyagolásával zs idókézre j u t o t t ősi b ir to k o k ráad á sáu l u tó d a in k is valóságos zs id ó k k á v á l tozhassanak .

    A tisza-esz lá r i bflnpcr k ivá lókig a nép alsóbb ré te g é t , — a k e re sz tén y ek és iz ra e l i tá k közö tt való polgári házasság tö rvény javasla ta , pedig a fölsőbb k ö rö k e t r á z ta fel a dele jes á lm ukból.

    Nem a zs idóságnak a k e re sz tén y tá rsada lom a lap ján szervezett- n em ze tb e ieendö beo lvasz tása , hanem az ily vegyes házasságból sz á rm a z a n d ó g y e r m ekek iz ra e l i ta va llásban leendő nev e l te té sén ek m egengedése á l ta l a m a g y a r faj elzsidósodása köv e tk e z e t t volna be.

    A m a g y a rra l s z ü le te t t lángoló h azasze re te t , ba lált. m egvető bá to rság , m inden jó é r t és nem esért hevíilö le lkesedés, és az ősi hagyom ányokhoz ta p a d t ig a /eh n ü ség a könnyen m e g sza v azo tt egyenjogosi- ta s i tö rv é n y ik e r te s tv é re k é n t á ldozta to tt, vo lna fel a hazá tlan élősdi p lu to c ra t ia szeszélyének.

    A n em ze t életéből fejlődött jog i és erkö lcsi t é nyezők ro v ásá ra idegen elemek d éde lge te sébcn gyönyörködő a lszabadelvfiség az év ez red ek en á t meg- je g e r /e s e d e t t m ozaism us á ta la k í tá s á t szenvelegve. m a g y a r vér beo ltásával akarta , a z t regene rá ln i , s hogy az önmagát, e lszigete lő zs idóságo t a eivilisa- t io k e re té b e beillesz thesse , a vé rá tö n tés gyógyke- zelését. eszelvén ki, kész lett. volna kísérlet, t á r gyául a m a g y a r n e m z e t- te s t v iv isee tió já t s z e n te síten i

    Ily k ísé r le tre , ily d ic s te len és h á lá tlan sze rep re ö n é rz e te s férfiak nem v á l la lk o zh a ttak .

    Az egész tö rv é n y ja v a s la t ellen an n á l á ta lá n o - s a b b á vá l t az e l len szen v : m e r t m aguk a zsidók úgy tü n t e t t é k a z t fel, m in t m e g é lh e tésü n k n é lk ü lözhet len követel menyét.

    H angcsöve ik közül eg y e b e k e t mellőzve, az

    IH

  • 14

    „ Egyenlőség" 1 883-ik évi 55-ik szám ának 5-ik lapjár éti — hol a népet a h ivata lnokok és az úri osztály ellen laz ít ják — idézzük a köve tkezőke t:

    ..ilyen körülm ények közt nem csoda, hogy né- „mely v idéken a nép gyanakodni kezd a zsidóra,

    holott, hajainak ku tfo rrása nem a zsidó, hanem bi- ,zonyos úri elemek k e g y e t l e n k a p z s i s á g i g é s .. a m a n ó p e r ő t k i z s á k m á n y o 1 ó k ö z i g a- z g a - . . t á s i r e n d s z e r , m e l y a h i v a t a l n o k i p r o - „ l e t á r s á g f r a- k k o s g é z e n g ú z a í n a k ó v s z á- „ z a d o s t r a d i c z i ó j á b a n g y ö k e r e z i k . K

    Alább igy fo ly ta tja :..Ismerünk ak á rh án y Cseh- és N ém etország

    ából ide szakadt embert, ki e haza h a tá rá t vékony „kelinerbo tta l lépte át, és most pa lo tá t ép í t te t a

    főváros d isz-tere in .“.. Ks daezára. hogy ezek az úgynevezett spisz-

    „burgerek még máig is csüngnek régi hazájukon, „és p iszkolnak m indent, mi magyar, még sem j u t „senk inek eszébe e spíszburgerek ellen izg a tn i .K

    „M iér t r1"„M e rt ezek az idegen jö t tm e n t ném et-eseh

    ., bu rgerekkel ama bizonyos ingyen élni k ívánó u rak „rokonságba léphetnek. A k icsapo tt ju rá tusok , éhes „hivatalnokide és végzett földes u rak nőül vehetik „a h áz iú rrá vált borravaló szedegető leányá t stb. .,stb.. a zsidót pedig maga a ko rm ány szigeteli el „a társadalom többi ré tegeitől, a m ennyiben a h á z a s s á g i v iszonyt zsidók és nem zsidók közt eltil- „ to t ta , s i g y r o k o n s á g i c z í in e n n e m j u t - „ l i a t n a k a z s i d ó k g a r a s a i h o z a t ö n k r e „ m e n t u r i r i p ő k ö k. “

    N e m ! Nem egyesek elfogultsága vagy izgatása, hanem a cosmopolita zsidóság tultengése, s b érencz sajtóik féktelen tombolása idézte elő hazánkban az antisem itism ust. A m agyar nem zet jóh iszem űségé t

  • 15

    és b irk a tü re lm ét k iaknázó kapzsiságuk könnyű sikere in felbátorodva, vak e lb izakodottságukban sokkal fesztelenebből tám ad ták meg életünknél d rá gább nemzeti 1 é te lünké t és becsületünket,. — m in tsem hogy a roham osan ragadó örvény szédítő k ö rforgását meg ne érez tük volna.

    E z e l l e n v é d e k e z n i t ö b b a j o g n á l , h a z a f i ú i s z e n t, k ö t e l e s s é g a, z, ni e 1 y e t v é g i g k e l l k ü z d e n ü n k m i n d e n a k a d á- 1 v o k o n. é s p e d i g a n 11 á 1 n a g y o b b e r é 1 y- l y e l é s k i t a r t á s s a l , m i n é l n a g y o b b a t e s z e l y. m e 1 y b e n n ü n k e t f e n y e g e t..

  • . .D ó r .husiim*!. I m n u o u i s h i

  • 18

    té t százada inak lxunálv;íl>a hurkolt tanaikat. helyesen és következetesen féltik a világosságtól. ez elől azon hangzatos szólammal bújnak k i : hegy hitvallásuk o t t van megírva Mézes öt könyvében, melyet az összes kereszténység elfogadott. Ismeri az t az egész világ, fittől őket emberi hatalom el nem térítheti .

    Xem fe lada tunk hálátlan és korszerű tlen h i t - t.ani v itatkozásokba boesájtkozni. Mellőzzük, hogy Mózes tanát, mennyiben világitá fel az összes em beriséget. anyakeb lére ölelő e'.'angelium. Xem széliünk arró l sem. — hogy mily borzasztó téve Iveknek vá lha t az forrásává, ha. mysticus té te le it nem sugározza- á t a. tudom ány szövétneke. Kiég e t e k in te tben a r ra h iv a tk o zn u n k : hogy a Mózes ta n á t valló tu d a t lan nazarénusok közt tiz év a la tt k é t szer ak ad t oly boldogtalan atya. ki ra jongásában magát. Ábrahám helyzetébe képzelvén, a szorongva v á r t csoda-kos h iányában vakhitének bizonyságául sa já t gyerm ekét áldozta fel.

    [Minthogy azonban Mózes könyvei — ahoz s z ó é s b e t ű s z e r i n t ragaszkodó zsidóság t á r sadalmi és m agánéle té t szabályozzák, a köz- és m agáné le tre ezek alapján kiható mozgalmaik m éltá nyol h a tá sa végett, idézünk belőle néhány p o n to t :

    ..Csak egyedül a ti a ty á i to k a t kedvelte az nr, ., hogy őket szeretné, é s v á 1 a s z t o 11 a. a z ő m a g- . , v o k a t . azok után . tudniillik t i te k e t m i n d e n n é- . , p e k k ö z ü l . " 1)

    . . M i n d e n h e l y . valam elyet a ti lábaitoknak r ta lpa tap o d an d . t i é t e k l é s z e n . . . . mind a z „ u t o l s ó t e n g e r i g lészen a ti ha táro tok ." *)

    „Oltalmad legyen az örökkévaló isten, ki a „ te ellenségedet e lő tted kiűzze, és azt m ondja: M et s z e s d el e 11 e 11 s é g e i (1 e t . “ *)

    „H a p én z t adsz kölcsön a z é n n é [ l e m n e k ,

  • lí>

    ..a szó lónynek . a ki veled vagyon, ne kívánj ra jta

    ..uzsorát-, m int az uzsorás szokott cselekedni.' ' 4) „Megemlékezzél a te uradról is tenedrő l: mert-

    ..ő a d n e k e d li a t a 1 m a t a g a z d a g s á g n a k

    . . k e r e s é s é r t ' , liogy m egerősítse az ő szövetségét.

    ..melyről megeskíidött, a te a ty á id n ak ." “>..Az i d e g e n n e k adj uzsorára, de a te a tyád -

    ..íiának uzsorára ne ad j : liogy megáldjon téged a „te urad istened m indenben." “)

    „A heted ik esztendőben a föld nyugodalm ának ,,szombatja l e g y e n : ak k o r a- t e f ö l d e d e t n e v e s s e d b e , és szőlődet ne messed meg."

    „Kiirt, zengésének esztendeje az ötvenedik eszt e n d ő legyen néktek. n e v e s s e t e k é s fel ne „arassatok am it a föld önkényt te rem az esz tendődben. és a te szőlődnek e lhagyott te rm ésé t meg , n e szedjed."

    E z é r t nem lehetnek köztünk földmivelők. E z é r t nem fejlődhetik ki bennök a honszerete t.

    „Szolgáid és szolgáló leányaid legyenek a ti „körü le tek való pogány népek közül, azok közül „szerezzetek szolgát és szolgáló leány t .* 7)

    Seté t á rn y a t vet ezen rende le t g y ak o r la tá ra a tisza-eszlári bitnperből ism ert szombatos asszony által való dolgoztatás, k inek re jté lyes e lm aradása a szegény apátiam árva leány e ltün te tésé re okot és a lka lm at szolgáltato tt .

    Az összes emberiség valláserkölcsi érzete visz- sza borzad attól, hogy más fe lekezetű fe lebará tjá val bizonyos helyen és időben oly m u n k á t végez- tesen, minek elkövetése álta l sa já t h ite szerin t ő m aga terem tő is tene ellen vétkeznék. Egyedül a zsidó h i t tan nem lát benne b ű n t : — m er t legnyom orultabb tag já t is felsőbb lénynek tek in t i mán népek legjelesebbjeinél, k iknek cse lekedete ik zsidó

  • fogalom szerint, isten e lő tt beszám ítás alá nem esnek.

    ..Szólj most a. népnek fiileibe, hogy kiki mind „kérjen az ő barátjától, és minden asszonyi á l la t „az ő asszoiivbarátjától a rany ed én y ek e t és ezüst „edényeket,." “)

    .. A z u r k e d v e s s é t e 11 e v a 1 a a n é p e t a z „e g y i p t o m b e l i e k e I ő 11.. hogy kölcsön adnának „n e k ik : e s i l y e n m ó d o n m e g f o s z t o k a z„e g y i |) t o m b e l i e k e t." 9)

    Ezen jogosítványt. most. az „élelmesség" mű szava leplezi.

    ..Semmi szent dolog, valami az u rnák szen te lh e t e t t valakitől, abbéd a mié vagyon, a k á r e m- „ b e r l e g y e n az . a k á r barom, a k á r mezőn való „örökség, el ne adassák, meg ne v á l ta s sák : m ert „minden cféle fogadással k ö te le / te te t i á l la t szen t- „séges, és a,z űré." "')

    ( iy.!korlati m agyarázatául szolgál ennek a bírák könyve 1 1-ik fejezetének Ói), és következő szakaszaiból álló része, mely sze r in t a kiválókig kegyelt Je f te biró saját egyetlen leányéit áldozta fel.

    A nnak bizonyságául, hogy Alózes mily apró részle tek ig szabályozta népének családi es közéletét, még csak a hadviselésre vonatkozó törvényből idézzük a következő — m agában igen helyes és czélszern rendele té t :

    „Es legyen neked ásócskád a te fegyvered „mellett, és m ikor le aka rsz ülni. azzal áss ve rm e t: „és felkelvén befedjed a mi tőled e lm ent.“ u )

    H ozhatnánk még fel több basonnem ü tan n sá - gos részleteket. Igv m aga Alózes a mi fogalmunk szerin t h ab á r élelmes, de nem igen férfias példával j á r t elő: m ert látván, hogy egy egyiptombeli m egvert egy zsidó férfiút, az irás szavai sze rin t: „midőn k ö rü l tek in te t t volna, és lá t ta volna, hogy

  • 21

    „senki nem volna ott. megölő az egyip tom belit és ..elrejtő az t a. h o m o k b a n . I2)

    E lég ebből ennyi.Az idéze teket m indenki m egtalá lhatja bibliájában.M inthogy azonban az orthodox rabb ik em lék

    ira tu k b an hangsnlyozzák, hogy őket Mózes tö rvényitő l emberi hatalom el nem térí theti . Minthogy továbbá Mózes könyvei sem m it sem rendelnek töp- rengőbb szigorral oly gyakori ismétlésekben, mint a különböző czélokból is tennek szen te lt áldozatok megtartását., s ez t a vallás r ituális sze r ta r tása in ak sarka la tos in tézm ényévé emelvén, m eghagyják azt is. hogy m ikén t bánjék a pap az áldozat vérével, 13) Józsiás k irályról pedig, ki emberi te tem ek e t éget e t t az o ltárokon, azt, mondja az i rá s : hogy „nem „volt hozzá hasonló k irá ly ő előtte, k i m e g t é r t „ v o l n a az ú rhoz teljes szivéből, teljes leikéből és „ teljes erejéből. M ó z e s n e k m i n d e n t ö r v é n y e „ s z e r i n t,: és ezu tán sem tám ad o t t hozzá hasonló .“ u ) E zek u tán :

    tek in tve , hogy m ost m ár sze r ta r tásos áldozataikat, tőlük nem függő akadályok m ia t t meg nem

    . ta r th a t já k , sőt a. h a lo t tn ak é r in tése által t i sz tá ta lanná vált zsidó m egtisz tu lására rende lt véres te hén vérvé te lé t és rituális e lé g e té s é t**) is nélkülözni k é n y te le n e k : — önkény t merül fel azon k érdés: váljon nővel he ly e t te s í t ik a zsidó áldozárok azon sze rta r táso k a t, m elyek megőrzésére Mózes tö rvénye sze rin t “ ) a legborzasztóbb á tok súlya a la t t kötelezvék ? — Ö nkény t tám ad azon aggályos k é te ly : váljon a vallási ra jongás term észetéből következ te tve a rendes áldozatok kényszerű mellőzését nem sokkal zordonabb fogadások re j té lyes betöltései pó to lhatják-e aképpen, hogy az orthodox rabb ik Mózes tes tam en tu m án ak hézagta- lan követésére hivatkozhassanak.

  • Vagy ta lán em lék ira tuk nem felel meg híven a valónak, s a pentat.eueh csak hézagosán képezi h itvallásukat, melyet esetleg a később ke le tkeze t t talmiul m ódos íto t t? Vagy több lényeges részéről kíilhataloin nyom ása m iatt kényte lenek voltak eltérn i ?

    M ind két esetben önmagától ér the tő leg nem csak kívánatos, hanem nagy horderejű állami é rdekekből mulhatlaniil szükséges is volna a korm ány íiíik és tö rvényhozásnak ismerni ak á r a tá l műd, ak á r külső kényszer ha tása által előidézett mind azon m ódosításokat és eltéréseket, valam int azok irányát, ezélját és erkölcsi bordere jót. melyek M ózes öt könyvét, tág í tva vagy megszorítva á ta lak íto tták .

    1) V. k. 10: • 0 V. k. 11 : i4. - 3) V. k. 33: 27. — *) II.k. 22 : — •■) V. k. 8 : — «) V. k. 23 : -

  • Ili.

    „ D i n i i t íKMliiicíit, m u t a t i j iuu lra fa ro f u n d i s v*

    A term észettudom ányi ismeretek jelenkori fejlettségében, midőn az ég ti tka i m egnyílnak testi szemeink előtt, s az örök istenség ha ta lm á t a viz cseppjében nyüzsgő szerves élet éppen oly magasztosan tá r ja élénkbe, m int a végtelen világűrben szédítő gyorsasággal rohanó óriási égi testek szemlélete, midőn a folytonos tökélyesbülésre törekvő emberi ész az elemeket t a r t j a szo lg á la táb an ; — szinte émelygés oly hitregével foglalkozni, mely egy h a zá tlan vándornépnek a többiek csalárd behálózása es k i ir tá sa ózdijából istennel kötött szövetségét hirdeti.

    Midőn azonban a csalás nekünk bűn. nekik idegenek i rán t példával igazolt istentől eredő u t a s í tá s ; a sáp reánk szégyenitő, nekik dicséretes; mások gyengéinek k iaknázása elő ttünk aljasság, nekik dogm a; az uzsoráskodás nekünk erkölcsileg tilos, nekik földi h iv a tá su k ; midőn a hazaszere te t egész lényünket eltölti, előttük ismeretlen fogalom; a sza badság m inket nemes te t tek re lelkesít, őket lelkesedésünk kizsákm ányolására b á to r í t ja : akkor, ha nem zetünket jelleméből és erkölcséből kiforgatni, es sa já t Ilonában földönfutóvá tenni nem akarjuk , — a m úm iák korából fennm arad t ezen idegen elemmel le kell számolnunk.

    Nem vonjuk kétségbe, s e sorok' írója ta p a s z

  • 24

    tálasból tudja, liogv vannak izraelita po lgártá rsa ink között az átaláiios műveltség színvonalán álló jeles egyének, s ak ad n ak egyes h itszónokok is, kik fajuk k o r lá to l t lá tkörén felülemelkedve, méltó részesei a. köztiszteletnek.

    M in thogy azonban kivételek szabályt soha sem alkotnak, s az orthodox rabb ik nyila tkozatával élve. m inket hazánkhoz való tö rhetlen ragaszkodásunktól emberi hatalom el nem tá n to r í th a t ; — ére ttük , kik társadalom ellenes intézményül félszegségeit, s azokhoz alkalmazkodó hitsorsosaik szükkeblüségét szükségkép maguk is kárhozta t ják , az önvédelem teré rő l le nem léphetünk, sőt tevékenységünket az északról jövő hajtincses népség szakadatlan csendes beözönlése még inkább serkenti.

    Az egyenjogositó tt zsidóság cselekvő szereplése által hazánkban rövid másfél évtized álta l előidézett sajnos á llapo tokat ellenfeleink is belátják. M ozgalmunk jogosultságát azonban, részin t a szabadelvűs ig hangzatos szóllamába és más müveit népek állítólagos b írá la táb a kapaszkodva, részin t pedig azon ürügy a la tt , hogy h an y a tlá su n k a t könnyelm űségünk á l ta l m agunk idéztük elő, — konokul t a gadják', s törekvésünk czélját és i rán y á t elferdítik.

    Minden tek in te tb en tévednek.A szabadelvüség nem létczél, hanem az összes

    em beriséget felölelő rendszer, melynek alkalm azkodnia kell a tá rgy i és alanyi viszonyokhoz. E nélkül népboldogitó tényezővé éppen úgy nem v á lh a t ; — m in t nem lehet áldásthozó egy magában a szerves élet legfőbb élesztője, a világitó nap melege, — mely egvébb term észeti erők behatása nélkül csak hervaszt és szárit.

    V együnk példát az emberi nem művelődésében vezérszerepet vivő nyugoti nemzetektől.

    E szak am erik a egyesült államai saját munkás

  • osz tá lyának védelmére eltiltotta, a kínai kulik b e vándorlásá t . Van o t thon t biztositó törvénye. Id egeneknek fekvő b irtok vásá rlásá t ti l tó tö rvény javaslata most készül.

    Nagy B ritann ia ágyúk elébe kötöztetve végeztette ki K e le t- lnd ia szabadsághőseit. Kin a ellen véres háb o rú t viselt m ákony-kereskedése érdekében, s a szorongato tt tö röktől m in t szövetségesétől e lvette Cziprus szigetét.

    Jó l leh e t ezen államok ko rm ányzata anny ira szabadelvű, hogy a néger rabszolgák fe lszabadításáé r t milliókat költöttek, és véres h ad já ra to k a t folyta t t a k : szabadelvüségük azért nem gáto lta őketabban, hogy ha az nemzeti érdeküknek meg nem felelt, sa já t államuk kívánalmait, érvényesítsék. Más népek b í rá la tá t számba sem vették.

    A szabadságé it századokon á t vérző magyar legyen h á t rab ja a szabadelvüségnek! Áldozza fel önm agát, hogy vallási dogmájánál fogva magát más népek felemésztésére h iv a to t tn a k ta r tó idegen p á rá sítóknak hazájában szabadvásá rt biztosítson.

    Szabadelviiség-e az, mely egy népet csak azért, m ert nemes lelkű, bizalmas, és cselfogásokra képtelen, — rabbá lesz, és e lseper?

    Mi ily szabadelvüségnek részesei lenni nem akarunk.

    H a az 1 8 7 2 : VI. és 1 8 8 3 : XX. tezkk. védelemben részesítek a mezők, erdők és mocsárok vadj a i t ; ezen védelmet ősi telkén az idők viszontagságaival küzdő munkás nép szám ára is megköveteljük hazánkban nyelv- és valláskülönbség nélkül.

    Á m b ár az elzsidósodott sajtó rá fogásával ellenté tben az an tisem itizm ns nyugaton is m indinkább t e r j e d ; éppen nem törődünk azzal, hogy mások mikén t Ítélnek felőlünk. Szégyenpir futja el arezunkat, va lahányszor egyes szónokok a r r a lesznek figyel

    2-',

  • meztetve a képviselőház elnöki székérő l: hogy gondolják meg, mit fog ró lunk mondani a. külföld. Úgy tü n te t i ez fel a törvényhozás termét, m in tha o t t nem is képviselők ülnének, kiknek tanácskozására egyedül és kizárólag a haza érdeke és a ház méltósága lehet irányadó.

    Megszoktuk m ár azon szabadelvű szemrehányást, hogy párt-szövetkezetünk mozgalma által hazánk közhitele szenved. Tagadjuk az á llí tm ányt. De ha úgy volna is. inkább akarunk sa já t lába in kon mezítláb járni, m int lábainkról leütve lio th - schildék karon ülő bábjai lenni.

    E zen érv teh á t csak mellettünk b izony ítana : m ert ha egyesek önm agukat teszik tönkre hitelük k im en tése á l t a l : akkor t isz te lt ellenfeleink ugyan ezen vétekbe estek, midőn hazánk önállóságát adós- ság-csinahasaikkal elszabadulvüsködték.

    M in tha ördögi varázs la t igézete a la t t állna ez a szegény ország, hogy az egyiptom iaknál jó sikerrel a lkalm azott behizelgésekkel előbb egyeden- kint, azután pedig egészben kifosztassék.

    Okuljon kiélt tagjai példáján a nemzet, s győződjék meg róla, hogy valam int azokat hiúságuknak hízelgő minden szép és jó tulajdonságokkal felruházo ttaknak hirdető az élelmes zsidóság mindaddig, mig tökéletesen ki nem fosz tha tta ; azután pedig végzett földes u rak n ak és tönkre ment úri ripő- köknek bélyegező: úgy a nemzet is csak addig fog sütkérezhetn i szabadelvüségének pislogó fényében,, mig hitele végkép k im erítve nem leend. A zután lesz belőle m egvete te tt koldus nép, s m int k ifacsart czitrom képtelennek fog ny ilván ítta tn i a r ra , hogy ön sorsát rendezhesse. A kkor már későn fogjuk belátni, hogy m i n d e n m á s n é p p e l k i á l l v á n a v e r s e n y t , tu lajdonképpen nem is sa já t hibáink okozták vesz tünket; hanem a m ozaizmust jellemző

    2(5

  • azon társadalom ellenes élősdi szellem, mely szab ad já ra hagya tva minden más szervezetet felemészt.

    G yakran halljuk zsidó-barát honfitársainktól azon e l len v e té s t : hogy kegyeltje ik az egyenjogositási tö rvény életbeléptéig minden polgári foglalkozástól és fekvőbirtok szerzésétől el lévén tiltva, nem csoda, ha régi szokásaikból egyszerre ki nem bontakozhatnak , s uzsorás m űveleteiket folytatják. Ez ellen más védelmet az tán nem lá tn a k , m in t azt, hogy a m agyar nemzet is hagyjon fel régi pa tr ia rchalis életmódjával, s alkalmazkodjék az üzlet-világ szelleméhez

    Régi szokásoktól kellene t e h á t a helyes összeolvadás tekintetéből i t t is. o t t is eltérni.

    .Minthogy azonban az esetre, ha. tovább is m agyar nem zet ak a ru n k m aradni, a zsidóságnak kell velünk assimilálódni. nem pedig nekünk ő velők : ennek következ tében sze r in tü n k nemzeti és á llam érdekeinknél fogva m egfordítva kell tö rténn i az á ta laku lásnak , hogy ne a mi k á runkon idomuljon a zsidóság, és sok hazafira nézve kizsákm ányolta- tásuk u tán ne té tessék lehete tlenné az an n y ira m agasz ta lt üzérkcdési képesség e lsa já tí tá sa ; — hanem ha a zsidóságnak az ortlunlox rabb ik által fe ltá r t vallástetelc ik m ellett egyáta lán lehetséges a kor szellemével haladó hasznos á llam polgárokká lenni, előbb ők tegyék m agukat képessé a polgári jogok tisztességes gyakorlására , s ezen képessegük fokozatához mérve részesíthessenek azok élvezetében. Alig ezen feltétel be nem következik, résen kell állnunk, hogy az erkölcseiben és szokásaiban egyszerű m agyar em ber szerencsehajliászó ka lan dorok kincsbányájává ne váljék.

    Igen jellemző a zsidó sajtó és uszályhordozóina, k azon tak tiká ja , hogy va lahányszor a zs idókérdés, vagy egyeseknek ezzel kapcsolatba, hozható

  • 28

    cselekedetei kerü lnek felszínre, eget-földet összeh adarnak . csakhogy a figyelmet kegyeltjeikről m ásokra tereljék.

    K ülönösen hány torga tják , hogy azon üdült betegségnek, mely az egyenjogusitási törvény éle tbelépte óta n em ze t- tes tü n k e t sorvasztja , a mi nagy- zásunk. fényűzésünk, könnyelm űségünk és azon m egrögzött balga szokásunk az oka. hogy gyerm ekeinket u ra k k á óhajtván nevelni, inproduetiv tu dományos pá lyák ra képeztetjíik . melyek tu ltengése folytán hazájukban tiszteségesen jövedelmező ellátás t nem nyerhetnek . — a vagyon-szerzésre alka lm asabb ipar és kereskedelem nek anyagi előnyökkel kecsegtető foglalkozásait pedig elhanyagoljuk, s óképpen a. szellemi p ro le ta r iá tu s szám át szaporítjuk.

    Feltéve hogy igy van. ké rd jük t isz te lt ellenfeleinktől : váljon ezen rom lásunkat okozó hibáink csak 18(57 ó ta lepték-e meg n em ze tü n k e t? Ha igen: honnan szárm aztak já rványos tü n e te i? Ha pedig n e m : évszázadokon á té l t sanya rú v iszontagságaink daczára 18(5 7-ig m iért nem voltak képesek anyagi he lyze tünket m egrendíteni ? Végre mind k é t kérdés összesítéseképpen: m inek tu la jdonítha tó azon jelenség, hogy a hol csak a régi gazda k ipusztult, annak helyébe izraeli ta po lgártá rsa ink fészkelték be magukat, és pedig számos esetekben ezeknek oly tagjai, k ik nem term eltek , nem dolgoztak, sőt egy p ár évtized előtt még maguk is földhöz rag ad t szegények v o l t a k '?

    Eem lesen az szoko tt lenni e r re a válasz: hogy legyen a m agyar is oly élelmes, m int a zsidó.

    Az élelmességnek minden tiszteséges alakban jelentkező nyilvánulása e lő tt fa jkülönbség nélkül kalapot emelünk mi is.

    H azánk csapásává vált azon módjától azonban.

  • 29

    moly nagyobb nyerem ény vége tt még az árverezés hiénáival is szövetkezve, aknázza ki em ber tá rsának gyengeségeit vagy szorultságát.. — mi egész lényünkben visszaborzadunk. Ily .áron a földi jó lét és kényelem legkáprázta tóbb fényéért sem csereijük fel m agyar erkölcseink szegény gunyliaját,

    De helytelenül is lobbantják szem ünkre a fentebbi vadakat, s még helytelenebből szá rm azta tják le azokból anyagi rom lásunkat.

    A kadnak m indenü tt em berek, kik a nagyzás. fényűzés és könnyelm űség bűnében leledzőnek.

    E llenben a m agyar faj komoly gondolkozására jellemző m ár az is. hogy ezen hibák p ro to typ a lak ja i t gyakorla ti észjárásával fertály m ágnásoknak, vagy egyszerűen lirtliknek nevezi, s még je llem zőbb. hogy a phylosem ita tábornak' épen ezek a leglnizgóbb hivei. legingerlékenyebb lovagjai. E g é szen o tthonosan érzik m agukat a fe lrs ipe rcde tt péncsiszárok között, m ert gyarlóságaik — a köny- íiyelmüséget helyettes ítő szédelgés hozzáadásával a zöldágra vergődés s tád ium át jelző valóságos zsidó különlegességek.

    Kiken fityeg legtöbb talm i a rany ? Kik pávás- kodnak leg jobban? Kik nagyságolta tják m agukat i lle téktelenül u ton -u tfé len? Kik szo lgáltatják a csődhirdetések legnagyobb ju ta lé k á t? — Feleljen meg reá a köznapi tapasz ta lás és a lapoknak birói h irdetéseket ta r ta lm azó rovatai.

    U gyanazon egyéni gyarlóságoknak azonban zsidó és keresztényre nézve ellenkezők a követ kezményei.

    A vagyon buko tt kereszténynek rendszerin t vége.A zsidó csőd á l ta l is gyarapodik.Árúinak nagyobb részét valamely rokonánál

    elrejtvén, mielőtt jóhiszemű hitelezői se jthetnék követeléseik veszélyeztetését, neje és hitelezőképpen

  • 80

    szereplő rokonai álta l üzletében hagyo tt csekély készletét előre lefoglaltatja. A csőd tömeg-: ondnoka már csak felül foglalást eszközölhet.

    Alig múlik el néhány nap, feleségének czége a la t t nj üzletet nyit. A sok' Fáni, Betti. Lina stb. ezégek névleges főnökei kilencz tizedrészben zsidó hölgyek. Férjeik, m int tényleges gazdák pendeliik mellett meglapulva folytatják üzlete iket mindaddig, mig sarokba szorított- hitelezőikkel t iz-tizenöt százalékra kiegyezvén, vagyonilag megizmosodva saját nevűk a la t t ú jra megjelenhetnek.

    Ily iizelinekkel ro n tják meg kereskedelmi h i te lü n k e t a külföld előtt, melynek gyárosai és nagy- kereskedői fe le tte óvatosan és a rendesnél t e r h e sebb fe lté te lek m ellett h iteleznek hazánkba. Ily üzelmekkel teszik lehetlenné a keresztény iparos és kereskedő boldognlhatását. ki az ingyenben m ara d t áruk olcsóságában az élelmes zsidókkal nem versenyezhet.

    De nem követheti élelmességüket s e m ; m ert lux esze és bá torsága volna is hozzá, nem akad rokona, ki az álhitelező szerepére vállalkozni s a m egítélt pót- vagy főesküt le tenni m erészkednék.

    Nem úgy a zsidó.M indenre k iterjeszkedő élelmességének jellemző

    bizonyítékául egy köznapi pé ldá t hozunk még fel. melyből m egtanu lha tjuk , hogy mily kedélyesen bán ik el magával az istennel is, ha anyagi haszna úgy kívánja.

    Mózes törvénye sze rin t* ) minden elsőszülött Iliin, a k á r ember, ak á r álla t legyen az. Istené. Az elsőszülött fint ta r to zn ak megváltani. A szam ár első m éncsikója egy kecske báránynya l váltandó meg. vagy n y ak á t kell szegni.

    *) Mózes II. könyve 13. rósz. 2 , 12., 13. szakasza.

  • Más barmok első hiiuszülöttjíik meg nem válthatók.

    Az élelmes zsidó tehát, hogy előhasi üszőjének esetleges bika-borját is m eg ta r th assa magának, ellésliez közelgető üszőjét proforma eladja* neliány fo r in té r t valamely bizalmas keresz tény barátjának . Ha m arhá ja üszőt, ellett, m inthogy ezt az ég ura agy sem használhatja, az adás-vétel egyszerűen semmisnek n y i lv á n i t ta t ik : a zsidó visszaveszi bor- ja s iiszejét. a goj pedig v isszakapja pénzét. Ha ellenben a vemhes üszőbikát ellett, ak k o r azt. a gojtól kapott* pénzen megveszi az élelmes séuiiía. így azután övé a tehénb ika borjúval együtt, az u r isten e lvesz tette hozzá való igényét, m ert el- léskor an n ak anyja nem volt. a zsidó birtokában .

    fb ítra van még azon eredendő bűnünk, hogy gyerm eke inke t kiválókig tudom ányos pá lyákra ké- peztetvén, velük hazánk szükségle té t t i ílárasztjuk. az ipar és kereskedelem ápolását pedig e lhanyagoljuk.

    K étségtelen, hogy a közjóiét em eltyű jé t képező nem zeti vagyonosodás tek in te tébő l az iparűzés és kereskedelem e lsa já tí tá sá ra áldozatok árán is tö rekednünk kell.

    A te rm észe t áth idal ka tlan törvényénél fogva azonban minden zsenge hajtás védelemre szorul. A századok viharával küzdő erős tö lgyet is megsem m isíthette volna első éveiben egy nyúl h a r a pása. k e t té tö rh e t te volna egy gyerm ek-kéz gyenge suhintása. Más e lő rehalado tt nem zetek ipara és kereskedelm e azok á llam ainak védelme a la t t lett nagygyá. s csak ak k o r hullo ttak le védvámsorom- póik. m ikor m egizm osodott iparuk és kereskedelmük a külfölddel való verseny t kiállítatták.

    Alig nemzeti ko rm ányunk ily védelemben a hazai ipar t nem részesítheti, sőt az iparszabadság

  • ;)2

    hangzatos önre a la t t az t az é l e i in e s s é g n e k keresz te lt szédelgés szabad zsákm ányává te sz i ; inig kir. ügyészségeiuk minden körm ön-font é l e l m e s s é g g e l leplezett bűntényekben — ha a bizonyítékok sitit ga lam bként szá jukba nem re p ü lnek — a vad beszün te tésé t in d í tv án y o zzák : addig hazánkban az ipar és kereskedelem te) nem virágozhat. azok fe lkarolása a honfiakat, nem s e r k e n t heti. sőt kidőlnek, elziillenek az eddigi tényezők is, m int az t a, győri hajdan virágzó m agyar g ab n a - kereskedők hanya tlása szoinoriian tanúsítja .

    A tudom ányos pályák közül főleg, s m o n d h a tjuk kizárólag a- jogi té re n való tultengésse! vádolják a. középosztályt, s az ifjúságnak ezen pályától való el idegen itűsében sarkadiik a- közkorm ányza t bölcsesége.

    H a ta lán h ibázható is a m agyarságnak ez irán y b an nyilvánuló hajlama, nem kevesbbé h ib áz ható azon gyógykezelés, mely a nemzeti szellem erőszakos megtörésében keres orvoslást.

    A jogászati hajlam fejlődése nálunk k é t ok ra vezethető vissza.

    Ezek egyike az a lko tm ány gyakorla tában való közvetlen részvét, másika az ügyvédi oklevélben rejlő oly kulcs birása. mely álta l szegényebb sorsú szülők gyermekeinek is a közszolgálatra vezető minden ajtó megnyílt.

    Az első ok megszűnt.Megyegyüléseink termei nem képezik többé

    régi a lko tm ányos küzdelmeink szinterét. Most m ár nem innen kerü lnek ki a közélet legapróbb ré sz leteit ismerő bonatyák. Az országgyűlési képviselőség kezdete a dics vágynak, és nem koronája a polgári érdemeknek.

    A másik ok lényege azonban most is fennáll, s annak kellő m éltánylása a jogtudósok látszólagos

    ! SL KJá. g>:-:‘-£3ET ' TDD. EGYETEM

    «. 0 N Y V T A R A j

  • tnltengésében rejlő h á t rá n y t az egész országra k iha tó áldássá v á l toz ta tha tná .

    Az 1H7 L-ik évi XY1II. t.-ez. 7 1. illetve az 1883-ik évi I t.-ez. 0. §-át csak azzal kellene k iegész í ten i : hogy községi jegyzőségre pályázó k ifogástalan ügyvédeknek elsőbbség b iztositta ti k, és ezek perenkivfili beadványok szerkesztésére fetlmtal- m azta tván , a béke-birőság gyakorlásával is meg- bízatnak.

    E z által megszűnnék a panasz lo t t tiíltengés és a községi lakosság kiszám ithatlaii jó téteményben részesülne; m ert nem csak szakképzett jogi tanácsadót bírna jegyzőjében, hanem a szolga bírák és kir. járásbíróságok n m n k ah a lm a/áu ak csökkentésevei a mindennapi életben előforduló kisebb peres ügyeik is helyben gyors elin tézést nyernének.

    K im uta tván a zsidóság a rán y ta lan térfogla lásának m entségére igen t isz te l t szabadelvű ellenfeleink álta l rendesen használt e llenvetések ta r í l ia t lan ság á t niég csak azon megjegyzésre sz o r í tk o z u n k ; hogy m iután a zsidóik a. budapesti kir. egyetem orvosi karánál a többi b i tfe lekezeteket összevéve, tú lszá rnyalják, a jogi karná l is m ár az egyharm ad részhez közeliiének, szamuk országszerte minden főtanodáiban óriási m érveket ölt, s több helyütt, például a cisterci rend ha jai r. katholicus főgym nasium ában is ahsolut többséget, k ép e zn ek ; m iként vélik az t szabadelvüségíikkel, haznfiságukkal és a haza érdekeivel összeegyez te the tőnek : hogy a tudom ányos pályák tólözönlése csak nekünk bűn, kik o t t a zsidók viszonylagos bitfelekezeti szám át meg sem közelitjük, s ha élelmességben nem is, de szak tu dom ányainkban velők a versenyt m indenkor ki- á l l ju k ? A zsidóságnak pedig ugyan ezen jelenség fokozott mérve érdem és e r é n y !

    H á t nemesbülni fog a nemzet erkölcsi é r

  • zete, s válságos időkben igénybe veendő honfiúi áldozat-készsége fokozódni fog azáltal, ha fiainkat most az iskolákból, később pedig a szellemi foglalkozás gyakorla ti teréről is kiszorítván, ők fogják betölteni a ko rm ányzat és igazságszolgáltatás székeit? Lesz-e még akkor M agyarország, s merik-e m agukat u tódaink m agyaroknak vallani, mikor m ár most is veszélylyel j á r aggályos ha ta lm uk szellőztetése !

    V agy az t hiszik ta lán szabadelvű honfitársaink, hogy a zsidó p ro le ta r iá tu s tudom ányosan képzett élelmességével kevésbbé lesz veszélyes, m int a nem élelmes keresz tény?

    Az úri osztálynál sokkal inkább sinli az idegenek közötti uzsoráskodásra vallásilag sa rk a l t se- m iták nyom ását a m unkátó l kérges tenyerű m agyar földmivelő. E z ren k in t pusztulnak ki ősi telkeikből, és százank in t mennek uj h azá t keresni Amerikába. E zek ellenében nem áll itl ia tják a zsidó földmivcs osztály nagyobb szorgalmát, takarékosságá t vagy élelm ességét; m ert zsidó földmives, zsidó p a rasz t nem létezik. Hatszázharminczezereii vannak, s ki- válólag földmi veié. re u ta l t hazánkban nem találkozik köztük földmivelő egy s e m !

    Aliért nincs a szabadelvűeknek a zsidókhoz is komolyan in tő szav u k ? H a őket Hibáikra csak tizedrészében figyelmeztették volna annak, a mennyi rág a lm at és gyanúsí tás t m ia ttuk reánk h a lm o z ta k : most ta lán nem volna zsidókérdés.

    De mégis tévedtünk.Csak tömjénezzenek nekik tovább is szabadelvű

    testvére ink, nehogy ugv já rjanak , m in t a függetlenségi pár t, melyről azon vakmerőségéért, hogy a zsidó kérdés t a választókhoz in téze tt k iá l tv á nyában megemlíteni, s az antisem itizm ust kárhozta tv a a kedélyek m egnyugtatása végett confessiojuk

  • közzétételének czélszerűségét szóba hozni bá to rkodott, az „Egyenlőség" folyó évi 18-ik számában következőleg i r : „A függetlenségi p á r t e ljátszotta „az elvei irán ti bizalm at azzal a manifestummal, „melyben a zsidókérdéssel szemben olyan minden „következetességet megtagadó k o f á s k o d á s r a v e t e m e d e t t . Egyes tagjai e pár tnak , mint a mi- „lyenok a ké t P ró n ay báró, Pólonyi Géza, K risz tin- „kovics, Ilelfy, Partba. Miklós, Eötvös Károly, „Czierer Á kos,Törzs K álm án minden t isz te le te t megé rd e m e ln e k ." A többit, ezekkel közös zászlajukkal együ tt farba rúgták .

    Igv köszönik meg a sem iták még a védelmet is, lia az nem teljes önmegadással történik . H á t még h a végkép fe lü lkerekedhetnének? Ja j volna ak k o r nekünk! Yae victis!

  • I \

    ,.T!)e o auyaiu , t o l l o t n r (“t i u s a l u m . ”

    A haza legszentebb érdeke, t i. m agyar nem zet jó Ilire és becsülete, sőt m aga a Immanismus is elvárja és megköveteli tőlünk, hogy ezen szegye- nitő s egész múltúnkat, meggyalá zó e sh e tő ség e t valóvá, őrlődni ne engedjük.

    A diadalm asan időre nyomuló izlam ellen hazánk volt E u ró p a vé i lb ás ty á ja : i t t tö r tek meg a n nak világhódító hadai. — U gyanezen szerep v ár m ost reán k a betóduló M ozaism os ak n a hareza ellen: i t t fognak lehámlani polyp k ar ja inak nép- szivattyuzó csápjai.

    Nem azé r t tö rü lte el a m agyar nemesség; v é r rel sze rze tt és hazai tö rvényeink á l ta l véde tt ósdi kiváltságait, hogy ezeket h ag yom ánya ik szerin t más népek leigázására istennel s zö v e tk e ze t t nem zetközi a r is to c ra t iá t képező idegen várna sokkal ósdiabb társadalom ellenes k iv á l tság a i h e ly e t te s í t s é k !

    Bárm ely önálló állam sa já t t e rü le té n még nem zetközileg e lism ert idegen hatalom megkereséseinek is csak a viszonosság fe lté te le m ellett n y ú jth a t jogvédelmet.

    E nélkül hódolattá válik az előzékenység, szolgasággá a m eghajlás; — mely a n n á l lealázóbb. végkövetkezményeiben annál veszélyesebb, ha á l ta lunk íiagylelkíileg befogadott s velünk egy tö r

  • vény a la t t álló. de hozzánk simulni nem tudó vagy nem akaró népfaj részere követeltetik .

    A z s id ó s á g a i szemben pedig igy állunk.A m onarch ia volt párisi nagykövetének meg-

    renditó hala la. s a t iszaesz lári bünper csak k im agaslóid.) se te t pontjait képezik sérthotlen k ivá ltságaiknak. m e ly ek e t a közéletben számos apróbb jelenségek kísérnek.

    Szabaddá te t tü k ókét. m ielőtt b e lszen ezetük lényegét tanu lm ányoz tuk volna, s most fenbangon kérkednék vek1, hogy állami felügyelet a la t t álló nyilvános in tézetben képzett rabbik va-Hád funetió it igénybe venni nekik hitvnllásilag t iltva van.

    Az óntelt, szabadelvűsé" ' h e ly é n v a ló n a k találja ezen se té iben tapogatolózást. s kegyenczoi vei össz- haugzó karénekben m inket szűkkeblű vallási tü re lmetlenseggel és a zsidók vagyonának elkobzására irányzott törekvéssel vádol.

    Ila zs idóságo t érdeklő kérdésben önállóan mer valaki ny ila tkozn i, e lb izakodott sa jtó juk e lő tt nincs semmi érdem, nincs semmi kímélet. Iíágalmazzák a főrendeket, gyanúsí t ják a d e r ű s t ; készek egyik osztályt, egyik fe lekezetid a másik ellen lazítani. A p ro tes tánsok szabad szellemének hízelegve megtagadják L u th e r Alártont. az első re fo rm átort , ki „A zsidókról és azok hazudozásálról • i r t könyvében a többek között igy ny ila tkozik : „A zért óva- .. kodj.il kedves keresz tény az ilyen á tkozo tt (ver- „dam pt) m egveszekedett nép tő l : m er t tele vannak „fukarsággal, irigységgel, gyűlölettel, uzsoráskodás- .,sah dölyffel, á tkokkal i rányunkban pogányok iránt. „ 0 1 y v a k o k ő k . b o g y 11 e 111 c s a k u z s 0 r á t „ ű z n e k , h a n e m e z t m i n t j o g o t t a n í t j á k , a .,m e 1 y e t AT ó z e s á I t a l I s t e n 11 o k i k in e g p a - „ r a n c s o l t t e n n i / 1 Az an tisem it ism ustárgy ilagos

  • 33

    elemzésén kívül eső sokkal erélyesebb té te le i t és jav a s la ta i t ezú tta l mellőzzük.

    M inden erőszakoskodás á r ta lm ára van az an ti- sem itism us czéljáuak és gyakorla ti érvényesülésének : a zsidók vagyonára, teh á t p á r tu n k nem csak nem sóvárog, sőt ily m ozgalm ik em bertelen fa ttyú h a j tá sa i t leghatá rozo ttabban k árhoz ta t ja és e l i t é l i .

    P ártszöve tkeze tüuke t a leg tisztább és szükség esetén a legönfeláldozóbb honszerete t lelkesíti, s midőn a zsidók szabadalm azott fékte len kapzsisága ellen védekezünk, azok bűnének más a lakban leendő nyilvánulásával hazafias m űködésűnket be nem m ocskolhatjuk.

    Ha ageut-provocateurök hajtogatása i, vagy a rem énytelen kétségbeesés k i tö réseke t idéznek elő, azokkal mi összeköttetésben nem állunk.

    Midőn azonban látjuk, hogy a cosmopolita plu- to c ra t ia hazánkban felü lemelkedett minden tek in té ly en ; hogy a hazafiság — talán azért, m ert nem jegyez te tik a börzén — elvesztette minden é r té k é t ; hogy mig a m agyar gentri k i tasz í t ja kebeléből azon tagját, ki sápot elfogadott, — a hazát nem ismerő p lu tocra tákkal pedig —- kik épen ily, sőt ennél galádabb műveletekkel szerez ték k incse ik e t — többen önfeledve k eze t s z o r í t a n a k : midőn hízelegve tömjéneznok azoknak, kik hazánk becsüle té t íneghurczolta tták , s a fe lháborodott közvélemény nem telen gyanús í tásá ra a P áp án a k és K ossu thnak tu la jd o n íto t t állevelektől kezdve semmi fondorla ttó l sem ta r tó z k o d ta k : — akkor anná l h a ta lm asabban ébred fel m inden hazafiban az ö n é r zetes ak a ra t és te t terő , minél idegenebb elem fenn- héjázásával áll szemben.

    K özöttünk minden hitfelekezet, m in d en nem zet h iva tkozha tik dicsteljes m últjára. E g y e d ü l a z s i -

  • 39

    ( l ó s á g n í i k n i n c s m é g s e m m i é r d e m e l ia - z á 11 k b a 11.

    X e i n h o z t a k ő k b e m a g u k k a l v a g y o n t , t u d o m á n y t v a g y m ű v é s z e t e t . N e m v o l t a k a z i p a r s e m m i á g á n a k m e g h o n o s i - t ó i v a g y t, ö k é 1 y e s b i t ő i. X e m t e r m e 11 e k s o li a, csak szedték mások term ését.

    A m i j ü k v a n , k ö z t ü n k s z e r e z t é k , s az i t t sze rze tt vagyont, tudom ány t s minden képe- s itvényt á talánosságban önző birvágyuk em eltyűjek én t értékesítik . G yarapodásukat mindig fokozatos arányban kiséri hanyatlásunk .

    E z oka: hogy mig más hazafiak ' a g y bevándorolt idegenek jobblétük a lap já t képező szorgalmuk, képzettségük és takarékosságuk példájával neme- sitőleg h a tn ak körü lö ttük lakó po lgártá rsa ikra , s azok között tek in té lyben és közbecsülésben részesülnek ; addig az uzsorás zsidó kiélve po lgártá rsa it , erkölcsi romlást, á tk o t és pusztu lást hagy maga után, s felszedvén sá torfáját, minél távolabb eső vidékre k ö l tö z ik ; hogy m int Nagyságos Ú r a t á r sadalom előkelőbb ré tegeiben páváskodliassék, s M ózes V -ik könyve 23-ik részének 20-ik szakaszához ta r tv a magát, az eddig kopasz to tt falusi libák helye t t nemesebb vadaka t ker ítsen hálójába.

    A zsidóság társadalm i szereplése n á lu n k három főosztályba sorozható.

    Első osztá lyuka t képezik ama rajongók, kik légmentesen elzárkózva a külvilágtól, most is o tt tespednek, ahol őseik voltak akkor, m ikor Józsue a napo t m egállíto tta . Szerta rtásos formaságaikhoz szorosan nem ragaszkodó hitsorsosaikat is gyűlölik. H ajtincse ik tő l nehezen tu d n ak megválni. Leginkább a felvidékeken tartózkodnak , kisebb csoportokban el vannak azonban terjedve az alföldön is. Soraikból kerülnek ki a tisza-eszlári sakterek, árverési

  • 40

    hiénák, és h í rh ed t dupla kré tás korcsmárosok. Az uzsora, éltető elemük, de az orgazdaságtól sem t a r tózkodnak. A szegényebb osztály valóságos csapásai. Csoda- rabbiaikat, vakon követik, s minden szellemi előlialadásra képtelenek. Ezek vannak legszámosabban.

    Második osztálya a m agyarság lak ta vidékeken régibb idő óta letelepedett azon kisebb töredékből áll, mely nemzeti jellemünk és erkölcseink elsa ját í tá sához legtöbb hajlamot tanúsít , s habár velünk fent ism erte te t t szellem világa m iatt nem is azonosulhat, hazai viszonyainkhoz türhetőleg a lka lm azkodik. s a másik két elem szereplése nélkül zsidó kérdésre okot soha sem szolgálta to tt volna.

    Végül a harm ad ik osztályt a zsidó journalisták, hörziánorek, szédelgő üzérek, és kizárólagos uzsorával foglalkozó penzcsiszárok képviselik. Kzekhárom elsejének nincs semmi hite, semmi vallása ; mégis ők azok. kik valahányszor gazságukért kérdőre vonatnak , a hum anism us tág köpenye alárejtőzve azonnal vallásüldözésről jajveszékelnek. Ezen osztály negyedik csoportjá t képező protessio- na tu s uzsorások kivétel nélkül az emberiség elvetem ült plastikus daemonjai.

    Ellenfeleink sem tagadják a társadalm i egyensúly fellibbentésével fenyegető zsidó hatalom visszaéléséit.

    A ..Nemzet" folyó évi reggeli k iadásának 83-ik szám ában a „M agyar korona" jogegyenlőség ésszabadverseny czimíi czikkéből idézvén azon részeket, melyekben véle t ö k é l e t e s e n egyetért, a tö b bek között azt, m ondja: „Hogy a. m agyarnak faji „büszkeségéből, rá ta r tósságábó l sokat kell engedni ,,s feledni, az bizonyos Nemkülönben az izraelit á k n a k is elzárkózó, üzérkedő, nyereségszomjas, _ orthodox szellemű családi és faji szokásaikról

  • 41

    „részben le kell mondani és átalakuln i, az sem „szenved kétséget."

    A mit a nemzet mond, azt valljuk mi is.Köztünk csupán abból áll a különbség, hogy a

    „Nemzet," és pár th íve i jám b o r ó ha jtáskén t várják a zsidók tá rsad a lm i jav u lá sá t : m i p e d i g p u s z t í t ó ü z e l m e i k n e k h a t á r t s z a b n i , s ő k e t t a l á n y s z e r ű j a v u l á s u k b e á l l t á i g i s á r t a l m a 1 1 a 11 o k k á t e n n i a, k a r j u k.

    Ezen törekvésünkben nem csak azért kell óvakodnunk minden erőszakoskodástól, m ert gyalázatára válnék szabadságszerető nem zetünknek, — bánéin főleg a z é r t : m ert minden üldözés csak vér tanukat szerez, csak töm öríti és erjeszti az ellenállás t e r mészetes ösztönét.

    Hazánk' jobbjai soha sem szűntek meg minket, gyengéinkre figyelmeztetni. E nnek köszönhetjük a kor színvonalán álló e lőhaladásunkat

    Kövessék az izraeli ták jelesbjei is ezen sikeresnek bizonyult jó példát. Ne ío r tyan janak fel, ne k iá l tsanak ellenünk k igyót-békát, h a k ü l ö n l e g e s t ö r v é n y e i k g y a k o r l a t á b a n n a g y o n is e l ő r e s z á g u l d ó e g y e s li i t s o r s o s a i k e 11 e n a k ö z v é l e m é n y í e 1 j a j d ú l ; ne lépjenek azok vétségével so l id a r i tá sb a ; mérlegeljék a bűn isméjét hazai törvényeink m é re té v e l : ne legyenek az igazságszolgálta tás ú tvesztő ko lo n cza i: serkentsék nyarga h itso rsosaikat termelő m unkára , m ert több százezer tengődit hazánk e l ta r tan i nem képes, á l ta luk leendő k isz iva t tyúzta tásunka t pedig józan észszel meg nem engedhetjük. Ne bízzák el m agukat a pénz mindenhatóságában. Gondolják meg, hogy Rothschildék ha ta lm a o t t kezdődik, a hol a ltazafiság végződik ; a m agyar pedig hazá jáér t átszellemül, hazá jáér t ver szivének minden dobbanása.

    Mi an tisem iták örvendenénk legjobban, ha ily

  • 42

    módon a „N em zet" óhajtása édes valóvá változhatnék .

    Ö röm ünket fokozná azon öntudat, hogy ébresztői vo ltunk ezen á ta lakulásnak , mely által hazánk nem csak a kapzsisággal já ró corruptió mételyétől szabadult m eg; hanem évezredek előítéleteivel te lite tt több százezerből álló szerencsétlen bolygó népet is s ikerü lt az emberiségnek megnyerni, és hazánk m unkás polgárává átalakítani.

    M inthogy azonban keserű tapasz ta lása ink u tán nem táp lá lh a tu n k oly vérmes reményeket, hogy a „Nem zet" szerény óhajtása a zsidók jóvoltából te l jesü ljön ; nem nézhetjük ölbe t e t t kézzel, m int sttlyed az ország fokról fokra a talinnd morál t é r foglalásával ; m in t h an y a tl ik az e rk ö lc s ; apró személyeskedések m in t szorítják h á t té rb e a komoly tárgyilagosságot, — h írvágy a hazafiság fogalmával já ró áldozatkészséget.

    Hazafias küzdelm ünkben a honszere te t legszentebb érzelme le lkesít; melyhez fajgyűlölet, elfogultság, vagy az emberi szellem korcs-szülöttjé t képező türelm etlenség vádja nem férhet.

    H a szórványosan m erülnek is fel erélyesebb kifakadások, ezek csak a háborgó közhangula t hu llám csapásait j e l z i k ; de a p á r t czélját és i r á n y á t meg nem változta tják .

    A z a n t i s e n i i t a s z ö v e t k e z e t n e k s a j t ó u t j á n k ö z z é t e t t p r o g r a m m p o 1 1 1 0 z a t a i e l é g g é b i z o n y í t j á k , h o g y c z é l j á t t ö r v é n y e s u t ó n , t ö r v é n y e s e s z k ö z ö k k e l i p a r k o d i k e l é r n i .

    A mozaismus homlokegyenest ellenkezik a m agyar nemzet jellemével, természetével, tö r tén e ti m últjával, és á llam életé t szabályozó összes in tézményeivel.

    A m ozaitáka t kedveltté te t te is tenök az egyp-

  • 43

    tombeliek előtt, hogy azokat m egfosz thassák ; a m ag y ar t jó kedvében te rem te tte , hogy vitézségében gyönyörködjék.

    Az balsorsában jajveszékel és ru h á já t t é p i ; — ez némán tű r , vagy e lszántan megy a halálnak.

    Az gazdagság keresésében talá lja életének vég- c z é l já t ; ez vagyonát, szabadságát, ellenségével is megosztja.

    Az árunak ta r t ja az igazságot; ez megveti, h a elárusítható .

    Az k ijá tsza a tö rvényeke t; ez meghajlik előttük.Az kerüli a szellemi v ilágosságo t; ez győzelem

    mel harczolt érette.Az is ten válasz to tt jának ta r t j a m agát a többi

    népek fö lö t t ; ez kész elvérzeni a közszabadságért.Az önző; ez önfeláldozó.Az világpolgár; ennek hazáján kívül nincs he

    lye a világon.E nny i és még több hasonló ellentétek mellett

    jó mozaita, és jó m agyar hazafi egy személyben nem képzelhető. M ár imáik is gáto lják őket ebben.

    A kit álszemérem el nem tán to r í to t t , hiú dicsvágy meg nem szédíte tt , az ne féljen az an tisem ita elnevezéstől.

    A főrendek szavazata, és a függetlenségi p á r t gyengéd ny ila tkozata m eggyőzhetett m indenkit a r ró l : hogy a zsidókérdésben vagy meg kell adni magát, vagy pedig an tisem itának lesz kikiáltva, ha önállólag gondolkozik, s teljes leikéből és minden erejéből meg nem hódol

    A mozaisinus tú lé lte magát. Hom ályba burkolódzik, és csak se té tben tenyészhet.

    A középkor ádáz üldözései is azért szolgáltak neki erjesztő kovászul, m ert a vallási tü re lm etlenség m indenkor az elhomályosult emberi elme té velygéseit jelenté.

  • 44

    M inthogy pedig a civilisatio fénykorában ily szellemi elkorcsosodás ha ta lom ra nem juthat, a mo- zai,smus rajongd hivei szándékosan zúdítják magukra más népek h a rag já t : hogy előítéleteik tömkelegéből kibontakozni kezdő, műveltebb hitsorsosaikat a közhangulat nyomása által m agukhoz visszatereljek. Nem lehetetlen, hogy a talmiul rejtélyei á ltál tám ogatva a tisza-eszlári eset inseenirozása is ily ezelból fogamzott meg valamely csoda-rabbi kerge agyában.

    M in t értekezésünk elején megjegyeztük, mi a zsidóíizelmek ellen hazánkat és nem zetünket védjük, s csak annyiban vagyunk antisem iták, a meny- m ib e n nemzeti és közgazdásza ti érdekeinket az e lzárkózott zsidóság patkáján fo rra lt ellentétes e rkölcsi zagyvalékok sértik.

    Küzdelmünk: a világosság hareza a sötétséggel.Nem személyek, hanem egy nemzetközi szövet

    kezet várnája ellen küzdünk, mely szervezeténél fogva más népekre tapad , ezek gyengébb izeit rág ja : de velők szerves egységének feloszlása nélkül össze nem olvadhat.

    V annak az izraeliták között növelt férfiak, kik tudom ányos in tézete ink emlőin szívták m agukba az ész, term észet és emberi jogok alapelveit.

    Ők volnának hivatva arra , hogy liitsorsosaik dőre előítéleteit ledöntsék, korláto lt látkorú szellem- világukról a hom ály t eloszlassák.

    V ilágosítsák fel ő ke t: hogy Mózes könyveinek magva a tízparancsolat, melyet az összes kereszténység elfogadott, s gondos ápolással az egész em beriség életfájává felnevelt.

    Győzzék meg őket a r ró l : hogy a. nagy próféta könyveinek többi részei csak b u rk o la t já t képezik ezen m egszentelt magnak, s hogy a bu rko la t anná l

  • korliadtabb, minél mélyebben ágaztak el örök életűcson tárrá izmosodott magva mik gyökerei.

    N e i g e n y e 1 j é k 11 i t. s o r s u s a, i k t é v e 1 v e i- n e k s é r t b e 11 e n s é g e t. h a n e m o s t o r o z z á k a z t - A mily m értékben sikerülöm! majd nekik az ellentétek kiköszörülése; azon a rányban fog az ön védelmi téren álló an tisem itism ns is gyengülni vagy megszűnni.

    Az cgycnjogitsitási törvény alkotásával a m agyar nemzet, lerótta em berbará ti érzőimének önkény t es ad ó já t : most a zsidókon a sor. liogy a r ra m agukat é re tteknek es érdemeseknek tanúsítsák .

    M inden embernek hite az ó belvilága,.Semmi közünk hozzá.A z o n b a n i g é n i ' v a n k o z ü u k a h o z , é s

    m e g k ö v e t e l h e t j fi k : h o g y h í t á g a z a t a i-n a k e g y e s t é t, e l e i t- a in i k á r n n k k a 1 r a j- t m i k s e n k i s e m g y a k o r o l h a s s a .

    E z ellen védekezni minden igaz hazafinak el- odázhatlan szent kötelessége, melytől sem anyagi haszon, sem álszemérem. -— sem pedig zsarnok hatalom vissza nem riasz tha tja .

    A m it Jókai Mór koszorús költőnk az 1861 -ik évi országgyűlésen hazánk függetlenségét fenyegető kiiltáinadásra mondott, — ugyanazon jóslatszerü igéket hangoz ta t juk mi is a nagygyá nő tt pluto- cra tiának nemzeti 1 ételünket nem kevéshbé fenyegető beltám adása e l le n :

    „A m agyar nem zet sokszor és nagyokat bukott „már, m indannyiszor fe ltám adt, m egerősödött; m ert „szüksége volt a világszelleninek egy nemzetre, „mely előharezosa legyen minden szép es nagy „koreszmének A melynél megmaradjon m agva azon „nemes erényeknek, a mik a világot fen t a r t j á k ; „ugyan e szerepet vár ja tő lünk a világ most, in- „kább m int valaha, válasz t kér tő lünk .“