EGYMI törvény, életpálya

11
1142 Budapest, Rákospatak u. 101 Tel:273-2220 Fax:383-7948 [email protected] Gondolatok a közoktatási törvénykoncepció tervezethez az utazó gyógypedagógusok szemével Alapelvek: tanköteles kor 6-17 éves kor között (SNI-re is ez vonatkozik? Kötelező elküldeni az SNI, pl. hallássérült gyermeket iskolába, amikor az esetlegesen egy-két plusz óvodai év alatt felzárkózhatna a többiekhez és mehetne befogadó iskolába? Az előkészítő osztály az SNI-re vonatkozik? Ha igen, miért csak 1 év? Ld. siket iskolák tanterve… SNI: az oktatási rendszer biztosítja a gyermekek, tanulók számára a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítását, újak kialakítását célzó többletszolgáltatásokat (példák kellenének) Rendkívül jó és fontos, hogy megjelenik az alapelvek szintjén az SNI gyermekek integrációja, de ez a fogalom már nem időszerű, szerencsésebb volna az inklúzió=teljeskörű befogadás fogalmat használni. Cél a minél korábbi (már óvodai is), minél teljesebb inklúzió. A közoktatási tv. hatálya: Kimaradt a korai fejlesztés (az alapelvekből is) lényegében teljesen kimaradt a tv-ből, egyedül, mint szakszolgálati feladat jelenik meg, viszont nincs tisztázva, hogy arra ki jogosult, hány éves kortól hány éves korig, ki láthatja el, milyen intézményeknek van rá joga…; mivel a fejlesztést pedagógusok végzik, ez is a közoktatás feladatai köz tartozik, annak ellenére, hogy korábbi életkortól kezdődik. A közoktatási intézmények

Transcript of EGYMI törvény, életpálya

Page 1: EGYMI törvény, életpálya

1142 Budapest, Rákospatak u. 101Tel:273-2220Fax:383-7948

[email protected]

Gondolatok a közoktatási törvénykoncepció tervezethezaz utazó gyógypedagógusok szemével

Alapelvek: tanköteles kor 6-17 éves kor között (SNI-re is ez vonatkozik? Kötelező elküldeni az

SNI, pl. hallássérült gyermeket iskolába, amikor az esetlegesen egy-két plusz óvodai év alatt felzárkózhatna a többiekhez és mehetne befogadó iskolába? Az előkészítő osztály az SNI-re vonatkozik? Ha igen, miért csak 1 év? Ld. siket iskolák tanterve…

SNI: az oktatási rendszer biztosítja a gyermekek, tanulók számára a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítását, újak kialakítását célzó többletszolgáltatásokat (példák kellenének)

Rendkívül jó és fontos, hogy megjelenik az alapelvek szintjén az SNI gyermekek integrációja, de ez a fogalom már nem időszerű, szerencsésebb volna az inklúzió=teljeskörű befogadás fogalmat használni. Cél a minél korábbi (már óvodai is), minél teljesebb inklúzió.

A közoktatási tv. hatálya: Kimaradt a korai fejlesztés (az alapelvekből is) – lényegében teljesen kimaradt a tv-

ből, egyedül, mint szakszolgálati feladat jelenik meg, viszont nincs tisztázva, hogy arra ki jogosult, hány éves kortól hány éves korig, ki láthatja el, milyen intézményeknek van rá joga…; mivel a fejlesztést pedagógusok végzik, ez is a közoktatás feladatai köz tartozik, annak ellenére, hogy korábbi életkortól kezdődik.

A közoktatási intézmények Nemcsak a szakiskolánál, hanem minden közoktatási intézménytípusnál ki kellene

emelni, hogy a gyermekeknek joguk van a többi gyermekkel együtt, inkluzív intézményben járni óvodába, általános iskolába, középiskolába. A befogadást az intézmény alapító okiratának pontosan tartalmaznia kell (milyen SNI-t fogad be?).

A szakiskoláknál viszont ki kellene emelni, hogy a speciális szakiskola azoknak az SNI gyermekeknek nyújt oktatást-nevelést, akik nem kívánnak, tudnak a befogadó intézményekben tanulni.

 Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény és konduktív pedagógiai intézmény

Mivel itt kihangsúlyozzák az SNI gyermekek számára legmegfelelőbb ellátást, így különösen fontos lenne, ha megjelenne a többségi intézményeknél az integráció, inklúzió.

A pedagógiai szakszolgálatoknál megjelenik a korai fejlesztés és a gyp. tanácsadás, de nincs részletezve.

A többcélú közoktatási intézményeknél az egységes gyógypedagógiai /konduktív pedagógiai intézmények (EGYMI), az utazó gyógypedagógusi szolgálatok

Page 2: EGYMI törvény, életpálya

1142 Budapest, Rákospatak u. 101Tel:273-2220Fax:383-7948

[email protected]

lényegesen részletesebb kifejtésére lenne szükség – ez eddig is sötét folt volt, jó lenne most végre tisztázni (legalább a mellékletekben!):

o ki lehet a fenntartóo dolgozók létszámao heti kötelező óraszám (nem ugyanolyan feladatellátás, mint a nevelési

tanácsadókban, ped. szakszolgálatokban, mivel ped. szakszolgálati, szakmai szolgálati feladatok, tabnácsadás, egyéni fejlesztés mellett lényegesen többet utaznak – főként a testi-, és érzékszervi fogyatékosokat ellátó utazótanároknál, hiszen hatalmas területeket járnak be)

o ellátott gyerekek, korosztályo ellátandó feladatok, feladatkörök, kompetenciao utazásra fordított idő, módja (szolgálati autó vagy benzintámogatás vagy

bérlettámogatás, eldönthető legyen, hogy melyiket választja az utazó gyp.)o a munkához szükséges eszközök, ezek támogatása (ha BKV, tömegközlekedés,

akkor táska/cipő/ruhapénz)o integráló intézmény biztosítson:

csendes fejlesztési helyiséget magnót, CD-lejátszót, lehetőség szerint internet elérést az SNI gyermek részére vásárolt fejlesztő eszközöket, tárgyakat hospitálási lehetőséget

(ld. bővebben a Dr. Török Béla EGYMI a befogadó intézményekkel kötött együttműködési megállapodását)

Nemzeti Alaptanterv Ebbe integrálják az Irányelveket???

Érettségi Összesen 6 tantárgy - Mi a helyzet az SNI-nél? Érettségi feltétele 60 óra közösségi szolgálat: ezt részletezhetnék SNI-re is, ha igen

milyen feladatok betöltésére gondolnak?

(Ingyenes tankönyv: 2013-tól, felmenő rendszerben, addig a HH és a 3 – és TÖBB gyermekes családok gyermekeinek!!!)

A különleges gondozást igénylő gyermekek oktatása-nevelése Egyértelműen külön kell választani és meg kell határozni a fogalmakat,

kompetenciákat, hogy ki a fejlesztő pedagógus, ki a gyógypedagógus! Joga van a gyermeknek, ha kül. gond.ra jogosult, a fejlesztő pedagógushoz járnia, ha

erre szüksége van, viszont ki kell emelni, hogy a habilitációt, rehabilitációt gyógypedagógus végzi – pl. utazótanári szolgálatban, vagy intézményi alkalmazottként.

Page 3: EGYMI törvény, életpálya

1142 Budapest, Rákospatak u. 101Tel:273-2220Fax:383-7948

[email protected]

A Szakértői Bizottság évente, vagy gyakrabban végez felülvizsgálatot... Belegondoltak ebbe, hogy ez mekkora munka, mennyi gyerek? Várakozási idő a szakértőiknél nincs meghatározva – pedig a pedagógiai szakszolgálatnál egyértelműen le van írva, hogy nem lehet 2 hétnél hosszabb ideig várakozni.

A Szakértő Bizottság évenkénti felülvizsgálata fölösleges is a testi- és érzékszervi fogyatékosok esetében – mivel az ő állapotuk, sérültségük nem változik meg, tehát biztosan nem kerülnek ki az SNI státuszból, véleményünk szerint az ő esetükben bőven elég a 2-3 évenkénti, ill. intézményváltásokhoz, ill. felülvizsgálati kérelemhez (pl. jegyző, szülő, gyp,. befogadó ped) köthető felülvizsgálat.Javaslatok:

Ki kérheti a gyermek felülviszgálatát??? A Szakértő Bizottságoknál meg kell határozni, hogy hány éves kortól hány éves korig

lehet hozzájuk fordulni (pl. mehet-e néhány hónapos csecsemővel a szülő vizsgálatra; ki állítja ki a 18 éves kort betöltött, de még szakiskolás tanulásban akadályozott – enyhén értelmi fogyatékos – tanulóról a szakértői véleményt, amely pl. szükséges az emelt családi pótlékhoz???)

A Szakértői Bizottságoknak kötelessége legyen tájékoztatnia a szülőket, hogy hova, kihez fordulhatnak korai fejlesztésért, tanácsadásért, befogadó intézménybeli megsegítésért, továbbá a gyermek számára elérhető gyógypedagógiai és befogadó intézményekről.

További kötelessége a szakértői bizottságoknak törekedni a legkevésbé elavult, modern tesztek használatára (pl. a mai korban hány gyermek tudja, mi az az írógép?).

A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak A befogadó intézmények alkalmazottai között meg kellene jelennie az utazó

gyógypedagógusnak is, mint az SNI gyermekekkel kapcsolatos tanácsadás és segítés szakembereinek.

A szülők A szülők kötelessége a gyermek alapvető, a lehető legjobb fejlődéshez, tehát

fejlesztéshez való jogát (amit a tv-nek meg kéne fogalmaznia a korai fejlesztéssel és minden egyéb hab., rehab. fejlesztéssel kapcsolatban!!!) érvényesítenie. pl. gyermekét korai fejlesztésre vinnie, amint megállapították az SNI-t.

A finanszírozás Jelentős problémát jelent, hogy az SNI gyermekek után járó kiegészítő normatívát az

intézmények vagy nem kapják meg az önkormányzatoktól, vagy egy kalapban együtt a sima normatívákkal, így az SNI gyermek számára kért plusz tárgyi feltételeket sokszor pénzhiány miatt elutasítják (pl. fénymásolás, számítógép, cd-lejátszó, szőnyeg, kért könyvek, játékok, eszközök stb.). A kiegészítő normatíva pántlikázásával ez a probléma kezelhetővé válna.

Page 4: EGYMI törvény, életpálya

1142 Budapest, Rákospatak u. 101Tel:273-2220Fax:383-7948

[email protected]

Önkormányzat, jegyző, főjegyző A jegyző, főjegyző feladata továbbá – a felsoroltakon kívül – azokon a településeken,

kerületekben, ahol nincs kijelölve befogadó intézmény az SNI gyermekek inkluzív ellátására, keresni, kijelölni a megfelelő intézményeket – szakmai segítséget kérve az illetékes EGYMI-től, pedagógiai szakszolgálatoktól.

2. mellékletA tankötelezettség szabályai

A 7. életévét betöltött gyermeknek be kell iratkoznia iskolába… az SNI-nek is? Buszos Szakértői Bizottság: ahol országosan egy szakértői bizottság van – testi- és

érzékszervi fogyatékosoknál pl. Hallásvizsgáló Orsz. Szakért.Biz., ott ez megvalósíthatatlan, erre a feladatra, a helyben, csoportban történő vizsgálatokhoz nyújthatnak segítséget a helyi, egyébként is a gyermeket ismerő és ellátó gyógypedagógusok, pszichológusok pedagógiai/pszichológiai véleménye.

6. mellékletTöbbcélú intézmények

Legalább itt bővebb kifejtése szükséges az EGYMI-knek! (ld. fejlebb)

7. mellékletAlapító okirat

Meg kell jelennie a benne az (esetlegesen felvállalt) SNI befogadásának, az inklúziónak.

7. mellékletA helyi önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai

SNI gyermekek integrációja, inklúzió

Megyei, fővárosai önk. feladatai Kimaradt: a befogadó intézményekben nevelkedő-tanuló SNI gyermekek utazó

szakemberi ellátása (fejlesztés, tanácsadás, hospitálás…).

Gyermek- és tanulólétszámok Nem egyértelmű, hogy a testi-, érzékszervi fogyatékos gyermekek hány gyermeknek

számítanak – egyik esetben a súlyosan fogyatékosokra 3, másik esetben 2 órát határzo meg… A három lenne az ideális.

15. mellékletAz alkalmazás feltételei

Page 5: EGYMI törvény, életpálya

1142 Budapest, Rákospatak u. 101Tel:273-2220Fax:383-7948

[email protected]

Nincs külön kezelve és meghatározva a gyógypedagógus, mint utazó szakember az EGYMI-ben (ld. ped. szakszolgálati és némely ped. szakmai szolgálati feladatok ellátása).

16. melléklet Hiányoznak az SNI gyermekeknek adható habilitációs és rehabilitációs óraszámok,

keretek. A pedagógusok – vezetők óraszámánál újfent hiányzik az utazó gyógypedagógus, a

ped. szak- és szakmai feladatokat ellátó EGYMI-ben (Javaslat: kötelező óraszám 16, gyakornokoknak 14 óra).

Továbbá sehol nem szerepel a törvényben, hogy az SNI tanulóknak a befogadó intézményekben - a középiskolán kívül - mire van joguk pl. jelenlegi tv. 30§ (9).

Page 6: EGYMI törvény, életpálya

1142 Budapest, Rákospatak u. 101Tel:273-2220Fax:383-7948

[email protected]

Gondolatok a Pedagógus Életpályamodellhez

Hiányoljuk a gyakornokok heti kötelező óraszámát a gyógypedagógusoknál – külön

részletezve: a speciális intézményekben dolgozó gyakornokoknál, a pedagógiai

szakszolgálatokban dolgozóknál, az EGYMI-kben utazó gyógypedagógusként

dolgozóknál.

A gyakornoki alapbér a gyógypedagógusok esetében mennyi? Mi motiváljon egy

gyógypedagógust, hogy óvodában kezdjen dolgozni, ha alapbére 40%-kal kevesebb,

mintha felső tagozaton, szaktanárként kezdene tanítani?

Az SNI-t nevelő pedagógiai pótlék a jelenlegi gyógypedagógiai pótlék átnevezése,

vagy kibővítése a befogadó pedagógusokra, ill. csak azok kapnák, akik befogadó

intézményben integráló pedagógusok, és a gyógypedagógusok (speciális iskolában,

utazó gyógypedagógusként) nem?

A veszélyességi és a felzárkóztatási pótlék megszűnik?

A különleges munkavégzésért járó pótlék átalakul-e, belekerül-e - mint

többletfeladatot ellátó pedagógusnak – az alapbérbe? A jelentős alapbér-növekedés

megilletheti-e a sokoldalú feladatellátást végző utazó gyógypedagógust?

Mik a gyógypedagógusok kötelezettségei?

Ha Pedagógus 1 kategóriában egy pedagógus vállalja a minősítést, nem kell a min. 8

év tapasztalat? Kerülhet a Pedagógus 2 kategóriába? (23.o. 18.megjegyzés) – ld.

ugyanez a kérdés azzal, akinek kevés a ledolgozott éveinek száma – pl. 7 – de megvan

a pedagógus szakvizsgája… azzal mi a helyzet?

5. melléklet: a pedagógus heti óraszámaiból is hiányzik az utazó gyógypedagógus, aki

az SNI gyermekek befogadását segíti, korai és későbbi életkori fejlesztését végzi (és

nem nevelési tanácsadóban vagy pedagógiai szakszolgálatban dolgozik, hanem testi-

és érzékszervi fogyatékosokat, sérülteket lát el, akiknek ritkább megjelenése miatt

nagy területeket jár be (akár megyéket, akár kerületeket átszelve) – ennek

következtében utazási időkedvezményt be lehetne vezetni a részükre.

Page 7: EGYMI törvény, életpálya

1142 Budapest, Rákospatak u. 101Tel:273-2220Fax:383-7948

[email protected]

A vezetők heti óraszámának meghatározásaiból is hiányoznak az EGYMI-k vezetői –

pl. igazgatóhelyettesek, tagozatvezetők. Tulajdonképpen milyen beosztású/rangú

vezető áll az EGYMI élén?

Tulajdonképpen mi az EGYMI??? A pedagógiai szakszolgálati és némely pedagógiai

szakmai szolgálatot felvállaló utazó tanári, gyógypedagógusi, szakemberi hálózat,

vagy az egész intézmény (ld. speciális óvoda, speciális általános iskola, speciális

szakiskola és a fentebb felsorolt intézményegység) együttesen???

A felsőoktatás, a pedagógus utánpótlás terepgyakorlatain gyakorlatvezetőként dolgozó

pedagógusokat (legalábbis gyógypedagógiai területen biztosan) a 2. félévben érintik a

hallgatók x hétig, az ő órakedvezményük hogy alakul – hiszen abban a néhány hétben

viszont rendkívül intenzív munkát kell végezniük a hallgatókkal.

A gyakorlatvezető és mentor fogalom teljeskörű tisztázására lenne szükség.

Bp. 2010.december 16.

A Dr. Török Béla EGYMI utazó gyógypedagósusai nevében

Luczáné Papp Lauraszakvizsgázott gyógypedagógus