CMYK CMYK

CMYK CMYK

N A G Y B Ö J T I J E G Y Z E T

VIRÁGVASÁRNAPI ÜNNEPI

SZENTMISÉRE ÉS KÖRME-

NETRE várja dr. TernyákCsaba érsek Eger városfiataljait március 28-án10 órakor, az Egri Bazili-kába.

KERESZTÉNYSÉG A KORA

KÖZÉPKORI KÁRPÁT-MEDEN-

CÉBEN. Ez a címe VidaTivadar régész, az EötvösLoránd Tudományegye-tem docense elõadásának,amelyet Egerben, a Barta-kovics Béla MûvelõdésiKözpontban tart március26-án 18 órától. A rendez-vény része a KeresztényÉrtelmiségiek Szövetségeországos elõadás-sorozatá-nak. A részvétel ingyenes.

A VALLÁSKUTATÓ MÛTÁR-

GYAI – válogatás BálintSándor szakrális gyûjte-ményébõl címmel láthatókiállítás március 27-iga Miskolci Galériában.Ehhez tárlatvezetések iskapcsolódnak: március10-én, 18-án és 25-énCzakó István és KuklayAntal atyák osztják meggondolataikat a gyûjtõrõlés gyûjteményérõl.

MISKOLC VÁROS

LELKIGYAKORLATA.

Bíró László tábori püspöknagyböjti lelkigyakorlatosszentbeszédeket tart amiskolci Minorita-temp-lomban március 8-án,9-én és 10-én, az esti6 órai szentmise után.

MÁRCIUSIPROGRAMAJÁNLÓ

Hitoktatók kitüntetéseHITOKTATÓI tevékenység elis-meréséért az Egri Fõegy-házmegye ezüstérmét adtaát Ternyák Csaba érsekSzalai Józsefné hevesi ésPapp Dénesné bélapátfalvihitoktatónak. A díjak átadá-sa kapcsán elmondta, hogya jézusi missziós parancsteljesítése nemcsak a szol-gálati papság feladata, ha-nem az övék is. Kiemelte,hogy a két díjazott képviselia többi hitoktatót is, akik-nek ezúttal mond köszöne-tet szolgálatukért.

Gyöngyösi lelkigyakorlatGYÖNGYÖSÖN, a nagytemp-lomban évszázados hagyo-mány, hogy farsang utolsóhárom napján három-háromszentmisét és szentbeszédettartanak. Ebben az évbenVeres András szombathelyimegyéspüspök, az Egri Fõ-egyházmegye korábbi segéd-püspöke tartotta a lelkigya-korlatot. A papság évébentartott eseményen különelõadásokban idézték felKiss Szaléz, Szerednyei Já-nos és Brenner János már-tírhalált halt fiatal papokéletét, Fáy Zoltán könyvtár-vezetõ, Darvas László mádiplébános és Brenner Józsefszombathelyi püspöki hely-nök közremûködésével.

ZarándokútA SÁROSPATAKI Szent Erzsé-bet Út Alapítvány és a kassaiGótikus Utak Gyöngye Ala-pítvány pályázati források-ból arra vállalkozott, hogy2011 tavaszára a Szent Er-zsébet-zarándokúttal kötiössze a két várost. A Sáros-patak és Kassa közé terve-zett zarándokút egyszerreigyekszik majd vallásos lelkiélményt nyújtani az útra ke-lõknek, miközben a szerve-zõk arra is számítanak, hogyturisztikai, vidékfejlesztésiés kulturális lehetõségeket isnyújt az érintett falvaknak.

A hamvazás különleges szertar-tása majdnem mindenkit megra-gad. Kosztolányi Dezsõ fiatalon,amikor még hitetlennek vallottamagát, azt mondja, hogy az egy-ház lényeges ismérvei mellett,hogy egy, szent katolikus és apos-toli, még azt is oda kellene tenni,hogy szép. Az egyházi év szertar-tásait csodálva a nagyböjtrõl ígyszól: „Ti (katolikusok) ... üstökönragadjátok az embert, és aztmondjátok neki: Elég volt! Kékleplekkel borítjátok a templomképeit. Hamut hintetek a kijóza-nult fejekre, és azt mondjátok:Memento homo, porból lettél ésporrá leszel! Az élet nem lehetörökös vigalom. A rózsa mellett

felvérzik a tövis. A vonakodó em-bernek felmutatjátok a keresztet.A Kálváriára járatjátok az embe-reket, és a szenvedés szépségétmagyarázzátok nekik...”

Valóban az egyház mint jó anyanevel minket, és idõszakokat jelölki, hogy megújuljunk, és változ-tassunk életünkön. Ilyen a böjtiidõ is. Hamvazkodással kezdjük,fejünkre hintve annak jelét, hogyminden elmúlik, amit fontosnaktartunk az életben, és mi ma-gunk is halandók vagyunk. Azevangélium az Úr Jézust állítjaelénk, aki Judea sivatagjábanböjtöl és imádkozik. Így készülküldetésére, mert böjttel ésimádsággal tudja legyõzni a kí-

sértõt. A keresztény ember böjt-jét szépen fogalmazza meg aszentmise könyörgése: „Segíts Is-tenünk, hogy szívbõl megtér-jünk, gyakoroljuk a tevékeny sze-retetet, tartózkodjunk a káros él-vezetektõl, és bûneinktõl meg-tisztulva, buzgón ünnepeljükSzent Fiad szenvedését.”

A böjt és a zajos szórakozásokelkerülése konkrét kifejezése an-nak, hogy le tudunk, és le is aka-runk mondani a világ élvezetei-rõl, örömeirõl, hogy az örök érté-keket helyezzük elõtérbe. Megakarunk térni, elfogadjuk a meg-váltás kegyelmét, melyet JézusKrisztus szenvedése és halála ál-tal szerzett meg nekünk. Szere-

tettel válaszolunk Jézus szereteté-re, és részt kívánunk vállalni az õszenvedéseiben és fájdalmaibanis. A középkori jámborság olykorkemény penitenciákat, önmegta-gadásokat vállalt. A középkoriszentek kenyéren és vízen böjtöl-tek, vezeklõövet viseltek és éjsza-kákat virrasztottak át imádság-ban. Ma már másképpen tartjuka böjtöt, és a legszigorúbb aszké-ta sem hirdeti, hogy csak testünkroncsain át léphetünk a mennyor-szágba. A szentek példája arra fi-gyelmeztet minket, hogy vegyükkomolyan a böjti gyakorlatokat. Anagyböjt péntekjeire elõírt hústi-lalom mellett vállalhatunk másönmegtagadást is. Lemondha-

tunk italról, cigarettáról, édesség-rõl, tv-nézésrõl vagy más szóra-kozásról. Ezek helyett olykor hét-köznap is elmehetünk a templom-ba: szentmisére, keresztútra, vagyotthon olvashatjuk Jézus szenve-déstörténetét, a passiót. A feleba-ráti szeretet tettei által a szenvedõemberekben szolgáljuk a miUrunkat, amint azt a keresztútonVeronika és cirenei Simon tette.

Jézus Krisztus Egyháza hamuthint a fejünkre, megtérésre hívmeg, és elindít egy 40 napig tar-tó szent zarándokúton. Rajtunkáll, hogy az idõt jól használjuk fel,és Isten kegyelmének segítségé-vel eljussunk az Úr Jézussal valómélyebb lelki egységre. Hiszenmindnyájunknak szól az õ evan-géliuma, örömhíre, és mindenembert meghívott országába.

■ Mándy Zoltánplébános

Jótékonysági hangverseny a bazilikában. Tolcsvay László – Tolcsvay Béla: Magyar mise címû mûvét mutatják

be az Egri Bazilikában március 13-án, szombaton 19 óra 30 perckor. Az est során fellép Sáfár Mónika, Sasvári

Sándor, Tolcsvay László, Tóth József, a Rotunda énekegyüttes és a Harmónia nõikar. Vezényel: Tóthné Mózer

Annamária. A Szent István Rádió támogatására szervezett jótékonysági hangversenyre ingyenes belépõjegyek

igényelhetõk a Szent István Rádióban és az egri plébániákon.

A NAGYBÖJT ÜZENETE:

„Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiátadta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanemörök élete legyen.” (Jn 3,16)

Tavaly augusztus 20-án kis hí-ján tragédia történt a nagytályaitemplomban. A szentmisét kö-vetõ ünnepségen éppen amaklári és a helyi énekesekbõlálló kórus tagjai adtak mûsort,amikor is nagy ijedelmükre te-nyérnyi darabok hullottak aszentély elõtti részen éneklõklábai elé a magasból.

A maklári és a nagytályai ön-kormányzat által szervezettSzent István-napi ünnepségenott volt mindkét település pol-gármestere, így személyesen lát-

hatták: halaszthatatlanná vált atemplom felújítása.

Hevesi László, a nagytályaiegyháztanács világi elnöke el-mondta: az épületet 1903-banszentelték fel a Magyarok Nagy-asszonya tiszteletére. Tornyát az1944 õszén visszavonuló németcsapatok felrobbantották, és be-omlott a tetõ is. Elbontott házak,istállók gerendáiból 1949-benkészült el a tetõ és a gipsszel ki-pótolt mennyezet, de a rossz mi-nõségû anyag rengeteg problé-mát okozott azóta is az egykor

svábok lakta, de mára már elma-gyarosodott falunak.

Korózs Péter plébános és azegyháztanács elnöke arról is be-számolt, hogy a közelmúltbannyújtották be pályázatukat, me-lyet a vidéki örökség védelméreírtak ki. Bíznak abban, hogy pá-lyázat révén, illetve gyûjtésselmegszerzik a szükséges pénzt, sa templom elõbb-utóbb a régi fé-nyében tündökölhet. De mindenszentmise után imádkoznak hí-veik a Boldogságos Szûzanyához,további közbenjárását kérve. ■

Hamut hintünk a fejünkre

H Í R E K

Üdvözlöm az Olvasót ezeken azúj oldalakon! A Heves MegyeiHírlap és az Egri Érsekség jelen-leg egy évre szóló együttmûködé-se nyomán a mai napon jelenikmeg elõször az EgyházmegyeiHírek, melybenarra vállalko-zunk, hogy min-den hónap elsõszombatján bete-kintést adunk he-lyi egyházunkéletébe, sõt a hí-rek mellett szeret-nénk némi lelkiútravalót is adniaz olvasónak. Külön érdekessé-ge ennek a két oldalnak, hogybár része a Heves Megyei Hír-lapnak, mégis önálló szerkesz-tõsége van. Ennek a kezdemé-nyezésnek az a célja, hogy azoka katolikus hívõk és családokis jobban megismerhessék egy-házuk életét, akiknek a hétköz-napokban csak laza kapcsola-tuk van a helyi egyházköz-

séggel, viszont kultúrájukbanés hagyományaikban kötõdneka katolikus egyházhoz. Termé-szetesen az itt olvasható írásokminden nyitott és érdeklõdõ em-berhez is szólnak, akik szeret-

nének tájékozot-tak lenni a helyikatolikus egyházéletérõl és köznap-jairól. Vallásukatgyakorló híveinkpedig hónaprólhónapra meg fog-ják találni a lapota fõegyházmegyetemplomaiban.

A nyomtatott formán túl, afõegyházmegye internetes hon-lapján is elérhetõ lesz(www.eger. egyhazmegye.hu),ahol ezenkívül még számosegyéb információt és friss híre-ket is találnak az érdeklõdõk.Kérem, lapunkat fogadják ér-deklõdéssel és nyitottsággal!

■ Dr. Ternyák Csabaegri érsek

Érseki köszöntő

Omlott a templomi mennyezetPályáznak és segítséget várnak a nagytályaiak

Eged-hegyikeresztútA nagyböjt jegyében, a hagyo-mányoknak megfelelõen Eged-hegyi keresztútra kerül sorEgerben, a Fõegyházmegyei If-júsági Iroda szervezésében már-cius 27-én, szombaton.

A menet a Dobó téri Minorita-templom elõl indul, 13 órakor.Évrõl évre egyre többen vesz-nek részt ezen az eseményen,melyen a vállalkozó szellemûekfelváltva viszik a keresztet.

A vonulás a hegyre szerve-zett keretek között történik, azáró-ima és egyben a programvége – a tervek szerint – 17 óratájban lesz. ■

KÉ

PÜ

NK

IL

LU

SZ

TR

ÁC

IÓ

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. E G Y H Á Z M E G Y E I H Í R E K 2010. MÁRCIUS

A HÓNAP VERSE

A hajléktalanokés a SzentatyaXVI. BENEDEK PÁPA a rómaiKaritász központjában sze-gényekkel, hajléktalanokkal,menekültekkel, valamint or-vosokkal, ápolókkal és ön-kéntes karitászmunkatár-sakkal találkozott. „„Sok fáj-dalmat és nyomorúságot lát,de talán egy kis reményt is”– mondta a Szentatyánakegy hajléktalan asszony. „Azegyház szeret benneteket, ésnem feledkezik meg rólatok,hiszen arcotokban Krisztusarcát látja. Amikor az egy-ház a szegényekkel törõdik,egyúttal azt is hirdeti: Istenszereti az embert, akit képé-re és hasonlatosságára te-remtett.” – mondta válaszá-ban a Szentatya.

Boldoggá avatásVarsóbanJERZY POPIELUSZKÓT június6-án, Varsóban avatják bol-doggá – közölte KazimierzNycz varsói érsek. A boldog-gá avatás idõpontja így egy-beesik „a hála napjával”,amelyet a lengyel katolikusegyház minden évben júni-us elsõ vasárnapján ünne-pel. XVI. Benedek pápa de-cember 19-én a Szentté Ava-tási Ügyek Kongregációja te-ológiai bizottságának 21 dek-rétumát írta alá. Az eljárástlezáró döntéssel elismerte alengyel állambiztonsági szer-vek által 1984-ben elraboltés meggyilkolt Jerzy Popie-luszko vértanúságát. Boldog-gá avatási eljárását II. JánosPál indította el 1997-ben.

Klerikus-kupaNÉGYSZÁZ PAP részvételévelidén negyedik alkalommal16 csapat méri össze erejét aKlerikus-kupán. A tornánkatolikus egyetemek papjai,nemzetközi papi kollégiu-mok és szemináriumok nö-vendékei vehetnek részt. Adöntõre májusban kerül sora római olimpiai stadionban.A legkülönbözõbb országok-ból, így például Szvázi-földrõl és Pápua Új-Guineá-ból származó játékosok isrészt vesznek a bajnoksá-gon. A labdarúgók életkora19 és 57 év között van.

A VILÁGEGYHÁZ

HÍREI

I F J Ú S Á G IS A R O K

Ez az elsõ tanéve az egyházme-gye legifjabb iskolájának, a kar-cagi Szent Pál Katolikus Általá-nos Iskolának. A 2009 szeptem-berétõl induló intézmény lelkiirányítását az egri érsek aMarista Iskolatestvérek gondja-ira bízta. A Gyõrbõl ideköltözõtestvérek azzal szembesültek,hogy a Dunántúlhoz képest mi-lyen szegény is ez a vidék. Sze-rintük azért a kisvárosi életneka jó oldala, hogy otthonos, barát-ságosak az emberek. Abban egy-elõre csak reménykedni lehet,hogy a gazdasági válság múltá-val könnyebb lesz a megélhetés,esetleg majd sztráda vezethetide, s több lesz a munkahely. Dea jövõre már most kell készülni,ami az iskola küldetése.

Ezzel kapcsolatban máris meg-lepõen sok jóról tud beszámolniNagy Józsefné igazgató. Elmond-ja, hogy nagy örömmel fogadtáka karcagiak, hogy az egyház visz-szakapta az egykori római katoli-kus leányiskolát. Különösebbzökkenõk nélkül zajlott le az in-dulás, a tanári kar és a diákokszinte egyöntetûen vállalták,hogy az egyházi iskolában ma-radnak. Az elmúlt hónapok alattbensõségesebb, meghittebb lettaz oktatási intézmény légköre.Ebben jelentõs a része annak,hogy a négy testvér nagy biza-lommal és szeretettel fordul ta-nárhoz és diákhoz egyaránt. Amarista testvérek vezetõje, a

francia származású Rémi test-vér hozzáfûzi, hogy eleve jó han-gulatú, lelkiismeretes tanári kar-ra találtak, akikkel lépésrõl lé-pésre szeretnék elérni a katoli-kus szellemiséget. Eleinte a gye-

rekekkel nem volt egyszerû szótérteni, különösen a nagyobbak-kal, de végül is jól fogadták a vál-tást. Együtt keresik az igaz utat,áthatva a Szûzanya iránti szere-tettel. Abból indulnak ki, hogyoda kell hajolni mindenkihez,meghallgatva gondjait.

Az iskola 230 tanulójának többmint fele többszörösen hátrányoshelyzetû. A szülõk kétharmadá-nak nincs munkája, segélyekbõl

élnek, ezért is nagy az igény azegész napos, iskolaotthonos ellá-tásra, a meleg ételre és a jó szó-ra. A tantestület 26 tagja és a test-vérek egyetértenek abban, hogyközösséget kell formálniuk, se-

gítve a diákokat az intézményenkívül is. Folyamatosan látogatjáka családokat, már gyûjtést is ren-deztek a leginkább rászorulókszámára. Odafigyelnek a gyere-kekre, barátsággal közelednekfeléjük, ezért nincs is komoly fe-gyelmi probléma.

Újra és újra elhangzik ez amegfogalmazás: lépésrõl lépés-re. Ennek az elvnek a jegyébena nevelõk közül is sokan vállal-

ták, hogy felnõtt fejjel hittant ta-nuljanak. A testvérek pedig aziskola életének fáradhatatlanmotorjai, akik néha még azt isbánják, hogy az egész napos ta-nítás után délután négykor el-

csendesül az iskola, és aznapnem tudnak tovább foglalkozni agyerekekkel. Bár olyankor is ta-lálnak elfoglaltságot, mert a két-kezi munkától sem riadnak visz-sza, ha kell, festenek, karbantar-tanak. Egyre inkább otthon ér-zik magukat Karcagon, s ahogytanítványaik cseperednek, követ-ni szeretnék életútjukat, mindnagyobb részt vállalva a városkamindennapi életébõl. ■ (G. L.)

Szent Benedek: Európa védõ-szentje, a nyugati szerzetességatyja, szabályainak megalkotó-ja. Monte Cassino hegyén épí-tette fel elsõ kolostorát (526) ésemelt templomot Szent Mártontiszteletére. Az anyakolostortöbbször elpusztult, de mindigújjáépült.

A Regula szerint a bencéseklegfõbb munkája: az opus Dei, azistentisztelet. Vallják: a külsõ li-turgiát a belsõnek, a „szív imád-ságának” kell hitelesítenie.Imádsággal és munkával kíván-ják elérni a keresztény tökéletes-séget. „Mindenkinek részt kellvenni egymás és mások meg-szentelésében”, hogy az „Ora etlabora” az „Imádkozzál és dol-gozzál!” parancsa élet- és jellem-alakító erõvé váljék. Alapelvük:„Keresd a békét és járj utána!

A bencések a béke apostolai-ként evangelizáltak, földet mû-veltek, kultúrát teremtettek. Ottálltak az államalapítás, a nem-zetté váló magyarság bölcsõjé-nél. Géza fejedelem alapította

meg Szent Márton hegyén apannonhalmi kolostort (996).Szent István az alapítólevelet1001-ben megújította. Ado-mánylevelében az apátságnak aMonte Cassinó-i kolostorral azo-nos jogokat biztosított. A rendküldetése: Az ország erõsítése,épségének szolgálata. A bencé-sek rakták le a magyar oktatás-ügy alapjait.

Miskolcon 2009 októberétõl, aBencés Gimnázium, SzakképzõIskola és Kollégiumban, a „Pré-dikáljatok és tanítsatok!” szelle-mében, Hardi Titusz bencésatya vezetésével folyik a tanítás.A bencés rend az öt miskolciegyházi gimnázium között – aKatolikus Gimnázium és Kollé-gium, a Jezsuita Gimnázium ésKollégium, az EvangélikusGimnázium és Szakközépisko-la, a Református Gimnázium ésDiákotthon –, a vasgyár halmo-zottan hátrányos helyzetû kör-nyékén, hiánypótló szakmai te-rületen kezdte meg mûködését.

■ Cs. Varga István

Lépésről lépésre az igaz útonAz egyházmegye legifjabb iskolája

A gyerekek többsége hátrányos helyzetû

Bemutatjuk az egyházmegyeúj kanonokjait

Balog Gyula1952-ben született Besenyszö-gön. 1978-ban szentelték pappá.Papi jelmondata: „Atyám, Rádhagyatkozom, tedd velem azt,ami Neked tetszik, bármit teszelis velem, megköszönöm!” 1978-tól újfehértói káplán, majd 1982-tõl az egri Fájdalmas Anya temp-lom káplánja, 1988-tól újfehér-tói, egri, majd ózdi plébános.1999-tõl az Egri Érseki Szeminá-riumban teljesíti papi küldeté-sét, elõször mint spirituális,majd pedig az egri érsek megbíz-ta a szemináriumi rektori teen-dõk ellátásával.

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Fõegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi út 1.Szerkeszti a szerkesztõ bizottságFelelõs szerkesztõ: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.huE-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

A közremûködésével.

Kedvezményes elõfizetés:06-80/513-646

Az egyházmegye ifjúsági iro-dájának háza táján sok önzet-len és megbízható fiatal for-dult már meg az utóbbi tíz évsorán. Számomra azonban egymindenképpen kiemelkedikközülük, mégpedig Juhász Jó-zsef.Ott volt az iroda indulásá-nál 2001-ben, azóta is minden,a katolikus ifjúság életét érin-tõ jelentõsebb rendezvényenaktívan rész vesz.

Az Egri Fõplébánia és az If-júsági Iroda csapatának „öregmotorosaként” igazi közössé-gi ember. Szerinte önmagábana társadalom már akkor is sok-kal egészségesebb lenne, ha azegyének nem zárkóznának be,hanem közösségi igényeiketmegélnék. Ennek a mások tár-sasága, barátsága iránti vágy-nak az elsorvasztásával az em-berek egyedül maradnak. Azéletnek része az önkéntesmunka – vallja –, különösen,ha a hasznosságán túl közös-ségformáló is.

Huszonévesként a család-alapítás szándéka nála már amegvalósítás felé közeledik.Jól tudja, hogy akkor már másrangsor szerint épül majd felaz élete, más lesz a fontosságisorrend. De amint nemrégi-ben viccesen megjegyezte,egy idõre ugyan kieshet mind-ebbõl, de majd a gyermekeibepótolják, ha felnõnek.

■ Federics Róbert

Juhász József

Az igenekembere

Sík Sándor:

A bűneimmel egyedülJaj, így vagyok a bûneimmel!Megvert, fölvérzett, maszatos gyerek,Még sírni is csak szepegve merek.De Egyvalaki hozzám térdel,Ölébe vesz, semmit sem kérdez,Csak megcsókolja vérzõ homlokom.És én meleg mellére bújva,Szabadító sírásba fúlvaAz egyetlen szót dadogom:Atyám!

Szerzetesrendek: a bencések

Földet műveltek éskultúrát teremtettek

Dr. Ternyák Csaba érsek ünnepi szent-mise keretében iktatta be a fõegyházme-gye új kanonokait: Kuklay Antalt,

dr. Dolhai Lajost és Balog Gyulát az EgriFõegyházmegye védõszentje, Szent Jánosapostol és evangélista névnapján.

FOT

Ó: S

ZA

RVA

S IS

TVÁ

N

„Káptalan: olyan papokból álló testület,amelynek feladata az egyházmegye központ-jában lévõ székesegyházban az ünnepélyesliturgikus szertartások végzése. A székes-

káptalan tagjainak, a kanonokoknak köteles-sége az is, hogy teljesítsék azokat a feladato-kat, amelyeket az érsek rájuk bízott.”

(Egyházi kisszótár)

Kuklay Antal1932-ben Csapon született. 1955-ben szentelték fel. Tíz év börtön-büntetésre ítélték 1956-os tevé-kenysége miatt, 1963-ban szaba-dult. Segédmunkásként dolgo-zott, könyvtárosképzõt végzett,miközben létrehozta a Sárospata-ki Római Katolikus EgyháziGyûjteményt. 1968-ban enged-ték újra a szószékre, 1973-tól Kö-röm község plébánosa, 1985-benmûvészettörténész oklevelet isszerzett, majd 1987-ben jelentmeg A kráter peremén címmelPilinszky János költészetérõl szó-ló tanulmánykötete.

Dr. Dolhai Lajos 1952-ben született Ajakon, 1977-ben szentelték pappá. Teológiaidoktori diplomáját a budapestiHittudományi Akadémián sze-rezte, majd pedig két évig folyta-tott tanulmányokat Rómában.1981-ben nevezték ki az egri sze-minárium tanárává, s 2008 ótaaz Egri Hittudományi Fõiskolarektora. Az Egri Szemináriumalapító oklevele szerint Tele-kessy István alapító püspök aPapnevelõ Intézet vezetését azegyik kanonokra bízta. Dr. DolhaiLajos kanonoki kinevezése köve-ti a háromszáz éves hagyományt.

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Adományok HaitinekEGYHÁZMEGYÉNKBEN 11,7,míg hazánk katolikus híveijóvoltából 130 millió forint-nyi adomány gyûlt össze ahaiti természeti katasztrófaáldozatainak. Az összeg túl-nyomó részét a februári or-szágos gyûjtés során adtákössze templomainkban. A püspöki konferencia mára földrengést követõen 100ezer dollár gyorssegélytutalt át a terület támogatá-sára, a Katolikus Karitászpedig külön bankszámlátnyitott, amelyre folyamato-san érkeztek a hívek nagy-lelkû adományai.

Szikszói freskóA SZIKSZÓI egyházközségbena rendszerváltás éveitõlkezdve folyamatosak voltaka felújítások, építkezések. Elkészült az új templom,amelynek belsõ díszítésea következõ években is foly-tatódott. Elõször a magyarszenteket ábrázoló színesüvegablakok kerültek a he-lyükre, majd az orgona szó-lalt meg, a közelmúltban pe-dig dr. Ternyák Csaba érsekáldotta meg az újonnan el-készült freskót, amely aSzentháromság oltalmábaajánlja a szikszói híveket.Szentbeszédében méltattaa plébános és a képviselõ-testület munkáját.

Telt háza Magyar misénA TOLCSVAY TESTVÉREK alko-tása, a Magyar mise csen-dült fel az Egri Bazilikábanazon a jótékonysági hang-versenyen, amit a SzentIstván Rádió támogatásárarendeztek. A zsúfolásigmegtelt székesegyházbanfellépett Sáfár Mónika, Sas-vári Sándor, Tolcsvay Lászlóés Tóth József, közremûkö-dött a Rotunda énekegyüttesés a Harmónia nõi kar. Ve-zényelt Tóthné Mózer Anna-mária. A hangverseny támo-gatói az Egri Érsekség ésEger MJV önkormányzatavolt. Közel 500 ezer forintadomány gyûlt össze az estfolyamán.

Kilenc közösségszentségimádása A HAGYOMÁNYOKNAK megfe-lelõen több település hívei-nek részvételével szentség-imádást tartottak a verpelétitemplomban. A helyi egy-házközség meghívására Al-debrõrõl, Feldebrõrõl, Tófa-luból, Nagytályáról, Mak-lárról, Andornaktályáról,Erdõtelekrõl és Borsodná-dasdról is érkeztek hívek.A szentségimádást KorózsLászló verpeléti plébánosvezette. A találkozást fehérasztal mellett, kötetlen be-szélgetéssel zárták. A követ-kezõ találkozó májusbanlesz, Feldebrõn.

A HÚSVÉT ÜZENETE:

„Ha Krisztus nem támadt fel, hiábavaló a mi tanítá-

sunk, és hiábavaló a ti hitetek.” (1 Kor 15,14)

Ü N N E P I J E G Y Z E T

A húsvét az elsõ és legnagyobb,sõt, azt is mondhatnánk, egyet-len ünnepünk. Az elsõ jelzõvelarra utalunk, hogy elõbb léte-zett, mint a karácsony és a többiegyházi ünnep. A legnagyobbünnepnek is mondható, mertminden más, amit ünneplünk azEgyházban, csak azért ünnep,mert volt húsvét, mert volt feltá-madás. „Ha ugyanis Krisztusnem támadt fel, hiábavaló a ti hi-tetek”- ezekkel a szavakkal fi-gyelmeztette Szent Pál az elsõkeresztényeket a húsvét, illetvea feltámadás jelentõségére.

Az Isten szava, az apostolok ta-núságtétele alapján mi is hittelvalljuk, hogy Krisztus feltámadt,itt van közöttünk, ezért ünnep-

lünk, és a húsvéti idõben ötvennapon át szüntelenül Allelujáténeklünk. Sõt, minden vasárnapaz Úr feltámadásának az emlék-ünnepe, hiszen Jézus az új hét el-sõ napján támadt fel, vagyis azembert teremtõ és üdvözíteniakaró Isten ezzel belenyúlt a régivilág rendjébe, egy új kezdetet he-lyezett el benne. Ez a magyaráza-ta annak, hogy az elsõ kereszté-nyek számára a vasárnap lett azünnepnap, a heti pihenés napja.

Olyan furcsa és különös, hogymég mi, keresztények is, amikor

Jézusról beszélünk, azt múlt idõ-ben szoktuk megfogalmazni. El-mondjuk, hogy Jézus Betlehem-ben született, Názáretben nevel-kedett, hirdette az Isten országá-nak evangéliumát, szerette ésmeggyógyította a betegeket és akereszten meghalt értünk. Mint-ha csak megfeledkeznénk arról,hogy az értünk szenvedést is vál-laló Jézus feltámadt, és ma is él azAtya dicsõségében. A Zsidókhozírt levél megfogalmazása szerint„õ ugyanaz tegnap, ma és mind-örökké”. Életünk Ura és megvál-

tója. Ma is, napjainkban is az Egy-házban és az Egyház által folytat-ja az õ megváltó tevékenységét.

Mi, keresztények a mindörök-kön élõ Jézus Krisztusban hi-szünk és remélünk.

Még Mátyás apostol megvá-lasztásának története is a hús-vét, Jézus feltámadásának jelen-tõségére döbbent rá bennünket.Az Apostolok Cselekedeteinekkönyve leírja, hogy az apostolokJúdás helyébe Mátyást választot-ták meg a tizenkettedik aposto-loknak. A választó apostolok sze-

rint csak olyan valaki jöhetettszóba, aki ismerte Jézust, akihallgatta õt, és kezdettõl fogva atanítványok közé tartozott.

A legfontosabb kritérium pe-dig az volt, hogy a jelölt kész atöbbi apostollal együtt „tanús-kodni Jézus feltámadásáról”.

Azt kell tehát mondanunk,hogy csak az lehet apostol és Jé-zus tanítványa, aki hisz Jézus fel-támadásában és az élõ JézusKrisztusban, akiben megvan akészség arra, hogy tanúskodjéka mindörökkön élõ Jézus Krisz-tusról, aki él és uralkodik mind-örökkön örökké.

Ámen.■ Dolhai Lajos

rektor

A húsvét jelentõsége

EGYHÁZMEGYEIHÍREK

Húsvét vigíliáján, a nagyszombati szertartás keretében, az õsegyházi hagyományoknak megfelelõen évrõl évrefelnõttkeresztelésre kerül sor az Egri Bazilikában. Az idén is többen készültek fel a keresztség felvételére.

„Az állandó megtérés, a lelkimegújulás igénye jelen vanegyéni és közösségi életünkbenegyaránt. Ezért újítottuk meg aközelmúltban az egyházközségiképviselõ-testületeket” – hang-súlyozta év eleji körlevelében dr.Ternyák Csaba érsek. Mint hoz-záfûzte: minden megválasztottképviselõ névre szóló kinevezõiratot kapott, amelyben arrakérte õket, hogy tanácsaikkal ésmunkájukkal segítsék a plébá-nosokat az egyházközségek ve-zetésében.

Azért, hogy ennek a felada-tuknak egyre jobban meg tudja-nak felelni, és hogy az egyház-községek élete egyre szerveseb-ben kapcsolódjék az Egri Fõegy-házmegye nagy egészébe, má-jus 1-jére az érsek közös lelkinapra hívta a vezetõ lelkipászto-rokat és a képviselõ-testületektagjait az Egri Bazilikába. Azösszejövetel célja, hogy a képvi-

selõk jobban megismerjék azegyházmegye életét, és a fõpász-torral való személyes találkozásis segítse õket szolgálatukban.

A program a következõ: 2010.május 1-jén a résztvevõk fél 9-tõl 9-ig gyülekeznek az Egri Ba-zilikában. Kilenctõl kezdõdik aközös zsolozsma, majd fél 10-tõlelõadás hangzik el az egyház-ról. Fél 11-tõl kerül sor a liturgi-kus katekézisre, majd 11 órátólkövetkezik az érseki szentmise.Ebéd és rövid városnézés lesz12-tõl 14 óráig.

Ezt követõen 14 órától kis or-gonakoncertre, majd a képvise-lõ-testületi tagok tanúságtételé-re kerül sor. A 15 órától kezdõ-dõ májusi litánia, majd a 15 óra30 perckor elhangzó záró áldásután indulnak haza a képviselõ-testület tagjai.

A találkozóra nagyon sokrésztvevõt várnak, mivel az egy-házmegye 312 önálló plébáni-

áján, az egyházközség lélek-számától függõen, egyenként12–24 fõbõl áll a képviselõ-tes-tület, a 330 filiában pedig en-nek mintegy fele a létszám. Azegri érsek meghívója mindentagnak szól. Ha nem is minden-kinek alkalmas az idõpont, ak-kor is kívánatos, hogy a testüle-tek legalább delegációval kép-viseltessék magukat, még az ér-sekség központjától legtávo-labbra esõ helyekrõl is. Így in-dokolja ennek fontosságát dr.Ternyák Csaba: „Reményeimszerint e találkozó során meg-erõsödnek hitükben és elköte-lezettségükben, valamint fõegy-házmegyei identitásukban is.Megragadom ezt az alkalmat, ésmindannyiukat nagy szeretettelhívom és várom a fõegyházme-gye központjába!”

A jelentkezéseket a plébáno-sok juttatják el az érsekségre.

■ (-bor)

Képviselő-testületi tagok találkozójaNagyszabású rendezvény május 1-jén az Egri Bazilikában

Uniós élelmiszersegélybõl 36tonnát, almából két tonnát osz-tottak ki a szegények között aKatolikus Karitász munkatársaiaz elmúlt évben az Egri Fõegy-házmegyében.

Árvai Ferenc, a Fõegyházme-gyei Karitász Központ igazgatójaazt is elmondta, hogy tavaly két-millió forintnyi krízissegéllyel tá-mogatták a rászoruló családokat,fagyos idõben a hajléktalanokatsegítették. A plébániai hittanosnyári táborok mellett csupán azegyházmegyeikaritász 180 rá-szoruló gyere-ket táborozta-tott az egri Szer-vita rendház-ban. A napok-ban zárult aSzegénység el-leni küzdeleméve alkalmából, a Magyar Katoli-kus Püspöki Konferencia általhirdetett akció. Az elmúlt évbenis volt már az egyházmegyénk-ben ilyen akció,amikor is temp-lomainkban 14tonna élelmi-szert gyûjtöttek.

A karitászközpont háromfontos intéz-ményt mûköd-tet a fõegyház-megyében. Anagyiváni SzentJózsef SzociálisOtthonban 74idõs emberrõlgondoskodnak.

A RÉV Szenvedélybeteg-segítõSzolgálat Egerben, a Kolozsváriutcában található. Itt kilenc kép-zett szakember nyújt segítséget aszenvedélybetegeknek és család-tagjaiknak. Nagy figyelmet fordí-tanak a szenvedélybetegségek ki-alakulásának megelõzésére, isko-lai felvilágosító elõadások szerve-zésére is. Újdonság a Party Szer-viz Szolgálat, melynek keretébena szórakozóhelyeket keresik fel, sa kábítószer és az alkohol hatása

alatt lévõknek adnak gyakorlatisegítséget.

A harmadik intézményük aMátraszentimre–Bagolyirtásonlévõ Stella Katolikus Üdülõ, ahola pihenésre, kikapcsolódásra vá-gyó híveket fogadják.

A 42 éves, ináncsi származásúkaritász-igazgató 2006 óta plébá-nos, siroki székhellyel, de a bükk-széki, a szajlai, a terpesi és akõkútpusztai egyházközségek ishozzá tartoznak.

A közösségek építését tekinti alegfontosabb feladatának. Többmint 400 keresztény ember rész-vételével katolikus bált szervez-tek. A kisiskolásoknak immáronnegyedik esztendeje rendszere-sen hittanos napokat tart, a szor-galmasabbakat nyaranta táboroz-tatja. Terpesen – pályázati segít-séggel – új templomot és közössé-gi házat épít. A szajlai templombelsejét, a bükkszéki templomvillamos vezetékeit is felújították.A siroki Szent Imre KözösségiHázat bõvítették, és megszépítet-

ték a bükkszékiés a siroki teme-tõ kerítését.

Kevés a pap,sok a feladat,ezért Árvai Fe-renc atya kétember munkájátis végzi. A plébá-nosi teendõkmellett – az or-szágban élõ nö-vekvõ számúszegény miatt –a Katolikus Kari-tászban is nagy

feladatok várnak reá. De nem-csak reá, valamennyi hívõ keresz-tényre is, akik szeretnének tennia lecsúszottakért. ■ Homa János

A Fõegyházmegyei KaritászKözpontnak (3300 Eger, Széche-nyi u. 5.) szánt adományaikat a11739009-20233893 számla-számra juttathatják el.

Kérjük, adója 1 százalékávaltámogassa a karitász munkáját!Adószám: 19135289-1-10.

Egyre több a teendőjea Katolikus Karitásznak

FOT

Ó: S

ZA

RVA

S IS

TVÁ

N

A Katolikus Karitász egyházi jo-gi személyiségû közcélú humani-tárius szervezet, amely korra,nemre, felekezeti hovatartozásravaló tekintet nélkül segíti a rá-szorulókat szociális, egészség-ügyi intézmények fenntartása éskülönbözõ programok, akciókútján. A hálózatban önkéntesekés hivatásos munkatársak isdolgoznak, akik azt tartják alegfontosabbnak, hogy JézusKrisztus szeretete, mint szemé-lyes szeretetük, jusson el az álta-luk támogatott emberekhez.

(Egyházi kisszótár)

Árvai Ferenc

Nagyszombati felnőttkeresztelés

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. E G Y H Á Z M E G Y E I H Í R E K 2010. ÁPRILIS

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Fõegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi út 1.Szerkeszti a szerkesztõ bizottságFelelõs szerkesztõ: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.huE-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

A közremûködésével.

Kedvezményes elõfizetés:06-80/513-646

A HÓNAP VERSE

Pilinszky János:

HarmadnaponÉs fölzúgnak a hamuszín egek,hajnal fele a ravensbrücki fák.És megérzik a fényt a gyökerek. És szél támad. És fölzeng a világ.

Mert megölhették hitványzsoldosok,és megszûnhetett dobogni szíve – Harmadnapra legyõzte a halált. Et resurrexit tertia die.

Eger nem csupán a viharos év-századok emlékeit, hanem ha-gyatékát is õrzi. Egy kisebb ék-szerdoboz a nagyobban: az arány-lag kevéssé ismertÉrseki Múzeum abelvárosban, az Ér-sekudvarban tekint-hetõ meg. Az egripüspökök és érse-kek történetét mu-tatja be a török ki-ûzésétõl a másodikvilágháború végéig.Felidézi azoknak aküzdelmes idõsza-koknak az emlékét,amelyekben a tele-pülésnek és az egyházmegyénektöbbször is újjá kellett születnie.

Ahogy dr. Löffler Erzsébetgyûjteményvezetõ elmondja: azállandó kiállítás elsõsorban akáptalan és az érsekség liturgi-kus tárgyaiból áll, amelyek jó ré-sze nemcsak mûvészettörténeti,hanem egyháztörténeti és hely-történeti értékû is. A fõként oszt-rák mûhelyekbõl kikerülõ ötvös-remekek esetében sok esetben is-mert a megrendelõ, a használószemélye, a használat helye ésegyéb körülményei is. Azokugyanis eredeti használati helyü-kön maradtak, ezért még – azugyancsak a fõegyházmegye bir-tokában lévõ – festményeken isfelismerhetõk. Néhány esetbenlevéltári dokumentumok segítsé-gével is azonosítható a megrende-lés, illetve a vásárlás ténye. Ezértaztán hiteles, legendás történel-

mi személyiségekhez kötõdõ tár-gyakkal ismerkedhet meg itt a lá-togató. A gyûjtemény kiemelkedõdarabjai közé tartoznak például

Erdõdy Gábor mise-ruhái és palástjai. Azegyik ezek közülMária Terézia koro-názási palástjábólkészült. Két sarká-ban erre utaló hím-zett, latin nyelvû fel-irat is található.Ezenkívül a háromévszázadot még szá-mos értékes kehely,m o n s t r a n c i a ,cibórium, szobor, fe-

szület, püspöki és érseki öltözék-hez tartozó ruhadarab idézi fel.

Az egyházmegyét Szent Istvánalapította, s több vármegyényi, ha-talmas területet foglalt magában,s még többszöri felosztás után is alegnagyobb. Ahogy a gyûjtemény-vezetõ elmondja, ezért nem kis fel-adatuk a templomokban és plébá-niákon elhelyezett mûtárgyak fel-mérése. Azért dolgoznak ezen,hogy megvédjék nemzeti kulturá-lis örökségünk egyházi tulajdon-ban lévõ részét. De még „házonbelül” is sok a dolguk, az érseki pa-lota jó néhány része érdemes amegõrzésre, ahogy az ott elhelye-zett tárgyak is. Ezért azok a nyil-vántartásukba kerülnek. ■ (g. l.)

(A kiállítás keddtõl szombatig,9–17 óra között látható, elõre be-jelentett csoportok számára tárlat-vezetést is vállalnak.)

Három évszázad kincseiMi látható az Érseki Múzeumban?

Egyre több fiatal vesz részt a Mis-kolci Római Katolikus EgyetemiLelkészség programjain. A lel-készség a jezsuita Hess Istvánirányításával tevékenykedik.

– A hosszú ideig szigorúan til-tott, késõbb megtûrt, végül támo-gatott lelkipásztori munka hétéve kezdõdött, amikor az egye-tem rektora és a történelmi egy-házak püspökei aláírták az errõlszóló megállapodást – mondtaHess István. – A többi egyházhozhasonlóan irodát és közösségitermet tartunk fenn az egyete-men. Szeretnénk elérni, hogy azintézmény mindennapi életébentermészetessé váljék a RómaiKatolikus Egyház jelenléte. Fon-tosnak tartjuk a katolikus egye-temi hallgatók, oktatók és dolgo-zók megszólítását, a hitébresz-tést, a lelkigondozást, a folyama-tos képzést és az istentisztelete-ket. Rendezvényeink nyitottakminden érdeklõdõ elõtt. Karita-tív szervezetünk, az Uni-Caritas

szívesen fogadja az egyháztól tá-vol álló, jó szándékú oktatók éshallgatók együttmûködését.

Kapcsolatokat tartunk fennhazai és külhoni magyar és másnemzetiségû egyetemi lelkész-ségekkel, ifjúsági szervezetek-

kel is. Jelenleg a római katolikusközösség 3 csoportot foglal ma-gában, gondot fordítva az egyete-met befejezõ, dolgozó fiatalokrais. A jezsuita egyetemi lelkészmunkáját Czopf Éva Klára feren-ces nõvér segíti. ■ H. J.

Egyetemi lelkészség Miskolcon

Hitébresztés és lelki gondozás

Otthon az otthontalanoknakA szervita nõvérek Mezõkeresztesen vetették meg a lábukatOtthon. Talán a legfontosabb szá-munkra a világon. Olyan, mint alevegõ: ha nincs, megfulladunk.Ezt érzem át, amikor látom, ho-gyan is kapaszkodik Edit nõvér-be neveltje, Királyné BárdosKrisztina, aki már maga is édes-anya. Három gyermeke közül alegnagyobb hat- , a középsõ két-éves, a legkisebb 11 hónapos. Ittment férjhez Mezõkeresztesen,ahol korábban árva gyermekkéntotthonra talált a Szervita Nõvé-rek Anyaházában.

Sajnos, egyre több sorstársraakad. Amikor két nõvérrel, a chi-lei származású Edittel és Eszter-rel beszélgetünk az intézmény-rõl, fájdalmas gyermeki sorsokatidéznek fel. A fiatalok, akiknekkiskoruktól igyekeznek megadnia hátteret, többnyire sok hányat-tatás után érkeznek hozzájuk.

Mint elmondják, Makláronkezdték gyakorolni hivatásukat,de végül ott nem, csak Mezõke-resztesen sikerült megvetni a lá-bukat. Két tágas, szép épületetújítottak fel lassú, türelmes mun-kával, amelyek – sajnos – jelen-

leg csak félig vannak kihasznál-va. Huszonnégy gyereknek ad-hatnának családias menedéket,de most csak felét tudták szár-nyaik alá venni. Amikor az okok-ról kérdezem õket, kissé elkomo-rodnak. Még mindig éreznekidegenkedést és szakmai félté-kenységet az illetékes hivatalok

részérõl, mert „kilógnak” a gyer-mekvédelem gyorsan változórendszerébõl. Ezért sokszor csakutoljára bíznak rájuk gyereke-ket, miután már több nevelõszü-lõ is kudarcot vallott velük. De aziskolában sem fogadják kedve-sen védenceiket, a diáktársaikcsúfolják õket, és a pedagógusok

sem mindig sietnek a segítsé-gükre. Egyszerûbb a beilleszke-désük az egyházi iskolákba.

A nõvérek nem adják fel, hi-szen egyre több a rászoruló, ezértigyekeznek lépést tartani a sokvihart átélt szakmával. Edit nõ-vér az anyai szeretet melegségé-vel, Eszter nõvér jogászi pontos-

sággal beszél hivatásukról. Azutóbbi nemcsak a jogszabályokat,de a hivatal útvesztõit is betéve is-meri, hiszen diplomás gyermek-védõ. Ahogy mondja, ha itt ideig-lenes otthont is ki tudnának ala-kítani, vagy rugalmasabban áll-nának – mint másokhoz – hozzá-juk is a döntéshozók, azonnal teltház lenne, sokkal több félresik-lott kis sorsot tudnának kézbe-venni. Az elszántság így is ben-nük van, újra és újra nekifutnak,hogy felajánlják segítségüket.

Hitük és szeretetük ad erõtszámukra ahhoz, hogy otthontnyújtsanak az otthontalanok-nak, reményt a reménytelenek-nek. Ahogy az itt felnõtt Kriszti-na talpraesettségét látom, aki agyermekei nagyanyjaként tisz-teli Edit nõvért, elszorul a szí-vem. Miért is nem bíznak rájuktöbb árvát vagy elhagyatott kisembert, hogy ilyen magabiztosfelnõtt váljon belõlük?

Olyan, aki a keresztény érté-kek jegyében már maga is biztosotthont tud teremteni…

■ (gábor)

Dr. Löffler Erzsébet

A nõvérek nem adják fel, hiszen egyre több a rászoruló

Legendás történelmi személyiségekhez kötõdnek a kiállított tárgyak

A szótár szavai préselt virágok: azeleven valóság holt lenyomatai. Aköltõ kivesz egy szálat a herbári-umból, és visszahelyezi az olvasóképzeletének zöld mezejébe,ahonnan vétetett. In spe resurrec-tionis: a feltámadás reményében– ahogy a temetõk bejárata felettolvassuk. És hajnalra a füvek cso-dára ébrednek: a préselt virág ki-virult! Hála az Isten kegyelménekés a költõ hõsies küzdelmének. A„poétának”, azaz „alkotónak”,ahogy a régi görögök és rómaiaknevezték a szavak míveseit. S ak-kor az olvasás húsvét hajnali sé-

ta az új életre kelt virágok között,In gaudio resurrectionis: a feltá-madás örömében. Az olvasó lel-kében önkéntelenül feltör a hálaés az elismerés: „Örömmûvesek,mindenség katonái, köszönjüknektek, sokat tettetek értünk! Aszavak felett aratott gyõzelmetek-kel szebbé varázsoltátok az éle-tünket!”

Pilinszky János kedvelte a pré-selt virágot. Kötetben kiadott leve-lei között láthatunk egy Francia-országból hazaküldött levelezõla-pot, ráragasztott préselt virággal.

■ Kuklay Antal

Képünkön Hess István (balra az elsõ), segítõje, Czopf Éva Klára ferencesnõvér (balról a harmadik), illetve az egyetemisták láthatók Munkácson

A feltámadás örömében

FOT

Ó: S

ZA

RVA

S IS

TVÁ

N

A HONFOGLALÁS KORÁRÓL

„Pogányság és keresztény-ség között: a Kárpát-meden-ce a magyar honfoglalás ko-rában” címmel tart elõadástBollók Ádám, az MTA Régé-szeti Intézetének munkatár-sa Egerben, a BartakovicsBéla Közösségi Házban ápri-lis 16-án 18 órától. A Ke-resztény Értelmiségiek Szö-vetsége országos elõadás-so-rozatának részeként kerülsor a rendezvényre. A rész-vétel ingyenes.

JÁSZBERÉNYI TALÁLKOZÁS

„Találkozások és üzenetek”címmel április 13-án 18 órá-tól beszélgetésre várnakminden érdeklõdõt a jászbe-rényi NagyboldogasszonyKatolikus Általános Iskolaebédlõjébe egy programso-rozat részeként. Közremû-ködik V. Szabó Noémi festõ-mûvész és Balázs Zsuzsaszerkesztõ-riporter, a SzentIstván Rádió munkatársa.

PAPSÁG ÉS SZERZETESSÉG

A papság és a szerzetességkapcsolatáról tart elõadástP. Hess István jezsuita szer-zetes a Papság Éve alkalmá-ból. A rendezvény házigaz-dája a Szent Antal KolpingCsalád. Az érdeklõdõket áp-rilis 12-én, hétfõn este félhét órára várják a miskolciKolping Házban (Szent An-na tér 1.).

JUBILÁLÓ MISKOLCI ISKOLA

Gálamûsorral ünnepli fenn-állásának 10. évfordulójáta miskolci Szent Imre Ró-mai Katolikus ÁltalánosIskola. Az április 28-án 16órakor a Vasas MûvelõdésiHázban sorra kerülõ ren-dezvényen fellépnek a többmint 400 gyermeket oktatóiskola tanulói.

EGYHÁZZENEI KÓRUSTALÁLKOZÓ

„Dicsérjétek az Urat!” cím-mel egyházzenei kórusta-lálkozót tartanak április10-én, szombaton a mezõ-szemerei templomban.A mezõkövesdi esperesi ke-rület immár 7. alkalommalmegrendezésre kerülõprogramján a környék ró-mai katolikus énekkaraimellett vendégként meghí-vót kapott a bükkzsérci ésa Miskolc-szirmai reformá-tus kórus is.

ÁPRILISIPROGRAMAJÁNLÓ

PILINSZKY JÁNOS KÖLTÕ, ÍRÓ (1921–1981) A frontról hazatérve az Újhold címû folyóirat köré-hez csatlakozott, s az Új Ember katolikus hetilapmunkatársa lett. A trapéz és korlát (1946) köteté-ben háborús tapasztalatait erkölcsi és történelmiemberi tragédiának mutatja. A II. világháborút kö-vetõ magyar líra egyik legnagyobb teljesítménye aHarmadnapon (1959) kötete. „Költõ vagyok és kato-likus” – mondta magáról. Ahogy a Harmadnapon

címû versében, úgy máskor is használt latin nyelvûbibliai utalásokat. „Et resurrexit tertia die” monda-ta így fordítható: „És harmadnapra föltámadott”.

KUKLAY ANTAL kanonok, körömi plébános, a sáros-pataki Római Katolikus Egyházi Gyûjtemény veze-tõje sokat foglalkozott Pilinszky költészetével. Leg-ismertebb mûve az 1988-ban megjelent A kráterperemén címû kötet.

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Lelki nap azEgri BazilikábanAZ EGRI FÕEGYHÁZMEGYE

312 önálló plébániájának és 330 filiájának képviselõ-testületi tagjai kaptak meg-hívást Ternyák Csaba egriérsektõl arra a lelki napra,amelynek május elsején azEgri Bazilika a helyszíne.A programban az érsekiszentmise mellett elõadá-sok, közös imádságok éstanúságtételek szerepelnek.

Papi találkozóA PAPSÁG ÉVÉNEK központirendezvényeként Papi talál-kozót tartottak Esztergom-ban április 15-én. Az ese-ményre több mint 600 papérkezett az ország mindenrészébõl, így az Egri Fõegy-házmegyébõl, sõt a határontúlról is. A találkozó közösimádsággal kezdõdött, majdErdõ Péter bíboros, eszter-gomi érsek köszöntöttea megjelenteket. EzutánRaniero Cantalamessa, aPápai Ház szónoka tartottameg lelkigyakorlatos elmél-kedését, melyet a Baziliká-ban közösen bemutatottszentmise követett.

Ars-i zarándoklatA SZENTATYA KÉRTE, hogya papság évét ünnepeljükaz ars-i plébános, ViennaySzent János emlékére. En-nek szellemében utaztakaz Egri Fõegyházmegyébõlzarándokok Ternyák Csabaérsek vezetésével Ars-ba.A csoport tagjai, az egyház-megye káplánjai április19-e és 23-a között megis-merkedhettek a szent életûfrancia pap életével. Az uta-zás során ellátogattak Tori-nóba is, ahol megtekintet-ték a Turini leplet.

A PÜNKÖSD ÜZENETE:„Áraszd ránk lelkedet Urunk, újítsd meg a Földszínét!” (Zsolt 104,30)

JEGYZET

Akatolikus hagyomány má-just és októbert Mária hó-napjának tekinti, hiszen

májusban a Lorettói litánia, októ-berben pedig a rózsafüzér imád-kozása által köszöntjük Jézus any-ját. Két olyan hónap is van az esz-tendõben, amikor különösen ismegmutatkozik katolikus keresz-ténységünk egyik sajátossága: abensõséges Mária-tisztelet. Nyil-vánvaló, hogy mi katolikusok semimádjuk Máriát, hiszen imádnicsak az Istent szabad, de a Szent-írás és az Egyház tanítása alap-ján ragaszkodunk õseink hitéhez.

Karl Rahnertõl, a huszadikszázad egyik nagy teológusátólmegkérdezték, hogy mi az okaannak, hogy az elmúlt évtize-dekben megfogyatkozott a Má-ria-tisztelet a katolikusok köré-ben. Õ így válaszolt: „azért, mertaz emberek csak világnézetetlátnak a kereszténységben, egyvilágnézetnek pedig nincs szük-sége édesanyára”. A keresztény-ség pedig nem tan, nem ideoló-

gia, nem egy jól átgondolt erköl-csi rendszer, hanem igazában azélõ Jézus Krisztus, egy szemé-lyes valóság, akiben az Istenmegjelent közöttünk.

Az igaz, hogy az újszövetségiSzentírás nem beszél sokat Má-riáról, de amit elmond, éppenelég ahhoz, hogy Máriát tisztel-jük. Túlzás nélkül állíthatjuk,hogy ha a Bibliából semmi mástnem tudnánk, csak azt, hogy amegváltó Jézusnak, az Isten Fiá-nak van édesanyja, és ezt Mári-ának hívják, ez az egyetlen kije-lentés elég lenne ahhoz, hogy azEgyház, a Krisztusban hívõk kö-zössége szeresse és tisztelje õt.

Tanulságos és sokatmondó szá-munkra, hogy a keresztény mû-vészet, fõként a keleti egyházikonjai általában nem önmagá-ban ábrázolják a Szûzanyát. Má-ria szinte mindig úgy jelenik

meg, hogy ott van a kezében agyermek Jézus. Ez az ábrázolásimód arra emlékeztet bennünket,hogy a Mária-tiszteletünk elsõ éslegfontosabb oka az, hogy Istenakarata szerint Mária lett a Meg-váltó Jézus Anyja. A Máriának tu-lajdonított kiváltságokkal, illetvekegyelmi adományokkal (szeplõ-telenül fogantatott, kegyelemmelteljes) azért ajándékozta meg õtaz Isten, hogy benne az Egyszü-lött Fiú életét elõkészítse és a vi-lágnak adja. Mindaz, ami Máriaéletében történt, értünk embere-kért, a mi üdvösségünk érdeké-ben történt. Éppen ezért Máriátsohasem önmagában szemléljük,hanem Krisztus és az Egyházmisztériumában, a hívõ emberéletét is alapvetõen meghatározókettõs koordináta-rendszerben.

Mi katolikusok, a szentírásalapján azt állítjuk, hogy Mária

hivatása nem fejezõdött be Jézusvilágrahozatalával és felnevelé-sével. Mária jelen volt késõbb isJézus életében (például a kánaimenyegzõn), és ott látjuk a ke-reszt tövében is, vagyis mindvé-gig még a szenvedésben is hûmaradt Fiához. A katolikus taní-tás mindig hangsúlyozta, hogyMáriának a megváltás mûvében,sõt még az Egyház életében isvan szerepe. Erre utal az a tény,hogy Mária jelen van Jézus tanít-ványainak a mennybemenetelután magára maradt közösségé-ben, amely állhatatosan kitartottaz imádságban, míg Pünkösdünnepén a Szentlélek erõvel elnem töltötte õket. Mária nem-csak Jézus anyja, hanem égiédesanyja mindazoknak, akik ahit és keresztségben Jézushozkapcsolták az életüket. Joggal ta-nítja Egyházunk legutolsó egye-

temes zsinata: „Máriának ez azanyasága szüntelenül tart a ke-gyelem rendjében, amíg be nemteljesül örökre az összes a vá-lasztottak sorsa. Mária anyaiszeretetével gondoskodik Fiánakmég zarándokúton lévõ testvé-reirõl, amíg el nem érkeznek aboldog hazába.”

Mária anyasága arra biztatbennünket, hogy gyermeki biza-lommal meneküljünk hozzá. Õmindig készséges arra, hogyanyai szeretettel hallgassa megkéréseinket, és közbenjárásávalsegítsen rajtunk. Ezért köszönt-jük õt a litániában a „Szomorú-ak Vigasztalójá”-nak, a „BetegekGyógyító”-jának és a „Bûnösökoltalmá”-nak, hogy a szomorú-ságban vigaszt, a betegségbenenyhülést, a bûn szolgaságábólpedig szabadulást találjunk.

■ Dolhai Lajos

Máriát dicsérni, hívek, jöjjetek!

EGYHÁZMEGYEIHÍREK

A történelmi játék szereplõi megelevenítik Szent Erzsébet korát

Telekessy István egri püspök1700-ban alapította az Egri Pap-nevelõ Intézetet. Az oktatás1704-ben kezdõdött, s az elsõidõkben a jezsuiták képezték akispapokat. Aztán 1754-benBarkóczy Ferenc püspök az egy-házmegyei papokra bízta a nö-vendékek oktatását.

Napjainkban negyvenegy fia-talember tanul itt, így jelenlegez az ország legnépesebb rómaikatolikus szemináriuma. De mi-ként Balog Gyulától, a szeminá-rium rektorától hallhattuk: emi-att még korántsem lehetnek elé-gedettek.

– Hét egyházmegyébõl érkez-tek ide a jelöltek – mondta BalogGyula. – Az egri, a debrecen–nyíregyházi és a váci egyházme-gyék mellett jöttek ide a nagyvá-radi, a rozsnyói, a munkácsi ésa szabadkai területrõl is. A rend-szerváltás éveiben alakult ki eza gyakorlat. A határon túliak az-zal a céllal érkeznek, hogy ma-gyar nyelven tanulják a teológi-át, és felszentelésük után vissza-térnek szülõföldjükre.– Mivel magyarázható, hogy azutóbbi idõben nõtt a jelentke-zõk száma?

– Csupán az elsõ és a másodikévfolyamon tapasztalható lét-számnövekedés. Õk tizenegyenkészülnek a papi pályára. Úgygondoljuk, ez annak is köszön-hetõ, hogy Ternyák Csaba érsekúr kérésére egyházmegyénk te-rületén minden szentmisébenimádkoznak a papi hivatásokért.Az Egri Fõegyházmegyének ti-zennyolc növendékét tartjuknyilván. Közülük ketten Buda-pesten, egy hallgató Rómában,tizenöt pedig nálunk tanul. Az

Egri Hittudományi Fõiskolán azelméleti képzésre, a szeminári-umban pedig a lelki nevelésre, aszemélyiségformálásra fordí-tunk gondot.– Az itteni hatéves felkészítéscsak részben hasonlít a világifelsõoktatási intézményekbenfolyó képzésre. Mert például ittis tanítanak nyelveket, filozófi-át, pszichológiát, szociológiát,de fõleg teológiát. Itt is vizsgáz-nak, szigorlatoznak, szakdol-gozatot írnak a hallgatók, en-nek ellenére itt minden más…

– Ez így igaz. Nálunk a neve-lés, a hivatásra való felkészüléskülönösen nagy szerepet kap.Napi két-három órát a lelki élet-tel foglalkozunk. Az itteni átlag-életkor 28 év körüli. Több növen-dék jött hozzánk diplomával.Akad, aki a mérnöki, a könyve-lõi vagy a restaurátori állásáthagyta ott, mert meghallotta Is-ten hívó szavát. Ezek a késõi hi-vatásúak, s komoly élettapaszta-lattal rendelkeznek. – A napokban tartott nyílt hét-végén 42 fiatal ismerkedett akispapok életével. Közülüklesz-e, aki szeptembertõl itt kez-di a tanévet?

– Öt fiatal jelezte szándékát –válaszolta a rektor. – Közülükegy a határon túlról érkezik. Saj-nos az idén csak egy egri egy-házmegyés végzõsünk van, akitjúniusban pappá szentel érsekatya. Úgy gondolom, az utóbbiévek történései reményt keltõ-ek, hiszen – ha kismértékben is,de – nõ a kispapok száma. To-vábbra is arra kérjük a híveket,imádkozzanak érettünk, hiszennagy a paphiány.

■ Homa János

Meghallották Isten hívó szavát

HIVATÁSOK VASÁRNAPJA: Húsvét 4. vasárnapján a hívek a papihivatásért imádkoznak, hogy legyenek papok, akik kiszolgál-tatják a szentségeket, hirdetik Jézus tanítását.

Sárospatak legnagyobb szülötteÁrpád-házi Szent Erzsébet, aki-nek tiszteletére a városban tizen-nyolcadik alkalommal rendeznekpünkösdi ünnepet. Misztikusvolt, a legtökéletesebbek közül va-ló. Isten szeretete töltötte el, azevilági dolgok is Istent juttattákeszébe. Ahogy mi, a maga korá-ban õ is napi gondok között élt, dea családi viszályok, az ármányko-dók és a hálátlanok, illetve a földiboldogság, a királyi származás ésa hatalom sem zökkentette ki. Er-zsébet csak imádkozott és derûsmaradt. Azon munkálkodott,hogy – saját szavaival szólva –„vidámmá tegye az embereket”.Ezzel a szándékkal szerveznektiszteletére idén is családi prog-ramsorozatot szülõvárosában.

A róla elnevezett történelmitársaság a létrejötte óta folyama-tosan ápolja szellemi és lelkiörökségét. Mint dr. Szabó Irén, atársaság elnöke elmondja, immár

hagyományos esemény az 1235pünkösdjén szentté avatott ki-rálylányról való megemlékezés.A szervezésbõl és a kivitelezésbõlidén is kiveszi a részét Patak ap-raja és nagyja.

A rendezvény középpontjábana május 24-én, pünkösdhétfõn abazilikában fél tizenegykor kez-dõdõ fõpapi szentmise áll, ame-lyet az egri érsek meghívásáraFrancesco Gioia érsek, a padovaiSzent Antal bazilika pápai dele-gátusa végez. Erre az egész egy-házmegye területérõl, sõt a Felvi-dékrõl és Olaszországból is vár-nak zarándokokat. A misét kör-menet zárja, Árpád-házi Szent Er-zsébet ereklyéjével.

A kétnapos ünnepség elsõ nap-ján, május 23-án, pünkösdvasár-nap Szent Erzsébet korát, életétés szellemiségét is felidézi az em-lékezõ sokaság. A XIII. századbaadnak bepillantást a kosztümösfelvonulás és történelmi játék ke-

retében, melynek során Erzsébetéletének egyes fejezetei is meg-elevenednek. A családias, vidámhangulatú vásári forgatagban azérdeklõdõk szórakoztatásáróltöbbek között vásári kikiáltók, ze-nészek, táncosok, különféle mu-tatványosok, gyalogos és lovasharci bemutatók és még sokanmások gondoskodnak. Az egésznapos szórakozás mellõl nem hi-ányoznak a szemet-szájat megör-vendeztetõ különféle középkoriétkek sem. Az egyik tavalyi ven-dég, dr. Melkó Erika így idézi felélményeit: „Úgy vélem, hogy ez azünnep a pataki emberekbõl a jótés a szépet hozta elõ! Kicsinosítot-ták városukat, kiállításokat ren-deztek, sütöttek-fõztek, vasárnappedig összegyûltek ünnepelni éshálát adni. A Szent Erzsébet-ke-nyér, a fiatalok korhû ruhákban –ez is emelte az ünnep fényét! Vala-mint az emberek kedvessége, a szí-ves vendéglátás is.” ■ (gábor)

Sárospataki pünkösd

Szent Erzsébet szellemében

Május elsõvasárnapján,anyák napján

szeretettelköszöntjük

az édesanyákat!

AR

CH

IV F

ELV

ÉT

EL

Beszélgetés az Egri Szeminárium rektorával

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. E G Y H Á Z M E G Y E I H Í R E K 2010. MÁJUS

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Fõegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi út 1.Szerkeszti a szerkesztõ bizottságFelelõs szerkesztõ: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.huE-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

A közremûködésével.

Kedvezményes elõfizetés:06-80/513-646

A HÓNAP VERSE

Sík Sándor:

Az Andocsi Máriához(Magyar búcsújárók éneke 1920-ban)

Koldusboton, törött mankónJövünk búcsút járni.Szûz Máriás magyaroknakKopott unokái.Éjfél van a Duna táján,Magyaroknak éjszakájánNincs más, ki virrasszon.Baráttalan, testvértelen,Hozzád ver a veszedelemBoldogságos Asszony.

Megcsúfolták, megköpködték,Ami bennünk szép volt,Kilencfelé hasogatták,Ami rajtunk ép volt;Tépett testünk megtapossák,Ragadozók ragadozzákÉdes-kevesünket,Koporsónkat faragdálják.– Eléd sírjuk, magyar árvák,A mi keservünket.

Idegenek megnevetikDrága magyar szónkat,Idegentõl kéregetjükKenyerünket, sónkat.Magyar kezek szántogatnak,Régi rögön új uraknak,Néped hegye-völgyén.Más arat, hol mi vetettünk:Jövevények, szolgák lettünkÚr-apáink földjén.

Boldogasszony, ezer évigÉdesanyánk voltál,Eleink, ha hozzád sírtak,Hozzájuk hajoltál:Száz ostorral ostorozzon,Csak ez egyért, Boldogasszony,A jó Krisztust kérd meg:Négy-víz-parton, három-hegyenMindörökké magyar legyenA máriás ének.

EGERSZALÓK: JÚLIUS 14–18.

Örvendezzetek a remény-ségben! Szent Pál apostolfelszólítása adja az ideiEgerszalóki Ifjúsági Találko-zó és Lelkigyakorlat alap-gondolatát, mely mindenkita megújulásra és megtisztu-lásra hív. A szervezõk azidén már huszonhetedikalkalommal várják a hatá-rainkon túlról is érkezõfiatalokat. A találkozó idénjúlius 14. és 18. között lesz.További információk afolyamatosan frissülõwww.szalokitalalkozok.huhonlapon találhatók.

KIRÁLYAINK FELKENÉSÉRÕL

A Keresztény ÉrtelmiségiekSzövetsége országos elõ-adás-sorozatának részekéntTóth Endre régész, a Nem-zeti Múzeum Könyvtáránakigazgatója tart elõadást „Akeresztény királyság meg-alapítása: királyaink felke-nése az Árpád-korban” cím-mel Egerben, a BartakovicsBéla Közösségi Házban má-jus 7-én 18 órától. A részvé-tel ingyenes.

PÜNKÖSDI SZENTLÉLEK-VÁRÁS

Pünkösdi Szentlélek-várásrahív a Fõegyházmegyei Ifjú-sági Iroda május 22-énEgerbe, a Ciszterci templomelé. A 18 órakor kezdõdõ ze-nés utcai evangelizációt atemplomban szentmise,majd a városban esti fák-lyás menet követi.

MINISTRÁNS-TALÁLKOZÓ

Találkozóra várnak mindenegyházmegyei ministránstmájus 29-én délelõtt 10 órá-tól az Egri Bazilikába. Azünnepi szentmise fõceleb-ránsa Erdõ Péter bíboros,esztergom–budapesti érsek,akivel a délutáni órákbanlehetõség adódik majd talál-kozásra, beszélgetésre.

SZEGÉNYGONDOZÓ NÕVÉREK

A ferences szegénygondozónõvérek július 12–17. közöttMátraverebély–Szentkútonhivatástisztázó lelkigyakor-latra várja azokat a 17 és 35év közötti lányokat, akikszeretnék Istent mélyebbenfelfedezni és szeretnénekközösségükhöz tartozni.Részletes információk azinterneten:ferfok@invitel.hu vagyferszeg.nov@invitel.hu.

MÁJUSIPROGRAMAJÁNLÓ Sátoraljaújhelyi iskolapélda

Az oktatás minõsége és a lelki nevelés„A nagyobbik fiam nagyon szeretide járni, csillogó szemekkel beszélitthon a tanárairól” – írja a sátor-aljaújhelyi Árpád-házi Szent Mar-git Általános Iskoláról MolnárLászlóné, bodroghalmi anyuka.

Ahogy Sebes Péter igazgató el-mondja, nem kis munkájukbatelt, hogy kiérdemeljék az elisme-rõ szavakat. 2006-ban került azintézmény élére, s az elmúlt éveksorán szinte újjászületett az isko-la. Az oktatás minõségén túl nagyhangsúlyt fektetnek a lelki neve-lésre is, az órák és az étkezés elõt-ti ima magától értetõdõ, akárcsaka hittan, s az évfolyamonként tar-tott mise a nemrég épült kis ká-polnájukban.

Legfõbb oktatási céljuk a biz-tos tudás. A felsõs tantermeiketmár az interaktív oktatás techni-kai eszközeivel szerelték fel. Mi-vel már megkerülhetetlen az in-formatika, több osztályban olyanlaptopokkal egészítették ki agyerekek felszerelését, melyetmagukkal hordhatnak, hazavi-hetnek, részévé válik az életük-nek. Sikeresen indítottak új kép-zési szisztémát, már ebben kez-denek az elsõ osztályosok. Emeltóraszámban fejlesztik a logikaigondolkodást, a hatékony tanu-lási módszereket és a koncentrá-ciókészséget. Ezekre épül ötödikosztálytól az emelt szintû mate-matika-oktatás, de minden más

tantárgy tanmenetében is nagyszerepet kapnak.

A számítástechnikát másodikosztálytól oktatják, de az angolt akövetkezõ tanévben már elsõ osz-tálytól kezdik. A nyelvet a gyere-kek a napköziben is szaktanár se-gítségével, játékos formában gya-korolhatják. Emellett a városbanegyedül biztosítanak lehetõségetaz olasz nyelv elsajátítására. A ta-nulók mûvészeti képzés kereté-ben elmélyülhetnek a színját-szásban, a bábjátékban és a mé-diaismeretekben is. A színjátszó-ik rendszeresen szerepelnek vá-rosi rendezvényeken. A zene- éstáncoktatás érdekében évek óta

együttmûködnek a város mûvé-szeti intézményeivel. Úszásokta-tással is segítik az egészségeséletmódra való nevelést, és igényszerint gyógytestnevelés-órákatbiztosítanak. Ösztönzik a tanul-mányi versenyeken való részvé-telt, ebben a tanévben már többmint kétszáz nevezést adtak le.

Délután fél ötig napközit mû-ködtetnek, ahol a tanulók elké-szíthetik a házi feladataikat, vagyhasznosan tölthetik a szabadide-jüket. A jó képességû gyerekekszámára ilyenkor szakköri foglal-kozásokat tartanak. A legjobb di-ákok rendszeresen eljutnak amiskolci Fényi Gyula Jezsuita

Gimnáziumba, ahol tehetséggon-dozó foglalkozásokon vesznekrészt. Az pedig a tanárok számá-ra jelent kihívást, hogy a Delfi Ko-ronája Alapítványi Iskolávalegyüttmûködve érettségit adóképzést indítottak.

Ahogy a beszélgetés után azigazgató kikísér, jól látható, hogybiztos kezekben tartja az irányí-tást. A diákok tisztelettudóan kö-szönnek, s nyugodtan igyekez-nek az ebédlõ felé. Minden tiszta,rendezett, nyoma sincs a sok is-kolában tapasztalható elhanya-goltságnak. Elszigetelt iskolapél-da, vagy a jövõ mércéje? Remé-lem, az utóbbi. ■ (G. L.)

Ebben a tanévben már több mint kétszáz nevezést adtak le tanulmányi versenyekre

A miskolci Mindszenti-temp-lom kórusának ajkáról leg-utóbb húsvét vasárnapjánzengett a Regina caeli, dicsõít-ve ezzel a mennynek király-néját.

– Kórusunk már az 1920-asévekben is létezett – tájékoz-tatta lapunkat Dudás Lászlóné,a harmincöt fõs csoport tagja.– A hetvenes években tapasz-talható megtorpanás után 28évvel ezelõtt alakult újjá. Azelmúlt idõszakban kitûnõ ke-zek alatt formálódott énekka-runk. Gergely Péter Pál kar-nagy után Balázs Ferenc vezet-te, jelenleg pedig MurvainéBodnár Ildikó irányítja. Meg-határozóan a templom liturgia-szolgálatát vállaljuk, de öröm-mel mutatjuk be az egyházze-ne gyöngyszemeit külföldönés belföldön egyaránt.

– A római Palestrina Nem-zetközi Kórusversenyen kétalkalommal, 1992-ben és1994-ben is felléptünk, és elsõhelyezést értünk el. De Olasz-ország mellett jártunk Fran-ciaországban és Németország-ban is. Koncerteztünk az Esz-tergomi Bazilikában, a VáciSzékesegyházban, a budapes-ti Szent Rita-templomban, ésgyakori szereplõi vagyunk azEgri Bazilika vasárnapi szer-tartásainak. Templomunkbanminden hónap elsõ vasárnap-ján a tíz órakor kezdõdõ szent-misén éneklünk. S ott va-gyunk a Miskolcon évente sor-ra kerülõ Egyházzenei Talál-kozón, illetve a katolikus plé-bániák kórusainak Szent Ce-cília tiszteletére szervezetthangversenyén is. Gyakranvállalunk fellépést, mert aztvalljuk, hogy aki énekel, azkétszeresen imádkozik. ■

A megújult Stella Katolikus Egy-házi Üdülõ várja a testi-lelki pihe-nésre vágyókat a Mátrában, Ga-lyatetõ szomszédságában, 1-2-3és 4 ágyas szobákban. 50 fõ elhe-lyezésére nyílik lehetõség. Sajátkápolnával kiválóan alkalmas pi-henésre, kirándulásokra és lelki-

gyakorlatokra is. Külön kedvez-ményekkel várják a nagycsaládo-sokat, katolikus iskolákat, plébá-nia és lelkigyakorlatos csoporto-kat, egyházi alkalmazottakat.

Cím: 3235 Mátraszentimre-Bagolyirtás, Jókai út 1. Szállásfog-lalás: tel.: 06-30/59-89-731.

Assisi Szent Ferenc (1182–1226),az egykor hírnévre és hatalomravágyó, gazdag itáliai posztóke-reskedõ fia a kereszten föltárul-kozó szeretet igazságában döb-bent rá, hogy életének nem issejtett beteljesülését kínálja Is-ten, aki Fiában, Jézus Krisztus-ban értünk szolgává és szegény-nyé lett. Felismerte, hogy Õtimádva, egyházában Õt ünne-pelve, az embereknek Õt hirdet-ve és a szegényekben Õt szol-gálva minden földi kincsnéltöbb lehet az övé. Krisztus hang-ja szólította õt a világba, hogyezt a felisme-rést másokkalis megossza.

A birtoklásformáitól ésszel lemétõlszabadon, azEvangéliumüzenetét szó-val és példávaléletre keltve,minden te-r e m t m é ny -t e s t v é r h e zszóló külde-téssel, örven-dezõ lélekkel,a béke követe-ként indultapostoli útjai-ra, szerte a vi-lágban. Csak-hamar társakcsatlakoztakhozzá, s létrejött körülötte afraternitas, a testvéri közösség.Életeszményük a minoritas, aszegény Krisztus követésének,az alázatosságnak és engedel-mességnek szolgai útja lett. Két-kezi munkát is végeztek, ápol-tak betegeket, vállalták a papiszolgálatot is. Köszöntésükkel isa legfõbb jókat kívánták min-

denkinek: pax et bonum – békeés jóság. A gyorsan gyarapodóközösséget Kisebb TestvérekRendjének nevezték. Reguláju-kat a pápa 800 évvel ezelõtt,1209-ben hagyta jóvá. Oda men-tek, ahová az Úr küldte õket.Már Szent Ferenc idejében elju-tottak Itálián kívüli területekreis. Sokszor a vértanúságot is el-szenvedve sokakat térítettek ke-reszténységre. A szolgáló szere-tet ezer arcát ragyogtatták föl.Isten titkait keresték a tudo-mányban, neveltek iskolai kere-tek között is hitre, emberségre,

békére, taní-tottak anya-n y e l v e nimádkozni.

A ference-sek áldásostevékenysé-gének kö-szönhetõenterjedt el ké-sõbb a ke-resztútjárás,az Úrangyala-imádság, Jé-zus nevénektisztelete, abúcsújárásgyakorlata, aMária-tiszte-let számosmegnyilvá-nulása, a ró-z s a f ü z é r -imádság és a

Mária-litániák is. Bálint Sándorszerint a bencések térítõ mun-kája után õk virágoztatták ki azeurópai kereszténységet.

Magyar földön 1228-tól szol-gálnak és osztoznak földi ha-zánk sorsában. Õk a „magyarbarátok”, ahogy a népi emléke-zet mondja.

■ Soós Sándorné

Szerzetesrendek: a ferencesek

Szegényen követni Krisztust

A FERENCES REND 800 évesjubileuma alkalmából április28-án „Állítsd helyre házamat”címmel emlékkiállítást nyitot-tak az egri Minorita-templom-ban, majd dr. Barsi Balázs sü-megi ferences rendházfõnökaz imádságról, Kovalcsik Zol-tán Cirill a ferencesek törökidõkben játszott szerepérõl,míg Soós Sándorné dr. VeresRózsa irodalomtörténész aSan Damiano-i keresztrõl tar-tott elõadást. A rendezvény fõ-védnöke Ternyák Csaba egriérsek, Magyar Gergely feren-ces tartományfõnök és ArturPrenkiewicz, a templom plébá-nosa volt. A nagyszabásúprogramot dr. Cs. Varga Istvánegyetemi tanár koordinálta.

Üdülési lehetőség a Mátrában

A szakorvosok is elismerik,hogy könnyebben gyógyul megaz, akire odafigyelnek, akiértimádkoznak. A rászorulók meg-segítésére alakult az elmúlt esz-tendõben kórházi beteglátogatócsoport Gyöngyösön. Olyan val-lásos asszonyok a tagjai, akikszívesen vállalkoztak arra, hogybemenjenek a Bugát Pál Kórház-ban fekvõ betegekhez, és a hétminden napján lelki támogatástnyújtanak egy-egy osztályon. Azötletet Matin Jánosné hozta a Vá-ci Egyházmegye kórházi szolgá-lattevõitõl.

Megalakulásuk óta aktív kö-zösségi életet élnek, lelki napo-kon és lelkigyakorlatokon vesz-nek részt, hogy erõt merítsenekküldetésükhöz. Mivel igen nehéza magukra vállalt teher, rendsze-resen tartanak megbeszéléseket:a Felsõvárosi Plébánián, havontatalálkoznak tapasztalataik meg-

osztására. A csoport hatékonysá-gát növeli, hogy Gyöngyös és kör-nyéke lelkipásztorai - mintegy ti-zenhárman - vállalták, hogy pén-tekenként maguk is meglátogat-ják a betegeket. Akik kérik, ilyen-kor megkaphatják a szükségesszentségeket, amelyekben ígyhetente mintegy 30–40-en része-sülhetnek.

Miközben dúlt az emlékezetes„Hospinvest-háború”, s a nyilvá-nosság figyelmét az kötötte le,hogy a kórház fenntartása körülcsatáztak, az önkéntesek csende-sen odaálltak a betegek ágya mel-lé. Az elmúlt esztendõben az amegtiszteltetés érte a beteglátoga-tó csoportot, hogy megkapta a Bu-gát Pál Kórház kitüntetését, aWiltner Sándor-díjat. Ezt mindenévben annak ítélik oda az intéz-mény munkatársainak javaslatá-ra, aki a kórháznak a legönzetle-nebb segítséget nyújtotta. ■

Önzetlen segítõk Gyöngyösön

Odaálltak a betegek ágyáhozNemcsakMiskolconénekelnek

FOT

Ó: S

ZA

RVA

S IS

TVÁ

N

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Örvendezzeteka reménységben! SZENT PÁL APOSTOL felszólí-tása adja a július 14-e és18-a között megrendezendõEgerszalóki Ifjúsági Talál-kozó és Lelkigyakorlat alap-gondolatát. Aktuális infor-mációk, illetve az inter-netes regisztrációs felület awww.szalokitalalkozok.huhonlapon érhetõ el. Aki elakar menni, lehetõség sze-rint az internetes felületenregisztrálja magát a nagy-szabású találkozóra.

Szent ErzsébetrőlSárospatakonSZENT ERZSÉBET szülõvárosaidén is gazdag programmalemlékezett legnevesebbszülöttére. A rendezvénykiemelkedõ eseményekéntmájus 24-én, pünkösdhétfõnSzent Erzsébet szentté ava-tásának 775. évfordulója al-kalmából Francesco Gioia,Ternyák Csaba és SeregélyIstván érsekek mutattak beszentmisét a sárospatakibazilikában.

ZarándokokSzécsénybőlA MÁTRAVEREBÉLY–SZENTKÚTI

Nemzeti Kegyhely pünkösdinagymiséjének fõcelebrán-sa és szónoka SeregélyIstván nyugalmazott egri ér-sek volt. A búcsújáróhelyreSzécsénybõl szombaton haj-nalban indult az ország fe-rences plébániáinak hagyo-mányos férfizarándoklata.

Iskolanap EgerbenAZ EGRI FÕEGYHÁZMEGYE

területén mûködõ egyház-megyei és szerzetesi fenn-tartású oktatási intézmé-nyek ünnepére és díjak át-adására került sor május13-án az Egri Bazilikában.

ÚRNAPI ÜZENET:„Mi ugyanis sokanegy kenyér, egy test va-gyunk, mivel mindnyá-jan egy kenyérbõl része-sültünk.” (1 Kor 10,17)

JEGYZET

Azt szokták mondani mos-tanában, hogy Magyaror-szágon a vállalkozások

korát éljük. Önként vagy kény-szerûségbõl nagyon sokan vala-milyen vállalkozásba kezdenek,hogy biztosítsák családjuk meg-élhetését. Egy kevésbé vallásosvagy kívülálló ember számáraúgy tûnik, hogy egyházunk újpapjai is valamiféle nagy, talánérdekes, de túl merész vállalko-zásra adják a fejüket.

Mindnyájan érezzük és tud-juk, hogy ez a megközelítés tel-jesen idegen a Bibliától. Mert apapságra senki sem vállalkozik,hanem a pap az Isten feltétlenszolgálatára lép. Ezt csak az ké-pes megtenni, aki erre hivatástkap. A papság alapja Jézus Krisz-tus, aki kiválaszt, megszólít,meghív, és szavával teljesen le-foglal valakit Isten ügyének ésIsten népének a szolgálatára.Azt is megtudjuk a Bibliából,

hogy Jézusnak a meghívássalhatározott célja van. Azért hívtameg az apostolokat, és azért hívma is papokat, hogy küldetéstadjon nekik, amely tulajdonkép-pen az Õ küldetésének folytatá-sa: hirdetni az üdvösséget ésközvetíteni az ahhoz szükségeskegyelmeket. A jézusi meghívástköveti a szenteléskor az egyházáltal a jézusi küldetés: a szente-lési szertartáson is látjuk, hall-juk, hogy miben is áll ez. A szen-telõ fõpásztor a szentelendõ ke-zébe adja az evangéliumot, és aztmondja: „Vedd Krisztus evangé-liumát, amelynek hirdetõje let-tél, ... Ügyelj arra, hogy amit ol-vasol, hidd, amit hiszel, tanítsd,

és amit tanítasz, kövesd is. ÉljKrisztus evangéliuma szerint.”

A papnak szavával és életévelis hirdetni kell az evangéliumot,hiszen Jézus mûködése semkorlátozódott a tanításra, hanemaz életével pecsételte meg azt,amit mondott. Ezért is nagy ésnehéz küldetést vállalnak amost pappá szentelt fiatal test-véreink. A mai furcsa és zûrza-varos világban nem is olyankönnyû teljesíteni. A pap is azemberek közül való, neki ismegvannak a gyarlóságai, gyen-geségei. Ráadásul az elmúlt év-tizedekben nagyon megfogyat-kozott a számuk. De nem feled-kezhetünk meg arról, hogy Jé-

zus Krisztus, az örök fõpapnemcsak küldetést adott azapostoloknak, hanem azt ismondta: „Bízzatok, én legyõz-tem a világot... Íme, én veletekvagyok mindennap a világ vé-gezetéig.” (Jn 16,33)

Igen, velük van, mellettük állaz egyház, a Krisztusban hívõkközössége is. Az új papok Istenkegyelmén kívül számítanakránk is: a hívek buzgó támoga-tására, imádságára, hogy Istendicsõségére és az emberek üd-vösségére sikeresen, eredmé-nyesen tudjanak mûködni.

Június 19-én, az egri papszen-telés napján fejezõdik be a kato-likus egyházban a papság éve.Az a sajátos esztendõ, amelybengyakrabban gondoltunk papja-inkra, és ráébredtünk arra,hogy õk azok a testvéreink, akikegészen Isten és az egyház szol-gálatára szentelik az életüket.

■ Dolhai Lajos

Életüket szentelika szolgálatra

EGYHÁZMEGYEIHÍREK

Hittel a gátonAz elmúlt idõszak esõzései ésárvizei a magyarországi egyház-megyék közül leginkább az eg-ri területét sújtották. Ezért a Fõ-egyházmegyei Karitász Központsegítséget kapott a szombathe-lyi és kaposvári egyházmegyé-tõl is. A Szombathelyi Egyház-megyei Karitász kétmillió forintértékû, mintegy három teherau-tónyi tartós élelmiszert (kon-zerv, ásványvíz, édesség) szállí-tott Edelénybe. A segélycsoma-gokat a helyi római katolikusplébániának, a görög katolikusparókiának és az önkormány-zatnak adták át.

A kaposváriak egymillió forin-tot küldtek, a segélyt tartós élel-miszerek, valamint tisztító- ésfertõtlenítõszerekre fordították,és eljuttatták a rászorulókhoz.Ezenkívül az egri karitász méghatezer flakon fertõtlenítõszertis vásárolt az árvíz után szüksé-ges fertõtlenítéshez, tisztításhoz.

A Magyar Máltai Szeretetszol-gálat önkéntesei is az áradásokkezdetétõl segítettek, ahogyrészt vesznek a károk orvoslá-sában is. Sátoraljaújhelyen csa-ládokat fogadtak be, segélycso-magokat szállítottak a többi kö-zött Nagykinizsre, Gesztelyre,Onga-Ócsanálosra, Edelénybe,Boldvára, Ónodra. A szeretet-szolgálat a szivattyúit az ónodiönkormányzat rendelkezésérebocsátotta. Miskolcon, Ónodonés Onga-Ócsanáloson és más he-lyeken éjjel-nappal meleg teával,kávéval, szendviccsel kínálták agátakon segítõ helyi lakosokat,az oda vezényelt rendõröket, ka-tonákat, önkénteseket.

Az egyházmegyei karitászmunkatársai és a máltai szere-tetszolgálat önkéntesei folyama-tosan jelen vannak az érintett te-lepüléseken, és további segély-akciókat készítenek elõ. ■

Emberemlékezet óta nem fordultelõ, ami ez év május elsején: azEgri Bazilika szûknek bizonyult,a hívek nem fértek be a hatal-mas épületbe. Az a ritka kép fo-gadta a kívülállót, hogy jó néhá-nyan a templom oldalában elhe-lyezett kivetítõn követték a ben-ti történéseket, a fák árnyéká-ban elhelyezett székekbõl.

A fõegyházmegye képviselõ-testületi tagjainak „Élõ kövek –lelki ház” címet viselõ találkozó-ján mintegy kétezer-hétszázanjelentek meg, elfogadván a fõ-pásztor, Ternyák Csaba egri ér-sek meghívását. A köszöntõt ésa közös imádságot követõen arésztvevõk elõadásokat hallgat-hattak meg. Az egyházképünk

megújításáról dr. Dolhai Lajos, aHittudományi Fõiskola rektora,a képviselõ-testületi tagok fel-adatairól dr. Linczenbold Leven-te polgári plébános, míg a litur-gikus életben való részvételrõldr. Csizmadia István mezõköves-di plébános beszélt.

Ezt követte az érseki szentmi-se, amikor a szentélyt megtöltöt-ték a fõegyházmegye papjai éskispapjai. Ternyák Csaba min-denkit arra biztatott, hogy érez-ze magáénak a Bazilikát, hiszenez a fõegyházmegye minden hí-vének a temploma. A délután so-rán, Urbán Péter kántor orgona-játékát követõen tanúságtételek-re, majd a májusi litániára ke-rült sor. A Te Deum eléneklése

után a fõpásztor megköszönte arészvételt.

A találkozó utáni hetekbenkértünk arra néhány résztvevõt,hogy értékelje az összejövetelt.

„Öröm volt látni, milyen so-kan vállalnak feladatot az egy-házközségekben. Igazi techni-kai bravúr volt a kivetítõk elhe-lyezése a Bazilika eldugottabbhelyein, így mindenki mindentláthatott. Az elhangzottak arrasarkallnak bennünket, hogy ott-hon minél több embert nyer-jünk meg az egyház ügyének.”(Hevessy László, Nagytálya)

„Az elõadásokból kicsendült,hogy az egyház nemcsak papok-ból, püspökökbõl áll, hanemmindnyájunkból, akik megke-

resztelkedtünk és hiszünkKrisztusban. Elismerés illeti agördülékeny szervezést, a zök-kenõmentes ebédeltetést.” (TóthPéter, Eger, Jézus Szíve Plébánia)

„Nagyszerû ötletnek bizo-nyult a találkozó. Jó volt megta-pasztalni a közösséghez tarto-zást, jó volt érezni az egyház ha-talmas erejét.” (Képes Magdol-na, Ináncs)

„Tagjainkra lelkesítõen hatott,hogy a fõpásztorral találkozhat-tunk. A résztvevõk hatalmasszáma azt az érzést keltette ben-nünk, hogy – még ha sok temp-lomban egyre üresebbek is a pa-dok – mégis él az egyház.”(Menyhárt József fõesperes,Törökszentmiklós) ■ (homa)

Az idén immár harmadik alkalommal rendezték meg az Egri Fõegyház-megye ministráns-találkozóját. Az volt a cél, hogy megerõsítsék egymást,a gyakorlati ismeretekben való elmélyülés által még hûségesebben, mégszebben végezzék az Úr Jézusnak tetszõ szolgálatot. Az idei találkozó jel-mondatát Lukács evangéliumából vették: „Követlek téged, bárhová mégy!”A rendezvény témája pedig a „Szentmise és Szolgálat” volt. A több mintezer résztvevõ nagy örömmel fogadta a sok élményt, a találkozást a másplébániákon szolgálatot teljesítõkkel és szokásaikkal, a liturgikus öltözeteik-kel való ismerkedést, a jó beszélgetéseket, az új barátságokat.

Együtt a ministránsok

A Bazilika kicsinek bizonyult, a résztvevõk hatalmas száma azt jelezte, hogy él az egyház

FO

TÓ

: S

ZA

RV

AS

IS

TV

ÁN

FO

TÓ

: S

ZA

RV

AS

IS

TV

ÁN

Az egyház erejét mutattaa képviselő-testületi találkozó

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. E G Y H Á Z M E G Y E I H Í R E K 2010. JÚNIUS

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Fõegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1.

Szerkeszti a szerkesztõbizottság • Felelõs szerkesztõ: Homa JánosHonlap: www.eger.egyhazmegye.hu • E-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

közremûködésével.Kedvezményes elõfizetés: 06-80/513-646

A HÓNAP VERSE

Szép júniusi estén egyedülülök a kertben. S nézem, mint merülaz égi nap a földi kék homályba,a hegyek ibolyaszín fátyolába.A völgyben lenn már feketül az árnyék – Elcsöndesül az emberlakta tájék.Csillag ragyog a Mátra tetején.A távolból harangszó száll felém:

Üdvözlégy Mária!Ha elgondolkodom, hogy a Föld színénvalóban élt e tiszta, égi lény!Járt-kelt, mint mink: a lábának nyomáta porban hátrahagyta, merre ment;hajába tûzött fehér violát,tán épp ilyet, mint kertemben terem…S õ maga volt a legszebb viola:Isten közöttünk járó angyala!

Üdvözlégy Mária!Tán ilyen este volt, ily csillagos,az ég ily tiszta, föld ily harmatos,s a kerti fák így álltak félhomályban,amikor õ szobája magányábanott térdepelt a kis gyékény-szõnyegén,s imádkozott mélázón, csöndesen,imádkozott magasba nézõ szemmel…S a szoba megtelt égi fényözönnel:

Üdvözlégy Mária!

A göncölszekér épp így állhata,midõn az országút két vándoraa betlehemi völgyben haladott.A férfi öszvér elõtt ballagott,A nõ fenn ült halványan, szenvedõn.Pásztornép hevert a tûznél a mezõn,és így szólt egy: ’A város telve néppel’,A másik így szólt: ’Itt hálhattok az éjjel’.

Üdvözlégy Mária!Tán épp ilyen enyhe nyári este volt,tán épp ily telten kélt az éji Hold,midõn egyszer a búzaföldön áta gyalogúton haza lépkedett:fehér-szelíden, mint a holdvilág,karján tartva az alvó kisdedet,ki vállára hajló fejjel aludott.Kalász kalászra bókolt, suttogott:

Üdvözlégy Mária!Ó, nyíljatok ki rózsák, liljomok!Leheljetek az égbe illatot!Õ bizonyára ismert titeket,mikor a Földön járt közöttetek,s hozzátok hajolt és szólt édesen:„Kedves virágom, rózsám, szegfüvem!”Õ bizonyára emlékezik rátok.Virágajakkal ti is susogjátok:

Üdvözlégy Mária!

A SZERZETESEKRE EMLÉKEZNEK

A miskolci Minorita Rend-házban a magyar történe-lem egyik szégyenteljes ese-ménye, a szerzetesek elhur-colásának 60. évfordulójaalkalmából június 17-én es-te fél hattól koszorúzásra,majd szentmisére kerül sor.

JÁSZOK A VILÁGBAN

A jászok hagyományosannagy ünnepének számítez az alkalom. A XVI. JászVilágtalálkozót Jászágónrendezik meg június 11-eés 13-a között. A 12-i ün-nepi szentmisét TernyákCsaba egri érsek mondja.

A PAP GYERMEKSZEMMEL

A papság éve alkalmából2009-ben rajzpályázatothirdetett a Katolikus Hiva-tásgondozó Intézet, „Ilyen-nek látom a papunkat” cím-mel. A legjobb rajzokbólvándorkiállítást szerveztek,ami június 6-áig megtekint-hetõ Jászapátin a rómaikatolikus templomban. Azországos pályázatra érke-zett rajzok mellett láthatóaka helybeli gyermekek leg-jobb alkotásai is.

JÚNIUSIPROGRAMAJÁNLÓ

A papszentelés idén júni-us 19-én 10 órakor lesz azEgri Bazilikában. TernyákCsaba érsek Galuska Mi-hály diakónust szentelipappá, aki 1960-ban szü-letett, Kazincbarcikán ne-velkedett, és 45 éves ko-rában jelentkezett az EgriSzemináriumba.

– A hivatás gondolata már ka-maszként is foglalkoztatott –mondta a szentelendõ. – Ötéveskoromtól tizennyolc éves koro-mig ministráltam. Természettu-dományos érdeklõdésem miattgondoltam úgy, hogy számomravilági pályát jelölt ki a MennyeiAtya. Diplomámat a Hódmezõvá-sárhelyi Fõiskola állategészség-ügyi karán vehettem át, sõt mér-legképes könyvelõi végzettségetis szereztem. Kiváltottam a vál-lalkozói igazolványt, dolgoztamtanárként, mégis örültem, ami-kor 2005 tavaszán arról olvas-tam, hogy a Magyar KatolikusPüspöki Konferencia SeregélyIstván érsek javaslatára létrehoz-ta a Késõi Hivatások Szeminári-umát. Éreztem, hogy ez a „jel” ne-kem is szól, és beadtam a jelent-kezésemet.

– Mit szóltak ehhez aszülei?

– Sem õk, sema húgom, sem amunkatársaimnem lepõdtek

meg. Ez nem jelentett nagy fordu-latot az életemben. Édesapám, akimûszaki beállítottságú, ugyan-úgy elfogadta a döntésemet, mintédesanyám. Ma már mindkettennyugdíjasok, és néhány éve Óz-don élnek. Itt lesz az elsõ misémis június 20-án, délután négy óra-kor a Szent Kereszt Plébánia-templomban, Kazincbarcikán pe-dig június 27-én fél 11-kor.

– Hogyan tekint vissza teoló-giai tanulmányaira?

– Ha csak az elmúlt hónapo-kat említem is, nagyszerû idõ-szakot hagyok magam mögött.Sárospatakon voltam diakónus-gyakorlaton, tavaly augusztus-ban egy hetet az érsekségen töl-töttem, s nem is olyan régen akáplánokkal együtt engem is el-vitt Ternyák Csaba érsek Arsba,

ahol a papság évének mintaké-pe, Vianney Szent János teljesí-tett szolgálatot, mint plébános.Felemelõ érzés volt az õ templo-mában részt venni az érsek atyaáltal celebrált szentmisén, imád-kozni egyházmegyénkért, a pap-ságért, a hívekért.

– Önt ötvenévesen szentelikpappá…

– A szemináriumi felvételin aszõlõsgazdáról szóló példabeszéd-del fogadott bennünket az akkorispirituális, a mai rektor, BaloghGyula atya. Ez arról szól, hogy agazda korán reggel munkásokatfogadott a szõlõjébe. De akik ké-sõbb jöttek, ugyanúgy fogadta ésfizette õket, mondván: „menjetekti is a szõlõbe” (Mt 20,1 – 7). A pél-dabeszéd hallatán megnyugod-tam, hogy a hivatás független kor-tól és idõtõl. Szentelési jelmonda-tomat is a kis Sámuel meghívásá-nak történetébõl vettem, aki hall-ván az Úr hívó szavát, mindenki-hez fordult, csak ahhoz nem, akimegszólította. Végül mégis ki tud-ta mondani: „Szólj, Uram, merthallja a te szolgád!” (1 Sám 3,10).Egyébként a szemináriumi tanul-mányaim alatt erõsödött meg ben-nem: néha úgy is szól az Úr, hogyáthúzza terveinket, napirendün-

ket. Szól imádságban, mun-kánk közben, barátainkáltal vagy egy szenve-dõ ember személyé-ben. De ha szól az Úr,kövessük szavát.

■ Homa János

A ciszterciek különösen a gazda-ság és a mûvelõdés területénszereztek érdemeket. Fejlett voltkertészetük, szõlõmûvelésük.Szinte a tudományos-fantaszti-kus írók tollára kívánkozik,hogy egyes kolostoraik a XII.században már valóságos gépek-kel rendelkeztek, az ókori mér-nökök írásaira támaszkodó ipa-rosításuk következtében. Szere-pük volt a mezõgazdaság korsze-rûsítésében, de híres bölcsésze-ti és teológiai intézeteket tartot-tak fenn Párizsban, Metzben ésOxfordban, sõt a zenében és azépítészetben is jelentõset alkot-tak. A gótikus stílus kialakításá-ban is volt szerepük.

Talán kevesen tudják, hogy aciszterciek rendje Szent Benedekrendjének egyik ága. Azért szer-vezték, hogy a bencések rendjétaz eredeti szellemre és fegyelem-re visszavezessék. Szent Róbert1098-ban húsz rendtársávalegyütt a franciaországi Citeaux-ban (latinul Cistercium – innen arend neve) telepedett le egy elha-gyatott helyen, hogy a világtól el-zárva, könnyebben követhessékSzent Benedek szabályzatát.

Magyarországon az elsõ cisz-terci kolostor 1142-ben épült amai Bátaszék területén. A XII.században több apátságot isszerveztek hazánkban, melyekközül a zirci a mai napig is léte-zik. Jelenleg a rend Budapesten,Pécsett, Székesfehérváron ésEgerben tart fenn iskolákat. Kö-zülük az egri Gárdonyi GézaGimnázium, Szakközépiskolaés Kollégium mûködik fõegy-házmegyénk területén. Ez az is-kola volt a rend elsõ hazai kö-zépiskolája, ahol 200 éve kezd-ték el az oktatást. Az intézménynyolcosztályos kisgimnáziumi,négyosztályos gimnáziumiszakközépiskolai, nyelvelõké-szítõ és két tannyelvû csoporto-kat indított, s jelenleg huszonötosztályba járnak diákok.

A ciszterci iskolák légkörét aközösségi erõ, a családiasság, atanár-diák közötti bensõséges vi-szony, valamint a szeretet jellem-zi. Ahogy a népszerû egri intéz-ményrõl írta Zakar Ferenc Poli-kárp fõapát: „Nemcsak a kimû-velt emberfõ a célunk, hanemegy biztos alapokat adó nevelés-re is gondunk van és lesz.” ■

Szerzetesrendek: a ciszterciek

A gazdaság és aművelődés apostolai

Gyöngyöspatán 1010-ben épít-tette az Aba nemzetség apóctetõi fõesperességi templo-mot. Innen, a Szent Péter-temp-lomból irányították negyventelepülés egyházi életét. A jelesjubileumra ünnepségsorozat-tal készülnek. Csúcspontja-ként a hajdani templom romja-inál Ternyák Csaba egri érsekmond szentmisét június 29-én18 órakor.

Egyébként a Patai Péter-PáliPalóc Napok programsorozatmegnyitója június 25-én lesz aHitoktató és Közösségi Házban.

Ahogy Utassy Vilmos esperestõlmegtudhattuk: itt látható majd azaz egyháztörténeti és régészeti ki-állítás is, melynek látogatói az1600-as évek ritkaságait, a többiközött miseruhákat, misekönyve-ket, a Széchenyi Könyvtárban õr-zött Patai Graduálé nevû énekes-könyv oldalai közül néhányat te-kinthetnek meg.

Barnáné Pittner Krisztina, arendezvény egyik szervezõje ar-ról is beszámolt, hogy a sok-sokkulturális esemény között templo-mi hangversenyek is színesítik azötnapos összejövetelt. ■

Mezõkövesdi volt az elsõ iskolaaz Egri Fõegyházmegyében arendszerváltás után, amely egy-házi tulajdonba került. Ekkor azintézménynek már fél évszáza-dos múltja volt, hiszen 1926-banalapították, az akkori követelmé-nyeknek megfelelõen 12 tanter-mesre tervezték. Az oktatást azIsteni Megváltó Leányai szerze-tesrendhez tartozó nõvérekkezdték. Az iskola átvészelt árvi-zet, háborút, de az államosítástmár nem: 1948-tól több mintnégy évtizeden át állami intéz-ményként mûködött. Tizenki-lenc éve, 1991. július 1-jén újbólvisszakerült az egyházhoz, mintSzent István Katolikus ÁltalánosIskola. Azóta Molnár Mária igaz-gatja az intézményt, aki a tanévvégén nyugdíjba készül.

A kezdetektõl a jó gazda gon-dosságával újították fel és bõví-tették az iskolát a fenntartó tá-mogatásának, a szülõk segítsé-gének és pályázatoknak köszön-hetõen. Elõször a kápolnát tet-ték rendbe, ahol az osztálymisé-ket tartják. Aztán egy új épület-szárnynak rakták le az alapkö-vét, amelyben tornaterem, ebéd-lõ és a tetõtérben könyvtár is he-lyet kapott. Majd a kerítést újítot-ták fel, késõbb a régi épület tetõ-szerkezetét és az ablakokat kor-szerûsítették. Így jelenleg egy 16tantermes létesítményben taní-tanak több mint 400 gyereket.Az egyházmegye egyik legnépe-sebb általános iskolája ez.

Az igazgatónõ nem is erre alegbüszkébb, hanem arra, amibelül, a lélekben épült fel. Kiala-kult az iskola hagyományrend-szere. Természetessé vált, hogymindennap imádkoznak tanítás

elõtt és után. Az ünnepeket lel-ki napokkal teszik tartalmasab-bá. Karácsonykor hatalmas fátis állítanak a tornateremben, éspásztorjátékot mutatnak be.Húsvétkor az énekkarosok ének-

lik el a Passiót. Mindez hozzájá-rul ahhoz, hogy az elsõ áldozás-hoz örömmel készülnek felmind a két osztály harmadiko-sai, természetesen a néhány re-formátus kivételével.

A közösség másként is formá-lódik: évente különvonattal ki-rándul az egész iskola. LegutóbbSárospatakon jártak, korábbanmegfordultak Ópusztaszeren,Debrecenben, Szilvásváradon,Bélapátfalván és Nyíregyháza-Sóstón. A diákok megismerked-tek a vadregényes tiszai tanös-vénnyel is. Mindez nem ered-ménytelen: az országos tanulmá-nyi versenyeken biológiából, föld-rajzból, matematikából, fizikából,informatikából, sõt kémiából ishagyományosan érnek el sikere-ket. A katolikus iskolák sportver-senyén pedig úszásban szereztékmeg a korosztályos kupát.

Most a nyolcadikosok ballagá-sára készülnek, s már kialakulta búcsúztatás formája is. Akönyvtárban köszön el a két bal-lagó osztály a tanáraiktól, ezutánátmennek imádkozni a kápolná-ba, ahol egy kis mécsest kapnakazzal a jelszóval: „Világíts és me-legíts!” Majd a templomban ahozzátartozók jelenlétében foly-tatódik a rendezvény. Az ideiannyiban is különbözik az elõzõ-ektõl, hogy most az iskola eddi-gi vezetõje is búcsúzik, aki márjórészt elvégezte, amit tanítvá-nyainak kíván az életükre: vilá-gított és melegített. ■ H. J.

„Szólj Uram, merthallja a te szolgád!” Beszélgetés Galuska Mihály újmiséssel

Iskolavezetõ: világított és melegített

A mezőkövesdi volt az első fecske

Péter-Páli Palóc Napok Gyöngyöspatán

Ezeréves a póctetői templom

Gárdonyi Géza:Esti harangszó

A

Molnár Mária

igazgatónõ

a gyerekek

között érzi magát

a legjobban

FOT

Ó: S

ZA

RVA

S IS

TVÁ

N

CMYK CMYK

CMYK

SegítségFelsőzsolcánakAZ ÁRVÍZ sújtotta Felsõ-zsolcán június 17-én segí-tõ munkát végeztek aSzent István Rádió munka-társai. Adományt is átnyúj-tottak: a rádió és a rádiótmûködtetõ alapítvány dol-gozói 100 ezer forint érték-ben tartós élelmiszereket,tisztítószereket, háztartásieszközöket és gyermekekszámára szükséges egész-ségügyi csomagot juttattakel a rászorulóknak.

TanévzáróösszejövetelTANÉVZÁRÓ találkozót tar-tottak június közepén azÓzd környéki hitoktatókkoordinátori csoportjánaktagjai Sátán, a RómaiKatolikus Plébánián. Ajó hangulatú találkozóna környék hitoktatói mel-lett hét lelkipásztor isrészt vett. Az egész évesközös munka megkoroná-zásaként immár ötödikéve egy közös bográcso-zással fejezik be a tanéveta katekézis szolgálatábandolgozók.

A megbékélésértA MÁTRAVEREBÉLY

–SZENTKÚTI ferencesek jú-nius 26-án rendezték megaz idei szlovák–magyarimanapot. Az eseményena váci és a szepesi püspökis részt vett. Az imaórákata szlovákiai Máriás PapiMozgalom csoportjai ve-zették. Minden szertartáskétnyelvû volt, a szentmi-se áldozati része pedig la-tinul hangzott el. A szent-beszédet a szepesi püspökmondta. Az ünnepi litur-gia végén a kegyszobrot atemplomból kivitte a sza-badtéri oltárhoz, ahol akét fõpásztor Mária oltal-mába ajánlotta a szlovákés a magyar nemzetet.

SARLÓSBOLDOGASSZONY

ÜZENETE:

„Boldog, aki hitt annaka beteljesedésében, amitaz Úr mondott neki.”

(Lk 1,45)

Nagyon sok vidéki, falusi egyházköz-ségben hétköznapokon csak ritkán,vagy egyáltalán nincs szentmise.

Vannak olyan falvak, ahová csak akkormegy ki misézni a pap, ha mondatottszentmise van. Azt is tapasztaljuk, hogymegfogyatkozott a hétköznapi szentmisé-re járók száma. Még a nyugdíjas, idõsebbtestvérek is távol maradnak a templomtól.

Úgy tûnik, hogy a jelenség nemcsak apaphiány, illetve papjaink túlterheltsége,hanem az is, hogy még négy évtizeddel aII. vatikáni zsinat (1962-1965) után semlátjuk az eucharisztia (szentmise) megün-neplésének kiemelt jelentõségét a helyiegyházközségekben. Egyházunk legutol-só egyetemes zsinatának az egyik doku-mentuma pedig nagyon világosan fogal-maz: „A liturgia az a csúcs, amelyre azegyház tevékenysége irányul; ugyanakkoraz a forrás is, amelybõl fakad minden ere-je. Az apostoli munka ugyanis azt célozza,hogy mindazok, akik a hit és a keresztségáltal Isten gyermekei lettek, egybegyûlje-

nek, az egyház közösségében Istent dicsér-jék, részt vegyenek az áldozatban és az Úrvacsoráját vegyék”.

Ez azt jelenti, hogy kis egyházközsége-ink sem élhetnek szentmise nélkül. Ne-kik is szükségük van a forrásra, a szent-misén való részvételre. Papjainknak nemazért kell hétköznap misézni, mert a hí-vek a templomban is meg akarnak emlé-kezni elhunyt szeretteikrõl, hanem azért,mert a kereszténység természetébõl kö-vetkezik, hogy mindazok, akik a hit és ke-resztség által Jézus Krisztushoz kapcsol-ták az életüket, az egyház közösségébenis akarják Istent dicsérni, és a megszen-telõdésükhöz szükséges oltáriszentséget

magukhoz akarják venni. Gondoljunk ar-ra is, hogy az egyház, a Krisztusban hí-võk közössége kezdettõl fogva és lényegeszerint eucharisztikus közösség. Már azApostolok cselekedetei címû újszövetsé-gi írat is errõl tanúskodik, amikor meg-jegyzi, hogy a tanítványok „állhatatosankitartottak az apostolok tanításában, a ke-nyértörésnek közösségében és az imád-ságban (2,42). Nyilvánvaló, hogy Lukácsevangélista, a könyv szerzõje a leírt jel-lemzõ tulajdonságokat lényegesnek ésnormatívnak tekintette az Egyház életé-ben. Ezért manapság is hangsúlyoznunkkell, hogy az Isten igéjéhez való ragasz-kodás, az összetartás, az imádság, a szent-

mise megünneplése a keresztény élet nél-külözhetetlen eleme. Igaz ugyanis, hogyaz egyházi közösség ünnepli az eucha-risztiát, de valójában az teremti meg azta közösséget, amely egyáltalán ünnepel-het. A szentmisén való részvétel valósít-ja meg a hívek egységét Krisztussal ésegymással, ami azt is jelenti, hogy aszentmise formál bennünket egyházzá.Ezért tartsuk fenn a liturgikus életet mégkomoly áldozatok árán is egyházközsé-geinkben. Az egyház olyan emberek kö-zössége, akiket a Szentlélek gyûjt egybeaz Isten imádságos tiszteletére, és az em-berek üdvösségének a szolgálatára.

Ezért az egyház jelene és jövõje szem-pontjából döntõ, sõt létkérdés a liturgikusés szentségi élet. A szentségi élet elhalvá-nyulása az egyház közösségi életénekmeggyengüléséhez, sõt megszûnéséhezvezetne. A rendszeresen megtartott szent-mise az egyházközség életképességénekés életrevalóságának fokmérõje.

■ Dolhai Lajos

A szentmiseformál egyházzá

EGYHÁZMEGYEIHÍREK

A folyamatos esõzések következ-tében az ország nagy területénpusztított az ár- és belvíz. A Sajó,a Hernád és a Bódva menti tele-pülések szinte kivétel nélkül vízalá kerültek. Sok ezer családotkellett kitelepíteni és több százotthon összedõlt. Hosszú hóna-pok kellenek ahhoz, hogy telje-sen normalizálódjon a helyzet. AKatolikus Karitász, az egyház se-gélyszervezete az elsõ perctõlkezdve gyorssegélyként családokezreit látta el tartós élelmiszer-rel, ivóvízzel, takarókkal, tisztító-szerekkel és gyógyszerekkel.

Ternyák Csaba egri érsek júni-us elején az árvíz sújtotta Bódvavölgyébe, Edelénybe és Szend-rõbe látogatott. Elsõsorban azért,hogy a bajbajutottak érezzék,nincsenek egyedül. Találkozotta települések polgármestereivel,lelkipásztoraival, árvízkárosul-takkal, és szentmisét mutatottbe az edelényi római katolikustemplomban. Azért imádkozott,hogy az árvízkárosultaknak le-gyen elég lelki és fizikai erejükaz újrakezdéshez. Hangsúlyoz-ta, az árvíz okozta pusztítás kö-vetkezményeinek enyhítéséhez

nagy szükség van a további ösz-szefogásra. Ezért is rendeztek jú-nius 20-án, vasárnap a katolikustemplomokban országos gyûj-tést az árvíz károsultjainak meg-segítésére.

A Katolikus Karitász továbbrais nagy erõkkel gyûjti és osztja

szét az adományokat, az egyház-megyei karitász szervezetek kü-lön-külön is akciókat szervez-nek. Külön is köszönet illeti aszombathelyi karitászt. Ezenkí-vül a külföldi egyházi szerveze-tek is támogatást nyújtanak. Egy-re több felajánlás érkezik, ami az

árvíz sújtotta térségben élõ csa-ládok gyermekeinek nyaraltatá-sát segíti. Ennek érdekében tábo-rokat szerveznek Egerben, Ba-golyirtáson, Petõfiszálláson,Szombathely környékén, Ürö-mön, Pilisborosjenõn, Budapes-ten és más helyeken. ■ (gábor)

További összefogás szükséges

Nincsenek egyedül az árvízkárosultak

Az idei egerszalóki ifjúsági ta-lálkozót nem a sokszor lehango-ló jelen, hanem a reményteli jö-võ jegyében rendezik. Számíta-nak minden határon inneni éstúli magyar fiatalra. A mottójaezért: „Örvendezzetek a remény-ségben”. A festõi környezetbenelterülõ falu kiváló lehetõségetnyújt az elmélkedésre, a lélek-építõ találkozó életre szóló él-ményt kínál.

Az Egerhez három kilométerrelévõ településen 1982-ben kezdõ-dött ez a sorozat. Eleinte kevesenés titokban látogattak ide, ma vi-szont már az ország egyik legna-gyobb ilyen jellegû rendezvénye.A lelkigyakorlat lendületes veze-

tõje, dr. Kerényi Lajos atya meg-hívására egy meghatározott té-mát járnak körül egyházi és vilá-gi elõadók. A mûhelyfoglalkozá-sok házigazdái idén: Kerényiatya, Lehoczky László producer,Gyõri Dani Lajos, a Máltai Szere-tetszolgálat igazgatója, illetve aTiszta Szívek Mozgalma, a HázasHétvége, a Faludi Akadémia film-esztétikai klubja, a szociális test-vérek, a Háló, a ferences kisnõvé-rek, a Sacre Coeur, a jezsuiták, aferences harmadrend és a Vörös-kereszt képviselõi. A fiatalok ahallottakat kiscsoportos beszél-getések során is feldolgozzák.

A rendezvényre érkezetteketjúlius 14-én, szerdán délután

3-kor köszöntik, majd az ismer-kedés után este 6-tól TernyákCsaba egri érsek mond szentmi-sét. Az est vendége 21 órától aKicsihang felvidéki verséneklõegyüttes. Csütörtök délelõtt foly-tatódnak a fõ programot jelentõszínes elõadások és beszélgeté-sek, az esti szentmisét követõenpedig 21 órától A mártírok vérecímû zenés rockballadát mutat-ják be. Pénteken tovább zajlik atábor imádságos élete, 21 órátólpedig az Eucharist együttes ésGável Henrik atya lép fel. Szom-baton a lelkigyakorlat után 14órától a fesztiváli programbanszerepel az Imperfectum együt-tes, az Olgyay család, Sillye Jenõ

és barátai és az Ethnofil zene-kar. A szentmisét 20 órától BábelBalázs kalocsai érsek mondja,majd a fáklyás körmenet után azestét 22 órától táncház zárja. Jú-lius 18-a, vasárnap már a búcsú-zásé, reggel 9-tõl Kerényi Lajosatya összegez, majd 10-tõl zárószentmise következik.

Tavaly bevezették az inter-netes regisztrációt az info@szalokitalalkozok.hu e-mailen,de a helyszínen is lehetõség nyí-lik a jelentkezésre. Addig is bár-milyen kérdéssel lehet fordulnia szervezõkhöz hétfõtõl pénte-kig 9 órától 17 óráig a 06-30-645-48-38-as telefonszámon.

■ (g. l.)

A megújulóérseki palota Egerékkövévé válikA fõegyházmegye tavaly június-ban pályázatot nyújtott be az Eg-ri Érseki Palota: kulturális, tu-risztikai és látogatóközpont cí-men az épület felújítására. Mikénta napokban nyilvánosságra ke-rült: az uniós pályázaton 986 mil-lió forintot biztosítanak a rekonst-rukcióra, melyhez az érsekség200 millió forint önerõt biztosít.

Jelenleg a kivitelezés elõkészí-tése történik, amelyet a közbe-szerzési eljárás követ. Ezutánkét év alatt kell elvégezni a többmint 2300 négyzetméteres, há-romszintes épület felújítását.Nem lesz kis munka, hiszen azelmúlt évtizedekben az épület ál-laga nagyon megromlott.

A tervek szerint a palotát meg-nyitják a nagyközönség számára.Az épület elõtti sétálóutcáról lát-ható kert is újjászületik. Kerti bú-torokkal, sétaútvonallal, esti dísz-kivilágítással a belváros egyikékköve lehet. A földszinteninternet-kávézó, ajándékbolt, afõegyházmegye történelmi bor-vidékeinek – a tokajinak, a mát-raaljainak és az egrinek – a bo-rait bemutató Vinotéka, továbbágyermekmegõrzõ játszószobavárja az idelátogatókat, akik vég-telenített filmrõl ismerhetik mega régiót. Az elsõ és a másodikemeleten kap helyet a magyaregyház ezer évét, valamint a ma-gyar szenteket bemutató tárlat.Itt lesz az egri püspökök és érse-kek arcképcsarnoka is.

A freskókat is renoválják a ter-mekben, sõt a barokk hangulatotis megidézik korhû bútorokkal,berendezési tárgyakkal. A máso-dik emeleten, a kiállítás csúcs-pontjaként a kétemeletnyi belma-gasságú, lélegzetelállító szépsé-gû érseki kápolnát is megtekint-hetik a turisták, a kórusról gyö-nyörködve a barokk gyöngy-szemben. ■ Homa János

JEGYZET

Várnak minden útkeresõ fiatalt

Egerszalók életre szóló élményt kínál

Ternyák Csaba érsek találkozott az árvízkárosultakkal. Azért imádkozott, hogy elég erejük legyen az újrakezdéshez.

FOT

Ó: S

ZA

RVA

S IS

TVÁ

N

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. E G Y H Á Z M E G Y E I H Í R E K 2010. JÚLIUS

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Fõegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1.

Szerkeszti a szerkesztõbizottság • Felelõs szerkesztõ: Homa JánosHonlap: www.eger.egyhazmegye.hu • E-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

közremûködésével.Kedvezményes elõfizetés: 06-80/513-646

A HÓNAP VERSE

Nyár és hajnal.Sarlósboldogasszony.Most indul az aratók elevenkoszorúja a táblán.

Arany húrját a domb mögötthangolja már

A nyár nagyasszony napja:Már benne párállik a pirkadatiszélbenA csurranó nyárdéli tûz,De az orgonalombon még reszketa harmat,S acél-ifjan csillannak a kaszák.

Már bontja barna falanxát

Az aratók komoly karéja.Hajlonganak utánuk a marokszedõlányok,Kendõk vadvirág-bokrétája táncol.

Csend.Egy fenkõ csisszen a pengén.Messzirõl egy kis csikó csengõjecsilingel.Egy riadt pacsirta fúrja fölöttem(Daloló nyílvesszõ) az égbe magát.És testem-lelkem mindenpórusán átÉrzem, hogy árad bennem ég feléA föld felomló, mély dala.

Sík Sándor:

Sarlósboldogasszony

A

Áthelyezések,kinevezésekaugusztus 1-jétől• PAP JÓZSEF Mezõcsátról

nyugállományba a nyíregy-házi Papi Otthonba kerül.

• VERES JÓZSEF Göncrõl Mezõ-csátra kerül plébánosnak.

• SZABÓ LÁSZLÓ KÁPLÁN

Eger–Belvárosi Fõplébániá-ról Göncre kapott plébániaiadminisztrátori kinevezést.

• GALO GÁBOR MezõkövesdI-rõl káplánnak az egriBelvárosi Fõplébániára kerül.

• LIPCSÁK JÁNOS Kazinc-barcikáról káplánnakMezõkövesd I-re,

• ANDRÁSI ZOLTÁN Jászárok-szállásról Kazincbarcikára,

• GALUSKA MIHÁLY újmisésJászárokszállásra kapott káp-láni kinevezést.

• KRÓZSER ISTVÁN Tállyárólnyugdíjba kerül.

• KOSTYÁL LÁSZLÓ OlaszliszkárólTállyára kapott plébánosikinevezést. (Rátka Szerencs-tõl Tállyához csatolva.)

• MONDEL JÓZSEF KÁPLÁN

Törökszentmiklósról Olasz-liszkára került plébániaiadminisztrátornak.

• DOBÁK GÁBOR Gyöngyös-Felsõrõl Törökszentmiklósra,

• DOMBI FERENC SárospatakrólGyöngyös-Felsõvárosba,

• MÉSZÁROS FERENC miskolciiskolalelkész Sárospatakrakerül káplánnak.

• NAGY KRISZTIÁN Eger–Belvá-rosból a Központi Szeminári-umba került prefektusnak.

• ÉRSEK ATTILA Miskolc–Mindszentrõl Eger–BelvárosiFõplébániára,

• NAGY ISTVÁN HevesrõlMiskolc–Mindszentre kapottkápláni kinevezést.

• NAGY ISTVÁN TibolddarócrólHevesre,

• PÁLFI JÁNOS BesenyszögrõlTibolddarócra,

• GALSI JÁNOS KarcagrólBesenyszögre,

• GULYÁS ZSOLT LeányfalubólKarcagra került plébános-nak.

• KISS LAJOS (Jászberény–Szentkút) és Somodi János(Hort) plébániai adminisztrá-torként lelkipásztori munká-ját nyugdíjasként továbbfolytatja.

• KACSIK ÁRPÁD június 15. nap-jától visszatért Mátraszent-imrére, ekkortól Gyöngyös–Felsõváros felmentveMátraszentimre oldallagosellátása alól.

Oldallagos csatolás: • Bodrogkisfalud plébánia

Olaszliszkától oldallagos ellá-tásra Tokajhoz csatolva,

• Szegi filia TokajtólOlaszliszkához csatolva.

Esperesi kinevezések:• Szerencsi kerület esperese:

Kertész Ferenc tokaji plébá-nos.

• Erdõtelek–Kiskörei kerületesperese: Ferencz Károly kis-körei plébános.

• Jászberényi kerület esperese:dr. Medvegy János, Jászbe-rény I. plébánosa lett. ■

Hatvanban 1950. június 19-én ahelybeli vasutas családok sajáttestükkel próbálták megvédeniaz ávósoktól a ferences atyákat.A kolostor köré gyûlt emberekközül háromszázat Recskre ésmás táborokba internáltak, 38családot négy esztendõre kitele-pítettek. A szerzeteseket elhur-colták, megkínozták és börtön-be vetették. Kriszten Raffaelházfõnök a rettenetes bánás-mód következtében 53 éves ko-rában, 1952-ben hunyt el. Amegemlékezést június 20-ántartották az újhatvani Szent Ist-ván-plébániatemplomban. Aszentmiséket ferences papokmutatták be: reggel kilenckorPapp Tihamér, este hatkor Kár-páti Kázmér. A misék után meg-koszorúzták a kolostorépület fa-lán lévõ emléktáblát.

A miskolci minorita szerzete-seket is hatvan évvel ezelõtt, jú-nius 17-ére virradó éjjel vitték el

az ávósok, ahogy országszertetöbb más közösség tagjait, kény-szerlakhelyre számûzve õket. AKeresztény Értelmiségi Szövet-ség miskolci csoportja a Minori-ta rendház falán lévõ emléktáb-lánál hatodik alkalommal ren-dezett koszorúzási ünnepséget.Az idei megemlékezést, majd aszentmisét Ternyák Csaba egriérsek tartotta. Beszédében Jézusszavait idézte a kereszten, Luk-ács evangéliumából: „Atyám,bocsáss meg nekik, hisz nemtudják, mit tesznek.” Így fogad-ták a megpróbáltatásokat az ár-tatlanul, de bûnözõként elhur-colt atyák is. Nagy szükség vanma is azok hivatására, akik éle-tük nagy részét imádsággal, em-bertársaik szolgálatával töltik.Könyörgéseinkben ezért gyak-ran imádkozunk, hogy a Jóistenadjon minél több papot és szer-zetest – hangsúlyozta az érsek.

■ (g. l.)

Az egyházmegyében mûködõközösségek sok szép nyári prog-ramot szerveznek. Közülük azegyik legizgalmasabbnak az eg-ri Jézus Szíve Plébánia ifjúságihittanosainak vállalkozása ígér-kezik. Ahogy Varga József káp-lántól, a Fertõ-tó környéki brin-gakörút egyik ötletgazdájátólmegtudtuk, 25 fiatal indul júli-us 5-én az egyhetes programra.Zömében 16 és 26 év közötti kö-zépiskolások, egyetemisták ésdolgozók.

Kipróbált csapat ez – kezdiVarga József. – Tavaly nyáron aBalatont kerekeztük körül. Eger-bõl Lepsényig vonattal mentünk,ott ültünk fel a kerékpárra. Bala-tonalmádiban, Aszófõn, Bada-csonytomajon, Keszthelyen ésBalatonlellén volt szállásunk, a

legtöbb helyen a plébániákhoztartozó épületekben. Naponta30–40 kilométert tettünk meg, sközben megkerestük a legjele-sebb helyeket. Jártunk a tihanyiapátságban, megnéztük a szigli-geti várat és a keszthelyi karme-liták templomát. Fürödtünk aBalatonban, és sok szép élmény-nyel gazdagodtunk. S természe-tesen alkalmanként szentmisénis részt vettünk.

– Most éppen egy szülõi érte-kezlet után beszélgetünk, merta hozzátartozók is kiveszik a ré-szüket a szervezésbõl.

– Így van. Az idén július 5-én,hétfõn reggel indulunk Egerbõl, avasútállomásról. De a kerékpáro-kat, a sátrakat és a hálózsákokatmár vasárnap berakjuk a velünkegyütt induló szülõk autóiba,

utánfutóiba: az apukák, anyukákbesegítenek az ételek elkészíté-sébe. Akad a szülõk között orvosis, de bízunk benne, hogy nemlesz semmi probléma. A vonatrólFertõszentmiklóson szállunk le.Innen megyünk kerékpárralHegykõre. Másnap átgurulunkFertõdre, megnézzük a kastélyt,s két napra átruccanunk Ausztri-ába, Ilmitzbe, Podersdorfba, majda tervek szerint Frauenkirchenbemegyünk. Itt megtekintjük aszerzetesek életérõl szóló kiállí-tást. Csütörtökön Sopron és Fer-tõrákos nevezetességei, péntekenpedig a nagycenki Széchenyi-kas-tély megtekintése szerepel aprogramban. Szombaton indu-lunk vissza Egerbe. Közben na-ponta 40–45 kilométert kerékpá-rozunk. ■ (homa)

Eger utcáin 1927-ben barna ru-hás fiatal lányok tûntek fel, hogya szegények életét emberhezméltóvá tegyék. Páter OslayOswald, ferences provinciáliskezdeményezésére ekkor alapí-tották a Ferences Szegénygon-dozó Nõvérek közösségét. Arend gyors virágzásnak indult:1950-ben, a szerzetesrendekszétszóratásának évében há-romszáz nõvér dolgozott az Eg-ri Norma elvei szerint a magyartársadalom elesettjei között. Amai helyzetükrõl Takács M.Klarisszával a közösség általá-nos fõnöknõje beszél.

– Három rendházunkban éskét idõsotthonunkban 24 nõvértevékenykedik – mondja. – Amunkát Esztergomból irányít-juk, a noviciatus, az „újonckép-zés” is nagyrészt ott történik. Avárosban jó néhány idõs embergondozásába is bekapcsolód-tunk, de tartunk bibliaórát sé-rülteknek és hittanórát speciá-lis iskolában. Szécsényben azidõsotthon mûködtetése mellettrészt veszünk az egyházközségiszolgálatban és a hivatásgondo-zásban, míg Siófokon a családokgondozása mellett részt válla-lunk az idõsek és a betegek ház-nál történõ ápolásában, az élel-

miszerek szétosztásában is.Ezek mellett szervezzük a házashétvégéket, lelki segítséget nyúj-tunk az Anonim Alkoholisták-nak, az idõsek részére pedig ké-zimunka szakkört szerveztünk.Amikor hivatásunkat élve Istenkicsinyei között vagyunk, õketápolva, szenvedésükben mellé-jük állva olyan igazi örömötélünk át, amely drága kinccséválik számunkra. Sokféle élet-helyzettel találkoztunk. Elõfor-dult, hogy egy fiatal apa kétgyermekével jött hozzánk enni-valóért. Vasárnap este volt, fele-sége elvitte a pénzt, a bankkár-tyát. Milyen nagy értékké válikilyenkor egy fél kenyér, egy sze-let sütemény?

– A rend tagjai az utóbbi idõ-ben több egri rendezvényen ismegfordultak, ahol az Egri Nor-máról volt szó. Mint köztudott,1927-ben a társadalom széleskörû összefogásával vezették beezt a módszert, hogy leküzdjéka szegénységet. Késõbb ez aminta országossá vált. Fontos-nak látnánk újbóli megteremté-sét. Egri visszatérésünk jelen-leg még nincs napirenden. Ah-hoz, hogy itt rendházat mûköd-tessünk, 7–8 új szerzetesre len-ne szükségünk. ■ H. J.

Szegénygondozó nõvérek

Isten kicsinyei mellé állnakEgri NormaAz Egri Normát 1927-ben PáterOslay Oswald kezdeményezésérehagyta jóvá Szmrecsányi Lajos egriérsek, amikor Magyarországot a 3millió koldus országának nevezték.Három pillére az állam, a társada-lom és az egyház volt. Nagy elõnye,hogy önmagában egyik sem volt ké-pes komolyan enyhíteni a szociálisgondokon. Korábban a szegények-nek adott pénzjuttatás észrevétle-nül szétfolyt, mintha feneketlenzsákba került volna. A három terü-let aktív közremûködésének kö-szönhetõen viszont szép eredmé-nyek születtek Egerben. A rászorulókat a SzegénygondozóHivatalban tartották nyilván. A Sze-gényügyi Bizottság (elnöke a pol-gármester, tagjai a rendõrkapitány,valamint a felekezetek képviselõi éstöbb orvos) összefogta a hatósági, atársadalmi és az egyházi munkát.A Szegénygondozó Nõvérek végez-ték a tényleges munkát. Elõszörkörnyezettanulmányt készítettek,felmérték az igényeket, majd ennekmegfelelõen segítették a rászoruló-kat. Munkájukat adománygyûjtõhölgyek is támogatták.A kedvezõ tapasztalatok hatásáraa módszert 1936-ban Petró Kálmánegri országgyûlési képviselõ javas-latára Magyar Norma néven orszá-gosan is bevezették.

Sík SándorSarlósboldogasszonycímû verse a magyar Mária-tisztelet költõi remekmûve, azemberi élet delére is emlékez-tet. Sokrétû esztétikai és lelkiélményt nyújt. Úgy kell ízlel-getnünk, mint a nagy borokmindegyik cseppjét.

A megnevezés az õsi magyarnévadás hagyományához kap-csolódik: liturgikus méltóságaavatja egyházi ünneppé. A „sar-ló” jelképszó: az aratás kultikuseszköze. Ferences szerzetesekalakítottak ki ezt az ünnepna-pot már a 14. században. A ba-rokk korban vált népszerûvé, a19. században vált igazi kul-tusznappá. Ezen az ünnepen aSzûzanya Szent Erzsébetnél tettlátogatására és KeresztelõSzent János – „készítsétek elõ azÚr útját” – küldetésére emléke-zünk. Ismerjük Jézus szavait:„Emeljétek fel szemeteket és néz-zétek a szántóföldeket: már meg-értek az aratásra.” (Jn 4,35.)

A versben csodálatos poézis-sé válik a költészet liturgiájaés a liturgia költészete. Az ara-tó ember munkáját, a beérett,learatott gabonát szenteli mega hajnali harmat, áldja meg Is-

ten napjának áradó ragyogása.A költõ a szívével, lelkével ér-zi, fogja fel „A föld felomló da-lát”. Himnikus szépségû képérzékelteti a kegyelem csodá-ját: a Mindenség Urát dicsérõáhítat áradását.

Az eucharisztia a megváltáshatékony jele: a kenyér és borszíne alatt folytatódik a szent-áldozat. Krisztus ajándékozottmeg bennünket a kenyér, azünnepi lakoma és a belõle táp-lálkozó hála idõtlenségével. Azünneplés által a hívõ emberbelép a megváltás húsvéti fo-lyamatába. Az aratás ünnepenyilvános istentiszteletté válika Szentlélek kiáradásának ésaz áldáshozó, megszentelt em-beri munkának egységében.

A költészet a teremtõ szómûvészetével, a szó és tett al-kotó megformálása révén hoz-za létre „Isten versének ritmu-sát”. Úgy érezzük: a világegyetlen hatalmas költemény,amint Szent Ágoston írja: „En-nek az egész világegyetemnek aszépsége hasonlít egy nagy köl-teményre, egy kimondhatatlanszépségû remekmûre”.

■ Cs. Varga István

A kegyelem csodája

Hittanosok a Fertő-tó körül

Egy összeszokott csapat. Az egri Jézus Szíve Plébánia ifjúsági hittanosai nekivágnak a nagy útnak.

Az ártatlanul elhurcoltszerzetesekre emlékeztek

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Ü N N E P I J E G Y Z E T

A vendég: Böjte CsabaHÁLAADÓ SZENTMISÉT muta-tott be július 28-án BöjteCsaba ferences szerzetesaz Egri FertálymesterekTestületének meghívására.Az egri Ferences-templomzsúfolásig megtelt a jöttére.A hívek több mint 650 ezerforint adományt adtak összea Dévai Szent Ferenc Alapít-vány javára.

Ministránsaink RómábanAUGUSZTUS 1–7. között ren-dezik meg a Római Nemzet-közi Ministránstalálkozót,melynek mottója: „Merítse-tek az élõ vizek forrásából!”Egyházmegyénkbõl 134 mi-nistráns és 13 kísérõ vesztrészt az összejövetelen.

Szentmise az egri várbanSzent István napján a hagyomá-

nyoknak megfelelõen az egri

várban mutatja be a szentmisét

Ternyák Csaba érsek. Az egykori

székesegyház romjai között a

szokott idõben, augusztus 20-án

délután fél hatkor kezdõdik a

szertartás. Nem csak az egrie-

ket, hanem mindenkit szeretet-

tel várnak az eseményre.

Szent István kultusza a ke-resztény magyarság számá-ra a nemzeti létezés gyé-

mánttengelye. Árpád hazát szer-zett, Géza fejedelem Bizánc ésRóma közül a Nyugatot válasz-totta. Végérvényesen eldöntötte:nem Kelet-Európához, hanemNyugat-Európáhoztartozunk. SzentIstván megszervez-te és megvédte akeresztény ország-gá tett hazát. Alkot-mányt és törvénytadott, rendet tar-tott, megõrizte füg-getlenségünket: nem lett senki-nek sem vazallusa. Városokat,püspökségeket, iskolákat hozottlétre. Minden tíz falunak temp-lomot építtetett. A keresztény pa-pok és szerzetesek imádkozni,írni-olvasni, sõt földet mûvelniis tanították a lakosságot. A ke-resztény istenfélelem támaszt ésnormát jelentett a múltban ésjelent ma is mindenkinek.

A Szent Király kultusza kíséria magyarság sorsát, hitéletét,kultúráját, mûvészetének, iro-dalmának alakulását. Az igaz-ság, jóság, irgalmasság erényeitgyakorolta és hagyta örökül utó-

dainak. Valószínûleg az ellenelázadók inkább a hatalomravágytak, mintsem régi hitükmegõrzésére. A magyar ember,akár hívõ, akár nem, tisztelettelnéz fel Szent István alakjára ésmûvére, mert ha hitbeli meg-gyõzõdésével nem is értene

egyet, történeti jelentõségétnem vonhatja kétségbe. Monu-mentális egyénisége már a kor-társait hódolattal töltötte el. Ha-lála után az egyház a szentségkoszorújával övezte.

Legendák és krónikák, gyö-nyörû népénekek után, a ma-gyar történetírás mellett a ma-gyar irodalom is kivette részétSzent István jelentõségének tu-datosításából. Nemzeti irodal-munk is bizonyítja: a magyar-ság a nagy országépítõt, a „nemporladó kezû királyt” apostoliszent királyként tisztelte. Azapostol-lelkületû, méltán tisztelt

kormányzó a vallás és a rend ér-dekében keménykezû uralkodó,minden csatájában gyõztes had-vezér volt, hiánytalanul betöltöt-te történelmi küldetését.

Szent István megértette: „avén idõ új vágyakat teremt… azidõ szavát, Ha meg nem érti, ön-

magának ás sírt…”Szent Gellért az Ég-hez fohászkodik:„Népek nagy Istene!tekints le ránk! /Tedd boldoggá e né-pet és honát: / Kö-rítse fény, melyet ki-rálya hord / Dicsõ

fején, az égi koronát.” Az „égi ko-rona”, a magyar Szent Koronaazt is jelenti, hogy minden földihatalom az Istentõl ered.

Csanád Béla Hol vagy, Istvánkirály? címû versével fohászko-dunk, hogy Szent István ünnepea lélek bõségét adja, hogy né-pünk boldog lehessen a közösünneplés kegyelmében: „Támadjfel újra bennünk, Krisztusunk, /Kinek országát százszor megta-gadták. / És lesz még ünnep, száz-ezer szebb ünnep, / És boldog nép,mely ünnepelni tud, / Ha veledküzdünk és veled maradunk.”

■ Cs. Varga István

Elmélyedünk-e a szabadság alattIsten igéjében?A nyár a pihenés, a kikapcsoló-dás ideje – hangsúlyozta nyáreleji elmélkedésében a Szent-atya. A nyári pihenés jó alkalomarra, hogy elmélyedjünk Istenigéjében. Megértsük, mi is az,ami igazán fontos. XVI. Benedekpápa arról elmélkedett, hogy azemberek számára nagyon fon-tos a munka, a mindennapi el-foglaltság, de mindennél fonto-sabb, hogy elmerüljünk Istenszeretetében. Enélkül ugyanisnincs értéke cselekedeteinknek.

Természeti szépsége miattÁlompartnak nevezik a Tisza-tó 22 kilométeres nyugati olda-lát. A tó délkeleti végében pediga Tisza gyöngyszeme, Abádsza-lók található. Nem csoda, hogyezekre a helyekre tízezrek láto-gatnak nyaranta. Vajon men-nyire élik meg hitüket szabad-ságuk idején? Sokan vesznekrészt a vasárnapi szentmisé-ken? Ezekre a kérdésekre ke-restünk választ, amikor a kör-nyékbeli települések plébáno-sait kerestük fel.

*BERECZKEI MIKLÓS TISZAFÜREDI

PLÉBÁNOS, CÍMZETES ESPERES:

„Érezhetõen sok a turista Tisza-füreden egész nyáron a szombatesti, illetve a vasárnapi szentmi-séken. Ugyanez jellemzõ atiszaörvényi és a tiszaörsi temp-lomokra is. Gyakran jelennekmeg csoportok, nagycsaládosok,külföldiek a szertartáson. Elõfor-dul, hogy üdülõ fiatalok odajön-nek az oltárhoz ministrálni.”

*FERENCZ KÁROLY KISKÖREI PLÉBÁ-

NOS: „Nyáron sokkal többen jár-nak szentmisére, mint az évmás részében. A turisták miattKiskörén is megnõ a létszám, deAbádszalókon néha meghárom-szorozódik. Akad, aki már meg-érkezése után telefonon érdek-lõdik a szertartások idõpontjá-ról. Sok a fiatal. Ha kell, elõzetesegyeztetés után kerékpáros hit-tanosoknak is adunk néhánynapra helyet a plébánián. A nyá-ri napokon jó néhány vallásosemberrel találkozunk, sok ilyen-kor a lelkipásztori öröm.”

*EPERJESI ISTVÁN TISZANÁNAI PLÉ-

BÁNOS: „Az üdülõk közül azok,akik otthon is járnak templom-ba, itt is megkeresik rá a lehetõ-séget. Némi túlzással azt ismondhatnánk, hogy Tiszaná-nán, Poroszlón és Sarudonilyenkor egy kis lendületet is ad-nak a hitéletnek. Az ünnepiszentmisék résztvevõinek har-madát nyáron õk teszik ki. Sokközöttük a külföldi, különösen anémet. A szertartás után elbe-szélgetünk velük, s ezekbõl a ta-lálkozókból valamennyien erõtmerítünk.” ■ (homa)

A folyók áradása miatt többszöralakult ki vészhelyzet a közel-múltban Észak-Magyarorszá-gon. Hatalmas károk keletkez-tek, 4700 családot kellett kitele-píteni, házak százai dõltek összevagy váltak lakhatatlanná a Sa-jó, a Hernád és a Bódva menti te-lepüléseken.

A pusztítás következményei-nek enyhítéséért a Magyar Kato-likus Egyház országos összefo-gásra kérte híveit, és templomigyûjtést szervezett. A nagylelkûadományok jóvoltából több mint200 millió forinttal tudja az egy-ház támogatni a települések újjá-építését. Ezenfelül az egyházme-gyékbõl eddig 80 millió forintnyisegélyszállítmány érkezett. A Ma-gyar Katolikus Karitász látta eltartós élelmiszerekkel, ivóvízzel,tisztítószerekkel, gyógyszerekkela családok ezreit, a gyermekekszámára pedig több helyen nyáritáborokat szerveztek.

Az egyházmegyei karitász-szervezetek továbbra is gyûjte-nek adományokat, elsõsorbanbútorokat, háztartási cikkeket.Árvai Ferenc, az Egri Fõegyház-

megyei Karitász Központ igazga-tója elmondta: ahol lehetséges,megkezdték az építõanyagok ki-szállítását, a sérült házak újjáépí-tését. Bár jó néhány helységbenmég csak a kárfelmérésnél tarta-nak, sõt egyes falvakban – ahol10–15 napig állt a lakásokban avíz – még idáig sem jutottak el,mert továbbra is vizesek a falak.

Belevágtak az újjáépítésbeÓnodon, Ongán, Felsõdobszán.Bánrévére tetõcserepet szállítot-tak, Szendrõládon már több épü-let elkészült, Sajópüspökiben pe-dig a biztosítással nem rendelke-zõknek adnak segítséget. Anya-gi lehetõségeikhez mérten támo-gatást nyújtanak az emberek-nek, hogy újból fedél lehessen afejük felett. De egyre nõ a rászo-rulók köre.

Szerencsére szélesedik azadományozók tábora is: a közel-múltban az olaszországi Bresciá-ból, valamint a chicagói Magya-rok Klubjától érkeztek adomá-nyok, amelyeket az árvíz sújtot-ta településekre küldenek, illet-ve a viharkárok helyreállításárafordítanak. ■ Homa János

Az egyház az árvízkárosultakért

Legyen fedél a fejük felett

Szent Istvánünnepére

Hõség és zivatar, zenés és csen-des áhítat, átimádkozott éjsza-kák és végigbeszélgetett nappa-lok: önmagunk, a közösség ésIsten keresése. Ez Egerszalóksummázata, százak életre szólóélménye. A nyolcvanesztendõsKerényi Lajos piarista atya voltidén is a lelkigyakorlat vezetõje.Neve összeforrott az ifjúsági ta-lálkozóval. Lendületes és derûs.Úgy tartja, hogy élete nyolc év-tizedének a kegyelem a mottója.A fiataloknak és a betegeknekél. Éppen olyan izzó szeretetteloktatja a hittant, mint ahogy vi-gaszt nyújt a haldoklóknak.Mostani elõadásai során is elõrekijelölt úton haladt. Az ott el-hangzott gondolatait követve vá-zoljuk a szalóki napok idei üze-netét.

Az ideit a remény találkozójá-nak nevezte. Többször idézteHenri Boulad-ot: a megváltás át-

menet az emberségbõl az ember-fölöttiségbe. Ezért kell kiemelked-ni a hétköznapok kisszerûségé-bõl, megtisztulni, fejlõdni, Isten-nel egyesülni. A XVI. Benedekpápától kölcsönzött érvek alap-ján állapította meg: ehhez tisztaistenfogalomra van szükség.

Az egyháznak az a célja, hogyelõsegítse az ember sokoldalú fej-lõdését. Ez transzcendens szem-léletet követel, mind a tudás,mind a hit területén. Sajnos, amai emberek jó része nem tudja

elõhívni a benne rejlõ értékeket.Ezért kell magunkat Istennelösszhangban fejleszteni. Sokszorvívódunk, nagy belsõ katakliz-mákkal kell megküzdenünk. Azéletben az lehet a meghatáro-zónk, aki igazolja magát, akirõlbeteljesednek a jövendölések, akimegállja a helyét a történelem-ben. Tehát Jézus.

A világ egy csoda, amelybe ha-talmas ívû fejlõdést programo-zott be a Teremtõ. Mégis ki akar-ták törölni Istent életünkbõl, he-

lyette az elektromosság vagy azatomok felfedezõit istenítve.„Nem lehet minden mástól, merta mindenen kívül nincs más” –állapította meg. Ma már a tudo-mány világában is egyre többenbeszélnek intelligens teremtés-rõl. Az ember igényli a kiemelke-dést, felfelé törekszik. A megtisz-tulás, fejlõdés, beteljesülés utánkövetkezhet el az Istennel valótalálkozás.

Ezzel a következtetéssel zárultaz idei gazdag fesztiváli program,beteljesítve, amit nyitó szentmi-séjében Ternyák Csaba egri ér-sek fogalmazott meg: a lelkigya-korlat egy sajátos lehetõség arra,hogy Istenre figyeljünk. Nemelég azonban Istenrõl beszélni,mert ha meg akarjuk õt igazán is-merni, akkor Vele kell beszélni,hiszen a személyes kapcsolatbantárul fel számunkra igazi lénye.

■ Gábor László

Kerényi Lajos: „a világ egy csoda”

Istenkereső fiatalok Egerszalókon

„Az ember igényli a kiemelkedést, felfelé törekszk” – Kerényi atya a fiatalok között

ÖRVENDEZZETEK A REMÉNYSÉGBEN – ezzel a római levélbõlszármazó mottóval kezdõdött július 14-én az egerszalóki találkozóés lelkigyakorlat, amely 18-án fejezõdött be. A találkozóra – ame-lyen részt vett Ternyák Csaba egri és Bábel Balázs kalocsai érsek,valamint Katona István egri segédpüspök is – közel ezer regisztráltfiatal érkezett, 50 önkéntes segítette a programokat, 45 kiscsoportalakult, 8–10 kispap is kivette a részét a szolgálatból, s 10–12 mû-hely mûködött három napon keresztül. A szombat esti ünnepi szent-misére érte el a találkozó a legmagasabb létszámát, 1100–1200 fõt.

FO

TÓ

: S

ZA

RV

AS

IS

TV

ÁN

NAGYBOLDOGASSZONYÜNNEPÉNEK ÜZENETE:

„Az égen nagy jel tûnt fel:egy asszony, öltözete aNap, lába alatt a Hold,fején tizenkét csillagbólkorona.” (Jel 12,1)

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. E G Y H Á Z M E G Y E I H Í R E K 2010. AUGUSZTUS

JÁSZBERÉNYIEK TÁBOROZTAK

Egyhetes táborozást tartottAbádszalókon július 19-tõl23-áig a jászberényi fõtemp-lom és a Barátok templomá-nak hittanos közössége. Kis-gyermekek, fiatalok és kísé-rõ szülõk – összesen 58-an –vettek részt a jól sikerült, lel-kiekben és kalandokban gaz-dag programon.

HÁROMHUTAI SZENTELÉS

A szlovákok lakta Három-huta felújított templomátTernyák Csaba egri érsekjúlius 25-én áldotta meg ésbúcsúi szentmisét mutatottbe. A templom felújítását azEurópai Mezõgazdasági ésVidékfejlesztési Alap többmint 12 milliós pályázati tá-mogatásban részesítette.

KETTÕS ÜNNEP

A jászjákóhalmai egyházköz-ség július 25-én vasárnapkettõs ünnepet tartott: id.Szent Jakab apostol búcsú-ünnepét, valamint az elké-szült Szent Erzsébet sétányavatását. Az ünnepi szent-misét Katona István egrisegédpüspök mutatta be.

MÉG LEHET JELENTKEZNI

Augusztus 14-éig még lehetjelentkezni az Egri Hittudo-mányi Fõiskola katekéta-lelkipásztori munkatárs éshittanári szakára, levelezõtagozatos képzésre. A jelent-kezést az intézmény címére(Eger, Foglár utca 6.) kell el-juttatni a fõiskola saját je-lentkezési lapján, mely letölt-hetõ az intézmény honlapjá-ról (www.eghf.hu).

ECSÉDI ÜNNEP

Ünnepséget rendeznekaugusztus 15-én 15 órátólaz ecsédi Szentkút-völgyeSzûz Mária-kápolnánál.A szentmisét dr. SeregélyIstván nyugalmazott egriérsek celebrálja.

KERESZTÉNY NAP MAKLÁRON

Keresztény napot szervezaugusztus 28-án Maklárona helyi, valamint az andor-naktályai és a nagytályaiegyházközség. A gazdagprogram 13 órakor kezdõdika templomban, majd 14 órá-tól szentmisét mutat beTernyák Csaba egri érsek,s a nap során dr. CsókayAndrás idegsebész tanú-ságtétele is elhangzik. Dél-után külön programokatajánlanak a gyermekeknek.A maklári ReformátusGyülekezet is bekapcsoló-dott a rendezvénybe.

EGYHÁZMEGYEIHÍREK

A HÓNAP VERSE

Jól megjelölte ezt az ezredévet:kereszttel írta rá kemény nevét,mint halhatatlan gyõzelmi ék.Alapkõ lett, de kõnél súlyosabbanvetette el az épülõ falakbantoronyszökkentõ, férfias hitét.

Amint alázatát mindegyre inkább úrrá emeli roppant erején,a bércre hág s egy országon tekint át,hol hajnalpírban reszket még a fény.Komor felhõkbõl bomlik ki a kék égs virrasztva várja népe ébredését aszázadok szélfútta reggelén.

Nem tétován, de biztos mozdulattallendül elõre tervezõ keze,míg port kavar és szilaj kedvvel nyargal a forró puszták zendülõ szele.Bölcs szemmel néz a fényes távlatokbas pillantásával féltõn átkaroljaa frissen szántott szûzi földeket.

Kegyes jobbjával törvényt ír, keményet,hogy megkösse a rónák vad porát,szõlõ teremjen és kenyér, fehérebbs hogy mindenki meglelje otthonát.Áldott szigor, rendet hozó szelídség!Arany szív, mely eltékozolja kincsét,hogy új szívekben ragyogjon tovább!

Tûz Tamás:

Szent Isván király

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Fõegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztõbizottságFelelõs szerkesztõ: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.huE-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

A közremûködésével.

Kedvezményes elõfizetés:06-80/513-646

Gyermekek töltötték meg élet-tel Sárospatakon a plébániátjúlius 5–16. között. A kezdemé-nyezés tavaly indult, s idénmár több mint ötven hittanosvett részt a nyári napközin.

Minden nap közös imádság-gal kezdõdött, s hálaadó imávalzárult. Az elsõ hét témája a te-remtésvédelem volt. A hétszentje ezért Assisi Szent Fe-renc lett, akirõl Dombi Ferenckáplán atya mindennap el-mondott egy rövid történetet.Levetítettek egy rajzfilmet azegészséges életrõl és a fogápo-lásról is. Nagy sikert arattak akézmûves-foglalkozások, dél-utánonként pedig lelkesensportoltak a résztvevõk, akikakadályversenyen is összemér-ték tudásukat és ügyességüket.

Az elsõ hét vendége Kanizianõvér volt Lengyelországból.Õ a Szent Erzsébet Nõvérekképviselõje, akik a jövõ év tava-szán telepednek le Sárospata-kon. A gyerekek feladata azvolt, hogy mindenki legalábbegy magyar szót tanítson megneki. Az elsõ hét végén élmé-

nyekkel telve köszönt el a fiata-loktól. Az õ személyes varázsaelõlegezte meg a második héttémáját: a papi és szerzetesi hi-vatásokat. Néri Szent Fülöp,Viennay Szent János és BoldogKalkuttai Teréz anya életét is-merhették meg a gyermekek.A hallottakat vetítés is elmélyí-tette: a Legyetek jók, ha tudtokcímû filmet tekintették meg.

Még sok más kalandot is át-élhettek a gyerekek: KecskésAttila plébános atya jóvoltábólegy kirándulás során gumike-rekû kisvonat vitte ki a csapa-tot Bodkõre, majd visszafelérövid városnézõ körúttal zá-rult a vonatozás. A másodikhéten Pácinban tekintettékmeg a templomot és a kastélyt.Meghívást kaptak a RákócziMúzeumba egy tárlatvezetés-sel egybekötött várlátogatásra,és a józsef-falvi városrész híveiis fogadták a csoportot.

Az idei két hét egy tavalyi jókezdet varázslatos folytatásavolt, ami reméljük, hogy ha-gyománnyá érik.

■ Koleszár Krisztián

Hittanosok varázslatos két hete

Hagyományteremtősárospataki tábor

Az elmúlt hetek, hónapok rendkí-vüli idõjárása és az árvíz az egy-házi épületeket sem kímélte.Ficzek László érseki irodaigazga-tó tájékoztatása szerint mintegyhúsz helyen tapasztaltak ilyenjellegû gondokat.

A szentistváni templomot élet-veszélyessé nyilvánították. Aboltozat megrepedezése miattarra kényszerültek, hogy aszentmisét a mûvelõdési házbantartsák. A statikai szakvéleményalapján vasakkal erõsítettékmeg a boltozatot, s bíznak ab-ban, hogy újból birtokba vehetik

az épületet. Balajton is megrepe-deztek a templom falai. A föld-csuszamlás miatt 55 millió fo-rintos a kár.

A borsodnádasdi „lemezgyári”templomnál – földcsuszamlás mi-att – a támfal megerõsítésére leszszükség, ugyanis a közeli erdõ-bõl hatalmas földtömeget hordottle a víz. Hernádpetriben a temp-lom boltíve repedezett meg, a va-kolat is leszakadt. Szendrõben azaltemplom és a plébánia pincéjekerült víz alá, a templomfalak isátnedvesedtek, ahogy a vizestemplomfalak okoznak fejtörést

Litkán, Halmajon, Hernádvécsén,Gesztelyen és Ongán. De hason-ló nehézségek adódtak a nagy-kinizsi imaházzal, a nyékládházihittanteremmel és a szikszóiBetánia-kápolnával is. A viharosszél Sátoraljaújhelyen a SzentMargit Általános Iskola tetejét,valamint a jászladányi templomtetõszerkezetét is megbontotta.

Bár még nem áll minden adatrendelkezésre, de az már nyil-vánvalóvá vált, hogy több százmilliós kár keletkezett a mûem-léki védettség alatt álló egyháziépületekben. ■ (homa)

Abúcsú még napjainkbanis jelentõs esemény a fal-vak életében. Az elmúlt

évtizedekben a fogalom veszítetteredeti, vallásos értelmébõl, éssokak számára csak az ahhozkapcsolódó szórakoztató progra-mokat jelenti. Segíthet bennün-ket a fogalom tisztázása is ab-ban, hogy ezt az évenként visz-szatérõ szép közösségi ünnepetújra tartalommal töltsük meg.

Legtöbbször a templom és azegyházközség védõszentjénekaz ünnepe ez, de lehet annak abibliai eseménynek vagy hit-titoknak a jeles napja is, mely-nek tiszteletére a templomotépítették. A fõoltár képe min-

denhol emlékeztet bennünket abúcsú okára és idejére.

A szó jelentése arra is figyel-meztet, hogy a templom ünne-pén „búcsút” nyerhetünk, va-gyis az Egyház jóvoltából „elbú-csúzhatunk” a már megbocsá-tott bûn után visszamaradó, ide-ig tartó büntetésektõl. Búcsútmáskor is nyerhetünk, de atemplomi búcsú ünnepe is ki-váló alkalom erre.

A katolikusok azért ragasz-kodnak a megtartásához, mertsokat jelent számukra ez az ün-nep. A vallásos emberek hitbõlfakadó örömmel gondolnak ar-ra, hogy a helyi egyházközség-nek és a templom védõszentjé-

nek az ünnepe ez. Ekkor döbbe-nünk rá arra, hogy milyen nagyáldás is számunkra a templom.

Ez az Isten háza, a vele való ta-lálkozás különleges helye. A bú-csú ezért ragyogó alkalom arra,hogy megköszönjük Istennekazt a sok-sok kegyelmet, amit atemplomban kaptunk tõle.

A búcsú az egyházközség ün-nepe is. Ezen a napon az a kö-

zösség ünnepel, amelynek a ke-resztség által tagjai lettünk.Esztendõrõl esztendõre ilyen-kor tudatosulhat bennünk,hogy nemcsak a falu közösségé-nek, hanem a helybeli rómaikatolikus egyházközségnek istagjai vagyunk. Nemcsak az kötössze bennünket, hogy egy falu-ban lakunk, hanem az is, hogya keresztségben Isten gyerme-kei – és a szentírás szavai sze-rint – „testvérek” lettünk.

Ekkor a szokottnál nagyobbáhítattal tekintünk fel a temp-lom védõszentjét ábrázoló oltár-képre, mert a templom és az egy-házközség védõszentjét is kö-szöntve, közbenjárását kérjük,

és elmélkedünk példás keresz-tény életérõl. Abban a hitben ésmeggyõzõdésben, hogy a szentéletébõl követhetõ mintát, vi-gasztalást és bátorítást kapunkahhoz, hogy Krisztus kegyelmisegítségével lehet és érdemesaz evangélium szerint élni.

„Örvendeztem, amikor aztmondták nekem, hogy az Úrházába megyünk” – mondja azsoltáros. Mindnyájan tudjukés érezzük is, hogy nemcsakaz ószövetségi ember örömétfejezi ki ezzel, hanem mind-annyiunk érzéseit, akik atemplomba hittel és istenféle-lemmel járunk.

■ Dolhai Lajos

TÛZ TAMÁS (Gyõr, 1916 – Hamilton, Kanada, 1992) költõ,író, katolikus pap. Az 1956-os forradalom után Nyugatratávozott, ahol a magyarság érdekében tevékenykedettpapként, költõként, irodalomszervezõként.Kezdeményezésére jött létre 1966-ban az Amerikai MagyarÍrók csoportja. A kanadai Hamiltonban hunyt el; hamvaithazahozták, Gyõrben helyezték örök nyugalomra.

Hát róla zengjen most a lelkes ének!Uram, téged dicsérünk általa,mert õ volt a te választott edényed,apostolod; híved s a föld sava.És õ volt ama bibliai sáfár;kire be jó, hogy éppen rátaláltál,midõn megvirradt napunk hajnala!

Fegyelmezett, komoly fiatalem-ber. Amikor elõször találkoztamvele, még szeminarista volt, demár akkor látszott, hogy rá fi-gyelni kell, mert megfontolja,hogy mit is mond. Éreztem raj-ta a tüzet is, amely a hitbõl és atenniakarásból származik. Ezlehet az alapja annak, hogy –bárhová is kerül – meg tudjaszólítani a híveket, erõt ad acsüggedõknek, vigasztalja a rá-szorulókat. Eddig káplánkodott,augusztus 1-jétõl viszont önállóplébániát kap.

– 2003-as szentelésem utánegy évig Miskolc, majd Mezõkö-vesd következett, negyedik éveEgerben káplánkodom. Mind-egyiknek megvolt a maga jelleg-zetessége és szépsége – emléke-zik az eltelt évekre. – Nagyon vá-rom, hogy augusztus 1-jétõlGöncre kerüljek. Plébánoskéntönállóan kell döntenem és dol-goznom. Majd meglátjuk. Remé-lem, minden jól alakul. Ha a Jó-isten odaküld a fõpásztor által,biztosan megkapom a szüksé-ges kegyelmeket is a feladat el-

végzéséhez. A szentelési jel-mondatomat az egyik korintusilevélbõl választottam: „Isten ke-gyelmébõl vagyok az, ami va-gyok”. Így kezdtem pályafutáso-mat, s már az életet job-ban megismervefolytatom. A sze-minárium na-gyon sok min-denre felké-szített, de ter-mészetesenmindenne lkapcsolatbannem tudott fel-vértezni. Azadott helyzet-ben kell eldönte-ni, hogy mi

is a megoldás. Amikor valaholkezdek, mindig szétnézek, hogymilyenek az adottságok, hiábatervezem ezt vagy azt, ha nincslehetõség rá.

– Ahogy megtudtam, a gyö-nyörû fekvésû település 2500 la-kosából mintegy fele katolikus– beszél az új állomáshelyérõl. –Az eddigi plébános elmondta,hogy egyházi szempontbólaránylag jó a helyzet, a mintegy300 aktív hívõbõl úgy 100–120rendszeresen jár templomba. Delakva ismerheti meg igazából atelepülést az ember. Sok függ ahely szellemétõl, a családok ösz-szetartó erejétõl. Úgy gondolom,hogy ha sikerül majd egy 15–20fõs hittanos csoportot kialakíta-ni, akkor rajtuk keresztül meg le-het szólítani a városka fiataljait is.

Olykor elég két-hárommeghatározó szemé-

lyiséget megnyer-ni ahhoz, hogyhúzza magaután a többie-ket. A követke-zõ hetek, hóna-pok feladataihozfel tudom hasz-nálni az eddigiállomáshelyeim

tapasztalatait, aJóisten pedig meg-

segít. ■ (gábor)

„Ha a Jóisten küld, kegyelmeket is ad”

Új plébános került Göncre

Szabó LászlóSZÜLETETT: Baia Mare (Nagy-

bánya), 1970. május 17.PAPPÁ SZENTELTÉK:

2003. június 21.ÉLETÚT: 2003–2004.Miskolc–Hejõcsaba, káplán:2004–2006. Mezõkövesd,Jézus Szíve Plébánia,káplán; 2006–2010.Eger–Fõplébánia,káplán. 2010. au-gusztus elsejévelGöncre kapottplébániai ad-minisztrátorikinevezést.

A búcsúünnepe

Az új állomáshely GÖNC KISVÁROS Borsod–Aba-új–Zemplén megye északi ré-szén, a magyar–szlovák ha-tár közelében, a Zempléni-hegység lábánál, a Cserehátés a Zempléni-hegység talál-kozásánál, a Hernád folyómellett fekszik. Helyzetét jel-lemzi, hogy Miskolctól 70 kilométerre, míg a szomszé-dos Szlovákiától 10 kilomé-terre és Kassától 30 kilomé-terre található.

FOTÓ: SZARVAS ISTVÁN

Több száz milliós a kár

Árvízkárok templomainkban

Az egyház küldetésével azonos aSzent István Rádió célja immáron10 éve: „mindenki üdvösségéneka szolgálata”. Mûsorpolitikájánakköszönhetõen hamar népszerûvévált. A határon túl Szlovákiábanés Ukrajnában is foghatók adá-sai, vételkörzete Budapest hatá-rától Kárpátaljáig és Szolnoktólegészen Kassáig terjed.

Az ország egyik legnagyobb vé-telkörzetû regionális rádiójaként,immár tizedik éve napi 24 órá-ban, regionális közmûsor-szolgál-tatóként mûködik. Mindig igyek-szik valami jót és újszerût, vala-mi maradandót adni a hallgatók-nak. Adásaiban fõként közszol-gálati jellegû mûsorok hangza-nak el, amelyek átfogják a min-dennapi élet egészét, a gazdaság,a társadalom és a kultúra min-den lényeges kérdésérõl szólnak.Elsõsorban az emberi hangraépít, de zenei világa is nyugodt,szeretetteljes hangvételû.

A története úgy kezdõdött,hogy a rendszerváltás után az eg-ri érseknek, Seregély Istvánnak,a püspöki kar elnökének az volta szándéka, hogy megszervezzeaz elektronikus médiumot. Ele-inte az országos adás elõtt csakaz akadályok sokasodtak. Nemnyugodott bele ebbe a fõpásztor,hanem megbízta Juhász Ferenc

atyát azzal, hogy mérje fel a le-hetõségeket, s az egyházme-gyében kezdje felépíteni a stú-diót. Hosszú elõkészületekután sikerült is.

A Szent István Rádió 2000.augusztus 19-én, este fél hét-kor kezdte meg a sugárzást,akkor még Magyar KatolikusRádió-Eger néven. Elõször szó-lalt meg az éterben azóta jól is-mert szignálja, a „FeltámadtKrisztus e napon”. Történelmivolt a pillanat. Ennek a nap-nak a szelleme, a rádió csalá-diassága megmaradt. Ekkormég csak két napon át szólt,majd a próbaadás után egyidõre elhallgatott. Fel kellettkészülni arra, hogy ne csakhitbõl és lelkesedésbõl szóljon,hanem biztonsággal és folya-matosan is. Azután október20-án újraindult, s tíz eszten-deje, megszakítás nélkül, 24órán át juttatja el a jó hírtÉszak-Magyarországra.

Az elsõ megszólalás, s az ok-tóber 20-ai folyamatos adáskez-det között azokat a készségeketkellett megszerezni, amelyekszükségesek a mindennapimûsorkészítéshez. A MagyarRádió tapasztalt munkatársaithívták segítségül ehhez. Egye-dülálló módon olyan három hó-napos tanfolyamot szerveztekEgerben, amely jelentõs rész-ben már élõ adás volt.

Az erõfeszítések gyümölcse-ként olyan modern keresztényközéleti médium jött létre, ame-lyet megszeretett a közönség. Apapság pedig az igehirdetés újlehetõségét találta meg. 2000.augusztus 19-én Egerben szü-letett meg a katolikus rádiózás,amely ugyanazon év októberé-re életképessé vált. Szent Istvánneve pedig arra kötelezi a rádi-ót, hogy a modern kor eszközé-vel haladjon tovább az általa ki-jelölt úton. ■ Gábor László

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Jubilál az egriKolping családSZEPTEMBER 4-ÉN, szom-baton ünnepli az egriKolping család fennállásá-nak 150. évfordulóját. Areggel 9 órai érseki meg-nyitó után koszorúzás lesza Bartakovics Béla Közös-ségi Házon elhelyezett em-léktáblánál, majd 10 óra-kor polgármesteri köszön-tõre kerül sor a Városházadísztermében. A Bazilika11 órás szentmiséjét a ju-bileum jegyében tartják.

Putnokiak– testvéreiknélPUTNOK ÉS NOWY ZMIGRÓD

között a testvérvárosi kap-csolat 2003-ban jött létre.Idén augusztusban a kétváros közös ünnepéreLengyelországban kerültsor. Az ünnepi szentmisétTernyák Csaba érsek celeb-rálta Wladyslaw Findyszvértanú pap boldoggá ava-tásának ötödik évfordulójaalkalmából, aki 1964-benbekövetkezett haláláig a te-lepülés plébánosa volt.

Magyar és szlovákrádiósok KassánA NEMZETEK KÖZÖTTI meg-békélés jegyében magyarés szlovák nyelvû rádiósszentmisét mutattak be akassai dómban augusztus29-én, délben. Ez év márci-usában már celebráltakhasonló szertartást a pilis-szántói római katolikustemplomban. A híveket ésa rádióhallgatókat két pap,Juraj Spuchlak beszterce-bányai rádióigazgató szlo-vákul, Szarvas István, azegri rádió vezetõje magyarnyelven köszöntötte, illetveaz utóbbi vezette a szertar-tást is. A médiumok ötéveskapcsolatuk alatt több kö-zös európai uniós pályáza-ton is indultak.

ÚJ TANÉVET KEZDÜNKVeni Sancte Spiritus! Jöjj, Szentlélek Úristen!

JEGYZET

A„Jöjj, Szentlélek Úristen”(Veni Sancte) kezdetû énektemplomainkban és egyhá-

zi iskoláinkban sok helyen el-hangzik az új tanév kezdetén.Nemcsak a szokás kedvéért, ha-nem azért is, mert tudjuk és érez-zük, hogy eredményesen taníta-ni és tanulni csak a Lélek erejé-vel vagyunk képesek. Csak ígytudjuk megmutatni a fiatalok-nak, hogy mi a jó és mi a rossz,az értékes és értéktelen abban,ami körülvesz bennünket.

Jézus búcsúbeszédében aSzentlelket ígérte meg tanítvá-nyainak. A következõt mondta:„Amikor eljön Õ, az igazság Lelke,elvezet titeket a teljes igazságra”.(Jn 16,3). A mai furcsa és zûrza-varos világban az igazságra külö-nösen nagy szükség van. A Szent-lélek segítségével tudjuk rávezet-ni a ránk bízott fiatalokat arra,

hogy maga Jézus az igazság. Aztmondta: „Én vagyok az út, azigazság és az élet”(Jn 14,6). Azt ishozzáfûzte: „A Vigasztaló pedig,akit az Atya a nevemben küld,megtanít majd mindenre, és esze-tekbe juttat mindent, amit mond-

tam nektek” (Jn 14,26). Tehát aSzentlélek formálja át gondolko-dásunkat, erõsíti meg akaratun-kat, és teszi Istennek tetszõvé cse-lekedeteinket.

Amikor megszólal bennünk,megvilágosodik a tévelygés, abûn által elhomályosodott értel-münk. Az Újszövetség szerint kü-lönösen három helyzetben mu-tatkozik meg: hitünk megvallá-sában, az imádságban, és amikoraz Isten titkaival, megismerésé-

vel foglalkozunk. A Jézus Krisz-tusba vetett hit megszületése el-sõsorban kegyelmi ajándék, nema mi érdemünk; nem csupán ami korszerû és hatékony hitokta-tásunk eredménye. Szükségünkvan ahhoz is a Szentlélek segítsé-

gére, hogy meg tudjuk vallani hi-tünket mások elõtt. Ahogy nélkü-lözhetetlen a helyes, Istennek tet-szõ imádsághoz is. Az apostolszerint „gyöngeségünkben segít-ségünkre van a Lélek is, mertnem tudjuk, hogyan imádkoz-zunk helyesen. A Lélek azonbanmaga könyörög helyettünk sza-vakba nem foglalható sóhajtások-kal.” (Róm 8,26.)

Az Istenrõl való beszédben, an-nak tudományos formájában, a

teológiában vagy az egyszerû is-kolai hitoktatásban is ugyanúgymegnyilvánul a Szentlélek, minta hitvallásban és az imádságban:„Isten bensejét sem ismeri senkimás, csak Isten Lelke” (1Kor2,11). Tehát csak akkor haladha-tunk elõre Isten ismeretében, Is-ten titkainak a megismerésében,ha a Szentlélek vezet ebben és se-gít bennünket. Csak az általamegvilágosított értelemmel va-gyunk képesek az igazságot felfe-dezni, és csak így járhatjuk azigazság útját.

Ezért szoktunk így imádkoznia Szentlelket hívogató himnuszután: „Istenünk, te a Szentlélekmegvilágosító kegyelmével taní-tottad híveid szívét; add meg ne-künk, hogy ugyanazon Szentlé-lek által az igaz utat megismer-jük, és vigasztalásának minden-kor örvendjünk.” ■ Dolhai Lajos

A tanév kezdetén

EGYHÁZMEGYEIHÍREK

Az egyházi iskolákban különle-ges hangulatú a tanévkezdés. AVeni Sancte-val, azaz a Jöjj,Szentlélek Úristen címû énekkelnyitják meg az iskolai évet. Denemcsak a tanévet, hanem min-den napot imával kezdenek ésazzal fejeznek be. Szeptember-tõl így történik ez az Egri Fõegy-házmegye legújabb intézményé-ben, a törökszentmiklósi PánthyEndre Katolikus Általános Isko-lában is. A tanévnyitó ünnepsé-gen részt vett Ternyák Csaba eg-ri érsek, aki egy iskolanapon ígyfogalmazott a közelmúltban:„Életünk, sorsunk Istentõl függ,aki szeret bennünket. A katolikusiskola erre a szeretetre nevel.”

– Pánthy Endre a XIX. század-ban törökszentmiklósi plébános,majd 1889-ben kinevezett püs-pök lett – tudtuk meg MenyhártJózsef fõesperestõl. – Hajdaná-ban leánynevelõ intézetet alapí-

tott Szentmiklóson, melyet a Rá-kosi-korszakban el kellett hagy-niuk az Irgalmas-nõvéreknek. Arendszerváltás után tárgyalásokkezdõdtek az intézmény vissza-vételérõl. Ennek következményea mostani iskolaindítás is. Igaz,az épület még felújításra szorul.

A tanítás 16 osztályban kez-dõdött el az egykori Petõfi Sán-dor Általános Iskolában. A 33 fõstantestület, Márton János igaz-gatóval az élen, az egyházi isko-lában folytatja az oktatómunkát.Az iskola sokoldalú: ökoiskola,vöröskeresztes bázisiskola, ésalapfokú mûvészetoktatási tevé-kenységet is folytat a vizuális ne-velés, valamint a dráma és szín-játék területén. A 300 gyerekvállalta – a szüleikkel egyetér-tésben –, hogy egyházi iskolá-ban folytatják tanulmányaikat.A kisdiákok érdeklõdve hallgat-ják Menyhárt József fõesperest,

aki ízelítõt ad a szeptembertõlvalamennyi osztályban beindu-ló hitoktatásból. A gyerekek kö-zül többen jelzik, hogy eddig isjártak templomba, sõt a tantestü-leti tagok között is találunkolyat, aki már korábban is éne-kelt a templomi kórusban.

Az Egyházmegyei KatolikusIskolai Fõhatóság elnökétõl, Ju-hász Ferenctõl azt is megtudtuk,hogy – az új törökszentmiklósi-val együtt – két óvodát, hat álta-lános iskolát, egy középiskolátés két kollégiumot mûködtet azegyházmegye. Ezeken kívül hatoktatási intézményt szerzetes-rendek tartanak fenn. Összesenígy az egyházmegye területén5700-an járnak katolikus isko-lákba. A szeretetre nevelik õket,mert megismerkednek JézusKrisztussal, az imádságokkal, azegyház tanításával is.

■ Homa János

Több mint háromszáz gyermek kezdte meg a tanévet az új katolikus iskolában

Habis László egri polgármester saj-

tó- és publicisztikai nívódíjat adott át

augusztus 20-án a rádiónak, melyet

Szarvas István igazgató vett át

A katolikus iskola szeretetre nevel

Imádságos becsengetésTörökszentmiklóson

A nõvérek Miskolcon a legszegényebbek lelki gondozását végzik

�CIKKÜNK A KÖVETKEZÕ OLDALON

A szegényekben Jézust szolgálják

Boldog Teréz anyakövetői Miskolcon

Tíz éve született a katolikus rádiózás

Szent István neve kötelez

FO

TÓ

: S

ZA

RV

AS

IS

TV

ÁN

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. E G Y H Á Z M E G Y E I H Í R E K 2010. SZEPTEMBER

Újhelyi templomünnepSÁTORALJAÚJHELY plébánia-temploma ebben az évbenünnepli az 1909–1910-es át-építésének 100., és 150. év-fordulóját annak, hogy SzentIstván lett a védõszentje.Ebbõl az alkalomból kiad-ványokkal és az egész évetátölelõ programokkal ké-szült az egyházközség. Acentenáriumi év fénypontjaaz augusztus 20-ai SzentIstván-napi búcsú volt, ame-lyen Ternyák Csaba egri ér-sek celebrálta az ünnepiszentmisét, majd a templomelõtt ünnepélyesen megál-dotta az elõzõ évben önerõ-bõl és pályázati pénzbõlmegújult templomkülsõt.

A „püspök bácsi”AZ IDÕSEBB EGRIEK még jólemlékeznek a „püspök bá-csira”, Kriston Endrére, akiötven esztendõvel ezelõtt,

1960-ban hunyt el. Az õ em-lékét idézte fel dr. SzecskóKároly az Egri LokálpatriótaEgylet augusztus végi ren-dezvényén, az „Egri séták eg-rieknek” címû sorozat kere-tében. Kriston püspök 1877-ben született Kemecsén. Éle-tét a hûséges szolgálat és ajó cselekedetek sorozata töl-tötte ki. Éppen ezért keltettmegdöbbenést, hogy 1945-ben a várban lévõ internáló-táborba hurcolták és eszmé-letlenre verték. Kiszabadulá-sa után az Érseki Palotábanlakott, s fogyó erõvel szolgál-ta tovább egyházát.

Keresztény nap MakláronAUGUSZTUS VÉGÉN rendeztékmeg az andornaktályai, amaklári és a nagytályai egy-házközségek az I. Keresz-tény Napot. A maklári ró-mai katolikus templombanmegtartott eseményenKorózs Péter plébános kö-szöntötte a résztvevõket,majd népszerû orgonamu-zsika hangzott fel. A szent-misét Ternyák Csaba egriérsek tartotta. A nap folya-mán tanúságtételt tett dr.Csókay András idegsebész.

EGYHÁZMEGYEIHÍREK

A HÓNAP VERSE

Ez a könyv a könyvek könyve,Szegény ember drága gyöngye,Égi harmat lankadtaknak,Világosság földi vaknak.Bölcsességnek arany útja,Boldog, aki rátalál,Szomjas lélek forrás-kútja,Hol pohárral Krisztus áll.

Ez a könyv az örök törvény,Királyon lánc, rabon napfény.Tévelygõknek hívó harang,Roskadóknak testvéri hang.Elhagyottnak galambbúgás,Viharvertnek eresz ez.Haldoklónak angyalzúgás:’Ne félj, fogd a kezemet!’

Gyermeknek is ’mily szép rege’!Bölcsnek ’rejtettnek tengere’.Fal, s túl rajta élõ hangok,Köd, s benne zengõ hárfák, lantok.Templomok közt legszebb templom,Csak megnyitom, s benne vagyok.Ablakán a paradicsomRózsáira látok.

Minden fakul, minden romlik,Márványvár is összeomlik.Bíborleplek ronggyá málnak,Dicsõségek füstbe szállnak.Csak ez a könyv nem tér porba,Mintha volna élõ lelke,Ez a könyv a Mózes bokra,Isten szíve dobog benne.

Írás a Bibliába

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Fõegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztõbizottságFelelõs szerkesztõ: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.huE-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

A közremûködésével.

Kedvezményes elõfizetés:06-80/513-646

Felejthetetlen élményeikrõl csa-ládi és baráti körben sokszor be-számoltak már az elmúlt hetek-ben a római találkozójukról ha-zatérve. Mint ismert, az augusz-tus elseje és hetedike közötti ren-dezvényen a világ minden tájá-ról Rómába, az „örök városba”utaztak a ministránsok, hogyközvetlenül a forrásból merítse-nek erõt szolgálatukhoz. Õkazok, akik a papok után a legkö-zelebb állnak az oltárhoz. Az Eg-ri Fõegyházmegyét 134 minist-ráns képviselte, akiket 13 felnõttkísért el. Most az õ visszaemlé-kezéseiket szedjük csokorba.

„Számomra a legfeledhetetle-nebb, hogy a Szent Lépcsõ temp-lomban végigtérdepelhettem azo-kon a lépcsõkön, amelyeken Jé-zus Krisztus állt Pilátus elõtt.Megtapasztalhattuk az összetar-tozás érzését, a Szent Péter térena Szentatya személyesen köszön-

tött mindnyájunkat. SzentTarziciuszról, a ministránsok vé-dõszentjérõl beszélt, aki a 3. szá-zadban élt, s hite miatt ölték mega keresztényüldözések idején.”

TAKÁCS MÁTÉ,

MISKOLC, SZENT ANNA-TEMPLOM

*„Meglátogattuk a Lateráni SzentJános bazilikát, a Maria Maggiorebazilikát, végigsétáltunk az óko-

ri Róma épületei között, láttuk aColosseumot, a Forum Roma-numot. Megfordultunk a legis-mertebb helyeken: a spanyollépcsõnél, a Trevi-kútnál. Meg-néztük a Szent Péter- és a SzentPál-bazilikát is. A mûemlék épü-letek, szobrok, képek láttánmegérintett bennünket a törté-nelem.”

DEME BARNABÁS, NAGYRÉDE

*„Megindító esemény volt a ma-gyarok közös miséje is, amelyenezerhatszázan gyûltünk össze.A Santa Maria degli Angelitemplomban Bosák Nándor ésNémeth László püspökök vezeté-sével hatvan pap állt az oltár kö-rül. A püspökök által megáldottvízbõl minden egyházmegyeképviselõi kancsóval merítettek,

megjelenítve az összejövetelmottóját: „Merítsetek az élõ vízforrásából!” SZABÓ MÁTÉ,

MISKOLC, VASGYÁR

*„Hat napig jártuk Róma utcáit,de könnyen megtaláltuk egy-mást, mert az azonos nemzet-hez tartozók egyforma ruhákatviseltek. Mi, magyarok elsõsor-ban a narancssárga nyakken-dõnkrõl ismertük fel honfitársa-inkat. Barátságok szövõdtek, énmég a pólómat is elcseréltem anémetekkel. PÁVEL ZSOMBOR,

EGER, JÉZUS SZÍVE PLÉBÁNIA

*„Hazafelé még betértünk Assisi-be, ahol ízelítõt kaptunk SzentFerenc életébõl. Mindenütt na-gyon jól éreztük magunkat. Ren-geteg élményt gyûjtöttünk. Ezreméljük, kitart a következõ ta-lálkozóig.”

NÉMETH LÁSZLÓ, EGER

■ H. J.

Élménybeszámolók a római ministránstalálkozóról

Nincs olyan ember a vilá-

gon, aki ne ismerné Teréz

anya nevét. Követõi, a

Szeretet Misszionáriusai

rendületlenül végzik

krisztusi szolgálatukat.

Szigorú szegénységi fogadalmuk:egy nõvér tulajdonában csupánkét kék-fehér szári ruha, egy vö-dör, egy matrac, egy szappan, il-letve három könyv lehet. Mindentadományokból tartanak fenn.Hétköznapi szükségleteiket szin-tén adakozásból fedezik. Ameny-nyiben adományokat vesznek át

a szegények javára, úgy még anap vége elõtt el kell osztaniuk.Azt vallják, hogy minden napnakmegvan a maga baja, kár aggód-ni a holnapért. Amennyiben tehe-tik, anyagi támogatást adnak azéhezõknek, de tudják, nem a be-tegség és szegénység a legna-gyobb teher, hanem a kitaszított-ság és a szeretet hiánya. A rendMiskolcon is jelen van, ahol elsõ-

sorban a romák között végzikszolgálatukat. Az indiai Ifsita nõ-vér a közösség vezetõje, aki ígybeszél életükrõl:

„Negyedik éve élek a városban.Hatunk közül négyen Indiábólszármazunk, egy nõvér lengyel,egy pedig román. Sok rászorulóttaláltunk itt, akik kíváncsiak vol-tak ránk, befogadtak bennünket.

Napjaink reggel 5–6 óra közöttimádkozással és elmélkedésselkezdõdnek. Hat órakor szentmi-se, mikor Jézus betölt bennünketszeretettel, amit elviszünk a sze-gényekhez. A családokat napon-ta látogatjuk délelõtt és délután.

Minden pénteken szentségimá-dásra hívjuk õket. Szombaton-ként a gyerekekkel foglalkozunk,hittant tanítunk számukra. Va-sárnap szentmisére várjuk azembereket.

Egyre többen járnak a temp-lomba, szentmisére, kötnekszentségi házasságot, és hozzák agyerekeket elsõ áldozásra. Nyá-ron táborokat szervezünk, külön

a felnõtteknek, külön a gyerekek-nek. Egerbõl is jönnek a kispa-pok segíteni, amikor lelki napottartunk karácsony és húsvét elõttgondozottjaink számára. 2008-ban imaházat nyitottunk Lyukón,ahová örömmel jönnek a szegényemberek az igeliturgiára és ró-zsafüzért imádkozni.

Mikor éreztem meg a hivatást?Már 12 évesen meghallottam,hogy Isten szólít. Eljutott hozzáma hír Teréz anyáról, s amikor a ta-nulmányaimat befejeztem, belép-tem a rendbe. Személyesen is ta-lálkozhattam Boldog Teréz anyá-val, három évig dolgozhattam aközelében. Akivel beszélt, ahhozteljes figyelemmel fordult, áradtbelõle a szeretet. FelismerteKrisztust az éhezõben, a hajlékta-lanban, a betegben. A megsebzettKrisztust látta meg az elesettek-ben. A szenvedés enyhítése lettszámára a feladat és kötelesség.

Kalkutta a Szeretet Misszioná-riusainak Betlehem volt, ahol Jé-zus újra megszületett. Mivel való-ságos Isten, ezért szeretete ésszomjúsága is végtelen. Ma job-ban szomjazik a szeretetünkre,miránk, mint valaha. Az a cé-lunk, hogy cselekedeteink által aMegfeszített szenvedését csillapí-tani tudjuk. Ezért fogadtunk tisz-taságot, szegénységet, engedel-mességet, és vállaljuk a legszegé-nyebbek szolgálatát. Teréz anyaarra hívott meg bennünket, hogylássuk meg a saját Kalkuttánkat,mert az mindenhol jelen van.Miskolcon is.” ■ (gábor)

Kevesen tudják, Gárdonyi meny-nyire mélyen Istenhívõ volt, ésmennyire tisztelte, szerette aSzûzanyát. Keller Péter, az íródédunokája hangsúlyozza: az Írása Bibliábanéha templomok hirde-tõtábláira is felkerül, hittanárok-nak is kiváló példaanyag.

Az Álmodozó élet c. regényében(1883) Gárdonyi szárnyaló áhítat-tal szól a Miatyánkról: „Tudjátok-e, mi a lélek szárnya? – a Mi-atyánk. Háromszázmillió emberrebegi el mindennap e gyönyörûkölteményt, melyet tizenkilenc szá-zaddal ezelõtt alkotott az istenlel-kû szerzõ. Ezt dadogja mindennapaz ártatlan kisded: ezt sírja el abûnbánó: ebben talál vigasztalásta sorsüldözött: ezzel ad hálát a bol-dog: ennek a szavaival esd kenyé-rért a koldus: ezt reszketi el a fony-

nyadó ajkú agg: ez a születés öröm-dala: a halál búcsúszava: ezzel kí-sérik az eltávozott lelket mennyeiútján: ezzel könyörgünk érte. Eb-ben az egyszerû, rövid Miatyánk-ban több gondolatremek van, minta világ összes költõinek a mûvei-ben.” Ez a gyönyörû vallomásolyan szakrális nyom, amelyeneljuthatunk a lényeghez: Gárdo-nyi megtalálta, akit keresett.

Ezt bizonyítja összegezõ érvé-nyû vallomása, melyben felsorol-ja, hogy milyen sok és sokfélekönyv hatott rá életében: „Deolyan könyv, amelyet többször is el-olvasok, csak egy van: az Újtesta-mentum. Mindennap olvasok belõ-le már több húsz évnél. Mindig ottvan az éjjeli asztalomon. A kopor-sómban is ez legyen a szívemen.”

■ Cs. Varga István

Gárdonyi megtalálta, akit keresett

Jászberényi fiatalok lengyel zarándoklata

Magyarok a Szent Péter téren. A narancssárga nyakkendõrõl ismerték fel egymást az örök városban.

Teréz anya követői Miskolcona legszegényebbeket szolgálják

A zarándoklat elszakadás a hét-köznapoktól és lelki megtisztu-lás. A kemény gyaloglást, az egy-szerû körülményeket, a lemon-dást a résztvevõk egymásért, ön-magukért és a szívükben megfo-galmazott szándékokért ajánljákfel. Augusztus elején közel ötvenlelkes magyar ezért indult Len-gyelországba, köztük hét jászbe-rényi fiatal és Kovács Tamás, ajászberényi NagyboldogasszonyFõplébánia káplánja.

Ahogy az egyik résztvevõ, Tacz-

man Andrea elmondta, Bielsko-

Bialából szentmise és püspöki ál-dás után több száz lengyel zarán-dokkal együtt vágtak neki a 160km-es útnak, hogy a végén talál-kozhassanak Égi Édesanyánkkal.A zarándoklat hat napig tartott,melynek során testvéri közössé-get alkottak, mert ez nem teljesít-ménytúra volt. A hitbõl fakadóegyüttlét során lélekben is óriásitávolságot tettek meg Isten, em-bertársaik és saját maguk felé.Útközben sokat beszélgettek,gyakran dalra fakadtak, táncol-tak, imádkoztak, hogy felkészül-

jenek a Szûzanyával való találko-zásra. A legfelemelõbb érzést areggeli közös szentmiséken éltékát, a rózsafüzér-imádságban pe-dig magyarok és lengyelek együttkulcsolták imára kezüket.

Az út festõi tájakon és csodáskis falvakon keresztül vezetett. Alengyel családok a kapuban állvavárták a zarándokokat, átnyújtvaegy-egy pohár hûsítõt. Az egyesmegállóknál meríthettek új erõt,betérve a templomokba. Bár le-mondtak minden kényelemrõl, aGondviselés kegyelmébõl még-

sem éheztek, és mindig volt hol le-hajtani a fejüket. Így tanulták megértékelni a legegyszerûbb dolgo-kat: egy pohár hideg vizet, egyszelet kenyeret, egy sebtapaszt.Megtapasztalhatták a lengyel népvendégszeretetét: meleg levessel,frissen sült kaláccsal és teávalvárták a zarándokok százait. Amagyarokat külön testvéri szere-tettel köszöntötték. Közös imád-ságban teltek mindennapjaik, mi-közben egyre közelebb kerültekLengyelország „lelki fõvárosá-hoz”, Czestochowához. Hatnapi

zarándoklás után pillanthattákmeg a Jasna Gora-i kegytemplomtornyát. Ekkor egyesült a magyarés lengyel zarándokok szíve, kö-zösen adtak hálát a Jóistennek ésa Szûzanyának, hogy célba érhet-tek. Az utolsó nap reggelén voltaz út csúcspontja, hiszen magyarnyelvû szentmisén vehettek részta czestochowai Szûzanya kegyké-pe elõtt. „Otthonról jöttünk, demégis haza érkeztünk, hiszen aholSzûzanyánk van, ott van a mi ott-honunk is” – hangzott el a szent-beszédben. ■ (g. l.)

Az Újszövetség Könyve elé

Gárdonyi Géza:

Boldog Teréz anya 1910. augusztus 27-én született Agnes GonxhaBojaxhiu néven, albán szülõktõl. 1929-tõl földrajzot tanított a kalkuttaiSzent Mária Iskolában. 1946. szeptember 10-én indult Darjeelingbe, lel-kigyakorlatra. A vonat zsúfolt volt, s a nyomorúságos tömeget látvaérezte meg Jézus hívását, hogy éljen a legszegényebbek között. Ez voltszámára a „sugallat napja”. 1950-ben jóváhagyták a Szeretet Misszio-náriusai szerzetesrendet, amely Kalkuttában alakult meg, és innen ter-jedt el világszerte. A rend célkitûzése a szegények legszegényebbjeinekszolgálata. Amikor azt mondták neki, hogy egy nyomorult helyébe ezerlép, Teréz anya azt válaszolta: „Én soha nem a tömegeket nézem,amennyiben ezt venném figyelembe, nem tudnám ezt a munkát csinál-ni. Én mindig a személy felé fordulok és az egyénre koncentrálok.”

„Én mindig a személy felé fordulok…”

CMYK CMYK

CMYK CMYK

RÓZSAFÜZÉRHÓNAPJÁNAK ÜZENETE:

„Üdvözlégy Mária,kegyelemmel teljes, azÚr van teveled, áldottvagy te az asszonyokközött, és áldott a teméhednek gyümölcse,Jézus…”

Amikor a Szûzanya megje-lent Lourdes-ban a kis Ber-nadettnek, azt mondta:

„Fogd meg a szentolvasót, ésnézz rám!” Íme, ebben rejlik a ró-zsafüzér ereje! Máriára, Jézusleghûségesebb követõjére fordít-ja tekintetünket. A szoros kap-csolat természetes, hiszen azanya és gyermeke összetartoz-nak. Bárcsak mi is egyre jobbankötõdnénk Máriához, égi édes-anyánkhoz! Meg is valósulhat, habuzgón imádkozzuk a szentolva-sót, és követjük Mária példáját.Így lesz ez a hit iskolája, amely-be mindenki beiratkozhat. Az ok-tóber, a rózsafüzér hónapja mind-nyájunkat erre figyelmeztet.

Ez a kezdetben szóbeli, majd azelmélkedõ, végül a szemlélõdõ

imádság nem az Üdvözlégy Mári-ák lélektelen és gépies ismételge-tése. A szentolvasó természetemegkívánja, hogy nyugodtan, las-san, odafigyelve imádkozzuk,mert csak így erõsíthet meg ben-nünket a hitben és a Krisztust kö-vetõ keresztény életben. A helye-sen imádkozó ember ugyanis –miközben ismételgeti az Üdvözlé-gyeket – Mária szemével látja Jé-zus életének legfontosabb esemé-nyeit. Lélekben egyesülünk Mári-ával, ráismerünk megváltásunkmisztériumaira. Átélhetjük aMessiás eljövetelét, üdvösségszer-

zõ szenvedését és a Feltámadottdicsõségét, amelybõl bõven árada kegyelem az Egyházra, a Krisz-tusban hívõk közösségére. Ez ar-ra indíthat bennünket, hogy fon-toljuk meg jobban hitünk szentigazságait, és gyakorlati életsza-bályokat is merítsünk belõlük.

A rózsafüzér által nemcsakMáriát köszöntjük Gábor angyalszavaival, hanem a mi Urunk Jé-zus Krisztust is, aki azért lett em-berré, hogy megváltson bennün-ket. Tulajdonképpen az angyaliüdvözlet is Krisztusra irányul,mint az esemény végsõ céljára,

akárcsak Keresztelõ Szent Jánosanyjának köszöntése: „áldott a teméhednek gyümölcse” (Lk 1,42).Ezért ez olyan imádság, amely Jé-zus ismeretére és szeretetére iselvezet bennünket.

Amikor mondjuk, mindig gon-doljunk arra, hogy nemcsak Jé-zus és Mária életében, hanem ami életünkben is történnek ör-vendetes és fájdalmas esemé-nyek. Hitbõl fakadó örömmel él-jünk, tudván, hogy a mi életünk-ben is jelen van a Megváltó Jé-zus. Fogadjuk el keresztjeinket is,hiszen Jézus saját szenvedése ál-

tal tanított meg bennünket arra,hogy Isten országában még azok-nak is értelme van. Jézus feltá-madása és Mária mennybevételealapján bizakodjunk abban, hogyha követjük Jézust életünkben éshalálunkban, akkor majd a feltá-madásban is követni fogjuk.

Az egri Szent István Rádióban areggeli szentmisék mellett az es-ti rózsafüzért hallgatják legtöb-ben. Idõsebb testvéreink, akikmár nem tudnak elmenni a temp-lomba, szívesen imádkozzák amikrofon elõtt ülõkkel együtt aBoldogságos Szûz Mária tisztele-

tére. Remélhetõleg a fiatalabbakis megértik, hogy a rózsafüzér aMária-tisztelet legszebb formája,de egyúttal Krisztust követõ ke-resztény életünk tökéletesítõje is.A rózsafüzér, illetve az egyes Üd-vözlégy Máriák központjában amegváltó Jézus áll. Amikor aszentolvasót imádkozzuk, megfe-lelõ sorrendben találkozunk azüdvösség történetének kimagas-ló eseményeivel, amelyek JézusKrisztusban valósultak meg. Arózsafüzér segít, hogy Máriávalvégigelmélkedjük Fia életénekszent titkait: a Megtestesülést, aKínszenvedést és a Feltámadást.

Senki nem élte át ezeket az ese-ményeket úgy, mint Mária, ki se-gíthetne nála jobban a megérté-sükben? ■ Dolhai Lajos

A szentolvasó a hit iskolája

A Magyar Katolikus PüspökiKonferencia szeptember 6-án és7-én tartotta õszi ülését. Mivel atisztségviselõk öt évre szólómegbízatása lejárt, a konferen-cia további öt évre megválasztot-ta elnökévé Erdõ Péter bíborost,alelnökké pedig Ternyák Csabaérseket. Az Állandó Tanács tag-ja lett mellettük Veres Andrásszombathelyi megyés püspök.Bábel Balázs kalocsa–kecske-méti érsek megbízatása mégnem járt le, így õ továbbra is azÁllandó Tanács tagja.

2011: a Család ÉveA püspökök testülete ez év de-cember 26-ától meghirdeti aCsalád Évét. A tematikus évprogramjainak kidolgozására éslebonyolítására elõkészítõ bizott-ságot hoztak létre, melynek tag-ja lett Ternyák Csaba, VeresAndrás és Bíró László tábori püs-pök. Ezzel kapcsolatban Erdõ Pé-ter elmondta: a nyugati kultúramélyreható válságban van. Ré-gen az emberek múltban és jövõ-ben gondolkodtak, el tudták he-lyezni magukat a kozmoszban,és ehhez mérten viselkedtek. Majellemzõ az agnoszticizmus, amegismerésünkben való kétel-kedés, és így a legnagyobb ér-téknek a „feeling”, a pillanatnyiközérzet tûnik. De ez nem igaziboldogság. Sokan nem látnak ráaz egészre, így nem érzik a fele-lõsséget sem. Így aztán nem vál-lalnak hosszú távú kötelezettsé-geket, családot sem. Márpedig acsaládban felnövõ gyermek sajá-títja el a közösségi viselkedésmintáját. Így alakulhat ki azegyüttmûködõ emberekbõl a tár-sadalom. ■

MKPK: TernyákCsaba érsek atestület alelnöke

Ötszáz éves hagyományGyöngyösön a FájdalmasSzûzanya-búcsú. Néhányesztendeje hozzá kötõdik ahordozható Mária-szobrokországos találkozója is.

Az alsóvárosi Ferences-temp-lom szeptember 26-ai búcsújáraidén is több mint hetven Mária-szobor és több ezer zarándok ér-kezett. Népviseletbe öltözött fia-talok hozták településük büsz-keségét Zalától Erdélyig, Sze-gedtõl a Felvidékig.

A hordozható Mária-szobrok„felvonulása” kétszázötven évesmúltra tekint vissza, a barokkkorból eredeztethetõ. A régi idõk-ben a leányok menyasszony-, a fi-atalemberek võlegényruhábanvették a vállukra templomaikszépséges, öltöztethetõ Mária-szobrait. Az idén sajnos a körme-netet elmosta az esõ, de a sereg-szemle így is látványos volt.

A ferences szerzetesek fontos-nak tartják, hogy ilyenkor a fiatal-ságot megerõsítsék abban, hogya hétköznapokban is érdemes ke-resztény emberként élni. A régihagyományhoz ragaszkodva ma

is azok lehetnek máriás fiatalok,képviselhetik szoborvivõként te-lepülésüket, akik tisztasággal,szüzességgel készülnek a házas-ságra. Egy-egy település hordoz-ható Mária-szobra a Szûzanya

közbenjárásáról tanúskodik ahelyi közösség története során.Megalkotásuk hátterében leg-többször rendkívüli esemény áll.Gyöngyöstarjánban például1918-ban, az I. világháború vé-

gén készítették a halott Krisztustkarjaiban tartó Mária-szobrot.Az Istenszülõ fájdalmas arcánfelismerhetõ, hogy olyan anyák-ról mintázták, akiket nagy szen-vedés ért. ■ (-bor)

JEGYZET

A Magyar Katolikus Kultúra Nap-

jai keretében jótékonysági koncer-

tet rendez a Fõegyházmegye a 10

éves Szent István Rádió támogatá-

sára az Egri Bazilikában. Az egyik

legnépszerûbb magyar rockopera,

a Mária evangéliuma oratórikus

változatát tekinthetik meg az érdek-

lõdõk október 24-én, 20 órakor.

A zeneszerzõ Tolcsvay László, vala-

mint két szövegíró társa: Müller

Péter, illetve Müller Péter Sziámi a

Szûzanya, Mária szemszögébõl dol-

gozza fel a Megváltó életét. A drá-

ma János apostol emlékeiben zaj-

lik, aki sok esztendõvel Jézus halá-

la után azon töpreng, miért is

mondta neki a keresztre feszített

Jézus, mintegy végsõ üzenetként:

„János, íme a te anyád!”

A mû középpontjában az anyaság,

a nõi sors szépsége és tragikuma

áll. A szerzõk azt a fájdalmat jelení-

tik meg, amely a fiát féltõ, majd el

is vesztõ anyát hatja át, aki – bár

tudatában van szülötte isteni vol-

tának – nagyon is halandó, földi

anyaként éli át a reá zúduló meg-

próbáltatásokat. Az alkotást

1991-ben mutatták be a Madách

Színházban, azóta számos ma-

gyar városban, sõt Svájcban, Né-

metországban, Ausztriában és

Olaszországban is színre került.

II. János Pál pápa látogatásakor

a tiszteletére Pannonhalmán is

elõadták. Az Egri Bazilikában

Sáfár Mónika, Sasvári Sándor,

Tolcsvay László, valamint a

Rotunda énekegyüttes és szólistái

állnak a közönség elé. Vezényel:

Tóthné Mózer Annamária.

MINDEN ÉRDEKLÕDÕT SZERE-TETTEL VÁRNAK, INGYENESBELÉPÕJEGYEK IGÉNYELHETÕKAZ EGRI PLÉBÁNIÁKON ÉSA SZENT ISTVÁN RÁDIÓBAN.

A Szûzanya közbenjárásáról tanúskodnak

Mária-szobrok Gyöngyösön

Népviseletbe öltözött hívek hozták a Mátraaljára településük templomának büszkeségét

Az Egri Bazilika búcsújaSZEPTEMBER utolsó vasár-napján tartották a SzentMihály-napi búcsút azEgri Bazilikában. A szer-tartást Márfi Gyula veszp-rémi érsek, az Egri Fõegy-házmegye egykori segéd-püspöke vezette.

PapszentelésANDRÁS ATTILA jezsuitaszerzetest szentelte pappászeptember 18-án TernyákCsaba érsek a miskolc–ava-si Isteni Ige-templomban.Újmiséjét másnap délelõttmutatta be ugyanott.

Rádiós jubileumA 10 ÉVES Szent István Rá-dió a jubileumi év kereté-ben október 13. és 15. kö-zött Egerben rendezi mega Keresztény Rádiók Euró-pai Konferenciája (CERC)szakmai tanácskozását 15ország számára. A hallga-tókkal az elmúlt évtizedreoktóber 22-én este fél hat-kor az Egri Bazilikában há-laadó istentisztelet kereté-ben emlékeznek. A szent-mise után ünnepi mûsortrendeznek a Gárdonyi GézaSzínházban.

Kétszázötven év A KRASZNOKVAJDAI egyház-község szeptember 12-énSzûz Mária Szent Neve tisz-teletére épült temploma fel-szentelésének 250. évfordu-lóját ünnepelte a plébános,Veress Zoltán vezetésével.Az ünnepi szentmisétFiczek László érseki iroda-igazgató mutatta be.

A Messiás a minoritáknálHÄNDEL Messiás címû orató-riumát adta elõ szeptember19-én a Cantus Agriensis ésa miskolci Cardinal Mind-szenty kórus az egri Mino-rita templomban. A koncer-ten kiváló szólisták mellettközremûködött a miskolciVirtuózok zenekar is, vezé-nyelt Gergely Péter Pál.

EGYHÁZMEGYEIHÍREK

AR

CH

IV F

OT

Ó

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. E G Y H Á Z M E G Y E I H Í R E K 2010. OKTÓBER

Szőlős búcsúSZENT VENCEL-NAPI szõlõs bú-csút tartottak Tállyán szep-tember 25-én és 26-án. Kö-zel 200 éves hagyomány,hogy a tokaj-hegyaljai törté-nelmi borvidék szívében lát-ványos keretek között adnakhálát az évi szõlõtermésért,borért és a mindennapi ke-nyérért. Az ünnepen kértékSzent Vencelnek, a vincellé-rek, szõlészek és borászokvédõszentjének közbenjárá-sát. A program keretébenszeptember 26-án ünnepiszentmisét mutatott beTernyák Csaba egri érsek.

Felvételi előkészítőA MISKOLCI Fráter GyörgyKatolikus Gimnázium felvé-teli elõkészítõt indított szep-tember 25-én az általánosiskolák 4. és 8. osztályostanulói számára magyarnyelv és irodalom, valamintmatematika tantárgyakból.A foglalkozásokat a kéttárgyból felváltva tartják.Idõpont: szombatonkéntdélelõtt 8.30–10.00 óráig.

Fiatalok JászberénybenIFJÚSÁGI LELKI NAPOT és kórus-találkozót rendez a jászberé-nyi Nagyboldogasszony Fõ-plébánia és a jászberényi Jé-zus-neve Plébánia október 9-én a fõplébánia Szenthárom-ság tér 3. alatti épületében.A találkozó témája az emberkapcsolata Istennel, szülei-vel, embertársaival. A prog-ram délelõtt fél 9-kor kezdõ-dik, és délután 5 órakorszentségimádás zárja. Utánaközös éneklés következik.

EGYHÁZMEGYEIHÍREK

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Fõegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1.

Szerkeszti a szerkesztõbizottság • Felelõs szerkesztõ: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu • E-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

közremûködésével.Kedvezményes elõfizetés: 06-80/513-646

A

A HÓNAP VERSE

„Üdvözlégy!” – olvasód morzsolva így köszöntünk.Október van, korán leáldozik a nap.Tengernek csillaga, te tündökölj fölöttünk,hogy el ne vétsük a homályban az utat.

Magam is mily sokat bolyongtam, mint a vándorhûtlenül életem kalandor idején;de felém ragyogott templomod ablakábóls kimentett bûneim bozótjából a fény.

Sebes kopóival ûzõbe vett az Isten;futottam, mint a vad, de nem volt már remény.Hunyt szemmel buktam el, vártam, hogy leterítsen,és védõ két karod közt ébredtem fel én.

Büszkén suhant hajóm, kevélyen álltam ormán.Vihar csapott le rám, vitorlám eltörött.De megszántál, mikor már-már elnyelt az orkáns föléledt a halott szelíd szíved fölött.

Most lábadnál ülök, békésen, mint az árva,ha új anyát talált halott anyja helyett,s többé már köntöse szélét el nem bocsátja:be nem telik vele, hogy házánál lehet.

Immár, hogy tõled el soha ne csavarogjak,hozzád kötöztem én olvasóddal magam,Irgalmas anyja vagy a hozzád tért raboknaks boldog rab, akinek ilyen õrzõje van.

Öledbe hajtja le lankadt fejét, s te lágyanaddig simogatod megfáradt homlokátmíg el nem szenderül… Életem alkonyábanígy ringass engem is örök hazámba át.

Őszi himnuszRónay György:

Szeptember 11-én indult az új tan-év az Egri Hittudományi Fõisko-lán és az Érseki Papnevelõ Inté-zetben. A Veni Sancte a kápolná-ban kezdõdött, ahol Balog Gyula,a szeminárium rektora vezette aközös imádságot és szólt a kispa-pokhoz. A díszteremben DolhaiLajos, a fõiskola rektora köszön-tötte a tanévnyitó ünnepség ven-dégeit és a fõiskola teológus hall-

gatóit. Az Egri Hittudományi Fõ-iskola és Érseki Papnevelõ Inté-zet szenátusa „Pro SeminarioAgriensi” kitüntetést alapított ab-ból a célból, hogy köszönetét fejez-ze ki a papnevelésben végzettszolgálatért. Az elsõ kitüntetõ ér-meket a tanévnyitón vette át a sze-minárium két volt tanára: VeresÁrpád és dr. Gonda Imre. Az újtanévben az Egri Hittudományi

Fõiskola hallgatói létszáma 152.Közülük negyvennégyen készül-nek a papi szolgálatra. Az ünnep-ség keretében 9 elsõéves tett foga-dalmat: kispaphoz méltóan él éstanul, hogy megfelelõen felkészül-jön Istentõl kapott hivatásánakbetöltésére. Az Egri Fõegyházme-gyének jelenleg 20 papnövendékevan, egy Rómában, egy pedig Bu-dapesten végzi tanulmányait. ■

Megkezdődött az új tanévaz Egri Szemináriumban

Ötvenhatban az egész világ Ma-gyarországra figyelt, mert a forra-dalom történelmi jelentõségûesemény volt. Az egyház támo-gatta a nemzeti célokat, amiértkemény megtorlás sújtotta a szov-jet csapatok bevonulása után.

Már az október 23-ai elsõ bé-kés forradalmi tüntetésekben istöbb papi személy vett részt. Mi-után az ország számos pontján,köztük Miskolcon és Egerben isgyilkolták a fegyvertelen felvo-nulókat, több püspök körleveletadott ki. Ezekben józanságra in-tettek, de egyúttal hangsúlyoz-ták az ország erkölcsi megúju-lásának és az egyház szabadsá-gának fontosságát. XII. Piusz pá-pa, értesülve a gyilkosságokrólés harcokról, nyolc nap alatthárom enciklikát szentelt amagyar szabadságharcnak, ki-állt a vérengzés beszüntetése ésaz emberi jogok megadásán ala-puló béke mellett. Imádkozott,hogy „Kelet-Európa polgári jo-gaitól megfosztott népei igazsá-gosságban és békességben épít-hessék újjá államukat”.

A papok tevékenysége a forra-dalom alatt sokféle volt. Minden-felé imára szólították fel a híve-ket. A vérontások hírére a temp-lomokban, temetõkben imád-koztak, szentmiséket mutattakbe az áldozatokért. Igyekeztek

erõt adni a haldoklóknak, a sebe-sülteknek, és vigaszt nyújtani ameggyilkoltak rokonainak. Soktelepülésen mentették meg kom-munista vezetõk és ávósok éle-tét, így elõzve meg a késõbbi vé-res megtorlásokat. A többi kö-zött Kartal Ernõ Erdõtelken,vagy Koncz Lajos Bánrévén aka-dályozta meg a lincselést. Sok-szor többéves börtön volt ezért abüntetés. Az egri, a veszprémiés a kalocsai egyházügyi titkáraz addig általa sanyargatott pap-ságtól kért és kapott menedéket.

A Forradalmi Tanácsokba ésNemzeti Bizottságokba egyház-megyénkben is többfelé beválasz-tottak papokat. A legtöbb helyenkérték õket, hogy szóljanak anéphez. Sok-sok feljegyzés tanú-sítja, hogy támogatták a forrada-lom szabadságeszméit, de fékez-ték a fel-fellobbanó haragot, akommunista rendszer vezetõinekmeglincselését. Több helységbenkijelentették: önbíráskodásranincs jogunk, az igazságszolgál-tatás majd a bíróság dolga lesz.

Külföldi katolikus karitászokés más szervezetek több vagongyógyszert, élelmiszert, ruhátküldtek egyházi intézmények-nek, vagy személyesen Mind-szenty bíborosnak címezve, aszenvedõ magyar nép javára.

■ (g. l.)

Papok az ’56-os forradalomban

Az egyház támogattaa szabadságeszméket

A Szentlelket 1994-ben hívtákelõször tanévkezdéskor a miskol-ci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázi-umban. Már a kezdetekkor beval-lottan a jövõre készültek, hiszenakkori elsõs diákjaik – mivelnyolcosztályos az iskola – már aharmadik évezredben, 2002-benérettségiztek. Az induláskor Mis-kolc városa és az egész ország fel-figyelt rájuk. Most 2010-et írunk.Hol tartanak terveikhez képest?

A különleges épületegyüttes aváros sajátos színfoltja, ahol je-lenleg is munkálatok folynak ageotermikus energia hasznosí-tása érdekében. A fejlõdés nemállhat meg. Szükség lenne a kol-légium bõvítésére is, de pénzegyelõre még nincs rá. A legfon-tosabb azért a lelki útravaló,amit hatszáz diákja kaphat az is-kolától. A jezsuiták célja, hogyelvezessék õket Jézushoz, kiválótanulmányi eredményt érjenekel, megerõsödjenek keresztényelkötelezettségükben és feléb-redjen bennük az egész életenát tartó tanulás vágya.

Az eddigi igazgató, Forrai Ta-más tartományfõnök lett, ezértrendtársa, Holczinger Ferenc lettaz új igazgató. A mozgékony szer-zetes 1998 óta él Miskolcon, eddiga kollégiumot vezette. Kijárta ajezsuiták 15 éves szerzetesi „isko-láját”, amelynek fõ állomásai szá-mára a gyulafehérvári szeminári-um, Róma, Szeged, Párizs ésAmerika voltak, de megfordultmás országokban is. Anyanyel-

vén kívül románul, olaszul, ango-lul és franciául beszél. Ahogymondja, jó szívvel vette át az irá-nyítást, a folytonosság mellettfontos számára, hogy az iskolá-

nak tovább formálódjon a karak-tere. Az alapok megvannak eh-hez, hiszen a tantestület maga-san képzett és elhivatott. A vég-zõs diákok továbbtanulási arányaa felsõoktatásban országosan is

kiemelkedõ, mintegy 85%-os. Arend elsõsorban az irányítást, aziskolai lelkészséget és a hitokta-tást tartja kézben. A jelenleg ittdolgozó két szerzeteshez hamaro-

san újabb tár-saik csatlakoz-nak. Nagyonsok kitûnõ kül-földi tapaszta-latot használ-nak fel. A többiközött úgyne-vezett projekt-

csoportokat alakítanak ki, ame-lyekben négy-öt diák foglalkozikbehatóan egyes tudományos kér-désekkel. Felsõs diákjaik a közel-múltban Galilei munkásságátdolgozták fel angol nyelven. Né-

met és belga társaikkal együttegy hetet töltöttek Milánóban.

Az iskola szellemisége a város-ban is megjelenik. A szociálismunka szervezésének módszerétAmerikából hozták. Minden di-ák részt vesz egy féléves intenzívszolgálaton, amikor rászorulók-kal foglalkoznak. Olykor három-százan is szorgoskodnak egy na-gyobb akcióban. A sárga pólós je-zsuita diákok mindenütt feltûn-nek, ahol segíteni kell. Az árvíz-nél is a gátakon voltak. A jezsui-ták minden alkalmat megragad-nak arra, hogy tanítványaikbankialakítsák a keresztény együtt-élés normáit.

Az eredményeik önmagukértbeszélnek. ■ Gábor László

Hol tart a miskolci jezsuita gimnázium?

Másokért élő embereket nevelnek

■ „Célunk a másokért élõ ember nevelé-se, aki személyiségében kiteljesedett,szakmájában kompetens, a növekedés-re nyitott, vallásos, képes a szeretetre,és az igazsághoz elkötelezett Isten Né-pének nagylelkû szolgálatában.”

P. PETER-HANS KOLVENBACH SJ RENDFÕNÖK

Az idei árvizek, természeti ka-tasztrófák sok-sok épületet tettektönkre, családok ezreinek életétnehezítették meg a Sajó, a Her-nád és a Bódva mentén. A helyzetsúlyosságát érzékelteti, hogy4700 családot kellett kitelepíteni,s több száz ház vált lakhatatlanná.

A Magyar Katolikus Egyház jú-niusban templomi gyûjtést ren-dezett, melynek köszönhetõen ahívek 255,5 millió forint segéllyeltámogatták a bajbajutottakat. AzEgyház a – pénzbeli segítség mel-lett – nyár elején több mint 80millió forint értékû tartós élelmi-szert, tisztítószert, gyógyszert, ru-hanemût, bútort juttatott el a te-lepülésekre.

Az Egri Fõegyházmegyei Kari-tász a helyi önkormányzatokkalközösen vett részt a kárfelmérés-ben, s az újjáépítést is nagy erõk-kel segítik. A veszély múltával263 ház felújítását kezdték el.Szendrõládon már elkészült 58ház felújítása, míg Felsõdobszán,Ónodon, Sajóládon, Sajóecsegen,Gelejen, Nagykinizsen, Sajópüs-pökiben, Felsõzsolcán azon fára-doznak, hogy a tél beállta elõttvisszaköltözhessenek otthonuk-ba az emberek.

A viharkárok helyreállításán isdolgozik a Karitász Bánrévén ésSajópüspökiben. A házakhoztöbb tízezer cserepet szállítottak.Az iskolakezdéskor 800, füzetek-

kel teli iskolatáskát és élelmiszer-csomagokat is szétosztottak az el-sõs és másodikos gyerekek kö-zött. Az adományozási akcióbanrészt vett Mádl Dalma, Mádl Fe-renc egykori köztársasági elnökfelesége is. Azok között a csalá-dok között, akiknek a veteménye-sét tönkretette az áradás, 500zsák burgonyát oszt szét a Kari-tász az õsz folyamán.

A hatalmas károk enyhítése ér-dekében a Karitász szervezetektovábbra is gyûjtik az adományo-kat. Mivel sok lakásban az árvízbútorokat, háztartási cikkekettett használhatatlanná, így elsõ-sorban ilyen jellegû felajánláso-kat várnak. ■ H. J.

Várják a további felajánlásokat

A Karitász segít a talpraállásban

RÓNAY GYÖRGY 1913-ban szüle-tett, 1978-ban halt meg. Költõ,író, mûfordító, irodalomtörté-nész. Baumgarten- és József At-tila-díjas. A Nyugat folyóirat har-madik nemzedékének jellegze-tes témái szólalnak meg elsõ ver-seiben, melyek elsõsorban világ-irodalmi kultúrájukkal keltettekfigyelmet. Már rendszeresen

publikált különbözõ folyóiratok-ban, amikor 1937-ben a RévaiKönyvkiadóhoz került lektor-nak. 1943-ban alapítója és szer-kesztõje volt az Ezüstkor címûfolyóiratnak. 1947-tõl 1949-ig or-szággyûlési képviselõ. 1949-tõla Vigilia szerkesztõbizottsági tag-ja, 1969-tõl haláláig felelõs szer-kesztõje.

Az új igazgató,

Holczinger Ferenc

számára a folyto-

nosság mellett

fontos, hogy to-

vább formálódjon

az iskola karaktere

FOT

Ó: S

ZA

RVA

S IS

TVÁ

N

CMYK CMYK

CMYK CMYK

SZENT ANDRÁS HAVÁNAK ÜZENETE:„Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik, és az örök világos-

ság fényeskedjék nekik! Nyugodjanak békében! Amen.”

JEGYZET

Alelki egységet még a halálsem tudja felbontani. Ösz-szetartoznak azok, akik

még a földön élnek, és azok, akimár a másvilágra jutottak. A ka-tekizmusban megfogalmazottakszerint egyek a küzdõ, a szenve-dõ és a megdicsõült egyház tag-jai. A hitbõl fakadó felebarátiszeretet megmutatkozik az élõkés holtak közötti viszonyban is.A szentek közbenjárnak földönküzdõ testvéreikért, példájukkalbátorítják õket; az úton lévõk pe-dig imájukkal siettetik, hogy atisztulás állapotában lévõ, el-hunyt testvéreik beléphesseneka mennyei dicsõségbe.

A keresztség által belekapcso-lódtunk egy természetfeletti kö-zösségbe, Krisztus titokzatos tes-tébe. Pál apostol megfogalmazá-sa szerint „a keresztséggel egyLélekben, egy testté lettünk”(1Kor 12,13). Ezt a lelki egységettökéletesíti a szentmisén valórészvételünk, hiszen „egy ke-nyér, egy test vagyunk, mivelmindnyájan egy kenyérbõl ré-szesülünk” (1Kor 10,17). A va-sárnapi szentmise jele és erõsí-

tõje a Krisztusban való lelki egy-ségünknek.

Az ember közösségi lény. Éle-tünk kezdetétõl fogva rászoru-lunk másokra. Szükségünk vanannak a közösségnek a segítsé-

gére, amelybe beleszülettünk.Mindszentek ünnepe és Halot-tak napja arra figyelmeztet ben-nünket, hogy nemcsak minden-napi gondjaink közepette vanszükségünk egymásra, hanemvallásos életünkben is.

Üdvösségünk dolgában is má-sokra szorulunk. Egyedül, önma-gunkban képtelenek vagyunkhinni, és Krisztust követõ keresz-tény életet élni. Az örök üdvösségnem magánjellegû. Mint az Egy-ház, azaz Krisztus titokzatos tes-tének tagjai, közösségben nyerhet-jük el az üdvösséget. Ezért nemhelyes, ha csak az foglalkoztat

bennünket, hogy mi lesz velünk,ha meghalunk, hanem mások üd-vösségével is törõdnünk kell. AzIsten az egyes embert nem önma-gában, hanem az Egyház testvériközösségében üdvözíti.

Nem lehet tehát közömbösszámunkra keresztény testvé-rünk sem földi, sem örök sorsa.Pál apostol szerint „Ha szenvedaz egyik tag, valamennyi együttszenved vele, és ha tiszteletbenvan része az egyik tagnak, mind-egyik örül vele” (1 Kor 12,26).Ez az alapja annak, hogy az Egy-házban mi imádkozunk az el-hunytakért, a szentek pedig köz-benjárnak értünk.

A hitbõl fakadó lelki egység-nek látható formában is meg kellnyilvánulnia. Ne csak ezekben anapokban gondoljunk arra, ami-kor a temetõket járjuk, és el-

hunyt szeretteinkre emléke-zünk, hanem máskor is: az Egy-ház nemcsak az, amit temploma-inkban látunk. A megdicsõültek,a szentek megszámlálhatatlansokasága is az egy, szent, katoli-kus és apostoli anyaszentegyházrésze. Hozzánk tartoznak, éppenezért a segítségünket várják aszenvedõ, tisztuló, Isten színe lá-tására vágyó keresztény testvé-reink is. Nem véletlen tehát,hogy minden szentmisében, alegfontosabb imádságban (Úrfel-mutatás után) kiemelten is meg-emlékezünk róluk.

November elején ne csak szo-morú szívvel emlékezzünk el-hunyt szeretteinkre, hanem buz-gón imádkozzunk is értük. Õkmár magukon nem tudnak,ezért mi segíthetünk rajtuk: aszentmisével, mint engesztelõáldozattal, másokért felajánlha-tó búcsúkkal, böjttel és alamizs-nával. A felebaráti szeretet, atestvéri összetartozás tudata er-re kötelez bennünket. Így válikaz Egyház a túlvilágot is átölelõszeretet szövetségévé.

■ Dolhai Lajos

A túlvilágot isátölelõ szövetség

1956-ra emlékeztek AZ 1956-OS FORRADALOM ésszabadságharcra emlékezverendezte meg a KeresztényÉrtelmiségiek Szövetségemiskolci csoportja október22-én a VI. Nemzeti Estélyta Fráter György KatolikusGimnázium aulájában. Amegemlékezés ünnepi szó-noka Csáky Pál felvidékimagyar politikus volt. Eztkövetõen került sor aKartal-Veczán-díj (a név-adók meghatározó egyháziszemélyiségek voltak Mis-kolcon) átadására. Az ideidíjazott Gróf Lajos katolikusújságíró volt.

Az örökségvédelemÖRÖKSÉGVÉDELMI konferenci-át rendeznek november 4-éna Szent János Lelkigyakorla-tos Házban. A tanácskozástaz Egri Fõegyházmegye és aKulturális ÖrökségvédelmiHivatal azzal a céllal szerve-zi, hogy az értékes katolikusmûemlékek, egyházi mûtár-gyak – megõrizve egykoriszépségüket – ma is betölt-hessék hivatásukat: az em-beri lelket Istenhez emeljék.

Nemzedékek SzerencsenSZERENCSEN a MunkásSzent József-templom adotthelyet október 9-én a II.Nemzedékek Találkozójá-nak. A híveknek PankotayJózsef atya tartott elõadást,melynek mottója a 139.zsoltár kezdõ mondata volt:„Uram, Te megvizsgáltál ésjól ismersz engem”. Ezutána csoportos beszélgetésenmindenki elmondhatta vé-leményét. A programot ró-zsafüzér-imádság és szent-mise zárta.

EGYHÁZMEGYEIHÍREK

Örökfogadalmat tettekEgerben és MiskolconOktóber 2-ánörökfogadalmattett Magda Gab-riella Petra nõ-vér. A bensõsé-ges liturgia ün-nepi szentmisekeretében tör-tént a miskolc–mindszenti plé-bániatemplom-ban. A fõceleb-ráns TernyákCsaba érsekvolt. Petra nõvéra Szent FerencKisnõvérei (Ter-tius Ordo Regu-laris Gurkensis)szerzetesközös-ség tagja.

Ünnepélyesfogadalomtétel-re került sor aKrisztus KirálySzolgálólányaiKözösségben(ACR) is. Az Érseki PapnevelõIntézet kápolnájában október 15-én tett örökfogadalmat N. BakosIrén, H. Tálos Anna, B. Ipacs Zsu-zsanna, két évre pedig megújí-totta fogadalmát H. Gömöri Rita

és Székely NagyJanka. Az ünne-pi szentmisétTernyák Csabaérsek mutattabe, aki szentbe-szédében pél-daképül állítot-ta Avilai NagySzent Terézéletét.

A különlegesalkalom alap-hangulatát aszemináriumkápolnájánakvarázsa, vala-mint a kispapokszolgálata adtameg. Mindezmég szebbé tet-te az elkötelezõ-dés fontos pilla-natait, méltóformát adva atartalomhoz,mivel a közös-

ség nõvérei a felszentelt papokszolgálatára teszik fogadalmu-kat. Osztrák, valamint németACR nõvérek, családtagok, roko-nok, barátok, munkatársak ün-nepeltek és imádkoztak.■ (g. l.)

Nem mindennapi alkalom: Ré-páshután egy épülõ új templomalapkövét szentmise keretébenáldotta meg októberben TernyákCsaba egri érsek. A Bükki Nem-zeti Park közepén, félúton Egerés Miskolc között, festõi környe-zetben fekszik a kis falu, amelyalig több, mint ötszáz lelket szám-lál. Túlnyomó többségük katoli-kus. Ötven éve dédelgetett álmuk,hogy igazi templomuk legyen.

A háború után már majdnemelkezdõdött az építkezés, amely-hez még a köveket és a faanyagotis összegyûjtötték. A hely azon-ban, ahová szánták az épületet,megtetszett egy befolyásos em-bernek, amit meg is szerzett ma-gának. Ezért meghiúsult a terv. A

hatvanas évek vége felé Kartal Er-nõ, aki Bükkszentkereszt és Ré-páshuta plébánosa volt, átmene-ti megoldásként megvett egy épü-letet, amit kápolnává alakított.

Hosszú elõkészületek utánmost elérkezett a várva várt alka-lom. A hívek régi vágya az újtemplom megépülésével teljesül.A fõpásztor biztató szavai, aszentmise lelkülete érezhetõenfokozta ennek a kis közösségnekaz erejét, hogy tervüket Isten se-gítségével, sok jó szándékú em-ber áldozatával meg is valósítsák.Még a szlovákiai Sedliskáról,Répáshuta testvérfalujából is ér-keztek vendégek, akik átnyújtot-ták a templom építéséhez gyûj-tött adományukat. ■

Új templom épül Répáshután

Kárpátalján 1944 õszén internál-ták a hadköteles férfiakat és ma-lenkij robotra hurcolták õket. Kö-zülük csak minden harmadik él-te túl a táborokat, a hazatértek fe-le pedig rövid idõn belül meghalt.Sírjaikkal évtizedeken keresztülsenki sem törõdhetett, csak az el-múlt években kezdhették ápolniemléküket. Szolyva volt az a hely-ség, ahová az internáltakat össze-gyûjtötték, és innen küldték õkettovább az egykori Szovjetuniómunkatáboraiba.

Az Egri Bazilikában november26-án, este fél hétkor – immár ha-gyományosan – szentmisét mon-danak, hogy fejet hajtsanak aszolyvai gyûjtõtáborba elhurcolt

ártatlanok emléke elõtt. Szolyvátapáink, nagyapáink szenvedésemagyar Golgotává avatta.

Amikor összegyûjtötték és lá-gerekbe zárták õket, még senkisem sejtette közülük, hogy mi-lyen is az a zsarnoki gépezet,mely a kárpátaljai magyarságpusztulására tör. Bármilyen meg-aláztatásban is volt részük, meg-törni nem tudták õket. A magyar-ságért való kiállásuk ma is példa-értékû. Pedig 1944 gyászos ese-ményei kihatottak a további sor-sukra, következményeit ma is ér-zik. Az elhurcolásokra fájdalom-mal és kegyelettel emlékezikilyenkor az egész kárpát-meden-cei magyarság. ■ (gábor)

Szolyva: a magyar Golgota

Magyar Katolikus Rádió Eger né-ven 2000. október 20-án kezdtemeg – napi 24 órában – a folyama-tos sugárzást a Szent István Rá-dió. A 10 éves jubileum alkalmá-ból több emlékezetes programotszerveztek, melyek közül kiemel-kedett az a hálaadó szentmise,melyet Ternyák Csaba érsek és arádiót alapító Seregély István nyu-galmazott érsek mutatott be, a rá-dióban gyakorta szereplõ papok-kal koncelebrálásával. Ezt bensõ-séges ünnepség követte, amelyeta Gárdonyi Géza Színházban tar-tottak, ahol megszólaltak a médi-um alapítói és vezetõi, majd a Ka-láka együttes koncertje tette em-lékezetessé a jubileumot.

A rádió igazgatója, Szarvas Ist-ván lapunknak elmondta, hogyaz immáron Szent István nevétviselõ rádió olyan missziós esz-köz az Egri Fõegyházmegye, sõtaz egész Magyar Katolikus Egy-ház életében, amely semmi más-sal nem pótolható. A mûsorokatolyanok is hallgatják, akik be-tegségük miatt nem járnak

szentmisére, sõt olyanok is, aki-ket megkereszteltek, de valami-lyen ok miatt elmaradoztak azegyházi összejövetelekrõl.

Közszolgálati mûsoraikbanközéleti kérdésekkel, egészség-üggyel, oktatással, kultúrával éssporttal is foglalkoznak. Nincsmeghatározott célközönségük.Mûsoraikat úgy állítják össze,hogy mindenki megtalálja ben-nük az õt érdeklõ információt.Ennek köszönhetõen nagyon so-kan hallgatják azok közül is azadást, akik nem aktív kereszté-nyek. Az egyházi kötõdés termé-szetesen érzõdik a programokon.

Jelentõs helyet foglalnak el mû-soraikban a miseközvetítések, arózsafüzér imádkozása, a hittan-órák és az egyházról szóló isme-retterjesztõ összeállítások.

Az igazgató hangsúlyozta a rá-dió regionális jellegét. Sátoralja-újhelytõl Budapestig, SzolnoktólKassáig fogható az adás. Ez azország területének mintegy ne-gyedét foglalja magában. Ezért aszerkesztõk arra törekednek,hogy minél több és részletesebbhelyi információt tegyenek köz-zé. Ennek köszönhetõen sokészak-magyarországi céggel, in-tézménnyel, településsel alakí-tottak ki élõ kapcsolatot.

Szarvas István örömmel fo-gadta, hogy a születésnap alkal-mából a fenntartó, Ternyák Csa-ba érsek támogatásáról biztosí-totta a Szent István Rádiót. Bíz-nak abban, hogy újabb kihívá-sok várnak rájuk, hiszen arra iskaptak biztatást, hogy Debrecenés Nyíregyháza irányába is ke-ressék a frekvenciabõvítés lehe-tõségeit. ■ Homa János

A Szent István Rádió jubileuma

A rádió fõszerkesztõje, Simon György (balra) Kiss Zsuzsa és Horváth Máté hírszerkesztõkkel

„Amikor a mennyek orszá-gáért vállalják a tisztaságot,arra legyen gondjuk, ami azÚré, és semmi más dolgukne legyen, mint az Úr aka-ratát követni és neki tetsze-ni. És mindent úgy tegye-nek, hogy az Isten és az em-berek iránti szeretet tetteik-bõl sugározzon.”

Közmûsor-szolgáltatóként ar-ra törekednek, hogy átfogjákaz emberi élet egészét. A köz-életi témákban természetesena keresztény értékrendet kép-viselik. Külsõ munkatársak-kal együtt összesen 43 fõs aszerkesztõség, s nemcsak ma-gyar, hanem szlovák és cigánynyelven is megszólalnak.

FO

TÓ

: Ö

TV

ÖS

IM

RE

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. E G Y H Á Z M E G Y E I H Í R E K 2010. NOVEMBER

Jászberényi búcsúKÉTNAPOS lelkigyakorlatonvettek részt a volt ferencestemplom hívei és a Rózsafü-zér Királynõje búcsúra érke-zõ zarándokok október ele-jén Jászberényben. SeregélyIstván nyugalmazott érsekkészítette fel a híveket azünnepre, amelyre az ország12 településérõl érkeztekbúcsúsok.

Gazdagodott a kápolnaA TISZAÖRS-FÜRDÕI kápolnaszentelésének elsõ évfordu-lóján egy szentképpel ésszép templomi padokkal isgyarapodott, amelyeket ok-tóber 16-án a szentmise vé-gén szentelt meg Balázs Jó-zsef, kunmadarasi plébániaiadminisztrátor.

Az érsek portréja AZ EGRI Bartakovics Béla Kö-zösségi Házban október ele-jén adták át a névadó portré-ját, melyet az épület elsõemeletén helyeztek el. A 19.századi festmény pályázatúján került az intézmény tu-

lajdonába, ismeretlen festõmunkája, körülbelül hatvan-éves korában ábrázolja az ér-seket. A közösségi háznak2005-tõl nevet adó személyi-ség az 1848-as szabadság-harc után foglalta el érsekiszékét, és nagy elõdeihez ha-sonlatosan gazdagította Egerkulturális életét.

Papi horgászversenySOK LELKIPÁSZTOR kedves, pi-hentetõ idõtöltése a horgá-szat. Október 25-én – fõkéntaz egri fõegyházmegye terü-letén szolgáló atyák részvéte-lével – horgászversenyt tar-tottak a gyöngyöspatai tavon.A közel háromórás versenytSzecsõdi Péter gödöllõi plé-bános nyerte. Második helye-zett Mándy Zoltán, a harma-dik Nagy Krisztián lett. A ter-vek szerint évenként õsszelés tavasszal ismétlik meg aversenyt.

EGYHÁZMEGYEIHÍREK

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Fõegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztõ bizottságFelelõs szerkesztõ: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.huE-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

A közremûködésével.

Kedvezményes elõfizetés:06-80/513-646

A HÓNAP VERSE

Végy karjaidra, időSinka István:

A Pálos az egyetlen magyar ala-pítású férfi szerzetesrend. Hivata-los neve: Szent Pál Elsõ RemeteSzerzeteseinek Rendje. BoldogÖzséb alapította 1250-ben. Köz-pontja jelenleg a lengyelországiCzestochowában, a Jasna Góra-ikolostorban található, míg a ma-gyar tartomány székhelye Pé-csett. Magyar pálos közösségekvannak Budapesten, a Szent Gel-lért Sziklatemplomban, Mária-nosztrán és Petõfiszálláson.

A névadó, Remete Szent Pál aIII–IV. században élt Egyiptom-ban, a keresztényüldözések elõl asivatagba szökött, és 90 esztende-ig ez is maradt a lakóhelye. A le-genda szerint egy holló minden-nap hozott neki egy cipót a csõré-ben. Már öregkorában talált ráSzent Antal. Pál 113 éves korá-ban halt meg, élete a szent töké-letes példája.

A remeték élete Magyarorszá-gon a kereszténységgel egyidõs.Sorsuk a megyés püspökök jog-hatósága alá tartozott. Elõször aveszprémi, majd a többi fõpap,közöttük András, az egri egyház-megye 11. püspöke (1131–32) is

biztosította a rend mûködését,miután IV. Orbán pápától meg-kapták az engedélyt. 1341-ben pe-dig a pápa hozzájárult ahhoz,hogy az addigi szürke kámzsa he-

lyett fehér habitust viseljenek, ígyis megkülönböztetve magukat akóborló remetéktõl. (Nagy) Lajoskirályunk több pálos monostortis alapított hazánkban, sõt az õjavaslatára hozták létre a Czes-tochowa mellettit is. Ez idõ tájtmás országokban is megjelenteka pálosok, akik Bécsújhelyen ésRómában is megtelepedtek.

A mohácsi vész után, a törökterjeszkedés miatt néptelenedtekel hazánkban a kolostoraik.

A török kiûzése után tértekvissza, s egyre nagyobb szerepetjátszottak a paphiánnyal küzdõMagyarországon. II. József 1786-ban kihirdette a rend eltörlését.Csak a Horthy-korszakban, 1920után erõsödtek meg itthon újra,majd 1950-ben Rákosiék felosz-latták a szerzetesrendeket.

A rendszerváltás után alakultújjá az egész magyar tartomány.Egyházmegyénkben volt pálostemplomként tartják nyilván asajóládi plébániatemplomot, a sá-toraljaújhelyi piarista templomot.Csak romjaiban létezik a kuri-tyáni, a martonyi, a bükkszenter-zsébeti és a diósgyõri kolostor. ■

Zsúfolásig megtelt az Egri Bazili-ka azon a jótékonysági koncer-ten, amelyet az Egri Fõegyházme-gye rendezett a tízéves Szent Ist-ván Rádió támogatására a Ma-gyar Katolikus Kultúra Napjai ke-retében. Október 24-én, vasárnap20 órától az egyik legnépszerûbbmagyar rockopera, a Mária evan-géliuma oratórikus változatáthallgathatták meg az érdeklõdõk.

Az est bevezetõjeként TernyákCsaba egri érsek köszöntötte amegjelenteket, kiemelve a katoli-kus kultúra jelentõségét, amelynélkül nehezen volna elképzel-hetõ a város, sõt az ország életesem. Kitért a Szent István Rádiókiemelkedõ szerepére is, amelymost tízéves születésnapját ün-nepli, s elsõsorban a hallgatókszeretete és figyelme élteti.

Ezután hangzott fel a nagy si-kerû mû, amelyben a zeneszer-zõ Tolcsvay László, valamint kétszövegíró társa – Müller Péter, il-letve Müller Péter Sziámi – aMegváltó életét a Szûzanya, Má-ria szemszögébõl dolgozta fel.

Az Egri Bazilikában a szerzõTolcsvay László, illetve a címsze-replõ Sáfár Mónika, valamintSasvári Sándor és a Rotundaénekegyüttes és szólistái álltak aközönség elé. Vezényelt: TóthnéMózer Annamária.

A helyszínen adományokatgyûjtöttek a Szent István Rádiófenntartására. Ez alkalombóltöbb mint hatszázezer forintgyûlt össze erre a célra, amelyeta szervezõk ezúton is megkö-szönnek az adományozóknak.

■ g. l.

Mária evangéliumaaz Egri Bazilikában

Hónapokig tartó elõkészítõ mun-ka után megalakult a Keresz-tény Értelmiségiek Szövetségé-nek helyi csoportja Sajószent-péteren. Takács Alajos plébánosbeszámolt arról, hogy korábbi ál-lomáshelyein – Bátonyterenyénés Miskolcon – is kapcsolatbakerült a KÉSZ-szel, így már ter-mészetes módon fordult annakvezetõihez, hogy tájékoztassákaz érdeklõdõket a szövetség mû-ködésérõl.

Mint az alakuló ülésen el-hangzott, a KÉSZ 1989-ben ala-kult Budapesten, s jelenleg mint-egy 90 helyi csoportjában leg-alább 6000 tag tevékenykedik.A szervezet igyekszik elõsegíte-ni tagjai lelki életét, ugyanakkora közéletben is hozzájárul a ke-resztény vallási alapok megerõ-sítéséhez. Elõadásokkal, fóru-mokkal, lelkigyakorlatokkal, ki-állításokkal biztosítják a világi-

ak evangelizációját. Több telepü-lésen segítették elõ az egyházióvodák, iskolák indítását.

Osztie Zoltán teológiai tanár,országos elnök azt is elmondta,hogy a helyi csoportok rendkí-vül eredményesek és leleménye-sek. Zarándoklatot szerveznek,nagy figyelmet fordítanak az el-csatolt területekkel való kapcso-lattartásra, és az újpogányság-gal szembeni küzdelemre. Ki-tüntetõ címeket alapítottak,ezért évente adhatják át a SzentAdalbert-díjat a szervezet célja-it legkiválóbban megvalósítószemélyiségeknek, míg a legte-vékenyebb KÉSZ-tagok az alapí-tó elnökrõl, Csanád Béláról elne-vezett díjat kaphatják meg.

A sajószentpéteri csoport ala-kuló ülésén – minden elképze-lést fölülmúlóan – ötvenkettenírták alá a belépési nyilatkozatot.

■ H. J.

A szentek eszményképek, akikmegerõsíthetnek hitünkben.Égõ, világító jelek, akik a hétköz-napokban megfáradt embereketmagasabb célok felé vezetik.Minden évszázadban bizonysá-got tettek és tesznek Istenrõl ésaz Evangélium igazságairól. No-vemberben két olyan magyaror-szági születésû szentrõl is meg-emlékezünk, akiknek fénye nemcsökken a múló idõben. Róluk ésmás szent életû emberekrõl Ka-tona István püspök rádiómûsor-sorozatot készített a Szent IstvánRádióban, amely könyv formá-ban is megjelent.November 11. napja Szent Márton.A középkor egyik legnépszerûbbszentje, felebaráti szeretete, be-tegek és szegények iránti részvé-te, egyszerû életmódja miatt akatonák, koldusok és számosmesterség védõszentjeként istisztelték. 316–317 körül pogányrómai családban született apannoniai Savariában, a maiSzombathelyen. Tizenöt évesen

besorozták a római hadseregbe.Jólelkûségérõl a legenda árulko-dik: Galliában, Ambianum (ma:Amiens) város kapujánál télenegy didergõ koldusnak adta kö-penye felét. Megkeresztelkedett,majd megvált a hadseregtõl. AGenovai-öbölben, Gallinaria szi-getén remetéskedett. KésõbbPoitiers-ben kolostort alapított360-ban, amely az elsõ szerzete-si közösség volt Galliában. Püs-pökként is szigorú szerzetesiéletet élt. Erõs, önálló jellem volt,nemes egyszerûséggel és ember-szeretettel, igazságérzettel és ki-tûnõ népies szónoki képesség-gel megáldva.November 19. napja Szent Erzsébet.A középkor egyik legcsodálatra-méltóbb alakja egyházmegyénk-ben, Sárospatakon született,1207-ben. Édesapja II. Endre ma-gyar király, édesanyja pedig azandechs-meráni családból szár-mazó Gertrúd volt. Kiskora ótamegvolt benne az imára és a sze-retetszolgálatra való hajlam.

Négyéves korában Wartburg vá-rába került, mert Hermanntüringiai tartományi gróf Her-mann nevû fiával jegyezték el, ottkellett nevelkednie. Aztán hirte-len meghalt a kijelölt võlegény,és az idõs gróf második fiának,Lajosnak lett a felesége. Csodála-tosan boldog évek következtek,mintaszerû harmóniában éltek.Erzsébet igen sokat imádkozott,böjtölt és vezekelt. A házasságalehetõvé tette, hogy teljes energi-ával segíthesse a szegényeket, be-tegeket, nyomorékokat.

A férje 1227-ben egy kereszteshadjáratra indult, de útközben,járványban hirtelen meghalt. Er-zsébet a fájdalomtól csaknemeszét vesztette. A gyász fájdal-mát a sógorainak üldözése mégfokozta. A szenvedés csak köze-lebb vitte õt Isten szeretetéhez.1228-ban Marburgban ferencesharmadrendi lett. Sokat imádko-zott, adakozott, böjtölt. Élete utol-só napjait gyermeki derû sugá-rozta be. ■ (gábor)

Bogdánffy Szilárd nagyváradivértanú püspök boldoggá avatá-sát október 30-án hirdették ki anagyváradi római katolikus szé-kesegyházban. Az ünnepi szent-misét Erdõ Péter bíboros, prí-más, esztergom–budapesti ér-sek mutatta be. A szertartásonXVI. Benedek pápa képviseleté-ben a Vatikán szentté avatásikongregációjának prefektusa,Angelo Amato érsek is részt vett.

Bogdánffy Szilárd 1911-benszületett a Torontál vármegyeiFeketetó községben. A temesvá-ri piarista gimnáziumban érett-ségizett, elvégezte a nagyváradipapi szemináriumot, majd Bu-dapesten teológiából doktorált.1934-ben szentelték pappá, ez-után az akkoriban összevontnagyváradi és szatmárnémeti

papi szemináriumban tanított, sa nagyváradi premontrei gimná-ziumban hittanár volt.

Bogdánffy Szilárdot 1949szeptemberében Patrick O’Haraérsek titokban szentelte nagyvá-radi püspökké a bukaresti apos-toli nunciatúra kápolnájában.Röviddel ezután letartóztatták apüspököt. A nagyenyedi fegy-házban tüdõgyulladást kapott, s1953. október 2-án meghalt. Azottani rabtemetõt egy nagyobbpanelépítkezés eltüntette, holt-teste azóta sem került elõ.

A boldoggá avatással kapcso-latos anyaggyûjtést 1995-benkezdték, és másfél évig tartott.Az eljárás csaknem 900 oldalasjegyzõkönyve 1997-ben kerültRómába, ahol azt egy hét teoló-gusból, bíborosból, érsekbõl álló

bizottság tanulmányozta. XVI.Benedek pápa tavaly október 17-én írta alá Bogdánffy Szilárd bol-doggá avatási dokumentumát.Az új vatikáni gyakorlat szerintlehetõség van a boldoggá avatáskihirdetésére nem csak Rómá-ban, hanem azon a helyszínenis, ahová a boldoggá avatandókötõdött, így került ez az ese-mény Nagyváradra. ■

Szerzetesrendek: a pálosok

Az egyetlen magyar alapítású rend

A címszereplõ, Sáfár Mónika lenyûgözte a közönséget

Keresztény értelmiségiekSajószentpéteren

Be jó is lesz megbékülnis megbékülten megszépülni.Úgy, mint a pusztán a messzis hanyatló viola, esti.Mint ég alján az õszi kékség,mint a kunnyói szegénység.Megbékülni majd a tájbans megszépülni a halálban...Végy hát karjaidra, idõ!S míg az estém árnyéka nõ,ringass, mintha fiad lennék,s mintha már békülni mennék.

SINKA ISTVÁN (1897–1969) biha-ri ridegpásztor családban született,maga is juhász lett Nagyszalontakörnyékén. A kiváló képességû,szülei szegénysége miatt mégiscsak négy elemi iskolát elvégzõ, ko-rán árvaságra jutó pásztorfiú sajá-tos világú alkotóvá vált, a népiírók mozgalmának kiemelkedõalakja. Prózai mûvében, a Feketebojtár vallomásai címû önéletrajziregényében ír életútjáról. A har-mincas évek végétõl kötetei, verseia cenzorok és fõügyészek gyakoricéltáblái voltak lázító, forradalmitartalmuk miatt, 1945-tõl, a kom-munista hatalomátvétel után még-is kiszorították az irodalmi életbõl,mert szembehelyezkedett az idegenbefolyással. Újraénekelte az ószö-vetségi történeteket is.

Egyházi kisszótárREMETE

Magányosan, a világtól elvo-nultan élõ személy, aki egészéletét az imádságnak és Is-tennek szenteli.

KOLOSTOR,

MONOSTOR, RENDHÁZ

E kifejezések jelentése külön-vált. A monostor templom-mal egybeépített, kötött rend-szerû épületegyüttes, amely arend minden élet-, hit- és gaz-dasági funkcióját kiszolgálja.A kolostor a szerzetesek szál-lásépülete, amihez templomis csatlakozhat (nem fontosegybeépíteni). Rendháznakvagy székháznak általában akolostorhoz, ill. monostorhoztartozó, de más településenlévõ szerzetesházat nevezik.

Boldoggá avattáka vértanú püspököt

Két magyarországi születésû szent

Csodákkal tettek bizonyságot

Nagyváradon hirdették ki

boldoggá avatását

FO

TÓ

: S

ZA

RV

AS

IS

TV

ÁN

CMYK CMYK

CMYK CMYK

ADVENT ÜZENETE:„Sötétben járunk, hajnalra várunk: jöjj el Istenünk!”

(Népének, Hozsanna 13.)

A D V E N T I J E G Y Z E T

„Halkan és szemérme-sen elõbukkannak akarácsonyi gondola-

tok, melyektõl aligha szabadul-hat a Szív” – írja Edit Stein, mi-közben a korán sötétülõ napok-ban készülünk Jézus, a Világ Vi-lágossága fogadására. Az advent„szent idõszak” az egyházi szó-használat szerint. Idõsebb test-véreink nosztalgiával emlegetik,hogy milyen szép és jó volt az,amikor a hajnali miséken valórészvétel által készülhettünk fela méltó ünneplésre. A híveknagy része még nem fedezte fel,hogy a liturgikus reform ótamég alaposabban és mélyebbenakar tanítani és nevelni minketaz adventi idõben.

Az adventnek a nyugati egy-házban négy vasárnapja van.Egy középkori liturgikus könyvszerint azért, mert KrisztusUrunknak négyféle eljövetelevan: „Midõn testben, az elsõ Ka-rácsonykor megjelent; midõn aszívbe száll, és kegyelme általmegtéríti az embert; midõn ahalál óráján elmégyen az em-berhez; midõn a világ végén el-jön az utolsó ítéletre” (Bod,Szent Heortokrates 31).

A liturgia a maga eszközeivelmindegyikre fel akar készíteni.Az elsõ vasárnap Krisztus máso-dik eljövetelére irányítja a figyel-münket, hogy a Megváltó Jézus,aki egykor eljött közénk, a világvégén majd újra eljön ítélni élõ-

ket és holtakat. A második fõmondanivalóját Keresztelõ Jánosszavaival foglalhatjuk össze, akinemcsak a választott nép fiait,

hanem bennünket is figyelmez-tet: „Készítsétek elõ az Úr útját”.Ez arra tanít bennünket, hogy azÚr elsõ eljövetelének emlékün-nepére élõ hittel és bûnbánattalkészüljünk. Valahogyan úgy,ahogy az istenfélõ zsidók vártáka Messiás eljövetelét. A harma-dik vasárnap a hitbõl fakadó

öröm fontosságára figyelmeztetbennünket, amire nemcsak azIsten igéje, hanem az adventikoszorú rózsaszínû gyertyája is

emlékeztet. A negyediknek márigazi karácsonyi hangulata van.Ez nem más, mint a Messiás el-jövetelének többszörös bejelen-tése, mintegy bekonferálása.Nem meglepõ tehát, hogy azevangéliumban Jézus születésé-nek történetét olvassuk, és aszentmise imádságai a Kará-

csony lényegére, a megtestesü-lés misztériumára utalnak.

Két részre osztható az advent li-turgikus ünneplése. Az elsõ de-cember 16-áig tart, s Jézus má-sodik eljövetelére akar felkészí-teni bennünket. Nem tudjuksem a napot, sem az órát, ezértimádkozunk és virrasztunk,hogy életünk végén Jézussal ta-lálkozhassunk. A második idõ-szak december 17-étõl decem-ber 24-éig tart, és már közvetle-nül a Karácsonyra készíti fel ahívõ embert. A Karácsony köze-ledése, a második szakaszba va-ló átlépés könnyen felfedezhetõa szentmisében. Ezekben a na-pokban mindennap más imád-ságokat mondunk, s nem talál-

kozunk a szentek emlékünne-peivel. Egyházunk ráhangolbennünket az ajándékozó szere-tet ünnepére.

Az advent a lelki életünkbenés Istennel való kapcsolatunkbanfontos és intenzív idõszak. Négyhéten keresztül szüntelenül fi-gyelmeztet, hogy lelkünkbencsak akkor születik meg a legna-gyobb karácsonyi ajándék, amegváltó Jézus, ha komolyanvesszük az adventi idõt. Haegyütt élünk a liturgia ígéretes,de kemény felszólításaival. Haengedjük, hogy az Egyház, mintjóságos és szeretõ „édesanya”, fel-készítsen a Karácsony misztéri-umának méltó megünneplésére.

■ Dolhai Lajos

A lelkünkbenszületõ ajándék

SzegénykonyhaADVENT ELSÕ VASÁRNAPJÁN

az egri Belvárosi Plébániaszegénykonyhája jótékony-sági mûsor keretében kö-szönte meg mindazoknaka segítségét, akik támogat-ják, illetve segítik mûkö-dését. A Bartakovics BélaMûvelõdési Házban azAgria Cigányzenekar ésaz Egri Csillagok Népdal-kör lépett fel. Az eseményfõvédnöke Ternyák Csabaérsek volt.

Adventi gyertyákAZ ÉV SORÁN több nagysza-bású egyházi rendezvé-nyen találkoztak egymás-sal Maklár, Andornaktályaés Nagytálya hívei KorózsPéter plébános kezdemé-nyezésére. Az adventigyertyagyújtások alkalmá-val is folytatják ezt a ha-gyományt. Karácsonyigminden vasárnap Andor-naktályán, a mezõkövesdielágazónál 15 órakor,Nagytályán, a templomelõtt 16 órakor, a makláritemplom elõtt pedig 17órakor kezdõdik a prog-ram. De emellett advent2. vasárnapján Andornak-tályára, 3. vasárnapjánNagytályára, 4. vasárnap-ján pedig Maklárra várjáka szomszéd falvak lakóita közös imádkozásra éséneklésre.

Újhelyi kiállításAZ EGYHÁZKÖZSÉG történe-tét bemutató kiállítás nyíltnovemberben a sátoralja-újhelyi Kazinczy FerencMúzeumban. A megnyitónGubala Róbert esperes,plébános hangsúlyozta,hogy a templom és ezzelegyütt az egyház jelenlétea várossal egyidõs. A ren-dezvényen fellépett azÁrpád-házi Szent MargitRómai Katolikus ÁltalánosIskola énekkara, majdBukovenszki Zoltán káp-lán tartott tárlatvezetést.A tárlat 2011. január köze-péig tekinthetõ meg.

EGYHÁZMEGYEIHÍREK

Interjú Ternyák Csaba egri érsekkel

Középpontban a családAz egyházi év advent elsõ vasár-napjával kezdõdik, amely azidén november 28-ára esett. Ezlehetõséget kínál arra is, hogyvisszatekintésre hívjuk TernyákCsaba érseket.

– Melyek voltak az Egri Fõ-egyházmegyében a leköszö-nõ egyházi év legfontosabbtörténései?

– A nagy események az egyhá-zi év ünnepeihez köthetõk, ame-lyek sok hívõ embert megmoz-gatnak. Adventben és Kará-csonykor – ugyanúgy, mint nagy-böjtben és Húsvétkor – azok isbekapcsolódnak az Egyház ke-gyelmi vérkeringésébe, akik eztaz év folyamán rendszerint nemteszik meg. Volt persze néhányegyházmegyei szintû nagy ren-dezvény, amelyeket érdemes kü-lön is kiemelni. Ilyen az éven-ként megrendezésre kerülõegerszalóki ifjúsági találkozó, azegri, illetve a római nagy minist-ráns-találkozó, vagy Szent Erzsé-bet pünkösdhétfõi ünnepe a Sá-rospataki Bazilikában. Végülszólni kell világi híveink májuselsején tartott impozáns összejö-vetelérõl az Egri Bazilikában.

– Sok-sok emlékezetes pillana-tot megõrizhetünk. Melyikreemlékszik vissza ezek közülkülönös örömmel?

– Kétségtelenül a legjelentõ-sebb esemény a képviselõ-testü-leti tagok találkozója volt, hiszenemberemlékezet óta nem voltekkora részvétellel megrende-zett és ennyire reprezentatívösszejövetel nálunk a világi hí-vek számára. Gondolja el, hogyaz egyházmegye majdnem minda 600 településérõl érkeztek er-re a rendezvényre olyan krisz-tushívõk, akik a helyi közössége-ket képviselték, mint a lelkipász-torok közvetlen munkatársai, ta-nácsadói. És bár minden talpa-latnyi helyet kihasználtunk, azország második legnagyobbtemploma kicsinynek bizonyulta 2500, ünneplõbe öltözött em-

bernek. Õk a legaktívabb hívekszerte az egyházmegyében, ésaz volt az érzésem, hogy igaziegyházélményben részesültekés tapasztalatot szerezhettek ar-ról, hogy õk nemcsak saját egy-házközségükben fontosak, ha-nem részesei az egyházmegyenagy közösségének is.

– A Magyar Katolikus Püspö-ki Konferencia úgy döntött,hogy 2010. december 26-átólmeghirdeti A család évét.Az Egri Fõegyházmegyébenez milyen feladatokat ró apapságra, illetve a hívekre?

– A családok jövõjének kérdé-se kiemelten fontos, mert a csa-ládok jövõje egyben egyházunkjövõje is. Azért akarjuk jövõre afigyelem középpontjába állítani,mert úgy érzékeljük, mintha azegyháznak és a társadalomnakez a legkisebb sejtje egyre súlyo-sabb válságba kerülne. Célunk ajó házasságok támogatása, mertaz a tapasztalatunk, hogy a jókeresztény családi háttér a ki-egyensúlyozott, sikeres élet le-hetõségét teremti meg.

– A család évébõl fakadóteendõk mellett milyen újsze-rû programokra, rendezvé-nyekre készül az egyházme-gye vezetése?

– Figyeljük az idõk jeleit, éspróbálunk azokra válaszolni, denem feltétlenül az a célunk,hogy mindenképpen új dolgo-kat találjunk ki. Amikor mégisújszerû programokkal állunkelõ, az közös gondolkodásbólés közös felelõsségvállalásbólfakad. Idén õsszel az esperes-kerületi megbeszélések fõ témá-ja a család évével kapcsolatosfeladatok átgondolása volt. Aztszeretnénk, hogy a család, mintközponti gondolat, jövõre min-den programunkban megjelen-jen. Bízom abban, hogy a SzentCsalád példája segíti családjain-kat hivatásuk teljesítésében.– Köszönjük az interjút!

■ Homa János

A Szent Erzsébet Rózsája díjat ti-zenegyedik alkalommal ítélte odaa Magyar Katolikus Püspöki Kon-ferencia. Ebben az évben a testü-let tagjai a szendrõládi SoltészMáriát találták a legméltóbbnaka kitüntetésre, Ternyák Csaba eg-ri érsek ajánlása alapján. A díjatBudapesten, a Duna Palotában ajavaslattevõ fõpásztor, az MKPKelnökhelyettese adta át.

Köszöntõjét az érsek azzalkezdte, hogy amikor elõször ta-lálkozott a díjazottal, már akkormegfogta szerénysége, hiszen aztmondta magáról, hogy mindigcsak azt tette, amire szükség volt.Meglepte, hogy évek alatt mint-egy száz cigánygyerek kereszt-anyja lett, átvitt értelemben azegész szendrõládi cigányságé.Soltész Mária példája arról gyõz-het meg bennünket, hogy van le-hetõség a mindennapok átalakí-tására. Akárcsak Szent Erzsébet,õ is megmutatja, hogy kicsiny-nek tûnõ, mindennapi dolgokkaljobbá lehet tenni világunkat.Egyetlen ember is hozzáfoghat,letörölheti a könnyeket, ha konk-rét tettekkel mutatja ki szeretetét.Bennünket is formál, amit a rá-szorulóknak adunk, az új emberta jó cselekedeteinkkel formálhat-juk ki. Végül az érsek kiemelte:az elismerés a szendrõládi közös-ségnek is szól, akiket árvíz sújtotta nyáron, ennek ellenére õsszelmégis felkerekedtek segíteni avörösiszap károsultjainak.

Soltész Mária meghatottan kö-szönte meg a díjat. Ahogy el-mondta, amikor meghallotta ahírt, akkora volt a meglepetése,mintha villám sújtotta volna.

Elsõsorban szüleinek köszöntemeg, hogy átvehette az elisme-rést: édesanyjának a gondos ne-velést, édesapjának a hathatósimádságot. Hozzáfûzte, hogynem érzi méltónak magát a ki-tüntetésre, mert úgy gondolja,nem tett semmi különlegeset.Minden megkeresztelt ember kö-telessége a szeretet és a szolgálat.Ennek benne kell rejlenie a hét-köznapokban, hiszen minden-nap fel kell ölteni azt a legendáskötényt. Az õt elkísérõ kereszt-gyerekek elõtt fogadta meg, hogyha hazamegy, az abban rejlõ vi-rágszirmokat megpróbálja szá-mukra kenyérré változtatni. Aztis kiemelte, hogy Szent Erzsébetpéldáját mélyen a szívébe véste,mindig megpróbálja õt követni.Mivel a család éve következik, azlenne a jó, ha valamennyi magyarotthonba beköltözne a szent lelki-sége, mert önzetlensége példa le-het mindenki életében.

A díjátadó ünnepségen aszendrõládi egyházközség ci-gánycsoportja lépett fel. A tékoz-ló fiúról szóló jelenet, valamintaz énekek és táncok nagy sikertarattak. ■ Gábor László

Szent Erzsébet Rózsája Szendrõládra került

A cigányok keresztanyja

SOLTÉSZ MÁRIA közel negyven éve áll a szendrõládi egyházköz-ség szolgálatában. Sekrestyés, hitoktató, valamint a helyi plé-bános házvezetõje. Munkájának legjelentõsebb része aszendrõládi cigány lakossággal való foglalkozás. Az õ érdeme,hogy aktívan bekapcsolódtak az egyházközség életébe. Munká-jának köszönhetõen eddig közel 400 roma származású embervégezte el a „Cursillo” lelkigyakorlatot, minden esztendõben20–25 cigánygyermek elsõáldozó, és kétévente közel negyvencigány fiatal bérmálkozik. A faluban nagy tiszteletnek és sze-retetnek örvend.

„SZENT ERZSÉBET RÓZSÁJA”

elnevezéssel 1999 decembe-rében alapított díjat a Ma-gyar Katolikus Püspöki Kon-ferencia az irgalmasság ésa szolgáló szeretet erényei-nek elismerésére, a szemé-lyes példa felmutatására. Adíj Pálffy Katalin szobrász-mûvész alkotása. Átadásáraévente, Árpád-házi Szent Er-zsébet ünnepéhez kapcsoló-dóan, kulturális rendezvénykeretében kerül sor.

Élete példa arra, hogy van lehetõség a mindennapok átalakítására

A kitüntetés a szendrõládi cigány közösségnek is szól

FOT

Ó: M

AG

YA

R K

UR

ÍR

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. E G Y H Á Z M E G Y E I H Í R E K 2010. DECEMBER

2 0 1 1 : C S A L Á D É V E

Nyílt napA MISKOLCI Fráter GyörgyKatolikus Gimnázium nyíltnap keretében ad lehetõsé-get az intézmény megisme-résére az iskola iránt érdek-lõdõ diákoknak és szüleik-nek. A 9. osztályba jelentke-zõk november 30-án vehet-tek részt ezen, az 5. osztály-ba jelentkezõket pedig de-cember 7-én várják. A dél-elõtt során rövid ismertetõttartanak, majd óralátogatá-sokon vehetnek részt. Aközponti írásbeli vizsgáravaló jelentkezéshez szüksé-ges formanyomtatványt ahonlapról tölthetik le(www.frater.hu).

Roma lelkiségTISZAFÜREDEN elsõ alkalom-mal került sor november-ben a roma lelkiségi napra.Szentmisével kezdõdött,amelyet Balázs József Kun-madarason szolgáló plébá-niai adminisztrátor muta-tott be, a Boldogságos Szûzoltalmába ajánlva a cigánykeresztény testvéreket. Ez-után a Katolikus Körben be-szélgetéssel folytatódott arendezvény, amelynek házi-gazdája Bereczkei Miklósesperes-plébános volt.

Rédeiek MiskolconNAGYRÉDÉRÕL Miskolcra lá-togattak Árpád-házi SzentErzsébet ünnepén JuhászZoltán plébános vezetésévela ministránsok és a SzentImre imacsoport tagjai. AFényi Gyula Jezsuita Gim-náziumban mutatták be aGalambok címû színdara-bot, délután pedig a MagyarMáltai Szeretetszolgálatmiskolci csoportjánál jár-tak, ahol a rászorulók javá-ra adtak át adományokat.Végül szentmisén vettekrészt, melynek végén újraelõadták színdarabjukat.

Magyar győzelemAZ ASZTALITENISZ JOOLANõi Európai Nemzetek Ligá-jának legutóbbi mérkõzésétnovember 23-án Egerbenrendezték meg, amelyen amagyar és az olasz nõi válo-gatott mérte össze erejét. A mérkõzés két fõvédnökeHabis László polgármesterés Ternyák Csaba érsek volt.A fõpásztor köszöntõjébenönmagunk legyõzésérõl és anemes küzdelemrõl szólt. Amérkõzésen a magyarok 3:0arányban diadalmaskodtak.

EGYHÁZMEGYEIHÍREK

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Fõegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi u. 1.

Szerkeszti a szerkesztõbizottságFelelõs szerkesztõ: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.huE-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

A közremûködésével.

Kedvezményes elõfizetés:06-80/513-646

A HÓNAP VERSE

Tudom, hogy közeleg már a jó ember fia,aki nem tõlem és nem tõled kap életet.Néhány pásztornak, akik sohasem ölteknyulat, nem hordoznak emberölõszerszámot, megjelenik az angyal ésmegjelenik a csillag és tele lesz dallala decemberi hegyoldal. Csak ránézünk a kisdedreés tudni fogjuk, hogy Õ az.Eljönnek az acéltrösztök fejedelmei,a petróleumbányák frakkos császárais könnyel a szemükben letérdelnek elé.Mert Õ lesz, akinek legtisztább kék a szeme,legerõsebb lészen a karja és szelíd arcáról ragyogaz örök építõk acélos vidámsága.Õ megmutatja minden vándornak az utat,minden töprengõnek az igazságot, mindenhaldoklónak az életet. Õ megmagyarázzanekünk a gépek dalának igazi értelmét,megmagyarázza és megáldja a fáradt költõtlegsajgóbb szavait és mosolyogni fog és kékfehér galamb fog ülni a vállán kétfelõl.Õ nem ad országot nekünk, hanem otthont,nem ad fegyvert, hanem kenyeret.Ma még sírunk,mert a mosolygás nem én vagyok.Ma még sötét van, mert nem jöttem világosságnak,hanem hogy bizonyosságot tegyek a világosságról.Már közeledik az éj, mely szüli a Hajnalt.Eljön Õ, minden bizonnyal eljön.

1929

Közeleg az emberfiaDsida Jenõ:

A család évének szenteli a 2011-es esztendõt a Magyar Katoli-kus Püspöki Konferencia. Úgyfogalmaztak, hogy ezzel az ese-ménysorozattal is szeretnék fel-mutatni a család értékeit. Fel-hívják a figyelmet a szülõi hiva-tásra, és arra is, hogy meg kellerõsíteni a társadalom legki-sebb sejtjét, mert enélkül elkép-zelhetetlen keresztény és nem-zeti megújulás.

Szerkesztõségünk arra kért 10 és 16 év közötti diákokat, ír-ják le, milyennek látják család-jukat. Ebben az összeállításunk-ban az õ gondolataik közül gyûj-töttük csokorba a legtanulságo-sabbakat.

„Apukám mindig elvisz hor-gászni. Együtt készítjük a kará-csonyi süteményt, együtt töltjük

a hétvégéket. Néha azért egy ki-csit szigorú: egy óránál többetnem ülhetek a számítógép elõtt,nem ihatok energiaitalt. Mindigrám szól, hogy mossak fogat,egyek gyümölcsöt. Sokat törõdikvelem. Apum cigizik, de nem za-var, bár én nem szeretnék rá-szokni a dohányzásra. Apám apéldaképem, ha majd családomlesz, én is ilyen leszek.”

(ÁRON, 12 ÉVES)

„A család nekem a támaszom,õk a legjobb barátaim. Mindenhibámmal elfogadnak. Igaz, egykicsit nehéz nekem, mert anyu-kám már 3 éve Ausztriában dol-gozik, és csak kéthavonta jön ha-za. Nekem ez azért rossz, mertnem látom mindennap, nem tu-dok neki mindenrõl beszámol-ni. Nem látja, ahogy felnövök.Nagyi van velem és a két testvé-

remmel. Én olyan családot sze-retnék, ahol együtt vagyok a tár-sammal. Ahol együtt neveljük agyerekeket.” (ÉVA, 16 ÉVES)

„Családom háromtagú: anya, anõvérem, Marika és én. Apuká-mat nem ismerem, babakoromóta nincs velünk. Anya reggelen-ként dolgozni megy, késõn jönhaza. Sokszor olyan fáradt, hogya leckénket sem tudja ellenõriz-ni. Mindenünk megvan. Boldo-gok vagyunk, de ha én felnõtt le-szek, szeretnék majd a férjem-mel együtt maradni…”

(KLÁRI, 14 ÉVES)

„Szeretem a szüleimet: azanyukámat, a nevelõapukámat.Édesapám sokat iszik, nem va-gyunk vele jóban. Régebben másvolt, akkor szeretett minket. Haa nevelõapám szabadnapos, el-

megyünk az uszodába vagy ki-rándulni anyukámmal és a fél-testvéremmel. Az édestestvéremmár nagykorú, õ beköltözött avárosba, albérletbe.

(DÓRA, 10 ÉVES)

„A családomban egy kivétel-lel mindenkire számíthatok:apám nem foglalkozik velem. Aszüleim elváltak, apám nem jönsoha értem. Egy évben legfeljebbkétszer-háromszor visz el magá-hoz. Ez semmi… Anyával szeret-jük egymást, a nevelõapámmalis jól megvagyok. Sokat beszél-getek a nagypapámmal, a kertetis együtt gondozzuk. Jó így, demég jobb lenne, ha apámra isszámíthatnék…” (ELÕD, 13 ÉVES)

„Az én családom nagyon ked-ves, szeretetre méltó és becsüle-tes. Apukám mindig segít a ta-

nulásban, az anyukámmalegyütt szoktam fõzni-sütni. Min-dig én takarítok, mert õ beteges.Ha felnõtt leszek, egy gyereketszeretnék, kislányt. De nemhagynám el, ahogy engem hagy-tak el az igazi szüleim…”

(KRISZTINA, 16 ÉVES)

„Ha felnövök, két gyereket sze-retnék és egy szeretõ, segítõkészférjet. Lesz munkahelyem, ott-hon én fogok fõzni, mosni, és alépcsõházat is én fogom takaríta-ni. Nem leszek túl szigorú a gye-rekeimhez. Engedem a játékot, atévézést, a számítógépezést, decsak akkor, ha megtanulták aleckét, de mindig sokat fogunkegyütt beszélgetni meg kirán-dulni. Szerintem egy család ak-kor család, ha minél több idõttölt el együtt…” (GABI, 14 ÉVES)

■ H. J.

Hogyan látják a jelent és a jövőt gyermekeink?

Szent Erzsébet-napi gálára ke-rült sor november 19-én a mis-kolci Minorita-templomban aNagyboldogasszony Plébánia,valamint az Éltetõ Lélek Alapít-vány rendezésében. A jótékony-sági est védnöki szerepét Sere-gély István ny. egri érsek töltöt-te be, aki az ünnepi szentmisétis celebrálta.

A rendezvényre zsúfolásigmegtelt a plébániatemplom. Amegjelenteket az Éltetõ LélekAlapítvány kuratóriumi elnöke,Várhelyi Krisztina köszöntötte.A mûsor elsõ részében a miskol-ci Cardinal Mindszenty Kórus

és az egri Cantus Agriensis Er-kel Ferenc és Liszt Ferenc SzentErzsébet életérõl szóló mûveibõlénekelt részleteket Gergely Pé-ter Pál vezetésével. A kórustRomhányi Róbert kísérte zongo-rán. Az Erkel-kórusmû elhang-zása egyben miskolci õsbemuta-tó is volt. Az est második felében„A reménység és gyógyulás útja”címmel zenés irodalmi mûsortmutatott be az Éltetõ Lélek Iro-dalmi Kör.

A megjelentek adományozhat-tak a templom felújítására, a ka-tasztrófák áldozatainak megsegí-tésére és a szegények javára is. ■

DSIDA JENÕ 1907-ben született Szatmárnémetiben. Gyermek-korát beárnyékolta az elsõ világháború. Kora ifjúságátólkezdve költõnek készült. Benedek Elek fedezte fel és indítottael pályáján. Szívbetegségben szenvedett. 1938-ban meghûlt,hónapokig feküdt a kolozsvári kórházban, de nem sikerültmegmenteni, csendben meghalt. A Házsongárdi temetõbentemették el, a szertartást Márton Áron végezte.

Jótékonysági gála MiskolconTarnabod néhány éve szinte el-néptelenedett. Az õslakosok nagyrésze városokba vagy nagyobbfalvakba vándorolt. Elköltözöttonnét szüleivel együtt KecskésLászló szerencsi káplán is. Nem-rég hazahívta a Máltai Szeretet-szolgálat és a Tutor Alapítvány.Be akarták mutatni számára,hogy mi lett a tarnabodi önkor-mányzattal elkezdett kísérletiprogramból. Hajléktalan családo-kat telepítettek le, házat, munkát,szolid, de emberhez méltó körül-ményeket biztosítva számukra.

A falu központjában sok min-den alakult, helyreállított középü-letek fogadták, bár a házak jó ré-

sze még elég romos. Fölújítottákaz iskolát, az orvosi rendelõt, apolgármesteri hivatalt, az óvodát.Magánházakból alakították ki ajátszóházat és a tanoda épületét.Nemrég adták át az új játszóteret.Más lett a légkör a helyiek szerint,amióta a „máltaisok” ott vannak,és foglalkoznak a szociálisan hát-rányos helyzetû családokkal, és afõleg roma gyerekekkel.

A Tarnabodi Tanoda, amely eprogram keretén belül mûködik,nagyon sok hasznos dologra ta-nítja a helyi romákat, fiatalokatés idõseket egyaránt. Alkalman-ként meghívnak a faluból elszár-mazott, de magukat tarnabo-

dinak valló embereket, hogy lás-sák a gyerekek, hogy elõttük isnyitva áll a kapu, mely egy szebb,sikeresebb életre vezet.

Kecskés László örömmel talál-kozott velük, annál is inkább,mert meglepõen jól neveltek éskedvesek voltak. Átmentek atemplomba is, amely még felújí-tásra vár. A vendég megtapasz-talhatta, milyen szépen tud né-melyik gyerek imádkozni ésénekelni. Kiderült, hogy akadközülük, aki szemináriumba ké-szül. A templomi imádság utánmég betértek a tanodába, ahol agyerekek mondták el, mivel istöltik az idõt. ■

Tarnabod, a befogadó falu

Álmosan, kócos hajjal bújnak elõa buksi fejecskék a délutáni al-vás után a takarók melegébõl. Dea látogató kérdésére azonnal lel-kesen bizonygatják, hogy meny-nyire várják a Mikulást, az aján-dékozó szentet.

Már belépni is jó hozzájuk,mert minden tiszta és rendezett.Gyöngyösön és környékén nép-szerû a Szent Erzsébet Óvoda.Örömmel fogadják a tanító né-nik is az innen kikerülõ gyereke-ket, mert felkészültek és ki-egyensúlyozottak. Sajnos azon-ban a városban egyelõre nincsolyan egyházi oktatási intéz-mény, ahol ilyen közegben kezd-hetnék iskolai tanulmányaikat,ezért furcsán néznek a többiek,amikor – mondjuk – imádkoznikezdenek az étkezés elõtt.

Az egyház kezelésében 1993-tól mûködik az óvoda. Az elmúlttöbb mint másfél évtized alatt ki-forrott a profilja, az óvónõk nem-csak jól felkészültek, hanem hí-võk is, akik örömmel végzik fel-adataikat. Az óvodát Tuza Zoltán-né vezeti, aki már a kezdéskor ittdolgozott. Mint elmondja, a vá-rosból, illetve a környékérõl a ka-tolikus szülõk hozzák ide a gyer-mekeiket. Szinte kivétel nélkülrendezett családi hátterük van,sokan testvérek, akik nagycsalád-ból jönnek. Teljes létszámmalüzemelnek, már a következõ év-re is sok a jelentkezõ.

A katolikus keresztény lelkiségbenne rejlik a nap minden moz-zanatában. A gyerekekhez valóodafordulásban, a mosolyban, azegyéni törõdésben. A hitoktató,Benyovszky Péter nagyon ért agyermekek nyelvén, csoporton-ként foglalkozik velük. Havontaegyszer szentmisét is tartanak –kifejezetten számukra. A legna-gyobb élményük az ünnep. Ná-luk nem a nyuszi, a fenyõfa vagya télapó határozza meg a jeles na-pokat. Õk a Húsvétra, a Kará-csonyra, vagy most éppen SzentMiklós ünnepére készülnek. Asok évszázados örökséget a ki-csik természetes módon ismerikmeg. A nagycsoportosok résztvesznek a katolikus óvodák talál-kozóin is, legutóbb Egerben anépszokások jegyében szervez-ték az összejövetelt.

Mozgalmas itt az élet. A napifoglalkozás után még angolt észenét is tanulnak. Mivel összetar-tóak a családok, és jól dolgozik aszülõi munkaközösség, sok az ál-taluk szervezett rendezvény.Ahogy az év fordul, összejönnekLuca-napi vásárra, családi hétvé-gére, közös kirándulásokra, far-sangi bálra. Mindenre külön ké-szülnek, megismerve a hagyomá-nyokat, az énekeket. Most az ad-vent következik. Rajzolnak és ver-set mondanak, alig várják, hogymeggyújthassák az elsõ gyertyát.Adventi falinaptáron gyûjtik aszívecskéket, vagyis az apró jó-cselekedeteket, készülnek a Ka-rácsonyra. A gyerekek megtanul-nak örömet szerezni másoknakis: mûsorral kedveskednek a kór-házban és az öregek napközi ott-honában. ■ (gábor)

Ünnepre készülnek a gyöngyösi óvodások

Szent Miklósra várnak

Versekkel és dalokkal köszöntik az óvodások az ajándékozó szentet

Erkel és Liszt mûveit énekelték