Egyesület

Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos

megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület a vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább 10 személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni, egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. A tagsági jogviszony megszűnik:

- a tag kilépésével, - a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, - a tag kizárásával, - a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti. A jogi személy létesítő okiratának általános kötelező tartalmi elemein túl az egyesület alapszabályában meg kell határozni:

- a tag jogait és kötelezettségeit, - az egyesület szerveit és azok hatáskörét, kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat, - jogszabályt, alapszabályt vagy egyesületi határozatot sértő tagi magatartás esetén

alkalmazható jogkövetkezményeket, az eljárás szabályait vagy mindezeknek a mellőzését,

- a közgyűlés összehívásának és lebonyolításának, a közgyűlés helyének meghatározásának, meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályait, és

- a szavazati jog gyakorlásának feltételeit. Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai. Az elnökség három tagból áll, elnökét maga választja tagjai közül. Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl, az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:

- az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy

- az egyesület tagjainak számú hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt.

Az egyéni vállalkozás

- 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégről (nem tartozik a törvény hatálya alá a mezőgazdasági őstermelői tevékenység, szolgáltató állatorvosi tevékenység, ügyvédi tevékenység, egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenység, közjegyzői tevékenység, önálló bírósági végrehajtói tevékenység)

- az egyéni vállalkozás természetes személy üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenysége

- egyéni vállalkozó lehet: magyar állampolgár, Európai Unió tagállamának állampolgára, olyan külföldi személy, aki Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik

- nem lehet egyéni vállalkozó: o aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen

� cselekvőképtelen: 14 éven aluli vagy, akit a bíróság gondnokság alá helyezett,

� korlátozottan cselekvőképes: 18 éven aluli vagy, akit a bíróság gondnokság alá helyezett,

� cselekvőképes: 18 évet betöltötte, vagy aki házasságkötéssel nagykorú lett.

o akit a közélet tisztasága elleni (vesztegetés, befolyással üzérkedés stb.), vagyon elleni bűncselekmény (lopás, sikkasztás, csalás stb.) miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül.

o akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül (a büntetés mértékétől függően 5 vagy 10 év).

o aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság (kkt. tagja és bt. beltagja) korlátlanul felelő tagja.

Előny:

- egyszerű szervezet - nincs kötött tőkeigény - a vállalkozó egymaga tartja kézben az egész vállalkozást - a könyvelést nem kell könyvvizsgálóval auditáltatni - könnyen megszűntethető - örökölhető - egyszerű adózási eljárást (EVA, átalányadózás) is választhat - alakulhat egyéni céggé

Hátrány:

- nehéz a tőke növelése - vállalkozás eladása nem lehetséges - vállalkozó teljes korlátlan felelőssége - egyedüli döntéshozatal - hitelhez jutás nehézkes

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdése

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és megszüntetésének bejelentése elektronikus úton ügyfélkapun keresztül, vagy személyesen kezdeményezhető. Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének bejelentésével, valamint a változásbejelentéssel kapcsolatos eljárások kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kezdeményezhetők.

A kérelemhez mellékelni kell: - a bejelentő családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja családi és

utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét, értesítési címét, állampolgárságát, - nyilatkozatot arról, hogy a kérelmezővel szemben kizáró okok nem állnak fenn, - a főtevékenységet, és a folytatni kívánt egyéb tevékenységet (tevékenységeket),

illetve ezek TEÁOR számait, - - a székhely, valamint szükség szerint a telephely (telephelyek) és a fióktelep

(fióktelepek) címét, - az adózáshoz szükséges egyéb adatokat, amelyek szükségesek az állami

adóhatósághoz való bejelentkezési kötelezettség teljesítéséhez - képesítéshez kötött tevékenység folytatása e setén a képesítés meglétét igazoló

okiratot - hatósági engedélyhez kötött tevékenység folytatása esetén a hatóság engedélyét.

Ha a vállalkozó olyan tevékenységet végez, amelynek eredményeként egészségártalom, tűz- és

robbanásveszély, vagy zavaró környezeti hatások léphetnek fel, telepengedélyt kell kiváltani (a telep székhelye szerint illetékes önkormányzatnál). Szakhatósági engedélyek akkor szükségesek, ha a vállalkozás olyan jellegű tevékenységet végez, amelyhez jogszabály előírja ezek beszerzését. Az egyéni vállalkozók csak néhány jogszabály által felsorolt tevékenységet nem folytathatnak (pl. egészségügyi vagy szociális szolgáltatótevékenységet, illetve az állam monopóliumaként fenntartott, csak koncesszió keretében folytatható tevékenységet). A bejelentés után a hatóság beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát és az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét, és ezt követően az egyéni vállalkozó adatait haladéktalanul, elektronikus úton továbbítja a nyilvántartást vezető szervhez (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala). A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozót nyilvántartásba veszi, és erről a nyilvántartási szám megküldésével értesíti a hatóságot, és egyidejűleg megküldi az igazolást a bejelentő részére. A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásba vételről értesíti az állami adóhatóságot, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH) Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűntetésének bejelentése díj- és illetékmentes. Az egyéni vállalkozói tevékenység a nyilvántartásba vétel napján kezdhető meg. A jegyző a bejegyzést csak akkor tagadhatja meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba

ütközne. Az egyéni vállalkozói igazolvány

Ha az egyéni vállalkozó kéri, számára a Hatóság egyéni vállalkozói igazolványt állít ki. Az igazolvány az egyéni vállalkozó családi és utónevét, a vállalkozás adatait és adószámát, továbbá az igazolvány számát, a kiállítás helyét, keltét és a kiállító hatóság megnevezését tartalmazza. Az igazolvány a kiállításának napján fennálló, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokat igazolja. Az egyéni vállalkozói igazolvány közokirat, amely érvényességének fennállásáig közhitelesen

igazolja a benne feltüntetett adatokat. Az egyéni vállalkozó a vállalkozási jogának igazolására

az igazolványt a személyazonosító igazolványával vagy személyazonosságát igazoló más

hatósági okmánnyal együtt használhatja fel. Az igazolványt a vállalkozó köteles sértetlenül

megőrizni. Az érvényesség megszűnését követően le kell adni a jegyzőnek.

Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának jelenleg nem feltétele. Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor vagy a tevékenység folytatása során bármikor kérhető.

Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását a változástól

számított 15 napon belül köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon a nyilvántartást vezető szervnek bejelenteni. Ha az igazolványt ellopták, megsemmisült vagy elveszett, haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül be kell jelenteni a jegyzőnek.

Az igazolvány törzslapból és pótlapokból áll. Az igazolvány törzslapja tartalmazza az egyéni vállalkozó legfontosabb adatait, a vállalkozó nyilvántartási számát, az igazolvány sorszámát. A nyilvántartási számot a vállalkozással összefüggő iratokon fel kell tüntetni. Egy egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat. Az igazolvány alapján azonban többféle tevékenységet folytathat és több telephelyet, fióktelepet tarthat fenn.

Az egyéni vállalkozás tevékenység jellemzői

- az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel

- az egyéni vállalkozó közreműködőként alkalmazottat, külön jogszabályban meghatározott bedolgozót, segítő családtagot, és szakiskolai, szakközépiskolai tanulót foglalkoztathat

- az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az „egyéni vállalkozó” megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni.

- az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy hiányában vagy cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha egyéni vállalkozói tevékenységét bejelenti.

- az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb 5 évig szüneteltetheti.

Hatósági engedélyhez kötött tevékenység Az egyéni vállalkozó, ha a tevékenysége folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti,

csak ennek birtokában kezdheti meg és folytathatja. Ilyen hatósági engedély lehet pl. Az

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), a rendőrség, a tűzoltóság vagy az önkormányzat valamely szakigazgatási szervének engedélye. A kereskedelemmel foglalkozóknak be kell szerezniük az illetékes minisztérium engedélyét, illetve szesz és szeszes ital termékek forgalmazása esetén a jövedéki törvényben előírt külön engedélyeket. Képesítéshez kötött tevékenység Az egyéni vállalkozó képesítéshez szükséges tevékenységet csak akkor folytathat, ha õ

maga a képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítő

családtagjai között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye, fióktelepe is van, a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen, fióktelepen be kell tartani. Telepengedély Ha az egyéni vállalkozó olyan ipari, szolgáltató vagy raktározási tevékenységet végez, ahol a felhasznált és a technológia során keletkezett anyagok, illetőleg az üzemeltetett berendezések miatt a munkafolyamatok következményeként egészségártalom, tűz- és robbanásveszély, vagy zavaró környezeti hatásuk miatt levegő-, víz-, talajszennyezés, zajhatás léphet fel, ezen tevékenységet csak telepengedély alapján lehet megkezdeni vagy folytatni. A telepengedélyt a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől kell

kérni. Telepengedélyhez kötött tevékenység pl. gyapjúfonás, - szövés, tárolás, raktározás, csomagolás, gépjárműjavítás, fémmegmunkálás, betongyártás, fűrészáru gyártás, alsó-, felsőruházat gyártása, bőrkikészítés. A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről az 57/2013. (II.27.) Korm. rendelet rendelkezik. Munkavégzés az egyéni vállalkozásban Az egyéni vállalkozó köteles személyesen is közreműködni a tevékenység folytatásában. Az egyéni vállalkozó foglalkoztathat

- alkalmazottat, - bedolgozót, - segítő családtagot, - középfokú szakoktatási intézményi tanulót.

Segítő családtagnak minősül a vállalkozó közeli hozzátartozója (házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér), továbbá a vállalkozó élettársa, egyeneságbeli rokonának házastársa,

házastársának egyeneságbeli rokona, valamint testvérének házastársa. Felelősség az egyéni vállalkozásból eredő tartozásokért

Az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával,

korlátlanul felel. Egy természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat, és egyidejűleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja. Így pl. nem lehet betéti társaság beltagja. Az egyéni vállalkozás feltüntetése Az egyéni vállalkozó a székhelyét, nyílt árusítású üzletét, termelő-, szolgáltató egységét az ott folytatott alapvető tevékenységre utaló cégtáblával köteles megjelölni. A cégtáblán fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, az üzlettől, termelő-, szolgáltatóegységtől eltérő helyen lévő székhelyét. Az egyéni vállalkozó a gazdasági tevékenysége során az „egyéni

vállalkozó” megnevezést, vagy annak „e.v.” rövidítését aláírása mellett köteles feltüntetni. A vállalkozói tevékenység gyakorlásának megszűnése Megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha

- az egyéni vállalkozó tevékenysége megszüntetését a hatóságnak vagy a nyilvántartó szervnek bejelenti, a bejelentés napján

- az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, vagy egyéni cég tagjává vált, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon,

- az egyéni vállalkozó halála napján - az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását kimondó

bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján - az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat

jogerőre emelkedésének napján - az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn - a szünetelés kezdőnapját követően 5 év eltelt, és az egyéni vállalkozó nem

intézkedett az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása vagy megszüntetése iránt - az egyéni vállalkozó tevékenységeinek egyikét sem folytathatja jogszerűen

Az egyéni vállalkozó özvegye, továbbá özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse – ha megfelel az előírt feltételeknek – három hónapon belül a jegyzőnek történő bejelentés alapján folytathatja a vállalkozást.

Az egyéni cég

Az egyéni vállalkozó, kérelmére a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhető. Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cég jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. A cégjegyzékbe való bejegyzésnek számos üzleti előnye lehet. Pl. az ismertség, illetőleg az üzletfelek általi könnyebb leellenőrizhetőség, így a megbízhatóság növelése.

Az egyéni cégnek kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet. Az egyéni cég alapításához közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia. Az alapító okirat aláírásának legkorábbi napja az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételt követő nap. Az alapító okirat az egyéni cég működésének és gazdálkodásának alapokmánya. Az alapító okiratban meg kell határozni:

- az egyéni cég cégnevét és székhelyét - az egyéni cég alapítóját családi és utóneve, anyja neve, lakóhelye és egyéni

vállalkozói nyilvántartási száma feltüntetésével - az egyéni cég főtevékenységét és valamennyi tevékenységét - az egyéni cég jegyzett tőkéjét, a tag vagyoni betétjének összegét, valamint a jegyzett

tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét - az egyéni cég működésének időtartamát, ha azt határozott időre alapítják - ha az egyéni cég könyvvizsgálót jelöl ki, a könyvvizsgáló nevét (cégnevét) és

lakóhelyét (székhelyét) - az osztalékelőleg fizetésének lehetőségét

Az egyéni cég alapítását az alapító okirat aláírásától számított legfeljebb 30 napon belül – bejegyzés és közzététel végett – be kell jelenteni a cégbíróságnak. Az egyéni cég a cégnyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre. Az egyéni cég feletti törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el. Nem alapíthat egyéni céget a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt. Az egyéni cég vagyona és felelőssége

Az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul. Ha az egyéni cég jegyzett tőkéje a 200eFt-ot meghaladja, a jegyzett tőke pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból állhat, 200eFt-ot meg nem haladó jegyzett tőke esetén csak pénzbeli hozzájárulás lehet. Az egyéni cég kötelezettségeiért elsősorban az egyéni cég felel vagyonával. Ha az egyéni cég vagyona a követelést nem fedezi, a tag a saját vagyonával korlátlanul felel. Az egyéni cég átalakulása és megszűnése

Az egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes

részvénytársasággá alakulhat át. Az átalakulás előtt az egyéni cég köteles a számviteli

törvény előírásainak megfelelően egyszerűsített mérleget készíteni. Az egyéni cég megszűnik, ha:

- az alapító okiratban meghatározott időtartam eltelt vagy más megszűnési feltétel megvalósult

- elhatározza jogutód nélküli megszűnését - elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását) - a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja

- a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését - a bíróság felszámolási eljárás során megszűnteti