Egyéni portfólió
-
Upload
anna-csonka -
Category
Documents
-
view
224 -
download
0
description
Transcript of Egyéni portfólió
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
Az iskoláskor pedagógiája
NBÁA-006/2
2014/2015 tavaszi félév
A családi háttér hatása az iskolai figyelemre
Egyéni portfólió
Csonka Anna
GKX2SK
I. évfolyam
Ötlettár
I. Kivételezés
Hogyan lehet kikerülnie egy tanárnak azt, hogy az egyik gyermekkel kivételezik, míg a
másikkal nem? Hogyan valósul meg a kivételezés a gyakorlatban? Mennyire veszik észre a
gyermekek, hogy valakivel kivételeznek, és hogyan befolyásolja ez őket? Milyen hatással van
a kivételezés a teljesítményükre?
II. Integráció
Meg tud-e valósulni az integráció a gyakorlatban? Ha igen, hogyan? Milyen feltételek
szükségesek hozzá a szülő, a gyermek és a „befogadó” intézmény részéről? Alsó vagy felső
tagozatban valósul-e meg könnyebben az integráció?
III. A kezdő pedagógus helyzete
Az elméleti tudását hogyan tudja kamatoztatni a gyakorlat során? Hogyan tudja
fegyelmezni a gyermekeket? Hogyan éri el a későbbiekben kialakuló tiszteletet?
IV. A hátrányos helyzetű diákok
Mennyire tudnak koncentrálni a tanulmányaikra ezek a gyermekek? Mennyire tudnak
az órán odafigyelni? Mennyire befolyásolja a viselkedésüket a helyzetük?
V. Étkeztetés/menza
Mennyire táplálkoznak egészségesen a gyermekek az iskolákban? Mennyire tápláló és
egészséges összetevőkből áll a tízórai, az ebéd és az uzsonna az iskolákban? Mennyire
higiénikusan készülnek az ételek az iskolákban? Mit visznek magukkal a gyermekek az
iskolába?
VI. A szünet eltöltése az iskolában
Mivel töltik a szüneteket a felső tagozatos gyermekek? Mennyire jellemző az, hogy az
osztálytársak együtt töltik a szüneteket?
Absztrakt
A családi háttér hogyan hat a figyelemre
Kulcsszavak: család, családi háttér, figyelem, figyelemzavar, hiperaktivitás, hátrányos helyzet,
magatartászavar
A témámon keresztül a diákok tanórai viselkedését és a feladatokban való részvételét
szeretném megfigyelni a családi háttér tükrében, amely alatt legfőképpen a hátrányos helyzetű
és a normál családból érkező diákok, tanulók összehasonlítását értem. Azt fogom megvizsgálni,
hogy mennyire tudnak vagy akarnak a gyermekek odafigyelni a tanórákon. Mekkora
érdeklődést mutatnak az adott tananyag iránt. Mi kelti fel esetleg az érdeklődésüket, és mikor
veszítik el azt (Józsa, 2000). Mennyire látványos, észrevehető az, amikor éppen nem figyelnek
oda a tanítóra. Emellett szeretném azt is megfigyelni, hogy ilyenkor mivel foglalják el magukat,
hogy beszélgetnek a társaikkal, csendben unatkoznak, vagy hangoskodnak. Tehát, hogy
valójában milyen tulajdonságokkal, értékekkel, hátrányokkal rendelkezik a két különböző
hátterű tanuló (Andor, 2001). Ezekhez kapcsolódóan arra is szeretnék figyelmet szentelni, hogy
a hiperaktív gyermekek hol jelennek meg nagyobb arányban, a hátrányos helyzetű családokban
vagy a normális családból származó családokban. Kíváncsi vagyok még arra is, hogy a
figyelemzavar tünetei milyen formában jelentkeznek az eltérő családi háttérrel rendelkező
diákoknál.
Ezeket az adatokat, megfigyeléseket pedig össze fogom vetni azzal, hogy az adott
tényezők mennyire függnek össze a tanulók családi hátterével (Andor, 2002). A célja a
kutatásomnak az, hogy megmutassam, hogy milyen hatással van a gyermekekre a környezet,
ahol élnek. Ezen kívül az is, hogy mennyire befolyásolja őket a tanulmányuk során a családi
hátterük.
Szakirodalmi gyűjtés
1. Andor M. (2002). Diplomás szülők gyermekei. Educatio, (2), 191–210.
2. Andor M. (2001). Társadalmi egyenlőtlenség és iskola. Educatio, (1), 15-30.
3. Csákó M. (2012). Tantárgyak, osztályzatok és a családi háttér. Educatio, 24 (4), 535-
547.
4. Forrai M. (2011). A személyiség erősségeinek és a családi háttér szerepének vizsgálata
a serdülők iskolai alkalmazkodásában. Iskolakultúra, (6-7), 98-111.
5. Ilyés K. (2008). A hagyományos és a differenciált oktatásban részesülő, hiperaktivitás
jelét mutató gyermekek összehasonlító vizsgálata. Iskolakultúra, (9-10), 11-22.
6. Imre A. (2002a). Iskola és eredményesség. Educatio, (3), 524-527.
7. Imre A. (2002b). Szülők és iskola. Educatio, (3), 498-503.
8. Józsa K. (2000). Az iskola és a család hatása a tanulási motivációra. Iskolakultúra, (8),
69-82.
9. Laczik A. (2002). Gyerek, család, iskola. Educatio, (3), 527-532.
10. Laki L. (1993). A diákéletmód vizsgálata a családi háttér tükrében. In Boros L. (szerk.)
Élet – iskola – család (pp. 56-83). Budapest: Akadémiai Kiadó.
11. Laki L. (1991a). Társadalmi származás, családi háttér és iskolázottság. In Laki L. A
kétharmados társadalom (pp. 29-40). Budapest: MTA Politikai Tud. Intézete.
12. Laki L. (1991b). A családi háttér néhány további összefüggése. In Laki L. A
kétharmados társadalom (pp. 40-49). Budapest: MTA Politikai Tud. Intézete.
13. Szanyi-F. E. (2013). A családi háttér és az iskolai utak eltérései. Új Pedagógiai Szemle,
63 (1-2), 13-25.
14. Szüdi J. (2010). Pedagógus – gyermek – szülő. Budapest: Complex.
15. Takács G. (2013). Költözések, iskolák - Beszélgetés egy négygyermekes házaspárral.
Új Pedagógiai Szemle, 63 (11-12), 76-90.
16. Tóth O. (2001). Értékátadási problémák a családban. Educatio, (3), 449-460.
17. Vallières, S. (2012). Pszichotrükkök 6-9 éves korig. Budapest: Libri.
18. Esélyegyenlőségi Program, 2007, Palini Általános Iskola, Nagykanizsa,
https://docs.google.com/viewer?a=v&pid=sites&srcid=ZGVmYXVsdGRvbWFpbnxw
YWxpbmlza29sYXxneDo3MzQyMzIyYTk0MjQ3MTA3
19. Házirend, 2013, Palini Általános Iskola, Nagykanizsa,
https://docs.google.com/viewer?a=v&pid=sites&srcid=ZGVmYXVsdGRvbWFpbnxw
YWxpbmlza29sYXxneDo0N2RiZThhNDA2NTQ2ZTk2
20. Pedagógiai Program, 2013, Palini Általános Iskola, Nagykanizsa,
https://docs.google.com/viewer?a=v&pid=sites&srcid=ZGVmYXVsdGRvbWFpbnxw
YWxpbmlza29sYXxneDpjYzMxOGI0NWU4ZWU1ZGE
Gondolati térkép
Felhasznált irodalom:
Andor M. (2002). Diplomás szülők gyermekei. Educatio, (2), 191–210.
Csákó M. (2012). Tantárgyak, osztályzatok és a családi háttér. Educatio, 24 (4), 535-547.
Forrai M. (2011). A személyiség erősségeinek és a családi háttér szerepének vizsgálata a
serdülők iskolai alkalmazkodásában. Iskolakultúra, (6-7), 98-111.
Imre A. (2002b). Szülők és iskola. Educatio, (3), 498-503.
Szanyi-F. E. (2013). A családi háttér és az iskolai utak eltérései. Új Pedagógiai Szemle, 63 (1-
2), 13-25.
Hospitálási napló
Az óralátogatás ideje: 2015. április 17.
Intézmény: Palini Általános Iskola, Nagykanizsa
Osztály: 1. osztály
Műveltségi terület: Anyanyelv és irodalom
Tantárgy: Olvasás
Tananyag: Pajti - olvasásgyakorlás
Cél (NAT):
o A megfelelő hangképzés, beszédlégzés és hangoztatás fejlesztése hangok és szavak hangoztatásával
o Emlékezet fejlesztése kép és név összepárosításával
o Olvasás gyakorlása önálló hangos olvasással
o Tanult szöveg szöveghű és kifejező tolmácsolása történetmondással
o Ismert szöveg megjelenítése drámajátékkal
o Gondolkodás fejlesztése találós kérdésekkel
Kutatási témám: A családi háttér hatása az iskolai figyelemre
Megfigyelési szempontjaim:
Hogyan viselkednek a különböző családi háttérrel rendelkező diákok?
Mennyire tudnak vagy akarnak a gyermekek odafigyelni a tanítóra?
Mennyire látványos, észrevehető az, amikor éppen nem figyelnek oda a tanítóra?
Mekkora érdeklődést mutatnak az adott tananyag iránt?
Mi kelti fel esetleg az érdeklődésüket, és mikor veszítik el azt?
Milyen tulajdonságokkal, értékekkel, hátrányokkal rendelkezik a két különböző családi hátterű tanuló?
A figyelemzavar tünetei milyen formában jelentkeznek az eltérő családi háttérrel rendelkező diákoknál?
A tanterem képe/elrendezése:
Az óra menete Módszerek Munkaformák Eszköz Időkeret Megjegyzéseim
A tanulók tevékenysége A pedagógus tevékenysége
I. Bevezetés
(ráhangolódás, motiválás,
célkitűzés…)
az osztály vigyázba áll
lelkesen csinálják a feladatot
mindenki a helyére megy énekelve
megkérdezi, hogy mindenkinek beleírta-
e a füzetébe az 1-4.-ig való számozást
„Álljunk fel!”
egy tanulónak elő kell vennie Zümit, és a
hónapokat mondva balról jobbra
körbeadogatni
„Milyen hónap van most?” „Milyen
ünnepkörben vagyunk éppen?”
énekli az „Egykem, betykem” kezdetű
mondókát
tevékenykedtetés
megbeszélés
csoportmunka
frontális
Zümi
2 perc
1 perc
kicsit zavarban
vannak
Egyik kislány:
„Nekem nem volt
Húsvét.”
II. Főrész
(új ismeret, elemzés, feldolgozás…)
elmondják közösen a nyilak irányát
sorban
felszólít egy tanulót, és neki kell
mondania a nyíl irányát sorban
közösen elismétlik
„Az alsó sor nehezebb, mondjuk el
először közösen!”
„Na, jól megtornáztattátok a szátokat!”
megbeszélés
frontális
nyílábra
2 perc
„Máté, neked segít
a padodon a
szívecske!” (de így
sem jó irányból
kezdi el)
beleteszik a betűutcába a hallott
betűket, és hangosan meg is ismétlik
kék betűket (magánhangzókat) mond, és
be kell tenni a betűutcába
A, O, I, Ű, E, Ü, Á
tevékenykedtetés
egyéni munka
betűtartó,
betűutca
2 perc
megismétlik a szavakat, és elvégzik a
feladatot
O, Ű
beleteszik a betűutcába a hallott
betűket, és hangosan meg is ismétlik
G, SZ
minél gyorsabban igyekeznek
összepakolni
elmondanak egy mondókát
szavakat mond, amelyik magánhangzó
elhangzik a szóban, azt vissza kell tenni a
betűtartóba
SÁR, KI, FÜST, CSERESZNYE, SAJT
„Mi maradt?”
piros, zöld hangokat mond, amit
hallanak, azt a betűutcába kell tenni
L, R, K, S, G, B, SZ
azokat a betűket kell elrakni, amelyek a
szó elején vannak
BOKOR, KAKAS, RIGÓ, LIBA, SÜN
„Mi maradt?”
kiadja az instrukciót, hogy el kell
pakolniuk az előbb használt eszközöket,
a leggyorsabban pakolótól halad a
leglassabbig az összeszedéssel
tevékenykedtetés
egyéni munka
2 perc
1 perc
a lányok és a fiúk
versenyeznek,
hogy melyikből
lesz több
a lányok a pirosnál,
a fiúk a zöldnél
örülnek
kiveszik a képeket és a névkártyákat,
és felfordítják az asztalukon
elvégzik a feladatot, közben
körbetekingetnek
kioszt borítékokat, amiben képek vannak
hozzájuk tartozó névkártyákkal
mondja, hogy milyen sorrendben
helyezzék el a képeket egymás mellett
FÚRÓ, FÓKA, FÉSŰ, LUFI, DARU,
BÁBU, PÁVA, BOCI, PATA, PACA
egyéni
tevékenykedtetés
egyéni munka
egyéni munka
1 perc
2 perc
felolvassák egymásnak a
megoldásokat, ha valakinek nem
sikerült, akkor segítenek, majd
közösen is felolvassák
lelkesen jelentkeznek, megpróbálják
felidézni, hogy melyik micsoda
„Párosítsátok össze a hozzájuk tartozó
névkártyákkal!”
„Ha készen vagytok, a padtársatokkal
ellenőrizzétek le!”
megkérdezi, hogy melyik micsoda
„Tegyük el a szavakat!” „Majd
összeszedem, ha lesz rá időm.”
egyéni munka
páros munka
frontális
3 perc
1 perc
3 perc
1 perc
Máténak segít
olvasni
Adri nem látott
még pávát
Bius nem tudja,
hogy melyik
következik
Julcsi nem tudja,
mi az a paca, de a
padtársa segít neki
„Pajtit!”
elmesélik, hogy eddig miről volt szó a
mesében
lelkesen jelentkeznek a legtöbben, és
nevetnek a vicces részeken
figyelnek, közben izgatottak
„Emlékeztek rá, hogy mit olvastunk az
elmúlt órákon?”
„Elmondjátok, hogy meddig jutottunk?”
„Nyissátok ki az olvasókönyvet a 194.
oldalon!”
felolvassa a következő részt az
olvasókönyvből
egyenként felszólítja a tanulókat, hogy
olvassanak egy-egy mondatot a meséből
közlés
tevékenykedtetés
frontális
frontális
olvasókönyv
4 perc
2 perc
4 perc
Máté végig
jelentkezik, de
mikor felszólítják,
rájön, hogy nem
akart semmit sem
mondani
elmondják, hogy mi történt a mesében
elmondják a mese tanulságát
lelkesen jelentkeznek a szerepekre
eljátsszák a szereplőket
hangosan mondva a választott
állathangot járkálnak a teremben
megkéri őket, hogy mondják el saját
szavaikkal, mi történt a mesében
„Mit tanultunk meg?”
kiosztja a mese szerepeit a tanulóknak
újra felolvassa a mesét, közben az adott
szereplő mondja az adott részt, és
eljátssza
állathangokat kell utánozni (CICA,
KUTYA, ZÜMI), mindenki választ
egyet, és megfogja annak a társának a
kezét, akitől ugyanazt a hangot hallja
közlés
szerepjáték
tevékenykedtetés
frontális
2 perc
1 perc
1 perc
3 perc
3 perc
Mátét valószínűleg
direkt nem
választja, mert nem
tud rendesen
viselkedni
III. Befejezés
(összegzés, lezárás, értékelés…)
leírják a válaszokat a füzetbe
„Nagybetűvel kell kezdeni.”
„Ezt is nagybetűvel kell írni?”
találós kérdéseket mond a mesével
kapcsolatosan
1. A mese főszereplője
„Milyen betűvel kezdődik?”
2. Az a szereplő, amelyik nem ad hangot
a mese során
3. Az a szereplő, aki a földből bújt elő, és
akit Pajti nagyon megijesztett
4. Az a szereplő, aki csúnyán el akart
bánni Pajtival
ellenőrzés
„Kinek lett mindegyik jó?”
„Az nem baj, ha rosszul írtátok le.”
megbeszélés
megbeszélés
egyéni munka
kisfüzet
3 perc
1 perc
mindenki
jobbkezes
Reflexiók az órával kapcsolatban
Az óra, amelyet meglátogattam egy olvasás óra volt a Palini Általános Iskolában
Nagykanizsán. Az első osztályosokhoz mentem hospitálni, akik nagy örömmel fogadtak reggel.
Mindenki nagy mosollyal és lelkes üdvözléssel fogadott. Emellett persze látszott rajtuk az is,
hogy zavarban voltak, mert szokatlan volt a helyzet számukra. Mint megtudtam előtte nap már
szülők is voltak náluk nyílt napon, így nem esett nehezükre hozzászokni a helyzethez.
Óra elején a tanítónő megengedte nekik, hogy hátranézzenek és alaposan
megszemléljenek, hogy ne nézegessenek állandóan hátra az utolsó padba. Ennek ellenére azért
néha hátratekintgettek, hogy mit csinálok, figyelem-e őket. Mindenki aktívan és lelkesen
jelentkezett az órán, szerintem általában észre sem vették, hogy én is ott vagyok. Előfordult
azért, hogy rám mosolyogtak bátorítást várva.
Először kicsit furcsán éreztem magam ebben a szokatlan helyzetben, de a végére én is
teljesen fel tudtam oldódni, és szinte úgy éreztem, hogy én magam is részt vettem az órán, én
is végigcsináltam a feladatokat, amiket a gyermekek. Nagyon tetszett még az is, hogy meg
tudtam közelebbről is tekinteni, hogy hogyan dolgozik egy tanító. Milyen módszereket használ,
hogyan tud 45 percet hasznosan eltölteni a tanulókkal. A végére rájöttem, hogy ez az idő így
kívülről nem is tűnik olyan soknak, pedig valószínűleg nagyon sok munka van mögötte.
A közvetlen légkör nagy segítségemre volt, hiszen minden gyermek annyira barátságos
volt velem, mintha nem is egy idegen lennék nekik, hanem én is minden nap oda járnék velük.
Szerintem nagyon fontos a hangulat, amiben az ember dolgozik, ezért is jelentett nekem ekkora
megkönnyebbülést a diákok hozzáállása. Másrészről pedig tényleg mindenki tisztességesen
végigdolgozta a tanórát, így volt bőven mit körmölnöm.
Összességében tehát nagyon jól éreztem magam az iskolában, a tanítónő empatikusan
és segítőkészen fordult hozzám, szóval egy nagyszerű élményben volt részem már így elsőre
is. Sok újdonságot is meg tudtam figyelni, olyan dolgokat is, amikről csak elméletben hallottam
eddig az egyetemi előadások alkalmával. Úgyhogy számomra ez egy nagyon pozitív tapasztalat
volt.
Kutatási módszerek
I. Órai megfigyelési szempontsor
Hogyan viselkednek a különböző családi háttérrel rendelkező diákok?
Mennyire tudnak vagy akarnak a gyermekek odafigyelni a tanítóra?
Mennyire látványos, észrevehető az, amikor éppen nem figyelnek oda a tanítóra?
Ha éppen nem figyelnek a tanítóra, akkor mivel foglalják el magukat?
Mekkora érdeklődést mutatnak az adott tananyag iránt?
Mi kelti fel esetleg az érdeklődésüket, és mikor veszítik el azt?
Milyen tulajdonságokkal, értékekkel, hátrányokkal rendelkezik a két különböző családi hátterű
tanuló?
A figyelemzavar tünetei milyen formában jelentkeznek az eltérő családi háttérrel rendelkező
diákoknál?
II. Interjúvázlat (a pedagógushoz)
Mennyire érződik a tanulókon, hogy milyen a családi hátterük?
Melyik gyermekek könnyebb oktatni, a hátrányos helyzetűt vagy a normál családi háttérrel
rendelkezőt?
Mivel lehet lekötni egy figyelemzavaros gyermek figyelmét?
Ön szerint több a hiperaktív gyermek, mint a korábbi években? Miért?
Mi jellemző, hogy a hátrányos helyzetű gyermek tanulási stílusára?
Tanulási technikák I. Gondolati térkép
Felhasznált irodalom:
Józsa K. (2000). Az iskola és a család hatása a tanulási motivációra. Iskolakultúra, (8), 69-82.
Tanulási technikák II.
Választott technika: T-táblázat
Feldolgozott irodalom: Ilyés K. (2008). A hagyományos és a differenciált oktatásban részesülő,
hiperaktivitás jelét mutató gyermekek összehasonlító vizsgálata. Iskolakultúra, (9-10), 11-22.
Indokok, érvek a hagyományos (frontális)
oktatás mellett a hiperaktivitás jelét
mutató gyermekek tükrében
Indokok a hagyományos (frontális)
oktatás ellen (a differenciált oktatás
mellett) a hiperaktivitás jelét mutató
gyermekek tükrében
aktivitást elsősorban a pedagógus fejt ki, aki
a tananyagra vonatkozó információkat közöl
azonos célok, azonos tartalom, egységesen
meghatározott időtartam és ütem érvényesül
ebben a szervezési formában, tehát egységes
tanulási feltételeket biztosít
meg kell, tanulja a frusztrációkat elviselni,
figyelnie kell arra, amit tanítanak,
türelmesnek kell lennie
meglehetősen sok az ismétlés, a gyakorlás, a
fegyelmezés
a hiperaktív, figyelemzavarban szenvedő
gyermek az előzőeket nagyon nehezen vagy
egyáltalán nem is képes elviselni, tehát a
gyermek valószínűleg lemarad, és
alulteljesítővé válik
a pedagógus a tanulók közötti hasonlóságok
és különbségek figyelembevételével irányítja
az oktatás folyamatát, határozza meg a
tanítási stratégiát
a diákok idejük nagy részét az
osztályteremben töltik
folyamatosan alkalmazkodniuk kell a
szabályokhoz, és eleget kell tenniük
előírásoknak
gyakran egyszerre több utasítást kapnak, ami
el sem jut a fülükig
gyakran kell önállóan megoldaniuk számukra
unalmas, ismétlődő feladatokat, amelyek
nem járnak visszajelzéssel
a párhuzamos munka nem alkalmas a tanulók
egyéni különbségeinek figyelembevételére
a tanítónak, nevelőnek nagy feladatot kell
elvégeznie: alaposan meg kell ismernie a
tanulók személyiségét, és ennek megfelelően
a képességek optimális fejlesztésére kell
törekednie
a frontális oktatás a hiperaktivitás jelét
mutató gyermek magatartásproblémáit még
jobban felerősíti, ami majd másodlagos
magatartászavar kialakulását eredményezheti
a gyermek gyakran él meg kudarcélményt, és
az alacsony önértékelés, szorongás és
agresszivitás kialakulását vonhatja maga után
az alacsony önértékelés következményeként
is megjelenhet a fokozott mértékben
jelenlevő szorongás, ez pedig agressziót
szülhet
a differenciált oktatásban a speciális
módszerek (gondolattérkép, szorobán), az
értékelés, a struktúra sajátosságai csökkentik
vagy stagnálják a magatartásprobléma
további negatív irányba való alakulását
duál tanítás (a tanítási órán egyszerre két
tanító van jelen az osztályteremben; az egyik
frontálisan tanít, a másik besegít egy-egy
lemaradó tanulónak)
Tanulási technikák III. Kettéosztott napló
Feldolgozott irodalom: Laki L. (1993). A diákéletmód vizsgálata a családi háttér tükrében. In
Boros L. (szerk.) Élet – iskola – család (pp. 56-83). Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kiemelések, lényeges elemek Reflexióim, megjegyzéseim
közismert, hogy a családi háttér alapvető
befolyást gyakorol (az iskolához és a
továbbtanuláshoz való viszonyára,
tanulmányi előmenetelére, továbbtanulási
szándékára, iskola- és szakmaválasztására,
életmódjára)
a hazai szociológia már évtizedekkel ezelőtt
nekilátott e kérdéskör vizsgálatának és
tisztázásának
a rendelkezésünkre álló adatok alapján
magyarázó erővel bírnak
A különböző középiskolákban tanuló diákok
megoszlása gondviselőjük foglalkozása
szerint (%-ban)
(nem az apa, hanem a gondviselő adatait
tartalmazza, mivel a csonka családban
nevelkedők száma viszonylag nagy)
társadalmi származás
a legtöbb a szellemi foglalkozású gondviselő
(51%), ezen belül is a legnépesebbek az
értelmiségi és a vezető rétegek (15-15%)
fontos sokféle szempontból (a tanulás, a
tanulási eredmények és a figyelem
szempontjából is)
meglévő adatok alapján → nem kellett
kutatást végezni
következtetéseket tudunk levonni már akár
előre feltételezett dolgokra is
gimnáziumban jelentősen kevesebb a
szakmunkás foglalkozású gondviselőkkel
rendelkező tanulók száma
az értelmiségi foglalkozású gondviselőkkel
rendelkezők száma azonban számottevően
több a gimnáziumban
nagymértékben befolyásolja azt, hogy a
gyermek hol tanul tovább, hogy egyáltalán
milyen iskolába kerül be, és azt is, hogy
milyenek lesznek az eredményei
a különféle iskolatípusokban tanuló diákok
társadalmi származás szerinti összetétele
számottevően eltér egymástól
a gimnáziumot a szellemi foglalkozású
rétegek uralják (65%), a legnépesebb
foglalkozási csoport az értelmiségieké
a szakközépiskolai mintákban viszont a fizikai
származásúak vannak túlsúlyban
a gimnáziumon belül az egyes tagozatok
között, illetve a szakközépiskolákban
szakterületenként is meglehetősen jelentős
eltérések vannak
A diákok megoszlása gondviselőjük
foglalkozása szerint néhány speciális
tagozaton és szakterületen (%-ban)
a különféle településtípusokon lakó
középiskolások társadalmi összetétele szintén
számottevő eltéréseket mutat
A különböző településtípusokon lakó diákok
megoszlása gondviselőjük foglalkozása
szerint (%-ban)
különféle társadalmi háttérrel rendelkezők
nem vagy nem feltétlenül kerülnek be
ugyanabba az iskolatípusba
a család valószínűleg ilyen szempontból is
hatással van a gyermekre (ha nem is
közvetlenül), más családi háttérrel
rendelkezők teljesen más életet élnek otthon
(mások a szokások, más az értékrendszer)
más érdekel egy értelmiségi családból érkező
gyermeket, mint egy szakmunkás családból
érkezőt
az értelmiségi foglalkozással rendelkező
gondviselők gyermekei a reál tagozaton
vannak a legnagyobb számban (41,9%)
más foglalkozásra van igény falun és
városban, más érdeklődésűek az emberek a
különböző településtípusokban, más
lehetőségekkel rendelkeznek a települések
nem mindegy, hogy ingáznia kell-e egész élete
során, vagy helyben talál munkahelyet
Budapesten az értelmiségiek vannak a
legnagyobb számban, a megyeszékhelyeken a
szakmunkások, ahogyan az egyéb városokban
és községekben is a szakmunkások vannak a
legtöbben
az értelmiségiek nagyobb fizetésük miatt
jobban megengedhetik maguknak, hogy egy
nagyobb városban lakjanak
napi ingázás
a szülők iskolázottsága
a középiskolások döntő többsége (90%) olyan
családból származik, amelyben már az apa is
tovább tanult
az iskola „klímája”
a középiskola jelentős befolyást képes
gyakorolni diákjai tanulással kapcsolatos
beállítódására, igényességére, értékeire
döntő többségük (85%) olyan családban
nevelkedik, ahol a szülők együtt élnek
a döntő többség (64%) olyan körülmények
között él, ahol a családok két gyermeket
nevelnek
emellett nagyobb igényük van a szórakozási
lehetőségekre, amelyek a fővárosban vannak a
legnagyobb számban
megterhelő lehet mindennap akár órákat
utazgatni, emellett megcsinálni a házi
feladatokat, és felkészülni a következő tanítási
napra
motiváció a gyermeknek, hogy ő is minél
tovább, minél magasabb fokon tanuljon
ez lehet kényszerítő erejű is, amikor éppen az
ellenkezőjét váltja ki
nem csak a családi szocializáción megyünk
keresztül, hanem például az iskolában is
tehát nem mindegy, hogy kik vesznek minket
körül (tanulók, tanárok)
fontos befolyásoló erő lehet akár az is, hogy
mikor, milyen körülmények között váltak el a
szülők, hiszen ez is ronthat a gyermek iskolai
teljesítményén vagy egyáltalán a hozzáállásán
a testvér is nagy hatással lehet az
iskolázottságra vagy egyáltalán a
szocializációra
könnyebben be tud illeszkedni egy
közösségbe valaki, akinek testvére van
A különböző iskolatípusokban tanuló diákok
megoszlása a családban élő aktív keresők
száma szerint (%-ban)
a családok nagysága → kedvező kép (az
esetek több, mint felében négy fő alkotja a
családot, és csak az esetek 3 százalékában két
fő)
a keresők számának csökkenésével a
családnagyság is csökken, míg a másik
oldalon, a keresők számával nem nő
arányosan a családnagyság
a mintába bekerült családok zöme szülő(k)ből
és gyerek(ek)ből álló kiscsalád
a középiskolás diákok szüleinek
lakáskörülményei (a családok háromnegyede
(75%) tulajdonosként, 22 százaléka
főbérlőként él jelenlegi lakásában)
milyen szobaszámú lakásban él → rendkívül
kedvező kép (alacsony az egy- illetve a
legfeljebb másfél szobás lakások aránya,
magas a kettőnél több szobásoké)
nincsenek jelentős eltérések az egyes
társadalmi rétegek között a lakások
szobaszám szerinti megoszlásában
a legtöbben a két aktív keresővel rendelkező
tanulók vannak, akik legnagyobb számban a
gimnáziumban képviseltetik magukat
ha több gyermeket vállalnak a családok, akkor
abból (többnyire) következtethető, hogy jobb
anyagi háttérrel rendelkeznek, mint akik csak
egy gyermeket vállalnak
nem engedheti meg magának, hogy több
gyermeket vállaljon, mert nem tudja eltartani
ahol több kereső van, ott sem akarnak több
gyermeket vállalni
Magyarországon ez a jellemző családforma
nem mindegy, hogy a gyermek hova érkezik
haza, hol kell tanulnia, van-e saját szobája
fontos, hogy a gyermeknek legyen saját
szobája, ahová el tud vonulni, ahol csend van,
és tud koncentrálni és tanulni
a megkérdezett diákok döntő többsége
„nagyon jónak”, illetve „jónak” ítélte meg
otthoni tanulási feltételeit
a háztartások gazdálkodásának, pontosabban
második gazdaságának kérdése
a háztartás rendelkezik-e olyan földterülettel,
melyet „maga művel meg” (a családok közel
háromötöde (58%) igennel válaszolt)
tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság
(vannak-e további ingatlanok)
meglepően jó eredmény a tanulási
eredmények tekintetében (hiszen a feltételek
adottak)
nem objektív eredmények, nagy eltérések
lehetnek a kategóriák között
életkörülmények, életmód
meglepő eredmény → feltételezi a magas
életkörülményeket (maguknak termelnek,
akár eladásra is)
életkörülmények közötti különbségek,
értékorientáció (nem csak a „jó” anyagi
helyzetet feltételezi, hanem azt is, hogy mi a
„fontos” a család számára), meghatározhatja,
hogy melyik csoporthoz fog tartozni a
gyermek
Tanulási technikák IV. Önreflexió
A tanulás számomra sosem ment nehezen, a magolással viszont mindig voltak
nehézségeim, ezért először meg kellett értenem az adott tananyagot, és csak ekkor tudtam
gördülékenyen, rövid idő alatt elsajátítani. Az általános iskolában még nem találtam meg a
számomra megfelelő tanulási stílust, így ekkor még aránylag rosszabb érdemjegyeket kaptam,
de amikor már sikeresen tudtam alkalmazni, akkor már nem voltak problémáim.
Eleinte nem voltam tudatában annak, hogy én egy tanulási stílust használok, csak
rájöttem, hogy nekem sokkal könnyebb volt úgy tanulni, hangosan felolvastam magamnak egy
részt a tanulnivalóból, majd felmondtam. Ha pedig nem tudtam pontosan felidézni, akkor még
egyszer elolvastam a füzetből vagy a tankönyvből, újra felmondtam magamnak, és így tovább.
Amikor pedig már az egészet precízen elsajátítottam, akkor a megtanult anyagot egészében
elmondtam magamnak minden támpont vagy segítség nélkül. Így biztos lehettem benne, hogy
minden fontos dolgot megjegyeztem az adott anyagból.
Mielőtt még rájöttem volna, hogy így tudok eredményesen tanulni, megpróbáltam
bemagolni a tananyagot, de ezzel nem jártam sikerrel. Vagy csak ültem fölötte, és nem maradt
meg semmi, de ha valaki elmondta nekem újra ugyanazt, vagy újra elolvastam, akkor már
ismerősen csengett. Sokszor éppen ezért leblokkoltam, és nem jutott eszembe egy szó sem,
amikor felelésre került a sor, hiszen nem jól rögzült a tudásom, és nem tudtam a felszínre hozni.
Mielőtt bekerültem volna az általános iskolába, a nővérem kezdett el „tanítani”, amikor
elkezdte az első osztályt. Ekkor jöttem rá, hogy én mennyire szeretnék tanulni, ezáltal ő tanította
meg nekem az első tanulási módszeremet, ami annyi volt, hogy felírta az otthoni krétás
táblánkra, amiket ő megtanult aznap az iskolában, én pedig lelkesen figyeltem rá, és ha nem is
tanultam meg az egészet, de valami biztosan ragadt rám belőle. Így voltam én az egyetlen az
elsősök között, aki már szeptemberben tudott olvasni. Azóta is a tanulásom alapja az, hogy részt
veszek a tanórákon, és figyelek arra, amit az oktató elmond, mert így sokkal több minden marad
meg, és otthon csak fel kell idéznem a jegyzeteim alapján az órán elhangzottakat, át kell
ismételnem, és alaposan el kell raktáraznom.
Ezek mellett számomra az is fontos, ahogyan ezt a segédanyagok is megmutatták, hogy
teljes csend legyen, amikor tanulok. Ugyanis, ha zajonganak körülöttem, ha megy a televízió,
a számítógép, akkor az könnyen eltereli a figyelmemet. Ugyanígy figyelemelterelő számomra
az a helyzet, ha barátokkal vagy szülőkkel kell tanulnom. Egyedül sokkal hatékonyabban és
gyorsabban tudom elsajátítani a tananyagot, mivel így jobban megy a koncentráció, jobban
tudok fókuszálni az adott tennivalóra.
Önreflexió
A tanegységről való érzéseim eléggé változatosak, ugyanis nagyon sok örömet találtam
benne, de sok fáradtsággal és vesződséggel is járt. Azonban mindenképpen szeretném
leszögezni, hogy nagyon jó élményként tekintek rá, hiszen rengeteg új dolgot megtanultam úgy,
hogy közben nem unatkoztam, nem éreztem úgy, hogy tanulok, csak egy izgalmas kalandnak
fogtam fel. Emellett nem csak frontálisan oktattak minket, hanem voltak élménydús és
gyakorlatias feladatok is.
A tanegység felépítése szerintem nagyon jól meg van szerkesztve. Minden hétre volt
egy feltöltendő feladat, de ezek sosem voltak túlságosan időigényesek, ezen kívül viszonylag
könnyen megoldhatóak, és nagyban hozzájárultak a későbbi sikerhez. Azért is voltak nagy
segítségek a kisebb feladatok, mert ezzel úgy éreztem, hogy egyre közelebb vagyok a végső
célomhoz, hogy egyre többet és többet megtettem azért, hogy jól sikerüljön, és így ennyivel is
kevesebbet kellett a végén dolgoznom. Így a motiváció, a kitartás megmaradt a szemeszter
végéig.
Másfelől az is nagy segítséget nyújtott, hogy gyakorlatias, valóságos, érdekes témát
kutathattam, amely az érdeklődésemre lett szabva. Számomra rendkívül élvezetes volt, amikor
a csapatokat kiválasztottunk. Nehéz munka volt elvetni témákat, mert voltak náluk sokkal
érdekesebbek, de izgalmas volt meghallgatni azt, hogy mások miket találtak hozzájuk közel
állónak. A tanárnő pedig profin levezette a témaválasztást, a csoportos feladatokat és az egész
kurzust is, ami számomra egy nagyon pozitív élmény volt. Minden segítséget megkaptunk tőle,
hogy jól és igényesen tudjuk megoldani a feladatokat. Hasznos volt tőle az is, hogy minden
egyes feladatra kaptunk valamilyen visszajelzést, így tudtunk, hogy jól vagy esetleg rosszul
oldottuk-e meg a feladatot.
A csoportmunka számomra egy teljesen új élményt jelentett, mivel korábban sosem
vagy nagyon ritkán találkoztam csak ezzel a módszerrel, és ekkor sem tartozott a kedvenceim
közé. Féltem attól, hogy nem fogunk tudni együttműködni, hogy túlságosan ellentétesek
leszünk, és ezáltal sikertelen lesz a közös munka. Nagyon nehéz egy öt fős csoportot
összehangolni akár csak abban is, hogy ki mikor ér rá. Ez azonban nálunk nem okozott nagy
galibát, hiszen mindenki egyformán fontosnak tartotta, hogy közösen oldjuk meg az adott
feladatokat. Másik nehézség volt számomra még az, hogy én szeretem egyedül csinálni a
dolgokat, a saját időbeosztásom szerint, a saját tempómban és olyan elképzelésekkel, amiket én
találtam ki. Kicsit frusztrált is, hogy másokhoz kell igazodnom, de mikor jobban megismertem
a többieket, akkor rájöttem, hogy nálunk nem lesz semmiféle probléma ezzel kapcsolatban.
Egy nagyszerű csapat részese lettem, akikkel tökéletesen ment az együttműködés,
mindent határidőre elkészítettünk, és úgy éreztem, hogy számukra is ugyanolyan fontos a siker,
mint számomra. Jól elosztottuk a feladatokat, mindenkinek jutott tennivaló, de senkinek sem
aránytalanul túl sok vagy túl kevés.
A saját munkám már kicsit nehezebben ment, mivel nagyon rossz vagyok az idő
beosztásában, de ha úgy érzem, hogy nagyon el vagyok maradva, akkor akár egy nap alatt is be
tudom hozni a lemaradásomat. A kurzus elején éppen ezért voltak hasznosak a mások által adott
határidők, mert azokat mindig betartom. Összességében azonban szerintem jól elvégeztem a
feladatokat, de mivel maximalista vagyok, így most sem tudtam teljesen elégedett lenni a
munkámmal, de egy tapasztalatnak nagyon hasznos volt.
Önértékelés
1. Becsületesen dolgoztam.
2. Mindent időben elvégeztem.
3. Bátorítottam a csapattársaimat.
4. Aktív tagja voltam a csapatomnak.
5. Számíthatott rám a csapatom.
6. Részt vettem minden megbeszélésen.
7. Megosztottam a problémáimat a többiekkel.
8. Lelkesen álltam a feladatokhoz.
9. Együtt lehetett velem működni.
10. Kreatív voltam.
11. A csoportos feladatokból maximálisan kivettem a részem.