2015. november 27. Budapest – Egy világváros fejlődése 3

BudapestEgy világváros fEjlődésE

Budapest – Egy világváros fejlődése 2015. november 27.2 2015. november 27. Budapest – Egy világváros fejlődése 3

Budapest, Budapest, te csodás!

A rangos Condé Nast Traveler utazási havilap olvasói közönségszavazásán Buda-pest az idén is a második helyen végzett mint legideálisabb turisztikai célpont. A magyar főváros maga mögé utasította a szintén do-bogós Bécset, de Londont, Párizst, Sydney-t, Tokiót, Prágát, Rómát, és gyakorlatilag mindenki mást is, kivéve a nyertes Firenzét. A siker titka a turizmus iparágában dolgo-zók elkötelezettsége mellett a magyarok ha-gyományos vendégszeretete és a jó ételek.

A Condé Nast Traveler a nyolcvanas évek óta létező, amerikai kiadású és nyelvű, felső kate-góriás utazási magazin, a kiadói csoport egyéb magazinjai között található több neves divatlap mint például a Vouge, a Vanity Fair, és ők üze-meltetik a Pitchfork Mediát is. A Condé Nast alapítói jelmondata a „Truth in travel” (Igazság az utazásban) volt, amellyel egyértelműen je-lezni kívánták, hogy nem fogadnak el ingye-nes utazásokat, féláras hotelszobákat és egyéb „iparági ajándékokat” senkitől sem. Csakis a saját szemüknek hisznek.

Már 2013-ban is második lett fővárosunk a magazin hasonló szavazásán. Akkor San Miguel de Allende mexikói város végzett az első helyen. A több héten át tartó szavazásban az idén Budapestre több mint 98 ezren adták le voksukat. A döntően a felső tízezerhez szóló magazin pedig több önálló cikkben is foglal-kozik a várossal, a fürdőkultúrától a nyolcadik kerület átalakulásán és a Vásárcsarnok külön-

leges étkezőhelyein keresztül a ma már nem-zetközileg is jegyzett, fiatal, pesti dizájnerekig. Budapest valóban világváros, méretét és adott-ságait tekintve simán a régió meghatározó turisztikai célpontjává válhat. Egyre inkább felzárkózunk a nyugati nagyvárosokhoz mint nemzetközi turista célpont.

Még az igazán távoli országokba is eljut a pesti specialitások híre. A híres termálfürdők és romkocsmák népszerűsége körbefutott a világban. Merthogy ilyesmi helyek nincsenek máshol. A kivilágított Lánchídon átsétálni, vagy enni egy igazán jó gulyást, még nekünk, buda-pestieknek is mindig örömet okoz. A szavazás eredményének értékelésekor a magazin a koráb-ban felsorolt pozitívumok mellett kiemelte még a figyelemre méltó szecessziós épületegyütte-seket, kiváltképpen a New York Kávéházat. De a vonzó kínálat részeként említették az aktív kulturális életet meg a sok nívós éjszakai szó-rakozóhelyet. Tényleg nem is annyira csoda hát az előkelő helyezés, inkább szerencsésen összeadódott eredménye a turizmus különféle ágaiban működők erőfeszítéseinek.

Amúgy Magyarországot és Budapestet is az innovatív, egyéni módon gondolkodó emberek miatt tartják leginkább vonzónak. Imponáló lis-tán sorjázzák felfedezőinket és jó éttermeinket.

A Magyar Turizmus Zrt. közleményében Faragó Péter elnök elmondta: „Budapest még soha sem kapott ennyi elismerést, mint az elmúlt időszakban. A kibontakozó sikerhez ugyanannyira volt szükség állami szerepvál-

AZ IDéN IS DoBogóS LETT FőVároSuNK A TurISTáK SZAVAZATAI ALAPjáN

Budapest értékei között említik gyönyörű panorámáját, a különleges gyógyfürdőket és a hangulatos romkocsmákat is fotó: pixabay

A Várnegyed vonzereje sem elhanyagolható fotó: csudai sándor

lalásra és támogatásra, mint a szakma dol-gozóinak kemény és elkötelezett munkájára, valamint a magyar emberek nyitottságára és vendégszeretetére.”

reméljük, a nívós helyezés inspiráló hatással lesz fővárosunkra, és a turizmus fellendülésével sem fogja elveszíteni azt a jellegzetes „pestisé-gét”, amiért mi, itt lakók is kedvelni tudjuk.

Budapest – Egy világváros fejlődése 2015. november 27. 2015. november 27. Budapest – Egy világváros fejlődése 54

A legzöldebb narancssárga

Végtelen türelmű gondoskodó anya mód-jára rak rendet utánunk a Fővárosi Közte-rület-fenntartó nap mint nap. Legtöbbször nem is tudunk róla, mert már jóval azelőtt eltakarítottak utánunk, hogy kinyitottuk volna a szemünket reggel. Azt sem sokan tudják, hogy a Fővárosi Büntetés-végrehaj-tási Intézetben szabadságvesztésüket töltő fogvatartottak válogatják utánunk a hulla-dékot. A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű-ben pedig energiát és távhőt állítanak elő a magunk után hagyott szeméthalmokból.

Nem túl hálás szerep a köztisztasági feladatok ellátása, hiszen ha minden makulátlan tiszta, azt senki sem veszi észre, viszont egy-egy el-dobott csokipapír mindenkinek azonnal szemet szúr. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) munkatársasi mégis úgy érzik, minden fárad-ságot megér, hogy tiszta utcákon sétálhassunk gyermekeinkkel, és a kávézók teraszáról zavar-talanul csodálhassuk világhírű utcaképeinket.

Csaknem negyven-negyven önfelszedő és ugyanannyi mosó-locsoló úttisztító autó pró-bál rendet rakni utánunk Budapest 1200 ki-lométernyi főútvonalán és 2100 kilométernyi mellékútjain. A gépek 2-4 km/óra sebesség-gel haladva képesek ellátni feladatukat. Hogy hány éves a vezető, azt nem árulhatjuk el, de kiszámolható, hogy egy-egy útszakaszra éven-te átlagosan két-három alkalommal kerülhet sor. Természetesen a bulinegyedek környékét ennél jóval sűrűbben tisztítják. A csatasor ele-jén haladó mosó-locsoló autó az út szélére tere-li a szennyeződéseket, majd a mögötte haladó önfelszedő berendezés vákuum segítségével szippantja fel a szemetet.

A közterület-fenntartók kézi úttisztítói a madarakkal kelve (hajnali 5 óra 40-kor) kezdik meg munkájukat. Budapest összes közjárdájá-nak, lépcsőjének és közútjának megtisztítása

A FőVároSI KÖZTErÜLET-FENNTArTó BuDAPEST TISZTASágáérT

A rendezvények helyszíneit, ha szükséges, naponta többször is rendbe teszik fotó: fkf

kézi módszerrel, azaz seprűvel (és fagyos idők-ben akár csákánnyal) nem kis feladat. Egyes belvárosi területeket akár naponta háromszor is szükséges letakarítani ahhoz, hogy fővá-rosunk méltó képet mutasson az idelátogatók és az itt lakók számára. Az FKF több száz, vé-dőkesztyűvel felszerelt úttisztítója nem bánik kesztyűs kézzel az eldobált hulladékokkal. Ha netán leállnánk bosszankodni egy-egy hulla-dékkupac láttán, arra gondolva, hogy miért nem takarította fel még senki, jusson eszünk-be: lehet, hogy aznap korábban már kétszer „tisztába tették” azt a területet. A közterülete-ken csaknem tízezer narancs vagy zöld színű kisméretű hulladékgyűjtő edénnyel igyekszik

Csaknem negyven önfelszedő és ugyanannyi mosó-locsoló úttisztító autó járja az utakat fotó: fkf

a főváros közszolgáltatója megelőzni a hulla-dékok eldobálását. Az égő házból kiugró baj-bajutottakat trambulinnal menteni próbáló tűz-oltók módjára igyekeznek „elkapni” a lehulló szemetet a cég munkatársai, de így is magas az elhullás aránya.

A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés még viszonylag újdonságnak számít Budapest legtöbb kerületében. A sárga és kék fedelű ku-kák használata ezért aztán még nem mindig teljesen szabályos. A régi megszokásoktól, beidegződésektől nem könnyű megszabadulni. Akik leginkább szembesülnek a szelektív ku-kákban szabálytalanul elhelyezett hulladékok-kal, azok a Kozma utcai börtön fogvatartottjai. Hogy lehet ez? A X. kerületben létesített hul-ladékválogató-műben a szabadságvesztésüket töltő fogvatartottak válogatják szét a sárga fedelű kukákban együtt gyűjtött műanyag- és fémhulladékokat. Az általuk végzett elővá-logatás hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a lerakásra kerülő hulladékok aránya és az ipari nyersanyag-felhasználás is. A fogvatartottak ráadásul ily módon tartási költségeik egy ré-szét is fedezhetik.

Előfordulhat, hogy a lépcsőházunkban sze-lektíven elhelyezett hulladékkal – ami persze a kihelyezés óta számos kézen-közön és komoly átalakuláson esett át – legközelebb valame-lyik bolt polcain találkozunk újrahasznosított formában, anélkül, hogy tudnánk róla. Talán ennél is meglepőbb, hogy Budapest 13 ezer la-kásának fűtéséhez a szükséges gőzt és 45 ezer lakás éves villamos energia igényének mennyi-ségét a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben állítják elő az általunk „megtermelt” vegyes hulladékból. Ne higgyük hát, hogy csak az lé-tezik, amit a szemünkkel látunk! Néha jusson eszünkbe, hány meg hány láthatatlan kéz dol-gozik azért, hogy tiszta és fenntartható város-ban élhessünk!

bkk.hu/jarmubeszerzes

36 új trolibusz Budapesten

Troli_hirdetes.indd 1 2015.11.17. 17:14:19

Budapest – Egy világváros fejlődése 2015. november 27. 2015. november 27. Budapest – Egy világváros fejlődése 76

A különféle városok lakosainak nagyon is hasonló gondjaira az IoT vagyis a Dolgok Internete jelenthet megoldást. Eszerint a szolgáltatásokat, közműveket és még sok minden mást gépi intelligencia szervez és irányít. Nemrég még sci-fikben láthattuk azt, ami hamarosan Budapesten is megva-lósulhat.

Sok érv szól a „smart city” (okos vagy intel-ligens város) fejlesztések, illetve az IoT va-gyis Internet of Things (magyarul leginkább a Dolgok Interneteként használják a kifejezést) mellett, de hallani aggodalmat is bőven a jövő városüzemeltetésével kapcsolatosan. Ha látták Bruce Willis filmjét, amelyikben a cyber bűnö-zők totális háborút kezdenek az uSA nagyvá-rosai ellen – meglehetős sikerrel –, akkor értik, mire is gondolnak a kétkedők.

Mi a rendszer lényege? A legkülönfélébb beépített szenzorok, kamerarendszerek segít-ségével folyamatosan és automatikusan gyűj-tik az adatokat a város életének meghatározó mozzanatairól. Például a közúti forgalom sű-rűségéről, a balesetekről, a tömegközlekedés kihasználtságáról és még sok minden másról. A begyűjtött tengernyi adatot a számítógépes rendszerek önállóan kiértékelik és az ember beavatkozása nélkül döntenek az esetleges vál-toztatásról. Mondjuk, átállítják a rosszul mű-ködő jelzőlámpákat, sűrítik a villamosokat a túlzsúfolt szakaszokon. A térfigyelő kamerák-

ba arcfelismerők kerülnének, s ezekkel azon-nal kiszűrhetők, megfigyelhetők a közbizton-ságra veszélyes elemek. Hasonlóan alakíthatók ki rendszerek a környezeti tényezők mérésére és javítására is. Ez Budapest esetében is aktu-ális volna.

Akkora adatbázisok és adatrendszerek kép-ződnek az okos város automatikus üzemelte-tése során, amekkorákat hagyományos módon, vagyis emberi elmével nem foghatunk föl, nem működtethetünk. S ez kétségtelen előnyei mel-lett legalább két komoly veszélyt rejt magában. A korábban emlegetett biztonság az egyik.

Kik és mire használják?A hackerek, adathalászok és számítógépes bű-nözés korában nagyon is érthető az aggodalom. Mi történik, ha az életünk egyre több szegmen-sét kitesszük a sebezhető technológia bizonyta-lanságának? Akármilyen technikai hiba, vagy különösképpen tudatos támadás esetén jóváte-hetetlen károkat szenvedhet a lakosság.

De van egy másik oldala is a dolgoknak. Az okos város csak egyre több és több begyűjtött információval működhet. Márpedig az elmúlt évek adatgyűjtési, lehallgatási botrányai az emberek egy részében gyanakvást ébresztett a totális megfigyelést illetően. Igaz, a többség a tudatában sincs annak, hogy okos kütyüi ré-vén szinte minden adatot könnyedén be lehet

gyűjteni a legszemélyesebb életéről is. Ha pe-dig sejti is ennek a veszélyét, úgy gondolja, őt talán nem érinti mindez, lévén törvénytisztelő polgár. Pedig a személyes szféra elvesztése ma még be nem látható következményekkel járhat.

Budapest sem maradhat kiBár a veszélyekkel is foglalkozni kell, úgy lát-szik, a városfejlesztésben nem lehet kitérni az „okos” trend elől. Az idők szavát hallották meg nálunk is, akik önálló – zömmel angol nyelvű – honlapot indítottak az okos város témájában (http://smartcitybudapest.eu/). jellemző módon a non-profit szférából indult el a kezdeménye-zés. A honlapon egyébként a hazai jó példákat gyűjtik és propagálják. A városi kertészeten át a kerékpáros közlekedésig és önkéntesek által készített Budapest térképig (lásd keretes írá-sunkat) sok minden beleillik a profilba. Konfe-renciákat, tudományos kutatásokat is végeznek ebben a tárgyban Magyarországon is. A jövő várostervezése során például elengedhetetlen az okos város üzemeltetéséhez szükséges adat-bázis létrehozása. A Budapest 2030 – Budapest Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepciójának kidolgozását megalapozó helyzetelemzéshez már az új igények szerint folyik az adatok összegyűjtése. De például a Design Terminál kezdeményezésére már két éve folyik a Smart

Okos mobil, okos tévé, okos város

AMIKor A rENDSZErEK ÖNáLLóSuLNI KEZDENEK, ADAToKAT gYűjTENEK éS ADAToKAT oSZTANAK MEg EgYMáSSAL: oPTIMALIZáLjáK MűKÖDéSÜKET

Az okos fejlesztések sok részterületet kapcsolnak össze fotó: csudai sándor

A főváros első intelligens közvilágítási oszlopa fotó: mti/marjai jános

A Dolgok InterneteA Dolgok Internete – Internet of Things – fogalmat Kevin Ashton brit származású fej-lesztő használta először a kilencvenes évek végén. Szerinte az adatok gyűjtését, rögzíté-sét, összekapcsolását az intelligens gépekre kell bíznunk, vagyis a jövő az egymással kommunikáló, úgymond, okos eszközöké lesz. Az üzleti előrejelzések azt jósolják, hogy néhány év múlva a nethez csatlako-zó eszközök száma harmincszorosa lesz a mainak, és nagyjából 300 milliárdos piacot generál ez a terület.

Önkéntesek térképeA smartcitybudapest oldaláról érhető el egy különleges térkép. Az önkéntesek térkép-ének ötlete tízéves és Belgiumban született. A lényege az, hogy helyi fiatalok önkéntes munkában informatív és a szokványoktól mentes turisztikai térképet készítenek más-honnan érkező fiatal utazóknak. Az angol nyelvű Budapest-térkép (http://www.use-it.travel/cities/detail/budapest/) nemcsak külsőre vonzó, de igazán informatív is. Az Antall józsef Tudásközpont támogatásával megvalósult projekt a helyiek által kedvelt éttermeket, bárokat és helyszíneket sorolja föl, és olyan zugait mutatja meg a főváros-nak, amelyek a hivatalos útikönyvekből ki-maradnak.

A balesetek is könnyebben megelőzhetők lesznek fotó: mti/mihádák zoltán

City Lab program. jövő évtől féléves inten-zív, térítésmentes fejlesztőprogramot kínálnak olyan cégeknek, amelyek a települések fejlesz-tését célozzák meg okos megoldásokkal.

Persze az okos fejlesztések nem egyik nap-ról a másikra valósulnak meg. A lényeg ugyanis

az elemek összekapcsolása. S a városfejlesztés, üzemeltetés csak az egyik, bár fontos pillére az egésznek. Hiszen ide sorolják a smart economy, azaz a gazdaság, a smart environment, a kör-nyezet, a smart people, a városlakók, a smart governance, a kormányzat, a smart mobility, a

közlekedés és a smart living, a városi életmód kategóriáit. A smart city lényege tehát az, hogy ezeket a részterületeket igyekszik a legkorsze-rűbb technológia segítségével egyetlen műkö-dő rendszerbe foglalni.

A hivatalos stratégia részévé váltA Technische university Wien (a Bécsi Műsza-ki Egyetem) működtet például egy European Smart Cities (Európai okos Városok) oldalt. Ezen a website-on igyekeznek tudományosan egzakt mederbe terelni és definiálni a fogal-makat, illetve összehasonlító diagramokkal elemezni európai városok okosságát. A rendel-kezésre álló adatok alapján a magyar városok sajnos még nem eléggé okosak, van hová fej-lődni.

Mindenesetre az idén már kormányhatáro-zat is született arról, hogy a Digitális Nemzet Fejlesztési Programmal, a Smart City és a Mo-dern Városok fejlesztési programmal, illetve az előkészítés alatt lévő Nemzeti Tájstratégiával összhangban ki kell dolgozni a Nemzeti Te-lepüléspolitikát és a Nemzeti Településpolitika Cselekvési Programját. Vagyis a smart city, az okos város kifejezés már a döntéshozatal leg-magasabb szintjein is polgárjogot kapott.

Egy tavaly készült lista szerint egyébként Európában Koppenhága, Amszterdam, Bécs, Barcelona, Párizs, Stockholm, London, Ham-burg, Berlin és Helsinki vezeti a sort mint okos város.

Budapest – Egy világváros fejlődése 2015. november 27. 2015. november 27. Budapest – Egy világváros fejlődése 98

Az idei év talán legnépszerűbb kiállítása a Vár-gondnokság Nonprofit Kft. szervezésében lát-ható. A magányos cédrus – Csontváry géniusza című életmű-kiállítást a budai várban nézhetik meg a Honvéd Főparancsnokság épületében de-cember 31-ig az Ybl Miklós téren. A tárlat min-den nap 10.00-től 18.00 óráig látogatható, kivéve az ünnepi zárva tartási napokon, december 24-én, 25-én és 26-án, valamint december 31-én.

Csontváry: az év végéig még megnézheti

Ma Magyarországon a lakosság egyötöde távfűtött lakásokban él. A lakótelepi lakások építésével vált tömegessé ez a fűtési forma három-négy évtizeddel ezelőtt.

S ami először az olcsóbb megoldásnak látszott a 60-as évek végén, azt később sokszorosan fizet-te meg a lakosság. A radiátorokhoz hagyomá-nyosan két csövet csatlakoztatnak, az egyikben a meleg víz felfelé, a másikban a hideg lefelé áramlik. ám a nagy lakótelepek rohamos épí-tése közepette, meg amikor a földgáz kifogy-hatatlan olcsó energiának látszott, spóroltak a csöveken. Az egycsöves megoldás, amelyet tömegesen alkalmaztak nálunk, egyáltalán nem vagy csak nehezen szabályozható. Így aztán a panelekben a polgárok télen-nyáron megfőttek. A korabeli sajtó is bosszúsan bírálta a pazarlás mindennapos látványát, a téli melegben nyitott lakótelepi ablakokat.

Aztán ahogy kezdett „begyűrűzni” az ener-giaár emelkedése, már a 70-es években meg-indult a fűtési rendszerek korszerűsítése. De a munkák még ma is folynak. A panelek gazda-ságos fűtése, szigetelésük, nyílászáróik cseréje még el fog tartani egy ideig Budapesten.

Magyarországon egyébként először a Par-lament fűtését oldották meg távfűtéssel még a húszas évek végén. De a világon ennél már fél évszázaddal korábban megindult az ipar-szerű távfűtés, pontosan 1881-ben New York-

A panelek fűtésének gazdaságosabbá tétele már jó ideje zajlik fotó: pixabay

Ajá

nló

A Sivasakti Kalánanda Táncszínház új be-mutatója csodálatos indiai mese álomról és valóságról, különféle világokról és az örök szerelemről. A csodafa tündére című előadás koreográfusa Somi Panni, a táncosok: Németh Tamás, gubányi gréta, Horváth Hanka, Kun-vári Krisztina, Palics Katalin, Pethő Kincső, Somi Panni, Szűcs judit, Zboray Antónia, köz-reműködik még Vesztl Zsófia bábművész.

Új indiai táncjáték

A Müpa Fesztiválszínházában ünneplik december 22-én Makk Károly filmren-dezőt kilencvenedik születésnapja alkalmából. A Nemzet Művésze címmel ki-tüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendezőt, forgatókönyvírót, színészt, érdemes és Kiváló művészt barátai és kollégái, közismert színművészek zenével, verssel, személyes történetek felidézésével, filmbejátszásokkal és számos meglepetéssel köszöntik.

Makk Károly kilencven

fotó: keresmery pap réka

Bor és sajtA tizenkettedik alkalommal rendezik meg az Újbor és Sajt Fesztivált a Városlige-ti Vajdahunyadvár Magyar Mezőgazdasági Múzeumában. A látogatók megkóstolhatják Magyarország legjobb újborait és kiváló minő-ségű kézműves sajtjait. A vendégek személye-sen találkozhatnak a termelőkkel, és szakmai tájékoztatást kaphatnak az újborok és a sajtok készítésének mesterfogásairól is a november 29-30-án zajló fesztiválon.

A távfűtés kétmillió embert érintELőSZÖr A PArLAMENTBEN ALKALMAZTAK TáVFűTéST MAgYArorSZágoN

ban. Ez volt a legbiztonságosabb és ésszerűbb fűtési forma a gombamód szaporodó felhőkar-colók helyiségeiben. A távfűtés tiszta és ele-gáns megoldásnak számított a hagyományos kazánok és kályhák idejében. Nem kellett a fával és szénnel bajlódni. Ezért aztán Európá-ban először inkább közintézményekben vezet-

ték be. Elsőként Németországban a hamburgi városházába. Lakossági célra pedig a „minta ország”, Dánia alkalmazta elsőnek a távfűtést. Már a húszas években lakótelepeket építettek, s ezeket távfűtőrendszerekkel, erőművekkel együtt adták át. Manapság is Dániában van arányaiban a legtöbb távfűtött lakás.

Budapesten a XI. kerületben folyik a sok helyszínen játszódó Vándorszínészek című film forga-tása. Az 1800-as évek első felében játszódó kosztümös road movie egy színtársulat utazásának története. A humorral bőven átitatott mozifilm a jövő ősszel kerül a mozikba.

Forgatják Sándor Pál új filmjét, a Vándorszínészeketfotó: mti/kallos bea

Az utolsó üvöltésIgazi punk-hardcore népünnepély lesz de-cember 13-án a Dürer Kertben. A dühös, társadalomkritikus, az egészséges életmódot promotáló amerikai punk-hardcore legenda, a Bane zenekar hazánkban tartja európai búcsúturnéjának utolsó állomását. A kilenc-venes évek elején Massachusettsből indult csapat végső fellépésére az öreg kontinen-sen egy szintén amerikai, négy német és két magyar minőségi hardcore metál banda me-legít majd. Az esemény délután hatkor veszi kezdetét, a jegyár pedig 4900 forint.

Nem új dolog a wellness A „fürdőkultúra” római találmány. ők tud-ták, hogy „a tiszta víz nélkülözhetetlen az élethez és az élet örömeihez”. A fürdők mindennapi életébe nyerhetünk most bepil-lantást az interaktív Aquincumi fürdőkultúra című kiállításon. Például 3D animációkkal, kipróbálható műtárgy rekonstrukciókkal, illatszeres tégelyek valódi illatokkal – gya-korlatilag csak a fürdőruhát nem hozhatjuk magunkkal az Aquincum Múzeum és régé-szeti Parkba, a Szentendrei útra.

2015. november 27. Budapest – Egy világváros fejlődése 11Budapest – Egy világváros fejlődése 2015. november 27.10

A Fiumei úti Nemzeti Sírkert Európa legnagyobb köztéri szoborparkja

A budapesti temetők mint közparkok is fon-tosak a budapesti zöld környezetben. Né-melyikben pedig érdekes és szép sírhelyeket láthatunk, szinte a magyar történelem eleve-nedik föl a holtak nyugvóhelyén.

Igazán nem bizarr ötlet azt tanácsolni, hogy egy-egy szép őszi, tél eleji napon válasszuk séta célpontnak valamelyik szép fővárosi te-metőt. Nemcsak azért, mert nyugalom, csönd, kellemes zöld, illetve most inkább sok színben őszülő természeti környezetet találunk ott, ha-nem az egyéb látni valók miatt is.

Mind közül talán a Fiumei úti Nemzeti Sírkert, közkedvelt nevén a Kerepesi temető a leggazdagabb a hírességek síremlékeit ille-tően. Sokan ismerik és szeretik ezt a jeles he-lyet. Például dr. Varga józsef egyetemi oktató magánszorgalomból készített honlapot (http://www.agt.bme.hu/varga/foto/kerepesi/kerepesi.html) a fontosabb itteni sírokról. Nemcsak le-fotózta ezeket, és ábécébe rendezve közread-ja, hanem még az életrajzokat is odalinkelte a legtöbbhöz.

De nem is csoda, hogy a laikusokat is meg-ejti a Kerepesi temető hangulata. Már a 19. században nyughelynek használták ezt a nagy területű, 56 hektáros temetőt. Az 1800-as évek végén kezdték fölépíteni az impozáns mauzóle-umokat. Híres történeti alakokéit, mint az első magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth síremlékét. Ezekhez a nagy díszsírhelyeket nem megvásárolták, hanem a tisztelet és kegyelet jeleként adományként kap-ták az arra érdemesek. Így alakult ki a 20. szá-zad elején a Művészparcella is.

A temető, ahogyan minden más, változott az időkkel és politikai fordulatokkal. A II. vi-lágháború után köztemetői jellege némileg megváltozott. Már 1959-ben kialakították a Munkásmozgalmi Pantheont, ahová csak a kiválasztottak kerülhettek. Egyébként az ré-gebben és később is szokássá vált, hogy idővel áthelyezték ide másutt eltemetett jeles emberek földi maradványait. Így került a Fiumei útra még majd kétszáz éve Kisfaludy Károly, majd Petőfi szüleinek vagy a 48-as honvédek egy ré-szének nyughelye is.

Kevesen tudják, hogy ez a temető Európa legnagyobb köztéri szoborparkja, de botanikai adottságai is különlegesek. Nem is könnyű ki-igazodni ezen a nagy alapterületen. Ezért aztán, ha valaki végigjárná a legszebb és legérdekesebb sírhelyeket, az a Budapesti temetkezési Intézet honlapján térképet és javasolt séta útvonalat is találhat. Különlegesen szép élmény a gyönyö-rű allén megközelíteni jókai Mór különleges síremlékét (képünkön), vagy saját szemmel meggyőződni arról, hogy a Csorba géza által megformált Ady szobor tényleg olyan meg-botránkoztató-e, ahogyan a kortársak érezték. érdekesek a cirkalmasan díszített, romantikus sírhelyek, mint Blaha Lujzáé, de az olyan mo-dernül egyszerűek is, amilyen például Karinthy Frigyesé. Itt nyugszanak egyébként fiai, a szin-tén író, Ferenc és testvére, gábor is. Vannak szerény, puritán sírkövek. Ilyen alatt nyugszik például Wekerle Sándor vagy Schöpflin Aladár. Nemrég elhunyt politikusaink közül itt temet-ték el többek között Antall józsefet és Mádl Ferencet. Előbbi emlékművét Melocco Miklós, utóbbiét Almási Balázs tervezte.

Kellemes őszi-téli séták a temetőben

December elején nyílik a huszadik századi magyar fotográfia egyik legfontosabb alko-tója, a három éve elhunyt Hemző Károly életmű-tárlata a Magyar Nemzeti Múzeum-ban. Hemző a fényképezés szinte minden műfajában jeleset alkotott, s erről a tárlat is tanúskodik.

Nem sok fotográfusunk van, akit olyan jól is-mer a nagyközönség, mint őt. Hiszen az eddig már négymillió példányban elkapkodott Lajos Mari–Hemző Károly szerzőpár jegyezte sza-kácskönyvek ott sorjáznak a magyar konyhák polcain. gyakran a laikusok nem is akarják el-hinni, hogy a remek ételfotók készítője ugyan-az az ember volt, aki talán a legszebb fotókat publikálta a lovakról a magyar fényképezők közül, akinek nemcsak az Aranycsapat tagja-iról, de tágabban véve, a magyar sport egyik aranykorának neves szereplőiről bravúros fel-vételei ismeretesek, és akinek a fővárosról ké-szült képei máséival nem téveszthetők össze.

Mi a főváros krónikását, a 40-es évek végétől a 21. század elejéig budapesti képeket is készítő alkotót idézzük meg néhány híres fotójával.

Szabad szemmel – Fotó HemzőMagyar Nemzeti MúzeumNyitva: 2015. december 4-től 2016. március 15-ig

Szabad szemmel – Fotó Hemző kiállítás

fotó: bti

2015. november 27. Budapest – Egy világváros fejlődése 13Budapest – Egy világváros fejlődése 2015. november 27.12

Generációk óta együtt élünk az énekes rigókkal vagy a mezei pockokkal. Bizonyos városi fajo-kat megtizedelt a klímaváltozás vagy a motorizálódás. Újabban viszont olyan állatfajok is egy-re közelebb merészkednek az emberi lakóhelyekhez, amelyek régebben szinte észrevétlenek maradtak számunkra.

Budapesten a megfigyelések sze-rint az énekes madarak az élelmük csaknem felét a madáretetőkből szerzik be, vagyis tőlünk kapják. Azt talán már kevesebben tudják, látják, hogy a ragadozó madarak közül is sokan sikeresen alkal-mazkodtak a városi léthez. Igaz, nemcsak nálunk. Dallasban or-szágos szenzációt keltett, amikor egy ölyvpár az egyik legforgal-masabb utcában egy többemeletes irodaház negyedik emeletének ablakpárkányára rakott fészkében nevelte föl fiókáit. De nem kell Amerikáig menni egy kis szen-zációért, hiszen Budapesten is fészkelnek vörös vércsék például a Parlament, a Móricz Zsigmond körtér, a Dohány utca, a kőbányai gyárak, a Kálvin tér, vagy éppen az Örs Vezér tere környékén. A szak-emberek jól ismerik a csapataikat, a laikusok talán észre sem veszik ezeket a nagyvárosi ragadozókat. érdekes megfigyelés, ahogyan a Duna parton szabályos háborút vívnak a dolmányos varjak és a si-rályok. Mind a két faj erős és erő-szakos, ám a varjak intelligenciai fölénnyel és jobb csapatmunkával győzedelmeskedni szoktak. Azért a sirályokat nem kell félteni, egy-előre nem fenyegeti fővárosi létü-ket komolyabb veszély.

Régi szomszédok és új beköltözők

Sokan nem gondolnák, hogy Buda-

csatornázott. A csatornázatlan la-kóövezetek – önhibájukon kívül – szennyvizükkel károsították a talajt, a felszíni illetve felszín alatti vizeket és a Dunát is. A 2013 szept-emberében indult környezetvédel-mi óriásberuházás, a Budapest Komplex Integrált Szennyvízelve-

-városban az eddig ellátatlan terüle-teken is megoldódjon a szennyvíz elvezetése és annak környezetba-rát ártalmatlanítása.

A beruházás során kiépült új csa-

háztartások szennyvize az elavult

-tító telepekre jut, onnan pedig megtisztítva kerül vissza a termé-szetbe. A szennyvíz elvezetése és

-

lakókörnyezetet teremt minden bu-dapesti család számára. A beruhá-zás eredményeként a közvetlenül érintett háztartások számára vég-

járó kényelmetlenségek és magas --

kerületek, hanem Budapest min-

Végéhez ért Budapest egyik legjelentôsebb környezetvédel-mi beruházása. A Budapest Komplex Integrált Szennyvízel-vezetése (BKISZ) Projekt eredményeként 2 év alatt összesen 240 kilométernyi új csatorna épült a fôváros eddig ellátatlan terüle tein. Az összesen 16 budapesti kerületet és Budaörsöt érintô beruházással közel 20 ezer család évtizedes szenny-vízproblémája oldódott meg. A projekt összköltsége 34,1 mil-liárd forint volt, melyhez az Európai Unió és a Magyar Állam együttesen 27,6 milliárd forint támogatást nyújtott.

240 KM ÚJ CSATORNA KÉSZÜLT EL BUDAPESTEN

áTALAKuL éS EgYNEMűSÖDIK A VároSBAN LAKó áLLAToK ÖSSZETéTELE

A mókusok tökéletesen beilleszkedtek fotók: pixabay

Aki igazán különleges madara-kat akar megfigyelni, annak sem kell elhagynia a fővárost. Nemrég avatták föl a 17. kerületi termé-szetvédelmi terület, a híres Merzse mocsár területén az új lestornyot. onnan egy kis szerencsével kü-lönleges védett madarakat is lát-hatunk.

De az invázió, az újabb városla-kó fajok betelepedése nemcsak az égen, a földön is folyik. A bájos, ám falszomszédként igazán nem kellemes nyestek száma is tetemes-re növekedett a fővárosban. Ezek a bátor vadászok, sajnos, az elektro-mos vezetékeket is szívesen meg-rágcsálják, nem kis károkat okozva adott esetben. Dicséretükre legyen mondva viszont, hogy pusztítják az egyébként fertőzéseket behur-coló vándorpatkányokat. Egy-egy elhagyott épület, a padlások és pin-cék sokféle élőlénynek jelentenek lakóhelyet. A nagy mennyiségű konyhai hulladék és ember által elszórt egyéb szemét pedig remek táplálékforrás.

Nem mindig a számunkra leg-kedvesebb fajok keresik a szom-szédságunkat. érdekes viszont, hogy a globalizáció az új betele-pülőket is hasonlóvá teszi a világ legkülönfélébb városaiban. jön a csótány, a varjú, a patkány, bi-zonyos helyeken a mosómedve, a vörös róka, az előbb említett nyest, de a szarvasfélék is egyre meré-szebben közelítik meg a városok külterületeit. A madarak esetében még jellemzőbb ez a tendencia. Hiszen talán nincs is ma már olyan város a világon, amelyik nem küzd a túlszaporodott galambok állomá-nyával. De sok helyen – és nem-csak Európában – a veréb, a sere-gély, a varjú, a szarka inváziójával szembesülhetünk. Némelyik új szomszédot szívesebben, másokat nehezen fogadnak el az emberek. A lakótelepek épületeinek repedé-seiben nagy tömegben megtelepe-dő denevérekkel szemben például még mindig komoly az ellenszenv. Holott legföljebb egy kis kapará-szással zavarják az embereket, cse-rébe hatalmas mennyiségű kelle-metlen rovart képesek elpusztítani.

Bezzeg a sünöket mindenki kedveli, de csak keveset tudnak az életmódjáról. A sün szigorú és ma-gányos vadász. jobb békén hagyni, és semmiképpen sem szabad pél-dául a számára káros tejjel itatni, ahogy azt a városi legendáriumban terjesztik. Aki kertes házban lakik és kedvezni akar nekik, ne legyen

túlzottan aggályos a lombok össze-takarításakor. A bokrok alatt, a kert végében meghagyott levélhalmok jó téli menedéket jelentenek a hideg időszakot átalvó sünöknek. Talán

az egyik legfontosabb feladat vol-na a körülöttünk élő állatok szoká-sainak, életének megismerése. Így magunkat és őket is megvédhetjük a kellemetlen tapasztalatoktól.

HIrDETéS

Új megfigyelőpont gólyáknak

A zöld kerékpárok városa lett Budapest

Alig múlt el egy év a fővárosi közbringarend-szer, a MOL Bubi indulása óta és túl va-gyunk az egymilliomodik bérlésen. Már az első hónapban több ezren váltottak bérle-tet, s ez a szám folyamatosan bővült, mivel a szolgáltatást a polgárok igényeihez igazí-tották.

Még tíz éve is ritkaságnak számítottak a belvá-rosban rendszerszeresen kerekezők. Manapság pedig szinte az összes belső kerületben, de a zöldövezetekben is egyre többen használják naponta ezt a leginkább környezetbarát köz-lekedés eszközt. Már nemcsak néha-néha, nemcsak hétvégi kirándulásokra, hanem a mindennapos utazásokra is ezrek indulnak el bringával. Bár még távol vagyunk a bécsi vagy az amszterdami gyakorlattól, azért Budapesten is egyre gyorsabb a fejlődés. Kerékpárutakkal, kerekezőket segítő közlekedési fejlesztésekkel, s persze a Bubival egyre könnyebb a kerékpá-rosok élete.

A MoL Bubi leveszi a gondot a közlekedők válláról. Nem kell aggódniuk a jármű műszaki állapota, tárolása, őrzése miatt. Aki így akar utazni, a bővülő számú gyűjtőállomásokon csak kiváltja az egyik zöld biciklit, az úti cél-ja végén pedig leadja. A felhasználók jól kiis-merik magukat a rendszerben. A felhasználási adatokat elemezve a BKK szakemberei úgy

FoLYAMAToSAN ELLENőrZIK, HogY MINDIg LEgYEN SZABAD BICIKLI

A felhasználási adatok azt mutatják, hogy akik bérletet váltottak, hetente többször kikölcsönzik a zöld bringákat fotó: bkk/nyírő simon

ítélik meg, hogy a rendszeres, bérlettel rendel-kező felhasználók többsége hetente többször is használja a zöld bringákat. A napi bérlési szám átlagosan kétezer fölött van. Mivel egy regiszt-rációval egyszerre akár négy kerékpárt is lehet bérelni ugyanabban az időben, sokan meg is osztják a bérletüket mással is. Tehát a regiszt-ráltak számánál vélhetően sokkal több ember használja rendszeresen a szolgáltatást.

Miért Bubi?A BKK azért választotta a mára már köz-kedveltté vált nevet, mert ez a rendszer egyesíti az egyéni közlekedés szabadságát a kötöttpályás közlekedés megbízhatósá-gával. Ezért nevezték el Budapest bicik-linek, vagyis Bubinak a zöld bringákat. A közbringák egységes kinézetű, speciálisan a városi forgalomra tervezett, strapabíró kerékpárok. olyan elemekből állnak, ame-lyek nem kompatibilisek más típusú ke-rékpárok alkatrészeivel, ezért ellopni sem érdemes őket.Használni igen, ellopni nem érdemes

bkk/nyírő simon

A MoL Bubihoz szemléletformáló járulékos megoldások csatlakoznak. olyan látványos, innovatív megoldások, mint például a gyűjtő-állomások megújuló energiával, napelemmel történő működtetése vagy a nagyméretű érintő-képernyővel felszerelt terminálok. Az üzemel-tetésről a BKK által megbízott Közbringa Kft. gondoskodik. Folyamatosan ellenőrzik a gyűj-tőállomásokat, hogy az igényekhez igazodva ott mindig kellő számú kerékpár és szabad férőhely legyen. A kerékpárokat is ellenőrzik, hogy megfelelnek-e a közúti használat szabá-lyainak és hogy nincs-e sérült alkatrészük.

Budapest – Egy világváros fejlődése 2015. november 27.14

Budapest – Egy világváros fejlődése, a Magyar Hírlap melléklete · Kiadja: Magyar Hírlap Kiadói Kft. Budapest, 1145 Thököly út 105-107. · Felelős kiadó: Bedő István ügyvezető igazgató · Termékmenedzser: reif ágnes, reif.agnes@risingstar.hu · Szerkesztette: Lázár Erzsébet · Tervező: Beke Krisztina · Címlapfotó: Hegedűs róbert · Nyomtatás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizse

Kezdetben volt Pest és Buda

Na, meg Óbuda, persze, tegyük hozzá gyor-san. A mai Budapest hivatalos születésnap-járól 1991-ben határozott Budapest Főváros Közgyűlése, és november 17-ét jelölte meg a jeles napnak.

ám az egyesítés hosszú folyamat eredménye volt. A mai főváros több pontján nagyon régi emberi települések nyomait találták meg. Pél-dául a gellért-hegyen, a Tabánban és a mai Ví-ziváros területén is kelta nyomokat tártak fel a régészek. Azt már mindenki tudja, hogy az első századtól a római Birodalom katonái állomá-soztak itt, városukat Aquincumnak hívták, az óbudai-szigeten pedig a helytartó élt.

árpád fejedelem valószínűleg valahol óbu-dán vert szállást először. A római nyomok, az úthálózat például, sokáig fennmaradt, de az év-századok folyamán középkori városok alakultak ki a korábban is lakott helyeken, mind a három mai városrészben. A pesti városfalat már a hon-foglalás után jó kétszáz évvel föl is húzták.

A terület igazi fejlődése egy tragédiának, a tatárjárásnak köszönhető. A tatárok lerom-bolták Pestet és óbudát is, a lakosságot pedig felkoncolták. IV. Béla mint új országalapító játszott főszerepet az élet megindításában, a városrészek, például a mai Buda fejlesztésében. utóbbi aztán Zsigmond és Mátyás alatt fényes reneszánsz udvarrá lett. A lakosság pedig töké-letesen keveredett népességű volt, a magyarok kisebbségben éltek itt. A török uralma újra át-rajzolta a környéket, ahogyan a nagy véráldo-

A FőVároS LAKoSSágA TÖBBSZÖr IS TELjESEN KICSEréLőDÖTT

zatokkal járó visszafoglalás is. A lakosság eb-ben a véres ütközetben szinte teljes egészében elpusztult újra. Soknemzetiségű telepesek köl-töztek be, és a városrészek lassan újjáépültek. Igazi fejlődés a 19. században kezdődött el, amiben a Habsburg uralkodóknak is szerepük volt. Majd a reformkori vívmányok, például Széchenyi Lánchídja formálta át a képet. 1848-ban lett Pest-Buda a forradalmi főváros, ame-lyik aztán a kiegyezés, 1867 után indult talán a leglátványosabb fejlődésnek.

A mai városrészek gazdaságilag és kulturáli-san is egyre szorosabb kapcsolatba kerültek. A Dunán kőhíd állt szimbolikusan is összekötve a két partot. A városrészek egyesítésről 1872-ben született törvény. Ebben Buda (óbudával együtt), Pest és a Margitsziget összekapcsolásá-ról döntöttek. ám a sok részlet kidolgozása még egy évet igénybe vett, és így lett az egyesítés hivatalos dátuma 1873. november 17-e. Ekkor alakult meg az egységes Városi Tanács, élén az első budapesti polgármesterrel, ráth Károllyal.

A Lánchíd szimbolikusan és gazdaságilag is összekötötte Pestet és Budát fotó: illusztráció

Ne pusztuljanak tovább!

Minden városban vannak elevenebb, szuny-nyadó vagy egyenesen hanyatló, pusztuló te-rületek. Csak nagyon nem mindegy, milyen arányban. A fővárosban jelentős kiterjedésű, több mint 1200 hektárnyi funkcióját veszett, használaton kívüli, azaz „barnamezős”, más szóval rozsdaövezeti rész van. Ezeken nehézkesebb és költségesebb fejlesztéseket kezdeni, hiszen a területrendezési, épület felújítási vagy akár kármentési költségek a zöldmezős beruházásokkal összevetve álta-lában magasabbak.

A fővárosi önkormányzat kidolgozott egy fej-lesztési programot ezeknek a területeknek a felélesztésére. Ez nemcsak azért fontos, mert potenciális lehetőségek szunnyadnak egy-egy ilyen részben, hanem azért is, mert ha nem történik velük semmi, a fejlettebb részeket is „lehúzzák”. A barnamezős területek újrahasz-nosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a város kompakt maradjon, és például a városon belüli

Némelyik régi gyárépület szó szerint a rozsda-övezet része fotó: pixabay

utazási szükségletek csökkenjenek, vagy leg-alább ne növekedjenek tovább.

A terveket összehangoltan, takarékosan és átgondoltan kell megvalósítani. Négy alapel-vet fogalmaztak meg a fejlesztési programban. Úgy kell megszünteti a kihasználatlan területek funkcióhiányát, hogy gazdaságilag vegyes terü-lethasználat valósuljon meg és a zöldfelületek is növekedjenek. A környezetvédelem szelle-mében a fenntartható gazdasági növekedést tá-mogató fejlesztések kell preferálni. De legalább csökkenteni kell a megújulás akadályait, illetve az átmeneti hasznosítást is támogatni kell.

S hogy milyen helyekre gondoljunk mint barnamezős beruházások helyszíneire? Nem csak az egykori gyártelepek jönnek szóba, bár azokból is elég sok vár értelmes újrahasz-nosításra, mint például az óbudai gázgyár, a ganz Mávag vagy a goldberger. olyan hely-színekre is ráférne a megújulás, mint a Ma-gyar rádió tömbje, a volt Matáv székház vagy rákosrendező.

NEMCSAK EgYKorI gYárTELEPEKrőL VAN SZó

GELLÉRT SZÉCHENYI

rising_star_kft_magazin_B4.indd 1 2015.11.17. 16:26:58