Egy tanítóképzős évfolyam pályaképe. Huszadik századi esettanulmány

VII. Országos Neveléstudományi Konferencia

2007. október 25.Nagy Mária, Eszterházy Károly

Főiskola

Források és kérdések OPKM irattára. D.84.328.2 irat. Sághelyi

Lajos hagyatéka. 1962. évi június 28-án megtartott 50 éves találkozó.

A temesvári állami tanítóképzőben 1912-ben végzettek sorsa. 32 fő. Pályakövetéses vizsgálat (pályára lépés, pályaelhagyás, földrajzi és társadalmi mobilitás, képzés, önképzés, közéleti tevékenység, magánélet, használható „kompetenciák” stb.).

A képző Alapítva: 1893. A megszűnt zilahi képző

helyett. 1895: 70 tanítóképző intézet (25 állami, 24

rk, 4 gör.kat. 4 gör.kel., 3 ev.ref., 9 ág. ev. 1 izr.), 17 tanítónőképző intézet (7 állami, 10 rk.), 2 gör.kel tanító- és tanítónőképző. 4857 növendék, 722 tanár, tanító és szakoktató. (Forrás: Magyar Tanítóképző, 1895. 1.sz. 96-107.o.)

Legrendezettebb viszonyok: állami intézetek (nagyobb tanári létszám, saját külön épület).

Temesvár, Gyárváros, Állami tanítóképző intézet (Épült: 1895, Eduard Reiter)

A képzés (általános óraterv)(Forrás: M. Tanítóképző, 1896. 147.o)

TantárgyI. II. III. IV. Heti

óraszám

Hit- és erkölcstan 2 2 2 1 7

Neveléstani tárgyak 2 2 3+2

2 ½ +8

9 ½ elm. 10 gyak

Nyelvi tárgyak 6 6 8 5 25

Történelmi tárgyak 2 2 2 2 ½ 8 ½

Mennyiségtan 4 4 2 2 12

Természettudományok

5 3 8 2 18

Gyakorlati ügyességek

14 14 11 9 48

Összesen 35 35 36 34

Elfoglaltságok (túlterhelés)(Forrás: M. Tanítóképző, 1909, 372-379.o.)

Elfoglaltság I. II. III. IV.

Előírt heti óraszám 30 31 31 31

Gazdaságtan, kertészet 2 2 2 2

Kézimunka 2 2 2 2

Tót nyelv 2 2 2 2

Zenegyakorló órák, zenekar stb.

6 6 7 7

Önképzőkör 1 1 1 1

Írásbeli munkák, térképrajz 3 3 3 2

Próbatanítások, készülés - - 2 2

Kötelező olvasmányok, jegyzetek

3 3 3 3

Templomi elfoglaltság 2 2 2 2

Társadalmi szereplések

Összesen 51 52 55 54

A növendékek„Nem az arravalóság, a nevelés magasztos

hivatására való rátermettség vezeti a folyamodók nagy többségét a képző-intézetek felé, hanem a szegénység, árvaság. A képző-intézetek nagy anyagi segítségben részesítik tanulóikat.”

A szülők „elmondják gyermekeiknek, hogy csak négy évig kell tanulniok s azután biztos megélhetésök lesz.”

(Forrás: Láng Mihály: A népnevelői hivatásra való szoktatás módja. Eperjes, 1902.)

A város a visszaemlékezésben

A Belváros egyforma emeletes háznégyszögek szabályos tömege volt. A házak mind elszomorítóan kopárak, soknak a falába ágyúgolyót tapasztottak, a negyvennyolcas bombázás emlékére. A város székhelye volt a csanádi püspökségnek és a hadtestparancsnokságnak, utcáin tömjén-, prófunt- és patkányszag érzett, levegőjét trombitaszó és harangkongás járta át, egész Temesvár mellét ájtatatosság, zsibbasztó unalom és pedáns rend feküdte meg. És mindenütt fekete-sárga korlátok és kapuk és őrházak....”

Herczeg Ferenc emlékezései. A Várhegy. Budapest, Singer és Wolfner. 1933. 73-74. o.

A város a visszaemlékezésben

„Magyarul akkor még csak a vármegyeházán, a piarista iskolában és a cukrászboltban beszéltek. A cukrásznál a három déli vármegye birtokossága ette a habos fánkot és itta a vanílialikőrt. Olykor tíz szép négyesfogat is állott a téren. Az urak furcsa formájú kocsikon jártak és még furcsább szabású vadászruhákat viseltek. Egyébként azok a magyar urak részben rác, részben görög, részben pedig német nevűek voltak. Akkoriban azt tartották a Délvidéken, hogy az ember ötszázholdig lehet rác vagy sváb, azon felül magyarrá kell lennie, ha a vagyonához méltó életet akar élni.”

Herczeg Ferenc emlékezései. A Várhegy. Budapest, Singer és Wolfner. 1933. 74-75. o.

A város a századelős képeken

Az 1912-ben végzett tanítók sorsa. A két világháború mérlege

Az I. világháború Katonai szolgálatban (17 fő) Hősi halált halt (3 fő) Hadifogságba került (orosz) (7 fő) Hadifogságban meghalt (1 fő)A II. világháború Katonai szolgálatban (7 fő) Hadifogságban (orosz, amerikai, francia) (4 fő) Hadifogságban (malenkij robot) meghalt (1 fő)

Pályautak

Pályán:18 fő(tanító, tanár,

tanfelügyelő)

Nem a pályán:8 fő(hivatalnok,

tesztviselő – 4 fő;

Ügyvéd – 2 fő;Iparos – 2 fő)

Tanulmányok a képző után Önképzés (pl. H.B. az orosz hadifogságban) Polgári iskolai tanárképzőben (5 fő) Zeneművészeti Főiskolán; Képzőművészeti

Főiskolán (1-1 fő) Külföldön („tanulmányait kiegészítette

Drezdában” – 1 fő) Ügyvédi tanulmányok (2 fő) Szakma (asztalosmesterség – 1 fő) Folyamatos (polgári iskolai tanárképző után

– 3 fő)

Földrajzi „mobilitás” (1919 után)

Döntően magyarországi életpálya (3 fő)

Döntően bánáti (romániai) életpálya (13 fő)

Mozgásban a két ország között (7 fő)

Kivándorlás (4 fő)

Család Házasság: 17 fő (két házasság – 2 fő) Gyerek: 10 fő. Gyerekek száma: 1 (2

fő); 2 (5 fő); 3 (1 fő) 4 (1 fő) 6 (1 fő) Feleség: tanítónő (3 fő); polgári iskolai

tanítónő/tanárnő (2 fő); postás (1 fő) Gyerekek végzettsége: tanító 3 fő

(egyiküknél 3 gyerek tanítónő); óvónő (1 fő); egyetemet, főiskolát végzett (2 fő); építészmérnök (1 fő); orvos (1 fő)

Karrier

A két világháború között Hanyatló: 2 fő Emelkedő: 11 fő Stabil a tanítói pályán: 6 fő

A II. világháború után Alacsonyabb beosztás, más munka: 7 fő Internálás, kitelepítés: 4 fő Nyugdíjazás 2 fő Pálya folytatása 1 fő (Bajorország)

Nyugdíjazás 1947-1958 között Nyugdíj melletti aktivitás: 8 fő

„Mozgósítható kompetenciák”

Tanulás készsége („szeretete”) Rajz- és zenetudás Nyelvtudás Tevékeny gyakorlatiasság

Hipotézisek további kutatások számára

A tanítói szakma – társadalmi, politikai érintettsége folytán – erősen ki van téve a politikai, ideológiai változásoknak. A képzés „tartósabb” eleme a szakmai, mesterségbeli jellegű tudás, képességek.

A képzésnek vannak könnyebben, időben feltehetőleg változó, konvertálható elemei (pl. művészeti nevelés, képességfejlesztés, nyelv), amelyek pályamódosítás, -elhagyás esetén könnyebben mozgósíthatók.

A vizsgált képző a tanulásra is szocializált. Valószínűleg erős a képzőintézet „rejtett tanterve”,

a tanárok, a tanulótársak, a hely által közvetített tudás. Képzők, mint „műhelyek”.