Egy koponyánk vagyon – metafora és gondolatcsere ELTE TTK 2009. október 9.
description
Transcript of Egy koponyánk vagyon – metafora és gondolatcsere ELTE TTK 2009. október 9.
Egy koponyánk vagyon –
metafora és gondolatcsere
ELTE TTK
2009. október 9.
Senki se gondolkodik képletekben.
Einstein, L. Infeld szerint
Az ilyen hipotéziseknek csak szimbolikus értelmük van.
A tudósnak éppen úgy nem kell elvetnie őket, ahogyan a költő
nem vet el egy metaforát; de tudnia kell, hogy mennyit érnek.
Poincaré az atomok biliárd golyó modelljéről
metafora = szállítás, átvitel
Lexikon:
„névátvitelre épülő szókép; két fogalom vagy jelenség
kapcsolatán, azok közös külső vagy belső vonásainak
egyezésén alapul”.
Tenor / Vehiculum / Tertium metaphorae
Fónagy Iván: „A metafora hazugság.”
Th. Spratt: „a valóság arculcsapása ”.
„...mára (a szemiotikai) kutatások területe oly annyira
kiszélesedett, [hogy] ...[i]mmár nem bolygórendszerrel
állunk szemben, melynek megadhatnánk az
alapegyenleteit, hanem táguló galaxissal.”
Umberto Eco
a metaforát inga-modell vagy oszcillatorikus mozgásforma
segítségével lehet jellemezni.
Hankiss Elemér
Kétséget ébreszt az új bölcselet,
kioltotta az őselem tüzet;
elvész a Nap, a Föld, s nincs emberész,
mely földeríti, útjuk merre vész.
Csak vígan vallják, világunk avitt,
buzgón keresve újdonságait
bolygónak, égnek; de majd látni kell,
atomokká mindez hogy omlik el.
John Donne: Az első évforduló (1611)
Így lesz az élőből minera s televény,
A földi részekből plánta és növevény,
Melyet ha az élő állatok megesznek,
Belőle magoknak testet s növést vesznek.
Így alszunk mi! - Hanem, vigyáz a természet,
S nincsen forgásiban hízak és enyészet;
Pontos forgásának örök karikája
Egynek elmúltával másikát táplálja.
---------------------------------------
Köszönöm, hogy nemes állatnak születtem,
S nem bánom, hogy ismét minerállá lettem.
Csokonai: A lélek halhatatlansága
Mert fény van minden tárgy fölött.
A fák ragyognak, mint a sark-körök.
S jönnek sorban, derengő végtelen,
fény-sapkában 92 elem,
mind homlokán hordozva mását -
hiszem a test feltámadását.
Nemes Nagy Ágnes: A tárgy fölött
Állottam vizének mélységei felett,
Síma volt a felszín, de sötét, mint árnyék,
Alig mozzantá meg a rózsalevelet,
Mint rengéskor a föld, csak alig hullámlék.
Acéltiszta tükre visszaverte híven
A külső világot – engem is, az embert:
De örvényeibe nem hatott le a szem,
Melyeket csupán ő – talán ő sem – ismert.
Arany János: Dante
... de soha ennyi fény és ennyi hullám
nem indult tőlünk a csillagokhoz. Ennyi
zene sem; és elönti rádiónkból
a Jazzband a világűrt.
Babits Mihály: De te mégis szeretted ezt a kort? (1929)
Ha úgy érezzük, hogy Shakespearenél a természet
[...] költészetté lényegül, egy Davy, egy Wollaston
vagy egy Hatchett gondolatgazdag megfigyelései
révén oda jutunk, hogy a költészet a természetben
ölt testet: igen, a természet úgy tűnik fel előttünk,
[...] mint költő és költészet együtt.
Coleridge
Ez a dualitás a század minden meghökkentő
felfedezése között a legmeghökkentőbb.
A. Sommerfeld
„Anyámnak nagy bánatára, de mit lehet tenni,
apámnak kettős természete van, hol részecskeként
viselkedik, hol hullámként. Édesapám persze
udvarias úriember, ha azt kérdik tőle, részecske-e,
derűsen bólint, és becsapódik, akár egy ágyúgolyó,
ha meg hullámként szeretnék egyesek felismerni,
összecsapja játékosan a bokáit s dúdolva
produkálja az interferencia csíkokat. Apám a
kérdéstől függ.”
Esterházy Péter: Harmonia cœlestis
Mely örök kéz szabta rád
rettentő szimmetriád?
W. Blake – Szabó Lőrinc
Példás fiak anyja, Suevia,
te csendes, de téged a kor dicsér.
Fényhozó férfit nevelsz számtalant,
a jövő kor már zengi hódolatát.
Te kezdted, Suevia sarja! Ezredek
telnek el és a tekintet bódult;
de én befejeztem mit te kezdtél,
te vetetted az első pászma fényt
elzavarva útvesztőjéből az éjjelt.
Hölderlin
Most nékem négyes látomás ragyog,
Négyes látomás részese vagyok,
Négyes a látás gyönyöröm mélyén,
És hármas szelíd Beulah éjén,
A kettős Állandó. Egyszeres látástól,
S Newton álmától tartson Isten távol.
W. Blake, Vámos Pál fordítása
Nem mintha geniális hetykesége
Böcsmérlené a tisztes tudományt:
Sőt a tudásnak vonzaná is vége
Akármi szakban, s mindben egyaránt;
Arany János: Bolond Istók, II. ének
„Az, mi után futsz epedve,Csalfa, tünde fényalak,Egy sugár a nap szeméből...Büszke diadalmosoly,Mely a sirvafutó felhőnMegtörik, – de nincs sehol!"Így az agg bölcs – még tovább isFejtegetvén szavait –S felnyitá a nagy természetTitkos zárú ajtait.
Arany János: A gyermek és szivárvány
Költő–szemeddel többet lelsz te benne,
mint ásatagban egynémely tudós –
----------------------------------------
hétszínű, gyöngyös, ... ezerszínű, uszályos, égnek éke
-----------------------------------------
tarka mint virág
-----------------------------------------
Babits: Himnusz Iriszhez
színek bontója
Követösztöne, jelentő és hirdető vágya kezdettől fogva
viharosan föl volt kavarva, és rángatta lábikráját, hogy szinte
ficánkolt miatta. A térnek és a tér elválasztó szerepének
uralkodó jelentősége volt Naftáli képzeletvilágában. Úgy
tekintette, mint leghívebb ellenségét, tulajdon személyét
pedig mint hivatott eszközt legyőzésére, azaz megszüntetésére
a tér okozta különbségeknek az emberek tudásában. Ha a
maga vidékén történt valami, gondolatban nyomban
összekapcsolta azt egy távoli vidékkel, ahol még mit se tudtak
a dologról – ...
Thomas Mann: József és testvérei, II.
Felhő
Dajkám a Menny, a végtelen;Föld és Víz lánya vagyok;
járok a világ pórusain át;változom és nem halok.
Mert mikor a tiszta egekről vissza-vonúl a sötét vihar
s a szél s a nap új kék dómba borulkonvex sugaraival:
az eső komor barlangjaibólén csak nevetek síromon
s mint földből a lélek, a mélyből új élet:kitörök s lerombolom.
Shelley – Szabó Lőrinc
semmit sem lehetett már látni ott, semmi
elevent, csak ezeket a köveket
Babits
Boldog kövek! Buták! Ti mélyen alvók!
Kosztolányi
Gyönyörűt láttam, édeset,
elképzeltem egy gyenge rózsát.
Elbámészkodtam s rám esett,
mint egy darab kő, a valóság.
József Attila
Puszta fal, nyolc sarok:
kristály belseje imbolyog,
szétvagdalt tér tetemére
forr a lány-testek dús füzére.
Weöres Sándor
A költőt kedves alkonyon sétára hívja a pagony,a lelke fékét elvetiés kiömlenek versei,egeken át az égbe nőhol nem béklyózza tér s idő;
hol, mit szelleme alkotott, egy eszményi világ ragyog.És én, bár nem remélhetekdicsőn hangzó Költő nevet,e magányban átérzem itta Költő boldog perceit.
Hamilton
ParabolaBarátom, amit az élet fontosnak tetszőt eléd vet,akár mélyen sújt a porba,akár boldog öröm volna,magunk tette, esze, vágya,hidd el nekem, annyit érhet,mint műszer ingadozása,míg készül a nagy kísérlet,mely talányt fejteni kész:csak atomi ütközés.
Kósza táncával a törvényta fényfolt nem tárja önként.Nem örömöd, dicsőséged,mélyebb értelmű az élet.Egyedül a világszellemaz, ki ezernyi kísérletárán jut eredményhez.-Mi hát az érdemünk ebben?
Schrödinger
...a legfontosabb a metaforák használata, mert csak ezt nem lehet másoktól eltanulni, ez a tehetség jele.
Arisztotelész