EEUURRÓÓPPAAII UUNNIIÓÓ … · Sok helyen bizonyos fokú szabadságot kapnak gazdasági...
Transcript of EEUURRÓÓPPAAII UUNNIIÓÓ … · Sok helyen bizonyos fokú szabadságot kapnak gazdasági...
© Prof. Guy Turchany 1
EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJAEURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJA
Helyi Agenda 21-ek szerepe az EU fenntartható fejlődés stratégiájának megvalósításában.
3. rész.2. fejezet
© Prof. Guy Turchany 2
KARCAGKARCAG
BÉKÉSBÉKÉS
GENEVEGENEVE
Helyi Agenda 21Helyi Agenda 21
Fenntartható emberközeli közösségekFenntartható emberközeli közösségek
A fenntartható fejlődés
- Regionális Agenda 21 –
program gyakorlati bevezetése az önkormányzati és kistérségi munkába
© Prof. Guy Turchany 3
AGENDA 21 (Cselekvési terv a XXI. Századra)AGENDA 21 (Cselekvési terv a XXI. Századra)
Az „AGENDA 21” című dokumentum a Riói Konferencia (1992) egyik legfontosabb konkrét eredménye. Azokat a lényeges világproblémákat tárgyalja, amelyekkel az emberiség a 21. században szembesül. Ugyanakkor tartalmazza azokat a szempontokat is, amelyek figyelembe vételével megvalósíthatók a szociálisan, gazdaságilag és környezetileg fenntartható fejlődést biztosító intézkedések is.
Az AGENDA 21 széleskörű nemzetközi konszenzuson alapszik, hiszen 179 ország jelezte aláírásával, hogy egyetért azzal. Lényegében az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottság (Brundtland Bizottság) „Közös Jövőnk” című jelentésén alapul. Negyven fejezetet tartalmaz.
LOCAL AGENDA 21 (Helyi cselekvési terv a XXI. Századra)LOCAL AGENDA 21 (Helyi cselekvési terv a XXI. Századra)
A 28. fejezete : kezdeményezés a helyi hatóságok támogatásáról az AGENDA 21 megvalósításában.
HATÁSKÖRÖK.
Vezérelvek.
28.1 Az Agenda 21-ben megfogalmazott problémák megvalósításához a helyi társadalmak és hatóságok mozgástere oly annyira szétágazó, hogy nélkülük a cselekvési terv megvalósíthatatlan. Ők azok akik a legközelebb állnak a lakóssághoz és azok problémáihoz.
Célok.
28.2 A megjelölt célok a következők :
mindegyik szerződő fél vállalja, hogy 1996-ig1996-ig a legtöbb önkormányzat ismerteti és létrehoz „Helyi Agenda 21”-eket
© Prof. Guy Turchany 4
a nemzetközi közösség megindít 1993-ig1993-ig olyan mechanizmusokat melyek lehetővé teszik a helyi hatóságok nemzetközi tapasztalatcseréjét.
1994-ig1994-ig a helyi hatóságok képviselői létrehoznak olyan hálózatokat melyeknek keretében együtt tudnak működni a helyi Agenda 21-ek továbbfejlesztésében és a „legjobb gyakorlatok” terjesztésében.
A helyi társadalmak minden országban ösztönözve lesznek „helyi Agenda 21” programok kidolgozásában és megvalósításában.
TEVÉKENYSÉGEK.
28.3 Az önkormányzatok szerepe megszervezni a dialógust a lakosság, a helyi civil szervezetek és a helyi gazdasági szereplők között egy „helyi Agenda 21” program kidolgozására.
28.4 Elő kell mozdítani a partner kapcsolatokat a különböző nemzetközi szervek és regionális, vagy egyéb társulások között.
28.5 A helyi civil szervezetek résztvevőit biztatni kell az együttműködésre, a közös cél megvalósításának érdekében.
A VÉGREHAJTÁS ESZKÖZEI.
Finanszírozás és a költségek tervezése.
28.6 Ajánlott, hogy a szerződő felek fel becsüljék a megvalósítás költségeit. Az ENSZ becsült hozzájárulása 1993 és 2000 között évi 1 millió dollárra becsülhető.
A humán erőforrások tervezése és a kapacitások növelése.
28.7 A program hozzájárul a képzési és más humán erőforrás kapacitásának növekedéséhez.
© Prof. Guy Turchany 5
Helyi Agenda 21-el rendelkező önkormányzatok százaléka Helyi Agenda 21-el rendelkező önkormányzatok százaléka 20062006
© Prof. Guy Turchany 6
A program szerkezeteA program szerkezete
Társadalom
Kultúra és fenntarthatóság
Kommunikációs program
Részvétel szervezése, fórumok típusai
Képzési, oktatási program
Fenntartható és eurokonform egészségügy
Lakossági vélemények (kérdőíves felmérés)
Tudásalapú társadalom
Környezet
Környezetvédelmi program
Természetvédelmi program
Épített környezet értékelése
Gazdaság
Energia
Közlekedés
Agrár környezeti program
Ipar és szolgáltatási program
Turizmusfejlesztési program
Hulladékgazdálkodás
© Prof. Guy Turchany 7
Local Agenda kiépítésének eszközrendszere
Környezeti irányítás és audit
SWOT elemzés
Területi döntési rendszer - térinformatika hasznosíthatósága
Környezet állapot és teljesítmény – fenntartható fejlődés indikátorok
Működtetés és monitoring
© Prof. Guy Turchany 8
A LA21 megvalósításában a regionális és önkormányzati A LA21 megvalósításában a regionális és önkormányzati szervek központi szerepet kapnak, mert: szervek központi szerepet kapnak, mert:
A helyi közösségekhez közelebb vannak, könnyebben elérhetőek, mint a központi kormányzat vagy a nemzetközi szervezetek, így érzékenyebbek a helyi problémákra.
Sok helyen bizonyos fokú szabadságot kapnak gazdasági jellegű döntések meghozatalában. Központi szinten évekbe is beletelhet, amíg döntenek a környezeti normákról vagy intézkedésekről. Egy régió, vagy település saját elhatározásból bevezetheti a helyileg megfelelő környezeti normát, a hulladékfeldolgozásra egy új megoldást alkalmazhat vagy nevelési programokat indíthat. Nem kell a központi döntésekre várnia.
Hivatalos és strukturált kapcsolatot teremtenek a helyi közösség és a központi kormányzat vagy más települések lakossága között. A nemzetközi szervezeteken keresztül pedig kapcsolatot teremthetnek az ENSZ kezdeményezéssel.
Az adminisztrációnak azon a szintjén helyezkednek el, ahol a dolgok valójában megtörténnek. A nemzetközi egyezmények és a központi politikai akarat széleskörű egyetértést tükröz ugyan, de ezek végül mindig helyi szinten megvalósuló folyamatokhoz vezetnek.
© Prof. Guy Turchany 9
Az LA21 folyamat belső és külső koordinációjának Az LA21 folyamat belső és külső koordinációjának elhelyezési lehetőségeielhelyezési lehetőségei
© Prof. Guy Turchany 10
A Local Agenda 21 első kérdéseiA Local Agenda 21 első kérdései
„A fenntartható fejődés olyan fejlődés, ami úgy biztosít alapvető környezeti, gazdasági és társadalmi szolgáltatásokat, hogy közben nem veszélyezteti azoknak a rendszereknek az életképességét, amin ezek a szolgáltatások alapulnak.”
KIK a partnereid a szolgáltatások nyújtásában?
MIKÉNT fognak a szolgáltatások felhasználói részt venni a tervezésben?
MIK azok a szolgáltatások, amit az emberek akarnak?
MI a kapacitása a jelenlegi szolgáltató rendszereknek? Képesek ezek a rendszerek fenntartható módon kielégíteni a szolgáltatás keresletet?
HOGYAN hatnak a szolgáltató rendszerek más társadalmi, gazdasági és környezeti rendszerekre?
MIKOR és hogyan alakíthatók ki a fenntartható szolgáltató rendszerek?
© Prof. Guy Turchany 11
© Prof. Guy Turchany 12
A 6 AKCIÓTERÜLET RÉSZLETEI A LOCAL AGENDA 21 A 6 AKCIÓTERÜLET RÉSZLETEI A LOCAL AGENDA 21 FOLYAMATÁBANFOLYAMATÁBAN
Az önkormányzat környezetiteljesítőképességének irányításaés javítása
Testületi elkötelezettségMunkatársak képzése és a tudatosság növeléseKörnyezet-menedzsment rendszerek működtetéseKörnyezeti költségvetés készítéseAz intézkedések szektorközi integrálása
Az önkormányzatok intézkedéseinek éstevékenységének a fenntartható fejlődésjegyében való átalakítása
„Zöld” háztartásTerülethasznosítási tervezésGazdasági fejlődésTenderkiírás és a vásárló/rendelkezésre bocsátó kiválasztásaLakásépítési szolgáltatásokTurisztikai stratégiaEgészségügyi stratégiaSzociális stratégia az egyenlő esélyekre és a szegénységre kiterjedőenHatározott környezeti szolgáltatások
A tudatosság növelése, oktatás A környezeti nevelés támogatásaTudatosságot növelő eseményekLátogatások és beszélgetésekHelyi információk nyilvánosságra hozatalaTájékoztatás a sajtón keresztül/sajtónyilatkozatokÖsztönzés a gyakorlati cselekvésre és új viselkedési mód kialakítására
A nyilvánosság bevonása a folyamatba,konzultáció
A nyilvánossággal való konzultációFórumokFókusz csoportok„Valós tervezés”Közigazgatási térképVisszacsatolási mechanizmusok
Partnerkapcsolatok kialakítása Tárgyalások, workshop-ok és konferenciákMunkacsoportok,tanácsadó csoportokKerekasztal megbeszélésekKörnyezeti városmodellEgyüttműködési kezdeményezésekFejlődő világ támogatása, együttműködés kialakítása
A fenntarthatóság felé történő haladáseredményeinek megfigyelése, mérése ésnyilvánosságra hozatala
Környezeti monitoringJelentés a helyi környezet állapotárólFenntarthatóság mutatóiCélokKörnyezeti Hatásvizsgálat (KHV)Stratégiai környezetértékelés
© Prof. Guy Turchany 13
3. TÁRSADALOM.3. TÁRSADALOM.
Kultúra és fenntarthatóság - Kommunikáció.Kultúra és fenntarthatóság - Kommunikáció.
Részvétel szervezése, fórumok típusai « A jövő a mi ügyünk »
A polgárok minden rétegének bevonása a döntési folyamatokba és az érdekegyeztetési mechanizmusba.
A helyi kezdeményezések, lehetőségek és szerveződések támogatása.
Mozgósító erejű, nyitott és innovatív regionális- és településpolitika folytatása.
Hatékony és költségkímélő hatósági apparátus kialakítása.
Biztonságérzetet garantáló, a szociális kockázatokat kezelni képes politika.
A régió, vagy település külső képét (pl.. városkép) és az ott-tartózkodás minőségi feltételeit folyamatosan javító törekvések (kultúra, szabadidő, pihenés, stb..).
Aktív részvétel a fenntartható fejlődés regionális határain túli akcióiban.
Állandó kommunikáció és összhang a lakosság és a gazdálkodók között.
A környezetkímélő és szociálisan érzékeny gazdasági módszerek támogatása (környezeti menedzsment-rendszerek alkalmazása, öko-hatékony programok).
A gazdaság készsége az externáliák költségeinek elismerésére (adó- és járulékpolitika).
Összhang a településfejlesztési politika és a finanszírozási lehetőségek között.
A munka(jövedelem)nélküliek tartós részvételének biztosítása a gazdasági folyamatokban a gazdálkodók
© Prof. Guy Turchany 14
A fenntartható fejlődés alapjai.A fenntartható fejlődés alapjai.
© Prof. Guy Turchany 15
Kultúra – civilizáció – fenntartható fejlődésKultúra – civilizáció – fenntartható fejlődés
© Prof. Guy Turchany 16
Individualizmus és materializmus pénz hajszolása
szélesíti a szakadékot önmagunk, a család
és a közösség között
A termékeik megvásárlásához
még több pénzre van szükségünk
A hirdetőkarról biztosítanak, hogy
termékeik visszaszerzik nekünk az elvesztett teljességet
A növekvő elidegenedés
megteremti bennünk a társadalmi és lelki
üresség érzését
A nem Fenntartható társadalomA nem Fenntartható társadalom
© Prof. Guy Turchany 17
Partnerségi kapcsolatok a Local Agenda 21 folyamatábanPartnerségi kapcsolatok a Local Agenda 21 folyamatában
© Prof. Guy Turchany 18
ISKOLAI MINI AUDIT : « METEOROLÓGIAI » TÉRKÉPISKOLAI MINI AUDIT : « METEOROLÓGIAI » TÉRKÉP
Kérdés Napos, mindenrendben
Borús,lehetne jobbis
Borult, nemmegfelelő
Viharos,veszélyes
A lakosság hozzáállása az alábbi témákhoz :
A lakosság vásárlói szokásai (zöld vásárlás, csomagolás, újra hasznosítás, stb.…)Energia felhasználás (takarékos, megújuló energia források, stb.…)
Takarékos vízhasználat
Szennyvíz kibocsátás és kezelés
Hulladék csökkentés és megelőzés
Levegő szennyezés és porképződés megelőzése
A régió/város/falu környezeti helyzete
Szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás
Levegőszennyezés, por, szag stb…
Talajszennyezettség
Zaj szint, csökkentési erőfeszítések
Társadalmi meteorológia
Kisebbségekkel való párbeszéd, együttélés
Szomszédsági és lakossági kapcsolatok
Munkavállalói erkölcs, morál
Kulturális- és sportlehetőségek
Szociális ellátottság
Önkormányzat
Közigazgatási erkölcs, morál
Közigazgatási szolgáltatások
Az önkormányzat környezeti politikája, környezeti menedzsment, sz olgáltatások,beszerzések folyamán a « zöld tervezése és beszerzés » (clean production)politikájának alkalmazása.Általános légkör
© Prof. Guy Turchany 19
Területfejlesztés a környezetre ható tevékenységekTerületfejlesztés a környezetre ható tevékenységek
© Prof. Guy Turchany 20
Urbanisztika
Hulladék
Kockázat
Víz-talaj
ÖKO - TÉRKÉPEKÖKO - TÉRKÉPEKFólián az összes Öko-térkép egy képben jeleníthető meg és magában foglalhatja a Rendszer prioritásait
Rangsorolja a problémákat. Intézze elsőnek a legsúlyosabbnak berajzolt problémákat. Elsőbbséget kapnak azok a problémák melyek a egészségre hatással vannak. Utána a kockázatokat kell áttekinteni és azok megelőzésére megoldásokat találni.
© Prof. Guy Turchany 21
JOGI HÁTTÉR
Nemzetközi jog
Nemzeti jog
Önkormányzati jogrendszer
HELYZETÉRTÉKELÉS
A vizsgálati terület általános jellemzése
A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA ÉS HATÓTÉNYEZŐK
Levegő
Talaj, földtani viszonyok, vízföldtani adottságok, környezetföldtani és szennyeződésérzékenységi adatok.
Vizek, felszíni és felszín alatti vizek
Biológiai sokféleség – Tájvédelem. Természet, élővilág és tájhasználat
Települési és épített környezet. Épített és természeti örökség
Zaj, szag, por, rezgés
Hulladékgazdálkodás
Települési szilárd hulladék
Települési folyékony hulladék
KÖRNYEZETKÖRNYEZET Környezetvédelmi program
ÁllapotfelmérésÁllapotfelmérés
© Prof. Guy Turchany 22
Veszélyes hulladék
Emberi egészség és környezeti hatások. Társadalom, emberi egészség, szervezetek és intézmények.
Nem veszélyes, termelésből és szolgáltatásokból származó hulladékok
Környezetbiztonság
Éghajlatváltozás, magas légköri ózoncsökkenés és savasodás
ÁGAZATOK KÖRNYEZETI HATÁSAI
Energetika
Közlekedés
Ipar
Mezőgazdaság
Turizmus, idegenforgalom
Kereskedelem
KÖRNYEZETVÉDELMI IRÁNYÍTÁS ÉS SZABÁLYOZÁS
Kommunális környezetvédelmi szabályozás, létesítmények, szolgáltatások.
KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK ÉS ÉRTÉKEK
SWOT elemzés
A TERÜLET ELHELYEZKEDÉSE, HATÁRAI
ÖSSZEFOGLALÁS
© Prof. Guy Turchany 23
GAZDASÁGGAZDASÁG
ENERGIA PROGRAMENERGIA PROGRAM
A fenntartható energia gazdaság helyi szinten való megvalósításának három alapja, az energia megtakarítás, az energia fogyasztással együtt járó környezeti terhelések csökkentése és a megújuló energia források legjobb kihasználása.
Szennyezés csökkentése érdekében meg kell határozni az elérendő célokat, melyek azok a szennyezőanyagok melyeknek csökkentésére törekszünk a Local Agenda 21 keretében.
Megújuló energiák értékesítése. Hány település mérte már fel veszteségét a kommunális hulladék nem törvénynek megfelelő tárolásából ? Mennyi MJ vész el évente a biomassza rossz vagy kihasználatlanságából ? Feltette-e már a település a kérdést, hogy milyen haszonnal járna a szélenergia, napenergia, vagy vízenergia felhasználása, természetesen nem nagyipari termelésben gondolkozva hanem rész szükségek kielégítésében, mint például tanyák, vagy útjelzők, parkoló órák áramellátásában.
Programlehetőségek :
A közvilágítási rendszerek fogyasztásának csökkentése
A közszolgálati hivatalok energia felhasználásának optimalizálása
A lakossági energia fogyasztás optimálása
Nem megújuló energia felhasználás hatásfokának növelése
A magánszektorban az energia árszabályozáson kívül a jogszabályi ösztönzés
A fűtőműveknek az elektromos hálózattal való összekapcsolása
A biomassza energiájának hasznosítása, szélenergia
© Prof. Guy Turchany 24
KÖZLEKEDÉSI PROGRAMKÖZLEKEDÉSI PROGRAM
A közlekedés okozta környezeti hatások az egyik legnehezebb kezelhető problémát jelentik. A megoldás azért nehéz, mert a meglévő közlekedési rendszerek és szokások nehezen változtathatóak.
Az európai közlekedési politika megkíván egy átfogó egyetemes politikát, mely az intermodalitás mellett magában foglalja a gazdaságszervezési feladatokat és főleg olyan szervezési technológiák bevezetését melyek kevesebb fuvarral járnak, a terület és városfejlesztés átgondolását, a szociális politika adaptálását a fenntartható mobilitás elvének figyelembevételével, a települési közlekedési stratégiák átgondolását, a fenntartható mobilitásra irányuló kutatások és fejlesztések támogatását, a megfelelő gazdasági ösztönzők alkalmazását a fenntartható közlekedés elérésének érdekében.
Fehér Könyv az európai mobilitásról :
IntézkedésekEszközök
Szereplőka) Infrastruktúra Területfejlesztés
Infrastrukturális befektetések : városi közlekedés,átszállási és átrakodási állomások, vasúti közlekedésjavítása és fejlesztése, áruszállítás, folyami és tengerihajózás
Környezeti hatásvízsgállatStrukturális alapKözlekedési illetékek és fizetési eszközök
TA
EU
ÖKb) járművek és üzemanya-gok
Járművek technológiai fejlesztése és javítása :zaj és kipufogógáz, üzemanyag fogyasztás, teljesítmé-ny, hatékonyság, megsemmisítésÜzemanyag összeállítása és fogyasztás :szubsztitúció és bioüzemanyag
K & FElőírásokTechnikai ellenőrzésAlkatrészek újrafelhasználásaAdózási ösztönzések
IPAR + UE
TA+ÖK
c) a fogyasztók magatartá-sa
Gépkocsi vezetők oktatása a gépkocsik racionálishasználatáraA tömegközlekedés javítása, kényelem, gyorsaság, sűrű-ségMeggyőzni a gépkocsi tulajdonosokat arról, hogy vá-rosban ne használják gépkocsijukatAdózási és gazdasági ösztönzésekEgymásra ható infrastrukturális kapcsolatok kidolgo-zása
Tömegkommunikációs eszközök, sebességkorláto-zás és más fizikai kényszerek Befektetések és területfejlesztésMagas parkolási díjakEgyüttes gépkocsi használat ösztönzése gazda-sági előnyökkelTelefon-konferencia stb.
TA+EU +Közlekedésügyiintézmények
TA + Társadalom
Autóipar
NGO
© Prof. Guy Turchany 25
AGRÁR KÖRNYEZETI PROGRAMAGRÁR KÖRNYEZETI PROGRAM
Mezőgazdasági stratégiai terv módszertana.
A fenntartható mezőgazdasági fejlesztés egyik döntő alapelve a természeti erőforrások hosszú távú védelmének biztosítása, amely a környezet védelméről szóló törvényből származó kötelezettség mellett piaci versenyképességünk növelésének is egyik fontos tényezője. Ezért a környezeti és természeti adottságaink figyelembevételével agrár-környezetvédelmi és termelésfejlesztési szempontból három típusú földhasználat kialakítása célszerű:
védelmi célú (vízminőség, talaj-, természet- és tájvédelem) földhasználat,
extenzív termelési célú földhasznosítás (mezőgazdasági termelésre kedvezőtlen természeti adottságú területeken) és
intenzív termelési célú földhasználat (a kedvező agroökológiai potenciál és tájgazdálkodás szempontjait figyelembe véve).
Ezért szükséges az ágazat számára az új évezred korszerű, környezetbarát agrárgazdaságának kialakítása és megvalósítása, amely lehetővé teszi egy olyan modernizációs pálya kialakítását, amely a környezetkímélő, energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazásán és a települések speciális adottságait, valamint szaktudását kihasználó, nagy értékű termékek előállításán alapul. Ennek érdekében az országos és regionális cselekvési programok kialakítása után, mára már szükségessé vált az agrár-környezetvédelmi feladatokat megfelelő hangsúllyal beilleszteni a települések mezőgazdasági stratégiai terveibe, illetve szerepeltetni településrendezési tervekben.
© Prof. Guy Turchany 26
Tervi előzményekTervi előzmények
Területrendezési Tervek
Ökológiai rendszerek
Védett területek
Védőövezetek
Ökológiai folyosók
Vizsgálatok, elemzések
A vizsgálatok adatbázisai és módszerei :A vizsgálatok adatbázisai és módszerei :
Domborzati és talajparaméterek, lejtőkategóriák, száz pontos talaj értékszám, szántóterületek átlagos aranykorona-értéke, a talaj típusa és altípusa, fizikai talajféleség, a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, kémhatása és mészállapota, szervesanyag-készlete (t/ha), a termőréteg vastagsága
Klímaparaméterek, energetikai és klimatikus agrár potenciál, kukoricatermesztési, klímaalkalmassági értékszámok, búzatermesztési minőségi és mennyiségi klímaértékszám, sörárpa-termesztési klímaalkalmassági értékszám.
A környezetérzékenység megítélésére használt jellemzők és adatbázisok
Élővilág Magyarország természetvédelmi oltalom alatt álló területei, a Nemzeti Ökológiai Hálózat (NECONET), a javasolt érzékeny természeti területek, Ramsari területek, Nemzetközi jelentőségű madár élőhelyek, a veszélyeztetett mezei madárfajok számára fontos területek
Talaj az erózió mértéke, a fizikai talajféleség, agyagásvány-minőség, a talaj kémhatása és mészállapota és szervesanyag-készlete (t/ha)
Víz, felszíni és felszín alatti vízvédelmi területek,
© Prof. Guy Turchany 27
A felsorolt területjellemző környezeti változókat kategorizálni kell, és minden egyes változót és kategóriát súlyozni (értékkel látni el) aszerint, hogy milyen szerepet játszik a mezőgazdasági termékenység illetve a környezeti érzékenység kialakításában, a terület mezőgazdasági alkalmasságának illetve környezeti érzékenységének megítélésében. (Ángyán, 1991)
A település szintű földhasználati zónarendszer elkészítéséhez először a külterületre vonatkozó mezőgazdasági- illetve agrár-alkalmassági (agroökológiai potenciál) vizsgálatokat kell elvégezni.
Az elemzések elvégzésére Kreybig-féle térképek ma is aktuálisak, mert bár szerkesztésük a 1931-1955 között történt, a térképezett talajtulajdonságok legnagyobb részének időbeli változása nem jelentős.
A Kreybig-féle talajfelvételezés célja a növénytermesztés szempontjából fontos talajtulajdonságok térképezése volt. A térképlapokon egy-egy foltra vonatkoztatva megtalálhatók a fontosabb fizikai és kémiai talajtulajdonságok, a Sigmond-féle talajosztályok, valamint az adott terület reprezentatív talajszelvénye és az adott folt heterogenitását jellemző eltérő tulajdonságú talajszelvények helye is.
Terület-kimutatás mezőgazdasági potenciál.
Pontszám kategória Terület (ha) Területarány (%)
35-42 41,36 0,39
43-50 1000,46 9,55
51-57 5694,27 54,37
58-65 29,84,33 28,50
66-73 224,12 2,14
Összesen 9944,53 94,98
Mesterséges felszín 525,54 5,02
Mind összesen 10470,07 100,00
© Prof. Guy Turchany 28
Talajismereti térképTalajismereti térkép
© Prof. Guy Turchany 29
IPAR ÉS SZOLGÁLTATÁSI PROGRAMIPAR ÉS SZOLGÁLTATÁSI PROGRAM
Ha befolyásolni akarjuk a vállalkozók döntését, akkor tudnunk kell, hogy az alábbi feltételek a mérvadóak:
Szállítási estközök elérhetősége
Nyersanyaghoz való könnyű hozzáférhetőség
Jól képzett szakmába vágó és jó munkamorállal rendelkező munkaerő.
A piac közelsége.
Vonzó környezet.
Imázs
Kellemes éghajlat
Kedvező szociális és irányítási környezet.
Kultúra és rekreációs lehetőségek
Innovatív környezet.
Az adó nem befolyásolja szignifikánsan a vállalatok döntését.
Legyen az helyi vagy külhoni vállalkozás az önkormányzatok bármely szerepvállalása előtt érdemes a kérelmező gazdasági helyzetével és motivációjával szembesülni.
A második kérdés a vállalat életképessége melyet egy « üzleti terv » (business plán) alapján tud a legjobban megítélni az önkormányzat.
Mit vizsgáljunk egy üzleti tervben:
A főbb szolgáltatások és termékek listája,
A szolgáltatások termékek előállításához szükséges szakképzettség és nyersanyagok.
Beszállítói hálózat, a régió mely beszállítói jöhetnek számításba
30
Eladási statisztikák
Piaci ár / önköltségi ár
A szolgáltatás vagy termék minősége
Környezeti hatások kezelése
Bevételi statisztikák
Kutatási fejlesztési kapacitás
Fejlődési lehetőségek és irányok, a jövő szolgáltatásai azaz termékei
Az ügyfelek véleménye
A vállalat sajátos aspektusai :
A vállalat hírneve
A szolgáltatás/termék piaci pozíciója
A szolgáltatások/termékek élettartama
A vállalat befektetési motivációja
A vállalat megrendelőinek/vevőinek motivációja
A kutatások, fejlesztések dinamikája
A vállalat szabadalmai és vagy védett termékei
Megvannak-e a vállalkozás sikerének az alapjai :
A szolgáltatások / termékek piaci elismertsége
Minőség/ár arány
A szolgáltatás / termék milyen mértékben illeszkedik a piac szükségleteihez (társadalmi/gazdasági hasznosság)
31
A szolgáltatás/termék piaci kereslete
Várható évi bevétel
Várható évi egyenes- és munkavállalói adó
Kockázatok felmérése :
Új konkurens szolgáltatás/termék piacra juttatásának kockázata
A szolgáltatás / termék evolúciója
Politikai és környezeti paraméterek hatása a szolgáltatásra / termékre
A konkurencia tervei
Más tényezők, energia, alapanyag, természeti források ható tényezők
A Képviselő-Testületnek és LA 21 fórumoknak bemutatandó összefoglalás tartalma :
A vállalat ajánlatának rövid összefoglalása
A vállalat a településre ható potenciális előnyei és kockázatai, megalapozott jelentés jól érvekkel alátámasztott, bizonyított
A vállalat fejlődési perspektívái, rövid, közép és hosszútávra
A vállalat telepítésének költségei, infrastruktúra, szolgáltatások
Várható munkaadói és munkáltatói adóbevételek
A vállalat által létrehozott indirekt munkahelyek és hatásuk a település gazdaságára.
A vállalat letelepedésének regionális és települési hatásai a fenntartható fejlődésre
A tőke bevonásának elősegítése érdekében három nagy területfejlesztési irányt lehet megkülönböztetni, az infrastrukturális befektetések növekvő sorrendjében, az ipari és szolgáltatási negyedek, az innovációs, technológiai és tudományos parkok és végül a vállalkozási övezetek.
© Prof. Guy Turchany 32
Turizmus fejlesztési programTurizmus fejlesztési program
Falusi vendéglátás : általában a falusi vendéglátó család házában és segítségével igény bevett szolgáltatások, szállás, étkezés, részvétel a család munkájában és szórakozásában.
Falusi turizmus : a falu komplex kínálatának, épített és természeti környezetének, látványosságainak, szolgáltatásainak, megjelenítését élményszerű, pihentető helyi programokat és környezetismeretet ajánl
Agro-turizmus : sajátossága az, hogy agrár tevékenységhez, farmgazdasághoz és más formában történő gazdálkodáshoz közvetlenül kötődik,
céljai között van a helyi agrártermékek megismertetése és értékesítése. vendégeknek saját előállítású termékeket értékesít, helyi programokat és szolgáltatásokat kínál. »
Kultur-turizmus : kulturális környezetre, például nagy számú emlékműre vagy kulturális eseményekre épül.
A falusi turizmus a térségnek egyéni jelleget célszerű kialakítani, egyedi és élményszerű elemekkel, megbízható és az unió polgárainak, elvárásainak megfelelő szolgáltatásokkal.
Ne felejtsük el, hogy a turista egészséges, gondozott, szép tájra és épített környezetre, vendégszerető lakosságra, figyelmes vendéglátókra és professzionális marketingre tart igényt.
KONCEPCIÓ FELÉPÍTÉSE
Menedzsment szervezet létrehozása és szerepe
Potenciális partnerek felkeresése és szándéknyilatkozatok
© Prof. Guy Turchany 33
Állapotfelmérés, helyzet és adottságok megismerése
Épített és természeti értékek felmérése
Hagyományok és emlékhálózat feltérképezése
Kulturális és gazdasági célkitűzések.
Gazdasági háttér megteremtése
Marketing
A dél-amerikai de a világon legelterjedtebb „ El Programa para la Certificación Turística del Instituto Costarricense de Turismo (CST), es una excelente herramineta para promover el desarrollo sostenible del país » és az
Európai Öco-cimke.
Monitoring
Kritikus lépések és ajánlások
Sokféle érintettet vonjunk be, akik a társadalom minden csoportját képviselik.
Az összes érintettet tegyük elkötelezetté. A polgármester és a képviselők határozott támogatását szerezzük meg és vonjuk be őket a fórumba.
Az érintettek fórumának hatásköre legyen nyilvánvaló és tisztázott.
Jelöljük ki a partnerségi kapcsolatok feladatát, szerepét és felelősségét.
Dolgozzuk ki a döntéshozatal és a konfliktus-feloldás módját. Alakítsunk ki kommunikációs és információs stratégiát.
Gondoskodjunk az érintett csoportok és a fórum számára biztos pénzügyi forrásokról és munkatársakról.
© Prof. Guy Turchany 34
TURISZTIKAI TEVÉKENYSÉGEK ÉLETCIKLUS ELEMZÉSTURISZTIKAI TEVÉKENYSÉGEK ÉLETCIKLUS ELEMZÉS
© Prof. Guy Turchany 35
LOCAL AGENDA KIÉPÍTÉSÉNEK ESZKÖZRENDSZERELOCAL AGENDA KIÉPÍTÉSÉNEK ESZKÖZRENDSZERE
Az európai gyakorlatban leg elterjetebb LA 21 menedzsment rendszer az "EMAS 2001 AZ EURÓPAI TANÁCS 2009. 11. 25-i 1221/2009/EK RENDELETE"-ének
alkalmazása.
Helyi és kistérségi környezeti irányítás és audit
Az EMAS rendszer és a kistérségi vagy önkormányzati menedzsment összefüggéseit az alábbi táblázat foglalja össze :
EMAS megvalósítási szakaszai LA 21 megvalósítási szakaszaiElőzetes állapotfelmérés Állapotfelmérés és helyzetelemzés, jelentés
a társadalom, környezet és gazdaságállapotáról
Környezeti politika és program A stratégiai és elérendő célokmeghatározása. Indikátorok kidolgozása.
Környezeti program és tervezés Akció program készítéseKépviselő Testületi határozat
Bevezetés és működtetés MegvalósításEllenőrzés helyesbítés, audit Ellenőrzés, az indikátorok naprakészen
tartásaKörnyezeti nyilatkozatRészvételi nyilvántartás és logóKötelezettségek : munkavállalói részvétel,kommunikáció, az érdekelt felekkel valókapcsolattartás.
Kötelezettségek : a társadalmi részvétel,információ, Aarhus-i szerződésnek velómegfelelés. Több csatornás kommunikáció.
© Prof. Guy Turchany 36
A fenntartható fejlődés indikátoraiA fenntartható fejlődés indikátorai
Az egész unióra érvényes fenntartható fejlődési stratégiát a 2001 júniusában Göteborgban tartott Európai Tanácsülés elfogadta, megújítása 2006-ban megtörtént.
A stratégia fontos része a fenntarthatóság felé tett elmozdulás mérése, ezért az Európai Bizottság 2005 februárjában indikátorkészletet fogadott el erre vonatkozóan.
Az európai indikátorkészlet mutatói hierarchikus rendszerben, három szinten helyezkednek el :
1. Az első szinten lévő indikátorok (fő indikátorok) átfogó képet nyújtanak az egyes területeken végbemenő főbb tendenciákról.
2. A második szint a rendszer altémáinak felel meg, az első szint mutatóival együtt a fő célkitűzések megvalósulását méri.
3. A harmadik szint mutatói (elemző mutatók) egy-egy altéma mélyebb elemzésére adnak lehetőséget.
1. Társadalmi és gazdasági fejlődés1. Társadalmi és gazdasági fejlődés
A GNI (gross national income), a bruttó nemzeti jövedelem akkor kerü lt a gazdasági elemzések homlokterébe, amikor a nemzetközi működő tőke erőteljes növekedése, illetve a globalizáció széleskörű elterjedése révén szükségessé vált a külföldi tőke által létrehozott tulajdonosi jövedelem kiszűrése.
© Prof. Guy Turchany 37
EU KONFORM Környezet állapot és teljesítmény EU KONFORM Környezet állapot és teljesítmény indikátorokindikátorok
Az AGENDA 21 elindításához szükséges állapotfelméréshez, illetve az egyes részek előrehaladásának méréséhez szükségesek olyan egzakt mutatószámok (indikátorok), amik segítségével nyomon követjük a bekövetkezett változásokat.
A három terület a szociális viszonyok alakulása, a környezet minőségének változása és a gazdasági aktivitás szintje. Az alkalmazott indikátorokkal szembeni alapvető követelmény, hogy ennek a három fogalomkörnek a kölcsönhatásait, ezen kölcsönhatások változását nyomon kövesse A mutatók a következő hatás-ellenhatás párokra kell, hogy vonatkozzanak:
a gazdasági tevékenység hatásai a környezet minőségére. Visszajelzéssel kell rendelkeznünk az erőforrás használat, a szennyező anyagok kibocsátása, a hulladékok okozta terhelés alakulásáról, a makrogazdaságot szabályozó intézkedések és a piaci mozgások helyi környezeti viszonyokat befolyásoló hatásairól;
a környezet úgynevezett termelő funkcióinak és szolgáltató hatása a gazdálkodás lehetőségeire. A forrás és öntisztító funkció javulása, vagy romlása, az érvényesített környezetpolitika mennyiben és milyen területeken változtatja meg a gazdálkodási feltételeket;
a környezet minőségének hatása a szociális viszonyokra. A programban vizsgált lakossági kör milyen eséllyel jut hozzá a környezet szolgáltatásaihoz, az általános komfortszintjében megjelenő környezeti elemekhez. A környezet minősége hogyan befolyásolja a vizsgált népesség egészségi állapotát, munkavállalási, kereseti lehetőségeit. Az érvényesített környezetpolitika, vagy helyi környezeti intézkedések hogyan változtatják meg az elosztási viszonyokat (mely csoportoknak lesz hátrányos, melynek előnyös az intézkedés csomag);
© Prof. Guy Turchany 38
a szociális viszonyok változásának hatása a környezet minőségére. Hogyan befolyásolják a demográfiai változások, a fogyasztási szokások a rendelkezésre álló erőforrásokat, illetve a öntisztítói funkciók állapotát ?
Az oktatás, a környezeti tudatosság változása, egyáltalán az információkhoz való hozzájutás feltételeinek javulása, szervezetek létrejötte-megszűnése, a jogi keretek változása milyen hatással van a környezeti állapotokra ?
a szociális viszonyok változásának hatása a gazdasági aktivitásra. A rendelkezésre álló munkaerő mennyisége (hiány, vagy túlkínálat), képzettségi szintje, a népesség nagysága, a háztartások szerkezete (gyermekes, elvált, nagycsaládos), elérhető oktatás szintje, az információhoz való hozzájutás lehetősége mind befolyásolják a vizsgált település gazdasági teljesítményét;
a gazdasági aktivitás hatása a szociális viszonyokra. Az elérhető jövedelemszint, illetve annak megoszlása, a foglalkoztatási lehetőségek alakulása, a makrogazdasági intézkedések és a piaci erőviszonyok helyi lecsapódása befolyásolják a vizsgált népesség szociális körülményeit ?
a LA 21 programok szempontjából lényeges - jelenségeket, mint a települési közösséghez tartozás, az egymás iránti szolidaritás, vagy a települési „otthon levés” érzete.
A fentieket végiggondolva érdemes hangsúlyozni, hogy a leírt kapcsolatrendszert figyelemmel kísérő indikátorok kiválasztásánál, sőt az egyes mutatók megfogalmazásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a LA 21 nem csak a racionális (elsősorban gazdasági) érvekkel leírható élethelyzetekre kíván hosszú távú programot adni, céljai között a mentális, érzelmi viszonyok változtatása is szerepel. Ezért nem szabad idegenkedni olyan indikátorok alkalmazásától sem, amelyek látszólag szubjektív értékítéleteket jelenítenek meg.
© Prof. Guy Turchany 39
Az indikátorok alkalmazásának célja és a használt indikátorok csoportosítása
A fentieket figyelembe vevő indikátor szerkezet kialakításakor az alábbi három „pillért” célszerű figyelembe venni:
A használt indikátorok elsősorban ne egy állapot leírására törekedjenek, hanem a program előrehaladásával kapcsolatos változásokat mutassák és legyenek alkalmasak a változások dinamikájának érzékeltetésére, ezen keresztül a közösségi teljesítmény mérésére.
Az alkalmazott indikátorok listájából ki kell emelni néhány ún. kulcs küszöbindikátort, amelyek alkalmasak arra, hogy a program előrehaladását, az ott megfogalmazott célok teljesülését (vagy éppen nem teljesülését) érzékeltessék.
A kulcs indikátorokat úgy kell megválogatni, hogy alkalmasak legyenek az országos, vagy nemzetközi trendekkel való összehasonlításra
A konkrét településen alkalmazott végleges indikátor lista kialakításának lépései a következők:
annak felmérése, hogy milyen adatok állnak rendelkezésre a vizsgálathoz, illetve milyen adatgyűjtésre van lehetőség az adott költségkereten belül;
a kialakítandó program stratégiai céljainak meghatározása;
az indikátor rendszer szerkezetének kialakítása, milyen dimenziókban gondolkozunk, az egyes dimenziókon belül milyen alrendszereket vizsgálunk ;
a lehetséges, meghatározott szerkezetű indikátorokból a rendelkezésre álló adatok alapján melyekre tudunk ténylegesen számítani;
a tényleges lista rögzítése, benne a kulcs indikátorok meghatározása.
EU-s környezetstratégiai célkitűzések és az általános indikátor-csoportok
© Prof. Guy Turchany 40
1. Társadalmi és gazdasági fejlődés1. Társadalmi és gazdasági fejlődés
© Prof. Guy Turchany 41
2. Fenntartható termelés és fogyasztás2. Fenntartható termelés és fogyasztás
© Prof. Guy Turchany 42
3. Társadalmi integráció3. Társadalmi integráció
© Prof. Guy Turchany 43
4. Demográfiai változások4. Demográfiai változások
© Prof. Guy Turchany 44
5. Népegészségügy5. Népegészségügy
© Prof. Guy Turchany 45
6. Klímaváltozás, energetika6. Klímaváltozás, energetika
© Prof. Guy Turchany 46
7. Fenntartható közlekedés7. Fenntartható közlekedés
© Prof. Guy Turchany 47
8. Természeti erőforrások8. Természeti erőforrások
© Prof. Guy Turchany 48
9. Globális partnerség9. Globális partnerség
© Prof. Guy Turchany 49
10. Kormányzás és közélet10. Kormányzás és közélet
© Prof. Guy Turchany 50
STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK ÁLTALÁNOS MUTATÓ-CSOPORTOK
Légszennyezés mérséklése és megelőzése Emissziók és koncentrációk
Erőműi technológia-mutatók
Energiahatékonysági és megújulós mutatók
Közlekedési indikátorok
Ipari indikátorok
Vízvédelem Települési szennyvízkezelési mutatók
Ipari és mezőgazdasági szennyvízkezelési mutatók
Ivóvíz mennyiségi és minőségi mutatók
Felszíni és felszín alatti vízminőségi indikátorok
Talajvédelem Mezőgazdasági talajterhelési mutatók (pl. műtrágya)
Ipari talajterhelési mutatók (pl. külszíni bányászat)
Talajállapot mutatók
Természetmegőrzés Védett területek kiterjedése és összetétele
Veszélyeztetett fajok és élőhelyek mutatói
Erdősítési indikátorok
Hulladékkezelés és ártalmatlanítás Települési szilárd hulladékkezelési indikátorok
Ipari és mezőgazdasági (nem veszélyes) hulladékkezelési indikátorok
Radioaktív hulladékkezelési indikátorok
Veszélyes hulladékkezelési indikátorok
Környezetbiztonság és katasztrófa-megelőzés Kémiai biztonsággal kapcsolatos mutatók
Élelmiszer biztonsággal kapcsolatos mutatók
Katasztrófa-megelőzési és kárelhárítási mutatók
A versenyképesség környezetkímélő javítása
Környezetvédelmi eszközök, technológiák gyártásának és fejlesztésének mutatói
Ökoturizmus indikátorai
Környezetvédelmi ipar és vállalkozások mutatói
Kutatás, fejlesztés és innováció Környezeti monitoring-rendszer mutatói
Környezettudományi kutatási indikátorok
Anyag- és erőforrás-takarékos (tisztább) technológiák alkalmazásának mutatói
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1221/2009/EK RENDELETE(2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési
rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EKkörnyezeti teljesítménymutatók kiválasztásával és használatával kapcsolatos iránymutatás
© Prof. Guy Turchany 51
A programozás tervezésnek az EU gyakorlat négy szintjét különíti el, amelyek közül a legalsó szint (az „input” ok) képezi a magasabb szintek alapját. Az egyes programok megvalósításának vizsgálatára és a célok elérésének igazolására a tervezési szintekhez megfelelő indikátorok kapcsolódnak, amelyeket összességében programindikátoroknak neveznek.
Környezeti problémamegoldásban alkalmazható indikátorok
Ágazatiindikátorok
Környezetreható tényezők
indikátorai
Környezetiállapot
indikátorok
Környezeti válaszindikátorok
Környezeti probléma
Tó / folyóeutrofizációja
Vízminőségi osztály(jelen állapot)
Kiváltó okok Műtrágya bemosódás Műtrágya felhasználásmennyisége(jelen állapot)
Nitrogén és foszforterhelés
Műtrágya bemosódás keletkezett szennyvízmennyisége
Nitrogén és foszforterhelés
összes nitrogén ésfoszfor mennyisége
(koncentráció)
Környezeti célállapot
A Tó /folyóvízminőségénekjavítása
Vízminőségi osztály(jövőkép)
Válasz-intézkedés
Nitrogrén és foszforterhelés csökkentése Szennyvízhálózat
kiépítése,fejlesztése
Csatornahálózatbabekötött lakásokszáma
Nádtelepítés Náddal betelepítettterület nagysága
A Tó / folyórehabilitációja
Tó / folyó Programelőrehaladásánakmérése
környezetbarátmezőgazdálkodásimódokelterjesztése
Műtrágya felhasználásmennyisége (ateljesítmény mérése)
© Prof. Guy Turchany 52
EMAS indikátorok és használatuk.EMAS indikátorok és használatuk.
A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA 2003/532/CE - JO L 247 du 17.9.2001, p. 1. (2003. július 10.) a szervezetek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének engedélyezéséről szóló 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához a környezeti teljesítménymutatók kiválasztásával és használatával kapcsolatos iránymutatásról.
IRÁNYMUTATÁS A KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYMUTATÓKNAK AZ EMAS RENDELET CÉLJAIRA TÖRTÉNŐ KIVÁLASZTÁSÁHOZ ÉS HASZNÁLATÁHOZ
Ezeknek a mutatóknak a használata oly módon bővíti a környezeti teljesítményről szóló jelentéseket, hogy a nyers adatokat a célközönség számára könnyen érthető információkká alakítja át. A környezeti teljesítménymutatók sokféle környezeti adatok összesítenek korlátozott számú alapvető információsorozat formájában.
A környezeti mutatók rendszereinek alapelvei a következők:
összehasonlíthatóság: a mutatóknak lehetővé kell tenniük az összehasonlítást, és jelezniük kell a környezeti teljesítmény változásait, egyensúly a problémás (rossz) és a reményekre jogosító (jó) területek között,
folytonosság; a mutatóknak azonos kritériumokon kell alapulniuk, és azokat összehasonlítható időtartamok vagy időegységek során kell megállapítani,
időszerűség; a mutatókat megfelelő gyakorisággal frissíteni kell annak érdekében, hogy a szükséges intézkedéseket meg lehessen hozni,
érthetőség; a mutatóknak egyértelműeknek és érthetőeknek kell lenniük.
A környezeti teljesítménymutatók kategóriáiA környezeti teljesítménymutatók kategóriái
© Prof. Guy Turchany 53
Működési teljesítménymutatók (MTM) Irányítási teljesítménymutatók(ITM)
Környezeti állapotmutatók(KÁM)
Bemenetimutatók
Fizikailétesítményekés berendezésekmutatói
Kimeneti mutatók Rendszermutatók FunkcionálisTerületi mutatók
Környezetiközegmutatók
Bio- ésantroposzféramutatók
Anyagok Kivitel A szervezetáltal kínálttermékek
Politikák ésprogramokvégrehajtása
Igazgatás éstervezés
Levegő Növényvilág
Energia Telepítés A szervezetáltal nyújtottszolgáltatások
Megfelelőség Beszerzés ésberuházások
Víz Állatvilág
A szervezetműködéséttámogatószolgáltatások
Működés Hulladékok Pénzügyiteljesítmény
Egészség ésbiztonság
Föld Emberek
A szervezetműködéséttámogatótermékek
Karbantartás Kibocsátások Alkalmazottirészvétel
Közösségikapcsolatok
Esztétika,örökség éskultúra
Földhasználat
Szállítás
Működési teljesítménymutatók (MTM-ek): Ezek elsősorban a szervezet működésével kapcsolatos szempontokra vonatkoznak, beleértve a tevékenységeket, termékeket vagy szolgáltatásokat, és kiterjedhetnek többek között a kibocsátásokra, a termékek és nyersanyagok újrahasznosítására, a járműpark üzemanyag-fogyasztására vagy az energiafelhasználásra.
A működési teljesítménymutatók bemeneti mutatókra, a fizikai létesítmények és berendezések mutatóira és kimeneti mutatókra oszthatók fel. Ezek elsősorban a szervezet működése környezeti hatásainak tervezésére, ellenőrzésére és figyelésére vonatkoznak. A működési teljesítménymutatók eszközként felhasználhatók arra, hogy a környezeti jelentésekben vagy környezeti nyilatkozatokban az EMAS rendelettel összhangban környezeti adatokat közöljenek. Mivel továbbá tartalmaznak a költségekkel kapcsolatos szempontokat, a környezetvédelmi költséggazdálkodás alapját is jelentik.
© Prof. Guy Turchany 54
Irányítási teljesítménymutatók (ITM-ek): Ezek a mutatók elsősorban a vezetésnek azokra a tevékenységeire vonatkoznak, amelyek célja a környezetgazdálkodás sikeréhez szükséges infrastruktúra biztosítása, s kiterjedhetnek többek között környezetvédelmi programokra, célkitűzésekre és célokra, képzésre, ösztönzési rendszerekre, az ellenőrzések gyakoriságára, a helyszíni ellenőrzésekre, az igazgatásra és a közösségi kapcsolatokra.
Ezek a mutatók elsősorban belső ellenőrzési és információs mértékegységekként szolgálnak, de önmagukban nem nyújtanak elegendő információt ahhoz, hogy a szervezeti környezeti teljesítményéről pontos képet lehessen alkotni.
Környezeti állapotmutatók (KÁM-ek): Ezek a mutatók tájékoztatnak a szervezetet körülvevő környezet minőségéről, illetve a környezet helyi, regionális vagy globális állapotáról. Ilyen lehet például egy közeli tó vízminősége, a regionális levegminőség, az üvegházhatást okozó gázok koncentrációja vagy bizonyos szennyező anyagok koncentrációja a talajban. Annak ellenére, hogy ezek a mutatók meglehetősen szerteágazók lehetnek, felhasználhatók arra, hogy a szervezet a jelentős környezeti hatásokhoz kapcsolódó környezeti szempontok kezelésére összpontosítsa a figyelmét.
A környezeti közeg (levegő, víz, föld) állapota, és az ebből fakadó problémák gyakran többféle befolyástól függenek. Példaként említhetők a különböző szervezetek, a magánháztartások vagy a közlekedés által keletkező kibocsátások. A környezeti közeg állapotára vonatkozó adatokat gyakran kormányzati intézmények mérik és rögzítik. Ezeket az adatokat a legfontosabb környezeti problémákhoz kapcsolódó meghatározott környezeti mutatórendszerek kidolgozásához használják. A környezetvédelmi politikai célokkal kapcsolatban a nyilvános környezeti mutatókat a szervezetek iránymutatásként használhatják fel a saját mutatóik és célkitűzéseik meghatározásánál alkalmazott prioritások megállapításánál.
© Prof. Guy Turchany 55
A környezeti mutatóknak ez a három kategóriája széles körben elfogadottá vált, és a szervezeteknek ezeket a mutatókat kell ötvözniük annak igazolására, hogy:
tisztában vannak a tevékenységeikhez, termékeikhez és szolgáltatásaikhoz társuló környezeti hatásokkal (KÁM);
megfelelő intézkedéseket hoznak a környezeti hatásokhoz kapcsolódó környezeti szempontok kezelésére (ITM);
a környezeti szempontok kezelésének eredményeként mıködésük jobb környezeti teljesítménnyel párosul (MTM).
Iránymutatások
Amikor valamely szervezet egy adott környezeti szemponthoz környezeti teljesítménymutatókat választ, az alábbi kérdéseket kell feltennie saját magának:
Melyek a szervezet fő környezetvédelmi szempontjai és hatásai?
Mely területeken érhetők el a legjelentősebb fejlesztések?
Mely területeken vezethetnek a környezetvédelmi fejlesztések költségcsökkenéshez?
A kiválasztott környezeti mutatóknak meg kell felelniük a környezetvédelmi politika legfontosabb céljainak:
Hogyan befolyásolja a szervezet a helyi vagy regionális környezeti helyzetet a fontos helyi vagy regionális környezetvédelmi politikai kérdésekkel kapcsolatban?
Melyek az uralkodó környezeti problémák a jelenlegi politikai párbeszédben?
Milyen külső követelmények befolyásolják a szervezetet – például az érdekelt felek részéről?
© Prof. Guy Turchany 56
A környezeti teljesítménymutatók kiválasztásánál alkalmazott döntési eljárások folyamatábrája :
A mutatóknak pontos értékelést kell nyújtaniuk a szervezet teljesítményéről
A mutatóknak a környezeti teljesítményt a lehető legpontosabban kell tükrözniük, és kiegyensúlyozottan kell megjeleníteniük a környezeti szempontokat és hatásokat.
A környezeti szempont jelentős ? Nem kell jelenteni
Milyen mutató(k) rá van szükségem, hogy hatékonyan kezeljem ezt a szempontot ?
Adatkezelés felülvizsgálata, menedzsment
Ez(ek) a mutató(k) jelenthetők-e érthető és egyértelmű módon ?
Új mutató(k) kidolgozhatók ?
Adatok megjelenítése a környezeti nyilatkozat
Nem
Nem
Nem
© Prof. Guy Turchany 57
A környezeti hatások abszolút értékén túl a mértékegységek a termék- vagy szolgáltatási egységekre, forgalomra, bruttó árbevételre vagy bruttó hozzáadott értékre („környezeti hatékonysági mutatók”) vetített környezeti hatásokat, illetve az egy alkalmazottra vetített környezeti hatásokat is megjeleníthetnek.
MŰKÖDÉSI TELJESÍTMÉNY: BEMENETI MUTATÓKMutató-kategória Példák a mutatókra Példák a mértékegységekre
Anyagok Nyersanyagok, üzemi éssegédanyagok, talajvíz, felszínivíz,fosszilis tüzelőanyagok, fa, stb.
tonna/évtonna/termék tonna/évtonna veszélyes, ill. károsanyag/évköbméter/évköbméter/termék tonna
Energia Elektromos energia, gáz, olaj,megújuló energiaforrások, stb.
megawattóra/évkilowattóra/termék tonna
Termékek (a „beszerzés ésberuházások” funkcionálisterülettel egyeztetve)
Előzetes termékek, kiegészítő ésirodai termékek, stb.
tonna/évveszélyes, ill. káros anyagkilogramm/szolgáltatási egységökocímkével ellátott termékekszáma/százaléka (/év)
Szolgáltatások (a „beszerzés ésberuházások” funkcionálisterülettel egyeztetve)
Tisztítás, hulladékártalmatlanítás,méhészet, vendéglátás,kommunikáció, irodaiszolgáltatások, szállítás, utazás,oktatás, igazgatás tervezés,pénzügyiszolgáltatások, stb.
tonna/évveszélyes, ill. káros anyagkilogramm/szolgáltatási egységökocímkével ellátottszolgáltatásokszáma/százaléka (/év)
© Prof. Guy Turchany 58
MŰKÖDÉSI TELJESÍTMÉNY: FIZIKAI LÉTESÍTMÉNYEK ÉS BERENDEZÉSEK MUTATÓIMutató-kategória Példák a mutatókra Példák a mértékegységekre
Tervezés Épületek, gépek, berendezések, stb. épületek hővesztesége (watt/m2 éskelvin)újrahasznosítható alkatrészekettartalmazóberendezések százalékos aránya(évente)
Telepítés Épületek, gépek, berendezések, stb. újrahasznosításra tervezettgépalkatrészekszázalékos aránya (évente)ökocímkével ellátott vagy környezetinyilatkozattal ellátott berendezésekszázalékosaránya vagy száma (évente)
Működés Épületek, gépek, berendezések, stb. adott gép vagy berendezés évesműködésióraszámaműködéshez használt anyagok vagytermékek(évente)
Karbantartás Épületek, gépek, berendezések,szállító járművek, stb.
adott gép vagy berendezés éveskarbantartásigénye (óra)karbantartáshoz felhasználtanyagok éstermékek éves mennyisége (tonna)
Földhasználat Természetes élőhelyek, zöldterület,burkolattal fedett területek, stb.
négyzetkilométer (évente)
Szállítás Üzemanyag-fogyasztás, járművekkibocsátásai, üzleti utak aszállítóeszköz típusa szerint(repülőgép, személygépkocsi, busz,vonat), stb.
a járműpark éves üzemanyag-fogyasztása(tonna) a járműpark által éventekibocsátottüvegházhatást kiváltó gázokmennyisége(tonna) a járműpark által kibocsátottfinom vagy ultrafinom részecskékéves tömege vagy száma személy-kilométer/év
© Prof. Guy Turchany 59
MŰKÖDÉSI TELJESÍTMÉNY: KIMENETI MUTATÓKMutató-kategória Példák a mutatókra Példák a mértékegységekre
Kibocsátások Légköri kibocsátások, pl.üvegházhatást okozó gázok, illékonyszerves vegyületek, finom ésultrafinom részecskék, stb.Szennyvizek, pl. meghatározottveszélyes anyagok, ipari víz vagyhűtővíz, stb. kiömléseHulladék, pl. veszélyes hulladékok,nem veszélyes hulladék, iszap, hő,zaj, stb.
tonna/évkg/termék tonnaköbméter/évköbméter/termék tonnaanyagok egy köbméter szennyvízben(kilogramm)újrahasznosítható hulladékszázalékos aránya(évente)megajoule/évmegajoule/termék tonnadecibel (meghatározott helyen)
Termékek (tervezés, fejlesztés,csomagolás, felhasználás,visszanyerés, ártalmatlanítás)
A termékekben található anyagok,csomagoló anyag, készülékekenergiafogyasztása, stb.
éves (és termékegységenkénti)veszélyes, ill.káros anyag mennyisége (tonna)újrahasznosításra tervezetttermékalkatrészekéves aránya tömegszázalékbanökocímkével ellátott termékek számaésszázalékos aránya (évente)csomagolóanyag éves mennyisége(tonna)
Szolgáltatások (tervezés,fejlesztés, működtetés)
Tisztítás, hulladék-ártalmatlanítás,méhészet, vendéglátás,kommunikáció, irodaiszolgáltatások, szállítás, utazás,oktatás, igazgatás-tervezés,pénzügyi szolgáltatások, stb.
veszélyes, ill. káros anyagokszolgáltatásiegységenkénti, illetve éves mennyisége(tonnavagy kilogramm)szolgáltatási egységenkénti és évesüzemanyag fogyasztás (liter)ökocímkével ellátott szolgáltatásokszáma ésszázalékos aránya (évente)
© Prof. Guy Turchany 60
MŰKÖDÉSI TELJESÍTMÉNY: RENDSZER MUTATÓK
Mutató-kategória Példák a mutatókra Példák a mértékegységekrePolitikák és programokvégrehajtása
Környezeti célkitűzések és célok,munkahelyi feltételek, adatkezelés,stb.
az egy év alatt elért célkitűzések éscélokszázalékos arányakörnyezetvédelmi előírásokkalrendelkezőegységek/ munkahelyek százalékosaránya(évente)a környezetvédelmi mérési ésadatkezelőrendszerekbe bevontegységek/munkahelyekszázalékos aránya (évente)
Megfelelőség Ellenőrzés, az önkénteskörnyezetvédelmi megállapodásokbetartása, stb.
az egy év alatt ellenőrzöttegységek/munkahelyek százalékosarányaaz önkéntes megállapodásokmegvalósítottcéljainak száma (évente)
Alkalmazotti részvétel Környezetvédelmi képzés, azalkalmazottakkal folytatottkonzultáció, az alkalmazottakfejlesztésre tett javaslatai, stb.
képzési napok számaalkalmazottanként éséventeaz összes éves képzés százalékosarányaaz alkalmazottakkal/alkalmazottakképviselőivel folytatott találkozókszáma(évente)az egy alkalmazottra jutó javaslatokszámaéventeaz egy év alatt megvalósítottjavaslatokszáma/százalékos aránya
© Prof. Guy Turchany 61
MŰKÖDÉSI TELJESÍTMÉNY: FUNKCIONÁLIS TERÜLETI MUTATÓKMutató-kategória Példák a mutatókra Példák a mértékegységekre
Igazgatás és tervezés Tervezési döntések, politikák,földhasználat tervezés, zöldpiacokon való részvétel, stb.közvetlen és közvetett környezetiszempontjai és hatásai
környezeti hatáselemzéssel együttkidolgozottpolitikák száma (évente)a természetes élőhelykéntmegőrzendő vagyazzá átalakítandó földterületszázalékos aránya(évente)a zöld piacokon értékesített termékekösszértékeeuróban, illetve ezek százalékosaránya
Beszerzés és beruházások(összehangolva a termékekkel ésszolgáltatásokkal kapcsolatosbemeneti mutatókkal)
Szállítók és vállalkozók környezetiteljesítménye, stb.Beruházás környezetvédelmiprojektekbe, stb.
környezetvédelmi politikákkal vagyvezetésirendszerekkel rendelkező szállítókésvállalkozók száma/százalékos arányaa környezetvédelmi projektekbe egyév alattbefektetett tőke összértéke euróban,illetveannak százalékos aránya
Munkahelyi egészség ésbiztonság
Környezeti balesetek,megbetegedések, a beltéri levegőminősége, munkahelyi vízminőség,zaj, stb.
alkalmazotti balesetek éves számatáppénzes napok számaalkalmazottanként éséventekáros anyagok koncentrációja(milligramm/litervagy ppm)zajszint a helyszínen (decibel)
© Prof. Guy Turchany 62
MŰKÖDÉSI TELJESÍTMÉNY: FUNKCIONÁLIS TERÜLETI MUTATÓKMutató-kategória Példák a mutatókra Példák a mértékegységekre
Közösségi kapcsolatok Az érdekelt csoportokkal folytatottmegbeszélések (találkozók, aktívrészvétel rendezvényeken, stb.)A környezetvédelmi nyilatkozatravonatkozó külső kérések, stb.
személyes megbeszélések számaéventekülső kérések száma éventekülső webhely letöltések számaévente
MŰKÖDÉSI TELJESÍTMÉNY: KÖRNYEZETI KÖZEG MUTATÓKMutató-kategória Példák a mutatókra Példák a mértékegységekre
Levegő A levegőben található meghatározottanyagok, pl. kén és nitrogén-oxidok,ózon, illékony szerves vegyületek,finom és ultra finom részecskék, stb.
milligramm/literppm
Víz A folyókban, tavakban, talajvízbentalálható meghatározott anyagok,pl. tápanyagok, nehézfémek, szervesvegyületek, stb.
milligramm/liter
Földterület Természetes élőhelyek, védettterületekNehézfémekkel, növényvédő szerek,tápanyagokkal, stb.
szennyezett talaj terület százaléka(évente)változás négyzetkilométerben évente aszennyezett talaj mennyiségeköbméterenkéntnégyzetméterben/köbméterben (évente)
© Prof. Guy Turchany 63
MŰKÖDÉSI TELJESÍTMÉNY: BIO- ÉS ANTROPOSZFÉRA MUTATÓKMutató-kategória Példák a mutatókra Példák a mértékegységekre
Növényvilág Kipusztított és veszélyeztetett fajok szám/százalékos arány a természetesélőhelyekhez képest
Állatvilág Kipusztított és veszélyeztetett fajok szám/százalékos arány a természetesélőhelyekhez képest
Emberek A helyi lakosság várható élettartama,a helyi lakosság környezettelkapcsolatos betegségei, szennyezőanyagok (ólom, stb.)koncentrációja a helyi lakosokvérében
várható élettartam (év)meghatározott (krónikus)betegségekbenszenvedők százalékos aránya a helyilakosságkörébenszennyező anyag mennyisége(milligramm/liter)
Esztétika, örökség és kultúra Természetes műemlékek négyzetkilométer
Sokszor célravezető a környezeti teljesítménymutatók grafikonok formájában történő megjelenítésére.
Sok esetben hasznos, ha az előző évi adatokon kívül a többéves tendenciákat is bemutatjuk.
Ha a szervezetek által jelentett irányítási mutatók között szerepelnek olyan mutatók is, mint a szakképzés, jó, ha tudjuk, hogy a teljes szakképzésből mekkora részt szentelnek a környezeti tárgyköröknek, illetve, hogy mekkora a környezettel kapcsolatos ellenőrzés aránya. Ez lehetővé teszi, hogy a szervezet pontosabban meg tudja becsülni környezetgazdálkodási költségeit.
© Prof. Guy Turchany 64
MŰKÖDTETÉS ÉS MONITORINGMŰKÖDTETÉS ÉS MONITORING
A LA 21 globális célkitűzés az összes polgár jólétének folyamatos javítása, a gazdasági megfelelő hajtóerejéről és kereteiről való gondoskodás, a piac verseny biztosítása, az ipar, az energetikai, a területfejlesztési és mezőgazdasági politikákhoz és az árukat rendeltetési helyükre valójában eljuttató szállítási politikához való hozzájárulás.
Mindezen politikák között kölcsönhatás és verseny áll fenn. A természeti közeg tűrési szintje a legvégső korlátozó tényező a hatékonyság és a folyamatos gazdasági növekedés terén.
A kidolgozott stratégia a növekedési modellek átalakításának végső célján alapszik, a fenntartható társadalmi fejlődés útjára térve. Ez a következőket tételezi fel:
annak elismerése, hogy az emberi tevékenység és a társadalmi és gazdasági növekedés örökkévalóságának alapja a természeti környezetnek és erőforrásainak minősége és megőrzése,
tekintve, hogy a nyersanyagtartalékok végesek, a termékáramokat, valamennyi szakaszban (termelés, fogyasztás és felhasználás) úgy kell kezelni, hogy megkönnyítse és támogassa az optimális újrafelhasználást és visszaáramoltatást, abból a célból, hogy ezzel elkerüljük a pazarlást és a természeti erőforrások kimerülését,
az állampolgárok viselkedési tendenciái annak a ténynek a felismerésére mutatnak, hogy a természeti erőforrások végesek, és hogy ezen erőforrásoknak valamely egyén általi hasznosítása fogyasztás céljából nem történhet egy másik egyén rovására, éppúgy, mint ahogy egy nemzedék sem termelheti ki őket a következő generáció rovására.
© Prof. Guy Turchany 65
Egy ilyen stratégia megvalósítása csaknem minden területen jelentős módosításokat követel meg. Megkívánja, hogy a környezetvédelem szükségletei beépüljenek az egyéb politikák meghatározásába és végrehajtásába, és nem csupán a környezeti javakat illetően, hanem maguknak a többi tevékenységi területeknek a folytonos hatékonysága érdekében is.
A preventív közelítés és a felelősség megosztás koncepciója, amely a fizessen a szennyező elvének valóságos alkalmazását jelenti, a nagy környezeti problémákra irányulnak, mint az éghajlat változása, a savasodás, a vizek szennyezése, a talajok degradációja és eróziója, a hulladékgazdálkodás stb..
Mindazonáltal, ahelyett, hogy kizárólag ezekre a problémákra fordítanánk figyelmünket, a stratégiának az kell legyen a célja, hogy új kapcsolatokat létesítsen a társadalmi-gazdasági életben szerepet játszó főbb csoportok között, az integráló eszközök széles tárházát mozgósítva.
Ezeket a célkitűzéseket és törekvéseket jelzésekként kell felfogni, amelyeket mától követni kell, hogy sikerüljön bevezetni egy tartós és a környezetet tiszteletben tartó növekedést.
A felelősség-megosztás fogalma az összes gazdasági szereplőnek egy sokkal szélesebb alapon való részvételét kívánja meg. A gazdasági szereplők mozgósításának legvégső célja az, hogy új egyensúlyt hozzon létre a személyek, vállalatok és az államigazgatás rövid távú érdekei és a társadalom egészének hosszú távú érdekei között.
A szubszidiaritás elve és a felelősség-megosztás vezérlik majd ezen új egyensúlyra való törekvést. Nem csupán egy sajátos végrehajtási szint megválasztásáról van szó, hanem inkább arról, hogy az eszközök és a szereplők együttesét megfelelő szinten határozzák meg, anélkül, hogy legkevésbé is befolyásolnák az illetékességi körök megosztását az EU, a tagállamok, a területi és helyi hatóságok között.
© Prof. Guy Turchany 66
Bevezetés, működtetés.
Az ideális menedzsment rendszer leírásakor a szerzőt a tipikusnak mondható menedzser lelki képe vezette, olyan szakemberé tehát, aki már felismerte a strukturált menedzsment rendszer bevezetésének szükségességét. Ennek megfelelően az alábbihoz hasonló kérdésekre keresi a választ:
Hol is kezdjük?
Mit kell majd tennünk?
Mennyi ideig tart majd és kinek kell benne részt venni?
A Local Agenda 21 stratégiájának fényében és a stratégiai terv szem előtt tartásával be kell vezetni a Local Agenda 21 programot a kidolgozott eljárások, folyamatleírások alapján, amely a stratégiának menedzsment rendszeren belüli (például EMAS) hatékony működését szolgálja. A program arra irányul, hogy teljesítsék az Önkormányzat politikájában megfogalmazottakat a fenntartható társadalmi fejlődés folyamatos javítása érdekében.
A bevezetés, működtetés első fázisa az elgondolások és alapelveken nyugvó intézkedések rendszerének meghatározása és ezen különböző intézkedések összefüggéseinek harmonizált kidolgozása a kitűzött célok elérése érdekében.
A különböző intézkedések közül az alábbiakat kell kiemelni.
A piaci helyzetre támaszkodó új rendeletek és alapok a tervezett energia és a más fentebb említett tényezőnek kézben tartására, az ezzel kapcsolatos törvények és egyéb jogi követelmények teljes beépítésével.
Az általános közlekedési koncepció az ipari telephelyek fejlesztési elképzelése, az idegenforgalmi elképzelések és javaslatok térségforgalmi politika és elképzelések.
Célleírások, öko-könyvelési megfogalmazások, költség-haszon elemzések, és szintetikus tervek.
© Prof. Guy Turchany 67
A LA 21 bevezetésének első fázisában helyénvaló megteremteni és teljessé tenni a következő előzetes feltételeket:
a feladat megszervezése, a LA 21-t végrehajtó csoport és a felelős személyének kijelölése. A LA 21 Végrehajtó Bizottságon túlmenően, előnyös a Fórumok megvalósítási alcsoportjait is létrehozni,
Az állapotfelmérés részletes elemzésének a megvalósítása, például egy önellenőrzési kérdőlista alapján.
a feladat megtervezése. Abból a célból, hogy a tevékenységek lefolytatását az előirányzott időre biztosítsuk, szükséges, hogy széleskörű tervező tevékenységet folytassunk, ennek során a LA 21-t csoport különböző tagjai között meg kell határozni a feladatokat, figyelembe véve a betartandó határidőket. A tevékenységek végrehajtásának rendszeres felügyeletével az önkormányzat egy felelős tagját (pl. Polgármester helyettes) célszerű megbízni.
a KMR bevezetésekor ahhoz, hogy lehetővé tegyük a hatékony működést, szükséges, hogy a munkát teljes mélységében előkészítsük. Ennek az előkészítésnek világossá kell tenni a tevékenységek lefolyását és a már elkészített dokumentumokat, továbbá az alapokat az új LA 21 menedzsment rendszer kimunkálásához. A megfelelő adatok egységes megjelenítése céljából ajánlatos meghatározni, már ebben a szakaszban, a célkitűzésekre vonatkozó dokumentáció struktúráját.
képzés és tájékoztatás. Célszerű megtervezni egy középtávú képzési programot a környezetvédelemre vonatkozó minden funkció számára. A LA 21-el megbízott csoport tagjainak meg kell szerezniük a rendeletek és szabványok által meghatározott követelményekre vonatkozó ismereteket. Rendkívül előnyös a lehető leghamarabb tájékoztatni a közreműködőket a LA 21 célkitűzéseiről és később ezt a tájékoztatást folyamatosan biztosítani.
© Prof. Guy Turchany 68
A bevezetés, működtetés második fázisának fontosabb feladatai a következők:
a intézkedésekben előírtak bevezetési ütemtervének pontosítása és elfogadása,
az érintettek tájékoztatása, felkészítése,
a dokumentumok és bizonylatok kiadása, próbaműködtetés,
a kijelölt szakemberek betanítása a belső környezeti auditra,
a szükséges módosítások, korrekciók meghatározása és elvégzése,
a módosított dokumentumok és bizonylatok kiadása, a folyamatos működtetés megkezdése.
az információs rendszer beüzemelése és betanítása.
Ez magában foglalja a Felügyelet minden vonatkozó tevékenységét vagy területét:
a megszerzendő monitoring információ felismerését és dokumentálását,
a használandó monitoring eljárások meghatározását és dokumentálását,
az elfogadási kritériumok megállapítását és dokumentálását, és a végrehajtandó intézkedések, ha az eredmények nem kielégítők,
korábbi monitoring információk érvényességének értékelését és dokumentálását, ha az ellenőrzési rendszer feltehetően hibásan működik.
A rendszer működésének belső auditálását, a szükséges korrekciók meghatározását az Önkormányzat kijelölt szakemberei végzik, a feladat által megkívánt ütemezésben (várhatóan havonta).
A fenntartható társadalmi fejődés egy olyan fejlődés, ami úgy biztosít alapvető környezeti, gazdasági és társadalmi szolgáltatásokat, hogy közben nem veszélyezteti azoknak a rendszereknek az életképességét, amin ezek a szolgáltatások alapulnak
© Prof. Guy Turchany 69
BIBLIOGRÁFIABIBLIOGRÁFIA
Turchany Guy, Beranek László, Füleky György, Magyari-Beck István (A Magyarnyelvű szerkesző), Turcsányi Károly „A fenntartható fejlődés: mítosz vagy valóság?” Valóság 2004/6 (1-18)
Brundtland, G. H. et al., 1987: Közös Jövőnk. Mezőgazdasági Kiadó, szerk.: Persányi M., 1988
Carson R., 1962: Néma tavasz. Katalizátor iroda, 1995, Budapest
Meadows, D. H. et al.,1972: The limits of growth. Universe Books, New York
Donella / Denis Medows,J. Randers A növekedés határai harminc év múltán Kossuth kiadó 2005
David C. Korten Tőkés társaságok világuralma KAPU1996
CEC, 2001: European Governance, White Paper. COM(2001) 428 final, Commission of the European Communities, Brussels
Bergeron Richard, L'anti-développement, Paris, L'Harmattan, 1992
Commission du Développement Durable (2002) La Déclaration Politique de Johannesburg sur le Développement Durable. Institut International du Développement Durable, Winnipeg, Canada.
Füleky György (1994) A talajvédelem és a környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás. AGRO 21. füzetek, 1994.
Illich Ivan, Énergie et équité, Paris, Seuil, 1973
© Prof. Guy Turchany 70
Bernard Michel, Cheynet Vincent, Clémentin Bruno (sous la direction de), Objectif décroissance. Vers une société harmonieuse, Paris/ Lyon/ Montréal, Parangon/ Silence/ Ecosociété, 2003
Quarrie, J., 1992. Earth Summit. The Regency Press Corporation, London.Gordon House.
N'Dione Emmanuel, Dynamique urbaine d'une société en grappe, Dakar, Enda, 1987
Pareto, V. F. D. (1896) Cours d’économie politique. Presse Universitaire Lausanne,
Pareto, V. F. D. (1906) Manuel d’économie politique. Presse Universitaire Lausanne,
Rist Gilbert, Perrot Marie-Dominique, La Culture, otage du développement, Paris, L'Harmattan, 1994
Rist Gilbert, Le Développement. Histoire d'une croyance occidentale, Paris, Presses de Sciences Po,
Denis de Rougemont Penser avec les mains, Albin Michel, Paris, 1936, 252 pages. Réédition : La Baconniere, Neuchatel, 1945. Nouvelle édition augmentée : Gallimard (Idées), Paris, 1972.
L’avenir est notre affaire, Stock, Paris, 1977,
Sachs Wolfgang (sous la direction de), The Development Dictionnary. Londres, zed Books, 1992
Smith, A. (1776) The Wealth of Nations. Penguin Books, London, 1986.
The World Commission on Environment and Development., 1986. Bruntland Commission Report. New York, Oxford University Press.
Turchany Guy, 1972 Economie, environnement, l’homme dans le développement durable ETHZ Zürich
© Prof. Guy Turchany 71
Turchany Guy, 1991 Bases pour une planification écologique ETHZ Zürich
Turchany Guy, 1991 Etude pour un développement écologique des ports fluviaux ETHZ Zürich,
Turchany Guy, 1998 Le management environnemental dans l’urbanisme, Presse Polytechnique Romande,
Turchany Guy, 1999, Local Agenda 21 et du management environnemental dans les administrations locales. Etude et publication, Ministère de l’Intérieur de la République de Hongrie
Turchany Guy, 2002, „Vers le Développement Durable” Université Claude Bernard Lyon
Turchany Guy, 2003, Agenda 21 Local et son application dans une région agro-environnemental Hármaskönyv Kiadó Budapest
Turchany Guy, 2004, La politique de l’agriculture durable dans l’UE. Presse Polytechnique de
Turchany Guy, Füleky György, Turcsányi Károly, Vörös Mihály „ A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS A RIÓI NYILATKOZAT - SZÁNDÉKOK ÉS KÉTELYEK –„ UNESCO Colloque du 14 au 16 juin 2006
Turchany Guy, Füleky György, Turcsányi Károly, Vörös Mihály „ A FENNTARTHATÓ FEJL DÉS ÉS A RIÓI NYILATKOZAT - SZÁNDÉKOK ÉS KÉTELYEK –„ UNESCO Colloque du 14 au 16 juin 2006
Turchany Guy, Füleky György, Turcsányi Károly és Vörös Mihály, A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS PROBLEMATIKÁJA, ELŐZMÉNYEI ÉS KILÁTÁSAI – Liget 2007
Turchany Guy társszerző : 1 000 idées pour faire la Suisse de demain Concours national «Les jeunes façonnent l’espace de vie» Programme du concours 2007.
© Prof. Guy Turchany 72
Turchany Guy társszerző : Rapport 2005 sur le développement territorial: forces et faiblesses Un premier bilan, état début août 2007, de la consultation relative au rapport 2005 sur le développement territorial . Le développement durable – définition et ancrage en Suisse. Le développement durable comme but constitutionnel. Office fédéral du développement territorial (ARE), 2007.
Turchany Guy társszerző : Projet Urbain recherche : Le projet urbain est une opération en milieu urbain qui permet de répondre aux situations complexes de la ville. Il revalorise des espaces vides ou construits, tel qu’une friche ou un quartier périphérique défavorisé en s'inscrivant dans une logique de durabilité. Le projet ur-bain défini les stratégies d'actions en offrant un cadre d'évolution pour les espaces urbains. 2007. "
Turchany Guy társszerző : Forum Développement durable" - Rencontre 07-1 L’éducation en vue du développement durable (EDD) Décennie des Nations Unies pour l'éducation vers le développement durable 2005-2014. 2007
Turchany Guy társszerző : Stratégie de l'espace rurale : Le projet de territoire propose des stratégies spécifiques pour les espaces ruraux périurbains, les centres touristiques alpins et les espaces ruraux périphériques. 2007
Anne DuPasquier, Pietro Cattaneo (ARE) Peter Knoepfel (idheap), Guy Turchany (EPF) Évaluer la durabilité des projets dans les cantons et les communes. 2007 (ARE) 2007
Turchany Guy társszerző : Le Grenelle de l'environnement Paris 2007
Wackernagel Mathis, Rees William, Notre empreinte écologique. Comment réduire les conséquences de l'activité humaine sur la terre, Montréal (Québec), Ecosociété, 2000
Walras, L. (1874) Élements d’économie politique pure. Libraire générale de droit et de jurisprudence, Paris, 1952. edition.
Zaoual Hassan, Territoires et dynamiques économiques, Paris, L'Harmattan, 1998