Penguin Books

Hat gondolkodó kalap®- A párhuzamos gondolkodás hat szakasza

Fordították: a Manager Könyvkiadó munkatársai

Szerkesztette: Rácz Judit

Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus,

fényképészeti úton vagy más módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

P E N G U I N B O O K S

Hat Gondolkodó Kalap

Edward de Bono oktatott a Harvard egyetemen, valamint Oxford, London és Cambridge egyetemein. Széles körben vezető tekintélynek tekintik a gondolkodás készségként va­ló tanítása terén. Tőle ered a laterális gondolkodás fogalma, és ő fejlesztette ki a tudatos kreatív gondolkodás formális technikáit. Hatvankét könyvet írt, amelyeket harminchét nyelvre fordítottak le, két tévésorozatot készített, és munkái­ra az Interneten több mint négymillió hivatkozás található.

De Bonót ötvenkét országba hívták meg tanítani, illetve nagy nemzetközi konferenciákon előadni. 1989-ben felkér­ték, hogy elnököljön Nobel-díjasok egy speciális találkozó­ján. Gondolkodás-tanítását a világ számos vezető üzleti vál­lalkozása vette igénybe: az IBM, a DuPont, a Shell, az Erics­son, a McKinsey, a Ciba-Geigy, a Ford és sok más nagy cég. A Nemzetközi Csillagászati Társaság bolygót nevezett el ró­la, dél-afrikai egyetemi tanárok egy csoportja pedig ama 250 ember közé sorolta, akik az egész történelem során a legtöb­bet tettek az emberiségért.

De Bonótól származik a gondolkodás-fejlesztés legszéle­sebb körben használt iskolai programja, melyet jelenleg a világ számos országában alkalmaznak.

De Bono - aki képzettsége szerint orvos és pszichológus- kulcsfontosságú alaptézise, hogy az agy önszervező rend­

5

HAT

GO

ND

OLK

OD

Ó

KA

LAP

HAT

GO

ND

OLK

OD

Ó

KA

LAP szerként működik. Ez adja szilárd tudományos alapját a gon­

dolkodás-fejlesztés általa kidolgozott gyakorlati eszközei­nek. Gondolkodás-módszertanát ma mára legnagyobb nem­zetközi vállalatok igazgatótanácsai és négyéves gyerekek egyaránt használják világszerte. „A Hat Gondolkodó Kalap" módszere a nyugati gondolkodás történetében először nyújt konstruktív megközelítést a szembenálláson alapuló, kon­frontativ érvelés helyett. Módszerét használják egyebek közt elitképző intézményekben, dél-afrikai vidéki iskolákban és kambodzsai khmer falvakban. De Bono munkájának és mód­szertanának vonzereje egyszerűségében és praktikusságá­ban rejlik.

További információ De Bono nyitott és zártkörű szemi­náriumairól, oklevelet adó tréningprogramjairól, iskolák számára kifejlesztett „gondolkodási programjairól", CD- ROM-jairól, könyveiről és hangzó anyagairól a következő címen érhető el:

Diane McQuaig, The McQuaig Group, 132 Rochester Avenue, Toronto M 4N 1P1, Ontario, Canada. Telefon: (416) 488 0008. Fax: (416) 488 4544. Internet: http://wwzv.edwdebono.com

6

TARTALOM

Előszó......................................................................................... 11

1 Bevezetés...................................................................................172 Hat kalap, hat s z ín ................................................................323 A kalapok használata............................................................35

A FEHÉR KALAPA fehér kalap........................................................................... 47

4 A fehér kalap: Tények és adatok........................................... 495 Fehér kalap gondolkodás: Kinek a tényei?....................... 556 Fehér kalap gondolkodás: Japán stílusban...................... 597 Fehér kalap gondolkodás: A tények, az igazság

és a filozófusok........................................................................... 638 Fehér kalap gondolkodás: Ki hordja a kalapot?...............699 A fehér kalap gondolkodás összegzése.......................... 72

A PIROS KALAPA piros kalap........................................................................... 77

10 A piros kalap: Érzelmek és érzések......................................8011 Piros kalap gondolkodás: Az érzelmek helye

a döntéshozatali folyamatban.................................................. 8212 Piros kalap gondolkodás: Intuíció és sejtések.................. 8613 Piros kalap gondolkodás: Pillanatról pillanatra..............9114 Piros kalap gondolkodás: Az érzelmek használata......... 9415 Piros kalap gondolkodás: Az érzelmek nyelve.................9916 A piros kalap gondolkodás összegzése........................102

7

A FEKETE KALAPA fekete kalap....................................................................... 107

17 A fekete kalap: Óvatos és körültekintő..............................10918 Fekete kalap gondolkodás: Tartalom és folyamat.......... 11319 Fekete kalap gondolkodás: A múlt és a jövő..................11720 Fekete kalap gondolkodás: A túlzott használat

problémája................................................................................ 12021 A fekete kalap gondolkodás összegzése...................... 122

A SÁRGA KALAPA sárga kalap............................... .........................................127

22 A sárga kalap: Spekulatív-pozitív.................................... 12923 Sárga kalap gondolkodás: A pozitív spektrum............. 13324 Sárga kalap gondolkodás: Okok és logikai

alátámasztás.............................................................................13625 Sárga kalap gondolkodás: Konstruktív gondolkodás...13826 Sárga kalap gondolkodás: Spekuláció.............................14327 Sárga kalap gondolkodás: A kreativitáshoz

való viszony..............................................................................14828 A sárga kalap gondolkodás összegzése....................... 151

A ZÖLD KALAPA zöld kalap.......................................................................... 155

29 A zöld kalap: Kreatív gondolkodás.................................... 15830 A zöld kalap gondolkodás: Laterális gondolkodás........16331 A zöld kalap gondolkodás: Megítélés helyett

elmozdulás................................................................................16632 A zöld kalap gondolkodás: A provokáció

szükségessége........................................................................... 171

33 A zöld kalap gondolkodás: Alternatívák....................... 17734 A zöld kalap gondolkodás: Személyiség és készség..... 18435 A zöld kalap gondolkodás: Mi történik

az ötletekkel?............................................................................ 18736 A zöld kalap gondolkodás összegzése..........................191

A KÉK KALAPA kék kalap............................................................................195

37 A kék kalap: A gondolkodás kontrollja.......... .................. 19738 Kék kalap gondolkodás: Fókusz.......................................20239 Kék kalap gondolkodás: Programtervezés.....................20740 Kék kalap gondolkodás: Összegzések

és következtetések.................................................................. 21241 Kék kalap gondolkodás: Kontroll és megfigyelés.......... 21542 A kék kalap gondolkodás összegzése........................... 221

43 A Hat Gondolkodó Kalap módszer előnyei................ 223

Zárszó............................................................................................ 225

9

A Hat Gondolkodó Kalap módszer alighanem a legfonto­sabb változás az emberi gondolkodás utóbbi kétezer-három­száz éves történetében.

Ez meglehetősen túlzó állításnak tűnhet, a bizonyítékok azonban kezdenek ebbe az irányba mutatni. Amikor ezt a könyvet tizennégy évvel ezelőtt először kiadták, egy ilyen állítás képtelenség lett volna. Az évek múlásával azonban folyamatosan gyűltek a fenti állítást alátámasztó bizonyí­tékok.

Egy nagyvállalat (az ABB) régebben harminc napot töl­tött a cég nemzetközi projektjeivel kapcsolatos csapatmeg­beszéléseken. A Hat Gondolkodó Kalap módszer párhuza-

[ mos gondolkodását használva ezek a megbeszélések ma már mindössze két napot igényelnek. Az IBM egyik vezető la­boratóriumának egy kutatója elmondta nekem, hogy a Hat Gondolkodó Kalap módszer segítségével a megbeszéléseik időtartamát a korábbiakhoz képest egynegyedére csökken­tették. A norvégiai Statoil cégnek problémája volt egy ten-

I geri olajfúró platformmal, ami a vállalatnak nagyjából napi f százezer dollárjába került. Egy akkreditált trénerünk, Jens i Arup bevezette a Hat Gondolkodó Kalap módszert, és a 1 problémát tizenkét perc alatt megoldották - így a napi száz-■ ezer dolláros költség az egyik pillanatról a másikra nullára

11

ELŐ

SZÓ

ELŐ

SZÓ csökkent. Két eset a jog világából: az egyik esetben az esküdt­

széknek több mint három órára volt szüksége a döntésho­zatalhoz. A másik esetben az egyik esküdt bemutatta a Hat Gondolkodó Kalap módszerét. A döntést tizenöt perc alatt meghozták. Egy egyszerű kísérletből, amelyet háromszáz magas beosztású köztisztviselővel folytattak, kiderült, hogy a Hat Gondolkodó Kalap módszer segítségével 493 száza­lékkal növekedett a gondolkodási a teljesítmény.

A fenti példák hatalmas változásokat mutatnak. Általá­ban már a termelékenység 5 vagy 10 százalékos növekedé­sével is elégedettek vagyunk. Itt viszont 500 százalékos vagy még nagyobb változásokkal van dolgunk. Valami történik...

A világ minden táján használják

Elmondhatom, hogy a Hat Gondolkodó Kalap módszert ma rendkívül széles körben használják a világ különböző ré­szein. Amikor először kidolgoztam a koncepciót, elképzelé­sem se volt arról, hogy milyen gyorsan fog elterjedni. A mód­szer egyszerű, jól megalapozott és eredményes - ez magya­rázza a rendkívül széles körű használatot.

A közelmúltban két levelet kaptam egy napon. Az egyiket a németországi Siemens kutatási részlegének vezetője írta. A Siemens Európa egyik legnagyobb vállalata, amely közel négyszázezer alkalmazottat foglalkoztat, forgalma megha­ladja a hatvanmilliárd dollárt. Most harminchét belső tré­nerük van, akik az én módszereimet oktatják, és minden részlegnek van egy speciális, a módszerem alapján működő „innovációs egysége". Levelében a kutatási részleg vezetője elmondta, hogy sikerrel használta a Hat Gondolkodó Kalap módszert egy felső szintű kutatási megbeszélésen. A másik

12

levelet Simon Batcheler küldte, aki egy segélyezési misszió­val járt Kambodzsában, hogy kútfúrásban segítsen a falusi khmereknek. Nehezen tudta rávenni a falu lakosait hogy vegyenek részt a munkában. Nála volt a „Tanítsd meg gyer­mekedet, hogyan kell gondolkodni" c. könyvem (Teach Your Child How to Think), és ebből megtanította a Hat Gondolkodó Kalap módszerét a khmereknek - akik annyira fellelkesed­tek, hogy később azt mondták neki: gondolkodni megtanul­ni még fontosabb volt, mint kutat fúrni.

Néhány nappal később az új-zélandi Wellingtonban vol­tam, ahol a Wellesley School (Új-Zéland egyik legfontosabb iskolája) igazgatója elmondta nekem, hogy ötéves gyerekek­nek tanítja a módszert. (Néhány hónappal később az auszt­ráliai Brisbane városában működő Clairfield College igaz­gatója mesélte, hogy négyéveseknek tanítja ugyanezt.) Egy héttel új-zélandi tartózkodásom után a Microsoft egy nagy­szabású összejövetelén adtam elő Seattle-ben, és bemutattam a résztvevőknek a Hat Gondolkodó Kalap párhuzamos gon­dolkodásának módszerét. A módszert használja a NASA, az IBM, a DuPont, az NTT (Japán), a Shell, a BP, a Statoil (Nor­végia), a Marzotto (Olaszország), a Federal Express és még sok más nagyvállalat. A Hat Gondolkodó Kalap módszer nagyfokú alkalmazhatóságát bizonyítja tehát, hogy ugyan­olyan sikerrel tanítható felső vezetőknek, mint iskoláskor előtt álló gyerekeknek.

tA Hat Gondolkodó Kalap módszer

jlI A gondolkodás az ember legfőbb erőforrása. Ám sohasem | lehetünk teljesen elégedettek e legfontosabb készségünkkel. I Bármilyen jók lettünk, mindig arra kell törekednünk, hogy

13

ELŐ

SZÓ

ELŐ

SZÓ még jobbak legyünk. Rendszerint csak azok az emberek van­

nak megelégedve saját gondolkodásukkal, akik úgy vélik, hogy a gondolkodás egyedüli célja bebizonyítani, hogy iga­zunk van - mégpedig saját megelégedésünkre. Ha csak kor­látozott elképzelésünk van arról, mire képes a gondolkodás, akkor önelégülten állapíthatjuk meg, hogy milyen kiválóak vagyunk ezen a téren, de egyébként nem.

A gondolkodás fő nehézsége a bennünk lévő zsúfoltság és kuszaság. Túl sokat próbálunk egyszerre csinálni. Az ér­zelmek, az információk, a logika, a remény és a kreativitás mind ott zsúfolódnak bennünk, és mind egyszerre kér szót. Olyan ez, mintha egyszerre túl sok labdával próbálnánk zsonglőrködni.

Ebben a könyvben egy igen egyszerű elképzelést próbá­lok kifejteni, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy a gondolkodási folyamatban egyidejűleg csak egy dolgot csináljon. A gondolkodó személy ily módon képes lesz elvá­lasztani az érzelmeket a logikától, a kreativitást az informá­ciótól, és így tovább. Ez a Hat Gondolkodó Kalap koncep­ciója. A hat kalap valamelyikének viselete meghatároz egy bizonyos típusú gondolkodást, illetve szakaszt a gondolko­dási folyamat során. E könyvben leírom az egyes kalapok­hoz/szakaszokhoz tartozó gondolkodástípusok természetét és hatásait.

A Hat Gondolkodó Kalap lehetőséget ad számunkra, hogy úgy irányítsuk gondolkodásunkat, ahogy egy karmes­ter vezényel egy zenekart. Azt hívhatunk elő agyunkból, amit akarunk. Hasonlóképpen, megbeszéléseken, tanácsko­zásokon néha hasznos lehet kibillenteni az embereket meg­szokott gondolkodási sémáikból és rávezetni őket arra, hogy másképpen, kreatívabban gondolkodjanak az épp tárgyalt kérdésekről.

14

A Hat Gondolkodó Kalap módszer fő értéke egyszerűen a kényelmes használat.

Egy megjegyzés a fekete kalapról

Azért teszem ezt a megjegyzést, mert néhányan félreértel­mezték a fekete kalapot és valamiképpen azt tekintették a „rossz" kalapnak. Éppen ellenkezőleg: az összes közül a fe­kete kalap a legértékesebb és a legtöbbet használt kalap. A fekete kalap használata annyit jelent, mint körültekintő­nek és óvatosnak lenni. A fekete kalap rámutat a nehézsé­gekre, a veszélyekre és a potenciális problémákra. A fekete kalappal elkerülhetjük a ránk, másokra és a közösségre le­selkedő veszélyeket.

A nyugati gondolkodás fő iránya túlnyomórészt a „feke­te kalap" volt: a hangsúlyt a kritikus gondolkodásra és az óvatosságra helyezte. A „fekete kalap" elejét veszi a hibák­nak, túlzásoknak és képtelenségeknek.

Megjegyzések az új kiadáshoz

Mára hatalmas mennyiségű tapasztalat halmozódott fel a Hat Gondolkodó Kalap módszer használatával kapcsolat­ban. A könyv keletkezésének idején nem ez volt a helyzet. A módszert tehát ma már magabiztosan lehet bemutatni:

I többé nem valami új és egzotikus dolog kipróbálásáról van í szó, hanem arról, hogy egy olyan nagy hatékonyságú gon-

dolkodásmódot sajátítsunk el, melyet már tizennégy éve f i i alkalmaznak a világ minden táján, életkorra, kultúrára és § képességekre való tekintet nélkül.

15

ELŐ

SZÓ

ELŐ

SZÓ Az emberek néha bizonytalanok a „kalapok" meg „szí­

nek" tekintetében - nem tartják elég komolynak vagy bo­nyolultnak őket (egyesek imádják a bonyolultságot). A gya­korlatban azonban az egyszerűség sohasem volt probléma.Az emberek belátják, hogy szükségük van a kalapokra és a színekre egyszerű „mentális mankók" gyanánt. Kalapokra és színekre sokkal könnyebb emlékezni, mint bonyolult pszi­chológiai szakkifejezésekre emlékezni.

Ez az átdolgozott és frissített kiadás a Hat Gondolkodó Kalap módszer használatával kapcsolatos tapasztalataimon alapul. Az évek folyamán nyilvánvalóvá lett, hogy a mód­szer hatékony és egyúttal könnyen használható. A módszer sokkal eredményesebb, mint azt valaha is elképzeltem. Alter­natívát kínál olyan viták helyett, melyeket sohasem szántak konstruktívnak vagy kreatívnak. A Hat Gondolkodó Kalap módszerrel a hangsúly az „ami van" helyett inkább az „ami lehet"-re helyeződik. A lényeg tehát nem az, hogy kinek van igaza és kinek nincs, hanem hogy hogyan lépjünk előre.

i

16

1 . F E J E Z E T

Bevezetés

Egy antilop legelészik az afrikai szavannákon, és hangokat hall a magas fűben. Azonnal aktiválódnak a veszélyérzet­tel összefüggő idegsejtjei, azonnal észleli az oroszlánt, ami­kor az előtűnik a fű közül, s így még időben el tud mene­külni. Ez az érzékenyítés az agyműködés kulcsfontosságú része és egyben hatékonyságának magyarázata.

Ez a fajta érzékenyítés egyidejűleg nem lehetséges több különböző irányban, mint ahogy nem lehet olyan golfütőt sem tervezni, amely egyaránt alkalmas a távoli elütéshez és a golflabda közelről való begurításához is. Ezért olyan lé­nyeges a Hat Gondolkodó Kalap [a továbbiakban: Hat Kalap] módszer: lehetőséget teremt arra, hogy az agy különböző időpontokban különböző irányokba maximalizálja az érzé­kenységét. Egyszerűen nem lehetséges egyszerre minden irányban érzékenyítsük az agyunkat.

Vitatkozás kontra párhuzamos gondolkodás

A nyugati gondolkodás alapjaként szolgáló eszmét mintegy kétezer-háromszáz évvel ezelőtt alkotta meg a görög „hár­mak bandája". Ez a módszer az érvelésen, a vitatkozáson alapul.

17

BEV

EZET

ÉS

BEV

EZET

ÉS Szókratész nagy hangsúlyt helyezett a dialektikára és az érvelésre. A Platón leírásában ránk maradt dialógusainak 80 százalékában, melyekben ő maga is részt vett, egyáltalán nincs konstruktív végeredmény. Szókratész egyszerűen ab­ban látta szerepét, hogy rámutasson arra, ami „rossz". Tisz­tázni akarta az olyan fogalmak, mint az igazság és a szeretet helyénvaló használatát azzal, hogy rámutat helytelen hasz­nálatukra. Platón úgy hitte, hogy a „végső" igazság a látsza­tok mögött rejtőzik. Ennek jegyében született híres analógiá­ja a barlangban leláncolva ülő emberről, aki csak a barlang hátsó falát látja. A barlang bejáratánál tűz ég. Ha valaki be­lép a barlangba, árnyéka rávetül a hátsó falra, s a leláncolt ember csak azt az árnyképet látja. Platón arra használta ezt az analógiát, hogy rámutasson: miközben áthaladunk az éle­ten, csak az igazság „árnyékait" ismerhetjük meg.

Arisztotelész rendszerezte a befoglaláson-kizáráson (ink- lúzión-exklúzión) alapuló logikát. A múltbeli tapasztala­taink alapján mindannyian „skatulyákat", azaz definíciókat, kategóriákat vagy alapelveket alkotunk. Az elénk kerülő dol­gokról ezután megállapítjuk, hogy melyik skatulyába tarto­zik: a dolgok eshetnek a skatulyán belülre vagy kívülre, de félig belülre és félig kívülre nem.

Ennek eredményeképpen a nyugati gondolkodás azzal foglalkozik, „ami van" - ezt pedig elemzés, ítéletalkotás és érvelés segítségével határozza meg.

Ez szép és hasznos rendszer. Van azonban a gondolkodás­nak egy teljesen más aspektusa is, amely azzal foglalkozik, „ami lehet" - ez pedig egy konstruktív, kreatív, előremutató gondolkodásmódot feltételez.

1998-ban felkértek, hogy tartsak megnyitó beszédet az ausztrál alkotmányozó gyűlésen, amely az államszövetség jövőjével foglalkozott. Ott a következő történetet meséltem el.

18

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember, aki autójának egyik oldalát fehérre, másikat feketére festette. Barátai megkérdezték tőle, miért csinált ilyen furcsa dolgot. Azt válaszolta: „Mert olyan mulatságos hallani, hogy ami­kor balesetem van, a tanúk a bíróságon folyamatosan ellent­mondanak egymásnak.

A gyűlés végén az elnök, Sir Anthony Mason azt mondta nekem, használni fogja ezt a történetet, mert gyakran fordul elő viták során, hogy mindkét félnek lényegében igaza van, csak különböző nézőpontból szemlélik ugyanazt a szituációt.

A világ sok kultúrájában, sőt talán a kultúrák többségé­ben a vitatkozást, érvelést agresszívnak, személyeskedőnek és nem kontstruktív jellegűnek tekintik. Ez magyarázhatja, hogy számos kultúrában miért használják olyan könnye­dén a Hat Gondolkodó Kalap párhuzamos gondolkodás­módszerét.

Változó világ

A vitatkozáson, érvelésen alapuló gondolkodásrendszer pontosan annyira kiváló, mint amennyire egy négykerekű autó bal első kereke önállóan kiváló tud lenni. Semmi baj nincs vele. Csakhogy az autó működéséhez nem elég.

Egy orvos kiütéses gyereket kezel. Az orvos rögtön a le­hetséges „skatulyákéban gondolkodik. Napallergia? Élelmi­szer okozta kiütések? Kanyaró? Megvizsgálja a tüneteket, majd elkészíti a diagnózist. Ha úgy ítéli meg, hogy a gyerek tünetei a „kanyaró" skatulyába illenek, akkor a betegség a „kanyaró" feliratú dobozba kerül. így ennek alapján az or­vos pontosan tudja, hogy mit kell tennie. Ez a hagyományos gondolkodás, legjobb formájában!

19

BEV

EZET

ÉS A múltbeli tapasztalataink alapján kategóriákat alko­tunk, s minden új szituációt a kategóriák szerint ítélünk meg. Amint eldöntöttük, hogy egy új helyzet melyik skatulyába tartozik, világossá válik, hogy mit kell tennünk az adott do­loggal kapcsolatban.

Egy ilyen rendszer igen jól működik egy stabil, statikus világban. Egy stabil világban a múltbeli sztenderdek, kate­góriák továbbra is érvényesek. Egy folyamatosan változó világban azonban a sztenderd szituációk már nem minden esetben érvényesek.

Ahelyett, hogy megállapítanánk, mi az előrevezető út, inkább meg kell terveznünk, ki kell találnunk az előreveze­tő utat. Arról kell gondolkodnunk, „ami lehet", nem pusztán csak arról, „ami van".

A hagyományos nyugati gondolkodás (vagy bármely másik kultúra gondolkodása) eddig nem nyújtott egy egy­szerű modellt a konstruktív gondolkodásra. A Hat Gondol­kodó Kalap (a párhuzamos gondolkodás) módszere ponto­san erről szól.

Mi a párhuzamos gondolkodás?

Van egy szép, nagy ház. Áll valaki a ház előtt, valaki más pedig a ház mögött. Két másik ember a ház két oldalán áll. Mind a négyen különböző nézőpontból látják a házat. Vitat­koznak, mind a négyen azzal érvelnek, hogy az a valós kép a házról, amit ők látnak.

A párhuzamos gondolkodás módszerének segítségével azonban mind a négyen körbesétálják a házat, és megnézik először a ház elejét. Aztán mindannyian megnézik a ház egyik oldalát, majd a másikat és a legvégén a ház hátsó ré­

20

szét, tehát minden pillanatban minden egyes személy pár­huzamosan ugyanabból a nézőpontból szemléli a házat.

Ez szinte teljesen az ellenkezője a vitatkozó, harcos, szem­benálláson alapuló érvelésnek, ahol mindegyik fél szándé­kosan foglal el ellentétes álláspontot. Mivel az idézett példá­ban a mindegyik személy végül is a ház valamennyi oldalát egyidejűleg megnézi, a tárgyat teljeskörűen megvizsgálják. A párhuzamos gondolkodás azt jelenti, hogy a folyamat so­rán a résztvevők egyidejűleg azonos nézőpontból vizsgálják az adott tárgyat.

A párhuzamos gondolkodás azonban még tovább megy. A hagyományos gondolkodásban, ha két ember nem ért egyet, vitára kerül sor, amelyben mind a kettő megpróbálja bebizonyítani, hogy a másiknak nincs igaza. A párhuzamos gondolkodásban mind a két fél érveit egymás mellé teszik, még ha ellentétesek is. Ha később mégis választani kell a két eltérő álláspont közül, akkor és csak akkor próbálnak meg választani. Ha az érvek egyenrangúak, de eltérőek, a megol­dásnak valamilyen formában mindkét érvet, szempontot tartalmaznia kell. A hangsúly mindig a megoldás, az előre­vezető út megtalálásán van,

Irányok és kalapok

% A párhuzamos gondolkodás lényege, hogy bármely időpil- É lanatban mindenki ugyanabba az irányba tekint, - de az 1 irány változtatható. Egy utazót fel lehet kérni, hogy tekint- H sen észak felé, vagy nézzen keletre. Ezek a szokásos irány- I meghatározások. A gondolkodásunk irányításához is kel- 1 lenek címkék, nevek. Melyek azok az irányok, amelyekre a | gondolkodókat felkérhetjük, hogy tekintsenek?

21

BEV

EZET

ÉS Itt jönnek be a képbe a kalapok.Számos kultúrában a gondolkodásról már eleve erős asz-

szociálnak „gondolkodó kalapokra", „gondolkodó sapkák­ra". A kalap szimbólum-értéke abban áll, hogy jelzi az adott személy szerepét, befolyását. Azt mondjuk, hogy az emberek „egy bizonyos kalapot viselnek". Ennek a szimbolikának egy másik előnye, hogy a kalapot könnyű fel-, vagy levenni. Ezenkívül egy kalap mindenki számára jól látható, aki kö­zelben van. Ezért választottam a kalapokat a gondolkodási irányok szimbolizálására.

Jóllehet néha valóságosan is feltehetjük a kalapokat, azért a kalapok rendszerint képzeletbeliek maradnak. Gyakran használunk azonban kalapokat a falakra kifüggesztett pla­kátok formájában, hogy emlékeztessenek a különböző gon­dolkodási irányokra, szakaszokra. A hat gondolkodási irány­nak megfelelően hat színes kalapot határoztam meg:: fehér, piros, fekete, sárga, zöld és kék kalapot.

Irányok, nem leírások

Rendkívül fontos megjegyezni, hogy a kalapok irányokat jelölnek, és nem leírásai annak, ami történik. Nem az a cél, hogy mindenki azt mondja, amit érez, aztán a kalapokat használja annak leírására, amit mondott. A kalapok a gon­dolkodási irány kijelölését szolgálják..

A „tegyük most fel a fehér kalapunkat" felszólítás azt jelenti, hogy ebben a szakaszban az információra összpon­tosítunk, azaz mindenki a meglévő vagy megszerezhető in­formációk összegyűjtésén dolgozik; átgondoljuk, milyen információkra van szükségünk, milyen kérdéseket kell fel­

22

tennünk, melyek lehetnek az információ szerzés egyéb mód­jai, stb.

Amikor azt mondom: „Szeretném erről hallani a piros kalapodat" - ez a kérés egy konkrét üggyel kapcsolatosan az érzéseket, intuíciókat, érzelmeket próbálja felderíteni.

„Ez jó kis fekete kalapos gondolkodás volt; most pedig tegyük fel a sárga kalapunkat a gondolkodáshoz..." - ebben az esetben a fekete kalap olyan gondolkodást jelöl, amely óva­tosságra intő és az adott tárgyban a lehetséges nehézségekre mutat rá, majd a résztvevőknek a sárga kalappal olyan gon­dolkodási szakaszba kell átlépniük, amely az előnyökre és értékekre fókuszál.

Rendkívül fontos hangsúlyozni a a különbséget a leírás és az irány között. A leírás azzal foglalkozik, ami már meg­történt. Az irány arra vonatkozik, ami történni készül.

Az „azt akarom, hogy kelet felé nézz!" felszólítás teljesen mást jelent, mint a „kelet felé néztél" megállapítás.

Ha azt mondom, hogy „azt szeretném, hogy rántottát ké­szíts" nagyon különbözik attól, ha azt mondom, hogy „lá­tom, rántottát készítettél".

Nem emberek kategorizálása

Lehet teszteket készíteni annak meghatározására, hogy egy adott személy A vagy B típusú-e, vagy egyéb leíró katego­rizálásban hová tartozik. A pszichológusok feladata, hogy

' megállapítsa a személyiségtípusokat. A nehézség ezzel kap-5 csolatban csak annyi, hogy miután valakit elhelyeztünk va- I lamelyik „skatulyában", rendszerint ott is tartjuk. Ez meg- f int példa az „ami van"-ra az „ami lehet" helyett.

23

BEV

EZET

ÉS

BEVE

ZETÉ

S Versenyfutásban a sovány ember rendszerint legyőzi a kövéret („ami van"). Ha azonban a kövér ember megtanul kerékpározni, akkor azáltal, hogy gyorsabbá válik, legyőz­heti a soványát („ami lehetne").

Óriási a kísértés, hogy a kalapokat emberek leírására és kategorizálására használjuk, például „ez a nő fekete kalap típus" vagy „ez a férfi igazi zöld kalap". Ennek a kísértésnek azonban ellen kell állnunk. A kalapok nem személyek, ha­nem viselkedés- és gondolkodásmódok leírására szolgálnak.

Kétségtelen, hogy bizonyos emberek alapvetően óvato­sabbak az átlagosnál és hajlamosabbak csak a veszélyeket észrevenni. Nem vitás, hogy egyes emberek csak úgy zson- ganak az újabbnál újabb ötletektől, míg mások hatékonyab­ban tudnak a a tényekre összpontosítani. Vannak, akik az egyik gondolkodási üzemmódban jobbak, mások pedig egy másikban. Mindazonáltal a kalapok nem személyiségtípu­sokat jelölnek.

Ha kézi sebességváltót használva vezetjük autónkat, mind­egyik fokozatot használjuk. Autónk motorjában mindegyik henger gyújt. A kalapok a gondolkodási módoknak felelnek meg. Mindenkinek képesnek és gyakorlottnak kell lennie valamennyi gondolkodási módban.

Pontosan ezért veszélyes és téves a kalapok címkékként való használata, mert ez éppen a rendszer lényegét döntené romba, nevezetesen azt, hogy mindenki képes legyen min­den gondolkodási szakaszban hatékonyan részt venni.

Megjegyzés a kalapok használatáról

Gyakran megkérdezem különböző emberektől, hogyan hasz­nálják a Hat Kalap módszert,, és felfedezem hogy időnként

24

nem feltétlenül helyénvalóan haszná lják. Például előfordult, hogy egy megbeszélésen valakit kiválasztanak fekete ka­lap gondolkodónak, valaki mást fehér kalap gondolkodónak és így tovább, és ezt az egy kalapot a kijelölt résztvevők az egész megbeszélés folyamán a fejükön tartják. Ez szinte tö­kéletes ellentéte annak, ahogy a módszert használni kellene. A párhuzamos gondolkodás lényege éppen abban áll, hogy a résztvevők tapasztalataikat és intelligenciájukat egyidejű­leg fordítják ugyanabba az irányba, amelyik színű kalap épp a fejükön van, .így például minden résztvevő egyidejűleg „viseli" a fekete kalapot, amikor éppen erre a kalapra kerül a sor, és ugyanígy tesz a többi kalappal is. Ezt nevezzük pár­huzamos gondolkodásnak, ami lehetőséget biztosít arra, hogy egyidejűleg és a legteljesebb mértékben aknázzuk ki mindenki intelligenciáját és tapasztalatait

Hivalkodás

Sokan mondják nekem, hogy azért szeretnek annyira vitat­kozni, mert a vitában a tudásukkal, okosságukkal kérkedhet­nek. Győzedelmeskedhetnek a vitában, lerombolhatják az

! ellenfél érveit. Sajnos egyik hozzáállás sem nevezhető konst- :;l ruktívnak, noha a hivalkodás kétségkívül egy természetes : emberi szükséglet.ft A hivalkodás, magamutogatás nincs feltétlenül kizárva j§ a párhuzamos gondolkodásból a Hat Kalap módszer alkal- ip mazásában. A hivalkodásra vágyó résztvevő megmutathat- K . ja, milyen sokfajta szempontot tud javasolni a sárga kalap-■ pal a fején, mennyit a fekete kalapot viselve, és így tovább. K Megmutathatjuk, mennyivel jobbak vagyunk a többieknél K a gondolkodási folyamat különböző szakaszaiban. A kü­

25

BEV

EZET

ÉS

BEV

EZET

ÉS lönbség a kétfajta hivalkodás között annyi, hogy utóbbi az konstruktív hozzáállás - az egónak itt nincs szüksége arra, hogy mindig igaza legyen.

Belemenni a játékba

Sokféle módon próbálkoznak az emberek személyiségének megváltoztatásával. Azt hisszük, hogy rámutatunk valaki­nek a gyengeségeire, akkor az illető személy megpróbálja majd ellensúlyozni, kijavítani ezt a gyengeséget. Az ilyen módszerek általában lassúak, rossz hatékonyságúak és hosz- szú távon nem működnek.

Mihelyt „beskatulyázunk" vagy bizonyos kategóriába helyezünk embereket és ezt közöljük velük, ők többnyire megpróbálják bebizonyítani az ellenkezőjét. Ám éppen ez az erőfeszítés emlékezteti őket folyamatosan arra, hogy va­lójában „milyen skatulyában vannak", így csak még mélyebb­re süllyednek saját skatulyájukba.

Freud óta az analízisen, a lélekelemzésen van a hangsúly: megkeresni a mélyen fekvő igazságokat és a cselekvések moz­gatórugóit. Konfuciusz módszere a freudi elméletnek szinte pontosan az ellenkezője. Konfuciusz a személyiségre való fókuszálás helyett közvetlenül a magatartásra összpontosít. Elméletei arra ösztönöznek bennünket, hogy a helyénvaló ma­gatartást tanúsítsuk kollégáink, beosztottjaink, főnökeink és családunk iránt. Konfuciuszt a legcsekélyebb mértékben sem érdekelte személyiségünk vagy lélektani felépítésünk.

A Hat Kalap módszer a konfuciuszi megközelítést kö­veti, nem pedig az analitikus módszertant, amely a lélek­elemzésre koncentrál. A módszer tehát elsősorban a maga­tartás szabályait, mondhatni a játékszabályokat határozza

26

meg. A résztvevőknek csak a játékszabályok betartására kell ügyelniük. Ha valaki például agresszív, a módszer nem pró­bálja leszerelni az agresszivitást, hanem a megfelelő gondol­kodási szakaszban teljességben kiaknázza és pozitív irányba befolyásolja azt.

Egyszerűbben megfogalmazva, a Hat Kalap módszer sok­kal elfogadhatóbb, eredményesebb és gyorsabb, mint a sze­mélyiség megváltoztatására irányuló módszerek.

A Hat Kalap „játék" jellege nagyon fontos, mert ha játék­ról van szó és valaki nem tartja be a játékszabályokat, akkor az a résztvevő a többiek szemében nem kooperatív. Ily mó­don, ha a módszer alkalmazása során a fekete kalapról (aggá­lyok) a sárga kalapra (lehetséges előnyök) váltunk, és valaki továbbra is csak a potenciális veszélyeket hajlandó sorolni, akkor a többiek úgy ítélik meg, hogy az illető nem hajlandó a játékban az előre meghatározott játészabályok szerint részt venni. Ha rábírjuk az embereket, hogy „belemenjenek a já­tékba", ez a viselkedésváltoztatás egyik legerőteljesebb for­mája lehet.

í Eredmények

Az évek folyamán egyre világosabbá váltak a Hat Kalap módszer használatának eredményei. Ezek az eredmények különböző forrásokból származó visszajelzésekre alapú I- nak, és négy nagyobb kategóriába sorolhatók:

hatalomA Hat Kalap módszerrel a csoport összes tagjainak intelli-

f genciája, tapasztalata és tudása teljes körűen kiaknázható, j Mindenki ugyanabba az irányba tekint és dolgozik.

i

BEV

EZET

ÉS

BEV

EZET

ÉS A mágnes azért erős, mert a vaspor minden részecskéje ugyanabban az irányban rendeződik el. Nem ugyanaz a hely­zet, amikor vitatkozunk, vagy szabadon érvelünk valakivel. Az érvelési-vitatkozási üzemmódben (például bíróságon) mindegyik fél megnyerni igyekszik az ügyet. Ha valame­lyik félnek eszébe jut valami olyasmi, ami a másik fél szá­mára lenne előnyös, azt sohasem veti fel. A cél a nyerés, nem pedig az ügy becsületes feltárása.

Teljesen abszurdnak tartom, hogy valaki csak azért tart­son vissza valamilyen információt vagy részletet, mert azt hiszi, hogy annak felfedése gyengítené a saját érveit. Ha a nap sugarai egy pontra fókuszálnak, a legszilárdabb fémet is megolvaszthatják. Ugyanígy, sok ember mentális képes­ségeinek fókuszálása egy adott problémára könnyebbséget jelenthet a probléma megoldásában.

IdőtakarékosságAz ausztrál Optus cég négy órát szánt egy fontos megbeszé­lésre. A Hat Kalap módszert használva negyvenöt perc alatt befejezték a megbeszélést.

Mindenfelől arról számolnak be, hogy a megbeszélések, tárgyalások időtartama mennyivel megrövidül, amikor a Hat Kalap módszert alkalmazzák. A módszer segítségével megbeszélésekhez feleannyi, vagy akár harmad- vagy ne­gyedannyi idő is elegendő. Néha, mint például az ABB ese­tében is, a megbeszélésekhez a korábban szükséges idő egy tizenötöd része is elegendőnek bizonyult.

A vezetők az Egyesült Államokban idejük közel 40%-át megbeszélésekkel töltik. A Hat Kalap módszer segítségével a megbeszélésekre fordított időt 75%-kal lehetne csökkente­ni, ami 30%-kal növelné a vezetők szabad kapacitását -költ­ségmentesen.

28

Vita esetén általában ha valaki mond valamit, a többiek­nek válaszolniuk kell - ha másért nem, hát udvariasságból. Párhuzamos gondolkodás esetén azonban nem ez a helyzet.

Párhuzamos gondolkodás esetén az összes résztvevő minden pillanatban ugyanabba az irányba halad. A gondo­latokat egymással párhuzamosan fejtik ki. Itt nem arra kell válaszolnunk, reagálnunk amit az előttünk szóló mondott. Egyszerűen csak egy újabb ötletet teszünk hozzá párhuza­mosan az addig elhangzottakhoz. így végül az adott tárgyat gyorsan és teljeskörűen feltárják, megvizsgálják.

Ha két álláspont ütközik, általában vitával próbálják a kérdésre a választ megtalálni. Párhuzamos gondolkodás esetén azonban mind a két nézőpontot egymás mellé teszik az asztalra. Később, ha elkerülhetetlen a kettő között a vá­lasztás, a résztvevőknek végül közös döntésre kell jutniuk. Vagyis a folyamatot nem állítja meg minden lépésben a vi­tatkozás.

Az egó kiiktatásaA gyors és hatékony gondolkodás talán legnagyobb akadálya az egó. A legtöbb ember hajlamos a gondolkodást az egója kielégítésére használni. A gondolkodást gyakran arra hasz­náljuk, hogy megtámadjunk valakit vagy hogy akaratunkat érvényesítsük másokkal szemben. A gondolkodást arra is használjuk, hogy megmutassuk, milyen okosak vagyunk. A gondolkodást arra használjuk, hogy saját ellentmondása-

i inkát kifejezzük., Van, aki egyszerűen csak azért mond ellent valakinek, I hogy bosszantsa. Ha másvalaki mondta volna ugyanazt, eset- I lég teljes lett volna az egyetértés. Általában nem vagyunk | tudatában annak, hogy az egónk milyen mértékben akadá- I lyoz bennünket a hatékony gondolkodásban.

29

BEV

EZET

ÉS

BEV

EZET

ÉS Esküdtszékek tanácskozása során gyakran találkozunk olyan személyiségtípussal, aki nem hajlandó egyetérteni a többiekkel, bármi legyen is a bizonyíték. Bírók mesélték ne­kem, hogy ez sokkal súlyosabb probléma, mint a legtöbben gondolnák. Ez ugyanis az egók problémája, amely képes le­rombolni az esküdtszéki rendszer alapértékeit. Ezért érdek­lődnek több országban is a Hat Kalap módszer oktatása iránt az esküdtek részére Az egó kiküszöbölésével a módszer fel­gyorsítja és hatékonyabbá teszi az esküdtek mérlegelésre for­dított idejét.

A konfrontativ és szembenálláson alapuló érvelés, vitat­kozás súlyosbítja az egó problémát. A Hat Kalap kiküszöböli az egót, mint tényezőt. A Hat Kalap módszer segítségével az egonkat arra kényszerítjük, hogy hatékony teljesítményt és konstruktív hozzáállást biztosítson a gondolkodási fo­lyamat különböző szakaszaiban, azaz a különböző kala­pok „alatt". A Hat Kalap módszer a tárgy semleges és ob­jektív felmérésére nyújt lehetőséget - a vita nem.

Egyszerre egy dolgotA hatékony gondolkodás legnagyobb ellensége a zűrzavar. Az agyunk túl sok dolgot próbál egyidejűleg csinálni. Infor­mációt gyűjt, miközben érzések befolyásolják. Új ötleteket és alternatívákat keres, ugyanakkor óvatosságra törekszik, miközben minden dolgot csak az előnyös oldaláról szeretne megközelíteni. A labdákat egyesével feldobni sokkal köny- nyebb, mint egyszerre hat labdával zsonglőrködni.

A Hat Kalap módszerrel egyszerre csak egy dolgot pró­bálunk csinálni. Van amikor a veszélyt, nehézségeket kutat­juk (fekete kalap). Van, amikor új ötleteket keresünk (zöld kalap). Van amikor az információkra összpontosítunk (fe­hér kalap). Nem kell mindent egyszerre csinálni.

30

A színes nyomtatás esetén a nyomtató a színeket is sor­ban, egyesével viszi fel a papírra, a végén mégis a teljes színhatás érvényesülni fog. Ugyanez a helyzet a Hat Kalap módszerrel is - egyszerre csak egy dolgot csinálunk, végül mégis kialakul a teljes kép.

Mindez azon a fiziológia szükségleten alapszik hogy szétválasszuk a gondolkodási folyamat különböző szaka­szait. Mint már a bevezetőben is említettem, az agyunk kü­lönböző kémiai összetétellel van érzékenyítve a veszély ész­lelésére és az előnyös állapotok keresésére.

Leszállásra készülő repülőgépek gyakran szállnak el autóparkolók felett. Ha a repülőgépben azt a feladatot ad­juk magunknak, hogy a sárga autókat vegyük észre, akkor hirtelen a sárga színűek tűnnek szemünkbe és válnak lát­hatóvá számunkra. Ez egy példa az érzékenyítésre

Egyidejű, több irányú érzékenyítés nem lehetséges, vagy­is ha agyunknak azt az utasítást adjuk, hogy a gondolkodás különböző szakaszain egyidőben menjen végig, akkor bizo­nyosak lehetünk abban, hogy a gondolkodásunk elmarad az optimális teljesítménytől.

Az ebben a fejezetben érintett kérdések mindegyike nyilvánvaló­nak és logikusnak tűnhet. Valójában semmi misztikus nincs ezek­ben a kérdésekben. Amikor a Hat Kalap módszert használják, az előnyök hamar világossá válnak. Az összefüggéstelen, egó-orien- tált megbeszélések, tárgyalások helyét a konstruktívabb, produk­

tívabb és jóval gyorsabb megbeszélések veszik át.

íi Az emberek nem azért választják a vitát, mert ezt a mód- lézert részesítik előnyben, hanem azért, mert egyszerűen nem |.ismernek mást. A Hat Kalap módszer alternatívát kínál szá- yttiukra.

31

BEV

EZET

ÉS

HAT

KA

LAP,

HA

T SZ

lN 2 . F E J E Z E T

Hat kalap, hat szín

A hat kalap mindegyike más színű: fehér, piros, fekete, sár­ga, zöld, kék. A kalapokat a színűkről neveztem el.

Választhattam volna szellemes görög neveket az egyes kalapok által szimbolizált gondolkodási szakaszok megje­lölésére. Az ilyesmi nagyon imponáló, és sokaknak bizonyá­ra tetszett is volna. De feltehetően nem lenne sokkal több gya­korlati értéke, mivel az ilyen neveket nehéz megjegyezni.

Én azt szeretném, ha a gondolkodók pontosan maguk előtt látnák a kalapokat, és valóságos kalapokkéntnak kép­zelnék őket. Hogy ez így legyen, ahhoz fontosak a színek. Egyébként milyen más módszerrel tudnánk különbséget ten­ni a kalapok között? A különböző kalapformákat ugyancsak nehéz lenne megjegyezni, és ez is csak zűrzavart keltene. A színek megkönnyítik a képi megjelenítést.

Az egyes kalapok színe ezenkívül összefüggésben áll a kalap funkciójával is.

Fehér kalap. A fehér semleges és objektív. A fehér kalap az objektív tényekkel és adatokkal foglalkozik.

Piros kalap. A piros szín a dühre (vö. vörös lett a dühtől), ha­ragra és érzelmekre enged asszociálni. A piros kalap az ér­zelmi nézőpontot képviseli.

32

Fekete kalap. A fekete komor, sötét és komoly szemléletet kép­viseli. A fekete kalapban óvatosabbak és körültekintőbbek vagyunk. Ebben az üzemmódban könyebben látjuk egy öt­let gyengeségeit, mint az előnyeit.

I Sárga kalap. A sárga napfényes és pozitív. A sárga kalap derű- í látó, a reményt és a pozitív gondolkodást testesíti meg.

q Zöld kalap. Zöld a fű, a növényzet, a bőséges, termékeny nő­i t , vekedés színe. A zöld kalap a kreativitást és az új ötleteket f jelzi.

,' í Kék kalap. A kék hűvös, az égbolt színe, amely mindent be- , borít. A kék kalap a kontrollal, a gondolkodási folyamat szer- | vezésével és a többi kalap hatékony használatával, alkalma- | zásával foglalkozik.

| Ha emlékszünk a színre és az egyes kalapokhoz fűződő asz- ? szociációkra, akkor már emlékezni fogunk a kalapok funk­

ciójára is. De a könnyebbség kedvéért gondolkodhatunk há­rom kalap-párban is:

Fehér és piros Fekete és sárga Zöld és kék

| A gyakorlatban a kalapokat mindig színükkel és sohasem funk- ! ciójuk szerint említjük. Ennek egyszerű oka van. Ha valakit í arra kérünk, hogy érzelmileg reagáljon valamire, alig való- M színű, hogy őszinte választ kapunk, mert sokan azt hiszik, » nem helyes emocionálisan reagálni valamire. De a piros kalap Ú kifejezés semleges. Könnyebben kérhetünk meg valakit arra,

33

HAT

KA

LAP,

HA

T SZ

ÍN

HAT

KA

LAP.

HA

T SZ

lN hogy „vegye le a fekete kalapját egy pillanatra", mintha arra i kérnénk meg, hogy hagyjon fel már az óvatoskodással és akadékoskodással. A színek semlegessége lehetővé teszi, hogy a kalapot kényszeredettség nélkül, zavartalanul hasz­náljuk. A kalapokkal a gondolkodási folyamat egy előre meghatározott szabályokkal bíró, figyelmeztetés- és rosz- szallásmentes játékká válik. A kalapokra mindig közvetle­nül utalunk:

.. .Arra kérem hogy vegye le a fekete kalapját.

.. .Egy pár percre vegyük fel mindnyájan a piros kala­punkat.

.. .Ez szép sárga kalap hozzászólás volt. Most azonban vegyük fel a fehér kalapunkat.

Amikor olyan emberekkel van dolgunk, akik nem olvasták ezt a könyvet, és akik nincsenek tisztában a Hat Kalap szim­bolikájával, az egyes színekhez fűzött magyarázat alapján gyorsan képet tudnak alkotni a módszer lényegéről. Ezután odaadhatjuk nekik elolvasni ezt a könyvet. Minél elterjed­tebb ez a nyelvezet, annál hatékonyabb lesz a használata. Előbb-utóbb eljutunk arra a szintre, mikor akármilyen meg­beszélés során könnyedén, szinte automatikusan tudjuk vál­togatni a kalapjainkat.

34

A kalapok használata

; Két alapvető módja van a kalapok használatának. A kalapo- i ’ kát lehet külön-külön is használni, ha egy bizonyos típusú

gondolkodásmódra van szükségünk. Vagy lehet őket egy ! : bizonyos sorrendben, egymás után használni adott tárgy,

téma feltárására vagy egy probléma megoldására.

| Egyenkénti használat

I Egyenkénti használatban a kalapokat szimbólumokként használjuk egy adott típusú gondolkodás megindítására. Egy beszélgetés vagy tárgyalás folyamán gyakran jutha­tunk olyan pontra, ahol szükség mutatkozik új lehetőségek

lí feltárására:

.. Úgy vélem, itt jól jönne a zöld kalapunk.

Később, ugyanazon megbeszélés során másfajta gondolko-i>,

dási irányt is javasolhatunk:

I .. Most talán a fekete kalapunkban vizsgálhatnánk meg ezt a dolgot.

A KA

LAPO

K

HA

SZN

ÁLA

TA A kalapok használatának ez a fajta mesterkéltsége egyben a módszer legnagyobb erőssége is, hiszen a kalapok nélkül gyenge és akár túl személyes is lehet a kérésünk:

.. .Itt most kreativitásra van szükségünk.

.. .Ne legyen már olyan negatív!

Ron Barbarót, a Prudential Insurance vezetőjét megfigyel­tem a vezetőivel való interakciója közben. Felvetett egy öt­letet. A körülötte lévők erre rámutattak, hogy a biztosítási ügynököknek miért nem tetszene az az ötlet, hogy milyen kockázatok rejlenek benne, hogy miért nem tűnik jogszerű­nek, és így tovább. A főnök ilyenkor végighallgatta a vezető­ket, majd azt mondta: „Igen. Ez jóféle fekete kalap szakasz volt,de most tegyük fel a sárga kalapunkat."

Japánban udvariatlanságnak számít azt kritizálni, amit a főnök mond. A kalapok azonban egyfajta semlegességet biztosítanak, s ez lehetőséget ad az óvatos észrevételekre, hozzászólásokra..

.. .Shinto úr, feltenném a fekete kalapomat, ha nem bánja.

A piros kalap egyedülálló lehetőséget nyújt az egyének érzé­seinek, érzelmeinek és intuícióinak hasznosítására. Az em­berek rendszerint nem szeretik kinyilvánítani érzelmeiket, vezetőként pedig nehéz a beosztottak érzései felől tudako­zódni. A piros kalap formális és semleges jellege azonban lehetőséget ad arra, hogy embereket megkérdezzünk egy dologgal kapcsolatos érzelmeikről, érzéseikről.

A sárga kalap lehetőséget teremt arra, hogy az emberek értékeket keressenek egy adott döntéssel, tárggyal kapcso­

36

latban. Egy ötletet azonnal el lehet vetni, mert első ránézés­re kevés előny és sok hátrány származna belőle, de célirá­nyos sárga kalap gondolkodás után kiderülhet róla, hogy sokkal több előnye van, mint azt elsőre gondoltuk volna.

.. .Ez az ötlet egyáltalán nem tűnik ígéretesnek. De néz­zük meg sárga kalappal.

Rendszerint nehezebb előnyöket találni, mint veszélyeket. Sárga kalappal a fejünkön azonban mélyebb meglátások nyerhetők. Arról, ami addig nem tűnt túl ígéretesnek, be­bizonyosodhat, hogy valójában sokkal értékesebb, csak ad­dig nem vettünk észre lényeges aspektusokat az adott do­loggal kapcsolatban.

A fehér kalap révén rávehetjük az embereket, hogy vá­lasszák szét az információt az ítéletalkotástól. A fehér kalap „szertartása" arra szólítja fel az embert, hogy csak a szín­tiszta információkhoz és tényekhez tartsa magát, és ne a hie­delmekhez.

Nem feltétlenül kötelező az aktuálisan használt kalap szí­nét meghatározni, mindahányszor kinyitjuk a szájunkat. A kalapok azért vannak, hogy szabad mérlegelés alapján használjuk őket formális eszközként, amikor egy bizonyos típusú gondolkodási módra van szükségünk. Mihelyt a részt­vevők elsajátítják a kalapok helyes használatát, pontosan tudni fogják, hogyan kell reagálniuk. „A gondolkodjunk erről közösen" általános és ködös felszólítás helyett,, most rendelkezésünkre áll egy olyan eszköz, mely hozzásegít, hogy mindannyian egyidőben, azonos gondolkodási módban fejt­sük ki az álláspontunkat az adott dologgal kapcsolatban.

37

A K

ALA

POK

HA

SZN

ÁLA

TA

A KA

LAPO

K H

ASZ

NÁ

LATA Használat sorrendben

- A kalapokat lehet egyiket a másik után, egy adott sorrend­ben használni.

- Minden kalapot lehet tetszés szerinti gyakorisággal hasz­nálni.

- Nem kell feltétlenül minden kalapot használni.- A sorozat állhat két, három, négy vagy több kalapból.- A Hat Kalap alapvetően két módon lehet használni: spon­

tán vagy előre meghatározott sorrendben.

A spontán sorrend esetében mi magunk (vagy a vitavezető) kiválasztjuk az első kalapot. Amikor ezzel a szakasszal vé­geztünk, kiválasztjuk a következő kalapot, és így tovább. Én azonban két okból sem ajánlom ezt a módszert mindad­dig, amíg valaki kellő gyakorlatot nem szerez a Hat Kalap módszer használatában. Először is, a csoport tagjai túl sok időt tölthetnek el arról vitatkozva, hogy milyen sorrendben használják a kalapokat, így alig marad idő magáról a tárgy­ról beszélgetni, gondolkodni. Másodszor, bárki is választja meg a kalapok sorrrendjét, olyan színben tűnhet fel, hogy manipulálni kívánja a megbeszélést annak érdekében, hogy ott az Általa kívánt eredményre, döntésre jussanak. Amíg nem szerzünk kellő tapasztalatot a Hat Kalap módszer hasz­nálatában, célszerű tartani magunkat előre rögzített sorren­dekhez.

Az előre rögzített sorrendet a megbeszélés kezdetén mondjuk el, a kezdő kék kalappal a fejünkön. A sorrendet előre meghatározzuk, aztán kötelező ehhez tartani magun­kat. Kisebb változtatásokat megengedhetünk, az eredmé­nyek alakulásától függően.

38

FegyelemA fegyelem igen fontos. A résztvevőknek abban a kalapban kell maradniuk, amelyik éppen elő van írva. A csoport egyik tagja sem mondhatja, hogy „most fel akarom tenni a fekete kalapomat". Ez azt jelentené, hogy a résztvevők visszatér­nek a szokásos vitatkozó, argumentativ tárgyalási módhoz. Csak a vitavezető jelezheti, hogy itt az ideje kalapot váltani. A kalapok nem a mondandónk, gondolataink körülírását

l szolgálják. A kalapok gondolkodási irányokat jelölnek. A sor­rend fegyelemezett betartása rendkívül fontos A módszer

I megismerését követően a résztvevők sokkal fegyelmezetteb­ben és gyakorlottabban tudják majd a kalapokat használni.

| IdőzítésMennyi időt fordíthatunk az egyes kalapokra? Én jobban szeretek rövid időt meghatározni. A rövid idő arra kénysze­ríti az embereket, hogy arra koncentráljanak, amit csinál­nak, és mérsékli a céltalan mellébeszélést. Általában egy sze­mélyre egy percet szoktam számolni mindegyik kalapnál. Ha tehát négyen vesznek részt a megbeszélésen, akkor négy percet töltünk el minden egyes kalapban. Ha az előre meg­határozott idő letelte után is eredeti, érdekes ötletek hangza­nak el, akkor meghosszabbítom az arra a kalapra szánt időt. Ha tehát például a fekete kalap szakaszában sorolják az „ag­gályokat", nem kell a vitavezetőnek azt mondani: „Sajnálom, letelt az erre a kalapra szánt idő". Mindaddig meghosszabbít­hatjuk az időt, amíg valódi problémák, aggályok merülnek fel, és nem az előzőek más formában való ismétlésről van szó.

Sokkal jobb rövidebb időt megszabni és azt később meg­hosszabbítani, mint hosszú időt megszabni és aztán látni, hogy az emberek csak ott ülnek és nem tudják, mit mondja­nak és hogyan töltsék ki az erre a kalapra szánt időt.

39

A KA

LAPO

K H

ASZ

NÁ

LATA

A KA

LAPO

K H

ASZ

NÁ

LATA A piros kalap különbözik az összes többi kalaptól az idő

megszabásának tekintetében. Csak rövid időre van szükség ahhoz, hogy megszerezzük a megbeszélés résztvevőitől a pi­ros kalapban megfogalmazott érzéseiket, mivel itt nincs szükség magyarázatokra és minősítésekre. Az érzések kife­jezése gyors és határozott ebben a szakaszban. Gyakran már egyetlen perc is elég minden jelenlévő számára, hogy kife­jezze az adott tárgykörrel kapcsolatos érzéseit..

IrányelvekNem létezi egyetlen helyes követendő sorrend. A kalapok bármely sorrendje, amelyik értelmesnek tűnik, működni fog. Vannak sorrendek, amelyek egy-egy probléma feltárásához javasolhatók, mások a probléma megoldásához, a viták ren­dezéséhez, a döntéshozatalhoz és így tovább. Éppen úgy, ahogy egy ácsnak hozzá kell szoknia a szerszámok fogásá­hoz és használatához, ugyanúgy fontos, hogy megszokjuk a kalapok sorozatát, és használatát.

Azt javaslom, hogy a kék kalapot a tárgyalás elején és végén egyaránt használjuk - mint a könyvtámaszt a köny­vespolcon.

Az kék kalap feltárja- miért vagyunk itt- miről gondolkodunk- mi a helyzet (vagy probléma)- melyek a helyzet eygéb lehetséges meghatározásai- mit szeretnénk elérni- hová, meddig szeretnénk eljutni- mi a gondolkodásmódunk háttere- mi a kalapok használatának tervezett sorrendje.

40

A kék kalap használata a befejező szakaszban az alábbiakat foglalja össze:- mit értünk el?- mi az eredmény- mi a végkövetkeztetés- a tervezet- a megoldás- a következő lépések,

f 'fi§ Hogy mi következik az első kék kalap után, az az adott H tárgykörtől és témától függ.1 A piros kalapot használhatjuk közvetlenül az első kék I kalap után. Ez olyankor javasolt, amikor feltehetően erős ■ff érzelmek dúlnakaz adott témáról, tárgyról a résztvevőkben. •| A piros kalap a legjobb eszköz arra, hogy az adott tárggyal

kapcsolatos összes érzést mindjárt kezdetben felszínre hoz- |l hassák a résztvevők.|} Az első szabad dél-afrikai választások előtt felkértek, f hogy tanítsam meg a Hat Kalap módszert a Megbékélési

Bizottságok vezetőinek, akik a helyi problémák megoldásá­ért voltak felelősek. Ők aztán gyakran indították a megbe­széléseket piros kalappal, hogy lehetőséget adjanak az em­bereknek érzéseik és érzelmeik kifejezésére.

Vannak helyzetek, amikor az elején nem szabad használ­ni a piros kalapot. Például, ha a főnök kifejezést ad érzései­nek, megtörténhet, hogy mindenki úgy érzi, egyet kell ér­tenie a főnökkel. Az indító piros kalapot akkor sem szabad használni, ha előzetesen nincsenek az emberekben különö-

I sebb érzések. Nincs értelme felkérni az embereket, hogy ilyen é korai szakaszban meghatározzanak érzéseket.

Értékelési helyzetben érdemes a sárga kalapot a fekete kalap előtt felvenni. Ha a sárga kalappal a fejünkön sem ta-

íf 41ÜiMi:

A KA

LAPO

K H

ASZ

NÁ

LATA

A KA

LAPO

K

HA

SZN

ÁLA

TA lálunk különösebben értékesnek egy ötletet nincs értelme tovább haladni. Másfelől viszont, ha különösen értékesnek találunk valamit a sárga kalapban, és aztán a fekete kalapra váltva sok akadályra és nehézségre bukkanunk, hajlamo­sabbak vagyunk a nehézségek leküzdésére, mert már láttuk az előnyöket. Ám ha fekete kalappal kezdünk és már az ele­jén azzal indulunk, hogy csak a nehézséget látjuk, akkor mo­tivációnk csökkenni fog és már az egész ötlettől elmegy a kedvünk.

Előfordulhat, hogy bizonyos esetekben a piros kalapot a záró kék kalap után újra feltesszük, aminek az a célja, hogy a végeredménnyel, végső döntéssel kapcsolatos érzéseinket kifejezhessük, például:

- Mit érzünk a döntési folyamattal kapcsolatban?- Örülünk-e a végeredménynek?- Úgy érezzük-e, hogy jó munkát végeztünk, jó döntést hoz­

tunk?

Ez persze csupán néhány irányelv. Van teljesebb lista az irányelvekből, valamint a különböző helyzetekre legalkal­masabb sorrendek a hivatásos trénerek által vezetett formá­lis képzések számára, ahol több lehetőség kínálkozik sor­rendek kiválasztására és gyakorlására.

Általában minden olyan sorrend érvényes és működő­képes, amely „gondolkodási stratégiaként" értelmezhető.

Csoport és egyén

A Hat Kalap módszer legszembetűnőbb előnye csoport- megbeszélésekben és tárgyalások során nyilvánul meg. Ilyen

42

helyzetekben a módszer keretet nyújt, amely sokkal ered­ményesebb, mint a vitatkozás vagy a szabad eszmecsere.

A kalapokat egyéni gondolkodásra is használhatjuk. Az előre meghatározott sorrendet követő keret az egyén számára csökkenti a gondolkodás folyamán felmerülő ösz- szezavarodás veszélyét, továbbá biztosítja hogy az adott tár­gyat minden felhasználó teljes körűen elemezhesse.

A módszert más célokra is használhatjuk, például jelen­tések írására, illetve egyéb kommunikáció során. Arra törek­szik, hogy teljes körűen járja körbe egy probléma minden aspektusát. Fontos kiemelni, hogy üzleti jelentésekben ez a keret lehetőséget ad az „óvatossági" szempontok nyílt felve­tésére is, anélkül hogy bántó, sértő lenne.

Egyének csoportokban

Még amikor a Hat Kalap módszert csoportmegbeszélése­ken használják is, a vitavezető felkérheti a résztvevőket, hogy bizonyos szakaszokban az egyéni gondolkodás eredményeit is osszák meg a többiekkel. Ez lehetőséget teremt a résztve­vőknek, hogy újabb ötletekkel álljanak elő. Csoportmegbe­széléseken néha annyira magával ragad a vitatkozás heve, a másokra figyelés, hogy alig marad időnk saját gondolata­inkra figyelni..

.. .Most feltesszük a sárga kalapunkat. Azt szeretném hogy mielőtt belevágunk a megbeszélésbe, két percig mindenki saját gondolatait fogalmazza meg a témával kapcsolatban.

Az ilyen egyéni gondolkodás különösen hasznos a zöld, sár­ga és fekete kalappal a fejünkön.

43

A KA

LAPO

K H

ASZ

NÁ

LATA

A vitavezető akkor is felkérheti a résztvevőket, hogy tölt­senek bizonyos időt egyéni gondolkodással, amikor egy sza­kasz közepén vannak.

.. .Most azt szeretném, ha mindenki a zöld kalappal gon­dolkodna és önálló ötletekkel állna elő, mert az eddig fel­merült alternatívák nem eléggé változatosak.

Jóllehet a legtöbb csoportülésen a résztvevő egyének szaba­don fejezik ki gondolataikat, amikor csak akarják (a megfe­lelő kalappal a fejükön), mégis lehetőségünk van arra, hogy konkrétan felkérjük a résztvevőket saját gondolataik felso­rakoztatására

.. .Mr. Smith, öntől még nem hallottunk semmit. Mi az Ön fekete kalapos véleménye erről?

.. .Szeretném, ha feltenné a sárga kalapját, Henrietta.

Amikor egy új kalapra kerül sor, lehetőségünk van résztve­vőről résztvevőre körbemenni és mindenkitől megtudakol­ni a véleményét a szóban forgó kalap jegyében. Ez különösen hasznos olyankor, amikor az egyéni gondolkodásra is jutott egy kis idő.

44

A FEHÉR KALAP

A fehér kalap

Gondoljunk a papírra. Gondoljunk arra, amit a számítógép­ről kinyomtatunk. A fehér kalap az információról szól. Ami­kor a fehér kalap van a fejünkön, mindenki közvetlenül és kizárólagosan az információra összpontosít.

Milyen információnk van?Milyen információkra van szükségünk?Milyen információk hiányzanak?Milyen kérdéseket kell feltennünk?Hogyan szerezzük meg a szükséges információkat?

Az információk skálája az ellenőrizhető, „szilárd" tényéktől és adatoktól a „lágy" információkig, azaz a véleményekig és érzésekig terjed. Ha saját érzéseinket fejezzük ki, az piros kalap, de ha valaki más érzéseiről, véleményéről számolunk be, azt fehér kalap szakaszban rögzítjük.

Amikor két ellentmondó információ hangzik el, akkor a résztvevőkarról nem nyitnak vitát, hanem az elhangzottakat párhuzamosan egymás mellett rögzítik. Csak ha elenged­hetetlenné válik, akkor választanak a meglévő informáci­ók közül.

A fehér kalapot általában egy tárgyalás, megbeszélés kez­detén szokták használni a résztvevők, mintegy a döntési fo­

A FE

HÉR

KA

LAP lyamat előkészítő szakaszaként. A fehér kalapot használhat­

juk a megbeszélés végén is, hogy összevethessük egymással a tárgyalás elején és végén elhangzott információkat.

A fehér kalap a semlegességet biztosítja. A fehér kalap­ban a globális rálátást gyakoroljuk. A fehér kalap nem ötletek generálását tűzi ki célul, noha ebben a szakaszban lehetőség nyílik arra is, hogy olyan ötletekről, tényekről számoljunk be, melyek már megvalósításra kerültek vagy az adott témával, problémával kapcsolatban korábban már felvetődtek.

A fehér kalap egyik rendkívül fontos szerepe a hiányzó és még szükséges információk meghatározása. A fehér ka­lap felvázolja azokat a kérdéseket, melyeket az adott problé­mával kapcsolatban mindenképpen fel kell tennünk. A fehér kalapban nevezzük meg az összes olyan információt, me­lyekre a döntési folyamat során szükségünk lehet, illetve eb­ben a szakaszban határozzuk meg ezeknek az információk­nak a típusait is (például kvantitatív vagy kvalitatív kutatá­sok, stb.).

A fehér kalapban az energiák nagy része az információk felkutatására és felvázolására irányul.

48

4 . F E J E Z E T

A fehér kalap

Tények és adatok

El tudna Ön játszani egy számítógépet?Csak adja meg a tényeket semleges és objektív módon!Ne törődjön az értelmezéssel: csakis a tényeket, legyen szíves. Mik a tények ebben az ügyben?

A számítógépeknek - ma még - nincsenek érzelmeik (jólle­het valamikor talán emocionálissá kell tennünk őket ahhoz, hogy intelligensen gondolkodjanak). A számítógéptől azt várjuk, hogy igényeink szerint biztosítsa számunkra a té­nyeket és adatokat. Nem azt várjuk tőle, hogy vitatkozzon velünk, vagy hogy a tényeket és adatokat csak saját érveinek alátámasztására használja fel.

A tényeket és adatokat gyakran érvként használjuk fel egy vita megnyerésére. Előre meghatározott cél érdekében használjuk ahelyett, hogy csupán tényként mutatnák be őket. A tényeket és adatokat sohasem lehet már objektiven kezel­ni, ha egy érvelés részeként kerülnek felhasználásra.

Égető szükségünk van tehát egy gondolkodásmód vál­tásra, amely arról szól, hogy: „a tényeket önmagukban tény­ként kezeljük - vita nélkül!"

Sajnálatos módon a nyugati gondolkodás a maga hagyo­mányos vitamódszerével először a következtetéseket közli és a tényeket legtöbbször csak a következtetés alátámasztá-

49

TÉN

YEK

ÉS A

DA

TOK

A FE

HÉR

KALA

fr

fe1 sára h a s z n á l ja . E z z e l s z e m b e n abban a térképszerű gondol­kodásban, amely mellett én kardoskodom, először ezt a

térképet" kell elkészítenünk és csak ezekután megválasz­tani az útvonalat. Ez annyit jelent, hogy először szükséges a tényeket és adatokat kell beszereznünk.

A fehér kalap tehát a kényelmes módja annak, hogy a té­nyek és adatok semleges és objektív előterjesztését kérjük vele

Egy alkalommal óriási monopolvádat emeltek az Inter­national Business Machines (IBM) ellen az Egyesült Államok­ban. A vádat később ejtették - alighanem azért, mert megér­tették, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van az IBM erejére, hogy versenyre tudjon kelni a kiválóan szervezett japán elektronikai iparral. Felvetődött azonban, hogy lehe­tett egy másik oka is a vád ejtésének. Az IBM oly sok doku­mentumot terjesztett be saját álláspontja megvédésére (úgy tudom, több mint hét milliót), hogy r^m volt az a bíróság, amelymegbirkózhatottvolnailyenhatalmasadatmennyiség- gel. Az Egyesült Államokban, ha meghal a bíró a per során, az ügyet újra kell kezdeni. Mivel a bírókat általában csak abban a korban nevezik ki, amikor elég öregek ahhoz, hogy bölcsnek tartsák őket, így igen jó esélye volt annak, hogy a bíró meghal egy ilyen hosszadalmas per folyamán. így az ügy tárgyalhatatlan volt mindaddig, amíg esetleg egy igen fiatal bírót nem jelölnek ki erre az ügyre, hiszen ez a per akár a bíró teljes szakmai pályafutásának idejét kitöltötte volna.

A történet lényege, hogy a fehér kalap szakaszban lehető­ség nyílik olyan irdatlan mennyiségű tény és adat felvázolá­sára, hogy a kérdező vagy a moderátor bármikor elvesszen a tények és adatok tengerében, de nem ez a cél.

.. .Ha szüksége van a tényekre és adatokra, megkaphatja őket. Mind az összeset.

50

Ez a fajta válasz érthető, mivel a tények egyszerűsítésére tett bármely kísérlet úgy tekinthető, mintha válogatni akarná­nak közöttük egy konkrét érvelés alátámasztására.

Az információ kérését oly módon szűkíthetjük, hogy csak a legszükségesebb információk megadására szólítja fel a részt­vevőket, nehogy belefulladjunk az információ áradatba.

.. .Egy jó széles fehér kalapot kérek a munkanélküliségről.

.. .Most adja meg nekem az adatokat az elmúlt hat hó­napban értettségizőkről.

A célorientált, szűkített kérdések alkalmazása az informá­ciókérés szokásos része. Az ügyvédek állandóan alkalmaz­zák ezt a módszert: ügyes keresztkérdéseket tesznek föl. Ideális esetben a tanúnak a fehér gondolkodó kalapban kell az adott kérdésre tárgyszerűen válaszolnia. A bírák és a tár­gyalóteremhez szokott ügyvédek a fehér kalap gondolko­dásmód által biztosított tárgyszerűséget találhatják a leg­kényelmesebbnek.

.. .Mint már mondtam, reggel hat harminckor tért vissza lakásába, mert az egész éjszakát szerencsejátékkal töltötte.

.. .Mr. Jones, valóban látta a vádlottat június 30-án éjsza­ka, vagy a vádlott mondta önnek, hogy szerencsejátot ját­szott?

.. .Nem, uram. De szinte minden éjszaka játszani megy.

.. .Mr. Jones, ha ön a fehér gondolkodó kalapot viselte vol­na, mit mondhatott volna?

A FE

HÉR

KA

LAP ...Láttam, hogy a vádlott július 1-jén reggel hat

harminckor tért vissza a lakásába.

.. .Köszönöm. Visszaülhet a helyére.

Az ügyvédek a tárgyalóteremben mindig egy előre meghatá­rozott álláspontot próbálnak meg alátámasztani. Kérdéseiket ezért úgy fogalmazzák meg, hogy azzal vagy saját érvelésü­ket támasszák alá, vagy a másik oldal érvrendszerét döntsék meg. Ez természetesen pontosan az ellenkezője a fehér ka­lap gondolkodásnak. A bíró elég furcsa szerepet játszik...

A holland jogrendszerben nincs esküdtszék. A három bí­ró vagy tanácstag megpróbál „fehér gondolkodó kalapot" alkalmazni annak érdekében, hogy a perhez tartozó tények alapján ismerhesse meg az ügyet. Az ő elsődleges feladatuk a mentális térkép elkészítése, azután pedig az ítélet megho­zatala. Minden jel szerint nem ez a helyzet Angliában vagy az Egyesült Államokban, ahol a bírónak az a szerepe, hogy őrködjék a bizonyítási eljárás szabályai felett, írjajd reagál­jon - akár közvetlenül, akár esküdtszék közbeiktatásával- az ügyvédek által előterjesztett bizonyítékokra.

így bárkinek, aki kérdéseket fogalmaz meg abból a cél­ból, hogy információhoz jusson, biztosnak kell lennie abban, hogy ő maga a fehér gondolkodó kalapot használja. Fontos, hogy mérlegeljük: valóban a fényekhez kívánunk-e eljutni, vagy a fejünkben már formálódó feltételezések alátámasz­tására kívánunk adatokat és tényeket összegyűjteni ?

.. .Tavaly huszonöt százalékkal nőtt a pulykahús értékesí­téséből származó bevétel az Egyesült Államokban, a tudato­sabban egészséges táplálkozás elterjedésének köszönhetően A pulykahúst egyszerűen „egészségesebbnek" gondolják.

52

.. .Mr. Fitzler, azt kértem öntől, hogy tegye fel a fehér ka­lapiát. A tény mindössze annyi, hogy a növekedés huszon­öt százalékos volt. A többi az ön interpretációja.

.. .Nem, uram. A piackutatás világosan mutatja, hogy az emberek a pulykahús vásárlását azzal magyarázzák, hogy szerintük a pulykahúsnak alacsonyabb a koleszterin- tartalma.

...Nos, akkor két ténnyel állunk szemben.. Az első, hogy a pulykahús értékesítéséből származó bevétel hu­szonöt százalékkal nőtt a múlt évben. A második, hogy bi­zonyos piackutatások szerint az emberek azt állítják, hogy azért vesznek pulykát, mert aggódnak a koleszterin miatt.

A fehér kalap egyfajta iránymutatást biztosít az információk objektív felhasználására. Tárgyszerűségre törekszik, csak a puszta tényeket célozza. A fehár kalap gondolkodás bizo­nyos ügyességet igényel - talán többet, mint a többi kalap.

.. .Növekvő trend mutatkozik a szivarozó nők számá­ban.

.. .Ez nem tény.

.. .De igen. Itt vannak az adatok.

.. .Amit az ön adatai mutatnak, az annyi, hogy az elmúlt három esztendőben a cigarettázó nők száma meghaladta az előző évi szintet.

.. .És ez nem trend?

53

TÉN

YEK

ÉS A

DA

TOK

...Lehet az is. De ez már egy értelmezés. Számomra a trend valami olyasmit jelent, ami történik és továbbra is történni fog. Az adatok jelentik a tényt. Lehet, hogy a nők több szivart szívnak, mert általában többet dohányoznak- esetleg a fokozott életritmusuk miatt egyébként is többet cigarettáznának. Vagy egyszerűen az is lehet, hogy az el­múlt három évben a szivargyárak szokatlanul nagy össze­get költöttek arra, hogy rávegyék a nőket a szivarozásra. Az első feltételezés olyan trend, amely lehetőségeket kínál.A második feltételezés sokkal kevésbé jelent lehetőséget.

.. .Én egyszerűen a növekvő számadatok leírására hasz­náltam a trend szót.

.. .Ez helyénvaló használata lehet a trend szónak, de léte­zik egy másik használata is, amely egy éppen zajló folyamat leírására szolgál. Jobb lenne tehát tiszta fehér gondolkodó kalapot használni és azt mondani: „Az elmúlt három év adatai a dohányzó nők számának emelkedését mutatják." Csak ezután beszélhetjük meg, hogy mit jelent ez a tény, és \ ez minek tulajdonítható.

Ebben az értelemben a fehér gondolkodó kalap olyan disz­ciplína, amely arra ösztönzi a gondolkodót, hogy egészen világosan válassza el fejében a tényeket és a tényekre ala­puló extrapolációt és interpretációt. Elképzelhető, hogy a politikusoknak meglehetős nehézséget jelentene a fehér gon­dolkodó kalap alkalmazása.

54

5 . F E J E Z E T

Fehér kalap gondolkodás

Kinek a tényei?

Tény vagy feltételezés?Tény vagy hiedelem?Vannak-e egyáltalán tényeink?

Amit tényként kezelünk, az sokszor egyszerűen csak jóhi­szemű vélemény, vagy egy adott pillanatban érvényes sze­mélyes meggyőződés. Nem lehet mindent a tudományos kí­sérleteknél megkívánt szigorral ellenőrizni. A gyakorlatban ezért egy olyan kétszintű rendszerben mükődünk, amely­ben a vélt tények és ellenőrzött tények szerepelnek.

A fehér gondolkodó kalap lehetővé teszi, hogy a vélt té­nyeknek is teret adjunk, de fontos, hogy világosan megkü­lönböztessük őket az ellenőrzött tényéktől. A vélt adatokat és tényeket csak „másodosztályú" információként kezel­hetjük.

.. .Úgy vélem, igazam van, amikor azt állítom, hogy az orosz kereskedelmi flotta a világkereskedelem jelentős ré­szét bonyolítja le.

.. .Valamikor olvastam, hogy a japán vállalatvezetőknek azért van olyan nagy reprezentációs keretük, mert egész fizetésüket hazaadják a feleségüknek.

55

A FE

HÉR

KA

LAP .. .Úgy vélem, igazam van, amikor azt állítom, hogy az

új Boeing 757-es sokkal halkabb, mint a Boeing gépek előző generációja.

A bosszankodó olvasó rámutathat, hogy ezek a duplafenekű megfogalmazások lehetővé teszik, hogy az ember a fehér gondolkodó kalapban szinte bármilyen állítást tehessen.

.. .Valaki egyszer mesélte nekem, hogy egy barátjától hal­lotta, miszerint Churchill titkon csodálta Hitlert.

A fehér gondolkodó kalapban nyitva áll tehát az ajtó a hí­resztelések, pletykák és mendemondák előtt. Mindazonáltal kell hogy legyen egy módja a vélt tények előadására is.

A lényeg az, mire akarjuk használni a tényeket. Mielőtt egy adott tény alapján hozzuk meg döntésünket, fontos, hogy alaposan ellenőrizzük a tényeket és adatokat. Először azt állapítsuk meg, hogy a vélt tények közül melyek lehetnek hasznosak a döntés meghozatalához, majd ezeket ellenőriz­zük. Például a Boeing 757-es pédája alapján, ha a gépek vélt csendessége döntő szempont egy repülőtér helyszínének a kijelölésénél, és ha biztosan tudjuk, hogy erre az információ­ra, adatra szükségünk lesz a döntés folyamán, akkor biztosí­tanunk kell, hogy ez a tény átkerüljön a „vélt" státusból az „ellenőrzött, valós" státusba.

A fehér gondolkodó kalap alapszabálya, hogy egyetlen adatot vagy tényt sem szabad valós mivoltuknál magasabb­ra értékelni. Ha az állítást megfelelő módon minősítettük hiedelemnejk, akkor fel lehet használni - mint ilyet. Ne fe­lejtsük el a kétszintű rendszert!

Hadd ismételjem meg, hogy határozott szükségünk van a „vélt" szintre, mivel az alternatív, a hipotetikus és a provo­

56

katív elemek lényeges részei a gondolkodásnak. Ezek az ele­mek képezik azt a keretet, amelyen belül a tények megáll­ják a helyüket.

Most meglehetősen nehéz ponthoz érkezünk. Mikor lesz a „vélelem"-ből „vélemény"? „Vélhetem", hogy a Boeing 757- es halkabb. „Vélhetem" azt is (vélemény), hogy a nők azért dohányoznak többet, mert most nagyobb stressz alatt élnek.

Hadd szögezzem le még egyszer, hogy saját véleményünk fehér kalap során sohasem megengedett, mert a fehér don- dolkodó kalap célkitűzéseit egy csapásra romba döntené. Mint már korábban is említettem, arra természetesen a fe­hér gondolkodó kalapban van lehetőségünk, hogy más tény­leges vagy vélt véleményéről beszámolhassunk.

.. .Schmidt professzornak az a véleménye, hogy az ember saját erejéből sosem fog tudni repülni.

Figylemükbe ajánlom, hogy a tények vélelme egyszerűen olyasvalamit jelent, amiről azt feltételezzük, hogy tény, de még nem ellenőriztük elég alaposan. Akinek jobban tetszik, ne­vezheti a két különböző szintet úgy is, hogy:

1. ellenőrzött vagy valós tények, és2. ellenőrizetlen, feltételezett, vélt tények (vélekedések).

Végül is a hozzáállás az, ami számít. Amikor a fehér kalap­ban vagyunk, az a fontos, hogy semleges „tartalmú" állítá­sokat tegyünk. Egyetlen fehér kalapban elhangzott állítást sem használhatunk egy adott álláspont érvényesítésére. Mi­helyt egy kijelentést, állítást egy álláspont alátámasztására használnak, visszaélés történik a fehér kalap szerepével.

A FE

HÉR

KA

LAP Megfelelő gyakorlást követően a fehér kalap szabályai

második természetünkké válnak. Többé nem arra figyelünk, hogy olyan adatokat, állításokat lopjunk be az információ- gyűjtés szakaszában, melyek később a saját álláspontjuk alá­támasztását szolgálják, Kifejlődik bennünk a tudományos megfigyelő vagy kutató semleges objektivitása, aki körülte­kintően megfigyeli a környezet különböző elemeit, anélkül, hogy közben ezeknek az elemeknek a további felhasználá­sára gondolna. A mentális térkép készítőjének csak az a fel­adata, hogy elkészítse a térképet.

A fehér gondokodó kalap szakaszában az összes részt­vevő kiteszi az asztalra, „ami a zsebeiben van" - csakúgy, mint amikor egy kisfiú kiüríti a zsebeit és előkerülnek az aprópénzek, rágógumik és a gumibéka is.

58 i

6 . F E J E Z E T

Fehér kalap gondolkodás

Japán stílusban

Megbeszélés, vita, konszenzusHa senki sem áll elő ötlettel, akkor hogyan keletkeznek mégis az ötletek?Először a térképet készítsük el!

A japánok sohasem sajátították el a nyugai világ vitamód­szerét. Lehetséges, hogy az egyet nem értés túl udvariatlan vagy túl kockázatos volt a feudális társadalomban. Lehet, hogy a kölcsönös tisztelet és a méltóság megőrzése fonto­sabb, semhogy a japánok az argumentativ vitamódszert al­kalmaznák. Ellentétben a nyugat-európai kultúrával - ahol néha az egók és egyéniségek szerepe sokkal fontosabb, mint a közösség - , Japán kultúrája nem az egókra és személyekre koncentrál. A vitáknak, veszekedések oka gyakorta az erős egó. A legvalószínűbb magyarázat azonban az, hogy a ja­pán kultúrát nem befolyásolta az európai kultúrában elter­jedt görög gondolkodásmód. Különösnek tűnik számunk­ra, hogy a japánok sosem vitatkoznak. Számukra viszont az tűnik furcsának, hogy mi annyira szeretünk vitatkozni.

Egy európai tanácskozásra a résztvevők már előre meg­fogalmazott álláspontjukkal, sőt sok esetben a tanácskozás döntéseinek végeredményeivel a fejükben érkeznek. A meg­beszélés, tanácskozás nagy része így vitatkozással telik, hi-

59

JAPÁ

N ST

ÍLU

SBA

N

szén a résztvevők különböző álláspontjait ütköztetni kell egymással, hogy kiderülhessen, melyik álláspont éli túl a kritikát, és melyik álláspontnak lesz több támogatója.

A kezdeti ötleteket természetesen módosítják, javítják. De a megbeszélés úgy néz ki, mintha egy márványszobor készülne: vagyis egy nagy formázatlan kőtömbbel kezdő­dik, amelyből aztán annyit faragnak itt-ott, amennyi a vég­eredményhez szükséges.

A nyugati stílusú, konszenzuson alapuló megbeszélések kevésbé élesen vitatkozó jellegűek, mivel nincsenek nyílt nyertesek és vesztesek. A végeredményhez mindenki rész­vételével és hozzájárulásával jutnak el a megbeszélésen résztvevők. Ez kicsit jobban hasonlít egy „agyagszoborra" ahol van egy kezdeti agyagtömeg, melyre további agyag­darabokat tapasztanak, hogy a végső termék, alkotás meg­születhessen.

A japán megbeszélések nem a konszenzust célozzák meg.Nyugatiaknak nehéz megérteni, hogy Japánban a meg­

beszélések résztvevői prekoncepciók nélkül ülnek le egy asz­talhoz beszélgetni. A japán kultúrában a tanácskozás célja a meghallgatás. Joggal kérdezhetjük, hogy akkor miért nem uralkodik meddő csend a japán megbeszéléseken. Mert min­den résztvevő felteszi a fehér gondolkodó kalapját és sorban felvázolják a birtokukban lévő, adott témához kapcsolódó neutrális információikat. A mentális térkép fokozatosan és egyre jobban megtelik információkkal, ami szükséges a jó döntéshez. A térkép egyre gazdagabb és részletesebb válik a fehér gondolkodó kalap szakaszában. Mire elkészül a tér­kép, a követendő döntési útvonal mindenki számára vilá­gossá válik. Nem állítom, hogy ez a folyamat egyetlen meg­beszélés során zajlik le. Elhúzódhat hetekig, hónapokig, és sok megbeszélés válhat szükségessé.

60

A folyamat lényege, hogy senki sem kész elképzeléseket terjeszt elő, hanem mindenki a birtokában lévő informáci­ókkal járul hozzá a folyamathoz. A meglévő információ tö­meg lassan önmagától szerveződik egy követendő útvonallá. A résztvevőknek az a dolguk, hogy a semleges információk alapján figyelemmel kísérjék az önszerveződő folyamatot.

A nyugati felfogás szerint az ötleteket, döntéseket vita útján kovácsolják össze végleges formájukba.

A japán felfogás szerint az ötletek maguktól kerülnek fel­színre, a résztvevőknek csak gondozni kell ezeket és megte­remteni a környezetet, hogy ezek az ötletek „megformálód­hassanak".

A fentiekben leírtak némileg idealizált változatát jelen­tik a nyugati vitatkozás és a japán információ-bevitel közötti ellentétnek. Csak az a szándékom, hogy rámutassak erre a kontrasztra, nem pedig az, hogy sokakhoz hasonlóan cso­dáljam és utánozzam mindazt, ami japán.

A kultúrákat nem tudjuk megváltoztatni. így olyan me­chanizmusra van szükségünk, amely lehetőséget teremt, hogy felülemelkedjünk vitamódszereinken. A fehér kalap­nak pontosan ez a szerepe. Amikor egy megbeszélés folya­mán mindenki fehér kalapban vesz részt a beszélgetésben, akkor ez azt jelentheti: „most úgy vesszük,, hogy valameny- nyien japánok vagyunk egy japán megbeszélésen".

Hogy ezt az ún. kulturális átállást gyakorlati módon al­kalmazhassuk, szükségünk van olyan mesterséges eszkö­zökre, mint a fehér gondolkodó kalap. A prédikáció és a sok magyarázat csekély gyakorlati értékkel bír.

(Nem akarok belemenni annak magyarázatába, hogy a japánok miért nem innovatívabbak. Az innovációhoz egy egókra alapuló kultúrára van szükség, izgága, civakodó egyéniségekkel, akik képesek kitartani olyan ötletek mel­

A FE

HÉR

KA

LAP lett, amelyek rajtuk kívül mindenki más számára őrültség­

nek tűnnek. Megtehetjük ezt gyakorlatiasabb módon is a laterális gondolkodás szándékos provokációs eszközeivel, melyekről egyebek közt a zöld kalappal foglalkozó fejezet­ben is írok.)

62

7 . F E J E Z E T

Fehér kalap gondolkodás

A tények, az igazság és a filozófusok

Mennyire igaz egy tény?Mi az értékük a filozófia nyelvi játékainak?Abszolút igazságok és a „nagyjában, egészében"

Igazságok és tények nem állnak olyan szoros kapcsolatban egymással, mint ahogy azt az emberek többsége képzeli. Az igazság azzal a szó-játék rendszerrel van kapcsolatban, amelyet filozófiának neveznek. A tények viszont az ellen­őrizhető valósággal, tapasztalatokkal vannak összefüggés­ben. A gyakorlatiasságot és kezzélefoghatóságot kedvelő emberek, akiket nemigen izgat az efféle, nyugodtan tovább lapozhatnak a következő fejezethez.

Ha minden általunk látott hattyú fehér, tehetünk-e olyan merész kijelentést, hogy „minden hattyú fehér"? Tehetünk és teszünk is. Ekkor a kijelentés valósághű ösz- szefoglalása tapasztalatainknak - s ebben az értelemben egyúttal tény is.

Az első fekete hattyú, amelyet meglátunk, megtöri az állítás igazságát. Tehát figyelemreméltó hirtelenséggel vál­tottunk át igazról nem igazra. Mégis, ha a tényeket nézzük, száz fehér hattyú látványa áll szemben egyetlen fekete haty- tyú látványával. Tehát ami a megtapasztalt tényeket illeti, mondhatjuk, hogy „a legtöbb hattyú fehér", vagy „a haty-

63

A TÉ

NYE

K, A

Z IG

AZSÁ

G ÉS

A FI

LOZÓ

FUSO

K

A FE

HÉR

KA

LAP tyúk többnyire fehérek", vagy „a hattyúk valamivel több

mint 99 százaléka fehér".Ez a „nagyjából, mindent összevéve" megfogalmazás

roppant praktikus („mindent összevéve a gyerekek szere­tik a fagylaltot", „nagyjából minden nő használ kozmetiku­mokat"), de semmi haszna a logikával foglalkozó tudósok számára. A „minden" lényeges eleme a „minden hattyú fe­hér" kijelentésnek. Ez azért van, mert a logikának az egyik abszolút igazságról a másikra kell lépkednie. „Ha ez igaz... akkor ebből az következik, hogy...".

Amikor az első fekete hattyúval találkozunk, a „minden hattyú fehér" állítás hamissá válik. Egészen addig, amíg úgy nem döntünk, hogy a fekete hattyúkat másképp nevezzük. Ezzel a probléma pusztán szavak és definíciók kérdésévé válik. Ha úgy döntünk, hogy a hattyú leírására a színt lénye­ges információként kezeljük, akkor a fekete hattyú egy má­sik kategóriát képvisel. Ha elvetjük a hattyúk leírásának lé­nyegi részéből a színt, akkor belevehetjük a fekete hattyút is a meghatározásunkba, és a hattyúk általános leírását más jellemzőkre alapozzuk. A filozófia lényege az efféle definí­ciók megalkotása és formálása.

A fehér kalap szakaszban csak a használható információk megszerzésére törekszünk. így a „nagyjából" és a „többnyi­re" kifejezések teljességgel elfogadhatók. A statisztika fel­adata, hogy ezeknek a meglehetősen tág fogalmaknak, le­írásoknak specifikusságot, fajlagos pontosságot biztosítson. Nincs mindig lehetőség ilyen statisztikákat kigyűjteni, így gyakran kell a vélt és a valós tények kétszintű rendszerét használnunk.

.. Általában (többnyire) bajba kerülnek azok a vállala­tok, amelyek kiadásaikat extrapolált jövőbeli értékesítésük­

64

re alapozzák. (Ám ismerünk néhány vállalatot, amely ezt tette és mégis sikeres volt.)

.. .Az értékesítés rendszerint nő, ha az árakat csökkentik. (Ám amikor az ingatlanárak emelkednek, mégis előfordul­hat, hogy spekulációs okokból, esetleg az inflációtól vagy a konjunktúrából való kimaradástól való félelemből nőnek a ingatlaneladások.)

.. .Aki keményen dolgozik, sikeres lesz az életben. (Ám egy csomó keményen dolgozó ember mégsem különöseb­ben sikeres.)

A valószínűség spektruma a következőképpen fejezhető ki:

Mindig igazRendszerint igazÁltalában igazNagyjából, többnyire igazGyakrabban igaz, mint nem igazKörülbelül felerészben igazGyakran igazNéha igazEsetenként igazMegtörtént már, hogy...Sohasem igazNem lehet igaz (ellentmondásos)

Joggal merül fel a kérdés, hogy a fehér kalapban a valószí­nűség spektrumnak milyen skáláján mozoghatunk? Mint ahogy már korábban a hattyú példájában is említettem, az erre a kérdésre adott válasz a szükséges információk meg­

A FE

HÉR

KA

LAP határozásával kezdődik. Bizonyos esetekben például olyan

dolgokat is hasznos lehet megismerni, amelyek nagyon rit­kán történnek meg.

...A kanyaró rendszerint ártatlan, de néha másodlagos fertőzés követheti, például fülgyulladás.

.. .Rendkívül ritka esetekben a védőoltást agyhártyagyul­ladás követheti.

...Úgy tudják, ha ingerük ezt a kutyafajtát, odakap gye­rekekhez.

Nyilvánvalóan van értéke annak, ha tudatában vagyunk az ilyenfajta információnak. Van azonban egy dilemma is. A második példában, ha az embereknek tudomására jut a védőoltás után esetlegesen bekövetkező agyhártyagyulla­dás veszélye, azt sok ezerszer nagyobbnak veszélynek kép­zelhetik, mint amit statisztikailag bizonyítani lehet. Egy-egy információ elhangzása során fontos lehet megadni a tényle­ges számadatokat is, hogy elkerüljük az akaratlan félretájé­koztatást.

Elfogadhatók-e az anekdoták a fehér kalap keretében?

...Volt egy ember, aki kizuhant egy repülőgépből, nem volt rajta ejtőernyő, mégis túlélte.

.. .Fordról beszélik, hogy piackutatás alapján tervezte meg az Edselt, és mégis teljes kudarc lett belőle.

66

A fentieket kezelhetjük tényékként is, és mint ilyeneket a fe­hér kalap szakaszában mindenkinek lehetősége van elmon­dani ezeket. Fontos azonban, hogy „anekdoták" vagy „pél­dázatok" címszó alatt szerepeljenek.

... A piackutatáson alapuló tervek gyakran kudarcot val­lanak. Vegyük például az Edsel gépkocsit, amelynek terveit állítólag piackutatásra alapozták. Teljes kudarc volt.

A fenti kijelentés nem érvényes fehér kalap állítás - mind­addig, amíg a piackutatásra alapozott tervek kudarca mint téma nem kerül fókuszba. Igen ritkán a macskák is leeshet­nek a tetőről, de ez nem rendszeresen fordul elő.

A kivételek egyszerűen azért emelkednek ki, mert kivé­telek. Azért vesszük észre a fekete hattyúkat, mert rendsze­rint törpe kisebbséget alkotnak. Felfigyelünk az olyan kivé­teles történetkre, mint mikor egy repülőgépből kizuhanó ember ejtőernyő nélkül is túléli a zuhanást, mert ezek a ki­vételek meglehetősen szokatlanok. Az Edsel piackutás elle­nére bekövetkezett kudarcára is mindig ugyanebből az ok­ból hivatkoznak.

A fehér kalap célja, hogy praktikus legyen. Tehát min­denfajta információ bemutatására képesnek kell lennünk, de alapszbály, hogy megfelelő keretbe helyezzük, megfelelő címszó alatt tegyük ezt.

.. .Minden szakértő azt jósolja, hogy a kamatok csökkeni fognak az év vége felé.

.. .Beszéltem négy szakértővel, és mindegyikük azt jósol­ta, hogy a kamatok csökkeni fognak az év vége felé.

67

A TÉ

NYE

K, A

Z IG

AZSÁ

G ÉS

A FI

LOZÓ

FUSO

K

A FE

HÉR

KA

LAP .. .Beszéltem Mr. Flinttel, Mr. Zieglerrel, Ms. Cagliattóval

és Mr. Suarezzel, és mindegyikük azt jósolta, hogy az év vé­ge felé csökkeni fognak a kamatok.

Itt a pontosság három különböző szintjét láthatjuk. De még a harmadik szint sem mindig lehet eléggé megfelelő. Lehet, hogy azt is fontos tudni, mikor történt a beszélgetés ezekkel a szakértőkkel.

Semmi végleges nincs a fehér kalap szakaszában. Irány­ról van szó, ahol arra törekszünk, hogy a problémát több ol­dalról, számos összefüggésben megérthessük.

68

8 . F E J E Z E T

Fehér kalap gondolkodás

Ki hordja a kalapot?

Tegye fel a saját kalapját!Kérjen meg valakit, hogy tegye fel a kalapot!Kérjen megmindenkit, hogy tegye fel a fehér kalapot!Döntsünk úgy, hogy ezzel a kalappal a fejünkön válaszolunk!

A fenti kijelentések a helyzetek többségét lefedik. Ami any- nyit jelent, hogy kérhetünk másokat, felkérhetnek bennün­ket, vagy dönthetünk magunk úgy, hogy viseljük a kala­punkat.

.. .Mi az, ami félresikerült az értékesítési kampányunk soránn?

...Hogy válaszoljak erre, felteszem a fehér kalapomat. Elértük a kiskereskedők harmincnégy százalékát. Közülük csak hatvan százalék vett át terméket. Azok közül, akik át­vették a terméket, negyven százalék csak két darabot vett át próbaképpen. Azoknak az embereknek a hetven száza­léka, akikkel beszéltünk, azt mondta, hogy túl magas az ár. A piacon van két konkurens termék, melyeknek alacsonyabb az áruk.

.. .Most nézzük meg az ön piros kalapos a hozzászólásait!

69

KI

HORD

JA

A K

ALA

PO

T?

A FE

HÉR

KA

LAP .. .Van egy túlárazott termékünk, amely gyengébb, mint

a versenytársé. A piacon rossz a megítélésünk. A konkuren­cia jobban és többet reklámozza a termékeit. Nem tudjuk magunkhoz csábítani a legjobb értékesítőket.

A piros kalapban megfogalmazódott „érzések" aspektusai fontosabbak lehetnek ebben a példában. Ám ezeket az érzé­seket a fehér gondolkodó kalappal a fejünkön nem fogalmaz­hatjuk meg, kivéve, ha arról számolunk be, hogy mit mond­tak, éreztek az ügyfelek - ebben az esetben az érzések tényét közöljük ugyanis.

.. Kezdjük azzal, hogy mindnyájan felvesszük fehér kala­punkat, és elmondjuk, hogy mit tudunk a fiatalkori bűnözés­ről. Milyen adatokat ismerünk? Milyen jelentések léteznek erről? Ki tud kézzelfogható, tárgyszerű adatokkal szolgálni?

.. .Ön azt mondta nekem, hogy Prime számítógépeket készül rendelni. Elmondaná a fehér kalappal a véleményét erről?

.. .Nem a találgatásaikat szeretném azzal kapcsolatban megismerni, hogy mi történne, ha kétszázötven dollárra csökkentenénk transzatlanti járataink jegyárait, hanem az Önök fehér kalapban kialakult véleményét, ötleteit szeret­ném hallani.

Egyértelmű, hogy a fehér kalap szakaszában kizárjuk az olyan értékes információkat, melyek saját megérzésen, in­tuíción, tapasztalatokon alapulnak. De pontosan ez a fehér kalap célja: csak a megfelelő információkra koncentráljunk.

70

.. .Ön az én fehér kalapos véleményemet kérte arról, hogy miért változtatok állást. A fizetés nem jobb. A borravaló sem. A lakásomtól az új munkahelyem ugyanolyan messze van. Az előmeneteli kilátások ugyanazok. A munka típusa ugyan­az. A fehér kalappal a fejemen csak ennyit tudok mondani.

71

KI

HORD

JA

A K

ALA

PO

T?

A FE

HÉR

KA

LAP 9 . F E J E Z E T

A fehér kalap gondolkodás összegzése

Képzeljünk el egy számítógépet, amely a kért információkat és adatokat adja meg nekünk. A számítógép semleges és objektív. Nem kínál értelmezéseket vagy saját véleményt. Amikor a résztvevők a fehér kalapot viselik, mindig arra kell törekedniük, hogy számítógépként kezeljék az információ­kat és adatokat.

Az információt kérő személy használhat fókuszáló kér­déseket, hogy információt szerezzen vagy kitöltse az infor­mációs űröket.

A gyakorlatban kétszintű információs rendszer létezik. Az első szint tartalmazza az ellenőrzött és bizonyított ténye­ket, azaz valós tényeket - ezek az ún. „elsőosztályú" tények, információk. A második szint tartalmazza azokat a ténye­ket, amelyekről úgy vélik, hogy igazak, de még nem ellen­őrizték és bizonyították teljeskörűen őket - ezek az ún. „má­sodosztályú" tények.

Van egy valószínűségi spektrum, amely a „mindig igaz"- tól a „sohasem igaz"-ig terjed. Közöttük helyezkednek el olyan praktikusan használható szintek, mint a „nagyjából, többnyire", a „néha", vagy az „esetenként". Ilyen típusú in­formációk előterjeszthetők a fehér kalap szakaszban, feltéve, hogy megfelelő keretben értelmezzük őket és jelezzük való­színűségük fokát.

72

A fehér kalap diszciplína és irány egyszerre. A résztve­vők arra törekszenek, hogy a lehető legsemlegesebbek és ob- jektívebbek legyenek az információk és adatok előterjesz­tése során. Felkérhetnek bennünket, hogy tegyük fel a fehér kalapunkat, vagy mi magunk is felkérhetünk másokat, hogy feltegyék azt. Továbbá dönthetünk úgy, hogy feltesszük vagy levesszük a kalapot.

A fehér színű kalap (vagyis a szín hiánya) a semlegessé­get jelzi.

73

A FE

HÉR

KALA

P G

ON

DO

LKO

DÁ

S

A PIROS KALAP

A piros kalap

I

Gondoljunk a tűzre! Gondoljunk a melegre! Gondoljunk az érzésekre! A piros gondolkodó kalap használata lehetőséget teremt érzéseink, érzelmeink és megérzéseink kifejezésére anélkül, hogy magyaráznunk vagy indokolnunk kellene azokat.

Egy szokásos üzleti megbeszélés során általában nem en­gedjük meg magunknak, hogy az érzelmeinket kinyilvá-

í nítsuk. Az érzelmek azonban mindenképpen utat találnak I maguknak - csak legtöbbször a logika álcájában. A piros I gondolkodó kalap egyedülálló és különleges lehetőséget í biztosít érzéseink, érzelmeink és megérzéseink kifejezésért .

Az ösztönös megérzés sok-sok korábbi tapasztalaton alapul.

.. .Úgy érzem, ez a megfelelő személy erre a munkára.

.. .Úgy érzem, ez kockázatos vállalkozás.

f .. .Intuícióm azt súgja, hogy ez a magyarázat túl bonyolult.

Ezek az érzések hasznosak, az ösztönös megérzések azon­ban nem mindig helyesek. Még a nagy Einstein intuíciója is

77

A PI

ROS

KA

LAP

A PI

ROS

KA

LAP téves volt, amikor elvetette a Heisenberg-féle határozatlan­

sági elvet???.A piros kalappal a fejünkön számos érzés kifejezhető: lel­

kesedés, „szeretem", „kedvelem", semleges, bizonytalan, két­séggel teli, vegyes, nem szerencsés, „nem szeretem" - és így tovább. Az érzések kifejezésének spektruma kultúráról kul­túrára változhat. Japánban az érzéseket rendkívül vissza­fogottan fejezik ki: „Gondolkodnom kell rajta" - mondják legtöbbször.

Az Egyesült Államokban sokkal erőteljesebben fejezik ki az érzéseket: „Ez pocsék ötlet."

Ebben a szakaszban az érzéseket nem kell megmagya­rázni vagy megindokolni. Sőt, a megbeszélést levezető sze­mélynek ezt soha nem is szabad megengednie. Ha az embe­rek úgy érzik, hogy igazolniuk kell érzéseiket, akkor csak olyan érzéseket fognak említeni, amelyeket igazolni is tud­nak. Tehát semmilyen magyarázatot nem szabad megen­gedni. Mindig csak úgy fejezzük ki érzéseinket, ahogy azok abban a pillanatban bennünk élnek. Előfordulhat, hogy egy érzés húsz perc leforgása alatt megváltozik. Bizonyos ese­tekben hasznos lehet a megbeszélés kezdetén feltenni a pi­ros kalapot, hogy felmérhessük a résztvevők érzéseit, majd a megbeszélés vége felé ismét, hogy lássuk, megváltoztak-e a korábbi érzések a teremben.

A piros kalapot mindig egy speciális ötletre vagy hely­zetre alkalmazzuk. A résztvevők az alaphelyzeten vagy alap­ötleten nem változtathatnak, azaz nem kezdhetnek el más­ról beszélni.

Ha a kérés úgy szól, hogy „kérem a piros kalapotokat a kötelező hozzájárulásokról!" akkor a résztvevők nem mond­hatják, hogy „inkább az önkéntes hozzájárulásokról beszél­nénk".

78

Nagyon világossá kell tenni, hogy mi az, amire a piros kalapot alkalmazzuk, különben zavar támadhat. Szükség esetén a levezető személy egy gondolat különböző változa­tait (módosításait) is felsorolhatja, majd mindegyik verzió­ról kérheti a résztvevők piros kalapos hozzászólását.

A piros kalap kiterjedhet „intellektuális érzésekre" is - ezek is tökéletesen érvényesek ebben a szakaszban:

.. .Érzem, hogy ebben az ötletben lehetőség rejlik.

.. .Ez az ötlet nagyon érdekes.

.. .Ez elég szokatlan ötlet.

A piros kalapos hozzászólások mindig egyénileg történnek. Minden jelenlévőtől sorban kérik a piros kalap hozzászólá­sát a beszélgetés adott kérdéséről.

A résztvevők ebben a szakaszban nem „passzolhatják" a kérdést, mikor a piros kalapos érzéseikről kérdezik őket. Érzéseik kifejezésére használhatnak viszont olyan kifejezé­seket, mint pl. semleges, határozatlan, zavarodott, vegyes érzé­seim vagy kételyem vannak.

Ha az érzésekre azt mondják, hogy vegyes, a vitavezető megkérdezheti, hogy milyen komponensekből áll ez a ve­gyes érzés.

A piros gondolkodó kalap célja a valóságos érzések kife­jezése, nem pedig egy ítéletalkotás kierőszakolása.

79

A PI

ROS

KA

LAP

A PI

ROS

KA

LAP 1 0 . F E J E Z E T

A piros kalap

Érzelmek és érzések

A semleges, objektív információ ellenkezője.Sejtések, intuíciók, benyomások.Nem szükséges indokolni.Nem kell megadni az okokat, gyökereket.

A piros kalap teljes egészében az érzésekről és a gondolkodás nem racionális aspektusairól szól. A piros kalap formális és strukturált keretet nyújt ezeknek a dolgoknak a felszínre hozatalához, a mentális térkép jogos alkotórészeként.

Ha érzelmeket és érzéseket elfojtjuk egy döntéshozatali folyamat során, akkor azok meglapulnak a háttérben és egész idő alatt rejtett módon fejtik ki hatásukat a gondolkodásra. Sőt, az érzelmek, érzések, sejtések és intuíciók, elfojtva, ijesz­tő mértéket is ölthetnek. A piros kalap az elfojtott érzések­nek ezt a hatását veszi tekintetbe.

A piros kalap a fehér kalap ellenkezője. A fehér kalap semleges, objektív és mentes minden érzelmi felhangtól.

.. .Ne kérdezze tőlem, miért. Csak nem szeretem ezt az üzletet, amit kötöttünk. Szerintem szörnyű.

.. .Nem szeretem őt, és nem akarok üzletelni vele. Ennyit tudok mondani az ügyről.

80

.. .Van egy olyan sejtésem, hogy ez a telek ott a templom mögött pár éven belül nagyon sokat fog érni.

.. .Ez a terv rettenetes. Sohasem fogom megérteni. Hatal­mas pénzkidobás az egész.

.. .Én kedvelem ezt a Henryt. Tudom, hogy szélhámos, és beugratott bennünket. De stílusosan csinálta. Szeretem őt.

.. .Zsigerből úgy érzem, hogy ez az üzlet sohasem lesz si­keres. Drága pereskedéssel fog végződni.

.. Úgy érzékelem, hogy ezen az ügyön semmiképpen sem tudunk nyerni. Pórul járunk, ha megcsináljuk, és pó­rul járunk, ha nem csináljuk m eg Szálljunk ki belőle.

.. .Úgy vélem, nem tisztességes dolog visszatartani ezt az információt, amíg az üzlet alá nincs írva.

Minden résztvevőnek, aki az érzéseit szeretné kifejezésre juttatni, a piros kalapot kell használnia. Ez a kalap mintegy hivatalosan engedélyezi minden résztvevő számára, hogy a megbeszélés folyamán hangot adjon érzéseinek és sejté­seinek.

A PI

ROS

KA

LAP 1 1 . F E J E Z E T

Piros kalap

Az érzelmek helye a döntéshozatali folyamatban

Összekuszáják-e az érzelmek a gondolkodást, vagy éppenséggel a gondolkodás szerves részét alkotják?Melyik az a pont, ahol szerepet kapnak az érzelmek?Lehetnek-e jó gondolkodók az emocionális személyek?

A hagyományos felfogás szerint az érzelmek összekuszál­ják a döntéseket, gondolkodást. A jó gondolkodóról azt tart­ják, hogy hűvös és tárgyilagos, és az érzelmek semmilyen mértékben nem befolyásolják. A jó gondolkodóról úgy vélik, hogy objektív tud maradni és a tényeket érdemeik szerint ítéli meg, nem pedig saját emocionális szükségleteihez vi­szonyított jelentőségük alapján. Olykor még azt is szokták állítani, hogy a nők túl emocionálisak ahhoz, hogy jó gon­dolkodók lehessenek. Azt állítják, hogy a nők híján vannak a jó döntésekhez szükséges tárgyilagosságnak.

Pedig végső soron mindig minden jó döntést emocioná­lis alapokon hoznak. És itt a hangsúlyt a végső soron kifeje­zésre helyezem. Amikor gondolkodást használunk a mentá­lis térkép elkészítésére, értékeink és érzelmeink határozzák meg, melyik utat választjuk a térképről. Később még visz- szatérek erre a kérdésre.

Az érzelmek adnak értelmet gondolkodásunknak, és az érzelmek igazítják gondolkodásunkat szükségleteinkhez és a pillanat kontextusához. Az érzelmek az agy működésének

nélkülözhetetlen részei, nem pedig az állati túlélés korából fennmaradt valamilyen atavizmust képviselnek.

Az érzelmek három különböző ponton lehetnek hatással a gondolkodásra.

Ha a háttérét erőteljes érzelmi állapot határozza meg, mint például félelem, düh, gyűlölet, gyanakvás, féltékeny­ség vagy szerelem formájában, akkor ez az állapot színezi és korlátozza minden érzékelésünket. A piros gondolkodó ka­lap célja, hogy láthatóvá tegye ezt a hátteret annak érdeké­ben, hogy a befolyás mértékét a későbbiekben meg lehessen figyelni. Egy ilyen érzelem a döntéshozatali folyamat egészét uralhatja a háttérből. Fontos ezeket a háttér-érzelmeket sze­mélyhez, helyzethez, vagy más okokhoz kapcsolni.

A második esetben az érzelmeket valamely megelőző, kezdeti észlelések befolyásolják. Például úgy érezzük, hogy valaki megsértett bennünket, ezért végig ez az érzés uralja érzéseinket az illető személlyel kapcsolatban. Azt képzel­jük (talán tévesen), hogy valaki puszta önérdekből állít va­lamit, és ettől kezdve diszkvalifikáljuk, amit ez a személy mond. Valamit reklámnak gondolunk, ezért nem vagyunk hajlandók elhinni. Felszínes észlelések alapján hajlamosak vagyunk hirtelen ítéletet alkotni, így ítéleteink által létreho­zott érzelmi csapdáink áldozatai maradunk. A piros kalap lehetőséget teremt számunkra, hogy érzelmeink felmerülé­se pillanatában azonnal felszínre hozzuk őket.

.. .Ha feltenném a piros kalapomat, azt mondhatnám, hogy I ajánlata a saját önző érdekeit szolgálják, nem a vállalatét.

.. .Piros kalap ösztöneim azt súgják hogy ön azért ellenzi a fúziót, hogy megtarthassa állását, nem pedig azért, mert

I úgy előnyösebb a részvényeseknek.

83

AZ

ÉRZE

LMEK

HE

LYE

A..

A PI

ROS

KA

LAP A harmadik pont, ahol az érzelmeink beléphetnek, az, ami­

kor a mentális térkép elkészült. Egy ilyen helyzetelemző men­tális térkép elengedhetetlen részét képezik a piros kalap ér­zelmei is. A helyes útvonal kiválasztásakor az érzelmeink - beleértve egy nagy adag önzést is - jelentős szerephez jut­nak. Minden döntésnek létezik egy ún. értékalapja. Vallott értékeinkre érzelmileg reagálunk. Az emberi szabadság el­vére emocionálisan reagálunk (különösen, ha korábban vol­tunk már megfosztva a szabadságtól).

.. .Most, hogy olyan világos képünk van a helyzetről, ami­lyen csak lehet, tegyük fel a piros kalapunkat, és fogalmaz­zuk meg, mit választanánk érzelmi alapon.

.. .A két választás közül - folytassuk-e a sztrájkot vagy tárgyaljunk - én az elsőt preferálom. Úgy érzem, nem jött még el az ideje a tárgyalásnak. Még egyik fél sem szenvedett annyi sérelmet, hogy úgy érezné, bármit is fel kellene adnia.

Azok számára, akik elfogadják az érzelmek kifejezésének ér­tékét, a piros kalap szakasz hasznos eszköznek bizonyul az érzelmek legitimitásának elismerésére, s így azok elfoglal­hatják a helyüket a végső mentális térképen.

De vajon elő tudja-e hozni a piros kalap azokat az érzése­ket is, amelyeket rejtve akarnak tartani?

.. .Ellenzem kinevezését, mert féltékeny vagyok rá a gyors felemelkedése miatt.

Előfordulhat-e, hogy valaki őszintén felfedné az ilyen félté­kenységét? Valószínűleg nem. A piros kalap szakasza azon­ban lehetőséget teremt arra, hogy ezt is megoldjuk.

84

.. .Felteszem a piros kalapomat, mert azt szeretném mon­dani, hogy Anne előléptetésével kapcsolatos érzéseim rész­ben féltékenységen alapulnak.

Vagy másképp:

.. .A piros kalapom védelmébe húzódva mondom, hogy ellene vagyok Anne előléptetésének. De ez csak egy érzés.

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a résztvevők saját ma­gukban is dönthetnek úgy, hogy „belül" felteszik a piros ka­lapjukat. Ez lehetőséget ad a gondolkodónak, hogy legitim módon hozza felszínre saját érzelmeit az adott témával kap­csolatban.

.. .Itt szerepet játszhat a félelem is. Az állásváltással járó hercehurcától való félelem.

.. .Igen, nagyon dühös vagyok. És ebben a pillanatban csak meg akarom mondani a magamét. Nem szeretem, ha rászednek.

.. .El kell ismernem, hogy egyszerűen nem érzem jól ma­gam ezen a munkahelyen.

A piros kalap ösztönzi az érzések keresését: „Nézzük csak, milyen érzelmek játszanak szerepet ebben a helyzetben?"

AZ

ÉRZE

LMEK

HE

LYE

A.

A PI

ROS

KA

LAP 1 2 . F E J E Z E T

Piros kalap gondolkodás

Intuíciók és sejtések

Mennyire érvényesek az intuíciók?Milyen értékesek az intuíciók?Hogyan használjuk az intuíciókat?

Az intuíció szót kétféleképpen használjuk. Mind a kettő he­lyénvaló, az agyfunkció tekintetében azonban teljesen eltérő­ek. Az intuícióról beszélünk akkor, amikor hirtelen ösztönös megérzés kerít hatalmába valakit egy bizonyos helyzettel kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy valamit, amit eddig egy bizonyos módon érzékeltünk, most hirtelen másnak észle­lünk. Az ilyen intuíciók a kreativitástól akár a tudományos felfedezésig vagy egy jelentős új matematikai meglátásig ve­zethetnek.

.. Fordítsuk figyelmünket a nyertesről a vesztesekre, és mindjárt látni fogjuk, hogy a 131 indulóhoz 130 mérkőzés szükséges, hogy 130 vesztes legyen.

Az intuíció szó másik használata egy helyzet azonnali felfo­gása vagy megértése. Az ilyen intuíció a tapasztalaton ala­puló komplex ítéletalkotás eredménye - olyan ítéletalkotás ez, amelyet nem lehet pontokba szedni vagy szavakkal le­írni. Amikor például felismerjük egy barátunkat, azonnal

86

felismerjük őt, és ez a komplex ítéletalkotás számos ténye­zőn alapszik.

.. .Van egy olyan megérzésem, hogy ez az elektromos autó nem lesz kapós.

Egy ilyen megérzés alapulhat a piac ismeretén, hasonló ter­mékekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatokon, vagy az ehhez az árkategóriához tartozó vásárlási döntések megér­tésén.

Itt az intuíció utóbbi, komplex ítéletalkotási típusáról fo­gunk beszélni.

Az ösztönös megérzés és a sejtés illetve gyanú közel áll­nak egymáshoz. A sejtés intuíción alapuló hipotézis. Az ér­zés az esztétikai érzéstől (úgyszólván az ízléstől) a meghatá­rozott ítéletekig terjedhet.

. .Van egy olyan érzésem, hogy meg fog hátrálni, ha ke­nyértörésre kerül a dolog.

.. .Erősen úgy érzem, hogy az a buszjegy és az a kerék­pár kulcsfontosságú lehet ebben a gyilkossági ügyben.

.. .Úgy érzem, hogy ez nem a helyes elmélet. Túl bonyo­lult és zavaros.

Sikeres tudósok, sikeres vállalkozók és sikeres hadvezérek minden jel szerint egyaránt képesek „ráérezni" a szituáció­ra. Egy sikeres vállalkozó esetében szoktuk mondani hogy „megérzi a pénz szagát". Ez annyit jelent, hogy valamely ügyben a valószínű nyereség lehetősége nem olyan egyértel­mű, hogy mindenki észrevegye, de ez a vállalkozó a pénz

87

INTU

ÍCIÓ

K és

s

ejt

és

ek

A PI

ROS

KA

LAP iránti különlegesen fejlett érzékével képes megszimatolni a

sikert.Az intuíció nem jelent csalhatatlanságot. A szerencsejá­

tékosoknál az intuíció hírhedten félrevezető lehet. Ha nyolc­szor sorban egymás után a piros nyert a ruletten, az intuíciónk erőteljesen azt sugallja, hogy a következő már fekete lesz. Valójában azonban az esélyek pontosan ugyanakkorák, mint korábban voltak. A rulettasztalnak nincs memóriája.

Hogyan kezeljük tehát az intuíciót és az érzéseket?Először is legitimitást adunk nekik a piros kalap sza­

kaszban.A piros kalap lehetővé teszi számunkra, hogy rákérdez­

zünk az érzéseinkre és másokéra, és hogy ezeket az érzéseket kifejezzük, a döntéseink szerves részeként. Az intuíciónak és az érzelmeknek talán lehetne más-más színű kalapjuk, de ez csak túlbonyolítaná a dolgot. Úgy vélem, kezelhetjük őket együtt az „érzések" címszó alatt még akkor is, ha természe­tük eltérő.

Megkísérelhetjük elemezni az intuitív ítéletalkotás mö­gött meghúzódó okokat, de nem valószínű, hogy teljes siker­rel járnánk. Ha nem tudjuk részletesen kifejteni az okokat, bízhatunk az ítélet helyességében?

Nem lenne szerencsés ha pusztán sejtés alapján hoznánk döntést egy nagyszabású beruházásról. Legjobb, ha a men­tális térkép egyik részeként kezeljük az intuíciót.

Az intuíciót kezelhetjük úgy is, ahogyan egy tanácsadót kezelünk. Ha a „tanácsadó" megbízható tanácsokat adott a múltban, valószínűleg több figyelmet fogunk szentelni az általa adott tanácsnak később is. Ha az intuícióink már sok­szor beváltak, hajlamosak leszünk hallgatni rájuk később is.

88

.. .Minden ok az árcsökkentés ellen szól, de az intuícióm azt súgja, hogy ez az egyetlen módja a piaci részesedés viSZ- szaszerzésének.

A tapasztalt ingatlankereskedőben kifejlődik a lehetőségek megérzése. Felgyülemlett tapasztalatai intuíció formájában kerülnek felszínre, amelyek megsúgják neki, hogy mely üz­leteket érdemes megkötni és melyekkel nem szabad foglal­kozni. Ez az ingatlanok világában gyakorolt intuíció igen hasznos lehet, mert a felhalmozott tapasztalaton alapul. De ugyanennek az ingatlankereskedőnek az intuícióját az el­nökválasztás kimenetelének megjóslására alkalmazni alig­ha lenne helyes.

Az intuíciókat kezelhetjük „egyszer nyerünk egyszer vesztünk" alapon is. Az intuícióink nem lesznek minden esetben helyesek, de ha gyakrabban váltak be, mint ahány­szor nem, akkor a végeredmény pozitív.

Veszélyes lenne az intuíciónak egyfajta titokzatos csal- hatatlanságot tulajdonítani. Az intuíció azonban része a gondolkodásnak. Valóságos. És jól hozzájárulhat a végered­ményhez.

...Kérhetem, hogy piros kalapjukat feltéve közöljék megérzéseiket erről a fúzióról?

.. .Piros kalapomban az érzéseim azt súgják, hogy az in­gatlanárak hamarosan emelkedni kezdenek.

.. .Piros kalapos érzéseiket szerentém hallani erről az új reklámkampányról.

A PI

ROS

KA

LAP .. .Piros kalapomban az érzéseim azt súgják, hogy ezt az

ajánlatot nem fogják elfogadni.

Hol az a pont, ahol az intuíció és a vélemény találkozik? Lát­tuk, hogy a fehér kalap szakasza nem teszi lehetővé a vélemé­nyek kifejezését (jóllehet megengedi mások véleményének bemutatását). Ez azért van így, mert a vélemény ítéletalkotá­son, értelmezésen és intuíción alapszik. A mérleg nyelve bil­lenhet az ismert tények megítélésének oldalára, de az isme­retlen tényezőkön alapuló érzésekére is. Véleményünket pi­ros, fekete vagy sárga kalapunkban fejezhetjük ki. Amikor a piros gondolkodó kalapunk van a fejünkön, legszerencsé­sebb, ha véleményüket érzésként fejezzük ki.

.. .Az az érzésem, hogy az unalom a felelős a fiatalkori bűnözés nagy részéért.

.. .Úgy érzem, hogy a moziknak néhány igen látványo­san reklámozott film lenne hasznos..

90

1

1 3 . F E J E Z E T

Piros kalap gondolkodás

Pillanatról pillanatra

Reagálni és kijönni a béketűrésből.Hát ez az érzésem erről a megbeszélésről.Kimutatni vagy elrejtem az érzéseket.

Piros kalap érzéseinket a megbeszélés, tárgyalás vagy be­szélgetés során bármikor kimutathatjuk. Az érzéseink a meg­beszélés foyamatára is irányulhatnak, nem csak az éppen tárgyalt kérdésre.

.. .Felteszem a piros kalapomat, hogy elmondhassam önök­nek: nem tetszik nekem, ahogy ezt az tárgyalást vezetik.

.. .Piros kalapomban szeretnék egy megjegyzést tenni. Úgy érzem, belehajszolnak bennünket egy olyan megállapo­dásba, amit nem akarunk.

.. .Mr. Hooper, az én piros kalapos meglátásom szerint ön senki másra nem figyel oda.

...Elmondtam, amit el akartam mondani és most lete­szem a piros kalapomat.

91

PILL

AN

ATR

ÓL

PILL

AN

ATR

A

A PI

ROS

KA

LAP Szemben az érzelmek természetes áramlásával, amely min­

den megbeszélés során végbemegy, a piros kalap szakasz mesterkéltnek és szükségtelennek tűnik. Vajon valóban „fel kell tennünk" a piros kalapunkat, hogy dühösek lehessünk? Nem elégséges, ha érzelmeinket szemvillanásokkal és hang­színnel fejezzük ki?

Csakhogy éppen ebben a mesterkéltségben rejlik a piros gondolkodó kalap igazi értéke. Normális esetben az érzel­meknek bizonyos időre van szükségük, hogy felbukkanjanak, és még hosszabb időre, hogy lecsendesedjenek, elhalkuljanak. Sok lehet a neheztelés és duzzogás. Bizonyos értelemben a piros kalap lehetővé teszi számunkra, hogy pillanatok lefor­gása alatt ki- vagy bekapcsolódjunk az érzelmi üzemmód­ba. Feltesszük és letesszük a piros kalapot. A piros kalapban kifejezett érzelmek kevésbé személyeskedőek, mintha azt piros kalap nélkül hangoztatnánk, mivel a beszélgetőpart­nerek ezt egy formális, szándékosan alkalmazott beszédmód­ként ismerik és fogadják el.

A piros gondolkodó kalap „felvételének" puszta szük­ségessége csökkentheti a civakodás lehetőségét. Senki sem veszi a fáradtságot, hogy le- meg föltegye a piros kalapot, va­lahányszor úgy érzi, hogy megbántották, megalázták. A pi­ros kalap formalitása nélkül az emocionális vélemények, né­zetek közlése nyersnek tűnhet.

A piros gondolkodó kalap strukturált formát nyújt az érzések és érzelmek kifejezése számára, nem szükséges min­den pillanatban közbelépni, hiszen mindenkinek adva van a formális, meghatározott lehetősége az érzelmei legitim ki­fejezésére.

Többé nincs szükségünk arra, hogy találgatnunk kelljen mások érzéseit. A piros kalappal van egy jó eszközünk ah­hoz, hogy közvetlenül rákérdezzünk a többiek érzéseire.

92

.. .Azt szeretném, hogy tegye fel a piros kalapját és mond­ja el, mit gondol javaslatomról.

.. .Gyanítom, hogy ön nem kedvel engem. Piros kalapos választ szeretnék hallani.

Szerelmesek szeretik hallani partnerüktől a „szeretlek" szót, még ha nincs is semmi kétségük afelől, hogy szeretik őket.

.. .A piros kalapomra váltva szeretném elmondani, hogy nagyon tetszik nekem, ahogy ez a konferencia zajlik. A töb­biek is így gondolják?

.. .Úgy érzem, mindnyájan azt akarjuk, hogy hozzuk tető alá és írjuk alá ezt a szerződést. Mr. Morrison, lenne szíves feltenni a piros kalapját és közölni álláspontját?

A piros kalap szakaszt nem szabad eltúlozni vagy azabszurdi- tásig használni. Teljesen szükségtelen formálisan „föltenni a kalapot", valahányszor érzéseket fejezünk ki. A piros kalapot csak akkor használjuk, amikor meghatározott és formális módon fejezünk ki érzéseket, illetve kérdezünk rá érzésekre.

...H a további piros kalapos kijelentéseket tesz, olyan messzire teszem a piros kalapját, hogy ne érhesse el.

.. .Hallhatnánk csupán egy általános piros kalapos kije­lentést öntől, és aztán áttérhetünk a következő kérdésre. Mit érez ön ezzel a kérdéssel kapcsolatban?

.. .Lehetőséget szeretnék kérni, hogy egy piros kalapos ki­jelentést tegyek. Aztán elteszem ezt a kalapot, és nem fogom újra használni.

93

PILL

AN

ATR

ÓL

PIL

LAN

ATR

A

A PI

ROS

KA

LAP 1 4 . F E J E Z E T

Piros kalap gondolkodás

Az érzelmek használata

Megváltoztathatja a gondolkodás az érzelmeket?Az érzelmi háttér.Érzelmek mint alkupozíciók.Érzelmek, értékek és választások.

Mihelyt az érzelmeket láthatóvá tettük a piros kalapunk se­gítségével, kísérletet tehetünk az érzések kiaknázására, sőt megváltoztatására. De ez már nem tartozik a piros kalap szakaszához. A gondolkodás megváltoztathatja az érzésein­ket. A gondolkodásnak nem a logikai része változtatja meg az érzelmeinket, hanem a perceptuális, azaz érzékelési, ész­lelési része az, ami segít az érzéseinket átérékelni. Ha vala­mit másképp látunk, érzékelünk, az azzal kapcsolatos érzel­meink is megváltozhatnak.

.. .Ne tekintsük ezt vereségnek. Tekintsük inkább egy olyan eszköznek, amellyel megtalálhatjuk ennek a tenisz­játszmának a gyenge és erős pontjait.

.. .Elfogadható lenne ez az ajánlat, ha az ön oldaláról jö­vő kezdeményezésként érkezne?

94

.. .írjuk le ezt a dolgot mint lényeges tanulási tapasztala­tot, és ne tekintsük ítéletalkotási hibának. A tanulás mindig drága. Nem kell újrarágnunk ezt az egészet.

Nem lehet mindig olyan új észleléssel szolgálni, amelynek hatására megváltoznak vagy elillannak az érzelmek, de min­dig érdemes megpróbálni.

A kifejezett érzelmek állandó hátteret nyújtanak a gon­dolkodáshoz vagy megbeszéléshez. Ennek az emociánális háttérnek folyamatosan tudatában vagyunk. Döntéseinket és terveinket ezzel a háttérrel hozzuk meg. Időről időre hasz­nosnak bizonyulhat elképzelni egy másféle érzelmi hátte­ret, és megvizsgálni, mennyire hoznánk másféle döntéseket.

.. .Mindnyájan tudjuk, hogy ezek a tárgyalások rendkí­vüli gyanakvás légkörében folynak. Próbáljuk meg elkép­zelni, hogyan döntenénk, ha mindegyik fél igazán bízna a másikban.

.. .Van egy olyan érzésem, hogy nem sokat számít, ami­ről itt döntünk. Az események túlhaladtak rajta. Képzeljük el, hogy nem így van, és igenis hatalmunkban áll kézben tartani a dolgot.

.. .Tudatában kell lennünk, hogy a háttérben harag mun­kál. Nem tekinthetünk el tőle.

Mint már korábban jeleztem, az érzelmek és érzések részét alkotják a mentális térkép színeinek. A piros kalap segítségé­vel megismerhetjük azokat a „tartományokat" is, amelyek érzelmi szempontból erősen színesek. Amikor nagyon vita­

95

A PI

ROS

KA

LAP tott kérd ésekre k^ re ssü jc a m egoldásokat, helyesebb, h a távo l

ta rtju k m agu n kav a z é rz e lm i tarto m án yo któ l.

. . .N y ilv á n v a ló a n érzékeny kérdés, hogy a versenytárs számára végzett munkáját korlátozni vagyunk kénytelenek. Most ne beszéljünk erről.

...A szakszervezeti vezetés sohasem fog olyasmiba be­leegyezni, ami bércsökkentéssel jár. Ennek elég erőteljesen

hangot adtak már..

A z érzelmeket gyakran arra használják, hogy alkupozícióba kerülhessenk a tárgyalófelek. Nem duzzogásokra, fenyege­tésekre, z sa ro lá sra vagy sajnálatkeltésre gondolok, hanem arra, hogy bizonyos dolgoknak emocionális értéke van egye­sek számára. A tárgyalások a különféle értékek alapján foly­nak. Az egyik fél számára az értéket teljesen més jelenti, mint a másik fél számára. Ezeket az értékeket közvetlenül kifejezhetjük a piros kalap segítségével.

.. Termelékenységünk szempontjából fontos, hogy át tud­junk törni a szakszervezetek demarkációs vonalain.

.. .Ragaszkodnunk kell a megfelelő fegyelmi eljárások be­tartásához. Nem állítjuk, hogy Jones ártatlan, de követnünk kell a lefektetett eljárásokat.

Általános egyetértés uralkodik a tekintetben, hogy a dönté­sek végső célja a résztvevő felek megelégedését kell szolgálja. Tehát végül is a döntéseink végső célja a kifejezésre juttatott érzelmeink kielégítése.

96

Három ponton merülhetnek fel nehézségek. Egyrészt: vajon a javasolt cselekvési irány valóban kielégíti-e a kife­jezésre juttatott kívánságokat?

.. .Úgy érzem, hogy az árak leszállítása nem fogja tényle­gesen növelni az értékesítést.

A nehézségek második forrása az, hogy az egyik fél kíván­ságainak kielégítése a másik fél kárára történhet.

.. .Növelhetjük a túlórák számát, vagy felvehetünk több munkást. Az első megoldás azoknak lenne előnyös, akik már munkában állnak. A második azoknak lenne előnyös, akik­nek nincs munkájuk.

A nehézségek harmadik forrása a rövid távú és a hosszú tá­vú érdekkielégítés közötti konfliktus. A kereszténység egyik alapvető tanítása nagyon világosan fogalmazza ezt meg: „Mi haszna az embernek, ha megnyeri az egész világot, de elveszíti saját lelkét?"

.. .Emelhetjük a hirdetési tarifákat, és akkor rögtön emel­kedik a bevételünk. Ezzel azonban hosszú távon más médi­umokhoz fogjuk hajtani a hirdetőket.

.. .Ha csökkentjük az árakat, hogy elcsábítsu k a z ügyfele­ket más légitársaságoktól, átmeneti előnyhöz jutunk. De az­tán a többi légitársaság is igazodni fog a mi árainkhoz, és mi megint elveszítjük azokat az ügyfeleket, akiket az alacso­nyabb árakkal szereztünk meg. Az alacsonyabb jövedelme­zőség azonban megmarad.

97

AZ

ÉRZE

LMEK

H

ASZ

NÁ

LATA

A PI

ROS

KA

LAP .. .Imádnám megenni ezt a tányér sültkrumplit, de ez nem

igazán segít a súlyproblémáimon.

.. .Pénzt fektetek ebbe a színdarabba, mert szeretem Ne- ridát, aki főszerepet játszik benne, és gyakrabban szeretném látni őt..

.. .Olyan színben szeretnék feltűnni, mint aki kész támo­gatni az izgalmas új technológiai vállalkozásokat, hosszú távon azonban tudom, hogy a befektetőim állandó és egyen­letes növekedést várnak el.

Az érzelmek a döntéshozatali folyamat szerves részét képe­zik, tehát el kell gondolkoznunk rajta. Butaság lenne abban reménykedni, hogy az érzelmek maguktól távoznak és átad­ják a terepet a tiszta és logikus gondolkodásnak.

98

1 5 . F E J E Z E T

Piros kalap gondolkodás

Az érzelmek nyelve

Az érzelmeknek nem kell logikusnak vagy következetesnek lenniük. Az érzelmek finomhangolása a megfelelő nyelv segítségével. Álljunk ellen a kísértésnek, hogy indokoljuk az érzelmeinket.

A legnehezebb dolog a piros kalap viselésével kapcsolatban ellenállni annak a kísértésnek, hogy megindokoljuk a kifeje­zésre juttatott érréseinket. Az indoklások vagy igazak vagy nem. De akár igazak, akár nem, a piros kalap szükségtelen­né teszi az indoklásokat.

.. .Mindegy, miért nem bízol benne. Egyszerűen csak nem bízol benne.

.. .Tetszik az ötlet, hogy legyen egy irodánk New York­ban. Nem kell részletekbe bocsátkozni, hogy miért tetszik ez az ötlet. Erre majd később keríthetünk sort, amikor köze­lebb kerülünk a döntéshez az ügyben.

Folyamatosan elnézést kérünk az érzelmeinkért és érzése­inkért, mert úgy neveltek bennünket, hogy ezek nem tartoz­nak a logikus gondolkodás körébe. Ezért vagyunk hajlamo­sak a logikus gondolkodás kiterjesztéseként kezelni őket. Ha nem szeretünk valakit, azt gondoljuk, biztosan jó okunk

99

AZ

ÉRZE

LMEK

N

YELV

E

A PI

ROS

KA

LAP van erre. Ha tetszik nekünk egy projekt, annak a logikán

kell alapulnia. A piros kalap felment bennünket az indok­lási kötelezettség alól.

Jelenti ez azt, hogy olyan előítéleteink lehetnek, amilye­neket csak akarunk? Nincs óriási veszély ebben? Éppen el­lenkezőleg. Nagyobb veszély rejlik azokban az előítéletek­ben, amelyek látszólag a logikát követik, mint azokban, ame­lyek érzelmi indíttatásúak.

Nem ellenzem az érzelmek feltárását és alapjaik felkuta­tását. Ez azonban nem része a piros kalap szakasznak.

Az érzelmek szeszélyesek és következetlenek. Egy fel­mérés során, amely azt tudakolta, hogy az amerikaik támo­gatják-e a közép-amerikai szerepvállalást, a válaszadók több­sége támogatta a szerepvállalás gondolatát. Ám a többség ellene volt a szerepvállalás minden egyes konkrét módsze­rének. Lehet támogatni az absztrakt szerepvállalást, ugyan­akkor ellenezni azt, mihelyt az absztrakt konkréttá válik. Logikusan ez nem lehetséges, az érzelmek világában azon­ban igenis gyakran előfordul az ilyesmi.

A piros kalap szakasza nem az érzelmek kikürtölésére való, jóllehet egyesek kísértésbe esnek, hogy erre a célra hasz­nálják. Ez a szakasz leginkább egy tükörre hasonlít, mely az érzelmeket teljes komplexitásukban tükrözi vissza.

Azt mondják, hogy az inuitoknak (eszkimóknak) húsz kü­lönböző szavuk van a hó megnevezésére. Más kultúrák ugyanilyen gazdagok a szerelem kifejezésében. Az angol és sok más európai nyelvnek nincs túl sok szava az érzelmek kifejezésére: szeretem / nem szeretem; szeretem / gyűlölöm, tetszik / nem tetszik, boldog / boldogtalan. Pedig külön szó­val jelölhetnénk a határozatlan-pozitív és a határozatlan-ne­gatív érzést. A gyanakvó szó túlságosan negatív töltetű.

100

Mivel a piros kalap megengedi, hogy merészek és nyíl­tak legyünk érzelmeink tekintetében, megpróbálhatjuk fi- nomhangolni őket, hogy illeszkedjenek a szituációhoz. Piros kalap nélkül hajlamosak vagyunk erősebb szavakat hasz­nálni, amit hangszínnel és arckifejezéssel egészítünk ki.

.. .Érzem, hogy ön habozik ezzel az ü zlettel kapcsolatban. Nem akar benne lenni, de azt sem akarja, hogy kimaradjon belőle. Az előszobában akarja megvárni, hogy behívják, ké­szen állva arra, hogy bejöjjön be, amikor az megfelel magá­nak.

.. .Nem igaz, hogy nem szereti Morgant, de kellemetlen érzései vannak vele kapcsolatban. Roppantul szeretne egy jó ürügyet, amiért indokoltan utálhatná.

.. .Egyszerűen nincs kedvünk ehhez a dologhoz.

.. .Csendesen lelohadtunk ezzel a vállalkozással kapcso­latban. Nem a lelkesedés elveszítéséről van szó, hanem in­kább arra hasonlít a dolog, mintha egy felfújt gumicsónak lassan eresztene. Semmi látható nem történik, csak valahány­szor odanézünk, mindig kicsit laposabb, mint azelőtt.

A résztvevőknek a piros kalap megadja a szabadságot, hogy költőibb módon juttassák kifejezésre érzéseiket, illetve biz­tosítja az érzések láthatóságának jogát.

101

AZ

ÉRZE

LMEK

N

YELV

E

A PI

ROS

KA

LAP 1 6 . F E J E Z E T

A piros kalap gondolkodás összegzése

A piros gondolkodó kalap viselése lehetővé teszi a résztve­vőnek, hogy azt mondja: „így és így érzek ezzel a dologgal kapcsolatban"

A piros kalap a folyamat fontos részeként legitimálja az érzelmeket és érzéseket.

A piros kalap láthatóvá teszi az érzéseket, hogy azok a mentális térkép részévé váljanak, valamint annak az érték- renszernek a részévé is, melynek alapján a kijelöljük az útvo­nalunkat a térképen.

A piros kalap kényelmes eszköz arra, hogy a résztvevők könnyen átkapcsoljanak az érzelmi üzemmódra és vissza, ami egy ilyen eszköz neélkül aligha lenne lehetséges.

A piros kalap lehetőséget teremt a résztvevőknek, hogy feltárják mások érzéseit azáltal, hogy megkérdezi tőlük pi­ros kalapos véleményüket.

Amikor egy résztvevő a piros kalapot használja, sohasem szabad kísérletet tenni az érzések indoklására, vagy logikai magyarázatokat keresni ezekre..

A piros kalap nagy vonalakban két fő érzéstípusra ter­jed ki. Először vannak a szokványos érzések, például a féle­lem és ellenszenv, és vannak nehezebben megfoghatók is, mint például a gyanakvás. Másodszor, vannak az összetett értékítéletek, amelyek olyan érzésekre támaszkodnak, mint

102

a sejtések, intuíciók, megérzések, ízlés, esztétikai érzés és egyéb, látható módon nem igazolható érzéstípusok. Amikor egy véleményben nagymértékben játszanak szerepet ilyen érzések, akkor azt is a piros kalap alatt soroljuk fel.

103

A PI

ROS

KALA

P G

ON

DO

LKO

DÁ

S...

A FEKETE KALAP

A fekete kalap

Az összes közül a fekete a leggyakrabban használt kalap, s talán ez a legfontosabb is egyben. A fekete kalap az óvatosság kalapja: megálljt parancsol nekünk, nehogy olyan dolgokat csináljunk, amelyek törvénybe ütköznek, veszélyesek, nem hajtanak hasznot, szennyezik a környezetet és így tovább.

A fekete kalap a „túlélés kalapja". Az állatnak meg kell tanulnia, melyek a mérgező bogyók, és fel kell ismernie a ragadozók veszélyére utaló jeleket. A túlélés érdekében óva­tosnak kell lennünk. Fel kell ismernünk, hogy mi az, ami nem működőképes. Csak így tudunk túlélni. Egyetlen osto­ba hiba, és rajtavesztünk, tekintet nélkül arra, függetlenül attól, hogy mennyire vagyunk kreatívak.

A fekete gondolkodó kalap a nyugati civilizáció alapja, mert a kritikus gondolkodást képviseli. A hagyományos ér­velés annak kimutatására törekszik, hogy egy dolog miként ellentmondásos vagy következetlen. A fekete kalap rámu­tat, hogy valami miért nem illik össze erőforrásainkkal, po­litikánkkal, stratégiánkkal, etikánkkal, értékeinkkel és így tovább.

A fekete kalap elménk egy természetes mechanizmusát képviseli. Ez a „hibás illeszkedés" mechanizmusa. Az agy várakozási mintákat alkot: „ilyen az, amilyennek a világnak lennie kellene". Ha valami olyasmivel találkozunk, ami nem

107

A FE

KETE

K

ALA

P

A FE

KETE

K

ALA

P illik bele ezekbe a létező mintákba, akkor igen kényelmetle­nül érezzük magunkat. Ez a természetes mechanizmus biz­tosítja, hogy ne vétsünk hibákat.

Az étel kiváló dolog. Az étel nélkülözhetetlen az élethez. Túl sok étel elfogyasztása azonban túlsúlyossá tehet bennün­ket, és egészségügyi problémákat okozhat. Ez nem az étel hibája, hanem a túlzásba vitt evés hibája.

Ugyanígy vannak, akik túlzásba viszik a fekete kalap használatát, és egész idejüket azzal töltik, hogy megpróbál­nak hibákat találni valamiben. Ám nem a fekete kalap rossz, hanem az eltúlzott vagy téves használat, a fekete kalappal való visszaélés.

A Hat Kalap módszer egyik nagy értéke, hogy mindenki számára kijelölt idő áll rendelkezésre, amikor a lehető leg- óvatosabbnak, legkörültekintőbbnek és a legkritikusabbnak kell lennie. E kiszabott időtartamon kívül azonban nincs megengedve senkinek, hogy minden lehetséges ponton kri­tikus legyen.

A tapasztalat azt mutatja, hogy azok az emberek, akik alkatilag óvatosak és kritikus hozzáállásúak, valójában üd- vözlik a Hat Kalap módszerét. A fekete kalap lehetővé teszi számukra, hogy teljeskörűen kihasználják kritikai képessé­geiket. Amikor átváltanak egy másik kalapra, akkor a részt­vevő eltávolodhat ettől az óvatos attitűdtől. Sok esetben az óvatos résztvevők maguk is meglepődtek, hogy milyen krea­tívak tudnak lenni a zöld kalap szakaszban.

108

1 7 F E J E Z E T

A fekete kalap

Óvatos és körültekintő

Hogyan nem illik össze valami a tapasztalatainkkal.Miért nem működik valami.Rámutatni a nehézségekre és problémákra.A törvény keretein belül maradni.Tartani magunkat az értékekhez és az etikához.

A fekete gondolkodó kalap a nyugati gondolkodási kultúra „természetes" kalapja. A fekete kalappal kiemeljük, mi az, ami rossz, mi az, ami nem illik össze, és mi az, ami nem fog működni. A fekete kalap megvéd bennünket a pénz- és ener- giapocsékolástól. Megvéd bennünket attól, hogy butaságo­kat csináljunk, és attól, hogy megszegjük a törvényt.

A fekete kalap mindig logikus. A kritikának mindig lo­gikus alapokon kell nyugodnia. Ha a megjegyzés tisztán emocionális, akkor az a piros kalap alá tartozik, nem a feke­te kalap alá.

.. .Nem tetszik az árcsökkentés ötlete.

...Ez piros gondolkodó kalap alá tartozó megjegyzés. Most fekete kalapos hozzászólásokat várok. Logikus okfej­tést kérek.

109

ÓVA

TOS

ÉS K

ÖR

ÜLT

EKIN

TŐ

A FE

KETE

K

ALA

P ...Nos, rendben van. Múltbeli tapasztalataink szerint - melyeket értékesítési adatokkal tudok alátámasztani - az árak leszállítása nem eredményezte az értékesítés olyan mér­tékű növekedését, ami ellensúlyozhatta volna a nyereség csökkenését. Ezenkívül ilyenkor konkurenseink is csökken­teni szokták az árakat, hogy versenyben maradhassanak.

A fekete kalap okfejtéseknek saját lábukon is meg kell tud­ni állniuk. Az okfejtés értelmes kell legyen. Ésszerűnek kell tűnnie az élettelen papíron is, nemcsak akkor, ha valaki meg­győzően előadja.

A fekete kalap nem kiegyensúlyozott. A fekete kalap alatt az agy arra van kihegyezve, hogy a lehetséges veszélyeket, akadályokat és problémákat észlelje, keresse. A fókusz azon van, hogy valami miért nem működhet, vagy miért nem len­ne helyénvaló megtenni. A másik oldal bemutatása a sárga kalap alatt történik.

Felvetődött az is, hogy legyen csupán egyetlen kalap, ame­lyet ítéletalkotásnak hívnak. Ezzel a kalappal a gondolkodó személy tekintetbe venné a helyzet vagy megoldás mérlege­lésekor a mellette és az ellene szóló érveket. Jóllehet ez mű­ködhetne elméletben, a gyakorlatban azonban nem válik be. Az agy egyszerre csak egy irányban aktiválható.

A fekete kalap felmenti a résztvevőt, hogy méltányos le­gyen, és egyidejűleg vegye tekintetbe az érem mindkét ol­dalát. A fekete kalap a résztvevőt arra ösztönzi, hogy olyan óvatos legyen, amilyen csak tud. A sárga gondolkodó kalap alatt a résztvevő az előnyöket keresi. Nem lehet mind a két tevékenységet egy időben eredményesen csinálni.

Mint más kalapok esetében is, a fekete kalapos megjegy­zések is az adott kontextustól függnek: „Ez az autó csak nyolcvan kilométerrel tud menni óránként."

110

Milyen megjegyzés ez?Ez akár fehér kalapos megjegyzés is lehet, mivel egy­

szerű tényállításról van szó.Lehet azonban fekete kalapos megjegyzés is. Általában

azt várjuk egy autótól, hogy ennél gyorsabban tudjon menni. Abban a speciális esetben, ha sietve el akarunk jutni vala­hová, akkor ez erősen fekete kalapos megjegyzés lenne.

Lehetnek azonban olyan körülmények, amikor ez való­jában sárga kalapos megjegyzés. Hiszen az autó lehet pél­dául egy fiatalember első autója is, aki most tanul vezetni. Az a tény, hogy az autó csak óránként nyolcvannal tud men­ni, most előnyös lehet, mivel ezáltal csökken a baleset koc­kázata.

A fekete kalap legitimálja az óvatosság értékét és fontos­ságát.

.. .Látom, hogy ez az ötlet igen vonzó. Áttekintettük az összes előnyöket. Úgy vélem, most itt az ideje egy kis fekete kalap szkasznak. Meg kell ismernünk a potenciális veszé­lyeket és nehézségeket. Mi az érem másik oldala?

.. .Tudatában kell lennünk a lehetséges veszélyeknek, hogy szemügyre tudjuk venni őket. Némi fekete kalap szemlélet­re van itt szükségünk.

.. .Lelkesen támogatom, hogy Péter kapja meg a kineve­zést erre a posztra. Jó volna azonban először egy kis fekete kalapos véleményezésre is sort kerítenünk.

.. .Az értékesítés drámai mértékben nőtt a reklámkam­pány után. Van valami, amiért óvatosnak kellene lennünk ezzel kapcsolatban? Gondoljuk végig ezt fekete kalappal.

111

.. .Mind a ketten nagyon szeretjük ezt a házat. Ez erősen piros kalapos hozzászólás. De próbáljuk csak meg egy pil­lanatra feltenni a fekete kalapunkat!

A fekete kalap megfelelő helyet biztosít az óvatos gondolko­dásnak. Az óvatosság jóváhagyásával és legitimálásával a fekete kalap azt is jelzi, hogy ez csupán a gondolkodás egyik üzemmódja. Megfelelően és hatékonyan kell használni.

Ahhoz, hogy meglássuk egy javaslat vagy ötlet teljes ér­tékét, nagyon fontos, hogy alaposan kihasználjuk a fekete kalapot. Ez segít mind az ötlet értékelésében, mind pedig a rákövetkező tervezésben.

Értékelő szerepkörében a fekete kalap segít eldönteni, hogy belevágjunkeaz ötletbe, vagy hagyjunk fel vele. A vég­ső döntés a fehér kalap (tények), a sárga kalap (előnyök), a fe­kete kalap (óvatosság) és a piros kalap (intuíció és érzések) kombinációján alapul.

„Tervezési" szerepkörében a fekete kalap kimutatja az öt­letek gyengeségeit, így számot lehet vetni ezekkel a gyenge pontokkal.

.. .Ez remek ötletnek látszik. Tegyük fel a fekete kalapun­kat, hogy az ötlet gyengeségeit felismerjük - így most rög­tön, még a tervezés szakaszában tehetünk valamit ezeknek a gyengeségeknek az ellensúlyozására, nehogy túl későn ve­gyük észre őket.

.. .Úgy döntöttünk, hogy ezt az irányt választjuk. Meg kell vizsgálnunk a potenciális problémákat, akadályokat és nehézségeket, hogy megtervezhessük, miként tudjuk legyőz­ni őket. Fel kell tennünk tehát a fekete kalapot.

112

1 8 . F E J E Z E T

Fekete kalap

Tartalom és eljárás

Kimutatni a gondolkodás hibáit.Megkérdőjelezni a bizonyítékok erejét.Levonható-c ebből a következtetés?Ez az egyetlen lehetséges következtetés?

A hagyományos nyugati érvelés nagyrészt magának az ér­velésnek a folyamatát támadja: ha a folyamat helytelen, ak­kor a következtetés sem lehet helyes. A valóságban azon­ban a következtetés lehet tényszerűen helyes akkor is, ha helyességét nem bizonyították még be.Mivel a Hat Kalap módszer annyira különbözik az érvelés­től, itt most nincs szükség az eljárás részletes megvitatásá­ra. A fekete kalap alatt azonban lehetőség van kimutatni magának a gondolkodási folyamatnak a hiányosságait.

.. .Az ön megjegyzése mindössze feltevés, nem tény.

...A z ön által levont következtetés nem következik ab­ból, amit elmondott nekünk.

.. .Ezek az adatok nem ugyanazok, amelyeket ön a leg­utóbb mutatott nekünk.

113

TART

ALO

M

és

el

jár

ás

A FE

KETE

K

ALA

P ...Ez csak az egyik lehetséges magyarázat. De semmi esetre sem az egyetlen.

Romba döntené az egész módszer értékét, ha meg lenne en­gedve a résztvevőknek, hogy bármely ponton félbeszakít­sák a folyamatot ilyen megjegyzésekkel. Visszakerülnénk a vitatkozási módozat korlátai közé. Tehát a résztvevő jegyez­ze meg és gyűjtse össze magában kritikájának fő elemeit, és csak akkor adja elő, amikor megint a fekete kalap van hasz­nálatban.

A fehér kalap alatt valaki előterjeszti az értékesítési szám­adatokat. Egy jelenlévő tudja, hogy ezek az adatok valójába n öt évvel korábbiak. A kérdés joggal merül fel: megszakítsa-e a megbeszélést és mutasson rá a hibára vagy sem? Valójában jobban tenné, ha akkor mondaná el az észrevételeit amikor egy újabb fehér kalap fordulóban sor kerül rá.

.. .Az ön által megadott adatok öt évvel ezelőttiek. Nin­csenek naprakészebb adataink.

Mivel a Hat Kalap módszer nagyon különbözik a vitatkozás­tól, a vita szabályai itt nem érvényesek. Itt már nem arról van szó, hogy pontról pontra megvitassák az ügyet, hanem arról, hogy lehetőségekkel töltsék ki a teret.

.. Ha növeljük a szabadságvesztések időtartamát és sú­lyosbítunk más büntetéseket, csökkentjük a bűnözést.

Ez egy elég logikus következtetésnek tűnik, de lehet, hogy a gyakorlatban nem érvényes. Ha a lebukás kockázata a va­lóságban elég alacsony, vagy úgy hiszik, hogy elég alacsony, akkor a büntetés növelésének csekély hatása lehet a bűn­

114

ügyek elkövetésére. Előfordulhat az is, hogy a fentiek követ­keztében, a bűncselekmények erőszakosabbá válnak, mert a bűnözők így inkább hajlanak majd megölni az áldozatot, hogy ne maradjon tanú a bűncselekményt követően. Ezen­kívül a börtönben töltött hosszabb idő hatására az alkalmi bűnelkövetők megrögzött bűnözőkké válhatnak a velük együtt raboskodó „kemény fiúk" hatására.

Ez mind a lehetőségek birodalmába tartozik. Igen gyak­ran fordul elő, hogy amit bizonyítéknak gondolnak, az nem egyéb a képzelőerő hiányánál.

Ha lennének valóságos fehér kalap adatok, amelyek azt bizonyítanák, hogy a megnövelt büntetések mind hosszú tá­von, mind rövid távon csökkentették a bűnözést, akkor ezek az adatok értékesebbek lennének, mint a látszólag logikus levezetések.

... Az üdülési célú utazások valószínűleg növekedni fog­nak, mert a családi jövedelmek nőnek, a repülőjegyek ára csökken, az utazásokat jobban szervezik, és talán kevesebb a gyerek is.

.. .Lehetséges, hogy az emberek beleunnak az utazásba. A technikai fejlődés az otthoni szórakoztatás új módozata­it hozhatja létre. A távoli országokban gyakori betegségek visszariaszthatnak az utazástól.

Ezeket a lehetőségeket helyezik egymás mellé, mint a pár­huzamos gondolkodásban. A párhuzamos gondolkodás egy­más mellé teszi a különböző véleményeket és a vélemény- különbségeket.

A logikai levezetés bizonyosságot állít. A Hat Kalap mód­szer lehetőségekkel és valószínűségekkel foglalkozik. A va­

115

TART

ALO

M

ÉS EL

JÁR

ÁS

lóságos világban rendkívül nehéz bizonyosnak lenni valami­ben. A cselekvést „valószínűségi" alapokra kell építeni.

.. .Ez valóban az egyik lehetőség. De nem állíthatod, hogy bizonyosság lenne.

Valóban megesik, hogy a dolgokat fekete-fehér alapon, logi­kai módszerekkel lehet kezelni. A gyakorlati gondolkodás jóval nagyobb részének azonban a valószínűség az alapja.

Jóllehet igen erős a kísértés, a fekete kalap nem engedély arra, hogy visszatérjünk a „vitatkozáshoz". Rá lehet mutatni az eljárási hibákra. Lehet különböző nézőpontokat kifejező párhuzamos kijelentéseket tenni. Végül is a cél, hogy olyan tiszta és világos térképet hozzunk létre, melynek eredmé­nyei tartalmazzák a lehetséges problémákat, akadályokat, nehézségeket és veszélyeket. Ezek azután tisztázhatók és részletezhetők.

A zöld kalap alatt kísérletet tehetünk majd a fekete kalap alatt felvetett nehézségek leküzdésére vagy kezelésére.

Kezdetben az emberek nehezen tudják megállni, hogy ne vessék bele magukat az éppen felmerült kérdés feletti vitába. Az elnök vagy vitavezető feladata, hogy fenntartsa a „kalapok fegyelmét".

116 I

19. FEJEZET

A fekete kalap

A múlt és a jövő

Mi fog valószínűleg történni a jövőben?Illeszkedik-e ez a múlt tapasztalataihoz?Milyen kockázatok vannak?

A fekete kalap egyik igen fontos funkciója a kockázatok fel­mérése. Minden javasolt cselekvést a jövőben kell véghezvin­ni. Ez rendkívül fontos különbség a „tudományos" gondol­kodás és a „való világbeli" gondolkodás között. A tudományos gondolkodás keretében elegendő leírni, elemezni és magya­rázatokat kínálni. A valóság világában ott van a cselekvés mozzanata - amit én gyakorta operativitásnak nevezek.

Mi fog történni, ha ezt a cselekvési irányt választjuk? Elfogadható lesz?Megvannak az erőforrásaink, hogy megvalósítsuk? Hogyan fognak reagálni az emberek?Hogyan fog reagálni a konkurencia?Mi sülhet el rosszul?Melyek a potenciális problémák?Továbbra is hasznot fog hajtani?

Saját tapasztalatainkra és mások tapasztalataira kell alapoz­nunk a jövőre vonatkozó spekulációinkat.

117

A FE

KETE

K

ALA

P .. Infláció idején az emberek többet takarítanak meg.

...Infláció idején az emberek kevesebbet takarítanak meg.

Mind a két kijelentés helyes. Ott, ahol nagy múltja van az inf­lációnak, az emberek kevesebbet takarítanak meg, mert tud­ják, hogy a pénz elértéktelenedik. Ahol nincs ilyen jelentős múltja az inflációnak, az emberek elkezdhetnek többet meg­takarítani, mert úgy érzik, több pénzre van szükségük. Azok az emberek, akik kifinomultabb pénzügyi érzékkel rendel­keznek, dönthetnek a kölcsönfelvétel mellett, megtakarítás helyett, mert a végül kialakuló kamatláb negatív lehet.

.. .A kozmetikai iparágban eltöltött húsz év után azt kell mondanom, hogy tapasztalataim szerint ugyanaz a márka nem lehet a prémium és tömegáru kategóriában is. Ez így nem működik.

.. .A szállodaiparban ugyanazt az alapterméket lehet kü­lönböző márkajelzésekkel ellátva különböző árkategóriák­ba kínálni. Ez már sikeresnek bizonyult.

Mindkét megállapítás tapasztalaton alapszik, és mint ilyen, érvényes. Az egyiket elő lehet adni a fekete kalap alatt, a má­sikat pedig a sárga kalap alatt. A gyakorlatban a sárga kalap megjegyzést elő lehet adni még a fekete kalap alatt is, a koz­metikai iparra vonatkozó kijelentés megkérdőjelezéseként: „Ez nem szükségképpen igaz, mert a szállodaiparban..

A jövőbe tekintve és felhasználva a múlt tanulságait, a kérdés mindig az, hogy egy adott tanulság releváns-e a jövő­re vonatkozóan vagy sem. Ugyanazok-e a körülmények?

118 I

.. .Ez a márkapolitika igaz lehet a szállodákra, ahol az em­berek nem tudnak egyidejűleg megtapasztalni két terméket. De előfordulhat, hogy nem igaz például egy reggelihez fo­gyasztható zabpehelyre.

A fekete kalapos megjegyzések egyik formája, hogy azt mondjuk: „Olyan veszélyt látok, hogy..."

.. .Olyan veszélyt látok, hogy a konkurencia ugyancsak árengedményt fog adni, ha mi árleszállítást hajtunk végre."

.. .Olyan veszélyt látok, hogy tejből túltermelés lesz.

.. .Olyan veszélyt látok, hogy az új vállalat no-frills bizto­sítást fog kínálni.

.. .Veszélyt látok boraink túlárazásában, mert ma már a világ sok országában termelnek kiváló borokat.

119

A M

ÚLT

ÉS A

JÖV

Ő

A FE

KETE

K

ALA

P

Fekete kalap

20. FEJEZET

A túlzott használat problémája

Könnyű kritizálni.Egyesek élvezik, ha mindig kritizálhatnak.A hozzájárulás szükségessége.

Mint már korábban jeleztem, a fekete kalap kitűnő kalap. De más kitűnő dolgokhoz hasonlóan, használatát túlzásba lehet vinni, és vissza is lehet élni vele. A tészta kitűnő étel, de ha mindennap minden étkezéshez tésztát kínálnának, mindjárt nem fogunk annyira lelkesedni érte.

Sokkal könnyebb kritikusnak, mint konstruktívnak len­ni. Egy széket megtervezni nem könnyű dolog. Kritizálni egy széket sokkal könnyebb. Ha a szék egyszerű, akkor kri­tizálhatjuk azért, mert régimódi vagy unalmas. Ha a szék bonyolult, akkor kritizálhatjuk azért, mert vulgáris vagy sznob. Mindig könnyű úgy kritizálni, hogy szándékosan a bemutatottól eltérő ötletet vetünk fel.

Vannak, akiknek önképe és saját fontosságába vetett hite kritikai hajlamán alapszik. Megbeszéléseken az emberek sze­repelni akarnak, azt akarják, hogy észrevegyék őket, hozzá akarnak járulni a témához, és a legkönnyebb módja a hoz­zájárulásnak az „Igen, de.. típusú hozzászólás. Ha egy öt­let 95 százalékban kitűnő, van egy olyan tendencia mutatko­zik, hogy a megbeszélés során a kevésbé kitűnő 5 százalékra

120

összpontosítanak. Ez a tervezési szakaszban igen hasznos, mert a hibás 5%-ot ki lehet kavítani. Kevésbé hasznos azon­ban az értékelési szakaszban, amikor a kitűnő 95 százalékot kellene elismerni.

A fekete kalap túlzott használata nem segít. Esetenként ennek az égő előtérbe helyezése az oka. Előfordul, hogy ami­kor valaki képtelen másképpen hozzájárulni a beszélgetés­hez, akkor kritikai megjegyzéseket tesz. A leggyakrabban azonban csupán szokásról van szó. A vitatmódszer kereté­ben megengedett, hogy bármely ponton kritikai megjegyzé­seket tegyünk.

Ha az emberek már hozzászoktak a Hat Kalap kerethez, gyakran kilépnek az „állandó óvatosság" viselkedésmódból. Jó teljesítményt nyújtanak a fekete kalappal a fejükön - de most jó teljesítményt kell nyújtaniuk a sárga kalap és a zöld kalap alatt is. Örömmel fogadják majd ezt a lehetőséget, mert módjuk nyílik megmutatni, hogy több üzemmódban is ké­pesek kiválóan működni, nem csupán egyben.

Fontos felismerni a fekete kalap kiválóságát és fontossá­gát, de ugyanilyen fontos tartózkodni a túlzott használatától.

121

A TÚ

LZO

TT

HA

SZN

ÁLA

T P

RO

BLÉ

MÁ

JA

21. FEJEZET

A fekete kalap gondolkodás összegzése

A fekete kalap szerepe az óvatosság. Egy bizonyos szakasz­ban számba kell vennünk egy javaslat kockázatait, veszélyeit, akadályait, potenciális problémáit és árnyoldalait. Igencsak bolondság lenne belevágni egy javaslat megvalósításába, amíg nem került teljes körű mérlegelésre az óvatossági szem­pontok figyelembevételével. A fekete kalap arról szól, hogy óvatosak legyünk. Igyekszik elkerülni a veszélyeket és ne­hézségeket. Rámutat olyan dolgokra, amelyeknek figyelmet kell szentelnünk gyengeségük vagy ártalmasságuk miatt. A fekete kalap olyan ügyekhez irányít, amelyeknek figyel­met kell szentelnünk.

A fekete kalap felhasználható az értékelés részeként: be­levágjunk ennek a javaslatnak a megvalósításába vagy sem?

A fekete kalap felhasználható a tervezési folyamatban: melyek azok a gyengeségek, amelyeket le kell győznünk?

A fekete kalap megpróbálja számba venni a potenciális problémákat és a jövendő nehézségeket: mi az, ami rosszra fordulhat, ha megvalósítjuk ezt a javaslatot?

A fekete kalap nagymértékben az „összeillésről" szól.Összeillik ez a javaslat múltbeli tapasztalatainkkal? Ösz-

szeillik ez a javaslat politikánkkal és stratégiánkkal? Össze­illik ez a javaslat etikánkkal és értékeinkkel? Összeillik ez a

122

javaslat az erőforrásainkkal? Összeillik ez a javaslat az is­mert tényekkel és mások tapasztalataival?

A fekete kalap alatt közvetlenül az „óvatossági" aspek­tusra összpontosítunk. Ez a túlélés, a siker és a civilizáció alapja.

A fekete kalap szakaszban rámutathatunk egy folyamat eljárási hibáira. A fekete kalap azonban nem vitatkozás, nem is szabad megengedni, hogy vitatkozássá fajuljon. A fekete kalap célja, hogy az óvatossági vonatkozásokat felrajzolja a mentális térképre.

Ha csak ilyen üzemmódban gondolkodunk, a fekete ka­lappal vissza lehet élni és használatát túlzásba lehet vinni. A visszaélés veszélye azonban semmiképpen sem csökkenti a fekete kalap értékét, ahogy a veszélyes és meggondolatlan autóvezetés sem jelenti azt, hogy az autó önmagában veszé­lyes lenne.

123

A FE

KETE

KA

LAP

GO

ND

OLK

OD

ÁS

A SÁRGA KALAP

A sárga kalap

Gondoljunk a napsütésre! Gondoljunk a derűlátásra! A sár­ga kalap alatt a résztvevő arra törekszik, hogy megtalálja, milyen előnyei lehetnek egy javaslatnak, valamint megpró­bálja elképzelni, miként lehetne a javaslatot a gyakorlatba átültetni.

A sárga kalapot nehezebb viselni, mint a feketét. Az agy­ban létezik egy természetes mechanizmus, amely segít a ve­szélyek elkerülésében. A sárga kalaphoz nem tartozik efféle mechanizmus. így aztán az emberek többsége sokkal jobb a fekete kalap használatában, mint a sárga kalappal a fején.

Ki kell fejlesztenünk magunkban ez „érték-érzékenysé­get". Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan érzékennyé kell vál­nunk az értékekre, amilyen érzékenyek vagyunk a veszélyre. Ez egy szokás, egy viselkedésmód, amit ki lehet fejleszteni. Sok kreatív tanácskozáson ültem már, ahol kiváló ötletek születtek. Szerencsétlen módon azonban maguk a jelenlévők sem látták meg saját ötleteik értékét. Nem érdemes kreativi­tásra törekedni, ha nem ismerjük fel saját jó ötleteinket sem. Ezért olyan fontos az érték-érzékenység kifejlesztése.

A sárga kalap igen értékes dolog, mert arra kényszeríti az embereket, hogy szenteljenek időt az értékek keresésére. Néha nagy meglepetések várnak bennünket a sárga kalap alatt. Valami, ami régebben nem tűnt különösebben értékes­

127

A SÁ

RGA

KA

LAP

A SA

RGA

KA

LA

P nek, most hirtelen nagy értékre tesz szert. Még a legkevés­bé vonzó ötletekről is kiderülhet, hogy van valamilyen érté­kük, ha alaposan szemügyre vesszük őket.

A sárga kalapnak logikai alapokon kell nyugodnia. Vala­milyen okát kell adni az előterjesztett értéknek. A sárga ka­lap ítéletalkotás, és nem a fantázián alapszik. Melyek az ér­tékek? Kinek a számára? Milyen körülmények között? Miként nyújtják ezeket az értékeket? Milyen más értékek vannak?

128

A sárga kalap

22. FEJEZET

Spekulatív-pozitív

Pozitív gondolkodás A sárga a napsütés és a ragyogás színe.Optimizmus.Az előnyökre összpontosítani.Konstruktív gondolkodás és törekvés a dolgok megvalósítására.

Pozitívnak lenni választás dolga. Választhatunk úgy, hogy pozitív módon tekintünk a dolgokra. Választhatunk úgy, hogy egy helyzetnek azokra az aspektusaira összpontosí­tunk, amelyek pozitívak. Kereshetjük az előnyöket.

A negatív gondolkodás megvédhet bennünket a hibák­tól, a kockázatvállalástól és a veszélytől. A pozitív gondol­kodás a kíváncsiság, az öröm, a szerzésvágy és a „dolgok véghezvitelére" irányuló kívánság elegye. Nagyon valószí­nű, hogy az emberi haladás éppen ennek a bennünk rejtőző óhajnak a függvénye, hogy a dolgokat véghezvigyük, meg­valósítsuk. A sikerről írt könyvemben (Tactics: The Art and Science ofSuccess - Taktika: a siker művészete és tudománya) leírtam, hogy a sikeres emberek egyetlen közös tulajdonsá­ga az, hogy mindent átható vágy él bennük a dolgok véghez­vitelére.

Én a sárga kalapot a „spekulatív-pozitív" jelzőkkel illet­tem, mert minden terv vagy cselekvés valójában jövőbe te­

129

SPE

KU

LATÍ

V-P

OZ

ITÍV

A SA

RGA

KA

LAP kintést jelent. Ekkor kell a cselekvés módját vagy a tervet ki­

dolgozni. Sohasem lehetünk olyan biztosak a jövő vonatko­zásában, mint a múlttal kapcsolatban, tehát találgatnunk kell, mi történhet. Nekivágunk valaminek, mert érdemes. Ennek az „értéknek" a megállapítása a spekulatív-pozitív attitűd pozitív aspektusa.

Még ha olyasmit veszünk is szemügyre, ami már meg­történt, dönthetünk úgy, hogy annak pozitív aspektusát te­kintjük, vagy pozitív értelmezésben láttatjuk.

.. .A pozitív dolog az, hogy most már tudjuk, hogyan fog cselekedni. Vége a bizonytalanságnak.

.. .Tegyük fel a sárga kalapunkat és nézzük a pozitív as­pektusokat. A Kodak úgy döntött, hogy belép a rögtön elő­hívható felvételeket készítő fényképezőgépek piacára. Tehát reklámozniuk kell terméküket. Ennek hatására a közönség jobban tudatára ébred a pillanatfotográfia előnyeinek. Ennek a helyzetnek segítenie kell a mi értékesítésünket - különösen, ha a közönség úgy gondolja, hogy a mi termékünk jobb.

.. .Jobb dolog nem is történhetett volna vele annál, mint hogy megbukott ezen a vizsgán. Nem lett volna boldog, ha tanár lett volna belőle.

Néhány ember számára pozitívnak lenni az elme természe­tes viselkedése. A legtöbben akkor pozitívak, ha saját gondo­lataikat, ötleteiket adják elő. A legtöbben akkor viselkednek pozitívan egy ötlettel kapcsolatban, ha rögtön látják, hogy abban számukra is van valami előnyös. Az önzés erős bázi­sa a pozitív gondolkodásnak. A sárga kalap gondolkodás­nak nem kell ilyen motivációkra várnia. A sárga kalap egy

130

konkrét eszköz, amelyet a résztvevő választ és elfogad. A po­zitív aspektus nem eredménye annak, hogy meglátjuk egy ötlet értékét, hanem megelőzi azt. A sárga kalap a kiinduló­pont. A résztvevő felteszi a sárga kalapot, aztán tartja magát ahhoz a követelményhez, hogy pozitív és optimista legyen.

A korábban használt színes nyomtatási analógiával: a sár­ga kalap a sárga színt viszi fel a papírra, pontosan úgy, ahogy a piros kalap a pirosat.

.. .Mielőtt még bármi mást tenne, azt akarom, hogy tegye fel a sárga kalapját és mondja el, mit gondol erről az új meg­közelítésről.

.. Ön elmondta nekem az összes okot, hogy miért nem szereti ezt az ötletet, s hogy az valószínűleg miért nem fog sikerülni. Most azt akarom, hogy határozottan vegye elő sár­ga kalap gondolkodását. Miként látja most a dolgot?

.. .Sárga kalap nézőpontból szemlélve a dolgot, látja vala­mi értelmét annak, hogy acél helyett műanyagból készítsük ezt a szerelvényt? A költség majdnem ugyanaz lenne.

.. Van egy olyan ötleten, hogy a sült krumplit dupla cso­magolásban kellene árusítani. Úgy tűnik, ez senkinek se tet­szik. Elmondaná erről sárga kalapos véleményét?

.. Nem kiegyensúlyozott vagy objektív nézőpontot ké­rek. Határozott sárga kalap nézőpontot akarok látni.

.. .Fekete kalapom azt súgja, hogy ez az olcsó új öngyújtó ártani fog értékesítésünknek. Sárga kalapom azonban azt mondja, hogy az olcsó öngyújtó kiirtja a piac középső szeg­

131

SPEK

ULA

TÍV-

P

OZI

TÍV

A SÁ

RGA

KA

LAP mensét, és ezzel egyes vásárlókat arra késztet, hogy átmen­

jenek a piac drága szegmensébe, ami előnyös számunkra.

...Ebben a pillanatban nehéz sárga kalapot viselnünk. Az újságírósztrájk hatására azonban rádöbbenhetnek az em­berek, mennyire fontos számukra újságjuk, s hogy bizonyos dolgokra mennyivel jobbak a lapok, mint a televízió.

Jóllehet a sárga kalap gondolkodás pozitív, pontosan annyi fegyelmet igényel, mint a fehér vagy a fekete kalap. Nem csu­pán arról van szó, hogy pozitív értékelést adjunk valamiről, ami éppen felmerül- A pozitív tuladonságok szándékos kere­sése a lényeg. Néha természetesen hiábavaló ez a keresés.

.. .Bár a sárga kalap van a fejemen, mégsem tudok sem­mi pozitívat találni.

Lehet azt mondani, hogy ha nem eleve nyilvánvaló egy pozi­tív aspektus, akkor valószínűleg nem is ér sokat. Lehet azt állítani, hogy nincs értelme erőnek erejével arra ösztökélni az elménket, hogy csekély gyakorlati értékkel bíró, távoli po­zitív részleteket kutasson fel. Ez azonban a dolgok félreér­tése. Lehetnek ugyanis igen lényeges pozitív tulajdonságok, amelyek első látásra egyáltalán nem nyilvánvalók. A vállal­kozók éppen így működnek. Ők meglátják azokat az értéke­ket, amelyeket a körülöttük lévők még nem vesznek észre. Az értékek és előnyök egyáltalán nem mindig nyilvánvalóak.

132

Sárga kalap gondolkodás

23. FEJEZET

A pozitív spektrum

Mikor dőreség az optimizmus?A reményteljestől a logikusig.Mi a realizmus?

Vannak emberek, akik jó szívvel gondolnak egy szélhámos­ra még azután is, hogy becsapta őket. Úgy vélik, hogy a szél­hámos valójában őszintén jót akart, csak az események vagy a kollégái cserben hagyták. Arra emlékeznek, hogy a szél­hámos milyen meggyőző erővel tudott beszélni, s hogy ők mennyire élvezték, hogy rábeszéli őket.

Vannak naivan optimista emberek, akik az ostobaságig viszik a derűlátást. Vannak olyanok is, akik komolyan azt várják, hogy nagy pénzeket nyerjenek a lottón, és a jelek sze­rint erre a reményre építik életüket. Vannak nagyvállalko­zók, akik a hatalmas aszpirinpiacot látva úgy érzik, hogy ha csupán egy parányi részét tudnák megszerezni, már az is nagyon megérné.

Vajon hol van az a pont, ahol az optimizmus dőreséggé és bolondos reménnyé válik? Ne legyenek korlátai a sárga kalap gondolkodásnak? Ne vegye tekintetbe a sárga kalap a valószínűségeket? Hagyják ezt a fekete kalapra?

A pozitív skála egyik végén a túlzott optimizmus, a má­sik végén pedig a logikus-gyakorlatias gondolkodás helyez­kedik el. Körültekintően kell kezelnünk ezt a skálát. A tör­

133

A PO

ZITÍ

V s

pe

kt

ru

m

A SÁ

RGA

KA

LAP ténelem tele van gyakorlatilag kivihetetlennek tűnő víziók­

kal és álmokkal, amelyek azonban inspirációként hatottak és erőfeszítésekre sarkalltak. Ha csak arra korlátozzuk sárga kalap gondolkodásunkat, ami már szilárdan megalapozott és jól ismert, akkor nemigen haladunk előre.

A legfontosabb azt megnézni, milyen cselekvés követi az optimizmust. Ha a cselekvés nem több reménynél (mint a lottónyereményre vonatkozó remény vagy amikor abban reménykedünk, hogy valami csoda megmenti majd a cégün­ket), akkor az efféle optimizmusnak nincs helye. Ha azonban az optimizmus valamilyen cselekvéshez vezet a választott irányban, már bonyolultabb a dolog. A túlzott optimizmus rendszerint kudarchoz vezet, de nem mindig. Azok fognak boldogulni, akik számítanak arra, hogy boldogulni fognak.

.. .Minimális az esély arra, hogy bárki is túlélte a repülő­szerencsétlenséget a gleccseren való landolás után. De neki kell indulnunk, és keresnünk kell a túlélőket.

.. .Lehetséges, hogy ez az új párt megosztja majd az ellen­zéki szavazatokat.

.. .Ha sokat invesztálunk ennek a filmnek a reklámozásá­ba, a siker karnyújtásnyira lesz.

.. .Van esély arra, hogy ezt fogják választani az év autójá­nak. Fel kell készülnünk arra, hogy ehhez tartsuk magunkat a reklámkampányban. Lehet, hogy nem így lesz, de készen kell állnunk erre is.

Mint a többi gondolkodó kalapnak, a sárga kalapnak is az a célja, hogy színezze a képzeletbeli mentális térképet. Ezért

134

optimista javaslatokat kell gyűjteni és felvinni a térképre. Mindazonáltal célszerű ezekhez a javaslatokhoz egy való­színűségi becslést is hozzáfűzni.

Egyszerű valószínűségi osztályozás végezhető a követ­kezőképpen:

Bizonyított.Tapasztalataink és ismereteink alapján nagyon valószínű. Különböző dolgok kombinációja alapján jó esélye van. Egyenlő eséllyel vagy igen, vagy nem.Nem több, mint lehetséges.Távoli lehetőség, minimális esély.

Ez némiképp hasonlít ahhoz, amit a fehér kalap gondolko­dásnál használtunk.

Dönthetünk úgy, hogy sohasem támogatunk minimális esélyeket, de ennek a minimális esélynek is rajta kell lennie a térképen. Ha már felkerült a térképre, választhatunk, hogy visszautasítsuk, vagy megpróbáljuk javítani az esélyt. Ha nincs rajta a térképen, választani sem tudunk.

.. Tudom, hogy nagyon elfoglalt és nagyon sokba kerül, de lépjünk kapcsolatba vele és hívjuk meg, hogy nyissa meg a konferenciát. Legrosszabb esetben nemet fog mondani.

.. .Minden lány színésznő akar lenni, de csak nagyon kevés­nek sikerül, így a siker esélyei nem túl nagyok. Egyeseknek azonban mégis sikerül, tehát, ha akarja, próbálkozzon csak.

.. .Nem valószínű, hogy rejtett kincseket találnánk egy falusi régiségboltban. Viszont a legtöbb rejtett műkincs olyan helyeken volt, ahol senki sem számított rájuk.

135

A SÁ

RGA

KA

LAP

Sárga kalap gondolkodás

24. FEJEZET

Okok és logikai alátámasztás támogatás

Mi a pozitív nézőpont alapja?Miért gondolja, hogy így fog megtörténni?Az optimizmus hátterében rejlő okok.

Pozitív értékelés alapulhat tapasztalaton, rendelkezésre álló információn, logikai levezetésen, jeleken, trendeken, sejté­seken és reményeken. Kell-e részletezni a sárga kalap alatti derűlátás okait?

Ha nem adja okát optimizmusának, a „jó érzés" ugyan­úgy elhelyezhető a piros kalap alá érzésként, megsejtésként vagy intuícióként. A sárga kalap gondolkodásnak ennél sok­kal messzebbre kell mennie.

A sárga kalap gondolkodás körébe pozitív értékítéletek tartoznak. A sárga kalapot viselő résztvevőnek minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy a lehető legjobban alátámasz- sza az általa felkínált optimizmust. Ennek az erőfeszítésnek lelkiismeretesnek és alaposnak kell lennie. Ugyanakkor a sár­ga kalap gondolkodásnak nem kell mindössze azokra a kérdésekre korlátozódnia, amelyeket teljeskörűen indokolni lehet. Más sza­vakkal: minden módon igyekezni kell, hogy indokoljuk az optimizmust, de ha ez nem sikerül egészen, az sem baj, a dolgot előadhatjuk spekulációként.

136

A sárga kalap hangsúlya az extrapoláción és a pozitív spekuláción van. Hozzáfogunk, hogy felkutassuk a lehetsé­ges előnyöket. Azután megpróbáljuk igazolni, alátámaszta­ni őket. Ezzel megpróbáljuk megerősíteni ezeket az említett előnyöket. Ha ezt a logikai támogatást nem tudjuk megadni a sárga kalap alatt, akkor máshol sem fogjuk tudni.

.. .Az én sárga kalap gondolkodásom azt súgja, hogy az omlettek jó gyorséttermi cikkek lehetnének. Ha okokat kere­sek e nézet alátámasztására, akkor a táplálkozástudatossá­got és a könnyű ételek kedvelését hoznám fel. Azt is mond­hatnám, hogy mivel az emberek már nemigen esznek tojást reggelire, ez több lehetséget ad arra, hogy máskor viszont beiktassák ezt az étrendjükbe.

.. .Mi a helyzet a munkakesztyűkkel? Nem csupán arra szolgálhat a kesztyű, hogy melegen tartsa a kezet, hanem le­het benne autót szerelni, lehet kesztyűben étkezni, vagy ház­tartási munkát végezni. Az embereknek sok mindent ma már maguknak kell megcsinálniuk. Ezenkívül egyre fonto­sabb számukra a megjelenés és a bőrápolás.

25. FEJEZET

Sárga kalap gondolkodás

Konstruktív gondolkodás

Tenni róla, hogy megtörténjenek a dolgok.Javaslatok és felvetések.

Képzeljünk el öt brilliáns döntéshozó gondolkodót, amint körülülnek egy asztalt, hogy megbeszéljék a városi vízszol­gáltatás javításának eszközeit. E ragyogó elmék egyike sem tud elindulni addig, amíg valaki elő nem terjeszt egy javas­latot. Ekkor a kritikus felkészültség teljes erővel akcióba len­dülhet. De honnan jöjjön ez a javaslat? Kit tanítottak meg arra, hogy javaslatokkal álljon elő?

A kritikus gondolkodás rendkívül fontos része a gondol­kodásnak, de semmi szín alatt sem elegendő. A legerőtelje­sebben ellenzem azt az álláspontot, miszerint elég kritikus elméket kinevelni. Ez a nyugati gondolkodás hagyománya, és nem elegendő.

A fekete kalap gondolkodás magában foglalja a kritikus gondolkodás aspektusát. Amikor a fekete kalapról volt szó, teljesen világossá tettem, hogy a fekete kalapot viselő részt­vevőnek ezt a szerepkört teljes körűen be kell töltenie: olyan keményen kritikusnak kell lennie, ahogy csak tud. Ez fon­tos része a gondolkodásnak, és jól kell csinálni. A konstruk­tív és alkotó gondolkodás a sárga kalap dolga. A sárga kalap gondolkodás az, ahonnan ötleteknek, javaslatoknak és fel-

138

vetéseknek érkezniük kell. Később látni fogjuk, hogy a zöld kalap (kreativitás) ugyancsak fontos szerepet játszik új öt­letek kidolgozásában.

A konstruktív gondolkodás elfér a sárga kalap alá, mert minden konstruktív gondolkodás hozzáállása pozitív. Javas­latokat azért tesznek, hogy jobbá tegyenek valamit. Esetleg problémák megoldásáról lehet szó. Vagy lehet szó valami­nek a javításáról. Szó lehet egy lehetőség kihasználásáról. A javaslat mindegyik esetben arra szolgál, hogy valamilyen pozitív változást hozzon.

A sárga kalap gondolkodás egyik aspektusa a reaktív gondolkodás. Ez a pozitív értékelés, amely ellentettje a feke­te kalap negatív értékelésének. A sárga kalapos résztvevő ki­mazsolázza az elé kerülő ötletek pozitív aspektusait, ugyan­úgy, ahogy a fekete kalap viselésekor a negatív aspektusokat mazsolázzák ki. Ebben a fejezetben a sárga kalap gondol­kodás egy másfajta aspektusát tárgyalom - a konstruktív gondolkodást.

.. .A vízszolgáltatás javítására gátat építhetnénk az Elkin folyón, ezzel egy tározót hoznánk létre.

.. .Bőségesen van víz a hegyekben ötven mérfölddel ar­rébb. Lehetséges lenne csővezetéket építeni oda?

...A szokványos vízöblítős illemhelyek mintegy har­mincöt liter vizet használnak el minden öblítésnél. Vannak azonban új konstrukciók, amelyek csak négy és fél litert hasz­nálnak. Ezt azt jelenti, hogy személyenként és naponta száz­harmincöt liter vizet lehetne megtakarítani, vagy harminc- nyolcmillió litert naponta az egész városra vetítve.

139

KO

NST

RU

KTÍV

g

on

do

lk

od

ás

...M it szólnának a víz újrahasznosításához? Hallottam róla, hogy vannak új membrános módszerek, amelyek gaz­daságossá teszik ezt a módszert. Ezenkívül ez a megoldás a szennyvíz ártalmatlanításának problémáját is enyhítené. Megvizsgáljam ezt közelebbről?

A fentiek mindegyike konkrét javaslat. Miután egy javasla­tot letettek az asztalra, azt tovább lehet fejleszteni, majd vé­gül alávetni a fekete kalap értékelésnek és a sárga kalap ér­tékelésnek.

.. .Vegye fel a sárga kalapját és tegyen nekem további konkrét javaslatokat! Minél többet, annál jobb.

.. .John, mi az ön javaslata? Hogyan tudnánk megbirkóz­ni ezzel a problémával? Válaszoljon sárga kalappal!

Ezen a ponton valaki közbevethetné, hogy ebben az ügyben a javaslatoknak „vízügyi szakértőktől" kell jönniük, és nem amatőrök dolga ilyen javaslatokat tenni. Kritikus gondolko­dású amatőrök szerepe az lehetne, hogy értékeljék a szak­értők által előterjesztett javaslatokat. Ez a politikai beszéd tartománya. A technikai részletekhez értők dolga javasla­tokkal szolgálni, a politikusok dolga pedig értékelni azokat. A politikában valóban van szerepe az efféle gondolkodás­nak, ám ez a rendzser kiszolgáltatja a döntéshozókat a szak­értők kénye-kedvének. Más területeken, például a személyes vagy üzleti döntéshozás körében a döntéshozó személy egy­úttal saját szakértője is, és mint ilyennek, produkálnia kell az ötleteket is.

Honnan származnak a javaslatok és felvetések? Hogyan áll elő a sárga kalap gondolkodó egy megoldással?

140

E könyvben nincs helyünk arra, hogy belemenjünk a ter­vezés és problémamegoldás különböző módszereinek rész­leteibe. Más könyveimben már érintettem ezt a tárgykört. A sárga kalap javaslatoknak nem kell sem különlegeseknek, sem nagyon okosaknak lenniük. A rutinmegoldások is ide­tartozhatnak, vagy olyan megoldási alternatívák, amelyek­ről ismeretes, hogy másutt is használják őket. Használható lehet az is, hogy ismert módszereket összekombinálunk egy új megoldás létrehozása érdekében.

Mihelyt a sárga kalap a résztvevő gondolkodását arra irányította, hogy valamilyen javaslattal álljon elő, magát a javaslatot már nem is lesz olyan nehéz megtalálni.

.. tegye le a fekete kalapját! Ahelyett, hogy értékelné az eddigi javaslatokat, tegye fel a sárga kalapját és tegyen ne­künk új javaslatokat!

.. .Továbbra is fekete kalappal azt indítványozom, hogy egy magánvállalkozást bízzunk meg azzal, hogy verseny­áron szolgáltasson vizet.

.. .Nem, nem állunk készen arra, hogy visszatérjünk a fe­kete kalap gondolkodáshoz. Nem hiszem, hogy kimerítet­tünk volna minden javaslatot. Igen, szándékunkban áll szak­értőket és tanácsadókat bevonni, először azonban jelöljünk ki néhány lehetséges irányt. Tehát ez egyelőre inkább sárga kalap-jellegú konstruktív gondolkodás.

így hát a sárga kalap gondolkodás javaslatok sokaságával és egyben a javaslatok pozitív értékelésével foglalkozik. E két aspektus között ott van egy harmadik: a javaslatok „felépíté­sének" kidolgozása. Ez sokkal több, mint egy javaslat reak­

141

KO

NST

RU

KTÍV

G

ON

DO

LKO

DÁ

S

A SÁ

RGA

KA

LAP tív értékelése. Ez további konstrukciót jelent. A javaslatot mó­

dosítják, tökéletesítik, megerősítik.A sárga kalap gondolkodás ttökéletesítési, javítási funk­

ciójának keretében történik a fekete kalappal feltárt hibák kiigazítása. Mint már világossá tettem, a fekete kalap gon­dolkodás feltárhatja a hibákat, de nem feladata kijavítani azokat.

.. .Ha átadjuk a vízszolgáltatást egy magánvállalkozás­nak, fennáll a veszélye, hogy a város egy monopolszolgálta­tó túszává lesz, amely olyan árat állapít meg, amilyet csak akar.

.. .Kivédhetjük ezt azzal, hogy felső határt szabunk az ár­nak. Ezt a mai ár alapján lehetne meghatározni, tekintetbe véve az inflációt.

Hangsúlyozni kívánom, hogy a sárga kalapnak ez a konst­ruktív aspektusa nem igényel semmilyen különleges találé­konyságot. Ez mindössze annyi, hogy ebben a szakaszban konkrét javaslatokat kell előterjeszteni, akár nagyon szok­ványosakat is.

142

26. FEJEZET

Sárga kalap gondolkodás

Spekuláció

A jövőbe tekintve.A „ha" értéke.A lehető legjobb forgatókönyv.

A spekuláció a megsejtések és a remény világa. A befektetők természetüknél fogva spekulánsok, még ha a szó az építési vállalkozóknak és a devizakereskedőknek van is általában fenntartva. A spekuláns építési vállalkozó anélkül épít há­zat, hogy lenne rá vevője. Azután elindul vevőt keresni.

A jó spekulánsnak erős érzéke van a potenciális haszon­hoz. Ezenkívül reményre is szükség van.

A sárga kalap gondolkodás több puszta megítélésnél és javaslatnál. Olyan attitűd, amely pozitív reménnyel áll hoz­zá egy helyzethez. A sárga kalap gondolkodás a lehetséges előnyöket és értékeket igyekszik meglátni. Mihelyt meglátja ezeket, jöhet a felkutatás.

A gyakorlatban nagy különbség van az objektív ítélet- alkotás és a pozitív érték megtalálásának szándéka között. A sárga kalap előretekintő jellege az, amit én itt a spekuláció szóval jelölök.

.. .Van egy új típusú gyorséttermi árucikk, amely egyre népszerűbb lesz. Ez egy mexikói módra készült csirkeszelet,

143

SPEK

ULÁ

CIÓ

A SA

RGA

KA

LAP amit „pollo" néven kínálnak. Tegye fel a sárga kalapját és

mondja el, mi a véleménye erről!

.. .Olyan sok különböző típusú biztosítás létezik, hogy az emberek összezavarodnak. Lehetne valamilyen „ernyő" tí­pusú biztosításunk, amely mindenre kiterjed? Vigyék ezt az ötletet, és szenteljenek neki sárga kalap figyelmet! Aztán jöj­jenek vissza és mondják el, mire jutottak.

A sárga kalap gondolkodásnak ez a spekulatív aspektusa a lehetőségekben való gondolkodás. Ez túlmegy a problémameg­oldáson és a tökéletesítésen. Az emberek rákényszerülnek a problémáik megoldására, arra azonban nem, hogy ehhez kü­lönféle lehetőségeket vegyenek tekintetbe. De mindenkinek szabadságában áll lehetőségeket tekintetbe venni - ha akarja.

A spekulatív gondolkodásnak mindig a lehető legjobb forgatókönyvvel kell indítania. Ez a módja annak, hogy ér­tékelni tudjuk az ötletből maximálisan kihozható előnyöket. Ha az előnyök a lehető legjobb forgatókönyvben is gyengék, akkor az ötletet nem érdemes tovább követni.

.. .A lehető legjobb forgatókönyv szerint a másik áruház tönkremegy, és mi maradunk az egyeüliek az egész környé­ken. De nem látom, hogy ez különösebben jövedelmező len­ne. A másik áruház már így is a túlélésért küzd.

.. .A lehető legjobb forgatókönyv szerint a kamatláb gyor­san nő, és a mi fix kamatozású átruházható jelzáloghitelünk jól eladhatóvá teszi a házat.

Ha az előnyök elég vonzónak tűnnek a lehető legjobb forga­tókönyvben, akkor meg kell nézni, hogy milyen valószínű

144

ez a forgatókönyv - és milyen valószínűséggel fognak meg­valósulni a feltételezett az előnyök.

Spekulatív aspektusában a sárga kalap gondolkodás a le­hető legjobb forgatókönyvet és a maximális előnyöket irá­nyozza elő. A sárga kalap gondolkodás azután „valószínű­ségi" módszerrel lejjebb szállítja ezeket. Végül pedig a fekete kalap gondolkodás jelezheti a kétséges területeket.

Lehetőségek merülhetnek föl úgy is, ha a jelen helyzetet extrapoláljuk a jövőbe. Lehetőségek keletkezhetnek akkor is, „ha" valamilyen konkrét esemény megtörténik, vagy va­lamely feltétel megváltozik.

.. .A kötvényárak emelkedni fognak, „ha" a kamatlábak csökkennek.

.. .„Ha" az üzemanyagárak esnek, a nagy autók kapósab- bak lesznek.

A lehetséges „ha" változatok felkutatása része a sárga kalap gondolkodás spekulatív funkciójának.

Sohasem arról van szó, hogy „ha" típusú feltárásra kelle­ne alapozni cselekvést vagy döntéseket - jóllehet védekező akció válhat szükségessé, például amikor tűzbiztosítást kö­tünk. Ez része a sárga kalap gondolkodásnak.

A„ha" feltárása fekete kalap funkciónak is része volt, a kockázatok és veszélyek értelmében. A sárga kalap funkció „ha" része a kockázat pozitív megfelelőjének, azaz a lehető­ségeknek a felkutatása.

.. .Milyen feltételek mellett hozhat ez a szállodalánc pro­fitot?

145

SPEK

ULÁ

CIÓ

A SÁ

RGA

KA

LAP .. .Ha a műholdas műsorszórás meghonosodik, milyen

új lehetőségeket kínál a hirdetőknek?

A sárga kalap gondolkodás spekulatív aspektusába a jövő­kép is beletartozik.

Egy korábbi fejezetben említést tettem a víziók - azaz jö­vőképek - és álmok szerepéről a sárga kalap gondolkodás­ban. A jövőkép bizonyos értelemben túlmegy a spekuláción, mivel a kitűzhet olyan célt is, amelynek elérésére csekély a remény.

Minden tervben ott van egy bizonyos fajta jövőkép, amely minden egyebet megelőz. Ahogy a jó eladó is úgy ad el, hogy egy csodás jövőképet rajzol föl és megkéri az ügyfelet, hogy osztozzon benne, úgy a tervező is egy pozitív jövőké­pet helyez maga elé, amelyet megpróbál megvalósítani. Elő­ször jön a jövőkép, azután következik a forma és a részletek. A jövőkép tartalmazza a projekt előnyeit és kivitelezhetősé­gét is: meg lehet csinálni, és érdemes is megcsinálni.

Nehéz lenne bármit is véghezvinni, ha nem lenne valami­lyen előzetes elképzelésünk megvalósíthatóságáról és érté­kéről.

. .Ez az én elképzelésem a vonzó, alacsony költségű la­kásépítésről, és úgy vélem, azt is látom, hogyan lehetne meg­valósítani.

. .Ez az én vízióm egy másfajta közgazdaságtanról, amely új módon kezeli a vagyont és a termelékenységet.

,. .Az én vízióm az, hogy a gondolkodást alaptárgyként tanítsák minden iskolában. Néhány országokban ez már meg is indult.

146

1 A jövőkép izgalma és ösztönző ereje messze túlmegy az ob­it jektív megítélésen. A jövőkép irányt szab a gondolkodásnak i és a cselekvésnek. Ez egy további aspektusa a sárga kalap

gondolkodásnak.

147

SPEK

ULÁ

CIÓ

A SÁ

RGA

KA

LAP 2 7 . F E J E Z E T

Sárga kalap gondolkodás

Kapcsolat a kreativitással

A konstruktív és a kreatív közötti különbség.Hatékonyság és változás.Új ötletek és régi ötletek.

A sárga kalap gondolkodás nem kapcsolódik közvetlenül a kreativitáshoz. A gondolkodás kreatív aspektusát a zöld ka­lap foglalja magába, amelyet a következő fejezetben fogunk tárgyalni.

Tökéletesen igaz, hogy a kreativitáshoz szükség van a sár­ga kalap gondolkodás pozitív aspektusára. Igaz, hogy a krea­tivitáshoz létfontosságú a sárga kalap gondolkodás pozitív értékelése és konstruktív aspektusa. Mindazonáltal a sár­ga kalap gondolkodás és a zöld kalap gondolkodás teljesen különálló dolgok.

Valaki lehet kiváló sárga kalap gondolkodó, és mégis lehet teljesen híján a kreativitásnak. Nagyon veszélyes ősz- szetéveszteni a két kalapot, mert ha ezt tesszük, akkor olyas­valaki, aki nem kreatív, úgy érezheti, hogy a sárga kalap gondolkodás nem neki való.

A kreativitás a változtatással, újítással, feltalálással, új ötletekkel és új alternatívákkal van kapcsolatban. Valaki le­het akkor is kiváló sárga kalap gondolkodó, ha soha sincs egyetlen új ötlete sem. A régi ötletek eredményes használata

148

nagyon alkalmas gyakorlása a sárga kalap gondolkodásnak. Az ötleteknek nem kell újaknak lenniük, és még új ötletek felfedezésének szándékára sincs feltétlenül szükség. A sárga

' kalap gondolkodás a dolgok végrehajtásához való pozitív hozzáállást jelenti. A sárga kalap az eredményességről, nem annyira az újdonságról szól.

Az angol nyelvben bizonyos zavar uralkodik a kreatív szó rendkívül széles jelentéstartalma miatt. A kreativitásnak két jól megkülönböztethető aspektusa van. Az első: „valamit elő­idézni, létrehozni". Ebben az értelemben valaki előidézhet zűrzavart, az ács létrehoz egy széket. A vállalkozó létrehoz egy üzletet. A második aspektus az „újdonság". Ez azonban megint csak zavart okozhat, mert az újdonságnak is két faj­tája van. Lehet valami új abban az értelemben, hogy külön­bözik attól, ami régebben már megvolt; például egy kom­munikációs rendszer, amely „új" a mi irodánkban, jóllehet ezernyi más helyen már használatban van. Az „új" másik fajtája az abszolút újdonság. Vagyis például egy találmány vagy elképzelés, amely korábban egyáltalán nem létezett.

A művészet terén van egy bizonyos dilemma. Például világos, hogy egy festő mindig újat teremt, ami korábban sohasem létezett. Mivel egy új festmény aligha lesz ugyan­olyan, mint bármelyik korábbi festmény, van benne valami „új". Mégis lehet, hogy abban a festményben nincs semmi­lyen új koncepció vagy új felfogás. A festőnek lehet egy erő­teljes stílusa, és ezt a stílust egymás után alkalmazza tájké­pekre. Bizonyos értelemben futószalagon termeli a képeket egy adott stíluson belül.

A sárga kalap gondolkodás elsősorban arra irányul, hogy miként lehet létrehozni, megvalósítani dolgokat. Foglalkoz­hat azzal, hogy felkap egy másutt már használt ötletet, és azután működésbe hozza azt. A sárga kalap gondolkodás

149

KA

PCSO

LAT

A K

REA

TIV

ITÁ

SSA

L

A SÁ

RGA

KA

LAP foglalkozhat egy adott probléma alternatív megközelítései­

nek létrehozásával. A sárga kalap gondolkodás még lehető­ségeket is meghatározhat. De nem fogalmak, elképzelések vagy felfogások megváltoztatásával. Ez a zöld kalap gondol­kodás feladata.

Ha ráállunk arra, hogy valamire pozitív módon tekint­sünk, az önmagában is új felfogást hozhat létre, és ez meg­történhet a sárga kalap gondolkodás keretében.

.. .Ez a palack nem félig üres, hanem félig tele van visz- kivel.

Miként a fekete kalap gondolkodás kipécézhet egy hibát, amelynek helyrehozását aztán a zöld kalapra hagyja, úgy a sárga kalap gondolkodás is megnevezhet egy lehetőséget és aztán a zöld kalapra hagyja, hogy valamilyen újszerű meg­oldást gondoljon ki ennek a lehetőségnek a kiaknázására.

.. .Egyre több embernek kell parkolnia városokban. Ho­gyan tudnánk valamilyen értéket kihozni ebből?

.. .Emelhetnénk a szobaárakat, ha több üzleti utazót tud­nánk idecsábítani ebbe a szállodába. Hogyan tudnánk ezt megcsinálni? Vegyük sorra a szokványos ötleteket, aztán tegyük fel zöld gondolkodó kalapunkat, hogy új ötleteket találjunk.

150

28. FEJEZET

A sárga kalap gondolkodás összegzése

A sárga kalap gondolkodás pozitív és konstruktív. A sárga szín a napfényt, a ragyogást és a derűlátást jelképezi.

A sárga kalap gondolkodás a pozitív értékeléssel foglal­kozik, pontosan úgy, ahogy a fekete kalap gondolkodás a negatív értékeléssel.

A sárga kalap azt a pozitív spektrumot fogja át, amely­nek egyik szélső pontján a logikus és a praktikus helyezke­dik el, a másik szélén pedig az álmok, víziók és remények.

A sárga kalap gondolkodás megvizsgálja és felkutatja az értékeket és az előnyöket. A sárga kalap gondolkodás az­után igyekszik logikus alátámasztást lelni ezekhez az érté­kekhez és előnyökhöz. A sárga kalap gondolkodás ezt kö­vetően megpróbál szilárdan megalapozott optimizmussal szolgálni, de nem korlátozódik erre - feltéve, hogy az opti­mizmus más típusai megfelelő címkével vannak ellátva.

A sárga kalap gondolkodás konstruktív és teremtő jel­legű, amelyből konkrét javaslatok és felvetések érkeznek. A sárga kalap gondolkodás az operativitással és a dolgok véghezvitelével foglalkozik. A sárga kalap gondolkodás cél­ja az eredményesség.

A sárga kalap gondolkodás lehet spekulatív, és kereshet lehetőségeket. Ezenkívül megengedi az álmokat és vízió­kat is.

151

A SÁ

RGA

KALA

P G

ON

DO

LKO

DÁ

S .

A SÁ

RGA

KA

LAP A sárga kalap gondolkodás nem foglalkozik pusztán

pozitív örvendezéssel (piros kalap), sem új ötletek létreho­zásával (zöld kalap).

152

A ZÖLD KALAP

A zöld kalap

A zöld kalap az energia kalapja. Gondoljunk a növényzetre! Gondoljunk a növekedésre! Gondoljunk az új levelekre és ágakra! A zöld kalap a kreativitás szakasza.A zöld kalappal új ötleteket sorakoztatunk fel. A zöld kalapban választási le­hetőségeket és alternatívákat mutatunk be. Ezek egyaránt magukban foglalják a kézenfekvő alternatívákat és az új öt­leteket. A zöld kalapban arra törekszünk, hogy a felvetett ötleteket szükség esetén módosítsuk vagy gazdagítsuk.

A zöld kalap szakasz értéke abban rejlik, hogy minden résztvevőnek meghatározott időt biztosít kreatív ötletek, al­ternatívák felsorolására. A kreativitás többé nem egyedül az „ötletember" feladata, miközben mindenki más csak ül és arra vár, hogy kritikai szemléletével lecsaphasson az ötletre. Amikor a zöld kalap van a fejünkön, mindenkitől azt várjuk, hogy kreatív erőfeszítéseket tegyen - vagy ha nem tud, ak­kor maradjon csendben. S mivel az emberek nem szeretnek csendben maradni, inkább kreatív erőfeszítést tesznek.

A kreatív gondolkodásra fordított idő meghatározása na­gyon fontos, hisz a gondolkodásban és a jó döntések megho­zatalában a kreativitásnak kulcsfontosságú szerepe van..

Az „elvárási" aspektus szintén igen fontos. Az emberek többsége sokkal hatékonyabb, ha valamit elvárnak tőlük. Jobban szeretnek „beszállni a játékba", mint kívül maradni

155

A ZÖ

LD

KA

LAP rajta. Ennek a szakasznak egyebek mellett az is az eredmé­

nye, hogy azok is, akik addig sohasem gondolták kreatívnak magukat, elkezdenek kreatívan gondolkodni és új ötletek­kel előállni. Önbizalmuk növekedésével hamarosan olyan kreatívvá válnak, mint bárki más a résztvevők között..

A zöld kalap szakaszában meg van engedve, hogy „új le­hetőségeket" vázoljunk fel. Az új lehetőségek sokkal nagyobb szerepet játszanak a folyamatban, mint általában hisszük. Lehetőségek nélkül nincs előrehaladás. Kétezer évvel ezelőtt a kínai műszaki fejlettség jóval a nyugati fejlettségi szint fö­lött volt. Aztán ez a fejlődés elakadt. Ezt általában azzal ma­gyarázzák, hogy a kínaiak nem fordítottak külön figyelmet az új lehetőségekre, alternatívákra. E nélkül a „mentális szoftver" nélkül lehetetlen volt előrelépni, továbbfejlődni.

Nagy tévedésben vannak azok, akik azt hiszik, hogy a ha­ladás pusztán az információk elemzéséből és a logikai leve­zetés lépéseiből építkezik. A lehetőségek, alternatívák nélkül még a meglévő információkat sem tudjuk új módon látni, újszerűen értékelni.

A zöld kalap szakaszában terjesztjük elő a javasolt cselek­vési irányokat, alternatívákat: „Tehetjük ezt, vagy azt, vagy amazt." A zöld kalap arra is jó, hogy a fekete kalap szakasz­ban felsorolt akadályok leküzdésére itt találjunk alternatí­vákat. A zöld kalapban jelezhetjük további ötletek szüksé­gességét is.

A zöld kalap magában foglalja mind az „ösztönös", mind a „ tudatos" kreativitást.

Ha a zöld kalapban nagyon sok ötletet és lehetőséget so­roltunk fel, előfordulhat, hogy az ülésen nem lesz elég idő valamennyit megfontolni. Ilyenkor javaslom, hogy használ­ják a piros kalapot, hogy kiválogassák azokat az ötleteket, amelyek a jelek szerint a legjobban illeszkednek az adott ke­

156

retbe. Ilyen keret lehet például az „alacsony költséggel meg­valósítható ötletek" vagy a „könnyen tesztelhető ötletek" cso­portja. A többi ötlettel később lehet majd foglalkozni. így a zöld kalap szakaszban született ötleteket praktikus módon később is fel lehet használni.

157

A ZÖ

LD

KA

LAP

A zöld kalap

29. FEJEZET

Kreatív gondolkodás

Új ötletek, új elképzelések és új felfogások.Új ötletek tudatos keresése.Alternatívák és további alternatívák.Változtatás.A problémák új megközelítései.

A zöld kalap arra ösztönöz, hogy új ötletekkel és a dolgok újszerű megközelítésével vegyünk szemügyre egy helyzetet. A zöld kalap szakaszban azt kutatjuk, miként szakadhatunk el a régi ötleteinktől annak érdekében, hogy jobbakat talál­junk. A zöld kalap a változtatásra összpontosít. A zöld ka­lap az ösztönös és a tudatos kreativitás szakasza.

.. .Keressünk néhány új ötletet ehhez! Tegyük fel a zöld kalapunkat!

.. .Leragadtunk. Újra és újra ugyanazokat a régi ötleteket járjuk körbe. Égető szükségünk van egy új megközelítésre. Eljött az ideje a zöld kalap használatának Vágjunk bele!

...Ön kifejtette ennek a problémának a hagyományos megközelítését. Vissza fogunk térni rá. Előtte azonban a zöld kalapunkat fektéve lássuk, elő tudunk-e állni valamilyen új­szerű megközelítéssel.

158

.Ez zöld kalap megközelítést igényel.

Kreativitásra azért is szükségünk lehet, mert például adott helyzetben semmilyen más alternatíva nem működött.

Kreativitásra akkor is szükségünk lehet, amikor úgy érez­zük, hogy a dolgokat egyszerűbben vagy jobban is meg le­hetne csinálni.

Az egész gondolkodásunk hátterében a hatékonyabb, jobb megoldásokra való törekvés áll. Vannak azonban ese­tek, amikor a kreativitást mint megoldási eszközt tudatosan és fókuszált módon kell használnunk. A zöld kalap mint esz­köz lehetővé teszi számunkra, hogy szükség szerint kreatív üzemmódba kapcsoljunk át, ugyanúgy, mint ahogy a piros kalap lehetővé teszi, hogy átkapcsoljunk az „érzelmek" üzem­módba, a fekete kalap pedig az „óvatosság" üzemmódba.

A valóságban nagyobb szükség lehet a zöld kalap hasz­nálatára, mint bármely másik kalapra. A kreatív gondolko­dás során olykor szükség lehet rá, hogy provokáció céljából szándékosan illogikus ötletekkel állunk elő. Világossá kell tennünk a résztvevők számára hogy szándékosan játsszuk a tréfamester vagy az udvari bolond szerepét, mivel új gon­dolatokat próbálunk „kiprovokálni". De még ha az új ötle­tek nem is provokatívak, akkor is kényes palánták, amelyek­nek szükségük van a zöld kalap védelmére, hogy megóvja őket a fekete kalap viselkedés fagyos leheletétől.

Mint már máshol is említettem, a hat kalap többféle dol­got jelezhet. Megkérhetünk valakit, hogy vegyen fel egy adott kalapot, és aztán próbáljon meg egy adott módon gondol­kodni. Rámutathatunk, hogy most egy bizonyos típusú kalap a kívánatos, felezhetjük mások felé, hogy mi most egy adott módon gondolkodunk - tehát ennek megfelelő módon kell kezelniük a hozzászólásainkat. Az egyik legfontosabb aspek­

159

A ZÖ

LD

KA

LAP tus, hogy magunknak is jelezhetünk. Ez különösen fontos a zöld

kalap esetében. Amikor szándékosan feltesszük a zöld ka­lapunkat, ez annyit jelent, hogy időt szeretnénk fordítani a tudatos kreatív gondolkodásra. Ez teljesen különbözik attól, mintha egyszerűen csak várnánk új ötletek felbukkanásá­ra. Megtörténhet, hogy egyáltalán semmi új ötlet nem jut eszünkbe, miközben a zöld kalap van a fejünkön, de leg­alább az erőfeszítést megtettük. Amint egyre több gyakorla­tot szerzünk a tudatos kreatív gondolkodásban, tapasztalni fogjuk, hogy ez a tevékenység egyre eredményesebb lesz és egyre több hasznosítható ötlet születik meg a fejünkben. Ily módon a zöld kalap szakasza a döntési folyamat formális ré­szévé teszi a kreatív gondolkodást - ahelyett, hogy az erre fordított idő csak puszta luxus maradna.

Az emberek többsége számára a kreatív gondolkodás nyelvezete nem könnyű, mert éppen ellentétes a felismeré­sen, ítéletalkotáson és kritikán alapuló természetes vélemény- formálás nyelvezetével. Az emberi agy mintegy „felismerő gépként" van megtervezve, ami azt jelenti, hogy a tapaszta­latokból mintázatokat formál és ebben a formában rögzíti őket. Minden új tapasztalatot a meglévő mintákhoz hason­lít és azokba illeszti bele, miközben nagy erőfeszítéseket tesz arra, hogy ami „nem illik össze" a korábbi tapasztala­tokkal, azt elutasítsa és ismeretlennek bélyegezze. A legtöbb ember szeret biztosra menni. Szereti, ha igaza van. A krea­tivitásban pedig a provokációnak, a felfedezésnek és a koc­kázatvállalásnak nagy szerepe van. A kreativitás „gondolat- kísérleteket" végez. Sosem lehet előre megmondani, milyen eredménnyel fog végződni egy-egy kísérlet, de végi akar­juk vinni a kísérleteket.

160

.. .Ne feledjétek, hogy a zöld kalap van rajtam, tehát meg van engedve számomra, hogy ilyen dolgokat mondjak. Erre való a zöld kalap.

...A zt hittem, hogy most a zöld kalapunkat viseljük. Valamiért túlságosan negatívak vagyunk. Nem lehetséges, hogy mégis a fekete kalap van most a fejünkön?

.. .Az én zöld kalapos javaslatom az, hogy a hosszú bör­tönbüntetés után szabadulóknak fizessünk szerény nyug­díjat. Ez talán segítené a visszatérésüket a társadalomba, ily módon nekik is lenne valami veszítenivalójuk és meggá­tolná őket abban, hogy visszaessenek a bűnözés világába. Vegyétek ezt provokációnak, ha tetszik.

.. .A zöld kalap védelmében azt a javaslatot kívánom ten­ni, hogy bocsássuk el az egész értékesítési részleget.

A zöld kalap önmagában nem képes kreatívabbá tenni az embereket, azonban időt ad és fókuszt kínál mindenki szá­mára, hogy kreatívabb lehessen. Ha több időt töltünk alter­natívák keresésével, valószínűleg többet is fogunk találni. A kreatív emberek egyszerűen másoknál több időt töltenek azzal, hogy igyekeznek kreatívak lenni, mert őket a kreativi­tás motiválja. A zöld kalap olyan eszköz, amely lehetőséget teremt egyfajta mesterséges motivációra az új ötletek gene­rálására. Nehéz valakit arra motiválni, hogy kreatívabb le­gyen, viszont könnyen meg lehet kérni az embereket arra, hogy tegyék fel zöld kalapjukat, és ebben az üzemmódban szóljanak hozzá az adott tárgyhoz..

A kreativitás több mint egyszerűen pozitív magatartás és optimizmus. A pozitív és derűlátó érzések a piros kalap­

161

A ZÖ

LD

KA

LAP hoz tartoznak, egy helyzet pozitív értékelése pedig a sárga

kalap szakaszába tartozik. A zöld kalap valóságos új ötlete­ket, új megközelítéseket és további alternatívákat követel.

A fehér kalapunktól a semleges és objektív információk felsorolását várjuk, a fekete kalapunktól valamilyen konkrét kritikára számítunk. A sárga kalapunkban pozitív kommen­tárokat szeretnénk kapni, de ez nem mindig lehetséges. A pi­ros kalappal a fejünkön arra számítunk, hogy a folyamatban szerepet játszó érzéseinkről számolhatunk be, még akkor is, ha ezek az érzések olykor semlegesek is. A zöld kalapban azonban nem követelhetünk hozzájárulást. Csak erőfeszítést kérhetünk. Megkövetelhetjük, hogy a résztvevők időt for­dítsanak új ötletek generálására. De még így is megtörtén­het, hogy a résztvevő nem képes előállni semmi újjal. Az a fontos, hogy a résztvevők időt fordítsanak a tudatos kreatív gondolkodásra, azaz erőfeszítést tegyenek erre.

Az ember nem kényszerítheti magát (vagy másokat), hogy legyenek új ötleteik, ám megparancsolhatjuk magunknak (és másoknak is), hogy fordítsunk időt az új ötletek keresé­sének legalább a kísérletére. A zöld kalap szakasza formális módot biztosít erre

162

3 0 . F E J E Z E T

Zöld kalap gondolkodás

Laterális gondolkodás

Laterális gondolkodás és kapcsolata a kreativitással.Humor és laterális gondolkodás.Mintaváltás önszervező információs rendszerben.

A zöld kalapról írva a kreativitás szót szoktam használni, mi­vel ez általánosan haszn ált és ismert szó. E könyv sok olva­sója sohasem hallott még rólam, vagy a laterális gondolko­dás fogalmáról. Jelezni szeretném azt is, hogy a zöld kalap a kreatív törekvések széles tartományát fogja át, és nem kor­látozódik csak a laterális gondolkodásra.

A laterális gondolkodás („lateral thinking") kifejezést, me­lyet 1967-ben alkottam meg, immár hivatalosan is része az angol nyelvnek; tekintve, hogy felfedezésem mára már az Oxford English Dictionary hasábjain is megtalálható.

A laterális gondolkodás terminust két okból is létre kellett hozni. Az első ok a kreatív szó rendkívül széles és meglehe­tősen körülhatárolatlan jelentése, amint azt már a sárga ka­lap szakaszában is jeleztem. A kreativitás, úgy tűnik, szinte mindent jelent, a zavarkeltéstől egy szimfónia megalkotá­sáig. A laterális gondolkodás egész pontosan fogalmak és észlelések változtatását jelenti; ezek a tapasztalatok történe­tileg meghatározott szerveződései (mintázatai, patterns).

163

LATE

RALI

S G

ON

DO

LKO

DÁ

S

A ZÖ

LD

KA

LAP A második ok, hogy a laterális gondolkodás alapja az in­

formációs viselkedés az aktív önszervező információs rend­szerekben. A laterális gondolkodás nem egyéb, mint minta- váltás egy aszimmetrikus mintaképző („patterning") rendszerben. Tudom, hogy ez nagyon technikai jellegű megfogalmazás­ként hat, és a laterális gondolkodás alkalmazásához nem feltétlenül szükséges megérteni annak technikai hátterét. Mégis röviden összefoglalom azok számára, akiket esetleg érdekel és szeretnék megismerni a technikai részleteit. Aho­gyan a logikai gondolkodás egy szimbolikus nyelv (egy sa­játságos univerzum) működésén alapszik, a laterális gondol­kodás mintaképző rendszerek (ugyancsak egy sajátságos univerzum) működésén alapszik.

Valójában igen szoros kapcsolat van a humor és a laterá­lis gondolkodás mechanizmusai között. Mindkét mencha- nizmus az észlelési mintázatok aszimmetrikus természe­tének függvénye. Az agyban elraktározott aszimmetrikus mintázatok közül valamelyik mintázat felismeréséből adó­dóan gyakran fordul elő mindannyiunkkal, hogy egy do­log, amivel hosszú ideig foglalkoztunk, hirtelen világossá és érthetővé válik számunkra.

A laterális gondolkodás tudatosan alkalmazott technikái (a provokáció és a „kimozdítás" különböző formái) a minta­képző rendszerek működésén alapul. A technikákat úgy fej­lesztettem ki, hogy segítségével a gondolkodó személy át tudjon nyúlni a mintákon - ahelyett, hogy pusztán követné őket. Amikor ez az átnyúlás értelmesnek látszik, azaz egy új jelentést vagy jelentéskapcsolatot hoz létre, akkor van a „heuréka" élményünk.

Gondolkodási kultúránkból adódóan a gondolkodási fo­lyamataink nagy részében az adatok, információk feldol­gozására fordítjuk a legtöbb időt. Kiváló tudományágakat

164

fejlesztettünk ki: a matematikát, a statisztikát, az adatfel­dolgozást, a nyelvet és a logikát. Ám ezek a feldolgozási rendszerek csak az észlelésünk által közvetített szavakra, szimbólumokra és kapcsolatrendszerekre alkalmazhatjuk. Az észlelésünk az, ami a körülöttünk lévő világ komplexi­tását egyszerűbb formákra redukálja. És a laterális gondol­kodás az észlelés folyamatában törekszik a már megszokott mintázatokat megváltoztatni.

A laterális gondolkodás körébe tartoznak az attitűdök, idiómák (kifejezésmódok), lépések és technikák. Ezekről részletesen írtam a Lateral Thinking (Laterális gondolkodás) és a Lateral Thinking fór Management (Laterális gondolkodás a menedzsmentben) című Munkáimban, ebben a könyvben nem akarom elismételni az ott kifejtetteket. A következő fejezetekben mégis említést teszek a laterális gondolkodás alapjairól, mivel ezek a részletek döntő jelentőségűek a zöld kalap szakaszában.

165

LATE

RÁLI

S G

ON

DO

LKO

DÁ

S

A ZÖ

LD

KA

LAP 3 1 . F E J E Z E T

Zöld kalap gondolkodás

Megítélés helyett kimozdulás

Ugródeszkaként használni az ötleteket.Hová vezet ez engem?Az ötletek előrevivő hatása.

Szokásos gondolkodásunkban megítélést (ítélkezést) haszná­lunk. Megítéljük a következőket például: Milyen ez az ötlet ahhoz képest, amit eddig tudtam? Hogyan viszonyul ez az ötlet a tapasztalataim alapján rögzült mintákhoz? Megítél­jük, hogy az új információ illeszkedik-e az előző tapasztala­tainkhoz, vagy rámutatunk a különbségekre az új és a régi információk között. A kritikus gondolkodás és a fekete ka­lap szakasza kiemelten foglalkozik azzal, hogy egy-egy új ja­vaslat milyen mértékben felel meg az addigi ismereteinknek.

Ezt az ötletek, javaslatok visszafelé ható effektusanak nevez­hetjük. Visszatekintünk múltbeli tapasztalatainkra ahhoz, hogy értékeljük az új ötletet. Ahogyan egy a leírásnak illesz­kednie kell ahhoz, amit leír, arra számítunk, hogy az ötletek illeszkednek meglévő ismereteinkhez. Másként hogyan is állapíthatnánk meg róluk, hogy helytállóak-e?

Gondolkodásunk legnagyobb részénél az ítéletalkotás, értékelés (mind a sárga, mind a fekete kalap esetében) létfon­tosságú. Enélkül nem tudnánk cselekedni. A zöld kalap ese­tében azonban másféle nyelvezetet kell használnunk. Az íté­letalkotást felváltjuk a kimozdítás sál („movement").

166

A kimozdítás a laterális gondolkodás kulcsfontosságú technikája. Ez is egy olyan fogalom, amelyet én alkottam. Abszolút világossá akarom tenni, hogy a kimozdítás nem pusztán az értékelés, ítélkezés hiánya. A kreatív gondolko­dás sok korai megközelítése az értékelés elodázásáról, fel­függesztéséről vagy késleltetéséről beszél. Csakhogy ez nem elegendő, mivel nem mondja meg a gondolkodónak, hogy mit tegyen - csak azt, hogy mit ne tegyen.

A kimozdítás aktív technika. Az ötleteket kimozdító érté­kük miatt használjuk. Számos tudatos módja van annak, hogy egy ötletnek kimozdító erőt adjunk.

A kimozdítással az ötleteket az előrevivő hatás kedvéért használjuk. Arra használjuk őket, hogy megfigyeljük, hová vezetnek bennünket, mit fognak eredményezni - végső so­ron arra tehát, hogy előbbre jussunk. Mint ahogy egy alkal­mas követ is arra használunk, hogy átugorjunk róla a patak másik partjára, úgy használjuk a provokációt ugródeszka­ként arra, hogy az agyunkban tárolt egyik mintától eljus­sunk a másikhoz.

Amint látni fogják, a provokáció és a kimozdítás kéz a kézben járnak. A kimozdítás technikája nélkül nem tudnánk használni a provokációt. És amíg nem vagyunk képesek hasz­nálni a provokációt, be vagyunk zárva a múlt mintái közé.

.. Azt akarom, hogy ne megítélésre, hanem kimozdítás­ra használják ezt az ötletet: Mi lenne, ha mindenki rendőr lenne?

Efféle „provokáció" a polgárőrség (neighbourhood watch) koncepciójához vezetett, amelyet a New York Magaziné 1971. áprilisi címlapsztorijában fejtettem ki. A polgárőrséget ma már az Egyesült Államok több mint húszezer közösségében

167

A ZÖ

LD

KA

LAP alkalmazzák. Az ötlet annyiból áll, hogy a polgárok a rend­

őrség megsokszorozott szemeiként és füleiként működnek - hogy megelőzzék és észrevegyék a bűncselekményeket sa­ját környékükön. Ahol használják az ötletet, ott állítólag je­lentősen csökkent a bűnözés.

.. .Tegyük fel, hogy négyszögletesre csináljuk a hambur­gert! Milyen kimozdító hatást érhetünk el ezzel az ötlettel?

.. .Tegyük fel, hogy vannak átruházható biztosítási köt­vények, melyeket az egyik ember közvetlenül eladhat egy másiknak. Zöld kalapos ötleteket kérek erről.

Ez vezethet el ahhoz az ötlethez, hogy a biztosítás ténylege­sen átruházható. Az emberek maguk végzik kockázati be­sorolásukat. Ha valaki az AAA típusú kockázati osztályba tartozik, annak bizonyos előnyei származhatnak az uni­verzális biztosítási kötvényből. Ha viszont valaki csak AA típusú, az kevesebb kedvezményhez jutna.

Sok esetben egy-egy ötletet csak ugródeszkaként haszná­lunk, hogy egy teljesen más ötlethez juthassunk el. Az „ug­ródeszkának" csak néhány elemét használjuk föl, mondjuk egy másik ötlethez. Előfordulhat az is, hogy egy-egy homá­lyos ötletet addig dédelgetünk-táplálunk, míg konkréttá és praktikussá nem válik a gondolkodás folyamán.Ezek mind a kimozdítás különböző aspektusai. A lényeg az, hogy egy ötlettel vagy egy ötletből előre mozdulunk.

.. Javasoljuk, hogy mindenki, aki azt akarja, hogy előlép­tessék, viseljen sárga inget vagy blúzt. Mit gondolnak erről a javaslatról a zöld kalapjukkal a feúkön?

168

.. .Ez elgondolkoztat engem annak az embernek az önké­péről, aki úgy dönt, hogy viselni fogja a sárga inget. Neki meg is kell felelnie ennek az imázsnak.

...Elgondolkodtat arról, hogyan lehetne valójában föl­ismerni azokat az embereket, akikben megvan az előrelé­péshez szükséges ambíció, de akiknek tehetségét egyébként nem vennék észre. Talán több értelme lenne arra képezni az ambiciózus embereket, hogy elsajátíthassák a szükséges készségeket, amivel az ilyen jellegű ambíciójukat és tehet­ségüket kifejezhetik.

.. .Azt juttatja eszembe hogy végiggondoljam a játék sza­bályait. A sárga ing az előléptetés egy meghatározott kom­munikációs eszköze lenne, s ezt mindenki tudná. Vajon hány alkalmazott tudja, hogy mit kell tennie az előléptetéséhez?

...Azokra az emberekre gondolok, akik nem akarják, hogy előléptessék őket. Ezt azzak juttathatnák kifejezésre, hogy soha nem viselnek sárga inget. Ők jelenlegi pozíció­jukban szeretnének maradni..

.. .Ez arra indít engem, hogy elgondolkozzam, hogyan választódnak ki a vezetők. Az embereknek elég magabiz­tosaknak kell lenniük ahhoz, hogy megkockáztassák a sár­ga ing viselését.

Az ilyenfajta kimozdítások nyomán számos hasznos ötlet születhet - és az ötleteknek nem kell valóságosan használ­niuk a sárga inget.

169

MEG

ÍTÉL

ÉS

he

lye

tt

K

IMO

ZDlT

ÁS

A ZÖ

LD

KA

LAP .. .íme egy javaslat: minden szombaton dolgoznánk, és

hét közben, például szerdán lenne egy munkaszüneti nap. Zöld kalapos véleményüket kérném a dologról!

.. .Mivel az emberek többsége nem szeret hétvégi műszak­ban dolgozni, született egy olyan javaslat, hogy alkalmaz­zunk állandó szombat-vasárnapi munkaerőt, ez a csoport a hétköznapi munkaerőtől különálló csoport lenne. Nézzük meg ezt a javaslatot zöld kalappal, még ha nehezen kivitelez­hető is!

Egy vállalatnál kipróbálták a fenti ötletet, és nagyon sikeres­nek bizonyult. Azzal, hogy csináltak egy zöld kalapos sza­kaszt az ötletről, végül elég vonzóvá vált ahhoz, hogy kipró­bálják (ebben a konkrét esetben a sárga kalap valószínűleg ugyanahhoz az eredményhez vezetett volna).

A kimozdítás titka, hogy messze túl kell mennie az ötlet pozitív vizsgálatán. A kimozdítás tehát nem ítéletalkotási, hanem dinamikus folyamat

Mi az érdekes ebben az ötletben? Mi más, mi az új ebben az ötletben? Mit inspirál ez az ötlet? Mihez vezet ez az ötlet? Az ilyen kérdések mind szerves részét alkotják a kimozdí- tási módszernek.

A leglényegesebb, hogy a zöld kalap gondolkodásban a kimozdítás teljesen felváltja az ítéletalkotást.

170

3 2 . F E J E Z E T

Zöld kalap gondolkodás

A provokáció szükségessége

Használjuk a „po" szót!Az abszurditás logikája.Véletlenszerű provokáció.

A tudományos felfedezéseket utólag mindig úgy írják le, mintha valami világos, logikus lépéssor eredményeként jöt­tek volna létre. Néha valóban így történt. Sok esetekben azon­ban a lépésről lépésre haladó logika csupán a későbbi, ön­kényes értelmezése annak, ami valójában történt. Gyakran egy előre nem látható hiba vezet rá egy kutatót valami új ötletre. Az antibiotikumokat úgy fedezték fel, hogy egy la­boratóriumi sejttenyészet véletlenül megfertőződött a Péni­cillium nevű gombával. Úgy tartják, hogy Kolumbusz csak azért mert vállallkozni az Atlanti-óceán áthajózására, mert egy ókori tanulmány alapján jócskán elszámította magát a világ körüli út hosszát illetőleg.

Néha a természet szolgál effajta provokációkkal. Provo­kációnak nincs helye a szokásos gondolkodásban. Szerepe az, hogy kibillentse a gondolkodást meglévő mintáiból.

A provokáció logikája az aszimmetrikus mintaképző rendszer logikájából ered. (vö. Po: Beyond Yes and No; „Po: Az igen és a nem határain túl").

171

A PR

OVO

KÁ

CIÓ

SZ

ÜK

SÉG

ESSÉ

GE

A ZÖ

LD

KA

LAP Ülhetünk tétlenül provokációkra várva, vagy szándéko­

san próbálhatjuk előállítani őket. A laterális gondolkodás­ban pontosan ez történik. A provokációk használata a late­rális gondolkodás lényeges része.

Az előző fejezetben szemügyre vettük a kimozdítási me­chanizmust. Ugyanígy használjuk a provokációkat is: ki­mozdítási értékükért használjuk őket. Most megvizsgáljuk, hogyan születnek a „legkonstuktívabb" provokációk.

Sok évvel ezelőtt találtam ki a po szót. Szimbolikus értel­met adtam neki, mely a provokációt és annak kimozdítási értékét jelöli. Ha úgy tetszik, a „po" a provocative operation, azaz provokatív működés rövidítése.

A po mondhatni a fegyverszünet fehér zászlajaként funk­cionál. Ha valaki fehér zászlót lengetve közelítette meg a vár­falat, a játékszabályok megszegésének számított, ha lőttek rá. Hasonlóképpen, ha egy ötletet a po védelmében terjesztenek elő, fekete kalapban ítélkezni az ötlet felett a játékszabályok megsértése lenne.

Mint már említettem, a po bizonyos értelemben ugyan­úgy fejti ki hatását, mint a zöld kalap. A zöld kalapot viselő személynek megengedett, hogy „őrült" ötletekkel álljon elő. A zöld kalap sokkal szélesebb hatáskörű, mint a po, viszont a po specifikusabb. Legjobb tehát mind a kettőt használni.

...A pó autóknak legyen négyszögletes kerekük.

...A pó repülőgépek fejjel lefelé szálljanak le.

...A pó vásárlók kapjanak pénzt azért, hogy vásárolnak.

...A pó igazgatók saját magukat léptessék elő.

...Apó környezetszennyező gyárak saját magukat szeny- nyezzék.

172

Az utóbbi provokáció vezetett el annak a törvénynek a meg­születéséhez mely arra kötelezte a folyó mentén épült gyá­rakat, hogy vízigényüket a folyó alsóbb szakaszáról bizto­sítsák, mint ahová szennyvizüket vagy mellékterméküket beengedik. Ily módon a gyár a saját maga által okozott szeny- nyezettséget elsőként tesztelhetné.

A po szó ezenkívül olyan szavak rövidítéseként is értel­mezhető, mint hipotézis, proponál, posszibilis, sőt poézis. Minden esetben arra törekszünk, hogy egy hirtelen ötletet provokációként alkalmazva előre haladjunk a gondolko­dásban.

Abszurd vagy illogikus ötlet nem létezhet a hétköznapi gondolkodásunkban - ezért hívjuk hétköznapinak... Tehát a kivételes ötletek mindig kívül esnek a létező mintázato­kon. Egy provokáció arra késztet bennünket, hogy kimoz­duljunk megszokott mintáink és észleléseink keretei közül. A provokávió folyamán, három dolog történhet. Lehetünk képtelenek bármilyen kimozdulásra. Visszakanyarodha­tunk a szokványos mintáinkhoz. Vagy: átválthatunk egy új mintára.

Ahogyan megvannak a formális eszközök arra, hogy egy ötlet kimozduláshoz vezessen, ugyanúgy megvannak for­mális eszközei a provokációt létrehozásának. Ezek szolgál­tatják a laterális gondolkodás tudatos technikáit.

A provokáció kiváltásának egyik egyszerű módja a meg­fordítás használata. Egy dolog szokványos menetét megfor­dítjuk: az adott dolog ellenkezőjét is kijelentjük..

.. .A vásárlók általában fizetnek az általuk megvásárolt árucikkekért. Fordítsuk meg a helyzetet! Po, a bolt fizet a vevőknek.

173

A ZÖ

LD

KA

LAP .. .Ez elvezethet a kereskedelmi bélyeg ötletéhez, ami va­

lójában azt jelenti, hogy a vásárlóknak minden vásárlásuk után fizetnek egy parányi összeget.

.. .Ez elvezethet ahhoz az ötlethez is, hogy olyan pénztá­rakat állítsanak fel, amelyek minden kifizetett ezer dollár után valamilyen nyereményt adnak a vásárlóknak.

A provokációknak nem kell abszurdnak vagy illogikusnak lenniük. Ha valaki olyan ötlettel áll elő, mely nem tetszik ne­künk, és amelyet azonnal elvetnénk fekete kalapunkban, ak­kor ehelyett most feltehetjük a zöld kalapunkat, és az adott ötletet provokációként kezeljük. Mindig megtehetjük, hogy egy „lehetetlen" ötletet provokációként kezeljünk.

.. .Nem látom, hogyan is működhetne a maga „becsület- pénztáras" ötlete, mert olyan könnyű visszaélni vele. De ezt provokatív ötletként kezelem és a zöld kalapomban végig­gondolom. Ez azt is jelentheti, hogy az emberek maguk szá­molják ki saját számláikat, és véletlenszerűen lehetne ellen­őrizni, hogy becsületesen számolnak-e. Feltehetően ugyan­annyi visszaélés történne, mint amennyi túlfizetés...

A provokációk alkalmazásának egyik igen egyszerű módja egy véletlen szó használata. Válasszunk találomra egy szá­mot és üssünk fel egy szótárat a számmal jelölt oldalon. Egy másik véletlenszerű szám jelezne egy szót: például a kilenc- venkettedik oldalon a nyolcadik szó. Főneveket könnyebb használni, mint igéket vagy más szófajokat.

Tegyük fel, hogy valamilyen új ötletet szeretnénk a ciga­rettával kapcsolatban. A véletlen szó most történetesen le­gyen a béka.

174

.. .Van tehát egy cigarettánk, po béka. A békáról tudjuk, hogy ugrál - tehát lehet olyan cigarettánk, amely hamar ki­alszik. Ez több szempontból is előnyös lehet: például tűz­védelem szempontjából. Ezenkívül ha a cigaretta automa­tikusan kialszik, akkor a dohányos rövidebb ideig szívja a cigarettát, és esetleg később ugyanazt a cigarettát szívhatja tovább. Ez az ötlet aztán elvezet egy új márkához, amelyet shorts-nak neveznek („rövidek"), s valóban úgy terveztek, hogy igen rövid legyen és csak két-három perces dohány­zást tegyen lehetővé.

.. .Ötleteket szeretnék a televíziókészülékkel kapcsolat­ban. A véletlen szó a sajt, tehát televízió, po sajt. A sajton lu- kak vannak, po a tévé képernyőjén is lehetnének lukak. Mit jelenthet ez? Hogy lehetnének talán „ablakok" a tévén, ame­lyek jeleznék, milyen műsor megy más csatornákon?

A logikában mindig eleve van oka annak, amit mondunk- mielőtt még kimondanánk. Provokációnál előfordulhat, hogy a kimondás után lesz csak oka. A provokáció hatást vált ki, és ennek a hatásnak az értéke az, ami igazolja a pro­vokációt.

Sokak számára elképzelhetetlen, hogy egy véletlen szónak bármilyen értéke lehet egy probléma megoldásában. A vé­letlen szó definíciója, hogy a szónak semmilyen speciális kapcsolata nincs az adott problémával. Egy aszimmetrikus mintaképző rendszer logikájában azonban könnyű belátni, miért hasznos egy véletlen szó: mert egy újszerű, másféle kiindulópontot biztosít. Ha követjük az utunkat ettől az új kiindulóponttól visszafelé, visszajuthatunk az eredeti ki­indulóponthoz - problémához - , pedig sosem választottuk

175

A PR

OVO

KÁCI

Ó

sz

ük

sé

ge

ss

ég

e

A ZÖ

LD

KA

LAP volna ezt az utat, ha nem használjuk a véletlen szót, és csak

a szokásos módon gondolkozunk a problémán.Ahogyan a kimozdítás fontos része a zöld kalapnak, úgy

a provokáció is az. Adott országban adott nyelven beszélünk- ugyanígy, ha a zöld kalapot viseljük, a kreativitás nyelve­ként kimozdítást és a provokációt használunk.

176

3 3 . F E J E Z E T

Zöld kalap gondolkodás

Alternatívák

Túl Immár megelégszünk a dolgokkal.Utak, lehetőségek és választások.Az alternatívák szintjei.

A matematika órán összeadjuk a számokat és megkapjuk a helyes választ. Aztán rátérünk a következő összeadásra. Nincs értelme több időt fordítani az összeadásra, mert ha egyszer megvan a helyes válasz, annál jobbat már nem kap­hatunk.

Sokan egész életükben így működnek. Mihelyst van egy válaszuk egy problémára, abbahagyják az arról való gon­dolkodást. Megelégszenek az első adódó válasszal, amely útjukba kerül. A való élet azonban nagyon különbözik az iskolai feladatoktól. Rendszerint egynél több jó válasz léte­zik egy-egy adott kérdésre. Egyes válaszok sokkal jobbak, mint a többi, mert mondjuk kevesebbe kerülnek, megbízha­tóbbak vagy könnyebb őket megvalósítani. Semmi okunk sincs feltételezni, hogy az első válasz a legjobb. Csak akkor elégedjünk meg az első válasszal, ha rövid az idő és nagy­számú problémát kell megoldanunk, - egyébként azonban sohasem. Senki sem szeretné, ha orvosa a betegségével kap­csolatban az első ötlete után nem gondolkodna tovább.

Javaslom tehát, hogy nyugtázzuk az első választ, és ne feledjük, hogy mindig visszatérhetünk rá - és kezdjünk el

177

A ZÖ

LD

KA

LAP alternatívákat keresni. Nézzünk új megoldások után. Ami­

kor egy sor alternatívával rendelkezünk, kiválaszthatjuk kö­zülük a legjobbat annak alapján, hogy melyik illik legjobban szükségleteinkhez és erőforrásainkhoz..

Találhatunk egy tökéletesen megfelelő megoldást vala­mire, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehet egy még jobb módszert is találni. Nekilátunk tehát alternatívát keresni. Ez az alapja minden haladásnak, minden jobbításnak, ami nem pusztán állagmegóvás vagy egy probléma megoldása.

Eddig olyan példákat vettem sorra, ahol már volt egy módja a dolgok megoldásának. Amikor alternatívákat kere­sünk, valójában egy jobb módot keresünk valaminek a meg­oldására, de vannak olyan esetek is, amikor még nincs meg­oldásunk.

Amikor egy utazást tervezünk, elkezdünk alternatív út­vonalakat tervezni. Amikor elkészítettük a szituáció men­tális térképét, elkezdünk alternatív útvonalakat keresni úti­célunkhoz.

Az alternatívák fogalma azt jelenti, hogy rendszerint több módja egy dolog véghezvitelének.

Annak elismerése, hogy létezhetnek alternatívák, továbbá ezeknek az alternatíváknak a keresése alapvető része a krea­tív gondolkodásnak. A laterális gondolkodás különböző tech­nikái új alternatívák megtalálásában nyújtanak segítséget.

A percepció, a magyarázat, a cselekvés alternatíváinak kutatása a zöld kalap gondolkodás kulcsfontosságú része.

.. Rivális lapunk éppen emelte árait. Tegyék fel zöld ka­lapjukat és sorolják fel alternatíváinkat!

.. .Üzenetet kaptunk, amelyben az áll, hogy amennyiben nem fizetünk egy nagyobb pénzösszeget, megmérgezik a

178

boltokban lévő termékeinket. Vegyük sorra a kézenfekvő választási lehetőségeket, aztán tegyük fel zöld kalapunkat, hogy újabbakat találjunk.

Az alternatívák keresése kreatív hozzáállást követel: egy­szerűen annak elismerését, hogy különböző megközelíté­sek léteznek. Az alternatívák tényleges keresése nem igényel semmilyen különleges kreativitást, amíg a kézenfekvő alter­natívák felmérése tart. Gyakran előfordul, hogy egyszerűen csak arra van szükség, hogy a tárgyra összpontosítsuk a fi­gyelmünket, és felsoroljuk a probléma kezelésének rendelke­zésünkre álló lehetőségeit. Ez azonban nem elég. Ahogyan fontos, hogy az első kézenfekvő megoldást is megkérdőjelez­zük, ugyanúgy az is fontos, hogy a kézenfekvő alternatívákon túl is erőfeszítéseket tegyünk további alternatívák keresésére. Ehhez pedig lehet, hogy csak némi zöld kalap gondolkodás­ra van szükségünk. Sőt, a keresés első része a fehér kalap sza­kaszban is történhet: „Vegyük sorra azokat a megközelíté­seket, amelyeket általában ilyen helyzetekben használnak."

A gyakorlatban kényelmesebb az alternatívák felkutatásá­ra irányuló teljes keresést a zöld kalap szakaszban végezni.

Üzleti tréningek során nagy hangsúlyt helyeznek a dön­téshozatalra. Csakhogy az egyes döntések minősége igen nagymértékben függ a döntéshozó rendelkezésére álló al­ternatíváktól.

.. .Dönteni készülünk ennek az üdülőtábornak a helyé­ről. Tegyék fel zöld kalapjukat és közöljék velem az összes lehetséges alternatívát! Aztán szűkíthetjük a kört.

.. .Hogyan szándékozunk szétosztani ezeket a számító­gépeket? Melyek az alternatív stratégiák?

179

ALT

ERN

ATÍ

VÁ

K

A ZÖ

LD

KA

LAP Sokan úgy vélik, hogy egy logikus felmérés minden lehetsé­

ges alternatívát lefed. Zárt rendszerben ez valóban előfor­dulhat, de a valóságban ritkán van így.

.. .Csak három lehetséges alternatíva létezik. Ugyanazon a szinten hagyjuk az árat. Csökkenthetjük. Vagy emeljük. Mást nem tudunk tenni.

Annyi igaz, hogy az árral kapcsolatos bármely döntésünk végül is csak e három kategória valamelyikébe tartozhat. Ennek ellenére igen nagyszámú más változat is van. Csök­kenthetjük az árat később. (Mennyivel később?) Csökkent­hetjük egyes termékek árát. Változtathatunk a terméken, és előállíthatunk egy alacsonyabb árú változatot. Változtatha­tunk a termék promócióján, hogy indokolhassuk a magasabb árat. Egy időre leszállíthatjuk az árat, aztán megint felemel­hetjük. Hagyhatjuk az árat úgy, ahogy van, és különleges engedményeket is adhatunk. Leszállíthatjuk az árat, és az­tán felárat számíthatunk fel az extra dolgokért. Miután mér­legeltük az összes választási lehetőséget (és itt messze nem soroltunk fel mindent), akkor már valóban könnyen beso­rolhatjuk őket a fenti három kategória egyikébe. Viszont a három alapvető kategória felsorolása önmagában még nem generálja a felsorolt összes alternatívát..

A mereven gondolkodók általános hibája, hogy felsorol­ják a fő alternatívákat, és aztán nem mennek tovább.

.. .Én igazából a következőt akarom tenni: árat emelni és árat csökkenteni egyidejűleg. Létrehozhatunk egy alacsony árú tömegcikk termékcsoportot, és egy magas árú osztályon felüli kategóriát.

180

Az alternatívának különböző szintjei lehetnek. Van valameny- nyi szabadidőm. Mit kezdjek vele? Szabadságra mehetnék. Beiratkozhatnék egy tanfolyamra. Kertészkedhetek. Vagy pótolhatom valamilyen elmaradt munkámat.

Ha úgy döntök, hogy nyaralni megyek, továbblépünk a kö­vetkező szintre. Milyen fajta nyaralást akarok? Szóba jöhet egy napfényes tengeri utazás. Lehet egy tengeri körutazás. Lehet egy sport célú üdülés. Ha a napfényes tengeri nyara­lás mellett döntök, továbblépünk a következő szintre: hová menjek? Mehetek a Földközi-tengerhez. Mehetek a Karib- tengerhez. Mehetek a csendes-óceáni szigetekre. Aztán a kö­vetkező szinten szóba kerülhet, hogy miként menjek oda, hol lakjak és így tovább.

Amikor alternatívákat keresünk, ezt mindig egy adott kereten belül tesszük, amely meghatározza az alternatíva szintjét. Rendszerint ezen a kereten belül akarunk maradni.

.. .Azt kértem önöktől, hogy készítsenek alternatív ter­veket egy esernyőfogantyúra, és önök egy esőkabátra tettek javaslatokat.

Esetenként meg kell kérdőjeleznünk az adott keretet, hogy egy magasabb szintre léphessünk.

.. Arra kért engem, hogy soroljak fel alternatívákat egy teherautó megpakolására. Azt kell mondanom önnek, hogy több értelme lenne vonaton küldeni az árut.

.. .Arra kért, hogy tegyek javaslatot a reklámkampányuk megvalósítására. Azt kell mondanom, hogy a pénzt célsze­rűbb lenne PR célokra költeni.

181

ALT

ERN

ATÍ

VÁ

K

A ZÖ

LD

KA

LAP Időről időre mindenképpen kérdőjelezzük meg a keretet és

váltsunk szintet! De készüljünk fel alternatívák keresésére az adott szinten belül is. A kreativitás igen rossz hírbe ke­veredik, ha a kreatív emberek mindig egy másik problémá­ra akarnak megoldást keresni, mint amivel megbízták őket. A dilemma valóságos: mikor keressük az alternatívákat a megadott kereteken belül, és mikor törjünk ki abból?

Most elérkeztünk ahhoz, ami a kreativitás legnehezebb kérdése lehet - a kreatív szünethez. Kreatív szünetre nem kerül sor mindaddig, amíg úgy nem döntünk, hogy hasz­náljuk.

Valami igen simán megy. A nyilvánvaló pontokon alter­natívákat kerestünk. Felsoroltuk a probléma különböző meg­közelítéseit. Mi többet akarhatunk még a kreativitástól?

Egy alkalommal hosszú perceket töltöttem azzal, hogy megpróbáltam kikapcsolni egy ébresztőórát. Egy pillanat­ra sem hagytam abba, így nem figyelhettem arra, hogy a hangot esetleg a másik ébresztőórám okozta..

A kreatív szünet akkor jön létre, amikor azt mondjuk: „Nincs kézenfekvő ok arra, hogy ezen a ponton szünetet tartsak és megfontoljam az alternatívákat. Mégis szünetet tartok."

Általában annyira problémaorientáltak vagyunk, hogy amikor nincsenek problémák, inkább nyugodtan elvagyunk, mintsem hogy egy kis időt szakítanánk arra, hogy gondol­kodási feladatokat adjunk magunknak.

.. .Nem akarom azt gondolni, hogy itt van egy problé­mánk, mert alapvetően nincs. De szeretném, ha feltennék a zöld kalapjukat és tartanánk egy kis kreatív szünetet, hogy végiggondolhassák: szükséges-e az eddigi szokásunkhoz

182

híven továbbra is újrafényezni az autókat, mielőtt új vevőre találnak?

.. .Tartsunk egy kis zöld kalap szünetet erről: az értéke­sítők jutalékot kapnak az eladásaik után.

.. .Gondoljunk egy autó kormánykerekére! A kormány­kerék jól működik. Tartsunk egy kis szünetet és nézzük meg zöld kalappal a fejünkön!

183

ALT

ERN

ATÍ

VÁ

K

A ZÖ

LD

KA

LAP 3 4 . F E J E Z E T

Zöld kalap gondolkodás

Személyiség és készség

Készség, tehetség vagy személyiség dolga a kreativitás?Maszkot váltani könnyebb, mint arcot váltani.Egy készség, amelyre büszkék vagyunk.

Gyakran kérdezik tőlem, hogy a kreativitás készség, tehetség vagy személyiség dolga. A helyes válasz, hogy mindhárom lehet. De én nem ezt szoktam válaszolni. Ha semmilyen erő­feszítést nem teszünk a kreativitás fejlesztésére, akkor csakis tehetség vagy személyiség dolga lehet. Az emberek túlságo­san könnyedén elfogadják, hogy a kreativitás tehetség vagy személyiség dolga, és mivel ők ezekkel nem rendelkeznek, jobban is teszik, ha másokra hagyják a kreativitást. Tehát én a hangsúlyt a kreatív gondolkodási készség tudatos fejlesz­tésére helyezem, például laterális gondolkodási technikák útján. Aztán rámutatok arra, hogy még így is előfordulhat, hogy egyesek kreatívabbak lesznek, mint mások - ahogy egyesek jobban teniszeznek vagy síelnek, mint mások. Van­nak jobbak és kevésbé jók, de a legtöbben képesek eljutni egy meglehetősen jó szintre.

Nem szeretem azt az állítást, miszerint a kreativitás egy különleges adottság. Sokkal inkább úgy vélem, hogy a kre­ativitás normális és szükséges alkotórésze mindenki gon­dolkodásának. Nem lehetünk valamennyien zsenik, mint

184

ahogy nem minden teniszező reménykedhet abban, hogy megnyeri a wimbledoni játékokat.

'' Sokszor hallok olyan emberekről, akik alapjáraton min­dig fekete kalapot hordanak. Ezek az emberek a jelek szerint örömüket lelik abban, hogy minden változtatásra irányuló ötletet vagy javaslatot megtorpedózzanak. Gyakran kérde­zik tőlem, vajon megváltoztatható-e az ilyen emberek sze­mélyisége. Toleránsabbá tehetők-e ezek az emberek a kreati­vitással szemben még akkor is, ha ők maguk sohasem akar­ják ezt az eszközt használni.

Nem hiszem, hogy a személyiséget meg lehetne változ­tatni. Viszont hiszek abban, hogy ha valakinek bemutatják a kreativitás „logikáját", akkor ennek maradandó hatása le­het az illető hozzáállására. Számos esetben tapasztaltam, hogy ez megtörtént. A legpraktikusabb megközelítés a krea­tivitás fejlesztésére a zöld kalap használata.

.. .Amikor ön a fekete kalapját viseli, kiváló munkát vé­gez. Én nem akarom lekicsinyleni az ön kritikai hozzászó­lásainak a hatását. De mi a helyzet a zöld kalappal? Lássuk csak, mit tudna kezdeni vele!

.. .Meglehet, ön szívesebben lenne „egykalapos" gondol­kodó. Meglehet, ön nem sokoldalú ember. Meglehet, ön csak egyetlen dallamot tud énekelni. Meglehet, ön meg szeretne

f maradni egy kritikus hozzászólónak, de így sajnos csak ak­kor fogjuk bevonni önt a megbeszélésbe, ha a fekete kalapra lesz szükségünk.

: Senki sem szereti, ha egyoldalúnak tartják. Az a résztvevő, aki kiválóan teljesít a fekete kalap szakaszban, szeretné, ha legalább tűrhetőnek tekintenék a zöld kalap szakaszban is.

185

SZEM

ÉLYI

SÉG

ÉS

KÉS

ZSÉG

A ZÖ

LD

KA

LAP A zöld és a fekete kalap világos elválasztása azt jelenti,

hogy a fekete kalap szakértője ne érezze úgy, hogy vissza kell fognia negativitását, kritikusságát ahhoz, hogy kreatív legyen. Amikor a negatív, olyan negatív és kritikus lehet, mint korábban (vessük össze ezt a személyiség megváltoz­tatására irányuló próbálkozásokkal).

A tragédia és a komédia maszkja más és más, viszont ma­ga a színész nem változik. Ő minden szerepét legjobb tudá­sa szerint játssza el, attól függően, hogy melyik maszk van rajta. És tényleg büszke arra, hogy komédiát és tragédiát egy­aránt képes ugyanolyan jól eljátszani. Büszke színészi ké­pességeire.

Ugyanígy a gondolkodónak büszkének kell lennie gon­dolkodói képességeire. Ez azt jelenti, hogy képes a Hat Ka­lap mindegyikét viselni, és minden egyes szakaszban a meg­felelően vesz részt a gondolkodási folyamatban. Ezt a konkrét kérdést említettem már a könyv korábbi részeiben. Itt újra megismétlem a negatív személyiség kezelésével kapcsolatos gyakorlati probléma miatt.

.. .Ezen a ponton a zöld kalapos hozzászólásokra van szük­ségünk, ha önnek nincsenek kreatív ötletei, akkor kérem, maradjon csendben egy percre.

...Legalább megpróbálhatná alkalmazni a zöld kalap gondolkodást. Soha nem lesz önbizalma, ha meg sem pró­bálja jól csinálni.

A kreatív gondolkodás általában gyenge lábakon áll, mert úgy tűnik, mintha nem lenne szükséges része a gondolko­dásnak. A zöld kalap formális eszköze segítségével azonban a kreativitás is elismert részévé válik a gondolkodásnak.

186

3 5 . F E J E Z E T

Zöld kalap gondolkodás

Mi történik az ötletekkel?

Mi lesz a következő lépés?Ötletek formálása és alakítása.Az ötletek menedzsere.

A kreativitás egyik leggyengébb aspektusa az ötletek „be­gyűjtése". Számos kreatív ülésen vettem részt különböző tanácskozásokon, ahol egy csomó jó ötlet merült fel. Az ösz- szegzéskor azonban ezeknek az ötleteknek a legtöbbjét a résztvevők meg sem említették.

Hajlamosak vagyunk csupán a végső okos megoldást ke­resni. Minden más ötletet figyelmen kívül hagyunk. Ezen az egy okos megoldáson kívül azonban még sok más értékes is lehet. Lehetnek például bizonyos új irányokra vonatkozó ötletek, még ha egyelőre nem is tudjuk, hogyan haladjunk velük tovább. Lehetnek félig formálódott ötletek, amelyek még nem használhatók, mert még dolgozni kell rajtuk. Új vezérelvek bukkanhatnak fel, habár a gyakorlatban még nin­csenek kidolgozva. Elmozdulás történhet az elgondolt meg­oldási területen (ahol az emberek megoldásokat keresnek). Lehetnek újonnan meghatározott „ötlet-érzékeny területek" (olyan területek, ahol egy új ötlet hatására nagy változások történnek).

187

Ml

TÖRT

ÉNIK

AZ

Ö

TLET

EKK

EL?

A ZÖ

LD

KA

LAP Az ötletek alakításának, igényre szabásának a kreatív fo­

lyamat részének kell lennie, hogy kétféle igényt kielégíthes­sünk. Az első a szituáció által meghatározott szükséglet. Megpróbáljuk használhatóvá tenni az ötletet oly módon, hogy a helyzet korlátait használjuk formáló tényezőkként.

.. .Ez nagyszerű ötlet, de jelenlegi formájában túl drága lenne. Hogyan tudnánk úgy alakítani, hogy kevesebbe ke­rüljön?

... Az építési engedély pillanatnyilag nem teszi lehetővé, hogy ezt megcsináljuk. Hogyan tudnánk úgy átalakítani az ötletet, hogy az építési engedéllyel ne legyen ellentétben?

.. .Ez egy jó termék egy nagyvállalatnak. Mi azonban ki­csik vagyunk. Van mód arra, hogy használjuk ezt az ötletet?

Figyeljük meg, hogy a korlátokat formáló tényezőként, nem pedig visszautasító szűrőként használjuk.

A szükségletek második csoportja az ötlet vásárlóinak igénye. Szomorú, de ez nem egy tökéletes vüág. Nagyon szép lenne, ha mindenki meglátná mindazt a nagyszerűséget és lehetőséget, amely az ötlet kitalálója számára nyilvánvaló. Ez azonban nem sűrűn fordul elő. A kreatív folyamat egy fontos része az ötletet úgy átalakítani, hogy jobban illesz­kedjék azoknak a személyeknek a speciális szükségleteihez, akik majd „megveszik" az ötletet.

.. .Pillanatnyilag csak az érdekli az embereket, min spó­rolhatnának leginkább. Van mód arra, hogy úgy alakítsuk ezt az ötletet, hogy pénzt lehessen megtakarítani vele - most vagy később?

188

.. -Hogy elfogadható legyen, egy ötletnek nem szabad túl­ságosan újnak látszania. Olyan színben kell feltűnnie, mint­ha hasonlítana valamely régi és kipróbált ötlethez, amelyről tudjuk, hogy működik. Milyen hasonlóságokat tudunk ki­mutatni ?

.. -Nagy igény mutatkozik arra, hogy az ötletet ki lehes­sen próbálni. Hogyan tudjuk tesztelni ezt az ötletet?

.. .A csúcstechnológia az új divat. Elektronikus techno­lógiával vonzóbbá tehetjük ezt az ötletet?

Ez a folyamat olykor mintha már a tisztességtelenség határát súrolná. De semmi tisztességtelen nincs abban, ha a vásárló számára tervezünk egy terméket. Tehát úgy kell alakítani az ötleteket, hogy megfeleljenek a vásárló szükségleteinek.

Egyes írásaimban javaslatot tettem az ötletmenedzser szerepkörére. Ez olyasvalaki, akinek feladata az ötletek ösz­tökélése, összegyűjtése és menedzselése. Ő az, aki összehív­ja az ötlet-generáló üléseket, ő az aki „odadugja a problé­mákat azok orra alá, akiktől a megoldást várják", ő törő­dik úgy az ötletekkel, ahogyan a pénzügyi vezető törődik a pénzzel.

Ha van ilyen személy, ő fogja begyűjteni a zöld kalap alatt született ötleteket. Ha nincs, akkor az ötlettermés azoknál marad, akik a megbeszélésen részt vettek.

Ezután jön a sárga kalap szakasza. Ez jelenti az ötlet konst­ruktív továbbfejlesztését, a javaslatok, megoldások pozitív értékelését, valamint az előnyök és értékek keresését is. Az előbbiek tárgyalása a sárga kalap keretében történik.

Ezután következik a fekete kalap. A fehér kalap a folya­mat bármely szakaszában segítségül hívható, hogy adato­

189

Ml

TÖRT

ÉNIK

AZ

Ö

TLET

EKK

EL?

t kát szolgáltasson annak megállapításához, vajon működő- * képes-e az adott ötlet, illetve értékes-e a probléma szem- 3 pontjából. ̂ A végső szakasz a piros kalapé: eléggé tetszik ez az ötle­

tet ahhoz, hogy nekilássunk megvalósításának? Különösnek tűnhet, hogy az ötletet a végén érzelmi megítélésnek vessék alá. Remélhetőleg ez az érzelmi megítélés a fekete kalap és a sárga kalap szakaszaiban született eredményeken alap­szik. Végtére is, ha egy ötlet iránt nincs lelkesedés, aligha fog sikerülni, bármilyen jó legyen is.

190

3 6 . F E Z E T E T

A zöld kalap gondolkodás összegzése

A zöld kalap a kreatív gondolkodásra szolgál. Aki felteszi a zöld kalapot, a kreatív gondolkodás módszerét fogja használni. A résztvevőktől ebben a szakaszban azt kívánják meg, hogy a zöld kalap alatt született ötleteket kreatív eredménynek tekintsék.

A zöld szín jelképezi a termékenységet, a növekedést, a vetőmag értékét.

Az alternatívák keresése a zöld kalap szakasz alapvető része. Ehhez túl kell lépni azon, ami ismert, nyilvánvaló és kielégítő.

A zöld kalapos résztvevők a kreatív szünetet arra hasz­nálják, hogy a folyamat bármely pontján mérlegeljék, lehet­nek-e további alternatív ötletek. Ezeket a szüneteket nem kell külön megindokolni.

A zöld kalap szakaszban az ítéletalkotást a kimozdítás módszere váltja fel. A résztvevők az egyik ötletből igyekez­nek előre mozdulni egy új ötlet felé.

A provokáció fontos része a zöld kalapnak, és ezt a po szó jelképezi. Provokációt használnak arra, hogy kimozdítsa­nak bennünket megszokott gondolkodási mintáinkból. Sok­féle módja van provokáció kiváltásának, ezek közé tartozik a véletlen szó módszere is.

191

A ZÖ

LD

KALA

P G

ON

DO

LKO

DÁ

S..

A ZÖ

LD

KA

LAP A laterális gondolkodás attitűdök, eszközök és technikák

(köztük a kimozdítás, a provokáció és a pő) csoportja, amely­nek célja az önszervező aszimmetrikus mintaképző rendsze­rek mintáin való „átnyúlás". A laterális gondolkodást új fo­galmak és észlelések generálására generálására használják.

192

A KÉK KALAP

A KEK KALAP

Gondoljunk a kék égboltra! Gondoljunk a rálátásra! A kék kalap a gondolkodásról folytatott gondolkodás.

A kék kalap olyan, mint a karmester: a legjobbat hozza ki a zenekarból. Gondoskodik arról, hogy minden a kellő időben történjék. A kék kalap olyan, mint a porondmester a cirkuszban. A kék kalap a folyamat mened zselésére, szer­vezésére és ellenőrzésére irányul.

A kék kalapot a megbeszélés elején a szituáció meghatá­rozására használják. Kék kalappal lehet a probléma alterna­tív definícióit is keresni. A kék kalap szögezi le a folyamat célját és fogalmazza meg az elérni kívánt eredményeket.

A kék kalap szakaszában határozzuk meg a napirendet, illetve a többi kalap használatának sorrendjét. A kék kalap ezenfelül előírhat más gondolkodási folyamatokat - olyano­kat is, ahol a kalapokat nem kell használni. A kék kalap hatá­rozza meg a „stratégiát". A megbeszélés során a kék kalap gondoskodik a fegyelem megőrzéséről és biztosítja, hogy a résztvevők tartják magukat az éppen használatban lévő ka­laphoz. A kék kalap jelenti be a kalapok váltását is.

A kék kalapot tipikusan a csoport vezetője, az elnök vagy az ülést levezető személy viseli. Ez egy állandó szerep. Ezen tülmenően, a speciális kék kalap szakaszban minden részt­vevő tehet javaslatokat az eljárással kapcsolatban.

195

A KÉ

K K

ALA

P

Az ülések végén a kék kalapot viselő résztvevő látni akarja az eredményeket, összegzés, következtetés, döntés vagy megoldás formájában és így tovább. A kék kalap nyug­tázza a haladást, még ha csekély volt is. A befejező kék ka­lap szakaszban a folyamat következő lépéseit is meg lehet határozni.

3 7 . F E J E Z E T

A kék kalap

A gondolkodás kontrollja

Gondolkodás a gondolkodásról.Utasítások a gondolkodásra.A gondolkodás szervezése.A többi kalap ellenőrzése.

A kék kalap szakaszban nem a tárgyról gondolkodunk; ha­nem a tárgy feltárásához szükséges gondolkodásról. Az ég­színkék az áttekintő kontrollt jelképezi, mint ahogy az ég­bolt is mindent beborít fölöttünk. A kék szín a tárgyilagos­ságot, a kontrollt és elfogulatlanságot is sugallja.

A számítógépek saját programjukat követik, amely lépés­ről lépésre megmondja nekik, hogy mi a következő lépés. A kék kalap pedig az emberi gondolkodást vezérlő program.

A kék kalapot viselve „megtervezzük" a gondolkodá­sunkat, olyan részletekkel, amelyek a sorrendet is meghatá­rozzák. Ezenkívül arra is használhatjuk a kék kalapot, hogy segítségével pillanatról pillanatra utasításokat adjunk. A ba­lettban is kell egy koreográfus, aki sorba rendezi a lépése­ket. A kék kalapot kell viselnünk, amikor gondolkodásunk lépéseit megkoreografáljuk.

A strukturált gondolkodás igen nagymértékben külön­bözik a szabadon folyó megbeszélés-szerű gondolkodástól, melynek nincs meghatározott, átfogó struktúrája.

197

A G

ON

DO

LKO

DÁ

S K

ON

TRO

LLJA

.. .A kék kalapomban azt gondolom, hogy ezen a pon­ton alternatívák után kell néznünk.

...N em sok időnk van arra, hogy mérlegeljük ezt az ügyet, tehát hatékonyan kell kihasználnunk a rendelkezé­sünkre álló időt. Szeretne bárki a kék kalap szakaszában struktúrát javasolni ehhez a folyamathoz?

.. .Eddig nem jutottunk sehová. Kék kalap szakaszban javasolnám, hogy tegyük fel a piros kalapunkat s így talán tisztábban látjuk a helyzetet. Mit is érzünk valójában a túl­órázás csökkentésével kapcsolatban elhangzott javaslatról?

A gondolkodás a pillanatról pillanatra történő reakciók, sod­ródások és „üres párbeszédek" sorából áll. Bár van a háttér­ben egy célérzet, de nincs konkrétan körülhatárolt végcél vagy akár részcél. Felvetések, megítélések, kritikák, informá­ciók és érzelmek keverednek egyfajta gondolkodási „egytál­ételben". Úgy tűnik, mintha csak valami piszmogás folyna, amíg bele nem botlunk valamilyen kipróbált megközelítés­be, amely a jelek szerint alkalmas ennek a kívánt célnak az elérésére is. Vaktában kiválasztott tapasztalatokat elemzünk, erős negatív kritikai szemlélettel. Feltételezzük, hogy egy átlagos intelligenciájú ember, megfelelő háttérinformáció birtokában a megbeszélés folyamán fel tudja deríteni a le­hetséges alternatívákat és ki tudja választani a legalkalma­sabbat a probléma megoldására.

Azt is feltételezzük, hogy a gondolkodást a múlt tapasz­talatai és a jelen korlátai oly módon formálják, hogy a vég­eredmény mintegy „kifejlődik", amit azután a kritikus gon­dolkodásunk prizmáján keresztül csiszolgatunk. Az analógia az evolúcióval közvetlen, mert a darwini evolúcióban a leg­

198

rátermettebb fajok élik csak túl a többit, a gondolkodásban pedig a legalkalmasabb ötletek azok, melyek túlélik a kriti­kus gondolkodás útvesztőit. Ami a darwini elméletben a környezet mostoha viszonyait jelenti, a gondolkodás folya­matában a negativitás és a kritikus hozzáállás.

Az ilyen típusú gondolkodásban tehát a folyamatban résztvevők fejében már ott vannak azok a javaslatok, ame­lyekből a megoldást kiválasztják. Ezekhez a javaslatokhoz egyéni gondolkodás útján jutunk, vagy „szakértőktől" kap­hatjuk.

Ebben a könyvben a „mentális térkép készítő" gondolko­dással foglalkozom, amelyben a résztvevők úgymond elő­ször felkutatják a terepet és lejegyzik a látottakat. Azután sorra veszik a lehetséges útvonalakat, végül pedig a legal­kalmasabb útvonalnak tűnő alternatívát kiválasztják.

Egy valós helyzet részesei azt mondják, hogy valójában folyamatosan gondolkodnak az adott tárgyról, nem csupán akkor, amikor egy formális megbeszélés keretében erre sor kerül. S valóban, a megbeszélések célja nem az, hogy ott le­üljenek gondolkodni, hanem a korábban lezajlott gondolko­dási folyamat eredményeinek egymás közötti kicserélése. Ezen a ponton kerülnünk legközelebb az érvelés alapú vi­tatkozáshoz, amely a nyugati gondolkodásra jellemző.

Ez rendben is volna, ha már jó sok „mentális térkép ké­szítés" történne azelőtt, mielőtt a különböző felfogások, véle­mények kialakulnának. Ez azonban csak igen ritkán fordul elő. Általában az történik, hogy gyorsan összeeszkábálunk egy véleményt a tapasztalatainkra és előítéleteinkre alapoz­va, majd ezt a véleményt finomítjuk érveléssel és vitával. Ennek tipikus esete az iskolai esszéírás módszere. A tanuló­kat arra ösztönzik, hogy a következtetést mindjárt az esszé bevezetésében fogalmazzák meg, és azután az egész írás

199

A G

ON

DO

LKO

DÁ

S K

ON

TRO

LLJA

A KÉ

K K

ALA

P ennek a következtetésnek az alátámasztását szolgálja. A gon­dolkodást alátámasztásra, nem pedig feltárásra használ­ják. Ugyanez történik a politikában és a bírósági tárgya­lótermekben is. Mindkét fél előre leszögezett pozíciókból indul.

Itt az érvelés párbaj-jellege ad lendületet a gondolkodás­nak. Ezért van az, hogy a csoportban való együttgondolko­dást sokan könnyebbnek találják, mint az egyedül való gon­dolkodást. Az egyedül végzett gondolkodás sokkal inkább igényli a kék kalap struktúrát.

Ha elfogadjuk a „mentális térképeken" alapuló gondol­kodást, akkor megfelelő struktúrára van szükségünk. A tá­madás és védekezés nem bizonyul megfelelő struktúrá­nak. Ahogy egy kutatónak szüksége van valamilyen eljárási tervre, úgy egy gondolkodónak is szüksége van valamilyen szervező struktúrára.

A kék kalap olyan struktúrát biztosíthat, amely pillanat­ról pillanatra meghatározza a következő lépéseket - csak­úgy, mint egy számítógép program. A kék kalap gyakran teljesen úgy irányítja az ilyen típusú gondolkodást, ahogy a bakon ülő kocsis irányítja a lovakat, megszabva nekik a követendő irányt, hogy merre menjenek.

.. .Fehér kalap ebben a szakaszban!

.. .Most néhány javaslatra van szükségünk. Ez sárga ka­lapot jelent. Konkrét javaslatokat kérek!

.. .Csak tartsák még pár percig vissza a fekete kalapos javaslataikat, mert nem vagyok megelégedve az eddigi ja­vaslatokkal. Tegyük fel egy kis időre a zöld kalapunkat!

200

A leggyakrabban az történik, hogy az alkalomhoz illő kala­pot beillesztjük a folyamatban lévő hagyományos megbe­szélésbe.

.. Most azt akarom, hogy önök közül mindenki piros ka­lapban tegyen javaslatokat erre a kérdésre. Ha emlékeznek rá, a piros kalapban úgy mondhatják el érzelmeiket és ér­zéseiket, hogy ezeket a legcsekélyebb mértékben is indokol­niuk kellene.

.. .Lehet, hogy Önök nem tudják, de most fekete kalapot használnak - másként szólva negatív megítélést alkalmaz­nak. Önök részletesen felsorolták, hogy ez az ötlet miért nem fog jó. Most egy pár percre tegyék fel a sárga kalapjukat. Ez az a szakasz, ahol minden javaslat pozitív értékelését gondolhatjuk végig.

.. Most nem véleményeket vagy javaslatokat akarok hal­lani. Pár percre csak a fehér kalapjuk információit szeret­ném megtudni. Tényeket és adatokat értelmezés nélkül.

.. Úgy vélem, kis szünetet kell tartanunk és némi kék kalapot alkalmaznunk. Egy pillanatra felejtsék el a tárgyat! Mit javasolnak, hogy tudnánk ebben a tárgyban a legjobban megszervezni gondolkodásunkat?

El kell mondani, hogy a kék kalap nem korlátozódik csupán a többi kalap szervezésére. A kék kalap szakasz felhasznál­ható a gondolkodás más aspektusainak szervezésére is, pél­dául a prioritások meghatározására vagy a konkrét korlátok ismertetésére is, stb.

201

A KÉ

K K

ALA

P 3 8 . F E J E Z E T

Kék kalap gondolkodás

Fókusz

A megfelelő kérdéseket feltenni.Definiálni a problémát.Gondolkodási célok meghatározása.

A fókuszálás a kék kalap egyik legfontosabb célja. A jó gon­dolkodó és a gyenge gondolkodó közötti különbség gyak­ran a fókuszálási, koncentráló képességben rejlik. Miről szól­jon a gondolkodás? Nem elég tudatában lenni a gondolkodás szélesebb értelemben vett céljának.

.. .Arra akarunk koncentráltan felkészülni, hogy milyen válaszokat adhatunk versenytársaink árleszállítására.

.. .Koncentráljunk arra, hogy meghatározzuk, egyénileg mit várunk el ettől a nyaralástól!

.. .Esernyő és reklám. Kreatív ötleteket akarok hallani ar­ról, hogy miként lehetne közönséges esernyőket használni a reklámhoz.

.. .Hogyan tudnánk rávenni az elégedett vendégeinket arra, hogy barátaikat is a mi szállodánk igénybevételére biz­tassák? Ez most a konkrét fókusz.

202

.. .Most arra összpontosítunk, hogy új piaci szegmense­ket találjunk gyorséttermi üzleteink forgalmának növelé­sére. Leszűkítve: az idősebbeket akarjuk rávenni arra, hogy csúcsidőszakokon kívül látogassanak el üzleteinkbe.

Egy fókusz lehet szélesebb vagy szűkebb. Széles fókuszon belül lehet több szűkebb is. Nagyon fontos, hogy pontosan körülhatároljuk, megfogalmazzuk. Kék kalapot használunk már a fókusz definíciójának elvégzésére is. Kék kalapot hasz­nálunk a fókusztól való eltérés nyomonkövetésére is. A gon­dolkodásról való gondolkodásra fordított idő soha nem el­vesztegetett idő.

.. .Felteszem a kék kalapomat, hogy elmondhassam, mi­lyen nagy mértékben eltértünk attól, amiről eredetileg gon­dolkodni akartunk Bár sok érdekes ötlet van előttünk, de

| sajnos egyik sem releváns az eredeti cél szempontjából. Vissza kell térnünk az eredeti kiinduló ponthoz. Van vala­kinek bármilyen kék kalapos megjegyzése?

.. .Tegyék fel kék kalapjukat és mondják el, mit gondol­nak, hogy haladunk? Közel vagyunk már a megoldáshoz?

Egy folyamat fókuszálásának legegyszerűbb módja a kér­désfeltevés. Gyakran mondják, hogy a jó kérdés feltevése a gondolkodás legfontosabb része lehet. Csakhogy sajnos a jó kérdést sokkal könnyebb utólag feltenni - miután már meg­találtuk a választ. Mindazonáltal a kérdések gondos meg­fogalmazása és fókuszálása a kék kalap fontos aspektusa.

A kérdéseket két típusba lehet sorolni. Vannak horgászó kérdések, amelyek feltáró jellegűek - mintha csalit akaszta­nánk a horogra, nem tudva pontosan, hogy mi akad majd rá.

203

A KÉ

K K

ALA

P És vannak célirányos kérdések, amelyeket egy-egy részlet elle­nőrzésére használunk, és amelyek közvetlenül igennel vagy nemmel megválaszolhatók - mintha egy madarat vennénk célba, és vagy eltaláljuk, vagy elvétjük.

...A kérdés nem annyira az, hogy mit tegyünk, hanem hogy mikor. Az időzítés létfontosságú. Milyen tényezőket kell figyelembe vennünk ennél az időzítésnél?

.. .A kérdés az, hogy az ügyfél valóban érzékeli-e az ál­talunk kínált adózási előnyöket, vagy ezek csak a biztosítási ügynökeink számára biztosítanak kényelmes érvelést, mely- lyel rábeszélhetik a klienst a biztosítás megkötésére?

.. .A probléma valójában csak egy speciális kérdés: ho­gyan tudjuk ezt megvalósítanit? A probléma definíciója na­gyon fontos, különben a megoldás irreleváns vagy szük­ségtelenül összetetté válhat. Mi a valódi probléma? Miért akarjuk megoldani ezt a problémát? Mi a probléma lényege?

...Nem feltétlenül a hideg időjárás a probléma. A prob­léma valójában az, ahogy az emberek érzékelik a hideget. Ez az, amin változtatni tudunk.

.. .A probléma nem az, hogy nincsen hó, hanem az, hogy nincsenek síelők. Tehát elvisszük autóbusszal az embereket síelni oda, ahol van hó.

Ahelyett, hogy feltételeznénk, hogy megtaláltuk a probléma legjobb definícióját, praktikusabb, ha egy sor alternatív de­finíciót generálunk. Mindez része képezi a kék kalapnak.

204

A kék kalap szerepéhez tartozik speciális célok kitűzése is. Ez még fontosabb olyankor, amikor valaki egymagában gondolkodik.

.. .Tűzzük ki ennek a megbeszélésnek a célját! Milyen ki­meneteket tekinthetünk sikeresnek?

.. .Kezdjük azzal, hogy felsoroljuk azokat a területeket, ahol a felek nézete megegyezik!

.. .A feladat abból áll, hogy kitaláljuk: hogyan tudnák er­ről a kérdésről itt és most dönteni.

.. .Soroljunk fel négy „ötletérzékeny területet" az iskolai oktatással kapcsolatban!

.. .Fekete kalapos véleményt várok a jelenlegi reklám- kampányunkról!

Egy gondolkodási feladat lehet parányi, de lehet igen nagy is, ugyanakkor igényelhet konkrét teljesítményt vagy akár komoly ráfordítást.

.. .Csak feltáró jellegű ötleteteket akarok hallani a tévé- shop vásárlási lehetőségével kapcsolatban.

.. .Hogyan tudnánk kipuhatolni, hogy stratégiájuk sike­res volt-e?

...M iért okoz nehézséget az alternatívák közül válasz­tani?

205

A KÉ

K K

ALA

P Ha egy gondolkodási feladatot nem tudunk végrehajtani, készítsünk feljegyzést a kudarcról.

.. .Nem sikerült magyarázatot találni arra, hogy miért növekedett az édességek fogyasztása. Vissza kell térnünk rá később, hogy megnézzük, elő tudunk-e állni valamilyen tesztelhető hipotézissel?

.. .Nem tudtunk semmilyen ötlettel szolgálni arra nézve, hogyan növeljük a bárányhús fogyasztását. Talán jobban tennénk, ha részkérdésekre bontanánk a problémát.

A kék kalapot viselő személy mindig látja a célt és szükség esetén újra és újra felmutatja a résztvevők számára.

206

3 9 . F E J E Z E T

Kék kalap gondolkodás

Programtervezés

Lépésről lépésre.A gondolkodás szoftvere.Koreográfia.

A számítógépeknek megvan a maguk szoftvere, amely pilla­natról pillanatra meghatározza a következő lépésüket. Szoft­ver nélkül egyetlen számítógép sem működik. A kék kalap szerepe, hogy biztosítsa a szoftvert a gondolkodáshoz. Van­nak állandó strujktúrák, amelyeket bármilyen helyzetben alkalmazhatunk. Ebben a fejezetben a testre szabott szoft­ver alkalmazásáról beszélünk, olyanról tehát, amelyet adott helyzetre fejlesztünk ki.

.. .Kék kalappal kezdjük, hogy megtervezhessük a folya­matot amelyet majd követni fogunk.

...Ez egy szokatlan helyzet. Merre induljunk? Milyen irányban kezdjük a megoldások keresését?

Az előző fejezet végén említettem, hogy a hat kalap mód­szerét legtöbbször a szokásos érvelő vitákban történő alkal­mi intervencióként használjuk. Esetenként más-más típusú gondolkodást kérnek tőlünk, melyeket valamelyik kalap

207

PR

OG

RA

MTE

RV

EZÉS

színe szimbolizál. Itt egy bizonyos lépéssorból álló progra­mot kívánok bemutatni.

Van egyrészt a szabad tánc, amelyben a táncosok egy c alaptémára rögtönöznek lépéseket. Másrészt van a formális

balett, amelyben a koreográfia minden egyes lépést ponto­san meghatároz. Itt a kék kalap koreográfia jellegét szeret­ném tárgyalni. De az olvasó semmiképp se higgye, hogy a hat kalap módszerét mindig csak így lehet használni.

Azt is világossá akarom tenni - mint már korábban is tet­tem - hogy a kék kalap programok a gondolkodás sok más aspektusára is kiterjedhetnek, nem csupán a hat kalapra.

.. .Kezdjük az összes olyan tényező elemzésével, amelyet a gyermekruha termékcsalád a megtervezésénél figyelembe kell vennünk.

.. .Azzal kell kezdenünk, hogy feltérképezzük az egyet­értés, az egyet nem értés és az irreleváns szempontok terü­letét.

A program a helyzettől függően változhat. Egy probléma megoldását célzó folyamat jelentősen eltér egy hajó terve­zésének folyamatától. Egy tárgyalási program sosem lesz ugyanaz, mint egy döntéshozatali program. Még egy döntés- hozatali folyamat során is egyik döntéshez használt módszer különbözhet a másik döntés meghozatalához szükéges mód­szertől. A kék kalap viselője testre szabja a folyamatot, hogy az a legjobban illeszkedjen a helyzethez - ugyanúgy, ahogy az asztalos megtervez egy széket vagy egy szekrényt.

Ha a olyan tárgyról van szó, amellyel kapcsolatban a résztvevőknek erőteljes érzései vannak, akkor először a pi­ros kalap szakasznak van értelme, így ez a folyamatban el-

208

ső helyre kerül. Ez a szakasz felszínre hozza és láthatóvá teszi azokat az érzéseket, melyek a későbbiekben megakadá­lyozhatják a folyamatot. A piros kalap nélkül a résztvevők alighanem megpróbálnák elfojtott érzéseiket közvetetten, más eszközök útján kifejezni, mint például a fekete kalap túlzásba vitt használatával. Miután az érzelmek felszínre kerülnek, a résztvevőket kevésbé befolyásolják. Előfordul, hogy a résztvevőkre még nagyobb nyomás nehezedik, hogy igyekezzenek objektívebbek lenni.

A következő szakasz a fehér kalapé lehet annak érdeké­ben, hogy a tárgyhoz tartozó minden lényeges információ előkerüljön. Időről időre szükséges lehet visszatérni a fehér kalaphoz - mint egyfajta szubrutinhoz hogy különböző részleteket újra meg újra megvizsgálhassunk.

Ezután sárga kalap következik a már meglévő javasla­tok és feltevések előterjesztésére. Összjáték alakulhat ki a kék és sárga kalap között, mivel a kék kalapban kérdéseket teszünk fel és rávilágítunk a problémás területekre. A fehér kalap keretében szintén sor kerülhet a probléma legkorsze­rűbb megközelítéseinek bemutatására.

.A múltban a következőképpen cselekedtünk ilyen hely­zetekben.

.. .A hagyományos megközelítések ismertek önök előtt. Mindazonáltal elismétlem őket.

A kék kalap meghatározza az új koncepciókat, ötleteket igénylő fókuszterületeket. A zöld kalap szerepe ilyen kon­cepciók és ötletek generálása. Esetleg használható olyan for­mális zöld kalap szakasz, amikor minden egyes résztvevő kreatív szünetet tart.

209

PR

OG

RA

MTE

RV

EZÉS

A KÉ

K K

ALA

P .. .Szeretném látni, van-e valamilyen egyszerűbb módszer arra, hogy a prémiumfizetéseket hozzáigazítsuk az egyes emberek készpénzigényeihez.

...Biztos van jobb módszere is a könyvek eladásának. Zöld kalapos ötleteket várok!

Ezen a ponton egy rövid kék kalap szakasz listába rendsze­rezi a rendelkezésre álló javaslatokat. A javaslatokat ezután különböző kategóriákba lehet sorolni, például: 1. egyedi ki­értékelést igényelnek, 2. további kiegészítést igényelnek, 3. csak fel kell jegyezni őket.

Ezután sor kerülhet a fehér, a sárga és a zöld kalap egy­velegére, hogy kidolgozhassuk és továbbfejlesszük az egyes javaslatokat. Ez a konstruktív gondolkodási szakasz.

A komolyan számításba vehető alternatívák mindegyi­kének értékelésére ezután sárga kalapot használunk.

Ezt követi a fekete kalap a javaslatok megszűrésére. A fe­kete kalap célja, hogy rámutasson, mely alternatívák lehetet­lenek vagy használhatatlanok. A fekete kalap ezenkívül meg­kérdőjelezheti a használhatónak tűnő alternatívák értékét is.

Javasolt újfent a sárga és zöld kalap használata, hogy a fekete kalap szakaszban született ellenvetéseket elhárítsuk, a hibákat kijavítsuk és a gyengeségeket kiküszöbölhessük.

Ezután egy pillanatra újabb fekete kalap következhet, hogy a kockázatokat, veszélyeket és hiányosságokat még egyszer áttekinthessük.

Ezt követi a kék kalap szakasza, amely áttekintést készít az elért eredményekről, továbbá meghatározza a „megfelelő útvonal" kiválasztását.

A piros kalapra a résztvevőknek csak azért van itt szük­sége, hogy lehetőséget biztosítson az alternatív ötletekkel

210

kapcsolatban addig felhalmozódott érzések kifejezésére. A folyamat következő szakasza a sárga és fekete kalap egy furcsa vegyüléke, ami a szükségletekhez legjobban illesz­kedő alternatívák felkutatását tűzi ki célul.

Végezetül egy kék kalap szakasz zárja és folglalja össze a megvalósításra javasolt alternatívákat és ötleteket.

Mindez meglehetősen bonyolult folyamatnak tűnhet, a gyakorlatban azonban mindegyik szakaszból természetes módon váltunk át a következő szakaszba, mint mikor autó­vezetés közben sebességet váltunk.

Amikor valamilyen okból úgy döntünk, hogy előre meg­határozott folyamat szerint haladunk, lényeges, hogy ez nyil­vánvalóvá váljék minden résztvevő számra. Ha egy résztve­vő tudja, hogy hamarosan fekete kalap szakasz következik, kevésbé fog késztetést érezni fekete kalap közbevetéseket tenni attól való félelmében, hogy egyébként nem lesz alkal­ma jelezni ezeket.

Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a hagyományos gon­dolkodásban főképp a fekete és a fehér kalapok szakaszai és elegye váltják egymást, a ki nem fejezett piros kalapos érzelmekkel a háttérben.

.. .Ez az, amit ilyen alkalmakkor tennünk kell.

.. .Ez az, amiért nem fog működni, amit ön javasol.

A kék kalap programot előre megtervezheti a megbeszélés vezetője, vagy akár a résztevőkkel közösen is megtervez­hető.

211

PR

OG

RA

MTE

RV

EZÉS

4 0 . F E J E Z E T

Kék kalap gondolkodás

Összegzések és következtetések

Megfigyelések és áttekintés.Megjegyzés.Összegzések, következtetések és beszámolók.

A kék kalap a gondolkodás céljára irányítja figyelmét. Ő a koreográfus, aki megtervezi a tánclépéseket, de egyben ő a kritikus is, aki megfigyeli, hogy mi történik. A kék kalapot viselő nem vezeti az autót, hanem figyeli a vezetőt. Ezen­kívül feljegyzi az utat is, amelyen haladnak.

A kék kalapban lévő kommentálhatja is, amit megfigyel.

.. .Túl sok időt töltünk azzal, hogy vitatkozunk erről a kérdésről. Csak jegyezzük fel olyan kérdésként, amelyről különböző nézetek uralkodnak.

.. .Minden jel szerint túl sokat foglalkozunk azzal, hogy mennyibe kerülne ez a művelet, de még meg se állapítot­tuk, hogy előnyös lenne-e. Biztos, hogy ennek kellene kö­vetkeznie először.

...Dávid, maga állandóan ugyanazt az ötletet szorgal­mazza. Már feljegyeztük, mint az egyik lehetséges alterna­tívát, és később majd visszatérünk rá. Úgy vélem, keresni

212

kéne további alternatívákat is. Ez itt feltáró szakasz, nem vita.

Időről időre a kék kalap viselője áttekintést ad arról, ami történik, s arról, amit elértek. Ő az a személy, aki a flipchart- nál áll és listát készít a már elhangzott alternatívákról.

.. .Összegezzük, hogy mit értünk el eddig!

.. .Sorra fogom venni a megbeszélés során megtárgyalt főbb kérdéseket. Ha valaki nem ért egyet összefoglalómmal, szóljon.

A kék kalap viselőjének az a feladata, hogy megformálja és rendszerezze azt, ami egy kaotikus megbeszélésnek tűn­hetett.

Noha én általában a kék kalap viselőjéről mint egyetlen személyről beszélek, mindig lehetőség van arra, hogy eze­ket a kék kalapos feladatokat a csoport minden tagja együt­tesen hajtsa végre. A kék kalapot viselő személy bármikor felkérheti az összes többi résztvevőt, hogy tegyék fel a kék kalapjukat és segítsenek az összefoglalók és listák összeállí­tásában.

.. Javaslom, hogy tartsunk egy rövid szünetet! Tegyük fel valamennyien a kék kalapunkat, és a következő pár percet töltsük azzal, hogy egyénileg összegezzük azt, amit érzé­sünk szerint eddig elértünk.

.. .Menjünk sorban az asztal körül! Tegyék fel a kék ka­lapjukat és mondják el nekem, hová jutottunk el.

213

ÖSS

ZEG

ZÉSE

K ÉS

KÖ

VET

KEZ

TETÉ

SEK

A KÉ

K K

ALA

P Miként a kék kalap feladata hogy időről időre összegezze, hová jutottak el a résztvevők, ugyanúgy az is a kék kalap sze­repe, hogy a végső következtetéseket összefoglalja.

. .A kék kalapommal a fejemen úgy tűnik számomra, hogy az alábbi következtetésekre jutottunk.

.. .Mindnyájan egyetértünk abban, hogy ezek azok a kö­vetkeztetések, amelyekhez eljutottunk?

A kék kalap dolga, hogy elkészítse a végső összegzést és összeállítsa a beszámolót. Ez nem jelenti azt, hogy ez egyet­len személy feladata (bár lehet az is). Azt jelenti, hogy ilyen­kor minden egyes résztvevő átvált a kék kalap szerepkörbe, hogy pontosan és objektiven kommentálja a végbement gon­dolkodási folyamatot.

A kék kalap funkciók egyike, hogy „fényképész" legyen, aki megfigyeli és rögzíti a folyamatban lévő és a már meg­történt gondolkodást.

214

4 1 . F E J E Z E T

Kék kalap gondolkodás

Kontroll és nyomonkövetés

Az elnök.Fegyelem és fókusz.Ki a főnök?

Alapesetben az elnöknek minden megbeszélésen automati­kusan kék kalap funkciót kell ellátnia, azaz: rendet tart és biztosítja a napirend betartását.

Azonban arra is lehetőségünk van, hogy mást jelöljünk ki a kék godolkodó kalap szakasz felügyeletére. Ekkor a kék kalapot viselő feladata az lesz, hogy nyomonkövesse a folya­matot az elnök által megszabott kereteken belül. Gyakran megtörténhet, hogy maga az elnök nem különösebben gya­korlott a gondolkodás folyamatának nyomonkövetésében.

Hangsúlyozni kívánom azt is, hogy bárki, aki részt vesz a megbeszélésen, gyakorolhatja a kék kalap folyamat fel­ügyeletét.

...Felteszem a kék kalapomat, hogy elmondjam, Ms. Brown megjegyzései nem helyénvalók ezen a ponton.

.. .Felteszem a kék kalapomat, hogy megjegyezzem, hogy folyamatosan távolodunk a központi probléma megoldásától.

215

KON

TRO

LL

ÉS N

YO

MO

NK

ÖV

ETÉS

A KÉ

K K

ALA

P ...Kék kalapomban az látom, hogy ezt kulcskérdésnek kellene tekintenünk ahhoz, hogy a megbirkózhassunk a tel­jes problémával - most vagy később.

A kék kalapnak elsősorban az a feladata, hogy a résztvevők fegyelmezetten betartsák a játék szabályait.

.. .Ez piros kalap hozzászólást igényel. Az érzéseit akar­juk tudni, nem azt, hogy miért érez úgy ahogy érez.

.. .Nagyon sajnálom, de ez tisztán fekete kalap hozzászó­lás, és ezen a ponton egyáltalán nem rendjén való.

.. .Nem ez a módja, ahogy a zöld kalap szakaszában egy ötletet kezelni kell. Önnek most a kimozdítás technikáját és nem megítélést kellene alkalmaznia.

.. .Valóban úgy gondolják, hogy ez fehér kalapos informá­ció? Sokkal inkább piros kalapos érzésnek tűnik.

.. .A kék kalap szerepe összegezni a végbement folyama­tot, nem pedig az egyik alternatíva mellett érvelni a másik alternatívával szemben.

A gyakorlatban meglehetősen nagy átfedés van az egyes ka­lapok között, és nem kell ezt a dolgot különösebb aprólékos­sággal kezelni. Elég nagy átfedés lehet a sárga és zöld ka­lap között. Nagy az átfedés a fehér és a piros kalap között is, mivel a tények, a vélemények és az érzések gyakran össze­keverednek.

Majdnem kivitelezhetetlen, hogy mindig kalapot vált­sunk, valahányszor valaki valamilyen megjegyzést tesz.

216

A folyamat lényege, hogy a résztvevők egy meghatáro­zott gondolkodási folyamatot kövessenek, illetve hogy az előre kijelökt irányokat kövessék és tudatos erőfeszítést tegye­nek arra, hogy az előre meghatározott irányba gondolkodjanak. Ha egyszer sárga kalapban vagyunk, akkor csak sárga kalap­ban meghatározott hozzászólásokat tehetünk.

Amikor semmilyen konkrét kalap viselését nem kérték tőlünk, szükségtelen minden megjegyzést valamelyik ka­lap alá besorolni. Teljesen rendjén való például, hogy valaki anélkül vet közbe egy eljárási megjegyzést, hogy formálisan jelezné, hogy feltette a kék kalapját a fejére.

Másfelől viszont rendkívül fontos időről időre formáli­san is beazonosítani a kalapokat. Nem elég azt feltételezni, hogy az elhangzott megjegyzés jellegéből adódóan egy bizo­nyos kalap következik. Az a fontos, hogy pontosan betart­suk a folyamathoz szükséges fegyelmet, és ennek jegyében megpróbáljuk követni a kitűzött gondolkodási irányokat.

A kék kalap kontroll egyik fő feladata, hogy gátat vessen a vitatkozásnak.

.. .Úgy vélem, hogy a pulykahús-értékesítés növekedése az egészségtudatosság számlájára írható.

.. .Én meg azt hiszem, hogy egyszerűen az olcsóbb ár­nak tulajdonítható.

Ezen a ponton a kék kalap gondolkodó megkérdezheti, hogy van-e olyan fehér kalap információ, amely eldönthetné a fenti kérdést.

.. .Mivel nem tudunk dűlőre jutni ebben a kérdésben, je­gyezzük fel, hogy két magyarázattal is szolgáltak ennek a

217

KON

TRO

LL

ÉS N

YO

MO

NK

ÖV

ETÉS

A KÉ

K K

ALA

P trendnek az indokolására. Nem kell eldöntetnünk, hogy melyik a helytálló.

Tehát mindkét érvet feljegyzik a mentális térképre. Ebben a konkrét esetben mindkét vélekedés helytálló lehet. Más esetekben megtörténhet, hogy a két vélemény merőben el­lentmondásos, ezért összeegyeztethetetlen. Mindazonáltal mind a kettőt fel kell jegyezni. Később sor kerülhet további beszélgetésre a két állítással kapcsolatban.

.. .Most visszatérhetünk arra a kérdésre, amelyben ko­rábban nem tudtunk megállapodni. Tekinthető ez agresz- szív, „ragadozó" árképzésnek? Nézzók most meg közvetle­nül ezt a kérdést!

.. .Mr. Jones úgy gondolja, hogy az üdülési árakra vonat­kozó garancia nagy különbséget jelenthet az értékesítésben. Ms. Adams úgy gondolja, hogy nem, és hogy igen drága len­ne. Szenteljünk egy kis időt a kérdésnek! Milyen válaszokat kínál a fehér godolkodó kalapunk erre a kérdésre? Ha lett volna ilyen garanciánk az elmúlt években, mibe került vol­na ez nekünk?

A szembenálló nézetek kezelésének egyik leghatásosabb módja, hogy azt feltételezzük róluk, hogy adott körülmények között mindegyik helytálló lehet.

.. .Milyen körülmények között lenne Mr. Jonesnak igaza? Milyen körülmények között lenne Ms. Adamsnek igaza?

Tekinthetjük úgy, hogy mindkét félnek igaza van. A követ­kező lépésben azt kell megvizsgálni, hogy a körülmények

218

két csoportja közül melyik hasonlít jobban a jelenlegi hely­zetre.

Ugyanezt a megközelítést lehet alkalmazni ötletek kiér­tékelésére a legjobb otthon („best home") módszer használa­tával. Mi lenne a legjobb otthona ennek az ötletnek?

.. .Ez a termék csodálatos lenne egy vezető piaci szerep­pel rendelkező nagyvállalat számára. Ez a másik termék meg­felelő lenne egy kisvállalat részére, amely megpróbál piaci rést szerezni magának. Nos, mi melyik vagyunk?

Vannak esetek, amikor a kék kalapos résztvevőnek elég nyersen őszintének kell lennie.

.. .Úgy tűnik, leragadtunk egy vitában. Nos, jegyezzük fel mind a két nézőpontot, és térjünk vissza rájuk később.

.. .Mi itt a mentális térképkészítés módszerét alkalmaz­zuk, és nem a vita módszert. Ha az önök felfogása eltér egy- mártól, csak jegyezzék fel. Ne próbálják meg bebizonyítani, hogy az egyikük álláspontja igaz, a másiké nem.

...Önök mindketten szót kaptak. Ha egy lépéssel is to­vábbmennénk, az már vitatkozás lenne, és mi nem ezért va­gyunk itt.

.. .Lennének szívesek abbahagyni a vitatkozást?

.. .Legyenek szívesek, mind a ketten használják a sárga kalapjukat a másik véleményének az értékelésére. Remélem ez véget vet a vitatkozásnak

219

KON

TRO

LL

ÉS N

VO

MO

NK

ÖV

ETÉS

A KÉ

K K

ALA

P A kék kalap formalitása lehetővé teszi minden résztvevő­nek, hogy jóval egyenesebb lehessen, mint amilyen egyéb­ként lenne.

220

4 2 . F E J E Z E T

A kék kalap gondolkodás összegzése

A kék kalap a kontroll kalapja. A kék kalapot viselő szervezi és menedzseli gondolkodás folyamatát.

A két kalapban a résztvevő olyan, mint a karmester. Ő szó­lítja fel a résztvevőket a többi kalap használatára.

A kék kalap határozza meg a tárgyat, amelyre a folyamat­nak irányulnia kell. A kék kalap állapítja meg a fókuszt, fogalmazza meg a problémákat és alakítja a kérdéseket. A kék kalap gondolkodás szabja meg az elvégzendő feladato­kat a folyamat során.

A kék kalap felelősségi körébe tartoznak az összegezé­sek, az áttekintések és a következtetések megfogalmazása. Ezekre a folyamat során többször sor kerülhet, többek kö­zött a végén is.

A kék kalap nyomon követi a folyamatot és biztosítja a játékszabályok betartását, véget vet a vitatkozásnak és ki­tart a mentális térképkészítés módszer alkalmazása mellett. A kék kalap érvényt szerez a fegyelemnek.

Alkalmi közbevetésekkor is használhatjuk a kék kala­pot. Kék kalapban kell meghatározni a tervezett folyamat sorrendjét, melyet azután követni kell - úgy, ahogy a tánc- lépésgk követik a koreográfiát.

Még akkor is, amikor a kék kalapot csak egy személy számára jelölik ki, bárki előtt nyitva áll a lehetőség, hogy kék kalapos kommentárokat és megjegyzéseket tehessen.

221

k-ík-

ai a

p r,n

wnm

icnn

As

4 3 . F E J E Z E T

A Hat Kalap módszer előnyei

Az egyik legmeglepőbb dolog a Hat Kalap módszer alkalma­zásakor, hogy a döntések ilyenkor mintha maguktól szület­nének. Amikor eljutunk a befejező kék gondolkodó szakasz­ba, a szükséges döntés gyakran minden jelenlévő számára magától értetődőnek látszik. Elméletben nehéz ezt elhinni, a gyakorlatban azonban igen sűrűn megtörténik.

Miután rövid cikket írtam a módszerről a londoni Finan­cial Times hasábjain, levelet kaptam valakitől, aki feleségével együtt házat akart vásárolni. Nem tudták eldönteni, hogy megvegyenek-e egy nagy vidéki házat vagy sem. Már jó né­hány órát vitatkoztak erről a kérdésről. A férj végül java­solta a „kalapok" használatát, amelyről röviden olvasott az újságban. Azért írt nekem, hogy elmesélje, hogy a kalapok használatával tíz perc alatt közös döntésre jutottak - mind- kettejük nagy megelégedésére.

Azoknak, akik sohasem használták a módszert, úgy tűn­het, hogy a kalapok segíthetnek a tárgy teljes körű feltárásában, s hogy ezt egy speciális döntési vagy tervezési szakasz kö­veti. Ez a felfogás azonban szem elől téveszti, hogy bizonyos színű kalapokat - a pirosat, a sárgát és a feketét - javarészt értékelésre és nem csak információ gyűjtésére használják.

Ha el akarunk jutni egy úticélhoz és az utazók csak nagy vonalakban ismerik az odavezető utat, sokat fognak vitat­

222

kozni arról, hogy melyik utat válasszák. Ha azonban van egy térképünk, amely mindegyik lehetséges utat feltünteti, a forgalom sűrűségét és az utak felületének minőségét, ak­kor már könnyű lesz kiválasztani a legjobb utat. A kiválasz­tott útvonal mindenki számára kézenfekvő lesz. Pontosan ugyanez történik a Hat Kalap módszer használatakor.

Ha a folyamat végén nem lehet valamilyen döntést hozni, akkor a befejező kék kalap szakaszban rá kell mutatni az akadályokra és nehezítő körülnémyekre. Több információra lehet szükségünk egy-egy útelágazásnál. Előfordulhat, hogy különböző vállalalati, emberi, stb. értékek nem összeegyez- tethetőek. Ilyenkor a befejező kék kalap szakaszában új fó­kuszt határozhatunk meg, s ez az új fókusz lesz egy új meg­beszélés tárgya, feladata.

Speciális technikák

A befejező kék kalap szakaszban mindig van lehetőség spe­ciális döntéshozatali technikákat behozni, ha szükségesnek látszik. Az ilyen módszereket nem zárjuk ki csak azért, mert a Hat Kalap módszert használjuk. Ám efféle módszereket csak akkor szükséges bevezetni, amikor nehéz döntésre jut­ni. A legtöbb esetben nem lesz szükség más módszerek al­kalmazására és használatuk ilyenkor csak szükségtelenül bonyolítja a helyzetet.

Nem meglepő

Nem meglepő, hogy a Hat Kalap módszerrel a döntések szin­te maguktól születnek meg. Végül is, amikor egymagunk-

223

A HA

T KA

LAP

MÓ

DSZ

ER

ELŐN

YEI

A HA

T KA

LAP

MÓ

DSZ

ER

ELŐ

NYE! bán h o z u n k döntést, többé-kevésbé ugyanezen a folyamaton

megyünk keresztül (mi szól a döntés mellett, ellen, érzése­ink, tények). A Hat Kalap módszer mindezt igen alaposan követi végig. Tehát ami korábban az egyes emberek fejében játszódott le, azt most módszeresen követi végig a Hat Ka­lap módszere.

Pontosan úgy, mint bármely más döntéshozatali folya­mat során, előfordulhat, hogy a végső döntést nehéz vagy éppen lehetetlen meghozni. Szükségessé válhat két ellen- mondásos érték összeegyeztetése. A döntésünk nagyban függhet a jövőre vonatkozó spekulációktól - és nincs mód a jövővel kapcsolatos bizonytalanság kiküszöbölésére. Ezen a ponton szükség lehet egy olyan továbblépési lehetőségre, mely mindkét választási alternatívát magában foglalja. Ha ez nem lehetséges, és mégis valamelyik alternatíva mellett kell dönteni, akkor piros kalappal hozhatunk végső döntést.

Végül is minden döntésünk valójában piros kalap dön­tés. Számba vesszük az információkat és tényeket, de a vég­ső döntésben végül is mindig érzelmi szempontok játszák a legnagyobb szerepet.

224

Zárszó

A gondolkodás legnagyobb ellensége a komplexitás, mivel ez kavarodáshoz vezet. Amikor a gondolkodás folyamata világos és egyszerű, a döntés élvezetesebbé és eredménye­sebbé válik. A Hat Kalap koncepciót igen egyszerű megér­teni és használni is.

A Hat Kalapnak két célja van. Az első: leegyszerűsíteni a gondolkodást azzal, hogy lehetővé teszik a résztvevők szá­mára, hogy egyszerre csak egy dologgal foglalkozzanak. Ahelyett, hogy egyszerre kellene törődnie az érzelmekkel, az információval, a reményekkel és a kreativitással, a résztve­vő külön-külön foglalkozhat ezekkel a szakaszokkal. A részt­vevő ahelyett, hogy a logikát kelljen használnia a félig-med- díg álcázott érzelmek kifejezésére, most a piros kalappal nyugodtan felszínre hozhatja az érzelmeket anélkül, hogy indokolnia kellene ezeket. Később a fekete kalapban foglal­kozhat az érzelem logikai aspektusával is, ha kívánja.

A Hat Kalap koncepció második fő célja, hogy lehetővé tegye a váltást a gondolkodásban. Ha valaki egy megbeszé­lésen makacsul negatív, akkor fel lehet kérni, hogy vegye le a fekete kalapot. Ez jelzés a résztvevő számára, hogy az adott játékszabályokhoz képest ő túlságosan negatív. Felkérhet­jük az illetőt, hogy tegye fel a sárga kalapját. Ez közvetlen felszólítás arra, hogy próbáljon meg pozitív lenni. A legfon­

225

ZÁR

SZÓ tosabb, hogy a Hat Kalap olyan módszer, amely fegyelme­

zett és határozott marad anélkül, hogy támadó lenne. Ami a legfontosabb, hogy ez a módszer nem fenyegeti az ember egóját vagy személyiségét. Ha ezt a folyamatot egyfajta sze­repjátékká, sőt játékká változtatjuk, a kalapok koncepciója lehetővé teszi, hogy a különböző típusú gondolkodásokat előhívják a résztvevőkben. A kalapok mintegy gyorsírásos utasításokká válhatnak a résztvevők számára.

Nem hiszem, hogy gondolkodásunk folyamán minden pillanatban tudatosan kellene használnunk egyik vagy má­sik kalapunkat. Ez teljesen szükségtelen. Esetenként azon­ban szükségünk lehet arra, hogy egy előre meghatározott, strukturált formában gondoljuk végig dolgainkat. Gyakrab­ban fordul elő azonban, hogy egy megbeszélés folyamán bizonyos formalitások megőrzése mellett kívánjuk felvenni egyik vagy másik kalapunkat, vagy felkérhetünk valaki mást, hogy a megbeszélés során tegyen fel egy adott színű kalapot. Első látásra ez meglehetősen körülményesnek tű­nik, de idővel - a módszer rendszeres használatát követően- egészen természetessé válik, hogy ilyen kérésekkel éljünk.

Kétségtelen, hogy ez a keret akkor lesz a leghasznosabb, ha egy szervezeten belül mindenki ismeri a játékszabályo­kat. A módszer akkor működik a legjobban, amikor egyfajta közös nyelvvé válik.

Mára már sok olyan szervezet létezik, ahol a kalapok szimbolikája a mindennapi vállalati kultúra részévé vált.

226

www.debono.hu

www.sixhats.hu