Dunavecse Város Önkormányzata©lyegyenlőségi Program... · „Megemlékezés az 1956-os...

Dunavecse Város Önkormányzata

TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI

PROGRAMJA

(2013-2018)

2013-10-23

Helyi

Esélyegyenlőségi

Program

http://www.google.hu/url?sa=i&rct=j&q=dunavecse+c%C3%ADmere&source=images&cd=&cad=rja&docid=VU3YzfL4lBrqYM&tbnid=I0MS86wCOOukWM:&ved=0CAUQjRw&url=http://commons.wikimedia.org/wiki/File:HUN_Dunavecse_COA.jpg&ei=9IykUcrIDI3I0AXj5oCQCw&bvm=bv.47008514,d.bGE&psig=AFQjCNHIhiorWy-hW1MgLtOAxVVQ6ajwZA&ust=1369824873083066

2

1. Bevezetés ........................................................................................................................................................ 4 2. A település bemutatása ................................................................................................................................... 5

2.1. Dunavecse rövid története ................................................................................................................................... 5 2.2. A település demográfiai helyzete ........................................................................................................................ 7

3. Értékeink, küldetésünk ................................................................................................................................. 10 3.1. Célok ................................................................................................................................................................. 10 3.1.1. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja ............................................................................................ 10 3.1.2. A HEP helyzetelemző részének célja ............................................................................................................. 10 3.1.3. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terv célja ............................................................................ 11 4.1. Jogszabályi háttér bemutatása ........................................................................................................................... 12 4.1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása ............................................................ 12 4.1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása ............................................. 14

5. Stratégiai környezet bemutatása .................................................................................................................. 15 5.1. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal . 15 5.1.1. Fejlesztési elképzelések .................................................................................................................................. 15 5.1.2. Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése ................................................................................................. 18 5.1.3. A településfejlesztési politika célkitűzései ..................................................................................................... 19 5.1.4. Az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldások ......................... 20 5.2.1. A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása ....................................... 23 5.2.2. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok,

kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása ......................................................................................................... 25 6. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .............................................................. 26

6.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet ............................................................................................................................. 26 6.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció ................................................................................................... 26 6.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó

támogatások ............................................................................................................................................................. 31 6.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció ................................................................................................. 32 6.5 Telepek, szegregátumok helyzete ....................................................................................................................... 33 6.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés ............................................................................ 34 6.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása ................................................................................................. 37 6.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a

települési önkormányzattal ....................................................................................................................................... 37 6.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása .......................................... 37

7. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ..................................................................... 38 7.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői ................................................................................................... 38 7.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlőség ......................................... 41 7.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek

szolgáltatásokhoz való hozzáférése .......................................................................................................................... 41 7.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási

lehetőségei és esélyegyenlősége ............................................................................................................................... 56 7.5. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása ......................................... 58

8. A nők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................................................. 59 8.1. A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége .................................................................................................. 59 8.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások ................................................ 60 8.3. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe ......................................................................................... 61 8.4. A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak .................................................................................................... 62 8.5. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások ............................................................................................... 62 8.6. A nők szerepe a helyi közéletben ...................................................................................................................... 63 8.7. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések 63 8.8. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. ........................................ 63

9. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................................... 64 9.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői ................................................................................................................. 64 9.2. Idősek munkaerő-piaci helyzete ........................................................................................................................ 65 9.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való

hozzáférés ................................................................................................................................................................ 65 9.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. ......................................... 68

10. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................... 69 10.1. A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái ......................................... 69 10.2. Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei .............................................. 70 10.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való

hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés ............................................................................................................... 70 10.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása ........................................ 70

11. Helyi partnerségi, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi

felelősségvállalása ........................................................................................................................................... 71

3

12. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ...................................................................................... 72 13. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................................................... 73

13.1. A HEP IT részletei .......................................................................................................................................... 73 13.2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................ 82 14. Megvalósítás .............................................................................................................................................. 84

14.1. A megvalósítás előkészítése ............................................................................................................................ 84 14.2. A megvalósítás folyamata ............................................................................................................................... 84 14.3. A HEP Fórum működése: ................................................................................................................................ 85 14.4. Monitoring és visszacsatolás ........................................................................................................................... 85 14.5. Nyilvánosság ................................................................................................................................................... 86 14.6. Kötelezettségek és felelősség .......................................................................................................................... 86 14.7. Érvényesülés, módosítás ................................................................................................................................. 87

15. Elfogadás módja és dátuma ....................................................................................................................... 88 16. HEP Fórum tagjai ...................................................................................................................................... 89

4

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

1. Bevezetés

Az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV,

Törvény 63/A § értelmében a településeknek rendelkezni kell esélyegyenlőségi programmal,

mely feltárja és elemzi a település esélyegyenlőségi problémáit, megkeresi a beavatkozási

pontokat, és öt évre szóló intézkedési terv mentén határozza meg a teendőket azok kezelésére.

Az esélyegyenlőségi program a feltétele annak, hogy a helyi önkormányzat bármely hazai vagy

európai uniós támogatásban részesülhessen. Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt

esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A

program része és az intézkedési terv alapja az a helyzetelemzés, mely képet ad a hátrányos

helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális

helyzetéről.

A helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében kell a beavatkozásokat

megtervezni, lehetőséget adva a felülvizsgálatra, az esetleges változtatásokra. A program célja

a törvénnyel megegyezően annak biztosítása, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a

hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak

esélyegyenlőségét, különös tekintettel a kiemelten védett csoportokra, a romákra, a nőkre és a

fogyatékos személyekre, ám a helyi sajátosságok alapján más társadalmi csoportokra is. A

program elkészítéséhez szükséges esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a

rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze a települést az adott területen,

és megállapítsa, hogy a településen élő hátrányos helyzetű lakosság a teljes lakossághoz

viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi,

egészségügyi mutatókkal rendelkezik és ezek alapján az adott település milyen

esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzd.

Az intézkedési terv a településen állandóan, vagy hosszabb ideig élő, hátrányos helyzetű

csoportok helyzetének nyomon követését, valamint esélyegyenlőségének előmozdítását

szolgáló intézkedéseket tartalmaz, különösen:

- az oktatás és a képzés területén jelentkező problémák megszüntetésére,

- az oktatásban, képzésben megjelenő sztereo tipikus pályaorientáció megváltoztatására,

- a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő

esélyű hozzáférés biztosítására,

- munkaerő piaci, tevékenységi szegregáció kiküszöbölésére,

- a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási

esélyeik javítására,

- az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat

döntéshozatalában,

- illetve az általa fenntartott, vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által

ellenőrzött szolgáltatások körében,

- a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban,

ill. a közügyek irányításában.

Célunk, hogy Dunavecse olyan település legyen, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos

megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden

lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő

hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz.

5

A helyi esélyegyenlőségi program kiemelt figyelmet fordít az elkészítésének szempontjairól

szóló kormányrendelet alapján elsődlegesen védettnek, illetve hátrányos helyzetűnek minősülő

csoportok:

- a nők helyzete

- a mélyszegénységben élők és romák helyzete

- a fogyatékkal élők helyzete

- a gyermekek helyzete

- az idősek helyzetére

Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok,

dokumentumok alapján feltérképezze Dunavecse város problémáit, fejlesztési lehetőségeit.

2. A település bemutatása

2.1. Dunavecse rövid története

Közvetlenül a Duna bal partján terül el a 4 054 lakost számláló (2012-as adat) kisváros.

Budapesttől 72 km-re, délre található az 51-es számú főút mellett. A település belterülete 300

hektár, a külterülete 6 400 hektár. Jól megközelíthető autóbusszal, a Budapest–Baja útvonalon,

vonattal a Kunszentmiklós–Dunapataj szárnyvonalon (személyvonat közlekedés nincs) és

vízen, a Dunán (személyhajó közlekedés nincs, teherhajó- és csónakkikötő van). A település

infrastruktúrája jól kiépített. A város teljes területén lehetőség van valamennyi közüzemi

szolgáltatás igénybevételére (ivóvíz, villany, gáz, szennyvíz, telefon).

Az itt lakók életében a mai napig meghatározó jelentőségű a mezőgazdaság. A

magángazdálkodók mellett egy mezőgazdasági részvénytársaság is működik. A hagyományos

gabonatermelés mellett a jelentős szántóföldi kertészet is virágzik. Fő szántóföldi termények:

búza, kukorica, napraforgó, céklarépa, petrezselyem, dinnye. Bár területileg – érthetően –

kisebb méretben, de találhatók telepített gyümölcsösök is.

Jelenleg üzemelő, nagyobb vállalatok:

• Dunavecsei Mezőgazdasági Zrt. – növénytermesztés

• Haslinger Acélszerkezetépítő Kft. – acélszerkezetek gyártása,

• Dunavecse Kikötő Kft. – uszályok ki- és berakása,

• Végh-Vár Kft. (korábban: Soltker Rt.) – zöldség-gyümölcs

nagykereskedelemmel foglalkozik.

• Dunavecse és Vidéke ÁFÉSZ Zrt. – kiskereskedelmi boltok üzemeltetése

A szokásos szolgáltatások mellett két pénzintézet is tevékenykedik a városban.

Önkormányzatunk igen kiterjedt intézményhálózatot működtet, ahol minden korosztályról

igyekszünk gondoskodni. A 2013-as évben a Bölcsőde egy teljesen új építésű épületbe

költözik, megújult eszközkészlettel, és környezeti kialakítással. A Százszorszép Óvoda két

tagintézménye szintén Önkormányzatunk intézményi struktúrájának részét képezi, ahol a

Honvéd utcai óvoda pályázati forrás keretében teljesen megújul, kibővül.

6

Korábban a Petőfi Sándor Általános Iskola is az önkormányzati létesítményeinek körébe

tartozott, azonban a járásokkal kapcsolatos közigazgatási átalakítások során az

intézményfenntartó központ irányítása alá került. Ezen kívül található még a településen egy

református iskola, valamint egy speciális általános iskola is. A Művelődési Ház, valamint a

Könyvtár, egy új intézményrésszel bővült. A Petrovics mészárszék is ezen szervezet része lett,

a megújult nevük így Vikár Béla Művelődési Ház, Könyvtár és Helytörténeti Kiállítás lett.

A teljes körűen felújított, és kibővített szakrendelő, méltó környezetet biztosít 7 település

betegeinek megfelelő, szakszerű ellátására. Dunavecse életében, a településen aktívan

tevékenykedő doktor úr, sok embernek adta vissza egészségét, köszönhették neki

gyógyulásukat, ezért ő előtte tisztelegve, a felújítások végeztével az intézmény neve dr. Kolozs

Gergely Kistérségi Egészségügyi Centrum és Bölcsőde. Az orvosi ellátásba bekapcsolódva

településünkön megtalálható még két felnőtt és egy gyermek háziorvosi rendelő is. A városban

felmerülő, a minden napi élet során jelentkező feladatokat szakszerűen látja el az

Önkormányzati Településellátó Intézmény (ÖTI) kollektívája.

Az Idősek Napközi Otthonát a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás

Kistérségi Egyesített Szociális Intézménye (FKDM TKT KESZI) üzemelteti.

A település történelme igen gazdag. Már az időszámítás előtti második évezredből rendelkezik

érékes régészeti leletekkel, melyek a Magyar Nemzeti Múzeumban találhatók. Éltek itt trákok,

szkíták, kelták, avarok. A honfoglalás idején magyarok telepedtek itt le – ennek szintén vannak

tárgyi emlékei (az árpád-kori leletek szintén a Magyar Nemzeti Múzeumba tekinthetők meg).

Írásos emlékeinkben először 1271-ben találkozhatunk Vecse nevével. A XIII. és XIX. század

között a Vecsey, majd a Tetétleni, végül a Földvári család birtokába került a környék nagy

része. A reformáció térhódításának eredményeként a település lakói többségben református

vallásúak lettek. 1610-ben és 1635-ben itt tartották a református zsinatot. 1745-ben felépült a

ma is álló református templom (műemlék), melynek tornyát Hild József építette 1832-ben.

1761-ben Dunavecse mezővárosi rangot kapott, melyet a XIX. század végén veszített el. 1892-

ben járási székhely lett, ezt a rangját 1970-ig őrizte.

Óriási áldozatot hozott Dunavecse lakossága az I. világháborúban, hisz 855 katonát adott, közel

200-an hősi halált haltak és több mint százan sebesülten, csonkán tértek haza a „csonka

hazába”. Fogságba esett 150 fő, közülük sokan sosem tértek haza. A II. világháború szintén

nagy veszteségeket okozott, bár koránt sem akkorát, mint az I. világháború.

A Duna sok lehetőséget nyújtott a településnek (malom, kereskedelem, hajózás, halászás), de

nagy veszélyt is jelentett a városban élőkre. 1941-ben jeges árvíz pusztított, azonban az 1956-

os árvizet sikerült megállítani. Ma a megerősített gát biztos védelmet jelentenek a pusztító

árvizek ellen.

Dunavecse jelentős irodalomtörténeti emlékhely. Itt éltek Petőfi Sándor szülei 1841–44 között.

Az akkor bérelt mészárszék („A Kis-lak”) még ma is áll az eredeti helyén, és mint helytörténeti

múzeum működik. Áll a „Petőfi Ház” is, melyben vecsei tartózkodásai idején a költő lakott, és

a ház tulajdonosának lánya iránt szerelemre lobbant – ezt a szerelmet örökítik meg a

„Zsuzsika” versek. Szebbnél-szebb versek születtek Dunavecsén: „Hazámban”, „Füstbement

terv”, „Egy estém otthon”, stb. Ebben az időben talált vissza a költő a szüleihez, bár nem itt

írta, de ide szól a „Távolból” című verse, mely megzenésítetten ma Dunavecse himnusza.

1945-ben itt hunyt el a méltatlanul elfeledet kiváló népzenegyűjtő, etnográfus, műforditó Vikár

Béla, akinek legismertebb műfordítása a „KALEVALA”. Híres szülöttei még Vecsének Jean

Tóth festőművész (aki Franciaországban lett ismert) és a világhírű fotóművész, Andre Kertész.

7

Nagyszerű vízitúra- és vízi sportolási lehetőséget biztosít a Duna. Remek barangolóhely a

vadregényes Duna-part (sajnos, a vízszabályozási „védművek” eltakarják a Dunát). Horgászási

lehetőség van a Dunán kívül a Fűzvölgyi-csatornán és a Maloméren. A sok, szép

emlékművekkel díszített park, a közeli Duna-part kiváló pihenési lehetőséget biztosít az

átutazóknak.

Jelentős ünnepeink:

„Kalevala-nap” – megemlékezés Vikár Bélára (február utolsó péntekje)

„Március Idusa” – többnapos kulturális rendezvénysorozat, március 15-éhez és Petőfi

Sándorhoz kapcsoltan

„Vecsei Majális” (május 1.) – politikamentes rendezvény

„Hídi - Vásár és Fesztivál” (június utolsó szombatja) Duna - parti népünnepély

„Szent István Nap” (augusztus 20.) – műsoros megemlékezés az államalapításról

„Szeptember Végén” (szeptember utolsó péntekje) – irodalmi est, tisztelgés Petőfi

Sándor előtt

„Megemlékezés az Aradi vértanúkról” (október 6.) – gyertyagyújtással emlékezünk a

hősökre

„Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc álldozatairól” (október 23.) – ünnepi

műsorral emlékezünk

„Városi Karácsony” – karácsonyfa állítás, díszítés

Fejlett közműhálózatunk, jó megközelíthetőségünk, közelségünk Budapesthez és a Duna-híd

(Dunavecse–Dunaújváros) kedvező lehetőség a beruházóknak. A Duna-part, az élővizek,

emlékhelyek kellemes pihenést biztosítanak a horgászni, üdülni vágyóknak. A település

lakóinak nagy örömére, 2004. július 1-jével Dunavecse visszakapta a városi rangot.

2.2. A település demográfiai helyzete

2.1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

8

A KSH adatainak vizsgálata alapján Dunavecse város lakosságának száma sajnos egyre

csökkenő tendenciát mutat. Míg 2007-ben a lakósság létszáma 4158 fő volt, addig 2012-ben

már csak 4054 fő a lakónépesség száma. 2.2. számú táblázat - Állandó népesség-nők (2012.év)

0-14 éves14%

15-17 éves4%

18-59 éves56%

60-64 éves7%

65 év feletti19%

Állandó népesség - nők


2.3. Állandó népesség-férfiak (2012.év)

0-14 éves16% 15-17 éves

4%

18-59 éves61%

60-64 éves7%

65 év feletti12%

Állandó népesség - férfiak


A népesség életkor és nemek szerinti bontásban jellemző, hogy a férfiak és a nők eltérő

halandósága miatt az idősebb korosztályokon belüli csoportban magasabb a nők aránya. A két

nem létszáma közötti különbség nagyobb, minél idősebb korcsoportot nézünk. A többi

korosztályában azonos vagy egyenlő mértékű volt az adott évben.

2.4. számú táblázat - Természetes szaporodás

-30

-20

-10

0

10

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

természetes szaporodás (fő)


9

Az évenkénti élve születések számát és a halálozások számát vizsgálva megállapítható,

hogy az utóbbi években a születések száma csökkenést mutat városunkban, míg a

halálozásoké nőtt. Ez a folyamat mostanra kismértékű csökkenésre váltott, csökkenő

születésszám mellett tovább növekvő halálozási mutatókkal (elöregedés).

2.5. számú táblázat - Öregedési index

65 év feletti állandó

lakosok száma (fő)

0-14 éves korú állandó

lakosok száma (fő) Öregedési index (%)

2001 796 814 97,8%

2008 599 704 85,1%

2009 620 696 89,1%

2010 620 675 91,9%

2011 632 633 99,8%

2012 631 623 101,3%


2.6. számú táblázat - Öregedési index

0,0%

50,0%

100,0%

150,0%

20

01

20

08

20

09

20

10

20

11

20

12

20

13

20

14

20

15

20

16

20

17

Öregedési index (%)


Az adatokból jól látható, hogy településünkön az utóbbi években az öregedési index

növekedett, amely az idősebb korosztályok létszámának a gyermekekéhez viszonyított arányát

fejezi ki.

A „demográfiai öregedés” az alacsony születésszám és a várható élettartam növekedésének a

következménye. A születések száma és a halálozás száma közötti különbség okozza a

népességszám csökkenését, melyet a migráció sem kompenzál.

2.7. számú táblázat - Belföldi vándorlások

-40

-30

-20

-10

0

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Belföldi vándorlások - egyenleg (fő)


10

3. Értékeink, küldetésünk

Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség

érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke,

hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó

minőségű szolgáltatásokra – függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy

fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete.

Az esélyegyenlőségi program célja a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség

biztosítása településünkön. Az esélyegyenlőségi programunk célja, hogy a településen élő

hátrányos helyzetű csoportok számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélyét tudjuk

biztosítani, a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások során arra törekszünk, hogy a

különböző területeken jelentkező hátrányokat kompenzáljuk a lehetőségekhez képest ezen

esélyegyenlőségi intézkedésekkel.

A helyi esélyegyenlőségi programnak célja, hogy:

- biztosított legyen az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi

önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott

intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében;

- a nevelés, oktatás területén minden gyermek/tanuló az egyéni fejlődéséhez szükséges

lehetőségekhez hozzájusson;


esélyű hozzáférés biztosítása;

- munkaerő-piaci szegregáció visszaszorítására, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci

hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítása;

- a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, a

közügyek irányításában

3.1. Célok

3.1.1. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

Dunavecse település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni

kívánja:

- az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,

- a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,

- a diszkriminációmentességet,

- szegregációmentességet,

- a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén

a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges

intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő

intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi

szerveivel (tankerülettel).

3.1.2. A HEP helyzetelemző részének célja

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében

nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és

arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra

11

vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni

az ezeken a területeken jelentkező problémákat.

További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat

a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.

A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a

Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve tartalmazza.

3.1.3. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terv célja

Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét

elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének

javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó

kommunikációt.

Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a

programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés,

ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a

hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

12

4. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

4.1. Jogszabályi háttér bemutatása

4.1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

- 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

előmozdításáról:

- Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 63. §. (5) előírásokat fogalmaz meg a települési

önkormányzatok részére azt célozva, hogy a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok

helyzetének javítása érdekében ún. esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az

alapelvek között a megelőzésről,az állapotmegtartás fontosságáról, a fogyatékos

emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelemről, az egyenjogúság

feltételeinek megteremtéséről és a hátránykompenzációban az állam

kötelezettségvállalásáról olvashatunk. A törvény megfogalmazza a fogyatékos emberek

körét, mely klasszikusan az érzékszervi sérültekből, a beszédbeli nehézségekkel

küzdőkből, a mozgáskorlátozottakból és az értelmi fogyatékosokból áll.

- 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük

biztosításáról:

- A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a

mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy

egyáltalán nem képesek élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok

érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára

nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a

fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben

való aktív részvételének biztosítása

- Az 1959. évi IV. törvénynek a Polgári Törvénykönyvnek a 75-től a 85-ig terjedő

szakaszai tartalmazzák a személyiségi jogokat védelmező passzusokat. Tehát polgári

peres úton kérheti a bíróságtól a jogsértés megtörténtének megállapítását, illetve azt,

hogy a bíróság rendelje el a jogsértő állapot megszüntetését, illetőleg a jogsértést

megelőző helyzet helyreállítását. Ezen kívül kártérítést is követelhet.

- 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

- 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok

nyilvánosságáról

- 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

- A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

- 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai

szakszolgálatokról

- A kormány 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelete a súlyos mozgáskorlátozott személyek

közlekedési kedvezményeiről, Magyar Közlöny 1998/115. sz.

- 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

- A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

- Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségéről szóló 1998. évi XXVI. tv.

- 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos

megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42.

ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről

- 57/2002. (XI. 18.) OM rendelet az integrációs felkészítésről

- 29/2002. (V. 17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak

folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről

13

- 21/2003. (II. 25.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és

felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól

szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, valamint a családok támogatásáról szóló

1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet

módosításáról

- 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának

részletes szabályairól

- 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elősegítő

kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről

- 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek,

valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők

foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról

- 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat

foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók

ellenőrzésének szabályairól

- 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének

irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

és annak módosításai

- Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és

nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és

munkavégzés területén történő megvalósításáról

- Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az

Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) – az igazságos társadalom

irányában

- 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális

szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó

munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről

- 1089/2006. (IX. 25.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács

létrehozásáról

- 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról

- 1982. évi 10. törvényerejű rendelet a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden

formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény

kihirdetéséről

- 2004. évi CXI. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája

88. ülésszakán elfogadott, az anyaság védelméről szóló 183. számú Egyezmény

kihirdetéséről

- 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelet

Fontosabb fogalmak:

- Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek

eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül

más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest

kedvezőtlenebb bánásmódban.

- Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos

megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód

követelményének megfelelő rendelkezés, amely az előző pontban meghatározott

tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más,

összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen

nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz.

- Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján

egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés

14

szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot,

nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.

- Települési esélyegyenlőségi program - a Programban meghatározott célokkal

összhangban - az önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, amelyben

elemzi a településeken élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és

meghatározza az e csoportok esély egyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati

esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési

önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk

forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését.

- Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település

javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik

igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket.

- Esélyegyenlőség érvényesítése: a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok iskolai

végzettség megszerzésével tudjanak jobb életfeltételeket biztosítani. Cél, hogy

javuljon ezen rétegek élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a

képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének

növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet.

- Hátrányos helyzetű gyermek/tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete

miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző

megállapította – továbbiakban: hh-s

- Halmozottan hátrányos helyzetű e csoporton belül, az a gyermek, az a tanuló, akinek

a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata

szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a

tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán

folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a

gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; továbbiakban: hhh-s

- Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő

gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi,

érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása

esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés

fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral)

küzd.

4.1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása

Dunavecse város a jogszabályokban meghatározott helyi rendeleteiben a településen élők

helyzetét segíti és támogatja. A gyermekek élethelyzetét javító rendelet: A gyermekek

védelmének helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendelet (2/2012.(III.29)), önkormányzati

rendelet a Fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról szóló rendelet

(23/2010.(XI.25.)) , A szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet

(10/2012.(VI.28.)). Ezen túlmenően számos olyan döntést hozott, amelyek segítik a hátrányos

helyzetű csoportok ellátását.

15

5. Stratégiai környezet bemutatása

5.1. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal,

koncepciókkal, programokkal

Gazdasági Program

A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete a

ciklusának időtartama alatt egy egységes, előre meghatározott célrendszer szerint működjön,

fejlődjön.

A gazdasági program összeállítása során az alábbiak kerültek figyelembevételre:

- a Képviselő-testület és a polgármester elképzelései,

- az Önkormányzat működtetésében résztvevő intézmények vezetőinek javaslatai,

elvárásai, elképzelései,

- az Önkormányzat lakossága, önszerveződő közössége által megfogalmazott

elképzelések, igények,

- az Önkormányzat jelenlegi, illetve várható pénzügyi helyzete.

A gazdasági programban meghatározott célkitűzések eléréséhez a Képviselő-testületnek két

irányba is koncentrálnia kell:

- egyrészt a célkitűzések egymásra épülő megvalósítására, másrészről

- a szükséges anyagi források, eszközök megteremtésére.

Az anyagi eszközök, valamint a vagyon megteremtéséhez nem elegendőek a szokásos, évről

évre keletkező források (állami támogatások), hanem szükség van

- a pályázati lehetőségek felkutatására, illetve

- az Önkormányzat sajátosságainak kihasználása alapján új lehetőségek keresésére, illetve

a meglévő anyagi források nagyobb mértékű kihasználására.

Folyamatban lévő vagy tervezett beruházások, fejlesztések:

A vizsgált két időszakban csupán egy tétellel bővült a bereuházások sora. Az Önkormányzatnál

a következő beruházások, fejlesztések vannak folyamatban:

- DAOP-4.2.1-11-2012-0031 "A Dunavecsei Százszorszép óvoda II.sz. feladatellátási

helyének fejlesztése"

- DAOP-4.1.3/B-11-2012-0006 "Bölcsődei Ellátást Nyújtó Intézmény Infrastrukturális

Fejlesztése és Kapacitásának Bővítése Dunavecse Városában"

- NYITOK - Nyitott Tanulási Központ

- DAOP-2.1.1/G-11 "A Magyar Zarándokút dél-alföldi szakaszának fejlesztése a

kulturális - történelmi - szakrális örökség vallási célú hasznosításával, egységes

kulturális tematikus út létrehozása az Ősi Árpád-kori út térségében"

A gazdasági program

5.1.1. Fejlesztési elképzelések

Ipar

Az önkormányzatnak kiemelt feladata kell, hogy legyen, hogy a település gazdasági fejlesztését

minél jobban elősegítse. A cél elérése kettős ok miatt fontos. Elsősorban a lakosság részére

16

csak a jól működő vállalkozások tudnak megfelelő bérezést, megélhetést biztosítani. Másrészt,

a jól működő vállalkozások növelhetik az önkormányzat saját bevételeinek lehetőségét, melyet

az intézményhálózatunk fenntartására, esetleg infrastruktúra fejlesztésére fordíthatunk. Az

ezzel kapcsolatos feladatokat két részre tudjuk bontani.

A fenti célok elérése érdekében, a következő feladatokat szükséges folyamatosan végezni:

A meglévő vállalatokkal kapcsolatos feladatok:

- tájékozódás a munkáltatók elképzeléseiről, fejlesztési lehetőségeikről, problémáiról.

(Lehetőleg évente egy-két alkalommal személyesen)

- A cégek, és a munkavállalóik részére olyan programok szervezése, ami segíti

munkahelyi közösségek közös szórakozását, ugyanakkor elősegíti a lakosság kulturált

szórakozását, rekreációját.(pl.: sportnapok, majális)

- Helyi vállalkozók minél szélesebb körű tájékoztatása, az őket érintő változásokról,

bevonása a döntést előkészítő folyamatokba, véleménykérés formájában.

Új vállalatokkal kapcsolatos feladatok:

- Adott időközönként (évente) aktualizált adatbázis létrehozása azon ingatlanokról,

területekről, amelyek alkalmasak vállalkozási tevékenységek folytatására.

- Ennek az adatbázisnak propagálása, megküldése iparfejlesztéssel foglalkozó

vállalkozások, szervezetek irányába.

- Aktív munkakapcsolat kiépítése, és fenntartása olyan menedzsment vagy egyéb

szervezetekkel, akik előre tudják mozdítani a kapcsolatépítést (pl.: MAPI, stb.)

- Folyamatos marketing tevékenység, melyben felhívjuk a figyelmet Dunavecse

lehetőségeire, az önkormányzat anyagi lehetőségeinek függvényében (pl.:,

újsághirdetések, hírlevelek, rendezvények, naprakész honlap üzemeltetése stb. )

Egy ilyen adatbázisnak taglalnia kell elsősorban a település jó megközelíthetőségét, kedvező

fekvését, mivel nem csak a környékbeli beruházókat célzunk meg ezen adatbázis

elkészítésével, és így számukra is ismerté kell tenni a pozitív körülményeket.

Fontos a területek szemléltetése térképpel, mely segíti a tájékozódást, illetve az illusztrálás

képekkel, hiszen így könnyebb elképzeléseket táplálniuk a beruházni vágyóknak, ha szemük

előtt látják az adott lehetőséget.

A képek és térképek mellett ki kell térni az adott terület jó megközelíthetőségére, illetve a

közművesítettség mértékére (gáz, villany, csatorna), valamint, hogy kül- vagy belterületen

található.

Az adatbázis lezárásaként minden területhez összesítő táblázat készül, mely összefoglalja a

legfontosabb tulajdonságokat, a fentebb említetteken kívül például a legnagyobb összegű

terület nagyságát, illetve eladásának irányárát.

A 2011 januárjában elkészült adatbázisban szereplő területek, és telephelyek:

- Ipari létesítményekre alkalmas elsődleges terület ~128 ha

- Ugordáció I. ~9 ha (szántó, ipari célra hasznosítható terület)

- Kincsepuszta ~23 ha (szántó – gazdasági épületek, ipari célra hasznosítható terület)

- Külterületi szántó ~29 ha (szántó, ipari célra hasznosítható terület)

- Irodaház (iróda épület a Fő út mellett)

- Fémi kft. telephelye (ipari terület, csarnokok)

- Paptanya major (ipari terület, csarnokok)

- Kelédhát major – marha telep

- Csanád major (szántó – gazdasági épületek, ipari célra hasznosítható terület)

- Kinic major (szántó – gazdasági épületek, ipari célra hasznosítható terület)

- Erdei csibenevelő (belterületi terület, ipari célra hasznosítható terület)

Remélhetőleg a jövőben ezek a terültek hasznosításra kerülnek vevő, vagy bérlő személyében.

17

Idegenforgalom

2011. január 26-i testületi ülésén az önkormányzat elfogadta a turisztikai fejlesztéssel

kapcsolatos tervet. Ezen program „Dunavecse a Dunamellék ékszerdoboza” címet viseli, és az

alábbi pontokat tartalmazza:

A Magyar Zarándokút

A Magyar Zarándokút Egyesület azzal a céllal jött létre, hogy a spanyol El Camino úthoz

hasonló hálózati jelleggel működő Magyar Zarándokutat hozzon létre.

Tervek alapján, az Út fizikai megtestesítését a zarándokszállások kb. 25 – 30 km-enkénti

hálózata és a kijelölt, „felfestett” útvonal adja. A szállásokat, amelyek olcsó, puritán, csoport-

szállások, önkormányzati összefogással alakítják ki és működtetik minél egyszerűbb módon. A

fejlesztésük pedig önkormányzati társulások létrehozásával történik pályázatok alapján. Idővel

a működő Út mentén besűrűsödnek a szállások, és önfenntartóvá válik a rendszer.

A tervezett zarándokút teljes hossza mintegy 420 km. Átlagos tempóban haladva 16 nap alatt

lehet végigjárni. A teljes útvonal hosszának fele hegyvidék, fele pedig alföldi sík terep.

Hálózati alappontként szerepelnek (ahol már kezdetektől igénybe vehető szállás) az alábbi

települések: Esztergom, Pilisszentkereszt, Szentendre, Budapest XII., Szigetszentmiklós,

Dabas, Ráckeve, Dunavecse, Harta, Kalocsa, Fajsz, Szekszárd, Bátaszék, Ófalu,

Püspökszentlászló, Pécs, Máriagyűd. A csatlakozás megtörtént. Ehhez kapcsolódik a DAOP-

2.1.1/G-11 pályázatunk "A Magyar Zarándokút dél-alföldi szakaszának fejlesztése a kulturális -

történelmi - szakrális örökség vallási célú hasznosításával, egységes kulturális tematikus út

létrehozása az Ősi Árpád-kori út térségében"

Vízi turizmus

Kultikus folyónk a Duna. Európa történetében a sorsdöntő események a Duna mentén történtek,

ezért egy evezős társaság úgy határozott, hogy a Millennium alkalmából végigevez a folyó

2888 km-es teljes hosszán. Erről dokumentumfilm sorozat is készült, Európa Kék Szalagja, a

Duna címmel.

Ezen társaságot az Újpesti Hajósklub vezetője, Varga János vezette útjuk során. Egészen

Németországtól a Fekete-tengerig utaztak le, és közben Dunavecsére is eljutottak. Ezen felül

még helyi résztvevője is volt a túrának.

Ez az együttműködés már régóta fennáll városunk, és a társaság között. Nem véletlen, hiszen

Dunavecse rendelkezik csónak kikötővel, amely szomszédos a szálláslehetőséget biztosító

Bagóvárnak elnevezett épülettel, mely 100 fő befogadására alkalmas. A terület ezen kívül a

kempingezők számára is kedvező feltételeket nyújt, hiszen sátorozásra is nyílik lehetőség.

Buszos csoportok fogadása

Dunavecse buszos turistacsoportokat fogad, és ezek után egy lovas kocsi körútra invitáljuk meg

a résztvevőket, körül belül 30-40 fős létszámmal.

A túra a Platán-térről indul, és a Sarki Csárdánál lesz a végállomás. Az út során érintjük a

fontosabb látványosságokat, és Dunavecse nevezetességeit. Megtekintjük az egyházak

közösségi épületeit, templomokat, a nemzet nagy költője, Petőfi Sándor itt tartózkodásának

emlékhelyeit, mint édesapja, Petrovics István mészárszékét, valamint a Hősök terét. Az út

közbeni pihenésre is nyílik lehetőség a Sarki Csárdánál, illetve a Pálinkafőző üzemnél, ahol

kóstolóra hívjuk a csoport tagjait.

Petőfi kultusz

Petőfi Sándor Magyarország egyik legnagyobb költője nagy rejtélyeket hagyott maga mögött.

Ha az életrajzát áttekintjük, akkor már rögtön a születési dátum is kérdéses, épp úgy ahogyan

az elhalálozás körülményei is.

18

Azonban egy dolog biztos, életében nagy szerepet játszott Dunavecse. Itt éltek szülei, Petrovics

Istvánék, és itt megtalálható a jelenleg múzeumként üzemelő mészárszékük is.

Ha a helyiek által csak templom utcának nevezett úton végighaladunk, eljuthatunk Nagy Pálék

házához, aki köztudottan szerelme, Nagy Zsuzsika édesapja volt (Zsuzsikához I, Zsuzsikához

II).

Számos verse is kötődik Dunavecséhez, mint például a Távolból, melyet 1843-ban írt

Pozsonyban, ami Dunavecse Himnusza.

Az említett épületek mellett emlékét őrzi még az általános iskola, mely névadójának

választotta, ezen kívül a régi szobor, mely Szandai Sándor alkotása, és jelenleg az iskola

udvarán tekinthető meg, valamint az új szobor, amely a Platán-téren található, ami előtt március

idusán műsorral emlékezünk nemes tetteire, és munkásságára.

Ezen kívül az idegenforgalom fellendítésének érdekében készült egy főtér revitalizációs

dokumentáció is, mely tartalmaz egy hosszú, illetve egy rövid távú tervezetet:

Dunavecse városközpont megújulása

A település központjában található a Polgármesteri Hivatal, az Iskolák, a Szolgáltató Ház, a

református templom és a Petőfi Ház. A katolikus templom, valamint az ország zászló

átadásával a centrum kitolódott. A DAOP-2.1.1/G-11 azonosítójú, "A Magyar Zarándokút dél-

alföldi szakaszának fejlesztése a kulturális - történelmi - szakrális örökség vallási célú

hasznosításával, egységes kulturális tematikus út létrehozása az Ősi Árpád-kori út térségében"

elnevezésű pályázat keretében a főtér megújulóban van.

5.1.2. Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése

Általános foglalkoztatást segítő célok és feladatok

A vizsgált időszakban a munkanélküliség aránya, mind országosan, mind regionálisan, mind

megyei és kistérségi szintes is nőtt. A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen

fontos feladat, mivel a munkanélküliek aránya 11,1 %. (Bács-Kiskun megye 2012. I KSH)

A munkanélküliség ellen küzdeni kíván az Önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban

romlanak az életkörülmények és az emberek életminősége, másrészt az Önkormányzat szociális

kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt.

A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében az Önkormányzat:

- a fejlesztési elképzeléseknél meghatározottak szerint segíti a helyi ipart, a helyi

vállalkozásokat, valamint az idegenforgalommal érintett vállalkozókat, (vállalkozások

nyilvános adatainak hozzáférhetővé tétele a város honlapján)

- segíti a helyi gazdaság megerősödését, ehhez igyekszik kedvező feltételeket teremteni,

hogy a vállalkozók számára munkahely-bővítési lehetőséget teremtsen, (termelői piac

kialakítása, működtetése)

- a közszolgáltatások megtartása, illetve bővítése révén munkahelyet teremt, és tart fenn a

köztisztviselők, közalkalmazottak foglalkoztatásával,

- aktívan részt vesz a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében, ehhez a

honlapján hirdetési lehetőséget biztosít,

- rendszeresen együttműködik a munkaügyi kirendeltséggel.

Közmunkások foglalkoztatása

A mindenkori közmunkaprogramban részt kívánunk venni, a mostani rendszer alapján a rövid

és hosszú távú foglalkoztatást figyelemmel kísérjük, és a lehetőségekhez mérten minél nagyobb

számú embert kívánunk bevonni a programba. Fontos célkitűzés, hogy az eddigihez képest, a

közmunkába bevontak minél több értékteremtő munkát végezzenek, evvel a közösség számára

19

is időtállóbb, nagyobb megbecsülést kiváltó munkát tudnak végezni. Fő területek, ahol a

közmunkát igénybe tudjuk venni:

- intézményekben munkaerő bővítés (pl.: takarítás)

- közterület karbantartás

- szemétszedés

- növényzet ápolás, gondozás

-

A közmunka program előnyt biztosít az állás nélküli személynek azáltal, hogy a közmunka

ideje munkavégzésnek minősül, másrészt előnyt jelent a foglalkoztatónak, mivel kedvező

anyagi feltételekkel (részben a munkaügyi kirendeltség pályázati finanszírozásával) tud

elláttatni közcélú feladatokat.

A közmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban az Önkormányzat kihasználja a közmunkával

való foglalkoztatás finanszírozási előnyeit.

5.1.3. A településfejlesztési politika célkitűzései

Dunavecse Város Önkormányzata településfejlesztési politikájának legfőbb célkitűzése, hogy

az önkormányzati vagyon a Képviselő-testület ciklusa alatt tartósan ne csökkenjen. Csak olyan

fejlesztéseket vállaljon, melyekkel a megvalósuló eszközöket, programokat a működtetés során

is zökkenőmentesen finanszírozni tudja.

A településfejlesztés széles nyilvánossága

Az Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés a település

számára ismert módon, a széles nyilvánosság biztosítása mellett történjen, mivel ez a

biztosítéka annak, hogy az elméleti fejlesztési tervekből azok valósuljanak meg, melyek

tényleg a település jövőjét, hosszú távú fejlődését, fejlesztését szolgálják.

A településfejlesztés nyilvánosságával kapcsolatos célkitűzések

- El kell készíteni, és folyamatosan karban kell tartani a település honlapját. (jelenleg

naprakész a honlap)

- A honlapon biztosítani kell a helyet

o a Képviselő-testület működésével kapcsolatos közérdekű adatoknak, (teljesült)

o a Vállalkozói térképnek, (a térkép még nem készült el, de egy táblázatban

elérhetőek a közérdekű adatok)

o a turisztikai kiadványnak, (folyamatban van)

o a település intézményeinek, (biztosított számukra a lehetőség)

o a helyi civil szervezeteknek, (biztosított számukra a lehetőség)

o a településen megrendezett programoknak. (folyamatos tájékoztatás)

- A településfejlesztésbe be kell vonni a helyi lakosságot, vállalkozókat és önszerveződő

közösségeket. (a civil lakosságot és a vállalkozásokat is sikerült beszervezni.

A lakosság folyamatos és pontos tájokoztatása érdekében a honlapon túl, fontos szerepet

szánunk a Dunamellék című kéthavonta megjelenő újságunknak, amelyben helyet kapnak:

önkormányzati hírek,

lakossági felhívások,

intézmények ismertetőanyagai,

civil és egyházi szervezetek cikkei,

vállalkozók hirdetései.

Az önkormányzat törekedik arra, hogy az újságot minél több lakoshoz eljuttassa ingyenesen.

20

Településfejlesztési célok

Az Önkormányzat következő településfejlesztési céljai olyan célok, melyek a település

általános fejlesztését segítik elő, valamint a közszolgáltatások biztosításához és fenntartásához

kapcsolódnak.

Településfejlesztési célok:

- járda felújítás, karbantartás,

- a település közigazgatási határain belüli utak építése, felújítása, karbantartása,

- középületek környezetének rendezése, parkolók kialakítása,

- csapadékvíz-elvezető rendszer felújítása, karbantartása,

- turisztikai jellegű területek fejlesztése.

5.1.4. Az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó

megoldások

Dunavecse Város Önkormányzat Képviselő-testülete a gazdasági elképzelései között fontosnak

tartja az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó

intézkedéseket.

Közigazgatás

Az Önkormányzat közigazgatási feladatait a Dunavecse Város Polgármesteri Hivatala látja el.

A közigazgatás megfelelő színvonalának biztosítása érdekében szükséges:

- a szolgáltató jellegű közigazgatás megteremtése,

- az információs szolgáltatás működtetésének kiterjesztése

- a közigazgatás tárgyi feltételeinek javítása (számítógép, eszközpark modernizációja)

- a közintézmények akadálymentesítése.

Az önkormányzati hivatallal kapcsolatos konkrét fejlesztési elképzelések:

- elhasználódott számítógépek, eszközök lehetőség szerinti cseréje

A köztemető fenntartás

Az Önkormányzat kötelező feladatként köteles ellátni a köztemető fenntartással kapcsolatos

feladatokat.

A köztemető fenntartás, mint közszolgáltatás biztosítása, és színvonalának emelése érdekében

az alábbi feladatok vannak:

- Meg kell alkotni az Önkormányzat köztemető rendeletét.

- Gondoskodni kell a köztemető üzemeltetéséről.

o Köztemető a Dunavecse, Ady utca címen található, melynek

üzemeltetését a Református Egyházközség végzi.

A helyi közutak és közterületek fenntartása

A közút fenntartását a tevékenység volumenétől függően saját erővel, illetve külső

szolgáltatóval végezzük.

- Gondoskodni kell a közterületek fásításáról, az elöregedett, veszélyes fák kivágásáról és

pótlásáról.

- Nagyobb figyelmet kell fordítani a köztéri építmények állagának megőrzésére.

- Különösen a következő közterületekre kell koncentrálni:

- Önkormányzati hivatal környéke,

o önkormányzati intézmények környéke

o játszóterek,

o sportpálya,

21

A közterület fenntartási feladatokat a Településellátó Intézmény látja el, a közmunka

programba bevontak segítségével.

A köztisztaság és településtisztaság fenntartása

A köztisztaság és településtisztaság fenntartási közszolgáltatás biztosítása érdekében az

Önkormányzat

- továbbra is gondoskodik a kommunális hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról; a

szolgáltatást az Önkormányzat a Dunanett szolgáltatóval végezteti,

- évente egy alkalommal megszervezi a lomtalanítási akciót,

- évente két alkalommal szemétgyűjtési akciót szervez a lakosság és a civil szervezetek,

valamint a tanulók bevonásával,

- biztosítja azt, hogy a közterületekre hulladékgyűjtő edények megfelelő számban

legyenek kihelyezve, illetve rendszeres időközönként ürítésre kerüljenek,

- gondoskodik az önkormányzati közutak téli hóeltakarításról.

- A közterületek tisztán tartásáról, a zöldfelületek gondozásáról a Településellátó

intézmény gondoskodik, a közmunka programba bekapcsoltak segítségével.

A helyi tűzvédelem

Az Önkormányzat a helyi tűzvédelmi feladatok ellátása, illetve színvonalának javítása

érdekében

- támogatja a helyi tűzoltó egyesületet,

- közreműködik a tűzoltóság eszközeinek korszerűsítését, bővítését célzó pályázati

tevékenységben,

- az Önkormányzati hivatal, illetve az önkormányzati intézmények vonatkozásában

o figyelemmel kíséri a tűzvédelmi szabályzattal való rendelkezést,

o tájékoztatást kér a szabályozások évenkénti felülvizsgálatának, a tűzvédelmi

oktatás megtartásának és a kapcsolódó nyilvántartások vezetésének

megtörténtéről,

- rendszeresen ellenőrzi a települési tűzriadó alkalmával alkalmazandó sziréna

működőképességét.

A közbiztonság helyi feladatainak ellátása

Az Önkormányzat a helyi közbiztonsági feladatok ellátása, illetve színvonalának javítása

érdekében

- támogatja a közbiztonság növelését segítő programok, tájékoztatók szervezését, ilyen

programok tartását kezdeményezi a rendvédelmi szerveknél,

- támogatja polgárőrség működtetését (szorgalmazza a polgárőr szervezet aktív

tevékenységét, helyet biztosít számukra, anyagilag támogatja az eszközbeszerzéseket),

- javaslatokat, észrevételeket tesz a rendőrség helyi munkájának hatékonyabbá tételére,

- felhívja a rendőrség figyelmét a tudomására jutott, közbiztonságot veszélyeztető

körülményekre.

Gondoskodás az egészségügyi ellátásról

Az Önkormányzat kötelező feladata az egészségügyi alapellátás biztosítása. A Képviselő-

testület a gazdasági program időtartama alatt az egészségügyi szolgáltatást a következő módon

kívánja biztosítani.

- a háziorvosi ellátást 2 körzettel,

- a védőnői ellátást 2 körzettel,

- a fogászati ellátást 1 praxissal,

- járóbeteg szakellátást

22

- Támogatja az egészségügyi ellátás színvonalát szinten tartó, illetve növelő

fejlesztéseket, ezekhez pályázati lehetőségeket keres. A várhatóan szükségessé váló

fejlesztések, eszközpótlások: szakrendelő épület teljes felújítása eszközcserével

Gondoskodás a szociális ellátásról

Az Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja a szociális alapellátások biztosítását,

olyan szociális háló megteremtését, mely biztonságot nyújt a település lakosságának. A

szociális ellátások területén az Önkormányzat a következő feladatokat látja el:

- A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal – illetve központi

jogszabályváltozások miatt szükség szerint – felülvizsgálja a helyi szociális ellátások

rendszerét meghatározó rendeletét, kétévente pedig a szociális szolgáltatás tervezési

koncepcióját.

- A következő szociális ellátásokat és szolgáltatásokat biztosítja:

o házi segítségnyújtás,

o idősek klubja,

o jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

o családsegítés

- Az intézménytől az eszközállomány biztosítására, pótlásra, az avultság, elhasználódás

miatti cserére vonatkozó tervet kér.

Gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás

Az Önkormányzat Képviselő-testülete kiemelten kezeli a gyermek- és ifjúságvédelmi

feladatokat. A kapcsolódó szolgáltatások körében ellátandó feladatok:

- Évente felül kell vizsgálni a helyi gyermekvédelmi, gyámügyi rendeletet.

- A rendelet módosításnál figyelembe kell venni a gyermekvédelmi rendszer által tett

jelzéseket, észrevételeket.

- Az Önkormányzat a következő gyermekvédelmi szolgáltatásokat, ellátásokat biztosítja:

o gyermekjóléti szolgálat

o bölcsőde

- Az Önkormányzat támogatja az ifjúsági szervezetek működését, illetve minden olyan

programot, rendezvényt, mely az ifjúság kultúrált szabadidő eltöltését, nevelését,

művelődését szolgálja.

Közösségi tér biztosítása, valamint a közművelődési tudományos művészeti tevékenység,

és a sport támogatása

Az Önkormányzat a közművelődés és kultúra tevékenységekkel kapcsolatban az

önkormányzati rendeletben, illetve a jogszabályokban előírt szolgáltatások biztosítása és a

szolgáltatások színvonala emelése érdekében a következő feladatok ellátásának szükségességét

fogalmazza meg:

- Felül kell vizsgálni a helyi közművelődési rendeletet.

- A könyvtár működtetése során

o intézkedéseket kell tenni a könyvállomány gyarapítása érdekében, ehhez

ki kell használni a pályázati lehetőségeket, fogadni kell a

magánszemélyek, intézmények, vállalkozások könyv, elektronikus

információhordozó, folyóirat, felajánlásait, illetve anyagi támogatását.

o ismertté kell tenni a könyvtári szolgáltatások körét,

o bővíteni kell a könyvtárak eszköz ellátottságát, különösen a számítógépes

ellátottságot, biztosítani kell az internet hozzáférést, az elektronikus

információhordozók használatát,

o a könyvtári nyitva tartást az igényekhez kell igazítani.

- A művelődési ház működésével kapcsolatban

23

o biztosítani kell a szükséges költségvetési forrásokat,

o pótolni kell az elhasználódott eszközöket,

o gondoskodni kell arról, hogy a kulturális, közművelődési feladatokat is ellátó

o szervezetek

számára biztosítva legyen a működésükhöz szükséges közösségi hely,

kapjanak pénzügyi, anyagi támogatást a vállalt feladataik ellátásához,

pályázati tevékenységét segítse az Önkormányzat.

A Képviselő-testület fontosnak tartja a sporttevékenységekkel kapcsolatos közszolgáltatások

további biztosítását is. Ennek érdekében

- Gondoskodik a település sportéletének helyet adó épületek és pályák folyamatos

karbantartásáról, rendben tartásáról.

- Támogatja a település sportegyesületét

- Segíti és szorgalmazza a sportegyesületek pályázati tevékenységét.

5.2.1. A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak

bemutatása

Dunavecse a Felső – Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás tagja, ami abból

a célból jött lére, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél

teljesebb körben jusson hozzá, és az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő

együttműködéssel minél teljesebb, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a

mind magasabb szintű ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést.

Alapítók: 10 település önkormányzata

3 város: Dunavecse, Kunszentmiklós, Szabadszállás

Község: Apostag, Dunaegyháza, Kunadacs, Kunpeszér, Szalkszentmárton, Tass, Újsolt

A Területfejlesztési Társulás 2004. július 28-án került megszüntetésre, az alapító

önkormányzatok képviselői önkéntes és szabad elhatározásukból jogutódként hozták létre

ugyanezen, napon a Többcélú Kistérségi Társulást. Elfogadták a Társulás Alapító Okiratát és a

kapcsolódó Társulási Megállapodást, melyet magukra nézve kötelezőnek tekintenek.

Lakosságszám 2008. 2009. 2010.

Apostag 2 125 fő 2 126 fő 2 044 fő

Dunaegyháza 1 534 fő 1 550 fő 1 496 fő

Dunavecse 4 140 fő 4 135 fő 4 158 fő

Dunavecse 4 158 fő 4 132 fő 4 027 fő

Kunadacs 1 640 fő 1 623 fő 1 571 fő

Kunpeszér 702 fő 686 fő 676 fő

Kunpeszér 676 fő 688 fő 652 fő

Kunszentmiklós 8 821 fő 8 734 fő 8 583 fő

Szabadszállás 6 713 fő 6 616 fő 6 080 fő

Szalkszentmárton 2 999 fő 2 992 fő 2 909 fő

Tass 3 77 fő 3 008 fő 2 992 fő

Újsolt 175 fő 177 fő 172 fő

Összesen 31 918 fő 31 646 fő 30 526 fő

24

Társulás által vállalt feladatok:

- Közoktatási feladat

- Szociális alapszolgáltatási feladat

- Szociális intézményi feladat

- Családsegítő és gyermekjóléti alapellátási feladat

- Egészségügyi feladat

- Belső ellenőrzési feladat

- Foglalkoztatás

- Gazdaság- és turizmusfejlesztés valamint idegenforgalom

- Állat- és növényegészségügy

- Területfejlesztés

- Sportfeladatok kistérségi szintű működtetése

- Közművelődési és kulturális feladatok kistérségi szintű működtetése

Egészségügyi feladat keretében vállalt központi ügyelet kialakítása, ellátása intézményi

társulás keretében került megszervezésre vegyes ügyeleti ellátási formában.

Közös feladat és határkör gyakorlásával megbízott tag:

Dunavecse Város Önkormányzata. Dunavecse gesztor önkormányzat feladatát az általa

fenntartott és működtetett intézmény szolgáltatási körzetének kibővítésével, három központi

ügyeleti körzet kialakításával látja el. Döntés: 64/2005. (VI. 28.) FKDMTKT határozat.

Körzetek központjai:

Dunavecse város ügyeleti ellátást nyújt: Apostag, Dunavecse, Szalkszentmárton Tass község

lakosai számára.. Kunszentmiklós város ügyeleti ellátást nyújt: Kunadacs, Kunpeszér és

Kunszentmiklós lakosai számára. Szabadszállás város ügyeleti ellátást nyújt: Izsák,

Fülöpszállás, Soltszentimre és Szabadszállás lakosai számára.

A Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Egyesített

Szociális Intézménye, a kistérség 10 településéből 9 településen (Apostag, Dunaegyháza,

Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass és Újsolt) látja el a

helyi önkormányzatok valamennyi szociális alapellátási feladatát, valamint két szakosított

intézményt működtet.

A feladatellátás az alábbiak szerint működik:

- Idősek bentlakásos intézménye: Kunszentmiklós, Felsőszenttamás dűlő 8.

Ellátási terület: A Magyar Köztársaság területe

- Fogyatékosok bentlakásos intézménye

Székhely: Kunszentmiklós, Felsőszenttamás dűlő 8.

Telephely: Tass, Egecsey krt. 48.

Ellátási terület: A Magyar Köztársaság területe

- Családsegítés

Ellátási terület: Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér,

25

Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass, Újsolt települések közigazgatási területe

Telephely: Dunavecse, Fő út 36.

- Gyermekjóléti szolgálat


Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass, Újsolt települések közigazgatási területe

Telephely: Dunavecse, Fő út 36.

- Házi segítségnyújtás


Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass települések közigazgatási területe

- Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás


Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass, Újsolt települések közigazgatási területe.

- Szociális étkeztetés


Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass Újsolt települések közigazgatási területe.

- Idősek napközi otthona


Kunszentmiklós, Tass települések közigazgatási területe.

5.2.2. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség

szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása

A helyzetelemzés elkészítéséhez a KSH és a TeIR adatbázisból, a népszámlálási adatokból lett

kigyűjtve, valamin Dunavecse város önkormányzata által szolgáltatott adatok, illetve az

intézmények által gyűjtött adatok is hasznos információkkal szolgáltak. A települési

önkormányzat nem gyűjtött és nem elemzett adatokat a romákkal, nőkkel és a fogyatékkal

élőkkel kapcsolatban. Dunavecse 4054 fő lélekszámú település, ezért az esélyegyenlőségi

szempontból érintett társadalmi csoportok helyzete viszonylag jól követhető. Az

esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok még

nem elérhetőek. Ezeket a két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell.

26

6. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

Míg korábban az öregkori szegénység volt a jellemzőbb, napjainkban a gyermekeké vált azzá.

Egyre többen tartoznak a mélyszegények közé is. Általában azokat a területi egységeket

tekintjük mélyszegénység által sújtott településeknek, településrészeknek, ahol a nagyon

alacsony az iskolázottság és a foglalkoztatási ráta.

A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a

szegénységben élők, közülük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek

következménye a leszakadás, a kiszorulás a lehetőségekből, mind a tanulás, mind a

foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén.

A magyarországi romák kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé

tartoznak. A mintegy 6-700 ezres roma népesség négyötöde él létminimum alatt, többségük

társadalmi és fizikai értelemben is szegregált, vagy szegregálódó településeken,

településrészeken él. Lakáskörülményeik évtizedekre vannak a magyarországi átlagtól, oktatási

és munkaerő-piaci esélyeik jóval alacsonyabbak a nem romákénál, egészségügyi helyzetük

katasztrofális. A szociális létbizonytalanság mellett a kirekesztettség a legtöbb roma közös

jellemzője, és e két jellemző együtthatója az a kilátástalan élethelyzet, amely jó eséllyel egész

életükben távol tartja őket a társadalmi fősodortól.

6.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között

szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy

elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a

gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább.

6.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció

A vizsgált időszakban a munkanélküliség aránya, mind országosan, mind regionálisan, mind megyei

és kistérségi szintes is nőtt. A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen fontos feladat,

mivel a munkanélküliek aránya 11,1 %. (Bács-Kiskun megye 2012. I KSH)

A munkanélküliség ellen küzdeni kíván az Önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban

romlanak az életkörülmények és az emberek életminősége, másrészt az Önkormányzat szociális

kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt. A közmunka program előnyt biztosít az állás

nélküli személynek azáltal, hogy a közmunka ideje munkavégzésnek minősül, másrészt előnyt jelent a

foglalkoztatónak, mivel kedvező anyagi feltételekkel (részben a munkaügyi kirendeltség pályázati

finanszírozásával) tud elláttatni közcélú feladatokat.

A közmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban az Önkormányzat kihasználja a közmunkával való

foglalkoztatás finanszírozási előnyeit. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé

sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra

visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a

15–24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási,

képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni

munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek

száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség

befolyásolja.

27

6.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma

év

15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

nő férfi összesen nő férfi összesen

fő fő fő fő % fő % fő %

2008 1756 1777 3533 95 5,4% 80 4,5% 175 5,0%

2009 1409 1770 3179 134 9,5% 114 6,4% 248 7,8%

2010 1711 1757 3468 140 8,2% 100 5,7% 240 6,9%

2011 1690 1741 3431 163 9,6% 95 5,5% 258 7,5%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy Dunavecsén a teljes lakónépességhez képest milyen

arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy

milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatok tanúsága szerint az évek előrehaladásával a

nők és férfiak körében is nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. A településen jelenleg nem

tapasztalhatók olyan gazdasági folyamatok, amelyek az állástalanok számát csökkenthetnék, az

önkormányzat a legfőbb foglalkoztató (közcélú foglalkoztatás).

6.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

2008 2009 2010 2011 2012

nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 175 248 240 258 213

20 éves és fiatalabb fő 9 8 7 8 4

% 5,1% 3,2% 2,9% 3,1% 1,9%

21-25 év fő 15 31 29 34 28

% 8,6% 12,5% 12,1% 13,2% 13,1%

26-30 év fő 17 28 23 26 21

% 9,7% 11,3% 9,6% 10,1% 9,9%

31-35 év fő 29 39 37 39 25

% 16,6% 15,7% 15,4% 15,1% 11,7%

36-40 év fő 26 37 28 33 30

% 14,9% 14,9% 11,7% 12,8% 14,1%

41-45 év fő 19 34 34 40 26

% 10,9% 13,7% 14,2% 15,5% 12,2%

46-50 év fő 23 29 29 22 16

% 13,1% 11,7% 12,1% 8,5% 7,5%

51-55 év fő 21 32 33 30 24

% 12,0% 12,9% 13,8% 11,6% 11,3%

56-60 év fő 16 10 20 24 38

% 9,1% 4,0% 8,3% 9,3% 17,8%

61 év felett fő 0 0 0 2 1

% 0,0% 0,0% 0,0% 0,8% 0,5%


A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat

arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik a

településen. Az 51-55 éves korosztály tekintetében kiugró volt a regisztrált munkanélküliek

28

száma 2012. évben. Ahogyan az ország más részeire is jellemző, ez a korosztály talál

legnehezebben munkát.

6.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya

év

nyilvántartott/regisztrált

munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli

fő fő %

nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen

2008 95 80 175 35 23 58 36,8% 28,8% 33,1%

2009 134 114 248 73 53 126 54,5% 46,5% 50,8%

2010 140 100 240 79 41 120 56,4% 41,0% 50,0%

2011 163 95 258 103 46 149 63,2% 48,4% 57,8%


A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Minél magasabb

a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése,

figyelemmel a nemek közötti különbségre.

6.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma

év

18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma

nő férfi összesen nő Férfi összesen

fő fő fő fő % fő % fő %

2008 319 345 664 8 2,5% 4 1,2% 12 1,8%

2009 317 338 655 15 4,7% 4 1,2% 19 2,9%

2010 324 336 660 9 2,8% 10 3,0% 19 2,9%

2011 323 348 671 16 5,0% 7 2,0% 23 3,4%


A táblázat egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet.

A pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen kilátástalan, mert helyben nincs munkahely.

Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést, hátrányos helyzetű

munkavállalónak kell tekinteni. A nem megfelelő – alacsony vagy a munkáltatói igényektől

eltérő – iskolai végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti.

6.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség

év

15 éves és idősebb

lakosság száma összesen

15-X éves legalább

általános iskolát

végzettek száma

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma

összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi

fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő %

2001 3324 1758 1566 2233 1472 761 1091 32,8% 286 16,3% 805 51,4%

2011 3430 1780 1650 #ÉRTÉK! na na #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás

29

6.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

év

nyilvántartott álláskeresők száma

összesen

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai

végzettség szerint

8 általánosnál

alacsonyabb

végzettség

8 általános

8 általánosnál

magasabb iskolai

végzettség

Fő fő % fő % fő %

2008 175 15 8,6% 58 33,1% 102 58,3%

2009 248 13 5,2% 80 32,3% 155 62,5%

2010 240 15 6,3% 82 34,2% 143 59,6%

2011 258 15 5,8% 94 36,4% 149 57,8%


6.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők

év

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

8. évfolyamot

felnőttoktatásban

eredményesen elvégzők

száma

fő Fő %

2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ!




Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

A településen nincs általános iskolai felnőttképzés, erre igény egyelőre nem merült fel.

6.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában

év

középfokú felnőttoktatásban résztvevők

összesen

szakiskolai

felnőttoktatásban

résztvevők

szakközépiskolai

felnőttoktatásban

résztvevők

gimnáziumi

felnőttoktatásban

résztvevők

fő fő % fő % fő %

2009 57 0 0,0% 57 100,0% 0 0,0%

2010 21 0 0,0% 21 100,0% 0 0,0%

2011 23 0 0,0% 23 100,0% 0 0,0%

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

A gimnáziumi felnőttoktatásban részt vevők száma nem ismert.

30

6.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

év Közfoglalkoztatásban

résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban

résztvevők aránya a

település aktív korú

lakosságához képest


résztvevő

romák/cigányok száma


résztvevők romák aránya

az aktív korú roma/cigány

lakossághoz képest

2010 58 2% 14 28%

2011 59 2% 12 24%

2012 65 2% 5 10%

Forrás: Önkormányzat adatai

A közmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban az Önkormányzat kihasználja a közmunkával

való foglalkoztatás finanszírozási előnyeit.

6.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások

év

regisztrált

vállalkozások

száma a

településen

Kiskereskedelmi

üzletek száma

vendéglátóhelyek

száma

állami

szektorban

foglalkoztatottak

száma

kivetett

iparűzési

adó

befizetett

iparűzési

adó

működő

foglalkoztatási

programok

száma

helyben

foglalkoztatási

programokban

részt vevők

száma

2008 na 0 0 144 59386 40417 0 62

2009 na 0 0 115 59025 66415 1 62

2010 na 54 10 116 6835 78589 1 58

2011 na 0 0 113 75314 73691 0 59

2012 na 76 5 117 63000 83059 0 65

Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai

Városunk térségét foglalkoztatási szempontból jelentősen sújtotta a rendszerváltás, nagy

számban bocsátottak el az itt élők köréből ingázókat, a térségen kívüli gyárak, vállalatok zárták

be üzemegységeiket.

A mezőgazdaság tulajdonviszonyainak átrendeződése is komoly nehézséget okozott a

foglalkoztatás terén. A korábbi vállalatok átalakulása után néhány, a térségben hagyományos

feldolgozóipari tevékenység folytatódott tovább, bár kisebb létszámmal.

A szálláshely biztosításával egybekötött vendéglátás és a pusztai turizmus területén azonban

még nagyon sok kiaknázatlan lehetőség mutatkozik.

A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kunszentmiklósi Kirendeltsége a

rendelkezésreálló eszközökkel segíti az álláskeresők elhelyezkedését (munkaerő-piaciképzések,

közhasznú foglalkoztatás, bértámogatás, vállalkozóvá válás támogatása).

Fontos feladat olyan beruházások támogatása, amelyek a foglalkoztatást szélesebb körben

lehetővé teszik.

31

6.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása,

munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi

önkormányzatoknak a feladata. (1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és a szociális

ellátásokról). A szociális ellátások a rászorultság mértékétől és okától függően vehetők igénybe.

A juttatások azokat a hátrányokat igyekeznek kiküszöbölni, kompenzálni, amelyek az adott

személyt helyzetéből adódóan sújtják.

- Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás,

rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély.

- Természetbeli ellátás továbbá: a köztemetés, közgyógyellátás (méltányossági), 6.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma

0

1000

2000

3000

4000

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Segélyezettek száma (fő)

15-64 évesek Segélyben részesülők száma

(A helyzetelemzés készítésekor a 2012. évi adatok nem álltak rendelkezésre)

A munkanélküliek száma magasabb, mint az ellátottak száma, ami azt jelenti, hogy nem minden

munkanélküli jár utána annak, hogy ellátásban részesüljön. Sok esetben fel kell hívni a figyelmüket,

hogy jelentkezzenek a Munkaügyi Központban.

6.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%)


32

A helyzetelemzés során folyamatosan az a visszatérő jelenség mutatkozik, hogy a településen

élők körében állandó és emelkedő jelenség a munkanélküliség.

6.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

év

rendszeres szociális

segélyben

részesülők

Foglalkoztatást

helyettesítő támogatás

(álláskeresési támogatás) Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem

tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati

rendelet alapján megvonták a támogatást

fő 15-64 évesek

%-ában fő

munkanélküliek %-

ában

2008 39 0 0 0

2009 11 60 0 0

2010 13 73 0 0

2011 26 85 0 0

2012 12 93 1 0


Rendszeres szociális segélyt az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személy

kaphat, aki nem rendelkezik rendszeres megélhetést biztosító jövedelemmel. Foglalkozást

helyettesítő támogatást álláskereső kaphat. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni, mert

2012. január 1-től csak annak folyósítható ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző

évben legalább 30 nap munkaviszonyt (vagy 30 nap közérdekű önkéntes munkát) tud igazolni.

6.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció

6.4.1. számú táblázat - Lakásállomány

év

összes

lakásállomány

(db)

bérlakás

állomány

(db)

szociális

lakásállomány

(db)

egyéb

lakáscélra használt nem

lakáscélú

ingatlanok (db)

ebből elégtelen

lakhatási

körülményeket biztosító lakások

száma

ebből elégtelen

lakhatási


száma

ebből elégtelen

lakhatási


száma

ebből

elégtelen lakhatási

körülményeket biztosító

lakások száma

2008 1714 0 27 1 0 0 0 0

2009 1717 0 27 1 0 0 0 0

2010 1717 0 27 1 0 0 0 0

2011 1719 0 27 2 0 0 0 0

2012 1718 0 27 2 0 0 0 0

6.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság

év Feltárt veszélyeztetett

lakhatási helyzetek száma Hajléktalanok száma

2008 1 0

2009 1 0

2010 1 0

2011 1 0

2012 2 0

Forrás: önkormányzati adatok

33

A lakásállomány 1714 ingatlant számlál. Az épített lakások száma az utóbbi tíz évben 24

épülettel bővült. A házak többsége összkomfortos, illetve komfortos. Az ingatlan állomány

nagy része az 1960-as évek után épült, de jelentős számban vannak régi, kis családi házak,

melyek az 1900-as évek elején épültek. Közművesztettségük jó. Belterületen villany-, és

vízvezeték hálózattal az ellátottsági szint 100%-os. Vezetékes gáz is bevezetésre került az utcák

93%- ban. A közvilágítás korszerű, túlnyomó része energiatakarékos. A lámpatestek sűrűsége

megfelel a közbiztonságnak. Külterületeink elnevezései: Milkó puszta, Fehéregyháza, Kincse

puszta, Papp tanya, Csanád puszta.

6.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők

év lakásfenntartási támogatásban

részesítettek száma

adósságcsökkentési

támogatásban részesülők

száma

2008 5 0

2009 24 0

2010 40 0

2011 122 0

2012 111 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A táblázatban szereplők számára jelent komoly problémát az eladósodás, különösen a

hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes

családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná, vagy náluk kapcsolhatják

ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. A helyi lakosok rászorultságtól függően

lakásfenntartási támogatást igényelhetnek. Adósságcsökkentő támogatásról nem alkotott

rendelet az önkormányzat.

6.5 Telepek, szegregátumok helyzete

Dunavecsén szegregált lakókörnyezetben nem élnek emberek.

6.5.2. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete - lakásállomány

komfort nélküli lakások

a belterületen

komfort nélküli lakások

a külterületen

komfort nélküli lakások a

nem szegregált

lakóterületeken

komfort nélküli lakások a

szegregált lakóterületeken

száma (db) 157 0 157 0

aránya az összes

lakásállományhoz

viszonyítva (%) 9,10% 0 9,10% 0

alapozással nem

rendelkező lakások a belterületen

alapozással nem

rendelkező lakások a külterületen

alapozással nem rendelkező

lakások a nem szegregált lakóterületeken

alapozással nem rendelkező

lakások a szegregált lakóterületeken

száma (db) na na na na

aránya az összes

lakásállományhoz

viszonyítva (%) 0 0 0 0

szilárd falazattal nem

rendelkező lakások a belterületen


rendelkező lakások a külterületen


rendelkező lakások a nem szegregált lakóterületeken


rendelkező lakások a szegregált lakóterületeken

száma (db) 0 0 0 0

aránya az összes

lakásállományhoz

viszonyítva (%) 0% 0% 0% 0

34

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a

belterületen

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a

külterületen

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a nem szegregált

lakóterületeken

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a szegregált

lakóterületeken

száma (db) 1581 8 1581 0

aránya az összes

lakásállományhoz

viszonyítva (%) 92% 100% 92% 0

árammal ellátott lakások

a belterületen

árammal ellátott lakások

a külterületen

árammal ellátott lakások a

nem szegregált

lakóterületeken

árammal ellátott lakások a

szegregált lakóterületeken

száma (db) 1717 8 1717 0

aránya az összes

lakásállományhoz

viszonyítva (%) 99,90% 100% 92% 0

vezetékes gázzal ellátott lakások a belterületen

vezetékes gázzal ellátott lakások a külterületen

vezetékes gázzal ellátott

lakások a nem szegregált lakóterületeken

vezetékes gázzal ellátott

lakások a szegregált lakóterületeken

száma (db) 1392 0 1392 0

aránya az összes

lakásállományhoz

viszonyítva (%) 81% 0 81% 0

csatornával ellátott

lakások a belterületen

csatornával ellátott

lakások a külterületen

csatornával ellátott lakások a nem szegregált

lakóterületeken

csatornával ellátott lakások

a szegregált lakóterületeken

száma (db) 1048 0 1048 0

aránya az összes

lakásállományhoz

viszonyítva (%) 61% 0 61% 0

Forrás: Önkormányzati adatok, TeIR, KSH adatbázis

6.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 152. §-a részletezi az

egészségügyi alapellátás körébe tartozó település önkormányzati feladatokat. Ennek

megfelelően az egészségügyi alapellátás része:

- háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás,

- fogorvosi alapellátás,

- alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás,

- védőnői ellátás,

- iskola-egészségügyi ellátás.

Mindezen túlmenően a helyi önkormányzat biztosítja a járóbeteg-szakellátást Dunavecsén. A

„DAOP-4.1.1./B-2008-0002 Dunavecse Városi Járóbeteg Szakrendelő komplex kistérségi

járóbeteg ellátású rendszerré fejlesztése” pályázaton a szakrendelő felújítása és korszerűsítése

teljes mértékben, minden igényt kielégítve megépült. A Dr. Kolozs Gergely Egészségügyi

Centrum biztosítja a környező települések lakosságának szakorvosi ellátását. A szakrendelés 7

település (Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Apostag, Dunavecse, Szalkszentmárton, Tass) 23 ezer

lakosának szakorvosi ellátását biztosítja 17 szakrendelésen 26 fő szakorvossal.

A Duna-híd átadásának köszönhetően 20 km-en belül van a Dunaújvárosi kórház, amely

könnyen megközelíthető mind tömegközlekedési eszközzel és autóval is.

Szakrendelőn belül működik a védőnői szolgálat 2 fővel, akik a családvédelmi tanácsadást és

az iskolai védőnői feladatokat is ellátják.

A városban élők alap egészségügyi ellátását 2 fő felnőtt háziorvos és 1fő házi gyermekorvos

látja el, valamint az intézményben működik a városi fogászati szakrendelés, amely Dunavecse

és Apostag helységek felnőtt és gyermek fogászati ellátását biztosítja.

35

6.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás

év

Felnőttek és gyermekek részére

tervezett háziorvosi szolgálatok

száma

Csak felnőttek részére

szervezett háziorvosi

szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által

ellátott szolgálatok száma

2008 0 2 1

2009 0 2 1

2010 0 2 1

2011 0 2 1

2012 0 2 1


Betöltetlen felnőtt háziorvosi és gyermekorvosi praxis nincs Dunavecsén.

A települési önkormányzat képviselő testülete, a település lakosságszámára tekintettel

felnőttek és gyermekek részére külön körzetet alakított ki.

A szakorvosi ellátást igénylő betegeket a háziorvosok a Dunavecsei szakorvosi

rendelőintézetbe utalják. Az idős, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre

képtelen személyek számára, szükség szerint betegszállító igényelhető.

A helyi önkormányzat az egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek terjesztésében a

„TÁMOP-6.1.2./11/3/ Kistérségi Egészségfejlesztési Iroda létrehozása Dunavecse Városában”

elnevezésű pályázaton sikeresen pályázott, így a kistérség lakosainak az egészségtudatos

attitűdjének formálásában közvetlenül vállal szerepet.

A településen az önkormányzat a célzott korosztály számára a nőknek kétévente rendszeresen

megszervezi a mammográfiás szűrővizsgálatot, melyet az érintettek igénybe is vesznek,

hiszen ez az egészségügyi szolgáltatás helybe jön, és nem kell emiatt Kecskemétre utazniuk.

Hosszú évtizedeken keresztül szintén helyben működik a tüdőszűrő állomás, ahol nemcsak a

Dunavecsei lakosoknak, hanem a körzetileg ide tartozó települések lakosainak az ellátása is itt

történik.

A primer és szekunder prevenció tevékenységét leghatékonyabban a védőnői szolgálat és a

házi gyermekorvosi ellátás biztosítja. A 2 körzeti védőnő a házi gyermekorvosokkal szorosan

együttműködve végzi munkájukat. Tevékenységükkel a terület egészét lefedik, az érintett

családok (anyák, várandósok, gyermekek) részére elérhetőek, továbbá az ifjúsági védőnői

feladatokat is ellátják. A kisgyermekek és az iskoláskorú gyermekek számára a kötelező

szűrővizsgálatokat a védőnők a gyermekorvos bevonásával rendszeresen ellenőrzik.

Az önkormányzat az óvodában és az általános iskolában, valamint az idősek klubjában

megszervezi a közétkeztetést, amely megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére

vonatkozó elvárásoknak. A szolgáltatók minőségi és mennyiségi ellenőrzése folyamatos,

szakember bevonásával történik. A bölcsőde saját konyhával rendelkezik.

Az egészséges életmód szerves része a sportolás is. Városunkban nagy hagyománya van a

sportnak: labdarúgás, kézilabda, fogathajtás.

Városunk rendelkezik sportcsarnokkal, mely az iskola részére is biztosítja a tornatermet,

valamint a diáksport egyesület részére a felkészülést. Az óvodában külön tornaszoba nincs, a

gyerekek testnevelése a csoportszobákban történik. Úszásoktatásra a gyerekek Dunaújvárosba

36

járnak. A fentieken túl a sportoláshoz, a sportprogramokhoz való hozzáférés a helyi

lehetőségek tekintetében település minden lakója számára elérhető.

A törvény értelmében a szociális feladat és hatásköröket, pénzbeli természetbeni ellátások és a

személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a helyi önkormányzat képviselő testülete, települési

önkormányzatok jegyzője, gyámhivatal gyakorolja, valamint az egyházi és civil szervezetek

biztosítják. Dunavecse Város Önkormányzatának Képviselő Testülete létrehozta a helyi

Szociálipolitikai Kerekasztalt.

Dunavecsén a következő szociális alapszolgáltatások működnek: szociális étkeztetés, házi

segítségnyújtás, idősek klubja, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás valamint a családsegítést,

az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza.

A személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat nyújtó intézmény (ápolást,

gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést

nyújtó intézmény és egyéb speciális ellátást nyújtó intézmény) a településen nincs.

6.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008 217

2009 200

2010 195

2011 128

2012 114


A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére – egészségi állapota megőrzéséhez

és helyreállításához – az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását

célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: alanyi jogon,

normatív alapon, méltányossági alapon. 2013. január 1-jétől az alanyi és a normatív közgyógy

megállapítását a Kunszentmiklósi Járási Hivatal végzi.

6.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma

év ápolási díjban részesítettek száma

2008 10

2009 13

2010 19

2011 19

2012 21

Forrás:TeIR, KSHTstar

Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú

hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás, amelyet 2013. január 1-jétől szintén a

Kunszentmiklósi Járási Hivatal végzi. Elmondható, hogy az egészségügyi és szociális

szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhető. E tekintetben hátrányos

megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelmények megsértése a szolgáltatások

nyújtásakor senkit nem érhet.

37

6.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, a munkahelyek, önkormányzati

intézmények, a templomok, a civil szervezetek. Dunavecse kedvező természeti adottságokkal,

értékekkel rendelkezik.

Városunkban a Vikár Béla Művelődési Ház, Könyvtár és Helytörténeti Kiállítás önkormányzati

fenntartású közművelődési intézményként működik. A közművelődési feladatellátásához az

önkormányzat meghatározott támogatást nyújt a költségvetésből évente.

A lakosság kulturális igényei rendkívül differenciáltak, és a feladatellátást nehezíti a település

tagoltsága is. Az önkormányzat éves munkatervében jóváhagyott nagyrendezvények, valamint

más intézményekhez, civil szervezetekhez kötődő, hagyományos kulturális rendezvények

(vetélkedők, kiállítások, tanfolyamok stb.) alakultak ki, amelyek változatossá teszik a kulturális

életet. A városi események, rendezvények, ünnepek megünneplésében is részt vesznek az

említett intézmények.

2004. július 20. óta lehetőség van az intézményben internethasználatra, jelenleg 7 számítógép

áll rendelkezésre, ahol évente meghatározott óradíjat szükséges a szolgáltatásért fizetni.

„TIOP-1.2.3.-11/1-2012 Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztések”

című pályázaton Dunavecse város könyvtárának informatikai modernizációja a pályázat

keretén belül megvalósult.

A kéthavonta megjelenő Dunamellék újság szerkesztését is a közművelődési intézmény fogja

össze és közreműködik a terjesztésében.

A civil szervezetek rendezvényeiket teljesen, vagy részben az Önkormányzat támogatásával

valósítják meg. A támogatást pályázatok benyújtásával igényelhetik.

A közművelődéssel kapcsolatos rendelet meghatározza Dunavecse Város Önkormányzatának

közművelődési feladatait. Az intézmény célja és feladata, hogy segítse Dunavecse

lakosságának színvonalas szórakozását, összefogja és helyet biztosítson civil szervezeteknek,

munkájukban segítséget nyújtson az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva. Mottója: „A

művelődési házban és könyvtárban nyitott ajtó, „szolgálatkész” házigazda várja a lakosságot.

Kulturális életünket gazdagítják testvérvárosi kapcsolataink Hetes és Homoródszentmárton

(Erdély) települések.

6.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi

tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal

A településen roma nemzetiségi önkormányzat nem tevékenykedik.

6.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A szegénység megelőzése, hatásainak mérséklése. Helyi foglalkoztatás emelése.

A hátrányos helyzetbe élők generációkon keresztül

átörökítik a szegénységet.

A mélyszegénységben élők ösztönzése a szakma

megszerzésére.

A mélyszegénységen élő és a roma állampolgárok

egészségügyi állapota rossz.

A szociális és egészségügyi szakemberek komplex

együttműködése az egészség megőrzése érdekében.

A mélyszegénységben élők és a romákkal kapcsolatban

csak becsült adatokkal rendelkezik a település.

A mélyszegénységben élők és aromákkal kapcsolatos

adatbázis elkészítése, mely által pontosabb képet

kapunk e társadalmi réteg helyzetéről.

A településen élők foglalkoztatási helyzete nem túl jó. A település nem rendelkezik pontos adatokkal a

mélyszegénységben élők és a roma emberek

foglalkoztatottságával.

38

7. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

7.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői

Dunavecse állandó népességének száma 4054 fő, ebből a 0-17 évesek száma összesen 887 fő.

A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családokat a

gyermekek nevelésében, a megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet

biztosít. További jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző

tevékenység a jelzőrendszeren keresztül valósul meg, és ezen belül a különböző intézmények

együttműködésén alapul.

Dunavecsén a gyermekvédelmi alapellátások működnek, mindenki számára elérhető.

A preventív gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó intézményekben, szakmai

programokban megtalálhatóak

7.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

0

10

20

30

40

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő)

védelembe vett megszüntetett eset veszélyeztetett kiskorú

A táblázat adataiból látható, hogy a településen az elmúlt öt évben csökken a védelembe vett és

veszélyeztetett gyermekek száma.

A korábbi években inkább iskolai hiányzás miatt volt szükség a védelembevételre, a jelenlegi

helyzetben felmerülő probléma a családok megélhetése és elszegényedése, valamint felmerül a

gyermekek elhanyagolása is.

Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok

folytán veszélybe kerül, a Kunszentmiklósi Járási Gyámhivatal védelembe veszi. Dunavecsén

működik Gyermekjóléti Szolgálat, amely társulás keretében látja el feladatát, családgondozója

a településen élő, kellő ismeretekkel rendelkező helyi lakos. Jó és szoros kapcsolatot ápol a

jegyzővel, családokkal és az oktatási intézményekkel (óvoda, iskola) valamint a bölcsődével.

A gyermekjóléti szolgálat célja:

- A gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban

történő nevelésének elősegítése.

- A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése.

- A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése.

- A gyermek családjából történő kiemelésének megelőzése.

- A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése.

39

A gyermekjóléti szolgálat feladatai

- Szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez.

- Tevékenysége a gyermekjóléti szolgáltatáson túl:

- figyelemmel kíséri a gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,

- meghallgatja a gyermekek panaszát, és megteszi a szükséges intézkedést,

- elkészíti a védelembe vett gyermekek gondozási-nevelési tervét, ill. a települési

önkormányzat jegyzőjének megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában

történő nyújtásához kapcsolódóan pénzfelhasználási tervet készít

- segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatainak ellátását,

- felkérésre környezettanulmányt készít,

- kezdeményezi a települési önkormányzatoknál új szolgáltatások bevezetését,

- a gyermekvédelmi központ felkérésére vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni

szándékozók körülményeit,

- biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,

- nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről.

- tájékoztatja a szülőket a TAJ alapú nyilvántartás bevezetéséről

A gyermekvédelem középpontjában meghatározó szerepet tölt be a jelzőrendszer működése,

melyet a prevenciós munka első számú eszközének tekintünk. A veszélyeztetettség jelzésére

épülő gyermekjóléti szolgálat hatékony munkáját jelentősen befolyásolja a jelzőrendszer

működésének minősége.

A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, a

veszélyeztetettségének megelőzésére, megszűntetésére szolgál.

A gyermekek védelmét:

- pénzbeli és természetbeni ellátások,

- személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások,

- személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások,

- gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések,

szolgálják.

7.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

80%

85%

90%

95%

100%

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Gyermekvédelmi kedvezmények

rendszeres kedvezmény kiegészítő kedvezmény rendkívüli kedvezmény

Az adatok alapján megállapítható, hogy öt év távlatában, hogyan alakult a rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek aránya. Ez az ellátási forma a

nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet

függvényében állapítható meg. Kiegészítő és rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben

40

akkor részesülhet a gyermeket nevelő család, ha időszakosan létfenntartási gondokkal küzd

vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül. Mint látható a rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma folyamatosan változik minden évben.

Gyermek jogán járó helyi juttatás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, valamint a

rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

A családsegítés keretében biztosítani kell:

- a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

- az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz,

továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

- a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok

megoldásának elősegítését,

- a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási

problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a

szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve

egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását.

7.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma

év

Ingyenes

étkezésben

résztvevők

száma óvoda

Ingyenes

étkezésben

résztvevők

száma iskola 1-

8. évfolyam

50 százalékos

mértékű

kedvezményes

étkezésre jogosultak

száma 1-13.

évfolyam

Ingyenes

tankönyv-

ellátásban

részesülők

száma

Óvodáztatási

támogatásban

részesülők

száma

Nyári

étkeztetésben

részesülők

száma

2008 52 40 24 169 0 na

2009 55 62 15 173 0 na

2010 61 90 17 185 0 na

2011 58 95 22 172 0 na

2012 52 na na 169 0 na

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A

mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű és

minőségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagyon fontos az önkormányzat által szervezett

intézményekben történő közétkeztetés. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben

részesülő bölcsődés, óvodás és általános iskolás gyermek térítésmentesen étkeznek. Nyári

étkeztetés van az iskolában és az óvodában, de erről pontos adat nincs, hogy hányan vették

igénybe ezt a szolgáltatást.

41

7.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma

év

Magyar

állampolgársággal

nem rendelkező

óvodások száma (fő)

Ebből

hátrányos

helyzetű

(fő)

Magyar


nem rendelkező

általános iskolások

száma (fő)

Ebből

hátrányos

helyzetű

(fő)

Magyar


nem rendelkező, 18

év alatti

középiskolások száma

(fő)

Ebből

hátrányos

helyzetű

(fő)

2008 0 0 0 0 0 0

2009 1 1 0 0 0 0

2010 0 0 0 0 0 0

2011 1 1 1 1 0 0

2012 2 0 4 na 0 0

Forrás: Önkormányzati adatok, BM-BÁH

Dunavecsén élnek magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek, akik számára

elérhető a közoktatási intézményekben történő bejutás.

7.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlőség

A kérdés nem releváns, szegregált, telepszerű lakókörnyezet nincs Dunavecsén.

7.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal

élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése

Az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és

ellátások a helyi önkormányzat feladata. Az egészségügyi ellátást, az egészségügyről szóló

1997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi

alapellátás körében gondoskodnia kell:

a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,

a fogorvosi alapellátásról,

az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról,

a védőnői ellátásról,

az iskola-egészségügyi ellátásról.

7.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma

év védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek

száma

2008 2 75

2009 2 77

42

2010 2 67

2011 2 69

2012 2 54

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Dunavecsén nincs betöltetlen védőnői állás, minden gyermek maximálisan hozzájut a védőnői

szolgáltatásokhoz. Az önkormányzat a védőnői szolgálat működtetését a járóbeteg szakrendelő

keretein belül látja el. A védőnők heti rendszerességgel, az orvosi rendelő épületében kialakított

védőnői szobában és tanácsadóban látják el a csecsemőket és kisdedeket, tanácsokkal segítik a

kismamákat és az édesanyákat

A védőnő az egészségügyi alapellátásban dolgozó, felsőfokú végzettségű, önálló preventív

tevékenységre kiképzett egészségügyi szakember, aki

- meghatározott földrajzi területen a védőnői körzetben - területi védőnőként-

- az oktatási-nevelési intézményben -iskola védőnőként -,

- vagy városokban, ahol kórház működik, kórházi védőnőként dolgozik.

A védőnő munkáját az orvossal együttműködve, nagyfokú önállósággal végzi.

A területi védőnő feladatai

- a nővédelem, ezen belül a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, életmód

tanácsadás, az anyaságra való felkészülés segítése, valamint a lakossági célzott

szűrővizsgálatok szervezésében való részvétel;

- a várandós anyák gondozása

- a gyermekágyas időszakban segítségnyújtás és tanácsadás az egészségi állapottal, az

életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban;

- a 0-6 éves korú gyermekek gondozása, ennek során a családlátogatás, védőnői

tanácsadás keretében folyamatos, célzott és szükséglet szerinti gondozás végzése,

továbbá a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakulásának, a gyermek nevelésének

és a szocializációjának segítése, valamint a gyermek fejlődéséhez igazodóan az

egészséges életmódhoz szükséges ismeretek nyújtása,

- az újszülöttek, a koraszülöttek, a kis súllyal születettek, valamint az egészségi és

környezeti ok miatt veszélyeztetett csecsemők és gyermekek pszichoszomatikus

fejlődésének fokozott figyelemmel kísérése és segítése,

- a szoptatás és az anyatejes táplálás fokozott figyelemmel kísérése, az anyatejjel való

táplálás szorgalmazása különösen az első 6 hónapban, az anya tanítása a szoptatás

helyes technikájára, a tejelválasztás fokozásának és fenntartásának módjaira,

- a gyermek fejlődését veszélyeztető tényező észlelésekor a háziorvos, illetve a

gyermekjóléti szolgálat haladéktalan értesítése mellett a veszélyeztetett gyermek és

családjának fokozott gondozásba vétele,

- a család felkészítése a beteg csecsemő és gyermek, otthoni ápolására,

- a családok tájékoztatása az életkorhoz kötött védőoltások fontosságáról, a védőoltások

szervezése, nyilvántartása, jelentése,

- az óvodába járó gyermekek gondozása, szűrése, hygienes ellenőrzésese,

- az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása;

- a gondozott családban előforduló egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettség

megelőzése, felismerése érdekében segítségnyújtás a helyes életvitelhez, a harmonikus,

szerető családi környezet kialakításához,

43

- a gyermekjóléti szolgálat és a háziorvos értesítése, illetve hatósági eljárás

kezdeményezése a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga

által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok

fennállása esetén,

- figyelemfelhívás a népegészségügyi szűrővizsgálaton történő megjelenés fontosságára,

továbbá tájékoztatás az önkéntesen igénybe vehető ajánlott szűrővizsgálatokról,

- az egyéni és közösségi egészségfejlesztési, egészségvédelmi programok tervezésében,

szervezésében és megvalósításában részvétel.

A védőnő a gondozási feladatait önállóan végzi, ennek során kapcsolatot tart és együttműködik:

- az egészségügyi alapellátás és ezen belül kiemelten a háziorvosi ellátás, házi-

gyermekorvosi ellátás továbbá a szakellátás,

- a közoktatás,

- a gyermekjóléti, a szociális és családsegítést végző intézmények illetékes

szakembereivel.

Az iskolai védőnő feladatai: alapszűrések elvégzése

- testi fejlődés (súly, hossz, mellkörfogat)

- pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés,

- érzékszervek működése (látásélesség, színlátás, hallás),

- mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerincelváltozások),

- golyvaszűrés,

- vérnyomásmérés.

Továbbá:

- A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük

ellenőrzése, regisztrálása.

- Elsősegélynyújtás

- Az orvosi vizsgálatok előkészítése

- A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése.

- A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése.

- Részvétel az egészségtan oktatásában (elsősorban az alábbi témákban: az egészséggel

kapcsolatos alapismeretek oktatása, személyi higiéné, egészséges életmód, betegápolás,

elsősegélynyújtás, családtervezés, fogamzásgátlás, szülői szerep, csecsemőgondozás,

szenvedélybetegségek megelőzése)

- Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az

étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel.

- Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás).

- Pályaválasztás segítése

- Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, ambuláns

napló, védőoltások, szakorvosi beutalások, veszélyeztetettek nyilvántartása stb.)

- Egyéni és csoportos beszélgetés a tanulókkal, szülőkkel, különös tekintettel a

serdülőkori változásokra, krízisekre

- Krónikus beteg és fogyatékkal élő tanulók életvitelének segítése, közösségi

integrációjának segítése, szükség szerinti gondozása

- Tájékoztatás az állami, civil karitatív családtámogatási formákról és lehetőségekről

- A gyermekjóléti szolgálat és a háziorvos értesítése, illetve hatósági eljárás

kezdeményezése a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga

44

által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok

fennállása esetén.

A védőnői gyakorlatban rendszeresen végzett családlátogatás lehetőséget nyújt a család

környezetének megismerésére, ezáltal könnyebben felismerhetők az egészségi állapotra ható

pozitív és negatív tényezők, melyek alapján a gondozás célját, módszereit meg lehet választani.

A védőnői tanácsadás lehetőséget biztosít a család, a lakosság számára, hogy a védőnő elérhető

legyen. A gyermekvédelemben a védőnői hálózat elsődleges szerepe, mint jelző rendszer

fogalmazódik meg. Ahhoz, hogy a gyermek családban nevelkedjék fontos, hogy a védőnő

nagyon korán tudomást szerezzen, felismerje a család működésének zavarait, problémáit annak

érdekében, hogy a maga kompetenciájának vonatkozásában biztosítsa a szükséges gondozást,

tanácsadást, segítséget, és támogatást.

7.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői

év

Betöltetlen felnőtt

háziorvosi praxis/ok

száma

Háziorvos által

ellátott személyek

száma

Gyermekorvos által

ellátott gyerekek száma

Felnőtt házi orvos

által ellátott gyerekek

száma

2008 0 24224 8192 35

2009 0 24306 9232 31

2010 0 25483 6854 37

2011 0 25483 5632 62

2012 0 25148 5623 85


Az önkormányzat a házi gyermekorvosi ellátást a Dr. Kolozs Gergely Szakellátó Centrumban

működteti, betöltetlen praxis nincs. A gyógyító-megelőző alapellátás keretében a háziorvos

feladatkörébe tartozik különösen a lakosság részére nyújtott tanácsadás és szűrés, a betegek

vizsgálata, gyógykezelése, egészségi állapotának ellenőrzése, orvosi rehabilitációja, illetve

szükség esetén szakorvosi vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti vizsgálatra, gyógykezelésre való

utalása, és a keresőképtelenség megállapítása. A rendelőintézetben működő szakrendeléseket

helyben maximálisan igénybe lehet venni.

A házi gyermekorvos alapellátási tevékenységét, valamint a védőnő gondozási feladatait

önállóan végzi, a munkájukban egymást kiegészítik. A házi gyermekorvosi és a védőnői

ellátás feladatait jogszabályok és szakmai szabályok határozzák meg, melyek betartása

kötelező az alapellátásban dolgozó valamennyi szakember számára. Az eredményes

megelőző-gyógyító alapellátás csak a két szakterület szoros, kölcsönös együttműködésével

valósulhat meg.

45

7.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

év bölcsődék

száma

bölcsődébe beírt

gyermekek száma

Szociális szempontból felvett gyerekek

száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek,

nappali tagozaton tanuló szülő)

Működő összes

bölcsődei férőhelyek

száma

2008 1 46 12 20

2009 1 47 18 20

2010 1 52 18 24

2011 1 40 11 24

2012 1 42 13 24


A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő - 20 hetestől - 3 éves korú

- gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Ha a

gyermek a 3. évét betöltötte, a bölcsődei gondozási-nevelési év végéig maradhat a bölcsődében.

Amennyiben még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus

31.-ig tovább gondozható a bölcsődében. A Bölcsődénkben a gondozott gyermekeknek a fele

rendezett családi körülmények között él, de sajnos egyre növekvőbb tendenciát mutat azoknak

a családoknak a száma, ahol a gyermekek valamilyen szempontból hátrányos helyzetbe

kerülnek.

Nagyon sok az olyan család, ahol az egyik vagy mindkét szülő munkanélküli, tartósan beteg,

alkalmi munkából, vagy segélyekből élnek. Mivel a munkalehetőségek igen korlátozottak,

gyakran a szezonális munka az egyetlen, amiből némi jövedelemhez juthatnak a családok. A

bölcsődébe járó gyermekek szüleinek anyagi és szociális helyzetét a gondozónők jól ismerik,

mivel a beszoktatás előtt családlátogatásra kimennek a családokhoz.

A bölcsődei ellátásban részesülő kisgyermekek jogainak érvényesítésére az intézmény keretén

belül Érdekképviseleti Fórum működik, a fórum működéséről külön szabályzat áll

rendelkezésre, tagjainak névsora a faliújságon került elhelyezésre.

A bölcsődei ellátást igénybe vevőknek joga van a szociális helyzetére, egészségügyi és

mentális állapotára tekintettel az intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint

egyéni szükségletei, speciális helyzetük vagy állapotuk alapján az egyéni ellátásra, szolgáltatás

igénybevételére. Az ellátottnak a bölcsődei szolgáltatások biztosítása során joga van az egyenlő

bánásmódhoz.

A gyermekvédelmi feladatok ellátását a bölcsődében alapvetően, A gyermekek védelméről és

gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. Szabályozza.

Intézményünkben a bölcsődevezető irányításával folyik a gyermekvédelmi munka.

Feladatok:

- a veszélyeztetettség és az elhanyagolás felismerése, jelzése

- a gyermekbántalmazás jeleinek felismerése, jelzése

- fejlődés elmaradásának felismerése, jelzése

46

7.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

év családi napköziben engedélyezett

férőhelyek száma

családi napköziben a térítésmentes

férőhelyek száma

2008 0 0

2009 0 0

2010 0 0

2011 0 0

2012 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi

Dunavecsén nincs családi napközi, a gyermekek napközbeni ellátása a településen a bölcsőde

keretein belül valósul meg. Családi napközi működtetésére a bölcsőde mellet nincs igény,

mivel a bölcsőde minden szükségletet kielégít a családoknak számára.

Megfelelő személyi és tárgyi feltételek esetén a bölcsődébe felvételt nyerhetnek mindazon 0-5

éves korú gyermekek, akik veleszületett vagy szerzett károsodás következtében valamilyen

fogyatékossággal élnek, vagy fejlődésükben, oly mértékben visszamaradottak, hogy emiatt

speciális bánásmódot, több figyelmet igényelnek, és nem veszélyeztetik sem maguk, sem

társaik testi épségét.

Az eltérő fejlődésmenetű kisgyermekek bölcsődei gondozása lehetővé teszi, hogy minél

fiatalabb életkortól kezdve fejlesztő programmal segítsék a gyermek optimális

személyiségfejlődését, biztosítsák a szülőkkel való együttműködést. A gyermekkel való

foglalkozást minden esetben a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében

foglaltaknak megfelelően kell megszervezni.

A szakértői javaslatban egyértelműen rögzíteni kell, hogy a gyermek milyen módon vegyen

részt a különleges gondozásban, annak milyen legyen a formája, a helye. A szakvéleményben

írottakat figyelembe véve a korai fejlesztés és gondozás feladatait egy fejlesztési évre készített

egyéni fejlesztési terv szerint kell végezni. Az egyéni fejlesztési tervet a gyógypedagógus

készíti el. A bölcsődében a tárgyi és személyi feltételek biztosítottak. A személyi feltételeket a

Kunszentmiklósi Pedagógiai Szolgálat biztosítja. Egyéni terápiában, a szülőkkel,

gondozónőkkel való konzultációra helyben került sor a bölcsődében. Az egyéni foglalkozások

és a csoporton belüli fejlesztés harmonikusan illeszthető a gyermekek napirendjébe. A

bölcsődén belüli integráció esetén biztosítottak a gondozás feltételei.

A korai fejlesztés megelőzi az óvodai nevelést. A közoktatási törvény korai fejlesztés gondozás

körében nyújt speciális segítséget ahhoz, hogy az érintett gyermek fel tudjon készülni az óvodai

nevelésre, majd ezt követően az iskolai nevelésre-oktatásra. A korai fejlesztés és gondozás

feladata a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd és más fogyatékosság megállapításától

kezdődően a gyermekek fejlesztése gondozása a szülő bevonásával. A különleges gondozás

keretében járó korai fejlesztést az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságok

szakvéleményei alapján kell megvalósítani. A feladatokat minden esetben a gyermek aktuális

igénye, állapota határozza meg.

47

7.3.5. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai

ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db

Az óvoda telephelyeinek száma 2

Hány településről járnak be a gyermekek 1

Óvodai férőhelyek száma 150

Óvodai csoportok száma 6

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): 6-17,30

A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()

Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma 13 0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma 13 0

Gyógypedagógusok létszáma 0 0

Dajka/gondozónő 6 0

Kisegítő személyzet 0 0


7.3.6. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2.

év Helyhiány miatt elutasított

gyermekek száma (fő)

Ebből hátrányos / halmozottan

hátrányos helyzetű (fő)

2008 0 0

2009 0 0

2010 0 0

2011 0 0

2012 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés

48

7.3.7. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

év

3-6 éves korú

gyermekek

száma

óvodai

gyermekcsoportok

száma

óvodai

férőhelyek

száma

óvodai

feladat-

ellátási

helyek

száma

óvodába beírt

gyermekek

száma

óvodai

gyógypedagógiai

csoportok száma

2008 178 6 150 1 143 0

2009 173 6 150 2 151 0

2010 181 6 150 2 155 0

2011 181 6 150 2 147 0

2012 165 6 150 2 150 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

7.3.8. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele

2012-2013. év 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen

székhely

Az intézménybe beíratott gyermekek

létszáma 24 24 13 12 0 73

Más településről bejáró gyermekek

létszáma 0 0 0 0 0 0

az intézménybe beíratott, 20%-ot

meghaladóan hiányzott gyermekek

száma (az adott évből eltelt időszakra

vetítetten)

17 11 3 7 0 38

a beíratott gyermekek közül a

hátrányos helyzetűek létszáma 12 9 7 4 0 32


halmozottan hátrányos helyzetűek


tagóvoda

Az intézménybe beíratott gyermekek

létszáma 22 13 14 28 0 77

Más településről bejáró gyermekek


az intézménybe beíratott, 20%-ot

meghaladóan hiányzott gyermekek

száma (az adott évből eltelt időszakra

vetítetten)

19 4 7 3 0 33


hátrányos helyzetűek létszáma 4 6 5 9 0 24

49


halmozottan hátrányos helyzetűek

létszáma 1 1 1 na 0 3


7.3.9. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása

beíratott

hátrányos

helyzetű

gyermekek

létszáma

az intézménybe

beíratott, 20%-ot

meghaladóan

hiányzott hátrányos

helyzetű gyermekek

száma (az adott

évből eltelt

időszakra vetítetten)

fejlesztő

foglalkozásban

részesülő

hátrányos

helyzetű

gyermekek

száma

beíratott

halmozottan

hátrányos

helyzetű

gyermekek

létszáma

az

intézménybe

beíratott,

20%-ot

meghaladóan

hiányzott

halmozottan

hátrányos

helyzetű

gyermekek

száma (az

adott évből

eltelt

időszakra

vetítetten)

fejlesztő

foglalkozásban

részesülő

halmozottan

hátrányos

helyzetű

gyermekek

száma

Székhely

Csoport 1 12 8 1 2 2 0

Csoport 2 9 4 2 1 1 0

Csoport 3 11 5 6 2 1 0

Csoport 4 0 0 0 0 0 0

Csoport 5 0 0 0 0 0 0

Csoport 6 0 0 0 0 0 0

Összesen 32 17 9 5 4 0

A csoportok

összlétszámából a 6

évesnél idősebb

gyermekek

2 1 1 2 1 0

A csoportok


évesnél idősebb

gyermekek (ped.

szakszolgálat

véleménnyel)

0 0 0 0 0 0

Tagóvoda

50

Csoport 1 4 4 0 1 1 0

Csoport 2 11 4 3 2 1 0

Csoport 3 11 1 2 0 0 0

Csoport 4 0 0 0 0 0 0

Csoport 5 0 0 0 0 0 0

Csoport 6 0 0 0 0 0 0

Összesen 26 9 5 3 2 0

A csoportok


évesnél idősebb

gyermekek

3 0 1 0 0 0

A csoportok


évesnél idősebb

gyermekek (ped.

szakszolgálat

véleménnyel)

0 0 0 0 0 0


7.3.10. számú táblázat - Óvodai körzethatár

Óvodai

körzeten-

kénti

létszám és

hh/hhh

gyermekek

megoszlása

A

körzetbe

felvehető

(ott élő)

összes

gyerme-

kek

száma

A

körzetbe

felvehető

(ott élő)

összes

hh

gyerme-

kek

száma

A körzetbe

felvehető

(ott élő)

összes hhh

gyermekek

száma

A körzet

óvodáiba

járó

gyermekek

össz-

létszáma

A körzetbe

járó hh

gyermekek

létszáma

A körzetbe

járó hh

gyermekek

aránya a

körzet

óvodásainak

össz-

létszámához

viszonyítva

(%)

A körzetbe

járó hhh

gyermekek

létszáma

A körzetbe

járó hhh

gyermekek

aránya a

körzet

óvodásainak

össz-

létszámához

viszonyítva

(%)

Körzet 1 150 na na 150 62 41% 8 5%

A településen egy óvoda működik 2 tagintézményben, 6 csoporttal. Az óvodai férőhelyek

száma 150 fő, helyhiány miatt egy gyereket sem utasítottunk el. A beíratott gyermekek száma

meghaladja a férőhelyszámot, jó kihasználtsággal működik.

Óvodánk befogadó intézmény, a csoportok úgy vannak kialakítva, hogy egyenlő arányban

kerültek minden csoportba a HH és a HHH gyerekek elosztásra.

Az óvoda, a helyi nevelési programja alapján megvalósítja, hogy az iskolára való alkalmasságot

minden gyermek elérje. A pedagógiai munka kulcsfeladatait - az egészséges életmód

kialakítása, érzelmi nevelés és szocializáció, értelmi nevelés, anyanyelvi nevelés, esztétikai

nevelés - tevékenységekbe ágyazva, az egyéni személyiségfejlesztés lehetőségeinek maximális

kihasználása keretében végezzük. Az intézmény nevelési programja és munkaterve alapján

megvalósuló programok és szolgáltatások, amelyben biztosított az integráció.

A rendelkezésre álló férőhelyek biztosítják minden gyermek számára az óvodai ellátást. A

halmozottan hátrányos helyzetű 3-6 éves gyermekek óvodai ellátását fokozott figyelemmel

kísérjük. Ennek érdekében a következő lépéseket tesszük a nevelési gyakorlatunk szerint:

- a bölcsődével felvesszük a kapcsolatot az óvodai beiratkozás után

51

- az újonnan bekerülő gyermekeknél családlátogatást végzünk

- a gyermekvédelmi felelős napi kapcsolatban van az érintettekkel

- egyéni fejlesztési naplót vezetünk minden gyermek fejlődéséről

- rendszeres gyermekprogramokat, sétákat, kirándulásokat szervezünk

- biztosítjuk a napi mozgást a tornaszobában és a szabad levegőn

- folyamatosan fejlesztjük a játékeszközöket az udvaron és a csoportszobában

Kiemelten kezeljük a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek integrált nevelését. Hisszük, hogy mindezt játék- és mozgásközpontú

tevékenységek biztosításával, a természet megismertetésével, megszerettetésével, annak

védelmével és tiszteletben tartásával való tudatosításával érhetjük el.

7.3.11. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma

tanév

Általános iskola 1-4

évfolyamon tanulók száma

Általános iskola 5-8

évfolyamon tanulók száma

általános

iskolások száma

napközis tanulók

száma

fő fő fő fő %

2010/2011 148 150 298 42 14,1%

2011/2012 151 138 289 50 17,3%

2012/2013 144 136 280 31 11,1%


7.3.12. számú táblázat - Általános iskolák adatai

tanév

általános iskolai osztályok száma általános iskolai osztályok száma a

gyógypedagógiai oktatásban

általános

iskolai

feladat-

ellátási

helyek száma

1-4

évfolyamon

5-8

évfolyamon összesen

1-4

évfolyamon

5-8

évfolyamon összesen db

2010/2011 8 8 16 0 0 0 1

2011/2012 8 8 16 0 0 0 1

2012/2013 8 8 16 0 0 0 1


7.3.13. számú táblázat - Iskola személyi feltételek

52

Fő Hiányzó létszám

Nem szaktanítást végző tanító 9 0

Szaktanítást végző tanítók száma 0 0

Szaktanítást végző tanárok száma 13 2

Gyógypedagógusok létszáma 0 0

Gyermekvédelmi felelős 1 0

Iskolaorvos 1 0

Iskolapszichológus 1 0

Kisegítő személyzet 6 0

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

7.3.14. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban

tanév

8. évfolyamot eredményesen befejezettek

száma / aránya a nappali rendszerű

oktatásban

fő %

2010/2011 40 100%

2011/2012 41 93%

2012/2013 35 97%

A Petőfi Sándor Általános Iskola

A Pedagógiai Programban, a Munkatervben és a tanmenetekben meghatározott céloknak

megfelelően végezte nevelő-oktató munkánját. Munkánjának az a legfőbb célja, hogy minden

tanuló képességeinek megfelelően tudjon és akarjon teljesíteni. Nagyon sok közösségi élményt,

csapatépítési lehetőséget, és emellett direkt és indirekt nevelési lehetőséget nyújt a különböző

programok, rendezvények, ünnepségek megszervezésében. A számítógépek számának

gyarapodása miatt az informatika órák bontása már nem szükséges, azonban a technikaórákat

továbbra is bontotásban kell tartani, a balesetveszélyelkerülése érdekében, illetve a férőhelyek

korlátozottsága miatt. Ezért ezek az 5-6. órákban szerepeltek az órarendben. Tanulók harmadik

53

évfolyamtól tanulnak idegen nyelvet. 2012-ben 208 fő tanultak nyelvet: angolul 150-en,

németül 58-an (72-28 %). Angolból a felső tagozaton évfolyamonként, németből 8. évfolyamon

fakultációt is van. A 8. évfolyam számára előkészítő van magyar nyelvből, matematikából,

valamint idegen nyelvből.

A Katolikus és a Református Egyház az intézményben hittan-oktatási lehetőséget kért, amelyet

2012/2013-as tanévben, heti 2-2 órában az órarendbe került.

Tehetséggondozás, versenyek

A tanulók művészeti oktatásban részesülhettek a Violin iskola keretében néptánc és zene

(zongora és fafúvós) szakágban.

A felzárkóztatás mellet fontos feladat a tehetséges tanulók motiválása, megfelelő feladatokkal

való ellátása.

A tehetséges tanulók szakkörökön vehettek részt, és versenyeken mérethették meg tudásukat. A

tantárgyfelosztásban szereplő szakkörök: dráma, énekkar, angol, kézilabda, foci.

Ezen túl a kollégák egy része vállalt önkéntesen szakköröket, ezek:

- Kézműves-kreatív szakkör

- Sütő-főző szakkör

- Okoskodó-tehetséggondozó

- Informatika

- Szorobán

- 3-4. évfolyamnak sportkör

- Versenyekre való felkészítő tevékenység

- Magántanuló egyéni felkészítése

A tanulók a különböző tantárgyakból és szinteken szervezett versenyeken mérethették meg

magukat. Az iskola szinte minden tantárgyból szervezett versenyt valamelyik évfolyamon.

Helyi verseny volt:

az alsós vers- és mesemondó verseny,

az alsós anyanyelvi verseny,

a felsős szavalóverseny,

a népdaléneklési verseny,

a Kazinczy-verseny,

a természettudományi verseny,

az angol/német nyelvi verseny, r

ádiós vetélkedő,

rajzverseny

a közlekedési verseny.

Ünnepségek:

- Megemlékezés az aradi vértanúkról iskolarádión keresztül, majd a városi ünnepségen

- Részvétel az október 23-i a városi ünnepségen

- Karácsonyi ünnepséget szervezése a sportcsarnokban, minden évfolyam műsorral készült

- Fenyőfát állítása a zsibongóban, és feldíszítése

- Megemlékezés Petőfiről, a Petőfi-fal megkoszorúzása

- Részvétel a Trianon-emlékműsoron (énekkar)

Színház, előadás:

- Az alsósok színházlátogatáson vettek részt Dunaújvárosban, kétszer is

- Részt vettünk képzőművészeti kiállításon, a Violin-hangversenyen, néptánc-bemutatókon

- Felsős színházlátogatás Budapesten

- A drámások szerepeltek a Dömötör-napon

54

Közösségi programok:

- Egészségügyi hét: rajzverseny, vetélkedők, sportversenyek, előadások, ételkészítés

- Papírgyűjtés

- Fuss! – sport-délelőtt

- Halloween-vetélkedő és buli

- Tejtermék-kiállítás

- Városi egészségnapon rajzkiállítás és tornabemutató

- A felsősöknek Mikulás-diszkó

- Farsangi bál

- Rendőrségi előadás 7-8.: Agresszív magatartás, szabálysértés, bűncselekmény

- Rendőrségi előadás az alsó tagozatnak. A nyár veszélyeiről

Osztályprogramok:

- klubdélután, filmvetítés

- társasjátékozás, zenehallgatás

- szánkózás

- anyáknapi ajándékkészítés

- kerékpártúra Apostagra/kopjafához

- élményfürdőzés

- korcsolyázás Dunaújvárosban

- Tökfesztivál Rácalmáson

- Mikulás-látogatás Nagykarácsonyba

- Parlament-látogatás, Láthatatlan kiállítás

Dunavecsei Református Kollégium

A testnevelés órák keretein belül és azon kívül számos lehetőséget kínál a testi és szellemi

sportolásra.

- Felmenő rendszerben az 1., 2. és 5. évfolyamon ingyenes néptánc tanfolyamon vesznek

részt a gyermekek, mely bizonyítványt adó vizsgával zárul.

- Az intézmény lovain szülői engedéllyel, és állatgondozói felügyelet mellett minden

nebuló lovagolhat.

Tehetséggondozással egybekötött szakköreink is kivétel nélkül ingyenesek:

- Íjászat

- Asztali tenisz

- Kosárlabda

- Röplabda

- Sakk

- Dzsúdó

Rendszeresen versenyezteti a gyermekeket, a versenyeken való részvétel a gyerekeknek

maximum az útiköltségbe kerül, de sok esetben még ezt is az intézmény finanszírozza, főképp a

hátrányos helyzetűeknek. Minden gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulónk ingyen

étkezik, és kedvezményesen kapja tankönyveit is.

Minden fogyóeszközt (rajzlap, zsírkréta, vízfesték, olló, gyurma, színes lap) az iskola vesz és

minden elsős, iskolakezdésre teljes tanfelszerelést táskával, tele tolltartóval kap ajándékba a

fenntartó jóvoltából. Szükség esetén az iskola saját kollégiumában korlátozott számú szálást és

élelmet tud biztosítani rászoruló tanulóknak.

Osztályfőnökök összefogásával, szükség esetén a többi pedagógussal közösen, valamint a

gyermekjóléti szolgálattal karöltve próbálja kezelni a fellelt problémákat. Havi

rendszerességgel gyermekvédelmi megbeszélést tart az iskola.

55

A település vezetősége jóvoltából alapítványi finanszírozással évente a legtehetségesebb

diákokat van lehetősége megjutalmazni, valamint pénzjutalmat oszt a tanévzárókon.

Az önkormányzattal közösen emlékezik meg nemzeti ünnepekről, amelyben a tanulók is

rendszeresen aktívan részt vállalnak.

Ha város által szervezett, a város érdekét szolgáló program kerül megszervezésre, (városszépítő

akció, szemétszedés, Duna-part takarítása) akkor az oktatók és a tanulók is örömmel segítenek.

Az iskola fenntartója a Dunavecsei Református Gyülekezet. Az iskolában biztosítva van a más

felekezetű tanulók hitoktatása és diákok aktív tagjai a Katolikus és Baptista közösségi életnek

is.

A civil szervezetekkel nagyon jó kapcsolatot ápol az intézmény, a helyi tűzoltók rendszeresen

tartanak felvilágosítást, valamint a gyermeknapok, illetve a Gróf Teleki Napok aktív résztvevői.

A polgárőrök segítenek a megtartott rendezvények biztosításánál.

A Vikár Béla Női Kar, a Kék Duna Népdalkőr és a Gyöngyvirág Néptánc Csoport rendszeresen

fellépnek a kulturális programokon. A városi sakk-kör a sakkórákat, valamint a táblákat

biztosítja az iskolának, amivel segítik a sakkszakkörösök fejlődését. Ezek a közösségek és a

velük való összefogás erősíti, színesíti és szélesíti diákok látókörét

EGYMI

A tanulók általános tankönyvtámogatásban részesültek, kivéve nevelőszülős és

gyermekvédelmi gondoskodásba vett gyermekek.

Minden alsó és felső tagozatos tanuló ingyenes ebédben részesült (kivéve nevelőszülős

gyermekek). A szakiskolai tagozaton tanulók közül a rendszeres gyermekvédelmi

kedvezményben részesülők számára szintén ingyenes ebédet biztosít az iskola.

A kollégiumi térítési díj az étkezési díj összegét tartalmazza, ennek az 50%-át kell fizetnie a

szakiskolás tanulóknak, amennyiben nem rendelkeznek rendszeres gyermekvédelmi

kedvezménnyel, mely ingyenes ebédre jogosít. Az alsó és felső tagozatos tanulók kollégiumi

ellátásának díjából az ebéd ingyenes, a fennmaradó összeg 50%-át kell megtéríteni.

A tanévben az alábbi szabadidős foglalkozásokat szerveztük meg tanulóink részére.

Sport: A sportversenyek előtt alkalomszerűen felkészítő foglalkozásokat tart.

Valamint az Agressziókezelés pályázat (TÁMOP 5.2.5) foglalkozásai – Sport, Fotó szakkör,

Kézműves foglalkozás, Dráma szakkör, Cigánytánc,

Cigánytánc: Az intézményben hosszú időre tekint vissza a hagyományőrző cigány tánc szakkör

működése. 1996-tól működik, bővült a résztvevők létszáma. Különböző iskolai

rendezvényeken, farsangokon, ünnepségeken léptek, lépnek fel a gyerekek.

Csoportot már megismerték széleskörben, így egyre többször kap felkérést jótékonysági

bálokon, falunapokon való szereplésre. Egy nemzetközi pályázat keretében 2007-ben

Magyarországot képviselhete a csoport a Mosolygó Gyermekek Nemzetközi Fesztiválján,

Isztambulban. Ezt az utazást Törökországba 2008-ban és 2010-ben megismételhették. 2010

nyarán Kecskeméten szintén egy nemzetközi fesztiválon, - a Csiperón -, arattak zajos sikert

táncosaink.

Drámaszakkör:

A kapcsolatteremtő játékok jól összekovácsolják a csoportot, ha új gyermek kapcsolódik be a

csoport életébe, akkor szükségessé válik az ismerkedés első lépésben. A következő lépésben a

bizalomjátékok arra orientálják a gyerekeket, hogy minden színpadi helyzetben számítsanak

egymás támogatására, szerepének pontos alakításában. A koncentrációs feladatokkal elérik,

hogy a kitűzött cél megvalósítása minél dinamikusabban menjen. A mentálisan sérült

gyerekekre különösen jellemező a nehézségek agresszív elhárítása, ezek kezelésére agresszió-

levezető játékokat alkalmaz a csoport.

56

Fotószakkör:

A különféle személyiségzavarokkal és szocializációs lemaradásokkal rendelkező hátrányos

helyzetű gyerekek fejlesztésére alkalmas ez a program.

7.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő

gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége

Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a

fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – a korai

fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás

keretében lehet megszervezni. A halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű

gyermekek, tanulók tekintetében a városi közoktatás fejlesztési stratégia prioritása között is

szerepel, az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és

folyamatos fejlesztése. A figyelmet igénylő csoportokba tartozó, hátrányos helyzetű, sajátos

nevelési igényű gyermekek esélyeit, hátrányos megkülönböztetésüket a társadalmi környezet is

alakítja.

Ennek megváltoztatása nem megy máról holnapra. A megkülönböztetés felszámolását a

társadalmi tolerancia erősítésével, az intézményen belülről is szükséges támogatni. Egyszerre

kell tiszteletben tartani a diszkrimináció tilalmát és elő kell mozdítani az érintett csoportok

esélyteremtését, esélyegyenlőségét. Az iskolai oktatáson belül elsődleges az intézményben

dolgozók szemléletének formálása, a pedagógusok módszertani kultúrájának megújítása

vezethet eredményre. Az intézményvezetésnek kiemelten nagy gondot kell fordítni a jövőben a

fenti szemlélet és a szemlélethez kapcsolódó gyakorlat folytonos alakítására.

Cél a lemorzsolódásuk csökkentése, esélyteremtés, az aktív tanulásra nevelés, gyakorlatias,

élményalapú oktatás megteremtése, iskolai pályafutásuk nyomon követése, rugalmas, egyénre

szabott tanulási utak segítése, sikertelenség esetén a második esélyt nyújtó, integrált nevelést

folytató intézménybe kerülés lehetőségének biztosítása. A tanulási nehézséggel küzdők

megsegítésére, integrált oktatás elősegítése érdekében a továbbiakban is meghatározó a

Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel történő együttműködés, keretében az iskolavezetés,

az osztályfőnökök, a szaktanárok és a nevelési tanácsadó szakemberei közösen alakítják ki a

fejlesztés irányait és gyakorlatát. Általános célként kell kitűzni, hogy minden gyerek a

képességeinek megfelelő, maximális szintű tudással fejezze be alapfokú tanulmányait.

Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára fejlesztő programot szervez,

melynek keretében a gyermekek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a szociális

hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet folytat. Az óvodai ellátás keretén belül

biztosít a gyermekek számára differenciált fejlesztést. Cél, hogy kialakuljon a biztonságérzetük,

és a stabil helyük a szűkebb-tágabb környezetükben egyaránt. Ismerje meg, fogadja el önmagát,

tudja elfogadtatni magát a közösséggel, a csoportnormákhoz, saját képességeihez mérten tudjon

alkalmazkodni. Tehetségét bátran vállalja fel, éljen vele.

Az óvodánkban a gyermekek nevelő és oktató munkáját a következő szakemberek segítik:

- fejlesztő pedagógus – 1fő

- gyógypedagógus – 1 fő

- logopédus – 1fő

- bábterapeuta – 1 fő

- pszichológus – 1fő

- gyógytestnevelő – 1 fő

- mozgásfejlesztő – 1 fő

57

Az óvodánk befogadó intézmény, a csoportok úgy vannak kialakítva, hogy egyenlő arányban

kerültek minden csoportba a kiemelt figyelmet igénylő, és a 3h-s gyerekek elosztásra.

Az EGYMI iskolánkban tanuló, a gyermekotthonunkban élő gyerekek közelmúltban elért jó

eredményei bizonyítják, hogy az intézményben komoly műhelymunka folyik. A komplex

tanulmányi versenyek alkalmával rendszerint a megye legjobbjai, országos szinten a legjobb

nyolc intézmény egyike. A sport területén atlétika és labdarúgás sportágakban is szép sikereket

értek el (megyei dobogós helyezések, országos 1. és 4. helyezés). Jó a kapcsolata a helyi

önkormányzattal, intézményekkel, vállalkozókkal, civil szervezetekkel és a lakossággal.

Megfelelő munkakapcsolatot alakított ki a fenntartónkkal, és több területi szervezettel is.

Országos szinten a kapcsolatok közül említésre méltó a Kézenfogva Alapítvánnyal, a Soros

Alapítvánnyal, Értük-Velük Egyesülettel, a Dyslexia Szövetséggel és több országos

közalapítvánnyal való kapcsolat. Minden tanév elején felméréseket végznek a HH és a HHH

tanulók arányáról.

A Polgármesteri Hivataltól, a Jegyzőtől minden alkalommal beszerzi az iskola a gyermekek

hatósági bizonyítványait, határozatait, melyben hivatalosan igazolják, hogy ki részesül

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, illetve ki hátrányos, illetve halmozottan

hátrányos helyzetű.

A Református Általános Iskolában minden gyermek jogosult ugyanarra az ellátásra, de a

beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők több törődést, odafigyelést, személyes

kapcsolatokat kapnak. Az SNI-s, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára szakember

által vezetett fejlesztő alkalmak hozzáférhetőek heti többszöri alkalommal. Iskolában két

gyógypedagógus és egy heti rendszerességgel járó logopédus tevékenykedik.

A Petőfi Sándor Általános Iskolában a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozásnak és

a közösségi nevelésnek egyik fontos színtere a napközi.

Nagyon sok közösségi élményt, csapatépítési lehetőséget, és emellett direkt és indirekt nevelési

lehetőséget nyújtanak a különböző programok, rendezvények, ünnepségek is.

A tanulók egy része azért marad le a tanulásban, mert családi háttere nem megfelelő: nem kap

ösztönzést, nem lát pozitív példát környezetében. Az alsó tagozaton minden évfolyamon 1-1óra

korrepetálással biztosítotja az intézmény a lemaradó tanulók felzárkóztatását. A felső tagozaton

magyarból, matematikából, németből, földrajzból és (első félévben) fizikából volt korrepetálás.

A gyerekek érettségében, tudásszintjében minden életkorban nagy lehet az letérés, ezért kiemelt

feladat a differenciálás tanórákon. A Nevelési Tanácsadó állapítja meg a beilleszkedési-,

tanulási- és magatartászavart.

A tanulási nehézséggel küzdő tanulók felzárkóztató-fejlesztő foglalkozásokon vettek részt heti

1-1 órában fejlesztőpedagógusok vezetésével. A 2012/2013-as tanév alatt 3 tanuló

kontrollvizsgálata történt meg. Május végén a Nevelési Tanácsadó ellenőrizte a BTM-esekkel

történő fejlesztést, és rendben találta azt. A sajátos nevelési igényű tanulókkal gyógypedagógus

foglalkozott heti 2-2 órában egyéni fejlesztési terv alapján.

A Kunszentmiklósi Nevelési Tanácsadó 1 pszichológust, 1 logopédust és 1 pályaválasztási

tanácsadót biztosított az iskolának.

58

7.5. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása

A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön



A gyermekek veszélyeztetettségének

kialakulásának megelőzése és hatásuk enyhítése.

Szabadidős programok szervezése, a hátrányos

helyzetű gyermekekkel foglalkozó szakemberek

továbbképzése

A hh/hhh helyzetűek pontos számának

meghatározása.

Adatok gyűjtésének kezdeményezése.

SNI-s tanulók fejlesztésének lehetőségei a

közoktatásban.

Egyénre szabott megfelelő fejlesztésben való

részesülés.

A gyermekvédelmi rendszer hatékony

működtetésének fenntartása.

Jelzőrendszer tevékenysége.

A gyermekek részére a nyári szünidei felügyelet

nem megoldott.

Szabadidős programok szervezése a nyári szünet

idejére.

59

8. A nők helyzete, esélyegyenlősége

8.1. A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége

Nők és férfiak társadalmi egyenlősége elsősorban azonos jogokra vonatkozik az élet minden

területén. A diszkrimináció tilalma azt jelenti, hogy a nemek alapján senkit se érhessen

hátrányos megkülönböztetés. Ma az egyenlőség helyett egyre inkább az egyenlő jogok, esélyek

és bánásmód kifejezéseket használják: rendelkezzen a két nem egyenlő lehetőségekkel a

társadalmi és a magánéletben, a munkavállalás területén, a képzéseken való részvételben, az

előmenetelben, a politikai döntéshozatalban, a gyereknevelésben, és a szolgáltatásokhoz való

hozzáférésben. Magyarországon a második világháború után, főként az ipar dinamikusan

fejlődésének eredményeképpen, következett be a korábban háztartásban dolgozó nők tömeges

munkába állása, melynek legfőbb oka az anyagi kényszer volt. A korábban megszokott

életszínvonal fenntartása érdekében a család női tagja is kereső tevékenység végzésére

kényszerült.

A korábbi tradicionális családi szerepek háttérbe szorultak, és egyre inkább elterjedt a

kétkeresős családmodell, a foglalkoztatottak számán belül folyamatosan nőtt a női

munkavállalók aránya. A rendszerváltozás után Magyarországon a nők munkaerő-piaci

helyzete radikálisan megváltozott. Nagyon sok munkahely megszűnt, az otthon lévő

kismamáknak gyakran azzal a problémával kellett szembesülniük, hogy nem tudnak visszatérni

korábbi munkahelyükre. A nők gazdasági aktivitásának fontos befolyásoló tényezője a

gyermeknevelés. A munkáltatókra általánosan jellemző, hogy a felvétel során a férfiakat

részesítik előnyben a nőkkel szemben. A felvételi interjúk alatt a nők gyakran találják szemben

magukat a családalapítási tervekkel, gyermekvállalás várható időpontjával kapcsolatos

kérdésekkel. A munkáltatónak számolnia kell azzal, hogy gyermekvállalás esetén a női

alkalmazott ideiglenesen vagy akár örökre kilép a munkaerőpiacról.

Gyermekes anyukák esetében, főleg ha kisgyermekes anyukáról van szó, át kell gondolniuk

mennyi munkaidő-kieséssel, kell számolniuk a gyermek megbetegedése esetén, illetve fontos

szempontnak tartják, hogy a gyermektelen nők sokkal jobban terhelhetők, több túlórát

vállalnak, mint a gyermekesek. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy a családos férfiak nem

kerülnek hátrányba gyermekeik miatt, sőt inkább előnyt jelent számukra, ami azzal

magyarázható, hogy a vállalatok a családos férfiakat sokkal elkötelezettebbnek ítélik meg,

akiknél sokkal kisebb a munkahely változtatás valószínűsége. A nőket nem érheti hátrány a

terhesség és az azt közvetlenül követő időszak alatt, a gyermekvállalás miatt. Miután a

munkavállaló értesítette munkáltatóját arról, hogy terhes, fel kell mérni: milyen egészségre

ártalmas hatásoknak van kitéve a terhes nő. A munkáltató köteles a vizsgálat eredményéről

tájékoztatni a munkavállalót, és csökkenteni ezeket a negatív hatásokat. A munkaórák számát

és a munkakörülményeket hozzá kell igazítani a megváltozott helyzethez. Ha ez nem

lehetséges, más munkát kell találni a terhes munkavállaló számára. Ha ez sem lehetséges, akkor

fizetett szabadságra kell küldeni a munkavállalót.

A vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyve, valamint a 33/1998. (VI. 24.) NM

(népjóléti miniszteri) rendelet tartalmazza. Az Mt. 138. szakasz (1) bekezdése kimondja, hogy a

terhes, illetve szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét

lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A terhes nők áthelyezésére, illetve megváltozott

feltételek melletti foglalkoztatására vonatkozó szabályozás szerint az intézkedés a terhes nő

kezdeményezésétől függően következik be, és a foglalkoztatási feltételek átmeneti

megváltoztatásához, azaz az új munkahely, munkakör kiválasztásához szükséges a terhes nő

beleegyezése.

60

Az áthelyezett nő keresete nem csökkenhet [Mt. 86.§ (1) és (2) bekezdés]. A nők hátrányos

munkaerő-piaci helyzetét bizonyítja, hogy a magyar jogszabály tartalmazza ugyan az egyenlő

munkáért egyenlő bér alapelvét, de ez a gyakorlatban mégsem teljesül. A sikeres

együttműködésben tehát mind a két félnek jelentős szerepe van. A munkáltatóknak nagyobb

figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy éreztessék a kismamával, hogy a jövőben is

számítanak a munkájára, támogatják visszatérését, az anyáknak pedig jeleznie kellene a

munkáltatójuk felé, hogy a cég életében továbbra is jelen szeretnének maradni, a későbbiekben

is számíthatnak munkájukra.

8.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

év

Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek

férfiak nők férfiak nők férfiak nők

2008 1452 1439 1372 1344 80 95

2009 1207 1434 1093 1300 114 134

2010 1472 1417 1458 1379 14 38

2011 1478 1452 1383 1289 95 163

Bárhol is dolgozzon a munkavállaló, nemétől függetlenül egyenlő értékű munkájáért egyenlő

bérhez van joga! A magyar jog kifejezett rendelkezéssel és közvetett módon is tiltja az egyenlő

munkáért egyenlő bér elvének megsértését. Az Alkotmány 70./B. § (2) bekezdése szerint: “az

egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van

joga”. A Munka Törvénykönyvé-nek (Mt.) 5. §-a is rögzíti a diszkrimináció általános tilalmát.

A hatályos magyar jog tehát garantálja a nemek közötti egyenlőség megvalósulását, és egyenlő

bánásmódra kötelezi a munkaadókat. Nem foglalkozik viszont külön az egyenlő bér kérdésével,

különösképpen nem olyan hangsúlyosan, mint azt a közösségi jog teszi. A köztisztviselői és

közalkalmazotti körre vonatkozóan olyan illetmény-, illetve előmeneteli rendszer működik,

amely elvileg kizárja a férfiak és nők eltérő bérezését. A szabad béralkuval rendelkező piaci

szférában a munkabért a felek szabadon állapítják meg, ám rájuk is vonatkoznak a fenti

tilalmak. Mindezek ellenére a közszférában is hasonló mértékű - 15% körüli - bérkülönbség

érvényesül, mint a piaci szférában.

8.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások

A településen működik olyan intézményhálózat, amely a gyermekek nappali ellátását biztosítja.

A településen van bölcsődei, óvodai és iskolai ellátás, ami segíti az anyukák munkába állását.

A településen eddig nem volt olyan kezdeményezés, ami a családbarát munkahelyek

kialakítását, a nők alternatív foglalkoztatását segítő, a családi kötelezettségeknek való

megfelelést segítő vállalkozásokat elismerné, ösztönözné. Az önkormányzat és intézményei

nem élnek a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségével.

A nők foglalkoztatását gátló legfőbb akadály a gyermeknevelés. A kisgyermekek napközbeni

ellátásának megszervezése a nők esélyegyenlőségének egyik feltétele a munkaerőpiacon. A

családi, magánéletbeli feladatok és felelősségek általában egyoldalúan a nőket terhelik. A

gyermekeket ellátó szolgáltatások biztosítása elősegíti a család és a munka

61

összeegyeztethetőségét. Településünkön a gyermekek napközbeni ellátását szolgáló bölcsődei

férőhelyek és az óvodai férőhelyek száma minden igényt kielégít, váró lista nincs. Dunavecsén

egy bölcsőde működik. Az óvodai férőhelyek száma megfelelő, férőhely hiány miatt még

óvodás korú gyermeket nem utasítottak el a helyi óvodában. Az általános iskolában reggel

7:00-tól várják a diákokat és a napközis ellátást igénybe vevő szülők16:00-ig biztonságban

tudhatják gyerekeiket.

8.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások

év

3 év alatti

gyermekek

száma a

településen

működő

bölcsödék

száma

bölcsődei

férőhelyek száma működő családi

napközik száma

férőhelyek száma

családi napközikben

férőhelyek

összesen

önkor-

mányzati egyéb

2008 133 1 1 0 0 0 20

2009 131 1 1 0 0 0 20

2010 129 1 1 0 0 0 24

2011 114 1 1 0 0 0 24

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

8.3. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

A védőnői szolgálat célja - az alapellátás részeként - a családok egészségének megőrzése,

egészségromlásuk megelőzése érdekében végzett egészségnevelés. A védőnő a gondozási

tevékenységet azon családok körében végzi, ahol várandós és gyermekágyas anya illetve 0-6

éves korú gyermek él. A nővédelem területén a védőnő tanácsot ad a családtervezéssel

kapcsolatban, segíti a nők anyaságra való felkészülését. A gyermekágyas, szoptató anyákat a

szülészeti intézetből történő távozást követően 48 órán belül meglátogatja, segítséget nyújt és

tanácsot ad a szülést követő egészségi állapotra vonatkozóan a szoptatással, a

gyermekgondozással valamint a családtervezéssel összefüggő kérdésekben. A 0-6 éves korú

gyermekek esetében családlátogatás és tanácsadás során segíti a harmonikus szülő-gyermek

kapcsolat kialakulását, az egészséges életmód és az egészséges táplálkozás gyakorlásához

szükséges ismeretek elsajátítását, a gyermeknevelést, a szocializációt valamint nyomon követi a

gyermekek szomatikus és mentális fejlődését.

Az iskolai védőnői munka fontos feladata 6-16 éves korban, a gyermek fejlődését veszélyeztető

tényezők időben történő kiszűrés és észlelése. A szűrővizsgálatok végzésével, szükség szerinti

intézkedéssel, a védőnők mindent megtesznek a gyermek zavartalan fejlődésének biztosítása

érdekében.

8.3.1. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

év védőnők száma 0-3 év közötti

gyermekek száma

átlagos gyermekszám

védőnőnként

2008 2 177 89

2009 2 174 87

2010 2 167 84

2011 2 162 81

62

Forrás: TeIR és helyi

adatgyűjtés

Dunavecsén betöltetlen védőnői állás nincs. A védőnői gyakorlatban rendszeresen végzett

családlátogatás lehetőséget nyújt a család környezetének megismerésére, ezáltal könnyebben

felismerhetők az egészségi állapotra ható pozitív és negatív tényezők, amelyek alapján a

gondozás célját, módszereit meg lehet választani.

8.4. A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak

A családon belüli erőszak még mai modern társadalmunkban is tabunak számít, mind az

erőszak alkalmazója, mind annak elszenvedője igyekszik eltitkolni az erőszak létét. A külső

környezet sem segíti a családon belüli erőszak feltárását, a társadalom nagy része úgy tekint a

jelenségre, mint valamely családi problémára, mely nem rá tartozik. A családon belüli erőszak

azonban nem magánügy! Mind a nyugati, mind a magyar adatok azt mutatják, hogy minden

ötödik nő él vagy élt valaha olyan kapcsolatban, ahol partnere rendszeresen testileg

bántalmazta őt. Ezt az adatot tovább súlyosbítja, hogy a testi erőszak csak a jéghegy csúcsa. A

folyamatos lelki erőszakban élő nők száma ennél jóval magasabb. A statisztikai adatok azt

mutatják, hogy a nők ellen elkövetett bűncselekmények között egyértelműen a családon belüli

erőszak a leggyakoribb halálozási ok. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a családban, az otthon

falai mögött folyó erőszak a privát szféra sérthetetlenségénél fogva gyakran láthatatlan, ami az

áldozat számára jelentősen megnehezíti a segítségkérést, a környezet számára, pedig a

segítségnyújtást.

Célzottan a nők elleni erőszak, családon belüli erőszak áldozataival foglalkozó ellátás a

városban nem folyik. A település nem jelezte, hogy a fiatal lányok, és nők védelme érdekében

külön erőfeszítéseket kellene tenni.

8.5. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

Krízishelyzetben igénybe vehető tanácsadást a helyi Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat

családgondozóitól kaphatnak a bajba jutott nők, akiket tájékoztatnak a szolgáltatások

igénybevételi módjáról. A krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások legközelebb

Kiskunmajsán és Szolnokon találhatóak. A családok önként kérhetik felvételüket az

intézményvezetőnél személyesen, telefonon vagy levélben. A jelentkezés oka lehet anyagi

probléma, családon belüli erőszak, bántalmazás, egyéb. Az átmeneti intézményben az

egyszülős családok átlagosan 12 hónapig tartózkodhatnak. A gondozottak folyamatos személyi

segítséget kapnak annak érdekében, hogy az intézményen kívüli életüket minél előbb

megkezdhessék.

63

8.6. A nők szerepe a helyi közéletben

8.6.1. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben

év

Képviselőtestület tagja Városi bíróság és ítélőtáblák

vezetői Közgyűlések tagjai

Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő

2008 7 5 na na na na



2011 7 és 5 5 és 2 na na na na


Forrás: Helyi adatgyűjtés

A városi önkormányzati képviselőtestületben a polgármester és a 6 képviselő között

mindösszesen két nő foglal helyet! De az önkormányzati hivatalban, a közoktatási

intézményekben, járóbeteg szakrendelőben és a bölcsődében többségében női alkalmazottakat

foglalkoztatnak

8.7. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra

irányuló kezdeményezések

A nőket helyi szinten érintő társadalmi problémák felszámolására indított kezdeményezések a

településen nincsenek, mivel nem érzékelhetők a nőket érő hátrányos megkülönböztetés, így

annak felszámolására sem jött létre kezdeményezés.

8.8. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön



A munkanélküliség aránya magasabb a nők

körében.

Képzési programok szervezése.

A gyermekét gyedül nevelő vagy több gyermekes

családban az elszegényedés kockázata magasabb.

Célzott támogatások nyújtása a családok számára.

Nincs rugalmas foglalkoztatást biztosító

munkahely a településen.

Családbarát munkahelyek teremtése.

GYED és GYES-ről való visszatérés a munkaerő

piacra.

Gyermekek napközbeni ellátása.

„GYES szindróma” kialakulásának megelőzése. Magányérzet kialakulásának megelőzése.

64

9. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

9.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői

Az öregedés fokozatosan és természetes módon végbemenő folyamat, a születéssel kezdődik,

és minden életszakaszban megállás nélkül tart, magában foglalva mind a fejlődés pozitív, mind

a hanyatlás negatív folyamatát. A kor előrehaladtával, a szervezet számos működése hanyatlik,

az érzékszervek fogyatékossá válnak (csökken a látásunk, a hallásunk), a testi erő csökkenése,

az alkalmazkodási képesség mérsékelődése. Megváltozik az immunrendszer működése,

gyakoribbak a fertőzések, az autoimmun betegségek, a daganatos megbetegedések, a kialakuló

stressz helyzetekre már nem tudnak megfelelően reagálni, de a fokozott feledékenységben

mutatkozó szellemi hanyatlás is hozzátartozik a szokványos öregedéshez. Az időskorúak

családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és

növekszik az özvegyek aránya.

A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze:

– növekszik az átlagéletkor,

– magasabb a középkorúak halandósága,

– nők hosszabb élettartama

9.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint

év nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban

részesülő férfiak száma

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban

részesülő nők száma

összes

nyugdíjas

2008 479 702 1181

2009 483 690 1173

2010 477 660 1137

2011 471 669 1140


A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXI. törvény értelmében a kötelező

társadalombiztosítási nyugdíjrendszer saját jogán és hozzátartozói nyugellátásokat biztosít. A

saját jogú ellátások körébe tartozik az öregségi nyugdíj és a rehabilitációs járadék. A

társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás: az özvegyi

nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátás és az özvegyi

járadék. Időskorúak járadékára azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő

hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve

alacsony összegű ellátással rendelkeznek.

Dunavecse lakosságának közel 20 %-a idős korú. A nyugdíjasok között igen magas az

egyszemélyes háztartások száma. Ezen háztartások nagy részét alacsony nyugdíjjal rendelkező

özvegy nők alkotják. Az, hogy az idősek hogyan élik meg az évek múlását, az egyedüllétet,

nagymértékben függ a társadalom nyújtotta életkörülményektől, az idősekkel szemben

tanúsított társadalmi magatartástól. Korunk jelensége a magány, különösen elviselhetetlen

időskorban. A család hiánya, vagy nélkülözése oly mértékben figyelhető meg, ami a teljes körű

mentálhigiénés gondozás kiépítését veti fel. Nehezíti a helyzetet, hogy a család aktív tagjai

távol vannak, vagy a megélhetési gondok miatt. Több mint nyolc órát dolgoznak, és így kevés

idő marad az idősek gondozására, a velük való törődésre. Ennek hatására megnő a személyes

65

gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti igény, ami jelentős kihívás elé állítja

önkormányzatunkat. A megélhetésüket nyugdíjból, nyugdíjszerű rendszeres ellátásból

biztosítják, mely a napi létfenntartáshoz szükséges feltételeket fedezi, de az egyre romló

egészségi állapothoz nélkülözhetetlen gyógyszerek megvételét egyre többen nem tudják

biztosítani.

9.2. Idősek munkaerő-piaci helyzete

Az idősebb korosztály (jellemzően az 55 év felettiek) foglalkoztatási mutatói a településen

nagyon alacsonyak. A településen a regisztrált munkanélküliek száma 2012. évben 213 fő volt,

ebből az 55 év feletti korosztály aránya 17,8% (38 fő). Az a személy, aki ebben a korban

munkanélkülivé vált, annak az elhelyezkedési esélye nagyon minimális, így sokkal

kiszolgáltatottabb a munkaerő-piacon. Ebben a helyzetben látványos a diszkrimináció, hiszen

nem csak az elhelyezkedési esélye rosszabb, hanem egy esetleges létszámleépítés is hamarabb

eléri az 55 év feletti korosztályt. A településen nincs munkahely a fiatalok számára sem, így a

nyugdíjasok foglalkoztatására sincs lehetőség. A községben élő nyugdíjasok további

foglalkoztatásáról nincsenek adataink. A településen élő idős emberek helyben, a ház körüli

mezőgazdasági termelésből önmaguk és szűkebb családjuk számára zöldséget termesztenek,

kisállatokat tenyésztenek, így biztosítva az aktív időskort.

9.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi

élet gyakorlásához való hozzáférés

Az idős és idősödő személyeknél igényként merül fel a folyamatos családlátogatás, valamint a

jelzőrendszer kiépítése a problémák gyors megoldása végett. Városunkban évtizedek óta

működik az Idősek Klubja, ahol családias légkörben tölthetik napjaikat, továbbá étkezést

biztosítunk, illetve házhoz szállítást vállalunk. Támogatjuk a Nyugdíjas Kék-Duna Népdalkört,

amely közel 30 főt számlál.

Az önkormányzat kötelező feladataként biztosítja a rászoruló, településen élő idősek számára a

szociális alapszolgáltatásokat, továbbá a nem kötelező alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást.

Az önkormányzat társulási formában látja el feladatát. Az önkormányzat szociális rendelete,

valamint a társulási megállapodásban foglaltak szerint az idősek számára biztosított:

Szociális alapszolgáltatás:

- a szociális étkeztetés

- házi segítségnyújtás / mentális segítségnyújtás

- idősek klubja

- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

9.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

év 64 év feletti lakosság száma

nappali ellátásban

részesülő időskorúak

száma

fő fő %

2008 827 23 3%

2009 853 0 0%

2010 871 0 0%

2011 901 23 3%


66

Az egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális vagy mentális támogatásra szorulók

szívesen veszik az önkormányzat megkeresését és veszik igénybe a szolgáltatásokat saját

otthonukban. Nappali ellátásra nincs lehetőség, erre igény sem mutatkozik, az idősebb és

betegesebb személyek szívesebben maradnak otthon. A város elöregedő, így egyre nagyobb

igény mutatkozik a szociális ellátásra. A szociális étkeztetés is népszerű. Az idősek

választhatnak, hogy helyben fogyasztással, elvitellel vagy kiszállítással kérik az ebédet.

A szakorvosi ellátást igénylő betegeket a háziorvosok a Dunavecsei, illetve a dunaújvárosi

szakorvosi rendelőintézetbe utalják, a legközelebbi kórház Dunaújvárosban a távolabbi

Kecskeméten van. Az idős, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen

személyek számára, szükség szerint betegszállító igényelhető

9.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma

év időskorúak járadékában részesülők száma

2008 1

2009 1

2010 1

2011 1


Az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő

hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve

alacsony összegű ellátással rendelkeznek.

A települési önkormányzat képviselő testülete, a település lakosságszámára tekintettel

felnőttek és gyermekek részére külön körzetet alakított ki. A szakorvosi ellátást igénylő

betegeket a háziorvosok a Dunavecsei szakorvosi rendelőintézetbe utalják. Az idős,

mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen személyek számára, szükség

szerint betegszállító igényelhető. Azok az idős gondozottak akik mobilizálhatóak, de

önmaguk nem tudnak eljutni az egészségügyi intézménybe, valamint ha családjuk sem ér rá,

őket a szociális gondozók autókkal tudják eljuttatni.

Az alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt

a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük

fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból

származó problémáik megoldásában. A szociális alapszolgáltatások biztosítása a szociális

igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény IV.

fejezete, valamint Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő Testületének 16/2010 (VIII.25.)

rendelete, a szociális igazgatási és szociális ellátás helyi szabályairól történik. Az

alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan

rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában,

valamint egészségügyi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó

problémák megoldásában.

A cél: a szociálisan rászorulók részére olyan szociális ellátás biztosítása, mely lehetővé teszi

saját otthonában, lakókörnyezetében történő hosszabb ideig tartó biztonságos életvitelét. Ennek

tükrében fontos, hogy a szolgáltatók kölcsönösen hasznos együttműködésén nyugvó olyan

szociális ellátórendszert működtetünk a város területén, amelyben a szolgáltatások elérhetőek,

amely lehetőséget nyújt a választásra. A törvény értelmében a szociális feladat és hatásköröket,

pénzbeli természetbeni ellátások és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a helyi

67

önkormányzat képviselő testülete, települési önkormányzatok jegyzője, gyámhivatal

gyakorolja, valamint az egyházi és civil szervezetek biztosítják.

Dunavecse Város Önkormányzatának Képviselő Testülete létrehozta a helyi Szociálipolitikai

Kerekasztalt. A Felső Kiskunsági és Duna-melléki Többcélú Kistérségi Társulást alkotó

települések megállapodása alapján, egyes szociális személyes gondoskodást nyújtó ellátások

biztosítására mikró társulás jött létre, amelynek gesztor települése Dunavecse.

Dunavecsén a következő szociális alapszolgáltatások működnek: szociális étkeztetés, házi

segítségnyújtás, idősek klubja, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás valamint a családsegítést,

az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza.

A személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat nyújtó intézmény (ápolást,

gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést

nyújtó intézmény és egyéb speciális ellátást nyújtó intézmény) a településen nincs.

Szociális étkeztetés: az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább

napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik az Önkormányzat, akik azt önmaguk, illetve

eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen: koruk,

egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy

hajléktalanságuk miatt. Szociális étkeztetésben 40 fő vesz részt.

Házi segítségnyújtás: keretében biztosítani kell az alapvető gondozási, ápolási feladatok

elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás

körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának

megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Amennyiben a házi

segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást

végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. Házi

segítségnyújtásban 36 fő részesül.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: feladata a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és

szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes

időskorú, vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére nyújtott ellátási

forma. Alapvető feladata az önálló életvitel fenntartása mellett kialakuló krízishelyzetek

elhárítása, az igénybe vevők biztonságérzetének erősítése, a szükséges segítségnyújtás minél

gyorsabb biztosítása a súlyosabb helyzetek megelőzése érdekében. Jelzőrendszeres házi

segítségnyújtásban 33 fő részesül.

Idősek klubja: A klub alapvető feladata, hogy az ellátást igénybe vevők részére szervezzen

szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő, a napi élettevékenységet segítő

közösségi szolgáltatásokat. Ezen kívül lehetőséget biztosít arra, hogy más idős személyek is

információt, tanácsadást, segítséget kérjenek. Az idősek klubjába 25 fő jár. A településen

régebben nem, de 2013-óta különféle programokat szerveznek az időseknek: Farsang, torkos

csütörtök (közös sütés és főzés),húsvét, anyák napja, „1 nap a klubért (nagytakarítás, közös

sütés és főzés, közös ebéd), szavalóverseny, nótaverseny, idősek napja rendezvény, közös

születésnapok megünneplése, karácsonyi ünnepség, egészségmegőrző program szervezése

(szemészet).

9.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés

év

Mozielőadás

látogatása

Színházelőadás

látogatása

Múzeumi

kiállítás

megtekintése

Könyvtár

látogatása

Közművelődési

intézmény

rendezvényén

részvétel

Vallásgyakorlás

templomban

Sportrendezvényen

részvétel

alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom

2008 2 10 3 na 6 na na

2009 0 10 3 na 6 na na

2010 0 8 3 na 3 na na

68

2011 0 6 3 na 3 na na

2012 0 6 3 na 3 na na

Forrás: Helyi adatgyűjtés

A közművelődéssel kapcsolatos rendelet meghatározza Dunavecse Város Önkormányzatának

közművelődési feladatait. Az intézmény célja és feladata, hogy segítse Dunavecse

lakosságának színvonalas szórakozását, összefogja és helyet biztosítson civil szervezeteknek,

munkájukban segítséget nyújtson az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva.

A város időskorú közönségét kiszolgáló hagyományos városi rendezvények:

- városi: március 15. megemlékezés, majális, Hidi –várár

- művelődési ház által szervezett: kórustalálkozó, író-olvasótalálkozó, zenei estek

- színházlátogatás, kirándulás:

- vetítéssel egybekötött élménybeszámolók

A rendezvények a színházlátogatás és a kirándulás kivételével mindegyik ingyenes és elérhető

az idős korosztály számára.

Továbbá működik a Kék Duna Népdalkör, tagjai jobbára az idősebb korosztályból kerülnek ki,

valamint a Vikár Béla Női Kar tagjai között idősek, fiatalok egyaránt vannak. Rendszeres

próbákat tartanak, folyamatosan szép eredményeket érnek el, munkájukra mindig lehet

számítani a településen megszervezésre kerülő rendezvények lebonyolításában.

A település időseire nem jellemző az informatikai jártasság, inkább csodálkozással és

hitetlenkedve szemlélik a fejlődést.

9.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön



Elmagányosodás az egyedül élők körében. Szociális és közművelődési szolgáltatások

bővítése.

Gyakran válnak áldozattá. Tájékoztatás és megelőzés.

Egészségügyi állapotban bekövetkező fokozatos

romlás.

Szűrővizsgálatok népszerűsítése,

egészségfejlesztés.

Élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása a

nyugdíjasok körében.

Tanulást segítő programok szervezése.

Tevékeny időskor biztosítása. Közcélú foglalkoztatás az idős emberek számára.

69

10. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

10.1. A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái

Településünkön a fogyatékkal élők többsége mozgásszervi fogyatékos ízületi, gerinc

bántalmak, illetve egyéb betegségek szövődményei miatt mozgáskorlátozott, gerinc műtétek

utáni állapot, balesetből adódó visszamaradt állapot, valamint szintén szövődmények miatti

állapot, közel 20 % születési rendellenesség miatti állapotuk miatt mozgáskorlátozott, kisebb

számban vannak vakok, siketnémák, illetve értelmileg fogyatékosak.

A fogyatékosság hátterében több tényező bonyolult kölcsönhatása állhat, pl. testi,

pszichológiai, szociális, kulturális, vagy örökletes. Településünkön a Mozgáskorlátozottak

helyi csoportja működik, a helyi csoport az országos egyesület tagja. Tagjainak lehetőségük

van tovább képezni magukat az egyesület által szervezett ingyenes számítógépes tanfolyamon,

melyről bizonyítványt szerezhetnek. Fiataloknak, az aktív korúaknak lehetőségük van

sportolásra, melyet nem teljes egészében használnak ki. A fogyatékkal élők legnagyobb

részének az egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegű nyugdíj, járadék. Ezek számukra

igen szűkös megélhetést biztosítanak. Egyes esetekben az iskolai végzettségük elmarad az

egészséges társaikétól, ami tovább rontja megélhetési esélyeiket.

10.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

év megváltozott munkaképességű személyek

ellátásaiban részesülők száma

egészségkárosodott személyek szociális

ellátásaiban részesülők száma

2008 72 na

2009 72 na

2010 67 na

2011 na na

2012 na na


A tartós egészségügyi problémával, illetve fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci

lehetőségei erősen behatároltak. Fogyatékkal élő emberek foglalkoztatására a településen

nincs mód.

10.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

év

Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

önkormányzati fenntartású

intézményben

egyházi fenntartású

intézményben civil fenntartású intézményben

2008 0 0 0

2009 0 0 0

2010 0 0 0

2011 0 0 0

2012 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével

70

A fogyatékkal élők saját lakókörnyezetükben élnek, a településen nincs nappali ellátás,

lakóotthon. Erre jelenleg nincs is igény, az érintettek ellátása családon belüli környezetben,

illetve a szociális alapszolgáltatás keretén belül megoldott.

10.2. Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei

A fogyatékos személyek az önkormányzatnál megfelelő információhoz jutnak a jogszabály

szerint járó pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Ezeket igénybe is veszik. Alapellátásként

amennyiben ennek szükségét érzik biztosítható szociális alapszolgáltatás:

- étkeztetés,

- házi segítségnyújtás,

- családsegítés

Ápolás, gondozás nyújtó intézmény, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs

intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon a településen nincs.

10.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi

élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés

A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése folyamatos. Az egészségügyi, és a

szociális szolgáltatásokhoz, a kulturális programokhoz való hozzáférés akadálymentesített

helyszínen érhetőek el. A hatályos jogszabályoknak megfelelően új beruházás, felújítás

akadálymentesített környezet biztosításával történik. Az Önkormányzat tulajdonában lévő

járdák, zöldterületek, játszóterek felújítása során gondoskodunk a hozzáférés

akadálymentességének biztosításáról. Ma már kötelezően, jogszabályban előírt az

akadálymentesítettség, amelynek betartatása az építésügyi hatóság feladata. Alapelv, hogy a

településfejlesztési tervekben és más településfejlesztési dokumentációkban általános

elvárásként jelenik meg az egyenlő esélyű hozzáférés szempontrendszere.

10.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön



A fogyatékos személyek foglalkoztatási

lehetőségeinek nyomon követése.

Együttműködés a munkáltatókkal a foglalkoztatás

érdekében.

A munkáltatók ösztönzése a megváltozott

munkaképességű személyek foglalkoztatására.

Együttműködés a munkáltatókkal a foglalkoztatás

érdekében.

Az akadálymentes környezet aránya nem 100%-

os.

Utak, járdák, épületek korszerűsítése során az

akadálymentesítés figyelembe vételével.

Az egészségügyi szűrővizsgálatokat kevésbé

veszik igénybe.

Segíteni őket, hogy részt vehessenek a

szűrővizsgálatokon.

Az elszigeteltség, magányosság érzésének

enyhítése.

A kommunikáció elérhetővé tétele.

71

11. Helyi partnerségi, lakossági önszerveződések, civil szervezetek

és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása

Dunavecsén a civil szervezetek aktív tevékenységet folytatnak. A helyi lakosság nagy számban

vesz részt a civil szervezetek programjain. Az Önkormányzat helyi rendeletben

meghatározottak szerint pályázati úton támogatja a szervezeteket, azok rendezvényeit. A civil

szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége lefedi a hátrányos

helyzetű gyermekek oktatásának, tehetségfejlesztésének, rehabilitációjának támogatásától

kezdve az időkorúak kulturálódásáig, a hagyományőrzésen át a lakosság egészségi állapotának

fejlesztéséig az alapvető közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális szolgáltatások,

kultúra, művelődés, közrend, közbiztonság) ágazataiban lehetséges esélyegyenlőséget támogató

szolgáltatások körét. Az önkormányzat a költségvetésében minden évben tervez különböző

összegeket a civilszervezetek támogatására. A település nagyságához képest szép számmal

működnek civilszervezetek:

Római Katolikus Templomért Alapítvány

Delfin alapítvány

Fiatalok Unalom és Gondűző Alternatívája egyesület (FUGA)

Dunavecséért új polgárőrség és bűnmegelőzési egyesület

Dunavecsei Városfejlesztők Közhasznú Egyesülete (DVKE)

Gyöngyvirág Néptánc Csoport

Kék Duna Népdalkör

Önkéntes Tűzoltó Egyesület

Mozgáskorlátozottak egyesülete

Duna part egyesület

Helyi Vöröskereszt

Dunavecsei Nyugdíjas Klub

Dunavecsei spotegyesület

Petőfi Baráti kör

melyeknek közös a céljuk: kulturális, szórakozási, sport, környezetvédelmi és fejlesztési célok

megvalósításához mozgósíthatóak és szívesen veszik ki részüket a munkából a közösségi célok

megvalósítása érdekében. Legyen az advent, városi nap, nemzeti ünnep, sportesemény,

társadalmi munka, jótékonysági rendezvény, véradás, gyermek-, illetve idősek napja

közbiztonság, stb. A rendezvények sikeres megszervezéséért a civilszervezetek vezetői, tagjai

sokat tesznek, mindehhez azonban kell egy megfelelő irányító, mozgósító személy, akinek

hívószavára az emberek szívesen mozdulnak.

72

12. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

Dunavecse Város Önkormányzata a Települési Esélyegyenlőségi Program elfogadását

megelőzően a konzultáció és véleményformálás lehetőségét minden, a megvalósításba bevont

szakmai és társadalmi partner számára biztosítja. Annak érdekében, hogy a Települési

Esélyegyenlőségi Program megvalósítása hatékony, a tervezett intézkedések hosszú távú

érvényesülése, fenntartható fejlődése biztosított legyen, Dunavecse Város Önkormányzata egy

esélyegyenlőségi felelőst bíz meg. Az Intézkedési Tervben megjelenített tevékenységek

részletes tartalmi kidolgozása, a megvalósítandó tevékenységek tervezése az adott szakterület

képviselőinek aktív részvételével valósul meg. A felelős feladata, hogy a szakterület

képviselőivel együtt kidolgozzák az egyes feladatok végrehajtásának pontos menetét, valamint

ellenőrizzék azok megvalósulását. A Települési Esélyegyenlőségi Programban foglaltak

megvalósulásának nyomon követését a program felülvizsgálatára 2 év múlva kerül sor, amikor

az indikátor teljesítésének bemutatásához adatfelvétel is történik. A Települési

Esélyegyenlőségi Program számára minél szélesebb nyilvánosság biztosítása szükséges. Az

esélyegyenlőségi intézkedések hatékony megvalósulása, a támogató szakmai és társadalmi

környezet kialakításának érdekében Dunavecse Város Önkormányzata a Programot a település

honlapján közzéteszi.

73

13. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

13.1. A HEP IT részletei

Az intézkedési terv célja olyan beavatkozások tervezése, amelyek a helyzetértékelésben

felvetett problémákra megoldást nyújtanak. A helyi esélyegyenlőségi programnak kiemelt

figyelmet kell fordítania:

- az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére;

- az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatására;


esélyű hozzáférés biztosítására;

- munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítására;

- a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási

esélyeik javítására;

- az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat

döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az

önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében;

- a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban,

ill. a közügyek irányításában.

A helyzetelemzés megállapításai szerint a településen a következő problématerületek esetében

kell beavatkozásokat tervezni:

Az esélyegyenlőségi programban tervezett beavatkozások megvalósítása érdekében az

önkormányzat, minden olyan önkormányzati döntés előkészítésekor, amely az önkormányzat

által helyben biztosított szolgáltatások átalakítását vagy fejlesztését célozza, ideértve a

fejlesztési vagy beruházási projektek megtervezését is, olyan esélyegyenlőségi hatáselemzést

szükséges készítenie, amely alapján tervezhetők az intézkedésnek/fejlesztési projektnek a

három kiemelt esélyegyenlőségi célcsoportra gyakorolt konkrét hatásai, és biztosítható azok

eredményeihez való hozzáférésük. Az esélyegyenlőségi hatáselemzés elvégzése szükséges

feltétele annak, hogy az önkormányzat az esélyegyenlőségi programban kitűzött céljaival és

vállalt feladataival összhangban valósítson meg fejlesztéseket, beruházásokat a település

területén.

74

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Célcsoport

Következtetések

problémák beazonosítása

rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása

rövid címmel

Romák

és/vagy

mélyszegény-

ségben élők

A szegénység megelőzése, hatásainak

mérséklése.

A hátrányos helyzetbe élők, generációkon

keresztül átörökítik a szegénységet.

A mélyszegénységen élő és a roma

állampolgárok egészségügyi állapota

rossz.

A mélyszegénységben élők és a romákkal

kapcsolatban csak becsült adatokkal

rendelkezik a település

A településen élők foglalkoztatási

helyzete nem túl jó.

Helyi foglalkoztatás emelése.

A mélyszegénységben élők ösztönzése a

szakma megszerzésére.

A szociális és egészségügyi szakemberek

komplex együttműködése az egészség

megőrzése érdekében.

A mélyszegénységben élők és aromákkal

kapcsolatos adatbázis elkészítése, mely

által pontosabb képet kapunk e társadalmi

réteg helyzetéről.

A település nem rendelkezik pontos

adatokkal a mélyszegénységben élők és a

roma emberek foglalkoztatottságával.

Gyermekek

A gyermekek veszélyeztetettségének

kialakulásának megelőzése és hatásuk

enyhítése.

A hh/hhh helyzetűek pontos számának

meghatározása.

SNI-s tanulók fejlesztésének lehetőségei a

közoktatásban.

A gyermekvédelmi rendszer hatékony

működtetésének fenntartása.

A gyermekek részére a nyári szünidei

felügyelet nem megoldott.

Szabadidős programok szervezése, a

hátrányos helyzetű gyermekekkel

foglalkozó szakemberek továbbképzése.

Adatok gyűjtésének kezdeményezése.

Egyénre szabott megfelelő fejlesztésben

való részesülés.

Jelzőrendszer tevékenysége.

Szabadidős programok szervezése a nyári

szünet idejére.

Idősek

Gyakran válnak áldozattá.

Elmagányosodás az egyedül élők

körében.

Egészségügyi állapotban bekövetkező

fokozatos romlás.

Élethosszig tartó tanulás feltételeinek

biztosítása a nyugdíjasok körében.

Tevékeny időskor biztosítása.

Szociális és közművelődési szolgáltatások

bővítése.

Tájékoztatás és megelőzés.

Szűrővizsgálatok népszerűsítése,

egészségfejlesztés.

Tanulást segítő programok szervezése.

Közcélú foglalkoztatás az idős emberek

számára.

75

Nők

A munkanélküliség aránya magasabb a

nők körében.

A gyermekét gyedül nevelő vagy több

gyermekes családban az elszegényedés

kockázata magasabb.

Nincs rugalmas foglalkoztatást biztosító

munkahely a településen.

GYED és GYES-ről való visszatérés a

munkaerő piacra.

„GYES szindróma” kialakulásának

megelőzése.

Képzési programok szervezése.

Célzott támogatások nyújtása a családok

számára.

Családbarát munkahelyek teremtése.

Gyermekek napközbeni ellátása.

Magányérzet kialakulásának megelőzése.

Fogyatékkal

élők

A fogyatékos személyek foglalkoztatási

lehetőségeinek nyomon követése.

A munkáltatók ösztönzése a megváltozott

munkaképességű személyek

foglalkoztatására

Az akadálymentes környezet aránya nem

100%-os.

Az egészségügyi szűrővizsgálatokat

kevésbé veszik igénybe.

Az elszigeteltség, magányosság érzésének

enyhítése.

Együttműködés a munkáltatókkal a

foglalkoztatás érdekében.

Utak, járdák, épületek korszerűsítése

során az akadálymentesítés figyelembe

vételével.

Segíteni őket, hogy részt vehessenek a

szűrővizsgálatokon.

A kommunikáció elérhetővé tétele.

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport

Következtetésben megjelölt

beavatkozási terület, mint

intézkedés címe, megnevezése

Az intézkedésbe bevont

aktorok és partnerek

– kiemelve a felelőst

Romák

és/vagy

mélyszegény-

ségben élők

- helyi foglakoztatás alkalmazása

- szakmunkás végzettség

megszerzésére irányuló lépések

- az egészség megőrzése,

egészségfejlesztés

- adathiány miatt kezdeményezés

adatok gyűjtésére

- a foglakoztatási szint emelése ezen

társadalmi rétegben

- Munkaügyi központ

- Önkormányzat

- TKKI

- Egészségfejlesztési Iroda

- Dr. Kolozs Gergely Szakellátó Centrum

- Szociális gondozó

- Önkormányzati szociális ügyintéző

Gyermekek

- gyermekvédelmi jelzőrendszer

hatékony működésének a

fenntarthatósága

- programok, rendezvények

szervezése nyári szünetben, céltalan

csellengés megelőzése

- hátrányos helyzetű gyermekek

felzárkóztatására irányuló törekvés,

veszélyeztetettség kialakulásának

megelőzése

- SNI-s gyermekek fejlesztése

- jelzőrendszer tagjai

- Gyermekjóléti Szolgálat

- Óvoda

- Iskola

- Pedagógiai Szakszolgálat

- Jegyző, aljegyző

76

Idősek

- idősek elmagányosodása

- tájékoztatás és megelőzés az

áldozattá válás kivédésére

- egészségügyi szolgáltatásokhoz,

szűrővizsgálatokhoz való

hozzáférés

- élethosszig tartó tanulást segítő

programok tervezése a nyugdíjasok

körében

- aktív időskor feltételeinek

biztosítása

- civil szervezetek

- Idősek Klubja

- Körzeti megbízott


- Háziorvosok

- Szakorvosok

- Művelődési ház

- Önkormányzat

- KESZI

Nők

- női munkavállalók képzési

programokba való bevonása,

szükség esetén átképzések

- a szociális és gyermekjóléti

ellátásokról tájékoztatás, célzott

tanácsadás a támogatások

nyújtásáról

- rugalmas, családbarát

foglalkoztatási formák kialakítása

- gyermekek napközbeni ellátásának

megszervezése

- magányosság, befelé fordulás

kialakulásának a megelőzése


- TKKI

- Önkormányzat

- Gyermekjóléti Szolgálat

- Bölcsőde

- Óvoda

- Iskola

- védőnői szolgálat

Fogyatékkal

élők

- foglakoztatáshoz való lehetőség

esélye

- akadálymentes középületek,

közterületek biztosítása

- az egészségügyi szűrővizsgálatokról

való tájékoztatás lehetősége,

információkhoz való hozzáférés

- elszigeteltség, magányosság

érzésének megelőzése

- Mozgáskorlátozottak egyesülete

- Civil szervezetek


- Önkormányzat


- Művelődéi ház

77

Az intézkedési területek részletes kifejtése

Intézkedés címe: A nők, romák, mélyszegénységben élők, fogyatékosok munkaerő-piaci

helyzetének javítása

Feltárt probléma

(kiinduló értékekkel)

A fent felsorolt célcsoportok helyzete a munkaerőpiacon hátrányos,ezen

belűl a nők helyzete fokozottan hátrányos tekintettel arra, hogy statisztikai

adatok alapján láthattuk, hogy a 180 napon túl regisztrált munkanélküliek

közül magasabb arányban inkább a nők szerepelnek.

Célok -

Általános

megfogalmazás és

rövid-, közép- és

hosszútávú

időegységekre

bontásban

Családbarát munkahelyek teremtése, munkáltatók támogatása, akár helyi

szinten is, hogy részmunkaidős állást hozzanak létre, több nőt

foglalkoztatssanak. Képzések szervezése a helyi munkaerő-piaci

sajátosságokhoz és gazdasági

Tevékenységek

(a beavatkozás

tartalma) pontokba

szedve

Fontos, hogy először mérjük fel a szükséglteket. Később a felnőttképzéssel

foglalkozó intézmények, iskolák megkeresése, kapcsolatok kiépítése.

Támogatni kell azokat a törekvéseket, amik a nők képzését, átképzését

szorgalmazzák, ilyen irányú képzéseket kell szervezni, indítani, akár helyi

szinten is.

Résztvevők és

felelős

Fontos, hogy először mérjük fel a szükséglteket. Később a felnőttképzéssel

foglalkozó intézmények, iskolák megkeresése, kapcsolatok kiépítése.

Esetlegesen erre a célra egy bizottság létrehozását javasoljuk.

Partnerek Önkormányzat, Felnőttképző Központ, Felső-Kiskunsági és Dunamelléki

Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény

Határidő(k)

pontokba szedve Folyamatos határidők, végső határidő 2015. május 31.

Eredményességi

mutatók és annak

dokumentáltsága,

forrása

(rövid, közép és

hosszútávon),

valamint

fenntarthatósága

Kell egy helyzetfelmérést készíteni, érdeklődés esetén képzéseket

szervezni, majd a tanfolyamok lezárultával, összegzést kell készíteni a

tanfolyam eredményességéről.

Kockázatok

és csökkentésük

eszközei

Érdeklődés, kitartás hiánya és a folyamatos motiváció

Szükséges

erőforrások

Emberi erőforrások, tárgyi eszközök biztosítása, kommunikációs eszközök

(internet, telefon) publicitás lehetősége (helyi újság, megyei napilap,

honlap stb.)

78


Intézkedés címe: Munkahelyteremtő projektek a hátrányos helyzetű célcsoportok

számára

Feltárt probléma


Dunavecsén, mint a környező települések többségén problémát okoz a

magas arányú munkanélküliség.

Célok -

Általános

megfogalmazás és


hosszútávú

időegységekre

bontásban

Munkahelyzteremtés, az elsődleges cél. Ehhez azonban vonzóvá kell

tennünk a településünket a beruházók, vállalkozások számára. Az elmúlt

években kialakításra került az ipari terület és a már meglévő koncepciókat

újra kell gondolni, felül kell vizsgálni a jelen gazdasági helyzetben.

Rövitávú célként megfogalmazhatjuk, hogy fel kell kutatnunk a lehetséges

pályázatokat, középtávú célként megfogalmazhatjuk, hogy továbbra is

vegyünk részt a közfoglalkoztatási programokban. Hosszútávú cél

természetesen az lenne, hogy a munkanélküliség csökkenjen.

Tevékenységek

(a beavatkozás

tartalma) pontokba

szedve

Itt is nélkülözhetetlen a helyzetfelmérés. Pályázatok felkutatása,

előkészítése, szükséges munkaerő felkeresése, pályázat lebonyolítása. A

lezáruló programokról összegzést és elemzést kell készíteni a későbbi

pályázatok és lehetőségek felmérésére.

Résztvevők és

felelős

Munkaügyi Központ, Dunavecse Város Önkormányzata felelős a

programért, egy esetlegesen létrehozott városfejleszétésért felelős

bizottság.

Partnerek Munkaügyi Központ, az Önkormányzat, vállalkozások

Határidő(k)

pontokba szedve Folyamatos határidők, végső határidő 2015. május 31.

Eredményességi

mutatók és annak

dokumentáltsága,

forrása


hosszútávon),

valamint

fenntarthatósága

Szükséges ennél a tervnél is az előzetes felmérés, illetve tájékozódás,

minél több munkanélküli bevonása a programok megvalósítására, majd a

program lezárásaként összegzés és felmérés készítése, a további

programok kialakításához.

Kockázatok

és csökkentésük

eszközei

Nem vállalják el a munkát. Munkaidőt nem tartják be. Csökkentési

eszközként megnevezhető a folyamatos ellenőrzés.

Szükséges

erőforrások

Önkormányzati anyagi forrás. Emberi erőforrások, valamint tárgyi

eszközök.

79


Intézkedés címe: A Könyvtár feljesztése, kihasználtságának bővítése

Feltárt probléma


Az említett célcsoportok hátrányos helyzetükből adódóan kevesebb

kulturális programhoz jutnak.

Célok -

Általános

megfogalmazás és


hosszútávú

időegységekre

bontásban

A könyvtár állományának modernizálása, bővítése kulcsfontosságú

szerepet játszik, hiszen a könyvtár a szellemi élet központja lehet. Célunk

kell legyen, hogy a könyvtár mindenkinek hozzáférhető legyen, lehetőleg

ingyen. Ez lehetne a rövidtávú célunk. Középtávú cél lehetne az állomány

fejlesztése, hosszútávú cél lehetne a tanuló ifjúság fokozatos bevonása a

könyvtári életbe. Módosítani kellene a könyvtár nyitvatartását, szombati

nyitvatartást támogatni kellene, valamint a hétköznapokon hoszabb

nyitvatartást.

Tevékenységek

(a beavatkozás

tartalma) pontokba

szedve

Ennél a feladatnál is elsődleges szempont a helyzetértékelés,

helyzetfelmérés, majd a szükséges eszközöket be kell szerezni, ha nincs

megfelelő keret, erre a bővítésre, akkor pályázatokat kell keresni.

Résztvevők és

felelős

Pedagógusok részvételére számítunk. Felelős: az esetlegesen a

városfejlesztésre létrehozott bizottság, valamint az intézmény vezetője.

Partnerek Vállalkozások, pedagógusok, a könyvtár vezetése és dolgozói,

célcsoportok.

Határidő(k)

pontokba szedve Folyamatos határidők, végső határidő: 2015.05.31.

Eredményességi

mutatók és annak

dokumentáltsága,

forrása


hosszútávon),

valamint

fenntarthatósága

A könyvtár ingyenessé tétele kibővítené a látogatók és a használók számát,

legalább 10%-os emelkedést el lehetne érni ezzel a lépéssel.

Természetesen a felmérések elvégzése után pontosabb adatot lehet tudni.

Kockázatok

és csökkentésük

eszközei

Az érdeklődés és a kitartás hiánya. Szakemberek bevonása.

Szükséges

erőforrások

Emberi erőforrások, vállakozók bevonása, pályázati erőforrások

felkutatása, Önkormányzati források.

80


Intézkedés címe: A DVKE új, gyermek, ifjúságközpontú tagszervezetének kialakítása

Feltárt probléma


A gyerekek illetve a fiatalok számára nincs lehetőség az iskolán kívüli idő

hasznos eltöltésére.

Célok -

Általános

megfogalmazás és


hosszútávú

időegységekre

bontásban

A hosszútávú cél, valmint a csellengő, iskolát kerülő fiatalok számának

csökkentése, a rövidtávú cél a helyzet, valamint a szükségletek felmérése

és egy tagszervezet létrehozása.

Tevékenységek

(a beavatkozás

tartalma) pontokba

szedve


helyzetfelmérés, majd a szükséges eszközöket be kell szerezni, ha nincs

megfelelő keret, erre a bővítésre, akkor pályázatokat kell keresni

Résztvevők és

felelős

pedagógusok, önkéntesek, felelős: a ezestlegesen kialakított

városfejlesztésért felelős bizottság.

Partnerek Iskolák, egyházak, vállalkozók, Önkormányzat

Határidő(k)

pontokba szedve .Folyamatos határidők, végső határidő 2015.05.31.

Eredményességi

mutatók és annak

dokumentáltsága,

forrása


hosszútávon),

valamint

fenntarthatósága

Ezzel a tervvel megnőhet azon gyermekek száma, akik hasznosan

tölthetnék el az idejét iskola után, csökkenne a fiatalkorú bűnözés aránya is

a későbbiekben.

Kockázatok

és csökkentésük

eszközei

Az érdeklődés és a kitartás hiánya. Szakemberek, önkéntesek bevonása.

Szükséges

erőforrások


felkutatása, Önkormányzati források.

81


Intézkedés címe: A Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése

Feltárt probléma


A hivatali ügyintézés nem lehetséges kerekesszékkel, babakocsival, vakok

illetve gyengénlátók számára.

Célok -

Általános

megfogalmazás és


hosszútávú

időegységekre

bontásban

Rövidtávú cél, a helyzet felmérése. Középtávú cél a megfelelő pályázatok

felkutatása, pályázás. Hosszútávú cél, az épület abszolúlt

akadálymentesítése.

Tevékenységek

(a beavatkozás

tartalma) pontokba

szedve


helyzetfelmérés, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium 2014-ben pályázokat

fog kiírni épület akadálymentesítésre.

Résztvevők és

felelős tervezők, Polgármester

Partnerek Polgármester, építészek

Határidő(k)

pontokba szedve .Folyamatos határidők, végső határidő 2015.05.31.

Eredményességi

mutatók és annak

dokumentáltsága,

forrása


hosszútávon),

valamint

fenntarthatósága

Ezzel a tervvel, megkönnyíthetjük, nem csak a fogyatékos emberek

ügyintézését, hanem a kismamákét, az időseket, valamint a mozgásszervi

megbetegedésben, asztmában szenvedőknek.

Kockázatok

és csökkentésük

eszközei

Építészeti korlátok, forráshiány. Mindenképpen meg kell keresni a

lehetséges forrásokat.

Szükséges

erőforrások


felkutatása, Önkormányzati források, megfelelő építőmérnök gárda

keresése.

82

13.2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

A B C D E F G H I J

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe,

megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben

feltárt esélyegyenlőségi

probléma

megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés

összhangja egyéb stratégiai

dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának

határideje

Az intézkedés eredményességét

mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához

szükséges erőforrások

(humán, pénzügyi,

technikai)

Az intézkedés eredményeinek

fenntarthatósága

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

1 Az álláskeresők

számára a

közmunkaprogra

m további

bővítése

Tartalmas

közcélú

foglalkoztatás a

városban

A

foglalkoztatási

szint elérése

Településfeljelsz

tési stratégia

A közcélú

foglalkoztatás

céljait hozzá kell

rendelni a

település

céljaihoz.

polgármester A pályázat

kiírásához

kapcsolódó.

A programban

résztvevők

száma.

Humán

erőforrás,

tervezés

elkészítése,

pályázat

beadása.

Pályázati

céloktól függő.

2 Az egészségügyi

szűréseken való

lakossági

részvétel

ösztönzése, a

szűrészek

kiterjesztése

különböző

egészségügyi

területekre

Kis arányban

vesznek részt a

szűrővizsgálatok

on.

A településen

élők egészségi

állapota tovább

javuljon

Települsfejleszté

s

A helyi

szűréseken

résztvevők

számának

rögzítése.

orvos, védőnő Minden évben

egy alkalommal.

A szűrésen

résztvevők

száma.

A szűrésen

résztvevő helyi

egészségügyi

dolgozó

munkaideje.

A szűrőbuszok

kapacitása

alapján.

II. A gyermekek esélyegyenlősége

1 A szociális

hátrányokból

eredő

lemaradások

feltárása,

felzárkóztatása

A hh és hhh-s

tanulók

fejlesztése

Az iskola

eredményesen

tudja

felzárkóztatni.

Közoktatási

feljelsztési terv.

A hhh-s tanulók

pontos felmére,

kompetenciamér

és

eredményeinek,

tanórán kívüli

való részvétel

ajánlása.

igazgató 2015.05.31. A hhh-s tanulók

száma az egyéni

feljesztési tervek

száma.

pedagógusok

munkaideje

Folyamatosan

működtethető.

III. A nők esélyegyenlősége

1 Családbarát

munkahelyek

Nemek

esélyegyenlőség

e

A családok

támogatása a

férfiak és a nők

családi és

munkahelyi

feladatainak

koordinálása

Egészségügyi

koncepció

Felmérni, hogy

helyben a

válllakozások

mennyire

családbarátok.

Az

önkormányzat

jegyző 2015.05.31. a vállalkozások

száma

az

Önkormányzat

dolgozóinak

munkaideje

2 éven belül,

egy alaklom

83

kidolgozza a

„Családbarát

vállalkozó”

elnyerésének

feltételeit.

IV. Az idősek esélyegyenlősége

1 Az élethosszig

tartó tanulás

feltételeit a

nyugdíjasok

számára is

biztosító helyi

programok

tervezése

A tartalmas

élethez való jog

Az aktív

nyugdíjas kor

feltételeinek

biztosítása

Településfejleszt

ési koncepció

A nyugdíjasok

igényei alapján

tervezett

programok

Nyugdíjasklubb

vezetője

havonta egy

program

résztvevő

nyugdíjasok

száma

esetlegesen az

előadó díja

pályázati

feltételekkel a

pénzügyi háttér

folyamatosan

biztosítható

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

1 A középületek

teljeskörű

akadálymentetsít

ése.

Vannak nem

akadálymentes

középületeink,

köztük a

Polgármesteri

Hivatal sem az.

Az egyenlő

esélyű

hozzáférés

biztosítása.

Településfejleszt

ési stratégia

Az

akadálymentesít

és áttekintése,

cselekvési terv

készítése, a

megvalósításhoz

.

képviselő-

testület

2017.12.31. Akadálymentesít

ett középületek

száma, utak

aránya

Tervezőmérnök

ök munkája,

építők

munkadíja.

Pályázati

lehetőseg

felkutatásával a

szükséges

források

biztosítottak

lehetnek.

14. Megvalósítás

14.1. A megvalósítás előkészítése

Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és

ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig

partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve

támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják

meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő,

és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai

dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő

bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja,

hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő

vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente

cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és

megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk

visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi

Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk

biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul

megvalósuljanak.

14.2. A megvalósítás folyamata

A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP

Fórumot hozunk létre.

A HEP Fórum feladatai:

- az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének

nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének

rendszeres tájékoztatása,

- annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések

elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján

esetleges új beavatkozások meghatározása

- a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti

felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása,

- az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése

képviselő-testületi döntésre

- az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása

- a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a

terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen

kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az

Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente)

beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves

munkatervvel rendelkeznek.

85

14.3. A HEP Fórum működése:

- A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik.

- A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül.

- A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló

elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására.

- A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai

közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

14.4. Monitoring és visszacsatolás

A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és

javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek

felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Fogyatékkal élők esély-

egyenlőségével foglalkozó

munkacsoport

Nők esély-egyenlőségével

foglalkozó munkacsoport

Gyerekek esély-egyenlőségével


Idősek esély-egyenlőségével


Romák/ mély-szegénységben

élők esély-egyenlőségével


HEP Fórum tagjai:

munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek

képviselője

86

14.5. Nyilvánosság

A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása

érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az

Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás

folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság

folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért

eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az

intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP

Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a

személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az

önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a

figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük

kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát

igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása

érdekében.

14.6. Kötelezettségek és felelősség

Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek:

A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Tóth Emese

bölcsöde vezető felel.:

- Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének

sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása.

- Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével.

- Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy

annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így

o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi

partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program.

o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és

intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat.

o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői

minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP

végrehajtásához.

o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges

lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek

elhárításáról intézkedni

A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége:

- a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek

tevékenységének összehangolása, instruálása),

- a HEP IT végrehajtásának nyomon követése,

- az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az

önkormányzat felelősével közösen

- a HEP Fórum összehívása és működtetése.

A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői

87

- felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó

jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a

befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az

esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt

vegyenek.

- Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek

annak megvalósításában.

- Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt

irányítóinak.

- Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az

Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan

érvényesüléséről.

Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra

szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként

kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell

foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás,

együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló

szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a

köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

14.7. Érvényesülés, módosítás

Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető -

felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP

Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az

indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára,

kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok

teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül

megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges

intézkedésekre.

A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért

felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre

vonásáról.

Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy

megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés

következményeinek elhárításáról.

Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás

következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak

hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

88

15. Elfogadás módja és dátuma

I. A Dunavecse város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája

megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe

beépítettük.

III. Ezt követően Dunavecse város Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot

(melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú

határozatával elfogadta.

Dátum Aláírás

A Dunavecse Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi

Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

16. HEP Fórum tagjai

Nagy Erzsébet jegyző

Gelencsér Renáta önkormányzat, hatósági ügyintéző

Dr. Pándi Ottó egészségügyi intézményvezető

Kerekné Markovics Julianna óvodavezető

Zádorini Squor Mária Petőfi Sándor Általános Iskola igaztató

Ocsovai Dávid Gróf Teleky József Református Általános Iskola

gyermekvédelmi felelős

Szabóné Kalló Margit EGYMI pedagógus, gyermekvédelmi felelős

Kochné Vadászi Borbála gyermekjóléti szolgálat, családgondozó

Radvánszkiné Fehér Zsuzsanna családsegítő szolgálat, családgondozó

Gömbösné Vass Éva idősek klubbja, szociális gondozó

Aranyi Ágota Vikár Béla Művelődési Ház és Könyvtár, intézményvezető

Dallos Erika védőnő

Nagyné Petővári Terézia védőnő

Krepsz József körzeti megbízott

Tóth Emese bölcsöde vezető

Dunavecse Város Önkormányzata©lyegyenlőségi Program... · „Megemlékezés az 1956-os...

Documents

Transcript of Dunavecse Város Önkormányzata©lyegyenlőségi Program... · „Megemlékezés az 1956-os...