Online tudásátadás támogatása grafikus szakértői rendszerrel
Dr. Vályi Péter Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet 2009. március 13.
description
Transcript of Dr. Vályi Péter Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet 2009. március 13.
A rehabilitációs szemlélet változása, jogszabályi háttere.
A komplexitás és az interprofesszionalitás jelentősége
Dr. Vályi PéterOrszágos Rehabilitációs és Szociális Szakértői
Intézet2009. március 13.
Az egészség fogalma
A WHO Ottawai Nyilatkozatának egészségdefiníciója:
„Az egészség olyan állapot, melyet az anatómiai integritás, a teljesítményre való képesség, a személyes értékek, a családi, munka- és közösségi szerep, a fizikai, biológiai és társadalmi stresszel való megküzdés képessége, a jólét érzése, a betegség és a korai halál rizikóitól való mentesség jellemez.”
A szociális és makrogazdasági tényezők hatása a kardiovaszkuláris betegségekre
Betegség
Koszorúér-betegség
Vérellátási zavar okozta agyi történés
Érszükület a végtagokon, értágulat a nagyereken
Magas vérnyomás okozta szívbetegség
Vérzéses agyi történés
Krónikus veseelégtelenség
Agykárosodás okozta szellemi leépülés
Előfeltételként szolgáló tényezők:pl.: intrauterin környezet
Hajlamosító kockázati tényezők:
Pl.: Elhízás gyermekkorban vagy fiatal felnőtt korban
Klasszikus kockázati tényezők:
Pl.: koleszterin, vérnyomás, vércukorszint, dohányzás
A kockázati tényezők kialakulása
Pszichoszociális tényezők
Az érelmeszesedéses folyamat hajlama a beszakadásra gyulladásos folyamat aktivitása miatt
Prevenciós ismeretek
Hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz
Módosító hatások
A szociális és makrogazdasági tényezők hatása a cardiovasculáris betegségekre
Az egészségmagatartást közvetlenül meghatározó tényezők•A gazdaság fejlettségi szintje• Oktatás• A jövedelem megoszlása• Szociális szerveződés• Általános hatások (pl.: a kereskedelmi hálózat, a kultúra fejlettsége).
“Falusi”életforma
“Városi”
életforma
Az ételeknek kisebb az energiasűrűsége, kevesebb zsírt, több komplex szénhidrátot tartalmaznak Nagyobb az energia- felhasználás (fokozott fizikai aktivitás a napi munka során)A szociális integráció magasabb foka a hagyományos életvitel miatt
Kölcsönhatása az öröklött hajlammal és a környezeti tényezőkkel
Az ételeknek nagyobb az energiasűrűsége, több finomított szénhidrátot, tartósítószert, sót, zsírt tartalmaznak. Kisebb az energiafelhasználás (csökkent fizikai aktivitás a napi munka során). Nagyobb a szociális izolálódás, a pszichoszociális stressz. Zsúfoltabb lakásviszonyok.
(-)
(+)
A krónikus betegségek kialakulásának fejlődésmodellje
Progresszió
Genetikai hajlam, környezeti hatások, kockázati tényezők
Védekezőmechanizmusok
Tünetmentes szakasz(megfelelő módszerek
alkalmazásával funkcionális, morfológiai rendellenességek
már kimutathatóak)
Klinikai szakaszBetegségtünetek jelentkeznek
Az egyes betegségek szövődményeiként vagy
következményeiként újabb betegség(ek) jelentkezhetnek
HAGYOMÁNYOS ÉRTELEMBEN VETT SZŰRŐVIZSGÁLAT
A HOLISZTIKUS SZEMLÉLETNEK MEGFELELŐSZŰRŐVIZSGÁLATI RENDSZER,
SZEMÉLYRE SZABOTT KOCKÁZATMEGHATÁROZÁS, BEAVATKOZÁS
A BETEGSÉG PROGRESSZIÓJÁRA
HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐK FELKUTATÁSA,
BEFOLYÁSOLÁSA
PROGRESSZIÓP R E V E N C I Ó
A szociális és makrogazdasági tényezők hatása a kardiovaszkuláris betegségekre 2.
Betegség
Koszorúér-betegség
Vérellátási zavar okozta agyi történés
Érszükület a végtagokon, értágulat a nagyereken
Magas vérnyomás okozta szívbetegség
Vérzéses agyi történés
Krónikus veseelégtelenség
Agykárosodás okozta szellemi leépülés
Előfeltételként szolgáló tényezők:pl.: intrauterin környezet
Hajlamosító kockázati tényezők:
Pl.: Elhízás gyermekkorban vagy fiatal felnőtt korban
Klasszikus kockázati tényezők:
Pl.: koleszterin, vérnyomás, vércukorszint, dohányzás
A kockázati tényezők kialakulása
Pszichoszociális tényezők
Az érelmeszesedéses folyamat hajlama a beszakadásra gyulladásos folyamat aktivitása miatt
Prevenciós ismeretek
Hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz
Módosító hatások
AZ EGÉSZSÉGÜGY TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁGA
Leegyszerűsítve, az emberek egészségét 20%-ban a veleszületett tulajdonságok, 35%-ban az életmód, 30 %-ban a természetes és társadalmi környezet, 15%-ban az egészségügyi ellátáshatározza meg (Simor T. OTSz 2007; 14(9):13-16)
Emlékezzen vissza! 20 további évet ígértem,
ha megfelelően él.Parancsoljon!
Emlékezzen vissza! 20 további évet ígértem,
ha megfelelően él.Parancsoljon!
A krónikus betegségek kialakulásának fejlődésmodellje
Progresszió
Genetikai hajlam, környezeti hatások, kockázati tényezők
Védekezőmechanizmusok
Tünetmentes szakasz(megfelelő módszerek
alkalmazásával funkcionális, morfológiai rendellenességek
már kimutathatóak)
Klinikai szakaszBetegségtünetek jelentkeznek
Az egyes betegségek szövődményeiként vagy
következményeiként újabb betegség(ek) jelentkezhetnek
HAGYOMÁNYOS ÉRTELEMBEN VETT SZŰRŐVIZSGÁLAT
A HOLISZTIKUS SZEMLÉLETNEK MEGFELELŐSZŰRŐVIZSGÁLATI RENDSZER,
SZEMÉLYRE SZABOTT KOCKÁZATMEGHATÁROZÁS, BEAVATKOZÁS
A BETEGSÉG PROGRESSZIÓJÁRA
HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐK FELKUTATÁSA,
BEFOLYÁSOLÁSA
PROGRESSZIÓP R E V E N C I Ó REHABILITÁCIÓ
Prevenció és rehabilitáció az érme (az egészségi állapot megőrzésének/megtartásának) két oldala
PREHABILITÁCIÓ/PREVABILITÁCIÓ?
A rehabilitáció definíciója 1.
Az egészségügyi törvény 100. § (1) szerinta rehabilitáció olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben.(2) A rehabilitáció egészségügyi, pszichológiai, oktatási-nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt, egyénre szabott, az érintett személy tevékeny részvételével megvalósuló alkalmazása.(3) A habilitáció a veleszületett, illetőleg fejlődési rendellenesség, betegség vagy baleset miatt fejlődésében megzavart és ezért a közösségi életben akadályozott gyermekekre, esetlegesen felnőttekre irányuló rehabilitációs tevékenység.(4) Az orvosi rehabilitáció célja, hogy az egészségi állapotukban károsodottakat és a fogyatékosokat - az egészségtudomány eszközeivel - meglevő képességeik (ki)fejlesztésével, illetve pótlásával segítsék abban, hogy önállóságukat minél teljesebb mértékben visszanyerjék, és képessé váljanak a családba, munkahelyre, más közösségbe való beilleszkedésre.(5) Az orvosi rehabilitáció szerves része különösen a fizioterápia, a sportterápia, a logopédia, a pszichológiai ellátás, a foglalkoztatás-terápia, valamint a gyógyászati segédeszköz-ellátás és ezek használatának betanítása is.
A rehabilitáció definíciója 2.
A rehabilitáció definíciója 3.Rehabilitáció: az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése
1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
1998. évi XXVI. törvénya fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük
biztosításáról
A törvény célja
• 1. § E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.
1998. évi XXVI. törvénya fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
Alapelvek2. § (1) Az államnak, a társadalom szervezeteinek és tagjainak oly módon kell
tevékenységüket végezni, hogy az ne okozhasson olyan károsodást, amely fogyatékosság kialakulásához vezet, illetve olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek lesznek teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek.
(2) A fogyatékos személyekkel kapcsolatos magatartás, tevékenység során úgy kell eljárni, hogy az a fogyatékos állapot rosszabbodását megelőzze, illetőleg annak következményeit enyhítse.
(3) A tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek.
(4) A fogyatékos személyeket érintő döntések során tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt.
(5) Az állam köteles gondoskodni a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről a nemzetgazdaság mindenkori lehetőségeivel összhangban.
3. § A fogyatékos személyek az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek.
2007. évi LXXXIV. törvénya rehabilitációs járadékról
Az Országgyűlés az egészségkárosodást szenvedett személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának elősegítésére, továbbá a rehabilitáció időtartamára a jövedelemarányos keresetpótlás érdekében a következő törvényt alkotja
2007. évi LXXXIV. törvénya rehabilitációs járadékról
Alapfogalmak
1. § E törvény alkalmazásában:
a) egészségkárosodás: az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változás;
d) rehabilitáció: külön jogszabályban meghatározott orvosi, foglalkoztatási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja az egészségkárosodást szenvedett személy szakmai munkaképességének biztosítása;
e) szakmai munkaképesség: a jelenlegi vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörben, illetve a képzettségnek megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra való alkalmasság;
egészségi állapot(betegség, rendellenesség)
a szervezetfelépítése és tevékenység részvételfunkciói (akadályozottság) (korlátozottság)(károsodás)
környezeti személyestényezők tényezők
közvetlen fizikai tágabbés társadalmi társadalmi (támogató vagy hátráltató)
KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK
Az emberi lét meghatározó elemei
Tevékenységek korlátozottsága = fogyatékosság
A fogyatékosság az egyénnel szemben támasztott személyi, társadalmi, foglalkozási vagy törvényes igények, kötelezettségek teljesítését biztosító képességeknek károsodás miatti kedvezőtlen változása. A fogyatékosság arra a tevékenységre vonatkozik, amelynek végrehajtásában az egészség-károsodott egyén akadályozott. A WHO meghatározása szerint „a fogyatékosság a normális emberi léthez szükséges tevékenységek végrehajtásának az akadályozottsága vagy képtelensége”.
Átmeneti – tartós Betegségkárosodásfogyatékosságrokkantság
A részvétel akadályozottsága — rokkantság
A rokkantság a társadalmi részvétel akadályozottsága az adott egyénnek a károsodás vagy a fogyatékosság miatt kialakult hátránya, mely korlátozza az egyént (kora, neme, gazdasági, szociális és kulturális tényezők által meghatározott) szerepének betöltésében.
átmeneti – tartós
betegség károsodás fogyatékosság rokkantság
Orvosi és szociális modellek
A probléma Orvosi modell Szociális modell
jellege személyi társadalmi
okaaz egyén betegsége, sérülése, rendellenessége
az egyén állapota és a társadalmi tényezők sajátos összefüggései, kölcsönhatásai
kezeléseszemélyre szóló egészségügyi ellátás
az egyén és a társadalmi tényezők kedvező befolyásolása
FNO: bioszociális megközelítés
A BNO és az FNO összehasonlítása
BNOmorbiditás — mortalitás
egészségügyi ellátás
FNOfunkcióképesség
komplex szociálisrehabilitáció ellátórendszer
Testi struktúrák
1. fejezet Idegrendszeri struktúrák2. fejezet A szem, a fül és a kapcsolódó struktúrák3. fejezet A hangadásban és a beszédben részt vevő struktúrák4. fejezet A szív és érrendszer, az immun- és a légzőrendszer struktúrái5. fejezet Az emésztőrendszerhez, az anyagcseréhez és az endokrin rendszerhez kapcsolódó struktúrák6. fejezet A húgy-ivarrendszeri és a szaporodási rendszer struktúrái7. fejezet A mozgáshoz kapcsolódó struktúrák8. fejezet A bőr és a kapcsolódó struktúrák
Testi funkciók
1. fejezet Mentális funkciók2. fejezet Érzékelési funkciók és a fájdalomérzékelés3. fejezet Hangadás és beszédfunkciók4. fejezet A szív és érrendszer, a vérképző, az immun- és a légzőrendszer funkciói5. fejezet Az emésztőrendszer, az anyagcsere és az endokrin rendszer funkciói6. fejezet Húgy-ivarrendszeri és szaporodási funkciók7. fejezet Ideg-, csont- és izomrendszeri, valamint mozgáshoz kapcsolódó funkciók8. fejezet A bőr és a bőrfüggelékek funkciói
Össz-szervezeti egészségkárosodás
A szervi károsodások a szervezet hierarchikus felépítésére alapozva, az egyes szervrendszeri funkcióknak a különböző élet-tevékenységekben betöltött szerepe, súlya szerint ún. össz-szervezeti egészségkárosodásba konvertálhatóak, melynek értékelése a fenti szabályt figyelembe véve a következő fokozatok szerint történhet:
0 Nincs számottevő össz-szervezeti egészségkárosodás 0-4%1 Enyhe (csekély) össz-szervezeti egészségkárosodás 5-9%2 Kismértékű össz-szervezeti egészségkárosodás 10-24%3 Közepes mértékű (számottevő) össz-szervezeti egészségkárosodás 25-49%4 Nagymértékű (jelentős) össz-szervezeti egészségkárosodás 50-79%5 Teljes vagy közel tejes össz-szervezeti egészségkárosodás 80-99%
Környezeti tényezők
1. fejezet Termékek és technológia2. fejezet Természetes környezet és emberi beavatkozással létrehozott változások a környezet3. fejezet Támaszok és kapcsolatok4. fejezet Attitűdök5. fejezet Szolgáltatások, rendszerek és szabályozások
Támogató (befogadó) környezet
A munkamegosztás lehetősége:– egészségügyi megelőzés, gyógykezelés, - egészségügy
rehabilitáció– anyagi kompenzáció, szociális - társadalombiztosítás,
támogatás szociális ellátórendszer– a foglalkoztatás elősegítése - munkaügy,
oktatás– összehangolás, támogató - esélyegyenlőség
környezet kialakítása
Társadalmi értékrend, közakaratElőítélet-mentesség
Esélyegyenlőséget biztosító jogszabályokAnyagi források biztosításaA környezet akadálymentesítéseAz elháríthatatlan akadályok jelzése
321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex rehabilitációról 1..
1. § Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői
Intézet szakértői bizottsága komplex minősítés keretében - a rehabilitáció lehetséges irányáról, - a rehabilitációs szükségletekről, - a rehabilitálhatóságról, valamint - a rehabilitációhoz szükséges időtartamról szóló szakvéleményének kialakítása során az e rendeletben foglaltak figyelembevételével jár el.
321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex rehabilitációról 2.
2. § (1) Amennyiben a szakértői bizottság megállapítja, hogy az érintett személy az egészségkárosodásától függően alkalmassá tehető a jelenlegi, az egészségkárosodását megelőző, vagy a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra, akkor a rehabilitáció lehetséges irányaként ezt a munkakört, illetve munkaköröket jelöli meg.
(2) A szakértői bizottság a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározza továbbá azokat a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat, illetve foglalkozási csoportokat, amelyek ellátására az érintett személy alkalmas, vagy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét követően - a szakértői bizottság által meghatározott feltételek fennállása esetén - alkalmas lehet. A foglalkozások, foglalkozási alcsoportok, foglalkozási csoportok meghatározása a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének figyelembevételével történik.
321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex rehabilitációról 3.
3. § (1) A rehabilitáció lehetséges irányától függően a szakértői bizottság megállapítja az érintett személya) foglalkoztatási,b) orvosi, ésc) szociálisrehabilitációs szükségleteit
321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex rehabilitációról 4.
4. § (1) A szakértői bizottság a rehabilitálhatóság megállapítása során az érintett személy-egészségkárosodásának mértékét, -szakmai munkaképességét, -személyi adottságait, -képzettségét, -szakmai gyakorlatát, -a rehabilitációt is befolyásoló szociális körülményeit,- közvetlen és tágabb fizikai, társadalmi környezetét és- munkaerő-piaci lehetőségeit figyelembe véve jár el.
2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról
3. § (1) Rehabilitációs járadékra az jogosult, akia) 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, ésaa) kereső tevékenységet nem folytat, vagyab) a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete jövedelme havi átlagánál, továbbáb) rehabilitálható, ésc) az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte.
321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex rehabilitációról 5.
4. § (2) A rehabilitálhatóság akkor állapítható meg ha az érintett személy részérea) a rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele, illetve a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározott munkakörben (munkakörökben), foglalkozás(ok)ban való munkavégzés az egészségi állapotához képest az elvárhatónál több erőfeszítést nem jelent, ésb) az alapvető foglalkoztatási, orvosi és szociális rehabilitációs szükségletekhez kapcsolódó rehabilitációs szolgáltatások hozzáférhetők, ésc) a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározott munkakörben várhatóan olyan megfelelő munkahely ajánlható fel, amely lehetővé teszi a külön jogszabályban meghatározott, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható folyamatos támogatás nélküli foglalkoztatást.
képességvizsgálatokfunkcionális kapacitás
vizsgálata
betegség, sérülés, rendellenességbetegség, sérülés, rendellenesség[egészségi állapot]
kontextuáliskontextuálistényezőktényezők
funkcióképesség tevékenységek társadalmi részvétel
[funkciókárosodás] tevékenységek társadalmi részvétel
korlátozottsága = korlátozottsága =
fogyatékosság rokkantság
egyéni környezetie. rehabilitáció
gyógykezelése. rehabilitáció
a környezet adaptálásafoglalkoztatásiszociális rehabilitációkulturális
klinikaidiagnosztika
Társadalmi és egyéni prevenció
Társadalmi és egyéni prevenció
A LAKOSSÁG KOMPLEX ELLÁTÁSÁNAK AZ ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA KÖZÖTTI ŰR ÁTHIDALÁSA 1.
Felmérés
A társadalmi körülményeket
figyelembe vevő tervezés
Széleskörű, hosszú távú megvalósítás
A társadalom mozgósítása
és folyamatos értékelés
A LAKOSSÁG KOMPLEX ELLÁTÁSÁNAK AZ ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA KÖZÖTTI ŰR ÁTHIDALÁSA 2.
1. FELMÉRÉS
Milyen gyakoriak a betegségek a társadalomban?
Milyen magatartásformák, kockázati tényezők jelentenek problémát?
A betegségek milyen következményei jelentenek problémát?
Milyen magatartásformák, kockázati tényezők, következmények érintik az adott társadalmat?
Milyen kapacitások és források állnak a rendelkezésre?
A társadalmi körülményeket figyelembe vevő tervezés
Annak az eldöntése,
hogy melyik kockázati
tényezőket, magatartás-
formákat kell elsősorban
megcélozni
A társadalmi változás céljainak és a
programstratégiáknak az összehangolása
Társadalmi támogatottság?Bizonyítékokon alapul-e?
Nem valósult-e meg?Megvalósítható-e?
A helyi lakosságra szabott program
A programterv fejlesztése, változtatása
Nem
Igen
Széleskörű, hosszú távú megvalósítás
Folyamatos tökéletesítés
A társadalmi támogatás biztosítása
A társadalom mozgósításaVezetők és kapcsolattartók kiválasztása
A várható haszon tudatosítása, a források mobilizálása
ÉrtékelésA támogatók tájékoztatása A program előrehaladásának ismertetése
Csomópontok értékelése Hiteles bizonyítékok beszerzéseA következtetések megalapozása A tanulságok levonása
Az egészségi állapotot meghatározó tényezők
Egészségpolitika és nemzeti program
Az egyén
Magatartás
Biológiai tulajdonságok
Szociáliskörnyezet
Fizikaikörnyezet
Hozzáférés a minőségi egészségügyi ellátáshoz
KÖSZÖNÖM
A
FIGYELMET!