Dr. Nagy Enikő: Web-programozás II.

Dr. Nagy Enikő

Web-programozás II

Pécs 2015

A tananyag a TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0009 azonosító számú,

„A gépészeti és informatikai ágazatok duális és moduláris képzéseinek kialakítása a

Pécsi Tudományegyetemen” című projekt keretében valósul meg.

TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0009 „A GÉPÉSZETI ÉS INFORMATIKAI ÁGAZATOK DUÁLIS ÉS

MODULÁRIS KÉPZÉSEINEK KIALAKÍTÁSA A PÉCSI

TUDOMÁNYEGYETEMEN „

2

Web-programozás II

Dr. Nagy Enikő

Szakmai lektor: Gyurák Gábor

Nyelvi lektor: Veres Mária

Pollack Press

7624 Pécs, Boszorkány u. 2.

Felelős kiadó:

ISBN szám

Pécsi Tudományegyetem

Műszaki és Informatikai Kar

Pécs, 2015 © Dr. Nagy Enikő

TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0009 „A GÉPÉSZETI ÉS INFORMATIKAI ÁGAZATOK DUÁLIS ÉS

MODULÁRIS KÉPZÉSEINEK KIALAKÍTÁSA A PÉCSI

TUDOMÁNYEGYETEMEN „

3

TARTALOMJEGYZÉK Web-programozás II

1. Bevezetés....................................................................................................... 8

2. A tantárgy célkitűzése ...................................................................................... 9

3. Követelmények .............................................................................................. 10

4. A szerver oldali programozás ........................................................................... 11

4.1. Az Apache .............................................................................................................................. 11

5. Programozás PHP nyelven ............................................................................... 13

5.1. A PHP telepítése .................................................................................................................... 13

5.2. Programkészítés PHP-val ....................................................................................................... 16

8.2.1. Az első PHP-programunk ..................................................................................................... 17

5.3. A PHP nyelv elemei ................................................................................................................ 19

5.3.1. A literálok ............................................................................................................................ 19

5.3.2. A kifejezések ........................................................................................................................ 20

5.3.3. Változók ............................................................................................................................... 22

5.3.4. Konstansok .......................................................................................................................... 23

5.3.5. A tömbök ............................................................................................................................. 23

5.4. A PHP vezérlő szerkezetei ..................................................................................................... 25

5.4.1. Elágazások ........................................................................................................................... 25

5.4.2. Ciklusok ................................................................................................................................ 27

5.5. Függvények ............................................................................................................................ 29

5.5.1. Függvény létrehozása .......................................................................................................... 30

5.5.2. Beépített függvények .......................................................................................................... 32

5.6. Adatbázis-kezelás MySQL-lel ................................................................................................. 33

5.6.1. Műveletek az adatbázissal ................................................................................................... 33

5.7. Objektumok a PHP-ben ......................................................................................................... 38

5.8. Egyéb lehetőségek ................................................................................................................. 41

4

5.8.1. Felhasználó kezelése ........................................................................................................... 41

5.8.2. Hiba- és kivételkezelés ........................................................................................................ 43

6. Gyakorló feladatok ......................................................................................... 45

6.1. HTML gyakorló feladatok ...................................................................................................... 45

6.2. JavaScript gyakorló feladatok ................................................................................................ 52

6.3. PHP gyakorló feladatok ......................................................................................................... 57

7. Összefoglalás ................................................................................................. 65

8. IRODALOMJEGYZÉK ........................................................................................ 67

5

ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra XAMPP telepítése I. ................................................................................................................................... 14

2. ábra XAMPP telepítése II. .................................................................................................................................. 14

3. ábra XAMPP telepítése III. ................................................................................................................................. 14

4. ábra XAMPP telepítése IV. ................................................................................................................................. 15

5. ábra XAMPP telepítése V. .................................................................................................................................. 15

6. ábra XAMPP Control Panel ............................................................................................................................... 16

7. ábra „PHP-próba” kimenet ................................................................................................................................. 18

8. ábra 1. HTML-feladat ......................................................................................................................................... 45

9. ábra 2. HTML-feladat ......................................................................................................................................... 46

10. ábra 3. HTML-feladat ....................................................................................................................................... 47


12. ábra 5. HTML feladat ....................................................................................................................................... 49



15. ábra 1. JavaScript-feladat ................................................................................................................................ 52

16. ábra 3. JavaScript-feladat I. ............................................................................................................................. 55

17. ábra 3. JavaScript-feladat II. ............................................................................................................................. 55

18. ábra 3. JavaScript-feladat III. ........................................................................................................................... 56

6

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat Operátorok .......................................................................................................................................... 20

2. táblázat Műveletek precedenciája .................................................................................................................... 21

3. táblázat Logikai kifejezések operátorai ............................................................................................................ 22

4. táblázat Függvények ........................................................................................................................................ 23

5. táblázat Hibakezelés ........................................................................................................................................ 44

7

Web-programozás II

8

1. Bevezetés

A magyar felsőfokú informatikusképzésről elmondható, hogy a képzésfejlesztés folytonos

kihívások elé állítja az oktatásban szereplő szakembereket. Az Európai Unió által deklarált

globális kérdéskörök – közéjük tartozik az informatika is – hatással vannak a felsőoktatásra. A

felsőoktatási szektor versenyképességének javítása ugyanis az informatikai képzési eljárások

folyamatos fejlesztését igényli, és ez kemény feladatokat jelent a szakembereknek. Az

információs technológia hallatlan fejlődésével új kommunikációs csatornák, új internetes

felületek jönnek létre, amelyek folytonos változásban tartják az informatikai képzési területet.

Ezenkívül mindennapivá váltak a jelenkori információs társadalom

környezetének változásai, és ehhez kapcsolódóan az elektronikus környezeté is. A hálózat

alapú kommunikációs megoldások jelentősége megnőtt, amely nagy hatással van munkánkra,

életünkre. Az online világnak meghatározó a szerepe már a hétköznapjainkban is. Eddigi

tananyag-fejlesztési munkáimmal, elkészült jegyzeteimmel ebből következően az volt a célom,

hogy segítséget nyújtsak az elsősorban nem informatikai szektorban elhelyezkedni

szándékozó hallgatóknak az eligazodásban, az új ismeretek átadásában.

Mára viszont elmondható, hogy szinte nincs is olyan munkakör, ahol ne lenne

szükség informatikai tudásra. A jegyzetkészítésnél tehát azt a fajta segítségnyújtási

koncepciót választottam, amellyel azt szeretném elérni, hogy olyan segédanyagot adjak a

kedves olvasók kezébe, amelynek áttanulmányozása segíthet mind az informatikai, mind a

nem informatikai szektorban történő munkák elvégzésében.

Konkrétabban megfogalmazva, ezt a jegyzetet olyan, a webprogramozásban

kezdő hallgatóknak ajánlom, akik szeretnének megismerkedni a statikus és a dinamikus

honlapok fejlesztésével, legyen az magán vagy akár üzleti jellegű honlap. Ez a tananyag olyan

alapozó ismereteket foglal magába, melyekkel leendő informatikusok is, és más szakon

tanulók, de a téma iránt érdeklődők is megbirkózhatnak.

Ennek a jegyzetnek tehát az elsődleges célja, hogy hozzásegítse a hallgatót

a webprogramozás alapjainak elsajátításához.

Ezek után már csak az a kérdés merülhet fel, hogy mit értünk

webprogramozáson? A programfejlesztésnek olyan aspektusait, amelyeknek eredményei

webes felületekre készülnek. A webböngésző, a webszerver, a HTTP-protokoll, a HTML nyelv,

az URL-címzés, a kliens, a JavaScript, a PHP stb. olyan kifejezések, amelyeknek egy

webprogramozó alapszókincsének részévé kell válniuk, és a programozónak a megértésük

olyan szintjét kell birtokolnia, amellyel képes webes alkalmazások fejlesztésére.

Bízom benne, hogy munkámmal hatékonyan hozzájárulok ahhoz, hogy egy

átlagos felhasználó számára olyan kiterjedt ismereteket nyújt az anyag, amelyekre szüksége

lesz webes felületen futó távoli alkalmazások megértéséhez és fejlesztéséhez.

a szerző

9

2. A tantárgy célkitűzése

A felsőfokú alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményrendszerében szerepel, hogy

alapfokozat birtokában a mérnök informatikusoktól legalább két kompetencia elvárt arra

vonatkozóan, hogy alkalmas legyen számítógépes és távközlő hálózatok telepítésére,

konfigurálására, hibaelhárítására, üzemeltetésére, továbbfejlesztésére; kliens

szerverrendszerek programozására, webprogramozásra, vállalati információs rendszerek

folyamatalapú funkcionális tervezésére és készítésére, valamint döntéstámogató rendszerek

tervezésére, készítésére, működtetésére. Ebből következően, jelen tananyaggal a

webprogramozáshoz szükséges kompetenciák, ismeretek és attitűdök kifejlesztése az

alapvető cél.

A webprogramozás tantárgy célkitűzéseit tekintve tehát a következőket fogalmazom meg:

- Alapvető cél – a bevezető ismereteken túl – megérteni a webes felületek és

alkalmazások működését.

- Cél, hogy megismerjük az internet működését, és az ezzel kapcsolatos technikai

megvalósításokat, protokollokat.

- Olyan szakkifejezések, fogalmak ismereteit, azaz szakszókincsét kell elsajátítanunk,

mely nélkül nem válhatunk sikeres szakemberré.

- A jegyzetben célul tűzzük ki a kliens és szerver oldali programozás megértését, az

ehhez tartozó kompetenciák kifejlesztését.

- Kliens oldalról a HTML5 leíró nyelv alapjainak megismerése, és ehhez kapcsolódóan

a használati rutin megszerzése elsődleges célként szerepel.

- A statikus és dinamikus weboldalak közötti különbségek, hasonlóságok és

összekapcsolódások megértése, és ide tartozik a JavaScript programozásba való

bevezetés is.

- Jelen jegyzetben viszont nem kívánunk hangsúlyt fektetni a honlapok formailag

professzionális megjelenését szolgáló CSS stíluslapok megismerésére. Erre a

bevezető kurzus utáni, ismereteket elmélyítő tanfolyamon kerülhet sor.

- A szerver oldali programozás megismeréséhez és megértéséhez a PHP programozási

nyelvvel kapcsolatos alapfeladatok megoldása a cél.

- Végül, de nem utolsósorban, célkitűzéseink között szerepel, hogy a hallgatók olyan

webprogramozási alaprutint és ismereteket szerezzenek, melyeknek birtokában

képesek lesznek majd önfejlesztéssel saját célokat kialakítani, mi több, azokat

teljesíteni is.

10

3. Követelmények

Jelen tananyag elsajátításához elengedhetetlenek a következők:

A tananyag feldolgozása során feltételezzük, hogy a hallgató birtokában van a középiskolai

informatikai ismeretanyagnak, a közoktatásról szóló informatikai vonatkozású tananyag

előírásai alapján.

Számítástechnikai alapismeretek, számítógépes hálózatok működésének alapjai,

valamint dokumentumkezelési alapok és készségek szükségesek az anyag megértéséhez,

készségszintű elsajátításához.

Ezen kívül, mivel programozási feladatok megoldására kerül sor, szükség lesz alapvető

algoritmikus gondolkodásmódra. Ide tartozóan feltételezzük a programozási alapokkal

kapcsolatos ismereteket.

Mivel alapvetően internetes felületekkel foglalkozunk, ezért fontos, hogy a hallgató

jártas legyen az internetes böngészésben, elektronikus tartalmak felhasználói szintű

kezelésében.

Alapkövetelményként említendő továbbá az alapfokú angolnyelv-tudás, illetve a Közös

Európai Referenciakeret nyelvtudás fokozatait tekintve a minimum A2-es szint.

Infrastrukturális megközelítésből a tananyag elsajátításához szükségünk lesz

internetkapcsolatra, és a webes fejlesztésekhez szükséges telepítésekre alkalmas asztali

számítógépre vagy laptopra.

11

4. A szerver oldali programozás

Mint ahogy arról az első fejezetekben is szóltunk, a webszerver elsődleges feladata, hogy

kiszolgálja a kliens gépeket, azok kéréseire reagáljon. Ha a klienstől egy kérés megy a

webszerver felé, az egy HTML-kódot juttat vissza válaszként, amely kódot a kliens gépen lévő

böngésző értelmez és jelenít meg a felhasználó számára.

A honlapok tekintetében eddig statikus oldalak létrehozását tárgyaltuk, de mi a helyzet

a dinamikus oldalakkal? Azt már jól tudjuk, hogy statikus weblapról beszélünk akkor, ha annak

tartalmát a fejlesztő előre meghatározza, leírja és tárolja. Az ilyen weblapok tartalma minden

egyes letöltéskor, megtekintéskor ugyanaz. Dinamikus honlapok esetén azokat vagy azok egy

részét nem a fejlesztő, hanem a programkód hozza létre. A program általában adatokat fogad,

és azok feldolgozása után dinamikusan állítja elő a weblap HTML-szövegét. A dinamikus

weblapok tartalma ezért nem állandó, hanem a program által feldolgozott adatoktól függ.

A dinamikus tartalom előállítását, módosítását szerver oldalon vagy kliens

számítógépen futó programkód is végezheti. Szerver oldali programról beszélünk akkor, ha a

dinamikus weblapot manipuláló programkód egy távoli gépen működik, és hozzánk már csak

a kész weblap jut el.

Mivel szerver oldali programozás esetén a programkód a szerveren tárolódik, és

végrehajtása is ott történik, így nem a böngésző, hanem a távoli gépen elhelyezett

alkalmazásszerver futtatja a programkódot. Az alkalmazásszerver olyan keretrendszer

(programozási nyelv, futtatókörnyezet, futásidejű könyvtárak, csatolófelületek együttese),

amely egymástól függetlenül működő programkódok párhuzamos futását biztosítja. Az

alkalmazásszerverek kiváló lehetőséget biztosítanak az adatbázisszerverek által működtetett

adatbázisok elérésére, és webes alkalmazások készítésére is. A webalkalmazás olyan

szoftver, amelynek kódja távoli gépre telepített alkalmazásszerver segítségével fut, de

kezelőfelülete a felhasználó gépén futó böngészőben jelenik meg. Mivel az

alkalmazásszerveren futó program képes adatbázisszerverek elérésére is, a

webalkalmazások kiválóan alkalmasak adatbázisok web felületen történő kezelésére.

4.1. Az Apache

Mielőtt elkezdenénk egy szerver oldali programnyelvnek a megismerését, ismerjük meg ide

tartozóan az egyik leggyakrabban használatos webszerver tulajdonságait. Az Apache egy

erős, nagy webszerver, amely kompatibilis a HTTP-vel. A webszerver HTML-oldalakat szolgál

ki HTTP protokollon keresztül. Alapértelmezetten a 80-as porton. Titkosított adatátvitelre is

képes SSL vagy TLS felett, a 443-as porton (HTTPS protokoll). Az Apache weboldala

http://apache.org. Az Apache valójában egy alapítvány, amelynek nagyon sok projektje van, a

webszerver (httpd) csak az egyik projekt a sok közül.

Az Apache projekt koordinálását több vezető és fejlesztő végzi, ami az Apache

Software Foundation néven fut. Ez a szerver nyílt forráskódú webkiszolgáló alkalmazás,

szabad szoftver és megfelel a gyorsan változó internet követelményeinek. Szabadon

használható akár üzleti, vállalati felhasználási célokra is. Az Apache több kiszolgáló oldali

programnyelvet támogat. Ezek többek között a Perl, a Python és a PHP is.

http://apache.org/

12

A virtual hosting segítségével egyetlen Apache installáció ki tud szolgálni több

különböző webhelyet is, aminek a lényege az, hogy például egyetlen gép egyetlen Apache

szerverrel képes kiszolgálni több, különböző címre érkező HTTP-kérést.

Statikus és dinamikus weboldalak közzétételére egyaránt használják. Sok

webalkalmazást az Apache által nyújtott környezethez és szolgáltatásokhoz terveznek. Az

Apache alkotja a webszerver komponenst a népszerű LAMP nevű alkalmazáscsomagban,

melynek további komponensei a MySQL adatbázisszerver és a PHP/Perl/Python

programozási nyelvek.

https://hu.wikipedia.org/wiki/MySQL

https://hu.wikipedia.org/wiki/PHP

https://hu.wikipedia.org/wiki/Perl_%28programoz%C3%A1si_nyelv%29

https://hu.wikipedia.org/wiki/Python_%28programoz%C3%A1si_nyelv%29

13

5. Programozás PHP nyelven

Ha szerver oldali környezetben szeretnénk webfejlesztéssel foglalkozni, ahhoz létre kell

hoznunk a megfelelő programozói környezetet, telepíteni kell a szükséges szoftvereket. A PHP

professzionális lehetőségeket kínál a webprogramozásban, amelynek alapjait szeretnénk

most elsajátíttatni. Így ebben a fejezetben a PHP nyelvvel és lehetőségeivel foglalkozunk. A

teljesség igénye nélkül vesszük sorba a nyelv legfontosabb elemeit, melyek megértését példák

illusztrálásával könnyítjük meg.

A PHP programozási nyelv létrejötte egy dán származású, kanadai programozóhoz,

Rasmus Lerdorfhoz köthető. 1994-től kezdődően jelentős fejlődésen ment keresztül a nyelv,

mire szerver oldali programnyelvként igazán alkalmas lett webalkalmazások kifejlesztésére. A

PHP rövidítés eredetileg a Personal Home Page Tools makró gyűjteményből (1995-ből) ered,

de mára a hivatalos neve Hypertext Preprocessorként van nyilvántartva.

5.1. A PHP telepítése

A PHP nyelv megtanulásához, és a későbbi fejlesztésekhez célszerű saját gépünkön is

kialakítani a megfelelő szoftverkörnyezetet. Mivel a PHP több webszerverrel és

adatbázisszerverrel is képes az együttműködésre, így jogosan oszlanak meg a vélemények is

arról, hogy melyik szoftverrendszert érdemes használni. Az ide tartozó szoftverkörnyezetek, a

LAMP (Linux+Apache+MySQL+PHP), a WAMP (Windows+Apache+MySQL+PHP) és az

XAMPP (Cross-platform+Apache+MySQL+PHP+PERL) programcsomagok közül mi az

XAMPP platform független szoftverkörnyezet kialakítására törekszünk.

Az XAMPP telepítéséhez első lépésként látogassunk el a

http://www.php.net/manual/en/ini.list.php oldalra, ahonnan le tudjuk tölteni a szükséges

szoftvercsomagot. Érdemes a meghajtónk gyökérkönyvtárába menteni, és ott installáláskor

automatikusan létrejön majd egy xampp nevű mappa, amibe telepíteni fogjuk a programokat.

A letöltést követően a lépésről lépésre módszer alkalmazásával telepítsük, és alakítsuk ki

fejlesztő környezetünket. A következő ábrasorozat prezentálja a telepítési lépéseket egészen

az xampp control panel megjelenéséig, amelyben a Start gombok segítségével indíthatjuk, és

a Stop gombokkal állíthatjuk le a szerverek működését:

14

1. lépés XAMPP telepítő csomag letöltése

1. ábra XAMPP telepítése I.

2. lépés A telepítő elindítása

2. ábra XAMPP telepítése II.

3. lépés A rendszer felajánl egy helyet a telepítéshez, amit célszerű elfogadni.

3. ábra XAMPP telepítése III.

4. lépés A telepítés folyamata, ami pár percig is eltarthat.

15

4. ábra XAMPP telepítése IV.

5. lépés A telepítés befejezése és a Control Panel elindítása.

5. ábra XAMPP telepítése V.

6. lépés Az XAMPP Control Panel megjelenése.

16

6. ábra XAMPP Control Panel

Miután a telepítést elvégeztük, próbáljuk ki, működik-e a webszerverünk! Ehhez keressük meg

a létrehozott xampp mappában (c:/xampp), azon belül a htdocs nevű mappában az index.php

nevű fájlt és próbáljuk megnyitni egy böngészővel, a következő útvonallal:

http://localhost/index.html. Abban az esetben, ha a kijelzőnkön a „Something is wrong with the

XAMPP installation” feliratot látjuk, akkor valami hiba történt telepítés közben. Ilyenkor

érdemes megnézni, hogy a Control panelen futnak-e az Apache és MYSQL moduljaink.

Amennyiben futnak a moduljaink, és nem kapunk hibaüzenetet (hanem bármi mást, pl.

„IT works!”), azt jelenti, hogy működik a rendszer. A webszerver indítása után természetesen

nem tudunk majd bármelyik mappából weblapokat letölteni. Webböngészővel csupán egyetlen

könyvtár, a xampp\htdocs mappa tartalma lesz elérhető. Ez a mappa a webszerver

DocumentRoot könyvtára, ezt tekinti az Apache a weben keresztül látható könyvtárszerkezet

gyökerének.

A htdocs nevű mappán belül hozzunk létre egy webprog nevű mappát, hogy a tanulás

folyamán ide tudjuk menteni az elkészült PHP-állományainkat, és innen tudjuk majd futtatni

azokat.

5.2. Programkészítés PHP-val

Miután föltelepítettük és kipróbáltuk a webszervert, szükségünk lesz a weblapok és PHP-

programok megírására alkalmas szerkesztőprogramra. A célra valójában bármilyen

szövegszerkesztő alkalmas (Jegyzettömb, NotePad++ stb.), de ezen kívül léteznek

kifejezetten programozásra fejlesztett alkalmazások, amelyeket használhatunk. Mi maradunk

a Notepad++ szerkesztőnknél.

A PHP-állományokról tudnunk kell, hogy míg legtöbb programozási nyelvben az

utasítások nem keveredhetnek más nyelvek kódjával, PHP esetén a programkód HTML-

oldalakba ágyazható, sőt az értelmező eleve abból indul ki, hogy a programsorokat HTML-

szöveg veszi körül. A webszerver az állományok kiterjesztéseiből (.php, .htm, .html) ismeri fel

és különbözteti meg, hogy milyen kódról van szó.

A szerver a böngészők HTML-oldalakra vonatkozó kéréseire rögtön a weboldal

elküldésével válaszol, a PHP-kódot tartalmazó állományokat pedig előbb a PHP-értelmező

(interpreter) kapja meg, ami feldolgozza a fájlt. Az értelmező értelmezi és végrehatja az

17

utasításokat, műveleteket. Például a PHP-program használhatja a fájlrendszer fájljait,

adatbázisokat vagy akár hálózati kommunikációt folytathat. Ha elvégezte a műveleteket, akkor

visszaadja a webszervernek az utasítások által létrehozott kimenetet. A webszerver ezt a

kimenetet küldi vissza a böngészőnek.

Az értelmező mindig HTML-módban kezdi egy állomány feldolgozását, azaz abból

indul ki, hogy a dokumentum alapvetően HTML-szöveg, amelybe egy vagy több ponton PHP-

kódot ágyaztak. PHP módba akkor vált át, amikor a szövegben a PHP-kód kezdetét jelző

karaktersorozatot (<?php ) talál. Amikor a feldolgozásban eléri a kód végét jelző jelölőt (?>),

akkor ismét HTML-módba vált vissza. A .php kiterjesztésű állomány végrehajtásakor a html-

php-html váltás tetszőleges számban ismétlődhet, tehát a fájlban bármennyi PHP kódrészlet

lehet.

Egy PHP-program készítésekor a következő szintaktikai szabályokat figyelembe kell

venni:

- Az utasításokat pontosvessző zárja (;).

- Az utasítások esetleges paramétereit vesszővel választjuk el egymástól (,), és az

utasítás után kerek zárójelben adjuk meg őket ().

- A ciklusokhoz, elágazásokhoz és eljárásokhoz tartozó utasításblokkokat francia

zárójelek közé tesszük {..}.

- A változók nevében a kis- és nagybetűk között különbséget tesz, pl. $valtozo nem

ugyanaz és nem egyenlő $VALTOZO-val.

Léteznek olyan szabályok is, amelyek ugyan nem kötelezőek, de alkalmazásuk ajánlott a

praktikum és jobb áttekinthetőség miatt. Ezek szerint:

- Az utasításokat egymás alá írjuk, több sorban helyezzük el őket.

- A nyelvi elemeket elválasztó karakterekkel (whitespace) (pl. szóköz, tabulátor, sorköz)

jól tagolhatjuk a programkódot, így tovább növelhetjük az olvashatóságot.

- A programkódban egy- vagy többsoros megjegyzések helyezhetők el. Az egysoros

megjegyzések // jellel kezdődnek, a többsorosokat pedig /* */ karaktersorozatok közé

kell tenni. A megjegyzéseket az értelmező figyelmen kívül hagyja, azonban a

programozó számára fontos információkat tartalmaznak.

8.2.1. Az első PHP-programunk

Egy egyszerű PHP-program előállítása a következőképpen történik:

Nyissunk meg a szerkesztőben (Notepad++) egy új állományt és gépeljük be

a következő PHP forráskód szövegét:

<?php

print("Hello World!");

?>

A program egy utasítást, a print() függvényt használt, mellyel karakterláncot ír ki a

képernyőre. A forrásszöveget mentsük el elso név alatt php kiterjesztéssel, majd a

http://localhost/elso.php webcím begépelésével töltsük be a megszerkesztett PHP-fájlt a

webböngészőbe. Ekkor a PHP-program végrehajtása a webkiszolgálón megtörténik.

18

A PHP-kód beépítése egy HTML-oldalba a PHP kódblokk beírásából áll a HTML-

elemek közé. A következő példa HTML- és PHP-kódot is tartalmaz egy oldalon. Készítsük el

ezt is!

<?php header ("Content-Type: text/html; charset=utf-8");

?>

<h1> PHP próba </h1>

<hr/>

<ul>

<?php

$orszag=array ("Kalifornia ","Colorado és ","Arizona ");

for ($k=0; $k<3; $k++)

{

print($orszag[$k]);

}

?>

amerikai országok

A programunk kimenete a következő lesz:

7. ábra „PHP-próba” kimenet

A kiírásra a print() utasítást használtuk, amire ugyancsak használhatjuk az echo utasítást is.

Mindkettő a kimenetre írja az utasítás neve mellett feltüntetett adatot, azaz a kapott

paramétert. A különbség az, hogy a print csak egy, az echo pedig vesszőkkel elválasztott, több

paraméter kiírására is alkalmas.

Példa:

<?php

echo "Kalifornia ", "Colorado", "Arizona ";

print "Kalifornia, Colorado, Arizona amerikai országok.";

?>

A weblapok head elemében mindig jelezzük a weblap kódolását. Ha tisztán php-kóddal állítjuk

elő a weblapot, akkor a header() függvénnyel tudjuk elküldeni a kódolás típusát.

A fenti példában UTF8 kódolást használunk, ezért a példaprogramban szerepel a header()

függvény (header ("Content-Type: text/html; charset=utf-8");).

19

Ha egy komplett webalkalmazást tekintünk, akkor könnyen látható, hogy több PHP-fájlból

tevődik össze. Több, különálló fájlban kezeli például a kliens oldali felületet, vagy gyakori, hogy

külön fájlban kezeli a függvényeket. Fontos megjegyezni, hogy a függvényeket tartalmazó

állományokat a webszerver publikus könyvtárán kívül kell elhelyezni! Ilyenkor a külön lévő

PHP-fájlokat ideiglenesen valahogy össze kell fűzni. Erre a célra szolgálnak az include, az

include_once, a require és a require_once utasítások. Ezeknek az utasításoknak a

használatakor meg kell adni a csatolandó PHP-fájl paraméterenkénti útvonalát és nevét.

Amikor futtatjuk a kódot és az értelmező include utasításhoz ér, akkor felfüggeszti az eredeti

kód végrehajtását, és a paraméterként megadott állománnyal folytatja a művelet-végrehajtást.

Amikor végzett a becsatolt fájl feldolgozásával, visszatér az eredeti kódba.

Fontos: include-dal a csatolt állományban egyértelműen jelezni kell a PHP-kódok helyét!

Az include és a require utasítások között annyi különbség van, hogy hiba esetén az include

csak küld egy figyelmeztető üzenetet, majd folytatja tovább a munkát, a require azonban

figyelmeztetés után megszakítja a program futását.

Ha meg akarjuk előzni egy kód többszöri beillesztését, akkor használjuk az

include_once és a require_once utasításokat. Ezek abban különböznek az include és a require

utasításoktól, hogy mielőtt elvégeznék a műveletet, megvizsgálják, hogy a kódot korábban

nem illesztettük-e be. Ha igen, akkor nem ismétlik meg a csatolást.

5.3. A PHP nyelv elemei

Amikor egy program fut, az utasításokat hajtja végre, ezzel adatokat módosít, adatokon végez

műveleteket és ábrázolja azokat. Ezt úgy mondjuk, adatkezelést végez. Ahhoz, hogy tudjuk

ábrázolni az adatokat, meg kell ismerni a lehetséges alapelemeket, elemi lépéseket,

műveleteket, amelyekkel a program képes dolgozni. Ebben a fejezetben megismerjük az

adattípusokat, használható változókat, konstansokat, és ezekhez kapcsolódóan az ábrázolási

módokat.

A PHP nyelv elemei, a literálok, a kifejezések, a változók, a konstansok és a tömbök.

Nézzük meg, melyik elemnek melyek a jellemzői!

5.3.1. A literálok

A literál lehet szöveges és számérték, illetve logikai literál. A PHP a ’ ’ és az „” idézőjelek közé

gépelt karaktersorokat érti szöveg, így szövegliterál alatt. Az így megadott szövegeket az

azonnali megjelenítésre használjuk.

A számok ábrázolásakor egész és valós típusú numerikus adatokat tárolhatunk

literálban. A valós szám literálokat a számban elhelyezett pont (.) tizedes elválasztó

különbözteti meg az egész literáloktól. Utóbbiak esetében az oktális és hexadecimális

ábrázolásra is van lehetőség. Az oktális számokat 0 (011=>9), a hexadecimális számokat 0x

karakterekkel (0xff=>255) kell kezdeni. A valós számokat legtöbbször egyszerűen tizedes

elválasztóval jelezzük (3.14), de használhatjuk az exponenciális (normalizált) formát is (314e-

2=> 314*10-2=>3.14).

Példa:

echo "Egész szám: ",270,"</br>";

20

A logikai típusú adat mindössze kétféle, igaz vagy hamis értéket vehet fel.

5.3.2. A kifejezések

A program során az adatkezelésre használjuk alapvetően a kifejezéseket, melyek alapvetően

két részből állnak, a tényezőkből (operandus) és a műveleti jelekből (operátor). Az értelmező

úgy kezeli a kifejezéseket, hogy elvégzi a kifejezésben szereplő műveletet, és azt így kapott

eredményértéket helyettesíti be, azzal dolgozik tovább. Numerikus kifejezésekben aritmetikai

(matematikai) operátorokat, a szöveges kifejezésekben sztring operátorokat használunk.

Matematikai operátorok:

1. táblázat Operátorok

Operátor Művelet Példa Eredmény

+ Összeadás 6+3 9

- Kivonás 6-3 3

* Szorzás 6*3 18

/ Osztás 6/3 2

% Maradékképzés 7%3 1

Sztring operátor (konkatenálás):

Operátor Művelet Példa Eredmény

. Összefűzés "Hello ". "World" "Hello World"

Összehasonlító operátorok:

Operátor Állítás Igaz, ha Példa Eredmény

== egyenlő a két operandus értéke megegyezik 4 == 5 false

!= nem

egyenlő

a két operandus értéke különbözik 4 != 5 true

=== azonos a két operandus értéke és típusa is

megegyezik

„5”===

5

false

!== nem azonos a két operandus értéke vagy típusa

különböző

„5”!== 5 true

> nagyobb,

mint

a bal oldali operandus értéke nagyobb a

jobb oldalinál

5 > 4 true

>= nagyobb

vagy

egyenlő

a bal oldali tényező értéke nagyobb, vagy

egyenlő a jobb oldalival

4 >= 4 true

< kisebb, mint a bal oldali operandus értéke kisebb a

jobb oldalinál

5 < 4 false

<= kisebb vagy

egyenlő

a bal oldali operandus értéke kisebb a

jobb oldalnál vagy egyenlő azzal

3 <= 4 true

Értékadó operátor:

21

Régi érték Operátor Példa Egyenértékű kifejezés Új érték

10 += $a += 5 $a = $a + 5 15

10 -= $a -= 5 $a = $a - 5 5

10 *= $a *= 5 $a = $a * 5 50

10 /= $a /= 5 $a = $a / 5 2

10 %= $a %= 5 $a = $a % 5 0

"Hello " .= $koszon.="World" $koszon = $koszon . "World" "Hello World"

Régi érték Operátor Példa Egyenértékű művelet Új érték

10 ++ $a++ $a=$a+1 11

10 -- $a-- $a=$a-1 9

Bináris operátorok:

Operátor Művelet

& ÉS, azaz AND

| VAGY, azaz OR

^ kizáró vagy, azaz XOR

~ NO

<< balra tolás

>> jobbra tolás

Forrás:Saját szerkesztés

Ha kifejezéseket használunk a programunkban, akkor nemcsak egyszerű, hanem összetett

kifejezésekkel is dolgozhatunk, amelyek több, egymást követő kifejezésből állnak (pl. 4+2-

6+3). A balról jobbra haladó feldolgozási sorrendet a műveleti precedencia, illetve a

zárójelezés változtathatja meg. Két, egymás mellett lévő művelet közül mindig a magasabb

precedenciájút hajtja végre először az interpreter. Azonos precedencia esetén a haladási

sorrend dönt. Az alábbi táblázatban fentről lefelé haladva soronként csökken a műveletek

precedenciája, az azonos sorban lévő műveleteké pedig azonos.

2. táblázat Műveletek precedenciája

++ --

!

* / %

+ - .

<< >>

< <= > >= <>

== != === !==

&

^

|

&&

22

||

? :

= += -= *= /= .= %= &= |= ^= <<= >>= =>

and

xor

or

Forrás: Saját szerkesztés

Az összetett logikai kifejezések operátorai a következők lehetnek:

3. táblázat Logikai kifejezések operátorai

Operátor Jelentés Igaz, ha

|| vagy az egyik operandus igaz

or vagy az egyik operandus igaz

xor kizáró vagy csak az egyik operandus igaz

&& és mindkét operandus igaz

and és mindkét operandus igaz

! tagadás ha az egyetlen operandus hamis


5.3.3. Változók

A változó nem más, mint a memóriában egy érték, egy adat számára lefoglalt szakasz.

Ezeket a szakaszokat vagy memóriahelyeket a PHP-értelmező foglalja le a program futásakor

az értékek tárolására. A változó nevével hivatkozunk rá, az adat pedig az értéket jelenti.

Ahhoz, hogy változót tudjunk használni, deklarálnunk kell (nevet kell adnunk és helyet kell

lefoglalnunk a memóriában), majd kezdőértéket kell adni. A PHP nyelvben minden változónév

dollár jellel ($) kezdődik, betűkből, számjegyekből és aláhúzás karakterekből (_) állhat.

Fontos: A $ jelet követő első karakter nem lehet számjegy és a változónevek nem

tartalmazhatnak szóközt! A PHP az utasítások neveiben nem különbözteti meg a kis- és

nagybetűvel írt változatokat.

A PHP nyelvben egyszerű, összetett és speciális adattípusokat különbeztetünk meg.

Egyszerű adattípusok a boolean (logikai), az integer (egész számok), a double/float (tizedes

törtek) és a string (szöveg) típusok. Összetettek az array (különböző típusú adatok tárolására)

és object (adatok és műveletek tárolására) típusok. Speciális típusok pedig a resource

(erőforrás) és NULL adattípusok. A PHP úgynevezett gyengén típusos nyelv, ami azt jelenti,

hogy egy változó deklarálásakor nem kell megadni annak típusát. A változót egyszerű

értékadással, azaz implicit deklarációval hozhatjuk létre, ami azt jelenti, hogy a változó típusát

az érték típusa egyértelműen határozza meg.

Példa: $a=8;

PHP-ban arra is van lehetőség, hogy a változót a program különböző pontjain más-

más típusú adatként kezeljük, sőt típusát meg is változtathatjuk a futás során.

23

Erre mutat példát a következő programrészlet, amelyben a szorzás művelet hatására

az ’a’ szöveges változó típusa számra változik:

<?php

$a="8";

$b=6;

echo $a*$b;

?>

Ez a típusmegadási automatizmus ugyan megkönnyíti a munkánkat, de számos

esetben, főleg nagy programok fejlesztésénél szükségünk lehet direkt módosítanunk,

meghatároznunk a változóink típusait. Ehhez létezik több függvény is a nyelvben, melyekkel

megoldhatjuk a változótípussal kapcsolatok kérdéseinket. A következő táblázat tartalmazza

az ilyen gyakori függvényeket. 4. táblázat Függvények

Függvény neve Funkciója Példa

gettype változótípus meghatározása gettype($a);

settype változótípus megváltoztatása settype($a, „integer”);

unset változó törlése unset($a)


5.3.4. Konstansok

Az olyan adatokat, amelyekre alfanumerikus nevekkel lehet hivatkozni, és értéküket soha nem

szándékozzuk megváltoztatni, konstansoknak vagy állandóknak nevezzük. Létrehozásuk a

define() függvénnyel történik, amelynek első paramétere a konstans neve, a második az

értéke. A konstans neve a változókkal szemben nem kezdődik $ karakterrel, ellenben ugyan

nem kötelezően, a nevüket nagybetűkkel adjuk meg.

Példa:

<?php

define("PI",3.14);

$r=10;

echo "Terület: ",$r*$r*PI;

?>

5.3.5. A tömbök

A tömbök értékek indexelt listái, rugalmas adatszerkezetek és nagyméretű, összetett adatok

tárolására és kezelésére szolgálnak. Használatuk igazi értelme a nagyobb mennyiségű adatok

rendszerezése szempontjából fontos. A tömbök olyan programelemek, amelyekben az adatok

indexek segítségével érhetők el. Az indexelés számmal vagy karakterlánccal valósítható meg.

Alapértelmezés szerint a tömböket számokkal indexeljük, az első elem indexe mindig 0. Tehát,

bármely elem indexe eggyel kisebb az elem tömbbéli helyétől és az elem utolsó indexe mindig

eggyel kisebb a tömb méreténél.

Tömbhöz értéket kétféleképpen rendelhetünk:

az array() függvény segítségével,

24

szögletes zárójelek alkalmazásával.

Az array() függvény segítségével a következőképpen tudunk tömböt létrehozni:

$orszag = array(“Arizona”, "Colorado”, ”Kalifornia”, ”Új-Mexikó”, ”Utah”);

Ha a tömbből információt szeretnénk nyerni, akkor két adatra van szükségünk:

– a tömb nevére (a fenti példa esetében: $orszag),

– a megjelenítendő elem sorszámára.

Ha ki akarjuk íratni az $orszag tömb harmadik elemét, amelynek az indexe 2 (az indexet a

tömb neve után szögletes zárójelbe kell írni):

print $orszag[2];

A kiírás eredménye a következő karakterlánc lesz: ”Kalifornia”.

Ha szögletes zárójelek alkalmazásával akarunk tömböt létrehozni, a következőképpen kell

eljárni:

$orszag[]=”Arizona”;

$orszag[]=”Colorado”;

$orszag[]=”Kalifornia”;

$orszag[]=”Új-Mexikó”;

$orszag[]=”Utah”;

Szögletes zárójel alkalmazásával az array() függvény segítségével létrehozott tömbhöz új

elemet adhatunk:

$orszag[5]=”Wyoming”;

Asszociatív tömböknek hívjuk a karakterláncokkal indexelt tömböket. Az asszociatív tömbök

esetében meg kell nevezni a tömb elemeit. Létrehozhatók az array() függvény vagy a

szögletes zárójel segítségével is. Az array() függvény alkalmazásánál minden elemnek meg

kell adni a kulcsát és értékét. A következő programrészlet az $orszagok nevű asszociatív

tömböt hozza létre három elemmel:

<?php

$orszagok = array(

"nev"=> "Kalifornia",

"fovaros" => „Los Angeles”,

"lakosok" => "3819702",);

print $orszagok["fovaros"];

A fenti tömb második elemét a következő módon érhetjük el:

print $orszagok [“fovaros”];

25

5.4. A PHP vezérlő szerkezetei

Vezérlő szerkezetekkel a JavaScript tárgyalásánál is foglalkoztunk már. Egy vezérlő

szerkezet, funkcióját tekintve ugyanaz tulajdonképpen minden nyelvben, csak éppen a

megvalósítási, szintaktikai jellemzőik térhetnek el egymástól. Ebben az alfejezetben

összegezzük, főleg szemléltető példákon keresztül a PHP programozási nyelv vezérlési

szerkezeteit, amelyek rutinos ismerete nélkül nem boldogulnánk.

A PHP kapcsán is beszélhetünk elágazásról (kétágú és többágú) és ciklusról

(elöltesztelő, hátultesztelő, léptető és egymásba ágyazott) mint vezérlési technikákról.

Vegyük sorra ezeket!

5.4.1. Elágazások

Az elágazások, vagy más néven szelekciók esetén a kód több utasításágra bomlik. Minden ág

további utasításokat tartalmazhat, azonban a szelekció után az ágak újra találkoznak, és a

program végrehajtása ismét közös szekvenciában folytatódik.

A kétágú elágazás megvalósítására az if utasítást használhatjuk, ami az alábbi formában teszi

lehetővé az ágak leírását:

if (logikai kifejezés)

{

igaz_ág

}

else

{

hamis_ág

}

Példa egy egyszerű elágazásra:

<?php

header ("Content-Type: text/html; charset=utf-8");

$a=8;

$b=6;

if ($a>$b)

{

echo ("$a nagyobb <br/>");}

else{

echo ("$b nagyobb <br/>");

}

?>

A következő példa az egymásba ágyazott elágazást mutatja:

26

<?php


$a=8;

$b=6;

if ($a==$b)

{

echo ("$a egyenlő $b <br/>");}

else{

if ($a>$b)

echo ("$a nagyobb <br/>");

else

echo ("$b nagyobb <br/>");

}}

?>

A két példa alapvetően ugyanazt csinálja. Megvizsgálja két változó értékét, hogy melyik a

nagyobb és a nagyobbat kiírja. A különbség viszont a két példa között az, hogy a második

precízebb megoldás, mert azt az esetet is vizsgálja, amikor egyenlő a két változó értéke.

A sokszorosan egymásba ágyazott elágazások nehezen olvashatóvá teszik a

programkódot. A feladat egyszerűbb megvalósítására használható az if…elseif…else

szerkezet, ahol az igaz ágat követő elseif kulcsszóval új elágazást helyezhetünk el a

programkódban. Ennek a struktúrája így néz ki:

if(logikai kifejezés){

igaz_ág

} elseif (logikai kifejezés) {

igaz_ág_2

} else {

hamis_ág

}.

A többágú elágazás vezérlési szerkezete az switch, melynek szintaktikája:

switch (tesztkifejezés){

case tesztérték1:

ág_utasításai;

break;

case tesztérték2:

ág_utasításai;

break;

default:

különben_utasítások;

}.

27

Az ágak a tesztkifejezés után egyetlen kapcsos zárójelpár között helyezkednek el. Az egyes

ágak case kulcsszóval kezdődnek, amelyeket egy tesztérték, majd kettőspont követ. Minden

ág tetszőleges utasításokat tartalmazhat, de az utolsó szinte mindig a break. Amikor az

interpreter végrehajtja a switch utasítást, kiszámolja a tesztkifejezés értékét, majd megkeresi

az első olyan ágat, ahol a case kulcsszó utáni tesztérték megegyezik a tesztkifejezés kiszámolt

értékével. Ennek az ágnak az utasításait fogja végrehajtani. A breakre azért van szükség, mert

különben a kiválasztottat követő ág utasításait is végrehajtaná az értelmező. A break hatására

a vezérlés azonnal az elágazás (switch szerkezet) utáni első utasításra kerül.

A default különleges ág. Akkor kerül ide a vezérlés, ha az értelmező egyetlen, a tesztkifejezés

értékének megfelelő ágat sem talál. Ha nincs default ág, akkor ilyen esetben az elágazás utáni

részre kerül a vezérlés.

Példa:

<?php


$varos="Denver";

switch ($varos) {

case "San Diego";

case "Los Angeles";

case "Denver";

echo ("Amerikában van. <br/>");

break;

case "Budapest";

echo ("Európában van.<br/>");

break;

case "Tokio";

echo ("Ázsiában van.<br/>");

break;

default:

echo ("Nincs ilyen.<br/>");

}

?>

5.4.2. Ciklusok

A ciklusszervezési technikák is hasonlóan működnek, mint más programozási nyelvekben.

Beszélünk elöltesztelő, hátultesztelő és léptető ciklusokról. Nézzük meg, hogyan valósulnak

meg ezek a PHP nyelvén!

Elöltesztelő ciklus:

while(tesztkifejezés){

ciklusmag

}

28

Példa: A következő PHP-programmal kiíratjuk az amerikai városokat egy kívülről meghívott

állományból.

<?php


require ("amerikaivarosok.php")

$varosszam=count($varosok);

$i=0;

echo"Amerikai városok listája:";

while ($i<$varosszam){

echo "$i.város:", $varosok[$i]["neve"],"<br/>";

$i++;

}

?>

Hátultesztelő ciklus:

do{

ciklusmag

} while (tesztkifejezés)

Példa: A következő programrészlet a faktoriális számítással mutatja be a hátultesztelő ciklus

lényegét.

…

$n=5;

$i=1;

$fakt=1;

do {

$fakt*=$i;

$i++;

} while ($i<= $n);

echo ”$n!=$fakt”;

…

A léptető ciklus

Ezt a ciklusszervezési módot is használhatjuk az előző típusú feladatok megoldásához. Talán

elmondható az is, hogy a ciklusváltozó egyszerűbb kezelését eredményezi a for ciklus, amely

PHP nyelven a következőképpen alkalmazható:

for(kezdőértékadó kifejezés; logikai kifejezés; változtatás értékadó kifejezés){

ciklusmag

}

29

Amikor a ciklus kezdődik, a ciklusváltozó értéket kap. Ez az értékadás csak egyszer

zajlik le. Az értelmező mindig megvizsgálja azonban, hogy igaz-e a logikai kifejezés. Ha nem,

akkor átlépi a ciklusmagot és folytatja a programot. Ha igaz, akkor végrehajtja a ciklusmag

utasításait, majd a ciklusmag végén elvégzi a ciklusváltozót változtató kifejezést. Ezt követően

visszatér a ciklus elejére, és újra tesztel.

Példa: Az előző feladat alapján az amerikai városok kiírásához a következő for ciklust

szervezhetjük meg:

$varosszam=$varosok;

for ($i=0; $i<$varosszam; $i++) {

$szam=$i+1;

echo ” $szam. ”, $varosok[$i],”<br/>”;

}

Van egy speciális változata a léptető ciklusnak, a foreach ciklus. Tömbök bejárására

használatos leginkább ez a fajta módszer, miszerint a ciklusmag minden végrehajtása előtt a

ciklusváltozóba másolja az aktuális tömbelemet. Az egyes ismétlések alkalmával mindig a

következő elemet veszi. Az ismétlés addig tart, amíg a tömbelemek el nem fogytak. A

ciklusmagban mindig a ciklusváltozó tartalmazza az aktuális tömbelemet.

Szintaktikája a következő:

foraeach(tömbváltozó as ciklusváltozó){

ciklusmag

}

A ciklusoknál is beszélhetünk egymásba ágyazásról. Ez azt jelenti, hogy egy ciklus

magjában egy másik ciklust helyezünk el. Ilyenkor a befoglaló ciklust külső, a beágyazottat

belső ciklusnak nevezzük. A belső ciklus a külső ciklus minden egyes végrehajtásakor teljesen

végigfut, így ha a belső ciklus önmagában N-szer ismétlődne, a külső pedig M-szer, akkor a

belső ciklus végrehajtásszáma N*M lesz.

Az egymásba ágyazott ciklusok kiválóan alkalmasak többdimenziós tömbök

kezelésére.

Végül ciklusok használatával kapcsolatosan fontos megemlíteni olyan esetet, amikor

megszakítjuk a ciklus végrehajtását. A break és continue utasításokat lehet ilyenkor használni,

bár a gyakorlatban érdemes használatukat elkerülni. Break utasításhoz érve a ciklus

végrehajtását az értelmező azonnal megszakítja, és továbblép a ciklus utáni következő

utasításra. A continue esetén az értelmező nem a ciklusvég utáni utasításra lép, hanem vissza

a ciklusfejhez, és onnan folytatja a program utasításainak végrehajtását.

5.5. Függvények

Egy bonyolultabb program elkészítése PHP nyelven igen bonyolulttá válhat, ha nem figyelünk

oda kellőképpen a strukturáltságra. A strukturált felépítés sajátossága, hogy jól áttekinthető a

kód, mert az elkülönül fő programrészre és alprogramokra. Vagyis a jól megtervezett

30

programban az összetett feladatokat részfeladatokra bontjuk, amelyeket külön

alprogramokban oldunk meg. Ezeket az előre elkészített alprogramokat hívjuk meg a

főprogramba, vagyis elindítjuk a megfelelő alprogramot ott és annyiszor, ahol szükséges a

főprogramon belül. Miután az alprogram lefut, a főprogram folytatja a többi részének futtatását.

A részfeladatok megoldására szolgáló ezen alprogramokat hívjuk függvénynek. Ugyanúgy,

mint más nyelvekben (pl. JavaScript), a PHP-ban is tudunk létrehozni függvényeket, és vannak

úgynevezett beépített függvények is, amelyek adott részfeladatok megoldására alkalmasak.

Függvények használata esetén ismernünk kell még a paraméter és a visszatérési érték

fogalmakat. A bemenő paraméter a részfeladat kezdő értékeként értendő, ami ahhoz kell

esetlegesen, hogy a meghívott függvény ezen adato(ko)n, vagyis paraméter(ek)en el tudja

végezni az abban tárolt műveleteket. A visszatérési érték pedig az alprogram eredménye,

amelyet visszaad a főprogramnak, ami egy értékként kezeli tovább azt. A következőkben

nézzük meg, hogyan lehet függvényt létrehozni, majd a teljesség igénye nélkül, sorba vesszük

a PHP fontosabb beépített függvényeit.

5.5.1. Függvény létrehozása

Ha saját függvényt szeretnénk PHP-ban létrehozni, a következő meghatározott szintaxist kell

alkalmazni:

function függvénynév ([formális_paraméterlista]){

utasítások

[return visszatérési_érték]

}

formális_paraméterlista: Olyan, nem kötelező változók, amelyekre a függvénynek

szüksége van a működéshez. Ezekbe a változókba kerülnek azok az értékek, amelyekkel a

függvény dolgozni fog, és amelyek segítségével végrehajtja az utasításokat. Ahány

paraméterváltozót adunk meg a listában, annyi paramétert vár a függvény a végrehajtáshoz.

utasítások: Programsorok, melyek a függvény feladatát oldják meg.

return: Egy opcionális utasítás ahhoz, hogy visszatérési értéket adjon vissza a

függvény lefutása után a főprogramnak.

Példa egy egyszerű függvényre:

<?php

function negyzet($a)

{

return $a*$a;

}

print negyzetszamitas (10);

?>

Ebben a példában egy $a paraméter matematikai négyzetét kapjuk vissza eredményül

a negyzet nevű függvénytől, és a példa szerint 10-nek a négyzetét, vagyis 100-at fog kiírni a

képernyőre.

31

A következő példában egy kép pixelszámát határozzuk meg:

function gpixel($sor, $oszlop)

{

$pixel=$sor*$oszlop;

return $pixel;

}

Ez a példa, szerkezetét tekintve, abban különbözik az előzőtől, hogy két paramétert

vár a függvény, és az eredményt nem a kimenetre küldi, hanem visszaadja a főprogramnak

további felhasználásra a return utasítás segítségével. Ezt az eredményt, mint visszatérési

értéket, a főprogramban felhasználhatjuk arra, hogy egy változónak adjuk értékül.

Ha a return utasítás után nem szerepel semmilyen érték, a függvény futása akkor is

megszakad, de nem ad visszatérési értéket.

Egy függvényt többször is meghívhatunk a programban, tetszőleges helyen és időben.

Ha a visszatérési értékeket változókba szeretnénk tenni, akkor azt a következőképpen

adhatjuk meg:

$kep=pixel(1024,768);

Fontos! Alprogramok használatakor kétfajta változót használunk, a lokális és globális

változót. A főprogramban létrehozott változó globális, az alprogramban létrehozott pedig

lokális. A főprogram és az egyes alprogramok saját memóriaterülettel rendelkeznek, és

változóikat ezeken tárolják. A főprogram és a függvények is csak a saját memóriaterületükön

tárolódó változókhoz férnek hozzá. Így semmiféle hibát nem okoz, ha egy globális és egy

lokális, vagy két különböző függvény lokális változóinak neve megegyezik. Ezek különböző

változók, csak a nevük azonos.

A visszatérési érték vizsgálatakor felmerül egy kérdés. Mi történik akkor, ha a return

utasítással nemcsak egy, hanem több eredményértéket szeretnénk visszaadni a

főprogramnak? A PHP-ben egy függvény eredménye lehet akár numerikus vagy akár

asszociatív tömb is. Egy függvény visszaadott értéke bármilyen típusú lehet. Vagyis függvény

eredménye nemcsak egy érték lehet, hanem asszociatív tömb is.

Másik megoldási lehetőség a kérdésre, hogy úgynevezett címparamétert használunk.

Ennek szintaktikai jele a & jel és a következőképpen használhatjuk:

<?php

$kep=pixel(800,600, $pa, $mb);

echo ”800x600= $pa PX<hr/>”;

echo ”800x600= $mb MP<hr/>”;

function pixel($sor, $oszlop, &$p, &$m)

{

$pix=$sor*$oszlop;

$p=$pix/(1024*104);

32

$m=round($m,2);

}

?>

A program kimenete:

A címparaméter használatakor a formális paraméterlistában elfoglalt helyükön

kizárólag változó állhat a függvény hívásakor. Az ilyen paraméterbe azonban nem a híváskor

megadott változó értéke, hanem a memóriabeli címe kerül. Így a függvényben csak a

paraméterváltozó neve lesz lokális, a néven keresztül a hívás helyén lévő változó értékéhez

lehet hozzáférni. A hívás helyén lévő változónévhez és a függvény címparaméteréhez ilyenkor

azonos memóriaterület kapcsolódik. Így a függvény át tudja írni a híváskor megadott változó

értékét.

A PHP lehetőséget ad arra is, hogyha egy függvény használatakor nem tudjuk előre a

bemenő paraméterek számát, akkor azt a nyelv úgy is le tudja kezelni. Vagyis elmondható,

hogy a PHP bármennyi (0 is lehet) paramétert le tud kezelni a függvényeken belül.

Végül a függvények létrehozásával kapcsolatban illik ismerni a statikus változó

fogalmát is. Ennek az a lényege, hogy a függvény befejeztével a változó által lefoglalt

memóriaterület nem szabadul fel. Erre akkor lehet szükség, ha azt szeretnénk, hogy a

függvényünk megőrizze egy előző állapot eredményét (pl. számok összegzésénél, amely

számok a függvény egyes hívásainak eredményei).

5.5.2. Beépített függvények

A következőkben összefoglaljuk a PHP programozási nyelvben előforduló beépített

függvények közül a legszükségesebbeket.

phpinfo() – a PHP-információk megjelenítésére szolgál (magáról a PHP-ről, a

kiszolgálói környezetről és a PHP-program változóiról).

include();– állományok beágyazása PHP-programokba, paramétere a fájl elérési útja.

Például a következő program kimenete „Utah” lesz:

Főprogram:

<?php

include("amerikaiallamok.php");

print $allam3;

?>

Beágyazott fájl (amerikaiallamok.php):

<?php

$allam1 = "Kalifornia";

800x600 = 480000 PX 800x600 = 0.46 MP

33

$allam2 = "Arizona";

$allam3 = "Utah";

?>

array(); - tömb függvény (lásd: 8.3.5 fejezet).

ini_get() – PHP konfigurációs beállításainak a php.ini direktíváiban történő

lekérdezése.

isset() – egy változó létezésének ellenőrzésére szolgál. Logikai igaz eredményt ad

vissza, ha egy változó létezik, és értéke nem nulla.

unset() – törli a paraméterként megadott változókat.

get_type() – változók típusának lekérdezése.

set_type() – változók típusának megváltoztatása.

strlen(szöveg) – szöveg karakterszámát adja vissza.

mb_strlen(szöveg,kódolás) – adott kódolással tárolt szöveg karakterszámát adja meg.

strpos(szöveg,rész[,kezdet]) – azt a karakterpozíciót adja vissza, ahol a szövegben egy

szövegrész kezdődik.

count(tömb) – a paraméterként megadott tömb elemeinek számát határozza meg. Ha

a paraméter nem tömbváltozó, akkor az eredmény 1.

is_array(változó) – logikai eredménnyel jelzi, hogy a paraméterként kapott változó tömb

típusú-e.

in_str(ellenőrzött_érték, tömb,[típusellenőrzés]) – egy tömb elemei között szerepel-e

egy megadott érték.

5.6. Adatbázis-kezelás MySQL-lel

Eddigi fejezeteinkben megtanulhattuk, hogy a PHP hogyan tárolja az adatokat a változókban,

hogyan kezeli azokat. Viszont immár azt is tudjuk, hogy egy változó értéke alapvetően addig

tárolja a tartalmát, míg a program fut. Utána a számára lefoglalt memóriaterület felszabadul.

Ezzel szemben a mai webes alkalmazások triviálisnak mondható igénye, hogy az adatokat

időben és mennyiségben is tartósan, biztonságosan tárolja. Az ilyen jellegű feladatok

megoldására az adatbázis-kezelő rendszerek nyújtják a megoldást. Ezért fontosnak tartjuk,

hogy ismereteket szerezzünk a PHP MySQL-adatbázisokkal való kezelési lehetőségeiről. Ez

a fejezet körülöleli a legfontosabb ismereteket a PHP és az adatbázis kapcsolódásáról, a

szerver által küldött adatok feldolgozásáról, adatok lekérdezéséről, rögzítéséről és

módosításáról.

5.6.1. Műveletek az adatbázissal

Ahhoz, hogy adatbázis-kezelést tudjunk PHP-vel végrehajtani, szükség van a MySQL

adatbázisrendszerre, amellyel első lépésként kapcsolatot kell létrehozni. Az XAMPP

alkalmazáscsomag tartalmazza ezt, aminek telepítését már előzőleg bemutattuk (lásd.8.1

fejezet). A MySQL-lel történő kapcsolat létrehozásához egy csatoló felületre (API – Application

Programming Interface) is szükségünk van, és ugyancsak ennek segítségével tudjuk

elvégezni a kívánt műveleteket. Miután létrehoztuk a kapcsolatot, ki kell választani a használni

kívánt adatbázist. Meg kell fogalmazni a kért utasításokat, ezeket egy következő lépésként el

kell küldeni a MySQL-nek. Majd a szervertől kapott választ kell feldolgozni, és amennyiben

34

szükséges, egy kimeneten meg kell jeleníteni az eredményeket. Végül, ha már nincs

szükségünk az adatbázisra, nagyon fontos, hogy szakítsuk meg a MySQL-lel a kapcsolatot

egy utolsó lépésként.

A PHP–MySQL kapcsolat létrehozását a mysql_connect() függvénnyel végezhetjük el.

Az alábbi kódrészlet szerint egy localhoston lévő MySQL szerverrel szeretnénk csatlakozni,

application felhasználó névvel és amerika jelszóval.

$host="localhost";

$felhaszn="application";

$jelsz="amerika";

$con=mysql_connect($host,felhaszn,$jelsz)

Az alábbi kódrészlet pedig egy elágazásban a kapcsolat hibáját figyeli, és ha hiba lép

fel kapcsolódáskor, egy üzenetet küld a kimenetre és leállítja a folyamatot.

if (!$con=mysql_connect($host,$felhaszn,$jelsz)) die("Sikertelen kapcsolódás");

Mivel „sosem lehet tudni…”, ezért érdemes a kapcsolódási kísérletet ilyen módon

elvégezni. A mysql_close() függvénnyel tudjuk lezárni a megnyitott kapcsolatot. Egy

paramétere van, ami a mysql_connect() által visszaadott resource. Visszatérése egy logikai

érték, attól függően, hogy sikerült-e lezárni a kapcsolatot, ami elvileg csak abban az esetben

nem sikerülhet, ha már megnyitni se tudtuk.

Miután sikeresen kapcsolódtunk, érdemes megadni az alapértelmezett adatbázist, amit

használni akarunk, így nem kell minden egyes lekérdezésbe beleírni a nevét. Ezt úgy is

mondhatjuk, hogy miután sikeresen kapcsolódtunk a MySQL szerverhez, ki kell választanunk

a webalkalmazás adatait tároló adatbázist:

if (!$kiv=mysql_select_db($adatbnev)) die (” Az $adatbnev adatbázis nem elérhető!”);

Mielőtt rátérünk a lekérdezésekre, egy fontos opcionális problémát érdemes tisztázni.

Gyakran előfordulhat szövegkezelés esetén, hogy a magyar ékezetes betűket nem szépen,

azaz összevissza karakterekkel jeleníti meg. Ez a probléma akkor fordulhat elő, ha a PHP-

fájlunk és a szöveges állomány nem egyforma karakterkódolású. Ha adatbázist használunk,

akkor a programkódolásnak meg kell egyeznie a HTML-kód fejlécében (pl. <meta

charset="UTF-8" />) megadott karakterkódolással, az adatbázis létrehozásakor megadott

karakterkódolással és az adatbázissal történő kommunikációnál használt karakterkódolással

is. Magyar kódolás esetén az ISO-8859-2 karakterszettet érdemes használni, mert abban

benne van az összes magyar karakter. Az UTF-8-ban viszont szinte minden nyelv karakterei

benne vannak, így, ha biztosak akarunk lenni, akkor érdemes ezt használni. Ezért az

adatbázishoz történő kapcsolódás után célszerű kiadni egy SQL-utasítást a mysql_query()

függvény segítségével:

mysql_query(" SET NAMES 'UTF8' ");

Ezek után jöhetnek a lekérdezések.

35

Tábla sorainak kiíratása úgy történik, hogy először lekérdezzük a tábla tartalmát, majd

az így kapott eredményen végigmegyünk valamilyen MySQL-függvénnyel. A lekérdezéshez

egy SQL nyelven írt utasítást kell adnunk az adatbázis-szervernek, és az így kapott eredményt

kell kinyernünk. SQL-utasítások futtatására a mysql_query() függvény szolgál. A függvénynek

egy karakterlánc-paramétere van, ami egy vagy több SQL nyelven írt utasítást tartalmaz.

Pl.

$eredmeny = mysql_query("SELECT * FROM `allamok`");

if (!$eredmeny)

{

exit("Sikertelen művelet!");

}

A SELECT * FROM `allamok` SQL lekérdezés a teljes allamok nevű táblát adja vissza.

Az if ág után kell beolvasnunk az $eredmeny változót. Jobb megoldás lenne, ha a táblázat

tartalmát egy kétdimenziós tömbbe raknánk. Ezt megtehetjük a mysql_fetch_assoc()

függvénnyel. Ennek a függvénynek a visszatérési értéke egy asszociatív tömb, amiben a tábla

egy sora van. Ahhoz, hogy minden sort kiírjunk, addig kell meghívnunk ezt a függvényt, amíg

a visszatérési értéke false nem lesz, mert az azt jelenti, hogy nincs több sor. A tömb tartalmát

pedig például a következőképpen írathatjuk ki:

$allamok = array();

while ($sor = mysql_fetch_assoc($eredmeny))

{

$allamok[] = $sor;

}

print '<allamok>';

foreach ($allamok as $sor)

{

print '<tr>';

foreach ($sor as $ertek){

print '<td>'.$ertek.'</td>';

}

print '</tr>';

}

print '<allamok>';

Nézzük meg, hogy épül fel kompletten a teljes program a következő példán keresztül:

<?php

$con = mysql_connect("localhost", "application", "amerika")

or exit("Sikertelen kapcsolódás!");

mysql_select_db("gyakorlas")

36

or exit("Sikertelen adatbázis megnyitás!");

mysql_query("SET NAMES 'UTF8'");

$eredmeny = mysql_query("SELECT * FROM `allamok`");

if (!$eredmeny){

exit("Hibás lekérdezés!");

}

$tabla = array();

while ($sor = mysql_fetch_assoc($eredmeny)){

$tabla[] = $sor;

}

mysql_close($connect);

?>

<!DOCTYPE html>

<html>

<head>

<meta charset="UTF-8" />

<title>Gyakorlás</title>

</head>

<body>

<table>

<?php foreach ($tabla as $sor)

{

?>

<tr>

<?php foreach ($sor as $ertek)

{

?>

<td><?php print $ertek; ?></td>

<?php

}

?>

</tr>

<?php

}

?>

<table>

</body>

</html>

A rekordok kinyerésének másik megoldási lehetősége a mysql_fetch_row()

függvénnyel történhet. Ennek helyes használatát a következő példa szemlélteti:

…

$eredmeny = "SELECT * FROM allamok";

…

37

…

$eredmeny=mysql_query($eredmeny);

while ($sor=mysql_fetch_row($eredmeny))

{

foreach ($sor as $mezo)

{

echo ” $ mezo, ”;

}

echo ”<br/>”;

}

mysql_close();

…

További néhány fontos függvény:

mysql_num_rows(erőforrás_id) – lekérdezés rekordszámát adja vissza,

mysql_num_fields(erőforrás_id) – visszatérési értéke az eredmény-halmaz mezőszáma,

mezőneveket tudhatunk meg vele.

mysql_field_name(erőforrás_id,mező_sorszám) – visszatérési értéke a megadott

eredményhalmaz meghatározott sorszámú mezőneve.

mysql_free_result() – erőforrás felszabadítása.

A fenti lekérdező függvények és utasítások után nézzük meg, hogy lehet módosítani

adatbázisban tárolt adatokat. Az úgynevezett DML- (Data Manipulation Language) utasítások

abban térnek el az előzőektől, hogy nincs kilistázható eredményük (pl. tábla, tömb), hanem

egyszerűen true vagy false értékkel térnek vissza. Ilyen parancsok az UPDATE, a DELETE és

az INSERT.

Nézzünk meg egy példát az UPDATE használatára.

<?php

header=(„Content-type: text/html; charset=utf-8”);

$sql=”SELECT* FROM allamok”;

$dml=UPDATE allamok SET NEv=’ARIZONA’ where idAllamok=3”;

create_conn();

if (!$res=mysql_query($sql)) die (”Sikertelen lekérdezés!”);

echo ”<b>Előtte:</b>”;

write_table($res, ”Államok:”);

if (!$res=mysql_query($dml)) die (”A frissítés sikertelen! $dml”);

if (!$res=mysql_query($sql)) die (”Sikertelen lekérdezés!”);

echo ”<b>Utána:</b>”;

write_table($res, ”Államok:”);

mysql_close();

?>

38

A program eredménye az UPDATE utasítás előtt és után:

Előtte:

Államok:

idAllamok Nev

1 Kalifornia

2 Colorado

3 Arizona

4 Utah

Utána:

Államok:

idAllamok Nev

1 Kalifornia

2 Colorado

3 ARIZONA

4 Utah

5.7. Objektumok a PHP-ben

A PHP eredetileg strukturált programozási nyelvnek indult, de mára már az objektumorientált

programozás elterjedésével ez a nyelv is alkalmassá vált az objektumok kezelésére. Ebben a

fejezetben sorba vesszük az osztályokkal és az objektumokkal kapcsolatos fontosabb

ismeretanyagot, melynek körébe tartozik az objektum, az osztály, a konstruktor létrehozása,

hivatkozások objektumok tulajdonságaira és metódusaira.

Az objektumorientált programozás jelentősége a procedurális programozással

szemben abban rejlik, hogy a valós világot próbáljuk vele lemodellezni. Az objektum nem más,

mint a világ egy önálló, elkülönülő dolga, pl. személy, tárgy, fogalom stb. Az objektumok

úgynevezett osztályokba sorolhatók tulajdonságaik, tevékenységeik alapján. Egy osztályra

jellemző, hogy egységbe zárja az objektumaira jellemző tulajdonságokat, sajátosságokat. Az

adattagok pedig tulajdonképpen a változók, amelyekben tárolódnak a tulajdonságok értékei.

Végül van még egy fontos fogalom, a metódus, ami leginkább a függvénynek feleltethető meg.

Az objektumokat más néven példányoknak is nevezzük.

Példa:

Osztály: Állam

Adattag: Név

Adattag: Népesség

Adattag: Terület

Adattag: Nyelv

Metódus: Tevékenység()

Metódus: Fejlődik()

Van az úgynevezett kód-újrahasznosítás. Ez azt jelenti, hogy az osztály alapján

létrehozott objektumok mind rendelkeznek az osztály összes metódusával és adattagjával, így

39

az egyes objektumok számára nem kell külön kódot írni. A PHP a nyíl (->) operátorral teszi

elérhetővé egy objektum valamely tulajdonságát vagy metódusát:

objektumnev->adattag,

objektumnev->metodus() .

Kezdetben minden objektum egyforma, de adattagjaik értékének beállításával

megkülönböztethetjük, metódusaik segítségével pedig vezéreljük őket. Az objektumok

kezelésével kapcsolatban még két fontos fogalmat kell tudni. Ezek az öröklődés és a

polimorfizmus.

Abban az esetben, ha két osztály több adattagban és metódusban is megegyezik,

akkor az objektumorientáltság megengedi, hogy az egyik osztály örökölje a másik

tulajdonságait. Vagyis létrehozásnál ezt érdemes szem előtt tartani: amikor egy meglévő

osztályból tudunk létrehozni egy másikat a közös tulajdonságok alapján. Például, ha vesszük

az Állam osztályt és abból származtathatunk egy Kontinens osztályt is. Az objektumorientált

programozásban öröklődésnek nevezik azt a lehetőséget, amikor egy osztály, létrehozáskor

átveszi egy másik, már létező osztály kódját. Szülő osztálynak nevezzük az örökítőt,

származtatottnak az öröklő osztályt. Az öröklődés a kód újrahasznosításának másik

lehetősége. Amikor létrehozunk egy származtatott osztályt, abba új metódusokat vagy

adattagokat is helyezhetünk. Például, ha létezik a Kontinens osztály és abból leszármaztatjuk

az Európa és Amerika osztályokat, és Európa kap az Amerikától különböző adattagokat, akkor

polimorf úton jártunk el. Vagyis, ha egy származtatott osztály adattagjait kiegészítjük,

megváltoztatjuk, akkor az alkalmazott technikát polimorfizmusnak hívjuk.

Az objektumorientált nyelv sajátossága abban rejlik, hogy ezeket a dolgokat el lehet

végezni vele. Vagyis osztályokat, objektumokat lehet létrehozni, adattagokat, metódusokat

lehet meghatározni.

A PHP rendelkezik olyan osztállyal (ez a mysqli), amit előre definiáltak és adattagjaival,

metódusaival olyan műveleteket is el lehet végezni, amelyeket a procedurális módszerrel. Az

osztályok egyes objektumai speciális objektumváltozók, amelynek szintaktikája: változó=new

osztálynév([paraméterek]); és ezzel az úgynevezett konstruktort indítjuk el. Létrehozza a

példányt és beállítja a fontosabb tulajdonságainak a kezdőértékét.

Példa:

$db = new mysqli("localhost", "application", "amerika", "allamok");

$res=$db->mysql_query("SELECT * FROM allam");

Osztály létrehozásának szintaktikája:

class osztálynév {

adattagok

metódusok

}

40

Példa:

$orszag= new allam();

$orszag->set_name(”Colorado”);

echo $valaki->get_name();

class allam

{

var $nev;

function set_name($Nev);

{

$this->nev=$Nev;

}

function get_name()

{

return $this->nev;

}

}

A fenti osztálynak egy adattagja ($nev) és két metódusa (get_name, set_name) van. A

set_name a $nev adattagban tárolja az átvett paraméter értékét, a get_name pedig

visszatérési értékként adja vissza.

Adattagok és metódusok láthatóságát lehet szabályozni a public, private vagy a

protected kulcsszavakkal. A public az alapértelmezett.

A konstruktor segítségével azonnal be tudjuk állítani az objektum tulajdonságait (new

osztály).

Az feljebb definiált öröklődés szintaktikája pedig a következő:

class származtatott extends szülő

{

osztály_kódja

}

Az objektumorientált programozás tekintetében a PHP kevés megkötést tartalmaz. A

főprogram tartalmazza az osztályt, de akár külön programban is elhelyezhetjük. Egy fontos

szabály van, hogy a származtatott osztálynak a szülő osztály után kell elhelyezkednie a

forráskódban. Összefoglalva a következő kulcsszavak a legfontosabbak:

class – osztály létrehozása,

var – változó deklarálása,

public

private – metódusok és adattagok hozzáférésének szabályozása,

protected

construct – speciális metódus, a létrehozáskor átadott paramétereket kapja meg. Objektum

alaphelyzet beállítása,

destruct – speciális metódus, objektum megszüntetésekor kap vezérlést,

41

$this – speciális változó, hivatkozás az objektum saját elemeire,

parent: – származtatásnál a szülő osztály kódjának elérése.

5.8. Egyéb lehetőségek

Elérkeztünk jegyzetünk utolsó fejezetéhez. Az eddigiekben igyekeztünk a PHP programozási

nyelvről szóló ismereteinket megalapozni, és egy átfogó keretet adni az abban rejlő

lehetőségekről. Azt is nyugtázhatjuk viszont, hogy szinte kimeríthetetlen azoknak a

technikáknak, megvalósítási ötleteknek a tárháza, amelyet használhatunk webfejlesztés

során. Ennek a jegyzetnek az alapok átadása a feladata, és egyúttal továbbfejlődési

lehetőséget kínálni a hallgatóknak. A PHP programozási nyelv témájának zárásaként néhány,

eddig be nem sorolt lehetőséget szeretnénk megemlíteni, amelyek praktikus ismereteket

nyújtanak fejlesztő munkánk során.

5.8.1. Felhasználó kezelése

Dinamikus weboldalak fejlesztése során nagy jelentősége lehet annak, hogy kik látogatják

majd a kifejlesztett weboldalainkat. Egy külső látogató, a tulajdonos személye vagy éppen a

szerkesztő is a látogatók csoportjába tartozik, így nem utolsó szempont, ha ezeket rendben

tudjuk követni és tartani.

Lehetőség van olyan információcsomagok kezelésére, amelyeket a szerver küld a

böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés

alkalmával. Ezeket hívjuk sütiknek, vagy idegen szóval cookie-knak. Sütiket leggyakrabban

egy adott weboldal regisztrált felhasználóinak azonosítására, „bevásárlókosár”

nyilvántartására vagy látogatok nyomon követésére használnak. Sütifájloknak nevezzük

azokat az állományokat, amelyekben szöveges formában tároljuk a sütik tartalmát úgy, hogy

azt megőrizze a böngésző kikapcsolása és újraindítása során is. A sütikkel kapcsolatos

alapvető műveletek a süti létrehozása, kiolvasása és törlése. Nézzük meg ezek

megvalósításait!

Süti létrehozása:

setcookie(name, value, expire, path, domain);

Fontos: A setcookie függvényt a doctype és a html tag előtt kell meghívnunk.

Példa:

<?php

setcookie("felhaszn", "Amerika", time()+3600);

?>

<html>

<body>

</body>

</html>

42

Ebben a példában egy felhaszn nevű sütit hoztunk létre, Amerika értéket

hozzárendelve, és egy órában határozzuk meg az érvényességi időt.

A süti kiolvasása a következőképpen történhet:

<?php

echo $suti["felhaszn"];

print_r($suti);

?>

Az isset függvény segítségével ellenőrizzük, hogy érkezett-e süti.

<html>

<body>

<?php

if (isset($suti["felhaszn"]))

echo "Üdvözlet! " . $suti["felhaszn"] . "!<br>";

else

echo "Jó napot!<br>";

?>

</body>

</html>

Süti törlése az érvényességi idő beállításával történhet.

<?php

setcookie("felhaszn", "", time()-3600);

?>

A sütik kezelésén kívül beszélünk a munkamenet kezeléséről is, mint felhasználó

kezeléséről. Ez a session, és arra használjuk, hogy információt tároljon a felhasználó

beállításairól vagy annak megváltozásáról. A session_start függvénynek a doctype és a html

tag előtt kell szerepelnie:

<?php session_start();

?>

<html>

<body>

</body>

</html>

A session változók tárolása és visszaolvasása a $_SESSION változóval lehetséges:

<?php

session_start();

43

$_SESSION['nezetek']=1;

?>

<html>

<body>

<?php

echo "Pageviews=". $_SESSION['nezetek'];

?>

</body>

</html>

Egy session változó törlésére az unset függvényt, a teljes session törlésére pedig a

session_destroy függvényt alkalmazzuk.

5.8.2. Hiba- és kivételkezelés

Amikor webalkalmazást fejlesztünk, elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk a hibák kezelésével

is. A PHP-ben a hibák kezelésére használjuk a die() függvényt, egyéb hibakezelő

függvényeket, és kivételkezelő módszereket.

A die() használata egy példán keresztül:

Egy szövegfájlt nyitunk meg:

$file=fopen("amerika.txt","r");

Ha a fájl nem létezik, akkor a következő hibaüzenetet kapjuk:

Warning: fopen(amerika.txt) [function.fopen]: failed to open stream:

No such file or directory in C:\webfolder\test.php on line 2

Erre megoldást jelent, hogy megnézzük, a fájl valóban létezik-e, mielőtt megpróbálnánk

hozzáférni:

if (!file_exists("amerika.txt"))

{

die("Fájl nem található!");

} else

{

$file=fopen("amerika.txt","r");

}

Természetesen a fenti eseten kívül más hibákat is tudnunk kell kezelni, így szükséges

készítenünk hibakezelő függvényt. Egy speciális függvényt kell létrehozni, ami meghívható,

ha hiba merül fel futás közben. Legalább kettő (hiba szintje és hibaüzenet) és maximum öt

paramétert (fájl, a sor száma és a hiba környezete) fogadhat el a függvény.

44

Szintaktika:

error_function (error_level,error_message, error_file, error_line,error_context)

error_level: Kötelező. Megadja, hogy milyen hibákat akarunk lekezelni.

error_message: Kötelező. A hibaüzenetet tartalmazza.

error_file: Nem kötelező. A fájl nevét tartalmazza, ahol a hiba felmerült.

error_line: Nem kötelező. A sor szamát tartalmazza.

error_context: Nem kötelező. Egy tömb, amely tartalmaz minden használt valtozót, értéket.

5. táblázat Hibakezelés

Érték Konstans Leírás

1 E_ERROR Nem kezelhető futásidejű hiba. A program végrehajtása

megszakad.

2 E_WARNING Figyelmeztetés kezelhető futásidejű hibára. A program

végrehajtása folytatódik.

4 E_PARSE Fordításidejű hiba. A kódelemző generálja, még a futás

előtt. A program végrehajtása nem kezdődik meg.

8 E_NOTICE Futásidejű megjegyzés. Az értelmező lehetséges

hibaforrást talált. A végrehajtás nem szakad meg, ugyanis

nem biztos, hogy valóban bekövetkezik a hiba.

256 E_USER_ERROR A felhasználó által dobott problémát jelző hiba.

Súlyossága az E_ERROR-hoz hasonló, azonban ezt nem

a PHP, hanem a felhasználó generálja a trigger_error ()

függvénnyel.

512 E_USER_WARNING A felhasználó által, a trigger_error() függvénnyel generált

E_WARNING súlyú figyelmeztetés.

1024 E_USER_NOTICE A felhasználó által generált, E_NOTICE súlyú hiba.

4096 E_RECOVERABLE_

ERROR

Elkapható, de végzetes hiba. Olyan hibát jelöl, ami nem

állította le a PHP-motort. Ha nem kezeljük a saját

hibakezelőben, akkor leállítja a szkriptet.

8192 E_DEPRECATED Olyan hiba, amit nem javasolt utasítások használatakor

küld az interpreter.

32767 E_ALL Ez a konstans az összes hibát és figyelmeztetést jelenti

egyben.


Egy másik hibakezelési módszer az objektumorientált programozásban, a kivételkezelés.

Kivételkezeles alkalmazásakor megváltoztatjuk az utasítások végrehajtásának eredeti

folyamatát hiba fellépése esetén. Gyakorlatilag ezt hívjuk kivételnek. Ebben az esetben az

éppen aktuális állapotot mentjük, és a végrehajtás átkerül egy másik, meghatározott

kivételkezelő kódra. A try, a throw és a catch utasítások használatosak a kivételkezelő kód

előállítására.

45

6. Gyakorló feladatok

Miután áttekintettük a webprogramozás elsajátításához szükséges ismereteket az elmélet

szintjén, az ebben a fejezetben található feladatokkal gyakorolhatjuk, kipróbálhatjuk az

eddigieket. HTML-, JavaScript- és PHP-feladatok következnek, az egyszerűbbtől a

nehezebbig. A feladatleírások után megadjuk a megoldásokat, illetve a megoldások kulcsát.

Javaslat: a feladatokat a jegyzet egyes fejezeteinek áttanulmányozás után érdemes

megoldani, ezzel is elősegítve és hatékonyabbá téve a megértést és a tanulást.

6.1. HTML gyakorló feladatok

1. Készítsen HTML-dokumentumot, amely kiírja a diákok személyi adatait. Használja a

következő jelölőelemeket: strong, br, b, p, em, i, u, address.

8. ábra 1. HTML-feladat

Megoldás:

<!doctype html>

<html lang=”en”>

<head>

<title>1. Példa</title>

</head>

<body>

<strong>Személyi adatok</strong>

<br /><br />

<b>Diákok Mesevárosból:</b>

<p>

<em>Kovács János

46

<br />

Virág u. 2.

</em>

<br />

<i>Meseváros</i>

<br />

<u>00-36-30-222-3334</u>

<br /><br />

<address>

Nagy Elemér

<br />

Fő út 111.

<br />

Meseváros

</address>

</p>

</body>

</html>

2. Készítsen HTML-dokumentumot, amely megjelenít két vízszintes vonalat és az

Amerika szöveget kiírja hat címszinten!


Megoldás:

<!doctype html>


<head>


</head>

47

<body>

<hr />

<h1>Amerika</h1>

<h2>Amerika</h2>

<h3>Amerika</h3>

<h4>Amerika</h4>

<h5>Amerika</h5>

<h6>Amerika</h6>

<hr />

</body>

</html>

3. Készítsen HTML-dokumentumot, amelyben a következő hiperhivatkozások

szerepelnek:

- második oldalra (masodik.html)

- http://www.mik.pte.hu webcímre!


Megoldás:

<!doctype html>


<head>

<title>3. Példa </title>

</head>

<body>

<h2>Hiperhivatkozások</h2>

<br />

<a href="masodik.html"> Hiperhivatkozás a második oldalra </a>

<br />

<br />

<a href="http://www.mik.pte.hu">www.mik.pte.hu</a>

</body>

http://www.mik.pte.hu/

48

</html>

4. Készítsen HTML-dokumentumot, amely az ábrán látható táblázatot jeleníti meg egy

tetszőleges képpel!


Megoldás:

<!doctype html>


<head>

<title>Példa 19</title>

</head>

<body>

<table border="1" align="center">

<caption><b>HTML táblázat</b></caption>

<thead>

<tr>

<th>Információ</th>

<th>Kép</th>

</tr>

</thead>

<tbody>

<tr>

<td>Encinitas</td>

<td rowspan="2"><img src="encinitas.jpg" border="0" id="kep" width="175"

height="240" alt="NINCS KÉP" /></td>

</tr>

<tr>

<td>Kalifornia</td>

</tr>

</tbody>

</table>

</body>

</html>

5. Hozzon létre HTML-dokumentumot, amely az ábrán látható keretekkel osztja fel a

lapot!

49

12. ábra 5. HTML feladat

Megoldás:

<!doctype html>


<head>


</head>

<frameset rows="25%,*">

<noframes>

<body>



</body>

</noframes>

<frame id="keret1" name="keret1" src="keret1.html" noresize="noresize"

scrolling="auto" frameborder="1" />

<frameset cols="25%,*">

<frame id="keret2" name="keret2" src="keret2.html" scrolling="no"

frameborder="1" />

<frame id="keret3" name="keret3" src="keret3.html" scrolling="no"

frameborder="1" />

</frameset>

</frameset>

</html>

6. Készítsen HTML-dokumentumot, amely weboldalon belüli keretet hoz létre az ábra

szerint!

50


Megoldás:

<!doctype html>


<head>


</head>

<body>

<p><h1>Amerika</h1></p>

<iframe id="keret" name="keret" src="masodik.html" width="200" height="100"

scrolling="auto" frameborder="1"></iframe>

</body>

</html>

7. Készítsen egy regisztrációs űrlapot szerkesztő HTML-dokumentumot megfelelő

alapértelmezett beállításokkal! Az űrlapon a képen látható objektumok szerepeljenek. A

mégsem gomb törölje az addig beírtakat, és állítsa vissza az alapértelmezett adatokat. A küld

gomb a beírt adatokat küldje a reg.php szkriptnek, amely feldolgozza az űrlapon megadott

adatot.

51


Megoldás:

<!doctype html>


<head>


</head>

<body>

<form id="urlap" name="urlap" method="post" action="reg.php"

enctype="multipart/form-data">

Regisztráld magad, írd be az összes adatod!<br />

<br />

<fieldset>

<legend><strong>Személyi adatok</strong></legend>

<label>vezetéknév:</label>

<input type="text" id="vnev" name="vnev" />

<br />

<label>keresztnév:</label>

<input type="text" id="nev" name="nev" />

<br />

<label>e-mail:</label>

<input type="text" id="email" name="email" />

<br />

<label>jelszó:</label>

<input type="password" id="jelszo" name="jelszo" />

<br />

<label>kép:</label><input type="file" id="kep" name="kep" />

<br />

52

<br />

<label>operációs rendszer:</label>

<input type="checkbox" id="or" name="or" value="windows" />windows

<input type="checkbox" id="or" name="or" value="linux" />linux

<br />

<br />

<label>megjegyzések</label>

<br />

<textarea id="megjegyzes" name="megjegyzes" rows="3" cols="20" ></textarea>

<br />

<br />

<input type="submit" id="gomb" name="gomb" value="küld" />

<input type="reset" id="gombr" name="gombr" value="mégsem" />

<br />

<br />

</fieldset>

</form>

</body>

</html>

6.2. JavaScript gyakorló feladatok

1. Készítsen olyan HTML-dokumentumot, amely a csatolt JavaScript program

segítségével kiír szöveget és egy üdvözlő üzenetet is megjelenít a bevitt név részére az ábra

szerint.

15. ábra 1. JavaScript-feladat

Megoldás:

<!doctype html>


<head>

<title> 1 Példa </title>

<noscript>

Az ön böngészoje nem támogatja a JavaScriptet!

</noscript>

<script type="text/javascript" src="script.js">

53



</script>

</head>

<body>

<br />

<br />

Gyakoroljuk a JavaScriptet!<br /><br />

<form name="udvozlet" id="udvozlet" onsubmit="szia();" >

<input type="text" name="nev" id="nev" />

<input type="submit" value="Személyes üdvözlet" />

</form>

</body>

</html>

JavaScript-kód:

document.write("<strong><i>JavaScript feladat</i></strong>");

function szia()

{

var t=document.forms.udvozlet.nev.value;

alert("Szia "+t);

}

2. Készítsen HTML-dokumentumot, amely az onmouseover, onmouseout, onmouseup és

onmousedown JavaScript eseményszkriptek segítségével manipulál a képpel.

Megoldás:

<!doctype html>


<head>


<noscript>


</noscript>

<script type="text/javascript" >

<!--

var d=new Date();

var ido=d.getHours();

if (ido<10)

document.bgColor="#ffffff";

else

document.bgColor="#ff0000";

function valt_kepet()

{

54

document.kep.src="kepjs2.jpg";

document.kep.alt="kep 2";

window.status="Ez itt az masodik kep";

}

function visza_kepet()

{



window.status="Ez itt az elso kep";

}

function norm()

{



window.status="Ez itt az 3 kep";

}

//-->

//-->

</script>

</head>

<body>

<i> onmouseover, onmouseout, onmouseup & onmousedown</i>

<br /><br />

<img src="kepjs1.jpg" name="kep" alt="kep 1" onmouseover="valt_kepet()"

onmouseout="visza_kepet()" onmouseup="valt_kepet()" onmousedown="norm()"/>

</body>

</html>

55

3. Készítsen HTML-dokumentumot, amely az onclick, ondblclick, onkeypress és

onkeydown JavaScript eseményszkripteket kezeli. Az oldal tartalmazzon egy gombot,

amelynek segítségével kinyomtathatjuk az oldalt.

Ábra az első lépésről:

16. ábra 3. JavaScript-feladat I.

Ábra a második lépésről:

17. ábra 3. JavaScript-feladat II.

Ábra a harmadik lépésről:

56

18. ábra 3. JavaScript-feladat III.

Megoldás:

<!doctype html>


<head>

<title> 3. Példa </title>

<noscript>


</noscript>

<script type="text/javascript" >



</script>

</head>

<body>

Java Script:

57

<i> onclick, ondblclick, onkeypress & onkeydown</i>

<br /><br />

<img src="kepjs1.jpg" id="kep" ondblclick="height=height+10" />

<br /><br />

<input type="button" value="Nyomtast ki az oldalt" onclick="printpage()" />

<form action="harmadikjs.html" method="post" id="myform" name="myform">

<label>megjegyzés</label><input type="text" name="szoveg"

onkeypress="changeBg1()" onkeydown="changeBg2()" />

</form>

</body>

</html>

6.3. PHP gyakorló feladatok

1. Készítsen egy PHP-szkriptet, amely kiírja a következő szöveget!

Üdvözlet

Amerikából!

Kovács Lujza

Megoldás:

<?php

echo "Üdvözlet";

echo "<br />Amerikából!";

echo "<br /><b>Kovács Lujza</b>";

?>

2. Készítsen egy PHP szkriptet, amely kiírja négy változó értékét és típusát!

Példa kimenetre:

1. változó (Amerika) – string

2. változó (2015) – integer

3. változó (65.4) – double

4. változó (11.111) – double

Megoldás:

<?php

$1valtozo = "Amerika";

$2valtozo= 2015;

$3valtozo= 65.4;

$4valtozo= 11.111;

$tipus1=gettype($1valtozo);

58




echo "<br />1. változó ($1valtozo) - $tipus1";




?>

3. Készítsen egy PHP-szkriptet, amely létrehoz két tömböt és kiírja a tömbök adatait. Az

elsö tömb országokat, a második pedig városneveket tartalmazzon!

Megoldás:

<?php

$orszag[0]="Kalifornia";

$orszag[1]="Új-Mexikó";

$orszag[2]="Nevada";

$varos[0][0]="Los Angeles";

$varos[0][1]="Santa Fe";

$varos[0][2]="Las Vegas";

echo" <br>$orszag[0], $orszag[1], $orszag[2]";

echo" <br>{$varos[0][0]}, {$varos[0][1], {$varos[0][2], }";

?>

4. Készítsen egy PHP-szkriptet, amely kiszámolja és kiírja a kör kerületét és területét!

Megoldás:

<?php

define("PI",3.14);

$rad=15;

$kerulet=$rad*$rad*PI;

$terulet=2*$rad*PI;

echo "<br />A kör kerülete = $kerulet";

echo "<br />A kör területe = $terület";

?>

5. Készítsen egy PHP-szkriptet, amely az if-else elágazás segítségével kiírja az amerikai

dollár valutaárfolyamát!

Példa kimenetre:

Amerikai dollár árfolyam(Ft): 270

Megoldás:

59

<?php

$dolcsi=270;

if($dolcsi!=280)

echo ("Amerikai dollár árfolyam(Ft):$dolcsi");

else

echo ("Érdekes árfolyam!");

?>

6. Készítsen egy PHP-szkriptet, amely az időponttól függően kiírja a megfelelő szöveget,

és megjeleníti a megfelelő képet! Ha az időpont 12 h-nál nagyobb, akkor jelenítsen meg egy

fehér színű szöveget: „Finom volt az ebéd!” és egy képet kedvenc ételéről. Az oldal háttérszíne

legyen kék. Abban az esetben, ha 12-nél kisebb, jelenítsen meg egy fekete színű szöveget:

„Éhes vagyok!” és egy képet, amely egy üres tányért ábrázol. Az oldal háttérszíne legyen

sárga!

Megoldás:

<head>

<title>php 8 - <?php echo Date("F d, Y") ?></title>

</head>

<?php

$ora=Date(H);

if ($ora<12)

{

$szin="yellow";

$uzenet="Éhes vagyok!";

$betuszin="black";

$kep="kep1.jpg";

}

else

{

$szin="blue";

$uzenet="Finom volt az ebéd!";

$betuszin="white";

$kep="kep2.jpg";

}

echo"<body style=\"background-color:$szin;\">";

echo"<p style=\"color:$betuszin\">$uzenet</p>";

echo"<img src=\"$kep\" alt=\"\" ide=\"kep\" name=\"kep\" />";

?>

60

7. Készítsen egy weboldalt, amely egy űrlapot jelenít meg! Az űrlap tartalmazzon:

– egy szövegmezőt (név)

– hat rádiógombot (piros, kék és zöld szín, Arial, Verdana és Tahoma betűtípus)

– egy legördülő menüt (betűméretek 10-18)

– send gombot.

A send gomb küldje az adatokat a f7.php szkriptnek, amely feldolgozza az űrlapon megadott

adatot. Az f7.php szkript jelenítsen meg a bevitt név részére (a választott színben, a választott

betűtípussal és betűmérettel) egy üdvözletet.

Megoldás:

<!doctype html>


<head>

<title>7. PHP feladat </title>

</head>

<body>

<form method="post" action="f7.php">

<input type="text" id="nev" name="nev" /><br /><hr />

<input type="radio" value="red" name="szin" id="szin" checked="checked" />red<br />

<input type="radio" value="green" name="szin" id="szin" />green<br />

<input type="radio" value="blue" name="szin" id="szin" />blue<br />

<hr />

<input type="radio" value="Arial" name="ftipus" id="ftipus" checked="checked" />Arial<br />

<input type="radio" value="Verdana" name="ftipus" id="ftipus"/>Verdana<br />

<input type="radio" value="Tahoma" name="ftipus" id="ftipus"/>Tahoma<br /><hr />

<select name="meret" id="meret">

<option value="10">10</option>





</select><hr />

<input type="submit" name="gomb" value="send" />

</form>

</body>

</html>

A HTML-kód:

<!doctype html>


<head>

<title>7. PHP feladat</title>

</head>

61

<body>

<?php

$szin=$_POST["szin"];

$ftipus=$_POST["ftipus"];

$meret=$_POST["meret"];

$nev=$_POST["nev"];

echo "<p style=\"color:$szin;font-family:$ftipus;fontsize:${meret}pt;\">Szia $nev</p>";

echo"<br />";

?>

</body>

</html>

8. Készítsen egy számológépet! A számológép tartalmazzon:

– két szövegmezőt (a és b változók)

– négy rádiógombot (összeadás, kivonás, szorzás és osztás)

– küld gombot.

Megoldás:

<!doctype html>


<head>

<title>Számológép</title>

</head>

<body>

<form method="post" action="f8.php">

a=<input type="text" id="a" name="a" /><br />

b=<input type="text" id="b" name="b" /><br />

<hr />

<input type="radio" value="összeadas" name="muvelet" id="muvelet"checked="checked"

/>+<br />

<input type="radio" value="kivonás" name="muvelet" id="muvelet" />-<br />

<input type="radio" value="szorzás" name="muvelet" id="muvelet" />*<br />

<input type="radio" value="osztás" name="muvelet" id="muvelet" />/<br />

<hr />

<input type="submit" name="gomb" value="küld" />

</form>

</body>

</html>

<!doctype html>


<head>

<title>8. Feladat</title>

62

</head>

<body>

<?php

$ertek=0;

$muvelet=$_POST["muvelet"];

$a=$_POST["a"];

$b=$_POST["b"];

switch ($muvelet)

{

case "összeadas":$ertek=$a+$b;break;

case "kivonás" :$ertek=$a-$b;break;

case "szorzás" :$ertek=$a*$b;break;

case "osztás" :$ertek=$a/$b;break;

default : echo"művelet?!";break;

}

echo"$muvelet: $ertek";

?>

</body>

</html>

9. Készítsen egy PHP-szkriptet, amely függvények segítségével kiszámolja és kiírja az a

és a b változóval történő összeadás értékét!

Megoldás:

<!doctype html>


<head>

<title>Összeadás</title>

</head>

<body>

<?php

$a = 6;

$b = 7;

echo"\$a=$a \$b=$b<br />";

function osszeadas()

{

global $a, $b;

$b = $a + $b;

}

osszeadas();

echo "\$a+\$b=$b";

?>

</body>

63

</html>

10. Készítsen egy weboldalt, amely létrehoz egy bejelentkezési és egy regisztrációs

űrlapot! Az adatokat a login adattáblába tárolja.

Megoldás:

<!doctype html>


<head>

<title>Adatbázisos</title>

</head>

<body>

<hr/>

<b>Bejelentkezés</b><br />

<form method="post" action="check.php?cmd=1" id="login"

name="login">Email:<input type="text" id="email" name="email" /><br />Jelszo:<input

type="password" id="jelszo" name="jelszo" size="10" /><br/>

<input type="submit" name="sgomb1" value="küld" />

<input type="reset" name="rgomb1" value="mégsem" />

</form>

<hr />

<b>Új felhasználó:</b>

<form method="post" action="check.php?cmd=2" id="register"name="register">

Nev:<input type="text" id="nev" name="nev" /><br />

Vnev:<input type="text" id="vnev" name="vnev" /><br />

Email:<input type="text" id="email" name="email" /><br />

Jelszo:<input type="password" id="jelszo" name="jelszo" size="10" /><br/>

<input type="submit" name="sgomb2" value="küld" />

<input type="reset" name="rgomb2" value="mégsem" />

</form>

<hr />

<?php

if($uzenet==1)

echo "Nincs ilyen felhasználó!";

if($uzenet==2)

echo "Sikeres regisztráció!";

?>

</body>

</html>

<?php

$server="localhost";

$felhasznalob="root";

$jelszob="";

64

$ab="it";

if($cmd==1)

{

loginfelhasznalo($email,$jelszo);

}

elseif($cmd==2)

{

ujfelhasznalo($nev,$vnev,$email,$jelszo);

}

else

{

header("Location:login.php?");

}

function loginfelhasznalo($email,$jelszo)

{

global $server,$felhasznalob,$jelszob,$ab;

$kapcsolat = mysql_connect("$server", "$felhasznalob", "$jelszob") or

die(mysql_error());

mysql_select_db("$ab",$kapcsolat) or die(mysql_error());

$sql="select * from login where email='$email' and jelszo='$jelszo'";

$eredmeny = mysql_query($sql) or die(mysql_error());

if(mysql_num_rows($eredmeny)>0)

header("Location:menu.php");

else

header("Location:login.php?uzenet=1");

}

function ujfelhasznalo($nev,$vnev,$email,$jelszo)

{

global $server,$felhasznalob,$jelszob,$ab;

$kapcsolat = mysql_connect("$server", "$felhasznalob", "$jelszob") or

die(mysql_error());

mysql_select_db("$ab",$kapcsolat) or die(mysql_error());

$sql = "insert into login (nev,vnev,email,jelszo) values

('$nev','$vnev','$email','$jelszo')";

$eredmeny = mysql_query($sql) or die(mysql_error());

header("Location:login.php?uzenet=2");

}

?>

65

7. Összefoglalás

A gyakorló feladatok elkészítésével tananyagunk végéhez értünk. Ez azonban nem azt jelenti,

hogy a tanulnivalók végét is elértük. A webprogramozás misztikus világáról bátran állíthatjuk,

hogy a „végtelenhez konvergál”, így az ezzel kapcsolatos ismeretszerzési tanulmányainknak

nem érhetünk sosem a végére. Napjainkban elképesztő fejlesztési verseny van a

szoftverpiacon, és ha valaki ebbe belecsöppen, nem sok eséllyel tud kilépni a fejlődés

folyamatából. Azt gondolom, hogy ez így van jól.

Amikor elkezdtem dolgozni ezen a tananyagon, magam sem gondoltam, hogy ennyire

„hiányos” munkát fogok kiadni a kezemből. Ezeket a hiányosságokat azonban nem lehet

negatívumként jegyezni, mert a cél egyrészt nem is az volt, hogy egy teljes,

webprogramozással kapcsolatos, minden ismeretet tartalmazó egyetemi jegyzet szülessen.

Meggyőződésem, hogy ilyen munkát képtelenség lenne elkészíteni. Másrészt pedig a jegyzet

elkészítésével arra vállalkoztam, hogy bevezessem a hallgatókat a webprogramozás világába,

mellyel egyfajta inspirációt keltsek a tanulókban továbbfejlődési szándékukhoz.

Tartalmi összefoglalás címén elmondható, hogy jelen jegyzet tartalmazza mindazt az

ismeretanyagot, amelyet egy szemeszter alatt el kell sajátítaniuk azoknak a hallgatóknak, akik

felveszik a webprogramozás kurzust. A könyv első részében a szükséges alapvető

ismereteket gyűjtöttem össze a web működésével kapcsolatosan. A számítógépek fizikai

összekapcsolódásától kezdve eljutottunk a statikus és dinamikus honlapok kialakításáig.

Először a HTML-lel mint leíró nyelvvel kapcsolatos tudnivalókat szedtük rendbe. Kliens oldali

programozást tanultunk először a statikus lapok kialakításához, majd ezt követően még mindig

kliens oldalról, de már a dinamikusságot próbáltuk ki a JavaScript segítségével. JavaScripttel

interaktívvá tehetjük honlapjainkat, ami napjainkban marketingszempontból is fontos.

A jegyzet következő, lényegi része a szerver oldali programozásba vezette be az

olvasót. A PHP programozási nyelvvel kezdődött meg az ismerkedés. Megtanultuk, hogyan

tudjuk használni a szervert, és kapcsolatot létrehozni vele.

Telepítettük az XAMPP programcsomagot, majd el is készítettük első PHP-

programunkat. Lépésről lépésre vettük át az ehhez a nyelvhez kapcsolódó alapismereteket,

mint például a literálok szerepét, a függvények használatát, a MySQL adatbázisok használatát,

vagy akár a teljesség igénye nélkül, az objektumorientálás jelentőségét.

A jegyzetet záró fejezet a gyakorló feladatokat tartalmazza. HTML-ben, JavaScriptben

és PHP-ban megoldandó feladatokat gyűjtöttem össze gyakorláshoz. Szívből ajánlom,

önállóan dolgozzanak főleg azok, akik még sosem készítettek ezelőtt webes alkalmazásokat.

A feladatokat nem csupán a leírásukkal, hanem megoldási javaslatokkal is alátámasztottam

az ellenőrizhetőség megkönnyítése miatt.

Szinte biztos vagyok abban, hogy az alapok megismerése után mindenki úgy érzi, hogy

bővült az elsajátítandó ismeretek halmaza, annak ellenére, hogy megtanulta a könyvben

szereplő sok ismeretanyagot.

Bízom benne, hogy ezzel nem ment el senkinek a kedve a webprogramozástól, hanem

inkább, aki kicsit félve is kezdett bele a tanulásba, további webes kurzus felé kacsingat.

Innentől kezdve akár saját kreativitásunkat is elővehetjük és a fejlesztési lehetőségek végtelen

tárházába merülhetünk akár hobbi, akár hivatásunk szemszögéből is.

66

Végül bízom benne, hogy ezzel a jegyzettel érdemben hozzájárultam a hazai felsőfokú

képzésfejlesztéshez, és hatékonyan bővítettem a rendelkezésre álló tanulási segédeszköz-

repertoárt az informatikai képzési területen.

Sok sikert kívánok! Dr. Nagy Enikő

67

8. IRODALOMJEGYZÉK

Balássy György: Honlapépítés a XXI. században, Kezdőknek és haladóknak, Jedlik Oktatási

Stúdió Kft. Budapest 2010

Covic Zlatko: Internet technológiák, Szabadkai Műszaki Főiskola, Szabadka 2005

Dr. Medzihradszky Dénes: A webprogramozás alapjai, Főiskolai jegyzet 2007

Kupás Péter: Weblapszerkesztés, Oktatási segédlet, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös 2003

Matt Zandstra: Tanuljuk meg a PHP4 használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft. Budapest 2001

Mester Gyula: Web programozás, Szabadkai Műszaki Főiskola, Szabadka 2004

Nagy Gusztáv: Web programozás alapismeretek, Ad Librum Kiadó Budapest 2011

Paczona Zoltán: HTML technikák a gyakorlatban, Professzionális sorozat, Computer

Panoráma Kiadó, Budapest 2001

Szabó Bálint: Webprogramozás I. Médiainformatikai kiadványok, Eszterházy Károly Főiskola,

Eger 2013

http://www.w3schools.com

http://www.w3c.org

http://developer.mozilla.org/en/docs/JavaScript

http://www.apache.org/

http://www.mozilla.com/en-US/firefox/

http://weblabor.hu/

Dr. Nagy Enikő: Web-programozás II.

Documents

Transcript of Dr. Nagy Enikő: Web-programozás II.