Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA · 2009-10-30 · „Eddig 150 könyvem jelent meg, de 200...

of 19 /19
Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA

Transcript of Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA · 2009-10-30 · „Eddig 150 könyvem jelent meg, de 200...

Page 1: Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA · 2009-10-30 · „Eddig 150 könyvem jelent meg, de 200 lesz azután, ha már levetem a testemet. Legalább tíz évre való örökség

Dr. Móczár István

EURÓPA ATLANTISZA

Page 2: Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA · 2009-10-30 · „Eddig 150 könyvem jelent meg, de 200 lesz azután, ha már levetem a testemet. Legalább tíz évre való örökség
Page 3: Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA · 2009-10-30 · „Eddig 150 könyvem jelent meg, de 200 lesz azután, ha már levetem a testemet. Legalább tíz évre való örökség

Dr. Móczár István

EURÓPA ATLANTISZAA minószi civilizáció tündöklése és hanyatlása

Európa Atlantisza Könyvkiadás2009

Page 4: Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA · 2009-10-30 · „Eddig 150 könyvem jelent meg, de 200 lesz azután, ha már levetem a testemet. Legalább tíz évre való örökség

A könyv megjelenését támogatták:E–Z Foto Kft., Farkas László, Ftopfoto Kft., Kuglóf Bt., Merczel János, NOVA Patika Bt., Opis Kft.,Sütõgép Kft., Szirt Invest Kft., PVCS Építõ Kft.

Második, bõvített és javított kiadás

© Dr. Móczár István, 2009

© Fényképezte: dr. Móczár István© Térkép és mûtárgy: Cartographia Kft., Budapest

Archeopark – PolgárNew York The Metropolitan Museum of Art (MET)

© Rajzok és festmények: Csákó Béla Attila képzõmûvész, Nagy Katalin grafikusmûvészés Tisza-Kalmár György képzõmûvész

Minden jog fenntartva! A kiadó engedélye nélkül tilos a könyvbõl részletek közlése vagy bármilyen módontörténõ másolása, terjesztése, beleértve a fénymásolást és az elektronikus adathordozó eszközöket is.

A könyv borítója Révész Dániel grafikus munkája. A felhasznált fotó jellegzetes minószi oszlopokat és a támadóbika dombormûvét ábrázolja. A szerzõ hátsó fülön látható képe Hajas Orsolya fotója.

ISBN 978 963 06 6484 4

Dr. Móczár István – Európa Atlantisza KönyvkiadásFelelõs vezetõ: dr. Móczár Istvánwww.moczar.hu

A könyv nyomdai elõkészítését a munkatársai végezték:szerkesztõ, tipográfus, tördelõ: Magyar Jutkaa fejezetek képi hátterének tervezõje, illetve a képek elõkészítõje: Tisza-Kalmár György

Korrektúra: az elõkészítés során Édes Gergely, a tördelt változatnál Lakócai Gábor munkája

Nyomta és kötötte: Földesi és Társa Nyomdaipari és Szolgáltató Betéti Társaság, DévaványaFelelõs vezetõ: Földesi Zoltán

Page 5: Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA · 2009-10-30 · „Eddig 150 könyvem jelent meg, de 200 lesz azután, ha már levetem a testemet. Legalább tíz évre való örökség

A Tavasz freskó a théraiak életérzését fejezi ki(Szantorini, Akrotiri, 2004, sz.)

Page 6: Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA · 2009-10-30 · „Eddig 150 könyvem jelent meg, de 200 lesz azután, ha már levetem a testemet. Legalább tíz évre való örökség

„Eddig 150 könyvem jelent meg, de 200 lesz azután,ha már levetem a testemet. Legalább tíz évre valóörökség rejlik még nálam, amit megtaláltok, ha márnem leszek itt. Mert fontos, hogy az üzenetek, amikrajtam keresztül életre keltek, eljussanak azokhoz, akik-

nek szükségük van rájuk, ebben a zavaros, veszte felészáguldó világban. Soha nem akartam mást, mintírni. Így, kilencvennyolc évesen is. Az írás az, amierõt ad, az a tudat, hogy feladatom van, adhatok…”

(Szepes Mária)

Ajánlás

Végre közvetlen közelrõl tanulmányozhattam a minószi civilizáció legcsodálatosabb maradványait,

egy olyan civilizációét, amelynek emlékét – egy évezreddel pusztulása után –

Platón Atlantisz képében örökítette meg!Mavor, James W. JR.127

Ritka pillanat volt számomra, amikor Szepes Mária írónõ másodszor is fogadott otthonában,és ellátott „szellemi munícióval”. Bátorított az Európa Atlantisza megírására

(Budapest, 2004, sz.)

Page 7: Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA · 2009-10-30 · „Eddig 150 könyvem jelent meg, de 200 lesz azután, ha már levetem a testemet. Legalább tíz évre való örökség

Vannak letûnt kultúrák, amelyek az emberi örök emlékezetbõl fakadnak. E mû témája, a mai emberszámára elveszett Atlantisz – amelybõl kibontakoztatható lett volna egy új Éden –, a végtelen gyönyörûés bátor része.

Rendkívül boldog vagyok, hogy Móczár István szakavatott régészeti megközelítéssel kísérli felnyitnirégóta becsukódott harmadik szemünket (És a tér idõvé változtatható).

Az Európa Atlantisza címû, második, bõvített kiadáshoz õszintén és szívbõl gratulálok.Dr. Móczár István évtizedes kutatómunkája nyomán elhihetjük, megtalálta Atlantisz kulcsát Platón

meséjéhez. Tudjuk, az összeomlott, majd felrobbant Théra-sziget az emberiség történelmét teljesen újalapokra helyezte… Tudós szerzõtársam atlantiszi munkája kivezetõ út a labirintusból, és egyben iránytmutat múltunk megismeréséhez is.

Ajánlom ezt az érdekfeszítõ könyvet mindazoknak, akik a bronzkor rejtélyérõl, az „elsüllyedt” minószicivilizációról szeretnének teljesebb képet kapni.

Sok szeretettel örök útitársa,Szepes Mária

Budapest, 2007. február

Ajánlás 7

Page 8: Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA · 2009-10-30 · „Eddig 150 könyvem jelent meg, de 200 lesz azután, ha már levetem a testemet. Legalább tíz évre való örökség

Szeretem Németh Lászlót, Benedek Istvánt ésMagyar Imrét, mert orvosok voltak – éspedig si-keres orvosok –, de vállalták a megmérettetéstegy (látszólag) könnyebb területen, az irodalom-ban is, ahol szintén maradandót alkottak.Schliemann Heinrichet is azért szeretem különö-sen, mert mûkedvelõ régészként aratott világra-szóló sikert Trója és Mükéné feltárásával. Azilyen nagy tudású emberek szeretik magukat„amatõröknek” nevezni, holott ismeretük egy-egy szûkebb területen nagyobb lehet, mint a „pro-fiké”.

Móczár Istvánt is azért illeti különös elismerés,mert a Pest megyei Maglód település orvosakéntévtizedek óta közmegelégedésre végzi gyógyítómunkáját, és még e szép és nehéz hivatás mellettis vállalkozott egy komoly régészeti munka meg-írására. Ráadásul megszállott; amikor nehézmunkájából hazatér, éjfélekig – meg azután is – ülkönyvtárában, amely egy egyetemi tanszéknek isbecsületére válna. Tudom, hogy hányszor dolgoz-ta át munkáját, hiszen elõzõ írásait is ismerem.Elégedetlen önmagával; még a kézirat elkészülése

elõtt is így írt: „sok még a kiigazítanivalóm”. Pedigén is, aki sokat tanulmányoztam a Földközi-ten-ger nagy kultúráit, mielõtt megírtam A Föld népeicímû munkát, tanultam tõle.

Az emberiség legvitatottabb talányát, Atlan-tisz rejtélyét választotta vizsgálódása témájául,azt, amelyrõl kutatóink írni sem nagyon mertek.Szász TiborKL szavaival vallja: „Atlantiszt kármegtalálni, keresni sokkal érdekesebb.” Kereste,megtalálta, és azonosította a bronzkori Krétával.Még mielõtt bárki azt gondolná, hogy a téma lerá-gott csont, tudnia kell, hogy a szerzõ egészen másnyomon indult el, mint társai legtöbbje.

Ez a kötet tartalmaz bonyolult, szakmai igényû ré-szeket is, de élvezetes stílusával minden korosz-tálynak segítséget nyújthat ahhoz, hogy átlássa aFöldközi-tenger nagy kultúráit. Megismerjük Eu-rópa elsõ palotáját, elsõ vízöblítéses vécéjét, ké-pet kapunk Akrotiri (Szantorini) csodálatos vilá-gáról, részletes leírást olvashatunk a Théra-vulkán beomlásáról, Çatal Hüyük újkõkori kultú-rájáról, a nagy megalit-építmények rejtélyérõl,Máltáról, a Cogul-barlang titkáról és a Kükládokszigeteirõl.

Móczár István ír a Kárpát-medence égei kap-csolatairól Kalicz Nándor, Makkay János, KovácsTibor és mások nyomán. Szó esik a minószi Lineá-ris A írásról, a Phaisztoszi korongról, a knósszosziés püloszi táblákról, majd a Lineáris B írásról.A könyv zamatát útleírások, benyomások és meg-figyelések teszik különlegessé, erõsítik a könyvszemélyes hitelét. A tanulmány végén a szerzõ amagyar Alföldön szerzett régészeti tapasztalataitinterpretálja.

Elõszó

A neveknek mágikus erejük van, s a legmágikusabb

minden varázsszó között az Atlantisz,

...amely mintha ennek az elveszett kultúrának

víziójaként érintené a legtitkosabb módon a lelkünket.Charles Berlitz20

Page 9: Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA · 2009-10-30 · „Eddig 150 könyvem jelent meg, de 200 lesz azután, ha már levetem a testemet. Legalább tíz évre való örökség

A gazdag irodalomjegyzék minden tétele meg-található Móczár könyvtárában. Név- és tárgy-mutató nélkül manapság egy természettudomá-nyos könyv semmit sem ér – e kötet sem nélkülöziezeket. A kislexikonban az Olvasó részletes is-mertetõt kap a könyvben bemutatott témákról,amelyet egy részletes – idõrendi – táblázat egészítki. Végül – jó technikájú fényképek gazdagítjákmûvét.

Amikor megkaptam a kéziratot, az „elintézendõ-im” közé soroltam. Aztán elõvettem, és nem tud-tam letenni. Egy túlságosan szerény és nagy tudá-sú ember ragyogó írása tárult elém, ami – a mai

„hivatásosok” írásaival szemben – jól olvasható ésszemnyitogató volt. Elõször azt hittem, hogy „tu-dóskodik”, aztán rájöttem arra, hogy igazi tudós.Ilyen szintû és megfogalmazású munka a minósziAtlantiszról – a kortárs európai kultúrákkal pár-huzamba állítva – sem magyar, sem más nyelvennemigen olvasható. Ajánlom e kötetet mindenki-nek, aki a világ egyik legnagyobb rejtélyét szépen,egyszerûen és etikusan szeretné megismerni.

Dr. Kiszely István antropológusprofesszor,címzetes egyetemi tanár

Elõszó 9

Kükladikus csoda! Szantorini másik arca madártávlatból: Fira, a fõváros terpeszkedik a kaldera szélén (2004, sz.)

Page 10: Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA · 2009-10-30 · „Eddig 150 könyvem jelent meg, de 200 lesz azután, ha már levetem a testemet. Legalább tíz évre való örökség

Az Olvasó a könyv második kiadását tartja a ke-zében. A legtöbb szerzõ így vélekedik: kelendõ akönyvem, elkapkodták, ezért érdemes újranyo-matni. Móczár István másképpen gondolkodik:„Az Olvasótól megannyi kritikát kaptam. Az el-múlt években újabb adatok birtokába jutottam.Ismét jártam a helyszíneken és sok felvételt készí-tettem. Ezért érdemes a könyvet – fáradságot,költséget nem kímélve – újraírnom.” Így az Olva-só egy másik, egy új „Atlantisz könyvet” tart a ke-zében „Európa Atlantisza” címmel.

A szerzõ kutatása szerint a minósziak szellemi,gazdasági, mûvészeti és társadalmi eredményei jó-val túlszárnyalták Platónnak az Atlantiszról alko-tott nézeteit. Platón Atlantiszt nagyobbnak talál-ta Ázsiánál, Líbiánál (Afrika) és Európánál. Alegújabb kutatások szerint a minószi birodalomhatára valóban túlnõtt Kréta, Théra, Mélosz,Ciprus, Rodosz és Küklád szigetein. A krétaiak a

Földközi-tenger keleti medencéjét körülölelõkontinenseken kereskedelmi kolóniákat hoztaklétre, mint például: Milétosz (Anatólia), Ugarit(Szíria), Levante, Nílus-delta (Egyiptom), Líbia,Szicília, Hellász félszigete stb.

Mint szakmabeli (geográfus) én sem hittem aminószi Atlantiszban. Platón leírását elfogadva,Atlantiszt az Atlanti-óceán nagy és késõbb meg-semmisített szigetén tudtam elképzelni. Igazamatbizonyítandó, levelezésbe kezdtem Móczár Ist-vánnal. Egy „vérbeli tudós” leveleim erõs szembe-szegüléseitõl megsértõdött volna. Nem így Mó-czár! Egy fél év sem kellett hozzá, hogy meggyõz-zön, sõt! Tanainak lelkes híve, támogatója let-tem.

A könyv mûfaja különleges. Elsõsorban tudomá-nyos mû, de amikor már lankad a figyelem a soktény, fejtegetés, igazolás közben, akkor a szerzõélményeit meséli el, és rádöbbenti az olvasót, hogya könyv tudomány-népszerûsítõ alkotás is. A mûkivitelezése, a pompás képanyag mûvészi szintreemeli a könyvet.

Saját tapasztalataim alapján azt tudom az Ol-vasónak tanácsolni, hogy a könyvet kételyeinekfélretételével, hátsó gondolatok nélkül kezdje eltanulmányozni. Ne pazaroljon elõítéleteinek le-gyõzésére drága idõt, hanem olvassa élvezettelMóczár István könyvét, ami nemcsak érdekes éstudományos, de igen szép is.

Dr. Bokor Pétergeográfus

Gondolataim a második kiadáshoz

A történelem elõtti civilizációkat teljesen sohasem fogjuk megismerni;

túl sok minden veszett el örökre az idõ pusztítása, az emberi gondatlanság és vandalizmus következtében.

Ugyanakkor a jövõbeni régészeti felfedezések kétségtelenül számos ajtót nyitnak majd meg,

melyen keresztül talán kiszûrõdhetnek a kõkor elveszett civilizációi dicsfényének halvány sugarai.Rudgley, Richard164

Page 11: Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA · 2009-10-30 · „Eddig 150 könyvem jelent meg, de 200 lesz azután, ha már levetem a testemet. Legalább tíz évre való örökség

Igazán sajnálom, hogy nem lett belõled profi régész.Képességeid meglettek volna, és megtanulhattadvolna a vélemények közötti megfelelõ minõségekmértékének a megismerését, sõt az ítéletalkotástúgy, hogy saját magadat is egy kissé önkorlátozásszûrõje alá vonhattad volna. Igaz, hogy ekkor nemlett volna módod olyan áttekintõ személyes régésze-ti élmények szerzésére, amilyeneket egyetlen profirégész sem képes elérni. Ez óriási elõny a kevés iga-zán komolyan vehetõ „amatõr régész” számára,mint amilyen Te is vagy, akik életük egy részét egytéma megszállott felderítésére teszik fel. Igaz, hogy a„valódi profi” régészek mai specializált szakterület-ükön igyekeznek a lehetõségek keretei között meg-szerezni a lehetõ legtöbb megismerhetõ (sajnos leg-többnyire csak írott és illusztrált) információt ésazokból kiszûrni a számukra elfogadhatót.

Meglepõ, hogy a legkülönbözõbb források közöttmegtalálod a legújabbakat is, amelyek nagyon sok„profi régésznek” nem jutnak a tudatáig. Meglepõd-tem, hogy a nagyszerû Göbekli Tepérõl is megsze-rezted az információkat, amely lelõhelyet RaczkyPál révén volt szerencsém megismerni Karlsruhé-ban 2007-ben egy hatalmas anatóliai-neolitikus ki-állítás keretében. Ott többek között az egyik kõosz-

lopokból létesített kört eredeti méretben, abszolúthû másolatban készítették el.

Azt, hogy ilyen monumentális munkát adtál ki, és aszerényebb mértékû hazai, neolitikus korszakból ishozzá tudtál adni egy kis ízelítõt, óriási teljesítmé-nyekre képes energiáidat dicséri (túl a 60-on is).Igaz, hogy ott, egy-két kivételtõl eltekintve, a sajátkutatásaid által bemutatott leletek elenyészõk azugyanazon korszakok kutatói által feltártakhoz ké-pest. Ezeket azonban példamutatóan kiegészítetteda különbözõ múzeumokban õrzött leletek bemuta-tásával. És amit nem lehet eléggé dicsérni, hogy eze-ket hozzáférhetõvé tetted az igazán nagyközönségszámára. Ugyanis a „profi régészek” sajnálatosan ke-vés olyan közleményt produkálnak, amelyek a szé-lesebb érdeklõdésû körök igényeit is kielégíthetik.Nagyon sok publikáció jelenik meg a neolitikum té-maköreibõl, de túlnyomó részük idegen nyelven.Ezzel a munkával bizony igen nagy tájékoztatási hi-ányt tüntettél el, amivel múlhatatlan érdemeketszereztél.

Egy dolgot utólag szeretnék megemlíteni, amire ko-rábban kellett volna figyelmedet felhívnom. A régé-szet a lelõhelyek nevét a helyi közösségek névhasz-nálata, vagy a kataszteri, sõt katonai térképekalapján adja meg, és ez így szerepel generációk so-rán. A saját magad által adott neveket (például„Vénuszdomb”, „Királydomb”) a régészetben is-mertekkel nehezen lehet egyeztetni. Igaz, örömmeltapasztaltam, hogy szerepel a leletek neve mellett„Kéthalom” név is.

2009. július 4.

Kalicz Nándorrégészprofesszor

Régész szemmel

A szantorini emlékek olyan mélyek és elevenek,

hogy azóta is állandóan jelen vannak és arra késztetnek,

hogy még egyszer visszatérjek, követve Móczár István barátom példáját,

akinek az életre szóló élményeket köszönhetem.Kalicz Nándor

Page 12: Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA · 2009-10-30 · „Eddig 150 könyvem jelent meg, de 200 lesz azután, ha már levetem a testemet. Legalább tíz évre való örökség

12

A Hölgyek házából származó Papirusz freskó egyiptomi hatásra utal (Szantorini, Akrotiri, FMPT, 2005, sz.)

Page 13: Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA · 2009-10-30 · „Eddig 150 könyvem jelent meg, de 200 lesz azután, ha már levetem a testemet. Legalább tíz évre való örökség

A könyv elsõ kiadása óta gyakran felröppent ahír, hogy itt vagy ott megtalálták Atlantiszt.138

Szóba került Ciprus, Gibraltár, Málta, Szardínia,Trója vagy a spanyolországi Cádiz. De bizonyíté-kok híján a szenzációk fénye hamar szertefoszlott.Azok az Atlantisz-kutatók, akik az elsüllyedt szi-getet nem az Égei-tengerben gondolják, úgy vé-lik, hogy a ThéraKL összeomlás-elmélete csúfosanmegbukott, mivel a minószi Atlantisz teóriája nemáll biztos lábakon. Könyvem 2004-es kiadásábanmég a látszatát is elkerültem annak, hogy egyen-lõségjelet tegyek Kréta és AtlantiszKL közé. Denem adtam fel meggyõzõdésemet, hogy Platóntörténetének van valami igazságmagja. Az elmúltkét évben újabb döntõ bizonyítékok kerültek elõ,amelyek rávilágítottak az égei civilizáció pusztu-lásának okaira. Ha az okok valósak, akkor választkaphatunk a legfontosabb kérdésre: mi történt aThéra összeomlását követõ 100–150 évben a mi-nószi civilizációval? Napjaink kutatásai és régé-szeti leletei új megvilágításba helyezik a krétaikultúra összeomlásának okát és idejét. Majd min-den könyvben a vulkánt teszik „felelõssé” Krétapusztulásáért, de ez a felfogás ma már nem álljameg a helyét. A minósziak folyamatosan építkez-tek, és helyreállítottak! Ebben a munkában athérai menekültek is részt vettek. A „menetrendszerint” érkezõ kataklizmák beépültek a minó-sziak gondolatvilágába. Mindennapos tevékeny-ségük, a természeti erõkkel folytatott gigászi küz-delmük vallásuk mozgatórugója lett.79

Az Égeikum szigetvilága – a bronzkorban az õsiÁzsia, Afrika és az akkor még szunnyadó Európaközötti tér – a civilizációs hatások gyújtópontjavolt. Ebbe a kulturális olvasztótégelybe illeszke-

dett szervesen az „eltûnt földrész”, Atlantisz.A minószi Kréta jelentõs korai mediterrán civilizációvolt, és már Platón idejében is õsinek számított. Mamár nehéz bizonyítani vagy elvetni, hogy Platónmûvében a minószi kultúráról mintázta-e Atlan-tiszt, vagy sem. Akit érdekel a téma, és az eredetihelyszíneket felkeresi, közben hozzáolvas a törté-nethez, a kettõ elegyébõl biztosabb képet kaphata minószi rejtély megoldására.

Vannak írók, akik évente több könyvet képe-sek megírni. Nekem a történet feldolgozásához, ahelyszínek felkereséséhez 25 évre volt szükségem.Nem akartam mindenáron a megfelelés csapdájá-ba esni, és fõleg nem a fantázia világába vezetni azOlvasót. Egy-egy „célzott” utazás tapasztalatai-nak összegzése hitelesebbé teheti a szerzõt, ha ahelyszínen is meggyõzõdik a maga igazáról.

Mi késztette a minósziakat arra, hogy palotá-kat kezdjenek építeni? Ezek a tehetséges emberekévszázadokon át „kelesztõdtek”, és számos tech-nikai tudás birtokában voltak, bár falusi viszo-nyok között éltek. Aztán valami megváltozott. Eza „valami” máig izgatja a tudósokat. Hétszáz évalatt alakult ki az a sajátos építészeti, társadalmistruktúra, amely megalapozta a krétai civilizációcsodálatos virágzását. Ismerték az aerodinamikát,írással rendelkeztek, míg Hellász földjén jóval sze-rényebb körülmények között éltek a görögök elõ-õrsei. A technológia csúcsán álló minósziak épí-tették Európa elsõ palotáit, amelyekbõl nemhiányoztak a korszerû vízvezetékek, a zuhanyzók,vízöblítéses vécék és a központi fûtés sem. Azon-ban a Théra-vulkán „belenyúlt” az emberi ter-vekbe, és megváltoztatta a civilizáció útját.Charles Pellegrino szerint: „egészen másképp ala-

A szerzõ elõszava a második kiadáshoz

Atlantisz, az elveszett földrész története valahol

a mítosz és a valóság határán mozog.

Törekedtem arra, hogy szétválasszam a mítoszt a valóságtól,

ugyanakkor megõrizzem Atlantisz legendájának varázslatos hangulatát.(A szerzõ)

Page 14: Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA · 2009-10-30 · „Eddig 150 könyvem jelent meg, de 200 lesz azután, ha már levetem a testemet. Legalább tíz évre való örökség

kult volna a bronzkori történelem, ha a minósziaktovább fejlõdnek. Kr. e. 2000 és 1700 között a vi-lág vezetõ tengeri hatalma lett belõlük. A XVIII.dinasztia krónikáiból tudjuk, hogy „Keftiu”–ahogy az egyiptomiak nevezték Krétát – gazdaságiés diplomáciai eszközökkel tartotta fenn hatalmáta Holt-tengertõl Hellaszig, Kis-Ázsiától Felsõ- ésAlsó-Egyiptomig. A minósziak egy egész várostépítettek az egyiptomi Avariszban, melyet sem fa-lakkal, sem õrtornyokkal nem kellett védeniük.Minden szobát telefestettek furcsán impresszionis-ta jellegû képekkel, amelyeknek némelyikébenmintha a majd négyezer évvel késõbbi Picasso kö-szönne vissza.”35

„Sok és sokféle pusztulása volt már az emberek-nek és még lesz is; tûztõl és víztõl a legsúlyosab-bak, de ezer más okból enyhébbek is” – mondjaNeith egyiptomi papja Szolónnak.35 A könnyebbáttekinthetõség érdekében – a teljesség igényenélkül – összegzem azokat a legismertebb esemé-nyeket, amelyek a jégkorszak után a Földközi-tenger térségében nagy hatással voltak az emberi-ség fejlõdésére:

– Elsõ: a jégkorszak elmúltával roppant mennyi-ségû hó olvadt el a Föld északi pólusán. A Gib-raltár és Afrika között korábban kialakult zárt

földszoros újból megnyílt, és a Földközi-tengermedencéje gyorsan feltöltõdött az Atlanti-óceánvizével. Jelentõs part menti területeket, szigete-ket öntött el a tenger. A Gibraltár és Marokkóközötti self-zóna (szárazföldi vagy kontinentálistalapzat) világosan mutatja, hogy Európa és Afri-ka között egy szárazföldi híd húzódott a legutóbbieljegesedés idején. A „gibraltári vízözön” követ-keztében a Földközi-tenger medencéjében kiala-kult földhidakat elöntötte a víz, ezáltal a „nép-vándorlás” bonyolultabbá vált Afrika és Európaközött. A másik földhíd – bizonyíthatóan – Afri-kát és Európát kötötte össze; Dél-OlaszországtólSzicílián és Máltán át egészen a tuniszi partokighúzódott.79

– Második: mintegy 10 000 éve a Szaharában aszárazságot heves esõzések kezdték enyhíteni,aminek következtében Kr. e. 8000 körül az embe-rek viharos gyorsasággal népesítették be e területegész keleti részét, a mai Egyiptomot, valamintCsádot, Szudánt és Líbiát. Körülbelül 5000 évvelezelõtt azonban elmaradtak az esõzések. Az em-berek felkerekedtek, és újabb nagy népvándorláskezdõdött el.11 A kutatók szerint a migráció szo-ros összefüggésben áll azzal, hogy a Nílus menténmintegy 5000 éve indult virágzásnak az egyiptomicivilizáció.113

14 A szerzõ elõszava a második kiadáshoz

Urbanizáció nyomai a Lipari-szigeten Kr. e. 2000 körül(Szicília, 2004, sz.)

A krétai palotákat bonyolult csatornahálózattal látták el(Kréta, Agia Triada, 2006, sz.)

Page 15: Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA · 2009-10-30 · „Eddig 150 könyvem jelent meg, de 200 lesz azután, ha már levetem a testemet. Legalább tíz évre való örökség

– Harmadik: Platón állításával szemben Atlantiszkatonái nem harcolhattak a neolit szintjén élõathéniakkal a jégkorszak végén, 9000 évvel ez-elõtt. A korai nagy népvándorlások Kr. e. 6200körül, a kis-jégkorszak idején zajlottak le Anató-liában. A lehûlés hatására az elvándorolt törzsekátrajzolták Európa újkõkori térképét. A neolitkorszak népei hosszú tengeri utakat tettek megkülönbözõ vízi jármûveken. Az elõkerült leletekarra utalnak, hogy Kr. e. 7000 körül már létezettegyfajta navigáció.161

– Negyedik: a neolitikum közepén újabb áradásoskatasztrófa történt. Kr. e. 5500 körül a Boszpo-

rusz-gát átszakadt, és a Földközi-tenger vize fel-töltötte a Fekete-tó medencéjét. Így keletkezett aFekete-tenger. A vízözön mozgásba hozta az ana-tóliai népeket. Ekkor érték el az anatóliaiak cso-portjai a Balkánt, Közép-Európát, Észak-Afrikátés Máltát.16

– Ötödik: a Thérához hasonló kataklizma kétszerkövetkezett be, vagyis a geológiai történelembenkét Théra létezett. Mindkét Théra mûködése,sorsa, külsõ megjelenése kísértetiesen hasonlítottegymásra. Az elsõ Théra Kr. e. 15 000 körül ke-letkezett, és a Kr. e. 1628-as vulkáni eseményig, amásodik Théra kialakulásáig létezett. Tulajdon-

A szerzõ elõszava a második kiadáshoz 15

Az Ida-hegy a phaisztoszi palota udvaráról nézve. A palota építésének tájolásakor figyelembe vettéka Szent-hegy két ormát, amely egy bika szarvára hasonlít (Kréta, 2006, sz.)

Page 16: Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA · 2009-10-30 · „Eddig 150 könyvem jelent meg, de 200 lesz azután, ha már levetem a testemet. Legalább tíz évre való örökség

16 A szerzõ elõszava a második kiadáshoz

A Fekete-tóa Boszporusz-

gátátszakadása

elõtt(CSBA rajza,

2004)

Évezredek óta titokövezi Atlantiszelveszett városánakhollétét. 1967-benMarinatosz régész-professzor fedezte fel avulkáni hamu alattbetemetett várost,Akrotirit, „a görögPompejit”. Ugyancsakmeglepõdött, hogy avárosállam központjátnem a kalderaközepén, hanem asziget déli tengerpartjaközelében fedezte fel.A rajzon bemutatottvulkáni kúpok– a kalderán belül éskívül – a magmakamraösszeomlását követõenzuhantak a mélybe(Szerzõ után CSBArajzolta)

Page 17: Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA · 2009-10-30 · „Eddig 150 könyvem jelent meg, de 200 lesz azután, ha már levetem a testemet. Legalább tíz évre való örökség

képpen a legendás Atlantisz ezen az elsõ Théránalakult ki. Ezt a csodálatos bronzkori kultúrátsemmisítette meg a második Théra születése,amelyet ma Szantorininek hívunk. A Kelet-Me-diterráneum legnagyobb csapása a görögök általis megörökített Atlantisz, avagy a minószi civili-záció pusztulása lehetett annak a históriának amagja, amely Kr. e. 1628 körül, a Théra-vulkánösszeomlásával vette kezdetét. A régészek szerintKréta túlélte a megpróbáltatásokat, sõt kultúrájamég hosszú ideig fennállt (Bokor).

– Hatodik: Kr. e. 1450 körül újabb szökõár követ-kezett be. Kréta végérvényesen meggyengült, és asziget lakói Püloszba, Egyiptomba, Ciprusra tele-pültek át. Ekkor semmisültek meg Kréta északioldalán virágzó palotái: Amnisszosz, Knósszosz,Mallia, Mochlosz, Gournia, Palaikasztro, KatoZakrosz.

– Hetedik: a „tengeri népek” megjelenését részbena Mediterráneumban fellépõ tartós szárazságokozhatta, mások viszont sokkal összetettebbokokról beszélnek. A Kelet-Mediterráneum egészterületén erõszakos katonai támadás söpört vé-gig, a görög Mükéné palotáitól a Hettita Biroda-lom anatóliai központjáig és Szíria–Palesztinapartvidékéig. E pusztítást követõen semmivé lettaz Égei-tenger palotakultúrája és a Hettita Biro-dalom egyaránt. Kr. e. 1200 körül a „tengeri né-pek” pusztításától volt hangos az Égeikum, Kis-Ázsia és Egyiptom. A mezõgazdasági termelés je-lentõsen visszaesett, és a görögök kulturális ésgazdasági fejlõdése szétzilálódott.123

Théra összeomlása és a szökõár után a minószimûvészetben megjelenik a „tengeri stílus”. A kré-taiak figyelme a tenger felé fordult! Teljesen újfilozófia alakult ki a papoknál. Mivel a csapásészakról, a tenger felõl érkezett, emiatt szertartá-saikban a tenger isteneit szolgálták, áldozatok be-mutatásával. Kr. e. 1450 körül újabb földrengésvagy tektonikus kéregmozgás okozta cunamidöntötte végleg romba Krétát. Szembeötlõ, hogy

az ütközetekben elesett harcosokat már fegyve-reikkel együtt temették el a szigeten, ami erõs ka-tonai jelenlétre utal. Megjelent a Lineáris B írás.A mükénéiek feldúlták Krétát, és saját igényükszerint építették újjá a palotákat.198 Ez az idõszakKommosz virágkora. Kréta fokozatosan „elgörö-gösödött”. A papság tehetetlenné vált a sorozatoscsapásokkal szemben, és a hitét vesztett nép for-rongani kezdett. A papok végsõ kétségbeesésük-

ben már emberáldozatokra kényszerültek. FloydMcCoy geológusprofesszor, egy kutatócsoporttagjaként, rituális kannibalizmus jelét találta Knósz-szoszban. Ez az idõszak a Minótaurosz története, ahét fiú és hét lány feláldozásának ideje a görögírások szerint.

Kréta a görögök gondolatvilágában – titokza-tos módon – afféle hajdanvolt Édenként él ma is.

A szerzõ elõszava a második kiadáshoz 17

Théra Kr. e. 1640–1628 körül(CSBA rajza, 2006, szt.)

Page 18: Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA · 2009-10-30 · „Eddig 150 könyvem jelent meg, de 200 lesz azután, ha már levetem a testemet. Legalább tíz évre való örökség

18 A szerzõ elõszava a második kiadáshoz

A magma színültig kitölti a kamrát

A vulkáni hegy a beomlás következtében eltûnta föld mélyében, helyén óriási kaldera képzõdött.

A beömlõ tengervíz indította el a mindentelpusztító szökõárt a Kelet-Mediterráneumban

Az izzó anyag a magmakamralegalján helyezkedik el, és a minden alátámasztás

nélküli kamra mennyezete omladozni kezd

Napjainkban az új vulkán fokozatosan növekedik,minden kezdõdik elölrõl, és a mai Szantorinin

megszületik a második Théra(Hédervári után rajzolta NK)

A Théra-vulkán bronzkori kitörésének fázisai

1.

3.

2.

4.

Page 19: Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA · 2009-10-30 · „Eddig 150 könyvem jelent meg, de 200 lesz azután, ha már levetem a testemet. Legalább tíz évre való örökség

A minószi kultúra vívmányai és mítoszai köz-vetlenül az elsõ akháj csoportok révén kerültek átHellasz földjére.161

Tucatszámra vannak könyvek az összeesküvés-elméletekrõl és Atlantiszokról. A Föld nevû boly-gón több igen fejlett civilizáció létezett, amelyeknem szükségszerûen álltak egymással kapcsolat-ban, vagy nem egymásból származtak. Ezeknek agrandiózus nyomai Dél-Amerikától Japánig bõ-víthetik az Atlantisz-keresés igényét.

Végsõ soron minden jórészt ismeretlen, magasfokú civilizációt azonosíthatnánk vele; de itt vol-na egy megjegyzésem, amely a Szantorini-dilem-mára nyúlik vissza.

A modern régészet, a geológia, a világûrbõl készí-tett speciális felvételek teljesen új oldaláról mu-tatják be az Égeikumban valaha bekövetkezettkataklizma „gyógyuló” sebét. Nagy felismerésnektartom, hogy a kitöréssel, a beszakadással és az aztkövetõ szökõárral, ülepedéssel járó „földindulást”,illetve az „idõfaktor” kérdését a tudomány végrehelyére tette. Ennek ellenére még napjainkban ismegfejthetetlen kérdés maradt: ha ennyire min-denki orra elõtt volt (van) Atlantisz, hogyan tûn-hetett el fizikálisan, kulturálisan és populációsszempontból egyaránt?

A szerzõ elõszava a második kiadáshoz 19

A szerzõ a Freskók házában, a híres bikaátugrás freskó elõtt(Kréta, Knósszosz, 2006, Zsuzsa)