A környezeti hatásvizsgálati és az egységes A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezésről szóló környezethasználati engedélyezésről szóló 314/2005. ( XII. 25.) Korm. rendelet EU által 314/2005. ( XII. 25.) Korm. rendelet EU által megkövetelt változtatásaimegkövetelt változtatásai

Dr. Csepregi Istváncsepregidr@gmail.com

06-30/922-6886

Történeti előzmények 1.• Már 2006-ban is volt eljárás az Ie. II. melléklete miatt, de ezt

2008-ban a Bizottság megszűntette!

• 2009. május: a Bizottság első eljárási lépése (felszólító levél) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK tanácsi irányelv nem megfelelő átvétele miatt

• - a fő problémakör a „városfejlesztési beruházások” (Ie. II. melléklet 10.b)

• - álláspontja: környezeti hatások jelentőségének a vizsgálata méretmegkötés nélkül kötelező

• - indoka: az Ie. 4. cikk (2) bekezdésének értelmezése, mely szerint a városfejlesztési projektek valamennyi jellemzőjét figyelembe kell venni, nem pusztán a méretet, kapacitást

• Hazai válasz: – - igazolás– - szabályozás– - ?

286/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet• Korm. rendelet 3. számú mellékletének 109. pontja helyébe a következő

rendelkezés lép:

• „109. a) szennyvíztisztító telep (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

• aa) 10 ezer lakosegyenérték kapacitástól;• ab) méretmegkötés nélkül felszín alatti vízbázis

hidrogeológiai védőövezetén, védett természeti• területen vagy annak védőövezetén, vagy Natura 2000

területen;• b) szennyvíz gyűjtőhálózat• ba) 2 ezer lakosegyenérték kapacitástól, legalább 2 ezer

folyóméter hosszú és legalább 350 mm átmérőjű gerincvezeték megépítése esetén;

• bb) méretmegkötés nélkül felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőövezetén, védett természeti területen vagy annak védőövezetén, vagy Natura 2000 területen;”

110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet• (lásd még: 2010. XIII. törvény, Kvt. módosítás)

• A Kr. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

• „(7) A környezethasználó előzetes vizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a felügyelőséghez, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely megfelel a 3. számú mellékletben szereplő tevékenységnek, azonban az abban meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy az ott szereplő kritériumot nem teljesíti, feltéve, hogy a tevékenység nem tartozik a 2. számú mellékletbe. Ha a felügyelőség az előzetes vizsgálat során az 5. § (2) bekezdés d) pont da) alpontja szerint dönt, akkor a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély szükséges.”

• Hatályát veszti a Kr. 25. § (5) bekezdése,amely lehetővé tette, hogy a KÖTEVIFE az egységes környezetvédelmi engedélyezési eljárás befejezése előtt engedélyezze a tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások megkezdését.

Történeti előzmények 2.• 2010. január: Bizottság kiegészítései a

korábbi felszólító levélhez

• - a korábbi álláspont kiszélesítése, az Ie. nem megfelelő átvételét fenntartotta

• Korábban is kifogásolta az Ie. 4. cikk (2)-(3), illetve II. melléklet 10. b) pont, 2. cikk (1), 1. cikk (2), 9.cikk, 10a cikk nem megfelelő átvételét, ezt kiterjeszti

• Jogi alapja: Ie. 2.cikk (1), 4. (2)-(3)

Ie. 2. cikk (1) (módosította a Tanács 97/11/EK ie.)

• „(1) A tagállamok meghoznak minden olyan intézkedést, amely ahhoz szükséges, hogy az engedély megadása előtt többek között a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva, a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek engedélyezése kötelező legyen és esetükben hatásvizsgálatot végezzenek. Ezeket a projekteket a 4. cikk határozza meg.”

Ie. 4. cikk (2)-(3) (megállapította:a Tanács 97/11/EK ie.)

• „(2) A 2. cikk (3) bekezdésre is figyelemmel a II. mellékletben felsorolt projektekre, a tagállamok határozzák meg:

• a) esetenkénti vizsgálattal,vagy• b) a tagállamok által megállapított küszöbértékek vagy

szempontrendszer alapján,• hogy a projektet alá kell-e vetni az 5-10. cikknek

megfelelő vizsgálatnak. A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy az a) vagy a b) pontnak megfelelő mindkét eljárást alkalmazzák.

• (3) Amikor a (2) bekezdés alkalmazásában esetenkénti vizsgálatot végeznek, vagy küszöbértékeket, illetve szempontrendszert állapítanak meg, figyelembe veszik a III. mellékletben előírt lényeges kiválasztási szempontokat.”

Bizottság következtetései I.• Átültetési hiba:• - az abszolút küszöbérték és/vagy szempontrendszer

megállapítása;• - a kizárólag a projekt méretén vagy kapacitásán alapuló

küszöbérték, szempontrendszer megállapítása;• - a projekt jellegének, elhelyezkedésének figyelmen kívül

hagyása a környezeti hatás jelentőségének meghatározása során.

• Emiatt a küszöbérték, kritérium alatti projektek mentesülhetnek a hatásvizsgálati kötelezettség alól.

• Kiemelten problémás ez: a kumulatív hatás, projekt elhelyezkedése, jellege esetén.

• Nem elégséges egyes területeket kiemelni (lásd: hidrogeológiai védőövezet, védett természeti terület, Natura 2000 terület).

Bizottság következtetései II.• Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata: • a C-66/06. Bizottság kontra Írország (62. 64. pontok)• a C-255/08. Bizottság kontra Hollandia (32-36. pontok)

• BíróságBíróság: a tagállamoknak a III. mellékletben felsorolt minden releváns kiválasztási kritériumot figyelembe kell venniük kritériumok vagy küszöbérték megállapításakor, a II. melléklet szerinti projektek esetében. Ha csak a projekt méreten alapuló küszöbértéket állapít meg, akkor ezzel átlépi az irányelvben biztosított mérlegelési jogkörének határait.

• Még néhány hasonló ügy: C-486/04. Bizottság kontra Olasz Köztársaság; C-392/96. Bizottság kontra Írország; C-87/02. Bizottság kontra Olasz Köztársaság; C-332/04. Bizottság kontra Spanyol Királyság

•

Bizottság következtetései III.• „Szalámizás” problémája egyes projekteknél (Ezt

nem csupán a Bizottság, hanem a JNOB is észlelte, igaz kicsit más aspektusban, lásd JNO-131/2010. 2010. március 26. állásfoglalás)

• Mit mond a Bizottság?

• Kr. III. mellékletének 144. pontja miatt (II. mellékletes, küszöbértéket eredetileg el nem érő projektek küszöbértéket meghaladó bővítésekor akkor kötelező az előzetes vizsgálat, ha a bővítés egyúttal legalább 25%-os növekedést jelent az eredeti projekt megvalósítására vonatkozó engedélyben meghatározott nagysághoz képest)

• Ez a Bizottság szerint ellentétes az Ie. 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott lényegi követelménnyel.

Mi a magyar válasz?• Elméletileg & gyakorlatilag• Elméletileg • 1. Európai Bíróság (esély?)• 2. Minden küszöbérték eltörlése (az előzetes vizsgálat

abszolutizálása) (adminisztratív terhek, költségek etc?)• 3. Konzultációs mechanizmus (idő, tényleges haszon,

eredményesség?)

• Pragmatikusan (jogszabály-módosítás):

• - Kr. szerinti küszöbértékek felülvizsgálata, lecsökkentése, megszüntetése;

• - Kr. 3. melléklet szerinti esetekben az előzetes vizsgálatra „érzékeny” területeken is sor kerül;

• - összetartozó tevékenységek esetében is kötelező az előzetes vizsgálati eljárás;

• - Kr. 3. melléklet szerinti, küszöbérték alatti tevékenységek esetében a környezeti hatások jelentőségének vizsgálata az egyéb szakterületi engedélyezésben történik.

Összetartozó tevékenység• összetartozó tevékenység:összetartozó tevékenység: a 3. számú melléklet

szerinti és az 1. vagy 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységgel azonos, a környezethasználó által e tevékenységekkel azonos vagy szomszédos ingatlanon, közös beruházási céllal megkezdeni tervezett olyan tevékenység, amely a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbérték alá esik, azonban megkezdése esetén az 1. vagy 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységgel együtt a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbérték teljesül;

• Néhány alapkérdés: Környezethasználó azonossága? Szomszédos ingatlan értelmezése, pl. vezetékjog, szolgalmi jog, használati jog esetén? Hatásterület számítási problémák….

Más hatósági eljárásban a környezeti hatás vizsgálata

• A KÖTEVIFE lehetőségei:• - Kr. szerinti eljárása (sui generis hatóság)• - KÖTEVIFE más hatósági eljárása• - Más hatóság eljárása (jelenleg is szakhatóság a

KÖTEVIFE valamilyen szakkérdésben)• - Más hatóság eljárása (jelenleg nem szakhatóság

a KÖTEVIFE)

• Módosítás: Kr. + ágazati jogszabályok (szakhatóság+közreműködés tartalma)

• Más hatóság eljárásában: alapdokumentáció+adatlap (egyszerűsített)

Más hatósági eljárásban a környezeti hatás vizsgálata

• Jelentős környezeti hatás esetén: az alapeljárás felfüggesztése (Ket. szerint)

• Igazgatási szolgáltatási díj (133.000 Ft)

• 1 éven belüli felülvizsgálat

• Problémák: KÖTEVIFE más, de sui generis eljárásaiban (pl. vízjogi engedélyezés), más hatóságok eljárásaiban (határidő rövidsége, adatlap formalitása)