Dr. Becker Gábor úr, a BME Építészmérnöki Kar …...Angol középfokú nyelvvizsga letétele...

Dr. Becker Gábor úr, egyetemi tanár, a BME Építészmérnöki Kar dékánja részére Helyben Tisztelt Dékán Úr!

Ezennel benyújtom pályázatomat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtu-

dományi Egyetem Építészeti Ábrázolás Tanszékére kiírt tanszékvezetői megbízásra.

Budapest, 2014. március 12.

dr. Szoboszlai Mihály egyetemi docens

Pályázat

A BME Építészeti Ábrázolás Tanszékére kiírt

tanszékvezetői megbízás betöltésére

Szoboszlai Mihály

2014. március

– 3 –

File: d:\user\2014_pecz\szemelyes\palyzatok\tszv_palyazat_20140314.doc

Személyes adatok

Név: Szoboszlai Mihály

Születési hely, idő: Tiszafüred, 1956. november 5.

Anyja neve: Domán Mária

Végzettség: okleveles építészmérnök

Tudományos fokozat: PhD, 1996

Jelenlegi munkahely: BME Építészeti Ábrázolás Tanszék

Beosztás: egyetemi docens, tanszékvezető

Idegennyelv–ismeret

Angol tárgyalási szint (C típusú középfokú nyelvvizsga)

Német olvasási, beszédértési szint (alapfokú nyelvvizsga)

Orosz olvasási szint

– 4 –


Szakmai önéletrajz

1971-75 Középiskolai tanulmányaimat a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnázium

matematika-fizika tagozatos osztályában végeztem.

1976-81 Sorkatonai szolgálat után a BME Építészmérnöki Karán folytattam

tanulmányaimat.

Egyetemi tanulmányaim során a Tudományos Diákkörben foglalkoztam ábrázoló geometriával, valamint az Ábrázoló Mértani tanszéken folytattam demonstrátori munkát.

„Torzfelületek építészeti alkalmazása” címmel készítettem TDK dolgozatot, majd negyedéves hallgatóként a „Lift-slab technológia építészeti alklamazása” című dolgozattal egy szófiai nemzetközi TDK konferencián vettem részt.

Az egyetemen folyó külső ipari munkákba hallgatóként kapcsolódtam be a Lakóépülettervezési, valamint a Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszéken. A Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszéken készített jegyzet és tankönyv ábraanyagát rajzoltam Becker Sándor vezetésével.

A ’70-es évek elején perspektív képek szerkesztésére írtam számítógépes programot FORTRAN programozási nyelven. Az akkoriban igen korlátozott lehetőségeket biztosító gépi háttér ellenére munkámmal a Középülettervező Vállalt több ipari munkájába kapcsolódhattam be Pintér Béla és Hofer Miklós vezetésével.

Diplomamunkámat a Középülettervezési Tanszéken védtem meg jó eredménnyel.

1981-82 Pályakezdőként a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál dolgoztam. Az

építőiparról, a szakmáról „testközelből” szerezhettem tapasztalatokat. A vállalat tervezési osztályán, valamint a helyi tervező vállalat, a Déldunántúli Tervező munkatársaival vettem részt országos tervpályázatokon.

Pécsett a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán óraadóként ábrázoló geometriát tanítottam. A főiskolán folyó kutatási és tananyagkorszerűsítési munkákba a Matematikai és Számítástechnikai Intézeten keresztül kapcsolódtam be. Ennek keretében voltam társszerzője két főiskolai jegyzetnek, amelyet a „Számítógéppel segített építészeti tervezés alapjai” című tárgyhoz használtak. Az említett tárgyból később több éven át jártam a főiskolára előadásokat tartani.

1982 Munkatársakkal részt vettem a RIBA (Royal Institute of British Architects) által

szervezett nemzetközi épületfelmérési pályázaton. A pályázaton a karcagi téglagyár ipartörténeti jelentőségű Hoffman-kemencés égetőjét dolgoztuk fel. A

– 5 –


páláyzat harmadik helyezettjeként vettem részt Londonban a RIBA által szervezett szimpoziumon, mint a csoport vezetője.

1982 Tudományos ösztöndíjasnak jelentkeztem a BME Építészmérnöki Kar Ábrázoló

Mértani Tanszékére. A karon és a tanszéken abban az időben jelentek meg az első személyi számítógépek. Ezen eszközöknek az építészmérnöki munkában történő használhatóságával foglalkoztam, s az elméleti vizsgálódás mellett írtam néhány, a gyakorlatban is használható számítógépi programot. Ezek közül az épületszerkezetek hő– és páratechnikai számításaira írt programok érdemelnek említést, melyet több tervezővállalat alkalmazott, valamint a Magánlakásépítési Célprogram keretében került használatba.

1982 A Középülettervező Vállalatnál tervezett Nemzeti Színház számítógépes

grafikai munkáit készítettem. Az akkor még ritkaságszámba menő rajzokkal részt vettem a Budapest Galériában rendezett kiállításon. Országos napilapban elsőként jelentettem meg vonalas perspektív rajzokat, melyeknél a számítási algoritmust és a megjelenítő részt is magam készítettem.

1983 Egyik szervezője voltam a Polonyi Károly által kezdeményezett, Ráckevéről

indított nyári nemzetközi építészeti alkotótábornak, majd annak kiadványkészítési munkáit szerveztem.

1984 Az Országos Találmányi Hivatalhoz benyújtott építési szabadalom

társszerzőjeként vettem részt.

1985 Az Ábrázoló Mértani tanszéken előbb, mint tanársegéd, 1990-től mint

adjunktus az „Ábrázoló geometria”, illetve a „Számítógépek alkalmazása” tárgyak gyakorlatait vezettem. Részt vettem ezen tárgyak tananyag-korszerűsítési, fejlesztási munkáiban.

1985 Angol középfokú nyelvvizsga letétele után bekapcsolódtam a BME-n folyó

angol nyelvű képzésbe. Először az Ábrázoló geometria című tárgy gyakorlatait vezettem, majd annak előadási anyagát dolgoztam ki és előadásait tartottam.

1988-90 Két éven át társelőadója és gyakorlatvezetője voltam az „Ábrázoló

geometria” tárgynak a Magyar Iparművészeti Főiskolán.

1989– A BME-n folyó angol nyelvű képzésben a Technical Drawing című tárgy

tematikáját és előadási anyagát készítettem elő, s tartottam a tárgy előadásait.

– 6 –


1990 Egyik szervezője voltam a „Symmetry of Structure” című nemzetközi

szimpoziumnak. Az International Society of Interdisciplinary Studies of Symmetry társaságnak alapító tagja vagyok, a társaság kiadványának, a „Symmetry and Culture”-nak szerkesztőhelyettese voltam 1989-től 1992-ig.

1990 Az eCAADe (Education in Computer Aided Architectural Design in Europe)

nemzetközi szervezet Budapesten tartott konferenciájának voltam egyik szervezője.

Folyamatosan részt vállalok a kar és tanszék nemzetközi kapcsolatainak kiépítésében, fenntartásában. Az eltelt időszakban több alkalommal voltam az egyetemünkön vendégtanárként oktató külföldi kollégák mentora.

1990–95 A BME Periodica Polytechnica című egyetemi kiadvány társszerkesztője

voltam.

Az Építészmérnöki Kar bekapcsolódását az egyetem számítástechnikai, informatikai vérkeringésébe az Egyetemi Informatikai Management bizottságbeli munkámmal segítettem.

1991 Nemzetközi oktatócsere keretében az Egyesült Államok Spokane Falls

Community College-ban (Washington állam) vendégtanárként három kurzust tanítottam: Engineering Drawing és Computer Applications témákban.

1993-94 Részt vettem az EXPO ’96 építészeti tervpályázat három fordulójában,

melyekben a computergrafikai munkarész, illetve építészeti látványterv-készítés fűződik a nevemhez.

1994, 1995 Rövid tudományos tapasztalatcserére ösztöndíj–meghívást kaptam a Tsukuba

Egyetemre (Japán) a „Tien Lo Fund for International Academic Research” -től.

1994 A BME Építészeti Ábrázolás Tanszéken docensi kinevezést kaptam.

1996 A JSPS (Japan Society for Promotion of Science) ösztöndíját elnyerve fél éven

át a Tsukuba Egyetem Institute of Design intézetében kutatóként, konzulensként dolgoztam.

1996 A BME Építészeti Ábrázolás Tanszéken tanszékvezetői megbízást kaptam.

Tárgyelőadóként az Ábrázoló geometria című tárgy tematikáját korszerűsítettem, valamint a Számítógépek alkalmazása c. tárgy tematikáját dolgoztam ki, s tartottamm a tárgy előadásait.

– 7 –


1997 Az OMFB kutatásfejlesztési pályázatán „Közcélú információk közzététele az

Inteneten” című témában „TERETIN: Területrendezési tervek megjelenítése az Interneten” címmel dolgoztunk ki egy mintarendszert. A rendszert kidolgozó csoport vezetőjeként, a rendszerterv elkészítőjeként irányítottam a munkát.

2000 A BME Millenniumi rendezvényeire az esztergomi királyi vár számítógépes

modellezését, valamint animációját készítette el az általam vezetett Tudományos Diákkör tanszéki csoportja.

Témavezetőként több Tudományos Diákköri munkát konzultáltam. Ezek közül az Országos Tudományos Diákköri konferencián is sikerrel szerepeltek a hallgatóim.

2002 – 2006 Európai Uniós („Leonardo”) projekt magyar résztvevőjeként irányítom

részvételünket a PICT: Planning Inclusion of Clients through eTraining (A civil szféra bevonása a tervezésbe a számítógépes rendszerek felhasználásával) című témában. A projekt magyar munkarészére vonatkozóan az ECTP-től (European Council of Town Planners) nagyon jó visszajelzést kaptunk, számítanak a további együttműködésre.

2003 – Bekapcsolódtam a felsőfokú szakképzés, szakmérnöki képzés, valamint a

szakirányú továbbképzés tananyának fejlesztésébe a karon együttműködve a gesztor tanszékekkel. (Rekonstrukciós Szakmérnökképzés, Szigetelő Szakmérnökképzés, Főépítész Szakirányú Továbbképzés)

2009– Kidolgoztam a BME Építészmérnöki Kar szakirányválasztási folyamatát

támogató, a felvételi döntéseket előkészítő informatikai rendszerét és ennek folyamatos fejlesztését, az egyetemi informatikai rendszerrel való kompatibilitását ko-ordinálom.

2011– Kidolgoztam a BME Építészmérnöki Kar informatikai fejlesztésének, az

Interneten való megjelenésének rendszerét, koordináltam és fejlesztettem a kar honlapjának az Intranet lehetőséget is tartalmazó programját.

– 8 –


Fontosabb publikációk, tudományos– és alkotómunkák jegyzéke

Könyvfejezet:

SZOBOSZLAI Mihály: Helicoids and their projections, Katachi U Symmetry, (Szerkesztő: T. Ogawa és mások), Springer, Tokyo, 1996, pp.185-191; SZOBOSZLAI Mihály: Helicoids and their projections, (japán fordítás) Katachi U Symmetry, (Szerkesztő: T. Ogawa és mások), Morikita Shuppan [Publisher], Tokyo, 1997

Proceeding:

JUHÁSZ Péter – KISS Zsolt – SZOBOSZLAI Mihály: Drawing’s dimensions, Architectural Computing from Turing to 2000, 17th Conference on Education in Computer Aided Architectural Design in Europe, 1999, pp. 498-502

Folyóiratcikk:

SZOBOSZLAI, Mihály: Építészet és számítógép, Magyar Építőmûvészet, Vol. 81, No. 6, 2-3, Budapest, 1990

SZOBOSZLAI, Mihály: Projection of Helix , Periodica Polytechnica, Vol. 35., Nos. 1-2., Budapest, 1991

SZOBOSZLAI, Mihály: Ábrázolás, konstrukció és CAD programhasználat, Magyar Tudomány, Vol. XLIV., No. 3., pp. 295-301, Budapest, 1999

Referált konferenciaelőadás:

PEREDY József – SZOBOSZLAI Mihály: World Wide Web Sites on our Department, International Conference on Applied Informatics, Eger, Hungary, 1995

SZOBOSZLAI Mihály: Helicoids and their projections, The International "Katachi U Symmetry" Symposium, Tsukuba, Japán, 1994, (nyomtatásban megjelent: Extended Abstracts, Univesity of Tsukuba, pp. 349-352)

Gyuricza Béla – Szoboszlai Mihály: Településrendezési tervek térinformatikai adatbázisainak, mint közcélú információknak Internet hálózaton történõ közzététele, VIII. Országos Térinformatikai Konferencia, 1998, Szolnok

BÖLCSKEI Attila – SZOBOSZLAI Mihály: A középiskolai geometriaoktatásról a mérnökképzés és tehetséggondozás szemüvegén keresztül, A matematika tanítása, 2012, pp. 36-38

Nem referált konferenciaelőadás:

SZOBOSZLAI Mihály: Pentagonal structures, Mini-Symposium in Honour of Professor Ogawa, Institute of Applied Physics, University of Tsukuba, Tsukuba Science City, 1996. április

– 9 –


SZOBOSZLAI Mihály: Computer Aided Architectural Design, Mini symposium of "Science and Art", RIKEN, Wako-shi, Saitama, Japán, 1996. május 23.

SZOBOSZLAI Mihály: Hungarian Architecture , Invited Plenary Talk for the Faculty and Students, Institute of Design, University of Tsukuba, Tsukuba Science City, 1996. június

SZOBOSZLAI Mihály: Konstruktív geometria – A vizuális mérnöki kommunikáció alapjai; konferenciaelőadás; Matematika az építész és építőmérnöki tervezésben és oktatásban; Pécs, 2011. május 26-28.

Szakmaspecifikus alkotások:

Geometriai modellezés és számítógépes grafikai látványterv az EXPO 96 építészeti tervpályázaton: Kulturális és sportlétesítmények, Építész tervezők: Lázár Antal, Magyar Péter, (I. díj), 1994

Geometriai modellezés és számítógépes grafikai látványterv az EXPO 96 építészeti tervpályázaton: Gyalogos Duna-híd, Építész tervezők: Lázár Antal, Magyar Péter, (megvétel), 1994

Geometriai modellezés és számítógépes tervdokumentáció az EXPO 96 építészeti tervpályázat első díjas tervéhez: Magyar pavilon, Építész tervező: Turányi Gábor, 1995

Poliéderes struktúrák számítógépes grafikai modellje, Proceedings, International Congress and Exhibition "Symmetry: Natural and Artificial", Vols. 1-4, Washington, D.C., USA, 1995. augusztus

A Millenniumi Városközpont Kulturális Tömbjében épülő Művészetek Palotája előcsarnokának térgeometriai modellezése, CNC rendszerű gyártás elemeinek terve, 2003

Az Aquincumi Múzeum számára készített Kronoszkóp berendezés geometriai modellje, a római kori település 3d-s megjelenítésének szerkezeti rendszere, MTA SZTAKI-val közös együttműködés, 2005

Vezetett PhD témák

1997-2000, PhD Juhász Péter, okleveles építészmérnök: Sztereoszkopikus ábrázolás az

építészeti tervezésben

2000-2003, PhD Kovács András, okleveles építészmérnök: Kényszerelvű modellezés CAD

programokkal

2001-2004, PhD Kovács András Zsolt, okleveles matematika-ábrázoló geometria szakos tanár:

Dinamikus geometriai rendszerek alkalmazása számítógépes modellezésnél

– 10 –


Szakmai, oktatási szervezetekben, köztestületekben vállalt feladatok

1986 – 1996 A BME Építészmérnöki Kar Tanácsának választott tagja

1989 – 1995 A BME Egyetemi Informatikai és Menedzsment Bizottság tagja

1992 – 95 A BME Építészmérnöki Kar Tudományos Bizottságának titkára

1990 – 2003 eCAADe (Education in Computer Aided Architectural Design in Europe)

szervezet tagja, 1996-tól kelet-európai regionális képviselője

1995 – 2000 ACADIA (Association for Computer Aided Design in Architecture) szervezet

tagja, konferenciáinak Review Comittee tagja

1995 – 2000 ACADIA (Association for Computer Aided Design in Architecture) szervezet

tagja, konferenciáinak Review Comittee tagja

1996 – 98 A BME Építészmérnöki Kar Gazdasági Bizottságának elnöke

2003 –2012 A BME Egyetemi Tanácsának, majd Szenátusának választott tagja

2005 – A „A Hazai Korszerű Építészmérnök Képzésért” alapítvány kuratóriumának

elnöke

2006 –2012 A BME Szenátus Oktatási Bizottságának elnöke

2013 – A Konstruktív Geometria Egyesület alapító tagja

– 11 –


Díjak, kitüntetések

1985 Rektori dicséret

1990 Miniszteri dicséret

1993 Rektori dicséret

1996-2000 Széchenyi Professzori Ösztöndíj

2000 Magyar Felsőoktatási Emlékplakett

2001 Graphisoft Professzori Ösztöndíj

2001 Pro Juventute Universitatis (Az Egyetem Ifjúságáért)

2009 Az év előadója cím (Az Építészmérnöki Kar hallgatóitól)

2012 Pro Juventute Universitatis (Az Egyetem Ifjúságáért)

– 12 –


A tanszék eddigi irányításában elért eredmények összegzése, a jövőre vonatkozó terveim

A vezetői tervek készítésénél az eddigi vezetői munkámmal elért eredményeket igyekszem továbbfejleszteni, a feltárt hiányosságokat pótolni.

1 Oktatás

1.1 Hagyományos geometria oktatás és építészeti informatika: a tanszék kettős arculatának megtartása, továbbfejlesztése

A tanszék több, mint egy évszázadon át a hagyományos rajzkészítés, ábrázolás oktatásával, kutatásával foglalkozott. A modern rajz-készítési technológiák, a számítógépes rendszerek megjelenésével jelentős irány– és szemléletváltásra kényszerültünk már évtizedekkel ezelőtt.

Számos olyan új tantárgytematikát és választható tárgyat indítottunk, amelyekkel jobban megfelelünk

1.2 Az építész informatika képzés feltételeinek javítása

Az elmúlt 3 évben (de valójában 2007-től kezdődően) egyre többet foglalkoztatott az, hogy az építészmérnök képzésben az alkalmazott informatika oktatás hatékonyságát és az átadható ismeretek mennyiségét növeljük, amire a szakmai visszajelzések, valamint a hallgatói igények alapján is szükség volt. Korábban az informatikaoktatás az egyetem számítógépközpontjában történt. Mind a hardver, mind az ott elérhető szoftver korlátokat jelentett abban a tekintetben, hogy naprakész ismereteket adhassunk át a hallgatóknak ezen a területen. Ezért a korábban is a tanszék által működtetett számítógépes labor infratruktúráját (teremterületben 50 %-kal) bővítettük, a korábbi 24 számítógép helyett 60 darab, nagyteljesítményű rendszert helyeztünk üzembe.

Az oktatás hatékonyságát, az ismeretátadás fejlesztését azzal sikerült elérni, hogy (a számítógépes oktatás történetében a karon először) biztosítjuk azt, hogy a gyakorlati órákon egy gépnél egy hallgató dolgozhasson. A rendelkezésre álló eszközökkel így már nem fordul elő, hogy a hallgatók többségénak otthon jobb teljesítményű számítógépeik vannak, mint az egyetemi laborokban.

1.3 A tanszéki oktatói-kutatói állomány bővítése

A tanszéki állományt olyan irányban bővítettem, hogy az újonnan felvett kollégák (3 fő) is be tudjanak kapcsolódni az építészmérnököknek szánt informatika oktatásba, és emellett az alapképzésbeli tantárgyakban is magas szintű jártasságuk legyen. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a hagyományos szerkesz-tőgeometrián alpuló ábrázoló geometria oktatás értékeit meg kell őrizni.

A létszámbővítésnél tekintettel voltam arra, hogy a tanszékre felvettek természettudományos (matematika, geometria) területen kutatómunkát végezhessenek, ezzel fejlesztve a tanszék ebbéli tevékenységét.

– 13 –


1.4 Grafikai/ CAD programok bevezetése és elterjesztése a geometriai szerkesztési demonstrációkhoz

Az ábrázoló geometria oktatásában egyre nagyobb mértékben juttattam szerepet a számítógépes demonstrációnak, valamint a CAD programok majdani használatához szükséges konstruktív geometriai szemlélet kialakításának. Az Ábrázoló geometria tárgy második féléves anyagában azon geometriai felületek tanulmányozását végezzük, amelyek demonstrálásához a 3D-s modellező rendszerek nagy segítséget nyújtanak, segítve ezzel a hallgatók vizuális képességének kibontakoztatását, felkeltve érdeklődésüket az elemi formáktól eltérő szerkezetek kialakítására.

A számítógépes feldolgozás eredményeként az előadáson elhangzott anyag gyakorlati részét a hallgatók az Interneten elérhetik. Az eddig kialakított gyakorlatot igyekszem továbbfejleszteni.

A gyakorlatokra előkészített szerkesztési feladatokat a tanszéki honlapon minden, az informatikában is oktató gyakorlatvezető igényes megjelenítésben közzéteszi.

1.5 A geometriai és informatikai alapképzés tematikájának szakmai bővítése

Eddigiekben is fontos szempont volt számomra, hogy az alapozó tár-gyainkban szerzett ismereteket a hallgatók közvetlenül is tudják hasznosítani. A környezettudatos tervezés egyik eszközének alkalmazását segítendő, a napsugárzás geometriája című anyagrésszel bővítettem, fejlesztettem a korábbi anyagot.

A tanszék másik, számítógépes tárgycsoportjában (a kettős arculat biztosítása érdekében) az ábrázoló geometriára, mérnöki szerkesztésekre alapozott szemlélet kialakítása a meghatározó. Az Építész-infromatika 1 és az Építész-informatika 2 tárgyaknál a tartalom a szakmai kérdésekhez közvetlenül is kapcsolódik. Ez utóbbinál olyan térgeometria problémák feldolgozására, bemutatására kerül sor, amelyben a két terület (geometria és CAD programismeret) egymásra épülve jelenik meg.

1.6 Továbbképzések szervezése: saját oktatóinknak, valamint végzett kollégáknak

A karon folyó szakmérnök-képzésekbe bekapcsolódva az alkalmazott informatikai továbbképzések tantárgyfejlesztését valósítottam meg: épületrekonstrukciós, szigetelő és főépítész szakirányú továbbképzéseknél.

Az elmúlt évtizedben végzett mérnökök számára nagy hiányt pótol, ha a nappali képzésünk tematikáját alapul véve , a már végzettek számára készítettem továbbképzési tematikát. Ebbe a fakultatív tárgyaink témáicsak részben fértek bele. Emellett az eddig csak kis mértékben tanított programrendszerek megismertetésére is figyelmet kell fordítani. (Mérnöki-matematikai programcsomagok, BIM, facility management, parametrikus tervezés eszközei.)

– 14 –


1.7 Hallgatói erőforrások (demonstrátorok munkájának) bevonása a tanszék tevékenységébe

Az alaptárgyak (a középsikolai hiányosságok miatt) az első és másod évben a hallgatóknak nagy nehézséget jelentenek. Az alapismeretek pótlására és az egyetemi tanulás lendületének felvételére (anyagi lehetőségeinktől függően) nagyszámú demonstrátort szoktam alkalmazni a tanszéken. Vallom, hogy azok a jó képességű, demonstrátor hallgatók a tantárgy (ábrázoló geometria) elfogadtatásában, nehézségei leküzdésében nagyon hatékonyan működhetnek közre korrepetálások, előkészítők tartásával.

1.8 Az oktatást segítő segédanyagok, oktatási segédletek Internetes felületen történő közzétételének hozzáférési szabályozása

A tanszék mindkét oktatási területén (de azt mondhatnánk, hogy a kar többi tanszékén is) nagy igény van arra, hogy az oktatási segédleteket, ábrafelvételi anyagokat elektronikus formában is közzétegyük. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a szerzői jogok érvényesítésével hogyan szélesíthető a jelenlegi tanszéki gyakorlat. Elektronikus jegyzetek készítésére vonatkozó pályázati forrásokat célszerű erre keresni.

1.9 Tudományos Diákköri munka a tanszéken

A tanszékhez kapcsolódó hallgatói munka értékét és minőségét nagy mértékben lehet növelni, ha a hallgatóknak olyan, kihívást jelentő problémákat adunk fel, s ebben segítjük őket, amelyek túlmutatnak az alapképzés témakörein.

Már hagyományosan minden évben 2-3 tudományos diákköri munka vezetését vállalom. Ezzel is elősegíthető, hogy a tanszék személyi utánpótlása olyan hallgatókból kerülhessen ki, akik a tanszék által oktatott tantárgyakban elmélyülnek. Erre a feladatra a tanszéki vezető oktatók, vagy témavezetésre alkalmas okatók figyelmét is felhívom.

Jóllehet, az egyik alaptárgyunkból a tanszéki posztgraduális képzés (ellentétben a kar többi tanszékével) az egyetemi oktatói utánpótlást szolgálhatja csak, hiszen magasfokú geometriai szakképzettséggel építészmérnöki feladatokra ritkán várnak a szakmában PhD-val rendelkező végzetteket. Míg az építészeti tervezés egy területére specializálódott, abban fokozatot szerzett építészek sokkal szélesebb körben alkalmazhatók.

1.10 A posztgraduális képzés lehetőségeinek bővítése

Az építészinformatika terén egyre több és újabb terület, szakismeret elsajátítására van igény az iparban dolgozó építészmérnökök részéről. Az elmúlt években megvizsgáltam egy építész-informatikai szakirányú továbbképzés beindításának lehetőségeit. Arra a megállapításra jutottam, hogy az építőipar jelenlegi helyzetében nehéz lenne, a képzés költségeit saját forrásból finanszírozó réteget találni. Ugyanakkor a közigazgatásban bevezetésre került az elektronikus építésengedélyezési eljárás. Ennek kérdéseivel, egyetemre hozható továbbképzési, fejlesztési lehetőségeivel foglalkozván a tanszék több munkatársa is közelebbről megismerkedett a folyamat informatikai problémáival, tanfolyamot végzett e témában.

– 15 –


2. Kutatás

2.1 Részvétel a BME Kutatóegyetemi projektjében

A BME Kutatóegyetemi pályázatában a tanszékünk elsősorban a tehetséggondozás témában dolgozott. Ez abból is adódik, hogy a tanszék oktatóinak több, mint fele pedagógus végzettséggel is rendelkezik.

A kutatóegyetemi pályázati témákon (Intelligens környezetek és e-technológiák) belül az építészeti ábrázolás újszerű területeinek feltárásával, az infromatikai eszközök alkalmazói kérdéseivel, hallgatói TDK munkák vezetésével foglalkoztunk az alábbi területen: I. Anamorfózis, mint a térábrázolás újszerű módja II. Augmented reality, mint a valóság és a digitális modell kapcsolhatóságának geometriai, tervezési kérdései A feladatokhoz alkalmazott 3D-s rendszerek nagyfokú ismeretére, a geometriai modell belső struktúrájának ismeretére volt szükség.

2.2 Együttműködés az alapkutatást folytató egyetemi tanszékekkel

A tanszék profiljából következően az eddigiekben is hasznos szakmai kapcsolatot alakítottunk ki más karok egy-egy tanszékével. (Természet és Társadalomtudományi Kar, Geometria Tanszék; Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Informatikai és Irányítástechnikai Tanszék)

További együttműködési lehetőséget látok a Gazdaság és Társadalomtudományi Kar egyes tanszékeivel: szoftverergonómia és alkalmazói programfejlesztés témakörben.

2.3 A tanszéki munka eredményeinek hatékonyabb publikálása

A korábbiakban is alapvető kérdés volt, hogy a tanszéken folyó tevékenységet kifelé jobban kommunikáljuk. Egy-egy munka befejezése után nem fordítottunk elegendő időt az eredmények publikálására. Ehhez új pályázati forrásokat is kell találni, valamint a jelenlegi eszközöket, lehetőségeket kell hatékonyabban felhasználni.

2.4 Nemzetközi pályázatokra, EU-s forrásokra való regisztráció

Eddigi nemzetközi projektjeink arról győznek meg, hogy azok a partnerek, akik megismerkednek a tanszéken folyó tevékenységgel, lehetőséget kínálnak további együttműködésre. A korábbi külföldi együttműködő partnerek kerestek bennünket újabb közös projektre. A tanszéken az idegennyelvű komunikációt, a nyelvtudást e szempontból is fejleszteni kell.

Alapvetően persze nekünk kell igyekeznünk együttműködő partnerekre találnunk annak érdekében, hogy nemzetközi kutatási pályázaton indulhassunk.

2.5 Kutatási (PhD) témák feltárása és (külföldi) hallgatók fogadása a tanszéken

Ipari kapcsolatainkban olyan igény jelentkezett PhD témák egyetemi konzultációjára, ami lehetőséget adna arra, hogy ne csak a végzett

– 16 –


építészmérnökök köréből keressünk fokozatszerzésre, tudományos munkára hallgatókat. A tanszék PhD fokozattal rendelkező vezető oktatói számára célként tűzöm ki, hogy a saját kutatási területükre PhD hallgatók fogadását vállalják. Nemzetközi kapcsolatainkban is felmerült, hogy ott végzett, az e terület iránt érdeklődő hallgatók folytathassanak tanulmányokat a tanszékünkön.

3. Ipari kapcsolatok, tanszéki saját bevételek

3.1 Tanszéki továbbképzés, tanfolyam szervezése, az infrastruktúra bérbeadása

Ahhoz, hogy a graduális képzésben az építész-informatika tárgyakat magas szinten lehessen oktatni, komoly kiépítettségű informatikai infrastruktúrát kell biztosítanunk. Ennek az oktatáson kívüli kihasználására, a tanszék árbevételeinek növelésére elsősorban a külsős oktatási tevékenység kiszélesítésével látok lehetőséget. A posztgraduális képzés keretében biztosítható tanfolyamok folyamatos árbevételt jelentettek a tanszéknek, de ezek száma karon az utóbbi időben lecsökkent.

3.2 Pályázati források Európai Uniós oktatási anyagok fejlesztésére

A kétciklusú képzés BSc, valamint az osztatlan alapképzés oktatási anyagának fejlesztéséhez, hasonló képzést folytató magyar és külföldi felsőoktatási intézményekkel kell a kapcsolatépítést folytatnunk, megkeresnünk a pályázati forrásokat közös projektben való együttműködés keretében. Ehhez a korábbi EU-s pályázati kapcsolatainkat igyekszem használni.



– 17 –


NYILATKOZAT

Alulírott nyilatkozom, hogy

- hozzájárulok, hogy pályázati anyagomat, személyes adataimat a vonatkozó jogszabályok és az Egyetem szabályzatai szerint erre jogosult testületek megismerhetik, ill. hogy a pályázati anyagomban foglalt személyes adataimnak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárulok;

- hozzájárulok, hogy pályázati anyagomat, személyes adataimat – az egyetemi intranet útján – az Egyetem polgárai harmadik személyként megismerhetik;

- hozzájárulok, hogy a pályázatot kiíró, vagy annak megbízottja(i) személyesen meghallgasson(anak);

- a vonatkozó jogszabályokban és az Egyetem Humánpolitikai Szabályzatában foglalt összeférhetetlenségi ok/okok nem állnak fenn;

- a pályázat elnyerése esetén a magasabb vezetői megbízással járó vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségemnek a megbízás kiadása előtt a jogszabályokban foglalt módon eleget teszek;



– 18 –


Csatolt dokumentumok (korábbi pályázatban) A BME Humánpolitikai Szabályzat 9. §. (2) bek. i) pontjának értelmében

nyilatkozom, hogy a lenti dokumentumokat korábbi pályázatokhoz benyújtottam, azok érvényesnek tekinthetők:

Építészmérnöki oklevélmásolat

PhD oklevélmásolat

Nyelvvizsgabizonyítvány másolatok (A 3 hónapnál nem régebbi, hatósági erkölcsi bizonyítvány beszerzése folyamatban van.) Budapest, 2014. március 12.


– 19 –


– 20 –


– 21 –


– 22 –


Dr. Becker Gábor úr, a BME Építészmérnöki Kar …...Angol középfokú nyelvvizsga letétele...

Documents

Transcript of Dr. Becker Gábor úr, a BME Építészmérnöki Kar …...Angol középfokú nyelvvizsga letétele...