A pécsi tudományegyetem Pol-lack Mihály Mûszaki Karán1998-ban indult meg az egyete-mi szintû építészképzés. Így aMûegyetem és a Magyar Ipar-mûvészeti Fôiskola mellett meg-születhetett a harmadik, kissémás oktatást, mûhelymunkát kí-náló építészképzés. Erôs mérnö-ki alapokra helyezett mûvészetioktatás folyik itt, kihasználva,hogy az egyetemen MûvészetiKar is létezik, képzô-, iparmûvé-szeti és zenei tanszékkel. Igazi„újszerûsége” (ami valójábannem új, hiszen a Bauhaus idejénmár ismert volt) abban rejlik,hogy a hallgatók Magyarországkiváló építészeinek mûhelyeibentanulnak, gyakorolják a szakmátmintegy másfél-két éven keresz-tül, „cselédkönyvet” szerezve ez-zel, tapasztalatot, talán védel-met is a szakma kegyetlen üzletivilágában. Idézzük Dr. Finta József szavait,aki segítette a pécsi építészokta-tás megvalósulását: „Az országléptéke – más, hasonló méretûországokkal történô összehason-lításban is –, nem kevésbé pedigöröklött és jelenbéli kulturális,tudományos és építészeti színvo-nala régóta követeli egy harma-dik, s a budapesti Mûegyetem-tôl és az Iparmûvészeti Fôiskolá-tól némiképp eltérô, saját karak-terû építészképzés bázisának lét-rehozását, sajátos oktatási mód-szerrel és célkitûzéssel, a mérnö-ki és akadémiai-mûvészi habitusarányos elegyítésével. E feladatmegoldására vitathatatlanul alegalkalmasabbnak a JPTEPMMFK intézménye látszik. Pécsés környékének különös, egyedihangulata, történelmi-kulturálismúltja, képletszerûen „pannonjellege”, legfontosabb argumen-tumként pedig nemzetközi szin-ten ismert és elismert unikálishangulatú jelenkori építészeteindukálja predesztináló erôvel amásodik építészképzô-nevelôcentrum e helyen történô létre-hozását. Mint gyakorló építész,s mint a budapesti Mûegyetemcímzetes egyetemi tanára, a leg-nagyobb egyetértéssel és nyo-matékkal pártolom e pécsi kez-

deményezést, mint az ország,sôt a régió jövendô építészetiszínvonalára kiható léptékûügyet. Egy nemzetben, kultúrá-ban, s jövendô épített környeze-tünk minôségében gondolkodóállamvezetés számára fontoskell, hogy legyen, hogy e fenticélok elérése érdekében egypannon-europer szellemû, tradi-cionálisan racionális – s a„klasszikus” modern szerves fo-lyamatosságára fundamentált –új építészeti iskola jöjjön létre alehetô legrövidebb idôn belül.Titkolhatatlan versenybe va-gyunk saját kelet-közép-európairégiónkkal, hogy hol, hogy ésmiként fokuszálódik e térségkulturális-tudományos-gazdasá-gi centruma! Ez az ügy is a ver-seny része!”Az egész szakma a kezdeménye-zés mellé állt, és segítette megva-lósulását. Köszönet a magyar épí-tészeknek, akik önzetlenül vállal-ták az elôkészítés rögös éshosszú útját. Köszönet a nagy-testvérnek, a Mûegyetem ÉpítészKarának, hogy tanácsaikkal, ba-rátságukkal részt vettek a képzéstantervének kialakításában.

Dr. Bachman Zoltán DLA

Az idei diplomázók és diplomamunkájuk:Rétfalvi Donát: Pécs, Jakabhegy,Pálos kolostor romjának védô-épülete és oktatási központRohoska Csaba: Szenna, Kataszt-rófamúzeum Szamos Endre Péter: Drávatamá-si, Duna–Dráva Nemzeti Parkközponti épületeMészöly Csaba: Pécs, Egyeteminövénybiológiai kutató- és okta-tóállomásHasenauer Rajmund: Drávaszen-tes, Tájegységkezelô épülete Kalocsai Gábor: Drávatamási,Természetvédelmi kutató- éskonferencia-központHutter Ákos: Pécs, Pintér-kert,Kelet-Mecsek Tájegységkezelôépülete és vendégháza

4

Építészképzés és diplomamunkák Pécsett

Mészöly Csaba: Egyetemi növénybiológiai kutató- és oktatóállomás, Pécs

Az épület Pécs város mellett a Mecsek egyik – még érintetlen – oldalán helyezkedik el.Funkciója kettôs: a pécsi egyetem hallgatóinak oktatása és a hallgatók és tanárok, va-lamint más szakemberek közös, a környék növényvilágához kapcsolódó kutatómunká-jának biztosítása. Ez az épület tervezésénél is alapvetô szempont volt, ezért az épületis két részre osztható. Az egyik egy fix épületrész, amelyben a hallgatói és tanári szál-lás, tanári dolgozószobák, számítógépes labor, és az ezeket kiszolgáló helyiségek talál-hatók, a másik egy mobil épületrész, amelyben az elsôdleges adatgyûjtés, és adatfel-dolgozás történik (mobil, szabvány méretû konténerekben).A konténerek mobilitásával az optimális épületkihasználás biztosítható, a kutatásiterület hatótávolsága növelhetô, és a szálláshelyek igény szerint növelhetôklakókonténerekkel. A két épületrészt nyaktag köti össze, amely részben föld alatt ta-

lálható, benne szociális, raktár-, valamint gépészeti helyiségekkel.

A K T U Á L I S

Hasenauer Rajmund: Tájegységkezelô épülete, Drávaszentes, Duna–Dráva Nemzeti ParkKonzulens: Lantay Attila

A Barcstól öt km-re fekvô Drávaszentes mellett fekszik egy roppant mezô néhányolyan ótvaros, ronda fával, amilyet talán csak a Fehérlófia címû ultrazseniális animációs filmtôl várna az ember. A mezôt körülölelô sûrû erdôbôl meg egyre csak jönnek az ôzek… A Természet ismét jól beintett felszínes világunknak: újra megmutatta, hogy a beteges csúfság és a csodálatos szépség igazából nem két véglete valaminek,hanem egy és ugyanaz.A telek, amire a házat ültettem, szomszédos a fent említett természetvédelmi területtel,és elképzelhetetlennek tartottam, hogy a diplomamunkámmal mást próbáljak mondani, mint ami a tájból sugárzik.A ház olyan, az emberek által utált, negatívnak és gyûlöletesnek tartott szavakbólépítkezik, mint a ronda, beteg, elmeháborodott, morbid, groteszk, perverz, gonosz, ironikus, önironikus… Ezek a szavak próbálnak pozitív értékeket nyerni a ház tolmácsolásában, de nem mindenáron és mindenhogyan.A terv szeretne odamondogatni a múló divatoknak, mindennek és mindenkinek, akimagas lovon ül, szánalmasnak tartja az arroganciát, kiröhögi a felszínes, nyavalygóromantikát, hátat fordít a maximalizmusnak, még az építészeti elitizmust is erôsenmegmosolyogja (a legjobban pedig saját magát).Azt hiszem, sokkal inkább tagad, mint követ.Nem akar mást, csak egy egyszerre sematikus és bizarr jelenség lenni valahol az Istenháta mögött…Funkció: A Z alakú alaprajz utcai szárnyában 3 iroda (a tájegységvezetô és két ôrszámára), teakonyha és fedett terasz kapott helyet. A másik két szárny vendégszobákból és a hozzájuk kapcsolódó vizesblokkokból, illetve kazánházból áll. Az irodák és a szobák közé pedig egy 50 férôhelyes, galériás elôadóterem furakodott be.

5

6

Kalocsai Gábor: Természetvédelmi kutató- és konferencia-központ, Drávatamási, Duna–Dráva Nemzeti ParkKonzulensek: Lantay Attila, L. Miha Emôke

A feladat a Duna–Dráva Nemzeti Park területén egy természetvédelmi konferenciák éselôadások megtartására, oktatásra, a résztvevôk számára szállás biztosítására, kör-nyezetvédelmi vizsgálatokra és kutatásokra alkalmas központ megtervezése volt.A nehézséget az jelentette, hogy falusi struktúrába kellett egy, a funkciójából következôen szinte városias léptékû házat elhelyezni. A háromszintes épületnek ezt a jellegét megfelelô anyaghasználattal és tömegalakítással igyekeztem oldani.Célom olyan épület megtervezése volt, amely magán hordozza az épület funkciójának jellegét, és a környezeti adottságokhoz idomulva a lehetô legjobban megvalósítja az igények, a terepadottságok, a település, a Dráva és az épület közöttiösszhangot. Az épület és a környezet között kapcsolódási pontokat kerestem, melyeket természetazonos anyagokkal, a folyó felé „nyitó” tetôterasszal, a Drávát az épülettelösszekötô híddal, zöldtetôvel és a terepviszonyokhoz alkalmazkodó tömegalakítássalpróbáltam megvalósítani.A bejáratnál a nyitott kerengôs elôtér fokozatosan vezeti az érkezôket az épületbe. A részben egy, részben két szint belmagasságú elôcsarnokból nyílnak az elôadótermek,a konferenciaterem, az étterem és a Drávára nézô tetôterasz. Lépcsô vezet fel a galé-riás kiállítótérbe és az emeleti vendégszobákhoz, továbbá lefelé az alagsori laboratóriumokhoz, illetve az éttermet, a szobákat kiszolgáló kiegészítô funkciókhoz. A földszinten kaptak helyet a további vendéglakások és az adminisztrációs irodák is.

Hutter Ákos: Kelet-Mecsek Tájegységkezelô épülete és vendégháza

A tervezett épület a Kelet-Mecsek Tájegységkezelô épületének bôvítése. Pécsett a Tettye téren fekvô természetvédelmi terület, a Pintér-kert ad otthont aDuna–Dráva Nemzeti Park központjának is. Az ô elképzeléseik szerint az arborétum területén jönne létre ez a központi épület és vendégház, amely lehetôséget adna az ideérkezô szakemberek, kutatók elszállásolására, és az itt folytatott munkáhozmegfelelô körülményeket teremtene. Olyan közösségi épületre van szükség, ami a szakma számára munkahelyet, a közönség, a látogatók számára kikapcsolódási, pihenési lehetôséget biztosít. Ez a feltétel nem egymástól szeparált közösségi és hivatali funkciók által – amelyekközött nincs átjárás – teljesül, hanem nyitott, flexibilis épület létrehozásával. A munkakörülmények megteremtésénél ki kell használni a természeti környezet adottságait, hiszen ezáltal lehet kivételes egy itt mûködô laboratórium vagy iroda. E koncepcióból következôen az épület legfontosabb eleme a tetôkert, amely amellett,hogy visszaadja a természetnek, amit az épület elvett, egyformán szolgálja használóimindegyikét, dolgozót és vendéget.De nem csak ezzel az elemmel illeszkedik az épület a környezethez. A kívül elhelyezke-dô acél tartókeretek vertikális hangsúlyok az épületen. Ezek az elemek a kert fái közé növekednek, sötét színükkel a fatörzsekhez hasonulnak.Az épület napenergia felhasználásával, a föld hôjének kiaknázásával és fatüzelésû ka-zánnal állítja elô a fûtéshez és a használati meleg vízhez szükséges energiát.

Szamos Endre Péter: Drávatamási, Duna–Dráva Nemzeti Park központi épülete

A tervezést befolyásoló impulzusok: a hely (és a hely szelleme); „a dolgok belsô törvényszerûségébôl kibomló tervezési folyamat, amely egyedit, meg nem ismételhetôthoz létre” (Frank Lloyd Wright); az ösztönös tervezés (Alvar Aalto); népi építészetünkben még jelen lévô „alig épületek” hatása (pl. megalitok); jelértékûépületek létrehozása, melyek egyszerûségükkel (de nem unalmasságukkal) idôtlennéválhatnak szemben más mai „naprakész” épületekkel; a „spontán tervezhetôsége” (Bodonyi Csaba) (lásd torony); valamint Janáky István házai; természetes anyaghasználat.A terület erôvonali – az elsô vonalak – a helyfoglalás: A pont- és a vonaljelnek értékevan, mely a Drávára merôleges irányt hangsúlyozza a hosszan elnyúló épülettel és alendületet megállító, vertikális hangsúlyú toronnyal. A domb körülölelésével udvartalakítottunk ki. Azáltal, hogy erôs, egyszerû épületeket helyezünk el egyazon irány-ban, nem lehet a területet leszegni, igazi barátságos hangulatot létrehozni. Az udvar kialakításához szükség van más épületelemekre, amelyek körbeszegik a dombot, és funkciójukkal racionálisan „lakják be” a telekrészt.Az épületek mellett sétálgatva többféle benyomás érhet bennünket, helyenként beszûkülések, sikátorok, szûk fedett átjárók igyekeznek feszültséget teremteni a hosszú épületek, illetve a torony kapcsolódásainál.

7