Didaktikai módszerek III. Számonkérési ellenőrzési...
Transcript of Didaktikai módszerek III. Számonkérési ellenőrzési...
Didaktikai módszerek III.
Számonkérési-ellenőrzési módszerek
Mai órán
• Ismétlés – módszerek, tanulásszervezés, projektmódszer
• Andragógiai ellenőrzés és értékelés
• Pedagógusok értékelése – visszajelzés fontossága
1. A tanulásszervezés módszerei Alapmódszerek
Tanári magyarázat (frontális
tanítás): beszélgetés, kérdve-kifejtés,
előadás, szemléltetés
Munkáltatás (egyéni, de nem
önálló): variációs módszer, házi
feladat
Individuális (egyéni és önálló
tanulás): egyéni feladatok
Motiváló módszerek
Csoportmunka
Játék
Szerepjáték (drámapedagógia)
Vita
Kutató-felfedező módszer
Kooperatív módszerek
Projekt módszer
Leggyakrabban használt módszerek
90 % Ismeretszerzés
Falus és mtsi (1989)
• 53,5% nevelői magyarázat és bemutatás
Tanórákon elhangzó szavak
• 79% tanárok
• 21% diákok
Ismeret vagy képesség?
A tanulásszervezés sikerének néhány alapelve
• Differenciálás – Egyéni különbségek figyelembevétele – Tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése
• Szociális készségek fejlettsége (strensz=fejlesztő élmény) – Szociális kompetencia – Schneider, 1993 – Divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség,
kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret
• Motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia
• Ergonómia
Sokfélék vagyunk (egyéni sajátosságok)
Milyen egy tanterem?
• kommunikáció
• kooperáció
• csoportmunka
• helyváltoztatás
Lehetséges?
Milyen egy másik tanterem?
• kommunikáció
• kooperáció
• csoportmunka
• helyváltoztatás
fela
dat
Problémák, leküzdendő gátak
1. Szelektív iskolarendszer
2. Homogén csoportokra törekvés
3. Ismeretközpontúság
4. Tanárközpontúság
5. A tanár saját magát tartja a legfőbb
ismeretforrásnak
6. A tanulás helyett még mindig a tanításon van a
hangsúly
7. A tantárgyak közötti integráció hiánya
8. „Krétapedagógia”
9. Merev hagyományok, pl. ergonómiai szinten
A pedagógus néhány fontos szerepe
1. Pozitív tanulási légkört alakít ki 2. Megtanít tanulni 3. Együttműködik más szakos kollégáival 4. Iskolában is tud gondolkodni 5. Tapasztalatcserékre jár 6. Példát mutat 7. Életszerű 8. Az értékelés fejlesztő jellegét is alkalmazza 9. Felhasználja a tanulók tapasztalatait 10. A diákkultúrára, a tanulók világára is épít 11. Egyéni és társas tanulási helyzetekre egyaránt lehetőséget ad 12. A tanulót partnernek tekinti
2. Szociális készségek fejlesztése
• Módszerek
– Mintanyújtás, modellkövető viselkedés előhívása
– Megerősítési és alakítási, viselkedésmódosítási technikák
– Szerepjáték – (drámapedagógia)
– Brainstormig technikák (ötletbörze)
Személyiségfejlesztés néhány jelentős területe
Nonverbális
készségek
Kreativitás
Énkép
Metakommuni-
káció
SZEMÉLYISÉG
Önismeret
Divergens
gondolkodás
Társismeret,
kapcsolatteremtés
Empátia
A szociális készségek fejlesztésének jelentősége
• elősegítik a tudásnak és az emberségnek, az intelligenciának és a cselekvőképességnek, az önkibontakozásnak a lehetőségét
• a szociális készségek a tanulási-tanítási folyamatban, akár egy gépezetben a „csavarok”, elősegítik az elsajátított ismeretek és készségek megnyilvánulását, kibontakozását (pl. az iskolai szituációban a tudás önmagában nem elég, ha nem fejlettek a kommunikációs készségek).
Projektmódszer
Hogyan fogjunk a projekt megszervezéséhez?
A tervezés szakaszai:
• témaválasztás,
• tervkészítés,
• adatgyűjtés,
• a téma feldolgozása,
• a termék, produktum összeállítása,
• a projekt értékelése,
• a termék, produktum bemutatása.
A pedagógiai projektek fajtái
1. Témaválasztás módja szerint:
– Pedagógusok hirdetik meg,
– Diákok azonos érdeklődés mentén,
– Megadott téma feldolgozása,
– Szigorúan meghatározottak a feldolgozás
szempontjai.
2. Tartalma, témája szerint:
• Tananyaghoz, műveltségi területhez kapcsolódó projekt
• Tananyaghoz csak részben kapcsolódó projekt
• A tananyaghoz nem kapcsolódó projekt
3. Interdiszciplinaritása alapján
• Szűk tartalmú projekt
• Multidiszciplináris projekt
4. Tanítási időhöz való viszonya alapján
• Hagyományos órakereteket változatlanul
hagyja
• Epochális oktatás
• A tanítási szünetekhez kapcsolódó
szaktáborok, gyermekfoglalkozások,
műhelymunkák, alkotótáborok
5. Időtartam alapján
• Rövid távú projekt (1-2 nap)
• Középtávú projekt (1-2 hét)
• Hosszú távú projekt (több hét, félév, év)
6. A projektben résztvevők száma alapján:
• egyéni
• kiscsoportos (team)
• közép-, és
• nagy létszámú projektek
7. Produktuma alapján
• Tárgy, modell, játék
• Írásmű, album, újság, kötet
• Színpadi előadás, videofelvétel, kiállítás
• Rendezvény, kirándulás
• Nyilvános vita, tárgyalás
• Fentiek kombinációja, stb.
Andragógiai ellenőrzés és értékelés
• Ellenőrzés az a tanári tevékenység, amely kiváltja és felfogja a tanulók megnyilvánulásainak valamennyi területéről érkező információkat
• Az értékelés a tanulók képességeiről, tudásáról szerzett tájékozódás alapján történő visszajelzés, amely megállapít, megerősít, besorol
Az ellenőrzés és értékelés a pedagógiai munka szerves része
• A pedagógus rendszeresen tájékozódik:
– a diákok teljesítményéről
– magatartásáról
– ezekre reagálva véleményt fogalmaz meg
– megerősíti a kívánatost, a jót
– korrigálja a hibát
– önellenőrzés, önértékelés révén minél eredményesebb teljesítményre buzdít
Az andragógiai értékelés az andragógiai információk tervezett, szervezett, differenciált visszajelzésének elmélete és gyakorlata.
Funkció alapján lehet (SCRIVEN):
• diagnosztikus
• formatív
• szummatív
Viszonyítási alapok: normatív, kritériumorientált, sztenderdorientált
A tanulási eredmények értékelése
• Diagnosztikus (helyzetfeltárás)
– Pedagógiai beavatkozások előtt
– A diákok milyen feltételekkel kezdik az adott szakaszt
– Melyek azok a területek, amelyeken lemaradtak
– Kialakítható az egyénre, csoportra szabott oktatási stratégia
• Formatív: (fejlesztés-formálás)
– Folyamat közbeni irányítás
– Nem minősítés, hanem a jó megerősítése, a hiba kijavítása
– Feltárja mit tud a gyerek, mit nem
• Szummatív: (minősítő)
– Nevelési-oktatási szakasz záróaktusa
– Célja a záró minősítés
– A tanulót teljesítmény alapján minősítjük
– Szelektív funkciót tölt be (pl. bukás)
– Cél objektív, hiteles, megbízható adatok
Az értékelés folyamata • A célok megfogalmazása (követelmények
kialakítása)
• Ellenőrzés
– Megfigyelés
– Szóbeli felelet
– Írásbeli
• Információk értelmezése
– Mennyiségi értelmezés osztályzat, pontok
– Minőségi szöveges, metakommunikatív
Mérés • Tudást, képességet, attitűdöt stb. számszerűsítünk,
így lehetővé válik az objektív összehasonlítás
• A mérőeszközön rögzített skálát hozzámérjük a megvizsgált tulajdonsághoz
• Eszköze: teszt
– Tudást
– Intelligencia
– Kognitív kompetenciát
– Képességeket mérő tesztek
Méréssel kapcsolatos követelmény
• Objektivitás
– Kizárni a szubjektivitást
– Tanár viselkedése, metakommunikációja
• Érvényesség (validitás)
– Azt mérjük-e, amit mérni akarunk?
• Megbízhatóság (reliabilitás)
– Egy tulajdonság ismételt mérése ugyanolyan eredményű lesz
A teljesítménymérés • Normára orientált
– Globális becslés: a pedagógus az összbenyomását egy osztályzatban fejezi ki
– Pontérték felállítása: a pontok a feladategységek megoldásából adódnak
– Hátrányai:
• „Önmegvalósító jóslat”
• Nem tárja fel mely célt érte el, melyeket nem
• A jó osztályzatból sem derül ki, hogy elérte-e a célt?
• Kritérium orientált
– A teljesítményt egy előre meghatározott kritérium alapján mérik
– A kérdés, hogy a tanuló bizonyos célokat elért vagy sem?
– Objektív mérce
Az értékelés funkciói:
• Tárgyi-tartalmi információt nyújt
• Informál
• Ösztönöz
Értékelés az oktató szempontjából:
• Szubjektív önértékelés
• Kollektív értékelés
• Vizsgálat
Az értékelést befolyásoló tényezők (Edmund ERAZMUS)
• rendezési effektus
• elsőbbségi effektus
• végeffektus
• nagyságeffektus
• redundancia-effektus
• kontraszteffektus
Az értékelés rendszerszemléletű megközelítése A szabályozási modell
Cél Irányító
rendszer
Irányított
rendszer Eredmény
Információ-
áramlás
Visszacsatolás
Módosított
információ
Környezet
Irányítási folyamat
Cél
Értékelés
Tervezés
Intézkedés
Az értékelés szakaszai
1. Információgyűjtés
= ellenőrzés
2. Viszonyítás
Objektív Szubjektív
(Mérés) (Becslés)
ÉRTÉKLET
3. Diagnózis
Megvalósítási
feltételek
vizsgálata
Motiváció
Funkcióadás
Az értékelés szintjei: hallgató, folyamat, programok, intézmények, nemzetközi
• Értékelési elvek: Mikor? Hol? Hogyan? Problémák
– Validitás – Reliabilitás – Objektivitás – Értékelési technikák egyoldalúsága
Pedagógusok értékelése
Miért fontos a visszajelzés a pedagógusoknak?
• Bill Gates Ted előadása
Szakirodalom
• Simon Béláné: Didaktika, BMF BGK jegyzet, Budapest 2001.