Diákélet a középkorban
-
Upload
res-sarolta -
Category
Documents
-
view
78 -
download
2
description
Transcript of Diákélet a középkorban
A Karoling-kori kolostori és püspöki központokban, valamint a paloták iskoláiban csupán az egyházi és világi vezetés utánpótlásáról gondoskodtak.
Aki professzori, tudósi munkáját már hivatásból végezte, tehát aki egy új társadalmi réteg, az értelmiség tagja lett, a városokkal együtt jelent meg.
A városi iskolák már kezdeti formájukban sem korlátozták magukat csak a tisztviselők és a papok képzésére. A szerzetesi, nemesi, paraszti, polgári eredetű diákok lázasan keresték a városokban a nekik megfelelő iskolát.
A XIII. században a városi testületek – az önkormányzatok és céhek – kialakulásával, illetve megerősödésével párhuzamosan megszerveződtek a szellemi tevékenység műhelyei, testületei is.
Az új intézményeket egyetemeknek (UNIVERSITAS) nevezzük.
Az egyetemek – akárcsak a városi önkormányzatok – az egyházi és a világi hatalom ellen folytatott küzdelemben nyerték el függetlenségüket.
Európai egyetemek
1088. Bologna 1257. Párizs ---- alapítója Robert de Sorbon1348. Prága ----- alapítója IV. Luxemburgi Károly1364. Krakkó ---- alapítója III. Nagy Kázmér1365. Bécs ---- alapítója IV. Rudolf, III. Albert és III. Lipót osztrák hercegek.1367. Pécs --- alapítója I. Nagy Lajos1395. Óbuda --- alapítója Luxemburgi Zsigmond
Mi is az a hét szabad művészet?
A középkori egyetemeken a hét szabad művészetet tanították, amelynek latin neve „septem artes liberales”. Az elnevezés onnan ered, hogy ezek voltak „szabad emberhez méltók.”
A hét szabad művészetet két csoportra osztották:
I. Trivium – a szóval, szöveggel foglalkozó tudományág
Grammatica – NyelvtanRetorica – Retorika, a gondolatok szabatos szóbeli
kifejezése Dialektica – Dialektika, a gondolatok logikus
kifejtésének tárgya
II. Quadrivium – a többi négy tudományág közös összefoglaló neve
Astronomia – Csillagászat Aritmetika – Számtan Geometria – Mértan Musica – Zene
Erdélyiek egyetemjárása a középkorban
•A középkori Erdélyben 1520 előtt főiskola nem működött
•Külföldre mentek tovább tanulni, Párizs
•XIV. század, létrejönnek Közép-Európában az első egyetemek , Prága, Bécs
•Az erdélyi diákok döntő többsége a bécsi és a krakkói egyetem hallgatója volt
•A külföldi egyetemekre beiratkozott erdélyi hallgatók száma a XIV. század utolsó évtizedeitől kezdve 1410-ig folyamatosan emelkedett
1410 után csökken az egyetemre járó diákok száma, talán ez annak is köszönhető volt, hogy:
•Az utazás még rövid útvonalakon is igen veszélyes és bizonytalan
•Pestisjárványok
Mátyás uralkodása idején az itáliai egyetemek iránt fokozódó érdeklődés. Jóllehet már korábban is tanultak erdélyiek Bologna, Pádua egyetemein, csak a XV. század 50-es éveitől mentek nagyobb számban Itáliába
Az erdélyi diákok településtípusok szerinti megoszlása69
Településtípus:
Királyi város
Püspöki város
Mezőváros Falu Ismeretlen
Diákok száma: 985216
597+118 = 715
380 200
%39,5 8,7 28,6 15,2 8