DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

ARANYMŐVESSÉG A KÉSİKLASSZIKUS –

KORAHELLÉNISZTIKUS KORI

MAKEDÓNIÁBAN

– DERVENI, SEDES, STAVROUPOLIS –

1

DÁGI MARIANNA

2011

Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

DÁGI MARIANNA

ARANYMŐVESSÉG A KÉSİKLASSZIKUS –

KORAHELLÉNISZTIKUS KORI MAKEDÓNIÁBAN

– DERVENI, SEDES, STAVROUPOLIS –

1. kötet

Történelemtudományok Doktori Iskola A Doktori Iskola vezetıje: Dr. Székely Gábor DSc Régészet Doktori Program A Doktori Program vezetıje: Dr. Borhy László DSc, egyetemi tanár A bizottság tagjai: Elnök: Dr. Raczky Pál CSc, egyetemi tanár Titkár: Dr. Kalla Gábor PhD, egyetemi docens Tagok: Dr. Zsidi Paula CSc Dr. Bartus Dávid, Dr. Rácz Zsófia Hivatalosan felkért bírálók: Dr. Borhy László DSc, egyetemi tanár Dr. Facsády Annamária PhD Témavezetı: Dr. Szabó Miklós MHAS, egyetemi tanár

Budapest, 2011

TARTALOMJEGYZÉK

Köszönetnyilvánítás ………………………………………………………….. …… i Irodalomjegyzék ………………………………………………………….. …… iii Bevezetés ………………………………………………………….. …… 1 1. KÖTET I. AZ EDDIGIEK ÁTTEKINTÉSE 1. Aranylelıhelyek Makedóniában ………………………………………………. 7 2. Aranymővesség Makedóniában. Kutatástörténeti áttekintés …………………… 16 II. AZ ÉKSZEREK ELEMZÉSE 3. A tanulmányozás módszere ………………………………………………. 23 4. A makedóniai aranymővesség tárgytípusainak jellemzése. Szerkezeti leírás és összehasonlító elemzés …………………………………………. 26 Koszorúk (1-6. sz.) Az eddigi megfigyelések, vélemények, eredmények ……………………………… 27 A koszorúk leírása ………………………………………………………………. 31 A koszorúk összehasonlító elemzése ………………………………………… 50 Az összehasonlító technikai elemzés ereményei ……………………………… 59 1. Típusra és készítıre jellemzı jegyek ………………………………………… 59 2. A koszorúk készítıi …………………………………………………………. 64 3. Használat, funkció …………………………………………………………. 67 Összegzés ……………………………………………………………………. 68 Diadémák (7-8. sz.) Az eddigi megfigyelések, vélemények, eredmények ……………………………... 71 A diadémák leírása ………………………………………………………… 73 A diadémák összehasonlító elemzése ………………………………………… 81 A sedesi és a verginai diadéma közvetett összehasonlításának ereménye ………... 84 1. A típus jellemzıi …………………………………………………………. 84 2. A sedesi diadéma készítıje …………………………………………………………. 84 3. Használat, funkció …………………………………………………………. 86 Összegzés ……………………………………………………………………. 88 Fülbevalók (9-12. sz.) Az eddigi megfigyelések, vélemények, eredmények ……………………………… 90 A fülbevalók leírása …………………………………………………………. 93 A fülbevalók összehasonlító elemzése ………………………………………… 106 Az összehasonlító technikai elemzés ereményei …………………………….... 109 1. Típusra és készítıre jellemzı jegyek ………………………………………… 109 2. A sedesi és a derveni karikafülbevalók készítıi …………………………….... 112 3. Használat, funkció …………………………………………………………. 113 Összegzés …………………………………………………………………….. 115 Nyakláncok, nyak- és mell-lánc tartozékok (13-28. sz.) Az eddigi megfigyelések, vélemények, eredmények ……………………………… 118 A nyakláncok leírása …………………………………………………………. 121 A nyakláncok összehasonlító elemzése ………………………………………… 142 Az összehasonlító technikai elemzés ereményei ……………………………… 156

1. Típusra és készítıre jellemzı jegyek …………………………………………. 156 2. A nyakláncok készítıi …………………………………………………………. 163 3. Használat, funkció …………………………………………………………. 165 Összegzés ……………………………………………………………………. 168 Fibulák (29-39. sz.) Az eddigi megfigyelések, vélemények, eredmények ……………………………… 172 A fibulák leírása …………………………………………………………………….. 173 A fibulák összehasonlító elemzése ………………………………………………. 193 Az összehasonlító technikai elemzés ereményei ……………………………… 198 1. Típusra és készítıre jellemzı jegyek …………………………………………. 198 2. A fibulák készítıi ……………………………………………………………….. 204 3. Használat, funkció ……………………………………………………………….. 206 Összegzés …………………………………………………………………….. 207 Győrők (40-44. sz.) Az eddigi megfigyelések, vélemények, eredmények ………………………………. 209 A győrők leírása ……………………………………………………………….. 210 A győrők összehasonlító elemzése ……………………………………………….. 217 Az összehasonlító technikai elemzés ereményei ……………………………………. 220 1. Típusra és készítıre jellemzı jegyek ……………………………………………….. 220 2. A győrők készítıi ………………………………………………………………... 225 3. Használat ……………………………………………………………………… 225 Összegzés …........................................................................................................ 227 Szalagok (45-47. sz.) Az eddigi megfigyelések, vélemények, eredmények ……………………………….. 229 A szalagok leírása ………………………………………………………………… 229 A szalagok összehasonlító elemzése ………………………………………………... 234 Az összehasonlító technikai elemzés ereményei …………………………………….. 235 1. Típusra és készítıre jellemzı jegyek ………………………………………………... 235 2. A szalagok készítıi ………………………………………………………………… 237 3. Használat, funkció ………………………………………………………………… 237 Összegzés ……………………………………………………………………… 238 Ruhadíszek (48-50. sz.) Az eddigi megfigyelések, vélemények, eredmények ……………………………….. 240 A ruhadíszek leírása ………………………………………………………………… 240 A ruhadíszek összehasonlító elemzése ………………………………………………… 243 Az összehasonlító technikai elemzés ereményei ……………………………………... 245 1. Típusra és készítıre jellemzı jegyek ………………………………………………… 245 2. A ruhadíszek készítıi …………………………………………………………… 246 3. Használat, funkció …………………………………………………………… 246 Összegzés ……………………………………………………………………… 247 Veretek (51-53. sz.) Az eddigi megfigyelések, vélemények, eredmények ……………………………….. 249 A veretek leírása ……………………………………………………………………… 250 A veretek összehasonlító elemzése ……………………………………………………… 257 Az összehasonlító technikai elemzés ereményei ……………………………………... 259 1. Típusra és készítıre jellemzı jegyek ………………………………………………… 259 2. A veretek készítıi …………………………………………………………… 261 3. Használat, funkció …………………………………………………………… 261 Összegzés ……………………………………………………………………… 263

Egyéb tárgyak (54-59. sz.) Az eddigi megfigyelések, vélemények, eredmények ………………………………. 265 A tárgyak leírása ………………………………………………………………... 265 A tárgyak összehasonlító elemzése ……………………………………………….. 270 Az összehasonlító technikai elemzés ereményei ………………………………. 272 Összegzés ……………………………………………………………………... 272 III. AZ ELEMZÉSBİL LEVONHATÓ KÖVETKEZTETÉSEK 5. Aranymőves technikák a Kr.e. 4. századi Makedóniában. Az ékszerek tanúsága……. 275 6. Ékszerek közötti kapcsolatok: azonos kéz, azonos készítési hely ……………… 297 7. Az ékszerek keltezése: a használat, a készítés és az eltemetés ideje ……………… 302 IV. TÖRTÉNETI KÖVETKEZTETÉSEK – KITEKINTÉS 8. Aranymőves mőhelyek kontinuitása Makedóniában …………………………. 308 V. ÖSSZEFOGLALÁS ………………………………………………………….. 315 VI. FÜGGELÉKEK ………………………………………………………….. 319 1. A derveni B 138 koszorú és a mirtuszág összetartozása ………………………… 321 2. A sedesi A sír ékszerei ………………………………………………………….. 341 VII. LELETEGYÜTTES-KATALÓGUS ......................................................... 347 1. Stavroupolis …………………………………………………………………….. 349 2. Sedes ………………………………………………………………………….. 371 3. Derveni …………………………………………………………………………... 399 VIII. TECHNIKAI GLOSSZÁRIUM …………………………………………. 447 IX. TÁBLÁZATOK .......................................................................................... 451 1.Az ékszertípusok megoszlása ……………………………………………….. 453 2.PGE-zárványok az ékszerekben ……………………………………………….. 455 3.Használat nyomai az ékszereken ……………………………………………….. 457 X. MUTATÓ ……………………………………………………………………... 459 XI. AZ ILLUSZTRÁCIÓK FORRÁSA ………………………………………….. 461 2. KÖTET ILLUSZTRÁCIÓK KÉPTÁBLÁK CD-MELLÉKLET

i

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Elsısorban is köszönettel tartozom témavezetımnek, Szabó Miklós akadémikusnak, hogy

támogatta témaválasztásomat, segítette a disszertáció készítését, sikeres befejezését és

görögországi ösztöndíjaimhoz ajánlást adott.

A Thesszaloniki Régészeti Múzeumban ırzött derveni, sedesi és stavroupolisi ékszerek

tanulmányozása részben Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj (2005-2006) és görög-magyar

államközi ösztöndíjak (2006, 2009-2010) segítségével valósult meg, köszönöm az anyagi

támogatást. További segítséget jelentett és hálás köszönet illeti dr. Baán Lászlót a

Szépmővészeti Múzeum fıigazgatóját, hogy az eszmein túl anyagi támogatást is nyújtott a

tanulmányutakhoz.

Hálás köszönettel tartozom Szilágyi János Györgynek, hogy szakmai mőhelyébe befogadott,

az ösztöndíjakhoz ajánlást adott, disszertációmat átnézte, munkámat hasznos kritikai és

szakmai megjegyzésekkel segítette. Köszönettel tartozom Török László akadémikusnak, hogy

munkám menetét figyelemmel kísérte és elısegítette a British School at Athens-beli tagság

elnyerését.

Hálával tartozom Nagy Árpád Miklósnak, a Szépmővészeti Múzeum Antik Győjteménye

vezetıjének, hogy kutatói pályámon elindított, segítette mind szakmai, mind emberi

kibontakozásomat, megismertette velem a kutatói munka örömét és felelısségét. Köszönöm,

hogy OTKA pályázatainak felhasználásával lehetıvé tette görögországi kutatómunkám

idıbeli kiterjesztését. Köszönöm szakmai támogatását és megértı türelmét, ami nélkül

disszertációm nem készülhetett volna el.

Köszönet illeti Tóth Máriát, az MTA Geokémiai Kutatóintézetének munkatársát az

archaeometriai módszerek megismeréséhez és a disszertáció elkészítéséhez nyújtott

nélkülözhetetlen segítségéért. Köszönet illeti továbbá Forró Orsolyát a kézirat elolvasásában

és az ókori források értelmezésében, Mátyus Lászlót a digitális fotózás elsajátításában, Litkei

Ágnest a képek szkennelésében és szerkesztésében, Andó Gézát és a Szépmővészeti Múzeum

Informatikai Osztályát az informatikai problémák megoldásában, Mészáros Esztert az

ügyintézésben nyújtott segítségéért. Köszönöm továbbá Dr. Gaál Péterné, Csepregi Ildikó,

Endreffy Kata, Hasznos Andrea és Agócs Péter segítségét.

Hálával és köszönettel tartozom Dr. Polyxeni Adam-Veleninek, a Thesszaloniki Régészeti

Múzeum igazgatójának, hogy hozzájárult a nagyrészt a múzeum ’Ο χρυσός των Μακεδόνων’

címő kiállításán fontos helyet betöltı ékszerek tanulmányozásához; Dr. Despina

Ignatiadounak a fémgyőjtemény vezetıjének szakmai támogatásáért és Dr. Kalliopi

Hatzinikolaunak a győjtemény munkatársának, hogy a vizsgált leletegyüttesekrıl, illetve

tárgyakról ırzött archív fotók és dokumentumok felkutatásában segített; Androniki

Kapizioninak a múzeum restaurátor osztálya vezetıjének, Vassiliki Mihalopoulou és Sonia

Athanasiadou restaurátoroknak, valamint Ioannis Nazlisnak, a múzeum vegyészének a

tárgyak tanulmányozásához nyújtott nélkülözhetetlen segítségükért. Köszönettel tartozom a

ii

thesszaloniki múzeum többi munkatársának is, akiknek nyitottsága és segítıkészsége nagyban

hozzájárult a disszertáció elkészítéséhez. Köszönettel tartozom Dr. Bettina Tsigaridának,

hogy betekinthettem az 1988-ban a görög fémkoszorúkról írt, közöletlen doktori

disszertációjába.

Hálával tartozom továbbá az Amphipolisi Régészeti Múzeum munkatársainak, Ilias

Dalakourasnak, Maria Kiranoudinak, Eleni Selleridounak és Giorgos Galiosnak, hogy

lehetıvé tették a két, végül a disszertációba be nem került amphipolisi sír ékszereinek a

tanulmányozását. Köszönöm a British School at Athens segítségét az ékszerek

tanulmányozásához szükséges engedélyek megszerzésében.

Köszönöm Berki Manuélának a görögországi utak során nyújtott segítségét.

Végül, de nem utolsó sorban köszönöm szüleimnek és testvéremnek támogatásukat, ami

lehetıvé tette a kutatómunka nehézségeinek leküzdését.

iii

IRODALOMJEGYZÉK Az American Journal of Archaeology rövidítéseit használom. A további rövidítéseket itt közlöm. Adams 2009

W. L. Adams: Sport and Ethnicity in Ancient Macedonia, in T. Howe – J. Reames (szerk.).: Macedonian Legacies: Studies in Ancient Macedonian History and Culture in Honor of Eugene N. Borza, Claremont 2009, 57-78.

ΑΕΜΘ

Tο Αρχαιολογικό Έργο στη Μακεδονία και στη Θράκη 1 (1987) – ΑΕΜΘ 2009

20 χρόνια. Tο Αρχαιολογικό Έργο στη Μακεδονία και στη Θράκη, Επετειακός τόµος, Θεσσαλονίκη 2009

Albania

Albania. Revue d'archéologie, d'histoire, d'art et des sciences appliquées en Albanie et dans le Balkans, 1 (1925) – 6 (1939)

Amandry 1953

P. Amandry: Collection Hélène Stathatos. Les bijoux antiques, Strasbourg 1953 ΑΜΥΤΟΣ 1987

Μ. Τιβέριος – Σ. ∆ρούγου – Χ. Σαατσόγλου-Παλιαδέλη (szerk.): ΑΜΥΤΟΣ. Τιµητικός τόµος για τον καθηγητή Μανόλη Ανδρόνικο, Θεσσαλονίκη 1987

Ancient Jewelry 1996

A. Calinescu (szerk.): Ancient Jewelry and Archaeology, Bloomington-Indianapolis 1996 Ancient Macedonia IV

Ancient Macedonia IV, Papers Read at the Fourth International Symposium Held in Thessaloniki, September 21-25, 1983, Thessaloniki 1986

Ancient Macedonia VII

Ancient Macedonia VII, Macedonia from the Iron Age to the Death of Philip II, Papers read at the Seventh International Symposium Held in Thessaloniki, October 14-18, 2002, Thessaloniki 2007

Ancient Macedonia 1988

Ancient Macedonia. Catalogue of the Exhibition in Australia, Athens 1988 Andreou – Fotiadis – Kotsakis 1996

St. Andreou – M. Fotiadis – K. Kotsakis: Review of Aegean Prehistoric V: The Neolithic and Bronze Age of Northern Greece, AJA 100 (1996), 537-597.

iv

Andrianou 2006

D. Andrianou: Chairs, Beds, and Tables. Evidence for Furnished Interiors in Hellenistic Greece, Hesperia 75 (2006), 219-266.

Andrianou 2009

D. Andrianou: The Furniture and Furnishings of Ancient Greek Houses and Tombs, Cambridge 2009

Andriomenou 1975

A. Andriomenou: Vases et lampes de bronze dans le Collections privées d’Athènes, BCH 99 (1975), 535-580.

Andronikos 1969

M. Ανδρóνικος: Βεργίνα I, Το νεκροταφείον των τύµβων, Αθήνα 1969 Andronikos 1984

M. Andronikos: Vergina. The Royal Tombs and the Ancient City, Athens 1984 Archaeometrical Research 1996

Archaeometrical and Archaeological Research in Macedonia and Thrace, Proceedings of the 2nd Symposium, Thessaloniki 26-28 March 1993, Thessaloniki 1996

Art of Greek Goldsmith 1998

D. Williams (szerk.): The Art of the Greek Goldsmith, London 1998 Barr-Sharrar – Borza 1982

B. Barr-Sharrar – E. Borza (szerk.): Macedonia and Greece in Late Classical and Early Hellenistic Times, Washington 1982

Barr-Sharrar 1984

B. Barr-Sharrar: Eastern Influence on the Toreutic Art of Macedonia Before the Conquest of Alexander the Great, ArchNews 13 (1984), 1-12.

Barr-Sharrar 2000

B. Barr-Sharrar: Observations on the Derveni Tomb A Bronze Volute Krater, in MYRTOΣ 2000, 159-178.

Barr-Sharrar 2007

B. Barr-Sharrar: Metalwork in Macedonia Before and During the Reign of Philip II, in Ancient Macedonia VII, 485-498.

Barr-Sharrar 2008

B. Barr-Sharrar: The Derveni Krater. Ancient Art and Architecture in Context, Princeton 2008

Becatti 1955

G. Becatti: Oreficerie antiche dalle minoiche alle barbariche, Roma 1955

v

Besios 1985 Μ. Μπέσιος: Η αρχαία Πύδνα, in Οι αρχαιολóγοι µιλούν για την Πιερία, 28-29 Ιουλίου και 4-5 Αυγούστου 1984, Θεσσαλονίκη 1985

Besios 1996

Μ. Μπέσιος: Νεκροταφεία Πύδνας, ΑΕΜΘ 10/Α (1996), 233-238. Besios – Tsigarida 2000

M. Μπέσιος – E. B. Τσιγαρίδα: Χρυσά κοσµήµατα από το νεκρταφείο του Αιγινίου, κοντά στην αρχαία Πύδνα, in ΜΥΡΤΟΣ 2000, 179-197.

Besios et al. 2004

Μ. Μπέσιος – A. Αθανασίαδου – Ε. Γερόφοκα – Μ. Χρίστακου-Τόλια: Μεθώνη 2004, ΑΕΜΘ 18 (2004), 367-376.

Betegh 2004

G. Betegh: The Derveni Papyrus. Cosmology, Theology and Interpretation, Cambridge 2004

Biesantz 1965

H. Biesantz: Die thessalischen Grabreliefs. Studien zur nordgriechischen Kunst, Mainz 1965

Blinkenberg 1926

Chr. Blinkenberg: Fibules grecques et orientales, Copenhague 1926 BMC Rings

F. H. Marshall: Catalogue of the Finger Rings, Greek, Etruscan, and Roman, in the Department of Antiquities, British Museum, London 1968

BMC Jewellery

F. H. Marshall: Catalogue of the Jewellery, Greek, Etruscan, and Roman in the Departments of Antiquities, British Museum, London 1969

Boardman 1970

J. Boardman: Greek Gems and Fingerrings, Early Bronze Age to Late Classical, London 1970

Boardman 2001

J. Boardman: Greek Gems and Finger Rings, Early Bronze Age to Late Classical, London 2001

Boboti-Tsitlakidou – Vavelidis – Amstutz 1991

I. Boboti-Tsitlakidou – M. Vavelidis – G. C. Amstutz: Morphology and Composition of the Gold Grains of the Gallikos-Area, Northern Greece as Compared to Some Rhine Gold of the Rhine Valley, Germany, Bulletin of the Geological Society of Greece 25/2 (1991), 245-263.

Bonias 2000

Z. Μπόνιας: Τάφοι Αµφιπολέως, in MYRTOΣ 2000, 199-216.

vi

Borza 1990

E. N. Borza: In the Shadow of Olympus. The Emergence of Macedon, New Jersey 1990 Borza – Palagia 2007

E. N. Borza – O. Palagia: The Chronology of the Macedonian Royal Tombs at Vergina, JdI 122 (2007), 81-125.

Brecoulaki 2006

H. Brecoulaki: La peinture funeraire de Macedoine. Emplois et Fonctions de la couleur IVe – IIe s. av. J. – C., Athenes 2006

Buckton 1982

D. Buckton: Enamelling on Gold, in GoldBull 15/3 (1982), 101-109. Carroll 1974

D. L. Carroll: A Classification for Granulation in Ancient Metalwork, AJA 78 (1974), 33-39.

Casson 1926

S. Casson: Macedonia, Thrace and Illyria. Their Relations to Greece from the Earliest Times Down to the Time of Philip son of Amyntas, Oxford 1926

Collart 1937

P. Collart: Philippes. Ville de Macédoine depuis ses origines jusq’à la fin de l’époque romaine, Paris 1937

Country Houses 2003

P. Adam-Veleni – E. Poulaki – K. Tzanavari: Ancient Country Houses on Modern Roads, Athens 2003

Chrysostomou – Chrysostomou 2009

Α. Χρυσοστόµου – Π. Χρυσοστόµου: Τα νεκροταφεία του αρχαίου οικισµού στι Αρχοντικό Πέλλας, AEMΘ 2009, 477-490.

Cowell – La Niece – Meeks 1983

M. R. Cowell – S. La Niece – N. D. Meeks: Analyses of materials, in C. Johns – T. Potter, The Thetford Treasure. Roman Jewellery and Silver, London 1983, 56-61.

Craddock 1995

P. T. Craddock: Early Metal Mining and Production, Edinburgh 1995 Craddock 2000

P. T. Craddock: The Platinum Group Element Inclusions, in Ramage – Craddock 2000, 238-244.

Craddock 2000a

P. T. Craddock: Historical Survey of Gold Refining, in Ramage – Craddock 2000, 27-53.

vii

Craddock 2009

P. Craddock: Scientific Investigation of Copies, Fakes and Forgeries, Oxford 2009 Davies 1932

O. Davies: Ancient Mines in Southern Macedonia, JRAI 62 (1932), 145-162. Dági 2003

M. Dági: ’Tinkers’ and ’Patchers’: Some Notes on the Ancient Repairs of Greek Vases, BMusHongr 99 (2003), 31-66.

Dági 2006

M. Dági: Training the Eye. Technical Details as Clues in the Attribution of Ancient Jewellery, BMusHongr 105 (2006), 41-72.

Dági 2012

M. Dági: The Derveni Wreath – 45 Years Later, Κρατήρ. Journal of the Archaeological Museum of Thessaloniki 1 (2012), megjelenés alatt

Davidson 1952

G. R. Davidson: The Minor Objects, Corinth XII, Princeton 1952 Deppert-Lippitz 1985

B. Deppert-Lippitz: Griechischer Goldschmuck, Mainz 1985 Despini 1996

Αικ. ∆έσποινη: Αρχαία Χρυσά Κοσµήµατα, Αθήνα 1996 Despini 2000

Αικ. ∆εσπoίνι: Ελάσµατα Σίνδου µε ζωφόρο ζώων, in ΜΥΡΤΟΣ 2000, 277-304. Despini 2009

Aikaterini Despini: Gold Funerary Masks, in AntK 52 (2009), 20-65. Despinis – Stefanidou-Tiveriou – Voutiras 1997

Γ. ∆εσπίνης – Θ. Στεφανίδου-Τιβερίου – Ε. Βουτυράς: Κατάλογος γλυπτών του Αρχαιολογικού Μουσείου Θεσσαλονίκης, Θεσσαλονίκη 1997

Dimitsas 1874

M. Γ. ∆ήµιτσας: Αρχαία γεωγραφία της Μακεδονίας. Μέρος 2: Τοπογραφία, Αθήνα 1874 Drougou 2000

Σ. ∆ρούγου: Ο εφηµέρος πήλος και ο αιώνιος χρυσός επίχρυσα και επάργυρα πηλίνα αγγεία στον 4ο αιώνα π.Χ., in ΜYΡΤΟΣ 2000, 305-314.

Edwards – Thompson 1970

G. R. Edwards – M. Thompson: A Hoard of Gold Coins of Philip and Alexander from Corinth, AJA 74 (1970), 343-350.

viii

Eluère – Cottier-Angeli – Eveno 1993 C. Eluère - D. Cottier-Angeli - M. Eveno: De l’orpaillage aux granules des orfèvres, in Outils et ateliers 1993, 45-54.

Egnatia

Εγνατία. Επιστηµονική Επετηρίδα της Φιλοσοφικής Σχολής, Τεύχος Τµήµατος Ιστορίας και Αρχαιολογίας, Αριστοτέλειο Πανεπιστήµιο Θεσσαλονίκης, 1 (1989) –

Elderkin 1928

K. Elderkin: Buttons and Their Use on Greek Garments, AJA 32 (1928), 333-345. Filow 1927

B. D. Filow: Die archaische Nekropole von Trebenischte am Ochrida-See, Berlin – Leipzig 1927

Forbes 1964

R. J. Forbes: Studies in Ancient Technology, Vol. VIII, Leiden 1964 Galiniki 2006

Σ. Γκαλινίκη: Μήτρες κοσµηµάτων από τη συλλογή Στ. Τσάκου, in Greek Technology 2006, 347-354.

Gardner – Casson 1918-1919

E. A. Gardner – S. Casson: Antiquities Found in the British Zone 1915-1919, BSA 23 (1918-1919), 10-43.

Giuliano 2001

A. Giuliano: Vitruvio e l’acanto, in A. Giuliano: Scritti minori, Roma 2001, 221-234. Gold of Macedon 2000

B. Tsigarida – D. Ignatiadou: The Gold of Macedon, Archaeological Museum of Thessaloniki, Athens 2000

GoldBull

Gold Bulletin. The journal of gold science, technology and applications, 1 (1968) – Graham 1978

A. J. Graham: The Foundation of Thasos, BSA 73 (1978), 62-98. Grammenos – Kotsos 2004

∆. Γραµµένος - Κώτσος Σ.: Σωστικές ανασκαφές στο νεολιθικό οικισµό Σταυρούπολης Θεσσαλονίκης I - II, Θεσσαλονίκη 2002, 2004

Greek Civilization 1993

J. Vokotopoulou (szerk.): Greek Civilization. Macedonia Kingdom of Alexander the Great, Marché Bonsecours, Montreal, 7th May – 19t September 1993, Athens 1993

Greek Gold 1994

D. Williams – J. Ogden: Greek Gold. Jewellery of the Classical World, London 1994

ix

Greek Jewellery 1997 E. Kypraiou (szerk.): Greek Jewellery, 6000 Years of Tradition, Thessaloniki, Villa Bianca, 21 December 1997 – 21 February 1998, Athens 1997

Greek Technology 1997

Αρχαία Ελληνική Τεχνολογία. Πρακτικά 1ο ∆ιέθνες Συνέδριο, Θεσσαλονίκη Σεπτέµβριος 1997, Θεσσαλονίκη 1997

Greek Technology 2006

Αρχαία Ελληνική Τεχνολογία. Πρακτικά 2ο ∆ιέθνες Συνέδριο, Αθήνα 17-21 Οκτωβρίου 2005, Αθήνα 2006

Hammond 1972

N. G. L. Hammond: A History of Macedonia, Volume I: Historical geoography and prehistory, Oxford 1972

Hammond 1989

N. G. L. Hammond: The Macedonian State. Origins, Institutions, and History, Oxford 1989

Hammond 1998

N. G. L. Hammond: Eretria’s colonies in the area of the Thermaic Gulf, in BSA 93 (1998), 393-399.

Hammond – Griffith 1979

N. G. L. Hammond – G. T. Griffith: A History of Macedonia Vol. II, 550-336 B.C., Oxford 1979

Hatzopoulos 1994

M. B. Hatzopoulos: Cultes et rites de passage en Macedoine, Athenes 1994 Hatzopoulos 2008

M. B. Hatzopoulos: The Burial of the Dead (at Vergina) or The Unending Controversy on the Identity of the Occupants of Tomb II, Tekmeria 9 (2008), 91-118.

Hatzopoulos – Loukopoulous 1980

M. B. Hatzopoulos – L. D. Loukopoulous (szerk.): Philip of Macedon, Athens 1980 Healy 1993

J. F. Healy: Miniere e metallurgia nel mondo greco e romano, Roma 1993 Heurtley 1939

W. A. Heurtley: Prehistoric Macedonia. An Archaeological Reconnaissance of Greek Macedonia (West of the Struma) in the Neolithic, Bronze, and Early Iron Ages, Cambridge 1939

Higgins 1980

R. Higgins: Greek and Roman Jewellery, London 1980 (2. kiadás)

x

Higgins 1982 R. A. Higgins: Macedonian Royal Jewelry, in Barr-Sharrar – Borza 1982, 141-151.

Higgins – Higgins 1996

M. D. Higgins – R. Higgins: A Geological Companion to Greece and the Aegean, London 1996

Hoffmann – Davidson 1965

H. Hoffmann – P. Davidson: Greek Gold. Jewelry from the Age of Alexander, Mainz 1965

Hoffmann 1969

H. Hoffmann: "Greek Gold" Reconsidered, AJA 73 (1969), 447-451. Hrysos ton Makedonon 2007

∆. Β. Γραµµένος (szerk.): Ο χρυσός των Μακεδόνων από την έκθεση του Αρχαιολογικού Μουσείου Θεσσαλονίκης, Θεσσαλονίκη 2007

Hrysostomou et al. 2007

Π. Χρυσοστόµου – I. Ασλάνης – A. Χρυσοστόµου: Αγροσυκια. Ένας οικισµός των προϊστορικών και ιστορικών χρονών, Βέροια 2007

Huguenot 2008

C. Huguenot: La tombe aux Érotes et la tombe d’Amarynthos. Architecture funéraire et présence macédonienne en Grèce centrale, Lausanne 2008

Ignatiadou 2004

∆. Ιγνατιάδου: Μακεδονική γυαλούργια του 4ου αι. π.Χ. Το άχρωµο γυαλί, Θεσσαλονίκη 2004 (dokt. dissz.)

Ignatiadou 2007

∆. Ιγνατιάδου: Οι τάφοι στο αεροδρόµιο Σέδες, in Hrysos ton Makedonon 2007, 139-141.

Ignatiadou – Nazlis 2008

∆. Ιγνατιάδου – Ι. Ναζλής: Micro-XRF ανάλυση σµάλτων σε χρυσά κοσµήµατα κλασικών χρόνων,in 5ο Συµπόσιο Αρχαιοµετρίας της Ελληνικής Αρχαιοµετρικής Εταιρείας, 8-10.10.2008, Αθήνα (megjelenés alatt)

Ignatiadou – Nazlis 2009

∆. Ιγνατιάδου – Ι. Ναζλής: Εντοπισµός και αρχαιοµετρική διερεύνηση σµάλτων σε χρυσά κοσµήµατα στη Μακεδονία, in ΥΑΛΟΣ, Ηµερίδα συντήρησης ΑΜΘ, 6 Νοεµβρίου 2009, Θεσσαλονίκη (megjelenés alatt)

Jacobstahl 1956

P. Jacobstahl: Greek Pins and Their Connections with Europe and Asia, Oxford 1956 Jarman – Bailey – Jarman 1982

M. R. Jarman – G. N. Bailey – H. N. Jarman (szerk.): Early European Agriculture. Its Foundation and Development, Oxford 1982

xi

Junk – Pernicka 2003

S. A. Junk – E. Pernicka: An Assessment of Osmium Isotope Ratios as a New Tool to Determine the Provenance of Gold with Platinum-Group Metal Inclusions, Archaeometry 45 (2003), 313-331.

Kaltsas 1998

Ν. Ε. Καλτσάς: Ακανθος I, Η ανασκαφή στο νεκροταφείο κατά το 1979, Aθήνα 1998 Kaltsas 2002

N. Kaltsas: Sculpture in the National Archaeological Museum, Athens, Athens 2002 Karageorghis 2000

V. Karageorghis: Ancient Art from Cyprus. The Cesnola Collection in the Metropolitan Museum of Art, New York 2000

Karamitrou-Mentesidi 2009

Γ. Καραµήτρου-Μεντεσίδη: Αιανή και νοµός Κοζάνης: δέκα χρόνια έρευνας, ΑΕΜΘ 2009, 105-109.

Kassianidou – Knapp 2005

V. Kassianidou – A. B. Knapp: Archaeometallurgy in the Mediterranean: The Social Context of Mining, Technology, and Trade, in E. Blake – A. B. Knapp (szerk.): The Archaeology of Mediterranean Prehistory, Oxford 2005, 215-251.

Kiourtzoglou – Vavelidis – Sismanidis 1999

Ε. Κιουρτζόγλου – M. Βαβελίδης – K. Σισµανίδης: Αρχαιοµετρική µελέτη µεταλλικών αντικειµένων από τα Στάγειρα, ΑΕΜΘ 13 (1999), 295-304.

Konstantinidi-Syvridi – Kontaki 2009

E. Konstantinidi-Syvridi – M. Kontaki: Casting Finger Rings in Mycenaean Times: Two Unpublished Moulds at the National Archaeological Museum, Athens, BSA 104 (2009), 311-319.

Kopcke 1964

G. Kopcke: Golddekorierte attische Schwarzfirniskeramik des vierten Jahrhunderts v. Chr., AM 79 (1964), 22-84.

Kotitsa 1996

Z. Kotitsa: Hellenistische Tonpyxiden. Untersuchung zweier hellenistischer Typen einer Keramikform, Mainz 1996

Kotsakis 1989

K. Kotsakis: The Langadas Basin Intensive Survey. First Preliminary Report, The 1986 Season, Egnatia 1 (1989), 1-14.

Kotsakis 1990

Κ. Κωτσάκης: Το πρόγραµµα εντατικής επιφανειακής έρευνας Λαγκαδά. ∆εύτερη περίοδος, 1987, Egnatia 2 (1990), 175-86.

xii

Kotsakis – Andreou 1992 Κ. Κωτσάκης – Σ. Ανδρέου: Επιφανειακή έρευνα Λαγκαδά: περίοδος 1992, AEMΘ 6 (1992), 349-356.

Kottaridi 2004

A. Kottaridi: The Lady of Aigai, in Pandermalis 2004, 139-147. Kottaridi 2009

Α. Κοτταρίδη: Η νεκρόπολη των Αιγών στα αρχαϊκά χρόνια και οι βασιλικές ταφικές συστάδες, ΑΕΜΘ 2009, 143-153.

Kotzias 1937

Ν. Χ. Κοτζιάς: Ο παρά το αεροδρόµιο της Θεσσαλονίκης (Σέδες) Γ΄ τάφος, in ArchEph 1937, Γ΄ (1956), 866-895.

Κουκούλη-Χρυσανθάκη 1990

Χ. Κουκούλη-Χρυσανθάκη: Τα «µέταλλα» της θασιακής περαίας, in Πόλις και χώρα 1990, 493-532.

Kouremenos – Parássoglou – Tsantsanoglou 2006

T. Kouremenos – G. M. Parássoglou – K. Tsantsanoglou: The Derveni Papyrus, Firenze 2006

Lazaridis et al. 1992

∆. Λαζαρίδης – K. Ρωµιοπούλου – Γ. Τουράτσογλου: Ο τύµβος της Νικησιάνης, Αθήνα 1992

Lazaridis 1997

D. Lazaridis: Amphipolis, Athens 1997 Leake 1835

W. M. Leake: Travels in Northern Greece, Volume III, London 1835 Lilimpaki-Akamati 2007

Μ. Λιλιµπάκη-Ακαµάτη: Κιβωτιόσχηµος τάφος µε ζωγραφική διακόσµηση από την Πέλλα, Θεσσαλονίκη 2007

Lioutas – Gioura 1997

Α. Λιούτας – Ε. Γκιούρα: Τοπογραφικές αναζήτησεις Β∆ της αρχαίας Θεσσαλονίκης µε αφορµή τις ανασκαφές σε νεκροπολείς στους δήµους Σταυρούπολης και Πολίχνης, ΑΕΜΘ 11 (1997), 317-326.

Lioutas – Mandaki – Iliopoulou 2003

Α. Λιούτας – Μ. Μανδάκη – Ε. Ηλιοπoύλου: Τράπεζα Λεµπέτ. Οι νεκροπολείς από τον 6ο µέχρι τον 4ο αι. π.Χ., in ΑΕΜΘ 17 (2003), 299-310.

Macridy 1911

Th. Macridy: Un tumulus macédonien à Langaza, JdI 26 (1911), 193-215.

xiii

Maish – Scott 2001 J. P. Maish – D.A. Scott: Glass enamel on a 4th-century BC Macedonian wreath, in Annales du 15e Congrés de l’Association internationale pour l’histoire du verre, New York 2001, 8-12.

Makaronas 1940

Χ. Ι. Μακαρόνας: Χρoνικά αρχαιολoγικά. Ανασκαφαί και έρευναι εν Μακεδονία κατά το έτος 1939, Makedonika 1 (1940), 463-496.

Makaronas 1963

Χ. Μακαρόνας: Τάφοι παρά το ∆ερβένι Θεσσαλονίκης, ArchDelt 18 (1963), Chron., 193-196.

Makedonia 1982

Μακεδονία, 4.000 χρόνια ελληνικής ιστορίιας και πολιτισµού, Αθήνα 1982 Makedonia 1988

Ι. Βοκοτοπούλου (szerk.): Η Μακεδονία από τα µυκηναϊκά χρόνια ως τον Μέγα Αλέξανδρο. Κατάλογος Έκθεσης στη Θεσσαλονίκη, Αθήνα 1988

Makedonika

Μακεδονικά. Σύγγραµµα Περιοδικόν της Εταιρείας Μακεδονικών Σπουδών, 1 (1940) – Mandala 1990

T. Μάνδαλα: Το κλασικó νεκροταφείο της Αµφίπολης, in Πόλις και χώρα 1990, 275-284.

Maryon 1949

H. Maryon: Metal Working in the Ancient World, AJA 53 (1949), 93-125. Marwitz 1979

H. Marwitz: Eine Strigils, AntK 22 (1979), 72-81. Meeks – Tite 1980

N. D. Meeks – M. S. Tite: The analysis of platinum-group element inclusions in gold antiquities, JAS 7 (1980), 267-275.

Miller 1979

St. G. Miller: Two Groups of Thessalian Gold, Berkeley – Los Angeles – London 1979 Miller 1982

St. G. Miller: Macedonian Tombs: Their Architecture and Architectural Decoration, in Barr-Sharrar – Borza 1982

Miller 1996

St. G. Miller: New Developments in the Archaeology of Northern Greek Jewelry, in Ancient Jewelry 1996, 35-44.

xiv

Miller 1993

S. G. Miller: The Tomb of Lyson and Kallikles: A Painted Macedonian Tomb, Mainz am Rhein 1993

Miller-Collett 1998

St. G. Miller-Collett: Macedonia and Athens: A Golden Link?, in Art of Greek Goldsmith 1998, 22-29.

Misailidou-Despotidou 2007

Β. Μισαηλίδου-∆εσποτίδου: Νέα Φιλαδέλφεια, in Hrysos ton Makedonon 2007, 93-104. Misailidou – Tzahili 1986

Α. Μιχαηλίδου – I. Τζαχίλη: Λίθινη µήτρα για κοσµήµατα από τη Βεργίνα, in Ancient Macedonia IV, 365-376.

Muller 1979

A. Muller: La mine de l’Acropole de Thasos, in Thasiaca, BCH Supplément V, Paris 1979, 315-344.

Musgrave 1991

J. Musgrave: The Cremated Remains from Tombs II and III at Nea Mihaniona and Tomb Beta at Derveni, BSA 85 (1991), 310-321.

Musti et al. 1992

D. Musti et al.: L’oro dei Greci, Novara 1992 ΜΥΡΤΟΣ 2000

Π. Αδάµ-Βελένη (szerk): ΜΥΡΤΟΣ. Μνήµη Ιουλίας Βοκοτoπούλου, Θεσσαλονίκη 2000 Naturwissenschaften

Naturwissenschaften. Wochenschrift für die Fortschritte der Naturwissenschaften, der Medizin und der Technik, 1 (1913) –

Nestler – Formigli 1993

G. Nestler – E. Formigli: Etruskische Granulation. Eine antike Goldschmiedetechnik, Siena 1993

Nicolini 1990

G. Nicolini: Techniques des ors antiques. La bijouterie Ibérique de VIIe au IVe siècle, Paris 1990

Nicolini 1993

G. Nicolini: Les fils d’or plats ouvragés en Méditerranée occidentale du VI au Ive siècle, in Outils et ateliers 1993, 29-34.

Nicolini 1995

G. Nicolini: Gold wire techniques of Europe and the Mediteranean around 300 BC, in G. Morteani – J. P. Northover (szerk.): Prehistoric Gold in Europe, Mines, Metallurgy and Manufacture, Dordrecht 1995, 453-70.

xv

Nikolaidou-Patera 1993

M. Nικολαϊδου-Πατέρα: Έρευνα νεκροταφείου στην περιοχή της αρχαίας Αµφίπολης, AEMΘ 7 (1993), 474-484.

Oddy 1977

A. Oddy: The Production of Gold Wire in Antiquity. Hand-Making Methods Before the Introduction of the Draw-Plate, in GoldBull 10/3 (1977), 79-87.

Ogden 1982

J. Ogden: Jewellery of the Ancient World, London 1982 Ohly 1953

D. Ohly: Griechische Goldbleche des 8. Jahrhunderts v. Chr., Berlin 1953 Ori di Taranto 1984

E. de Juliis (szerk.): Gli ori di Taranto in Età Ellenistica, Milano 1984 Ors des Mondes 2000

G. Nicolini (szerk.): Les Ors des Mondes Grec et «Barbare», Actes du colloque de la Société d’Archéologie Classique du 18 novembre 2000, Paris 2000

Outils et ateliers 1993

C. Eluère (szerk.): Outils et ateliers d’orfèvres des temps anciens, Saint-Germain-en-Laye 1993

Pandermalis 2004

D. Pandermalis (szerk.): Alexander the Great. Treasures from an Epic Era of Hellenism, New York 2004

Papastamataki 1978

Α. Παπασταµατάκη: Οι σκωρίες της αρχαίς ελληνικής µεταλλουργίας και η σηµασία τους από οικονοµικής πλευράς, in Πρακτικά 1ου Συνεδρίου Τεχνικού Επιµελητηρίου: Ελληνικός Ορυκτός πλούτος, Αθήνα 15-20 Μαϊου 1978, 850-896.

Paspalas 2006

S. A. Paspalas: The Achaemenid Lion-Griffin on a Macedonian Tomb Painting and on a Sicyonian Mosaic, in S. M. R. Darbandi – A. Zournatzi (szerk.): Ancient Greece and Ancient Iran: Cross-Cultural Encounters. 1st International Conference (Athens, 11-13 November 2006), Athens 2008, 301-325.

Pella 2004

M. Lilimpaki-Akamati – I. M. Akamatis (szerk.): Pella and its Environs, Athens 2004 Perdrizet 1910

P. Perdrizet: Scaptesyle, Klio 10 (1910), 1-27.

xvi

Pfrommer 1982 M. Pfrommer: Grossgriechischer und mittelitalischer Einfluss in der Rankenornamentik frühhellenistischer Zeit, JdI 97 (1982), 119-190.

Pfrommer 1983

M. Pfrommer: Italien – Makedonien – Kleinasien. Interdependenzen spätklassischer und frühhellenistischer Toreutik, JdI 98 (1983), 235-285.

Pfrommer 1987

M. Pfrommer: Studien zu alexandrinischer und großgriechischer Toreutik frühhellenistischer Zeit, Berlin 1987

Pfrommer 1990

M. Pfrommer: Untersuchungen zur Chronologie früh- und hochhellenistischen Goldschmucks, Tübingen 1990

Philipp 1981

H. Philipp: Bronzeschmuck aus Olympia, Berlin 1981 Poleis 2004

M. H. Hansen – T. H. Nielsen (szerk.): An Inventory of Archaic and Classical Poleis. An Investigation Conducted by the Copenhagen Polis Centre for the Danish National Research Foundation, Oxford 2004

Πόλις και χώρα 1990

Γ. Μπακαλάκης (szerk.): Πόλις και χώρα στην αρχαία Μακεδονία και Θράκη. Μνήµη ∆. Λαζαρίδη, Πρακτικά Αρχαιολογικού Συνεδρίου, Καβάλα 9 – 11 Μαϊου 1986, Θεσσαλονίκη 1990

Pydna 1995

M. Besios – M. Pappa: Pydna, h. n. 1995 Ramage – Craddock 2000

A. Ramage – P. Craddock (szerk.): King Croesus’ Gold. Excavations at Sardis and the History of Gold Refining, London 2000

Rey 1917

L. Rey: Observations sur les premiers habitats de la Macèdoine. Recueillies par le Service Archéologique de l’Armée d’Orient 1916-1919 (Région de Salonique). Chapitre VIII: Vallée de la Vasilika, BCH 41-43 (1917-1919), 127-161.

Rey 1927

L. Rey: Tombeaux macédoniens decouverts a Zeitenlik, près de Salonique, Albania 2 (1927), 28-47.

Richter 1937

G. M. Richter: The Ganymede Jewelry, BMMA 32 (1937), 290-295.

xvii

Richter 1966 G. Richter: The Furniture of the Greeks, Etruscans and Romans, London 1966

Rolley 1982

C. Rolley: Le vases de bronze de archaïsme récent en grande Grèce, Naples 1982 Romaios 1940

Κ. Α. Ρωµαίος: Που εκείτο η παλαία Θέρµη, Makedonika 1 (1940), 1-7. Romiopoulou 1989

K. Ρωµιοπούλου: Κλειστά ταφικά σύνολα υστεροκλασικών χρόνων από τη Θεσσαλονίκη, in Φίλια Έπη εις Γεώργιον Ε. Μυλωνάν, Γ', Αθήνα 1989, 194-218.

Romiopoulou 2000

Κ. Ροµιοπούλου: Ευρήµατα από τους δίδυιµους µακεδόνικους τάφους της Βέροιας, in Α΄ Συνάντηση Για Την Ελληνιστική Κεραµική. Πράκτικα, Ιωάννινα, 6 ∆εκεµβρίου 1986 Πανεπιστήµιου Iωαννίνων – Tοµέας Αρχαιολογίας, Ρόδος 2000, 33-48.

Rotroff 2006

S. I. Rotroff: Hellenistic Pottery: The Plain Wares, Agora XXXIII, Princeton 2006 Rudolph 1986

W. W. Rudolph: A Graeco-Scythian Gold Pectoral from Tolstaja Mogila near Ordzonikidze, in AJA 90 (1986), 208-209.

Rudolph 1991

W. W. Rudolph: The Great Pectoral from the Tolstaya Mogila. A Work of the Certomlyk Master and His Studio, in Metalsmith 11/4 (1991), 30-35.

Rudolph 1998

W. Rudolph: The Sanctuary Workshop at Ephesos, in Art of Greek Goldsmith 1998, 105-109.

Ruxer – Kubczak 1972

M. S. Ruxer – J. Kubczak: Naszyjnik grecki w okresach hellenistycznym i rzymskim (Greek Necklace of the Hellenistic and Roman Ages), Waszawa-Poznań 1972

Samartzidou 1987

Στ. Σαµαρτζίδου: Νέα ευρήµατα από τις νεκροπολείς της αρχαίας Αµφίπολης, in AEMΘ 1 (1987), 327-341.

Saverkina 2001

I. I. Saverkina: "Rich Style" Earrings in the Hermitage and Other Museums, in J. Boarman – S. L. Solovyov – G. R. Tsetskhladze: Northern Pontic Antiquities in the State Hermitage Museum, Leiden – Boston – Köln 2001, 1-16.

Schatzkammern Eurasiens 1993

Ld. M. Karabelnik (szerk.): Aus der Schatzkammern Eurasiens Meisterwerke antiker Kunst. Kunsthaus Zürich, 29. Januar – 2. Mai 1993, Zürich 1993

xviii

Schliemann 1878 H. Schliemann: Mykenae. Bericht über meine Forschungen und Entdeckungen in Mykenae und Tiryns, Leipzig 1878

Search 1980

N. Yalouris et al.: The Search for Alexander. An Exhibition, Washington, Chicago, Boston, San Francisco, Boston 1980

Siganidou – Lilimpaki-Akamati 2003

M. Siganidou – M. Lilimpaki-Akamati: Pella, Capital of Macedonians, Athens 2003 Sindos 1985

Αικ. ∆έσποινη (szerk.): Σίνδος. Κατάλογος της έκθεσης, Αθήνα 1985 Sismanidis 1987

Κ. Σισµανίδης: Το αρχαϊκό νεκροταφείο της Αγίας Παρασκευής Θεσσαλονίκης. Πρώτη παρουσίαση και πρώτες εκτιµήσεις, in ΑΜΥΤΟΣ 1987, 787-811.

Sismanidis 2003

K. Sismanidis: Ancient Stageira. Birthplace of Aristotle, Athens 2003 Skarlatidou 2007

Ε. Σκαρλατίδου: Το αρχαίο νεκροταφείο στη Θέρµη (πρώην Σέδες) Θεσσαλονίκης, in Hrysos ton Makedonon 2007, 143-147.

Skarlatidou 2009

Ε. Σκαρλατίδου: Το νεκροταφείο της Θέρµης (πρώην Σέδες) Θεσσαλονίκης 20 χρονια ερευνας, in AEMΘ 2009, 329-343.

Skarlatidou – Ignatiadou 1996

Ε. Σκαρλατίδου - ∆. Ιγνατιάδου: Πρώτα συµπεράσµατα από την ανασκαφή του αρχαίου νεκροταφείου στη Θέρµη Σέδες, AEMΘ 10A(1996), 477-490.

Sparkes – Talcott 1970

B. A. Sparkes – L. Talcott: Black and Plain Pottery of the 6th, 5th and 4th centuries B.C., Agora XII, New Jersey 1970

Tekmeria

Τεκµήρια. Συµβολές στην ιστορία ελληνικού και ρωµαϊκού κόσµου, 1 (1995) – Themelis 1981

Π. Θέµελης: Εργαστήριο χρυσοχοϊας του 8ου π.Χ. στην Ερέτρια, ΑΑΑ 14 (1981), 185-208.

Themelis 2000

Π. Γ. Θέµελης: Μεταλλοτεχνία Μακεδονική, in ΜΥΡΤΟΣ 2000, 495-517. Themelis – Touratsoglou 1997

Π. Γ. Θέµελης-Ι. Π. Τουράτσογλου: Οι τάφοι του ∆ερβενίου, Αθήνα 1997

xix

Tiverios 1998 M. Tiverios: The ancient settlement in the Anchialos-Sindos double trapeza. Seven years (1990-1996) of archaeological research, in M. Bats – B. d’Agostino (szerk.): Euboica. L’Eubea e la presenza euboica in Calcidica e in Occidente. Atti del Convegno Internazionale di Napoli 13-16 novembre 1996, Napoli 1998, 243-253.

Tiverios 2008

M. Tiverios: Greek Colonisation of the Northern Aegean, in G. R. Tsetskhladze (szerk.): Greek Colonisation. An Account of Greek Colonies and Other Settlements Overseas, Volume 2, Leiden – Boston 2008, 1-154.

Tod 1918-1919

M. N. Tod: Macedonia. Inscriptions, BSA 23 (1918-1919), 67-97. Touratsoglou 1986

Γ. Τουράτσογλου: Το ξίφος της Βέροιας: συµβολή στη µακεδονική οπλοποιία των υστερών κλασικών χρονών, in Ancient Macedonia IV, 611-650.

Touratsoglou 1998

I. Touratsoglou: Dated Gold: The Evidence from Hellenistic Macedonia, in Art of Greek Goldsmith 1998, 30-38.

Tóth 2010

B. L. Tóth: The Six Techniques of Pierced Openwork Jewellery in Late Antiquity and their Evolution, in Chr. Entwistle – N. Adams (szerk.): ’Intelligible Beauty’: Recent Research on Byzantine Jewellery, Oxford 2010

Treasures 1979

K. Ninou (szerk.): Treasures of Ancient Macedonia, Exhibition Thessaloniki 1978, Athens 1979

Treister 2001

M. Treister: Hammering Techniques in Greek and Roman Jewellery and Toreutics, Leiden – Boston – Köln 2001

Tsekourakis 1981

∆. Τσεκούρακης: Η θέση της αρχαίας Σκαπτής Ύλης, Makedonika 21 (1981), 76-92. Tsigarida 1986

Μπ. Τσιγαρίδα: Χρυσό στεφάνι µυρτιάς από τι Βεργίνα, in ΑΜΗΤΟΣ 1986, 907-914. Tsigarida 1988

E.-B. Tsigarida: Metal Wreaths of the Greek World, PhD dissz., Lincoln College, Oxford 1988 (publikálatlan)

Tsigarida 1993

Ε.-Μπ. Τσιγαρίδα: Παρατήρησεις πάνω στα µετάλλινα στεφάνια της Mακεδονίας, in Αρχαία Mακεδονία, Πέµπτο ∆ιέθνες Συµπόσιο 3, 10-15 Οκτωβρίου 1989, Θεσσαλονίκη 1993, 1631-1643.

xx

Tsigarida 1998 B. Tsigarida: Fifth-Century BC Jewellery from the Cemeteries of Pydna, Macedonia, in Art of Greek Goldsmith 1998, 48-54.

Tsigarida 2000

B. Tsigarida: Couronnes, diadèmes, colliers et boucles d’oreille de Macédoine Centrale à l’époque de Philippe II et d’Alexandre le Grand, in Ors des Mondes 2000, 139-151.

Tsigarida 2000a

B. Tsigarida: Gold Diadems from the Cemetery of Ancient Pydna, in Ors des Mondes 2000, 153-163.

Tsigarida 2007

Ε-Μπ. Τσιγαρίδα: Χρυσά και αργυρά κοσµήµατα από το αρχαϊκό νεκροταφείο της Βεργίνας, in Ancient Macedonia VII, 515-529.

Tsigarida 2010

B. Tsigarida: A New Gold Myrtle Wreath from Central Macedonia in the Collection of the Archaeological Museum of Thessaloniki, BSA 105 (2010), 305-315.

Tsimbidou-Avloniti 2000

Μ. Τσιµπίδου-Αυλωνίτη: «...ΛΑΡΝΑΚ’ ΕΣ ΑΡΤΥΡΕΗΝ...» (Ιλ. Σ, 413), in ΜΥΡΤΟΣ 2000, 543-575.

Tzanavari 1989

Κ. Τσακάλου-Τζαναβάρη: Ανασκαφική έρευνα στο νεκροταφείο της αρχαίας Λήτης, ΑΕΜΘ 3 (1989), 307-317.

Tzanavari 1996

Κ. Τζαναβάρη: ∆ερβένι µια νεκροπόλη της αρχαίας Λήτης, ΑΕΜΘ 10Α (1996), 461-476. Tzanavari 1997

Κ. Τζαναβάρη: Χρυσό διάδηµα από τη Λήτη, in P. Adam-Veleni et al.: Μνήµη Μανόλη Ανδρονίκου, Θεσσαλονίκη 1997, 349-361.

Tzanavari 2000

Κ. Τζαναβάρη: Ο µακεδόνικος τάφος του τύµβου του ∆ερβενίου. Επαναπροσδιορισµός της ταυτότητας ένος πάλιου ευρήµατος, in ΜΥΡΤΟΣ 2000, 593-617.

Tzanavari 2003

K. Tzanavari: Lete, a City in Ancient Mygdonia, in Country Houses 2003, 71-89. Tzanavari 2007

Κ. Τζαναβάρη: Λητή, µια πόλη της αρχαίας Μυγδονίας, in Hrysos ton Makedonon 2007, 287-292.

Tzanavari - Filis 2009

Κ. Τζαναβάρη – Κ. Φίλης: Η Λητή από την προϊστορία µέχρι την ύστερη αρχαιότητα, in ΑΕΜΘ 2009, 369-384.

xxi

Tzanavari – Lioutas 1993 Κ. Τζαναβάρη – Α. Λιούτας: Τράπεζα Λεµπέτ. Μια πρώτη παρουσίαση, AEMΘ 7 (1993), 265-278.

Tzavellas 1983

D. Tzavellas: Mount Pangaeus. Struggles around gold mines in Antiquity, in T. Hackens – R. Winkes (szerk.): Gold Jewelry. Craft, Style and Meaning from Mycenae to Constantinopolis, Louvain-la-Neuve 1983, 163-169.

Varoufakis 2007

G. J. Varoufakis: Metallurgical investigation of the bronze crater of Derveni, in Hrysos ton Makedonon 2007, 269-285.

Vasić 1982

R. Vasić: Ein Beitrag zu den Doppelnadeln im Balkanraum, in PZ 57 (1982), 220-257. Vasić 1999

R. Vasić: Die Fibeln im Zentralbalkan (Vojvodina, Serbien, Kosovo und Makedonien), Stuttgart 1999

Vavelidis 1989

M. Vavelidis: Das Seifengoldvorkommen im Gebiet von Chimaros, Präfektur Serres (Nordgriechenland), Naturwissenschaften 76 (1989), 521-522.

Vavelidis et al. 1996

Μ. Βαβελίδης – Γ. Γιαλόγλου – G.A. Wagner – Β. Μέλφος: Σκαπτή Ύλη: Ένα αρχαίο µεταλλείο χρυσού στην τοποθεσία Μάνδρα Καρή Παλιάς Καβάλας, in Archaeometrical Research 1996, 23-35.

Vavelidis – Kesisoglou – Mirtsou 1996

Μ. Βαβελίδης – Μ. Κεσίσογλου – Ε. Μήρτσου: Έρευνα χρυσών κτερισµάτων από ανασκαφές στην Κεντρική Μακεδονία, in Archaeometrical Research 1996, 37-46.

Vavelidis – Christofidis - Melfos 1997

Μ. Βαβελίδης – Γ. Χριστοφίδης – Β. Μέλφος: Αρχαία µεταλλευτική δραστηριότητα στην ευρύτερη περιοχή Καβάλας – Φιλίππων, in Greek Technology 1997, 95-101.

Vavelidis – Tsigarida – Mirtsou 1997

M. Vavelidis – B. Tsigarida – E. Mirtsou: An investigation of archaeological gold samples from the cemeteries of Northern Pieria (Macedonia, N. Greece), in G. Schulze (szerk.): Archäometrie und Denkmalpflege. Zusammenfassung der Vorträge und Poster der Gemeinschaftstagung der Arbeitskreise "Archäometrie" der Gesellschaft Deutscher Chemiker und "Archäometrie und Denkmalpflege" der Deutschen Mineralogischen Gesellschaft im Archäologiezentrum der Universität Wien 24. - 26. März 1997, Berlin 1997, 87-89.

Vavelidis 2007

Μ. Βαβελίδης: Κοιτάσµατα χρυσού και αρχαία µεταλλευτική δραστηριóτητα στη Μακεδονία και Θράκη – Αρχαιοµεταλλουργικές Έρευνες, in Hrysos ton Makedonon 2007, 41-61.

xxii

Vavelidis – Andreou 2008 M. Vavelidis – S. Andreou: Gold and Gold Working in Late Bronze Age Northern Greece, Naturwissenschaften 95 (2008), 361-366.

Vokotopoulou 1990

Ι. Βοκοτοπούλου: Οι ταφικοί τύµβοι της Αίνειας, Αθήνα 1990 Vokotopoulou 1996

J. Vokotopoulou: Guide to the Archaeological Museum of Thessalonike, Athens 1996 Vokotopoulou 2001

J. Vokotopoulou: Greek Colonisation in the Littoral of Chalkidice and Lower Macedonia, in J. Vokotopoulou: Studies on Epirus and Macedonia, Athens 2001, 739-761.

Wace 1913/1914

A. J. B. Wace: The Mounds of Macedonia, BSA 20 (1913/1914), 123-132. Waele 1931

F. J. de Waele: The Greek Stoa North of the Temple at Corinth, AJA 35 (1931), 394-423. Wagner et al. 1981

G. A. Wagner – E. Pernicka – G. Gialoglou – M. Vavelidis: Ancient Gold Mines on Thasos, Naturwissenschaften 68 (1981), 263-264.

Walter 1940

O. Walter: Archäologische Funde in Griechenland von Frühjahr 1939 bis Frühjahr 1940, AA 1940, 122-307.

Wardle – Wardle 1999

K. A. Wardle – D. Wardle: Metal Working in Late Bronze Age Central Macedonia, AEMΘ 13 (1999), 29-48.

Williams 1988

D. Williams: Three Groups of Fourth Century South Italian Jewellery in the British Museum, RM 95 (1988), 75-95.

Williams 1996

D. Williams: The Kyme Treasure, in Ancient Jewelry 1996, 117-129. Williams 1998

D. Williams: Identifying Greek Jewellers and Goldsmiths, in Art of Greek Goldsmith 1998, 99-104.

Williams 2005

D. Williams: From Phokaia to Persepolis. East Greek, Lydian and Achaemenid Jewellery, in A. Villing (szerk.): The Greeks in the East, London 2005, 105-114.

xxiii

Wolters 1981 J. Wolters: The Ancient Craft of Granulation. A Re-Assesment of Established Concepts, GoldBull 14/3 (1981), 119-129.

Yeroulanou 1999

Aim. Yeroulanou: Diatrita. Gold pierced-work jewellery from the 3rd to the 7th century, Athens 1999

Zwierlein-Diehl 2007

E. Zwierlein-Diehl: Antike Gemmen und ihr Nachleben, Berlin 2007

1

BEVEZETÉS

A Therméi-öböl környéke és a Chalkidiké-félsziget már a mykénéi korban számot tartott

a Hellas déli területein lakók érdeklıdésére. A görög kolonizáció második hullámának idején,

a Kr.e. 8. század közepétıl pedig az öböl partvidéke, a Chalkidiké-félsziget és Thasos a

letelepülık kedvelt célpontjává vált. Élelemhez, fához és fémekhez tudtak hozzájutni ezen a

területen. A városalapításban az euboiai Chalkis és Eretria járt az élen, de Andros és Paros is

több települést hozott létre ezen a vidéken. Az írott források alapján a pásztorkodó

makedónok a Kr.e. 7. században jelentek meg az öböl nyugati partvidékén, az Olympos

lábainál elterülı, termékeny földekkel rendelkezı Pieriában, ahonnan fokozatosan

terjeszkedtek észak felé. A 6. század végére a királyság a Bermion-hegy és az Axios folyó

közötti területet is magában foglalta.

A görög-perzsa és a peloponnésosi háborúk idején felélénkült az Égeikum déli és északi

területei közötti kapcsolat. Makedónia (és Thrákia) területe a görögök és a perzsák közötti

ütközızónává, késıbb pedig Athén és Spárta küzdelmének egyik helyszínévé vált. I.

Alexandros (kb. 497-kb. 454) a háborús helyzetet kihasználva jelentısen megnövelte

Makedónia területét. Kelet felé egészen a Strymónig terjeszkedett, megszerezve ezzel több

jelentıs nemesfémlelıhelyet, mint például az Echedórost, vagy a Dysóron-hegy bányáit.

Emellett jelentıs termıterületekhez (Axios völgye, Mygdóniai síkság) és erdıkhöz is jutott,

ami még inkább vonzóvá tette a déli polisok, elsısorban Athén számára ezt a területet. A

magukat az argosi Temenidáktól, és végsı soron Hérakléstıl származtató makedón királyi

család a kereskedelem és a politika mellett egyre intenzívebben próbált bekapcsolódni a görög

kulturális-társadalmi eseményekbe is. I. Alexandros volt az elsı makedón uralkodó, aki azt

állította, hogy részt vett az olympiai játékokon.1 Ezzel próbálta bizonyítani a görögökhöz

tartozását.2 Az ı nevéhez főzıdik az elsı makedón pénzérmék kibocsátása is, amit az újonnan

megszerzett ezüstbányák kitermelése tett lehetıvé.

Az 5. század végén Archelaos (413-399) tudatosan igyekezett meghonosítani a görög

kultúrát: görög mővészeket (pl. Euripidés, Zeuxis) hívott meg a makedón királyi udvarba. Az

Olympos lábainál fekvı Dionban ’olympiai’ játékokat és drámaversenyeket is szervezett Zeus

1 E. Borza mutatt ki, hogy ez csupán I. Alexandros propaganda-fogása volt. Ld. Borza 1990, 111-114. 2 Errıl legutóbb ld. Adams 2009.

2

és a Múzsák tiszteletére.3 Valószínőleg az ı uralkodása idején létrehozott új fıváros, Pella

felépítésében is nagy szerepe volt a görög építészeknek, mővészeknek és kézmőveseknek.

A Kr.e. 4. században Makedónia a görög világ perifériájáról annak középpontjába került.

Ez elsısorban II. Philipposnak (359-336) volt köszönhetı. Nem csupán jól átgondolt, politikai

érdekeinek megfelelı területi hódításai (nyugaton az Ohrid-tóig, keleten a Nestosig), hanem a

makedón társadalom, gazdaság és hadsereg átszervezése tette ezt lehetıvé. Az újabb,

nemesfémben gazdag területek (Chalkidiké-félsziget, Pangaion, Krénides) elfoglalásával és a

kiaknázásuk fellendítésével (új bányák nyitása, a meglévık kitermelésének növelése)

megteremtette további hódításai gazdasági bázisát. Gazdagságát mutatja, hogy a görög

világban elsıként ı veretett az ezüst mellett aranyból is pénzt. Az újjászervezett, erıs

makedón királyság a görög polisok válságának megoldására is alternatívát jelentett. A perzsa

birodalom meghódításának tervét azonban – halála miatt – már fia, III. Alexandros (336-323)

váltotta valóra. A keleti hadjáratból származó zsákmány egy része a hazatérı veteránokkal

Makedóniába jutott.

Jelentıs változást hozott Kassandros, a Temenidákat követı elsı király (316-297)

uralkodása is. Városszervezési tevékenységének köszönhetıen új, nagy városi központok

jöttek létre. Az ókori források szerint 26 Therméi-öböl melletti település synoikismosával

hozta létre Kr.e. 316/315-ben Thesszalonikit, Poteidaia helyén pedig a saját magáról

elnevezett Kassandreiát. A stratégiai fontosságú Derveni-átjárónál fekvı Létét is átalakíttatta

szervezett építészeti rendszer szerint.

II. Philippos és III. Alexandros uralkodása addig nem látott mértékő gazdagságot is

hozott, amit fıként a korabeli temetkezések nagyszámú nemesfém melléklete tanúsít.

Legalább tucatnyi, hasonló típusú tárgyakkal felszerelt sír ismert a Kr.e. 4. század második

felébıl Verginából, Dervenibıl, Stavroupolisból, Sedesbıl, Nikisianiból, Aineiából,

Sevastiból. A bronzból és ezüstbıl készült symposion-kellékek (kratérok, situlák, ivócsészék,

szőrık, merıkanalak), vasból készült fegyverek, kerámiaedények, alabástrom és üveg

illatszeres edények, elefántcsonttal díszített halotti klínék, arany és ezüst larnaxok mellett a

korábbiakhoz képest nagyobb mennyiségben kerültek a férfi és nıi sírokba aranyékszerek is.

Életnagyságú arany mirtusz-, tölgy-, borostyán- és olívakoszorúk, állatfejes nyakláncok és

karikafülbevalók, tömör arany győrők, ruházatot és fegyverzetet díszítı lemezszalagok, dupla

szárú tők és ívfibulák a korszak jellegzetes ékszermellékletei. III. Alexandros keleti hadjárata

többek között az aranymővességre is nagy hatást gyakorolt. Ez elsısorban a drágakövek egyre

3 E. Borza véleménye szerint talán Archelaos azért hozta létre a dioni ’olympiai játékokat’, mert származása miatt nem versenyezhetett Olympiában. Ld. Borza 1990, 173-174.

3

gyakoribb és nagyobb mennyiségő használatában, valamint jellegzetes, az achaimenida

mővészetbıl megismert motívumok (pl. oroszlángriff)4 felhasználásában mutatkozott meg.

Az utóbbi évtizedek régészeti feltárásai és kutatásai bebizonyították, hogy Makedónia

ebben az idıszakban fontos szerepet játszott a hellénisztikus kori mővészeti köznyelv

kialakításában. Az ismert leletanyag mennyiségéhez viszonyítva azonban ékszermővessége

jelenleg kevésbé kutatott területnek számít. A fıként az elmúlt 30 év jelentıs mértékő ásatási

tevékenységének köszönhetıen nagy mennyiségben kerültek elı nemesfémékszerek az ókori

Makedónia észak-görögországi részérıl (pl. Pydna, Akanthos). Az óriási mennyiségő

leletanyag miatt azonban feldolgozásuk háttérbe szorult, és fıként leletközlésekre,

tipológizálásra és katalógustételekre szorítkozott.

Hiányzik tehát Makedónia ékszermővességének szisztematikus és átfogó jellemzése: a

területi jellegzetességek (technikai repertoár, motívumkincs, stílus) meghatározása, a helyi

aranymővesek és mőhelyeik azonosítása, a más régiókkal, elsısorban Dél-Itáliával, a Pontus-

vidékkel és Alexandriával való kapcsolatának és egymásra hatásuknak a vizsgálata.

Disszertációm eredeti célkitőzése a késıklasszikus – korahellénisztikus kori Makedónia

aranymővességének jellemzése volt. A téma nagysága és szerteágazó volta miatt a további

kutatások alapjául szolgáló technikai jellemzık és a belılük levonható következtetések

tárgyalása került be a dolgozatba.

A leletanyag nagyfokú publikálatlansága a tanulmányozható ékszerek körét is

behatárolta. Két régen feltárt és publikált síregyüttes, valamint két, azonos lelıhelyrıl

származó sír ékszereinek a tanulmányozására nyílt módom (60 tétel, mintegy 150 db). A

sedesi sírokat 1938-ban, a derveni síregyüttest 1962-ben, a stavroupolisi sírokat pedig 1964-

ben és 1974-ben találták; mindegyik leletmentı ásatás volt.. Ezen kívül még mintegy 30, az

1990-es évek elsı felében feltárt és 2000-ben publikált ékszer tanulmányozására kaptam

engedélyt: két amphipolisi sír teljes ékszeranyagára (10 tárgy) és Aiginionál különbözı

sírokban talált ékszerekre (14 tárgy), valamint 1-1 akanthosi és Aghios athanasiosi darabra.

Tudományos szempontok és terjedelmi korlátok miatt végül a derveni, sedesi és

stavroupolisi ékszerek kerültek be a disszertációba. A vizsgált anyag tehát Közép-Makedónia,

szőkebben a Therméi-öböl környékérıl származik, és a nagy része mintegy 50-70 éves

idıszakon belülre, a 4. század második felére – a 3. század elejére keltezhetı. A stavroupolisi

Dagli utcai sír ékszerei (5 tárgy) korábbiak, az 5. század végén – a 4. század elején

készülhettek. A sedesi A sír pedig valószínőleg a Kr.e. 3. század közepére, vagy az utánra

4 Ehhez ld. Paspalas 2006.

4

keltezhetı, és az ékszerei is ekkor készülhettek. A sírok nagy része tehát a fent felsorolt

lelıhelyek hasonló típusú temetkezéseivel alkot horizontot. Az ékszerek egy része szintén a

korszakra jellemzı (koszorúk, oroszlánfejes karikafülbevalók és nyakláncok, ívfibulák, dupla

szárú tők), egy részük azonban ritkának, vagy egyedinek számít (a derveni gazdag stílusú

korongos csónak-függıs fülbevalópár, a sedesi diadéma, a derveni sisak-díszítı

lemezdiadéma, a stavrupolisi növénydíszes veretpár). A tárgyak között nem csak testet díszítı

ékszerek, hanem a ruházatot és fegyverzetet, valamint egyéb tárgyakat díszítı ékszerek is

találhatók. (A típusok összefoglalását és megoszlását az 1. táblázat mutatja.) Mindegyik (egy

aranyozott ezüst karika kivételével) aranyból készült.

A közzététel ellenére a tárgyakról (egy-két kivétellel) mindeddig csupán rövid, gyakran

felületes tárgyleírás készült, egy részük pedig feledésbe is merült (a sedesi A sír ékszerei, ld.

2. függelék). Ezért a kutatást lényegében az alapoktól kellett kezdeni. Az ékszerkutatásban a

kb. 1980-as évek végétıl bekövetkezett szemléletváltozás – a készítési technika és az

archaeometriai vizsgálatok elıtérbe kerülése, mesterkezek és mőhelyek azonosítása – új

nézıpontokat kínált ezeknek a már publikált leleteknek a feldolgozásához.

Tanulmányozásukban többféle szemléletmód ötvözése bizonyult eredményesnek: a

régész-mővészettörténészé, az aranymővesé és a restaurátoré. A készítési technika alapos,

mikroszkópos vizsgálata és összehasonlító elemzése, valamint a tárgyak állapotának

megfigyelése a készítı jellegzetességeinek azonosításához, a tárgyak funkciójának és

használt, vagy új voltának meghatározásához, végsı soron pedig a keltezésükhöz nyújtott új

információkat. Vizsgálatuk során alapvetı volt az autopszia, és nagy hangsúlyt kapott a

megfigyelések írásos és fényképes dokumentálása is (a módszerrıl ld. 3. fejezet). A

párhuzamok említésénél is lényeges szempont volt, hogy ásatásból származó ékszerekre, és

ha lehetséges elsısorban az általam tanulmányozott, illetve kiállításokon távcsıvel vizsgált

darabokra hivatkozzam.

Az ékszerek elemzését az aranylelıhelyek ismertetése és a terület aranymővességérıl

szóló kutatástörténeti áttekintés (I. fejezet.) vezeti be. Mindkét témakör tárgyalásában jelentıs

szerep jut az elmúlt évtizedek régészeti, archaeometriai és archaeometallurgiai kutatásai

nyomán Makedónia aranymővességérıl formálódó új kép felvázolásának.

A disszertáció súlypontját az ékszerek elemzése alkotja (II. fejezet). Ez magában foglalja

a típusonként rendezett tárgykatalógust, amit az egyes darabok kutatástörténete elız meg, és

az összehasonlító elemzésük, valamint az abból következı eredmények (típusra és készítıre

jellemzı jegyek meghatározása; a készítık jellemzése; használat, funkció) és összegzés

követnek. Erre épül az elemzésükbıl levonható következtetéseket tárgyaló fejezet (III.). Ez

5

utóbbi három kisebb fejezetet foglal magában: az ékszereken megfigyelt technikai

jellegzetességek bemutatását, az egyes darabok között felismert kapcsolatok (azonos kéz,

azonos készítési hely) tárgyalását és az ékszereken megfigyelt használati nyomokból a

keltezésükre levonható következtetéseket.

A disszertációt záró fejezetében (IV.) a Makedónia területén mőködı aranymőves

mőhelyek kontinuitásának kérdését tekintem át szintén az új kutatási eredmények

figyelembevételével. A dolgozatot rövid összefoglalás zárja (V. fejezet).

A disszertáció szerves része két függelék (VI. fejezet). Az elsı az ékszerek

tanulmányozásához alkalmazott módszer bemutatása egy esettanulmányon keresztül: a

technikai részletek összehasonlító elemzése révén bizonyítani tudtam, hogy a Thesszaloniki

Régészeti Múzeumban szórványleletként számontartott arany mirtuszág a derveni koszorúhoz

tartozik. A második függelékben a feltárás óta feledésbe merült sedesi A sír ékszereit

tárgyalom a tévedésbıl a sírhoz tartozóként publikált koszorú azonosításával együtt.

Az ékszerek kontextusának bemutatását szolgálja a leletegyüttes-katalógus (VII. fejezet).

Mindhárom esetben az új régészeti kutatások eredményeinek figyelembevételével ismertetem

a lelıhelyet. Utána a sírok leletkörülményeit és a bennük talált mellékleteket foglalom össze,

kiegészítve a sír keltezésével, a bibliográfiával és a mellékletek illusztrációival. A

stavroupolisi és a sedesi sírokat mindössze egy-egy görög nyelvő cikkben publikálták, ezért

fontosnak tartottam a teljes leletanyag ismertetését és illusztrálását. A derveni sírok anyagáról

teljes görög nyelvő feldolgozás készült részletes angol nyelvő összefoglalóval, valamint

késıbb is megjelent róluk angol nyelvő összefoglalás. Ebben az esetben tehát csupán a másik

két együttessel való összehasonlítás szempontjából releváns mellékleteket említem és

illusztrálom.

A disszertációt technikai glosszárium (VIII. fejezet), az ékszertípusok síronkénti

megoszlását, az ékszerek anyagában megfigyelt platina csoport elemeibıl álló zárványokat és

a használatra utaló nyomokat összefoglaló táblázatok (IX. fejezet), mutató (X. fejezet) és

képjegyzék (XI. fejezet) egészíti ki. A képjegyzékben a nem az általam készített képek

forrását tüntetem fel.

A tanulmányozott ékszerekrıl készült fényképek számozása két részbıl áll, az ékszer

tárgykatalógusbeli számából és a kép számából (pl. 5.10. k.). Az egyéb illusztrációk

számozása egytagú (pl. 5. k.). A függelékek és a leletegyüttes-katalógusok illusztrációi

közvetlenül követik az adott szövegrészt. Az egyéb illusztrációkat, valamint az ékszerekhez

tartozó képtáblákat a 2. kötet tartalmazza. A teljes képanyag CD-mellékleten is megtalálható.

6

7

I. AZ EDDIGIEK ÁTTEKINTÉSE 1. ARANYLELİHELYEK MAKEDÓNIÁBAN

Makedónia területe II. Philippos hódításainak köszönhetıen a Kr.e. 4. század közepére

jelentısen megnövekedett. Délen az Olympos, nyugaton a Pindos-hegység, a Prespa és az

Ohrid-tó, keleten a Nestos folyó, északon nagyjából a mai görög határnál húzódó hegyek

jelentették a határát, és a Chalkidiké-félsziget is hozzá tartozott (ld. 1. k.). A természeti

kincsek (termıföldek, erdık, viszonylag bıviző folyók és patakok) mellett gazdag

ásványkincs-készletek (arany, ezüst, vas, réz, ólom) is a határain belülre kerültek.5

Aranylelıhelyeinek nagy része a mai Észak-Görögország területén található (7. k.). Az

arany a természetben terméselemként, különbözı fémek (réz, vas, ezüst, ólom, ón, stb.)

érceiben, kızetek kvarc ereiben és folyók alluviális lerakódásaiban fordul elı.6 Makedónia, és

az arany szempontjából vele szorosan összefüggı Thasos és Thrákia területén mindhárom

formájában jelen van.7

A három terület ókori aranylelıhelyei régóta ismertek az írott forrásokból. Közismert a

Pangaion-hegy gazdagsága (pl. Hér. VII.112; Strabón 331; Xen. Hell. 5.2.17). Az elsı

aranybányát állítólag a föníciai Kadmos nyitotta itt.8 A Kr.e. 5. század elején a perzsák

szövetségese, a milétosi Histiaios is megpróbálta a fennhatósága alá vonni a területet, ez

azonban a helyi thrák törzsek ellenállása miatt meghiúsult. Hérodotostól tudjuk (VII.112),

hogy a pangaioni bányákat a thrák odomantosz és szatra törzs birtokolta és termelte ki. Az

athéni Peisistratos számőzetésétıl (556-546) kezdve az athéniak hosszú idın keresztül

próbálták megvetni a lábukat ezen a számukra stratégiai fontosságú vidéken, de ık is a

thrákok ellenállásába ütköztek. Végül 437/436-ban Ennea Hodoinál, a hegy nyugati lábánál a

Strymón partján megalapították Amphipolist. A város és a Pangaion környéke az athéniak és

a spártaiak küzdelmének is egyik helyszínévé vált. Amphipolis spártai elfoglalása után (Kr.e.

424) Athén késıbb már csak rövid idıre tudta visszaszerezni a települést. Végül Kr.e. 357-

ben II. Philippos elıször Amphipolis, majd 356-ban a hegy keleti lába közelében fekvı

5 Makedónia természeti és ásványkincseirıl összefoglalóan: Hammond 1972, 12-16.; Borza 1990, 50-57. 6 Az arany elıfordulásáról és kitermelésének módjairól az ókorban ld. Forbes 1964, 154-157.; Healy 1993, 29-34.; Craddock 1995, 110-111. 7 A terület geológiai egységérıl és ásványkincseirıl ld. Higgins – Higgins 1996, 106-121., az arany elıfordulásairól 108. 117. 125-126. 8 Plinius N.H. VII.56.197.

8

Krénides elfoglalásával vette birtokba a területet. Diodóros Sikeliotés szerint (16.8.6-7) az ı

nevéhez főzıdik a pangaioni aranybányák kitermelésének megnövelése és új bányák nyitása,

amelyekbıl évi 1000 talantonnyi bevételre tett szert. Ez tette lehetıvé, hogy a görög világban

elsıként rendszeresen verjen aranypénzt is. III. Alexandros utódai alatt a kitermelés csökkent,

végül a rómaiak Kr.e. 167-ben bezárták az itt lévı arany- és ezüstbányákat.9 A források

általánosan utalnak a Pangaionra, konkrét bányát nem neveznek meg a hegyen.10

Nagy mennyiségő aranyat termeltek a Pangaionnal szemközt fekvı parosi kolónia,

Thasos és a fennhatósága alá tartozó partvidék, a peraia aranybányái is. Hérodotos a sziget

aranylelıhelyeinek felfedezését és elsı kitermelését a föníciaiaknak tulajdonította. A bányák a

Samothrakéval szemközti partvidéken, Koinyra és Ainyra között voltak.11 Thasos Kr.e. 680

körüli megalapítása után valószínőleg egy generáción belül létrehozták a szemközti thrák

partvidéken a sziget saját kolóniáit is. A fı oka az ásványkincsek, fıként a nemesfémek

megszerzése lehetett.12 A thasosi peraia legfontosabb aranybányái Skapté Hylénél és Krénides

környékén voltak. A gazdagságukat jelzi, hogy Thasos ezekbıl évi 200-300 talantonnyi

bevételre tett szert. Hérodotos szerint a skapté hyléi bányák önmagukban évi 80 talanton

aranyat termeltek, többet, mint a thasosiak.13 Thukydidés is feltehetıen skapté hyléi bánya

kiaknázására szerzett jogot.14 A korábban Datonnak nevezett városnál Kr.e. 360/359 körül

Krénides néven alapítottak kolóniát a thasosiak.15 Az aranyat itt az ún. Asyla bányákból

termelték ki, amelyek Appianos szerint a város melletti hegyen voltak.16 Néhány évvel késıbb

a város II. Philippos kezére került. S. Casson szerint a makedón király évi 1000 talantonnyi

jövedelme az Asyla bányákból származhatott.17

Az ásványkincsekben, köztük aranyban és ezüstben is bıvelkedı Chalkidiké-félszigeten

az írott források alapján úgy tőnik, nem bányásztak aranyat. Az akanthosiak Kr.e. 382-ben

követséget küldtek Spártába, hogy segítséget kérjenek a chalkidikéi szövetség terjeszkedése

ellen. A követek Xenophónnál fennmaradt, Spártában elmondott beszédében csupán a terület

termıföldeire utalnak, ásványkincsekre nem (Xen. Hell. 5.2.16-17.).

9 Livius 45.29. A Pangaionról szóló források és a birtoklásáért folyó küzdelmek összefoglalását ld. Tzavellas 1983. 10 Casson 1926, 63-66. 11 Hérodotos VI. 47. A föníciaiak szerepérıl Thasoson ld. Graham 1978, 88-92. 12 Errıl ld. Graham 1978, 94-95. 13 Hérodotos VI. 46. 14 Ld. ehhez Thukydidés, IV.105; Plutarkhos, Kim. 4.3. Thukydidés bánya-kitermelési jogáról és az ezzel kapcsolatos kételyekrıl ld. Graham 1978, 92-93. 306. j. 15 Datonról, valamint a Krénidessel és Philippivel való azonosításáról összefoglalóan ld. Poleis 2004, 859-862. s.v. Datos, Krenides. 16 De Bellis Civilibus 4, 106. 17 Casson 1926, 68.

9

Hérodotostól (V. 17.) tudjuk, hogy Paioniában a Prasias-tótól a Dysóron-hegy felé vezetı

úton található az a bánya, ahonnan I. Alexandros (498-454) naponta 1 talanton ezüstöt termelt

ki. N. G. L. Hammond szerint a Dysóron-hegy arany- és ezüstbányái mellett az Echedóros

folyó (a mai Gallikos) aranyát is kitermelte.18 A bevételbıl a makedón királyok közül

elsıként veretett ezüstpénzt, és aranyszobrot ajánlott fel Delphoiban és Olympiában is.19 Ps.

Aristotelés (Mirab. Ausc. 45) szerint Paioniában, ahol az Echedóros is található, esı után a

földön aranyat lehet találni. Az Etimologicum Magnum (s. v. Echedóros) megemlíti, hogy a

folyóban lévı aranyat a vízbe merített kecskebırrel győjtötték össze. Nevét is onnan kapta,

hogy a vize ajándékot, azaz aranyport hoz (ἔχων δῶρα).

Az írott források a folyók közül a Strymónt hozzák még kapcsolatba aranykitermeléssel,

de nem a folyóból nyert aranyról van szó. Strabón (VII.34) szerint a Strymón két partján, Éión

és Ennea Hodoi közelében lévı bányákat a thrák édón törzs termelte ki.

A forrásokban említett aranylelıhelyek, illetve bányák pontos helyének azonosítása több

esetben is problémát okozott. A 20. században Görögország északi részének egyre

intenzívebbé váló geológiai, régészeti és archaeometriai kutatásainak köszönhetıen azonban

lehetıvé vált néhány, addig kétséges lelıhely azonosítása, illetve a régóta ismertekrıl is

pontosabb kép rajzolódott ki. Ehhez talán elsıként W. M. Leake megfigyelései járultak hozzá.

A 19. század elsı évtizedeiben Észak-Görögországban tett utazásai során feljegyezte

Makedóniában, fıként a Chalkidiké-félszigeten látott, fémkitermelésre utaló nyomokat is:

bányákat és a kitermelés melléktermékébıl felhalmozott salakhalmokat.20 Az 1960-as

években kezdte meg a görög geológiai intézet Makedóniában, illetve egész Görögországban

az ókori fémkitermelés nyomainak (salak, aknák, vágatok) szisztematikus felmérését. Az

ókori salakhalmok felmérésével akkor arra a kérdésre keresték a választ, hogy megéri-e

kitermelni a nemesfémtartalmukat, ezért vizsgálatuk fı célja a mennyiségük és az

összetételük meghatározása volt. Az eredményeket A. Papastamataki összegezte.21

Makedónia területén kb. 80 ezer tonna fémfeldolgozásból származó salakot azonosítottak. A

Chalkidiké-félsziget keleti partjánál például, a mai Olympiada falu környékén kb. 2000 m3

ókori salakot találtak felhalmozva. Ugyanezen a területen mintegy 100 bányajáratot és aknát

is megfigyeltek. Ezen kívül Kavala környékén Makrichorinál és Palia Kavalánál, Kilkistıl

keletre a Kroussia-hegyen Pontokerasianál, a Pangaionon több helyütt, köztük Nikisianinál is

18 Hammond 1989, 45-46. 19 Hérodotos VIII.121.; Dém. Phil. 12, 21.; Solinus 9,13. Az aranyszobrokról ld. Hammond – Griffith 1979, 102-103. 20 Leake 1835, 159-161. 164-166. 21 Papastamataki 1978.

10

dokumentáltak ókori fémfeldolgozásból származó salakot.22 Aranyat és ezüstöt a legnagyobb

mennyiségben a Serreshez közeli Agistronál, a Chalkidiké-félszigeti Stratonikos-hegyen lévı

Skouries lelıhelyen és a Pangaionon talált salakban mutattak ki.23 A felmérésnek ugyan nem

volt célja az észak-görögországi ókori aranylelıhelyek azonosítása és az ókori bányászati

tevékenység feltárása, azonban jó kiindulópontot jelentett a további, ezt célzó kutatásoknak.

Skapté Hylét sokáig a Pangaionba, illetve az attól délre esı területre helyezték.24

Azonosítása az 1970-es évektıl megélénkülı kutatások nyomán vált lehetıvé. A Pangaiontól

délre, a tengerpart mellett húzódó Symvolon-hegy, az ókori Neapolis (a mai Kavala) és

környékének, valamint a Strymóntól a Nestosig húzódó partvidék ókori településeinek

ásatásai egyre világosabbá tették, hogy a thasosi peraia valójában ezt a területet jelenthette (8.

k.). A Symvolon-hegyen folytatott geológiai kutatások és a bányászat nyomainak, a

salakkúpoknak és a bányavágatoknak a vizsgálata azt mutatta, hogy azok a vágatok, ahol

aranyat bányásztak, újkoriak, a salakkúpok pedig vas kitermelésébıl származnak. H.

Koukouli-Chrysantaki a fémkitermelés nyomai, a geológiai, a régészeti és a történeti adatok

összessége alapján arra következtetett, hogy a thasosi peraia nemesfémbányái a Kavallától

északkeletre-keletre, a Nestos folyóig húzódó Lekanis-hegység déli részén lehettek.25 Szerinte

a mai Zigos, Krioneri, Palia Kavala és Makrichori települések környékén találhatók a

thasosiakhoz köthetı nemesfémkitermelés nyomai (ld. 8. k.).26 1984-tıl M. Vavelidis és

kollégái szisztematikus geológiai-archaeometriai kutatásba kezdtek ezen a területen. Kavalla

– Philippi és a Nestos között mintegy 100 km²-en 150 érclelıhelyet azonosítottak, vizsgálták a

különféle ércek nemesfémtartalmát és annak mennyiségét is. A területen mintegy tucatnyi

helyen találták meg az ókori bányászati tevékenység nyomait: a földfelszínen kitermelés

nyomait, az érc feldolgozásából származó salakhalmokat, a föld alatt pedig a bányák járatait

(9. k.). A Mandra Karinál azonosított aranybányában például három, lépcsıkkel összekötött

szinten vágtak szők, négyszögletes járatokat (kb. 90x80 cm!), amelyek nagy mérető és

belmagasságú csarnokokból (10x15 m nagyságú, 5 m magas) nyíltak (10. k.). A bányákban

talált kerámia leletek és a kitermelés nyomai alapján a Kr.e. 5. században jelentıs bányászati

tevékenység folyt a területen. Ezen kívül kismértékben ıskori kitermelésre utaló nyomokat is

találtak. Késıbb