DEHRF.~ENI POLGARM~&STERTK

Gaxda~ István

A polgármesteri tisztség legelőször Sopron városában tűnik fel .A soproni keresztesek 1321 . január 22-én kelt oklevelében a tanúk között-előfordul Adorján polgármester neve, első tisztviselőként . Pozsonyban1347-ben találkozunk a bíró mellett kimondottan gazdasági ügyekkelfoglalkozó polgármesterrel.'

A magyar kamara a polgármesteri tisztséget (magister civium) a vá-rosi gazdasági ügyek intézésére kívánta létrehozni . Az 1691-tő l állan-dósított királyi biztosi intézmény következetesen törekedett a polgármesteri intézmény kialakítására országszerte . E terv megvalósításátazonban akadályozta, fékezte a városok ellenállása � . . . a városi polgár-ság mindenütt szívósan ragaszkodott a régi gyakorlathoz s a polgármes-teri tisztség szervezésével járó újabb terhet sem volt hajlandó vállalni ."zA szatmári békekötés után sikerült több városban meghonosítani az újtisztséget. Szegeden 1715-ben találkozunk először polgármesterrel Pus-kás János személyében . � . . . Debrecenben csupán annyit tudott kivív-ni a királyi biztos, hogy polgármesteri hatáskörrel felruházott főgazda(supremus oeconomus) rangban közvetlenül a bíró után következzen ."s

Az 1770-es évek elején a város vezetés három jól elkülöníthet ő tí-pusával találkozunk : Sopronban, Budán és Pesten polgármester áll avárosigazgatás élés, mellette a bíró vezeti a bíráskodást ; a pozsonyivárosigazgatást a bíró vezeti, a polgármester a gazdasági ügyeket irá-nyítja ; a városok többségében a polgármesteri tisztség még nem szer-veaödött meg. a

Debrecenben Forgách Miklós királyi biztos működése alatt születettmeg a polgármesteri tisztség szervezésére vonatkozó szabályrendelet .En~lek értelmében 1776 . október 2-án a tisztújítási parancs értelmébenfőbíróságra az eddigi főbírót, Domokos Lajost, Debrecen első polgármes-terének a katolikus Fáy Lajos tanácsnokot választották meg . 5 Elvileg

1 Vass Erőd : A városi önkormányzatok és gazdálkodása, In : Szeged története, 2 .k, 1886-1849, Szerk : Farkas József, dr, Gárdonyi Albert : A polgármesteri tiszt-ség eredete és fejlődése hazánkban, Városi Szemle 1939, 3, sz, 359-370,

2 Vass Előd: i . m. 362 . oldal .3 Gárdonyi Albert : i . m,4 Uo,5 SzGcs István : Debreczen város történelme 1-2, k, Debrecen 1870, 2, k, 806,

oldal,

103

a polgármester volt a gazdasági ügyek legfőbb irányítója, de hivataliintézkedéseiről tájékoztatnia kellett a szenátust, sőt legtöbbször előze-tes hozzájárulást is kért . Arra is van példa, hogy az elnöklete alatt ülé-sező gazdasági gyűlésen sem tudta elgondolását maradéktalanul elfo-gadtatni . Miklós Ferenc polgármester 1840 . december 23-án megtartottgazdasági gyűlésen felvetette, hogy az ivóvíz vállalkozó általi behor-dása a városba igen költséges, ezért javasolja, hogy ezt a szállítást a vá-ros vonó jószágaival kellene megoldani . A gazdasági gyűlés a javasoltmegoldást �próba gyanánt" elfogadja.s A polgármester elnöklete alatttartották a gazdasági gyűléseket, első ízben 1776 . október 11-én.' A gyű-lésen rész vettek szenátorok, esküdtek, szállevevők, építtető és erdő-inspektorok és a népszólló . A gyűléseken a város és polgárainak gazdasá-gi jellegű tevékenysége, illetve ennek ellenőrzése, jóváhagyása eseten-ként tervezése került napirendre . Az 1840 . szeptember 10-i gazdaságigyűlésen felvetődött, hogy �Az idei ohati rossz termés miatt nehezenremélhető , hogy az ottani földeket bírók termelésbeli földbér tartozá-saikat teljesítsék . . , A Gazdasági ülés ennélfogva jónak látná. a Ns . Vá-ros szükségeinek pótlásául idejében rozs vételről gondoskodni."a Ko-moróczy György megállapította, hogy �E tisztség feladatköre lett vol-na, hogy közigazgatási ügyekben felváltsa a főbírót, de ez Debrecen-ben nem következett be . . ."° A polgármesteri állást elhalálozás eseténhelyettesítéssel kellett betölteni, amit a tanács és a választott hites kö-zönség együttesen gyakorolt, aem választás, hanem kooptálás útján .Ez történt Fáy Jáaos polgármester 1833 . december 28-án bekövetke-zett halála utála. A tanács egykorú szóhasználata �kinevezést" említa polgármesteri állás helyettesítéssel történő betöltésekor . Ebben azesetben viszont � . . . . ámbár meg esméri azt a Magisztrátus, hogy a Pol-gármesteri Hivatal a Senatori Hivatalnál elébb való, ezt az elsőbbségetmindazonáltal az idősebb Senátorok felett egyedül tsak a törvényestisztújjitások útján a Választott Hites Közönség szavazása által neln pe-dig substitutió által ideiglenesen bé töltött Polgár Mesteri Hivatalnak tu-lajdonítsa."'° A polgármester tehát tényleges pozícióját a magisztrátusonbelül csak kinevezésével érhette el . A helyettes polgármesterség - eset-leges jogi ismeretek ellenére is -- kizárta a főbíró helyettesítésének lehe-tőségét. � . . . az Fő Bíró Ur távol léte vagy gyengélkedő egészsége eseté-ben a Birói foglalatosságok vitele és az Elnökség Senátor Komlóssy Dáni-el Urat mint a Hivatal viselésében legidősebb Senátort illeti ~ . ." még pon-tosabban � . . . a Polgár Mesteri Hivatal a város gazdálkodásával foglala-toskodván nem látja azt a közdolgot folytatásra nézve hasznosnak, hogy aBirói Hivatalt illető foglalatosságok a Polgár ~Mesterí Hivatallal egy sze-mélybe egyesítettsenek . . ."

Hét évvel később 1843-bar hasonló aggodalmak vetődtek fel Deb-recen város tanácsábaw �Némelly tagjai a Ns Választott Hites Közön-aégnek abbeli aggodalmukat jelentvén ki, mi szerint bár a Polgár Mes-ter Urnak személlye ellen semmi kifogásunk rímser és hivatali buzgósá-

6 HBML, IV, A, 1011/a, 138, 1840 . december 23,7 HBML, I V, A, 1014, 1,8 HBML, IV, A, 1014 . 4,9 Komoróczi György : A reformkari Debrecen, Debrecen, 1974, 220, old,

LO HBML, IV, A, 1011/a, 108. 1838,

gát elismerik és méltányolják : mindazáltal a közügyek ezélirányos foly-tatásával nem tartják megegyeztethetőnek hogy a Birói és a Polgár Mes-teri Hivatalok egy személyben egyesíttessenek, minél fogva az üresség-be jött Birói hivatalt substitutió útján rnár a közelebb tartandó tisztújításigis betöltetni kérik."u

A polgármester egyébként a szenátorok kötelezettségeivel járó ut-cai megbízatások, vagy céhbiztossági teendők alól éppúgy mentesítvevolt, mint a magánlevéltári könyvnyomdai felügyelet vagy a főkapitánys~gi tisztség ellátása alól.

A polgármester fizetése megegyezett a főbíró fizetésével, mindkettőmagas volt és gyarapította a vagyont . A XVIII . század utolsó két évtize-dében a főbíró és a polgármester pénzfizebése 6-700, a szenátoré 400Rft-ban került megállapításra. Ez időben a Péterfia, vagy a Varga utcán200 Rft-ért kisebb házat lehetett venni, a környékbeli kertekben 50-60Rft-ért egy kapás szőlő t lehetett vásárolni . Rácz István helyesen állapí-totta meg � . . . hogy a tisztség és hivatal viselés a cívisvagyon építé-se szempontjából nagyon is számbavételt igénylő jövedelemforrás ."'z

A debreceni polgármesterek a következők voltak :Fáy I . János 1876 ., 1879 ., 1781-1783.Domokos Lajos 1778 ., 1780 .Reviczky Imre 1783-1786Meszena Sándor 1787-1816 .Reviczky Gábor 1817-1822 .Fáy II . András 1823-,1833 .Miklósy Ferenc 1833-1843 .Reviczky Menyhért 1844-1847.Poroszlay Fridrik 1848-1853 .Csorba János 1854-1859.Szőllősy János, 1860 ., 1862-1867.Kiss Lajos 1861 .Kovács Lajos 1867-1874 .Simonffy Imre 1875-1902 .Kovács József 1903-1914.Márk Endre 1915,1920.Csóka Sámuel 1922-1923.Dr . Magoss György 1923- 1928 .Dr. Vásáry István 1928-1935Dr. Kölcsey Sándor 1935- 1944 .Dr. Csóka László 1944-1945Szabó Kálmán 1945-1948Ménes János 1949-1950.Balogh Endre 1950 .

Helytörténetírásunk ez ideig nem vállalkozott a polgármesterekhivatali idejéAek feltárására, illetve az erre utaló allcalomszeríi meg-jegyzések sorában több pontatlawság, sőt durva tévedés is előfordult .A Csobán Endre szerkesztette várostörténeliwben Csorba János polgár-

11 HBML, IV, A, 1011/a, 113.12 Rácz István : A debreceni cívisvagyon. Budapest, 1989. 346-348 . old.

105-

mester neve helyett Torda János ~aeve szerepel.'3 Kiss Lajos polgármes-ter helyett Csobán Endre és Lendvay Ferenc, Vass Lajos polgármestertemlítik, Boldisár Kádmán viszont Kovács Lajossal cseréli fel KissLajost.'4

A polgármnester a magisztrátus második embereként irányította apénzügyeket az 1848-as forradalomig . Debrecen városa 1848 . márciús22-27 . között tartotta meg tisztújító közgyűlését . Az eddigi szokások-tól eltérően a főbíró választást megelőzte a polgármester választás . Há-rom jelölt közül Poroszlay Fridrik volt főbíró nyerte el a választók bi-zalmát és lett polgármesterként a város első el~nbere. A polgármesterhatáskörét több törvény szabályozta . Az 1870 . évi első törvényhatóságitörvény szabályozta az alispán és a polgármester hatáskörét. Az alispánszemélyes vezetője lett a törvényhatóság valamennyi tisztvisel őjének, apolgármester viszont mint a tanács elnöke, a tanáccsal, mint kollektívtestülettel együtt járt el számos ügyben, melyben az alispán maga in-tézkedett. A törvény szeri~lt a polgármester első tisztviselője volt ugyanvárosi törvényhatóságnak, de hatásköre csak a következőkben egyézettaz alispánéval : a polgármester intézkedik mindazokban az ügyekben,amelyeket a törvény vagy a saabályrendeletek az ő ügykörébe utalnak,ő veszi át a városhoz intézett kormányrendeleteket, leveleket, jelenté-seket és folyamodványokat, ő hajtja végre a kormány rendeleteit, atisztviselőkkel úgy rendelkezik, mint az alispán, aláírja a város nevébenkiállított okmányokat, őre a város pecsétjének, ugyanúgy jelentést tesza közgyűlésnek és a főispánnak a törvényhatóság állapotáról és felfogad-ja a városi szolgákat.

A polgármester a tanács - melynek elnöke volt - határozataalapján, vagy a szabályrendeletben meghatározott más módon intézke-dett a közigazgatás vezetésér ő l . A polgármesternek tehát rendelkezhetett a tisztviselőkkel, de csak olyan irányban és módon, hogy ezt a ta-nács meghatározta . A törvényben megállapított előírások a polgármes-ter hatáskörét az alispánénál szűkebb körben határozták meg, A polgár-mester nem intézkedhetett önállóan a házipénztárhoz intézendő utalvá-nyozásról, a katonaelszállásolási ügyekben, a karhatalom alkalmazásá-ról, a rendőrök felvételérő l és elbocsátásáról, a törvényhatóság pénztá-rának ellenőrzéséről, a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, aközgyűlés tárgysorozatának előkészítésérő l. Mindezekben az ügyekbena tanács a polgármester és valamely tanácsnok, vagy más tisztviselőegyüttesen intézkedhetett .

Az 1886 : 21 . tc.-kel a kormány tovább szűkítette az önkormányza-tok önállóságát .

Az államhatalom következetesen törekedett az önkormányzatok ön-állóságának gyengítésére : a főispáni hatáskör kibővítésével, a pénzügyiautonómia szűkítésével - ezzel párhuzamosan az önkormányzatoknakegyre több feldatot leadott - végül állami szakhivatalok létrehozásá-13 Csobán Endre-Lendvay Ferenc : A szabadságharctól a forradalomig, 77, oldal,

In : Debrecen sz, kir város és hajdú vármegye (Vármegyei monográfiák XII-XIII,/1940, Szerk : Csobán Endre,

14 Boldisár Kálmán : Debrecen sz . kir. város története 1887-1914, In : Debrecensz, -kir, város, Főszerkesztők : Csobán Endre és Csűrös Ferenc, Debrecen, 1931,

15 Sarlós Béla : Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében, Buda-pest, 1976 . 91-92, oldal,

106

val - illetve egyre több ügykör állami kézben tartásával : elsősorban agazdasági és ,műszaki területeket, a postát, a közlekedést ; kivonták azönkormányzat hatóköréből az igazságszolgáltatást ; függetlenítették azönkormányzattól a közoktatásügyet ; egyre több állami igazgatási szervetműködtettek .

A kormány 1927-ben bejelentette, hogy közigazgatási reformot kí-ván megvalósítani a legszükségesebb problémák megoldása érdekében .Hosszas előkészítés utála a törvényjavaslat 1929 . március 5-én került aképviselőház plénuma elé, A vitában a debreceni ellenzéki képviselőkigen aktívak voltak : Hegymegi-Kiss Pál és Györki Imre kifogásolta atörvényhatósági bizottságban a virilizmus túltengését ; Györki Imre avallásfelekezetek képviseletét ; Hegymegi-Kiss Pvál a ,község- és városfej-lesztés gondolatát ; Hegyrcnegi~Kiss Pál a belügyminisztérium jogkörénekkiterjesztését a fegyelmi ügyekre, a főispáni jogkör túltengését ; GyörkiImre szerint a javaslat fenntartja a törvényhatóságokat családi hitizo-mánynak . A törvény e felvetések figyelembe vétele nélkül született meg.`GA vita nemcsak az országgyu""lésben, hanem a sajtóban is folyt . A Váro-sok Lapja sürgette külön városi törvény megalkotását. A kormány nemtartotta szükségesnek e törvény elkészítését . A polgármesterek - köz-tük a debreceni polgármesterek is - ilyen körülmények között igye-keztek az önkormálayzatok érdekeit szolgálni, védeni.

Debrecen sz . kir, város törvényhatóságának 1936-ban megjelente-tett szabályrendelete közel hatvan pontban összegezte a polgármesterfeladatait . A 132 . § d . pontja kimondja, hogy a polgármester� . . . végrehajtja a kormány rendeleteit, ha azonban valamely rendele-tet törvénybe ütközőnek, vagy a helyi viszonyok között károsnak, vagyéppen kivihetetlennek vél, a főispánnak legfeljebb 24 óra alatt jelentésttesz, s távollétében felír az illető miniszterhez . Ha a miniszter a feliratellenében továbbra is fenntartaná rendeletét és a polgármester a mi-niszteri leirat után se érezné magát a rendelet végrehajtására kötelezett-nek : a főispánnak azonnal jelentést tesz s annak rendeletére, vagy ha tá-vol van, annak nevében, a rendkívüli közgyűlést harmadnapra össze-hívja s a rendelet a közgyűlés elé terjeszti, mely azt rögtön felvennitárgyalni köteles.""

A debreceni polgármester mozgásterét az állandóan jelen lévő be-folyását növelő állami akarat mellett lényegesen befolyásolta a politi-kai élet alakulása . ~,A kiegyezés után egyre erőteljesebben érvényesült apolitikai szándék a városházán is . Az 1936, évi szabályrendelet szűk le-hetőséget kínált a városi érdek védelmére, képviseletére .

Dolgozatomban kísérletet teszek a polgármesteri intézmény debre-ceni történetével kapcsolatos alapvető kérdések felvetésére . Néhánypolgármester életútjának vázlatos bemutatása lehetőséget kínál élet-rajzi adatok feltárására : milyen családból indul, a család vagyoni hely-zete,

leendő polgármester karrierje, a család és a város kapcsolata,hogyan tett szert a polgármester külföldi tapasztalatokra, milyen mó-don kötődött a politikai pártokhoz, az egyházakhoz, milyen volt a vi-szonya a gazdasági-kulturális és tudományos élethez .

16 Csizmadia Andor : A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII, századtól a ta-nácsrendszer létrejöttéig, Budapest, 1976, 381, old,

17 Debrecen sz, kir, város törvényhatóságának szervezeti szabályrendelete, 1936,

POROSZLAY FRIDRIK polgármester1848-1853

Erdélyi nemesi családból származott, apja Poroszlay Sámuel tábla-bíró, anyja áró Bassé Viktória . A család a századfordulón Debrecenbeköbözött, Poroszlay Fridrik tanulmányait a Kollégiumban végezte .1812-ben sikerrel megpályázta Debrecen város tanácsánál a jegyzőségetés ezzel megkezdte szolgálatát a városnál, 1814-ben megnősült, feleségülvette Margittay Klárát egy helybeli földbirtokos lányát . A boldog, 43évig tartó házasságból 13 gyermek született . 1822 . október 22-én meg-tartott városi tisztújító közgyűlésen hárman pályázták meg a főjegyzősé-get : .Dobrosi János jogász, Péczeli József történész professzorok és Po-roszlay Fridrik városi jegyző . A szavazás eredményeként PoroszlayFridrik nyerte el a magas tisztséget . A polgári társadalom és Debrecenváros szigorú hagyományai a hivatali előrejutást több jelölt állitásávalés titkos szavazással tette csak lehetővé, Poroszlay Fridrik élete sorántöbb ilyen megméretésb ő l került ki győztesen a városnál és a reformá-tus egyháznál egyaránt . 1828 júliusában szenátori tisztségre pályázottés a második szenátori helyet sikerült is megszereznie . Szenátorként ér-te az a nagy tisztesség, hogy a várost mint országgyűlési követ szolgál-hatta közel hat éven át . 1830-ban Komlóssy Dániel követhársával együttvitte a pozsonyi koronázó országgyűlésre V. Ferdinándnak a város ko-ronázási ajándékát . A hivatalból adódó feladatok mellett jutott idejearra is, hogy tisztséget vállaljon a református egyháznál . Presbiter,majd rendszeres résztvevője az egyházi tanácsüléseknek . 1843 . április2-án megválasztották a főiskola gondnokává, 1844, március 10-én egy-házi gondnokká .

Mindezeken túl fontos szereplője volt Debrecen köjzéletének is.Részt vett az István Gőzmalom Társaság vezetésében, szorgalmazta agazdasági egylet szervezését és hozzájárult a kollégiumi füvészkert lé-tesítéséhez.

1844 . május 8-án a tanács és választott hites közösség gyűlésénmegválasztották Debrecen város főbírájának.

A szabadságharc kitörésekor Poroszlay Fridrik 60 éves volt . Fia-talos lendülettel irányította a város életét a felgyorsult események kö-zött . Március 17-én sebes postával érkezett meg az országgyűlési követtudósítása a pesti eseményekről . A főbíró március 19-re közgyűlést hívottössze, azzal a szándékkal, hogy biztosíhsa a �Nemes város békéjét éscsendjét" . A közgyűlés magáévá tette a pesti 12 pontot és elrendeltea nemzetőrség felállítását, díszpolgárává választotta Kossuth Lajost .Jellasics betörésének hírére a főbíró a harctérre akart menni, de a köz-gyűlés nem engedte el �a válságos napokban bölcs vezetőjét" . 1848 .május 22-27. között tartott tisztújító közgyűlésen Poroszlay Fridriketmegválasztották a város polgármesterének . Ezzel a választással a pol-gármesteri tisztség új tartalmat kapott, ettő l kezdve a város első em-bere az eddigi főbíró helyett a polgármester lett . A kormány Debre-cenbe költözésével járó rendkívüli feladatokat Debrecen polgármesterevezetésével megoldotta . 1849 július 2-án Poroszlay Fridrik vezette vá-rosi küldöttség járult a Hajdúhadházon táborozó orosrc hadsereg tábor-noka elé, hogy kíméletet kérjen a városnak. A szabadságharc leverése

108

után a császári adminisztráció nem mozdította el Poroszlayt a polgármes-teri tisztségbő l, 1853-ban hagyta el a városi szolgálatot . 1857 . január 20-án halt meg, temetésén a város nagyon sok lakója részt vett .

SIMONFFY IMftE polgármester1875-1902

Németújfalui Simonffy Imre régi köznemes család sarja. A Si-monffyak Debrecenben a XVIII. század közepén tűnték fel először Si-monffy Istvánnal, aki tekintélyes tagja volt a kalmártársulatnak . Fia :Simonffy Sámuel senátor 1811-től 1821-ig főbíró, s együttal a debrecenireformátus egyház főgondnoka . Fia Simonffy Károly városgazda, akinek1824, november 18-án fia született : Imre . Iskoláit a debreceni kollégi-umban végezte . Egy évet Eperjesen tanult a német nyelvvel ismerkedve .Az 1843-44 . évi országgyűlés után Pozsonyban ismerkedett a magyarközélettel. Jogi gyakorlatot Papszósz Lajos bih~ar megyei első al-ispánnál és a királyi táblánál végzett. 1847 . június, 10-én eredményesügyvédi vizsgát tett . Augusztus 2-án már Nagyváradon dolgozott minttiszteletbeli aljegyz ő . 1848 . május 18-án Debrecenben megválasztottáktiszteletbeli jegyzőnek. A szabadságharc alatt fegyverrel szolgált és minta 68 . honvéd zászlóalj századosa fejezte be a háborút . 1851-tő l 1858-igjegyző i, később tanácsnoki minőségben szolgálta a várost. 1855-ben el-vette Tóth István kereskedő Julianna nevű leányát . A fiatal pár nászút-ra Nyugat-Európába ment.

Az alkotmány visszaállításakor 1861-ben a választók első tanácsno-ki tisztségbe emelték. Ez év novemberében Bécs visszakotrott, SimonffyImre pályát változtatott és a kereskedelmi iparkamara titkáraként dolgozott tovább. A kiegyezétist követően ismét a város szolgálatába állt,1867, május 6-tól 1875, szeptember i2-ig a város rendőrfőkapitányitisztét töltötte be . 1875 . október 7-én a városi közgyűlés közfelkiáltássalemelte nagyapja örökébe : a polgármesteri székbe . Ezt követően 18'l8 .augusztus 22-én, 1884 . szeptember 11-én, 1890 . szeptember 4-én és 1896 .december 10-én újult meg személye iránt a birsalom .

Simonffy Imre 27 éves polgármesteri szolgálata ideje alatt hatalmasfejlődésen ment keresztül Debrecen . Megszaporodott a templomok ésegyházközségek száma. Háromszorosára nőtt ai iskolák száma. A kereskedelem és az ipar területén lendületes fejlődés ment végbe, Javultaka közlekedési viszonyok, Debrecen közlekedési centrummá vált. Javul-tak az egésaségügyi viszonyok. Az építkezések következtében a városnagyott lépett előre a városiasodás útján. Lényeges változások mentekvégbe a városi háztartásban : az 1876 . évi zárszámadás - mikor a városegymillió forint kölcsönt is felvett - 1556.376 forint bevételt és1 502.231 forint kiadást tüntetett fel . Az 1898 . évi zárszámadás viszont2 298.870 forint bevételt és 2 596 623 forint kiadást. Igaz, hogy nagymértékben nőtt a város adóssága is : 463 000 forintról közel 5 millióra .Ezek nagy részét beruházásra fordították, a város vagyona így egy ne-gyed század alatt 10 millió forintról több mint 20 millióra emelkedett .Simonffy Imre szinte folyamatosan részt vett a debreceni reformátusegyház munkájában. De aktív részese volt a gazdasági életnek is : elnökevolt három helyi érdekű vasút részvénytársaságnak, a debreceni ter-mény- és áruraktár részvénytársságnak, a debreceni kölcsönös segé-

109

lyező egyletnek és más egyesületeknek . Számos kitüntetéssel ismertékel eredrnéAyes munkáját : 1878-ban megkapta a királyi tanácsosi címet ;1888-ban a harmadosztályú vaskorona rendet ; 1886-ban átvehette azolasz koronarend tiszti keresztjét ; 1899-ben a szerb király harmadosztá-lyú Takova renddel tüntette ki . Ezeken kívül több kitüntetést és elis-merést kapott .

Debrecen polgársága 1900, október 18-án egész napos ünnepség ke-retében köszöntötte Sirxlonffy Imrét negyedszázados polgármesteri mű -ködése elismeréseként.' e

KOV~CS J6ZSEF polgármester1903-1914

Kovács József Hajdúnánáson született 1849 . október 22-én, Iskolaitanulmányait szülővárosában és Debrecenben végezte . A jogi kar befe-jezése után Udvarhelyi Károly debreceni ügyvéd irodájában gyakorolt .Az ügyvédi vizsga sikeres letétele után ügyvédi irodát nyitott. Családiörökségként 60 holdas birtokkal is rendelkezett Debrecen határában .A sikeres ügyvédi pálya mellett tevékeny szerepet vállalt a város köz-életében törvényhatósági bizottsági tagként . érdeklődött a politika irántis, megválasztották a függetlenségi párt elnökének . Kovács József meg-győződéssel szolgálta a református egyházat, mint presbiter . Jelent ő sérdemeket szerzett a Mári Terézia alapítvány rendezésében .

Debrecen város törvényhatósági bizottsága 1902 . december 2-ántartotta tisztújító közgyűlését. Mivel Simonffy Imre polgármester idő skora miatt nem kívánta magát újra jelöltetni, ezért új polgármester választására került sor . A jelölő választanány Komlóssy Artur főjegyző tés Kovács József ügyvédet jelölte . A szavazás eredményeként a közgyű-lés Kovács Józsefet hat évre megválasztotta Debrecen polgármesterének .Az újonnan megválasztott polgármester rövid beszédben elítélte a �po-litikai párttusákat" aimelyek nehezítik a város ügyeinek intézését . Ki-jelentette � . . . ne a politikai pártszempontok, de a város általános érde-ke vezéreljen bennünket . �A város megnövekedett adósságaival kap-csolatban hangsúlyozta � . . . Debrecen város vagyona még meg van, csakterhelve van, de nem annyira, hogy e miatt már kizárva volna a vagyo-ni viszonyok javulása."

Kovács József polgármesteri tevékenysége egybeesett az országgyors ütemű fejlődésének szakaszával . Debrecen gazdasági-társadalmi éskulturális fejlődésének legdinamikusabb korszaka fűződik nevéhez . Azintézmények, vállalatok nagy számú alapítása mellett szélesedett az in-frastrukturális hálózat . A város polgármestere kezdeményezte a törvény-hatóság és az iskolák kapcsolatának rendezését, részese volt a törvény-hatóság Tisza István házszabály revíziója ellen benyújtott bizalmatlan-sági indítvá~lyának, Kovács József személyesen lépett fel a német nyelvhivatalos használata ellen, bizottsági munkát irányított a Hortobágyhasznosítása érdekében, részese és egyik szervezője volt a debreceni

18 Simonffy Imre : Huszonöt éves polgármesteri jubileuma alkalmából, DebreceniKépes Kalendárium 1901, 24-29, oldal.

19 Kovács József : Debrecen sz, kir, város polgármestere, Debreceni Képes Kalendá-rium, 1904, 29-30, oldal,

egyetem létesítéséért folyó szervező munkának. Széles körű közéleti te-vékenységéből kiemelésre kívánkozik, hogy alelnöke volt a városi párt-nak és elnöke a szanatórium egyletnek.

A lakosság, a közvélemény Kovács József iránti megelégedését azzalis kifejezte, hogy második ciklusra polgármesterré emelte.

MARK ENDRE polgármester1915-1920

Márk Endre 1851-ben született Szatmárnémetin, l;desapja refor-mátus lelkész volt. Jogi tanumányait Budapesten végezte . Pályafutásátmint bírósági tisztviselő kezdte Budapesten, majd Debrecenbe került,ahol önálló ügyvédi irodát nyitott . A református egyházi vezetőkkelkialakított bensőséges viszonya révénmegválasztották kollégiumi ügyész-nek . Munkája elismeréseként megválasztották a debreceni ügyvédi ka-mara elnökéxaek, és kiérdemelte az udvari tanácsos címet is .

Debrecen sz . kir . város törvényhatósági bizottsága 1914, december10-én, tisztújító közgyűlésén - az egyetlen jelöltet - Márk Endre ügyvé-det, hat évre megválas~atotta polgármesternek . Márk Endre bemutatkozóbeszédében röviden vázolta programját : az egyetemi oktatás továbbfej-lesztését, valamint a polgári iskola, a kereskedelmi szakiskola és azelemi iskolák problémáinak megoldását ; katonai, vasúti, közlekedési éspostai hivatalok Debrecenbe telepítését ; városrendezési program meg-valósítása ; a városi szegényügy felkarolását ; a helyi kereskedelmi ésiparpolitika megteremtését. Márk Endre külön felhívna a figyelmet a fe-lekezeti béke biztosítására .

A háborús viszonyok között rendkívüli erőfeszítést igényelt a pol-gármesteri tisztség ellátása Márk Endre megszervezte a háborús segítésVöröskeresztes akcióját, a hadikölcsön jegyzési propagandát úgy, hogytanulni jöttek más városokból Debrecenbe . Megszervezte és folyamato-san táplálta a város és környékének a háború áldozatai, sérültjei irántmegnyilvánuló adakozását, gondoskodását . Márk Endrének nagy részevolt a kárpáti falvak megépítésének terveiben és gyakorlati kivitele-zésében .

A háború utolsó esztendejének eseményei, különösen az októberiforradalom Márk Endre számára fokozatos visszavonulást hozott. 1918.november 30-án Márk Endre polgármester hat hónaspi szabadságot kértbetegsége miatt . Egy hónappal később a törvényhatósági bizottság MárkEndre nyugdíjazási kérelmét vitatta meg. 1919 tavaszán, egy munkás-csoport a lakásán kereste fel a polgármestert és kényszerítették a lemon-dásra . A diktatúrát követő román megszállás idején a román hadseregfőparancsnoka Márk Endrét visszahelyezte a polgármesteri székbe.A polgári rend visszaállításán több politikai irányzat dolgozott egymásterősítve, illetve egymás ellen harcolva . A jobboldal a teljes hatalommegszerzésére törekedett a kormánybiztos-f őispán Hubert Ottó támoga-tásával . E politikai küadelem arra kényszerítette Márk Endrét, hogynyugdíjazását kérje az 1920 . július 14-i közgyűlésen . Márk Endre későbbújságnyilatkozatban elmondta, hogy Hubert Ottó a városi tisztvisel ő i karértékes elemeit félreállítja, másik részét megfélemlíti, a legkevésbé érté-

keseket viszont magához emeli . �Ezt látván és, hogy teljes független-ségemet visszanyerjem, a polgármesteri székb ő l önként távoztam . . . fel-vettem a harcot a főispánnal szemben ."~°

DR. MAGOSS GYCSRGY polgármester1923-1928

1858-ban született a szatmármegyei Egri községben régi nemesi csa-ládból . Szatmárban és Debrecenben végezte tanulmányait. Az ügyvédivizsgát 1886-ban tette le Budapesten . Debrecenbe költözése után néhányévig ügyvédi gyakorlatot folytatott . 1887-ben alügyész lett a városnál,1904-ben megválasztották főügyésznek . Ebben a pozícióban érték aforradalmak és a román megszállás . Dr . Magoss György lelkiismeretesenvédte a diktatúra alatt a polgárság érdekeit, a megszállás alatt pedigszembeszállt az idegen hatalom önkényével . Egy ideig viselte Debrecenváros főispáni tisztét is . A román megszállás után hamis vádak alapjánegy időre felfüggesztették állásából . Debrecen szab . kir . város törvényha-tóság bizottsága 1923 . október 19-én tartott közgyűlésén Csóka Sámuelpolgármester-helyettes főjegyző ellenében dr . Magoss György tiszti fő -ügyészt választotta polgármesternek . Az újonnan megválasztott polgár-mester rövid bemutatkozó beszédében hangsúlyozta : � Ha összehangzó éseredményes működést fogunk teremteni a városi közigazgatás és vagyon-kezelés körül, akkor mi helyre fogjuk állítani a város háztartásánakegyensúlyát is . Akkor fog elérkezni az ideje annak, hogy nagy anyagiáldozatokat igénylő alkotásokra gondoljunk."

A trianoni békeparancs súlyos gazdasági, társadalmi és politikaihelyzetbe sodorta az országot, a magyar népet . Debrecen városát, polgá-rait dr . Magoss György vezényelte az aléltságból az építkezés, a felemelkedés korszakába . Nemcsak nagy tervek készítése fűződik a polgár-mester nevéhez, hanem a kivitelezéshez szükséges tőke előteremtése ésa térvek színvonalas megvalósítása. Debrecen város közönsége 1925-benfelvette a 900 000 dolláros Speyer-féle kölcsönt és a 3 400 000 dollárostörlesztéses kölcsönt . Ezekbő l a kölcsönökből indította el dr . MagossGyörgy a nagyszabású beruházási programot : szennyvízszűrő-telep léte-sítése, városi közüzemek rekonstrukciója és fejlesztése, bérházak, kisla-kások építése, új utak, parkok létesítése, kutak fúratása . A város2 900 000 pengővel járult hozzá a központi egyetem létesítéséhez, felépí-tette az iparostaitlonc iskolát . A tanyai nép iskoláztatásrára több mint20 modern tanyai elemi iskolát, továbbá új gazdasági népiskolát épít-tetett . Elkezdődött a Déri Múzeum építése is .

Több egyesületben, szervezetben viselt tisztséget, a város törvény-hatósági bizottsága örökös tagjának választotta . A refornnátus egyházmeghívta tanácsbírónak. Irodalmi munkái jelentek meg a helyi lapokban .Polgári kitüntetései : Magyar l rdemrend középkeresztje, két török ki-tüntetés és számos kisebb belföldi kitüntetés.

20 Márk Endre: Udvari tanácsos, ügyvédi kamara elnök, egyházkerületi és kollé-giumi ügyész . Debreceni Képes Kalendárium 1912, 74-75, oldal, Debreceni Füg-getlen Üjság 1921 . január 8.

Dr. Magoss György - saját kérésére - 1928 . december elsejévelnyugdíjba vonult ."

DR. VÁSÁRY ISTVÁN polgármester1928-1935, 1944

Dr. Vásáry István 1887 . január 29-én született Debrecenben, föld-birtokos családból . Tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumbanvégezte. Egyetemi évei alatt részt vállalt az ifjúsági munkában, jogászelnökként részt vett az egri és budapesti diákkongresszusokon. Tanul-~mányai végeztével Debrecen város szolgálatába lépett díjtalan közigaz-gatási gyakornokként. Pályáján gyorsan haladt, 1915, január havábanmár tanácsnok. A háború alatt az egyik legkényesebb feladattal bíztákmeg, a közélelmezési ügyek irányításával. A népköztársaság és a dikta-túra alatt exponált helyen védte a köztisztviselők érdekeit mint a köz-tisztviselők szervezetének elnöke . A román megszállás idején megírta arománok által elszakítani tervezett Tiszántúl védelmére nagyhatású me-morandumát. A romának kivonulása után Vásáry István nem csatlakozotta szélsőségekhez, járata a maga útját. 1926 januárjában már palgármester-helyettes főjegyzőként dolgozott . 1928 . november 29-én ~a törvényhatóságibizottság közgyűlésén dr . Vásáry Istvánt megválasztották polgármester-nek. Vásáry István bemutatkozó beszédében hangsúlyozta : � . . . az ön-kormányzatokra nemcsak a múltban volt szükség, hanem szükség van ajelenben is és szükség lesz mindig a jövőben is . Az önkormányzatok fej-lesztése és továbbépítése tehát egyenesen nemzeti feladat . . ."

Vásáry Istvánnak közigazgatási témából több tanulmánya látottnapvilágot. Németnyelv tudása lehetővé tette, hogy a külföldi irodalmatis tanulmanyozza. 1928 tavaszán ta~nulmá~nywtra ment az Amerikai Egyesült Államokba. Az útról 'készített jelentése nyomtatásban is megjelent .A korábbi években Franciaországban és Németországban fordult meg.

1931-ben Vásáry Istvánt Scitovszky Béla belügyminiszter megbíztaegy városi törvénytervezet kidolgozásával . A tervezet alapelveit a Ma-gyar Városok Országos Kongresszusának 1931 . május 15-én Budapestentartott értekezletén Vásáry István előterjesztése alapján megvitatták, ki-alakították . A kész tervezetet novemberben a kongresszus állandó bi-zottsága tárgyalta meg. A 102 §-b61 álló tervezet az igazgatást az 1886 .évi törvény keretei között hagyja . Az önkormányzati jogon kívül meg-maradna az állami közigazgatás közvetítése, s országos ügyekben va-lamennyi város részére biztosítaná az állásfoglalás lehetőségét, vagyis apolitikai jogokat. Az eddigi tisztviselő-választást sem változtatná meg,hasonlóképpen a vagyonkezelési és költségvetési jog is megmaradna azeddigi keretekben. Részletesen foglalkozik a tervezet a tisztviselők jogai-val és .kötelezettségével . A palgármesent 10 évre, a többi választott tiszt-viselőt életfogytig választanák.

A tervezetnek a legértékesebb része a háztartásról szóló III. rész .A háztartási kérdések a legkülönbözőbb jogszabályokban voltak elszórva,

21 Dr, Magoss György polgármester, Debreceni Képes Kalendárium 1924, 22"23, ol-dal, Egri dr, Magoss György v, polgármester, Debrecen sz, kir, város és vidékedíszalbuma, 1928,

Vásáry most a káoszban egységet kívánt teremteni, s ez lényegében sike-rült is .

A tervezetet a városok zöme elutasította, a kormány valójában nemakart városi törvényt - így Vásáry tervezete lekerült a napirendrő l,

Vásáry István munkáját azonban a szakirodalom elismerte, a köz-igazgatás gyakorlati szakembere az elmélet terén is maradandót alkotott .

Szoros kapcsolat fűzte a református egyházhoz . Főjegyzője és világitanácsbírája a tiszántúli református egyházkerületnek, a reformátuszsinat póttagja, a református egyház presbitere. Több testület, szerve-zet tisztelte meg bizalmával : elnöke a Stefánia Szövetség debreceniszervezetének, a Kelet-magyarországi Rádiótársaságnak, a Magyar Váro-sok Kulturális Szövetsége állandó bizottságáriák, a Békésy Béla Vívó-klubnak és sorolhatnánk tovább a szervezeteket .

Vásáry István nemcsak a közigazgatás területén, hamm a gazdasá-gi életben, a kulturális területen, a szociálpolitikában és a sport terüle-tén is maradandót alkotott. Polgármestersége alatt született meg a strand,az uszoda, a korcsolyapálya, a Stadion és a Csónakázó-tó~ E tevékenysé-géért az Országos Magyar Testnevelési Tanács Nemzeti Sport 1933 . évikarácsonyi nagydíját dr . Vásáry Istvánnak ítélte oda .

1934 . újévén a város vezetősége és törvényhatósága köszöntötte ésünnepelte a város polgármesterét abból az alkalomból, hogy 25 évvel eze-lépett a város szolgálatába . A fajvédők, a szélsőjobboldali politikai csoport 1934 kora tavaszán támadást indított Vásáry István ellen azzal aszándékkal, hogy elmozdítsa a polgármesteri székből . A közel két évigtartó rágalomhadjárat megingatta a bizalmat Vásáry Istvánban, de nemeredményezte polgármesteri székből való letaszítását . Ekkor a fajvédőVay László főispán kezdeményezésére a belügyminiszter 193'5 . november1-jén kezdődő hatállyal nyugállományba helyezte dr . Vásáry Istvánt.Dr. Vásáry István - e durva támadás ellenére is - tovább folytattaaktív közéleti tevékenységét. A második világháború befejező szakaszá-ban 1944. október 21-én Debrecen város szovjet katonai parancsnoka dr .Vásáry Istvánt kinevezte Debrecen polgármesterének . Debrecenben ek-kor már béke volt, de az országban még dörögtek a fegyverek. Dr Vá-sáry István kéthónapos polgármestersége alatt minden erejével arra tö-rekedett, hogy talpra állítsa a várost . E nagy feladat mellett azonbanmint a Kisgazdapárt egyik vezető je, közreműködött az ország politikaiéletének újraszervezésében, Történelmi jelentőségű munkát végzett azIdeiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságában, majd az IdeiglenesNemzetgyűlés tagjaként és az Ideiglenes Nemzeti kormány pénzügy-minisztereként .

1944. december 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlést dr, Vásáry Ist-ván nyitotta meg . A többi között ezeket mondva : �A nép megbízottai-nak kötelessége most, hogy felrázva a nemzetet a véres pusztulás aléltságából, megkezdjék a munkát, melynek célja az építés, a vérző sebekmeggyógyítása, a szenvedésektő l meggyötört és javait elvesztett magyarnép gazdasági létének megalapozása, számára boldog otthon teremtése,békés munka biztosítása, a munka eredményeiben igazságos aránybanvaló részesedés nyújtása." za

22 Dr, Vásáry István Debrecen sz, kir város polgármestere, Debrecen sz, kir, városés vidéke díszalbuma, 1928,

DR. VARGHA ELEM~R helyettes polgármester1934-1935

Debrecenben született, középiskolai tanulmányait a Kollégiumbanvégezte . Jog- és államtudományi doktorátusát a budapesti és kolozsváritanulmányok után szerezte meg.

Dr . Márton Imre és Kálmán ügyvédi irodaijában működött, mintügyvédjelölt, majd a debreceni kir . törvényszéken teljesített másfél évesjoggyakornoki szolgálat után hívta meg 1903 . január 1-jén Kovács József polgármester titkárául a városházára. Hat év eltelte után 1909 . ja-nuár elsején tanácsnokká választották és a jogi-pénzügyi osztály főnökelett.

A város vezető i elhatározták 1912-ben . hogy a város fejlesztésére64 millió koronás kölcsönt vesznek fel . A pénzügyminiszter a kölcsönfelvételét csak abban az esetben volt hajlandó engedélyezni, ha a város.konkrét felhasználási tervet tud felmutatni. A polgármester utasításáraVargha Elemér kidolgozta a város átfogó fejlesztésének programját, ami-re a város a kért kölcsönt meg is kapta. Vargha Elemér tervezetében ta-láljuk a színház újjáépítését, vagy átalakítását, a téglagyár fejlesztéséta köztisztasági vállalat modernizálását, utcaburkolási programot, város-szabályozást, a Nagyerdőn jégpálya és uszoda létesítését . Vargha Ele-mér nemcsak nagy fürdő t tervezett, de már akkor felvetette a hullám-fürdő építésének gondolatát. Szerepelt még a programban városi kerté-szet létesítése, szennyvízszűrő telep kiépítése, munkás bérházak, tervbevette a Hortobágy hasznosítását, a városi birtokoknak megfelelő gazda-sági épületekkel való ellátását . A tervben helyet kapott vásárcsarnok éslaktanya építés, valamint ,a nagyerdei Vigadó építésének gondolata is .Vargha Elemér intézte a Piac utca 26-28. sz . bérpalotájának, a Füvész-kerti utcai, a Hajnal, Dobozi és Szoboszlói bérházak pénzügyeit .

Vargha Elemér folytatott tárgyalást a Deutsche Bankkal az erdé-lyi-kissármási-földgáz Debrecenbe vezetésének kérdéseiről .

1914-ben tb . főjegyzővé nevezte ki a főspán . Polgármester-he-lyettessé 1928-ban választotta a közgyűlés . A dr . Vásáry István polgár-mester ellen indított vizsgálat időszakában 14 hónapig ellátta a polgár-mesteri teendőket . A közgyűlés e munkájáért 5000 pengő jutalmat utaltki számára .

Több külföldi tanulmányúton vett részt, így Párizsban a VárosokNemzetközi Kongresszusán, majd Ausztriában, Németországban, Fran-ciaországban és Svájcban . Sokoldalú társadalmi tevékenységet fejtett ki.Ügyvezető elnöke volt a Magyar Revíziós Liga debreceni csoportjának,a Vöröskereszt Egylet debreceni szervezetének, a Petőfi Dalkörnek, azIdegenforgalmi Bizottságnak, a Városi Takarék- és Hitelintézet igazga-tóságának. Tagja volt a Református Kollégium igazgató tanácsának .

1935 novemberében nyugdíjba vonult . A Debrecen c. lap szerkesz-tője a következőkben kommentálta az eseményt �6 a hatodik értékesmunkaerő és főtisztviselő , :akit rövid időn belül nyugállományba helyez-nek -Debrecen városánál . Majd az idő mutatja meg, hogyan és miként pó-tolják őket."

23 Vargha Elemér, Debrecen 1935, november 3,

SZAB® KÁLM~4N polgármester1945-1948

Szabó Kálmán 1887-ben született Budapesten . Debrecenbe 1914-benköltözött. Az első világháború alatt frontszolgálatot teljesített. Mintnyomdászsegéd hosszabb időt töltött Lipcsében. 1918 után a MagyarNemzetközi Könyv- és Lapkiadó Rt . művezetője . Dolgozott a városinyamdában is, majd hét évig a Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Rt. lap-osztályát vezette. Innen hívták meg a Debreceni Egyetemi Nyomdáhozigazgatónak. Ezt a pozíciót 13 évig töltötte be . E helyről szólította párt-ja, a Szociáldemokrata Párt Debrecen város polgármesteri székébe. Sza-bó Kálmán mint a szociáldemokraták debreceni szervezetének elnökeszorosan .kötődött a szakmai szakszervezetekhez . Hosszabb ideig volt elnö-ke a Debrecen és Vidéke ipartestület sokszorosító szakosztályának, alel~nöke a Grafikai és Rokoniparosok Országos Egyesületének . Húsz évenkeresztül töltötte be a Debreceni Általános Fogyasztási Szövetkezet igaz-gatósági elnöke tisztet. Vonzódott a sporthoz és a kulturális élethez :elnöke volt a Magyar Labdarúgó Játékvezetők Egyesületének, a Sport-repülők Egyesületének és a Városi Dalárdának .

Szabó Kálmán 1945 . március 5-én hivatali esküje letétele után atörvényhatósági közgyűlésen rövid székfoglaló beszédet tartott . mintDebrecen első munkás polgármestere. A többi között ezeket mondotta :�Az új demokratikus Magyarország jelenlegi fővárosában, a városházánis demokráciát kell teremteni. Ki kell nyitni a városháza ablakait, hogyaz újjászületett demokrácia márciusi szabadságszellője behatolhasson,új életet vigyen a közéletbe, egy tisztultabb, emberibb, becsületes gon-dolkodást. Ki kell szárítani a nyirkot, amely ott lerakódott, de nemcsaka falakra, hanem az emberek lelkére is."

Szabó Kálmán ellentmondásos időben vállalta a polgármesteri tisz-tet. A szociáldemokratáknak volt várospolitikai koncepciójuk, de a városkedvezőtlen anyagi viszonyai, a politikai pártok csatározásai akadályozták a város érdekeinek érvényre juttatását. Az érdemi dolgok nem a vá-rosházán, hanem a pártközi értekezleteken kerültek tárgyalásra és adöntés is ott születaft . A polgármester szerepe egyre formálisabb lett.Az 1947 . évi választás után megkezdődött a kommunisták hatalomát-vétele . Az MKP debreceni szervezete a következőket jelentette 1947 . de-cember 22-én az országos központnak : �Fő feladatuk lenne Szabó Kál-mán szoc . dem. polgármester helyett egy akcióképes, mozgékony, lehető-leg kommunista polgármester beállítása."

Polgármesterek esküszövege1838

Hogy ezen Polgár Mesteri hivatalomban, a mellyre most választat-tam, híven és igazán eljárok, az előmbe adandó utasítás szerint min-denekben Felséges Koronás Apostoli Királyi Urunk ő Felségének szol-

Szabó Kálmán polgármester 1948 március végén kérte nyugdíjazását.

FÜGGEL)JK

gálatjára ezen N. Város Debrecen Városának hasznára javára és meg-maradására igyekeztem és tellyes tehetségem szerént abban munkálko-dom : Isten engem úgy segéljen.18fi?

Esküszöm az egy élő istenre, hogy mint ezen szabad királyi várostisztviselője, képviselője, minden időben hű leszek a haza, alkotmány éstörvényes király iránt, városom javát teljes erőmből előmozdítom és hivatalos kötelességeimet a törvény, helyhatósági szabályok, törvényesszokások és a hivatalos utasítás szerint, lelkiismeretesen teljesítem, min-d~en szándékos késedelem, részrehajlás és tekintet nélkül a baráti és ro-konsági viszonyokra. Isten engem úgy segéljen .

A polgármesteri hivatal instrukciója1775

Debreczen Városába 1774.-be November 8.-kán költ Királyi Reso--lutio mellett bé hozott Polgár Mesteri Hivatal számára 1775-ben Febr .16.-án ki dolgozott és 1775-ben Febr. 21.-kén költ Cameralis Parantsolat-mellett le küldött Instructio Magyarra fordítva .

Pol ár Mester Hivatalának fő tárgya lészen a Város mind közönsé-ges min egyenként való gazdálkodására való vigyázat ezt azért egyetértvén a Perceptorokkal az alább irt módon úgy fogja igazgatni, hogyezen mostan bé hozott és ezen Városba'. még eddig nem volt Hivatalnaktökéletessége, szorgalmatossága, hűsége, a jelenvalóknak fontos el ren-delése a jövendőknek gondos el látása, és ezeknek egybe kötéséből aközönség valóságos haszna, a gazdálkodás állapotfában voltaképpen megbizonyittassan, hogy ezt annál bizonyosabban a Polgár Mester elérhesse .

2. A Város mind külső , mind belső jövedelmeinek ugy mint bérbekiadni szokott Házainak, Boltjainak s pusztáinak sat. (satöbbi) egyen-ként való Laistroma kezénél légyen, amelyből a maga Utasítására formáljon egy ollyan ,Summaria Tabellat, mellybe mind bizonyos, mind abizonytalan és a szorgalmatosság utánn bé vehető jövedelmek, mindenesztendőbe nem tsak be legyenek irva, hanem a Magistratus általauthenticáltassanak is, mely által fog reflectaltatni arra naponként, hogymit? hol? mikor? ~mitsoda móddal kelljen tsinálni, és rendelést tenni?és mitsoda neme mellett lehet hasznos favitást tenni a gazdaságnak.

3. A Gazdálkodásnak főbb fundusai az el terjedt ~19 Puszták ésezekbe való dézmák a kaszálókkal együtt, Csapszékek, Serház, Vásár ésErdők, ezek eránt azaz nevezet szerént és egyenként .

1 . A 22.-dik §-ban említett Innstructióból mind a f~1d mind a La--kosok mennyiségének, különös esméretét meg szerezvén arra fog vi-gyázni és részre hajló tsalárkodásba való esés terhe alatt, azon fog igyekezni, hogy a földeknek, és ~Kaszállóknak a Lakosok közt esztendőnkéntvaló elosztásában minden személybeli tekintetett félre tévénn, egyenes,és a Házak belső birtokához szabotbmérték szerént, mennyen véghez ésne légyen szabad, hogy valamely hatalmasabb a Szegények előtt, vagy aSzomszédságból, vagy a jobb, és az árvízbéli ki öntésektől és a tavaktólinkább ment hellyeket nyernek. ~E végre mind akkor, midőnn az elosz-tandó földeknek és Korszállóknak Laistroma fog készíttetni, mind a föl-

~Iek, elosztásakor minden utszából olyan két személlyek kik sem hivataltnem viselnek, sem a Commuriitasbari hintsenek, legyenek jelen és az elkészített haistromot subscribálják, hogy ilyeténképpen hitesse el a nép,hogy ő vélte igazán bánbak és semmi részre hajlás a dologban hintsen.Midőn pedig.

2. Aratás, vagy az itt gyakorlott kaszálás után a termést dézmálnikell, minden Lakosnak a maga nemére meg külömböztetett termése,egész mennyiségben és az ettől a Városnak jövő dézma egy á1taljábanmindenekről ~ : az eddig némelyeknek irigyen meg engedett használástés usust a Királyi K. Resolutio el törölvén : / azzal a móddal, mellyel aForgatsiana Commissio ki szabott minden hozzá tétel, vagy elvétel nél-kül minden praediumra különös Dézma Laistromba / : melynek hasonlóképperi az utszából hívott Lakosok által subscribáltatni és a Dézma jö-vedelem megbizonyítására a Számadások mellett annak idejében elő mu-tatni, fel jegyeztetvén vevődjön meg, és ugy a maga hellyére összvehordattatni és el nyomattatni kell : / Ugyan ennek kell meg tartani !aszéna takartatásra nézve is .

3 . A lejendő Polgár Mester a Királynak és a Közjó eránt tartozó Hi-te szerérit vigyázzon, hogy az elmúlt időkben tett szörnyű panaszokszürinyeriek meg, mely szerérit az Adózó nép azon hogy az ő borai a közönséges csapszékekbe leg alsóbb áronn, a hatalmasabbaknak pedig feIemelteŰb áron és a Csebreknek nagyobb számába vétetett bé s e sze-rérit magát el nyomottnak lenni gondolta ne panaszkodhasson . Ebben arészben is oltalmazza a Népet a mely a közönséges Statusnak ereje, mégis mindenféle megbántatásoknak leginkább ki van téve, annak okáérta fellyebb írt tsalárdság büntetése terhe alatt, magára fog vigyázni aPolgá~rr mester, hogy semmi tekintetből, vagy a bor mennyiségének ren-detlen~Ségébe, és annak árába, vagy annak ingyen, azaz minden haszonnélkül, vagy igen tsekély, és a Város Cassájának inproportionált nyere-ségével a Magistratualisok, is Communitabéliek, vagy mások bora elméretésébe magát gyanússá ne tégye azért a Perceptorokkal, és )3or Ins-pectorokkal, / : a kikkel mind ez iránt valamint szinte a gazdálkodás-nak minden tárgyairól hetenként Oeconomica sessiokat tartani, improto-calaltatni, és a Magisztratusnak be adni kötelessége lészen :/ egyet ért-vén egyenes u~ton fog' menni, és .minden személybéli tekintet nélkül, aa fundus mennyiségéhez szabott ;proportoba igaz árán bé vétetni, a bórmérés árát meg szabatni, és mindazt ami már fellyebb első adatott külö-nösen Laistromba hány tseber bort? kitől? mennyi áron és mikor? vittékbé a Város Csapszékjére, fel fogja jegyeztetni. Egyéb iránt a Csaplárosoka bor meg rontásával járó tsalárdságoknak, mind a maga által, mind pe-dig alatt valói által tejeridő vizsgálással elejét fogja venni; a restantiáköszve gyűlésének a hetenként vagy hónaponként tejeridő Compótusokés a bor árának beszedése általa nélkül, hogy magát ~a pénz fel vételétbotsássa ellent fog állni, menyekhez képest a ser és égett bor kortsmákszükségeiről az árpa, rozs idejébe, és oltsóbb áronn lejendő meg szerzésé-vel, jámbor és hűséges Serfőző választásával, ser főzetéssel és ezeknek kiméretésével szorgalmatosan gondot fog viselni, a féllyebb említett kü-lönös Laistrombt a Csaplárok eredeti könyvével minden esztendő végénna gazdaságot fojtogató perceptoroknak Számadások meg erőssitése vé-gett általfogja adni .

4. A Vásároknak jövedelme, mely a felsőbb esztendőkbe, különbö-ző hellyekre ment ~el, és ugyan azért tsekéllyebb volt, már most pediga Commissionak 6 Felsége által is helybe hagyott elintézése után megnagyobbodott, ezután is fog nevelkedni, ha ezen vásárló hellyen, többezer személlyekben öszve gyűlő Kereskedők bátorságáról és Commoditá-sáról gondot visel a Magistratus. Az első t. i . a bátorság a helybe erősszáru boltokban, a gonoszok ellen való éjjeli nappali őrizetben ; a másikbizonyos, és minden különös ajándékok vétele nélkül mérsékett hely-pénzben az ideig valló szállás könnyen lehető szerzésében azoknak, mely-lyek az élelmezésre tartoznak / : ide értvén a vonó marhák eledelét ismérsékelt áron és elegendőképpen lehető meg szerzéséről való gondos-kodásban állanak. Ezen Princípiumokra vigyázzon a Polgár Mester ésmind a kettőt tökéletességre igyekezzen vinni, különösen pedig szorgal-matosan arra vigyázzon, hogy a vásári jövedelmek ártatlan és részrehajlást nem esmerő szemnéllyel által fojtattassanak .

5. Az Erdők az. ide való részeken tekintvén azoknak kitsinységét ésa népnek sokaságát valóságos kintsek, ezért ezeknek különösenn gondjátkell viselni szaporítani, és szorgalmatosan feltartani, ha a közönséges.épületek és hidak ujjütására olyan szükség leszsz, hogy az halasztást szen-vedhet, tanátsosabb az épületre való fákat külföldi Uraságoktól meg sze-rezni, és az itthon való épület alkalmatos fákat a rendkívül való ese-tekre tartani. A Tűzifák elosztása, menyek a szükségtelen, és haszontalanágakból készítődnek, a Forgatsiana Lommissió határozása szerént, alkal-matos időben illendő áron minden részre hajlás nélkül gyakoroltasson,de úgy, hogy senkinek se adódjon ingyen, Tanátskozzon a Polgár Mestera Magistratussal, a Perseptorokkal, és azokkal, a kiknek a szíveken fek-szik a nép boldogsága, valyon hellyesen lehetne é azt tselekedni, / : amely hogy meg lehet bizonyos :/ hogy minden lakos a sok és más heIlyekkörül . . , egy tíz fűz fát vagy más könnyen növő fa neméi a milyen u. i .Bétsben árultatik, és tíz esztendők alatt majd egy láb vastagságra neve-kedik minden esztendőben ültessen . Ez a gondoskodás egy esztendő alatt100 000, tíz esztendő alatt pedig egy millió fát nevelne, mely a közön-Béges és különös szükséget a nélkül, hogy a gazdálkodásra megkívántatóhasznosabb erdők pusztítódnának, álírandóan fel segítene . Ezek tsak né-mely dolgokról mondattak, melynek hasonlatossága szerént kell min-denekről gondoskodni.

4. A mint fellyebb a maga henyén meg mondódott, tartson a Pol-gár Mester a Perceptorokkal és a midőn a szükség kívánja a Bor ésEpittető más Instpectorokkal is minden héten egy bizonyos napon Oeco-nomica Sessiot a menyekben arról fog tanátskozni, amint lehessen az elmultak tapasztalásában meg jobbítani? a jelenvalóknak hogy kell elejétvenni a jövendőkről pedig hogy kellessen gondoskodni? a közelebb kö-vetkező héten, vagy a környül állásokhoz képest hosszasabb időben. mitkellessen hasznosan és gondosan végezni? Mitsoda módot lehessen ta-lálni és fel venni, a közönséges adósságbéli fizetések le szállításába és aVáros Oeconomiájából bé jövő haszonnak nevelésébe? az ezek iránt afellyebb emutett tisztek egyenlő meg egyezéssel fejendő meg határozá-sokat azon végre alkalmaztatandó V. Notarius vagy ha ez, el volna fog-lalva egy

Gancellista~ által protocoláltatni fogja a Polgár Mester .

5. Az eképpen meghatározott dolgok végre hajtása addig függőbenmarad, míg közelebb tartandó Magistrátusi Gyűlésbe az EoconomicumProtocollum kiváltképp a fő és késedelmet ncm szenvedő dolgok irántközönségesen hellybe nem hagyatik . Ezeknek eképpen fejendő hellybehagyások utánn mindenkinek hamar, gondosan, és mulhatatlanul végrekell hajtani, a mennyiben az elő forduló fontos környülállások azokakjobbra fejendő változtatását nem javasolnák, mely esetben a változásfundámentomait más Oeconomicum Protocollum által a Polgár Mester aMagistrátusnak bejelenteni tartozik .

6. A dolgok végrehajtására tartozó fő hatalom, egyedül a Magiszt-rátus előre lett hellybe hagyásától fog függeni, minthogy mindazáltal areménytelen és előre nem látott esetek, mind a kár elkerülésére, mind ahaszonnak elő mozdítására gyakorta haladék nélkül való tanátskozást éssiető végrehajtást kvánnak, mivel az tsak egy napi késedelem utánn ishaszontalan lenne, ekkor tehát a Polgár Mester, meg halltatván egyedül,ha szükségesnek látszik a Tiszteket, vagy a dolog nagyságához képestmeg kérdezvén Fő Biró Urat is bátran járjon el a dologba, és annakvégre hajtását azoknak akiket illet a maga mindenkor írásba adandóComissiója által azonnal parantsolja meg, ezzel a magatartással mindaz-által, fogy az efféle, Comissiok a Magistrátus lelt közelebbi Gyűlésébenreferáltassanak, és helybe hagyassanak, és eképp hellybe hagyatván aSzámadások el igazítására szolgáljanak .

7. Most közelebb mondódott, hogy tsupán a Magistrátus által hely-be hagyott Comissiók lésznek az Oeconomiai Számadások meg erőssité-sére elegendőek, tartsa meg atomba a Polgár Mester hogy valamit tsakéletből, Matériából, vagy pénzből bé kelte venni vagy ki kell adni, mind-azokról Comissió adattasson, mellyeket a Magistratuális megerősítésenkívül a Polgár Mester a maga nevét is alá írni tartozik, minthogy kü~lömben ezek a bizonyító Lommissiók annak idejében a Számadásokbaelő mutattatnak és ha eképpen nem lesznek meg erősítve, gyanusokkáválnak és vissza vettetnek .

8. Ezen forma körül meg tartandó rend a fő dolgok körül mindrendet, mind a Közönségnek és a Tiszteknek bátorság ~t fog szerezni.Mind ezen két tárgynak el érése eránt a hellybeli Számvevő Tiszttel ér-tekezzeM és költsönös munkállcodással a Polgár Mester minden Szám adóTiszteknek két könyvet fog a maga és a nevezett számvevő Tiszt alá-irása alatt minden esztendő elején külön külön kiadni, melynek a végénnfel kell jegyezni, hány levelet foglalnak magokba, és a menyeknek egyikekézi Jegyző Könyvnek a másik Rapularenak neveztetik . Mind a kettő ittaz A és B betűk alatt ide, rekesztetnek, formájára légyen készítve . Ezek-nek elsőjébe, vagy a Diáriumba a Számadó Tisztek minden különbségnélkül és semmi rendet nem tartván, jegyezzék fel a bé vételt és ki-adást, abba a szempillantásba, amelybe valamit vagy bévenni, vagy ki-.adni tartoztak . Hogy pedig ebbe ne hibázzanak ide rekesztődik annak rö-vid világosítása : a Rapulare formája a mint látszik, négy oszlopot, vagy~Columnát foglal magába, kettőt jobbról, kettőt balról, és az első oszlopbalról a rapulare Leveleinek beírására fog szolgálni, midőn a Diáriumrendenként való Punctumai a rapulareban által íródnak: ennek azért.addig üresen kell maradni. A második oszlopba íródik egytől fogva rneghatározatlan számig mindazáltal a maga rendivel és mind annyiszer va-

120

ahányszor valami bé vétetik, vagy ki adatik. Az ezen oszlopok közt el-marac~ó üresség a bé vétel vagy kiadás meg világítására fog szolgálni .A harmadik oszlop ~a bévétel summáját a negyedik a kiadás summájátfoglalják magokba. Ez a Diárium azért mindennapi használásra való .A Rapulare osztasson fel a bé vételek és kiadások külön, külön nemeire,ebbe a midőn már a Nap elmultával a Diáriumból semmi által irni valóhátra nints az estvéli órákon .a Diárium minden Positioja az első kezd-vén, és a Rubrikák, vagy minémüségek rendit meg tartván íródjanakáltal . Ézen Rapularénak két oszlopi vagynak, az első a Diárium Positioi-nak be írására, a második bévétel vagy kiadás számbeli fel jegyzéséré ;ezek közzül az elsőbe mindenek elé kell fel irni a Diarium számbéli Po-sitioját, a közbe maradt üress helyre annak meg világosítását, kitől mivevődött bé, vagy kinek adódott ki? azután a .másodikba a bé vétel vagyki adás summáját . Ezeket eképpen végezvén el azonnal a Diarium elsőaszlopábá, melly a mint fellyebb mondódott addig üresen hagyatott,az által írott Posi~tio mellé íródjon, vagy jegyeztessen fel a Repulare azonlevele, a méllyen ezen által írott Positio foglaltatik . Ezen egybe köttetésáltal érődik osztón el a fellyebb emlite~tt bátorság azzal az ide járó ha-szonnal, hogy a vizsgálás alkalmatosságával, melyet a Polgár Mestergyakorta véletlenül meg tenni köteleztetik a Diarium egész Summájátegybe lehet vetni, és az egész activus, és passivus Statust egy Szempil-lantás alatt meg lehet tudni.

A Számadó Tiszteknek tudatára kell adni, hogy nem, lészen szabadakármelyikbe is a nevezet könyvekben vakarás által, vagy másképpensoha változtatni ha pedig (a mi megtörténhetik) a Számok vagy betűkleírásába történetbő l hibáznának, az elhibázott szót, vagy számot huzzákkeresztül, de ugy hogy a mit elhibáztak olvasni lehessen felül pedig ír-ják ki azt, amit valósággal az előtt kitenni tartoztak volna példánakokáért, Tiz Cseber borért, minden csebret 2 ftjáv (forintjával) számlál-ván 30 Ft. külömben ha ezen rend, vagy mód meg nem tartatik a Szám-adó Tiszteknek a Polgár Mester vagy Magistrátus által tejendő vizsgálásalkalmatosságával tsalárdságnak tulajdoníttatik .

9 . A Számadásoknak ki szabott idő alatt lejendő bé adását a Pol-gár Mester sürgesse a bé adottaknak meg vizsgálásába jelen légyen, ésezen alkalmatossággal részre hajlás nélkül való Lélekkel vigyen véghezmindent, valamint egyekben . A leg nagyobb vigyázással pedig azon le-gyen, hogy az esztendőnként való mind meghatározott mind a szorgal-matosság után bé jövő Jövedelmek esztendőről esztendőre bé szedettes-senek, és semmi adósságbéli restanciák a következő esztendőre ne ha-gyattassanak, a .me~llye'k iránt, ha azok az elvesztCk classisába esnélaz alatta levő Számadó Tisztekkel a Polgár Mester felelni, sőt egyik amásikat állam tartozik .

10 . Egy ,szóval a Cassa activus és passivus statusa meg vizsgálásaa gazdálkodás el intézése és mind a köz Jónak, mind a polgárok boldog-sága elő mo~ditása iránt költ Cs . (Császári) Királyi K. (Kegyes) Resolutioknak és a Forgátsiana Comissio által kiadott utasításoknak, ren-deléseknek, és mind ez ideig jött mind ezutánn következendő Nagy Mél-tóságu Magyar Királyi udvari Kamara rendeléseinek és az Istennek a Ki-rálynak és ezen városnak tartozó hitének meg tartására utasíttatik ezen

Polgár Mester mi~lden részeire nézve Hivatalának, a maga foglalatossá-gához képest illendő jutalmát vévén agynak idején . A felséges Udvari Ki-rályi Magyar Kamara Számvevő Hivatala által. Poso~lban 1775-ben Febr.16.-án . Venturini Jósef rnk. Rationum Magister File János mk.zs

122

MAYORS IN DEBRECEN

(by) István Gazdag

The position of the major first appears in Hungary in the town of Sopron .+The name of major Adorján is mentioned in a charter dated Januáry 22nd, 1321 .The Hungarian Tresury intended this post of the major (magister civium) forthe management of town economy. The institution of Royal Commissioners, madepermanent in 1691 made ceaseless efforts to establish the position of major allover the country .

In Debrecen, legislation for the major's position was concieved during theoffice of Royal Commissioner Miklós Forgách . As a result of a decree for re-electionof officials, catholic councillor Lajos Fáy was elected the first Major of Debrecen .The Major, second man in the local council dealt with financial matters ; hissalary equalled that of the Chief Justice ..(főbíró") . During the re-election ofofficials between 22-27 March, 1848 Fridrik Poroszlay was elected the majortook over direction of town from the Chief ustice .

Majors played an important part in the struggle for local autonomy againststate authorities .

In my paper I sketched the activities of the following majors in Debrecen :Fridrik Poroszlai, Imre Simonffy, József Kovács, Endre Márk, Dr . György Magoss,Dr . István Vásáry, Dr . Elemér Vargha and Kálmán Szabó .

24 HBML, TV . A, 1011/a, 108,25 HBML IV, B, 1108/c, 1,26 HBML. IV . A . 1011/n . 5. Források Debrecen újkori történetéből.

Besze Tibor, Iván Orsolya, Major Tamás. Debrecen, 1992 . 22-28 .Közreadja