decemberi FilmMagazin1

56
FilmMagazin 2010. december EXTRA: TIM BURTON SZERINT ILYEN A KARÁCSONY >> 32. 28 ÉVET VÁRTUNK RÁ, DE A KALAND VÉGRE FOLYTATÓDIK! TRON: ÖRÖKSÉG SHERLOCK HOLMES 2 TRANSFORMERS 3 UTÓDOMRA ÜTÖK HARRY POTTER 7 SUCKER PUNCH BLACK SWAN A FÉLSZEMŰ MEGAAGY RED

description

Összeállítás: 2011-es filmelőzetes Háttér: Utódomra ütök, Tron: Örökség Interjú: Miklauzic Bence Extra: Tim Burton szerint ilyen a karácsony Kritika: Megaagy, Narnia krónikái - A Hajnalvándor útja, Harry Potter és a Halál Ereklyéi, Üvegtigris 3, Red, A közösségi háló Sorozat: The Event Filmklasszikus: Ponyvaregény

Transcript of decemberi FilmMagazin1

Page 1: decemberi FilmMagazin1

FilmMagazin 2010. december

EXTRA: TIM BURTON SZERINT ILYEN A KARÁCSONY >> 32.

28 ÉVET VÁRTUNK RÁ, DE A KALAND VÉGRE

FOLYTATÓDIK!

TRON: ÖRÖKSÉG

SHERLOCK HOLMES 2 TRANSFORMERS 3 UTÓDOMRA ÜTÖK HARRY POTTER 7 SUCKER PUNCH BLACK SWAN A FÉLSZEMŰ MEGAAGY RED

Page 2: decemberi FilmMagazin1

2 / FilmMagazin

A nemrégiben kiadott promo vide-ónk után nyílván senkinek sem oko-zott meglepetést, hogy az ehavi szá-munk kétféle címlappal jelenik meg. A dolog a magazin történelmében egyedülálló, hiszen bár januárban is kétféle borítónk volt, akkor a máso-dik címlap az újság hátulján kapott helyet - most viszont külön-külön letölthető a ponyvaregényes és a tronos is. Fontos azonban megje-gyezni, hogy a tartalom mindkét vál-tozatban ugyanaz, válaszd akár az egyik, akár a másik borítót, ugyanaz a minőségi újságírás fogad majd Téged, amit eddig már megszokhat-tál tőlünk. Ráadásul a december rendkívül kegyes volt hozzánk, hi-szen olyan filmekről tudtunk írni, mint a Narnia krónikái - A Hajnal-

vándor útja, a Megaagy, vagy éppen a Red, publikáljuk az előző szá-munkból kimaradt A közösség háló kritikát és végre láttuk az új Harry Pottert is, ráadásul az elsők között közölhetünk kritikát az Üvegtigris 3. részéről, hála annak, hogy munka-társunk jóval a premier előtt, de még nem sokkal lapzártánk után meg tudta nézni a filmet egy hivatalos sajtóvetítés keretei között! Háttérro-vatunk nagy részét a nagy 2011-es filmelőzetesünk teszi ki, amelyben összegyűjtöttük, hogy mely filmekre érdemes várni, illetve melyik filmek lesznek azok, amelyeket minden-képpen meg kell majd nézni. És a felsorolásnak még mindig nincs vé-ge! Sikerült mikrofon végre kapnunk Miklauzic Bence rendezőt, aki

a Mikszáth Kálmán táncnovelláiból készített tévéfilmjéről mesélt ne-künk, az új Tron kapcsán bemutat-juk a főszereplő, Jeff Bridges filmes karrierjét, ehavi extra cikkünkben pedig azt vesszük gorcső alá, hogy Tim Burton miképp értelmezi a Ka-rácsonyt a filmjeiben (írásunk a már-ciusban megjelent portrénk folytatá-saként is felfogható). És ha már ka-rácsony, engedjétek meg, hogy tisz-ta szívemből, a FilmMagazin összes munkatársa nevében békés kará-csonyi ünnepeket és filmekben gaz-dag, boldog új évet kívánjak Nektek, találkozunk jövőre is!

Főszerkesztő: Bokori Balázs Főszerkesztő-helyettes: Cihlár Gábor (Ceptor) Online főszerkesztő: Szabados Melinda (Veszják) Munkatársak: Csernák Ákos, Fekete Felícia Hannibál, Madura Gábor (iverson2), Tréfás Hajnal-ka (Kovácsné), Horváth Krisztián (Kóczy), Jánvári Gergő Márk (Paulkemp), Verebélyi Tamás (Spike), Kónya Sán-dor (Sanya08) Segítőink: Molnár Krisztina (Budapest Film), Bartók Anna (Fórum Hungary), Csillag Zita (InterCom), Pataki Andrea (UIP Duna Film) Elérhetőség: www.tollal.hu és www.filmmagazin.web4.hu Következő szám megjelenés: 2010. január 9.

IMPRESSZUM

KEDVES OLVASÓK!

CÍMLAPSZTORI: A történet jó néhány évvel az első rész után kezdődik. Flynn immáron apa lett, és ahogy az előzetesben is láthattuk minden este mesét mond gyerme-kének, azonban egy nap nyom nélkül eltűnik. Senki sem tudja merre lett, hová ment. A gyerek felnő, és egy nap egy férfi azt mondja neki: apád iro-dájából rámcsipogtak egy számról ami már évek óta nem él. A fiú tehát el-megy az irodába, poros játékgépek között találja magát majd beszippantja őt is a cyberrvilág, innentől kezdve pedig egy feladata van. Túlélni. Túlélni és azon kívül kiszabadítania a gépek fogságából édesapját. >> 20.

Page 3: decemberi FilmMagazin1
Page 4: decemberi FilmMagazin1

4 / FilmMagazin

ÖSSZEÁLLÍTÁS

Írta: Paulkemp / Sanya08 / alien

Bár a mozinézőknek idén is volt miből válogatni bőven (sőt egyes zsá-nerekben olyan régóta várt filmek érkeztek, mint például a The Expendables), azért kár lenne tagadni: filmes téren nem 2010 volt a leg-jobb év, így hát a 2011-es kínálatnak minden esélye meg van a lepipálás-ra. Lássuk mit érdemes majd megnézni!

EZT NÉZZÜK 2011-BEN!

Page 5: decemberi FilmMagazin1

A FÖLD INVÁZIÓJA - CSATA: LOS ANGELES Űrcsata a földön éjjels s nappal, mondhatni némi "Függetlenség nap-ja" a láthatáron. Biztos szép lesz

KARIB TENGER KALÓZAI 4: ISMERETLEN VIZEKEN Mindenki kedvenc részeges és me-legnek vélt kalóz kapitánya visszatér 2011-ben a vászonra, hogy újabb kalandokba keveredjen, de ezúttal a foghíjas régi legénységet, új szerep-lőkkel pótolják, s ha minden igaz akkor Depp 3D-ben fogja a szépet tenni Cruz kisasszonynak. Mindan-nak ellenére város, hogy az első rész után a franchaise erős lejtme-netbe került, hiszen Jack Sparrow kapitány már önmagában is elég lenne a filmvásznon, hogy kellemes szórakozásban legyen részünk.

támadásához. Egyébként meg egy sci-fi/katasztrófa film, amit nem Ro-land "úgy is elpusztítom a világot" Emmerich rendezett, így akár meg-lepetést is okozhat.

meg jó is, a műfaj szerelmeseinek kötelező. Bár Jonahtan Liebesman-tól nem sokat várhatunk, ám Michelle Rodriguez és Aron Eckhart neve jó ajánló a "kis zöld lények"

5 / FilmMagazin

Page 6: decemberi FilmMagazin1

127 HOURS Simon Beaufoy forgatókönyvíró és Danny Boyle rendező a Gettó milli-omos után ismét együtt dolgozott, ám ezúttal a giccses tündérmese helyett egy ízig - vérig drámát készí-tettek. A film megtörtént eseménye-ket próbál minél hitelesebben re-konstruálni és a külföldi vélemények szerint megdöbbentő hitelességgel teszi mindezt. A történet Aron Ralston megrázó kalandjáról szól, aki egy hegyi baleset után kénytelen volt amputálni a sziklák alá beszoru-ló kezét, ugyanis ez volt az egyetlen lehetősége a szabadulásra és egy-ben az életben maradásra. A film Amerikában már megtekinthető, de a hazai mozikba csak a jövő év fo-lyamán érkezik.

SUCKER PUNCH - ÁLOMHARCOS Zack Snyder megint egy jó nagy adag vizuálbombával lep meg min-ket, de ezúttal saját ötletén alapuló filmet csinál. Maga az alapkoncep-ció számomra abszolút nyálcsorgató cucc, és gyakorlatilag látványilag is elég impozánsan néz ki, bár a Sucker Punch talán néhol túlságo-san számítógépesre sikeredett. Mintha egy számítógépes játék ba-romi jól sikerült demóját nézném, ami ugye azért egy film esetében nem túl nagy bók. Ettől függetlenül bízok abban hogy ha más nem, leg-alább egy jófajta bűnös élvezetet fogunk látni a nagy vásznon, néhány dögös macával és tökös akciókkal. Végül is kell ilyen is, nem?

VERDÁK 2 Érdekes módon pont az a stúdió fog az elkövetkezendő időkben sorozat-gyártásba kezdeni, akiket eddig min-denki az egyedi ötletek elképesztő megvalósítása miatt ajnározott. Per-sze a Pixarra egy szavunk sem le-het emiatt, mert egyrészt minden alkotása bőven 90% feletti értékelé-seket szokott kapni, másrészt pedig a Toy Story mindhárom epizódjával bebizonyították, hogy tudnak ők re-mekbeszabott folytatásokat is csi-nálni. Úgyhogy mi bizakodóak va-gyunk a Verdák 2-vel kapcsolatban is, még ha nem is pont az első rész a kedvencünk a stúdiótól.

6 / FilmMagazin

ÖSSZEÁLLÍTÁS

Page 7: decemberi FilmMagazin1

AMERIKA KAPITÁNYA Nemrégiben az Entertainment Weekly címlapjára felkerült Amerika Kapitánya mindannyiunk nagy örö-mére, és még néhány képet is kö-zöltek róla a lapban. Örülünk? Miazhogy! A filmet – nyilván min-denki tudja hogy – Joe Johnston rendezi és Chris Evans az aki a Ka-pitány bőrébe bújhat. Amit tudni le-het a filmről az az hogy a második világháború környékén fog játszódni ami már alapjában véve felüdülés lesz a sok szuperhős-film után, me-lyeknek többsége a jelenben zajlik (tudom, a Watchmen más tészta), és ha lehet hinni a szemünknek és a fülünknek akkor egy jófajta akció-kaland lesz a végeredmény. Ja és Hugo Weaving is ott van a képeken. Ő lesz Vörös Koponya.

HALÁLOS IRAMBAN 5 Miért? - kérdezhetnék jogosan azok, akik szerint már a negyedik rész sem volt több, mint egy felesleges bőrlehúzás. Ez az! - ujjonghat az, aki élvezi a feltuningolt autókat, a látványos akciókat és nem utolsó sorban a dögös csajokat. Vin Diesel és Paul Walker tehát visszatér és ezúttal egy korrupt üzletemberrel kell megküzdeniük, aki mindenáron halottnak akarja látni őket. Lelkese-déssel túlfűtött várakozás járja át a szerkesztőséget (nem).

7 / FilmMagazin

Page 8: decemberi FilmMagazin1

let mentén folytatódik a történet. Azaz az arrogánsnak tűnő zsenink valamilyen misztikusnak tűnő bűn-eset mentén végül a következtetés művészetével kézzelfogható tettest fog a Scotland Yard számára. Az

SHERLOCK HOLMES 2 Lényegileg egy-két képen kívül még semmit nem tudunk Guy Ritchie második Sherlock Holmes filmjéről, de az elsőt már a hátunk mögött tudva, valószínűlég ugyan azon kép- .

THE WOLVERINE Darren Aronofsky nemrégiben beje-lentette a legújabb X-Men film címét, mely nemes egyszerűséggel annyi lesz: The Wolverine. Ennyi. Egysze-rű. Továbbá azt is leszögezte hogy ez nem egy hagyományos értelem-ben vett folytatás lesz, nem igazán fog kapcsolódni az előző mozihoz, hanem elszakadnak tőle. Na persze nyilván a főszereplő személye nem változik, ahogy az őt alakító színész sem. Újra Hugh Jackman bújik Ro-zsomák bőrébe, a történet pedig annyi lesz hogy Japánban belesze-ret egy hölgybe akibe nagyon nem kéne beleszeretnie, mivel el van jegyezve. Klasszikus sztori, szerin-tem nem kell kommentárt írnom hozzá. Ismeri mindenki aki ismeri Rozsit. Lesz haddelhadd az tuti. Remélem hogy Aronofsky kezét nem fogják majd vissza és hagyják hogy csinálja azt ami a fejében van és akkor kapunk végre egy ütős Wolverine-filmet, amit már régóta várunk.

első filmben csak pillanatokra feltű-nő James Moriarty minden bizony-nyal nagyobb szerepnek örvendhet, mely valószínűleg további kapasz-kodó lehet a jövő decemberben ér-kező produkcióval kapcsolatban. .

8 / FilmMagazin

ÖSSZEÁLLÍTÁS

Page 9: decemberi FilmMagazin1

IRON SKY A 3. birodalom a II. vh-t elvesztve, mondhatni vernei rejtekbe menekült, s világmeghódító terveit Über-mensch tudatállapotban a földtől elszakadva a Holdon dédelgette tovább. A visszatérés és a "mű" be-fejezésének időpontját 2018-ra da-tálható, amikor is közvetlen a fekete monolit mellett lévő horogkereszt alaprajzú bázisról újra rászabadul-nak a Földre. Az erősen bűnös élve-zetnek ható. a Sky Kapitány és a holnap világát idéző képi világgal megáldott produkció valamikor jövő-re fog a mozikban robbani.

BLACK SWAN Igazi balett filmet talán a Piros cipel-lőkön kívül soha nem is forgattak a film rövidke történetében. Aranofsky sem egy klasszikus értelemben vett táncos filmet varázsolt a tekercsekre legújabb filmjével, a Fekete hattyú-val, hanem a tánc különös világának árnyékosabb felére próbálja elkalau-zolni a nézőket, melyre ráadásul pecsétet nyom a ´90-as évek eroti-kus filmjeinek árnyéka. Ettől persze sokkal többet várunk, mind a Pank-rátor rendezőjétől, mind a főszereplő hármastól (Natalie Portman, Mila Kunis, Vincent Cassel).

SOURCE CODE A Hold (The Moon) rendezője, David Bowie fia Duncan Jones újabb film-mel jelentkezik, mely a 12 majmot idézi. Hőse Jacke Gyllenhaal időben ide-oda ugrálva próbálja egy rob-bantás körülményeit feltárni, mind e közben szerelmes lesz, s kicsit el-siklik igazi feladata fölött. Lényege-sen nagyobb költségvetés, de mégis ugyan az a fiatal lendület jellemzi a filmet, mint Jones első munkáját, s ha csak fele annyira lesz zseniális, akkor már mindenképpen megérte.

9 / FilmMagazin

Page 10: decemberi FilmMagazin1

TRANSFORMERS: DARK OF THE MOON A nácikhoz hasonlatosan a cím alapján az autobotok és az álcák is a hold kevésbé világos oldalát vá-lasztják a történet folytatására. Mint az eddigi kritikákból is kiolvasható volt, a második részért már nem nagyon rajongtunk, s egyenlőre két-kedve figyeljük a legfőbb vonzerejét, az eyecandy-k koronázatlan király-nőjét, azaz a Megan Foxot elvesztő produkciót. Bár látatlanban nehéz ítélni, de nem érezzük úgy, hgoy akármi is változni fog, sőt, biztosak vagyunk benne, hogy egy újabb Bay film fogja a fanyalgó kritikusok sze-me előtt szétrobbantani a mozi pénztárakat.

SORSÜGYNÖKSÉG Jó Philip K. Dick filmadaptációt kö-rülbelül olyan gyakori, mint a fehér holló, persze akad azért (pl. Szár-nyas fejvadász, Kamera által homá-lyosan), de nem úgy tűnik, George Nolfi szerelmes sci-fije képes lenne megugrani a lécet, bár ki tudja Emily Blunt és Matt Damon románca talán többet tár fel a méltán elismert író világából, mint azt első ránézésre várnánk.

KUNG FU PANDA 2: THE KABOOM OF DOOM 2008. egyik legmeglepőbb sikere a Kung Fu Panda című animációs filmmé volt, hiszen nem gondoltuk volna, hogy a Dreamworks-nek sike-rül felnőni a Pixar mellé és egy rend-kívül élvezetes rajzfilmmel meghódí-tani a moziba járó közönséget. A film jól szerepelt a kritikusoknál, és a jegypénztáraknál is, az egyik készítő pedig úgy nyilatkozott, hogy a túlsú-lyos panda történeteit egy hatrészes sorozatban fogják feldolgozni. Az igazság az, hogy mi már ettől a má-sodik résztől is félünk, de bízunk egy kellemes csalódásban!

10 / FilmMagazin

ÖSSZEÁLLÍTÁS

Page 11: decemberi FilmMagazin1

MISSION IMPOSSIBLE - GHOST PROTOCOL Ethan Hunt ügynök 2011-ben visz-szatér a mozivásznakra, hogy újabb lehetetlen küldetést hajtson végre. J.J. Abrams a harmadik részben helyes útra térítette a sorozatot, öt-vözte a De Palma-féle film krimi vo-nalát, de közben az akciókra is

hogy egy roppant érdekesnek és meghökkentőnek ígért csavarral, pár házzal odébb tomboljanak tovább az ördögi erők agyatlan élőhalottak képében. Egyetlen dolgot azért sze-retnénk mégpedig, hogy Manuela Velasco-t újra megcsodálhassuk a szélesvásznon.

megállja a helyét. A főszerepben természetesen újfent Tom Cruise-t üdvözölhetjük, társául szegődik a friss arc Jeremy Renner, Simon Pegg (aki már a harmadik epizód-ban is felbukkant) és Paula Patton. Viszont nagy bánatomra úgy néz ki hogy a nagy ember, Ving Rhames nem tér vissza Luther-ként.

[REC] GENESIS Az új évezred talán legnagyobb do-bása volt az egyébként is figyelem-reméltó horror hagyománnyal ren-delkező spanyolhon zombi bombája. A 2007 óta persze volt már tenge-rentúli remake, illetve hazai folyta-tás, s most újra elérkezett az idő,

ugyanannyi időt fordított. Ezúttal nem ő áll a kamera mögött, csak produceri feladatokat lát el, a rende-zés feladata Brad Bird-re hárult, aki-nek a Hihetetlen család című remek szuperhősmozit köszönhetjük. Érde-kes választás egy animációs filme-ket rendező direktorra bízni a fel-adatot, de reménykedhetünk hogy

11 / FilmMagazin

Page 12: decemberi FilmMagazin1

nékbe billenti a rosszfiúkat, oldalán egy harcművészetekben jártas fickó-val, akit az eredetiben Bruce Lee játszott. A sorozat még a hatvanas években ment, hangvételét tekintve komolynak mondható, ez viszont úgy tűnik hogy elvész az egészestés játékfilmben. Michel Gondry vállalta

ZÖLD DARÁZS Megint vászonra adaptálnak egy sorozatot. Ezúttal egy nagyközön-ség által kevésbé ismert darabot. A Zöld Darázs egy milliomos, életet nagykanállal habzsoló fickó aki úgy dönt apja halála után hogy valami hasznosat csinál: jelmezt ölt és fe-

A FÉLSZEMŰ Coenék most westernesdit játsza-nak, és újra hozott anyagból dolgoz-nak. Ami viszont nem szabad hogy elvegye a kedvünket, hiszen a Coen-testvérektől megszokhattuk már hogy rendkívül kreatív lelkek és kezük jegye nem halványult mióta bemutatták a Véresen egyszerű cí-mű filmjüket. Ezúttal újra Jeff Bridges-szel dolgoztak és beszállt a buliba Matt Damon meg Josh Brolin is. A film egy klasszikus John Way-ne-film remake-je, pontosabban fo-galmazva inkább az alapul szolgáló regény hűségesebb adaptációja. A történet szerint Mattie Ross tizen-négy éves lány édesapja gyilkosát keresi, és megkéri a félszemű serif-fet (Jeff Bridges), hogy segítsen neki megtalálni az aljas gazfickót. Az operatőr Roger Deakins megint, úgyhogy Oscar-jelölésre számítha-tunk. Várós film.

magára a rendezés feladatát, Seth Rogen lesz a Zöld Darázs, Jay Chou alakítja Kato-t, a főgonoszként pedig a Brigantyk zsidóvadászát, Christoph Waltz-ot üdvözölhetjük. Ó és a kötelező hölgy Cameron Diaz lesz. Jó kis szórakozásnak nézünk elébe, természetesen 3D-ben.

12 / FilmMagazin

ÖSSZEÁLLÍTÁS

Page 13: decemberi FilmMagazin1

THOR Az év másik nagy várományosa egyértelműen a Thor-mozi, amit a Shakespeare-rajongó Kenneth Branagh dirigál le, mindenki nagy meglepetésére. Thor egy isten akit száműznek kicsiny világunkba, ahol

ZÖLD LÁMPÁS Természetesen nem múlhat el nyár úgy hogy ne legyen egy új szuper-hős a mozivásznakon. Ezúttal a Zöld Lámpáson a sor hogy bemutat-kozzon nekünk, vagy legalábbis azoknak akik nincsenek tisztában azzal, hogy ki is ő. A Zöld Lámpás igazából Hal Jordan, aki pilóta akar lenni, de egy tesztrepülés után fura lénnyel találkozik, aki épp halálán van. Mielőtt meghalna ad Hal-nek egy gyűrűt, amivel különleges ké-pességekre tesz szert és onnantól kezdve nincs más feladata, mint hogy az univerzumot megmentse. A film főszereplője Ryan Reynolds, az ellenfelét Mark Strong alakítja, a rendező pedig Martin Campbell, úgyhogy csalódásban szerintem nemigen lesz majd részünk. Látvá-nyos, akciódús popcornmozinak ígérkezik, a legjobb fajtából.

Kenneth nem vall kudarcot és iga-zán emlékezetes képregényfilmmel lep meg bennünket. A címszereplő Chris Hemsworth, Odin-t pedig Ant-hony Hopkins alakítja. Rajtuk kívül fel fog bukkanni még Rene Russo és Stellan Skarsgard is.

természetesen megismerkedik egy aranyos lánnyal (Natalie Portman), összetűzésbe keveredik a helyi erőkkel, és ha ez még nem lenne elég, hát még néhány hozzá hason-ló természetfeletti erővel rendelkező egyén is az életére tör. Reméljük

13 / FilmMagazin

Page 14: decemberi FilmMagazin1

mintha az Egy maroknyi dollárért Clint Eastwood által alakított főhőse a Világok harca alienjeivel vívna tűzharcot. Persze a dolog működhet és a trailer alapján jó kis filmélmény-

COWBOYOK ÉS ŰRLÉNYEK Meglepő ötlettel állt elő a Vasembert is jegyző Jon Favreau, hiszen a westernt a sci-fi témájú inváziós fil-mekkel próbálja keverni. Olyan ez

MÁSNAPOSOK 2 Alig hogy kihevertük a szereplők las vegas-i kalandjait, máris érkezik a folytatás, amely ezúttal egy ameri-kai nagyváros helyett Bangkokba kalauzolja a nézőket, ahova a 4 jó barát azért érkezik, hogy méltókép-pen megünnepeljék Stu közelgő esküvőjének hírét. Persze ahogyan arra számítani lehet a nyugodt vaká-ció nemsokára őrült ámokfutássá változik, kérdés, hogy Mike Tyson tigrisének elrablása után milyen csíntevéseket tudnak még kitalálni a forgatókönyvírók. Szerencsére a stáb nagy része nem változott, az összes szereplő visszatér és ismét Todd Phillips lesz a rendező, akitől joggal várjuk el, hogy kiköszörüli a Terhes társasággal okozott csorbát.

ben lesz részünk, ráadásul a fősze-repben olyan sztárok láthatóak, mint Daniel Craig, vagy a kicsit megtépá-zott renoméjú Harrison Ford. Kíván-csian várjuk a végeredményt!

14 / FilmMagazin

ÖSSZEÁLLÍTÁS

Page 15: decemberi FilmMagazin1

X-MEN: FIRST CLASS Matthew Vaughn belejött a képre-gény-adaptációk elkészítésében, hiszen a fantasztikusan jól sikerült Kick Ass után ismét egy ilyen pro-

THE EAGLE Akik szeretik a szandálos filmeket, azok örülhetnek, hiszen 2011-ben is lehetőség lesz egy ilyen típusú mozi megtekintésére. A történet Kr. e. 140-ben veszi kezdetét, amikor a Flavius Aquila vezette kilencedik légió végleg eltűni a Föld színéről az emblematikus arany sassal együtt. 20 év telik el teljes tudatlanságban, amikor is Flavius fia, Marcus felkere-kedik, hogy leghűségesebb szolgá-jával együtt megtalálja a kincset érő szimbólumot. Az út közel sem ve-szélytelen, ráadásul a két férfinek a kor egyik legádázabb harcosával kell majd szembenéznie. A filmmel kapcsolatos legörömtelibb tényező, hogy egyes jeleneteit Magyarorszá-gon forgatták!

kiéleződését taglalja, így hát meg-tudhatjuk azt is hogyan lett belőlük barátból ellenség. Bár még kár len-ne jósolgatni, szerintem az eddigi legjobb X-Men film van készülőben.

jektbe vágta a fejszéjét. Az általa készített X-Men film azonban közel sem folytatás, sokkal inkább előz-ményfilm, hiszen a Magneto és Xavier professzor közötti ellentét

15 / FilmMagazin

Page 16: decemberi FilmMagazin1

16 / FilmMagazin

HÁTTÉR

Írta: Veszják

UTÓDOMRA ÜTÖK Az Apádra ütök (Meet the Parents) és a Vejedre ütök (Meet the Fockers) utolérhetetlen humorral ábrázolta a családi és baráti kapcsolatok örö-meit és buktatóit, amit egy újabb folytatással fejelnek meg a produce-rek: a FilmMagazin bemutatja a sorozat harmadik fejezetét Utódomra ütök címmel.

Page 17: decemberi FilmMagazin1

Utódomra ütök, azaz a Little Fockers (Meet the Parents: Little Fockers) egy 2010-es amerikai víg-játék, mely a nagysikerű Meet the Parents (2000) és Meet the Fockers (2004) folytatása, főszerepben Ro-bert De Niroval, Ben Stillerrel, Owen Wilsonnal, Teri Poloval, Dustin Hoff-mannal és Barbra Streisanddal…és természetesen az utódokkal.

próbálkozása kudarcot vallott. A kö-vetkező részben Greg bemutatta különc szüleit, nyársat nyelt leendő anyósának (Blythe Danner) és apó-sának, s váltig azon igyekezett, hogy elviselhető keretek között tart-sa a kínos szituációt, nehogy kike-rüljön Jack bizalmi köréből. A közön-ség odavolt az ütődött hősöktől, a Vejedre ütök lett az Universal Studios egyik legnagyobb vígjáték-sikere. eltelt néhány év mióta Greg feleségül vette Pamet, aki egy nyu-galmazott CIA ügynök lánya, Gaylord "Greg" Fockernek immár iker gyermekei vannak. Most eljött az idő, hogy a kis utódokat is megis-merjük: Samanthát (Daisy Tahan) és Henryt (Colin Biaiocchi). A film ugyanis az ősi rituálé – együtt járás,

házasság, gyerekek – stációit követ-ve azt mutatja be, milyen kavaro-dással jár, ha bővül a család. Néhány év eltelt, Pam és Greg ne-velgetik a kis Beckurokat, és ápo-lónk már egymillió gesztust tett an-nak érdekében, hogy szigorú apósa a szívébe zárja. Mindhiába, mert amikor a pénzszűkétől szenvedő apuka másodállásban gyógyszer-

A frissen elkészült harmadik rész a családi élet újabb aspektusával fog-lalkozik: a gyerekneveléssel. A törté-net tíz éve kezdődött, amikor a Ben Stiller (A kábelbarát, Zoolander, a trendkívüli, Gyagyás család) játszot-ta frusztrált férfiápoló hiába akarta lenyűgözni menyasszonya (Teri Po-lo) morcos apját (a többszörös Os-car nyertes Robert De Niro), minden

Ben Stiller és Robert De Niro visszatér az örökösen háborúzó vő és após szerepében, hogy ne feledd: rajtad a szemem.

17 / FilmMagazin

Page 18: decemberi FilmMagazin1

>> AZ ELŐZŐ KÉT FILMBEN STILLER KARAKTERE NYA-KÁBA ZÚDULT MINDEN SZERENCSÉTLENSÉG, MOST A FORGATÓKÖNYVÍRÓK CSAVARTAK EGYET A FELÁLLÁ-SON, ÉS JACK BYRNES LETT A KATASZTRÓFÁK SZEN-VEDŐ ALANYA. <<

nek, Gregnek be kell bizonyítania gyanakvó apósának, alkalmas arra, hogy átvegye a családfő szerepét. Ám a rengeteg félreértés, kavarás és titkos cselszövés közepette nem biztos, hogy Greg sikerrel fut neki a végső próbatételnek. Mi lesz, ha a bizalom köre örökre szertefoszlik? A film előkészületeit 2009 júliusában kezdték meg és bár 2010 nyarára ígérték a bemutatót, végül mégis csak Karácsony környékére időzítet-ték. John Hamburg (forgatókönyv-író, producer) szerint ez a film a ha-lál és a válás gondolatával fogalako-zik, és ezek valós dolgok, ahogy öregszünk, elkezdünk ezen gondol-kodni, de ebben a filmben ez igazán komikus módon történik meg." Ham-burg még középiskolás korában kezdett amatőr filmeket készíteni. A Brown Universytin és a New York Universityn tanult forgatókönyvírást,

ügynök lesz, amihez egy szexi kolle-gina (Jessica Alba) is jár, Jack gya-núja újra a régi. Ez soha rosszabb-kor nem jöhetne Gregnek, aki több-frontos harcra kényszerül. El kell nyernie az elit iskola igazgatónőjé-nek (Laura Dern) jóindulatát, ahová az ikrek járnak. Túl kell járnia a há-zát renováló simlis kivitelező (Harvey Keitel) eszén, akinek folya-matos trükközése miatt csúszik az átadás, ami miatt veszélybe kerül a gyerekek szülinapi zsúrja. S végül ki kell védenie a gyógyszergyár bom-bázó területi képviselőjének folya-matos nyomulását is. Amint a Beckur-Byrnes klán tagjai – Greg, Pam, a szülők, Bernie (Dustin Hoffman kétszeres Oscar-díjas szí-nész) és Roz (Barbra Streisand), illetve Jack és Dina, valamint a sze-relmi bánattól sújtott Kevin (Owen Wilson) – a szülinapi zsúrra készül-

első professzionális kisfilmjét, a Tick-et a Sundance fesztiválon mu-tatták be. A Vejedre ütök végén a boldogságtól ragyogó, várandós Pam kimondta azt a bizonyos igent Gregnek, s ez-zel már meg is volt a folytatás kiin-dulópontja. A történet most a gye-reknevelés körül forog, de természe-tesen nem maradhatott ki a Beckurok és a Byrnes-ek kapcsola-tának boncolgatása sem – úgy ro-mantikus, mint családi szempontból. Jay Roach, aki az előző két film ren-dezője és producere volt, nem ta-gadja, hosszú időbe telt, míg kikere-kedett az új történet. „Kellett pár év, mire olyasmi volt a kezünkben, ami-ről azt gondoltuk, érdemes leforgatni – magyarázza Roach. – Biztosak akartunk lenni abban, hogy a közön-ség vevő egy olyan történetre, amelyben Greg megint az apósa bizalmát szeretné elnyerni.” A rendezésre Paul Weitzet kérték fel, akinek különösen tetszett, hogy a forgatókönyv központi témája a felnőtté válás. Kimeríthetetlen téma, hogy a család sok bajjal jár. A két főhős múltja incidensekben gazdag, például Greg felgyújtotta Jack kert-jét, apósjelöltje viszont hazugság-

18 / FilmMagazin

HÁTTÉR

Page 19: decemberi FilmMagazin1

vizsgálóval tette próbára őszintesé-gét. Végül azért sikerült tisztázniuk a nézeteltéréseket, és valamennyire meg is kedvelték egymást. Az élet azonban újabb akadályokat gördített eléjük, és az eltemetett problémák felszínre kerültek: Jack paranoiája a régi, Greg pedig ismét azt szeretné, ha elfogadnák őt olyannak, amilyen. „Az élet úgy hozza, hogy Greg és Jack oda kerülnek, ahol elkezdték – magyarázza Stiller, milyen a két fő-hős kapcsolata. – De amikor a fe-szültség már elviselhetetlen, rájön-nek, valahogy kezelniük kell ezt a helyzetet. A probléma kipattant, és most már valamit kezdeni kell vele.” Jack számára nagyon fontos a csa-ládi hagyomány, hiszen arra készül, hogy átadja a stafétabotot a követ-kező nemzedék képviselőjének. Amikor Jack másik vejéről, Dr. Bob-ról (Tom McCarthy játssza, aki az Apádra ütökben is megformálta már ezt a szerepet) kiderül, hogy meg-bízhatatlan alak, elveszti korábban kijelölt trónörökösi pozícióját. Jack vegyes érzelmekkel ugyan, de Greget keni fel az új pater fami-liasszá. Az előző két filmben Stiller karaktere nyakába zúdult minden szerencsétlenség, most a forgató-

csinos lány folyamatosan nyomul a főápolóra, ő az egyetlen, aki bálvá-nyozza őt. Leginkább Roach (akit saját magánélete is nagyban inspi-rált) szorgalmazta, hogy Alba karak-terét beillesszék a történetbe, mert így friss vígjátéki bonyodalmakra adódott lehetőség. A kérdés azon-ban konstans: "Hogyan lehet egy harmadik részt is úgy elkészíteni, hogy az friss maradjon, és megtart-sa azt, ami az emberek tetszett az első két filmben?

könyvírók csavartak egyet a felállá-son, és Jack Byrnes lett a katasztró-fák szenvedő alanya. De Niro öröm-mel üdvözölte, hogy magasabb for-dulatszámra kapcsolhat, mert most ő húzza a rövidebbet. Akár élve elte-metik, akár fordítva reagál egy impo-tencia elleni gyógyszerre, a színész ellenállhatatlanul vicces. Ritkán esik meg színészekkel, hogy egy évtized alatt háromszor is el-játszhatják ugyanazt a karaktert, de a film sztárjai zökkenőmentesen bújtak ismét a figurák bőrébe. Egy dolog azonban változatlan, Greg nagy bánatára: Jack szemében to-vábbra is Kevin a tökéletes férfi. „Kevin annyira eszményi, hogy talán még vízen is tud járni – magyarázza Weitz. – Szöges ellentéte Gregnek, aki bármit csinál, melléfog. Kevin annyira tenyérbe mászó tud lenni, hogy legszívesebben megfojtanád, de mégsem teszed, hiszen olyan jó srác.” A korábban már megismert karakterek mellett friss szereplőkkel is találkozhatunk a filmben. Ezek egyike Jessica Alba egy kirobbanó temperamentumú fiatal nő annak a gyógyszercégnek a területi képvise-lője, amelynél Greg másodállást vállal némi mellékes reményében. A

Stáblista Rendező: Paul Weitz Főszereplők: Robert De Niro, Ben Stiller, Teri Polo, Dustin Hoffman Forgalmazó: UIP - Duna Film Hazai bemutató időpontja: 2010. december 23.

19 / FilmMagazin

Page 20: decemberi FilmMagazin1

Talán nem túlzás azt állítani, hogy valamilyen szinten megelőzte az a film a saját korát, hiszen jóval a Mát-rix előtt készült, igaz azért a két film között lényegbeli különbségek van-nak, de mindkettő egy fiktív világban játszódik mely kiragadja a nézőt a foteléből, a csendes szürke és unal-mas alaphelyzetéből a film főszerep-lőivel együtt. De ejtsük most a Mát-rix-ot, csupán egy röpke összeha-sonlítás gyanánt hoztam fel, ezzel mutogatva hogy igen, a Tron való-ban egy cseppet megelőzte korát. Hollywood pedig úgy gondolta hogy ideje hogy felmelegítsék a kultuszt és folytatásra adták fejüket. Örü-lünk? Hát ami azt illeti igen, örülünk mert az előzetesek alapján egy jófaj-ta szemkápráztató családi moziban vehetünk majd részt. MIRŐL IS SZÓL? A történet jó néhány évvel az első rész után kezdődik. Flynn immáron apa lett, és ahogy az előzetesben is láthattuk minden este mesét mond gyermekének, azonban egy nap nyom nélkül eltűnik. Senki sem tudja merre lett, hová ment. A gyerek fel-nő, és egy nap egy férfi azt mondja neki: apád irodájából rámcsipogtak egy számról ami már évek óta nem él. A fiú tehát elmegy az irodába,

poros játékgépek között találja ma-gát majd beszippantja őt is a cyberrvilág, innentől kezdve pedig egy feladata van. Túlélni. Túlélni és azon kívül kiszabadítania a gépek fogságából édesapját. Hát persze, nem egy bonyolult történet de az első sem volt az. SZEREPLŐK Az eredeti film 1982-ben látott nap-világot Steven Lisberger rendezésé-ben. Főszerepben az akkor még zsenge, fiatal Jeff Bridges-zel (hol volt ekkor még Töki…), a többi szí-nész pedig relatíve ismeretlen volt, olybá tűnik hogy ezt a vonalat kíván-ták itt is követni, habár azért a foly-tatásban becsúszott egy-két ismer-tebb név: Michael Shannon is fel-bukkan, valamint Olivia Wilde, de a főszereplő egy feltörekvő ifjú titán, bizonyos Garrett Hedlund, aki a film megjelenésekor még csak kemény két éves volt. Eddig csak kisebb szerepekben tündökölhetett, mint például a Négy tesóban, az Eragon-ban (oké itt nagyobb szerephez ju-tott), és ha igazat szól a fáma akkor ezek után Jack Kerouac klasszikus-sá vált regényének adaptációjában az Úton-ban fogja alakítani Dean Moriarty-t, de ezt csak zárójelben jegyezném meg. A főszerepre esé-

Írta: Sanya08

20 / FilmMagazin

TRON: ÖRÖKSÉG

HÁTTÉR

Aki a nyolcvanas években volt fiatal, az egészen biztosan emlékszik a Tron című filmre. Én nem akkor voltam fiatal, ami azt illeti én csak tavaly vagy tavalyelőtt fedeztem fel magamnak ezen filmnek a világát, de az egészen biztos hogy egyfajta kultuszfilmmé érett az idők folyamán, még akkor is ha anno megbukott a pénztáraknál.

Page 21: decemberi FilmMagazin1

lyes volt még Ryan Gosling és Chris Pine is. Olivia Wilde még a film egyik – gyanítható-

an – fő alakja, akit eddig nagyon ismert filmben

nem láthattunk, kivételt ké-pez ez alól a Szüzet szüntess,

node hát nyilván reménykedhe-tünk abban, hogy erről fogják megis-merni a fiatal színésznőt. A RENDEZŐ Ahogyan a filmben szereplő színé-szek többsége, úgy maga a rendező is mondhatni újonc, bizonyos Jo-seph Kosinski, akinek ez a film lesz a debütálása. Joseph Kosinski úgy döntött hogy az egész cuccot 3D-ben forgatja le, mégpedig minél forradalmiabbra próbálta venni a figurát, ezért apait-anyait beleadott hogy valamiképpen lekörözze James Cameron Avatar-ját. Filmje teljes egészében az említett techni-kával készült, így karácsonykor lesz nemulass, lesz mit ámulnia az egész famíliának. Magát a filmet „csupán” 64 napon át forgatták, de az igazán kemény dió az utómunká-lat volt (naná, hát ennyi számítógé-pes effektet belesűríteni egy film-be…), ami 68 napig tartott, addig szorgoskodtak rajta a szakemberek.

28 ÉVET VÁR-TUNK RÁ, DE A

KALAND VÉGRE

FOLYTATÓDIK!

21 / FilmMagazin

Page 22: decemberi FilmMagazin1

A FORGATÓKÖNYV Ami a forgatókönyvet illeti, Edwart Kitsis és Adam Horowitz jegyezték még vagy hat íróval karöltve, feltéte-lezhetően több átíráson is keresztül ment a mű míg eljutott a végső, vég-leges fázisig. Edward Kitsis eddig jóformán csak Lost epizódokat írt illetve más sorozatoknál tevékeny-kedett, úgyhogy írói szinten is egy kevésbé ismert nevet sikerült besze-rezniük a hollywood-i fejeseknek. NEHÉZSÉGEK Természetesen akadtak problémák itt-ott, amit azonban meg tudtak ol-dani a számítógéppel. Az eredeti filmben szereplő Flynn-épületet kí-vánták újból felhasználni, pontosab-

DAFT PUNK Amiről még feltétlen szót kell ejteni ezen film kapcsán, az a zenéje. Ál-talában erről nem kell külön beszél-ni, hiszen minden filmnek van zené-je nyílván de nem minden film zené-je körül csinálnak ekkora felhajtást. Felhajtást mondtam? Talán túlzok, de azért amikor bejelentették hogy ki, pontosabban: kik csinálják a Tron: Örökség filmzenéjét, akkor sokan örömtáncot lejtettek. Az elekt-ronikus zene emblematikus bandája, a Daft Punk készíti/készítette, amibe már bele is hallgathattunk az inter-neten. „Ez a projekt a legkomple-xebb feladat amit valaha kaptunk.” – mondta Rod Stanley. Állítása szerint akkor mondott igent a feladatra, amikor meglátták hogy a készítők nem pusztán lemásolják az eredeti Tron-t hanem egy teljesen új, saját lábán is abszolút megálló filmet hoz-tak létre. A rajongók tehát joggal várhatnak ettől a produkciótól impo-záns és látványos szórakozást, és csalódásnak helye szerintem nem nagyon van. Erre mi más lehetne a bizonyíték, mint hogy a kb. egy hó-napja bemutatott rövidke anyag szinte egyöntetűen meggyőzte a mozinézőket hogy majd december-ben is feltétlen el kell menni a film-színházakba és 3D-s szemüveggel élvezni a csodát. Várhatjuk tehát az újabb forradalmat. De ha nem is lesz forradalom… Istenem, hát leg-alább szórakozunk egy jót akkor is.

ban azt az épületet amit az első részben is használtak a film alkotói, azonban az nem állt rendelkezésük-re. Teljesen átalakították azóta a házat, úgyhogy a film készítői Van-couver-ben megépítették az épület mását majd a többit CGI segítségé-vel pótolták. No, hát így kell kreatí-van gondolkodni. A másik nagy fel-adat Jeff Bridges volt. Jeff Bridges az első filmben egy húszas éveiben járó fiatal volt, azonban itt…Nos itt is olyan harminc körülinek kellett hogy kinézzen mivel a programok nem öregszenek. Ezért a film készítői a Benjamin Button-ban megismert technikához folyamodtak és azzal próbálták abszolút élethűvé, hiteles-nek kinéző harmincas fiatal férfinak ábrázolni Bridges-t. Emlékezzünk csak vissza mennyire otrombán né-zett ki szegény Schwarzenegger a Terminator negyedik részében! Na hát reménykedjünk benne hogy any-nyira nem lesz szembeötlő ez a vál-tozás. Bár ahogy az előzetest elné-zem, nemigen lesz majd rá pana-szunk, persze ez csak az én szub-jektív véleményem.

22 / FilmMagazin

HÁTTÉR

Stáblista Rendező: Joseph Kosinski Főszereplők: Garrett Hedlund, Olivia Wide, Jeff Bridges Forgalmazó: Fórum Hungary Hazai premier időpontja: 2010. december 16.

Page 23: decemberi FilmMagazin1
Page 24: decemberi FilmMagazin1

alatt, igaz hozzátette, hogy „ végle-gesen nem hagyta el szokását.” Bridges Buddhista vallást is tanult; a munka megkezdése előtt másfél órát meditál. Kevesen tudják róla, hogy harminc éve egy bordélyház-ban lakik. Történt ugyanis, hogy a Mennyország kapuja című western számára egész kis várost építettek, és az egyik épület egy takaros bor-délyház volt. A forgatás végén Mic-hael Cimino rendező megkérdezte a stáb tagjaitól, ki szeretné hazavinni, és Bridges azonnal jelentkezett. „Már az első felvételek alatt belesze-rettem. Gyönyörű, kézzel faragott tölgyfagerendákból áll, és nem csak afféle díszlet, hanem komoly iparosmunka. Amikor az enyém lett, szétkaptuk, az összes gerendát fel-pakoltuk egy nyergesvontatóra, és elszállítottuk a 200 mérföldre talál-ható farmunkra. Ma is ott áll, persze azért az idők során építettünk hozzá ezt-azt. Nagyon szeretem a hangu-latát, és még a golyónyomok is ott vannak a falban” - mesélte a szí-nész. FILMES KARRIERJE A filmezést igen korán kezdte: mind-össze négy hónapos volt, amikor apja, Lloyd révén szerepet kapott a The Company She Keeps(1951) című filmben. Később nyolc éves korában a gyermek Bridges, vala-mint bátyja, Boe is két televíziós sorozatban debütáltak a vásznon: az egyik egy amerikai televíziós ka-landfilm-sorozat, a Sea Hunt volt, főszerepben édesapjukkal, amely-nek négy évada és 155 része 1958. január 4-étől, egészen 1961. szept-ember 23-áig volt műsoron, a másik pedig a CBS televíziós csatorna égisze alatt futó The Lloyd Bridges show (1962. szeptember 11-től-1963. május 28-ig futott az egy sze-zon és azon belül a 34 epizód) című antológiai show-műsor, melynek házigazdája szintén a családfő volt, és amely sorozatban Bridges ké-sőbb állandó fellépő lett. Első filmfő-szerepére egészen 1971-ig kellett

Jeffrey Leon „Jeff” Bridges 1949. december 4-én született Los Ange-lesben, Kalifornia államban, Dorothy Louise Bridges (született Simpson) színésznő és író, valamint Lloyd Bridges színész fiaként. Szülei saj-nos már nem élnek: édesanyja 2009. február 16-án, 93 éves korá-ban, míg édesapja 1998. március 10-én, 85 évesen hunyt el. Nyugod-janak békében! Két testvére van: bátyja, a szintén színész, három Emmy-és két Golden Globe-díj nyer-tes Lloyd Vernet "Beau" Bridges III, valamint egy húga, Lucinda. Harma-dik testvére, Garrett 1948-ban hunyt el, hirtelen csecsemőhalál szindró-mában. Bridges gyermekkorában nagyon közeli, mély és baráti kap-csolatot ápolt bátyjával, aki amolyan apa-helyettesi pozíciót töltött be, amikor a családfő dolgozott. Testvé-reivel együtt Holmby Hillsben, Los Angeles egyik kerületében nőtt fel. Az 1960-as évek elején hivatásos-ként szolgált az Amerikai Egyesült Államok Parti Őrségének köteléké-ben(United States Coast Guard-USCG), majd a 70-es évek végén, mint tartalékos védte az állampol-gárok és a környezet védelmét, az USA hadrendjébe tartozó fegyveres erők hét ága közül a legkisebben. Bridges - aki Jordan Bridges (Beau Bridges és apja első felesége, Julie Landfield fia) nagybácsija - viharos szerelmi viszonyai miatt állandó sze-replője volt a botránykrónikáknak. Cybill Sheperd, Candy Clark és Valerie Perrine után 28 éves korá-ban végül megállapodott; hitvesét, Susan Geston fotográfust 1975-ben, a Rancho Deluxe forgatása idején ismerte meg, majd rá két évre, 1977-ben a pár összeházasodott. Azóta is boldog kapcsolatban élnek gyermekeikkel. Három lányuk szüle-tett: Isabelle (1981), Jessica Lilly (1983), és Hayley Roselouise (1985). A közismert vadkender-fogyasztó hírében álló színész egy interjúban elismerte, hogy felhagyott a rendszeres marihuána szívással, a Nagy Lebowski (1998) forgatása

PORTRÉ

24 / FilmMagazin

JEFF BRIDGES Írta: Spike

Page 25: decemberi FilmMagazin1
Page 26: decemberi FilmMagazin1

várni, amíg ő játszotta el Duane Jackson karakterét az Utolsó mozi-előadás című drámában, amely Larry Jeff McMurtry amerikai szerző 1966-ban írt novellájának azonos című filmadaptációja volt. A mind-össze 22 éves ifjú tehetség már itt megcsillantott kivételes kvalitását a színjátszás iránt, hiszen ezen első komolyabb alkotásban nyújtott sze-repéért Oscar-díjra jelölték a Leg-jobb férfi mellékszereplő kategóriá-ban, és ezzel együtt ő lett a filmtör-ténelem egyik legfiatalabb jelöltje is. Három évre rá ismét jelölték a díjra az 1974-es Villám és Fürgeláb című Michael Cimino-filmbéli szerepéért, amelyben olyan óriásokkal dolgozott együtt, mint a négy Oscar-díjas élő színész-rendező legenda(Nincs bo-csánat-1992, Millió dolláros bébi-2004), Clint Eastwood vagy George Kennedy. 1976-ban a két Oscar-nyertes(Aranysokám-1982, Kék ég-1994) Jessica Lang partnere volt-akinek ez volt élete első főszerepe-a King Kong című filmben, mely az első újrafeldolgozása volt az 1933-as klasszikusnak, amelyben a kulti-

amely az 1947-es Kísért a múlt című produktum remakeje volt. Ezt követ-te 1985-ben a Kicsorbult tőr című thriller, amelyben az ötszörös Os-car-jelölt (Garp szerint a világ-1982, a Nagy borzongás 1983, Őstehet-ség-1984, Végzetes vonzerő-1987, 1993-ban a Félelem nélkül című drámában tündökölt a vásznon; a filmben nyújtott játékát számos kriti-kus pályája csúcsának tart, amelyért szintén jelölték a Legjobb férfi mel-lékszereplő kategóriában. Pauline Kael, amerikai filmkritikus egyene-sen mesterműnek titulálta az alko-tást, és hozzátette: „Talán ő a vala-ha élt legtermészetesebb és legke-vésbé öntudatos színész.” 1998-ban, a Coen-testvérek (Joel David Coen, Ethan Jesse Coen) kultusz-filmjében, a Nagy Lebowski című vígjátékban szerepelt, többek között John Stephen Goodman és a négy Oscar-jelölt (Boogie Nights-1997, Egy kapcsolat vége-1999, az Órák, Távol a Mennyországtól-2002) Ju-lianne Moore partnereként. A Mani-pulátor (2000) című politikai-thril-lerben nyújtott alakításáért negyed

kus óriásmajom történetét újból film-vászonra álmodták. Az akkor 23 millió dolláros büdzséből fogant al-kotás óriási világsiker lett, és bár a kritikus körében nem lelt sikerre, a nézőket égis ámulatba ejtette, hi-szen több, mint 90 millió dollárt ter-melt világszerte, valamint két Arany-szobrocskával is honorálták a Leg-jobb vizuális effektusok kategóriá-ban, Bridges pedig a legnagyobb hollywoodi csillagok közé emelke-dett. Szerepei közül az egyik legis-mertebb az 1982-es, kult-klasszikus sci-fi, a Tron, amelyben Kevin Flynn videójáték-programozót alakította. A film szenzációs sikernek bizonyult, melynek népszerűsége mit sem ve-szített fényéből a közel három évti-zed alatt; videójátékok, képregények és televíziós sorozat is készült az-óta, amelyet a Tron ihletett, 2010-ben pedig elkészítették a folytatását is, amely kapcsolódik történetileg a nagy elődhöz. A következő produk-ciókban való brillírozását is pozitívan fogadták a kritikusok: ezek közül az egyik volt az 1984-es, neo-noir ro-mantikus-dráma, az Esélylesők,

26 / FilmMagazin

PORTRÉ

Page 27: decemberi FilmMagazin1

>> „NAGY RAJONGÓJA VAGYOK A TÖRTÉNELMI FIL-MEKNEK, AZOKNAK IS, AMELYEKBEN EGY EMBER EGÉSZ ÉLETÉT MESÉLIK EL. ILYENKOR EDDIG CSAK EGY MÓDSZER JÖHETETT SZÓBA, A FŐHŐST KÜLÖN-BÖZŐ SZÍNÉSZEK JÁTSZOTTÁK. EZ A PROGRAM AZON-BAN TÖKÉLETESEN KÉPES MEGFIATALÍTANI AKÁRME-LYIKÜNKET, DE AZ SEM JELENT NEKI GONDOT, HA MA-TUZSÁLEMMÉ KELL VÁLTOZTATNI EGY FIATAL SZÍ-NÉSZT”- JEFF BRIDGES <<

27 / FilmMagazin

ízben érdemelte ki az Akadémia jelölését a Legjobb férfi melléksze-replő kategóriában. 2005-ben Terry Gilliam rendező Tideland című film-jében szerepelt(ez volt a második alkalom, az 1991-es Oscar-díjas a Halászkirály legendája óta - amely-ben az Aranyszobrocskát nyert (Good Will Hunting-1997) Robin Williamsszel játszott együtt - , hogy a színész-rendező páros ismételten együtt dolgozott). 2008-ban, a DC Comics mellet Amerika és a világ legnagyobb képregénykiadó-óriása, a Marvel égisze alatt futó Iron Man című képregény azonos című filmes adaptációjában, a rendkívül sikeres, a kritikusok és a nézők által is pozití-van méltatott Vasemberben is sze-repelt a két Oscar-jelölt (Chaplin-1992, Trópusi vihar-2007 Robert Downey Jr. oldalán. 2008 és 2009 júliusában, a San Diego-i Nemzetkö-zi Képregény Találkozón is feltűnt, amikor is bejelentették az 1982-es Tron folytatását, a Tron: Legacy-t. Az AAA-kategóriás, 200 millió dollár-ból készült szuperprodukciót a ter-vek szerint decemberben 17-én de-bütáltatják majd. A film egyik nagy újdonsága, hogy a virtuális világban kettő van Bridges karakteréből: a normálisan öregedő Kevin Flynn és avatárja, a továbbra is harmincas-nak kinéző Clu. A 61 éves színészt a legmodernebb számítógépes tech-nológiával fiatalították meg, amely módszert először a Benjamin Button különös élete című filmben tesztel-ték, amelyben Brad Pitt öregen szü-letett, majd előre haladva a korban egyre fiatalabb lett, s végül újszülött-ként halt meg. A technika akkor még nem volt elég kifinomult, így gyakran maszkkal kellett rásegíteni a dolog-ra, de a Tron: Örökség című sci-

fiben már tökélyre fejlesztették a módszert. „Nagy rajongója vagyok a történelmi filmeknek, azoknak is, amelyekben egy ember egész életét mesélik el. Ilyenkor eddig csak egy módszer jöhetett szóba, a főhőst különböző színészek játszották. Ez a program azonban tökéletesen ké-pes megfiatalítani akármelyikünket, de az sem jelent neki gondot, ha matuzsálemmé kell változtatni egy fiatal színészt”-nyilatkozta Bridges. A színész eljátszotta öregen a jele-netet, majd a felvételt átfuttatták a programon. A komputergrafika elő-ször lebontotta Bridges arcát, majd újból felépítette, pont úgy, ahogyan harminc évvel korábban kinézhetett, úgy, hogy közben játéka, mimikája, tekintete semmiben sem változott. 2010-ben végre megérett affinitásá-nak gyümölcse, hiszen a 2009-es Őrült szív című zenés-drámában végre megkapta a hőn áhított Oscart a Legjobb férfi főszereplő kategóriá-ban, legyőzve George Clooneyt, az Egek urában (2009) nyújtott alakítá-sával, ezen kívül egy Golden Globe-díjjal is honorálták, amellyel ismét beírta magát a legemlékezetesebb

nyertesek közé, hiszen 60 évesen vehette át a díjat, amellyel ő az egyik legidősebb az Oscar-kategóriában, aki kiérdemelte min-den színész álmát. Annak is nagyon örül, hogy olyan filmért kapta, amit kifejezetten szeretett csinálni- írta a Femalefirst. "Ötször jelöltek Oscar-ra, és az ember azt gondolhatná, hogy ha valaki olyan régóta színész, mint én, akkor csak odaáll az embe-rek elé, és mond egy beszédet. De nem, ugyanolyan ideges voltam, mint bárki. Csodás dolog, hogy megkaptam ezt a kis arany fickót. Menőség. És imádom, hogy ezért a filmért kaptam, el sem tudom kép-zelni, milyen lett volna olyanért kap-ni, amit utáltam elkészíteni"-nyilatkozta az Oscar-díjas színész. Még ebben az évben két projektben láthatjuk/hallhatjuk viszont: az egyik a Félszemű című western, amely-ben az Oscar-díjas Matt Damon(Good Will Hunting-1997) és az Os-car-jelölt (Milk-2009) Josh Brolin lesznek a partnerei többek között, míg a Pablo című életrajzi műben csak az orgánumát halljuk majd nar-rátori szerepkörben.

Page 28: decemberi FilmMagazin1

EGYÉBB MUNKÁI Bridges liberális nézeteiről is híres. Közel áll hozzá a zene, gitározik és dalokat ír. 2000-ben teljesült nagy álma, és kiadta első lemezét, ame-lyen kilenc dal az ő szerzeménye. Ezenkívül festőként és fényképész-ként is elismert. Amatőr fotós volt már a középiskola óta, sőt, a '80-as évek eleje óta fotóz filmjei forgatá-sán. Egyik klasszikus filmjében, az 1984-es, John Carpenter által ren-dezett sci-fiben, a Csillagemberben-amelyért a Legjobb férfi főszereplő kategóriában is jelölte az Akadémia-is használt saját fényképeket filmbéli partnernője, Karen Allen ajánlására. A színésznő számos munkáját tette közzé az interneten, ezek egyke volt a 2003 Pictures: Photograps by Jeff Bridges. A világ lencsevégre kapása mellett karikaturista is; rajzait olyan produkciókban hasznosították, mint a 2001-es sci-fi, a K-Pax: A belső bolygó, amelyben a két Oscar-díjas Kevin Spacey-vel (Közönséges bű-nözők-1995, Amerikai szépség-1999) szerepelt együtt, vagy a 2004-es Titkos ajtó című dráma, amely-ben Kim Basinger volt a partnere a vásznon, és amely filmet John Irving amerikai novellista és Oscar-díjas (Árvák hercege-1999) forgató-könyvíró, A Widow for One Year című három részes novellájának első, 1998-ban írt része ihletett. 2002-ben narrátorként tűnt fel a La

zióadásokban is hallatta magát, olyan óriás cégek, mint a Hyundai 2007-es "Think About It", és a Dura-cell „Trusted Everywhere” nevezetű reklámkampányaiban. Bridges 2010. január 5-én, Conan Christopher O’Brien híres talk-showjában, a The Tonight Show with Conan O’Brien-ben előadta az Őrült szív egyik be-tétdalát, az „I Dont Know” című szá-mot. A 2000-es, két Oscar-díjra jelölt Manipulátor című alkotásban-amelyért szintén honorálták alakítá-sát a Legjobb férfi főszereplő kate-góriában egy Aranyszobrocskával-felvette a világhírű country-énekes, a 2003. szeptember 12-én elhunyt Johnny Cash klasszikus, „Ring Of Fire” című slágerének egy változa-tát, a két Grammy-díjas énekes-dalszövegíró Kim Carnes-szal, amely a film nyitójelenetének kulcs-fontosságú darabja lett. 2010 febru-árjában közel 80 híres zenész társa-ságában, egy jótékonysági rendez-vényen énekelte a 1985-ben, Micha-el Jackson és Lionel Richie által közösen Afrika megsegítésére írt, az akkori kor legnagyobb tehetségű zenészeit felvonultató, 4 Platina-díjas We Are the World című szám újrafeldolgozását. HUMANITÁRIÁNUS TEVÉKENY-SÉGE Képei és fotói bevételéből az általa alapított jótékonysági szervezetet

Mancha elveszett lovagja című do-kumentumfilmben, amelyben olyan sztárok voltak a partnerei, mint az angol világhírű komikus társaság, a Monty Python egykori tagja, Terry Gilliam direktor, Johnny Depp vagy az Oscar-díjas (Aranypolgár-1941), 1985-ben elhunyt színész-rendező legenda, Orson Welles. Egy európai mércével szuperprodukciónak szá-mító film verkfilmjének indult, végül a nagyszabású vállalkozás kudarcát örökítette meg a film. Terry Gilliam tíz évig készítette elő az Ember, aki megölte Don Quixotét. Előteremtett hozzá 32 millió dollárt, ám a forga-tás megkezdése egy álom végét jelentette. A fiatal dokumentumfilme-sek kamerája súlyos problémákat rögzített. A projektet végül 2000-ben leállították, azonban 2009-ben újra-kezdték a munkálatokat, sőt, a Variety magazin 2010. szeptember 5-én közölte, miszerint Gilliam a főbb szerepekre Ewan McGregort és az Oscar-díjas (Az Úr kegyelmé-ből-1983) Robert Duvallt választotta ki. Ezenkívül olyan ismeretterjesztő művekben hallhattuk orgánumát, mint a Lewis & Clark: Great Journey West (2002), a Raising the Mammoth (2000), és a The Heroes of Rock and Roll (1979), valamint ő kölcsönözte a 2007-es amerikai ani-mációs film, a Szörfre fel! egyik fő karakterének, Big Z-nek a hangját is. Bridges kereskedelmi célú televí-

28 / FilmMagazin

PORTRÉ

Page 29: decemberi FilmMagazin1

támogatja, mely az éhezés felszá-molásáért tesz erőfeszítéseket az amerikai városokban. 1984-ben Bridges és számos szórakoztatóipa-ri-vezető megalapította az End Hunger Networköt, amelynek kitű-zött célja, hogy innovatív és hatásos célzó kezdeményezések ösztönzé-sével, stimuláló és támogató fellépé-

sekkel vessen véget a gyermekkori éhezésnek. Nagy támogatója továb-bá Obama elnök End Childhood Hunger by 2015 elnevezésű projekt-jének, amely szintén a gyermeke éhezésének megsegítésére szüle-tett meg. Társult a buddhista Zen Peacemakers nevű szociális segély-szervezettel is, amely élelmiszert

biztosít a rászorulóknak. 2010 nov-emberében szóvivője lett a No Kid Hungry Campaignnek, amely a Share our Strenght gyermekéhezte-tést megsegítő szervezet egyik kam-pánya volt. A cél egy olyan állam-stratégia megteremtése, amely vé-get vet a gyermekek éhezésének az Egyesült Államokban 2015-ig.

29 / FilmMagazin

Page 30: decemberi FilmMagazin1

sában humánusan, érzékletesen, mégis finom és fájó humorral mutat-ja be Pest árnyékos oldalát. A nyo-mornegyedeket, a szegényeket és nincsteleneket, akik mindennapos „élethalálharcot" vívnak a nagyváros dzsungelében. A film alkotóit a no-vellafüzér kerekterei, hangulatai és motívumai ihlették meg. Reményeik szerint, a kosztümös Mikszáthi világ érzelmileg élő és ható lesz a mai nézők számára is. Az egyre növek-vő tétekkel és feszültségekkel ren-delkező film nem csak izgalmakat, de komoly üzeneteket is tartogat minden néző számára. Nagyon fárasztó egy ilyen forga-tás. Hát, ilyen ez. Ez a dolgunk, nekem főleg az, hogy türelmes legyek. A Zöld sárkány gyermekei című filmed sikeresen veszi az akadá-

Az egy éjszaka történetét elmesélő történet operatőre Vecsernyés Já-nos. A forgatókönyvet a rendező Hegedüs Bálinttal írta. Az Emelet és a Para című filmeket jegyző producer páros, Lajos Tamás és Mink Tamás ORRT támogatás-sal, az MTV-vel koprodukcióban valósítja meg az 50 perces tévéfil-met. Az elkészült művet az MTV 2011-ben tűzi műsorra, de a nézők előreláthatóan a 42. Magyar Film-szemle versenyprogramjában is megtekinthetik azt. A film két főszereplője Fenyő Iván és Székely B. Miklós. A fontosabb mellékszerepekben Thúróczy Sza-bolcsot, Lengyel Ferencet, Bánfalvi Esztert és Gazsó Györgyöt láthatjuk. Az alkotók meggyőződése szerint Mikszáth tárcanovellái máig érvé-nyes és ható üzenettel rendelkez-nek. Mikszáth ebben a novella ciklu-

lyokat, sok fesztiválra hívják. Igen, szerencsére elkészült a fil-münk. Úgy terveztük, hogy a szem-lén mutatjuk be, de mivel már kész van, el tudjuk küldeni a fesztiválok-ra, ahova hívják. Az első fesztivál, a pusani volt Dél-Koreában. Mivel van egy kínai főszereplője a filmnek úgy gondoljuk, hogy van Ázsiában ke-resni valónk. Reméljük, hogy majd el lehet adni arra felé. Nagy jelentő-sége volt, hogy beválogatták a fil-met, hogy ott lehetünk a legkiemel-kedőbb ázsiai fesztiválon. Varsóban is voltunk a filmmel ami nagyszerű mert az egy A kategóriás fesztivál. Most volt a héten Spanyolországban a film, legközelebb Isztambulban lesz decemberben. Nyilván fontos egy filmnek, hogy ezeket elmond-hatja magáról. Tehát úgy tűnik, hogy van egy útja, és sikereket arat. Díjat is kaphat? Hát díjat elég nehéz lesz rá kapni, mert nem túl tragikus a történet. Na-gyon nehéz azokkal a filmekkel vál-lalni a versenyt, amik kemény tragé-diákat kínálnak fel hatásosan. Nem minősítésként mondom, de hát a miénk azért egy feloldóbb történet. De az biztos, hogy a mindegyik fesztivál közönség találkozóján na-gyon pozitív volt a fogadtatás. Ezek a visszajelzések, hála istennek, elég egyöntetűek és egy irányba mutatók voltak. Szóval, teljesen nyugodtak vagyunk a közönség fogadtatása illetően, és nagyon örülünk a nem-zetközi dimenziónak is. Itthon a szemlén lesz bemutatva, de azt, hogy a moziban mikor lesz látható, azt még nem tudjuk. Most, hogy a forgalmazási támogatásokkal leáll-tak, ki kell találni a forgalmazóval

30 / FilmMagazin

Írta: Fekete Felícia

INTERJÚ

INTERJÚ MIKLAUZIC BENCE RENDEZŐVEL Miklauzic Bence rendező (Ébrenjárók, A zöld sárkány gyermekei) Mik-száth Kálmán az 1880-as évek elején írt tárcanovelláiból készít tévéfil-met.

Page 31: decemberi FilmMagazin1

közösen, hogy milyen pénzből tud-juk piacra dobni. Beszéljünk egy kicsit az Éji séták-ról, igazán jónak ígérkezik. Rá-adásul csúcsidőben, a két ünnep között, este fogják sugározni... Igen ez egy nagyon jó időpont, és hát sokan mondják, hogy nincs elég magyar tévéfilm, pedig régen meny-nyi volt. Akkoriban dolgozott a szak-ma, ismerték a színészeket, nem csak a szappanoperákból. Ez min-denkinek közös érdeke volt. Tudjuk, hogy kiment alóla a pénz, de bíz-zunk benne, hogy ez változni fog. Az egész filmszakma bajban van most, beleérte a tévét is. Az Éji sé-ták ORTT támogatásból készül, és az MTV adja a kapacitást, de min-denkit sújt a mostani állapot. Azt nem is lehet számon kérni, hogy miért nem finanszíroz a MTV 25 tévéfilmet évente, mert hát nincs miből. Nagyon jó lenne, ha valam-ennyire visszajönne ez a régi hagyo-mány. Nyilván az is segíteni fog, hogy ez a film főműsor időben megy le. Azt gondolom, hogy ez egy üze-net lesz az embereknek, hogy van tévéfilm. Milyen színek fognak dominálni a filmben? Nagyon szép lesz, de a film éjszaka játszódik egy kopott vendéglőben, ennek megfelelően kicsit karcosnak kell lennie. Nem lesz melegséggel kibélelt, mert maga a történet nem olyan. Vecsernyés János egy rend-kívül jó operatőr, nagyon komoly és szép munkát végez. Főleg úgy, hogy rengeteg anyagot kell egy nap fölvenni. Ez rendben van így, nincs ezzel gond, de persze mindenki tud-ná még ezt cizellálni. Így ez más agyi hozzáállást igényel, az ő részé-ről is, és az én részemről is. Egy stúdióban vagyunk, és egy helyen játszódik ötven perc, ez azért kihí-vás. De bízom benne, hogy elég lesz, egy részről azért, mert a hely kínálta lehetőségekhez képest elég izgalmasan és sokszínűen tudjuk felvenni, másrészt, biztos vagyok benne, hogy itt az a színészi jelen-lét, játék és maga a történet, amiben azért van fordulat és izgalom, ele-gendő lesz. Te választottad Mikszáthot? Vecsernyés János hívta fel a figyel-met rá, és ez nagy felfedezés volt. Őrületes világuk van ezeknek a tár-canovelláknak, azonnal beszippan-

komoly párbaj. Illetve közben is érezzük, hogy nagy tétje van a do-lognak. Ők folyamatosan harcolnak az egész filmben, és bízom benne, hogy ennek a feszültsége érdekes lesz. Két nagyon különböző karak-ter, igen sajátos párosítás az biztos. Az Iván egy mélyen gondolkodó és mélyről jövően játszó színész. Álta-lában őt más szerepekben szoktuk látni, de én régebbről ismerem, még a főiskoláról. Úgy érzem, hogy ben-ne sok van. Teljesen átlényegül a kamera e-lőtt. Nagyon komolyan dolgozik és van benne feszültség. Nem arról van szó, hogy ki tudja jobban eljátszani a szerepet, hanem kinek olyan a személyisége, mint embernek, ma-gánembernek, hogy azon keresztül meg tudja jeleníteni amit szeretnék. Engem ez jobban érdekel, mint a színészi eszköztár. Ki a Laca, ki az Iván az életben, engem ez érdekel. Mert hát az életből dolgozunk, mind-annyian onnan dolgozunk. Maga a színészi eszköztár az önmagában nulla, az semmi, mert át kell hogy süssön a személyiség különben nem ér semmit... Köszönjük!

tott. Mikor hallottam a pályázatról, nem is volt kétséges, hogy ezzel megpróbáljuk. Hegedűs Bálinttal, aki a forgatókönyvet írta, kiválogattuk, melyek azok a novellák amik egy irányba mutatnak. A nagyvárosi tör-ténetek, erről a rétegről, erről a le-csúszó rétegről szólnak. A téma is aktuális. Nagyon, persze, adaptációt nem azért csinál az ember, mert Mik-száth nagy író volt, és akkor csinál-juk meg egy művét. Azt akarjuk, hogy a néző megszólítva érezze magát, és azonosulni tudjon azokkal a problémákkal és érzelmekkel, amik itt felmerültek. Eszerint válo-gattuk a motívumokat, amikből a Bálint egy teljesen önálló történetet írt. Körülbelül 10-12 tárcanovella, karcolat elemeit felhasználva gon-doltunk ki valamit, és ezekből írt Bálint egy történetet. Mikor elkezdtél gondolkodni a szereplőkön, rögtön Székely B. Miklós és a Fenyő Iván jutott az eszedbe? Azt gondolom, hogy Székely Laca tényleg egy olyan ember aki, ha nem csinál semmit, csak felnéz, ak-kor is ott van benne az az őrülete-sen mély sors, amit a szerep elő is vezet itt a történetben. Az alapvető volt, hogy olyan arc legyen, aki mö-gött ott van ennek az érvényessége, és hát ő maximálisan ilyen. Ugyan-akkor kellett mellé egy ember, aki nagyon más mint ő, aki sokkal hide-gebb, fiatalabb, magabiztosabb, hogy minél nagyobb legyen a távol-ság, hiszen az egész történet tulaj-donképpen az ő párbajuk. A végén derül ki egy fordulattal, hogy ez egy

31 / FilmMagazin

Az interjút köszönjük a www.tollal.hu munkatársainak és Szabados Melin-dának a közbenjárást!

AZ ÉJI SÉTÁK TÖRTÉNETE Rikner Mihály (Fenyő Iván) a Pest Hírlap szerkesztője egy éjszaka talál-kozik lapja egykori szedőjével, Gimey Jánossal (Székely B. Miklóssal). Az újságtól évekkel ezelőtt kirúgott szedő öngyilkossághoz készülődik egy hídon. Két hete megharapta ugyanis egy veszett kutya. Érzi, tudja a ve-szettség utolsó stádiumában van. Attól fél, ha hazamegy, eluralkodik rajta a gyilkos kór, és végstádiumában kitörő őrületében megharapja lányát és két unokáját. Ez az utolsó éjszakája. Felajánlja Rikner Mihálynak, ha a szerkesztő meghívja egy vacsorára, akkor végignézheti egy veszett em-ber utolsó éjszakáját. Őrülettel, agóniával, és borzalmas kínhalállal. A szerkesztő megérzi a nagy sztori lehetőségét. Az újságolvasók szeretik a hátborzongató és ráadásul igaz történeteket. A film Rikner Mihály és Gimey János fordulatos, titkokkal és meglepetésekkel terhes éjszakáját meséli. A Vörös Kakas vendéglőben felbukkannak a pesti nyomornegyed jellegzetes alakjai, amelyek mind egy kiszámíthatatlan és Rikner Mihály életét végérvényesen megváltoztató végkifejlett felé sodorják a történet.

Page 32: decemberi FilmMagazin1

32 / FilmMagazin

Az untatás elkerülése végett csupán a Denevérember második burton-i fejezetével foglalkoznék ebben a tárgyban, hisz talán ezen keresztül vezet a legkönnyebben az út a Lid-ércnyomáshoz. Ugye tudjuk, hogy az első mozis adaptáció sikere után kedvenc Disney-s "grafikusunk" tel-jesen szabad kezet kap, hogy a foly-tatást saját szája ízére szabja. Az eredményt pedig tagadhatatlanul magán viseli Burton keze nyomát. Gondoljunk először csupán a (sokat emlegetett) német expresszioniz-mus hatására (akár csak a Chris-topher Walken által megszemélyesí-tett Max Schrek karaktere, de a pél-dák tárháza nagyon hosszas), a finoman pszichologizáló cselek-ményre (a jungi archetipus koncep-ció, mely nyugalmasan ráhúzható az egészre - denevér-pingvin, Bruce-Schrek) s az egyértelműen burton-i karakterekre (különösen a Pingvin-ember (Danny DeVito), ki nyugodtan beállítható a tragikus szereplői sorá-ba). De esetünkben a legfontosabb a karácsony megcsúfolása. Legerő-teljesebben a cirkuszos banda „bulija" a karácsonyfa környékén, mely, mintha a karnevál (sőt esetük-ben nyugodtan mondható, hogy az

EXTRA

Írta: Paulkemp

TIM BURTON KARÁCSONYA Tim Burton és a musical ismert páros, csak úgy, mint Tim Burton és a konvenciók döntögetése. Mindenki tudja, hogy az író, rendező, animátor nevével fémjelzett alkotások egy különös világba nyitnak kaput a néző számára, mely egy furcsa tükröződése az "objektív" világ giccsének (pl. kertváros, karácsony). De még mielőtt rátérnénk konkrétan a karácsony "dekonstrukciójának" végső manifesztátumára, vessünk egy pillantást az előzményekre.

Page 33: decemberi FilmMagazin1

ördög éjszakájának groteszk hangu-latának a beemelése) hangulatot csempészné minden ünnepek leg-szentebbikébe. A fa meggyalázása pedig szinte csak hab a tortán, de még erre is kerül egy finom szem koktél cseresznye, hisz Pingvinem-ber több érdekes utalást is magában rejt. Az egyértelmű bibliai utalások (mózes-kosár, a keresztség felvéte-le a temetőben, a pingvinek beszé-de és a hegyi beszéd stb.) bizonyos nézőpontból szemlélve, s elég sza-badon kezelve egy furcsa, groteszk Jézus képhez vezetnek, mellyel vé-gül teljes mértékben száműzi a szentséget a karácsony szellemé-ből, sőt mondhatni a kukába dobja az egészet. Ehhez képest természe-tesen a Karácsonyi lidércnyomás gyermekmese, de talán pont ez te-szi még gonoszabbá, hisz mely kor-osztály lenne alkalmasabb célpont, mint, hogy tönkretegyük bennük egy giccses ünnep fertelmes képét. Hisz mi az első számú probléma, ha a karácsony eszünkbe jut? Természe-tesen annak kiüresedett, "elkapitali-zálódott", roppant felszínes giccs parádéja (mint ahogy az a filmből is nyilvánvalóvá válik az ünnep szelle-me az ajándékban és a cukorkában, no meg a fában - melytől személy szerint én nagyobb giccset még nem láttam - rejtezik). Burton véle-ményem szerint pont ez akarja tönk-re tenni (bár azzal a kitétellel, hogy önreflexióként vagy feloldozást kér-vén mind ezt musicalben - egy szin-tén elég giccses műfajban - hajtja végre). A történet roppant egyszerű. Adott egy fantázia birodalom (olyan ünnep ország jelleggel), hol a külön-böző ünnephez kapcsolódó teremt-

A filmmel kapcsolatba hozható té-mák természetesen a karácsony kritikája elsősorban, hisz hiába az ajándék és a jó szándék az embe-reknek ez nem elég (na jó oké, hogy megtámadják őket kísértet város feldíszített csecse-becséji, de végül is ők legalább azt adják, amit ők is legszívesebben kapnának), szüksé-ge van pontosan arra a jól megcuk-rozott szirupra, melyet az ünneptől leginkább elvár. Ezt természetesen a rémisztő lények (kik természete-sen a film narratíváján keresztül egytől-egyig teljes mértékben szere-tetre méltók és fantasztikusan jó lelkűek) nem tudják megadni, s így a magából kiforgatott este katasztrófá-ba fullad. A jól bevált frázis, mely szerint nem az ajándék, hanem a gesztus a fő, így természetesen örökre elvész, s nem marad más helyette csupán a vágy, a kapitalista sugallat. Természetesen a film nem merül ki ennyiben, hisz egy körkörös fejlődéstörténet is kibontakozik (mely azért természetesen bele kap-csolódik az eddigiekbe). Hisz Jack, hogy kicsit közhelyes legyek, tovább nyújtózkodik, mint a takarója ér. A karácsony nem neki való, s ahogy erre rájön, vissza is tér a saját fel-adatához. Vagyis ne várjunk semmi-től, senkitől többet, mint amit adni képes. S azt hiszem ez a fő mondanivalója karácsonyról az alkotásnak. Hiába veszek fel egy külső kritikai szem-szöget, s hiába mondom el majd egy tucatszor, hogy ez az ünnep giccses, mást nem várhatok tőle. Pont így kell lezajlódnia, hogy az év egész legyen (talán giccse nélkül olyan lenne ez, mint szilveszter pezsgő, meg virsli nélkül). Nos ak-kor boldog karácsonyt mindenkinek, s kellemes ajándék nyitogatást, sza-loncukrozást, bejglizést meg ilyes-mit.

mények egy éven át készülnek a számukra rendelt feladatra. A cse-lekmény fonalát kísértetéj után vesz-szük fel, kísértetvárosban (végül is hol máshol). Főhősünk a kissé elfá-sult Jack Skellington (hangja: Chris Sarandon, s természetesen Danny Elfman hangján szólalnak meg az általa előadott dalok), a tökkirály, ki a legfélelmetesebb, leggonoszabb, legrémisztőbb lény a vidéken. A bökkenő az, hogy már nincs ehhez a szerephez kedve. Elege van a félhomályból, a denevérekből, az üstökből illetve a kifaragott, vigyori tökökből (nem is igazán néz tükörbe a film alatt). Hosszú sétája alatt ráakad a mági-kus helyre, hol egyik ünnep város-ából egy másikba lehet utazni, s a karácsonyfa csillogás elvakítja, s magával ragadja. A többi pedig már értelemszerű. Ellopott karácsony, illetve mégis csak egy Disney pro-dukcióról van szó (nem is Burton rendezi, csupán a forgatókönyvet, meg a karaktereket jegyzi), szóval visszaadott karácsony Happy End. Illetve természetesen az egészen végig szalad egy szerelmi szál (olyan tipikus burton-i).

33 / FilmMagazin

Page 34: decemberi FilmMagazin1

EHAVI PREMIEREK

DECEMBER 2.

Aranyhaj és a nagy gubanc Ilyen az élet Zimmer Frei 2

DECEMBER 9.

Red

DECEMBER 16.

34 / FilmMagazin

Üvegtigris 3

Tron: Örökség

Narnia krónikái: A Hajnalvándor útja Call Girl

A szerelemről és más démonokról Megaagy

Page 35: decemberi FilmMagazin1

35 / FilmMagazin

DECEMBER 23.

Északi karácsony

A turista

Arthur 3 - A világok harca Fényes csillag Utódomra ütök

DECEMBER 30.

Rubber

Sporthorgászat

Page 36: decemberi FilmMagazin1

nevelik fel. Mindketten szuperhősök lesznek. Csak épp az ellentétes ol-dalon – Metro Man vs Megaagy. Ez az a pont, ahonnan oly igen sok biztató irányba el lehetne indulni, ha lenne egy normális főszereplő ka-rakterünk. Csak épp nincs. Az alko-tók elfelejtették azt az aranysza-bályt, hogy egy hülye főgonoszra nem lehet mesét bazírozni, se gye-rekeknek, se felnőtteknek. Egy őrült-re, arra igen. Egy hülyére nem. Ilyen egyszerű. A film első harmada azzal telik, hogy bemutatják nekünk, mi-lyen rém hülye ez a Megaagy. Meg úgy általában mindenki. Poént poén-ra halmoznak, de minden poént százszor láttunk már, ráadásul a többségük teljesen kilóg a kontex-tusból, az egész olyasféle vicces-kedésbe torkollik, ami pl. a Macska-fogó 2-t nézhetetlenné tette. Komé-dia vagy nem: ha nem tudunk leg-alább egy kicsit aggódni a főhős sorsa iránt, megette az egészet a fene. Vagy ha már nem aggódunk –

És helyenként a szaga is olyan. Pe-dig maga az ötlet nem rossz, még ha manapság kissé elcsépelt is: mu-tassuk be a szuperhősös mesét a nagybetűs Gonosz oldaláról. Ha egy olyan pökhendi feltörekvő kis újonc, mint az Illumination Entertainment ki mer lépni a világ elé egy Gru-val, akkor majd pont a Dreamworks fog valami mást csinálni. Bibibííí, nekem is van jófej gonosz hősöm! Bibibííí, az enyémnek nagyobb a jófejeeee! Olyan kedves dolog, mikor óvodá-sok csinálnak filmet óvodásoknak… A közelebbről meg nem nevezett bolygó pusztulásakor gondos szüle-ik két kisdedet lőnek ki a világűrbe, a Sors kegyére bízva őket. Az egyik az a fiúivadék, amilyet minden csa-lád szeretne, a cuki kis loknijaival meg a kétnapos korában is férfias pofikájával, a másik meg ronda és kék, ráadásul egy piranha-szerű izé a legjobb barátja. Az egyik szerető pótszülőkhöz kerül. A másik pont egy börtönbe pottyan, és bentlakók

36 / FilmMagazin

mert azért tegyük a kezünket a szí-vünkre, az Amerika Kommandó tag-jaiért sem izgultuk magunkat halálra - legalább legyen valami sejtésünk, mit is akarnak nekünk mondani a bölcs alkotók, a humor aranyló szta-niolpapírjába burkolva. De ez nem a Shrek, nem a Hihetetlen család (és nem az Amerika Kommandó), az alkotók gondosan ügyelnek rá, hogy megőrizzék a távolságot önmaguk és a karakterek közt. Nehogy már valami cool tizenéves rájuk süsse a nyálas érzelmesség bélyegét. A mű-velet sikeres – a távoltartott közön-ség az óráját nézegeti, a fiatalabb gyermekek nemtől függően titokban előveszik kis szütyőjükből a pónit vagy a bentent. Lehet, hogy az ere-deti angol hang dobott volna a dol-gon – ne feledjük, hogy Megaagy-nak Will Ferrel, Metro Man-nek pe-dig Brad Pitt kölcsönözte a hangját - magyarul az ember valami túlnyúj-tott Cartoon Network bemutatón érezheti magát. Vagy mintha már

KRITIKA

A végletekig hűvös és távolságtartó. Mint egy döglött kutya. Írta: Kovácsné

MEGAAGY

Page 37: decemberi FilmMagazin1

megint a Madagaszkárt nézném. Ott a DVD-hez egyből füldugót is vet-tem, mert a szereplők a rendelkezé-sükre álló 80 perc alatt egyetlen nor-málisan intonált mondatot nem vol-tak képesek kinyögni. Aztán valahol az első harmad végén Megaagynak sikerül kinyírni Metro Mant (legalábbis mi azt hisszük, haha. Vagy ez spoiler? Uramisten, ez tényleg lehet még valakinek spoiler? Elnézést....) és innentől a film nagyon lassan, de javulni kezd, hogy végül úgy nagyjából az utolsó 20 percben nemhogy nézhetővé, de még élvezhetővé is váljék. Hogy mi a trükk? Először is kevesebb a po-én, hála a jó istennek. Másodszor a 3D-ben is egydimenziós figurák vá-ratlanul karaktert növesztenek ma-guknak. Jó, jó, ne várjunk egy Sin-kovits Imrét az Advent a Hargitán-ból, de legalább valamiféle értel-mezhető egyéniségek jelennek meg, értelmezhető problémákkal. A bé-kés, bár roppant tehetségtelen countryzenésszé avanzsált Metro Man felbukkanása például kimon-dottan jópofa. (Igen. Felbukkan. Ön-jelölt countryzenészként. Vagy ez spoiler? Má’ megin’? Hát miért en-gedik a kedves szülők, hogy a zsen-ge óvodás FilmMagazint olvasson?) Ha itt a filmnek sikerül csak egy ki-csit is jobban elszakadni az unalo-

Megaagy teljesen jó, a 3D effektek is megvannak, a kötelező „nagy he-gyes tárgyat beletolunk a nőző pofá-jába” elemmel együtt. Néha úgy érzem, hogy ha a látvá-nyért felelős emberek felét kirúgnák, és helyettük felvennének egy darab forgatókönyvírót - akinek a szerző-désében benne foglaltatik, hogy megkapja az összes kirúgott CGI animátor fizetését, viszont láncfű-résszel levágják a lábát és a hátára szögezik, ha nem ír valami eredetit és szellemest - valamennyien job-ban járnánk. Kivéve persze a renge-teg lábatlan forgatókönyvírót.

60%

mig ismételt kliséktől, komolyan, még a véresszájú Kovácsné is be-húzott volna a készítőknek egy piros strigulát. De azért ennyire ne le-gyünk merészek. A pozitív filmmű-vészeti fejlemények ellenére kimon-dottan ellenszenvesnek találtam a szegény geek fickó folyamatos ba... cikizését. Végül csak oda lyukadunk ki, hogy az igazi negatív szereplő az csak egy Avon standard szerint visz-szataszítónak ítélt féidióta lehet, nem sokat mozdultunk tehát előre pl. Csipkerózsika mostohatestvérei óta. Megaagy a geek fickóhoz ké-pest egy parkett-táncos, egy David Niven alakította Agy (az IQ nélkül, természetesen), mert a kék bőrszín és az előrehaladott fej-ödéma volta-képp vonzó arcot takar. Amilyen a geekeknek pl. sose nem is lehet. Hej, hej, mikor is próbálkoztak utol-jára azzal, hogy valami igazán ocs-mány legyen a pozitív hős? (Mert Shrek csak zöld volt, de ami vissza-taszító lehetett volna rajta, azt ügye-sen elviccesítették...) Csak nem a Notre Dame-i toronyőrben? Mondjuk Quasimodo is csak a dicsőséget kapta meg, nem a nőt - legalábbis a piciny gyermekecskék megfelelő lelki fejlődését szem előtt tartó rajz-filmváltozatban. („Még az én drága kislányom a végén hazahoz valami nyomit...”) Látványtechnikailag a

Stáblista Rendező: Tom McGrath Eredeti hangok: Will Ferrell, Jonah Hill, Brad Pitt Forgalmazó: UIP-Duna Film Hazai premier időpontja: 2010. december 16.

37 / FilmMagazin

A Gru és a Megaagy után kezd lerágott csonttá válni a gonosz rajzfilmfő-szereplők alapkoncepció, most már valami másra vágyunk!

A Facebook tagoknak ajánljuk, hogy már most lájkolják Megaagy magyar nyelvű oldalát a közösségi honlapon, hogy ne maradjanak le a legfrisebb hírekről, képekről és videókról a filmmel kapcsolatban, sőt, ahogy a Gru-nál is volt néhány exkluzív, csak Facebook-on közzé-tett meglepetésünk is, úgy a Mega-agynál is számíthatnak a rajongók hasonló "ajándékokra". Lájkolod?

Megaagy a Facebookon

Page 38: decemberi FilmMagazin1

onálva kezdett kinőni az szüzsé szinte kötelező gyermekkorúságá-ból, addig a harmadik rész berántva a kéziféket zuhan eddig nem ismert infantilizmusba. Elég csupán a törté-netet szemügyre venni, melyben Lucy és Edmund Caspian herceggel az oldalukon, illetve az újonc unoka-testvérükkel a lábuk alatt indulnak az ismeretlen vizekre, hogy legyőz-zék a gonoszt (amiről egyébként lényegileg semmit sem tudunk meg a szűk két óra alatt), mely csupán valami furcsa zöld ködként materiali-zálódik a néző előtt. Mindezek alap-ján az élvezhetőség természetesen rögtön a nulla felé zuhan, ha elmúl-tunk már 10 évesek, melyet a cse-lekmény kibontása sem hoz újra egyensúlyba, hisz akár egy tizenkét éves is képes jó pár jelenettel a film előtt járni, ha látott már egy-két ha-sonszőrű fantasy-t. S bár igaz, hogy ettől függetlenül akad a maga naiv bájából fakadóan nem kevés olyan jelenet, mely mosolyt csal az ember arcára korosztálytól független, de ezt szinte rögtön tönkre teszi egy-egy túlzásba vitt, s nem igazán tet-szetős animáció. Sőt a CGI nem csupán bántóan pocsék, de még az egyébként brillírozó színészeket is agyonnyomja (3D pedig legyen e esetben inkább kérdőjel/dollárjel, mivel okát a vásznon nem fedezhet-jük fel). Ennek ellenére szemet káp-ráztató látvány is akad, hiszen a film címét is adó Hajnalvándor felépült, s nyugodtan tekinthetjük az egyik leg-fontosabb szereplőnek is, amin ér-demes hosszabban elidőzni (lásd keretes írásunk). Ha mindent össze-vetünk, akkor csalódás a Narnia Krónikák legújabb fejezete, hiszen a

C. S. Lewis hét részes „Narnia Kró-nikák” című sorozata könnyedén egy lapon említhető akár Tolkien, akár Rowling munkásságával. Mind-hárman csodálatos fantázia világot teremtettek meg könyveik lapjain, melyek tündérmeséket idézve szó-rakoztatják az olvasókat. Természe-tesen Hollywood sem tudott szemet hunyni a regények sikerei felett, s szép lassan mind Harry Potter, mind Középfölde s az éppen aktuális Pevensie gyermekek kalandjai is a széles vászonra kerültek. Hogy a Gyűrűk ura, s a küzdelem „tudodki” és a villámfejű varázsló között mennyire sikerült jól azt most ne firtassuk, inkább csak rökönyödjünk meg azon, hogy Lewis remek alap-anyagából harmadjára sem tudnak semmi maradandót összehozni (a klasszikus BBC-s mini sorozatok is – nem hogy a korábban emlegetett vetélytársak – könnyedén körözik le az eddig készült három filmet). Bár igaz, hogy az első két rész rop-pant szórakoztató volt a maga naiv (már-már túlzásba vitt „tündéri”) bá-jával, feltéve, ha el tudunk tekinteni egy-két (minden bizonnyal egyéb-ként véletlen) drog kultúrához köthe-tő utalástól. Hisz ki ne gondolna akár az LSD-re, akár a különböző party pörgetőkre, akár csak az alap-szituáció, vagy a „egész éjjel tánco-lunk, de soha el nem fáradunk” felki-áltás után. Persze talán erőltetett a négy gyermek szekrény kalandját acid-tripnek vélni, bár e szer, s a gyermeki fantázia varázsa talán nem is áll olyan messze egymástól. De visszakanyarodva a fő mederhez le kell szögezni, hogy míg az első két „fejezet” tündérmeseként funkci-

franchise nem tudta kinőni gyermek-korúságát, sőt sokkal távolabb került tőle, mely persze nem probléma, ha a fiatal lurkókat be lehetne ültetni egyedül a vetítőtermekbe, de sajnos nem…

50%

NARNIA KRÓNIKÁI A HAJNALVÁNDOR ÚTJA Újabb kalandok várják a moziba látogatókat Narnia vizein, hisz a Peven-sie gyerekek fele ismét a különös birodalomban találja magát ám, most a ruhásszekrény helyett egy falon lógó kép lesz a portáljuk.

Írta: Paulkemp

38 / FilmMagazin

KRITIKA

Stáblista Rendező: Micheal Apted Főszereplők: Ben Barnes, Skandar Keynes, Liam Neeson Forgalmazó: InterCom Hazai premier időpontja: 2010. december 9.

Page 39: decemberi FilmMagazin1

39 / FilmMagazin

A Hajnalvándor több mint egyszerű díszlet – szögezi le Mark Johnson producer –, ő a film egyik főszereplője.” „Ez a leglátványosabb díszlet, amit valaha is láttam – teszi hozzá Andrew Adamson. – Szimbolikus erővel bír, akárcsak Aslan figurája.” „A Hajnalvándor a filmben Narniát jelképezi – folytatja Apted – Aki a fedélzetére lép, Narniába érkezett.” Barry Robison díszlettervező 2008 tavaszán kezdte A Hajnalvándor útja tervezését. Rengeteg inspirációt merített Cook kapitány naplójából, amely az Endeavor nevű vitorlást tett utazásairól szól, és alaposan áttanulmányozta ma-gát a hajót, amely Sydney kikötőjében pihen. „Az első tervek kialakításakor az Endeaver arányait tekintettem irány-adónak – magyarázza Robinson. – A Hajnalvándor végül is hat méterrel hosszabb lett, mint Cook legendás vitorlá-sa, mert amikor Michael Aptednek felrajzoltam a Hajnalvándor első vázlatát az egyik stúdió falára, egy kicsit rövid-nek találta, és nagyobb fedélzetet kért.” A vázlatokat makettek követték, végül a rendező és a stúdió által jóváhagyott tervek alapján elkezdődhetett a tény-leges hajóépítés. Erre a munkára Robinson Mexikóból hozatott speciális tudású hajóácsokat, akik 21 hét alatt ké-szítették el a vitorlást. „Ez a leghatalmasabb díszlet, amit valaha is csináltam – árulja el Robinson. – És az egyik legdrágább is: a tervezőket és hajóépítőket beleszámolva majdnem négyszázan dolgoztak rajta, és 2,7 millió dollár-ba került!” „A film csaknem fele a Hajnalcsillagon játszódik – teszi hozzá mosolyogva Apted –, muszáj volt, hogy valahogy ki-nézzen. Nem spóroltunk sem a munkán, sem a költségeken”. A hajó javarészt fából, acélból, polisztirénből és üvegszálból készült, de sok-sok más ragasztó- és építőanyagot is felhasználtak hozzá. Az egész instrumentum kézzel készült. Az elkészült díszletet a Warner Roadshow Studios 8. stúdiójában részekre bontották, és 35 hatalmas szállítójármű-vön az ötven kilométerre fekvő Cleveland Point félszigetre vitték, és összerakták, mint valami gigantikus puzzle-t. A külső forgatás végeztével ugyanezt a játékot eljátszották visszafelé: szétszedték a hajót, visszaszállították a stúdió-ba, és újból összerakták a belső felvételekhez. Robinson és Apted szeretett volna a Hajnalvándoron emléket állítani a csodálatos hajó tervezésében és építésé-ben közreműködőknek, ezért a főárbocon elhelyeztek egy feliratot, amit Robinson írt: „Minden narniai hálatelt szív-vel mond köszönetet a fenséges Hajnalcsillag készítőinek merész akaratukért és dolgos kezükért.” És a szöveg alatt ott sorjázik mindazok neve, akik segítettek megalkotni a királyi vitorlást. A Hajnalcsillag azonban sosem szállt vízre. Azt a hatást, hogy a tengeren siklik, egy gimbal nevű mozgásszabályo-zó mechanizmus biztosította. Ez a hatalmas eszköz (amelyből hatot építettek a film számára) úgy mozgatta a hajót, mintha a hullámok hátán lovagolna. Bár eredetileg úgy tervezték, hogy stúdióban, bluescreen technikával forgatják le a tengeri jeleneteket, az alkotók végül a külső felvétel mellett döntöttek. „Igazi napsütést, igazi szelet és felhőket akartunk a rendezővel – magyaráz-za a kétszeres Oscar-jelölt operatőr, Dante Spinotti. – Cleveland Pointon mindezt megkaptuk. Valóságos háttér elé tudtuk beállítani a hajót, és a gimballal ráadásul tetszőlegesen forgathattuk is, így bármilyen fényviszonyt elő tud-tunk állítani.” Brian Cox, a különleges hatások supervisora jóval a Hajnalvándor tényleges megépítése előtt készíttetett magának egy hatvan centis makettet a hajóról, hogy rugós asztalon szimulálja a későbbi, gimbalos felvételeket. A praktikus kis modellnek később Apted és Spinotti is jó hasznát vette: egy iránytűvel felszerelt asztalnál vele tervezték meg nap mint nap, hogyan, milyen szögbe állítsák be a soron következő jelenetekhez a valódi, 15 tonnás Hajnalvándort.

A címszereplő

Page 40: decemberi FilmMagazin1

előző 2 rész, a hiányzó vége meg majd jövőre, még egyszer ennyiért. Aztán itt vannak a szereplők, évek óta ugyanazok, növögetnek szépen, ki hosszába, ki keresztbe, de már Daniel Radcliffe magasságán vagy Rupert Grint imádnivaló sutaságán sem lehet élcelődni, hiszen tavaly már megtettem. A hangulat, na az meg egyre sötétebb, már az elején olyan rozsdás a WB logó, mint Rowling matriarcha agytekervényei. Mindenki meghal, a többiek meg elmenekülnek. És még mindig csak 1170 karakternél tartok, hogy a franc nem eszi meg (most már 1227). Kritikaként annyit, hogy a könyv hű-séges lemásolása egészen az utol-só utáni lapon lévő ISBN számig filmen nem feltétlenül működik. (Főleg, ha már maga a könyv sem feltétlenül működött. Az utolsó Harry Potter kötet végigolvasása felért egy spanyolcsizmás tangódélutánnal Szodoma 119. napján, de hát csak átrágta magát rajta az ember, mert kíváncsi volt, igaza volt-e Piton pro-fesszor elkerülhetetlen rehabilitáció-jával kapcsolatban, és persze hogy igaza volt, káromkodott is utána ren-desen, hogy miért kellett ezt ilyen

....mert az eltökélt Harry Potter ra-jongó, az az én, ilyen vagy amolyan véleményemtől függetlenül úgyis megnézi, akit meg az egész hidegen hagy, azt meg majd pont én fogom rávenni arra, hogy húzzon a moziba, különben jajistenemnetuddmeg mi-ből maradsz ki. Komolyan mondom, feleslegesnek érzem magam. Mind-járt megyek is és keresek valami tisztességes munkát. A másik bána-tom azzal kapcsolatban, hogy elvál-laltam ezt az öt- uszkve hatezer ka-rakteres cikket úgy, hogy a Harry Potter film-sagáról a második rész óta nincs mit írni. Itt van ugyebár a történet, amit ehelyt nem lehet még dióhéjban sem felvázolni, mert aki nem olvasta az alumíniumipari melléktermékként hömpölygő (és jelen mennyiségben immár tényleg enyhén toxikus) re-gényfolyamot, vagy nem látta az előző hat részt, az meg se próbál-kozzon azzal, hogy beül, oszt majd csak rájön, mi van, mint régen, mi-kor a Derrickből rutinosaknak elég volt az utolsó 10 perc. Nem fog rá-jönni. Jegyzem, az sem, aki nem tegnap élvezte meg az utolsó két részt. A történetről tehát annyit, hogy a hiányzó eleje az voltaképp

iszonyatos bőségben kifejteni…)Jelen részben tehát szegény fiatalo-kat végighajtják egész Nagy-Britan-nián, hogy horcruxokat keressenek, illetve azt az egyet, amit véres verej-tékkel beszereztek, megsemmisít-sék. Közben tél van, mindenki szemlátomást fázik, meg biztos unatkoznak is, mert csinálni nem csinálnak igazándiból semmit (illetve hát bontakoznak kifele a lelki csip-kék, ami akár érdekes is lehetne, ha a rendező megfelelően kezelné, meg ha az embernek nem lenne tele az összes ivarszerve a két főhős-egy hősnő szcenáriókkal). A könyvben meg lehet csinálni, hogy miután a horcruxba nagyapi bugyli-bicskájától a napalmig minden bele-törik, és végre valami borzalmasan nyakatekert módon sikerül kinyírni akkor sem történik semmi. A mozi-ban viszont nem. Hát basszus, ha már ott ülök másfél órája, akkor igenis lássam, hogy a gonosz Voldemort nagyúrnak leesik a lépe, vagy pofára esik a metróban és be-szippantja a mozgólépcső. Vagy legalább csuklik egyet és jelentő-ségteljesen keresztbe áll a szeme. Bármi. A könyvben meg lehet csinál-ni, hogy XY mágiaügyi miniszter

HARRY POTTER ÉS A HALÁL EREKLYÉI ...de most tényleg, mi a fenét lehet írni egy filmről, amire reggel 10-kor sorba kell állni?

Írta: Kovácsné

40 / FilmMagazin

KRITIKA

Page 41: decemberi FilmMagazin1

szi munka után ismeretlen tettesek lelövik a lépcsőről. Arról végképp nem is beszélve, hogy ha a könyv első harmadában a történet váratlanul egy nyaktörő for-dulattal egészen más irányt vesz, mindenki nagy ívben lepöki a horcruxokat és elindul az örök élet ereklyéire vadászni, az még úgy elmegy, de ha ugyanez a fordulat egy film négyötödénél következik be, az akkor is idegesítő, ha tudjuk, hogy lesz majd második rész. Sőt, akkor is, ha ennek a szálnak a felve-zetése az utóbbi évek egyik leg-szebb animációs kisfilmje, gratulá-lunk, nagyon szép és legalább a félmerevre fagyott Harry Potter sa-vanyú ábrázatát nem kell közben nézni.

41 / FilmMagazin

Pénzügyileg maximálisan indokolt ez az egész „második rész” dolog, és biztos vagyok benne, hogy azok-nak a teljesen debil rajongóknak, akik a szöveghez magától mozgó lapozgatós képeskönyvet szerettek volna, nagy örömet szerez. De egyébként... A boldog békeidőkben a Harry Potter filmek kerek, egész, önmagukban is élvezhető történetek voltak. A legutóbbi mondjuk három részt viszont már nem azért nézte az ember, mert kíváncsi volt mi fog történni – ugyanis nem értette – ha-nem részint megszokásból, részint a látványért. A Halál Ereklyéit még annyira sem lehet követni, mint az előző részeket, és a megszokás ugyan bevisz a moziba, ám a lát-vány az első csatajelenet után ki-

mond két szót, aztán 20 oldallal utóbb bemondja a Kossuth rádió, hogy saját halottjának tekinti. Ha a filmben az illetőt Bill Nighy játssza, és 10 perc után egyszer csak eltű-nik, mint erdőben a vadnyom, ez nem valami elegáns megoldás. Pe-dig hogy örültem, mikor megláttam, mert a késő-középkorú brit színész-gereneáció nagyjai közül már csak őt hiányoltam a sorozatból. (Meg a Hugh Laurie-t, de gondolom ő a Doktor Ház miatt nem ért rá. Meg valószínűleg az egészet egy barom-ságnak tartja). A karakterek úgy hullanak, mint a legyek. Brendan Gleeson legalább csatában hullik el (bár erről is csak verbálisan értesü-lünk), szegény Rhys Ifans-ot viszont nem egészen 5 percnyi kiváló színé-

Page 42: decemberi FilmMagazin1

>> A HARRY POTTER-ÖSSZESNEK AZ A NÉHÁNY EZER OLDALA UGYEBÁR 2 (AZAZ KETTŐ)(TWO)(DVA) TANUL-SÁGOT TARTALMAZ. EBBŐL AZ EGYIK AZ, HOGY EMBE-REKET (FŐLEG A MI SZERETETT TANÁRAINKAT) NE ÍTÉLJÜNK MEG CSAK ÚGY POFÁRA, MERT LEHET, HOGY EGYSZER A SORSUNK MÉG AZ ELLENSZENVES, RUSNYA IDEGBETEG KEZÉBEN LESZ <<

emberi nagyságot. Ez az a tanulság, ami ugye Piton profhoz kötődik. Aki, mint azt már többször is szóvá tet-tem ezen a fórumon, az egész Harry Potter filmszeptológiában összesen kapott eddig vagy negyedórát, an-nak is a felét hátulról, gondolom mi-kor az Alan Rickman valami normá-lis projekttel volt elfoglalva, és beug-rott helyette a fővilágosító egy feke-te parókában. A másik, kevésbé mutatós, bár attól még nem kevésbé igaz tanulságot - miszerint ha valaki az igazgató kedvence, akár a gond-nok fiókjába is beleszarhat, akkor se lesz semmi baja, tanulnia azt meg végképp felesleges – már az előző epizódok is kellően kidomborították.

huny(ik). Angolhon igazán szép, de ha természetfilmet akarok nézni, majd bekapcsolom a Discoveryt. Frodóék mögé legalább annak ide-jén festettek egy csini vulkánt. Még egy dolog: a Harry Potter-összesnek az a néhány ezer oldala ugyebár 2 (azaz kettő)(two)(dva) tanulságot tartalmaz. Ebből az egyik az, hogy embereket (főleg a mi sze-retett tanárainkat) ne ítéljünk meg csak úgy pofára, mert lehet, hogy egyszer a sorsunk még az ellen-szenves, rusnya idegbeteg kezében lesz (nem feltétlenül a matek szigor-latra gondolok, bár akár arra is gon-dolhatnék), és lehet, hogy addigra már késő lesz felfedezni benne az

42 / FilmMagazin

Gondoljunk bele: Összesen nyolc rész! A Gyűrűk uránál még úgy el tudja képzelni az ember, hogy leül a haverokkal, csap egy 24 órás monstre maratont, és minden alka-lommal mikor elhangzik, hogy „remény” megiszik egy pohár töményet. No de nyolc rész?! Meg-vesszük majd DVD-n és... mit is csi-nálunk vele? Gyűjtjük vele a polcról a port? Vagy 72 órás maraton, po-hár tömény minden egyes „tudod ki”-nél illetve a későbbi részekben „horcrux”-nál, majd ébredés a detoxban.... De hát ilyen az a jó édes konzumidiotizmus, melynek szottyadt kebelén valamennyien nevelkedtünk. Persze, hogy meg fogom nézni a nyolcadik részt. Ez épp olyan, mint pokemont meg bakugánt meg kézzel festett kindertojásos galandférget gyűjteni, tudom, hogy nincs értelme, már a szemem sem kívánja, de mindenki-nek van olyanja. Még a végén kirö-högnek.

60%

KRITIKA

Stáblista Rendező: David Yates Főszereplők: Daniel Radcliffe, Emma Watson, Rupert Grin Forgalmazó: InterCom Hazai premier időpontja: 2010. november 25.

Page 43: decemberi FilmMagazin1
Page 44: decemberi FilmMagazin1

párja. Félre értés ne essék, nem a kúltúrsznobság beszél belőlem. Bármennyire kevéssé viccesek a poénok, bár be kell vallanom 3-szor nevettem, és bármennyire életide-gen a jellemábrázolás, az egész nagy magyar valóság még aranyos is lehetne, ha nem lenne, mit már említettem, rettenetesen unalmas. Az első egy óra után már csak Sza-bó Erika amúgy tényleg figyelemre méltó idomai az egyetlen dolog, ami ébren tartja a nézőt. Az általa alakított karakter amúgy hagy némi kívánni valót maga után, a pénzéhes kurva, és a jó pofa, okos lány keverékét próbálta a for-gatókönyvíró élénk tárni. Ha létezik esetleg ilyen keverék (kétlem) akkor sem sok rohangál belőle a földön,

Miközben hevesen untam, arra gon-doltam, hogy ennél érdektelenebb filmet nem sokat láttam, de jó indu-lattal telve hozzá tettem magamban, hogy ha olasz lennék, akkor biztos értékelném ezeket a híres neves szereplőket, akik itt bolondoznak. (Egyedül a lányt a Szemközti ablak-ból ismertem). Az Üvegtigrissel való asszociáció könnyedén adta magát. Bár sose tettek rám igazán nagy hatást az Üvegtigris filmek, azt azért el kell ismerni, hogy az ország leg-jobb színészei, Rudolf Péter óriási tehetsége, és nem kisebb bája, és a mindannyiunk által szeretett forró magyar nyarak elvitték a történetet. Az Üvegtigris 3 nekünk szól magya-roknak, ettől függetlenül majdnem annyira unalmas volt, mint az olasz

44 / FilmMagazin

így Erikának igen nehéz dolga volt. A szerep egyértelműen (és ez nem a színésznő hibája) a pénzéhes ka-tegória felé billent. Ez amúgy nem lenne probléma, ha a film mondani-valója a végére nem az igaz szere-lem felé billenne: hogy bár ez egy szerethető, laza és édes lány, azért soha sem lehet a mi szerencsétlen lúzer főhősünké, mert a pénz be-szél, és a kutya ugat. Szabó Erikát kérdeztem a szerepéről, és megerő-sítette, hogy a rendező (Rudolf Pé-ter) kérése volt, hogy a kurva és az okos, jó fej lány között kellett hozni valahol a figurát. Erikának valószí-nűleg a természetéből adódóan job-ban ment a jópofa, értelmes lányt alakítani, így ezek a részek egész élethűre sikerültek. Nem úgy, mint

KRITIKA

ÜVEGTIGRIS 3 Pár hónapja láttam egy filmet az olasz filmhéten. A szinte élvezhetetlen műben híres olasz színészek viccelődnek, ily módon népszerűsítve a fő-hős és rendező szülőföldjét, ami Olaszországnak egy a turisták és az olaszok által sem látogatott fura része: Basilicata. (Basilicata, Coast to Coast).

Írta: Fekete Felícia

Page 45: decemberi FilmMagazin1

azok, amikor a luxus kurva oldalt kellett kidomborítani. Ha valaki any-nyira benne van a biznisszben mint a szereplőnk, akkor talán feltűnt vol-na neki, a ruhájáról, a beszédéről vagy bármi másról, hogy nem egy sztár ügyvéddel, hanem egy büfés-sel ül egy lopott kocsiban. Szintén nem tűnt taktikusnak, hogy a modell azonnal ledobja a ruháját a villában, ahova végül is megérkeznek. Ugyan nem tudni, hogy mi vezérli a hősün-ket, de ilyent sem a taktikus pénzre menő sem a jó fej laza lány nem csinál, tehát azon kívül, hogy Szabó Erikában gyönyörködjünk semmi más célja nem lehetett. A pénzéhes nem rontja el ilyen egyértelmű do-loggal a szerencséjét, az okos csaj meg eleve nem kerül ilyen helyzet-

Kamarás Iván nem mondhatni, hogy lubickol a sztár ügyvéd szerepében, de azért teljesíti a mindennek elle-nére szerethető karakter megformá-lását. Ugyanakkor sem a szerep, sem Kamarás Iván arányos felépíté-se nem igényelte, hogy ennyire fel legyenek fújva az izmai. Valószínű-leg az amerikai karrier lehetősége késztette erre a lépésre, de sajnos inkább ront a színész híres szépsé-gén. Pár nap után visszagondolva egy mérsékeltem humoros, de azért kifejezetten szerethető film volt, de azért arra is emlékszem, hogy a film második harmadában tíz percenként néztem az órámat, és így volt időm megfigyelni, hogy a mellettem ülők csapkodják a combjukat a nevetés-től.

65%

be. Szabó Erika elmesélte, hogy történt már vele olyan, hogy lerob-bant a kocsija, de ő az autószállító furgonba ült be és nem egy arra járó kabrióba. Fiatalon sok mindent meg-csinál az ember, amiről utólag elis-meri, hogy nem kellett volna, de a fent említett szál, tényleg nagyon erőltetettnek tűnik még akkor is, ha ez nem egy dokumentumfilm. Az Üvegtigris 3 legszerethetőbb ka-raktere a vidéki rendőr, aki minden-kit ismer, és nem bünteti meg a ha-verjait. A zalaegerszegi színház igazgatója, a jogász végzettségű Besenczi Zoltán nyújtja egyértelmű-en a legjobb alakítást (természe-tesen Rudolf Péter mellett) az Üveg-tigris 3-ban. Pikali Gerda is meggyő-ző megcsalt gazdag feleségként.

Stáblista Rendező: Rudolf Péter Főszereplők: Kamarás Iván, Ru-dolf Péter, Pikali Gerda Forgalmazó: Szuez Film kft. Hazai premier időpontja: 2010. december 16.

45 / FilmMagazin

Jó hír a rajongóknak, hogy az Üvegtigris 3 már december 15-től megte-kinthető a filmszínházakban.

Page 46: decemberi FilmMagazin1

Egyik éjjel azonban egy csapat bér-gyilkos hatol be Frank-hez, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy elte-gyék láb alól. A férfi lerendezi a be-hatoló csapatot, majd attól tartva, hogy esetleg lehallgatták a telefon-beszélgetéseit, elindul, hogy bizton-ságba helyezze Sarah-t, és persze kiderítse azt is, hogy ki és miért akarta megölni. Ahhoz, hogy ezt véghez vigye, megkeresi néhány régi bajtársát, jelenleg nyugdíjas otthonban élő halálos beteg Joe-t (Morgan Freeman), a paranoid, kis-sé őrült Marvin-t (John Malkovich), valamint Vicky-t (Helen Mirren). Ahogy belemerülnek a nyomozásba egy mindannyiuk múltját érintő sötét

A RED jelen esetben, tulajdonkép-pen egy mozaikszót takar, a Retired Extremely Dangerous rövidítése, ami nagyjából annyit jelent, hogy Visszavonult és Különösen Veszé-lyes. A filmben Bruce Willis alakítja Frank Moses-t, az egykori CIA ügy-nököt, aki mára már visszavonult. Napjai eléggé üresen telnek mos-tanság, egyetlen öröme szinte az, hogy összetépi a nyugdíjcsekkjeit, hogy ennek ürügyén felhívhassa az ez ügyben illetékes call center-t, hogy egy kicsit beszélgethessen az ottani ügyintézővel, Sarah-val (Ma-ry-Louise Parker), akivel ugyan sze-mélyesen még nem találkozott, de ennek ellenére vonzódik hozzá.

46 / FilmMagazin

ügy szálai kezdenek kibontakozni, amelyek a legfelsőbb politikai körök-be vezetnek, ám ha mindez nem lenne elég, egy CIA ügynök (Karl Urban) is a nyomukban lohol, hogy likvidálja őket. Nos, a film történet nagyjából így néz ki. Igazból nem mondhatni, hogy egy nagyon bonyo-lult sztori lenne, és sok meglepetés-sel sem szolgál, így mondhatni, hogy nem feltétlenül a történet a RED nagy előnyére válna. A film erőssége igazából három dolog. Az akciók, a humor, és a nagyszerű szereplőgárda. (Az pedig külön sze-rencse, hogy a romantikus szálat nem erőltették túlságosan.) Ami az akciókat illeti, van néhány rész a

KRITIKA

Mostanában egyre több képregényfilm kerül a mozikba. A két nagy képregénykiadó közül a DC Comics idén nem annyira a szuperhősös vo-nalat erőltette (bár a Jonah Hex-et bemutatták, méretes bukta is lett), ha-nem egyéb képregényeiből készített filmet, ilyen volt a nemrég bemuta-tott The Losers (itthon a Vesztesek bosszúja címmel futott), és ilyen a most bemutatásra került RED is.

Írta: Kóczy

RED

Page 47: decemberi FilmMagazin1

a filmben, aminél azt érezni, hogy itt egy képregény-adaptációról van szó, mert került bele egy-két olyan jelenet, amely direkt erre a műfajra jellemző, ugyanakkor a valóságtól elrugaszkodik. Ez persze nem baj, hiszen nem dokumentumfilmet vár az ember. (Hogy egy példát is mondjak, ahogy a film első felében Bruce Willis kiszáll egy pörgő autó-ból az a maga nemében egyszerűen zseniális.) Nekem az akciókkal mindössze annyi volt a bajom, hogy kicsit talán kevés volt egy ilyen film-hez képest. (A film első felében szinte alig akad említésre méltó tűz-harc, igaz a második fele ezt „orvosolta”) Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy a film alapjául szolgáló képregényt nem olvastam egyáltalán, sőt be kell hogy valljam, nem is igazán hallottam róla mielőtt a film elkészült volna, így nem tu-dom, hogy mennyire maradtak hűek a képregényhez. Ami a humort illeti a RED-nek nin-csen az a kidolgozott finom humora, de a maga módján a film mégis vic-ces néhány helyen, sőt egy-két jele-net egyenesen sírva röhögős, ha szabad így fogalmaznom. A film elején például egy darabig nem is tudtam eldönteni, hogy most tulaj-donképpen vígjátékot vagy akciófil-met nézek (John Malkovich karakte-rének megjelenése pedig még két lapáttal rátett a humor „vonalra”). Mint mondtam a film harmadik erős-sége a szereplőgárda. Elég csak az eddig felsorolt neveket megnézni:

letagadhatna a korából. És bár a szereplőgárda már így is impozáns, de még a mellékszerepekre is jutott egy-két ismertebb név, mint a mos-tanság eléggé ritkán látott Richard Dreyfuss, a legutóbb a Star Trek-ben játszó Karl Urban, az általam többnyire negatív szerepekben látott Brian Cox, vagy a Kés/Alatt című sorozat sztárja, Julian McMahon. Ernest Borgnine-t pedig külön is megemlíteném, hiszen ő idén janu-árban töltötte be a 93. életévét, de még mindig aktívan dolgozik szí-nészként. Ennyi neves színésszel nyilván egy-részt óriási megtiszteltetés, más-részt elég kemény munka együtt dolgozni. De a Légcsavar és Az idő-utazó felesége német rendezője, Robert Schwentke remekül oldotta meg ezt a feladatot, és prezentált nekünk egy igencsak jól összerakott a filmet, amely a kisebb-nagyobb hibái ellenére is bőven izgalmas, érdekes, és szórakoztató.

75%

Bruce Willis, Morgan Freeman, John Malkovich, Helen Mirren - nem akármilyen szereplőgárda. Ráadásul mindegyiküknek szinte jutalomjáték ez a szerep. Bruce Willis szinte Die Hard-ban megformált karakterét hozza (csak jóval kevesebb károm-kodással), de legemlékezetesebb alakítás (én úgy gondolom legalább- is) John Malkovich-é a kissé őrült, teljesen paranoiás Marv szerepé-ben. Azt pedig nem gondoltam vol-na, hogy egyszer majd látom Helen Mirren-t bazinagy géppuskával lö-völdözni, de ebben a filmben ez is megtörtént. Az eddig említett színé-szek mellett egyáltalán nem vall szégyent a „Weeds” sorozat sztárja, Mary-Louise Parker sem, aki egy-részt nagyon csinos még mindig, másrészt pedig vagy 10 évet simán

Stáblista Rendező: Robert Schwentke Főszereplők: Bruce Willis, Helen Mirren, John Malkovich Forgalmazó: Palace Pictures Hazai premier időpontja: 2010. december 9.

47 / FilmMagazin

Bruce Willis teljesen úgy néz ki, mint ha 3 éve John McLane-ként, vajon pont a Die Hard 5 forgatása közben ugrott be?

Page 48: decemberi FilmMagazin1

A film leginkább a Zodiákushoz ha-sonlít, olyan tekintetben hogy itt is leginkább csak beszélnek, beszél-nek és beszélnek a szereplők. Fincher sokat beszélteti őket. A Kö-zösségi háló nagy hányadát egy kihallgatás teszi ki, ez pedig ijesztő-en hangozhat némely kisebb türe-lemmel rendelkező mozinézőnek, de annak aki élvezte a Zodiákust, an-nak nem lesz nehéz értékelni ezt a dolgozatot. Sőt, valamelyest még jobb is mint az imént említett film, mert ennek sokkal jobb dialógusai vannak, vagyis ami azt illeti, itt a dialógusok viszik elsősorban a pál-mát. Aaron Sorkin (én most hallot-tam róla először, sorozatokat ír) is-tentelenül pofátlanul remek könyvet dobott össze, a párbeszédei pedig valósággal ragyognak. Sziporkáz-nak, ez jobb szó. Briliánsan megírt, tűpontos és átkozottul szellemes párbeszédeket hallhatunk a filmben, ennek köszönhetően pedig soha nem ül le, habár azért érezni lehet azt a két órát, annak ellenére hogy nem válik unalmassá egy percre sem. Ha nem jelölik Oscarra akkor nincs igazság. De a kalapomat rá, hogy jelölni fogják. Színészi téren a legnagyobb feladat Jesse Eisenberg-re hárul (Adven-nture (Adventureland, Zombieland), aki a Facebook feltalálóját, Mark Zuckerberg-et alakítja. Baromi jól adja az arrogáns, antiszociális pöcs-fejet aki csak úgy sértődésből meg-csinálja minden idők egyik legsikere-sebb netes oldalát. Mark egy érzé-ketlen tuskó, gyakorlatilag egy géni-usz gyereklélekkel. Tényleg nagyon jó volt a srác, minden elismerésem neki, jobb nem is lehetett volna az alakítás. A film másik aduásza And-rew Garfield aki Mark legjobb barát-

Tudom, hogy ez a film arról a srácról szól aki kitalálta ezt az ismerkedő oldalt, de szerintem nyugodtan el-hagyhatjuk mert egyszerűen itt nem ezen van a lényeg. Szólhatna akár a myspace-ről is vagy az iwiw-ről meg a tökömtudjamilyen oldalakról, telje-sen lényegtelen. Alapjában véve engem hidegen hagy hogy ki csinál-ta a facebook-ot, meg hogyan ké-szült mert alapjában véve szerintem baromira érdektelen. Kit érdekel, hogy egy unatkozó kis zseni gyerek miként geekeskedett éjt nappallá téve a koli szobájában majd milliókat kaszált rajta? Ugye, hogy senkit? De ha már David Fincher neve ott van a projektnél, pláne hogy ő rendezte, akkor azért illő odafigyelni a filmre. Mert ő DA-VID FINCHER, és ő ed-dig egyszer sem nyúlt mellé, mindig valami emlékezeteset alkotott (talán a Benjamin Button, az annyira nem lopta be magát a szívembe…). Tud-tam előre hogy különleges film lesz és nem is csalódtam.

48 / FilmMagazin

ját alakítja. Leginkább vele lehet azonosulni a film folyamán. Andrew Garfield szintén példás munkát vég-zett, nem lehet rá panasz. Egyedül Justin Timberlake karakterét érez-tem kissé oda nem illőnek, habár igen szórakoztató volt a beképzelt Napster-es srác szerepében. Egy-szerűen nem éreztem hogy ő egy nagyon fontos figura lenne a cselek-mény szempontjából. De persze az volt, én mégsem voltam teljesen megvéve. Nálam simán ez az év egyik legjobb filmje, és Fincher is büszkélkedhet, megint bemutatta, hogy egy filmhez nem kellenek csicsás effektek, elég egy jó forgatókönyv. No meg néhány tehetséges színész.

90%

KRITIKA

A KÖZÖSSÉGI HÁLÓ Hagyjuk a Facebook-ot!

Írta: Sanya08

Stáblista Rendező: David Fincher Főszereplők: Jesse Eisenberg, Andrew Garfield, Rooney Mara Forgalmazó: InterCom Hazai premier időpontja: 2010. november 11.

Page 49: decemberi FilmMagazin1
Page 50: decemberi FilmMagazin1

SOROZAT

Írta: Kóczy

THE EVENT Tavaly (illetve idén májusban) két azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy kultikus sorozat búcsúzott el a rajongóitól, az egyik a 24 volt, amely 8 Évad után köszönt le a képernyőről, a másik pedig a Lost, amely 6 Évad után búcsúzott. Azóta mindenki találgat, hogy mi lesz (illetve lesz-e?) ennek a két sorozatnak méltó utódja a közeljövőben. Nos, amikor az első információk napvilágot láttak a The Event című so-rozatról, akkor sokan azt mondogatták, hogy talán már meg is van az “utód”.

50 / FilmMagazin

Page 51: decemberi FilmMagazin1

A sorozat csak nemrég indult, eddig 6 rész ment le belőle Amerikában (az itthoni sugárzásról még nincs hír), így egyelőre csak találgatni le-het, hogy mennyire lesz népszerű a sorozat. Viszont azt már most nagy-jából lehet látni, hogy akkora kult vélhetően nem lesz, mint a Lost vagy a 24. Hogy miről szól a The Event, azt spoilermentesen csak nagyon nehezen lehet összefoglalni, én mégis megpróbálom, hiszen ez egy amolyan ismertető (kedvcsináló) lenne a sorozathoz, így nem szeret-nék előre “lelőni” semmit. Nos, a sorozat első részében tulajdonkép-pen két nagy történetszálat vázolnak fel a készítők. Az egyikben Sean Walker (Jason Ritter) keresi az elra-bolt feleségét (Sarah Roemer) illetve annak elrablóit, míg a másikban az Egyesült Államok elnöke (Blair Underwood) ellen kísérelnek meg egy merényletet éppen egy fontos beszéd előtt. Ez a beszéd érintett

varó lehet az az, hogy elég sok az “időugrás” a sorozatban. Ezt úgy elég sok az “időugrás” a sorozatban. Ezt úgy értem, hogy egyik jelenet a jelenben játszódik, majd hirtelen jön a kiírás, hogy “X idővel ezelőtt” és jön egy jelenetsor, ami magyaráza-tot ad néhány a jelenben játszódó eseményre. Nem mondom, hogy ez rossz, de az biztos, hogy (főleg az elején) eléggé zavaró lehet. De azt mondom, hogy pár rész után meg lehet szokni. Ami a szereplőgárdát illeti, vannak a sorozatrajongók szá-mára bizonyára ismerős, nevek mint például Zeljko Ivanek (24, Damages, Heroes), Laura Innes (Vészhelyzet), Scott Patterson (Gilmore Girls), Ian Anthony Dale (Surface, Daybreak) Viszont a szereplők nagy része vagy eléggé ismeretlen volt számomra (Jason Ritter, Sarah Roemer, Taylor Cole), vagy eddig inkább csak mozi-filmekben láttam őket (Blair Underwood, D.B. Sweeney).

volna egy titkos Alaszkában levő börtönt, és ott fogva tartott 96 rejté-lyes foglyot. Aztán ahogy halad elő-re a történet a további részek, egyre több minden derül ki Sean feleségé-nek elrablásáról, illetve a már előbb említett 96 fogolyról is megdöbbentő dolgok látnak napvilágot, és szép lassan az is körvonalazódni látszik, hogy ez a két történetszál valaho-gyan kapcsolatban van egymással. Ami miatt kicsit a 24-re hasonlít egy kicsit az az, hogy szinte egyik sze-replő sem az, mint akinek elsőre látszik, a “Lost”-ra meg kicsit talán annyiban, hogy itt is rengeteg sok kérdést dobtak be a készítők már az első részekben, szerencsére azon-ban néhányra már válaszokat is ad-tak. (Csak nem akarok spoilerezni) Természetesen az eddig leadott 6 rész alapján még igazán nagy kö-vetkeztetést nem lehet levonni, csak találgatni lehet, hogy hogyan merre fog haladni a sorozat. Ami talán za-

51 / FilmMagazin

Page 52: decemberi FilmMagazin1

nyakatekert sokszínűsége, és egy új filmtörténeti korszak köszöntött ránk: Tarantino kora. Ha a sztratoszférába a Kutyaszorító-ban röpítette, akkor az ionoszférába mindenképpen a Ponyvaregény jut-tatta el a szakmában egyre nagyobb tiszteletnek örvendő író-rendezőt. Akárhány népszerűsítő körutat és filmfesztivált is ért meg a hat tolvaj története, mégis utódja ivódott be inkább a modern köztudatba, hatott leginkább az emberek beszéd- és viselkedésmódjára, s vált éppúgy baráti cseverészések, mint szakmai eszmecserék állandó boncanyagá-vá. Ezúttal sem a történet kompaktsága láncol a képernyőhöz, mivel amaz néhány szóban ismertethető. Két tökös gengszter elintézi a teljhatal-mú nagyfőnök hűtlen üzletfeleit; az egyikük elviszi a főnök feleségét szórakozni; a lecsúszott bokszbaj-nok rövid vetélkedés után kibékíti a haragvó főmuftit; aztán ugyanaz a két tökös gengszter kínos kitérő után megérkezik egy gyorsétterem-be, hogy ott a lelkére beszéljen egy épp rablásra készülődő szerelmes-párnak – összefoglalva így néz ki a sztori. Persze Quentin most sem csokorba rendezve nyújtja át, ha-nem széttekeri a szálakat, és külön-álló epizódokra bontja őket. Ezzel a módszerrel nemcsak lazítja a szer-kezetet, de egyfajta időnkívüliséget és bizarr örökérvényt kölcsönöz a filmnek; miközben mégis két kiskapu közé pakolja az egészet: a keretet Tökfej és Nyuszimuszi kávézós jele-nete szolgáltatja. A rendező úgy helyezgeti és kavargatja a történet

Az átlagember természetesen sok-kal hatékonyabb ötletekkel rendelke-zik ennél, ha egy lurkó elaltatásáról van szó, de ha épp önnön szórakoz-tatása a cél, már nem biztos. Hi-szen, akárhogyan is veri a nyálát az ellentábor, a Tarantino-filmek premi-erje mindig ujjongó népünnepély. A moziteremben ülő, popcornt ölbe készítő közönség térde villanyoltás után már reszket, mint nagyanyám, mikor a nyugdíjat hozta a postás. Miért? Miféle hipnotikus húzóerők kelnek életre bennünk, és gyújtják fel lelkesedésünket a videótékásból filmrendezővé avanzsált mester mű-vei iránt? Ezekben a filmekben nem-csak vagány karaktereket, frankó kiszólásokat teremt, nem pusztán első osztályú zeneanyagot vonultat fel és dézsából önti a vért a vászon-ra, hanem gurgulázva kacarászik a globalizáció fogyasztói társadalmán, a kortárs mozin, azaz rajtunk – és nem utolsósorban saját magán. A Kutyaszorítóban a kilencvenes évek elején ostromolta meg a kasszákat, és sötét barlangba beröppenő szentjánosbogárként sokakat megvi-lágított: ideje a változás útjára lépni a filmiparban, búcsút inteni a műfaji kötöttségeknek. Jellegtelennek tűnő cselekménye mögött igen expresz-szív, ám szarkasztikus erőszak-ábrázolás, az idősíkok közti tetsző-leges vándorlás, a nézőt pörölycsa-pásként érő poénáradat és ízléses zenei válogatás húzódott meg, s nem utolsósorban hihetetlen karak-tereket vonultatott fel az akkor még jobbára ismeretlen színészek tálalá-sában. Ezzel a szimpla moderniz-muson ütött léket a posztmodern

FILMKLASSZIKUS

"Álmodj sörétes puskát, véres zakót!" - dúdol-ná egy kisgyereknek esti mese helyett Quentin Tarantino .

PONYVA

Írta: Hannibál

Page 53: decemberi FilmMagazin1

REGÉNY

Page 54: decemberi FilmMagazin1

szeleteit, mint a kártyalapokat, ám nem kaotikus szétdaraboltságot szentesít ezzel, hanem izgalommal vegyes érdeklődésünket táplálja. Most is leírhatatlan élmény egy már fölvezetett történetszál medencéjé-ből a legforróbb csúcspillanatban átcsobbanni a még ismeretlen, felfe-dezésre váró másik eseménymor-zsa vizeire. És a síkok közötti kiiga-zodás ezúttal sem szárnyalja túl egy átlagember következtetőképességét és logikáját; ugyanezt sajnos a stí-lust felelőtlenebbül és eléggé öncé-lúan használó 21 grammról már alig-ha állíthatjuk. Itt azonban tökélete-sen működik a nemlineáris szer-kesztőelv, és megtörténhet például, hogy előzőleg már likvidált szereplő-ket is viszontlátunk.

A Kutyaszorítóban még rendelkezett valamiféle feszültségkeltő funkcióval az ömlesztve nyakunkba zúduló, vörös brutalitás, a Ponyvaregényben azonban az erőszak inkább a játé-kos gúnyolódás eszközeként él to-vább. (szándékosan nem példáló-zom most, a poénokat mindenki ta-pasztalja meg a saját bőrén.) Hi-szen, ha úgy vesszük, ez az egész, bűnözőkkel, kiöregedett bokszoló-val, unatkozó luxusfeleséggel, rosszarcú szerelmespárral, mazo-chista fegyverkereskedővel, hab-csókagyú ribancokkal, azaz bárdo-latlan törvényenkívüliekkel benépe-sített film az amerikai életforma és alvilág felé küldött, hatalmas fricska. Nem jókról és rosszakról szól, ha-nem egyebek közt a kallódó elemek-

ről, akik képtelenek betagozódni a polgári társadalomba. Leginkább persze a globalizálódó, nagyhatalmi Amerikáról, az életüket jobbára unalmas kávéházakban tengető, szürke honpolgárokról, a maffiával lepaktáló sportemberről, a buta pa-pucsférjről, a problémamegoldó szakemberek feleslegességéről, a céltalanul, már-már merő passzióból és megszokásból gyilkoló gengszte-rekről. Nem akarok semmiféle rejtett mondanivalót odaképzelni mindezek mellé, mint a legtöbb kritikus, akik-nek elzsibbad a segge a sok ülés-ben, elméletgyártás közepette. Csu-pán azt mondom, hogy Tarantino megsemmisítő szellemességgel bírálja a kilencvenes évek közízlés-ét, társadalmi szintkülönbségeit,

FILMKLASSZIKUS

54 / FilmMagazin

Page 55: decemberi FilmMagazin1

>> AZ IGAZ EMBER JÁRTA ÖSVÉNYT MINDKÉT OLDAL-RÓL SZEGÉLYEZI AZ ÖNZŐ EMBEREK IGAZSÁGTALAN-SÁGA ÉS A GONOSZOK ZSARNOKSÁGA. ÁLDOTT LE-GYEN AZ, KI AZ IRGALMASSÁG ÉS A JÓAKARAT NEVÉ-BEN ÁTVEZETI GYÖNGÉKET A SÖTÉTSÉG VÖLGYÉN, MERT Ő VALÓBAN TESTVÉRÉNEK ŐRIZŐJE ÉS AZ ELVE-SZETT GYERMEKEK MEGLELŐJE. ÉN PEDIG LESÚJTOK MAJD TEREÁD HATALMAS BOSSZÚVAL ÉS RETTENTŐ HARAGGAL, ÉS AMAZOKRA IS, AKIK TESTVÉREIM ÁR-MÁNYOS ELPUSZTÍTÁSÁRA TÖRNEK, ÉS MAJD MEG-TUDJÁTOK, HOGY AZ ÉN NEVEM AZ ÚR, AMIKOR SZÖR-NYŰ BOSSZÚM LESÚJT RÁTOK! - EZÉKIEL 25:17 <<

nevetséges (táplálkozási) szokásait és attitűdjeit. Vannak, akik megpró-bálják belemagyarázni a bűnös élet-tel való szakítás erkölcsi parancsát is, ez azonban már valóban csak sötétben tapogatózás, erőltetett teó-ria. Már csak azért is, mert a mester, aki a vérben nyakig tocsogó történe-teivel lett világhíres, csaknem pró-bálja burkoltan felszámolni saját létalapját. Az erőszak csak újabb erőszakot szül, ebből nincs kiút és kész. Persze a csőlátással rendelke-ző nagytöbbség úgysem fogja meg-látni mindezt, és nekem nem is tisz-tem erre sarkallni őket. A súlypont a Kutyaszorítóban óta a humorra tere-lődött át. A filmmágus ezúttal is lec-két ad dialógusírásból: infantilis, ámde ízig-vérig hihető, és őrülete-sen vicces szövegeket ad a szerep-lők szájába. A gyorséttermekről foly-tatott eszmecsere, a lábmasszázs és a nyalakodás mérlegre helyezé-se, a disznóhúsfogyasztás helyes-ségének megvitatása, satöbbi, mind banális témáknak tűnnek, csak ad-dig, amíg nem ülsz a képernyő előtt,

elérhető és persze mit sem változott közmegítélése az eltelt 16 év óta. Egy alkotás, amelyben egyszerűen képtelen vagy komolyan venni a lopkodásokat, mert Tarantino a nyílt plagizálást is olyan invenciózus mó-don műveli, hogy az már szinte kü-lön művészet. Egy alkotás, amit nemcsak azért kell látnod, mert be-szélnek róla, mert hivatkozási pont-tá, az általános műveltség kis szele-tévé vált, hanem mert nélküle olyan az élet, mint a kávé cukor nélkül. Vagy a Dallas Jockey nélkül.

és vizeled össze magad a harsány vihogástól. A menő karakterek geg-jein és folytonos csipkelődésein egy generáció nőtt fel. És az sem mellé-kes, hogy olyan élvonalbeli sztárok remekelnek a kisebb-nagyobb sze-repekben, mint John Travolta, Bruce Willis, Samuel L.. Jackson vagy Uma Thurman, akik közül többen már a süllyesztő felé kacsingattak, ám hála a Ponyvaregénynek, ismét felkapaszkodhattak a csúcsra. A forgalmazók jóvoltából a film dec-emberben végre Blue-ray-ként is

55 / FilmMagazin

Page 56: decemberi FilmMagazin1