Czako Ambro a Vallasfilozofia Alapvonalai

8/18/2019 Czako Ambro a Vallasfilozofia Alapvonalai

1/138

ETHIKA-KÖNYVTÁR VI.

A

VALLÁSFILOZÓFIA

ALAPVONALAI

ÍRTA

CZAKÓ AMBRÓ

BUDAPEST, 1921KIADJA: !BIZ"MÁNY"S

AZ ETHIKA TUD"MÁNTTER. #ANT"S B. T. KÖNYVESB"#TJA JESZT! $S KÖNYVKIADÓ K.T. IV., M%ZEUM-KÖR%T &. SZÁM


2/138

HUN'ÁRIA KÖNYVNY"MDA $S KIADÓ(Z#ET BUDAPEST


3/138

Előszó )*+ /0/+34 56 7*84 1. 360+6-+ 78. ;? )*+6 @3?6;4 4 4/ / + 8+66


4/138

A vallásfilozófia feladata és jogosultságra

A 8+66


5/138

8;8


6/138

4 ;0;


7/138

+ 8+66


8/138

9

));


9/138

1L

6


10/138

11

V553 + 8+66< +G363)/< =6;


11/138

12

+= )*0/ 56


12/138

1&

+6+6


13/138

1f

8/06/< 0+ /< + 8+66


14/138

1g

/ ;8; 4)


15/138

1

@=65. A 8+66


16/138

1

&. A 8+66


17/138

1

A vallásos él!é"# $Vallás%szi&'ologia(1

A= ;64;* @


18/138

19

63)/+/6+) 56< 3;


19/138

2L

4++6 3@6 G363)/


20/138

21

R;


21/138

22

6/8 + G3== ?8=;


22/138

2&

8 8+ +@


23/138

2f


24/138

2g

+= 603=+3


25/138

2


26/138

2

E= ??/ /5=;< + 33


27/138

2

4+03+ 6/. A M+03G3= +


28/138

29


29/138

&L

A


30/138

31

kényszeríti arra, hogy az ő. akaratának alávesse magát.

Hogy pedig ebből nem fejlődhetett az imádság, azt obert!

son Smith a k"vetkezőképen kísérli megvilágítani#1 $% leg!

régibb időktől kezdve a vallás eltérőleg a mágiát&l és va!

rázslatt&l, rokon vagy barátságos lényekre irány'l, melyek

egy ideig harag'dhatnak 'gyan nép(kre, de mindig ki!

békíthetők, kivéve tisztelőinek ellenségeit és a társadalom

b'kott tagjait. )em az ismeretlen hatalmakt&l val& hatá!

rozatlan félelemmel, hanem ismert istenekhez val& tiszte!

letteljes szeretettel kezdődik a sz& igaz értelmében vett

vallás.*

%z imádságnak +és a később tárgyaland& áldozatnak is a pszi-hol&giájában egy olyan vonás rejlik, mely némi

irányítással szolgálhat azoknak, akik a vallás és vallási

gondolatok igazságtartalmát magának a vallásnak lelki

szerepével kap-solatban akarják megállapítani. Hogy az

imádság nem p'sztán intellekt'ális akt's, hanem elsősor!

ban akarati, tehát az intellekt's mellett az érzelem is fon!

tos alkatrésze, hogy vonatkozást fejez ki s egy elérendő

-él megval&síthatásának támogatását várja, mindez m'!

tatja, hogy az imádság személyes lényhez f/ződik, azaz a

legfőbb lény nem elvont fogalom, hanem személyiség.

Fichte a legfőbb lény fogalma helyére az erk"l-si világ!

rendel tette, a pantheizm'sra nézve a természet az 0sten

és az 0sten természet ha mindezen felfogások ellen vallás!

filoz&fiai szempontb&l k(l"n"sebb kifogást nem lehetne is

emelni, a kifogás az eddigiekből ad&dik# t. i. a konkrét

átéléssel mind a kettő ellentétben van, mert más val&ságra

m'tatnak rá, mint amely val&ságot az imádság által életé!ről, eleven mivoltár&l tan2skod& vallás elár'l. i volna az

az esztétika, mely a szépnek egy más világát akarná meg!

teremteni, mint ami a m/vész teremtő m'nkássága révén

tár'l elénk4 i az a vallás, mely egy fogalmi világban

van -sak meg, de nin-s élő val&sága4 5"z"nségesen azt

szokták mondani, hogy a pantheizm's azért nem vallás,

1

0dézi 6. V. Tiele: Einleitung in die Heliçiionsunssenschaft. 7e'ts-h von 8.9eri-h, 9otha, :erthes, 1.;


31/138

32

mert nem lehel benne imádkozni. Ez a felfogás nagyon

triviálisnak mutatkozik a felületes vizsgálódó szemében,

de ha jól átgondoljuk, hogy a vizsgálódásnak egyáltalánmihez kell tartania magát, ha vallási normákat akar fel

áll!tani s a vallás jogosultságáról általában akar szólani,

akkor az eml!tett megálla"!tást az egyedül lehetséges tudo-

mányos megálla"!tásnak kell tartanunk.

#z imádság fenomenológiája természetesen általában a

vallás fenomenológiája szerint igazodik. $em%sak a vallás

világnézete van benne az imádságban, hanem az a szemé

lyes jelleg, melyet az imádkozó a maga egyéniségéb&l visz

bele. 'ormális szem"ontból két osztályt kül(nb(ztethetünk meg) a szóbeli imádságot és a vallásos elmélkedést. #z

el&bbi meghatározott formáj*, az utóbbi formanélküli. #

forma *gy értend&, hogy vagy maga az imádkozó (nti lel

kének vallási tartalmát formába, vagy kész formát hasz

nál, melyet (sszhangzásba hoz vallási lelkületével. $yilván

az utóbbi esetben k(zel van a formalizmus veszedelme, t. i.

a forma %sak forma marad tartalom nélkül. # tartalom

kifejezés most már jelzi, hogy érzelemnek és értelemnek

egyaránt szere"elni kell benne, mert ha %sak az egyik van

meg, a formának nin%s tartalma. # megértett imádság

me%hanikus darálása nem imádság még akkor sem, ha

egyébként az el&!rásnak felel meg ez a ténykedés.+ # kath.

aszketikus irodalom minden sten di%s&ségére felajánlott

munkát imádságnak min&s!t, "l. a laikus szerzetes testvér

k(telességb&l teljes!tett %sizmafoltozását is. Ez a felfogás

nem egyeztethet& (ssze az imádságnak kül(nben tág és

konkrét vonatkozások megfigyelése ala"ján feláll!tott értelmezésével. -sak annyit lehet mondani, hogy a vallásos

mot!vumokból végzett munkának vallásos érdemszerz& jel

lege van s ha jól meggondoljuk, hogy miért hangs*lyoz

zák az olyan fizikai munkának az imádság jellegét, akkor

megálla"!thatjuk, hogy az aszketikus szerz& sem akart

mást mondani. # másik esetre konkrét "élda lehet a lati

nul nem tudó a"á%ák latin zsolozsma mondása. a fel

vesszük is, hogy ezt a ténykedést a hozzáasszo%iált /0ézus,

1zz ária4 ké"zetek érzelmi melege k!séri, még sin%simádsággal dolgunk, mert a tartalom megfelel& intellek

+ 5(nnyen kitalálhatja az olvasó, hogy milyen "éldák vannak el&ttünk) bre

viárium mondás, litánia mondás, a mise állandó részei stb. szóval f&leg azok, melyeknek

az elmondását nem a lelki szükség, hanem az el&!rás szabályozza.


32/138

6/< ;


33/138

&f

lesz" 4) +4/ 666+)


34/138

&g

G;= + @/4//8 8+66


35/138

&

A 8+66< 3436)/5+ = 4 /4,


36/138

fg

66 ;656


37/138

A vallásos él!é"# igazság tartal!a$Vallásfilozófia(

) *t a vallás fel+lE6= 5);


38/138

f

/5, += );


39/138

f


40/138

f9

3436*


41/138

gL

4 66/ ++6346 )), G+4 +6+@5+ + 66/ ++6-4++ < +/;6 = + ++634 G/*=/, +6 G/*=/ < = S/446


42/138

g1

4)4+)*+=/.1 S/446 4 43


43/138

g2

+= +665+, G3)* 4/0 8+66


44/138

g&

/8 ;*; 66 7, G3)* + 4/ 7


45/138

gf


46/138

gg

607, += + vonatkozás" 46* += 4? +


47/138

g

0 ;


48/138

g

6; ;6 )* 4;) /6;)6 /06 G+)* ? G+:G3)* 4)/


49/138

g

;6=/ + ;*= ;


50/138

g9

=z6< 68;


51/138

PL

G3)* 4/0 6G 4)/


52/138

1

4);6G;


53/138

2

55+. A 8+6


54/138

&

3; ;@6 ?


55/138

f

56/ ++ + +6/


56/138

g

), 4?/ 4/836 4)+)+0


57/138

6


58/138

;64;* + /63=


59/138

46* + 8+66


60/138

9

T7;64/6) =68 + ;0;


61/138

L

+6, +4/ )* @/4//8 ?


62/138

1

4/0 += ;


63/138

2

?+ 8+ 4)86


64/138

&

86


65/138

f


66/138

g

// K+ + += /


67/138

;6


68/138

;6 4;5, ;@ += + 8+66


69/138

H3)* = +)44


70/138

9

+)*, 0 366+ G++64+ 8+ ;< +)*, 0 6G6) 3-66+ ;64.1 M 4/ +a,enhoff 4305+

+4/ ;@ 36*+ 8;


71/138

L

6+4/ 74+); 8+6 /666/< 5; )*/ 3)+64.A 8+66


72/138

1

;8;*


73/138

2

?+ )* @3@6/< 34?+ WA 66//


74/138

&

6. V;64;*


75/138

f

78;


76/138

g

G 66


77/138

78;


78/138

4/8;


79/138

A vallásos vo"at-ozás tárg#a

A 8+66


80/138

9

< 4;)/< = 66 + 63)< 66, = 66 + 4+4)- 5676;< 66 =0/ ++. N4


81/138

9L

A 8+66


82/138

91

N4-$-6 8+6 +@


83/138

92

kozásba 6;@G < = + 83+3=< += /40


84/138

9&

+ 8+66


85/138

9f

/)+=+ 8+)* 4 /)+=+ B4/6* 4


86/138

9g

036 I


87/138

9


88/138

9

A= G/+/ 56; +/?F43 WI


89/138

9

;< 40


90/138

99

A deizms + G/=4


91/138

1LL

/405+ += I


92/138

1L1

03/ 5 8+6+4/;@ /5=;


93/138

1L2

)*++= G+)


94/138

1L&

4?/ 4;


95/138

1Lf

+/ 8/


96/138

Iste" és a világ

M/0 66= 8;64;*6 8+6 =064


97/138

1L

034*3< 4)/


98/138

1L

, 46* kvetkezm'nyeiben tekintve += )*;?; /<43/86+6+ 03)4+ ;64; 4;) /?? 4)/)+5+. A=/6/+/=4


99/138


100/138

1L9

4 I< .1 I< +


101/138

11L

E= += /44+/, 46* 4 56/ + +


102/138

111


103/138

112

6 8/


104/138

11&

4;


105/138

11f

+6+ +=3 8/


106/138

11g

6; 8+6 78;


107/138

11

/< +=; 8+, G3)* + 4


108/138

11

0=0;


109/138

11

= ?


110/138

Vallás és -ult.ra

E= + 5= 6) += + ;6 ++5+


111/138

12L

G+3==+. A 6F+ G ;676+0+ 36*+ ;64?,G3)* +=


112/138

121

M/0 + 034*3 /560;


113/138

122

55+. 33< G 4)8/=


114/138

12&

8


115/138

12f

A= )*G=+ 6=;


116/138

12g

;* +6+@5 += G+56+0 430+/, G3)* G+ = mind /*/6+3=+


117/138

12

)*


118/138

12

6;, +46*


119/138

12

G363)/+/ ?/?6/+4+)*+=++6 66=, G* 8+66


120/138

129

)?+ G305+ < 4/0 36*+ 43443, 46* 4)-48; < ;66;, G36 34 )*>54;*;8; 8+)*

6; 386


121/138

1&L

6;*); 4)66 560/ / + 6


122/138

1&1

36+/6+) ++


123/138

1&2

;


124/138

1&&

+= /


125/138

1&f

+= 76< ; 8+6 56


126/138

1&g

)/< 66//


127/138

1&

)< /5;


128/138

1&

+ <


129/138

1&

4/6* G+3 7=7 7;G/ 4/0 6560;<< 4 /)+=30/ + 6560;


130/138

1&9

4+)+ 4+) 5+5+ /5=;8;


131/138

1fL

E6 4/ 683+3=, 4/0 7


132/138

1f1

4+5+, G3)* +)* 66/ +6+68;


133/138

A -ereszté"#ség szelle!e

R4+ 7*8 8+66


134/138

1f&

5+ )*, 46* 0


135/138

1ff

6 / +??+, +4/ + +5+ ;@6 67?7= )*G=+ 0-+ *F5+/, G+4 6) 8+66


136/138

1artalo! "60+6E6


137/138

1g

"60+A 8+66


138/138

DR . CZAKÓ AMBR"E'Y$B M>VEI

A VA##ÁS #$#EKTANAB0+@

Czako Ambro a Vallasfilozofia Alapvonalai

Documents

Transcript of Czako Ambro a Vallasfilozofia Alapvonalai