CSENGER ÉS A VÁROSKÖRNYÉKKÖZÉLETI HAVILAPJAXIX. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

2008. április - ÁRA: 130,- Ft

A tartalombólTöbbszáz éves kapcsolatok

(2. oldal)-

20 éve Csenger szolgálatában(3. oldal)-

VII. versmondó verseny(4. oldal)-

Bemutatjuk Bakó Lászlót(5. oldal)-

Nehéz a feladat(6. oldal)

Kazamér Tibor, a csengeri"Petõfi Sándor" ÁltalánosMûvelõdési Központ és Könyv-tár, Pedagógiai Szakszolgálatigazgatója 2008. április 10-énBudapesten a "ZENIT 41"Apáczai Diploma Díjban része-sült. Az elismerést idén kilencember kapta meg az országból."Az Apácai Diploma Díj pályázatútján nyerhetõ el. Igazgatóhelyettesem, GulácsinéBacsó Lídia a tudtomon kívüljelölt, és olyan megtiszteltetés ért,hogy a Diploma legmagasabbrangot jelentõ arany fokozatátvehettem át, amit a 41 éven aluli,neveléssel-oktatással foglalkozószakemberek érdemelnek ki. Másmegyeszékhelyû, nagynevû intéz-mények pedagógusai és igazgatóiközül engem kértek fel arra, hogya kitüntetettek nevében fogalmaz-zak meg néhány gondolatot. Azelismerõ oklevélen, amit egyHollóházi emléktállal együttadtak át, a mottó a következõ : "A szeretet soha el nem fogy."/Pál.ap. 1. Kor.lev./ A neves szak-tekintélyekbõl álló bírálóbizottság úgy gondolta, hogyminderrõl tanúbizonyságot tettema nevelõ-oktató munkámban. Azidézet sajátos módon egybecseng

személyes ars poeticammal:szeretettel tanítani. Ez a két szóazt hiszem, nem szorul magya-rázatra. Nagyon jól esett, hogy amai világban, ahol egyik munka amásikra szakad, és ahol azemberek egy fejbiccentéssel elro-hannak egymás mellet, volt idõegy pillanatra megállni. Jó voltérezni, hogy elismernek, meg-köszönik a munkámat. Azt amunkát, amely nem lehetne si-keres és eredményes a biztos hát-teret nyújtó családom tagjai és akitûnõ kollégákból álló munka-helyi közösségem nélkül, akikkel

együtt élem a mindennapjaimat.Ajánlóim között volt a város pol-gármestere, közoktatási-közmû-velõdési referense, reformátusesperese, valamint a megyei sza-kreferens, akiknek ezúton szeret-ném köszönetemet kifejezni Acsaládom, munkatársaim, ismerõ-seim önzetlensége, felkészültségeés szeretete segített ehhez adíjhoz. Ez a szakmai elismeréstovábbi elkötelezett munkárasarkall, melyet már a "Zenit 41"Apáczai Diploma Díj boldog tula-jdonosaként fogok végezni."

"Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek"

(az elsõ, szószékrõl hirdetett ige)

Középiskolába induló gyermekvoltam, amikor Bartha Gyulalelkipásztor és családja a refor-mátus gyülekezet hívásáraCsengerbe költözött. Mégemlékszem, hogy szinte kita-pintható volt a településen az akíváncsi várakozás, ami alelkészpárt fogadta. Hasonlóérzés töltötte el azokat, akikrészt vettek az idei, április 13-ivasárnapi istentiszteleten,amikor az igehirdetést követõencsengeri szolgálatuk 20. évfor-dulóján az egész város köszön-tötte Bartha Gyula és BarthánéSzántó Ágnes lelkészeket.- A magunk módján mi iskészültünk, mert kereken húsz éveannak, hogy pont a névnapomonide költözünk. Arra gondoltunk afeleségemmel, hogy a vasárnapiistentiszteletet követõen egyúrvacsoraosztáshoz használatoskehellyel és tállal köszönjük mega gyülekezetnek az elmúlt kétévtizedet. Ehhez képest mindenborult, és nagy meglepetés ért ben-

nünket, mert utólag már tudom,hogy sok-sok ember hetekenkeresztül készült erre a napra.Azért is érdekes ez, mert mindenszervezésnél akad valaki, akivéletlenül elszólja magát, de mostsemmit sem tudtunk. Ahogybeléptünk a templomba, én lent,afeleségem fent vette észre, hogytöbben vannak, mint általában.Láttam a gyerekeket Gyõri Zsuzsabeosztott lelkész és Tári Editsegédlelkész társaságában. Lilla

lányom mellett az ifjak, aszószékkel szemben a pol-gármester, és ami még nagyobbrejtély volt, a sorokban ott ült -miseidõben! - a görög és a rómaikatolikus lelkipásztor. Akkor mársejtettük, hogy készül valami, éstalán más is meg akar emlékezniaz évfordulóról - emlékezett visz-sza Bartha Gyula esperes a történ-tekre.

(folytatás a 3. oldalon)

Húsz éve a csengeri református gyülekezet szolgálatában

Apáczai Diploma Díjat kapott Kazamér Tibor igazgató

I. Almavirág Ünnep

Az almavirág szentelést Apáti György polgármester nyitotta megA két évtized gyümölcseit versbe foglalta Hupek Pálné

"2007. május 2-án súlyos fagykárérte a település és a térséggyümölcsöseit. A gazdák egészéves jövedelmüktõl elestek, azalkalmi, õszi betakarításimunkából származó jövedelem-bõl élõ lakosok szintén nehézhelyzetbe kerültek. Sajnos ez azesemény a kereskedelemre és azélet minden szférájára kihatott. Afagykár és a súlyos megélhetésigondok indították el azt a gondo-latot, hogy a gazdálkodó emberekrégi szokásait felelevenítve mégtavasszal, az alma virágzásánálkérjék az Isten segítségét a ter-mészet csapásai ellen"- ezekkel aszavakkal nyitotta meg a 2008.május 3-án megrendezett elsõAlmavirág Ünnep szentelésiceremóniáját Apáti György pol-gármester. A helyszín a bagosi útvirágba borult almás ültetvényeivoltak, ahol Apáti László portájánfelállított szentelési pavilonnál atörténelmi egyházak papjaikülön-külön áldást kértek az ideitermésre, és megáldották, illetvemegszentelték a gazdák kertjeibõlhozott almaágakat. Bartha Gyulareformátus lelkipásztor Mátéevangéliumából idézte Jézus azontörténetét, amikor hallal éskenyérrel kínálta meg a tömeget.Amikor a tanítványok elmondják,

hogy nem elég az étel, Jézus aztmondja "hozzátok ide", mert haaz Úr elé visszük kérésünket,megáldja azt. Dr. Papp Tiborgörög katolikus lelkész a föld-mûvelõ ember és az isteni gond-viselés párhuzamáról, illetve arrólbeszélt, hogy mennyire fontos,hogy a munkánkon áldás legyen.Lengyel József római katolikuslelkész hasonló gondolatokkalszentelte meg az almaágakat.A szertartást követõen a napmeghívott vendége, dr. GárdosiPéter a Földmûvelésügyi ésVidékfejlesztési MinisztériumFõosztály vezetõje történelmipárhuzamokat vonva méltatta arendezvény alapötletét. Felhívta afigyelmet Magyarország agrárpi-acára, ami a nemzeti GDP-hez1,6 milliárd forinttal járult hozzáa tavalyi, nehezebb mezõgazdasá-gi évben is.Apáti Lászlón kívül még négygazda - Szécsi Ferenc, TakácsLászló, Gaál Gedeon és aCsengeri Agrár Zrt. - vállalta,hogy az érdeklõdõknek bemu-tatják gyümölcsöseiket, sõt mégegy tál ételt felkínálva ízelítõtadtak a szatmári vendégszeretet-bõl is.

(folytatás a 2. oldalon)

A gazdák a kertjükbõl hozottalmaággal vártak a szentelésre

A nap vendége dr. Gárdsoi Péter,FVM fõosztály vezetõ volt

2 CSENGERI HÍRMONDÓ 2008. április

A történelem folyamán az eltérõjellegû tájak és az ott élõemberek egymással kereskedel-mi-gazdasági kapcsolatokatlétesítettek. Ezt az tette szük-ségessé, hogy ami hiányzott azegyik helyen - éghajlati s egyéb

természeti körülmények folytán -megvolt az a másikon, ahol pedigegyéb dolgokban szenvedtekhiányt. Ez a természetes állapotévezredekig hatékonyan mûkö-dött, itt a mi vidékünkön, pon-tosabban Szatmár megye emerészén. A földmûvelésre és állat-tartásra kiválóan alkalmasSzamoshát szerves kapcsolatbanvolt a megye hegyvidéki tája-ival, pontosabban a hozzálegközelebb esõ Avassággal,mely az Avas hegységrõl kaptanevét. A hegység, zárt, völ-gyekkel szabdalt, önálló jellegûvidék volt, s e völgyekben lévõnéhány szigetszerû magyar fal-vakon kívül (Kõszegremete,Avasújváros, Vámfalu), itt arománság igen régtõl egységestömbben él. Évszázadok óta elvoltak zárva etnikumuk többirészétõl, s ezért sajátos nép-mûvészet s hagyományok fej-lõdtek ki náluk. Magukatosánoknak nevezik, amit a ma-gyarság vasánynak, makánynakalakított a maga nyelvére. Azosányok földjének központja,testvérvárosunk Negresti Oas -magyar nevén Avasfelsõfalu. Nem is oly régen - alig másfél-száz éve még azonban szervesgazdasági kapcsolat volt asíkvidéki Szatmár és a hegyvidé-ki Szatmár között -azaz Csengerés az Avasság között. Csak na-gyon vázlatosan; ez abból állt,hogy az Avasról a pásztorok ajuhaikat télére leterelték ide a síkvidékre - ugyanakkor az ittenieka disznóikat kondaszámra te-relték fel a hideg beálltakor ahavasokra makkoltatni.Luby Margit megyénkbeli etnog-ráfus még az 1950-es évek végénis beszélt idõs em-berekkel, akikemlékeztek a "bérci telel-tetésekre". Már Szt. Mihálynapjától, de leginkább októbertõlhajtották fel a csengeri éskörnyékbeli kondákat a hava-sokra, a vámfalusi és közelibércekre, ahol igen ridegkörülmények között makkoltat-

ták a többszáz egyedbõl állókondát az avassági erdõkbükkmakkján. A kocák és asüldõk szinte félvadkörülmények között, a hóbóltúrták ki az élelmet, a befagyottpatakokat baltával törték fel a

kísérõk hogy a disznók ihas-sanak. Bizony megesett, hogymég a vadkannal is felpárosodottnémely koca. Általában egy szá-madó és négy bojtár volt akondával, no meg természetesenegy-két odavaló pásztor. Kutyákvédték a csürhét, szeges nyak-örvvel ellátott komondorok,kuvaszok, a puli a terelést irányí-totta. Éjszakára nagy tüzeket rak-tak, derékvastagságú fákból, s eköré telepedett ember és állat. Atûz védte õket a farkasoktól,medvéktõl, de még így is mege-sett, hogy közelharcra került sora toportyánokkal. Ezért aztánnéha "tövisfából" karámot -"kosarat" eszkábáltak.A makkoltatás elhúzódott akárkarácsonyig, sõt februárig is,ekkor indultak hazafelé. Elképzelhetjük milyen látványtnyújtott a síkságra hazatérõ,csapzott, a hideg miatt hosszúszõrzetet növesztett, ám jól felhí-zott félvad disznónyáj.Ugyanakkor az Avasságról,pedig az ottani birkapásztorok -juhászok terelték nyájaikat a sík-ságra, többek közt Csengerbe.Városunkba egyébiránt a XVIII.sz. végén a Szuhányi-családhozott magával román cselédeket-akik hamar elmagyarosodtak,legfeljebb a családnevekbõl lehetkövetkeztetni eredetükre.Egy 1837-es összeíráskor pl.Terebestyán Tógyes és GyicsányDemeter nevével találkozunk.De térjünk vissza a pásztorokra.A város jegyzõkönyvei az 1800-as évek elejétõl tanúskodnakarról, hogy a "mokányok" avagy,ahogy írták legott, "az erdélijuhászok" megjelentek a városelõjárósága elõtt, s kértekengedélyt juhaik legeltetésére.Általában Szt. Mihály naptól(szept.29.) Szt. György napigkötöttek szerzõdést több ezerjuhuk számára. "1817. novemb-ris. A csengeri határra 1500darab erdélyi juhok hajtattak".Nem mindig volt zavartalan azegyüttmûködés a nemes tanács

és a juhászok között. A csen-geriek féltették földjeiket -"mivel a mi határunkhoz képestnekünk és szomszéd birtokosok-nak elegendõ jószágunk van,hajtsák el. (birkáikat)"1818 januar. Az Erdei juhászoka rendelt idõn túl is határunkbanengedelmünkön kívül legeltetvénjuhaikat" Azért mégis csak meg-egyeztek, mert "február végéiglegeltethetnek 50 rftokért, de hanem hajlandók fizetni, elhajtják anyájat" Ugyanezen év novem-berében a csengeri birtokosok ésa "Földes Uraság" szerzõdéstkötöttek "az eránt, hogy anyomás mezõinket u.n. Cs.Jánosi határon lévõket mege-gyezéssel által adjuk téli lege-lõnek jövõ 1819 esztendõbe Szt.György napjáig Erdélyi juhá-szoknak 1700 db. (!) juhokszámára." Egy 1819-es adatemígyen szól: " a határon lévõkét fordulókon, nevezetesen alegelõt, szántó, kaszálló földjei-vel s rétjeivel együtt a mai naptól(jan.3) egy mást követõ két hol-napra az említett ezer darabjuhokra nézve szabad legelésvégett negyvenöt Rftért ezenerdélyi juhászoknak ki adja"Ezek a juhok valószínûleg úgyne-vezett "purzsa és "cigája" fajtákvoltak, - ahogy még nevezték -szélesfarkú" jószágok voltak.No, és hogy nézhettek ki azõrzõik, vagyis a "vasányok" vagy"mokányok" - azaz az avasságiosányok? A már említett LubyMargit idõs adatközlõi szerintnagy darab, szálas, keményemberek voltak, hosszú, földigérõ fürtös subában jártak, melyfekvõhelyként is szolgált. Nemféltek a farkasoktól sem, desegítette õket két-három nagyfehér kutya is. Az itteniekkeljuhtúróval, sajttal, s más hasonlójuhtejbõl készült specialitássalkereskedtek.Ez a ridegtartásos, kemény világa XIX. század közepétõl egyreinkább visszaszorult mindkétrészrõl, mely az egyre elter-jedtebb belterjes gazdálkodásnakvolt köszönhetõ. Az Ecsedi-láplecsapolásával, a folyószabá-lyozások miatt eltûntek a hatal-mas legelõk, szittyós rétek, azintenzívebb szántóföldi nö-vénykultúrák halálra ítélték eztaz állattenyésztési formát. Deinnen még a század végén is fel-hajtották a disznókat az Avas-ságra, miután ott még meg-voltak a hatalmas, lakatlan erdõ-ségek.Mindennémû nosztalgiázást mel-lõzve tudomásul kell vennünk,hogy a világ rendje az állandóváltozásokból áll - melyévszázadokig meglévõ gazdasá-gi-társadalmi és kulturálisszokásrendeket alakít át. A régivilágról csak az öregekelbeszélésébõl és levéltári forrá-sokból tudunk némi halványképek alkotni.

Fábián László

Többszáz éves kapcsolatok�

Avasságiak az 1800-as évek végén

I. Almavirág Ünnep(folytatás az 1. oldalról)

A hûvös idõ ellenére a kerteketszép számmal meglátogatták, sõtközel 300 általános iskolásgyerek is kibiciklizett a hely-színre, ahol tréfás, az almaszedéseszközeire (állvány, láda, vödör)építõ ügyességi vetélkedõn vettekrészt. A kerékpárosokat is, és az érdek-lõdõket szállító almakonténereskistraktort is a mazsorett csoportalmavirágos-zászlós bemutatójaelõzte meg. A városközpontbanmár a kerti program alatt is voltkulturális kínálat. A múzeumbantestvérvárosunk, Negresti mutat-kozott be. A néprajzi kiállításanyaga a galéria teremben voltmegtekinthetõ. Ezen a napon belelehetett hallgatni az Avasság ze-néjébe és meg lehetett kóstolnijellegzetes ételeiket is. Közben aziskola parkjában néptánc talál-

kozó szórakoztatta a közönséget. Fellépett többek között az Ökö-ritói Fergeteges, a nagyecsediGyöngyszemek, valamint ahatáron túlról a bogdándi, tasnádiés negresti táncosok. Míg a szín-padon járták a táncot, szorgosasszonykezek gyúrták és sütöttéka finom szatmári kelt tésztákat:fánkot, buktát, no meg fazék-számra fõzték a vidék híresenfinom ételét, a töltött káposztát. Akét nyugdíjas klub, az iskolakonyhája, az ÁMK és GESZsátraiban lehetett az éhséget csil-lapítani. Jól is esett a meleg étel ahideg, szeles idõben. Persze eznem ment a jókedv rovására.Késõ délután a Retro Boys-szalnosztalgiázhattunk, hat órátólpedig divatbemutatón mutattákbe a manökenek az idei trendet.Este nyolckor Roy és Ádám kon-certtel zárult a nap.

Barha Gyula református esperes áldást kért az idei termésre

A gyerekek akadályversenyen vettek részt

Lengyel József római katolikuslelkész szentelés közben

Az ünneplés a mazsorett csoportfelvonulásával vette kezdetét

A kertekbe busz és konténer szállító traktor vitte ki az érdeklõdõket

2008. április CSENGERI HÍRMONDÓ 3

(folytatás az 1. oldalról)- Kik köszöntötték Esperes Úré-kat?- Már az igehirdetés is rendhagyóvolt, mert a võm, Oláh István aszószékrõl megköszönte a szol-gálatunkat. Majd lehívták afeleségemet is az orgona mellõl, ésa gyülekezetbõl elsõként Korok-nay Árpád köszöntött, aki a húszévbõl tizenöt éven keresztülsegítette a munkánkat. Árpádbácsi súlyos betegen is, éveken áterején felül vállalta a gondnoksá-got és állt kitartóan mellettünk. Õkezdte a sort, és olyan szívhezszóló beszédet mondott, amit nemlehetett könnyek nélkül meghall-gatni. Ezt követõen a pol-gármester, Apáti Györgyemlékezett vissza a legelsõévekre, a várossá válás idõszakára.Jólesõ emlékeket, képeket idézetta húsz év kezdetébõl. Abban azidõben, amikor a papokat el - éskikerülték, a gyülekezet végtelenszeretete mellett minket a város isbefogadott. Addig ezt soha seholnem tapasztaltam. Képviselõkéntis részt vállalva a közéletbõl a pol-gármesterrel, Arday doktor úrral,valamint a többiekkel baráti csa-patba állva mindenki hozzátettvalamit a várossá váláshoz. Bárnem az én érdemem, hogyCsenger újjáépült, de van bennerészem. Minden épületét, mindencentijét egy kicsit a magaménak isérzem. A város és a gyülekezetszeretetét látva sok áldásosemlékünk van. Ezért mondtam azta templomban, hogy Csengerbõl, acsengeri gyülekezetbõl csak egyvan. Ezért esett jól a kedves vissza-tekintés.- Dr. Papp Tibor görög, és LengyelJózsef római katolikus lelkészek isegyütt ünnepeltek a reformátusgyülekezettel. - Nem értettem, mit keresnek mis-eidõben a református templom-ban. Késõbb kiderült, hogy áttet-ték a vasárnapi idõpontot, amirenem nagyon szokott példa lenni. Afiatal lelkészek nemrég vannak avárosban, de a kezdeti ismerkedésután hamar barátokká lettünk.Õszinte, nyílt barátsággal szer-veztük meg az elsõ, egyetemesimahetet, és igazi szeretetteltudunk egymással beszélni. Ezeket az élményeket és kö-zösségük köszöntését hozták el agyülekezetnek és a jövõre irányul-va olyan kívánságokat fogalmaz-tak meg, amit Õk is kívánhatnánaka közös szolgálatban. Tibor ésJózsef is arról beszélt, mit érezhetilyenkor egy pap. Sorra kerültek ami lelkészeink is. Gyõri Zsuzsa,mint gyermekink barátja kerültide, és mint fõ szervezõ Õ ismegsirattatott bennünket. TáriEdit szintén, aki hatodéves hall-gatóként nemrég vizsgázottkitûnõre itt a templomban. Nagyon büszkék vagyunk rá. - A Méliusz Otthon lakói erre azalkalomra külön verset írtak.- Hupek Pálné írt egy kedves köl-teményt, amit fel is olvasott,illetve a lelkészek közül CzérnaErika, az otthon vezetõje isjókívánságaival halmozott el ben-nünket. Az Õ jelenlétük egy olyanajtót nyitott meg a húsz évbõl,amiért egyszerre vagyok büszke és

hálás az Istennek. 2004-tõlmûködik, és akik benne élnek a"békesség szigetének" nevezik.Az a kényelem, ellátás, lelki gon-dozás, ami egy idõs, elesettembernek jár, ezen a helyen meg-található, és nagyon hálás vagyok,hogy ennek részese lehetek.- Kik köszöntötték a gyülekezetbõlmég?- A gyerekek olyan verseketszavaltak, amelyek valami miattfontosak számunkra. Az ifjakpedig énekeltek. A szolgálatukraõszintén bevallom, nagyon nagyszükségem volt, mert az utóbbiidõben sokat bosszankodtam agyerekek miatt. A mostani mûsor,a szívbõl jövõ szeretetük feloldot-ta bennem a felgyülemlett a fe-szültséget, és most azon töröm afejem, hogyan hálálhatnám megmindezt. A felnõttek sorában mégBalogh György gondnokunk osz-totta meg velünk a gyülekezet

nevében örömét. Õ az elmúlt éveklátható, szép eredményeit eleve-nítette fel. - A köszöntésekben elhangzott,hogy kinek mit jelentett az elmúlthúsz év. Ön mit tart fontosnak akét évtizedre visszatekintve?- Úgy gondolom, hogy nagyon jóvolt a start. Szerencsés volt atalálkozás lelkésznek és gyü-lekezetnek, mert egy év helyet-tesítés után nagy szeretettel hívtakCsengerbe, én meg szívesen jöt-tem. Ebbõl sok jó dolog született.Másrészt bekerültem a születendõváros lüktetõ, tenni akaró, bátorközösségébe, és ott is bizalmatkaptam. Rögtön munkába állítot-tak, cselekvõ módon vehettemrészt a közéletben. Fantasztikusérzés volt, és sok hivatalos ügy

intézésébe beletanultam. Ha azönkormányzati idõszakból hozottgyakorlati tudás és bátorság nincs,nem tudtam volna elkezdeni aSzéchenyi Terves pályázatot, amitfõleg saját magunk állítottunkössze, amihez a hivataltvezetõmtõl, Julikától sok segít-séget kaptunk. A hozadéka a 120millió forintos beruházás, és a lep-ukkant egyházi iskolából felépültotthon, ami ma mindannyiunkbüszkesége. De ugyanilyengyümölcs a gyülekezeti ház, aminemcsak felnõtt, és gyermek al-kalmak színhelye, hanem 2001-tõlaz esperesi hivatalnak is színtere.Emlékszem, még Papp Lajosbácsi, és a régi öregek ötven-hat-van fõs kalákában építették aházat. Vagy ott a székelykapu,vagy a tanácsi idõben beázott tem-plomtetõ. Hívtam LengyelGyörgyöt, az akkori tsz-elnököt,hogy segítsen az elindulásban.

Sikerült újrafedni. Ez is a húsz évegyik szép emléke. Aztán ott aparókia, ami ma is süllyed, nincsteljesen megoldva. De hozzátudtunk építeni, és emberléptékû,a családomnak, gyermekeimnek,unokámnak szeretett otthona lett. A lányaim innen indultak, jóalapokkal mentek el. Eszter mársaját gyermekével jön haza, Lillaabban az általános iskolában ünne-pelte a lakodalmát, ahol tanult.Ennél nagyobb örömök nem kel-lenek az ember életében. Ahiányosságok ellenére is szép éseredményes volt az elmúlt kétévtized minden esztendõje, denem válhatunk önteltté, és nemfelejthetjük el, hogy a dicsõségmindenkor a mindenható Istené.

Húsz éve a csengeri református gyülekezet szolgálatában

A római és a görög katolikus egyház is köszöntötte a lelkészpárt

Balogh Árpád gondnok szavai után a gyülekezet átadta ajándékát

A gazdáknál vendéglátás is volt Biciklis menet

Bogdándiak és negrestiek pihenõje a múzeum udvarán

Avassági kiállítás megnyitó amúzeumban

Öt órától a Retro Boys szórakoztatta a közönséget

A negrestiek hagyományos ételt, �miccset� sütöttek

I. Almavirág Ünnep

A Mignon SzínházÖköritóiak a tánctalálkozón

4 CSENGERI HÍRMONDÓ 2008. április

A lélek és a lélegzik szó - mind-annyian érezzük ezt - közel állegymáshoz. Ami lélegzik, abban ottvan a lélek. Ezért írja a Szentírás,hogy a teremtéskor Isten lelket,lélegzést lehelt az emberbe, vagy azsoltár azt mondja: "ha elveszedlélegzetüket, elfogynak és a porbavisszatérnek." A természetben, azélõlényekben ott van a lélek, meg-található. Ezért jó kimenni a ter-mészetbe, mert ott olyan nyugal-mat, pontosságot, változatosságotlehet találni, amit a Tv sohasem fogtudni nyújtani. Pünkösdkor a temp-lomba is azért viszünk be zöldellõágakat, mert a Lélek jelen van azéletben, az élõlényekben.Az emberre viszont nem csak akkormondják, hogy lélek van benne,amikor él, hanem akkor is, amikorlelkesedik. Az lelkesedik, akivalamiért, vagy valakiért buzgó,nem sajnálja a fáradtságot, szívesenfoglalkozik valamivel, és ez alelkesedése teljesen betölti ésmásokat is magával ragad. Aziskolában, otthon és a templombanelég sok mindent meg lehet tanulni,de egyet nem: a lelkesedést. Mertaz igazán nagy dolgokat nem lehetmegtanítani. Ezt mindenkinekegyedül kell megkeresnie és meg-találnia: lehet hogy egy gyermeketa matek rendje, logikája lelkesít,lehet, hogy valakit a gyûjteménye,a foci, vagy az olvasás. Az a fontos,hogy találjuk meg, és õrizzük megazt a lelkesedést, amit a Szentlélekajándékoz mindenkinek.A Szentlélek igazából azért adéletet és azért lelkesít, hogy azIstenhez odataláljunk. Ez azegyetlen célja, csak nem mindenkiveszi ezt sajnos észre, hogy igensok dolgot megtehetünk az életünkfolyamán, de igazán csak azoktesznek boldoggá, amiket aSzentlélek indít el, s melyek azIstenhez vezetnek minket.Régen nem volt olyan egyértelmû,hogy a Lélek mindenkire leszállt.Az Ószövetségben csak a nagyemberekre: a királyokra, kariz-matikus hadvezérekre, prófétákraszállt le. Ma is vannak szekták, akikszerint csak rájuk, vagy bizonyosemberekre száll le a Lélek.Alapvetõ tévedésük abban van,hogy azt hiszik, a Lélek csakbizonyos rendkívüli tettekre való.Az igazi lelkiélet, lélekben való életa mindennapokra szól, a minden-napokban kell jóságban és igazság-ban élni, s ez igen nehéz, ezért vanszükségünk állandóan Isten szentLelkére, hogy erõsítsen és segítsenminket.Lelki életet az él, aki a Lélekben él.A lélek örök feladata, hogy kapcso-

lat legyen az Atya és a Fiú között,lelki életet élni, a Lélek szerint élnitehát azt jelenti: kapcsolatokbanélni.Az ember alapvetõen három irányúkapcsolatban él: önmaga - Isten -világ felé. Aki önmagát nemszereti, nem ismeri, másokat semismer és szeret. Nem szabad ezt fél-remagyarázni és nárcizmusra valófelhívásként értelmezni. Van egynagyon is egészséges mértékeannak, hogy hogyan kell elfogadniés szeretni önmagunkat, ha máregyszer így akart minket Isten. A világ felé is lélekben kell élni.Botrány, ahogy itt Európábanbánunk a tárgyakkal. A régi öregek-tõl és a távol - keleti emberektõlmegtanulhatnánk, hogy a tárgyak-nak is lelkük van: egy baltának, egylapátnak, vagy jogi kódexnek. Eztsem kell félreérteni. Nem kellcsaládtagként tisztelni az autónkat,de azért amit használunk ne nézzenki úgy soha, hogy szégyellni kell-jen. Az élõlények - növény- ésállatvilág - tisztelete is erõsíthetnéaz emberek iránti tiszteletet. Az Isten felé is van irányulása min-denkinek, akkor is ha nem tud róla,esetleg horoszkópban, tudomány-ban, vagy gyermekei istenítésébenéli ki. A Lélek nem hoz, nem mondújat, csak azt segíti megérteni ésmegélni, amit Jézus mondott. Aháromirányú kapcsolatainkba issegít a Lélek, hogy minden jót,igazat, és szentet, amit Jézustólkaptunk, sikerüljön megélni. A Szentlélekkel kapcsolatbanáltalában az a legnagyobb baja akeresztényeknek, hogy valamilyenfelemelõ érzést, sajátos bizsergéstszeretnének érezni, ami arról biz-tosítana, hogy mûködik a Lélek.Pedig így nem lehet õt birtokolni.Isten elõlegbe nem adjaSzentlelkét, hanem csak menetközben. Elõlegbe nem veszi el ahalálfélelmet sem, majd halálunkóráján fogja elvenni. Aki kéri aLelket és rögtön indul, hogy jóttegyen, annak megadja Isten.Kérjük tehát minden kisebb vagynagyobb munka, beszélgetés vagycselekvés elõtt és õ el fog kísérniminket, meg fogja újítani egészéletünket.

A pünkösd ünnepe egyszeriesemény, évenként egyszeri ünnep,de a Lélekben való élet, a lelki életmindennapi ünnep és feladat.Kívánom minden kedves olvasó-nak, hogy ebbõl minél többetmegérezzen és megélhessen, min-dannyiunk élete szebb és har-monikusabb lehetne - olyan, ami-lyenre annyira vágyakozunk ...

Dr. Papp Tibor

Pünkösdi gondolatok

Nyílt nap a sulibanÉvek óta hagyomány a tavasziversmondó verseny a mûvelõ-dési házban. Csengerbõl, a térség-bõl és a határon túlról, Óváriból,Szatmárnémetibõl is vannakjelentkezõk az óvodásoknak éskisiskolásoknak szervezett prog-amra. A cél nem a versenyszellemépítése, hanem a magyar költészetmegismertetése, megszerette-tése. Nincsen válogatás azért,hogy minden csöppség és na-gyobbacska diák kiállhasson, ésbátran elmondhassa a hozzá közelálló sorokat. Az a tapasztalat, hogy ezt a gyer-mekek szívvel-lélekkel meg isteszik. A zsûri pedig teljesszívbõl mindenkit jutalmazna,persze a lehetõségek végesek. Alent felsorolt nevek, helyezésekremélhetõleg hûen jelzik, hogybõven volt mit szétosztani az idénis.

Óvodások:1. Lakatos Petra, Csenger2. Farkas Gréta, Ököritófülpös3. Hajbuk Ágnes, Csenger4. Alföldi Lilla, Mátészalka5. Balogh Dávid, Csenger

Különdíj: Kukucska Johanna,Ököritófülpös

1. osztály:1. Izsó Liliána, Mátészalka2. Papp Glória, CsengerRamocsa Réka, SzatmárnémetiNagy Ábel Máté, Szatmárnémeti3. Czine Sándor, CsengerBíró Bence, MátészalkaVégh Dávid, Csenger

Különdíj:Papp Anna, Mátészalka,Balogh Réka, Csenger

2. osztály: 1.Végh Anasztázia Csenger

Gaál Tamara Csenger2. Tóth Roland Csenger

Molnár Valentin Szatmárnémeti3. Mester Marcell Csenger

Kapcsos HelgaPesti Fanni Csenger

Különdíj: Kõvári Dorina, NovákKitti

3. osztály:1. Hajdu Márta, Csenger2. Varró Dóra, Csenger

Kokas Márton, MátészalkaBalogh Stella, Mátészalka

3. Farkas Csenge, CsengerJuhász Petra, Mátészalka

Dufinec Ivetta, MátészalkaKülöndíj: Sápi Szulamit, MátészalkaPapp Erik, CsengerPuskás Blanka

4. osztály1. Móré Lilla Mátészalka

Gyarmati Csilla Mátészalka2. Juhász Leila Csenger

Nagy Noémi Mátészalka3. Meleg Viktória Mátészalka

Takács Lili Mátészalka

Különdíj:Tóth Orsolya ÓváriSzegedi Tamás, ÓváriVeszprémi Krisztina Óvári

VII. Nemzetközi Versmondó Verseny

Harmadik alkalommal szervezettmegyei nyugdíjas találkozót azÕszülõ Fények Nyugdíjas Egye-sület. A gálának otthont adó mû-velõdési házba tizenkét csapat,illetve közel kétszáz idõs emberérkezett. A csengeri csoport ven-dégváró házi pogácsája figyelmeskedvességként alapozta meg anap hangulatát. A pódiumonének, vers és tánc kategóriákbanmutatkoztak be a Záhonyból,Mátészalkáról, Fehérgyarmatról,Balkányról és a kistérségtelepüléseirõl jövõ csoportok,akik korukat meghazudtolómódon járták a dunántúli ugróst, aszatmári csárdást, és a cigánytán-

cot. De megjelent a színpadon avidám falusi színjátszás is, és azidõs kor dicséretétõl a magyarságsorskérdéseit fesze-getõ versekigvolt mibõl válogatni a hall-gatóságnak. Az együtt eltöltöttnégy-öt órában elhangzottak a jólismert szatmári népdalok, atyukodi kuruc-nóták, és közöséneklésre ösztönöztek az örök-zöld nyugdíjas slágerek is.És hogy is jött létre ez a nap?Egyszerûen. Az idõs emberek ke-resik egymás társaságát, szívesenodafigyelnek másokra, és ter-mészetesen szeretik a vidám,szórakoztató kikapcsolódást. Azthiszem, van mit tanulnunk.

Nyugdíjas Gála Csengerben

Az óvodások nyertesei

Nyílt napot tartott a Petõfi ÁMK óvodája és iskolája. Volt olyan cso-port és osztály, ahol közel 20 szülõ kísért figyelemmel egy-egyfoglalkozást.

Oláh Márta a vándorkupával A 3. osztályosok

Április 5-én megélénkült a forgalomaz Általános Iskola körül. Kb 160jószándékú és mulatni vágyó estélyis-öltönyös ember tartott az aula felé,hogy részt vegyen a Görög KatolikusEgyházközség által szervezettjótékonysági bálon. Az est PappTibor parókus atya megnyitószavaival vette kezdetét. Aztán fel-lépett a Talán Teátrum, a zenétStempel László szolgáltatta. Atombolasorsolás pedig jó alapot adkezdõdõ építkezéshez. Köszönjük!

Egy igazán "jókedvû" jótékonysági bál

2008. április CSENGERI HÍRMONDÓ 5

Ballag már a vén diák...Az idén is eljött a nagy nap, a bal-lagás napja. Gimnáziumunkvégzõs tanulói búcsút vettektõlünk. Az idén összesen 66 diákballagott, ebbõl 30 lány és 36 fiú.Fájó szívvel köszöntek eltanáraiktól, diáktársaiktól. A bal-lagás már 13: 00-kor kezdetétvette, amikor a végzõsök az utol-só csengõszóra körbejárták aziskola tantermeit. Ezt követõen azAdy-szobornál került sor amegemlékezésre. Az ünnepség aziskola-kertben folytatódott. Azénekkar, az alsóbb évesek is bú-csúztatták a tizenkettedikeseket.Az énekszó mellett verseket ishallhattunk, remek elõadásban. Avégzõsök, Bócsi Kitti; SzabóBeáta; Csehi Anett felkötöttékosztályaik szalagjait az iskola-zászlóra. Ezután a jelképek át-adására került sor. Katona Károly,Pálinkás Szabolcs és FeketeKrisztián adta át iskolánkjelképeit a ceruzát, a körzõt, és aziskolazászlót. A jelképet har-madikos társaiknak nyújthattákát: Józsa Tamásnak, BaloghGyörgynek és Turánszki Zsoltnak.Ezzel is átvették a felelõséget,hiszen jövõre már a harmadiko-sokon a sor.

Nem maradt el a jutalmakkiosztása sem. Szamosszegi Gyu-la igazgató adta át a jutalom-könyveket, illetve egyéb jutal-makat. Sok diák részesült azajándékozásból, de voltak, akikokleveles elismerést is kaptak.Ilyen diákok: Farkas Norbert, a

fekve nyomás diákolimpiai orszá-gos döntõben elért III.helyezésért, Szabó Beáta jó tanul-mányi és közösségi munkájáért,Gyarmati Anett jó tanulmányi ésközösségi munkájáért, Deák Évatanulmányi, kulturális és közössé-gi tevékenykedéséért, valamintMándi Dóra, aki az " Az iskolalegjobb végzõs tanulója" lett. Nem maradhatott el a Diákön-kormányzat jutalomainak átadásasem. A jutalmakat Szabó János, adiákönkormányzat elnöke adta át:Gyarmati Anett 12. a osztályostanulónak, diákönkormányzatitevékenységéért, Nyerges Doroty-tya 12. b. osztályos tanulónakdiákönkormányzati munkájáértvalamint Veres Andrea 12. gosztályos tanulónak a diákönkor-mányzati tevékenységéért. Megható diákok sora hallgattafigyelemmel igazgató úr búcsúzóbeszédét. A ballagó diákoknevében Boldizsár István mondtael gondolatait, valamint NyergesDorottya szavalta el versét.Szerencsére az idõjárás is ked-vezett nekünk, hiszen csak párcsepp esõ esett.Bizony hamar eltelt ez a négy év,s furcsa lesz, hogy diáktársainkmár nem lesznek velünk. Az igazimegpróbáltatás azonban méghátra van, az érettségi. Sikeresnek könyvelhetjük el ezt aballagást is, s bízunk bennejövõre is szép emlékkel gazdago-dunk.

Boros Zsanett

�Bölcsõnk a Föld�Az ismert dalszöveg volt a mottó-ja annak az irodalmi-környe-zetvédelmi mûsornak, amit PappSzilárd és felesége, Pappné SzabóJudit állítottak össze a felsõtagozatos gyerekekkel a FöldNapjára, április 21-re. Olyan verseket, prózai szövege-ket, környezetvédelmi képeketgyûjtöttek egy csokorba, amelyekfelhívták a figyelmet arra, hogy aFöld egyre fogyatkozó természetikincseinek, kimerülõben lévõenergiakészletének a megóvásaszemélyes kötelesség. A képzelet-beli erdõbõl érkezõ, az Erdõfohászát elõadó, és jelképesen fátültetõ gyerekek a környezettelharmóniában élõ, azért fele-lõsséget vállaló ember képétmintázták meg. Mindezzel szem-beállították a felelõtlen, mértékte-len viselkedést is, ami a Bolygóés ezzel az emberiség létét isveszélyezteti. Az iskolások, óvo-dások tavaly szemetet gyûjtöttek,fát ültettek, idén pedig rövid ren-dezvénnyel tolmácsolták a Földsegélykiáltását. Óhatatlanulfelmerül a kérdés: mit teszünk mi,felnõttek a környezetünkért?

Országos 5. helyA Nyíregyházán több hetemegrendezett megyei mezei futó-versenyen jól szerepeltek általá-nos iskolai tanulóink. EgyénibenJuhász Balázs 2500 méteren 2.helyen, míg Székely Gergõ a 4.helyen végzett. A IV. kcs. fiuk(Páskuly Zsolt, Székely Dávid,Gaál Viktor, Barcsay Balázs)"csak" az 5. helyet érték el 3ooométeren, de a 3. korcsoportos fiukés lányok remekeltek, mert azelsõ helyet megszerezve bejutot-tak a Diákolimpia országos dön-tõjébe, melyet április 17-én ren-deztek Gödöllõn. Itt a lányok azelõkelõ 5. helyen végeztek a 33induló csapat között A csapat tag-jai: Osváth Krisztina (4. egyénihely), Gaál Izabella (5. hely),Beczõ Ale-xandra ( 8. hely) ésPesti Enikõ (19. hely). Egyébként104 versenyzõ indult. A fiúcsapathiányosan és betegen érkezett aversenyre, így nem tudtak az elsõharmadba bekerülni. (JuhászBalázs, Korponai Krisztián,Páskuly Gergõ, Osváth Sándor ).

A csapatok szerepléséhez gra-tulálunk. Felkészítõ tanár: PappSzilárd

Kistérségi Versmondó VersenyA Szeretet Nyugdíjas Egyesületáprilis 2-án tartotta másodikkistérségi versmondó versenyét,amin három település nyugdíjasaivettek részt. Porcsalma, Tyukodés Csenger egyesületei, illetve aMéliusz Idõsek Otthona lakóiszebbnél szebb költeményekkelszórakozatták egymást. Amûvelõdési központban megren-dezett szemlét Halászi Gábornéintézményi referens nyitotta meg.Az egyesület munkáját évek ótasegíti a Családsegítõ Szolgálat. Avezetõnõ, Karasiné Karasi Ildikószintén a nap vendége volt.

Bemutatjuk Bakó LászlótEgy olyan sorozatot indítot-tunk, amelyben Csengerbõlelszármazott fiatal focistákróladunk hírt, az õ sikereiketmutatjuk be. Most Bakó Lász-lót mutatjuk be. Sokak emlé-kezetében él még Bakó Laciremek játékstílusa, s fõleg aMagyar Kupában nyújtott tel-jesítménye. A magát mindigcsengerinek valló focista ekkéntvázolja pályafutását�:

(1979. március 21-én születtemCsengerben. Labdarúgó pálya-futásom valószínûleg akkor kez-dõdött amikor az elsõ lépéseimután megpillantottam a labdát.Hat éves koromig a szüleimetboldogítottam a labdaszeretetem-mel, számomra nem létezettnagyszerûbb játék ennél. Általános iskolai tanulmányai-mat Csengerben végeztem, köz-ben kb. 7 éves koromtól Moldvaitanár Úr edzéseit látogattam. Azedzések mellett nagy szerepet ját-szott a fejlõdésemben, hogyszinte minden szabad idõmet aházunkhoz közeli futballpályántöltöttem.14 éves koromtól anyíregyházi Vasvári Pál Gimná-zium testnevelés tagozatos osz-tályába jártam, majd itt is érettsé-giztem. Edzõm 3 évig TamásKálmán volt, irányításával NB II-es ifjúsági bajnokságot nyertem.Ezt követõen hazaigazoltamCsengerbe (Megyei I. osztály)mert mindenképp felnõtt bajnok-ságban akartam játszani. Labdarúgó pályafutásom egyiklegszebb emléke a bemutatkozómérkõzésem volt, Záhony csapa-tát gyõztük le 2-1-re az én kétgólommal. A bajnokságot a középmezõnyben zártuk, sok pozitívélménnyel gazdagodtam és egyévig egy nagyszerû csapat tagjalehettem. Érettségi után kerültemSzázhalombattára, jelenleg is ittélek és focizok. Legjobb ered-ményeim a battai csapattal az NBII-es (akkori harmad osztály)bajnoki cím, másod osztályban

egy ezüstérem és egy hatodikhely. Sajnos Battán 2003-banmegszûnt a "profi" foci így az NBIII- ban indultunk. Két év múlvaitt is sikerült bajnokságot nyer-nem. Jelenleg is az NB III-ascsapat tagja vagyok, 10 ponttalvezetjük a bajnokságot ha a városönkormányzata is támogatjaismét II. osztályú csapata lesz avárosnak. A foci mellett az idõmnagy részét az edzõsködés tölti ki.Négy helyi óvodában kb. 80gyereknek tartok ovi focit,valamint az U-13-as korosztálytis én irányítom. Je-lenleg 29 évesvagyok a labdarúgásban az NB II-nél nagyobb ambicióim nin-csenek, a kb. 100 másodosztályúmérkõzéseim számát szeretnémmég nyártól gyarapítani. Az után-pótlás nevelésben szeretném biz-tosítani a kezem alatt dolgozógyerekek töretlen fejlõdését.Több mint tíz éve élek itt, jólérzem magam csak azt sajnálomhogy ilyen messze kerültemCsengertõl. Évente kétszerlátogatok haza, ilyenkor örömmelbeszélgetek régi ismerõsökkel,volt csapattársakkal. Figyelemmel kísérem a csengericsapat eredményeit, remélem si-kerül a bennmaradás. Összességében boldoggá tesz,hogy a labdarúgásban dolgozha-tok és ezt Csengernek is köszön-hetem!

Anyakönyvi hírekÚjszülöttek

CsengerMolnár Henrietta (an.: Katona Judit), Pintye László (an.: FásiGyöngyi), Kertész Mária (an.: Ilyés Mária), Balos Kristóf (an.:

Károly Andrea), Farkas Balázs (an.: Farkas Éva), Beri László ( an.:Tejfel Beatrix), , Farkas Béla (an.: Lukács Orsolya)

PátyodBakó Botond Csaba (an.: Jencsik Edina), Mihók Dániel és Mihók

Dávid (an.: Demján Emese)

Eltávoztak közülünkCsenger

Katona Pálné (sz.: Deák Anna, 1942), Juhos Gábor (1938), SiposLajosné (sz.: Székely Jolán, 1931), Sipos András (1956), Dancs

Zoltán (1950), Kondor Béla (1964), Balogh Árpád Károly (1939),Németh Miklósné (sz.: Juhász Mária Ilona ,1923), Bányai Imréné(sz.: Kaposi Erzsébet, 1933), Almási Zoltánné ( sz.: Mezei Éva,1934), Kardos Zoltánné ( sz.: Szeles Anna Katalin, 1928), IllyésIstvánné ( sz.: Martyin Irma, 1925), Gereben József (1928), Papp

Sándor (1927), Barcsay Gyula (1975)Csengersima

Bozsvai János (1947)Pátyod

Ossó Miklós (1937), Fekszi János (1925), Mikulás László (1951)Szamosbecs

Tõsér Szabolcs (1983)

AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ!Kenyérakció a Csengeri Sütõüzem boltjaiban!

Minden napra egy friss csengeri kenyér!Vásároljon a csengeri sütõüzem boltjaiban 1 kg-os forró

kenyeret 6 egymást követõ napon,gyûjtsön össze 6 db blokkot,

és a 7. kenyeret ajándékba kapja!Az akcióban az Ady út 5. sz. és a Rákóczi út 72. sz.

alatti bolt vesz részt!

Minden 7. kenyér ajándék!

A költészet napja alkalmából avárosi könyvtár 24 órásfelolvasást hirdetett meg. Agimnázium és az általános isko-la közremûködésével közel 150gyermek válogatott a magyarköltészet gyöngyszemeibõl.

Molnár Petra 3. b. oszt. tanuló aPetõfi Hét helyesíró versenyén3. lett, de a neve kimaradt, amitmost pótolunk. (a szerk.)

Ezúton mondunk köszönet min-dazoknak, akik édesapánk,nagyapánk, Balogh Árpádelvesztése miatti fájdal-munkban osztoztak, temetésénrészt vettek, sírjára virágot he-lyeztek.

A gyászoló család

6 CSENGERI HÍRMONDÓ 2008. április

Csenger és a városkörnyékközéleti havilapja

Szerkeszti: a Szerkesztõ Bizottság

Fõszerkesztõ:Mesterné Juhász Beáta

Szerkesztõség címe:4765 Csenger, Ady u. 14.

Kiadja: Csenger Város Önkor-mányzata, Csenger Ady u. 14.

Felelõs kiadó: Dr. Simai Zoltán,Csenger Város jegyzõje

ISSN 0866-2576

Botladozik az IFIDiáksportMÛSZAKI-VILLAMOSSÁGI SZAKÜZLETBoros Sándor

Csenger, Rákóczi u. 2/A. Tel.: 44/342-294

TAVASZKÖSZÖNTÕ AKCIÓK!� motoros háti permetezõk..................................36.990,- Ft-tól� rotációs kapák...................................................79.990,- Ft-tól� motoros fûkaszák..............................................51.990,- Ft-tól

(damilos fejjel, fûvágó lappal)� robbanó motoros fûnyírók.................................35.990,- Ft-tól� elektromos fûnyírók...........................................11.990,- Ft-tól� vízszivattyúk......................................................12.590,- Ft-tól

RENDKÍVÜLI AKCIÓ!� Husquarna motoros fûrész.................................... 49.990,- Ft

TOVÁBBÁ: villanyszerelési anyagok, lámpatestek, háztartásigépek, mezõgazdasági kisgépek, locsolástechnika

ÁRUVÁSÁRLÁSI HITEL!

Végre, végre� 18, azaz tizen-nyolc keserves mérkõzés után2007 augusztusa óta (VIII.19.Csenger-Záhony 3-1) szép csa-patjátékkal és nem is akármi-lyen gólaránnyal végre gyõznitudtunk. Remélhetõleg ez nemutoljára történik meg velünktavasszal, egy kis önbizalmatmerítve talán megkezdhetjük afelzárkózást a mezõnyhöz. Deiszonyúan nehéz feladat elé néza csapat�

IV. 6. Tisztes helytállásTiszalök - Csenger 3-1 (1-0)A mérkõzésrõl Szilágyi Sándoredzõ számol be:- A mérkõzés elõtt világos volt afiúk elõtt, hogy itt csak a tiszteshelytállás lehet a cél, nem azéllovastól kell pontokat szerez-nünk. A jól záró védelmünkkelnem is nagyon tudott mit kezdenia 2. helyezett, a megbeszélt tak-tikai elemeket betartották a fiúk.Ellent is tudtunk állni a hazaiaknyomasztó támadásainak a 27.percig, ekkor egy elkerülhetõgólt kaptunk (1-0). Csapatunkettõl még nem omlott össze,megpróbáltuk az eddigi játé-kunkat folytatni. Szünet utánmég bátrabb játékkal rukkolt ki acsapatunk, több veszélyes akciót

is szõttunk. Egy ilyenbõlszereztük az egyenlítést a 60.perc táján, Botos beadásátVolkán juttatta a hazaiakkapujába (1-1). A gól utánsajnos nem koncentráltunk elég-gé, túl sokáig örültünk neki, és atiszalökiek nemsokára egy jóleltalált lövéssel ismét vezetéshezjutottak (2-1). Nem estünk pánik-ba, talpra tudtunk állni, mégtámadásokra is futotta, deszerencsénk nem volt. Viszontegy jobboldali szöglet után a ruti-nos hazaiak beállították immár avégeredményt (3-1).Összegezve azt mondhatom,tisztességgel tudtuk magunkattartani Tiszalök otthonában, ahola mezõny bármelyik csapatavereségre van ítélve. Gratulálokkapusunknak, Varga Valentinnak,aki jól mutatkozott be a háromgól ellenére.

IV. 13. Bulyáki vasárnapCsenger - Fehérgyarmat5-0 (4-0)Fiatal csikócsapatunk lendületeskezdéssel lepte meg az elég nagymellénnyel érkezõ vendégeket(melybõl aztán zakó lett), akikkönnyed játékkal is biztosgyõzelmet reméltek. Hát igen-csak csalódniuk kellett, mert ez

nem az õ meccsük volt. Az elsõpercektõl mi irányítottunk, agyarmatiak szinte szóhoz semtudtak jutni, és a 15. percben márjócskán elhúztunk BulyákiÁdám mesterhármasával. Agólok történetét azonban õ maga,a nap hõse mondja el: "...az elsõgólnál egy hosszú labdát akar-tam megszerezni, Katona Palikeresztbe zárt elõttem, de vissza-tette, amit egybõl rálõttem, és azbegurult a kapus mellett (1-0)Egy ígéretes beadást kaptamjobbról, sikerült egy védõtleráznom, és õszintén szólva, márcsak arra emlékezem, hogy alabda a hálóban táncolt (2-0).�a harmadik gól volt a legszebbszerintem. Ekkor már cserétkértem, de az edzõ a középkörbenmarasztott. Egy labda pattanthozzám, megindultam vele akapu felé, kicseleztem Homokit,egy másik védõt is megkerültem,a kapus mellett elhúztam jobblábbal és ballal az üres kapubapofoztam (3-0).Nagyon jól mûködött a támadó-sorunk, Katona okosan kiszol-gálta a csatárokat. Folyamatos,szép játékot mutattunk, a 35.perc körül Katona Pali egybaloldali beadásból a hálóbavágta a labdát (4-0). Szünetután is több lehetõségünk maradtki, de ekkor már az ellenfél isfeltámadt. Védelmünk eléggékinyílt, ezt igyekeztek kihasznál-ni, kapusunknak olykor nagyokatkellett védenie. Persze mi iskihagytunk kihagyhatatlanhelyzeteket, de a 70. perc tájánMiklós Raul egy szép akciótkoronázott meg góllal (5-0).Az edzõ véleménye: Ezen akellemes vasárnapon egy elégvisszafogottan játszó Gyarmatotküldtünk remek játékkal apadlóra, és szereztünk lét-fontosságú 3 pontot. Nem adjukfel a harcot. Az elsõ hat meccsután összegzésül annyit, hogy afiúk mindent elkövetnek a pályána sikerért. Kérem a szurkolókat,hogy érezzenek együtt ezzel azigen fiatal gárdával, tanúsítsa-nak megértést és türelmet.

Sajnos visszavett az ificsapat atempóból, két nem várt vereségetszenvedtünk. Egyszer Kótajbanmaradtunk alul, majd itthonKemecse ellen is elbuktunk. Ígyaztán nagyon is kellett aFehérgyarmat elleni könnyedjátékkal elért nagyarányúgyõzelem. Talán ez visszahozzaaz eddigi ö bizalmukat is. Jelenleg a 7. helyen állnak, tehátaz élmezõny alján, de a célt -azaz

a nyolc közé kerülést - min-denképpen el kell érni. Ezt perszetúl is lehet teljesíteni!

Eredmények:� Záhony - Csenger 1-3� Csenger - Nyírkarász 3-1� Kótaj - Csenger 3-0� Csenger - Kemecse 1-3� Tiszalök - Csenger 2-1� Csenger - Fehérgyarmat 14 - 0

� Az egyenjogúság már a lányok-nak is lehetõséget nyújt arra,hogy a fociban is megmutassákképességeiket. Iskolánkban leányfocicsapat is mûködik SzabóFerenc testnevelõ edzõsködésé-vel. Április 10-én a IV. korcso-portos lányok (7-8. osztályosok)megnyerve a te-rületi döntõt bek-erültek a közeljövõben Nyíregy-házán megrendezésre kerülõmegyei döntõbe. Bízzunk atovábbi sikerekben.

� Április 12-én Leveleken vettekrészt egy rangos futballtornán alegkisebbek, az I. kcs.-s fiúk(azaz a 2. osztályosak), ahol a 3.helyet szerezték meg olyan csa-patok közt, mint Ny.háza Móra,Ny.háza Dávid SC, Nyírbátor ésIbrány. Edzõ: Szabó Ferenc.

Nehéz a feladat�.. Kispályás SZI-ZO Teremfoci2007/2008

A Csengeri Hírmondó megjelenése óta -azaz 1989-tõl mindig meg-található a Sportcsarnokban zajló Városi Labdarúgó Bajnokságvégeredménye. Ez már úgymond történelem. Az idei -2007/2008-as azonban anyagtorlódás miatt eddig nem fért be a sportoldalra,most azonban lehetõség nyílott rá.

Az I. osztály végeredménye:1. Baráti Kör 14 11 2 1 90-44 35

2. Szamos Kft. 14 10 1 2 80-38 34

3. Szamostatárfalva 14 7 3 4 76-58 24

4. Cinkos Tanya 14 6 4 4 60-48 22

5. Forza Porcsalma 14 5 1 8 45-63 16

6. Méhtelek 14 5 1 8 52-68 16

7. Nyírcsaholy 14 4 - 10 31-43 12

8. Tyukodi Sarki Kocsma 14 2 - 12 37-106 6

A II. osztály végeredménye:1. Rudiék 14 10 - 3 77-48 33

2. Szatmár-Tiber 14 10 2 2 81-47 32

3. Csenger-Bos Kft. 14 9 3 2 70-52 30

4. Virág Sörözõ 14 6 2 6 56-59 20

5. Hajdu-Car Depo 14 5 1 8 64-61 16

6. Roberto Öltönyház 14 5 1 8 50-51 16

7. Anti és Barátai 14 5 - 9 59-83 15

8. Csenger ifi 14 - 1 13 50-110 1

A III. osztály végeredménye:1. Esetlenek 14 12 - 2 88-33 36

2. Gólvágók 14 9 1 4 60-48 28

3. Joker Sörözõ 14 7 2 5 54-42 23

4. Csenger Trade 14 7 2 5 48-47 22

5. Gomba Sörözõ 14 5 4 5 53-48 19

6. Josef-Seibel Kft. 14 4 3 7 30-53 15

7. Marrache FC 14 2 2 10 33-60 8

8. Kisház FC 14 2 2 10 31-66 7

A IV. osztály végeredménye:1. Császló 14 11 - 3 100-33 33

2. MVB Üzletház 14 11 - 3 105-47 33

3. Csenger 105 14 10 1 2 72-60 31

4. Csenger Serdülõ 14 7 - 7 76-64 21

5. Szamos-Ker Kft. 14 6 2 6 57-56 20

6. Befu FC 14 4 2 8 58-88 14

7. Szamosangyalos 14 2 1 11 34-75 7

8. Infra-Start Kft. 14 2 - 12 27-94 6

A Szuperkupa eredményei:Elõdöntõ: Esetlenek-Rudiék 1-0, Baráti Kör-Császló 8-3A 3. helyért: Rudiék-Császló 7-3Döntõ: Baráti Kör-Esetlenek 4-1

A Csengeri Sütõüzem akciója!Ne dobja el a kenyeres zacskót!

Gyûjtsön össze 10 db csengeri vagy 10 db szatmári1 kg-os szeletelt kenyeres zacskót!

Hozza el az Ady E. u. 5. sz. vagy a Rákóczi u. 72. sz.alatti boltunkba, és 1 db friss, forró 1 kg-os kenyeret

adunk érte ajándékba!A szeletelt kenyeret bármelyik csengeri boltban vásárolta,

a zacskót mi visszacseréljük!10 db kenyeres zacskóért 1 db friss,

forró 1 kg-os kenyér ajándékba!