Shrewsbury, Shropshire, 1809. február 12 –Downe, 1882, április 19.

8 éves koráig otthon tanul, nővérétől

Később a helyi iskola bejáró tanulója, majd édesanyja halála után bentlakó lett

Az iskolában is élénken érdeklődik a természetrajz iránt

A kémia iránt is nagy érdeklődést mutatott, bátyjának, Erasmusnak segített kísérleteiben

Édesapja kérésére beiratkozott az edinburgh-i egyetemre, orvostant hallgatni

A műtéteket nem tudta elviselni (érzéstelenítés hiánya), ezért természetrajz szakra iratkozott át

Otthagyta Edinburgh-t és a cambridge-i egyetemen teológiai tanulmányokba kezdett

Érdeklődését később a geológia felé fordította

1831-ben lehetőséget kapott egy világkörüli tudományos úton való részvételre

Darwin 5 teljes éven át tett nagy kutatóutakat Dél-Amerikában

Ekkor vált igazán híres geológussá 1836-ban tért haza Angliába Az utazásról hazatérve rájött, hogy létezik az

evolúció

A Fajok eredete című művét (On the Origin of Species by Means of Natural Selection, orthe Preservation of favoured racesin the struggle for life – A fajok eredete természetes kiválasztás útján, vagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott

fajták fennmaradása) 1859. november 24-én jelentették meg

A könyv nagy hatással volt az egész világra

1861-től csak botanikával foglakozott

Saját botanikai kutatásait pihenésnek, hobbinak tekintette

Több műve született kutatásairól, megfigyeléseiről

Az érzelmek kifejezésében a szemnek, a szemöldöknek és a szájnak van szerepe.

Ez alapján megalkották a piktografikus eljárást, mely az arcon csak három pontot vesz figyelembe, s ezek egyszerű rajzi megjelenésével ábrázolják az érzelmeket.

Ez a hét érzelem az öröm, harag, félelem, undor, meglepetés, érdeklődés, figyelem.

Kultúránként eltérő: A különböző érzelmek ingerküszöbe A kifejezés tartalma és mértéke

Az érzelemkifejezés szabályozottsága Kommunikatív szerepe

Darwin az Érzelmek kifejeződése az állatokban és az emberekben című könyvében arra a következtetésre jut, hogy a főemlősök mimikájából fokozatosan alakultak ki az evolúció során az emberi arckifejezések. Ezért veleszületett képességeken alapulnak.

A veleszületett képességet az is bizonyítja, hogy néhány hetes csecsemők eltérően reagáltak különböző ingerekre, sőt arra is képesek, hogy különbséget tegyenek a felnőttek érzelmi megnyilvánulásai között.

Az előadásban a mimika az a művészet, mely az arcjáték és taglejtések kellő alkalmazásával a kedélyállapot hullámzásait jellemző és megrázó erővel visszaadja.

A mimika fontos a szónoknak, nélkülözhetetlen a drámai művésznek. Az ókorban a mimika csak a plasztikára (taglejtések) szorítkozott, mert az arcjátékot elfödte a megfelelő tipikus álarc.

Mint egyéniséget kifejező művészet a mimika csak a modern drámában lép föl, melynek erősebben egyéni karaktere és szenvedélye szükségessé tette a finomabb árnyalatok megjelenítését is.

Darwin (1872) elméletét, miszerint az emberi arckifejezések veleszületett válaszmintázatok Ekmannak (1972) a pápua új-guineai Fore törzsnél végzett kultúraközi vizsgálatai bizonyították.

Az emberi arcjáték motoros sémái és az arckifejezések elsődleges szociális jelentései minden kultúrában azonosak.

Ekman hat alapvető érzelmet nevez meg, amelyek kifejeződései kultúrafüggetlenek. Ezek az öröm, harag, meglepetés, undor, szomorúság, félelem.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Charles_Darwin http://www.origo.hu/tudomany/20090113-

darwin-200-charles-darwin-elete-es-munkassaga.html