CARLTON HOUSE-ÍRÓASZTAL

RESTAURÁLÁSA

Pályázó: Kuny Domokos Múzeum

2890 TATA Öregvár, Váralja u.1-3.

Restaurátor: Papp Kinga Enikő

farestaurátor művész

PÁLYÁZAT CARLTON HOUSE-ÍRÓASZTAL RESTAURÁLÁSÁRA

A műtárgy helytörténeti jelentősége:

Angolok Tatán

Eszterházy Miklós magának és barátainak lóversenypályát építtetett a Nagy tó mellett. Tata,

nemcsak mint tréningtelep, de mint híres versenyhely is közkedvelt volt a budapesti és a bécsi

közönség körében. 1867-ben már lóversenyeket tartottak Tatán. Az idomárok angol kolóniát

alkottak a városban. A vár egykori börtön kápolnájában számukra anglikán istentiszteleteket

tartottak. Az l. világháború előtt az idomárok többsége hazament, de a Milne család itt maradt

végleg. A tóvárosi temetőben visszaemlékezések alapján az alábbi angolok nyugszanak:

Alfred Beeson, John Beeson, Henry Milne, Robert Smart, Sames Styles, Brighterell, Ralph

Heath, Robert Kased, Harry Wukelel, Philip Claridge, Mrs. Haele, Mr. Maw, Mary Caewood,

Jettie Marsh, Mrs. Carlyle, George Sands.1 Így kerülhetett Tatára ez az eredeti Carlton House-

íróasztal.

1 Tata története II. 1727-1970 Szerk. Körmendi Géza 94-96p.

Carlton House London:

Carlton House a legismertebb kastély Londonban IV.György rezidenciája volt több évtizeden át. Ezt

a meglévő házat építették át a tizennyolcadik század elején 1802. Carlton House tágas és fényűző

tartózkodási hely volt és már kijelölt egy minőségi elvárást sok országban azokkal a palotákkal

szemben ahova ellátogatott IV. György király. 1820-ban a saját lakóhelye és a hivatalos királyi

székhely az a St. James-palota lett, míg az apjáé III.Györgyé a Buckingham Palota felelt meg az ő

igényeiknek. A Carlton House-t lebontották, és helyére 1825.-ben két nagy fehér stukkós teraszos

drága házat az úgynevezett Carlton House Terrace épült, mely az előkelő vendégeknek adott szállást.

A bevételt a Buckingham-palota költségeire irányozták elő. Ezeknek a lakosztályoknak a

berendezését neves angol bútortervezők tervezték. A bútorok stílusa a IV. György korától a

Viktoriánus korig terjedően a legértékesebbek.

Carlton House Carlton House Terrace

Carlton House-íróasztal az íróasztalok különleges típusa, emelt hátsó részében fiókok vannak,

melyek kétoldalt előreugranak, és az írásra középütt zárt helyet biztosítanak. Gazdagon

díszített, nemesfákból készült intarziával.

A műtárgy adatai:

Anyaga: fenyőfa, dió- és jávorfurnér

Származása: XIX. sz.

Ltsz.: 73.8.1.

Mérete: M.: 108 cm Sz.: 190x106 cm

A tárgy restaurálás előtti állapotleírása

Carlton House-íróasztal nagyméretű, kidomborodó homlokzatú, Cabriol-lábakon nyugvó,

terjengős felépítménnyel. Gazdagon tagolt, felépítménye csakúgy, mint az asztallap alatti

része, sok fiókkal, rácsos polcocskákkal és titkos rekeszekkel ellátott. Finom míves intarziával

ellátott minden apró felület is.

Háromféle fából készült a tárgy, fenyő, dió- és jávorfából. Az íróasztal szerkezete és lapjai

fenyőfából készültek, míg az intarziák dió- és jávorfurnérból.

Fizikai korrózió: Felülete koszos, kopott, karcos. Fa részek, párkánylécek, betétdíszek

hiányoznak, repedések, vetemedések vannak a tárgyon. Szerkezetileg rossz megtartású a

tárgy, instabil. Helytelen tárolás és szállítás következtében törések keletkeztek a tárgyon. A

belsejében lévő papírtapéta nedvesség hatására foltosodott és elvált a fafelülettől, szakadások,

gyűrődések, hiányok keletkeztek rajta.

Kémiai korrózió: A felületén lévő bevonat teljesen besötétedett, a benne lévő intarzia szinte

nem is látható, mert egybe olvad a diófa és jávor berakás színárnyalata. A plasztikus hatást

pörköléssel érték el, ami mára a túlégetés és nagy hőingadozás hatására porlékony lett és sok

helyen kipotyogott. A helytelen javítások miatt a belekerülő szegek a nedvesség hatására

elrozsdásodtak és a vas-szulfát beleivódott a fába.

Biológiai korrózió: A tárgy rovarfertőzött, mely nemcsak a rovarrágás nyomait mutatja,

hanem a naponta megjelenő rágcsálék kupacok a tárló talapzatán az élő rovartelepekre

utalnak, melynek mielőbbi megszüntetése az egyik legfontosabb feladat.

Készítés-technikai megoldások

A bútor alap szerkezetét fenyőfa és szilfa alkotja. A bútor szerkezeti darabjai egyes helyeken

tömör szilfából máshol tömör fenyőfából készültek. Felületét díszítő furnérozás, intarzia

borítja, melyet sellak politúrral láttak el. Az anyagválasztást a statikai igénybevétel és a

díszítés alkalmazása szerint váltakozva használták. A párkányléceket feketére pácolt,

politúrozott hársfa alkotja.

Az íróasztal különleges díszítőanyagainak felhasználásakor az intarziakészítésnek a

pörköléses technikáját alkalmazták.

Forró homokkal, sóval történő árnyalás igen régi intarzia díszítő eljárás. Már a 18. századi

angol bútorkészítői számos díszítő motívumot árnyaltak ezzel a technikával. A pörköléses

díszítésnél nagyon fontos az árnyalás tónusának megválasztása, hogy a kívánt esztétikai hatást

eltudjuk érni. Akkor helyes az árnyalás, ha a pörkölés nem túl feltűnő, mégis térbeli hatást

kelt a motívum. Ezt az eljárást két kontrasztos furnér használatánál alkalmazták előszeretettel,

pl. (juhar-dió).

Az elvégzett vizsgálatok eredményei

Módszertani és tudományos vizsgálat:

– A tárgy értelmezése, információinak megismerése, a megőrzendő információk

meghatározása, a tárgy konzerválási szükségleteinek felmérése.

– Szakirodalmazással, valamint tisztítási kutatóablakok készítésével és a

természettudományos vizsgálatokkal megállapíthatóvá vált a szükséges beavatkozások

mértéke. Az előzetes feltételezéseket igazolták a vizsgálatok, így a felületet borító

besötétedett politúr rétegek csak az író felületen, valamint a felépítmény tetején került

eltávolításra. A gyenge szerkezeti elemeket átitatással szilárdítottam, de epoxigyantás

rögzítést csak azok a részek kaptak a stabilitás növelése érdekében, ahol az eredeti fa

szerkezeti elemeket másként rögzíteni nem lehetett egymáshoz. Esztétikai kiegészítést

csak reverzibilis, a korabeli technikával megegyező eljárással készítettem. Felületi

védelmet sellak politúr oldattal láttam el.

Természettudományos vizsgálatok:

– A felületbevonó anyag IR spektroszkópos vizsgálatára nem volt szükség, hiszen a

mikroszkópos vizsgálat, és az UV fotózás minden feltett kérdésünkre maradék nélküli

választ tudott adni.

– A felületbevonó anyag UV fotózását Balázs József az MNM restaurátora végezte.

Megállapíthatóvá vált, hogy a tárgyat sellakk politúr réteg fedi, melyet valamikor át

mázoltak egy újabb sellakk réteggel.

– A felületbevonó anyag mikroszkópos vizsgálatát Gardánfalvi Magdolna az MNM

vegyésze végezte. Először kis nagyítású sztereómikroszkóp alatt figyelte meg a mintákat,

majd UP223 nevű poliészter gyantába ágyazta azokat. A beágyazott mintákból

keresztmetszet-csiszolatokat készített, melyeket polarizációs mikroszkóp alatt

tanulmányozott. A mintákról normál, illetve UV-megvilágításban, valamint a polárszűrőt

elforgatva fényképeket készített. Megállapította, a rétegszerkezetet. A mintáknál a fa

hordozón fényes, tömör lakk rétegen látható, melyen helyenként egy sötétbarna felületet

adó második lakk réteg is található.

– A fafajta makroszkópos vizsgálatát és metszés előtti orientálását Papp Kinga a KDM

restaurátora végezte. Először kis nagyítású sztereómikroszkóp alatt figyelte meg a

mintákat, majd az anatómiai irányoknak megfelelően metszett ki darabokat a gépi

metszéshez történő beágyazás előtt.

– Dr. Szűcs Iván (patológus osztályvezető főorvos, Szt. Borbála Kórház Tatabánya)

segítségével 3D szkenner – Panoramic Viewer, Ing Flow computer program

használatával, mérési paraméterek alkalmazásával készültek a minták. A faanyag

preparátumok parafinba beágyazását és azok metszeteit Sebestyén Ibolya (orvos

diagnosztikai laboratóriumi analitikus, Szt. Borbála Kórház tatabánya) végezte.

– A fafajta mikroszkópos vizsgálatát Dr. Fehér Sándor (docens, Nyugat-Magyarországi

Egyetem, Faanyag-tudományi Intézet, Sopron) végezte. Számítógépes adatbázis

segítségével megállapította a fafajtákat. Közönséges dió (Juglans regia).

Hárs (Tilia sp.).

Korai juhar (Acer platanoides).

– A rovarfertőzést okozó kártevő meghatározása nagyfelbontású mikroszkóp

alkalmazásával történt. Az aktív fertőzéses helyeken a fertőtlenítést injektálással végeztük,

a rovarfertőzés által statikailag meggyengült helyeket műgyantás átitatással erősítettük

meg.

Carlton House-íróasztal restaurálása

A konzerválás és a restaurálás eljárása, műveletei:

A tárgy-együttes restaurálását az egyes elemek szétszerelésével kezdtem meg, ez a

hozzáférhetőség szempontjából is célszerű volt.

A fa részek kezelése:

Portalanítás után egy enyhén nedves tisztítást végeztem zsíralkohol-szulfát 5%-os vizes

oldatának a habjával. A felületét borító besötétedett sellakpolitúr nem fedte minden felületen

egységes bevonatként a tárgyakat és helyenként megkopott, karcos, hiányos volt, sötét

foltokkal tarkítva, ezért az író felületen, valamint a felépítmény tetején eltávolításra került. Itt

a rétegek eltávolítását Szuper Kromofág oldószerrel, tamponálással távolítottam el. A tisztítás

után láthatóvá váltak a korábbi javítás nyomai, kiegészítései. Ezek általában beöregedett és

besötétedett különböző glett anyagok, jávor-, és hársfa furnér volt. A korábbi kiegészítésekből

csak a tárgyhoz harmonikusan nem illeszkedő (színben, anyagában, állagában) pótlásokat

távolítottam el. A faelemek és faragási hiányokat az eredetivel megegyező faanyaggal

pótoltam. hiányzó intarziák és furnérok pótlását az eredetivel megegyező faanyaggal

pótoltam, az új furnérok szinét UV ládás öregítéssel hoztam a kívánt árnyalatra. A pörköléses

technikát, csak az egyértelműen bizonyítható helyeknél alkalmaztam a meglévő minták

alapján készített rekonstrukció szerint. A pótlások, és csapozások ragasztását nyúlenyvvel

végeztem, de helyenként acetaldehides vizes bázisú (Pálma-fa Expressz) ragasztót is

használtam ahol a szerkezeti statika meg kívánta. A rovarfertőzött elemeknél a

fertőtlenítéshez Wolmanol BX favédő, és konzerváló szert alkalmaztam. A teljesen letisztított

intarziás elemek felületkezelése 10%-os sellak politúros oldattal több réteggel történt. A bútor

többi felületén sellakk lakkretust alkalmaztam.

A fém részek kezelése:

Az íróasztal három oldalsó fiókjára bronz fogantyúk kerültek.

A fém részek tisztítását mechanikus majd szerves oldószeres kezeléssel tisztítottam (EDTE),

majd a sérült felületeket kiegyengettem, deformációkat megszüntettem, végül 2%-os paraloid

oldattal (1:1 aceton: toluol) felület kezeltem.

A papír részek kezelése:

A fiókok és szekrénykék belsejébe a XIX.-XX. században többször papírtapéta került. Először

piros, majd kék papír borítást kaptak a belső felületek. Ennek tisztítását mechanikusan

kezdtem, porszívózás és radírozás után nedves tisztítást végeztem desztillált vizes nedves

vattával. Az elvált felületeket CMC ragasztóval rögzítettem. Kiegészítés nem történt.

A restaurálás közben

A restaurálás végeredménye

TÁROLÁSI JAVASLAT

Az fa tárgyak, intarzia berakásos bútor tárolására legideálisabb a pamut vászonnal letakart,

UV fény és a szilárd (por) és gáz halmazállapotú légszennyezők (NO2, SO2, ózon) mentes

raktár. Amennyiben kiállításba kerül a tárgy, törekedni kell az optimális műtárgy környezet

kialakítására.

Ideális műtárgy környezet:

Hőmérséklet 18–25 °C

RH (relatív páratartalom) 50–55 %

Megvilágítás 100–150 lux

Az igen jelentős iparművészeti érétket képviselő íróasztal, restaurálás után a felújított Majki

volt Kamalduli szerzetesek rendházában rendezendő kiállításban kap helyet. Az kiállításba

helyezés után a dokumentációba és a honlapra is felkerülnek a lábaira állított tárgyfotók.

Jelenleg raktárban várja a szállítását a tágy.

Papp Kinga Enikő

farestaurátor művész