Budapest – 2010

„A népek mûveltségi foka ma is legbiztosabban aszerintítélhetõ meg, hogy az írni-olvasni tudók számaránya mi-lyen náluk. A legtöbb európai nép írni-olvasni csak a ke-reszténység felvétele után tanult meg… Európában a ma-gyar az egyetlen nemzet, amelynek a kereszténységre té-rése elõtt is volt saját - azaz nem másoktól átvett - írá-sa.”

Magyar Adorján

© Friedrich Klára – Szakács Gábor

Kiadó: Szakács Gábor

T.: 403-1086, +36 30 431 1281

Villámlevél: szakacs.gabor@interware.hu, szaki1@interware.hu

ISBN 978-963-88764-0-9

A kötetet Barta József tervezte,

hívható a (1) 403-3579-es számon.

Nyomdai elõkészítés: B'artbox Grafikai Stúdió – Budapest

Nyomás: Regiszter Kiadó és Nyomda Kft. Budapest,

telefon: (1) 400-2166, (1) 400-2167

Tartalom

Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6Mi az írás? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8Vegyük komolyan! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8Idõrend, sorrend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9Az írás elõzményei

Emlékeztetõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11Tárgy írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

Az írások fõbb csoportjai1. Képírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122. Fogalomírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133. Szóírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134. Szótagírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135. Betûírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

A képírástól a szótagírásigSumer írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14Az ékírás megfejtése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16Elamita (méd-szkíta írás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18Egyiptomi írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19Kínai írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21Indus-völgyi pecsételõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22Krétai írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23Hettita írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25Azték és maja írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Japán írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27Húsvét-szigeti írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28Afrikai írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29Ausztráliai írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31Hittérítõk írása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

BetûírásokAz õsi magyar rovásírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34Rovásírásunkról idegenek és magyarok . . . . . . . . . . . . . 36Rovásírásunk néhány emléke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39Rovásírásunk kialakulásáról és terjedésérõl . . . . . . . . . . 45Miért maradt fenn kevés rovásemlékünk? . . . . . . . . . . . 47Az írás Kárpát-medencei eredete . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

További betûírásokUgariti ékírásos betûírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51Pelazg írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52Föníciai írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53Etruszk írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54Görög írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56Arámi írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57Héber írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57Indiai írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

Latin írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59A latin betû továbbfejlõdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60Nabateus írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60Kelta írás – Ogham . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61Ibériai írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62Meroei írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63Germán írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64Arab írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65Türk írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66Ujgur írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67Szláv írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68Szomáli írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70

Az írástörténet mostohagyermekeiMas d'Azil . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71Glozel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72Viszokó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73

Az írások gyökere és anyja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75Táblázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77Kisszótár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81Szakirodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82Az ábrák forrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85A külsõ és belsõ borítók képeihez . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88Mellékletek

Rovásírás olvasógyakorlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90Friedrich Klára és Szakács Gábor elõadásai . . . . . . . . . 95Kiadványaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96Könyveink tartalomjegyzékei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98A Forrai Sándor Rovásíró Kör és honlapja . . . . . . . . . . . 107

A három tatárlakai agyagtábla másolata az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban, Kolozsváron

Fényképezte: Víg Sándor (2007)

Két rovásírás betûsor

A rovásírás legfontosabb szabályai: 1. A rovásírást jobbról balra írjuk, mert legtöbb írásemlékünkben

így szerepel. Lehet balról jobbra is írni, ám ez nem hagyomány-követõ. Ebben az esetben meg kell fordítani a betûket.

2. A szavakat szóközökkel választjuk el egymástól. Az írásjelekugyanazok, mint a latin betûs írásnál.

3. A rovásírásban két fajta K betû használatos. Magyar Adorján sze-rint az egyik a szó végeire, a másik a szó belsejébe kerül. ForraiSándor véleménye ezzel szemben az, hogy a két fajta K haszná-latát a mellettük lévõ magánhangzók hangrendje dönti el.Friedrich Klára kutatásai szerint rovásemlékeink nem igazoljákezeket a szabályokat. Egyszerûbb, és ezt az egyszerûsítéstForrai Sándor is elfogadta, ha csak a k jelet használjuk K-ként.Ugyanis régen nem csak az (e) f, (e) l, (e) m, (e) n, (e) ny, (e) r,(e) s, (e) sz hangoknál ejtették elôl az e-t, hanem mindegyikmássalhangzónknál. Tehát (e) b, (e) c, (e) cs… … (e) k, ennek ajele pedig a k.

4. Fontos szabály, hogy rovásírásunkban csak azokat a betûválto-zatokat használhatjuk, amelyek valamely régi rovásemlékbenmegtalálhatók.

5. A rovásbetûk között nincs Q, W, X, Y. Rovásírással így jelöljük õket:

QU=KV pl. Aquincum: mucniqaQuartz: ztraq

W=V pl. Wesselényi: iòélessevX=KSZ pl. taxi: i�kat

Y=I pl. Vörösmarty: itramsöröv

Friedrich Klára ábécéje Forrai Sándor betûivel

Magyar Adorján ábécéje

5

Elõszó

A hivatalos tudományt képviselõ magyar és a külföldi írástörténé-szek nem kapcsolják Kárpát-medencei õsi írásjeleinket sem a maimagyarsághoz, sem a magyarság elõdeihez. Ennek az a téves törté-nelem szemlélet az oka, mely szerint a magyarok csak 896-ban je-lentek meg a Kárpát-medencében.

Õsi írásunkról a hivatalos álláspont tömörítve a következõ: A székely-magyar rovásírás a türk írás családjába tartozik. A tür-

kök írásukat a szogdoktól vették át, akiknek nyelve a perzsával ro-kon iráni. A szogdok az arámi betûírás átvételével alakították ki írá-sukat. A magyarokat urál vidéki õshazájukban érte az a türk hatás,amelynek a rovásírás átvételét köszönhetjük. Egyes jelei közvetlenüla görög ábécébõl származnak, két jel pedig a glagolita betûsor meg-felelõ jeleire emlékeztet.

Csodálkozhatunk-e ezek után a külföldi tudósok hozzáállásán?A külföldiek az akadémiai álláspontból indulnak ki, nem ismerik

a másfajta kutatási eredményeket, részint mert ezek nincsenek le-fordítva angolra, németre. De nem is igyekeznek ezeket megismer-ni, mert nem érdekük, hogy a lenézett magyarokról egyszer csak ki-derüljön, hogy az õ elõdeik tanították meg írni az emberiséget. Aztsem veszik figyelembe, hogy az itt élõ magyarság egy része, mint be-cses hagyatékot értékeli és használja még ma is õsei írását.

Jellemzõ ez azokra a külföldi régészekre, történészekre, kutatók-ra is, akik a leletek kényszerítõ hatása alatt ugyan elismerik a Kárpát-medence fontosságát, azonban úgy beszélnek a történelmi Magyar-ország területérõl, mintha a trianoni határok már a kõkorban is lé-teztek volna. Az erdélyi lelet náluk román, a felvidéki szlovák, a dél-vidéki bulgár vagy szerb. Kivétel ez alól Mario Alinei olasz nyelvész.(2005:447)

Szakács Gáborral tartott elõadásaink során és a hozzánk érkezettlevelekben sokszor találkozunk azzal a kérdéssel, hogy a magyarokelõdeinek írása hol foglal helyet az írás egyetemes történetében.

Az ezzel kapcsolatos hivatalos álláspont nem felel meg a valóság-nak, ezt a mûvelt hallgatóság is tudja. Írásom egyik célja erre a kér-désre választ adni.

Írástörténeti kutatásaim során mind a szakirodalomból, mind amaguk tárgyi valóságában igyekeztem megismerni az írásemlékeket.Ennek eredményeképpen a magyar rovásírás igen korai Kárpát-me-dencei eredetére és önálló fejlõdésére találtam bizonyítékokat, ame-lyeket eddig négy könyvben közreadtam. Ezeknek alapján helyezemel õsi írásunkat az õt megilletõ helyre, bolygónk legelsõ betûírásá-nak helyére.

6

Ma is itt él az a nemzet, amelynek elõdei megalkották ezeket a be-tûket, több tízezer azoknak a száma, akik ismerik és több ezer azo-ké a hagyományõrzõké, akik a mindennapi életben ma is használ-ják. A tárgyi bizonyítékokon kívül ne becsüljük le a népi emlékeze-tet, ha úgy tetszik a Jung féle kollektív tudattalant sem, a mai ma-gyarság egy részében igen erõsen gyökerezik a Kárpát-medencei õs-honosság és szkíta-hun-avar-magyar folytonosság érzése.

Ennek a ténynek megismerése hozzájárulhat nemzettudatunkerõsítéséhez. Ez könyvem másik célja.

Írástörténeti áttekintõm anyagát több, mint 300 írásfajtából válo-gattam ki. Fõként olyanokat választottam bemutatásra, amelyekbolygónk mûvelõdéstörténetében fontosabb szerepet játszottak,vagy amelyek olyan ritkán szerepelnek írástörténeti mûvekben, mintaz afrikai írások.

A BonyhaiRovásemlék

fényképénRáduly János

rajzátkiegészítette:

Pej Kálmánmérnök (2009)

A BonyhaiRovásemlékFényképezte:Friedrich Klára(2009)

7

Mi az írás?

A népek hitregéiben az írás úgy szerepel, mint az Istenek ajándé-ka az embereknek. Gyermekkoromban számomra az írás varázslatvolt, a ceruza pedig varázspálca. Felnõttként több mint harminc évigtanítottam latin betûs írást, az utóbbi tizenöt évben pedig rovásírást,kutatva történetüket is. Eközben tiszteletem egyre nõtt az emberiségmûvelõdéstörténetének ezen legfontosabb alkotórésze iránt.

Kéki Béla erdélyi származású könyvtártudós, íráskutató így hatá-rozza meg az írás fogalmát:

„Mi az írás? Nyelvileg kifejezett gondolatok, maradandó rögzítésé-re szolgáló, kisebb-nagyobb emberi közösségektõl elfogadott, egyez-ményes grafikai jelek rendszere…

Az írás látási ingerek útján felfoghatóvá és bármikor reprodukál-hatóvá tette az elröppenõ szót, s ezzel egyszeriben kiküszöbölte agondolkodás útjából a földrajzi távolság okozta akadályokat s lehe-tõvé tette ismereteink, tapasztalataink átörökítését a késõbbi nem-zedékekre. Tulajdonképpen lebontotta a tér és idõ korlátait a tudásszéleskörû és gyors terjedésének útjából.”

Vegyük komolyan!

Vegyük komolyan azt az alapszabályt, hogy két betû csak akkor azo-nos, ha a hangértékük is azonos! Ugyanis a betû valamely hang képe,jele, tehát a hang (fonéma) és betû (graféma) szorosan összetartozik.Például az X jelhez a magyar rovásban B, a türkben D, a latinban KSZ,a germánban G hang tartozik. Tehát nem mondhatjuk azt, hogy az Xjel azonos a magyarban, türkben, germánban, latinban.

Azonban a formai, alaki hasonlóságot sem szabad figyelmen kívülhagyni, mert utalhat a betûk eredetére, korai rokonságára. Ilyen ala-ki hasonlóság van a Kárpát-medencei Tordos-Vinca mûveltség, afranciaországi Glozel, valamint a bosnyák Nap piramishoz vezetõRavne alagútban talált jelek között és a magyar rovásírás jelei kö-zött. Ezek közül csak a magyar rovásírás hangértékeit ismerjük.Ugyancsak számottevõ alaki hasonlóság van a magyar rovásírás be-tûi és a germán runák között, azonban hangértékeik különböznek.Ezekben az esetekben az alaki hasonlóság olyan arányú, amely ki-zárja a véletlenszerûséget.

8

Idõrend, sorrend

Az itt következõ sorrendben a magyarok elõdeinek rovásírását, to-vábbá a pelazg írást kutatásaim alapján helyeztem el. A pelazg íráshelyére az 52. oldalon olvasható ismeretek alapján következtettem.Keletkezését az igen szerény bizonyító anyag ellenére is a föníciaiírás elé kell helyeznünk.

Nem helyeztem el az idõrendben a könyv végén található Mas d'Azili, Glozeli és Viszokói írásokat, mert a korukra vonatkozó adatokelégtelenek és ellentmondásosak.

Az idõrend többi része Kéki Béla Az írás története, valamint ColinRenfrew és Paul Bahn Régészet c. könyvének 380. és 446. oldalánlévõ idõrend és a szakirodalomban olvasható mûvek alapján ké-szült.

Az írástörténeti munkák idõrendje között eltérések vannak, több-nyire a megtalált leletek kora alapján határozzák meg egy-egy népírásmûveltségének kezdetét. Azonban a legkorábbi leletek már rövi-debb-hosszabb fejlõdés eredményét mutatják, ezért az idõpontokhozzávetõlegesek. Erõsen megkérdõjelezhetõ például, hogy az õsijellegû Húsvét-szigeti írás csak a Krisztus utáni 15. sz.-ban keletke-zett.

Krisztus elõttKárpát-medencei rovásírás: Kr. e. 18.000 tájánMezopotámiai képírás: Kr. e. 3300Mezopotámiai ékírás: Kr. e. 3100Egyiptomi hieroglifák: Kr. e. 3000Kínai írás: Kr. e. 3000 Indus-völgyi pecsételõk: Kr. e. 2500Elamita (méd-szkíta) írás: Kr. e. 2500Krétai lineáris A: Kr. e. 1800Ugariti ékírásos betûírás: Kr. e. 1500 Hettita hieroglifák: Kr. e. 1450Lineáris B: Kr. e. 1450 Pelazg írás Kr. e. 1400 Föníciai írás: Kr. e. 1300Etruszk írás: Kr. e. 1000 Görög írás: Kr. e. 900Arámi írás: Kr. e. 900Héber írás: Kr. e. 900Indiai írás: Kr. e. 800Latin írás: Kr. e. 600

9

Nabateus írás: Kr. e. 500Kelta írás: Kr. e. 400 Ibériai írás: Kr. e. 300Meroei írás: Kr. e. 200

Krisztus utánGermán runa: 200 Azték és maja írás: 250Arab írás: 700Türk írás: 700Ujgur írás: 800Japán írás: 800Szláv írás: 900Húsvét-szigeti írás: 1500Afrikai írás: 1600Ausztrál írás: (?) Hittérítõk írása: 1840

A Homoródkarácsonyfalvi RovásemlékFényképezte: ifj. Forrai Márton (2009)

10

Az írás elõzményei

1. Emlékeztetõk

Az emlékeztetõk közé tartoznak a csomójelek, ezeket az egész vi-lágon használták. A kínaiak nádból font zsinegre csomókat kötöttekés számadatokat rögzítettek vele. Peru õslakói, az inkák egy alapzsi-nórra csomózott színes mellékfonalak segítségével jegyeztek fel ada-tokat, ezt kipunak (quipu) nevezték. A katolikusok napjainkban ishasználják a rózsafüzért.

2. Tárgy írás

A tárgy írást az emlékeztetõkhöz hasonlóan a legkorábbi idõktõlfogva használták közlésre. A tárgy írás egy kedves példájáról írDoblhofer: A nigériai joruba négereknél a hat kagyló nem csak a ha-tos számot jelenti, hanem a vonzódást is. Ha egy férfi hat felfûzöttkauri kagylót küld egy nõnek, akkor az szerelmi vallomás. Ha a nõnyolc kagylót küld vissza, akkor hasonlóan érez. (1962:20)

Az indiánok is használták a különbözõ színû kagylókból kivágottkorongokat közlésként. Ez az úgynevezett vampumöv.

A szkíták, amikor Dareiosz perzsa király már túl sokat háborgattaõket, egy küldönccel küldtek neki egy madarat, egy egeret, egy bé-kát és öt nyílvesszõt. Az ajándék jelentése a következõ volt: „Per-zsák! Ha nem repültök fel a magasba, mint a madarak, és nem búj-tok a föld alá, mint az egerek, vagy nem rejtõztök el a mocsarakbanúgy, mint a békák, akkor sosem fogtok hazatérni, mert ezek a nyilakutolérnek benneteket” – olvashatjuk Doblhofernél. (1962:20)

Az írás elõzményeihez tartoznak még a tulajdonjegyek, billogok,mesterjegyek, számrováspálcák, hírnökbotok.

1. ábra: Hatezer éves összeróttnévjel vagy mesterjegycserépedény aljáról,Tordos környékérõl, Torma Zsófia gyûjtésébõl

11

Az írások fõbb csoportjai

1. Képírás (Piktográfia)

Jól felismerhetõ ábrázolások, rajzok, amelyek az élõlényeket vagytárgyakat egyszerûsített formában ábrázolják. Egy-egy szót vagymondatot jelentenek, nyelvi hovatartozás és hangérték nélkül. Teháta világ bármelyik részén érthetõek. Legrégebbi emlékei a barlangraj-zok, melyeknek elsõ példányai 40.000 évvel ezelõtt készültek. And-rew Robinson grafikus szimbólumoknak, azaz magyarul rajzos jelké-peknek nevezi a barlangi mûvészet ezen emlékein látható jeleket.(2003:53)

A képírást az észak-amerikai indiánok még a 19. sz.-ban is hasz-nálták, ilyen pl. az 1800 és 1870 között keletkezett, bölénybõrre írtTéli Krónika. (Írásukat inkább átmenetnek nevezném a képírástól afogalomírás felé.)

Képírást ma is gyakran használunk, pl. közlekedési táblák, vagy aszámítógép képjelei, idegen szóval ikonjai.

2. Fogalomírás (Ideográfia)

A képek itt már elvont fogalmakat is jelölnek, például a Nap képea hõséget, a láb képe a járást, a krokodil a kapzsiságot, az ajtó és afül együttes képe pedig a hallgatózást. (Dracsuk, 1983: 16, 17)

A képek tehát fogalomjelekké, ideogrammákká válnak. A jelek-nek nincs hangértéke, a szavak értelméhez kapcsolódnak, de mártársadalmi közmegegyezéshez kötöttek, alakjuk pedig fokozatosantávolodik az eredeti képtõl. A fogalomírást használták többek közötta sumerek, egyiptomiak, kínaiak írásuk bizonyos fejlõdési fokán.

2. ábra: Képírás a delavár indiánoktörzsi krónikájából. Értelme: A Hold Asszonymegmenti az embereket ésfelveszi õket csónakjába.

12

3. Szóírás (Logográfia)

Amikor egy-egy régi mûveltségben a gyakran használt szavakhozmindig ugyanazok a jelek kapcsolódtak, szóírás alakult ki. A jelek alak-ja fokozatosan elszakadt az eredeti képtõl, viszont önálló hangalakotnyert. A szóírás jeleit vagy jegyeit idegen szóval logogrammának ne-vezzük.

A szóírást alkalmazták a sumerek és az egyiptomiak is, napjaink-ban pedig a kínaiak. Jeleik száma minden új fogalommal nõ, jelen-leg 45.000 körül van.

4. Szótagírás

A szótagírás a szóírásból alakult ki oly módon, hogy a több szóta-gú szavakat az egy szótagú szavak jeleibõl állították össze. Mintha aBORSÓ szót a BOR és a SÓ szó jeleibõl alkotnánk meg. Itt már ahangérték nagy szerepet kap, mivel a BOR-nak és a SÓ-nak semmiköze a BORSÓ-hoz, hanem a két eredeti szó jele és hangértéke ad-ja az új szót. Ilyen pl. krétai lineáris B írás és a japán írás. A szótag-írásban a jelek száma legalább 50, napjainkban a japánoknál példá-ul 2x71, azaz 142.

5. Betûírás (Hangírás, fonográfia)

Az adott nyelv minden hangját külön betû rögzíti. Ez a legfejlet-tebb, legésszerûbb írásforma, mivel minden hangunkra van egy be-tû, így bármit, még a legelvontabb fogalmat is könnyedén le tudjukírni. A jelek száma átlagosan 20 és 40 között van.

Ennek az írásformának legelsõ képviselõje a magyarok elõdeinekírása, az õsi magyar rovásírás, bár a hivatalos írástörténet errõl nemvesz tudomást.

13

A képírástól a szótagírásig

Sumer írás

3. ábra: Az ékírás jeleinek fejlõdése

Az írás feltalálását a sumereknek tulajdonítják. A sumerek a Kr. e.4. évezredben a képírásból indultak ki, írásjeleik eleinte tárgyakatábrázoltak, majd fogalomírássá fejlesztették, pl. a szem és a víz kép-jele jelentette a sírást, vagy a szájba rajzolt kenyér az evést.

A legrégibb sumer képírásos táblát Kis sumer városban találták ésKr. e. 3300-ból származik. Kezdetben függõlegesen írták egymás aláa jeleket, a sorok pedig jobbról-balra követték egymást. Késõbb atárgyak képét ékjelekkel helyettesítették, ezek kezdetben hasonlítot-tak az eredeti képre, majd fokozatosan távolodtak tõle.

A legrégibb ékírásos táblát, Kr. e. 3100-ból a Dzsemdet-Naszr dombalatt találták, amely mintegy 25 km-re fekszik Kis városától északra.

Az agyagtáblák általában 6-8 centiméter szélesek és 10-14 centi-méter hosszúak. Többnyire a napon szárították õket, a fontosabba-kat azonban kiégették. Ur városában Leonard Woolley régész többmint 20.000 darab ékírásos táblát talált 1922 és 1934 között. Sokékírásos szöveg maradt meg pecséthengereiken és feliratos emlék-köveiken, a sztéléken.

14

A sumerek írásukat nem fejlesztették betûírássá. Zakar András ír-ta A sumer nyelvrõl c. füzetében: „A sumer írás fejlõdése tetõpont-ján tehát az egyes jelek lehetnek: 1. Szójelek 2. Fogalomhatározók3. Szótagjelek 4. A szójelek fonetikus bõvítményei.” (1975:22)

„A sumerek páratlan érdeme, hogy a képírást a beszélt nyelv szol-gálatára alkalmassá tették: a fogalomírást szóírássá alakították át.”(1975:21)

Amikor a sémita akkádok a nem-sémi suméreket Kr. e. 2000 kö-rül leigázták, átvették a legyõzöttek szellemi javait, elsõsorban azírást, ezt saját nyelvükhöz igazítva, nagymértékben összezavarták,azaz „a sumer írás úgy illett az idegen nyelvhez, mint egy rosszul sza-bott ruha”, írja Doblhofer. (1962:151) Ugyanis az akkádok nyelvenem ragozó nyelv, mint a sumereké.

Az akkádok gazdag irodalmi anyagot vettek át a mûvelt sumerektõl.Így a világ teremtésének legõsibb szövegét, amely hét táblán maradtránk és a Gilgames eposzt is.

Az 1850-es években Ninive romjai alól feltárták Assurbanipal(Kr. e. 668-626) asszir király 30.000 cseréptáblából álló könyvtárátés a British Múzeumba szállították. 1872-ben az angol GeorgeSmith, a British Múzeum munkatársa fejtette meg a Gilgames eposzegy részét, majd 1873-ban a többi részért Ninive romjaihoz utazotts öt napi ásás után a Kujundzsik domb alól elõkerítette a hiányzóagyagtáblákat, 384 darabot. Megfejtése bebizonyította, hogy a Bibli-ában olvasható vízözön történet forrása a Gilgames eposz. „Angliá-ban a felfedezés nagy izgalmat és elkeseredést váltott ki: ha Smithállítása igaz, akkor a Biblia nem a hit és tudás elsõ forrása, amely-nek szerzõit maga az Isten ihlette.” (Zamarovsky,1966:250)

A George Smith által megfejtett ékiratokból fény derül a bibliaiNoé akkád nevére: Utnapistim.

Vízözöni sumer hõsünk igazi nevét hordozó agyagtáblákraNippurban találtak rá a 19. sz. végén. Ez egy nagyon sérült és hiá-nyos sumer tábla volt. Arno Poebel amerikai sumerológus 1914-benadta ki fordítását, megtudjuk belõle, hogy a vízözöni bárkaépítõ ne-ve Ziuszudra és királyi méltósága volt.

A Biblia más részei is sumer eposzokból származnak, példáulÁdám és Éva megkísértése, Káin és Ábel története. (Zakar, 1973:47)

Hódoly László már 1884-ben utalt egy Mezopotámiában feltárt,vonalas írást hordozó emlék és a székely rovásírás kapcsolatára. Akapcsolatot Sebestyén Gyula is elismeri, ezt olvashatjuk a Rovás ésrovásírás címû könyvében: „A babyloniak ékírását az ókor legrégibbkulturnépe, a mi ural-altáji népcsaládunkhoz tartozó zseniálisszumer nép hozta létre.” (1909:2)

Több kutató pedig meggyõzõen bizonyította a sumer és magyarnyelv rokonságát.

15

Az ékírás megfejtése

Az ékírás megfejtése a perzsa királyok perszepoliszi palotájánakhárom nyelvû feliratai és a behisztuni szikla szintén háromnyelvû fel-iratának segítségével történt. A Zagrosz hegységben lévõ ezer métermagas behisztuni sziklára vésték száz méteres magasságban I. Dare-iosz perzsa uralkodó (Kr. e. 521-485) óperzsa, elámi (méd-szkíta) ésakkád (babiloni) feliratait, annak emlékére, hogy egy év alatt 19 csa-tát nyert meg. (A szkítákkal szemben azonban alul maradt.) A felira-tokat rendkívûl nehéz körülmények között Rawlinson angol katona-tiszt másolta le egy kurd fiú segítségével. (Lipin-Belov, 1956:48)

4. ábra: A behisztuni szikla

5. ábra: A háromnyelvû perszepoliszi felirat (felülrõl: perzsa, elámi, babiloni)

16

Az akkád-babiloni felirat szójelekkel, az elámi szótagírással, azóperzsa szöveg betûírással íródott. Mindhárom ékírás. Az óperzsaékírásos betûírás Dareios uralkodása alatt (Kr. e. 521-485) jött létre.

E feliratok megfejtése után ismerte fel Edward Hincks és Henry C.Rawlinson, hogy kellett lennie egy megelõzõ nyelvnek és írásnak, eztkésõbb Julius Oppert asszirológus nevezte el sumernek, Sarrukinsémita király egy feljegyzése alapján, amelyben mint a sumerek ésakkádok királyáról ír magáról. (Érdy, 1974: 47, 63-65, 95)

6. ábra: Az óperzsa ékírásos ábécé

Az ékírás megfejtése nagyrészt a következõknek köszönhetõ: Grotefend, Georg (1775-1853) német gimnáziumi tanár, Hincks, Edward (1792-1866) ír lelkész, Rawlinson, Henry Creswicke: (1810-1895) angol katonatiszt.

17

Elamita (méd-szkíta) írás

Elám nagyjából a mai Irán déli területén feküdt, Kr. e. 2500 tájá-ra tehetõ a virágzása. Fõvárosa Szuza volt. Az elámi birodalmat aperzsák pusztították el Kr. e. 640-ben. A behisztuni háromnyelvû ék-írásos felirat egyik nyelve az elámi. Az elamita írásnak lineáris és ék-írásos változata is volt. Edward Hincks ír lelkész állapított meg elõ-ször hasonlóságot a sumer és az elámi, pontosabban a méd írás kö-zött, 1857-ben. Számunkra, magyarok számára igen jelentõségtel-jes, hogy ezt Rawlinson szkíta írásnak nevezte. (Doblhofer,1962:119, Érdy,1974:77-79, 99, 115) (Lásd még 43. oldal)

7. ábra: Óelámi képírás

8. ábra: Óelámi vonalas írás

18

„A perzsa birodalom különbözõ helyein talált, ékjelekkel írt fel-iratok második nyelve egy 111 szótagjelet használó nyelv, melyetSusa környékén is beszéltek és ma neo-elamitának neveznek. Errõla magyarhoz és a törökhöz hasonlóan szintén agglutináló (ragozó)nyelvrõl az írásmegfejtõk úgy vélekednek, hogy a médek beszéltékés a szkíta, turáni népek nyelveivel volt rokon”- írja Érdy Miklós.(1974: 47)

Egyiptomi írás

Az egyiptomiak hieroglif írása szintén képírásból fejlõdött foga-lomírás. A Kr. e. 3. évezredben jelenik meg, teljesen kialakult formá-ban. Ezeket a szent véseteket többnyire csak emlékmûveken, vagyemlékmûvekben találjuk. A hieroglifák mindig szembenéznek azírásíránnyal, tehát a jobbra nézõknél jobbról balra írták a jeleket.Leggyakrabban felülrõl lefelé, oszlopokban haladnak az írásjelek, azoszlopok pedig jobbról-balra. A hieroglifák megfejtése 1822-benJean Francois Champollion francia történész és nyelvész nevéhez fû-zõdik, az 1799-ben elõkerült Rosette-i kõ segítségével, amelyen hie-roglif, démotikus és görög írás van. (Rosette, arabul Rashid, alsó-egyiptomi város.)

9. ábra: Az óegyiptomi írás három változata

19

A mindennapi életben a papi (hieratikus) írást használták, amelya hieroglif jelek egyszerûsített formája. A Kr. e. 7. sz.-ban a papi írástovább egyszerûsödött, népi (demotikus) írássá, amelyre a nagyszá-mú összevonás és rövidítés volt jellemzõ, a képekre már nem emlé-keztetett. Kb. ezer jelük volt, amelybõl 24 nem csak fogalmak, ha-nem egy-egy mássalhangzó jelölésére is szolgált, azaz 24 betûbõlállt az egyiptomi ábécé. (Doblhofer,1962:84) Tehát már megjelent abetûírás is, a magánhangzókat azonban nem jelölték.

Az egyiptomi írás belsõ szerkezete: Képjel, összetett képjel, szó-jel, szótagjel (kétmássalhangzós hangjel), egymássalhangzós hang-jel, hangérték nélküli meghatározójel (azaz determinativum, amely akizárólag mássalhangzóból álló írás értelmezését könnyíti meg.)(Doblhofer, 1962:81-84)

10. ábra: Kétmássalhangzós hangjelek

11. ábra:Egyiptomibetûsor

20

A papirusz a nílusi nád rostjaiból készült. Némäti Kálmán könyvtárõr fölfedezte, hogy a Szfinx hieroglif ne-

ve HUN és ezt 1912-ben megjelent tanulmányában bizonyította. Forrai Sándor szerint az egyiptomi írás kétmássalhangzós csoport-

jeleibõl származnak õsi magyar rovásírásunk úgynevezett bogárjelei.(1994:99)

Galántai Tibor nyelvész és keletkutató szerint a magyar rovásíráshasonlít legjobban az egyiptomi írásra, ezt többek között egy össze-hasonlító táblázattal is bizonyította. (Forrai, 1994:63)

Kínai írás

A ma Kínának nevezett területen, a Sárga folyó középsõ folyásamentén a Yangshao mûveltségbõl, a Kr. e. 4-5. évezredbõl vonalasírásjelek származnak, amelyek agyagedényekbe karcolva maradtakfenn. (Dr. Bárdi László szíves közlése alapján.)

A hivatalos írástörténet szerint a kínaiak elsõ írásemlékei a Kr.elõtti 3. évezredbõl marha és szarvascsontokon, úgynevezett jós-csontokon és teknõsök páncélján maradtak fenn. Teknõsök páncél-jára vésték például az államrenddel kapcsolatos eseményeket. Írá-suk eredetileg képírás volt, amely az idõk folyamán bonyolult, sokvonásból álló fogalomírássá és szóírássá alakult.

13. ábra: A kínai írás fejlõdésének bemutatása"A népek sokasága letette fegyverét"mondattal. a: jóscsonton, b: a Sang dinasztia nagypecsétjén, c: a Cs'in diansztia kispecsétje, d: vallási irat a Han dinasztia korából

12. ábra: A Yangshao mûveltségjelei cserépedényeken

21

Bambuszrudakra is írtak felülrõl lefelé. Kr. e. 120 táján pedig pa-mutrongyokból készítettek papírt.

A kínaiak 868-ban már fából faragott jelekkel nyomtattak, ké-sõbb égetett agyagból is készítettek betûket. „A szójeleket fadúcok-ra rajzolták, majd körülvésték, festékezték, végül selyemre vagy pa-pírra átdörzsölve készítették a levonatokat” - írja Kéki Béla. Ezttáblanyomásnak nevezik. A kínai nyelv egyszótagú szavakból áll,nem ismeri a ragozást. Szavaiknak a kiejtés, hanglejtés alapján többjelentése lehet. Körülbelül 45.000 jelük van, minden szónak meg-van a maga jele, ezért szójeles írásnak is nevezik. A jeleket régenjobbról balra haladó függõleges oszlopokban írták, a könyv legelsõszava a jobb felsõ, legutolsó a bal alsó volt. A mindennapi élethezhárom-négyezer jel ismerete szükséges. A 19. sz. vége óta dolgoz-nak írásuk egyszerûsítésén. Napjainkban a nyomtatott kiadványok-ban már vízszintesen, balról jobbra halad a szöveg.

14. ábra: Kínai írás egy Samsung televízió füzetébõl, 2009-ben

Indus-völgyi pecsételõk

A Kr. e. 3. évezredbõl mintegy 2500 elefántcsontból vagy rézbõlés égetett agyagból készült szögletes táblácska került elõ, többsé-gük a mai Pakisztán és Észak-nyugat India területén egykor virágzóMohenjo Daro és Harappa települések romjai alól. Kb. 250 írásjegylátható rajtuk. Ezt protoindiai írásnak is nevezik, az õslakókat pedigprotodravidáknak, akiket az árják szorítottak ki élõhelyükrõl.

15. ábra: Indus völgyi pecsétek

22

1932-ben Hevesy Vilmos magyar tudós az Indus völgyében folyta-tott ásatásokat és felfigyelt az itt talált pecsétek jeleinek Húsvét-szi-geti írással való formai azonosságára, ezt számos jel esetében bizo-nyította is. (Doblhofer, 1962:334, Fehérné Walter Anna, 1975, I. kö-tet: 92, Dracsuk, 1983:47)

Az Indus-völgyi pecsételõk megfejtése még bizonytalan.

Krétai írás

Kréta a Kr. e. 2. évezredben a Földközi tenger kereskedelmi köz-pontjává vált. Háromféle írást találtak a kutatók. Egy hieroglif írást,amelyet a feltáró régész, Arthur Evans, minószi hieroglifnek nevezettel, ez gyakran pecséteken maradt fenn.

16. ábra: Krétai írások: elsõ sor: hieroglifák, második sor: régebbi lineáris, harmadik sor: újabb lineáris írás

17. ábra: Pecsét krétai képírással

Ennek az idõk folyamán vonalas írássá egyszerûsödött két válto-zata a lineáris A (Kr. e.18. sz.) és a belõle fejlõdött lineáris B írás (Kr.e. 15. sz.) A lineáris A táblákból kb. 400 darab, a lineáris B-bõl többezer maradt fenn. Ez utóbbinak 135 jele van, ami szótagírásra utal.Alice J.Kober amerikai matematikus 1943 és 1950 között foglako-zott a krétai lineáris B táblák megfejtésével, végül Michael Ventrisangol építésznek sikerült 88 jelet megfejtenie, eredményét 1953-ban tette közzé. A táblák fõként gazdasági feljegyzéseket tartalmaz-nak és görög nyelven íródtak. A lineáris A táblák jeleinek hangérték-ét is megállapították, de megérteni nem tudják, mert nem görögül,hanem ismeretlen nyelven íródott.

23

19. ábra: Tábla lineáris B írással

20. ábra: A lineáris B írás elemeit bemutató pylosi tábla

18. ábra:Tábla lineáris A írással

24

Hettita írás

A hettiták a Kr. e. 2. évezredben alapítottak birodalmat Kis-ázsiában, Anatóliában. Használták a hieroglif írást és az ékírást is.Fõvárosuk, az egykori Hattusas (Bogazköy) romjai alól kerültek elõezek emlékei. A hettita hieroglifák az egyiptomiakhoz hasonlóansziklába vésett feliratokon, pecséteken, tehát nem a hétköznapi élet-ben jelennek meg. Több kutató elõzetes tanulmányai alapján két-nyelvû, hettita és föníciai jeleket hordozó kõlap segítségével fejtettemeg õket Helmuth Bossert német egyetemi tanár 1947-ben. A foga-lomjeleken kívül 50-60 szótagjelet is sikerült azonosítani.(Doblhofer, 1962:192, 204)

Állami levéltáruk tízezer körüli agyagtábláján ékírásos akkád nyel-vû írást is találtak.

A hettita iskolások „füzete” egy összehajtható deszkalap volt,amelyre mésszel átitatott vásznat feszítettek és tusba mártott ecset-tel írtak rá.

21. ábra: Hettita hieroglif szavak

22. ábra: A Tarkumuwapecsét hieroglifírással és ékírással

25

Azték és maja írás

Írásuk létrejöttét a Kr. u. 3. sz.-ba helyezik az írástörténészek.Írásemlékeiket és õket magukat is szinte teljesen kiirtották a 16. sz.-ban a spanyol hódítók. Kéki Bélát idézem: „Hasonló sorsra jutottakaz azték és maja képírás színes ábráival telefestett könyvek is. DiegoDe Landa, Yucatán elsõ püspöke az egész félszigetrõl összeszedetteés nagy ceremóniával máglyatûzre dobatta a maja kódexeket. Kevésmû élte túl ezt a helyrehozhatatlan kárt okozó esztelen könyvége-tést.” (2002:44)

24. ábra: Maja szójelek:

Hónapok nevei

23. ábra: Azték képírás: A gyermektanulni megya paphoz

26

A négy megmaradt maja kódex közül az egyik Drezdában van éscsillagászati ismereteket tartalmaz.

A képírásos kódexeket ritkán szarvasbõrre, gyakrabban fügefaháncsára festették. Papírt is készítettek az agávé leveleibõl. A köny-veket leporello szerûen összehajtogatták és fatáblák közé szorítot-ták. Az aztékok elõször fekete színnel meghúzták az ember, állatvagy tárgy körvonalait, majd kiszínezték. A maja képírás jegyei stili-záltabbak az aztéknál.

Japán írás

A japánok a 4. sz.-ban a kínai szóírás jeleit vették át, ez azonbannem volt megfelelõ, mert a japán ragozó nyelv (agglutináló).

25. ábra: A japán

szótagírásjelei

(részlet)

27

A 8.-9. sz.-ban a kínai szójelekbõl kialakították a 71 jeles hiraganaszótagírást, majd a 11. sz.-ban a szintén 71 jeles katakana szótag-írást. A gyerekek az elsõ osztályban a hiraganát, a második osztály-ban a katakanát tanulják meg, a továbbiakban pedig a fogalomírásjeleit. Öt magánhangzójuk van: A, I, U, E, O.

Négyezer fogalomjelet is használnak, egy felsõfokú végzettségûembernek ennyire van szüksége.

Az Imaoka Juichiro japán professzor által szerkesztett és Tokió-ban 1973-ban kiadott Magyar-Japán nagyszótárba Forrai Sándor kez-deményezésére a 15. oldalra belekerült a magyar Himnusz rovás-írással. (Friedrich - Szakács, 2003:217)

Húsvét-szigeti írás

26. ábra: Az Indus-völgyiés a Húsvét-szi-geti írásjelek (I, III, V, VII: Indus -völgyi,II, IV, VI, VIII:Húsvét- szigeti)

28

A Húsvét-szigeti, más nevén „rongo-rongo” írás fatábláit a benn-szülöttek részérõl szent tisztelet övezte. Colin Renfrew egy néprajz-kutató alapján írja, hogy a táblák a regösök emlékeztetõi lehettek,akik ezeknek segítségével adták elõ történeteiket és a jelképek sza-vakat, mondatokat, sõt egész verseket is jelenthettek. (Renfrew,2005:197) Az Indus-völgyi pecsételõkrõl szóló részben írtam, hogyHevesy Vilmos magyar kutató megállapította rokonságukat a Húsvét-szigeti írással. (Doblhofer, 1962:334, Fehérné Walter Anna, 1975, I.kötet: 92, Dracsuk, 1983:47)

27. ábra: Írásos tábla a Húsvét- szigetrõl

Az írásos fatáblákat francia és belga szerzetesek pusztították el.Viktor Dracsuk írja egy 1864-ben a szigetre érkezett hittérítõ „áldá-sos” tevékenységérõl: „Megkeresztelte a bennszülötteket és tûzrevetett mindent, ami a pogány hitvilághoz fûzte õket. Majdnem min-den fatábla megsemmisült. A kultúrát hatalmas veszteség érte.”(Dracsuk, 1983:43)

Afrikai írás

Az afrikai írásokról kevés forrás áll rendelkezésünkre, néhányuk-ról Johannes Friedrich könyvébõl tájékozódhatunk.

1949-ben F. E. Forbes amerikai mérnök Liberiában a Vai négerektörzse által használt szótagírás jellegû írásmódról adott hírt. A továb-bi kutatók kiderítették, hogy ez az írás mindössze kétszáz éves és aNílus forrásvidékérõl származik és eredetileg fogalom és szóírásvolt. (1996:166)

Sierra Leonéban a mendék törzsénél egy 190 szótagból álló íráslétezik, hozzávetõlegesen 1930 óta, a szótagok magánhangzókat istartalmaznak. (1966:167)

29

28. ábra: A mendék írásának jelei

A kameruni kis Bamum birodalom királya, Ngoya (1880-1933) egyfogalom és szóírást alkotott népének. Kamerun akkoriban németgyarmat volt és Ngoya látván a németek írását, késztetést érzett egysaját írásrendszer létrehozására. Ennek elsõ fokozata fogalomírásjellegû, további négy fokozata szóírás, összesen 1321 szójellel. Vé-gül 6. fokozata egy szótagírás, 80 jellel. (1966:168)

30

29. ábra: Bamum írás

Ausztráliai írás

Ausztrália õslakói még mindig tisztelettel övezik csiszolt, festett,jelképekkel, jelekkel teleírt vagy telerótt kavicsaikat, amelyeket csu-rungáknak neveznek. Minden fontos eseményt ezekre véstek s azttartják, az õsök ereje, bölcsessége ezekben sûrûsödik össze.(Dracsuk, 1983:33) Talán ilyen csurungák a Mas d' Azili kavicsok ésa bosnyák piramisok írásjeles kövei is.

30. ábra: Ausztrál futárbot

Sajnos az ausztrál bennszülöttek írásáról kevés szakirodalmat ta-láltam. Így az útleírások között kutakodva Arthur Phillipnek, (1738-1814) a híres angol tengernagynak, az elsõ ausztráliai fegyencszállít-mány rettegett parancsnokának úti naplójára támaszkodom.

„Jóllehet New South Wales lakói oly kezdetlegesek, hogy mégcsak meg se kísérelték, hogy ruhát csináljanak maguknak, van némifogalmuk a rajzolásról. A Botany öböl és Port Jackson környékén va-ló bolyongásaink alkalmával mindig találtunk rajzos sziklavéseteket.Pajzsokat, fegyvereket, sõt állati és emberi alakokat ábrázolnakezek. Tökéletlen, kezdetleges ábrázolatok, de mégis nyomban felis-merhetõk. Sokszor láttunk hal alakokat, egy ízben egy meglehetõspontosan megrajzolt gyíkot. Az egyik magaslat tetején felfedezett

31

sziklavéset emberalakot ábrázolt szétterpesztett lábbal, kitárt karral,ahogyan táncukra pördülnek.”

Sajnos a tengernagy bizonyára kevésbé szeretett rajzolni, mint abennszülöttek, különben most megtudnánk, nem véletlenül a Húsvétszigetihez hasonló rajzos jeleket használtak-e itt is. További leírásábólkiderül, hogy 1790-ben az õslakosok mezítelenül jártak ugyan, de áb-rákat mázoltak a testükre. Hasonlóról írt Viktor Dracsuk is. Egy Dél-af-rikai törzs kívülrõl élénk színekkel és bonyolult mintákkal telefestettházfalairól a 20. század elején kiderült, hogy a benne élõk családfájátmutatják. Minden születéssel újabb ábrák kerültek a falra. (1983:7)

Elképzelhetõ, hogy az ausztrál bennszülöttek is családfájukat fes-tették a testükre.

Hittérítõk írása

Néhány európai hittérítõ írást alkotott, hogy ezek segítségével is-mertesse meg az õslakosságot a Bibliával. Ezek az írások már meg-lévõ elemek felhasználásával készültek.

31. ábra: Cree írás

32

1840-ben J. Evans angol hittérítõ talán a Cseroki indiánok szótag-írása alapján, a Cree indiánok számára alkotott egy szótagírást,amellyel leírta az Új Testamentumot és ezt saját készítésû nyomdájá-val kinyomtatta. (Valószínûleg táblanyomás jelleggel.) 1861-ben azegész Bibliát, 1921-ben pedig csak az Újszövetséget kinyomtatta ez-zel az írással az Angol Bibliatársulat. (Johannes Friedrich, 1966:172)

32. ábra: A Miatyánk Micmac indián írással

C. Kaunder német hittérítõ már meglévõ képjelekhez csatolva egybonyolult szóképírást készített a kanadai Micmac indiánoknak ke-resztény tanítások közvetítésére. 1866-ban 5700 írásjeggyel a bécsiudvari nyomdában nyomtatták ki az ezzel az írással készült Katekiz-must és a Miatyánkot. (Johannes Friedrich, 1966:172)

33

Betûírások

Feltételezhetõ, hogy az õsi magyar rovásírás nem járta végig azutat a képírástól a szótagírásig, hanem beszédhangjainkhoz alkal-mazkodva, azonnal betûírásként alkották meg elõdeink. Ha ez ígytörtént akkor a belõle származó írásoknak (pelazg, etruszk, föníciai,görög, latin ibériai, germán, türk) sincs képírásos elõzménye. Nemvolt képírásos elõzménye az ogham-nak és az olyan késõn alkotottírásoknak, mint a glagolita, cirill és szomáli, mert az utóbbi háromalkotóinak már számos ábécé állt példaként rendelkezésére.

Az õsi magyar rovásírás

Az írásfajták közül legfejlettebb, legésszerûbb a betûírás, amely-ben minden egyes hangot (fonémát) külön betû (graféma) jelöl.

Rovásírásunkban magyar nyelvünk minden hangjára volt és vanbetû, ezért azt mondhatjuk, hogy együtt fejlõdött anyanyelvünkkel,nem kölcsönöztük, nem vettük át senkitõl. Amikor a 11-12. század-ban át kellett térnünk a latin betûs írásra, ebben nyelvünk 13 hang-jára nem volt jel. (TY, GY, NY, LY, SZ, ZS, CS, K, J, Á, É, Ö, Ü) Ezzela magyar nyelvhez teljesen alkalmatlan betûsorrenddel évszázadok-ra visszavetették és a korabeli Európa alacsony szintjére süllyesztet-ték írásbeliségünket. Például a „gyümölcs” szót latin betûvel csak„gimilc”-ként lehetett leírni, a Vizsolyi Bibliában pedig még 1590-benis így írták az „új” szót: „WY”.

Régi ábécéink 32 betûbõl állnak, ez is mutatja rovásírásunk betû-írás jellegét. Magánhangzóink is voltak a 12. századi botnaptár tanú-sága szerint, az A, E, I, O, Ö, U, Ü. Az É és Á hang elõször a 16. sz.-ban jelenik meg, Csepregi Ferenc palatábláján. Miskolczi CsulyákGáspár 17. századi emléksorában is találkozunk az É hang lejegyzé-sével. Magyar Adorján a 20. században az Á hang jelét terjeszti el.Szintén a 20. században Forrai Sándor a többi hosszú magánhang-zónkhoz is jelformát választott hiteles régi betûsorokból. Betûinkszáma így 39 lett. Érdekes egybeesés, hogy az eredeti betûsor annyibetûbõl áll, ahány fogunk van.

Rovásírásunk fejlettségét és régiségét bizonyítja, hogy elõdeink azösszerovások (ligatúrák) létrehozásának és használatának magas fo-kára jutottak el. Bizonyítja ez azt is, hogy nem származhat a türkbõlvagy a föníciaiból, sem más rovásírásokból, mert ezek az írások ezta szintet nem érték el.

34

34. ábra:Forrai

Sándorbetûsora

20. század

33. ábra:Bod Péterbetûsora18. század

35

Rovásírásunkról idegenek és magyarok

A külföldi írástörténészek a magyar rovásírást ritkán és többnyirehibásan említik.

· Nem külön címszó alatt, csak néhány sorban említi KarlFaulmann a kb. 120 írást ismertetõ, Illustrierte Geschichte derSchrift címû könyvében (1880).

· Paul Hunsdorfer, aki késõbb Hunfalvyra magyarosíttatta a ne-vét, a Die Ungarn oder Magyaren címû, 1881-ben megjelent mûvé-ben tagadja, hogy a magyaroknak a kereszténységre térítés elõtt sa-ját írásuk volt. A magyarok õsi írását szerinte néhány 17. századi tu-dós találta ki.

· A többek által folyamatosan idézgetett és legnagyobb nemzet-közi szaktekintélynek kinevezett I. J. Gelb lengyel származású „világ-hírû” írástörténész a rovásírást 12 betûsnek nevezte, holott ekkormár évtizedek óta ismert volt a 12. századi botnaptár másolat és az1483 elõtt készült Nikolsburgi Ábécé. (Az elõzõ a Bolognai EgyetemiKönyvtár, utóbbi az Országos Széchényi Könyvtár tulajdona.)

· Ernst Doblhofer osztrák írástörténész Jelek és csodák címûkönyve 1957-ben jelent meg német nyelvterületen, 1962-ben pedigMagyarországon. Gelbhez képest, aki példaképe, õ már legalább egyrovásemlékünket ismeri, a Konstantinápolyi Feliratot. Ennek azegyetlen emléknek alapján írja tudatlanságról és magyargyûlöletrõltanúskodó elemzését õseink írásáról. A tõle vett idézet önmagáértbeszél, s azt se feledjük, hogy amikor Doblhofer úr 1957-ben azosztrák jólétbõl a magyarokat nacionalistának bélyegzi, nemzetünkegy kegyetlenül levert forradalom után egy kegyetlen megtorlás idõ-szakát szenvedi. „Érthetõ módon súlyos csapást jelentett a túlzott(és még mai élõ) hun-magyar nacionalizmusra az a felismerés, hogya székely rovásírás…minden kétséget kizáróan az ótürk runákra ve-zethetõ vissza…Négy betû mindenesetre a görögbõl van véve, kettõpedig a glagolita (ószláv) ábécébõl…A legnehezebb probléma, ame-lyet még ma sem sikerült elfogadhatóan magyarázni, az idõrendi hé-zag, amely az idõszámításunk szerinti 8. századból származó ótürkfeliratok és a székely runák között tátong, az utóbbiak csak a XVI.század elején bukkannak fel elõször.” (1962:312)

· Johannes Friedrich német kutató közel 300 írást mutat be423 ábrával 1966-ban megjelent könyvében és bármilyen hihetet-len, de a magyarok elõdeinek írása nincs köztük. (JohannesFriedrich nem rokonom!)

36

Ezeknek a véleményeknek vagy ismeretbeli hiányosságoknakcsak az egyik oka a szerzõik magyarokkal szembeni ellenszenve. Afõ ok az, hogy a finnugor elmélettõl eltérõ mûveknek nincsen németvagy angol nyelvû kiadása, szerzõiknek pedig anyagi és terjesztésilehetõsége angol-német-francia-orosz nyelvterületeken. Ezért a hely-zetért finnugor elmélet egyeduralmát és anyagi támogatottságátfenntartó „Magyar” Tudományos Akadémia a felelõs. Pedig Széche-nyi István, aki hunnak tartotta magát, nem azért hozta létre, hogy afinnugor rokonság bástyája legyen.

Krónikásaink, régi történetíróink mûveiben õsi írásunkról, mintszkíta, hun, hun-székely, székely-magyar írásról olvashatunk. Egyi-kük sem nevezte finnugor írásnak.

· Thelegdi János 1598-ban jelentette meg 16 oldalas tankönyv-ét, amelynek már a címébõl is kiderül, hogy a hunoknak tulajdonít-ja írásunkat: Rudimenta, azaz a hunok régi nyelvének elemei…

· Hódoly László 1884-ben tette közzé a Székely vagy régi ma-gyar írás eredete címû 16 oldalas tanulmányát, amelyben így ír ro-vásírásunk eredetérõl: „Layard a ninivei romokban egy kõlaponegyenes vonalakbó álló õsrégi írásjegyeket talált, melyekbõl fonto-sabb, ünnepélyesebb czélokra és díszítésül az ékírás, közhasználat-ra az ó-babyloniai cursiv és a többi elõázsiai alphabetek keletkeztek.Ezen közös forrásból származik, mint alább bõvebben indokolvalesz, a székely írás is…Azon írások közül, melyek eredetüket a kö-zös akkád forrásból vették, a székely betûk leginkább hasonlítanakaz elõázsiai írásoknak legrégibb alakjaihoz.” (1884:6)

(Az akkád alatt itt sumert kell értenünk. Sarrukin semita királyugyanis a sumerek és akkádok királyának nevezte magát, így az1860-as években e népnevek körül némi fogalomzavar alakult ki.Julius Oppert asszirológus csak az 1860-as évek végén tisztázta,hogy a sémita akkádokat megelõzte a nem sémita sumer nép. Ez azismeret Hódoly mûvének írásakor még nem válhatott általánossá,bár a szerzõ ismeri a „szumer” nép mûvelõdéstörténeti fontosságát.)

· 1889-ben jelentette meg nagyszerû írástörténeti mûvétFischer Károly Antal, sok adattal, komoly gyûjtõmunka eredménye-ként, A hún-magyar írás és annak fennmaradt emlékei címmel. Õse-ink írását szkíta-hun eredetûnek tartja.

· Fischer mûve alapján, de vogul és osztják „rokonsággal” ki-egészítve adta közre Sebestyén Gyula a Rovás és rovásírás címûmunkáját. Nagy érdeme e mûnek a számrovás kutatási eredményeinek

37

és Thelegdi János Rudimentájának közlése. 1915-ben jelenteti megA magyar rovásírás hiteles emlékei címû munkáját, amelybõl aMarsigli által másolt botnaptár kutatástörténetét is megismerhetjük.Sebestyén Gyula rovásírásunkat az egyiptomi hieroglifákat és a babi-loni (sumer) képírást egyszerûsítõ föníciai betûírásból származtatja.Ugyanígy a pelazg, görög, etruszk, római, germán és türk írást is.

· Fehérné Walter Anna 1945 után emigrációba kényszerült ésott jelent meg kétkötetes nagy összefoglaló mûve Az ékírástól a ro-vásírásig címmel 1975-ben, összegyûjtve, magyarázattal ellátva aSebestyén Gyula könyve óta eltelt 60 év számos új leletét. A könyvcíme „A sumer ékírástól a magyar rovásírásig” változatban is létezik.A rendkívül sok ismeretet nyújtó mûnek sajnos nincs új kiadása.

· Magyar Adorján képzõmûvész, néprajzkutató a magyarságKárpát-medencei eredetének egyik bizonyítója. Õs magyar rovásíráscímû tanulmánya (1970) tömör összefoglaló a számrovástól a rovás-írás elnevezés magyarázatáig. Alapgondolatát mottóként olvashatjuke mû elején.

· Forrai Sándor mûvei is sajnálatosan hiányoznak a könyves-boltokból, Fehérné könyvéhez hasonlóan. A 2007-ben elhunyt ta-nár, írástörténész Az õsi magyar rovásírás az ókortól napjainkig címûnagy mûvében a Kárpát-medencét jelöli meg az írás egyik bölcsõje-ként Mezopotámia és a Balkán térsége mellett. Az írások rövid törté-netét a Kárpát-medence régi íráskultúrájával kezdi. Rovásírásunkeredetével kapcsolatban elfogadja Sebestyén Gyula felfogását a fö-níciai hatást illetõen, kiegészíti azonban egy Götz Lászlótól vett adat-tal: Az Észak-Mezopotámiában 1974 és 1976 között folyó ásatásoksorán Kr. e. 2700-ból cserépedény töredékek kerültek elõ, amelye-ken a ma föníciainak nevezett írás jegyeihez igen hasonló betûk vol-tak. Abban az idõben ezen a területen nem sémita, hanem a magyar-ság elõdeivel kapcsolatba hozható subartui-hurri népesség élt. Eb-bõl következõen Forrai Sándor véleménye az, hogy a föníciai írásnem lehet csupán sémita eredetû. (Forrai, 1994:68, 69) Lásd még54. old.

· Jómagam a rovásírás és õstörténet szakirodalmának tanulmá-nyozása, helyszínek bejárása, múzeumok látogatása során a követ-kezõ véleményt alakítottam ki: A magyarok elõdeinek írása, a rovás-írás senkitõl át nem vett, önálló fejlõdésû, Kárpát-medencei eredetûbetûírás, amely szkíta-hun-avar-magyar folytonosságunknak is bizo-nyítéka.

38

Rovásírásunk néhány emléke

Eddig megtalált legrégebbi emléke a bajóti csont pálcavég, amelya Jankovich barlang 15-20.000 éves rétegébõl került elõ ésLambrecht Kálmán Az õsember címû könyvében fedeztem fel rajzát.A letörött pálcavég két oldalán sorakoznak a rovásjelek, amelyek kö-zött egy feltételezhetõen SK összerovást is láthatunk. Bõvebb leírá-sa az Õsök és írások címû, Szakács Gáborral közösen írt könyvem-ben található. (2008: 45) Egy 12.000 éves párhuzamát láthatjukMarija Gimbutas könyvében, egy agancsszerszámot Franciaország-ból, Haute Garonne megyébõl. (2001:5)

36. ábra: A bajóti pálcavég 12.000 éves párhuzamaFranciaországból

Kései párhuzamaként pedig említhetjük a szentesi avar rovásemlé-ket, amely egy átlyukasztott csontlapocska. Csallány Gábor régész tár-ta fel az avar sírt 1905-ben. (Fehérné Walter Anna: 1975: I. kötet, 227)

37. ábra: A bajóti pálcavég avar kori párhuzama Szentes közelébõl (Csontlapocska)

35. ábra: A bajóticsont pálcavég

39

Richard Rudgley a Kõkor elveszett civilizációi címû könyvében Azírás õskõkori eredete c. fejezetben több példát és szerzõt sorakoz-tat fel annak bizonyítására, hogy a kõkori jelrendszer, amely 25-30.000 évvel ezelõtt már jelen volt Európában, közlést hordoz ésnem értelmetlen firka. (1998:84, 85)

7800-8200 éves a Tatárlakai Korong, amelyen F, Z, NY, Gy rovás-betûinkhez hasonló jelek és a Kárpát-medencei képírás látható.Forrai Sándor szerint a bal alsó és a jobb alsó negyedben még egy-egy összerovás is található, amelynek felbontása után az ND és a BProvásjeleket kapjuk. (1994:23)

38. ábra: A Tatárlakai Korong rovásjeleit kiemeltük (jobbra)

39. ábra: A Tatárlakai Korong jeleinek párhuzamai 1: Tatárlaka 2: Mezopotámia 3: Tordos

Az, hogy a tatárlakai korong képírásos jelei 1000-1500 évvel idõ-sebbek a mezopotámiai hasonló képírásos jeleknél, megerõsíti,hogy az írás bölcsõje a Kárpát-medencében ringott.

Viktor Dracsuk orosz írástörténész a tatárlakai három táblácskátegy 7000 éves írásbeliség emlékének tartja, bár nem kapcsolja amagyarság elõdeihez. (1983:10)

40

Õsi írásunk további, már bõségesebben elõkerült emlékei aTordos-Vinca mûveltségbõl származnak, amelynek elsõ feltárója Tor-ma Zsófia volt a 19. században. Kortársai csupán a készítõk mester-jegyeinek tartották a régésznõ által Tordoson és környékén kiásottcserépedények alján és orsógombokon, hálósúlyokon, korongokonlévõ jeleket. Õ azonban ragaszkodott álláspontjához, hogy a jeleketírásként kell felfogni. „A Tordoson feltárt edényeken látható jelek-nek meg rajzoknak szerinte jól meghatározott funkciójuk volt a gon-dolatközlés, tehát Európa legrégibb írásos emlékeiként kell õket szá-mon tartani”- írja Gyulai Pál. (1972:20-22)

40. ábra: Torma Zsófia írásjeles gyûjteményének részleteVálogatta, sorbarendezte: Friedrich Klára

41

Hogy ez az írás az egész Kárpát-medencében és környékén hasz-nálatos volt, bizonyítja többek között a Tisza mûveltségbõl szárma-zó írásemlék, de a ma Balkánnak nevezett térség írásjegyei is.

43. ábra: Hubert Schmidt összehasonlító táblázata Tordos, Trója, az Égei szigetvilág és Egyiptom néhány jelérõl

42. ábra: 7000 éves vázafelirat a

Tisza mûveltségbõl

41. ábra: Orsógomb rajza Torma Zsófia tordosi gyûjteményébõl

42

Szkíta-hun-avar-magyar folytonosságot igazoló leletek leírása ed-dig is megtalálható volt Szakács Gáborral közösen írt könyveinkben.Itt néhány kevésbé ismert adatot teszek hozzá ezekhez.

A Kr. e. 301-ben született Agathon-tól fennmaradt töredékekben ol-vasható, hogy egy általa látott szkíta felirat elsõ betûje egy középenköldökkel ellátott kör, ezt követi két összekötött egyenes vonal, és egybetû, amely hasonló a szkíta íjhoz. E leírás rovásírásunk LY, R és NYbetûinek felel meg. A Kr. után 120-ban született szír-görög Lukianoszegy szkítát ábrázoló szoborról tudósít, akinek egyik kezében íj, a má-sik kezében pedig könyv van. (Télfy János mûve alapján)

Rawlinson a ma sumernek nevezett népességre a szkíta elneve-zést használta. Bár késõbb ezt megváltoztatta, ezzel mégis elsõkéntutalt a sumir-ural-altáji rokonságra. 1853-ban kifejti, hogy az õsi szkí-ták jelenléte Mezopotámiában messze megelõzte a perzsákat és sé-mita népeket. Nagyszámú szkíta feliratról számol be, ezeknek nyel-ve rokonságban van a médek nyelvével. (Érdy, 1974:77-79, 115)

Oppert 1854-tõl az ékírások rendszerezése során a szkíta ékírástõsszkíta és újszkíta írásra osztja fel. Említ még káldeai szkíta ésméd-szkíta népet is. (Érdy, 1974:99)

Késõbb ezeket a népneveket a sumer váltotta fel, mégis igen fi-gyelemre méltó, hogy Hincks, Rawlinson és Oppert, a mezopotámi-ai írások megfejtésének úttörõi, turáni, ural-altáji népek közé sorol-ják a sumereket, szkítákat, magyarokat.

A Fekete tenger északi partja közelében élõ népek feliratos hagya-tékát Viktor Dracsuk orosz írástörténész sztyeppei hieroglifáknak ne-vezte el. Gyûjtötte, pontosította, rendszerezte a csaknem ezer jelet,többségüket szarmata eredetû nemzetségjelnek tartja. Bakay Kornélírja az Õstörténetünk régészeti forrásai 1. kötetében, hogy a „Feke-te-tenger vidéki és a nyugat-kazahsztáni szarmata emberi anyag mu-tatja a legnagyobb hasonlóságot az õsmagyarokkal”. Ugyanõ hívjafel a figyelmet, hogy „a tamgák genetikai rokonság jelzõi, tehát nemkeverendõk össze a tulajdonjegyekkel”. (Bakay, 1997:182)

A szarmata írás fontos emléke egy Kercsbõl származó, közel öt-száz szarmata „hieroglifát” hordozó mészkõlap. A szarmaták nem-zetségjeleiben rovásírásunk elemei ismerhetõk fel.

44. ábra: Szarmata jelek

43

Párducz Mihály A szarmatakor emlékei Magyarországon címû kö-tetében fedeztem fel egy orsógomb rajzát, amely a Csongrád-határút-i szarmata sírok egyikébõl került elõ. A két ló ábrázolásamellett több rovásjelet is láthatunk, pl. ZS, ezeknek elemzését ittnem adom, külön tanulmány része lesz.

Hazánk területén a Ladánybenén 1909-ben feltárt szarmata sír-ban talált cserépedény hordoz 14 jelbõl álló rovásfeliratot. (FehérnéWalter Anna, 1975, II. kötet:114)

A hunok íráshasználatát külföldi szerzõk is elismerik, például anémet Franz Altheim, aki 1948-ban adta ki Hunnische Runen (Hunrovásjelek) címû tanulmányát. Írásjeleit a ma Bulgáriának nevezettterületrõl gyûjtötte, amely Attila fiának, Irneknek birodalma volt.

47. ábra: Hun írásjelek a mai Bulgária területérõl

46. ábra: A ladány-

benei edény

rovásfelirata

45. ábra: Agyag orsó-gomb szarmatasírból, ábrákkal és jelekkel

44

Zagd Batszajhan A hunok régészete, néprajza és története címûtanulmányában olvashatjuk, hogy „Az Orhon-Jenyiszej rovásírást ahunok egyedül alkották meg”.

Részletesebben mutatom be a hunok írásemlékeit a Roga hun ki-rály címû könyvemben. (2009:55-61)

Avarkori írásemlékeinket bõségesen tárgyalja már említett köny-vében Fehérné Walter Anna. A Szarvasi Tûtartón kívûl Jánoshidán istaláltak köznépi nõi sírban rovásírásos tûtartót.

A Budapesti Történeti Múzeum avar kori tárlójában két rovásírá-sos orsógomb és egy korsó is megtekinthetõ, szintén több rovásjel-lel. Leírása, valamint megfejtésem az Õsök és írások címû könyv132. oldalán és a Honlevél 2010 januári számában, a 45. oldalon.

Az Újpesti Helytörténeti Gyûjteményben két honvisszafoglalás ko-ri cseréptöredék látható Kurszán fejedelem szállásterületérõl. Leírá-suk és megfejtésem a Tászok-tetõtõl a bosnyák piramisokig címûkönyv 78. oldalán olvasható.

Rovásírásunk kialakulásáról és terjedésérõl

Az eddig megtalált 5-6000 éves vagy ezeknél régebbi leletek alap-ján rovásírásunk kialakulását illetõen feltételezhetõ, hogy képírásoselõzmény nélkül, azonnal betûírásként, beszédhangjainkhoz igazod-va alkották meg elõdeink. Erre utal a vonalas jelek használata már abajóti csont pálcavégen, Torma Zsófia korongjain, edénytöredékeinés ilyen a Vinca jelek többsége valamint a Kárpát-medence újkõkorimûveltségeinek írásjelei.

Késõbb, tehát már a betûírás birtokában, a más nyelvû népekkelvaló könnyen értelmezhetõ írásos kapcsolat, ismeretek átadása, el-számolás, szerzõdések készítése céljából kárpát-medencei elõdeinklétrehoztak egy képírást vagy fogalomírást is, ezeknek jelei még nemrögzítettek hangértékeket, ezért a különbözõ nyelveken beszélõ né-pek is megértették. Ennek egyes elemei a Tatárlakai Korongon is lát-hatók. Ezeket helyesebb Kárpát-medencei képírásnak nevezni, hi-szen Mezopotámiában csak 1000-1500 évvel késõbb jelentek meg.(Feltételezésemnek bõvebb kifejtése a Kõbe vésték, fába rótták cí-mû kötetben, a Tatárlaka titka c. tanulmányomban olvasható, a 79-80. oldalon.)

Tehát elõbb kifejlesztettek nyelvünk hangjaihoz egy betûírást, abajóti csont pálcavég korából kiindulva Kr. e. 18.000 táján. Ez az év-szám ideiglenes, hiszen bármikor elõkerülhet ennél régebbi lelet is.A képírást vagy fogalomírást pedig késõbb „nemzetközi, közlekedõ”írásnak szánva alkották meg.

45

Ha visszalapoznak a 32. oldalra, a hittérítõk írásához, talán nemtalálják olyan képtelenségnek feltételezésemet, hogy Kárpát-meden-cei elõdeink már a betûírás birtokában, a más nyelvû népekkel valókönnyen értelmezhetõ írásos kapcsolat, ismeretek átadása céljábóllétrehoztak egy képírást és/vagy fogalomírást is.

A rovásírás már csak korából következõen is, más népektõl nemvett át jeleket, viszont igen sok esetben elõdeink voltak az átadók.Így jelentõs arányú alaki egyezéssel felismerhetjük õsi betûinket,többek között a Yang Shao mûveltségben, a napjainkban Balkánnaknevezett terület mûveltségeiben, a pelazgban, etruszkban, ó-görög-ben, föníciaiban, ibériaiban, a latin nagybetûkben, a türkben és agermán runákban.

Hódoly László 1884-ben megjelent A székely vagy régi magyarírás eredete címû mûvében olvashatjuk, hogy a pelazgok 16 szkítabetût vittek le Görögország területére, ezek a következõk: A, B, D,G, V, M, Z, T, J, K, L, N, SZ, P, S, R. Ugyanezt, a betûk ismertetésenélkül Kállay Ferenc is leírja „A pogány magyarok vallása” címû mû-vében (1861). Lásd 52. oldal is.

Különösen ki kell emelnünk az ibériai írást, (lásd 62. oldal is)amelyben jelentõs formai azonosságokat találunk rovásírásunkkal.Figyelemre méltó, hogy Iberia nem csak Hispania ókori elnevezése.Strabón térképe szerint a Kaukázusban is volt egy Ibéria, a mai Grú-zia területén. Strabón, a kappadókiai és görög szülõktõl származóföldrajztudós Kr. e. 64-ben született és Geógraphika címû mûvébena kaukázusi Ibéria lakói között a szkítákat és a szarmatákat is emlí-ti, akik nem lehettek kevesen, mert veszély esetén százezer fõt isössze tudtak toborozni. Feltételezésem a földrajzi név és az írás ha-sonlósága alapján, hogy ezt szkíta elõdeink adták át az ibériai félszi-get (a késõbbi Hispánia) lakóinak.

Õsi írásunk fejlettebb voltát, és azt, hogy mi voltunk az átadók,bizonyítja rövidítési rendszere, fõként az összerovások, idegen szó-val betûkötések, ligaturák. Ezeket írás közben kell a szövegbõl adó-dóan gondolatban megalkotni, majd leírni, mindezt gyorsan, hogy azírás ütemét ne lassítsa. Tehát magasabb szintû gondolkodási mûve-let kell hozzá, mint a gépies betûhasználatnál. A szöveg írás közbenállandóan újabb és újabb összerovási lehetõségeket és változatokatkínál, ezért azt is el kell döntenünk, hogy mennyire akarjuk nehezí-teni, titkosítani a szöveget, tehát az összerovásoknak ugyanazon szóesetében is különbözõ fokozatai lehetnek. Mesterien alkalmazta azösszerovásokat az Árpád-kori botnaptár rovója, errõl LuigiFerdinando Marsigli olasz tudós és hadmérnök másolata tanúskodik.

46

A rövidítéses, összerovásos írást azonban nem szabad összeke-verni a szótagírással. Õsi írásunk betûírás, nem szótagírás. A szótag-jegyek egy adott írásrendszeren belül állandóak, az összerovásokpedig teljes mértékben a rovó vagy rovásíró szándékától és ötletes-ségétõl függnek, tehát változók.

Más népek átvették ugyan rovásírásunk jeleit, de az összerováso-kat egyesek egyáltalán nem alkalmazták, mások pedig említésresem méltóan ritkán. (Friedrich-Szakács, 2005: 99-107) Ez is õsi írá-sunk igen régi voltát és fejlettségét bizonyítja, valamint azt is, hogynem vettük át senkitõl.

Miért maradt fenn kevés rovásemlékünk?

Jelentõségéhez képest õsi írásunknak kevés emléke maradtfenn. A kereszténységet nem Jézusi szeretettel, hanem erõszakkal,vérrel, tûzzel terjesztõ idegen hittérítõk velünk sem voltak kíméle-tesebbek, mint a többi õsi mûveltséggel rendelkezõ néppel, példá-ul a keltákkal.

Máig rejtély, hogy királyaink, talán az egy Mátyás kivételével, mi-ért nem tettek többet õsmûveltségünk megmentéséért.

Kállay Ferenc A pogány magyarok vallása címû könyvében olvas-hatjuk: „…hogy több írásos emlékek fenn nem maradtak, az nemcsuda, ha meggondoljuk, hogy nálunk mint másutt a pogány írásoks babonás jegyzékek a keresztény fejedelmek parancsára elégettet-tek, megsemmisíttettek, nevezetesen I. András parancsábanmeghagyatik, hogy minden magyar s idegen, ki Magyarországban la-kik, fejét és jószágát veszítse el, ha scythiai nemzeti pogány hitét elnem hagyja, a pogány és scythiai szertartásokat s hamis Isteneket elkell törleni, a bálványok pedig lerontassanak.” (1861, Püski-Hasonmás kiadás:176)

Fehér Mátyás Jenõ, aki domonkos rendi rendtörténészként inkvi-zíciós jegyzõkönyveket fordított latinról magyarra, többek között eztírja a Középkori magyar inkvizíció címû könyvében: „Összegezveadatainkat az inkvizíció által elkobzott vagy megsemmisített irodal-mi termékekrõl, számbavéve azok sokszínûségét, de fõképp több íz-ben említett magyarnyelvûségét, el kell vetnünk a hivatalos iroda-lomtörténelmi állítást középkori szellemi igényeink sivárságáról, iro-dalmunk szegénységérõl. Voltak magyar írások, teljes könyvek a Ha-lotti beszéd és Mária siralom elõtt is.” (1967, Hasonmás kiadás:Gede Testvérek, 1999:166)

47

Wass Albert gondolatai a Magyar örökségünk címû kötetbõl: „Saj-nos, amikor az õsi magyar társadalmi rendszert a nyugati kereszténykultúrával jövõ feudalista rendszer váltotta föl, az egyházi hatalmaktúlbuzgósága folytán minden magunkkal hozott õsi magyar emlékmegsemmisült. A rovásírásos kõtáblákat széttörték, a rovás botokatelégették, hogy nyoma se maradjon az õsi 'pogány' hitnek.” (KráterMûhely Egyesület, 2001:20)

Az írás Kárpát-medencei eredete

„A” ábra: (Friedrich Klára-Szakács Gábor: Kõbe vésték, fába rótták, 2005, 79. oldal)

48

„B” ábra

49

„C” ábra

50

További betûírások

Az egyiptomiak eljutottak a betûírásig, de csak mássalhangzókathasználtak, magánhangzókat nem. A magánhangzók hiányából adó-dó kétértelmûségeket hangérték nélküli értelmezõ jelekkel (deter-minativumokkal) próbálták meg kiküszöbölni.

Az óperzsa ékírásos betûírást Az ékírás megfejtése címû részbenemlítem. (17. old. )

Ugariti ékírásos betûírás

A Kr. elõtti 12. sz.-ban elpusztított ókori város Ugarit, a mai Szíriaés Libanon határán feküdt. Könyvtárában és írnokiskolájában 30 jel-bõl álló ékírásos betûírást találtak. Ebben már magánhangzók is vol-tak, (A, E, I, U) tehát a hangkövetõ betûírás kívánalmainak jobbanmegfelel, mint a csak mássalhangzókat tartalmazó írások. Ezt azugaritiak már Kr. e. 1500-ban használták. A kutatók szerint a városmûveltsége hettita, egyiptomi, mükénéi és mezopotámiai befolyáshatására alakult ki.

48. ábra: Ugariti ábécé és egy cseréptábla

51

Pelazg írás

A pelazgokról kevés biztos forrással rendelkezünk. Egyes vélemé-nyek szerint õk voltak Görögország õslakói, mások szerint a Kauká-zus vidékén éltek és a bronzkorban vándoroltak a mai Görögországterületére.

Több külföldi kutató is az ural-altáji népcsoportba sorolja õket,hasonlóan a sumerekhez.

Sebestyán Gyula írja, hogy a pelazgok után kõbe vésett feliratokmaradtak. (1909: 23) Mellékelt pelazg szövegrészlete ökörszántássorvezetésû, valószínüleg ezt is kõrõl másolták. A busztrofedon sor-vezetés azonban arra utal, hogy eredetileg a rovásbot négy lapjánvoltak a szövegek.

49. ábra: Pelazg írás ökörszántás sorvezetéssel

Forrai Sándor Sebestyén Gyula táblázatának alapján jelentõsszámszerû egyezést mutatott ki (43 %) a magyar, a pelazg és az et-ruszk rovásírás között. (1994:71) Lényeges, hogy még a hiányospelazg betûsorban is négy magánhangzót találunk (A, E, I, O), tehátfejlettebb, mint a mássalhangzós föníciai írás. Sorvezetése jobbról-balra haladt.

Mint a 46. oldalon olvashattuk Hódoly László 1884-ben, Kállay Fe-renc pedig 1861-ben megjelent mûvében írja, hogy a pelazgok 16szkíta betût vittek le Görögország területére „amelyek számban ésalakban egyezõk a finnus runa betûkkel”. A finnus runa betûk alattnem a finugorok, obi-ugorok írását kell érteni, (mivel nekik nem voltírásuk) hanem az északi germán runákat.

Herbert Zebisch osztrák vegyészmérnök szerint a Phaisztoszi Ko-rong nyelve pelazg. Megállapította azt is, hogy a pelazg a ragozó nyel-vek közé tartozik, mint a baszk, káldeus, elámi, etruszk, hettita, ibé-riai, illir. (Forrai, 1994: 98)

Mindezek alapján a pelazg írást föníciai írás elé kell helyeznünkidõben, még ha ilyen korai évszámmal meghatározható írásemléketa szakirodalomban nem is találtam. Indolkolja ezt az is, amitHomerosztól megtudunk a pelazgokról, amikor Kréta népeirõl ír:

52

„Kréta nevû föld van közepében a messzi vizeknek, Termékeny, gyönyörû, hullám csapkodta; sok ember, Szörnyû tömeg van bent: népes városa kilenczvenNyelvök sok keverék: vannak közepettük achivok, Bennszületett krétébeliek, nagylelkû Kydónok,dór maga három törzs, meg az isten-szülte pelasgok, Knossos a fõváros, hol Minos uralg vala bölcsen…”

(Homeros Odysseiája, Remekírók Képes Könyvtára, fordította: Kemenes József, 1905)

Bizony büszkék lehetünk rá, hogy az „Isten szülte pelaszgoszok”a mi szkíta elõdeinktõl vették át a betûiket! Tõlük pedig az etrusz-kok, görögök, majd a latinok és a föníciaiak is, de ez utóbbiak a ma-gánhangzók kivételével. A pelazg írás betûit Sebestyén Gyula táblá-zatában is megtekinthetjük a 78. oldalon.

Föníciai írás

A Földközi tenger partvidékén élõ nyugati sémita föníciaiak a hi-vatalos írástörténet szerint a Kr. e. 13. században alakították ki 22betûs mássalhangzós ábécéjüket. Egy „magánhangzó” jelenik meg,az A, az Alef (ökör) szó elsõ betûje, amelyet azonban torokhangkéntés nem magánhangzókánt használtak. A további betûknél is azakrofónia elvét alkalmazzák, második betûjük a B, a Béth, azaz aház szó elsõ hangja. A hivatalos tudomány a föníciaiak írásán, mintvalami írástörténeti csúcsteljesítményen lelkendezik, holott magán-hangzók nincsenek benne, ezért a szövegek nem egyértelmûek.(Csak a példa kedvéért, ha azt olvassuk egy föniciai szövegben, hogyegy embert megtámadott egy VRB, akkor nem tudjuk, hogy veréb,vagy véreb támadta-e meg, ami nem mindegy.)

50. ábra: Föníciai írás

53

Írásuk jobbról balra halad, kezdetben szóközök nélkül. Leghíre-sebb írásemlékeik: Ahiram király síremlékének felirata, (Kr. e. 1250)és Mesa moabita király felirata (Kr. e. 842).

Várkonyi Nándor Az írás és a könyv története címû mûvében be-mutatja Georgiev bolgár írástörténész táblázatát, aki szerint a föníci-aiak csekély változtatással a mínoszi szótagírás jegyeit vették át ésalakították azonos hangértékekkel mássalhangzós írássá. Tehát abetûírás feltalálóinak nem nevezhetjük õket. (2001:153)

Forrai Sándor is kimutatta Az õsi magyar rovásírás az ókortól nap-jainkig címû könyvében, hogy a föníciai írás nem lehet csupán sémieredetû, mert Fönícia területén számos más nép is élt, szabírok (ma-gyarok egyik elõdnépe), hettiták, kisázsiai etruszkok, pelazg töredé-kek, akik a föníciai írás kialakításában közremûködhettek. (Forrai,1994:69) Lásd még 38. oldal

Etruszk írás

Az etruszkok Kr. e. 1000 táján tûnnek fel Itáliában. SebestyénGyula (1909:11) és Forrai Sándor (1994:73, 92) következtetési alap-ján ekkor már az írás birtokában voltak.

51. ábra: Etruszk betûsorok

54

Több mint tízezer töredékes felirat maradt utánuk, ezek azonbantöbbnyire nevek és rövid sírfeliratok. Az etruszk írást hivatalosan gö-rög eredetûnek tartják, de a pelazgból származik ez is, hiszen Sebes-tyén Gyula táblázatán látható, hogy a pelazg és etruszk rovás közöttalig van különbség. Mivel az etruszk birodalom virágzása a Kr. e. 8.sz.-ra esik, írásának keletkezését nem tehetjük csak Kr. e. 750 tájá-ra, mint ahogyan ezt a hivatalos írástörténet állítja. Fehérné WalterAnnánál olvashatjuk, hogy egy bolgár írástörténeti kongreszszusonkapcsolatba hozták a Tordos-Vinca mûveltség újkõkori jegyeivel is,ez a betûalakok alapján valószínû. (1975, I. kötet:72)

Az etruszk számrovást a latinok átvették, csak késõbb változtattaknémileg rajta. Az etruszk számrovás a 100-as számjegyig megegyezika magyar számrovással. „Az a tény, hogy a magyar rovásírásnak az et-ruszkéval szoros kapcsolata van, valamint az etruszk és magyar szám-rovás teljes azonossága (100-ig) belsõ szerkezetileg is, azt bizonyítja,hogy a két nép valamikor szoros kapcsolatban lehetett egymással” –írta Forrai Sándor. (1994:87) A számrovás jegyei itt is formailag, alaki-lag egyeznek az írásjelekkel, mint a magyar rovásírásnál.

Írásemlékeik kövön, fán, kerámián, ólomtáblán maradtak ránk.Pl. a capuai cserépdarab a Kr. e. 5. sz.-ból, amely ökörszántás(busztrofedon) sorvezetésû. A maglianoi ólomlemez, szintén a Kr.elõtti 5. sz.-ból származik. A leghosszabb szöveg vásznon, múmiate-kercsen maradt fenn, kb. 1500 jel van rajta.

Miután a Kárpát-medence az újabb kutatások alapján õsrégészetiszempontból (Gimbutas, Renfrew, Rudgley…) felértékelõdött, MarioAlinei olasz nyelvész elméletet dolgozott ki arra nézve, hogy az et-ruszk mûveltség a Kárpát-medencébõl származik, bár néhány sorrallejjebb hozzáteszi, hogy „természetesen az õskori Kárpát-medencei,dunai népek még nem magyarok.” (2005:9) Megjelenésünket a Kár-pát-medencében a Kr. e. 3. évezredre helyezi, ami a 896-os besenyõbeüldözéses akadémiai változattal szemben hatalmas és bátor elõ-relépés. Sajnálatos azonban, hogy mind a magyarok, mind az etrusz-kok nyelve esetében ragaszkodik a finnugor rokonsághoz, anélkülhogy kitérne arra, ki volt az átadó fél.

Az etruszk írást el tudjuk olvasni, mint ahogyan a franciául nemtudó ember is el tud olvasni egy latin betûkkel írt francia szöveget,tartalmát azonban csak részlegesen értjük, mert nem ismerjük anyelvüket, a kutatók ezt azzal indokolják, hogy a fennmaradt szöve-gek túl rövidek ehhez.

Több kutató, például Tóth Zsigmond, Dr. Szabó Károly, Fabó Lász-ló szerint ezeket a magyar nyelv segítségével lehet értelmezni.

55

Görög írás

A görögök az írástörténészek többsége szerint a föniciaiaktól vet-ték át a betûvetés tudományát a Kr. elõtti 10. sz.-ban. Ezt betûik el-nevezésére alapozzák. Például a föníciai írás elsõ betûje az Alef(ökör) szóból származik az akrofónia szabályai szerint, ebbõl követ-kezne a görög Alfa. Mint azonban az elõbbiekbõl következik, a gö-rögök a pelazgoktól vették át az írást, akiknek társadalmára rátele-pültek.

52. ábra: A Théra- szigeti kõ (Kr. e. 7. sz.)

A legrégibb görög emlékekben a betûk jobbról-balra haladnak,de az úgynevezett ökörszántás (busztrofedon) sorvezetés is gyako-ri, ahol egyik sorban jobbra, a másikban balra halad az írás. Ólom-lemezekre is írtak, amelyeket feltekercseltek.

Szolón törvényeit a Kr. e. 6. században már tintával, tollal írták pa-pírra, balról jobbra tartó sorvezetéssel.

53. ábra: Görög ábécé a betûk elnevezésével

56

Az írástörténet a görögöknek tulajdonítja a magánhangzók kiala-kítását. Azonban már a pelazgok, akiktõl írásukat átvették, négy ma-gánhangzóval rendelkeztek. A dór és ión betûk némileg eltértek egy-mástól, Kr. e. 400 táján a ion betûk váltak általánossá. A klasszikusgörög ábécé 24 betûbõl áll.

Arámi írás

54. ábra: Óarámi felirat a Kr. e. 9. sz.-ból

A sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámiak a föníciaiaktól vették át azírást. A Kr. elõtti 9. sz.-ból származó írásemlékeik is ezt igazolják. AHolt-tengeri tekercsek is részben arámi nyelven íródtak.

Egyenes vonalakból álló betûik késõbb kurzív jellegûvé váltak.Ezt több nép átvette Belsõ-Ázsia térségeiben, például a Selyemútmentén lakó szogdok.

Héber írás

55. ábra: Óhéber írás

A héberek kezdetben a föníciaiak írását használták, majd akánaánita héber írást. Ennek elsõ emléke a Kr. e. 9. sz.-ból szárma-zó gezeri naptár, amely egy 9 x13 cm. nagyságú mészkõlap, hét sorírással. A Kr. elõtti 6–5. században az arámi írást használták, majdkialakították saját szögletes jellegû írásukat, a kvadrátát, a Kr. elõtti5–4. sz.-ban.

57

Indiai írás

Az írás tudományát az indek a Kr. elõtti 8. században sajátítottákel. Elsõ fennmaradt irodalmi alkotásaik nyelve a szanszkrit, amelyethozzávetõlegesen Kr. e. 2000-tõl Kr. u. a 4-5. századig használtak.Helyét fokozatosan átvette a prákrit, ebbõl több változat keletkezett,például a páli, a buddhizmus nyelve. Jelenleg a hindi az államnyelv,a szanszkrit a tudósok és a vallás nyelve maradt. Szanszkrit nyelveníródott a két nagy indiai eposz, a Mahabharata és a Ramajana. Azókori szanszkritot bráhmi írással jegyezték le, amely a Krisztus utá-ni 11. századtól fokozatosan alakult át dévanágarivá. Bráhmi írássalkészült Asóka király sziklafelirata is a Kr. e. 3. században.

56. ábra: Kharosti felirat

57. ábra: Brahmi felirat egy érmén

A kharosti a prákrit nyelv írása volt, ma már nem használják, dea késõbb kialakult urdu nyelv írása erre épült. A bráhmi, a kharostiés a dévanágari balról jobbra haladó betûírások, bár JohannesFriedrich említ egy érmét a Kr. elõtti 4. századból, amelyen a bráh-mi írás jobbról-balra halad. A dévanágari ábécéje 48 betûbõl áll, eb-bõl 34 a mássalhangzók, 14 a magánhangzók és kettõshangzók szá-ma, ehhez még kb. 25 ligatúra tartozik. Az A hangot nem jelölik,ezért van a felsõ vonal.

Az indiai írásokról szóló rész összeállításában köszönöm Dr. Ara-di Éva indológus-nyelvész segítségét, aki szerint az ókori bráhmi írásés a mi rovásírásunk között hasonlóság fedezhetõ fel.

58

Latin írás

A rómaiak az etruszkoktól vették át a betûírást, a görögbõl pedigaz etruszkból hiányzó négy betût (B, D, O, X). Írásuk elsõ emlékei aKr. e. 6. sz.-ban keletkeztek. Ilyen a Lapis Niger, a Fekete Kõ, ame-lyet 1899-ben találták Rómában, ásatás során. Szövege megfejtet-len. A praenestei aranyfibula felirata is a 6. sz.-ban készült. Kezdet-ben a latin írás is nagybetûs volt és jobbról-balra haladt.

Forrai Sándor írta a Magyar nemzettudat tízparancsolatában: „Be-csüld meg õsi magyar rovásírásunkat, mely népünk olyan õsi kultú-ra öröksége, amely ma már egyetlen európai népnek sincs. Tuddmeg, hogy a mai latin nagybetûs írásunknak is egyik alapja a székely-magyar rovásírás.” (Friedrich-Szakács:2003:218)

59. ábra: Óitáliai, umbriai felirat Faulmann szerint. Olvasata: APE:FRATER:CERSNATUR:FURENT

EHVELKLU:FEIA:FRATREKS:UTE:

58. ábra: A legrégibbrómai oszlopfelirat

59

A latin betû továbbfejlõdése

A fõként kõbe vésett római nagybetûs szavakat még nem válasz-tották el. A szóközöket jelölõ pontok a Kr. e. 3. sz.-ban tûnnek fel,középtájon helyezték el õket.

Viasztáblára, papiruszra a kapitális kurziv betûket a Kr. utáni 1.században kezdték használni. Az unciális betûket a Kr. utáni 2. sz.-ban fõként pergamenre írták. Nagy Károly (768-814) írástudó hiva-talnokokat hozatott udvarába. 781-ben Alkuin angol szerzetest hívtameg, aki megalkotta a karoling minuszkulát, a kisbetût. A fejezetcí-meket nagybetûvel, a további szöveget kisbetûvel írták. Bevezette ahét szabad mûvészet oktatási rendszerét, a tours-i kolostort pedig,amelynek apátja lett, a birodalom vezetõ oktatási intézményévé tet-te. (A hét szabad mûvészet: grammatika, retorika, dialektika, aritme-tika, geometria, asztronómia, zene.) Alkuin meggyõzõdése, hitvallá-sa, oktatási rendszerének alapja volt, hogy minden igazság a Bibliá-ban van kinyilatkoztatva. (Epperlein, 1982:131-133)

60. ábra: II. Endre magyar király írása 1224-bõl

Az ékezetek a 11–13. sz.-ban a gótikus írásban és a gótikus kurzivírásban jelennek meg. A kérdõjel, felkiáltójel, idézõjel, zárójel hasz-nálata a könyvnyomtatás elterjedése után alakult ki.

Nabateus írás

A Kr. e. 5.-tõl az 1. századig virágzott a nabateusok birodalma,amelynek fõvárosa Petra volt. Az õ birodalmukból hozta létreTraianus császár Kr. u. 106-ban Arabia provinciát. A nabateus íráslett a forrása az arab írások változatainak.

60

Kelta írás – Ogham

Az ogham kelta írás, amelynek néhány száz kõbe vésett emlékemaradt fenn, többnyire a mai Írország, Wales, Skócia területén. Alegrégibbek a Kr. u. 4. sz.-ból származnak.

62. ábra: Ogham kõfelirat (balra) 63. ábra: Ogham ábécé (jobbra)

61. ábra:Nabateus írása Kr. e. 1.századból

61

Az ogham írás létrejöttének ideje azonban ezeknél bizonyosan jó-val korábbi. Ezt egyrészt arra alapozom, hogy az ír mitológiábanOgma istenség a tudomány és a költészet pártfogója. Nennius 9. szá-zadi kelta krónikás szerint õ volt a kelták sajátos írásának, az„ogma” (itt így írják) ábécének a feltalálója. (Mitológiai ábécé, Gon-dolat Kiadó, 1970:310)

Másrészt a Kr. elõtti 3. században a kelta népesség mûvelõdési kö-re Britanniától Kis-Ázsiáig terjedt, tehát ekkor már létezhetett írása.

Az ogham jeleket a kõoszlopok élétõl jobbra és balra vésték be.Philip Carr-Gomm A druida hagyományok c. könyvébõl megtudjuk,hogy az ogham jelek hangértékét egyes fafajtákhoz kapcsolták. Pl. aD-t a tölgy ír nevéhez, a Duir-hoz, tehát az akrofónia elvét alkalmazták.

Eliade azzal indokolja, hogy csak kevés és késõi kelta írásemlék ma-radt fenn, hogy a druidák nagy jelentõséget tulajdonítottak az emléke-zetnek és az írás emiatt rituális tiltás alatt állt. (1999, II. kötet: 122)

Más véleményen van D. J. Conway, a Kelta mágia címû könyvszerzõje: „Bár úgy tartják, hogy nincsenek írásos feljegyzéseik, SzentPatrick személy szerint csaknem száznyolcvan kelta nyelven írt köny-vet égetett el. Ezzel példát mutatott a vakbuzgó keresztényeknek,akik a druida irodalom minden fellelhetõ emlékét megsemmisítet-ték.” (Édesvíz Kiadó, 2000:105) Szent Patrick Kr. u. 385-461-ig élt.

Ibériai (Ó-spanyol) írás

64. ábra: Az ibériai ábécé

62

Johannes Friedrich a Geschichte der Schrift (Az írás története) cí-mû mûvében mutatja be. Számos érmén és rövid feliraton maradtfenn a Kr. e. 3. századtól. Régebbi alakját bastulo-turdetani-nak ne-vezik. (1966:124)

Fontosnak tartom felhívni rá a figyelmet, mert betûsora erõs ala-ki hasonlóságot mutat a mi kárpát-medencei rovásírásunkkal.

Lásd még ????????old.

Meroei írás

Az utolsó tudatos lépést az egyiptomi hieroglifák betûírássá alakí-tásához a dél-egyiptomi etióp birodalom fõvárosában Meroéban tet-ték meg, azzal, hogy öt magánhangzót illesztettek a betûsorba, Kr.e. 200 táján. (Doblhofer, 1961:84,85)

65. ábra: A meroei ábécé

63

Germán írás

A germánok írásjeleiket runáknak nevezték. Az elnevezés valószínû-leg a magyar róni szóból származik. Eddig megtalált elsõ írásemléküka Kr. e. II. sz.-ból maradt ránk egy bronzsisakon, amelyet a mai Auszt-ria területén találtak. A felirat jelei azonban legalább ugyanolyan arány-ban sorolhatók az õsmagyar és az etruszk rováshoz, mint a runákhoz.A valódi runafeliratos kövek megjelenését a Kr. u. 2. sz.-ra teszik.

A runaírásnak 24, 33 és 16 betûs változatát ismerjük. A runa ábé-cét elsõ hat betûjérõl Futharknak nevezik. Többezer runafeliratos kõmaradt fenn. A leghosszabb szöveg 800 jelbõl áll és a svédországiRök sziklán olvasható.

Figyelemre méltó az alaki azonosság a magyar rovásírás és a ger-mán runák között. A 24 betûs runa változatból 14 alakilag azonos,hangértékük azonban eltérõ. Valószínûleg hun elõdeink voltak a be-tûk átadói.

68. ábra: A futhark, a runa betûsor

67. ábra: A negaui

sisakfelirat Paul Reinecke

szerint

66. ábra: A negaui sisak-felirat JohannesFriedrich szerint

64

69. ábra: Északi runák

Arab írás

Egyes források szerint az arabok kezdetben a nabateus, más for-rások szerint az arámi írást használták saját nyelvükre igazítva. A Kr.u. 7. sz.-ban alakítják ki a kúfi írást, amely nevét Kúfa városától kap-ta. Kúfában készültek a Korán másolatai. A kúfi mellett kialakult ahajlékonyabb vonalvezetésû naszkhi írás, a 11. századra ez váltegyeduralkodóvá.

70. ábra: Arab kufi írás

Az arab írásnak 28 mássalhangzója van, de csak 17-re van jel. Ahiányzókhoz a 17-bõl vettek formákat és pontokkal egészítették ki.

A 7. és 8. században három magánhangzót - A, I, U - is beiktattak,hogy a Korán fejezeteit pontosabban tudják értelmezni.

71. ábra: Újabb arab írás

65

Türk írás

Kialakulásának helye a szibériai Jenyiszej és a mongóliai Orkhonfolyók vidéke. A két változat néhány jelben eltér egymástól. Kr. u. a7- 8. sz.-ból ránk maradt írásemlékei kõoszlopokon, sziklákon talál-hatók. Mint a 45. oldalon olvashattuk a hunok alkották meg, tõlükvették át a türkök.

72. ábra: Türk rovásírás

1889-ben Jadrincev orosz kutató az Orkhon folyó vidékén találtameg Bilge kagán és öccse Kül tegin, valamint Tonjokuk, a bölcs ta-nácsadó síremlékét, amelyeket 738-ban állítottak emlékezetükre.

Feltételezésem szerint azonban Szentkatolnai Bálint Gábor nyelv-tudósunk elõbb fedezte fel az írásos síremlékeket, mert Jadrincevelõtt 13-15 évvel járt Mongóliának ezen a területén, gyûjteményétazonban Hunfalvy Pál megsemmisíttette. (Fehérné Walter Anna,1975, I. kötet: 8)

66

Wilhelm Thomsen dán tudós fejtette meg a rajtuk lévõ írásokat,1893-ban. A feliratok jobbról balra, alulról felfelé haladnak és a kéturalkodó testvér tetteit örökítik meg. A türk írásban egyes mással-hangzók betûalakja mellettük lévõ magánhangzótól függ.

Ujgur írás

Az ujgurokat a 6. században említik elõször a források. Birodal-muk a 9. századig virágzott a Bajkál tó és az Aral tó között.

Ujgur területen, a Szudzsi dombon fedezték fel 1909-ben aJaglakár kagán sírfeliratát hordozó követ. A kõ felsõ részére a kagánnemzetségjelét vésték, alája pedig az életútját. Az ujgur írás megfej-tése Wilhelm Radloff és Wilhelm Thomsen dán tudós érdeme.(Forrai, 1994:81)

73. ábra: Szogd, ujgur és arámi betûsorok

67

Az ujgur írásbeliségrõl Bárdi László nyomán, Az õsi selyemút vilá-ga címû könyvébõl tömörítve: Az ujgur nyelv és írásbeliség szerepejelentõs, a távol-keleti kora középkorban Belsõ Ázsia általánosanhasznált összekötõ nyelve volt. Korábban türk eredetû rovásírásthasználtak, késõbb a szogd írás módosításával alakították ki magasszínvonalú írásbeliségüket. Ez is jobbról balra halad, a türkhöz és amagyar rovásíráshoz hasonlóan. (2003:96)

Szláv írás

A Fekete tenger északi partja közelében élõ népek feliratos hagya-tékát Viktor Dracsuk orosz írástörténész sztyeppei hieroglifáknak ne-vezte. Gyûjtötte, pontosította, rendszerezte a csaknem ezer jelet.Többségüket, mint fentebb olvasható, szarmata eredetûnek találta.Dracsuk úgy véli, hogy az általa gyûjtött jelek kisebbik részét a bosz-poruszi királyság lakói használták, mert kézmûves mestereik munká-in láthatók. Elõkerült egy kõlap is a boszporuszi királyok tamgáival,azaz nemzetségjeleivel. Ezek két részbõl álltak, a felsõ rész meg-egyezett a magyarok elõdeinek írásánál már említett szarmata jelek-kel, az alsó nem. Dracsuk véleménye az, hogy ezekbõl a Fekete ten-ger partvidéki jelekbõl alakultak ki a Rurik fiak jelei, a kijevi oroszfejedelmek jelei. (1983:166)

Nézzük ki volt Rurik, a Tolnai lexikon alapján: Rurik az orosz biro-dalom megalapozója, normann (varég) vezér. 862-ben testvérei se-gítségével megszállta Novgorodot. Innen terjesztette ki hatalmát aDnyeper és a Volga felsõ folyásánál lakó szláv törzsekre. 879-benhalt meg. A Rurik család utolsó sarja, Fedor cár 1598-ban hunyt el.

Dracsuk tehát úgy találja, hogy az orosz írásbeliség kezdeteit a 9.századnál jóval korábban kell keresni s ezt a kezdetet egyrészt aboszporuszi királyok nemzetségjeleiben látja. Ezt a királyságot a gó-tok dúlták fel a 4. században.

Másik érve Hrabar bolgár szerzetes leírása a 10. század elejérõl:„S elébb a szlávoknak nem valának könyveik, de vonalakbul és rová-sokbul olvastak és jövendöltek, mivelhogy pogányok valának. Miutánmegkeresztelkedtek vala, római és görög betûkkel kényszerülének azszláv beszédet lejegyezni…” (1983:160)

A 9. sz.-ban a szláv szövegek lejegyzésére görög betûket használ-tak. A Metód és Konstantin nevû testvérpár, akiknek apjuk bolgár,anyjuk görög, teremtették meg a szláv írásbeliséget. Konstantin meg-alkotja a 38 betûs glagolita írást. A glagolita betûk számokat is jelöl-tek, hasonlóan a magyar és etruszk rovásíráshoz.

68

74. ábra: Glagolita betûsor

A testvérpár szerzetes lett, Konstantin felvette a Cirill nevet. Ró-mában sikerült elérniük, hogy szláv nyelven is lehessen misézni,mert addig csak görögül, latinul és héberül lehetett.

A cirill írást nem Cirill alkotta meg, hanem három tanítványa a 9.sz.-ban és tiszteletbõl cirill írásnak nevezték. 24 betût vettek át a gö-rögbõl, 5-öt a glagolitából, 14-et pedig maguk szerkesztettek. A maicirill írás több írásreform után alakult ki.

75. ábra: Cirill betûsor

69

76. ábra: A megújított cirill írás

Szomáli írás

Földrajzi szempontból az afrikai írások közé tartozik. A szomálibetûírást Ysman Yusuf, a szultán fia alkotta meg a 20. század elején.Jó arab és tûrhetõ olasz nyelvtudása alapján egy betûírást hozott lét-re, 22 mássalhangzóval és 5 magánhangzóval. (JohannesFriedrich:1966:170)

77. ábra: Szomáli betûsor

Ez egy jó példa arra, hogy az írásoknak nem kell végigjárni a szo-kásos fejlõdési utat a képírástól a betûírásig, ha alkotója fejlettebbismeretek birtokában van.

70

Az írástörténet mostohagyermekei: Kárpát me-dencei rovásírás, Mas d'Azil, Glozel, Viszokó

Mint láttuk, a magyarok elõdeinek rovásírása a méltatlanul kezeltmostohagyermek sorsához hasonló. Rajta kívül azonban még van-nak mostohagyermekei az írástörténetnek.

A hivatalos tudomány ellenszenvvel, gyanakvással, felháborodássalkezeli mindazokat, akiknek nincs pecsétes papírjuk arról, hogy vala-mely állami oktatási intézmény feljogosította õket felfedezéseikre. Pe-dig köteteket lehetne megtölteni a pecsétes papírral nem rendelkezõkhasznos találmányaival. Csak az írástörténet területén maradva, az ék-írást egy német középiskolai tanár, egy ír lelkész, és egy angol katona-tiszt fejtette meg. Nem is beszélve arról a valószínûleg írástudatlankurd fiúról, aki egy kötélen függeszkedve, az életével játszva másoltaa behisztuni szikla feliratait az angol katonatiszt számára, miközben apecsétes papírral rendelkezõ londoni tudósoknak a leghalványabb fo-galmuk sem volt a kurd fiú teljesítményének jelentõségérõl az embe-ri mûvelõdéstörténet szempontjából. A fiú neve nem maradt fenn.

Mas d'Azil

Edouard Piette régész 1886-ban a franciaországi Mas d'Azil bar-langban talált vörös vasoxiddal festett köveket, amelyeken betûnektûnõ ábrázolások is láthatók. 30 jel ismétlõdik, ez betûírásra utal.

78. ábra:Mas d'Azili

kavicsok

71

Piette a rajzolatok korát eleinte 25.000 évesnek állapította meg,késõbb ezt visszavonta, mivel a korabeli uralkodó álláspont az volt,hogy minden írás a képírásból indul ki, így ebben a korban betûírásmég nem létezhetett.

Piette tehát visszavonta megállapítását. Elhitte volna, hogy azok-nak van igaza, akik a teremtés idõpontját Kr. e. 4004 október 23-ánreggel kilenc órára teszik? Hiszen ezt az idõpontot még Newton is el-fogadta. (Renfrew, 2005:18)

Igen valószínûtlen, hogy Piette meggyõzõdésbõl vonta vissza aMas d'Azili írás korára vonatkozó álláspontját. A nyomásgyakorlás-nak számtalan fokozata létezik. Ma már nem tudhatjuk, hogy Piette-re, amiért ki merte jelenteni, hogy a föníciaiak nem feltalálták, ha-nem Mas d'Azilban tanulták az írást, a nyomásgyakorlás mely foko-zatát alkalmazták.

Érdekes, hogy Kéki Béla Az írás története címû könyvének 1971-es kiadásában még olvashatunk Mas d' Azil-ról, azonban a 2000-eskiadásból, a szerzõ elhunyta után, már eltávolították ezt a fontos is-meretet, amelybõl a betûírás igen korai megjelenésére következtet-hetünk.

Glozel

A hivatalos írástörténet hamisítványnak nevezte az 1924-ben afranciaországi Glozel helységben talált leleteket. A földmûvesClaude Fradin és fia szántás közben több más lelet mellett írásjeleskõ, csont és kerámia töredékekre bukkant. A szakértõk a leletek ko-rát egymástól teljesen eltérõen állapították meg, többen hamisít-ványt kiáltottak és õk gyõztek, szegény földmûves még bíróság eléis került.

Több szerzõ írt a glozeli jelekrõl, jómagam is bemutattam két,Szakács Gáborral közösen írt könyvünkben a betûsort. (2003:82,83, 2005:75)

1957-tõl kezdve néhány laboratóriumban szénizotópos vizsgála-tot végeztek a leleteken. 14 csontról kimutatták, hogy 19.000 éves.Más csontokról kémiai vizsgálat alapján kiderült, hogy újkõkoriak.Sajnos nem közlik, hogy az írásjeles csontokról van - e szó. A jelekegy részének keletkezését a Kr. e. 3. századtól a Kr. u. 2. század kö-zé helyezik, más részüket pedig továbbra is hamisítványnak ítélik.Ezekrõl a vizsgálatokról a szakirodalomban található számítógépeselérhetõségen lehet tájékozódni.

Dr. Antonin Morlet, helybéli orvos és mûkedvelõ régész a tárgyak-ról összegyûjtötte az írásjeleket, számuk 111, ez szótagírásra utal,vagy pedig egy õskori ábécé készítésének mûhelytitkaiba pillantha-tunk be. A hangértéküket nem ismerjük, de az õsi magyar rovásírás-sal jelentõs formai egyezést mutatnak.

72

79. ábra: Glozeli írásjelek

Viszokó

Viszokó Szarajevótól 30 kilométerre fekvõ boszniai városka. Kö-zelében található a Semir Osmanagic és kutatótársai által feltárt bos-nyák piramisok ásatási területe, ahol Szakács Gábor újságíró, rovás-írás kutató 2006-ban a Kárpát-medencei Tordos-Vinca mûveltség ésaz ebbõl származó, ma székely-magyar rovásírásnak nevezett írásbetûihez alakilag hasonló jeleket azonosított. Mind az építmények,mind a jelek megosztották a nemzetközi tudományos és közvéle-ményt. Ezért 2008-ban Semir Osmanagic tudományos tanácskozásthívott össze Szarajevóba, amelyen mintegy ötven tudós, szakértõ éskutató jelent meg, képzett régészek, geológusok, bányászati szak-emberek, többek között Egyiptomból, Kínából, Oroszországból,Nagy-Britanniából, Ausztriából, Horvátországból. Szakács Gábor a ta-nácskozáson a Tordos-Vinca jelek és a bosnyák piramisok jelei kö-zötti alaki egyezéseket ismertette. A tanácskozás azzal zárult, hogytovábbi kutatásokat szorgalmaztak, mert bár a szakemberek többsé-

73

ge bizonyítottnak látta a Nap (Viszocsica) piramis oldalfedlapjainakmesterségességét, a "mag" eredetérõl megoszlottak a vélemények.Áthidaló megoldásként megalkották a „Piramid hill”, piramis dombelnevezést. Ez az utolsó jégkorszak végén, tehát 10-12.000 ével ez-elõtt már ebben az ember által alakított formájában létezett. Ezekszerint ekkor már a Nap piramishoz vezetõ alagútban lévõ kövek je-lei is léteztek, mivel ezeket a hasonló korú üledék alól tárták fel. Ter-mészetesen a bosnyák piramisok esetében is megindultak a táma-dások, röpködtek a csaló és sarlatán címkék, mind a feltáró SemirOsmanagic ellen, mind azok ellen, akik számára a bosnyák pirami-sok az emberiség múltjának egyik megismerési lehetõségét jelentik,nem utolsósorban az írástörténet szempontjából.

A világot pedig mindig azok vitték elõre, akik megnézték, hogy mivan a hegyeken túl, nem azok, akik megpróbálták elgáncsolni õket.

Írásos kõ a bosnyák Nap Piramishoz vezetõ alagút bejáratánálFényképezte: Friedrich Klára (2007)

74

Az írások gyökere és anyja

Mint ahogyan az irigy és tehetségtelen kutató elhallgatja, sõt ócsá-rolja tanítóit és forrásait, úgy hallgatja el a hivatalos írástörténet azõsi magyar rovásírás és ezen három írás jelentõségét, mivel az em-beriség történetének olyan korai idõszakában keletkeztek, amelyrõlszakkönyveik és tankönyveik azt állítják, hogy írás, fõként betûírásakkor még nem létezhetett.

Jó példa erre a Lambrecht Kálmán könyvében olvasható részletMas d' Azillal kapcsolatban: „Piette betûknek és számoknak nézte amas d' azili festett kavicsokat, ezt a nézetet azonban egyetlen em-berbúvár sem osztja már. Nemcsak azért, mert egészen különös vol-na, hogy az ember, ha az azili kultúrfokon már ismerte a betû ésszámvetést, a csiszolt kõkorszak évezredein át újra elfelejtette vol-na, de azért is, mert ismereteink mai állása szerint minden írás aképírásból indult ki, piktografikus jelekbõl, ezeknek elsõ nyomaivalpedig csak sokkal késõbb találkozunk.” (1931:276)

Tehát ezek a „mostohagyermek” írások a hivatalos tudomány sze-rint akkor sincsenek, ha vannak, mert az õ ismereteinek állása alap-ján csak késõbb jelenhettek volna meg. És ez tudományos hozzáál-lás. Ami 1931 óta nem sokat változott, mert Kéki így összegez Masd' Azilról 1971-ben: „…ma egyéb magyarázat híján a legtöbb szerzõazt tartja, hogy kõkori õsünk örömét lelte a díszítésben és a vasoxid-dal festett jelek csak az emberi játékösztön kiélésének termékei.Semmi közük tehát az írástörténethez, de az egykor körülöttük folytsok vita miatt mégsem maradhattak említetlenül.” (1971:21)

Ha megtekintjük ezen „mostohagyermek” írások betûsorait, köny-nyen az a meggyõzõdés alakulhat ki bennünk, hogy létezett írásbeli-ség bolygónkon tizenöt, húszezer évvel ezelõtt is. Van néhány pecsé-tes papírral rendelkezõ tudós, aki nem zárja ki ennek lehetõségét,például André Leroi-Gourhan és Richard Rudgley õskortörténészek.Igaz, hogy nem kapcsolják a magyarok elõdeihez, mert úgy tudják amagyarokról, hogy 896-ban üldözték õket be ide a besenyõk. PedigRudgley még el is jött Magyarországra és elismeri a hunokkal való ro-konságunkat, de nem tudjuk felhívta-e valaki figyelmét az õsi ma-gyar rovásírás hasonlóságára más kõkori jelekhez és arra, hogy van-nak olyan elméletek is, hogy a magyarság õshonos a Kárpát-meden-cében. Mi Szakács Gáborral nem tudtuk, hogy itt járt, látogatásanem kapott elõzetes, beharangozott nyilvánosságot. Ha tudjuk, bi-zonyára megtettük volna, hogy ismertetjük vele õsi írásunkat, mint

75

ahogyan felhívtuk levélben, tanulmányban és élõszóban SemirOsmanagic figyelmét a Tordos-Vinca mûveltség jeleire és arra, hogymi magyarok még ma is használjuk az ebbõl származó rovásírást.

80. ábra: A mûveltségek legsûrûbben a Kárpát-medencében jelentek meg Kr. e. 5000 táján.

Abból, hogy a Kárpát-medencében helyezkednek el legsûrûbbenaz újkõkori mûveltségek, mint ahogyan Piggott és Renfrew térképeiis mutatják (Renfrew, 2005:178) arra következtethetünk, hogy ezek-nek a mûveltségeknek elõzményei is voltak ezen a területen. Továb-bá abból, hogy itt találták meg ennek az õsi írásnak legtöbb emlékétés ugyanitt még mindig használatos, következik az is, hogy a mi elõ-deink, a magyarok elõdei alkották meg és terjesztették.

Ahogyan Berzsenyi Dániel feltételezte, hogy a magyar nyelv „azegész óvilág nyelveinek gyökere és anyja”, úgy feltételezem én is,hogy a magyar nyelvhez szorosan kapcsolódó rovásírás, a magyarokelõdeinek írása, az egész óvilág írásainak gyökere és anyja.

76

Táblázatok

81. ábra: Az írásjegyek kialakulása (A könyv 1927-ben jelent meg)

77

82. ábra: Sebestyén Gyula rovásjel táblázata (A könyv 1909-ben jelent meg)

78

83.A ábra: A jelek között figyelemre méltó alaki azonosságok vannak. Összeállította: Friedrich Klára

79

83.B ábra: A jelek között figyelemre méltó alaki azonosságok vannak. Összeállította: Friedrich Klára

80

Kisszótár

Agglutináló nyelv: Ragozó nyelv, amely a mondatbeli viszonyokat a sza-vak tövéhez illesztett ragok, jelek, képzõk segítségével fejezi ki.(Magyar, japán, sumer…)

Akrofónia: A betût a kép nevének elsõ hangjából származtatjákBusztrofedon: Ökörszántás, soronként váltakozó irányú írásCuneiform írás: ÉkírásEpigráfia: Felirattan, ókori feliratokkal foglalkozó tudomány. Epigráfiai

emlék: Fára, kõre, fémre, ált. kemény íráshordozóra rótt egyenes,merev, nem írott jellegû betûk és ezek másolatai.

Flektáló nyelv: A ragozás, szóképzés során a szótõ, fõleg a magánhang-zók megváltozhatnak. (Német, angol, latin…Például az angolban:drink, drank, drunk vagy fly, flew, flown. Németben: klingen, klang,geklungen vagy brechen, brach, gebrochen. )

Fonéma: HangFonogramma: A hangírás jele, azaz betûFonográfia: hangírás, betûírásGraféma: BetûHomonima: Hasonló hangzású szó Izoláló nyelv: Olyan nyelvek, amelyekben csak egytagú szavak vannak s

ezek mondatbeli kapcsolatait különálló segédszavakkal, szórenddelvagy hangsúllyal tudják kifejezni, de szavakhoz kapcsolódó képzõk-kel, ragokkal nem rendelkeznek. (Kínai, vietnámi…)

Íráshordozó: Kõ, fa, viasztábla, papirusz, pergamen, papír, stb. Kalligráfia: Szépírás, a szépírás mûvészete Kódex: Kézzel írott középkori könyv, eredeti jelentése fatörzsKurziv írás: Gyorsan írható folyóírásLigatúra: Két vagy több egymás melletti betû összekötése rövidítés céljá-

ból. Nyomdászatban: ikerbetûLineáris: Vonalas, egyenes vonalú jelekbõl álló írásLogogramma: SzójelLogográfia: SzóírásÕsnyomtatvány: 1455-tõl, az elsõ nyomtatott Biblia idõpontjától 1500-ig

minden nyomtatott mû õsnyomtatvány. Paleográfia: Tágabb értelemben írástörténettel foglalkozó tudomány.

Szûkebb értelemben az az írástörténet, amely fõként a tollal írt,kéziratos, kalligrafált írásemlékeket tekinti kutatási tárgyának.

Palimpszeszt: Újraírt kódex, a régi írást levakarták a pergamenrõlPiktogramma: képjelPiktográfia: képírásRovás: Felületbe rótt jelek, az íráshordozón karcolatot, vésetet hagynak. Rovásírás: Felületre írt, festett, ragasztott, stb. írásjegyek, a felületen

nem hagynak karcolatot, vésetet. Stílus: A viasztáblához használt hegyes eszköz, íróveszõSzigla: Szótag és szó rövidítési jel, mozaikszó, betûszó, szóösszevonás

81

Szakirodalom

Altheim, Franz: Hunnische Runen (Halle, 1948)Aradi Éva: Hunok Indiában (Hun-idea, 2005)A rovásírás él-e a magyar nép között? (M.T.A. Budapest, 1903)Bárczy Zoltán: Magyar rovásírás (A Nap fiai - melléklet, 1971)Benkõ Elek: A székely rovásírás korai emlékei (Magyar Nyelv, 1996/75-82)Bobula Ida: Sumer-magyar rokonság (Buenos Aires, 1982)Carr-Gomm, Philip: Druida hagyományok (Édesvíz Kiadó, 2000)Ceram (Kurt W. Marek): A hettiták regénye (Gondolat Kiadó, 1964)Chadwick, John: A lineáris B megfejtése (Gondolat Kiadó, 1980)Czuczor Gergely - Fogarasi János: A magyar nyelv szótára (1862) Csallány Dezsõ: A székely-magyar rovásírás emlékei (Nyíregyházi Jósa

András Múzeum Évkönyve, III. 1960) Csallány Dezsõ: A magyar és az avar rovásírás (Ny.J.A.M.É, 1968)Debreczenyi Miklós: Az õsmagyar írás néhány hazai s oroszországi emlé-

ke (Pátria Kiadó, 1914)Dittler Ferenc: Az õsi magyar rovásírás és mai alkalmazásai (Hun-idea,

2006)Doblhofer, Ernst: Jelek és csodák (Gondolat Kiadó, 1962)Dracsuk, Viktor: Évezredek útjain... (Budapest-Uzsgorod, 1983)Eliade, Mircea: Vallási hiedelmek és eszmék története, (Osiris, 1999)Erdélyi István: A hun rovásírás (Turán, 2001/április-május)Érdy Miklós: A sumír, ural-altáji, magyar rokonság kutatásának története

(New-York, 1974)Faulmann, Karl: Illustrierte Geschichte der Schrift (Wien, 1880)Fehér Mátyás Jenõ: Középkori magyar inkvizíció (Gede Testvérek, 1999)Fehér M. Jenõ: A besenyõ rovásírás (In: Besenyõ õstörténet, Magyar Ház,

2004)Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig (Buenos Aires, 1975)Ferenczi Géza: Székely rovásírásos emlékek (Erdélyi Gondolat, 1997)Fischer Károly Antal: A hun magyar írás és annak fennmaradt emlékei

(1889, Hun-idea, 2005)Forrai Sándor: Küskarácsonytól Sülvester estig (Múzsák Kiadó, 1985)Forrai Sándor: Az õsi magyar rovásírás az ókortól napjainkig (1994)Friedrich, Johannes: Geschichte der Schrift (Heidelberg, 1966)Friedrich Klára - Szakács Gábor: Kárpát-medencei birtoklevelünk a ro-

vásírás (2003)Friedrich Klára - Szakács Gábor: Kõbe vésték, fába rótták (2005)Friedrich Klára - Szakács Gábor: Tászok-tetõtõl a bosnyák piramisokig

(2007)Friedrich Klára - Szakács Gábor: Õsök és írások (2008)Friedrich Klára: Roga hun király (2009)Georges, Jean: Az írás az emberiség emlékezete (Park Kiadó, 1991)Gimbutas, Marija: The language of the Goddess (Thames & Hudson, 2001)

82

Götz László: Keleten kél a Nap (Püski Kiadó, 1994)Gyulai Pál: Torma Zsófia levelesládájából (Kriterion Kiadó, 1972)Hajnal, Stephan: Vergleichende Schriftproben zur Entwicklung undVerbereitung der Schrift im 12.-13. Jahrhundert (Verlag Danubia, 1943)Harmatta János: Neolitkori írásbeliség Közép-Európában? (In: Antik tanul-

mányok, Akadémiai Kiadó, 1966)Hering, Elizabeth: Az írás rejtélye (Gondolat Kiadó, 1966)Herman Ottó: Az õsszám és az õsbetû viszonya irodalmunkban

(Archaeologiai Értesítõ, 1903)Herrmann Antal, dr: Adalékok a rováshoz (Ethnographia, 1904/19, 156)Hódoly László: A székely vagy régi magyar írás eredete (Pozsony, 1884)Ipolyi Arnold: Magyar Mythológia (1854, Európa Kiadó, 1987)Jakubovich Emil: A székely írás legrégibb ábécéi (Budapest, 1935)Jensen, Hans: Geschichte der Schrift (Hannover, 1923)Jerney János: Magyar nyelvkincsek Árpádék korszakaiból (Pest, 1854)Kákosy László: Ré fiai (Gondolat Kiadó, 1979)Kállay Ferenc: A pogány magyarok vallása (1861)Kéki Béla: Az írás története (Vince Kiadó, 2002)Kémenes Antal: Székely rovásírás és tulajdonjegyek (1914)Kiszely István: A magyarok eredete és õsi kultúrája (Püski Kiadó, 2000)Lambrecht Kálmán: Az õsember (Dante Kiadás, 1931)Leroi-Gourhan, A: Az õstörténet kultuszai (Kozmosz könyvek, 1985)Lipin, L. - Belov, A: Az ékírás regénye (Mûvelt Nép Kiadó, 1956)Lubbock, John: Történelem elõtti idõk (Budapest, 1876)Magyar Adorján: Õs magyar rovásírás (U.S.A., Warren, 1970)Magyarságtudományi tanulmányok (Szerk: Botos László, Hun-idea, 2009)Makkay János: A tartariai leletek (Akadémiai Kiadó, 1991)Mandics György: Rejtélyes írások (Akadémiai Kiadó, 1987)Marácz László: A magyar nyelv eredetérõl (Turán, 2004/9-10)Molnos Angéla: Jövõnkért a magyar nyelv ügyében (Debrecen, 2003)Morlet, Antonin: Glozel, corpus des inscriptions (Paris, 1928)Némäti Kálmán: Rohonczi Codex Tantétel. (Budapest, 1892)Németh Gyula: A magyar rovásírás (Magyar Nyelvtudományi Közlöny,

1934)Novotny Elemér: Sumer = magyar (Duna Könyvkiadó, 1977)Osmanagic, Semir: A boszniai piramisok völgye (Mauna-Fe Kiadó, 2007)Párducz Mihály: A szarmatakor emlékei Magyarországon, I. (1941)Petõcz Károly: Az emlékeztetõktõl a nyomtatott betûig (1984)Phillip, Arthur: Ausztrália honalapítói (Franklin Társulat, 1920 táján)Piggott, Stuart: Az európai civilizáció kezdetei (Gondolat Kiadó, 1987)Püspöki Nagy Péter: A magyar rovásírás eredetérõl (Magyar Nyelv,

1977/3.szám)Ráduly János: Titkok a rovásírásban (Székelyudvarhely, 2004)Renfrew, Colin: A civilizáció elõtt (Osiris, 2005)Robinson, Andrew: Az írás története (Jószöveg Mûhely, 2003)Roska Márton: A Torma Zsófia gyûjtemény (Kolozsvár, 1941)Rudgley, Richard: A kõkor elveszett civilizációi (Gold Book, 1998)

83

Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás (1909, Tinta Kiadó, 2002)Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei (1915)Stekel, Paulo: The proto-script Visoko in comparison with Glozelian

Writing - 2006 (In: Osmanagich, Muris: About cultural layer ofBosnian Pyramid builders, Sarajevo, 2008)Strabón: Geógraphika (Gondolat Kiadó, 1997)Szabó Károly: A régi hún-székely írásról (Budapesti Szemle, 1866)Szakács Gábor: A kortárs rovásírás atyja (Beszélgetés Forrai Sándorral,

Magyar Demokrata, 2003/7)Szakács Gábor: Etruszk, azaz magyar (Beszélgetés Mario Alinei

nyelvészszel, Magyar Demokrata, 2005/37)Szakács Gábor: Tudósítások a bosnyák piramisokról (Magyar Demokrata,

2006/26, 45, 48)Szakács Gábor: Az EMP jel titka (Magyar Demokrata, 2007/8)Szakács Gábor: A finnugor elmélet végnapjai (Beszélgetés Angela

Marcantonio nyelvésszel, Magyar Demokrata, 2007/12)Szakács Gábor: Patakfalvi Sámuel-Rovásírásos Bibláról (Magyar Demokra-

ta, 2009. szept. 9)Szakács Gábor: Szkíták és hunok (Beszélgetés Czeglédi Katalin

nyelvészszel, Magyar Demokrata, 2010/1)Szülejmanov, Olzsasz: Sumér és Ázsia (Szatmári, USA, 1977)Télfy János: Görög források a szkíták történetéhez (In: Magyarok õstörté-

nete, Pest, 1863)The Danube script in light of the Turdas and Tartaria discoveries

(Catalogue, National History Museum of Transylvania, 2009)Thelegdi János: "Rudimenta, Priscae hunnorum linguae…" azaz a hunok

régi nyelvének elemei… (1598, Ars Libri Kiadó, 1994)Tomory Zsuzsa: Õshazánk a Kárpát-medence (In: Magyarságtudományi ta-

nulmányok, Hun-idea, 2008)Torma Zsófia: Sumer nyomok Erdélyben (Buenos Aires, 1972)Tóth Zsigmond: Divine Antiquities (1976, 2005)Várkonyi Nándor: Az írás és a könyv története (Széphalom Könyvmûhely,

2001)Vékony Gábor: A székely írás (Nap Kiadó, 2004)Wilson, Hilary: A hieroglifák rejtélye (Gold Book, évszám nélkül)Winn, Shan, M. M: Pre writing in south-eastern Europe (Western

Publishers, 1981)Zakar András: A sumer hitvilág és a Biblia (Szatmári, USA, 1973)Zakar András: A sumer nyelvrõl (Duna Könyvkiadó, 1975)Lexikonok, szótárak

84

Az ábrák forrásai

1. Az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum gyûjteményében, Kolozsvár,Friedrich Klára rajza

2. The Danube script in light of the Turdas and Tartaria discoveries, 59.oldal, továbbá Friedrich, Johannes: Geschichte der Schrift, 20. ábra

3. Dracsuk, Viktor: Évezredek útjain, 15. oldal4. Lipin, L.- Belov, A: Az ékírás regénye, 95. oldal5. Lipin, L.- Belov, A: Az ékírás regénye, 80. oldal6. Doblhofer, Ernst: Jelek és csodák, 124. oldal7. Friedrich, Johannes: Geschichte der Schrift, 54. ábra, 8. Friedrich, Johannes: Geschichte der Schrift, 55. ábra9. Kéki Béla: Az írás története, 32. oldal

10. Doblhofer, Ernst: Jelek és csodák, 83. oldal11. Wilson, Hilary: A hieroglifák rejtélye, 36. oldal12. A képért köszönet Dr. Bárdi Lászlónak13. Renfrew, Colin- Bahn, Paul: Régészet, 380. oldal14. Samsung televízió tájékoztató füzete 2009-bõl15. Dracsuk, Viktor: Évezredek útjain, 196. oldal16. Petõcz Károly: Az emlékeztetõktõl a nyomtatott betûig, 46. oldal17. Friedrich, Johannes: Geschichte der Schrift, 73. ábra18. Chadwick, John: A lineáris B megfejtése, 29. oldal19. Hood, Sinclair: A minószi Kréta, 140. oldal20. Chadwick, John: A lineáris B megfejtése, 69. oldal21. Ceram: A hettiták regénye, 159. oldal22. Ceram: A hettiták regénye, 70. oldal 23. Dracsuk, Viktor: Évezredek útjain, 38. oldal24. Friedrich, Johannes: Geschichte der Schrift, 378. ábra25. Kéki Béla: Az írás története, 56. oldal26. Forrai Sándor: Küskarácsonytól Sülvester estig, 11. oldal27. Friedrich, Johannes: Geschichte der Schrift, 385. ábra28. Friedrich, Johannes: Geschichte der Schrift, 407. ábra29. Friedrich, Johannes: Geschichte der Schrift, 412. ábra30. Friedrich, Johannes: Geschichte der Schrift, 3. ábra31. Friedrich, Johannes: Geschichte der Schrift, 419. ábra32. Friedrich, Johannes: Geschichte der Schrift, 424. ábra33. Ferenczi Géza: Székely rovásírásos emlékek, 56. oldal34. Forrai Sándor: A magyar rovásírás elsajátítása, (1996) 50. oldal35. Lambrecht Kálmán: Az õsember, 299 oldal36. Gimbutas, Marija: The language of the Goddess, 5. oldal 37. Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig, I./227. oldal38. Renfrew, Colin: A civilizáció elõtt, 187. oldal (kiemelés: Barta J.)39. Mandics György: Rejtélyes írások, 90. oldal (Makkay János alapján)40. Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig, I./23-27

85

41. The Danube script in light of the Turdas and Tartaria discoveries,25. oldal

42. The Danube script in light of the Turdas and Tartaria discoveries,63. oldal

43. Renfrew, Colin: A civilizáció elõtt, 97. oldal44. Dracsuk, Viktor: Évezredek útjain, 154. oldal45. Párducz Mihály: A szarmatakor emlékei Magyarországon, I./XXXII.

tábla46. Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig, II./114. oldal47. Altheim, Franz: Hunnische Runen, 14. oldal48. Doblhofer, Ernst: Jelek és csodák, 230. oldal 49. Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás, 23. oldal50. Kéki Béla: Az írás története, 63. oldal51. Doblhofer, Ernst: Jelek és csodák, 319. oldal52. Friedrich, Johannes: Geschichte der Schrift, 179. ábra53. Kéki Béla: Az írás története, 77. oldal54. Friedrich, Johannes: Geschichte der Schrift, 114. ábra55. Petõcz Károly: Az emlékeztetõktõl a nyomtatott betûig, 63. oldal56. Friedrich, Johannes: Geschichte der Schrift, 263. ábra57. Friedrich, Johannes: Geschichte der Schrift, 264. ábra58. Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás, 25. oldal59. Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás, 26. oldal60. Hajnal, Stephan: Vergleichende Schriftproben zur Entwicklung und

Vorbereitung der Schrift im 12.-13. Jahrhundert, 14. kép 61. Kéki Béla: Az írás története, 68. oldal62. Lubbock, John: Történelem elõtti idõk, 345. oldal63. Friedrich, Johannes: Geschichte der Schrift, 240. ábra64. Friedrich, Johannes: Geschichte der Schrift, 259. ábra65. Doblhofer, Ernst: Jelek és csodák, 85. oldal 66. Friedrich, Johannes: Geschichte der Schrift, 238. ábra67. Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig, I./251. oldal68. Tolnai lexikon, Runa-írás címszó, 1929, 173 oldal69. Fischer Károly Antal: A hun magyar írás és annak fennmaradt emlé-

kei, 94. oldal70. Petõcz Károly: Az emlékeztetõktõl a nyomtatott betûig, 64. oldal71. Petõcz Károly: Az emlékeztetõktõl a nyomtatott betûig, 65. oldal72. Doblhofer, Ernst: Jelek és csodák, 76. oldal73. Friedrich, Johannes: Geschichte der Schrift, 332. ábra74. Dracsuk, Viktor: Évezredek útjain, 170. oldal75. Dracsuk, Viktor: Évezredek útjain, 169. oldal76. Kéki Béla: Az írás története, 97. oldal77. Friedrich, Johannes: Geschichte der Schrift, 413. ábra78. Mandics György: Rejtélyes írások, 20. oldal79. Morlet, Antonin: Glozel, corpus des inscriptions, 18-19. oldal80. Piggott, Stuart: Az európai civilizáció kezdetei, 53. oldal

86

Táblázatok81. Tolnai lexikon, 1927, Írás címszó, 206. oldal82. Forrai Sándor: Küskarácsonytól Sülvester estig, 15. oldal

Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás (Hasonmás kiadás: Tinta Ki-adó, 2002), 278-279. oldal

83. Friedrich Klára - Szakács Gábor: Õsök és írások, 54, 55. oldal

Lénárth András által készített rovásbot (2008)

87

A külsõ és belsõ borítók képeihez

Külsõ borítók Az elsõ borítót Bél Mátyás (1684-1749) evangélikus püspök Mi-

atyánkja, a hátsó borítót pedig a Patakfalvi Biblia egyik oldala díszí-ti. Az elõzõ forrása: Sebestyén Gyula Rovás és rovásírás címû köny-ve, az utóbbit pedig Tisza András, a számítógépes rovásírás egyik ki-dolgozója másolta.

A belsõ borítók képeihez

1. 6000 éves rovásírásos cserépedény aljak, töredékek, korongokaz Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban, Kolozsváron. TormaZsófia gyûjtése. Fényképezte: Víg Sándor 2007-ben.

2A, 2B. A második Margit-szigeti Rovásírásos Kõ és részlete. A kö-vön Laczkovics András építészmérnök fedezett fel rovásjeleket,majd dr. Erdélyi István megvizsgálta és fényképezte. HarmattaJános tanulmányt írt róla az Archeológiai Értesítõben. SzakácsGáborral 2009-ben vizsgáltuk meg a követ, ennek eredményekésõbbi írás tárgya lesz. Fényképezte: Friedrich Klára 2009-ben

3A, 3B. A Patakfalvi Biblia két rovásírásos oldala. A Patakfalvi Bibliarovásírásos oldalaira ifj. Forrai Márton hívta fel a rovásírók figyel-mét, miután az Unitárius Élet címû folyóiratban olvasott róla.(2006, 4. szám) A képen a tulajdonos, énlakai Patakfalvi Sámu-el tartja kezében a Bibliát, akivel Szakács Gábor készített be-szélgetést a Magyar Demokrata 2009/32. számában. Fényképez-te: Somfai Sándor 2009-ben

4. A Felsõszeli Széchenyi István Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola(Felvidék) rovásírásos táblája, amely az intézmény folyosójánakközepén kapott helyet a névadót ábrázoló festmény és az isko-la, ill. a község címere között. Tervezte, faragta és fényképezte:Ambrus Dávid, 2009-ben.

5. Ipolyság (Felvidék) rovásírásos helységnév táblája. A táblát PintérMiroslav ipolysági fafaragó készítette. Fényképezte: Mészáros Attila2009-ben.

6. Tass település rovásírásos helységnévtáblája. Langó Gábor rótta abetûket Halász Attila ötlete alapján és Gubacsi Szilveszter készí-tette a tábla többi részét. Fényképezte: Zsigó Viktor 2009-ben.

88

A két rovásírásos helységnév táblához

A rovásírásos helységnévtábla állítást a Csíkszeredai „Quo vadisSzékelyföld?” Konferencia zárónyilatkozata indítványozta:

„Székelyföld autonómiáját csakis együtt, közös akarattalérhetjük el. Legyen ennek az útnak elsõ mérföldköve azIsten ajándékaként elnyert székely rovásírás közkinccsététele. Kérjük pedagógusainkat és a szülõket, tanítsákgyermekeinket, hogy sajátítsák el e kincset. Kérjük szé-kely településeink önkormányzati testületeit, hogy a hely-ségnév-táblákon tüntessék fel a települések nevét a szé-kely rovásírással is.Csíkszereda, 2003, június 21-énIsten áldása legyen a munkánkon!”

E nyilatkozat alapján kezdeményezte Szakács Gábor – a székelyszervezésû Erdély-Párciumi terület kivételével – rovásírásos helység-névtáblák felállítását a Kárpát hazában. A táblaavatáshoz a SzékelyNemzeti Tanács székely zászlót és Borsos Gézának, a Székely Nem-zeti Tanács alelnökének üzenetét küldi.

Felvidéken Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke vállal jelen-tõs részt a táblaállítások szervezésébõl.

A felavatott táblák helyszínei 2007-tõl: 1. Kunszentmiklós, 2. Szigetszentmiklós, 3. Göd, 4. Pácin, 5. Kosd, 6. Ipolybalog, 7. Vácrátót, 8. Budajenõ, 9. Bajna, 10. Ipolynyék, 11. Rákosliget, 12. Nagycsalomja, 13. Lajosmizse,14. Tass, 15. Tiszakécske, 16. Ipolyság, 17. Mikepércs

89

Rovásírás olvasógyakorlat

Baróti Szabó Dávid (1739-1819): A magyar ifjúsághoz (1777)

Batsányi János (1763-1845): Bíztatás (1783)

Batsáòi János: Bíztatás

A hazáért élni, �envedni s jót tenni, Üçe mellett önként s bátran bajra menni, Kárt, ve�éýt, rabságot érte fel sem venni, S minden áldozatra mindenha ké� lenni,

Barátom! Oý dolgok, meýek az embernekDièõség mezején o�lopot emelnek, S meýekért (bár míg él� sokan nem kedvelnek)A jók sírodban is áldanak, ti�telnek.

Baróti Šabó Dávid: A maçar ifjúsághoz

Serkenj fel maçar ifjúság! Ím, nemzeti òelvedEç �ép nemzetnek béýege, ve�ni siet

Fogj tollat, kezdj íráshoz; kezdj �óba veçülniLantos Apollóval nemzeted ajka �erént.

Ninè s nem is le� ennél tehetõsebb e�köz: ezen kapMinden e�esb ánglus, francia, német, ola�.

S meý �ép versekkel telnek sajtói naponként!Mint hordják hozzád! …meý ragadozva ve�ed…

Mint telik a külsõk �édítõ kinèeivel honnod!Mint pu�túl Árpád hajdani òelve, neme!

Serkenj fel méý álmodból és �ánd meg hazádnak Òelvét, meý ha kihal, tudd meg, örökre kihal�.

90

Kölcsey Ferenc (1790-1838): HimnuszA magyar nép zivataros századaiból (1823)

Kölèey Ferenc: HimnušA maçar nép zivataros šázadaiból

Isten, áldd meg a maçartJó kedvvel, bõséggel,Òújts feléje védõ kart,Ha küzd ellenséggel;Bal sors akit régen tép,Hozz rá víg e�tendõt,Megbûnhõdte már e népA múltat s jövendõt!

Õseinket felhozádKárpát �ent bércére,Általad òert �ép hazátBendegúznak vére.S merre zúgnak habjaiTi�ának, Dunának,Árpád hõs magzatjaiFelvirágozának.

Értünk Kunság mezeinÉrt kalá�t lengettél,Tokaj �õlõve��einNektárt èepegtettél.Zá�lónk çakran plántáládVad török sáncára,S òögte Máþás bús hadátBéènek bü�ke vára.

91

Hajh, de bûneink miattÇúlt harag kebledben,S elsújtád villámidatDörgõ fellegedben,Most rabló mongol òilátZúgattad felettünk,Majd töröktõl rabigátVállainkra vettünk.

Háò�or zengett ajkainOzmán vad népénekVert hadunk èonthalmainÇõzedelmi ének!Háò�or támadt tenfiad�ép hazám, kebledre,S lettél magzatod miattMagzatod hamvvedre!

Bújt az üldözött, s feléKard òúlt barlangjában,�erte nézett s nem leléHonját a hazában,Bércre hág és völçbe �áll,Bú s kétség mellette,Vérözön lábainál,S lángtenger felette.

92

Kölcsey Ferenc eredeti kézirata (részlet)

Vár állott, most kõhalom,Kedv s öröm röpkedtek,Halálhörgés, siralomZajlik már heýettek.S ah, �abadság nem virulA holtnak vérébõl,Kínzó rabság köòòe hullÁrvánk hõ �emébõl!

�ánd meg Isten a maçartKit vé�ek háòának,Òújts feléje védõ kartTengerén kínjának.Bal sors akit régen tép,Hozz rá víg e�tendõt,Megbûnhõdte már e népA múltat s jövendõt!

93

Torma Zsófia: A tordosi õstelep és hazánk népe õsmythosá-nak maradványai (1897) (A részlet olvasható: Érdy Miklós: A

sumír, ural-altáji, magyar rokonság kutatásának története, 492. ol-dal)

Torma �ófia: A tordosi õstelep és hazánk népeõsmythosának maradváòai(‰8ˆ‡††††7)

(A ré�let olvasható: Érdy Miklós: A sumír, ural-altáji, maçar rokonság kutatásának története,4ˆ‡††††2. oldal)

„A �á�várossal �om�édos Tordos község határán elõ-forduló õskor�akbeli telepet ‰8ˆ‡††5. év õ�én kezd-tem ásatni s mivel azóta e�közölt �akadatlan kutatásatöbb ezer darab különleges alakú kõ, èont, èerép ésércz tárçakban aòòira új és fontos adatokat tárt elém,bemutattam a régi népek ezen nevezetesebb emlékeit‰8ˆ‡†††-ban a berlini, ‰8ˆ‡†††2-ben a Maina-Frankfurtban tartott régé�eti congressusok �akembere-inek is felhívtam értekezésemben azokra fiçelmöket,kérve, vezetnének leleteim hovatartozandóságának fel-ismerésére. Megállapíták általában e tárçak naç horde-rejét, fontosságát, miután azok új világot vetnek azõsmúlt ti�tázására;

De mivel azok újdonsága õket is meglepte, el kel-lett magamat tanulmáòozásukra határoznom, habár tel-jes tudatában voltam annak, miýen küzdelemteljes leendnekem a magam törte èapáson iráòtû és pihenés nélkülkeresni, kutatni az ö��ekötõ pontokat, meýekhez leleteimkapèolhatók leçenek.”

94

Friedrich Klára elõadásai

Általános ismeretterjesztõ elõadások

A rovásírás alapfogalmai és rövid történeteElsõsorban kezdõknek szóló, korhatár nélküli tájékoztató

Eltüntetett rovásemlékeinkFelnõtt érdeklõdõknek szóló elõadás

Véleménycsokor a rovásírásról Kutatók, tudósok véleménye õsi írásunkról

A rovásírás tanításának módszere és helyszíni elsajátításaKorhatár nélkül mindazoknak, akik már egyetlen alkalom után siker-élményt szeretnének elkönyvelni a rovásírás elsajátítása terén.

Tatárlaka titkaA lelettel foglalkozó hazai és külföldi kutatók munkáinak összefogla-lása, a táblácskákon, és más jelentõs régészeti leleteken találhatójelek összevetése, az elõadó saját megfejtése.

Megalitok a Tászok-tetõnAz elõadó a Kárpát-medencei „nagy kövek” történetét gyûjtötte ösz-sze és helyezi el az európai és ázsiai mûveltségekben.

Erdélyi templomok rovásfeliratai és megfejtéseikEgyelõre még látható rovásemlékeinkTorma Zsófia régésznõ élete és munkásságaRoga hun király

Attila nagybátyjának és az õ utódainak történeteÍrástörténeti áttekintõ magyar szempontból

A fõbb írásrendszerek ismertetése és a magyarok õsi írásának elhe-lyezése ezek közé

Szakmai elõadások

A két K betû használataA bogárjelek használata.

Friedrich Klára és Szakács Gábor közös elõadása

Rovásjelek Tatárlakától a bosnyák piramisig A Kárpát-medence és a viszokói Nap piramis rovásjeleinek összeha-sonlítása

A bosnyák piramisok kutatásának története

95

Kiadványaink

Szakács Gáborné, Friedrich Klára: tanár, rovásírás oktató-kutatókiadványai:

Szakács Gábor: író, újságíró, rocktörténész, zeneszerzõ, zenész,rovásírás kutató kiadványai:

CD-k:

96

Friedrich Klára és Szakács Gábor közös kiadványai

CD-k:

Könyv DVD

97

A 2003-ban megjelent Kárpát-medencei birtoklevelünk, a rovásírás c. könyv tartalma

Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

Friedrich KláraA magyarok legrégibb és legértékesebb kincse… . . . . . . . . . . . 7 A rovásírás alapfogalmai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17A rovásírás rövid története és legfontosabb emlékei . . . . . . . . 25Thelegdi János és Luigi Ferdinandó Marsigli . . . . . . . . . . . . . . 45Eltüntetett õstörténetünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48A szabályalkotási lázról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59A két K betû használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61Csudabogarak? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73Kiegészítés Csepregi Ferenc táltos köveihez és palatáblájához . 79A Glozel-i feliratos kövek és csontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81Torma Zsófia igazsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84Hunok aranya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88A Margit-szigeti rovásírásos kõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92Írhatott-e Árpád fejedelem rovásírással? . . . . . . . . . . . . . . . . . 98Chemez Farkas kiállításának megnyitója . . . . . . . . . . . . . . . . . 101Véleménycsokor a rovásírásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102Magyar Karácsony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107Attila vagy Atilla? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111Versek az Attila ifjúsága címû zenemûhöz – rovásírással . . . . . . 111Néhány olvasói levelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123

Szakács GáborA Kárpát-medencei rovásírásversenyekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . 132A Magyar Rovók és Rovásírók Orsz. Szöv. megalakulása . . . . . . 139Beszélgetések Magyar megújulás – Marácz László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146Ideje megismerni a magyar õstörténelmet: Badiny Jós Ferenc . . 149Az õsképek világa: Molnár V. József . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157Találjunk két igaz embert: Badiny Jós Ferenc . . . . . . . . . . . . . 162Gilgames, az égi fokos hõse: Marton Veronika . . . . . . . . . . . . . 170A titokzatos táltos kövek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176Eleink ismerték az õskinyilatkozatást: Lukács atya . . . . . . . . . . 180A múlt emlékei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187Koppány emlékezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192A halhatatlan és változatlan jel: Varga Csaba . . . . . . . . . . . . . . 197Volt egyszer egy finnugor…: Béres Judit . . . . . . . . . . . . . . . . . 203Nyelvében él a nemzet: Molnos Angéla . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208Forrai Sándor, a kortárs rovásírás atyja . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214Arckép – Boros Károly írása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219Az õsi magyar rovásírás néhány betûsora . . . . . . . . . . . . . . . . 227Ajánlott és felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233Képjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235Terjesztõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237Kiadványaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238

98

A 2005-ben megjelent Kõbe vésték, fába rótták… c. könyv tartalma

Köszöntõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5A rovásírás szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

Friedrich KláraKét vers . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7Roga koronája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9Ház a hídon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Tatárlaka titka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48Kálmán Király varázsgyûrûje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84Hamisítvány-e a Túróci Fakönyv? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88A lévai vár rovásírásos alaprajza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95Házsongárd ösvényein . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99A rovásírás fontossága és néhány jelentõs képviselõje . . . . . . . 108Rovásírás és diszlexia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113A rovásírás idõszerû kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124Újabb adatok a két „K” használatához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130Újabb adatok az Eltüntetett õstörténetünkhöz . . . . . . . . . . . . . 135Újabb adatok az Attila-Atilla névváltozathoz . . . . . . . . . . . . . . . 143Badiny Jós Ferenc két könyvérõlMah-gar, a magyar…! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145Jézus király, a pártus herceg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147Magyarországon nincs hivatalos környezetvédelem . . . . . . . . . 150A böfögõ narancs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157Olvasói levelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160

Pogány imák címû történelmi zenemû versei . . . . . . . . . . . . . . 165

Szakács GáborA rovásírás üzenete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180Õseink útján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185

Példaképeink üzenikForrai Sándor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188Dr. Molnos Angéla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189Csepregi Ferenc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190

BeszélgetésekA kirekesztett: Andrássy Kurta János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192A radzsasztáni kapcsolat: Aradi Éva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198Õstörténetünk a hagyomány: Badiny Jós Ferenc . . . . . . . . . . . 203Kelet titkai: Bárdi László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205A festõmûvész: Bodó Sándor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210Az Irgalom rendje: Bulányi atya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215Aki a Napisten fényét követi: Dudás Rudolf . . . . . . . . . . . . . . . 220Hadsereg civilben: Erdõs László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224Hõseink emlékére: Erdõs László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230Camonik és etruszkok nyomában: Gondos Béla . . . . . . . . . . . . 234

99

Üzenet Égiekhez és Földiekhez: Gyenes József . . . . . . . . . . . . 239Mese és valóság: Kabay Lizett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244Az értékmentõ: Laki Károly . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249A rézdomborítás mestere: Nyers Csaba . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255Magyar földrajzi nevek a világtérképen: Simon Endre . . . . . . . . 260A küldetés: Tokay Rozália . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265Boldog Özséb nyomdokain: Vince atya . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270Palócok Társasága: Z. Urbán Aladár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275

TudósításokNyírõ József öröksége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278Múltunk fényképei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 280Halld Magyarország! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282A Bocskai kripta titka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287A csángók kálváriája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291Ahol megtört a jég . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295Õfelsége a Szent Korona . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 298A király palotája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 302Nem mind arany, ami fénylik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307A magyar nyelv védelmében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312A Képes Krónika rejtélye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316A rovásírásversenyekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321

Kiadvány értékelésekAz elpusztíthatatlan írás – Írástudó c. újság . . . . . . . . . . . . . . . 327Szellemi óriás (videó) – Zajti Ferenc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 327Õstörténetünk hõsei (könyv) – Kertai Zalán . . . . . . . . . . . . . . . 328Ókori személyi igazolvány (könyv) – Marton Veronika . . . . . . . . 329Olvasói levelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 330Nincsen uráli finn-ugor nyelvcsalád . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 331Szakirodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332Kárpát-medencei birtoklevelünk… tartalomjegyzéke . . . . . . . . . 333Kiadványaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334Forrai Sándor Rovásíró Kör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 336Terjesztõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337Kõbe vésték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 338

100

A 2007-ben megjelent Tászok-tetõtõl a bosnyák piramisokig c. könyv tartalma

Köszöntõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5A rovásírás ábécéi, szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6Wass Albert befejezetlen verse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Friedrich KláraMegalitok a Tászok-tetõn . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8A rovásírás feltételezett jelképrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . 50Rovásírás, runaírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69Egy avar orsókarikáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73A kijevi felirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75Újpesti rovásemlékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78Szentkatolnai Bálint Gábor megfejtése a Nagyszentmiklósi Kincsrõl

80Pótnyomozás a kiskunhalasi rovásírásos pálcák ügyében . . . . . 84A rovásírás szó védelmében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91Kõbe vésett bocsánatkérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97Rovásírásunk tovább élése mesterjegyes címereken . . . . . . . . 102Az Arvisura egy magyarellenes gúnyirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104Hír: Nagy barbár fesztivál színhelye lesz Magyarország . . . . . . . 107

Újabb adatoka Tatárlaka titkához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109a két K betû használatához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112a Túróci Fakönyvhöz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116az Attila-Atilla névváltozathoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117a Magyar Karácsonyhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119környezetünk állapotához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120

KönyvajánlókA hun-magyar írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123Az õsi magyar rovásírás és mai alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . 124Megfújták Lehel kürtjét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125Rokonszenves rokonság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125Rejtjel, rovásjel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126

Szakács GáborBeszélgetésekAngela Marcantonio: A finnugor elmélet végnapjai . . . . . . . . . . 127Bencsik András: Ha látod a múltat, ismered a jövõt . . . . . . . . . 132Józsa Judit: Magyar nagyasszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139Kocsi János: Attila fapalotája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141Kovács János: Ha nem lenne, ki kéne találni . . . . . . . . . . . . . . 145Mario Alinei: Etruszk, azaz magyar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147Novák Tamás: Arckép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152Pej Kálmán: Több, mint szobor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157Radics Géza: Aki közel járt a halálhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159

101

TudósításokAttila sírja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164Csak az kell, ami a miénk volt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170Mária országa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174A tétovázás bére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178A fejedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182A keleti kapcsolat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187Piramisok Boszniában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192A piramis gyomrában – A múlt üzenete . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196Semir Osmanagic: A piramiskutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201A hun üst titka – Áldozat vagy áldomás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205Költõ és hadvezér – Megtalálták Zrínyi várát . . . . . . . . . . . . . . . 209Tatárlaka titka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213Bocskai István – A valóságlátó politikus . . . . . . . . . . . . . . . . . 217Európa legõsíbb mûveltsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221Gloria Victis – Dicsõség a legyõzöttnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226Beszédes kövek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229„Esztergomi falra festett oroszlánok…” . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233Padányi Viktor – A nemzetben gondolkodó történész . . . . . . . . 237Yotengrit és a valóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239Szigetvár védõiért szólt a harang . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246Az EMP jel titka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 250Gazdag István – Nemzetféltõ õseink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254Kun Ágota – Pogány imák történelmi nagyjainkhoz . . . . . . . . . . 256

Könyv-, CD-, kiállítás- ajánlókGönczi Tamás: A rejtelmes ’sziget’ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258Józsa Judit: Ihletadó asszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258Nyírõ József: A székelyek végzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259Orbán Éva: A bolsevik aljasság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260Szõke István Atilla: Gondolatok a Pilisrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . 261Tarics Péter: Búfelejtõ dallamok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261Z. Kárpát Dániel: Élhetõ Magyarország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262A rovásírás versenyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263A Rovásírásverseny vendégkönyvébõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266Friedrich Klára elõadásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269Kiadványaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270Kárpát-medencei birtoklevelünk, a rovásírás (Tartalom) . . . . . . 272Kõbe vésték, fába rótták… (Tartalom) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273Ajánlott szerzõk, mûvek, újságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275Terjesztõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276Forrai Sándor Rovásíró Kör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 277A Forrai Sándor Rovásíró Kör Napja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278A honlap hírei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 280Képek a bosnyák Hold piramisról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281Rovásírás olvasógyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283

102

A 2008-ban megjelent Õsök és írások c. könyvtartalma

Elõszó - Szakács Gábor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5Két rovásírás betûsor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6Friedrich Klára: Vers rovásíró gyerekeknek . . . . . . . . . . . . . . . 7

Friedrich KláraTorma Zsófia, egy asszony a magyar régészet szolgálatában . . . 8Papok és tanítók a rovásírás fennmaradásáért . . . . . . . . . . . . . 25Forrai Sándor munkássága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40A Kárpát-medence legrégibb rovásírásos emléke . . . . . . . . . . . 45A Kárpát-medence, a bosnyák piramisok és Glozel . . . . . . . . . . 47A bosnyák Nap piramis jeleinek néhány párhuzama . . . . . . . . . 53Feltételezéseim a bosnyák piramisokkal kapcsolatban . . . . . . . 56Rovásírás és balkezesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59Kõkori játéktárgyak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69Betiltott jelképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75Az Ég fiai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84A Phaisztoszi Korongról másképpen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95Hogyan játsszunk a 3600 éves Phaisztoszi Koronggal? . . . . . . . 101Rovásfeliratos, madár alakú tárgy Pomázról . . . . . . . . . . . . . . . 102Torma Károly cserepei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105Rovásírásos lándzsavég . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109Rovásírás Mátyás király korában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116Táltosok hagyatéka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122Egy mángoló „olvasása” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129Még látható rovásemlékeink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131A székelyderzsi tégla rovásfelirata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138Újabb adatok a két K betû használatához . . . . . . . . . . . . . . . . 140Újabb adatok a „Csudabogarak”-hoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144Újabb adat a Tatárlaka titka címû íráshoz . . . . . . . . . . . . . . . . 151Újabb adatok a Megalitok a Tászok-tetõn címû íráshoz . . . . . . . 152Emlékezzünk Ajtony vezérre! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160Károly Róbert aranyforintja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161A Szkíta-Hun-Pártus-Avar-Magyar Nemzeti Örökség Díjról . . . . . . 163Dr. Fodor Ferenc kéziratáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168Nyugdíjasok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171Szegény magyar nyelv! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173

Szakács GáborA kortárs rovásírás Atyja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174Rovásírásversenyek - elõdöntõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177Szakdolgozatok a rovásírásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179Beszélgetés Semir Osmanagiccal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182Jelentés a piramisból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188Piramis vagy a természet csodája? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193Tájékoztatás a bosnyák piramisokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198Beszélgetés Tomory Zsuzsával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200Michelangelo Naddeo az írásbeliség bölcsõjérõl . . . . . . . . . . . . 206

103

Rovásírás és Unicode . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210Dobó István nyomában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214Dobó István újratemetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219Marsigli, Magyarország fölfedezõje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223Akit háromszor temettek: Janus Pannonius . . . . . . . . . . . . . . . 227Baranta, a magyar harcmûvészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231Élõ rovás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235Rovásfeliratos helységtáblák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237Rákóczi él . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244A Rákóczi él lemez támogatói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249

Göncziné Orbán Ildikó: Búcsú Molnos Angélától . . . . . . . . . . 252Kormos Krisztián: A kiskunhalasi rováspálcák . . . . . . . . . . . . 254

Rovásírás olvasógyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258Friedrich Klára: Utószó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271A Forrai Sándor Rovásíró Kör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275Friedrich Klára és Szakács Gábor elõadásai . . . . . . . . . . . . . . . 277Kiadványaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278Terjesztõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279A 3 könyv tartalomjegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 280

Rovásjeles kõ a felújítás alatt álló székelydályai református templomban, belül az északi falon.

Fényképezte: Friedrich Klára (2009)

104

A 2009-ben megjelent Roga hun király c. könyvtartalma

Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5Roga hun király a gesztákban, krónikákban

és történelemkönyvekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7Saját írásaim Roga hun királyról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36A történelmi kor Roga uralkodásának táján . . . . . . . . . . . . . . . 39A kereszténység és a hunok vallása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41A hunok igazságot szolgáltatnak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50Hun szokás volt-e a koponyatorzítás? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52A hunok írása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55Roga hun király névváltozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62Kinek a szobra? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69A Terv és a Szövetség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71Ozorán temették-e el Roga hun királyt? . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75Roga hun király életmûvének méltatása . . . . . . . . . . . . . . . . . 86Roga utódai: Edikon, Odoaker, Oklan-Telan . . . . . . . . . . . . . . . 90Szakirodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107A képek forrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113

Mellékletek:Rovásírás olvasógyakorlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115Friedrich Klára és Szakács Gábor elõadásai . . . . . . . . . . . . . 123Kiadványaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124Terjesztõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125Könyveink tartalomjegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126A Forrai Sándor Rovásíró Kör és honlapja . . . . . . . . . . . . . . . 133

Tamgás íjcsont László Gyula Múltunkról utódainknak címûkönyvébõl (Püski Kiadó, 1999, II. kötet, 939. oldal)

105

A 2009-ben megjelent Tatárlakától a bosnyák piramisokig c. DVD tartalma

DVD 1. – 127 perc A kaland elkezdõdik DVTV 2006/26Tatárlaka titka DVTV 2006/35Rovásjelek az alagútban DVTV 2006/45Visokoi élmények: Demeter Zoltán - Víg Sándor Boszniai fényképtár

DVD 2. – 151 percTatárlakától Visokoig Friedrich Klára elõadása 2007. január 21.*A vratnicai tumulusz DVTV 2007/25.Beszélgetés Semir Osmanagiccal 2007 június (Szakács Gábor) A sarajevoi tudóstanácskozás (Szakács Gábor) A bosnyák Nap piramis jeleinek európai összefüggései (Friedrich Klára)Semir Osmanagic magyarországi meghívásaSemir Osmanagic Dobogókõn - 2009. február 28.Semir Osmanagic Budapesten - 2009. február 28.MOM elõadásVisoko honlapja: www.piramidasunca.ba *klip: Szakács Gábor – Friedrich Klára: Turáni tölgy Szakács Gábor – Szõke István Atilla: Rováshimnusz

Rovásjelek vagy véletlen karcolatok? Kavics a bosnyák NapPiramishoz vezetõ alagút bejáratánálFényképezte: Friedrich Klára (2007)

106

Forrai Sándor Rovásíró Kör

A Forrai Sándor Rovásíró Kör 2004. január 1-én alakult.

Alapítói: Friedrich Klára és Szakács Gábor

Alakulásának elõzményei: A jogelõd Magyar Rovók és Rovásírók Országos Szövetsége betöl-

tötte feladatát, azaz rendezvényeivel, versenyeivel az egész Kárpát-medencében elismertette tevékenységét. Ezt követõen célszerû volta rovásírással kapcsolatos feladatok ügyintézésének egyszerûsítése.

A Forrai Sándor Rovásíró Kör célkitûzései:

1. Forrai Sándor elévülhetetlen érdemeinek népszerûsítése, a Körtagjainak iránta tanúsított tisztelete a névválasztással.

2. A magyarság õsi írásának, a rovásírásnak terjesztése, tanítása,akár egy ábécé továbbadásával is.

3. Rovásírásos helységnévtáblák kihelyezése a Kárpát-medence te-rületén.

4. A tagok rovásírással, a magyar õstörténettel kapcsolatos ismere-teinek önképzéssel történõ bõvítése, folyamatos önmûvelés.

5. A saját, és a szervezettel együttmûködõ csoportok tagságánakösszehozása érdeklõdésük szerint.

6. A magyar beszéd tisztaságának megõrzése, idegen szavak hasz-nálatának kerülése, ez nem mond ellent más nyelvek tanulásá-nak, amit szintén fontosnak tartunk.

7. Környezetünk védelme, a természet, növények, állatok szerete-tének népszerûsítése.

8. Az egészséges életvitel és ennek népszerûsítése. 9. A hagyományos párkapcsolatok és a családközpontú szemlélet

fontosságának középpontba állítása.10. Testi felkészülés, önmagunk és a rászorulók megvédése céljá-

ból a baranta és egyéb testedzési módszerekkel.

Hivatalos beosztások - elnök, alelnök, titkár, pénztáros - nincse-nek, elvégzendõ feladatok, megvalósítandó célok és vállalások an-nál inkább.

Az eddigi tagok névsora megtekinthetõ a rovásírás versenyekrõlSzakács Gábor által minden évben kiadott tájékoztató füzetekben.

107

2010-tõl megszüntettük a Forrai Sándor Rovásíró Kör tagdíjfizetõsrendszerét és ennek fizetése nélkül egyfajta tágabb közösség létre-jöttét szeretnénk elindítani! Mindenki, aki elfogadja a Forrai SándorRovásíró Kör szellemiségét és céljait, bárhol él is a világban, tagja le-het ennek a közösségnek, ami nem érinti a személyek esetleg másszervezetekben történõ tagságát, amennyiben ezek a szervezetek amagyarság érdekeivel nem ellenkeznek.

A döntés célja, hogy széles körben, hangsúlyozottan terjedjen aForrai Sándor tudományos munkásságával megalapozott rovásírás-mûveltség. A Forrai Sándor Rovásíró Kör alapítóiként kizárólag a hi-teles rovásemlékek alapján levont következtetéseket és elméleteketfogadjuk el.

A csatlakozás írásos bejelentkezéssel történik. A közösségbõl bár-ki bármikor kiléphet, vagy tagsága megszûnik, ha arra érdemtelennéválik. Mindenkit szeretettel és tisztelettel várunk a Forrai Sándor Ro-vásíró Körbe, amelynek tevékenységével kapcsolatos felvilágosításSzakács Gábortól kapható.

A Forrai Sándor Rovásíró Kör postacíme: 1163 Budapest, Sasvár u. 53. villámlevél: szakacs.gabor@interware.hu,távbeszélõ: 403-1086, +36 30 431 1281honlap: http://www.rovasirasforrai.hu

Körünk jelképét, pecsétjét Dittler Ferenc vezetõ építész rajzolta.

A Forrai Sándor Kör jelmondata Friedrich Klára 1998-ban kiadottoktató füzetének címe lett:

„Tanuljuk és tanítsuk a rovásírást!”

108