Brassó, 1871. Első évi folyam 4L szám. Kedd, Junius 13. M e g j e l e n i k e z a lap h e t e n -

k i n t k é t s z e r k e d d e n é s p é n t e k e n .

A r a : E g é s z é v r e . . 6 ft. — kr. Félévre 3 ft. — kr. N e g y e d é v r e . . 1 ft. 5 0 kr.

S z e r k e s z t ő i s k iadói s zá l lá s :

K e n y e r e s A d o l f ü g y v é d i

i rodája , N a g y p i a c z o n .

NEMERE Politikai, közgazdászat! és társadalmi lap.

Hirdetési d í j :

3 h a s á b o s g a r m o n d sorér t , v a g y annak h e l y é é r t 4 kr. ( 1 — 1 0 s o r n y i h irdetés ára m i n d i g 4 0 k r . ) — B é l y e g d i j m i n d e n ig ta táskor 3 0 kr. — N a g y o b b h i r d e t é s e k n é l a lku s z e r i n t . — H i r d e t é s e k f ö l v é ­t e l n e k a s z e r k e s z t ő s é g b e n é s R ö m e r é s K a m n e r n y o t n

dójában .

A román-nemzeti politika. — A brassói

testvéresülés. (A Telegraful u Románuluból.)

Valamely egyén azon törekvését, mun­kálkodásá t a társaságban, mely által létét biztosítani, j ó hirnevet szerezni és saját ér­dekét a társaság többi tagjai érdekével össz-hangzásba hozni törekszik — e g y é n i p o l i t i k á n a k nevezhetni.

Hasonlóan az á l l a m p o l i t i k a sem lehet egyébb, mint valamely á l lamnak tö­rekvése existentiáját és érdekeit a többi ál lamok versenyében biztosítani és előmoz-ditani. —

Ezen definitiókból könnyen kimagya­rázhat juk „nemzeti pol i t ikának" jelentő-

Miután előre bocsátottuk ezen elvi ma­gyarázatokat , á tmegyünk politikánk terén eddig ismert irányok vizsgálatára.

I.

ségét. „A nemzeti román politika azon tö­

rekvése a román nemzetnek, mely szerint existentiáját biztosítani és nemzeti érdekeit, öszhangzásban á l lamunk többi nemzetisé­gével előmozditaui kivánja és ez az egyen­jogúságban a haza többi nemzetiségeivel találja tetőpontját ,"

Igy tehát j ó érzésű románok minden nemzeti poli t ikának czélja eló'tt nem lehet m á s , mint a románok egyenjogúsága a többi együtt lakó nemzettel.

Többféle u ton lehet valamely czélhoz ju tni , és minden Ítélettel biró román nem csak jógositva, de kötelezve van gondol­kozni arról, vájjon melyik ú t vezet bizto­sabban és gyorsabban a nemzeti czélhoz.

Azért tehát minden politikai i rány ro­mán-nemzeti , mihelyt a czél nemzeti, és nagyon téves és egyoldalú ezen vagy azon irányt nemzeti pol i t ikának nevezni, más i rányokat pedig nemzetiet leneknek vagy épen nemzetelleneseknek bélyegezni.

„Az 1869-dik évben szerdahelyt ösz-szegyülf románok által kezdeményezett po­litika." —

A szerdahelyi gyűlés a románok ha­gyományaival összhangzásban nemzeti po­li t ikának czéljául elfogadta a románok egyenjoguságaért i küzdést.

U g y a n ezen gyűlés fogadta el a küz­dést Erdé ly autonómiájáért is az 1 8 6 3 — 64-dik évi országgyűlés és ennek törvé­nyei alapján, ezt ugyanazonositva a nem­zeti politikával.

Mint eljárási mód a passivitás elve, azaz a fennálló rend figyelmen kivüli ha­gyása határoztatot t el, hogy ily kép a ma­gyarok legyenek kényszerülve a kivánt en­gedményeket megadni:

Ezen polit ikának czélját tekintve, elv­ben nemzetinek nevezhető a nélkül, hogy ezzel a lenne mondva, miszerint kizáróla­goson ez az egyedüli nemzeti politika, mi­vel ezen esetben fel kellene tennünk, hogy csak egy út vezet Romába.

Meg kell vizsgálnunk, mennyiben ve­zet ezen politika gyorsan és biztoson a czélhoz.

Legyen megengedve előre bocsátani, hogy Erdély autonómiáját nem fogadhatjuk el a nemzeti politika czéljául, hanem csak mint eszközt a czél eléréséhez t. i a román nemzet létét és érdekeit biztositani és elő-mozditani.

Valamely eszköznek nem lehet más próbája, mint képessége, biztosan és gyor­san czélhoz vezetni.

A románokra nézve Erdély autonó­miája elvben, sem hasznos sem káros nem lehet, csak. alakja, melyben meg log je­leni, határozand, ha hasznos-e vagy káros.

A szerdahelyi gyűlés meghatározta ezen autonómiát, kifejezvén, hogy alakja az 1863-beli törvényekre alapittassék.

Vizsgáljuk meg, vájjon mennyiben fe­lel meg ezen országgyűlés a román érde­keknek.

Erdé ly autonómiája az 1863-beli tör­vények alapján az ország alkotmányos köz­igazgatásában jelenkezik egy törvényhozó, testülettel élén, melynek hatásköre a bécsi császári tanács által igen korlátozva volt, mivel ennek vala joga az ország élet kér­dései felett határozni.

Mihelyt egy része a törvényhozásnak országunkra ruház ta to t t , nekünk Erdélyi románoknak nem lehet semmi érdekünk, ha ezen törvényhozási rész Bécsbe vagy Pestre leendett á t téve , mert sem egyik, sem a másik helyt nem lehet román több­ség. —

Reánk nézve az autonómiának csak azon maradéka lehet érdekes, mely az 1863-beli törvények szerint Erdélynek m é g meg­maradóit .

Meg kell vallanunk, hogy az autono­mia ezen maradéka minimumra szállitatott le. A belső közigazgatás, az ország alap­tőkéi, az igazságszolgáltatás mind korlátok közé voltak szóritva. Imé, ebben állott az 1863-beli Erdé ly autonómiája.

Az ország legfontosabb érdekei a bécsi törvényhozó testület és a központi hatósá­gok által kezeltettek.

De mondjuk, hogy az autonomia ezen maradéka még is volt valami, legalább több mint semmi, akkor azon kérdés merül fel,

A németesedés ragálya.

Másutt beszelik, de nálunk is jó tudni. ( F o l y t a t á s é s v é g e . )

Sokat panaszkodunk mostoha irodalmi viszo­nya inkra s ennek bizony első sorban m a g u n k va­g y u n k oka. N a g y o b b terjedelmű tudományos műre, ha az magya r nyelven van irva, kiadót is lehetetlen k a p n i ; nincs a ki megvegye . A k inek hason tárgyú ismeretekre van szüksége , megszerzi a szükséges kutforrásokat angol, franczia, olasz, legkivál t pedig német nyelven. Sőt annyi ra vagyunk , ha pl. egy j e l e s angol műről van tudomásunk, s nem birjuk az angol nyelvet , e műnek inkább német fordítását vesszük meg, mint a magyar t , bármi je les legyen is az utóbbi. E z tény, melyet tagadni nem lehet.

Husz tagból álló magyar társaságban egyetlen egy német forduljon meg i a társaság németül fog társalogni ennek kedvéér t , habár meglehet , az eayü t t levők, közt tiz t ag van , a ki csak roszul, v a g y se­hogy sem beszéli a néme t nyelvet . Az idegen van itthon nálunk, mi m a g u n k idegenek vagyunk : puszta magyar lovagiasságból és vendégszerete tből , melyről nem is gyanít juk, hogy tulságaiban mennyire vesze­delmes.

Leg több városunk m a g y a r neve a nemzetközi nyelvforgalomban alig ismeretes. Buda, az „Ofen, P é ­cset, Eünfk i rchen-nek ismerik. Oedenburg , Neusol, Krons tadt , T i rnau , Neusiedl, Pé te rwarde in , Theres io-pel, Stuhlweissenburg s Magyarország fele nye lv te­

kintetében in praxj még hivatalos okmányokban is rég érvényre emelték a dualismust, mielőtt törvény-czikbe igtat tuk volna azt.

Pedig mi talán (Bécse t , Bécsújhelyet, Lip­csét és Boroszlót kivéve,) minden városnak meg­adjuk a maga becsületes nevét, s Salzburg-ot nem nevezzük S ó v á r - n a k , Malesherbes-t nem gonosz-fü-nek.

N e m kívánjuk m i , hogy oly nyelvficzamitó szavak kiej tésére erőszakolja magát valalmely nem­zet, a miket meg nem bír, de az t jogosan megkí­vánhatjuk, hogy a magyar falvak, városok hivatalos neve egy legyen, s ne olvassuk a becsületes ma­gyar nevü Székesfehérvárról érkezet t levelek posta­bélyegén, hogy „Alba . " E n n e k semmi jogosultsá­ga nincs.

É s itt már nem mi vagyunk magunk a hibá­sak ; hanem a kormány. Miért nem intézkedik ugy, hogy az idegen német nyelvű hatóságokkal való ér intkezéseknél a fordított német szöveg alá a ke-helyének forditatlan magyar neve igtat tassék ? De­hogy teszi ! A honvédelmi minisztériumnak minden okmánya a „General-Commandó"-hoz „Ofen"-ből van kel tezve.

D e ez még nem elég. Minden hivatalos nyom­tatvány, mely Írással szokott betöltetni (hogy jobban megértsék, ide irjuk, hogy „Drucksor te"- t é r tünk) magyarul és németül van kiállítva. Az adómegin-töczédulák, a postai vevények, a népszámlálási ivek, a mindenféle hivatalos lajstromok, könyvezési s a közforgalomra szánt hivatalos nyomta tványoknak majd mindegyikén ott virágzik és burjánzik a né­met nyelv.

A dual ismusból , az osztrák ta r tományokkal való szoros viszonyukból származik ez ? Lehe t , hogy abból. D e akkor a dualismus elvéből kiindulva, mi

is követelhetjük, hogy oda tul a Laj thán szintén cse lekedjenek hasonkép s ott is nyomassák rá a hiva­talos k iadványokra a magyar szöveget is. Ugy-e az absurd köve te l é s? E s mi mégis eleget teszünk egy ily absurd követelésnek, s épen akkor, a mikor i ly követelést i rányunkban nem is támasztot tak.

„De a német elem Magyarországon is annyi ra képviselve van, hogy az azzal való ér intkezhetés a német nyelv mellőzését lehetet lenné teszi ."

E z esetben a n n a k a Magyarországon levó' n é met e lemnek kell ki találni azt a módot, a melyen velünk érintkezhessek. Az volna a legsajátságosabb parlamentáris a lkotmány, a hol a nagy egésznek kellene alkalmazkodni egy töredék specziális termé­szetéhez. Aztán a német elem, mely saját nyelvén kivül mást nem ismer, nincs is oly felette képviselve magyarországon, hogy nyelvének a magyarra l egyen­jogúságot követeiheine. A tót, a román, a szerb stb. a statisztikai kimutatások szerint legalább is bir an ­nyi számmal Magyarországon, mint a német : de azért a magyar kormáuynak soha se juthatott eszébe a „levelezési lapra" (értsd : „Correspendénz-kar te") mindezen nye lvnek számára külön oldalt teremteni. Pedig, ha a méltányosság szempontjából indult volna ki , ennek is eszébe kellet t volna ju tn ia .

N e háborogjunk tehá t a követelődző nemzeti­ségek ellen, ha elég igazságtalanok vagyunk a sok közül egyet kiválóan dédelgetni.

E s tanul junk meg valahára itthon lenni ide­haza, s ne mondhassa a költő, ha újra feltámad, hogy — „nem leié hónát a hazában."

186 —

mennyiben lehetett nemzeti érdekeinket ezen korlátozott hatáskörű Erdélyi ország­gyűlésben inkább előmozdítani, mint más törvényhozó testületben ?

H a az Erdélyi országgyűlésben bizto­sitható lenne egy románn többség, akkor kétség kivül nemzeti érdekeink legalább ezen szük hatáskörben jobban lennének

•^előmozdítva, mint bármely más törvényhozó ' ' testületben.

Mondani fogja valaki, hogy az 1863 —1864-bel i országgyűlésben a románoké volt a többség.

U g y van. mi is tudjuk ezt, de mi ok­b ó l ? —

Csak jusson eszünkbe, hogy ezen or­szággyűlésben a magyar követek nem akar­tak részt venni, és ha tekintetbe vesszük a román, magyar és szász követek és rega-listák számát, azon eredményhez fogunk jutni, hogy ha a magyarok részt vesznek ezen országgyűlésben, a szavazatok több­sége bizonyára nem leendett román, hanem magyar-szász.

Ezen nem román többségnek mennyi­ben lett volna és lenne kölönös érdeke a román érdeket előmozdítani, könnyen gon­dolhatja bár mely józan észszel biró em­ber. —

Tegyük íel egy perezre, hogy az or­szág autonómiája ilykép megcsonkítva, ma­gyar-szász többségű erdélyi országgyűlésé­vel nemzeti érdekeinkért még is óhajtani való lenne, ekkor is azon kérdés merül fel, vájjon az erdélyi autonomia visszanyerése végett Szerdahelyi választott ut megfelelő e'?*)

( F o l y t a t á s a k ö v e t k e z i k . )

Magyar képviselőház. A képviselőház f. li. 5-ki ülésének eseményei

közt első helyet igényel T i sza Ká lmán föllépése a főrendiház ellen.

A képviselőház a rendes eljárástól el térve rög­tön — a szokásos kinyomatás nélkül — határozott az urhériségekről szóló törvényjavaslaton tett főúri módosításokról, midőn egy szó el lenmondás nélkül fogadta el T isza Kálmán indí tványát ez iránt, ma­gáévá tette az ellenzék vezérének azon nem hizelgö vádját, hogy a főrendek szándékos kés lekedésükkel ki akar ták já tszani a képviselőházat.

Napirenden volt a pestvárosi nagy körútról és a közlekedési utakon emelendő épületek adómentes­ségéről, továbbá a Pestvárosa által fölveendő köcsön adó- és bélyegmentességéről szóló törvényjavaslatok végmegszavazása. — A törvényjavaslatok harmadszor fölolvastatván, végleg elfogadtatnak és a főrendiház­hoz át fognak küldetni .

Napirenden következik Kerkápoly Káro ly pénz­ügyminiszter hat . javaslata , melyet f. h. 4-én a bank­ügyi bizottság munkála tának mikor leendő fölvétele iránt beadott . — A hatáiozati javas la t észrevétlenül elfogadtatik.

Következ ik a főrendiház üzenete a telepitvé­ny es községekről szóló tvjavaslat tárgyában.

T i s z a K á l m á n : azon erős meggyőződés­ben lévén, hogy a képviselőházban senki sem lesz, ki a nagymélt . főrendeknek ezen másodszori üzene­tére is elfogadná azon tvjavaslatot, melyek a tele-pi tvényesek iránti moratórium tárgyában ellenkezőleg a képviselőház egyhangú rnegállapodtával megállapí­tot tak : nem szándékozik hosszasan fejtegetni ezen tárgyat , melyről oly igen sokat lehetne mondani. D e mégis az egész ezen i rányban történt eljárást kény­telen röviden ké t szempontból megvilágítani.

Az egyik szempont vonatkozik a minisztérium eljárására, a másik a nagyméltóságú és méltóságos főrendek eljárására.

Ezen a képviselőház által egyhangúlag elfoga­dott tvjavaslat a főrendiházban egy miniszteri taná­csos igen gyenge védelmében részesült ; a miniszté­rium tagjai nem tar to t ták érdemesnek ezen, a k é p ­viselőházban pár tkülömbség nélkül elfogadott tvja­vaslatot a törvényhozás másik házában védelmezni.

Midőn a tvjavaslat a főrendiház szerkezetében

*) Ezen érdekes fejtegetést egész ter jedelmé­ben közölni, — s annak bevégzésével saját nézete­inket is elmondani szándékunk a román politika felöl. — S/erk .

a képviselőházba visszakerült , a ház másodszor és pedig a j e l en levő miniszterek hozzájárulásával fo­gadta el a tvjavaslatot eredeti szerkezetében és egyút­tal egyhangúlag biztosította a főrendiházat, hogy a te lepi tvényesek ügyét véglegesen mielőbb akarja ren­dezni. —

E z üzenet átküldetet t , és mi tör tént a főren­deknél ? A miniszteri tanácsos, ki a képviselőház t.-javas la tá t védte, nemcsak magára hagyatot t a nélkül , bogy a miniszterek egyike támogatta volna, hanem a minisztérium ott levő tagja (Wenckheim) a képvi­selőház és minisztérium által kétszer egyhangúlag elfogadott t.-javaslat ellen szavazott. E z e n eljárás egy parlamenti kormány kötelességével homlokegye­nest el lenkezik.

Hogy egy parlamenti felelős k o r m á n y a nép­képviselet fölébe a felsőházat helyezze, az nincs a világon sehol. D e sokkal kevésbé volt neki szabad megtörténnie nálunk, a hol a felsőház, mint ma áll, nem reprezentál semmit. Fölszólítja a kormányt , hogy eljárását ez i rányban változtassa meg, mert különben mi lesz ná lunk a parlamentarizmusból ?

N e féljen a minisztérium at tól , hogy a főren­diház az esetben, ha miniszteri kérdés t csinál tör­vényjavaslataiból, azokat buktatván, miniszteri kri-zist idéz elő. Ez ellen ké t biztosíték van : az egyik specziális minálunk, a másik átalános mindenütt . Spe-cziális biztosíték, mely minálunk van, rejlik azon abnormis helyzetben, hogy a főrendiház je len lenni szokott tagjainak többségét a kormány tetszése sze­rint nevezi ki és bocsátja el. A másik átalános biz­tosíték az, hogy a kormány a képviselőházban egy bizalmi szavazatot provokál, mely előtt a főrendiház minden hatalma eltörpül. E z e n kérdésben bizony­nyal m é g az ellenzék sem tagadná meg bizalmi sza­vazatát.

E z u t á n á t tér a főrendiház tv.-javaslatára és megjegyzi, hogy mig a képviselőház tv.- javaslatának rövid tar ta lma az, hogy a végleges rendezésig idő hiányában a status-quo föntartassék : addig a fören • diház azt mondja : hohó ! ez nem megy igy ! t együk meg a kategóriákat most, midőn azoknak kellő meg­állapítására nincs idő, és a főrendiház e kategór iákat nagy hirtelen meg is állapítja és itt nem is követel statisztikai adatokat , mint botbüntetés eltörlésénél, itt neki a statisztikai adatok megvannak azon félelem­ben, bogy talán még veszthetne is valamit.

Azt hiszi, hogy a képviselőháznak a főrendi­ház eljárásához segédkezet nyúj tania nem szabad ; maradjon inkább a dolog a je len helyzetben, marad­jon annyival inkább, mert csakugyan igen furcsa vi­gasztalás az, a melyet a nagyméltóságú főrendiház üzene tében ad, midőn azt mondja, hogy a fölállított ka tegór iák által semmiben sem nehezít tet ik meg az, hogy a végleges megoldás másként is történjék, mint a mire a z mutatni látszik. Igaz , nem nehezíti meg elméletben, de kérdi : mit fogunk csinálni és k inek számára fogjuk majd csinálni azt a szabadelvűbb tör­vényt , ha addig a méltóságos főrendeknek hatalmat a d u n k a te lepi tvényeseket elpusztítani.

Szóló a főrendiháznak ugyan je len viszonyaink közt, igen, de felsőháznak nem ellensége, azonban magok azok, kik jelenleg a felsőház tisztét, bár nagy­méltóságú főrendek cz imén, teljesitik, megindítják azon propagandát , a mely megfogja érlelni a közvé­leményt arra, hogy ne akar junk többé nemcsak fő­rendiházat sem. (Ugy v a n ! mindenoldalról . ) Gondol­j á k meg a nagyméltóságú főrendek, hogy midőn ők ily erélyességnek hirdetett makacssággal megakadá­lyoztatják azt, mi az országnépe egy részének meg­nyugta tására szükséges, oly propagandát csinálnak önmaguk ellen, minőt 100 demagog nem volna ké­pes csinálni, (Elénk helyeslés.)

Beszédét igy végzi :

A z t mond ják , rendes időben moratór iumnak nincs he lye , de ugyan kérdem, vájjon 1848-ban m. és ápril havában, midőn az egész ország a l e g n a ­gyobb hit tel volt az iránt, hogy csendesen békében be fog fejeztetni az átalakulás, mer t a zavarok csak később következtek be : igazolt volt ugy-e azon mo­ratórium, mely nekünk kedvezet t , mely adósságain­kat bizonyos számú évekig felmondhatlanoknak j e ­lentet te k i ? ( Igaz ! U g y van.) Ped ig még akkor csendes idők voltak és legalább annyi reménye volt a nemzetnek azok csendes lefolyása iránt, mint a mennyi van ma, és kérdem továbbá, ha békés idő­ben nem oldatnak meg ily kérdések, ha — ne adja isten — zavarok bekövetkeznek, azt hiszik-e a mél­tóságos főrendek, hogy moratórium fog kimondatni ? (Elénk helyeslés.) N e higyék! és gondolják meg mit tesznek, mert ismét ugy fognak járni, mint j á r t a k 1848 ban, midőn a 44-ik országgyűlésen és az azt előző időkben az úrbéri viszonyok elenyésztetése le­hető lett volna ugy, hogy nem veszített volna vele a földbirtokos, és nem ingattatott volna meg a tulaj­don szentsége iránti hit és a makacskodó el lensze­gülök oda vi t ték a dolgot, hogy jö t t egy perez, mi dőn mind ennek másként kellet t történnie : akkor aztán, igaz, sopánkodtak ja jgat tak, vádolták azokat, k ik akkor keresztül vi t ték az urbériség eltörlését, de

megfeledkeztek, hogy nem azok, hanem ők okai az előidézett helyzetnek, midőn már helyesebben és óva­tosabban eljárni nem lehetett . (Igaz ! U g y van !)

E n t. ház határozottan ragaszkodom, és remé­lem a t. ház is ragaszkodni fog e t á rgyban kimon­dott első megállapodásához. (Ugy van !) Lássuk , váj­jon a nagyméltóságú főrendek azok után, mik a k é p ­viselőház részéről nyilvánultak, fogják-e megtenni , hogy a te lepi tvényesek ezreit koldusbotra ju t tassák ; tessék, mutassák meg az i ránt i bátorságukat, de le­g y e n e k meggyőződve arról, hogy az á l ta luk nyomo­rúságra jut ta tot t ezrek könnye inek súlya alól lelkü­ke t sem imádság, sem pedig Péterfillér föl nem fogja oldani. (Átalános élénk helyeslés.)

A mi pedig t. ház es t. minisztérium ! a mi teendőnket illeti, az eddigi tapasztalat azon hitre in­dít, hogy a végleges megoldás épen ugy nem fog sikerülni a je len főrendiházzal, mint nem sikerült a moratórium kimondásakor. D e van egy eszköz, gon­dolkozzunk róla és ne méltóztassanak azt hinni, hogy valami erőszakos eszközt é r tek ; de van, egy eszköz, helyesebben van ké t eszköz, az egyik, hogy a mi­nisztérium készítsen egy teljes reorganisatorius j avas ­latot a felső házra nézve, (Átalános helyeslés) föl­használva azon abnormis helyzetét , mely ma létezik, hogy a miniszteri kinevezés és elbocsájtástól függő főispánok a főrendiháznak tagjai, de amely abnormis helyzetet , szemben azon ósdiakkal , k i k ott uralkod­nak, megszüntetni csakugyan nem lehet , mig a re-organizáczió meg nem történt, fölhasználva, mondom ezen abnormis helyzetet , vigye keresztül e törvény­javaslatot .

E z az egy ik lehetőség. A másik pedig az, hogy vannak a magyar ál lamnak, bála Is tennek, ter­jedelmes birtokai. H a méltóztatnak a nagymél tóságú főrendek magukat megbicsakolni, ha a te lepi tvények i rányában nem akarnak méltányos törvényt elfogad­ni, mondjuk ki majd annak idejében, hogy tehát mi nem követelünk tőlük semmit, és a te lepi tvényese­ket , k ik őket zsenirozzák, telepítsük le, nem ingyen, de a népnek adot t föld méltányos é r tékének megfi­zetése mellett, az álladalmi pusztákra, és azon u rak aztán sétáljanak büszkén végig müve lhe t l enekké vált földeiken. (Hosszas élénk tetszés.)

E g y i k vagy másik mód megoldásra vezet, de azt hiszem, hosszasan tűrni azon helyzetet , hogy a nemzet képviseletének egyhangú akara tá t egynehány ember megakaszthassa , nem lehet. (Zajos helyeslés.) Maradjunk eddigi határozatunk mellett. (Átalános élénk éljenzés. Zajos fölkiáltások minden oldalról : Elfogadjuk ! Elfogadjuk !)

E lnök : A ház Tisza Kálmán indí tványát , mely abbau áll, hogy a képviselőház ragaszkodik előbbi üzenetéhez, (Fölkiáltások : egyhangúlag !) egyhangú­lag elfogadja.

A román küldöttek különvéleménye a szász universitásban a talmácsi cs törcsvári birtok­

ügyre vonatkozólag. Tiszte l t universitás ! A máj. 19-diki ülésben

indítványozta a jogügyi bizottság : 1) néhány fölter­jesztés intézését ő Felségéhez , az országgyűléshez és az igazságügyér ö nagyméltóságához, mely fölter­jesztések, állítólag, az országgyűlésnek f. é. április 4-diki s az úrbéri törvény 82-dik §-ára, illetőleg a talmács széki és törcsvári terület bir tokviszonyainak szabályozására vonatkozó határozata által t é te t tek szükségesekké , 2) egy küldöt tség ú tnak indítását, mely a fenntnevezett fölterjesztést a legmagasbb tró­nusnál benyújtsa.

Mindazonáltal tekinte tbe véve : hogy a fölterjesztések — fölolvasott ta r ta lmuk

ntán Ítélve — semmi egyebek, mint t i l takozások a fenntnevezett országgyűlési határozat ellen, az univer­sitás pedig nem hivatott, söt nem is jogosult , ország­gyűlési határozatok elleni t i l t akozás 'a ;

hogy az emiitett fölterjesztésekben oly he lyek fordulnak elő, melyek által az országgyűlés az ál­lam feje előtt bepanaszoltatik és arról vádoltatik, bogy az idézett határozatot előkészület né lkül hozta s igy oly valamit határozott el, a miről nem tudta, hogy mi az ? továbbá az igazságügyér bevádoltatik az országgyűlés előtt, midőn tudatlanság, téves in­formatic és határozat lanság vettet ik szemére : végül pedig maga a miniszter leczkéztet ik azon forrásért, melyből állítólag hamis informaţiei t mérité az ügy­állásva vonatkozólag : i lyszerü modor és h a n g pedig nem csak hogy semmi által indokolva nincs, hanem még azon tiszteletet és illedelmet is megsér t i , mely­lyel az universitás önmaga iránt tar tozik ;

hogy az igazságügyérnek egy pör megakasz-tása vettet ik szemére, a nélkül , hogy constatálva volna, ha 'vájjon valóban megtortént-é ez ?

hogy ezen föltei'jesztések által az universitás Brassó város ügyvédjéül ve te t te fel magát, a nélkül , hogy ez fölszólította volna öt arra, a mi pedig sem az universitás hivatásához nem tartozik, sem illeté­kességi körébe nem vág :

— 187

y a tár-1870-d ik év

hogy e fölterjesztésekre semmi legkisebb ala j körül irva : árverezők, ilietöleg más vásárlók hiánya-pos ok nincsen, miután e fölterjesztések által meg- | ban, felperes magára vereti , tehát megvásárolya támadt országgyűlési határozat, czélja semmi más, A Csik-Szent-Domokosi alperes rézbánya min t hogy egy külön törvényjavaslat nyuj tassék be j sulat ellen időközben s mely á l t a l a talmács-széki és tfircsvár-kerületi bir tok • F e b r u á r 25-én mint vagyonbukott ellen a rende viszonyok az átalános úrbéri törvényektől elkülönítve csőd eljárás megnyit tatván, ezen közbejött tény szabályoztassanak ; mire a lka lmat adának : a szelistye- , folytán, a csődrend tar tás 64. és 66- ik §-ai szelle-és ta lmácsszéki lakosok által évszázadokon át folyta-! méhen, minden bíróságoknál a bukott alperes társu-tott pörök, p. o. a szelistye-széki 1772 , 1784 és a lat ellen függőben lévő perek beszüntetendök, s ille-ta lmács-széki 1784, 1822 , 1825-bel i productionalis j tőleg további i l letékes eljárás véget t a kitűzött h pörök 1799- től egész 1 8 4 8 - i g ; a szelistye-széki u g y a n ily neműek 1774 , 1803 , 1806. 1 8 1 1 , 1824, 1827-ból , melyek gyak ran erőszakosságig, emberölé­sig fajultak ; a fiscalis directoratus és a thesauraria-tus megtámadásai 1782 — 1 7 9 2 ; a szelistyeiek j og vitái 1841 — 1848- ig és a ta lmácsiak ma is folyó pörei ; számtalan más káros viszályok és a nevezett s zékek folytonos t i l takozásai a hé t b í rák igényei el­len ; végül az utóbbi évek súrlódásai, melyek feles számú bűnügyi keresetet idéztek elő s ép a nem szabályozott birtokviszonyokból származtak, mely té­n y e k eléggé bizonyítják, hogy e sajátságos birtokvi­szonyok szabályozása, mindkét rész anyagi és szel­lemi nagy kára nélkül , továbbá nem halasztható s igy e szabályozás keresztülvi tele a lehötö l egykény-szeritöbb szükséggé vált immár ;

hogy e szabályozás különleges, az általános úr­béri törvénytől elütő törvény által kell, hogy végre-hajtassék, mert ezt mimagunknak is épen ugy el kell i smernünk, mint minden ez ügygyei ismeretes e rdé lyrész inek és va lamennyi erdélyrészi országgyű­lési képviselőnek — kik közül egyet len egy sem emelte szavát a nevezet t országgyűlési határozat el­len ; a mire nézve elégséges bizonyságot szolgáltat­n a k : az 1825-diki productionale forum nyilatkozatai ö Fe l sége legmagasabb elhatározása 1725-ben a tal-mácsi ügyben ; aztán az udv. kancellária kibocsát-ványa 1839-ben a szelistyei ügyben ; a k. fiscalis directoratus ismételt ( 1782 és 1784) ny i l a tkoza t a i ; a Appr . Const. V. 80 . szelys tyeszékre vonatkozólag, a Kesinar község pőrében hozott magas és legma-gasb határozatok főkormányszéki 5 5 9 9 / I 8 < i 0

8 Z - a - i ( U ~ csöséges Mária The réz ia legmagasbb leirata 1770-böl ; mindezek eléggé bizonyítják, hogy a királyföl­di, i l letőleg a szelistye- és talmács-szék s törcs\ ár-terület i bir tokok egészen más természetűek és a me­g y é k és székely s zékek birtokviszonyaitól egészen elütök, a miért is a viszonyok nem is szabályozha­tók egy átalános, a megyék és székely székek szá­mára készítet t , úrbéri törvény által, hanem egy kü­lön, saját viszonyaink szem előtt tar tásával készí tet t tö rvény által rendezendök.

( V é g e k ö v e t k e z i k . )

V i d é k, Balállbánya 1 8 7 1 , J u n i u s 8 fka.

T . cz. szerkesztőség !

„ N e m e r e " czimü becses lapjának folyó hó 19-röl megjelent 40-dik számában, Szabó Lajos, Csik-széki törvénybirö ur, egy általa i l letéktelenül foga­natba vett — végrehajtási kitelepítést érdeklő — bírósági eljárás fölött nyilvánított megilletödésem al­kalmából, j ó n a k lát ta személyemet kicsinylő „szakis­mere tekkel nem biró ! kifejezése kíséretében, a na­gyon t. ez. sajtó közönségnek bemutatni .

Szabadjon remélnem, hogy a t. cz. szerkesztő­ség már r.ékem mint megtámodot tnak, becses lapjá­ban tért fog nyi tni a kihívott önvédelemre.

Sajnálatomat kel l kifejeznem mindenek előtt, hogy Szabó Lajos ur érintet t önkénytes nyilatkoza­tában - ta lán a kissé ke l lemet lennek talált sajtói nyi l t tér közeléből távol tar tandó — fenyegetéssel igye­kezet t hatni , hogy ha t. i. az általam állítólag tett nyi la tkozat szerént ! ki tűnő j e leseknek ! nevezet t ügy­véd urak, ezen ügy fölötti bírálatot, a nyilvános térre fognák átvinni, bizonyos k i nem számított ha­tást és vissza hatást , az illetők m a g u k n a k tulajdo-

detményben magát kellőleg megnevezet t abrudbányai bánya — mint csődbírósághoz á t teendök le t tek volna. —

E helyet t azonban, ns . Csík-Szék törvényszéke felperesnek mult 1870-d ik évi április hó 28-ról 1516 sz. a. kérvényére , a szabályszerű vételár felosztás helyett — a vásárlott birtokba leendő bevezetését elrendelvén, annak foganatosítása rendén, mult 1870 -ik évi Ju l ius hó 29-én, tehát már a csőd megnyi­tása után — az eljáró biró ur felperes azon jegy­zőkönyvre adott k é r v é n y é r e , hogy miután az általa végrehajtásilag megvásárolt úgynevezet t Botyalja ré­gebben sokkal nagyobb kiterjedéssel birt, mint a hogy a végrehajtási lefoglalás a lkalmával körül íra­tott, s illetőleg a mily határok közt eladatott, — felperesnek régi kiterjedésében adatassák bir tokába; daczára i l letéktelenségének, s külömben is a z előz­mények szerént korlátolt utasításainak, a birtokba való bevezetés rendén, a községi elöljáróságnak egy régibb adomára alapított bizonyítványa folytán, hogy a te lekkönyvezés előtt ,— a B o t y a l j a sokkal tovább s illetőleg az olvasztó épületig terjedett, alperes tár­sulat laktelepeinek — addig a végrehajtás által nem is érintet t — je len tékeny részében s e között oly területben is , a mely bányakönyvi leg belévén még régebben iktat tva — eltekintve a csöd eljárástól — dologjogi tekintetben sem tartozanda hatásköréhez : a törvényszék jóváhagyása reményében — felperest bevezette, a nélkül, hogy ezen sajátságos eljárást megelőzőleg, a bukott alperes társulat tömeg gond­noka megidézte te t t és kihallgattatott volna ; az el­já ró biró ur igyekezet t ugyan Klutsch Zúzda tisztet a j egyzőkönyv előzményében, mint alperes társulat képviselőjét feltüntetni, s igy magát némileg fedezni, de hogy mennyire sikerült ez, az i l letékes képvise­let értesítése hiánya mellett, kitetszik- abból, hogy ugyan csak Klutsch E d e azon jegyzőkönyve t min* heiyetes fal us biró írja alá, - az 1870- ik évi augu-stus hó 2ő-én ns. (Jsik-Szék törvényszéke a csöd eljárás megnyi tása f o l y t á n , minden alperes bukott társulat ellen, ottan folyamban vol t pereket át tett a z Abrudbányai csöd bíróságnak ; mégis felperes M. L). ur kérésére folyó évi April hó 14-rol 1310 sz. a. végzésével ns. Csik Szék törvényszéke a t ények sorozatát méltólag befejezendő : Sz. ur kiküldöt t végre hajtóbiztossa által csendörök fedezése alatt — 29 bányász laktelepet , mely soha M. D . részére le­fog la lva , következőleg eladva nem volt, egy önké­nyes eljárás útyán — akkor , midőn külömben is az általa is ösmert csöd biróság egyedül lehetett még végrehajtási állásában is az ügynek további eljárásra il letékes — felperes M. D . urnák kezére jut tatot t .

E z a száraz tényálás ; i télyen a jogi közvéle­mény, mennyire volt alapjok az úgynevezet t , „jele­seknek" a vázlott eljárás fölött megbotránkozni.

Z a k a r i á s I s t v á n , Baláni tömeggondnok.

— Még mindig kétségesnek látszik, hogy váj­jon Courbet, a festesz, elveszett-e vagy nem. A leg­utóbbi tudósítások szerint, ő a bajor haderővel együt t Par ison kivül van.

A nemzetgyűlésben f. h. 2-án egy várat lan in­dí tvány tétetet t Brunet, baloldali követ által, a Bo­napar ték, s a Bourbon ház száműzetésére vonatkozó törvények eltörlése iránt.

Trochu tbk kifejté ama körülményeket , melyek ama kormányt meggát lák abban, hogy az országra hivatkozhassék sept. 4-ke és 18-ka közt, midőn Pa­ris körülzárolása bekövetkezet t . T rochu előadá, hogy a nemzeti védelem kormánya már Paris körülzárolta-tása előtt belátta, miszerint Francziaország kény te l en lesz békét kötni .

O bebizonyitni ü g y e k e z e t t , hogy Favre -nek összes erőfeszítései meghiúsul tak azon elfogadhatlan föltételekkel szemben, melyekhez köté Bismarck egy oly nemzet-gyűlés összeülhetését, mely egyedül let t volna illetékes, a franczia terület egy része elidege­nítésének kérdése iránt határozni.

A kamara Trochu fölvilágositásait, me lyek le­leplezés je l lemével birtak, némi tetszéssel fogadá, azonban Germain, noha igazságot szolgáltatott a tá­bornoknak, s elismerte a helyzet nehézségeit , azt állitá, hogy mindjárt a császári kormány megbuká-sának s egy uj kormánynak a párisi követekből let t alakulása napján, ez utóbbinak a választókra kel let t volna hivatkoznia.

Versailles-ból 4-ről j e l en t ik : „Azt állítják, hogy a Th ie r s hatalmi jogainak meghosszabbítása iránti indítvány hétfőn fog előterjesztetni."

A N G O L Ü G Y E K . Az alsóház f. hó 2-iki ülésében Bruce, és lord

Enfield, Bourke és Lacke kérdése i re válaszolva k i ­je lent ik , hogy a franczia kormánytól semmi közlés sem érkezet t a kiadás tárgyában ; hogy a ko rmány semmi hivatalos értesítést sem kapot t az itélet nél­küli agyonlövetésekröl, s következőleg e tá rgyban Versailles-ba semmiféle előterjesztés sem intézte te t t .

O L A S Z Ü G Y E K . Mint Kómából je lent ik, a pápa parancsából 5-

én a Par isban agyonlövetet t kuszokér t mise tar ta tot t . A civita-vécbiai kikötőben állomásozó „Orenoque" franczia hadihajó legénysége 4-én a lakossággal együt t ülte meg az a lkotmány ünnepét .

O E O S Z Ü G Y E K . Pétervár , június 5. Winecken osztrák magyar

konsul több orosz bankárra l egyetemben engedélyt kapott egy bank alapítására, mely az orosz külke-reskedés előmozdítását tűzte ki czéljául. A részvény-löké 8 millió ezüst rubelt tesz.

n i t sanak ," mert h igygye meg sz hogy kérdés , i ly fölhívás nélkül , talán önelhatározás foly­tán, a felsőbb biróság zár tkörében maradandói t volna; de Szabó u r k ihívására hal lgatni annyi t tenne, mint beösmerni, hogy va lak inek oka is lehet ta lán tölle félni ; miért is a tényál lást , a közönség szükséges tájékozása véget t , a következő vázlatban terjesz­tem elő ;

Csik-Japloczai M á n y a Dávid u rnák mint felpe­resnek a Csik-Szent-Domokosi bánya társulat mint alperes ellen 5 8 4 5 frt. 36 kr . s j á ru léka i iránt fen-forgó kereset i ügyében, ns . Cs ík-Szék törvényszéke, a fizetésre marasztaló, jogerőre j u to t t itélet alapján, még mult 1870- ik évben F e b r u á r 16-án több fekvö-ségeke t , s ezek között különösön : a Csík-Szent-Do­mokos melletti Ba lánbánya község alsó végénél , az u g y nevezet t Boty alját 6 6 1 5 — 6 6 2 3 h. r. számig je lze t t községi ut, és K u r k o I s tván szomszédságában | maradván alávetve.

K ü l f ö l d .

Román lapszemle.

F R A N C Z I A Ü G Y E K .

J o u r d e közlése szerint, ki a commune pénz­ügyministeréül működött — ez utóbbi segélyforrásai a kincstárban talált 4 , a vasutaktól elvett 2, és a franczia bank által előlegezett 24 millió fr.-ból állot­tak. A n n a k k i a d á s a , mely főleg a nemzetőrség zsoldjából állott, egyre-másra naponkint 8 0 0 . 0 0 0 fr -ra ment föl. J o u r d e kijelenti, hogy noha a commune 3 5 0 . 0 0 0 fr-ot szentelt a nemzetőrség fizetésére, a harcz vége felé csupánn 30 .000 embert gyűjthetet t össze activ szolgálatra. Másrészről marquis Ploeuc, a bank helyettes-kormányzója kijelenti, hogy a bank csak 16 milliót előlegezett, s hogy annak biztosíté­kai érintetlenek.

Par isban teljes csend uralkodik ; s minden ér­dekel tség Versaillesban látszik öszpontosulni. A rö vid-utoni katonai kivégzések már megszűntéknek nyi lvání t ta tnak ; azonban Paris némely részei még mindig igen veszélyesek a katonaságra, vagy azokra nézve, k ik azon gyanúban állanak, hogy versaillesiak. Elfogatások folyvást tör ténnek ; a Par issal való ren­des közlekedések helyre lesznek állítva. Már is könnyű bele bemenni, de nehéz kijutni. A színházak legközelebb meg fognak nyittatni, a katonai hatósá­gok által rajok szabott bizonyos megszorí tásoknak

Az Albina 43-ik számában négy hosszú hasáb van megtöltve — a brassói testvérülósi actusnak — ez úttal — érdekében. Az „Alb ." el ismeri , hogy kezdetben e tényt hidegen fogadta, de erre alapos oka volt, mert egy politikai fogásnak tekintve, attól félt, hogy a románok hiszékenységével vissza fognak élni. Most azonban — közölve egész terjedelmében az odavaló román bizottság programmját, melyben oly tételek foglalnak helyt, melyek a román nemzeti ügyre nézve csak előnyösek lehetnek, de károsok nem - bocsánatot kór a brassói testvérektől s el is­meri, hogy eljárásuk indokolt volt.

Gróf Andrásy egy alkalommal ugy nyi la tko­zott : hogy minden máskép menne, ha tudná, hogy a román követelések elismerésével — az erdélyi román nemzetet megnyer te ! No s — erre a brassói történet egy kiáltó érv!

Ugyani t t következik e tárgyban még egy fel­világosító cikk s az „Alb." szerkesztősége csillag al­lait bocsánatott kér , hogy abból a „Federa t iunea" ellen foglalt megalázó e lnevezéseket , k e m é n y és sértő kifejezéseket kihúzta .

L e g ú j a b b . B é c s , jun. 8. A körmenet a leg­

nagyobb pompával ment végbe a császári pár s az egész udvari személyzet reszve-vése mellett. A visszakocsizás alkalmával a császári párt nagy néptömeg lelkesülten megéljenezte.

B e r l i n , jun . 8. Az orosz czár és Alexis föhg. ma érkeztek ide s az in-dókázban a császár által fogadtattak.

K o n s t a n t i n á p o l y , jun. 7. Ma

— 188 —

reggel csak nem egyidejűleg négy helyűt ütött ki a tüz a fővárosban, melynek mint­egy 170 ház lettt á ldozata; gyujtogatástól tár tnak.

P é t e r v á r , jun. 8. A Pet. Jou rna l szerint a császár a török követnek az Osmenli-rend átnyújtása alkalmával mon­dott beszédére a legszivélyesebben vála­szolt, miből a nevezett lapba átságos vi­szonyokra következtet a két hata lmas­ság között.

A „Nemere" eredeti táviratai. F e l a d a t o t t P e s t e n 1 2 - á n 6 óra. É r k e z e t t 1 2 - á n 1 óra.

Tisza Lajos Bécsbe rendelte­tett hir szerint, hogy Gorove helyett elfoglalja a közlekedési tárczát Horválhországi választások eddigi eredménye 50 nemzeti, 13 kormánypárti s 2 Stankovits párti.

V e g y e s . ( G e r m a n i s a l ó k e l l e n . ) Az El lenőr ,

Hon, Gyors Posta és Magyar újság elhatározták kü­lön rovatokban közölni azon nyilvános foglalkozású egyének neveit, a k ik nem aka rnak magyar nyelvet használni a magyar közönséggel való ér intkezésben. E g y ú t t a l felszólítják a vidéki lapokat is, hogy ré-szökről közreműködjenek.

Efféléhez adat tal mi ugyancsak szolgálhatunk. (A D e b r e c z e n ) 110 számában az ál talunk

is emiitett medgyesi szívtelen szülők eljárását kö­zölvén, azt „székely t ragéd iának" nevezi.

F igyelmezte t jük ko l l égánka t , hogy Medgyes nem székely, hanem szász város ; és nincs semmi ok, székelyekre fogni ezen piszkos eljárást.

Rözgazdászati rovat.

Brassói piacz június 9-án 1871.

64 kupás köböl tiszta buza ft. 8 — 8 . 6 0 — E legy -buza ft. 6.40. — Rozs ft. 6 .45. — Á\pa ft. 4 .80. — Zab ft. 3 . 20—3.30 . — Törökbuza ft. 5 .40.— 5.80. — Törökbúza-l iszt mázsa fr. 6. — Borsó ft. 8.60. — Har icska fr. 5.20. — F e k e t e borsó fr. 4 .20. — Fuszujka ft. 6.20. — Lencse frt. 7. — L e n m a g frt. 1 0 . 6 0 — 1 1 . — Kende rmag ft. 3 .80. — Köles ft. 5.40. — Köleskása frt. 9.60. — Árpakása ft. 10 . — Gyöngykása fr. 12 . Egész 2 0 frt. — Buzakása fr. 11 .40 . — Pi tyóka fr. 3.60. — Dió fr. 6. — Liszt Nr . 0 0 à fr. 13 , Nr . 0 à fr. 12, Nr . 1 à fr. 1 1 , Nr . 2 à fr. 10, Nr . 3 à fr. 9, Nr . 4 à fr. 8, Nr. 5 à fr. 6.50. —

E g y mázsa szalona frt. 35 .50 . — Füstösszalona fr. 37 .50 . — Fr i s háj fr. 38 . — Sózott háj fr. 3 5 . — Sonka fr. 44 . — Szalámi ft. 57 — 58 . — F a g y u nyers fr. 23 — 24 . — F a g y u olvasztott frt. 31 .50 . — Gyer tya fr. 3 3 . — T a k a r é k - G y e r t y a frt. 35 .50 . — Szappan sárga fr. 2 3 . — Szappan fekete fr. 2 1 . — Szappan szurok fr. 2 1 . — Skumpia frt. 5.40. — Gubics fr. 13 mázsa. — Hamuzsir ft. 15.70. — Rúdvas fr. 13 .50 . — Pán tvas fr. 13 .60 . — Szent-domokosi réz frt. 5 7 . — Szurok mázsa ft. 1 0 — 1 1 . — Kender frt. 18 , egész 2 3 . — Photogen fr. 13.50. — Pet ro leum I. 14. % I I . fr. 14. — Deget frt. 3 . E g y veder sajt frt. 2 .40. — T u r ó fr. 2 .80. — Grda frt. 2 .40. —

E g y kupa tehénvaj frt. 1.60. — J u h v a j frt. I . — Zsir 95 kr . — Len-magolaj fr. 1 — Repczeolaj mázsa fr. 35 . — Lábzsir 8 0 kr . kupa. — E g y mázsa viasz fr. 110 . — E g y mázsa mézz fr. 3 5 . — Marhahús 22 kr . — Disznóhús 2 4 kr. — Korpa mázsa fr. 2 .40

E g y oka czurkány fejér gyapjú 74 — 76 kr . — Czigája kr . 90 — 1 fr. — Báránygyapju fejér kr . 7 5 - 8 0 , fekete fr. 1., — czigaja fr. 1.40. — 36 fokú spiritus, fokja 1 3 Y 2 fr. 5 3 , 55 — 5 7 .

E g y német öl cserhéj fr. 9.30. — Tűzifa fr. I I . — K a s z a 7, l1/^, 8 markos száza fr. 5 3 , 5 5 , 5 7 .

Marhabőr párja fr. 24 , egész 36 . — J u h b ő r fr. 2 .40, egész 3 . — Kecskebőr fr. 3.60, egész 5 .60. — Sza tyán fr. 72 — 74 mázsa. — Kordován : kötés 12 fp., nehéz 26 fr.

Arany és ezüstáruk és Schweiczi órák.

KIADÓ B I R T O K 103 3-

•8 s 9 z [ a f I ti i B A I q o z j a f >] o 1 J o n î j r p a j f s a z a i j | p i t» % 9 s r p p j u A B J B z y •jjtiuiHtjoapsBA UOÍJKJB qq8soíb;ui.oí)j B >j o n ui 0 u ] s n z 9 S9 Á U B J B * J j 9 . l 9 Z S Î J 9 S I [Ol| 'j ţ B J V, III B Z S [ Q Ç U B q e z s ţ n s 9 { 9 Z S B I I O Á S B A B f ţ J 0 g Z r ~ Z \ \ \ ' î B î f o s B ţ i Z B S i i î f OSBA oqí tos -J9JS9UJ UOpUIUI ţK||BAJ9 9 J S 9 J 0 p i I 9 J . o 9 U I BCJCJBA - ó t 'U05JBJB qqBsoÁuBmtöoj B I J B Í O 1 z o 1 o M q 0 g nSosouiui qq9so[9p39[ ÍU|IXIB[BA '1 I n UJ 9 U 1 s n z 9 S 9 i l l B J B OURIŢÎţ OpUB|njB UB]]0 ZB BÇ[UBftî S 3 'lU -ţiÂu Soj 1 e a ţ B s uuqruos oÁpqnje iSippo JJOSOAUUI 1S11Z9 S9 ÁUBJB ZB S9 qqBJOiJ 1UIU1 k é n BJJBSBA IU9}]1 iqq9[9Z0î[ B 1UÜ9ZSJIU 'Bfpjpnţ jaMopjzsii MiPiv

•zo x

•3JIUO l Z 0 I 9 A V I [ 0 g

S 9 i j n j B j s n z a s a l u e j y

Pályázat Brassóvidéki H o s s z ú f a l u községe magyar

tannyelvű elemi népiskolája alszegi részében a meg­üresedett fö t a n i t ó i állomás betöltendő, mellyel 315 0. é. forint évi készpénzbeli fizetés, 2 szobá­ból s konyhából álló szabad szállás kerttel, iskolá­val s félesürrel, és 6 német, öl failleték, melyből azonban oszteiya tenne is fütendö, van összekötve.

A megválasztandó köteles leend , az 1868. XXXVIII, t. ez. által kiszabott tantárgyak tanításán kivül, a község és a helybeli ág hidv. ev. egyház közt kötött és a nm. vallás- és közoktatásügyi m. k. ministerium által jóváhagyott szerződ vénynél fog­va, körülbelöi 6 hóid egyházi szántóföld és kaszáló szabad használatáért, melyek jelenleg 64 forintért 0. é. vannak haszonbérbe adva, és a szokásos, t e ­metések és esketések után járó, jövedelmekért, még „az eddigi szokás szerint az alszegi hétköznapi és ismétlő iskolában az ág. hitv. ev gyermekeket a hit- és erkölcstanban, valamint az egyházi énekek­ben is oktatni, a templomban és temetéseken az éneket vezetni, a lelkészt megkivántatás esetére he­lyettesíteni, mind addig, mig az egyház anyagi kö­rülményei lehetővé teendik, külön egyházi segédhi­vatalnokra bízni ezen szolgálatokat.

Pályázni kívánók fölhivatnak, mind tanitói, mind kisegítő egyházhivatalnoki és énekvezéri teljes ké­pességüket kitüntető, kellőleg felszerelt folyamodvá­nyukat f. évi Augustus 5-ig személyesen benyúj­tani — 112 1 - 3

Hosszúfalu 1871, Junius 4-kén. M o l n á r V i k t o r ,

iskolaszéki elnök.

Hirdetmény. Elöpa takán az ujan épült Gidófalvi féle házat

haszonbérbe véve, abban étcsarnokot rendeztem, a melyet folyó h. 15-dik napján F e k e t e c s a r n o k a czim alatt megfogok nyitni . J ó ételekről és italokról ju tányos árokon, valamint pontos szolgálatról gondos­kodni fogok. 105 4 — 6

Uj üzletemet a. t. cz. közönségnek figyelmébe ajánlva, vagyok aláaatos szolgája

Fekete Josef.

Dr. Mysz Ede, orvos és sebész-tudós szülész,

szemész és műtő. 1 0 7 2 — 3 Lakása : Brassó lópiacz 20 - ik szám.

Tuda tn i kívánja a t. cz. közönséggel, miszerént Pest ről vissza tért és rendeleti óráit mint eddig délálőtti 1 1 — 1 2 óráig tartja, valamint azt is, hogy az országos szemgyógy intézet vezetését ismét átvette.

Urmösön a vasúti állomástól egy ne­gyed óra távolságra egy 280 hold területű birtok — minden hozzátartozó gazdasági épületekkel, és egy ujan épült szeszgyárral hat évre haszonbérbe adandó. Bővebb fel­világosítást ad Urmösön Lázár Mihály és Brassóban a Nemere szerkesztősége.

Wannieck Frigyes, v a s ö n í öd é j e é s g é p g y á r a

Bru n ti ben Ajánlkozik mindennemű gépek készí­

tése, valamint Czukorgyárak, Szeszgyárak, Fürész és Lisztelömalmok, Olaj, Keménye-tő és S p o d i u m g y á r a k , Gyapjumosók és szárítók felállítására s. a. t. Bányagépek — Szívatjuk, Gőzgépek és üstök ; közönséges és sodronykötél átvitelek szállítására. Mind kitűnő készítmények a legjutányosabb árakon. 104 3—30

Kénviseltetik Brassóban

F. Poduschka által Nagyutsza 529-ik szám alatt

ORGONÁK ! !! A nagyérdemű egyház elöljáróságok­

nak figyelmébe ajánlja alólirt, hogy uj or­gonák a jelen korszak szerént különféle dispositiókal bár minő nagyságúak készíté­sét elvállalja. (79 8—0)

Ki tűnő változatok ára 50 frtt. fői 300 frtig. Továbbá minden régi orgonák j a ­vítására és módosit tására ajánlkozik oltsó árban, több évi jó t állás mellet.

Brassó, Bolgárszeg 1436 szám.

NAGY J., orgona- és zongoraművész.

PAP FEREHCZ nádszék- és bútorgyártó,

Figye lmébe ajánlja a t. cz. közönségnek jó és oltsó nádszék, íoiitellc, Kanapé, pione és több fából való szobabútorait.

Megrendeléseket elfogad, és a távolabb vidékre is gyorsan kieszközöl. Kívánat ra min takár tyáka t bér­mentesen küld.

Ugyanott egy tanuló felvétetik. Gyára és raktára vágjon Brassóban, a Nagypiatzon 320. Szállt alat t a Remenyik-féle házban a rendőrség

(22) mellett . 2 3 — 0

Figyelmeztetés a z e l ő p a t a k i á s v á n y v i z e t i l l e t ő l e g .

Alólirt a t. cz. közönséget minden tévedéstől megóvandó, ezennel tudatja, miszerént az esmért gyógyhatású elöpataki víznek (Május és Junius havi-boli töltés a főkutbol) főraktárával brassai Joh. Trg. Rissdörfer és Joh. Duschoiu kereskedő czégeket-bizla meg.

A zinkkupakokon Élőpatak Josef Goldstein 1871 olvasható, a dugaszokra E. P. betű van sütve.

Ezt a t. cz. közönségnek, a mely előtt az Európában egészségi hatása következtében talán egyedüli Elöpataki borviz esmeretes, azutáni alkal-mazhatás végett tudomására kívántam jutatni.

Főként figyelmeztetik a t. cz. közönség arra, hogy csak is azon üvegekben vagyon valódi Májusi és Júniusi töltés, a melyek a fennevezelt czégektöl vásároltatnak és a melyeknek kupakjai és dugaszai a fenntirt jegyei birnak. 110 2—4

É l ő p a t a k 1871. Május hó.

Goldstein Jose/\ az Elöpataki ásványviz források bérlője.

N y o m a t o t t Ruiner és K a m n e r n e l .