Boross Geza - Pal Apostol Gyakorlati Teologiaja

5/14/2018 Boross Geza - Pal Apostol Gyakorlati Teologiaja - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/boross-geza-pal-apostol-gyakorlati-teologiaja 1/54

KAROLI GAspAR REFoRMAros EGYETEM

HITtUDOMANYI KAR

GYAKORLATITHEOLOGIAITANSZEKE

pAL APOSTOL GYAKORLATI

THEOLOGIAJA

Irta: )

Dr. Boross Ge~-

theologiai professzor

BUDAPEST 1995



A keresztyen ember elete mint istentisztelet .

A gyiilekezet istentisztelete .

A gyulekezet epitese az istentiszteleten .

Profecia, misszi6, az ekes es j6rend, a keresztseg, az urvacso-

ra, unnepi esemeny .

4.§. pAL APOSTOL KATECHETlKAJA

A problema 35

A katechezis celja '. . . . . . . . . . . .. 36

A katechezis anyaga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 37

Milyen a j6 katecheta? 39

~~

3 0 )(

~··TARTALOMJEGYZEK

BEVEZETES

1.§. pAL APOSTOL EKKLEZIASZTlKAJA

A gyiUekezet azonositasa 9

A gyiilekezetkritika Pal leveleiben 11A gyulekezettherapia " : . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 13

2.§. pAL APOSTOL HOMILETlKAJA

Az igehirdetes theol6giai impulzusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 15

Az igehirdetes tartalmi kriteriumai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 19

Az igehirdetes formai szempontjai .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

3.§. pAL APOSTOL LlTURGlKAJA

Keszult:

a Dunamelleki Reformatus Egyhazkerulet

ea; ngomda jaban

1995-ben

5.§. pAL APOSTOL MISSZIOLOGIAJA

A misszi6 peri6dusa . . . . . . . . . .. . . . . . . . .. . . .. . . . . . .. . 44

A misszi6 konkret celja 44A misszi6 m6dszere . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 45

A misszi6i predikacio 46

6.§. pAL APOSTOL DIAKONlKAJA

A diakonein es valtozatai Pal leveleiben 51

A diak6nia impulzusai 52

A diak6nia munkaagai 55

A diak6nia szervezese 58

3

Felelos vezeto: Demeter Levente igazgat6



7.§. pAL APOSTOL POIMENlKAIA .

Pal apostol mint lelkigondoz6 61

A kersztyen lelkigondozas motivumai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 62

A keresztyen lelkigondozas feladatai . . . . . . . . . . . . . . .. 65

A keresztyen lelkigondozas eszkozei, a Szentiras 67

Az imadsag 68

A levelezes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 69

8.§. pAL APOSTOL KYBERNETIKAIA

Pneumatikus organizmus 72

A kharizrnak jelentosege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 72

Ekesen es j6renddel 74

Piispokok 76

Presbiterek 78

Diak6nusok 78

Az egyhazfegyelem 79

9.§. pAL APOSTOL pASZTORALTHEOLOGIAIA

Az egyhazi szolgalat forrasa .... , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 84

Az egyhazi szolgalat lenyege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 85

Az egyhazi szolgalat kovetelmenyei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 87

Az egyhazi szolgalat pecsetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 89

Az egyhazi szolgalat eroforrasai 93

Az egyhazi szolgalat paradigmaja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 96

10.§. pAL APOSTOL GYAKORLATI THEOLOGIAIANAK LEGFOBB

TANULSAGA

A Szentlelek kozossege .

Az egyhaz kiildetese .

A Szentlel k It" k '1e mego asana vesze ye .

Az agape mint a Szentlelek legertekesebb ajandeka a gyiile-

kezet szamara .

4

BEVEZETES

102

. Ha atgondoljuk Magyarorszagi Reforrnatus Egyhazunk, sot beltran

l llondhatjuk, a vi lagegyhaz idoszerti problemait, azonnal kezd kivi lago-

sodni a tenyallas, [ezus Krisztus egy egyetemes egyhazanak, a kuzdo

egyhciznak a legegetobb problemai ma hangsulyozottan gyakorlat i theo-

16giai kerdesek. .Evangelizacio, egyhcizalkotmany, laikusok szerepe azegyhazban, keresztyen neveles, oreg, beteg, 'menekiiltgondozas, korhaz

es bortonmisszio - hogy csak e nehany "napiren(ti pontot'temli tsiik; mint

olyan "kihfvas" melyre a theo16giaitudomanyok nagy csaladjan beliil

alapvetoen a gyakorlati theologianak kell feleletet adnia.

A'kerdes csak az, van-e olyan gyakorlati theol6gia, mely erdemben tud

felelni egyhazi eletiink egeto problemaira? Egyaltalan olyan helyzetben

van-e ma a gyakorlati theo16gia, hogy hiteles valaszt tud adni az akutta

lett kerdesekre? Sajnos ugy ttfnik, napjaink gyakorlati theologiaja nem ke-

pes erre a feleletadasra. Minel nagyobb figyelmet fordit az tin. humantu-

domanyok eredmenyeire, vagy helyesebben szolva, eddigi felismereseire,

minel inkabb igyekszik megfelelni korunk "elvarasainak", annal inkabb

kunnytinek talaltatnak feleletei a Biblia merlegen. A kerdes ugyanis az,

melyik gyakorlati theol6gia tudna segiteniaz egyhciz eletenek azon a kri-

zisen, melyr61 egyre tobb sz6 esik ma a harmadik evezred kiiszoben? Hen-

nig Luthere? Gert Ottoe? Dietrich Rosslere? Manfred Seitze? Hiszen mind-

egyikben van igazsagmozzanat, koncepci6, tanacs, bolcsesseg. Megis azt

kell megallapitsuk, maga a gyakorlati theol6gia is.sajatos krizisben vergo-

dik napjainkban. E krizis lenyege roviden fgy fogalmazhat6 meg: napjaink

g yako rl at i t he ol 6g ia ja g yako rl at i, d e n em t he ol 6g ia t6bbe. Ugyhogy szuksegsze-

nlen vetodik fel a radikalis kerdes, van-e, letezik-e olyan gyakorlat i theo-

16gia, amelyik egyszerre gyakorlati es theol6gia? Azaz van-e olyan gya-

korlati theol6gia, amely az egyhazi praxis problemaira theol6giai alapon

tud eligazitast nyiijtani? Roviden, van-e ruvo gyakorlati theol6gia?

Feleletunk a kerdesre, van ilyen gyakorlat i theol6gia, a Pal apostole. Aze

a Pal apostole, akir61 mint theol6gusr61 a theo16giai szakirodalom a legna-

gyobb elismeressel nyilatkozik. Bul tmann velemenye: "Pal vilagtorteneti

jelentoseget az magyarazza, hogy theol6gus volt."l Harnack szerint:

"A theol6gia tortenete nyilvanvaloan Pallal kezdodik,,2 Walter ezt Irja:

"Pill az oskeresztyenseg vilagtortenetileg legjelentosebb apostola'f Vasar-

104

105

106

5



helyi J6zsef igy latja: "Pal apostol volt [ezus keresztyensegnek else nagy

propagatora, apologetaja, profetaja . .. ,,4 Ime, Pal apostolt mint theol6gust

ismeri el es meltatja a regebbi es ujabb palkutatas, Ugytehat mint dogma-

tikust es etikust. Az a tezis, miszerint Pal apostol "theoI6gus", hogy ugy-mond "a theol6gia tortenete ovele kezdodik" azt jelenti, hogy Pal apostol

a keresztyen dogmatika es et ika elso theoret ikusa, alapteteleinek megfo-

galmaz6ja. Tehat a keresztyen dogmatikai es etikai eszmelodes ovele kez-

dodik. A magunk reszerol ezen a ponton kell szembeforduljunk a palku-tatas eddigi eredmenyeivel. Velemenyunk szerint a fenti palszemlelet a

palkutatas alapveto, legnagyobb tevedese. Megpedig azert, mert az igazi

Pal , a "nemismert Pal" (Pongracz J) val6ban theol6gus,.de nem dogmati-

kus vagy etikus, hanem a sz6legteljesebb, legigazibb ertelmeben gyakorlati

theol6gus. Espedig azert , mert Pal dogmatikai es etikai allasfoglalasai is az

egyhaz eletenek konkret kerdeseire adott theol6giai feleletek. Pal apostol

sokat emlegetet t "theoI6giaja" az elso keresztyen gyii lekezetek elo, konk-

ret kerdeseire adott lelkigondoz6 valaszok. Valaszok a gyiilekezetek olyan

lelki problemaira, mint a megigazulas, keresztyen szabadsag, szent-

irasertelmezes. istentisztelet, hogy esak e nehanyat emlitsiik. Azt is mond-hatn6k, hogy Pal theol6giai utbaigazitasai az osegyhaznak arra az alapve-

to gyakorlati kerdesre adott feleletek, mim6don kell forgol6dni az Isten

hazaban, mely "az elo Istennek egyhaza, az igazsagnak oszlopa es crosse-

ge" (1 Tim 3,15). Budai Gergelynek van tehat igaza: .Paltheologiaia telje-

sen gyakorlati celokat szolgal, azaz igehirdetesenek szolgalataban all."s

Pal apostol gyakorlat i theol6giai gondolkodasanak irodalmi dokumen-

tumai a levelei. Pal leveleinek gyakorlati theol6giai jelentosegere tobb ku-

tat6 is felfigyelt. lgy pl. Hans Achelis ezt frja: "Pal tart6s hatast gyakorolt

az egyhaz fejlodesere levelei altal , Mindaz am it szorongattatasai es hareai

kozott muhelyebol vagy bortoneibol a kis es szegeny gyii lekezetekhez ITt,

az kepezi mind a mai napig a vallasos epites fo forrasait minden lelkileg

magasan allo nemzetben. Pal levelei a keresztyen gyiilekezetek epfto

konyveive lettek. Pal ajandeka az, hogy a hetkoznapi elet apr6 esernenye-

it nagy vallasos szempontok ala tudja helyezni. Az 0 orokkevalosagos ta-

jekozodo gondolkodasa fenyeben a foldi nyomorusagok semmive lesz-

nek.,,6 Majd ramutatPal leveleinek liturgikai jelentosegere is mondvan:

"Leveleiben akarva nem akarva liturgikus forrnakat adott az egyhaznak,

amelyek unnepelyes osszejoveteleinken hasznalatban is vannak.r '/ Alfred

Niebergall homiletikai szempontbol meltatja Pal leveleit, Niebergal l a pali

6

levelek segitsegevel allitja ossze Pal predikacio szemleletenek a vazlatat.8

Walter Jentsch grandi6zus poimenikajaban Palt nevezi az elso keresztyen

levellelkigondoz6nak. Sot olyan lelkigondoz6nak, aki egyidejuleg misszi-

onarius es lelkigondozo." Megallapithatjuk tehat, hogy Pal apostol tigy

vegezte Krisztus szolgalatat, hogy elvileg is reflektalt az egyhaz eletenek

problemaira. A gyii lekezetek eletere vonatkoz6 erne theol6giai reflexi6k

at meg atszovik Pal apostol leveleit.

Pal apostol leveleinek gyakorlati szempontbol is ertekes reszletei Palapostol onvallomasai , Ezek a vallomasszeru reszletek mutatjak, hogy Pal

gyakorlat i theologiaja nem fr6asztal mellett sziiletett spekulacio, hanem

kemeny belso tusakodasok. hareok, felelmek, imadsagok kozott szii letett

theol6giai dontesek ill. felismeresek, Pal apostol szemelyes modellje a sa-

jat gyakorlat i rhaologiajanak. Sajat peldajaval demonstralja, mim6don

kell forgol6dni az Isten anyaszentegyhazaban. A Cselekedetek Konyve

sok illusztracioval szolgal erre nezve (pl. Aeza 20). Itt deriil ki, kiesoda a

hiteles (kompetens) gyakorlati theol6gus. Pal a maga paradigmajaval bi-

zonyit ja, hogy senki sem lehet hiteles gyakorlati theol6gus aki nem ismeri

az 6ember es az ujernber harcat, a kulso es belso ember allando fesziiltse-get, a satan okolcsapasai t. a ketsegbeeses szakadekait , a tevtani tok akna-

munkajat, sot a sajat gyiilekezehink felreerteseit velunk kapesolatban. Pal

levelei valosagos kincsesbanyai az un. pasztoraltheologianak (= a lelkeszi

szolgalat theologiajanak). a pasztoralpszichologianak (= a lelkeszi szolga-

lat lelektani kerdeseinek), a pasztoraletikanak (= a lelkeszi szolgalat etikai

problernainak), tehat az Ige szolgalataban allo ember kiizdelmeinek, ero-

forrasainak. Az akademikus gyakorlati theol6gia egyre nyilvanvalobb

krizisenek idejen erdemes tehat a leghitelesebb gyakorlat i theologiaval ,

Pal apostol gyakorlati theologiajaval foglalkozni.

Ezek elorebocsatasa utan, egyetlen kerdes marad hatra, a m6dszer prob-

lernaja. Hogyan vazolhatjuk fel, hogyan tekinthetjuk at Pal apostol gya-

korlati theologiajanak gazdag anyagat, Ez az anyag ugyanis nem rend-

szerezve all elottunk az l ID. pali korpuszban, hanem szetszorva a kulonbo-

zo levelekben. E levelekbol kell tehat osszegyujtenunk es rendszerezniink

az egyes egyhazi funkci6kkal kapesolatos pali mondanival6t . E forrasku-

tatasban elorenden Pal l ID. f61eveleire szorftkozunk, ezek kozott is megku-

lonboztetett jelentoseget tulajdonitva az 1Kor. levelnek, mivel Goppelt fi-

gyelmeztetese szerint ez a level "Az egyhazhoz sz616 level." 10

7



Jegyzetek:

1 ThR NF 1929, 59

2 Dogmengeschichte 1915,3

3 TLRTh Band 3, 169-173 "Paulus"

4 PaJ apostol. Tanulmany az oskeresztyen vallastortenet korebol, Kolozsvar, 1916: 142

5 Ujtestamentumi biblica theol6gia. Budapest. Theol kurzus: 78

6 Das Christentum in den ersten drei [ahrhunderten, 86 k

7 uo.

S Die Geschichte der christlichen Predigt. Leiturgia 11,197 k

9 Handbuch der JugendseIIsorge 1,76

10 Az Ujszovetseg theologiaja 2,122

8

1.§. pAL APOSTOL EKKLEZIASZTIKAJA

Irodalom: F Biichsel, Die Gemeinde Paulus (in: Der Geist Gottes im NT, Giitersloh,

1926,342-366). - G Bornkamm, Paulus (184 k lapokon Die Kirche) Kesemann, Das the-

ologische Problem des Motivs vom Leibe Christi (in Paulinische Perspektive, 178) . -

Mtihjas E, Az egyhaz Pal apostol igehirdeteseben (in: UT-i kijelentestortenet). - Budai

G, A gyakorlati theol6gia alapelve az UT-ban, Budapest 1925. - Ugyano, Az egyhaz

Pal theologiajaban (in UT-i biblica tehol). - A. Wilkenhauser, Die Kirche als der mystis-

che Leib Christi nach dem Apostel Paulus 1940 (2. kiad) . - A. Oepke, Leib Christi oder

Yolk Gottes bei Paulus? ThLZ 1954, 363 k. - J. Hainz, Ekklesia. Strukturen paulinischer

Gemeindetehologie und Gemeindeordnung, 1972. - L. Goppel t , Az evangelium teste-

toltese az egyhazban (in: Az USZ theologiaja 2, 122 kk.) - U. Heckel, Paulus und die

Charismatiker (Theolbeitr. 1992, 117 k). E. HUbner , Theologie und Empirire der Kirche

(3-21: NtIiche Orientirung). - Ch. Moller, Lehre vom Gemeindeaufbau 2 (5. fejezet

"Wit?die Lehre Gemeinde baut"). H.D. Wendland, Die Kirche bei Paulus (in:Die Briefe

an die Korinther, in DNTD). .

A palkutatas felismeresei szerint Pal apostol gondolkodasanak inten-

ci6i es motivumai ekkleziologiai kijelenteseiben mint gyujtopontban fut-nak ossze.' Pal - frja egy masik kutat6 - a sz6 legszorosabb ertelmeben

egyhaziasan gondolkodik.r Pal "egyhazias" gondolkodasa ekkleziologiai,

de ugyanakkor ekkleziasztikai gondolkodas is. Palnal megdolni latszik az

a szernlelet, mely szerint az ekkleziologianak nem targya az egyhaz szol-

galata es az ekkleziasztikanak nem targya az egyhaz miszteriuma, Pal az

egyhaz titkarol az egyhaz szolgalata szernpontjabol beszel. Ebben a vo-

natkozasban is igaz Budai Gergely felismerese, hogy ugymond "Pal theo-

logiaja teljesen gyakorlati celokat szolgal"." Pal apostol theol6giai gondol-

kodasanak egyik kulcsfogalma az egyhaz, illetve a gyillekezet.

Hogy Pal apostol theologiajanak egyik kulcsfogalma a gyiilekezet, ki-

vilagosodik a gy ii le ke ze t t he o l6 g ia i e rt ek el es eb 61. Ez az ertekeles a direkt

gyiilekezetgondozas dokumentacioja. Pal szamara - serre akarja raeb-

reszteni a gyil lekezeteket - az egyhaz nem egyesulet, amit egyes emberek

egybesereglese es vallasos erdeklodese letesit, hanem Isten elhivott szent-

jeinek (1 Kor 1,2) olyan kozossege, melyet Isten teremtett. Eredete, gyo-

kerzete Isten szuveren akarataba nyulik vissza. Az egyhaz csak Istenbol

ertheto! Theol6giai es nem szociol6giai kepzodmeny, Isten ugy teremti az

egyhazat a vi lagban, hogy apostolokat, igehirdet61<.et hiv el s al lft szolga-

latba. A gyiilekezetek az apostoli szolgalat pecsetei, Isten levele, melyet

9



olvas minden ember (2 Kor 3). PaJ az egyhazat .Jsten gytilekezeteinek"

nevezi (1 Kor 1,2-10,32, 2 Kor 1,1-1 Thess 1). - PaJ szemeben - serre akar-

ja raebreszteni a gytilekezetet - a gyulekezet titka az, hogy a gytilekezet

.Jsten szantofoldje", .Jsten epulete", .Jsten temploma". Itt Iathato tehat a

gyulekezet theol6giai azonosi tasa. fme ezt jelenti a gytilekezet theol6giai

ertekelese, minositese, azonositasa, ertelmezese, a gyulekezet miszteriu-

manak megertese.

Pal egyhazszemleleteben a theol6giai azonositas melle lep a gyuleke-zet krisztol6giai azonositasa is. Pal gondolkodasa szerint a gytilekezetnek

Krisztus a fundamentuma es Ura (1 Kor 3,11-12,5). A gyti lekezet hitvalla-

sa - hitvallas [ezus Krisztusrol (Rm 10,9-1 Kor 12,3). Amikor a gytilekezet

iirvacsorazik, akkor Krisztus asztalanak a vendege (1 Kor 10,21). A gyu-

lekezet a Krisztus teste. "Mert amikepen a test egy es sok tagja van ...

azonkepen a Krisztus is" (1 Kor 12,12). 'Iehat nem "azonkepen a gyti leke-

zet", hanem "azonkepen a Krisztus" - aki a gytilekezetben lathat6.

A gyulekezet Krisztus masodlagos letmodja. It t lehetimk taruii a gyuleke-

zetfogalma "elmelyitesenek".3 Ezert azt is mondhatjuk, hogy Pal ekkle-

ziologia]a krisztol6gia. Az, hogy az egyhaz a Krisztus teste, azt jelenti,hogy nem arnykepe valami tavollevo, elvont, lathatatlan egyhaznak. Ha-

nem azt jelenti, hogy az egyhaz Krisztus tortenelmi megvalosulasa. Ezert

nem mindegy, hogy az egyhaz tagjai hogyan .forgolodnak", egyaltalan

hogy minek, kinek tekintik magukat. A gytilekezet eletenek es szolgala-

tanak conditio sine qua nonja a krisztol6giai azonosi tas.

Ugyanilyen feltetel azonban a pneumatol6giai azonositas is. Pal egy-

hazszcmlelete szoros osszefuggesbcn van Pal pneumatologiajaval.

Az egyhazat a Szentlelek kereszteli egy testte (1 Kor 12,13). A gyulekezet-

ben a Lelek osztja ki a kegyelmi ajandekokat (1 Kor 12,1 kk). A gyuleke-

zetben mint Isten templomaban Isten Lelke lakozik (1 Kor 3,16). E locus

nagy felreertese az antropol6giai ertelmezes, holott it t az ekkleziarol van

sz6 es nem az emberi testrol! Az apostolok gyulekezetalapito szolgalata a

Szentlelek mtive (2 Kor 3). Az apostolok igehirdeto szolgalata "nem a be-

tti, hanem a Lelek szolgalata" (2 Kor 3). A pneumatikus kegyesseg nem

gytilekezeten kfvii li valami extrakegyesseg, hanem gytilekezeti kegyes-

seg. A Lelek emberei betagol6dnak a gytilekezetbe mint a test tagjai (1

Kor 1_2,4-31,-~ 12,3 kk). PaJ szerint az egyhaz (ertsd gytilekezet) pne-

umatikus orgaruzmus. Olyan szervezodes tehat, amelyet a Szentlelek el-

tet, amelynek tevekenysegct a Szentlelek szabalyozza, Ebben az organiz-

10

musban a gyulekezet minden tagianak megvan a funkci6ja. A latszolag

ertektelen tag is szukseges a kozosseg szempontjabol,

Hogy Pal theol6giai gondolkodasanak mennyire kulcsfogalma a gyule-

kezet mutatja Pal gyakorlati theologiajanak masik jel lemzo vonasa, a sok-

szor igencsak radikalis gyiilekezetkritika. Sajatos vonasa Pal gyiilekezet-

szemleletenek az, hogy mikozben "fenyoldalair6l" - Isten temploma, a

Krisztus teste, a Szentlelek munkateriilete - beszel, nem feledkezik meg a

gyiilekezet "arnyoldalair61" sem. Sot, azert beszel a fenyoldalrol, hogyegyre tarthatatlanabbakka tegye az arnyoldalak jelenletet, Pal gy i i lekezet -

k ritik dja m ar ad an d6 ftg yelm ezte Us a g yak or la ti theologia egy ik ek kl e zi s zt ika i

fu:nkci6jara! Arra, hogy a gyakorlati theol6gia sajatos, semmivel sem p6-

tolhat6 funkci6ja az egyhazban az aktualis, konkret egyhazi praxis kriti-

kai vizsgalata. A gyakorlati theol6gia Istentol adott feladata, leleplezni es

megszuntetni akarni a gytilekezet tevedeseit, torzjelensegeit, btlneit,

A gyakorlati theol6gia feladata az egyhazban az allandc konfrontacio a

gyi.ilekezet deforrnaciojaval a gyulekezet eletenek reformacioja erdeke-

ben. Ennek agyakorlat i theol6giai szernpontbol oly tanulsagos gytileke-

zetkritikanak (egyhazkritikanak) SZelmOS .peldaja talalhato az apostol le-

veleiben. Lapozzunk csak bele lIaz egyhazrol szolo levelbe" (Goppelt), az

1 Korinthusi Ievelbe, Uton ii tfelen gyulekezetkritikara bukkanunk. Ilyen

kritika pl. rogton a level elejen talalhato apostoli reflexi6 a gyulekezeti

szakadasokra (vo: I, 10-13). lme a theol6giai tenyek konfrontalasa az em-

piriavall Ugyanez a konfrontacio talalhato az egyhazrol s?616 level har-

madik fejezeteben (vo:2.9versek). A deforrnacio tehat agyti lekezet elete-

ben' a versenges es szemelyi kultusz. E deformacioval szemben a gyakor-

lati theologia ellenerv: "Hat kicsoda Pal? Es kicsoda Apollos? Csak szol-

gak.Jdk altal hfvokke 'Iettetek espedig amint kinek kinek az Ur adta."

(5.v.)Ezutan a kerdes allitasba csap at: "Sem aki plantal nem valami,' sem

aki ontoz, hanern a novekedest ad6 Isten". (7.v.) Ez a gyulekezetkritika

szolal meg a 3,16-23-ban, ahol a gyulekezetet Isten ternplomahoz hason-

litja. Ezt a gyulekezetkritikat mutatja a korinthusi felfuvalkodottakkal '

szernbeni apostoli velemenynyilvanitas:."Nem beszedben ~Iiaz Isterinekorszaga, hanem eroben ... II (4,20). Az Qtodik fejezeta gyulekezetben fellel-

h~t6 paraznasag kemeny, radi~alis kritikaja, A hatodik ~esz a hivokvllagi

birosag elotti pereskedesenek a biralata (Mereszel valaki kozuletek ... ?

M~gszegyenftesetekre mondom ... r .A foargumentum .a bunozokkel

szemben, akik ilyeneket csele~zen~k "nem orokolhetik Isten orszagat."

11



(10.v.) 'Iovabbi argumentum: "Nem tudjatok e, hogy a ti testetek a Krisz-

tusnak a tagjai?" (19.v.) Pal gyulekezetkri tikajanak legismertebb reszlete

az urvacsoraval kapcsolatos tanftas. "Ezt pedig tudtotokra advan nem di-

cserlek, hogy nem haszonnal hanem karral gyultok egybe" (11, 17-20).

A deformacio: "Mikor egybegyultok nines urvacsorajaval valo eles".

(20.v.) A kijozanitas: "Hat nincsenek e hazaitok az evesre es ivasra?"

A krisztologiai argumentum a rossz gyakorlattal szemben, az urvacsora

szereztetesenek tortenete: 23-27 versek. A rossz gyakorlat kovetkezme-

nyeinek felmutatasa (28-34. versek). - Ugyancsak ezzel az eles gyuleke-

zetkrit ikaval talalkozunk a lelki ajandekok hasznalatarol szolo fejezetek-

ben. Ugyanezzel a gyiilekezet istentiszteleten tapasztalhato visszassago-

kat il letoen a nyelvekenszolassal kapcsolatosan (12-14 fejezetek). De az 1.

Kori~thusi levelen kfviil Pal mas leveleiben is felbukkan a gyi.ilekezetkri-

tika. Igy pl. a Gal1,6-ban. A 3, 1 kk-ben. A 4,9-11-ben, a 4,lS-ben, 16-ban,

19-ben. Sot az Ef 4,20-ban is ha elfogadjuk az efezusi level eseteben is a

pali szerzoseget.

Palnak ez az titon i itfelen felbukkan6 gyulekezetkrit ikaja egyreszt iga-

zolja Biichsei megallapitasat: "A pali leveleket egy gyakorlati ember frtaj6zan komolysaggal. Megmutatjak milyenek voltak a valosagban a pali

gyulekezetek, tehat nemcsak azt, hogy milyennek kell lenniok ... "4

Ugyanakkor azonban dokumentaljak Makkai Sandor igazsagat is, aki ezt

Irja egy helyen: "A Szentirasban csak gyarlo gyii lekezeteket lathatunk ...

befejezett keresztyenek, tokeletesen kesz gyiilekezetek nincsenek. ..

Egeszseges gyiilekezet e vilagon nincs."s Amde Pal szamara egy percig

sem vitas, hogy ez az empirikus gyiilekezet a Krisztus teste. Pal erne po-

zitfv, epfto gyulekezetkri tikaja rna is ervenyes impulzus a gyakorlat i the-

ol6giai munka szamara. Arra inspiral, hogy a gyakorlati theologia rna,

mint egykor Pal apostol, egyreszt batran fedje fel , .nevezze neven, leplez-ze le a gyiilekezet eletenek k6rt iineteit. Masreszt, gyogyitsa a gyiilekezet

betegsegeit az idealis gyiilekezet kepenek bemutatasaval . Erre buzdft Ke-

semannak az a nagyon megszfvlelendo figyelmeztetese is, hogy iigymond:

" . .. das Motiv vom Christusleibe bei Paulus einzig in parenetischen Zu-

sammenhengen auftaucht ... Hier liegt einer der entscheidenden Unters-

chiede zwischen den echten Briefen des Apostels und den Deuteropauli-

nien vor. .. Eine Theologie der Kirche zu schreiben hat er jedoch seinen

Nachfolgern und heutigen Interpreten i iberlassen ... Die Parenese der Ort

andem das Thema der Kirche ausdriicklich erortert werdenmuss"? Pal

12

apostol gyulekezetkritikaja arra figyelmezteti a gyakorlati theologiat,

hogy a gyakorlat itheol6gia nemcsak pathologiaja a gyii lekezet i eletnek,

hanem therapiaja is. Pal gyakorlati theologiaja egyszerre pathol6gia es

therapia.

Hogy pedig Pal apostol gyakorlati theologiaja nemcsak pathologiaja a

gyi .i1ekezet eletenek, hanem therapiaja is, bizonyitjak a pali levelek nor-

mativ, pozi tfv titmutatasai a gyiilekezet eletet illetoen. Pal levelei tehat azt

is megmutatjak, milyennek kell (kellene) lennie a gyulekezeti eletnek,Azaz Pal levonja a gyiilekezet theologiai-krisztologiai-pneumatologiai

azonosftasanak a kovetkeztetesei t is. E kovetkeztetesek lenyege roviden

igy fogalmazhato meg: Pal szerint az elo keresztyen gyiilekezet pneuma-

tikus gyiilekezet (vo 1 Kor 121 k). Erre figyelmeztet Budai Gergely is

mondvan: "Amikor Pal az 1 Kor 12-ben a charismak helyes ertekelese es

hasznalata fel61 iitbalgazgatast akar nyiijtani, a charizmakkal egyiit t be-

szel az egyhazrol . 'Ieszi pedig ezt azert, mert az ekkleziarol alkotot t felfo-

gasa tisztara charizmatikus jellegU, vagyis Pal az egyhazat a charizmak

me~~lvanulasanak tekinti...,,7 S mindezt 1925-ben, j6 felevszazaddal a

napjainkban virulo tin. charizmatikus mozgalom elottl Budai dolgozatau,ta~ ~gy evvel ~es6bb, 1926-ban Biichsel mutat ra grandiozus pneumato-

logiai dolgozataban Pal apostol pneumatikus-charizmatikus egyhaz-

szemleletere. Ezt frja: "A gyiilekezetek elete tigy tortenik, hogy a Szentle-

lek egyes szemelyeket kulonleges funkciokra hasznal ... Minden funkci6

sZiikseges, a legcsekelyebb is . .. A funkciok kolcsonos viszonyban allnak

egymassal, egyik a masikat nem nelkulozheti." Ezeket a kulonleges

adottsagokat Pal "charizmatak"nak nevezi. Ez a kifejezes csak Palnal es

az.~ Pet-ben jon elc, Buchsel fel tetelezi ennek alapjan, hogy a keresztyen

g.YUI~kezetben egy sajatos nyelvezet / terminologia/ fejlodott ki . A cha-

nzmak nem termeszeti adottsagok, hanem a kegyelem ajandekai, melyek

haszonra adattak. A gyi.i lekezetben rmfkodd charizmatikus funkciok: az

apostoli, a profetai, a tanitoi, a gyogyfto, a kormanyzo, a nyelveken szolo

es a~o~.a~n:;egmagyarazo, tovabba a lelket megitelni kepes funkcio/' Ezek

megJelolesere szolgal a sajatos theologiai terminus technikus a kharisma-

ta kifejezes, Biichsel velemenyet igazolja az tijabb kutatok kozul Kese-

~a~" mikor arra hivja fel a figyelmUnket, hogy a charisma sz6t Pal tech-

nikai ertelemben hasznalja s 0 vezette be a theologiai szaknyelvbe.f

Az ,elmo~do~tak alapjan megallapfthatjuk, hogy Pal apostol modellje

nyoman az igazigyakorlat i theologiank a gyi.i1ekezetet ertekelni (azono-

13



sitani) kell, kritizalni kell es inspiralni (szabalyozni) kell. A gyakorlati

theol6gia a gyiilekezet eletenek normaja, kritikaja es therapiaja espedig

Isten igejenek a vilagossagaban. Pal apostol ecclesistikaja alapjan az egy-

haz megujulasanak alapfeltetelei: az egyhaz theol6giai onismerete, az

egyhaz bunbanata es az egyhaz pneumatikus atformalodasa nepegyhaz-

b61 pneumatikus organizmussa.

Jegyzetek

1 Bornkamrn im. 184

2 Wendland im. 114

3 UT-ibiblica theologia (theol. kurzus) 78

4 Buchsel, Der Geist Gottes im Nt 343

5 Ela gyiilekezet, 79

6 Paulinische Perspektiven, 205

7 A gyakorlati theol6gia alapelve az UT-ban, 27

8 Buchsel im, 356

9 Kesemann, Amt und Gemeinde im Neuen Testament ( in: Exegetische Versuche

und Besinnungen, Berlin 1968, 56-57)

14

2.§. pAL APOSTOL HOMILETlKAJA

Irodalom: Ravasz L, A profetasag, [ezus es Pal igehirdetese (in: A gyiilekezeti ige-

htrdetes elmelete, 171 k). - H. Weinel , Paulus alsPrediger (in: Christliche Welt, 1903,

913).- A. Niebergall , Die Ansetzeder Predigt im NT (in: Leiturgia II ,192kk). - E. Lerle,

Die Predigt im NT, 1956. - F . Bi iehsel , Die Predigt des Paulus (Der Geist Gottes im NT,

337-340). - G. Bornkamm , Das-Wort (Paulus, 165 k). - H. Hegemann , Paulus als Rethor

und Mystagoge (in: Predigt als Komrnunikat ion Hg. von Roloff , 44 k). - R. Bul tmann,Der Sti l der paulinischen Predigt und die kynisch-stoische Diatr iebe, fRLANT 14,

G6ttingen 1910. - Robert son ·F.V.,A korinthusi levelek magyarazata, ford. Czegledy

Sandor, Tahit6tfalu, Sylvester kiadas 1925 (Teljes dm: Robertson Frigyes Vilmos Egy-

hazi beszedei Pal apostolnak a korinthusiakhoz irott ket levele felett). - Buda i Gergely,

UT-i biblica theol6gia. (Theol. kurzus)

Ravasz Laszlo szerint "folottebb erdekes az a par megjegyzes, amelyet

Pal az igehirdetesfe vonatkozoan tesz".' Budai Cergeiy-viszont ugy talal-

ja, hogy ugymond: '"Palleveleiben szamosolyan hely fordul elo, ahol az

apostol visszapillant vagy utal az al tala vegzett alapveto misszi6i igehir-

detesre pl. 1 Thess I, g'-la, -:-1 Kor 2, 1-5, - IS, 1-11, - Gal 3, 1-5, Rm I,18-21."2 Az alabbiakban Palapostol homiletikaja alapvonalainak a felva-

zolasaban ezekre a "megjegyzesekni"· illetve "utalasokra":tamaszkodunk.

Eredmenyeinket igy csoportositjuk: Ai igehirdetes theologiai impulzusai,

Az igehirdetes tartalmi kriteriumai es Az igehrrdetes form~i szempontjai,

A z i ge hi rd et es t he ol6 g ia i im p u lzu sa i

Pal apostol homiletikai 'megjegyzesei i ll. utalasai mindenekelott az ige-

hirdetoi szolgalat theol6giai impulzusaira, azaz iidvtorteneti osszefugge-

seire mutatnak ra. Arra a keresztyen igehirdetes es homiletika torte~

neteben fundarnental is jelentosegu kerdesre valaszolnak, miert van szuk-

seg igehirdetesre az egyhazban es az egyhaz igehirdetesere a vilagban?

Miert nem eleg a keresztyen emberek mindennapi bizonysagtevo elete?

Miert nern eleg az egyhaz nyilvanos istentisztelete, a liturgia? Miert nem

eleg a diak6nia, a Pal altal.oly sokra ertekelt "szeretet altal munkalkodo

hit"?3 Ezek mellett, ezekkel paralell, sot ezek elott miert van szukseg a

predikaci6ra, az igehirdetes szolgalatara? Mik a predikatori szolgalat the-

ol6giai motivumai?

1. Pal apostol meggyozodese szerint a keresztyen igehirdetes elso sza-

15



mu theo16giai impulzusa (motivuma) az az udvtorteneti tenyallas, misze-

ri~~ ~ Biblia Istene ke~yelemben gazdag mindazokhoz, akik ot segitsegul

hivjak. Csakhogy "mlm6don hivjak segftsegul azt akiben nem hisznek?

Mim6don hisznek pedig abban aki felol nem hallottak? Mim6don hallana-

nak pedig predikalo nelkiil?" (Rm If), 12 kk) A keresztyen igehirdetes

(predikalas) cel ja tehat az, hogy a Biblia Isteneben va16 hitre segitse az ige-

hallgat6kat, azert, hogy segitsegul hivhassak a kegyelemben gazdag Is-

tent. A R6mai levelnek ez a perikopaja ( IO, 12-21) Pal apostol homiletikaigondolkodasanak egyik legfontosabb, alapveto fejezete. Pal i tt a dogmati-

ka nyelven sz6lva egeszen a .Predestinatio ad munus" -ig radikalizalja a

predikato~i tisztet : "Mim6don predikalnak pedig ha el nem kiildetnek?"

(15. vers) Igy magyarazza ezt a helyet KIilvin is mondvan: "Az igehirdetes

oka az IstentOl eredo kuldetes, mellyel ilym6don akart gondoskodni iid-

vossegiinkrol".4 Isten "segitsege" ezek szerint tehat nem a hetkoznapi

gondok megoldasara vonatkozik esak, hanem sokkal de sokkal tobbre es-

pedig "az udvossegugy" (Nemeth Laszlo) megoldasara. Erre utal a ,,~eg-

tartat ik" (sothesethai) kifejezesl (13. vers) A "kiildetes" emlitese KIilvin

szerint tobbek kozott azt is jelenti, hogy tigymond: "Az evangelium nemvelet leruil esik ala a felhokbol, hanem emberi kezek illetve labak viszik azt

oda, ahova Isten klildL,,5 Kalvin szerint ez a perikopa, kiilonosen is a ti-

zenhetedik vers "nevezetes abb6l a szempontb6l is, amit a predikalas ha-

tekonysagarol mond. Azt taruisft ja ugyanis, hogy a predikalasnak onma-

gaban nines semmi eredmenye. De amikor az Vr az 0 jotetszese szerint

~unkalkodni akar, akkor ez az 0 hatalmanak az eszkoze ... ,,6 Ugtjano lej-

jebb irja a kovetkezoket: "Az emberi lelkek az igehirdetes revert telnek

meg Isten ismeretevel .Y Megallapfthatjuk tehat , hogy Pal apostol homile-

tikai gondolkodasa szerint az igehirdetes egyik donto lancszeme annak az

udvosseglancnak, melyet Isten kegyelme szerkesztett egybe: kuldetes -

igehirdetes - hitrejutas - imadsag - udvosseg. Annak ellenere az, hogy

olykor, mint pl. Izrael eseteben is, kudareot vallani latszik az igehirdetes,

Olykor hiaba szol, nem mindenkibol valtja ki a hit engedelmesseget. En-

nek ellenere megis az udvosseg egyik donto lancszeme marad, olyan, ami

nelkul nem lane a lane. Az apostoli igehirdetesben - s eppen ez a esoda -

Krisztus maga sz61 . Ez a esoda nem derul ki a regi forditasbol. Kideriil

azonban az UF-b6l, mely igy adja vissza a tizenhetedik verset: "A hit tehat

hallasbol van, a hallas pedig Krisztus beszede (RF .Jsten igeje") altal.

"A keresztyen igehirdetes elso szarrui impulzusa a Krisztus beszede tehat,

16

vagy jobban mondva a beszelo Krisztus, aki a maga predikatorai (kerux)

szolja Isten udvozito evangeliumat ebben a vilagban.

2.A keresztyen igehirdetes masik impulzusa az igehirdetes bolondsaga-

nak isteni legitimalasa illetve rehabilitalasa. Mivel a keresztyen igehirdetes

lenyegeben nem mas mint a keresztr61 val6 beszed, ezert hal lgat6i egyre-

szenek "botrankozas", masreszenek viszont "bolondsag". A magikus, ba-

bonas vallasossag jelt kivan. A filozofalasra hajlamos predikaciohallgatok

pedig "bolcsesseget" keresnek. Istennek azonban ugy tetszett - Irja Pal az1 Kor I, 18-ban....,.hogy sem nem "jelek", sem nem "bolcsesseg" altal "tart-

sa meg" (sosai=udvozitse) a hfvoket, hanem a keresztrol val6 beszed bo-

londsaga=altal. Mirol van it t sz6? Arr6l , hogy nincsen tit alulrol felfele Is-

t:~e: ..~stent sem esodaj~lekb61.kovetkeztethetOen, sem az emberi speku-

l~elOutjan nem lehet megtsmerru. Isten egyetlen m6don ismerheto meg, az

o altala megnyitott uton. Ez a .felulrol" lefele Isten altal megnyitott ut a

Krisztus, illetve a Krisztusr6l sz616 igehirdetes, azt is mondhatn6k "a

krisztologia a szoszeken". Erre utal a "keresztrol valo beszed" kifejezes, Ez

a beszed .Jsten bolcsessege", sot .Jsten ereje" a hfvok szamara, A keresz-

tyen igehirdetesre azert van szukseg egyhazban es vilagban egyarant,

mert benne nyit utat a Biblia Istene egyreszt az 6megismeresere, masreszt

az emberi elet melysegeibol va16 szabadulasra az ember szamara, Az "Is-

tennek ereje" kifejezes (18. vers, 24. vers) utalas azokra a radikalis valtoza-

sokra, melyeket a keresztyen igehirdetes al tal kepes eloidezni Isten a hfvo

em~e~e~ eleteb~n. Azt is ~on~alj~k, ,hogy Pal apostol homiletikai meg-

gyozodese szermt a ker. igehirdetes eletformalo, sorsfordi to, udvosseg-

szerzo ero, Ero mely kepes kiragadni a karhozatbol es felemelni Isten szi-

veig. Ezert van szukseg keresztyen igehirdetesre. Amire keptelen a tudo-

manyos istenkutatas, a vallaspszichologia es vallasszociologia, az lehetse-

ge~ a .keresztyen igehirdetes altal, a feliilr61 adott vilagossag fenyeben be-

lelatni Isten "bolcsessegebe" es atelni .Jsten hatalmat",~. A keresztyen igehirdetes harmadik impulzusa Pal apostol homileti-

kai szemlelete szerint a Krisztus feltamadasa. A keresztyenigehirdetes es

a felta~adas osszefuggeserol az 1 Kor IS-ben beszelaz apostol. Mar maw

ga az jellemzo Palra, hogy a feltamadas jelentoseget az igehirdetes szem-

pontjabol nezi elsosorban, s esak masodsorban a korinthusiak hite szem-"

p?n,lj~b6l. "Ha pedig Krisztus fel nem tamadott, akkor hiabavalo mi pre-

dik~a~w;k, de hiabavalo a ti hitetek is" (14. vers). Hogy milyen nagy je-

lentosegu szavak ezek mutatja az ujabb exegezis is. "Az igehirdetes

17



egyetlen tartalma vegul is [ezus Krisztus" - irja Werner d e B oo r. Majd igy

folytatja: "Ra azonban ez a [ezus halott s rna mar nem el es nem cselek-

szik, akkor a r6la sz6l6 iizenet targytalan es minden R6la sz6l6 beszed er-

telmetlen.r''' De erre figyelmeztet a .Jegmelyebb keresztyen igehirdeto"

Robertson Frigyes Vilmos is. Ugy tunik a keresztyen irasmagyarazat torte-

neteben 0 fogalmazza meg itt a legtalalobban a Ienyeget, Ezt ir]a: "Teves

felfogasa Pal leveleinek az, ha valaki az apostol ezen szavaib6l lIen a meg-

feszitett Krisztust hirdetem" azt a kovetkeztetest vonja le, hogy az 0 ele-tenek a fotanftasa a keresztre vonatkozott. Pal igehirdetese inkabb a meg-

feszftett es feltamadott Megvaltonak a hirdetesevel, mint a keresztrefeszf-

tes puszta tenyevel volt tele. A legregebbi idokben (Kr u 50-ben) a ke-

resztrol beszelni csaknem szuksegtelen volt, hiszen a Megvalto keresztre-

feszitese nyilvanosan torrent es senki azt ketsegbe nem vonta. Ehelyett az

apostolok kimentek es azt predikaltak, arnitol a vilag visszadobbent,

Krisztus fel tamadott .?" A keresztyen igehirdetesre tehat - allapithatjuk

meg ezen a ponton - azert van szukseg, mert a keresztyen igehirdetes az

egyetlen informacioforras a csodarol "Krisztus feltamadott, kit halal elra-

gadott". Pal szamara Krisztus fel tamadasa nern dogmatikum volt, hanem

empiria (1 Kor 15,8). Ez az elmeny, amirol a nevezett helyen beszel, ige-

hirdet6i szolgalatanak leghatalmasabb impulzusa.

4. A keresztyen igehirdetes ugyancsak intenziv impulzusa lIabekeltetes

szolgalata". Err61 a szolgalatrol Pal a 2 Kor 5, 18-21 perikopaban beszel,

Wendland szerint i tt tulajdonkeppen az apostoli szolgalatrol van sz6. "Itt uj

oldalrol mutatja be Pal az apostoli szolgalat dicsoseget" irja.lO Majd lejjebb:

,,Is ten es Krisztus maga all Pal predikacioja mogott s beszelnek rajta ke-

resztul . Ezert Pal szava lsten szava (vo: 1 Thess 2,13). Pal predikacioja fel-

hfvas, bekiiljetek meg az Istennel.r"! Robertson az apostoli szolgalatot lIa

keresztyen szolgalat" elokepenek tekinti es "a keresztyen igehirdet6i szol-

galatnak az lsten es ember megbekelesre iranyulo munkajarol" beszel pe-

rikopank alapjan Bristolban 1852 december 12-en. Eloszor is a ra jel lemzo

finom distikci6val kulonbseget tesz a Krisztus tiszte es a mi lelkeszi szol-

galatunk kozott, A mi hivatasunk a Ielkeszseg, s egyedul ove volt a pap-

sag, frja. Majd lejjebb igy folytatja: "A keresztyen igehirdet6 szolgalata an-

nak hirdeteseben all, hogy lsten az emberrel megbekelt, s masodszor ab-

ban, hogy az igehirdet6 teljes komolysaggal.Ielke mindazon kepessegevel,

amelye tiszt szolgalatanak rendelkezesere al l, iparkodjek az embereket ar-

ra inditani, arra bimi, hogy lstennel bekeljenek meg" .12

18

' . .~.;A keresztyen igehirdetes otodik theo16giai impulzusa az a vilagos-

sag, melyet lsten az 6 igehirdetoi sziveben gyujtott (vo: 2 Kor 4, 5-6). Erre

figyelmeztet Robertson is e perikopa magyarazataban. IIA vilagossagot

azert nyertuk. hogy azzal masoknak szolgaljunk. Predikaljuk ... nem mi

magunkat. hanem a [ezus Krisztust, hogy G az Ur, mi pedig szolgaitok

vagyunk a [ezusert. Mert lsten gyujtott vilagossagot a mi szivimkben."

HaG vilagossagot adott nekiink, ezt azert tette, hogy viszont mi is, mint

a tiszolgatok, t iteket megvilagosi tsunk. Kell hogy olyanok legyiink mintlIa hegyen epftett varos"P Robertson e szavaib6l hivjuk fel a figyelmet az

utolso mondat kezdoszavara "Kell". Ez a sz6 mutatja, mennyire erzi,

mennyire kongenialis Robertson a Pal gondolkozasaval, A "kell" azt a te-

tel t igazolja, csakugyan az igehirdeto sziveben tamasztott isteni vilagos-

s~g az igehirdetes egyik eroteljes theo16giai impulzusa.

A z i ge hi rd et es ta rt al m i k ri ie ri um a i

L Pal apostol homiletikai szempontbol fontos utalasai szerint a keresz-

tyen igehirdetes elsa szarrui tartalmi kriteriuma a krisztuskozpontusag.

A keresztyen igehirdetes kriszto16gia a szoszeken! A pali krisztologia

egyik summas osszefoglalasa a Rm 4,25-ben olvashato igy: .Krisztus ami

buneinkert halalra adatott es fel tamasztatot t a mi megigazulasunkert."

Ebbol a krisztologiabol kovetkezoen a keresztyen igehirdetesben megsz6-

lal abibl iai antropologia, szoteriologia, pneumato16gia, sot meg a satano-

l6giais ugy, ahogyan az Pal apostolleveleiben all elottunk. Az, hogy a ke-

resztyen igehirdetes a "keresztr6l szolo beszed" nem azt jelenti, hogy

mindig egyetlen, immar unalomig ismetelt ternaja van csak, ti . a keresztre

feszites tortenete es ertelmezese. Az, hogy a keresztyen igehirdetes a ke-

resztr61 va16 beszed azt jelenti, hogy temaja mindaz, ami kapcsolatban

van a kereszttel. Az ember bune (nyomorusaga) eppen ugy mint a Krisz-tus dics6seges feltamadasa es visszajovetele. Ugyarugy a Krisztust koveto

elet minden problemaja. Tehat nemcsak arrol beszel, hogy mit jelent "hit-

ben" elni, hanem arr6l is, mit jelent "remenysegben" elni, sot mit jelent

"szeretetben" elni. Erdemes megfigyelni, hogy Pal leveleiben mil yen sze-

pen fon6dik egybe ez a harem nagy temakor, Az udvtorteneti rmilt, mint

a hit fundamentuma. Az udvtorteneti jovendo, mint a remenyseg pers-

pektivaja. Es az udvtorteneti jelen, mely a szeretet gyakorlasanak kivalt-

19



keppen val6 ideje. A keresztyen igehirdetes, mivel krisztocentrikus ige-

hirdetes, ezert trinitarius igehirdetes.

2. A keresztyen igehirdetes masodik tartalmi kriteriuma Pal apostol el-

sz6rt homiletikai nyilatkozatai szerint az igehirdetes tisztasaga. Kii lono-

sen figyelemre melto ebbol a szempontbol a 2 Kor 2,17. Az Irasmagyara-

z6k szerint Pal i tt azokkal a vandormisszionariusokkal konfrontalodik,

akik mint predikatorok jartak a varosokat (Igy jutottak el Korinthusba is)

s valosagos "arucikket" csinaltak az evangeliumbol, anyagi ellenszolgal-tatast kovetelve predikalasukert egyreszt , masreszt mindenfele judaista

es gorog filozofiai tanitasokat kevertek bele az evangelium hirdetesebe.

Az eredeti gorog sz6 (kapeleuo) ertelmeben ezeket a vandorpredikatoro-

-kat Pal egyszeruen az evangelium szat6csainak tekinti. Ezek igehirdete-

sevel szemben mutat ra a maga igehirdetesenek sajatosvonasara mond-

van: "Mi nem olyanok vagyunk, mint sokan (!) akik meghamisft jak az Is-

ten igejet, hanem tisztan (eilikrineiaeegyszertlseg, oszinteseg, ihletes), sot

szinte Istenbol sz6lunk az Isten elott a Krisztusban" (17. vers). Arr61 van

it t sz6, amirol egy neves magyar reformatus igehirdeto, Benko Istvan be-

szel egyik konyve eloszavaban, ti. az igehirdeto ihletettsegerol.P VagyTorrey a nagy evangelista, aki elmondja a Szentlelekrol frot t konyveben,

hogy megterese elott milyen kinszenvedes volt szamara a predikalas. AI-

landoan a papikabat gombjait csavargatta zavaraban, kinjaban, De hogy

megvaltozott minden a megterese utan. Alig varta, hogy predikalhasson.

Valosaggal dolt belole a mondanival6. Ugy erezte, ott all mellette [ezus es

egyszenlen 6adja a szajabaa mondanivalot.l" Az igazi igehirdetes forra-

sa Isten maga. Termeszetesen itt nem keszuletlensegrol van szo, hanem a

kijelentes csodajarol, Alr6I, amit Benko Istvan Ir idezett mfiveben sajat

predikacioirol : "Ezek a beszedek tulajdonkeppen csak halvany fenykep-

felvetelei vagy megirjkabb ernlekei annak az esemenynek, ami a szosze-

ken torrent az ihlet ald ott oraiban ... Condolat lancokon kivul erzeshulla-

mok, indulatlokesek, sugallat, igezet, vonzas es elutasitas, tamadas, erin-

tes, Itelet es ki tudja meg mi minden arad a predikator szemelyen ata

hallgat6k fele. Az egyetlen dolog, am it meg soha senki hianytalanul leirni

nem tudott, az ihletett predikaci6.,,17 Pal ha le nem is tudta Irni, de na-

gyon talaloan irja korul, amikor fgy szol: "Szinte Istenb61 sz6Iunk." Nos

ez az "Istenb61" - ez a keresztyen predikacio masik pall tartalrni kriteriu-

rna. Ez a kriterium pedig az6ta is sarokba szorftja az egyhaz igehirdetoi t,

azt kerdezven, predikator, honnan veszed a mondanival6t? Predikacios-

20

kotetekb61? Netanfilozofusoktol? Vagy pszichol6gusokt61? Vagy a Lelek

vilagossagaban az irot t ige al tal magabol Istenb61?

3,A keresztyen predikacioharmadik kriteriuma Pal apostol homileti-

kai utalasainak tukreben, a predikacio Irasszerusege, pontosabban az OT

krisztologikus ertelmezese. Feine frja Pal apostol keresztyen Irasertelme-

zeserol sok tekintetben rna is helytallo UT-i theologiajaban: ,,Jezus az OT-t

me~sianisztikusan onmagara vonatkoztatta sezzel uj alapjat vetette meg

azIras ertelmezesenek. [ezus szamara az Iras nem Isten orokre lezart tor-venykonyve, hanem jovendoles az 6 szemelyerol." Ez az ertelmezes a

zsido messianizmus legyozeset jelentette.Ezaltal ervenybe lepett az OT

udvtortenet i ertelmezeso. Az lrasnak ez a megvilagosodasa a Szentlelek

munkaja. Pal ezt a szemleletet vallotta. A zsidok - szerinte - azert nern.

valljakezt; mert .Jepel" borul a szfviikre. Ha azonban megternek Krisz-

tushoz, lehull a. lepel, 2 Kor 3,15.18 Hasonlokeppen latja Wendland is a

problemat: "A Krisztushoz fordulas szabaditja meg Izraelt az ertetlenseg

lepletol ... Pal it t nem egy ki.ilonleges dogrnatikai tani tast akar adni Krisz-

tus es a Szentlelek viszonyarol, Ez a rovid megjegyzes theol6giai szem-

pontb61 fontos. A kijelentes es az isteni Lelek megaradasa Krisztusban esKris~tus altal lehetseges. Csak ahol Krisztus van ott van a Lelek. Egyedi.il

a Krisztushoz valo megteres altal (16. vers) tud az ember reszesedni a tor-

ve~ytol" ~ala1t~l, i telettol val6, szabadsagban. Ezt jelenti a Szentfras uj,

krlSztolo~kus ~rtel~ezese."19 Igy latja a kerdest a neves 6szovetseges G.

vo n ~a d IS amikor OSZ-i theologiajaban ramutat, hogy az OSZ sajat in-

ten~16ja szerint Krisztusra iranyultan magyarazhato.e" Megallapfthatjuk

~:hat:. hogy a Szentiras un. tortenetkritikai magyarazataval szemben az

udvtortenet i- krisztol6giai magyarazat az irasszeru magyarazar, Az Iras a

maga egeszeben "Krisztusra vezerlo mester". Az lras kulcsa Krisztus ma-

gao E~ a szempont Pal apostol szerint a keresztyen igehirdetes egyik

ugyancsak lenyeges tartalrni kriteriuma.

4. Pa~ elszort homiletikai nyilatkozatai szerint a keresztyen igehirdetes

negyedik tartalrai ismertetojels az igehirdetes gyi.ilekezetszenlsege. E gyu-

lekezetszenlsegre utal az 1 Kor 2,13: "Ezeket predikaljuk is nem oly besze-

dekkel , amelyekre emberi bolcsesseg tanft, hanem amelyekre a Szentlelek

tanit, lelkiekhez lelkieket szabvan." Mire gondol itt Pal? Hiszen ez a nyi-

l~tk?:ata tigy is ertelmezheto, mint formalis szempontb61 jelentos homile-

~kal allasponr .Jelki tartalrnat lelki formaban kell talalni" (de Boor). Ezt az

ertelmezest az 1 Kor 3,1 kk azonban Iehetetlenna teszi. Espedig azert mert

21



a .Tejnek italaval taplaltalak ti teket nem kemeny eledellel" utalas nyilvan-

valova teszi, hogy itt tartalmi es nem formai kerdesrol van szo, A "tejnek

itala" a gyiilekezet altal elhordozhat6, emesztheto igehirdetoi mondaniva-

16.Ennek a gyulekezetszerusegnek a dokumentuma Pal ama masik nyilat-

kozata is, miszerint "Aki profetal embereknek beszel epulesre, intesre, vi-

gasztalasra" (1 Kor 14,3 k). Palnak ez a nyilatkozata homiletikai szempont-

b6l azert olyan fontos, mert azt jelenti, hogy a keresztyen igehirdetes ak-

kor gyulekezetszeru ha "epites" is, "intes" is es mindenekfelett "vigaszta-las" (!) is. A gyulekezetszenlseg erne kfvanalmai miat t konfrontalodik Pal

a nyelveken szolassal. Mint az frasmagyarazok sokszor rarnutattak, nem

magaval a nyelvekenszolassal , mint olyannal van bajban Pal, hiszen iigy-

mond "mindnyajatoknal inkabb tudok nyelveken sz6lani" (18. vers), de

igy folytat ja: "a gyulekezetben inkabb akarok ot sz6t sz61ni ertelernmel,

hogy egybeket is tani tsak ... " (19. vers). Irne ez a predikacio sokat ernlege-

tett "gyiilekezetszerCisege"! Ezt a gyulekezetszeruseget masutt igy fogal-

mazza meg: "Aki nyelveken sz6l magat epiti, de aki profetal a gyulekeze-

tet epiti" (14,4). A lenyeg tehat a gyulekezetszeruseg ugyeben ez: C I. keresz-

tyen igehirdetes mondaniva16ja nem szallhat el erthetetleruil, hatastalanul

az igehallgat6k feje felett , hanem inkabb ertelmi-erzelmi es akarat i gazda-

godast kell jelentsen a hallgat6k szamara.

A z ig eh ir dei es fo rm ai s zem p on tja i

Bulimann Rudolf kutatasai 6ta tudjuk, hogy Pal apostol igehirdetoi sti-

lusa sok hasonlosagot mutat a eynikus-stoikus filoz6fu~ok diatribejevel,

sot a rabbik argumentacios m6dszereivel. Mutatja ezt a leveleiben talal-

hat6 sok parataxis (mellerendeles), ant itezis (ellentetel), a kerdesek es fel-

eletek dialektikai felepitese, a megszolitasok, a meglepo atmenetek.

A masik fel (vitapartner) szavainak idezese es annak cafolata ami a gorogfiloz6fusok diatr ibejeben szokasos m6dszer. Tipikus pali sz6noki fordula-

tok pl. a "Nem tudjatok e" (1 Kor 6) vagy a "Ne tevelyegietek" (1 Kor 15).

Ezek a fordulatok mind a gorog diatribebol val6 stfluselemek. Pal j6l is-

meri a gorog diatribe-dialogue eszkozeit, de ugyanakkor jaratos az azsiai

retorikaban is. Az 1 Kor 15,35, a Rm 3,27, az 1 Kor 9,1 mutatjak, hogyan

koti ossze a dia16gust es a retorikat . Ugyanakkor jellernzoek Pal sti lusara

az anti thezis-sorozatok, amelyek nemegyszer paradoxonna valnak. PaJ is-

meri a nyitas- zaras torvenyet is (vo: 1 Kor 9,1 es 9,19). Szeret ismetelni

22

(repetitio) is (vo: Rm 7,7 - 8,2 - 1 Kor 1,17 - 3,23, sophos, sophia). Bult-

mann szerint egyszeruen letagadhatatlan az a tenyhogy PaJ sokat tanult

a gorog sz6nokokt61, mint frja: "A gorog sz6nokok kopenye ffigg Pal

apostol valla in" (im). Nos, ez asz6noki stilus az, ami nem normativ, nem

kotelezo oroksege a pali horniletikanak. De akkor rni az ami kotelezo?

Ami rna iservenyes orokseg formai szempontb61? A kovetkezok:

I.A pali homiletika es Pal igehirdetesenek formai szernpontbol rna is

kotelezo kovetelmenye az igehirdetes szernleletessege. ,,6h esztelen gala-tak, ki igezett meg titeket, akiknek szemei elott tigy Irtuk Ie [ezusKrisztustmintha tikoztetek feszitettek volna meg" (Gal 3,1). Igaz, hogy a ONTO rna-

gyaraz6ja szerint "a szernleletes szemek ele rajzolasrol" nines sz6 a textus-

ban. De a ONTO egyed iil all ezzel a velernenyevel. Schlatter szerint ugyan-

is: "Itt lathato rnilyen volt Pal predikalasa, Arra igyekszik, hogy a gyiile-

kezet szeme Krisztusra iranyuljon, hogy ugy lassak ot mint megfeszftet-

tet.,,21 Ugyanezt mondja Lohmann .22 Hasonlokeppen Kiss [eno: .Annyira

vilagosan es meggyozoen sz6lt nekik Krisztusr61, hogy szinte elejuk raj-

zolta".23 Victor Janos ezt frja: "A galacziabeliek emlekezhettek rea, hogy

mint kezdodott az 0 tij eletiik. A megfeszftett Krisztust hirdette nekik az

apostol a Iegszernleletesebb erovel" .24 T O r o k Istvannal ezt talaljuk: "Olyan

eleven erovel rajzolta elejuk Krisztust, mintha szemiik lattara torrent volna

a keresztrefeszftes.r'+' Megallapithatjuk tehat, hogy igenis lehet beszelni a

pali igehirdetes es homiletika tiikreben az igehirdetes szemleletessegensk

a kovetelmenyerol, Ez a kovetelmeny ervenyes a gyiilekezeti igehirdetesre

hezve is. Tizszeresen ervenyes azonban a misszi6i igehirdetesr illetoen. Itt

kezdjuk felismerni rnilyen kozel jar Ravasz Laszlo a Pal apostol igehirdete-

sehez es igehirdetesi alapelveihez, amikor egyik tanulmanyaban az igehir-

detes "lirajar6l", "epikajar61" es "dramaisagar61" beszel, 26Ime Pal igazol-

ja Ravasznak azta kovetelmenyet, hogy legyen a predikacioban "epikai"

elem is, ha nem is olyan eltulzottan, ahogyan azt az ujabb tin. narrativ ho-ritiletika kepviseloi javalljak. 27

2. Formai szempontb6l is jelentOs tenyezo a pali hotniletika tukreben az

»anake", az igehirdeto kenyszerftettsege az igehirdetes szolgalatara. Mi-

ert mukodik az igehirdetoben az az isteni kenyszer, melyrol Pal az 1 Kor

9,16-ban tesz fut6lagos ernlitest? Azert mert az igazi igehirdetoa hamis

igehirdetovel szemben tele van felelemmel, reszketessel (1 Kor 2,3). Mert

minden igazi igehirdeto tudja, mit jelent az, .hogy a kincsunk "eserep-

edenybe" van (2 Kor 4,7). Es mert elObb ut6bb minden igazi igehirdeto- _

23



nek meg kell tanulnia, hogy Isten ereje a predikator erotlensege altal ve-

geztet ik el (2 Kor 12,9). Igazoljak ennek az isteni kenyszeritesnek az el le-

nallhatatlansagat az OT profetai is (vo pl. [er 1,6 - Am 3,8). Ebben a vo-

nalban all benne Pal. Ezert olyan az Urral szemben mint egy jognelkuli

rabszolga (Lietzmann) aki tigy teszi dolgat, hogy nem var erte jutalmat.

De erre a kenyszerftesre celoz tulajdonkeppen a kortars homileta. Rudolf

Bohren is, amikor arrol beszel, hogy az igazi igehirdet6 szamara a predi-

kalas "szenvedely". 28 A keresztyen igehirdetes tortenetenek egyik legna-

gyobb tanulsaga Pal apostol 6ta, milyen maskeppen predikal az, aki n itaz igehirdetes felso-belso kenyszere, mint az az ember, aki t csak a lelkeszi

hivatal, a lelkeszi dij level , az egyhazi torveny kenyszerit a rendszeres, he-

tenkent tobb alkalommal torteno predikalasra. Egyaltalan nem veletlen

az, hogy az egyik legaldottabb keresztyen predikator es homileta, Spurge-

on kulon is kiter eloadasaiban ennek a Pal emlegette "kenyszernek" a tar-

gyalasara, "Az elhivatas elso jele - irja - hogy forr6, mindent Iegyozo va-

gyakozas WIt el a lelkeszi szolgalat utan. Ez a kenyszer ahhoz hasonlo,

mint amit a madarak ereznek, amikor eljo a fiokak kikoltesenek ideje.

Ilyenkor a madaranya inkabb meghal, mintsem elhagyja feszket. Ezt akenyszert nevezi a Biblia "cson~ainkba rekesztett tuznek", ami ha hiany-

zik, szerencsetlennek fogjuk erezni magunkat. Enelkiil nem birjuk elvisel-

ni a szolgalatunkkal egyuttjaro onmegtagadasokat. .. ,,29 Ezen a ponton

kezd kivilagoscdni, miert kell az igehirdetes formai kerdesei kozott tar-

gyalnunk az anake lerdeset. Ime azert, mert az anake sokban megszabja

magatartasunkat , viselkedesunket, az Isten hazaban val6 forgolodasun-

kat. Az evangelium hirdetesenek isteni kenyszere miatt all meg az a tetel,

mely szerint a predikacio alakja a predikator alakja (Bohren).

3. Itt kell megernlekeznunk vegul is a keresztyen igehirdetes egyik el-

felejtett tulajdonsagarol, Errol Pal az 1 Thess I-ben beszel mondvan:

"A mi evangeliumunk tinalatok nem all csak szoban, hanem isteni erok-

ben is" (5. vers). De errol beszel az 1 Kor 2,4-ben is, amikor igy szol:

"Az en beszedem es az en predikalasom nem emberi bolcsessegnek hite-

to beszedeben allott, hanem Leleknek es eronek megmutatasaban is." Ha-

sonlokeppen a Rm 15,18-19-ben: "Mert nem merek sz6lni semmirol, amit

ne Krisztus cselekedett volna altalam ... jelek es csodak ereje altal , az Isten

Lelkenek ereje altal..;" Ugyanigy a 2 Kor 12,13-ban: "Apostolsagomnak

jelei megbizonyosodtak kozottetek sok turesben, jelekben, csodakban es

erokben is." Peltuno, hogy a palkutatas milyen szormenten kezeli ezeket

24

a helyeket. Talaloan jegyzi meg Wendland eppen az ut6bbi locussal kap-

csolatban: "EI kell ismernunk a tradicionalis protestans palkutatas nagy

hianyat: sem az extatikus sem a csodatevo Pallal nem t6rootiink ... ,,30 Pe-

dig torodnunk kell, mivelhogy ezek a bizonyos jelek es csodak nemcsak

azapostoli igehirdetes kiserojelensegei voltak, hanem tobbszor is jelent-

keztek a keresztyen igehirdetes torteneteben. Kiilonosen is Iathato ez a

nagy ebreszto, pneumatikus igehirdetok szolgalataban, Igaz tehat a dis-

~c.i6, a~ire ~ppen P~l homiletikaja hfvja fel a figyelmet, csakugyan ket-fele igehirdetes lehetseges. Az egyik az amelyik "csak szavakban all".

A masik az, ami nemcsak szavakban, hanem isteni er6kben is, Szentlelek-

kozlesben is. Napjaink homiletikajanak ez kellene legyen a kozponti ker-

dese, hogyan tudnank erotaraszto igehirdetokko lenni? Kimondhatatlan

kar, hogy az tin. akademikus homiletika a rajongas veszelyet elharftando

nem mer szembenezni ezzel a problemaval. . ,

Osszefoglalasul allapi tsuk meg, hogy Pal apostol toredekes utalasok-

ban m~,~~,a~t "hom~l~tika!a: ' sz~rint a keresztyen igehirdetesnck olyan

te~e~to~ It :lo e~ m~gvll~goslto ereje kellene legyen, mint amilyen ereje a

Nazareti Jezus igehirdetesenek volt. A biblikus igehirdetes kulonbozik az

extatikustol, ~ivelhogy ~rtheto beszed (,,6t ertelmes sz6"), mely kepes

megmozgatni az emben akaratot az emberi sziv kozremrfkodesovel.

A keresztyen igehirdetes informacio, consolatio, inspiratio. Anarnnezis is

mivelhogy torteneti tenyekrol informal, Krisztus halalarol es feltamada-

sarol. Ugyanakkor udvozftc ero, mert real izalja Isten vehink torrent meg-

bekeleset. Az igehirdetes udvesemcny, mivel benne maga cselekszik

~zen~lelke e~ igeje altal a feltamadott, dicsoseges, nepe kozott jelen leva

Ur. Jezus Knsztus. Az igehirdetes igazi krizise az, ha az igehirdeto lep

~ns~tus helyere es theologiajaval, retorikajaval, pszichologiajaval eltakar-

Ja Knsztust, azaz "meghamisi~a" Isten igejet.

Jegyzetek:

1 Ravasz im. 21

2 Budai im. 65.

3 Gal5,6

4 A romat level magyarazata, 220

5 uo: 222

25



6 uo: 22 3

7 uo:

8 Die erste Brief an die Korinther. Wupp. Studb. 261

9 Az elsa korinthusi level magyarazata. ford. Czegledy Sandor, 137

10 Der zweite Brief an die Korinther. in DNTD B 3, 207

11 uo: 208

12 A masodik korinthusi level magyarazata. ford. Czegledy Sandor, 217

13 Robertson im 190

14 Wendland im DNTD 3

15 Evezz a melyre. EIOSZQ

16 Der Heilige Geist, 1966,32

17 Benko Lm.6.

18 Theologie des NTs, 213

19 DNTD B 2m 183

20 Theologie des ATs II, 259-262

21 Der Galaterbrief, 104

22 Der Galaterbrief, 45

23 Dr. Kiss [end, A megigazulas ulja24 Csendes percek (Gal), 17

25 Jubileurni kommentar, 238

26 Gyakorlati bibliamagyarazat, in: Karoly emlekkonyv, 240 kk

27 Gressmann, Erzehlend predigen, in: Von der Volkskirche zur offenen Gemeide,

1982, Munchen, 64 k

28 Predigtlehre, Munchen 1971, 17

29 Boross Geza, Spurgeon kincseskamraja, Bp. 1989,89

30 DNTD 3, 251

26

3.§. pAL APOSTOL LITURGIKAJA

lrodalom: Bi ichsel , Der Kultus des Gemeinde (in: Der Geis Gottes iinNT, 357 kk). -R. Staehl in, Die Apoestelzeit (in: Leiturgia 1,6 k). - Wend land , Der Gottesdienst der pa-

ulinischen Gemeinde in der Beurteilung des Paulus (Die Briefe an dir Korinther, in:

DNTD,3, 136 k). Bornkamm , Gottesdienst(in: Paulus 193 k)

A liturgika a keresztyen intentisztelet tortenetet, theologiajat es gya-

korlati kerdeseit targyalo, il letve ez utobbit szabalyozo gyakorlati theolo-

giaitudomany. Tudomanyossaganak kriteriumai a rendszeresseg es mod-

szeresseg. Pal apostolnal termeszetesen ilyen ertelemben nem beszelhe-

tiink l iturgikarol, mint ahogyan homilet ikarol, katechet ikarol, vagy poi-

menikarol sem a szo mai akademikus ertelmeben, Hogy megis beszelunk

Pal apostol .Jiturgfkajarol" azert tehetjuk, mivelhogy az apostol.levelei-ben nemcsak az igehirdetessel kapcsolatosan talalhatunk .felettebb erde-

kes utalasokat" (Ravasz), hanem a keresztyen istentisztelettel kapcsolato-san is. Ezek az utalasok azonban rna is normativ erejuek istentiszteleti

eletunknek nemcsak a formalasara, alakftasara, hanem maganak a keresz-

tyen istentisztelet mibenletenek, lenyegenek, miszteriumanak a megerte-

sere nezve is.

A keresztyen ember elete mint istentisztelet

A rendelkezesiinkre allo adatok szerint Pal apostol liturgikajanak elso

tetele igy fogalmazhato meg, a k e re s zt y en i st en ti sz te le t a keresztuen ember e z e ~

iene): n em c sa k e gy i in ne pi 6 ra ba n g ya ko ro lt a ki us a, h an em a k er es zty en e m be r

m i nd en na pi (h et ko zn ap i) e ze te ke ll i st en ti sz te le t l eg y en . .Kerlek azert titeket

atyamfiai az Istennek irgalmassagara, hogy szanjatok oda a ti testeiteket

elo, szent es Istennekkedves aldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket" irja

Pal a Rom 12,l-ben. A helyhez Kdlv in a kovetkezo magyarazatot wzi: "Ad-

jatok oda magatokat Istennek aldozatul ha azt hataroztatok, hogy Istent

tisztelitek, mert ez az Isten tiszteletenek szabalyszenl modja ... Akkor tisz-

tel jiik Istent i llendokeppen, ha osszes cselekedeteinket az 0 eldirasaihoz

s~abjuk. Pelre tehat az osszes kigondolt istent isztelet i modokkal, melyek-

to1I sten meltan undorodik ... A Mennyei Biro Pal szaja altal azt az isten-

27



tiszteleti modot nevezi okosnak, amelyet 0 magarendelt ... ".1Biichse l sze-

rint itt az egeszelet megszenteleserol van szo. Dgy latja, hogy ez a gondo-

lat az uralkodo Pal egesz theologiajaban. Ezt frja ezzel kapcsolatosan:

"A helyes istentisztelet Pal szamara a logike latreia = a szemelyes is ten-

tisztelet, ami annyi mint testi ink odaaldozasa, Az istentisztelet tehat at-

fogja az ember egesz lenyet skihat eletunk legaprobb reszleteig, mint

konkretumig. A keresztyen ember evese es ivasa is istentisztelet kell le-

gyen (1 Kor 10,30). Pal liturgikaja szerint az istentisztelet nem egy kulonresze a profan eletnek, hanem at meg atjarja, megszenteli a profan eletet.,,2

Barth a .Jogike" kifejezest a'nemet (Luther, Stuttgarter, Zurcherjszokasos

"verniinftiger" helyett a sachgemess (=celszenl , szakszenl, targyszeru, is-

tenszeru) szoval fordftja' Kesamann "geistlicher Gottesdiensttel" fordttja."

Ugyano hivja fel mashelyen a figyelrnet arra, hogy a logike latreia helyes

ertelmezesehaz sztikseges ismerni azt a tradiciot, melynek eredete a stoi-

kus nepszenl filozofianak az antik aldozat babonas felfogasa elleni pole-

mikaban keresendo.f Ugyano ismet a Romai level magyarazataban _

Schlatter nyoman - hangsulyozza, hogy ugymond: "A keresztyen is ten-

tisztelet nem abban all, amit a szenthelyeken, szent idokben es szent cse-

lekrnenyekkel vegeznek, hanem a testi egzisztencia odaadasaban a profan-

nak nevezett eletteriileteken, a vilag hetkoznapjaiban, ahol minden keresz-

tyenegyszerre aldozat es aldozopap, Itt tulajdonkeppen Pal a hiVOKegye-

temes papsagat proklamalja.r" Megallapfthatjuk tehat az Irasmagyarazok-

kal konszenzusban, hogy a keresztyen istent isztelet elsosorban nem ritua-

lis, hanem etikai kerdes. Ebbenaz ertelemben tanft Althaus is a DNTD-ban:

"Az etikai sikon megrnutatkozo istentisztelet "ertelrnes" (vemiinftig, logi-

kus) istentisztelet." Mint Kesamann 0 is ramutat, hogy a .Jogikus" jelzo

kedvenc szava a hellenista filozofianak. A .Jogikus aldozat" ugymond el-

lentete az allataldozatnak, ahogyan arrol szo esik az egyiptomi-hellenista

mystikaban: az aldozatnak, arnit az ember bemutat meg kell felelni a 10 -gosz lenyegenek, az isteni ertelemnek. A "szellemi" Istenseghez csak

"szellemi" aldozat melto. Arnikor Pal felhasznalja ezt a komyezeteben so-

kat haszncilt fogalrnat, akkor arra mutat ra, hogy igazi jelenteset a fogalom

az Isten Lelketol elkeszitett elet-aldozatban nyeri el." 7 Summazva a vele-

menyeket, megallapfthatjuk az eredmenyt: a keresztyen ember eleteben

akkor nincsen kial to el lentmondas, ha istentisztelete nemcsak ritusokban

all, hanem a keresztyen etika konkretumaiban. Pal liturgikajanak alapko-

vetelmenye, a keresztyen ember egesz elete legyen istentisztelet.

2 8

A gyiilekezet istentisztelete

A masodik kerdes, amire nezve ha nem is kimerito, de lenyeges felele-

teket talalunk Pal leveleiben, milyen legyen a gyiilekezet istentisztelete?

Lelohelyiink ebben a problemaban az 1 Kor 12-14 fejezetek. Bornkamm

hivja fel a figyelmet , egyaltalan nem velet len, hogy eppen a korinthusiak-

hoz Irott elso levelben (Goppelt "egyhazrol szolo level") talalhato Pal

tobb ·lenyeges eligazitasa a gyiilekezet istentiszteletet il letoen. Azert vanez fgy, mert az ekklezia a valosagban eloszor es mindenekelott istentisz-

teletre egybesereglett gyi ilekezet. A gyiilekezet az istentiszteletben bizo-

nyul annak ami. De itt lesz nyilvanvalo az is, ami nem tartozik lenyege-

hez. Pal fragmentalis Iiturgikajanak feltUno vonasa az, hogy itt nines szo

a zsido es pogany kultuszok kulsosegeirol (szent helyrol, szent idorol).

Ezzel szemben beszel "igehirdetesro1", "aldasmondasrol", a gyiilekezet

lIamenjerol", mint feleletrol, a Kyrios "segftesiilhivasarol", akklamaciok-

rol, melyekkel a gyiilekezet megerositi Ura jelenletet es hatalmat , himnu-

szokrol, amelyek az Urat dics6itik es olyan istent isztelet i cselekmenyek-

rcl, mint amilyen a keresztseg es az tirvacsora. Az 1 Kor 16,2-bo1 tudjuk,hogy a gyiilekezet a heti istentiszteletet a het elso napjan, Krisztus felta-

madasanak a napjan tartotta. Sajnos pontos istent isztelet i "rend" nincsen

birtokunkban Pal idejebol. Bomkarhrn ugy lat ja azonban, hogy e rendnel

sokkal fontosabbak az apostol megallapftasai az istentisztelet ertelmerol

es kri teriumairolf Ezekbol a megallapftasokbol kivi laglik, hogy Pal isten-

tiszteletszemlelete ("liturgikaja") szerint a gyiilekezet istentisztetelet nem

egy kiemelt szemely, a mi szohasznalatunk szerint egy "liturgus" tartja,

hanem az egesz gyiilekezet . A g yi ile ke zet n em n ezO je , p a ss ziv s zem le lo je a z

i st en t is zt el et e semenue in e k, ha nem c s el ek vo r es z tv evo je . Mai kifejezessel elve

Pal egyik alapveto kovetelmenye a gyiilekezet tagjaival szemben az "ac-

tuosa participatio", a cselekvo reszvetel: "Mikor egybegyultok minden-

iteknek van zsoltara, tanftasa, nyelve, kijelentese, magyarazata" (1 Kor

14,26). A gyiilekezetnek az istentiszteletrol nemcsak vinnie kel l valamit,

hanem oda hozni is valami lelki ajandekot. M i nd en ite kn ek - frja Pal, tehat

nemcsak egy ket privilegizalt , lelki vezeto iigye az istentisztelet. Minden-

kinek van valamilyen lelki ajandeka. Az istent isztelet kozossegi alkotas,

mint emberi mil.

29



A g y il le ke ze t e pi te se

A keresztyen istentisztelet alapveto feladata Isten imadasa mellett a

gyii~ekezetepftes, az oikodome. Ezt a kifejezest a palkutatas a keresztyen is-

te~tisztelet. kulcs~ogalm(ma~tekint i. Bornkamm figyelmeztet arra az egyal-

talan nem Jelentektelen nuanszra, hogy az epltes hetszer jon elo az 1 Kor

14-b~n.9. Ezzel a kifejezessel azonban Pal nem az egyes gyiilekezeti tag

szu~J~ktiv pozitiv vallasos elmenyere celoz, hanem az egesz gyii lekezetPOZl~V,v~l~as~~,gy~rapodasara. Lehet la~i ezt mindjart onnan is, hogy

az. ".onepltesrOl Pal egyenesen ir6nikusan beszel (1 Kor 14,4). Igen de

mit jelent valojaban a gyiilekezet epitese? Biichsel szerint a kovetkezoket:

,,~ erzelmi szfera ha nem kapcsol6dik is ki teljesen, de igen erosen hat-

terbe szorul az akarati es ertelmi elmenyek mellett. Erzelmi szfnezeta el-

men!e~ a misztika altal kivaltva ellentetbsn allanak az epules pali ertel-

mezesevel . Itt nem vallasos hangulatok eloidezeser61 van szo, Ezert szo-

rftja vissza Pal nagyon is tudatosan a nyelvekenszolasba-, kitord vallasos

felhangoltsagot. Nem kivanja teljesen szarnuzn! a nyelvekensz6last de

kove~el! a raci~nalis, ertheto magyarazatot. A gyiilekezet epitese Pal sz;rint

a.nnYlt jeleni mini a gyiilekezet tpnitasa." 10S ez a megjegyzes azert olyan

figyelemremelto, mert azt jelent i, hogy a keresztyen istentiszteletnek ka-techetikai jelentosege, funkci6ja is van.

A p ro fec ia

A .?yiilek~z~t! ist~n~szteleten a gyiilekezet epi tesenek par excellence

e.szkoze a ~r6fecta. Pal igen nagyra ertekeli a profeciat. A profecia Pal sze-

rint ama b1Zony~s "o~,(~.agy tObb) ertelmes sz6", mely mintegy atvilagftja

az embert , ~elfedl a bunoket s ezaltal arra a felismeresro segfti , hogy Isten

c~ak~gyan Jelen van a gyii lekezetben (vo: 1 Kor 14,24-25). Ezert Pal a kha-r~ma~ felsorolasaban a csodatevo erok utan azonnal a profetalast emlfti

masodlk he~yen (1 Kor 12,10). Aprofetalas azonban nem akadalyozza Palt ,

h~?y energikus kri tikat ne kovetel jen a pr6fetalassal szemben. Pal Iiturgi-

~aJa s~ermt a pr6fetakritikanak (gen.obj.) is allando helye van a keresztven

Ist~~tiszteleten (1~o~ 14,2:). Tehat nem csak a profetak gyiilekezetkritikaja

le~l~~ a ~ereszty_~n Istentiszteleten, hanem a gyiilekezet profeta (profecia)

k,nhkaJa IS.A gyiilekezetnek meg kell tudni allapi tanl , hogy a profetabo!

tenylegesen Isten Lelke sz6lt e avagy valamilyen mas lelek? A profetai bi-

30

"''''J'''C~.c~, tehat barmilyen fontos alkatresze (konstruktiv eleme) a ke-

istentiszteletnek, megsem abszolut tekintely 'Iermeszetesen nero

emberi mertek szerint tortenik a profetakritika. Kharizma kell a

de kharizma kell a profecia megitelesehez, Pal szerint a pro-

kritikusai azok a gyiilekezeti tagok, akik ugyancsak birtokoljak a

kegyelmi ajandekat , A 29. vers "tobbiek" szava nem a gyiileke-

tagjait mind, hanem a tobbi profetat jelenti. Csak a profetasagkegyelmi

felruhazottak alkalmasak, kepesek a profetai bizonysagteteltAz igazi profecia azert nem kell feljen a kritikatol , mert Isten hi-

azt a szivekben a Szentlelek belso bizonysagtetele al tal. Ide is erve-

kulonben: "A profetalelkek engednek a profetaknak." (14,32)

Misszio

: Pal l iturgikaja szerint a keresztyen gyiilekezet istentisztelete misszi6i

szempontb61 is jelentos esemeny; Azert kell mindennek ekesen es-jorend-

del tortenni, mert a keresztyen istentisztelet-nem titkos osszeiovetel. Nem

valamifele "zart korti rendezveny, ahova csak klubbtagok lephetnek beelozetes meghfv6 birtokaban". Ellenkezolegl Pal nagyon is realisan sza-

molazzal a lehetoseggel, hogy a gyii lekezet istentiszteletere bemehetnek

idegenek, sot hitetlenek is (1 Kor 14,24). .Jdegenek" azok, akik meg nem

ismerik igazan az evangeliumot, mivel meg nem allftotta oket az evange-

Hum hallgatasa radikalis dentes ele. Ok az "avatatlanok" (idegenek .»

idiotes). A"hitet lenek" azok, akik tudatosan mas vilagnezetet vallanak,

akik elutasftjak azevangeliumot. Ezeket az embereket a gyulekezetnek

sohasem szabad vegkeppen mai kifejezessel - leirni. Pal real isanszamol

a Iehetoseggel. hogy hirtelen, miert, miert nem, de egyszetcsak megjelen-

neka gyiilekezet istentiszteleten. Ezert nem minde.~, milyen benyomast

tesz a gyiilekezet istentisztelete a kfvulallokra? "Orjongesnek" latjak e,

vagy az egesz eletiiket megrendfto Istenelmenyben lesz reszuk? Pal sze-

rint ez a gyiilekezet gondolkodasan es magatartasan rmil ik.

Az ekes e e jo r en d

Pal apostol Iiturgikaja szerint a keresztyen istent iszteleten mindennek

ekesen es j6 renddel kell tortenni. A gyiilekezet istentiszteleten egyreszt

Istenhcilas gyermekeinek a boldog szabadsaga az uralkod6 alaphang.

31



·Masreszt a Szentlelek fegyelme erezheto, mert Isten fiainak a szabadsaga

sosem valhatik anarchiava, vagy liturgiai khaossza. Ezert lehet nyelveken

sz6lni, ha muszaly, De csak ketten vagy harman sz6ljanak es mindig le-

gyen Jelen magyarazo is. Ha valaki profetalnikfvan, tegye, de itt is csak

ket vagy harem profeta sz6ljon. Gyakorolni kell az onmersekletet. Sot az

istentisztelet resztvevoinek hallgatni is tudni kell, ti. egymast meghallgat-

ni (14,30). Az ekes es j6 rend Biichsel szerint azt jelenti, hogy meg kell ta-

nulni.s.feken tartani a kharizmat'vl! Pal sehol sem ad merev istentiszteletirendtartast . Az istentisztelet ekessegere, jorendjere maganak C ). gyiileke-

zetnek kell vigyazni . Mindenesetre a gyiilekezet istentiszteletebol mint al-

kot6elem nem hianyozhat az "ertelmes imadsag" (14,15), az "ertelmes

enekles" (uo), az aldas es az ament-mondas sem, ahogyan arra fentebb

mar utaltunk.

A keresztseg

Az 1 Kor 1,14 kk-b6l ugy tUnik, mintha Pal nem tulajdonitana kiilono-

sebb jelentoseget az else gyiilekezet istentiszteleti elete igenis jelentos

mozzanatanak a keresztsegnek (vo: Cullmann Urchristentum und Gottes-

dienst c. mtivevell), Sot mintha egyenesen konfrontalna a keresztelest az

igehirdetessel: "Nem azert kuldott engem a Krisztus, hogy kereszteljek,

hanem hogy az evangeliumot hirdessem" irja az 1 Kor l,17-ben. Talan fe-

le sIeges is mondani, hogy itt egyaltalan nem a keresztseg vagy a keresz-

teles Ieertekeleserol van sz6, hanem a sajatos korinthusi helyzetrol, Mint

Wendland ramutat, Pal azert ad halat, hogy csak keveseket keresztelt meg

a gyulekezetbol, hogy senki se elhessen vissza a helyzettel mondvan "En

Pal nevere kereszteltettem meg,,!12 Pal maga nagyon is tisztaban van a

.keresztseg s igy a kereszteles jelentosegevel. Ezert nevezi "megmosatas-

nak", "megszentelesnek" (1 Kor 6,11), a Krisztus "felOltozesenek" (Gal3,27), a Krisztus testebe val6 "belekeresztelesnek" (1 Kor 12.12), sot mas

helyen a "Krisztussal val6 meghalasnak es tij eletre tamadasnak" (Rm

6,11). Mivel itt most nem feladatunk kibontani a keresztseg teljes szimb6-

lizmusat, csak arra mutassunk ra, hogy Pal egyaltalan nem ertekelte le a

kereszteles aktusat, mint a keresztyen istent isztelet konstruktiv elemet,

csak a gyakorlat i vegrehajtasat munkatarsaira bizta.

32

A z u ro ac so ra

Palliturgiajanak legjelentosebb reszlete az iirvacsora miszteriumarol es

helyes gyakorlatar6l adott tarutasa. Az 1 Kor 11-ben - amint arra az exege-

t tikramutatnak - Pal nem az iirvacsora "theoI6giajat" akarja adni elsoren-

den, hanem gyiilekezeti gyakorlatat akarja szabalyozni. Azaz Pal nem

dogmatikai szempontb6l, hanem mai fogalmaink szerint hangsulyozottan

gyakorlati theol6giai szempontb6l nezi az urvacsorakerdest , Arra akarjatanitani a gyiilekezetet, milyen az iirvacsora igazi iinneplese? Pal istentisz-

teletszemleletenek az urvacsora a koz il letve csiicspontja. Az iirvacsorat

azert kell megbecsi ilni , azert nem mindegy hogyan el vele a, gyiilekezet,

mert az iirvacsora: 1. Emlekeztetes Krisztus halalara, 2. Az Ur halalanakhirdetese (katangelloo = proklamalasa), 3. Az ujszovetseg pecsetje, 4.

A Krisztussal val6 koin6nia atelese, 5. A hfvok egymassal val6 kozossege-

nek.megerositese, 6. Az Ur visszajovetele remenysegenek ebrentartasa. Ez

a-hat pont azonban az alabbi haromban is osszefoglalhato, az urvacsora az

udvtortenet i rrui lt, az udvtorteneti Jelen es az tidvtorteneti jovo csodajara

emlekeztet, azaz Krisztus valtsagara, prezenciajara es paruziajara. Masszavakkal fogalmazva, az urvacsora azt jelkepezi, mit tett ertiink Krisztus,

mit tesz ertiink rna es mit fog tenni holnap? Az urvacsoranak e rendkiviili

jeleritosege kihivas a gyiilekezet istentiszteletevel szemben. HoI a helye az

urvacsoranak a gyiilekezet istentiszteleti ele teben? Minek tekinti a gyule-

kezet az urvacsorat? Miert kell csucspontnak tekinteni es nem fuggelek-

nek? Miert mennyei eroforras es nem kegyes tradicioapolas? Pal apostol

urvacsoraszernlelete az urvacsora ujrafelfedezesenek, rehabilitalasanak a

legeroteljesebb bibliai impulzusa. Ezert igaz Barth Karoly hires diagn6zisa,

mely szerint a keresztyen istentisztelet az iirvacsora nelkiil egyszeruen

sz6lva "torz6". Amikeppen torz6 az istentisztelet amikor van ugyan sak-

ramentum de hianyzik az igazi predikacio, ugyanolyan torz6 az is liturgi-

kai szempontb6l, amikor van predikacio de nincsen sakramentum.l" It t ta-

lal ja bibliai gyokerzetet Pal urvacsoraszemleleteben. Pal mar nagyon vila-

gosan latja az urvacsora es a predikacio osszefuggeset, A sokszor idezett

klasszikus szavak: "Az Urnak halalat hirdessetek amig eljovend" nemcsak

azt jelenti e sorok Irojanak ertelmezese szerint, hogy a gyiilekezet tirvacso-

ravetele onmagaban is predikacio ("hirdet it~k"), hanem azt is, hogy az "is-

tentisztelet" es az iirvacsorai istentisztelet osszetartoznak.l'' Tehat nem-

csak predikacio nem lehet iirvacsora nelkul, de tirvacsora sem lehet predi-

33



kacio nelkul! Azaz az Urnak halalat nem~sak nema evessel es ivassal kell

hirdetni, hanem minden evesnel es ivasnal ra kell mutatni az eveses ivas

szimbolikajara. Espedig vagy az urvacsoraosztast megelozc "homilias" is-

tentiszteleten hangz6 predikacioban, vagy az iirvacsorai istentisztelet ke-

reteben elhangz6 00. urvacsorai predikacioban. A "hirdessetek" (hirdeti-

tek) hatarozott parancs a sz6beli (verbalis) igehirdetesre is a gyillekezet

"nema" igehirdetese mellett!

Un ne pi e sem en u

Ha az elmondottak utan roviden ossze kfvannok foglalni Pal apostol i.li-

turgikajanak" lenyeget, azt mondhatjuk - ahogyan arra Biichsel is ramutat

tobbszor idezett konyveben, hogy a keresztyen istentisztelet minden egy-

szerusege, termeszetessege (szabadsaga) mellett a keresztyen gyiilekezet

szamara unnepi esemeny, Ezt az esemenyt a hetkoznapok (az elet) isten-

tisztelete nem p6tolja, csak hitelesiti, Az elet istentiszteletehez a gyilleke-

zeti istentisztelet unnepi percei es orai adjak a pneumatikus toltest,

Jegyzetek:

1 A R6mai Level magyarazata. ford. Dr. Nagy Barna, 255. lap

2 Lm.358

3 Der Romerbrief, 1924 (4. kiadas), 416. lapon

4 An die Romer, 313

5 Kittel, ThWB III, 186

6 An die Romer, 313

7 Der Brief an die Romer, DNTD 125

8 i.m.

9 Bornkamm, im.

10 Buchsel i.m,

11 i.m.

12 1 Kor 1,15

13 Istenismeret es istentisztelet, 162

14 vo: W. Schenk, Theo!. Versuche II,1970, 73 kk. - O. Cullmann, Urchristentum.und

Gottesdienst 1964 (4. kiadas) 28kk

34

4.§. pAL APOSTOL KATECHETIKAJA

Irodalom: P. Feine, Die Lehre des Paulus ( in: ThNT, 156-325). - E. Kesemann, Pauli-

nische Perspektiven, Tiibingen 1969. - Ugyan{ f , Gottesgerechtigkeit bei Paulus (Exeg.

Vers, 220-233). - Ugyan{ f , Paulus und die Friihkatholizismus (uo: 259 k). - G. Born-

kamm , Paulus: Botschaft und Theologie (Paulus. Heidb. 1969). - 1. Goppel t , Az Ujszo-

vetseg theologiaja 2. kotet. ford. Dr. Szathmari Sandor (33-129). - F. Bi ichsel , Paulus

(in: Der Geist Gottes im NT, 267-452). - Czegl€dy 5., Pal apostol eschatolgoiaja, 1911. -Csomasz D., Pal apostol anthropologiaia, 1910.- MIityas E., Pal apostol anthropologiaja

(E s Ion vilagossag, Ravasz emlekkv, 174). - Ugyano, A szenvedes ertelme PaJ igehirde-

teseben (TSZ 1941, 196 k). - Kittel, TWB II, 638 katecheoo c.

A p ro ble ma

Ahogyan az egyhaz tobbi eletfunkciojanak, a predikacionak, a liturgia-

nak, a lelkigondozasnak es a misszi6nak rendszeres es m6dszeres targya-

lasa sehol sem talalhato meg Pal apostolleveleiben, ugyanugy a keresz-

tyen hitoktatas es neveles tudomanyagae, a katechetikae sem. Itt is, mint

a tobbi funkci6 illetve tudomanyag eseteben azonnal szembe kell nez-

mink az alapveto problemaval, lehetseges e egyaltalan Pal apostol i.kate-

chetikajarol" beszelni? Nem all e fenn ebben az esetben is, mikent a tob-

biben az eisegezis csapdaja? A problema annal inkabb is indokolt, mivel

a gorog "katechein" sz6t magat mindossze ketszer talaljuk Palra vonat-

koztatva az UT-ban. Egyszer ott ahol Pal hasznalja sajat magara mond-

van: "De a gyillekezetben inkabb akarok ot sz6t sz6lni ertelemmel, hogy

egyebeket is tanitsak" (1 Kor 14,19). Masodszor pedig ott ahol ellenfelei

mondjak r6la, hogy a diasp6razsid6kat a Mozestol val6 elszakadasra ta -

nitja (ACS 21,21). Ezenkiviil meg Pal a Gal 6,6-ban hasznalja szavunkat,

amikor is megkulonbozteti azokat, akik az igere tanittatnak es azokat

akik a ianitdst txgzik (tanitanak). De ezen a helyen sem tartalmilag szol a

gyiilekezetben foly6 tanitasrol, hanem jogilag rendezi a gyiilekezet tam-

t6inak anyagi iigyeit. A Kittel fele nagyszotar szerint a "katekhountes"

akirol a Gal 6,6 beszel parallel kifejezes az 1Kor 12,28-ban talalhato "di-

daskaloi"-al. Pal tehat, figyelmeztet a Kittel, a megszokott didaskein mel-

lett egy igen kevesse, a zsidosag vallasos nyelvezeteben egyaltalan nem

hasznalatos kifejezessel el, sot - s eppen ez a figyelemre melto, ezt teszi a

keresztyen tanitas terminus technikusava (i.m. III, 639). Az egyhaztorte-

35



net tigy tudja, hogy a tanit6k feladata az asgyiilekezetben egyreszt a

krisztustradici6 magyarazata es hagyomanyozasa volt. Masreszt a paran-

csolatok es hittetelek bepreselese a gyiilekezet hit tudataba (Campenhau-

sen). Werner d e B oo r szerint az 1 Kor 12,28-ban harmadik helyen emHtett

"tanit6k" azok a ferfiak voltak a gyulekezetben, akik Isten igeje alapjan

helyesen mutattak meg a gyiilekezetnek, mi az amit Isten nekik ajande-

kozott es mi az amit t61Uk kfvan, Ilyen erte lemben all e16tt tink Pal a maga

leveleiben mint tanit6 aki nem profetai kijelenteseket kozol a gyiilekezet-

tel, hanem ravezet az isteni igazsag megertesere es megragadasara.'

Wendland ugy talalja, hogy ehhez jarult meg az oktatas es az evangelium-

ba val6 bevezetes feladata. Pal szemelyeben latjuk - irja Wendland - hogy

az apostol profeta volt, s ot ta nit6 is (kiem. tolem), a gyulekezet vezetoje

is.2 Ime ezert beszelhetiink megis Pal apostol katechetikajarol es Palrol

mint katechetarol. Azert, mert levelei tukreben Pal apostol ugy all elot-

tunk, mint a felnottkatechezis UT-i modellje, mint a felnottkatechezis

kompetens bibliai tipusa.

A kaiechezis celja

Pal apostol (indirekt) katechetikaja mindenekelott abban a tekintetben

szolgal figyelemre melto tanulsaggal, miben kell lassuk a (felnott) kate-

chezis celjat? Az 1 Kor 3, 1 kk, tovabba a 13,11 es a 14,20 fenyeben a fel-

eletet igy fogalmazhatjuk meg: Pal apostol velemenye szerint a katechezis

celja a lelki kiskorusag allapotabol a.lelki nagykonisag allapotaba elsegi-

teni a gyiilekezetet. Az tehat a eel, hogy "a Krisztusban kisdedek" legye-

nek ,,ferfiuva a Krisztusban". Ne ugy szoljanak, ne ugy ertsenek, mint

gyermekek, hanem legyenek "erettek az ertelemben" es "gyermekek a

gonoszsagban". It t nyoma tekosan ismeteljuk, a Pal gyii lekezeteiben elsa-

sorban .felnott" katechezisrol van szo es nem ifiusagi katechezisrol. No-ha fiatalemberek, vagy inkabb ifjak is voltak talalhatok Pal kornyezeteben

es gyulekezeteben (Tim6theus, Eutikhus). De eppen az Eutikhusperik6pa

(ACS 20,7 kk) mutat ja, hogy Pal elsosorban a felnott gyiilekezetet tanitot-

ta espedig olyan gazdagon, hogy ugymond "a tanitast megnyujtotta ejfe-

lig". S ezalatt a hosszii "tanitas" alatt egyetlen valaki volt IImely alomba

merulve" "egy Eutikhus nevu ifju"! Ami persze tavolrol sem akarja azt je-

lenteni , mintha az apostol "halalunalmas" katecheta let t volna.iCsupan

36

arra akar utalni, hogy nyilvan olyan temakrol beszelt a felnottekkel, me-

lyek nem tudtak ebren tartani az ablakban ula ifju figyelmet.

A ka ie ch e zi s anyaga

Pal apostollevelei arra a manapsag oly sokat vitatott kerdesre is felele-

tet adnak. mi legyen a felnottkatechezis vagy mondhatjuk a hitben nagy-

korusit6 katechezis anyaga? Pal elsa felelete erre a kerdesre tomoren igyfogalmazhat6 meg: A hitben nagykorusit6 katechezis anyaga eloszor is

az elet altal felvetett gyulekezeti problemak theol6giai megvilagftasa, er-

relmezese, megvalaszolasa. Pal apostol i.tanitasa" ugy , amint az a levele-

iben ellenorfzheto nem egy elore m6dszeresen atgondolt "ismeretanyag"

didaktikus atadasa hallgat6inak illetve olvas6inak, hanem mondhatnank

,ispontan" megvalaszolasa a torveny, a Min, a partoskodas, a valas, a ke-

gyelmi ajandekok vagy a feltamadassal kapcsolatos kerdeseknek. Rovi-

den, felelet arra a kerdesre, mit higyjunk (Lasd hited Tale mit varhat), Pal

tanitasa azonban masodszor, nemcsak a gyulekezetnek arra a kerdesre fe-

lel, mit higyjunk, hanem arra a masik, sokszor talan meg sem fogalma-

zott, de megis egeto kerdesre, hogyan eljiink? Espedig, kihegyezve azt

kel l mondjuk, nemcsak arra akerdesre, hogyan erdemes elni, hanem arra

a kerdesre, hogyan kell elnie a keresztyen embernek. Milyen gyakorlati

kovetkezmenyei vannak a keresztyenek hetkoznapjaiban [ezus Krisztus

kegyelmenek, az Atya szeretetenek es a Szentlelek kozossegenek? Itt de-

rul ki tehat a ket alapkerdes vilagossagaban, miert szukseges a keresz-

tyen gyillekezet krisztol6giai, antropologiai, pneumatol6giai, ekkleziolo-

giai es eszkhatol6giai tanitasa? Mas szavakkal, a keresztyen dogmatikai

esetikai tradici6 tovabbadasa es alkalmazasa? Ebbol a szempontbol igen

tanulsagosak - az alapveto irodalomban fentebb jelzett palkutatas f6bb

eredmenyei. A Pal krisztologiajarol, antropologiajarol, megigazulastana-rol, eszkhatologiajarol irott tudomanyos monografiak, Mai katechetaink

egyik legsurgetobb adossaga a palkutatas erne fobb eredmenyeinek meg-

ismerese, feldolgozasa, ertheto nyelvre atultetese es nepszerusftase. Kulo-

nosen szukseges ez a faradozas a szektak elleni kiizdelem szempontjabol.

Pal apostol tanit6i munkassaganak egyik igen fontos lancszeme az apolo-

gia, sat a polemia a korabeli tevtanitokkal. A pali levelek tiikreben a (fel-

nott)katechezis egyik par excel lence feladata a "mas evangeliummal" va-

16 konfrontacio (vo: Gal 6, 1 kk). A nem krisztusszerti hamis tanitasok le-

37



leplezese, lerontasa, lehetetlenne tetele. E konfrontacio elsorendtl feladata

a Biblia helyes ertelmezese, e helyes ertelmezesere tanitas, a pali irasertel-

mezes nepszert isitese. A palkutatas szerint Pal apostol irasertelmezese-

nek legf6bb figyelmeztetese az, hogy a S ze niir ds t a je len re n ezo e k ell ertel-

mezni! Pal szamara - mutat ra F ei ne - az OT elokeptorteneteket tartalmaz.

Olyan torteneteket, amelyek az UT-i idok tipusai. Abraham hiterol nem-

csak Abraham kedveert beszel az Iras, hanem a keresztyen bibliaolvas6k

kedveert (Rm 4,23). A pusztaban vandorlo nep torteneterol a jelenlegi ke-

resztyen nemzedeknek kell tanulni. A vilag vegere vonatkoz6 intelmek

(pl. 1 Kor 10, 11 k) is a "mi tanulsagunkra" irattak meg. Expressis verbis

erre figyelmeztet aRm 15,4 es az 1 Kor 9,10 is. Adam az eljovendo em-

bernek, Krisztusnak a tfpusa (Rm 5,14). Hagar es Sara, Ismael es Izsak

nemcsak tortenelmi alakok, hanem az iidvtortenet t ipusai . Hagar a fiaval ,

Ismaellel az OSZ-.t reprezentalja. Sara az tij jeruzsalemet, Izsak az igeret

gyermeke Lelek szerint sziiletett. Mindebbol a ker. bibliaolvas6knak azt

kell megtanulniok, hogy 61<nem a rabszolgano gyermekei, hanem szaba-

dok s nem kell hordaniok a torveny igajat, Pal Irasertelmezesenek a leg-

fontosabb kulcsverse a 2 Kor 3-15: "Ha megter az Urhoz lehull a lepel."

Pal szerint ketfele Irasertelmezes lehetseges. Az egyik a kortorteneti ira-

sertelmezes. Igy olvassak az Irast M6zes unokai, A masik a kijelentestor-

teneti Irasertelmezes. Ig y ertelmezi az Irast Pal: Pal szamara tehat - aho-

gyan arra pl. a R6mai levelhez irott kommentarjaban Paul Althaus is ra-

mutat - az OT helyes megertesenek kulcsa Krisztus! Krisztus felol nezve

az Irast, talalja meg Pal az igazi ertelmet az olyan locusoknak, mint az l.

M6z 15,6 vagy a Hab 2,4. Dokumentalja ezt a Rm 1,17.3Megallapithatjuk

tehat, hogy Krisztus miatt lesz Pal szamara az OT torvenykonyvbol az

evangelium konyveve, S hogy ismet csak Althaust idezziik: "Pal nem ugy

olvassa az OT-t mint rna olvassak, tehat tortenetileg, azaz sz6szerint, a

maga egykori tortenelmi helyenek megfeleloen. Pal tekintet nelkul az ere-deti ertelemre es osszefuggesekre hasznal felOT-i helyeket a sajat gondo-

latai kifejezesere es megalapozasara. Tipologikusan Krisztusra vonatkoz-

tatja az Irast. Szabadon allegorizal (Gal 4,22). Egyes helyeket melyek Iz-

rael egykori tortenelmi helyzetere vonatkoznak, kozvetlenul a jelenre vo-

natkoztat (Rm 15,4). A textusb61 iij theol6giai igazsagok olvashat6k ki."

Ez a m6dszer, Irja Althaus, szamunkra lehetetlenne valt es nem kotelezo.

De az alapgondolat rna is ervenyes, hogy ti. mi a [ezus.Krisztusban va16

hitben az OT-ot s benne Isten tortenetet a maga nepevel, nem ertelmez-

38

hetji ik maskeppen, mint Krisztusra vezerlo Mestert . Az OT tekintelyenek

erteke es kulcsa jezus Krisztus. Krisztus fenyeben lathatjuk meg a belso

~szefiiggest az OT es az evangelium kozott, A zsid6 nep azert nem hiszi,

hegy [ezusban a messiasjovendoles teljesedett be, mert meg mindig sz6

szerint ertelmezik az OT messiasprofeciaitt Irja Althaus.

Milyen a j 6 ka ie che ta?

Ez a harmadik kerdes, amelyre Pal indirekt katechetikajabol feleleteket

kaphatunk. Azt kell mondanunk, ha van a.katechetikanak olyan teriilete

ahol erdemes figyelembe venni Pal apostol vallomasait, akkor az eppen a

katecheta szemelyisegevel, lelkuletevel, magatartasaval foglalkoz6 prob-

lematerulet. I lletve Pal mondanival6ja e problematikaval kapcsolatban.

Pal vallomasainak tukreben eloszor azt lehet j61meglatni, hogy a j6 ta-

nit6 (kaiecheta) realista. Szamol a valosaggal, az adott helyzettel es alkal-

mazkodik hallgat6i lelki szinvonalahoz. Ennek az alkalmazkodasnak

klasszikus paradigmaja az 1 Kor 3, 1 kk: "En sem sz6lhattam nektek aty-

amfiai mint lelkieknek, hanem mint testieknek, Krisztusban kisdedeknek.

Tejnek italaval taplaltalak ti teket ... " A j6 tanito tehat empathikus szeme-

lyiseg. Kepes belehelyezkedni, onmagat mintegy beleelni, belekepzelni

tanitvanyai szel lemi helyzetebe. Nem kezdhetia tani tast a kharizma-tan-

nal, de Itelethirdetessel , kemeny kovetelmenyekkel, imperativusokkal

sem ..Tud kulonbseget tenni "tejnek itala" es "kemeny eledel" kozott, Tud

disztingvalni a hive egzisztencia fokozatai kozott, De idezzuk ezen a

ponton Robertsonl , aki - ugy tUnik - hogy az osszes magyarazo koziil a

Iegvilagosabban erti es fejezi ki, mirol is van itt sz6. "A kemeny eledel -

irja - nem val ami mely ertelrrui tantetel pI. az elvalasztasrol, az ujjasziile-

tesr61 vagy a hit altal val6 megigazulasrol, hanem ... komoly felhivas a

szigorti, nemes eletre. Pal mindazokra a dolgokra megtanitotta a korint-

husiakat, amelyet azoknak meg kellett tanulniok, de az isteni eletre vo-

natkoz6 osszes fogalmait nem kozolte veliik. A gyongeknel meg kell ele-

gedniink a becsuletesseggel es igazsaggal . Ezekt61 ne koveteljunk nagy-

lelkuseget. . . Veszedelmes dolog az ertelmet teletomni olyan fogalmakkal,

amelyeket a szfv nem erez at s igy kifejleszteni a kepmutatast..;" Robert-

son maga is mestere leven a tanitasnak peldaval tamasztja ala Pal igazsa-

gat: "Hogy a kesziiletlen lelkekre nezve a magas kovetelesek milyen ve-

sZellyel jarnak, mutat ja Ananias esete, aki meg akarta csalni az apostolo-

39



kat ... Peter nagyon bolcsen jart el vele szemben, mikor azt kivanta, hogy

minden adomanynak onkent es kenyszeri tes nelkii l kell befolyni ... Amde

a kozvelemeny, melyaz adakozasbol divatot csinal megkovetelte ezt az

adakozast. S ez a kovetelmeny "kemeny eledel" a gyengekre nezve, mert

Ananias nem volt kepes elhordozni azt."s

Pal vallomasainak tiikreben az is kivilagosodik azonban, hogy a j6 ka -

t ec he ia m d so di k: jeliemoonasa a gyongedseg. "Szivelyesek valank tikoztetek,

mikent a dajka dajkalgatja az 0 gyermekeit..." irja a thessalonikai gyule-kezetnek (1 Th 2,7). Majd lejjebb a 11.versben: "Mikent az atya az 6 gyer-

mekeit ugy intettiik es buzditottunk egyenkent mindnyajatokat." Helye-

sen jegyzi meg e versekkel kapcsolatosan Werner de B oor: "Egyetlen

misszi6, egyetlen evangelizacio, semmilyen gyii lekezet i munka nem sike-

ri ilhet enelkul a szeretet nelkii l.,,6 Batran tegyiik hozza, semmilyen kate-

chezis vagy vallaspedagogia sem. S6t tovabbmehetunk s kimondhatjuk,

minden katechezis es.vallaspedagogia conditio sine qua nonja ez a pali

hozzaallas, ez apali lelki ilet. E lelkiilet jelentoseget csak megjobban ala-

huzza a 8. vers: "fgy felbuzdulva irantatok keszen voltunk nemcsak az Is-

ten evangeliumat kozolni veletek, hanem a mi magunk lelket is." Erde-

mes felfigyelni erre a fordulatra, hogy "nemcsak". Ez a szohasznalat fi-

gyelmeztet a masik lehetosegre is. Arra, hogy lehetseges "csak" az evan-

geliumot kozolni, ugy, hogy magunkhoz nem engedjiik kozel tanitvanya-

inkat. A modem kommunikaciokutatas azonban Pal apostolt igazolja, mi-

kor figyelmeztet , az eredmenyes informacio alapfel tetele az interakci6, a

szemelyes kapcsolat. .

Pal apostol vallomasainak tiikreben a j6 k atec heta h arm ad ik jel lemtxmasa

- a uaiu dd ». "Gyermekeim, kiket ismet fajdalommal szulok, miglen kiab-

razolodik bennetek Krisztus" irja Pal a Calataknak (4,19). A helyzet isme-

retes. A galatak elhajlottak Krisztustol a torvenyhez. Az apostolnak rna-

sodszor is el kell szenvedni azokat a "sziilesi fajdalmakat" melyeket egy-

szer mar elszenvedett. Az exegetak szerint itt arr6l van sz6, hogy Palnak

valosaggal "birkoznia" kel l azert, hogy a galatakban ujra kiabrazolodjek

a Krisztus. Ennek a fajdalmas vajudasnak az egyik mozzanata maga a

Calatakhoz irott level is. S hogy itt nemcsak "lelkigondozasr61" van sz6,

hanem katechezisrol, s6t mar szinte mai ertelemben vett "vallaspedag6-

giarol", mutatja Neighbour galatakommentarjanak kovetkezo nehany gon-

dolata is: "Nemcsak az evangelium hirdetese, hanem a fiatal hfvok (nem-

regen hivove lett poganyok) neoelese (kiem. tolem) is fontos feladata a [e-

40

Krisztus koveteinek ... Pal minden levele foglalkozik a fiatal gyiileke-

zetek nevelesevel. A galaciabeli hiveket "szeretett gyermekeinek" nevezi.

)\rra torekszik, hogy alakot oltson benniik a Krisztus, azaz beszeljenek

ugy mint Krisztus, el jenek iigy mint Krisztus ... ,,7

Jegyzetek

1 Der erste Brief an die Korinther, 212 (WSB)

-2 Der erste Brief an die Korinther, 113 (DNTD)

3 Der Brief an die Romer, 47 (DNTD)

4 Lm.47-48

5 . PaJ apostolnak a korinthusiakhoz frott levele. ford. Czegledy Sandor. Tahit6tfalu,Sylvester kiadas, 1925,26-27. lapon

6 Die Briefe des Paulus an die Thessalonicher, Wuppertal1960, 47 (WSB)

7 Die Gnade allein. Beatenberg. en. 32. lap

41



43

5.§. pAL APOSTOL MISSZIOLOGIAJA

j "'d, :~L~, ,~U'~H • H. Achelis, Paulus als Missionar (in: Das Christentum in den ersten jahr-

Leipzig 1912, 64). - Wernle , Paulus als Heidenmissionar, Freiburg 1899. -,'/'!>,J'ln,.",k·nwrwr Das missionarische Verhalten des Paulus nach 1 Korinther 9, 19-23 und

Apostelgeschichte (Geschichte und Glauben. Ges Aufs. Band IV,Munchen 1971,

. - G. Eicholz , Der missionarische Kanon des Paulus (in: Tradition und Interpreta-

Studien zum NT und zur Hermeneutik. Muncher , 1965, 114k). - G. Voigt , Sonn-nach 'Irini ta tis. T: 1 Kor 9, 16-23 (in: Lebendige Steine, 275 k). - M. Bauer , Paulus

die Weltmission (in: Anfenge der Christenheit, EVA, 1970, 110-139). - A. Oepke,

und Wirkung der paulinischen Missionspredigt (ONTO, 3, Die Briefe an die

162). - G. Peters, Die Theologie des Paulus im Rahmen seines Missi-

uu:,aUl1u,a)'.,,,, (in: Epochen der Heilgeschichte, Wuppertal 1984, 67 k). - Theo Sorg,

~d, Ziel und Weg missionarischen Verkiindigung. Oberlegungen zu 1 Kor 9,16,

3,9"23.(in: Die Botschaft von der freien Gnade K. Teschner, Neukirchen 1990, 61 k). -

~tyas E., Pal a rnisszionarius (USZ kijelentestortenet, 229). - Ugyano, Pal a poganyok

jJU,sszionariusa (in: Pal apostol megterese, 198). - K. Haacker, Urchristliche Mission

~~kulturelle Identitet. Beobachtungen zu Strategie und Homiletik des Apostels Pa-

ulus '( in: theol , beitrege 1988, 61k). - Th, Brandt, Paulus und die Heidenmission (in:

f:)i~:Kircheim Wandel der Zeit, Bad Salzuflen 1936. 2. kiadas: 51-58). - G. Bornkamm,IDerWelthorizont der paulinischen Mission (in: Paulus, 68). -

,hAmint a felsorolt temankhoz vago szakirodalom bizonyitja, a palkutatas

rhegkiilonboztetett erdeklodessel fordul Pal apostol rnisszi6i munkassaga

~" misszioszemlelete fele, Sokan sokfelekeppen sz61nak Palrol a misszio-

nariusrol. Vannak kutat6k, akik csokkenteni kivanjak Pal misszi6i mun-

k~ssaganak jelentoseget . Igy peldanak okert Biichsel , aki tobbszor idezett

l<;onyveben hatarozottan kijelenti, hogy a poganyok "egyhazat" nem Pal

fl,lClpitotta,mivelhogy a poganymisszio mar Pal elott elkezdodott. Pal csak

~tvett egy mar megkezdett munkat, amikor beallt a poganymisszioba. Pal

yilagtorteneti jelentosege Biichsel szerint abban van, hogy a poganyke-

l"e$ztyeneket megszabaditotta a m6zesi torveny jarmatol, Diadalra vi tte a

pneurnatikus kegyesseget. Biichsel erne velekedesevel szemben masok vi-

S~ont ugy lat jak, hogy Pal theologiaja (= a keresztyenek torvenytol val6

ScZ&badsaga)csak az 0 misszi6i megbizatasanak kereteiben ertheto (G. Pe-

~ers)~Pal leveleit igazan akkor tudjuk ertekelni ha felfedezziik benne a pali

;~isszi6i koncepci6 univerzalizmusat, a misszi6 organizalasanak ujszeru-

~eget es azt a misszi6i eletstflust, melyet.Pal megval6sitott. Mi a magunk



reszerol ez utobbi velekedessel tudunk egyeterteni. Ezert az alabbiakban

megkisereljuk felvazolni Pal missziologiajanak alapvonalait.

A m is szi6 p er i6 du sa

Pal apostol misszio-theolgogiajanak elso nagy pozitivuma az a felisme-

res es figyelmeztetes, hogy [ezus Krisztus eljovetelevel es megdicsoulese-

vel uj k or sza ka k os zo nto tt b e a z udotortenetnek, melyben Isten uj nepenek, a[ezus Krisztus gyulekezetenek a vilagbol valo kihivasa, egybehivasa,

osszegyujtese folyik. Ez az uj korszak roviden a misszio periodusa. E pe-

riodus alapja a Krisztusban adott kijelentes. Ebbol a kijelentesbol taplal-

kozik Pal misszioi lendiiletenek, felelossegenek dinamizmusa. Pal azert

misszionarius, mert kijelenteshordozo (Gal1,lS kk). Benne, mint Krisztus

apostolaban, mint egykor Mozesben, uj korszaka (periodusa) kezdodott

az udvosseg tortenetenek. Ilyen periodus, mint a misszio periodusa meg

nem volt a tortenelemben. Ez a periodus a paruzaig tart. Ezert eliink meg

mi is, ketezer evvel Pal utan a misszio korszakaban. Abban a kegyelmi

idoben amikor Isten Fia a maga gyulekezetet minden nepbol, orszagbol,

nyelvbol, torzsbol es fajbol elohivja es megepiti , Erre gondol Pal, amikor

a 2 Kor 6-ban ezt Irja: "Ime itt a kellemetes ido, ime itt az udvosseg nap-

ja!" A misszio aktualitasat azonban nem mindenki ismeri fel, hanem csak

azok, akiket "megragadott a [ezus Krisztus" (Fil 3,12). Innen ertheto,

hogy Pal egesz theologiaja misszioilag meghatarozott es misszioi lag ira-

nyitot t, ahogyan arra a palkutatas nyomatekosan ramutat.

A m isszi6 ko nkrei c elja

A misszio periodusaban a Krisztus misszionariusai rrumkassaganak

konkret celja mas ok megnuerese Krisztusnak. Erre mutat a locus classicus,

az 1 Kor 9, 19 kk. Az a kritikus bibliai hely melynek alapjan lehetseges

volna Pal apostolt koponyegforgato, alarcos, diplomatakeresztyennek te-

kinteni. Hogy ez micsoda tevedes, azonnal kideriil, ha kozelebbrol is

szemiigyte vessziik ezt a konnyen felreertheto locust . Nezzuk csak magat

a "megnyerni" kifejezest, Amint az 1 Kor 9, 19-22 perikopaja mutatja, e

nehany versben nem kevesebbszer, mint otszor jon elc ez a szo. A ling-

visztika tudomanya figyelmeztet arra a tenyallasra, hogy a szovegben

gyakran ismetlodo szo vezerszo, kulcsszo a szovegben. S valoban, erre a

44

hivjak fel a figyelmet a regebbi es ujabb magyarazok is. Robertson:

mondott le a jutalomrol (ti. rsn. hogy masokat megnyerjen."!

Sorg: "Ez a kifejezes adja meg a celjat minden misszioi munkanak,

=,.,,,,.,t:.n igehirdetesnek az egyhazban: embereket megnyerni (kiem. tolem)

embereket eljuttatni a Krisztusban talalhato iidvossegre., ,2

ertelmezi locusunkat Spurgeon is: "Mi volt Pal nagy celja eleteben es

, munkassagaban? Udvossegre segiteni nemelyeket, Tehat Pal

"""',""publikumot akart maga kore csalogatni. Nem ez a misszio celia.N~ihs az erkolcsi jobbitas, hanem megnyeres az udvossegre ... ,,3 Ismet

' 5 q f g : "Ez a megnyeres a hivogato, toborzo igehirdetes altal tortenik.

~onban jelenti a masokhoz valo szemelyes odafordulast, a felebarati

'sZOlidaritast. .. A keresztyen misszio torteneteben mindig jottek idok,

aihlkor veszedelmes dolog volt csak szavakkal misszionalni. Sokszor az

~retbizonysagtetele meggyozobb, mint a szavake. Embereket Krisztus-

~a.kmegnyerni - ez marad minden idoben a feladat, ami Krisztus kove-

feihek az egesz eletet igenyli ."? Hogy mennyire nem koponyegforgatas-

~~,t ,'elvek nelkiil i olcso kompromisszumokrol van szo, meg jobban kide-

~i ha mikroszkop ala tesszi ik Pal misszioi modszeret ,

A m isszi6 m 6d szere

'N;;;zsidonak zsidova ... " mondja Pal. Hogyan ertsi ik ezt a nehezen ertheto

'9hvallomast? Im e Spurgeon magyarazata: "Pal a maga misszioi munkaja-

1::>,a,nnagygyutterzesrol (!) tett bizonysagot azokkal szemben, akikkel dol-

~volt ... Amikor zsidokkal beszelt nem azzal allott elo rogton, hogy 0 po-

~~Ayok apostola, hanem arrol beszelt, hogy 0 is zsido, mint ahogyan az is

v:plt:Ezert nem vetett fel sem nacionalista (nemzetisegi) sem ceremonialis

ll~rdeseket. A zsidokkal arrol a Valakirol akart beszelni, akirol Ezsaias pro-

feta azt mondja: Utalt es emberektol elhagyottvolt, fajdalmak ferfia, beteg-

s e g ismeroje ... Azert beszelt errol a Valakirol, hogy a zsidokat [ezusban

vaio hitre teritse. Amikor pedig poganyokkal talalkozott , nem zsido ne;rel-

':~~,tesenekjegyeivel timtetet t. Ugy evett ahogyan a poganyok ettek. Ugy

tVott ahogyan a poganyok ittak. Leiilt veliik es beszelgetett veliik. Nem

~rintet te a korulmetelkedes problemajat, Egyediil Krisztusrol akart nekik

~Z6lni. Amikor egy szkithiaival talalkozott , akkor a barbarok nyelven be-

:s~elt veluk. Amikor pedig az Areopaguson allt, olyan nyelven szolt, ami a

muvelt atheniekhez illett . .. ,,5 De halljuk Sorg magyarazatat is locusunkrol.

45



"Itt nem valamifele olcs6 alkalmazkodasi technikarol van sz6. Tehat nem

arr6l, hogy az emberek szaja ize szerint beszelt es azt mondta amit azok

hallani akartak... Pal ugy beszelt es tigy cselekedett, mint egy igazi

misszionarius. Ott kereste fel a hallgatosagat ahol az otthon volt, terbeli-

leg, nyelvileg, tortenetileg. Azaz egyfajta sajatsagos "elasticity" es "flexibi-

lityt" mutatott . Athenben az ismeretlen isten oltarabol indul ki . Efezusban

a zsinagogaban a zsid6 Torabol. Ugyanaz az ember, ugyanaz az evangeli-

urn, de nem ugyanaz a szituacio s ezert a kulonbozo utkeresesek. Ebben a

misszi6i mozgekonysagban keres az apostol uj meg uj kapcsolodasi pon-

tokat, ezert valaszt uj szavakat es kepeket. Azert, hogy hallgat6i hullam-

hosszan kommunikalja az evangeliumot, Az evangelium tartalma allando.

Az igehirdetes formaja valtozo. Egy iijabb irasmagyarazo, Christian Wolf f

szerint: "Nem az evangeliumot, hanem onmagat illesztette a hallgat6i-

huz.,,7 Lathatjuk tehat, hogy ez a kifejezes "zsid6knak zsidova..;" a

misszionarius Pal s zo l idar it as kes z se gere e s kepes s ege re mutat, az emberi szi-

tuaciok es intenci6k komolyanvetelere.f Spurgeon Kina hires misszionariu-

saval vilagttjameg a .zsidoknak zsidova" igazi ertelmet, .Jsten huseges

embere - irja - ugy oltozkodott mint egy kinai, meg copfot is viselt. Allan-

d6an elvegyiil t az emberek kozott s lehet61eg ugy elt , ahogyan ok.,,9 G. Vo-

ig t a kortars Irasmagyarazo is hasonlokeppen ertelmezi a "zsid6knak zsi-

dova" kifejezest . Tobbek kozott ezt frja: "Pal a maga hallgat6inak nemcsak

a szokincset vagy szintaxisat hasznalta fel az evangelium kozvetiteseben,

hanem gondolkodasmodjukar, szernleletiik koorditana-rendszeret, tapasz-

talataikat es tradici6jukat. A Kolosselevelben odaig megy az akkomodaci-

6ban, hogy sokan azt hiszik, nem is 0 frta ezt a levelet. Pedig Voigt szerint

o irta. Itt - fejtegeti - taruii Ieheti ink az igazi "diak6niai szolidari tasnak",

mely igy gondolkodik, te fontos vagy nekem, en komolyan veszlek teged,

A szabadon valasztott duleia tobb is mint misszionariusi es hermeneutikai

m6dszer. Ez az evangeliumert vallalt alapveto magatartasa palnak."IO

A m is szi6 i p red ik dc io

Az ujabb homiletikai eszmelodesben sok sz6 esik a kerdesrol, milyen

az igeszerinti misszi6i predikacio? Miben van a propriurna? Miben kii-

lonbozik a gyiilekezeti igehirdetestol? Pal eseteben, miben kulonbozik a

zsid6khoz intezett misszi6i predikacio a poganyokhoz sz616 misszi6i ige-

hirdetestol?

46

mai palkutatas a zsid6 hallgatosaghoz intezett misszi6i predikacio

anak Palnak az anti6khiai zsinagogaban tartott igehirdeteset

13,16) tekinti.i! E beszednek Lukacs kompozituma szerint a kovet-

reszei lehettek: 1. Izrael tortenete az exodust61 Davidig (17-22). II. [e-

tortenete a nagypenteki es husveti csucsponttal (23-32). III. Szent-

tdtilsidezet mint bizonyitek (33-'37) es Applicatio: "Azert legyen nektek

tJ)dtotokra ... " (38-41). - Ez a predikacio tele van bibliai idezetekkel s az

. (b'T-b61vett kulonbozo megfogalmazasokkal. Olyan kozossegben hang-.~ik,mely minden szombaton osszejot t a torveny es a profetak hallgatasa-

ia:~(15.vers). Ebben a gyiilekezetben Pal, aki hasonl6 bibliai tradici6kb61

e : l t , azon a nyelven tudott beszelni, amelyen omaga gondolkodott. Ebben

~istent isztelet i kozossegben szamolhatot t bizonyos, a maga korahoz illo

e5cegetikai ismeretekkel is. Mindez osszekoti ezt a predikaciot Pal apostol

1 i h . f61eveleivel, mindenekelott a Calatakhoz es a R6mbeliekhez irott le-

~~!1lel,melyekben az apostol kiilonosen zsid6 beszelgetopartnereire illet-

veel lenfeleire van tekintettel. A zsid6khoz intezett misszi6i predikacio

hY:ilvanval6va teszi, hogy Izrael nepenek udvtorteneti jelentosege egye-

t tiil a kegyelmi kivalasztasra vezetendo vissza. Isten dicsosege azonban:tWr~gsemIzraelben, hanem [ezus Krisztusban jelenik meg. Ez a fotemaja

akl','anti6khiai es minden evangelizalo predikacionak.V

)Yi\Mikvoltak mostmar a poganyokat megsz6lit6 misszi6i predikacio fo-

~nasai? A palkutatas itt elsosorban az .atheni predikaciot tekinti modell-

n : e k . Az ACS 17, 22 k-ban talalhato beszed irodalmi szerzojerol vita folyik

a.z,frasmagyarazatban. A ONTO szerint a beszed nagyon is jellemzo Lu-

kiksevangelista beszedkompozicioira. Van olyan velemeny, hogy ez a leg-

szentlelekkel teljesebb beszed, ami csak talalhato az UT-ban. Masek azon-

ban. idegen testnek tekint ik a Cselekedetek Konyveben. Nem mas, mond-

jak,mint gorog filoz6fia nehany OT-i idezettel vegyitve_I4 Azonban

ugyancsak a tekintelyes ONTO irja nehany lappallejjebb: "Az Areopagu-

SO n mondott beszed joreszben nem mas mint a Rm 1,21. A beszed szer-

zoje tehat megiscsak Pal . Lukacs megprobalja a gazdag tartalrmi beszedet

SUmmazva rekonstrualni , Az eredeti beszed, aminek it t csak a vaza latha-

t6;val6szfnuleg sokkal gazdagabb volt, mint az ami ittt elottiink fekszik

li.ukacs szovegezeseben." Errol beszel Udo Smidt is az ACS kommentar-

w a n : "Paulus redet und offensichtlich nach einem wohldurchdachten

~o:tlzept so dass wir den wortlichen Aufbau seiner Gedanken haben,

wenn adch die Ansprache selber wohl ausfiihrlicher gewesen ist".15 lgy

47

-----------------------------------------------------------



tehat a szerzoseg kerdese tisztazottnak veheto. De mi a jelentosege az at-

heni beszednek missziologiai szempontb6l? Ime. Ernst Lange a "Die Pre-

digt im NT 1956" c. konyveben ezt Irja: "Ha azt kerdezzuk, mil yen volt a

poganyokhozIntezett oskeresztyen kerugma, akkor az atheni beszedet

mint nagy jelentcsegu dokumentumot kell tekinteniink". 16Ugyano ne-

hany lappal odebb, a beszed behato elemzese utan ezt a vegeredmenyt

szfiri le: "Az Areopaguson mondott beszed gondolatvezetese elokep nel-

kill i a szellemtortenetben. Peldaja es dokumentuma a poganykeresztyenmisszioi predikacionak. Pal ezzel a beszedevel megalkotta egy uj misszi6i

beszed tfpusat, Ez a misszioi predikacio tortenelmet csinalt.,,17 Majd

ugyano igy folytatja: "Az Areopaguson mondott beszed az egyetlen do-

kumentuma ennek a predikacionak. Pelda nelkuli m6dja a regi poganykegyesseg ellen intezett tamadasnak.v 'fHasonloan nagyra ertekeli az at-

heni predikaciot G. Voigt is: "A beszed maga mintapeldaja a misszioi

kapcsolodasnak. Ez a predikacio a Biblia Istenerol valo uzenet beleontve

a gorog nyelv edenyeibe.,,19

A misszioi homiletika szempontjabol a kovetkezo formai kavetkeztete-

seket vonhatjuk le Pal atheni misszioi predikaciojabol:

1. Egyaltalan nem mindegy, hogyan, mivel kezdodik a misszioi predi-

kacio! Voigt - mint fentebb ramutattunk - mintapeldanak (Musterbeispi-

elnek) nevezi az "agnotos theos"sal tortent inditast: "Akit azert ti nem is-

mervetiszteltek, azt hirdetem en nektek." Ime azonnal kivilagosodik a

"C" bettl a predikacioban. Ez a celkituzes figyelmet teremt, mert egzisz-

tencialisan erdekes: "akit ti nem ismertek azt hirdetem nektek". Azaz

nem regi, unalmas kozhelyeket kivanok ismetelgetni, hanem informacio,

meglepo, (lj uzenet Iesz az igehirdetesem.

2. Milyen fontos a misszi6i predikacioban a z e ro e le s, az argumentacio!

Pal, aki nagyon is tisztaban volt az Ige dinamikajaval, nem esik bele va-

lamifele "igemithoI6gia" (majd az ige elvegzi) csapdajaba. , ,Mert Obenne

elunk es vagyunk ... " mondja s azonnal erezni, milyen fontos, milyen su-

lyos, milyen nagy jelentosegu ez a paranyi sz6,hogy "mert". Ugyanigy a

29. es 31. versekben is talalhato "Mivelhogy", A mert is, a mivelhogyok

is indokolnak, bizonyitanak, argumentalnak, A misszioi predikacio saja-

tos retorikai eszkoze tehat az erveles.

3. Az atheni beszed arra is figyelmeztet, mil yen fontos, hogy a misszioi

predikacio dia16gus legyen. Mindiart kezdodik a megszolftassal: "Atheni

ferfiak!" (Luthi kulonosen is nagyjelentosegrlnek tartja ezt a megszoli-

48

De az egesz beszed ad hominem sz6l: "a ti szentelyeiteket ... " "azt

nektek ... " "A ti koltoitek kozul ... " Mintha csak beszelgetne a

1 1 4 , Milyen fontos - mutatja az atheni beszed lukacsi vazlata is - hogy

l~en a misszioi predikacionak vaza, struktura]a, felepitese. Ez a misz-

s~6ipredikaci6 vilagosan hat reszre tagolhat6: l/22-23/b, 2/24-25, 3/25-

26,·4/28,5/29,6/30 .

. 5: Milyen fontos tenyezo a kozerthetoseg, a predikacio nyelve, termino-logiaja.

E formai jellemvonasok mellett meg fontosabbak azonban az atheni be-

szed tartalmi vonasai. Itt kapunk feleletet a kerdesre, milyen temakrol

s~6ljon a misszi6i predikacio?

.1 . Sz6ljon eloszor is arr6l, kicsoda a Biblia Istene? Azaz legyen a

misszi6i predikacio tudatosan Istenr6l sz616 beszedl Ez az Istenrol valo

~~szed legyen rogton konfrontacio azzal a primitiv nepi hiedelemmel,

®szerint Isten lokalizalhato (kezzel csinalt templomban lakik). Ez a

I<Q:ttl rontaci6 azert olyan nagyjelentosegtl esemeny; mert benne nem ke-

;¢sebb tortenik, mint a val lastortenetben es val laslelektanban oly fontos

~~~fepet jatszo un, szent hely mithoszanak alapveto megrenditese. De a

~szi6i predikacio Istenrol val6 beszede alapjaban renditi meg "az em-

I5~rreszorulo Isten" balga hiedelmet is s ezzel mindenfele kultusz, magia

e~ , theurgia ervenyesseget is: "Emberek kezetol nem tiszteltetik. .. "

~' 'ffiisszi6i predikacio e nemkeresztyen istentisztelet krizise, radikalis kri-

t~aja. Ugyanakkor a misszioi predikacio Istenrol val6 beszede ramutatas

a,J3iblia Istenenek kozmikus uralmara. Helyesen ertelmezi ezt a reszletet

fl1thi, amikor ezt predikalja az atheni beszed nyo;nan: "A Biblia Istene

o , t n az elso Impulzus, az elsd Mozgat6, ahogyan Ot a filozofusok elkep-

z~lik. 6 a Teremto, Aki teremtette a vilagot es mindazt ami abban van.,,2l

'2: Sz6ljon a misszioi predikacio masodszor arrol, kicsoda az ember?

1tisteninterpretaci6 folytatodjek emberinterpretacioban. Azaz mutassuk

f~I,mi a szerves kapcsolat Isten es ember (theo16gia es anthropologia) ko-

z,ptt. Beszeljen az ember eredeterol a misszioi predikacio. Mutassa meg,

11,91an az ember helye a teremtettsegben? Hova jelolte ki Isten? Mennyi

ideje van az embernek a foldon? Miert kozossegi leny az ember? Mit je-

l~f1taz "egy verbol"? Mi az ember rend~ltetese? (keresse az Urat!) Mit je-

l e l ) . t az, hogy "nincsen messze egyiki inkt61 sem"?22

3.A misszioi predikacio harmadik fotemaja a megteresre hivas "Isten

49



mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenutt hogy meg-

. terjenek." Meg kell tehat mondani eloszor azt, hogy mibol es honnan le-

het es kell megterni? Masodszor, hova, kihez? Es harmadszor hogyan tor-

tenik az igazi megteres?

4.A misszi6i predikacio negyedik fotemaja az eszkhatol6gia: "Mivel-

hogy rendelt egy napot. .. " Liiihi magyarazata: "Ezert veszelyes, sot tobb

mint veszelyes ennek az Istennek a rendeleseit athagni. 6 olyan Isten,

akitnem lehet kigunyolni. Ervenyt tud szerezni akaratanak.v+' Az eszk-hatol6gia foalakja azonban Krisztus, aki feltamadott a halalbol.

[egyzetek:

1 i.m, 95

2 i.m,

3 Ratschlege fut die Seelengewinnei, 184. lap

4 i.m,

5 i.m. 194k

6 i.rn.7 Der erste Brief des Paulus an die Korinther. Zweiter TeilThHK VII/2, Berlin 1982,

31 kk

8 Vo, i.m,

9 i.m.195

10 Voigt i.m. 281

11 Klaus Haacker, Urchristliche Mission und kulturelle Identitet. Beobachtungen zu

Stategie und Horniletik des Apostels Paulus (in: theol. beitr. 1988,61 k)

12 Udo Smidt, Die Apostelgeschichte, Stuttgart 1951 (2. kiadas), 101

13 Haacker im.

14 DNTD 2, 231

15 i.m.126

16 i.m.89

17 Vo, i.m, 104

18 uo.

19 uO,223

20 Die Apostelgeschichte, Basel e n . 277 k

21 Vo uo, 283

22 vo: Werner de Boor, Die Apostelgeschichte 1965, 319 k (WSB)

23 i.m.

50

6.§. pAL APOSTOL DIAKONIKAJA

A. Schmol ler , Handkonkordanz zum griechischen Neuen Testament, Stutt-

"diakonein" - "diakonia" - "diakonos". - Kittel, TWBII, 87.- H. Langenberg,

dienen (ib. Bibl. Begriffyk.68.k) irn NT, 1931.- A diakonein es fogalmi kore PaJ

(in: A Magyarorszagi Reformatus Egyhaz diakoniaja, Bp, 1979, 33-34)

A d ia ko ne in e e oaltozatai P a l leoeieiben

diakonein es valtozatai (diakonia, diakonosz) Pal apostolleveleinek

azt is mondhatn6k batran, kulcsszava. Kozel negyvenszer jon el6 ez

~V\.."ClJlClU a pali korpuszban. De nem minden esetben ugy, mint a keresz-

gyiilekezet specialis szeretettevekenysegenek a megjelolese, hanem

ertelemben ugy; mint az apostol egesz tevekenyseget, apostoli

u......lJ.J>.VU" .. ",.. megjeloloszo. llyen ertelemben talalkozunk a diakonein-

a 2 Kor 3, 3-ban ("Krisztusnak a mi szolgalatunk altal szerzett levele

Ugyanilyen ertelemben jon elo a Rm 11, 13-ban, ahol, Pal a ma-

beszel, Az 1 Kor 12,5-ben, ahol a gyillekezrti szolgalatok-sz6, ugyancsak az altalanosabb ertelemben hasznalja Pal. A 2 Kor

is, ahol a Lelek szolgalatat konfrontalja Pal a halal szolgalataval.

a 2 Kor 5,18-ban, ahol a bekeltetes szolgalatarol van sz6. Ugyan-

a 2 Kor 6,3-ban, a 11,8-ban. Sot a nem hiteles pali levelekben is, mint

az Ef 4,12-ben, vagy a Kol 4,17-ben. A Rm 13,4-ben Pal az allamot ne-

Isten diakonusanak. A 15,8-ban [ezus Krisztust nevezi a korii lmetel-

szolgajanak (!). A 16,l-ben Febet a kenkreabeli gyillekezet szolgaja-

Az 1 Kor 3,5-ben onmagat es Apo1l6st mondja "csak szolgaknak". A 2

3,6-ban az apostolokat nevezi az Ujszovetseg szolgainak. A 11,15-ben

a hamis apostolokra hasznalja a sz6t, azokra akik "atvaltoztatjakaz igazsag szolgaiva." Megallapi thatjuk tehat, hogy Pal levelei-

a diakonia sz6 eloszor altalaban jeloli az apostoli szolgalatat es a gyu-4gK~2~ett)enfolyo kulonfele szolgalatokat (vo. 1 Kor 12, 1 kk). Ezen a pon-

azonban erdemes felfigyelni a Kesemann eszrevetelere, hogy ti, az 1

12,4 kk-ben a kharizmakat Pal val takozva hasznalja a diakoniai-al.'

leveleiben a diakonein es valtozatai masodrenden jelol ik a keresz-

szeretetszolgalatot. A sz6 erne, mondhatjuk, szorosabb ertelmere

Pal a Rm 15,25-ben mondvan: "Most pedig megyek [eruzsalembe,

51



szolgalvan a szenteknek." Hangsulyozottan ilyen ertelemben beszel az

apostol a 2 Kor 8. es 9. fejezeteben a diakoniarol. Az itt emlitett "szentek

irant va16 szolgalat" (2 Kor 9,1) nem mas mint az osgyulekezeti szegeny-

gondozas, Pal itt olyan reszletesen beszel a szeretetszolgalatrol, hogy a

diakonika az6ta is ezt a ket fejezetet tekinti a keresztyen diak6nia magna

chartajanak. Wendland azt Irja a DNTD-ban, hogy ha osszeallitjuk azok-

nak a kifejezeseknek a listajat, melyeket itt Pal a gyulekezetek szere-

tetadomanyanak megjelolesere hasznal (kegyelem: 8,6.7.19 - diak6nia: 8,

4 - 9,1-12-13. - aldas: 9,5, - aldozatkeszseg: 9,12, - szabad adomany 9,13)

akkor kikerekedik az adakozas egesz theologiaja.i

Mielott a reszletekre ternenk, a fentiek alapjan felvetodik a kerdes, mi-

lyen osszefugges van, van-e egyaltalan valamifele osszefugges Pal apos-

tol e ketfele szohasznalata kozott? Mi az osszefuggese a diak6nia tagabb

es szorosabb, szelesebb es specialisabb ertelme kozott? Miert jelol i mind-

ket szolgalatot, a gyulekezet tobbi szolgalatat es a specialis szere-

tetszolgalatot az apostol ugyanazzal a terminus technikussal? Nos azert

teszi ezt, mert ugy latja, hogy a specialis szeretetszolgalat nem holmi fug-

gelek az e16 gyiilekezet testen, hanem a gyulekezet pneumatikus eletenek

egyik funkci6ja. Masreszt viszont a gyiilekezet tobbi szolgalata is (az ige-hirdetes is, a kormanyzas is) vegeredmenyben nem mas mint a gyiileke-

zet szeretetszolgalatanak egy egy specialis (indirekt) m6dja. Elesebben fo-

galmazva, Pal theo16giai gondolkodasa szerint az igehirdetes - diak6nia,

a diak6nia viszont igehirdetes.

A d ia k6 ni a i m pu lz us ai

Bar az irasmagyarazok szerint a 2 Kor 9 krono16giailag e161Jbszuletett

mint a 2 Kor 8, mi megis a kanonikus sorrendet kovetjuk es a 2 Kor 8-b61

indulunk ki a diak6nia impulzusainak szambavetelenel. Igy vilagosodik kiaz a tenyallas, hogy a keresztyen szeretetszolgalat else impulzusa egy, a

szeretetszolgalatot gyakorl6 keresztyen gyillekezet peldaadasa. S6t nem is

egy, hanem tobb gyii lekezet peldaadasarol van szo, hiszen Pal a maced6n

"gyii lekezetekr61" beszel. Ezeknek a gyillekezeteknek a peldajaval moti-

valja a korinthusi gyiilekezet szeretetszolgalatat, A maced6n gyillekezetek

peldajaval mutat ra az apostol minden gyulekezeti szeretetmunka vegs6

es igazi forrasara, az isteni kegyelemre. "Tudtotokra adjuk Istennek azt a

kegyelmef, amelyet Maced6nia gyulekezetivel kozolt." Ime tehat a kegye-

52

dimenzi6jaban latja Pal a gyiilekezet "j6tetemenyet". Ez a diakonia-

azert olyan nagyjelentosegu, mert egyreszt kiemeli a diakoniat a

kategoriajabol, masreszt leleplezi Isten orszaganak azt a regi alap-

mely szerint onmagaval tesz j6t, aki massal tesz j6t . A diak6nia,

a kegyelem ajandeka annak a jele, hogy Isten bimbocsanatot hirdetett

Annak, hogy eletiikben megtort a bun remuralma es va-

f~ZSE~relle.nnak a fordulatnak a jele a diak6nia a macedon gyillekezetek

hogy e gyiilekezetek tagjai Isten haragja a161atkerii ltek az Isten1""-,_."1.,.",,,, ala - Isten immar kedvet, oromet leli a Maced6n gyulekezetek-

. .. .•• .. .hogy milyen mely theol6giai osszeftiggesrol van sz6, mutatja a 9,8

ahol is Pal expressis verbis Istenig radikalizalja a diakoniat mondvan:

....•.. Isten pedig hatalmas arra, hogy ratok arassza minden kegyelmet,

ljpgy mindenben, mindenkor teljes elegsegetek l~ve~, ~ndenj6tetemeny-

:t~RQsegben legyetek." ~ ~it jelent =~o~ ,a dl ,ak~.ruakegyel:~; Akk~rm<iunk felelni erre a kerdesre, ha viszalyarol nezziik a problemat. Tehat

£i#sJP.erjuk, hogy ~a valaki id~ge~ed~k a diakoniatol, ha h~zod~.zik a j6-

{~temenyt61, ha runes kedve, ideje, penze, keze, szeme, szrve, hire~,me .a

dlak6niahoz, akkor az azt jelenti, hogy nem kapta "ezt a kegyelmet .M-

vethogy pozitiv oldalrol nezve a kegyelem mit jelent? Azt, amit a 2. es kk.

~~isekben igy olvasunk: "A nyomorusag sok probaja kozott is b6~eges ~z

~!9romuk ... " (2-6 versek). Amib?l vil~g?s~ kovetk~zik, a~,a fel lsmeres,

l l , g f W nem a gyiUekezetet kell kerlelni, alljon be a diakoniaba, har::m a

~ekezetnek kell kerle,lni a d~ak~r_U~ele,16s;ez:t6i~~ ~ogy ~og:dJa~ be~~Jlla szentek irant valo szolgalat jotetemenyebe es kozos~egebe . ~d-

~~tpedig miert? Azert mert "onmagukat adtak eloszor ~z Urnak.< ~e,a

d,}qk6nia else sajatsagos impulzlfsa, az isteni kegyelem altal munkalt ona-

~~,~as,onmagunk odaadasa az Urnak.

: " A masodik impulzus az a tenyallas, hogy a ~i~k6nia ~~zzatar,~o:ik ..a

1f,ft~el'ztyenelet, a keresztyen gyulekezet teljessegehez. Hiaba :,~o:~lko-<tlJ<_"ugyanis a gyiilekezet a hitben, a beszedben, a nagYNt~.eO~?~laI19a:-

S.~~9kismereteben es minden buzgosagaban, h~ ~em bovolkodik a ~a-

sgl9<al val6 [otetemenyben, az elesettek felkarolasaban. Ha ez a szolgalat

N'ijtyzik, akkor hiany van a gyiilekezet eleteben.

< " . / \ diak6nia harmadik motivuma a krisztol6giai argumentum, a Jezus

~~~tus [otetemenyere (Kharis) hivatkozas. ,,~e~t ismer~tek ~ mi l!runk

r 9 ~ J . l SKrisztusnak [otetemenyet , hogy gazdag leven szegennye let t erette-

t e l . < , hogy ti az 6 szegenysege altal meggazdagodjatok" - olvassuk a 2 Kor

53



8,9 ... en. Itt - amint arra G. Voigt ramutat - nem egyszeruen arrol van sz6,

hogy [ezus Krisztus szegenynek sziiletett "von Haus aus", hanem itt [e-

zus tudatos donteserol van sz6: "Gazdag leven szegennye lett." I tt tehat

nem [ezus foldi sorsara kell gondolni - figyelmeztet Voigt - hanem a pra-

eexistens Krisztus dontesere. [ezus "szegenysege" nem azt jelenti, hogy

sznkolkodott foldi javakban, hanem azt, hogy megalazta magat isteni di-

csosegebol az emberi letformaba.,,3 Arr61 van itt sz6, amirol a karacsonyi

enekkolteszet oeszel :. "Elhagya gazdagsagat , veghetetlen orszagat , hogy

erettiink adjaonmagat." Arr61 van itt sz6, amirol Barth Karoly ir a KD-

ban: "Jezus annyira atadta magat Istennek s igy az emberi sorsnak, hogy

istensege nemcsak masok szamara, de meg onmaga szamara is egyszenl-

en lathatatlanna let t.,,4 Megfogalmazhatjuk tehat a tetelt, a diak6nia har-

madik impulzusa az inkarnacio es a satisfactio.

A gyiilekezet diakoniajanak negyedik impulzusa a koinonikai argu-

mentum. Mivel gazdagok es szegenyek egy testte kereszteltettek meg,

ezert ervenyesiilni kel l az egyenloseg (isotes) udvtortenet i szempontia-

nak. Erre a bizonyos "egyenl6segre" ugyanis Isten a maga nepet mar az

6T-ban megtanitotta a mannaval. A manna nagy csodaja az volt, hogy

"Aki sokat szedett nem volt tobbje es aki keveset, nem volt kevesebbje ... "(15. vers). Itt isteni rendrol van szoes 'ez a rend most ugy ervenyesul a

gyiilekezet eleteben, hogy egyik gyiilekezet p6tolja a masik "fogyatkoza-

sat". Helyesen jegyzik meg tehat az frasmagyarazok, hogy az itt emlege-

tett "egyenl6seg" nem politikai, nem szociol6giai es nem filoz6fiai erte-

lemben veend6, hanem hangsulyozottan theol6giailag ertendo. Istenmin-

den gyermekehez egyenl6 m6don fordul oda. Mindenkit egyenlokepen

szeret. Ezt akarja kifejezni a gazdagok "feleslegenek" tovabbadasaval a

szegenyek fele, Isten nem azt akarja, hogy a gazdag gyiilekezetek szege-

nyek legyenek s hogy a szegenyek foglaljak el a gazdagok helyet. Isten

azt akarja, hogy a ketfele gyiilekezet p6tolja ki egymas "hianyait". Idez-zuk ezen a ponton Victor Janos szavait: "Hogy egyenloseg legyen - ezzel

a tanacsaval mutat ra az apostol a szeretet szolgalatainak es aldozathoza-

talainak azigazi ertelmere, Nem aza eel, hogy ahol boseg van, ott hiany

tamadjon, hanem hogy jus s on mindenuve elegend6 az Isten aldasa-

b61...,,5 Hasonl6 ertelemben magyarazza locusunkat Robertson:

"Az egyenloseg Pal szemeben a viszonossagot jelentette, az igaz es szere-

tetteljes testveriesseg erzeset ... Feleslegem nem az enyem ... Ezt t61em

nem az er6szak vagy a torveny ereje veszi el, hanem en adorn oda a sze-

54

bennem lak6 torvenyenel fogva. Vegyetek fontol6ra, hogy a keresz-

mily gyorsan megoldana minden idevago kerdest ... ,,6

diak6nia otodik impulzusa a halaadas kotelessege (vo: 9, 11-15).

igazi erteke az, hogy "sok halaadassal bovolkodik az Isten

Tehat vertikal isan termi a halaadas gyiimolcset , nem horizontal i-

A megsegitettek Istent dicsoi tik es nemaz 6 eszkozeikent eljaro ajan-

Victor Janos a kovetkezo magyarazatot ftlzi locusunkhoz:

Isten celjaira szeretetbol odaadott penz sokkal tobb mint anyagi se-

."I!,ll.l)<::l',. Nagy lelki szolgalatot is vegez. ,,50k halaadassal boseges az Istenaz ilyen penz. Ahova eljut, terheket konnyit. segftseget nyujt, szo-

~cl)!.U'""a.L oromokre fordit. Es mindennek nyoman panasz helyett Is-

aldo halaadas fakadhat a szivekb61." (im) A konzekvenciakat is le-

, lM'VHI'a.. ' "Ugy gazdalkodjam azokkal az anyagi javakkal amelyeket Isten re-

bizott, hogy engedelmessegemert halaval dicsoitsek 6t masok., ,7 Meg-

;.\mlat)l.tlla~uktehat az eddig elmondottak osszefoglalasakent is, a diak6nia

impulzusa - Pal apostol diakonikaja szerint - Isten magasztalasa,

llolrltilcatLoDei, a Soli Deo Gloria elve! .

A d ia k6 nia m u nk ad ga i:~~~',~:~~Ij:IPalapostol diakonikaja tukreben a keresztyen diak6nia els6 aga agyli-

'~~kezeti szegenygondozas, vagy masneven, a gyiilekezeti segely mtikodte-

i~e. Az frasmagyaraz6k ramutatnak, hogy amikor Pal apostol eloszor a

'~~i}ced6niai, majd a korinthusi gyiilekezetben is gyujtest rendez a jeruzsa-

$;l~mies a [eruzsalem kornyeken ezidotajt nagy anyagi insegben verg6d6

4Wiilekezetek szamara, akkor els6sorban nem karitativ tevekenyseget akar

;~akorolni, hanem az egyhaz egyseget, a zsid6 es poganykeresztyen gyu-

t~:kezetek osszetartozasat kfvanja er6siteni, s6t egyszeruen - dokumental-

';~;Ez a tenyallas (5itz im Leben) termeszetesen semmit sem von le a 2 Kor

e.~"'9fejezetek diakonikai ertekeb61. A ,,5itz im Leben" kett6s tanulsaggal

i,;~olgal. Az egyik az, hogy az el6 keresztyen gyiilekezet elsorendfi feladata

::.~(:SZegenyebbgyiilekezetek anyagi tamogatasa. A masik tanulsag az, hogy a

;J.~esztyen gyiilekezet diak6niai feladata altalaban a szegenygondozas, else-

. a sajat ksbeleben el6 szegenyek felkarolasa. gondozasa. Hogy mir61 is

itt sz6 tulajdonkeppen. ugy tUn ik ismet csak Robertson ertette meg a leg-

,{lI, 'l!OOan.zt irja: "Az adakozas nem jelenti feltetlenul a penzadomanyo-

.."~.a.o,,.. Mert lehet az alamizsnalkodas oktalan, meggondolat lan is, ami ka-

55



ros mind az adakozora, mind az elfogadora nezve, Az adomanyozora, mi-

velhogy tapot ad a lustasagnak. Az elfogadora, amennyiben megfosztja ot

a fuggetlensegetol es ereje kifejteseben akadalyozza. Vegyiik fontolora azt

is, hogy lehet valaki igazan adakozo akkor is, ha semmit nem ad kegyes

egyesiileteknek. De sok munkaalkalmat szerez, penzet oly vallalkozasok-

ba fektet i, amelyek az emberek legmagasabb rendtf kepessegeit fej lesztik

ki , ha a munkas faradtsagat tisztesseggel megfizet i, akkor az ilyen ember,

bar kozvetleniil semmit sem ad, kozvetve igenis bokezti es alamizsnalko-

do. Az ilyen ember a szo igazi ertelmeben adakozo es konyoruletes/'SA kersztyen diakonia masik foaga Pal diakonikajanak tukreben is a be-

teggondozas. Alegdirektebb utalast erre nezve a Rm 12,8/d-ben talaljuk,

Az "eleoon" (konyorulo) jelentesenek ertelmezeseben megegyeznek az

Irasmagyarazok, Kesemann a Romai level kommentarjaban ezt frja:

"Az eleoon nyilvanvaloan a betegek es elhagyatottak apoloit jelenti ... ,,9

Ugyanigy Werner d e B oo r a WSB-ben: "A fiatal keresztyen gyiilekezetek a

konyoruletesseg emli tesenel valoszfrufleg rogton az irgalmas Samarita-

nusra gondolhattak, s ezert a konyoruletessegben (irgalmassagban) ege-

szen konkreten a betegek, a gyongek es foglyok apolasat lattak ... ,,10 Leg-

reszletesebben Kdlvin magyarazza a locust mondvan: "A konyorulokazok az ozvegy es mas szolgak, akik a regi egyhaz szokasa szerint a be-

tegek apolasara voltak beallitva ... Toluk azt kfvanja az apostol, hogy vi-

damsaggal vegezzek tiszti iket, hogy zsembessegukkel, amint ez gyakran

megtortenik, szolgalataik szivesseget ne csokkentsek. Mert amikepen a

betegnek vagy barmi mas medon lesujtott embernek semmi sines na-

gyobb vigasztalasara, mint amikor azt latja, hogy vidam es keszseges le-

lekkel akarnak rajta segiteni, ugy ha kelletlenseget vesz eszre az ot tamo-

gatok arcan, ezt a szemelye irant valo megvetesnek tekinti."ll

A keresztyen diakonia gyakorlasanak harmadik modja Pal diakonikaja-

nak a tukreben, a keresztyen tolerancia, a hfvok kolcsonos toleralasa, A lo-

cus classicus itt a Gal 6,2. Ezt a locust ugy is emlegetik, mint a diakonia

locus classicusat, mely a kolcsonos f i z i k a i teherhordozas bibliai erotle-

jes impulzusa. Pedig itt nem egyszeruen ilyen ertelemben van szo "egy-

mas terhenek a hordozasarol". Tehat nem a favagas, mosogatas, begyujtas,

gyogyszereztetes, furdetes, parna megigazi tas stb. szolgalatara kell gon-

dolni. Hanem a mvo testver btineinek, biInos termeszetenek, oemberenek

toleralasarol, szelid elhordozasarol, Erdemes felidezni Victor Janos magya-

razatat: "Egymas terhet hordozzatok - mondja Pal. Erre akkor kel l gondol-

56

amikor ramnehezedik a masik ember bilne. Sokszor nehez elvisel-

Szeretnem lerazni magamrol, mintha semmi kozom nem volna hoz-

Krisztus torvenye mast kfvan tolem. Szilardsaggal . ti irelem~el kell

, a nehezen elviselhet6' testvert is. Azert vagyok melleje ren-

hogy segitsegere legyek, utbaigazi tsam ... ,,12 Hasonlokepperi tanit

ujabb frasmagyarazo. Beyer is a ONTO-ban:. "Ah?gyar: az els? vers

a masik gyengesege, s6't bane melle allni, ezt jelenti a terhet hor-

. . A gyiilekezet a kolcsonos hordozas kozossege ..~n,elkii1ne;n vo~a

gyiilekezete. Ez a Krisztus torvenyenek a bet?l tese, a ~o~:~. to~-

szemben. A torvenykegyesseg csak a gyengektOl es b:mosok~01

, i tartozkodas altal toltheti be a torvenyt. Ezzel szemben Knsztus tor-

a szeretet, melyet csak a testver terhenek elhordozasaban lehet be-

S tulajdonkeppen a mozesi torveny is ekkor toltetik be iga~anP

azonban meg tovabb is megy mint Victor Janos, mert szerinte a

nemcsak tiirelmet jelent a masikkal szemben, hanem az 6'

terhenek felvetelet is espedig ugy mint sajatomat, tehat

jelent , mint melleje allani az 6'esendcsegeben, vele egyiit t a ban el-'1 kc b ., . ,,14vele es erte hinni s erette Istenne oz eruarru.

LULa~p-voUs~to'lajatos diakonikaja szerint a diakonia negyedik variacioja ~ULULU._uv"ugyakorlasa. "Isten szolgaja (diakonusa) 6'ate jav~d:a" m~ndJa

Rm 134-ben az allami felsobbsegrol. Ketsegtelen, hogy Pal itt lelkigon-

celzattal beszel levele olvasoival az allami felsobbsegrol. Az is nyilvan-

hogy nem a szo mai ertelmeben vett diakonia (szeretetszolgalat) gy_a-

varia el a nemkeresztyen allami felsobbsegtol . .Tehat n~m L~ther er-

lmezese szerint gottdolkodik a diakoniarcl (hogy ti. a szegeny es beteg-

az allami felsobbseg feladata es nem a gyulekezete). Megis meg-

LU.~"<U,L'-<'J,i t is akar mondani Pal arnikor az allamhatalomrol , mint Isten

LU,,'LU'JLeszel? Miert illik bele ez a tanitas Pal diakonikajaba? Nos

mert it t is a diakonia theologiai hattererol van szo. .Jsten szolgaja 0 ~

.. .' " mondja Pal s ezzel arra az 6'stitokra mutat, mi is volt Isten eredeti

:.' • ' az allamhatalommal? Az allami hatalom sokfele~eppen megmutatko-

io"deformacioja ellenere is. Mi az Isten eredeti terve? Ime nem a~, .hogy az

'ctlattvalokat elnyomo eroszakszervezet legyen. Hanem a~, ~o~ ~llJon Ist~n

~zMgalataba a bun elleni harcban. Mivelhogy Isten diakoniajanak egyt~

'. ;;rlapveto mozzanata "a gonosz megbuntetese". Az allamhatal~~ ,.t:hat

'Visszalltal Istenre. Ezen a ponton villan fel az allamhatalom reformaclOJanak

}ehyege, legyen Isten diakonusa az allampolgarok javara.

57



A d ia k6 n ia s ze ro ez es e

Pal apostol a maga leveleiben nemesak ugy all elottunk, mint a diako-

nia theol6gusa, hanem ugy is, mint a diak6nia kharizmatikus szervezoje.

A 2 Kor 8-9 ,,5itz im leben" -je az a nagyobb meretti gyujtes (segelyakcio)

melyet Pal a maeed6niai gyiilekezetek koreben rendezett a jeruzsalemi es

[eruzsalem kornyeki keresztyenek megsegitesere. Korinthus varosaba is

elkuldi levelet a gyiilekezetnek. Leveleben nemesak kesedelmezesenek

okait adja elo. Felhasznalja az alkalmat arra, hogy a korinthusi keresztye-

neket is belevonja a gyiilekezeti sagely szolgalataba, Erdemes megvizs-

galni, hogyan teszi ezt? Mika diak6nia szervezesenek Iepesei Pal mun-

kassaganak tiikreben?

A diak6nia szervezesenek, de mondhatjuk, hogy a gyiilekezet diako-

niai mozgosftasanak elsa lepese Pal leveleinek tukreben a diak6niai hira-

d6! Azaz, a diakoniaba meg benemkapesol6dott gyulekezetek informala-

sa a mar diakoniat vegzo gyii lekezetek aldozatkeszsegerol . "Tudtotokra

adjuk pedig ... " kezdodik a nyolcadik fejezet s ebben az informacioban

azonnal akarva nem akarva felallitja az apostol a diak6nia modelljet:

"erejiik szerint , sot erej iik felett is adakoznak ... "A diak6nia szervezeseben fontos lancszem a gyiilekezet aldozatkeszse-

genekelismerese. Nemesak altalaban (vo.Zverssel), hanem konkreten, a

diak6niai keszseg nyugtazasaval: "fme ti keszsegetek ... " Pal szervezo-

keszsegenek szemleletes dokumentuma, ahogyan erositi a gyii .lekezete-

ket egymassal, Nemesak a korinthusiaknak beszel a macedonokrol, ha-

nem a maeed6noknak is a korinthusiakrol (9,2 vers). Victor Janos is felfi-

gyel erre a mozzanatra, Ezt irja ezzel kapesolatban: "A Korinthusiak es a

kornyezo Achaja tartomanyaban lak6 hivek mar az elazo ev 6ta kifejeztek

"keszsegiiket" az apostol altal indi tott gyti jtesben val6 reszvetelre. Meg-

igertek, hogy ok is hozzajarulnak "a szentek irant val6 szolgalathoz", azInseges testverek megsegitesehez. Es az apostol ennek hfret mar el is ter-

jesztette, masokat is buzditva ezzel a j6 peldaval. .. ,,15

A diak6nia szervezesenek harmadik lepese a megfelelo munkatarsak

megvalasztasa. Pal munkatarsai voltak: Titus (6.v. 16.v), egy bizonyos

,,~tyaf~" akit a gyulekezetek valasztottak (19. vers) es egy harmadik aty-

aft, akmek buzg6 voltat - ugymond - sokszor kiprobaltuk ... (22. vers).

Mintha esak egy kis diak6niai bizottsag mukodnek itt. A lenyeg azonban

az, hogy Pal nem egymaga kezelte a gyii lekezetek diak6niai adomanyat.

58

talan nem is a kezelte. Eleve elkeriilni akarta valosziruileg a gyanusi-

meg a lehetoseget is. Milyen helyesen latja tehat a kerdest Ro -

amikor ezt Irja: " . .. Pal azert is kiildotte a koveteket, hogy a sajat

at megvedje. Neki mar elozetesen vedekeznie kel lett a felmerii l-

latszat es ganes ellen, mert ha olyan nagy osszegeket, aminokrol itt

egyediil a kezel te volna, az emberekben konnyen felebredhetet t

a gyanu, hogy Pal a gytij tes egy reszet a maga celjaira fordit ia. Ezert

versekben igy haritja el magatol a gyanut: ,,6vakodunk =ugy-

_ hogy senki se ocsarolhasson minket a mi szolgalatunk altal val6j6tetemeny miatt, mert gondunk van a tisztessegre nemesak az

elort, hanem az emberek elott is." (Vagy ahogyan az UF hozza: ,,6va-

akarunk attol, hogy valakimegragalmazhasson minket szolgala-

erne boseges eredmenye miatt, mert gondunk van a tisztessegre

;;.tLl'L"'~I" az Dr elott, hanem az emberek elott is . .. , ,)16

diak6nia szervezeseben lenyeges mozzanat a diak6nia mertekenek, a

normajanak a felallftasa is. Robertson egyik idevago predikacio-

kiilon fejezetet szentel "az adakozas mertekenek". Ezt mondja:

apostol nem nevez meg a korinthusiaknak semmino osszeget. Nem

uralkodni sem elhatarozasukon, sem vonakodasukon. Mindazaltalnekik valamilyen merteket. .. Eloszor is azt tanaesolta nekik, hogy

bokezuek. Masodszor arra kerte oket, hogy megfontoltan adja-

(kik ahogy eltokelte szfveben). Harmadszor, hogy jokedvtien adakoz-

ne faj6 erzessel vagy kenyszeritesbol, mert a jokedvu adakoz6t

az Isten." Ugyano mutat ra lejjebb, hogy Pal milyen vilagos kii-

mh,,,,,,.:,..:>t tesz a megfontolt es az otletszeruen vegzett adakozas kozottP

diak6nia szervezesenek tovabbi lenyeges lancszeme a diak6nia eloke-

i;i;l$j~te:sevo. 9,1 kk versek). "Mindenki tudja -lrja R ob er ts on - milyen mas

\f~il'zl~ss,elad az ember ha a [otekonysagra val6 adakozas ke1l61egelo van ke.-

... A varatlanul jova adakozasi felhivas epp oly kellemetlen, mint a

··'i.t"h::,I,,",r. latogatasa ... Pal apostol j61tudta ezt . Tudta, hogy a korinthusiak

varatlanul i itnek rajtuk, szegyellni fogjak magukat s keseruseggel telik

a szfvul oiranta is, de a jeruzsalemi szentek irant is, akiknek a javara

i'''(1~~'''''AV£'1kenyszerultek.v'" Victor Janos finom szojatekkal erzekelteti a fel-

:¢$zites jelentoseget: "Hogy keszek legyetek. . . Az apostol felt, hogy min-

"keszsegiik" (2. vers) ellenere megis "kesziiletlenUl" talalja oket, hakii ldi elore megbizottait. Es nem akarta, hogy csak az a megjelenese-

az a szemelyes erkolcsi kenyszere alatt kapkodjak hamarosan ossze

59



amit adni akartak. Ez "ragadomany" lett volna, nem igazi "adomany". Le-

gyen mar minden "el6re elkeszitve", mire 6 odaer ... , ,19 - Ime ezt jelenti a

diak6nia lelki es adminisztrativ elokeszitese.

Vegii! meg egy fontos mozzanat a diak6nia szervezese szempontjabol.

Mint kideriil Pal diakonikajabol, a diakoniat nem parancsolni, hanem ta-

nacsolni kell. "Tanacsot adok. .. " olvassuk a szovegben. Itt is Robertson fi-

gyel fel Pal fogalmazasanak a jelentosegere. Ezt mondja: "Az apostoli ta-

nitasi m6dnak egy sajatos vonasaval allunk itt szemben. Nem ugy beszel-

tek 6k mint diktatorok, hanem inkabb mint akik tanacsot osztogatnak ... ,,20

Foglaljuk ossze az elmondottakat. A diak6nia szervezesenek Iancsze-

meiPal diak6niai tanacsadasa tukreben: 1. A diak6niai hirad6 (informa-

cio). 2. A diak6niai keszseg nyugtazasa. 3. A megfelel6 munkatarsak ki-

valasztasa, 4. A diak6niai norma felal litasa. S. A diak6nia elokeszitese. 6.

Nem parancsolni, hanem tanacsolni.

Jegyzetek:

1 Exeg.Vers.58

2 im. ad 2 Kor 8e9

3 Die lebendige Steine, 52

4 KD II,1,580

5 R6mai Korinthusi I-II. level. elmelkedesek.Bp.en.Ibd

6 Lm.252

7 Lm.185

8 Lm.247

9 An die Romer, 330

9 WSB (Romer), 288

10 Kalvin, A r6mai level magyarazata.ford, Rabold Gusztav.Bp, 1954

12 Galatalevel.Elmelkedesek, 3513 DNTD

14 u6 uo

15 i.m, 183

16 i.m,

17 uo, 255-256

18 uo 253

19 i.m. 183

20 i.m.

60

7.§. pAL APOSTOL POIMENIKA}A

l1V••UWHU••G. Heinrici , Paulus als Seelsorger. Lichterfelde 1910. - J. Smemo , Theo-und Seelsorge bei Paulus (in: Lutherturn, 1937,97-117). - W. Schrange, Die

Einzelgebote in der paulinischen Paranese, 1962. - w . len tsch , Paulus als(in: Handbuch der Jugendseelsorge 1,75 k). - H. Schlier,Uber das Hauptan-

I. Briefes an die Korinther (Aufsetze der christ lichen Mahnung nach dem

Paulus, uo, 206). - Kittel, ThWB V,771-798 "parakaleoo" "parakiesis". - 1.Ni-

Die Motive der religios-sittlichen Paranese inden paulinischen Gemeindebriefen,_ M. Dibelius, die Paenese (in: Die Forrngeschichte des Evangeliurns, 284).

P al a po sto l m in t le lk ig on d ozo

palkutatas egybehangz6 megallapitasa szerint a koresztyen egyhaz-

elso nagyhatasu lelkigondoz6ja, Pal apostol. Pallelkigondoz6 te-

kenvsezere termeszetesen nem szabad modern kepzeteket visszavetite-

nem f6foglalozasu lelkipasztor volt, sem nem .Jaikus lelkigondo-

6els6sorban, a sz6leg6sibb, legtisztabb ertelmeben "misszionarius",kovete, az evangelium predikatora. Szerteagazo misszi6i munkal-

megis ujra meg ujra lelkigondoz6i beavatkozast kovetelt tole. Do-

ezt pl . a Filemonhoz irott level. Deismann ezt a levelet a Palrol

konyveben "az 6skeresztyen lelkivezetes pillanatkepenek" tekinti .1

ahogyan itt Pal Onezimuszt nevezi (az en fiarn, az en szivem),aho-

Filemont "testverenek" titulalja, ez a palkutatok (Lohmeyer, Jentsch)

kifejezetten lelkigondoz6i kapcsolatra utal Pal es Onezimusz, Pal

kozott, A keresztyen anyaszentegyhaz torteneteben Pal apostol

leve11elkigondoz6. Pal levelei nem dogrnatikai kompendiumok,

bevezetesek a keresztyen hit es erkolcstan alapkerdeseibe. hanem

un''7nf+"r lelkigondoz6i iratok, az apostoli lelkigondozas irodalrni

I01<~urnentlunla1.al itt a gyiilekezeti elet konkret es nemegyszer nagyon is

lelki es testi kerdeseiben ad eligazitast a Szentlelek vilagossaga-

Pal theol6giai fejtegeteseinek lelkigondoz6 tendenciajat bizonyitjak

befejez6 reszei, tin. parainezisek (vo. Dibelius kutatasaivall).

felbukkan6 ilyen szavak mint "parakalein", "nouthein",

ugyancsak a lelkigondoz6 jelleget verif ikaljak. Mindezt pedig

azert tartottuk sziiksegesnek el6rebocsajtani, hogy megallapithassuk,

61



ha nem is akademikus poimenikai ertelemben, megis lehetseges Pal apos-

tol "poirnenikajarol" is beszelni. Akarcsak mint homiletikajirol, Iiturgika-

jarol, katechetikajarol, missziologiajarol vagy diakonikajarol,

A keresziuen l el k ig ondo zas mo t i vuma i

Pal apostol poimenikaja tukreben a keresztyen lelkigondozas legelso

mozgatoja, motivurna - Isten lelkigondozasa. Azaz, Isten vigasztalasa.

Pal Istene "a minden vigasztalasnak !stene". Ami azt jelenti, hogy Pal Is-

tenkepe (theologiaja) szerint Isten al lando, folyamatos munkaja oveinek

szuntelen vigasztalasa, Pal Istenenek minden emberi helyzetre nezve van

vigasztalo szava. Pal Istene egyszenlen kifogyhatatlan a vigasztalasban (2

Kor I, 3 kk). Ez az isteni vigasztalas azonban nem oncel. A vigasztalas

celja az, hogy ugymond "mi is megvigasztalhassunk minden nyomoni-

sagban esteket." Pal nem azert vigasztal, mert 0 joszfvu ember, aki szana-

kozik masok nyomorusagan. Pal azert vigasztal masokat, mert 0 Isten

eszkoze. A pali vigasztalo szolgalat mogott az a csoda all, hogy Isten vi-

gasztalo Isten. Micsoda theologiai tavlatokat, melysegeket nyit meg ez az

Istenrol valo beszed. Isten tehat nemcsak "Biro", nemcsak "abszolutSzentseg es igazsag". Nemcsak "Torvenyado". Sokkal inkabb empathikus

Isten, Olyan Isten, aki nehezen viseli el ovei szenvedeseit, Az emberi szo-

monisag s annak mai fajtaja a depresszio nem az 6akarata. Minden dep-

resszio ellensege Isten atyai szfvenek. Az ember termeszetes al lapota nem

a szenvedes, nem a nyomonisag, a testi-lelki levertseg, eletuntsag, kila-

tastalansag. Isten a maga reszerol az 0 vigasztalasaval is ellensiilyozza,

enyhiti azt a termeszetellenes allapotot, amibe az embert a biine vitte. Az,

hogy Isten "vigasztalo" Isten, tulajdonkeppen azt jelenti, hogy Isten nem

szomonisagra, hanem "vigassagra" teremtette az embert. Az emberi lete-

zesnek nem szenvedesnek kellene lenni, hanem "vig-sagnak". A vigasz-tala s azt jelenti, hogy Isten az oveit a ketsegbeeses allapotabol ujra meg

ujra kisegiti a napfenyre. Pal apostol mindezt sajat tapasztalatabol tudta

(vo: 2 Kor I, 8-11).

A keresztyen lelkigondozas masik motivuma Pal poimenikajanak tuk-

reben az egy test torvenyenekervenyessege a gyulekezet eleteben. "Akar

szenvedegy tag, vele egyiitt szenvednek a tagok mind ... " (1 Kor 12,26).

A gyiilekezet tagjai kozott lehetetlen az egymas iranti kozombosseg,

Megpedig azert, mert ,,1sten szerkesztette egybe a testet" espedig azert,

62

"Ne legyen hasonlas a testben, hanem ugyanarrol gondoskodjanak

a tagok." A lenyeg Palnakez a mondata, hogy Isten szerkesz-

egybe a testet (12,24). Ezzel a tanitassal az apostol egyszer s minden-

kiemeli ' az egyhazat minden szociallelektani kategoriabol es szem-

S ehelyett lelkigondozoi oldalrol vi lagit ja meg a kerdest, Ponto-

motivalja a gyillekezeti lelkigondozast. Az, hogy a testet (a gyii-

.-~."..- . .\ Isten szerkesztette egybe, azt jelenti, hogy a gyiilekezetnek csak

heoloziai ertelmezese ervenyes. Aholez a theologiai szemlelet elti lnik,

lehetseges a gyillekezet szetdobalodasa, reszekre szakadasa, az olyan

1'''''''U.J.a", es klikkezes, ami Korinthusban is felutotte fejet a keresztyen

A DNTD helyesen mutat ra, hogy amikor itt Pal a test

'<T<"~",,," ... r;1 es tagoltsagarol beszel, akkor nem valamifele termeszetes je-

gondol. Ketszer is nyomatekosan hangsulyozza, hogy Isten az

ezt a rendet adta a gyiilekezetnek. Ezert nines helye a gyulekezetben

........"il-.6.I<> elirmagatartasnak, sem sernrnilyen kisebbrendusegi erzesnek,

csak a kolcsonos felelossegnek.i Nos, ebben a felelossegben van-

a gyillekezeti lelkigondozas gyokerei.

keresztyen Ielkigondozas harmadik theologiai motivuma az a theo-

antropologia, melynek korvonalai vilagosan megjelennek Pal apos-leveleiben. S itt most elsorenden nem is az oemberrol szolo mondani-

gondolunk, hanem arra, amit Pal az uj ember viaskodasairol es

DtrodesE~ir(51mond. Arrol van itt szo, amirol Matyas Em6 oly vilagosan

a "Pal apostol antropologiaja" c. dolgozataban' Tobbek kozott ezt

.Alapveto tanitasa az apostolnak az, hogy a megvaltottember meg-

a bunnek (2 Kor 5,17). De azutan arrol is bizonysagot tesz, hogy meg-

ujjateremtett ember eleteben is van a bilnnek hatalma, iigyhogy uj

csak Krisztusban valosag, tenyleges mivoltunk annak ellent-

ahogyan a Rm 7,14 is mutatja.t" Majd ugyano lejjebb: "Az uj em-

egyiitt az oernber is rrufkodesben van az eletemben."s Tehat a ruv6csakugyan "simul justus simul peccator" (Luther). A Rm 7 "en"-je

tradicio szerint a keresztyen ember "dupla egzisztenciajara" vo-:

Luther itt Augusztinusz ertelmezeset koveti. A magunk resze-

t szivvel elfogadhatjuk ezt az ertelmezest , mivelhogya mi sze-

leginkabb kompetens frasmagyarazo (akit meg Spurgeon is el-

ennek), t i. Kaloin is a fenti ertelemben magyarazza a Rm 7, lS-ot.

.J.'\.U'Ul,:U levelhez Irott pompas kommentarjaban ezt olvassuk: ."Itt az

a mar ujjaszi iletett ember sajatos peldajara ter at... Amikor Isten

63



Lelke a hive ember akaratat a j6 fele forditja, akkor vilagosan feltetszik a

termeszet romlottsaga, mely makacsul ellenall es az ollenkezore torek-

szik. Tehat az ujjaszuletett ember peldaja a legalkalmasabb annak megis-

meresere, hogy mennyire ellenkezik ami termeszet iink a torveny igazsa-

gaval. . .,,6 Es ismet ugyano lejjebb: "Ez a kiizdelem, amelyr6l az apostol

beszel csak az6ta van meg az emberben, ami6ta Isten Lelke megszentel-

te . .. A hivok akikben mar megkezdodott az Istentol val6 i ijjaszuletes, bel-

so meghasonlasba jutanak gyulolik a bunt, de testiik maradvanyai

visszahuzzak oket a foldre ,,7 Pal tehat a Rrn 7,15-ban nem a puszta em-beri termeszetet jellemzi, hanem azt irja le a maga szemelyen demonstral-

va "milyen es mekkora a hfvok erotlensege".8 Az ujabb Irasmagyarazat

megkerdojelezi ezt a reformatori ertelmezeset a locusnak. Sot eppen az el-

lenkezojet tanit jak mint Kalvin, Luther, Auguszt inusz. A DNTD egyene-

sen azt allftja, hogy a reformatorok eroszakot kovetnek el a locuson, ami-

kor ugy magyarazzak ahogyan magyarazzak. Kalvin - hangzik a vad -

sajat kora tapasztalatait vetit i bele a Iocusba." Mi a rnagunk :eszer6l azon-

ban megis a reformatori magyarazatot tartjuk helyesnek. Espedig azert,

mert: 1. A reformatorok magyarazatat igazoljak a lelkigondoz6i tapasz-

talatok. 2. A reformatorok magyarazatat igazolja a protestans antropolo-gia olyan klasszikus mtfve, mint Brunner vilaghfru konyve, a .Der

Mensch irnWiederspruch". 3. A reformatorok magyarazatat igazolja a ta-

pasztalati vallaslelektan. Es 4. A reformatorok ertelmezeset igazolja a

WSB neves egzegetaja, Werner d e B oo r is mondvan: "Tua res agitur ... Me-

lyik keresztyen nem ismer magara a Rrn 7-ben? Ki az a keresztyen aki

ugy tudja olvasni a Rrn 7-et mint valami tavoli multat?"}O Ezert beszel

Luthi is a R6mai level alapjan tartott predikaciosorozataban "A hit j6 har-

carol" locusunk alapjan.l! Nos ezert fogadjuk el a reformatori ertelmeze-

set a Rrn 7-nek. S mondjuk azt, hogy az 6 es ujember erne harca miatt van

szukseg a gyiilekezetben lelkigondozasra.

A keresztyen lelkigondozas negyedik motivuma a pneurnatol6giai

kesztetes. A Szentlelek vezetesigenye a hfvokkel szemben. Palnak az a

felismerese, hogy "Akiket Isten Lelke vezerel, azok Istennek fiai" tulaj-

donkeppen egy nagy igenybejelentes: a Szentlelek vezetni kfvanja Isten

gyermekeit. A keresztyenelet alapveto kerdese tehat, amin tulajdonkep-

pen minden all vagy bukik, ervenyesul-e es mennyiben a Lelek vezetese

a hivok eleteben? Err6l a donto kerdesrol beszel a Rrn 8 es Pal leveleinek

szamos mas helye. Felttlno ugyanis, hogy a Szentlelek es a hrvok kapcso-

64

a kerdese milyen gyakran visszater Pal leveleiben. Ez a kapcsolat

szamara azert fontos, mert: 1. Nincsen immar sernrni karhoztata-

azoknak, akik nero test szerint jarnak, hanem Lelek szerint (Rrn 8,1).

torveny igazsaga azokban teljesedik be akik nem test szerint jarnak

Lelek szerint ... 3. A Lelek szerint val6k a Lelek dolgaira gondol-

4. Atestnek gondolata halal, a Lelekgondolat azonban elet es bekes-

5. Akiben nincsen Krisztus Lelke az nem az ove. 6. A Lelek megele-

a haland6k testet, 7. Akiket Isterl Lelke vezerel azok Istennek fiai.

fiusag Lelke altal kialtjuk Abba, azaz atyam. 9. Mert a Lelek tesz bi-

arrol, hogy Isten gyermekei vagyunk es 10. A Lelek esedezik

kimondhatatlan fohaszkodasokkal. Ime egyetlen fejezetben tiz

sulyos erv, Ez a tiz argurnentum - nem is emlftve itt most a tobbit -

yft ja miert lehetet len az egeszseges ker. elet a Szentlelek "kozosse-

nelkul (2 Kor 13,13)? Nos, a.keresztyen eletnek erne Lelekre utaltsaga

van szukseg a gyiilekezetben lelkigondozasra. .

A k er es ztv en l ei ki go nd oz as fe la da ta i

apostol poimenikai gondolkodasanak tiikreben, a keresztyen lelki-else szarrui feladata a hfvok vigasztalasa, Megpedig azert , mert

1, 3 kk-ben mar lattuk, maga a Biblia Istene az ovei else szarrui

, , " ' L . . . . . ."u,.....A Biblia Istene azert reszesiti szi intelen vigasztalasban a ma-

hogy ok is megvigasztalhassanak barmely nyomorusagba es-

azzal a vigasztalassal, mellyel Isten vigasztalta meg oketo Isten vi-

tehat szolgai eleteben finalis vigasztalas, Erre a vigasztalasra a

ezneeses kisertese miatt van szukseg ..Mivelhogy ez a kisertes - amint

2 Kor t-bol kiderul - magukat az apostolokat is utolerte (vo: 8 kk

. Sot, s itt vilagosodik kiPal apostol "poimenikajanak" idoszerti-

rna is megkisert i. A legujabb pasztoraltheologiai kutatasok szerintlelkipasztorainak is egyik nagy nyomorusaga a depresszi6 kiser-

Sot azt kell mondjuk, vegigkfserte ez a kfsertes a keresztyen igehir-

tortenetet. Gondoljunk csak Luther, sot Spurgeon melankolias (dep-

) szakaszaira. Napjaink vilagszerte ismert evangelizatora Billy

egyik konyveben nyiltan beszel err6l a kisertesrol. Ezt irja: "Egy

honapos evangelizacios sorozatra utaztunk Angliab~ 1954-ben, ha-

tazas kozben kifejezett levertseg (!) vett erot raj tarn. Ugy tunt , hogy

felelmetes tuzersegicsatarendjet gyujtotte ossze ellenem. Nem-

65



csak hogy levert voltam, hanem egyfajta depresszi6s erzes is folem kere- i

kedett, meg az elottem a116feladatra val6 alkalmatlansagom remito erze-

te is kisert ... ,,13 Ezert van szukseg Isten szolgai eleteben is Isten vigaszta-

lasar~. ,Masreszt az~rt, h?gy ok is megvigasztalhassanak "barmely nyo-

m?rusagba esteket. AmI azonban nem azt jelenti, hogy valogatas nelkul

mmden szomorkod6t mindenhol es mindenkor vigasztalnunk ke11Isten

vig,as,ztalasaval , ~a~em am~t a 6. versbol vilagosan kiderul Isten vigasz-

talasaval Isten nepet , a gyulekezetet kel l vigasztalni ("a ti vigasztalasto-

kert van az").

A.keresztyen lelkigondozas masodik feladata Pal apostol poimenikaja

szermt a gyiilekezet intese (ACS 20,2. - Rrn 15,4. -1 Kor 14,1. - 2 Kor 6,1

- Fil 4,2. - Kol 3,16. - 1 Thess 2,11. - 3,2. - 4,1. - 5,12.12. - 3,15. - 2 Ti~

4,2. Tit 1,9). Mire ke11 a gyiilekezetet inteni? Heinrich SchUe r tanul-

manyara tamaszkodva a feleletet igy adhatjuk meg. Eloszor is arra kell

i~teni a .~ii!e~ezetet, ~o~ykiilo~leg~s idoket elunk, ti . a kulonleges don-

tesek szi iksegenek az idejet. AmI azt jelenti, hogy Isten szamunkra hozott

dontese a Krisztusban most lett nyilvanvalcva. Masreszt, hogy nekiink is

~~st van l:hetOse,g~~ donteni, az iidvosseg me11ett. Ezt mutat ja, hogyaz

I~oKnek ~ege (a regi aionnak vege) elerkezet t (1 Kor 10,11). Ami azt jelen-

ti, hogy "Itt a ke11emetes ido, itt az udvosseg napja" (2 Kor 6,2). Az Isten-

t6l val6 tavolsag ejszakaja elmult, Isten napjanak reggele reankkoszontott

s ..fgy most kozelebb van hozzank az udvosseg, mint amikor hivove let-

tiink (Rrn, 1~,11 k). A keresztyen intes tehat - figyelmeztet Schlier - egy

nagy felhivas arra, hogy alkalmazkodjunk ehhez az udvtorteneti szitua-

ci6hoz. Ezert siirgeti az Efezusi level 5,16 verse: az alkalmakat aron is

megvegyetekl (J61hasznaljatok ki a lehetoseget.) Eloszor tehat erre ke11fi -

gy:lmezt~ssiik egymast a gyiilekezetben. S ez a figyelmeztetes a keresz-

tyen lelkigo~dozas e,gyik sajatossaga, A masik amire ugyanfgy ke11f i-

?yeIrnezt~ssuk egyrnast, Istennek az az igenye, hogy eljimk a legteljesebbonzetlensegben egymasert, Az idevago sok hely koziil emeljuk csak ki a

Rm 15, 1 kk-t. "Tartozlmk pedig mi az erosek hogy az erotlenek erotlen-

segeit hordozzuk es ne magunknak kedveskedjimk. Mindenikunk ti. az 6

fele~ara~anak ke.dveskedjek, annak javara, epulesere, mert - hangzik a

legfobb erv -, Kn~z~s s,e~ bnrnaga~ak kedveskedett ... " Talaloan frja e

~ely magyarazatanal Kalvm, mennyire jogos ez az intelem, mivelhogy

ugyrn~nd: "semmi sem akadalyozza vagy keslel teti annyira szolgalatain-

kat, mmt az, hogy kiki a kelletenel nagyobb rnertekben rabja onmaganak,

66

masok gondjaval nem rorodve, csak a sajat elgondolasait es in-

koveti." A harmadik intes a Szentlelek iranti ongedelmesseg ige-

"Meg ne szomori tsatok Istennek ama Szentlelket, aki altal megpecse-

a teljes valtsagnak a napjara!" (Ef 4,30) Es fel is sorolja hogyan

el a Lelek megszomori tasa is: minden mergesseg. folgerjedes.

larma. karomkodas kivetesevel az eletiinkbO'1 minden gonoszsag-

Ezek helyett pedig pozitiv ~ligazitas: .Legyetek egymashoz j6-

irgalmasok, megengedven egymasnak mikeppen az Isten is a

megengedett nektek." .apostol poirnenikajanak tukreben a koresztyen lelkigondozas har-

feladata maguknak a lelkigondoz6knak a lelkigondozasa. E lelki-

mintapeldanyanak tekinthetok az 00. pasztori levelek. E levelek

lim, Titus) az Irasmagyarazok szerint igen ertekes dokurnentumok a

ilekezeti elet s~aBalyozasa szempontjab61 is. De rnintaz egyhaz "pasz-

irott lelkigondoz6i iratok paratlanok az egeszBibliaban. Mind-

a gyiilekezet tis~tsegviseIO'ir6l, az igazi predikaciorol, az istentisz-

elet rendjerol. az egyhazkormfmyzasr61 es egyhazfegyelernr6l, a kii-

a11aporuak lelkigondozasar61, s foleg amit Tim6theusnak es Titus-

mint szemelyes vigasztalast es tanacsot ad, idotallo jelentcsegu azmindenkori szolgai szamara, irja Joachim Jeremias.

1SNem veletlen.

az ujabb biblikus lelkigondozastanok, igy Thurneysene is, Bovee is ku-

fejezetben foglalkoznak a lelkigondoz6k lelkigondozasaval.16

A k er es zt ye n ·l el ki go n d oz as e sz ki iz ei

A S ze nti ra s

csak vegiglapozni kicsit figyelmesebben Pal leveleit , azonnal kivi-

,~."Ju........milyen sokszor idezi az lrast az apostol a lelkigondoz6 mon-

fejtegetese kozben. Igazanitt. Pal leveleiben lehet latni, mit is je-

valojabana Biblia hasznalata a lelkigondozasban. Miert olyan nelkii-

of-c.f-I".", eszkoz a lelkigondozasban 'az !ras? Azert mert Pal teljes meg-

UZ.IJUt~~~~l· vallja, hogy ugymond: .Amelyek egykor megirattak, a mi

\.llCOu>'.,..uu, .... irattak meg, hogy bekessegestures altal es az irasoknak a

al tal remenysegunk legyen." (Rrn 15,4) A Szentiras nelkiil

lehet sem vigasztalni, sem inteni, de meg a lelkigondoz6kat sem lel-

ozni. Mutatjak ezt eloszor is Pal zsidokeresztyenekhez Irott level-

(Rrn 1,16-17. - 4,1-5,6-8, 9k, 23-24. - 8.26-27,33,36. - 9,6,9, 11-

67



14, - 5-18, 19-23,24-27,29-33, - 10, 15-16, 18-21, - 11, 3-4, 11.8-9. 11,24-27,

11,34-35, -12,19-20, -14,11, - 15, 9-12.) Meg jobban mutatjak a pogany-

keresztyen gyiilekezetekhez irott levelek (vo: 1 Kor I, 19-20, - 31-2,9 -

2,15, - 3,17.18.19.20, 4,4 - 4,5 - 4,6. - 5,7-8, 11, - 6,7,8,4 - 8,6, - 9,8-10, 13

-10,1-11. 11,13-14, 18-20,22.11,3-11,31,14,21. 15,3-4.15,25,27,32,33,38,

45,49,54. - 2 Kor 1,5.9. - 3,3. 6-7, 13, 14. - 4, 6.9.13.17 - 5, 6.9.10 11.17.20,

- 6, 2.9.14.16.17-18, 7,10. - 8, 9. 15. - 9,6.7.9.10. -10,18 -11,3 - Gal 3, 6-9,

16-18, - 4,22-31).

Az imadsag

Tobbszor idezett konyveben Biichsel irja: "Pal misszioi munkaja nem

merult ki csak predikalasban, lelkigondozasban es a gyulekezet vezetese-

ben, hanem fontos mozzanata volt az imadsag is. ,,17Buchsel itt elvalasztja

egymastol a lelkigondozast es az imadsagot, mintha a ketto ket kulon

funkcioja volna Pal misszioi munkassaganak, Pedig az imadsag Pal szolga-

lataban nemcsak egy elem a tobbi mellett, hanem eppenhogy lelkigondo-

zasanak egyik fontos lancszeme, Pal azaltal is lelkigondozza a gyii lekeze-

tet, hogy imadkozik, halat ad es konyorog a gyulekezetert (vo: 2 Kor 13,7.- Fil1,3-4 es 9-11. Rrn I, 1 Thess 1). Igaza van tehat annak a palkutatonak

aki a kovetkezoket Irja: "A lelkigondozo rmiveszetevel formalt imadsagok

az 0 imadsagai (ti. Pale). Szeretettel es gonddal valogatja meg a szavakat ,

hogy azok jo hatast gyakoroljanak olvasoira. Finom erzekkel ad halat a ko-

rinthusbeliek lelki adomanyaert (1 Kor 1,4 kk). A filippibelieket pedig biz-

tat ja, hogy aki elkezdte benniik a jo dolgot az be is fejezi majd (1,3-6). Szere-

tet tel ovja es inti Oket az imadsagra (4,6- yo: 1 Thess 5, 16-18). Epito szere-

tete motivalja az imadsagot akkor is, amikor a gyii lekezetek udvossegeert

konyorog (Fil1,9-10)., ,18 Az apostolnak a mag a lelkigondozottjaiert mon-

dott kozbenjaro imadsagait meltatja Pongracz [ozsef is "Az imadkozo Pal

apostol" c.szekfoglalojaban (Papa, 1943).Tobbek kozott ezt Ir ja: "Az imad-

sag nem mutates munka, de munka, megpedig a legnehezebb fajtabol. Pal

ezt a nehez utat valasztotta. .Imadsagaiban emlekezett meg szuntelenul a

baratairol, a hitben gyermekeirol. Fontos a szocialis segftes, elengedhetet-

len a hivek latogatasa, igenhasznos a bibliakori munka, nelkiilozhetet len a

predikaciora valo elokeszules, de mindez nem teljes. Pal egy felet tebb valo

utat mutatott elottunk jovendo evangeliumhirdetok elott: vigyiik oda Isten

ele mindazokat akik kozott szolgalunk ... ,,19

68

Leoelezes

Pal apostollevelei Ielkigondozc levelek. vallja egy~~hangzoa~ a palku-

Pal levelei nem theologiai teteleket fej tegetnek onrnagukert, hanem

'It::u'~v~~~al valaszokat adnak konkret eletproblemakra. Pal apostol a ke-

""'7nTlc>n egyhaz torteneteben az else levelleH?gon~ozo. Ezekn:k a le~-

[Ul\.lUL~U leveleknek kulonosen is becses darabja a Filemonhoz irott level .

a levelben fellelhetok a lelkigondozolevel ill. levellelkigondozas

ismertetojegyei. Lathato eloszor, milyen a lelkigondozo level

hangvetele (vo: 4. vers). Lathato, milyen a lelkigondozo di-

(vo: 5.7 versek) Lathato harmadszor, rni lyen is a lelkigondozo ker,es

lehet eloadni lslkigondozasunk celjat yo: 8-17 versekkel). - Lat-

tovabba, mit jelent a lelkigondozo erveles, hogyan kell annak torten-

(18-20 versek). Lathato ugyanakkor az is, mit jelent a lelkigondozasban

lalkigondozoi bizalom (21. vers). Megtovabba, milyen a lelkigondozoi

IPnVSf'l! (22. vers) es vegul, milyen a lelkigondozoi jokivanat (25. vers).

'!..le.<-e!.'. alapjan a legteljesebb mertekben igazat kell adjunk Gerhard

amikor azt Irja a level kommentarjaban: "Hogy ez a level ka-

iratta lett, abbol ertheto igazan, hogy peldaado medon doku-hogyan tortenik egy az oskeresztyensegben nagyon fontos e~

konnyen megoldhato kerdes (ti. a rabszolgakerdes). lelk~gondozol

,t:L.t:~e;:"e."20gyano idezi Luther idevago mondatat: "Affilt Knsztus tett

.~..";~I, az Atya Isten elott, azt teszi Szent Pal Onezimuszert Filemo.n

" (uo) Ravasz Laszlo is azt ertekel i level iinkben, hogy megmutatja

ugyeket csak Krisztus altal lehet eligazi tani", tehat a level "mintat

hogyan oldjuk meg nehez kerdeseinket. ,,21

1 Paulus 1911, 12

DNTD B 2,HD. Wendland, Die Briefe an die Korinther , 112

Es Ion vilagossag. Ravasz Laszlo emlekkonyv 174 kk

Lm.185

uo: 187

A r6mai level magyarazata , 141

uo 142

69



8 uo.

9 DNTD B 2, 80-81

10 Der Brief des Paulus an dir Romer WSTB 174

11 Der Rornerbrief Basel en. 138 kk

12 Da~ evangelische Pfarrhaus und ein umstrit tenes Problem (in: R Riess/H / Hus m der Zeit, 152 kk). . g, a-

13 A Szentlelek, 107

14 ~ie .Eigenart der christlichen Mahnung nach dem Apostel Paulus (in' A f tzBiblischon Theologie, 206 k) . u se e zu

15 DNTD B 9,J.Jeremias, Die Brief an Timotheus und Titus

16 A lelkigondozo (in: A lelkigondozas tana Bp 1950 254 k) D' P d(i Lebendi . , . - Ie erson es Seel-sorgers in: e endige Seelsorge, 174)

17 i.m, 318 kk

18 Matyas Erno, USZ-i kijelentestortenet, 1943, 32219 Lm.7.lap

20 DNTD B 2: Der Brief an Philemon 189

21 Korban I, 226

70

8.§. pAL APOSTOL KYBERNETIKAJA

lU -l<UJUL; Kittel, TWB "kiibemezis" (Beyer). - Bi ichsel , Das Kirchenrecht (im: 345-

.:.... Rohde, Urchristliche und fuhrchristliche Emter. EVA. 1976. - Kesemann, Amt

Gemeinde im NT (in: Ex.Vers.56). - Ugyano, Theologen und Laien (uo: 279). - G

Kybemesis im NT und heute (in: Ich glaube eine heilige Kirche. Festschr . fur

-..smussen. Berlin, Hamburg 1963.47 k). - A.. Oepke, Die Anfenge der Gemeinde-

. (in: Die Briefe an die Thessalonicher, DNTD, Band 3,177). - J. Jeremias,

(in: Die Briefe an Timotheus und Titus, DNTD, 15 kk). - H.

Die Ordnung der Kirche nach den Pastoralbriefen (in:Aufsetze zur Biblischen

Leipzig, 243 k).

bernezisen agyakorlat i theol6gia az egyhaz korrnanyzasat es igaz-

erti. Kyberneta mindenki, aki az egyhazat hivatalos megbizasegy idore vagy allandoan kormanyozzaes igazgatja" - Irja Ra-'

Laszlo. A kybernetika az egyhazigazgatas, egyhazvezetes, egyhaz-

theol6giai tudomanya s mint ilyen a gyakorlati theol6giai tu-

csaladjanak tagja. Sehleiermaeher szerint a gyakorlati theol6-

tulajdonkeppen nem is mas, mint az egyhazkorrnanyzas rruive-'p".>n,,'1<" tudomanya, A kybernet ika alapkerdese, hogyan kell "forgoI6d-

.Isten anyaszentegyhazaban? Hogyan ervenyesul a gyiilekezetben az

::''71<TAr,'Ah'>e> szolgalata al tal a Szentlelek vezetese, jezus Krisztusnak,

Fejenek j6, tokeletes akarata?

.'H7Aln·o a kerdesekre keresiink feleletet Pal apostol "kybernetikajaban".

ezt azert, mert bar Palnak nines rendszeresen es m6dszeresen

"kybemetikaja", de vannak allasfoglalasai , utasitasai es tanacsai a

uiekezetek es munkatarsai szamara a legjelentosebb kybernetikai prob-

;UCl""'-,CU kapesolatosan. Az alabbiakban ezeket probaljuk roviden attekin-

Attekintesunkben reszben a korinthusi, reszben az un. pasztori leve-. idevago anyagara tamaszkodunk. A korinthusi levelekre, mivel ezek a

faleg az elsa "az egyhazrol" szolnak (Goppelt). A pasztori levelek-

pedig azert, mert mint J. Jeremias ramutat, az elsa timotheusi level es a

Irott level tartalmazzak a gyiilekezeti elet Iegidosebb szabalyait,

az egyhazi hivatalok beallftasarol, a tisztsegviselokkel

kovetelmenyekrol, a gyillekezeti tagok magaviseleterol. A pasz-

levelek - Jeremias szerint - ezeknek a gyulekezeti rendeknek (rendel-

koszonhetik a kesobbi idokre gyakorolt befolyasukat,

71



P n eum at ik us o rg an iz m us

Ahogyan Biichsel tobbszor idezett alapveto jelentosegti rmiveben ramutar

Pal apostol leveleitukreben az egyhaz (=gyiilekezet) az az organizmus,

melyben a Szentlelek jelenti ki mag at, melyet a Szentlelek eltet es ami egy

gazdagon elrendezett tevekenyseget fejt ki. Buchsel szerint ennek a tetelnek

dokumentacioja az 1 Kor 13, 1-3,ahol a gyiilekezet eletfunkcioi kerii lnek ra

a leghitelesebb mercere, az agape merlegere. Ez azt jelenti, Biichsel szerint,

hogy az egyhaz nem egyszeruen csak a meghalt [ezus hozzatartozoinak acsapata, akik az 6 szavait megoriztek, tovabbadjak es cselekszik. Nem is

csak egy olyan hfvo sereg, mely szeretetben tevekenykedik. Tovabba, egyal-

talan nem vallasos emberek egyesi ilete, vagy valami olyan jogi kozosseg,

mely vallas os iigyeket kepvisel. Tehat :_hangsulyozza Biichsel - semmifele

csak jogi vagy szocio16giai,. sot meg vallasszociologiai kepzet sem adja

vissza, fejezi ki azt a lenyeget, ami Pal gyiilekezeteinek alenyege volt. Azt

ti. hogy az egyhaz az test, amelyben a Szentlelek el. Organizaciojat nem a

. 'tagjiHhozzak letre. Az egyhaz szervezete (organizacioja) tehat nem az egy-

haztagok hitebol keletkezik, de nem is csak a [ezusra vonatkoz6 tortenetileg

athagyomanyozott ismereteken nyugszik. Az egyhaz szervezete Istentol jon.Isten Lelke nem csak mogotte al l az egyhaznak, hanem benne jelenti ki ma-

gat, mint testet noveli, sot tartja eletben es kormanyozza. Az egyhaz minden

tagja - Pal theologiaja szerint - Isten Lelketol el toltott tag a nagy egeszben.

Mindenkinek megvan a maga funkci6ja a test egeszeben, Az 1 Kor 12,14-27-

ben Pal nyomatekosan mutat ra, hogy az egyhaz minden tagja, a latszolag

ertektelen is ertekes es a maga modjin szukseges. Ig y mindenki hozzajarul

az egesz eletehez, A pali gyiilekezetek tehat va16ban mint pneumatikus

szervezetek eltek, irja Buchsel. Termeszetesen a hagyornanynak is volt nem

kis szerepe a gyiilekezetek eleteben, folytatja, amde ha az 1 Kor-i gyulekeze-

tek eletet osszehasonlitjuk a zsinagogak eletevel, akkor latjuk, hogy a keresz-

tyeneknel nemcsak elmelet volt, hanem valosag a pneumatikus elet, Ki -

mondhatjuk tehat Pal "kybernetikajanak" elso es legalapvetobb tetelet:

Krisztus egyhazanak egyetlen, igazi Korrnanyzoja a Szentlelek.

A khar izmak je lentosege

Pal kybernet ikajanak megismeresehez es va16s ertekelesehez elenged-

hetet len az apostol "kegyelmi ajandekokrol (kharizmakrol)" sz6l6 tani ta-

72

megismerese. Espedig azert.rrnert Pal kybernetikaja szerint a

k L>1'"D '7 i'" - kegyelmi ajandek (kharizma). Mivel a gyiilekezet pneuma-

organizmus - mutat ra a palkutatas (Buchsel) - ezert nincsenek a

IDl€~ke;~ettJen"uralkod6k" es "alattva16k", csak egyenlo tagok, akiknek

IlOIUe.Leunkci6ik vannak. Pal idejeben meg sz6 sem lehet "klerikusok-

es )aikusokr6l". Olyan megkulonboztetesrol, mely szerint egyesek

Ci[UJ~UJlllcl.l\. valamifele character indelibil ist, masok pedig nem. A gyiile-

tagok a kharizmak altal kepesek funkci6ik betoltesere. A regebbi es

palkutatas (Beyschlag, Budai , Kesemann, Moltmann) eredmenyeiBiichsel fslismereseivel, amikor kimutatjak, hogy a kegyel-

lUt:;:l\..U l\. kozott else helyen allanak az un. k er y gma ti ku s c h ar izmdk .

kaptak maguk az apostolok, aztan a profetak, az evangelistak, a

az intok. - A kegyelmi ajandekok kozott a masik tipuscsoport a

kegye lm i a j ande ka inak a csoportja. Ezeket a kharizmakat kaptak a

'l'1<.'"IIJ''' ' ' ' ' '-. diakonisszak, alamizsnaoszt6k es betegapolok (Rm 12,8), az

(1 Tim 5,9), a gy6gyit6k es ordoguzck. - Akegyelmi ajandekok

csoportja a kybernetikus kharizmake (Rm 16,5 -1 Kor 16,15 -

12,6 - 1 Thess 5,12 - Fil 1,1). Helyesen latja tehat Biichsel , hogy Pal

Pal szemelyeben a kybernezis pneumatikus funkci6. Budai Ger-aki igencsak kompetens kutat6ja a kharizmaproblemanak igy erte-

a kormanyzas kharizmait: "Szinten kegyelmi ajandek es mint ilyen

mindenkinek adatik. Feladata az egyhaz vezetesehez szukseges

helyes kivalogatasa. Alapja e charismanak (kiibernesis) a .Jelkek

(diakrisis pneumatoon), vagyis az emberek kepessegenek es

·~~~~~'+",6n-61"OV felismerese (1 Kor 12,10). A proistasthai jelenti az elolja-

az iigyeket intezot, a munka vezetojet. A kiibernezeis pedig a guberna-

acclesiae. Az eloljaronak a charizmaja - kisebb vagy nagyobb mun-'.

vezetesere rendelje is ot - a szemelyi es vagyoni dolgok megfelelo

tZet:es(~bennyilvanul . Tehat akar egy meglevo, akar egy alakul6ban le-

vagy fejlodo egyhaznak (gyiilekezetnek) vagy egyesiiletnek a kor-

a kulonos es nem mindenkinek adatott kepessegeket kivan,

a charizmaknak a jellemzo, lenyeget alkot6 vonasa szinten az,

szolgalatuk celja az epites. E celkitt izeseknek alapjan jarul azutan ez

tevekenyseg is a tobbiekhez. Disciplinaja a kyberneti-

Mindezt azert kel lett elorebocsajtanunk, hogy kivilagosodjek, mi-

igaza van Kesemannak, mikor azt irja, hogy Pal innen a kharizma-

IeUlleJLetlJOliindulva alapozza meg a RENDET a keresztyen gyiileke-

73'



zetben. Erre a rendre utal az 1 Kor 12,28. A gyulekezetben vannak erosek

es gyengek, nemesek es nemnemesek, de az 1 Kor 12,21 szerint mind-

egyikre szukseg van. A keresztyen gyillekezet rendjet vegsosoron az aga-

pe szabja meg (1 Kor 13).

"Ekesen e s j 6 r en d de l"

"Mindenek ekesen ~s j6renddel legyenek" - Irja PaJ az 1 Kor 14,40-ben.

Ez a korinthusi gyiilekezethez intezett felszolitas Pal apostol kybernetika-

janak a lenyege, Ha ossze akam6k foglalni egyetlen mondatban Pal apos-

tol eligazitasait az egyhaz kormanyzasaval kapcsolatban, ebben a mondat-

ban, ebben az imperativusban tehetnok, mindenek ekesen es j6 renddel le-

gyenek. Ennek a mondatnak azert van olyan nagy jelentosege, mert a lelki

ajandekok helyes gyillekezeti, kozelebbrol istentiszteleti kerdeseit szaba-

lyoz6 bibliai fejezet apostoli summariuma. Ez az apostoli "direktiva"

azonnal eldonti a Rudolf Sohm 6ta vitatott gyakorlati theo16giai preble-

mat, osszeegyeztetheto-e charizma es rend (gyiilekezeti, istentiszteleti)?

Nem zarja-e ki egyik a masikat? Nem kel1-e eleve a Szentlelek megoltasat

latni a gyulekezetielet j6 rendjenek koveteleseben ott , ahol mindenkinekvan zsoltara, tanftasa, nyelve, kijelentese es magyarazata (14,26)? Nem je-

lenti-e a "rend" eroszakolasa a kharizmak szabad kibontakozasanak aka-

dalyat? Az emocionalisan magas hofoku gyil lekezeti osszejovetel valosa-

gos racionalizalasat, intellektualizalasat, azaz kiszaritasat, Iehilteset? Nin-

csen-e igaza Sohmnak amikor az egyhaz "rendezeseben" (jurisztzalasa-

ban) latja "az egyhaz bunbeeseset"? Milyen feleleteket kapunk ezekre az

igencsak radikalis kerdesekre Pal apostol kybernetikajabol? .

Amint a DNTD az 1 Kor. level magyarazataban ramutar' a mai jogi er-

telemben vett "egyhazalkotmanyt" Pal apostoli nem ismeri, tehat olyan

"tisztsegeket" sem, amelyekrol a mai institucionalis egyhazban besze-limk. Megis - frja az frasmagyarazat - Pal apostolt kell az egyhazjog

osatyjanak tekintenimk, aki a maga konkret al lasfoglalasai al tal az egyha-

zi elet kulonbozo gyakorlati kerdeseiben rendet teremtett a korabel i gyii-

lekezetekben es a gyillekezeteknek magatartasformakat adott. Pal - foly-

tatja a DNTD - osszekapcsolja a Szentlelket es a jogot, a szeretetet es a jo-

got (vo: 1 Kor 6, 1 kk). "A Szentlelek teremt jogot" (Kesemann). Igen,

mert a S z en t le le k: n em ellensege, hanem Teremuiie a z e gy h az r en d ie ne k (kiem.

t61em), Aki gondoskodik arrol, hogy a gyiilekezet minden tagja es min-

74

kegyelmi ajandek a maga jogaihoz juson, hogy szolidarisan eljenek

es hogy erne egyutteles al tal a gyii lekezet epiteset szolgaljak (12,4

. Az 1 Kor 11-14 fejezetei vi lagosan dokumentaljak, hogyan faradozik

a gyiilekezeti osszejovetel es a Szentlelekhatas rendjeert, hogy a hit

mercejebol hogyan bontakoztat ja ki a nagy iranyvonalakat anelkii l,

valamifele torveny kenyszerftesevel megeroszakolna a gyiilekezet

eletet. A lelki ajandekok rangsorolasaval, melyek kozott a

"pneumatikus hivatal", az apostoli, a profetai es a tanft6i a vezetO

osszekapcsolja a gyiilekezeb~rt vegzett onkentes szolgalatokat ,

hangsUlyozottan onkentes es nem jogilag elki ilonitet t hivatali te-

1"",,·,,7c,60·ov It t lesz lathato, hogyan vezeti a Szentlelek a kharizmak hor-

a gyii lekezetert vegzett onkentes szolgalatokhoz s hogy ismet csak

a Szentlelek az, Aki a "hivatalokat", a rendet es a tradici6t teremti

a gyiilekezetben. It t lesz ertheto az a sajatos jelenseg, amire Kesemannfel a figyelmet "Amt und Gemeinde in Neuen Testament" c. igen er-

dolgozataba, hogy ugymond az UT azokat a funkci6kat melyeket

az "egyhazi hivatal" nevvel jelolunk, nem ismerven ezt a fogalmat,

ru"rI01" , tt a diak6nia sz6t hasznalja a funkci6k megjelolesere.' Pal a j6

kedveert kulon felsorolja ezeket a "diak6niakat" az 1 Kor 12, 28-ben.l.PU;'£UI~UI\..Pal oket teszi else helyre mondvan: " nemelyeket rendelt az

az anvaszentegyhazban eloszor apostolokul " (28/a). Az aposto-

a feltamadott Krisztus taruii. Igehirdetesuk altal szilletik a gyulekezet.

Krisztus altal tor tent elhivatasuknak koszonhetik a teljha-

"Az apostolok mogott kozvetlenii l erezheto Urunk meltosaga

shatalma" (Campenhausen). Igy elsorenden a Szentlelek minositett hor-

A feltamadott Dr reszt ad a maga kuldotteinek az 0 Lelkebol.

...Pr6fetak: Isten Lelke altal ok hirdetik a bnnbanatot, az iteletet es az

jovendo esemenyeit,

Feladatuk a krisztustradici6 tovabbadasa es magyarazasa (in-

reta lasa). Tovabba az isteni parancsolatok bevesese a gyiilekezetek

,uaLaL,a es a hitvallasok betanftasa (Campenhausen). Ugyancsak az 0

a bevezetes az evangeliumba.

FeltUnik, hogy ebben az 1 Kor 12,28-ban olvashato funkciolistaban nem

emlites az Ef 4,ll-ben olvashato "evangelistakr6l" es "pasztorok-

Az frasmagyarazok arra gondolnak, hogy Pal az apostolok cfmsz6

utal azokra a ferfiakra, akiket kesobb "evangelistaknak" neveztek.

ok folytatjak az apostolok munkajat, 61<hirdet ik a [ezus Krisz-

75



tus.~61sz616 megmento evangeliumot, hogy a megmentett emberekbol

gy~ekezetek fO~Imil6djanak s akiknek erne munkaja al tal a mar meglevo

gyu~ekezetek novekedhetnek. A "pasztori szolgalat" az Irasmagyarazat

szermt az..apostolok, ?~6fetak, tanit6k es az egesz gyillekezet al tal folyt ,

azaza gyulekezet tagjainak egymas irant i kolcsonos szolgalata altal, aho-

g~an arra a K~l 3,16: aZ,l Thess 4,18 vagy az 5,11 is utal. A pasztori szol-

galat ~~~ ~ kesobbi szazadokban valt egyes gyiilekezeti tagok special is

~c102ava. Felte~eto azonban az is, hogy a pasztori szolgalatot "a pres-

bl~erek vagy episkoposzok vegeztek a gyiilekezetben (vo: ACS 20,28).~mdenesetbe~ .a~ ose?yhazb~n (pal i gyiilekezetekben) meg nincsenek

kiforr~.~.e~yha~l tisztsegek. Meg minden mozgasban van.

, A kiilonos modon tart6s szolgalatra elhfvott apostolok, profetak es tani-

tok melle. l,epn~k az "ajandekok" melyeket egyes gyiilekezeti tagok kaptak.

EZ:k az aJand~ko.~ a ,,?ol~sessegnek beszede" (12,8), "hldomanynak besze-

de (uo), "a hit ajandeka (celzas a hit kiemelkedo hoseire), Ezutan a 12 8-

lO-ben a "csodatevo erok", "a gyogyitasajandekai" a gyamolok" sot'

nyelvekensz616k" kapcsol6dnak az apostol felsorolas~ban. Felttmo - :.

gyel~ez~et ~~ ~oor - ~og~ a "vezetes ajandeka" (=kormanyok) az utols6

kh,ar~~ak ~ozott emlittetik. Magyarazat, itt ismet a gyiilekezet sajatos the-

O:O?l~lren~Jebe utkozunk. Kisertese volt mar az else gyiilekezeteknek a vi-

l~gt, ~l~ml rend utanzasa, azaz a vezetoknek tulsagosan is nagy tekintely

b:zto~ltasa az apostolok, profetak es tanit6k rovasara. Pal ezt a felbil lenni

latszo, egyensulyt billenti vissza. Nagyon is szukseg van a gyiilekezetekben

veze~o'kr~~ go~d~okokIa, ugyintezokre, de ezek a funkcionariusok nem

szor~t~atjak hatterbe a lelki vezetoket, Mai nyelven, a z a dm in is zi ta ci o n em

re la t tv l ~~ l haya az i~ sp i rac i6 t ! Annal is inkabb, mivel nemcsak "elol jar6k" -ra

v~lt s~~~g ~ g~e~ezetek hetkoznapjaiban, hanem ahogyan a Rm 12, 7-

bol kiderul "mtokIe (lelkigondoz6kra) is. Adakoz6kra is, akik azonban

ne~ ~okat a tagokat jelentik, akik a magukebol adakoztak, hanem azokat

a .dla~onu_s~~at, ~kik.~e.a: egf,~az k~zvagyonanak a kezeleset biztak (Kal-vm). Es vegul ,,~onyoruloKre is, akik azok az ozvegyasszonyok es diako-

nusok voltak, akik a betegapolas vegzesere voltak beallitva.

A p iis po kok

,Az "epis~o~oi" kifejezes mindossze otszor jon elo az UT-ban, ebbol

negyszer Palnal (Fil1,l - 1 Tim 3,2 - Tit 1,7 - ACS 20,28) es egyszer Pe-

76

(1 Pet 25). Ez az egyszeru statisztikai helyzet arra figyelmeztet,

Pal apostol a gyiilekezet ekes es j6 rendjenek biztositasa szempont-

fontosnak tartja az episkopoi szolgalatat. Talan felesleges is monda-

de a tisztanlatas kedveerterdemes leszogezni,hogy Pal ertelmeben a

nem azonosithat6 mindentovabbi nelkiil a mai ertelemben vett

(Tokes Istvan). Erre figyelmeztet J . Jeremias is mondvan:

episkopos nem a mona'rchikus episzkopatus ertelmeben vett "piis-

.6 _ Ahogyan a Fil1,l mutatja sokkalinkabb megfelele magyar szava

, "gyiilekezetvezeto". Az episkopos igei alakja az "episkopeoo" annyitsz6szerint mint valamire nezni, megtekinteni, vigyazni, iigyelni,

feliigyeletet gyakorolni, betegeket latogatni. Helyesen alla-

meg tehat T6'kes Istvan a Fil 1,1 magyarazataban mondvan: "A pus-

ora1l6 a keresztyen gyiilekezetben. Ki kell nyitnia a szemet, hogy

j61 lassen s igy vigyazzon a hivok kozotti szep rendre, az Isten

szerinti eletre .. . ,,7 Hogy a kibernezis (gyUlekezetkormanyzas)

,,,,,,,,,",~,""~hab61ennyire nem mindegy a gyiilekezetvezetOk magatartasa,

~UJLUUlCl::>Cl. mindennapi karesztyen elete mutatja az 1 Tim 3, 1-7. Az itt

lista egy gazdag egyhazi tapasztalat lccsapodasa, irja Jeremias.

gyiilekezet felvigyaz6janak mar az eloelete is tiszta kelllegyen. Felvi-a kcresztyen gyiilekezetben csak olyan ember lehet, akinek nem

",,,,u '''' arnyek a hazaseletere (egy felesegti ferfiu, azaz nem elvalt em-

. Olyan, aki "j6zan", azaz nemcsak nem "sok borivasba meruit", ha-

olyan, aki tavol all minden szellemi, lelki tulzastol, aki minden hely-eber, higgadt es elorelato tud lenni es maradni. A gyiilekezet fel-

legyen tovabba "t isztesseges, vendegszereto, rani tasra alkal-

nem reszeges, nem kotekedo, hanem megerto, a viszalyokat kerii lo,

penzsovar, olyan, aki a maga hazat j61 vezeti, gyermekeit engedel-

tnessegben es teljes tisztessegben neveli ... Ne ujonnan megtert ember le-

nehogy felfuvalkodva az ordoggel azonos Itelet ala essek. Sziikse-

hogy a kiviilal loknak is j6 velemenye legyen r6la, nehogy gyalazatba

az ordog csapdajaba essek." (UF) Jeremias szerint eszte kel l vegyiik,

Pal a gyiilekezet vezetojevel (piispokkel) kapcsolatbannem emlit i

az ordinaci6 sem a gytijt6 beszed kepesseget mint elofeitetelt, hanem

az Istennek val6 engedelmesseg keszseget. Mert hiszen a felsorolt

en vegeredmenyben errol van sz6.

77



Presbiterek

Az inlsmagyaraz6k felhivjak a figyelmet, hogy Pal az episkopos es a

presbi iteros kifejezeseket felval tva hasznalja ugyanazon tartalom kifeje-

zesere. Iol lathato ez a Tit 1, 5-9-ben. Egyik helyen "presbitereket" emlft,

?e a masik helyen mar puspokoket. Az UT tudosai szerint ezek a helyek

is azt rnutatjak, hogy a presbiteri tiszt hozzatartozij, a gyiilekezet elete-

hez. Szolgalatukat a gyiilekezetek epulese, j6 rendje teszi nelki ilozhetet-

~~nne. A venek testiiletellek funkciojat a legUjabb kutatas igy foglaljaossze: a) A presbiterium kepviseli a helyi gyiilekezetet, fogadja mas gyi.i-

lekezetek kuldotteit. Az ACS 11, 30 alapjan arra lehet kovetkeztetru, hogy

a presbiterek hataskorebe tartozott az anyagi iigyek intezese is.s b)

A presbiterek feladata azonban nem merul ki csak az anyagi iigyek admi-

nisztralasaban, hanem feladatuk atvenni es tovabbadni az apostoli tani-

tast is.9e) A presbiterek resztvesznek a pasztor konyorgeseben, ahogyan

arra az ACS 20, 36 az efezusi gyiilekezet vezeto testuletenek imadsagaval

ad peldat.10

d) A venek testiilete az apostolok mel1ett az egyhaz legfobb

tanacskozo es torvenyhozo szerve, mely don test hoz az egyhaz egeszeterinto kerdesekben.P

Diak6nusok

Az episzkoposz (presbuteros) "hivatala" mellett a Pasztori levelek

reszletesen szabalyozzak a diak6nusok magatartasat is (1 Tim 3, 8-13). J e -

remias magyarazata szerint a diak6nusok feladata volt a gyiilekezetben a

szegenysk e,sbetegek gondozasa, Cfrni ik (elnevezesiik) valami teljesen uj

a maga koraban. Ez az uj funkci6megjeloles [ezus szavaira megy vissza

(Mk 9,35 - Mk 1045, - In 13, lkk). Veliik szemben ugyanazok az elvarasok

ervenyesek mint a presbiterekkel szemben. Tisztessegesek legyenek, nem

ketnyelvusk, nem sok borivasba meriiltek, nem rut nyeresegro vagyok.Felesegeik is hason16keppen tisztessegesok legyenek, nem patvarkod6k,

j6zanok, mindenben hivek. Ok maguk, az episkoposzok, szinten »cgy fel-

esegu" ferfiak legyenek. Feladatkoruker legvilagosabban Kaltnn hatarozta

meg az Institutioban. A IV/3,9-ben sz6r6l sz6ra ezt Irja: "A szegenvek

gondozasa a diak6nusok feladata volt. A r6maiakhoz frott levelben azon-

ba~ ket~ele neme van ezeknek felemlftve. Ott ugyanis Pal apostol igy

szol, aki alamizsnaosztogat6 szelfdsegbsn, aki masokon konyorulo vi-

78

L1>Cl,~~':l1 rnivel je ezt. Mivel bizonyos, hogy nyilvanos egyhazi tisztse-

beszel, ket fokozatnak kell megkulonboztetve lennie. S ha nem

zsalatkozom Iteletemben, az elobbiek alatt a diak6nusokat erti, kik az ala-

kiosztottak. Az ut6bbiak alat t pedig azokat (a diak6nusokat),

onmagukat a szegenyek es betegek gondozasara szenteltek. Ilyenek

az ozvegyek, akikrol a Tim6theushoz (1 Tim 5,9) Irt levelben tesz

t. Az asszonyok ugyanis semmifele mas nyilvanos hivatalt nem

mint esak azt, hogy a szegenyek gondozasara adtak magukat.

ezt elfogadjuk (amint hogy el is kell fogadnunk), vilagos, hogy ketfelevoltak, egyikiik a szegenyek iigyeinek kezeleset , masikuk pe-

maguknak a szegenyeknek az apolasat vegezte. Bar maganak a "dia-

" sz6nak (diakoniaefelszolgalas) tagabb jelentese van, mind-

a Szentiras kulonoskeppen azokat nevezi diakonusoknak, aki-

az egyhaz az alamizsna kiosztasaval es a szegenyek gondozasaval bf-

meg es mintegy a szegenyek kincstaranak safarava tett ... " - irja Kal-

az idezett helyen.

Az egyha zf egy el em

Egy emberoltovel ezelott, 1940-ben Illyes Endre igy figyelrneztette egy-

kozvelemenyet az egyhazfegyelem jelentosegenek ujrafelfedeze-

. "A XVITI.szazad delelese, majd lassu hanyatlasa utan a XIX. szazad

' .teljesen elmosta, nehol el is feledtette a fegyelem szuksegesseget, emleket

: is ... De ezzel megcsokkent az egyhaz lelkekre vale hatasa is. Ezzel egyiitt

.vesztette emberi celok, elgondolasok feletti jogosultsagat, sot vezeto, ira-

: .nyft6, de vigaszta16, megnyugtat6 erejet is s evezett at valarni puha hu-

. . lagy melegsegenek a vilagaba, melyben nines megtarto, ujjate-

mennyei hatalom, megvalto kereszt, elo Krisztus, uj jateremto 1£-

19y fuggven ossze a szalak, nagyon is szuksegesnek latszik ... az egy-

szentirasbeli .. . vonatkozasait megvizsgalni, .."

Illyes Endre igazsagat Pal apostol egyhazfegyelmi rendelkezesei iga-

CL.U'<.ClJ". Pal levelei tobb helyen is dokumentaljak, hogy Pal mennyire nem

te "a puha humanizmus lagymeleg" vizein evezni a gyulekezete-

Hanem nagyon is tudatosan, hi tbol , Krisztus elott i felelosseggel gya-

az egyhazfegyelmet az altala alapftott vagy gondozott gyii lekeze-

Levelei tiikreben az egyhazfegyelem gyakorlasan~k az alabbi fo-

kiilonboztethetjuk meg:

79



1. Kapcsoiaimegszakitds: "Rendeljiik nektek atyamfiai, hogy vonjatok el

magatokat minden atyafitol, aki rendetleniil es es nem ama utasitas (!)

szerint, amelyet mitolunk kapott espedig a mi Urunk [ezus Krisztusne-

veben" (2 Thess 3,6). Ugyanigy nehany verssel lejjebb: "Ha pedig valaki

nem engedelmeskedik a mi level altai valo beszedunknek, azt jegyezze-

tek meg es ne tarsalkodjatok vele, hogy megszegyenulion. De ne tartsatok

ellensegnek, hanem intsetek mint atyafit" (14-15 versek).

2. A pasziori jigyelmeztetes: "Legyen gondod az intesre" frja Pal Timothe-usnak az elso .level negyedik reszenek tizenharmadik verseben. Majd igy

folytatja az otodik reszben: "Az idosb embert ne dorgald meg, hanem int-

sed mint atyadat. Az ifjabbakat mint atyadfiait. Az idosebb asszonyokat

mint anyakat, Az ifjabbakat mint notestvereidet, teljes tisztasaggal" (1-2).

3 . A n yilvtin os jeddee: "A vetkeseket mindenek elott fedd meg, hogy a

tobbiek is megfelemlejenek" frja Timotheusnak (5,20). Titusnak hasonlo-

keppen: "Mert van sok engedetlen, hiabavalo beszedu es csalo, kival tkep-

pen a korulmetelkedesbol valok, akiknek be kelI dugni a szajokat, akik

egesz hazakat feldulnak, tanitvan rut nyereseg okaert , amiket nem kelle-

ne ... annakokaert fedd Oket kimeles nelkiil ... " (1,13)

4 . Az Urasz ta lt it 61 va16 e lt il tt is : .Nem ihatjatok az Dr poharat, nem lehet-

tek az Urasztalanak es az ordogok asztalanak reszesei" (1 Kor 10,21).

5 . A k ik o zo si te s: "Ne tarsalkodjatok azzal ha valaki atyafi letere parazna

vagy csalo vagy balvanyimado vagy szidalmazo vagy reszeges vagy ra-

gadozo. Az ilyennel egyii tt se egyetek ... " (1 Kor5,ll). Majd lej jebb: "Ves-

setek ki azert a gonoszt magatok koziil!"13 Ami azert is fontos rendelke-

zes, mert erzekelteti az egesz gyiilekezetegyMzfegyelmi felelosseget.

6.A megbocs ti tt is : .Bocsassatok meg neki es vigasztaljatok, hogy valami-

kepen a felettebb valo banat meg ne emessze az iIyet." (2 Kor 2,7)

Ezek elorebocsajtasa utan lathat juk, milyen igaza van Biichselnek ami-

kor tobbszor idezett milveben tobbek kozott ezt irja: "Pal nem rettentvissza attol, hogy a nyilvanos es bilnbanatot nem mutate banos felett szi-

goni egyhazfegyelmet gyakoroljon.r+'

8 0

1 Buchsel im, 344-345

Budai Gergely, A gyakorlati theol6gia alapelve az Ujtestamentumban, Debrecen

1925,21. lap

i.m.357

DNTD B.3,117

Ex.Versuche,56.

J.Jeremias, Die Briefe an TImotheus tID Titus, 20TOkes Istvan, A filippibeliekhez intezett level mgyarazata,22

Arat6 Ferenc (szerk), A presbiter a gyiilekezet eloljaroja, 12

uo.

uo.

uo.

Illyes Endre dr, Egyhazfegyelem a magyar reforrnatus egyhazban, Debrecen 1941,

4

Buchsel im. 346

81



9.§. pAL APOSTOL pASZTORALTHEOLOGIAJA

lrodalom: K.H. RengsdorJ, Apostolat und Predigtamt 1934. - E.G. Gillin, Das geistli-

Amt im Neuen Testament (ZSTH 1935, 296-313). - F. Gerke, The Origin of the

Ministry (The Ministry and the Sacraments, ed. R. Dunkerley, 1927, 343-

- H.V. Campenhausen, Kirchliche Amt und geistliche Vollmacht in der ersten drei

(BHTh 14, 1953). - J . Brosch, Charismen und Emter in der Urkirche,

1. - H. Greven, Propheter, Lehrer, Vorsteher bei Paulus (ZNW, 1952-53, 1-43).- E.

(p!':,'mcmn Amt und Gemeinde im Neuen Testament (Ex. Verso56 k). - W.Nauck, Prob-des friihchristlichen Amtsverstendnisses (ZNW 1955, 276). - W. Schmithals, Das

Apostelamt. Eine historische Untersuchung, Gottingen 1961. - F. Biichsel,

Aposteltetigkeit des Paulus (in:Der Geist Gottes im Neuen Testament, 1926, 334 k).

Napjaink gyakorlati theologiaja egyre nagyobb figyelmet szentel az Ige

(=az egyhaz szolgalataban) allo ember, a lelkipasztor szeme-

. Az egyhazi szolgalat empirikus elernzese soran egyre nyilvanva-

valt, milyen ku1csszerepe van maganak az egyhazi szolganak az

'hCHLUH terjeszteseben. Erre a tenyallasra utal a Piper hannoveri predi-

szeminariumaban felfedezett axi6ma: "A predikacio krizise a predi-krizise." Nos, e krizist legyozendo a gyakorlat i theol6gia osformaja-

majd sokaig egyik kedves tudomanyaganak, a pasztoraltheologianak

lelkeszi szolgalatot szabalyozo gyakorlati theol6giai tudornanynak) or-

"",,..,rio.i"oc megelevenedeset regisztralhatjuk. E megelevenedes ertekes do-

- kronol6giai rendben haladva -1970-b61 G. Rau, Pastoralthe-

C.-, 1971-bol K.W. Dahm, Beruf: Pfarrer c.-, 1979-b61 a R. Riess szer-

eszteseben megjelent "Haus in der Zeit. Das evangelische Pfarrhaus heu-

c.-, 1982-b61 E. Lange, Predigen als Beruf c.-, Ugyancsak 1982-b61M. Jo -

. Der Pfarrer ist anders. c., - 1988-b61 ugyancsak tole a "Der Traum

Theologen" c. (Aspekte einer zeitgeni::issischen Pastoraltheologie 2) esa katolikus Dreuiermann, Klerikusok c.rruive. Megallapithatjuk te-

hogy a lelkeszi szolgalat kerdeseire iranyulo theol6giai vizsgalodas

aink gyakorlati theologiajanak egyik viragzasnak indult tudo-

Ez azt jelenti, hogy Pal apostol gyakorlati theologiajat nem zar-

Ie PaJ apostol pasztoraltheologiai mondanival6inak attekintese nel-

Annal inkabb sem, mivelhogy Pal apostol a keresztyen any a-

tegyhaz elso pasztoraltheologusa, Annak ellenere, hogy Pal apostol

sem tud a gyiilekezeti szolgalatnak a tortenelemben kialakult es nap-

83



jainkban gyakorolt formairol, a theol6giai oklevelhez es dijlevelhez kotott

modern lelkeszsegrol. Levelei megis tele vannak a Krisztus szolgalatanak,

~z evangelium szolgalatanak, a gyiilekezetek szolgalatanak problemaival,

illetve az e problemakra adott apostoli tanacsolassal, allasfoglalassal, eliga-

zitassal . Pal az evangelium szolgalataban allando szukseget erezte eszol-

galat theol6giai interpretalasanak. Erre az interpretaciora egyreszt ellenfe-

lei, a hamis apostolok es tevtanitok, akik minden erovel igyekeztek alaasni

a~osto~ tekin:~lyet. Masreszt eletenek nagy paradoxonja, amit igy fejezett

ki "amlkor erotlen vagyok akkor vagyok eros!" Id6ben is tehat, de feno-

menol6giailag is nagy a tavolsag Pal apostoli szolgalata es a mi mai mo-

. dern egyhazi szolgalatunk kozott. Ennek ellenere Pal pasztoraltheologiaja

sok ertekes impulzust adhat krizisben vergodo mai szolgalatunkhoz.Mert

az idobeli es fenomenol6giai kulonbsegek ellenere megis van kozos neve-

zo Pal szolgalata es a mi szolgalatunk kozott, espedig az, hogy mindketto

a [ezus Krisztusban elkozel itett Isten orszaganak a szolgalata. Meggyozo-

desimk, hogy ha tudn6k magunkat es szolgalatunkat Pal szemevelnezni

kivergodhetnenk a modern egyhazi szolgak krizisebol. '

Az egyh ri zi s zo lg al at j or ra sa

Pal apostol szetszort megjegyzesekben, bizonysagtetelekben reankma-

radt pasztoraltheologiaiat eloszor is idoszenive teszi Pal vallastetele az

ap?stoli (egyhazi) szolgalat eredeterol, a forrasrol. Pal titon iitfelen hangoz-

tatja, hogy az apostolsagot 0 nem emberektol vette, hanem magatol az Dr

[ezus Krisztust61 (vo: Rm 1,1 -1 Kor 1,17 - 1 Kor 11,23 - Gal 1,11);Magatol

senki nem lehet igazi apostol. Apostol csak az lehet, aki latta [ezus Krisz-

tust es megertette, hogy Isten elvalasztotta ot mar edesanyja mehetol fogva

e~.amikor i itot~ az ora el is hivta ot az evangelium szolgalatara, arra, hogy

kijelentse magat 6benne a poganyok kozott , Pal apostol szerint is van tehat"predestinatio ad munus" (=szolgalatra val6 kivalasztas) is az udvossegre

val6 kivalasztason (predestinatio ad salutem) tulmenoen. Ennek a "szolga-

latra val6 kivalasztasnak" a bizonyiteka a kivalasztottszolga alkalmassate-

. tele a szolgalatra. A szolgalatra val6 alkalmassag nem a mi egyeni kepesse-

geink fuggvenye. Isten az aki alkalmassa tesz (2 Kor 3, 5k) espedig minde-

ne.kelott a~lt~l , hogy megfoszt benniinket minden onerdtol, dicsosegtol

(Fil3,7). Pal mint apostol nem a maga szemelyes zsenialitasanak segftsege-

vel mukodik, hanem Isten erejevel. Pal nem maga alkotta megeletmnvet.

84

[ezus Krisztus rabszolgajanak tekinti, aki nemegyszer "felelem-

es rettegessel" vegzi a szolgalatot (1 Kor 2,3), annyira tisztaban van a

onmagatol val6 alkalmatlansagaval. Ezert nem is Iteli meg onmagat

ezert tartja csekely dolognak azt az Iteletet amit masok, f61eg ellenfelei

LUCLHQLl'. r6la, mert ugymond "aki engem megitel az Vr az" (1 Kor 4,4).

onmagat "cserepedenynek" (2 Kor 4,7) lat ja. Magyarazat: hogy amaz

nagy volta Istene legyen es nem magunktol val6 (uo). S ez - mutat

Biichsel - nem valamifele elmelet volt csak Pal szamara, hanem olyan

1".,,",Ci:JU.j,,-, melyet szunteleniil szem elott tartott . Eszerint elt. Ami azt is jelen-hogy apostoli hivatasanak gyakorlasa kozben nem csak nagy gyozelme-

elhetet t meg az Vr segitsegevel, hanem Isten fajdalmas megalaztatasait

(2 Kor 12,8-10). Haromszor konyorgott az Urnak, hogy ama bizonyos

. vetessek el a testebol, Krisztus azonban nem hallgatta meg, tovabb

engedte, mondvan: "Eleg neked az en kegyelmem." Igy tanulta

az emberi logika szamara erthetetlen paradoxont: "Amikor erotlen

akkor vagyok eros." S ez nem val ami szellemes szojatek volt az 6

hanem keservesen, igen keservesen meggyotort eletenek nagy fel is-

_ Ugyanakkor Pal nem tartja magat alabbvalonak az 6sz nagy......;,j.;;j..,;

Sot aldottabbnak erzi es tudja magat, mint az 6sz legnagyobbM6zes (2 Kor 3,4 ff). Altala Isten maga beszel (2 Kor 5, 20). Isten

megbizast ad6 Vr, hanem Palban ill. Pal altal 6maga hatekony,

szolgalata ezert olyan szolgalat, ami elevenne tesz, megigazulast te-

mely al tal Isten uj teremtest vegez a regi vilagban (2 Kor 5,17). Altala

munkatarsai al tal Isten az 0 ismeretenek illatat jelenti meg kinek eletre,

halalra.Ebbol eredoen Pal minden emberhez kiildve erzi magat.

szolganak, aki a gorogoknek is, barbaroknak is, tudatlanoknak is ko-

hirdetni Krisztus evangeliumat (Rm 1,14).

Az egyh ri zi sz ol ga la t l en y eg eapostol pasztoral theologiaja szerint az egyhazi szolgalat lenyege az

az Ige szolgalata (Rm 10,15 k, - 1 Kor 1,21). Pal munkassagat

a meggyozodes hordozza es szabalyozza - mutat ra Biichsel- , hogy az

amit hirdet nem ot61e, hanem Isten Lelketol szarmazik 1. Pal ezert volt

It:>o·cnT,n7{~rh.r<> hogy az 0 szavai (igeje) nagyobb hatast gyakorolnak a hall-

mint a csak emberi szavak. Az (5 ajkan megsz6lal6 ige - Isten ereje,

megmenti az embereket az Iteletben reajuk varo karhozattol. Ezert

85



tud Pal mint igehirdet6 nagy bizalommal lepni az emberek ele. Ezert neki

nines szuksege arra, hogy predikalasat emberi eszkozok igenybevetelevsl

tamogassa meg (1 Thess 1,5 ). Es Isten igazolta 6t . Predikalasaval eleteros,

viragzo gyiilekezeteket tudott teremteni. Ezek a gyiilekezetek bizonyitjak,

milyen igazak az 1 Kor 2, 1 kk szavai: "Az en beszedem es az en predikala-

som nem emberi bolcsessegnek hitet6 beszedeiben (=pithanoI6gia=utszeli

szonoklas fogasaiban) allott, hanem leleknek es er6nek megmutatasaban."

Mi volt azonban a lelek es er6 demonstraicojanak a titka? Az apostoli

dentes: "Nem vegeztem, hogy egyebrol tudjak koztetek, mint a [ezus

Krisztusr6l, mint megfeszitettr61!" (1 Kor 2,2). A dentes hattere a kuldetes

a keresztr61 val6 beszed kozhirretetelere (l.Kor I, 17 k). Az tin. homileti-

kai szituacio - emberileg nezve - egyaltalan nem felelt meg ennek az ige-

hirdetesnek. Hiszen a homiletikai szi tuacio ez volt: "Egyfel61 a zsid6k jel t

kivannak, masfelol a gorogok bolcsesseget keresnek". Ebben a szituacio-

ban sziiletett Pal dontese: "Mi pedig Krisztust predikaljuk, mint megfe-

szftettet zsid6knak ugyan botrankozast, gorogoknek pedig bolondsagot,

amde maguknak a hivatalosaknak, ugy zsid6knak mint gorogoknek

Krisztust, Istennek hatalmat es Istennek bolcsesseget." S ezzel a dontessel

Pal arra a theol6giai-homiletikai igazsagra figyelmezteti az egyhaz eljo-vend6 igehirdet6it, hogy nem a szituacio szabja meg a kerugmat, hanem

a k er ii gma t er em t s zi tu d c io i .

Megpedig olyan szituaciot melyben eldol a hallgat6k elet es halala il-

letve iidvossege vagy karhozata, mivelhogy: "Krisztus j6 il latja vagyunk

Istennek mind az udvozulok mind az elkarhozok kozott, Ezeknek halal

illatja halalra, amazoknak pedig elet illatja eletre" (2 Kor 2, 15 kk).

Az evangelium tehat dentes ele allit. S6t azt is mondhatn6k, hogy lelep-

lezi Isten donteset r6lunk illetve hallgat6inkr61. Ennek az igehirdetesnek

alapfel tetele azonban, hogy ne hamisftsuk meg (kapeleuooevegyes keres-

ked est folytatni) az Isten igejet .hanem szinte Istenb61 sz6ljunk Isten e16ttKrisztusban (2 Kor 2, 17).

Az Istenb61 val6 igehirdetesnek celja az emberek megbekeltetese Isten-

nel , a bekeltetes szolgalata (2 Kor 5, 19). Erdernes felidezni ezen a ponton

Robertson magyarazatat: "A keresztyen igehirdet6 szolgalata annak hirde-

teseben all, hogy Isten az emberrel megbekelt s masodszor abban, hogy

az igehirdet6 teljes komolysaggal, lelke minden kepessegevel, amely e

tiszt szolgajanak rendelkezesere all , iparkodjek az embereket arra indita-

ni, arra bfrni, hogy Istennel bekeljenek meg. Eppen ez nem tortenik azon-

86

Mi valamennyien Isten gyermekei vagyunk jel szerint, de nem va-

azok a valosagban, MindnyajanIsten Fiai vagyunk, de nem mind-

van meg a Fiusag Lelke, amelynek hatasa alatt fgy kial tanank

Abba, 6h Atya! Mindnyajan meg vagyunk val t va, de meg nem mind-

nY''-'ULL vagyunk megszentelve.v/ Idekivankozik Ravasz Laszlonak a £ 1 -

elmeztetese is: "A mi reformatus templomaink azert epiiltek, hogy el-

anzozzek bennuk a bekeltetesnek beszede. Sohase hangzik hiaba, mert

benne maga Isten ker, gyermekeim, bekuljetek meg envelem!,,3

Az egyh az i s zo lg al at k o ve te lmenyei

1.Az abszolut fugges ill. engedelmesseg. Hogy mir61 is van itt sz6, lathat-

mindjart a Cselekedetek Konyve 16. fejezetebol. Lukacs itt elmondja, he-

valtoztattak meg misszi6i munkaterviiket a Szentlelek tiltasa (6.vers),

Isten alombeli kijelentese kovetkezteben (9. vers). De ezt lathatjuk a

20, 24-ben is, ahol Pal ezt mondja az 6t visszatartani akar6 efezusiak-

"De semmivel sem gondolok, meg az en eletem sem draga nekem csak-

elvegezhessem az en futasomat orommel es azt a szolgalatot, melyet

az Dr [ezustol, hogy bizonysagot tegyek az Isten kegyelmenek evan-

;,,;aJlLUJLLClJ.V~" Ugyanez a gondolat jon elo az 1 Kor 9, 16-ban: "Ha az evange-

hirdetem nem dicsekedhetem, mert szukseg kenyszerit engem. [aj

nekem ha az evangeliumot nem hirdetem ... "

2. A tovis elfogadasa. Az erctlenseget - ahogyan a 2 Kor 12, 9-b6l kide-

- az Dr szolgajanak azert kel l elfogadni, mert Isten okonomiaja szerint

6 ereje a mi erotlensegunk altal vegeztetik el. Pal peldaja mutatja,

J>nl'nnrp nem konnyu elfogadni ezt a helyzetet. Amde azt is mutat]a,

az Drral va16 dia16gusban megiscsak ellehet fogadni. Mint annyi-

most is ugy ttmik, hogy Robertsonnak sikerult legjobban megerteni

a "tovisr6l" sz6l6 perikopat, Ime ezt frja a 2 Kor 12, 6-11 alapjan 1853IS-en tartott predikaciojaban: "A magyarazok kozul sokan igazan

eleselmejtlseget fejtet tek ki e tovis terrneszetet il let6en, am en att6l

hogy ez teljesen celjat tevesztette. Valojaban nem azt kell kutat-

hogy mi volt ez a Pal testebe adott tovis, hanem azt, hogy miert ad-

azt az Isten ... Nemelyek azt gondoltak, hogy ez valami bunos hajlam

ami az apostol felett uralkodott. Masek nyelvhibanak kepzeltek.

t masok szembajra vagy a nepszeniseg mas egyeni akadalyara

"LL-'V~U-", Am mindez a szellemes szorszalhasogatas idofecserles csu-

8 7



pan. A tizedik vers a kovetkezo altalanos jellegu gondolatra vezet min-

ket: hatarozottan felismerheto, hogy az apostolnak volt valami megpr6-

baltatasa, amely ranezve olyan volt mint atovis es hogy az apostol orven-

dezett rajta - nem magan a tovisen, hanem mivel Isten erejeben reszesiilt

s annak segitsegevel el tudta hordozni a tovist.,,4 Hogy Robertson milyen

jol latja a problemat, mutatja a kortars Irasmagyarazat is. A ONTO kulon

excursusban foglalkozik Pal betegsegevel/' Ezt frja: "Tovabbra is nehez

kerdes marad, mit kell erteniink a testbe szurt tovisen es a satan angya-lanak okolcsapasain. Tobben Palnak egy betegsegere gondolnak (vo: Gal

4,14 k). Azonban nem lehet teljes bizonyossaggal megmondani, milyen

betegsegben szenvedett Pal. A Gal 4,15 figyelembe vetele nem konnyfti

meg a problema megoldasat, mivel egyaltalan nem biztos, hogy Pal azzal

a mondattal, hogy "ha lehetseges volt volna szemeiteket kivajvan nekem

adtatok volna" valamilyen szembetegsegre celoz. Inkabb az a valoszfrul ,

hogyezek a szavak kepletesen (kepiesen) ertendok. Sokan gondolnak

epilepsziara is, a satan angyalanak okolcsapasaira val6 utalas azonban

egyaltalan nem azt jelenti, hogy itt feltetlenii l epi lepsziara kell gondolni.

A kifejezesnek lehetseges a sokkal altalanosabb ertelmezese is. Ujabban

az orvostudomany "endogen depresszi6ra" gondol. Az epilepszia mar az

alaptermeszet m6dja miatt sem valoszfrul . "A satan angyalanak oklozese

jelentheti az akut depressziv szorongast" (K. Bonhoeffer bei Lietzman).

Ez lehetseges. Pal semmifele kozelebbi leirasat betegsegenek nem adja."

Albert Schweitzer a "Pal apostol miszt ikaja" (Tiibingen 1930) c. munkaja-

ban "epilepszia szerii rohamokra" (152. lap) gondol. De ezt a megjegy-

zest ftlzi a mondottakhoz: "Ami nem jelenti azt, hogy Pal val6ban epilep-

tikus let t volna". Martin Dibel ius, Paulus 1951 c. muveben azt frja, hogy

Pal apostol szellemi szemelyisege erintetlen maradt a testi gyotrelmek-

ben. "Mert az az ember - frja - aki otven-hatvan evesen ezeket a leveleket

frta, nem szenvedett valamifele kibontakoz6 es szellemi kepessegeitgyongtto betegsegfolyamatban es aki ebben az eletkorban ilyen utazasok-

ra, gyakran gyalog, val lalkozni tudott, az nem lehetett epileptikus." Sum-

ma summarum, itt egy kozelebbrol meg nem hatarozhato fizikai gyenge-

segrol van sz6. Ezt kellett az apostolnak elfogadni s ot dicsekedni ezzel a

gyengeseggel, hogy a Krisztus ereje lakozzek benne. A tovisnek ez a hit-

ben val6 feldolgozasa az egyhazi (lelkeszi) szolgalat masik apostoli kove-

telmenye,

3. A harmadik kovetelmeny az apostoli oezkezie. Amilyen joga volt Pal-

8 8

nak a hazassag mellozese, olyan joga nem elfogadni a gyii lekezett61 az el-

tartast , Bar volna joga mindkettohoz, a hazassaghoz is, a gyiilekezet el tar-

aldozatanak igenybevetelehez is. "De en ezek kozul eggyel sem eltern"

(1 Kor 9,15). Tulajdon kezeivel munkalkodott (ACS 20, 33-34). Pal egye-

nesen biiszke arra, hogy senkire sincsen rautalva es senkit61 sem fiigg.

Bar sok faradtsapot jelentett neki a ketkezi munka (1 Kor 4,11), megis val-

orommel, Espedig azert, hogy predikalasaval ingyenvalova tegye a

evangeliumat (1 Kor 9,18). Erre az aszkezisre celoz Pal a 9,27-ben

mondvan: "Megsanyargatom testemet es szolgava teszem, hogy amfg \

predikalok mag am valami m6don meltatlanna ne legyek." Pal

a gorog sportemberek aszkezisere es treningjere gondol (WST). Ponto-

arra, amirol > mutatis mutandis - Ravasz Laszlo beszel egyik, the-

y~J",~L~ diakok elott tartott nagyszabasu eloadasaban. "Harmadik legna-

dolog, ami a theo16gus diakra var, megkezdese egy olyan aszketi-

eletprogramnak, amelyet egesz eleten kovetni kell. Sokszor emleget-

hogy a reformatus lelkipasztor egy protestans szerzetes kelllegyen,

szerzetessegnek egy evangeliumi szemelyet val6sftja meg. A szerzetes-

alapgondolata az, hogy a lelek uralkodjek a test folott, a test teljesen

leleknek szolgaljon. Elfogadhatjuk azt is, hogy ennek harem megnyilva-a van, tisztasag, szegenyseg es engedelmesseg ... ,,6

A z e gy ht iz i s zo lg al at pecsetei

1 . A g y ii le k ez et ek . "Elkezdjiik e ismet ajanlgatni magunkat? Vagy talan

van, mint nernelyeknek, ajanlolevelekre hozzatok vagy tole-

A mi ajanlolevelunk ti vagytok, befrva a mi szivunkbe, amelyet is-

es olvas minden ember. Akik felol nyilvanvalo, hogy Krisztusnak a

szolgalatunk altal szerezett levele vagytok ... " Irja Pal a 2 Kor 3, 1 kk-

Robertson a hely magyarazatanal- tobbek kozott - ezt frja: .Krisztusabban az idoben egy nagy testveri kozosseg volt s ha valamelyik

keresztyen utazni kesziil t Rornaba, vagy Calaciaba, a piispok

a gyulekezet ajanlo levellel latta el, hogy amikor odaerkezik, egy-

otthon, baratok kozott erezhesse magat. Pal kijelenti, hogy neki

szuksege ilyen levelre, A mi leveliink ti vagytok - frja a korinthusi

uiekezet tagjainak.r" Meg vilagosaabban kommentalja locusunkat Vic-

Janos: "Az apostol mellett sz6l6 vilagos bizonyitvany volt maga a ko-

gyiilekezet is. Az 0 eleriik tenyeire hivatkozhatott: joga van ah-

8 9



hoz, hogy 6ket vezesse, mert hiszen amire eddig eljutottak, azt is az 6 ve-

zetesen~k koszonhettek, .. ,,8 - Mir61 tesznek bizonysagot a gyillekezetek?

1.1. ~rro~ hogy az apostolok nem onmaguktol alkalmasak a gyiilekezet

szolgalatara, hanem alkalmatos voltuk Istentol van (2 Kor 3,5). Azaz a vo-

ea~ioint~ma emberi igazolasa a voeatio extema. 1.2. Arr61, hogy a keresz-

tyen gyulekezet szolgalata az iijszovetseg szolgalata. Nem a bettie ha-

n;m a Leleke (~Kor 3:6). 1.3. Arr61, hogy az ujszovetseg szolgalata cUes6-

segesebb szolgalat, mmt a halalnak k6be vesett betukhoz kotott szolgala-ta (2 ~or 3, 7-8): 1.4. Arr61, hogy a keresztyen gyiilekezet szolgalata a

Szentlelek szolgalata (17.v.). 1.5. Arr61, hogy a gyiilekezeti szolgalatban

nemesak a gyiilekezet tagjai hanem maguk az Ige szolgai is elvaltoznak

d,ic~6~e~rOldi~~6seg~e az Dmak Lelket61 (18. vers). Pal tehat pneumato-

10gIaI dimenzioban es nem egyhaztorteneti vagy egyhazszociologiai di-

menzioban latja a gyiilekezet szolgalatat, S hogy jol latja, hogy agyuleke-

~etet a .~elek transe,e~dens ,esmegis immanens impulzusai eltetik, igazol-

ja a gyulekezet valosagos elete. A szolgalatunk nyoman keletkezo, eledo,

szaporod6 gyiilekezet szolgalatunk egyik hiteles pecsetje.

2 . A m asik pec set - a jelek ee c so dak . "Mert nem merek semmit sem szolni

amit ne Krisztus eselekedett volna altalam a poganyoknak engedelmes-

segre;, ~~6va~es tettel, jelek es csodak ereje altal, az Isten Lelkenek ereje al-

t~l... irja ~al ~ Rm 1~, 18-19-ben. Ugyanigy a 2 Kor 12, 12-ben: "Apostol-

sagomnak jelei megbizonyosodtak kozottetek sok ttiresben, jelekben cso-

dakban es erokben is." Hasonlokeppen ir az 1 Thess 1, 5-ben: "A mi evan-

geliumunk tinalatok nem all csak sz6ban, hanem isteni erokben is, Szent-

lelek~enis ..' ". S h~~ ez nerncsak valamifele onbizonysagtetel, igazolja az

ACS 15 amikor arrol IT pl., hogy "nem kozonseges csodakat eselekszik Is-

~en P~l keze ,altaI" (~9, 11 kk).Ezekb61 a bibliai helyekb61 vilagos, hogy a

J~lek es esoda~ hozz~tar;ozn~ Pal apostol misszioi tevekenysegehez, alta-

laban apos~~h ,szolgalatahoz. Am, amint a DNTD becsiiletesen megjegyzi,a es~~a te;~ Palnak, ~em sok szerepe van, sot semmilyen szerepe sines a

tr~dlelOnahs, normalis, protestans palertelmezesben.f Pedig, amint arra

~uchsel ,nagyo~ helyesen ramutat, Pal nagyon is lenyegesnek latja a jeleket

es esodakat, mivelhogy ezekapostolsaganak ismertetojegyei. lO Ha nem tud-

nak csodakat felmutatni- Irja Buchsel ugyanott - nem volna apostol.

A csodak melle tarsulnak a "jelek" ami Biichsel ertelmezesebsn egyreszt

az apostol kitartasat (a116kepesseget) jelenti a szenvedesekben, masreszt

munkassaganak· eredmenyeire vonatkoznak, amely eredmenyekct azon-

90

ban Pal sosem maganak tulajdonit, hanem a Szentlelek erejenek (Rm

15)9). A Pal szolgalatat kiserd jelek es csodak hiteles dokumentacioi a

Mark evangeliuma zarosorainak, "Azok pedig kimenven predikalanak

mindeniitt, az Dr egyiitt munkalvan velok es megerositven az iget a jelek

altal amelyek kovetik 6'ket.1I(16,20). Pal apostol tehat egyaltalan nem tartja

mellekes kerdesnek az ige szolgalata szempontjabol, kiserik e jelek az ige-

hirdetest vagy sem? Egyiittmunkalkodik velimk az Dr az igehirdetesben

vagy sem? S hogy itt mennyire nemesak az apostoli idokhoz kotott jelen-segekrol van szo, mutatjak a nagy ebreszto igehirdetok (Wesley, Whitfield,

Spurgeon, Moody) szolgalatat kisero jelensegek (vo: Wesley Janos naploja.

ford. Dr. Czak6 Ieno, Cegled). vagy pl. Molnar Maria bensziilott, meg rna

el6 kortarsainak emleke, hogyan allt el a vihar duhongese a haborgo

.tengeren a Missis hang os, erthetet len nyelven (magyar nyelven) mondott

imadsagaral'! Egyhazunk ezekrol a jelekr61 es csodakrol lemondott.

Az 1921-es Enekeskonyvunk 66. szarrui punkosdi enekunk 4. verse szorol

szora ezt mondja: "nem kerimk T61ed szolast sok nyelveken, Sem hogy

. csudat tegyiink betegeken ... " Pal apostol arra osztokel, banjuk meg ezt a

..radonalizmust es kerjuk vissza a legitim igehirdetest kisero jeleket es cso-

dakat. Pal apostol pasztoraltheologiaja ezen a ponton valosagos kihivas in-

tellektualista, ujracionalista, pszichologizalo, vegeredmenyben eredmeny-

telen, fejek es szivek felett elszallo igehirdetesunk szamara.

3. Az ellensegek. Pal apostol apostoli szolgalatanak pecsetei - barmilyen

••urcsan hangozzek is - ellensegei. Kik voltak ezek? Egyreszt a judaista tam-

ama bizonyos "mas" evangelium hirdetoi, akikkel Pal olyan kemeny

hareot folytat a Calatakert (vo: Gall) kk). Masreszt a korinthusi gyiileke-

egynemely "pneumatikusai". Ezek azok ama bizonyos "felfuvalkodot-

akikre tobb helyen is utal Pal az 1. Kor.Ievelben (vo: 4, 6.18.19. - 5,2-

13,4). Ez a felfuvalkodottsag az oka a gyiilekezet partokra szakadasa-

A felfuvalkodottsag az ismeret tulertekelesebol ered, ugy ahogyan azgnosztikusok eseteben olyan jol lathato. A felfuvalkodottsag az oka a gyii-

uekezet helytelen istentiszteleti viselkedesenek. Ezert kenytelen Pal a legha-

. tarozottaooan konfrontalodni a gyiilekezet bilneivel, ami annyit jelent mint

gyiilekezet felfuvalkodott tagjaival. A felfuvalkodottsag azonban nemesak

termeszetes emberi buszkeseg - ahogyan Biichsel helyesen ramutat - ha-

a tultengo pneumatikus ontudat, A gnosztikusok,a kulonbozo hamis

ororetak a felfuvalkodottak. Ok azok, akikkel Palnak elsosorban kell har-

Ezek a hamis profetak, ezek a magukat profetanak tekinto es

91



profetai igennyel fellepo pneumatikusok azok, akik kritizal jak Palt es ne-

hezsegeket tamasztanak neki (1 kor 14,37) "ha valaki azt hiszi , hogy 6 pro-

feta ... ". Ezek azok, akik megkerdojelezik, van-e egyaltalan valami koze

Palnak a Szentlelekhez? Ezert irja Pal az 1 Kor 7, 40-ben "hiszem, hogy ben-

nem is Istennek Lelke van". Idetartoznak, Pal ellenfelei koze, az emancipalt

profetanok is, akik befedet len fovel imadkoztak es profetal tak (1 Kor 11,6).

Roviden, mindazok a pneumatikusok, akik megengedtek maguknak, hogy

annakfelette bolcselkedjenek, ami irva van (1 Kor 4,6). A pnumatikus ent-

huziazmu~ (rajongas) tipikus jelensege - irja Biichsel- hogy szembeallitja a

Lelket azIrassal. Pal a leghatarozottabb nemet mond a rajongas minden

variansara. Nemcsoda hat ha pneumatikus ellenfelei egyreszt .imasreszt

rabbinista-judaista ellenfelei mindent megtesznek tekintelye lejiratasara,

szolgalata akadalyozasara. De eppen ezek az ellenfelek, ezek keserusege,

duhe, aknamunkaja Pal igazsaganak a pecsete. [aj volna Palnak, ha rokon-

szenveznenek vele akar a judaistak, akara gnoszt ikusok. Ellenszenviik Pal

indirekt igazolasa. Pogcsikorgato elismerese, Pal a Krisztus titjan jar es nem

a felfuvalkodottak vagy torvenyeskedok utjan. Tudomasul kellett venniok,

hogy Pal maskeppen gondolkodik a keresztyen szabadsagrol is, mint 61<,

de a feltamadasrol, a halal utani eletrol is, mint O'k.Ugyancsak maskeppena torveny hasznarol, altalaban az evangelium es torveny viszonyarol. Pal

egyaltalan nem hatralt meg ellenfelei elott, hanem szembealli tja veluk azt a

tobbet, azt a pluszt, ami az oszolgalatat jellemzi ellenfelei buzgolkodasaval

szemben. "Heberek O'k?En is. Izraelitak e? En is. Abraham magva e? En is.

Krisztus szolgai e? Balgatagul szolok, en meginkabb: tobb faradtsag, tobb

vereseg, tobb botton, gyakorta valo halalos veszedelem altal. A zsidoktol

otszor kaptam negyvenet egy hijan. Haromszor megostoroztak, egyszer

megkoveztek, haromszor hajotorest szenvedtem, ej-napot a melysegben

tol tot tem. Gyakorta vale utazasban, veszedelemben folyo vizeken, rablok

kozott, nepem kozott, varosban, pusztaban, tengeren, hamis atyafiak ko-zott , faradtsagban es nyomorusagban, gyakorta valo virrasztasban, ehseg-

ben es szomjusagban, gyakorta valo bojtolesben, hidegben es mezitelen-

segben. Mindezeken nil van az en naponkenti zaklattatasom, az osszes

gyillekezetek gondja. Kibeteg hogy en is beteg ne volnek? Kibotrankozik

meg, hogy en is ne egnek? Ha dicsekednem kell az en gyengesegeimmel

dicsekszem. Az Isten es a mi Urunk [ezus Krisztusnak Atyja, aki mind-

orokke ald ott, tudja, hogy nem hazudom. Damaskusban Aretas kiraly

helytartoja O'rzet te a damaskusiak varosat, akarvan engem megfogni es az

9 2

at korasban bocsatottak le a kofalon es megmeneklUtem kezei ko-

zul." Ime Pal apologiaja ellenfeleivel szemben. lme az egyhazi szolgalat

~~~<,;;J.n; a legyozott veszedelmek valosagos sorozata. fme az egyhazi szol-

. probaja, mi mindent tudunk kiallani ep elmevel a Krisztusert? Logi-

vetOdik fel ezen a ponton a kerdes, honnan van ereje a probatetelek

vr.·"7a,.,~f.jf£> Krisztus kovetenek az egyhaz szolgajanak? Mik az egyhazi szol-

eroforrasai? Mit felel erre Pal?

A z e gy ha zi s zo lg al at e r{ fjo rr as ai

1. A K r is zt us sa l va1 6 s z eme lu e « t uud ko za «. A damaszkuszi elmeny Pal sza-

egesz tovabbi elete es szolgalata szamara kiapadhatat lan eroforras,

is utal erre, ha nehany mondattal is, megis erezheto nyoma-

"Legutolszor pedig mindenek kozott mint egy idetlennek nekem

megjelent" (1 Kor 15,8). A WSB magyarazata szerint az "ektroma" je-

I01"1,f"i><,o nem az, hogy "koraszUlott", hanem az , hogy "eletkeptelen" emb-

aki abortusz kovetkezteben tavozott el az anyamehbol . Lelki ertelem-

a Tarzusi Saul, a gyulekezet uldozo]e mint apostol meg nem volt

,..+kenes". Ezert volt olyan nagy esemeny a Krisztussal valo talalkozas.a talalkozasban Krisztus valosaggal "megragadta" Palt (Fil 3,12),

.az eredet i gorog szo (katalambano) ertelmeben valosaggal .blrtokba vet-

te, lefoglalta" az u- Palt a maga szamara. Ezert nem veletlen, hogy a ko-

pneumatikusokkal folytatot t vitaban, amikor Pal a maga apostoli

telyet vedi, az egyik legf6bb erve ez a kerdes: "Nem lattam e [ezus

.'.~-J.l"LlLl"l,ami Urunkat?" (1 Kor 9,1). A Csel 26, 13 k-ben rcszletesebben

eloadja a nagy esemenyt Agrippa kiraly elott: "Delben latam az iiton

hogy a mennyb61 a napnak fenyesseget meghalado vilagossag su-

"""""'"7"'" korul engem es azokat, akik velem egyutt haladtak. Mikor pedig

ajan leestunk a foldre hallek szozatot, mely enhozzam szol es ezt

vala zsido nyelven, Saul, Saul mit kergetsz engem? Nehez neked

oszton ellen rugodoznod. En pedig mondek, Kicsoda vagy Uram? Es

monda: En vagyok [ezus akit te kergetsz. De kelj fel es all] labaidra.

azert jelentem meg neked, hogy teged szolgava es bizonysagga ren-

Mt:lIO::jlO::~ ugy azokban amiket lattal, mint azokban amikre nezve meg fo-

neked jelenni. .. " Itt vilagosodik ki, miert frhatja az 1 Kor 9, 26-ban:

azert ugy futok, mint nem bizonytalanra, ugy viaskodom mint aki

Ievegot vagdos." Es miert a Fil3, 14-et mondvan: .Egyet cselekszem.

93



Azokat amelyek hatam mogott vannak/ egesz farizeusi multamat/ elfe-

lejtven, azoknak pedig melyek el6ttem vannak/ apostoli teend6im/ ne-

kik dolven, celegyenest igyekszem azIstennek a Krisztus [ezusban onnan

felillr61 valo elhivasa (!) jutalmara.' Megallapithatjuk tehat ezen a pon-

totn, hogy Pal apostol "pasztoraltheol6giaja(l tukreben az egyhazi (lelke-

szi) szolgalat egyik kimerithetetlen eroforrasa a Krisztussal val6 talalko-

zas elmenye, a Krisztus altali megragadottsag,

2. Az egyhazi szolgalat masik ilyen (rejtett) eroforrasa az extazis, a

Krisztus al tal nyert "elragadtatas". "Raterek a latomasokra es az Urnak ki-

jelentesire." -frja a 2 Kor 12, 1 kk-ben. "Ismerek egy embert a Krisztusban,

aki t izennegy evvel ezel6tt, ha testben e nem tudom, ha testen kiviil e nem

tudom, az Isten tudja, elragadtatott a harmadik egig. Es tudom, hogy az

az ember ha testben e, ha testen kiviil e nem tudom az Isten tudja, elragad-

tatott a paradicsomba es hallott kimondhatatlan beszedeket, melyeket

nem szabad embernek kibeszelnie ... " Palnak e vallomasahoz a DNTO a

kovetkezo magyarazatot ftfzi : "Az itt emHtett latomasok es kijelentesek

nem azonosak Krisztus Oamaszkusz hataraban adott kijelentesevel, mely

Pal apostolsagat alapozta meg, hanem extatikus elmenyrol van itt szo, me-

lyek csak az 6 '. szamara, szemelyes volt jelentosege. Olyasmi ez, mint anyelvekenszolas extatikus imadsaga, mely osszekoti ugyan az imadkozot

Istennel, a gyillekezet szamara azonban erthetetlen marad (1 Kor 14,2).

Ezert Pal sohasem hivatkozik ezekre a tapasztalataira, akkor sem, amikor

ugy lep fel a gyillekezetekkel szemben, mint azok apostola vagy lelki aty-

ja. Itt is csak azert hozakodik el6 ezzel, mert kikenyszerftik belole ellenfelei.

Amit itt Pal tapasztalt, az egy extatikus elmeny, elragadtatas a harmadik

egig, a paradicsomig." Schlatter szerint a "t izennegy evvel ezel6tt" megje-

loles mutatja, hogy ez az esemeny milyen melyen bevesodott az apostol

emlekezetebe, azonban azt is, hogy milyen ritkanvolt ilyen tapasztalasban

resze az apostolnak. Pal, amint a 3. es 4. versek mutatjak, nem istud raci-

onalis, logikus magyarazatot adni erre a jelensegre. Nem tudja maga sem,

mi is torrent valoban? Lelke kilepett a testebol vagy egesz szemelye ragad-

tatott el a harmadik egig? A titkot rahagyja Istenre. .Tapasztalatat igy fog-

lalja ossze: "hallott kimondhatat lan beszedeket". Palnak ez azelmenye a

profetak eszkhatologikus - pneumatikus elmenyehez hasonlo. Semmi ko-

ze sines azonban az Urral .valo misztikus egysegehez, Ez egy egyszeri, sui

generis elmeny, Figyelemremelto - irja a ONTO - hogyPal itt egyaltalan

nem emlfti a Damaszkusz elott atelt elmenyet, Nem, mert az masfajta ki-

94

jelentes volt. Ott Krisztus mint Ur, mint Isten Fia jelentette ki magat Pal-

nak, s ezzel megalapozta hitet es apostoli elhivatasat (Gal 1,15 k). Az elra-

gadtatas azonban olyan kegyelmi ajandek, ami mar a ·hiv6 es apostoli

szolgalatban allo Palnak adatott. Ami tehat elofeltetelezi a damaszkuszi el-

menyt, A damaszkuszi kijelentesnek a formaja is mas, mint az elragadta-

tasnak. Ott Krisztus jon kozel Palhoz, a mennyei vflag hajolle a foldhoz.

Itt Pal ragadtatik el a harmadik egig, A ket elmeny mas es mas szinten jat-

szodik le. A lenyeg a mi szempontunkb61 mindenesetre az, hogy az elra-

, gadtatas ha nem is tartozik hozza Pal hitenek alapstrukturajahoz (Dibeli-

·us, Paulus und die Mystik, 1941), megis olyan maradand6 emleke volt Pal-

nak, hogy tizennegy evvel kesobb is eroforrast jelentet t szamara a korint-

·'husi gnosztikusokkal vivott kiizdelemben.

3. Az egyhazi szolgalat harmadik eroforrasa Pal apostol szamara a

. .K r is zt u ss al va1 6 m i sz ti ku s e g ys eg (Unio mistica cum Christo). A Krisztussal

. '.valo tart6s kapcsolatnak (locus classicus a Gal 2,20, hasonl6 utalasok: Fill,

, ·20-21, - Gal 6,14, - Rm 15,18) Pal eleteben nagyobb hatasa van, mint az

·egyes kijelenteseknek es elragadtatasoknak. A kozosseg - Irja Biichsel- Je-

zus es Pal kozott nem egyszeruen hitkozosseg csak, hanem "jelenletkozos-

seg" (286. lap). Ebb61 a kozossegbol ertheto, miert beszel Pal a 2 Kor 3, 18-· ban az Ur dicsosegenek "visszatiikrozeserol"? (vo. UF) azert, mert az Ur a

.,.eny, a vele kozossegben el6 hfvo ember pedig a tukor, aki a fenyt felveszi

vissza is veri. S innen magyarazhato a hiv6k "elvaltozasa" is. S hogy ez

kozosseg, ez a misztikus egyseg Krisztus es Pal kozott nem abrand csu-

hanem valosag, az megmutatkozik Pal gyiilekezeti munkajaban. Pal

nemcsak elmeletileg, hanem tettekkel bizonyitotta, hogy

benne lakozik (2 Kor 13,3). S ezert szoli tja fel6ket is, eppen ebben

tekintetben onvizsgalatra "Jezus Krisztus bennetek van e?" (13,5) Ezt a

),LLU.""".H""' ' ' egyseget fejezi ki Palnak az a bizonysagtetele is, melyet a 2 Kor

lO-l l-ben olvasunk: "Mindenkor test iinkben hordozzuk az Ur Jezus ha-

t, hogy a [ezusnak elete is Iathato legyen a mitesti.inkben. Mert mi,

elimk, mindenkor halma adatunk a [ezusert, hogy a [ezus elete is lat-

legyen a mi halando testi inkben." Itt val ik vilagossa, miert es hogyanIPem1In01 kiapadhatatlan eroforrast az egyhazi szolgalattal egyuttjaro szen-

V"ecles·el<tJenKrisztussal valo misztikus egyseg? lme azert es ugy, mivel

Robertson Irja e hellyel kapcsolatosan: "Az apostolok a maguk

Krisztus halalanak megismetlodeset, a hihetetlenseggel

szabadulasainkban az 6 feltamadasanak megismetlodeset lat-

9 5



tak.,,12 Hasonlokeppen Victor Janos is a kovetkezoket fifzi locusunkhoz:

"Szenvedeseivel egyiitt arrol is beszamol az apostol, hogy azok sohasem

tettek kart benne. Meg tudott birk6zni valamennyivel. Le nem teperhettek,

munkajat meg nem akaszthattak. Mert "Jezus halalaval" egyii tt "JezllS ele-

tet" is magaban hordozta ... SO'tabban a tudatban tekinthet vissza az apos-

tol mindenre, amit el kellett szenvednie, hogy abbol fakadtak eletenek

eredmenyei.v.v+' Itt lesz vilagossa, hogy a Krisztussal val6 kozosseg szen-

vedeskozosseg, aminek azonban megvan az udvtorteneti ertelme, Krisztus

eletenek abrazolasa szolgai eleteben (vo: Fil1,20 - Fil2,17 - Kol1,21). Eztjelenti a .Krlsztusban lenni" (A. Schweitzer).

Az e gy /u lz i s zo lg ti la t p ar ad igm ti ja

Az elmondottak utan felvetodik a kerdes, hogyan val6sultak meg, meg-

valosultak-e es egyaltalan megval6sfthat6k-e a gyiilekezeti (egyhaziiszol-

galat elvi szempontjai? A kerdesre az ACS 20, 17-38 adja meg a valaszt.

Az a bibliai reszlet , melyet roviden igy szoktunk megcimezni "Pal bucsuja

az efezusi gyillekezet veneitol", Az irasmagyarazat (Jub. Kommentar, U.

Smidt , DNTD, WSB) azert tartja kulonosen is ertekesnek ezt a perikopat,mert ez az egyetlen pelda az UT-ban arra, hogyan beszel Pal apostol ke-

resztyenek elott (mai fogalmaink szerint egy presbiteri konferencian). Bar

maga a beszed - mondja az Irasmagyarazat - Lukacs mesteri kompozicio-

ja, tartalmilag azonban nagyon is jellemzo Palra. Ez a reszlet - irja Udo

Smidt - nyugodtan lehetne egy reszlet Pal valamelyik levelebol. Nyelveze-

te, gondolatvezetese sok rokonsagot mutat azzal , amit az apostol a levele-

iben (pl. a 2 Kor. levelben) elmond a maga szolgalatarol, a gyiilekezetert

hordozott felelossegerol es az elO'keresztyen gyillekezetben meglevo ki-

sertesekrol . Az Apostolok Cselekedeteir61 irott konyv kereteben Lukacs e

beszed kozlesevel peldat ad arrol , "hogyan erosi tette es tani totta Pal a ma-

ga gyulekezeteit.v+" Annak ellenere, hogy itt nem egy mai ertelemben vett

"gyillekezeti lelkipasztor" jellemzi a szolgalatat, hanem egy eppen titon le-

vO'misszionarius, megis tanulsagos lehet ez a reszlet a mai "meltatlan bar

de elhivott" gyiilekezet i szolgak szamara, mivel a vilagmisszionarius Pal

itt a maga harem even at tart6 gyillekezeti szolgalatarol beszel. Nyugod-

tan tekinthejiik tehat perikopankat a gyiilekezet (egyhaziiszolgalat bibliai

- apostoli paradigmajanak, Mas szavakkal, a gyiilekezetben val6 pasztori

magaviselet (18. vers) modelljenek. Ne tegyunk.mast azert az alabbiakban,

96

csak menjiink versrol versre, sO'tszinte szorol sz6ra, keresven a pali erte-

lemben vett gyillekezeti szolgalat ismertetO'jegyeit!

1. Perikopank tiikreben a gyiilekezeti szolgalat "az Vrnak" vegzett

szolgalat. Tehat nem emberi elvarasok, vagyak, kfvansagok kiszolgalasa,

hanem [ezus Krisztusnak vegzett szemelyes szolgalat, Ami azt is jelenti,

hogy a miszolgalatunk altal maga [ezus Krisztus kivan szolgalni, Szolga-

latunk merce]e tehat nem az emberek jotetszese vagy nemtetszese, hanem

maga [ezus Krisztus. A gyillekezeti szolgalat legfontosabb szempontja

nem a szolgalat "gyiilekezetszertisege", hanem a szolgalat "krisztussze-. rusege" (Ur-szerusege). Ez azert olyan fontos, mert az Urnak vegzett

szolgalattal az Vr tervet, szandekat, akaratat kell megval6sitani. "Szolgal-

van az U r na k ... " mondja Pal s ezzel arra ad peldat, miben kell lassuk

szolgalatunk ertelmet, nagyszeruseget, kivaltsagossagat, rendkfvuliseget.

2. Perikopank masik nagy figyelmeztetese szerint azonban egyaltalan

nem mindegy, milyen Ielkiilettel vegezzuk ezt a szolgalatot. Felfuvalko-

dottan, gogosen, buszken - avagy "teljes alazatossaggal"? Pal szerint a

szolgalatunk csak akkor krisztusszenl , ha azt teljes alazatossaggal (=sze-

renyseggel) vegezzuk (2 Kor 11,7, - Fil 4,12). Ami azt jelenti, hogy Pal

nem lepett fel igenyekkel . keszen volt "ingyen" hirdetni az evangeliumot,tudott megalaztatni is, azaz elfogadnia sztikos anyagi korulmenyeket is.

Nem haborodott fel ezen. Nem ment el a kedve az Urnak val6 szolgalat-

t6l. Minden helyzetben igent tudott mondani az Urnak.

, 3. Pal apostol peldat ad arra nezve is a maga gyillekezeti szolgalataval,

hogy a gyii lekezet i szolgalattal velejarnak a konnyek (sok konnyhullatas

kozt - frja a 19/b-ben). S itt nyilvan nem a gyiilekezeten kiviili ellenfeleire

;tortenik celzas, hanem azokra, akik a gyii lekezeten beliil il letek kritikaval

,.O't,szegiiltek szembe rendelkezeseivel (vo: 31. verssel, a Kor 2,4-el es a

4,19-val).

4. Pal apostol peldat ad azonban arra is, hogy a kulso ellensegek akna-

munkaja ellenere is lehet aldassal vegezni a gyiilekezeti szolgalatot . "Sok

. " kozott, A WSB szerint itt azokra a "nyomorusagokra", erofeletti

LC~:"''CJI'-' 'C es ketsegbeesesekre kell gondoljunk, meleyekrol Pal olyan

yutan beszel a 2 Kor 1, 8 kk-ban,

5. Pal apostol szolgalata pelda lehet a vonakodas nelkiili gyulekezeti

"Semmit61 sem vonogattam magam ami nektek hasznos ... " S

ez mit jelent, vilagosan megmondja az Istenhez val6 megteres es a

Krisztusban val6 hit predikalasat ("hirdessem nektek"). Ami azt je-

97



lenti , hogy Pal els6 szamu gyulekezeti feladatanak tekintette a nyilvano;

predikalast. Masreszt azonban azt, hogy predikalasa nem valamifele alta-

lanes .Jstenrol sz6l6 beszed" volt, hanem a leghatarozottabb megteresrs

hfvas es a Krisztusban va16 hitre segftes.

6. Pal apostol gyillekezeti szolgalata peldaado azonban a tekintetben is,

ahogyan osszekapcsolodik nala a predikalas es a tanftas. A gyiilekezet ta-

nitasa nem fuggeleke a gyillekezeti szolgalatnak, hanem a predikalas

ikertestvere, Vegeredmenyben maga is igehirdetes. Csak amig a predika-

lasban inkabb a proklamativ elem hangsulyos, a kihirdetes, a kozhirrete-

tel, a Krisztus gyozelmenek nyilvanossagra hozatala, addig a tanitasban

az explicatio, a kifejtes, a megrnagyarazas a lenyeg. A meghirdetett ke-

riigma iidvtorteneti osszefuggeseinek megvilagitasa, elmelyftese. Ez az

explicativ elem jellemezte Pal "igehirdeteset" is, de meg inkabb hazan-

kent vegzett tanft6 munkajat.

7. Pal apostol gyiilekezeti szolgalata maradand6 figyelmeztetes atekin-

tetben is, mennyire hozzatartozik az igehirdetes es tani tas szolgalatahoz

a pasztoracio, a lelkigondozas is. Erre utal a "nyilvanosan es hazankent"

kifejezes a 20. versben. Kdloin e vers alapjan a kovetkezoket frja a Csele-

kedetek Konyvenek kommentarjaban: "Nem azert rendelt az Dr paszto-rokat, hogy csak a gyiilekezetben tanitsak, hanem hogy az egyeseket is

gondozzak, a tevelygo juhokat bevigyek az akolba, a betegeket es gyen-

geket gondozzak es gy6gyftsak ... Ezert nem menthet6 azoknak hanyag-

saga, akik azt hiszik, hogy a hetenkenti egy tanitassal kotelesseguket le-

rottak es a tobbi id6t nyugodtan, tetlenul tolthetik. .. ,,15

8. Pal apostol gyillekezeti szolgalata paradigmaja a gyillekezeti lelkesz

diak6niai felelossegenek is. "Mindenest6l megmutattam nektek ilym6-

~on munkalkodva kell az er6tlenekr6l gondot viselni es megemlekezni az

Ur [ezus szavair6l, [obb adni mint venni" (35. vers).

9. Pal apostol gyii lekezet i szolgalata paradigmaja az elorelato, a holna-pot is elrendez6 szolgalatnak. Ezert rnotivalja a presbitereket (episzkopo-

szokat=felvigyazokat) a gyillekezetr61 va16 gondviselesre kulonosen is a

tevtanitokkal szemben. Itt ismet a 'sajat peldajat adja elejuk mondvan:

"Azert vigyazzatok, rnegemlekezven arr6l , hogy en harem esztendeig ej-

jel es nappal meg nem szilntem konnyhullatassal inteni mindenkit." Azt

is mondhatjuk e vers alapjan, hogy Pal apostol gyakorlati theologiaja sze-

rint a gyiilekezeti szolgalat "nonstop" szolgalat . Pal szamara egyszenlen

ismeretlen volt a "hivatalos 6ra" fogalma. Palt barmikor lehetett zavarni.

9 8

Pal minden alkalmat kihasznalt az "intesre". Va16ban felvigyazoja volt a

gyiilekezetnek.

10. Pal efezusi szolgalatanak meg sok tovabbi reszletet lehetne emli teni

(onzetlenseget , Isten "teljes" akaratanak hirdeteset, terdre esve mondott

imadsagat a gyiilekezet veneivel egyiitt ... ) de meg csak egyet emeljtink

ki, Pal apostol gyiilekezeti szolgalataban is nyitott rnaradt a Szentlelek

vezetese szamara (22 vers). Engedelmeskedett a Lelek vezetesenek. Vagy

ahogyan 6 mondja "kenyszeritesenek". Ezert tudta, mikor kell elmenni es

hova kell elmenni. Ezert tudott ellenallni a szeretet megejt6 kerlelesenek,az emberi indulatoknak. Ezert nem feltette az eletet. Ezert tudta a szolga-

latat e16bbreva16nak tartani meg az eletenel is. Palnak ez a "mobilitasa"

valosagos kihivas minden tradicionalizmussal, konzervat izmussal , kom-

fortstabilitassal szemben. Orok felkialt6jel, az Dr [ezustol vett szolgalatot

(futasunkat) csak orommel szabad, csak orommel erdemes vegezni. S itt

jelenik meg ujra a nagy paradoxon: a gyiilekezeti szolgalat egyreszt

konnyhullatas, masreszt orom. Ezert Irhatta a 2 Kor 6, 1kk pasztoraleti-

kajaban tobbek kozott ezt a jellemzest magarol es tarsairol: "Mint banko-

d6k, noha mindig orvendezok."

1 Biichsel i.m. 337

2 Robertson irn. 217

3 Korban I, 327

4 irn.277

5 DNTD Band 3, 249

6 Korban II, 23-24

7 Robertson irn. 183

8 Romai- f-Il-Korinthusi level. Elmelkedesek, 160

9 DNTD Band 3,251

Buchsel irn. 340

Balazs Denes, Papua O J Guinea, Budapest 1976, 269

Robertson irn. 193

Victor irn. 165

Die Apostelgeschichte

CR 76,462

9 9



lO.§. pAL APOSTOL GYAKORLATI

THEOLOGIA}ANAK LEGI:6BB TANULSAGA•

lrodalom: Budai Gergely; A gyakorlati theol6gia alapelve az Ujtestamentumban.

Debrecen 1925. - Paul Peine, Theologie des Neuen Testaments, Leipzig 1922. - Fried-

rich Biichsel, Der Geist Gottes im Neuen Testament, Giitersloh 1926. - Giinther Born-

kamm, Paulus, Berl in 1969. - Chris tian Schiitz, Einfiihrung in die Pneumatologia,

'Darmstadt 1985. - Leonhard Goppel t , Az Ujszovetseg theologiaja 2, 102 k.

Budai Gergely professzorunk mar I925-ben megjelent "A gyakorlati

theologia alapelve az Ujtestamentumban" c. igen ertekes magantanari

dolgozataban nyomatekosan figyelmeztetett a pneumatologia ekkleziasz-

tikai jelentosegere. "Az egyhazban a Szentlelek munkalkodik azaz a meg-

dicsoult Krisztus, aki Lelkenek kitol tese altal megbizonyftotta, hogy bir-

tokaban van teljes hatalmanak, amelynek kezzel foghato kifejtesere terre-

numul az 6 Szent Lelkenek uj teste gyanant hozta letre az egyhazat,

melyben ott van ... az egyhazat a benne e16 Szentlelek vagy Krisztus altal

pneumatikus termeszetfolotti erok hajtjak at, ezek hoztak letre, ezek istartjak fenn ... " (27. lap). Ebb61 kovetkezoen: "A Krisztus igazi tanitva-

nyainak kotelesseguk arra torekedni, hogy az egyhazban mindig a Krisz-

tus Lelke legyen az uralkodo ... " (25. lap). Ugyancsak 0 idezi Wernle pro-

fetikus figyelmezteteset: "A keresztyen egyhaz a Lelek hatasa folytan jot t

letre. Minel ritkabban szoktak ezt manapsag tudomasul venni, annal in-

kabb fontos, hogy figyelmeztessiik erre az embereket" (24. lap).

Budai Gergely felismeresei profet ikus felismereseknek bizonyultak.

Igazolja ezt a szazadunk masodikfeleben tamadt pneumatologiai ebredes

a keresztyen theologia torteneteben.' Igazolja Barth Karoly felelete Billy

Graham erne kerdesre, mi lesz szerinte a kovetkezo hangsuly a theologi-

aban? "Habozas nelkul valaszolta, a Szentlelek" frja Billy Graham ugyan-

csak a Szentlelekrol szolo konyve eloszavaban.f Igazolja Bohren tomor

diagnozisa, "A gyii lekezet Szentlelek nelkiil csak agonizal , jobb esetben

vegetal, de nem eltet ...,,3 Legmeggyczobben igazolja Pal apostol gyakor-

lati theologiajanak vizsgalata.

Pal apostol gyakorlati theologiajanak sok ertekes figyelmeztetese ko-

zott a legfontosabb figyelmeztetes az, hogy Krisztus egyhaza eletenek es

szolgalatanak az alapfel tetele, a conditio sine qua non a Szentlelekkel va-

101



16 kapc.solat. ~z egyhaz elete es szolgalata azon ali vagy bukik a vilag-

ban, ~l ~ormany?zza, ~i szabalyozza az egyhaz eletet es szolgdlatat?

A logl~a. A ~aktika? A Jog? A szervezes es vezeteslelektan? Avagy a

Szentlelek? P~l a~ostol ,gyakorlati theologiajanak legf6bb tanulsaga az,

ho.gy a S~~~tlele.~ Je~enlet~, vezetese, ihletese, vigasztalasa es vilagossaga

eXls~~encl~hs .sz~eg ~nsztus .egyhaza szamara, Mutatja ezt az az egy-

szeru, s~~~,sztikaI teny~lias, melyre Goppe l t hivja fel figyelmiinket USZ-i

theol~gIaJaban, hogy ugymond: "Eltekintve Lukacstol egy ujszovetslgi

szerzo sem utal olyan surun a PNEUMARA mint Pal. Igaz, hogy egy sorhelyen ezzel az ember lelkere gondol (Rm 1,9 - 8,16, -1 Kor 2,11, - 5,3,-

7,34 - ? Kor 2,13, - 7,1. - Fil 4,23, - 1 Thess 5,23, - Filem 25), messze tul-

nyomoan azonban az Isten Lelkere ... ,,4 Erre figyelmeztet Feine is a Pal

a~ostol szemelyerol es tanitasarol irott fejezetben: "Az UT-i predikatori

hivatal "A Lelek szolgalata", mely Szentlelket kozvetit a hfvoknek (2 K

3,8). A gyii lekezetet az apostol "Krisztus levelenek'I nevezi, ami az elo I~~

ten L~lkevel az emberi szivekbe iratott (2 Kor 3,3). A judaizalasra haj16

ga~~ta~ elott Pal a m~g: missz,i6i igehirdetesere utal s azt kerdezi, vajon

a ~?r:en! cselekedeteibol kaptak e a Lelket, avagy az 0 igehirdetesere fel-

elo hitbol? (Gal 3,2) A keresztyenek, zsid6k es poganyok, szolgak es sza-badok egy Lelekben egy testte kereszteltettek meg s egy Lelekkel itattat-

tak ~eg (1 Kor 12,13). Pal a Szentlelek kozosseget kivanja a gyillekezet-

n~k () Kor 13:1~). Pal levelein vegigvonul az a szemlelet, hogy a lelki

ajandekok v~los~g~ a ka~akteris,ztikus. ismertetojegye a gyillekezetnek a

nemk~reszty~n. ~llagba~. 5Megallapi thatjuk tehat, hogy Pal apostol gya-

korlati th~ologIaJa s:e~mt a Szentlelek teszi a gyillekezetet gyulekezette,

~~az a Knsztus testeve (1 Kor 12,13). Ebb61 kovetkezoen a Szentlelek ko-

z~s~eget ~elkiilozo gyillekezet algyulekezet, halott gyiilekezet, mely ago-

m~ali legJob~ es~tben vegetal , amint arra mar fentebb is utaltunkIvo: 3.

fe]ezet). Tehat keptelen feladatai betoltesere. Nem tud Isten munkatarsa-

va l~nni Isten dicsosegenek es orszaga eljovetelenek szolgalataban.

Pal.apostol gyakorlati theologiaja szerint ugyanis az egyhaz (=gyilleke-

zetek) alar~eto k?ldetes~ ~ vilagban - Isten orszaganak hirdetese, sot

reprezentalasa. Pal theologiai gondolkodasaban a Basileia thou Theou

sokkal nagyobb szerepet jatszik, mint gondoln6k. Az a felfogas hogy Is-

ten orszaga" [ezus igehirdetesenek volt csak a vezerszolama, P~lnal a;~n-

b~n a ~risztu~ evan_geli~a lep a~ Isten orszaga temaja helyere teljesen

teves es felszmes velekedes. Egyreszt azert, mert Krisztus evangeliuma

102

Isten orszagat, annak oromhiret jelenti Palnal. Masreszt azert, mert a Pal-

ra vonatkoz6 feljegyzesek is, de maga PiH apostol direkt nyilatkozatai is

bizonyitjak, milyen kozponti szerepet [atszott Isten orszaga Pal apostol

gondolkodasaban es igehirdetoi-tanit6i-apostoli munkassagaban Ilyen

erre vonatkozo direkt feljegyzesek talalhatok a Cselekedetek Konyve

utols6 fejezeteben. Az egyik a 23. versben: "Kinlzven tehat nekik egy na-

pot, el jovenek hozza a szallasara tobben, kiknek nagy bizonysagtetellel

sz6l vala az Isten orszaga felcl.,." A masik a 31-32 versekben: "Marada

Pal ket esztendeig az 0 tulajdon berelt szallasan es mindazokat befogadja

vala, akik hozza menenek, predikalvan az Istennek orszagat es tanitvan

az Ur [ezus Krisztus felol va16 dolgokat teljes batorsaggal. minden tiltas

nelkul." Ezek a feljegyzesek teljes osszhangban vannak a 19. fejezet 8.

verseben 01vashat6kkal: "Bemenven pedig a zsinagogaba (ti . Pal) bator-

saggal sz6l vala, harem honapon at vetekedven es igyekezven meggyozni

az Isten orszagara tartoz6 dolgokr61." Ugyanugy a 20. fejezet 25. verse-

vel, mely szerint maga Pal is az Isten orszaganak hirdeteseben latta pre-

dikalasanak lenyeget: "Es most tudom, hogy nem latjatok tobbe az en or-

camat ti mindnyajan, kik kozott altalmentem. predikalvan az Istennek or-

szagat." Az Isten orszagarol sz6lni annyit jelent tehat mint a "Jezusra vo-natkoz6 dolgokr6l" (evangelium) sz6lni. Helyesen vette tehat eszre s fo-

galmazta meg a tenyallast Origenesz mondvan "Jezus maga a megteste-

sult Isten orszaga"," Isten orszaga Pal apostol theo16giai es igy gyakorlati

theo16giai gondolkodasanak a nezopontja. Isten orszaga felol iteli meg a

gyiilekezet eletenek esemenyeit . Az etkezesi torvenvekkel sokat baj16d6

keresztyeneknek ezt irja: "Az Isten orszaga nem eves, nem ivas, hanem

Igazsag, bekesseg es Szent Lelek altal va16 orom, mert aki ezekben szolgal

a Krisztusnak, kedves Istennek es az emberek elott megprobalt" (R, 14,

17-18). A felfuvalkodott korinthusi gnosztikusokat igy figyelmezteti:

"Nem beszedben all az Istennek orszaga, hanem eroben." (1 Kor 4,20)A keresztyen szabadsagot felreertoknek ezt a kij6zanit6 kerdest teszi fel:

"Avagy nem tudjatok e, hogy igazsagtalanok nem orokolhetik Istennek

orszagat?" (1 Kor 6,9) Majd Igy folytatja: "Ne tevelyegjetek, se paraznak,

se balvanyimadek, se hazassagtorck. se pulyak, se ferfiszeplositok, se 10-

6k, se tehetetlenek, se reszegesek. se szidalmaz6k, se ragadoz6k nem oro-

kolhet ik Isten orszagat." (uo) A feltamadasrol sz6l6 fejezetben hasonlo-

keppen szol. "Azt pedig allitom atyamfiai, hogy test es ver nem orokol-

het i Isten orszagat" (1 Kor 15,50). Ugyanigy a cegeres bi lnosokrol a GalS,

103



21-ben igy ir: "akik ilyeneket cselekszenek, Isten orszaganak orokosei

nem lesznek. .. ". E nehany idezet is vilagosan bizonyitja, milyen donto

sze~po~t Pal ap?stol allasfoglalasaiban az Isten orszaga, Ezert all ithat juk

fel tetelunket, Pal apostol gyakorlati theolograjaban az egyhaz eletenek

vegso normaja Isten orszaga. Az egyhaz feladata Isten orszaganak kepvi-

selete, proklamalasa, varasa, elokeszitese, Ezert van szuksege az egyhaz-

nak a Szentlelek kozossegere.

Kozelebbrol azert, mert "nem beszedben all az Istennek orszaga, ha-

nem erOben." Azaz az egyhaz Isten orszaga erejenek reprezentansa kell

legyen. Aze az eroe, mellyel Isten emberei parancsolni tudnak a tisztata-

la~ leleknek, ugy ahogya~ azt tette Pal pl. Filippiben (ACS 16,17) vagy

Efezusban (19, 11 kk). Aze az ero, mellyel Isten szolgai le tudjak rontani

azokat az erossegeket (okoskodasokat), melyek Isten ismeretet altal emel-

tet~ek es foglyul ejthtenek minden gondolatot, hogy engedelmeskedjek a

Knsztl.lsn~k (2 Kor 10,3-5). Aze az eroe tehat , melynek hatasara megval-

tozhat a hi tetlen ember gondolkodasa, erzulete es akarata es ennek kovet-

kezteben erkolcsi magatartasa is. Isten orszaganak ereje tehat nemcsak or-

doguzo ero (megszabaditas valamitol), hanem ujjateremto ere (felszaba-

ditas valamire). De meg tovabb kell menjiink, s azt is meg kell monda-nunk, hogy Isten orszaganak ereje kereszthordozasra, szenvedesre is ke-

pesse tevo ere. Pal apostol klasszikus fogalmazasa szerint "minden" elet-

helyzet (megalaztatas es bovolkodes, jol lakas es ehezes) elviselesere ke-

pesse tevo ero (Fil 4, 13). Az egyhaz feladata ebben a vilagban, a [ezus

Krisztus ket eljovetele kozotti idoben Isten orszaga emez erejenek, az or-

doguzo, az eletforrnalo es ke~eszthordoz6 eronek a reprezentalasa, sot

kozlese a korulot te elOembervilaggal. Ezert nem nelkulozheti a gyuleke-

zet a Szentlelek kozosseget.

~al apostol gyak?rlat i tehologiajanak a rna is aktualis kerdese, mikor je-

leruk meg a Szentleleknek ez az ereje (=Isten orszaganak ereje) az empiri-k~ egyhaz ~leteben es szolgalataban? Ha nem jelenik meg, miert nem jele-

nik meq ? Mivel olthatja meg az egyhaz Isten Lelkenek munkajat? (1 Thess

5, 19). Erdemes felidezni ezen a ponton a reformatus Irasmagyarazat es

pred~~aci6to~,te~et klasszikusainak velekedeset. Czegledy Sandor ezt irja:

"A kovetkezo negy vers (1 Thess 5,19-22) a Lelek ajandekaira vonatkozik.

Akkor ezeknek gazdag kiaradasa jellemezte a gyiilekezetek eletet, nem

ugy mint manapsag. Ma, amikor nagyon sokszor egy "meIyhutott" keresz-

tyenseggel van dolgunk, alig tudjuk elkepzelni a gyiilekezeti eletnek azt a

104

forrosagat, mely a kovetkezo intesekbol latszik. A Lelek rnukodese. mint

mas gyiilekezetekben, szokatlan es fel ttino, talan eppen eksztat ikus jelen-

segekkel jarhatot t egyutt es bizonyara voltak nemelyek a gyiilekezetben,

akik ezeknek lattan huvos, kritikai allaspontra helyezkedtek. Kulonosen

ezeknekszol az intes, a Lelek tiizest meg ne oltsatok (19. vers). Hadd fej tse

ki tisztito, melegito, magvilagosito erejet.. .,,7 Ravasz Laszlo 1929 punkosd-

[en - tobbek kozott - igy predikalr: "A Lelket meg ne oltsatok. Mennyire

szol ez az ige azoknak, akik predikalnak. El ne vesszen bizonysagtetelunk-

b61 a Lelek ereje. Hiszen Krisztust meg lehet olni es Istent ellehet arulni, harosszul predikalnak r6la, ha hidegek, ha unalmasak vagyunk, ha lelkunk-

bol nem arad es nem gyujt sajat szemelyes hitimk. A lelket meg ne oltsatok.

Sz6I ez az egyhaz minden tenyezojenek. El ne rejtsetek Istennek a Lelket

akar adminisztracioba. kozjogi ervenyesiilesbe, e vilag szerint va16 hatal-

maskodasba. Meg ne oltsatok a Lelket se cerem6niaval, se onkennyel, se

emberi kitalalassal. .. sajat magatok arnyekaval .Meg ne oltsatok a Lelket,

sz6l a parancs minden egyhazhoz, ne sertsetek es ne gunyolj~tok egymast,

ne tartsatok karhozottnak aki mas hitetvall, apr6 dogmatikai arnyalatokert

ne igyekezzetek kitagadni egymast a szentek egyessegebol . a Krisztus sze-

relmebol, mert az egyhaznak az art legtobbet, hogy egyik resze megtagadjaa masikat. egyik piispoke kiatkozza a masikat, s ellenegyhazak, ellenpapak

s ellenconciliumok viaskodnak egymassal. Art azert, mert olyan ember alig

egy van aki a ket karhozatas kozul egyiket sem hiszi, sok elhiszi az egyiket,

sok a masikat, a legtobb mind a kett6t s egeszen elfordul Krisztustol egy-

mast dorongo16 szolgai miatt ... " s - Foglalkozik a problemaval a magyar

reformatus igehirdetes tortenetenek masik aldott alakja, Szab6 Imre fasori

lelkipasztor is. 1937 tavaszan magyarazta vegig a gyulekezetben a Thessa-

lonikai leveleket. Az 5,19-20 alapjan mondott predikaciojaban - tobbek ko-

zott - ezt mondja: " ...mi a templomba a Szentlelek ihleteseert joviink ...

Mir61 vehetjiik eszre, hogy meg van oltva a Lelek a gyiilekezetben? Ha btl-

neinkr61 nagyon 6vatosan, nagyon tapintatosan. nagyon kerii lgetve esik

sz6. Ha nem erezted meg talalva magad ... Ha nem fogott el meg valami hi-

vas, valami benso, kenyszeritO ellenallhatatlan osztonzes: mas eletet kelle-

ne elnem, mint amilyent elek, akkot ott a Lelek meg van oltva. Ha udvosse-

ged es karhozatod fel61 meg nem volt sz6 egeszen hatarozottan es vilago-

san, akkor a Lelek ott meg van oltva ... Ha bunbocsanatrol meg nem volt

sz6 komolyan es ostromos erovel. ha Isten szeretete nem kozeli tett hozzad

meg ugy, hogy egyszerre elveszitetted vele szemben ellenallasodat, a Lelek

105



akkor meg van oltva. Egyszer erosebben, masszor gyengebben hat a Lelek,

de a templomi gyillekezetben megis csodak mennek vegbe s itt tortenik

meg velunk az a nagy csoda, hogy .Jsten a balkezebol a jobb kezebe vesz

at" (Barth). A Lelket megolthatja igehirdetois, amikor bizalmatlan a Szent-

lelek munkaja irant. De a Lelket megolthatja a gyiilekezeti tagok bizalmat-

Iansaga is. Harem dolog szokta megoltani a Lelket a gyiilekezetben: a fari-

zeizmus, a kozony es a lelki tunyasag ... , ,9 - A kozelmult nagyhatasu.ma-

gyar reformatus igehirdetoje volt J0 6 Sandor Budapest-pasareti lelkipasztor

is. Irodalmi hagyatekaban szinten talalunk locusunkrol igehirdetest. [ooSandor igehirdetesenek kulonos erteke az, hogy konkret peldakkal szem-

leltet i a Lelek megoltasat, Ezek kozii l mi most a gyii lekezettel kapcsolatos

peldat emeljuk ki: " . .. gyakran megtorteno eset. Egy Krisztus utan oszin-

ten vagyodo lelek elmegy a templomba vagy egy bibliaorara, abban a re-

menyben, hogy ingadozo hitecskejet ahfvo emberek kozossegeben megta-

mogatjik es ott talan valoban langra is lobban benne valami a Lelek tiize-

bol. .. De utana, kifelemcnet hallja, hogy az elobb meg ahitatosan eneklo,

Iget hallgato imadkozo emberek elkezdenek pletykalni, valakinek a ruhajat

vagy viselkedeset megszolni ... Az idetevedt , felenk baranyka lelkere ugy

zudul ez a viselkedes, mint a hideg zuhany a pislakolo tUzre es karvallot-tan tavozva ezt gondolja magaban, na ide se jovok tobbet. Eppen azok,

akiknek a kozossegebe erosodni ment volna, oltottak el benne a Lel-

ket ... -io Ezek az igehirdetok es igehirdetesek visszhangot adnak Pal apos-

tol pneumatologiajanak ekkleziasztikai jelentosegere, amikor ilyen reszle-

tesen es plasztikusan targyaljak a Lelek megoltasanak tragikus kovetkez-

menyeit a gyulekezetre nezve,

Felvetodik azonban vegul is a kerdes, mi a Szentlelek kozossegenek

legnyilvanvalobb jele a gyulekezetben? Kezenfekvo volna a felelet, a ke-

gyelmi ajandekok, a charizmak jelenlete, Megis azt kell mondanunk,

hogy Palapostol sajatos theologiaja szerint igazan megsem a charizma,

hanem az agape. Egyaltalan nern veletlen ugyanis, hogy a "kivaltkeppen

valo utrol" szolo tanitas, az 1 Kor 13, eppen a kegyelmi ajandekokrol szo-

10 resz es a pneumatikus istentisztelet rendjet szabalyozo resz koze ke-

rult, Mintha csak azt kfvanta volna jelezni az apostol, hogy a kharizmak-

rol szolo tan az agaperol szolo tanitasban csucsosodik ki egyreszt, mas-

reszt pedig a pneumatikus istentisztelet alapja, gyokerzete az agaperol

szolo tanitas. Mutatja ezt maga az 1 Kor 13, 1-3, ahol Pal a kegyelmi ajan-

dekokkal ha nem is konfrontalja, de hasonlitja ossze az agapet. Az Iras-

magyarazat (DNTD) szerint a szeretet az tokeletes ajandek, mely nelkul

minden kharizma ertektelen, Ennek a szeretetnek - Irjak az exegetak -

semmi dolga a szimpathiaval, az emberi joakarattal avagy az erosszal. Ez

nem emberi ereny, Nem arrol van tehat szo, hogy Pal a korinthusiak eX -

tat ikusan vallasos eletevel szembealli tja a jozan praktikus mora It. A sze-

retet (agape) amirol itt szo van a Iegmagasabbrendil isteni ajandeka, mely

ott lesz tapasztalhato, ahol a Szentlelek hat (Rm 5,5. - 15,30. - Gal 5,22).

Mint ilyen pedig nemcsak egy kegyelmi ajandek a sok kozul, hanem min-

dent atfogo. A szeretet maga Isten az emberek kozott, az uj Aion tulaj-donkeppeni hatalma, ereje es tokeletessege. Igy tehat - mutat ra a DNTD

- "a szeretet enekek eneke" nem egy onmagaban ertekes rmiveszeti alko-

tas az 1Kor. level kozepen, hanem Pal apostolnak a gyiilekezeti elet ege-

szen konkret kerdeseivel valo birkozasabol tor elo s lesz csucspontjava a

Szentlelek theologiajanak, melyet az 1 Kor 12-14 ad elo. Mindent ezen a

szereteten kell lernerni. Az 1 Kor 13 is az egesz levelen vegigvonulo an-

tignosztikus front vonalaban all a 15. fejezettel egyiitt. A kegyelmi ajan-

dekok elmulnak (gnozis, profecia, nyelvekenszolas is), az agape azonban

megmarad. Ezert van a szeretetben es nem a gnozisban vagy az extazis-

ban megalapozva a keresztyen (e=eszkhatologfkus) egzisztencia. Innenertheto az 1-3 versekben talalhato osszehasonlitasa a szeretetnek a lelki

ajandekokkal. Szeretet nelkul minden lelki ajandekban az ember csak on-

maganak szolgal vegulis, onmagat keresi. Minden vallasos ero es ajandek

megmerevedik es megromlik, ha hianyzik a szeretet.l! Ezert tehat a gyu-

lekezet onvizsgalata min dig azt jelent i, ervenyesul-e, Jelen van-e, tapasz-

talhato-e a gyulekezetben az agape? Ha igen, akkor valosag a Szentlelek

kozossege. Ha nem, akkor a Lelek megoltatott, megszomorfttatott. Pal

apostol gyakorlat i theologiaianak legfobb tanulsaga az, hogy a Szentlelek

kozossegeben a gyiilekezet a szo legbibliaibb ertelmeben vett szere-

tetkozosseg, melyben a legkonkretebben ervenyesul az "egy test" torve-

nye. A gyii lekezet fgy "abrazolhat ja ki" (Gal 4,19) Krisztust a vi lag' elott.

Boross Geza - Pal Apostol Gyakorlati Teologiaja

Documents

Transcript of Boross Geza - Pal Apostol Gyakorlati Teologiaja