BÁNYÁSZATIÉSKOHÁSZATILAPOK Kohászat

BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület lapja.

Alapította Péch Antal 1868-ban.

VaskohászatÖntészetFémkohászatAnyagtudományFelsőoktatásHírmondó

146. évfolyam2013/2. szám

Kohászat

VaskohászatKrimpelstaetter, K. – Varga O.: Nö-velt hatékonyságú hengerréskenés azenergiafogyasztás csökkentése és atermékválaszték bővítése céljábólAlpek S. – Fáczán J. – Lontai A. –Polányi T. – Takács I.: Az acélbuga-izzítás körülményei és kapacitásánaknövelése a DunaferrbenTájékoztató a Magyar Vas- és Acél-ipari Egyesülés március 7-i üléséről

ÖntészetRick T. – Portörő B.: A gyártmányfej-lesztés jelentősége a FÉMALK Zrt.-benWalczer Cs. – Simcsák A. – Gerber H.:Öntészeti szimulációs szoftver alkal-mazása a KIENLE + SPIESS HungaryKft.-nél rotoröntvények gyártástechno-lógiájának kidolgozásábanKerékgyártó J.: Harangöntés EgerbenAlsó diffúzoros, argongázas átöblítésbevezetése a Magyarmet Bt.-nél

FémkohászatSzücs Zoltán: INOTA és az alumíni-um 60 éveBereczki P. – Verő B. – Janó V.:Többtengelyű hidegalakítási kísérletekA Fémkohászati Szakosztály ünnepivezetőségi ülése

AgyagtudományWladiczanski I. – Fodor O. – Dob-ránszky J.: A delta-ferrit meghatáro-zása rozsdamentes acélokbanNagy E. – Mertinger V. – Benke M. –Tranta F.: Fe-Mn-Cr acélok vizsgálata

FelsőoktatásFerenczi T. – Harcsik B. – Sárvári I.:A ME Metallurgiai és Öntészeti Intézetvákuumindukciós kemencéjének kor-szerűsítő felújításaA Műszaki Anyagtudományi Kar hírei2013. márciusA FORR-ÁSZ-projekt előzményei ésfontosabb adataiÁttörésre készülnek Dunaújvárosban.Nagy teljesítőképességű szerkezetianyagok kutatása

HírmondóNÉVJEGY – Pálovits PálHétköznapi visszapillantásokEgyesületi hírekMeghívókKöszöntésekNekrológok

TARTALOM FROM THE CONTENT

Öntészet rovatunkat az 1950-benindított és 1991-ben megszûntönálló szaklap, a BKL Öntödeutódjának tekintjük.

1

5

12

11

16

23

18

Krimpelstaetter, Konrad – Varga, Ottó: Improvedroll-gap lubrication to reduce energy consump-tion and to extend the material product mix ... 1This paper exhibits some results of a close colla-boration of the Hungarian steel producer ISD Duna-ferr and Siemens VAI to improve the effectivenessof roll-gap lubrication at the cold reversing mill ofISD Dunaferr in Dunaújváros.Main objective of these activity is to reduce friction(between work roll and strip) and hence energy andmaterial consumption as well as to modify pass-schedules under consideration of the impact onproduct quality and process stability.To produce hard and thin cold-strip gauges the millis in addition equipped with a Direct ApplicationSystem (DAS) which can spray an emulsion with ahigh oil concentration onto the strip surface or intothe roll gap during normal rolling.Comprehensive trials were conducted on the newcold reversing mill of ISD Dunaferr to test theinstalled DAS. The impact of DAS on importantprocess parameters (rolling forces, motor torque),strip cleanliness and final strip temperature as wellas possibilities for an improved pass-scheduledesign will be presented in this paper.

Alpek, Sándor – Fáczán, János – Lontai, Attila –Polányi, Tamás – Takács, István: Conditions andcapacity increase of heating of continuouslycast slabs at ISD Dunaferr Co. ... ... ... ... ... ... ... 5The developments defined and started after 2005 inthe rolling mills of Dunaferr are outlined by theauthors. The practice of slab heating in the last 20years is described. Technical parameters of the newwalking beam furnace with a heating capacity of 280t/h, its starting in 2012 and experiences in the firstfew months are given.

Rick, Tamás – Portörő, Balázs: Importance ofproduct development process at FÉMALK PLC... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 12The article presents how the development engi-neering department contributed to a successfulstory of an automotive supplier producing aluminumhigh pressure die-casting parts. Describing thetasks, activities of the development engineering andhighlighting how the development work strengthenthe position of the company on the field of theautomotive supply chain, considering the intensivecompetition how development engineering couldensure the position of the company which willassure the possibility of a further expansion for thecompany.

Walczer, Csaba – Simcsák, Attila – Gerber, Hart-mut: Casting improvements at KIENLE + SpiessHungary Kft. Application of casting simulationsoftware in the rotor production technology ...16Nowadays, the role of the casting simulation soft-wares have increased significantly. By the help ofthese softwares the customer requirements can befulfilled by development of the casted products. TheKIENLE + SPIESS Hungary Ltd. started to usesimulation softwer in 2009 for filling and solidifica-tion analysis. In this paper the application of a mo-dern die casting simulation software is demonst-rated to be able to fulfil customer requirements, toanalyse the cause of failure, and to be able to detectthe solution methods.

Bereczki, Péter – Verő, Balázs – Janó, Viktória:Multiaxial forging experiments with unalloyedcopper ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 31Nowadays several researchers are interested in theinvestigation of deformation mechanisms during

severe plastic deformation. Similarly, intense inte-rest is manifested in the characteristic of thermallyactivated processes in the materials which wasdeformed with one of the severe plastic deformationtechniques. In this study we are presenting someresults about our multiple forging experiments withunalloyed copper on the MAXSTRAIN Mobile Unit ofthe Gleeble 3800 thermomechanical simulator.Primarily we are dealing with the substance of theoperation of MAXSTRAIN Mobile Unit and theprogramming of the deformation’s parameters,furthermore with the informations which are provi-ded by the system. The deformation mechanisms inthe copper as a model material are discussed onlymarginally.

Wladiczanski, Ivett – Fodor, Olivér – Dob-ránszky, János: Determination of delta-ferritecontent in stainless steels ... ... ... ... ... ... ... ... 38Among the properties of austenitic and duplexstainless steels the delta-ferrite content is animportant metallurgical feature. In the production ofwelded structures many regulations give instruc-tions on this point, the fulfilment of which must bestrictly controlled. In this paper the authors describethe methods that allow the determination of theamount of delta-ferrite: the instrumental measure-ments, metallographic procedures and calculationoptions based on diagrams. On the basis of compa-rative examinations of stainless steels and welds theauthors evaluate the accuracy of different methods.

Nagy, Erzsébet – Mertinger, Valéria – Benke,Márton – Tranta, Ferenc: Investigation of Fe-Mn-Cr steels ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 42Austenitic steels with high manganese content(17–20 w/w%) are potentially attractive for theautomotive industry. The austenitic Fe-Mn-Cr steelshave high strength, high toughness and formabilitydue to stress and strain induced phase transfor-mations. This is the so-called TRIP and TWIP effect.The austenite phase can transform to differentmartensites depending on the composition, defor-mation rate and temperature. The ratio and quantityof the resulting phases determine the properties ofproduct.The first stage of our research covered the exami-nation of the transformation behaviour underuniaxial tensile tests at various temperatures. Thetensile tests of steel with given Cr content werecarried out between room temperature and 200 °C.The values of tensile strength (Rm), yield stress(Rp0,2) were determined from the tensile tests.

Ferenczi, Tibor – Harcsik, Béla – Sárvári, István:The modernization of vacuum-induction furnaceat Metallurgical and Foundry EngineeringInstitute, University of Miskolc ... ... ... ... ... ... ...46Within the TÁMOP 4.2.1. B-10/2 KONV-2010-0001program there was renewed and modernized thevacuum induction furnace at the Metallurgical andFoundry Institute. There was created the possibilityfor vacuum or under inert gas sampling. Thesesamples can be used immediately in the GDOESanalytical equipment. At the same time there is gi-ven the possibility to collect the data of the meltingparameters and to perform the thermal analysis ofthe under vacuum produced alloys. Like a result ofthe development the melting and alloying processes,and significant opportunities for error (for exampledegassing – gas absorption, oxidation, introductionof impurities in the melt, etc.) become examinable.Within this article we certify the utility of theexperimental apparatus for these types of testing.

25

31

37

38

50

51

42

46

53

555758606162

• Szerkesztôség: 1051 Budapest, Október 6. utca 7., III. em. • Telefon: 06-1-201-7337 •• Levélcím: 1371 Budapest, Pf. 433, e-mail: [email protected] •

• Felelôs szerkesztô: Balázs Tamás •• A szerkesztôség tagjai: dr. Buzáné dr. Dénes Margit, dr. Klug Ottó, dr. Kórodi István, Lengyelné Kiss Katalin,

Schudich Anna, Szende György, dr. Takács István, dr. Tardy Pál, dr. Török Tamás •• Kiadó: Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület • Felelôs kiadó: dr. Nagy Lajos •

• Nyomja: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza, Gábor Áron u. 2/a • HU ISSN 0005-5670 •Belsô tájékoztatásra, kereskedelmi forgalomba nem kerül. • A közölt cikkek fordítása, utánnyomása, sokszorosítása és

adatrendszerekben való tárolása kizárólag a kiadó engedélyével történhet. •Internetcím: www.ombkenet.hu/bkl/kohaszat.html

A kiadvány a FÉMALK Zrt. támogatásával jelenik meg

A nagyobb energiahatékonyság, azalacsonyabb üzemeltetési költségekés a felhasználási követelmények,valamint a termékválaszték növelé-sének igénye iránti könyörtelen piacinyomás kényszeríti a hengermű-üze-meltetőket az új technológiák és ahatékonyabb hideghengerlési megol-dások bevezetésére.

Az ISD Dunaferr és a Siemens VAIegyüttműködésének célja a munka-henger és a szalag közti súrlódás, ésígy az energia- és anyagfelhasználás(a villamos energia és a hengerfel-használás) csökkentése a dunaújvá-rosi ISD Dunaferr hideghengerműihengerállványánál (1. ábra) a ter-

mékminőség és a folyamatstabilitásromlása nélkül. Mindez a hengerrés-kenés hatékonyságának növeléséveltörténik, amelyet egy megnövelt ke-nőhatású emulziónak a szalag felüle-tére közvetlen módon való felviteléveloldunk meg. Ennek megnevezésea Direct Application System (DAS)(2. ábra).

A nagyobb szilárdságú (kemény-ségi fokozatú) és a viszonylag véko-nyabb (0,5 mm alatti) szalagok gyár-tásához a hideghengerműi reverzálóhengerállványt ezzel a rendszerrelegészítettük ki. A DAS fő gondolataegy kb. 30%-os olajkoncentrációjú„zsíros emulzió” felvitele a henger-

résbe belépő szalagfelületre. A növeltolajkoncentráció javítja a munkahen-ger és a szalag felületén olajfilmkialakulását (azaz az olajkiválást afelületen a hengerrés bemenetnél),ezzel jobb kenést biztosítva a hen-gerrésben.

A fejlesztés alapja az, hogy azemulzió működésének mechanizmu-sa jobban kihasználható legyen. Azemulziógyártók féltve őrzik gyártás-technológiájukat, de a felhasználók-nál működésük hasonló, viszonthatékonyságuk eltérő. Kijelenthető,hogy nincs két egyforma rendszer,csak elvi azonosság. Az emulzió-rendszerek mindig a hengerműveksajátosságai alapján és igényeik sze-rint alakulnak ki. Az olajbeszállítókezért igyekeznek a felhasználók sze-rinti sajátos igényeket is a fejleszté-seikben felhasználni. A mai korszerűhideghengerművek kizárólag csakmetastabil emulziókat használnak. Afejlesztések a stabil jellegtől a vegyeskialakításon keresztül eljutottak a

1www.ombkenet.hu 146. évfolyam, 2. szám • 2013

VASKOHÁSZATROVATVEZETÕK: dr. Takács István és dr. Tardy Pál

Átfogó kísérleteket végeztünk 2011-ben az ISD Dunaferr Zrt. új hideg-hengerállványán a Siemens VAIközreműködésével egy direkt appli-kációs (DAS) kenési rendszer tesz-telésére. A hengerlési folyamat kie-melt paramétereit (hengerlési erő-ket, motornyomatékot), a szalag-tisztaságot, a végső szalaghőmér-sékletet befolyásoló hatást, vala-mint a jobb szúrásterv kialakításilehetőségeit mutatja be a cikk. ADAS lehetővé teszi a nagyobbszilárdságú (keménységi fokozatú)és a viszonylag vékonyabb (0,5 mmalatti) hidegszalagok gyártását.

Varga Ottó 1977-ben szerzett alakítástechnológiai kohómérnöki oklevelet. Ettől fogvadolgozik a Dunaferr Hideghengerművében üzemvezetőként, főmérnökként, majdműszaki-termelési igazgatóhelyettesként. Számos fejlesztés irányítója volt. Jelenlegfejlesztési projektigazgató.Dr. Konrad Krimpelstaetter 2001-ben végzett a linzi Johannes Kepler egyetemen. Azitt folytatott mechatronikai tanulmányok és a PhD-fokozat elnyerése után a SiemensVAI-nál hideghengerlési technológiai vezető volt, majd 2011-től innovációs vezető.

VARGA OTTÓ – KONRAD KRIMPELSTAETTER

Növelt hatékonyságú hengerréskenés azenergiafogyasztás csökkentése és atermékválaszték bővítése céljából

1. ábra. Az ISD Dunaferr Zrt. új, reverzáló hidegen hengerlő hengerállványa

hatékonyabb metastabil állapotig.Ha az oldat nyugalomba kerül,

akkor az olaj néhány perc alatt kezdszétválni a víztől, és felúszik a tartálytetejére, így használhatatlanná téveaz emulziót. Hogy ez elkerülhetőlegyen, állandóan mozgásban kelltartani a rendszert. De a hengerléskorszükséges felületi kenést is ez a„széjjelválasztódás” segítheti elő. Amai korszerű hengersorok nagysebességűek, elérik vagy meghalad-ják az 1800 m/perc sebességet is. Anagy sebesség miatt kulcskérdés astabilitás és a felülethez való tapadá-si képesség. (Fontos az üzemeltetésihőmérséklet szerepe, mely a „disz-pergálódási” szemcseméretekre vanhatással.) Ez az a tulajdonság, ametastabil emulzió viselkedési formá-ja, ami lehetővé teszi a DAS alkalma-zását. A gyors szétválási és tapadásiképességgel érjük el azt, hogy a felü-leten hatékonyabb filmréteget hozha-tunk létre, amivel jelentősen befolyá-solhatjuk a súrlódási viszonyokat.

A DAS aránylag kis terjedelműrendszer, a víz és a hengerlési olajtárolására szolgáló külön tartályokkal.A folyadékokat csak az alkalmazáselőtt keverik össze, hogy jobb legyena kenési teljesítmény. A DAS pluszberuházási költség igényű, de többelőnnyel is szolgál, amely alapjánmegtérülhet a fejlesztés.

Sikeres kísérletek

Széleskörű kísérleteket végeztünk2011-ben az ISD Dunaferr hideg-hengerállványán a beépített DAStesztelésére. A hengerállvány mind-két oldalára, a hengerréstől 1,3 m-redirekt applikációs kollektorokat he-lyeztünk el (3. ábra).

Teljesen nyitott szeleppel állvány-oldalanként kb. 80 l/min maximális

áramlási mennyiség alkalmazható.A kísérletek célja volt a DAS haté-

konyságának megállapítása a külön-böző hengerlési jellemzőkhöz:

• az olajkoncentráció-változás ésaz áramlási mennyiség hatása afolyamatparaméterekre, vala-mint a folyamatstabilitásra;

• hatása a végső szalaghőmér-sékletre a hideghengerlés után;

• hatása a szalagtisztaságra (a hi-deghengerlés után és az azt kö-vető lágyítás után);

• új szúrástervek kidolgozása.A DAS fő eredménye a későbbi

szúrások során – különösen a véko-nyabb szalagvastagságok (<0,5 mm)esetén –, hogy jelentős a hengerlésierő és a motornyomaték csökkenése.A kísérleti programon belül kb. 16%-os maximális hengerlésierő-csökke-

2 VASKOHÁSZAT www.ombkenet.hu

2. ábra. A DAS elvi felépítése. DirtyTank=szennyezett tartály (gyűjtő), CleanTank=tiszta tartály, Tramp Oil=idegen olaj,Filter=szűrő, Heater=hőcserélő

3. ábra. Beépített kollektor

4. ábra. A hengerlési erő változása

5. ábra. A főhajtás nyomatékváltozása

Hengerlési nyomaték változása / lágy anyag

Hengerlési erő változása / lágy anyag

nés és kb. 10%-os maximális henger-nyomaték-csökkenés volt észlelhető(4–5. ábra).

Az eredmények szerint a DAS aleghatékonyabb a vékony és a kemé-nyebb fokozatú szalagokhoz, továbbáa hideghengerlés későbbi szúrásai-ban a jellemzően simább szalagfelü-letekhez. Az alkalmazás mintegy 6°C-kal növeli a végső szalaghőmér-sékletet (a hagyományos hengerrés-kenéshez képest) (6. ábra).

Az emulziók szerepe nem fejező-dik be a hengerlésnél, és jelentőshatással bírnak a termék felületiminőségére is. Ez már megjelenik ahengerlés alatt (kopadékképződés,szappanosodás, foltképzési hajlamstb.), és a hengerlés utáni lágyítás-ban. Meghatározza a hőkezelés utánaz emulzióból és az előző folyamat-ból visszamaradó anyagok mennyisé-gét is a felületen, így a kész szalagfelületi tisztaságát. A kísérlet soránnem volt észlelhető szalagtisztaság-változás, amit a hideghengerlés előt-ti, a hideghengerlés utáni és az aztkövető lágyítás utáni állapotban vég-zett, úgynevezett ragasztószalagosreflexiómérési teszt bizonyított (7. áb-ra). A mérés lényege, hogy egy átlát-szó ragasztószalag-darabot felra-gasztunk a lemez felületére, majdlégmentes tapadás után lefejtjük afelületről. A szalag ragasztóval ellátottfelületére a lemezen lévő szennyező-dések (vaskopadék, emulzióból szár-mazó száraz maradék anyagok, mintpéldául karbon stb.) felragadnak. Ezt

a ragasztószalagrészt egy fehérpapírlapra rögzítjük. Egy speciálisberendezéssel megvilágítva megmér-hető a reflexió mértéke, amit a fehérpapírfelülethez képest (ez a 100%)mérőszámmal fejezünk ki %-os érték-ben.

A szúrásterv fejlesztése az állvány-kapacitás teljes kihasználása céljá-ból

A direkt applikációs rendszer hatásaaz első szúrásban elenyészően ala-csony, mivel az első szúrást a hideg-hengerléskor az aránylag magas felü-leti érdesség jellemzi alacsony hen-gerlési sebességekkel és lágy anyag-szilárdsággal kombinálva. Ez gyakraneredményez olyan hengerlési feltéte-leket a határkenés rendszerben, ahola súrlódási tényező csaknem függet-len az alkalmazott olajkoncentráció-tól. Az olajkoncentráció és a kenő-anyag-viszkozitás olyan hengerlésiszúrásban válik fontossá, ahol a sza-lagfelületi érdesség finomabb az elő-ző szúrások miatt, és az anyag-szilárdság a felkeményedés miatt je-lentősen növekszik.

A DAS-nak csak az utolsó szúrá-

sokban történő alkalmazásával a tel-jes „fogyást” kb. 3%-kal lehetett csök-kenteni azonos hengerlési erők éshengerlési nyomatékok esetén.Egy példa a módosított szúrástervre:acélminőség: DC01, 2,0 mm ® 0,4mm x 1270 mm

Szúrásszám: a hengerlési redukció sor-számah0 : belépő vastagságh1 : kilépő vastagságh1m : módosított kilépő vastagságb : szélességε : vastagságcsökkenés a szúrásban (%)εm : módosított vastagságcsökkenés (%)

A DAS előnyei

A javított hengerréskenés a munka-henger és a szalag között kisebb súr-lódási tényezőt eredményez, csök-kentve a súrlódási energia vesztesé-geket, ebből adódóan csökkentve ahengerlési erőket és a hengerlésinyomatékokat. Ez kiemelt jelentő-ségű a keményebb és vékonyabbszalagok hengerlésekor, mivel sokhengerállvány már a saját és a kenő-anyag teljesítőképességének határánüzemel. Ugyanakkor segíti az ener-giamegtakarítást és a hengerélettar-tam-növelést is.

A DAS hátrányai

A magas olajtartalmú emulzió adago-lása az üzemszerűen, normál hen-gerléshez használt emulzió olajtartal-mát folyamatosan növeli, és ez nemelőnyös sem minőségi, sem gazda-sági okokból. A megoldást a rendszerműködésének sajátosságaiban lehetkeresni.

Az emulziós rendszer folyamatoshasználata közben az emulzió meny-nyiségi veszteséggel jár, amelynekfolyamatos pótlása szükséges úgyvízoldalról, mint az olajoldalról, hogya hengerléshez szükséges emulzió-tulajdonságok egy meghatározotttűrésen belül tarthatók legyenek. A


Szúrásszám h0 (mm) h1 (mm) h1m (mm) b (mm) ε (%) εm (%)1. 1,986 1,433 - 1270 27,8 27,82. 1,433 0,989 - 1270 31 313. 0,989 0,7 - 1270 29,2 29,24. 0,7 0,514 0,479 1270 26,6 31,65. 0,514/0,479 0,4 0,341 1270 22,1 28,2

Σ 79,9 Σ 82,8

6. ábra. A szalaghőmérsékletek emelkedése a hengerhűtés változása miatt.Mérési helyek: 1 – a tekercs belső átmérőjénél a homloklapon; 2 – a tekercs homloklap-jának közepén; 3 – a tekercs homloklapján a külső átmérőnél

Tekercsek hőmérsékletének változása a hengerlésbefejeztével

Mér

thő

mér

sékl

eta

teke

rcse

n

Mérés helye a tekercs homloklapján

veszteségek döntő oka a párolgás(hűtési effektus), illetve kisebb mér-tékben a tekercsek belsejében a rela-tíve nagy felületen visszamaradónedvesítési hatásból eredő folyadékmennyisége.

A rendszer kezelőinek az előbbitfigyelembe véve kell megtervezniük aműködtetést. Ezt szemlélteti a 8. áb-ra, ahol a vízszintesen cakkozottgörbe („szintváltozás víz utántöltés-sel”) a szokványos üzemelési körül-ményeket mutatja időnkénti olajpót-lással.

Amennyiben normál hengerlésalatt az utántöltést elhagyjuk, egybizonyos idő után a szint lecsökkenolyan mértékben, amit ki lehet hasz-nálni a DAS működtetésére („szint-változás víz utántöltés nélkül”). Alecsökkentett szinttel el lehet kezdenia DAS használatát, majd a szüksé-ges vízpótlást. A DAS működtetésé-vel az olajtartalmat folyamatosannöveljük. Azért, hogy a teljes rend-szerben az olajtartalmat szűk határonbelül tartsuk, vizet is kell utántölteni.Ezt néhány tekercses DAS használatután a többletként bevitt olaj-mennyiségnek megfelelően (elhasz-nált „zsírosabb” emulzió olajtartalma)pontosan meghatározott vízmennyi-séggel kell elvégezni. Ez a folyamatmindaddig működhet, amíg a tartályszintje el nem éri a megengedettmaximumot (9. ábra). Ezután visszakell állni a normál hengerlésre, és egyidő után (párolgási veszteség szerint)kezdődhet a ciklus ismételten.

A DAS az utolsó két szúrásbanelőnyös volt, elérve a jobb henger-réskenést, a kisebb súrlódási ténye-zőt és súrlódási veszteségeket. Ígycsökkentette a hengerlési erőket, ahengerlési nyomatékokat és motor-áramokat. Ezzel elérhető a növelt„fogyási képesség”, és általa a ter-mékválaszték szélesítése a véko-nyabb és keményebb minőségekfelé. A direkt applikációs rendszertovábbi hatékonyságnövelése céljá-ból az ISD Dunaferr Zrt. és aSiemens VAI folytatni kívánja a rend-szer optimalizálását.


8. ábra. Az emulziós rendszer tartályszintjének változása normál üzemelés alatt

9. ábra. A DAS használata közben a változó tartályszint és olajkoncentráció vál-tozása

7. ábra. A felületi tisztaságot bemutató reflexiómérések eredménye

Tekercsek száma

Reflexiós teszt hengerlés után

Fő emulzió tartály szintváltozása

Tart

álys

zint

(m3 )

Tartályszint és koncentráció

1. A Dunaferr fejlesztési stratégiá-jának változása 2005 után

A Dunaújvárosban működő, teljesciklusú (mai szóhasználattal integrált)acéllemezgyártó kombinátban már1998-ban 1485 kt acélt gyártottak. Amű a rendszerváltást követő, gazda-ságilag nehéz ’90-es években is –piacképes termékeinek köszönhető-en – talpon maradt. Tény, hogy anagy költségigényű fejlesztéseketönerőben ez időtől finanszírozni nemtudta.

A vertikumot 2004 szeptemberé-ben privatizálták. Az 1. ábra, melyena gyár 2005. évi anyag- és energia-forgalmi adatait tüntettük fel, azt jelzi,hogy a nyersvas és acélgyártó, vala-mint a meleghengerlési kapacitásokösszhangját hozzávetőleg sikerültbiztosítani.

A privatizáció után a fejlesztésistratégia módosult; a saját acélter-melést meghaladó mennyiségű acél-buga melegen való kihengerlését ésa korábbinál több melegen hengerelt

lemez továbbfeldolgozását tűzték kicélul.

A 2. ábra adatai szerint 2012-ig avertikum acéltermelése a korábbiszintű volt, a meleghengerlésre kerültbugamennyiség a privatizáció után –vásárolt bugák (más szóhasználattalbrammák) által – meghaladta azacéltermelést. Igaz, hogy az új tulaj-donosok 2005-ben megfogalmazottcélkitűzései csak részben realizá-lódtak.

Sushil Trikha, a gyár 2005-benkinevezett vezérigazgatója erről agyáralapítás 60. évfordulója alkalmá-ból is nyilatkozott. Elmondta: azelképzelés az volt, hogy – a korábbiacéltermelési szint fenntartásával – agyár évi 3 millió tonnás termékkibo-csátással, diverzifikáltabb termékská-lával meghatározó szereplő legyen apiacon.

Ennek a célnak megfelelő beruhá-zási terv készült és részben megvaló-sult, de a 2008-ban bekövetkezettvilágválság miatt a fejlesztés megtor-pant [1].

A válság még nem érintette ahideghengerműben 2006-ban elindí-tott fejlesztések első ütemét. Itt 2008-ra megépítettek és üzembe helyeztekegy 1700 mm-es hengerállványt ésévi 1,6 millió tonna, max. 6 mm vas-tagságú lemez kezelésére alkalmassósavas pácolót. Ennek kedvező ha-tását a hideghengerműnek átadottmelegen hengerelt acélszalag meny-nyiségének 2010-től előállt növeke-dése is jelzi (3. ábra). A hidegen hen-

gerelt acéllemez-mennyiség növelé-sének jelenleg határt szab a szűkhőkezelő kapacitás. A válság alatt istörtént még fejlesztés (savregenerá-ló, tekercsszállító, tekercsraktár, kró-mozó, érdesítő), de pl. az új hor-ganyzó- és festősor létesítése méghalasztódik [2].

A meleghengerműben megépült, slényegében beüzemelésre vár egy35 tonnás lemezcsévélő. Beüzeme-lése az előlemez-csévélő (Coil-box)megerősítése után válna igazán sür-getővé.

Tervbe vették a jelenlegi, 2500 ton-nás reverzáló előnyújtó helyett egy4000 tonnás kvartóállvány telepíté-sét, a válság óta ez függőben van. Azelőnyújtó jelenlegi motorjának na-gyobb teljesítményűre cserélése ke-rült szóba.

2007-ben megvalósult a henger-sor automatizálásának fejlesztése ésa bugaizzító tolókemencék kisebbátalakítása is.

A fejlesztési elképzelésekkel össz-hangban 2006 őszén a tulajdonosokmegrendeltek egy névlegesen 280t/h teljesítményű, léptetőgerendáskemencét. Ez a kemence 2008 végé-re felépült és kiszárításra került. Aválság okozta problémák miatt,melyek a termelést is visszavetették(lásd a 2. és 3. ábrát) a beruházásbefejezése sokat késett. A tulajdono-sok 2011 őszén döntöttek a projektbefejezéséről.

Ezután az acélbuga-izzítás körül-ményeiről, a tolókemencék 2007. éviátalakításáról, az új léptetőgerendáskemence beüzemeléséről és üzemel-tetésének első hónapjairól számo-lunk be.

2. Acélbuga-izzítás tolókemencék-ben

2.1. A kemencék 1994. évi átalakítá-sa és üzeme 2007-ig

A meleghengerműbe öntecsek he-lyett 1973-tól egyre nagyobb hányad-


A szerzők vázolják a Dunaferrhengerműveinek 2005 után elha-tározott és elindított fejlesztéseit.Bemutatják az acélbuga-izzításelmúlt 20 éves gyakorlatát. Ismer-tetik az új, 280 t/h izzítási teljesít-ményű léptetőgerendás kemenceműszaki mutatóit, a kemence2012. évi beüzemelését és az elsőhónapok üzemi eredményeit.

ALPEK SÁNDOR – FÁCZÁN JÁNOS – LONTAI ATTILA – POLÁNYI TAMÁS –TAKÁCS ISTVÁN

Az acélbuga-izzítás körülményei éskapacitásának növelése a Dunaferrben

Alpek Sándor metallurgus üzemmérnök, minőségügyi mérnök. Korábban a Dunaferrmeleghengerművében a kemenceüzem vezetője volt, jelenleg a gyártórészleg terme-lésvezetője.Fáczán János metallurgus üzemmérnök, környezetvédelmi szakmérnök. Több éven átdolgozott a gyár tüzeléstechnikai osztályán, most a meleghengermű kemence üzemé-nek a vezetője.Lontai Attila okl. kohómérnök. 1991-ben közgazdasági, 1997-ben jogi kiegészítő vég-zettséget szerzett. 1998-tól a Dunaferr meleghengerművének gyárvezetője.Polányi Tamás okl. kohómérnök. A Dunaferrben évekig a hengerlési technológia fej-lesztésével foglalkozott, 2006-tól stratégiai beruházási szakértő.Dr. Takács István okl. kohómérnök, a Miskolci Egyetemen 1983-ban doktorált. ADunai Vasmű acélművében 13, a TÜKI-ben 19, a Dunaferrben 12 évet dolgozott. Akombinát energotechnológiai menedzsere munkakörből 2005-ben vonult nyugdíjba.

ban, 1990 után pedig kizárólagfolyamatos öntőgépen gyártottbugák érkeznek.

A bugák 1250-1260 °C-ra törté-nő hevítésére a mélykemencéknélalkalmasabb két tolókemence –kissé megkésve – 1976-ban és1987-ben épült fel.

A kemencék konstrukciója éstüzelési rendszere csak részbenfelelt meg a kívánalmaknak. Akemence-tartósság túl rövid, a faj-lagos tüzelőanyag-felhasználás(2,5 GJ/t) elfogadhatatlanul nagyvolt.

1994-ben a kemencék többszerkezeti egységét megváltoztat-tuk. A samott boltozatot tűzállóbetonra cseréltük, és a hőki-egyenlítő szakasz átalakítása ismegtörtént. Új elven működő, el-lenáramú rekuperátorokat építet-tünk be. Több lépcsőben átalakí-tottuk az égőket, 1995-ben pedigSiemens tüzelésvezérlést üzemel-tünk be. Jelentősen, 1,4 -1,5 GJ/t-ra csökkent az izzítás fajlagosenergiafogyasztása, és megfelelőlett a tartósság is. Fontos, hogy ateljesítményt és az energiafo-gyasztást a rekuperátor mindenko-ri állapota (tehát az égési levegőhőmérséklete) érdemben befolyá-solja.

A kemencék jelenlegi kialakítá-sának elvi rajza (4. ábra) és égői-nek jellemzői (1. táblázat) segítsé-gével néhány jellegzetességetkülön is kiemelünk.

A kemencék 1. előmelegítő zó-nájában nem működtetünk égőket.A lehuzathoz közeli zónában tü-zelve ui. a füstgázhoz túl sok hűtőle-vegőt kellene adagolni, hogy a reku-perátorba belépő füstgáz (még elfo-

gadható) max. 850 °C-os hőmérsék-letét ne lépjük túl, s ez növelné atüzelőanyag-felhasználást.

A boltozati, 800 kW-os laposlángúégők (és persze a 6–7. zónák 4 MW-os égői is) alkalmasak földgáz és


1. ábra. Az alapvertikum főbb berendezései, anyag- és energiaforgalma

Zónák sorszáma - 2 3 4 5Égők típusa - laposlángú laposlángú laposlángú laposlángúÉgők elosztása db 4 x 6 4 x 6 3 x 6 2 x 6Égők száma db 24 24 18 12Égők teljesítménye MW 0,80 0,80 0,80 0,80Zónák teljesítménye MW 19,2 19,2 14,4 9,6Zónák teljesítménye MW 20 20 1,6Égők teljesítménye MW 4 4 0,4Égők száma db 5 5 4Égők elosztása db x db 1 x 5 1 x 5 2 x 2Égők típusa - hosszúlángú hosszúlángú táskaZónák sorszáma - 6 7 8

FELS

ŐA

LSÓ

1. táblázat. A tolókemencék égőinek jellemzői


kamragáz (szükségből ezek keveré-kének) eltüzelésére. A kokszolóműtőlérkező (sajnos túl sok szilárdszennyezőt tartalmazó) kamragáztüzelésekor van lehetőség az égők-nek az esetenkénti tisztítására is.1997-ben saját kísérleteink után a800 kW-os égőket úgy alakítottukát, hogy azok zajszintje kamragáztüzelésnél se lépje túl a megenge-dettet [3].

A beépített égőteljesítmény 107MW, de a szokásos izzítási teljesít-ménynél a szükséglet csak 50 MW,mely 10 000 m³/h kamragáz vagy5000 m³/h földgáz eltüzelésével biz-tosítható.

A kemencék tervezésekor (1976!)azok szélességi méretét kellő előre-látással választották meg. A sajátöntőműben ui. max. 8700 mm hosszúbugák lennének gyárthatók. A meg-épült kemencékbe – az oldalfalaképségének veszélyeztetése nélkül –8400, ill. két sorban 3000–4200 mmhosszú bugák adagolhatók (4. ábra).Az öntőgépeken – a hengersoriadottságokhoz és a megrendelések-hez alkalmazkodva – jelenleg 8 típus-ban 860–1550 mm széles bugákatöntenek. Az öntött bugák legnagyobbtömege 230, ill. 250 mm bugavastag-ság esetén 23,4–25,5 t. A döntésbölcs voltát mutatja, hogy az 1988-ban telepített előlemezcsévélő és az1999-ben (a korábbi 15 tonnás he-lyett) beüzemelt lemezcsévélő 25tonnás. A kemencék sajnos nem eléghosszúak, mert csak a szükségtelen-né vált, 70 t/h-ás tolókemencékhelyére lehetett ezeket telepíteni.

A bugák a kemencefenéken négystabil, vízzel hűtött sínen csúsznak,ezért rajtuk a hőkiegyenlítő szakasz-hoz (a monolit fenékhez) érve sín-nyomok alakulnak ki. A nyomokban abugahőmérséklet kisebb az átlagos-nál. A bugán belüli hőmérséklet –elfogadható mértékű – kiegyenlítődé-séhez tapasztalataink szerint 37-43perc időre van szükség ahhoz, hogya lemezvastagság-szabályozásnálne legyen probléma. A hőkiegyenlí-tési időszükséglet az ún. monolit idő,tehát korlátozza az elérhető izzításiteljesítményt.

A teljesítmény növelésének álta-lunk is kipróbált lehetősége lenne pl.a kemencezónák térhőmérsékleté-nek növelése. Sajnos ez többlet

3. ábra. Melegen és hidegen hengerelt acélszalag-termelés

2. ábra. Meleghengerlésre került acélbugák mennyisége származás szerint

4. ábra. A Dunaferr tolókemencéinek főbb méretei

ű

salakolást tesz szükségessé (értsd akb. 1,5%-os reveképződés mértékenő), és a kemencefalazat is nagyobbmértékben károsodik.

A célszerű zónahőmérsékletekettapasztalataink útján állapítottuk meg,és más lehetőség híján a zónákatezekre az állandó hőmérsékletekreszabályozzuk.

2.2. A tolókemencék 2007. évi átala-kítása és a hengersor automatizálása

A meleghengermű szűk keresztmet-szete 2000 táján is a bugaizzítás volt.A hengermű szakemberei már ekkorés az ezt követő években is javasol-ták új izzítókemence építését [4, 5]. Avállalat vezetői az új kemence várha-tó üzembe helyezése előtt intézked-tek a meglévő tolókemencék teljesít-ményének lehetséges növeléséről is.

Javaslatukra 2007-ben a kemen-cék 1. és 2. zónájának határára, a bol-

tozatról „lefüggesztve” ún. füstgáztorlóorrt építettünk. Ez a torlás javítja azelőmelegítő zónában a füstgáz áram-lási viszonyait és a hőátadást. Márebben a szakaszban a korábbinálnagyobb mérvű a bugák hőmérséklet-növekedése, és valamivel egyenlete-sebb a bugán belül a hőmérséklet is.

A hengersor automatizálásának2007. évi új megoldása – számosegyéb előny mellett – közvetettmódon kedvezően hatott az izzítóke-mencék elérhető teljesítményére is.Az automatizálás a kemencéből törté-nő bugakiszedéstől a lemezcsévélő-kig terjed ki. A Convertean (CVT)rendszer mellett nem kész szúráster-vek és beállítások alapján történik ahengerlés. A rendszer az alapanyagés a gyártandó termék paraméterei,valamint a technológiai jellemzők(hőmérséklet, hengerátmérő stb.)alapján állítja elő a szúrástervet, s aztdarabról darabra finomítja. Mindebből

adódik, hogy a lemezvastagság-sza-bályozás eredményét kevésbé érzé-kenyen befolyásolja a „sínnyom”. Amonolit idő csökkenthető, így a heví-tési teljesítmény nő.

2.3. Az izzítási és hengerlési teljesít-mény alakulása

Az 5. ábrán az izzítókemencék heví-tési és a hengersor átlagos hengerlé-si teljesítményét tüntettük fel.

Az elmúlt 20 év eredményei aztmutatják, hogy a két tolókemencévelelért izzítási teljesítmény alig válto-zott, és alatta maradt a hengersorigényének. A hengersort csak melegí-tési időszakok közbeiktatásával tud-tuk izzított bugával ellátni.

Az ábra görbéin érzékelhetők a2007-es fejlesztések eredményei. Azátlagos kemencénkénti izzítási telje-sítmény 130-132 t/h-ról 143-148 t/h-ra, kb. 10%-kal nőtt. Az esetenkéntelérhető maximális izzítási teljesít-mény 2004-ben 145 t/h volt [5], a fej-lesztések után ez is kb. 10%-kal, 160t/h-ra volt növelhető.

A görbék további alakulását a vál-ság és 2012-től az új léptetőgerendáskemence üzembeállítása határoztameg.

3. A léptetőgerendás kemence léte-sítése

3.1. A szállított kemence műszaki jel-lemzői

A tulajdonosok 2006. szeptember 19-én a DANIELI CENTRO COMBUSTI-ON (továbbiakban: DCC) céggelszerződést kötöttek egy 280 t/h név-


5. ábra. Hengerlési és hevítési teljesítmény

Mértékegység Előmelegítő Hevítőzóna 1 Hevítőzóna 2 Hőkiegyenlítő zónaZónák sorszáma – 1 3 5 7 és 8Égők típusa – hosszúlángú hosszúlángú laposlángú laposlángúÉgők elosztása db 3 + 3 3 + 3 5 x 6 4 x 3 + 3 x 4Égők száma db 6 6 30 12 + 12Égők teljesítménye kW 2800 3300 640 400Zónák teljesítménye MW 17 20 19 5 + 5Zónák teljesítménye MW 20 24 24 13Égők teljesítménye MW 3,3 4 4 1,2Égők száma db 6 6 6 11Égők elosztása db + db 3 + 3 3 + 3 3 + 3 1Égők típusa – hosszúlángú hosszúlángú hosszúlángú hosszúlángúZónák sorszáma – 2 4 6 9

FELS

ŐA

LSÓ

2. táblázat. A léptetőgerendás kemence égőinek jellemzői

Hengerlési teljesítmény

Hevítési teljesítmény

leges teljesítményű léptetőgerendáskemence szállítására.

A Dunaferr privatizációjában részt-vevő cégcsoport két évvel korábbanmár telepíttetett ezzel a céggel aDunaújvárosban kitűzött termelésicélnak – méreteiben és teljesítmé-nyében – megfelelő kemencét, ígyérthető, hogy a már ismert szállítóvaljött létre a kontraktus.

A 6. ábrán látható, hogy a kemen-cébe max. 10 500 mm hosszú bugá-kat lehet egy sorban adagolni. Ilyenhosszú és 1550 mm széles bugatömege 230, illetve 250 mm-es buga-vastagságnál 28,2–34,1 tonna lenne.Az előlemezcsévélő még nincs ilyenterhelésre megerősítve, a 35 tonnáslemezcsévélő pedig nincs üzembehelyezve. De hát a tolókemencéket isaz akkor (1976-ban) feldolgozhatónálnagyobb tömegű bugákra tervezték.Az új kemencébe most a toló-kemencékével azonos, 8400 mmhosszú bugákat adagolunk. A „rövid”bugák hossza 4300–5200 mm.

A sémarajzon feltüntettük a ke-mencefenéken a stabil és a mozgó,vízzel hűtött síneket (gerendákat).Látható, hogy a hevítő és a hőki-egyenlítő szakaszban a sínek eltoltanvannak beépítve, így a kiadott bugá-kon már nem jelentkezik a toló-kemencéknél jellemző sínnyom.

A kemencékben a bugák előreha-ladása nem tológép által történik. Akemenceágyat (a mozgó gerendákatés a bugákat) két hidraulikus hengermozgatja. A gerendák fel-le mozgásátrámpán guruló kerekek, az előremozgást egy alapkeret kerekekengördülve biztosítja.

A kemencére 95 égőt szereltek fel(2. táblázat). Az égőkön sajnos, csakelvben lehetne kamragázt eltüzelni. Ami szennyezett kamragázunkat hasz-nálva az égők eldugulnának, és akialakításuk olyan, hogy azok mecha-nikusan nem tisztíthatók. Ez különö-sen nyári időszakban jelentős gáz-gazdálkodási problémát okoz.

A beépített égőteljesítmény 147MW, de 200 t/h izzítási teljesítmény-nél a hőigény csak 70 MW, teljes ter-helésnél 95 MW lenne. Ez 7000, illet-ve 9500 m³/h mennyiségű földgázeltüzelésével biztosítható.

A kemencét teljes mértékben auto-matikus üzemmódúra tervezték. Atüzelésszabályzást, a bugák beadá-

sát és kiszedését is a hengerlésiprogramhoz igazodva, automata irá-nyítja. Az ún. bugamenedzsment aléptetőgerendás, valamint a I. és II.tolókemencék bugaforgalmazását isvezérli. A matematikai modell a hen-gersori állások idejének figyelembe-vételére is képes. (A tolókemen-cékben a tolás továbbra is kézi irányí-tású.)

A kemencének a szállító általgarantált főbb paramétereit a 3. táblá-zatban tüntettük fel. A DCC ezeket azértékeket a szállítási szerződésbenrögzített referencia körülmények mel-lett garantálja. A referencia buga230 x 1300 x 9700 mm méretű, a bu-gabeadási hőmérséklet 25 °C, a fűtő-anyag minimum 34,6 MJ/ m3 fűtőérté-kű földgáz. (Ettől eltérő feltételeknél atüzelőanyag-felhasználás, a teljesít-mény és a reveképződés értékérekorrekciót kell alkalmazni.)

3.2. A kemence megépítése és üzem-be helyezése

A kemencét a meleghengermű mély-kemencéi helyére építették. Az építé-si területet a Dunaferr az építkezés

kezdetére felszabadította és előké-szítette.

Az építés (mondhatni) első üteme2008 tavaszától az év végéig folyt, afalazat kiszáríthatóvá vált, és kiszárí-tásra is került. A projekt folytatásátekkor a válság miatt felfüggesztették,befejezéséről 2011. év végén hatá-roztak.

A hátralévő munkákat a DC és aDunaferr szakemberei 2012. január16-tól közösen végezték, mely alólkivétel az automatizálás, melyet aDCC önállóan épített ki. Valójábanezt a rendszert teljes egészébenekkor kellett megépíteni.

A Dunaferr és a DCC szakembereimegállapították, hogy 2008 óta azaddig megépült egységeket érdemikárosodás nem érte. A munkák amárcius közepéig tartó nagy hidegmiatt elhúzódtak, a vízrendszerenlefagyások történtek stb. Csak április-ban kerülhetett sor teljes körűen a„hideg” mozgatási próbákra [6].Számos módosítás után a kemencétmájus 31-én gyújtottuk be, és akemencében izzított első bugákatjúnius 6-án hengereltük ki.

A beszabályozások termelés köz-


6. ábra. A léptetőgerendás kemence főbb méretei

Sorszám Leírás M.e. Érték1 Izzítási teljesítmény t/h 2802 Tüzelőanyag-fogyasztás GJ/t 1,2 ±5%3 Kiadási hőmérséklet °C 1260 ± 10

4 A bugák darabon belüli hőmérséklet-egyenletessége °C 20

5 Égéslevegő hőmérséklet a rekuperátorbólkilépő oldalán °C 510

6 Reveképződés % 0,6±10%

3. táblázat. Szerződésben garantált műszaki jellemzők

ben, a két tolókemence együttes üze-meltetésével folytak. A kezelők szá-mára gondot jelentett, hogy a rend-szer alapvetően eltért a korábbitól. Abugák pozicionálásával is sok problé-mánk volt, olyannyira, hogy egyszer abuga a kemence oldalát összetörte,és ezt a hibát csak a kemence leállí-tásával tudtuk kijavítani. Az akadozóüzemmenet miatt a reveképződés isnagy volt, s ez is akadályozta a folya-matos üzemeltetést.

Az elfogadható izzítási teljesítmé-nyen való üzemeltetés végett július 9-én az egyik (az I. számú, viszonylagelhasználódott rekuperátorú) tolóke-mencét leállítottuk, és két kemencé-vel termeltünk tovább.

A kemence tesztpróbáit július 21-én el tudtuk végezni. A fajlagos tüze-lőanyag-felhasználást és a revekép-ződést vizsgáltuk, ez utóbbi végettkét csiszolt felületű bugát is bead-tunk.

A teszt idején a referencia körül-ményként előírt 9700 mm-rel szem-ben 7814 mm volt a bugák átlagoshossza. A kemenceteljesítmény 197,6t/h, a fajlagos földgázfelhasználás35,09 m³/t értékű volt. A fajlagos ener-giafogyasztás (a Dunaferrben nyil-vántartott földgáz fűtőértékkel szá-molva) 1,37 GJ/t-nak adódott. A márjelzett korrekciók szerint az adottkörülmények között 1,44 GJ/t-val agaranciavállalás teljesítettnek tekint-hető.

A reveképződést a csiszolt bugákfelülete, a rajtuk képződött reve vas-tagsága, vastartalma és sűrűségealapján határoztuk meg. A mért és ígyszámított reveképződés a két bugán0,576, ill. 0,544% volt, ez kisebb0,6%-nál. Az eredmény különösen jó,

ha figyelembe vesszük, hogy a névle-gesnél kisebb teljesítmény miatt abugák „többlet időt” is töltöttek akemencében.

A bugák darabon belüli hőmérsék-let-egyenletességét a hengersorontöbb ponton mért lemezhőmérsékletalapján ellenőriztük, és jónak találtuk.A Coil-box előtt a lemez eleje és végeközött max. 50 °C volt a hőmérséklet-csökkenés. Figyelembe véve, hogyaz előlemez a nyújtás során hűl, és akészsorig még érvényesül a Coil-boxhőmérséklet kiegyenlítő hatása is, azeredmény kiváló.

A nyári nagyjavítás után, az évutolsó négy hónapjában is az új lép-tetőgerendás és a II. számú toló-kemence üzemeltetésével láttuk el ahengersort izzított bugával.

4. Termelési eredmények és továb-bi teendők

A két izzítókemence teljesítményénekarányát hozzávetőleg 40-60%-ra állí-tottuk be (4. táblázat).

Az adatok mutatják, hogy – azelégséges izzítókapacitás mellett –lehetőség nyílt a hengerlési teljesít-mény növelésére.

A II. számú tolókemencét kedvező,130-132 t/h teljesítményen járatva akemencéből csak enyhe sínnyomotmutató bugákat adtunk ki.

Az új léptetőgerendás kemencefajlagos energiafelhasználása is jó,különösen, ha figyelembe vesszük aszerény kemencefenék-kihasználástés az optimálisnál kisebb izzítási tel-jesítményt. Az persze tény, hogy akemence rekuperátora ép, kevesethasznált, tehát az égési levegőhőmérséklete is optimális volt.

Problémák – a már jelzett gázgaz-dálkodási nehézségeken túl is –azonban még vannak.

Ezek:• A bugapozicionálás nem működik

tökéletesen, fejlesztés alatt van.• A kemence térnyomás-szabályozá-

sa – a felső füstgázelvezetés miatt– pontatlan.

• A kiadó oldali ajtók hűtővíz tömlőilengenek, esetenként repednek. ADCC-től vízhűtés nélküli ajtó terve-zését várjuk.Végül köszönetet mondunk az új

kemence létrehozásában valamennyiközreműködőnek. Reméljük, hogy ahengersor fejlesztése a megtorpanásután folytatódik, és a termelés egyregazdaságosabb lesz.

Irodalom

[1] Takács I. – Szente T.: 60 éve kez-dődött Dunapentele határábanegy új vasmű építése. BKLKohászat, 2010. 5. szám 6. o.

[2] Varga O. – Dömötör Zs.: Új feje-zet kezdődött a hideghengerműtörténetében. Dunaferr MűszakiGazdasági Közlemények 2012.4. szám 141–151. o.

[3] Bak J. – Takács I.: Mérsékelt zaj-hatású kamragáz – földgáz tüze-lésű laposlángú égők kifejleszté-se acélizzító kemencékhez. (ATüzelés és Hőtechnika VII.Nemzetközi Tudományos Konfe-rencián, Miskolcon az AkadémiaiBizottság székházában 1997.május 27-én elhangzott előadás.)Írásban megjelent a konferenciaangol nyelvű kiadványának87–89. oldalain.

[4] Bánhegyesi A. – Kokas T. –Lontai A.: Az 1700 mm-es fél-folytatólagos melegszalagsor fej-lesztése. BKL Kohászat, 2000.9–10. szám 352–356. o.

[5] Lontai A. – Takács I.: A Dunaferracélbuga-izzító kemencéi kapa-citásának vizsgálata. BKL Kohá-szat, 2005. 3. szám 1–9. o.

[6] Lontai A. – Polányi T.: Lépte-tőgerendás kemence beüzemelé-se az ISD Dunaferr Zrt. meleg-hengerművénél. Dunaferr Műsza-ki Gazdasági Közlemények 2012.4. szám 195–204. oldal.


Megnevezés m.egys. szept. okt. nov. dec.Hengerelt összes t 166 214 166 378 163 746 172 595betét léptető gk. t 98 202 98 991 97 779 102 964tömege II. tolókem. t 68 012 67 387 65 967 69 631Fajlagos átlag GJ/t 1,36 1,39 1,34 1,33tüzelőanyag- léptető gk. GJ/t 1,31 1,32 1,27 1,26felhasználás II. tolókem. GJ/t 1,42 1,49 1,44 1,43

Hevítési léptető gk. t/h 191,3 191,5 198,00 193,75

teljesítmény II. tolókem. t/h 132,5 130,3 133,00 131,03összes t/h 323,80 321,80 321,00 324,78

Hengerlési hengersor t/h 326,60 323,10 332,80 326,90teljesítmény

4. táblázat. A meleghengermű teljesítménymutatói 2012. IX–XII. hó


Az ülést Lukács Péter PhD, az MVAEelnöke vezette.

Az első napirendi pontban dr.Tardy Pál, Stefán Mária és ZámbóJózsef foglalta össze A világ- és amagyar gazdaság helyzete, acélpi-aci kilátások 2013-ban c. írásos elő-terjesztést.

Tardy Pál emlékeztetett arra, hogya 2009. februári taggyűlésen a válságlefolyását találgattuk: V vagy W alakúlesz-e, de a jelenlegi kilátások szerinta jelentősen emelkedő szakasz mégnem várható a közeljövőben. A WTOelőrejelzés szerint globálisan idéngyenge erősödés várható, az EUgazdasága azonban lényegébenstagnálni fog.

A nyersacéltermelés követi a világ-válság lefolyását, EU szinten ezévben sem várható jelentős javulás,a 2007-es acéltermelési szint többénem érhető el. Az ipar részaránya aGDP-ben EU-átlagban az elmúltévekben folyamatosan csökkent,kivétel ez alól Németország; a fenn-tarthatóság érdekében az ipar rész-arányát EU szinten is fel kell emelnilegalább 20%-ra.

Ennek jegyében az EurópaiBizottság „Magasszintű Kerekasztalaz Európai Acélipar Jövőjéről” cím-mel megbeszéléssorozatot kezdemé-nyezett, melynek fő célja javaslatokkialakítása az Európai AcéliparAkciótervének kidolgozásához. A Ke-rekasztal februári ülésén számosjavaslat született: például az EU-nbelüli illegális acélkereskedelem ki-szűrése, a klímavédelmi, az iparikibocsátásokkal és a BAT bevezeté-sével kapcsolatos intézkedések nerontsák a szektor versenyképessé-gét, a kvótaeladások bevételéből tá-mogassák az energiafelhasználás ésa CO2-kibocsátás csökkentését célzófejlesztéseket stb.

Stefán Mária kiemelte, hogy a GKIprognózisa szerint a 2012-es 0,5%-os csökkenés után 2013-ban 1%-osemelkedés várható az ipari termelés-ben, ugyanakkor némi visszaeséskövetkezhet be az építőipar, a keres-

kedelem, az egyéni fogyasztás és aberuházások terén, növekedés vár-ható az export, az import és az inflá-ció területén, a GDP és a munkanél-küliség nem változik.

Hazánkban az acélfelhasználásdöntő hányadát 4 fő szektor teszi ki:a fémfeldolgozás, gépgyártás, jármű-gyártás és az építőipar. Az építőiparés a fémfeldolgozás területén továbbcsökkent a termelés, de a gépgyártás0,9%-kal, a járműgyártás 8,5%-kalemelkedett.

Hazánkban mind a beruházási,mind a forgóeszköz hitelek állomá-nya 4 év alatt jelentősen csökkent.Könnyen belátható, hogy a hitelekilyen mérvű csökkenése versenyké-pességünket rontja, mert elindult egyspirál: csökkentek a fejlesztések ®csökken a GDP ® tovább mérséklőd-nek a beruházások. Emellett a rövidlejáratú hitelek hiánya a termelésbő-vülést szintén akadályozza.

A magyar vállalkozások várakozá-sai a januári adatok szerint rövidtávon egyöntetűen pozitív iránybanváltoztak 2012 végén, a következő félévre vonatkozó valamennyi mutatóértéke meredeken nőtt.

Zámbó József felhívta a figyelmetarra, hogy az Európai Bizottság janu-ártól megszüntette az import megfi-gyelési rendszert a belső határokon,aminek hatása már látszik a beérke-zett adatok pontosságán.

Diagramokon és táblázatokbanmutatta be a hazai acélfelhasználásés acéltermelés alakulását, a belföldiértékesítés, az export és import válto-zását az egyes termékcsoportoknál,valamint az egy évvel ezelőtti előre-jelzések pontosságát elemezte.Megfigyelhető, hogy az acélipar nema kormány kedvence, de ugyanez lát-ható az EU-val kapcsolatban is; a jóexportpolitika a cégek túlélésénekfeltétele. Minden termékcsoportnálmegfigyelhető a magas import arány,ez nagyrészt annak tudható be, hogynem azonos a termékválaszték a fel-használási struktúrával.

Markó István az ISD Dunaferr

Dunai Vasmű Zrt. részéről kiemelte,hogy az európai gazdaság legjobbanteljesítő országának tekintett Német-országot is felülmúlják az ausztriaiadatok. Térségünkben Lengyelor-szág gazdasági kilátásai a legjobbak,utána Szlovákia következik, bár ottaz állami beruházások 0,5%-os csök-kenése várható, Csehországban amagán és az állami beruházásokonkívül a gazdasági mutatók emelkedé-sét várják.

A hazai gazdaságot jelentősenbefolyásolja a kiszámíthatatlan, nö-vekedésellenes gazdaságpolitika, az„extraprofit” megadóztatása, a kisbeáramló és a nagy kiáramló tőke. Azépítőiparban a körbetartozások, aminimális állami beruházások és alakáspiac pangása miatt nem várhatójelentős változás a közeljövőben.Egyéb felhasználási területeken némiemelkedésre van kilátás, kiemelkedőfelhasználás-növekedés az autóipar-ban várható.

Sztankievics László, az ÓzdiAcélművek Kft. értékesítési vezetőjeelmondta, hogy 2012-ben a termelé-sük jelentősen lecsökkent a 2011. évi– nem túl magas – szinthez képest. Acsökkenésnek alapanyag-ellátásiokai vannak, piac lenne, de az alap-anyag beszerzése pénzügyi okokmiatt probléma.

A hozzászólások során LukácsPéter felvetette egy, az acéliparralfoglalkozó konferencia megszervezé-sét ősszel, amire a felhasználói szö-vetségeket, minisztériumok képvise-lőit, társszövetségeket, saját tagválla-latok vezetőit, fontosabb vevőkört,szakszervezetet kell majd meghívni.

A 2. napirendi pontban a taggyű-lés elfogadta a 2013. évi üléstervet(összesen 4 ülés), majd a

3. napirendi pontban SzabadosOttó, az MVAE igazgatója adott tájé-koztatást a szervezet 2012. évi gaz-dálkodásáról és 2013. évi céljairól.

�� Tardy Pál

Tájékoztató a Magyar Vas- és AcélipariEgyesülés március 7-i üléséről

12 ÖNTÉSZET www.ombkenet.hu

Bevezetés

Az elmúlt 15-20 évben az autóiparibeszállítókkal szemben támasztottkövetelmények megváltoztak. Ez aváltozás nem csak az egyre szigoro-dó minőségügyi előírások, rendsze-rek terén jelentkezett, hanem abeszállítóktól elvárható szolgáltatá-sok bővülését is jelentette. Az autó-gyárak, az OEM-ek (Original Equip-ment Manufacturer – Eredeti alkat-rész gyártó) észlelhető célja az volt,hogy költségeiket csökkentsék, s ígya legszűkebb magkompetenciáikattartsák meg maguknak. Ami annyitjelent, hogy leginkább előfejlesztés-sel, összeszereléssel, magas szak-kompetenciát igénylő speciális alkat-részek gyártásával foglalkoznak. Ajárműkoncepciók kidolgozása után azegyes alkatrészek gyártáshelyes, atechnológiának megfelelő illesztésétmár a beszállítóktól várják el. Ezmegköveteli, hogy a gyártóhelyek fej-lesztői bázist építsenek ki, vagy külsőerőforrás igénybevételével biztosít-

sák a vevők ilyen irányú igényét.A beszállítói lánc egyes elemei, így

a FÉMALK (Fémöntészeti és Alkat-részgyártó) Zrt. is, szembesültekezzel az egyre határozottabbanjelentkező igénnyel, ezért – és hogy abeszállítói láncban elfoglalt helyüketis stabilizálják –, az általuk nyújtottszolgáltatási palettát bővíteniükkellett. Természetesen a beszállítóikörben való maradásnak továbbikövetelményei is vannak, pl. a minő-ség vagy a költséghatékonyság azelsődleges tevékenységben minden-képpen alapvető igény. Ha egy gyár-tó vállalat, egy öntöde nem képes afolyamatos fejlődésre, gyártási folya-matainak egyre magasabb szintűkézbentartására, előbb-utóbb nemfog tudni versenyképes hozzáadottértéket nyújtani a vevői számára, éskikerül a beszállítók listájáról.

Napjainkban az autógyárak azegyre „zöldebb” és egyre olcsóbbautók irányába mozdulnak el. Cél-jaikat részben tömegcsökkentéssel,az acél alkatrészek alumíniumból

vagy polimer alapanyagból készítettalkatrészekre történő cserélésével,ill. a szükséges funkciókat egy alkat-részben integráló, bonyolultabb szer-kezetekkel érik el. Az integrált alkat-részek talán leghatékonyabb gyártás-technológiája az öntés. A FÉMALKZrt., ill. jogelődje már több mint 20éve autóipari beszállító a nyomásosalumíniumöntvények területén. Azutóbbi években mutatott sikerének,látványos fejlődésének egyik kulcsa,hogy egy mérnökökből álló gyárt-mányfejlesztő csoport dolgozik a vál-lalatnál, amelynek fő feladata a vevőikövetelményeket kielégítő, gyártás-helyes konstrukciók kidolgozása. Maa cég ügyfélkörének több mint 90%-aolyan vevőkből áll, akik nagyban tá-maszkodnak a fejlesztői szolgáltatá-sokra, sőt megkövetelik azokat. A fej-lesztés megléte azonban önmagábannem elegendő a vállalat sikeres elő-meneteléhez, hiszen a szerszámter-vezés és szerszámgyártás, a techno-lógia, a gyártás, sőt a gyárfejlesztésterületén is csak napi szintű fejlődés-sel lehet garantálni a vállalat előreha-ladását, s ezzel biztosítani az elértpiaci pozíciókat. A felsorolt területekegyüttesen adják azt a magkompe-tenciát, esetünkben egy fejlesztésseltámogatott öntödét, amit a járműiparicégek, az OEM-ek ma már elvárnakegy öntödétől.

A vevő részéről átruházott fejlesz-tői felelősség számos ponton befo-lyásolja a végtermék költségét, minő-ségét és tulajdonságait. Az irodalomszerint [1] a fejlesztés folyamánhozott döntések 70%-ban határozzákmeg a végtermék költségét (1. ábra).A fejlesztési fázis után, mint termék-hez köthető tulajdonság, a minőség70%-ban, a határidők 80%-ban, a ter-

ÖNTÉSZETROVATVEZETÕK: Lengyelné Kiss Katalin és Szende György

RICK TAMÁS – PORTÖRŐ BALÁZS

A gyártmányfejlesztés jelentősége aFÉMALK Zrt.-ben

A cikk egy autóipari beszállító cég, egy nyomásos alumíniumöntödesikertörténete kapcsán bemutatja, miként járult hozzá a gyártmányfej-lesztés a vállalkozás kiváló eredményeihez. A szerzők példákon keresz-tül ismertetik a gyártmányfejlesztés feladatait, tevékenységét, lényegé-ben azt, hogy a fejlesztői munka minként erősíti egy termelő vállalatbeszállítói láncban elfoglalt helyét, miként biztosítja számára egy kiéle-zett versenyben azt a pozíciót, amely a jelenlegi gazdasági helyzetbenaz expanzió lehetőségét is magában rejti.

Dr. Rick Tamás 2000-ben diplomázott a Budapesti Műszaki és GazdaságtudományiEgyetem Gépészmérnöki Karán, 2009-ben szerzett doktori fokozatot tervezési folya-matok optimalizálása témakörben. Ekkor helyezkedett el a FÉMALK Zrt. termékfej-lesztési osztályán, 2010-től a vállalat termékfejlesztési vezetője.Portörő Balázs 2009-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki és Gazda-ságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán. 2010 óta dolgozik a FÉMALK Zrt. ter-mékfejlesztési osztályán.


melési költségek 60%-ban és a funk-cionalitás 90%-ban meghatározott.

A fejlesztéstől a szériatermelésig

A FÉMALK Zrt.-ben a gyártmányfej-lesztéssel foglalkozó egység igenkomoly szerepet tölt be. Ide futnak bea vevői megkeresések, s végül innenkerülnek ki a termelésbe a megrende-lővel és a termelést irányító öntödeiés gépészeti technológusokkal közö-sen tesztelt első nyomásos öntvé-nyek, illetve a beépítésre kerülő, jóvá-hagyott termékek.

A cég üzleti folyamatának elsőszegmensét tehát a Fejlesztési osz-tály határozza meg, melyet a 2. ábránmutatunk be.

Első lépésben a Fejlesztési osztálya technológia, a termelés és a szer-számüzem képviselőivel együtt meg-vizsgálja a darab gyárthatóságát,majd irányelvekben rögzíti a gyártás-előkészítés lépéseit és a termék geo-metriai kialakításának követelményeit(osztás, magok helye, formaferdesé-gek stb.). Amennyiben az előbbiekalapján elkészített árajánlatot a vevőelfogadja, megkezdődik a fejlesztésimunka. Ez lehet közvetlenül nyomá-sos öntvény tervezése, vagy egyesvevők esetén prototípus homoköntvé-nyek gyártása. A homoköntvénykialakítása azonban nem térhet el anyomásos öntvény kialakításától. Ezbizonyos esetekben komoly kihívástjelent a homoköntvényt készítő be-szállítóinknak. Az a tervezési elv,hogy a termék már a prototípushomoköntvény fázisban a nyomásosöntési technológia sajátosságainakés követelményeinek szem előtt tar-tásával kerül kialakításra, a vevő szá-mára idő- és pénzmegtakarítást, aFÉMALK számára pedig jelentős ver-

senyelőnyt jelent. Így a végleges szé-riaöntés eléréséhez vezető útbólkimarad egy lépés, a homoköntvény-ből nyomásos öntvénnyé történőáttervezés.

A fejlesztés során szilárdsági,dinamikai számításokat (VEM) és töl-tési, ill. dermedési szimulációkat vég-zünk, melyek eredményeit kiértékelveaddig változtatjuk folyamatosan ageometriát, amíg a peremfeltételeknem teljesülnek. A 3D-s modelleketPro/E, Catia vagy NX programcsoma-gok segítségével készítjük el. Avégeselemes szilárdsági és dinami-kai számításokhoz a Catia GPS és azANSYS szoftvereket, a töltés- ésdermedésszimulációkhoz a Nova-Flow&Solid programot használjuk.

Az öntvénygeometria vevő általtörtént jóváhagyása után a prototípuselkészítéséhez a terveket a szer-számtervezésnek vagy a homokönt-vényt készítő beszállítónak adjuk át.Az elkészült darabokat a vevői előírá-soknak megfelelően különböző vizs-gálatoknak (statikus törések, fárasz-tóvizsgálatok stb.) vetjük alá. A tesz-teket a FÉMALK és a vevő párhuza-mosan futtatja, s ha minden megfele-lő, a folyamat a geometria véglegesjóváhagyásával és a szériaöntéshezkialakítandó szerszám megrendelé-sével zárul.

Innentől a felelősség (nagyobbikfele) átkerül a termeléshez, őkgondozzák tovább a terméket. Hang-súlyozzuk, hogy a gyártmányfejlesz-tők munkája (más cégeknél tapasz-

taltakkal ellentétben) itt korántsem érvéget. Ahogy a tulajdonos, dr. SándorJózsef fogalmaz: Az öntvényeink,mint a gyermekeink, örökre hozzánktartoznak, és ha távolabbról is, de ateljes életciklusuk alatt végig figyel-nünk kell őket.

Példák a cég termékfejlesztéseiből

A FÉMALK fejlesztőmérnökei ma márabban nyújtanak segítséget vevőik-nek, hogy az új termék konstrukciójá-nak kidolgozásakor javasolhatják azoptimális, akár teljesen új öntvény-geometria kialakítását. A mérnöknekitt szinte szabad keze van az öntvé-nyek megalkotásában. Természete-sen ez csak a szilárdsági, merevségiés egyéb követelmények betartásamellett történhet. Az autógyárak a szi-mulációs technikák használatával, abe- és kimeneti adatok verifikálásával(igazoló ellenőrzésével) 15-20 éveeljutottak arra a szintre, hogy a proto-típus-, ill. koncepciófázisból ki tudtakhagyni egy hardverfelépítést. Ez aztjelenti, hogy nem szükséges a teljesjárművet ismét felépíteni egy köztesprototípus állapotból, elég a virtuálistérben ellenőrizni a funkcionálisműködést. Így kimaradhat egy vagytöbb valós vizsgálat, ami 8–12 hónap-pal lerövidíti a szériaérettség elérésé-hez szükséges időt. A hangsúly averifikáláson van, hiszen így elegen-dő a virtuális modellek felépítése, szi-mulációs ellenőrzése. Abban az eset-ben, ha az eredmények megfelelőek,

1. ábra. Egyes tevékenységek része-sedése a végtermék költségében [1]

2. ábra. A fejlesztés folyamata

Fejlesztés, tervezés 70%

Folyamat-előkészítés 14%

Anyaggazdálkodás 8%

Gyártás 8%

nagy biztonsággal várható, hogy azelkészített prototípus darabok is telje-sítik a velük szemben támasztottkövetelményeket.

A verifikálási folyamat egy öntödeszámára első közelítésben a megfe-lelő alapanyag kiválasztását, azanyagmodell felállítását jelenti,amelynek segítségével pontosabbszilárdsági számítások végezhetők.Az anyagmodellnek, ami gyakorlati-

lag az öntvényekanyagának viselke-dése, lehetőségszerint tartalmazniakell a gyártásbóleredő bizonytalan-ságokat, technológi-ai eltéréseket. Eztszámos, különbözőötvözetből készítettpróbatesten végzettszakítópróba ered-ményéből lehet szá-mítani. A verifikáláspedig a leöntött da-rab töréstesztjéveltörténik.

Az első példánk-ban olyan termék-családból választot-tunk egy öntvényt,melynek a FÉMALKnagyban köszönhetisikereit. A termékk i fe j lesz téséve l ,mely egy terepjáróhátsó toronycsap-ágya, az egyik nagyautóipari rendszer-

beszállító bízott meg minket. A 3.ábrán egy leegyszerűsített folyamat-láncon szemléltetjük az öntvényfej-lesztés iterációs fázisait.

A vevőnktől kapott szilárdsági elő-írások és az általa gyártott, majd a mitermékünkbe szerelt csillapító elembeépítéséhez szükséges tér ismeretevolt a bemeneti adatunk. A kiindulógeometria és a végeredmény a 4.ábrán látható.

A legnagyobb terhelés, melyet adarabnak törés nélkül ki kellett bírnia,70 kN volt. Erre kellett méretezni azöntvényt a lehető legkisebb tömeg el-érése mellett. A végleges geometria,a versenyképes tömeg elérése miatt,szilárdsági szempontból a határra letttervezve. A végeselemes szilárdságiszámításokhoz természetesen aFÉMALK saját anyagmodelljét hasz-náltuk, amely nélkülözhetetlen egyilyen, nem 30–40%-kal túlméretezetttermék esetén. A nyomásos öntőszer-számból kieső első darabokat avevőnk és mi is azonnal statikai törés-teszteknek vetettük alá. A mért érté-kek 71–80 kN között váltakoztak.Tehát a vevőnk és nem utolsósorbansaját magunk örömére azokat azeredményeket kaptuk, melyekre szá-mítottunk.

Az első példánkban bemutatottalkatrész, ahogy említettük, a cég egy„jól menő” termékcsaládjának egyikdarabja. Második példánk pedig avállalat további növekedését lehetővétevő, jövőbe mutató, a motorok és asebességváltók felfüggesztését szol-gáló elemek családjába tartozik.Ezeknek a termékeknek a gyártásageometriai bonyolultságuk, méretezé-si és öntéstechnológiai nehézségeikmiatt nagy kihívást jelentett műszakiszakembereinknek, de a sikeres meg-oldások nagy előrelépést jelentettek,ill. jelentenek a cég számára. Azelmúlt néhány év megfeszített mun-kájának eredményeként a FÉMALKhasonló alkatrészekből tíz darab szé-riában futó, és további 20-25 darab


3. ábra. Az öntvényfejlesztés fázisai

4. ábra. Csapágycsillapító elem öntvényének fejlesztése

Kiinduló geometria

A kész öntvénymodell

Az öntvény osztása Az öntött darab

A szilárdsági számításeredménye


szériagyártás előtt álló vagy fejleszté-si fázisban lévő terméket tudhatmagáénak.

Ezeknél a daraboknál a vevőnk ésmegbízónk közvetlenül az autógyár,ami rendkívül sok előnyt és köny-nyebbséget, de annál nagyobb fele-lősséget jelent. Gyártmányfejlesztésiszempontból ezek a legszebb felada-tok. Itt a mérnök teret adhat kreativi-tásának és megmérettetheti szakmaitudását. A feladatot az 5. ábra szem-lélteti.

A vevőtől kapott beépítési környe-

zethez illesztve, amijelen esetben egy újfejlesztésű autó elsőteljes orr-része (6.ábra), az 5. ábrán lát-ható peremfeltételeketkielégítő terméket kel-lett kifejleszteni.

A folyamatos, hete-ken át tartó iterációslépések (modellezés,szilárdsági és merev-ségi számítások) ered-ménye a 7. ábrán lát-ható (vagy ahhoz ha-sonló) öntvény meg-születése. Ennél aprojektnél, melynekegyik darabját itt be-mutatjuk, a FÉMALK,versenytársát meg-előzve, átlagban 15%-kal könnyebb öntvé-nyeket alkotott.

A versenyképes fejlesztés kulcsa

Fejlesztési munkánkban nem csak aza cél, hogy könnyű, de szilárdságilagmegfelelő, adottságaink között gaz-daságosan önthető terméket tervez-zünk. Ahhoz, hogy egy autógyár abeszállítójára bízza termékei megal-kotását, elsősorban bizalom kell. Ezta bizalmat nagyon nehéz megszerez-ni, de annál könnyebb elveszíteni. Azigazi kihívás ennek megszerzése ésmegtartása. A bizalom alapja azállandó, kiváló minőség biztosítása

minden területen (termelés, technoló-gia, szerszámtervezés, logisztika, fej-lesztés stb.) és a napi szintű partnerikapcsolat kialakítása, ápolása.

Vevőink visszajelzései alapjánelmondható, hogy sokkal inkább part-nerként tekintenek arra a beszállítóra,amelyik nyíltan elmondja véleményét,esetleg építő jellegű kritikáját egy ter-mékkel, folyamattal kapcsolatban,mint azokra, akik minden vevői kéréstgondolkodás nélkül megpróbálnakkielégíteni. A verseny egyre nagyobbaz autógyártók között. A gyártók évrőlévre új autókkal jönnek ki, melyekkelkapcsolatban a tömegcsökkentéselérése érdekében egyre nagyobbelvárást támasztanak az alumínium-öntvényekkel szemben is. Éppenezért a folyamatos tanulás és a nap-rakész, használható gyakorlati tudása fejlesztési területeken elengedhe-tetlen.

Azok a módszerek, melyek a jelencikkben is szóba kerültek, hatékonyés elengedhetetlen eszközei a gyárt-mányfejlesztésnek. Viszont csak ab-ban az esetben van értelmük, ha azezen eszközöket alkalmazó mérnö-kök szakmailag is elég felkészültekahhoz, hogy az ezekből származóeredményeket helyesen értékeljék.

Irodalom

[1] Pahl, G. – Beitz, W. – Feldhusen,J. – Grote K. H.: Grundlagenerfolgreicher Produktentwicklung.Methoden und Anwendung. InPahl G. – Beitz, W.: Konstruk-tionslehre. ISBN 3540340602,2006, Springer-Verlag; Berlin

5. ábra. Autómotor felfüggesztő elem tervezése

7. ábra. A fejlesztési munka lépcsői egy alumínium-öntvényből készült autómotor felfüggesztő elemnél

6. ábra. Egy autó orr-része, a FÉMALKis közreműködött a konstrukció kialakítá-sában

A végleges geometria kialakításának egyik közbenső állapota

A végeselemes szilárdsági számítás eredménye: egyenérté-kű feszültségeloszlás a darabban

Végleges optimált geometria

Sajátfrekvencia követelmény: min.: 360 Hz

Napjainkban az öntészeti technológi-át alkalmazó vállalatok egyre na-gyobb hangsúlyt fordítanak az ön-tészeti szimulációs szoftverek alkal-mazására. Már a terméktervezésfolyamatában használni kell a szimu-lációs szoftverek eredményeit, hiszenazok az öntvény beömlőrendsze-rének optimalizálásához hasznoseredményeket adhatnak. Az egyrebonyolultabb geometriájú termékekgyártása során már nem használha-tóak a korábban megszokott, rögzültmegoldások, kialakítások. A KIENLE+ SPIESS Hungary Kft. 2009-benezért döntött úgy, hogy egy akkorelkezdetett kutatás-fejlesztési projektkeretében öntészeti szimulációsszoftvert vásárol.

A KIENLE + SPIESS Cégcsoportvillamos motorokhoz gyárt alkatré-szeket. A vállalatok öntészeti szem-pontból lényeges termékei a rövidre-zárt gyűrűvel öntött rotoröntvényekés öntvényházak, melyek alapanya-ga elsődlegesen nagytisztaságú alu-mínium, ill. alumíniumötvözet.

2009-ben a KIENLE + SPIESSHungary Kft. uniós támogatású pro-jekt keretében rézrotorok öntésitechnológiájának kifejlesztésébekezdett. Az addig nem alkalmazottfejlesztési munkálatok egy öntészetiszimulációs szoftver alkalmazásátigényelték. A beömlőrendszer és akilevegőztetés kialakításában nagysegítséget nyújtott a szoftver.Munkába vételét követően csakakkor kerülnek gyártásba az öntő-szerszámok, miután az öntészetiszimulációk megfelelő eredménytmutatnak, s így várhatóan megfelelőminőségű termékeket tudunk velükelőállítani. Jelentős költségcsökke-nést is elértünk, hiszen már nincsszükség az öntőszerszám elsőszéri-ás (próbaszerszám) gyártására ésaz utána következő esetleges átala-kításokra.

A rézrotorok gyártása során elértsikerek után arra a következtetésrejutottunk, hogy érdemes ezeket azeredményeket, alkalmazásokat a„hagyományos” alumínium rotorönt-

vények gyártásánál is felhasználni.A nyomásos öntéssel előállított

rotoröntvények több részből épülnekfel. Az 1. ábrán látható az ún. kalicka,a trapéz keresztmetszetű gyűrű aszárnyakkal.

A kalickát a zárógyűrűk és a közöt-tük, a vasmag-pakettben lévő nútokés kiegyenlítő csapok alkotják. Eznyomásos öntéssel készül. Az önt-vénnyel szemben támasztott legfon-tosabb követelmények egyike anútok és kiegyenlítő csapok hiba-mentes kitöltése, ennek eredménye-ként a nagy fordulatszámhoz igazo-dóan a tömegkiegyenlítés lehetősé-ge. A fejlesztési feladat a tömegkie-gyenlítésre szolgáló csapok kitöltött-ségének javítása volt.

A vizsgált rotoröntvény kalickaalapanyaga 99,7%-os alumínium, a


1. ábra. Rövidrezárt gyűrűjű forgórész [1]

2. ábra. Porozitás egy selejt öntvényzárógyűrűjében

WALCZER CSABA – SIMCSÁK ATTILA – GERBER, HARTMUT

Öntészeti szimulációs szoftver alkalmazása aKIENLE + SPIESS Hungary Kft.-nél rotoröntvé-nyek gyártástechnológiájának kidolgozásában

Napjainkban az öntészeti szimulációs szoftverek szerepe jelentősenmegnőtt, mivel alkalmazásuk segíthet bennünket abban, hogy a vevőiigényeknek megfelelő termékeket állítsunk elő. A KIENLE + SPIESSHungary Kft. 2009-ben vezette be öntészeti szimulációs szoftver alkal-mazását formatöltési és dermedési folyamatok vizsgálatára.Cikkünkben bemutatjuk, hogy a szoftver alkalmazásával hogyan tudtukbefolyásolni egy adott termék minőségügyi problémájának megoldását,kivizsgálni a hiba okát és segíteni annak elhárítását.

Walczer Csaba 2002-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen okl. gépészmér-nökként, 2010-ben pedig kohómérnöki oklevelet szerzett a Miskolci Egyetemen öntészszakirányon. Jelenleg a KIENLE + SPIESS Hungary Kft.-nél dolgozik, mint konstrukci-ós csoportvezető. 2010 óta tagja egyesületünknek.Simcsák Attila 2002-ben végzett a Miskolci Egyetem Anyag- és Kohómérnöki Karánöntő szakirányon, automatika ágazaton. Végzése után felvételt nyert a Kerpely AntalAnyagtudományok és Technológiák Doktori Iskolába nyomásos öntvények gyártási ésgépparamétereinek hatása az öntvények tulajdonságaira témával, ahol 2007-benabszolutóriumot szerzett. 2003-tól a ráckevei Dr. Köcher Kft. nyomásos alumíniumön-tödéjének üzemvezetője, 2010-től a KIENLE + SPIESS Hungary Kft.-nél dolgozik, mintgyártástechnológus. 2001 óta tagja egyesületünknek.Gerber, Hartmut a KIENLE + SPIESS cégcsoport németországi (Sachsenheim) anya-vállalatánál öntödevezető.

Kalicka (nút) Vasmag

ZárógyűrűKiegyenlítőcsap,szárny


térfogata 2494 cm3. A zárógyűrűkön,mindkét oldalon, 18–18 db kiegyenlí-tő csap található.

A kiszállított rotoröntvények közülnéhányat a vevő nem megfelelőminőségűnek minősített. A vissza-szállított rotoroknál a zárógyűrű és akiegyenlítő csapok felét eltávolítottuka hiba feltárására. A 2. ábrán látható,hogy a nem megfelelő minőség oka arövidrezárt gyűrű és a kiegyenlítőcsapok porozitása volt.

A villamos motorok forgórésze(rotorja) nagy fordulatszámmal isüzemelhet, ezért alapvető fontosságúa kiegyensúlyozásuk. A kiegyenlítőcsapokkal ellátott rotoröntvényekkiegyensúlyozását a következő mód-szerekkel valósíthatják meg:

– a kiegyenlítő csapokra súlyokathelyeznek el;

– a kiegyenlítő csapokból anyagottávolítanak el.

Esetünkben a vevő az utóbbi meg-oldást alkalmazza, így derült ki, hogyaz öntvény zárógyűrűjén elhelyezettkiegyenlítő csapok kitöltöttsége nemvolt megfelelő, esetenként jelentőskifolyási hibával rendelkeztek. Aminta vevő a kiegyensúlyozáshoz szüksé-ges anyagmennyiséget eltávolította,láthatóvá váltak a levegőbezáródásmiatt ki nem töltött részek. Ez nemcsak esztétikai problémát jelentett,hanem az így keletkezett anyaghiánya termék kiegyensúlyozatlanságát ismegnövelte.

Az eredeti kialakítás geometriáját,a rögzített, beállított öntési paraméte-reket felhasználva elkészítettük a ter-mék öntéstechnikai szimulációját,amelynek során megfigyelhettük a le-vegőbezáródás kialakulását a kie-gyenlítő csapokban (3. ábra).

A kiegyenlítő csapok környezeté-ben kialakuló áramlási viszonyokatkiértékelve láthatóvá vált, hogy azöntvényekben keletkező levegőbezá-ródást az okozza, hogy a fémolvadéka szerszámüreg fala mentén haladvamagába zárja az ott található levegőt.Az így bezárt levegő már nem tud a

formaüregből eltávozni.A levegőbezáródás

csökkentéséhez vákuu-mos kilevegőztetés, túlfo-lyók és levegőzők alkal-mazása segíthetett vol-na, ám az idő rövidségeés a költségek minimális

szinten tartása miatt a vákuumosrendszer alkalmazását el kellett vet-nünk.

A túlfolyók használata csak részle-ges eredményt hozhat, ugyanis csakazokon a helyeken lehetséges a leve-gőbezáródások csökkentése, ame-lyek az osztósíkhoz közel helyezked-nek el (pl. a zárógyűrűnél), ill. ahol azáramlási front a formafalnak ütközik.Mivel a szerszám osztósíkja a vas-mag és a zárógyűrű érintkezési síkjá-ban helyezkedik el, a fentiekben leír-tak alapján a túlfolyók alkalmazása akiegyenlítő csapokban kialakuló leve-gőbezáródásokat jelentősen nemcsökkentheti. A fém áramlása során akiegyenlítő csapokban kialakuló leve-gőbezáródás sem tud már a záró-gyűrű felé vándorolni, hiszen a felettea zárógyűrűt kitöltő fém ebben meg-akadályozza.

A kilevegőztetésre csak a kiegyen-lítő csap tengelyére merőlegesenelhelyezkedő síkon van lehetőség,ezáltal megszüntethető a kiegyenlítőcsap „zsák hatása”. A szerszámátalakítása során a 4. ábrán láthatólevegőztető betétet alkalmaztuk.

Az öntőszerszámba, minden ki-egyenlítő csap alá egy-egy kilevegőz-tető betétet helyeztünk el. A betétekalá lyukakat fúrtunk, hogy a hozzájukcsatlakozó, a szerszámtest géptest-hez illeszkedő oldalába mart hornyo-kon keresztül biztosítsuk a levegőszabad kiáramlását a formaüregből(5. ábra).

Kísérleteink során először olyan

betétet alkalmaztunk, melynél akilevegőztető hornyok szélessége0,25 mm volt. A próbaöntések sorána következő eredményeket tapasz-taltuk:

– a kiegyenlítő csapokban, az önt-vény zárógyűrűjében a levegő-bezáródások jelentős mértékbencsökkentek;

– a levegőztető betét hornyainkeresztül jelentős mennyiségűfém is átjutott, s a betét túlsóoldalán egy tányér alakú túlfo-lyás keletkezett. Ez a kialakulóanyagtöbblet mintegy alámet-szésként viselkedett, öntés utánaz öntőszerszám szétszerelésenélkül nem volt eltávolítható.

Ahhoz, hogy a termék gazdaságo-san és rövid ciklusidővel gyárthatólegyen, természetesen nem elfogad-ható, hogy minden egyes öntés utána szerszámot szétbontsuk és a beté-teket kitakarítsuk.

A következő próbaöntéseknél egymódosított kilevegőztető betétet al-kalmaztunk, melynél a hornyok szé-lessége 0,17 mm volt, így a levegőzőkeresztmetszet 23 mm2-re adódottminden egyes betétnél. A levegőztetőbetéteken kialakított hornyok teljesfelülete 828 mm2 volt. A kilevegőzésjavítására a szerszám osztósíkjántovábbi kilevegőző csatornákat alakí-tottunk ki.

A 6. ábrán látható, hogy a módo-sított kilevegőztető betétek alkalma-zása esetében a hornyokban mini-mális túlfolyás keletkezett, ami akiegyenlítő csapok felületén mintsorja jelent meg (7. ábra), s amelyetminimális utómunkával el lehetetttávolítani. A betétek túloldalán nemkeletkezett anyagkifolyás.

Az alkalmazott kilevegőztetésnekköszönhetően a terméket a vevőiigényeknek megfelelően sikerült

3. ábra. A levegőbezáródás kialakulása a kiegyenlítőcsapokban

4. ábra. Levegőztető betét5. ábra. Az öntőszerszámba beépített

levegőztető betét

Bevezetés

Eger a magyar történelem egyikemblematikus városa. A püspökiszékváros az 1596-os török ostromsorán került oszmán kézre. A törökökhosszú időre rendezkedtek be, atemplomokat átalakították dzsámik-ká, minaretek, iskolák, fürdők épül-tek. A város a 91 éves török meg-szállás alatt az egri vilajet székhelyevolt.

A török „kiűzése” – kivonulása,1687. december 17-e után sok ke-resztény költözött a városba, akik-nek nem voltak működő temploma-ik. Több évtizedes építőmunka ered-ményeként jöttek létre az új templo-mok, a fő mecénások, TelekessyIstván, Erdődy Gábor, BarkóczyFerenc és Eszterházy Károly egri

püspökök segítségével. A felújított ésaz új templomokba kezdetbenKassáról, Budáról és Bécsből ho-zattak harangokat, később a helyimesterek műveiből is rendeltek.

Az egri harangok történetét, ill. azEger városában működő harangöntőműhelyek történetét az 1960-asévekben kezdték szisztematikusanfelderíteni. 1960-tól dr. Patay Pál ré-gész, kampanológus gyűjtött e tárgy-ban adatokat, majd 1965–2007 kö-zött Valuch István kanonok foglalko-zott tüzetesebben a témával. A kano-nok úr életének utolsó éveiben átad-ta adatait Havas Horváth István ny.erdőmérnöknek és testvérének,Havas Horváth András ny. villamosüzemmérnöknek, ill. e sorok szerző-jének, aki gépészként dolgozik aMÁV-nál, és szabadidejében folytatjavárosa történelmének idevonatkozókutatásait, s a felkutatott harangokrólfényképeket is készít. 2010-től Far-kas Péter gépész üzemmérnök isbekapcsolódott a kutatómunkába.

Egerben járva igen sok helyenhallható harangszó, hiszen ma istöbb mint 15 templom és kápolnaműködik a városban. Harangszójelzi a napszakokat, hívja a híveketa szentmisére vagy az istentisztelet-re. Halál közeledtével a lélekha-ranggal, a halál bekövetkeztekor atemplom harangjával értesítik ahíveket a szomorú eseményről. Ahalotti menetkor a templomi és atemetői harang szól.

Érdekes történet kapcsolódik avihar elleni harangozáshoz. 1714-ben Egerben előírták a harangozó-nak, hogy köteles tűz ellen és nyáronaz „ártalmas Fellyhők” ellen haran-gozni. A 18. sz. végén az uralkodómegtiltotta a vihar elleni harangozást,mondván, a harangzúgás vonzza avillámokat. 1793 augusztusában ettőlfüggetlenül Eszterházy Károly püs-pök elrendelte, hogy a közelgő viharelőtt szólaljon meg a városban min-den harang, „mire a legterhesebb fel-legek is szétoszlottak”.

legyártani, a zárógyűrűkben minimá-lisra csökkent a levegőbezáródás (8.ábra), a kiegyenlítő csapoknál pedigteljes térkitöltés jött létre (9. ábra).

Mint a fenti példa bi-zonyítja, az öntészetiszimulációs szoftver al-kalmazásával végzettformatö l tés-v izsgálatelősegíti az öntőszer-szám helyes kialakításátés a hibamentesen ön-

tött termék előállítását anélkül, hogybárminemű gyártási költség felme-rülne.

Az egyre fejlettebb tervező és szi-

mulációs programok jelentős segít-séget nyújtanak az öntéstechnológi-ák kialakításában és az öntőszer-számok tervezésében. Sokan úgyvélik, hogy a megoldásokat is on-nan várhatjuk, de a szimulációsszoftver nem tudja megválaszolni,hogy hol és milyen megoldást alkal-mazzunk. A szoftver nem azért van,hogy helyettünk dolgozzon, hanemazért, hogy a munkánkat megköny-nyítse.


6. ábra. A bezárt levegő elvezetésére szolgáló beté-tek működése a szimuláció szerint

9. ábra. Kilevegőző betétek alkalmazá-sával öntött öntvények elvágott kiegyenlí-tő csapjai7. ábra. Sorja a kiegyenlítő csapon

8. ábra. Minimális a porozitás a kileve-gőztetett öntvényben

KERÉKGYÁRTÓ JÓZSEF

Harangöntés Egerben*

*A 2013. február 27-én, az Öntészettör-téneti és Múzeumi Szakcsoport ülésén azÖntödei Múzeumban elhangzott előadásrövidített változata.

A harangöntés egri helyszínei

Egerben az eddigi kutatások szerint a18–19. században három, ill. négyhelyen önthettek harangot.

Az első ismert öntőműhely a maiDózsa György téren álló telken, aValide Szultána gőzfürdőben létesült.A fürdő fűtőkemencéjét átépítve,annak tégláiból Lambert József léte-sített öntőkemencét és öntőgödröt1740 körül (1. kép).

Az 1958-ban folytatott ásatás afűtőkemence maradványát és asugarasan futó fűtőcsatornákat is fel-tárta. A fűtőkemence belső terébentéglából rakott, kör alakú olvasztóke-mence alapjai kerültek elő, melybenfaszén, hamu és rézrögök voltak. Akemence környékén agyag öntőmin-tákat, öntőtégely-töredékeket, réz-salakot és kész öntvényeket is talál-tak. Ezek a leletek rézöntő műhelymeglétét bizonyítják. 2013 februárjá-ban kezdődött el a fürdőrom konzer-válása, látogathatóvá tétele.

A második műhely a mai Ha-rangöntő utca 4. sz. alatti ún. Ha-rangöntő ház udvarán létesülhetett(2. kép). Ez régészeti leletekkel mégnem bizonyított, mivel részletes feltá-rás még nem történt. 1930 körülSzmrecsányi Miklós egri művészet-történész még látta a régi ház padlá-sán a harangöntő szerszámokat ésaz öntőformákat. Az adóösszeírások-ból tudjuk, hogy az épület 1763-tóltöbb mint száz éven keresztül aharangöntő családok birtokában volt.Az anyakönyvi bejegyzések szerint ittlaktak, itt születtek a gyermekeik, ésa családtagok közül többen is itt hal-tak meg.

Az L-alakú ház a 18. század elejénépült barokk stílusban, homlokzatátkét dombormű díszítette, az egyikSzűz Máriát a kis Jézussal, a másikSzent Forckernust, a harangöntőkvédőszentjét, valamint a harangöntésszerszámait ábrázolja. A dombormű-vek az 1960-as években a DobóIstván Vármúzeumba kerültek, aKéptár épület árkádja alatt láthatók.

A tulajdonosok között szerepeltJohel József, Justel József és János,Bernecker Mátyás, valamint Kor-rentsch Márk harangöntő. Halálukután hosszabb-rövidebb ideig azözvegyek voltak a tulajdonosok,akik a harangöntés mesterségét

tovább folytatták. 1869. július 1-jénKorrentsch Márk özvegye átadta azöntőműhely működtetését Hollede-rer József salzburgi harangöntőnek.1887-ben Mező Ignác ügyvéd atulajdonos, aki szintén családtag,Bernecker Gizella férje volt.

A II. világháború súlyos károkatokozott az épületben, az északi szár-nyat bombatalálat érte 1944 novem-berében. 2005-ben Marcipán múze-um létesült az épületben, a harang-öntők tiszteletére a kapu melletti baloldali helyiséget emlékszobává alakí-tották. 2012 júliusában az északiépületszárny végében új interaktívkiállítást alakítottak ki, ez az új emlék-szoba őrzi az egri mesterek emlékét.

A harmadik feltételezett öntőmű-helyt már nem láthatjuk, a házatátépítették. Eger „Város” nevű részé-nek III. fertályában (negyedében), a653. számú házban, a Szervita temp-lom környékén, a régi Posta utcábanlakott Ehrlich Dávid rézöntő és kút-mester.

A negyedik feltételezett öntőmű-helyt szintén nem tekinthetjük meg,mert már nem létezik az épület.Hering János rézműves és testvére,Hering Imre lakatosmester 1891-bena püspöki magtár épületében, a„Granarium Dominale”-ban létesítetteüzemét „Hering Testvérek gépjavítóés rézműves üzlet” néven. Az épület,melyet 1960-ban bontottak le, a DeákFerenc utca 49. sz. alatt állt. 1891-ben egy kupoló, azaz vasolvasztókemence működtetésére is engedélytkaptak.

Az Egerben működő harangöntők

A középkori püspöki székvárosharangjairól alig, a harangokat készí-tő öntőmesterekről eddig semmi adat

nem került elő. A 16. század közepé-ről egyedül Fayrich laibachi ágyúön-tőről vannak írásos anyagok. Az1552-es török hadjáratot megelőzőenaz egri várban pattantyúsként éságyúöntőként szerepelt a vár szám-adásaiban. 1552-ben a pattantyús-ként a várat védő tüzérek között talál-juk. Neve örökre fennmarad a várvé-dő hősök névsorában.

Balthasar Rais (1703?–1738). ARákóczi-szabadságharc után az elsőharangöntő Erdődy Gábor püspöksé-ge idején, 1736-ban telepedett le avárosban. A „Város” nevű hostya(városrész) IV. fertályában, a Buttler-házban mint zsellér lakott. A ház tulaj-donosa a korábbi városparancsnokButtler János József özvegye, Buttlerbárónő volt, innen ered a ház elneve-zése. Fiatalon, 35 éves korában,1738. július 29-én hunyt el, az egri„Maklári”, mai nevén a Rókus temető-ben nyugszik. Két református temp-lomba öntött harangjáról vanfeljegyzés: Hajdúhadház 1736 ésTaktaharkány 1737.

Anton Joseph Lambert (LambertJózsef) (1700?–1743). 1739-benújabb harangöntő telepedett leEgerben, aki Balthasar Rais harang-öntő fiatal özvegyénél, Anna Mariánállakott, Buttler báró özvegyének házá-ban. Erdődy püspök engedélyével amár említett Valide Szultána fürdőbenrendezte be műhelyét. A fürdő fűtőke-mencéjét átépítve abban öntőkemen-cét épített. Az öntőműhely folyamatosműködésével biztosította az özvegycsaládjának megélhetését. Korántávozott az élők sorából, 1743.augusztus 22-én, 44 évesen temet-ték el a „Rosalia”, mai nevén Rókustemetőben. Kilenc harangját ismer-


1. kép. A Valide Szultána fürdő kemen-céjének tűztere a sugaras fűtőcsa-tornákkal

2. kép. A Harangöntő ház és KopcsikMarcipánia


jük, melyek Abony, Maklár, Átány,Balmazújváros, Álmosd és Füzes-abony templomaiba kerültek. 1741-ben Abonyba négy harangot rendeltaz egri püspök 662 rajnai forintért. Aharangöntő szerződése ma is megta-lálható a Heves Megyei Levéltárban.

Johannes Schwarczenbeck (Schwar-czenbek János) (1711?–1771).1744-ben érkezett Egerbe, ő is aButtler-házban lakott. Később többhelyen bérelt lakást a városban,lakott a Valide Szultána fürdőben is,ahol az öntőműhelyét működtette.Khőnig Sebestyén kéményseprő ésKeller Antal rézműves is szállásadójavolt az 1750–1760-as években. Többmint 25 évig élt Egerben. 1764-benaz adóösszeírás, mint „miserchli” (mi-zerli) nyomorultat említi, adót semfizet. Nevét utoljára az 1771. decem-ber 12-i halotti anyakönyv bejegyzé-sénél olvashatjuk. 60 évesen korá-ban halt meg. Öt harangja ismert:Bekölce (az 1744-ben öntött haranga Dobó István Vármúzeum történetikiállításán látható), Kisvárda 1746,Egyek 1747, Noszvaj 1750 és Bükk-szenterzsébet 1749.

Joseph Johel (Johel József)(1738?–1768). 1761-ben már együttemlítik nevét a híres pozsonyi ha-rangöntő dinasztia Kristelli (Christelli)család lányával, Kristelli Rozáliávalkapcsolatban. 1763-ban az egri adó-összeírásokban már mint harangöntőszerepelt. Egerben a „Város” nevű

városrész IV. negyedében, a maiHarangöntő utcai házban lakott, miu-tán 1761-ben Pozsonyban feleségülvette Kristelli Rozáliát. Négy gyerme-kük született, a felnőttkort közülükcsak Mária Magdolna élte meg, így aharangöntés mesterségét nem gyer-mekei, hanem a megözvegyültasszony következő férje folytatta.Joseph Johel fiatalon, 30 éves korá-ban, Besztercebányán hunyt el.Eddig hat műve ismert: Egerszalók1763, 1764, Novaj és Sarud 1764,Diósgyőr 1766, Harsány 1768.

Joseph Justel (Justel József)(1739?–1793). 1769. április 24-énvette feleségül Kristelli Rozáliát,Johel József özvegyét, a Harangöntőutcai házban laktak. Munkásságátelismerték a városban. 1776. decem-ber 30-án polgárjogot kapott, „purger”lett. 1786-ban Eger „Város” IV.negyedének fertálymesterévé válasz-tották, de munkájára hivatkozvaTóbiás László személyében helyet-test állított maga helyett. Tímár görögkatolikus templomába készítettharangtervrajzán püspöki harangön-tőnek nevezte magát. 24 évi szorgosmunka után 1793-ban, 54 éves korá-ban hunyt el, a Rosalia temetőbentemették el. Halála után a harangön-tő műhely nem zárt be, özvegyetovább működtette.

Justel József öntötte át először azegri ferences templom Rákóczi-harangját 1773-ban. A Lyceum hu-szártornyába 1769-ben készítette a

38 cm átmérőjű János-harangot (3.kép). Fő művei voltak az egri főszé-kesegyház Mihály-harangja (alsóátmérője 180 cm, tömege 4032 kg)és a József-harang, mely 3301 kgtömegű volt. A Mihály-harang az I.világháború áldozata lett, a József-harangot repedés miatt, 1828-ban afia, János öntötte át. Egyik szép, mais működő harangja 1770-ben készültHevesvezekényre.

Kristelli Rozália – Rosalia Justel(Justel József özvegye) (1736?–1814), Jan Ernest Kristelli pozsonyiharangöntő és Mária Terézia Moicko-va leánya, Johel József özvegye.Rozália a műhely tulajdonosa volt, atényleges harangöntést valószínűlegművezetője végezte. 1807-ben fiá-nak, Jánosnak adta át a házát és azöntőműhelyt. 1814-ben, 75 éves ko-rában hunyt el.

15 ismert harangja közül az első-ket 1795-ben Bőcs és Károlyfalvaszámára öntötte, az utolsó 1801-benNoszvaj temploma számára készült.

Kristelli Rozália két férje, fia, uno-kája, unokájának férje, majd az uno-kavő második feleségének szinténmásodik férje is harangöntő volt. Azegri harangöntők tehát beházasodásés leszármazás folytán tagjai a tá-gabb pozsonyi dinasztiának.

Justel János Evangelista (1779.júl. 1. – 1834. máj. 1.). Justel Józsefés Kristelli Rozália fia Egerben szü-letett, felesége Virág Anna. 1814-

3. kép. Az egri Lyceum János-harangja1769-ből

4. kép. A Szervita templom Flórián-harangja, 1827

5. kép. A székesegyház József-ha-rangja, 1828

ben Kern József rézműves-vésnök-től megvette a Harangöntő utca 4.sz. kettős ház másik részét, s ezzelövé lett az egész épület. A harang-öntésen kívül testvérével, Józseffeltűzoltófecskendős, „gólyanyakú fecs-kendős” négykerekű kocsikat készí-tett. Elvégezte a város tűzoltóeszkö-zeinek, fecskendőinek, vízipuskái-nak javítását, ami hagyományosan aharangöntők kötelessége volt Eger-ben.

Kilenc gyermekük született, ötödikgyermekük, Erzsébet lett BerneckerMátyás harangöntő felesége. JustelJános életének 54. évében hunyt el,temetése 1834-ben a Rosalia teme-tőben volt. Első harangjai 1802-benkészültek, 54 harangjáról van tudo-másunk.

Ma is működő egri harangjai: aSzervita templomban 1827-ben ön-tött 80 kg-os Flórián-harang (4. kép),a székesegyház 1828-ben újraöntött3300 kg-os József-harangja (5. kép).

Justel József Jakab (1819. júl. 27. –1850. márc. 20.). Justel János ésVirág Anna fia tevékenységéről ezideig semmit sem tudunk. A halottianyakönyv bejegyzése szerint mintharangöntő hunyt el.

Justel Anna (1794 – 1839. dec. 17.).Justel János özvegye szül. VirágAnna 1839-ben bekövetkezett halálá-ig ezen a néven tovább működtette aharangöntő üzemet, két öntőt is alkal-mazott, Anton Sahlingert, mint műve-zetőt és Bernecker Mátyást, aki vője-löltként volt jelen.

Anton Sahlinger (születési és halá-lozási adatait nem ismerjük) JustelAnna műhelyében alkalmazottként,mint öntőmester vagy művezető dol-gozott. Öt műve ismert, melyek Jász-berényben, Tokajban (két harang),Máriapócson és Ózd-Hódoscsé-pányban találhatók.

Mathias Bernecker (BerneckerMátyás) (1814–1849) a bajorországiPeinfeld kerület Roth nevű falujábólszármazik. 1841 májusában felesé-gül vette Justel Erzsébetet, JustelJános és Virág Anna leányát, akikorán, kétévi házasság után meghalt.Bernecker újranősült, második felesé-ge Antal Erzsébet lett. Részt vett a

város tűzvédelmében, az ő feladatavolt a tűzvédelmi eszközök karbantar-tása, felügyelete. A szabadságharcalatt az egri I. zászlóaljban szolgáltnemzetőrként. Fiatalon, 1849. január17-én, 35 éves korában távozott el azélők sorából.

Harangjai közül eddig 21-ről vanadat. Legnagyobb műve az egriNagyboldogasszony-plébániatemp-lom Rákóczi-harangjának átöntése1840-ben (tömege 16 bécsi mázsa,kb. 886 kg).

Antal Erzsébet (Eliza Bernecker)(1820. okt. 23. – ?), BerneckerMátyás özvegye. Férje halála után őlett az öntőműhely tulajdonosa, azöntést ismét két mester végzi:Schűrer (Stüler) József a művezető,és Korrentsch Márk, aki mint vőle-gény önti harangjait.

Schűrer József 1849–50-ben Ber-necker Mátyás özvegyének műhelyétvezette harangöntő segédként. Ma-conkán, Ózdon és Dövényben vannevével jelzett harang.

Marcus Korrentsch (KorrentschMárk) (1821–1868) már 1850-benEgerben tartózkodott, 1852 májusá-ban elnyerte a 32 éves özvegy, AntalErzsébet kezét. Valószínűleg harang-öntő családból származik, mivelKorrentsch Jakab Bécsben működőmesterrel együtt a Laibach (maLjubljana) melletti Ravnik nevű tele-pülésen született. Jakab 1802-ben,Márk 1821-ben. A harangöntés mes-tersége jellemzően családon belülöröklődött, Korrentsch Jakab isharangöntő özvegyet vett el felesé-gül, Barbara Frierlinget.

A szabadságharc után pótolni kel-lett a rekvirált harangokat, az öntő-műhely újra felvirágzott. Korrentsch

Márk 1868. február 4-én, Pesten, 47éves korában halt meg. TemetéseEgerben, a Rókus temetőben volt.Haláláról az Eger c. újság is megem-lékezett. Több mint 60 harangjárólmaradtak fenn adatok. Első ismertműve, a „tanyasi” harang 1850-benkészült, a Marcipán Múzeumban lát-ható, az 1862-ben készült parád-csevicei harangjával együtt. Ha-rangjai Szentkúttól Tokajig, Kun-szentmártontól Kazincbarcikáig fellel-hetők.

Korrentsch Márk Nő szül. AntalErzsébet (1820. okt. 23. –?). A mes-ter halálával a műhely nem zárt be.Antal Erzsébet, a másodszor is meg-özvegyült, még csak 48 évesasszony tovább vitte az üzemet„Korrentsch Márk Nő” néven. Ter-mészetesen öntőmestert alkalmazott,akinek személyét azonban nemismerjük. 1869 nyara fordulópont voltaz üzem életében, az özvegy átadtaaz öntőműhelyt egy szintén harang-öntő dinasztiából származó salzburgimesternek, Hollederer Józsefnek. Ötharangjáról vannak ismereteink,gyöngyöspatai harangján a „Kor-rentsch Márk Nő” felirat szerepel.

Hollederer József (születési éshalálozási adatait nem ismerjük). AHollederer harangöntő család Nürn-bergben, Linzben, Salzburgban ésEgerben tevékenykedett. Johann(1783–1847) Nürnbergben ésLinzben, Francz Servacius (1815–1883) Linzben és Salzburgban,Joseph (1819–1866) Linzben ésSalzburgban dolgozott. József1869–1876 között működött Eger-ben. Hollederer József 1869. július1-jén vette át a műhelyt KorrentschMárk özvegyétől. Az Eger c. újság-ban közös hirdetésükben értesítik avásárlókat a változásról. Az özvegyés családja továbbra is a Harang-öntő utcai házban lakott. A műhelyebben az időszakban már nem ját-szott jelentős szerepet, a nagyüze-mek elhódították a piacot, a folya-matos harangöntés befejeződöttEgerben. Az 1869 és 1876 közöttiidőszakban eddig öt Egerben ké-szült harangról van tudomásunk:Szilvásvárad Petrovay-harang1870, Jászdózsa 1870, Vécs 1871,Nyírábrány 1875 és Tisza-nagyfalu


6. kép. Nagytálya római katolikustemplomának harangja, 1894


1876. Sajnos, Hollederer nevévelellátott harang még nem került elő.

Ehrlich Dávid (születési és halálozá-si idejét nem ismerjük). A rézöntő éskútmester 1850-ben már Egerbentartózkodott, Rosi nevű leányánakszületési anyakönyvi kivonata sze-rint: sárgarézöntő. A Város (a maiBelváros) III. fertályában, a 653.számú házban lakott. Összesen 11gyermeke született. Egy kis harangjaismert.

Hering János és Hering Imre, aXVIII. sz. első felében, Egerben lete-lepedett lakatos család leszármazot-tai, „Hering Testvérek gépjavító ésrézműves üzlete” néven működtek.1773 nyarán Hering János lakatos-mester polgárjogot kapott, a családEger nevezetes családjai közé került.A család leszármazottai ma is közöt-tünk élnek.

Az utolsó egri harangNagytályán, a Magyarok Nagy-asszonya r. k. templomban találhatóegy kicsi, 35 cm átmérőjű, 24 cmmagasságú harangocska, melynekpalástján ez áll: 1894 / EGERBEN.Ismereteink szerint ez az utolsóharang, ami Egerben készült (6. kép).A harang készítője bizonytalan,Ehrlich Dávid, esetleg a Hering test-vérek műve lehet. A kis harangot ajármával együtt a Magyarok Szövet-sége újíttatta fel 2010-ben.

Zárszó

Az egri harangöntés története isigazolja, hogy egy harangöntőműhely igen értékes vagyon, azt amester halála után is van értelmetovább működtetni, az özvegy újra-házasodása, vagy a gyerekek háza-sodása útján. A mesterség titkait aharangöntő dinasztiák szigorúanőrizték, s gyermekeiket is lehetőlege foglalkozású mesterhez adták férj-hez, akár a szülőhelytől messzireeső vidékre is.

Eger harangöntészetének történetealapvetően öt hölgy életéhez köthető:Anna Mária (Balthasar Rais özve-gye), Kristelli Rozália (JosephJohel, majd Joseph Justel özvegye),Virág Anna (Kristelli Rozália leánya,

Justel János felesége), JustelErzsébet (Justel János leánya,Bernecker Mátyás felesége), AntalErzsébet (Bernecker Mátyás máso-dik felesége, majd Korrentsch Márkfelesége). Ők voltak a műhelyektovábbélésének zálogai. Ha nem ígycselekednek, akkor Egerben aharangöntés rövid időn belül meg-szűnt volna.

Köszönetnyilvánítás

Szeretnék köszönetet mondani azÖntödei Múzeumnak, külön megkö-szönve a harangadatbázis kezelőjé-nek, Schudich Anna kohómérnöknekés Millisits Máté művészettörténész-nek a harangadatok pontosításábanvaló önzetlen segítségüket. Köszö-nöm az Egri Érseki VagyonkezelőKözgyűjteményei Központ és EgriFőegyházmegyei Levéltár igazgató-jának, dr. Löffler Erzsébet igazgatóasszonynak, Kiss Péter levéltáros-nak, a Heves Megyei Levéltár voltigazgatójának, dr. Nemes Lajosnakés Kondorné Látkóczki Erzsébetfőlevéltárosnak a kutatásaimhoznyújtott tanácsaikat, segítségüket.

Felhasznált források és irodalmak

Heves Megyei LevéltárAdalékok, 1898;Eger város adószedőjének iratai – Egerváros adóösszeírásai;Felekezeti Anyakönyvek Eger;Eger Város Iratai.

Egri Főegyházmegyei LevéltárEger plébánia Canonica Visitatio;Az Egri Érseki Főegyházmegye plébá-niai iratai.

Az egri egyházmegye történetének forrá-saiEszterházy Károly püspök egyházlátoga-tásainak jegyzőkönyveiEgri Káptalan 1780 Eger, 2001.Breznay Imre: Egri képeskönyv 1937.Egri nyomda Rt., EgerBakos József: Eger Honismereti és hely-történeti füzetek 4. Eger, 1973. 202. p.Dercsényi Dezső (szerk.): Heves megyeműemlékei I-III., 1969–1978. Akadémiaikiadó, BudapestGenthon Iván: Magyarország művészetiemlékei 2. kötet Duna-Tisza köze,Tiszántúl, Felsővidék. Budapest, 1961.Gerő Győző: Az egri török fürdő 1958. éviásatása, Egri vár híradója 3. sz.Gorove László: Eger városának történe-

tei. Az 1828. évi kiadás utánnyomása,Eger, 1876.Kandra Kabos: Adatok az Egri Egyház-megye történelméhez. I–III. kötet, Eger,Érsek-Lyceumi nyomda, 1887.Leskó József (szerk.): Adatok az EgriEgyházmegye történelméhez IV. kötetKiss Lajos: Régi Rétköz. Akadémia kiadó,Budapest, 1961.Kőszegi Elemér: Magyar harangok.Szépművészet, 1941. 2.Kovács Mihály: A harang. Szent IstvánTársulat, Budapest, 1919.Nagy József: Eger története. Gondolatkiadó, Budapest, 1978.Mihalik József: Felsőmagyarországi régiharangok és harangöntők. ArcheológiaiÉrtesítő, 1897. 17.Mihalik József: Kassai harangok.Archeológiai Értesítő, 1898. 18.Miháltz Elek: Egyháztörténeti adalékok.Protestáns Közlöny. 1896. 26.Patay Pál: Adatgyűjtemény a magyaror-szági harangokról az 1958–2000 közöttiévekből. 1982. országos felmérés (kéz-irat), Öntödei Múzeum adattáraPatay Pál: Harangok Somogy földjében.Somogy Megyei Múzeumok Közlemé-nyei, 1978. 3.Patay Pál: Évszázados harangok. MagyarNemzeti Múzeum, Budapest, 1963.Patay Pál: Régi harangok. Corvina Kiadó,1977.Patay Pál: Zempléni harangok. HermanOttó Múzeum, Miskolc, 2009.Patay Pál: A magyarországi harangöntésvázlatos története. BKL Kohászat, 1978.áprilisMaréchal Károly: A harangöntés technoló-giai ismertetése. BKL Kohászat, 1973.januárSoós Imre: Az egri egyházmegyei plébá-niák áttekintése. Budapest, 1985.Spiritza, Juraj: Spisské zvony. BratislavaVidavateltsvo osveta, 1972.Spiritza, Juraj: Biografický slovník zvon-oleyárov činných na Slovensku v drohomtisícročí, Bratislava, 2002.Stölzel, Karl: Giesserei über Jahrtau-sende, Leipzig, 1982.Tahy Gáspár: Heves és Külső-Szolnoktörv. egy. vármegyék esmertetése. Tudo-mányos Gyűjtemény 1837. XII. kötet 37. I.Valuch István: Adatok az Egri Egyház-megye Művészettörténetéhez. Eger városharangjai XVIII–XX. század. Mária ábrá-zolások ikonográfiája Eger, 1971–1981(kézirat)Várady József: Tiszántúl reformátustemplomai 1. és 2. kötet, Debrecen,1991.Várady József: Tiszáninnen reformátustemplomai. Debrecen, 1989.Weissenbach – Pfunder: Zönendes Erz.Die ausländische Glocke in Österreich.Verlag Hermann Böhlaus Nachf., 1961.


A Magyarmet Bt. 1981 óta üzemelőprecíziós öntöde, évi 350 tonnáskapacitással. A cégnél több mint 150féle ötvözettel dolgozunk, köztükvannak speciális összetételűek, pl.hőálló acélok, nikkel- és kobaltbázisúötvözetek is. Az olvasztáshoz 60–200kg befogadóképességű, döngölt fala-zatú indukciós kemencéket haszná-lunk, speciális ötvözeteknél kerámia-tégellyel. Magas minőségi követel-ményű termékekhez átforduló ke-mencét használunk.

Az elmúlt években megfigyelhetővolt, hogy a vevői igények és elvárá-sok növekednek, a konkurencia erő-södik, ezért a Magyarmet Bt.-nek islépnie kellett, javítani kellett a minő-séget drasztikus költségnövelés nél-kül.

Az üzemben nagy mennyiségbenhasználunk visszajáratott saját hulla-dékot, emiatt jelentős szerepe van azolvadék tisztításának, és az ötvöze-tek felületi oxidációtól való védelmé-nek. Erre a célra know-how formájá-ban örvénylő argongázas rendszertvásároltunk az Air Products cégtől (1.ábra). 2000-ben ezt minden kemen-cénknél felszereltük. Az eljárás lé-nyege, hogy az olvadék fölött inertgázból álló atmoszférát hoz létre,amelyben az oxigén koncentrációja1% alatt van. A kémiailag inaktívargongáz az olvadékkal nem lépreakcióba, így csökkenti a salakoso-dást és a porozitást, csökkenti a zár-

ványosságot, növeli a formakitöltőképességet. A nagy költségek és azüzemeltetési nehézségek miatt azargongázas felületvédelmet az ol-vasztások kevesebb mint 20 százalé-kánál, főleg csak a speciális ötvöze-tekből öntött és magas minőségikövetelményű daraboknál használ-tuk. Mivel az örvénylő argongáz csakaz olvadék felületét védi, nincs hatás-sal a fürdő belsejére, így a visszatérőhulladék visszajáratásának a korlátaimegmaradtak, és csak „masterheat”ötvözetből olvasztott adagoknál lehe-tett hatékonyan alkalmazni.

A magas minőségi követelményűöntvények megnövekedett rendelés-állománya miatt további fejlesztésrevolt szükség. Ennek feltétele volt,hogy az eddig használt argongázasrendszerhez kiépített gázellátó rend-szert tudjuk alkalmazni, másrészt azúj eljárás költséghatékony legyen,ezen felül a folyamatos termeléstminimálisan befolyásolja, és a teljesolvadékmennyiségre hatással le-gyen. Fontos szempont volt még,hogy könnyen és biztonságosan üze-meltethető legyen, beépítése ne igé-nyeljen magas szakképzettséget.

Az argongázt a fürdőbe alulról, egydiffúzoron keresztül bejuttató eljárástmár korábban is ismertük, de akkormég nem volt módunk a kipróbálásá-

ra (2. ábra). Ez 2012-re megváltozott,és elkezdődött a rendszer tesztelése.Az eljárás lényege, hogy a kemencealjába, a döngöletbe behelyeznekegy porózus, kerámiából készültdiffúzort, amely a falazaton és aszinterezett rétegen keresztül argon-gázt juttat az olvadékba. A fémfürdőnkeresztül áramló argon magávalsodorja az oldott gázokat és a hulla-dékból az olvadékba kerülő szennye-zőket, zárványokat az olvadék felüle-tére, így azok onnan fizikailag köny-nyen eltávolíthatók. Az eljárás folya-matos védelemmel látja el az olvadé-kot, tisztítja a fürdőt, így jobb formaki-töltő képességet biztosít, csökkenti asalakzárványossági és a hidegfolyásiselejtet, alkalmazásával növelhető avisszajáratott saját hulladék arányaaz adagban.

Fejlesztéseink során több fajtadiffúzort próbáltunk ki. Voltak olya-nok, amelyek fémpalásttal ellátott,homogén kővel (kerámiával) rendel-keztek, de ezeknek az élettartalmanem bizonyult kielégítőnek. Jelenlegegy duplexköves diffúzort haszná-lunk, melynek külső része kisebb,belső része pedig nagyobb porozitá-sú (3. ábra) kerámia. Ez a konstruk-ció eddig megfelelt elvárásainknak,az áteresztő képessége és az élettar-talma is kielégítő. A diffúzort egy föl-delő villával együtt szerelik be. Akemence döngölésekor ügyelni kellarra, hogy a diffúzorkő fölött legyen

1. ábra. Örvénylő argongáz bevezeté-se a kemence tetejére helyezett kerámia-gyűrűn keresztül

2. ábra. Az alsó bevezetésű argon-gázas eljárás elméleti vázlata

3. ábra. A kemencefenékbe illesztettduplex argongáz-diffúzor

MÖSZ-HÍR

Alsó diffúzoros, argongázas átöblítés bevezetése aMagyarmet Bt.-nél

elegendő falazat, de nem vastagabbaz előírásosnál, mert az csökkentenéa gázáteresztő képességet. Azargongáz bejuttatásának megkezdé-sekor pedig arra kell vigyázni, hogy akemence döngöletén előírt vastagsá-gú szinterezett réteg alakuljon ki,különben a nyomás képes felnyomnia falazatot. Ezt a vastagságot megha-tározott számú, argonmentes olvasz-tással tudjuk elérni.

Az alsó diffúzoros argongázbevitelt

üzemünkben minden indukciós ke-mencénél bevezettük, és folyamato-san így olvasztunk. Munkatársainkmegtanulták a diffúzort könnyen ésrutinszerűen beépíteni, és a ponto-sabban számítható leégéseknekköszönhetően az adagszámítás isleegyszerűsödött. A falazat és azolvadék között lezajló reakcióknak acsökkenése miatt nőtt a döngöletélettartama. Folyamatos használatmellett a hidegfolyásos és a salak

miatti selejt a felére csökkent. 2012második félévében kényes termékekolvasztásánál bevezettük az alsódiffúzoros eljárás és az örvénylőargongázas, felületi oxidáció ellenvédő rendszer együttes használatát,ami további drasztikus selejtcsökke-nést eredményezett.

�� Halász Pétermetallurgus mérnök

Magyarmet Cégcsoport


Az OMBKE Öntészeti SzakosztálySzegeden és környékén élő tagjai2012 nyarán kezdeményezték aszakosztály vezetésénél helyi szer-vezet létrehozását. A Dél-Alföld régi-óból, Szeged és Hódmezővásárhelytérségéből előzetesen 13 tagtársjelezte belépési szándékát. A 2012.november 14-i ünnepi alakuló ülésen

kilencen vettek részt. Az ÖntészetiSzakosztály Szegedi Helyi Szerve ze -te elnökévé Kovács Sándort, titkárá-vá Pataki Árpádot választották meg.A helyi szervezet támogatását (helyi-ség biztosítása az összejövetelek-hez, információk fogadása, továbbí-tása, lehetőség szerint erkölcsi ésanyagi támogatás stb.) a Szegedi

Öntöde Kft., személy szerint KovácsSándor ügyvezető igazgató vállalta. A szakosztály elnöke, Katkó Károlysikeres munkát, és a szakosztályvezetése részéről hathatós támoga-tást ígért az új szervezetnek. Az ala-kuló ülés baráti beszélgetéssel feje-ződött be.

�� Katkó Károly

EGYESÜLETI HÍREK

Szegeden megalakult az Öntészeti Szakosztály helyi szervezete

A Magyar Öntészeti Szövetség,az OMBKE

Öntészeti Szakosztálya és azÖntödei Múzeum

az öntödék, öntödei beszállító társaságok

támogatásával

…a szobor születése…

címmel időszaki kiállítást rendez

Kutas Lászlószobrászművész és a

közreműködő szoboröntészektiszteletére.

A kiállítás helye:Öntödei Múzeum (1027 Budapest,

Bem József utca 20.)

A megnyitó ideje: 2013. május 31. 11.00 óra

A Magyar Öntészeti Szövetség és az

Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület meghívja az érdeklődő szakembereket a

2222.. MMaaggyyaarr ÖÖnnttőőnnaappookkrraa2222.. MMaaggyyaarr ÖÖnnttőőnnaappookkrraaA rendezvényt 2013. október 18–20. között tartjuk Herceghalmon,

a Hotel Abacusban.

Cím: 2053 Herceghalom, Gesztenyés út 3.; www.abacushotel.hu

The Association of Hungarian Foundries and the

Hungarian Mining and Metallurgical Societyinvite you to the events of the

22222222nnddnndd HHuunnggaarriiaann FFoouunnddrryy DDaayyssHHuunnggaarriiaann FFoouunnddrryy DDaayyssis held in the

Hotel Abacus, Herceghalom, Pest County on 18–20 October, 2013

Address: 3. Gesztenyés, Herceghalom 2053; www.abacushotel.hu

Előszó

Mennyi is 60 év? Az emberiség törté-nelmében, de még nagyobb léptékkelmérve sem nagy idő. Azonban ez atöbb mint két emberöltőnyi időszak azegyik legfiatalabb fém, az alumíniumtörténelmében már nem számít kicsi-nek. Hiszen iparszerű előállítása ótais csak kétszer 60 év telt el (azALCOA 125 éves). A magyarországialumíniumipari vertikumba szervesenilleszkedő Inotát alumíniumkohásza-tunk egyik fellegvárává tette a kohója,ahol az első csapolás 1952. augusz-tus 20-án történt. Erre az évfordulóraemlékeztek Inotán elsősorban a jog-utód dolgozói a nyári jubileumi csalá-di napon, valamint ünnepi szakesté-lyen az 58 éves OMBKE helyi szerve-zet tagjai, vendégei.

Az évforduló okot és lehetőségetadott arra, hogy áttekintsük vállala-tunk történetét, emlékezzünk neveze-tesebb eseményeinkre, fejlődésünkfokozataira, eredményeinkre.

Mit is ünnepeltünk? Azt, hogy elő-deink létrehozták, majd az alapítókés az egymást váltó generációk nap-jainkig működtették az Inotai Alumí-niumkohó Vállalatot, az Inotai Alumí-nium Kft.-t, a Mal Kft.-t, a Mal Zrt.-t,az INOTAL AlumíniumfeldolgozóKft.-t, az INOTAL Alumíniumfeldol-gozó Zrt.-t.

A gyáralapítás és a kohászat kez-deti lépései (az inotai „hőskor”)

A magyar alumíniumkohászat fejlesz-tése kiemelt szerepet kapott az ’50-es évek elején. A Bánya- és Ener-giaügyi Minisztérium 1951 augusztu-sában megalapította az Inotai Alumí-niumkohó Vállalatot.

Ekkor kezdődött az egyenirányítóépítése, majd szerelése, amelyet aVertesz és az AEG tervei alapján aVertesz szakemberei végeztek. Azalumíniumipari vállalatok segítő-készségének szép példája nyilvánultmeg az új kohó szakemberellátásá-ban. Tatabányán, 1951 végén kétprototípus kemence felhasználásá-val az ottani kohó-üzemvezető irá-nyításával tankohót létesítettek. Azúj kohó első szakembergárdáját,szakmunkásait, csoportvezetőit,leendő művezetőit az ott szervezetttanfolyamokon képezték ki.

Az inotai kádak felsőtüskés,önsülő anódú kádak voltak. Ezt azújnak számító kádtípust Magyaror-szágon először Tatabányán alkal-mazták, és pár éves gyakorlatitapasztalat eredményeit hasznosí-tották Inotán. Az akkori kohásza-tunk Európában az olasz és a fran-cia alumíniumipart követően har-madikként, a szocialista országokközött pedig elsőként létesített fel-

sőtüskés elven működő alumínium-kohót.

Tizennyolc hónapos feszítettmunka eredményeként 1952.augusztus 20-án üzembe helyeztékaz első 40 kádat, és a D1-es kádbólmegtörtént az első csapolás.

Az első igazgató Szakál Pál, afőmérnök Pálovits Pál, a főkönyvelőBaranyai György volt.

Az Inotai Alumíniumkohó Vállalat1952. december 31-én államközimegállapodás alapján a MASZOBALRt. kezelésébe került. 1955. január1-jén a MASZOBAL megszűntévelismét önálló vállalattá alakult. Azenergiakorlátozás megszűntével 158káddal, 61,5 kA áramerősség mellettfolyt a termelés. 1956. július 1-jétől akohócsarnoki dolgozók számárabevezették a napi 6 órás műszakot,vagyis a 36 órás munkahetet. 1956.október végére a forradalmi esemé-nyek hatására országos energiahi-ány lépett föl, emiatt a kohót teljesegészében le kellett állítani. Eztkövetően ilyen mérvű leállítás márcsak a kohó 2005 őszétől történővégleges kikapcsolásakor követke-zett be. Az újraindítás 1957 elejénkezdődött.

Az alumíniumtermelés felfutása,folyamatos kohófejlesztés, kohó-bezárás

Az alumíniumkohászat köztudottannagy energiaigényű tevékenység. Azalumínium előállítása Inotán – ahogymásutt is – folyamatos harcot igé-nyelt azért, hogy a minél jobb minő-ségű folyékony alumínium előállításaminél kevesebbe kerüljön, az előállí-tás minél inkább elfogadott munkakö-rülmények között történjen, és a kör-nyezetre minél kisebb terheléstjelentsen.

Ezért a termelés mellett folyama-tos volt a fejlesztés, a kisebb-nagyobb, de mindig újabb és újabb

A Szerkesztő megjegyzése: Az elmúlt években több nagy múltú alumí-niumipari cég ünnepelte fennállásának jubileumát. 2012-ben két rész-letben közöltünk összeállítást az Alcoa-Köfém (korábban Székes-fehérvári Könnyűfémmű) első hetven évének történetéről. Az első rész-ben a történész-muzeológus szerző ismertette a szakmai és ipartörté-neti szempontból is jelentős eseményeket, míg a második részben „a70 év nagy részét belülről ismerő” szerző az elmúlt évek szereplőinek(tevékenységük, alkotásaik) bemutatására helyezte a hangsúlyt. Célunkmost is hasonló az inotai 60 éves jubileum kapcsán. Jelen cikkben első-sorban az alkalmazott technológiákat, a termelőberendezéseket és atermelési adatokat mutatjuk be. Reményeink szerint ismét sikerül meg-nyernünk egy szerzőt, aki a 60 év kiemelkedő szereplői helytállásának,szakmai harcainak állít emléket.

INOTA és az alumínium 60 éve


FÉMKOHÁSZATROVATVEZETÕK: dr. Kórodi István és dr. Török Tamás

eredményeket jelentő előrelépés. Akisebbek közül pl. az anódkereszt-metszet-növelést, a tüskeátmérő-növelést, a hidraulikus tüskehúzóberendezést, vagy a frisslevegőstartózkodót említsük meg, míg anagyobb fejlesztések közé pl. akohó gáztisztítás, a Rolitron folya-matszabályzó rendszer kiépítése, akohórekonstrukciós programok tar-toztak.

A kohófém-előállítás technológiá-jának folyamatos fejlődésében legna-gyobb hatása az alábbi fejlesztések-nek volt:– a kéregbetörés és a timföldadago-

lás gépesítése,– az anódkezelési műveletek gépesí-

tése,– az anódkeresztmetszet növelése,– a timföld pontadagolás bevezetése,– automatikus folyamatszabályzó

rendszer kiépítése,– a Hosokawa-MikroPul rendszerű

száraz gáztisztítás megvalósítása.Az 1. ábra az inotai kohófém ter-

melés évi mennyiségeit mutatja azalapítás évétől a megszüntetésévéig. A legtöbb kohófémet 1990-ben(34796 t) és 2002-ben (35298 t) csa-polták Inotán.

1990-ben – az elsőszámú vezető-ként leghosszabb ideig regnáló –Majoros Jenő volt a vezérigazgató,majd a 2002-es csúcstermeléskorCsathó Géza volt az aluágazatvezérigazgató-helyettese. A leghosz-szabb ideig – közel 24 évig –Németh József volt az első számúműszaki vezető, míg az első számúpénzügyi vezető – 22 évig – TrattnerSándor volt.

1991-ben a veszteségesnek mon-

dott kohófémtermelést csökkentettékaz áramerősség 77,5 kA-ról először75,5 kA-ra, majd 73,5 kA-ra korláto-zásával.

1992-ben kormányhatározat szü-letett az alumíniumkohók leállításá-ról. Ennek megfelelően Inotán akádak negyedét kikapcsolták, és fel-készültek a többi kád kikapcsolásárais. Ez az év törést jelentett majdnemmindegyik termék gyártási volumené-ben, ami látható lesz a későbbi diag-ramokon.

Egy sikeres ukrán–magyar csere-megállapodás keretében azonbansikerült hozzájutni olcsóbb villamosenergiához. A kádak nagy részétvisszaindították április-májusban. Akohófémtermelés kezdetben ala-csony volt (26857 t), az áramerősség(71,9 kA) és a kevés üzemelő kád(142 db) miatt. Folyamatos növeke-dés eredményeképp 2002-ben azakkor 50 éves kohó termelte a leg-több kohófémet: 35298 tonnát,174,25 db/év üzemelő káddal, 77,46kA átlagos áramerősséggel, 89,0%-os áramhatásfokkal.

Az 1 t csapolásra eső villamos-energia-fogyasztás zömében 15000kWh alatti értékeivel a hasonló tech-nológiával működő kohók legjobbjaiközé tartozóvá tette az inotai elektro-lízist.

A kohófém minőség folyamatosjavulásának érzékeltetésére álljon ittkét adatsor:

A fellendülés csak átmeneti volt, akohó leállítására újból döntés (immárvégleges) született. 2005. IX. 1. –2006. I. 31. között kikapcsolták azösszes kádat, és ezzel Magyaror-szágon megszűnt az alumíniumkohá-szat. Az 1995-ben privatizált inotaiMal Zrt. Alumínium Ágazatának 746fős létszáma ennek következtében360 főre esett vissza.

Öntve hengerlés Inotán

Az 1960-as évek közepén alakultmeg a vállalatnál a fiatal műszaki-akból álló Fejlesztési Osztály, akik akésőbbi mérnökgenerációk „atyjai-nak” számítottak. Évtizedekig ez azosztály biztosította az egyetemekről,főiskolákról kikerülő fiatal mérnökökszámára azt a szakmai műhelyt, ahola megszerzett elméleti tudás birtoká-ban, előre elkészített tervek alapjángyakorlatot szerezhettek. A kohó,majd a későbbi félgyártmánygyártóüzemek nagy tapasztalatú művezető-ivel, üzemvezetőivel együtt dolgozvamár fiatalon a „termelés közelében”lehettek, a gyakorlatban hasznosít-hatták az alma materben tanultakat.Ők alkották meg az induló új techno-lógiákat, bevezetésükben részt vet-tek, majd később többük az üzemekvezetésében is részt vállalt.

Az 1960-as évek közepén egynagyszabású 15 éves távlati fejlesz-tési terv kidolgozására került sor.

26 FÉMKOHÁSZAT www.ombkenet.hu

1. ábra. A kohófémtermelés éves mennyisége az indulás évé-től a leállítás évéig

2. ábra. A termékszerkezet változása 1952-től 2011-ig

Al-tartalom

99% alatt 99,0% 99,5% 99,7% 99,8%

a 10 éves kohó 1962-ben 4% 14% 50% 32% 0%

az 50 éves kohó 2002-ben 0% 6% 16% 55% 23%

Inotára hengerlő, félgyártmánygyár-tó bázist álmodtak meg, amelynekalapját az adta, hogy a félgyártmány-gyártás megvalósítása a kohókbanazzal az előnnyel jár, hogy az olvadtfémállapot kihasználásával az újraol-vasztás energiaköltsége megtakarít-ható. Például az (akkor a világbanéppen születésben lévő) öntve hen-gerlési eljárással folyékony fémbőlelőállított alumíniumszalag fajlagosenergiaigénye mintegy kétharmada ahagyományos eljárásénak.

Az öntve hengerlési program rész-ben alulról jövő, vállalati kezdemé-nyezés volt, aminek az 1963-banmegalakult Magyar AlumíniumipariTröszt – amelynek tagvállalata lett azInotai Alumíniumkohó – zöld utat biz-tosított. Így a fiatal, saját szakembe-rekből álló gárda létrehozta 1966-banaz I. sz. szalag öntve hengerlő sort,majd részt vállalva a KGMTI által ter-vezett, a DIGÉP és a VILATI által kivi-telezett II. sz. szalag öntve hengerlősor technológiájának kialakításából,1972-ben azt is üzembe állították(amely különböző rekonstrukciókatkövetően a mai napig termel), ezzelmegteremtve a lehetőségét a hideg-folyatási tárcsa- és tubustermelés-nek, valamint a vékonyszalag termé-kek előállításának. Az öntve henger-lés meghonosításakor dr. MolnárImre volt főmérnökként a műszakivezető.

1967-ben üzembe állítottak egy újPROPERZI 7B típusú durvahuzalöntve hengerlő sort, amellyel folyé-kony fémből egy lépésben 9,53 mm,12 mm és 15 mm átmérőjű durvahu-zalt állítottak elő. 1971-ben az öntő-gépet 7C típusúra cserélték, vízszin-

tes fémbetáplálást kapott, nagyobbpászmakeresztmetszettel az öntésikapacitását 4,0 t/h-ra növelték. A dur-vahuzal öntve hengerlő soron több fej-lesztést végrehajtottak annak érdeké-ben, hogy ne csak ötvözetlen, hanemközepesen ötvözött vezetékhuzalokalapanyagát is képes legyen elő-állítani. Az ötvözött durvahuzalgyár-tást 1974-ben, a hegesztőhuzal alap-anyaggyártást 1984-ben kezdték el agyártási technológia folyamatos fej-lesztésével. Az AlSi5 hegesztőpálca-alapanyag a legmagasabb ötvöző-tartalmú durvahuzal, amelyet a gép-sorral gyártanak a mai napig. A gépsorvillamos rekonstrukcióját követően(vevői igényre) saját fejlesztés ered-ményeképpen, Ø 7,6 mm-es durvahu-zal is gyártható a soron.

Ezzel a hidegfolyatási tárcsa- éstubustermelésen, a vékonyszalag-elő-állításon túl megteremtődött a lehető-sége az ötvözetlen és közepesenötvözött vezetékhuzal, valamint ahegesztőanyag, különféle sodrat, élel-miszeripari, építőipari, autóipari célúközép- és finomhuzal gyártásának is.

A 2. ábrán az inotai termékszerke-zet változása követhető. Látható az1967-től megindult öntve hengerlősorok biztosította durvahuzal, tárcsa,vékonyszalag, húzott huzalok térnye-rése, a tömbgyártás fokozatos visz-szaszorulása. Az utóbbi időszak leg-keresettebb és legnyereségesebbtermékei az ötvözött vékonyszalagok,ötvözött huzalok.

Hidegfolyatási tárcsa- és vékony-szalaggyártás

Magyarországon úttörőnek számító

módon, hideghengerlést kihagyva, azelső „csettegő” gépekkel kivágták azelső tárcsákat. Meglehetősen hosszúidőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy azöntve hengerelt alapanyag szennye-ződésektől mentes, repedésmentes,gázmentes legyen. Ez fontos volt,hiszen a kivágott „pogácsák”-ból ké-sőbb hidegfolyatással pl. vékonyfalúpalackok készülnek, amelyeknek 15-20 bar nyomást kell kibírniuk felsza-kadás nélkül.

A kivágásnál használt kenőanya-got kezdetben forgódobos háztartásimosógépben mosták le a tárcsákról,a tárcsákat pedig betonkeverőkbenkoptatták…

Az 1970-ben átadott új üzemcsar-nokban két PASU 63 t-s, egy PED 63t-s és két SD 63 t-s excenter présselvágták ki a tárcsákat. 1971-benhelyezték üzembe a DIGÉP kvartóhengersort, amelynek két feladatavolt (és van jelenleg is), a melegenhengerelt szalagok tárcsavastagság-nak megfelelő készméretre hengerlé-se, valamint a melegen hengereltszalagok előhengerlése vékonysza-lag-gyártási célra.

Az 1976-ban és 1979-ben üzembehelyezett K2330 B típusú 100 tonnásés DKS 63 t vágóerejű excenter prés-sel 1980-ban már 3238 t tárcsát vág-tak.

Folyamatos fejlesztésekkel jutot-tak előre mind a minőség, mind a ter-melékenység, mind a munkakörülmé-nyek javítása területén, ilyen volt pl.az 1974-ben kezdődött kisgépesítésiprogram. Kifejlesztették az első cso-magolósorokat, amelyeken mármechanikus és pneumatikus láda-buktatókkal adagolták a tárcsát a


3. ábra. A tárcsatermelés éves mennyisége 1986-tól 2011-ig 4. ábra. A vékonyszalag-termelés éves mennyisége 1973 és2011 között

koptatóba vagy a válogatószalagra.1985-ben egy új csarnokba négy

PASU 100 tonnás tárcsavágó gép-sort, egy új 2 KCFH 1700 típusú tár-csalágyító kemencét, majd egy hasz-nált 200 tonnás vágóerejű Schulertárcsavágó gépsort telepítettek. APASU gépsorok nagymértékben hoz-zájárultak a munkakörülmények javu-lásához. A gépsorok elejére konzolosforgódaruk segítségével lehet felraknia vágandó tekercseket, a kivágott tár-csát szállítószalag viszi a hőkezelőládába, és a gépek hangszigetelő fül-kével ellátottak.

A tárcsakereslet növekedése to-vábbi bővítést eredményezett. 1991-ben üzembe állítottak egy SAK 125típusú Schuler gyorsprés gépsort,amely további lendületet adott a 6kt/év mennyiséget is meghaladó tár-csagyártásnak.

A kiváló szerszámkészítő háttér-műhellyel rendelkező tárcsatermeléselső négy évének a termékeit kizáró-lag belföldön értékesítették. 1973-bankezdődött meg a tárcsaexport. A leg-jelentősebb partnerek az NDK, Cseh-szlovákia, Románia, Egyiptom, Liba-non, Finnország voltak. A tárcsaex-port mennyisége évről évre növeke-dett, 2001-ben már 5981 t volt. Újvevők léptek a sorba: Japán, Dél-Korea, Pakisztán, Izrael, Oroszor-szág, Ukrajna, Németország.

A 3. ábrán a tárcsatermelés válto-zása követhető. A 2001. évi 10746 t-s rekordtermelést követően az igénycsökkent az alumínium tárcsa iránt,helyét több területen a műanyagvette át.

A vékonyszalaggyártás egyik alap-berendezését, a DIGÉP kvartó hen-gersort már 1971-ben üzembe állítot-ták. Ezt követte egy KCFL 180 típusúszalaglágyító kemence, majd egySOMENOR-Yoder gyártmányú M30-500 típusú szalaghasító gép beállítá-sa, amellyel 0,5–2 mm vastagságitartományban, 350 mm szélességighasítható a vékonyszalag.

A szalaggyártásban az igazi áttö-rést az 1974-ben üzembe állítottSKODA gyártmányú reverzálhatókvartó hideghengersor jelentette.1976-ban egy NOBS SL-30 típusúsvájci gyártmányú szalaghasító gép-pel bővült a vékonyszalaggyártó gép-park.

1999-ben egy saját tervezésű sza-

lagzsírtalanító berendezést, valamintUngerer gyártmányú nyújtva-hajlítvaegyengető gépet állítottak üzembe,amelyekkel pl. a gépkocsik rend-számtábláinak alapanyagát gyártják.2001-től egy Pyrocon gyártmányúkamrás szalag hőkezelő kemencesegíti a törtkeménységű szalagokgyártását.

A vékony szalagok fő felhasználásiterülete, a kábelipar (kábelburkolás-ra) és az építőipar (légtechnikaiszellőzőcsövek, kéménybéléscső,küszöbsín, nyílászáróüveg-távtartó,ajtónyílás-élvédő, hófogó, vakoló él,transzformátor tekercs, gépkocsi-rendszámtábla stb.) 2001 óta a 3003-as, 3004-es, 8011-es jelű ötvözetekszalagtermékei iránti növekvő érdek-lődést kihasználva bevezette ezenötvözetek gyártását is. A 4. ábrán avékonyszalag-termelés változása kö-vethető.

Huzalgyártás

Az öntödei durvahuzal öntve hen-gerlő sor üzembeállítását követőenvizsgálták a lehetőséget húzott huzalgyártására. A tárcsaüzem épületébetelepített első pár húzógéppel 1971-re már 2132 tonna ötvözetlen közép-és finomhuzalt gyártottak.

Az 1973-ban megépült új huzal-üzemi csarnokba telepítették át ameglévő huzalhúzó gépeket, majdmég négy 9 dobos gyűjtve húzó gép-sorral egészítették ki a húzó egysé-geket. 1973-ban pedig már felkészül-ve az ötvözött huzalgyártás beindítá-sára, két RIPOSCH edző, egy szárítóés egy megeresztő kemencét telepí-tettek az új üzemcsarnokba.

Az 1980-as években sikeresen fej-lesztették föl az üzemet 10000 t/évgyártási kapacitásra. A huzalhúzógépsort kezelő személyzet (gépkeze-lő és két csomagolónő) összetételefokozatosan csökkent egyetlen gép-kezelőre, mivel a csomagolási műve-letet az orsóknál gépesítették. A ruti-nos, tapasztaltabb csomagolónőkgépkezelői feladatokat láttak el.

A huzalgyártás legnagyobb évi ter-melési mennyiségét 11448 t-val1989-ben érték el. 1989 őszén az egyévtizeddel korábbi hullámvölgytőlmeredekebb, drámai piaciigény-csök-kenés következett be. Megszűnt amagyar–kínai kereskedelemben je-

lentős tételt képviselő szabadveze-ték-szállítási kapcsolat. Emiatt a háló-zatépítés beszerzéseit nem a D4D-tőlrendelte meg a kínai fél, a cég pedigelesett 8000 t/év huzalértékesítésilehetőségtől. Kényszerintézkedése-ket vezettek be az ötödére esett érté-kesítési mennyiség következményei-nek kivédésre.

Még 1982-ben megkezdték a he-gesztőpálcák gyártását, majd a he-gesztőhuzalokat gyártották 1985-től.Fémgőzölés és fémszórás céljaira99,8%-os alumíniumból 1985-benkezdték meg a közép- és finomhuzaltermékek gyártását elsősorban távol-keleti exportra, de Olaszország isjelentős vevőnek számított az egykomoly hazai vevő mellett.

Ennél a terméknél nem az évimennyiség (100 t) a jelentős, hanemez a termék számított a legnagyobbhozzáadott értékű terméknek.

Az 1985-ben indult élelmiszeriparicsomagolási célú és a lapos huzaloktermelése és értékesítése jelentősfejlődést jelentett az ötvözetlen huzal-termékek gyártási volumenében. Etermékkör értékesítése 10 év alatttöbb mint 1000 t/év-re növekedett. Azélelmiszeripari célra gyártott huzalokaz értékesítés mintegy negyedét tet-ték ki a századfordulón.

E termékcsoport gyártása volt aszalmaszál, amelybe kapaszkodvatudta a cég – az 1990-es évekre mint-egy 600 t/év szintre felfutott gyártásértékesítésével – mérsékelni a veze-tékhuzalok piacán 1989-ben jelentke-ző sokkhatást.

Az élelmiszeripari célú huzalgyár-tással szerzett gyártási tapasztalokkedvezően hatottak az ötvözött cso-magoló és cipzárhuzalok gyártásánakbeindítására is.

1985-ben egy 1600 t/év kapacitá-sú, DIGÉP gyártmányú DHCK 11csúszva húzó géppel, majd 1989-benegy 3500 t/év kapacitású HENRICH(DHCA 5L) csúszva húzó géppel haj-tottak végre minőségi cserét a huzal-húzó gépparkban.

A finomhuzalgyártás gépparkját1998–2001-ben alapozták meg két,különböző szerkezetű Herborn finom-húzó gép és egy DIGÉP DHCF 13Ufinomhúzó gép beállításával. Ezekena gépeken gyártják a kisméretűfinomhuzalokat, vékonyabb (erősenötvözött) hegesztőhuzalokat, fémgő-



zölő huzalokat és magasabb műszakikövetelmények szerint, precízen csé-vélt finomhuzal termékeket (pl. 0,24mm átmérőjű finomhuzal, víz- és gáz-szállító műanyag és gumi vezetékekvédőhálójának szövéséhez; teafilter-huzal stb.).

A precíz, vékony méreteket csakjól felszerelt húzókőcsiszoló mű-hellyel, képzett személyzettel lehetgarantálni, amivel a huzalhúzó üzemrendelkezik.

Az utóbbi években a minőségihuzaltermékek iránt egyre nagyobb akereslet. A termékszerkezet változásajól követhető az 5. ábrán, amelyszemléletesen mutatja a termelés fel-futását és a minőségi termékek tér-nyerését.

Az öntve hengerlés bővülése, ol-vasztómű

Az első olvasztókemencék forgódo-bos, olajtüzelésű kemencék (2 db)voltak, majd egy 3 tonnás állókemen-cét telepítettek, amit rövidesen 5 ton-násra cseréltek. A tárcsagyártásfolyamán keletkező technológiai hul-ladék beolvasztására 1988-ra már kétTIAL 3000 jelű indukciós olvasztóke-mencével rendelkeztek. 2002-benegy 10 tonnás ALUMATIK gyártmá-nyú, egyterű földgázüzemű olvasztó-kemencét helyeztek üzembe – 1992-ben épült ki a földgázellátás – a meg-növekedett tárcsa- és vékonyszalag-gyártás erőteljes bővülése következ-tében jelentkező technológiai hulla-dék visszaolvasztására.

Az ezredfordulón a piackutatássalfoglalkozó szakemberek érzékeltékaz ötvözött vékonyszalag félgyárt-

mányok iránti erősen megnövekedettpiaci keresletet. A szalagokból lég-technikai csövet, radiátort, rendszám-táblát gyártottak, de használják atranszformátor gyártásánál is, vala-mint az építőipar is számos területenalkalmazza.

Előbb Petrusz Béla vezetésével,majd később menedzselésével amérnöki gárda a megnövekedettmennyiségi és minőségi igényekkielégítése érdekében 2001-ben egyLAUENER típusú, svájci gyártmányúikerhengeres öntve hengerlő sorttelepített egy zöldmezős beruházás-sal létesített új üzemcsarnokba (6.ábra), olvasztó- és öntőkemencéivelegyütt. Ezzel évi 3600 tonna szalag-termékkel növelte a kapacitást

A folyékony fémből előállított 4mm vastagságú öntve hengerelt sza-lag a további hideghengerlést követő-en a korábbinál kevesebb szúrássaléri el a végméretet, amely kedvezőbbköltségalakulást eredményezett.

A vékonyszalag-termelés alakulá-sát ábrázoló diagramon jól követhe-tő, hogy meredeken nőtt a szalagter-melés ettől az évtől kezdődően. Ezelsősorban azért volt örvendetes,mert a nagyobb hozzáadott értékűötvözött szalagok mennyiségéneknövekedése volt jelentős.

A 2007-es tulajdonosváltást köve-tően – amikor a MAL Zrt. által érté-kesített cég a szintén magyar érde-keltségű INOTAL Kft. tulajdonábakerült – 2010-ben újabb LAUENER-sort telepítettek (most a meglévőöntőkemence parkot kihasználva),ezzel további lehetőséget teremtet-tek a szalagtermékek mennyiségi ésminőségi növekedésének.

Ehhez a Széchenyi-terv kereteinbelül 800 M Ft vissza nem térítendőtámogatást nyertek el.

Az időközben INOTAL Zrt.-vé ala-kult cég ezzel a működésének elejéntörténő beruházással jelezte, folytatnikívánja az inotai fejlesztéseket, agazdasági válságjelek ellenére bízika megújulásban.

A verdiktben kimondott kohóleállí-tásra, annak 2005-ben történő meg-kezdése előtt úgy készültek föl aszakemberek, hogy lehetőség szerintaz addigra kialakult termékszerkezetlegnagyobb része megmaradhasson,hiszen arra továbbra is megfelelőigény mutatkozott.

Arra kellett felkészülni, hogy afolyékony alapanyag legnagyobbrészét az öntödébe már nem a kohó-csarnokból kell befogadni, hanemszilárd alapanyagot kell megolvasz-tani.

Felkészültek arra is, hogy azalapanyagot ne csak kohófém töm-bök megolvasztásából, hanemvásárolt gyártásközi és begyűjtés-ből származó hulladék és másod-nyersanyag visszaolvasztásábólérjék el, hiszen létérdek – a kohómeglétekor még alig 800 t/év meny-nyiségű – vásárolt hulladék rész-arányának közel egy nagyságrendűnövelése. A korábbi kohócsarnok(7. ábra) kiválóan alkalmas vásárolthulladék és másodnyersanyag táro-lására. Az itt tárolt, mintegy 10000t/év mennyiségű vásárolt hulladékgondosan raktározva kiváló alap-anyag.

2005-ben egy 25 tonnás, egyterű,25000 t/év kapacitású, rekuperatívtüzelésű, ALUMATIK típusú olvasztó-

5. ábra. A huzalgyártás mennyiségének és szerkezeténekalakulása az indulástól 2011-ig

6. ábra. Az ikerhengeres öntve hengerlő soron gyártott elsőkísérleti, dupla széles szalagtekercs


kemencét helyeztek üzembe, első-sorban tömb betétek olvasztására. Anagy várakozás az alaposan átgon-dolt beruházást, az 50 tonnásThermcon kemence üzembe helyezé-sét előzte meg.

A 21 000–25 000 t/év kapacitású,kétkamrás, elsősorban (színes ésszíntelen) hulladék olvasztására al-kalmas, regeneratív tüzelésű olvasz-tókemence kedvező olvasztási para-métereit a tüzelő rendszerén túl azelektromágneses fémszivattyújánakköszönheti (8. ábra).

Ma már elmondhatjuk, hogy afenti olvasztókemencék beállításazökkenőmentessé tette a kohó leállí-tását követő alapanyagváltást. Azótaa korábbi kohócsarnok egyik felétbérlő Martin Metals Kft. látja el hulla-dék alapanyaggal igényei szerintiidőpontban a céget. A korábbi évi800 t-ról 10000 t közelébe került hul-ladék és másodnyersanyag rész-arány elérése dicséretes, ami továb-bi eredmények elérésére kell hogyösztönözzön.

A jövőkép

Az 50 éves jubileumi ünnepség kéte-lyei a tulajdonosváltással eloszlottak(9. és 10. ábra). Az INOTAL Zrt. veze-tősége komplex technológiai fejlesz-tési projekt megvalósításáról döntött2012-ben, amelynek révén piaci pozí-cióit erősítheti, és ezzel 50 új munka-helyet teremt.

A projekt fő elemeként egy újProperzi típusú öntve hengerlő sorttelepítenek és állítanak üzembe2014. év elején egy új üzemcsar-nokban. A lapos termékek, a kes-kenyszalag és a tárcsa alapanyaggyártásának korszerűsítéséhez újhőkezelő kemencék kerülnek azüzemekbe.

Ehhez a 3,5 Mrd forintos beruhá-záshoz 914 M Ft vissza nem téríten-dő támogatást nyertek el.

Mik a kilátásaink?

Ha a PROPERZI cég ugyanolyanélettartamú gépet gyárt ma is, mint 45éve, és ugyanolyan gondosan és jól

bánunk a gépsorral, mint az elsővel,akkor biztos további 45 év látszik azelkezdődött újabb 60 évből.

Mi kell az elkövetkező 60 évhez?

Ugyanaz, mint az elmúlt 60 évhez: ajövőbe vetett hit, emberiesség, áldo-zatkészség, szorgalom, szakmai tu-dás, a múlt megbecsülése, összefo-gás.

Mit kívánhatunk a következő 60évre?

Jó szerencsét!

�� Szücs Zoltánokl. kohómérnök

Irodalom

[1] 50 éves az inotai alumíniumkohá-szat 1952–2002. Jubileumi kiad-vány

[2] 60 éves az alumíniumgyártásInotán (az OMBKE ünnepi meg -em lékezés előadása, Temes -szent andrási Guido)

9. ábra. Az 50 éves jubileumi ünnepségre készülve 10. ábra. A 10 éve készült jubileumi emlékplakett

8. ábra. Az 50 tonnás Thermcon-kemence7. ábra. A korábbi kohócsarnok, amely ma hulladéktárolásraszolgál

1. Bevezetés

Segal [1] új lehetőségeket teremtőmunkássága óta az intenzív képlé-kenyalakítás (IKA) a kutatók és mamár a gyakorlati szakemberek érdek -lődésének előterében áll. Ennekalapvető oka, hogy a fémek és ötvö-zeteik az IKA hatására eddig mégnem ismert állapotba kerülnek, ésennek megfelelően az ilyen állapot-ban termikus aktivációval lezajlófolyamatokat is számos, eddig mégnem ismert jelenség jellemzi.

Az intenzív képlékeny alakító eljá-rásoknak ma már számos változataismert. A teljesség igénye nélkül ezeka következők:

– könyöksajtolás (ECAP – EqualChannel Angular Pressing)

– nagy nyomás alatt végzett csa-varás (HPT – High PressureTorsion)

– többtengelyű kovácsolás (MF –Multiple Forging)

– folyamatos nyírás (CS – Conti -nu ous Shearing)

A felsorolt és a fel nem sorolttechnikai megoldásokat többféleszempont szerint is csoportosíthat-juk. A gyakorlat szempontjából atechnikai megoldás szakaszos vagyfolyamatos jellege a legfontosabbjellemző, hiszen főleg a folyamatoseljárások hordozzák magukban ahatékonyabb technológiák kidolgo-zásának esélyét.

Egy előző munkánkban [2] rész-letesen tárgyalt könyöksajtolás anagy nyomás alatt végzett csava-rással együtt a szakaszos, míg atöbb tengelyű kovácsolás és a folya-matos nyírás – ha kissé eltérő okokmiatt is – a folyamatos eljárásokközé tartozik.

A többtengelyű hideg- vagy meleg -kovácsolást (MF) tekinthetjük napja-inkban annak az egyik intenzív képlé-keny alakító eljárásnak, amely az IKAeljárások közül a legtöbb információtképes szolgáltatni az ultrafinomszemcseméretű (UFG) szerkezeti ésfunkcionális anyagok gyártástechno-lógiájának kidolgozásához.

Ez a szempont vezetett bennün-ket, hogy a Dynamic System Inc.(USA) által gyártott, moduláris ki -építésű Gleeble 3800 típusú termo -mechanikus szimulátort kiegészítsükegy többtengelyű hideg- és meleg -kovácsolásra alkalmas MAXSTRAINegységgel. Dolgozatunkban aMAXSTRAIN egységgel tiszta rézenvégzett MF-kísérletek eredményeirőlszámolunk be, fokozott figyelmetszentelve a berendezés működésimódjára, programozására és az álta-la szolgáltatott adatok értékelésére.

2. A Gleeble 3800 szimulátorbemutatása

Ahhoz, hogy a MAXSTRAIN egységműködését megérthessük, meg kellismernünk az alapberendezés, aGleeble 3800 típusú termo mecha-nikus szimulátor felépítését.

Az 1. ábrán látható Gleeble 3800teljesen integrált, digitális, zárt sza-bályozó rendszerű berendezés ter -mo mechanikus kezelésekre ésanyagvizsgálatokra egyaránt alkal-mas. A berendezés két fő része a ter-mikus rendszer és a mechanikairendszer, melyeket a főegység és azahhoz csatlakoztatott, a szükségesvizsgálathoz célszerűen választottMCU (Mobile Conversion Unit, azazmobil átalakító egység) együttesealkot. Az említett két rendszer mű -ködtetéséhez szükséges továbbiegységek:

• a mechanikai rendszerhez tarto-zó pneumatikus dugattyú táplálá-sát végző kompresszor,

• a hidraulikus dugattyú meghajtá-sát biztosító rendszer,

• a hőelvezetésért felelős hűtőegy-ség,

• a légritka vizsgálati teret létreho-zó vákuum-egység.

A szimulátor vezérlését és szabá-lyozását a vezérlő számítógép végzi.A vezérlés egy Windows-alapú szoft-verben, a Quiksim-ben készítettprog ramok segítségével történik. Aprogramok által lehetőség van szá-mos vezérlési módra, így például azelmozdulás, az erő, az opcionálisanfelszerelhető nyúlásmérő, az egyen-értékű és a mérnöki feszültség, illetvealakváltozás, valamint a hőmérsékletalapján történő vezérlésre. A mecha-nikai rendszer lehetővé teszi az emlí-tett vezérlési módok közötti váltást aszimuláció alatt.

A különböző mérőrendszerek,mint például az elmozdulás-érzéke-lők, az erőmérő cellák vagy az opci-onális érintésmentes lézeres nyúlás-mérő által mért, és a vezérlő számí-tógép perifériáihoz csatlakoztatottkártyák segítségével feldolgozottértékek a szimuláció szabályozásátteszik lehetővé, elősegítve a mecha-nikai vizsgálati program pontos vég-rehajtását és reprodukálhatóságát. Amérőrendszerek által mért mennyi-ségek mintavételezési gyakoriságátszintén a programban állíthatjuk be,a szimuláció egyes szakaszaiban


BERECZKI PÉTER – VERŐ BALÁZS – JANÓ VIKTÓRIA

Többtengelyű hidegalakítási kísérletek

A szerzők életrajza lapunk 2012/1. szá-mában olvasható.

Az intenzív képlékeny alakítás közben lejátszódó alakváltozás mecha-nizmusának felderítése napjainkban számos kutatót foglalkoztat.Hasonlóan élénk érdeklődés nyilvánul meg az intenzív képlékeny alakí-tást kapott anyagokban termikus aktiválás hatására lejátszódó folya-matok sajátosságai iránt. Ebben a munkában egy Gleeble 3800 típusú,Dynamic System Inc. által gyártott termomechanikus szimulátorMAXSTRAIN egységével, ötvözetlen rézzel végzett többtengelyű inten-zív képlékeny alakítási kísérletekről számolunk be.Elsősorban a MAXSTRAIN egység működésének lényegével, az alakí-tás paramétereinek programozásával és a rendszer szolgáltatta infor-mációkkal foglalkozunk, míg a rézben, mint modellanyagban lejátszódóalakváltozás mechanizmusát csak érintőlegesen tárgyaljuk.

külön-külön is. Ennek maximális érté-ke 20000 Hz.

A fizikai szimuláció végeztével agyűjtött adatok OriginTM szoftverbeegyszerűen betölthetők, majd a szük-ség szerint kiválasztott adathalma -

zok ból grafikonok készíthetők a vizs-gálat kiértékeléséhez.

A MAXSTRAIN egységet úgy ter-vezték meg, hogy az nagy alakításisebességgel végrehajtott többten -gelyű és több lépésből álló zömítés

közben képes legyen a próbatesthőmérsékletének pontos kontrolljáraés a próbatest előírt alakváltozásá-nak betartására.

A MAXSTRAIN egység lehetővéteszi a próbatest alakváltozási mér-tékének, alakváltozási sebességé-nek, hőmérsékletének, az alakításokkö zötti holtidők hosszának, valaminta próbatest alakítás előtti és utánihő ke zelési paramétereinek kontroll-ját is.

A 35036 típusú MAXSTRAINmodell – amelyet a DunaújvárosiFőiskola Műszaki IntézeténekGleeble laboratóriumában 2011őszén helyeztek üzembe – egy több -ten gelyű alakítás végzésére alkalmasberendezés, a MAXSTRAIN MCU aGleeble 3800 típusú rendszerhezcsatlakozik. A próbatest rögzítésétkét keresztfej között alakították ki,úgy, hogy azok a főegység nagymerevségű vázszerkezetéhez csatla-koznak, és a vákuumtartály a kétkeresztfejet öleli körül. A kettős rögzí-tett keresztfejes megoldás nagyonmerevvé teszi a rendszert. A kereszt-fejek közé van beépítve a vezetőjá-rom. Ez a szerkezeti megoldás meg-növeli a MAXSTRAIN MCU-jánakkompressziós merevségét. Annakérdekében, hogy egy olyan módszertfejlesszenek ki, amely biztosítja apróbatest nagymértékű alakváltozá-sát, meg kellett találni azt az utat,amely a nagymértékű alakítás ellené-re is biztosítja az alakított rész térfo-gatának változatlanságát. Ezen akövetelményen túlmenően az egyesalakítási lépések közötti időnek isnagyon rövidnek kell lennie, ellen -kező esetben lejátszódhat – leg-alábbis részben – a próbatest anya-gának kilágyulása.

További, immár a harmadik köve-telményt jelenti annak a hőmérséklet-nek a pontos kontrollja, amelyen azalakítást el kell végezni. Ahhoz, hogyezeknek a követelményeknek aMAXSTRAIN egység meg tudjonfelelni, hasáb alakú próbatestekethasznál, amelyeket befogók fognakmeg. A próbatest a befogókkal együttforgatható a próbatest hossztengelyekörül, mégpedig 90°-os egyedi elfor-dulásokkal a keresztfej és a vezetőjá-rom közé beépített hidraulikus táplá-lású motor segítségével. A forgatásprogramozható. Az alakítási lépések


1. ábra. A Dunaújvárosi Főiskola Műszaki Intézetében letelepített Gleeble 3800típu sú, Dynamic System Inc. által gyártott termomechanikus szimulátor

2. ábra. A többtengelyű kovácsolásra (MF) alkalmas MAXSTRAIN egységben a pró-batest befogását és forgatását biztosító mechanikai elemek vázlata

3. ábra. A 35036 típusú MAXSTRAIN egység funkcionális részei

TARTALOM ÉS TÁRGYMUTATÓ – 2012

BKL KOHÁSZAT

Cikkek szerzõk szerinti csoportosítása

113388.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm •TARTALOMJEGYZÉK I

Vaskohászat

Károly Gyula – Lengyel Attila – Gyerák Tamás – SzabóZo l tán: A gumiabroncsok újrahasznosítása során elkülönít -hető cordacélhuzal-hulladékok kohászati hasznosíthatósága........................................................................................ 3/2Krállics György – Szűcs Máté – Lénárd János: Súrlódásitényező meghatározása lemez hideghengerlésnél ............2/3Lengyelné Kiss Katalin: A vaskohászat hengerlési szakem-bere és történetének kutatója. Interjú dr. Remport Zoltánnal.......................................................................................1/37Móger Róbert – Rokszin Zoltán: A kohókba jutó kén, alkáliákés a cink eltávolításának metallurgiai lehetőségei................5/1Pálinkás Sándor: Hengerelt szalagok lencsésségénekmérése egyedileg fejlesztett mérőeszközzel ......................2/1Szatmári László: Üstsalak okozta reoxidáció vizsgálata akonverteres acélgyártás technológiájában ..........................5/8Török Tamás – Dénes Éva – Fajger János: Fejlesztések afolyamatos tűzi mártó szalaghorganyzásban ......................3/6Veres Zsolt – Szurdán Szabolcs – Roósz András: Gáz -nitridálás a Miskolci Egyetem Fémtani, Képlékenyalakítási ésNanotechnológiai Intézetében............................................5/12

Öntészet

Gergely Gréta – Gácsi Zoltán: Az alumínium-szilícium eutek-tikum módosítási mechanizmusa ......................................3/16Godzsák Melinda – Fegyverneki György – Farkas György– Sólyom Jenő – Kovács Árpád – Pekker Péter – GácsiZoltán: AlSi10MgCu0,5 ötvözetből készült járműipari önt vé -nyek hőkezelésének időszerű kérdései ............................5/30Karancz Ernő: Az angyalföldi Acélöntő és Csőgyár története..............................................................................................2/9Lengyelné Kiss Katalin – Szende György: Csaba Metál, asikeres vállalat ....................................................................1/48Liu Jinhai – Li Guolu – Zhang Huiyou és tsai: Karbidosausztemperált gömbgrafitos öntöttvas mikroszerkezetének éstulajdonságainak vizsgálata ..............................................1/44Molnár Dániel – Dúl Jenő – Fodor Krisztina: Az öntészetiszimuláció alkalmazása a technológiatervezésben ..........3/12Pabel Thomas – Bozorgi Salar – Kneissl Christian – Faer -ber Katharina – Schumacher Peter: Az AlSi7MgCu ötvö -zetek melegrepedési hajlama és az ötvözőelemek (magnézi-um és réz) hatásai..............................................................5/19Tokár Monika – Tóth Márta – Dúl Jenő – FegyvernekiGyörgy: Szennyezőelemek változékonysága az öntészetiAl–Si-ötvözetekben ............................................................5/25

Fémkohászat

Clement Lajos: Hetvenéves az alumíniumkohászat Szé kes-fehérváron (1941–2011) II. rész ........................................2/21Fülöp Krisztián: Hetvenéves az alumínium képlékeny alakí-tás Székesfehérváron (1941–2011) ..................................1/52Hegyes Tibor – Barkóczy Péter: Az előmelegítés hatása azAl-1,5% Mn alumíniumötvözet lágyulására ......................5/36Radányi Ádám – Sycheva Anna – Gácsi Zoltán: Ón tű kris -tály képződés vizsgálata ólommentes forrasztási technoló gi -

áknál ..................................................................................3/29Szabó Gábor – Mertinger Valéria: Alumínium lemezek plat-tírozási technológiájának optimalizálása............................3/25Török Tamás – Orosz Viktor – Fekete Zoltán: Réz le -választás acélhuzalra pirofoszfátos galvánfürdőkből ........1/57Zupkó István – Szabó Gábor: Plattírozási kísérletek aVon Roll hengerállványon brazing alapanyagok henger-léséhez ..............................................................................3/21

Anyagtudomány

Babcsánné Kiss Judit – Sóki Péter – Blaskovics Ferenc –Számel György – Tóth László – Beke Sándor – BabcsánNorbert: Fémhabok fejlesztése csontbarát ortopéd implantá-tumok gyártása céljából ....................................................1/61Barkóczy Péter – Gyöngyösi Szilvia: Rövidtávú diffúziósfolyamatok szimulációja sejtautomata módszerrel ............2/30Ferenczi Tibor – Dobó Zsolt: Aerogél tartalmú tűzálló falaza-tok vizsgálata......................................................................3/39Kaptay György: Határfelületi jelenségek a fémesanyaggyár -tásban. 6. rész. A határfelületi kapilláris erő ......................5/42Karacs Gábor – Roósz András: A szferoidit ausztenite-sedésének szimulációja ....................................................5/47Kardos Ibolya – Gácsi Zoltán: Színes maratás alkalmazásaöntöttvasak szövetszerkezetének jellemzésére ................3/34Károly Zoltán – Mohai Ilona – Klébert Szilvia – BalázsiCsaba – Szépvölgyi János: SiC és Si3N4 bevonatok kia la -kítása plazmaszórással ......................................................2/26Lukács János: Módszer fáradásos repedésterjedésre érvé-nyes tervezési görbék meghatározására és annak alkalma-zása nagyszilárdságú acélokhoz ......................................3/43Májlinger Kornél – Orbulov Imre Norbert: Fémmátrixúkerámia kompozitok mikroszerkezeti tulajdonságai ..........5/53Rontó Viktória: Cu-Hf-Ti amorf ötvözetek mechanikai tulaj-donságai és kristályosodási mechanizmusa ....................3/54Rontó Viktória: Cu-Hf-Ti amorf ötvözetek termodinamikaitulajdonságai ......................................................................2/35Tomolya Kinga – Janovszky Dóra – Svéda Mária – RoószAndrás: Amorf ötvözetek előállítási lehetőségei az MTA-MEAnyagtudományi Kutatócsoportban ..................................3/48

Felsőoktatás

Bereczki Péter – Verő Balázs – Józsa Róbert – PortászAttila – Fehér Jánosné – Virág János: Meleghengerlés köz -ben lejátszódó (a melegen hengerelt szalag tulajdonságaitbefolyásoló) folyamatok kutatása Gleeble 3800 szimulátoralkalmazásával. Előkészület a HSMM szoftverhez való csat-lakozáshoz............................................................................1/7Dúl Jenő – Hatala Pál: Öntészeti szimuláció hasznosításáraalakult vállalkozás ..............................................................2/39Gonda Viktor – Bognár Viktória – Molnár László – Verő Ba -lázs – Valenta László: A könyöksajtolás elmélete és gyakor-lata ......................................................................................1/20Kadocsa László: Oktatás–kutatás–innováció szinergikusegységben a Dunaújvárosi Főiskolán..................................1/1Verő Balázs: A fizikai és matematikai szimuláció helye ésszerepe a műszaki anyagtudományban ..............................1/2

II TARTALOMJEGYZÉK

Közlemények

Woperáné Serédi Ágnes – Nagy Gábor: Biogáz és szin-tézisgáz energetikai hasznosítása ....................................5/58

Hírmondó

Havasi István – Kurgyis Kata – Hegedűs Réka: A magyarbányamérők hozzájárulása a Nemzetközi Bányamérő Egye -sület (ISM) fejlődéséhez ....................................................4/37Józsa Róbert – Szilágyi Irén: Megkezdődött a Borovszky-emlékév előadássorozata ..................................................2/44Károly Ferenc: Megemlékezés a 200 éve született KovátsLajosról ..............................................................................6/16Károly Gyula: Rendhagyó interjú Sziklavári és Szőke pro-fesszorokkal........................................................................2/41Livo László: Életünk az energia 5. ..................................4/47Oelberg Gusztáv – ifj. Oelberg Gusztáv: Az Oelberg családa hazai bányászatban, kohászatban ................................6/20Réthy Károly: Miszt- és Láposbánya bányászata ..........4/50Rosta István – ifj. Rosta István: A selmeci Akadémia kisu-gárzó hatása és gazdasági tényezővé válása ....................6/9Szende György – Lengyel Károly: Dr. Sándor József lett2012-ben az Év Üzletembere ............................................6/30Thiele Ádám: Középkori Vasipari Park és Őskohász TáborSomogyfajszon ..................................................................2/43Vitális György: Emlékezés a 200 éve született Pettkó János

selmeci geológus professzorra ..........................................4/45Wanek Ferenc – Emődi András: Egy nagyváradi születésűtudós – Péch Antal – a magyar bányászat leghíresebb kép-viselője................................................................................6/25

60 éves az OMBKE Öntészeti Szakosztálya (különszám)

A hazai öntvénygyártás 2002–2012 között ............................2A szakmai képzés-oktatás 2002–2012 között ......................31Az Öntészeti Szakosztály fontosabb eseményei 2002–2012 között ..................................................................17Az Öntészeti Szakosztály hatodik évtizede (2002–2012) ......8Az Öntészeti Szakosztály tagsága nemzetközi szakmai szer-vezetekben ............................................................................57Az Öntészeti Szakosztályt érintő egyéb fontos események2002–2012 között ..................................................................29Az Öntödei Múzeum főbb eseményei a szakosztály műkö dé-sének hatodik évtizedében....................................................44Bevezető..................................................................................1Magyar öntészeti kiadványok, új öntészeti szakirodalom2002–2012 között ..................................................................42Szaklapunk rövid története, szerkesztők, rovatvezetők2002–2012 között ..................................................................39Utószó....................................................................................60

Vaskohászat

Beszámoló a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés 2012. már-cius 1-jei taggyűléséről ....................................................2/8Beszámoló a XIV. Képlékenyalakító Konferenciáról ........2/7Fazola Fesztivál (VI. Fazola-napok) Miskolcon ..............5/17Meghívók, hirdetmények ........................................1/43, 3/11Őskohász Tábor Somogyfajszon ....................................5/16Salakkal a környezetvédelem szolgálatában ....................2/7

Öntészet

A világ öntvénytermelése 2010-ben................................2/20De most már búcsúzunk…..............................................2/16Köszöntjük Erich Nechtelbergert, testvérlapunk fősze r kesz -tőjét ................................................................................1/50Meghívók, hirdetmények ........................................1/51, 2/19MÖSZ elnökségi ülés......................................................2/18Öntészeti világkonferencia Mexikóban ..........................2/17Személyi változások........................................................1/51

Fémkohászat

A Fémkohászati Szakosztály ünnepi vezetőségi ülése ..2/24A Fémszövetség taggyűlése Tatabányán........................2/25Alumíniumipari Feldolgozó Szakmai Nap Kecskeméten 5/39Látogatás a FÉMALK Zrt.-nél ........................................2/25Meghívók, hirdetmények ................................................3/33Tudósítás ........................................................................5/41

Anyagtudomány

Könyvismertető ..............................................................2/38

Felsőoktatás

A Műszaki Anyagtudományi Kar hírei – 2012. szeptember....5/63A Műszaki Anyagtudományi Kar hírei ............................2/40Centenáriumi ünnepség a Műegyetemen ......................5/62

Könyvismertetés..............................................................2/39

Egyesületi hírmondó

102. Küldöttgyűlés kitüntetettjei ......................................4/16118 éves a „Jó szerencsét” köszöntés............................4/53250 éves a világ első felsőfokú műszaki tanintézménye„Akadémisták Selmecen” ünnepség ................................6/260 éves fennállását ünnepelte az öntészeti szakosztály5/B3A 120 éves Országos Magyar Bányászati és KohászatiEgyesület az adatok és képek tükrében ........................6/41A beruházások helyzete és az alkotók elismerése ........5/67A Borovszky-emlékév második rendezvénye..................5/66Apcon tartotta tisztújító Közgyűlését a Fémszövetség ..3/67Átadták a 2012. évi MÖSZ-díjakat ..................................3/66Az elmúlt időszak jeles eseményei Egyesületünk életében ....6/37Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület102. Küldöttgyűlése ..........................................................4/2Bányász, kohász, erdész szakmai emléktúra ................4/30Egyesületi hírek .................................................... 4/58, 6/59Emlékeztető az OMBKE 2012. április 3-án tartott választ-mányi üléséről ................................................................2/45Hazai hírek ..................................3/68, 3/B3, 4/64, 6/67, 6/70In memoriam Woditska (Csermely) István (1862–1928) 5/64Interjú dr. Gulyás Józseffel, a Miskolci Egyetem professoremeritusával ....................................................................3/61Interjú dr. Voith Mártonnal, a Miskolci Egyetem professoremeritusával ....................................................................3/59Interjú Várhelyi Rezsővel, a KÖBAL nyugalmazott igaz-gatójával, az OMBKE tiszteleti tagjával ..........................4/54Ipartörténeti kerekasztal-konferencia lesz Tokajban ......5/67Jubileumi ünnepség a Miskolci Egyetemen......................6/5Köszöntés: ....................................................................2/48

Dr. Bakó Károly....................................................2/50Baráz András ......................................................1/65Clement Lajos......................................................2/49Hajnal János ........................................................5/69Dr. Horváth Ákos..................................................2/51Horváth Gábor ....................................................3/69Horváth István......................................................3/69

113388.. éévvffoollyyaamm,, 22.. sszzáámm •TARTALOMJEGYZÉK III

Betûrendes névmuta tóVaskohászat

Dénes Éva ......................................3/6Fajger János ....................................3/6Gyerák Tamás..................................3/2Károly Gyula ....................................3/2Krállics György ................................2/3Lénárd János ..................................2/3Lengyel Attila ..................................3/2Lengyelné Kiss Katalin ..................1/37Móger Róbert ..................................5/1Pálinkás Sándor ..............................2/1Rokszin Zoltán ................................5/1Roósz András ................................5/12Szabó Zoltán....................................3/2Szatmári László ..............................5/8Szurdán Szabolcs..........................5/12Szűcs Máté ......................................2/3Török Tamás ....................................3/6Veres Zsolt ....................................5/12

Öntészet

Bozorgi Salar ................................5/19Dúl Jenő................................3/12, 5/25Faerber Katharina..........................5/19Farkas György ..............................5/30Fegyverneki György..............5/25, 5/30Fodor Krisztina ..............................3/12Gácsi Zoltán..........................3/16, 5/30Gergely Gréta ................................3/16Godzsák Melinda ..........................5/30Karancz Ernő ..................................2/9Kneissl Christian ............................5/19Kovács Árpád ................................5/30Lengyelné Kiss Katalin ..................1/48

Li, Guolu ........................................1/44Liu, Jinhai ......................................1/44Molnár Dániel ................................3/12Pabel, Thomas ..............................5/19Pekker Péter ..................................5/30Schumacher Peter ........................5/19Sólyom Jenő ..................................5/30Szende György ..............................1/48Tokár Monika ................................5/25Tóth Márta ....................................5/25Zhang, Huiyou ..............................1/44

Fémkohászat

Barkóczy Péter ..............................5/36Clement Lajos................................2/21Fekete Zoltán ................................1/57Fülöp Krisztián ..............................1/52Gácsi Zoltán ..................................3/29Hegyes Tibor..................................5/36Mertinger Valéria............................3/25Orosz Viktor ..................................1/57Radányi Ádám ..............................3/29Sycheva Anna................................3/29Szabó Gábor ........................3/21, 3/25Török Tamás ..................................1/57Zupkó István ..................................3/21

Anyagtudomány

Babcsán Norbert............................1/61Babcsánné Kiss Judit ....................1/61Balázsi Csaba................................2/26Barkóczy Péter ..............................2/30Beke Sándor ..................................1/61Blaskovics Ferenc..........................1/61

Dobó Zsolt ....................................3/39Ferenczi Tibor ................................3/39Gácsi Zoltán ..................................3/34Gyöngyösi Szilvia ..........................2/30Janovszky Dóra ............................3/48Kaptay György ..............................5/42Karacs Gábor ................................5/47Kardos Ibolya ................................3/34Károly Zoltán..................................2/26Klébert Szilvia ................................2/26Lukács János ................................3/43Májlinger Kornél ............................5/53Mohai Ilona ....................................2/26Orbulov Imre Norbert ....................5/53Rontó Viktória ......................2/35, 3/54Roósz András........................3/48, 5/47Sóki Péter ......................................1/61Svéda Mária ..................................3/48Számel György ..............................1/61Szépvölgyi János ..........................2/26Tomolya Kinga ..............................3/48Tóth László ....................................1/61

Felsőoktatás

Bereczki Péter ................................1/7Bognár Viktória ..............................1/20Dúl Jenő ........................................2/39Fehér Jánosné ................................1/7Gonda Viktor..................................1/20 Hatala Pál ......................................2/39Józsa Róbert....................................1/7Kadocsa László ..............................1/1Molnár László ................................1/20Nagy Gábor ..................................5/58Portász Attila....................................1/7

Dr. Kiss Mátyás....................................................1/66Komár László ......................................................1/65Kovács Dezső......................................................1/66Lőrinczi József ....................................................2/50Mokri Pál ..............................................................1/65Dr. Nyitray Dániel ................................................3/69Pálfi István ..........................................................2/49Sas István ............................................................5/69Simon Béla ..........................................................2/49Szécsi Károly ......................................................2/50Szegedy-Maszák Tibor ........................................1/66Dr. Tóth Lajos Attila ............................................5/69

Középkori Vasipari Park és Őskohász Tábor Somogyfajszon........................................................................................2/43Külföldi hírek ..................................................................6/76Lapszemle ......................................................................4/44Márciusban megkezdődött a Borovszky-emlékév előadás-sorozata ..........................................................................2/44Megemlékezés az OMBKE alapításának 120. évfordulójáról4/31Meghívók, hirdetmények................................................ 3/64,....................4/30, 4/46, 4/49, 6/4, 6/8, 6/24, 6/29, 6/36, 6/55

Múzeumi hírek ................................................................3/67

Nekrológ:Altnéder János (1919–2011)................................1/68Berecz Endre (1925–2012)..................................6/69Dr. Buray Zoltán (1919–2011) ............................1/67

Dr. Dénes Éva (1964–2012) ................................3/70Dr. Dutkó Lajos (1938—2012) ............................3/72Enyingi Kálmán (1932–2012) ..............................5/71Fuchs Erik (1930–2011) ......................................1/70Gombás László (1926–2012) ..............................3/71Dr. Horváth Ferenc (1929–2012) ........................1/72Kálmán Béla (1946–2011) ..................................1/68Molnár László (1924–2012) ................................6/69Pöstényi Balázs (1936–2012)..............................5/71Prohászka János (1920–2012)............................5/72Dr. Schippert László (1932–2011) ......................1/69Schultheisz Gyula (1928–2011) ..........................1/69Sípos Ákos (1948–2012) ....................................2/51Soltész István (1927–2012) ................................6/68Dr. Szabó Ferenc (1930–2012) ..........................2/52Szaniszló Ágnes (1944–2012) ............................5/70Dr. Zsámboki László (1936–2012) ......................1/71

Öntészeti szimulációs fórum ..........................................3/65Száz éve született Gillemot László akadémikus ............3/63Szemelvények kohászatunk múltjából:

Korompa..............................................................1/B3Boksán ................................................................2/B4Libetbánya ..........................................................5/B4

Személyi hírek ................................................................4/57Tartalom és tárgymutató – 2011 ..................................2/I-IV.Vízierővel működő hámorok rekonstrukciója Szászország -ban ..................................................................................5/68XIX. Szigetközi Szakmai Napok......................................3/65

IV TARTALOMJEGYZÉK

Tárgymutató 2011

A, Á

acél hengerlése ......................1/2, 1/7– horganyzása ................................3/6– hőkezelése ................................5/47– vizsgálata ..................................3/43acélhulladék hasznosítása ............3/2acélgyártás ....................................5/8acélolvadék ....................................5/8 aerogél ..........................................3/39alakváltozás ..................................2/39alumínium alakítása ......................1/52– hengerlése ........................3/21, 3/25 alumíniumipar története ......1/52, 2/21 alumíniumötvözet ................3/16, 5/19– hőkezelése ........................5/30, 5/36–, járműipari ..................................5/30– kristályosodása ..........................5/25– mechanikai tulajdonságai ....................................................5/19, 5/30, 5/36

anyagtudomány ..............1/1, 1/2, 5/42anyagvizsgálat ..............................3/43ausztenit ......................................5/47

B

bányászat története .....4/37, 4/45, 4/50bevonatok ....................................2/26biomassza ....................................5/58bucavas ........................................2/43

CS

csőgyártás ....................................2/43

D

diffúzió ..................................2/30, 5/12dúsulás ........................................5/25

E, É

elektroacélgyártás ........................2/41 energiafelhasználás ......................5/58energiagazdálkodás ......................4/47ércelőkészítés ..............................1/44eutektikum ....................................3/16

F

felsőoktatás ..............................1/1, 6/9fémhabok ......................................1/61fémkohászat – Magyarországon ........................2/21

fémkompozitok ..............................5/53forrasztás ......................................3/29

G

galvánbevonat ..............................1/57galvanizálás ..................................1/57

H

hengerlés ................................2/1, 2/3hőkezelés ......................................2/30hőszigetelés ..................................3/39hulladékgazdálkodás ......................3/2

I, Í

implantátum ..................................1/61

K

kapilláris ........................................5/42kemenceépítés ............................3/39kéntelenítés ....................................5/1képlékenyalakítás ........1/20, 1/37, 2/1kompozitok–, fémmátrixú ................................5/53kristályosodás ................................................2/35, 3/16, 3/29, 3/48, 3/54, 5/25

M

Magyarország(on)– acélgyártás ................................2/41– alumíniumipar ............................1/52– fémkohászata ............................2/21– öntészete ............................1/48, 2/9– vaskohászata ..........1/37, 2/41, 2/44maratás ........................................3/34meleghengerlés ......................1/2, 1/7 melegrepedés ..............................5/19metallográfia ................................3/34modellezés ...1/2, 1/20, 2/1, 2/3, 2/30

N

nagyolvasztó ..................................5/1 nitridálás ......................................5/12

NY

nyersvasgyártás ..............................5/1

O, Ó

oktatás– Magyarországon ..................1/1, 6/9OMBKE Öntészeti Szakosztálya2012/különszám

Ö, Ő

öntészet(i)– Magyarországon ........1/48, 2/9, 6/30– technológiák ..............................3/12 öntöttvas –, ausztemperált ..........................1/44–, gömbgrafitos ............................1/44– hőkezelése ................................1/44– vizsgálata ..................................3/34ötvözetek–, amorf ......................2/35, 3/48, 3/54

P

plattírozás ............................3/21, 3/25plazmaszórás ................................2/26

R

repedésterjedés ............................3/43réz képlékenyalakítása ................1/20– kohászata ..................................1/57

S

Selmecbánya ......6/9, 6/16, 6/20, 6/25súrlódás ..........................................2/3

SZ

szerszámacél ................................5/12szimuláció ............1/7, 2/39, 3/12, 5/47

T

termodinamika ..............................5/42 tűzi horganyzás ..............................3/6

Ü, Ű

üstmetallurgia ................................5/8

V

vaskohászat – Magyarországon ..............2/41, 2/44– története ....................................1/37

Valenta László ..............................1/20Verő Balázs......................1/2, 1/7, 1/20Virág János......................................1/7Woperáné Serédi Ágnes................5/58

Hírmondó

Emődi András ................................6/25Havasi István ................................4/37

Hegedűs Réka ..............................4/37Józsa Róbert..................................2/44Károly Ferenc ................................6/16Károly Gyula ..................................2/41Kurgyis Kata ..................................4/37Lengyel Károly ..............................6/30Livo László ....................................4/47ifj. Oelberg Gusztáv ......................6/20Oelberg Gusztáv............................6/20

Réthy Károly ..................................4/50ifj. Rosta István ................................6/9Rosta István ....................................6/9Szende György ..............................6/30Szilágyi Irén ..................................2/44Thiele Ádám ..................................2/43Vitális György ................................4/45Wanek Ferenc ..............................6/25

közötti holtidő így 1 sec-nál kisebblehet.

A befogókhoz csapokkal csatlako-zik a próbatest a hossztengely irányúmegnyúlás megakadályozása céljá-ból. Ez a megoldás, vagyis a hossz-irányú alakváltozás megakadályozá-sa, valamint az egyes lépések közötti90°-os elforgatás kombinációja teszilehetővé, hogy a próbatest alakítotttérfogatában a vizsgálat során nagyalakváltozás alakuljon ki. Vízszinteselhelyezkedésű hidraulikus működte-tésű alakító egységet alkalmazva,amelyek a pofákat is tartják, biztosítjaa rendszer a próbatest alakításáhozszükséges terhelést.

A két alakító egység egymástólfüggetlen működtetésű. Az egyik hid-raulikus rendszert a Gleeble 3800-asszimulátor már meglevő 20 tonnás, 2m/sec-os rendszere jelenti. A másikalakító egység a MAXSTRAIN MCU-jához tartozik, és kb. 40 tonna stati-kus terhelés kifejtésére alkalmas. A2. ábra két vázlatán a MAXSTRAINmechanikai rendszere és a próbatestbefogása a forgatást biztosító motor-ral együtt látható.

A Gleeble közvetlen ellenállásfűté-sen alapuló technológiája a próbatesthőmérsékletének pontos szabályozá-sát teszi lehetővé. A hasáb alakú pró-batest maximális mérete 25x25x198mm. A próbatest végei egy rögzítőszerkezetbe vannak befogva, beépít-ve, amelyekhez egy bilincs is tartozik.Mindezek együtt a forgatást végzőmanipulátorhoz csatlakoznak.

Mivel a MAXSTRAIN képes a pró-batest tengelyirányú megnyúlásánakmegakadályozására és a hosszten-gelye körüli elforgatására, lehetővéválik, hogy legfeljebb 18 lépésből állóalakítási sorozattal 20, vagy mégennél nagyobb mértékű összalak vál -tozást érjünk el.

A hőmérséklet mérését vagy aMAXSTRAIN MCU-jával együtt le -szállított pirométerrel, vagy a próba-testre hegesztett termoelem jele alap-ján lehet megmérni. A MAXSTRAINMCU-ja egy vákuumtartályt is magá-ba foglal, amely közvetlenül csatla-koztatható a Gleeble rendszer vá -kuumszivattyújához. A vákuumtartálya vákuumozás után semleges gázzalvisszatölthető, ezzel tovább csök-kentve a próbatestnek a vizsgálatközbeni esetleges oxidálódását.

A próbatest hevítését a befogókonkeresztülfolyó áram Joule hőjével biz-tosítjuk. Kiegészítő, pótlólagos heví-tést biztosít az alakító pofákon átfolyóáram is, de értelemszerűen ez csakakkor kezd hatni, ha az alakító pofákmár érintkezésbe kerültek a próbatestkét oldalával.

A 35036-os MAXSTRAIN modellvezérlésére egy ún. GSL (GleebleScript Language) programnyelv szol-gál. A felhasználó által GSL-ben írt

programok segítségével biztosíthatóa többlépcsős alakítás mechanikai éstermikus paramétereinek szabályozá-sa. A felhasználó által GSL-ben írtegyszerű program segítségével le -hetőség van az alakításokból és for-gatásokból álló többlépcsős alakításiművelet szekvenciális folyamatainakkontrolljára. A hevítési és hűlési se -besség a próbatest anyaga és mére-te által megszabott fizikai korlátok kö -zött szabályozható.


4. ábra. A próbatest alakjának többtengelyű kovácsolás (MF) közbeni változása

5. ábra. A j– = 0,5 egyedi alakváltozásokból és az egyes alakítási lépések közötti90°-os elforgatásokból álló, végső esetben 1, 4 és 10 összalakváltozást eredményezőMF-kísérletek programja

A 3. ábrán a MAXSTRAIN egységmechanikai funkcionális részeirőlkészített felvételek láthatók, a meg-munkálandó próbatesttel együtt.

3. A többtengelyű kovácsolásprogramozásának elméleti meg -fon tolásai

A többtengelyű kovácsolás techniká-jánál az alakítási mérték meghatáro-zásához érdemes tanulmányoznimagát az alakítás folyamatát lépé-senként. A 4. ábra mutatja be az elsőnéhány alakítási lépést.

Látható, hogy a kezdetben négyzetközép-keresztmetszetű, s0×h0×10mm méretekkel jellemzett alakítotttérfogat (kocka) az első alakításvégén íves palásttal határolt alakzattátorzul, melynek közép-keresztmet-szete egy s1×h1 méretű téglalap. Atovábbi alakítások során a minta 90°-os forgatása mellett a 4. ábra szerintiutolsó két lépés ismétlődik. Az ívespalástfelület kialakulása a próbatesthossztengelyének irányában („x”irány) jellemző gátolt alakváltozássalmagyarázható, melynek következté-ben a próbatest anyaga – a térfogat-állandóság miatt – oldalirányba, illet-ve az alakítást közvetlenül el nemszenvedő, átmeneti tartomány felékényszerül áramlani. E palástfelület a4. ábra szerinti „z” irányban is kismértékben íves, mely erősen hason-latos az egytengelyű nyomóvizsgála-toknál a szerszám és a darab közöttisúrlódás hatására kialakuló hor dó -sodás jelenségéhez

A 4. ábrát tekintve feltűnik, hogy az

első alakításnál kezdeti vastagság-nak tekintett h0 = 10 mm nem egyen-lő a 2. alakítás előtti kezdeti vastag-sággal, mely nem más, mint az elsődeformáció után létrejövő s1 magas-ság a próbatest 90°-os forgatásátkövetően. Emiatt az azonos végállás-ra programozható alakító szerszám -felek az első és a második alakításnáleltérő mértékű deformációt hoznaklétre. Az alakváltozás mértékénekpontosabb beállításához a későbbi-ekben ún. adaptív eljárást fogunkhasználni, amely az alakított zónahosszának folyamatos mérésévelszabályozza a folyamatot.

4. A kísérleti anyag

A kísérletek anyagául szolgáló ötvö-zetlen rezet a Schmelzmetall Kft.-bengyártották. A vákuumindukciós ke-men cében megolvasztott katódrézbőlkisméretű tuskókat öntöttek, amelye-ket 14 mm átmérőjű rúddá kovácsol-tak. Kovácsolás után a rudak anyagát750 °C-on 1 óráig lágyították. Lá -gyítás után a réz átlagos szemcse-mérete 130 µm volt. A hőkezelt rudak-ból marással állították elő aMAXSTRAIN-es MF-kísérletekhezszükséges 10x10x42 mm méretű pró-batesteket, összesen 18-at.

5. A rézmintákkal végzett MF-kísér-letek programja

Az 5. ábra szemlélteti a rézmintákonvégzett szimuláció programját. A gra-fikon ábrázolja az „ék” változóval azo-nosított jobb oldali szerszám és a

„löket” változónak megfelelő bal olda-li szerszám útját az idő függvényé-ben. Az „s” érték az egyes alakítások-hoz programozott végpozíció, mely aIII–VI. programoknál már a rugalmasalakváltozással növelt, korrigált érték.Ezt a korrekciót az első két szimuláci-ón átesett minták tényleges méreteés a programozott méret közötti elté-rés alapján állítottuk be. A t5 időtartamaz egyes alakítási sebességek sze-rint számított idő a teljes szerszám-mozgásra vonatkozóan. Mivel alakí-tásonként j– = 0,5 alakváltozást prog-ramoztunk, továbbá egy ciklusban kétalakítás történik egy 90°-os forgatásközbeiktatásával, ezért a feltüntetettciklusszámok megegyeznek a meg -való sítandó összalakváltozás sal.

6. A rézminták MF-alakítása közbenmeghatározott adatok értékelése

A 6. ábra diagramján a Σ j– = 1összes alakváltozásra programozottMF-kísérletek során mért adatokbólszámított s— – j–, vagyis egyenértékűfeszültség–egyenértékű nyúlás gör-bék láthatók. A diagram „folyási gör-béire” rátekintve szembetűnő az alak-változási sebességnek 1 sec-1-ről 10sec -1-re való növelésének hatása,hiszen a nagyobb alakváltozási se -bes ségre vonatkozó görbék mindvé-gig a kisebb alakváltozási sebességrevonatkozó felett futnak. Ez a helyzetmegfelel az elméleti várakozásnak.

Az azonos alakváltozási sebes-séggel végrehajtott 1. és 2. alakításravonatkozó görbék jellegüket tekintveközel megegyező lefutásúak, a fe -


6. ábra. A Σ j– = 1 összalakváltozásra programozott MF-kí -sérletek során mért adatokból származó s— – j– görbék

7. ábra. A Σ j– = 4 összalakváltozásra programozott MF-kísér-letek során mért adatokból származtatott s— – j– görbék

szültség az alakváltozás növekedé-sével monoton módon, de egyrecsökkenő mértékben nőtt. A réz pró-batestek MF-alakítása során a prog-ramozott és a megvalósult alakválto-zás mértéke között számottevő, derendszeres eltérést tapasztaltunk. Aprogram szerinti Σ j– = 1 helyett akisebb alakváltozási sebességnél0,74, míg a nagyobb alakváltozásisebességnél még ennél is kisebb,0,70-es érték adódott. Ennek az elté-résnek számos oka lehet. A ténylegesok megtalálásában segítséget nyúj-tottak a Σ j– = 4 és Σ j– = 10 össz ala-kítással végzett kísérletek, amelyeksorán 8, illetve 20 darab j– = 0,5 mér-tékű alakítást programoztunk 1 sec-1

és 10 sec-1 alakváltozási sebességmellett.

A 7. ábrán a j– = 4 összalak vál to -zásra programozott MF-kísérleteksorán felvett „folyási görbék” láthatók.A vékony vonalak az 1 sec-1, míg avastag vonalak a 10 sec -1 alakválto-zási sebességhez tartoznak. A kisebbés a nagyobb alakváltozási sebes-séggel végzett alakításokhoz tartozófolyási görbék egymáshoz viszonyí-tott helyzete az előző kísérletnéltapasztaltak szerint alakult, de az5–6. alakítási lépéstől kezdve a gör-bék jellege megváltozik, az egyenér-tékű feszültség az alakítás mértéké-nek növekedésével kezdetben las-sabban növekszik, mint az első né -hány alakítási lépcsőben, majdfokoza tosan, egyre meredekebbennö vekszik, végül a befejező szakasz-ban a görbe lefutása az előzőekhezhasonlóvá válik.

A programban előírt Σ j– = 4-hez

képest itt is eltérést tapasztaltunk,nevezetesen 1 sec -1 alakváltozásisebesség esetén 3,85, míg 10 sec-1

alakváltozási sebesség esetén 3,78adódott.

A jobb áttekinthetőség kedvéért aΣ j– = 10 MF-es alakítási kísérletekso rán az eltérő alakváltozási sebes-séggel felvett „folyási görbéket” a 8/aés 8/b ábrákon külön-külön mutatjukbe. A nagyobb, 10 sec-1 alakváltozásisebesség mellett felvett görbesoro-zatnál itt is megfigyelhető a görbékjellegének megváltozása a 6–7. alakí-tási lépcsőben.

Az előírt, programozott Σj– = 10összalakváltozás helyett az 1 sec-1

sebességű alakításkor 8,6, míg a 10sec-1 sebességű esetén 12,0 alak-változást hoztunk létre, vagyis ebbenaz esetben a nagyobb alakváltozásisebességű alakításnál alakult kinagyobb összalakváltozás. Ez utóbbiérték feltehetően valamilyen egyedihibára vezethető vissza.

Az MF-kísérletek során felvett„folyási görbe” sorozatok elemzésealapján az ötvözetlen réz j– ≥ 1 alak-változások esetén való viselkedéséreis kaptunk információt. A több iránybólvégzett alakítássorozat hatásárakialakuló alakváltozási és feszültség-állapot leírása kontinuummechanikaileírásmódot és további kísérleteket


8. ábra. A Σ j– = 10 alakváltozásra programozott MF-kísérletek során mért adatokból számított s— – j– görbék: a) Az 1 sec -1 alak-változási sebesség mellett felvett folyási görbék; b) A 10 sec-1 alakváltozási sebesség mellett felvett folyási görbék

9. ábra. Az egyes alakítási lépések végén kialakult maximális folyási feszültség aprogramozott kumulatív alakváltozás függvényében

igényel, melyeket a már említettadaptív programozási eljárással, egyjövőbeni kísérletsorozat keretébenszeretnénk elvégezni.

Ebben a dolgozatbanilyen mélységű elemzéstnem ismertetünk, de a 9.ábrán az alakítási lépé-sek számának függvé-nyében megadtuk a mértfeszültség maxi mu má -nak változását. Meg -állapíthat juk, hogy aj– ≈ 1,5-2,0 alakváltozá-sig a maximális feszült-ség értéke erőteljesen,350 MPa-ról akár 550MPa-ra növekszik, majdaz összalak vál tozás ér-té kének növekedésévelfokozatosan csökken400-450 MPa-ra. Ezekaz eredmények azt való-színűsítik, hogy azoknálaz MF alakítási kísér-leteknél, amelyekre aj– ≈ 2 alakváltozás ajellemző, szá mol ni kell amegmunkált próbatestmelegedésével.

A maximális feszült-ségek ilyen mértékűcsökkenésekor azt isfigyelembe kell venni,hogy a réz már j– ≈ 2alakítás hatására is ún.telített állapotba kerül[4], amelyben számot -tevő alakítási ke mé -nyedésre már nem szá -míthatunk. Ezt a megál-lapítást megerősítik aj– ≈ 1, 4 és 10 mérték -

ben alakított rézmintákon vé g zettmikro ke mény ség-mé rések és szö-vetvizsgálatok eredményei is.

7. Az MF-alakításon átesett réz-minták keménysége és szövet-szerkezete

Az 1, 4 és 10 mértékben alakítottpróbatestekről készített fényképet a10. ábra szemlélteti. A felvétel alap-ján jól látható, hogy a még 10 egyen-értékű alakváltozást elszenvedettmintákon sem alakult ki repedés.

Az alakítás jellegéből következik,hogy az utolsó lépésben végzett ala-kításkor az alakított próbatest meg-munkált felülete síknak bizonyul, mígaz arra merőleges felület – a mintahosszirányú alakváltozásának aka-dályozottsága miatt – kidomborodik.Részben az előbb említett körülménymiatt, részben pedig azért, hogy azutolsó alakítási művelet hatását isfigyelembe vegyük, a minta sík felüle-tein mértük meg a HV10 keménysé-get. Az egyes mintákon mért kemény-ségértékek átlagait a 11. ábra diag-ramja mutatja.

A 12. ábra mikroszkópos felvételeia három darab, különböző mértékűösszalakváltozással, de egyaránt 10sec-1 alakváltozási sebességgel ala-kított rézmintáról készültek.

8. Összefoglalás

A 10 sec-1 alakváltozási sebességgel,j– ≈ 1, 4 és 10 mértékben alakítottminták szövetéről maratott állapotbankészített fénymikroszkópos felvételekegyértelműen tükrözik az alakváltozá-si mérték növekedésének hatását.Mivel már a j– ≈ 1 összalak változásesetén is két, egymásra merőlegesirányban alakítottuk a mintát, aszövetben az egyes krisz tallitokon


10. ábra. A Σ j– = 1, 4 és 10 összalakváltozást elszenvedettréz próbatestek fényképe

11. ábra. Az MF-kísérletek próbatesteinek HV keménysége azösszalakváltozás függvényében

12. ábra. A j– = 10 sec-1 alakváltozási sebesség -gel Σj–= 1, 4 és 10 összalakváltozásig alakított réz -minták szövetképe. A csiszolat síkja az utolsó alakítá-si művelet során kialakult sík felületre merőleges.Maratás: ammónium-perszulfát tömény vizes oldata

A Fémkohászati Szakosztály 2013.március 22-én tartotta ünnepi vezető-ségi ülését a március 15-ére valóemlékezés jegyében. A rendezvénylevezető elnöke Csurgó Lajos szak-osztályi elnök volt.

Először Sándor István titkár tartottrövid beszámolót a közelmúlt szak-osztályi és egyesületi eseményeiről.Kitért a helyi szervezetek munkájárais. Az egybegyűltek figyelmébe aján-lotta, hogy a szakosztály vezetőségefelkarolta a „néhai” Csepeli Fémműtelephelyén elhelyezni tervezett kétemléktábla ügyét. Az egyik az elsőmagyarországi alumíniumkohó csar-nokának falán, a Magyarországonműködött négy alumíniumkohónak(csepeli, ajkai, inotai, tatabányai) állí-tana emléket. A másik a WeissManfréd alapította legnagyobb hazaiszínesfém-kohászati vállalatra, aCsepeli Fémműre, és a fennállásá-nak több mint 110 éve alatt ott dolgo-zott szakemberekre emlékezne.

A március 15-i ünnep kapcsánDánfy László, a kecskeméti helyiszervezet elnöke tartott élvezeteselőadást Kossuth Lajos életútjáról ésa forradalomban betöltött szerepéről.

Soltész Istvánra, az Egyesületexelnökére emlékezve Balázs Tamásalelnök idézte fel pályájának néhánymozzanatát (l. kép). Ezt követőenlevetítettünk egy 1989-ben készült,

„Kohászat” című filmet, amibenSoltész István, mint akkori OMBKE-elnök, a kohászat iránti elhivatottság-ról és az Egyesület szerepérőlbeszélt. A jelenlévők megállapították,hogy az elhangzottak azóta semveszítettek aktualitásukból.

A rendezvény jó hangulatú büféva-csorával zárult.

�� BT


belül egymást többszörösen metszőcsúszási vonalakból álló rajzolatfigyelhető meg. Ez nyilván annak akövetkezménye, hogy az első alakí-tási lépésben aktiválódott csúszósí -kokhoz képest a második lépésbenmár a 90°-os elforgatás miatt kedve-ző helyzetbe került csúszósíkok isműködésbe lépnek. Természetesenaz sem kizárt, hogy már egy adottalakítási lépés közben is több, egy-mással szöget bezáró csúszási síkaktivizálódik, hiszen az alakításilépésenkénti alakváltozás önmagá-ban is elég nagy, nevezetesen 0,5értékű.

A nagy összalak változás hatásárafeltételezhető, hogy az ötvözetlen rézcsúszási rendszerének mindeneleme előbb vagy utóbb aktivizálódik,és így kialakul az intenzív képlékenyala kításon átesett fé mekre jellemzőún. building block-okból álló szövet -szerkezet. A többtengelyű ková csolásnagy alak vál to zá sok után kia lakulószövetszer kezet jel legét tekintvenagyon hasonló a könyöksajtolt mun-kadarabokban többszöri átsajtolás ésaz egyes sajtolások között újabb

elforgatás után kialakuló szövet szer -kezethez. Kö nyök sajtoláskor ugyan isa nyírási fősíkban lejátszódó alakvál-tozás hatására először ún. elnyújtottréteges struktúra (ELS – ElongatedLamellar Structure) alakul ki, amely –az alakváltozás későbbi szakaszá-ban, vagy egy más, elforgatott pozíci-óban végzett újabb átsajtolás hatásá-ra – feldarabolódik, szegmentálódik.A building block-okat így nagydiszlokáció sűrűségű falak határolják,amelyekben bonyolult diszlokációreakciók játszódnak le, amelyekvégül az egyes blokkok egymáshozviszonyított elfordulásához, és végülnagyszögű szemcsehatárokkal elvá-lasztott, akár nanoméretű krisztal li-tokból álló szerkezet kialakulásáhozvezetnek.


Ez a dolgozat a Dunaújvárosi Főis -kolán folyt TÁMOP 4.2.2. EurópaiUnió által támogatott projekt kereté-ben végzett munka eredményei alap-ján született. Ezúton is köszönjük atámogatást!

Irodalom

[1] V. M. Segal: Materials processingby simple shear. MaterialsScience and Engineering A197(1995) pp. 157–164.

[2] Gonda Viktor, Bodnár Viktória,Molnár László, Verő Balázs,Valenta László: A könyöksajtoláselmélete és gyakorlata. Bányá -szati és Kohászati Lapok, 145.év folyam, 2012/1. szám, p.20–36.

[3] Ultrafinom és nanoszerkezetűtömbi anyagok szemcseszerke-zete és tulajdonságai közöttikapcsolat, továbbá a dominánsha tásmechanizmusok kutatása.Kutatási jelentés az ISDDunaferr Zrt. részére, (2011), p.38–45.

[4] Q. Xue, I. J. Beyerlein, D. J.Alexan der, G. T. Gray: III.Mecha nisms for Initial GrainRefinement in OFHC copperduring equal channel angularpressing. Acta Materialia,Volume 55, Issue 2, January2007, p. 655–668.

Soltész Istvánra emlékezik Balázs Tamás

A Fémkohászati Szakosztály ünnepi vezetőségi ülése

38 ANYAGTUDOMÁNY www.ombkenet.hu

1. Bevezetés

Húsz éve szinte ismeretlenek voltakMagyarországon a duplex rozsda-mentes acélok, még az egyetemi ok-tatásban is. Ehhez képest mára kiala-kult egy olyan gyártói kör, amely márközel évtizedes tapasztalatot szerzetta duplex acélok feldolgozásában. Aduplex acélok hegesztése során adelta-ferrit és az ausztenit megfelelőmennyiségének biztosítása, és ígymérése különösen lényeges.

A delta-ferrit (δ-ferrit) a legalább10,5% krómot tartalmazó rozsda-mentes acélok közül az ausztenitesés a duplex acélminőségek fontosfázisa. A hegeszthetőségük és a kor-rózióállóságuk lényeges eleme adelta-ferrit-tartalom. Az ausztenitesacélok különféle változataiban ez a

nullától akár 20%-ig is terjedhet, aduplex acélokban pedig 30 és 70%között kell lennie. A gyártás közbenés után végezhető ferrittartalom-meghatározáshoz különféle módsze-rek állnak rendelkezésre:– a vegyi összetétel alapján becslés-

sel, számítással, szövetelemáb-rákkal (szövetdiagramokkal),

– metallográfiai módszerekkel,– mágneses mérésekkel,– röntgendiffraktométeres vizsgálat-

tal,– a Mössbauer-effektuson alapuló

mérésekkel,– visszaszórtelektron-diffrakciós

(EBSD) vizsgálattal.Dolgozatunkban áttekintjük a kü-

lönféle szövetdiagramokat, bemu-tatjuk a delta-ferrit-tartalom megha-tározásának mágneses mérési le-

hetőségeit és a mikroszkópos vizs-gálatokkal szerzett tapasztalatainkat.

2. Mágneses mérőműszeres méré-sek

A műszeres mérések az ausztenitparamágneses és a delta-ferrit ferro-mágneses tulajdonságán alapulnak.A telítési mágnesezettség elvén ala-puló vizsgálati módszerek lényege,hogy a mágneses hiszterézisgörbetelítési pontjáig mágnesezve azanyagot, mérhető a mágneses mező-vel való kölcsönhatásra adott válasz.A telítési polarizáció arányos a ferro-mágneses fázis mennyiségével;ebbe a fogalomba azonban beletarto-zik a delta-ferrit mellett az auszte-nites acél hidegalakításakor képződőalakítási martenzit is. Az ilyen elvűmérés nagy előnye, hogy kiterjed azegész vizsgált térfogatra, hátránya,hogy csak laboratóriumi körülményekközött használható, valamint az,hogy mintavétellel járó roncsolásosvizsgálat. A méréshez a delta-ferrittelítési polarizáció értékének ismere-te szükséges, mely függ a fázisösszetételétől.

ANYAGTUDOMÁNYROVATVEZETÕK: dr. Buzáné dr. Dénes Margit és dr. Klug Ottó

WLADICZANSKI IVETT – FODOR OLIVÉR – DOBRÁNSZKY JÁNOS

A delta-ferrit meghatározása rozsdamentesacélokban

Wladiczanski Ivett egyetemi hallgató, a BME Gépészmérnöki Karának gépész-mérnöki mesterszakán tanul. Az Anyagtudomány és Technológia Tanszéken 2012-ben készített szakdolgozatával első díjat nyert a GTE Hegesztési Szakosztálypályázatán.Fodor Olivér gépészmérnök, anyagvizsgáló szakmérnök, az Állami Energia-felügyelet (ÁEF) Anyagvizsgáló Laboratórium Kft. ügyvezető igazgatója, a BMEAnyagtudomány és Technológia Tanszék meghívott oktatója.Dobránszky János gépészmérnök, hegesztő szakmérnök, az MTA–BME Kom-pozittechnológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa.

A rozsdamentes acélok körében az auszte-nites és a duplex acélok fontos jellemzője adelta-ferrit-tartalom. A hegesztett szerkezetekgyártásában előírásokat adnak erre vonat-kozóan, amelyek teljesülését szigorúan el-lenőrizni kell. A cikkben a szerzők ismertetikazokat a módszereket, amelyek lehetővéteszik a delta-ferrit mennyiségének megha-tározását: a műszeres méréseket, a metal-lográfiai eljárásokat és a szövetdiagramokszámítási lehetőségeit. Az alapanyagokon ésa hegesztési varratokon végzett összehason-lító vizsgálatok alapján értékelik a különfélemódszerek pontosságát. 1. ábra. A VASKUT-ban kifejlesztett Ferrikomp műszer


2.1. A ferritszkópokA mágneses vizsgálatok legfontosabbcsoportját a hordozható ferrittartalom-mérő eszközök alkotják. A megbízha-tó mérést számos tényező nehezíti,ezért is fordulhat elő az, hogy a külön-böző koncepciójú mérőeszközök nemfeltétlenül adnak azonos eredményt.

A mágneses permeabilitás mérésealapján határozható meg a delta-fer-rit-tartalom a duplex és az auszte-nites acélokban a Fischer FeritscopeFMP30 műszerrel. Ez az örvényára-mos mérőműszer a kezdeti mágne-ses permeabilitást méri, kis mágne-ses teret indukálva az anyagban. Apermeabilitás közel arányos a telítésipolarizációval, s ezen keresztül a fer-rittartalommal. A Feritscope megfelelaz MSZ EN ISO 17655:2003 szab-vány előírásainak. Gyorsan, egysze-rűen mérhető a Feritscope-pal a fer-rittartalom egy kb. 4 mm átmérőjűkörben. Ferrittartalmat (F% = 0,1 és80% között) és ferritszámot (FN =0,1-től 110-ig) egyaránt mérhetünkvele. Adattárolásra is alkalmas, ésszámítógéphez köthető.

Hasonló elven működő műszer aDiverse Technologies által kifejlesz-tett Ferrite Meter MagMet MF300F+is. Ritkaföldfémmágnes indukálja amágneses mezőt, a műszer méri atérerősséget, és ennek értékéből szá-mítja a ferrittartalmat. A mérés egykörülbelül 10 mm-es átmérőjű terület-re terjed ki 1 mm-es mélységig. Amérési tartomány 0,1–115 FN, illetve0,1–83 F%. Léghűtéses vizsgálófejjelkb. 300 °C-os darabok vizsgálata ismegvalósítható.

Az egykor világhírű magyar mű-szaki fejlesztés egyik nagyszerű pro-duktuma a Szombatfalvy Árpád ésmunkatársai által az 1960-as évek-ben, a Vasipari Kutatóintézetben ki-

fejlesztett Ferrikomp műszer (1. áb-ra), amelynek még ma is vannakműködő példányai. A Ferrikomp a fer-romágneses fázisok mennyiségétméri [1–5]. A műszer pontossága ±10relatív%.

2.2. A letépőerőt mérő műszerekA mágneses ferrittartalom-mérésieljárások elsőként kifejlesztett eszkö-zei, a Magne-gage-ek, a mágnesesvonzóerő alapján határozzák meg aferrittartalmat. Közvetlen összefüg-gés található a ferrittartalom és amaerő között, amely ahhoz szükséges,hogy leválasszunk egy mágnest amintáról. A berendezést eredetilegazért fejlesztették ki, hogy mérnilehessen a mágneses bevonatokvastagságát nemmágneses anyago-kon, de később a ferrittartalom kimu-tatására terjedt el. Hátránya, hogylaboratóriumi eszköz, nagyon érzé-keny a vibrációra. A gyakorlati alkal-mazás körülményeit az MSZ EN ISO8249:2000 szabvány foglalja össze.

3. A delta-ferrit-tartalom meghatá-rozása metallográfiai úton

Az ÁEF Anyagvizsgáló Laboratóriumgyakorlatában, a korábbi időkben ele-gendő volt műszeres méréssel iga-zolni a hegesztett kötésekben találha-tó delta-ferrit mennyiségét. Azonbanmostanra szinte minden vizsgálatesetén elvárás a metallográfiai mód-szer alkalmazása. A maratási techni-kának igazodnia kell a darab szövet-szerkezetéhez. Ez a delta-ferrit-tarta-lom vizsgálatakor különösen igaz, haugyanis hagyományos kémiai mara-tásnak vetjük alá, a fázisok nem külö-nülnek el egymástól egyértelműen. Aduplex mintáknál is felmerül egyolyan probléma, hogy a maratás

során a különböző fázisok ugyan jóllátszanak, de a színük egyezik, és ezmeggátolja a kvantitatív metallográfiahatékony alkalmazását.

Olyan eljárásra van szükség,amellyel a ferrit és az ausztenit meg-különböztethető. Erre kétféle maratásismert: az elektrolitikus és a színesmaratás.

3.1. Az elektrolitikus maratásElektrolitikus maratással láthatóvátehető a minták szövetszerkezeteúgy, hogy a ferrites és az ausztenitesfázis jól elkülöníthető lesz. Az elektro-litikus maratás során a mintát egyen-feszültségű áramforrás pozitív sarká-hoz csatlakoztatjuk, így megy végbeaz oldódás. A reagensek a szövet-szerkezet eltérő elemeit máskéntmarják: a ferrit sötét, míg az ausztenitvilágos színű lesz, ezzel jól elkülönít-hetők egymástól.

A polírozást 6 µm-es, majd 3 µm-es gyémántszuszpenzióval végeztük.Az áramkör pozitív pólusát a mintá-hoz csatlakoztattuk, a negatív pólustpedig a marószert – NaOH 40%-osvizes oldata – tartalmazó fémedény-hez. A feszültség értékét 40 V, amaratási időt 5–7 s, az áramsűrűsé-get pedig 0,02–0,03 A/mm2 értékreválasztottuk, és a maratást 1–3 alka-lommal megismételtük. A 2. ábramutatja, hogy a ferrit és az ausztenitjól elkülöníthető: az előbbi sötét, mígaz utóbbi világos színű lett.

A hegesztett kötések varrata éshőhatásövezete sokkal nehezebbenmaródik, mint az alapanyag. A szem-csehatárok ugyan jól láthatók, de ezalapján még nem különböztethetőmeg a delta-ferrit az ausztenittől.Ezért a hegesztett kötéseket előszörmegmartuk, kisebb áramsűrűségés/vagy maratási idő mellett, azután a

2. ábra. LDX2404 típusú duplex acélszövetszerkezete elektrolitikus maratásután

3. ábra. 2304 típusú duplex acél he-gesztési varratának szövetszerkezeteelektrolitos maratás után

4. ábra. LDX2101 (szabványos jele:1.4162) duplex acél szövetszerkezeteszínfuttatásos maratás után

már említett maratási értékeket alkal-maztuk. Ekkor az alapanyag túlmaró-dott, de a varrat és a hőhatásövezetmegfelelő lett. A 3. ábrán 2304 típusú(szabványos jele: 1.4362) minta var-ratfémének mikroszerkezete látható amaratás után; a ferrit sötét színű, ésjól megkülönböztethető a világos, tűsjellegű ausztenittől.

3.2. Színfuttatásos maratásA színes maratás egy sajátos módja aszínfuttatásos maratás. Ennek lénye-ge, hogy az enyhén előmaratott csi-szolatot a megfelelő futtatási színeléréséig levegőn hevítjük. Ennekhatására a fázisok felületén különbö-ző vastagságú, tehát különböző színűoxidréteg képződik. Az LDX2101anyagú polírozott mintákat először10%-os oxálsavban elektrolitikusanmegmartuk, így láthatóvá váltak aszemcsehatárok. 650 °C-ig nem voltelszíneződés. Ekkor az ausztenitelkezdett barnulni, 725 °C-ig máregyes szemcsék zöldek lettek, 750°C-on pedig az ausztenitszemcsékvörösek és zöldek, míg a ferrit sárgásszínű lett (a 4. ábrán a színek helyettcsak az árnyalatok érzékelhetők).

3.3. Színes maratásSzínes maratásnál a reagensek aminta felületén egy kb. 40–500 nmvastag filmréteget képeznek. A fényinterferenciája miatt jól elkülönülneka szövetszerkezet alkotói [6]. A szí-nes maratáshoz használt reagensekközül a Klemm-I önmagában nemfeltétlenül elegendő a duplex acélok-hoz. A Beraha 10/3 reagens nemcsak a ferritet színezi, ezért nemlehet vele biztosan fázisarányt meg-határozni. A kettő keveréke hatásos,de pikrinsavas előmaratás szüksé-ges hozzá, és a várakozási idők is

nagyok: 4 perc a leszárítás után, és4–5 perc maratási idő (5. ábra).Hatásosan alkalmazható a Mura-kami-reagens, de a 10 perces főzésés a beágyazóanyag esetleges oldó-dása nagyon körülményessé tesziezt a módszert. Balázs János igazol-ta, hogy a kálilúg 30%-osra valótöményítésével a Murakami-reagensa varratfémet is megszínezi, és azösszeolvadási határ két oldalán azazonos fázisok színe is erősen elté-rő lesz [7].

Mivel a 2205 duplex acél hegesz-tési varrata csak több mint egy óraeltelte után maródott a vas-kloridosBerahában (6a ábra), ezért kipróbál-tuk az ammónium-hidrogén-difluo-ridos reagens – 100 ml desztillált víz;0,5 g kálium-metabiszulfid (K2S2O5);20 g ammónium-bifluorid (NH4FHF) –hatását. A marószer hatása csak 30perc után érvényesült: az ausztenitetszínezte sötétre (6b ábra).

3.4. Kvantitatív metallográfiai mód-szerekA metallográfiai csiszolatról készültképeken kvantitatív metallográfiaimódszerekkel határozható meg a fer-rit és az ausztenit mennyisége. A kép-elemző szoftverek közül az Image-Pro Plus és az igen egyszerű ke-zelhetőségű – és ingyenesen elérhe-tő – JMicroVision állt rendelkezésre.16 db alapanyag és 22 db hegesztésivarrat csiszolatáról készült szövetké-pet értékeltünk az említett két kép-elemzővel.

A mérési eredményt jelentősenbefolyásolja a felület és a maratásminősége. Az automatikus küszöbér-ték-beállítások alapos mérlegelést éskézi korrekciót igényelnek, és a kétfé-le képelemző szoftver eltérő ered-ményre vezethet. A 6. ábrán összesí-

tett eredményekből látható, hogyegyes mintáknál jelentősek az eltéré-sek a mért ferrittartalmak közt(10–15%), míg másoknál a kapotteredmények szinte megegyeznek (7.ábra). A nagyobb különbségek jellem-zően az elektrolitikus maratás utánfordulnak elő. Színes maratás esetén5% körüli az eltérés a kétféle kép-elemzővel kapott ferrittartalmakközött.

4. A delta-ferrit-tartalom becsléseszövetelemábrákon

A rozsdamentes acélok hegeszthető-ségének kulcsfontosságú eleme amelegrepedési, a korrózióállósági ésaz elridegedési problémák elkerülé-se. Ennek érdekében az ausztenitesacélok hegesztési varratában szük-ség van a delta-ferritre, mivel azképes oldani a hajlamosító szennye-zőket (S, P, Sb, Pb, Sn, As, Bi stb.)[8]. A duplex acélokban a gyors hűlésmiatt túlzottan lecsökkenhet azausztenit részaránya, s ez elridege-déshez és korróziós problémákhozvezet. E kockázatokat már a hegesz-tési technológia tervezésekor segít-hetnek elkerülni a varratfém szövet-szerkezetének ellenőrzésére szolgálószövetelemábrák. Az öntvények he-lyes összetételének meghatározásá-ban és hőkezelésében is fontos sze-rep jut nekik.

Léon Guillet nevéhez fűződik azerősen ötvözött Cr-Ni acélok mintrozsdamentes acélok kifejlesztése. AGuillet-diagram (1906) a szövet-elemábrák „ősanyja”, amely a C- és aNi-tartalom függvényében határolta elaz ausztenites, martenzites és perli-tes tartományokat. A Cr-Ni acélokelső, nem a C-tartalomra alapuló szö-vetelemábrája a Strauss–Maurer-


5. ábra. 2205 (szabványos jele: 1.4462)típusú duplex acél alapanyag szövetszer-kezete Beraha 10/3 marószerrel kezelve

6. ábra. 2205 (1.4462) duplex acél varratfémének szövetszerkezete színes maratásután; a) marószer: vas-kloridos Beraha; b) marószer: vas-kloridos, ammónium-bifluoridos reagens

a b


diagram (1920); vízszintes tengelyéna Cr-, a függőleges tengelyén a Ni-tartalom szerepel. Newell alkottameg a nikkelegyenérték (NiE) elsőképletét (1938), a krómegyenérték(CrE) formuláját pedig Campbell írtafel elsőként 1946-ban, 25Cr-20Niötvözésű acélokon végzett kísérletekeredményeként, és meghatározta azausztenit–ferrit-határvonal egyenletét.

Anton L. Schaeffler nevéhez fűző-dik az addigi kutatási eredményekszintézise és a hegesztett állapotravonatkozó szövetdiagram megalkotá-sa. Ennek tengelyein az ausztenit-képző és a ferritképző ötvözőkegyenértéke szerepelt. Az 1947-benkidolgozott első Schaeffler-diagramkét átdolgozás után, 1949-ben nyerteel a végleges alakját és számításiképleteit [9]. Ezekre alapozva Séfé-rian dolgozta ki a delta-ferrit-tartalomelső számítási képletét [10]:delta ferrit (%)= 3CrE – 0,93NiE – 6,7

Az ausztenitstabilitás határvonalá-nak (100% ausztenit) meghatározá-sára több javaslat is született, köztüka nitrogén szerepét elsőként figye-lembe vevő Binder–Braun–Franks-egyenlet, de csak 1956-ban publikál-ta DeLong az első olyan diagramot,amely a Ni-egyenérték számításábanmár a nitrogén erős ausztenitképzőhatását is figyelembe vette. 1973-bandolgozták át a DeLong-diagramot: azizoferritvonalakon megjelenítették azidőközben szabványosított és mág-neses mérésekkel meghatározhatóferritszámot (FN) is [11].

A ferrittartalom szabványos meg-határozásának igénye 1972-re tel-jesült. Ettől kezdve használatos a fer-

ritszám (FN),valamint az errea célra, az Ame-rican WeldingSociety által azAWS A4.2 szab-ványban – és azezt adaptálóISO 8249 szab-ványban – meg-határozott mág-neses vizsgálatimódszer: a leté-pőerő mérése.Az új mérésimódszer alap-ján további szö-vetelemábrákat

dolgoztak ki, pl. újabb ötvözők hatá-sának a figyelembevételére a Hull-diagramot (1973). A csak a he-gesztett állapotra érvényes Schaeff-ler-diagram manapság is használatosváltozata alakjában szinte semmitnem módosult, azonban a króm-egyenérték és a nikkelegyenértékszámítása sokat változott. A kb. két-tucatnyi módosítás közül említéstérdemel a Kakovszkij-diagram (1980)és a nitrogénötvözésű acélokra askandináviai alapanyaggyártók általsokáig használt Espy-diagram (1982)[12]. A CrE és a NiE kiszámításárama leginkább használt Harries-képle-tek (1982) [13] az Al, Co, Ti, V és Whatásával is számolnak.

Siewert, McCowan és Olson mun-kája nyomán 1988-ban jelent meg a923 rozsdamentes acél adatai alap-ján, számítógépes optimalizálássalkidolgozott új szövetelemábra, ame-lyet WRC-1988 diagramként nevez-tek el a közzétevő Welding ResearchCouncilról. Ez azért volt jelentős lé-pés, mert az addig használt DeLong-diagram csak az ausztenites acélmi-nőségekre volt alkalmazható, miköz-ben elkezdődött a duplex acélokfokozatos terjedése. Ezek ferritszá-ma jóval meghaladta a DeLong-diag-ramon látható maximumot, a 20-at.Az is fontos újdonsága volt a WRC-1988 diagramnak, hogy a mikroszer-kezetet alkotó fázisok helyett a meg-szilárdulási mód – A, AF, FA és F (A =ausztenit, F = ferrit) – szerint osztottatartományokra a diagramot, így ez amelegrepedés elkerüléséhez szüksé-ges FA vagy F dermedés ellenőrzé-sére közvetlenül alkalmassá tette.

1992-ben módosították a WRC-diagramot: a Ni-egyenértékbe beke-rült a réz, és a tengelyeket kiterjesz-tették a nulla CrE- és NiE-értékekig avegyes kötések ellenőrzése érdeké-ben [14]. 1994-ben, máig tartó ha-tállyal, a WRC-1992 diagram felvál-totta a DeLong-diagramot az ASMEIII code tervezési szabványrendszer-ben. 1999-ben Kotecki kiterjesztettea WRC-1992 diagram alkalmazását aplattírozott lemezek hegesztett köté-seire azzal, hogy meghatározta az1%, a 4% és a 10% Mn-tartalmú var-ratfémekre jellemző martenzites tar-tományokat.

A hegesztésmetallurgiai kutatá-sokban nagy jelentőségűek a ferrit-tartalom előrejelzésére képes szoft-verek. A Kannan-regresszió a duplexacélok porbeles hegesztőhuzallalvégzett felrakóhegesztésénél jelzielőre a ferrittartalmat a hegesztés-technológiai tényezők – áramerős-ség, hegesztési sebesség, ívhosszú-ság, pisztolydöntési szög – függvé-nyében [15]. Az Aström-regresszió azösszetételből ad becslést [16]:FN = – 48,53 – 13,85 C + 12,73 Si +1,16 Mn + 3,89 Cr – 3,14 Ni + 4,60Mo + 10,10 Cu – 20,36 N.

Jelenleg a Vitek-féle neurális háló-kon alapuló becsléseket tartják a leg-pontosabbnak: a csak a kémiaiösszetétel hatását figyelembe vevőFNN-1999 neurális háló a legponto-sabb a hagyományos ívhegesztésifolyamatokra. A lehűlési sebességetis figyelembe vevő ORFN neurálisháló azonban alkalmasabb a lézersu-garas és a nagyon gyors hűléssebes-ségű eljárásokban.

Az ausztenites korrózióálló acé-lok ferritszáma (FN) a Hammar–Svensson-féle Cr- és Ni-ekvivalen-sek alapján a Bermejo-képlettel ek-képpen határozható meg [17]:CrE = Cr + 1,37MoNiE = Ni + 0,31Mn + 22C + 14,2NFN = 54,22 – 126,26 (CrE + NiE) +

+[–48,11+37,14(CrE + NiE)].(CrENiE )+

+[–0,23 + 61,95(CrE + NiE)] .(CrENiE )2

A hegesztés gyors lehűlési folya-mataihoz képest jelentősen eltér arozsdamentes acélok szövetszerke-zete a lassú lehűlések esetén. E fel-ismerésen alapult a melegen henge-

7. ábra. Duplex és ausztenites acél alapanyagok azonos szö-vetszerkezeti képein kétféle képelemzővel meghatározott ferrit-tartalmak

Bevezetés

Fe-Mn ötvözetekben szobahőmér-sékleten különböző fázisok vannakjelen a Mn-tartalom függvényében.Nagy hőmérsékleten ezek a fázisokegyetlen fázissá, ausztenitté (g) ala-kulnak. A hűtés során 5% Mn-tartal-mú ötvözetben az ausztenit (g) ferrit-té alakul (a’). Nagyobb Mn-tartalom-nál hűtés közben martenzites átala-kulás megy végbe, amely lehet afelületen középpontos kockarácsúausztenit térben középpontos kocka-


relt állapotra kidolgozott Pryce–And-rews-diagram (1960). Az öntvényekesetében sem használhatók a he-gesztett állapotra érvényes szövet-szerkezeti diagramok. Az öntvények-re a Schneider-diagram (1960), aSchoefer-diagram (1973), a Potak–Sa-galevich-diagram (1972) és az ennekkiterjesztéseként kidolgozott Bar-min–Koroljov-diagram (1980) [18, 19]alkalmazható; az utóbbi az intermetal-likus fázisok képződésével is számol.

Irodalom

[1] Szombatfalvy Á.: A maradékausztenit meghatározása mág-neses eljárással. Kohászati La-pok, 92 (1959:10) 445–447.

[2] Szombatfalvy Á.: Anyagvizsgálatmágneses szondával. KohászatiLapok, 98 (1965:7) 312–314.

[3] Szombatfalvy Á. – Tardy P.:Ausztenites acélok mágnesesfázisainak vizsgálata. KohászatiLapok, 100 (1967:3) 126–129.

[4] Szombatfalvy Á.: Ausztenitesacélokban lévő delta-ferrit méré-sének nehézségei. Bányászatiés Kohászati Lapok; Kohászat,109 (1976:10) 447–451.

[5] Szombatfalvy Á.: A deltaferritmérésének nehézségei auszte-nites acélokban. Gép, 30(1978:2) 56–58.

[6] Kardos I.: Színes metallográfiaalkalmazása a gyakorlatban.BKL Kohászat, 139 (2006:6)5–11.

[7] Balázs J.: LDX2101 duplex acélvolfrámelektródás, védőgázoshegesztése. Diplomamunka,BME Gépészmérnöki Kar, Anyag-tudomány és Technológia Tan-szék, 2009.

[8] Bödök K.: Az ötvözetlen, gyen-gén és erősen ötvözött acélokkorrózióállósága, különös tekin-tettel azok hegeszthetőségére.Corweld, Budapest, 1997.

[9] Schaeffler, A. L.: Constitutiondiagram for stainless steel weldmetal. Metal Progress, 56(1949:11) 680–680B.

[10] Séférian, D.: Metallurgie de laSoudure, Dunod, Paris, 1959.

[11] Long, C. J. – DeLong, W. T.: Theferrite content of austenitic steelweld metal. Welding Journal, 52(1973:7) 281s–297s.

[12] Espy, R. H.: Weldability of nit-rogen-strengthened stainlesssteels. Welding Journal, 61(1982:5) 149s–156s.

[13] Harries, D. R.: Physical Metal-lurgy of Fe-Cr-Ni AusteniticSteels. In: International Confe-rence on the Mechanical Beha-vior and Nuclear Applications ofStainless Steel at Elevated

Temperatures. Varese, May1981, Metals Society, London.NNA.891026.0017, 1–14.

[14] Kotecki, D. J. – Siewert, T. A.:WRC-1992 constitution diagramfor stainless steel weld metals: Amodification of the WRC-1988diagram. Welding Journal (Re-search Supplement), 71(1992:5) 171s-178s.

[15] Kannan, T. – Murugan, N.: Pre-diction of Ferrite Number of dup-lex stainless steel clad metalsusing RSM. Welding Journal, 85(2006:5) 91s–100s.

[16] Aström, H: Prediction of FN fromchemical analysis. ELGA tech-nical memo. (1998)

[17] Bermejo, M. A. V.: Predictive andMeasurement Methods for DeltaFerrite Determination in Stain-less Steels. Welding Journal, 91(2012:4) 113–121.

[18] Barmin, L. N. – Korolev, N. V.–Grigorev, S. L. – Logakina, I. S.– Manakova, N. A.: The phasecomposition of iron-nickel-cobalt-molybdenum-titanium-silicon system deposited metal.Avt. Svarka, (1980:10) 22–24.

[19] Martorano, M. A. – Tavares, C. F.– Padilha, A. F.: Predicting DeltaFerrite Content in StainlessSteel Castings. ISIJ Inter-national, 52 (2012:6) 1054–1065.

NAGY ERZSÉBET – MERTINGER VALÉRIA – BENKE MÁRTON – TRANTA FERENC

Fe-Mn-Cr acélok vizsgálata

A nagy (17-20 m/m%-os) mangántartalmú ausztenites acélok különle-ges jelentőséggel bírnak az autóipar számára. A Fe-Mn-Cr acélok nagyszilárdság mellett nagy szívóssággal és alakíthatósággal is rendelkez-nek az igénybevétel hatására fellépő fázisátalakulásnak köszönhetően.Ez az ún. TRIP- vagy TWIP-hatás. Az összetétel, az alakítás mértéke ésa hőmérséklet függvényében az ausztenit fázis különböző martenzi-tekké alakulhat. A létrejött fázismennyiségek aránya határozza megdöntően a termék tulajdonságait.

Az általunk választott Fe-Mn-Cr ötvözeteknél az ötvözet átalakulásikarakterisztikáját vizsgáltuk egytengelyű, különböző hőmérsékletenvégzett húzó igénybevétel hatására. Az adott Cr-tartalmú acélon szoba-hőmérséklet és 200 °C között végeztünk szakítóvizsgálatokat, majdmeghatároztuk a mechanikai jellemzőket (Rm, Rp0,2).


rácsú a’-martenzitté alakulása(10–15% Mn) vagy hexagonális rácsúe-martenzit képződése (15–27% Mn-tartalomnál). 27% Mn-tartalom felettaz ötvözetek teljesen ausztenitesállapotúak. Az e- és a’-martenzitekjelenléte hatással van a mechanikaitulajdonságokra, mivel az alak-változás során az ausztenit e- és/vagy a’-martenzitté alakulhat át [1,2].

A mechanikai ikrek és az alakválto-zás indukálta martenzitek lokálisankeményítik azt a helyet, ahol képződ-nek. Azok a szemcsék, amelyeknélaz első deformáció során nem törté-nik mechanikai ikerképződés vagymartenzites átalakulás, jelentősenlágyabbak. A képlékeny alakváltozásaddig tart, amíg a lágyabb szemcsékel nem érik az elsődlegesen deformá-lódott szemcsék szilárdságát. Ezhomogén feszültség–alakváltozásteredményez az anyagban. Hengeresszakító próbatest esetében ez a kont-rakció elmaradását, valamint na-gyobb egyenletes nyúlást eredmé-nyez. A jelenséget ikerképződés indu-kálta képlékenységnek (TWinningInduced Plasticity-TWIP) vagy átala-

kulás indukálta képlékenységnek(Transformation Induced Plasticity-TRIP) nevezik (1. ábra). Fontos meg-említeni, hogy nem minden ötvözetmutat TWIP- vagy TRIP-effektust,amelyben mechanikai ikrek vagyalakváltozás indukálta martenzitekalakulnak ki. Az ikrek/martenzitekképződésének kinetikája az egyikfontos tényező, amely hatással vanaz effektusra. Abban az esetben, ha akinetika lassú, nem fog elegendő iker-kristály/martenzit kialakulni, ami akontrakció kialakulásának kedvez [2].

Vizsgálatok

Az általunk választott Fe-Mn-Cr ötvö-zeteknél az ötvözet átalakulási karak-terisztikáját vizsgáltuk egytengelyű,különböző hőmérsékleten végzetthúzó igénybevétel hatására. Az 1.

jelű acélon (1. táblázat) szobahőmér-séklet és 200 °C között végeztünkszakítóvizsgálatokat, majd meghatá-roztuk a mechanikai jellemzőket (Rm,Rp0,2). A 2. ábrán az 1. acél kiindulómintájának szövetszerkezete látható.

A szakítóvizsgálatok Instron 5982típusú, 10 tonnás, padlótelepítésűuniverzális anyagvizsgáló berende-zéssel készültek a Miskolci EgyetemFémtani, Képlékenyalakítási és Na-notechnológiai Intézetének anyag-vizsgáló laboratóriumában. A szabvá-nyos szakító próbatesteket előzeteshomogenizáló hőkezelésnek vetettükalá: 1000 °C-on 30 percig hőntar-tottuk, majd lehűtöttük. Közvetlenül aszakítóvizsgálatok elkezdése előtt apróbatesteket 300 °C-ra melegítettük,majd klímakamrában lehűtöttük avizsgálati hőmérsékletre. A 3. ábramutatja az 1. acélon elvégzett szakí-tóvizsgálatok eredményét.

A 200 °C-on szakított minta mutat-ja a legkisebb szilárdság- és nyúlás-értékeket. A 180, 160, 140 °C-os min-ták esetében azonos nyúlásértékek-ről beszélhetünk, azonban a hőmér-séklet csökkenésével egyre nagyobbszilárdságértéket kapunk. 140 °C-tóla kisebb hőmérsékletek felé haladva

Dr. Nagy Erzsébet 2000-ben anyagmérnök diplomát, majd 2007-ben PhD-oklevelet szerzett a Miskolci Egyetem MűszakiAnyagtudományi Karán. Jelenleg az MTA–ME Anyagtudományi Kutatócsoportban dolgozik tudományos munkatársként. Főbb kuta-tási területei: alakváltozás indukálta martenzites átalakulások TRIP- és TWIP-acélokban, röntgendiffrakciós fázisazonosítás.Dr. Mertinger Valéria életrajzát a lap 2012/3. számában közöltük.Dr. Benke Márton 2004-ben anyagmérnök diplomát, majd 2010-ben PhD-oklevelet szerzett a Miskolci Egyetem MűszakiAnyagtudományi Karán. Jelenleg a Miskolci Egyetem, Fémtani, Képlékenyalakítási és Nanotechnológiai Intézetben dolgozik tudo-mányos munkatársként. Főbb kutatási területei: alakemlékező ötvözetek, röntgendiffrakciós fázisazonosítás, maradó feszültségmeghatározása röntgendiffrakciós módszerrel, TWIPacélok, textúra vizsgálatok.Dr. Tranta Ferenc életrajzát a lap 2013/1. számában közöltük.

1. ábra. A TRIP- és TWIP-effektus sematikus ábrája

2. ábra. Az 1. acél kiinduló szövetszer-kezete: ausztenit és e-martenzit fázis

C Mn Cr S P S[t%] [t%] [t%] [t%] [t%] [t%]

1. acél 0,026 17,7 2,26 0,1 0,0051 0,029

1. táblázat. A vizsgált acél összetétele

egyre kisebbek a nyúlásértékek. Aszilárdságérték 110 °C-on még nö-vekszik a nagyobb hőmérsékletekhezképest, ezt követően azonban ahőmérséklet csökkenésével a szilárd-ságértékek is csökkennek. A szakító-vizsgálatokat követően a 200 és a180 °C-on szakított darab ausztenités e-martenzit fázisokat tartalmaz,160 °C-os darabtól kezdődően ellen-ben ausztenit, e-martenzit és a’-martenzit fázisok vannak jelen adarabokban.

A 110, 125, 140 °C-os szakítógör-bék oszcilláló jelenséget mutatnak.Ez a jelenség az ún. DSA (dynamicstrain aging). A szakítóvizsgálatoksorán a feszültség–alakváltozásalatt tapasztalt folyamatos ugrásokaz ötvözetbe diffúziósan oldott ato-mok és a mobil diszlokációk vonzókölcsönhatásának következményei.Az atomok bediffundálnak a disz-lokáció magjába, gátolva azok csú-szását, míg a feszültség kellőenmegnő, hogy a diszlokáció ki tud

szabadulni a gátolt helyzetéből. Ajelenség termikusan aktivált, és ér-zékeny az alakítási sebességre [2,3]. A vizsgált acél mechanikai jel-lemzőinek a változását a 4. ábra ésaz 5. ábra mutatja. A hőmérsékletnövekedésével 140 °C-ig az egyez-ményes folyáshatár csökken, majdközel azonos értékre beáll 160–200°C között. A szakítószilárdság 23°C-tól 110 °C-ig növekszik, ezt kö-vetően 200 °C-ig monoton csökken.

Az elszakított próbadarabokbanröntgendiffrakciós módszerrel meg-határoztuk a jelenlevő fázisokat ésmennyiségüket. A szakító próbatestegyenletes nyúlást elszenvedett ré-széből kivágott keresztmetszeti min-tán Bruker D8 Advance diffraktomé-terrel készült felvétel (Co röntgencső-vel 2Q = 45–130°, DQ = 0,05°, t = 10 s).A diffraktogram kiértékelése EVA ésAPX63 szoftver segítségével történt.Az egyes próbatestekben az egyten-


3. ábra. Az 1. jelű acél valódi feszültség – természetes nyúlásdiagramja

6. ábra. Az 1. acélban kialakuló fázisok mennyisége a hőmér-séklet függvényében

5. ábra. A szakadási nyúlás változása a hőmérséklet függvé-nyében

4. ábra. A szakítószilárdság és az egyezményes folyáshatárváltozása a hőmérséklet függvényében

Minta a’-martenzit e-martenzit ausztenit (g)[%] [%] [%]

23 °C 20 67 13110 °C 30 61 9125 °C 26 68 6140 °C 13 67 20160 °C 2 50 48180 °C 0 49 51200 °C 0 55 46

2. táblázat. Fázisösszetétel a mintadarabokban


gelyű igénybevétel hatására végbe-menő martenzites átalakulást követő-en kialakuló fázisok mennyisége a 2.táblázatban található, a fázismennyi-ségek változását a hőmérséklet függ-vényében a 6. ábra mutatja.

A 200 és 180 °C-on szakított dara-bok kétfázisúak, ausztenit (g) és e-martenzit található bennük, a kétfázis aránya 50-50% körül alakul. A200 °C-os mintának a méréssorozat-ban a legkisebb a valódi feszültségértéke. A 180 °C-os minta ugyanak-kor nagyobb feszültségértéket ésnyúlást mutat. A 180 °C-on elért ter-mészetes nyúlás maximálisnak te-kinthető a méréssorozatban. A 160°C-os darabban már megjelenik aza’-martenzit fázis, igaz, még csak kismennyiségben. A 160 °C-os darabnyúlás értéke azonos a maximálisnyúlásértékkel, azonban ehheznagyobb feszültségérték párosul aza’-martenzit megjelenése miatt. 140°C-on már 13% a’-martenzitet mér-hetünk. A nyúlás megegyezik a 160és 180 °C-os darabnál kapott érték-kel, a valódi feszültség azonban to-vább nő az a’ jelenléte miatt. 125 °C-on az a’-martenzit mennyisége 26%,azonban az ausztenit fázis mennyi-sége itt a legkevesebb. A martenzitek

dominálnak a mintában, a nyúlásértéke csökkenni kezd a maximálisértékhez képest, ellenben a valódifeszültség növekszik, eléri a maximá-lis értékét a méréssorozatban. A110°C-os mintában a legnagyobb aza’-martenzit mennyisége, amelyhezebben az esetben is kis mennyiségűausztenit fázis és 60% körüli e-mar-tenzit társul. Továbbra is a marten-zitek jelenléte dominál, amely a nyú-lás- és a feszültségértékek csökke-nésében is mutatkozik. 23 °C-on azo-nosnak tekinthető az a’-martenzit ésaz ausztenit mennyisége, továbbra isa legtöbb az e-martenzitből van.Jelentősen lecsökken a nyúlás érté-ke, a maximális érték felénél kisebb-re. A valódi feszültség is csökken, denem megy alá a 160 °C-os értéknek.

A hőmérséklet függvényébenhárom jellegzetes tartományt különít-hetünk el a vizsgált acélban:

• 180–200 °C között a nyúlás amaximális értékig növekszik (ala-csony valódi feszültség értékekmellett) (szövetszerkezet: g + e -fázisok);

• 125–160 °C-os tartományban avalódi feszültség nő, eléri a maxi-mális értéket (előbb állandó,majd csökkenő nyúlás mellett)

(szövetszerkezet: e+a’ + g - fázi-sok);

• 23–110 °C között mind a feszült-ség mind a nyúlás csökken (szö-vetszerkezet: e +a’+ g -fázisok).

A valódi feszültségben tapasztaltnövekedés az alakváltozás indukáltaa’-martenzit ausztenitből történő kép-ződésnek tulajdonítható. Az a’-mar-tenzit mennyiségének növekedésé-vel arányosan növekszik a feszült-ségérték.


A kutatómunka az Új MagyarországFejlesztési Terv TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010 projekt támogatá-sával készült.

Irodalom

[1] Canabas Poy, N.: Compositionaleffects on structure-property rela-tionships in Mn-based austeniticferrous alloys, PhD-értekezés,Universiteit Gent, 2004

[2] Bracke, L.: Deformation behaviourof Austenitic Fe-Mn alloys bytwinning and martensitic trans-formation, PhD-értekezés, Univer-siteit Gent, 2006

A zord időjárás ellenére igen sokangyűltek össze az Öntödei Múze-umban, hogy közösen ünnepeljék az1848-as szabadságharc és forrada-lom évfordulóját.

A rendezvény – hagyományaink-hoz híven – a bányászhimnusz hang-jaival kezdődött. Az ünnepség elsőrészében a Ganz Ábrahám Két-tannyelvű Gyakorló Szakközépiskolaés Szakiskola tanulói elevenítették fela 165 éve történt eseményeket ésPetőfi Sándor gondolatait. Felkészítőtanáruk Darabos Katalin és OlexaAnna tanárnő volt. A műsor után ajelenlévők közösen koszorúzták megGábor Áron, a székely ágyúöntőmester és Ganz Ábrahám szobrát. Asvájci születésű öntőmesterről csakigen kevesen tudják, hogy a

szabadságharc részére őmaga is öntött ágyúcsö-veket és ágyúgolyókat.

A koszorúzást köve-tően Gábor Áron egyetlenmegmaradt ágyújának hi-teles másolatánál a kö-zönség lelkesen elénekel-te a „Gábor Áron rézágyú-ja” című dalt, amelyhez afennállásának idén 140.évfordulóját ünneplőLáng-Acélhang Kórus iscsatlakozott. A lelkesítődal után Huszics Györgynyugalmazott múzeumpe-dagógus, öntőmester pedig elmond-ta, hogy miből készültek valójában aszékely szabadságharcos első ágyúi,és hogy ennek mi a köze az ismert

dalhoz. Az ünnepséget a Láng-Acélhang Kórus műsora zárta.

�� Csibi Kinga

MÚZEUMI HÍR

Március 15-i ünnepség az Öntödei Múzeumban

Ünneplő fiatalok az ágyúmásolat mellett

46 FELSŐOKTATÁS www.ombkenet.hu

Bevezetés

A ’90-es évek elejéig a vaskohászatiés a fémkohászati szakterületen ren-delkezett hazánk nagyon színvonalaskutatóintézetekkel (Vasipari KutatóIntézet, Fémipari Kutató Intézet,Csepeli Fémmű). A rendszerváltozásután sajnos a két nagy múltú intézetés a csepeli gyár megszűnt, így e kétterület központilag szervezett kutatásnélkül maradt. Néhány vállalat (pl. azISD Dunaferr Zrt.) működtet sajátkutatóintézetet, de ezek elsősorban –magas színvonalú műszerezettsé-

güknek köszönhetően – anyagvizs-gálatokkal foglalkoznak. Vannak per-sze olyan üzemek, ahol rendelkezés-re állnak olvasztókemencék, de azokhasználata sajnos vagy a méretük,vagy az elemzési lehetőségek korlá-tozottsága miatt gazdaságtalan újanyagminőségek kikísérletezésére.Indokolttá vált így az egyetemi kuta-tóhelyen a kornak megfelelő színvo-nalú vas- és fémkohászati vizsgáló-helyek kialakítása. Ennek céljábóltörtént fejlesztés a Miskolci EgyetemMetallurgiai és Öntészeti Intézetének(MÖI) laboratóriumában.

A MÖI laboratóriumának technikaifelszereltsége és vizsgálati lehető-ségei

A MÖI kutatólaboratóriuma a kismé-retű olvasztókemencék széles palet-tájával rendelkezik:• ellenállás-fűtésű kemencék 4–100

kg tömegű alumínium ötvözetek ön-tésére,

• indukciós kemencék: 20–100 kgacél, öntöttvas és rézötvözetekolvasztására,

• vákuumindukciós kemence 1–4 kgtömegű vas-, réz-, alumínium alapúötvözetek, illetve bármilyen másfémek megolvasztására.

A MÖI-ben rendelkezésre állnakmodern elemzőkészülékek:• GD-OES elemzőkészülék, amely

plazmagerjesztésű spektrometriaieljárással alkalmas nemcsak felüle-ti, hanem rétegvizsgálatra is,

• LECO TC500 gázelemző készülék,mellyel 0,2–1,5 gramm tömegű min-tából tized ppm-es pontossággalmeghatározható a fém összoxigén-és nitrogéntartalma,

• LECO CS244 elemanalizátor kén-és karbontartalom mérésére,

• VARIAN atomabszorpciós elemzőkészülék az átlagos elemi összeté-tel meghatározására.A felsorolt elemzőberendezések

ugyanabban az épületben található-ak, mint a kemencék, így lehetőségvan gyártás közbeni mérésekre is.

A hagyományosnak mondhatóellenállás-fűtésű és indukciós kemen-céket az intézet napi szinten használ-ja, ezért a működtetésükhöz szüksé-ges méréstechnika rendelkezésre áll.

A hagyományos indukciós kemen-céink vezérlése középfrekvenciás,tirisztoros. A 100 kg-os kemencék

A TÁMOP 4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű pályázati programhozkapcsolódóan felújításra és korszerűsítésre került az intézet tulaj-donában lévő vákuumindukciós kemence. A kemencét alkalmassá tet-tük vákuum, illetve védőgáz alatti mintavételezésre (amely mintákközvetlenül felhasználhatók a GD-OES elemző berendezésben), azolvasztási paraméterek számítógépes adatgyűjtésére, valamint azelőállított ötvözetek vákuum alatti termikus elemzésére. A fejlesztéseredményeképpen az olvasztási-ötvözési folyamat és annak főbbhibalehetőségei, úgymint a gáztalanítás, gázfelvétel, oxidáció, illetveegyéb szennyezők olvadékba kerülése is vizsgálhatóvá vált.Kísérleteinkkel igazoltuk, hogy a felújított berendezés az ilyen típusúvizsgálatokra alkalmas.

FELSŐOKTATÁS

FERENCZI TIBOR – HARCSIK BÉLA – SÁRVÁRI ISTVÁN

A ME Metallurgiai és Öntészeti Intézetvákuumindukciós kemencéjének korszerűsítőfelújítása

Ferenczi Tibor okl. kohómérnök 1988-ban végzett a Nehézipari Műszaki Egyetemenmetallurgus mérnökként. Munkahelyei: DIMAG Rt., Hengermű Kft. Jelenleg a MiskolciEgyetem Metallurgiai és Öntészeti Intézetében dolgozik mérnöktanár beosztásban. Azintegrált Metallurgiai és Öntészeti Laboratórium vezetője. Oktatási területei: pormetal-lurgia, különleges hidrát- és timföldtermékek, felülettisztítás, precíziós öntészet.Dr. Harcsik Béla 1998-ban a Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Karán kohó-mérnöki, majd 2000-ben az Anyag- és Kohómérnöki Karon okleveles kohómérnöki dip-lomát szerzett. Ezt követően hét évet töltött különböző acélipari cégeknél alsó- ésközépszintű vezetőként. A Metallurgiai és Öntészeti Intézetben 2007–2008 között tan-széki mérnök volt, majd 2008 szeptemberében megkezdte nappali tagozatos doktoritanulmányait. 2012 júniusában szerezte meg PhD-fokozatát. Kutatásai témái: primerés szekunder acélmetallurgia, folyamatos acélöntés.Dr. Sárvári István 1957-ben Miskolcon a kohóipari technikumban érettségizett. 1967-ben diplomázott a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Kohómérnöki Karán, ahol1980-ban egyetemi doktori címet szerzett. A Vasipari Kutató Intézetben volt technikus,tudományos munkatárs. Szakmai pályafutását tudományos főmunkatársként fejeztebe.


savas bélésűek, persze nem csaköntöttvas és bronz, hanem kompro-misszummal, acél átolvasztására isalkalmasak. Természetesen az acélolvasztására – az elérhető nagyobbtisztaság miatt – szerencsésebbnektartott bázikus bélésű kemencével isrendelkezünk.

A 20 kg-os befogadóképességűkemencénk falazata MgO-os dön-göletből készült. Gyártásközi elem-zésre diszkpinmintát (lollipop sample)veszünk, ami a megfelelő átmérőjévelés felületével tökéletes megoldásspektrometriai vizsgálatra, szárapedig összoxigén-, illetve nitrogéntar-talom meghatározására. A hőmérsék-let mérésére a merülő pirométer nyújtmegoldást. Lehetőség van az olvadé-kok termikus elemzésére is.

Az olvadék leöntése 3–25 kg-osüstökkel történik homokformába vagyvaskokillákba. A leöntött tuskók átko-vácsolása is megoldható.

Az 1961-ben gyártott vákuumin-dukciós kemencét közel tizenöt évenem tudtuk használni. Időszerűvé váltfelújítása és korszerűsítése, hiszenigény mutatkozik a különleges egyediötvözetek előállítására és vizsgálatá-ra, amelyek csak ilyen technológiávalállíthatók elő.

Vákuumindukciós kemencék elő-nyei, a MÖI kemencéjének felújítása

A vákuumindukciós kemencének szá-mos igen előnyös tulajdonsága van,amely nemesfém olvasztására, illetvenagy homogenitást igénylő etalon-gyártásra is alkalmassá teszi. Lehe-tőség van: vákuum alatti ötvözésre,hőmérsékletmérésre, mintavételre,kezelésre, illetve argonos (vagyegyéb) védőgáz alkalmazására azolvasztás során, adaggyártás közbenés öntéskor.

Az induktor által gerjesztett induk-ciós tér az olvadék nagyfokú homo-genitását képes biztosítani. A mágne-ses keverés megakadályozza a helyitúlhevülést, az összetételi inhomoge-nitást.

Előny az is, hogy jól megválasztottfrekvencia esetén (1) kisméretű dara-bok is jó hatásfokkal beolvaszthatók.Ugyanis a beolvasztásra kerülő betét-anyag méretét úgy kell megválaszta-ni, hogy az átmérője a behatolásimélység 3,5-szeresénél ne legyen

kisebb (d>— 3,5 d) [2].

cm (1)

ahol r – a fajlagos ellenállás, W cm,f – a frekvencia, Hzmr – a permeabilitás, H/m

A MÖI tulajdonában lévő vá-kuumindukciós kemence (Leybold–Heraeus gyártmány) generátorosmeghajtású, középfrekvenciás (10kHz). A kemencéhez két induktorte-kercs tartozik, ezért lehetőség van acseréjükre. Acélolvasztásra az egyikinduktor magnezittel van kidöngölve(olvasztási-térfogat=0,2 dm3), a má-sikban pedig felváltva használhatókerámia és grafittégely (olvasztási-térfogat=0,5 dm3). Grafittégely betét-tel ellenállás-fűtésű kemenceként ishasználható, így megolvaszthatóolyan fém(ötvözet) is, amely egyéb-ként indukció hatására nem olvadnameg.

A vázoltak figyelembevételévelhatároztuk meg a felújításhoz szük-séges műszaki feladatokat:• Az induktortekercsben a döngölt

falazat helyett áttérés könnyen cse-rélhető olvasztótégelyekre (grafit,samott, kerámia stb.).

• Vízhűtő-rendszer ellenőrzése: csa-pok javítása/cseréje, nyomóvezeté-kek cseréje.

• Működtetési és karbantartási doku-mentáció készítése, egyértelműcímkék készítése a működtető kap-csolókra.

• Elektromos hibák javítása.• Torony funkciók áttervezése

- tömítettség ellenőrzése,- utánadagolás,- ötvözés,- mintavétel olvadékból vákuum

alatt (vákuumpipetta),- hőmérsékletmérés (kvarccsővel

védett termoelem), digitális kijelzőn.• Vákuumkamra felújítása

- nyomásmérés (vákuum) digitáliskijelzőn,

- inert atmoszféra beállítása az ol-vasztás és kristályosítás alatt,

- kristályosító beépítése,- kármentő beépítése a tégely és a

kristályosító kilyukadása/töréseesetére,

- hőkamera rögzítési lehetőségkialakítása a fedélen,

- lehűlési görbe felvételéhez hasz-nált tégelyek érzékelői kivezeté-sének megoldása.

• A berendezés fejleszthetőségénekbiztosítása.A felújítást végző hajdúböszörmé-

nyi székhelyű Goodwill-Trade Kft. avákuumindukciós kemencét szétsze-relte, a felújításra, javításra kerülőalkatrészeit telephelyére szállította.

Az elvégzendő feladatokat többalkalommal helyszíni bejárással pon-tosítottuk. Részt vettünk a felújítottvákuumszivattyúk minőségellenőrzé-sében. Megállapítottuk, hogy a felújí-tás után azok képesek biztosítani azáltalunk elvárt vákuum értéket. Meg-határoztuk a beépítésre kerülő csatla-kozások típusait és a mérőműszerekparamétereit: hőmérsékletmérő ésérzékelő, vákuummérő. Meghatároz-tuk a mintavétel, a kristályosító, vala-mint a hőmérsékletmérő eszköz kia-lakítási lehetőségeit. Kiválasztottunktöbbféle olvasztótégelyt az internetenelérhető gyártók kínálatából.

A kft. a kemencét a szerződésbenvállalt határidőre visszaszállította.

Üzem közben ellenőriztük a vá-kuumrendszer működését és a külön-böző elemek tömítettségét. Szüksé-gessé vált néhány elem cseréje, vala-mint a már korábban kiépített vízcsat-lakozási helyek áttervezése ésátépítése: a zárt rendszertől függet-

1. ábra. A vákuumindukciós kemence

4. ábra. Mikroszkópos felvételek: ötvözés előtt (a), ötvözés után (b)

len, szabályozottvízbetáplálási he-lyet alakíttattunk ki.

A villamos ol-vasztás elindításá-hoz az elektromosrendszer hibaüze-neteit, a tiltó kap-csolásokat előszörnem sikerült kiiktat-nunk. Internetes ésszemélyes kapcso-latokon keresztülmegpróbáltuk a be-rendezés eredetivillamos kapcsolásirajzait beszerezni anémet gyártó cég-től. A berendezésgyártásakor mégnem digitalizálták ahasználati útmuta-tókat és terveket.Az archívumok mé-lyéről kellett előásnia dokumentumo-kat, és ez a nyáriszabadságolásokidején nagyon ne-hézkes volt.

A mintavételitechnika fejleszté-se többek közöttüvegtechnikus általlegyártott egyedi vá-kuumpipetta-gyár-tást jelentett. Többhónapba telt, mígsikerült találni vala-kit, aki képes meg-bízhatóan működőv á k u u m p i p e t t á tgyártani. Olyan min-tavevő eszközrevan szükség, amelyközvetlenül LECOés GDOES elem-

zésre vihető. Számos pipettatípustkellett kipróbálnunk indukciós kemen-cés olvasztással. Csak ezután kerül-hetett sor a vákuumindukciós kemen-cében való befogási lehetőség kiala-kítására.

A kísérletek bemutatása

A mérési módszer ismertetéseAz öntödékben a megfelelő összeté-telű fém előállítása a legfontosabbfeladat. Az olvasztási-ötvözési folya-matnak a fentebb már jelzett lénye-ges hibalehetőségei vannak. A hibákkiküszöbölésére, csökkentésére ésészlelésére többféle módszer ismert.Mindenképpen olyan kisköltségű eljá-rásra van szükség, amely gyors éskielégítően pontos információt ad azelőállított olvadék kémiai összetételé-ről. Erre leginkább alkalmas módszera termikus analízis.

A termikus analízis folyamán egyleöntött próba lehűlési görbéjénekrögzítésére/feljegyzésére kerül sor. Ahőmérséklet időbeli lefolyása a kristá-lyosodás, az átalakulás és kiválásokrévén szabaddá váló hőmennyiségés a leadott hőtől függően jellegzeteslefolyásokat mutat töréspontokkal. Ahőmérsékleti görbe alapján következ-tetni tudunk az olvadék kristályosodá-sára, az adag csíraállapotára, a szi-lárd állapotban végbemenő átalakulá-sokra és a kiválásokra. A szemcsefi-nomság összefügg a likvidusz-hő-mérsékleten tartózkodás idejével.

Szemléltetésként irodalmi adatok-ból vett lehűlési görbén mutatjuk beaz olvadék likviduszon tartózkodásiidejének meghatározását (2. ábra) [3].

A likviduszon tartózkodás ideje (a)alapján történő kiértékelés nehézkes,mert a túlhűlés és a visszamelegedésgyakran nem mérhető ki, ezért a gya-korlatban egy másik módszert alkal-


2. ábra. A lehűlési görbe kiértékelése: a likviduszontartózkodás ideje (a), hőmérséklet-különbsége (b), a túlhűlésmértékének meghatározása (c). [3]

3. ábra. A mérőrendszer


mazunk. A módszer lényege az, hogya lehűlési görbe likvidusz-hőmér-séklet elérése előtti, a 2 K/s hűlésisebességhez tartozó pontjának és azazt 16 másodperccel követő pontnaka hőmérséklet-különbségét határoz-zuk meg (b).

A termikus elemzés másik felada-ta a primer, illetve az eutektikus kris-tályosodás minősítése. A kiértékelésalapja az elméleti hőmérséklethezviszonyított túlhűlés meghatározása,melyet a 2. c ábrán mutatunk be.

Olvasztási kísérleteinkA felújított és korszerűsített kísérletiberendezés használhatóságát né-hány olvasztási próba elkészítésével,vizsgálatával mutatjuk be.

A példaként bemutatott kísérletibeállítások esetében 1000 grammöntészeti nyersvasat olvasztottunkbe. Az olvasztást levegőn, argon at-moszférában, illetve vákuum alattvégeztük. Beolvadáskor vákuumpi-pettával mintát vettünk, és megmér-tük az olvadék hőmérsékletét. Meg-töltöttük olvadékkal a mérőrendszermintatartóját, és elindítottuk a mérő-szoftvert. A maradék olvadékot kie-gészítettük 1000 grammra. Hozzá-adtuk a kiszámított mennyiségűelektrolitréz ötvözőt. Beolvadáskorvákuumpipettával újra mintát vet-tünk, és megmértük az olvadékhőmérsékletét. Újra megtöltöttük ol-vadékkal a mérőrendszer mintatartó-

ját, és elindítottuk a mérőszoftvert.A termikus analízist egy National

Instrumens számítógépes adatgyűj-tő rendszerrel végeztük. A „K” típusúhőelem jelét egy nyolccsatornásadatgyűjtőn keresztül továbbítottuk aszámítógépes szoftverhez. A szoft-vert elindítva beállíthatjuk a hőelemtípusát, az alsó és felső méréshatárt,a csatornák számát, mintavételezésisebességet, valamint a frissítési időt.A szoftver text formátumban mentiaz adatokat, amiket később értéke-lünk ki.

A lehűlési görbe felvételéhez és aGD-OES elemzés elkészítéséhezkülön gyártottunk egy mintaöntő for-mát, amelyet használhatóságára irá-nyuló kísérletekhez terveztünk. Amérőrendszert a 3. ábrán mutatjuk be.

GD-OES berendezéssel meghatá-roztuk az előállított (átolvasztott)ötvözetek kémiai összetételét (1. táb-lázat).

Megállapítottuk, hogy olvasztásközben a karbon-, kén- és vaná-diumtartalom 20-30%-kal csökkent,azonban a rézzel történő ötvözéssorán ezeknek az elemeknek amennyisége nem változott. A rézötvö-zés sikeres volt, az elemzett mennyi-ség megegyezik az elméletivel.

A mintákból csiszolatokat készítet-tünk, megmarattuk, és ezután fém-mikroszkóppal megvizsgáltuk a kiala-kult szövetelemeket (4. ábra).

A mikroszkópos felvételek kiérté-kelése során megállapítottuk, hogyaz ötvözetlen anyagban a ferrit meny-nyisége 56,1%, és nincs benne perlit.Az ötvözött anyag szövetében 38,1%a ferrit, közel 10% a perlit, és megje-lenik a ledeburit is. A réz ötvözésetehát karbidosodást vált ki. A szövetváltozására az 5. ábrán bemutatottlehűlési görbe is utal.

Következtetések

A vákuumindukciós kemence felújí-tási projektje sikeres volt. A tervezettmetallurgiai-ötvözési műveletek el-végezhetőek. Elsődleges fontossá-gú az olvasztási és ötvözési techno-lógia (mit-mikor-hogyan) helyesmegválasztása/kikísérletezése, mi-vel ez jelentősen meghatározza azötvözetgyártás sikerét, valamint azalkalmazott tégely élettartamát. Azáltalunk összeállított termikus elem-ző mérőrendszer jelezte a változá-sokat.

Tovább kell folytatni az irodalmi és

1. táblázat. Elemzési eredmények

5. ábra. Lehűlési görbe

kísérleti adatgyűjtést az optimálisolvasztótégely- és az öntőformaanyagának, alakjának, valamint azolvasztási technológia megválasztá-sa érdekében. Az elvégzett kísérletektanulsága az is, hogy szükséges afolyamatos hőmérsékletmérés megol-dása az olvasztótégelyen belül, mertígy elkerülhető az esetenként előfor-dult túlhevítés, valamint kísérletekközben a minta megdermedése, amia tégely károsodását okozza. Megkell változtatni a termikus elemző-rendszer csatlakozásait, kábelezését,

szoftverét stb. annak érdekében,hogy az 5. ábrán észlelhető zavaróje-leket kiküszöböljük.


A kutatómunka a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projektrészeként – az Új MagyarországFejlesztési Terv keretében – azEurópai Unió támogatásával, azEurópai Szociális Alap társfinanszíro-zásával valósult meg.

Felhasznált irodalom

[1] Dr. Faragó Elza: Nagyszilárdságúöntöttvasak. Műszaki Könyvkiadó,Budapest, 1985.

[2] Dr. Faragó Elza – dr. Vörös Árpád:Az öntöttvas olvasztása villamoskemencében. Műszaki Könyvki-adó, Budapest 1987.

[3] Varga Gábor: Öntészeti Al-Si ötvö-zetek termikus elemzése. Diplo-materv, 2011.

.


• 2013. február 8-án a MiskolciEgyetem Díszaulájában vehették átoklevelüket a Műszaki Anyagtudo-mányi Karon frissen végzett mérnö-kök. A 2012/2013. tanév I. félévé-ben 55 hallgató tett sikeres záró-vizsgát, közülük 36-an kapták mega diplomájukat. Anyagmérnöki BSc-szak nappali tagozaton 10 fő, leve-lező tagozaton 2 fő, anyagmérnökMSc-szak nappali tagozaton 4 fő,levelező tagozaton 7 fő, kohómér-nök MSc-szak nappali tagozaton 4fő, levelező tagozaton 9 fő, egyete-mi szintű kohómérnök képzésbenpedig 1 fő vette át oklevelét. A dip-lomaosztó ünnepség keretében dr.Mertinger Valéria egyetemi docens,a Fémtani, Képlékenyalakítási ésNanotechnológiai Intézet intézetigazgatóhelyettese átvette dr.Patkó Gyulától, az egyetem rekto-rától a habilitációs oklevelét.Szintén ünnepélyes keretek közöttosztották ki a PhD-okleveleket. Akar Kerpely Antal Doktori Isko-lájában sikerrel védte meg dolgoza-tát Diaconu Vasile Lucian, GéberRóbert, Kovács Sándor, SomosváriBéla Márton, Szabó Richárd ésSzombatfalvy Anna Ágnes, a Gé-pészmérnöki és Informatikai Kar

doktori iskolájában szerzett PhD-oklevelet Erdélyi János Péter,karunk Kerámia és PolimermérnökiIntézetének tanársegéde. A Mis-kolci Egyetem Szenátusa a Műsza-ki Anyagtudományi Kar javaslataalapján az öntészeti oktatás fejlesz-tésében és országos elismertségé-nek növelésében elért eredményei-ért címzetes egyetemi tanár címetadományozott dr. Dúl Jenő részére.

• „A felsőoktatás minőségénekjavítása kiválósági központok fej-lesztésére alapozva a MiskolciEgyetem stratégiai kutatási terüle-tein” című Társadalmi MegújulásOperatív Program (TÁMOP) projektkeretében működő AlkalmazottAnyagtudomány és Nanotechno-lógia Kiválósági Központ a „Tudás-intenzív anyaggyártás” kutatásieredményeinek kidolgozásában si-keres együttműködést folytatott apartnervállalatokkal. A projektbenrésztvevő ipari kapcsolatok közülkiemelkedő a Nemak Győr Alumí-niumöntöde Kft. és a MűszakiAnyagtudományi Kar tanszékeiközötti kapcsolat. A két fél vezetői2012. szeptember 27-én, Miskolconmegtartott egyeztető megbeszélé-

sén a kutatási együttműködés kibő-vítéséről, a Nemak Európai Köz-pont témáiban való közreműködéslehetőségeiről tárgyaltak, melynekeredményeként december 12-énNemak–ME tudományos szakmainap rendezvényen ismertették azeddigi kutatási eredményeket ésegyeztették a további kutatásiegyüttműködés lehetőségeit. Aszakmai napon a Nemak Győr Kft.részéről Toth David ügyvezető igaz-gató, Braun Zsolt műszaki igazgató,dr. Fegyverneki György termék- éstermelés-fejlesztési vezető és Ren-desi János tanácsadó vett részt. ANemak Europe Központot dr. FranzJosef Feikus R&D-menedzser ésLeopold Kniewallner PDC-mene-dzser képviselte. A szakmai napona tudományos műhelyek munkájátdr. Dobróka Mihály, dr. Dúl Jenő,Tokár Monika, dr. Molnár Dániel, dr.Kékesi Tamás, dr. Gombkötő Imre,dr. Bőhm József, dr. MertingerValéria, dr. Gácsi Zoltán, dr.Palotás Árpád Bence, Dúl Róbert,valamint dr. Lukács János ismertet-te. A vendégek a szakmai nap kere-tében laborlátogatásokon is résztvettek.

�� Mende Tamás

EGYETEMI HÍREK

A Műszaki Anyagtudományi Kar hírei 2013. március


Az elektronikai termékek gyártásá-nak, ezáltal a környezetbiztonságosforraszanyagok és forrasztási techno-lógiák folyamatos fejlesztésénekmind ipari, mind tudományos szem-pontból nagy a jelentősége. Ezen aterületen végzett kutatási-fejlesztésitevékenység hozzájárul a már meglé-vő eljárások javításához, valamintmegbízhatóbbá, gazdaságosabbá éskörnyezetbaráttá tételéhez, továbbámegalapozható az Európai Unió2014–2020 közötti időszakra vonat-kozó Horizon 2020 Kutatási ésInnovációs Keretprogramjához valócsatlakozás.

A Multifunkcionális anyagok tudo-mányos műhely már évek óta foglal-kozik a környezetbiztonságos forrasz-anyagok kutatásával, fejlesztésével.A Robert Bosch Kft. korábban kétkutatás-fejlesztési témával is megbíz-ta a kart, melyek keretén belül azInnolot® elnevezésű ólommentes for-raszanyag Ni-tartalom változásánakhatását vizsgáltuk a forraszanyagbanmegjelenő tűkristályok képződésére,valamint tanulmányoztuk a forraszkö-tés hő-sokk hatására bekövetkezőszövetszerkezeti változásait. A Knorr-Bremse Vasúti Jármű RendszerekHungária Kft. a kemény forraszanya-gok fejlesztése területén adott megbí-zást egy módszer kidolgozására aforraszanyagok mechanikai tulajdon-ságainak reprodukálható és anyagtu-dományi alapokon nyugvó meghatá-rozására.

Értékes fémek ipari hulladék anya-gokból történő újszerű kinyerési lehe-tőségeit is vizsgálta a Metallurgiai ésÖntészeti Intézet már korábbi – mostzáródó – TÁMOP-projekt keretében.Az elektronikai forrasztási hulladé-kokból történő ónkinyerés módszerétmegalapozó kutatásaink nemcsak asósavas oldatokkal végzett elektroliti-

kus ónraffinálás folyamatait tisztáz-ták, hanem szabadalmi bejelentésselis támogatott újszerű technológiakialakítását is eredményezték. Az alu-míniumsalakok fémtartalmának ki -nyer hetőségét vizsgáló kutatásainkaz iparban keletkező nagy mennyisé-gű másodnyersanyag hatékonyabbfeldolgozását segítik elő.

Az ALCOA-KÖFÉM egyik leginno-vatívabb gyártmánya az autóhűtőkhözhasználatos három- vagy ötrétegű alu -mínium lemez. A középső magréteg ahűtő alapanyagát képező alumínium-ötvözet, a legkülső réteg a nagyszilíciumtartalmú, alacsony ol vadás -pontú forraszanyag. A két réteg közötthelyezkedhet el a nagytisztaságú, igenvékony alumíniumlemez, ami a korró-ziót hivatott akadályozni. Ezt a szend-vicsszerkezetet meleg-, majd hi deg -alakítással állítják elő. A Fémtani,Képlékenyalakítási és Na no technoló-giai Intézetben a Von Roll kísérletihen gerállvány felhasználásával évekóta folynak kísérletek az optimálishengerlési technológia ki dolgozására.

A FORR-ÁSZ TÁMOP-pályázatbeadására 2012. március 30-án ke -rült sor, majd november 21-én kapottértesítést az Egyetem, miszerint apályázat támogatásban részesült. Aprojekt megvalósítási időszaka 2013.január 1-jén kezdődött, a projekt fizi-kai befejezésének tervezett napja2015. április 30. 2013. január 17-énkerült sor a támogatási szerződésaláírására, amelynek értelmében aprojekt zárását követő 5 éven keresz-tül kötelesek vagyunk a projekt fenn-tartását biztosítani.

A közel 604 millió Ft támogatástelnyert projekt szakmai vezetője dr.Kékesi Tamás egyetemi tanár, a pro-jektmenedzser pedig Batta Beatrix. Amenedzsment pontos összetétele az1. táblázatban látható. A pályázatkiírása alapján a Műszaki Anyag -tudományi Kar konzorciumi partnere-ket is bevont a kutatómunkába (BayZoltán Alkalmazott Kutatási Közhasz -nú Nonprofit Kft., Miskolc, valamint adebreceni MTA Atommagkutató In -tézet). A pályázaton elnyert támoga-

A Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar vezetésével elnyert„Környezetbiztonságos forraszanyagok anyagtudományi alapon történő fejlesztéseprimer és másodnyersanyagokból a járműipar számára, FORR-ÁSZ” című projektbemutatása

BATTA BEATRIX, KÉKESI TAMÁS, BENCSIK BOGLÁRKA, MENDE TAMÁS, GÁCSIZOLTÁN

A projekt előzményei, fontosabb adatai

A projekt szakmai vezetője Dr. Kékesi TamásProjektmenedzser Batta BeatrixA projekt pénzügyi vezetője Beliczky MiklósA projektmenedzser asszisztense Bencsik BoglárkaA pénzügyi vezető asszisztense Simonné Halász Rita

Megítélt támogatások összege szervezeti egységekre lebontvaMiskolci Egyetem (főkedvezményezett) 481.505.464 FtBay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. (1. Konzorciumi partner)

77.265.103 Ft

MTA Atommagkutató Intézet (2. Konzorciumi partner) 45.210.740 FtElfogadott projekt összköltség 603.981.307 FtTámogatás mértéke 100%

Időtartam 28 hónap (2013.01.01. – 2015.04.30.)

1. táblázat. A projekt menedzsmentje

2. táblázat. A projekt pénzügyi adatai


tások szervezeti egységekre (Mis -kolci Egyetem, mint a támogatás főkedvezményezettje, valamint a kétkonzorciumi partner) lebontva a 2.táblázatban olvashatóak.

A projekt nyitóünnepsége 2013.március 5-én került megrendezésre aMiskolci Egyetemen, melynek kereté-ben a projektben résztvevő tudomá-nyos műhelyek vezetői, valamint akutatásba bevont konzorciumi part-nerek képviselői tartottak rövid tájé-koztatót az előttünk álló feladatokról(1. és 2. ábra).

A projekt célja

A projekt a forrasztott kötések minő-ségének fejlesztését és a technológiafenntarthatóságát tűzi ki alapvető cél-ként. Ehhez a forrasztásra kerülő fé -mes ötvözetrendszerek anyagtudo-mányi alapokon történő fejlesztése,valamint a forrasztási felületek előké-szítése és a forrasztási hulladékokújrahasznosítása témakörökben fo -lyik kutatás. Ennek megalapozása atérfogat és határfelületi termodinami-kai ismeretek bővítésével, egyensúlyifázisdiagramok számításával, fémol-vadékok nedvesíthetőségének vizs-gálatával és olvadékáramlás szimulá-ciójával történik.

A modern ólommentes elektronikaiforrasztóanyagok alkalmazásának azalábbi fő nehézségeit kell a kapotteredmények alapján, technológiaiszinten kiküszöbölni:a. Magasabb az ötvözetek olvadás-

pontja, így az összeforrasztott al -katrészek károsodhatnak a for-rasztási technológia során a ma-gasabb hőmérséklet miatt.

b. Kisebb technológiai ablak, amelyszintén a magasabb olvadáspont

eredménye, mely a forrasztásitechnológia paramétereinek mó -dosí tását teszi szükségessé.

c. Rosszabb nedvesítés, az ólom-mentes forraszanyagok nedvesíté-si ideje nagyobb, ami csökkenthe-tő a hőmérséklet emelésével,viszont azt néhány alkatrész nemtudja elviselni, ami a gyártástech-nológia lassulását eredményezi.

d. Megbízhatósági problémák.e. Új forrasztási hibák:

• ón tűkristály képződés, amelyrövidzárlatot okozhat (3. ábra),

• fokozott intermetallikus vegyü-letképződés (Cu6Sn5, Ag3Sn,Cu3Sn, Ni3Sn4),

• rossz furatkitöltés, ami a rosz -szabb nedvesítés következmé-nye, amely lerontja a létesülő kö -tés mechanikai tulajdonságait.

f. A jelenlegi berendezések nagyrésze nem alkalmas az ólommen-tes forrasztáshoz.

A projekt célcsoportja

A projekt által közvetlen módon legin-kább érintett személyek a MiskolciEgyetem oktatói, valamint PhD-hall-gatói, akik részt vehetnek az intéz-ményben folyó K+F+I tevékenység-ben, ezáltal fejleszthetik személyesképességeiket. A projekt kivitelezésé-be a graduális (BSc, MSc) képzés-ben résztvevő, kiemelkedő teljesít-ményt nyújtó diákokat is bevonjuk.

A kutatási eredményeket elsősor-ban a partner vállalatok hasznosítják,ahol a környezetbiztonságos forrasz-anyagok és technológiák fontos ele-mei a termelésnek.

A projekt egyik lényeges közvetettcélcsoportjába tartoznak a K+F+Iigényoldali szereplői, hiszen a cégek,

vállalatok a létrejött K+F eredménye-ket hasznosíthatják tevékenységüksorán.

Tekintettel arra, hogy a projekt ahátrányos helyzetű rétegek esély-egyenlőségének elősegítésére istörekszik, a Mozgáskorlátozottak Sá -rospataki és Zemplén Térségi Egye -sülete tagjai részére folyamatosanlehetőséget biztosítunk az eredmé-nyek megismerésére.

A projekt elsősorban az Észak-magyarországi Régióban teremt ésstabilizál kutatóhelyeket, mivel a pro-jekt hozzájárul majd a régió verseny-képességének fokozásához, ezáltalemelkedik a foglalkoztatás, valamintlassulhat a képzett munkaerő elván-dorlásának folyamata. Továbbá kapa-citásbővítést eredményez a MiskolciEgyetem és annak konzorciumi part-nerei, a Bay Zoltán AlkalmazottKutatási Közhasznú Nonprofit Kft.(Miskolc), valamint az MTA Atom -magkutató Intézete (Debrecen) szá-mára. A konzorcium a gazdaságiszervezetekkel együttműködve közöskutatási programot valósít meg: meg-szervezi a kutatói utánpótlást és a fia-tal kutatók nemzetközi tudományoséletbe való bevezetését. Kidolgozza

1. ábra. Sajtótájékoztató a Miskolci Egyetemen induló „FORR-ÁSZ” projektről

2. ábra. Dr. Gácsi Zoltán dékán kö -szönti a vendégeket a „FORR-ÁSZ” pro-jekt nyitóünnepségén

3. ábra. Ólommentes forraszanyagbanképződő ón tűkristály


Több mint 700 milliós kutatási prog-ram keretében vizsgálja két évenkeresztül partnereivel a nagy teljesí-tőképességű szerkezeti anyagokata Dunaújvárosi Főiskola. Az ÚjSzéchenyi Terv támogatásával indu-ló fejlesztés eredményeit a gépjár-műgyártás mellett a hazai energia-ellátás kulcsfontosságú létesítmé-nye, a Paksi Atomerőmű is haszno-sítani tudja. A remények szerint azegyüttműködés munkahelyeket te -remthet, és a magyar mérnökök kül-földi egyetemekre vándorlása iscsökkenhet.

Bevezető

„Köztudott, hogy az emberiség azezredfordulót követő évtizedben mára tudásalapú társadalom ill. gazda-ság kihívásain keresztül keresi ahatékony válaszokat.

Hazánkban a gazdasági fejlődés-nek – egyéb erőforrások híján – csakaz innováció vezérelt modellje leheteredményes.

A tudásnak erőforrásként való fel-fogásával a felsőoktatási szféra sze-repe felértékelődik a gazdaság dina-mikussá tételének érdekében. Azegyetemek, főiskolák, kutatóintéze-tek és a profitorientált szféra közöttitudástranszfer a gazdasági fejlődészáloga!

Az egyetemek, főiskolák aktívszerepvállalásához azonban jelen-tős szemléletváltásra van szükség.A lineáris innovációs modell helyetta spirális, ún. „Triple Helix” modellszerinti működés a kívánatos,amely a felsőoktatás, a kormányzatés a gazdaság újszerű kapcsolatátírja le a tudásteremtés és -transzferterületén.

Csak az egyetemi/főiskolai –tudományos, a gazdasági szféra ésa kormányzati szervek folyamatos,elmélyült kommunikációja biztosít-

hatja mindhárom szektor fejlődését.A felsőoktatás küldetését az okta-

tás, kutatás és a társadalmi felelős-ségvállalás területén azok sziner -gikus egységében képes betölteni,amely a tudásteremtő, versenyképesrégiók kialakításának elengedhetet-len feltétele.

Ennek szellemében indítjuk el atöbb mint két évig tartó TÁMOP-pályázat által támogatott kutatómun-kát, együttműködve stratégiai partne-reinkkel, az iparral és a tudományosélet képviselőivel.” (Dr. KadocsaLászló stratégiai és kutatási rektor he -lyettes)

Extrém szilárdságú acélok

Kutatásaink elsősorban az anyagokszerkezete és azok tulajdonságaiközötti kapcsolatra koncentrálnak –beszélt lapunknak a részletekről VerőBalázs professzor, a DunaújvárosiFőiskola egyetemi tanára. Mint foly-tatta, elsősorban az anyagtudománylegújabb eredményeire támaszkodvaaz anyagokban rejlő lehetőségeketszeretnék jobban kiaknázni, és anapjainkban egyelőre elképzelhetet-len tulajdonságegyüttesű szerkezetianyagok kifejlesztését megvalósítani.Magyarázatképpen hozzátette: a kor

az akadémiai, felsőoktatási és non-profit kutatóhelyek közötti hosszú tá -vú együttműködés feltételrendszerét.

Tudományos Műhelyek

A felsorolt témákkal öt, nemzetközilegelismert vezető kutató által koordináltTudományos Műhely foglalkozik.1. A nagytisztaságú alapanyagok és

az ólommentes forraszanyagokjárműipari alkalmazásának anyag-tudományi problémái – vezetője:Dr. Gácsi Zoltán, az MTA doktora;

2. A lágy és a keményforraszok anya-gának és előállítási technológiájá-nak anyagtudományi fejlesztése –vezetője: Dr. Roósz András, azMTA rendes tagja;

3. A forrasztandó felület előkészítéseplazmasugaras kezeléssel – veze-tője: Dr. Török Tamás, az MTA dok-tora;

4. Az ólommentes forrasztáshozszük séges nagy tisztaságú alap-anyagok kinyerése másodnyers-anyagokból – vezetője: Dr. KékesiTamás, az MTA doktora;

5. A forraszanyagok összetételénekoptimalizálása a térfogati és határ-felületi termodinamika eszközeivel– vezetője: Dr. Kaptay György, azMTA doktora.

A projekt nyomon követése

A ”FORR-ÁSZ” projekt keretébenelvégzett jelentős mennyiségű kuta-

tómunka szakmai/tudományos ered-ményeiről a későbbiekben szakcik-kek írásával folyamatosan tájékoztat-ni fogjuk a BKL Kohászati Lapokolva sóit.

A projektről további információkat aprojekt honlapján olvashatnak: www.forr-asz.uni-miskolc.hu


A bemutatott TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0019 jelű projekt az Új-Magyarország Fejlesztési Terv kere-tében az Európai Unió támogatásá-val, az Európai Szociális Alap társfi-nanszírozásával valósul meg.

Áttörésre készülnek Dunaújvárosban

A TÁMOP-4.2.2A-11/1/KONV-2012-0027 kódjelű pályázattal az Euró -pai Szociális Alap és Ma gyar országköltségvetése társfi nan szírozá -sával össze sen 700.718. 421 fo-rintot nyert a Duna újvárosi Főis-kola. A projekt címe „Nagy teljesítő-képességű szerkezeti anyagokkutatása”, amely kutatást és tudo-mányos munkát a DunaújvárosiFőiskola a Széchenyi István Egye -tem (Győr) és a Bay Zol tán Alkal-mazott Ku tatási Közhasznú Non -profit Kft. (Miskolc) konzorciumipart nerekkel 2015. január 31-igvalósítja meg.


kihívásai megkövetelik, hogy azegész gyártási és megmunkálásifolyamatra kiterjedjen a megújulásigénye.

A magyar gazdaság kitörési pontjaaz autóipar lehet. Az elmúlt évekbenmegvalósuló befektetések az Audi,az Opel vagy a Mercedes Benzrészéről legalábbis ezt mutatják. Afőiskola kutatásai is erre a területrekínálnak alternatívát.

Megfelelő technikával fémes anya-gaink olyan állapotba hozhatók,amelyben a képlékeny hidegalakításhatására sem a folyási határ, sem azanyag diszlokáció-sűrűsége továbbmár nem változik, vagyis az anyagtelített állapotba kerül – ismertette akutatás egyik irányát Verő Balázs. Atervek szerint a nagyhőmérsékletű,többtengelyű kovácsolással végzettkísérletek ultrafinom szemcseméretű(~1 µm) ferrites szövetű acélok előál-lítási lehetőségeit fogják megalapoz-ni. A Dunaújvárosi Főiskolán működőGleeble 3800 típusú termo mecha -nikus szimulátoron az acélok szoká-sos melegalakítási hőmérséklet-tar-tományában nagy alakváltozási se -bességű és erőteljes alakítást bizto-sító műveletek hajthatók végre. Főlegerre a kísérleti technikára alapozvakívánjuk a nagy szilárdságú és jólalakítható lemezanyagok új generáci-ójának kifejlesztését megalapozni.

A professzor szerint meghatározólépést jelentene, ha ezekből az acél-minőségekből ultrafinom szemcse-szerkezetű, hidegen hengerelt szala-got is piacra lehetne vinni. Ehhez afejlesztési feladathoz az interkritikushőmérsékleten végzett hőkezelés ésképlékeny alakítás közben lejátszódófolyamatokat kell megismerni, bele-értve a kiinduló szövetszerkezet ha -tá sának tisztázását is. Ez utóbbitémakörben a Dunaújvárosi Főiskolaeredményes kísérleteket folytat azún. léces martenzit képződésével, azilyen szövetű acélok hidegalakítása,majd ezt követő lágyítása során leját-szódó folyamatok értelmezésévelkapcsolatban, amelyeknek megisme-rése végül is ultrafinom szövetű acéllapostermékekhez vezethet – muta-tott rá a kívánt célra Verő Balázs.

Verő Balázs tájékoztatása szerintaz innovatív megoldással akár 20százalék tömegcsökkenés érhető el

a gépkocsik karosszériájának töme-gében. Amennyiben sikerül csökken-teni a tömeget, akkor nemcsak keve-sebb anyagot kell felhasználnunk, dejóval kevesebb üzemanyagot fo -gyasz tunk, ami a gépkocsinál keve-sebb CO2-kibocsátást is eredményez– sorolta a komplex folyamat előnye-it a főiskola tanára. A technológiaelterjedését firtató felvetésünkre Verőúgy reagált: egy innovatív fejlesztésbeépülési ideje a termelési kultúrábamindig bizonytalan, azonban a tudásmindig utat tör magának. Ugyanakkorpozitív példaként említette: az ISDDunaferr Zrt. már most jelezte érdek-lődését a fejlesztés iránt.

Üzemidőn túl

A kutatás másik iránya az atomerőműtechnológiai rendszereiben alkalma-zott szerkezeti anyagok tulajdonsá-gainak az üzemi körülmények hatá-sára történő megváltozásával, ponto-sabban károsodásával foglalkozik.Ismeretes, a Paksi Atomerőmű 1-esblokkjának tervezett 30 éves üzem-ideje az idei év végén jár le. TrampusPéter, a Dunaújvárosi Főiskola kutatóprofesszora ezzel kapcsolatosan arrahívta fel a figyelmet, hogy az elmúltévtizedekben világszerte megjelentaz a törekvés, ami a meglévő erőmű-vek továbbüzemeltetését tűzte kicélul. Véleménye szerint ez egyhatalmas kihívás a szakmának, hi -szen az atomerőművek rendszerei-ben és berendezéseiben, így termé-szetesen a nyomottvizes atomerőmű-vekben (ilyen a paksi is – a szerk.)számos öregedési folyamat figyelhe-tő meg. A professzor példaként a fer-rites szerkezetű reaktortartály-acélgyorsneutron sugárzás okozta ride -ge dését (sugárkárosodás), a ~300 °Chőmérsékletű tartós üzem hatásáratörténő termikus öregedést (ferritesés ausztenites acéloknál), auszte ni -tes acélok lokális (kristályszerkezeti)korrózióját és az indítások és leállá-sok, illetve a terhelésváltozásokokozta mechanikai és hőterhelésekeredményeként bekövetkező kiscik-lusú fáradást említette.

A kutatómunka célja olyan, a kor-szerű anyagvizsgálati módszerekreépülő eljárások kidolgozása, amelyekközvetlenül vagy közvetve alkalmaz-

hatók az atomerőművi és más ener-getikai berendezések öregedéséneka vizsgálataira és maradék élettarta-muk meghatározására. TrampusPéter szerint a kapott eredményekhozzájárulnak a meglévő károsodásimodellek érvényességének igazolá-sához a tényleges üzemi környezetrejellemző paraméterekkel, valamint újkárosodási modellek megalkotásá-hoz.

Minél többet tudunk arról a folya-matról, ami a beépített anyagokbanjátszódik le működés közben, annáljobban tudjuk szűkíteni a bizonyta-lanságot a modellünkben, és annáljobban tudjuk megbecsülni az üzem-idő hosszabbításának mértékét, amikiemelkedően fontos biztonsági kér-dése az üzemidő-hosszabbításnak –vázolta a folyamat sarokpontjait aprofesszor. Mint folytatta, ultrahan-gos, mágneses és akusztikus emisz -sziós eljárásokkal fogják követni azanyagok szerkezetében végbe menőkárosodásokat. A roncso lásmenteskutatások során a fázisvezérelt tech-nikát összekapcsolják a korszerűmechatronikai módszereken nyugvófejmozgató mechanika kifejlesztésé-vel, felhasználva a már megkezdettkutatásaikat, amelynek segítésévellényegében egy mélységi 3D átvilá-gítást (tomográfiát) fejlesztettek ki.Akusztikus emissziót a Gleeble szi-mulátoron végzett kísérletek, illetveszakító vizsgálatok közben fognakmérni. E mérések alapján szakértőibázist építenek fel, amelyben azesemények osztályozását idegháló-zati módszerekkel végzik. A lokalizá-lási eredményeket a röntgen-tomog -ráfiai felvételekkel ellenőrzik. A kuta-tómunka további részében szimulá-ciós eszközökkel is jellemezni fogjákaz anyagszerkezetben lejátszódókárosodási folyamatokat, majd érté-kelik a különböző paraméterek ha -tását a szerkezeti integ ritásra. Aroncsolás mentes vizsgálatot aCIVA-szoftver segítségével szimu-lálják. Trampus Péter reményei sze-rint a kutatás eredményei hozzá fog-nak járulni a Paksi Atomerőműblokkjai biztonságos üzemeltetésé-hez a további évtizedekben.

�� Janó Viktória


HÍRMONDÓÖSSZEÁLLÍTOTTA: Schudich Anna

NÉVJEGY

Beszélgetés Pálovits PállalA huszadik századi hazai fémkohászat egyik meghatározó ága, az alumíniumko-hászat 2006-ban végleg megszűnt. Az OMBKE Fémkohászati Szakosztálya ezévben egy emléktáblával kívánja megjelölni a hajdani Csepeli Alumíniumkohóüzemcsarnokát, a hazai alumíniumelektrolízis bölcsőjét. Erre készülve kerestemfel Pálovits Pál okleveles kohómérnököt, aki járt ebben az üzemben, és azt köve-tően mindhárom hazai kohóban vezető műszaki beosztást töltött be.

Mielőtt rátérnénk beszélgetésünkfő témájára, egy kicsit visszalép-nék egyetemi tanulmányaid idejéreés helyére, Sopronba. Az akkorifémkohászati oktatásban milyensúlyt képviselt az alumínium elekt-rolízis, kik oktatták, milyen kitekin-tést adtak az akkori európai ésvilághelyzetre?PP: Ez a technológia akkor mégnagyon fiatal volt hazánkban, hiszenCsepelre az 1930-as évek elején vá-sárolták meg a norvégoktól a licen-cet. Ennek ellenére az egyetementanították, különös tekintettel az el-méleti-elektrokémiai vonatkozásait. Abeszélgetésre készülve elővettemsoproni indexemet, hát nem semmiaz a névsor, akik minket a kohászatiismeretekre oktattak: Fémkohászat-tan – Széki János; Metallográfia – Dr.Verő József; Kohógéptan – Dr. GelejiSándor; Elektrokémia – Dr. ProsztJános; Kohászati elemzések – Dr.Romwalter Alfréd; Kémiai laboratóriu-mi gyakorlatok – Dr. RomwalterAlfréd. Ezek a professzorok és okta-tók – annak ellenére, hogy alumíni-um-elektrolízissel kapcsolatos üzemitapasztalatokkal nem rendelkeztek –a képviselt tudományág elméletialapjait kiválóan oktatták. Nem voltkiemelt téma az elektrolízis, mégisfelkeltette az érdeklődésünket. A vas-kohászat egy kicsit túlsúlyban volt.

Mikor jártál a Csepeli Alumínium-kohóban, találkoztál ott Dr. BeckerErvinnel?

PP: Én már csak a II. világháborúután, tanulmányi kiránduláson jártama kohóban, a Fémműbe tett üzemlá-togatás részeként. Akkor ott akisebb, 12 kA áramerősségű kádak-ból álló széria üzemelt. 1938-banugyanis a növekvő fémigények(háborús készülődés) miatt az ere-deti, 12 kA-es, 1,32 m2 anódszelvé-nyű, önsülő anódú kádakat 24 kA-es,2,86 m2 anódszelvényű kádakra cse-rélték. Ezeket azonban az 1944. júli-usi bombatámadás pusztítása utánleszerelték és elszállították, így azostrom utáni „újraélesztés” márezekkel a kisebb kádakkal történt.Dr. Becker Ervinnel akkor nem talál-koztunk az üzemben, annál többetazután a tatabányai és az inotaikohók építésénél és üzembe helye-zésénél.

Mi lett az 1946 decemberében leál-lított üzem berendezéseivel?PP: A még hasznosítható villamos-és gépi berendezések, valamint akohászati segédanyagok a Tatabá-nyai Alumíniumkohóba, a háborúelőtt megkezdett masszagyár-léte-sítéshez vásárolt gépi berendezésekpedig a Műszéntermelő Vállalathozkerültek.

Hogyan emlékszel vissza az üzem-csarnokra, a munkakörülmények-re, a csarnoki levegőre?PP: Csukott redőnyök mellett nemvolt elviselhetetlen a levegő a csar-nokban, de kádkezeléskor bizony

füstöltek ezek a kis kádak is. Azelszívott gázokat egy vizes mosóbankezelték, majd a mosóvizet egymészkőágyas medencén átengedvea Dunába vezették. A gépesítés kez-detleges volt, a kéregtörés, csapolásembert próbálóan nehéz feladat volt.

Anódmassza-gyár sosem épültMagyarországon, bár Csepelentervezték megvalósítását, megvá-sárolták a keverőberendezéseket,de azután nem valósult meg azüzem. Mennyire maradt ez mindvé-gig sebezhető pontja a hazai alu-míniumkohászatnak?PP: A gazdaságos fémtermelésnekalapfeltétele a jó és egyenletes minő-ségű anódmassza. Egy masszagyárlétesítése viszont nagy beruházásiköltséggel jár, lassan térül meg, éskis kohókapacitások kiszolgálásáraalkalmas egységkapacitások csakkompromisszumok árán lettek volnaelérhetők. A múlt század ’50-es évei-nek béketábori „internacionalizmusa”is inkább az országok közötti együtt-működés csatornájába terelte ezt akérdést. Az egyenletes minőség biz-tosítása sokszor nehézségekbe ütkö-zött, a „bérmunka” konstrukcióbangyártatott, és a későbbi három üzemkülönböző igényeit kielégítő masszaidőben történő rendelkezésre állásanem volt problémamentes, ígyviszont nem kellett masszagyáratépíteni.

1948-ban – az egyetem befejezése

után – Tatabányára kerültél üzem-mérnöknek. Ott mennyire hasz-nosultak a csepeli tapasztalatok?PP: Én már a cég 1948 márciusábantörtént államosítása után kerültem azüzemhez, amely akkor már azALBART-hoz tartozott. Kolosy Er-nővel együtt kerültünk Tatabányára,1949-től Szakál Pál igazgatása ésGerencsér József főmérnöksége alatttanultunk bele egyre jobban a szak-mába. Tatabányán kezdetben a cse-pelivel azonos, 24 kA-es kádakatüzemeltettük, de 1949-ben megkez-dődött a 48 kA-es, 7,28 m2 anódszel-vényű, felsőtüskés kádak telepítéseis. Ezek adaptálása, felszerelése,üzemeltetése nagy kihívás volt szá-munkra. Volt egy-két szakember a li-cencadó Elektrokemisktől, de minketnem vittek betanulni vagy külföldi ta-nulmányútra, ez akkoriban nem voltdivat.

1951-ben kerültél Inotára főmér-nöknek, abban a korszakban, ami-kor egy nem megfelelő döntésnekkomoly következményei lehettek.Hogy élted meg ezt a korszakot?PP: Nehéz időszak volt. Az üzemza-varok elhárítása volt a legnagyobbprobléma. Az áramellátás bizonytalanvolt, ha a széria kikerült az egyensú-lyi állapotából, azt követően rendkívülnehéz volt visszarendezni oda.

Az elég egyedülálló a hazai alumí-niumkohászatban, hogy Te vagyaz a műszaki vezető, aki mind-három üzemben dolgoztál, így ab-szolút össze tudod a hármat ha-sonlítani. A három közül melyikvolt műszakilag a legsikeresebb, alegproblémamentesebb?PP: Az ajkai volt a legszerencsésebb,zárt kádkonstrukció, elfogadhatómunkakörülmények. A gépesítés akádkezelés munkáját könnyítette.Ausztriai tapasztalatok alapján(Rhanshofen) oldottuk meg irányítá-sommal. Jól kézben tartható, bizton-ságosan vezethető üzem volt. A kád-szerkezethez való jobb hozzáférésmiatt a felsőtüskés kádak jobban el-terjedtek, de ezek alapvető nehézsé-geit, a csarnoki levegő kedvezőtlenállapotát nehezen lehetett javítani, akádak burkolása szinte lehetetlenvolt.

1954-ben áthelyeztek Ajkára. Mivolt ennek az oka? Gondolom nemönszántadból mentél?PP: Az energiaellátási zavarok miattrendszeres üzemzavaros állapot voltaz inotai kohóban. A műszakilag nemmegfelelő, bizonytalan üzemű egyen-irányítók miatt az üzem leállítására issor került. Szakál Pál volt az igazgató,én a főmérnök. Ahogy ma ezt pestie-sen mondják: valakinek el kellett vinnia balhét. Szakál Pál főmérnök lett (akiakkor az egyik legismertebb hazaialumíniumkohászati szakember volt,családos), engem – mint legény-embert – áthelyeztek Ajkára, aholSzentiványi Gyula lett a főnököm.

A hazai alumíniumkohászat „nagygenerációja” (Szakál Pál, KolosiErnő, Sejteri Vjekoszláv) – beleért-ve Téged is – szoros szakmai-emberi kapcsolatban vészelte át alegnehezebb időszakokat is. En-nek a soproni gyökerű kapcsolat-rendszernek a progresszivitásamennyire hasznosulhatott a hazaialumíniumkohászat fejlődésében,fejlesztésében?PP: Jó kapcsolatban voltunk, ha vala-kinek problémája volt, mindig se-gítséget kaphatott. Legyen az tech-nológia probléma, egy gép vagyanyag kölcsönzése. Molnár Imre isSopronban végzett, de sosem tarto-zott a klasszikus „kemény maghoz”.

Akkor, amikor már a Trösztnél(MAT, majd HUNGALU) az utolsónagy nekibuzdulás folyt az elektro-lízis korszerűsítésére, ill. az ezred-fordulóig történő életben tartására(kohórekonstrukciós program),mint területi főmérnök mennyiretartottad ezt életképesnek, vagyhosszabb távon eredményesnek?PP: Jó és járható útnak tűnt, a mun-kakörülményeken mindenképpen vál-toztatni kellett, mert a meglévő tech-nológiák jellegéből fakadóan a fajla-gos mutatók javításának és javulásá-nak végül is ez esett áldozatul. Azanódméret növelésével arányosanromlottak a munkakörülmények, eztmindenki látta!

A zászlóra – szinte jelszóként –akkor azt tűzte az iparirányítás,hogy mindez az alumíniumkohá-szat ezredfordulón túli fenntartha-tósága miatt nélkülözhetetlen. EzInota esetében bejött, hiszen arekonstrukció (gáztisztítás megva-lósítása, ún. száraz anódmasszástechnológia bevezetése, folyamat-szabályozás kiteljesítése) után2006-ig működött az üzem. A má-sik két kohót azonban az ún. rend-szerváltást követő években hetekalatt felszámolták, berendezéseitmegsemmisítették. Milyen érzésvolt ez számodra?PP: Nem tartottam jó döntésnek.Különösen Ajka esetében. A kompa-ratív előnyök (timföldgyár közelsége,elfogadható munkakörülmények éstermelési jellemzők) is fennmaradásamellett szóltak, de a pillanatnyi érdek

56 HÍRMONDÓ www.ombkenet.hu

Híres kohász professzorok aláírásaiPálovits Pál leckekönyvéből

Pálovits Pál egyetemi tanulmányaimegkezdésekor, 1944-ben

a felszámolás mellett döntött. Kárvolt, szó szerint!

Sokfelé jártál a világban. Melyikvolt számodra az a korszerű alumí-niumkohó, amely műszakilag alegnagyobb hatást tette Rád?PP: Az osztrák – rhanshofeni – üze-met ismertem a legjobban, kiválóakvoltak a munkakörülmények ott, sokitthon is megvalósítható tapasztalatotszereztünk, többet meg is valósítot-tunk belőle.

Volt egy nagy műszaki délibáb amúlt század nyolcvanas éveinek

elején, amit 100 kt-s új hazai alumí-niumkohónak ismert a szakma.Annak mennyire láttad reálisnak amegvalósítását?PP: A magyar energiaipar nem voltalkalmas háttér egy ilyen nagyság-rendű kapacitás biztonságos és gaz-daságos üzemeltetéséhez. A beruhá-zás megtérülésével kapcsolatban isvoltak vitatott kérdések, és a pillanat-nyi fémár (ami erősen hullámzott ésidőnként az egekbe tört) sem tettelehetővé a megalapozott döntést.

Végezetül még egy kérdés. Ho-gyan lettél kohómérnök? Miért

pont ezt a műszaki pályát válasz-tottad?PP: Soproni lévén adott volt, hogyműszaki pályára menjek. Diákkorom-ban voltam üzemlátogatáson Csepe-len, akkor megtetszett nekem ez azipar, az ilyen jellegű munka. A bánya-mérnöki munka nem vonzott, mindighallottunk a Sopron környéki bányákproblémáiról. Inkább ismerősöktőlhallottam erről a szakmáról, jó hírűegyetem volt a soproni. Büszke volt,aki oda járhatott.Köszönöm szépen a beszélgetést!Jó erőt, egészséget!

Szablyár Péter


Hétköznapi visszapillantások

Az ember a nyugdíjas kor elérkez-tével megpróbálja bepótolni azokat alelkiismeretét nyomasztó dolgokat,amelyekre évek óta nem volt ideje,csak halasztotta… halasztotta: „majda nyugdíjba menetel után” – nyugtat-ta önmagát. Így jutottam el nem olyrégen a tematizáltan rendszerezettkönyvespolcaim rendbetételéhez.Meg is lepődtem, hogy az elmúlt évti-zedekben megszűnt kohászati-önté-szeti szakkönyvkiadás ellenére nemkevés témába vágó könyvvel rendel-kezem. Igaz, jelen voltam az Aluterv-FKI, a Tatabányai Alumíniumkohókönyvtárainak felszámolásánál, desikerült szereznem könyveket Ajkán,és az Öntödei Múzeum könyvtáránakselejtezésekor is. Nos e bevezetőután a kezembe akadt legfőbb ér-deklődési területem, az alumínium-hulladék-feldolgozás témakörénekminden bizonnyal első hazai kiadvá-nya. Úgy éreztem, hogy ezt meg kellosztanom a szakmával, mert a szó-ban forgó kötet 1951-ben jelent meg!Akkor, amikor mindössze egyévesvolt a MÉH Vállalat, és tudtommal ezidő tájt települt Kőbányáról Apcra azország sokáig egyetlen alumínium-hulladék-feldolgozó (szekunder ötvö-zetgyártó) üzeme, a Qualital. Meg-lepő ez az időbeli egybeesés, akönyvkiadás által az úttörőnek mond-ható tett, és az apci üzemindítás!Nem beszélve arról, hogy évtizede-ket kellett még várni arra, hogy a

hazai alumíniumiparban más hulla-dékfeldolgozó is megjelenjen.

Essen végre szó konkrétan akönyvről: A szerző dr. DomonyAndrás, ismerősen csengő név, hisznagy alumíniumipari múltjából eléglegyen annyit kiemelni, hogy hosszúidőn át a „Magyar Ezüst” c. szaklapfőszerkesztője volt. A mű címe pedig„Alumíniumhulladékok feldolgozása”,a Nehézipari Könyv- és Folyóiratki-adó Vállalat kiadásában, a „A Nehéz-ipar Könyvei” sorozat 50. köteteként.A kötet tartalmi boncolgatása előttnéhány szót a sorozatról: miután ahátsó borítón szerepel az előtte meg-jelent 49 kötet, szerzővel, címmel ésa könyvek árával. Az 50 kötet szerzőia nevek alapján, a hét magyar szer-zőt kivéve, csaknem mind szovjetuni-óbeliek. A tárgyi kötetet megelőzőena magyar szerzők közül négyen azolajbányászat, egy a geofizika és egytöbbszerzős kötet a TMK témakö-rében jelent meg. Ami a sorozattémáit illeti, az rendkívül széles, akohászaton és öntészeten túl abányászat, olajipar, gépkocsi- éstraktorgyártás, nehézvegyipar, gép-ipar, karbantartás, üzemgazdaságtanstb. is képviselve van. A kohászat-öntészet területéről 11 kötet jelentmeg, ebből öt öntészeti témájú, bártartalmát tekintve az 50. kötet is idesorolható. A többi szakterületileg tel-jesen szórt. Meglepő a Bessemer-kemencéről megjelent kötet, ami

akkor már nemigen lehetett aktuális.Ami a kötetek árát illeti, rendkívülnagy a szórás: a 2,5 Ft-os kötetártóla csúcs 36 Ft-ig, amely egyébként anyomásos öntéssel kapcsolatos.

Térjünk azonban vissza a „megta-lált könyvhöz” ami címét tekintveúttörőnek mondható a hazai alumíni-umiparban. A Solti Márton által lekto-rált 167 oldalas mű tartalmában ne-hezen hasonlítható össze az elmúlt30 évben hasonló témakörben meg-jelent szakkönyvek tartalmával. Ittmég nem esik szó a hulladékok fizikaielőkészítéséről, hisz ezek a technoló-giák zömében az 1970 utáni évek ter-mékei. Annál nagyobb részletesség-gel elemzi a beolvasztott hulladékokkohászati módszerekkel történő fel-dolgozását.

A könyv indító fejezete a hulladé-kok csoportosítása, mindössze né-hány oldalban. Majd igencsak szűk-szavúan bemutatja a gyártásközi hul-ladékokból, úgymond finomítási eljá-rások nélkül előállítható ötvözeteket,illetve ismerteti a könnyűfém hulladé-kok elemzési módszereit. Az eztkövető 40 oldal a könnyűfém hulladé-kok olvasztási technológiáiról szól,részletezve az olvasztásnál és öntés-nél használatos kemencetípusokat. Afejezeten belül külön szó esik a for-gács-, illetve a „nagyfelületű könnyű-fémhulladékok (repülőgéproncsok)”feldolgozásáról. Valószínűleg a világ-háború maradékaként nagy tételben

jelentkező repülőroncsok adták mega téma aktualitását, oly mértékben,hogy ebből könyv születhetett. Végüla kötet a több mint száz oldalon tag-lalt „Tisztító eljárások összehasonlí-tása” c. fő fejezettel zárt, melyet négyrészre osztott. Hadd idézzem itt pon-tosan a négy alfejezet címét, mert azelmúlt évtizedek hasonló tematikájúszakkönyveiben ezeknek már a nyo-mát sem találjuk:

„I. Az oldott gázok és lebegő

nemfémesvegyületek eltávolítása azötvözet összetételének megváltozta-tása nélkül.

II. Egyes ötvöző alkatrészek eltá-volítása olyan metalloidek segítségé-vel, amelyek a szennyeződésekkelszemben nagyobb vegyrokonsággalrendelkeznek, mint az alumíniumalapanyag.

III. Egyes szennyezőknek fémesötvözőalkatrészek adagolásánaksegítségével történő eltávolítása.

IV. Könnyűfémötvözetek tűzfolyé-kony elektrolízis, desztilláció vagyszublimáció segítségével történőfinomítása.”

A tartalomjegyzék utolsó, IV-espontja 52 oldalt tesz ki. A teljes terje-delem csaknem egyharmadát.

Hát így változik a világ, változnaka gyártási technológiák…

�� Hajnal János


EGYESÜLETI HÍREK

Jelen volt 14 fő választmányi tag és11 fő tanácskozási joggal meghívott.Az ülés határozatképes volt.Az OMBKE és a BányavállalkozókOrszágos Egyesülete között terve-zett együttműködési szerződés alá-írása a rendkívüli időjárás miattelmaradt. A szerződés aláírására egykövetkező ünnepélyes alkalommalkerül sor.

1. napirendi pont. Elnöki tájékozta-tó az előző választmányi ülés ótatörtént fontosabb eseményekről Előadó: dr. Nagy Lajos elnök

– A küldöttgyűlésnek a szakmaimúzeumokra vonatkozó határozataszellemében megkeresték NémethLászlóné nemzeti fejlesztési mi -nisztert, aki 2013 január 19-én fo-gadta az egyesület képviselőit: dr.Lengyel Ká roly főtitkárt, dr. GagyiPálffy András ügyvezető igazgatót,Bircher Erzsé betet, a KözpontiBányászati Múze um igazgatóját ésTóth Jánost, a Ma gyar OlajipariMúzeum igazgatóját. A miniszterasszony meghallgatva a szakmaimúzeumokról általunk vázolt képetés problémákat, arról tájékoztatott,hogy a szakmai mú zeumok ésgyűjtemények kérdését a kormányegyütt kívánja kezelni a művészetiés egyéb gyűjtemények országosrendezésével, amelynek része amúzeumi negyed ügye is. Ekkor ke -rülhet sor a felügyeletek ké rdésére

is. Java sol tuk, hogy az iparral kap-csolatos gyűjtemények egységesfelügyeletét célszerűbb lenne ott in -tézni, ahová maga az ipar is tartozik.

– 2013. február 16-án a Borsodi HelyiSzervezet és az Öntészeti Szak -osztály szervezésében tartották azegyesületi bált Lillafüreden. A részt-vevők száma a korábbi évekhezképest kevesebb volt.

– 2013. március 15-én dr. TolnayLajos tiszteleti elnök és dr. GagyiPálffy András ügyvezető igazgatóKolozsvárott tárgyalt az EMT veze-tőivel az eddigi együttműködés ta -pasztalatairól és a további felada-tokról. A megújított együttműködésiszerződést április 8-án, Besztercéntervezzük aláírni.

– A szakosztályok éves értékelő ülé-seket tartottak: a Kőolaj-, Földgáz-és Vízbányászati Szakosztály2013. január 28-án Budapesten, aVas ko hászati Szakosztály 2013.február 28-án Dunaújvárosban tar-totta az éves értékelő ülését. 2013.március 22-én a fémkohászokSzakmai Napján Budapesten meg-emlékeztek Soltész Istvánról, azOMBKE volt elnökéről.

– Külön foglalkozni kell a szakmaiutánpótlás kérdésével. Ezért a Mis -kolci Egyetemen április 19-én tar-tandó választmányi ülésen a főtéma a felsőfokú oktatás lesz.

– Hozzászólások, kiegészítések.A témához hozzászólt Götz Tibor, dr.Esztó Péter, Gergelyné Bobák Ka -

talin, majd dr. Lengyel Károly főtitkárrészletesen beszámolt a NFM-benfolytatott nyitott légkörű, jó hangulatútárgyalásról.

2. napirendi pont. Beszámoló azOMBKE 2012. évi gazdálkodásáról Előadó: dr. Gagyi Pálffy András ügy-vezető igazgatóFelkért hozzászólók: Boza Istvánkönyvvizsgáló, Szombatfalvy Rudolf,az EB elnöke

Dr. Gagyi Pálffy András az írásosjelentést szóban foglalta össze.– A 2012. évi célkitűzések megvaló-

sultak, a bevételek és költségekegye nsúlyban voltak. A mérleg sze-rinti eredmény 455 E Ft volt. A kö ve -telések 3711 E Ft-tal, a kötelezett -ségek 6824 E Ft-tal csökkentek.

– A befizetett egyéni tagdíjak össze-ge a tagdíjemelés következtében3480 E Ft többletbevételt ered mé -nyezett. Ugyanakkor a tagdíjbe fi -zetési arány csak 87,7%-os volt.

– A támogatók közül kiemelte a MOLNyrt.-t és a FÉMALK Zrt.-t. Nagyse gítséget nyújtott az OMYA Hun -garia Kft. és az ISD DUNAFERRZrt., a lapkiadást a Miskolci Egye -tem és a Dunaújvárosi Főiskola istá mogatta.

– A személyi jövedelemadó 1%-ábólszármazó bevétel csökkent.

V. 44/2013.03.26. határozat„A választmány az egyesület 2012.

Emlékeztető az OMBKE 2013. március 26-án tartottválasztmányi üléséről


évi gazdálkodásáról szóló jelen-tést elfogadja.A közhasznúsági jelentésről azEllenőrző Bizottság véleményénekmeghallgatása után a soron követ-kező választmányi ülésen dönt.”

3. napirendi pont. Az OMBKE 2013.évi gazdálkodási terveElőadó: Dr. Gagyi Pálffy András ügy-vezető igazgató

A terv a bevételek és a költségekegyensúlyát irányozza elő. Felhívta afigyelmet arra, hogy a bevételekakkor realizálhatók, ha a szakosztá -lyok különös súlyt fektetnek a pártolótagok megnyerésére.

Katkó Károly kérdésére válaszolvadr. Gagyi Pálffy András arról adotttájékoztatást, hogy az új civil törvényés az egyesület alapszabálya szerintaz OMBKE-nek nincs ún. „jogi tagja”.Több mint két jogi tag esetén azegye sületet szövetségnek kelleneminősíteni. Az egyesületnek „egyénitagjai” és „pártoló tagjai” vannak. Apártoló tag lehet magánszemélyvagy jogi személy. Az alapszabá-lyunk szerint tehát az OMBKE-nek„pártoló jogi tagjai” vannak. Ez a kife-jezés szerepel a pártoló jogi tagsá-got rögzítő szerződésekben. A párto-ló jogi tag támogathatja az egyesüle-tet pártoló jogi tagsági díj fizetésével,valamilyen meghatározott cél támo-

gatására történt befizetéssel (ezekreaz egyesület számlát bocsát ki) ésadománnyal (erre az egyesület iga-zolást ad).

V. 45/2013.03.26. határozat„A választmány az egyesület 2013.évi gazdálkodási tervét elfogadja.”

4. napirendi pont. Javaslat a 2013.évi kitüntetések adományozására

Több szakosztálytól nem érkezettértékelhető javaslat a kitüntetésekre,ezért a választmány egyhangú véle-ménye alapján a napirendet a követ-kező ülésre halasztották.

5. napirendi pont. Javaslat azOMB K E Alapszabályának módosí-tására Előadó: Dr. Esztó Péter, az Alap sza -bály Bizottság elnöke

Dr. Esztó Péter tájékoztatta a választ-mányt, hogy az új civil törvényhezkapcsolódó jogszabályok miatt mó -dosítani kell az alapszabály szöve-gét. A módosítások nem változtatjákmeg az eddigi gyakorlatot, de követnikell a törvény által előírt szóhasznála-tot. A módosított alapszabály fogjatartalmazni a választási ciklusra aválasztmány által korábban elfoga-dott módosításokat.

V. 46/2013.03.26. határozat

„Választmány elfogadja az Alap-szabály Bizottság elnökének azalapszabály módosítására vonat-kozó jelentését. A közhasznú egyesületek alapsza-bályának szövegére a civil törvényés KIM rendelet által kötelező jel-leggel előírtakat az alapszabályonátvezetve kell a 103. küldöttgyűléselé terjeszteni. A választmány egyetért azzal, hogya módosítás alkalmával a köz hasz -núság hangsúlyozása ér de kébenrögzítésre kerüljenek az alapsza-bályban az egyesület tradicionálisjellegét bemutató információk.Az ismertetett módosítások szöve-géhez egy héten belül várja azAlapszabály Bizottság a szöveg-szerű észrevételeket.Az Alapszabály Bizottság a soronkövetkező választmányi ülésreezen határozat alapján nyújtsa bea küldöttgyűlés elé terjesztendőszö vegtervezetet.”

6. napirendi pont. Egyebek

A választmányi ülés végén dr. GagyiPálffy András ügyvezető igazgatótköszöntötte 70. születésnapja alkal-mából dr. Nagy Lajos elnök.

Az emlékeztető dr. Gagyi PálffyAndrás ügyvezető igazgató

jegyző könyve alapján készült

Tájékoztató az OMBKE Vaskohászati Szakosztály összevont beszámoló taggyűléséről

A Vaskohászati Szakosztály 2013.február 28-án tartotta megszokottéves beszámoló taggyűlését a Duna -újvárosi Kereskedelmi- és Iparka -mara konferenciatermében. HajnalAttila üdvözlő szavai után a helyiszervezetek vezetői értékelték a2012. évi egyesületi munkát.

Dr. Gagyi Pálffy András, egyesüle-tünk ügyvezetője hozzászólásábanelismerését fejezte ki szakosztályunkmunkájával kapcsolatban. Tájékoz -tatást adott az előttünk álló feladatok-

ról és az éves központi rendezvé-nyekről, kiemelve az éves küldöttköz gyűlést és a Kassai Knappen-tagot. Felhívta a helyi szervezetekvezetőinek figyelmét arra, hogy azo-kon a területeken, ahol más szakosz-tályok is működnek, több közös prog-ramot lehetne szervezni.

Dr. Tardy Pál, egyesületünk exel-nöke, az iparpolitikai bizottság mun-kájáról tájékoztatott, és sürgette akohászat védelmét szolgáló ajánláselkészítését a kormányzat és az EU

illetékesei felé.Lukács Péter PhD, az MVAE elnö-

ke javasolta a kohászati termékeketfelhasználó ipar vezetőivel közöskonferencia szervezését, amelyet azMVAE tudna koordinálni.

Ezt követően a szakosztály helyiszervezeteinek vezetői a 2013. éviterveikről adtak tájékoztatást.

A taggyűlést fogadás zárta, adunaújvárosi helyi szervezet meghí-vására.

�� B.P.


Jubileumi technikus találkozó augusztusban

A dunaújvárosi Kerpely Antal Techni -kum jubileumi ünnepségéhez már aFacebook internetes közösségi olda-lon is lehet csatlakozni – adta hírülSzaksz Ferenc, a programot szerve-ző emlékbizottság tagja. Az előké-születek már tavaly megkezdődtek, segyre nagyobb intenzitással szerve-ződik az augusztus 20-i események-hez csatolt jubileumi technikus talál-kozó. Az időpont is tisztázódott,augusztus 19-én, hétfőn délben tér-zenével várják a főiskolai parkba gyü-lekező egykori diákokat és meghívot-takat, hogy a köszöntőbeszédeketkövetően az iskola alapító igazgatója,Avas Mihály bronzba öntött portréjátfelavassák a főépület aulájában. Atervek szerint 14.30-tól kezdődik afőiskola rendezvénycsarnokában azemlékülés, a Kerpely Antal Kohó- ésGépipari Technikum alapításának 60.évfordulója tiszteletére. A délutántovábbi részében többek között vá -rosnézés szerepel a programban. Aselmeci hagyományok szelleméhezhűen 19 órától nosztalgia szakestély-lyel engednek teret a jókedvnek azintézmény valamikori diákjai a Cam-pus Étteremben.

A technikum 19 éves működésealatt – 1953-tól 1972-ig – nappali, estiés levelező tagozaton összesen1514 kohász-, öntő- és gépésztech-nikus végzett. Ezek a fiatalok az

ország minden részében technikus-ként, vagy továbbtanulva, mérnök-ként öregbítették az iskola és Duna -újváros jó hírét. A találkozó megszer-vezésére emlékbizottságot hoztaklétre, melynek elnöke Andrási Miklós,titkára Nyíri Miklós. Tagjai: SzabóGyuláné Sánta Anikó, dr. HanákJános, dr. Farkas Péter, Szaksz Fe -renc, Budai János. Az esemény fő-védnökeinek a Dunaújvárosi Főis kolarektorát, valamint Dunaújváros Me -gyei Jogú Város polgármesterét kér-ték fel. A főiskola alapítványa, a Du-naújváros Felsőoktatásáért Alapít-vány bankszámlájára gyűjtik a támo-gatásokat. A rendezvény ideje alattaz intézmény területét és eszközeithasználhatják. A jeles alkalomra DVDkészül, az adathordozóra kerülnek fela technikumi élet történései, főbb es e-ményei. Akik részt vesznek az a u gu sz -tus 19-i ünnepségen, az él ményekentúl emléklappal térnek haza.

Bővebb felvilágosításért Nyíri Mik -lóshoz lehet fordulni. Elérhető ségei a06/30/2974199-es mobiltelefonszám,illetve a nyiri.miklos7@c hello.hue -mail cím. A Facebookon a „Tech ni -ku sok Dunaújváros” oldalon szerve-ződünk – mondta Szaksz Ferenc, azoldal létrehozója, aki 1963 és 1967kö zött maga is a Kerpely Antal Ko hó -ipari Technikum kohász tagozatán ta-nult. �� Szente Tünde

Részlet a dunaújvárosi 24. sz.Kerpely Antal Kohó- és GépipariTechnikum Történeti Évkönyvéből(1951/52–1971/72), Dunaújváros,1972. Összeállította és az iskolatörténetetírta: Gábor Iván

„Diósgyőrből is hoztak osztályo-kat1953. szeptember 3-án a Kohó- ésGépipari Minisztérium által alapítottiskolában hét nappali és öt esti tago-zatos osztállyal megindul az oktatás.Az új iskolában az első iskolaév kez-detén az épületben még folyik azépítkezés. Az ajtók és az ablakokmég hiányosak, s az épületet mégtavasszal is állványozás veszi körül.A fiú diákotthon egyelőre a tanépületII. emeletén, a leányrészleg pedig aközeli bérház III. emeletén nyerelhelyezést. Az épületben működik akonyha és az étterem is. Már az in -dulásnál súlyos problémaként jelent-kezik a tanműhely hiánya.

A 24. sz. Kohászati Technikumelső igazgatója, Avas Mihály kohó-mérnök, igazgatóhelyettes PódaBéla tanár, aki egyúttal az estitagozat vezetője. A három elsőosztályt Sztálinvárosból iskolázzákbe, egy második, egy harmadik éskét ne gyedik osztályt Diósgyőrbőlhoznak át.”

NAPIRENDHimnusz

Elnöki megnyitóKöszöntések

A Választmány beszámolója, közhasznúsági jelentésAz Ellenőrző Bizottság jelentése

Megemlékezés gróf széki Teleki Gézáról,az OMBKE alapító elnökéről

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tevékenységeTiszteleti tagok választása

SZÜNET

Az Alapszabály Bizottság javaslataHozzászólások, indítványok

Kitüntetések átadásaHatározatok

Elnöki zárszóBányász-, kohász- és erdészhimnusz

az OMBKE választmánya

MEGHÍVÓaz Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 2013. május 24-én, pénteken 10:00 órakor kezdődő

103. KÜLDÖTTGYŰLÉSÉRE

Helyszín: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet díszterme Budapest XIV., Stefánia u. 14. II. emelet


Az OMBKE Ferencz István Észak-dunántúli Kohászati Regionális Szervezete

2013. július 6–7-én tartja XX. Szigetközi Szakmai Nap rendezvényétDunakilitin, a Diamant Hotelben.

A jubileumi rendezvény július 6-án, szombaton délelőtt gyárlátogatással kezdődik, majd Mosonmagyaróvár polgármestere hivatalában fogadja a résztvevőket.

Délután szakmai témájú előadások hangzanak el.

Este, a vacsora után kerül sor a hagyományos szakestélyre.

Július 7-én, vasárnap délelőtt fakultatív programokon vehetnek részt az érdeklődők.

A rendezvény részletes programját, a meghívóval és jelentkezési lappal április végén minden érdeklődő megkapja.

Mindenkit szeretettel várnak a szervezők!

Katkó Károly, az Öntészeti Szakosztály elnöke

90. születésnapját ünnepli Bánky Gyula Öntészeti SzakosztályBuzánszky Albin Öntészeti Szakosztály Mydlo Antal Vaskohászati Szakosztály Nagy Zoltán Vaskohászati Szakosztály

85. születésnapját ünnepliBelicza Ádám Öntészeti SzakosztályGál Zoltán Öntészeti Szakosztály Györgyey Illés Öntészeti Szakosztály Dr. Horváth Dezső Vaskohászati SzakosztályDr. Kálmán Sándor Öntészeti Szakosztály Koch Róbert Vaskohászati Szakosztály Széky Miklós Vaskohászati Szakosztály Szilágyi Imre Öntészeti Szakosztály Tóth Ferenc Fémkohászati SzakosztályZachár László Fémkohászati Szakosztály

80. születésnapját ünnepliBerényi József Vaskohászati Szakosztály Dr. Bódi Dezső Fémkohászati Szakosztály Boros Árpád Vaskohászati Szakosztály Czakó Lajos Vaskohászati Szakosztály Dallos József Vaskohászati Szakosztály

Dr. Herendi Rezső Vaskohászati Szakosztály Horváth Csaba Fémkohászati Szakosztály Jung János Vaskohászati Szakosztály Kováts Jenő Vaskohászati Szakosztály Mattyasovszky Miklós Öntészeti Szakosztály Dr. Mezei József Vaskohászati Szakosztály Mikus Károlyné Öntészeti Szakosztály Salakta István Fémkohászati Szakosztály Sebök Mihály Öntészeti Szakosztály Sótér Árpádné Fémkohászati Szakosztály Szabó István Vaskohászati Szakosztály Tarsoly Sándor Fémkohászati Szakosztály Tóth Ferenc Öntészeti Szakosztály

75. születésnapját ünnepliDolák István Vaskohászati Szakosztály Dömötör Zsolt Vaskohászati Szakosztály Jakab István Fémkohászati Szakosztály Karkalik János Vaskohászati Szakosztály Mühl Nándor Öntészeti Szakosztály Németh József Fémkohászati Szakosztály Dr. Takács István Vaskohászati Szakosztály Wenzel Péter Vaskohászati Szakosztály

KÖSZÖNTÉSEK

Tisztelt Olvasók, tisztelt Tagtársak!

2012-ben úgy döntöttünk, hogy minden 70 év feletti, kerek születésnapot ünneplő tagtársunkat nevük felsorolásával alapban köszönteni fogjuk. A 70. évet ebben az évben betöltő tagtársainknak, akiket először köszönthetünk ezen a módon, felkérő levelet küld-tünk, hogy nekik a korábbi gyakorlat szerint rövid életútjuk és fényképük közlésével gratulálhassunk. Természetesen továbbra is lehetőséget adunk arra, hogy a szakosztályok vezetősége és a lapba író szerzők a neve-zetes születésnapot ünneplő tagtársaink köszöntését interjú formájában megörökíthessék.

�� Balázs Tamás felelős szerkesztő

2013-ban jubiláló tagtársainknak szeretettel gratulálunk, további jó egészséget és még sok békés, boldog évet kívánunk!


NEKROLÓGOK

70. születésnapját ünnepliBak János Vaskohászati Szakosztály Bodolai József Öntészeti Szakosztály Clement Andor Vaskohászati SzakosztályCzupiné Fejes Katalin Fémkohászati Szakosztály Dávid László Fémkohászati Szakosztály Einwachter Imre Fémkohászati Szakosztály Dr. Hajnal Tamara Fémkohászati Szakosztály Ináncsi István Fémkohászati Szakosztály Jakab Sándor Vaskohászati Szakosztály Kiss Sándor Vaskohászati Szakosztály

Dr. Kovács Tibor Öntészeti SzakosztályKuczogi Gyula Öntészeti Szakosztály Rábaköziné Kozáry Mária Fémkohászati Szakosztály Sipos István Öntészeti Szakosztály Stokker Kálmán Öntészeti Szakosztály Dr. Szabó István Vaskohászati Szakosztály Szauter Ferenc Fémkohászati Szakosztály Szekeres István Vaskohászati Szakosztály Verbó Géza Vaskohászati SzakosztályZámbó István Vaskohászati Szakosztály

Fájdalommal értesültünk a szomorúhírről, hogy Vitányi Pál okl. kohó-mérnök kollégánk 85. születésnapjaután – türelmesen viselt hosszúbetegségben – 2012. november 26-án meghalt.

1927-ben született a tokaj-hegy -aljai Makkoshotykán. Mun ka mellettaz Újpesti Könyves Kálmán Gimná -zium esti tagozatán érettségizett1951-ben. Korán felfigyeltek a tehet-séges fiatalemberre, és 1949-benexport és bérellenőrzési előadókénta Könnyűipari Miniszté rium ban al -kalmazták.

1951-ben jelentkezett a budapes-ti Műszaki Egyetem gépészmérnökikarára, és sikeres felvételi vizsgájátkövetően átirányították a moszkvaiSzínesfém- és Arany Intézethez,ahol 1957-ben kitűnő eredménnyelszerezte meg kohómérnöki okleve-lét.

Hazatérve a Kőbányai Alumí -nium gyárban alkalmazták műveze-tőként, majd 1958-tól a CsepelMűvek Fémmű formaöntödéjébendolgozott részlegvezetőként. Itt je-lentős eredményeket ért el ez ön-tészeti ötvözetek energia- és fémta-karékos gyártásának bevezetésé-vel.

1969-ben az apci Qualital Válla -lathoz nevezték ki műszaki igazga-tónak. Itt kettős feladata volt: abudapesti, Jászberényi úti meg-

szüntetésre ítélt üzem kitelepítéseés az Apcon megkezdett fejleszté-sek befejezése. A létrehozott újöntöde évi kapacitása 25 000 tonna,ebből 5 000 tonna a formaöntvényés alumíniumdara, a többi öntészetitömb. Nevéhez fűződik az ellennyo-másos öntvénygyártás bevezetéseés az első fémadagolók üzembeállí-tása, valamint a nyomásos öntöderekonstrukciója modern olajhidra -ulikus gépekkel.

1979-től az Aluterv-FKI-ben dol-gozott, ahol az igazgató műszaki-gazdasági tanácsadója volt nyugdíj-ba vonulásáig.

Orosz és angol nyelvismeretét jólkamatoztatta a szakmai életben.

Műszaki tevékenysége mellettsikerült Apcon felpezsdíteni a egye-sületi életet. Egyesületünknek 1959óta volt tagja. Két cikluson át a helyiszervezet elnöke, ezt követően,1986-tól a fémöntő szakcsoport alel-nöke volt.

Temetése 2012. december 9-énvolt a Boldog Teréz Anya Keresz -tény Közösség Bródy Sándor utcaikápolnájában.

Pali Bátyám, emléked megőrizvekívánunk utolsó

Jó szerencsét!

�� Fogarasi Béla

Vitányi Pál1927–2012


Marosváry(Mikulecz) László

1918–2012

Szomorú szívvel vettük tudomásul,hogy a diósgyőri kohászat jeles szak -em bere, Marosváry László vasokle-veles kohómérnök, a gyár Hengerműgyáregységének nyugalmazott veze-tője, egyesületünk aktív tagja életé-nek 95. évében 2012. november 7-énel hunyt.

Marosváry (Mikulecz) László 1918.szeptember 26-án Ózdon egy több-generációs hengerész családba szü-letett. Anyai dédapja, Stehlik Ferenc,és nagyapja, Obholczer Adolf a diós-győri hengermű vezetői voltak. Édes-apja, Mikulecz István hengerfőmestervolt a Rimamurány–Salgótarjáni Vas -mű Rt. ózdi finomhengerművében.

Az egri Ciszterci Szent BernátGimnáziumban érettségizett, majd1936-ban beiratkozott a MagyarKirályi József Nádor Műszaki- ésGazdaság tudományi Egyetem Kohó-mérnöki Karára Sopronba, amit 1941februárjában fejezett be. Egyetemiévei alatt szolgálatot teljesített a sop-roni egyetemistákból és a város ifjú-ságából felállított VI. lövészszázad-ban.

A diploma megszerzése után a Ri-mamurány–Salgótarjáni Rt. ózdi gyá -rába nyert felvételt, de hamarosankatonai szolgálatra kellett jelentkez-nie. A tiszti tanfolyamok elvégzésétkövetően 1944 szeptemberéig aKözponti Átvételi Bizottság diósgyőr-vasgyári kirendeltségén dolgozott.

Ózdi munkássága a katonaévekután a Durvahengerműben kezdő -dött, majd 1946-tól a Finomhen ger-műben folytatódott, ahol az üzemhiányzó gyártástechnológiáját készí-tette el, és részt vett a drótsor kor-szerűsítő munkáiban.

A Diósgyőri Vasgyárba történőáthelyezésekor a Durvahengerműüzem vezetésével bízták meg. S bárvolt egy közel kétéves időszak, ami-kor a művek termelési osztályánakvolt a vezetője, szakmai útja mindigvisszakanyarodott a hengerlés szak-területére, és mint a Hengermű gyár-egység vezetője ment nyugdíjba1978. október 13-án.

Küzdelmes, kihívásokkal teli 30 évvolt, amit eltöltött a diósgyőri henger-

művek élén. Erre az időszakra esett aKözéphengermű megépítése, a dur -va lemezsor kitelepítése, a Durva -hen germű rekonstrukciója és a Ne -mesacél-hengermű létesítése közép-és finomsorral. A technikai fejleszté-sek és a technológiai korszerűsítéseredményeként a blokksor öntecsbe-téte az 1948. évi közel 200 ezer ton-náról több mint ötszörösére, a hen-germűveket elhagyó készáru mennyi-sége 102 ezer tonnáról 800 ezer ton-nára növekedett.

Szakmai tudását felhasználva szá-mos nemzetközi bizottság munkájátsegítette, illetve hazai konferenciá-kon, szakcikkekben adta át tapaszta-latait.

Egyesületünknek 1949-től volt atagja, de az egyesületi életbe már1941-től tevékenyen bekapcsolódott.Több éven keresztül a VaskohászatiSzakosztály vezetőségében, és aTör téneti Bizottságban segítette azegyesület munkáját.

Nyugdíjazását követően sem sza-kadt el a szakmától. Hat éves kutató-munkáját „A Diósgyőri Hengerművektörténete” és a „100 éves a diósgyőrigerendasor” című könyvekben ösz -sze gezte.

Marosváry László kiváló, nagytudású kohászember volt. MunkaÉrdemrend, Kiváló Kohász és többKiváló Dolgozó kitüntetéssel ismertékel munkásságát. De nem csak magasszinten művelte a szakmát, a környe-zetében lévő fiatalokat is nevelte,szakmai beilleszkedésüket segítette.Vezető és beosztott munkatársaikivételes emberi tulajdonságai miattszerették. Társaságában lenni fe-ledhetetlen élményt jelentett, kifogy-hatatlan volt a gyári történetekből.

2012 szeptemberében egy teljes,szép emberi élet tudatában aludt elörökre. Hamvait szűk családi körben,a soproni új Szent Mihály-temetőbenfelesége mellé, a Kinitzky család sír-boltjában helyezték el.

Emlékét megőrizve a kohász bará-tok nevében kíván utolsó

Jó szerencsét!

�� Dr. Nyitray Dániel


2013. január 30. Szomorú, szürkegyülekezet, többnyire idős asszo-nyok és férfiak. Hallgat a reményte-lenség, jövőtlenség.

Elment Ő is, mintegy követve atudásunkkal, szorgalmunkkal, erő-vel, verejtékkel felépített jelenünkés jövőnk, a kohók, kemencék, hen-gersorok, a büszke kéményekromba döntését.

Itt vagyunk mi, már csak keve-sen, mindazok, akik gyermekeinkre,unokáinkra hagyományozhatnánkrö gös iparos, kohász, bányász múl-tunkat, szokásainkat, kultúránkat,emlékeinket. Tehetnénk ezt ma mégszóval, példamutatással, büszkénvállalva hagyományaink utolsó élőgyökereit. E jövőtlen gyászolókategyre inkább elsodorja a kitalált, „újhagyományok, hagyományteremté-sek” gyökértelen áramlata. (Vajonezek is a Rákosi Mátyás és KádárJános alkotta hagyományok sorsárajutnak?)

Elment Ő, gyermekkori legkedve-sebb pajtásom, később közös mun-kánkban a mindenkor alkotó, segítőkollegám. Aki szüntelenül büszkénvállalta saját és felmenői alkotókohász múltját, és szeretettel adtatovább ebbéli emlékeit, tudását.

Hiányozni fogsz!Mi még orrunkban érezzük sza-

gát, szánkban az ízét a gyár leve-gőjének, a bűzös gázoknak. Halljukfülünkben a gépek zaját, szemünk-ben látjuk az üzemek forgatagát, afolyékony acél szikrázó fényét, akemencék lángjának villódzását.Bő rűnkön érezzük forróságát. Is -merjük, tudjuk, mily ijesztő ez azokszámára, akik ilyent még nem lát-tak, tapasztaltak. Ez volt számunkraaz élet, a munka, a hivatás. Csa lád -

jaink, gyermekeink számára a szi-lárd megélhetés, a jelenünk, a jö -vőnk. Éltünk abban a büszke tudat-ban, hogy munkánk része hazánkgyarapodásának, mindazon alkotá-soknak, ahol vasra, acélra szükségvolt, és benne lesz mindabban, ami-hez a jövőben acélra lesz szükség.De benne van a Nílus hídjában,Bécs földalattijában és sok másalkotásban szerte a világban.

Emlékezzünk:„Zúzzad az ércet, nemesítsd a

fémet, kell ez a Honnak te derékkohász”. Hát nem kell, nincs rászükség! Ami emlékünk ebből mégmegmaradt, azt is elvették, szét-hordták. Már késő most ráébredni,mily szegény lett, mit veszített ez aváros. Gyökértelenek lesznek gye-rekeink, unokáink, ha teljesen el -vesztik múltjukat, és nem lesz mirebüszkének lenniük. Nem tudnakmesélni gyermekeiknek apáik, fel-menőik munkájáról, küzdelméről,sikereiről, nem lesznek emlékeik.

Szeretett, becsült kohász bará-tunk, kollégánk emlékére fogadjukmeg, hogy ápoljuk, megőrizzük,tovább hagyományozzuk Ózd városkohász emlékeit, kultúráját. Ez talánaz utolsó lehetőség arra, hogymaradjanak élő gyökerei emlékeink-nek, amelyekre mégis majd büsz-kék lehetnek e nehéz sorsú várospolgárai.

�� Bárczi László

Mokri Pál 2013. január 26-án, ott-honában hunyt el, 87. életéve betöl-tését követően. Temetése Ózdon, aGyári temetőben volt, 2013. január30-án. Életrajzi adatait 85. születés-napja alkalmából lapunk 2012/1.számában közöltük.

Mokri Pál

1926–2013

Kovács Dezső aranyokleveles kohómérnök, gazdasági mérnök 2012. november 19-én, életének 82. évében hosz-szú betegség után elhunyt. Temetése 2012. november 30-án volt a miskolci Mindszenti temetőben. Életrajzi adata-it 80. születésnapja alkalmából 2012/1. számunkban közöltük.

Balázs Zoltán kohómérnök hosszan tartó, súlyos betegség után 2013. február 5-én, 68 éves korában elhunyt.Mindvégig a Salgótarjáni Acélárugyárban dolgozott, s mintegy 33 évig volt tagja az OMBKE-nek.

A Murányi Uniótól a Rimamurány–Salgótarjáni Vasmű Rt.-ig

A Murányi Uniót Sturman Márton1808-ban hozta létre a Nagyrőce tér-ségében lévő vasművek és -bányákhatékonyabb működtetésére. (ASturman család tagjai már a 17. szá-zadi forrásokban feltűnnek mintMurány-völgyi vashámorosok.) Azunióba a részvényesek apporttal lép-tek be. Az induláskor a társaságvagyona 2 nagyolvasztóból, 4 buca-kemencéből, 12 frissítő-, 8 nyújtó- ésegy szerhámorból, továbbá bányák-ból és erdőhasználati jogokból állt. A19. század közepén már négy nagy-olvasztó dolgozott, a bucakemencé-ket leállították, a nyersvastermelésévi 62 ezer bécsi mázsa volt.

Sturman Márton 1810-ben egy másik vasgyártó társaságot is létrehozott, a Rimai Coalitiót. Ennek alapítóiföldbirtokosok voltak, a Rima völgyében fekvő vasgyártó telepek vásárlás útján kerültek a társaság tulajdoná-ba: egy-egy nagyolvasztó Nyustyán és Rimabrézón, 8 frissítő-, 4 nyújtó- és egy szerhámor. A vasbányák aVashegyen voltak. Nyustyán 1830-ban már két nagyolvasztó működött, a rimabrézóit viszont lebontották. 1847-ben a nyersvastermelés meghaladta a 30 ezer mázsát. A Coalitiónak hosszabb időn át Sturman Márton volt azelnöke, 1843–48-ig pedig a Selmecen végzett Rombauer Tivadar.

Rombauer szorgalmazta egy nagy „vasfinomító”, azaz acélgyár létrehozását. Erre a célra alakult meg 1845-ben Rimaszombatban a Gömöri Vasművelő Egyesület. A részvények kétötödét a Murányi Unió és a RimaiCoalitio jegyezte, a többit pedig magánosok és két mezőváros. A gyártelephez Ózdon 20 hold területet vásárol-tak. A kísérleti termelést 9 kavaró-, 4 hegesztőkemencével, 2 kalapáccsal és 4 hengersorral 1848 februárjábankezdték el, de a folyamatos üzem csak a szabadságharc után, 1950-ben indulhatott meg.

A murányi, a rimai és a gömöri társaság fúziójával 1852-ben létrejött a Rimamurányvölgyi Vasmű Egyesület.1862-ben Borsodnádasdon acél- és hengermű létesült tíz kavarókemencével, egy gőzkalapáccsal és két hen-gersorral. A gyár profilját 1882 után kizárólag a lemezgyártás képezte, horganyzott és ónozott lemezt is készí-tettek, a termelés meghaladta az évi kilencezer tonnát.

1868-ban Gömör vármegyei földbirtokosok és kohótulajdonosok megalapították a Salgótarjáni VasfinomítóTársulatot. A gyár két év múlva kezdett termelni 16 kavaró-, 6 hegesztőkemencével, 3 hengersorral és vasön-tödével. Az 1870-es évek végén a hengerelt áru mennyisége elérte az évi 14 ezer tonnát.

A Rimamurányvölgyi Vasmű Egyesület és a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat fúziójával a Wiener Bankvereinés a bécsi Länderbank 1881-ben létrehozta a Rimamurány–Salgótarjáni Vasmű Rt.-t. Ózdon a kavarókemencékhelyett fokozatosan martinkemencéket helyeztek üzembe, újabb hengersorok épültek, a 20. sz. elején pedignégy nagyolvasztót létesítettek. Salgótarjánban meghonosították a Thomas-acélgyártást, bővítették a henger-művet; 1900-ig itt volt az rt. igazgatósága. Savas konvertert és martinkemencét helyeztek üzembe. A Nyustyamelletti Likéren kokszos nagyolvasztókat telepítettek, viszont a nagyrőcei kohókat üzemen kívül helyezték.1900-ban a részvénytársaság megszerezte a korompai vasmű és a zólyomi vas- és bádoggyár részvényeinektöbbségét, hat év múlva megvette a kaláni bánya- és kohóművet; a vasgyárakon kívül szén-, vasérc-, magne-zit-, mészkőbányákat és erdőgazdaságokat is birtokolt. Az első világháború kitörése előtt az rt. tízezer embertfoglalkoztatott; 1942-ben Magyarország acéltermelésének felét adta. A röviden csak Rima névvel illetett társa-ságot 1946-ban államosították.

�� K. L.ForrásokRemport Z.: Magyarország vaskohászata az ipari forradalom előestéjén. Bp., 1995.Edvi Illés A. (szerk.): A magyar korona országainak gyáripara az 1906. évben. II. k. 1. r. Vasipar. Bp., 1911.Óvári A.: Az ózdi vasmű alapításának és első üzeméveinek vázlatos története. BKL Kohászat, 1967. 10. és 11. sz.Lizsnyánszky A. (szerk.): A salgótarjáni Kohászati Üzemek száz éve. 1869–1968. Salgótarján, é. n.

Szemelvények kohászatunk múltjából

Az ózdi vasgyár 1864-ben

BÁNYÁSZATIÉSKOHÁSZATILAPOK Kohászat

Documents

Transcript of BÁNYÁSZATIÉSKOHÁSZATILAPOK Kohászat