B`NY`SZATI ÉS KOH`SZATI LAPOK - ombkenet.hu · 2014-05-20 · AZ ORSZ`GOS MAGYAR B`NY`SZATI ÉS...

BÁNYÁSZATIÉS KOHÁSZATI LAPOK

146.évfolyam22001133//55--66.. sszzáámm

A tartalomból:

A �CriticEl� alapkutatás a kritikus nyersanyagok hazaigazdaságfejlesztõ potenciáljának kiaknázásáraTÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0005

Bányásznap 2013

Szalamander ünnepség 2013

Jubileumi oklevelesek köszöntése

A BKL Bányászat 2013. évi (146.) évfolyam tartalomjegyzéke

AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET LAPJAALAPÍTOTTA PÉCH ANTAL 1868-BAN

A kiadvány az UNI-FLEXYS EgyetemiInnovációs Kutató és Fejlesztõ KözhasznúNonprofit Kft. támogatásával valósult meg.

Bányászati és Kohászati Lapok � BÁNYÁSZAT 146. évfolyam, 5-6. szám 1

TARTALOMDR. GOMBKÖTÕ IMRE: A CriticEl projekt bemutatása . . . . . . . . . . . . 3Introduction of CriticEl project: tasks, aims, deliverables andfinancial support

DR. BÕHM JÓZSEF, DR. FÖLDESSY JÁNOS: Kritikus elemek �alapkutatási program jövõbetekintéssel. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6Critical elements - basic research programme with an outlookat the future

HORVÁTH RÉKA, DRIES DU PLOOY, MAJOROS PÉTER, DR. FÖLDESSY

JÁNOS, DR. LESS GYÖRGY: A pécsi feketekõszén geokémiaivizsgálatainak legújabb eredményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12New results in the geochemistry of the hard coals, Pécs, Hungary

DR. MOLNÁR JÓZSEF, DR. MÁDAI FERENC, TOMPA RICHÁRD:A velencei-hegységi egykori fluoritbányászat földtani,bányászati adatainak újraértékelése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16Revision and valuation of the geological and mining data of theformer fluorspar mining in the Velence Mountains in Hungary

DR. BOKÁNYI LJUDMILLA, VARGA TERÉZIA, DR. MÁDAINÉ ÜVEGES

VALÉRIA, BRUNCSZLIK ANITA: A pátkai bányameddõ fluorit-tartalmának kinyerésére irányuló eljárástechnikai vizsgálatok . . . 24Experimental investigation on recycling of fluorite from Pátkamining waste

BÁNHÁZI RÓBERT, DR. FÖLDESSY JÁNOS, TURI JUDIT, IFJ. KASÓ ATTILA:A recski lejtakna ércesedés földtani viszonyainak térbelimodellezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28The 3D modelling of mineralization and geochemistry of theLejtakna orebody, Recsk, Hungary

BODOR SAROLTA, DR. KRISTÁLY FERENC, DR. NÉMETH NORBERT,GERGES ANITA, IFJ. KASÓ ATTILA: A savanyú pátvasérc ásvány-tani és geokémiai jellegei a rudabányai ércelõfordulásban . . . . . 33Mineralogical and geochemical characteristics of the �acidic sparryiron ore� in the Rudabánya ore deposit

DR. PETHÕ GÁBOR, DR. ORMOS TAMÁS, DR. TURAI ENDRE, DR. SZABÓNORBERT, BULLA DÁVID, DR. NÉMETH NORBERT, DR. ZERGI ISTVÁN,BENÕ DÁVID, KOCSIS SÁNDOR: : A bükkszentkereszti területenvégzett geofizikai mérések eredményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39Geophysical measurements in the vicinity of Bükkszentkereszt

A BKL lapszámok az OMBKE honlapján � www.ombkenet.hu � elérhetõek.

Megjelenik 2013. december 12.

A szerkesztõség címe:Postacím: Tapolca � Pf. 17 � 8301

Szerkesztõség:Podányi Tibor felelõs szerkesztõ

(tel.: +36-30-2955-718)e-mail: [email protected]

Bagdy István (szerkesztõ)dr. Csaba József (olvasó szerkesztõ)

Kovács Béla (szerkesztõ)

A szerkesztõ bizottság tagjai:

Bariczáné Szabó SzilviaBircher Erzsébetdr. Biró József

dr. Dovrtel GusztávErdélyi Attila

dr. Földessy Jánosdr. Gagyi Pálffy András

Gyõrfi Gézadr. Horn JánosJankovics BálintKárpáty Erika

dr. Ladányi GáborLivo LászlóLois László

Mara Márta-Évadr. Mizser János

Sóki Imredr. Szabó ImreVajda István

dr. Vojuczki Péter

Kiadja:Országos Magyar Bányászati

és Kohászati Egyesület1051 Budapest, Október 6. u. 7.

Telefon/fax: 1-201-7337www.ombkenet.hu

Felelõs kiadó: dr. Nagy Lajos

Nyomdai elõkészítés:Vorákné Szecsei Mónika

Nyomda:Press+Print Nyomda,

Kiskunlacháza

Bányászatiés Kohászati Lapok

Belsõ tájékoztatásra, kereskedelmiforgalomba nem kerül

HU ISSN 0522-3512

A kiadvány az UNI-FLEXYS Egyetemi Innovációs Kutató és FejlesztõKözhasznú Nonprofit Kft. támogatásával valósult meg.

DR. CSÕKE BARNABÁS, DR. FAITLI JÓZSEF, DR. NAGY SÁNDOR, MAGYAR TAMÁS, DR. MÁDAINÉ ÜVEGES VALÉRIA:Kritikus elemek a másodnyersanyag-forrásokban, elektronikai hulladékokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48Critical elements in secondary raw material resources, in electronic wastes

DR. NAGY SÁNDOR, DR. CSÕKE BARNABÁS, DR. ZAJZON NORBERT, DR. KRISTÁLY FERENC, PAP ZOLTÁN, KALICZNÉPAPP KRISZTINA, SZÉP LÁSZLÓ, MÁRKUS IZABELLA: Fehérvárcsurgói üveghomok elõkészítési meddõjénekalapvizsgálata a kritikus elemek kinyerése érdekében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58Basic investigations of Fehérvárcsurgó sand processing tailings to recover critical elements from it

A BKL Bányászat 2012. évi nívódíja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2Bányásznap 2013. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67Szalamander ünnepség 2013 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75Egyesületi ügyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57, 78Köszöntjük Tagtársainkat születésnapjukon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85Jubileumi oklevelesek köszöntése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88Hazai hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5, 11, 23, 38, 66, 77, 87Személyi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66Gyászjelentés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95Dr. Bárdossy György . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95Érdi-Krausz Gábor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96Klein József . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97Villányi Ernõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98Dr. Tamásy István . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98Tóbiás István . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99Pruzsinszki Miklós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100Zabányi Alajos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100Bérces Józsefné (Szikszai Rózsa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101Jancsák Csaba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102Könyvismertetõ, lapszemle . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103Külföldi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15, 27, 32, 77, 942013. évi tartalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104

2 Bányászati és Kohászati Lapok � BÁNYÁSZAT 146. évfolyam, 5-6. szám

A BKL Bányászat 2012. évi nívódíjaA BKL Bányászat Szerkesztõ Bizottsága évenként hagyományosan nívódíjat ítél oda a

legjobbnak tartott cikknek. A Bizottság tagjainak szavazatai alapján a 2012-ben megjelentcikkek közül Nívódíjat nyert:

Dr. dr. h.c.mult. Kovács Ferenc:A Nemzeti Energiastratégia (2030) kapcsán még egyszer a CO2 és a szén szerepérõl

(Megjelent a 2012/1. számban.)

A díj átadására a 2013. november 21-ei szerkesztõbizottsági ülésen került sor Erõs György, a BányászatiSzakosztály elnöke közremûködésével.

A díjátadás után Podányi Tibor felelõs szerkesztõ ismertette a megjelent hírek statisztikáját is, mely szerint alegtöbb tudósítást 2012-ben � immár nem elõször � dr. Horn János ésBogdán Kálmán küldték be, mellettük továb-bi 70 tagtársunk segítette a szerkesztõség munkáját tudósításokkal, híranyagokkal.

Nívódíjas cikkírónknak, szorgalmas tudósítónknak � és rajtuk keresztül valamennyi cikkírónknak, tudósítónknak� ezúton is gratulálunk, köszönjük értékes és nélkülözhetetlen munkájukat!

BKL Bányászat Szerkesztõbizottság


A Miskolci Egyetem Mûszaki FöldtudományiKarán több évtizede (bizonyos területeken több évszá-zada) folyik a nyersanyag kutatásával, kitermelésével,elõkészítésével, szállításával, a környezetvédelemmel ésa természeti erõforrásokkal való gazdálkodással, továb-bá a vízkészlet-gazdálkodással, vízkészlet-védelemmel,földtani kutatással, geo információ feldolgozással és ér-telmezéssel kapcsolatos K+F tevékenység. Ezen terüle-tek hosszú távú, multidiszciplináris és fenntartható mû-velése érdekében a Miskolci Egyetemen FenntarthatóTermészeti Erõforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ (atovábbiakban: Kiválósági Központ) jött létre az elmúltévekben, amirõl 2012-ben beszámolót olvashattunk aBKLBányászatban [1]. A Kiválósági Központ stratégiaialapdokumentumában megfogalmazott célok közöttszerepelnek a következõek:� a környezeti szempontokat figyelembe vevõ nyers-anyag-gazdálkodás és -hasznosítás elméleti és gyakor-lati problémáinak feltárása, megismerése, környezet-kímélõ kitermelõ és elõkészítési eljárások kifejlesztése,

� új, eddig nem ismert és nem hasznosított természetierõforrások felkutatása, a gyakorlati hasznosítás elõ-segítése,

� az ásványi nyersanyaggazdálkodás és a hulladékgaz-dálkodás egységes �életciklus szemléletû� kezelése, �ahulladék nyersanyag� elv megvalósítása, a már meglé-võ, ill. szükséges mûszaki, gazdasági és jogi feltétel-rendszer kutatása,

� új hulladékkezelési, hulladékhasznosítási eljárásokkutatása, kifejlesztése és gyakorlati megvalósítása.A fenti célokat a Kiválósági Központ az alábbi kuta-

tási feladatok megvalósításával kívánja elérni:� hazai és nemzetközi szintû elméleti és gyakorlati föld-tani kutatások, új lelõhelyek feltárására,

� a feltárt és bányászati célból megnyitott nyersanyag-elõfordulások minél teljesebb hasznosítása (termelésiveszteségek minimalizálása),

� kitermelési technikák és technológiák kutatása, kiter-melõ és elõkészítõ rendszerek, gépi berendezésekvizsgálata és fejlesztése,

� a kitermelt ásványvagyon minél teljesebb körû hasz-nosítása (elõkészítési és feldolgozási veszteségek mi-nimalizálása),

� kitermelt kísérõ anyagok (bányameddõk, kísérõ anya-gok) környezeti hatásainak vizsgálata, a meddõanya-gok �teljes� körû hasznosítása, felhasználása,

� termelési és fogyasztási hulladékok újrahasznosítását,a nagytömegû ipari hulladékok (salakok, pernyék,technológiai hulladékok) minél nagyobb aránybantörténõ újszerû felhasználását szolgáló kutatások.Fenti célkitûzésekkel, valamint az Európai Unió

nyersanyag-stratégiájával összhangban aMiskolci Egye-tem Mûszaki Földtudományi Karának intézeti együtt-mûködése révén az Ásványtani és Földtani Intézet, vala-mint a Nyersanyagelõkészítési és Környezeti Eljárástechni-kai Intézet, bevonva a Bányászati és Geotechnikai Intéze-tet és a Geofizikai és Térinformatikai Intézetet 2012-ben aTÁMOP 4.2.2A-11/1/KONV-2012-0005 �Társadalmimegújulás operatív program� keretében kiírt pályázatifelhívásra pályázatot nyújtott be, amelyet elfogadtak. A2012. november 1-jén elindult �Nemzetközi együttmûkö-désben megvalósuló alapkutatás a kritikus nyersanyagokhazai gazdaságfejlesztõ potenciáljának kiaknázására �CriticEl� címû projekt célkitûzései között szerepel olyanalapkutatási programok beindítása, amelynek kereteinbelül a projekt fõbb elemei megvalósulnak. A projektfutamideje 24 hónap, a 100%-os támogatás összege486.024.790 Ft. A kutatási programok komplex alap-

A Miskolci Egyetemen 2012. november 1-jén elindult TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0005 azono-sítószámú �Nemzetközi együttmûködésben megvalósuló alapkutatás a kritikus nyersanyagok hazai gazda-ságfejlesztõ potenciáljának kiaknázására � CriticEl� címû projekt. Célkitûzései között szerepel a szellemi po-tenciál, a stratégiai kutatási területek fejlesztése, a kutatások hosszú távú fenntarthatóságának a megalapo-zása, az intézmény kapcsolatrendszerének a fejlesztése. Jelen cikk a projektet és célkitûzéseit igyekszik bemu-tatni.

TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0005 project called Fundamental research into the exploitation ofthe economic development potentials of critical raw materials in international co-operation � CriticEl star-ted at November 1st, 2012. The purpose of the project is to enhance the EU 14 Critical Raw Material rela-ted competence and international visibility of the Faculty of Earth Science and Technology at the Universityof Miskolc. Through a coherent research concept highlighted in the project plan the implementers are dedi-cated to strengthen the presence of young researchers in the scientific forums of Europe, to support youngresearchers residing in the NE Hungary region and to build up a network among domestic and internationalresearch entities in material resources related topics.

A CriticEl projekt bemutatásaIntroduction of CriticEl project: tasks, aims, deliverables and financial support

DR. GOMBKÖTÕ IMRE okl. elõkészítéstechnikai mérnök, egyetemi docens,Miskolci Egyetem Nyersanyagelõkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet


kutatási területek egy-egy részterületét ölelik fel, meg-határozzák annak stratégiai potenciálját és eredményesalapkutatási tevékenységet hajtanak végre, kiaknázva éstovább emelve ezzel a Miskolci Egyetem tudományospotenciálját, valamint ezzel elõsegítve a sikeres alapku-tatási együttmûködések lehetõségének megteremtését.Az alapkutatási programok dr. Földessy János professzorszakmai vezetésével valósulnak meg.

Az európai régió gazdasági versenyképességénekmegtartása és növelése érdekében az Európai Unió 14stratégiailag kritikus nyersanyagcsoportot azonosított,amelyek folyamatos utánpótlása az európai gazdaság-ban nélkülözhetetlen, ugyanakkor nehézségekbe ütkö-zik. Stratégiai fontosságúak, mert e nyersanyagok egyrésze jelenleg az európai térségben elsõdleges nyers-anyagként nem, vagy csak igen kis mennyiségben is-mert. Ennek ellenére folyamatosan növekvõ piaci igényjelentkezik az ipar részérõl. Ki kell emelni azon fejlesz-téseket, amelyek amegújuló energiatermelésben játsza-nak fontos szerepet, és olyan technológiákat, amelyekcsökkentett környezetterhelõ emisszióval járulnak hoz-zá a fenntartható környezet minõségéhez.

Az alapkutatási programok munkáját közvetlenüldr. Csõke Barnabás és dr. Zajzon Norbert irányítják,amely a fenti kritikus elemek fellelhetõségének, hoz-záférhetõségének hazai lehetõségeit és eddig nem al-kalmazott technológiai megoldásokat kutatnak mind azásványi, mind a szekunder nyersanyagok körében, a for-rástól függetlenül egyaránt nyersanyagként kezelve apotenciális lelõhelyeket. A két alapkutatási programK+F modulokból épül fel, amelyeket a szakterületenelismert kutatók vezetnek (1. táblázat).

Az alapkutatási programok létrehozása kapcsán astratégiai és potenciálisan megvalósítható kutatási té-mák szûrését az alapkutatási programokmonitoringjáralétrehozott Tanácsadó Panel végzi, mely az egyetemtõlfüggetlen, stratégiai látással rendelkezõ hazai kutatóhe-lyi és vezetõ iparági szakemberekbõl álló testület (tag-jai: Benkovics István, WildHorseLtd.; dr. DobrókaMihály, Miskolci Egyetem; István Zsolt, Bay Zoltán Al-kalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.; dr. LessGyörgy, Miskolci Egyetem; dr. Lukács Pál, Alcufer Kft.;Kitley Gábor, Geonardo Kft.; dr. Szépvölgyi János, MTATermészettudományi Kutatóközpont; dr. Szûcs Péter,Miskolci Egyetem). Feladata az alapkutatási prog-ramokhoz rendelhetõ komplex kutatási területekhezstratégia kidolgozása, a kutatói teamek felállításánakfelügyelete és munkájukban való részvétel, szakmaitanácsadás és a projekt ideje alatti monitoring lesz. Atestület észrevételei meghatározóak a kidolgozásrakerülõ kutatási irányokban és a kiépítésre kerülõegyüttmûködések kialakításában.

Az intenzív kutatói tevékenység javítja a meglévõeszközállomány kihasználtságát és összehangolt mû-ködtetését, továbbá segíti fiatal kutatók bevonását is. Akutatási eredmények minõségi publikációja és gazdasá-gi hasznosulása is javítja a kutatási programok eredmé-nyességét és megítélését. Az alapkutatási programok ésaz azokban foglalkoztatott kutatók munkája nagyban

épül a Miskolci Egyetem TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV,TIOP � 1.3.1-07/1-2F-2008-0005 és TIOP-1.3.1-10/1-2010-0012 projektek megvalósítása során létrehozotttudásbázisra és infrastruktúrára.

A szellemi potenciál fejlesztésének egyik hangsúlyoseleme az új kutatóhelyek meghirdetése, amellyel ki-emelkedõ tudományos teljesítménnyel rendelkezõ sze-nior kutatókat, posztdoktorokat, fiatal kutatókat, PhDösztöndíjasokat és technikai személyzetet is foglalkoztataz intézmény. A szellemi potenciál fejlesztésének és atudományos utánpótlás nevelésének fontos eleme a ku-tatók továbbképzése, nappali tagozatos hallgatók bevo-nása (MSc) és doktori kutatási témák bekapcsolása azalapkutatási programok munkájába. A projektbe ez

Modul Megnevezésevezetõ kutatója

A modul Archív földtani és geofizikai adatok fel-dolgozásaDr. Less György

B modul Földtani mintavétel modulDr. Szakáll Sándor

C modul Földtani elemzés modulDr. Mádai Ferenc

D modul Földtani és geofizikai értelmezés modulDr. Hartai Éva

E modul Stratégiai nyersanyagok hazai készleté-nek becsléseDr. Molnár József

F modul Geofizikai módszerek kritikus nyersanya-gok kutatásában történõ alkalmazhatósá-gánakmeghatározása inverziósmodell ki-alakításávalDr. Turai Endre

Gmodul Kritikus nyersanyagokra vonatkozó hazaiadatbázis létrehozása szekunder forrá-sokra alapozvaIstván Zsolt

Hmodul Másodlagos nyersanyagforrásból történõmintavételi és elemzési modulDr. Faitli József

I modul Mechanikai eljárástechnikai módszerekprimer és szekunder forrásból származókritikus elemet tartalmazó nyersanyagokelõzetes feldolgozásáhozDr. Bõhm József

J modul ReakciótechnikaDr. Bokányi Ljudmilla

Kmodul Maradékanyagok hasznosítása, beágya-zási eljárásokDr. Mucsi Gábor

L modul Recycling-barát terméktervezés és gyár-tástechnológiaIstván Zsolt

Mmodul HulladéklogisztikaIstván Zsolt

N modul Gazdasági értékelésSchupler Helmuth

1. táblázat: A projekt K+F moduljai

Miniszterelnöki nyilatkozat

AMETROPOL újság szeptember 23-ai számában (p.: 2.)jelent meg Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata (ezegyébként hivatkozással van a Kossuth Rádió reggeli adásá-ra), mely szerint �Szeretném ha kisebb szénbányák nyílnánakmeg, készülõdünk egy váratlan tettre.� Úgy legyen!!!

Dr. Horn János

Stratégiai megállapodás

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. (MNV Zrt.) és aMagyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) együttmûkö-dési megállapodást kötött szeptember 11-én. AMagyarÁllamtulajdonát képezõ ásványvagyonmeghatározása érdekében azMBFH vállalja, hogy minden év április 30-ig az MNV Zrt.rendelkezésére bocsátja a nyilvántartott ásványi nyersanyagok-kal kapcsolatos aktuális évi adatokat. Az együttmûködés kere-tében továbbá a hivatal adatokat szolgáltat a használatonkívüli bányászati célú mélyfúrásokról.

Az MNV Zrt. és az MBFH célja továbbá a gazdaságstra-tégiai együttmûködés kiépítése, melynek keretében a felekmegvizsgálják a jelentõsebb ásványi nyersanyagok (pl.: rézérc,urán) hasznosítási módjait. Az egyeztetések során áttekintik atájrendezési és helyreállítási feladatokat, valamint a bányásza-ti iparág fejlesztési lehetõségeit.

A megállapodás kiterjed a közös szakértõi tevékenységreis. A felek értesítik egymást szakmai-tudományos publikáció-ikról, rendezvényeikrõl, valamint lehetõséget biztosítanak azezeken történõ részvételre. Folyamatos információcserét foly-tatnak a külgazdasági kapcsolatok területén, felkutatva az üz-leti delegációkban való esetleges csatlakozási lehetõségeket.

�A megállapodás keretében lehetõségünk nyílik arra,hogy az MNV Zrt. kollégáival közösen véleményezzük a bá-nyászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényt és a kapcsolódójogszabályokat, és egymással egyeztetve tehessünk módosításijavaslatokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felé. Az adat-szolgáltatáson kívül az MNV Zrt. hatáskörébe tartozó ügyekhatékony kezelése érdekében helyszíni ellenõrzések lefolyta-tásával segítjük a vagyonkezelõ munkáját� � mondta JászaiSándor, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnöke.

�A Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal kötöttegyüttmûködés lehetõséget nyújt az állam tulajdonában lévõásványvagyon értékének meghatározására, valamint egyebekmellett ameddõ szénhidrogénkutak hasznosíthatóságára. Meg-állapodásunk kiterjed a visszamaradt bányatelkekkel kapcso-latos gördülékeny ügyintézésre, valamint minden más � azMBFH vagyonkezelésében lévõ, állami tulajdonú és az MNVZrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlanok ügyeinekaz intézésére is� � tette hozzáMárton Péter, aMagyar NemzetiVagyonkezelõ Zrt. vezérigazgatója.OrientPress Hírügynökség [Nemzetgazdaság] 2013.09.11.


idáig 9 fõ tehetséges, fiatal fõállású kutatót, 8 doktoran-dusz hallgatót és 10-14 BSc/MSc hallgatót, valamint 3 fõfõállású laboránst vontunk be, akik jelentõs mértékbenjárultak hozzá a kutatásban elért eddigi eredményekhez.

A pályázat konkrét célkitûzése, hogy az alapkutatásiprogramok szakmai kapcsolatrendszere is szélesedjenés régióbeli szerepvállalása is növekedjen. A projekt-megvalósítás során a Miskolci Egyetem olyan kapcso-latrendszert alakít ki, amely révén sikeresen pályázhataz �FP7� (a 7. /európai/ Kutatási és Technológiai Fej-lesztési Keretprogram) és az európai �Horizon 2020�stratégiai keretprogramban meghirdetett innováció-fej-lesztési pályázatokra válaszul az innovatív Európa, gaz-dasági vezetõ szerepvállalás és a társadalmi kihívásokkiemelkedõ prioritásaira. A kialakított számos hasznosegyüttmûködés közül ki kell emelni aMagyar Földtani ésBányászati Hivatallal és a Magyar Földtani és GeofizikaiIntézettel kötött stratégiai szintû megállapodást, amelykölcsönösen elõsegíti mind a projekt sikeres megva-lósítását, mind a hazai nyersanyag-gazdálkodás hatéko-nyabbá tételét.Meg kell említeni, hogy jelenleg 5 külföl-di partnerrel, 8 hazai vállalkozással és további 8 hazaikutatóhellyel folyik a közös munka. Az együttmûködõpartnerek teljes � folyamatosan bõvülõ � listáját éspartnereink elérhetõségeit a projekt honlapján, a

http://kritikuselemek.uni-miskolc.hu-n követhetik nyo-mon az érdeklõdõk Az eredményekrõl rendszeresenszámot adunk ezen a honlapon is, néhány érdekes ered-ményrõl pedig a kutatók ezen lapszám hasábjain szá-molnak be, a következõ cikkekben, amiket ajánlokmin-den, a téma iránt érdeklõdõ figyelmébe.

Köszönetnyilvánítás

A TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0005 jelû pro-jekt a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területénmûködõ Fenntartható Természeti Erõforrás Gazdálko-dás Kiválósági Központ tevékenységének részeként, azÚj Széchenyi Terv keretében, az Európai Unió támoga-tásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásávalvalósul meg.

IRODALOM[1] Bõhm József: Fenntartható Természeti Erõforrás-gazdálko-

dás Kiválósági Központ, Környezet és FenntarthatóTermészeti Erõforrás-gazdálkodás TudományosMûhely, Bányászati és Kohászati Lapok � Bányászat145. évfolyam 5. szám pp. B1-1. (2012)

[2] Mûszaki Földtudományi Kar Fejlesztési Stratégiája 2007-2013 (elfogadva: 2008. 01. 15.)

DR. GOMBKÖTÕ IMRE 2000-ben a Miskolci Egyetem Mûszaki Földtudományi Karán szerzett elõkészítéstechnikaimérnök diplomát. Jelenleg a Miskolci Egyetem Nyersanyagelõkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet oktatója.Oktatóként felelõs a kar által üzemeltetett Mûszaki Földtudományi és Környezettudományi Oktató, Kutató és Innová-ciós Központ mûködtetéséért. Jelentõs tapasztalatokkal rendelkezik az ásványi- és másodnyersanyagok fizikai-mechani-kai eljárásokkal történõ feldolgozásában, a különbözõ hulladékhasznosítási kérdésekben és az ezekhez kapcsolódó ki-egészítõ technológiai mûveletek, mint pl. a zagyszállítás kérdéskörében. Szerzõje és társszerzõje számos, a hazai hulla-dékhasznosítási kérdéseket, bányatömedékelési, paszta-technológia és a reaktív gátak témakörét érintõ publikációknak.Cikkei folyóiratokban, valamint hazai és nemzetközi konferenciákon jelentek meg. Aktívan vesz részt vállalati megbízás-ból különbözõ K+F tevékenységekben.


Bevezetés

Az ember tevékenysége alapvetõen szükségletei ki-elégítésére irányul. A szükségletek (fogyasztás) kielégí-tésére irányuló termelési folyamatba �szellemi ener-giát� (tudást), nyersanyagokat, (ásványi eredetû) alap-anyagokat, energiát, segédanyagokat és technológiaiközegként levegõt és vizet, �környezeti elemeket� (ter-mészeti erõforrásokat) használ fel. A Földön jelenlegvégbemenõ társadalmi-gazdasági fejlõdés egyaránt je-lenti a Föld népességének (jelenlegmár 7milliárd fõ) ésa fogyasztás (azt kielégítõ termelés) növekedését, amelya természeti erõforrások iránti igény folyamatos növe-kedésével jár. Minden törekvés ellenére jelenleg még avilággazdaság évenkénti GDP-növekedése a bányászatiteljesítmény (ásványi nyersanyagforrások iránti igény)növekedését igényli. A nyersanyagforrások � mint a tör-ténelem soránmindig �ma is stratégiai jelentõségûek. To-vább növeli az ásványkincsek jelentõségét, hogy az elõ-fordulások idõvel kimerülnek, továbbá hogy a tudo-mány, az innováció, a mûszaki fejlõdés eredményekéntkorábban nem ismert vagy nem használt elemek (hor-dozó ásványok) iránt is egyre növekvõmértékû igény je-lent meg. Míg a középkorban a nemesfémek, késõbb avas és a színesfémek, majd az energiahordozók jelentet-ték a stratégiai nyersanyagokat, napjainkban a felsorol-tak mellett egyes különleges elemek (fémek és nem fé-mek) és az azokat hordozó ásványok kerültek az érdek-lõdés középpontjába. A 21. század ipara minden terüle-

ten különleges igényeket támaszt a bányászat, a kiter-melõ- és feldolgozóipar számára. Az ipar részérõl je-lentkezõ igény növekedését jól szemlélteti az 1. ábra,ahol a mûszaki-gazdasági fejlõdés, a technikai haladásigényelte legfontosabb elemek (ásványi alapanyagok)követhetõk nyomon.

Jól látható, hogy míg az 1700-as években az akkoricsúcstechnikát jelentõ szélmalmokhoz csak fára (C),építõ kõanyagra (Ca) és vasra (Fe) volt szükség, addig agõzgép, az autómobil felfedezése és gyártásamár az ele-mek (ásványi nyersanyagok) sorát igényelte. Korunk�high-tech� iparágai; a gépjármûipar, az energiaipar �különösen a �zöld� energiatermelés �, az információ-technika, elektronika, mérés- és mûszertechnika, számí-tástechnika, az energiatárolás (de az élelmiszer ésgyógyszeripar is) olyan (többségében a természetbenritkán elõforduló) elemek iránt jelentettek egyre növek-võ igényt, amelyeket száz éve talán még nem is ismert avilág. Ki gondolná, hogy a mobiltelefonban, tudatosanbeépítve, funkcióval ellátva, több mint 50 elem (és leg-alább ennyi ásványi anyag is) jelenik meg. A jövõ kérdé-se, hogy ki rendelkezik ezekkel a mûszaki-gazdasági fej-lõdéshez nélkülözhetetlen anyagokkal, ásványi nyers-anyagforrásokkal. Ez a kérdés talán az energiaforrásokhozzáférhetõségénél is nagyobb jelentõségû.

Helyzetelemzés és törekvések az Európai Unióban

A világ fejlett régiói (USA, EU, Japán) az ezredfor-dulóra szembesültek azzal a ténnyel, hogy a rohamlép-tékben fejlõdõ �harmadik világ� (Kína, Délkelet-Ázsia,Dél-Amerika), bár a tudományos kutatás, fejlesztés ésinnováció terén még részben hátrányban van, de a fej-lesztést, a mûszaki-gazdasági fejlõdést biztosító nyers-anyagforrások elérhetõsége tekintetében jelentõs az elõ-nye. A jelenlegi ismeretek szerint több ásványi nyers-anyagforrás esetében az elõfordulások kizárólag ezek-ben a térségekben vannak. Jól mutatja ezt a kiszolgálta-tottságot a 2. ábra, amely a mobiltelefonok (infó-kom-munikáció) gyártásánál nélkülözhetetlen elemek (ás-

Kritikus elemek � alapkutatási program jövõbetekintésselCritical elements � basic research programme with an outlook at the future

DR. BÕHM JÓZSEF okl. bányamérnök, c. egyetemi tanár, ME MFK Nyersanyagelõkészítési és Környezeti EljárástechnikaiIntézet � DR. FÖLDESSY JÁNOS okl. geológus, egyetemi tanár, ME MFK Ásványtani � Földtani Intézet

A tanulmány ismerteti a kritikus elemek jelentõségét az EU és hazánk gazdasága szá-mára. Bemutatja a lehetõségeket és a veszélyeket a gazdaság stratégiai nyersanyagainakmegszerzésében, az ásványi nyersanyagforrások és a másodnyersanyagok számbavételé-vel. Áttekintést ad a CriticEl projekt keretében folyó kutatásokról és azok várható ered-ményeirõl, valamint a jövõ feladatairól.

Our work focusses on the importance of critical elements in the economies of the EUand Hungary. It illustrates the opportunities and risks related to the raw material supply,dealing with both the primary mineral raw materials and the secondary raw materials. Italso reviews shortly the ongoing research programs and their expected results in the frameof the CriticEl project, and outlines the main challenges of the future.

1. ábra: A mûszaki-technikai fejlõdéssel járó anyagigényváltozása


vány-elõfordulások) elérhetõségét mutatja. Az ábrán azis látható, hogy az adott földrajzi térség, világtermeléshány %-át birtokolja.

Az Európai Unió ad-hoc munkabizottságot hozottlétre és elkészíttetett egy tanulmányt [1], amelyben azEU gazdaságának kiszolgáltatottságát, a technológiaifejlesztés és fejlõdés szempontjából fontos 41 elemnek(ásványnak) az EU általi hozzáférhetõségét vizsgálta.Az elemzés (1-10-ig) értékelte a vizsgált elemek fontos-ságát, valamint (1-5 ig) a beszerzési (ellátási) kockáza-tokat. A bizottság az elemzés alapján (ld. 3. ábra) arra akövetkeztetésre jutott, hogy a vizsgált 41 elem közül 14elem (elemcsoport) esetében a nagy gazdasági jelentõ-ség mellett nagy a beszerzési kockázat, és ezeket az ele-meket (elemcsoportokat) kritikus elemként kezeli.

Az elkészült tanulmányra építve 2011-ben azEurópai Bizottság egy közleményében (COM (2011)

25) megvizsgálta az EU nem energiahordozó nyers-anyagok és árupiacok terén fennálló helyzetét. A nemenergiahordozó nyersanyagok piacával kapcsolatosanmegállapította, hogy a fémes ásványok, az ipari ásvá-nyok, az építõanyagok kereskedelme döntõen a tõzsdé-ken, világszinten folyik, de sok esetben a nem jelentõsmennyiséget képviselõ kritikus nyersanyagokat nemjegyzik a tõzsdén, így ezek kereskedelme kevésbé átlát-ható. A piacok kiszámíthatatlanságát pedig bizonyos or-szágok részérõl tovább növeli számos versenykorlátozóintézkedés [2].

Az 1. táblázatban [1] és [3] szakmai anyagok alapjánösszefoglaltuk az EU szinten gazdaság szempontjábólkritikusnak tekintett elemeket/elemcsoportokat és a ki-emelt igényterületeket (2009. évi adatok).

Elem/ Vegy- Kiemelt felhasználási terület Fõ kitermelõ EUelemcsoport jel (2009) import

Antimon Sb Mûanyag és üvegipar/félvezetõkElemek/akkumulátorok/mágnestechnika 91% Kína 100%

Berillium Be Elektronika/elektrotechnika/mûanyag és 85% USAüvegipar/jármûgyártás 14% Kína 100%

Kobalt Co Ûrtechnika/repülõgépgyártás/acélipar 41% KongóKerámiaipar/gyógyászat Népköztársaság 100%

Fluor F Klímatechnika/mûanyagipar/vegyipar 59% Kínaszénhidrogén feldolgozás 18%Mexikó 69%

Gallium Ga Lézertechnika/foto-napelemek/LED gyártás USA, Oroszország NAGermánium Ge Száloptika/mûanyag és textilipar/energiaipar 72% Kína 100%

Grafit C Acélipar,/villamos ipar/jármûipar/atomtechnika/klímatechnika 72% Kína 95%

Indium In Üvegipar/mágnestechnika/számítástechnika 58% KínaHíradástechnika/mágnestechnika 11% Japán 100%

Magnézium Mg Acélipar/jármûgyártás/repülõgépipar 56% Kína 100%pirotechnika 12% Törökország

Nióbium Nb Acélipar/mágnestechnika/atomtechnika, ûrtechnika 92% Brazília 100%Platina Pt, Pd, Infokommunikáció/mérés 79% Dél-Afrikacsoport Ir, Os, és mûszertechnika/gépjármûipar 11% Oroszország 100%elemei Ru, RhRitka Ce, Y, Sc, Mágnestechnika/számítástechnika/ informatika 97% Kína 100%földfémek La-csoport

Tantál Ta Villamos ipar/ûrtechnika/atomtechnika 48% Ausztráliaacélgyártás 16% Brazília 100%

Volfrám W Villamos ipar/ világítástechnika/acélgyártás 78% Kína 73%

1. táblázat: A kritikus elemek felhasználási területei és hozzáférhetõsége

2. ábra: A mobiltelefonokhoz szükséges stratégiai elemekelérhetõsége

3. ábra: A vizsgált 41 elem gazdasági jelentõsége ésbeszerzési kockázata


A táblázat adatai alapján is látható, hogy Európarendkívül sérülékeny a kritikus nyersanyagok szem-pontjából. Egyrészt az EU jelentõs részben olyan nyers-anyagok importjára szorul, melyek piacára nagy hatástgyakorolnak a fejlõdõ országok növekvõ keresleti igé-nye és a világpiac normál mûködését befolyásoló nem-zeti intézkedések. Ezen felül a kritikus nyersanyagoktermelésének nagy része néhány országban koncentrá-lódik és az elõfordulások sok esetben egy-egy ásványinyersanyag kitermeléséhez kapcsolódóan kísérõanya-goknak minõsülnek. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy afenti lista még tovább kiegészíthetõ az ún. �zöldipari fé-mekkel�, amelyek: tellúr, lítium és titán, a �zöld ener-giatermelés� nélkülözhetetlen elemeivel.

Tény, hogy az EU-ban (EU tagállamokban) rendel-kezésre állnak kiaknázatlan lelõhelyek, azonban ezekbányászata a kitermelõ iparral szembeni indokolatlanellenállás és sok tagállam túlzott mértékû jogi szabályo-zása, vagy a kedvezõtlen földtani-geográfiai adottságoknem teszik lehetõvé a kitermelést.

Az Európai Bizottság már 2008-ban javasolta anyersanyagokkal kapcsolatban egy európai stratégia ki-dolgozását, amely már akkor kiemelte azokat a terüle-teket, amelyek a gazdaság számára meghatározók: így akritikus nyersanyagok körének meghatározása, a nyers-anyagok megbízható és torzítatlan piacokon való besze-rezhetõsége, a fenntartható nyersanyagellátás érdeké-ben a megfelelõ jogszabályi környezet kialakítása, vala-mint az elsõdleges nyersanyag-felhasználás csökkentéseújrahasznosítás és erõforrás-hatékonyság növelése út-ján. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a fenntartható fej-lõdés elveire tekintettel a hulladékok, az elhasználódotttermékek újrahasznosítása tekintetében szigorítani kellaz unión kívülre történõ hulladékszállítás feltételeit.

Az Európai Bizottság nyersanyagokkal kapcsolatosjavaslatainak végrehajtása átfogóbb uniós stratégiákbanis megjelentek. Az �Európa 2020� stratégia (COM(2010) 2020), amely az Európai Unió 2020-ig teljesíten-dõ legfõbb célkitûzéseit határozza meg három kiemeltprioritást tart szem elõtt:� Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapulógazdaság kialakítása.

� Fenntartható növekedés: erõforrás-hatékonyabb, kör-nyezetbarát és versenyképes gazdaság.

� Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamintszociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kiala-kításának ösztönzése.Az Európai Bizottság minden prioritási témakörben

hét kiemelt kezdeményezést javasolt, melyek közül anyersanyagok vonatkozásában elsõsorban az �InnovatívUnió� (K+F+I tevékenységek újragondolása) és az�Erõforrás-hatékony Európa� (gazdasági növekedés és anyersanyag-felhasználás szétválasztása) kerül elõtérbe [2].

Kritikus ásványi nyersanyagok felderítésénekhazai lehetõségei

A köztudatban Magyarország nyersanyagban ésenergiahordozókban szegény országként ismert. A

szakemberek számára régen nyilvánvaló, hogy az állításidejétmúlt, s ma már nagyrészt a lehetõségek kihaszná-lásában mutatkozó krónikus késlekedés számlájára ír-ható. Igaz ez úgy az energiahordozók, mint az érces,nem-érces ásványi nyersanyagok, építõipari ásványinyersanyagok területén. Az utolsó jelentõs nyersanyag-kutatási programok kevés kivétellel az 1980-as évekbenlezajlottak, azóta az adatok és adathordozók erkölcsi ésfizikai avulása halad csupán elõre, és a tendencia meg-fordulására csak az utóbbi néhány évben mutatkoznakjelek. Ilyen például a mecseki kõszén-elõfordulás kuta-tására irányuló program, az uránérckutatás, illetve aMagyar Földtani és Geofizikai Intézetben (MFGI)megindult erõfeszítések az adatok, amintaraktárak ren-dezésére, konzerválására, használhatóvá tételére, vala-mint a három év után újra induló kutatási koncesszióspályázatok elsõ tételeinek meghirdetése.

A világban eközben forradalmi folyamatok zajlanaka nyersanyagok területén. Az elõzõ fejezetben már lát-hattuk, hogy a fejlett országok felismerték, hogy az élen-járó technológiájú iparágaik nem rendelkeznek hosszú-távon fenntartható, biztonságos nyersanyagellátással. Ehiány befoltozása érdekében igen jelentõs gazdasági éskutatási erõfeszítéseket tettek. A hangsúlyok országon-ként különbözõek. Az Egyesült Államok például a pala-gázra biztosított adókedvezményekkel, állami kutatási rá-fordításokkal 10 év alatt elérte, hogy nulla szintrõl indulvaez az energiaforrás mára földgáz felhasználásuk 23,1%-átfedezze, így függetleníteni tudta belsõ piacát az importföldgáztól [4]. Japánazújrahasznosítás terén tesznagyobberõfeszítéseket és próbálja elérni a kritikus nyersanyagokforrásainak minél teljesebb kihasználását [5].

Az igények által kikényszerített változások egyúttalúj kitermelési és feldolgozási technológiák fejlesztésével isjárnak. Ezek az ásványi nyersanyagok esetében részbena még igénybe nem vett lehetséges alternatív anyagokfelderítésére, részben korábban ismert, más célra mû-ködtetett lelõhelyek termelésszerkezetének módosítá-sára, vagy nagyobb mélységekben elhelyezkedõ dúsulá-sok gazdaságos kinyerésének kidolgozására irányulnak.A másodnyersanyagnak tekinthetõ nyersanyagforrások(hulladék, elhasználódott fogyasztási cikkek, bánya-meddõk stb.) hasznosítását is kutatják, amelyeket a ko-rábbi technológiák hulladékként, meddõként kezeltek.Az új technológiák kidolgozása rendkívül forrásigényesés a kezdeti kockázatok olyan mértékûek, hogy ezekrecsak multinacionális tõkeerõs cégek/cégcsoportok vál-lalkoznak, rendszerint kutató intézményekkel, egyete-mekkel karöltve. A forrásokat döntõen közösségi, álla-mi vagy nemzetközi alapokból, kutatási pályázatok ré-vén biztosítják.

A központi tervgazdálkodásban az ásványi nyers-anyagok távlati kutatása is központi forrásokból történt,és jelentõs anyagi eszközök álltak az 1970-es évek vé-géig ehhez rendelkezésre. A földtani kutatásokra ren-delkezésre álló források csökkenése már a rendszervál-tás elõtti utolsó évtizedben megkezdõdött, majd azt kö-vetõen ezek meg is szûntek. A szilárd ásványi nyers-anyagok kutatásának távlati, elõkészítõ fázisára 1990


után anyagi forrásokat már nem különítettek el, így azidõbeli elmaradás az alapkutatás (távlati földtani kuta-tás) területénmintegy húsz-harminc éves. Arra sem tör-tént késõbb jelentõs kísérlet, hogy a világon zajló ten-denciákat akár az adatgyûjtés és értékelés szintjén kö-vessék, sõt az országos ásványvagyon nyilvántartás el-avultnak tekintett rendszere is leépült az utóbbi évek-ben. Megújítását a közelmúltban kezdték meg a rend-szert üzemeltetõ állami intézmények, de jelen állapotá-ban még messze van a nyilvános, átlátható és hatékonyhasználhatóságtól.

A hazai természeti erõforrások (ismertek és mégnem ismertek) hosszú távon � minden ellenkezõ véle-mény dacára � jelentõsen felértékelõdnek. Példaként a2. táblázatban néhány közismert alapanyag piaci árának10 éves változását (spot tõzsdei ár, folyó USD árfolya-mon) tüntettük fel és vetettük egybe a hazai gazdaságállapotát többé-kevésbé tükrözõ tõzsdei BUX index vál-tozásával azonos idõszak alatt. Az összehasonlítás sze-rint a nyersanyagok ára a BUX-ot jelentõs mértékbenmeghaladva nõtt. A jövõre nézve ez azt jelenti, hogy azegységnyi magyar termék elõállításához szükségesnyersanyagok ára jobban nõ, mint a termékért kaphatóbevétel. Ez a folyamat még jobban hangsúlyozza a belsõerõforrásaink feltárásának szükségességét. Ennek felis-meréseként pályáztunk a stratégiai nyersanyagforrása-ink elsõdleges és másodlagos forrásai alapkutatására,amelynek megnyerésével a CriticEl projekt kialakult.

Az EU kritikus elem listáján szereplõ ásványi anyagokhazai jelenlétére számos adattári forrás utal. Ezeket mo-nográfiákbanösszegezzük és értékeljük (Less szerk. 2013).

A részletek ismertetése nélkül a 14 elemrõl, elem-csoportról szóló adatokat összefoglalva az alábbi hazaikép vázolható:Gallium � az alumínium kohászatunk mûködése idejénvilágméretekben is jelentõs termelésünk volt, amelymára megszûnt (a timföldbõl történõ kinyeréssel).Fluorit � bányászata és elõkészítése 1949 és 1973 közötta Velencei-hegységben folyt, a kitermelés mélységi foly-tatása lehetséges.Germánium � néhány szénelõfordulásunkban jelentõ-sen dúsul (különösen a mecseki liász szenekben), az1950-es években kinyerését is dokumentálták, kisüzemiméretekben.

További vizsgálatra érdemes, de csak szórványos ás-ványtani, geokémiai mintázásból kapott adatok alapjánismertek az alábbi dúsulások:Berillium � a Bükkszentkereszt környéki triász metari-olit képzõdményekben megtalálható.

Grafit � a Szendrõ hegységi és a Soproni-hegységi meta-morf palákban fellelhetõ.Kobalt � az úrkúti mangánércben megjelenik.Magnézium � a nagyigmándi keserûvízben kimutatták.Nióbium, tantál � a mecseki barnakõszénben megtalál-ható.Platinafémek � a recski Lahóca és Lejtakna hidrotermá-lis enargit-luzonit ércesedésében jelen vannak.Ritkaföldfémek � a dunántúli és nézsai bauxitokban, azúrkúti mangánérces összletben, a mecseki liászkõszénben, a recski szkarnos képzõdményekben kimu-tatták.Volfrám � a nagybörzsönyi Rózsa táró környezeténekércesedésében, a recski szkarnos ércekben fellelhetõ.

Nincsenek korábbi ismeretek az antimon, illetveindium jelentõs dúsulásnak tekinthetõ elõfordulására.

Az elõzetes felmérések alapján a CriticEl projektkeretében több kutatási-fejlesztési alprogram is indult,ezek elõzetes eredményeibõl egy válogatás a készülõmonográfiában szintén olvasható.

Másodnyersanyagok

A kritikus elemek primer ásványi nyersanyag elõ-fordulásokban fellelhetõ megjelenése mellett, talán je-lentõsebb forrást jelenthetnek az elhasználódott eszkö-zökben, tartós fogyasztási cikkekben megtalálhatónyersanyagok. Számos (döntõen német, japán, ame-rikai) tanulmány [6, 7, 8, 9, 10, 11, 12] foglalkozik ezzela témával, részben az EEE (elektronikai-elektrotechni-kai) hulladékokban, az infó-kommunikációs eszközök-ben (mobiltelefonok), számítástechnikai eszközökben,a TV-ben, monitorokban, a használt gépjármûvekbenfellelhetõ kritikus elemek újrahasznosíthatóságát vizs-gálják. Egyes becslések szerint 2010 évvel bezárólag kb.10 billió mobilkészülék (10×1012) került forgalomba,melyekben összesen 2500 t ezüst, 240 t arany, 90 t pallá-dium (platina fém), 38000 t kobalt és 90.000 t réz talál-ható [6]. Arra is vannak számítások, hogy a világ évesCu, Sn, Sb, In, Ru (platina fém) és ritkaföldfém terme-lésének kb. 40%-a, az arany- és ezüsttermelés kb.4%-a, a palládium (Pd) és kobalt termelés 20%-a EEEhulladékba kerül.

Külön ki kell emelni a platinát (platina csoport fé-meit), amely éves termelésének 60%-át a gépjármûvek-be, a katalizátorokba építik be, és ezt az arányt továbbnöveli a számítógépekbe, elektronikai eszközökbe tör-ténõ beépítés. Az EU azt tervezi, hogy a következõ 5-10évben a platina és palládium esetében az újrahasznosí-tás arányát a jelenlegi 45%-ról 70%-ra növeli [8], és akobalt újrahasznosítási aránya eléri a 30%-ot.

Az eddigi technológiai vizsgálatok alapján [12] azenergiaforrások esetében a napelemekbõl Ga, As, In,Cd, Ru; az üzemanyag cellákból Pt, Rh, La, Ce, Gd;míg az elemek és akkumulátorok esetében a Li, Co, Niés a ritkaföldfémek visszanyerésére nyílik reálislehetõség. Az energia-átalakító és -hasznosító beren-dezések közül a termoelemek esetében a Bi, Te, Co, Sb;a villanymotorok esetében a Dy, Nd, Sm, Co, B; a

2. táblázat: Fémárak és a BUX változása10 év alatt (2003-2013)

Árufajta Árnövekedés %réz fém 426ólom fém 472vasérc 938arany 350BUX 216

LED-ekbõl a Ga, In, La, Eu, Y nyerhetõ vissza. Agépjármûvekbe beépített katalizátorokból elsõsorbanplatina, de mellette Pd, Rh és ritkaföldfémek is kinyer-hetõk. Ma már biztosan állítható, hogy az EEE hul-ladék � és más elhasználódott tartós fogyasztási cikk is� stratégiai nyersanyagforrásnak tekinthetõ. Ezek bár-minemû exportja az EU és az ország gazdaságiversenyképességét súlyosan veszélyezteti és rontja. Afejlett országokban (USA, Japán, Németország) a hul-ladék hasznosítása a bányászat egy új lehetõségét jelen-ti. Ezekben az országokban megjelent az ún. �UrbanMining�, magyarra fordítva talán leginkább a �hul-ladék-bányászat� kifejezés a megfelelõ. Napjainkban5 g/t arany vagy 5 g/t platinafém primer ásványi nyers-anyagforrásból történõ kitermelésére külfejtést (ese-tenként mélymûvelésû) bányákat nyitnak. A deponáltEEE hulladékokban az ezüsttartalom [6] eléri a 200 g/t,a palládium-tartalom akár a 80 g/t értéket is és mellet-te jelentõs mennyiségben található Cu, Sn és Sb is. Amobiltelefon hulladék átlagos ezüsttartalma 300 g/t, azaranytartalom eléri az 50 g/t értéket jelentõs mennyisé-gû más kritikus elem kíséretében. A gépjármû katalizá-tor hulladék platina fém tartalma a 2000 g/t értéket ismeghaladja. A számadatok egyértelmûen bizonyítják,hogy ezen �másod� nyersanyagforrások �kitermelése�,elõkészítése és újrahasznosítása a stratégiai jelentõségmellett komoly gazdasági elõnyökkel is jár. Azt is kikell azonban emelni, hogy az �Urban Mining� újmódszerek, eljárások kifejlesztését és alkalmazásátigényli, új kihívást jelent a bányászat és a kohászatszámára egyaránt. A most folyó projekt ezen a téren isszámos új, hasznosítható eredményt hozhat, amelyekettémánként monográfiák fognak össze.

Elõttünk álló feladatok, hazai lehetõségek

A �Fenntartható Fejlõdés� elgondolt ideája csakabban az esetben valósítható meg, ha a primer és sze-kunder nyersanyagforrásokat azonos szemléletben, azo-nos elvek alapján elemezzük, értékeljük, vesszük szám-ba és tartjuk nyilván. Amásodnyersanyagok � hasonlóanaz ásványi nyersanyag elõfordulásokhoz � a nemzetivagyon részét kell hogy képezzék és a nyersanyag-gazdálkodás szabályozása, kitermelésének, haszno-sításának engedélyezése is csak egységes szemléletbenvalósítható meg. A hazai bányászat jövõbeni feladataiezen a területen is jelentõsek.

Az elnyert CriticEl projekt megteremti a lehetõsé-gét annak, hogy a kritikus elemek esetében felkészül-jünk a hazai igények részbeni kielégítésére, a primer ésszekunder nyersanyagforrások együttes számbavételével. Amûszaki-gazdasági, innovációs fejlõdés ezen a területenis jelentõs feladatot jelent a hazai természettudományi-mûszaki értelmiség számára, amelyben összefogással,kreativitással akár még gazdasági elõnyt is tud szerezniaz ország. Ehhez azonban fel kell készülni EU és hazaiforrások jövõbeni elérésére, az EU kutatási hálózatábatörténõ eredményes (a jelenleginél sokkal eredménye-sebb) részvételre.


A tanulmány és kutatómunka a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0005 jelû projekt részeként, aMiskolci Egyetem stratégiai kutatási területén mûködõFenntartható Természeti Erõforrás Gazdálkodás Kiváló-ságiKözpont tevékenységének részeként azÚj SzéchenyiTerv keretében az Európai Unió támogatásával, azEurópai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulmeg.

IRODALOM[1] Critical raw materials for the EU; Report of the Ad-hoc

Working Group on defining critical raw materialshttp://ec.europa.eu/enterprise/policies/raw-materials/files/docs/report-b_en.pdf, European Commission

[2] Bõhm J.: Kritikus nyersanyagok és az Európai UnióKézirat: 2012 (Miskolci Egyetem)

[3] Critical Metals in Strategic Energy Technologieshttp://setis.ec.europa.eu/publications/jrc-setis-reports/critical-metals-strategic-energy-tecno... The Institutefor Energy and Transport of the Joint Research Centre(JRC) of the European Commission has conducted astudy to assess 26 Oct (2011)

[4] Zhongmin W., Krupnick A.: US Shale gas development.http://www.rff.org/RFF/Documents/RFF-IB-13-04.pdf; (2013)

[5]MazzaM., Blumenthal D., Schmitt G. J.:Ensuring Japan�s criti-cal resource security American Enterpise Institute.http://www.aei.org/files/2013/07/23/-ensuring-japans-criti-cal-resource-security-case-studies-in-rare-earth-element-and-natural-gas-supplies_180131600240.pdf; (2013)

[6] Hagelüken Ch.: Critical Raw materials: the industry�sperspective (focus on recycling) (2012) http://www.kuleuven.be/duitslandjaar/downloads/Hagelueken_20120914.pdf Umicore. EIT-KIC-RM Seminar. Sep.14th. 2012, KU Leuven

[7]Buchert M., Manhart A., Bleher D., Pingel D.:Recycling criti-cal raw materials from waste electronic equipmentwww.oeko.de; Öko-Institut e.V.; Darmstadt, 24. 02.(2012)

[8] Buchert M., Manhart A., Bleher D.: Critical Metals forFuture Sustainable Technologies and their RecyclingPotential (UNEP) (2012) www.unep.org; www.oeko.deÖko-Institut e.V.; Darmstadt, 24. 02. 2012

[9] Buchert M., Schüler D., Bleher D.: Critical metals for futuresustinable technologies and their recycling potential(2009) http://epub.wupperinst.org/files/4636/4636_Waeger.pdfUnitedNations Environment Programme;Öko-Institut e.V., Freiburg.

[10] Schüler D., Buchler M., Liu R., Dittrich S., Merz C.: Studyon Rare Earths and Their Recycling www.oeko.de;www.resourcefever.org Öko-Institut e.V.; Darmstadt,January (2011)

[11] Study into the feasibility of protecting and recovering criti-cal raw materials through infrastructure developmentin the south east of England Final report: March 2011.Project Ref:LIFE08; ENV/UK/000208

[12] Halada K.: Urban Mining to recycle critical metals inelectric products http://www.nims.go.jp/genso/lecture/0ej00700000030pw-att/0ej00700000034on.pdf Centerfor Strategic Natural Resource, National Institute forMaterial Science (Japán) (2008)



DR. FÖLDESSY JÁNOS egyetemi tanár, okl. geológus (ELTE 1970), a Miskolci Egyetem Ásványtani-Földtani Intéze-tének oktatója. Korábban több ipari földtani kutatási projekt résztvevõje és irányítója volt itthon és külföldön. A ruda-bányai színesfém érc kutatások újraindításának kezdeményezõje.

DR. BÕHM JÓZSEF 1971-ben szerzett bányamérnöki oklevelet a Nehézipari Mûszaki Egyetemen, ezután azÁsványelõkészítési Tanszéken gyakornok, tanársegéd, 1977-tõl adjunktus, 1997-tõl egyetemi docens, 2013-tól c. egyete-mi tanár. A mûszaki tudományok kandidátusa, PhD doktor. 1988-tól 2001-ig a Környezetgazdálkodási Intézet, majd2010-2013. a Nyersanyagelõkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet igazgatója. Kutatási és oktatási területefelöleli az ásványelõkészítés, a környezetvédelem és az eljárástechnika teljes területét. Nagyszámú folyóiratcikk, konfe-rencia elõadás, könyvrészlet, szabadalom és kutatási jelentés szerzõje. 1987-tõl dékánhelyettes, 2001-tõl 2009-ig aMûszaki Földtudományi Kar dékánja. Tagja az MTA Bányászati Tudományos Bizottságának és több szakmai éstudományos bizottságnak.

46. Bányagépészeti és Bányavillamossági Konferencia

A szeptember végén, Balatongyörökön tartott konferen-cia kétszeresen is emlékezetes volt, hiszen a �Bányagépészet aMûszaki Fejlõdésért� Alapítvány 20 esztendõs lett. Konferen-ciával ünnepeltünk, melyet Katona János, a kuratórium elnö-ke nyitott meg. A tanácskozás tárgyköre, mint általában, mostis az energetika volt.

A kiváló kiránduló idõ ellenére a terem telve volt érdeklõ-dõ kollégákkal. Ilyen körülmények közt hangzott el elsõkéntdr. Stróbl Alajos elõadása az energetikai fejlõdés útjairól. Kivá-lóan összefoglalta a mai helyzetet, pillanatképet adva a világ-ról, Európáról s Magyarországról. Elõadásából megérthettük,miért volt ballépés a beépített erõmûvi kapacitásunk többmint felét földgázra alapoznunk, bezárva és nem fejlesztve ahazai szénbõl villamos áramot adó erõmûveinket. A földgázmagas és egyre növekvõ ára és az áramtõzsde mélyrepülésetovább odázza a hazai erõmûépítést.

Késõbb dr. Katics Ferenc � alapítványunk elsõ elnöke �utószót fûzött a magyar szénbányászathoz. Talán remélhetjük,hogy feltámad, feltámasztható a hazai szénfelhasználás lehe-tõsége is, mint napjainkban annyi más hasznos tevékenység!

A szünet után Torma Zoltán környezetmérnök ismertettea Wildhorse magyarországi felszínalatti szénelgázosítási(UGC) terveit. Majd dr. Káldi Zoltán tért ki a bányászati jog-szabályváltozásokra a tervezett újszerû bányászati tevékenysé-gek és formák tükrében.

A kiváló ebéd után Anno Loock fõtechnológus NagyAndrea tolmácsolásában ismertette a Mátrai Erõmû karban-tartási stratégiáját. Dr. Faitli József, a Miskolci Egyetem inté-zetvezetõje szólt a szemcsés anyagok csõvezetéki szállításánaktudományos alapjairól.

Romániából érkezett barátaink a szén romániai energeti-kában betöltött mai és jövõbeni szerepérõl állítottak össze is-mertetést, melyet dr. András József professzor mutatott be ahallgatóságnak.

Dr. Kamarás Béla a metán tartalmú gázokról szólt, RabeczPéter Bükkösd I. cementgyártási céllal létesült mészkõbányátmutatta be.

A napot egy dokumentumfilm nagysikerû �õsbemutatója�zárta, melyetMokánszki Béla kurátor készített a �Bányagépé-szet a Mûszaki Fejlõdésért� Alapítvány 20 éves mûködésérõl.

Az alapítványi közgyûlésen lezártuk a 2012-es esztendõt, smegtárgyaltuk a jövõ feladatait. Utána a baráti találkozó kö-vetkezett, ahol Glevitzky István, dr. Ferencsin Imre, MatolcsiGéza és Rónaföldi Zoltán alapítók kaptak több évtizedes tevé-kenységükért a kuratórium által alapított �Hell-Bláthy-díj� ki-tüntetést. A másik hivatalos esemény a diplomaterv pályázateredményhirdetése volt. Itt az ifjú alkotók közülCzeneMártonmásodik-, Grimon Ákos és Kosik Zoltán is elsõ díjban része-sült. A kitüntetetteknek s díjazottaknak e helyt is gratulálunk!

A találkozó fénypontja a 20. születésnap alkalmából készí-tett alapítványi torta megcsodálása, majd elfogyasztása és ahajnali kakasszóig tartó együttlét, adomázás, nótázás volt.

Másnap délelõtt még néhány elõadás volt a szállító beren-dezések villamos hajtásainak programozható vezérlésével, akalickás indukciós motorok hibamegállapításával, a MátraiErõmû bányáiban alkalmazott lánctalptörzsek és járógörgõkegyüttmûködésével kapcsolatban. Majd a szállítószalagok kü-lönleges tartozékait és a szén technológiákat tekintettük át.

A konferencia zárszavát hagyomány szerint dr. VõnekiGyörgy tartotta, megvonva a két nap mérlegét. Optimizmusá-nak adott hangot a látottak és hallottak alapján, a rendezvényhallgatósága töretlen érdeklõdésével és növekvõ létszámúrészvételével kapcsolatban.

Majd egy jóízû ebéddel búcsúztattuk a 46. konferenciát ésegymást, éltetve a 20 éves közhasznú alapítványt.

Livo László

Néhány gondolat Dr. Katics Ferenc �Utószó a hazai(mélymûveléses) szénbányászathoz� c.,

a 46. Bányagépészeti és Bányavillamossági Konferenciánelmondott beszédébõl

Amai konferencia egyik fõ célkitûzése, � a meghívó tanú-sága szerint � �hogy felhívjuk a figyelmet az energetika fontos-ságán túl a szakszerûség, a hozzáértés és a stabilitás szükséges-ségére, az improvizálások káros voltára.�

Norvégiában pl. az energetika stratégiai ágazat, valódidöntéshozatali mechanizmust építettek ki, létrehoztak egyspeciális állami részvételi szabályozást. Nyilvánvaló, hogy azottani szénhidrogén és vízügyi adottságoktól messze elmarada mi relatív nyersanyag-szegénységünk, de pont ez indokolná,hogy a hazaival okosabban gazdálkodjunk ... Magyarországegyike a leginkább energiaimport-függõ országoknak.

Nemzeti érdeket szolgáló, felelõs döntést csak vállalati ér-dektõl és politikai ambíciótól mentes szakértõk véleményealapozhat meg. Folytatás a 74. oldalon.


Bevezetés

A világ különbözõ pontjairól már régóta ismeretes aszenek ritkaelem (elsõsorban B, Be, Ge, Mo, U, V)**dúsulása a szerves anyag adszorpciós képessége révén.Magyarországon a kutatási eredmények a késõ-triász �kora-jura korúMecseki Kõszén Formációban igazolták,hogy jelentõs mértékben dúsultak a fentebb említettelemeken kívül a ritkaföldfémek is. A területen már az1950-es évek elején megindultak a szenes összlet ritka-fém tartalmának feltérképezésére irányuló geokémiaivizsgálatok [1].

Az akkori feltételezések szerint a liászban a szénme-dence északi peremén gránit és metamorf kõzetek al-kották a felszínt, ahonnan feltehetõen a törmelékesanyag és ezzel a ritkafémek többsége (Be, Ga, Ge, Li,Mo, Nb, Pb, Sn, Ta, Tl, Zr) is származhatott.

A CriticEl program a stratégiai elemek dúsulásainakvizsgálata során jelölte ki a mecseki területet értékelés-re. Pécsszabolcsonmélyült két fúrásmintáit, ICP-MS-sel(Inductively Coupled Plasma Mass Spectrometry � in-duktív csatolású plazma tömegspektrométer) végzett geo-kémiai elemzések eredményeit értékeltük.

A mecseki feketekõszén medence földtani felépítése

A felsõ-triász folyóvízi-delta fáciesû KarolinavölgyiHomokkõ Formációból folytonosan fejlõdik ki amecse-ki alsó-liász limnikus, majd paralikus Mecseki KõszénFormáció összlete, mely Pécstõl Ófaluig nyomozható(1. ábra). A déli területeken a finomszemû kõzetek �

agyagkõ ésmárga �, észak felé a durvaszemcsés homok-kövek közbetelepülése jellemzõ. A Mecseki KõszénFormáció három tagozata különíthetõ el. Az alsó tago-zata tavi és alluviális édesvízi fáciesû, középsõ tagozataátmenetet képez az édesvízi és brakkvízi fáciesek közt,felsõ tagozata paralikus kifejlõdésû [2]. A kora-jura vé-gén a területet sekélytenger borította, a dogger köze-péig a terrigén beszállítás mértéke csökkent, a homok-követ márga, majd mészkõ váltotta fel. A dogger köze-pétõl a jura végéig medencefáciesû mészkövek képzõd-tek [3] (1. ábra).

A pécsi feketekõszén geokémiai vizsgálatainak legújabb eredményei*New results in the geochemistry of the hard coals, Pécs, Hungary

HORVÁTH RÉKA okl. geológus1, DRIES DU PLOOY okl. geológus, kutatási igazgató2, MAJOROS PÉTER okl. geológusmérnök2,DR. FÖLDESSY JÁNOS okl. geológus, egyetemi tanár1, DR. LESS GYÖRGY okl. geológus, egyetemi tanár1

1Miskolci Egyetem, Ásványtani Földtani Intézet, 2Wildhorse UCG Kft., Pécs

A tanulmány a mecseki feketekõszén-telepek geokémiai vizsgála-tainak legújabb eredményeit mutatja be. Áttekinti a vizsgált területföldtani felépítését, és a két vizsgált fúrás geológiáját. Ismerteti a leg-újabb mérési eredményeket, ezeket az értékeket a nemzetközi szakiro-dalomból ismert világátlag koncentrációkhoz viszonyítja, majd a ha-zai szakirodalomhoz hasonlítja. A tanulmányban a szerzõk új, jövõ-beli kutatási perspektívákra mutatnak rá.

The study is dealing with the new results of the geochemicalanalysis of Mecsek hard coal deposits in the Pécs area. It offers anoverview of the geological setting and the stratigraphy of two investi-gated boreholes. The latest data are discussed and compared with theaverage concentration values known both from the worldwide andthe Hungarian literature. In this paper the authors outline new rese-arch objectives for the future.

* A cikk a IV. Kõzettani és Geokémiai Vándorgyûlésen (Orfû, 2013. szeptember 12-14.) bemutatott �A mecseki feketekõszén-telepek geoké-miai felülvizsgálata� c. poszter alapján készült.** A cikkben elõforduló elemek vegyjeleinek magyarázata (elemnevek) a cikk végén lévõ segédletben található.

1. ábra: A vizsgált terület földtani térképe (Forrás: [4]alapján módosította a WHE UCG Kft.)


A terület magmatizmusa a kora-krétától a miocénigzajlott, mely során az üledékes összletbe alkáli telérek-ként és kisebb testek formájában alkáli bazalt és fonolit,valamint andezit nyomult [2].

A mecseki kõszén egy aszimmetrikus félárokbanhalmozódott fel (2. ábra), melynek süllyedése az üle-dékképzõdéssel lépést tartott [5]. A szénrétegek dõlésea szerkezeten belüli helyzettõl függõen 20-80° [6]. A kõ-szenes összlet vastagsága Pécs környékén 1200m, Kom-ló területén 4-500 m, míg északon a szászvár-nagymá-nyoki pikkelyben csupán 150-200 m [5].

A Mecsek-hegység szerkezetalakulásában négy fõ ex-tenziós és kompressziós fázist különítettek el, mely redõsszerkezet kialakulását eredményezte. A terület tektoni-kailag normálvetõk, fel- és áttolódá-sok által tagolt [2].

A mintázott mélyfúrásokrétegsorainak jellemzése

A mintázott fúrások, az István-aknától délre találhatóak (1. ábra).AMecseki Kõszén Formáció ezen aterületen átlagosan 30°-kal közelí-tõleg déli irányba dõl. A harántoltrétegsor mindkét elemzett fúrásbanhasonlóan írható le: a Karolinavöl-gyi Homokkõ Formációból a Me-cseki Kõszén Formáció összlete fo-lyamatosan fejlõdik ki, kezdetétaz �alfa� szénteleptõl számítjuk.Ugyanitt essexit jellegû bázisos al-káli telérkõzetek is áttörik a kõsze-nes összletet.Medence üledékes so-rozatának alsó, korai szakaszábanlimnikus majd alluviális környezetetharántoltak,melyben vékony és vas-tag szénrétegek ugyanúgy megtalál-hatóak. Ezt egy vezérszintként kö-vethetõ tufit betelepülés követi. Aszéntelepes összlet erre települõ fia-tal tagozatában egy több ciklusbólálló vastagtelepes lagúna fácies kö-

vetkezik majd több száz méter telepmentes alluviáliskörnyezetet harántol. A formáció folyamatosan egyretengeribb jelleget ölt, majd fedõjében a Vasasi MárgaFormáció aleurolitos, márgás kõzetei itt már nem jelen-nek meg, a képzõdményeket az eróziós diszkordanciá-val települõ miocén rétegsor fedi.

Mintavétel, elõkészítési, elemzési módszerek

AWildhorse UCGKft. által a Pécsszabolcs István-ak-nai területen mélyített két fúrás fúrómagjaiból 97 min-tát vettünk. A megmintázott kõzettípusok a követke-zõk: jó és alacsony minõségû szén, vulkanitok, tufit,agyagos kõzetek és homokkõ. A vulkanitok és vastagszénrétegek, illetve a vulkanitok és az agyagõ/aleurit ha-tárait két minta reprezentálja: a kontaktus belsõ (0-5cm) és külsõ szakaszáról.

A begyûjtött mintákat a laboratóriumban lemértükés elfeleztük. A minták felét azonos litológia alapjáncsoportosítva, majd homogenizálva 17 kompozit mintátképeztünk, majd ICP-MS-sel 61 elemre teljes geokémiaielemzést végeztünk.

Geokémiai elemzési eredmények

A kritikusnak tekintett 14 elem közül a Be, Ge, Nb,Ta értékeinek eloszlására fokozott figyelmet fordítot-tunk a korábbi vizsgálatok következtetései alapján [7][8]. Ezek esetében fúrásonként (azaz eltérõ földrajzi he-lyeken) és széntelepenként (azaz eltérõ keletkezési idõ-

2. ábra: AMecseki Kõszén Formáció üledékgyûjtõmedencéjének sematikus szelvénye ([5] után módosítva)

1. táblázat: A vizsgált kritikus elemek átlagos koncentráció értékei (ICP-MSmódszerrel kimutatva) a 2. fúrás mintáin, a világátlag értékek tükrében

Világátlag Széntelepek A vizsgált fúrásFelsõ Üledékes Fekete- összesített koncentrációkonti- kõzet kõszén átlagos kon- értékeinek anentális centrációja feketekõszénkéreg (ppm) (ppm) (ppm) világátlagra(ppm) normált értékei

Be 3 1,9 2 7,03 3,52Co 10 14 6 11,08 1,85Ga 17 12 6 30,61 5,1Ge 1,6 1,4 2,4 0,37 0,15Nb 25 7,6 4 141,85 35,46Sb 0,2 1,2 1 0,91 0,91Ta 2,2 1 0,3 9,99 33,3W 2 2 0,99 4,75 4,8

Eu 0,9 0,94 0,43 1,63 3,79Gd 3,8 4 2,7 14,31 5,3Nd 26 24 12 91,78 7,65Pr 7,1 6,8 3,4 26,42 7,77Sm 4,5 5,5 2,2 16,33 7,42Dy 3,5 3,6 2,1 11,43 5,44Er 2,3 1,7 1 6,22 6,22Ho 0,8 0,92 0,57 2,16 3,79Lu 0,3 0,44 0,2 0,85 4,25Tb 0,6 0,69 0,31 2,07 6,68Tm 0,3 0,78 0,3 0,88 2,93Yb 2,2 2 1 5,78 5,78

Könn

yûritkaföldfémek

Nehéz

ritkaföldfémek


pontban) jelentkezõ eloszlásokat értékeltünk. A ritka-föld geokémiai eredmények elemzésekor a könnyû (Eu,Gd, Nd, Pr, Sm) és nehéz (Dy, Er, Ho, Tb, Yb) ritka-földfémeket (RFF) külön csoportonként is vizsgáltuk.

A Be, Ge, Nb, Ta koncentrációja az 1. fúrás felsõ te-lepében szoros összefüggést mutat, korrelációs együtt-hatójuk rendre 0,8 körüli. Itt az alacsony minõségû sze-nekben a legmagasabb, a jó minõségû szenekben pediga legalacsonyabb a Be, Ge, Nb, Ta koncentrációja. A 2.fúrásban az agyagos kõzet-szén kontaktusán ezen ele-mek koncentrációja magas, korrelációs együtthatójuk0,8-0,9. Az 1. fúrás alsó szakaszán agyagkõ és ebbe be-nyomult szubvulkanit szillek váltakoznak, itt a Be és aGe egyaránt dúsulást mutat az agyagos kõzetben azagyagos kõzet-vulkanit kontaktusán, viszont a germáni-um esetében ugyanitt a koncentráció csökkenése ta-pasztalható.

Vizsgáltuk a kapott értékek arányát a világ kõszenei-nek átlagos elemtartalmához (1. táblázat) viszonyítva[9]. A vizsgált nyomelemek többsége megfelel a szenek-re becsült átlagos nyomelemtartalom értékeknek. Alegnagyobb dúsulás (1. táblázat és 3. ábra) a Nb, Ta ese-tében tapasztalható (a világátlag 33-35-szöröse), míg rit-kaföldfémek esetében a világátlag 3-7-szerese, Be eseté-ben 3-szorosa, míg a Ge koncentráció csak 0,1-szerese avárható átlagos értéknek. Ugyancsak jelentõs a Zr ésHfkoncentrációja.

Értelmezés és összefoglalás

A kõszenes összlet sziliciklasztos üledékes képzõd-ményeiben az Al-tartalomból következtethetünk azadott kõzettípus agyagásvány-tartalmára. Általánosanelmondható, hogy az alumínium az 1. fúrásban szoroskorrelációt (0,8-0,9) mutat a következõ elemekkel: Be,Ge, Nb, Ta, RFF, így feltételezhetjük, hogy a fenti nyom-elemek az agyagásványok alkottameddõ kõzet közbete-lepülésekhez kötõdõen jelennek meg.

A könnyû és nehéz RFF elemek eredményei egy-mással szoros korrelációban állnak (korrelációs együtt-ható: 0,9). A szelvényeket vizsgálva egyértelmûen látha-tó, hogy a széntelepek kontakt zónáiból és a vulkanitok-ból származó mérési eredmények adják a legkiugróbbértékeket az összes elemre vonatkozóan.

Az eredmények nem támasztják alá azokat a koráb-bi tanulmányokból ismert megállapításokat, miszerint aGe a mecseki szénben jelentõsen dúsul [7] [8], a mértértékek a mi mintasorozatunkban elmaradnak a világszeneibõl ismert átlagértékektõl.

A kapott értékek a Nb és Ta esetében jelentõs dúsu-lást mutatnak. Ez a szintén dúsuló K, Zr és Hf elemekegyüttesével is alátámasztva az alkáli bazalt kõzettelé-rek, mint elemforrás utólagos hatását valószínûsíti.Részletezõ vizsgálatra érdemesnek tartjuk a jelentõsNbés Ta koncentrációk környezetét.

3. ábra: Egyes ritkafémek koncentráció értékeinek változása a fúrási rétegsor függvényében (Forrás: WHE UCG Kft.)



A tanulmány a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0005 jelû projekt részeként, a Miskolci Egyetem straté-giai kutatási területénmûködõ Fenntartható TermészetiErõforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ tevékeny-ségének részeként, az Új Széchenyi Terv keretében, azEurópai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alaptársfinanszírozásával valósul meg. Jelen munka a Wild-horseUCGKft.-vel szoros együttmûködésben jött létre.

IRODALOM[1] Szádeczky-Kardoss E., Földváriné V. M.: Geokémiai vizsgá-

latok magyarországi kõszenek hamuin, Földtani Köz-löny 85/1, pp. 7-43 (1955)

[2]Némedi-Varga Z. (szerk.): A mecseki feketekõszén kutatásaés bányaföldtana, 473 p. Miskolc (1995)

[3] Less Gy.: Magyarország földtana http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0033_SCORM_MFFTT600231/sco_07_04.htm (2011)

[4]Nagy E., Forgó L.:Akeleti-Mecsek feketekõszenének prog-nózistérképe, 1:50000,Magyar Állami Földtani Intézet(1967)

[5] Nagy E.: AMecsek hegység alsóliász kõszénösszlete, Föld-tan, Õsföldrajz. Magyar Állami Földtani Intézet Év-könyv 51/2, 289-319 (1969)

[6] A. Du Plooy, P. Majoros, D. Paprika, J. Brand, P. Van Vuuren:Coal exploration for Underground Gasification(UCG) � It�s All about Planning � Geosciences andEngineering, A Publication of the University ofMiskolc, Vol. 1, No. 2. 137-142 pp. (2012)

[7]Csalagovits I., Víghné FejesM.:Geokémia. Ameddõkõzetekés a kõszén nyomelemei. Magyar Állami Földtani In-tézet Évkönyv 51/2, 517-591 (1969)

[8] Kádas M.: A mecseki feketekõszén nyomelemvizsgálatai-nak újabb eredményei, Földtani Kutatás 26/2-3, 81-82pp. (1983)

[9] Seredin V. V., Finkelman R. B.:Metalliferous coals: A reviewof the main genetic and geochemical types.International Journal of Coal Geology, 76, 253-289(2008)

SegédletA cikkben elõforduló elemek vegyjeleinek magyarázata(a kereshetõség érdekében a vegyjelek szerinti névsorban)

HORVÁTH RÉKA okl. MSc geológus, fiatal kutató (Miskolci Egyetem). Az egyetem elvégzése után elsõ munkahelyéna CriticEl projekt programjainak végrehajtásában mûködik közre.

DRIES DU PLOOY okl. geológus, University of Johannesburg (2002). A Wildhorse UCG Kft. kutatási igazgatója.Korábban minõségellenõrzõ geológus a dél-afrikai Anglo American Thermal Coal-nál majd az erõmûveket szénellátá-sáért felelõs geológus a szintén dél-afrikai Eskom-nál.

MAJOROS PÉTER geológus, okl. geológusmérnök a Wildhorse UCG Kft. szenior geológusa. Korábban geológuskéntrészt vett a Rudabányán újrainduló színesfémérc kutatásban a Rotaqua Kft.-nél, majd vágatdokumentáló geológuskénta MÁFI-nál, a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló megvalósításánál.

DR. FÖLDESSY JÁNOS egyetemi tanár, okl. geológus (ELTE 1970), a Miskolci Egyetem Ásványtani-Földtani Intéze-tének oktatója. Korábban több ipari földtani kutatási projekt résztvevõje és irányítója volt itthon és külföldön. A ruda-bányai színesfém érc kutatások újraindításának kezdeményezõje.

DR. LESS GYÖRGY okl. geológus (1977), egyetemi tanár, az MTA doktora, a Miskolci Egyetem Ásványtani-FöldtaniIntézetének oktatója. Résztvevõje volt és részben irányította az Aggtelek-Rudabányai-hegység, a Bükk, valamint egyeslíbiai területek földtani térképezését és térképkiadását. Másik fontos szakterülete a paleogén nagyforaminiferák (óriás-egysejtûek) és a rétegtan vizsgálata.

vegy- elem rend- vegy- elem rend-jel szám jel számB bór 5 Nd neodínium 60Be berillium 4 Pb ólom 82Co kobalt 27 Pr prazeodínium 59Dy diszprózium 66 Sb antimon 51Er erbium 68 Sm szamárium 62Eu európium 63 Sn ón 50Ga gallium 31 Ta tantál 73Gd gadolínium 64 Tb terbium 65Ge germánium 32 Tl tallium 81Hf hafnium 72 Tm túlium 69Ho holmium 67 U urán 92K kálium 19 V vanádium 23Li lítium 3 W volfrám 74Lu lutécium 71 Yb itterbium 70Mo molibdén 42 Zr cirkónium 40Nb nióbium 41

A lengyel gazdaság szénalapú marad

A lengyel gazdaság továbbra is szénalapú marad, de jóvalkorszerûbb módon, mint idáig. Ezt Donald Tusk miniszterel-nök jelentette ki a katowicei nemzetközi bányászati kiállítá-son. A kormány beruházásokkal támogatja a szén kitermelésétés feldolgozását, és Varsó a széndioxid kibocsátást új techno-lógiák alkalmazásával akarja csökkenteni, összhangban azEU

célirányzatával � mondta. �Lengyelország energiagazdálko-dásának jövõje a barna- és kõszén, valamint a palagáz felhasz-nálásán alapul� � idézte a kormányfõ kijelenését a The News,a Polskie Radio internetes hírszolgálata.

Jelenleg az ország energiatermelésének többmint 90%-át aszén adja és az iparág több mint 100 ezer dolgozót foglalkoztat.PoloniaPress 2013. szeptember KF

Szerk.


A Velencei-hegység északnyugati peremén Pátkahatárában Vendl Aladár geológus 1914-ben fluoritot istartalmazó kvarctelért talált [23]. Felfedezését évtizede-kig nem követte számottevõ földtani kutatás, csupán az1948-ban kezdõdött uránérckutatás részeként. Ennekmintegymelléktermékeként fluoritot, számos, de sajnosnem mûrevaló molibdenites kvarceret, a mélyebb szin-teken helyenként igen dús ólom-cinkércet találtak [13].

A fluorit mineralógiai értelemben a CaF2 vegyület-bõl álló ásvány. Neve a latin fluo (folyás) vagy a fluere(folyik) szavakból származik. A kibányászott nyers(nem dúsított) ásványi anyag tömegének kalcium-fluo-rid tartalma legfeljebb 40-50% volt, amikor a bányász-kodás az 1950-es évek elején megindult. Gazdasági je-lentõsége abban az idõben elsõsorban az volt, hogy avaskohászatban a kohósalak olvadék viszkozitását, ésezzel tulajdonképpen az olvadási hõmérsékletét csök-kentette, jelentõsenmérsékelve az olvasztáshoz felhasz-nálandó energia mennyiségét. Fontos volt továbbá azalumíniumkohászat számára is, mert a timföldbõl a ko-hósítás során AlF3 vegyületet kellett képezni [1].

A földtani kutatás a klasszikus módon, felszíni mód-szerrel (kutatóárokkal, kutató aknácskákkal, felszínigeokémiai vizsgálatokkal) kezdõdött. A kapacitásokatelaprózták a Pátka-Pákozd-Sukoró-Nadap-Pázmánd te-rületen. Figyelemre méltó készletet a Pátka és Pákozdközti területen találtak, melynek további kutatására bá-nyászati módszereket (kutató tárót, aknát, lejtõs aknát)alkalmaztak. Három helyen folytattak bányabeli ku-tatást:1. A Pátkától délkeletre az úgynevezett Szûzvári-malomterületén kutató táróval és az abból indított vakaknával,

2. a Pátkától délre fekvõ Kõrakás-hegyen kutató lejtõs-aknával és vakaknával, valamint

3. a Pákozdtól északnyugatra esõ területen lejtõs akná-val indult a kutatás.A bányabeli kutatást költséges volta ellenére több

ok is indokolta. Abban az idõben a gránitban a fúrás ko-moly technikai nehézséget okozott. Márpedig a ferdefúrással harántolandó mellékkõzetek nagy része gránitvolt. A benne kialakult fluoritos telérzónák a mellékkõ-zeteknél jóval kisebb szilárdságúnak bizonyultak, amiazzal a következménnyel járt, hogy a fúrómagok rend-szerint már fúrás közben összetöredeztek, így általábannem lehetett értékelhetõ magmintát szedni.

A bányabeli kutatás a lelõhelyek megismerésébenmegbízható eszköznek bizonyult, és egyúttal lehetõvé tet-te a megkutatott készlet lehetõ leggyorsabb feltárását, afejtések elõkészítését és a kitermelést. A bányászati mód-szer alkalmazása viszont azzal járt, hogy a megkutatottvagyont gyorsan ki is termelték, továbbá amûvelt szintekalatti ásványvagyonról nem szolgált érdemleges ismere-tekkel, és arról csak feltételezésekre lehet hagyatkozni.Ugyancsak komoly problémának bizonyult, hogy a bányaszerkezetét az ásványi lelõhelyek nem kellõ ismeretébenkellett kialakítani, ami számos kényszermegoldást tettszükségessé és meglehetõsen bonyolult, kis kapacitásúszállító rendszerek létesítéséhez vezetett.

A mûvelt telérek teleptani leírása

A kõrakás-hegyi telérA kõrakás-hegyi fõ érctest 150 m hosszú, igen válto-

zékony vastagságú és lefutású telér, fõ csapása ÉÉK-

A velencei-hegységi egykori fluoritbányászat földtani, bányászatiadatainak újraértékelése

Revision and valuation of the geological and mining data of the former fluorspar miningin the Velence Mountains in Hungary

DR. MOLNÁR JÓZSEF egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Intézet �DR. MÁDAI FERENC egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Ásványtani és Földtani Intézet �

TOMPA RICHÁRD tudományos segédmunkatárs, Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Intézet

Az 1948-1973 között a Velencei-hegységben végzett bányászati kutatás és termelésadatai alapján a szerzõk leírják a kõrakáshegyi, a pátka-szûzvári és a pákozdi telérekteleptanát, ércesedését, bányászati tapasztalatait. Kitekintést adnak a világ fluorit kész-leteirõl és bányászatáról. A növekvõ felhasználás tükrében indokoltnak látszik aVelencei-hegység nagyobb mélységben való megkutatása.

A relatively short-term mining activity took place in the western part of the VelenceMountains in central Hungary from 1948 to 1973. Quartzite veins containing fluorsparas well as lead and zinc ores were discovered. As a result of shortage of these minerals asmall scale mining was began in 1948 including mineral exploration using mining me-thods. The main experiences of these operations are discussed in the paper. Furthermorea brief outlook over the fluorspar reserves and mining of the world is demonstrated.


DDNy. A felszín +150 m tszf. (tengerszint feletti) ma-gasságban van, a fõ telér a +71 m-es szint felett ismert.A fõ telér mellett két leágazást találtak, melyek csak amélyebb szinteken ismertek. Egyikük 80 m hosszú,0,8-4 m vastagságú és ÉNy-DK-i csapású, míg a másik120 m hosszan követhetõ, változékony szélességû (max.7 m) és ÉK-DNy-i csapású.

A fõ telér a felszínen sejtesen kioldott, 30°-os csapá-sú kvarctelér, melybenmárVendl Aladár is említett fluo-rit nyomokat. 1948-ban a kutatást aknával kezdték, kez-detleges módszerrel, melyben vízbetörés nehezítette amunkát. A kezdõ aknából Jantsky B. javaslatára hajtotttárókkal a 30 m-es mélységben érték el a galenitbengazdag telért, mely 60 cm vastag volt. A galeniten kívüla telérben szfalerit, kalkopirit és kevés antimonit van.

1951-ben erre az eredményre alapozva lejtõsaknáttelepítettek, mely a teléres zónát ÉK felõl közelítettemeg. A lejtõsakna hidrotermálisan bontott, berezitese-dett gránitot tárt fel, melynek repedései, elválási felüle-tei fluoritosodtak, halványlila színt adva a felületeknek[14]. A lejtõsakna feltárta a közel ÉÉK-DDNy-i csapásúfõ telért, mely többször eltûnt különbözõ csapású vetõkmentén, valamint ettõl K-re egy ÉK-DNy-i (30°) csapásúfekete, szfalerites telért, mely a lejtõsakna szintje alattismert.

A két telér délen összetorlódik, mely torlódás a mé-lyebb szinteken erõsödik. A telérek vastagsága változó,az átlagos vastagság 3 m körüli. A mélyebb szinteken afõ telértõl Ny-ra volt egy ÉNy-DK-i csapású telér is, mely80 m hosszan nyomozható. A telérekben lefelé a szfa-lerit válik uralkodóvá, mellette megjelenik a fakóérc és akalkopirit. A lelõhely legalsó szintjei döntõen szfale-ritesek, kevés pirittel, kvarcos tömzsökben elõfordulva.

A Pátka-szûzvári telérA Pátka-szûzvári lelõhelyen a fluorittartalom a

mélység felé csökkenõ, a színesérceké kissé növekvõtendenciát mutatott: +89-es szinten a Pb-tartalom2,4%, Zn nyomokban fordul elõ, a CaF2-tartalom 55%;a +55-ös szinten a Pb-, Zn- és CaF2-tartalom 2,5%,0,5% és 4,5% [16]. A kõrakás-hegyi bányával szembenez a bánya elsõsorban fluoritot termelt, a színesércmennyisége másodlagos volt. A felszínre kibukkanó 40cm vastag kvarctelért, melynek ércásványai üregesen ki-lúgzódtak és kalkopirit, galenit nyomokat mutattak,már Vendl Aladármegemlítette 1914-es kutatása során.

A szûzvári kutató tárót 1951-ben kezdték el hajtaniészakról dél felé haladva. A táró bejárata +154 m tszf-en volt. A telért 45 méter kihajtása után érték el, majd a30-40 m-es követhetõ érces szakaszt 10-20 m-es Ny-icsapású elvetés követte. A tárószinten a telér a fõtébensejtesen kilúgzott, a talpszinten viszont vaskos ércesvolt. A telér szerkezete a mélység és csapás mentén islencsék, lencse alakú testek sorozataként jelentkezett.

A telér közel É-D-i csapású, nyugat felé dõl 70-80°-ban, dõlése aránylag egyenletes. A bejárattól 150 m-igtartó északi szakasz 30-40 méterenként vetõkkel nyugatfelé 10-15 m távolságra van elvetve. A további, déli sza-kasz jól követhetõ közel 200 m-en keresztül. A vágatotaddig hajtották, míg egy fiatal kvarcér el nem metszi

éles szögben a telért [14]. A telér szélessége az északiszakaszon 40-60 cm, a jól követhetõ déli szakaszonhosszabb távolságon 80-100 cm volt. A telér feltárt dõlésmenti hossza közel 200 m.

A telér kitöltésébenmutatkozó típusok: tiszta fluori-tos, fluoritos-kvarcos, érces-kvarcos, érces fluoritos,meddõ limonitos-kvarcos. Észak és dél felé a telér elvé-konyodik, amélység felé pedig az érctartalma növekszik[14]. A telért kísérõ mellékkõzet csak kevéssé fluorito-sodott, a telér mentén maximum 15 m szélességû limo-nitos, illit-kaolinit-szericites bontott zóna, illetve ková-sodás van. Tektonikus mozgások miatt a fluoritos telértöbb helyen világos színû fluorithomokká alakult át.

Az 1950-es években a tárószintbõl (+154m tszf) kétmélyebb kutatószintet hajtottak 35 és 70 méterrel mé-lyebben. Fluoritban leggazdagabb a 35 m-es (kb. +120m tszf) szint volt, a 70 m-es szinten (kb. +88 m tszf) ameddõ kvarcos telérszakaszok hossza nagyobb volt adéli, középsõ vágatszakaszon. Ércásványként a lelõhelyfõleg galenitet, kisebb részben kalkopiritet, fakóércet ésszfaleritet tartalmazott. A +35-ös szinten a déli szaka-szon nagy fluorit-tartalmú telér kezdetben fekete, man-gándendrit- és karbonátzárványos fluoritot, késõbb ké-keszöld kristályos fluoritot tartalmazott. A +70-es szin-ten a fluorit már érces-fluoritos kvarctelérben volt. A fe-kete Mn-nal szennyezett fluorit indiumban gazdagabb,míg a halványzöld fluorit nyomokban Y-t és Be-t tartal-mazott [14]. A telér szimmetrikus szerkezetû, a galenita telér középsõ részét foglalja el, így kiválás fiatalabb afluoritnál. Más szakaszokon a galenit a fluorittal együttválik ki. A +70-es szinten a szfalerit képzõdés megelõz-te a fluorit kiválását.

A déli szakasz a feltárt -12-es szintig a fluorit-tarta-lom a dõlés mentén minõségcsökkenést nem mutatott[11]. Az oxidációs övben a galenit után gyakran cerusz-szit és piromorfit alakult ki.

A pákozdi fluorittelérekA pákozdi fluorit lelõhely felszíni kibúvásokból már

régóta ismert volt. A nyugati gránitos területen húzódótelérek itteni központi részén jelent meg csak felszínena fluorit [14]. A teléres zóna a felszínen 60 m hosszanvolt nyomozható, árkolásal további 100 m-en át 30-50cm vastag telérszakaszokban sikerült feltárni. A változóvastagságú telér egy közel É-D-i (7-9°) csapású, Ny-ra80°-os dõlésû, kvarc és fluorit erekkel átjárt zónában hú-zódik. A telér gránitban halad, K-i oldalát biotit nélküli,berezitesedett gránit, Ny-i oldalát biotitos, üde gránitszegélyezi [14].

Mélyszinti kutatások 1952-ben egy táró hajtásávalkezdõdtek, mellyel 9-12 m mélységben (+194 m tszf)ütötték meg a telért, majd azt csapásban 160 m hosszankövették. A feltárás itt egy 4-10 m széles, fluoritosodottzónát mutatott ki, mely szakaszonként lencsésen kitá-gul, illetve beszûkül. A zóna kaolinosodott vetõkkel sû-rûn szabdalt, viszont csapásban jól követhetõ volt.

A felszínhez való közelsége miatt a teléres zóna fel-sõ részét a külszínen termelték ki 1952 és 1956 között.A mélyebb szintek kutatására a Balla-patak völgyébõllejtõsaknát indítottak, amivel a telért a táró alatti részen


kívánták elérni, de a lejtõsakna túl mélyre haladt és mármeddõ kvarceret harántolt, majd abból észak és dél feléa kvarceret követve hajtottak ki kutató tárókat. A lejtõs-akna talpa 97 m-rel a táró szintje alatt volt. A lejtõsak-na 158-ik méterében fluoritos, kalkopirites kvarcos zó-nát harántoltak, majd 180 m-nél ismét fluoritos, kalko-prirites kalciterek vékony övét érték el. A lejtõsaknábólindított kutatóvágatban a kvarctelér a gránit és gránit-porfír határán húzódott, a gránit felõli oldala néholfluoritosodott.

A felszín közeli tárót és a mélyebb szinti csapásvága-tot a legerõsebben fluoritosodott szakasznál feltöréssel,illetve a táróból 20 m-es vakaknát mélyítve kötöttékössze. Az aknából hajtott keresztvágatokkal sikerült atelért részletesebben megismerni. A táró szintje alatt 10m-re a fluoritos zóna 4,8 m széles volt, 20 m-re 4,9 m-es,majd lefelé fokozatosan elvékonyodott: 26 és 35 m-nélmár csak 1 m széles és 44 m-nél csak kvarc-fluoritoserek voltak.

A pákozdi telér ásványtanilag nem változatos: fõlegkvarc és fluorit építi fel, különbözõ generációkban. Afluorit a kvarcnál általában idõsebb. A pátos, durvábbszemû fluorit is kvarc zárványokat tartalmaz elszórtan,vagy kisebb fészkekben. A telér vastagodását a fluorittisztulása nem kísérte. A telér mentén a gránitot is né-hány mm vagy cm vastag fluoritos erek járták át, amimiatt a szegélyezõ gránit is mûrevaló nyersanyag volt(fluoritosodott gránit). Fennõtt fluorit kristályok seholsem voltak a pákozdi bányában. A fluorit színe zöld,haragoszöld, zöldeskék volt, ritkán lila. Ércesedés nemjellemzõ, csak nyomokban fordult elõ (galenit, szfaleritnyomokkal megjelenõ kvarc és kalcit).

A bányászati tevékenység

A kutatási és bányászati tevékenység a kõrakás-he-gyi bányában 1948-tól 1972-ig, a pátka-szûzvári bányá-ban 1951-tõl 1967-ig, a pákozdi bányában 1951-tõl 1961-ig tartott. A bányák nyers ércet és fluoritot termeltek,melybõl a gyengébbminõségû rész feldolgozására 1959-ben a szûzvári bányánál 25 t/nap kapacitású dúsító mû-vet létesítettek, amit késõbb � 1962-ig � 60 t/nap kapaci-tásúra bõvítettek.

A három bányában a ku-tatás és a kitermelés mind-végig egymással párhuza-mosan zajlott. A termelésikapacitás mai szemmel néz-ve igen kicsi, néhány t/h voltcsak. Tömedékeléses fõte-pászta fejtéseket alkalmaz-tak, melyek közül a fluorit-ban mûködõket biztosítaniis kellett. Tömedékanyagota külszínrõl is kellett szállí-tani, sõt helyenként különtömedéktermelõ vágatokatis kellett hajtani. A bányák-ban kézi csillézéssel, a lejtõspályákon véges kötélszál-

lítással szállították a kitermelt ásványi anyagot és atömedékanyagot egyaránt. A külszíni szállítást kezdet-ben lovaskocsival, majd dömperekkel oldották meg. Anyers ércet a pákozdi bányából a kisfaludi, a pátka-szûzvári és a kõrakás-hegyi bányából a pátkai vasútál-lomáson kialakított vasúti feladókra szállították. A kisméretek miatt a bányákat kis légmennyiséggel is kitudták szellõztetni. Az áthúzó szellõztetésû bányatér-ségekben elvileg a természetes depresszió is megfelelõ-nek bizonyult volna, de hatósági elõírásra fõ szellõztetõ-ket állítottak üzembe.

Az 1. és a 2. ábrán a pákozdi fluoritbánya lejtõsakná-ja, fõ feltáró vágatai és a suhogói irányvágat látható. Avízszintes vetületi képen (1. ábra) a térképi háló osztás200 méteres. Az északnyugati irányból mutatott axono-metrikus kép (2. ábra) a szinteket és a telérmeredek dõ-lését mutatja be.

A kõrakás-hegyi bányából összesen 146 335 t nedves

1. ábra: A pákozdi fluoritbánya lejtõsaknája, fõ feltáróvágatai és a suhogói irányvágat (a térképi háló osztás

200 méteres)

2. ábra: A Pákozdi bánya feltáró rendszerének axonometrikus képeészaknyugati irányból nézve

ércet termeltek ki, átlagosan 0,68% ólom- és 4,06%cinktartalommal. 1965-ben a megkutatott (földtani?)vagyon 180 000 t ércet tartott nyilván, átlagosan 1,23%Pb- és 4,81% Zn-tartalommal [10]. Az ércesedés és afluoritosodás egymáshoz kapcsolódott, de a lelõhelyfluoritban szegény volt. A Pátka-szûzvári bányábólösszesen 58 188 t fluoritot és 11 294 t színesércet (Pb2,21%, Zn 1,62%) termeltek. A bezáráskor a bánya a-12-es szintig haladt, ami kb. 170 m-es mûvelési mélysé-get jelent. A bezárás után 5000 t készletet tartottak nyil-ván, ami 15-20 méternyi, mélység felé terjedõ ércva-gyont jelent. A pákozdi bánya a Pátka-szûzvárinál lé-nyegesen kevesebb fluoritot, összesen 8621,7 tonnátadott, mely átlagosan 46% CaF2-tartalmú nyersanyagotjelentett. A fluorit döntõ részét amélyszintrõl termelték(14 095 t 46%CaF2-tartalmú nyersanyag, 6009 t fluorit-tartalommal). Mivel a lejtõsakna 97 m-es mélységbenmeddõ kvarc telérbe ért, a pákozdi bányát teljesen le-mûveltnek tekintették.

Utolsóként a kõrakás-hegyi bányában szûnt meg atermelés 1972 decemberében, az õrlõ-flotáló üzemet1973 januárjában zárták be, majd Rudabányára telepí-tették át (az ottani rézérc flotálásához).

A különféle célokra használt fluorit koncentrá-tumok minõségi követelményei

A fluoritot kezdetben elsõsorban vas- és alumínium-kohászati célra alkalmazták. Jelenleg fõleg folysav (hid-rogén-fluorid � HF) elõállítására használt nyersanyag,mely a fluor vegyipari elõállításához használt, biztonsá-gosan és gazdaságosan tárolható félkész termék.

Magát a fluort az 1930-as évektõl használják CFC(chlorofluorocarbon), majd a légköri ózont kevésbé ká-rosító HCFC-t (hydrogen-containing chlorofluorocar-bon) vegyületek elõállítására, melynek gyártását azEurópai Unióban már befejezték, és importját is hama-rosan megszüntetik. Hajtógázként, kondenzációs hûtõ-gépek hûtõközegeként, tûzoltásban használt fojtógáz-ként használták.

A kerámia- és az üvegipar opálüvegek, üvegkerá-miák, áttetszõ kerámiamázak, csökkentett kromatikusaberrációjú kamera- és távcsõlencsék gyártására hasz-nálja. A mûanyagipar jó hõtûrõ képességû, kémiailagstabil, magas átütési szilárdságú, kis felületi súrlódásúmûanyagokat (pl. Teflon® stb.), továbbá üveg helyette-sítõ anyagokat, jó színtartó képességû festékeket gyártbelõle. Alkalmazzák továbbá félvezetõk, petrolkémiaikatalizátorok, gyógyszerek, növényvédõszerek és gyom-irtók elõállítására, továbbá az urándúsításban.

A különféle célokra használt fluorit koncentrá-tumoknak a világkereskedelemben általánosan elfo-gadott minõségi követelményei a következõk [4]:� A kohászati célra használt különféle minõségû fluorit(koncentrátum) CaF2-tartalma a jelenlegi minõségikövetelmények szerint 70-98%, megengedett kén- ésfoszfortartalma tized- és század százalékos nagyság-rendû, SiO2-tartalma 1,45%és 27,5%között változhat.

� A savgyártási fluorit koncentrátum CaF2-tartalma a

jelenlegi minõségi követelmények szerint 95%-nál na-gyobb, de a jobb minõségû termékeké meghaladja a98%-ot. Amegengedett SiO2- és CaCO3-tartalom 1%körüli értékû, a kén- és foszfortartalom századszázalé-kos nagyságrendû lehet.

� A kerámiaiparban alkalmazott fluorit koncentrátumminõségi követelményei a kohászati célúéval gyakor-latilag azonosak.

A világ fluorittermelése és -készletei

A világ fluorit termelésének az utóbbi 100 évbenialakulása a 3. ábrán látható az USA geológiai szolgála-tának (U. S. Department of the Interior, U. S.Geological Survey) az ásványi anyagokról szóló jelenté-sei alapján. A két világháború és az 1929-33-as nagy gaz-dasági világválság idõszakát kivéve a termelés gyakorla-tilag szüntelenül növekedett 1970-ig, mintegy évi 4 mil-lió tonnára. Azt követõen erõsen ingadozva 4-5 milliótonnára, majd 5-6 millió tonnára nõtt az évenkénti ter-melés. Jelenleg egy néhány éves rövidebb visszaeséstkövetõen a termelés 7-7,5 millió tonna [12].


3. ábra: A világ fluorittermelése az utóbbi száz évbenaz U. S. Department of the Interior, U. S. GeologicalSurvey ásványi anyagokról szóló jelentései alapján

(Kelly T.D. & Miller M.M. 2011)

4. ábra: A fluorit évenkénti átlagos egységárának alaku-lása 1900 óta, USD-ben és 1998-as USD-ben kifejezve,az U. S. Department of the Interior, U. S. GeologicalSurvey ásványi anyagokról szóló jelentései alapján

(Kelly T.D. & Miller M.M. 2011).


Tehát az egy fõre jutó fluorit-felhasználás a világbanhozzávetõlegesen évi 1 kg.

A fluorit évenkénti átlagos egységárának alakulását1900 óta, USD-ben és 1998-as USD-ben kifejezve az U.S. Department of the Interior, U. S. Geological Surveyásványi anyagokról szóló jelentései alapján a 4. ábramutatja [12]. Az ár az 1980-as évek elejéig szüntelenülemelkedett, 1975 óta 100 és 200 USD/tonna közöttidõnként jelentõsen ingadozik. Ha viszont az 1980-asértékében, úgynevezett USD98-ban kifejezett árat te-kintjük, akkor egészen más tendencia figyelhetõ meg.

A legfontosabb fluorittermelõ országok és a bányá-szatuk által 2002. óta évente kitermelt mennyiségek (aU. S. Geological Survey Mineral Commodity Summa-

ries fluoritról szóló fejezetei alapján) az 1. táblázatbanolvashatók (az eredmények összegzése: [18]). Ezek (be-tûrendben): Argentína, Brazília, Dél-afrikai Köztársa-ság, Egyesült Királyság, Egyiptom, Észak-Korea, Fran-ciaország, India, Irán, Kazahsztán, Kenya, Kína, Kirgi-zisztán, Marokkó, Mexikó, Mongólia, Namíbia, Német-ország, Olaszország, Oroszország, Pakisztán, Románia,Spanyolország, Tadzsikisztán, Thaiföld, Törökország,Tunézia, USA. Közülük a legjelentõsebb termelõk azévenkénti termelés csökkenõ sorrendjében Kína, Mexi-kó, Mongólia, Dél-afrikai Köztársaság és Oroszország.

A világ becsült fluorit vagyona mintegy 230-240 mil-lió tonna (a U. S. Geological SurveyMinerals Yearbookfluoritról szóló fejezetei alapján (2. táblázat) [18]. Figye-

ország 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012Brazília n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 64 64 26 25Dél-afrikaiKöztársaság 240 235 275 240 270 285 316 204 130 240 220

Franciaország 110 105 90 40 40 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.Kazahsztán n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 67 67 67 60Kenya 95 100 108 100 83 82 98 16 44 117 107Kína 2450 2650 2700 2750 2750 3200 3250 2900 3300 4700 4200Marokkó 95 75 81 115 95 90 61 75 75 79 75Mexikó 640 730 808 950 938 933 1060 1040 1070 1207 1200Mongólia 200 190 295 370 388 380 380 460 420 416 420Namíbia 86 79 105 127 130 118 109 74 95 80 80Olaszország 50 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.Oroszország 190 170 170 210 210 180 269 240 250 260 150Spanyolország 130 130 140 150 132 150 149 140 135 124 120más országoktermelése 240 209 290 300 294 270 350 180 290 200 190

összes termelés(kerekítve) 4530 4750 5060 5350 5330 5690 6040 5460 6010 7520 6850

1. táblázat: A világ bányászatának fluorittermelése (kt) [18]

ország 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012Brazília n.a. n.a. - - - - - - n.a. n.a. 1Dél-afrikaiKöztársaság 41 41 41 41 41 41 41 41 41 41 41

Franciaország 10 10 10 10 10 10 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.Kazahsztán n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.Kenya 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2Kína 21 21 21 21 21 21 21 21 24 24 24Marokkó n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n. a. n.a. n.a. n.a. n.a.Mexikó 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32Mongólia 12 12 12 12 12 12 12 12 12 22 22Namíbia 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3Olaszország 6 6 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.Oroszország n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.Spanyolország 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6más országokkészlete 100 100 110 110 110 110 110 110 110 110 110

összes készlet(kerekítve) 230 230 240 240 240 240 230 230 230 240 240

2. táblázat: A világ fluoritkészletei országonként (Mt) [18]

(Jelmagyarázat: n.a.: nincs adat)

lemre méltó az a tény, hogy míg az 1-2. táblázatbankiemelt országok termelése az összes termelésnek90-95%-a, addig ugyanezen országok fluorit vagyoná-nak összege az összvagyonnak csak kb. a felét teszi ki. Alegjelentõsebb ismert fluoritvagyonnal rendelkezõországok a vagyon csökkenõ sorrendjében Dél-afrikaiKöztársaság, Kína, Mexikó és Mongólia.

A világ néhány jelentõs fluorit bányája

A továbbiakban a világ néhány nagyobb flouritbányájáról fellelt ismereteinket foglaljuk össze a velencei-hegységi egykori bányákkal való összevethetõség céljából.

KínaA Sumochaganaobao (Sumo) Fluorite Mine Kína

legnagyobb fluorit bányája, ami Wulanchabu város kül-területén a Belsõ-Mongólia Autonóm Régió területénhelyezkedik el. A bánya a China Shen Zhou Mining &Resources Inc. vállalat tulajdonában van.

A Sumo fluorit bánya 1970 óta mûködik, kezdetbenkülfejtésként, jelenleg pedigmélymûvelésként.Amûvelésjelenleg a 850 m-es és 790 m-es szinten zajlik. A fejtésiszinteket lejtaknákkal közelítik meg. A bányászati mód-szer fõtepásztafejtés (shrinkage stoping), ami 75%-os ki-hozatallal (a fejtési veszteség 25%) mûködik, a hígulásmértéke 10%.Az ásványi anyagot fejtõkalapáccsal jövesz-tik.A kitermelt anyagot 0,75m3 és 1m3 ûrtartalmú csillék-ben a szintes pályákon kézi csillézéssel, a lejtõs vágatok-ban kötélszállítással vontatják. A termelés növelése érde-kében kísérleteztek más bányászati módszerekkel, pél-dául a fõteomlasztásos fejtéssel (longwall caving).

A fejtési zónában a vizsgálatok szerint 1,523 milliótonna 53,65% CaF2-tartalmú nyersanyag található, amia 150 kt/év termelést alapul véve 10 évre elegendõ ás-ványvagyont biztosít.

A tervezett termelési kapacitás évi 300 kt, valaminta tervezett feldolgozó kapacitás 200 kt. A 2008 és 2010közötti idõszak eredményeit alapul véve az átlagos ter-melés 124 kt/év volt, ami alapján a tervezett termelésikapacitást 150 kt/év-re módosították és azt engedélyez-tették. A kohászati minõségû darabos nyersanyagotközvetlenül értékesítik, a finomabb savgyártási minõsé-gût pedig feldolgozzák annak eladása elõtt. A minõséginyersanyag éves feldolgozó kapacitása 50 kt/év. Anyersanyagot a feldolgozó üzembõl vasúton szállítják afelhasználási helyekre.

Két elõkészítõmû mûködik a bányaüzemben, ame-lyek kapacitása 200 kt/év. A flotálás után a koncentrá-tum 97,13% CaF2-, 0,73% SiO2- és 0,61% CaCO3-tar-talmú [9].

MexikóAz ország legnagyobb fluorit bányája a Las Cuevas,

ami San Luis Potosí városától 51 km-re dél-keletre fek-szik. Innen származik a világtermelés 7%-a [17].

A telep hidrotermális-epitermális eredetû, és73-95% CaF2-tartalmú. A fluorit-tartalmú test hossza300-800 m, szélessége 50-200 m, magassága 200-500 m.Az ásványi nyersanyagot tartalmazó képzõdményt egyikoldalról egy mészkõ-, a másikról egy riolit test határolja.

A bánya 1957. óta mûködik, jelenlegi tulajdonosa avilág legnagyobb fluorit termelõ cége, a Mexichem, ami2006-ban jött létre a CiaMinera las Cuevas és aQuimicaFluor összeolvadásából. A mélymûveléses bánya ter-melése 2008-ban 420 kt kohászatiminõségû és 580 kt sav-gyártási minõségû koncentrátum volt. Hosszú fúrólyukasfõtepászta fejtéseket (longhole stoping) alkalmaznak. Azosztószintek szintmagassága 20 méter. A kitermelhetõásványi nyersanyagot tartalmazó geológiai képzõdménytteljes hosszában 4x4 méter szelvényû fõvágatokkalkészítik elõ, melyekre merõlegesen 23 méterenként ki-hajtott keresztvágatokból alakítják ki a fejtési kamrákatugyanilyen szelvénnyel, majd a fõvágat felé hátrálva rob-bantásos jövesztéssel omlasztják fõtébe fúrt lyukakkal.

Az elmúlt években komoly gépesítésbe fogtak, amijavította a termelékenységet, mint például két 6,1m3 ka-nálméretû Atlas Copco ST14 Scooptram homlokrako-dó. A két szállítóakna kapacitása 100 t/h és 212 t/h.

A bányaüzem területén két dúsító mû található,amelyek kapacitása 75 t/h és 200 t/h.

2008-ban a napi termelés 4500 tonna volt, amit2009-tõl 6000 t/nap-ra emeltek. Hárommûszakharmad-ban közel 90 ember dolgozik [3].

MongóliaMongólia a világ egyik legnagyobb fluorit termelõje.

Az országban fellelhetõ gazdaságilag jelentõs telepekkialakulása a jura�kora-kréta idõszakra tehetõ. Epi-termális telér és metaszomatikus testek formájában je-lenik meg a gazdaságosan kitermelhetõ fluoritvagyon.Általában 0,5-32 m vastag 100-3400 m hosszú, 20-350 mmélységig terjedõ, dõlt telepekrõl van szó. Az átlagosösszetételük: CaF2 28-44%, SiO2 40-55% és CaCO30,8-2,2%.

A Bor Undur (Bor-Öndör) bányaüzem Mongólialegnagyobb fluorit bányája. A bányaüzemKhentii tarto-mányban, kb. 310 km-re dél-keletre fekszik Ulánbátor-tól és mellékvonalon kapcsolódik a Transz-Mongóliaivasúthoz.

A Bor-Undur telep 14 jelentõsebb elõfordulást tar-talmaz. Ezek meredek (65-85°) dõlésûek, 150-2280 mhosszúak, 60-400 m mélységig hatolnak és vastagságuk2-9 m. Koruk, eltérõen az átlagtól alsó-perm savanyú éskorai jura � korai kréta bázikus vulkanizmushoz köthe-tõ. A feltárt telepek nyersanyagtartalma a becslések sze-rint 12,2 millió tonna, 5,2 millió tonna fluorittartalom-mal átlagosan 40-50%-os minõséggel.

A bányászat 1982-tõl zajlik az 1950-es évekbenmeg-talált telepeken kezdetben egy mongol-szovjet (majdmongol-orosz) vegyesvállalat keretében, 2002 óta aMongolia Minerals Corp. égisze alatt [2].

A bánya termelése 450 kt/év. A savgyártási minõsé-gû koncentrátum termelés (95,5-97,2% CaF2) mintegy140 kt/év, a kohászati minõségûé (75% CaF2) pedig 50kt/év. A termelés 2 mélymûvelésû és 3 külfejtéses bá-nyában zajlik, az üzem területén található még egy elõ-készítõ mû, hõerõmû, egy vasúti rakodó és egyébinfrastrukturális egységek [19].

A kitermelt és feldolgozott anyagot vasútonOroszországba exportálják.


Összegzés

Ez után a kis kitekintés után a velencei-hegységi bá-nyászatra visszatérve megállapítható, hogy az 1948 és1972 közötti kutatási és bányászati tevékenység rövidéletû volt, és méretét (az ásványvagyont és a termelésikapacitást) tekintve kicsi. A telérek � bár helyenkéntfluoritban, valamint cink- és ólomércben dúsak � véko-nyak, kis kiterjedésûek voltak. A mai értelemben vettgépesített tömegtermelés kialakítására a külföldi példá-kat is tekintve nem alkalmasak.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a bányászkodás bõ23 éve alatt a bányabeli kutatással csak a felszíntõl szá-mított 100-150 méteres mélységig ismerték meg az ak-kor mûvelt teléreket, melyeket akkor ki is termeltek. Abányászat az akkori mércével mérve az 1960-as évek vé-gén, illetve a kõrakáshegyi bányában � vagy ahogy akkornevezték � a lejtaknai üzemben 1972-re az akkori mérceszerint fõleg azért vált gazdaságtalanná, mert több té-nyezõ, például a szállítórendszerek bonyolultsága, ne-hézkessége és kis kapacitása, a nyers termék kis fluorit-tartalma, a viszonylag kicsi ásványvagyon stb. gazdasá-gos mûvelést nem tett lehetõvé [22]. A bányászat meg-szûnt, vele a kutatás is, így a mélyebben fekvõ ásványva-gyonról nem sokat lehet tudni.

Lehet, hogy kissé korán minõsítették az 1950-esévek elején érchegységnek a Velencei-hegységet, de abányabeli kutatással kapcsolatos leírások utalnak arra,hogy a mûvelt telérek tulajdonságai bizonyos tekintet-ben hasonlítanak a recski Lahóca-hegyi lelõhelyre [22].Talán megérne egy felderítõ célú kutatást végezni a fel-hagyott bányászati területen 150 méternél nagyobbmélységben, hogy van-e jelentõsebb ércesedés a mélyszinten, esetleg a gránittest és mellékkõzeteinek hatá-rán a kontakt zónában.


A tanulmány/kutató munka a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0005 jelû projekt részeként, aMiskol-ci Egyetem stratégiai kutatási területén mûködõ Fenn-tartható Természeti Erõforrás Gazdálkodás KiválóságiKözpont tevékenységének részeként, az Új SzéchenyiTerv keretében, az Európai Unió támogatásával, azEurópai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulmeg.

IRODALOM[1] BGS.AC.UK, 2012.: Flourspar. British Geological Survey.

Definition, Mineralogy andDeposits. FluorsparMine-ral Profile. http://www.bgs.ac.uk/search/ home.html?q=fluorspar&qSearchBtn=Search. Letöltve: 2013. 04. 10.

[2] BOOKS.GOOGLE.COM, 2013: Mongolia, Mineral,Mining Sector Investment and Business Guide,Volume 1. Strategic information and regulations,International Business Publications, USA,WashingtonDC, USA � Mongolia, 2013. 141. p. http://books.google.hu/books?id=orsMGx_2aHYC&pg=PA141&lpg=PA141&dq=Urgen+fluorite&source=bl&ots=1akhApDO&sig=MMK2I3UNQFVaga7f45

giqmUUlis&hl=hu&sa=X&ei=VxyjUab1HImk4gTpx4GABA&ved=0CEYQ6AEwAg#v=onepage&q=Urgen%20fluorite&f=false. Letöltés: 2013. 04. 13.

[3] Chadwick J.: Great Mines, Fluorite from Las Cuevas, In:International Mining, September 2008. 125-127.(2008) http://www.infomine.com/library/publications/docs/InternationalMining/Chadwick2008ee.pdf.Letöltés: 2013.04.13.

[4] CHINASTARF.COM, 2010a. Acid-grade fluorspar con-centrate. Mineral Products. Chinastar FluorineChemistry Co., Ltd. http://www.chinastarf.com/pages/Acid-grade%20fluorspar%20concentrate_en.html.Letöltve: 2013. 06. 30.

[5] CHINASTARF.COM, 2010b. Ceramatic-grade fluorsparpowder. Mineral Products. Chinastar FluorineChemistry Co., Ltd. http://www.chinastarf.com/pages/product_en1_2.html. Letöltve: 2013. 06. 30.

[6] CHINASTARF.COM, 2010c. Hydrogen-fluoride, anhy-drous (HF). Fluorine Chemicals. Chinastar FluorineChemistry Co., Ltd. http://www. chinastarf.com/pages/product_en2_1.html. Letöltve: 2013. 06. 30.

[7] CHINASTARF.COM, 2010d. Industrial hydrofluoric acid(HF-H2O). Fluorine Chemicals. Chinastar FluorineChemistry Co., Ltd. http://www.chinastarf.com/pages/Industrial%20hydrofluoric%20acid%20(HF-H2O)_en.html. Letöltve: 2013. 06. 30.

[8] CHINASTARF.COM, 2010e. Metallurgic-grade fluorsparlump concentrate. Mineral Products. ChinastarFluorine Chemistry Co., Ltd. http://www.chinastarf.com/pages/product_en1_1.html. Letöltve: 2013. 06. 30.

[9] CHINASZMG.COM, 2011: Technical Report onSumochaganaobao Fluorite Mine SiziwangqiWulanchabu City Inner Mongolia AutonomousRegion The People�s Republic of China, Prepared bySRK Consulting China Ltd., March 2011.http://www.chinaszmg.com/pdf/SCN230_Report_Sumo_Fluorite_Mine_110718.pdf. Letöltés: 2013. 04. 13.

[10] Fülöp József: Az ásványi nyersanyagok története Magyar-országon, Mûszaki Könyvkiadó, Budapest (1984)

[11] Horváth I., Daridáné-Tichy M., Dudko A., Gyalog L. &Ódor L.:AVelencei-hegység és a Balatonfõ földtana. �Magyarázó a Velencei-hegység földtani térképéhez(M 1:25 000) és a Balatonfõ-Velencei-hegység mély-földtani térképéhez (1:100 000). Magyar Állami Föld-tani Intézet, Budapest (2004)

[12] Kelly T. D., Miller M. M.: Fluorspar Statistics. U. S.Department of the Interior, U.S. Geological Survey.October 6, (2011) http://minerals.usgs.gov/ds/2005/140/ds140-fluor.pdf. Letöltés: 2013. 04. 10.

[13] Kun Béla Dr.: 25 éves az Országos Érc- és Ásványbányák.OMBKE Bányászati Kiadóiroda, (1989) ISBN:963-8261-86-2. http://mek.oszk.hu/09700/09718/pdf,1. kötet. http://mek.oszk.hu/09700/09718/pdf/oea1.pdf,2. kötet. http://mek.oszk.hu/09700/09718/pdf/oea2.pdf)Letöltve: 2013. 05. 05.

[14] Jantsky Béla: A Velencei-hegység földtana. GeologicaHungarica. Series Geologica 10, 166. (1957)

[15] Matos G. R., Miller M. M.: Fluorspar End-Use Statistics.U. S. Department of the Interior, U. S. GeologicalSurvey. September 15, (2005) http://minerals.usgs.gov/ds/2005/140/fluorspar-use.pdf. Letöltés: 2013. 04. 10.

[16] Mikó Lajos: A velencei-hegységi kutatás újabb földtani


Megemlékezés a márkushegyi sújtólégrobbanás30. évfordulóján

2013. június 21-én a délutános mûszakváltás elõtt a már-kushegyi bányaüzem udvarán, a sújtólégrobbanás elsõ évfor-dulóján átadott �Kegyelet emlékmû� elõtt gyülekeztek a sze-rencsétlenségben elhunyt dolgozók hozzátartozói, munkatár-sai, barátai és a megemlékezõk, mintegy 230 fõ.

A megemlékezés kezdetén Tóth Zsolt bányabiztonsági ve-zetõ üdvözölte a megjelent hozzátartozókat, vendégeket és amunkavállalókat. Külön köszöntötte a gazdálkodó szerveze-tek, az érdekképviseletek részérõl koszorúkat elhelyezõket,valamint az önkormányzatok és civil szervezetek képviselõit,az oroszlányi Bányász Koncert Fesztivál Fúvós Zenekar zené-szeit.

A megemlékezésen elmondta: évrõl évre megrendültenállunk meg az emlékmû elõtt, hogy emlékezzünk a tragédiá-ban meghalt elõdeinkre, de egyben visszatekintünk eredmé-nyeinkre és kudarcainkra is, melyre hatással volt és lesz is ahaláluk. Immár 30 év telt el a tragédia óta, mely örök memen-tóul szolgál, nem csak a bányászok számára. Ezután feleleve-nítette a tragédia és a mentés eseményeit. (Errõl a Bányászatez évi 3. számában már megemlékeztünk. � Szerk.)

Amegemlékezés után a bányász zenekar eljátszotta a ma-gyar Himnuszt.

Ezt követõen a megemlékezés koszorúit helyezték el azemlékmûnél:

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviseletébenHorváth Attila Imre helyettes államtitkár; a Vértesi ErõmûZrt. igazgatósága részérõl: Kriston Ákos elnök, Kovács AndrásZoltán, Berki Ferenc és Zsebõk István tagok; a bányászati igaz-

gatóság képviseletében: dr. Havelda Tamás bányászati igazga-tó, Vicsai János felelõs mûszaki vezetõ helyettes; az önkor-mányzatok részérõl: Takács Károly polgármester Oroszlány,Merkatz László polgármester Pusztavám, Bajnai János polgár-mester Kincsesbánya, Tóth Bence József, Torma Lajos önkor-mányzati képviselõk Oroszlány; a szakszervezetek részérõl:Rabi Ferenc, a BDSZ elnöke,Lisztmayer János, a BDSZ orosz-lányi elnöke, a koordinációs tanács elnöke, Illés Róbert, a már-kushegyi szakszervezeti bizottság titkára; a Vértesi ErõmûZrt. munkavállalói oldal képviseletében: Ácsi Péter, HelmecziJózsef felügyelõbizottsági tagok; a tatabányai OMBKE részé-rõl: Bársony László, Izing Ferenc.

Ezután az elhunytak hozzátartozói, az üzemi dolgozók ésmások helyeztek el virágokat az emlékmûnél.

Dr. Havelda Tamás bányászati igazgató megemlékezett amagyar és lengyel elhunytakról, az évfordulóról. Kiemelte abányamentõk hõsies helytállását, és valamennyi munkaválla-lónak köszönetet mondott a mentésben való közremûködé-séért. Elmondta, hogy az egész országot megrázó tragédia ki-vizsgálása után konkrét intézkedések bevezetésére került sor:többek között a fúvó szellõztetésrõl a szívó szellõztetésre valóátállás, valamint a sújtólégfegyelem szigorítása: mûszerek to-vábbi beszerzése, a föld alatti robbantás szigorú szabályozása,melyek után Magyarországon a márkushegyi bányaüzem letta legbiztonságosabb mélymûvelésû szénbánya. Befejezésülkérte, hogy minden dolgozó adja tudása legjavát a munkájá-hoz.

Végül a bányász zenekar harangjátéka kíséretében tiszte-letadásként felolvasták az elhunytak neveit, majd a jelenlévõkelénekelték a Bányászhimnuszt.

Zámbó Béla


eredményei. � Földtani Közlöny, 94/1. 66-74. (1964)[17] MINDAT.ORG, 2012: Las Cuevas Mine, San Luis Potosí,

Mexico, http://www.mindat.org/loc-123682.html.Letöltés: 2013. 04. 13.

[18] Molnár József, Tompa Richárd: A fluorit bányászata ésnemzetközi kereskedelme. Kézirat. Miskolci Egyetem,Bányászati és Geotechnikai Intézet, május. (2013)

[19] MONGOLROS.MN, 2011: Bor-Undur Mine andMineral Processing Plant, http://www.mongolros.mn/index.php?option=com_content&view=article&id=73&Itemid=76&lang=en. Letöltés: 2013. 04. 13.

[20] Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat: Pátka-szûz-

vári zárójelentés. Országos Érc- és ÁsványbányászatiVállalat. Kézirat, 1967. augusztus 16.

[21] Pákozdi fluoritbánya zárójelentése. Kézirat. A 128-266.oldalak.

[22] Sóvágó Gyula: A Velencei-hegység bányászatának tör-ténete, 1949-1973. Nehézipari Minisztérium, MûszakiFejlesztési Fõosztály. Az Érc- és ÁsványbányászatiMúzeum 1980-81. évi kutatási terve III. Rudabánya,(1981)

[23]Vendl Aladár:AVelencei-hegység geológiai és petrográfiaiviszonyai. � Földtani Intézet Évkönyve, Vol. 22/1.1-170. (1914)

DR.MOLNÁR JÓZSEF 1983-ban szerzett bányamérnöki oklevelet a miskolci Nehézipari Mûszaki EgyetemBányamér-nöki Karán. Kandidátusi értekezését 1993-ban védte meg. A Bányászati és Geotechnikai Intézet docense és 2006. ótaigazgatója. Fõ oktatási és kutatási területe a bányagazdaságtan, az építõanyagok, valamint a bányamûveléstan, azon belüla bányászati folyamatok modellezése.

DR. MÁDAI FERENC 1989-ben végzett geológusként a Moszkvai Geológiai Egyetemen, azóta a Miskolci EgyetemÁsványtani és Földtani Intézet alkalmazottja, 2012 óta az intézet igazgatója. 2006 óta aMûszaki Földtudományi Kar ok-tatási dékánhelyettese. 1998-ban szerzett LL.M. fokozatot ásványi nyersanyag jog és igazgatás szakterületen a skóciaiDundee Egyetemen. 2005-2012 között az MSZT képviseletében részt vett a CEN TC292/WG8munkacsoport munkájá-ban a Bányászati Hulladék irányelv megvalósításához kapcsolódó szabványok, útmutató anyagok kidolgozásában.

TOMPA RICHÁRD 2005-ben szerzett geográfus és földrajz szakos tanári oklevelet a Debreceni Egyetemen Természet-tudományi Karán, 2010-ben okleveles bánya- és geotechnikai mérnökként végzett a Miskolci EgyetemMûszaki Földtu-dományi Karán. 2010 szeptemberétõl a Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola hallgatója. Jelenleg tudomá-nyos segédmunkatársként tevékenykedik a MTA-MEMûszaki Földtudományi Kutatócsoportjában a Miskolci EgyetemBányászati és Geotechnikai Intézetében.


A pátkai minta és az elõkészítése

Hazánkban az 1950-es években a Velencei-hegységkülönbözõ pontjain kezdték meg a fluorit kitermelését.A Pákozdi bánya mûködése során 18 682 t 46%-os(8 621,7 t fluorit) nyersanyagot, míg a Pátkai-szûzváribánya 1959-tõl egészen 1973-ig 58 188 t fluoritot és11 294 t színesércet termelt [1].

A CriticEl Projekt keretén belül a pátkai ércelõké-szítõ üzembõl származó flotációs meddõhányót és a bá-nyameddõt mintáztuk meg. A röntgen-diffrakciós vizs-gálatok segítségével megállapítottuk, hogy míg a flotá-ciós meddõ csupán 0,3-2,8%-os, addig a darabos bánya-meddõ (bányakavics) 4,2%-os fluorit-tartalmú [2]. Evizsgálat a MEÁsvány- és Kõzettani Tanszékén történt.

További vizsgálatokat ez utóbbi mintával folytat-tunk. A fluorit mellett a minta 44,9% kvarcot, 14,1%agyagásványokat és 0,3% szulfidokat tartalmaz.

Abányakavicsminta vizsgálatát a feltárási és összenö-vési fok meghatározásával folytattuk. Az átlagmintaszemcseméret szerinti szétválasztásából adódó frakciókatZeissAxiCamMRc5 optikai mikroszkóppal vizsgáltukmegfehér ésUV fényben � a fluorit ásvány fluoreszcens tulaj-donságát kiaknázva � szintén a ME Ásvány és KõzettaniTanszéken. A vizsgálat eredményeként a feltárási szem-cseméret 125 µm-esre adódott. Ennél kisebb szemcse-méret-intervallumban a szemcsék 93,14%-a feltárt [2, 3].

A megfelelõ feltárási viszonyok eléréséhez a mintapofás és hengeres törõben aprítottuk, majd kíméletes,zárt körfolyamatú nedves õrlést végeztünk golyós ma-lomban (manyag= 2,5 kg, n= 64 fordulat/perc, nkritikus= 77fordulat/perc, e= 83%). Ezt követõen a könnyû ásvá-nyok nagy részét Knelson koncentrátor segítségével tá-volítottuk el.

A pátkai fluorit és kvarc határfelületi jellemzõi

A hatékony flotációs technológia megalapozásáhozés a hosszú távú tárolás hatásainak feltárásához a fluo-rit és a kvarc határfelületi tulajdonságainak ismeretérevan szükség. Ehhez a vizes közegben és a reagensek je-lenlétében végzett szilárd-folyadék fázishatár közelébenkialakuló zeta-potenciál mérés elegendõ információtnyújt [5, 6].

A pátkai fluorit és kvarc határfelületi tulajdonságokmeghatározásához a Miskolci Egyetem Nyersanyagelõ-készítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet Flotá-ciós Laboratóriumában lévõ ZetaPals Brookhaven Inst-rument Corporation (BIC) zeta-potenciál mérõ készü-léket (GVOP-3.2.1.-2004-0219-3.0 projekt keretein belülbeszerzett mûszer, projektvezetõ: Dr. Bokányi Ljudmillaegyetemi docens) használtuk.

A mérésekhez egy � a helyszínen talált � tiszta fluo-rit ásványt, illetve a pátkai meddõbõl Knelson szepará-

Az európai uniós direktíva 14 olyan stratégiai fontosságú kritikus elemet, ill. anyagot(indium, platina, kobalt stb.) nevezett meg, amelyekkel való ellátást záros határidõre megkell oldani az unión belül. A fluorit is a kritikus nyersanyagok közé tartozik. Mivel ha-zánkban a pátkai és pákozdi ércelõkészítõ üzemek bezárása után több tonna fluorit-tar-talmú bányászati-elõkészítési hulladék maradt fent, így a CriticEl kutatási projektben azegyik célkitûzésként a pátkai meddõ fluorit-tartalma kinyerhetõségének vizsgálatát fogal-maztuk meg. E cikkben beszámolunk a kiterjedt eljárástechnikai alapvizsgálatokról(összenövés, szükséges feltárási szemcseméret, zeta-potenciál útján különbözõ rendsze-rekben meghatározott határfelületi jellemzõk) és flotációs technológiai vizsgálatokról.Ezek alapján 97% fluorit-tartalmú koncentrátum elõállítását magas fluorit kihozatalmellett lehetõvé tevõ flotációs technológiát dolgoztunk ki.

Fluorite is one of the 14 strategic critical materials on the European Union's list,supply of which should be solved within the European Union borders in the near future.With the shutdown of ore preparation plants at Pátka and Pákozd thousand tons of fluo-rite-containing mining and processing wastes have been accumulated there. In the frame-work of CriticEl research project the possibility of fluorite recycling from this reserve wasinvestigated. The versatile basic research to determine mineral intergrowth, liberationparticle size, interfacial properties in various systems using zeta-potential measurements,as well as the flotation tests were carried out. Based on the experimental results a comp-lete flotation technology performing fluorite-concentrate with high (97%) grade andrecovery was elaborated.

A pátkai bányameddõ fluorit-tartalmának kinyerésére irányulóeljárástechnikai vizsgálatok

Experimental investigation on recycling of fluorite from Pátka mining wasteDR. BOKÁNYI LJUDMILLA egyetemi docens, a mûszaki tudomány kandidátusa � VARGA TERÉZIA tudományos

segédmunkatárs � DR. MÁDAINÉ ÜVEGES VALÉRIA tanársegéd � BRUNCSZLIK ANITA PhD hallgatóME Nyersanyagelõkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet


torral leválasztott könnyû frakciót használtunk. A to-vábbiakban kvarcként emlegetett minta tehát a könnyûfrakció-minta, amelynek zöme a kvarc.

A zeta-potenciál értéke a minta deionizált, megfe-lelõ pH-jú vízzel történõ 20 perces kondicionálást köve-tõen különbözõ pH értékek mellett került meghatáro-zásra. A mindegyik pH-nál elvégzett 10-20 mérés átla-gos eredményeit az 1. ábramutatja be. A pH értéket só-sav (HCl), illetve nátrium-karbonát (Na2CO3) adagolá-sával állítottuk be.

A diagramot vizsgálva megfigyelhetõ, hogy a pátkaifluorit p.z.c. pontja, vagyis az a pont, ahol a zeta-poten-ciál zérus, a pH=3 értéknél található. A nemzetköziszakirodalom viszont lúgos tartományban (pH=10-11)közli ezt a pontot [4]. A különbség okát még jelenleg isvizsgáljuk, az eltérést okozhatja például a hosszú idejûtárolás, de elõfordulhat az is, hogy a pátkai fluorit ere-dendõen ilyen természetû. pH≤8-nál a kvarc felületi töl-tése negatívabb, míg az ennél lúgosabb pH-knál a fluo-rité az.

Háromféle gyûjtõreagenst választottunk a Clariantgyártócég reagensei közül. Az anionaktív zsírsavas rea-gensek (Flotinor-FS2 és Flotinor FS-100) adszorpciójaa fluorit felületén � vizsgálataink eredményei alapján �nem volt megfelelõ. Legalkalmasabbnak a FlotinorSM-15 (orto-foszforsav észterje) reagens bizonyult.Megvizsgáltuk hatását a fluorit és a kvarc zeta-poten-ciáljára négyféle adagolási koncentráció mellett(1 mg/L, 10 mg/L, 100 mg/L, 1000 mg/L) és a pH-függ-vényében.

A fluorit és kvarc zeta-potenciáljának változásátgyûjtõreagens jelenlétében a 2. ábra szemlélteti. Az áb-rán látható zeta-potenciál görbék alapján elmondható,hogy a fluorit esetében erõsen savas � pH≤3-as � közeg-ben eredendõen pozitív felületi töltésének elõjele anio-nos gyûjtõreagens hatására megváltozik, vagyis egyér-telmûen elektrosztatikus kölcsönhatás jön létre. A to-vábbi változások � amelyek során a negatív felületi töl-tés még negatívabbá válik � specifikus szorpcióra, ill. ke-miszorpcióra vezethetõek vissza [5, 6]. A fluorit zeta-po-tenciál értéke a semleges és gyenge lúgos tartománybanszinte nem függ a pH-tól, viszont pH=8-10-es interval-lumban a pH növekedésével nõ az értéke. Az ásvány fe-lületén végbemenõ változások egyik oka, hogy a hidro-gén ionok (H+), illetve hidroxid (OH-) ionok koncent-rációjának változásában más és más lesz a kölcsönhatása szilárd felület és a vizes közeg között. Másrészt pedig,a fluorit részlegesen oldódó ásvány, az oldódásának

mértékét és annak hatását a lehetséges flotációs köl-csönhatásokra jelenleg vizsgáljuk.

A kvarc felületén is adszorbeál ez a gyûjtõreagens. ApH=2-8 között a kvarc negatív zeta-potenciálja közelpH-független, 8-nál nagyobb pH-knál a felületénekelektronegativitása elõbb nõ, majd csökken. A FlotinorSM-15 1000 mg/l-es koncentráció mellett éppen ebbena pH-tartományban jelentõs kompetitív kölcsönhatásokjönnek létre a kvarc és a fluorit felületén [5, 6].

A fenti eredmények tükrében egyértelmûen kikövet-keztethetõ, hogy az 1000mg/l-es koncentrációban adagoltFlotinorSM-15gyûjtõreagens lúgos közegben (pH=8-10-11) alkalmas a fluorit és a kvarc szétválasztására.

A vizsgálatainkban kitértünk a hõmérséklet hatásá-ra a Flotinor SM-15 fluoriton való adszorpciójára, errõlkülön tanulmányban szólunk majd. Megvizsgáltuk to-vábbá a szóda (Na2CO3) és vízüveg (nátrium-szilikát,Na2SiO3) hatását a pátkai ásványok határfelületi tulaj-donságaira is. A szóda alkalmazása nem idézett elõ lé-nyegi változást a vizsgált pH intervallumban, a vízüvegazonban � mint a kvarc nyomóreagense � hatásos volt.

Technológiai kutatás

A flotálási kísérleteket � a zeta-potenciál mérésekeredményeire támaszkodva � végeztük el a 125 µm aláõrölt bányakavicsból származó gravitációs elõkocentrá-tumból. Az alkalmazott berendezés a KHD HumboldtWedag AG típusú, 1 L ûrtartalmú cellája volt. A flotálásikísérleteket lúgos (pH=8, 9, 9,5) pH-tartományban vé-geztükel, amelyet szóda (Na2CO3) segítségével állítottunkbe. A Flotinor SM-15 gyûjtõreagenst kétféle adagolásikoncentrációban alkalmaztuk: 200 és 400 g/t. A rendszerkondicionálása egy propelleres keverõ segítségével történta kívánt pHeléréséig.Ahabképzõ reagens (FlotanolD14)hozzáadása, majd levegõ (3 L/min) bevezetése után ahabterméket 8 percen át percenként vettük le.

1. ábra: Pátkai meddõbõl származó fluorit és kvarczeta-potenciálja a pH függvényében

2. ábra: A pátkai meddõbõl származó fluorit és kvarc zeta-potenciálja Flotinor SM-15 gyûjtõreagenssel (1000 mg/l)

3. ábra: Optikai felvétel az 1 perces habtermékrõl (balra)és a cellamaradékról a képfeldolgozást követõen

(Flotinor SM-15:200 g/t, pH=9,5)


A flotációs termékek fluorit-tartalmát optikai mik-roszkóppal (Zeiss AxiCam MRc5 optikai mikroszkóp)vizsgáltuk. Az UV-fényben kéken fénylõ szemcsékneknemmindegyike fluorit � ugyanis az egyes darabok fényesaját környezetét is bevilágítja � így a kapott eredménye-inket az Image J program segítségével korrigáltuk.

A 3. ábrán látható a legjobb kísérletünk (FlotinorSM-15 200g/t, pH=9,5) habtermékérõl és cellamaradé-káról készült kép a diszkriminációs szintek beállításaután. Látható, hogy a habtermék fluoritban dús(12,81%), a cellamaradékban viszont alig észlelhetõfluorit. A legjobb, 99,4%-os fluorit-kihozatalt ennél akísérletnél értük el (4. ábra). Ekkor a cellamaradékfluorit-tartalma elenyészõ, mindössze 0,02%.

A kapott eredmények szilárd alapot képeznek anagy fluorit-kihozatalú alapflotálás tervezéséhez. Ahabtermékminõségének javításához a tisztító flotálásokszükségesek.

A tisztító flotálási kísérleteket követ-kezõképpen végeztük el: az alapflotálássorán a képzõdõ habot 10 percig folya-matosan távolítottuk el. Tisztító flotálás-ra ezt a habterméket (átlagosan 0,6 L)vittük tovább, térfogatát desztillált vízzel1 L-re kiegészítve. Az 5. ábramutatja bea kísérleti folyamatábrát.

A 2. kondicionálási lépcsõben nyo-móreagensként alkalmazott vízüveget(ρ=1,3387 kg/dm3) a minta tömegére vo-natkoztatott különbözõ fajlagos adagolá-si értékek (500 g/t, 750 g/t, 1000 g/t) mel-lett használtuk, adagoláskor figyelembevéve 50%-os aktivitását. A levegõ beve-zetése (3 L/min) és a flotálás megkezdé-se elõtt 100 g/t Flotinor SM-15 gyûjtõrea-gens és pár csepp fenyõtûolaj habképzõreagens hozzáadása volt szükséges.

A tisztító flotálás 8 percig tartott. Atermékeket � az eddigiekhez hasonlóan �fehér és UV-fényben � optikai mikrosz-kóppal és Image J programmal elemez-tünk meg. Az adatok kiértékelése alapjána 750 g/t vízüveg fajlagos adagolása bi-zonyult optimálisnak, ebben az esetben afluorit kihozatala a koncentrátumban85,49%-osra, fluorit-tartalmapedig 77%-osra adódott [2].

Flotációs körfolyamat

A többlépcsõs tisztító flotálást számítógépesszimulációval oldottuk meg (6. ábra). Az alapflotálásraa gravitációsan elõdúsított bányameddõ, valamint a veleközel azonos fluorittartalmú, az I. tisztítóban keletkezõcellamaradék kerül. Az alapflotálás cellamaradéka avégmeddõ, nincs szükség � legalábbis a meglévõ elem-zések alapján � az utóflotálására. A tisztító flotálást kétlépcsõben végezzük, mindkét esetben 750 g/t vízüvegnyomó-, 100 g/t Flotinor SM-15 gyûjtõ- és 50 g/t hab-képzõ reagenseket adagolunk. A második középtermé-ket az elsõ tisztító flotálás feladásába vezetjük. A folya-

4. ábra: A pH=9,5 értéken (Flotinor SM-15:200 g/t, illetve400 g/t) végzett flotálási kísérletek kihozatali függvényei

5. ábra: A flotálási kísérlet folyamata

6. ábra: A flotációs körfolyamat vázlata


matból kikerülõ koncentrátum fluorit-tartalma 97%, eza sav-minõségû koncentrátum. A fluorit kihozatala akoncentrátumba meghaladja a 90%-ot.


A tanulmány és kutató munka a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0005 jelû projekt részeként, a Mis-kolci Egyetem stratégiai kutatási területén mûködõFenntartható Természeti Erõforrás Gazdálkodás Kivá-lósági Központ tevékenységének részeként, az ÚjSzéchenyi Terv keretében, az Európai Unió támogatá-sával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásávalvalósul meg.

IRODALOM[1] Gyalog L., Horváth I.: A Velencei-hegység és a Balatonfõ

földtana, p. 125-126, Budapest (2004)[2] �Nemzetközi együttmûködésben megvalósuló alapkutatás

a kritikus nyersanyagok hazai gazdaságfejlesztõ poten-ciáljának kiaknázására � (CriticEl)� címû, TÁMOP-

4.2.2. A-11/1/KONV-2012-0005 számúprojektKutatásijelentés. �A Pátkai-szûzvári fluoritos meddõ eljárás-technikai vizsgálata és elõkészítésének technológiaikoncepciója� Kutatásvezetõ: Prof. dr. Csõke Barnabás,kutatási modul-vezetõ: dr. Bokányi Ljudmilla

[3] Garai K.: Pátkai fluorit-tartalmú meddõ flotációs kinyeré-sének kísérleti vizsgálata, Szakdolgozat, MiskolciEgyetem (2013)

[4] J. M. Bruque, F. Gonzalez-Caballero, G. Pardo, R. Perea:Flotation of fluorite with n-alkylammonium chlorides,International Journal of Mineral Processing, 9, p. 75-5(1982)

[5] Bokányi L. � Török T. I.: The Fundamentals of MetalsRecycling by Flotation or Flotation Related Methods.Proceedings of the XX. Int. Mineral Proc. Congress.,21-26. September, Aachen-Germany, Volume 5, p.227-236 (1997)

[6] Bokányi L.: Effect of CuSO4 on surface properties and re-cycling flotation of copper and lead, Proceedings ofXXIII Int. Mineral Proc. Congress. Ed. Önal etal.Promed.Ad.Ageincy, Istambul, 2006, 2147-2151(2006.)

DR. BOKÁNYI LJUDMILLA 1979-ben végzett okleveles mérnökként a Moszkvai Kohászati Egyetem Ásványelõkészí-tési szakán. 1979. szeptember 1. óta a Miskolci Egyetem (korábban Nehézipari Mûszaki Egyetem) Nyersanyagelõkészí-tési és Környezeti Eljárástechnika Intézetében (korábban Ásványelõkészítési, ill. Eljárástechnikai Tanszék) dolgozik,1995 óta egyetemi docensként. 1992-ben doktori (Miskolci Egyetem), 1994-ben a mûszaki tudomány kandidátusa foko-zatot szerzett az MTA-n (1997-ben PhD fokozatot a kandidátusi alapján kapott). Több európai ösztöndíjat, valamint aSzéchenyi Professzori Ösztöndíjat nyerte el, Mestertanár Aranyérem kitüntetésben részesült. Több hazai és nemzetközikutatási projekt vezetõje. 2012 decemberétõl a �Nemzetközi együttmûködésben megvalósuló alapkutatás a kritikusnyersanyagok hazai gazdaságfejlesztõ potenciáljának kiaknázására � CriticEl� címû projekt �Reakciótechnika� kutatásimoduljának tudományos vezetõje.

VARGA TERÉZIA 2006-ban okleveles elõkészítéstechnika mérnökként végzett a Miskolc Egyetem Mûszaki Földtudo-mányi Karán. Tudományos kutatással már hallgató korában kezdett foglalkozni, TDK dolgozata országos elsõ lett, 2007-ben a legmagasabb hallgatói tudományos kitüntetésben, Pro Scientia-aranyéremben részesült. AMikoviny Sámuel Föld-tudományi Doktori Iskolában abszolutóriumot szerzett (tudományos vezetõje dr. Bokányi Ljudmilla), jelenleg a disszer-tációjának védése elõtt áll. A Nyersanyagelõkészítési és Környezeti Eljárástechnika Intézetben tudományos segéd-munkatársként dolgozik, illetve 2012 decemberétõl részt vesz a �Nemzetközi együttmûködésben megvalósuló alapku-tatás a kritikus nyersanyagok hazai gazdaságfejlesztõ potenciáljának kiaknázására � CriticEl� címû projekt�Reakciótechnika� kutatási moduljában.

DR. MÁDAINÉ ÜVEGES VALÉRIA a Miskolci Egyetemen 2007-ben okleveles környezetmérnöki oklevelet, majd aMikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskolában abszolutóriumot szerzett (tudományos vezetõje dr. BokányiLjudmilla). 2012 decemberétõl tanársegédként dolgozik a Nyersanyagelõkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Inté-zetben. A �Nemzetközi együttmûködésbenmegvalósuló alapkutatás a kritikus nyersanyagok hazai gazdaságfejlesztõ po-tenciáljának kiaknázására � CriticEl� címû projekt �Reakciótechnika� kutatási moduljában kutat.

BRUNCSZLIK ANITA a Miskolci Egyetemen Mûszaki Földtudományi Karán végzett környezetmérnökként 2010-benalap (BSc), 2012-ben mester (MSc) szakon kitüntetéssel. 2013 szeptemberében kezdte meg PhD tanulmányait aMikoviny Sámuel Doktori Iskolában (tudományos vezetõje dr. Bokányi Ljudmilla). 2013 februárjától részt vesz a�Nemzetközi együttmûködésben megvalósuló alapkutatás a kritikus nyersanyagok hazai gazdaságfejlesztõ potenciáljá-nak kiaknázására � CriticEl� címû projekt �Reakciótechnika� kutatási moduljában.

Új szintet nyitott a Kirunai Vasércbánya

Svédországban az északi sarkkörtõl 145 km-re északrafekszikKiruna. Itt a vasérc bányászatát 1899-ben kezdtékmegés azóta napjainkig többmint 1Mrd t vasércet termeltek ki. Atelep 4 km hosszú és 120 m széles (vastag) 75°-os dõlésû, azérc vastartalma pedig 70%-os.

Az új szint fõvágata a külszíntõl 1356mmélyen fekszik, be-ruházási költsége 1,9MrdUSD (az elõzõ fõvágati rendszer en-

nél 320 m-el magasabban van). Három függõleges akna � egyszkip az érc szállítására, kettõ pedig anyag- és a személy-szállításra � szolgálja ki ezt a szintet, ami további 25 évre bizto-sítja Kiruna bánya életét, évente 35 Mt vasérctermeléssel.

Mindent, amit csak lehetett automatizáltak, a fõvágatimozdonyszállítást, a törést, a rakodást, az aknaszállítást.Mindezt egy központi diszpécser központból irányítják.Engineering and Mining Journal 2013. július

Bogdán Kálmán


Bevezetés

A recski �lejtaknai ércesedés� a közeli Lahóca érce-sedéséhez hasonló, de attól földtani és szerkezeti jelle-geiben eltérõ ércelõfordulás. Az ércesedés az egyik ígé-retes hazai aranyérc elõfordulás, amelynek ismereteit aközelmúlt nyersanyag kutatásai is tovább bõvítették. Akorábbi kutatások tárolt mintaanyagán részletes és kor-szerû ásványtani vizsgálatokkal az ércesedések idõbelisorrendjét, ásványi együtteseit lehetett tisztázni. Az ér-cesedési modell fõbb elemeit visszaillesztettük a földta-ni felépítés térmodelljébe azzal a céllal, hogy a területenmélyült mélyfúrások, a bányászati adatok és az ércese-dési modell kapcsolatából az ércesedési folyamatokra újkövetkeztetéseket tudjunk levonni. Az új földtani mo-dell létrehozása elõfeltétel az elõfordulás stratégiaielemdúsulásainak (pl. Pt csoport elemek) kutatásához.

Kutatástörténet

A lejtaknai elõfordulás egy olyan összetett érctest,amelyet a recski mélyszinti kutatások során, a Lahócaismert érctestjein kívül ismertek fel [1]. AzRm-48mély-fúrás által véletlenül, a felszín közelben átfúrt enargitosérces szakaszra késõbb rendszeres érckutatási programépült 80 x 80 m, 40 x 40 m, illetve 20 x 20 m-es hálóban.A program során lemélyült 132 db 80-200 m mélységûfúrásból becsült ásványvagyonra épült meg 1973-ra aLahócával csak felszíni kapcsolatban álló föld alattibányaüzem, amelynek két fõ feltáró szintje (+92 és+152 m tszf, a 220 m tszf külszín alatt) szolgálta ki aszintek fölött települt tömedékeléses fõtepászta fejtése-ket [1] (1. ábra). Az üzemben 1979-ig folyt az ércter-

melés, maximális teljesítménye évi 50,000 tonna nyers-érc volt.

Az érctermelésnek a bányászat idõ elõtti leállításavetett véget. A bezárással egy idõben az ércesedés ás-ványvagyonának aranyércként történõ átminõsítésére

A tanulmány a recski Lejtakna ércesedésének idõbeli lefolyását tükrözõ parageneti-kai modelljét, illetve a modell és a korábbi kõzettani adatok alapján ebbõl felépített újföldtani térmodellt mutatja be. A modell alapját képezõ adatbázis létrehozását a kõzetta-ni adatokon szemlélteti. Rövid összefoglalást ad a Lejtakna komplex érctestét felépítõ há-rom ércesedési szakasz ásványos összetételérõl. A térmodellbe integrált adatokból példa-ként néhány feldolgozást ismertet, a kõzetkifejlõdések térbeli helyzetének bemutatásával,illetve az ércesedési szakaszok térbeli helyzetével, s az ebbõl levonható földtani következ-tetésekkel.

The study presents the paragenetic model of the Lejtakna, Recsk ore mineralization,illustrating the ore forming process resulting in the formation of the complex orebody. Itgives a short introduction of the construction of the database, which provides the sourcesof their newly reconstructed geological model. This is followed by a short summary of themineralogy of the three consecutive ore forming pulses. Then a few applications of thegeological model are described briefly, from the spatial distribution of the different litholo-gical units to the positioning of the produced enrichment zones linked to the three ore for-ming time-intervals.

A recski Lejtakna ércesedés földtani viszonyainak térbeli modellezéseThe 3D modelling of mineralization and geochemistry of the Lejtakna orebody, Recsk, HungaryBÁNHÁZI RÓBERT BSc mûszaki földtudományi mérnök1, DR. FÖLDESSY JÁNOS, a földtudomány kandidátusa okl. geológus,

egyetemi tanár1, TURI JUDIT MSc okl. geológus2 � IFJ. KASÓ ATTILA BSc mûszaki földtudományi mérnök31ME MFK Ásványtani és Földtani Intézet, 2ELTE TTK Ásványtani Tanszék, 3ROTAQUA Kft.

1. ábra: A Lejtakna ércesedés helyzete a Lahócaérctestjeihez viszonyítva

és az ércfeldolgozás megfelelõ átalakítására született ja-vaslat, amelynek megvalósítására nem került sor. Az ér-cesedés további kutatása indult meg 1994-ben, amikorhárom új fúrás mélyült a korábbi ásványvagyon becslésellenõrzése érdekében. A korábbi adatokat az újabb ku-tatásokmegerõsítették, az ásványvagyont nagyságrendi-leg igazoltnak tekintették [12]. Az akkor becsült, mégérintetlen földtani ásványvagyon (indicated+ inferred):1,256,000 t érc, 1,45 g/t Au, 45 g/t Ag, 0,398 % Cu, 2,54g/cm3 tfs.

A lejtaknai érctest nyugati peremén 2012-benmélyültújabb fúrás, amelynek értékelése még folyamatban van.

Molnár F. és társai [9] új adatokkal egészítették ki alahócai és lejtaknai ércesedés paragenetikai folyamataités korát, a korábbi felsõ eocén idõszak helyett fiatalabbkort igazolva.

Less Gy. és társai [8] az elõfordulás vulkáni összleté-nek õslénytani és radiometriai korait vizsgálva mutattákki azt, hogy a vulkáni mûködés a felsõ eocén során kez-dõdött, de a záró képzõdményei felsõ oligocén korúak.

A recski típusgyûjteményben a Lejtakna ott tároltkutatási mintaanyagából vett minták alapján készültvizsgálatok az ércesedési folyamatok részletes genetikaikapcsolatait és vertikális változásait igyekeztek feltárni[11]. A lejtaknai ércesedés idõbeli lefolyását és parage-nezisét tekintve rokon a Lahóca ércesedésével [10]. Avizsgálatok során a Lahóca paragenetikai típusaihoz iskapcsolódva állította fel a Lejtakna ércesedésének fo-lyamati sorrendjét, melyben korai, középsõ és késõi sza-kaszokat különített el a szulfidtársulások egymásra tele-pülése, ércmikroszkópiai vizsgálatokkal megállapítottfelemésztési sorrendje alapján (2. ábra). A fúrás leírá-sok kód csoportosításában a korai fázist SF, a középsõtEN, a késõit FE kód jelöli.

A paragenetikai kutatás nem vizsgálta a kezdeti ku-tatások soránmár felismert és a rézércesedésmellékter-mékének tartott Au-Ag ércesedést. Ezt korábbanWolstencroft A. [12] ér-tékelte az ásványva-gyon mennyiségi ésminõségi paraméterei-re vonatkozóan. A je-lenlegi ismeretek sze-rint egy korai szakaszaaz enargitos (középsõ)ércesedési szakaszhozkapcsolódik, részbenpedig egy késõi szaka-sza egykorú, vagy fia-talabb, mint a Turi J.[11] által vizsgált késõi(fakóérc, Ag-telluri-dos) szulfidos érckép-zõdési szakasz.

Ezek az érctípusoknéhány jellemzõ, és ki-zárólag vagy döntõenegy szakaszban megje-lenõ ércásványok alap-

ján az egykori lejtaknai kutatófúrások dokumentációi-ban is felismerhetõk.

Bánházi R. (2013)munkájában a Lejtakna korai, kö-zépidõ és késõi ércesedési szakaszainak térbeli elkülöní-tését végezte, a fúrási rétegsorok fõbb kõzettani, kõzet-elváltozási és ércásvány elõfordulási jellegei alapján.

A modellépítés

A modell építéséhez a GEMCOM által fejlesztettSurpac szoftvercsomag 6.3.2 verzióját használtuk,amelyhez részadatokat Autocad Map, illetve Surfer,Global Mapper programokkal dolgoztuk fel.

Elsõ lépésként egy adatbázist hoztunk létre My-SQL programmal, amely a fúrás mûszaki adatait, a ha-rántolt képzõdmények kõzettani és geokémiai elemzé-sek adatait is egyaránt tartalmazza. Az adatbázis össze-állításához az RM-48, valamint az R-223-tól az R-355-igterjedõ fúrások elemzési adatait és rétegtani leírásaithasználtuk fel. Az adatok többségét kéziratokból digita-lizáltuk.

A kutatófúrások eredeti földtani leírását több szak-ember végezte, akik különbözõ litológiai nevezéktanthasználtak. A leírásokban az azonos kõzetnevekmellettaz adott kõzetben észlelt elváltozás típusa, a törmelék-anyagot cementáló anyag neve vagy a szemcsékméreté-re utaló elnevezés szerepelt. Az átláthatóság kedvéértszükségesnek tartottuk a kõzetnevek egységesítését éscsoportosítását. Az 1. táblázatban szemléltetjük a mo-dellbe épített csoportosításokat, összevonásokat a kõ-zetnevek esetében. Hasonló összevonásokat alkalmaz-tunk a kõzetátalakulás és az ércföldtani jellegek ábrázo-lásánál.

A földtani modell összeállításához 127 fúrás adataithasználtuk fel. Az elemzések nem készültek minden fú-rás teljes hosszában. Csak azokat a szakaszokat jelöltékki a kutatás során elemzésre, amelyekben a feldolgozó


2. ábra: A Lejtaknai ércesedés paragenetikai típusai és ezek sorrendje ásványtanivizsgálatok alapján [11], a három vizsgált szint mintáiban. A korai fázisok

az oszlopok bal-, a késõi fázisok a jobb oldalán helyezkednek el.


geológus makroszkopikusan azonosítható réz-ásványo-kat, vagy dúsabb piritet észlelt. Minden mintából ké-szült Fe, Cu elemzés, de Au és Ag elemzésre csak azo-kat a mintákat küldték, amelyekben a réz több mint0,4%-ban volt jelen.

A bányászati létesítményeket a mûszaki üzemi terv-térképekrõl emeltük át a földtani modellbe. A fejtésekdigitalizálását ebben a lépcsõben nem végeztük el. A

lejtakna, a fõ szintek és a kutatófúrások egy K-Ny irányúszelvényét mutatja be a 3. ábra.

Térbeli földtani modell

Akõzetkódokat az eredeti rétegsori leírások alapjánrendeltük a mélységközökhöz, így az eredeti földtani le-írásoknakmegfelelõ részletességû felbontásra volt mód,

de az összevonások, egyszerûsítések egy egységes,áttekinthetõbb szerkezeti, kõzettani felépítésûmodellt eredményeztek. Ugyanezekhez a mélység-közökhöz rendeltük az elváltozási kódokat is.

Az ércminõséget bemutató blokkmodell készí-téséhez a szulfidos érctest kontúrjait, illetve azelemzési adathiányokat a vas elemzési adatok segít-ségével jelöltük ki.Minden olyan szakaszból kémiaielemzésre mintát vettek, ahol látható szulfid, pirit-dúsulást észleltek, és minden mintázott szakaszbantörtént Fe elemzés. Így ezt tekinthetjük egyúttal avizuálisan felismerhetõ hidrotermális szulfidos ér-cesedés külsõ burkolófelületének. A körülhatároltérctestet 2×2×1 m-es méretû cellákra (blokkokra)osztottuk (4. ábra). A cellaméret beállításainál fi-gyelembe kellett venni az elemzésre kijelölt szaka-szok hosszát. A geokémiai elemzéseket többségé-benméterenként végezték, de elõfordult, hogy 5m-esvagy 0,2 m-es mintaszakaszra történt vizsgálat.

Az így elkészített blokkmodell, valamint a fel-épített adatbázis segítségével bármely, az adatbázis-ban rögzített elemre, illetve paraméterre felállítha-tó egy háromdimenziós modell, melybõl földtani-

Kõzetkód Használt kõzetnevekALV töltésanyag; talaj; termõtalaj; öntéstalaj; vörösbarna agyag; agyag; homokos agyag; agyagos homok;Alluvium áthalmozott agyag, kavicsos agyag homokos padokkal; kavicsos agyag; homokos, andezitkavicsos

agyag; ártéri üledék; durvatörmelékes breccsaAMG oligocén agyagmárga dácittufittal; középsõ oligocén agyagmárga; oligocén agyagmárga; agyagmárga;Agyagmárga márgaAND biotitos amfibolandezit; agyagásványosan bontott andezit; bontott biotitos amfibolandezit; kovásodottAndezit andezit; változóan kovásodott andezit; agyagásványosan bontott andezit, breccsadarabokkal; bon-

tott andezit; lávaagglomerátumos bontott andezit; biotitamfibolandezit; erõsen elbontott andezit;agyagásványosan teljesen elbontott andezit; fedõ andezit; fekü andezit; rétegvulkáni összlet; lávaagglomerátum; amfibolandezit; agyagásványosodott biotitamfibolandezit; agyag-ásványosodott,kovásodott andezit; agyagásványosodott andezit; kovásodott biotitamfibolandezit; agyagásványoso-dott amfibolandezit

ABX agyagásványos kötõanyagú andezitbreccsa; bontott andezit breccsapadokkal; feltöredezett andezit;Andezit- agyagásványos kötõanyagú kovás andezitbreccsa; feltöredezett kovás andezit; feltöredezett bontottbreccsa andezit; andezit kötõanyagúbreccsa; breccsásodott andezit; breccsásodott amfibolandezit; andezit brecs-

csás szakaszokkal; kovásodott andezitbreccsa; kovásodott, breccsásodott andezit; agyagásványoskötõanyagú breccsa; agyagásványos kötõanyagú andezitbreccsa; andezit lávaagglomerátum, andezittufabontott andezittufa; andezitpados andezittufa; andezittufa szerkezeti breccsa; tektonikus zóna

HBX tufa kötõanyagú andezitbreccsa; agyagásványos és tufa kötõanyagú andezitbreccsa; andezit kvarcit-Hidro- breccsa; tufa kötõanyagú andezitbreccsa; agyagásványos kötõanyagú andezit kvarcitbreccsa, andezittermális lávaagglomerátum; tufa kötõanyagú andezit kvarcitbreccsa; andezit kötõanyagú polimikt vulkánipolimikt breccsa; agyagásványos kötõanyagú breccsa; andezittufa kötõanyagú breccsa; polimikt vulkáni breccsa;breccsa tufás kötõanyagú vulkáni breccsa; andezittufa kötõanyagú breccsa

1. táblázat: A modellben használt kõzetkódok és kõzetnevek csoportosítása

3. ábra: A Lejtakna K-Ny-i metszetének perspektivikus képe aLejtakna fõfeltáró vágatokhoz és az ezekhez legközelebb esõ

fúrások feltüntetésével. SURPAC 3D ábra.


és elemeloszlási szelvények is készíthetõek. A jelen ta-nulmányban csak néhány paramétert, és egy-egy szel-vényábrázolást mutatunk be, megjegyezve azt, hogy azadatbázis alapján tetszõleges számú és irányú tematikusmetszet elõállítható.

Eredmények

A földtani térmodellben döntõen a kõzetváz kétbreccsás képzõdménye hordozza a szulfid ércesedést. Azandezitként (AND) megjelölt magmás testen belül azösszetöredezett breccsás zóna (ABX) körülveszi a ke-vert, hidrotermális érces anyaggal is cementált, helyen-ként több fajta kõzettörmelék alkotta breccsát (HBX).Ezt a képzõdménytMolnár F. és társai [9] hidrotermálisexplóziós breccsaként azonosították, amely a felszín alatt

viszonylag sekély mélységbena nyomáscsökkenésmiatt fel-lépõ forrás során keletkezõgõz fázis hatására keletkezik(5. ábra). Mindkét breccsatí-pus egy korábban már teretfoglalt andezit testben,utólag alakult ki.

Azonosítottuk a Turi J.[11] tanulmányában említetthárom ércesedési szakaszanyagát az összes mélyfúrás-ban. A szfalerit-galenit-kal-kopirit megjelenésével jel-lemzett korai fázis a HBXhidrotermális brecccsát kör-bevevõ ABX, AND kõzetbu-rokban jelentkezik (6. ábra).

Következtetések

A Turi J. [11] által kimu-tatott három ércesedési fo-

lyamat közül a legidõsebb (1) jellegzetes polimetallikusércesedés, kalkopirit, szfalerit, galenit fõ érces ásvá-nyokkal. Helyzete összhangban van azzal a megfigyelés-sel, hogy a korai ércesedés anyaga a középsõ (2) enar-git-luzonitos érces szakasz által elfoglalt területrõl eltû-nik, felemésztõdött. A késõi, (3) Au-Ag gazdag fakóér-ces fázis a terület keleti szegélyén, illetve felsõ kontaktu-sán felülírja az enargit-luzonitos ércesedést. A korábbifeltételezésekkel szemben [1, 2] az enargit-luzonitos ér-cesedés egykorú ugyan a breccsa képzõdéssel, de ez abreccsa nem üledékes módon az egykori felszínen, ha-nem felszínalatti helyzetben keletkezett, feltételezhetõ-en hidrotermális explózió útján.

5. ábra: A Lejtakna ércelõfordulás földtani szelvényeaz egyszerûsítések után, a SURPAC modell alapján

kihangsúlyozott kõzetkontúrokkal. Jól láthatóaz ércesedés súlypontjában megjelenõ kétfélebreccsásodás helyzete az andezithez képest.

6. ábra: A korai (SF), középsõ (EN) és a késõi (FE)ércesedési szakaszok megjelenése a földtani szelvényben.A láthatóság kedvéért a területi kiterjedésüket kézzel kontúroz-

tuk a szelvényre: korai=vízszintes sraff, középsõ=kereszt,késõi=négyzetes sraff.

4. ábra: A Lejtakna érctest 3D blokkmodellje a Fe elemzések (pirittartalom) alapján.A blokkmodell feletti felület az oligocén agyagmárga határa, illetve a külszín. A piritmentes(vas-elemzés nélküli) szakaszokat a blokkon kívül maradó fúrási nyomvonalak jelzik.

Az ábra színesben a belsõ hátsó borítón látható.

A világ rézbányászata

Közismert, hogy az acél és az alumínium mellett a réz isfontos szerepet játszik az ipar számára. Ma a legnagyobb réz-termelõk és részesedésük a világtermelésben:Chile 28%, Peru 13%, Ausztrália 12%,Mexikó 6%, USA 5%,Kína, Oroszország, Lengyelország és Indonézia 4-4%,Kongó és Zambia 3-3%,Kanada és Kazahsztán 1-1%,többi termelõ összesen 12%.

A világ összes termelése 2011-ben 15,7 Mt volt, de várha-tó, hogy az ipar egyre növekvõ igénye miatt 2016-ra már eléria 21,6 Mt/év értéket. A legnagyobb növekedésre a Mongóliá-ban belépõ Oyu Tlgoi bányától, valamint Kínától, Mexikótólés Zambiától lehet várni. Chile hatalmas készlete miatt a kö-

vetkezõ 20 évben továbbra is meghatározó szerepet fog ját-szani.

A réz ára az elmúlt pár évben 7300 és 8600 USD/t közöttmozgott. Az árak kialakulásában két ország � Kína és India �óriási igénye lényeges szerepet fog játszani. A világ többi or-szágában a felhasználás szintje nem változik.

Kína óriási mennyiségû fémrezet importál, India pedignagy összegeket fordít a rézérc feldolgozására, törõk, osztá-lyozók, kohók és hengermûvek beruházásaira. Az USA az or-szág réz igényének a felét a saját bányászatából biztosítja ésazt fõleg az autóipar használja fel, míg a másik felét az újra-hasznosításból fedezik.Engineering and Mining Journal 2013. július/szeptember

Bogdán Kálmán


A több évtizeddel ezelõtt született földtani kutatásiadatok modern számítástechnikai eszközök felhaszná-lásával történõ újrafeldolgozása igen hatékonyan javít abonyolult, sok fontos paraméterrel jellemzett lelõhelyekátláthatóságán, jelentõs többlet információt adhatnyersanyag elõfordulásaink rejtetten maradt, de hang-súlyt érdemlõ tulajdonságairól.


A tanulmány a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0005 jelû projekt részeként, a Miskolci Egyetem straté-giai kutatási területénmûködõ Fenntartható TermészetiErõforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ tevékeny-ségének részeként, az Új Széchenyi Terv keretében, azEurópai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alaptársfinanszírozásával valósult meg.

IRODALOM[1] Baksa Cs.:Új enargitos-luzonitos-pirites ércesedés a recski

Lahóca-hegy É-i elõterében; Földtani Közlöny, 75,78-54. (1975)

[2] Baksa Cs.: The genetic framework of the Recsk ore gene-sis; Acta Mineralogica-Petrologica, Szeged 26, 87-97.(1983)

[3] Földessy J.: A recski rétegvulkáni andezitösszlet; FöldtaniKözlöny 105, 625-645. (1975)

[4] Földessy J., Baksa Cs., Szebényi G., Polgár I.:A recski Lahó-ca földtani kutatásának története; Közlemény a ma-gyarországi ásványi nyersanyagok történetébõl XIII.Érckutatások Magyarországon a 20. században, pp.155-168. (2002)

[5] Földessy J., Seres-Hartai É., Szebényi G.:Distribution of goldmineralization in the Recsk Ore Complex, NE-Hun-gary; Acta Geologica Hungarica 47, 247-258. (2004)

[6] Földessy J., Zelenka T., Benedek K., Pécskay Z., Mádai F.:TheRecsk Paleogenemagmatism in a regional context� Recsk and Lahóca Geology of the Paleogene OreComplex; Publications of the University of MiskolcSeries A, Mining 73, 7-20. (2008a)

[7] Földessy J., Hartai É., Kupi L.: New data about the Lahócahigh sulfidisation mineralization � Recsk and LahócaGeology of the Paleogene Ore Complex; Publicationsof the University of Miskolc Series A, Mining 73, 129-143. (2008b)

[8] Less Gy., Báldi-Beke M., Pálfalvi S., Földessy, J., Kertész B.:New data on the age of the Recsk volcanics and of theadjacent sedimentary rocks; Publications of the Uni-versity of Miskolc Series A, Mining 73, 57-84. (2008)

[9]Molnár F., Jung P., Kupi L., Pogány A., Vágó E., Viktorik O.,PécskayZ., Hurai V.:Epithermal zones of the porphyry-skarn-epithermal ore complex at Recsk � Recsk andLahóca Geology of the Paleogene Ore Complex;Publications of the University of Miskolc Series A,Mining 73, 99-128. (2008)

[10] Takács Á.: Recski Lahóca-hegy fluidáramlási rendszeré-nek rekonstrukciója folyadékzárványok infravörösmikroszkópos vizsgálatával; Diplomamunka, ELTETTK Ásványtani Tanszék (2010)

[11] Turi J.: A recski Lejtakna hidrotermás paragenezisénekújravizsgálata. Msc szakdolgozat. ELTE TTK, Ásvány-tani Tanszék (2012)

[12] Wolstencroft A.: A lejtakna ásványvagyon becslése (in:Földessy J:, Az Lahóca aranyérc-kutatás földtani záró-jelentése). EMO 5146 (1994)

BÁNHÁZI RÓBERT földtudományi mérnök BSc (Miskolci Egyetem 2013) Diplomamunkájában földtani modellezésselfoglalkozott, azon belül a recski Lejtakna ércesedésének átértékelésével. Jelenleg munkakeresõ.

DR. FÖLDESSY JÁNOS egyetemi tanár, okl. geológus (ELTE 1970), a Miskolci Egyetem Ásványtani- Földtani Intézetoktatója. Korábban több ipari földtani kutatási projekt részvevõje és irányítója itthon és külföldön. A lahócai és lejtak-nai aranyérc kutatások (1993-1997) kezdeményezõje és irányítója.

TURI JUDIT okl. geológus MSc (ELTE 2013) A mester szakos diplomamunkája keretein belül szilárd nyersanyagku-tatással foglalkozott, bõvebben a recski Lejtakna ércesedésének hidrotermás ércásvány paragenezisével. Jelenlegmunkakeresõ.

IFJ. KASÓ ATTILA földtudományi mérnök BSc (Miskolci Egyetem, 2010), a Rotaqua Kft. terepi geológusa 2011 óta.Elsõdleges szakterülete térinformatikai modellezés. (Rudabánya, Gyöngyösoroszi-Mátraszentimre, Recsk-Lahócaterületeken).


Bevezetés

A rudabányai ércesedés már az õskortól kezdve is-mert. Nagyüzemi bányászat 1872-tõl folyt a területen,amely során a limonitos és sziderites vasércet fejtettékkezdetben külszínen, majd a föld alatt is egészen 1985-ig, amikor a kitermelés megszûnt. 2006-ban a RotaquaKft. indított újbóli kutatást Rudabányán, a MiskolciEgyetem Ásványtani-Földtani Intézetének bevonásá-val, amelynek célja a vasérc mellett a területen elõfor-duló Pb-, Zn-, Ag- és Cu-dúsulások lehatárolása és kép-zõdésének tisztázása.

Jelen munka a fenti kutatás részeként az alsó-triász(korábban �szeizi�) képzõdményekben (BódvaszilasiHomokkõ Formáció) elõforduló �savanyú pátvasérc�vagy �krémpát� ásványtani és geokémiai vizsgálati ered-ményeit közli.

Földtani felépítés

ADarnó-zóna ÉÉK-DDNY-i csapású fõvetõi a terü-letet néhány 100-1000 m széles pásztákra tagolják, elté-rõ paleo- és mezozoos rétegsorokkal. A fõvetõk a DK-ioldalon NyÉNy, az ÉNy-i oldalon KDK felé dõlnek.A pászták egy oldaleltolódás vetõszeleteiként pozitív vi-rágszerkezetként írhatóak le,melyet két oldalról több százméter mélységig süllyedt harmadidõszaki üledékekkelfeltöltött árkok kísérnek. A zóna tektonikus aktivitásánakcsúcsidõszaka amiocénre tehetõ, de amozgás feltehetõen

a pannonban és a ne-gyedidõszakban is folytató-dott [1].

A sziderites vasércese-dést hordozó, a virágszer-kezet tengelyében elhe-lyezkedõ pászta a legin-kább kiemelt helyzetû.Ennek Pantó G. által felis-mert jellegzetessége, hogy10-100 m nagyságrendbeesõ átmérõjû mészkõbõlvagy dolomitból és/vagyhomokkõbõl álló, brecs-csás anyagú kõzetblokkoktolódtak egymásra általá-ban néhány méter vastag,bár helyenként jelentõsenkivastagodó agyagmárga-mátrixba ágyazva [2].

Az érces zónában alegmélyebb ismert réteg-tani helyzetû kõzetanyag apermi Perkupai EvaporitFormáció anyaga. Erre azöld vagy lilásvörös ho-mokkõ, aleurolit, agyagkõ(Bódvaszilasi HomokkõFormáció) és a szürke

A savanyú pátvasérc ásványtani és geokémiai jellegeia rudabányai ércelõfordulásban

Mineralogical and geochemical characteristics of the �acidic sparry iron ore�in the Rudabánya ore deposit

BODOR SAROLTA okl. geológus � DR. KRISTÁLY FERENC okl. geológus � DR. NÉMETH NORBERT okl. geológusmérnök,okl. közgazdász � GERGES ANITA okl. geológusmérnök (Miskolci Egyetem, Ásványtani-Földtani Intézet) �

IFJ. KASÓ ATTILA okl. földtudományi mérnök (Rotaqua Kft.)

Munkánkban a rudabányai ércesedés területén elõforduló sava-nyú pátvasérc ásványtani és geokémiai vizsgálatának eredményeit kö-zöljük. A savanyú pátvasérc a Bódvaszilasi Homokkõ Formációbanelõforduló Fe- és Mg-tartalmú karbonát (�krémpát�), ami a koraidiagenetikus eredetû, pórus- és repedéskitöltõ karbonát-cement és aformáció felsõbb szakaszain megjelenõ karbonátos rétegek vasas me-taszomatózisával képzõdött, a bányászott pátvasérchez hasonlóan.A savanyú pátvasérc kitermelésére nem került sor, bár kutatásokkalfeltárt mennyisége jelentõs (15,114 Mt).

The results of the mineralogical and geochemical examination ofthe �acidic sparry iron ore� of Rudabánya ore deposit are presentedin this work. The acidic sparry iron ore (or �cream-spar�) is a Fe andMg carbonate in the Bódvaszilas Sandstone Formation, which hasformed by the metasomatism of the early diagenetic pore- and vein-filling carbonate cement and the carbonatic beds which occur in theupper parts of the formation, similar to the mined sparry iron ore.Nevertheless the acidic sparry iron ore was not exploited although itsquantity is significant (15.114 Mt).

1. ábra: Felsõ-perm � alsó-triász képzõdmények elvirétegoszlopa Rudabányán(Less et al. 2006 nyomán)

agyagkõ, agyagmárga és lemezes mészkõ (Szini MárgaFormáció) települ. A zavartalanabb peremi rétegsorok-ban erre települ a Szinpetri Mészkõ Formáció, majd atömeges vagy vastagpados dolomit (Gutensteini Formá-ció) (1. ábra), melyek a rudabányai elõfordulásban me-taszomatózis útján szideritesedett tömbök (pátvasérc)anyagát szolgáltatták.

A mezozoos rétegsor fiatalabb tagjainak kõzetei azércesedést tartalmazó pásztából hiányoznak. Az érceszónától kissé távolodva oligocén és miocén formációk ismegjelennek úgy ÉNY-on, mint DK-en. A szegélyi me-dencék pliocén képzõdménysora az alsó-pannon száraz-földi üledékekkel (Edelényi Tarkaagyag Formáció) kez-dõdik, és lignites tavi képzõdményekkel folytatódik [1].

A terület ércesedései

Rudabányán több különbözõ korú és eltérõ eredetûércesedési szakasz terméke találkozik. Genetikai kap-csolatukat elképzelésünk szerint egy hosszú élettartamúszerkezeti öv (a késõbbi Darnó-zóna) jelenti, mely szál-lító és befogadó szerepet játszott. Az eddig ismert leg-idõsebb ércesedés az adatok szerint az üledékes-exhalá-ciós eredetû, rétegkövetõ Pb-Zn-Ba ércesedés a SziniMárga Formáció képzõdményeihez kapcsolódva(1. táblázat). Ez csak a törészóna gyûrt, feltöredezett anya-gában, szétszabdalt blokkok formájában található [4].

Ennél fiatalabb hidrotermás metaszomatikus fo-lyamatok hozták létre dolomitban és mészkõben(Gutensteini Formáció) a karbonátos pátvasérceket, dea fekü Bódvaszilasi Homokkõ Formációt is érintették.A folyamat kora középsõ-triásznál fiatalabb [2].

A vasércképzõdés utáni szerkezet-alakulási folya-matok lejátszódását követõen jöttek létre a vasércetmetszõ törésekben, továbbá a dolomitok alkotta tekto-nikus breccsa kötõanyagában a pirit-kalkopirit-bornitércdúsulások, valamint az ezzel egyidõs teléres és kiszo-rításos Pb-Zn-Ba érces zónák (�baritos pátszegély� [2],[4]), valószínûleg a késõi mezozoikumban, illetve a pa-leogénben.

A legfiatalabb, rátelepült epitermális ércesedés fa-kóérces átitatások és kovás impregnáció formájában fõ-leg a rudabányai töréses öv középsõ és délnyugati sza-kaszán jelentkezik. Ezek az érces nyomok már részben

oxidált, barnavasércesedett kõzetanyagban találhatók,tehát feltételezhetõen a pátvasérc zóna és pátszegély ér-cek kiemelkedését követõen keletkeztek [1].

Vizsgálati módszerek

Avizsgált savanyú pátvasércminták összesen 9, a ru-dabányai külfejtés területén 2008 és 2010 között telepí-tett mélyfúrás anyagából származnak. A makroszkóposés petrográfiai mikroszkópos vizsgálatok mellett rönt-gen-pordiffrakciós mérések (Bruker D8 Advance por-diffraktométer, amely fõbb paraméterei: theta/theta go-niométer, dinamikus szcintillációs detektor, kerámiaröntgencsõ (Cu anód), hajlított grafit egykristály detek-tor oldali monokromátor, 40 kV gyorsítófeszültség, 40mAmintaáram), illetve pásztázó elektronmikroszkóposvizsgálatok (JEOL JXA 8600 Superprobe típusú készü-lék, 15 kV gyorsítófeszültség, 15 nA mintaáram) és 13Cés 18O stabilizotóp elemzések is készültek. Az izotópvizsgálatokat MTA Földtani és Geokémiai Intézetébenvégeztettük.

Savanyú pátvasérc

A bányászott �pátvasérc� túlnyomórészt az alsó-ani-susi dolomitból alakult ki; bár sokszor szideritnek hív-ják, azonban a fõbb alkotói emellett az ankerit, kalcit,

barit, kvarc, pi-rit, kalkopirit,hematit, galenités tetraedrit. Atektonikus ha-tásra összetört,márgába gyúró-dott blokkok arepedések felõlmetaszomatizá-lódtak, az össze-tételi különbsé-gek a metaszo-matózis változóerõsségébõladód-

nak, a dolomit és kalcit összetételû karbonátos kõzet-tömegek alig 1/3-a metaszomatizálódott. Az eredetiösszlet csaknem tiszta karbonát volt, amelyhez kevés,elszórt csillám, agyagásvány és kvarc társult, mintjárulékos kõzetalkotók. A pátvasérc szövete fõlegszabálytalan nyúlványokkal egymásba illeszkedõ(amöboid) szövet, saját alakú sziderit alig található. Apátvasérc kísérõ ásványa a barit, amely 8% tartalommalkõzetalkotó, és a pátvasérc tömzsök szegélyén önállóanis megjelenik [2].

Azonban a pátvasérc mellett ismert volt az ún. �sa-vanyú pátvasérc� vagy �krémpát� is Rudabányán, amiaz alsó-triász (�szeizi�) korú Bódvaszilasi Homokkõbenelõforduló ércesedés. Ez nem azonosítható a Deák-bá-nya nevû külfejtésben korábban e formáció anyagábóltermelt hematitos érccel [2], amely jelenleg már nemférhetõ hozzá feltárásban.


1. táblázat: Az ércesedések idõbeli tagolása és jellege mai ismereteink szerint

Érctípus Kor Jelleg Elsõdleges ércesedésólom-cink érc kora-triász rétegkövetõ szfalerit, galenit, piritvasérc középsõ-triásznál hidrotermás metaszo- hematit, sziderit, ankerit,

fiatalabb matózissal kiszorításos krémpátólom-cink- a vasércnél remobilizált, galenit, szfalerit, vörös-ezüst- barit érc fiatalabb, a Darnó- hidrotermális ezüstércek, akantit

zónánál idõsebbrézérc Darnó-zóna ? hidrotermális kalkopirit, bornit, pirit

kialakulását követõréz-ezüst-kvarc érc késõi, a epitermális fakóérc, szulfósók, ezüst-

rézércesedést Hg ásványokkövetõ

A Bódvaszilasi Homokkõ Formáció egy intertidális-szubtidális fáciesû képzõdmény, amely lilásvörös, zöl-desszürke színû homokkõ, aleurolit és agyagpala válta-kozásából épül fel. A formáció felsõ szakaszán gyakrankarbonátos rétegek is elõfordulnak [5].

A savanyú pátvasérccel részletesebben csak 1953-1964 között foglalkoztak, az akkori Fe-elemzések és ku-tatások alapján hasznosítható ércnek minõsítették, ámmagas SiO2-tartalmamiatt csak tartalék-készletként ke-rült nyilvántartásba. A savanyú pátvasérc földtani va-gyona 15,114 Mt [6].

Hernyák G. szerint [7] a savanyú pátvasérc, fõként acsapásirányú fõtörésvonalak mentén jelenik meg, vas-tagsága itt elérheti a 70 m-t, míg a törésvonalaktól távo-lodva az ércesedés intenzitása csökken. A krémpátösszetételét szideritnek írta le, amivel összenõve vagykülön-külön megjelenhet az ércesedés oxidos alakban(hematit) is. A rétegek mentén vagy telérszerûen je-lenik meg, valamint megemlíti, hogy a homokkõ réte-gekben a kvarcanyagot kiszorítja vagy magába zárja, ésnéha koncentrikusan, egymásba nõve is elõfordul.

Eredmények

A vizsgált fúrásokban, a Bódvaszilasi Homokkõegyes szakaszain, általában 1-2 cm vastag erekben, vagyakár többméter vastagságban összefüggõen, fakó, fehé-ressárga színû képzõdmény van jelen. Az összefüggõ fa-kó szakaszokon nem észlelhetõk a sziliciklaszos kõze-tekre utaló kõzettani és szedimentológiai jellegek. A vi-lágos szakaszok és erek makroszkóposan pátos karbo-nátként azonosíthatók, amelyek gyéren hematitpikke-lyesek. Szintén világossárga színû, kis méretû (1-5 mmátmérõjû) karbonátfoltok, fészkek is megfigyelhetõk arudabányai Bódvaszilasi Homokkõ mintákban, mint asziliciklasztos képzõdmények cementanyaga. Afészkek-foltok a nagyobb szemcseméretû laminákban(pl. finomszemcsés homokkõ) jelennek meg, ahol akõzet kompakt, ott jelentõsen kevesebb karbonát fordulelõ. A karbonát jól követi az eredeti rétegzést, pl. len-csés rétegzésnél a homoklencsék, keresztrétegzés eseténa finomszemcsés homoklaminák világossárga színûek.

A krémpát a vizsgálatok során lumineszcenciát nemmutatott a karbonátba beépült nagy Fe-tartalomkövetkeztében [8].

Az XRD vizsgálatok sziderit-magnezit elegyedésianyag jelenlétét mutatták ki. Az R-3c tércsoport refle-xióit figyeltük meg, a dhkl értékek a sziderit- és magne-zitcsúcsok közötti átmeneti értékeket mutatnak(2. ábra). A d(104) csúcs értéke 2,76-2,78 A° között válto-zik, a Fe-Mg helyettesítési arány szélesebb tartományátmutatva. Az egyes csúcsok intenzitásait jelentõs mér-tékben torzította a kitüntetett orientáció, de ezt aMarch-Dollase módszerrel korrigálva, a szideritcellárajellemzõ arányokat kaptuk. Rendszerint dolomit éskvarc kíséri a krémpátos anyagot.

A pásztázó elektronmikroszkópos és elektronmik-roszondás vizsgálatok során a krémpát összetételét is si-került meghatározni, megjelenésérõl pontosabb képetkapni. A pásztázó elektronmikroszkópos megfigyelésekszerint a karbonát gyakran zónásságot mutat, ami a ha-sadást követi (3. ábra), illetve a kristálytani irányok sze-rint alakul át.

A krémpát összetétele inhomogén, fõként Fe- ésMg-, valamint kis Mn-tartalmú karbonát alkotja, tehát

sziderit és magnezit közötti át-meneti fázis, amelyben a Fe- ésMg-tartalom igen gyakran, kisterületenként változik. Az elem-zett mintákban a Fe-tartalom0,11 és 0,84 között, a Mg-tar-talom 0,25 és 0,65 között vál-tozik az RCO3 képletben (R: Fe,Mg, Mn, Ca).

A 13C és 18O stabilizotóp-geo-kémiai elemzéseket a rudabányaikülfejtésbõl vett, reprezentatívkrémpát és pátvasérc mintákonvégezték. A mérések célja egy-részt a krémpát eredetének meg-határozása, másrészt a pátvas-érccel való összehasonlítása volt.


2. ábra: A krémpát minták XRD felvételei (CPS=counts per secundum, 2Theta=a goniométer szögállása fokban, WL � az alkalmazott sugárzás hullámhossza

A-ben, PDF � Powder Diffraction Files, az adatbázis és a kártyák referenciaszáma;a görbék alatt szaggatott vonal jelzi a levonható hátteret)

3. ábra: Zónásságot mutató krémpát szöveti képe(BSE felvétel)

Amért értékeket a δ13C � δ18O diagramon ábrázolvaa krémpát és pátvasérc minták egy halmazban tömörül-nek, azon belül két csoportot alkotnak (4. ábra). A δ18Oés δ13C értékek pozitív korrelációt mutatnak egymással.

Összehasonlításként Hofstra és társai [9] rudabányaibreccsásodott dolomit és hidrotermális sziderit min-táinak δ18O és δ13C értékeit is ábrázoltuk a diagramon.Ezek, valamint a krémpát és pátvasérc δ13C és δ18Oértékei igen hasonlóak egymáshoz, és azMVT-típusú Pb-Zn-telepek hidrotermális dolomit mezõjébe esnek [9].

A rudabányai T-12/A fúrás egy vastag karbonátosszakaszán elszórtan néhány kis méretû (kb. 0,3-1 cm át-mérõjû), barnásvörös színû, gyakran hintett pirittelkísért folt látható, amelyek a mikroszkópos és elektron-mikroszkópos vizsgálatok alapján túlnyomórészt idio-morf-hipidiomorf kvarcokból állnak, amelyekhez min-den esetben pikkelyes megjelenésû hematit kapcsoló-dik, ami gyakran a kvarcban jelenik meg, míg a pirit sa-ját alakú. Az egyik ilyen foltban a pirit mellett szabadszemmel nem látható, apró, hintett, 1-5 µm méretûkassziterit is megjelenik.

A fázis azonban nemcsak a klasztban, hanem azalatta lévõ 1 m-es krémpát szakaszban is, vékony (max.0,5 mm széles) kvarc erekben is jelen van.

Jellegzetes, hogy az alig észrevehetõ kvarcerek közelegy irányba orientálódnak a krémpátban. Helyenkéntritkán, apró (1-10 µm) xenotim is megjelenik a kasszite-rit mellett. A foltok határozott körvonallal különülnekel a krémpáttól, azonban kis számuk miatt egyelõrenem lehet biztosan eldönteni, hogy ezek vajon a vékonykvarcerek helyi kiszélesedései, ahol a pirit hematittávaló átalakulása okozza a vörös színt, vagy esetleg aBódvaszilasi Homokkõ kis fragmentumai lehetnek.

A kassziterit a kvarcszemcsék vagy a piritek szélén,hozzájuk kapcsolódva helyezkedik el, és egyes esetek-ben a pirit ránõtt, magába is foglalja. A xenotim a ruda-bányai Bódvaszilasi Homokkõ mintáiban törmelékesformában is elõfordul.

A szabad szemmel nem észlelhetõ kassziterit és xe-notim dúsulása sem röntgen-pordiffrakciós módszerrel,sem kémiai elemzéssel nem mutatható ki.

A kassziterit- és xenotim-tartalmú krémpát mintában0,743 ppm Au is megjelenik. A fenti krémpátos szakasz-

ból további ICP-MSelemzések egymin-tában 1,28 ppm, egy másikban pedig0,772 ppmAu-tartalmat mutattak ki.

A homokkõ-aleurolit típusú kõzet-anyagok teljeskõzet-elemzéseiben azátlagos aranytartalom az agyagmárgák-hoz és karbonátos képzõdményekhezképest többmint kétszeres, ami néhányjelentõsen kiugró értéknek köszönhetõ,amelyek rendre a metaszomatózissalérintett, szideritesedett és kovásodott(krémpátos) szövetû szakaszokhozkapcsolódik. A homokkõ aranyelosz-lása szélsõséges, amire az értékek jelen-tõs szórása utal. Figyelemre méltóellenben, hogy a metaszomatózissal

érintett, homokkövön kívüli kõzetanyagban (5. ábra), bára mintaszám kicsi, megnövekedett általános aranykon-centráció figyelhetõ meg, kiugró értékek nélkül.

Az aranytartalom és az egyéb elemek koncentráció-értékei között korrelációs kapcsolatokat keresve megál-lapítható, hogy a legjelentõsebb dúsulást tartalmazó ho-mokkövekben az aranynak nincs jellemzõ kísérõ elem-együttese, nem kapcsolódik színesfém-szulfidokhoz, bárjellemzõen a krémpátos szakaszokban dúsul, valamint avassal és a magnéziummal sejthetõ gyenge kapcsolat.

Azonban az aranyat egyelõre semmilyen más mód-szerrel nem sikerült észlelni a krémpátban, így nem tud-ni, milyen formában és pontosan milyen fázishoz kap-csolódóan van jelen.


4. ábra: Az elemzett pátvasérc és krémpát minták, valamint az összehasonlítóminták [5] értékei a δ18O � δ13C diagramon

5. ábra: A savanyú pátvasérc elõfordulása Rudabányán,az arany dúsulást harántoló fúrások feltüntetésévelJelmagyarázat: 1. vízfolyások, 2. utak, 3. kutatási terület,4. település, 5. 0,1 g/t meghaladó arany dúsulást harántoló

fúrások, 6. a jelenlegi kutatási program egyéb elkészült fúrásai,7. fõ tektonikai zónák nyomvonalai, 8. savanyú pátvasércetharántolt fúrások 100 m-es sugarú közvetlen környezete

Következtetések

A rudabányai Bódvaszilasi Homokkõben elõfordulósavanyú pátvasérc pontos összetételét és alapvetõ kris-tályszerkezeti jellemzõit is sikerült leírni. A krémpát ál-talában kisMn-tartalmú sziderit és magnezit szilárd ele-gye, a domináló sziderit és magnezit aránya (Mg/Fearány) a fázisban igen változó, néhány µm-enként kü-lönbségeket mutat. A krémpát kristályszerkezete szin-tén a magnezithez és sziderithez hasonló, a krémpát jel-lemzõ röntgen-pordiffrakciós csúcsai megfeleltethetõkszilárd elegyére jellemzõ reflexióknak.

A savanyú pátvasérc képzõdésre a nagyüzemi bá-nyászat során számos elmélet született. Pantó G. [2] aszeizi �tarka homokkõcsoport� kötõanyagában (aDeák-bányából) helyenként csomókban és sávokban fi-gyelemre méltó mennyiségû, üledékes eredetû vaskar-bonátot ír le, és a helyenként apró fészkekben megjele-nõ �vascsillám� anyagát is üledékes vasfelhalmozódás-sal magyarázza [2]. Hernyák G. [7] szerint a savanyúpátvasérc a tektonikailag legjobban felmorzsolt zónák-ban, a szeizi képzõdmények karbonátos szakaszain, hid-rotermális metaszomatózis hatására jött létre, csakúgy,mint a fiatalabb dolomitban és mészkõben jelenlévõpátvasérc, azonban kisebb mennyiségben, mivel a szeiziképzõdményekben alárendelten fordulnak elõ kar-bonátos rétegek. Azonban nem zárja ki a krémpátüledékes eredetét sem, bár megjegyzi, hogy ez nembizonyítható. A Hernyák-féle �savanyú érc� a krémpátmellett a hematitot is magába foglalja, utóbbiképzõdése véleménye szerint üledékes és hidrotermáliseredetû [7]. Az üledékes hematit fõként a homokkövesrétegekben, igen kis mennyiségben fordul elõ, míg ahidrotermális kiválású leggyakrabban sziderittel, kvarc-cal és barittal összenõve figyelhetõ meg. Az ércesedéstszerinte agyagásványosodás és kovával való átitatódás iskísérte, valamint a kísérõ ásványok közé sorolja a bari-tot, kalcitot, kvarcot és alárendelten különféle szulfi-dokat (pirit, kalkopirit, galenit).

A krémpát és pátvasérc mintákon végzett 13C és 18Ostabilizotóp-vizsgálatok eredményei egymáshoz hason-lóak, illetve Hofstra és társai értékeivel [9] közel azono-sak. Véleményünk szerint a savanyú pátvasérc a dolo-mitosodott, sekély diagenetikus eredetû pórus- és repe-déskitöltõ cement, illetve a felsõbb szakaszokon megje-lenõ karbonátos szakaszok vasas metaszomatózisa so-rán jött létre. A metaszomatózis a stabilizotóp eredmé-nyek alapján a bányászott pátvasércet létrehozó folya-mattal azonos, illetve a krémpát és pátvasérc protolitjais hasonló összetételû lehetett. A krémpátban megjele-nõ gyakori zónásság, ami esetenként romboéder szerintjelenik meg, megegyezik a Pantó G. ésMoser K. [10] ál-tal leírtakkal és Szakáll S. [11] pásztázó elektronmik-roszkópos megfigyeléseivel, akik a kristálytani irányokszerint elhatárolódó vagy a szabálytalan nyúlványokkalegymásba illeszkedõ szemcsékbõl álló, homöoblasztosszövetû pátvasércben teljesen hasonló jelenséget írtakle, amelyet azzal magyaráznak, hogy a metaszomatózis-kor a dolomitkristályok romboéderlapjaival párhuza-

mosan, frontszerûen haladt elõre az elemhelyettesítés.Kiss dolomitosodás-magnezitesedés problémakörébenvégzett kísérleti eredményei is rámutatnak arra, hogy akationcsere intenzitása a romboédersíkban fokozottabb[12]. A krémpátban a sziderit és magnezit szilárd elegyemellett esetenként elõforduló Fe tartalmú dolomit szin-tén arra utal, hogy feltehetõen egy eredetileg dolomitösszetételû karbonátot ért a vasas metaszomatózis. En-nek során a Ca vassal való helyettesítése kisebb-na-gyobb arányban történt meg, a bányászott pátvasérchezhasonlóan.

Habár a Rudabányán elõször leírt, krémpátbanmegjelenõ kassziterit egy lehetséges akcesszória (ne-hézásvány) sziliciklasztos kõzetekben, megjelenésealapján nem törmelékes eredetû, ami az eddigi ércgene-tikai modelleket figyelembe véve igen különösnek hatRudabányán. A kassziterit hintett, kvarchoz és pirithezkapcsolódó megjelenése alapján feltehetõen inkábbhidrotermális képzõdésû, mint üledékes (torlat). Ehhezhasonlóan az akár 10 µm-es, idiomorf kristályokat al-kotó xenotim megjelenése sem törmelékes eredetreutal, bár ritkán a Rudabánya területén feltárt Bódvaszi-lasi Homokkõben akcesszóriaként is elõfordul.


A mintákhoz és az elemzési információkhoz valóhozzáférést a Rotaqua Kft. biztosította.

A tanulmány a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0005 jelû projekt részeként, a Miskolci Egyetem straté-giai kutatási területénmûködõ Fenntartható TermészetiErõforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ tevékeny-ségének részeként, az Új Széchenyi Terv keretében, azEurópai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alaptársfinanszírozásával valósult meg.

IRODALOM[1] Földessy J., Németh N., Gerges A.: A rudabányai színesfém-

ércesedés újrakutatásának elõzetes eredményei. �Földtani Közlöny 140/3, 281-292 (2010)

[2] Pantó G.:A rudabányai vasércvonulat földtani felépítése. �MÁFI Évkönyv, 44/2, 327-490 (1956)

[3] Less Gy., Kovács S., Szentpétery I., Grill J., Róth L., GyuriczaGy., Sásdi L., PirosO., Réti Zs., Elsholz L., Árkai P., NagyE., Borka Zs., Harnos J., Zelenka T.: Az Aggtelek-Rudabányai-hegység földtana. Magyarázó az Aggte-lek-Rudabányai-hegység 1988-ban megjelent 1:25 000méretarányú fedetlen földtani térképéhez, MÁFIkiadvány, Budapest, p. 92 (2006)

[4] Németh N., Földessy J., Kupi L., Iglesias J. G.: Zn-Pb mine-ralization types in theRudabánya ore bearing complex.� Carpathian Journal of Earth and EnvironmentalSciences 8/1, 47-58 (2013)

[5]Kovács S., LessGy., Hips K., Piros O., Józsa S.:Aggtelek-Ru-dabányai-egységek. � In: Haas J. (szerk.): Magyaror-szág geológiája. Triász, ELTEEötvös Kiadó, Budapest,197-216 (2004)

[6] Fodor B.: Kutatási zárójelentés, Rudabánya, Andrássy III.részterület, Andrássy I., II. és Vilmos bányarészek vas-érc, kalkopirites rézérc, polimetallikus ólomérc vala-



mint az önálló barittestek ásványvagyonáról II. kötet,Készletszámítás. (2010)

[7] Hernyák G.: Krémpát és hematit a rudabányai szeiziképzõdményekben. � Földtani kutatás, 10/1, 1-6 (1967)

[8] Boggs S. Jr., Krinsley D.: Application of cathodolumines-cence imaging to the study of sedimentary rocks,Cambridge University Press, New York, p. 165 (2006)

[9] Hofstra A. H., Korpás L., Csalagovits I., Johnson C. A.,ChristiansenW.D.: Stable isotopic study of theRudabá-nya iron mine, a carbonate-hosted siderite, barite,

base-metal sulfide replacement deposit. � GeologicaHungarica, Series Geologica 24, 295-302 (1999)

[10] Pantó G., Moser K.: Vasérc 92 � Összefoglaló földtani je-lentés aRudabánya környéki vasérckutatásokról. I. kö-tet, p. 226 (1955)

[11] Szakáll S.: Rudabánya ásványai, Kõország kiadó, Buda-pest, p. 176 (2001)

[12] Kiss J.: Dolomitosodás-dedolomitosodás-rekalcitosodáshidrotermális keretek között, Módszertani közlemé-nyek, MÁFI kiadvány, p. 90 (1981)

BODOR SAROLTA az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett geológus oklevelet 2009-ben. 2009-2012 között aMiskolci EgyetemMikoviny Sámuel Doktori Iskola PhD hallgatója volt.

DR. KRISTÁLY FERENC okleveles geológus, ásványtan szakképzéssel. Szakterülete a kerámiaiparhoz, nyersanyag-ku-tatáshoz és egyéb ipari ágazatokhoz szükséges anyagvizsgálat, valamint az iparban alkalmazott, topografikus, illetve ré-gészeti vonatkozású ásványtani problémákkal, mintázási és preparátum készítési módszertannal foglalkozik, továbbáröntgen-pordiffrakciós, termoanalitikai és mikroszkópiai vizsgálatokkal számos más tématerület kutatásait segíti. Az ok-tatásban a Környezeti ásványtan, Nemérces ipari nyersanyagok és Archeometria tárgyakat/gyakorlatokat tart, nemzet-közi workshop-ok, terepgyakorlatok szervezésében és lebonyolításában vesz részt.

DR. NÉMETH NORBERT a Miskolci Egyetem Ásványtani-Földtani Intézetének adjunktusa. Okl. geológusmérnök,PhD fokozatát 2006-ban nyerte el a Mikovinyi Sámuel Doktori Iskolában. Elsõdleges szakterülete a szerkezetföldtan.2007 óta dolgozik oktatási feladatai ellátása mellett a rudabányai színesfémérc-kutatási projektben.

GERGES ANITA okl. geológusmérnök, diplomáját a Miskolci Egyetemen szerezte 2007-ben, ahol jelenleg is dolgozik.

ifj. KASÓ ATTILA földtudományi mérnök (Miskolci Egyetem, 2010), a Rotaqua Kft. terepi geológusa.

Állásfoglalás a természeti erõforrásokról

AGazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsé-ge (GTTSZ) és az Országos Magyar Bányászati és Kohá-szati Egyesület (OMBKE) 2013. október 15-én országoskonferenciát tartott ,,Természeti Erõforrásaink� címmel.A konferencián természeti erõforrásaink: a föld, a fel-színi vizek, az ásványi nyersanyagok témában voltak elõ-adások. Az elõadók javaslatokat tettek a hazai termé-szeti erõforrásaink fokozottabb kihasználási lehetõsé-geire és ennek a nemzetgazdaságra gyakorolt várhatóhatásaira.

A Konferencia a fenti célok elérése érdekében az aláb-biakat javasolja:1. A mezõgazdasági ágazatban célszerû lenne kidolgoz-ni egy államilag szabályozott hatósági rendeletet,amely prioritást jelenthetne a hazai élelmiszerek ke-reskedelme, a feldolgozóipar újbóli megteremtése, akertészeti ágazatok, és az állattartás fejlesztési lehetõ-ségei számára.

2. Az agrárgazdaságmegerõsödéséhez szükség van a pénzügyiés a humán erõforrások fokozottabb igénybevételi lehetõsé-geire (adó-, járulék kedvezmények, uniós támogatások, kö-zép- és felsõfokú szakképzés, tudományos kutatások).

3. Az ország felszíni vízi erõforrásai Európában kiemel-kedõek, azonban a lehetõségeket a bizonyítottan je-lentõs nemzetgazdasági elõnyök ellenére a politikai-és zöld lobbi érdekei miatt nem lehet kihasználni.

4. A Nemzeti Energia Stratégia 20%-os megújuló ener-gia felhasználást tervez, ugyanakkor a legolcsóbbenergiatermelési, mezõgazdasági, hajózási, árvízvé-delmi, környezetvédelmi elõnyökkel rendelkezõ víz-erõmûvek építése még mindig tabu-téma. Szükséglenne kidolgozni egy átfogó, a felszíni vizekre kidol-

gozott stratégiai koncepciót, amely magába foglalja avízerõmûvek, a hajózás, a belvízvédelem, az árvízvé-delem lehetséges alternatíváit.

5. A hazai természeti erõforrásoknak a nemzeti vagyontmeghatározó része az ásványvagyon, in situ értékeközel azonos az államadóság mértékével. Ennek elle-nére az ásványvagyon fokozottabb igénybevételét atulajdonos nemhogy támogatná, hanem a zöld és azimport lobbi érdekeinek megfelelõen a hazai ásvány-vagyon kitermelését ellehetetleníti.

6. Az ásványi nyersanyagok kitermelésének a jogi sza-bályozását szükséges módosítani úgy, hogy prioritástélvezzen a jelenlegi hátrányos jogi szabályozássalszemben. A hazai erõforrások, ásványi nyersanyagokfokozottabb igénybevétele nemzetgazdasági, bizton-sági, munkahely-teremtési érdek, nem írhatja felülegy tudománytalan, de erõs lobbiérdek (pl. a CO2-ke-reskedelem).A Konferencián elhangzott elõadások, hozzászólá-

sok egyetértettek abban, hogy az ország természeti erõ-forrásai nincsenek kihasználva. Az import lobbi és azEU erõsebb érdekérvényesítõ szerepe miatt a hazaierõforrások igénybevétele háttérbe szorult. A hazai ter-mészeti erõforrások fokozottabb igénybevétele csök-kentheti az importfüggõséget, munkahelyet teremt, ésjelentõsen növelhetné a nemzetgazdaság bevételeit.

Mindezeket figyelembe véve a Konferencia javasolja ahazai természeti erõforrások fokozottabb igénybevételét.

Budapest, 2013. 10. 15.dr. Gál István sk. dr. Tóth János sk. dr. Nagy Lajos sk.

elnök fõtitkár elnökTermészeti GTTSZ OMBKE

Erõforrás Bizottság


Bevezetés

Az emberiség története során a nyersanyagok fon-tossági sorrendje idõben változott és a felhasznált nyers-anyagok spektruma folyamatosan bõvült. A nemesfé-mek, a kõsó, a kõszén kutatása mellett elõbb az újabbenergiahordozók (kõolaj és földgáz, urán) kutatása ésbányászata vált fontossá, majd a víz, továbbá a nemenergiahordozó nyersanyagok, mint az érces és egyébásványi anyagok kutatása is elõtérbe került. Az 1951-ben Sopronban alapított, majd 1959-tõl Miskolcon mû-ködõ Geofizikai Tanszék kutatási profiljában a megala-pítástól fogva a nyersanyagok felkutatásához és kiter-meléséhez kapcsolódó alap- és alkalmazott kutatások,módszer- és mûszerfejlesztések a legfontosabbak. AzEurópai Unió 2010-ben 14 stratégiailag kritikus nyers-

anyagcsoportot definiált, amelyek folyamatos biztosítá-sa a korszerû gazdaságban elengedhetetlen és csupán ajelenlegi életszínvonal fenntartásához is szükséges. Kor-látozott mennyiségük (Európára ez különösen érvé-nyes) és az elsõsorban a high-tech területén jelentkezõnövekvõ igény indokolja ezen elsõdleges nyersanyagokmegkutatását. Magyarországon több berillium (Be) elõ-fordulás is ismeretes, melyek közül a Bükkszentkeresztkörnyéki kiemelkedõen fontos. Megjegyezzük, hogy az50-es években a Be detektálására magkémiai reakciónalapuló eljárást is bevezettek, azonban ez nem terjedtel. A berillium elsõsorban közvetetten kutatható,ugyanis együtt fordul elõ az U, P, Th (urán, foszfor, tóri-um) és a REE (rare earth element � ritkaföldfém �RFF)ásványaival, melyek közül az U radiometriai kutatása

A bükkszentkereszti területen végzett geofizikai mérések eredményeiGeophysical measurements in the vicinity of Bükkszentkereszt

DR. PETHÕ GÁBOR okl. bányamérnök, a mûszaki tudományok kandidátusa, tudományos fõmunkatárs;DR. ORMOS TAMÁS okl. bányamérnök, a mûszaki tudományok kandidátusa, egyetemi magántanár;

DR. TURAI ENDRE okl. bányamérnök, gazdasági szakokl. mérnök-közgazdász, a mûszaki tudományok kandidátusa,intézetigazgató, egyetemi docens; DR. SZABÓ NORBERT PÉTER okl. geofizikusmérnök, egyetemi docens;

BULLA DÁVID okl. geofizikusmérnök, tanszéki mérnök, Geofizikai Intézeti Tanszék;DR. NÉMETH NORBERT okl. geológusmérnök, okl. közgazdász, egyetemi adjunktus, Földtan, Teleptani Intézeti Tanszék;DR. ZERGI ISTVÁN okl. bányamérnök; BENÕ DÁVID környezetgazdálkodási agrármérnök, tudományos segédmunkatárs;

KOCSIS SÁNDOR okl. mérnök-informatikus, PhD hallgató, Geodéziai és Bányaméréstani Intézeti Tanszék

Jelen tanulmány összefoglalást nyújt a Miskolci Egyetem �Nem-zetközi együttmûködésben megvalósuló alapkutatás a kritikus nyers-anyagok hazai gazdaságfejlesztõ potenciáljának kiaknázására �CriticEl� (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0005) c. projektjében aBükkszentkereszt és Bükkszentlászló között elvégzett felszíni geofizi-kai mérésekrõl és ismerteti az azokból levonható geofizikai és földtanikövetkeztetéseket.

The EU judged 14 raw materials as �strategically critical ele-ments� in 2010 and among them beryllium was also listed. There is anincreasing need to meet the demand for these elements, for this reasonemphasis has been put on their exploration as well. Beryllium (Be)indications are known in Hungary and the one in the vicinity ofBükkszentkereszt can be considered as the most significant domesticBe occurrence. This study provides an overview about the geophysicalmeasurements carried out to gain more knowledge about the investi-gated area. VLF, spectral radiometry, magnetic, multielectrode resis-tivity and multielectrode induced polarization measurements weremade along profiles. In the course of interpretation the core descrip-tion and well logs of the boreholes drilled earlier were also taken intoaccount. In our exploration area the zones with Be are relatively closeto the surface (5-30 m). Natural gamma-ray measurement does nothave exploration depth reaching this zone. At the same time additio-nal near-surface geophysical methods can be applied not only tolocate structural changes (including faults) but also to delineate zoneof beryllium if it is connected to U rich formations. It was experiencedthat these zones were overlying high resistivity and low chargeabilitymetavolcanics with high SiO2 content. Conversely, the zones with orehave low resistivity and high chargeability mainly due to the greaterclay content and for their delineation the simultaneous resistivity andinduced polarization measurements can be highly suggested.

közismert. Ugyanakkor általában igaz, hogy ezen ás-ványtársulásokat magukba foglaló kõzettestek más kõ-zetfizikai paraméterekben is eltérést mutathatnak kör-nyezetükhöz képest.

A kutatási terület földtani jellemzése

A kutatási terület egy fontos szerkezeti határzónaközelében helyezkedik el, ahol részint tömeges, részinttûzköves mészkõ érintkezik tektonikusan a BagolyhegyiMetariolit Formáció anyagával; a vizsgált ércesedés eh-hez a rétegtani egységhez kapcsolódik. Az ebbe foglalttöbbféle kõzettípust a vulkáni eredet köti össze; eredeti-leg valószínûleg különféle, olykor áthalmozott piro-klasztikumok alkották az anyag zömét, amelyet lávates-tek és kõzettelérek jártak át. Az anyag azonban kis fo-kon metamorfizálódott és képlékeny deformációt szen-vedett, és az eredeti szöveti elemek (pl. folyási redõk)csak ott õrzõdtek meg, ahol egy-egy kõzettest ezt meg-elõzõen átkovásodott. Ezeken a részeken kívül levele-sen elváló, kevéssé állékony palává alakult át, amelynekfõ kõzetalkotó ásványai változó arányban a kvarc, aföldpátok és a különféle lemezszilikátok (szericit). Gya-koriak és akár több méteres vastagságot érhetnek el apalásodás utáni kvarcerek és -fészkek. A metamorfózismiatt az eredeti képzõdési kor sem állapítható megpontosan; rétegtani helyzete szerint a formáció valószí-nûleg a triász karni emeletének alját képviseli [5].

A kutatás tárgyát a kvarc-szericitpalában a korábbiuránkutatás [1] megállapítása szerint szórványos len-csék formájában megjelenõ urán-, mangán- és beril-liumdúsulást hordozó apatit jelenti, amelyet annak ide-jén egy patakmeder melletti letakarításban és néhánysekélyfúrásban sikerült megtalálni a patakvölgy délkele-ti oldalán. Az általunk újra letakarított patakparti feltá-rásban (melynek helye az 1. ábra térképén látható) ez azanyag egy erõsen mállott, agyagos palamátrixba tele-pült, 1-2 dm vastag, sötét színû, redõzött réteg formájá-ban jelent meg.

Felszíni térképezés útján nem lehet egyértelmû kõ-zettest-határokat meghatározni a területen. A kõzet-anyag feltártsága gyenge, még a mélyen bevágott patak-meder oldalában sincs természetes kibúvás. Fölötte adélkeleti oldalon a lejtõbõl kiemelkedõ sziklák anyagatömeges, palás mészkõ és annak breccsája, ám ezeket akorábbi kutatás fúrásainak tanúsága szerint még meta-vulkanit-anyag fogja körül � tehát elszigetelt tömbök �az összefüggõ mészkõtest É-D-i sziklagerinc formájá-ban kiemelkedõ határa távolabb húzódik az Alsó-Bagoly-hegy oldalán, valamint K-Ny-i csapásban aMesszelátón. Mindez arra utal, hogy a lejtõn a kvarc-szericitpala fölött nagy vastagságú málladék halmozó-dott fel, amelybe az állékonyabb kõzetanyag (tömegesmészkõ és kovás metariolit) törmeléke, esetenkénttömbjei ágyazódtak be. A több 10 m átmérõt elérõmészkõtömbök ugyanakkor valószínûleg vetõ menti el-mozdulások során szakadhattak el a fõ mészkõtömeg-tõl, és kerülhettek a metariolit-mátrixukba.

A területen elvégzett geodéziai mérések

A bükkszentkereszti geofizikai szelvények pozíciójátEOV (Egységes Országos Vetület) rendszerben az1. ábra mutatja. A mérési vonalak jellemzõ pontjai ko-ordinátáinak geodéziai bemérése viszonylag egyszerû-nek tûnhet, ám a terepviszonyok (fedettség, telefon- ésinternet-hálózati jelhiány) miatt a megoldás csak közve-tett módon adható meg. A kutatási területen a terep fe-dettsége miatt a mérési vonalak koordinátáit csak GPS-mûszerrel közvetlenül nem lehetett meghatározni.

A bükkszentkereszti területen elõzetes terepbejárá-sokat és geodéziai próbaméréseket kellett végeznünk,melynek során a felmérendõ terület közelében (0,5-1km) találtunk egy olyan helyet, ahol telefon- és internet-hálózati jel is volt, és egyben megvalósult a 3 másodper-ces idõkorlát a korrekciós jelek vételekor. A mérésekmenete a következõ volt: GPS segítségével (TopconHiper+ RTKGPS mérési pontosság: +/- 15 mm) meg-határoztuk az illesztõpontok koordinátáit WGS84(World Geodetic System 84) rendszerben, majd akoordinátákat átszámítottuk EOV rendszerbeli koor-dinátákká. A további méréseket ún. földi eljárássalLeica FlexLine TS06 mérõállomással végeztük (szög-mérés pontossága: 2-5�; távolságmérés pontossága:1,5-3 mm). Az illesztõpontok felhasználásával tájékozóméréseket végeztünk (meghatároztuk az álláspontunkkoordinátáit, valamint az ún. középtájékozási szöget).Ezután hosszúoldalas, vesztettpontos, kényszerközpon-tosított sokszögvonalat vezettünk a felmérendõ terüle-tig, ahol a részletes felmérést már közvetlenül EOVrendszerben végeztük el.

Bükkszentkereszt-Bükkszentlászló környékiradiometriai mérések

A Bükkszentkereszt és Bükkszentlászló közötti be-rillium elõfordulás felfedezése hasadóanyag kutatáshozkapcsolódik [1, 4, 9, 10]. ABükkben a hasadóanyag geo-


1. ábra: A legfontosabb földtani képzõdményeket,a mérési vonalak és az értékelés során felhasználtkorábbi sekélyfúrások helyét szemléltetõ térkép

fizikai kutatásának kezdete az 1955-ben végrehajtott lé-gi (integrált) természetes gamma-sugárzás méréshezköthetõ. Ennek eredményeit kiértékelve valószínûsítet-ték a Bükkszentkereszt környéki metavulkanitok sugár-zóanyag tartalmát. A földfelszíni ellenõrzõ mérésekalapján jelölték ki a Felsõ-Bagoly-hegyi (Bszk-1) fúráshelyét. A megnövekedett természetes gamma-sugárzásiszintet a metariolit magas kálium tartalma indokolta.Légi természetes gamma-sugárzás mérést 1967-1969között ismét végeztek a terület felett, de ekkormár a su-gárzás mértékének energia szerinti eloszlását is figye-lembe vevõ spektrális üzemmódot alkalmaztak, így azössz-gamma intenzitás mellett a kõzet urán, tórium éskálium koncentrációjának meghatározása is lehetségesvolt. A bükki légi radiometriai mérések a korábbi ano-máliákhoz kapcsolódóan a káliumon kívül urán jelenlé-tére is utaltak. A teljes sugárzáshoz képest gyenge, deegyértelmûen jelentkezõ uránhoz kapcsolódó spektrálisösszetevõ miatt részletes terepi (felszíni) radiometriaifelmérést hajtottak végre a területen, az eredményeket1974-ben 1:5000 méretarányban készült térképen adtákmeg. Ezen térkép felhasználásával kisebb (néhány cmvastag) fedettség mellett Bükkszentkereszt és Bükk-szentlászló környékén a különbözõ metavulkanitok el-különíthetõk a mészkõtõl. A területen a legnagyobb Thkoncentrációval a Bagolyhegyi Metariolit jellemezhetõ,értéke elérheti a 20 ppm-t is [15], és ez a Th koncentrá-ció érték hasonló, mint a bükkaljai riolit [16] esetén. Afelszíni térképezés során uránércesedésre utaló, na-gyobb természetes gamma anomáliát is sikerült mérni:a sugárzás forrását a Bükkszentlászló feletti Hõsök-for-rásánál lévõ völgy oldalában találták meg, ahol többnagyméretû feltárást, sekély aknát létesítettek és egy338 m hosszú, 45 fokos ferde fúrást is kihajtottak. Kide-rült, hogy a mangánoxidos, foszfatitos urántartalmú kõ-zetanyag mállott szericitpalában szeszélyes és változóvastagságú, kiékelõdõ lencséket alkot [9]. Az ércanyagösszetételének más elemekre is kiterjedõ részleteselemzése alapján vált ismertté, hogy az urántartalom100-400 g/t (összehasonlításképpen a mecseki nyersércurántartalma 800-900 g/t) volt. Az urán mellett foszfor,mangán, ólom, cink és ritkaföldfémek mutatkoztaknagy � 100-300 g/t � berillium tartalommal [4]. A terüle-ten az U-tartalmú érces kõzettestek � melyekben a be-rillium elõfordulást is valószínûsíteni lehet � lehatárolá-sa fúrásokban elvégzett természetes gamma mérésekrévén csak részben történt meg. Az általunk elvégzettfelszíni radiometriai mérésekkel elsõsorban a lejtõtör-melék, illetve a szálban álló kõzetek felett az ép kõzetin-situ radiometriai jellemzõit tudtuk megállapítani. Ageokémiai és ásvány-kõzettani vizsgálatok mellett to-vábbi geológiai-geofizikai kutatások szükségesek az ér-ces kõzettestek megismerésére.

A radiometriai méréseink során a spektrális méréstlehetõvé tevõ GAMMASurveyort és integrális módbanaMÉVNC-483mûszert használtuk. Elõbbi egy 512 csa-tornás digitális mûszer, mely az U és Th koncentrációtppm-ben, a K koncentrációt %-ban határozza meg azösszbeütésszám (cps) és a dózisteljesítmény (nGy/h)

mellett. A vizsgált területen található mészkõ K-tartal-ma 0,2%;U és Th koncentrációja 2 ppm, illetve 0,5 ppmalatti volt és a dózis teljesítmény értéke 15 nGy/h-nál ki-sebb. A szálban álló metariolitok radiometriai jellemzõia következõk voltak: K-tartalom 2,5-4,5%; U koncent-ráció 4,5-7 ppm; Th koncentráció 2-10 ppm közötti ér-tékek, míg a dózis teljesítmény 70-120 nGy/h interval-lumban változott. Az 1. ábrán látható D-i és É-i vonalmentén végeztünk szelvény menti méréseket, a 2. és 3.ábrán a D-i szelvény mentén mért értékeket tüntettükfel. A méréseket 10 m-es állomásközzel végeztük el, amódszer kis kutatási mélysége (20-50 cmmélységig kap-juk az információ döntõ részét) miatt a mérési pontok-hoz tartozó eredményeket csupán a vizualizáció érdeké-ben kötöttük össze folytonos vonallal.

Megállapítható, hogy a szelvény mentén a teljes be-ütésszám, a dózis teljesítmény és a K-tartalom jó korre-lációt mutat (2. ábra). Ennek az átlagos U és Th kon-centráció a magyarázata, ugyanis ilyen esetben az integ-rális természetes gamma sugárintenzitást döntõen a K40-es tömegszámú izotópja alakítja ki. A sugárintenzitásjó közelítéssel lineárisan arányos a K-tartalommal, amielsõsorban az agyagásványok mennyiségétõl függ. A K-tartalom nem mutat korrelációt sem az U-, sem a Th-tartalommal, a mérési vonal mentén többnyire teljesül,hogy nagy U-tartalom kis Th koncentráció mellett, míg


2. ábra: A teljes beütésszám, a dózis teljesítmény és aK-tartalom szelvény menti változása

3. ábra:Az U és Th koncentráció szelvény menti változása

kis U-tartalom nagyobb Th koncentráció mellett fordulelõ (3. ábra). Az U oldatokkal könnyebben szállítódik,redukáló környezetben kiválik, így ott feldúsulhat. Aszelvény mentén a talaj és fõleg a lejtõtörmelékre jel-lemzõ radiometriai értékek mérhetõk.

AzÉ-i szelvényhez tartozó eredményeket itt nemmu-tatjuk meg, de megjegyezzük, hogy a mészkõ törmelék-ben történõ megjelenése miatt átlagosan kisebb K-, U-koncentráció és dózisteljesítmény értékeket mértünk,mint a D-i szelvényen. A részletesebb vizsgálatok sûrûbbmintavételezést és hosszabb mérési idõt igényelnek.

A Hõsök-forrása alatti patakmederben pontszerûméréseket is végeztünk azzal a céllal, hogy az U-tartal-mú ércesedést feltárjuk, abból ásvány- és kõzettanielemzés céljára mintákat vegyünk (1. ábra, patakpartifeltárás). A talaj és törmelék letakarítását irányítottan, aperspektivikusnak vélt helyeken elvégzett radiometriaimérési eredmények alapján folytattuk. Több feltárástvizsgáltunk meg, az egyiknél az erõsen bontott meta-riolitbanU-tartalmú réteget mértünk ki, melynek K-tar-talma kisebb volt, mint a környezetében található me-tariolitban lévõnek, ugyanakkor Th-tartalma kicsit na-gyobb. A feltárt ércesedett zóna felett a dózis teljesít-mény a metariolithoz képest egy, a mészkõhöz képestkét nagyságrenddel nagyobb, azU koncentrációja pedigátlagértékben mintegy harmincszoros a metariolitéhozviszonyítva (átlagértékben 170 ppm volt, a legnagyobbU koncentrációmeghaladta a 240 ppm értéket).Megje-gyezzük, hogy az ismertetett dózisteljesítmény- és akoncentráció-értékek tájékoztató jellegûek, ui. a mértértékeket befolyásolja a telep vastagsága, annak geo-metriája, a környezõ kõzetek radiometriai jellemzõi.

Nagyon alacsony frekvenciás (VLF)elektromágneses mérések

Ez a geofizikai elektromágneses (EM) eljárás a tá-voli katonai adók EM terét, a vivõhullámot használja felföldtani információ szerzésre a 10-30 kHz frekvencia-tartományban, mely a rádiós nómenklatúra szerint aVery Low Frequency (VLF) tartománynak felel meg. Amódszer jellegébõl adódóan relatíve kis � többnyire né-hány 10 m, területünkön 15-65 m közötti � mélységbe-hatolással jellemezhetõ, és gyakorlatilag nem érzékeli aszkín mélységnél (az a mélység, melyben a felszíni EMtérérték az e-ad részére csökken) nagyobb mélységbenlévõ kõzetek fajlagos ellenállás változásait. Homogénféltér felett a mérés helyén adó frekvenciájú síkhullámúEM tér van, melynek polarizációját a vizsgált adó és amérési pont egymáshoz viszonyított helyzete határozzameg. A módszerre alkalmazható a földi, széles frek-venciatartományú, természetes eredetû EM terek � amagnetotellurika (MT) � matematikai formalizmusa. Afrekvenciaértékek mellett az eltérés az, hogy a magne-totellurika fajlagos ellenállásra vonatkozó alapösszefüg-gésében szereplõ, a földrajzi égtájakkal egybeesõ x és yirányú komponenseket az adó irányú elektromos és a rámerõleges azimutális mágneses tér komponens váltjafel. Horizontálisan rétegzett féltér (1D-s szerkezet)

felett a mért értékek függetlenek az adó irányától.Hosszan elnyúlt szerkezetek (azaz két dimenziósak,2D) felett a kimutathatóság függ az adóiránytól, ilyen-kor 2 esetet különböztetünk meg: E- és H-polarizáció.Elõbbi esetben a szerkezeti csapásvonal adóirányú,utóbbi esetben arra merõleges. A mérések kiértékeléseakkor a legkönnyebb, ha a behatolási mélységig két ré-teges homogén féltérrel (1D) közelíthetõ a vizsgált tér-tartomány. A hosszan elnyúlt szerkezetek esetén na-gyon ritkán teljesül a korábban említett �tiszta E- vagytiszta H-polarizáció� [8]. Pl. esetünkben a jellemzõ csa-pásiránymiatt az olasz ICV adó (f= 20,27 kHz ) inkábbH-, míg az angol GBZ adó (f = 19,6 kHz) inkább E-po-larizációt eredményezett. Másrészt a legtöbb esetbenindokoltabb a háromdimenziós (3D) földtani szerkeze-tekkel történõ közelítés. Nem elhanyagolható az anizot-rópia hatása sem, melynek következtében a rétegzõdéstmutató kõzettesteken belül a fajlagos ellenállás kisebb arétegzõdéssel párhuzamos irányban vizsgálva a rétegzõ-désre merõleges esethez képest.

A vizsgált területen aVLFméréseket 2013 szeptem-berében fejeztük be. A mérések kvalitatív kiértékelésé-hez segítséget nyújtanak a területen lemélyített sekély-mélységû fúrásokból származó geológiai és geofizikaiinformációk. A kiértékelés szempontjából szóba jöhetõfúrások elhelyezkedését a számukkal jelölve (a Bszk je-lölést mellõzve) az 1. ábramutatja.

A fúrásokban optimális esetben természetes gammamérés mellett SP (Self-Potential), B1,0A0,1M jelû po-tenciál és M1,0A0,1B jelû gradiens szondával fajlagosellenállásmérés volt [1]. Ebben a jelentésbenmegállapí-tották, hogy a területen elõforduló kõzetekre jellemzõfajlagos ellenállás intervallumok átfedik egymást, pl. ametariolit fajlagos ellenállása nagyobb és kisebb is lehet,mint a mészkõé. A �70-es években lemélyített fúrásokzömében nem volt fajlagos ellenállás mérés, aminekelsõsorban a teljes iszapveszteség volt az oka.

A szelvények helyzetét az 1. ábra pontozott vonalaimutatják, valamennyi szelvényen a 0 m felel meg Ny-iállomásnak. A Bükkszentkereszt-É profil mentén(1. ábra, É jelû szelvény) mért VLF látszólagos fajlagosellenállás és fázisértékek viselkedése (4. ábra) eltér atöbbi szelvényétõl (5., 6., 7. ábrák), aminek az oka az


4. ábra: VLF látszólagos fajlagos ellenállás és fázisméréseredménye a Bükkszentkereszt-É profil mentén

Északi szelvény K-i oldalán megjelenõ, szálban álló, na-gyobb fajlagos ellenállású mészkõ, egy szélesebb, felszínközeli kis fajlagos ellenállású zóna,majd aNy-i, emelke-dõ fajlagos ellenállású rész. Utóbbiról a fázissal együttvalószínûsíthetõ, hogy törmelékkel fedett metariolit. Azis feltételezhetõ, hogy a metariolit Ny-i irányban na-gyobb fajlagos ellenállásúvá válik, és/vagy a felszínhezközelebb kerül. A szelvénytõl É-ra található Bszk-8 se-kélyfúrásban kb. 30m vastagságúmészkõ alatt találhatóa bontott metariolit, ami indokolja, hogy a fázisérték aszelvény középsõ szakaszán 45°-nál nagyobb (azaz a be-

hatolási mélységig a fajlagos ellenállás a mélységgelcsökken). Összevetve az É-i szelvény VLF eredményeita középsõével (az 1. ábrán a K jelû szelvény, az 5. ábránláthatók a VLF eredmények) megállapítható a középsõrészeken mind a látszólagos ellenállás, mind a fázis vo-natkozásában az ellentétes viselkedés. Ugyanakkor aK-jelû szelvény keleti része kb. 340 m-tõl (5. ábra) és azÉ-jelû szelvény 200m-tõl K-re esõ egy szakasza (4. ábra)jó korrelációt mutat. A földtani ismereteink és eddigiVLF mérési tapasztalataink alapján is valószínûsíthetõ,hogy a két szelvényen egy vetõ hatása jelentkezik, mely-nek csapása közel ÉNy-DK-i. A vetõzóna ÉNy felé ki-szélesedik, ami a mágneses mérések értelmezésével(lásd 9. ábra) összhangban van.

A Közép-szelvény környezetében korábban lemélyí-tett Bszk-7, -18, 19 számú sekélyfúrásokban nem mér-tek látszólagos fajlagos ellenállást, a behatolási mélysé-gig mindenütt található lejtõtörmelék, mészkõ (görge-teg formájában), különbözõ mértékben kvarctartalmúmetavulkanit és a Bszk-19 alján kaolinosodott tufa is(nem ismert vastagsággal). Az utóbbi, elektromosan jóvezetõ képzõdmény kiterjedését nem ismerjük, dekiterjedtebb jelenléte megmagyarázhatja a szelvény 100m-es állomásának környezetében a fázis megnöveke-dett értékét (5. ábra). A szelvény Ny-i vége elsõsorban afázis alapján jól korrelálható a D-i szelvény (7. ábra)Ny-i oldalával.

Az É-i iránnyal 20°-ot bezáró, a három közel Ny-K-iirányú szelvényt átmetszõ Bükkszentkereszt-20 profilVLF eredményeit mutatja a 6. ábra. Jól látható, hogy ÉKfelõl DNy-i irány (0 m) felé haladva a fajlagos ellenálláscsökkenõ tendenciát mutat, ami kapcsolatba hozható afelszínen is megjelenõ mészkõgörgetegek jelenlétévelmajd megszûnésével. A szelvény környezetében le-mélyített sekélyfúrások közül a Bszk-31, -28, -24, -27, -32jelûekben volt fajlagos ellenállás mérés, és a fúrásokmindegyikében a kis fajlagos ellenállású lejtõtörmelékalatt több fúrásban is még kisebb fajlagos ellenállásúmangános agyagot találtak. A felszín közeli U dúsulás iselektromosan jó vezetõ formációhoz kapcsolódik a Bszk-24, -27 jelû fúrásokban és általában is a bükkszentkeresztiterületen. Másrészt valamennyi említett fúrásban a jóvezetõ felszíni képzõdmény(ek) alatt olyan metariolitvan, amely hol fokozatosan, hol lépcsõzetesen és na-gyobb változásokkal (pl. Bszk-24, -27, melyekben felszínközeli U-dúsulás is van), de növekvõ fajlagos ellenállástmutat a mélység növekedésével. Tekintettel a fedõ kép-zõdmények fajlagos ellenállásának kisebb értékeire aszelvény közepétõlDNy felé haladva,másrészt a nagyobbellenállású metariolitok szkín mélységnél kisebb mély-ségben való jelenlétére, indokolt a 35 foknál kisebb fá-zisszög értékek megjelenése a szelvény ezen szakaszán.

A D-jelû szelvény (1. ábra) környezetében a sekély-mélységû fúrások közül a Bszk-15, -20, -28 tartalmazottU-ban dús formációt, mely [1] szerint metariolitból ki-alakult agyagos, mállott réteg (érdemes megemlíteni,hogy pl. a Bszk-21 inaktív a 20 és 21 számú fúrások köztikis távolság ellenére). A Bszk-15 és Bszk-21 fúrás azon


5. ábra: VLF látszólagos fajlagos ellenállás és fázisméréseredménye a Bükkszentkereszt-Közép profil mentén

6. ábra: VLF látszólagos fajlagos ellenállás és fázisméréseredménye a Bükkszentkereszt-20 profil mentén

7. ábra: VLF látszólagos fajlagos ellenállás és fázisméréseredménye a Bükkszentkereszt-D szelvény mentén

a területen van, ahol a D-i szelvény középsõ, 130 m-170m-es szakaszán a fázisminimum kirajzolódik (7. ábra).

A mért látszólagos fajlagos ellenállás ezen a szaka-szon azért kicsi, mert a fedõ üledék és különösen azalatta lévõ agyagásványosodott metariolit kis fajlagos el-lenállású. Ugyanakkor ezen a helyen a fázis már érzéke-li egy nagyobb fajlagos ellenállású képzõdmény, mintalapkõzet megjelenését. Ez a fúrások alapján kováso-dott metariolit. A K-i oldalon a fedõ málladékábanmészkõgörgeteg található, de a szelvény Ny-i oldalán aBszk-6 és Bszk-17 fúrásokban már nem. A szelvény Ny-ivége felé haladva a látszólagos fajlagos ellenállás meg-nõ, aminek az oka a kevésbé bontott metariolit fokoza-tos felszínre kerülése. A fáziscsökkenés is ezt támasztjaalá. Érdemes összehasonlítani a D-i szelvény menténelvégzett multielektródás mérés elsõsorban fajlagosellenállás kvalitatív interpretációját (8. ábra felsõ része)az angol adót használó VLF kvalitatív értelmezésével.A VLF mérés felbontóképessége természetesen nemvethetõ össze a multielektródáséval, azonban a kétmérési eredmény összhangja nem vitatható.

Multielektródás fajlagos ellenállás és GP mérések

Akutatási területen, az 1. ábrán látható déli szelvény(D)mentén végeztünkmultielektródás fajlagos elektro-mos ellenállás és GP (Gerjesztett Polarizáció, angolszakkifejezéssel: Induced Polarization � IP) méréseket,IRIS SYSCAL Pro 72 ch. típusú mûszerrel, 5 m-eselektródaközû Wenner [2] elrendezésben.

A multielektródás mérési technika esetében aVESZ (Vertikális Elektromos Szondázás) és a HESZ(Horizontális Elektromos Szelvényezés) együttes alkal-mazásával az ún. felszíni (bemerülõ) elektromos tomog-ráfiát valósítjuk meg, melynek eredményeként a felszíniterítési nyomvonalra illeszkedõ vertikális képsíkban, afelszíntõl számított 1,25 m és 40 m közötti mély-ségintervallumban kapjuk meg a kõzetösszlet látszó-lagos fajlagos elektromos ellenállás és a látszólagos tölt-hetõség (GP paraméter) eloszlását. Az elõzõ eloszlás-képek elõállításához 552 db felszín alatti vonatkozásipontban mértük meg a látszólagos fajlagos elektromosellenállás és a látszólagos tölthetõség értékeit.

A következõkben röviden bemutatjuk az együttesenelvégzett fajlagos ellenállás és GP mérések földtani in-formáció tartalmát.

A természetben a kõzetek és a talajok elektromosvezetõképességét a fémes (elektronos) és a fluidumos(disszociált ionos) típusú vezetések okozzák.

A fémes vezetés esetén az anyag szabad (az atomok-tól elszakadt) elektronjai teszik lehetõvé a töltésáram-lást. Ilyen vezetés alakul ki a fémesen vezetõ anyagok(fémek, ércek és a grafit) esetében. Emiatt a bázikusvulkáni kõzetek fajlagos ellenállása jelentõsebb érctar-talom esetén kis értékû, akár néhány ohmm is lehet. Te-léres ércesedést tartalmazó kõzetek esetében az egyen-áramú és a váltóáramú (elektromágneses) fajlagos el-lenállás egyaránt kicsi. Hintett (porfiros) ércesedést tar-talmazó kõzeteknél azonban az ércszemcséket körülve-

võ szigetelõ kõzetmátrix miatt nem alakul ki folyamatoselektromosan vezetõ csatorna, így ezeknek a kõzetek-nek az egyenáramú fajlagos ellenállása nagy, azonban �az elektromágneses induktív csatolás miatt � a váltóára-mú fajlagos ellenállásuk a frekvencia növekedésévelarányosan csökken.

Az üledékes, porózus-permeábilis kõzetekben flu-idumos típusú vezetés alakul ki. Ekkor a kõzet pórusaitkitöltõ fluidum disszociált iontartalma vezeti az elektro-mos áramot. A porózus-permeábilis kõzetek fajlagos el-lenállása tehát a porozitás, a fluidumszaturáció és a flu-idum disszociált iontartalmának a növekedésével csök-ken. A nedves agyagok fajlagos ellenállása a kötött vi-zük nagy iontartalma miatt szintén kicsi (néhányohmm). A repedezett tengeri üledékes kõzetek (mész-kõ és dolomit) és a vulkáni kõzetek fajlagos ellenállásá-nak a csökkenését a repedezettség mértékének, a repe-déseket kitöltõ víz mennyiségének és a víz disszociáltiontartalmának a növekedése okozza. Az ép (nem repe-dezett) tengeri üledékes kõzetek és az ércesedést nemtartalmazó vulkáni kõzetek fajlagos ellenállása igennagy (több tízezer ohmm).

A terepi mérések esetén a GP anomáliákat a filtrá-ciós, a membrán, a redox és a fémes polarizációk okoz-zák [11]. A filtrációs polarizáció elektromosan vezetõfluidumot tartalmazó porózus talajok és kõzetek ese-tében alakul ki. A filtrációs polarizáció idõben gyorsanmegszûnik (idõállandója kicsi).

Amembrán polarizációt diszperz agyagot és vizet tar-talmazó porózus talajok és kõzetek okozzák, az agyag-ásványok felületén kialakuló elektromos kettõs réteg(membrán) feltöltõdésével. A gerjesztés megszûnéseután a membrán polarizáció hosszabb ideig megmarad(közepes idõállandójú) mint a filtrációs polarizáció.

A nagy idõállandójú redox (elektrokémiai) polarizá-ció oxidatív, vagy reduktív hatású szennyezések eseté-ben alakul ki.

A legnagyobb idõállandójú gerjesztett polarizációshatásokat a természetben az ionosan vezetõ fluidumottartalmazó kõzetekben megjelenõ fémesen vezetõanyagok (fémek, elektromosan vezetõ ércek, grafit, gra-fitosodott vulkáni-üledékes kontaktusok) okozzák, me-lyet fémes (elektróda) polarizációnak nevezünk.

A GP mérések adatainak TAU-transzformációjávalelõállított idõállandó spektrumokból [12, 13] a polarizá-ciós hatás kialakulásának földtani okaira következtethe-tünk [14].

Az elõzõekben leírtak alapján látható, hogy a fajla-gos ellenállásméréseket célszerû GP mérésekkel együttelvégezni, mert a két mérési módszer eredményei meg-erõsíthetik egymást. A nagy fajlagos ellenállású kõzetek(száraz, agyagmentes törmelékes üledékek és tengeriüledékes kõzetek, savanyú vulkáni és kis elektromosanvezetõ érctartalmú bázikus vulkáni és metamorf kõze-tek) felett kis GP hatás mérhetõ, míg a kis fajlagos el-lenállású kõzetek (nagy diszperz agyagtartalmú nedvestörmelékes üledékes kõzetek, nagy elektromosan veze-tõ érctartalmú bázikus vulkáni és metamorf kõzetek)gerjeszthetõsége nagy. Figyelembe kell azonban venni


az együttes értelmezésnél azt, hogy az GP anomáliákmaximumai a felületi elektromos töltés felhalmozódásmiatt (kapacitív hatás) a határfelületek felé tolódnak el.

A multielektródás mérések látszólagos paraméterképeibõl (látszólagos fajlagos elektromos ellenállásképés látszólagos tölthetõség-kép) RES2DINV feldolgozószoftverrel [6] végrehajtott kétdimenziós inverziós re-konstrukcióval [7] állítottuk elõ a valós fajlagos ellenál-lás és a valós tölthetõség modelleket. A 8. ábrán láthatómodellek a kõzetek valós fajlagos elektromos ellenállá-sának (A) és valós tölthetõségének (B) a horizontális-vertikális eloszlásképét mutatják.

A 8. ábra keleti felén (160 m szelvény menti távol-ságtól nagyobb értékeknél), a felszínközelben megjele-nõ nagy fajlagos ellenállású (A) és kis tölthetõségû (B)foltok feltehetõen mészkõtömböket jeleznek. Ez alattegy változó vastagságú kis fajlagos ellenállású és nagytölthetõségû, jelentõs diszperz agyagtartalmú törmelé-kes üledék, vagy mállott metavulkanit helyezkedik el.Ez a réteg a 60-170 m szelvény menti intervallumban afelszín közelébe kerül, 80m és 135mközött pedig kivas-tagszik. A szelvény keleti felén nagy fajlagos ellenállásúés kis polarizálhatóságú kõzet helyezkedik el a nagyagyagtartalmú réteg alatt, ami keletrõl nyugati iránybahaladva fokozatosan a felszín közelébe emelkedik (a145 m-es szelvény menti távolságnál 10-15 m mélysé-gig), majd meredek dõlésû kontaktus (feltehetõleg ve-tõ) mentén elmélyül. Ez az összlet nagy valószínûséggelkovásodott metariolit lehet. A szelvény nyugati felén, afelszínen nagy fajlagos ellenállású és kis tölthetõségûmetavulkanit található, ez alatt pedig kis és közepes faj-lagos ellenállású, közepes és kis tölthetõségû, néhányméter vastagságú rétegekbõl álló összlet mutatható ki.A pszeudo rétegzettség nagy valószínûséggel a metari-olit ciklikus mállásának következtében elõállott változómértékû agyagtartalommal magyarázható.

Mágneses kutatási eredmények

A mágneses módszerrel a Föld mágneses terét mér-jük, mely alapvetõen két részbõl tevõdik össze. Egyrészt

a kutatási területen ható külsõ mágneses térbõl, mely kisterületen belül állandónak tekinthetõ, valamint a felszínalatt elhelyezkedõ mágnesezhetõ kõzettestek okoztahatásból. Amágneses anomália oka a kõzetek és környe-zetük eltérõ mágnesezettsége. A földi mágneses nor-máltér értéke Észak-Magyarország területén jelenleg kb.48700 nT (nano tesla), melyben a közel-felszíni hatókhatása maximum néhány 10 nT (1 nT = 10-2/4π A/m).

Az alkalmazott kanadai Overhauser gyártmányúprotonprecessziós magnetométer a mágneses tér totáliskomponensének abszolút értékét méri nT egységekben.Amûszert 0,1 nT abszolút pontosság jellemzi, mely igennagy felbontóképességet biztosít. Améréseknél az érzé-kelõ része egy kb. fél literes hengeres tartály melybenvíz (hidrogénatomok, azaz proton) van. A tartályt nagymenetszámú tekercs veszi körül, melybe áramot vezetvea protonok (mágneses momentumok révén) beállnak akeletkezõ mágneses tér irányába. Az áramot kikapcsol-va a protonok precessziós mozgást végeznek és igyekez-nek beállni a földi mágneses tér irányába. A precessziósfrekvencia egyenesen arányos a földi mágneses tér totá-lis komponensének abszolút értékével, ahol az arányos-sági faktor a protonra vonatkozó giromágneses tényezõ.A mért mágneses térerõsség kapcsolatba hozható a kõ-zetek mágneses szuszceptibilitásával, mely alkalmas akõzettestek típusának és térbeli elhelyezkedésénekmeghatározására. A mágneses kutatómódszer elvét [3]részletesen tárgyalja.

A Bükkszentkereszt-É mágneses szelvényt 2013.május 10-én mértük (9. ábra). A szelvényen rövid ésnagy hullámhosszú komponensek egyaránt megfigyel-hetõk. Az elõbbi a felszín közeli mágnesezhetõ hatókat,az utóbbi a mélyebben fekvõ kõzeteket reprezentálja. Amélység szerinti szeparáció, valamint a zaj eltávolítása amérési adatrendszer szûrésével történik. Ebben az eset-ben 5 pontos átlagképzéssel simítottuk a szelvényt. Anyers adatokat a külsõ mágneses tér napi változásárakorrigáltuk. A mágneses térelemek nem mutattakjelentõs változást a mérés idején (10:50-12:35), ezért anapi korrekció mértéke nem volt jelentõs (3,4 nT-tcsökkent a totális komponens). A napi változást amérési idõpontok rögzítése alapján egyenletesen levon-tuk a szelvényértékekbõl, majd a reziduális anomália


9. ábra: Az É-i szelvény mentén a mért maradék totálismágneses térerõsség és a legjobb egyezést nyújtó modellhez(az ábra alsó részén) tartozó számított adatok egyezése

8. ábra: A valós fajlagos ellenállás-eloszlás(A) és a valós tölthetõség-eloszlás (B) vertikális

képszelete a D jelû szelvény alattAz ábra színesben és nagyobb méretben

a hátsó belsõ borítón látható.

elõállításra a szelvényértékekbõl további 48730 nTértéket levontunk. Az így kapott mágneses szelvénykiértékelését a MAG2DC inverziós programmal [17]végeztük el, és kétdimenziós modell feltételezéséveléltünk. Az inverziós feldolgozás keretében a meglévõelõzetes földtani-geofizikai ismeretek birtokábanfeltételezett mágneses szuszceptibilitás modellenelméleti mágneses térerõsség adatokat számítottunk.Ezután a mért és számított szelvény menti adatokillesztésével iteratív eljárásban finomítottuk a mágnesesmodellt. Ez a folyamat 10 iterációs lépést igényelt. Azeljárás végére optimális adattérbeli illeszkedést értünkel, melynek eredményeként a 9. ábrán szereplõ földtaniszerkezetet valószínûsíthetjük. A modell tartalmazza azinverziós eljárás által becsült mágneses szuszceptibiltásértékeket. Ez alapján egy szélesebb vetõzónafeltételezhetõ, melynek felszíni vetülete 140 m és 210 mközött van. A vetõ két fõbb litológiai egységet választ elegymástól. A vetõ K-i oldalán a metariolit mágnesesszuszceptibilitásához képest kisebb szuszceptibilitásúmészkõ található, míg a másik oldalán metavulkanit,melyek mágneses szuszceptibilitása a kõzettesten belülnem állandó: a vetõzónával határos részen nagyobb,mint a Ny-i oldalon. A mágneses adatok értelmezésealapján a vetõ dõlése keleti irányú és nagymeredekségû.Az értelmezés eredményeként a szélesebb vetõzónábantalálható felaprózódott kõzetanyagot jellemzi a legna-gyobb mágneses szuszceptibilitás. A felszínközeli inho-mogén agyagos törmelékes összlet felelõs a szelvénynagyobb térfrekvenciás változásaiért (pl. 60 m-nél). Ezaz üledékanyag málladékot és mészkõgörgeteget (pl.130 m alatt) tartalmaz. A kapott földtani modellmegerõsítése, ill. finomítása további geofizikai mérésekés geológiai információ bevonásával lehetséges.

Következtetések

A mérési területünkön négy szelvény mentén VLF,kettõ mentén radiometriai és egy-egy szelvény menténmultielektródás fajlagos ellenállás és GP, továbbá mág-neses mérést végeztünk. A módszerek eredményei azértelmezés szempontjából egyrészt erõsítették egymást,másrészt többlet információt nyújtottak a vizsgált kõzet-fizikai paraméterek különbözõsége, továbbá a módsze-rek eltérõ felbontóképessége miatt is. A geofizikai mé-réseket egyrészt szerkezetkutatási céllal végeztük, melysorán két laterális inhomogenitást (feltehetõleg vetõt)sikerült kimutatni. A terület É-i és Középsõ szelvényé-nek K-i részén található ÉNy-DK csapásirányú vetõjemészkövet (K-i oldalon) és metariolitot választ el egy-mástól, míg a D-i szelvény közepén kimutatott laterálisváltozás a metariolit kõzettestben detektálható. A fel-szín közelében a metariolit felett több helyen mészkõ-tömbök találhatók. Az ércesedést mutató felszín közelizónák a környezetükhöz képest a nagyobb U-tartalommiatt intenzívebb gamma-sugárzással és elsõsorban azagyagosságuk miatt kis fajlagos ellenállással és nagyobbpolarizálhatósággal mutatkoznak. A legtöbb helyen, azércesedett zóna alatt a metariolit � a magasabb SiO2-

tartalom miatt � igen nagy fajlagos ellenállással és kispolarizálhatósággal jelentkezik. Összességében megál-lapítható, hogy az U dúsulással jelentkezõ ércesedéstmutató zóna, melyhez a területen Be is társulhat, kör-nyezetéhez képest nagy természetes gamma aktivitás-sal, kis elektromos fajlagos ellenállással és relatíve nagypolarizálhatósággal jellemezhetõ. Mivel a felszíni ter-mészetes gamma-mérés behatolása csupán néhány cen-timéter, ezért a nagyobb behatolású fajlagos ellenállásés GPmérések segíthetnek a kutatófúrások helyének éstalpmélységének a megtervezésében.


A tanulmány/kutató munka a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0005 jelû projekt részeként, a MiskolciEgyetem stratégiai kutatási területén mûködõ Fenn-tartható Természeti Erõforrás Gazdálkodás KiválóságiKözponttevékenységének részeként, az Új SzéchenyiTerv keretében, az EurópaiUnió támogatásával, az Euró-pai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

IRODALOM[1] Csáki F., Csáki F.-né Tarcsay C.: Összefoglaló jelentés a

Bükkszentkereszt-i kutatási területen, 1969-1973,Kézirat, J-0434 MÉVAdattár (1973)

[2]Kearey P., BrooksM.,Hill I.:An Introduction toGeophysicalExploration. Blackwell Publishing Company, Oxford(2002)

[3] Kis K.: Magnetic Methods of Applied Geophysics. ELTEEötvös Kiadó Kft. (2009)

[4] Kubovics I., Nagy B., Nagy-Balogh J., Puskás Z.: Berylliumand some other rare element contents of acid volcanics(tuffs) andmetamorphites inHungary,ActaGeologicaHungarica, 21, 219-231 (1989)

[5] Less Gy., Kovács S., Pelikán P., Pentelényi L., Sásdi L.: ABükk hegység földtana, Budapest (2005)

[6] Loke M. H.: 2-D and 3-D electrical imaging surveys.Geotomo Software, Malaysia (2001)

[7] Loke M. H., Barker R. D.: Rapid least-squares inversion ofapparent Resistivity pseudosections by a quasi-Newtonmethod. Geophysical Prospecting, 44, pp. 131-152(1996)

[8]NémethN.,PethõG.:Geologicalmappingbygeobotanical andgeophysical means: a case study from the Bükk Moun-tains (NE Hungary). Central European Journal ofGeosciences, Vol.1 (1) pp. 84-94. Versita,Warsaw (2009)

[9] Szabó I.: Az Upponyi- és a Bükk hegységi sugárzóanyag-kutatások története, in: Szakáll S.,MorvaiG.: Érckuta-tásokMagyarországon a 20. században,Miskolc-Ruda-bánya (2002)

[10] Szabó I., Vincze J.:Abükkszentkereszti riolit (kvarcporfír)-tufa Mn ércesedéssel társult U-Be tartalmú foszfátás-ványosodása, Földtani Közlöny, 143, 3-28 (2013)

[11] Turai E.: IP data processing results from using TAU-trans-formation to determine time-constant spectra. Geo-physical Transactions, 44 (3-4), pp. 301-312 (2004)

[12] Turai E.: GP time-domain görbék TAU-transzformációja.Magyar Geofizika XXII/1, 29-36 (1981)

[13]Turai E.:TAU-Transformation of Time-Domain IPCurves.



ANNALES Univ. Scien. Budapestinensis de RolandoEötvös Nom, Sectio Geophysica et Meteorologica,Tomus I-II, pp. 182-189 (1985)

[14] Turai E.: Data Processing Method Developments usingTAU-transformation of time domain IP data II. Inter-pretation results of fieldmeasured data. ActaGeodaeti-ca et Geophysica Hungarica, 46 (4), pp. 391-400 (2011)

[15] Wéber B.: A thorium eloszlása az Északi-Középhegység-

ben (légi-gammaspektrometriai mérések alapján),Földtani Közlöny, 113, 197-206 (1983)

[16] Wéber B.: Az urán és tórium eloszlása az Északi-Közép-hegység földtani képzõdményeiben légi-gammaspekt-rometriaimérések alapján, FöldtaniKözlöny, 105, 309-319 (1975)

[17] http://www.wits.ac.za/academic/science/geosciences/research/geophysics/ gordoncooper/6511/

DR. PETHÕGÁBOR 1975-ben szerzett bányamérnöki (geofizikus mérnöki szak) oklevelet Miskolcon. Végzést követõ-enmélyfúrási geofizikusmérnökként dolgozott azOKGT-ben. 1978-tól dolgozik aNMEmajdMEGeofizikai Tanszékén.Elektromágneses geofizikai módszerek fejlesztése témakörben szerzi meg egyetemi doktori címét majd kandidátusi fo-kozatát. Jelenleg tudományos fõmunkatárs, kutatói tevékenysége a radiometrikus módszerekkel bõvült. Többek közötta globális környezetgeofizika és az applied geophysics tárgyakat oktatja. AzMTAX. Osztály Geofizikai Tudományos Bi-zottságának titkára.

DR. ORMOS TAMÁS 1972-ben szerzett bányamérnöki (geofizikus mérnöki szak) oklevelet a Nehézipari Mûszaki Egye-tem Bányamérnöki karán. A bányaszeizmikus módszerek fejlesztése során elért eredményeire alapozva szerzi meg egye-temi doktori, mûszaki kandidátusi és PhD okleveleit. 1995 óta a felszínközeli szeizmikus módszerek fejlesztése a kutatásiterülete. 2007-ben habilitált, 2013-tól egyetemi magántanár. 2001 és 2009 között a MEMûszaki Földtudományi Kar fej-lesztési és gazdasági ügyekkel megbízott dékánhelyettese. 2009 és 2013 között a MEGeofizikai Intézeti Tanszék vezetõje.

DR. TURAI ENDRE 1978-ban szerzett bányamérnöki (geofizikus mérnöki szakirányú) oklevelet a Nehézipari MûszakiEgyetem Bányamérnöki Karán. Ezt követõen az egyetem (az 1990-es évektõl Miskolci Egyetem) Geofizikai Tanszékéndolgozik gyakornoki, tanársegédi, adjunktusi, 1998-tól pedig egyetemi docensi beosztásokban. 1984-ben egyetemi dok-tori címet szerzett, 1994 óta a mûszaki tudomány kandidátusa, 1996-ban pedig a földtudomány területén kapott PhD fo-kozatot. 1993-ban kapta meg a gazdálkodási szakokleveles mérnök-közgazdász oklevelét, 2012-ben pedig a földtudomá-nyok tudományágban habilitált (dr. habil). Oktatási és kutatási területe az elektromos és elektromágneses módszerek, ageofizikai adatfeldolgozás, a geofizikai kutatások gazdaságtana és a geoinformatika. Számos hazai és külföldi szakmai-tudományos testület tagja. 2012 júliusától a Miskolci Egyetem Geofizikai és Térinformatikai Intézet igazgatója, 2013 jú-liusától pedig a Geofizikai Intézeti Tanszék vezetõje.

DR. SZABÓ NORBERT PÉTER 1999-ben szerzett geofizikus-mérnöki diplomát a Miskolci Egyetem BányamérnökiKarán. Végzés óta aMiskolci EgyetemGeofizikai Tanszékén dolgozik. 2005-ben szerzett PhD fokozatot. Kutatómunkátvégez a geofizikai inverzió és a földtudományi statisztika területén. Egyetemi oktatóként mélyfúrási geofizikával, a gravi-tációs és mágneses kutatómódszerrel, geostatisztikával, mérnöki programozással foglalkozik. Jelenleg a Miskolci Egye-tem Geofizikai Intézeti Tanszékének docense és Bolyai János-ösztöndíjas kutató.

BULLA DÁVID 2010-ben szerzett geofizikusmérnöki diplomát a Miskolci Egyetem Mûszaki Földtudományi Karán. Amiskolci Geoservice Kft.-nél geofizikusmérnökként helyezkedett el, víz- és gázkút-vizsgálatokban vett részt, majd 2012-tõl a Miskolci Egyetem Geofizikai Tanszéken, tanszéki mérnökként vesz részt kutatásban a �Nemzetközi együttmûkö-désbenmegvalósuló alapkutatás a kritikus nyersanyagok hazai gazdaságfejlesztõ potenciáljának kiaknázására � CriticEl�projektben.

DR.NÉMETHNORBERT aMiskolci EgyetemÁsványtani-Földtani Intézetének adjunktusa okl. geológusmérnök (ME,2000), PhD fokozatát 2006-ban nyerte el a Mikovinyi Sámuel Doktori Iskolában A Bükk DK-i részének szerkezetföld-tani viszonyairól írt értekezésében. Elsõdleges szakterülete a szerkezetföldtan. Széleskörû oktatási tevékenységet végez.

DR. ZERGI ISTVÁN bányamérnöki oklevelét a miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetemen szerezte 1975-ben. Végzéseután tanszéki mérnökként, majd 1984-tõl 2012-ig egyetemi adjunktusként dolgozott a tanszéken. Ipari geodéziával, geo-matematikával, valamint térinformatikával és fotogrammetriával foglalkozik, jelentõs oktatási tevékenységet végez. Ku-tatási munkájának eredménye 42 szakcikk, és számos kutatási zárójelentés. Kiemelt mérnökként az ország több nagybe-ruházásának geodéziai munkálataiban vett részt. Közéleti tevékenységét aMagyarMérnöki Kamara testületeiben végzi.Bányászati és geodéziai vezetõ tervezõ, illetve szakértõ jogosultsága, valamint ingatlanrendezõ földmérõ, és hites bánya-mérõ minõsítése van.

BENÕDÁVID 2008-ban végezett a Szent István EgyetemMezõgazdasági és Környezettudományi Karán okl. környezet-gazdálkodási agrármérnökként. 2008-2011 között a Miskolci EgyetemMikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskolanappali tagozatos doktoranduszaként fuzzy logika és szakértõi rendszerek témakörben végezte kutatásait. 2011-2013 kö-zött a Geodéziai és Bányaméréstani Intézeti Tanszék tudományos segédmunkatársa volt. Jelenleg a Mecsekérc Zrt.-néltérinformatikusként dolgozik.

KOCSIS SÁNDOR 2010-ben végezett a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karán okl. mérnök-infor-matikusként. Diplomamunkája készítése közben került kapcsolatba a Geodéziai és Bányaméréstani Intézeti Tanszékkel,ahol végzése óta tanszéki mérnökként majd junior kutatóként dolgozott földtudományi vonatkozású monitoring rend-szerek telepítési és adattárolási problémáin. Kutatásait késõbb nappali tagozatos doktoranduszként folytatta. Jelenleg aMiskolci Egyetem Geodéziai és Bányaméréstani Intézeti Tanszékének tanársegéde és a Mikoviny SámuelFöldtudományi Doktori Iskola levelezõ doktorandusza.


Bevezetés

Az elektronikai hulladékok elõkészítésének intéze-tünkben, aMiskolci EgyetemNyersanyagelõkészítési ésKörnyezeti Eljárástechnikai Intézetében jelentõs ha-gyománya van, a legutóbbi idõben négy jelentõs projektkeretében a kis háztartási készülékek, a shredder-üzemimaradékanyag, valamint elemek és napelemek feldol-gozására dolgoztunk ki elõkészítési technológiát, ame-lyeket jórészt az ipari üzemi gyakorlatban megvalósítot-tak [12, 13, 14, 35]. A jelen kutatás a korábbi feladato-kon túllép, nemcsak a vas és a színesfémek önálló kon-centrátumba való dúsítását célozza meg, hanem azelektronikai hulladékokban fellelhetõ nemesfémek éskritikus elemek kinyerését is.

A stratégiai elemek az elektronikai alkatrészekben

Az elektronikai eszközök közül az általunk vizsgált14 kritikus elemet, ill. elemcsoportot � Sb, Be, Co, F,Ga, Ge, Ta, W, In, Nb, Mg, ritkaföldfémek, platina-cso-port, grafit � elsõsorban a notebookok, a mobiltele-fonok, a síkképernyõk (LCD, LED TV-k és monitorok;plazma TV-k /PDP/), a LED világítóeszközök, ill. ezekelhasználódott eszközei hordozzák.

Fõbb elektronikai alkatrészcsoportok:� vákuum elektroncsövek;� félvezetõ alkatrészek: aktív és passzív (ellenállás, kon-denzátor, potenciométer stb.);

� fentiek elõállításához szükséges komponensek (pl. ve-zetõlemezek, rétegkapcsolók, kontakt- és csatlakozódarabok, bázislemezek, házak, hõelvezetõk stb.);

� PDP, OLED ill. LCD képernyõk, és ez utóbbiak hát-térvilágítása;

� nyomtatott áramköri lapok (NYÁK).A kritikus elemek feladatát az elektronikai alkatré-

szekben, valamint a számítógépekben az 1. táblázat ésaz 1. ábramutatja be.

A fenti elemek mellett, különösen a NYÁK-okban(a vezetés), igen jelentõs az eszközök, ill. alkatrészeknemes- (Au, Ag, Pt) és színesfémtartalma (Cu, Pb, Sn,Zn, Al). Az arany elsõsorban az oxidmentes felületemiatt foglalja el a legfontosabb helyet mindenekelõtt azaktív félvezetõ alkatrészekben, pl. kontakt-, forrasz-,bondolási felületek és bondoló huzal a félvezetõkristály-tól a rendszerkeretekig; továbbá felületi bevonatként isalkalmazzák nyomott kapcsolók dugaszolható összeköt-tetéséhez. Az arany alkotóeleme sok elektronikai ke-mény-, ill. lágy forrasznak. Az alkatrészek fémes egysé-geit, amelyek korróziónak vannak kitéve (pl. tokok)arany bevonattal védik. Az ezüst a nagy vezetõképes-sége miatt elõnyben részesített alapanyag a vezetõpá-lyák, vezetõrétegek, elektródák, forrasztható kontaktfémbevonatolások, nyomóérintkezõk, (pl. teljesítményalkatrészek alaptárcsái) részére, továbbá a vastagrétegkapcsolók, a fóliabillentyûzetek, a kijelzõk vezetõpályá-ja és kontaktfelülete szolgál.

Kritikus elemek a másodnyersanyag-forrásokban,elektronikai hulladékokban

Critical elements in secondary raw material resources, in electronic wastesDR. HABIL CSÕKE BARNABÁS okl. bányamérnök, egyetemi tanár, DR. FAITLI JÓZSEF okl. bányagépészeti és

-villamossági mérnök, intézetigazgató egyetemi docens, DR. NAGY SÁNDOR okl. elõkészítéstechnikai mérnök,MAGYAR TAMÁS okl. környezetmérnök, DR. MÁDAINÉ ÜVEGES VALÉRIA okl. környezetmérnök �

ME Nyersanyagelõkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet

A Miskolci Egyetem Nyersanyagelõkészítési és Környezeti Eljá-rástechnikai Intézete már több jelentõs projekt keretében foglalkozottelektronikai hulladékok feldolgozásával, elõkészítési technológia ki-dolgozásával. E cikkben a nemesfémeken felül a CRITICEL(TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0005) projekt keretében szereplõ14 kritikus elem, ill. elemcsoport elektronikai hulladékokból történõkinyerésére irányuló vizsgálatokat mutatjuk be, melyek jelenlegi fázi-sába hulladék síkképernyõs tévéket, ill. monitorokat, használt eleme-ket és akkumulátorokat valamint nyomtatott áramköri lapokat von-tunk be.

The Institute of Raw Materials Preparation and EnvironmentalProcessing at the University of Miskolc investigated the topic of elect-ronic waste processing, and developed technologies for preparation ofthese wastes during the last years. Now the investigations are focusingon the recovery of precious metals and the 14 critical elements fromelectronic waste. The research work is carried out within the frame ofthe TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0005 � CriticEL project. Flatscreen TV and monitor wastes, used batteries and accumulators andprinted circuit boards are in details examined in the present stage ofthe research work.


Kritikus elemek kinyerése az elektronikaihulladékokból elõkészítési eljárásokkal

Amíg a színesfémek leggyakrabban vastagabb réte-gekben (nagyobb méretben) fordulnak elõ, addig a ne-

1. ábra: Ritkafémek és ritkaföldfémek a számítógépekben,[37] nyomán

2. ábra: Elektronikai hulladékok elõkészítésénekáltalános törzsfája

Fõalkatrész Stratégiai elem FelhasználásAntimon N-típusú szilikon félvezetõk szennyezésére szolgáló adalékanyagBerillium berillium-réz ötvözetek a csatlakozásokhoz; (2,1g Be/PC) hordozóként, ki-

használva a jó hõvezetõképességét és a jó elektromos szigetelõképességét(nagysebességû komputerekben), oxidja nagyon mérgezõ

Gallium gallium-arzenid a vezeték nélküli kommunikációban; félvezetõ a lézerek-ben, diódákban

Germánium a gallium-arzenid egyik alternatívája a mikrohullámú transzmitterek terü-letén, aktív félvezetõ alkatrészek anyaga

Platina csoport kondenzátorok és integrált áramkörökRuténium vékony film chipellenállás

Platina kontakt fémesítés aktív félvezetõ részekben; ötvözõ kontaktrétegek éspasszív építõelemek ezüstbázisú vezetõpályái számára; vastagréteg integ-rált áramkörök ellenálláselemei (csekély hõmérsékletkoefficiens)

Nyáklap Ruténium kis hõmérsékletkoefficiensû elektromos ellenállások; palládium és platinahozzáötvözésével keményítik; vékony ruténiumréteg elektroncsövek ka-tódjában bevonatolásra (elektronkilépési munka csökkentése)

Ródium dörzsölés-álló, kemény elektromos vezetõ felületfilmek kiépítéséhezszolgál (csúszó és nyomó kapcsolatok)

Ozmium elektronkilépés munkájának csökkentésére a katódbevonatbanPalládium többrétegû kerámia kondenzátor, vezetõ és kontaktalapanyag; ötvözõ/

adalékanyag keményforraszokban; félvezetõkristályokban palládium-bon-dolóhuzalok (berillium is lehet keményítõ ötvözõ 5-10 ppm); nikkel-pal-ládium réteg kontaktfelület a nyomtatott áramkörökben

Tantál kondenzátorokban, széles körben; vákuum elektroncsövek építõanyaga;aktív félvezetõk csatlakozóinál (WSi2, TaSi2)

Síkképernyõskijelzõ Indium indium�ón-oxidként (ITO)

Merevlemez Platinafémek (Ru) a ruténium 80%-át merevlemezben használják felRFF neodímium mágnesek a merevlemezben

Akkumulátor Co, La, Ce, Pr, Nd NiMH akkumulátorCo Li-ion akkumulátor

1. táblázat: Stratégiai elemek az elektronikában [15, 16, 17]

mesfémeket vékonyabb rétegekben találjuk, a kritikuselemek (és részben a nemesfémek) pedig rendszerintötvözetalkotók (vagy hintetten épülnek be az alap-anyagba). Ebbõl következõen a színesfémek aprítástkövetõen fizikai szeparálás útján is jórészt visszanyerhe-tõk, ezzel szemben a nemesfémek és a kritikus elemek,már csak kémiai (és/vagy biokémiai) úton tárhatók felés választhatók le. Az elõkészítés általános törzsfáját a2. ábra szemlélteti.

A továbbiakban néhány kiemelt elhasznált elektro-nikai alkatrészcsoporttal foglalkozunk, amelyekben akritikus elemek gyakorisága jelentõs, és amelyek a pro-jekt tárgykörét is képezik, ezek a síkképernyõk, az akku-mulátorok, és a nyomtatott áramköri lapok.

Elhasznált LCD kijelzõk elõkészítése

A legfrissebb elõrejelzések szerint az LCD (folya-dékkristályos kijelzõ)marad az egyetlen, továbbra is nö-vekvõ TV technológia. A 2012-ben eladott, közel 250millió készülékbõl mintegy 200 millió darab LCD tech-nológián alapult. A becslések szerint 2014-re az LCDTV-k a teljes mennyiségi kereslet közel 97%-át fogjákalkotni [1]. A síkképernyõk legfontosabb kritikus elemeaz indium.

Indium az LCD kijelzõkben

Az indium igen értékes fém, amelyet cinkércek bá-nyászata során, annak melléktermékeként állítanak elõ.Az ilyen módon kinyerhetõ (primer nyersanyagból) in-dium mennyisége 1-100 g/t-ig terjed [19], amely alacso-nyabb, mint az LCD kijelzõkben fellelhetõ fajlagos

mennyiség (2. és 3. táblázat), tehát az elhasznált LCDkijelzõk értékes alternatív indium-források.

Az LCD két 0,4-1,1 mm vastag üveglemezbõl és mû-anyag fóliákból (polarizátorok, védõfóliák), összesen hatrétegbõl álló szendvicsszerkezet (3. ábra). Az üveglapokközött az aktív folyadékkristály mellett vezetõ tulaj-donságú indium-ónoxid (ITO), vékonyréteg tranziszto-rok, egy orientációs réteg és színszûrõk vannak. AzLCD-modul részei magán a panelen kívül még a háttér-világítás, a vékonyréteg áramköri lemez, a kábel és a sze-relvénykeret [6]. Mivel az LCD panel önálló fénykibo-csátásra nem képes, a technológia háttérvilágítással egé-szül ki, melyet a folyadékkristályok orientációjuktól füg-gõen vagy átengednek, vagy nem. Az ITO réteg az in-dium(III)-oxidnak (In2O3) és az ón(IV)-oxidnak (SnO2)a keveréke, rendszerint 80-90% In2O3-ot tartalmaz [2].

Indium kinyerése LCD kijelzõkbõlelõkészítési eljárásokkal

Az indium kinyerése a síkképernyõs kijelzõkbõl a2. ábrán személtetett általános elõkészítési technológiá-nakmegfelelõ. A kibontott LCD-panelbõl az ITO-rétegmegfelelõ feltárását azonban akadályozzák a mûanyagpolarizáló- és védõfólia rétegek. A legelsõ feladat teháte rétegek leválasztása az üvegrõl, amit háromféle mó-don oldanak meg:� a szerves anyagok elégetésével [4, 11] (4. ábra);� rövid idejû hõkezelést (200-250 °C) követõ letépéssel[5] (5. ábra);

� mechanikai-fizikai kezeléssel csiszolópapírral [10],elektromos dezintegrálással [4].Gyakorlati szempontból az elsõ két megoldás a reá-

lis. A mûanyag polarizáló és védõfóliarétegek, valaminta folyadékkristály (LC, liquid crystal) eltávolítása után,az üveg (égetésnél üvegsalak) törése, õrlése történik,amit a savas közegû oldás követ, amelyre vagy kénsavat,sósavat (4. ábra [3, 4]), salétromsavat, vagy pedig ezek


4. ábra: LCD kijelzõk feldolgozása õrléssel, égetéssel éskénsavas/sósavas oldásos technológiával ([4] nyomán)3. ábra: LCD panel felépítése [5] nyomán

2. táblázat: Indium becsült fajlagos mennyiségeaz LCD képernyõkben [18]

Képernyõméret Fajlagos indium-tartalom

[cm2] [mg/m2]Notebook-ok 552 788LCD monitorok 1126 464LCD tévék 3626 864

3. táblázat: A vizsgálati anyagként használtLCD monitorok és TV-k

LCD tévék LCD monitorokgyártó, típus tömeg gyártó, típus tömegJVC LT-32HG35E 10,1 kg DELL L0002086 5,5 kgDiBOSS LT-30HLP 13,7 kg ACER AL1716 A(s) 3,9 kg

keverékét (5. ábra [5]) használják. Az In3+ és Sn2+ ionoksavas oldatból való leválasztása rendszerint szelektív ki-csapatással: pl. Sn2+ szulfidozása kénhidrogénnel, illetveIn3+ cementálása Zn-kel [3], az ón-iont a salétromsavoldhatatlan ón-dioxiddá oxidálja, vagy sósavas/kénsavasoldatból NaOH-dal 1,5-2,5 pH-nál az ón, 3,5-4,5 pH-nálaz indium-hidroxid kicsapatható. Az elõkészítés termé-keibõl a kohászat (olvasztással, redukáló olvasztással)nyeri ki a tiszta fémeket. A savas ol-datból In3+ és Sn2+ ionok leválasztásá-ra más eljárásokkal is folytattak kí-sérleteket, mint elektrokémiai eljárás[7], nanoszûrés [9], valamit ion-cseré-lés [8], amelyek jelenleg a kis indium-kihozatal, a nagyobb idõigény, ésrészben környezetvédelmi aggályokmiatt kevésbé tûnnek ipari alkalma-zásra bevezethetõnek. A fém-szulfi-dos kicsapatás (szelektív szulfidos ki-csapatás) mellett szól, hogy a fém-szulfid oldhatósága alacsony, az üle-pedési tulajdonságai kiválóak,a kiválasztott fémet könnyenel lehet vele távolítani, rövid areakcióidõ [3].

LCD képernyõk elõkészítésialapvizsgálata az

elemzésekhez és a kioldásosvizsgálatokhoz

Az intézetünkben folyó la-boratóriumi kísérleti vizsgála-tokra a szakirodalomban [5]az 5. ábra szerint javasolt tech-nológia figyelembe vételévelkerül sor. Ennek fõ oka, hogy

alapvizsgálatról lévén szó fontos a pontos anyagmérleg,amit 4. ábra szerint elõnyösebben tudunk megvalósíta-ni. A vizsgálatsorozat utolsó fázisa (oldás) még elõttünkáll, ill. folyamatban van, elvégeztük azonban a kézi bon-tást, a hõkezelést, a folyadékkristály ultrahangos kimo-sását, aprítást, amelyekrõl az alábbiakban röviden szá-mot adunk.

Bontás

A szerkezeti anyagi, ill. alkatrész-összetétel megálla-pítására 2-2 LCD TV és LCD monitor került manuálisszétbontásra (3. táblázat), amely során a képernyõk al-katrészeit nagyobb osztályokba soroltuk, a bontás ered-ményét a 4. táblázat szemlélteti. A táblázatból kitûnik,hogy az indiumot hordozó panel 8-10%-ot képvisel azelhasznált TV-kben és monitorokban

LCD panel TFT- és CF üvegének SEM elemzéseA pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálat elvégzé-

sére a Miskolci Egyetem Ásványtani-Földtani Intézeté-ben került sor. Az elemzés során az LCD panel TFT- ésCF üvegének az elemzése, illetve a fõbb alkotóinak avizsgálata történt meg. Az elemzés során a TFT üvegrõlkészült felvételeket a 6. ábra szemlélteti. Az elemzésbõlkapott mérési adatok alapján megállapítható, hogy aCF üveg arányaiban sokkal nagyobb indiumtartalom-mal rendelkezik, mint a TFT üveg.

Hõkezelés és fólialeválasztásA hõkezelési elõkísérlethez mintaanyagként egy

17�-os Acer AL1716 típusú LCD laptop monitor szol-


5. ábra: LCD kijelzõk feldolgozása alacsony hõfokúhõkezeléses fólialeválasztással, õrléssel és HNO3/HCl

oldásos technológiával ([5] nyomán)

6. ábra: LCD panel TFT üvegérõl (fóliamenetes) készült SEM felvétel, a fõbbalkatrész alkotók megjelölésével

LCD TV típus LCDMonitor típusAlkatrészek JVC JVC DiBOSS DiBOSS DELL DELL ACERACERtípusa [kg] [%] [kg] [%] [kg] [%] [kg] [%]Mûanyag 5,54 50,46 4,68 34,41 2,08 38,10 1,78 45,88Fém 3,3 30,05 6,6 48,53 2,56 46,89 1,34 34,54LCD panel 1,14 10,38 1,06 7,79 0,46 8,42 0,38 9,79NYÁK 0,8 7,29 1 7,35 0,32 5,86 0,32 8,25Vezeték 0,14 1,28 0,14 1,03 0,02 0,37 0,04 1,03Csavar 0,06 0,55 0,12 0,88 0,02 0,37 0,02 0,52Összesen 10,98 100,00 13,6 100,00 5,46 100,00 3,88 100,00

4. táblázat: LCD eszközök anyagi összetétele(szétbontás és tömegmérés alapján)

gált. Ennek kézi szétszerelés után képernyõjét 70×120mm-es egységekre daraboltuk, majd a kemence hõmér-sékletét 172 és 227 °C között fokozatosan növelve, vál-tozó (kisebb hõmérsékletnél nagyobb és fordítva) hõn-tartási idõmellett hõkezeltük � figyelemmel amûanyag-fólia leválására. Az eredményekbõl megállapítást nyert,hogy a vizsgált tartományban (a szakirodalmi ada-toknak megfelelõen) 225-227 °C-os hõkezelést alkal-mazva, maximálisan 300 s hõntartás mellett a fóliákkönnyen eltávolíthatók. Az elõkísérleteket követõen aJVC és DiBoss (továbbiakban DB) LCD TV-k kerültekfeldolgozásra. A képernyõket 300×70 mm-es méretredaraboltuk majd az elõzetes vizsgálati eredményekalapján 225-235 °C-on hõkezeltük és fóliamentesítettük.A vizsgálat során azt tapasztaltuk, hogy ugyanazon hõ-mérséklet mellett a DB típusú képernyõkrõl könnyeb-ben lehetett a fóliát eltávolítani, mint a másik típusú pa-nelrõl. A kapott eredményeket az 5. táblázatmutatja.

Mindezeket követõen nagyobb tömegû mintapanel-rõl került sor a mûanyagfólia rétegek eltávolítására, és amûanyagfólia-mentes üveget ezt követõen leaprítottuk,a folyadékkristályt eltávolítottuk, és ezzel kémiai oldásikísérletekre elõkészítettük.

Elhasznált akkumulátorok, elemek elõkészítése

Az akkumulátorok, újratölthetõ elemek közül a pro-jekt szempontjából a nikkel-metálhidrid (NiMH) és a lí-tium-ion típus újrahasznosítása került a figyelem közép-pontjába, a bennük lévõ kritikus elemek jelentõs meny-nyisége okán.

Az újratölthetõ Li-ionos elemekben (7. ábra) azanód grafit, a katód pedig lítiumötvözet, legtöbbszörLiCoO2, pl. mobiltelefonokban, laptopokban, kamerák-ban, az elektromos jármûvekhez azonban a katódokLiMn2O4, LiFePO4, LiNiMnCoO2 összetétellel is ké-szülnek [20]. A katód általában egy alumíniumlemez,mely burkolva van az aktív katódanyaggal (LiCoO2) po-livinil fluorid (PVDF) kötõanyaggal, ami egy kémiailagnagyon stabil vegyület. Az anód pedig egy rézlemez,mely grafit, vezetõanyag, PVDF kötõanyag és adalékokkeverékével van burkolva. A Li-ionos akkumulátorokátlagos összetétele a következõ: 27,5% LiCoO2, 24,5%Fe/Ni, 14,5% Cu/Al, 16% grafit, 14% polimer, 3,5%elektrolit [21].

A NiMH akkumulátorok közül az úgynevezett AB5típusú a leggyakoribb, melyben �A� egy ritkaföldfém(RFF) keveréket jelent: lantán, cérium, neodímium,

prazeodímium, míg a �B� nikkel, kobalt, mangánés/vagy alumínium. Ezekben az akkumulátorokban akatód nikkelbõl készül nikkel-hidroxid borítással, az

anód hidrogéntároló ötvözetet(keverékfémei fõként a cérium,lantán, prazeodímium és neodí-mium) és nikkel tartalmú szubsz-tituenseket tartalmaz. Tipikus öt-vözet a RFF Ni3,5Co0,8Mn0,4Al0,3.Az elektrolit általában hígított(20-30%-os) kálium-hidroxid ol-dat. A két elektród közötti szepa-rátor általában poliamid vagy po-lipropilén anyagú. A cellasapkanikkelbõl, vagy nikkelötvözetbõlkészül, amely ellenáll a lúgos kö-rülményeknek. Mindezek egy

acél tokba téve találhatóak.Megjelenését tekintve a leg-elterjedtebb változatok a hengeres és a prizmás alakúelemek/akkumulátorok, a felhasználástól függõen. A ti-pikus összetételt a 6. táblázat szemlélteti, az elektródoktöbb mint 60%-ot képviselnek a cellán belül.

Összetételükbõl adódóan e két akkumulátortípustehát fontos másodnyersanyaga lehet mind a kobaltnak,mind a ritkaföldfémeknek, emellett nikkel és egyébfémtartalmuk kinyerése is feladat. Jelenlegi ipari feldol-gozás során az elhasznált elemekbõl csak a kobaltot,nikkelt és rezet nyerik ki termikus és/vagy kémiai úton,a többi alkotó a salakba kerül, vagy redukáló szerként,


7. ábra: Li-ionos cella [36]

Mennyiség Polarizátor CF üveg TFT üveg Polarizátor ÖsszesenDB képernyõ

1 cm2-re vonatkozótömeg, mg 28 244 196 26,7 494,7

Tömegarány, % 5,66 49,32 39,62 5,40 100,00JVC képernyõ

1 cm2-re vonatkozótömeg, mg 19,3 180 203,8 21 424,1

Tömegarány, % 4,55 42,44 48,05 4,95 100,00

5. táblázat: A DB és JVC LCD panelek anyagmérlegehõkezelést és fólia leválasztását követõen

Komponens Alkotórésztartalom, %Hengeres cella Gomb cella

Ni 36-42 29-39Fe 22-25 41-47Co 3-4 2-3RFF:La,Ce,Nd stb. 8-10 6-8Grafit <1 2-3KOH 1-2 1-2

6. táblázat: NiMH akkumulátorok tipikus összetétele [22]

energiaforrásként szolgál. Az utóbbi évtizedben inten-zív kutatás folyik annak érdekében, hogy az egyéb stra-tégiai alkotók, mint a ritkaföldfémek és a lítium gazda-ságos kinyerésének módjait kidolgozzák.

Az elhasznált Li-ion és NiMH akkumulátorokelõkészítése

Az elhasznált akkumulátorokat jelenleg termikusmódszerrel dolgozzák fel a kobalt és nikkel kinyeréseérdekében. 2011 nyarán egy újrahasznosítással foglalko-zó belga cég, az Umicore, megnyitott egy pirometallur-giai üzemet Hoboken-ben évi 7000 tonna lítium-ion ak-kumulátor és nikkel-metálhidrid akkumulátor feldolgo-zási kapacitással [23].

Az akkumulátorok elõkészítési technológiája szin-tén a 2. ábra szerinti elveknek felel meg. A fentiekbõl ki-tûnik, hogy az elõkészítés elsõ fázisban a cél: aprítássalaz elektródok fizikai feltárása, �kiszabadítása� a burko-latból, lehetõvé téve az elektródok kémiai feldolgozását(8. ábra).

Tisztán mechanikai vagy termikus eljárással a lítium,illetve a ritkaföldfémek nem nyerhetõek ki nagy tiszta-ságban az elhasznált akkumulátorokból. Ehhez egymeg-felelõ, gazdaságos és környezetbarát kémiai módszerrevan szükség, ezen a téren intenzív kutatások folynak.

Az akkumulátorokból a kritikus elemek kinye-résére szóba jöhetõ kémiai eljárás a savas kioldás, majdezt követõ oldatkezelési lépések, mint a szelektív kicsa-patás, adszorpció, oldószeres extrakció jó hatékonyság-gal csak aprítással és fizikai szeparálással megfelelõenelõkészített másodnyersanyag esetén alkalmazhatóak[21]. A kimerült Li-ionos akkumulátorok feldolgozá-sakor a polimer, a burok anyagok (réz fólia, alumíniumfólia, vas) és az elektródok elválasztására alkalmaspéldául az az eljárás, amikor az aprítást követõen a 12mm-es szitán áthullott frakciót ultrahangos keverésselkezelik szobahõmérsékleten, ezáltal az elektródanyagokról az alumínium fólia, illetve egyéb szerkezetianyagok (Fe, Cu) leválnak. Ezt követõen a 2 mm-esszitán áthullott frakció már csak a szeparált elektródanyagot tartalmazza, amelyet további, kémiai eljárás-nak lehet alávetni [24].

A szakirodalomban publikált kémiai eljárások közülaz egyik legjobb eredményt a lítium-ionos akkumulátorfeldolgozásánál P. Zhang 1998-as cikkében publikálta[25]. A kioldást 4 mólos sósavval végezte, 80 °C-on, 1órán át, így a kioldás hatékonysága 99%-os volt. Ezt kö-vetõen egylépcsõs oldószeres extrakcióval végezte az ol-dattisztítást. Szintén jó eredményt adott (96,3% Co,87,5% Li) 2 mólos kénsav oldat és 2%-os hidrogén-peroxid együttes alkalmazása, 2 órás lúgzási idõvel, 60°C-on. Az oldatból a kicsapatást ammónium oxalát hoz-záadásával végezték egy órán át a kobalt-oxalát kicsapa-tásáig, amit leszûrtek és szárítottak. A szûrlethez nátri-um-karbonátot adtak és újabb 1 órás keverés mellett ki-csapatták vele a lítium-karbonátot, amit szintén szûrtek,szárítottak [26].

A NiMH akkumulátorok feldolgozásának témá-jában Bertuol és kutatótársai 2 mólos kénsav oldatban90 °C-on 4 órán át történõ lúgzással, majd azt követõen5mólos NaOH-al 1,2 pH-n történõ kicsapatással érte ela legjobb eredményt a ritkaföldfémeket illetõen [27]. Liés társai 3 mólos kénsavval, majd azt követõen oldósze-res extrakcióval, evaporációval és kristályosítással nyer-ték vissza a nikkelt, kobaltot és RFF-eket. A RFF-ekklorid oldatban, 97,8% kihozatallal voltak jelen [24].Innocenzi kétlépcsõs kilúgzást dolgozott ki [28, 29],melyben elõször 2M kénsavval 80 °C-on 3 órán keresz-tül történik a kioldás, majd az oldatot ezen a hõmérsék-leten szûréssel választják le, mivel magas hõmérsékle-ten a Ni és a Co jelentõs mennyisége az oldatba kerül, aRFF-k viszont csak kevéssé oldódnak. Ezt követõen amaradékot 1 mólos kénsavval, 1 órán át lúgozzák to-vább 30 °C-on, így szelektíven oldják ki a második lép-csõben a ritkaföldfémeket. Az oldatkezelés NaOH-dalvégezhetõ, szelektív kicsapatással, de oldószeres extrak-cióval tovább javítható az eredmény, így La, Ce, Niesetén 99%-os kihozatal értékeket kaptak.

A biolúgzás során mikroorganizmusok, mintpéldául a Thiobacillus ferrooxidans és Thiobacillusthiooxidans segítségével viszik oldatba a fémeket külön-bözõ ásványi nyersanyagokból, de az eljárás hulladékokkezelésére is ígéretesnek tûnik [30]. Li-ionos akkumulá-tor esetén a katód anyagának kioldására végeztekbiolúgzásos kísérleteket 30 °C-on [32]. A 9K tápoldattalfelszaporított T. ferrooxidans és T. thiooxidans, illetve ekét baktérium oldat keveréke, további tápanyag, kénilletve vas(II) adagolás mellett, kénsavval történõ pHbeállítást követõen alkalmasnak bizonyult a kobalt és alítium kioldására. A laboratóriumi kísérlet során abiolúgzást megelõzõen az elemeket szétszerelték, majda katód aktív anyagát 150, illetve 200 µm-re õrölték le.A ferrooxidans baktériummal 65%-os [31], míg a kétmikroorganizmus keverékével 90% feletti kobaltkioldást értek el.

Ígéretes az a kombinált mechanokémiai-kémiaimódszer [33, 34], amikor a finomra õrölt LiCoO2 és po-livinilklorid (PVC) keveréket, illetve a NiMH akkumu-látor anód anyagát alkotó �keverékfém� (mischmetál)és PVC keveréket planétagolyós malomban hosszúidõn keresztül (36 órát) együtt õrlik. A fellépõ mecha-


8. ábra: Lúgos elemek, akkumulátorok elõkészítése[22, 24, 35]

nokémiai reakció következtében vízoldható fém-, ritka-földfém-kloridok keletkeznek. 30 órás õrlést követõenCo esetén több mint 90%, Li esetén majd 100%, de La,Pr, Nd esetén is 95% feletti kihozatalt értek el. Ugyan-akkor a bekevert PVC-bõl a klór 90%-a alakult át ez idõalatt szervetlen kloriddá. Laboratóriumi keretek közöttsikeresek voltak ezek a kísérletek, ám a szerzõk nem kö-zöltek az eljárás energiaigényére vonatkozó adatot,amely alapján gazdasági szempontból megítélhetõ len-ne a módszer.

A kutatásunkban az akkumulátorokból a kritikuselemek kinyerésének témakörében amechanikai elõke-zelés kutatását követõen a megfelelõen elõkészítettmintákon savas kioldási és biolúgzási kísérleteket is ter-vezünk.

Elhasznált nyomtatott áramköri lapok (NYÁK)elõkészítése

Kritikus elemek a nyomtatott áramköri lapokban

A NYÁK és alkatrészei, forraszanyagai, csatlakozói(1. táblázat) jelentõsmennyiségû színes- és nemesfémet,

valamint nem csekély ritkafémet és ritkaföldfémet tar-talmaznak (7. táblázat). Ezért a felszerelt nyomtatottáramköri lapok értékes nyersanyagforrást képviselnek.A NYÁK értékét a 8. táblázat szemlélteti, az 1 kg nyák-lapban lévõ fémek értéke 3600 Ft.

A piaci értékeket három évre visszamenõ árak alap-ján veszik figyelembe, eszerint a platina, az arany és apalládium áll az élen [38]. Energetikai és környezetvé-delmi szempontból értékelve a fémeket az arany van azelsõ helyen, ezt követi a réz, palládium, alumínium, ón,ólom, platina nikkel, cink és az ezüst.

Elhasznált nyomtatott áramköri lapok elõkészítésitechnológiája

A nyomtatott áramköri lapokat hagyományosanközvetlenül kohászati eljárással, olvasztással dolgozzákfel [18]. Az alkatrészekkel felszerelt nyáklap a nemesfé-mek mellett tantált is tartalmaz (1-2 g/notebook). Anyáklapok esetén olvasztáskor a fõ cél a réz, arany,ezüst és palládium kinyerése, a tantált többnyire elvesz-tik a feldolgozás során, mert a bázikus karakterének kö-szönhetõen tantál-oxidként a salakba kerül. A tantál ha-tékony visszanyerése céljából a kondenzátorokat el kel-lene távolítani a nyáklapokról, de ezt eddig még csakfélüzemi méretben valósították meg [18].

Az elhasznált nyomtatott áramköri lapok elõkészíté-sére irányuló kutatómunka szintén a 2. ábra szerint tör-ténik. Erre jó példaként Park és Fray technológiai törzs-fáját (9. ábra)mutatjuk be [45].

A törzsfa szerint kalapácsos shredderrel történõ ap-rítás után elõször a vasat és az alumíniumot mágnesesés örvényáramú szeparátorral eltávolítják. A töretbõlezt követõen kioldják a forraszanyagot (HBF4-al), majdrezet ammónium-szulfáttal. A rézmentes maradékbólkirályvízzel oldatba viszik az aranyat, palládiumot, vala-mint a cinket és nikkelt. Az ezüst nem oldódik a király-vízben, a palládium pedig vörös csapadékként jelenikmeg; ezeket leszûrik. Végül az aranyat tartalmazó ol-datból szerves oldószeres kezeléssel (toluollal és ehhez


9. ábra: NYÁK-elõkészítés [45]

Elem Fémtartalom, Elem Fémtartalom,tömeg % tömeg %

Réz (Cu) 18,7 Platina (Pt) 0,0022(22 mg/kg)

Vas (Fe) 3,8 Palládium 0,0117(Pd) (117 mg/kg)

Ólom (Pb) 2,04 Antimon (Sb) 0,34Nikkel (Ni) 1,25 Kadmium (Cd) 0,022Ón (Sn) 2,92 Higany (Hg) 0,0006Alumínium 4,13 Tantál (Ta) 0,017(Al) (170 mg/kg)Cink (Zn) 1,22 Gallium (Ga) 0,0035Ezüst (Ag) 0,13 Berillium (Be) 0,0038

(1300 mg/kg)Króm (Cr) 0,035 RFF (La, Ce, N.a.

Rh, Os, Ir, Re.)Arany (Au) 0,035

(350 mg/kg)

7. táblázat: Felszerelt NYÁK alkotórésztartalma [38]

Elem Fémtar- Ár $/kg Érték Érték-talom 2013 $/kg arány

tömeg % jan.-jún. NYÁK %Arany (Au) 0,025 47 408 11,8520 69,1Palládium (Pd) 0,01 22 549 2,2549 13,2Ezüst (Ag) 0,10 829 0,8290 4,8Réz (Cu) 16,0 7,54 1,2064 7,0Alumínium (Al) 5,0 1,92 0,0960 0,6Vas (Fe) 5,0 0,19 0,0095 0,1Ón (Sn) 3,0 22,49 0,6747 3,9Ólom (Pb) 2,0 2,18 0,0436 0,3Nikkel (Ni) 1,0 16,12 0,1612 0,9Cink (Zn) 1,0 1,94 0,0194 0,1Összesen 33,14 17,1467 100,0

8. táblázat: A NYÁK értéke 2013-as árakon,fémárak (LME, London)

[www.lme.com, www.kitco.com]

adagolt tetraoktilammónium-bromiddal) és hûtéssel azaranyat nanorészecskék formájában nyerik ki, míg anikkel és cink kinyerése ezt követõen történik az oldat-ból. Megállapították, hogy a palládium precipitációjá-hoz a cink jelenlétére szükség van az oldatban. Az eljá-rással a palládium 93%-a nyerhetõ ki, az aranynak pe-dig 97%-a.

Az utóbbi idõben elõtérbe került a biolúgzás alkal-mazása, amellyel rendszerint 90%-nál nagyobb kihoza-talt értek el. A számos munkából [41, 42, 43, 44], mostWang és társai [41] eredményét emeljük ki, akik kétfélebaktérium (ferrooxidans és thiooxidáns) kultúra keve-rékének, majd a tiszta kultúra felhasználásával a nyák-lapból, elsõsorban a réz, az ólom és a cink biolúgzásá-nak lehetõségét vizsgálták. Kísérleteikhez a leaprítottnyáklapból száraz szitálással frakciókat képeztek, majdazokat elemezték. Az oldásra két frakciót választottakki, az 1-3 mm és a 0,5-1 mm közöttit. A lúgzási kísérle-tek többnyire maximum 9 napig tartottak, 50 ml tápol-dathoz 0,4 g nyákot adtak 2,5 pH értéken. Össze-hasonlításul a királyvízzel kioldott nyáklap adatai szol-gáltak. Kimutatták, hogy a finomabb frakcióból 9 naposlúgzási idõ után 99,9% réz kioldódás valósult meg,amennyiben a baktérium keveréket használták, aztkövette minimális lemaradással a tiszta ferrooxidans,majd nagyobb hátránnyal (74,9%) a tiszta thiooxidánsoseredmény. Az ólomra és cinkre szintén hasonló kioldásikihozatal áll, a különbözõ bio-oldatoknál ugyanez a sor-rend érvényesült.

Több kutató a szerves részt pirolízissel kívánja eltá-volítani: Lukács 470 °C-on [39], Zhou és Qju a forrasz-anyagot felfûtött olajfürdõben centrifugálással távolí-totta el [40]. Az értékes fémek a szilárd maradékbanhalmozódnak fel, alkalmasak a további (oldásos) feldol-gozásra.

Összefoglalás

A ritkafém, a ritkaföldfém és nemesfém tartalmukmiatt a modern elhasznált elektronikai eszközök jelentõsértéket, fontos nyersanyagforrást képviselnek, kitünte-tetten is a kritikus elemek vonatkozásában. E nyersanya-gokból az értékes alkotók kinyerése három fázisból áll:1) az elhasznált készülékek szelektív begyûjtése, ami a

nyersanyagforrást biztosítja;2) a nyers elektronikai hulladék elõkészítése � az érté-

kes alkotók dús koncentrátumokba vitele- mechani-kai és kémiai/biológiai eljárásokkal;

3) és végül a kapott koncentrátumokból kohászati útona tiszta fémek kinyerése.Fontos, hogy ezt az értékes egyre növekvõ, folytono-

san keletkezõ és megújuló/változó nyersanyagvagyont ahazai, vagy gazdaságilag indokolt esetben a környezõ avisegrádi országokkal közösen létrehozott feldolgozóüzemekben dolgozzuk fel, és a lehetõ legteljesebb mér-tékben hasznosítsuk. E vonatkozásban nem felejtkezhe-tünkmeg e nyersanyagokban lévõ jelentõs színesfém- ésmûanyagtartalomról, ami a legértékesebb alkotókkalegyütt biztosítja a feldolgozás gazdaságosságát.


A tanulmány a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0005 jelû projekt részeként, a Miskolci Egyetem straté-giai kutatási területénmûködõ Fenntartható TermészetiErõforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ tevékeny-ségének részeként, az Új Széchenyi Terv keretében, azEurópai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alaptársfinanszírozásával valósul meg.

SZAKIRODALMI FORRÁSOKLCD képernyõ elõkészítés

[1] Displaysearch (2012): Global LCD TV market. Open filereport: http://www.displaysearch.com.

[2] JeonM. K., KangM. (2008): Synthesys and characterizationof indium-tin-oxide particles prepared using sol-geland solvothermal methods and their condoctivitiesafter fixation on polyethyleneterephthalate films.Materials letters 62 (4-5), pp. 676-682.

[3]Li Y., Liu Z., Li Q., Liu Z., Zeng L. (2011): Recovery of indi-um fromused indium-tin oxide (ITO) targets. Elsevier,Hydrometallurgy 105, pp. 207-212.

[4]DodbibaG., Naga H. I., Wang L., Okaya K., Fujita T. (2012):Leaching of indium obsolete liquid crystal displays:Comparing grinding with electrical disintegration incontext of LCA. Elsevier, Waste Management 32, pp.1937-1944.

[5] Li J., Gao S., Duan H., Liu L. (2009): Recovery of valuablematerials fromwaste liquid crystal display panel.WasteManagement 29, pp. 2033-2039.

[6] Barna Gy.-né (2006): Folyadékkristályos képernyõk újra-hasznosítása új technológiákkal. BME jegyzet:http://www.omikk.bme.hu/collections/mgi_fulltext/hull/2006/09/0905.pdf.

[7] Zhao K., Liu Z., Wang Y., Jiang H. (2013): Study onRecycling Process for EOL Liquid Crystal DisplayPanel. Int. Jour. Of Precision Eng. andManufacturingVol. 14, No. 6, pp. 1043-1047.

[8] Chou W. L., Huang Y. H. (2009): Electrochemical removalof indium ions from aqeous solution using iron electro-des. Journal of Hazardous Materials 172, pp. 46-53.

[9]Liu J. S., Chen H., Chen X. Y., Guo Z. L., Hu Y. C., Liu C. P.,Sun Y. Z. (2006): Extraction and separation of In(III),Ga(III) and Zn(III) from sulfate solution using extrac-tion resin. Hydrometallurgy 82, pp. 137-143.

[10] Wu M., Sun D. D., Tay J. H. (2004): Effect of operatingvariables on rejection of indium using nanofiltrationmembranes. Journal of Membrane Science 240, pp.105-111.

[11] Lee C., Jeong M., Kilicaslan M. F., Lee J., Hong H. (2013):Recovery of indium from used LCD panel by a timeefficient and environmentally sound method assistedHEBM.Waste Management 33, pp. 730-734.

[12]CsõkeB., Bõhm J.,MárkusZs., Ferencz K., TörökE. (2008):Processing of Used Small Electronic HouseholdAppliances. Proceedings of XXIV. InternationalMineralProcessingCongress (ISBN:978-7-03-022711-9),(Beijing). Vol. 3, pp. 3529-3539.

[13] Elhasznált elektromos és elektronikai kisgépek mecha-nikai-techniológiai feldolgozó rendszerének kifejlesz-tése. GVOP-3.1.1.-2004-05-0473/3.0. 2004-2007.


[14] Roncsautók és elektronikai hulladékok szerves anya-gainak hasznosítására szolgáló technológiák fejlesztésea jövõbeli deponálás elkerülésére. TECH_08-A4/2-2008-142/ RECYTECH.

[15] Microelectronics and computer technology corporation(MCC) (1996): Electronics Industry EnvironmentalRoadmap. Austin, TX: MCC.

[16] European Pathway to Zero Waste.[17] Edelmetal-Taschenbuch Degussa Ag. Frankfurt Hüthig �

Verlag, Heidelberg 1995.[18]Buchert M., Manhart A., Bleher D., Pingel D. (2012): Recyc-

ling critical raw materials from waste electronic equip-ment Commissioned by the North Rhine-WestphaliaState Agency for Nature. Environment and ConsumerProtection Darmstadt, 24.02.2012.

[19] USGS (U.S. Geological survey) (2012): Mineral com-modity profile: Indium. Open file report: 2004-1300,http://www.pubs.usgs.gov/of/2004/1300.

Elemek, akkumulátorok elõkészítése[20] Tinnemeyer J.: New Advances in lithium Ion Battery

Monitoring. http://www.cadex.com/_content/New_Advances_in_Lithium_Ion_Battery_Fuel_Gauging_Final.pdf

[21] Xu J., Thomas H. R., Francis R. W., Lum K. R., Wang J.,Liang B. (2008): A rewiev of processes and technolo-gies for the recycling of lithium-ion secondary batte-ries. Journal of Power Sources 177, pp. 512-527.

[22]Heegn H., Friedrich B., Müller T., Weyhe R. (2003): Closed-loop recycling of nickel, cobalt and rare-earth metalsfrom spent nickel-metal hydride-batteries. Proceedingsof the 22nd InternationalMineral Processing Congress(IMPC), pp. 1713-1722.

[23] Buchert M., Manhart A., Bleher D., Pingel D. (2012):Recycling critical raw materials from waste electronicequipment Commissioned by the North Rhine-Westphalia StateAgency forNature. Environment andConsumer Protection Darmstadt, 24.02.2012.

[24] Li J., Shi P., Wang Z., Chen Y., Chang C. (2009): A com-bined recovery process of metals in spent lithium-ionbatteriaes. Chemosphere 77, pp. 1132-1136.

[25] Zhang P., Yokoyama T., Itabashi O., Suzuki T. M., Inoue K.(1998): Hydrometallurgical process for recovery ofmetal values from spent lithium-ion secondary batte-ries. Hydrometallurgy, Vol. 47, Issue 2-3, pp. 259-271.

[26] Zhu S., He W., Li G., Zhou X., Zhang X., Huang J. (2012):Recovery of Co andLi from spent lithium-ion batteriesby combination method of acid leaching and chemicalprecipitation. Trans. Nonferrous Met. Soc. China 22,pp. 2274-2281.

[27] Bertuol D. A., Bernardes A. M., Tenório J. A. S. (2009):Spent NiMH batteries � The role of selective precipi-tation in the recovery of valuables metals. Journal ofPower Sources 193, pp. 914-923.

[28] Innocenzi V., Veglio F. (2012): Recovery of rare earths andbase metals from spent nickel-metal hydrid batteriesby sequential sulphuric acid leaching and selective pre-cipitations. Journal of Power Sources 211, pp. 184-19.

[29] Innocenzi V., Veglio F. (2012): Separation of manganese,zinc and nickel from leaching solution of nickel-metal

hydride spent batteries by solvent extraction. Hydro-metallurgy, 129-30, pp. 50-58.

[30] Bokanyi Lj., Varga T., Madai-Üveges V., Paulovics J. (2011):Bioprocessing research in institute of Raw MaterialPreparation and Environmental Processing. Universityof Miskolc, Proceedings of the 2nd InternationalConference on Biotechnology and Metals, pp. 5-8.

[31] Mishra D., Kim D., J-Ralph D. E., Ahn J. G., Rhee Y. H.(2008): Bioleaching of metals from spent lithium ionsecondary batteries using Acidithiobacillus ferrooxi-dans. Waste management 28, pp. 333-338.

[32] Xin B., Zhang D., Xia Y., Wu F., Chen S., Li L. (2009):Bioleaching mechanism of Co and Li from spent lithi-um-ion battery by the mixed culture of acidophilic sul-fur-oxidizing and iron-oxidizing bacteria. Bioresourcetechnology 100, pp. 6163-6169.

[33] Saeki S., Lee J., Zhang G., Saito F. (2004): Co-grindingLiCoO2 with PVC and water leaching of metal chlori-des formed in ground product. J. Miner. Process. 74S,pp. 373-378.

[34] Zhang Q., Saeki S., Tanaka Y., Kano J., Saito F. (2007): Asoft-solution process for recovering rare metals frommetal/alloy-wastes by grinding and washing with water.Journal of Hazardous Materials A139, pp. 438-442.

[35] Hulladék elemek és -telepek feldolgozása. Megvalósítha-tósági tanulmány. Miskolci Egyetem, Nyersanyagelõ-készítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet, Kuta-tási jelentés, 2010.

[36]Stibat (2007): TheComposition ofRechargeable andNon-rechargeable Batteries. Consulted at 13-03, Illus. http://www.stibat.nl/en/tabalgemeen/werking.aspx?m=422.

NYÁK-elõkészítés[37]BöniH.:SelteneMetalle inElektro- undElektronikgeräten.

EMPAAkademie Zentrum fürWissenstransfer.[38]Wang X., GaustadG. (2012): Prioritizingmaterial recovery

for end-of-life printed circuit boards. Waste Manage-ment 32, pp. 1903-1913.

[39]Lukács B. (2003): Hulladék nyomtatott áramköri lemezekmásodnyersanyagként történõ újrahasznosítása. Dip-lomamunka, Veszprémi Egyetem.

[40] Zhou Y., Qiu K. (2010): A new technology for recyclingmaterials from waste printed circuit boards. Journal ofHazardous Materials 175, pp. 823-828.

[41]Wang J., Bai J., Jinqiu J. (2009): Bioleaching of metals fromprinted wire boards by Acidithiobacillus ferrooxidansand Acidothiobacillus Thiooxidans and their mixture.Journal of Hazardous Materials 172, pp. 1100-1105.

[42]LiangG.,MoY.,ZhouQ.(2010):Novelstrategiesofbioleachingmetals fromPCB sinmixed cultivation of two acidophiles.Enzyme andMicrobial Technology 47, pp. 322-326.

[43] Dong Y., Lin H., Wang H., Mo X., Fu K., Wen H. (2011):Effects of ultraviolet irradiation on bacteria mutationand bioleaching of low-grade copper tailings. MineralsEngineering 24, pp. 870-875.

[44] Pant D., Joshu D., Upreti M. K., Kotnala R. K. (2012):Chemical and biological extraction of metals present isE-waste. Waste Management 32, pp. 979-990.

[45] Park Y. J., Fray D. J. (2009): Recovery of high purity preiousmetals from printed circuit boards. Journal of Hazar-dous Materials 164, pp. 1152-1158.



PROF. DR. HABIL. CSÕKE BARNABÁS a miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetemen 1969-ben szerzett bányamérnökiképesítést. 1976-tól mûszaki egyetemi doktor, 1986-tól a mûszaki tudományok kandidátusa, 1997-tõl PhD, 1998-ban ha-bilitált. 2012 decemberétõl alapkutatási program vezetõként dolgozik a CriticEl � �Nemzetközi együttmûködésbenmeg-valósuló alapkutatás a kritikus nyersanyagok hazai gazdaságfejlesztõ potenciáljának kiaknázására� címû projekt másod-lagos nyersanyagforrások � programjában.

DR. FAITLI JÓZSEF intézetigazgató egyetemi docens a Miskolci Egyetem Nyersanyagelõkészítési és Környezeti Eljá-rástechnikai Intézetének oktatója, 1989-ben aMiskolci NehézipariMûszaki Egyetemen szerzett bányagépészeti- és villa-mossági mérnök diplomát. Hosszabb külföldi tanulmányutakat (Louvain-la-neuve, Chicago) követõen 1998-ban szerzettPhD oklevelet, mechanikai eljárástechnika tudományterületen. 2012. július 1-jétõl a Nyersanyagelõkészítési és Környe-zeti Eljárástechnikai Intézet igazgatója. Fõ oktatási és kutatási területe a többfázisú áramlások, szemcsemozgás, minta-vételezés, porleválasztás, számítógépes szimuláció stb. Tudományos publikációi száma 94.

NAGY SÁNDOR aMiskolci Egyetemen 2003-ban okl. elõkészítéstechnikai mérnöki képesítést, 2013-ban PhD okleveletszerzett, mechanikai eljárástechnika tudományterületen. 2012 decemberétõl tanszéki mérnökként, 2013 októberétõl tu-dományos munkatársként dolgozik a �Nemzetközi együttmûködésben megvalósuló alapkutatás a kritikus nyersanyagokhazai gazdaságfejlesztõ potenciáljának kiaknázására � CriticEl� címû projekt primer és szekunder források mechanikaieljárástechnikai módszereinek moduljában.

MAGYAR TAMÁS a Miskolci Egyetemen 2011-ben okleveles környezetmérnöki képesítést szerzett. 2012 decemberétõltanszéki mérnökként dolgozott a �Nemzetközi együttmûködésbenmegvalósuló alapkutatás a kritikus nyersanyagok hazaigazdaságfejlesztõ potenciáljának kiaknázására � CriticEl� címû projekt másodlagos nyersanyagforrásból történõ minta-vételi és elemzési moduljában. Jelenleg a Miskolci Egyetem, Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola hallgatója.

DR. MÁDAINÉ ÜVEGES VALÉRIA a Miskolci Egyetemen 2007-ben okl. környezetmérnöki képesítést szerzett. 2012decemberétõl egyetemi tanársegédként dolgozik a �Nemzetközi együttmûködésben megvalósuló alapkutatás a kritikusnyersanyagok hazai gazdaságfejlesztõ potenciáljának kiaknázására � CriticEl� címû projekt másodlagos nyersanyagfor-rások reakciótechnika moduljában.

��a szentek mind aludtak, hát ébresztgeték.�

Selmecbánya templomaiban a szentek vagy nyolcvan évenem hallhattak magyar nyelven hálaadást.

A Szent Borbála Akadémiai Kör Egyesület rendszeresenképviselteti magát a mi kedves Selmecünkön a Szalamande-ren. Az OMBKE által szervezett eseményeken való részvételmellett saját programokat is szervezünk a Selmecbányáhoztartozás szellemében. Rendeztünk filmvetítést Gertler Viktor:A léányvári boszorkány bemutatásával, irodalmi vacsora-es-tet, ahol Selmecrõl, Sopronról, a diákéletrõl szóló alkotások-ból tartottunk felolvasást, több éve gondozzuk a professzor-sí-rokat és természetesen szakesteket is tartottunk az elmúltévek során. 2012-ben a SzentHáromság téren a Szent Katalin,más nevén a tót templommellett bandukolva hagyta el kohászbarátunk száját e mondat: Ha itt magyar nyelven szólhatna azigehirdetés, az lenne ám valami!

A szó nem szállt hiába! Egyesületünk közgyûlésén feladat-ként fogalmazódott meg, hogy Selmecbányán magyar nyelvenmise, istentisztelet hangozzék fohászként Szent Borbálához atisztelet jeléül õseink felé, bízva szakmánk jövõjében. A szer-vezést kis félsszel a szívünkben kora tavasszal kezdtük el. Elsõlépésben felvettük a kapcsolatot a belvárosi Nagyboldog-asszony templom plébániával,Milo� Pikala plébános és Tomá��tefina káplán urakkal. Õk nagy nyitottsággal fogadták kezde-ményezésünket és örömmel adtak helyt templomukban egyökomenikus istentiszteletnek. Köszönet nekik!

Hálaadásunk bányász-kohász jellegét kihangsúlyozva, bá-nyamérnök kollégáink fiatal teológus fiait kértük fel celebrá-cióra. Aradi László káplán és Benke András lelkész boldoganvállalták a szolgálatot. Így kerülhetett sor selmecbányai temp-lomban 2013. szeptember 7-én 11.00-kor újra magyar nyelvûliturgiára.

Benke András igét hirdetett Szent Borbála életét mintáulállítva a veszélyek sokaságát hordozó szakmánkhoz szükségeskitartáshoz, a nehézségekmiattmeg nemhátráláshoz és akár azutolsó pillanat lehetõségének megragadásához, majd az Aradi

László vezette imákkal, könyörgéssel, hálaadással mondtunkköszönetet a Mindenhatónak és kértük támogatását.

Az istentiszteleten egyesületünk � szlovákul is tolmácsol-va � köszönetét fejezte ki a megvalósítóknak, méltatva az ese-mény jelentõségét. Szervezetünk kérésére a Szent BorbálaAkadémiai Kör Egyesület és az OMBKE Oroszlányi Szerve-zet zászlóinak megáldására is sor került. Az ökomenikus szer-tartás végén pedig a szlovák lelkipásztorok bevonásával kétnyelven kaptunk áldást. Õsi magyar egyházi énekeinket szin-tén magyar kántor kísérte az utoljára elhangzó Bányászhim-nusz kivételével, melynek érces hangzását többek szemébenmegcsillanó könnycseppek finomították.

Nagy örömünkre szolgált, hogy � a zavartalan és pátosszalteli szertartás megtörténte mellett � az eseményen az erdész,kohász, bányász kollégák és családtagjaik mellett szép szám-ban képviseltették magukat ifjú bányamérnök hallgatók, élü-kön a valétabizottság tagjaival. Hiszen az ima a köszönet mel-lett mindig a jövõért szól leginkább! A templomból kilépve,boldogan egymás szemébe tekintve, egymás kezeit megszorít-va, örömmel indultunk lelkipásztorainkkal az ünnepi ebédetelfogyasztani. Sikerült!

Mihalecz József


Bevezetés

A kritikus stratégiai elemek szekunder hazai nyers-anyagforrásokból történõ elõállítása egyik fõ útja az ás-vány- és ércbányászat meddõinek elõkészítése és a kon-centrátumok kohászati feldolgozása. A projekt kereté-ben a pátkai fluoritos ércbányászat és a fehérvácsurgóiüveghomok elõkészítés meddõjének vizsgálatát folytat-juk le. Jelen munka a fehércsurgói üveghomok-elõké-szítés meddõjének alapvizsgálatáról számol be.

A fehérvárcsurgói üveghomok elõfordulás

Üveghomokok, öntödei homokok hullámveréses,sekélytengeri területen lelhetõk fel, ahol a homokkvarcszemcséi közül a szennyezõ anyagok (szervesanyag, agyag, limonit) kimosódnak, s így csaknemtisztán kvarcból álló, fehér �üveghomok� vagy a kevés-bé tiszta �öntödei homok� keletkezik [1, 2]. Üveg-

gyártásra a tiszta, fehér, 0,1-0,5 mm szemcseméretû0,08-0,01 Fe2O3 tartalmú homok alkalmas. A fehérvár-csurgói üveghomok-elõfordulás a Bakony és a Vérteshegységet elválasztó Móri-árokban az Iszkaszent-györgy-Magyaralmás-Csákberény ívben helyezkedik el[3]. Felsõtriász dolomitra települõ pannon homokossorozatban, a felsõpannonban képzõdött üveghomok.A képzõdmény a pannon beltenger partközeli részénrakódott le, a parti hullámverés jó átmosást, osztályo-zást biztosított [2]. Fehérvárcsurgón a bányászat jelen-leg (2013) is folyik az Üveg-Ásvány Bányászati Ipari Kft.üzemében.

A fenti keletkezési folyamat azonban gyakran a ho-mokban a víz által elszállítani nem képes nehézfém-, rit-kafém-, ritkaföldfém-ásványok (magnetit, ilmenit, rutil,cirkon, monacit, számos esetben arany és ezüst stb.) fel-dúsulásával jár, amelyek az üveghomokban nemkívána-tosak, ugyanakkor jelentõsebb dúsulásukkal a homokok

Fehérvárcsurgói üveghomok elõkészítési meddõjénekalapvizsgálata a kritikus elemek kinyerése érdekében

Basic investigations of Fehérvárcsurgó sand processing tailings to recover critical elements from itDR. NAGY SÁNDOR tanszéki mérnök1, DR. CSÕKE BARNABÁS egyetemi tanár1, DR. ZAJZON NORBERT tudományos

fõmunkatárs2, DR. KRISTÁLY FERENC tanszéki mérnök2, PAP ZOLTÁN doktorandusz1,KALICZNÉ PAPP KRISZTINA doktorandusz1, SZÉP LÁSZLÓ földtudományi mérnök2, MÁRKUS IZABELLA doktorandusz21Nyersanyagelõkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet, 2Ásványtani-Földtani Intézet Miskolci Egyetem

A �CriticEl� tárgyú, TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0005 azonosító számú pro-jekt keretében a fehérvárcsurgói üveghomok-elõkészítõmû meddõjével folytatott kutató-munka célja kettõs: a) ásványtani alapvizsgálatokkal a meddõanyag ásványos jellegének,összetevõinek feltárása, különös tekintettel a ritkaföldfémekre; b) eljárástechnikaialapvizsgálatokkal a késõbbi üzemi technológiai kialakításának tudományos mega-lapozása. A fenti cél elérése érdekében a vett minták nehézásványokban dús frakcióimikroszkópi és mikroszondás, valamint röntgen-diffrakciós vizsgálata történik meg, más-részt szisztematikus szemcseméret, sûrûség, mágneses és elektrosztatikus alapvizsgála-tokat folytatunk, ezek termékeit kémiai és ásványtani elemzésnek vetjük alá. E kutató-munka alapvetõen a Miskolci Egyetem Nyersanyagelõkészítési és Környezeti Eljárástech-nikai, valamint a Ásványtani-Földtani Intézetében folyik. A kémiai elemzéseket az MTATermészettudományi Központ Anyag- és Környezetkémiai Intézete végzi.

In the frame of �CriticEl� (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0005) project theresearch work connected to refuse of glass sand-processing plant in Fehérvárcsurgó hastwo aims. The first is the determination of the mineral composition of the refuse, espe-cially in the point of �critical elements�. The second aim is to make basic experiments forprocess engineering, which can outline a latter refuse processing plant design. So the dif-ferent fractions rich in heavy minerals are investigated by optical microscope, micro-probe, and X-ray diffraction. Systematic particle size distribution-, density-, magnetic andelectrostatic experiments are carried out also. The separated products of these experi-ments are chemical and mineralogical analysed. The research work is carried out at theInstitute of Raw Material Preparation and Environmental Processing and at the Instituteof Mineralogy � Geology, University of Miskolc. The chemical analyses were made by theInstitute of Material and Environmental Chemistry of the Natural Science Centre of theHungarian Academy of Sciences.

(torlatok) értékes ércelõfordulások. Az üvegipari hasz-nosítás megköveteli nehézfém-, ritkafém-ásványokcsaknem tökéletes leválasztását, következésképpen azelõkészítési meddõ � jelentõsebb mennyisége esetén �értékes ritkafém-ásványforrássá válik.

Az elõkészítési technológia, amelybõl a vizsgálattárgyát képezõ meddõ származik

A vizsgálataink eredményeinek megértése ésértékelése szempontjából fontos, hogy ne csak a jelen-leg üzemelõ technológiát ismerjük, hanem korábbiakatis, meddõ nagy része ugyanis nem az elmúlt 10 évesidõszakban keletkezett, hanem a 70-90-es években.

Kezdetben a Halász András által kidolgozott flotá-ciós technológiát valósították meg [3, 4]: ekkor kitermeltnyershomokból a kavicsfrakciókat (>1 mm) kiszitálták,majd a finomfrakciót hidrociklonnal iszaptalanították,az így nyert iszapmentes finom homokból hátráltatottülepedésû hidraulikus áramkészülékkel az üveghomok-nak megfelelõ (0,08�0,3 mm) szemcseméretû részt le-választották. Ezt az anyagot flotálás elõtt mosódobbanattritálásnak vetettek alá, majd zsírsav gyûjtõreagensekadagolása mellett a � az üveggyártásban káros szennye-zõ � nehézásványokat kiflotálták. A cellatermék (üveg-homok) egy részét nagygradiensû nedves szeparátorraltovább tisztították. Amai technológiában (1. ábra) rész-ben visszatértek aTarjánGusztáv által korábban javasolttechnológiára, bevezetve a csatornamosásos elõdúsítást(1. ábra, ld. 4. ábrát is). E technológia szerint a kavics-frakció leválasztását követõen a<5mm-es részt két lép-csõben hidrociklonokkal iszaptalanítják, besûrítik, a sû-rûzagyot ezt követõen hátráltatott ülepedésû áramké-szülékeken <0,1; 0,1-0,2 és 0,2-0,8 mm-es szemcsefrak-

ciókra bontják, amelyeket spirálisokon elõdúsítanak(leválasztva a nehézfém-ásványok jó részét). Végül akissûrûségû elõtisztított üveghomokot nagygradiensûnedves mágneses szeparálással (HGMS) és flotálássaltovábbi tisztítási mûveleteknek vetik alá. Jelenleg teháta meddõre kerülõ anyagok:� a >5 mm nagyságú szemek,� az idõszakosan üzemeltettet flokkulálással leválasz-tott iszap,

� a spirálok által leválasztott nehézásvány-tartalmúnagysûrûségû frakció,

� a HGMS szeparálás mágneses terméke,� továbbá az idõszakosan üzemeltetett flotáló-berende-zés habterméke.Ezek közül az utolsó három anyag egy közös

kifolyón távozik az iszaptározó kazettába.

Mintavétel

Az elmúlt év végén és ez év folyamán több alkalom-mal történt mintavétel [6]:� az 1. sz. meddõkazettából (3. ábra) 8-10 m-re lehatol-va 2mintavételi pontban, kanalas markolóval (FCS1);

� a kazetta inhomogén minõsége miatt több jellegzetespontjairól (2. ábra);

� valamint a jelenlegi technológiai folyamatból kifolyómeddõ anyagáramból;


1. ábra: A fehérvárcsurgói üveghomok elõkészítésitechnológiája, 2013

3. ábra: Fehérvárcsurgó 1. sz. meddõkazetta

2. ábra:Mintavételi pontok a fehérvárcsurgói 1. sz.meddõkazettában (2013.04.10.: A1-A3-SZ mintavételipontok, ebbõl képzett átlagminta az FCS3; F1-F2-F3-A2

pontokból képzett átlagminta: FCS4)


� ugyaninnen, pontosabban fõként a spirálisokból(4. ábra) lejövõ nehéztermékbõl és ameddõkõzetbõl azüzem külön is gyûjtött számunkra egy nagyobb tömegûnehézásványokban dúsabb mintát (FCS2, FCS5).

A fehérvárcsurgói meddõminták ásványos jellemzõi

Az ásványtani vizsgálatokat a meddõminták eljárás-technikai alapvizsgálatából származó, nehézásványok-ban dúsabb szeparátumokon folytattuk le. Ezek az FCS2mintából az alábbi mûveletek révén származtak:� nátrium-poliwolframáttal a >3 kg/dm3 nehézfrakcióleválasztása;

� a nehézfrakció mágneses szeparálása 0,1 - 0,5 - 5 Agerjesztõáram mellett: 3 mágneses és 1 nem-mágne-ses termék keletkezett;

� végül a nem-mágneses frakció nedves szérelése (mik-roszérrel kb. 4 kg/dm3 elválasztási sûrûségnél).Az Ásványtani-Földtani Intézetben eddig a három

mágneses frakció, valamint a szér könnyûtermékénekásványtani elemzése történt meg.

A röntgendiffrakciós felvételek egy Bruker AXS D8Advance diffraktométeren (Cukα, 33 kV, 50 mA, 2-70°(2θ), Bragg-Brentano geometria, Vantec-1, 11°-os nyílás-sal, 0,007° (2θ)/155 sec) készültek. Az optikai megfigye-lésekhez egy Zeiss steREODiscovery v20 mikroszkópot(PlanApo 1x objektív, AxioCam MRc 5) használtunk, apásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatokat egy remXvezérléssel szerelt JEOL JXA-8600 Superprobe mikro-szondán végeztük (15 kV, 20 nA, 133 eV SDD).

A minták sztereomikroszkópos vizsgálata [7]

A sztereómikroszkópos vizsgálatok célja a különbö-zõ ásványfajok azonosítása, leírása és ezek elkülönítésevolt, amely a szín és a kristályszemcse-morfológia alap-ján történt. Mintánként a különbözõ színû és morfoló-giájú szemcsékbõl 3-4 darab került kiválogatásra.Annak ellenére, hogy az 5 AMágnesesminta döntõen il-menitbõl áll, a legváltozatosabb ásványos összetételt eza minta mutatta. Ebben pisztáciazöld, sárga és színtelenátlátszó, és kékben-lilában irizáló, alaktalan szemcsékfigyelhetõk meg. Ezek szín- és kristálytani sajátosságokalapján nem voltak beazonosíthatók. Elektron mikro-szondás vizsgálatokkal a zöld szemcsék összetétel alap-ján epidotnak, a sárgák sztaurolitnak, az áttetszõ, színtelenszemcsék cirkonnak és az opak, lekerekített, néha irizálófelületû szemcsék pedig ilmenitnek bizonyultak. Ezekenkívül narancssárga alaktalan rutilokat, rózsaszín alakta-lan monacitot, gránátot (almandin, grosszulár) és fehérszínû szemcséket szeparáltunk el, amelyeket kvarckéntazonosítottunk. A barnás-szürke, áttetszõ erõsen pleok-roós zömök háromszöges (álhatszöges) átmetszetû priz-más szemcsék turmalinok (drávit).Amásik két minta � a0,5 A Mágneses és 0,1 A Mágneses termék � összetételehasonló volt, csak a különbözõ ásványfajták aránya vál-tozó, mindkét mintát javarészt ilmenit, kevesebb rutil ésnagyon kevés sztaurolit, kvarc és cirkon alkotja. A zöldszínû epidot összetételû szemcsék, valamint a rózsaszíngránát és monacit ezekben nem voltak megtalálhatók.A mikroszér utáni könnyûminta jelentõs részét a színesásványok alkották, ezek mellett kevesebb ilmenit és rutilis volt jelen. Ebben a mintában a fehér, optikai mikrosz-kóppal kvarcnak azonosított szemcsék mellett a fehérszemcsék egy része kianitnak és plagioklásznak bizonyultaz elektronmikroszkópos vizsgálatok alapján, valamintez a minta sokkal több turmalint tartalmazott, mint az5A Mágneses minta. Ez a minta néhány búzavirágkék,átlátszó szemcsét is tartalmazott, amelyekrõl a mik-roszondás mérések során kiderült, hogy két fázist kép-viselnek, így lehetnek kianitok vagy korundok (zafír) is.

A minták mikroszondás vizsgálata

Minden optikailag elkülönülõ csoportból több egye-di reprezentatív szemcsének az elektromosan vezetõszénkorongra való preparálását követõen a következõásványokat azonosítottuk [7]: ilmenit, rutil-anatáz,

4. ábra: Dúsító Humphrey�s-spirálokaz üveghomok-elõkészítõ üzemben

5. ábra: A_A1 szemcse (visszaszórtelektronkép: BSE) ilmenit

6. ábra: A_AD2 szemcse(BSE) rutil

7. ábra:A_R1 szemcse(BSE) monacit


cirkon, monacit, drávit (turmalin), kianit, sztaurolit, epi-dot-klinozoizit, almandin, K-földpát, anortozit, korund(zafír) és kvarc (ld. 5-10. ábrán látható SEM-fotókat).

Sok ilmenit van a mintában. Ezek általában erõsenkoptatottak, kerekítettek. Összetételüket tekintve többcsoportot lehet elkülöníteni, egyezésben az XRD ada-tokkal. Van teljesen sztöhiometrikus 1:1 csak vasat és ti-tánt tartalmazó, van csak vas és titán tartalmú, de nem1:1 arányú fázis, van jelentõsmagnézium-helyettesítésesilmenit és vegyesen Mg, Al, Si helyettesítést tartalmazóis. Egy esetben az ilmenit 2 wt%-os Cr2O3 tartalma ér-demel említést.

A titán oxidok között is van csak tisztán titánt tartal-mazó, valamint van pár százalék vasat tartalmazó is, deaz a legérdekesebb, amikor nióbium is megjelenik a fá-zisban. A szilikátok között megjelenik nagy mennyiségûcirkon, amin tisztán látszik, hogy több generációs, kop-tatott, ép, zömök, nyúlt, színtelen átlátszó vagy rózsaszínegyaránt van. A többi ásvány, kianit, sztaurolit, epidot-klinozoizit, almandin, K-földpát, anortozit és kvarcmegjelenése, és összetétele nem hordoz semmi szokat-lant, ami említésre érdemes lenne. Egyedül egy gránát-szemcsében volt érdekesen magas a mangántartalom(12,8 wt% MnO almandin, spessartin), de ez csak ás-ványtani érdekesség.

A legfontosabb kritikuselemtartalmú ásványnak, a monacit-nak a kémiai összetételét a SEM-analízis alapján az 1. táblázat tün-teti fel.

Az üzemi mérések szerint anehézásványok a nyershomok-ban 0,5-0,7%-ot képviselnek,70-80% kvarchomok kihozatalmellett keletkezõ meddõben avárható nehézásvány-tartalom3-4%-ra becsülhetõ.

A fõ nehézásványok fizikaijellemzõi és a technológiai

koncepció

A fõ értékes ásványoknak ameddõásványoktól való elválasz-tásának alapja a fizikai tulajdon-ságaikban meglévõ különbség.

Minél nagyobb a tulajdonságbeli eltérés, annál tökélete-sebb lehet az értékes alkotók koncentrátumokba való dú-sítása. A fehérvárcsurgói homokban elõforduló fõbb ás-ványok fontosabb fizikai sajátságait a 2. táblázat foglaljaössze.A táblázat alapjánmegállapítható, hogy a nehézás-ványok leválasztásának alapja a meddõásványoktól a sû-rûség,míg egymástól való elválasztásuk pedig amágnesesés vezetõképesség szerinti eljárásokkal oldható meg.Ezen eljárások kombinációjára épülõ, amonacitos torlat-homokokra gyakorlatban is alkalmazott technológiaitörzsfát szemlélteti a 11. ábra.

8. ábra: A_U2 szemcse(BSE) cirkon

10. ábra: A_P2 szemcse(BSE) epidot-klinozoizit.

9. ábra: A_P5a szemcse(BSE) drávit

1. táblázat:Amonacit kémiai összetétele (SEM-analízis), [7]

Elemek A % Oxidos Ox %formula

F 2,47 1,30Al 1,52 Al2O3 2,14Si 2,37 SiO2 3,93P 14,43 P2O5 28,28Ca 1,05 CaO 1,63La 3,55 La2O3 15,96Ce 7,30 Ce2O3 33,06Nd 2,07 Nd2O3 9,61Th 0,56 ThO2 4,11

Ásvány Kémiai összetétel Sûrûség Mágnesez- Vezetõ-kg/dm3 hetõség képesség

Nehéz ásványok: ρ = 4�7 kg/dm3

Magnetit Fe3O4 5,5�6,5 EM JVIlmenit FeTiO3 4,5�5,5 EM, M JVMonacit (Ce,La,Th)PO4 4,9-5,4 M NVRutil TiO2 4,2 NM* JVCirkon ZrSiO4 4,6-4,7 NM NVKözepesen nehéz ásványok: ρ = 3�4 kg/dm3

Gránátok Fe3Al2(SiO4)3 (pl. almandin) 3,4�3,7 KM, GyM FVEpidot Ca(Fe3+,Al)Al2[SiO4.Si2O7.OH] 3,5 GyM NVTurmalin Na(Li,Al,Mn,Mg,Fe) bór szilikát 3,2�3,3 GyM NVKönnyû ásványok: ρ < 3 kg/dm3

Kvarc SiO2 2,65 NM NVFöldpátok KAlSi3O8 (pl. ortoklász) 2,6 NM NVJelölések:EM-erõsen mágneses, M-mágneses, KM-közepesen mágneses NM-nem-mág-neses, GyM-gyengén mágneses, JV-jóvezetõ, FV-félvezetõ, NV-nemvezetõ;*500 °C-on való pörköléssel (valamint Fe beépülésével) mágnesezhetõvé válik

2. táblázat:A fehérvárcsurgói homok fõbb ásványainak kémiai és fizikai jellemzõi [8, 9, 10]


A 11. ábra szerint technológiában a sûrûség szerintielõdúsítást elsõként rendszerint a nagy tömegarányképviselõ magnetit és ilmenit leválasztását szolgálógyengemezõs mágneses szeparálás követi. Ezután arutil, a monacit és a cirkon, két módon is elválaszthatóegymástól: a) amikor elsõként a monacitot választjuk leerõsmezejûmágneses szeparálással, majd amaradékbóla vezetõ rutilt választjuk el a nemvezetõ cirkontól elekt-rosztatikus szeparálással, vagy b) elsõként elektrosztati-kus szeparálással leválasztjuk a vezetõ rutilt, majd ama-radékból a mágneses monacitot választjuk el a nem-mágneses cirkontól erõsmezõs mágneses szeparálással.Az elsõ megoldás a kedvezõbb � tekintettel arra, hogymágneses szeparálást nedvesen célszerû elvégezni � azelektrosztatikus szeparálás elõtt pedig az anyagot ki kellszárítani. De ez esetben gondolni kell arra, hogy az il-menit összetételétõl függõen lehet erõsen, közepesen,esetleg gyengénmágnesezhetõ, így a továbbiakban eset-leg a monacitot az ilmenittõl is meg kell tisztítani elekt-rosztatikus szeparálással. Esetenként a vastartalmú rutilis okozhat gondot.

Eljárástechnikai alapvizsgálatok

A továbbiakban amég folyamatban lévõ eljárástech-nikai vizsgálatok alapvizsgálati részérõl számolunk be,amelyek segítségével az általános technológiai törzsfát(11. ábra) a vizsgálat tárgyát képezõ meddõhomok általigényelteknek megfelelõen módosíthatjuk.

Szemcseméret és sûrûség elemzés

Az eljárástechnikai alapvizsgálat sor rendszerint azelsõ lépcsõben a minták szemcseméret-elemzését, ill.szemcsefrakciókra való bontását, szemcsefrakciók át-lagsûrûségének piknométeres mérését foglalta magába.Az itt szerzett tapasztalatok alapján a vizsgálati mintáka további vizsgálatokra kiválaszthatók (3. és 4. táblázat).

Megállapítható:� A minták szemcseméret-eloszlásában, az FCS2-jelûminta kivételével, a 0,063-0,125 és 0,125-0,25mmszem-

csefrakciók képviselik a döntõ anyaghányadot. AzFCS1minta valamivel finomabb,mint a többiminta, azFCS2 pedig durvább. A nehézásványokat a <0,25 éskülönösen a <0,125 mm-es frakciók hordozzák.

� Az FCS1 és FCS4 minták a dúsítási alapvizsgálat cél-jára érdektelenek, hiszen bennük a nehézásványokmennyisége elenyészõ.

� Azt is megállapíthatjuk, hogy a meddõ-homok >0,25mm része gyakorlatilag már nem tartalmaz nehézás-ványokat, ezért e frakciót az üzemi méretû technoló-giában egy ívszitával � a technológiai folyamat érdemielsõ lépéseként � célszerû majd leválasztani.

� Az is kitûnik, hogy a mai technológiából kilépõ, ne-hézásványokban dúsabb, üveghomok-elõkészítésszempontjából meddõanyag a legelõnyösebb, mind azüzemi méretû feldolgozásra, mind pedig részletesebblaboratóriumi eljárástechnikai elvi jellegû alapvizsgá-latokra.

� A lerakott (régi) meddõ újrafeldolgozásakor két egy-mást követõ sûrûség szerint elõdúsítás szükséges ameddõ-homok csekély nehézásvány-tartalma miatt.Ez azonban azzal az elõnnyel is jár, hogy a meddõbenlévõ kvarchomokot is visszanyerjük az elsõ lépcsõben,amit a mai technológiai soron továbbtisztíthatunk.Az FCS5 jelû technológiai folyamatból származó

dúsabb nehézfémtartalmú minta szemcseméret-frak-cióinak részletes kémiai elemzése is megtörtént (5. táb-lázat), különös tekintettel a ritkaföldfémekre (kritikuselemekre). A táblázat összegzett értékeket (pl. SZUMRFF ritkaföldfémek összesen), valamint a cérium (Ce)és az összegzett elemcsoportok szemcseméret-frakciók-ban való megoszlását is tartalmazza.

Megfigyelhetõ, hogy a nehézelemek (ill. ásványaik)kisebb méretfrakcióba való természetes dúsulása egyér-telmû, s ez különösen igaz a ritkaföldfémekre, ugyanak-kor a legfinomabb <0,063 mm frakció kis tömegarányamiatt a nehézelemek döntõ hányadát mégis a durvább0,063-0,125 mm frakcióba találjuk.

11. ábra:Monacitos homok elõkészítésénektipikus törzsfája [8, 9] nyomán

3. táblázat: FCS jelû minták szemcseméret-eloszlása

Szemcseméret Tömeghányad [%][mm] FCS1 FCS2 FCS3 FCS4 FCS5>0,5 0,01 31,84 1,58 0,27 14,71

0,25-0,5 0,07 10,86 2,96 0,88 8,620,125-0,25 13,66 38,29 36,37 26,85 19,770,063-0,125 64,07 17,4 55,28 63,42 51,47<0,063 22,19 1,61 3,81 8,58 5,43

Σ 100 100 100 100 100

4. táblázat: FCS jelû minták szemcsefrakcióinakátlagos sûrûsége

Szemcseméret Átlagos sûrûség [kg/dm3][mm] FCS1 FCS2 FCS3 FCS4 FCS5>0,5 na. 2,66 2,61 na. 2,65

0,25-0,5 na. 2,66 2,66 2,64 2,660,125-0,25 2,64 2,68 2,78 2,65 2,690,063-0,125 2,65 3,04 3,02 2,66 3,21<0,063 2,44 3,01 2,87 2,51 4,07


Sûrûség szerinti laboratóriumi dúsítás

Az elõbbiek figyelembe vételével, kétmintával folynak a legrészletesebb vizsgála-tok, ezek: FCS2 és FCS5. A továbbiakban azFCS5 minta sûrûség szerinti úsztatásosszétválasztásáról és az FCS2 mikroszéreskísérleti eredményrõl adunk számot.

Sûrûség szerinti nehézközeges szepará-lás valódi oldatbanAz FCS5 minta <0,125 mm-es szem-

cséit 3 kg/dm3 sûrûségû nátrium-poliwolf-ramát oldatban úsztatva-ülepítve az ol-datnál kisebb és nagyobb sûrûségû frak-cióra bontottuk. A sûrûségfrakciók ké-miai elemzésének adatait a 6. táblázatbantaláljuk meg. A táblázat a Ce, Li, Ti ele-mek mellett, a meddõásványok fõ ele-meit, az elõbbiek összegzett értékeit(pl. SZUM RFF ritkaföldfémek össze-sen), valamint mindezek a >3 kg/dm3 és<3 kg/dm3 sûrûségû termékekbe való ki-hozatalát adja meg.

Az adatok bizonyítják:� A nehézközeges úsztatásos sûrûség sze-rinti elválasztáskor várakozásnak meg-felelõen viselkednek a ritka- és ritka-földfémek, nehéztermékben feldúsul-nak, kihozataluk a nehéztermékbe gya-korlatilag teljes: >99 %.

� A Ca, Al, amelyek a közepes, 3-4kg/dm3 sûrûségû gránátok, epidot, tur-malin, kianit fõ alkotói szintén dúsulnaka >3 kg/dm3 sûrûségû termékben.

� AK,Na viszont a kissûrûségû földpátok, csillámok fõalkotója, így a <3 kg/dm3 sûrûségû termékben dúsulfel.

� A Simind a kissûrûségû,mind a közepes sûrûségû ás-ványok szerves alkotója (sõt számos nehézásványnak,mint pl. a cirkon), következésképpen mindkét ter-mékben jelentõs a mennyisége.

Sûrûség szerint szeparálás mikroszérrelAz FCS2 minta esetében tekintettel arra, hogy a

<0,063mm-es rész 1-2%, a>0,125mm rész pedig gya-korlatilag nem hordoz nehézásványokat (ld. 4. és 5.ábra), a sûrûség szerinti és mágneses, valamint a veze-tõképesség szerinti dúsíthatósági vizsgálatokat a 0,063-0,125 mm szemcsefrakcióval folytattuk le. A mikroszé-relés feladása alábbi mûveletsorból származott:

A nem-mágneses termék (lásd késõbb, továbbiak-ban FCS2/0,063-0,125 mm/ >3 kg/dm3/NM részminta,a 12. ábrán a �2 pont�), amely egyúttal monacit-rutil-cirkon tartalmú kollektív koncentrátum (elõ)tisztításátkb. 4 kg/dm3 sûrûségnél mikroszérrel (13. ábra) végez-tük el.

5. táblázat: Szemcseméret-frakciók kémiai elemzési adatai,mintaanyag: FCS5

Minta jele: I_FC5_00 I_FC5_01 Feladás Dúsulási fokSzemcseméret: <0,063 0,063-0,125 <0,125 <0,063 mm

mm mm mm frakcióbanTömeghányad,% 9,54 90,46 100,00Ce [mg/kg] 1 690 203 344,91 4,5Ce-megoszlás,% 46,76 53,24 100,00Eu [mg/kg] 7,85 0,04 0,79 9,9Gd [mg/kg] 84,10 31,80 36,79 2,3La [mg/kg] 868,00 128,00 198,60 4,4Nd [mg/kg] 549,00 95,60 138,85 4,0Pr [mg/kg] 138,00 36,60 46,27 3,0Sm [mg/kg] 88,20 20,20 26,69 3,3Yb [mg/kg] 6,52 2,28 2,68 2,4Zr [mg/kg] 23,30 27,10 26,74 0,87SZUM RFF [mg/kg] 3455,97 544,62 826,28 4,2RFF-megoszlás, % 39,94 60,06 100,00Li [mg/kg] 3,49 3,97 3,92 0,9Ti [mg/kg] 20000,00 11100,00 11949,06 1,7SUM RFF+Li + Ti, 23548,46 11648,59 12783,83 1,8[mg/kg]SUM RFF+Li+Ti 17,58 82,42 100,00megoszlás, %

6. táblázat: Sûrûség-frakció kémiai elemzési adatai,mintaanyag: FCS5, szemcseméret: <0,125 mm

Minta jele: I_FC5_02 I_FC5_03 FeladásSûrûségfrakció >3 kg/dm3 <3 kg/dm3

Tömeghányad,% 51,33 48,67 100,00Ce [mg/kg] 579,00 2,00 298,16Ce-kihozatal, % 99,67 0,33 100,00SZUMRFF [mg/kg] 1393,02 4,96 717,42RFF-kihozatal, % 99,66 0,34 100,00Li [mg/kg] 2,07 1,41 1,75Ti [mg/kg] 6 070 31,9 3131,26SUM RFF+Li + Ti,[mg/kg] 7465,09 38,27 3850,28SUM RFF+Li+Tikihozatal, % 99,52 0,48 100,00Ca [mg/kg] 4180 233 2259,00Ca-kihozatal, % 94,98 5,02 100,00Al [mg/kg] 3870 1220 2580,25Al-kihozatal, % 76,99 23,01 100,00K [mg/kg] 104 294 196,47K-kihozatal, % 27,17 72,83 100,00Na [mg/kg] 772 6500 3559,82Na-kihozatal, % 11,13 88,87 100,00Si [mg/kg] 2340 1340 1853,30Si-kihozatal, % 64,81 35,19 100,00

12. ábra: A dúsíthatósági vizsgálat mûveletsoraa mikroszéreléssel bezárólag

A gép fõ részei: az állítható excenteres hajtókar,mozgató rudazat, lökethossz szabályozó csavar, az ellen-löket erõsségét szabályozócsavar, lejtésszabályozó, eny-he dõlésû szétválasztó szér-teknõ. A szérteknõ hossz- ésoldalirányú mozgást is végez,miközben a lejtõn lefelé amosóvíz folyik. Az oldal- éshosszirányú mozgatás, vala-mint a víz mosó hatására anehezebb szemcsék elválnaka könnyebbektõl. A lejtõs teknõ felsõ részén kapjuk anehéz, az alsó részén a könnyû terméket.

A 7. táblázat összevetésként az eredeti feladás(0,063-0,125 mm frakció, ld. 12. ábra elsõ sötéttel ki-emelt elemét: 1 pont) és a mikroszérelés könnyûtermé-két tünteti fel.

Megállapítható:� A sûrûség szerinti elválasztásnak megfelelõ viselke-dést figyelhetünkmeg: a nehézásványok elemei szegé-nyednek a szér könnyûtermékében.

� Amikroszér közvetlen (12. ábra: 2 pont) feladása a ne-hézközeges úsztatás >3kg/dm3 frakciójának nemmágneses terméke, amelyben már zömmel a közepes(epidot, kianit, gránátok, turmalin) és a nagysûrûségû(monacit, rutil, cirkon és kevés ilmenit) ásványok ta-lálhatók. Ezért a szér könnyû termékébe zömmel a

közepes sûrûségû ásványok kerülnek, következéskép-pen a Ca, Al elemek � szemben korábban az nehézkö-zeges úsztatásosnál tapasztaltakkal � most a kb.<4 kg/dm3 kissûrûségû termékbe dúsulnak (v.ö. 6. és7. táblázatot, az ásvány-formulát ld. a 2. táblázatban).

Laboratóriumi mágneses dúsítás

Az FCS2/0,063-0,125 mm minta >3 kg/dm3 (jele:FCS2/0,063-0,125 mm/>3 kg/dm3) sûrûségû nehézter-mékét szárazon gyengemezõs mágneses szeparálásnakvetettük alá CE 138 Mechanobr típusú indukált henge-res szeparátoron. A gerjesztõ áram 0,1, 0,5 és 5 A volt(gyenge, közepes és erõs mezõ), minden lépcsõben afeladás a megelõzõ lépcsõ �nem-mágneses� termékevolt (8. és 9. táblázat).

A termékekrõl ásványtani elemzés készült (ld.korábbi ásványtani fejezetet) az Ásványtani-FöldtaniIntézetben, valamint mikroszkópi felvételek készültek aNyersanyagelõkészítési és Környezeti EljárástechnikaiIntézetben is (ZEISS Axiocam MRC5 típusú optikaimikroszkóppal), kémiai elemzésük folyamatban van.


13. ábra:Mikroszér

14. ábra: Az I = 0,1 A áramerõsségnél kapott mágnesestermék végtermék (FCS2/0,063-0,125 mm/>3 kg/dm3

részminta)

7. táblázat: Mikroszérelés feladásának eredetiszitafrakciója és könnyû termékénekkémiai elemzési adatai mintaanyag:

FCS2, (FCS2/0,063-0,125 mm/>3 kg/dm3/NM Nem-mágneses)

Minta jele: I_FC2_01 I_FC2_02Termékek: 0,063-0,125 mm KönnyûtermékCe [mg/kg] 194 58,1SZUMRFF,[mg/kg] 497,78 142,4Li [mg/kg] 3,71 3,32Ti [mg/kg] 9 200 1 380SUMRFF+Li+ Ti,[mg/kg] 9701,49 1525,72

Ca [mg/kg] 4090 8520Na [mg/kg] 58,7 116Si [mg/kg] 3640 3550Al [mg/kg] 4750 6460

8. táblázat: Mágneses szeparálás eredménye,FCS2/0,063-0,125 mm/>3 kg/dm3 részminta

Áramerõsség Mágneses térerõ Mágneses termék Nem-mágneses termék Feladástömegkihozatala tömegkihozatala

I [A] H [kA/m] kM [%] kNM [%] [%]0,1 28 (352 Oe) 4,6 95,4 100,00,5 139 (1747 Oe) 9,3 90,7 100,05 605 (7604 Oe) 65,7 34,3 100,0

9. táblázat: Termékek teljes feladásravonatkoztatott tömegkihozatala

Áramerõsség Termék TömegkihozatalI [A] k [%]0,1 Mágneses termék -1 4,60,5 Mágneses termék -2 8,95 Mágneses termék -3 56,8

Nem-mágneses(maradék) 29,7

Feladás 100,0


Az ásványtani fejezetbenmár leírtuk a mágneses ter-mékek ásványait. Láttuk, hogy a kis térerõ (0,1 és 0,5 Agerjesztés)mellett amágneses termékben az ilmenit do-minál (ld. 14. ábrát is), a gyengén, ill. közepesen mágne-ses monacit a legnagyobb térõ (I = 5 A) melletti mág-neses termékben volt megfigyelhetõ. A 14. és 15. ábraalapján a termékek minõségi különbsége nyilvánvaló(az ilmenit dúsulása amágneses termékben), a részleteskiértékelésre a kémiai elemzések birtokában kerül sor.

Összefoglalás

Az eddig elvégezett vizsgálatok eredményei bizo-nyítják a fehérvárcsurgói üveghomok-elõkészítés med-dõjének jelentõségét. Számos ritkaföldfém hordozója,emellett jelentõs titántartalommal rendelkezik. Az ás-ványtani és kémiai vizsgálatok igazolták a legértékesebbalkotónak a cériumnak és ásványának a monacitnak ér-demleges mennyiségben való jelenlétét. Az eddigi eljá-rástechnikai dúsíthatósági alapvizsgálatok az általánoselõkészítéstechnikai tapasztalatoknak megfelelnek, ésjogos reményt adnak e meddõbõl az értékes kompo-nensek kinyerésére. Fontos feladat e finomszemcsésanyagra a megfelelõ berendezés kiválasztása, szükségesesetben a meglévõk továbbfejlesztése, ezért egy félüze-mi méretû kísérleti fázis nem kerülhetõ el, s ezzel pár-huzamosan ameddõkazetták anyagát részletesebbmin-tavételnek, valamint kémiai és ásványtani vizsgálatnakcélszerû alávetni (ezek a jelen projekt kereteit mármeg-haladják). Amennyiben a kitermelésre váró készletrõl,annak minõségérõl van megfelelõ fúrási sûrûséggeladat, akkor a napjainkban folyamatosan keletkezõ tech-

nológiai meddõ mennyiségét és minõségét meg lehetbecsülni.Mindezek együtt lehetõséget adnak a részletesmûszaki-gazdasági értékelésre.


A tanulmány/kutató munka a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0005 jelû projekt részeként, a Mis-kolci Egyetem stratégiai kutatási területén mûködõFenntartható Természeti Erõforrás Gazdálkodás Kivá-lósági Központ tevékenységének részeként, az ÚjSzéchenyi Terv keretében, az Európai Unió támo-gatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásá-val valósul meg.

IRODALOM[1] Varjú Gy:. Nemérces ásványi nyersanyagok. In: Ásványi

telepeink földtana (szerk.: Jantsky B.), MûszakiKönyvkiadó, Budapest, 1966

[2] http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldshe/telep05.htm[3] 25 éves az Országos Érc- és Ásványbányák (Fõszerk.: Kun

B., 1989. AVelencei-hegység érc- és ásványbányászata,pp. 239-242.

[4]Halász A., Borbély F.:Fehérvárcsurgói kvarchomok flotációsnemesítése, Kutatási zárójelentés 1959-04-10

[5] Demeter L.: A fehérvárcsúrgói üveghomok elõkészítõmûbõvítése, Kutatási zárójelentés 1962-12-14

[6] A Fehérvárcsurgói nehézásvány-tartalmú elõkészítési med-dõ eljárástechnikai vizsgálata és elõkészítésének tech-nológiai koncepciója. Kutatási jelentés (�CriticEl� �TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0005 azonosítószámú projekt). Miskolci Egyetem, Nyersanyagelõké-szítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet

[7] A fehérvárcsurgói üveghomok nehézásvány vizsgálata.Kutatási részjelentés (�CriticEl� � TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0005 azonosító számú projekt).Miskolci Egyetem, Ásványtani-Földtani Intézet

[8] Bõhm J. � Csõke B. � Párkányi I. (1972): A ritkafémek dúsí-tásának külföldi tapasztalata és hazai lehetõségei (I.Országos Ritkafém Konferencia 1972. augusztus 31.-szeptember 1., Miskolc, pp. 129-160.)

[9] Gupta C. K. (2003): Chemical Metalurgy: Principles andPractice (2003 WILEY-VCH Verlag GmbH & Co.KGaA, Weinheim, ISBN: 3-527-30376-6)

[10] Wills B. A.: Will�s Mineral Processing Technology (ed.Napier-Munn, T.). ELSEVIER, Amsterdam, 2006

[11] Szép László (2012): Fehérvárcsurgói homok nehézfrakció-jának elõkészítéstechnikai vizsgálata (Szakdolgozat,Miskolci EgyetemMFK, 2013)

15. ábra: Az I = 5 A áramerõsségnél kapottnem-mágneses végtermék (FCS2/0,063-0,125 mm/

>3 kg/dm3 részminta)

DR. NAGY SÁNDOR a Miskolci Egyetemen 2003-ban okl. elõkészítéstechnikai mérnöki képesítést, 2013-ban PhDoklevelet szerzett, mechanikai eljárástechnika tudományterületen. 2012 decemberétõl tanszéki mérnökként, 2013októberétõl tudományos munkatársként dolgozik a �Nemzetközi együttmûködésben megvalósuló alapkutatás a kritikusnyersanyagok hazai gazdaságfejlesztõ potenciáljának kiaknázására � CriticEl� címû projekt primer és szekunder forrá-sok mechanikai eljárástechnikai módszereinek moduljában.

PROF. DR. HABIL CSÕKE BARNABÁS a miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetemen 1969-ben szerzett bányamérnökiképesítést. 1976-tól mûszaki egyetemi doktor, 1986-tól a mûszaki tudományok kandidátusa, 1997-tõl PhD, 1998-ban ha-bilitált. 2012 decemberétõl alapkutatási program vezetõként dolgozik a CriticEl � �Nemzetközi együttmûködésbenmeg-valósuló alapkutatás a kritikus nyersanyagok hazai gazdaságfejlesztõ potenciáljának kiaknázására� címû projekt másod-lagos nyersanyagforrások programjában.


DR. ZAJZON NORBERT az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett geológusként 2001-ben. 2006-ban ugyanittszerzett PhD fokozatot. 2012 decemberétõl alapkutatási program vezetõként dolgozik a �Nemzetközi együttmûködés-ben megvalósuló alapkutatás a kritikus nyersanyagok hazai gazdaságfejlesztõ potenciáljának kiaknázására � CriticEl� cí-mû projekt primer nyersanyagforrások programjában. Fõ tudományos területe az ásványtani anyagvizsgálat, földtörté-neti kihalási események, planetológia. Összesített impakt-faktorainak száma 21,3.

DR. KRISTÁLY FERENC okleveles geológus, ásványtan szakképzéssel. Szakterülete a kerámiaiparhoz, nyersanyag-ku-tatáshoz és egyéb ipari ágazatokhoz szükséges anyagvizsgálat, valamint az iparban alkalmazott-, topografikus-, illetve ré-gészeti vonatkozású ásványtani problémákkal, mintázási- és preparátum készítési módszertannal foglalkozik, továbbáröntgen-pordiffrakciós, termoanalitikai és mikroszkópiai vizsgálatokkal számos más tématerület kutatásait segíti. Az ok-tatásban a környezeti ásványtan, nemérces ipari nyersanyagok és archeometria tárgyakat/gyakorlatokat tart, nemzetköziworkshop-ok, terepgyakorlatok szervezésében és lebonyolításában vesz részt.

PAP ZOLTÁN 2009-ben elõkészítéstechnika mérnöki diplomát szerzett a Miskolci Egyetem Mûszaki FöldtudományiKarán. A diplomamegszerzése után 1 éven át aMiskolci EgyetemNyersanyagelõkészítési és Környezeti EljárástechnikaiIntézetében tanszéki mérnök pozícióban tevékenykedett a Roncsautók és elektronikai hulladékok szerves anyagának hasz-nosításra szolgáló technológiák fejlesztése a jövõbeni deponálás elkerülésért tárgyú NKFP projektben. Ezt megszakítva egyévet töltött külföldön majd hazatérve ismét az intézet alkalmazásában áll TÁMOP 4.2.1.B-10/2KONV-2010-0001 jelû pá-lyázat keretein belül, mint tanszéki mérnök.

KALICZNÉ PAPP KRISZTINA a Miskolci Egyetemen 2002-ben okleveles környezeti eljárástechnikai és hulladékelõ-készítési mérnöki képesítést szerzett. 2002-tõl a budapesti CEMKUTKft. alkalmazásában állt, ahol kutató-fejlesztõmér-nökként fõ kutatási területe aREA-gipsz cementipari alkalmazhatósága, az így készült cementek reológiai és kötési tulaj-donságainak vizsgálata, valamint a redukálószerek cement- és betontechnológiai tulajdonságot befolyásoló hatásainakvizsgálata volt. 2010-tõl a Miskolci Egyetem Nyersanyagelõkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézetének PhDhallgatója, ahol doktori kutatási témája a finomszemcsés anyagok száraz szétválasztási technológiájának fejlesztése.

SZÉP LÁSZLÓ földtudományi mérnök BSc (Miskolci Egyetem 2013). Szakdolgozatában a fehérvárcsurgói üveghomoknehézfrakciójának elõkészítéstechnikai és dúsíthatósági vizsgálataival foglalkozott. Jelenleg a Miskolci Egyetem elõké-szítéstechnikai mérnök mesterszakos hallgatója.

MÁRKUS IZABELLA REBEKA a Bsc képzést 2012-ben végezte okl. geológus mérnök szakképesítéssel a kolozsváriBabes-Bolyai Tudományegyetemen. Jelenleg aMiskolci Egyetemen földtudományi mérnöki Msc II. éves hallgató geoló-gus mérnök szakirányon. A CriticEl projektben megbízási szerzõdéssel dolgozik.

Tanévnyitók, kitüntetések a Miskolci Egyetemen

A felsõoktatás területén végzett kiemelkedõ munkájáértTrefort Ágoston-díjat kapott államalapító Szent István királyünnepe alkalmából dr. Patkó Gyula egyetemi tanár. AMiskol-ci Egyetem korábbi rektora 1989. július 1-jétõl több mint 24évig szolgálta különbözõ vezetõi beosztásokban az egyetemet.5 évig dékánhelyettesként, 12 évig rektorhelyettesként, majdmintegy 7 éven át, 2013. július 30-ig rektorként dolgozott azidõközben igazi univerzitássá alakult Miskolci Egyetemen.

A kiemelkedõ muzeológiai tevékenységéértMóra Ferenc-díjat kapott dr. Szakáll Sándor, az Ásvány- és Kõzettani Intéze-ti Tanszékének tanszékvezetõ egyetemi docense. 1980-ban õalapította a Herman Ottó Múzeum ásványtárát, mely az or-szág legteljesebb gyûjteménye.

A Miskolci Egyetem központi tanévnyitó ünnepségén, 2013.szeptember 6-án mindezek mellett PhD okleveleket, az egye-tem kiváló dolgozója kitüntetést, rektori dicséretet, valamintkari kitüntetéseket is átadtak. A Miskolci Egyetem HallgatóiÖnkormányzata a hallgatókkal való kiemelkedõ kapcsolata,együttmûködõ- és segítõkészsége, valamint az egyetemi okta-tásfejlesztés érdekében végzett munkája elismerésekéntKiváló Oktató diplomát adományozott dr. Földessy János, aFöldtani Teleptani Tanszék professzora részére.

Ünnepélyes tanévnyitó a Mûszaki Földtudományi Karon

Szintén 2013. szeptember 6-án, a központi tanévnyitó elõttNyilvános Ünnepi Kari Tanácsülés keretében tartotta a Mû-szaki Földtudományi Kar a 2013/2014-es tanév megnyitóünnepségét.

A felvett hallgatók eskütétele, majd a dékáni kézfogás

után prof. dr. Szûcs Péter, a kar dékánja tartott ünnepi beszé-det. Ebben ismertette, hogy a 2013/2014-es tanévben sikeresfelvételi eljárás keretébenmûszaki földtudományi alapszakra* 104 fõkörnyezetmérnöki alapszakra 18 fõföldrajz alapszakra 30 fõföldtudományi mérnöki mesterszakra* 11 fõelõkészítéstechnikai mérnöki mesterszakra 8 fõhidrogeológus mérnöki mesterszakra 14 fõolaj- és gázmérnöki mesterszakra 22 fõangol nyelvû petroleum engineering mesterszakra 3 fõbánya-és geotechnikai mérnöki mesterszakra (levelezõ) 10 fõhidrogeológusi mérnöki mesterszakra (levelezõ) 10 fõ

nyert felvételt.A dékán kiemelte, hogy tárgyalásokat folytatnak a MOL

cégcsoporttal és a Földgázszállítási Zrt.-vel annak érdekében,hogy egy részben ipari finanszírozású �MOL tanszéket� hoz-zanak létre széleskörû olajipari oktatási tevékenységük továbberõsítése végett. Emellett a korábbiaknál is szorosabbá kíván-ják fonni a szakmai együttmûködést a Magyar Geofizikai ésFöldtani Intézettel is.

Ezt követõen Bányásznapi megemlékezésre került sor,melyet dr. Horn János, a BDSZ elnöki fõtanácsadója tartott.

A Kari Tanács döntése alapján Podányi Tibor, a BKLBányászat felelõs szerkesztõje �A Mûszaki FöldtudományiKar oktatási és kutatási tevékenységét népszerûsítõ BKLBányászat folyóirat felelõs szerkesztõi tevékenységéért� a KarPro Facultate Rerum Metallicarum érmét vehette át.

A tanévnyitó a Bányászhimnusz elhangzásával ért véget.Dr. Horn János

*alapszak: BSc, mesterszak: MSc

Országos központi ünnepség

A 2013. évi országos központi bányásznapi ünnepségaugusztus 29-én, Gyöngyösön, a Mátra Mûvelõdési Központ-ban volt a Nemzeti FejlesztésiMinisztérium, aMagyar Bányá-szati Szövetség, a Bánya-Energia és Ipari Dolgozók Szakszer-vezete, Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület,valamint a Mátrai Erõmû Zrt. közös rendezésében.

Az elnökségi asztalnál helyet foglalt: Németh Lászlónénemzeti fejlesztési miniszter, Bencsik János, az OrszággyûlésGIB Energetikai bizottságának elnöke, dr. Dorkota Lajos, aMagyar Energetikai és Közmûszabályozási Hivatal elnöke,Jászai Sándor, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnö-ke, Palásthy György, a Magyar Bányászati Szövetség elnöke,Rabi Ferenc, a Bánya Energia- és Ipari Dolgozók Szakszerve-zete elnöke, dr. Szûcs Péter, aMiskolci EgyetemMûszaki Föld-tudományi Kar dékánja, Horváth Péter, a Magyar VillamosMûvek Zrt. vezérigazgatója,Derekas Barnabás, a Mátrai Erõ-mû Zrt. bányászati stratégiai igazgatója, Bernhard Lüschper, aMátrai Erõmû Zrt. felügyelõ bizottságának tagja, dr. RéthyBéla Gyöngyös város alpolgármestere, dr. Zoltay Ákos, a Ma-gyar Bányászati Szövetség ügyvezetõ fõtitkára, az ünnepséglevezetõje.

A kórusmûsor és a szavalat után Rabi Ferenc, a BDSZ el-nöke nyitotta meg az ünnepséget. Ünnepi beszédet NémethLászlóné nemzeti fejlesztési minisztermondott, majd üdvözöl-te a közönséget Palásthy György, az MBSZ elnöke, DerekasBarnabás, aMátrai ErõmûZrt. bányászati stratégiai igazgatója.

Rabi Ferencmegnyitójában gratulált a Mátrai Erõmû Zrt.vezetõinek és dolgozóinak, hogy szakmai tudással versenyké-pes vállalatot hoztak létre, sõt ipari park kialakítását is ösztö-nözték. Az erõmû közel 5000 közvetlen munkahelyet biztosít.Hangsúlyozta a fosszilis- és az atomenergia szükségességét amegújulók mellett is. Majd így fejezte be: �Reménykedem,hogy az ásványvagyon-hasznosítási és készletgazdálkodási cse-lekvési terv gyakorlati megvalósítása új munkahelyeketteremt, a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület szakmaianyaga, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, a MiskolciEgyetem, mint tudásközpont hozzájárul a fenntartható mun-kahelyek létrehozásához a bányászatban. A Magyar Bányá-szati Szövetséggel a bányászat egyéb al- és szakágazataiban is,a szénhidrogén-, érc-, ásvány-, kõ-kavics-, homok- és víz-bányászat területén is a sikeres bányászati vállalkozások mû-ködésében vagyunk érdekeltek, hiszen ez adhat hátteret a bá-nyászok tisztességes megélhetéséhez, Magyarország növeke-déséhez, sikerességéhez.�

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter ünnepi be-szédébõl kiemeltük: �Üdvözlöm Önöket a 63. Bányásznap al-kalmából. Engedjék meg, hogy ebbõl az alkalomból a legmé-lyebb tiszteletemet fejezzem ki az egész bányásztársadalom-nak. Úgy vélem, helyénvaló megemlíteni, hogy a bányászokramélységes tisztelettel nézünk fel. Olyan tisztelettel, ami azok-nak jár, akik a legnagyobb áldozatot hozzák munkájuk során,akik nap mint nap nehéz és veszélyes munkát végeznek, vagyvégeztek életük során. Ez az elismerés akkor is kijár minden-kinek, ha az elmúlt évek, sõt lassan évtizedek összezsugorítot-ták a magyar bányászvilágot.

Mi azonban úgy véljük, hogy egy erõs ország csak erõs ipa-ri termeléssel, és az azt kiszolgáló bányászatra épülve leheteredményes.

Elõrehaladott tárgyalásokat folytatunk vezetõ kormány-háttér-intézményekkel, ipari vállalatokkal annak érdekében,hogy a leghatékonyabb japán tisztaszén-technológiák magyar-

országi bevezetésére sor kerülhessen, és az induláshoz szüksé-ges borsodi kísérleti üzemet felépíthessük. Ezzel elérhetjük,hogy a hazai szénvagyon hasznosítása e tekintetben is minélnagyobb arányban fog majd megvalósulni.

A kormányzat alapvetõ célja tehát az erõforrások, köztükaz ásványi nyersanyagok minél jobb kiaknázása.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium folyamatosan vizsgál-ja a korábban beszüntetett bányászati tevékenységek folytatá-sának, illetve új területeken való megindításának lehetõségét.Ennek érdekében a közelmúltban megjelentettük a bányásza-ti koncessziókat, amelyek elõsegítik a hazai kitermelés bõvíté-sét. Ezzel megteremtõdött a lehetõség arra, hogy a szénhidro-gén-bányászat és a geotermikus energia hasznosítása bõvülnitudott, s a hazai bányászat jövõje is biztosabbá vált.

A bányászati lehetõségek bõvülését jelzi, hogy a MagyarBányászati és Földtani Hivatal további területek esetében iselkészítette az érzékenységi és terhelhetõségi vizsgálatait, en-nek alapján további kiírásokra kerül majd sor. Mindezek okotadhatnak arra, hogy bizakodással tekintsünk a jövõbe.�

A miniszteri és a szakmai szervezetek kitüntetéseinek át-adása után, az állófogadásonDerekas Barnabás, aMátrai Erõ-mû Zrt. igazgatóságának tagja, bányászati stratégiai igazgatómondott pohárköszöntõt.

dr. Horn János

A 2013. évi Bányásznap országos központi ünnepségénátadott kitüntetések

�Kiváló Bányász�miniszteri kitüntetésben részesült 30 fõ,közülük az OMBKE Bányászati Szakosztály tagja:Dani Róbert, a Vértesi Erõmû Zrt. Márkushegyi Bányaüzem

fõaknászaLászló István, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet geo-

déta terepi csoportvezetõjeRátkai Norbert, a KÕKA Kft. erdõsmecskei gránitbánya

bányavezetõjeSzabó Endre, a Perlit-92 Kft. mûszakvezetõje

Miniszteri Elismerés kitüntetésben részesült 5 fõ, közülükaz OMBKE Bányászati Szakosztály tagja:Kovács István, azMBFH Pécsi Bányakapitányság bányaható-

sági fõmérnökeNémeth László, a Vértesi Erõmû Zrt. Márkushegyi Bánya-

üzem tervezési fõrmérnökeTörõ György, a P.SZ.K. Kft. ügyvezetõje

A �Magyar Bányászatért � Köszönet az Elnöknek� szak-mai életút MBSZ kitüntetésben részesültek:Ernyey Ibolya, aMagyarHorizont Energia Kft. társtulajdonos

ügyvezetõ igazgatója, a Magyar Bányászati Szövetségi


Bányásznap 2013

Szénhidrogénbányászati Tagozat elnöke, a MagyarHorizont Energia Kft. alapításának 15. évfordulója alkal-mából, a hazai szénhidrogén-bányászati kutatásban, ter-melésben és az MBSZ sikeres szénhidrogén-bányászati ér-dekérvényesítõ tevékenysége során végzett kiemelkedõszakmai munkássága elismeréseként.

Horváth Péter János, az MVM vezérigazgatója, aki a MagyarEnergia Hivatal korábbi elnökeként kiemelkedõ szakmaielkötelezettséggel több éven át irányította az ország ener-giaellátásának biztonsága szempontjából fontos energia-hordozók bányászatával is szervesen összefüggõ hivatalimunkát.

Rabi Ferenc, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszer-vezete elnöke, a BDSZ alapításának 100. évfordulója alkal-mából, a hazai bányászat humán erõforrását biztosítóMunkaadói Oldal sikeres összefogásában, az érdekegyez-tetõ/érdekérvényesítõ tevékenysége során végzett kiemel-kedõ szakmai munkássága elismeréseként.

Dr. Thanyi László, aki aMiskolci EgyetemMûszaki Földtudo-mányi Kar dékánjaként kiemelkedõ szakmai munkával éselkötelezettséggel több éven át irányította � az országbanegyedülállóan mûködõ � a bányászat mûködtetését, fej-lesztését megalapozó és irányító mérnökképzést.

Cseh Zoltán, a COLAS Északkõ Kft. alapító ügyvezetõ igaz-gatója, a Magyar Bányászati Szövetség korábbi alelnöke,70. születésnapja évében, a hazai bányászatért, az MBSZérdekérvényesítõ tevékenysége során végzett kiemelkedõszakmai munkássága elismeréseként.

Dr. Esztó Péter, a rendszerváltást követõ bányászati jogszabály-alkotást elõkészítõ Magyar Bányászati Hivatal � több cik-lusban sikeresen tevékenykedõ � volt elnöke, a Magyar Bá-nyászati Szövetség Jogi Bizottságának tagja, 70. születés-napja évében kiemelkedõ szakmai életútja elismeréseként.

Dr. Gagyi Pálffy András, az Országos Magyar Bányászati ésKohászati Egyesület igazgatója, a Magyar Bányászati Szö-vetség korábbi elnökségi tagja 70. születésnapja évében, ahazai bányászatért végzett kiemelkedõ szakmai munkássá-ga elismeréseként.

�Bányász Szolgálati Oklevél�, valamint �BányamentõSzolgálati Oklevél� kitüntetésben számosan részesültek itt ésa helyi ünnepségeken.

A Bányaipari ágazati párbeszéd fejlesztéséért emlékéremkitüntetésben részesült:Csató László, a Mátrai Erõmû Zrt. Bükkábrányi Bányaüzem

SZB elnökeLisztmayer János, az Oroszlányi Bánya-, Energia- és Ipari

Dolgozók Szakszervezetének elnöke

A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók SzakszervezeteElnöksége a településen élõ aktív és nyugdíjas bányászközös-ségek támogatásáért, a bányász emlékek és hagyományokápolásáért emléklapot és ezüst bányászgyûrût adományozottaz alábbiaknak:Fenyves Péter,Mór város polgármestereKollár Károly Imre, Sárisáp község polgármestereSzalai Szabolcs, Bükkábrány község polgármestere

A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók SzakszervezeteElnöksége a bányász kulturális örökség és hagyományõrzés te-rén végzett kiemelkedõ munkásságának elismeréseként Mû-vészeti Nívódíjat adományozott az alábbiaknak:Rozmaring Asszonykórus és vezetõje Juhász LajosnéMúcsony-Alberttelep Színjátszó Kör és vezetõje, Kovácsné

Pozsgai Tímea

Bányász Kulturális Egyesület és elnöke,Oravecz EditArany Lajosné, a József Attila Mûvelõdési Ház Bányász Kul-

túráért alapítvány irodalmi és mûvészeti csoportjának ve-zetõje.

A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezeteemléklapot és arany bányászgyûrût adományozott:Dr. Tihanyi Lászlónak, a Miskolci Egyetem professzorának,

Szakszervezetünk és az Egyetem Mûszaki FöldtudományiKar együttmûködésén alapuló szakmai és hagyományápo-lási, valamint kiemelkedõ oktatói és tudományos munkás-ságáért, kiemelve az elmúlt 4 éves ciklusban végzett dékánimunkáját.

A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezetemegalakulásának 100 éves évfordulója alkalmából BDSZezüst Emlékérem kitüntetésben részesítette:Üveges Ferencet 70. születésnapja alkalmából, aktív munkás

és nyugdíjas vezetõi munkájáért.

Valamennyi kitüntetettnek ezúton is gratulálunk!Szerkesztõség

Pécsi bányásznapi megemlékezések

A 2013. évi 63. Bányásznapon bányásznapi megemlékezé-sek voltak a város szinte minden részterületén, az egykori bá-nyászati helyszíneken.

Augusztus 30-án a Pécsi Bányásztörténeti AlapítványPécsbányán, aKáposztás völgyben 1869-ben üzembe helyezettSchroll akna egykori aknaudvarán emléktáblát állított és ava-tott. Ez volt az alapítvány által a pécsi bányászati helyszíneinlétesített 43. emlékjel. Az avató beszédet Pálfy Attila aranyok-leveles bányamérnök mondta. Az emléktábla mellett a pécsibányamanók álltak díszsorfalat (1. kép). A szónok beszédében

utalt az I. DGT pécsi történeti szerepére, az itt kifejtett jelen-tõs szénbányászati tevékenységére. Majd így zárta beszédét:�A Schroll akna 144 éves születésnapja alkalmából most lelep-lezésre kerülõ emléktábla emlékeztessen bennünket arra asok száz derék bányamunkásra, akik életre keltették az aknátés évtizedeken át mûködtették, és akik közül sokan életüket isadták munkahelyükért, munkatársaikért, családjukért éshazájukért. Hálával gondoljunk rájuk.� Technikatörténetiszempontból lényeges, hogy itt következett be a mecsekibányák elsõ metángáz kitörése. Az emléktábla avatásátkövetõen Szirtes Béla gyémántokleveles bányamérnök ahelyszínen létesített, rögtönzött korabeli képekbõl álló minigalériában tárlatvezetést tartott.

Városunkban a Hõsök terei ünnepségen volt a legtöbb


résztvevõ, köszönhetõen aMecsekszabolcsért Egyesület agilisvezetõinek és a helyi Bányász Szakszervezet tevékenységének.Szervezettségével is kiemelkedett az örvendetesen színvona-las pécsi megemlékezések közül. Az ünnepi beszédet PávaZsolt polgármester mondta és Õ is elismeréssel szólt a me-csekszabolcsiak munkájáról és hagyományápoló tevékenysé-gérõl. Az ünnepség fényét emelte a Fekete Gyémánt FesztiválFúvószenekar és az amatõr táncegyüttes színvonalas elõadása,valamint a Bányamanók cselekvõ részvétele (2. kép).

A Hõsök terei ünnepségeken a koszorúzás nem terjed kia szintén a téren álló szabolcsi szénbányákban életüket vesz-tettek emléktáblájára. Az emléktáblát 2008-ban a Pécsi Bá-nyásztörténeti Alapítvány � kiterjedt kutatások alapján � ál-lította. Az alapítvány vezetõi és tagjai minden ceremónia nél-kül virágokkal és fõhajtással emlékeztekmeg e terület bányászhõseirõl, áldozatairól.

A térrõl a résztvevõk egy csoportja a kisvonatot követvefáklyás felvonulás keretében vonult a cseretõi Hõsi emlékmû-höz, aholVerbõci József okl. bányamérnökmondott ünnepi be-szédet (3. kép). A pécsi szénbányászattal kapcsolatos történel-

mi eseményekrõl történõ megemlékezésen kívül foglalkozotta bányászat mai helyzetével és e helyzetbõl következõ döntésikényszerekkel. Különösen fájlalta és hibáztatta a mecsekikokszolható szén bányászatának megszüntetését, minek kö-vetkeztében � mint mondta � a dunaújvárosi vasmû ma nagy-részt Észak-Amerikából importál kokszot.

A helyi szakszervezet közösségi házában � a 63. Bányász-nap és a Bányamunkásmegjelenésének százéves jubileuma al-kalmából � képkiállítást szerveztek. A képeken a látogató vé-gig követheti többmint egy évszázad bányászati megmozdulá-sait, fontosabb szakmai eseményeit.

Minden évben bensõséges ünnepségen gyûlik össze a va-sasi közösség bányászokat tisztelõ része, hogy a Vasasi Nyug-díjas Szakszervezeti Csoport által szervezett ünnepség kereté-

benmegemlékezzen a Bányásznapról, a bányászokról és meg-koszorúzzák a bányász hõsök emléktábláját a vasasi templom-kertben, ill. a bányász emlékmûvet a Bányászotthon elõtti em-lékparkban. Idén a rendezvényeket 31-én a kora délelõttiórákban rendezték. Az ünnepségen állandó szereplõ a VasasiBányász zenekar és a Berze Nagy János Népdalkör. Utóbbi azidén ezüstérmet nyert a népdalkörök siklósi vetélkedõjén. A63. bányásznapon a vasasi ünnepi beszédben is megemlékez-tek a Bányamunkás megjelenésének 100. évfordulójáról.

A város napja alkalmából hagyományosan az Ágoston té-ren a város képviselõje köszönti a bányászokat. A civil szerve-zetek és pártok képviselõi koszorúkat helyeznek el a mecsekiszén- és uránbányászat emlékmûvénél. 2013. szeptember1-jén a város képviseletében Csizi Péter alpolgármester és dr.Hoppál Péter, az oktatási és kulturális bizottság elnöke, ország-gyûlési képviselõ vett részt a koszorúzáson. Dr. Hoppál Péterünnepi köszöntõje után a város és a civil szervezetek képvise-lõi helyezték el koszorúikat az emlékmû talapzatán.

Az urános területen augusztus 30-án a Mecsekérc Zrt., aMecsek-Öko Környezetvédelmi Zrt. és a GEOFABER Zrt. aLaterum Szállóban tartotta az ünnepi megemlékezést. Kõvá-gószõlõsön is ezen a napon emlékeztekmeg az uránbányászokemlékmûvénél, ahol Sallay Árpád aranyokleveles bányamér-nök koszorúzott, a Bakonyán szeptember 1-jén rendezett bá-nyásznapi ünnepségen ugyanõ tartott beszédet.

Dr. Bíró József

Bányásznapi ünnepségek Nógrádban

A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete nógrádi nyugdíjaselnöksége Mátranovák községben rendezte meg a 63. Bá-nyásznap megyei ünnepségét. Minden évben egy-egy önkor-mányzat a házigazdája a megyei ünnepségnek, amelyen 8-10bányásztelepülés nyugdíjas bányászai vesznek részt.

Az ünnepség vendége voltRabi Ferenc, a Bánya-, Energia-és Ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke. A megnyitó be-szédében kifejtette: rendkívül nagy öröm számára, hogy Nóg-rád megyében a bányásznapi hagyományokat erõteljesen éstiszteletteljesen õrzik. Ennek megjelenési formája a bányász-napi ünnepségsorozat, amelynek során minden olyan telepü-lésen, ahol szerepet kapott a szénbányászat, megemlékezneka bányászatról. Ez jelzi azt, hogy a bányászat, mint szakma ésiparág a településeknek is sokat adott, mind a munkahe-lyeken, mind a kultúrában, a közösségfejlesztésben, sportbanés egyéb területeken. A településeken emlékházak, szobrokelõtt tisztelegnek és jelzik, hogy valamikor itt mûködtek abányák, megélhetést biztosítottak a bányászcsaládoknak.

Az ünnepi köszöntõk után kitüntetéseket adtak át azokrészére, akik 50, 60, 65 éve szakszervezeti tagok. Az ünnepségután kultúrprogramokkal szórakoztatták a vendégeket, fel-idézve a régi bányásznapok hangulatát.

Az elmúlt évekhez hasonlóan már 5 éve futóversennyel istisztelegtek a régi bányász-múltnak. A 20-as, 30-as évekbennem volt munkásjárati autóbusz és a falvakból gyalog, vagy bi-ciklin jártak munkába a bányászok 10-20 km-rõl is.

2008-ban a salgótarján-kotyházapusztai Tepkó Zoltán éstestvére, Attila emlékfutást szerveztek az 58. Bányásznap tisz-teletére. Beszervezték barátaikat, 8-10 fõt, és Vizslástól gyalogmentek, futottak el Mátranovákra, 18 km-re a bányásznapiünnepségre. Útjuk folyamán érintettek több települést. Azérintett települések lakosai tapssal fogadták a futókat, üdítõ-vel, teával kínálták õket és a futók által vitt bányászzászlóraemlékszalagot kötöttek. Az útvonal során, aki kedvet kapottegy kis futáshoz, az bárhol csatlakozhatott az emlékfutásrésztvevõihez. A csapat az ünnepség kezdetére ért be Mátra-


novákra, ahol több száz ünneplõ tapssal fogadta a lelkes ver-senyzõket.

Salgótarjánban több helyen is megemlékezésekre kerültsor, így Zagyvapálfalva városrészünkben augusztus 31-én aFrigyes akna emléktáblájánál emlékeztünk az itt dolgozott éselhunyt elõdeinkre és számunkra kiemeltenGerber Frigyes bá-nyamérnökre, igazgatóra (az akna névadójára), aki az 1895-ben létrejött Salgótarjáni Osztály elsõ elnöke volt.

A déli városrészben, Baglyasalján tartott megemlékezés-rõl, amelyhez csatlakozott azOMBKE salgótarjáni osztályunkis külön beszámoló készült.

Városunkban a bányász hagyományok továbbápolásáratöbb éve megszervezik a �Bányarém fesztivált�, amelyen nép-tánccsoportok, zenekarok és különbözõ elõadók színes mûso-rát láthatják az emlékezõk. Természetes, hogy városunkban isszerveztek egy központi megemlékezõ ünnepséget, amelyre2013-ban a Bányamúzeum udvarán került sor és ott Székynédr. Sztrémi Melinda polgármesterünk mondta el emlékezõgondolatait. Itt is fellépett dalkörünk és itt is megkoszorúztuka munkában elhunyt bányászok emlékhelyét.

Vajda István � Liptay Péter

Bányásznapi ünnepség Baglyason

Nógrád megye mai fõvárosa Salgótarján. Nemcsak a me-gye, de székhelye is jóval több, hiszen egy évszázados bányászhagyományokkal büszkélkedhet. A kisebb bányász és kohásztelepülésekbõl 1922-ben összeragasztott iparváros mai nehézhelyzetében is éventemegemlékezik a hosszú idõn át kenyeretadó szakma eredményeirõl. Szükség is van erre, hiszen az újnemzedékek más módon sajnos nem kapnának képet gyöke-reikrõl. A szüleiknek, déd- és nagyszüleiknek a városgazdagságát, a városlakók jólétét valaha megalapozó, és az1990-es évek visszafejlesztéséig fenntartó értékteremtõmunkájáról. Mint az utóbbi években általában, idén isBaglyasalja volt a városi rendezvény központja.

Hol vannak ma már a család apraja-nagyjának egész na-pos szórakozást nyújtó felhõtlenül vidám ünnepei? Ahovámesszi tájakról jöttek bányász vendégek. A kézmûvesek el-hozták termékeiket. Az �apró nép� szórakoztatásáról mozgóvidámpark gondoskodott� Sajnos elseperte õket is a globali-zált fenntartható fejlõdés. Látszik ez a lelkes rendezõkön és arésztvevõk összetételén is. A BDSZ salgótarjáni nyugdíjas bá-nyász alapszervezete, a Nógrád megyei Bányász Kohász Ha-gyományápoló Egyesület, valamint Baglyasalja társadalmi éscivil szervezetei fogtak össze és szervezték meg a találkozót a63. Bányásznap méltó megünneplésére.

A program, melyen a város alpolgármestere és helyi ön-kormányzati képviselõi szintén részt vettek, temetõi gyertya-gyújtással kezdõdött. Itt a bányamunka frontján � lenn amély-ben � hõsi halált halt társainkra emlékeztünk. Majd megko-szorúztuk Targos István bányász vértanú emléktábláját, aki1884-ben az elsõmagyarországi csendõrsortûz áldozata lett 24évesen. Történetét Lonsták Vilmos, a Salgótarjáni NyugdíjasBányász Szakszervezet elnöke mondta el.

Az ünnepi megemlékezés a szépen felújított Bóna KovácsKárolyról elnevezett iskola és diákotthon kiválóan gondozottparkjában folytatódott. Szilasi András felvezetõje után dr. FüstAntal címzetes egyetemi tanár, aranyokleveles bányamérnök,a MTA doktora mondta el ünnepi beszédét, melyben kiemel-te a bányászat civilizációnkatmeghatározó szerepét. Emlékez-tetett, hogy a bányamunkával elõállított termékek nélkül fej-lett kultúránk, kényelmünk, magas színvonalú technikánknem létezne. A mai világ is, mint már néhány évezrede a bá-nyatermékekre épül. Hazánkban mégis úgy tûnik kihalásra

ítélt ez a tradicionális szakmai kultúra. A fenntarthatónakmondott fejlõdés és a mindent maga alá temetni akaró kör-nyezetvédelem okán az állami szakhatóságok törvényeinkenalapuló helytelen engedélyezési gyakorlata megfosztja álla-munkat, a társadalmat bányászati bevételi lehetõségeitõl. Mi-közben tarthatatlan energiafüggõséget okoz. Megerõsítette:ásványi kincseink, köztük a nógrádi szén is lehetõvé tennék ahazai igényeinkmainál sokkal gazdaságosabb, jóval többmun-kahelyet és kapcsolódó tevékenységet fenntartó (eltartó) füg-getlen energia- és alapanyag-ellátásunkat. Tisztes megél-hetést, napi munkaélményt és sikert biztosítva a helyi lakos-ságnak. Ezzel szemben a szakemberképzés megszüntetése,kényszerû hiánya is sietteti a bányászati és a kapcsolódó szak-mai kultúra elveszítését.

Reményt keltõnek, s örömtelinekmondotta, hogy a közel-múltban megkezdõdött és ma is folyik az a magas állami veze-tõi szintû tájékozódás, mely a hazai bányászati lehetõségek új-raindításának esélyeit, körülményeit vizsgálja és latolgatja.

A megemlékezést a Bányász Kohász Dalkör a Bányász-himnusszal és más dalainkkal tette emlékezetesebbé és köz-vetlenebbé.

Azután koszorúzás következett, melynek keretében a tár-sadalmi szervezetek, városunk vezetõi és az erdélyi Óradnavárosából érkezett bányász vendégek, magánszemélyek he-lyezték el az emlékezés virágait Bóna Kovács Károly alkotása,a bányászt ábrázoló szobor lábaihoz. A tisztelgõ fõhajtás utána kb. 60 fõ résztvevõ indult folytatni mindennapi életét a 64.bányásznapi megemlékezésig.

Livo László

Bányásznap Rózsaszentmártonban

A Községi Önkormányzat és a Nyugdíjas Bányász Szak-szervezet 2013. szeptember 3-án megszervezte a 63. Bányász-napot �Rózsában�. Tóth István, a szakszervezet vezetõségitagja üdvözölte a meghívott vendégeket. Külön köszöntötteKovács Istvánt ésHalmaiGyörgyöt, aMátrai ErõmûZrt. fõosz-tályvezetõit, Pápis Lászlót, a Bányász Szakszervezet alelnökét,dr. Morvai Tibort, a Miskolci Egyetem adjunktusát, KolláthZoltán ny. fõmérnököt, a környezõ községi elöljárókat és anagy számban megjelenõ vendégeket.

AHimnusz elhangzása után Fáczán József, a nyugdíjas bá-nyász szakszervezet titkára köszöntõjében elmondta, hogy 240fõ a szakszervezet létszáma, akik hûen kitartanak a bányász


hagyományok ápolása mellett. Idézte Széchenyi Istvánt, aki aztmondta: �addig él egy nemzet, amíg van hagyománya és aztápolva tovább tudja adni nemzedékrõl nemzedékre�. Mátra-alján az 1890-es években kezdõdött a lignitbányászat. Vissza-emlékezett a régmúltra és a mai bányászéletre. Megemlítette,hogy 100 éves a bányász szakszervezet.

Ezt követõen Kovács István okl. bányamérnök fõosztály-vezetõ tartotta meg ünnepi beszédét:

1951 óta a bányavidékeken minden évben megtartják abányásznapot. 1950-ben törvénybe iktatták, hogy minden évszeptember elsõ vasárnapja legyen a bányászok ünnepe. Bá-nyásznapon a bányászok egyenruhát viselnek, kifejtette ennekelõzményeit, történetét. Méltatta a Mátra-Bükkaljai külfejté-ses lignitbányászatban dolgozók helytállását, szorgalmas, ki-tartó munkájukat.

Befejezésül elmondta, hogy eddig az 1959. november 25-26-án a Szücsi X-es aknában elhunyt 31 bányászról mindenévben megemlékeztünk, reményét fejezte ki, hogy a jövõbenis így lesz.

Ezt követõen Hegyi Istvánné szavalatát hallgatta meg azünneplõ közönség.

A Bányászhimnusz elhangzása után Sipos Jánosné, a köz-ség polgármestere amegjelenteket amûvelõdési házba állófo-gadásra hívta meg.

Az ebéd elfogyasztása elõtt Fáczán József titkár és PápisLászló alelnök az 50 és 60 éves szakszervezeti tagokat kitün-tette, végül a két szakszervezeti vezetõ a már évek óta hagyo-mányosan megrendezett bányásznapok szervezésében ki-emelkedõmunkát végzett Sipos Jánosné polgármesternek sze-rény ajándékot nyújtottak át. A kitüntetések átadása után na-gyon finom babgulyást és �rózsai rétest� szolgáltak fel a ven-dégeknek, amire finom rózsaszentmártoni fehér és vörös bortittunk.

Sipos Jánosné a vendégek egy csoportját falusi sétára hívta,bemutatta a falu nevezetességeit, az újonnan épült csatorna-rendszert, aszfaltozott járdákat, utakat stb.

A séta után a turistaházban folytatták a vendégek fehérasztal mellett a beszélgetést, nosztalgiáztak a több évtizedemegrendezett bányásznapokról.

A rózsaszentmártoni 63. bányásznapra minden résztvevõszép és jó emlékkel fog visszaemlékezni.

Dr. Szabó Imre

Komlói bányásznapi rendezvénysorozat

Idén is összevontan ünnepelte a város a Bányásznapot ésa Komlói Napokat. A rendezvények augusztus 30-án, pén-teken kezdõdtek a Városház téren, ahol népszerûsítették akörnyezettudatos életvezetést. A látogatók interaktív játékok-ban vehettek részt.

11 órakor a Sportközpontban ünnepélyesen megnyitották

a hagyományos Komlóért Expót, amely a következõ napokban10-18 óra között volt látogatható. Az expón a megnyitót VargaMihály nemzetgazdasági miniszter mondta.

Este 17 órakor a bányász emlékmû koszorúzása volt aprogram (fénykép, készítette Nemesi Á.), ahol Nagy Ferenc � akomlói bányákban hosszú idõt ledolgozott bányatechnikus �mondott beszédet. Felelevenítette az egykori bányászélet szépés szomorú pillanatait, azokat az eredményeket, amiket a vá-ros lakói a virágzás, az épülõ, szépülõ város idõszakában elér-tek. Ezt követte a Komlói Színházban az ünnepélyes képvise-lõ-testületi ülés.

A nap további részében az Eszperantó téren zenekarokléptek fel és éjszakába nyúlóan szórakoztatták a fiatalokat.

Szombaton a zenekarok fellépéseit nézhették, koncerte-ken szórakozhattak a résztvevõk. Többek között a Csík kon-certet és Balázs Fecó zenéjét élvezhették. Este utcabállal foly-tatódott az ünnepi program.

Vasárnap a Városház téren, aMárka-csille Emlékhelynél a63. bányásznap alkalmából a Járadékos Bányászok Szakszer-vezete szervezett emlékmûsort.

A Városház téren kirakodóvásár nyílt. Átadták emellett aKomlói Egészségcentrum Egészségfejleszési Irodáját. ASportközpontban tartották a Megye Szépe verseny döntõjét.

Délután folytatódtak az Eszperantó téren a zeni mûsorokkoncertek, köztük a Lurd fellépésével.

Más helyszíneken (Helytörténeti Múzeum, Komlói Szín-ház, Komlói Természetbarát Egyesület) kiállításokat nézhe-tett meg az ünneplõ közönség. Árgyelán György �Képek-Fények-Ívek-Formák� c. fotókiállítása korábbi bányászatitémájú albumai miatt keltett nagyobb érdeklõdést.

Dr. Biro József

Bányásznap Tapolcán

A korábbi évekhez képest ugyan szerényebb keretek kö-zött, de idén is megtartották a bauxitbányászok a bányászna-pot városunkban szeptember 1-jén.

Amegjelent bányászokat és vendégeketOrbán Tibor nyu-galmazott vállalati fõmérnök, a Tapolca és Környéke BányászHagyományápoló Egyesület elnöke köszöntötte a BelvárosiIrodaház (régen a Bakonyi Bauxitbánya székháza) elõtt kétesztendeje elhelyezett emléktáblánál. Rövid megemlékezésé-ben kitért arra, hogy a 63. Bányásznapot ünnepeljük, mivel1951-ben nyilvánították az ország akkori vezetõi õsi szak-mánk megbecsülésére szeptember elsõ vasárnapját bányász-nappá � emlékeztetve a tatabányai csendõrsortûz bányászáldozataira is. Rámutatott a bányásznapok jelentõségére,létjogosultságára is: méltán ünnepeltek a bányászok, a tár-sadalom megbecsülését, mely megnyilvánult erkölcsileg ésanyagiakban is, odaadó, hasznos, értékteremtõ munkájukkalérdemelték ki.


A beszédet követõen dr. Pataki Attila, Orbán Tibor, SzékelyJenõ és Kovács János koszorút helyeztek el az emléktáblánál.

Az ünnepi rendezvény a Szent György Panzió és Étterem-ben folytatódott. Itt dr. Tolnay Lajos, a MAL Zrt. volt elnöke,azOMBKE tiszteleti elnöke köszöntötte a kollégáit, számada-tokkal is alátámasztva emlékezett a szebb múltra. A hivatalosrészt Székely Jenõ szakszervezeti elnök pohárköszöntõje zárta,majd kezdetét vette a kötetlen beszélgetés. A jókedvet a 100Tagú Cigányzenekarból jól ismert Bódi Lajos mesterprímás észenekara biztosította.Dancs István cikke (Új Tapolcai Újság 2013. szeptember)alapján PT

Bányásznap Tatabányán

A tatabányai bányászok és a város lakossága igen gazdagprogrammal ünnepelte a 63. Bányásznapot. A hagyományok-hoz ragaszkodva, de azokat formálva, számos új színfolttalgazdagítva, 3 napon keresztül emlékezett a város a várost te-remtõ bányászatra. 2013. augusztus 30-án elsõként VerbélyLászló szobránál helyeztük el az emlékezés koszorúit. Délután1 órakor a Vértanuk terérõl indult a hagyományos kegyeletiemlékmenet. A téren koszorút helyeztünk dr. Gál Istvánmell-szobrára (1. kép), majd a bányászok egy csoportja felkereste atatabányai temetõkben a tömegszerencsétlenségek áldozatai-

nak sírjait. Hagyományosan, kicsit hosszasabban idõztünk, azutolsó, 1978-as XII/a-aknai baleset 26 áldozatának sírjainál(2. kép), ahol elénekeltük a Bányászhimnuszt. Némán emlé-keztünk a Szabadtéri Bányászati Múzeumban lévõ emlékhe-lyeknél, és az Új Bánhidai temetõben.

A kegyeleti emlékútnak, immár harmadik alkalommal,már hagyományt teremtve, része lett a Szent Borbála Kórház,a korábbi Bányakórház is, ahol a bányászok csatlakoztak aTatabányai Városi Fúvószenekar zenéjére gyülekezõ kórházidolgozókhoz. A Himnusz eléneklése után dr. Löke János fõ-igazgató igen meleg hangú ünnepi megemlékezésében hitettett a kórház bányász múltja és a bányász hagyományok ápo-lása mellett. A kórház megemlékezésén részt vettek a város ésmegye vezetõi is. A koszorúkat Búza Barna Bányász és Bá-nyászanya gyermekével szobrok talapzatára helyeztük el,majd közösen elénekeltük a Bányászhimnuszt.

Visszatérve a Vértanúk terére csatlakoztunk a korábbiKözponti Bányamentõ Állomáson már gyülekezõ bányamen-tõkhöz. A tavaly visszahelyezett bányamentõ hõsök emléktáb-lájánál Petricsek József bányamentõ mondott rövid megemlé-kezést, melyben kiemelte, hogy pajtásainknak meg kellett hal-niuk, hogy mi élhessünk, ezzel utalva a bányamentõ hõsök ál-dozatvállalására.

Ezután került sor a városi központi koszorúzásra 16 óra-kor; több száz ember, bányász egyenruhában és civilben gyü-lekezett a Vértanuk terén. A Himnusz közös eléneklése utánaz országgyûlési képviselõk, aMegyei Közgyûlés elnöke, Tata-bánya Megyei Jogú Város vezetõi, a Vértesi Erõmû Zrt. kép-viselõje, az ÉDVZrt. képviselõi, a CARBONEXKft. képvise-lõi, a Tatabányai Erõmû Kft. képviselõi, a Lassenberger Hun-gária Kft. képviselõi, a Tatabányai Bányász HagyományokértAlapítvány, a BDSZSZ tatabányai szervezete, a OMBKE ta-tabányai szervezete és a Tatabányai Múzeum és SzabadtériBányászatiMúzeumAlapítvány képviselõi helyezték el ameg-emlékezés koszorúit a mártírok emlékmûvén. Ezután idõs bá-nyászok és fiatalok csoportjai egy-egy szál virágot helyeztek ela szobor talapzatán (3. kép). A koszorúzási ünnepség aBányászhimnusz közös eléneklésével zárult.


1. kép: Koszorú a Gál szobron

2. kép: Koszorú a �vadorzói� áldozatoknál

3. kép: Bányász emlékmûnél

Hosszú szünet után a Bányásznapi hagyományos fogadás-ra újra a Vállalati Klubban került sor. Forisek István pohárkö-szöntõjében megemlékezett az 1919. szeptember 6-ai csen-dõrsortûzrõl, melynek 11 halálos áldozata volt és 23-an súlyo-san megsebesültek. A második világháború befejezése után isigen nehéz körülmények között végezték munkájukat a bá-nyászok, helyzetük javítása elodázhatatlan volt, aminek egyikeszköze volt a Bányásznap törvénybe iktatása, a hozzá tartozó,a bányászokat megilletõ kedvezményekkel együtt 1951-ben.Az eltelt több mint hat évtizedben ez a nap a bányásztársada-lom számára a sikerekben és kudarcokban, örömökben és tra-gédiákban zajló hétköznapok között mindig a megemlékezésés egy kis megpihenés napja lett.

A központi ünnepség mellett megemlékezést tartottak aTatabányai ErõmûKft.-ben és amég bányászati módszerekkeltermelõ Észak-dunántúli Vízmû Zrt.-ben.

A szórakoztató kulturális programok közül délután aBányász labdarugó csapatának gyõzelme, este pedig FenyõMiklóskoncertje alapoztameg a háromnapos ünnephangulatát.

Szeptember 2-án fél tizenegytõl térzene szólt a Május 1.Parkban, majd megnyílt a hagyományos népmûvészeti kirako-dóvásár. A színpadon Stand Up Comedy és rock-koncert,majd utcabál nyújtott szórakozást.

A bányászok délután a Kegyeleti Emlékmûnél gyülekeztek,elhelyezték az emlékezés virágait (4. kép), majd rendezett so-

rokban a magyar, a városi és bányász zászlók után több százfõbõl álló menet vonult a Szabadtéri Bányászati Múzeumba. Atempót a kísérõ fúvószenekarok diktálták és amenetetmazso-rettek színesítették. A város lakossága is megmozdult, a járdá-kon sokan nézték, kísérték a menetet. A múzeumba érkezõ-ket a Rozmaringos Bányász Egylet dalai köszöntötték. Az ün-nepi beszédet Schmidt Csaba, a város országgyûlési képviselõ-je és polgármestere tartotta. Hangsúlyozta, hogy a bányászatszakmai munkája, teljesítménye mellett meghatározó szere-pet vállalt a város felépítésében, oktatási, szociális, kulturálisintézményrendszerének létrehozásában, a lakhatási körülmé-nyek megteremtésében és fejlesztésében. Majd köszöntötte a25 éves Szabadtéri Bányászati Múzeumot és annak egyikmegálmodóját, Fûrészné Molnár Anikót. A polgármester sza-lagot adományozott bányászzászlóinkra (5. kép), és SzikraiMiklósnak átadta a város 2013. évi Solymos Mihály-díját.Laudációjában kiemelte, hogy a kitüntetett Tatabányán mara-dandó értékeket teremtett.

Bencsik János vezetésével a Szabadtéri Bányászati Mú-zeum alapításának körülményeirõl emlékeztek meg a jelenlé-võk majd megnyitották a Kiss Vendel rendezte bányászfokoskiállítást.

A rendezvények harmadik napjára az OMBKE Tatabá-nyai Szervezetének vezetõi a Szabadtéri Bányászati Múzeum-

ból a �Bányásznapi Vásár� területére telepítették át azOMBKE Sörsátrát. A kb. 300-400 m2-es udvaron nem csak asátor állt, hanem egy bányavágat ácsolat, amelynek belsõ teré-ben Pacsai Imre korsókat, bányász eszközöket mutatott be. Asátorban ismételten csapra vertek egy sörös hordót, a sátormellett az üstben fortyogott a gulyás, amelynek ízét-zamatátDörömbözi Béla adta meg.

14 órakor, a gulyás elfogyasztása elõtt, az OMBKE tagokegy fontos eseményre sétáltak el. A volt Szénbányák Vállalatközponti épületei mellett került sor a �Csilletoló Verseny�megrendezésére. A hét csapat között elindult az �OMBKETatabánya� együttese is, Izing Ferenc titkár vezetésével. Az ötemberbõl álló csapat elsõként indult a mezõnyben, a nézõk�Hajrá OMBKE�; �Hajrá bányász� biztatásával sikerült is amásodik legjobb idõeredménnyel célba érni. Meglepõ volt,hogy a csapatok között rengeteg diák (kis diák) és fõleg lányokindultak. Öröm volt látni, ahogy szedték apró lábaikat, ahogyörültek a cél átlépésekor.

A jókedv fokozásához az is hozzájárult, hogy a vásár köz-pontjában felállított modern nagyszínpadon péntek óta folya-matosan ment a mûsor: a zene, az ének és a tánc. Felléptek ahelyi kulturális intézmények együttesei: többek között a�Népház Show Formációs Táncegyüttes�; a �Felsõgallai NémetNemzetiségi Tánccsoport�; a �Tatabányai Bányász Táncegyüt-tes�; a �Tatabányai Bányász Öregtáncos Együttes�; a �TatabányaVárosi Fesztivál Fúvószenekara�.

A �Bányásznapi Vásártól� pár kilométerrel arrébb a Fõtér és a Szent Borbála tér között este fél kilenckor kezdõdötta Tatabányai Bányásznap záró akkordja, a �Szalamander felvo-nulás�. Lekapcsolták a közvilágítást, felsorakoztak a zászlóvi-võk, mögöttük 40-50 lámpát vivõ bányász, két oldalt kb. 80diák kis lámpával a kezükben. A menetet a fúvószenekar zár-ta. Útközben kétszer álltak meg, ahol a Rozmaringos BányászEgylet tagjai bányász nótákat énekeltek, majd az Erkel FerencZeneiskola elõtt a közönség meghallgatta a bányász dalla-mokra épülõ harangjátékot. Végül a menet résztvevõi és a kö-zönség a Szent Borbála szobrot körbevéve élvezhette a Roz-maringos Bányász Egylet elõadását, majd a zenekar kíséreté-vel közösen elénekeltük a Bányászhimnuszt.

Mint látható, 2013-ban Tatabányán rendkívül tartalmas,sok résztvevõtmegmozgató, jó hangulatú bányásznapi progra-mok voltak. Kiemelkedõ új elem volt az OMBKE TatabányaiSzervezetének vasárnapi kitelepülése a �Bányásznapi Vásár-ba�. Ez az ötlet nagyon jól sikerült, rengetegen keresték fel arendezvény helyszínét.

Feltétlen említést kell tenni arról, hogy ezek az eseményeknem jöttek volna létre Tatabánya Város Önkormányzata, aSzabadtéri Bányászati Múzeum és Ipari Skanzen, a bányász


4. kép: Bányász Kegyeleti Emlékmûnél

5. kép: A polgármester szalagot adományoz

társadalmi szervezetek támogatása nélkül. Dicséret és kö-szönetet illeti azokat, akik idejüket nem sajnálva ezeket aprogramokat szervezték, rendezték, társadalmi munkával se-gítették az ünnepi napokat széppé tenni.

Dr. Csiszár István, Sóki Imre

A 63. Bányásznap Dorog térségében

Eseménydúsan telt el a 63. bányásznap. A már kialakultszokásoknak megfelelõen Dorog, Csolnok, Sárisáp, Anna-völgy, Kesztölc, Tát, Tokod, Tokodaltáró, Bajna, Piliscsév,Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Mogyorósbánya helységekbenmegemlékezésekre, koszorúzásokra, ünnepi eseményekre ke-rült sor.

Az események sorozata Tokodaltárón kezdõdött, ahol abányásznótákat a községi énekkar két nyelven énekelte. PetrikJózsef polgármester emlékeztetett arra, hogy a községbenminden a szénbányászatnak köszönhetõ. Igen, a MÁK Rt.(Magyar Állami Kõszénbánya Rt.) építette a lakóházakat, akommunális létesítményeket a XX. század elsõ felében,Csanádi László bányamérnök igazgatása alatt.

Pilisvörösváron megkoszorúzták a Lipót akna emlékmû-vét, s emlékeztek az 1928-as bányász sztrájkra.

A térség központi ünnepségeDorogon volt. AzOtthon térparkjában álló �A szénmedence alkotó mûszaki bányászai�emlékét õrzõ F-6 típusú fejtõgépet a Bányász Emlékházhozszállították át. Helyére az Árvai Ferenc által tervezett DorogiSzénbányászat Emlékmûve került, egy 5 és egy 3,5 méteres fe-kete márványoszlop, a bányaszerencsétlenségben elhunyt hõ-sök és a szénmedence területén mûködött aknák és üzemeknevével. Az avató beszédet a Dorogi Szénmedence Kultúrájá-ért Alapítvány kuratóriumának tagja, dr. Csuha Józsefmondtael, felidézve a 222 év szénbányászatának eseményeit. Az em-lékmû köré ültetett fenyõk a környezõ településeket jelképez-ték, melyekre a községek polgármesterei emblémákat helyez-tek el.

Különleges élmény volt, amikor képviselve a dorogi egye-sületet átmentünk a tatabányai bányásznapi koszorúzásra, a

zászlós felvonulásra, az ünnepi eseményekre. Kiállítás nyílt abányászfokosról, majd részt vettünk múltidézõ beszélgetésen.

Kesztölcön a Bányász Emlékmû koszorúzása után azOMBKE helyi szervezete Dr. Schmidt Sándor-emlékplakettetés dicsérõ oklevelet adományozott a Kesztölci Nyugdíjas Bá-nyászHagyományõrzõKör tagjainak, a több évtizedes kiemel-kedõ, alkotó munkájukért.

Vasárnap Dorogon a Szent Borbála templomban KissMaly László esperes, plébános celebrálásával, a Dorogi Bá-nyász Zenekar közremûködésével rendhagyó ünnepi misévelemlékeztek a bányászokra.

Csolnokon amegemlékezés keretében bemutatták �AVe-respatak múltja, jelene és jövõje� címû nagysikerû vándorfotókiállítást.

Az események sorát a Zsigmondy Vilmos Gimnáziumés Informatikai Szakközépiskola megemlékezése zárta.Zsigmondy Vilmos mellszobránál a koszorúzási ünnepség ke-retében a fiatalok Máténé Paniti Anna összeállításával színvo-nalas bányásznapi mûsort mutattak be.

Dr. Korompay Péter


Hazánkban elkülönült részérdekek erõvonalai alakítjákaz energiapolitikát. Ahol hatalmas összegek és vagyonokfelett diszponálnak, ott megszaporodnak és megélénkülnekaz érdekharcok, az alkalmi érdek-döntések. Az energetikábannyilvánvalóan az erõmûvi, olaj, gáz, környezetvédelmiérdekcsoportokról van szó, de megjelent a mezõgazdasági éserdészeti lobbi is. � A versenyszellemmel ellentétes, hogy azMVM egyidejûleg áram-nagykereskedõ, ugyanakkor szerep-lõje a versenypiacnak is. �

A nyilatkozatok szintjén esetenként felvetõdik a hazai szénfelhasználásának indokoltsága, pl. versenyképesség, import-függõség, ellátási kockázat, költségvetési megfontolások, fog-lalkoztatás, szakemberek átmentése miatt. Közben azonbanszinte jóvátehetetlen energetikai öncsonkítás történt, illetvetörténik.

Nincs természettudományos alapja annak a nézetnek,hogy a globális felmelegedés okozója a fosszilis energiahordo-zókat felhasználó ipari létesítmények széndioxid kibocsátása.� ezek után megdöbbentõ, hogy a magyar energiastratégiá-ban a légkör széndioxid koncentrációja, mint döntõ tényezõelleni harc határozza meg az energiahordozók közötti válasz-tás szempontjait. Ez tipikus példa arra, amikor egy tényezõtkiragadva a sok közül, helytelen következtetésre jut a szerzõigrémium. �

A Vértesi Erõmû egy bánya-erõmû vertikum, melynekkapacitása a válság elõtt optimálisan kihasznált volt és 3-4%hazai forrást jelentett. Az erõmû füstgáz kéntelenítõvel felsze-relt, a kazánjait a közelmúltban felújították. A márkushegyibánya hazai viszonylatban kedvezõ szénelõfordulásra települt,a kor színvonalán gépesített, a térségben még jelentõsmennyiségû szénvagyon található. A leépítés megkezdéseelõtti idõszakban a Vértesi Erõmû � Paks és Visonta után � aharmadik-negyedik legkisebb önköltségû erõmû volt. A bio-és gázerõmûvek Ft/kWó önköltsége másfél-kétszerese volt aszénalapú energiatermelésnek, az alternatívok még ennél ismagasabb önköltséggel szolgáltattak. �

A tulajdonos MVM már régóta meg akart szabadulni aVért-tõl, amit, rentabilitást diktálva, alacsonyan tartott átvéte-li árakkal taszított a szakadék felé. Ezzel szemben az áram-szolgáltatók a �zöld áramot� törvényileg elõírt, rögzített, ma-gas áron kötelesek átvenni. �

Míg a közelmúltban az importgáz- és bioáram piaci ára30-40 Ft/kWó, addig a szénalapúé, a szénfillérrel együtt is csak24-28 Ft/kWó volt.

A bezárás ismert következményein túl meg kell említeniannak hatását a térség gazdaságára, a hét településre és a nemszámszerûsíthetõ emberi sorsokra. Így lesznek adófizetõkbõleltartottak.

Folytatás a 11. oldalról

OMBKE részvétel és kirándulás

Az elõzõ évek hagyományainak megfelelõen az OMBKE2013-ban is szervezetten részt vett a Selmecbányai Szalaman-der ünnepségen.

Szeptember 6-án délután a megjelent mintegy százfõnyiegyesületi tag � többnyire egyetemi hallgató � jelenlétébenaz OMBKE szakosztályainak vezetõi és a Miskolci Egyetemdiákjainak képviselõi a selmecbányai temetõben megkoszo-rúzták nagyjaink síremlékeit: Péch Antal sírjánál HuszárLászló és Csaszlava Jenõ, a diákok képviseletében FerencTerézia és Kerekes Péter; Faller Károly sírjánál dr. HavasiIstván és dr. Debreceni Ákos, a diákok képviseletébenÁdám Enikõ és Józsi Tóth Dániel; Farbaki István sírjánál id.Õsz Árpád és Morvai Tibor, diákok képviseletében TóthBalázs és Svalivcnyk Zsuzsanna; Kerpely Antal sírjánálBoross Péter és dr. Fegyverneki György, a diákok képvise-letében Diczházi Adrienn és Nagy Dávid helyezett el ko-szorút. A síroknál rövid emlékezést tartott dr. Gagyi PálffyAndrás és Csaszlava Jenõ.

Ezután az Óvárban az OMBKE tagjainak közremûködé-sével helyreállított �48-as Honvéd Szobornál Nemzeti Himnu-szunk eléneklése után dr. Nagy Lajos elnökmondott rövid kö-szöntõt. Az egyesület nevében dr. Nagy Lajos és dr. LengyelKároly fõtitkár helyezett el koszorút. A koszorúzásnál megje-lentek egyenruháikban a Szent Borbála Akadémiai Kör Egye-sület tagjai is.

Az Óvárból átsétálva az Akadémia épületeihez, azErdészeti Palota falán elhelyezett, az OMBKE megalapításátmegörökítõ magyar nyelvû emléktáblánál dr. Holoda Attila al-

elnök, dr. Lengyel Károly, valamint az EurópaiOlajmérnökökképviseletében Kõrösi Tamás fõtitkárhelyettes, a TatabányaiHelyi Szervezet nevében Csaszlava Jenõ és Izing Ferenc he-lyezett el nemzeti színû szalaggal díszített koszorút, majd el-énekeltük a Bányász- és Kohászhimnuszokat.

A koszorúzások és megemlékezések után a régi dohány-gyár elõtt gyülekeztünk a szalamander felvonuláshoz. A ma-gyar delegáció a mintegy háromszáz fõnyi felvonulóval, élü-kön a fegyelmezett diákokkal, az idén is a legnagyobb létszá-mú küldöttséget alkotta. A fáklyás magyar felvonulókat a fõ-utcán végig nagy tetszésnyilvánítással fogadták. A városházaelé érve felhangzott a Bányász- és a Kohászhimnusz.

Másnap, szombat délelõtt a Szent Borbála AkadémiaiKör Egyesület kezdeményezésére és szervezésében Selmec-bányán magyar nyelvû misére került sor.

Kirándulás a Kis-FátrábanA Szalamander ünnepséghez kapcsolódva az OMBKE

rendszeresen szervez autóbuszos kirándulást, melynek célja afelvidék egyes történelmi, természeti nevezetességeinekmegismerése. Ez évben szeptember 7-én a Kis Fátra neveze-tességeit néztükmeg. A hajdani aranybányászat központjábanKörmöcbányán történt rövid megállást követõen Liptószent-márton határában a Vág völgyében szálltunk tutajra, hogy egyháromnegyedórás úton gyönyörködhessünk a szeszélyesenkanyargó Vág megkapó, hegyekkel, erdõkkel övezett festõipanorámájában. E romokban gazdag vidék várait minden idõ-ben hatalmas dinasztiák lakták, birtokaikra nézve kiskirályoka Felvidéken.


Szalamander 2013

A honvéd szobornál

Indul a fáklyás felvonulás

Az OMBKE emléktábla koszorúzása

Egyetemisták az élen

A vízi út végén feltárult a Vág feletti magas sziklaormonálló Sztrecsény (Sztrecsno) vára, mely a völgyben haladó keres-kedelmi útvonal védelmére épült. Építtetõje valószínûleg aBalassa nemzetség volt, a 14. század elején Csák Mátéé volt,majd királyi vár lett. Késõbbi birtokosai a liptószentmiklósiPongráczok, Corvin János, Szapolyai János, Kosztka Péter ésMiklós, valamint a Dersffy család. A 17. században a Wesse-lényi és a Löwenburg családok birtoka. A legenda szerintWesselényi Ferenc fiatal felesége, Bosnyák Zsófia oly sokatszenvedett férje gyakori távolléte miatt, hogy végül belehaltbánatába Szentként tisztelt mumifikált tetemét innen vitték1689-ben a vágtapolcai templomba. Bár a várnak katonai sze-repe már nem volt, 1698-ban I. Lipót császár parancsára fel-robbantották. A rom konzerválását a 20. század elején kezd-ték meg.

Sztrecsény után a Vág eléri Északnyugat-Szlovákia legna-gyobb városát és valódi központját, Zsolnát, amit 1990 óta, atörténelmi városközpont rekonstruálása után a legszebb reno-vált szlovák városok közé sorolhatjuk. A Mária teret az 1743-ban barokk stílusban épült Szent Pál-templom uralja, mellettetalálható a városi tanács épülete és a SzûzMária-szobor. Nemmessze található a Szentháromság-templom, amelyet a 15.század fordulóján építettek. A Várdombon, a Hlinka tér fölémagasodva áll a 15. század elején gótikus stílusban épült plé-bániatemplom, mellette a Burián-harangtorony. Zsolna neve-zetessége a Budatini vár, melyet a Vág és a Kiszuca folyókösszefolyásánál építettek a tatárjárás után. A Vágmenti Mú-zeumnak helyet adó várat jelenleg EU-támogatással felújítják,nem látogatható. Nagy Lajos magyar király egy 1381. május7-én kelt oklevele, a Privilegium pro Slavis egyenlõ jogokat biz-tosított az itt élõ német és a szláv népességnek. Ma ezt az ira-tot a Szlovák Állami Archívum õrzi. Megemlítendõ a �Zsolnaikönyv�, melyet három nyelven (latin, német, szlovák) írtak1378 és 1561 között. Ez a legrégibb szlovák nyelvemlék.

Ebéd után a Kis-Fátra belsejében folytattuk az utat. A kö-zépkorban a Frivaldnádastól (bucsújáróhely) Csicsmányig hú-zódó terület kézmûvesei közül fõleg a famegmunkáló, fafara-gó mesteremberek tûntek ki. Frivaldnádason található egye-dülálló mestermû a mozgó figurákkal ellátott, fából faragott,8,5 x 3 x 2,5 m-es �Szlovák Betlehem�. Készítõje, Jozef Pekara15 évig dolgozott rajta. Nemcsak bibliai alakok sokasága, ha-nem a Felvidék legjellegzetesebb épületei, várak, templomokis megtalálhatók rajta.

A Kis-Fátra turistanevezetessége Csicsmány falu, melyetelsõsorban feketére festett fehér díszítésû faházai, színes nép-viselete tesznek nevezetessé. A népi építészet remekeit az1970-es évek végén védetté nyilvánították. A hagyomány sze-rint a török elõl ide menekült bolgárok alapították 1410-ben.Az 1921. évi nagy tûzvész után a falu eredeti állapotában álla-

mi segítséggel épült újjá. A második világháború alatt határá-ban élénk partizántevékenység folyt, ezért a németek 1944 de-cemberében a falu nagy részét felégettek.

A Csicsmányban tartott séta után a nap a Szklenofürdõhatárában lévõ �kolibában� cigányzenés vacsorával és ma-gyarnótázással zárult.

Másnap amesésBajmóci várkastélyt néztükmeg,melyKö-zép-Európa egyik leglátogatottabb és legszebb ilyen építmé-nye, és fennállásának ezer éve alatt a leghíresebb nemesi csa-ládok birtokolták. Utolsó tulajdonosa a gróf Pálffy család volt,Pálffy János a 19. század végén az egészet átalakíttatta a kö-zép-franciaországi Loire folyómellett álló várakmintájára. Je-lenleg a Mûvészettörténeti Múzeum gyûjteménye találhatóitt. A várkastély megtekintésének része volt az alatta lévõcseppkõbarlang meglátogatása is. A várkastély bejárata elõttáll Mátyás király híres, kb. 12,5 m kerületû 600 éves hársfája,mely alatt különféle lakomákat, tanácskozásokat rendezett.

A közel kétórás várlátogatás és a Bajmócon elköltött ebédután Komárom érintésével tértünk haza Budapestre.

gpa

Tatabányaiak a Szalamanderen

Az OMBKE tatabányai helyi szervezetének célkitûzéseiközé tartozik tagságának fiatalítása. Ezért örömmel tapasztal-tuk, hogy a bányászhagyományok ápolásának mikéntje érdek-li a helyi pedagógusokat. Néhány tanár családtagjaival csat-lakozott a szervezet által 2013. szeptember 6-8-án rendezettkiránduláshoz. Remélhetõleg diákjaiknak átadják majd azezen utazás során megtapasztalt ismereteiket.

Pénteken a kora reggeli indulást követõen az elsõ megál-lónk Ógyallán volt. A híres sörgyár szomszédságában lévõ kis-kocsmában némi Arany Fácánt hörpintgetve emlékeztünk aközség jeles szülötteire, Konkoly-Thege Miklós csillagászra ésJókai Mór vejére, a festõmûvész Feszty Árpádra.

Néhány megálló (pl. Garamkálna) után érkeztünk a gyö-nyörû környezetben lévõ hegybányai tóparthoz, ahol némi fris-sítõket magunkba töltve a �Szép kis város Selmecbánya...� nó-tát dalolva vonult autóbuszunk a szeretett bányavárosunkba.

A tavalyi szálláshelyünk (Hotel Kerling) sokunk számáramár ismert volt. Gyors ebéd,majd ünnepi egyenruháinkatma-gunkra öltve a kötelezõ tiszteletadás következett azAkadémianéhai jeles professzorjainak sírjánál és az 1848-as emlékmû-nél. Itt említenémmegCsaszlava Jenõ tagtársunkat, aki � azontúl, hogy évek óta szép beszédben emlékezikFarbaky István, azakadémia igazgatója, országgyûlési képviselõ, egykor azOMBKE alelnöke sírjánál � azon kevés, ma élõ bánya-mérnökeink egyike, akinek nagyapja Selmecbányán, édesapjaSopronban, õ pedig Miskolcon szerzett diplomát. Jó példájaannak, hogy szeretett szakmánkat hogyan folytatták egy csa-ládban.

Következõ eseményként az OMBKE emléktábla megko-szorúzása következett az akadémia erdészeti palotájánál, aholtöbbek mellett és az idén elõször, a tatabányai helyi szervezetnevében Csaszlava Jenõ és Izing Ferenc helyezett el koszorút.

Az OMBKE tatabányai helyi szervezetének képviselõi ezévben is a kék uniós bányászzászló után vonultak fokossal, bá-nyászlámpácskákkal a kezükben, jókedvûen dalolászva. Az es-ti felvonulás felemelõ, de kissé fáradságos volt a macskaköves,emelkedõs utcán. Mégis nagyon örültünk, mikor többszörmegállva egy-egy bányászdalunk eléneklése után tapssal jutal-mazták a helyi nézõk produkciónkat.

A felvonulás után a középkori építésû Kopogtatóbankezdtük az erõgyûjtést, mivel szállásunk Selmec ellenkezõvégén volt található és így mindenki hosszú útra számíthatott.


A Vágon Sztrecsénynél

Abszintot magunkba véve vontuk le a szalamander konzek-venciáit, majd az éjjeles sihta a girbe-gurba utcácskák komlóalapanyagú frissítõt kínáló tárnáiban folytatódott.

Másnap a reggeli után a Besztercebánya közelében levõfestõi Úrvölgybe kirándultunk (valamikori igen gazdag bá-nyászfalu volt). Gazdagságára ma már csak a falu fölött épült

templom emlékeztet, melyhez 140 lépcsõs fedett átjárót épí-tettek. A kiadós ebédünk a közeli, stílusos, faépítésû Szt. Kris-tóf fogadóban volt.

Ezután látogatást tettünk a garamszegi, 1725-ben épültevangélikus fatemplomban.

Fáradtságunkat Szliácsfürdõn pihentük ki. Ami fürdõkul-túránktól kissé szokatlan gyógyfürdõzés sok mulatságos ele-met tartalmazott és így nagy derültségre, poénkodásra adottalkalmat. A nap végén szálláshelyünkön a szálloda különter-mében vacsoráztunk majd nótáztunk és beszélgettünk.

Vasárnapi reggelink elfogyasztása, majd a csoportképünkelkészítése után már a jövõ évi elszállásolási lehetõségek fel-térképezése történt, melynek eredményeként a déli órákbanindultunk Nyitrára. Programunk a püspöki vár, illetve abarokk tornyú székesegyház megtekintése volt. Az impozánsvárkapun kilépve gyönyörû panoráma tárult elénk.

Már-már estebédi idõpontban értünkÉrsekújvárra, ahol aNyitra folyócska hídján átkeltünk aBerekbe, ahol annak étter-mében megebédeltünk. Kisebb ajándékok vásárlása utánRévkomáromnál léptük át mai határunkat és az élményekbengazdag kirándulásunkat az esti órákban fejeztük be.

Balogh Csaba


20 éves az Ormosiak Baráti Köre

A Bányászati Lapokból értesültünk arról, hogy a pécsiBányásztörténeti Alapítvány a 2003. évi bányásznaponfigyelemre és követésre méltó magas színvonalra emeltebányász hagyományápolók megemlékezését, egy zenélõóraberendezés harangjátéka által játszott, bányász tiszteletadótoronyzenével. Mivel a beprogramozott dallamok napontakétszer � 14 és 18 órakor � válnak hallhatóvá, a megem-lékezést folyamatossá tették.

A példa minket is követésre ösztönzött. 2010-ben az or-mosbányai önkormányzat testületi ülésen, jegyzõkönyvbenrögzítve vállalta a majdan beszerzendõ berendezés évi rend-szeres karbantartási költségét. A Baráti Kör 2012-ben ado-mánygyûjtõ körlevélben kereste meg a kör tagjait, és reméltszimpatizánsait: �Az OMBKE borsodi helyi szervezete, Or-mosbánya Község Önkormányzata, az Ormosbánya Megúj-hodásáért Közalapítvány és az Ormosiak Baráti Köre(követve a pécsi kollégák példamutatását) Ormosbányán, aMûvelõdési Házra zenélõórát szeretne telepíteni, � a pályáza-ti lehetõségek megszüntetése miatt � adományokra alapozvaa tervet.�

A felhívásminden várakozást felülmúló eredménnyel járt.105 adományozó részérõl (87 magánszemély, 18 intézmény)2 millió 300 ezer Ft adomány gyûlt össze, a költségek teljes fe-dezetét biztosítva. A korábban létesített bányász emlékmûvettervezõi hozzájárulással kiegészítettük egy kis harang rajzávalés a szöveggel: �Akik emlékére a harangjáték szól�.

Befejezésül idézem a pécsi kollégák által megfogalmazot-takat: �A toronyzenemûködtetéssel az a célunk, hogy a bányabezárása ne jelentse a bányász emlékek megszûnését is. A ze-

nélõ óráról elhangzó bányász dallamok emlékeztessenek a va-lamikor nap mint nap munkába indulókra, a napi kenyérért aföld alatt sokszor embertelen körülmények között dolgozóbányász elõdökre és a megkülönböztetett nehézségi fokúbányamunkára.�

A harangjáték avatására a Baráti Kör 20 éves jubileumá-nak megünneplése keretében került sor (2013). Amikor azemlékmûnek a haragjáték által szolgáltatott dallamok kísértekoszorúzására sor került, emlékeztünk a fentiekre, bizton re-mélve, hogy a kitûzött cél nem merül a feledés homályába,mert arról elsõsorban a szakmabeliek és utódaik, másodsor-ban a pedagógusok gondoskodni fognak.

Az ünnepség közös ebéd utáni tartós, hangulatos barátibeszélgetéssel ért véget a jövõ évi viszontlátás reményében.

Üveges János

Jól halad a világ leghosszabb vasúti alagútjának építése

Elõször haladhatott át vonat a Tessin kantonbeli Bodiótólaz Uri kantonbeli Erstfeldig tartó, 57 km hosszú, egyelõremég építés alatt álló Gotthard alagúton Svájcban. (Azalagútépítés megkezdésérõl a 2003/5. számunkban � 334. old. �adtunk hírt. � Szerk)

A különleges szerelvény � amelyen az építésben résztvevõ cégek és a svájci vasút képviselõi, illetve újságírók utaz-tak � az alagút belsejében zajló építkezés miatt csakkülönösen lassan haladhatott. Mire az alagút 2016-ra teljesen

elkészül, az áthaladás mindössze húsz percig tart majd �közölte az Alp Transit Gotthard közlekedési vállalat.

Õsz végére befejezõdik az alagút építése, és a vasúttechni-kai berendezések beépítése is a tervek szerint halad. 2013 vé-gén egy 16 kilométeres szakaszon 220 kilométer/órás sebessé-gû tesztvezetéseket végeznek.

Az alagúton keresztül két óra negyven percre csökkentika Zürich és Milánó közötti vonatút idejét. A vasúttársaság re-ményei szerint az autó- és repülõgép-forgalom számára ígymegfelelõ konkurenciát jelent majd a vonatozás.www.hir24 2013.08.30 PT


Egyesületi ügyekAz OMBKE Bányászati Szakosztály vezetõségi ülése

A vezetõségi ülés Budapesten, az OMBKE központjában2013. október 15-én az elõre meghirdetett alábbi napirendipontoknak megfelelõen került megrendezésre, Erõs Györgyszakosztályelnök vezetésével.

1. Az elõzõ vezetõségi ülés (2013. április 25.) óta történt fon-tosabb eseményeket Huszár László titkár ismertette:� május 24., az OMBKE 103. Küldöttgyûlése a Magyar Álla-mi Földtani és Geofizikai Intézet dísztermében. Errõl rész-letes beszámoló olvasható a BKL 2013/4. számában.

� június 7-9. 15. KnappentagKassa. A szlovák rendezés részé-rõl kevésbé, egyébként jól sikerült találkozó fegyelmezettmagyar részvétellel.

� bányamérõ konferencia: bányászati mûveletek 3 dimenzióstérképezés kötelezõvé tételének gondjai, költségei, javaslataz elõírások, szabályok módosítására.

� július 17-én a szakosztály elnökének, titkárának látogatásaaz Ormosszén Kft.-nél.

� augusztus 29. központi bányásznapi ünnepség Gyöngyösön.� AMiskolci Egyetemen arany-, gyémánt- és vasdiplomák át-adása.

� szeptember 4. 100 éves a BDSZ ünnepi megemlékezés.� szeptember 6-8. szalamander ünnepség Selmecbányán. Akorábbihoz képest kisebb létszámmal, fegyelmezett részvé-tellel.

� aMiskolci Egyetem új rektora dr. Torma András, az Állam-és Jogtudományi Kar dékánja, a Mûszaki FöldtudományiKar új dékánja dr. Szûcs Péter.

� szeptember17-én (26-án) titkári értekezlet. Az egyesület fõ-titkárával, ügyvezetõ igazgatójával áttekintésre került: a kül-döttgyûlés határozatainak végrehajtása, a tisztújítás mene-te, az egyesület gazdasági helyzete.A 2013. október 8-i választmányi ülésen történtekrõl a na-

pirendi pontok sorrendjében adott tájékoztatást a szakosztálytitkára, részleteit az ülés emlékeztetõje tartalmazza. A 2013.évi Szent Borbála-érem kitüntetésre a Bányászati Szakosztályáltal javasolt személyek: dr. Vojuczki Péter, valamint ifj.Dörömbözy Béla.

2. A második napirendi pont keretében Kasó Attila minisz-terelnöki megbízott, �A bányászat aktuális kérdései� címûelõadását halhattuk.

3. A 2014. évi tisztújításra vonatkozóan, a jelenlevõk aszakosztály Jelölõ Bizottság elnökévé egyhangúlag dr.Korompay Pétert választották. A Jelölõ Bizottság tagjainak

megválasztására a 2013 decemberében tartandó szakosztály-vezetõségi ülésen kerül sor. A tisztújítások ütemterve a mellé-kelt táblázatban látható.

4. Az egyesület pénzügyi helyzetérõl dr. Gagyi Pálffy Andrásügyvezetõ igazgató adott tájékoztatást. Ennek keretében is-mertette az I-III. negyedév viszonylag konszolidált bevétel-ki-adás alakulását, de felhívta a figyelmet az év hátralévõ részé-ben jelentkezõ likviditási gondokra, amelyet a biztosan várha-tó bevételeket jóval meghaladó elõre elkötelezett kiadásokokoznak. Probléma, hogy igen magas, mintegy 600 fõ, a tagdí-jat nem fizetõk aránya, ami 5MFt bevételkiesést jelent. A ko-rábbi támogató vállalkozások közül még 23 cég megkereséseszükséges. A zavartalan mûködéshez hiányzó forrásokat el-sõsorban vállalati támogatásokból, pártoló tagdíjakból, a tag-díjfizetési arány javításából kellene és talán lehet pótolni.

5. Az egyebek napirendi pont keretében Huszár László is-mertette a Miskolci Egyetem Könyvtárának TÁMOP projektkeretében kifejlesztett szolgáltatását, a Borsodi Ipari Kép-archívum létrehozására. Ezen ötlet alapján felvetõdött, vizs-gáljuk meg annak lehetõségét, hogy a 2005-ben összeállítottszilárdásvány-bányászati emlékhelyek aktualizálását követõ-en, képarchívumban, esetleg egy külön honlapon, vagy azegyesület honlapján belül, hogyan tudnánk megjeleníteni,közkincsé tenni ezeknek az emlékhelyeknek a listáját.

Dr. Pataki Attila hozzászólásában nehezményezte, hogy aküldöttgyûlés határozatával ellentétben Nagy Ferenc tagtár-sunk hozzászólása nem kapott megfelelõ szintû publicitást ésmindössze szakszervezeti szintig jutott el. Az egyesületi életjobbítása érdekében javasolja, hogy az egyes helyi szerveze-teknél tartott elõadásokról kapjanak más helyi szervezetek istájékoztatást, megteremtve annak lehetõségét, hogy a közér-deklõdésre számot tartó elõadások esetleg máshol is elhan-gozhassanak. A költségek csökkentése, a bevételek növeléseérdekében felvetette a már többször is elõkerült javaslatot,hogy ismét vizsgáljuk meg a közös lapok kiadásának lehetõsé-gét, valamint az egyesületi emblémát felhasználó rendezvé-nyek szervezõi fizessenek ezért az egyesületnek. Ez utóbbi fel-vetésre vonatkozóan dr. Gagyi Pálffy András válaszában vázol-ta a közös lapok kiadásának gondjait, problémáit, valamintazokat az eddig elért eredményeket, amelyek a korábbanegyesületi színekben indult rendezvények rendezésének visz-szaszerzése érdekében történtek.

Az ülés emlékeztetõje alapján PT

Határidõ Megnevezés, feladat Felelõs2013. 10. 15. szakosztályi jelölõbizottsági elnök választása szakosztályvezetõség

2013. 12. 20. szakosztályi jelölõbizottsági tagok (3-5 fõ) választása szakosztályvezetõség,Jelölõ Bizottság elnöke

2013. 12. 20. helyi szervezetek Jelölõ Bizottságainak megválasztása helyi szervezetek titkára

2013. 12. 20. szakosztályi, egyesületi küldöttek létszámának helyi szervezetekretörténõ megállapítása szakosztály titkára

2014. 02. 28. helyi szervezetek Taggyûlése: vezetõség és a szakosztályi küldöttgyûlés küldötteinekmegválasztása, javaslat az egyesületi küldöttgyûlés küldötteire, választmányi tagságra helyi szervezetek titkárai

2014. 03. 10. helyi szervezetek tisztségviselõi, küldöttei névsorának az egyesület titkárságáhoztörténõ megküldése helyi szervezetek titkárai

2014. 03. 30. szakosztályi küldöttgyûlés tisztségviselõinek megválasztása szakosztályvezetõség2014. 04. 10. szakosztályi Jelölõ Bizottság által javasolt jelöltek névsorának leadása a titkárságon Jelölõ Bizottság

2014. 04. 30. Szakosztályi Tisztújító Küldöttgyûlés: választmányi tagok, egyesületi küldöttgyûlésszakosztályi delegáltjainak megválasztása szakosztályvezetõség

2014. 05. 30. Egyesületi Tisztújító Küldöttgyûlés

A 2014. évi tisztújítás idõütemterve (Bányászati Szakosztály)


Új tagjaink

Balázs Richárd (Mátrai Hsz.), Békefi Sándor Zoltán, BódiDezsõ, Dankóné Salzmann Judit, Kenézné Benyeczkó Ilona,Meixner Józsefné, Mórocz Tamás, Kis Gábor (Tatabányai HSz.)CsonkaAntal (DorogiHSz.)Gombor László, Gross Tamás, Dr.Hardicsay Sándor, Varga Emília (Mecseki HSz.) KovácsJánosné (Nógrádi Hsz.)

Szeretettel köszöntjük új tagtársainkat!Szerkesztõség

30 éves a Dorogi Bányász Emlékház

Az évforduló alkalmából az OMBKE Dorogi Helyi Szer-vezete és Dorog Város Önkormányzata szervezésében meg-emlékezésre került sor az emlékház kertjében.

Dr. Korompay Péter üdvözölte a megjelenteket, DorogVáros Önkormányzata polgármesterét, dr. Tittmann Jánost ésa Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány elnökét,Wágner Ferencet. Emlékeztetett arra, hogy az öreg juharfaalatt 30 éve szorgos gyûjtõk és szervezõkmunkája eredménye-ként nyitottákmeg az emlékházat,Lázár Emil, a Dorogi Szén-bányák gazdasági vezérigazgatója ésFodor Sándor, a szakszer-vezet titkára ünnepi beszédeivel. Feladatunk, hogy úgy õriz-zükmeg értékeinket, hogy 100 évmúlva is legyenekmegemlé-kezõi a bányász hagyományoknak � mondták.

Meglepetésként a kesztölci aknamélyítõsValovics László 12éves kislánya, Larissza nagy sikerrel bányász verset szavalt el.

A résztvevõk meghallgatták Glevitzky István elnököt, akibemutatta az emlékház létrejöttének történetét. Az elsõ kez-deményezés 1972-ben volt azOMBKEDorogi Csoportja tör-téneti bizottsága részérõl. Az ünnepélyes megnyitóra 1983.szeptember 3-án került sor a XXXIII. Bányásznap keretében.Lázár Emil gazdasági vezérigazgató és Solymár Judit vezetésé-vel 1984-ben Baráti Kör alakult. Tiszteletre méltó eredmény,hogy az emlékházat évente több mint ötezer diák látogatja.Szükség volt az 1996-os, szakszervezet irányította felújításra, sekkor került kiállításra Papp Béla közel tizenhatezer darabottartalmazó gipszkristály gyûjteménye.

Solymár Judit a kezdetekrõl beszélt, egyes tárgyi emlékekkalandos történetét ismertette. Saját tapasztalatát mondta,hogy a gyûjtõk, szervezõk nem anyagi elõnyökért dolgoztak,hanem a szakma szeretetéért. Szorgalmazta, hogy a gyûjte-mény gyarapodjon a térségre jellemzõ vízbányászati eszkö-zökkel.

Dr. Kovács József fafaragó iparmûvész ismertette K.Kovács József tagtársunk ez alkalomra készített munkáját. Afaragványt az elsõ terem bejárati ajtaja fölé helyezzük. Öröm-mel konstatálta, hogy korábbi adományozott mûvei � bá-nyászfej, lármafa �megtekinthetõk a kiállításon. Az elért sike-rei kapcsán mondta, hogy a 30 éves alkotói munkássága le-gyen bíztatás a ma-holnap mûvészeinek.

Dr. Tittmann János polgármester ismertette a fejlesztési el-képzeléseket a felújításra kerülõ, volt bányász kaszinónál.Majd javaslatot tett a 12 évesValovics Larissza szavalatától ins-pirálva, hogy kössük össze a múlt tiszteletét a jövõépítéssel, stegyünk fogadalmat, hogy 2013. Szent Borbála napjától abányászati hagyományok õrzéséhez kapcsolódó rendezvénye-ken gyerekeinkkel, unokáinkkal, dédunokáinkkal jelenjünkmeg. A több száz éves juharfa legyen szimbóluma a bányászhagyományõrzõk találkozásainak. A jelenlévõk a javaslatotelfogadták, s aláírták a fogadalmat tartalmazó vendégkönyvet.

A fogadalom szövege:�A 30 éves Dorogi Bányász Emlékház megemlékezõ ülésén

résztvevõk fogadjuk, hogy: A dorogi szénmedencében végzett

több évszázados szénbányászat emlékeinek, hagyományainakmegõrzése és tovább vitele érdekében

2013. december Szent Borbála napjátólminden, a bányászati hagyományok õrzéséhez kapcsolódó ün-nepségeken, rendezvényeken utódainkkal

gyermekeinkkel, unokáinkkal, dédunokáinkkal,közösen emlékezünk, s hajtunk fejet bányász elõdeink emlékeelõtt.Fenti fogadalommal egyetértünk, melyet aláírásunkkal igazo-lunk.Dorog, 2013. június 22.Találkozunk a több száz éves juharfa alatt. ---- aláírások�

Elismerõ Oklevelek átadására is sor került. A kezdeteklelkes gyûjtõit, szervezõit nem felejtjük, s neveiket rögzítettéka Dolgozók Lapjában 1983. 09. 02-án és Kontra Sándor tol-lából a Bányamunkásban 1983 novemberében megjelent írá-sok. Persze a jelen idõszakban az emlékházért tevékenykedõkmunkáját is értékeljük. Elismerõ Oklevelet kapott: SolymárJudit, Kovács József, Számel János, Tóth László, Pál Dénes,Puchner Ferenc, dr. Gutmann György, Pick József, dr. KovácsJózsef, Szenczi Gyula, Papp Béla.

Kedves Tagtársaink, kik olvassátok e beszámolót csatla-kozzatok fogadalmunkhoz, s a bányász hagyományõrzõ ese-ményeken vegyenek részt egyre nagyobb számban a fiatalok!

Dr. Korompay Péter

Dr. Héjjas István elõadása

Zsúfolásig � pótszékek beállítása mellett � megtelt azOMBKEMikoviny terme azOMBKEBányászati Szakosztálybudapesti helyi szervezet által 2013 októberében dr. HéjjasIstván a �Környezetvédelem és energiapolitika� c. elõadásán.

Dr. Horn János elnök köszöntötte a megjelenteket, majddr. Héjjas István elõadásában � nagyon szép slidok bemutatásakapcsán � szólt arról, hogy:

A zöld mozgalmak a Római Klub hatására alakultak kinagyrészt az 1970-es években. A klub alapító tudósai arra fi-gyelmeztették a politikusokat, hogy az emberiség feléli a Föl-dön az erõforrásokat, és elszennyezi a környezetet, ezért taka-rékosabb életmódot javasoltak. A klub egyik alapítója a fizikaiNobel-díjas Gábor Dénes volt, aki szerint a mérnököknek éstudósoknak köszönhetjük azt az új világot, amely különbözikminden régebbitõl, ezért az õ feladatuk az is, hogy a sorsávaltörõdjenek. SajnosGábor Dénes tanácsát azóta sem fogadtákmeg, hiszen környezetvédelemmel ma már nagyrészt nagyvá-rosi dilettáns aktivisták foglalkoznak, akik csak a TV-bõl isme-rik a természet mûködését.

A problémát fokozza a fogyasztói társadalom morális ha-nyatlása, valamint a modern államok gazdaságpolitikája aminden áron való növekedés érdekében. A környezetvédõmozgalmak akciói pedig csaknem hatástalanok, olykor kifeje-zetten károsak. A gazdasági élet szereplõi és a politikusok pe-dig ügyesen kihasználják a környezetvédelemben rejlõ üzletiés propaganda lehetõségeket, miközben a lehetséges valódimegoldások hatalmas lobbiérdekekbe ütköznek.

A folyamatos növekedés (GDP) követelménye, valaminta természet megóvása egymásnak ellentmondó követelmé-nyek. Ezek összeegyeztetése érdekében ma már az a ki nemmondott, de gyakorlatban alkalmazott cél az irányadó, hogy:�Tegyük a gazdaság húzó ágazatává a zöld iparágat.� Ez azt je-lenti, hogy továbbra is gátlástalanul pazaroljuk a természetierõforrásokat, de ezt ma már nagyrészt azért tesszük, hogy�megóvjuk a természetet�. A módszer pedig az éghajlatválto-zás elleni értelmetlen és kilátástalan szélmalomharc, amely-ben a fõ bûnös a szén-dioxid, amely azonban színtelen, szag-


talan, tökéletesen átlátszó gáz, ami azt jelenti, hogy a TV-bengyakranmutogatott füstfelhõk nem azonosak a széndioxiddal.

Bacsák György akadémikus elmélete szerint a mintegyszázezer éves ciklusokban ismétlõdõ jégkorszakok és melege-dési korszakok oka a Föld Nap körüli pályaelemeinek, vala-mint a Föld forgástengely dõlésének rendszeresmegváltozása,amely emberi beavatkozással nem befolyásolható. ReményiKároly akadémikus tanulmánya szerint pedig az utóbbi félmil-lió évben a szén-dioxid-koncentráció növekedése nem meg-elõzte, hanem követte a hõmérséklet-emelkedését, ezért amagasabb CO2-koncentráció nem ok, hanem következmény.

Különös az is, hogy ha a széndioxid a bûnös, akkor a tilta-kozásmiért éppen a nukleáris energia és a vízenergia ellen irá-nyul, hiszen éppen ezekkel lehet kis területen nagy mennyisé-gû villamos energiát termelni szén-dioxid-kibocsátás nélkül.

Ami pedig a �megújuló� energiákat illeti, ezek olyanenergiák, amelyek gyorsan reprodukálódnak, ami csak úgy le-hetséges, hogy ezeket az energiákat a bioszféra bio-ökológiaienergia áramlásaiból vonjuk ki. Ha például a Szahara siva-tagot napelemekkel borítanánk, és az így kinyert energiát el-vezetnénk Európába, megváltoznának Észak-Afrikában alégáramlások, és megváltozna az éghajlat a mediterrán tér-ségben.

Sajnos a mai modern világra jellemzõ a morális hanyatlás,az egyre anyagiasabb létszemlélet, és a természettudományosmûveltség hiánya, ezért az emberek többségével szinte min-dent el lehet hitetni. Jellemzõ példa a 2013 júniusi árvíz, amely-lyel kapcsolatban a média kedvenc szlogenje így hangzott: �Avalaha volt legnagyobb árvízzel kellett megbirkózni�. A törté-nelembõl azonban tudjuk, hogy 1838. márciusban a nagykörú-ton és amaiRákóczi útonmásfélmétermagasan hömpölygötta fagyos víz, több ezer ház összedõlt, miközben báróWesselényi Miklós és bátor társai az életük kockáztatásávaligyekeztek menteni a fuldoklókat

A mai média-propagandára jellemzõ, hogy környezetvé-delmi kérdésekben bátran nyilatkoznak laikusok, média me-nedzserek, TV celebek, kõfaragók, balett-táncosok, valóbanhozzáértõ szakemberek azonban csak ritkán és óvatosan nyil-vánulhatnak meg.

Az elõadásának befejezõ részében szólt arról, hogy azérintett témák rövidesen olvashatók lesznek a szerzõ közeljö-võben megjelenõ könyvében, amelynek tervezett bemutatójaa könyv kiadását támogató Energiapolitika 2000 Társulat ren-dezvényén lesz 2013. december 9-én, a társulat székhelyén(Veres Pálné utca 10.).

A szerzõ szívesen válaszol levelekre [email protected] címen, továbbá az elõadás témájáhozkapcsolódó számos információ található a www.enpol2000.hués a www.realzoldek.hu honlapokon.

Befejezésként dr. Horn János � miután megköszönte azelõadást � ismertette a soron következõ programokat, melyek

színhelye minden esetben az OMBKE Mikoviny termébenlesz, mindig 14 órai kezdettel.

2013. november 5. Kasó Attila miniszterelnöki megbízott:A bányászat aktuális kérdései.

2013. december 10. Martényi Árpád: Eötvös Lorándrólszabadon, majd évzáró taggyûlés.

Dr. Horn János

Kibõvített vezetõségi ülés Tatabányán

A Bányászati és Kohászati Lapokban nem szokás vezetõ-ségi ülésekrõl beszámolni. Viszont a 2013. augusztus 27-énTatabányán a Szabadtéri Bányászati Múzeum és Ipari Skan-zenben (Bányászati Múzeumban) megtartott kibõvített ülés-rõl � tartalmát tekintve � érdemes említést tenni.

Mindez elõtt az OMBKE tatabányai szervezete az emlí-tett napon a Bányászati Múzeumba társadalmi munkát hirde-tett meg. A feladat a Bányásznap elõkészítéseként a múzeumkertjének takarítása, tisztítása, az udvaron elhelyezett gépekfestése volt. A közös munkára meglepetésre 23 tag és 10 hoz-zátartozó jött el az alkalomhoz illõ öltözékben, jó kedvvel éslelkesedéssel. A munka közben lehetett zsíros kenyeret ennihagymával, paprikával és üdítõitalokat inni. A mintegy négyórát tartó takarítás és festés közben rendkívül vidám volt ahangulat, rengeteg vicc, vidám történet hangzott el és közbenmegszépült a park.

A társadalmi munkát a vezetõségi ülés követte. Ennek azülésnek a különlegességét az adta, hogy az asztalnál ültek amúzeum vezetõi és a Tatabányai Váci Mihály, az Óvárosi Ál-talános Iskola, a Kereskedelmi Szakközép- és Kandó Kálmán(Péch Antal) Szakképzõ Iskola igazgatói és pedagógusai.

A kibõvített vezetõségi ülésnek az volt a célja, hogy a bá-nyász hagyományok ápolásába bevonják az ifjúságot, megbe-széljék a kölcsönös segítségnyújtás lehetõségét, megtárgyaljáka muzeológusok, pedagógusok, diákok részvételét azOMBKE rendezvényein.

A vendégek rengeteg ötletet, lehetõséget és nem utolsósorban nehézséget mondtak el. Figyelemre méltó lehetõség avárosi (bányászati) vetélkedõk további lebonyolítása, a �nagy�bányász rendezvényeken (bányásznapokon, Borbála-napo-kon) való részvétel, a Bányászati Múzeummal való kapcsolat-tartás. Felvetõdött a �Jó szerencsét!� köszöntés népszerûsíté-se az iskolákban. A bányász hagyományok jegyében megvaló-sulna a �balekoktatás�, amelyen belül az oktatók és az arra ér-demes diákok megismerkednének a �szakestélyek� hagyomá-nyával, rendjével és céljával. A BányászatiMúzeum és az isko-lák lehetõséget kapnának arra, hogy a bányászattal kapcsola-tos rendezvényeikrõl � híranyag formájában � beszámolhassa-nak a Bányászati és Kohászati Lapokban.

A vendégek a nehézségek között említették a szûkös anya-gi lehetõségeket. Ennek ellenére a BányászatiMúzeum pályá-zik felújításra, új létesítmények megvalósítására. Azt szeret-nék, ha a múzeumba egyre több diák jönne csoportosan ésmajd igyekeznek megoldani a beléptetés anyagi problémáit is.

A vendégek távozása után a vezetõségi ülésenmég sok ak-tuális téma került megvitatásra. Szóba került a Bányásznapmegrendezése, a selmecbányai kirándulás, a hagyományos bá-nyász szakestély elõkészítése: mottója, korsója. Bejelentésrekerült, hogy az OMBKE tatabányai szervezete elindítottaweblapját (http://ombke-tatabanya.hu), amelynekmegnézéséta szervezet mindenkinek tisztelettel ajánlja.

Ez az augusztus 27-i vezetõségi ülés rendhagyó és egybenpéldamutató volt. Ha sikerült a muzeológusok és pedagógu-sok figyelmét felhívni a bányászhagyományok ápolására egyolyan városban, amely nevében is õrzi a �bánya� szót, akkor


elõbbre jutottunk. Tehát az idõsebb bányászoknak � a muzeo-lógusok és pedagógusok közvetítésével � kötelességük a ha-gyományokat továbbítani és erre a fiatalok érdeklõdését fel-kelteni.

Sóki Imre

Üzemlátogatás a 20 éves ASG Gépgyártó Kft.-nél

2013. június 19-én délelõtt 10 órakor Sólyom Ferenc, azASGGépgyártó Kft. ügyvezetõ igazgatója a gyár kapujában fo-gadta az OMBKE tatabányai szervezetének 25 tagját. A gyár-látogatásra abból az alkalomból került sor, hogy a TatabányaiSzénbányák Vállalat központi mûhelyüzemének utódvállalataéppen 20 éve (1993-ban) alakult meg, mint önálló társaság.

Mielõtt belépnénk a kapun, érdemes a társaság múltjábatekinteni:

1956 májusában a Tatabányai Szénbányászati Tröszt szer-vezetileg létrehozta a központi mûhelyüzemet. 1956 és 1964között a tevékenységmég szétszórt telephelyeken, kisebb egy-ségekben mûködött. 1964 novemberében � formájában ma islétezõ � korszerû csarnokokba, szociális létesítményekbe köl-töztek. A központi mûhelyüzemnek a feladata elõször a javí-tó, karbantartó feladatok ellátása volt. Ennek érdekében1970-ben üzembe helyezték a modern bányagépek javítását islehetõvé tevõ csarnokokat. Késõbb az üzem tovább fejlõdöttés már nem csak javítással és karbantartással foglalkoztak, ha-nem kaparómagasítók, végtelenkötelû szállítóberendezések,bányabeli függõ sínpályák, bányabeli biztosító berendezésekvasszerkezeti részeinek gyártásával is. 1977-1978-ban azeocén program beindulása a központi mûhelyüzemre is ha-tott, mert felkészültek az egyedi, nagy bányagépek javítására,pótalkatrészekkel való ellátására. Az 1980-as évek elején azüzem profiljában is változás történt. A szénen kívüli tevékeny-ség szervezeti struktúrájában a központi mûhelyüzemmár ha-zai és külföldi megrendelésekre gyártott különbözõ gépeket,alkatrészeket. 1984. január 1-jétõl a központi mûhelyüzem, azÁsvány Elõkészítési és Vízkezelési Fõvállalkozás (VIDUS) ésa Tervezõ Iroda összevonásával megalakult a Fõvállalkozás ésGépgyár. A Tatabányai Szénbányák Vállalat keretén belül aközponti mûhelyüzem talán ekkor érte el gazdasági csúcsfor-máját, hiszen a mutatók javultak, az árbevétel növekedett, atevékenység fejlõdött.

Az OMBKE helyi szervezete is profitált a központi mû-helyüzem szakmai, szellemi erõibõl. Az üzem vezetõi a szer-vezet tagjaiként támogatták a rendezvényeket, összejövetele-ket. Csak egy dolgot említsünk a sok közül: legalább 15 alka-lommal adtak helyet, anyagi és szellemi támogatást a bányászszakestélyek megrendezéséhez. Elõd Béla kollégánk � töb-bekkel együtt � a háttérben szervezte ezeket a vidám esteket.

Ezek után jött a vég és valaminek a kezdete. A szanálásifolyamat, a csõdeljárás, a részekre oszlás a 80-as évek végén,a 90-es évek elején rányomta bélyegét a központi mûhely-üzemre is. De a kibontakozás � ugyan komoly nehézségekárán � megvalósult. 1993. április 1-jén jogilag önálló cégkéntmegalakult az ASG Gépgyártó Kft.

Ezek után lépjünk be � Sólyom Ferenc kíséretével � amost20 éves ASG Gépgyártó Kft. kapuján és haladjunk végig a jólismert folyosókon a tárgyalóteremig.

Itt a hûvös teremben ismertette a hallgatóságával SólyomFerenc ügyvezetõ igazgató az ASG Gépgyártó Kft. �új� törté-netét. Az elõadás legfontosabb tételei a következõk voltak:� A legfontosabb tények: 95% export, a cég 100%-ban ma-gyar tulajdon. A vállalat területe: 60 000m2; az üzemcsarno-kok összterülete: 14 000 m2.

� A tevékenységi kör: kis és középnehéz (1-10 tonna) hegesz-

tett gépszerkezetek gyártása, azok forgácsoló megmunkálá-sa, gépalkatrészek elõállítása. Ezek ötvözetlen szerkezetiacélból készült hegesztett gépszerkezetek, növelt folyásha-tárú alapanyagok felhasználásával készített gépszerkezetek.Alkatrészek megmunkálása egyetemes, NC és CNC forgá-csoló gépekkel.Minõségbiztosítás. Akkreditált anyagvizsgá-ló laboratórium mûködtetése.

� Gyártmánycsoportok: Építõipari gépek: markolókanalak,speciális roppantó ollók, hidraulikus kalapácsházak rész-egységeinek gyártása. Ezen kívül mobildaru, bányabiztosítóberendezések, fúrókocsi, pontonok, kotróhajó, tenger alattikotrófejek részegységeinek elõállítása.

� A cég igen jó kapcsolatokat épített ki francia, belga, német,holland, svéd, angol nagy építõipari, bánya-, fúró- és hajózá-si vállalatokkal. Így jelen van földünk legtöbb kontinensén.

� A cég árbevétele, pénzügyi helyzete kiegyensúlyozott.� Az ASG stratégiája: magas szinten a piacvezetõ cégek be-szállítóinak maradni. A stabilitás megtartása érdekében egyvevõ számára a kapacitás maximum 1/3-át kötik le. A vevõ-ket különbözõ országokból és iparágakból választják ki. Amagas folyáshatárú, illetve kopásálló lemezekbõl való gyár-tás elsõbbséget élvez. Kis és közepes szériákat gyártanak.

� Beruházások: új modern, csúcstechnológiával rendelkezõgépek üzembe helyezése történt meg.Sólyom Ferenc elõadásában szólt arról � a közelmúltban

vele készült interjúra utalva �, hogy az ASG Gépgyár Kft. ter-mészetes megnyilvánulása a lokálpatriotizmus. Ebben min-denképpen törekszenek a volt anyavállalat (Tatabányai Szén-bányák Vállalat) hagyományait folytatni, vagyis azt, hogy a kft.Tatabányán van, és lehetõleg a városhoz kötõdõ alapítványokatés szervezeteket támogat. Elmondta azt is, az ASG magyartulajdonú cég és különbözik a multinacionális vállalatoktól.Idézve az interjúból: �Úgy szoktam ezt megfogalmazni, hogymi kalózok vagyunk egy nagy tengeren. Sok esetben a viharmegtépi a vitorlákat, éhezünk, de szabadok vagyunk. Nem tu-dunk átszállni egy másik erõsebb hajóba, nem ad biztonságotanyahajó. Rajtunk múlik, merre haladunk, találunk-e védettkikötõket. Mindez azt is jelenti, hogy dolgozóink tudása sok-rétû,munkája változatos, hiszen nagyon sok új feladattal, prob-lémával találkoznak nap mint nap és ez igaz valamennyi te-rületen dolgozó kollégára. Aki számára érték ez a fajta sza-badság, sokszínûség, változatosság, az marad tartósan a cégdolgozója.� Megjegyezhetjük, hogy az ASG Gépgyártó Kft.gyakorlatát és szellemiségét ez a gondolkodásmód jellemzi.

A mindenre kiterjedõ elõadás után következett a gyárlá-togatás. Útközben záporoztak a kérdések a kísérõ SólyomFerenc és Káldi József felé. Záporoztak azért, mert a régi gé-pekbõl és berendezésekbõl már alig-alig látható valami. Az újmodern gépek uralják a csarnokok berendezéseit, amelyek-hez mi �öreg� bányászok már csak keveset értünk.

Visszatérve a társalgóba terített asztal várt bennünket.Megettük a szendvicseket, elfogyasztottuk az üdítõitalokat,még rákérdeztünk néhány szakmai dologra, Bársony Lászlóelnökünk megköszönte a kellemes fogadtatást, átvettük a 20éves ASG logóval rendelkezõ szatyrot és tollat és jó érzések-kel távoztunk. Reméljük, a 25. évfordulón is ott leszünk.

Sóki Imre

Gyöngyös város alpolgármesterének elõadása

Az OMBKE Mátraaljai Szervezet Lignit Baráti Körénekszervezésében 2013. október 8-án a Bányász SzakszervezetSzékházában (Szent István út 6.) dr. Réthy Béla alpolgármester�Gyöngyös várost elkerülõ út építésének lehetõségei� címmeltartott elõadás.

Bevezetõjében elmondta, hogy örül a meghívásnak és be-mutatta kollégáját, Szilágyi Attila városgondozási igazgatót, akia feltett kérdések megválaszolásában majd segítségére lesz.

Elõadásának elsõ részében közölte, hogy a város gazdál-kodásáról, az eltelt 3 év eredményes munkájáról ad tájékozta-tást és csak a befejezõ részben szól aGyöngyös várost elkerülõút megépítésével kapcsolatos kérdésekrõl.

2010 októberében veszteséges volt az önkormányzat gaz-dálkodása. Idõközben az állam a veszteségek egy részét átvál-lalta, de az önkormányzat is mindent elkövetett, hogy a városgazdálkodása rendben legyen. A vegyes összetételû (szocialis-ta, fideszes, független stb.) önkormányzat azt a célt tûzte ön-maga elé, hogy a város érdekében tegyék félre a politikai ho-vatartozást, olyan javaslatokat fogadjanak el, ami a város fej-lõdését, a lakosság életének jobbá tételét szolgálja, függetlenülattól, hogy a javaslat honnan érkezett. A 3 év távlatában nyug-tázta az alpolgármester, hogy ezt a célt sikerült többé-kevésbéelérni.

Új munkahelyek jöttek létre az �ipari parkban�, több kül-földi cég telepedett le, hozott létre újmunkahelyeket, eredmé-nyesen fejtik ki tevékenységüket. Ezzel természetesen nõtt aziparûzési adóból származó bevétel is, ami a város gazdálkodá-sát pozitív irányba segítette.

Szilágyi Attila igazgató kiegészítette a tájékoztatást azzal,hogy vázolta a mátrai beruházásokat, új szállodák megnyitá-sát, a Sástói Kemping fejlesztését és a turizmus nagyarányúfejlesztését a Mátra térségében.

Szólt arról is, hogy a Gyöngyös térségi és a környezõ tele-pülések úthálózata is javult. Az alpolgármester sajnálkozásátfejezte ki, hogy az elõadásában szereplõ Gyöngyös várost el-kerülõ útmegépítésérõl nemmondhat �jó híreket�,mert a kö-zeljövõben a pénzügyi lehetõségek nem biztosítottak erre acélra.

Sok mindent elmondott ezzel kapcsolatban, hogy szüksé-ges lenne ezt megvalósítani, de bonyolult adminisztratív �út�,hovatartozás, országos, megyei stb. feladatköröket emlegetett,végül is érthetõvé tette, hogy a közeljövõben a megvalósításnem lehetséges.

Pozitívumként befejezésül elmondta, hogy 2013. év vé-gére, a város gazdálkodásának köszönhetõen, már nem leszveszteség, várhatóan 4-5 millió Ft eredménnyel zárul a költ-ségvetés.

A rendezvényen a városi televízió is jelen volt, a helyi csa-tornán közvetítést adott az elõadásról.

A sikeres tájékoztatásokat a hallgatóság nagy tapssal kö-szönte meg. Hozzászóltak, illetve kérdéseket tettek fel a kö-vetkezõk:Dr. Goots László, Gubis János, dr. Etli László, HamzaJenõ, Oláh Sándor, dr. Szabó Imre, dr. Urbán Gábor, TõsérBalázs, Andor Gyula.

Dr. Szabó Imre

Ipari emléknap Salgótarjánban

Egyesületünk salgótarjáni osztálya a szakmai hagyomá-nyok ápolására 2008-ban kezdeményezte elsõ alkalommalSalgótarjáni Ipartörténeti Emléknap megrendezését. E kez-deményezést akkor is felkarolta a város önkormányzata és avárosban mûködõ több civil szervezet is és minden évbenmegrendezésre került. A sorozatot tudták folytatni és így2013-ban már a 6. ilyen emléknapra került sor.

Az emléknapokon a város iparának, elsõsorban a bányá-szatnak és kohászatnak emlékeivel foglalkoztak, az üzemektörténetével, az ott dolgozott jelesebb szakemberek életével, avállalatok kulturális, sportéletével. Ez évben egy kicsit perifé-riális, de ugyanakkor kapcsolódó és fontos témakörökkel fog-lalkoztak, a következõ elõadások hangzottak el:

� Közlekedésfejlesztési projektötletek Salgótarjánban� AMagyar Államvasutak 145 éve� A vasúti hálózat fejlõdése Nógrád megyében� A nógrádi szénmedence bányavasútjai� Az autóbusz-közlekedés megyei kialakulása, fejlõdése.E témáknak az is adott aktualitást, hogy a Pest � Salgó-Tar-

ján vasút építésére 1863-ban kaptameg az uralkodói engedélyt� az akkori elnevezéssel � a Szent István Kõszénbánya Tár-sulat, valamint, hogy a város közepén lévõ állomást 1913-bannyitották meg. Addig csak az ún. nagyállomáson, mai hivataloselnevezésével Salgótarján-Külsõn lehetett le- és felszállni avonatokra, amelyek aztán átrobogtak a városon észak felé.

Érdekes elõadások voltak a közlekedés történelmi fejlõ-désérõl, sok újdonságot kaptak tagtársaink is, mert bizonyezeket az elõadásokat �külsõ� szakemberek tartották, � egykivétellel � a Közlekedéstudományi Egyesület nógrádi cso-portjának tagjai. Ki kell emelni az elsõ elõadást, amely a jelen-legi helyzettel és a fejlesztési tervekkel foglalkozott és errõl aváros polgármestere, Székyné dr. SztrémiMelinda tartott ismer-tetést. A rendezvényre szeptember 20-án került sor a DornyayBélaMúzeumban. (A több évtizede mûködõmegyei múzeume nevet 2012. január 1-jétõl vette fel, Dornyay Béla rakta leSalgótarján város elsõ múzeumának alapjait.)

Részletek ismertetésére itt nincs elég helyünk. Az elõzõévekben az elhangzottakat mindig összeállították és egy-egykis nyomtatott füzetben tudták átadni az érdeklõdõknek,amelyre most is sor kerül a város önkormányzatának támoga-tásával.

Liptay Péter

Szakmai elõadás Tatabányán

2013. szeptember 25-én 31 ember jött el Tatabányán aKertvárosi BányászMûvelõdési Otthonba, hogy meghallgassadr. Stróbl Alajos �Az energetikai fejlõdés útjairól� címû elõ-adását.

A több mint egyórás elõadásban dr. Stróbl Alajos renge-teg táblázatot és grafikont mutatott be. Ezekbõl a hallgatóságmegismerhette a GDP éves változásait a világban, az EurópaiUnió országaiban és Magyarországon. Az elõadó ezeket azadatokat hozta összefüggésbe az országok és hazánk energia-igényével, az energiatermeléssel, a fosszilis ásványi nyers-anyagkészletekkel és a rendelkezésre álló alternatív energiafelhasználásával. A világ fosszilis ásványi nyersanyagait faj-tánként szemlélve egyértelmûvé vált mindenki számára, hogyolajból, gázból (palagázból) az elkövetkezendõ évtizedekbenmég nem lesz hiány. A legnagyobb mennyiségben a szén for-dul elõ, ennek felhasználása viszont stagnál.

Az elõadó szólt hazánk Nemzeti Energiastratégiájáról, aprimerenergia-felhasználás jövõjérõl. Bemutatta a világ, azEurópai Unió és Magyarország villamosenergia-igényét, ter-


melését, árát, a felhasznált energiahordozók szerinti megosztá-sát. Ebbõl egyértelmûen látszik a gáz, az olaj, az alternatív ener-giahordozók felhasználásának növekedése, az atomenergia ésszén stagnálása. A világon és Európában sok villamos erõmûépül, ezek többsége gázra alapozódik, de érdekes módon többszénerõmûvet is üzembe helyeznek, fõleg Németországban.

Az elõadó szerint hazánk villamos energia ellátása biztosí-tott, de rávilágított a nehézségekre is. Ilyen probléma az im-port villamos energia jelenlegi viszonylagos olcsósága, amelynem segíti elõ a hazai erõmûépítéseket és a meglévõ erõmû-vek jobb kihasználtságát. A bemutatott táblázatokban a hall-gatóság érzékelhette a hazai villamos energiát elõállító erõ-mûveink kapacitását, hatásfokát, korát, az általuk fejlesztettáram árát.

Dr. Stróbl Alajos szólt Magyarország villamosenergia-ellá-tásának jövõjérõl, elsõsorban az atomenergia felhasználásáról.Az elõadás után a kollégák elsõsorban ezzel a témával kap-csolatban tettek fel kérdéseket. Vas László és Szikrai Miklóskérdéseire az elõadó kielégítõ és pontos válaszokat adott.

Tatabányán egy igen érdekes, gondolatébresztõ elõadásthallgathatott meg a szép számú közönség. Ahogy az elõadó el-mondta: ezt az elõadását sok helyen elõadja, ajánljuk tehát aBKL olvasóinak, ha tehetik, hallgassák meg.

Sóki Imre

Látogatás a biogáz-üzemben

2013. július 10-én átadták Tatabányán a térség elsõ biogáz-üzemét, mely közel 3 Mrd Ft költséggel az önkormányzat ésazAVEMagyarország közös beruházásában létesült lakóterü-letektõl távol, az AVEDubnik-völgyi hulladéklerakójának kö-zelében. Amintegy 5 hektár alapterületû üzem amagyar tulaj-donú BiogázUnió Zrt. fõvállalkozó kivitelezésében készült el.A beruházók a biogáz üzem megvalósításához több mint 956M Ft-os támogatást nyertek az Új Széchenyi Terv uniós pályá-zatán.

2013. október 9-én azOMBKE tatabányai alapszervezeté-nek tagjai meglátogatták az üzemet. Hartdégen Gergely, azAVE Tatabánya Hulladékhasznosító Kft. ügyvezetõ igazgató-ja fogadta és vezette körbe a próbaüzem alatt álló telephelyenaz érdeklõdõ 24 fõt. Bemutatta és részletesen ismertette atechnológia minden részét. Elmondta, hogy az üzem a térség-ben keletkezõ mezõgazdasági, feldolgozóipari melléktermé-kekbõl, kommunális szennyvíziszapból és a szükséges mennyi-ségû silókukoricából biogáz elõállítását végzi fermentálással,38 °C-on történõ hõn tartással és keveréssel. A fermentáció-hoz szükséges nyersanyagot Komárom-Esztergom megyeimezõgazdasági nagytermelõktõl, vízmûvektõl, élelmiszerlán-coktól, zöldség-nagykereskedõktõl szerzik be. A keletkezõ,nagy metántartalmú biogáz gázmotorokban kerül elégetésre,így villamos energiát termel, ami zöld energiának minõsül.

Az erjesztés melléktermékeként 15 ezer tonna szilárd és65 ezer tonna híg fázisú végtermék keletkezik, amiket bevizs-gáltatás után fejtrágyaként, illetve talajjavító, tápanyagpótlóanyagként lehet használni.

Az üzem fõ környezetvédelmi jelentõsége az, hogy ez abiogáz termelési technológia eddig nehezen kezelhetõ hulla-dékok ártalmatlanítását oldja meg, melynek során évente kö-zel 13 GWh villamos energia kerül az országos hálózatba. Azárt rendszerû, szaghatást nem okozó létesítményben évi17500GJ (giga joule) hõenergia is keletkezik. Ennek egy részeaz üzem saját mûködéséhez szükséges, a felesleges hõt a kör-nyékbeli vállalkozások fûtésre használják. A létesítmény mû-ködése során évente 81 kt széndioxid-egyenértékkel csökkenaz üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

A telephelyen 2014-tõl várhatóan 100 kt zöldhulladék ke-rül feldolgozásra.

Ótós Csilla

Válaszút elõtt az energetika

Zsúfolásig megtelt az OMBKE Mikoviny terme 2013.szeptember 3-án a Bányászati Szakosztály Budapesti HelyiSzervezete szakmai elõadásán, melyet dr. Petz Ernõ egyetemitanár tartott �Válaszút elõtt az energetika� címen.

Dr.Horn János elnök köszöntötte az õszi program elsõ elõ-adásán megjelenteket és külön az elõadót. Az elõadás meg-kezdése elõtt meleg szavakkal emlékezett meg a 2013. augusz-tus 20-án elhunyt dr. Tamásy István okl. bányamérnökrõl, azEgyesület tiszteleti-, és a budapesti helyi csoport tagjáról.

A nagy érdeklõdéssel várt elõadásában Petz professzor bi-zonyítja, hogy az EU energiapolitikája tévútra tévedt. Teljesmértékben alávetette azt a klímapolitikának, és azon belül aglobális felmelegedés elleni nemzetközi küzdelemnek. A klí-mavédelem középpontjában az a tudományosan nem bizonyí-tott alaptézis áll, mely szerint a felmelegedést az emberi tevé-kenységgel összefüggõ (antropogén) üvegházhatás erõsödéseokozza, ami az egyre növekvõ szén-dioxid-kibocsátással ma-gyarázható. Az elõadó mérési eredmények alapján bizonyítja,hogy ez az alaptézis nem állja meg a helyét. Tehát tévútra ve-zették az energiapolitikát, amely a szén-dioxid-kibocsátásminden áron való csökkentését, a hagyományos energiater-melés visszaszorítását, a megújuló energiák szélsõséges támo-gatását és szorgalmazását, és a dekarbonizációt helyezielõtérbe, s mindezt óriási pénzügyi ráfordítással, az EU-banuralkodó neoliberális gazdasági doktrína alapján.

Az elõadó a megértést elõsegítendõ ismertette az ENSZilletékes kormányközi testületének (IPCC) szerepét a klíma-politika kialakulásában, a klímamodellekre alapozott tévesfelmelegedési hipotézis tarthatatlanságát, a hipotézis alapjánvizionált katasztrófaelméletet, valamint a tudományos méré-sekre támaszkodó, a ma már hatalmas, ún. szkeptikus ellentá-bor álláspontjának fontosabb téziseit. Bemutatta az EU kiala-kult energiapolitikájának állomásait, és részletesen kitértNémetország szélsõséges, új energiapolitikájának (�Energie-wende�) ismertetésére, minthogy az EU energiapolitikája isdöntõen a túlzott német befolyás következményeként alakultki. A német energetika mára tarthatatlan állapotba került,ahol 80 000 MW-os csúcsigény mellett már több mint 60 000MW szél- és naperõmûvi kapacitás épült. Ezek kihasználásaviszont rendkívül csekély, gazdaságtalan üzemük csak a jelen-tõs ökojárulék befizetésével (minden kWó árában jelenleg 5,4EUR cent!) tartható fenn. Súlyos rendszerüzemeltetési prob-lémák álltak elõ, akár egy rendszerösszeomlás is bekövetkez-het. A német választások elõtt az �Energiewende� és annaksúlyos következményei választási témát képeznek, a megúju-lóenergia-törvény radikális reformját követelik. Az energetikaválaszút elõtt áll!

Az elõadó szerinti fontos tanulságok:1. A globális felmelegedés egy hosszú, irányított folyamat általkialakított mítosz. Az utolsó 12-15 évben mind a mûholdas,mind a földfelszíni mérések szerint az átlagos hõmérsékletgyakorlatilag nem változik.

2. A globális felmelegedéssel indokolt nagy természeti ka-tasztrófákkal (jégtakarók olvadása, tengerszint emelkedésstb.) való fenyegetés az emberiség megfélemlítését célozza,annak manipulálhatósága érdekében.

3. A légkör szén-dioxid koncentrációjának növekedése � akárduplázódása � sem okozhat lényeges hõmérsékletváltozást.

4. Utólag ismerhetjük fel, hogy az EU energiapolitikája a klí-



mapolitika hátsó kapuján keresztül sompolygott be. E stra-tégiai területen kezdettõl fogva a föderáció elõkészítésefolyt (Barroso: �a nemzetállamok föderációja felé kell ha-ladnunk�, 2012, Strasbourg).

5. Mindezek összefoglalásaként: �és mégsem melegszik aFöld!�.Az elõadás végén a levezetõ elnök bejelentette, hogy a so-

ron következõ elõadásra 2013. október 1-jén kerül sor, amikoris dr. Héjjas István tart elõadást, címe: �Környezetvédelem ésenergiapolitika�.

Dr. Horn János

A Választmány ülése

Az OMBKE Választmánya 2013. október 8-án Budapes-ten, az egyesület tanácstermében tartott ülést dr. Nagy Lajoselnökletével, aki napirend elõtt megemlékezett az elõzõ vá-lasztmányi ülés óta elhunyt dr. Tamásy István gyémántokleve-les bányamérnökrõl, az egyesület tiszteleti tagjáról, valamint a102 éves korában elhunyt Szomolányi Tibor gépésztechnikus-ról, az egyesület legidõsebb tagjáról.

Mivel a 103. KüldöttgyûlésenMarczis Gáborné dr. okl. ko-hómérnök külföldi útja miatt nem tudta átvenni a tiszteletitagsággal járó aranygyûrût, ezért a kitüntetést itt adta át azelnök, ugyancsakmost vette át 60 éves egyesületi tagságáért dr.Horn János aranyokleveles bányamérnök, tiszteleti tag a SóltzVilmos-emlékérmet.

Az 1. napirendi pontban dr. Nagy Lajos adott tájékoztatástaz elõzõ választmányi ülés óta történtekrõl, és röviden ismer-tette a szakmáink helyzetével kapcsolatos meglátásait. Úgylátja, hogy az utóbbi idõben nem igazán aktív a kormányzatihozzáállás a bányászat ügyeinek támogatásában. A vaskohá-szatban várakozó állásponton vagyunk, hogy hogyan lehetmegmenteni 1500 dolgozó munkahelyét az ISD Dunaferrnél.

Ezután áttekintette az elmúlt idõszak egyesületi eseménye-it. Az események jelentõs része szerepel a Bányászati Szak-osztály vezetõségi ülésérõl szóló beszámolóban (79. old.), eze-ken túl táblaavatás volt Csepelen (június 13. és szeptember 21.),és megrendezésre kerültek a Szigetközi Napok (Dunakiliti,július 5-6.) és a Fazola Napok (Miskolc, szeptember 14-15.).

Dr. Nagy Lajos ismertette, hogy Telkibánya polgármesteremegkereste az OMBKE-t és az Országos Erdészeti Egyesüle-tet azzal, hogy a községben rendezzenek Bányász-Kohász-Erdész Találkozót. Az utóbbi években kialakult hagyományostalálkozóra Telkibányán nincs lehetõség, de felvesszük a kap-csolatot az erdészekkel egy kb. 100 fõs találkozómegszervezé-se ügyében.

Dr. Nagy Sándor tájékoztatást adott arról, hogy nehéz aMiskolci Egyetem anyagi helyzete. Dr. Havasi István pedig ar-ról, hogy nehezednek a cégeknél az alkalmazási feltételek, ne-héz termelési gyakorlatot szervezni.

Szombatfalvy Rudolf felvetette a kitüntetési rendszerünkfelülvizsgálatát költségtakarékossági szempontból.

Nagy Gábor észrevételezte, hogy az egyesület tagságánakfiatalítására nincs megoldás. Rendszerint csak ötletek hangza-nak el.

A 2. napirendi pontban dr. Lengyel Károly fõtitkár a 103.Küldöttgyûlés határozatainak végrehajtásáról számolt be.� Az OMBKE a különbözõ rendezvényeken folyamatosanfelhívja a gazdasági és politikai vezetés figyelmét a bányá-szat és a kohászat nemzetgazdasági jelentõségére és a nem-

zeti ásványvagyon politika jóváhagyásának fontosságára. Aszilárdásvány-bányászattal kapcsolatban tanulmány is ké-szül.

� Az ásványvagyon politika jelentõsége és az ipari emlékek,hagyományok ápolása témájában a visegrádi országok bá-nyászati egyesületei egyeztetnek. A vitaanyag készítését acseh egyesület vállalta.

� Az ISD Dunaferrnél történõ eseményeket a VaskohászatiSzakosztály figyelemmel kíséri.

� Az oktatás témájában az Öntészeti Szakosztály kerekasztalmegbeszélést szervezett az ipar és az egyetem képviselõinekrészvételével.

� A kiemelkedõ egyesületi támogatók elismerésére a szakosz-tályok dolgozzanak ki javaslatot. Célszerû a jövõben egykonferencia keretében meghívni õket.

� Nagy Ferenc tagtársunknak a 103. Küldöttgyûlésen elhang-zott hozzászólásával kapcsolatban a BDSZ közölte, hogy azadott témában a kormánnyal már megtörtént az egyeztetésés a megegyezés.3. napirendi pont:Csaszlava Jenõ, az Érembizottság elnöke

elõterjesztésére a Választmány az alábbi határozatot hozta:V.50/2013.10.8. sz. határozat: A Választmány egyhangú szava-

zással elfogadja a szakosztályok javaslatai alapján az Érembizott-ságnak a 2013. évi Szent Borbála kitüntetések adományozásáravonatkozó személyi javaslatát.

(A javasolt személyek: dr. Vojuczki Péter okl. bányamér-nök, dr. Vígh Tamás okl. bányamérnök, Török Károly okl.olajmérnök, Pivarcsi László okl. gépészmérnök, dr. RégerMihály okl. kohómérnök, dr. Lukács Péter okl. kohómérnök,Horváth Csaba okl. kohómérnök)

A 4. napirendi pontban dr. Gagyi Pálffy András elõterjeszté-sére határozott a Választmány:

V.51/2013.10.8. sz. határozat: A Választmány egyhangú hatá-rozattal elfogadta az ügyvezetõ igazgató által a tisztújítás menetéreelõterjesztett idõ ütemtervet.

(Az ütemterv szerepel a Bányászati Szakosztály vezetõsé-gi ülésérõl szóló beszámolóban 79. old).

5. napirendi pont az OMBKE pénzügyi helyzeteDr. Gagyi Pálffy András ügyvezetõ igazgató ismertette,

hogy az I-III. negyedévi bevételi- és költségterv idõarányosanteljesült, a bevételek és kiadások egyensúlyban voltak. Nincskifizetetlen számla. A IV. negyedévre biztosan várható bevéte-lek és kiadások azonban kb. 9MFt fedezetlenséget mutatnak.

Ebbõl jelentõs az egyéni tagdíjak elmaradása. 713 fõ nemfizette be az egyéni tagdíjat, ami kb. 5 M Ft elmaradást jelent.A szakosztályokmegkapták a nem fizetõk névsorát és az egye-sület is küld írásos figyelmeztetést csekkel együtt. A korábbitámogatók közül 23 céget, intézményt kell megkeresni. A cé-geket megkeresõ egyesületi vezetõket felkértük.

Likviditási problémát okozott, hogy csak félévkor derültki, hogy a BKL Kõolaj- Földgáz lapra a 6 M Ft-os támogatást2013-ban a MOL Nyrt. az elõzõ tíz év gyakorlatával szembennem az OMBKE-nek, hanem a szerkesztéssel megbízott vál-lalkozónak utalta. Ugyanakkor az OMBKE már ebben az év-ben átutalt 780 E Ft+ÁFA-t a Montan Pressnek a 2012/6. kö-zös szám szerkesztéséért. Az OMBKE kéri, hogy az adotthelyzetben az OMBKE által szerkesztett 2013/4. közös számszerkesztéséért a Montan Press fizessen a MOL támogatás-ból. Pénzhiányt jelent az is, hogy az egyesület tulajdonában lé-võMúzeum krt.-i ingatlanból a korábbi bérlõ kiköltözött és újbérlõt az igen kedvezõ ár mellett sem sikerült találni.Az ülés emlékeztetõje alapján PT


Köszöntjük Tagtársainkat születésnapjukon!Nemesi Lajos villamosmérnök szeptember 2-án töltötte be 75-ik életévét.Borlai Károly okl. bányamérnök szeptember 7-én töltötte be 80-ik életévét.Babér Antal bányagépész és villamossági technikus, bányaipari technikus szeptember 10-én töltötte be 70-ik életévét.Gazdag György okl. bányamérnök szeptember 12-én töltötte be 80-ik életévét.Dr. Magyar György okl. bányamérnök, közgazdász szeptember 14-én töltötte be 70-ik életévét.Hontvári János szerkezetgépész technikus szeptember 17-én töltötte be 75-ik életévét.Németh Ferenc okl. bányagépészmérnök szeptember 18-án töltötte be 80-ik életévét.Lauday Miklós okl. bányamérnök szeptember 19-én töltötte be 75-ik életévét.Dr. Keresztúri Ferenc okl. bányagépészmérnök szeptember 21-én töltötte be 70-ik életévét.Dr. Eisner Béla okl. bányagépészmérnök, okl. villamosmérnök szeptember 24-én töltötte be 75-ik életévét.Kis-Tamás László okl. bányamérnök szeptember 25-én töltötte be 80-ik életévét.Dr. Katics Ferenc okl. bányamérnök, gazdasági mérnök szeptember 29-én töltötte be 70-ik életévét.Rácz Mátyás okl. gépészmérnök szeptember 29-én töltötte be 75-ik életévét.Hangodi László bányatechnikus szeptember 30-án töltötte be 70-ik életévét.Kovács Béla okl. bányamérnök október 2-án töltötte be 75-ik életévét.Pap Ferenc okl. bányagépészmérnök október 4-én töltötte be 80-ik életévét.Borsodi Károly okl. bányagépészmérnök, okl. bányaipari gazdasági mérnök október 4-én töltötte be 70-ik életévét.Liszka János okl. bányamérnök október 5-én töltötte be 70-ik életévét.Szántó Sándor bányaipari technikus október 9-én töltötte be 70-ik életévét.Tõsér Balázs okl. bányamérnök október 12-én töltötte be 75-ik életévét.Pusztafalvi János okl. bányamérnök október 13-án töltötte be 70-ik életévét.Hornyák Lajos okl. bányamérnök október 19-én töltötte be 75-ik életévét.Kruller János okl. bányamérnök október 22-én töltötte be 80-ik életévét.Barabás Mihály okl. bányamérnök október 26-án töltötte be 75-ik életévét.Tóthné Medvei Zsuzsa okl. földmérõmérnök október 27-én töltötte be 70-ik életévét.Dr. Bocsi Ottó okl. bányamérnök október 29-én töltötte be 80-ik életévét.Mérai Károly okl. bányamérnök október 29-én töltötte be 80-ik életévét.Richter János gépésztechnikus október 31-én töltötte be 80-ik életévét.Dr. Kiss József okl. geológusmérnök november 2-án töltötte be 80-ik életévét.Erdélyi Tibor okl. geológus november 14-én töltötte be 80-ik életévét.Dr. Parák Tibor okl. geológus november 18-án töltötte be 85-ik életévét.Dancsó János okl. bányagépészmérnök november 19-én töltötte be 70-ik életévét.Madai László okl. bányageológusmérnök november 23-án töltötte be 75-ik életévét.Vasborosi Balázs okl. gépészmérnök november 29-én töltötte be 70-ik életévét.Csipke György bányagazdasági üzemmérnök december 3-án tölti be 75-ik életévét.Dr. Goda Miklós okl. bányamérnök december 4-én tölti be 80-ik életévét.Farkas Sándorné dr. Darányi Ida okl. bányageológusmérnök, okl. hidrogeológusmérnök december 6-án tölti be 70-ik

életévét.Pap László bányatechnológus december 12-én tölti be 90-ik életévét.Bakonyi István bányagépész technikus december 12-én tölti be 85-ik életévét.Dr. Kovács Ferenc okl. bányamérnök, okl. külfejtési szakmérnök, tiszteleti tag december 14-én tölti be 75-ik életévét.Somoskõi László okl. bányamérnök december 15-én tölti be 75-ik életévét.Bencze Imre okl. olajmérnök december 24-én tölti be 85-ik életévét.Drexler János bányagépész üzemmérnök december 27-én tölti be 75-ik életévét.László Tamás okl. bányamérnök december 30-án tölti be 70-ik életévét.

Ezúton gratulálunk tisztelt Tagtársainknak, kívánunk mégsok boldog születésnapot, jó egészséget és jó szerencsét!

Nemesi Lajos Dr. Magyar GyörgyBorlai Károly Babér Antal Gazdag György


Hontvári János Dr. Eisner BélaNémeth Ferenc Lauday Miklós Dr. Keresztúri Ferenc

Kis-Tamás László Kovács BélaDr. Katics Ferenc Rácz Mátyás Hangodi László

Pap Ferenc Tõsér BalázsBorsodi Károly Liszka János Szántó Sándor

Pusztafalvi János Tóthné MedveiZsuzsa

Hornyák Lajos Kruller János Barabás Mihály

Dr. Bocsi Ottó Erdélyi TiborMérai Károly Richter János Dr. Kiss József


Dr. Parák Tibor Csipke GyörgyDancsó János Madai László Vasborosi Balázs

Dr. Goda Miklós Dr. Kovács FerencFarkas Sándornédr. Darányi Ida

Pap László Bakonyi István

Somoskõi László Bencze Imre Drexler János László Tamás

Szeptember 19-22. között aMagyarhoni Földtani Társu-lat (MFT) a Soproni Erdészeti Múzeummal közösen szak-mai és hagyományõrzõ tanulmányi kirándulást szervezettSelmecbányára. A látogatás célja a történelmi Alma Matermeglátogatása, a bányamúzeum bejárása, a kultúrtörténetiemlékhelyek felkeresése és nem utolsó sorban a környék

földtani felépítésének tanulmányozása volt. A rendezvénytautóbusszal, mintegy 40 fõ részvételével bonyolítottuk le. Aszervezésben dr. Varga Tamás, a soproni múzeum igazgatójaés dr. Cserny Tibor, az MFT fõtitkára vitte a vezetõ szerepet.A mind szakmai, mind kulturális szempontból kifogástala-nul gazdag és jól szervezett kirándulás minden résztvevõ tet-szését elnyerte. A helyszínen a kiváló lokálpatrióta kohászkollégánk, Ébert András fáradhatatlan és lelkes elõadásaitették felejthetetlenné élményeinket.

Az MFT elnöksége megkoszorúzta az Akadémián elhe-lyezett emléktáblát (Foto: Cserny T.) és az újbányai kapunállévõ temetõben a professzorok sírját. Mindkét helyen eléne-keltük a Bányászhimnuszt tiszteletünk és kegyeletünk jele-ként, emlékezve a szakma kiválóságaikra, elõdeinkre.

A bányajárást, városnézést, múzeumok meglátogatásátmalacsütéssel és sólyomröptetéssel színesítettük. Az utolsónapon még meglátogattuk a Szent Antal-i Koháry-Coburgkastélyt és annak angolparkját méltó befejezést advakitûnõen sikerült látogatásunknak.

Dr. Baksa Csaba

A Magyarhoni Földtani Társulat látogatása Selmecbányán


Gyémántoklevelet kapott

Monos Rudolf aranyokleveles bányamûvelõmérnök

1953 õszén a Bányamérnöki KarBányagéptan I. Tanszék tanársegédelett, majd kérésére 1954. 05. 01-jén aTatabányai Szénbányászati TrösztXV. Bányaüzeméhez helyezték, ahol1955-tõl 1964-ig üzemvezetõ fõmér-nök volt. Ez idõ alatt a Központi Bá-nyamentõ Állomás parancsnokiteendõit is ellátta. 1967-ig a trösztbiztonsági osztályának vezetõje, avállalat biztonsági fõmérnöke. 1967-

tõl a megalakított mûszaki fejlesztési fõosztály vezetõje lett,majd 1972-tõl a vállalati elõkészítési, mûszaki fejlesztési fõ-mérnöki, késõbb a beruházás fejlesztési igazgató-fõmérnökimunkakört töltötte be 1990. 01. 01-jéig, nyugdíjba vonulásáig.1988-tól a Tatabányai Szénbányák átszervezése kapcsán meg-

alakult ÉRT igazgató tanácsának elnökeként dolgozott fõállá-sa mellett 3 éven át.

Több évtizedes szakmai munkája során számos szakcikkejelent meg. Két tankönyvet írt a Bányaipari AknászképzõTechnikum számára: Bányamûveléstan, a vájáriskola számára:Bányászati ismeretek. Az üzemgazdászokat képzõ tatabányaifelsõfokú technikumban több éven át oktatta a Bányamûveléstárgyat.

Gyakorlati munkájamellett kutatással, fejlesztéssel foglal-kozott. Fõbb témái: a bányabiztosítások hidraulikája, bánya-biztosító berendezések mûködése, alkalmazása, a bányamû-veletek külszíni hatásai, a beruházások hatékonysága, a bá-nyászat (mint energia alapanyag termelõ ágazat) részvétele azenergiatermelésben. Több találmányát fogadták el és alkal-mazták.

Nyugdíjba vonulása után 1990. 01. 01-jétõl szabad szelle-mi foglalkozású mûszaki-gazdasági szakértõként tevékenyke-dett 2000-ig a Budapest BankRt.-vel kötött szerzõdés alapján.

Gyémántoklevelet:Hajnal Tivadar aranyokl. bányamûvelõmérnökHoldampf (Harsányi) Alfréd aranyokl. bányamûvelõmérnökMonos Rudolf aranyokl. bányamûvelõmérnökRem Lajos aranyokl. bányamûvelõmérnökSzirtes Béla aranyokl. bányamûvelõmérnökTóth Gábor aranyokl. bányamûvelõmérnökDr. Gereben László aranyokl. geofizikusmérnökHoffer Egon aranyokl. geofizikusmérnökMarkó László István aranyokl. geofizikusmérnökTelkessy Márta Irén (Polhammer Manóné) aranyokl. geofizi-

kusmérnökUjfalusy Antal Gábor aranyokl. geofizikusmérnökSzéles Lajos aranyokl. geológusmérnökBessenyei Zoltán aranyokl. olajmérnökFalucskai Lajos aranyokl. olajmérnökK. Tóth Emil aranyokl. olajmérnökPap Imre aranyokl. olajmérnökPapp István aranyokl. olajmérnök

Aranyoklevelet:Antalóczy Ildikó okl. bányageológusmérnökBencze Károly okl. bányamûvelõmérnökBernát Éva Ilona okl. bányageológusmérnökBucsi Szabó László okl. bányageológusmérnökDarás István okl. olajmérnökFarkas Gyula okl. bányagépészmérnökDr. Füst Antal okl. bányamûvelõmérnökHamvas András okl. bányamûvelõmérnökHanyecz Ernõ okl. olajmérnök

Hoffmann Béla okl. bányamûvelõmérnökHorváth Gabriella (Lumsdenné) okl. bányageológusmérnökJeney Pál okl. bányageológusmérnökKatona Sándor okl. bányagépészmérnökKozma Dénes okl. bányamûvelõmérnökKrasznai János okl. bányamûvelõmérnökLipi Imre okl. bányageológusmérnökDr. Nagy Jenõ okl. bányagépészmérnökNagy Lajos okl. bányamûvelõmérnökDr. Németh Kálmán okl. geológusmérnökNoveczky János okl. bányamûvelõmérnökPapp László Gyula okl. olajmérnökDr. Polcz Iván okl. bányageológusmérnökRadovits László okl. bányageológusmérnökDr. Ráner Géza okl. bányageológusmérnökDr. Reményi Gábor okl. bányamûvelõmérnökSimkó Ilona (Virágh Gyuláné) okl. bányageológusmérnökDr. Szabó György Lajos okl. olajmérnökDr. Szabó Zoltán okl. bányageológusmérnökSzathmáry Magdolna okl. bányageológusmérnökSzepessy András okl. bányageológusmérnökSzokolai György okl. bányageológusmérnökSzurmai Tibor okl. olajmérnökDr. Újfalussy László okl. bányagépészmérnökVéber Ferenc okl. bányamûvelõmérnökVincze József okl. bányamûvelõmérnökVirágh Péter okl. bányageológusmérnökDr. (Ph.D) Võneky György okl. bányagépészmérnökZalai György okl. bányamûvelõmérnök

Köszöntjük a 2013-ban gyémánt- és aranyoklevéllelkitüntetett kollegáinkat*

A Miskolci Egyetem szenátusa ebben az évben is gyémánt- és aranyokleveleket adományozott. Az aranyokleveleketMiskolcon 2013. augusztus 30-án ünnepi Egyetemi Szenátusülés keretében, a gyémántokleveleket Sopronban, aNyugat-magyar-országi Egyetem tanévnyitó ünnepségén szeptember 10-én vették át ünnepélyes keretek között az alábbiak:

E helyrõl is tisztelettel gratulálunk valamennyi kitüntetettnek! Közülük a Bányászati Szakosztály és az Egyetemi Osztály bányász tag-jainak rövid életútját a következõkben ismertetjük. � Szerkesztõség

Lábjegyzet: *Összeállításunk a Miskolci Egyetem Mûszaki Földtudományi Kar által kiadott �A 2011. évben jubileumi diplomában részesültbánya-, bányamûvelõ-, bányagépész-, bányageológus- és olajmérnökök rövid szakmai életrajza� c. kiadvány alapján készült. Engedélyüket éssegítségüket ezúton is köszönjük! � Szerkesztõség

Társadalmi munkásként a Komárom Megyei TanácsVégrehajtó Bizottságának tagja volt 1980-tól 1990-ig, ahol agazdasági bizottság elnöki teendõit is ellátta. A bányászüdülõkfejlesztését szívügyének tekintette.

Munkája során számos kitüntetést kapott: 9 Kiváló Dol-gozó, a Munka Érdemrend bronz és ezüst fokozata, a KiválóÚjító arany fokozata, az Április Negyedike Érdemrend, a Bá-nyász Szolgálati Érdemérem bronz-, ezüst-, arany- és gyémántfokozata, a Minisztertanács Kiváló Munkáért oklevél, Szak-szervezetiMunkáért ezüst és arany fokozata, a KomáromMe-gyei Tanács Alkotási-díja, a Tatabányai Városi Tanács ProUrbe Díja és a Bányászat Csillaga szovjet kitüntetés.

Az OMBKE tagja, a Sóltz Vilmos-emlékérem tulaj-donosa.

Rem Lajos aranyokleveles bányamûvelõmérnök

Az egyetem elvégzése után aBorsodi Szénbányászati Tröszt Felsõ-nyárádi Bányaüzemnél lett üzem-mérnök, majd fõmérnök. 1960-tól1967-ig a tröszt bányamûvelési osztá-lyának fõelõadója, majd további 7éven át az üzemgazdasági osztályosztályvezetõ helyettese volt. 1974-tõl nyugdíjazásáig a biztonságtechni-kai osztályt vezette.

1963-ban bányaipari gazdaságimérnök oklevelet szerzett.

Munkája során a Felsõnyárád II. aknán a gépesített kam-rafejtések bevezetését irányította. Elkészítette a Borsodi ésÓzdvidéki Szénbányák összevonását elõkészítõ tanulmányt.

Munkássága alatt számos kitüntetésben részesült: 3Kiváló Dolgozó oklevél, Kiváló Munkáért, Bányász SzolgálatiÉrdemérem bronz, ezüst, arany és gyémánt fokozata, MunkaÉrdemrend bronz fokozata, Honvédelmi Érdemérem,Bányamentõ Szolgálati érdemérem arany fokozata.

Az OMBKE tagja.

Szirtes Béla aranyokleveles bányamûvelõmérnök

Oklevelének megszerzése után aPécsi Szénbányák kutatási osztályá-nak alapító tagjaként kezdte szakmaipályáját, majd � öt éves megszakítás-sal � tizenhat éven át a szabolcsi bá-nyaüzemben dolgozott különbözõbeosztásokban, utoljára az üzem fe-lelõs mûszaki vezetõjeként, fõmér-nökként.

1974-tõl a tatabányai székhelyûMagyar Szénbányászati Tröszt távlati

tervezési osztályvezetõjévé nevezték ki, majd 1981-tõl a Köz-ponti Bányászati Fejlesztési Intézet �Liász programirodájá-nak� vezetõje lett. 1982 után a Mecseki Szénbányák vagyon-hasznosító központjának vezetõje volt a liász-program leállítá-sa után 1992-ben történt nyugdíjba vonulásáig.

Nyugdíjba vonulása óta a Kútforrás Kft. mérnöki irodaügyvezetõje és egyik tulajdonosa.

1993-tól a mecseki szénbányászat múltjával foglalkozószámos könyv és publikáció szerzõje és a bányászati emlékekmegõrzését szolgáló akció kezdeményezõje volt. A 2001-benalapított Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány kuratóriumánakelnöke.

Az OMBKE tagja.

Széles Lajos aranyokleveles geológusmérnök

Munkáját a Velencei Bányáknálkezdte. Körzeti geológusként a pá-kozdi és pátkai fluorit, a pátkai ésszabadbattyáni galenit és szfaleritkutatásában vett részt.

1957-ben az újonnan alakultOroszlányi Szénbányák geológiaiosztályára került fõelõadóként,1967-ben osztályvezetõ fõgeológussánevezték ki. Feladata a szabad és re-ménybeli területek kutatásainak irá-

nyítása, értékelése, az aknatelepítések földtani elõkészítésevolt. A kutatások sikerét jelzi a XXI-es, XXII-es, XXIII-as,III-as és a Márkushegyi akna termelésbe állítása. A nagy bõ-vítés szükségessé tette az üzemek geológiai szolgálatánakmegszervezését is.

1974. július 1-jétõl kinevezték a megalakított MagyarSzénbányászati Tröszt iparági fõgeológusának. Feladatai közétartozott a szénbánya vállalatok földtani szolgálatának meg-szervezése, koordinálása, a Nehézipari Minisztérium és aKözponti Földtani Hivatal közti kapcsolattartás, a központiföldtani kutatások szakmai, pénzügyi irányítása, a nemzetközikapcsolatok kiépítése, ápolása, a KGST földtani állandó bi-zottságában való részvétel. Ehhez az idõszakhoz kapcsolódotta termelési kutatást elõsegítõ bányageofizikai módszerek be-vezetése, melynek eredményeként minden szénbánya vállalat-nál megalakul a bányageofizikai szolgálat. 1989 végén vonultnyugdíjba.

Hivatali munkája mellett, de különösen nyugdíjba mene-tele után földtani szakértõként dolgozott, 43 homok-, homo-kos-kavics és murva elõfordulás földtani kutatását irányítottaés értékelte.

12 szakcikke jelent meg a Bányászati Lapokban és a Föld-tani Kutatásban. Ezen kívül számos minisztériumi és Köz-ponti Földtani Hivatali tanulmány társszerzõje.

A Bányász Szolgálati Érem valamennyi fokozatát meg-kapta. Ezen kívül több ízben részesült Kiváló Dolgozó, a Bá-nyászat Kiváló Dolgozója, a Földtani Kutatás Kiváló Dolgo-zója kitüntetésben.

Az OMBKE tagja. Egy cikluson keresztül tagja volt aBKL Bányászat szerkesztõbizottságának, a 40-50-60 évesSóltz Vilmos-emlékérmek tulajdonosa.

Aranyoklevelet kapott

Bencze Károly okl. bányamûvelõmérnök

1939. augusztus 22-én születettPilisvörösváron. Édesapja akkor azottani bányánál aknászként dolgo-zott. A bánya 1940. évi elúszásamiattTatabányára költözött a család, édes-apja itt folytatta bányász tevékenysé-gét. Általános és középiskoláját ottfejezte be, majd 1958-ban felvételtnyert a miskolci Nehézipari MûszakiEgyetem Bányamérnöki Karára. Ittszerzett 1963-ban bányamérnöki dip-

lomát. Elsõ munkahelye a Tatabányai Szénbányászati Tröszt-nél a X. sz. aknaüzem volt. Mindvégig, 1997. évi nyugdíjazásá-ig, ott töltött be különbözõ funkciókat. Három aknaüzemben(X.-XV./a, ill. XII.) felelõsmûszaki vezetõként, ill. aknafõmér-nökként dolgozott, majd 1982-ben a vállalat távlati fejlesztésifõosztályára helyezték át mûszaki tanácsadóként. Itt a fõosz-


tály beruházási elõkészítési osztály, majd a Vértesi Erõmû Rt.megalakulásával a Mányi Bányaigazgatóság bányafejlesztésiosztály vezetõjeként dolgozott. Ezt követõen � 1997-ben tör-tént nyugdíjba vonulásáig � a beruházás koordináció vezetõimunkakörét töltötte be.

Farkas Gyula okl. bányagépészmérnök

1939. november 27-én születettSzepetneken, Zala megyében. 1958-ban az esztergomi Bottyán JánosGépipari Technikumban érettségi-zett. ANehézipariMûszaki Egyetemnappali tagozatán 1963-ban bánya-gépészmérnöki, levelezõ tagozatán1968-ban külfejtési szakmérnöki ok-levelet szerzett.

1963-ban a Rudabányai Vasérc-bányánál kezdett dolgozni, ahol

1974-ig, az utolsó 8 évben gépészeti osztályvezetõként dolgo-zott. A vasércbányában bevezette az üzemidõ alapú tervszerûmegelõzõ karbantartást, amelyrõl a Bányászati Kohászati La-pok 107. évfolyam 5. számában cikket írt, amelyért 1975-bennívódíjat kapott. 1974. augusztus 1-jén a Nehézipari Minisz-térium áthelyezte a Kõolajvezeték Építõ Vállalathoz (Siófok)�ORENBURGI� gépészeti vezetõnek, ahol az orenburgi gáz-vezeték építés elõkészítésével � gépek kiválasztása, munkaerõfelvétel és továbbképzés � foglalkozott. 1975-benHoustonban(USA) sikeresen elvégezte az automatikus csõhegesztõ beren-dezések kezelése és szervizelése tanfolyamot, majd az oroszszemélyzet kiképzésében vett részt.

1976. április 1-jén került áthelyezéssel a miskolci KerületiBányamûszaki Felügyelõségre, ahol gépészeti és villamos te-rületen végzett mûszaki, engedélyezési, biztonsági és munka-védelmi tevékenységet, 1991-tõl gépészeti, 1994-tõl kõolaj,gázipari és gépészeti, 1996-tól szilárdásvány-bányászati osz-tályvezetõként dolgozott. 1998-ban korengedményes nyugdíj-ba vonult, de 2004. december 31-ig aktívan dolgozott a Mis-kolci Bányakapitányságon. Több mint 28 éves bányahatóságimunkája során 30 halálos, 5 életveszélyes, 10 súlyos csonkulá-sos munkabalesetet és 22 súlyos üzemzavart vizsgált ki. 1978-ban a bányahatósági dogozók jogi, igazgatósági tanfolyamátvégezte el. 1994-ben közigazgatási alapvizsgát, 2000-ben köz-igazgatás szakvizsgát tett.

1990-tõl a Közlekedési Felügyelet bányászati dízel- és vil-lamosmozdonyokmûszaki, forgalmi és gyakorlati biztosa volt.1995-tõl az IKM illetve az IKIM felelõsségi körébe tartozószakképesítések szakmai vizsgáinak vizsgaelnöki feladatátlátta el.

1992-ben felvették a bányászati szaktervezõi névjegyzék-be, a bányagépészeti és bányavillamossági szakágba. 2003-bansikeresen elvégezte a �Humán erõforrás fejlesztés amunkahe-lyi egészség és biztonság terén, Phare Twinning� program ke-retében szervezett képzést.

Az OMBKE-nek 1964. január 1-jétõl tagja és megkapta a40 éves tagságáért járó Sóltz Vilmos-emlékérmet.

1998-ban Kiváló Bányász miniszteri kitüntetésbenrészesült.

Dr. Füst Antal okl. bányamûvelõmérnök

Egyetemi hallgatóként � mint az ALUTERV (Alumí-niumipari Tervezõ Intézet) ösztöndíjasa � mérnökségi gyakor-nok a Fejér megyei Bauxitbányáknál Kincsesbányán.

Mérnöki beosztásban 1963-64tervezõ mérnök az ALUTERV-nél.Ezt követõen két évig üzemmérnök,fejlesztõmérnök a Bakonyi Bauxit-bánya Vállalatnál. Innen azALUTERV-FKI (AlumíniumipariTervezõ és Kutató Intézet) tervezõmérnökeként 1972-ig a bányászatikiviteli tervek készítésével, a bánya-víztelenítési feladatok megoldásávalés bányagazdasági vizsgálatokkalfoglalkozott. Közben a Szabó József Geológiai Technikumban(1970-1974) meghívott elõadó volt. 1972-1982 közt a NME(Nehézipari Mûszaki Egyetem) egyetemi adjunktusa a Geo-déziai és Bányaméréstani Tanszéken. Ezt követõen azALUTERV-FKI-nál (1982-1987) a bányatervezési osztályvezetõje lett, ahol bányászati távlati és kiviteli tervekkészítésével foglalkozott, majd 1992-ig a KBFI (KözpontiBányászati Fejlesztési Intézet) számítástechnikai osztálytudományos fõmunkatársa, a bányászati osztály vezetõje volt,részt vett geostatisztikai ipari kutatási feladatok irányításában,megoldásában, valamint bányászati és geostatisztikai szoftver-fejlesztésben, közben az ELTE (Eötvös Loránd Tudomány-egyetem) Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék meghí-vott elõadója volt (2010-ig).

A KBFI után az OBF-nél fõosztályvezetõ, majd ásványva-gyon-gazdálkodási elnökhelyettes volt, de még volt energiája,hogy a Recski Ércbánya Rt. Felügyelõ Bizottságának tagja-ként, a HUNGAROCOPPER Kft. tanácsadójaként, bányá-szati szakértõként dolgozzon.

Nyugdíjas 2000. március 16-tól, de 2001-tõl a Szent IstvánEgyetem Informatika Tanszékének meghívott elõadója és2004-tõl c. egyetemi tanár, valamint vállalkozó a �742001Mû-szaki tervezés, tanácsadás, szakértés� tevékenységi körben.

Publikációs tevékenysége is széles körû és ezt bizonyítja aszakmai folyóiratokban magyar, német és angol nyelven meg-jelent számos cikke (82 db), a gyûjteményes kiadványokbanmagyar, német, angol és orosz nyelven megjelent 50 db tanul-mánya, a könyvek, tankönyvek, egyetemi jegyzetek (szerzõ éstársszerzõ) (17 db), a (hazai és külföldi) konferenciákon ma-gyar, angol és orosz nyelven tartott elõadások (140 db).

Munkásságát számos kitüntetés adományozásával ismer-ték el: Bányászati Szolgálati Érdemérem (bronz, 1982; ezüst,1988), Sóltz Vilmos-emlékérem (OMBKE 1992, 2004), SzentBorbála-emlékérem (1996), Cséti Ottó oklevél (2000),Bányászati Szolgálati oklevél (30 éves), Tiszteletbeli HitesBányamérõ 2002, címzetes egyetemi tanár (Szent IstvánEgyetem, Gödöllõ, 2004), a Magyar Mérnöki Kamaratiszteletbeli tagja (2004).

Hoffmann Béla okl. bányamûvelõmérnök

A Nehézipari Mûszaki Egyetem(1957-1963) elvégzése után a SZA-MATERV Kft.-nél ügyvezetõ, kivite-lezõ, majd a Mecseki Szénbányák-hoz került, ahol a termelési osztályvezetõje lett és fõdiszpécser. Továb-bá a Pécsbánya üzemben fõmérnök,a Kossuth Bányában körletvezetõ,bányamester.

Külföldi tapasztalatokat szerzett:Angliában a vágathajtás, jövesztés

területén, a Szovjetunióban (1980) tapasztalatcsere amélymû-velésû és külfejtéses bányászati kivitelezési munkákban, va-


lamint az NSZK-ban (1978) a vágathajtási és fejtési biztosítá-si eszközök helyszíni tanulmányozása során.

Az OMBKE tagja.

Kozma Dénes okl. bányamûvelõmérnök

Általános iskolát és gimnáziu-mot Kaposváron végzett, 1957-benérettségizett. Ezután nyert felvételt amiskolci Nehézipari Mûszaki Egye-tem Bányamérnöki Karára. 1958-ban megnõsült és aMiskolci Szénbá-nyák Anna bányai üzemében helyez-kedett el. 1958 szeptemberébenvisszament az egyetemre, ahol 1963-ban diplomát szerzett a Bányamér-nöki Karon, bányamûvelõmérnöki

szakon. 1963-ban központi irányítással a Pécsi Uránérc Bá-nyákhoz került. Aknászként kezdett a III. bányaüzemben,majd a II. bányaüzemnél bányamérõként dolgozott, az urán-kutatásnál pedig geodéziai vezetõként.

1968 decemberében a Tatabányai Szénbányák VIDUS(víztisztító és dúsító berendezések gyára) üzemében technoló-gusként helyezkedett el. Szakmai továbbképzés céljából 1979-ben a BME Vegyészmérnöki Karán környezetvédelmi szak-mérnöki képesítést szerzett. 1980-ban a Tatabányai Szénbá-nyákXV/a aknaüzemében kértmunkát, ahol szellõztetéssel ésbányabiztonsággal foglalkozott (II. oszt. sújtóléges üzem). Az1983-as Márkushegyi sújtólégrobbanás után 1984 januárjábana Bányamûszaki Felügyelõség javaslatára Márkushegyre ke-rült a biztonságtechnikai részleghez, különös tekintettel a bá-nya szellõztetési rendszerének kialakítására. 1994-ben, mintbiztonsági fõmérnök ment nyugdíjba.

Lipi Imre okl. bányageológusmérnök

A Soproni Berzsenyi DánielGimnázium elvégzése után (1958) aMiskolci Nehézipari Mûszaki Egye-tem Bányamérnöki Karán szerzettdiplomát (1963), majd a BudapestiMûszaki EgyetemÉpítõmérnöki Ka-ron építõanyag és építésföldtaniszakmérnök (1975) lett.

Fõbb szakmai tevékenységi terü-letek és eredmények:� Komlói szénmedence (Kossuth-,

Béta-, Zobák-bánya területek) egységes földtani felépítésénekkimunkálása, ásványvagyonának értékelése (1970-es évek)� nagy átmérõjû bányabeli fúrások (400-1200 mm átm.) alkal-mazási területeinek bõvítése, (a fúrógépek újszerû rögzíté-se, béléscsövezés, zsompfúrás � 1970-es évek)

� új fejtési eljárás a meredek dõlésû telepek mûvelésére (társ-szerzõként), újítás, majd szolgálati szabadalom (1980-tól)

� nem éghetõ mûanyag légcsatornák honosítása elõbb Kos-suth-bányán, majd a vállalat egész területén (1980-as évek)

� PécsiHõerõmû tüzelõanyag ellátásának biztosítása (1990-esévek).Munkakörök: 1963-1976 Mecseki Szénbányák Kossuth-

bánya: üzemmérnök, 1976-1977MagyarÁllami Földtani Inté-zet: tudományos fõmunkatárs, 1977-1981 Mecseki Szénbá-nyák Kossuth-bánya: fõgeológus, 1981-1986 Mecseki Szénbá-nyák Kossuth-bánya: üzemvezetõ, felelõs mûszaki vezetõ,1986-1993 Mecseki Szénbányák: termelési osztályvezetõ, fõ-geológus, 1993-2000 Pécsi Erõmû Rt.: mûszaki tanácsos.

Elismerések: Kiváló Ifjú Mérnök 1966, 1967, KiválóDolgozó 1969, 1973, 1982, vezérigazgatói dicséret 1976, 1980,1983, 1984, Kiváló Munkáért miniszteri dicséret 1981, 1994,Kiváló Újító bronz fokozat 1984; arany fokozat 1985.

Nagy Lajos okl. bányamûvelõmérnök

1939. augusztus 21-én születettAradon, ahonnan szüleivel 1942-bentelepült átMagyarországra. Az elemiiskola nyolc osztályát a szuhakállóiáltalános iskolában végezte. Az ele-mi iskola befejezése után a miskolciMikoviny Sámuel Bányaipari Techni-kumban érettségizett és szerzett bá-nyatechnikusi oklevelet. Amagasabbszakmai ismeretek megszerzésénekigénye érdekében � sikeres felvételi

után � a miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem Bányamér-nöki Karának hallgatója lett, ahol 1963-ban vehette át bánya-mûvelõmérnöki oklevelét.

Az egyetem elvégzése után a Zempléni-Tokaji hegység te-rületén a nemfémes ásványi anyagok bányászatával és elõké-szítésével foglalkozó Hegyaljai Ásványbánya és Õrlõ Válla-lathoz került. Az elsõ idõkben, mint gyakorló üzemmérnök avállalat üzemeiben (Mád, Szegi, Pálháza, Erdõbénye) szak-irányú megbízatásokat látott el. Ezt követõen az OrszágosÉrc- és Ásványbányászati Vállalathoz csatolt Hegyaljai Vál-lalat mádi központjának termelési osztályára került mûszakiügyintézõ beosztásba. A beosztása során közremûködöttbányák tervezésénél, az ásvány elõkészítések fejlesztésénél atermelõüzemek feladataihoz szükséges feltételek biz-tosításában.

1970-ben az önállóan mûködõ Mád környéki bányákösszevonásával létrejött Mádi Bányák üzemének körzetiüzemvezetõje és felelõs mûszaki vezetõje lett. A Mád környé-ki bányákon túl a mádi telephely 25 km-es körzetében újabbbányák � Mádon kaolinbánya, Szerencsen kálitufabánya, Sze-giben külszíni kaolin és horzsakõ tufabánya, Erdõbényén kova-földbánya, Rátkán kvarcit, zeolit, bentonitbányák, Mezõzom-boron zeolitbánya � megnyitását és termelésbe állítását irá-nyította.

A szakmai és vezetõi ismeretei bõvítése érdekében rob-bantásvezetõi továbbképzéseken, vezetõi továbbképzéseken,mérnöki továbbképzésen vett részt, idõközben megszerezte ahites bányamérõi szakmai minõsítést is.

A rendszerváltást követõen a Tokaj-Hegyalján létrejötttöbb bányavállalkozásban felelõs mûszaki vezetõ beosztásbandolgozik jelenleg is. A felelõs mûszaki vezetõi beosztásán túlbányatervezésekkel, tájrendezési tervek készítésével, bányate-lek megállapítási dokumentációk készítésével is foglalkozik.

Eddigi tevékenységei alapján több esetben részesült �Ki-válóDolgozó� kitüntetésben. Szolgálati Érdeméremben, vala-mint az OMBKE egyesületi tagságáért Sóltz Vilmos-emlék-érem kitüntetésben.

Dr. Reményi Gábor okl. bányamûvelõmérnök

A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumi érettségi (1958)után a miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetemen bányamûvelõmérnök (1963) és bányaipari gazdasági mérnök (1973) lett.1978-ban ugyanitt mûszaki doktori oklevelet is kapott.

Munkahelyek: Borsodi Szénbányák, Lyukóbánya; beosz-tások: szellõztetési felelõs, frontmérnök, mûszaki csoportve-zetõ, üzemi fõmérnök (1963-1977), Borsodi Szénbányák, be-


ruházási osztályvezetõ (1979-1980),Borsodi Szénbányák, fejlesztésifõmérnök (1980-1989), BorsodiSzénbányák, vezérigazgató, felszá-moló biztos (1990-1994), 1995-tõlvállalkozó bányászati cégekben.

Társadalmi tevékenységei:1979-1989 OMBKE borsodi cso-port titkár, 1990-2006 OMBKEborsodi csoport elnök, 1990-1994OMBKE alelnök, 1996- Közhasznú

Alapítvány a Borsodi Bányász Hagyományokért kuratóriumelnök.

Szepessy András okl. bányageológusmérnök

1957-ben érettségizett a SzabóJózsef Geológiai Technikumban. ANehézipari Mûszaki Egyetemen1963-ban bányageológusmérnökioklevelet, majd 1976-ban hidrogeo-lógus szakmérnöki oklevelet szer-zett. Technikumi és egyetemi nyárigyakorlatait a Pilisvörösvári Ásvány-bányáknál, a komlói Béta aknán,Dorogon a vállalati Földtani Osztá-lyon és Dudar Bányán töltötte.

A diploma megszerzése után elsõ munkahelye a BorsodiSzénbányák Bükkaljai Bányaüzem volt, ahol 10 évig gyakor-lati bányaföldtani munkát végzett. Végezte és irányította a bá-nyabeli és külszíni kutatásokat, kiemelt feladata volt a kutatásieredményekkel megalapozni bányáink éves és középtávú ter-veinek reális megvalósíthatóságát, továbbá a gazdasági alapúásványvagyon nyilvántartást. A következõ 10 évben a vállalatföldtani osztályán földtani és hidrogeológiai kutatások terve-zésével, irányításával és értékelésével foglalkozott. Ezek a ku-tatások nagy kapacitású bányák (Lyukóbánya, Feketevölgyibánya, Putnok bánya) termelésének felfutását készítették elõ.Ennek során 18 jelentõs tervet és kiértékelõ zárójelentést ké-szített szerzõként, ill. társszerzõként.

1983-tól 4 évig a vállalati bányavízvédelem elméleti és gya-korlati, szervezett irányítása volt a feladata. 1987-ben az akkormegalakuló, vállalaton belül önálló egységet képezõ FöldtaniKutatási üzemegység vezetõje lett. Ez a szervezet a földtanikutatás vállalaton belüli operatív apparátusát (fúrócsoport,geofizikai csoport stb.) foglalta magába. 1990-ben az Üzem-egységKÚTFÕKft. néven gazdasági társasággá alakult, mely-nek ügyvezetõ igazgatója lett. A cég a Borsodi Szénbányák tu-lajdonábanmaradt, és a korábbi feladatokat látta el; a szénbá-nya vállalat gyors felszámolása azonban a KÚTFÕ Kft. sorsátis megpecsételte.

1992-ben 5 kollégájával létrehozta aMENDIKÁSMérnö-ki Környezetvédelmi Kft.-t, melynek ügyvezetõjeként dolgo-zott tovább, 1999-tõl már nyugdíjasként. Ez a cég a lehetõség-hez mérten megtartotta régi kapcsolatait, így dolgoztak aSzénbányászati Szerkezetátalakítási Központ, valamint azAES Lyukóbánya megrendeléseire is a borsodi területen.Egyidejûleg, részben átnyergelve a külszíni bányászat (MátraErõmû Zrt.) és más iparágak környezetvédelmi feladataira,valamint a kavicsbányászati geológiai kutatásokra, sok érde-kes és színvonalas munka elvégzésére nyílt lehetõségük. A cégma is sikeresenmûködik a szûkebb és tágabb régiókban.A kft.ügyvezetõjeként 2005-ig dolgozott. 2003-ban az AES Lyukó-bánya Kft. amerikai tulajdonosával történt szerzõdéses meg-állapodás értelmében a MENDIKÁS Kft. és a REGULAX

Kft. által létrehozott Lyukószén Kft. vállalkozott a bánya-hatóság által elrendelt, valamennyi jogszabály szerint elvég-zendõ bányabezárásra. A céget megalakulásától kettõs ügyve-zetéssel kollégájával együtt vezette. A szomorú feladatot ha-táridõre, hatósági elismerés mellett, jól elvégezték. Ezt köve-tõen a meglévõ eszközállományt és a még aktivizálható alkal-mazotti garnitúra bányászati és mélyépítési szakértelmét fel-használva a budapesti 4-es metró építésénél találtak munkale-hetõséget. 2011-ben,megválva ügyvezetõi funkciójától és érté-kesítve üzletrészét, fõként egészségügyi okokból, kilépett aLyukószén Kft.-bõl.

Pályája végén elmondhatja, annak minden mozzanatáraörömmel tekint vissza.

Szokolai György okl. bányageológusmérnök

Törökszentmiklóson született1940. 04. 12-én és ott, a BercsényiMiklós Gimnáziumban érettségizett1958-ban. Az évben felvételt nyert azNME Földmérõ Mérnöki Kar geo-fizikus szakára. A kar Sopronból tör-tént áttelepítése során 1959-ben azELTE helyett az NME bányageoló-gus mérnök szakát választotta.

Az egyetem elvégzése után azÉmFKFV salgótarjáni üzeménél az

ecsédi lignit külfejtés bõvítéséhez mélyített fúrások feldolgozá-sával kezdett, de 1964. februárban már a putnoki üzembe a sa-jómercsei barnakõszén kutatáshoz került, ahol még abban azévben vezetõgeológus megbízást kapott. Feladata volt a bor-sodi szabad területek szénvagyon mérleg karbantartása is.Szervezési feladatamellett végig vállalt terepi munkát, különö-sen szénkutatási területeken (Sajóvelezd, Tervtáró, Kányás ak-na stb.), demûszaki irányítást is végzett rétegvízszint figyelõ, ill.víznyerõ kutak kiképzése során (pl. Nagyréde, Berva-i vízmû).

1969-tõl az Országos Földtani Kutató és Fúró VállalatMiskolci Üzem kamerális osztály vezetésével bízták meg.Koordináló, ill. szervezési feladata mellett aktívan részt vettBükkábrány részletes fázisú jelentés kidolgozásában és né-hány lignit-, valamint barnakõszén lelõhely kutatási tervének,vagy jelentésének munkáiban.

Rövid �tanulmányút� (1970) alapján � turnusváltás okán �1971-ben bíztákmeg amagyar-mongolmolibdén-kutató expe-díció vezetõgeológus feladataival. Eredményes munkáját1974-ben a Földtani Kutatás Kiváló Dolgozója kitüntetésselismerték el.

1975 decemberében, saját kezdeményezésére távozott aMátraaljai Szénbányák földtani osztályára, ahol � többek közt� a különbözõ fázisú lignitkutatások tervezése, mûszaki ellen-õrzése, értékelõ jelentése, a lignitkutatások számítógépesadatbázisának fejlesztése tartozott feladatai közé. Terepimun-kát továbbra is végzett (Visonta K-II, 1983-84, Bükkábránynyitóárok víztelenítése 1985). 1990-91-ben néhány, a Bányá-szati Hivatal, ill. MÁFI kezdeményezte koncesszió ajánlatiterv szerkesztését vállalta és irányította.

A Mátraaljai Szénbányák és Mátrai Erõmû fúziója kap-csán került aMERTBükkábrány Bányaüzem geológiai és víz-telenítési osztály állományába. Itt bányabeli kutatással, vízte-lenítés hatékonyságának ellenõrzésével, nyersanyag és hidro-geológiai adatbázis létrehozásával, karbantartásával foglalko-zott. 1998-ban helyezték hasonló feladattal a Visontai Bánya-üzemhez, ahonnan 2000. július 1-jével vonult nyugállomány-ba. Eseti megbízásként még két alkalommal végzett terep-munkát Visonta környéki fúrásoknál.


Szakmai elõadásokat az MFT több rendezvényén tartott.Publikációi � társszerzõként � különbözõ kutatóintézetek,egyetemi tanszékek lignitkutatással, vagy bányaüzemeinkkelkapcsolatos munkáiról a Földtani Kutatás, BKL Bányászat,IHNC Quaternary Studies in Hungary kiadványokban jelen-tek meg.

Véber Ferenc okl. bányamérnök

1939. április 29-én született aSomogy megyei Kapolyon. Gimná-ziumi érettségi után felvették a mis-kolci Nehézipari Mûszaki EgyetemBányamérnöki Karára, ahol 1963-ban bányamûvelõ mérnöki okleveletszerzett.

Az Egyetemi Elosztó Bizottságdöntésével az Építésügyi Miniszté-rium felügyelete alatt mûködõ Kö-zépdunántúli Kõbánya Vállalatnál

kezdett dolgozni, mint mûszaki elõadó. 1965-ben kérte áthe-lyezését a Bakonyi Bauxitbánya Vállalathoz, ahol elõszörHalimba II. bányaüzemben beosztott mérnök, 1966-tól a vál-lalat mûszaki osztályán elõadó, majd 1985-tõl a vállalatfõtechnológusa. 1987. január 1-jétõl biztonságtechnikaiosztályvezetõ, egészen nyugdíjazásáig, 1996-ig.Munkáját elsõ-sorban a bauxitbányászati tömegtermelõ munkahelyekkialakítása, gépesítése, üzemi kísérletei, önjáró sûrített leve-gõs és dízel rakodó-szállítógépek alkalmazási feltételeinekkidolgozása jelentették. A biztonságtechnikai osztály kere-tében irányítása alá tartozott a munka- és egészségvédelem, akörnyezetvédelem, tûzvédelem és a bányamentés. Közben aBányamentõ Állomás vezetõje és a bányamentõ csapat pa-rancsnoka volt.

Szakmai munkáját Kiváló Dolgozó kitüntetésekkel, a hû-ségét jubileumi elismerésekkel díjazták. Az OMBKE-nek1962 óta tagja, két cikluson át a tapolcai helyi szervezet titká-ra, melynek idejére esik az 1989-es 77. Közgyûlés megrende-zése is. Egyesületi munkáját az OMBKE Emlékplakett ésSzent Borbála-érem kitüntetéssel, egyesületi hûségét 40 és 50éves Sóltz Vilmos-emlékérmekkel jutalmazták. Az egyesületnemzetközi kapcsolatainak ápolásáért 1990-ben a lengyeltársegyesülettõl oklevelet kapott.

Vincze József okl. bányamûvelõmérnök

1939. szeptember 29-én született aNyitra megyei Vágsellyén. Az általá-nos iskolát Dorogon végezte. Közép-iskolába az esztergomi I. István Gim-náziumba járt, ahol 1958-ban érett-ségizett. 1958-ban felvették a Nehéz-ipari Mûszaki Egyetem Bányamér-nöki Karára, ahol 1963-ban bánya-mûvelõmérnöki oklevelet szerzett.

Végzés után a Mecseki Szénbá-nyákhoz ment dolgozni. Rövid ideig

a szénbányák kutatási osztályán ismerkedett a vállalat üze-meivel, majd az akkor termeléssel induló Zobák bányaüzem-hez került. Kezdetben a mûszaki csoportban dolgozott, vegy-szeres tûzvédelemmel, biztosítási módokkal, technológiákkalfoglalkozott, majd szállítási elõkészítõ körletvezetõi teendõkellátásával bíztákmeg. Ezután ismét amûszaki csoporthoz ke-rült és részt vett a kis- és nagygépesítési program, új biztosításimódok (hidraulikus támok, panelbiztosítás) bevezetésében.

1974-ben aMecseki Szénbányákmûszaki fejlesztési osztá-lyára került. 1974-ben megszerezte a robbantásvezetõi jogo-sultságot és megbízták a vállalat robbantási tevékenységénekirányításával. Ezt a tevékenységet más megbízások mellett aszénbányák megszûnéséig (rt.-vé történõ átalakulásáig) vé-gezte. A Mecseki Szénbányáknál biztonságtechnikai osztály-vezetõ helyettes, majd termelési osztályvezetõ munkakörökettöltött be.

A Pécsi Erõmû Rt. megalakulása után a nyugdíjazásaelõtti utolsó évig Komló Bányaüzemében dolgozott,munkavédelmi és robbantási vezetõként. Ezen idõszak alattbányászati tervezõi és szakértõi jogosultságokat szerzett.

1996-ban, nyugdíjazása után, Komló Bányaüzem (Zobák)bezárásának a föld alatti bányászati munkálatai mûszaki ellen-õrzésében vett részt. A robbantási tevékenységtõl nem sza-kadt el, 2007-ig, mint robbantásvezetõ több vállalkozásnál isdolgozott.

Dr. Võneky György okl. bányagépészmérnök

1940-ben született Miskolcon.Gépipari technikumi tanulmányokután a Nehézipari Mûszaki EgyetemBányamérnöki Karán, Bányagépé-szeti Szakon szerzett oklevelet 1963-ban. Végzés után társadalmi ösztön-díjjal az NME Bányagéptani Tanszé-kén lett gyakornok, majd tanársegéd.1968-ban bányavillamossági szak-mérnöki diplomát szerzett. 1968-69-ben 10 hónapos DAAD ösztöndíjas

tanulmányúton vett részt a Clausthali Mûszaki Egyetemen.1972-ben mûszaki doktori címet szerzett.

Az NME Bányagéptani Tanszékén adjunktusként résztvett a tanszék által oktatott tantárgyak gyakorlatainak vezeté-sében, illetve egyes tantárgyak önálló elõadásában. Kutatásaielsõsorban a bányászati szállítóberendezések, ezen belül agumihevederes szállítószalagok, a függõleges aknai szállító-gépek különbözõ kérdéseire irányultak.

1996-ban, részben korábbi tudományos tevékenységealapján PhD fokozatot szerzett. 1997-ben egyetemi docensikinevezést kapott. 2001-tõl 2005-ig, nyugdíjazásáig aMEGeo-technikai Berendezések Tanszék vezetõje volt. Vezetése alatta tanszék aktívan bekapcsolódott a Mátrai Erõmû Rt. retrofitfeladataiba, a külfejtési nagygépek: nagykotrók és gumi-hevederes szalagpályák teljesítménynövelõ tervezési munká-latait vállalva.

Aktívan részt vesz a Bányagépészet aMûszaki FejlõdésértAlapítvány tevékenységében. Fontosabb kitüntetései: Okta-tásügy Kiváló Dolgozója (2 alkalommal), a Miskolci EgyetemÉrdemes Oktatója.

Tiszteletdiplomák átadása Sopronban

A Nyugat-magyarországi Egyetem /NyME/ ErdõmérnökiKarának ünnepélyes tanévnyitó, nyilvános kari tanácsülésénvehették át az 1953-ban, a Bányamérnöki Karon végzettekgyémántoklevelüket.

Az ünnepségsorozat délelõtt fogadással kezdõdött, aholprof. dr. Lakatos Ferenc dékán részletes tájékoztatást adott aNyME többirányú oktatásáról, helyzetérõl. Utána a földszintiaulában koszorúzással emlékeztünk az egyetem hõsi halottai-ra, ahol a Bányamérnöki Karon végzettek nevében HajnalTivadar aranydiplomás bányamérnök, az évfolyam doyenje iskoszorút helyezett el.



A fõ ünnepség délután az elnökség zászlós bevonulásávalkezdõdött, mely után a megjelenteket prof. dr. Faragó Sándor,a NyME rektora és prof. dr. Kékesi Tamás, a Miskolci Egyetem(ME) rektor-helyettese köszöntötte. Az elnökségben helyetfoglalt prof. dr. Szûcs Péter, a MEMûszaki földtudományi Ka-rának és prof. dr. Gácsi Zoltán, a MEMûszaki Anyagtudomá-nyi Karának dékánja is.

A Bányamérnöki Karon végzettek tiszteletdiplomáját dr.Kékesi Tamás és dr. Szûcs Péter adták át a Miskolci Egyetemáltal 2013-ban jubileumi diplomában részesítettek szakmaiéletrajzát tartalmazó kiadvánnyal együtt.

A Bányamérnöki Karon végzettek nevében Széles Lajosgyémántdiplomás geológusmérnök köszöntemeg az ünnepsé-gen való részvétel lehetõségét és emlékezett a Kollégák elérteredményeire:

Jó szerencsét a bányásznak, a kohásznak és üdv az erdész-nek! Mélyen tisztelt Rektor urak, Dékán urak, Professzor urak éskedves, régen látott erdész és geofizikus Kollégák!

Az 1949-ben aMiskolci Egyetemen kezdett és 60 évvel ezelõtta Soproni Egyetemen diplomát szerzett, a ma jelenlévõ bánya-,geológus- és olajmérnökök nevében köszönetet mondok a Mis-kolci Egyetem vezetõinek a hozzájárulásért, a Soproni Egyetemvezetõinek pedig, hogy egy napra visszafogadtak bennünket, s ígya Hûség Városában vehettük át tiszteletdiplománkat.

1953-ban a Bányamérnöki Karon 49-en végeztünk, ma13-an élünk, 12-en kaptunk gyémántoklevelet, melyet személye-sen 9-en vehettünk át. A 49 fõ tudományos és szakmai eredmé-nyeirõl szeretnék beszámolni.

A tudományosnak minõsíthetõk között volt egy tanársegé-dünk (még itt Sopronban) és egy adjunktusunk (aMiskolci Egye-temen). Egy Kolléga mûszaki kandidátusi, egy pedig mûszakidoktori címet nyert, többen egyetemi doktori fokozatot, valamintmásodik diplomát is szereztek. Szakmai eredményként sorolha-tók az aknaüzemi, vállalati, tröszti fõmérnöki és igazgatói beosz-tások, vállalati vezérigazgatói, fõgeológusi címek, minisztériumiszintû kinevezések. Ezen kívül többen is kaptak külországi meg-hívásokat.

Fentiek alapján úgy vélhetjük, hogy eredményesen mûköd-tünk közre a szén-, a bauxit-, és az olajbányászat különbözõ terü-

letein. Vagy másképpen fogalmazva, a meghívóban szereplõBenjamin Franklintól vett �Mottóra� hivatkozva mondhatjuk:(talán) nem volt rosszul fizetõ befektetés a tanításunkra fordítottberuházás.

De kiknek is köszönhetõk a fentebb felsorolt, elismerésreméltó eredmények? Szerintünk és elsõsorban a tudományos ésszakmai alapokat nyújtó egykori Professzorainknak; Miskolcon:Borbély, Doktorits, Milasovszki, Petrich, Pojják, Sályi, Szarvas,Szádecky-Kardoss és Terplán; Sopronban: Adamovich, Bogsch,Boldizsár, Esztó, Faller, Falk, Gyulay, Horusitzky, Kántás, Richter,Simonyi, Szilas, Tarján, Tárczy-Hornoch, Vendel és Zambó pro-fesszor uraknak.

Tisztelt Rektor Urak, Dékán Urak, Professzor Urak! Befeje-zésül mindkét Alma Máterünknek és jelen Professzoraiknak aGaudeamus igitur két sorával köszönjük a megtisztelõ jubileumiünnepséget, és kívánunk további sikeres diák-nevelést is!

Vivat Academia! Vivant Professores! Jó szerencsét!Az ünnepségen került sor a jubiláló erdõmérnökök tiszte-

letdiplomáinak átadására is: 4 fõ rubin, 6 fõ vas-, 26 fõ gyé-mánt, 40 fõ aranyoklevélben részesült. Ugyancsak itt adták átdr. Szõke László vasokleveles kohómérnöknek a rubinokle-velet.

Eskütételük után dr. Lakatos Ferenc dékán 150 fõ elsõéveshallgatót fogadott egyetemi polgárrá.

Széles Lajos

Oroszország már második nukleáris erõmûvet építIránban

Oroszország a közeli napokban írta alámegállapodását aziráni külügyminiszterrel amásodik nukleáris erõmû építésére,tájékoztatta a hírügynökséget Ali Akbar Salehi, a távozó kül-ügyminiszter.UPI/12 August 2013 Dr. Horn János

Megkezdték a legnagyobb lengyelországigáz- és olajfúrást

A Lubuskie vajdasági tartományban Lubiatów-Miedzychód-Grotów (LMG) gáz- és kõolajkitermelõ fúrásokmegkezdõdtek. Ez a feltárási munka a legkorszerûbb, amelyetvalaha is végzett a PGNiG, a legnagyobb lengyelországi olaj-és gázfeltáró vállalat. Az alkalmazott berendezések és techno-lógiák a legkifinomultabbak és legbonyolultabbak közétartoznak Európában, jelképezve Lengyelország energiaiparifüggetlenségi törekvéseit � idézte Donald Tusk miniszterel-nöknek a fúrások megkezdésekor tartott helyszíni beszédét aLengyel Tájékoztatási és Külföldi Befektetési Ügynökség(PAIiIZ) hírlevele. A feltárásra váró készletek itt a legna-

gyobbak Lengyelországban. Kezdetben elõre láthatóan 100millió m3 földgázt és 300 ezer tonna nyersolajat termelnek ittki évente. A beruházás 1,7 milliárd dollárba kerül, és 100embernek biztosít munkát.Poloniapress 2013. augusztus 1. KF

Lengyelország és az EU

Lengyelország és Nagy-Britannia konstruktív vitát akar apalagázról az Európai Unióban. Ezt Piotr Woz

,niak környezet-

védelmi miniszterhelyettes közölte Owen Paterson brit állam-titkárral, aki a környezetvédelmet, az élelmiszereket és a vi-dékfejlesztését felügyeli. Az államtitkárral együtt látogattákmeg a PGNiG egyik feltárási területét. �Nagy-Britannia épp-úgy biztos benne, mint Lengyelország, hogy a palagázkészle-teket az ország energia-mixjében kell felhasználni� � idézteWoz

,niak kijelentését a Warsaw Business Journal. A lengyel

politikus figyelmeztetett: a vita az EU-ban egyoldalúvá vált, ésa palagáz kitermelést ellenzõk többségben vannak. Patersonrámutatott: a palagázkitermelés kulcskérdése a környezet vé-delme.Poloniapress 2013. augusztus 7. KF


GyászjelentésDr. Dósa Zoltán okl. bányamérnök 2013. július 14-én életének 77. évében Várpalotán elhunyt.Bakos Gábor okl. bányamérnök 2013. augusztus 1-jén életének 81. évében Rudabányán elhunyt.Pelczer Kálmán okl. gépészmérnök (Borsod) 2013. augusztus 4-én életének 80. évében elhunyt.Herczeg Pál okl. bányamérnök 2013. szeptember 28-án, életének 53. évében Miskolcon elhunyt.Csabay Ákos okl. gépészmérnök 2013. november 2-án életének 90. évében Budapesten elhunyt.Flórián Gusztáv okl. bányagépészmérnök, okl. bányaipari gazdasági mérnök 2013. november 10-én

életének 89. évében Gyöngyösön elhunyt.Dr. Pethõ Szilveszter okl. bányamérnök, nyugalmazott egyetemi tanár, az OMBKE tiszteleti tagja

2013. november 20-án, életének 90. évében Miskolcon elhunyt.Tóka Jenõ okl. bányamérnök 2013. november 22-én, életének 84. évében Budapesten elhunyt.(Tagtársaink életútjáról késõbbi lapszámunkban fogunk megemlékezni.)

Életének 88. évében, 2013. április 15-én elhunyt dr. Bárdossy György okl. geológus, geokémikus, a Magyar Tudo-mányos Akadémia Földtudományok Osztályának rendes tagja. A bauxitkutatás neves tudósa a karsztbauxit és a la-

terit elõfordulásával és keletkezésével foglalkozott, emellett a radioaktív hulladékokelhelyezési lehetõségeit is vizsgálta, és úttörõ szerepet töltött be a matematikai mód-szerek földtudományi területen történõ bevezetésében, alkalmazásában.

Bárdossy György Szombathelyen született 1925. november 17-én. 1943-ban érett-ségizett Kõszegen, majd sorkatonaként részt vett a második világháborúban, ezt kö-vetõen szovjet hadifogságba került. Hazatérése után 1947-ben beiratkozott a PázmányPéter Tudományegyetem (1950-tõl Eötvös Loránd Tudományegyetem) geológia sza-kára. Itt szerzett geológus diplomát 1951-ben.

Már egyetemi hallgatóként a Magyar-Szovjet Bauxit Alumínium Rt. (Maszobal)geológusaként kezdett el dolgozni, késõbb fõgeológusi beosztásba került. 1957-ben aMagyar Állami Földtani Intézet laborvezetõje lett. Itt 1963-ig dolgozott, ezt követõenaz MTA Geokémiai Kutatólaboratóriumában (késõbb MTA Geodéziai és GeokémiaiKutatóintézet) dolgozott tudományos fõmunkatársi beosztásban. 1974-ben az Alumí-niumipari Tervezõ és Kutató Intézet (Aluterv-FKI) tudományos tanácsadója lett, majd

1978-tól 1985-ös nyugdíjba vonulásáig aMagyar Alumíniumipari Tröszt (Hungalu) kutatójaként, majd fõgeológusa-ként tevékenykedett.

1965-ben a Sorbonne-on, illetve 1985-ben a toulousi egyetemen töltött fél évet vendégprofesszorként és a fran-cia kormánymeghívására különbözõ egyetemeken tartott elõadásokat. 1991-ben az Eötvös Loránd Tudományegye-tem rendkívüli egyetemi tanárává avatta.

1966-ban védte meg a földtudományok kandidátusi, 1974-ben akadémiai doktori értekezését. AzMTAFöldtaniTudományos Bizottságának, a Geokémiai, Ásvány- és Kõzettani Tudományos Bizottságnak, valamint a HidrológiaiTudományos Bizottságnak lett tagja. Egy idõben a Kutatásértékelési, illetve a Doktori Tanács földtani szakbizottsá-gának is tagja volt. 1993-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ, 1998-ban pedig rendestagjává. 1991-ben a Horvát Tudományos Akadémia felvette tagjai sorába.

Akadémiai tisztségei mellett 1978 és 1988 között a Nemzetközi Bauxit-Alumínium Bizottság (ICSOBA), 1985-1986-ban a Franciaországi Geológiai Társaság alelnöke volt, utóbbinak késõbb tiszteletbeli tagja lett. A Szerb Geo-lógiai Társaság tiszteletbeli, illetve 2009-tõl a NemzetköziMatematikai Földtudományok Társasága tudományos ta-nácsa tagja. 1992-2011 között a Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Kht. Szakértõi Bizottságának tagja, 2006-ban be-került a Magyar Atomenergia Hivatal tudományos tanácsába is, ahol 2012-ig töltött be feladatot.

A Magyarhoni Földtani Társulat tiszteleti tagja volt, az OMBKE-nek 1996-ban lett a tagja.Fõ kutatási területe a bauxittal volt kapcsolatos: a karsztbauxit és a laterit elõfordulásait és keletkezését kutat-

ta. Ezen kívül foglalkozott paleoklimatológiai (õs-éghajlattani) kérdésekkel, illetve a radioaktív anyagok elhelyezé-sének problematikájával, geomatematikai módszerfejlesztéssel és kutatással. Nevéhez fûzõdik a lemeztektonika és

Dr. Bárdossy György(1925�2013)

Dr. Bárdossy György


a bauxitképzõdés szoros összefüggéseinek kimutatása, valamint a laterit és a bauxit paleoklimatológiai jelentõségé-nek leírása.

Bauxit szakértõként számos országban a helyszínen vizsgálta a bauxit elõfordulását, így Ausztráliában és Dél-Amerika több országában is. Számos röntgendiffrakciós fáziselemzést alkalmazott elõször a magyarországi geoló-giai kutatásokban, valamint több geo-matematikai módszert dolgozott ki, elsõsorban a különbözõ bizonytalanságokértékeléséhez. Az 1980-as évektõl kezdett el foglalkozni a radioaktív anyagok elhelyezésének problémás kérdései-vel és többmunkájában kínált megoldásokat a biztonságos elhelyezéshez. Szakmai sokoldalúságát jellemzik a fentie-ken túl a kõszén-összletek üledék-kõzettani vizsgálatai, valamint a világ kõolaj- és földgázkészleteihez kapcsolódókutatások terén elért eredményei.

Több mint 230 tudományos publikáció szerzõje vagy társszerzõje, ebbõl több mint 50 jelent meg külföldi szakfo-lyóiratokban. 5 könyve jelent meg magyar, angol, orosz, illetve kínai nyelven, illetve három monográfiája magyar ésangol nyelven. Közleményeit elsõsorban magyar, angol és francia nyelven publikálta. Élete utolsó évtizedeiben iscsodálatosan aktív maradt, még halála elõtt is dolgozott a negyedik bauxitos kismonográfiáján.

Legfontosabb kitüntetései: Szabó József-érem (1980), Eötvös Loránd-díj (1983), ICSOBA Aranyérem (1988),Széchenyi-díj � A bauxitföldtan és a geokémia területén végzett több évtizedes nemzetközileg is úttörõ kutatómun-kája és kiemelkedõ jelentõségû kézikönyvei megalkotása elismeréseként (1997), a Magyar Fuzzy Társaság Nagydíja(2005), aMagyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje (2006), a Budapesti Mûszaki Fõiskola díszpolgára (2009),Akadémiai Aranyérem (2012) � A bauxit terepi és laboratóriumi vizsgálatához, kutatásához való hozzájárulásáért,továbbá a matematikai módszerek széles körû geológiai alkalmazásáért.

Az elhunytról gyászmisén emlékeztek meg 2013. május 9-én a Budapest Felsõ-vízivárosi Szent Anna Plébánia-templomban, temetése 2013. május 10-én volt a Fiumei úti Nemzeti Sírkert akadémiai parcellájában. A temetésénszámos tisztelõje, volt munkatársa vett részt.www.mta.hu PT

A magyar bányászatot és geológiát ismét súlyos veszteség érte. Hihetetlen és nehéz kimondani, leírni, hogy ki-emelkedõ emberi, szakmai kvalitású kollégánk és barátunk, Érdi-Krausz Gábor 75 éves korában meghalt, többé

nincs köztünk.Budapesten született, 1938-ban. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen végzett

geológusként. Pályája 36 éven keresztül összefonódott az uránbányászattal, annakkezdeti idõszakától a fellendülésen át az 1997-es bányabezárásig. 1961-1979 közöttvégigjárta a szakmai lépcsõket a pécsi uránbányáknál: szerkesztõ geológus, körletgeo-lógus, fõgeológusi feladatokat betöltve. Sokoldalúságának és szervezõképességénekköszönhetõen a Mecseki Ércbányászati Vállalat (MÉV) szervezési és számítástechni-kai osztályának vezetõje, majd a bezárásig a Mecsekurán Kft. vállalkozási igazgatójalett.

1998 januárjától haláláig a Geo-Faber Mûszaki Vállalkozó Rt. fõgeológusaként,mûszaki tanácsadójaként tevékenykedett.

Egyetemi tanulmányainak kezdetétõl tagja volt a Magyarhoni Földtani Társulat-nak, 1978-tól az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek. Két ciklu-

son keresztül töltötte be a Magyarhoni Földtani Társulat Dél-dunántúli Területi Szervezetének elnöki posztját. AMagyar Természettudományi Egyesületek Szövetségében évtizedekig aktívanmûködött, és két ciklusban volt elnök-ségi, illetve vezetõségi tag.

Széles körû szakmai tájékozottságának, kapcsolatteremtõ képességének és nyelvtudásának köszönhetõen állan-dó tagja volt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az OECD országok Nukleáris Energia Ügynökség urániumbizottságának, valamint alelnöke volt a két szervezet közös környezet-helyreállítási bizottságának.

1984-tõl a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség különbözõmunkaterületein is mûködött, az urániumbányászatés -feldolgozás kézikönyvének egyik szerzõje és szerkesztõjeként, az ásványvagyon-készletek kategorizálásának har-monizálásának és egységesítésének egyik kidolgozójaként. 2002-ben felkérték közel egy évre speciális irányítóimunkakör ellátására a bécsi székhelyû Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez, az uránbányászatot magába fog-laló fõgeológusi munkakörbe.

Több országban is � így Szlovéniában,Mongóliában, Algériában, Koreában, Vietnamban � tevékenykedett, mintgeológus szakértõ.

Érdi-Krausz Gábor(1938�2013)

Érdi-Krausz Gábor


Szomorúan fogadtuk a hírt Klein József, az Oroszlányi Szénbányák nyugalmazott osztályvezetõ helyettesénekhaláláról. Mezõberényben született 1942. április 6-án. 14 éves koráig szülõvárosában nevelkedett, szakmai életútját

megalapozó tanulmányait az oroszlányi vájáriskolában kezdte, ahol 1959-ben kapottvájár képesítést. 1959-tõl a tatabányai Péch Antal Bányaipari Aknászképzõ Techni-kum nappali tagozatán tanult és 1963-ban megszerezte a bányaipari technikusi képe-sítést. Töretlen szorgalma révén 1970-ben elvégezte a bányamentõ tanfolyamot, majd1976-ban általános felsõfokú munkaügyi, 1978-ban pedig munkavédelmi technikusioklevelet szerzett.

Elsõ munkahelye az Oroszlányi Szénbányák XIX-es aknaüzeme volt, ahol 1959nyarán segédvájárként dolgozott. A technikum elvégzése után is itt folytatta szakmaitevékenységét helyettesítõ aknászként, ami novemberben a sorkatonai behívó miattszakadt meg. A katonaságtól történt leszerelése után rövid ideig végzett XIX-es aknainapidíjas felügyeleti tevékenysége után 1966májusában, az akkor induló XXIII-as ak-naüzem állományába került, ahol frontaknász, majd szakszervezeti vezetõ volt.

1976 szeptemberétõl 1980 szeptemberéig az Oroszlány Városi Tanács Ingatlanke-zelõ Vállalatának mûszaki tanácsadója, majd igazgatója volt. Ezt követõen ismét visz-

szatért az Oroszlányi Szénbányákhoz, ahol az igazgatóság szociálpolitikai ügyekkel foglalkozó részlegének volt azosztályvezetõ helyettese 1988-ig. Késõbb � amíg az egészségi állapota megengedte � építõipari kisvállalkozásbanvolt társtulajdonos és a tényleges munkavégzésben közremûködõ.

Az OMBKE-nek 1983 óta volt elõbb érdeklõdõ, majd egyre inkább aktív tagja. A munkahelyi, lakóhelyi és másközösségekért � különösen az egykor volt Oroszlányi Bányász Sportkör Súlyemelõ Szakosztályának egyik vezetõje-ként � mindig tenni akaró és sokat is tevõ, pénzét és idejét a közösségért soha nem sajnáló kollégánk a szakmai ésközösségi tevékenysége elismeréseként egyebek között Kiváló Dolgozó és Bányász Szolgálati Érdemérem bronz fo-kozat kitüntetésekben részesült. 1967 óta az Oroszlánnyal szomszédos Kecskéden lakott.

Évek óta türelemmel viselt súlyos betegsége után, 2013. július 10-én hunyt el a tatabányai Szent Borbála kórház-ban. A temetése július 18-án volt polgári szertartás szerint a kecskédi temetõben.

Dr. Magyar György � Gyõrfi Géza

Klein József(1942�2013)

Klein József

Az 1980-as évek végén az uránércbányászat továbbélési lehetõségeinek kidolgozásában fontos szerepe volt.Vezetõ szerepet vállalt a Mecsekurán Kft. megalakításában, az urántermelés � sajnos 1997-ben mégis kényszerûenbefejezõdõ � folytatásában. Tevékenységét igazolják a külföldi befektetõk által szorgalmazott, jelenleg újraéledõurántermelési törekvések.

Utolsó munkahelyén, a Geo-Faber Zrt.-nél segítette az újonnan megalakult cég indulását, szervezetének kiala-kítását. Megtervezte a cég arculatát, megszervezte széleskörû szakmai bevezetését. Nyelvismerete megkönnyítettea nemzetközi kapcsolatok kiépítését. Megszervezte, és irányította a Geo-Faber Zrt. geológiai jellegû munkálatait,kialakította és irányította a cég ISOminõségbiztosítási rendszerét. Kiemelkedõ szerepet játszott a speciális tapaszta-latot és gyakorlatot igénylõ munkák irányításában, mint a pécsi sérülékeny vízbázisok védelme és biztonságba he-lyezése, ill. a MOL részére készített, a cseppfolyósított PB-gáz föld alatti tárolásának lehetõségeirõl.

Az utóbbi években aNemzeti RadioaktívHulladéktároló kivitelezése, valamint aGyöngyösoroszi Ércbánya vég-leges bezárása területén végzett nélkülözhetetlen tevékenységet.

Közel 40 publikációja jelent meg elsõsorban az uránérc-elõfordulás és uránbányászat szakmai, gazdaságossági,készletszámítási területén, valamint a magyarországi radioaktív hulladékok elhelyezésének témaköreiben. Ezen belülközremûködött az 1982-ben a MÉV által készített szakmai tanulmányban, amelyben elõször javasolták a Bodai For-mációnak a radioaktív hulladékok elhelyezésére történõ kutatását. Ennek munkálatai napjainkban kezdõdnek újra.

Szakmai területen végzett munkássága mellett a szûkebb pátriájává vált Pécs városa és környezetének történel-mével, jelenlegi problémáival, fejlõdési lehetõségeivel elkötelezetten foglalkozott, a sajtóban és különbözõ fórumo-kon egyaránt. Közéleti, ezen belül irodalmi tevékenységében is érvényesült széleskörû tudása, kreativitása. A �Rég-volt világ� címû kötetében lévõ �kis történetekben� bölcs derûvel idézte fel ifjúkorát, pályakezdését, amely egybe-esik az ötvenes-hatvanas évekkel és a magyar bányászat egyik különleges fejezetével.

Kiváló kapcsolatteremtõ képességû, világlátott, mûvelt, az életet a maga teljességében élõ és élvezõ, szinte rene-szánsz személyiség, nyitott, nagylelkû, segítõkész társasági ember, nagy tudású kolléga és feledhetetlen jó barát volt.

Hiányozni fog, emlékét fájó szívvel õrizzük.Hámos Gábor


Hosszantartó, türelemmel viselt betegség után, 80 éves korában 2013. május 16-án elhunyt Villányi Ernõ föld-mérõ üzemmérnök

1933. február 5-én Dorogon született. Elemi iskoláit Dorogon végezte, majd Esz-tergomban érettségizett. Ifjúkori betegsége miatt egyetemi tanulmányait meg kellettszakítania és csak késõbb szerzett oklevelet, mint földmérõ üzemmérnök.

A Dorogi Szénbányák alkalmazásában dolgozott egészen 1989-ben bekövetkezettnyugdíjazásáig. Elsõ munkahelye a központi mérnökségen volt. Korán felhívta magá-ra a figyelmet precíz, megbízható, szorgalmas munkájával. Késõbb a vállalat központ-ból üzemi mérnökségre került. Mérnökségi munkát végzett a VI-os, VIII-as, XXI-esaknákon, majd 1965 évtõl a Dorogi Bányaüzem mérnökség vezetõjének nevezték ki.Részt vett a Lencsehegy I és Lencsehegy II bányák üzemeltetési tervének kidolgozá-sában.

Szorgalmas, ötletekkel teli szakmai munkájáról közvetlen fõmérnökei is nagy elis-meréssel adóztak.Munkája elismeréseként számos kitüntetésben részesült.Megkaptaa Bányász Szolgálati Érdemérem bronz, ezüst, arany és gyémánt fokozatát. Kiválódolgozó kitüntetésben részesült három alkalommal. Kiváló Munkáért díjat kapott

1981. és 1988. évben.1964. évtõl az OMBKE tagja. Szerette a bányász szakmát. Aktív részvevõje volt az OMBKE rendezvényeinek.

Közvetlen munkatársai szerették és tisztelték. Érzelmekben gazdag, a mûvészetek iránt is érdeklõ ember volt. Nagylelkesedéssel és jó ízléssel rendezte be Esztergomban felépült lakását, ami nyugdíjas éveire megfelelõ biztonságotés nyugalmat nyújtott számára.

Temetése 2013. május 31-én római katolikus szertartás szerint volt a dorogi temetõben. Búcsúztak tõle fiai, test-vére, öt unokája, kollegái és nagyszámú tisztelõje. Hamvait a Bányászhimnusz hangjai mellett helyezték el végsõnyughelyére.

Nyugodjon békében! Utolsó Jó szerencsét!Sziklai Ede

Villányi Ernõ(1933�2013)

Villányi Ernõ

Amagyar bányásztársadalom szomorúan értesült arról, hogy 2013. augusztus 20-án életének 88. évében elhunytdr. Tamásy István gyémántokleveles bányamérnök, az OMBKE tiszteleti tagja, aki hosszú éveken át a magyar szén-

bányászat mûszaki vezetõje volt.Dr. Tamásy István 1925. október 12-én született Zalaegerszegen. Mint életérõl szó-

ló visszaemlékezésében írta: �Itt nevelkedtem az akkori idõk hazafias, nemzeti és ke-resztény szellemiségében; a családom, az iskolám, a cserkészet, kisvárosi környezetmindezeket kitörölhetetlenül plántálták belém�. 1944-ben Zalaegerszegen érettségi-zett és kezdte meg egyetemi tanulmányait Sopronban a Magyar Királyi József NádorMûszaki és Gazdaság Tudomány Egyetem Bánya- és Kohómérnöki Karán, mely ta-nulmányokat a háborúmegszakította. Két év katonaság és amerikai fogság után 1946-ban kezdhette újra tanulmányait.

Abszolválás után 1950. július elején állt munkába Pécsett a Széchenyi aknán me-zõmérnökként, majd október elején kitûnõ végszigorlattal lett okleveles bányamér-nök. Ezután áthelyezték a Vasas Bányaüzembe. Itt kezdte el megismerni és megtanul-ni a mecseki bányászkodás rejtelmeit. Ezt kiválóan tanulta meg, hiszen Tamásy Istvána liász bányászkodás legkiválóbbja volt, nem csak hazai viszonylatban. 1955-benVasas-

ról áthelyezték a pécsi trösztigazgatóságra, ahol 1956-tól a Pécsi Szénbányászati Tröszt fõmérnöke volt.1962-ben Budapestre helyezték a Nehézipari Minisztérium szénbányászati fõosztályára fõosztályvezetõ helyet-

tesnek. 1968-ban a megalakult Egyesült Magyar Szénbányák (EMSZ) elnöke, 1974-ben a Magyar SzénbányászatiTröszt mûszaki vezérigazgató-helyettese, 1980-ban a Szénbányászati Koordinációs Központ mûszaki elnökhelyette-se, 1983-ban a Bányászati Egyesülés vezérigazgatója az 1987. évi nyugdíjazásáig.

1973-ban védte meg �Az üzemkoncentráció, a gázkitörés veszély és a gázfejlõdés kölcsönhatásai a pécsi szénbá-

Dr. Tamásy István(1925�2013)

Dr. Tamássy István


Szomorúan vettük a hírt, hogy barátunk, kollégánk Tóbiás István hosszú idõn át tartó türelmesen viselt súlyosbetegségben 2013. június 20-án elhunyt.

1940. május 13-án született Bánhidán. Itt járt Katolikus Általános Iskolába, majdipari tanulóként villanyszerelõ szakmát tanult Tatán. A tanulást nem hagyta abba, be-iratkozott a PéchAntal Villamosenergia-ipari Technikum levelezõ tagozatára és 1964-ben technikusi oklevelet szerzett. Elsõ munkahelye a Bánhidai KTSZ volt, majd aTatabányai Szénbányák Vállalathoz került.

1964-ben az épülõ és feltárás alatt álló XV/c aknára jelentkezett, ahol villanysze-relõ, majd csoportvezetõ és késõbb mûvezetõként dolgozott. 1965-ben megindult atermelés a bányaüzemben, mely az évek során Tatabánya legkorszerûbb üzeme lett.Jól képzett szakemberekre volt szükség. Tóbiás István mindent megtett azért, hogymegfelelõ tudással az üzem rendelkezésére álljon. Szakmájához tovább képezte ma-gát, több kiegészítõ szakvizsgát tett.

A Nagyegyházi Bányaüzem, ahová 1981-ben került, már termelõ bánya volt, a fej-lesztése tovább folytatódott és sok jó szakemberre volt szükség. Egy jól összeszokottvillanyszerelõ csapattal együtt helyezték át és a villamos elõkészítõ részleg vezetõje

lett. Feladatát itt is, mint mindig, lelkiismeretesen végezte.Munkáját az évek során kitüntetésekkel ismerték el. 1971-ben a Bányászat Kiváló Dolgozója lett, a Bányász

Szolgálati Érdemérem bronz, ezüst, arany és gyémánt fokozatát, a Kiváló Újító bronz fokozatát is kiérdemelte. AKiváló Dolgozó kitüntetést hat esetben kapta meg. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 1982-ben KiválóMunkájáért, 1985-ben Kiváló Társadalmi Munkájáért kitüntetést adományozott részére.

Társadalmi munkát is szívesen végzett. A Tatabánya Szabadtéri Bányászati Múzeum indítási munkáiban résztvett és késõbb is szívesen segített. A tatabányai bányász közösségben tett több éves munkájáért 2013-ban RanzingerVince-díjjal tüntették ki. Nagyon szerette a sportot, több sportágat megpróbált, de a szerelme a tenisz volt, amit be-tegen sem hagyott abba. Õ volt a Tatabányai Bányász Tömegsport Bizottság elnöke, az emlékversenyek szervezõje.Munkáját Kiváló sportmunkáért díjjal ismerték el.

1989-ben nyugállománybament, de ekkor is rendszeresenmegszervezte a baráti találkozókat. Népszerû volt, so-kan szerették, tisztelték. Jó közösségi és jó szakembertõl köszöntünk el.

Búcsúztatására 2013. június 27-én a tatabányai Bánhidai Temetõ ravatalozójánál a család, rokonok, sok barát,volt kolléga és ismerõs jelenlétében került sor. A búcsúbeszéd után elénekeltük az �Ímhol a föld alá megyünk� c.dalt és elkísértük utolsó útjára, a családi sírhelyre. A sírnál még közösen elénekeltük a Bányászhimnuszt, de az urnaelhelyezésekor már csendben emlékeztünk és kívántunk Neki utolsó Jó szerencsét!

Hencz Jenõ

Tóbiás István(1940�2013)

Tóbiás István

nyászatban� c. kandidátusi értekezését. Több tudományos szakmai tanulmány szerzõje, szakmai tudományos bizott-ságok vezetõje, a Magyar Tudományos Akadémia Bányászati Tudományos Bizottságának tagja volt.

Munkáját, szaktudását számtalan kitüntetéssel � többek között 1977-ben Eötvös Loránd-díjjal, 1985-ben Álla-mi Díjjal � ismerték el.

1952-tõl az OMBKE aktív tagja. 1963 és 1969 között a Bányászati Szakosztály elnöke volt. 1991-tõl 2004-ig tagjavolt a BKL Bányászat szerkesztõbizottságának. Egyesületi kitüntetései: Péch Antal-emlékérem (1967), OMBKEcentenáriumi érem (1992), Sóltz Vilmos-emlékérem (1992, 2002, 2012), Szent Borbála-emlékérem (1995). 1990-ben az OMBKE tiszteleti tagjának választották. Nyugdíjas korában, mint a budapesti helyi szervezet tagja � addig,amíg egészségi állapota megengedte � aktívan vett részt szakmai programjainkon. Nemzeti elkötelezettségét han-goztatva nyugdíjas éveiben is több kritikus szakmai írást jelentett meg a Lapunkban és amagyar bányászat, a nemzetsorsát figyelemmel kísérte haláláig. Életútját bemutató írásában azt írta: �Szorgalmas olvasója vagyok a sajtónak,lesem a bányászatról szóló híreket, közleményeket. Néha bizony bosszankodni kényszerülök�, de talán valamimégiscsak megmarad a küzdelmes, jobb sorsa érdemes magyar szénbányászatból.�

E helyrõl kell köszönetet mondanunk Anikónak, szeretett feleségének, aki az elmúlt évtizedben igen gondosanápolta Pista barátunkat, hogy nyugodt, biztonságos körülmények között élhesse életét, ahogy Pista írta �vele élemLeányfalu csendes, csak nyáron pezsgõ világában nyugdíjas éveimet�.

Dr. Tamásy István kérése szerint a temetésérõl jelen sorok írója tájékoztatta a szakmát, mivel a temetésre kíván-sága szerint szûk családi körben került sor. Tiszteletben tartva ezen kívánságát, kegyeletünket leróva errõl a helyrõlkívánunk az egyetemes magyar bányásztársadalom és egyesületünk tagsága nevében utolsó Jó szerencsét!

Dr. Horn János


2013. április 17-én, életének 84. évében hosszantartó betegség után, de mégis váratlanul elhunyt Zabányi Alajosgyémántokleveles bányamûvelõ-mérnök.

1929. október 8-án született a Baranya megyei Kisbattyánban. Az elemi iskola négy osztályát szülõfalujábanvégezte. 1940-tõl Pécsett az állami Széchenyi István Gimnáziumban tanult, 1948-ban itt érettségizett. Az érettségitkövetõen egyetemi tanulmányait a soproni Bánya-Kohó és Erdõmérnöki Kar Bányamérnöki Szakán kezdte meg,ahol 1952-ben kapta meg bányamûvelõ-mérnöki oklevelét. Az egyetem után a Nehézipari Minisztérium a DorogiSzénbányákhoz helyezte, ahol � 5 év megszakítással � 33 évig dolgozott különbözõ beosztásokban.

1953. február hónapban nevezték ki � alig féléves diplomával � mogyorósbányai üzemvezetõnek, a kinevezésegyúttal a felelõs mûszaki vezetõi feladatok ellátására is vonatkozott. Sokat tanult Mogyorósbányán a bánya dolgo-zóitól emberileg és szakmailag egyaránt.

1954. január 1-jével áthelyezték a Tokodaltárói Bányaüzemhez a XV-ös aknai folyamatban lévõ feltárásokirányítására és felügyeletére, ahol július 1-jével a bányaüzem megalakításával egyidejûleg kinevezték az üzem

Zabányi Alajos(1929�2013)

Megrendülten olvastuk a napilapban, hogy Pruzsinszki Miklós 75 éves korában, 2013. augusztus 27-én elhunyt,hamvait szûk családi körben eltemették.

1938. október 26-án született Bajnán, általános iskolai tanulmányait itt végezte,majd felvételt nyert a tatabányai Péch Antal Bányaipari Technikumba. Az utolsó koe-dukált osztályban koreai diákokkal együtt tanult, kollégiumban lakott.

Az 1950-es évek rendelkezései szerint a Technikum hallgatói jelentkezhettek fizi-kai munkára tanítási szünetben (hétköznap délutános és éjszakás mûszakharmadba,valamint hétvégén és nyáron). Pruzsinszki Miklós a Tatabányai Szénbányák � az 1950-es sújtólégrobbanás után munkaerõhiánnyal küzdõ � XII. bányaüzemébe nyert felvé-telt. Mindenféle fizikai munkát végzett, majd a harmadik évfolyam után segédaknász,három hónap után aknászi megbízatást kapott. A negyedik évfolyamot a dolgozók estitagozatán fejezte be és 1958-ban bányaipari � bányamûvelõ tagozatos � technikusi ok-levelet kapott.

A középiskolában ismerkedett meg késõbbi feleségével, Erdõsi Jankával. 1957-ben megnõsült. Egy leánya, majd két unokája és egy dédunokája született.

1963-ban felvételt nyert a Miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem BányamérnökiKar levelezõ tagozatára. 1968-ban kapta meg bányamérnöki oklevelét, ekkor aknászi beosztásából felmentették ésa Tatabányai Szénbányák Vállalat Tervezõ Irodájában kapott munkát, mint tervezõ, késõbb vezetõ tervezõ, majdtervezési csoportvezetõ.

1985-tõl vállalati átszervezés során a Távlati Fejlesztési Fõosztályára került. A nagyegyházi V-1 akna 75 m3/percivóvíz bázis bányászati terveit készítette, a Zsigmond és aMány-I/a aknaüzemek beruházási munkáinak létesítményifõmérnöke volt. Mûszaki ellenõrként részt vett a Nagyegyházi és Mányi bányaüzemek vízelzáró gátjainaképítésénél. Lágy márgás kõzetben épített gátakkal a 40-45 m3/perc hozamú, 22-26 bar nyomású vizeket sikeresenelzárták.

1992. február 28-án nyugdíjba vonult, de a megkezdett zsámbéki aknaüzem beruházás tervezési munkáiraalakult team tevékenységében fizetés nélkül továbbra is részt vett. Sajnos ez az álom nem valósult meg, a tervek apáncélszekrényben maradtak.

A Tatabányai Bányák Vállalat felszámolásával kapcsolatos bányafelhagyási kötelezettségek felmérését végezteegyedi megbízás alapján. A Tatabányai SzénbányákVállalat Fa., késõbb az Észak-Dunántúli Bányavagyon Haszno-sító Rt. megbízása alapján a bányafelhagyási kötelezettségek tervezésével, mûszaki ellenõrzésével, valamint a bá-nyakárigények mûszaki véleményezésével foglalkozott 1994-tõl 2000-ig.

Többszörös kiváló dolgozó, valamint a Bányászati Szolgálati Érdemérem gyémánt fokozatának tulajdonosa.1969-tõl OMBKE tatabányai csoport aktív tagja.

Kollegák, volt munkatársak szomorúan emlékeznek a humoros, mindig vidám bányásztársukra, és mondanakutolsó Jó szerencsét!

Benyõcs Ferenc

Pruzsinszki Miklós(1938�2013)

Pruzsinszki Miklós


fõmérnökévé, ahol 1959. december 24-ig irányította a három (I., II., III.) bányamezõfeltárás tervezését, azok kivitelezését és egyúttal a 60-70 vagonos napi szénmennyiségkitermelését is.

1960. január 1-jével áthelyezték mûszaki fõelõadói beosztásba a bányavállalatmûszaki osztályára. Akkor még nem volt tervezõiroda, a mûszaki osztályon végezték atervezési feladatokat, bányamezõ feltárásokat stb.

1964. július 1-jétõl kinevezték mûszaki és gazdasági tanácsadónak (tanácsosnak) azOrszágos Bányamûszaki Fõfelügyelõség budapesti központjába. Munkakörébõladódóan országos felügyeleti feladatokat látott el, miközben elmélyítette az államigaz-gatás és a bányajog területén szerzett korábbi ismereteit. 5 éven keresztül járt napontaTokodaltáróról Budapestre dolgozni és közben gyakran és napokon keresztül tartottkomplex és célellenõrzéseket, vizsgálatokat az ország bányavállalatainál.

1970. január 1-jétõl a Dorogi Szénbányák bánya- és földmérési osztályának osztály-vezetõje. Munkakörében jól hasznosíthatta az OBF-nél szerzett szakmai és gyakorlati tapasztalatokat, különösen abányakártalanítás területén. Az osztály nagyon jó szakemberek egysége � közössége volt, így feladataikat sikeresen,jó eredményekkel végezték. Valószínûleg ez az osztály volt az elsõ az országban, amelyik bevezette a bányamérés-ben a lézersugár bányamérési használatát. E módszer alkalmazásával a Lencsehegyi Bánya kesztölci és dobogókõiúti aknarészeinek bányavágati összelyukasztása ± 3 cm pontossággal sikerült.

1990. január 3-án vonult nyugállományba, mivel azt megelõzõenmunkavégzés közben csípõízületi sérülést szen-vedett és mozgásában szinte teljesen korlátozottá vált.

Az OMBKE-nek még az egyetemen, 1951-ben lett a tagja. Az 50 éves tagság után 2001-ben, a 60 éves tagságután 2011-ben lett a Sóltz Vilmos-emlékérem tulajdonosa.

Munkáját, szakmai tevékenységét a Bányászati Szolgálati Érdemérem bronz (1962), ezüst (1973), arany (1983)és gyémánt (1987) fokozatával, többszörös Kiváló Dolgozó kitüntetéssel, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsaáltal adományozott Munka Érdemrend Bronz fokozata (1969) kitüntetéssel, valamint a Magyar NépköztársaságMinisztertanácsa által adományozott Kiváló Munkáért (1986) és Kiváló Bányász (1989) kitüntetéssel ismerték el.

Hamvait 2013. május 3-án a tokodi temetõ kolumbáriumában római katolikus szertartás szerint helyezték öröknyugalomba. Családja, rokonai, volt munkatársai, barátai, az OMBKE dorogi szervezetének tagjai, a bányász szak-szervezet megjelent képviselõi búcsúztak tõle. A ravatalozótól a saját koszorújukon kívül a család koszorúját is azOMBKE bányász díszegyenruhás tagjai vitték a kolumbáriumig, ahol fõhajtással mondtak utolsó Jó szerencsét!

Antal István

Zabányi Alajos

Szikszai Rózsa gyémántokleveles földmérõmérnökÁroktõn született 1926.május 8-án földmûveléssel foglalkozószülõk gyermekeként.

Elemi iskoláit Ároktõn végezte, majd középiskoláit magántanulóként 1945-47között a Miskolci Állami Polgári Leányiskolában, ill. 1947-49 között az Állami TóthPál Leánygimnáziumban folytatta. A középiskola után sikeresen felvételizett és a fel-sõfokú tanulmányait a Soproni Mûszaki Egyetem Földmérõmérnöki Karán folytatta1949-1953 között, és vált okleveles földmérõ mérnökké.

Az egyetem elvégzése utánTatabányára került aTatabányai Szénbányászati Trösztbe,ahol föld- és bányamérõként dolgozott 1957-ig. Feladatát képezte a külszíni és földalatti geodéziai, bányamérõi munkák elvégzése, a palahányók felmérése, valamint azüzemi térképek vágathajtási és frontfejtési állapotainak havonkénti ellenõrzése.

1957 második felében került át az Oroszlányi Szénbányákhoz, ahol a BányamérésiOsztályon dolgozott mûszaki fõelõadó beosztásban 1968-ig, amely során szerteágazószakmai feladatokat végzett: IV. rendû háromszögelési háló létesítése, meglévõ felsõ-rendû pontok ellenõrzése; a létesítendõ 5 új bányaüzem külszíni és föld alatti mérésifeladatai az akna helyének kitûzésétõl az aknatorony beállításáig; akna függélyezés,

lejtõsaknában sokszögelés; függõleges aknák vezérléc-vizsgálataiban részvétel; bányavágatokban konvergencia mé-rés; külszínen talajsüllyedés vizsgálat; üzemi vándortérképek ellenõrzése; vágathajtási, frontfejtési adatok összesíté-

Bérces Józsefnészül. Szikszai Rózsa

(1926�2013)

Bérces Józsefnészül.: Szikszai Rózsa


se és a Terv Osztállyal való egyeztetése; kutatófúrások kitûzése, bemérése; vágatállapot felmérési adatok összesítésea Kerületi Bányamûszaki Felügyelõség részére.

Szakmai tevékenységét 1968-ban ismét a Tatabányai Szénbányáknál folytatta a Dokumentációs Osztályon, fõelõ-adóként. E munkakörben intézte a szakmához kapcsolódómûszaki folyóiratcikkek felkutatását, német nyelvrõl for-dítását, címfordítását a vállalat belsõ használatára, továbbá egyes kapcsolódó nyomdai ügyeket.

1969-1971 között munkája mellett végezte el a Magyar Külkereskedelmi Fõiskolán a reklám propaganda szakotés lett okleveles propagandista. A sikeres vizsgát követõen a Vállalat akkori Propaganda Szerkesztõségén kamatoz-tatta tudását és végezte a vállalat által gyártott víztisztító berendezések propagálását 1974-ig. Ez a tevékenység ma-gába foglalta a berendezésmûködésénekmegismerésén túl a prospektusok készítéséhez az anyaggyûjtést, a referen-ciák fotózását és a szöveges összeállítást; a prospektusok nyomdakész elõkészítését; a nemzetközi vásárokra � bel-és külföldön (Budapest, Brno) � a területbiztosítást, a kiállítás szervezését és kivitelezését; a sajtótájékoztatók meg-szervezését, valamint a hirdetések lebonyolítását.

A vállalati éveket 1974-1981 között a szintén tatabányai székhelyû Magyar Szénbányászati Tröszt BányamérésiOsztálya követte nyugdíjazásáig (1981. április 30.), ahol az ország bányamérõ szolgálatának ellenõrzése (külszínenés a bányákban); a geodéziai mûszerek nyilvántartása, beszerzésükben segítségnyújtás; az ország szénbánya üzemei-nek, vállalati központjainak egy nagyméretû központi fali térképen való ábrázolása; az egyes bányavállalatok ván-dortérképeinek üzemenkénti helyszíni ellenõrzése, valamint a vágathajtási, frontfejtési adatok havonta történõ or-szágos szintû összesítése volt a feladata.

Kiemelkedõ tevékenységeként kell megemlíteni az 1966-67-ben a BKI részére végzett konvergencia méréseket.A nyugdíjas éveket sem töltötte tétlenül, mert 1982-1991 között a Tatabánya Városi Tanács Építésüzemeltetési

Osztályán geodéziai kitûzõként, majd 1991-1994 között a Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában fõtanácsos-ként dolgozott.

Szakmai tevékenységét számtalan elismerés, kitüntetés övezte, melyek közül a jelentõsebbek: Bányászat KiválóDolgozója (1966, 1977), Bányász Szolgálati Érdemérem �bronz� (1968) �ezüst� (1978), a Magyar NépköztársaságMinisztertanácsa Kiváló Munkáért (1981), Munka Érdemrend bronz fokozat (1983), valamint a Magyar Népköz-társaság Minisztertanácsa Kiváló Társadalmi Munkáért (1985).

Az OMBKE-nek 1962-tõl volt tagja, amely során aktívan vett részt az országos és a helyi szervezet rendezvé-nyein, sok esetben azok szervezésében is. Tulajdonosa a 40 és 50 éves tagságért Sóltz Vilmos-emlékérmeknek.

Szikszai Rózsa 2013. augusztus 30-án hunyt el Tatabányán. Hamvait 2013. szeptember 14-én a tatabányai Új-telepi temetõben, református szertartás szerint helyezték örök nyugalomra fia, unokái, rokonai, barátai és tisztelõikörében. Utolsó Jó szerencsét!

Bérces Tamás

Régi bányászcsalád gyermekeként látta meg a napvilágot Bánhidán, 1946-ban. Az általános iskolai évek után abudapesti Bem József Gimnáziumban érettségizett, majd a Bánki Donát Felsõfokú Technikumban 1969-ben szak-

technikusi, 1975-ben a Bánki Donát Gépipari Mûszaki Fõiskolán üzemmérnöki okle-velet szerzett.

1969 szeptemberétõl élete egyetlenmunkahelyén a Tatabányai Szénbányák TervezõIrodájában kezdett dolgozni szerkesztõként, 1972-tõl tervezõként. Az elsõ idõszakbana bányabeli szállítás, tárolás területén dolgozott. Tatabánya bányáiban láncpályákat,kötélvontatású vitlás- és siklópályákat, teher- és személyszállító gumihevederes szállí-tószalagokat tervezett. Ekkor jelentõs beruházások kezdõdtek a szektorban, melyek-ben komoly feladatokat vállalt: így közremûködött a pécsi, borsodi, tatabányai ésoroszlányi széndúsító mûvek és az eocén program tatabányai és oroszlányi tervezésé-ben és megvalósításában. Mint vezetõ tervezõ vett részt a tatabányai �finommosó� éstörökországi széniszap-víztelenítõ mûvek létrehozásában. A hetvenes évek végétõlérc- és ásványdúsítással kapcsolatos tervezési feladatokat végzett el. 1984-ben megbí-zást kapott az iroda gépészcsoportjának vezetésére. 1988-ban fõmérnökhelyettessénevezték ki. Tervezõi munkái között ekkor jelentmeg a kötélvontatású és dízelmozdo-

nyos függõ Sharf-pályák tervezése, majd részt vett az oroszlányi szérüzem tervezésében, csakúgy, mint a nagymá-nyoki brikettgyár és a tatabányai finommosó tervezésében és kivitelezésében. 1989 decemberében nevezték ki, mintfõmérnököt a tervezõ iroda vezetõjévé. 1990 és 1994 között a Tatabányai Tervezõ Iroda egyik igazgatóhelyettese,majd igazgatója volt. 1994-ben alapította meg a tervezési, fõvállalkozási és kivitelezési feladatokat ellátó TatabányaiTechnológiai Tervezõ Iroda Kft.-t (TATECH), melyet a szénbányák tervezõ irodája szellemi örökösének tekintett.

Jancsák Csaba(1946�2013)

Jancsák Csaba

A TATECH nemzetközi elismertségét jelzik a Lengyelországban, Moldáviában, Spanyolországban, Törökor-szágban és Ukrajnában vállalt feladatok. De a magas szintû szakmai minõségre utalnak az egykori hazai megrende-lések is, melyekkel hozzájárult a Ganz Ansaldo, a Transelektro, a BorsodChem, aMetalco, az Eurocast, a Beremen-di Cementgyár, a MOL, a Holcim és a DAM sikereihez.

Közösségi és társadalmi szerepet vállalt 1977-ben, amikor a hivatalos jelölttel szemben az iroda szakszervezetititkárának választották. Ezt a tisztséget 1984-ig töltötte be.

A bányászhagyományok ápolását mindig fontos küldetésének tartotta. E szerepvállalásának fontos eleme volta város fölött magasodó Ranzinger Vince-kilátónak elkeresztelt, XII/A jelû teherszállító aknatorony szállításának ésfelállításánakmegtervezése és kivitelezése 1980-ban. Ezt az emlékmûvet a két évvel korábban bekövetkezett súlyosbányabalesetben elhunyt huszonhat bányász és a befejezõ szakaszban lévõ tatabányai szénmûvelés emlékére emel-ték.

A játékos mérnöki fantázia eredményeként született meg 2003-2004-ben az elsõ magyarországi extrémsport-kö-télpálya, a máig egyedülálló élményt nyújtó Canopy a visegrádi hegygerincen. E tervezés és kivitelezés mérnöki szá-mításai egyik elemének egyszerûsített feladatát a Középiskolai Fizikai Lapokban is megjelentették, mint országosversenyfeladatot. A legutóbbi évtizedekben visszatért gyermekkora kedves sportjához az ökölvíváshoz, a TatabányaiBoksz Klub legnagyobb mecénásaként segítette az egyesületet.

Mérnöki ismereteit, szakmai tudását folyamatosan bõvítette, melyet a hivatás iránti alázat jellemzett. Az önkép-zés során szén-, érc-, ásvány-elõkészítés, szállítóberendezés, környezetszennyezést gátló berendezések gyártása ésüzemeltetése témakörökben mûszaki szakértõi jogosultságot, továbbá vízi létesítmények vezetõ-tervezõi jogosultsá-got, valamint külszíni üzemi vezetõi és bányászati szaktervezõi jogosultságot szerzett.

Példaképként és tanítómesterekként tekintett a tervezõ iroda korábbi vezetõire, kollégáit sokkal inkább barát-nak tartotta, mint beosztottnak. A tervezõmérnöki hivatás egybeforrott az életével, legendás kockás füzetei álmok,tervvázlatok és számítások sokaságát õrizték-õrzik. A kilencvenes évek elejétõl kezdõdõ gazdasági és ipari átalaku-lás során a mérnöki pálya iránt megjelenõ új kihívásokat férfias játéknak és nemes küzdelemnek tekintette, még ak-kor is, ha az igazi partnerek mellett sok esetben hiénák és sakálok között kellett továbbvinni a céget. Vezetõként amunkatársakért, a közösségért való felelõs kiállás volt gondolkodásának homlokterében � a prosperitás boldog év-tizedeiben és a gazdasági világválság keserû, küzdelmes éveiben egyaránt.

Pályájának részletei több újságcikkben, interjúban, videointerjúban jelentek meg. Tevékeny életútja során fele-sége, gyermekei, munkatársai és üzleti partnerei õszinte, becsületes, emberileg és szakmailag példaadó szakember-nek ismerték meg.

Búcsúzunk tõled, Csaba!OMBKE Tatabányai Helyi SzervezeteTATECH Kft. egykori munkatársai


Kibányászott �Lignitbûnök�(A Rákosi korszak egy bányamérnök perének anatómiája)

Az elsõ szó a recenzió írójától a köszönet. Köszönet aL�Harmattan kiadónak, amit több mint 35 évvel ezelõtt alapí-tottak Franciaországban. A kiadó azt a célt tûzte ki � amitmost is vall �, hogy lehetõséget biztosít minden tudományosmunka megismertetésére, amely rétegolvasói igények miattalacsony példányszámú és gyorsan utánnyomható publikálásttesz szükségessé. Ezt a sikerrel bevezetett digitális nyomtatásieljárás révén tudja megvalósítani. A párizsi és torinói után1999 õszén, majd 2011 decemberében Budapesten nyitottákmeg új üzleteiket.

A kiadó 2013 májusában jelentette meg Cserényi-Zsitnyányi Ildikó (1974) történész, az Állambiztonsági Szol-gálatok Történeti Levéltár, Tudományos Fõosztály, ElemzõOsztály tudományos kutatója 255 oldalas fenti címû doku-mentumkötetét, amely bemutatja, hogy hogyan válhattakegyes kiváló szakemberek a kommunista párt áldozataivá.

A könyv értékét emeli, hogy a szerkesztõ nem a változószempontok szerint szelektált forrásmaradékból, hanem � ésez nagyon ritka � in statu nascendi, bolygatatlan dokumentu-mokból dolgozott. A �bányászakták� néven ismerhetõ 42. kö-tet 13 letartóztatott közel 16.000 oldalas vizsgálati anyaga fel-

használásából készült a könyv, amelyben a Vargha Béla bá-nyamérnök nevével jelzett ügyben a fõ vádlott mellett a ma-gyar bányászat több szakembere ellen eljárást indított azÁVH Vizsgálati Fõosztálya. (E témában már több anyag ismegjelent, ezekrõl a szerkesztõminden esetben említést tesz, de eza könyv hézagpótlónak, hiánypótlónak is tekinthetõ és érdeme,hogy számtalan eredeti dokumentumot mutat be.)

Az iratanyag terjedelmébõl adódóan az egyik meghurcoltbányamérnököt kiemelve kívánja a kötet bemutatni azt a folya-matot, ahogyan politikai utasításramegszületett egy koncepció,elindult a nyomozás, a letartóztatás majd a vizsgálat, egészenaddig, amíg sokszori kísérlet ellenére véglegesen összeomlott avád. Dr. Káposztás Pált 1952. augusztus 6-án tartóztatta le azÁVH és több mint másfél éves vizsgálat során sem tudtákbíróság elé állítani, 1954. április 5-én szabadon engedték.Szabadulásakor egy titoktartási nyilatkozatot írattak alá vele,családja sem akkor, sem késõbb nem tudott meg semmit abörtönévekrõl. A koncepciós vád pillérei az alábbiak voltak:� külföldi tõkések által támogatott, a rendszer megváltoztatá-sára irányuló szándékos, szervezett szabotázs,

� az ötéves terv kétségbevonása,� a jobb szenek termelésének megakadályozása, hogy azok arendszerváltás után legyenek kitermelhetõk.

Folytatás a 108. oldalon.

Könyvismertetõ

A 145. évfolyam (2012) tartalomjegyzéke ..........................1/68A 146. évfolyam (2013) tartalomjegyzéke ....................5-6/104Az OMBKE Alapszabálya (2013. május 24-tõl)................4/64

15. EURÓPAI BÁNYÁSZ-KOHÁSZ TALÁLKOZÓKASSÁNAz OMBKE részvétele a találkozón....................................4/31Salgótarjániak a találkozón ..................................................4/32Tatabányai hagyományõrzõk a találkozón ..........................4/32Kassán üléseztünk ..................................................................4/33A találkozó képei ........................................................4/B2, 4/B3

BORBÁLA-NAPI MEGEMLÉKEZÉSEK 2012Szakestély Miskolcon ............................................................1/35Szent Borbála-napi megemlékezés a Márkushegyi

Bányaüzemben ..................................................................1/32Pécsi Szt. Borbála-napi ünnepségek ....................................1/32Szent Borbála-napi ünnepségek Komlón ..........................1/33Szent Borbála-napi megemlékezés Nógrádban ................1/33Mecseki zászlóavató szakestély Komlón ............................1/35Szent Borbála-napok Dorog térségében ............................1/31Szent Borbála Napok Tatabányán........................................1/36Szent Borbála-napi ünnepség Detken ................................1/34Szent Borbála-napi ünnepség

Rózsaszentmártonban ......................................................1/34Borbála-nap Tapolcán ............................................................1/36

BÁNYÁSZNAPI MEGEMLÉKEZÉSEK 2013Országos központi ünnepség ............................................5-6/67Bányásznap Tatabányán......................................................5-6/72Pécsi bányásznapi megemlékezések ................................5-6/68Komlói bányásznapi rendezvénysorozat..........................5-6/71A 63. Bányásznap Dorog térségében ..............................5-6/74Bányásznap Rózsaszentmártonban ..................................5-6/70Bányásznapi ünnepségek Nógrádban ..............................5-6/69Bányásznapi ünnepség Baglyason ....................................5-6/70Bányásznap Tapolcán..........................................................5-6/71

CIKKEK CÍM SZERINT50 éves a Péch Antal-emlékérem (Csath Béla) ................4/48A bükkszentkereszti területen végzett geofizikai mérések

eredményei (dr. Pethõ Gábor, dr. Ormos Tamás, dr. TuraiEndre, dr. Szabó Norbert, Bulla Dávid, dr. Zergi István,Benõ Dávid, Kocsis Sándor) ..........................................5-6/39

A CriticEl projekt bemutatása (dr. Gombkötõ Imre) ......5-6/3A fehérvárcsurgói üveghomok elõkészítési meddõjének

alapvizsgálata a kritikus elemek kinyerése érdekében(dr. Nagy Sándor, dr. Csõke Barnabás, dr. Zajzon Norbert,dr. Kristály Ferenc, Pap Zoltán, Kaliczné Papp Krisztina,Szép László, Márkus Izabella) ......................................5-6/58

A mecseki széntermelés áldozatai (1945-2000)(Guth Ferenc) ....................................................................2/19

A pátkai bányameddõ fluorit-tartalmának kinyeréséreirányuló eljárástechnikai technológiai vizsgálatok(dr. Bokányi Ljudmilla, dr. Mádainé Üveges Valéria,Varga Terézia, Bruncszlik Anita) ....................................5-6/24

A pécsi feketekõszén geokémiai vizsgálatainak legújabberedményei (Horváth Réka, Dries Du Plooy, MajorosPéter, dr. Földessy János, dr. Less György) ....................5-6/12

A recski lejtakna ércesedés földtani viszonyainak térbelimodellezése (Bánházi Róbert, dr. Földessy János, TuriJudit, ifj. Kasó Attila) ....................................................5-6/28

A savanyú pátvasérc ásványtani és geokémiai jellegeia rudabányai ércelõfordulásban (Bodor Sarolta,

dr. Kristály Ferenc, dr. Németh Norbert, Gerges Anita,ifj. Kasó Attila) ................................................................5-6/33

A szénfelhasználás lehetõségének bõvítése Magyar-országon (dr. Kalmár István) ............................................3/11

A velencei-hegységi egykori fluoritbányászat földtani,bányászati adatainak újraértékelése (dr. MolnárJózsef, dr. Mádai Ferenc, Tompa Richárd)....................5-6/16

Aszinkron motorok hibáinak diagnosztizálása bányászatialkalmazásoknál (dr. Ladányi Gábor, Ladányi Gergõ) ......2/3

Borpatak évezredes bányászata (Réthy Károly)................4/49Életünk az energia 6 (Adottságunk a biomassza)

(Livo László) ......................................................................1/20Életünk az energia 7 (széntechnológia) (Livo László)........3/7Energiaerdõ a Mátrai Erõmûben (Hauck Torsten) ............2/9Három bányászati célú kisvasút Pécs határában

(dr. Biro József) ..................................................................3/14Iszkaszentgyörgy-Kincsesbánya bauxitbányáinak

jelentõsége és szerepe (Machata Béla) ........................3/19Kritikus elemek � alapkutatási program jövõbetekintéssel

(dr. Bõhm József, dr. Földessy János) ..............................5-6/6Kritikus elemek a másodnyersanyag-forrásokban,

elektronikai hulladékokban (dr. Csõke Barnabás,dr. Faitli József, dr. Nagy Sándor, Magyar Tamás,dr. Mádainé Üveges Valéria) ..........................................5-6/48

Kvarchomok szemcseméret-eloszlásának összehasonlításalézeres és mikroszkópos meghatározással (dr. MucsiGábor, Bohács Katalin) ......................................................3/2

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tevékenysége(küldöttgyûlési beszéd) (dr. Fancsik Tamás) ..................4/46

Megemlékezés gróf széki Teleki Gézáról, az OMBKEalapító elnökérõl (Liptay Péter) ......................................4/44

Merítéklétrás kotróhoz új bontófog és meríték fejlesztése(dr. Virág Zoltán, Nagy Ervin) ..........................................2/16

Mit kell tudni a bioenergiáról (dr. Kamarás Béla) ............1/25Nemrideg hulladékok aprítóberendezései

(dr. Gert Schubert, dr. Csõke Barnabás) ............................1/7Palagázról közérthetõen � nem csak környezetvédõknek

(dr. Holoda Attila) ..............................................................4/35Száraz sûrûség meghatározása mérnökgeofizikai

szondázási adatok statisztikus feldolgozásával(dr. Szabó Norbert, Kavanda Réka)....................................1/2

Szenes vagy gázos erõmû? (dr. Kamarás Béla) ..................2/14Világörökség és bányászat (Mátyás Szabolcs) ....................1/27Víztisztítás a földhõ alapú távhõszolgáltatásban

(Livo László) ......................................................................3/22

CIKKEK SZERZÕK SZERINTBánházi Róbert, dr. Földessy János, Turi Judit,

ifj. Kasó Attila: A recski lejtakna ércesedésföldtani viszonyainak térbeli modellezése..................5-6/28

Benõ Dávid, Kocsis Sándor, Bulla Dávid, dr. Zergi István,dr. Pethõ Gábor, dr. Ormos Tamás, dr. Turai Endre,dr. Szabó Norbert: A bükkszentkereszti területenvégzett geofizikai mérések eredményei......................5-6/39

dr. Biro József:Három bányászati célú kisvasút Pécshatárában ............................................................................3/14

Bodor Sarolta, dr. Kristály Ferenc, dr. Németh Norbert,Gerges Anita, ifj. Kasó Attila: A savanyú pátvasércásványtani és geokémiai jellegei a rudabányai érc-elõfordulásban ................................................................5-6/33

Bohács Katalin, dr. Mucsi Gábor: Kvarchomok szem-cseméret-eloszlásának összehasonlítása lézeres ésmikroszkópos meghatározással ........................................3/2


A 146. évfolyam (2013) tartalomjegyzéke

dr. Bokányi Ljudmilla, dr. Mádainé Üveges Valéria, VargaTerézia, Bruncszlik Anita: A pátkai bányameddõfluorit-tartalmának kinyerésére irányuló eljárás-technikai technológiai vizsgálatok ..............................5-6/24

dr. Bõhm József, dr. Földessy János: Kritikus elemek �alapkutatási program jövõbetekintéssel ...................... 5-6/6

Bruncszlik Anita, dr. Bokányi Ljudmilla, dr. MádainéÜveges Valéria, Varga Terézia: A pátkai bányameddõfluorit-tartalmának kinyerésére irányuló eljárás-technikai technológiai vizsgálatok ..............................5-6/24

Bulla Dávid, dr. Zergi István, Benõ Dávid, Kocsis Sándor,dr. Pethõ Gábor, dr. Ormos Tamás, dr. Turai Endre, dr.Szabó Norbert: A bükkszentkereszti területen végzettgeofizikai mérések eredményei....................................5-6/39

Csath Béla: 50 éves a Péch Antal-emlékérem ....................4/48dr. Csõke Barnabás, dr. Schubert Gert: Nemrideg

hulladékok aprítóberendezései ........................................1/7dr. Csõke Barnabás, dr. Faitli József, dr. Nagy Sándor,

Magyar Tamás, dr. Mádainé Üveges Valéria: Kritikuselemek a másodnyersanyag-forrásokban, elektronikaihulladékokban ................................................................5-6/48

dr. Csõke Barnabás, dr. Zajzon Norbert, dr. Kristály Ferenc,dr. Nagy Sándor, Pap Zoltán, Kaliczné Papp Krisztina,Szép László, Márkus Izabella: A fehérvárcsurgói üveg-homok elõkészítési meddõjének alapvizsgálata a kri-tikus elemek kinyerése érdekében ..............................5-6/58

dr. Kamarás Béla:Mit kell tudni a bioenergiáról ..............1/25Dries Du Plooy, Majoros Péter, dr. Földessy János, dr. Less

György, Horváth Réka: A pécsi feketekõszén geo-kémiai vizsgálatainak legújabb eredményei ..............5-6/12

dr. Faitli József, dr. Nagy Sándor, Magyar Tamás,dr. Mádainé Üveges Valéria, dr. Csõke Barnabás:Kritikus elemek a másodnyersanyag-forrásokban,elektronikai hulladékokban..........................................5-6/48

dr. Fancsik Tamás:Magyar Földtani és Geofizikai Intézettevékenysége (küldöttgyûlési beszéd) ............................4/46

dr. Földessy János, dr. Less György, Horváth Réka, Dries DuPlooy, Majoros Péter: A pécsi feketekõszén geokémiaivizsgálatainak legújabb eredményei............................5-6/12

dr. Földessy János, Turi Judit, ifj. Kasó Attila, BánháziRóbert: A recski lejtakna ércesedés földtaniviszonyainak térbeli modellezése ................................5-6/28

dr. Földessy János, dr. Bõhm József: Kritikus elemek �alapkutatási program jövõbetekintéssel ......................5-6/6

Gerges Anita, ifj. Kasó Attila, Bodor Sarolta, dr. KristályFerenc, dr. Németh Norbert: A savanyú pátvasércásványtani és geokémiai jellegei a rudabányaiércelõfordulásban ..........................................................5-6/33

dr. Gombkötõ Imre: A CriticEl projekt bemutatása ........5-6/3Guth Ferenc: Amecseki széntermelés áldozatai

(1945-2000) ........................................................................2/19Hauck Torsten: Energiaerdõ a Mátrai Erõmûben ..............2/9dr. Holoda Attila: Palagázról közérthetõen nem csak

környezetvédõknek ..........................................................4/35Horváth Réka, Dries Du Plooy, Majoros Péter, dr. Földessy

János, dr. Less György: A pécsi feketekõszén geo-kémiai vizsgálatainak legújabb eredményei ..............5-6/12

Kaliczné Papp Krisztina, Szép László, Márkus Izabella, PapZoltán, dr. Nagy Sándor, dr. Csõke Barnabás, dr. ZajzonNorbert, dr. Kristály Ferenc: A fehérvárcsurgói üveg-homok elõkészítési meddõjének alapvizsgálata akritikus elemek kinyerése érdekében ........................5-6/58

dr. Kalmár István: A szénfelhasználás lehetõségénekbõvítése Magyarországon ................................................3/11

dr. Kamarás Béla: Szenes vagy gázos erõmû? ....................2/14

ifj. Kasó Attila, Bánházi Róbert, dr. Földessy János,Turi Judit: A recski lejtakna ércesedés földtaniviszonyainak térbeli modellezése ................................5-6/28

ifj. Kasó Attila, Bodor Sarolta, dr. Kristály Ferenc,dr. Németh Norbert, Gerges Anita: A savanyúpátvasérc ásványtani és geokémiai jellegei arudabányai ércelõfordulásban......................................5-6/33

Kavanda Réka, dr. Szabó Norbert: Száraz sûrûség meg-határozása mérnökgeofizikai szondázási adatok sta-tisztikus feldolgozásával......................................................1/2

Kocsis Sándor, Bulla Dávid, dr. Zergi István, Benõ Dávid,dr. Pethõ Gábor, dr. Ormos Tamás, dr. Turai Endre,dr. Szabó Norbert: A bükkszentkereszti területenvégzett geofizikai mérések eredményei......................5-6/39

dr. Kristály Ferenc, dr. Németh Norbert, Gerges Anita,ifj. Kasó Attila, Bodor Sarolta: A savanyú pátvasércásványtani és geokémiai jellegei a rudabányai érc-elõfordulásban ................................................................5-6/33

dr. Kristály Ferenc, dr. Nagy Sándor, dr. Csõke Barnabás,dr. Zajzon Norbert, Pap Zoltán, Kaliczné Papp Krisztina,Szép László, Márkus Izabella: A fehérvárcsurgói üveg-homok elõkészítési meddõjének alapvizsgálata a kri-tikus elemek kinyerése érdekében ..............................5-6/58

dr. Ladányi Gábor, Ladányi Gergõ: Aszinkron motorokhibáinak diagnosztizálása bányászati alkalmazásoknál ....2/3

Ladányi Gergõ, dr. Ladányi Gábor: Aszinkron motorokhibáinak diagnosztizálása bányászati alkalmazásoknál ....2/3

dr. Less György, Horváth Réka, Dries Du Plooy, MajorosPéter, dr. Földessy János: A pécsi feketekõszén geo-kémiai vizsgálatainak legújabb eredményei ..............5-6/12

Liptay Péter:Megemlékezés gróf széki Teleki Gézáról,az OMBKE alapító elnökérõl ........................................4/44

Livo László: Életünk az energia 6 (Adottságunk abiomassza) ..........................................................................1/20

Livo László: Víztisztítás a földhõ alapú távhõszolgál-tatásban ..............................................................................3/22

Livo László: Életünk az energia 7 (széntechnológia)..........3/7Machata Béla: Iszkaszentgyörgy-Kincsesbánya bauxit-

bányáinak jelentõsége és szerepe....................................3/19dr. Mádai Ferenc, Tompa Richárd, dr. Molnár József:

A velencei-hegységi egykori fluoritbányászatföldtani, bányászati adatainak újraértékelése............5-6/16

dr. Mádainé Üveges Valéria, Varga Terézia, BruncszlikAnita, dr. Bokányi Ljudmilla: A pátkai bányameddõfluorit-tartalmának kinyerésére irányuló eljárás-technikai technológiai vizsgálatok ..............................5-6/24

dr. Mádainé Üveges Valéria, dr. Csõke Barnabás, dr. FaitliJózsef, dr. Nagy Sándor, Magyar Tamás: Kritikus ele-mek a másodnyersanyag-forrásokban, elektronikaihulladékokban ................................................................5-6/48

Magyar Tamás, dr. Mádainé Üveges Valéria, dr. CsõkeBarnabás, dr. Faitli József, dr. Nagy Sándor: Kritikuselemek a másodnyersanyag-forrásokban, elektroni-kai hulladékokban..........................................................5-6/48

Majoros Péter, dr. Földessy János, dr. Less György, HorváthRéka, Dries Du Plooy: A pécsi feketekõszén geo-kémiai vizsgálatainak legújabb eredményei ..............5-6/12

Márkus Izabella, Pap Zoltán, Kaliczné Papp Krisztina,Szép László, dr. Nagy Sándor, dr. Csõke Barnabás, dr.Zajzon Norbert, dr. Kristály Ferenc: A fehérvárcsurgóiüveghomok elõkészítési meddõjének alapvizsgálataa kritikus elemek kinyerése érdekében ......................5-6/58

Mátyás Szabolcs: Világörökség és bányászat ......................1/27dr. Molnár József, dr. Mádai Ferenc, Tompa Richárd:

A velencei-hegységi egykori fluoritbányászatföldtani, bányászati adatainak újraértékelése............5-6/16


dr. Mucsi Gábor, Bohács Katalin: Kvarchomok szemcse-méret-eloszlásának összehasonlítása lézeres ésmikroszkópos meghatározással ........................................3/2

Nagy Ervin, dr. Virág Zoltán:Merítéklétrás kotróhoz újbontófog és meríték fejlesztése ......................................2/16

dr. Nagy Sándor, Magyar Tamás, dr. Mádainé ÜvegesValéria, dr. Csõke Barnabás, dr. Faitli József: Kritikuselemek a másodnyersanyag-forrásokban, elektronikaihulladékokban ................................................................5-6/48

dr. Nagy Sándor, dr. Csõke Barnabás, dr. Zajzon Norbert,dr. Kristály Ferenc, Pap Zoltán, Kaliczné Papp Krisztina,Szép László, Márkus Izabella: A fehérvárcsurgói üveg-homok elõkészítési meddõjének alapvizsgálata a kri-tikus elemek kinyerése érdekében ..............................5-6/58

dr. Németh Norbert, Gerges Anita, ifj. Kasó Attila, BodorSarolta, dr. Kristály Ferenc: A savanyú pátvasércásványtani és geokémiai jellegei a rudabányaiércelõfordulásban ..........................................................5-6/33

dr. Ormos Tamás, dr. Turai Endre, dr. Szabó Norbert,dr. Pethõ Gábor, Bulla Dávid, dr. Zergi István,Benõ Dávid, Kocsis Sándor: A bükkszentkeresztiterületen végzett geofizikai mérések eredményei ....5-6/39

Pap Zoltán, Kaliczné Papp Krisztina, Szép László, MárkusIzabella, dr. Nagy Sándor, dr. Csõke Barnabás, dr. ZajzonNorbert, dr. Kristály Ferenc: A fehérvárcsurgói üveg-homok elõkészítési meddõjének alapvizsgálata akritikus elemek kinyerése érdekében ........................5-6/58

dr. Pethõ Gábor, dr. Ormos Tamás, dr. Turai Endre,dr. Szabó Norbert, Bulla Dávid, dr. Zergi István,Benõ Dávid, Kocsis Sándor: A bükkszentkeresztiterületen végzett geofizikai mérések eredményei ....5-6/39

Réthy Károly: Borpatak évezredes bányászata....................4/49dr. Schubert Gert, dr. Csõke Barnabás: Nemrideg hulla-

dékok aprítóberendezései ..................................................1/7dr. Szabó Norbert, Kavanda Réka: Száraz sûrûség

meghatározása mérnökgeofizikai szondázási adatokstatisztikus feldolgozásával ................................................1/2

dr. Szabó Norbert, dr. Pethõ Gábor, dr. Ormos Tamás,dr. Turai Endre, Bulla Dávid, dr. Zergi István, BenõDávid, Kocsis Sándor: A bükkszentkereszti területenvégzett geofizikai mérések eredményei......................5-6/39

Szép László, Márkus Izabella, Pap Zoltán, Kaliczné PappKrisztina, dr. Nagy Sándor, dr. Csõke Barnabás, dr.Zajzon Norbert, dr. Kristály Ferenc: A fehérvárcsurgóiüveghomok elõkészítési meddõjének alapvizsgálataa kritikus elemek kinyerése érdekében ......................5-6/58

Tompa Richárd, dr. Molnár József, dr. Mádai Ferenc:A velencei-hegységi egykori fluoritbányászat föld-tani, bányászati adatainak újraértékelése ..................5-6/16

dr. Turai Endre, dr. Szabó Norbert, dr. Pethõ Gábor,dr. Ormos Tamás, Bulla Dávid, dr. Zergi István,Benõ Dávid, Kocsis Sándor: A bükkszentkeresztiterületen végzett geofizikai mérések eredményei ....5-6/39

Turi Judit, ifj. Kasó Attila, Bánházi Róbert, dr. FöldessyJános: A recski lejtakna ércesedés földtani viszo-nyainak térbeli modellezése ........................................5-6/28

Varga Terézia, Bruncszlik Anita, dr. Bokányi Ljudmilla,dr. Mádainé Üveges Valéria: A pátkai bányameddõfluorittartalmának kinyerésére irányuló eljárás-technikai technológiai vizsgálatok ..............................5-6/24

dr. Virág Zoltán, Nagy Ervin:Merítéklétrás kotróhoz újbontófog és meríték fejlesztése ......................................2/16

dr. Zajzon Norbert, dr. Kristály Ferenc, dr. Nagy Sándor, dr.Csõke Barnabás, Pap Zoltán, Kaliczné Papp Krisztina,Szép László, Márkus Izabella: A fehérvárcsurgói üveg-

homok elõkészítési meddõjének alapvizsgálata akritikus elemek kinyerése érdekében ........................5-6/58

dr. Zergi István, Benõ Dávid, Kocsis Sándor, Bulla Dávid,dr. Pethõ Gábor, dr. Ormos Tamás, dr. Turai Endre, dr.Szabó Norbert: A bükkszentkereszti területen végzettgeofizikai mérések eredményei....................................5-6/39

EGYESÜLETI ÜGYEK30 éves a Dorogi Bányász Emlékház................................5-6/7940 éve adták át a visontai bánya és erõmû beruházását ..3/3150 éve indították el az utolsó csillét ....................................3/26119 éves a �Jó szerencsét� köszöntés, 20. emlékülés ........4/56A Bányászati Szakosztály vezetõségi ülése ..1/40, 3/32, 5-6/78A Hegyaljai Szervezet 2012. õszi találkozója......................1/41A mátrai erõmûrõl..................................................................3/28A polgármester és az alpolgármester elõadása

Gyöngyösön........................................................................1/43A tatabányai szervezet beszámoló és évindító

taggyûlése............................................................................2/27Az energiapolitikáról szóló elõadás Tatabányán................3/29Az OMBKE 103. Küldöttgyûlése ..........................................4/2Az OMBKE 2012. évi beszámolója és közhasznúsági

jelentése ..............................................................................4/11Az OMBKE Ellenõrzõ Bizottságának jelentése................4/15Az OMBKE pártoló jogi tagjai (Köszönetnyilvánítás) ....4/30Az OMBKE Választmány ülései ..................2/26, 4/57, 5-6/84Bányahatóságról szóló klubnap Dorogon ..........................3/26Bányász Szakestély Tatabányán ............................................1/43Dr. Dobróka Mihály elõadása Gyöngyösön ......................2/28Dr. Héjjas István elõadása ................................................5-6/79Elõadás az erõmûvekrõl ........................................................3/30Elõadások Tapolcán................................................................3/32Erdész-bányász baráti találkozó ..........................................3/33Évadzáró a Lignit Baráti Körben Gyöngyösön..................1/45Gyöngyös város alpolgármesterének elõadása ..............5-6/81Intertransport Kft. bemutatkozása Gyöngyösön ..............2/28Ipari emléknap Salgótarjánban ........................................5-6/82Istentisztelet Selmecen ......................................................5-6/57Juhász Árpád elõadása ..........................................................1/43Kibõvített vezetõségi ülés Tatabányán..............................5-6/80Kirándulás az Audi gyárba és Pannonhalmára ..................1/42Klubnap Dorogon ..................................................................1/42Látogatás a biogáz-üzemben ............................................5-6/83Munkavédelmi Konferencia..................................................2/29Nemzetközi szakestély Dorogon ..........................................1/44Óévbúcsúztató Gyöngyössolymoson....................................1/45Spontán szakestély Tatabányán ............................................3/28Szakmai elõadás a B.Sz. budapesti helyi szervezeténél ....3/30Szakmai elõadás a budapesti helyi szervezetnél (Gerse) 1/46Szakmai elõadás a villamosenergia-árakról........................3/26Szakmai elõadás Tatabányán ..........................1/40, 2/28, 5-6/82Szakmai nap a Nabucco gázvezetékrõl ..............................4/55Szakmai nap Oroszlányban ..................................................1/45Szalamander 2013 OMBKE részvétel és kirándulás ....5-6/75Tatabányaiak a Szalamanderen ........................................5-6/76Tatabányaiak kirándulása a Sóskútra és Etyekre ..............3/27Új OMBKE szakcsoport alakult ..........................................4/34Üzemlátogatás a 20 éves ASG Gépgyártó Kft.-nél........5-6/81Válaszút elõtt az energetika ..............................................5-6/83XV. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia

Beszterce ............................................................................4/53

FELHÍVÁSOK, KÖZLEMÉNYEKOMBKE felhívás a SZJA 1%-ának

felajánlására ..............................................1/B3, 2/B2, 5-6/B2A jubileumi oklevelesek köszöntésérõl ......1/B3, 2/B2, 5-6/B2


Az OMBKE új címei ..................................................1/B1, 3/B3Cikkíróinkhoz ........................................................................2/B3Lektorált lappá minõsítették a Bányászati és Kohászati

Lapokat ................................................................................2/1

GYÁSZJELENTÉSEK � NEKROLÓGOKAngyal István ..........................................................................1/65Bakos Gábor ........................................................................5-6/95Dr. Bárdossy György ................................................2/36, 5-6/95Bérces Józsefné (Szikszay Rózsa) ..................................5-6/101Bodnár László..........................................................................3/44Bruzsa Ferenc..........................................................................3/44Csabay Ákos ........................................................................5-6/95Császár Béla ............................................................................1/65Csatár Kálmán ........................................................................1/65Darabos István ..............................................................1/65, 2/37Dr. Dósa Zoltán ..................................................................5-6/95Érdi-Krausz Gábor..............................................................5-6/96Flórián Gusztáv....................................................................5-6/95Gerentsér Imre ......................................................................1/65Gurin Ferenc............................................................................1/66Herczeg Pál ..........................................................................5-6/95Horváth Miklós ......................................................................2/38Jancsák Csaba ....................................................................5-6/102Józsa Pál ..................................................................................1/65Dr. Karácsony László ............................................................1/67Klein József ................................................................3/44, 5-6/97Kõhalmy Gábor ......................................................................2/36Kovács János............................................................................1/66Locker József ................................................................1/65, 2/37Németh Lászlóné (Rajmon Mária Gyöngyi)......................2/36Papp József ............................................................................1/65Pelczer Kálmán ....................................................................5-6/97Dr. Pethõ Szilveszter ..........................................................5-6/95Piedl Endre ..............................................................................2/39Pruzsinszki Miklós ............................................................5-6/100Dr. Siposs Zoltán ....................................................................3/44Dr. Stefán Pál ........................................................................1/65Szõcs Elemér ..........................................................................1/65Dr. Tamásy István ................................................................5-6/98Tenyeri József ..........................................................................2/36Thúróczy István ......................................................................1/65Tisch Ferenc ............................................................................2/36Tóbiás István ..............................................................3/44, 5-6/99Tóka Jenõ ............................................................................5-6/95Villányi Ernõ ..............................................................3/44, 5-6/98Zabányi Alajos..........................................................2/36, 5-6/100Zázrivecz László......................................................................3/45In memoriamBódi Béla..................................................................................2/40Császár Béla ............................................................................2/40

HAZAI HÍREK100 éves a Széchenyi fürdõ....................................................4/6020 éves az Ormosiak Baráti Köre ....................................5-6/773. Kézdi Konferencia................................................................3/646. Bányagépészeti és Bányavillamossági Konferencia 5-6/1160 éve vette át dr. Gál István a tatabányai bányászat

irányítását............................................................................3/36A Bányászati Tudományos Bizottság (BTB) 2012. évi

tevékenysége ........................................................................3/6A CO2-szûrés és -tárolás hamarosan versenyképes lehet ....4/63A GTTSZ 2012. október 25-én tartott Konferenciáján

elfogadott állásfoglalás és javaslatok..............................1/63A Magyar Mérnöki Kamara energetikai fejlesztésekre

tett javaslatából ..................................................................2/13

A Magyarhoni Földtani Társulat látogatásaSelmecbányán ................................................................5-6/87

A Mal Zrt. felszámolása ........................................................2/35A Paksi Atomerõmû Zrt. közgyûlése ..................................4/62A X. Tüke-díj átadási ünnepsége ........................................2/33Ankét az ásványvagyonról ....................................................2/32Atomenergia Múzeum ..........................................................2/34Az 1958-ban végzettek találkozója ......................................3/40Az európai karbonkvóták csökkentése................................4/63Bányász emlékmû Múcsonyban..............................................2/8Bányászati koncesszió kiírás..................................................4/63Bányászattörténeti vetélkedõ a pécsi Budai-Városkapu

Iskolában ............................................................................1/26Bányásztüntetés Pécsett ........................................................2/34Bezár a halimbai bauxitbánya ..............................................2/35Diplomaátadás a Miskolci Egyetemen................................2/34Dr. Gál István (életrajz) ........................................................3/37Dr. Huszár Zoltán habilitációja (PTE) ..............................3/42Egy tragédia emlékére ..........................................................3/39Emlékezés a Szücsi X-es aknában elhunyt bányászokra ....1/64EUMineral�s Day � Bányászati Nyílt Napok ....................3/41Fejlõdik és szépül a Pécs-vasasi Szent Borbála Bányász

Emlékpark ..........................................................................1/64Geotermikus hõszolgáltatás Miskolcon ..............................4/63GTTSZ állásfoglalás a természeti erõforrásokról ..........5-6/38Gyártókapacitását bõvíti a FÉMALK Zrt. ........................4/52Ipari robbantás a kohóban ....................................................4/34Két új TÁMOP kutatás a Miskolci EgyetemMûszaki

Földtudományi Karán ......................................................1/62Kormányzati segítség a Dunaferr-nek ................................4/62Kuratóriumi ülés ....................................................................3/41Lesz reneszánsza a magyar bányászatnak! ........................1/61Magyar bauxitbányászat 1926-2013......................................3/43Magyar geotermikus beruházás EU-támogatással............1/48Megállapodás a nukleáris üzemanyagok szállításáról ......1/64Megemlékezés a márkushegyi sújtólégrobbanás

30. évfordulóján..............................................................5-6/23Mini szénbánya a Bakonyban ..............................................2/35Miniszterelnöki nyilatkozat................................................5-6/15Mûszaki eszmecsere a visszasajtolásról ..............................4/61Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló üzembe helyezése....1/48PAKS II. Zrt.............................................................................1/48Pécsi szeniorok látogatása a Szentágothai Kutató

Központban........................................................................3/40Stratégiai megállapodás........................................................5-6/5Találkozó a valétálás 58. évfordulója alkalmával ..............3/40Tanévnyitók, kitüntetések a Miskolci Egyetemen ..........5-6/66Technikatörténeti látványtár a Központi Bányászati

Múzeumban........................................................................4/63Tiszteletdiplomák átadása Sopronban ............................5-6/93Tokaji Bor- és Bányavidék? ..................................................3/25Új acélmû Miskolcon ............................................................2/18Új dékán a MEMûszaki Földtudományi Karán ..............3/38Új õslénylelet Iharkúton ........................................................1/46Új technológia Magyarországon ..........................................2/33Újabb létszámleépítés a MAL-nál ......................................4/62Utószó (dr. Katics Ferenc) ................................................5-6/11XVII. Bányászati Szakigazgatási Konferencia ..................4/59XXIII. Selmeci Diáknapok Sopron ....................................3/38

HELYREIGAZÍTÁS......................................................2/29, 2/32

HIRDETÉSEKMetso Minerals ....................................1/B3, 2/B2, 3/B2, 5-6/B2Marketinfo ................................................................3/B2, 5-6/B2Weir Minerals ............................1/B4, 2/B4, 3/B4, 4/B4, 5-6/B4


Folytatás a 103. oldalról.A vizsgálat elsõdleges célja a �beismertetés� volt. A kihall-

gatásokról jegyzõkönyv nem készült, azt a vallató kihallgatóírta, azokon egy szám szerepel, majd utána �Géppel írt tisz-tázat aláírás nélkül�. A kihallgatott ezeket nem ismerhettemeg, hiszen azokon a koholt vád szerepelt és nem az igazság.

A könyv ismerteti azt az aljas levelet, amit Hidas Istvánnehézipari miniszter küldött (30-as számú dokumentum,1953. augusztus 14.) a Budapesti ÁllamügyészségVezetõjénekaz alábbi tárgyban: �Vargha Béla bányamérnök és társai ellenibüntetõ feljelentés Vargha Béla, dr. Vitális Sándor dr.Káposztás Pál, KrupárGéza,Hansági Imre,Dzsida László, dr.Mohi Rezsõ, Heinrich Henrik ellen, akik a szénbányászatbankártevõ és szabotázs tevékenységet fejtettek ki. A 3 és 5 évesszénbányászati terveket kártevõ módon készítették el. A jóminõségû barnakõszenek termelését visszafejlesztették, ezenkõszénkincseket 'tartalékolták' és a tervidõszak során a gyen-ge minõségû kõszenek termelésére vették az irányt. Ez tel-jesen indokolatlan és káros volt. Ennek megfelelõen használ-ták fel a beruházási összegeket is�.

Itt kell külön kiemelnem Kummer Ferenc nevét, aki laka-tosból lett bányamérnök (p.: 23, 42, 58, 181) és Rákosi, Gerõ,Münnich emigránstársa volt. Személyes kapcsolatot is tartot-tak. 1953. december 27-én és 1954 év elején mind HidasIstvánnak, mind Gerõ Ernõnek levelet írt (jelzete: ÁBTLV-110208/8.228-234), melyben azt fejti ki, hogy a �szabotázsvád� kizárólag Ajtay Zoltán személyes bosszúja.

A könyv felépítése:� Kibányászott�lignitbûnök�/ bevezetõ tanulmány (11-49.)� A Rákosi korszak egy bányamérnök perének anatómiája

� A forrásközlés szempontjai (50-56.)� 60 darab eredeti dokumentum (57-220.)

� Az elsõ: Utasítás telefonlehallgatásra: Dzsida László,Alliquander Ödön, Hansági Imre, Frank Lajos, dr.Káposztás Pál, Vargha Béla (1951. június 30.)

� A harmadik: A bányamérnökök letartóztatásánakoperatív terve (1952. augusztus 6.)

� A hatvanadik: Vizsgálati napló (1953. július 29.-1953.augusztus 7.)

� Idõrendi táblázat (221-226.)� Kislexikon (227-246.) 55 névvel: Elsõsorban a vizsgálatidossziékban � jelentések, feljegyzések, fogdahálózati jelen-tések � gyakrabban szereplõ személyek, elsõsorban mûszakiszakemberek életrajzi adatit tartalmazza.

� Rövidítések jegyzéke (247-248.)� A racionális munka alaptörvénye (249-250.)� Névmutató (250-255.) 224 névvel

Az 1953-as részleges politikai enyhülés hatására maga aVizsgálati Fõosztály ismerte el, hogy �az õrizetesek meg nemengedhetõ, törvénytelen eszközök alkalmazása után vallottak�de az ügyben olyan dokumentum, amely jogi erõvel bírna,nem áll rendelkezésünkre.� Így a szocialista törvényességre hi-vatkozva, de gondosan ügyelve az állambiztonsági szervek te-kintélyére, a vádlottak közül � már aki túlélte az elõzetes le-tartóztatását � összesen 7 fõt állítottak külön-külön bíróságelé, a többieket szabadlábra helyezték.

A könyv megrendelhetõ, illetve kedvezménnyel megvásá-rolható a kiadó könyvesboltjában (1053 Budapest, KossuthLajos u. 14-16.).

Dr. Horn János


KÖNYV- és FOLYÓIRATSZEMLEA tûz örök energiaforrás........................................................3/13Bányász témájú írásokkal jelent meg a Pécsi Szemle ......1/30Bányászattörténeti közlemények XIII.................................1/19Bányászattörténeti közlemények XIV. ................................2/41Életünk a hivatásunk..............................................................2/41Felsõ-magyarországi Bányászati Útvonal............................1/67Illyés Benjamin: Emlékalbum Krippel Móricnak ............3/B3Kibányászott �Lignitbûnök� ............................................5-6/103Mendly Lajos: Selmeci Újság ..............................................3/B3Robbantástechnika ................................................................3/33

KÜLFÖLDI HÍREK ..................1/6, 1/64, 2/8, 2/25, 2/43, 2/44,3/10, 3/42, 3/46, 3/47, 3/48, 4/34,

4/53, 5-6/15, 5-6/27, 5-6/32, 5-6/78, 5-6/94

MEGHÍVÓK�Jószerencsét� köszönés 119. évfordulója ..........................1/72Az OMBKE 103. Küldöttgyûlése........................................2/B215. Európai Bányász-Kohász Találkozó..............................1/B1

NYELVMÛVELÉSEgybeírás különírás ................................................................2/42

SZEMÉLYI HÍREKA 2013. évi Bányásznapon átadott kitüntetések ............5-6/67A BKL Bányászat 2012. évi nívódíja ..................................5-6/2Az OMBKE 103. Küldöttgyûlés kitüntetettjei ..................4/16

Dr. Káldi Zoltán és Veréb László kitüntetéseaugusztus 20-án..................................................................4/47

Köszöntjük tagtársainkat születésnapjukon..............................................................1/47, 2/30, 3/34, 5-6/85

Tanévnyitók, kitüntetések a Miskolci Egyetemen ..........5-6/66Új tagjaink ..................................................................2/27, 5-6/79Jubileumi diplomával kitüntetettek 2012............................1/49Vasoklevéllel kitüntetettek 2012 ..........................................1/49

Lohrmann Keresztély, Szabó JánosGyémántoklevéllel kitüntetettek 2012 ................................1/50

Csatár KálmánAntal, DávidDezsõ,Dr.Gyurkó László,Rickert Antal, Székely Tibor, Dr. dr. h.c. Takács Ernõ,Dr. Tompos Endre, Kakas János, Konyecsni KázmérMiklós, Kozma Miklós, Tóka Jenõ, Zabányi Alajos

Aranyoklevéllel kitüntetettek 2012 ......................................1/54Beke Imre, Deklava Szilveszter, Hornyák Lajos,Horváth Károly, Dr. dr. h.c. mult. Kovács Ferenc,Nemes Zoltán, Németh György, Somoskõi László,Szabó József, Szabó László, Tõsér D. Balázs, MészárosZoltán, Dr. Eisner Béla, Zázrivecz László

Jubileumi diplomával kitüntetettek 2013 ........................5-6/88Gyémántoklevéllel kitüntetettek 2013 ............................5-6/88

Monos Rudolf, Rem Lajos, Szirtes Béla, Széles LajosAranyoklevéllel kitüntetettek 2013 ..................................5-6/89

BenczeKároly, FarkasGyula, dr. Füst Antal, HoffmannBéla, Kozma Dénes, Lipi Imre, Nagy Lajos, dr.Reményi Gábor, Szepessy András, Szokolai György,Véber Ferenc, Vincze József, dr. Võneky György

4. ábra: A Lejtakna érctest 3D blokkmodellje a Fe-elemzések (pirittartalom) alapján. A blokkmodell feletti felület azoligocén agyagmárga határa, illetve a külszín. A piritmentes (vas nélküli) szakaszokat a blokkon kívül maradó fúrási nyom-vonalak jelzik. Az Fe-tartalom szerinti színjelkulcs: kék = <5% Fe, zöld = 5-8% Fe, sárga = 8-10% Fe, piros = >10% Fe.

A recski Lejtakna ércesedés földtani viszonyainak térbeli modellezése

8. ábra: A valós fajlagos ellenállás-eloszlás (A) és a valós tölthetõség-eloszlás (B) vertikális képszelete aD jelû szelvény alatt

A bükkszentkereszti területen végzett geofizikai mérések eredményei

B`NY`SZATI ÉS KOH`SZATI LAPOK - ombkenet.hu · 2014-05-20 · AZ ORSZ`GOS MAGYAR B`NY`SZATI ÉS...

Documents

Transcript of B`NY`SZATI ÉS KOH`SZATI LAPOK - ombkenet.hu · 2014-05-20 · AZ ORSZ`GOS MAGYAR B`NY`SZATI ÉS...