Biologia 7. - Tankonyv - Eëletkozossegek, rendszertan.pdf
Transcript of Biologia 7. - Tankonyv - Eëletkozossegek, rendszertan.pdf
BIOLOGIAÉletközösségek
Rendszertan
Hundidac '97 Aiany-dij V. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budai Könyvdíja Szép Magyar Könyv '97 (>(evél Szép Magyar Könyv '98 Kúlöndíj Hundidac '99 Arany-díj Hundidac 2001 Arany-díj Szép Magyar Könyv 2001 Díj Hundidac 2003 Arany-díj
Szerzők: Jámbor Gyuláné Csókást Andrásné Horváth Andrásné Kissné Gera Ágnes
é
A T E R M E S Z E T R O L T I Z E N É V E S E K N E K
BIOLOGIAÉletközösségek ^ 7
Rendszertan /
T I Z E D I K , j a v í t o t t K IA D A S
M O Z A I K K I A D Ó - S Z E G E D , 2 0 1 2
S zerző k:
JÁ M B O R GYULÁNÉ ÁpácztJt C sere János-d íja s tanár
CSÓ K Á SI ANDRÁSNÉszoki^ezelő tanár, sza kértő
HORVÁTH ANDRÁSNÉszakvezetíT tanár, sza kértő
K ISSN É G ERA ÁGNESsza kv e ze tő tanár, sza kértő
B írá ló k :DR. G Y Ö R FFY GY ÖRGYegyetem i docens
DR. HORVÁTH ANDRÁSegyetem i adjunktus
DR. JU H Á SZ M IK LÓ Segyetem i docens
DR. K IN C SE K IRÉNfő iskoU ii dffcens
A tiy a iiy e h i lektor:SZ Ö T S ÉVA
Felehh szerkesztő: Nagyinihály MátyásBorítóterv, tipográfia: Deák Ferenc, Reniényfy TamásÁbrák: Gönczi Anikó, Magyar Csaba, Molnár Mónika, Szentirmai PéterMi1sz<iki szerkesztő: Horváth Péter, Szentirmai PéterFotók: M O '/A/K ARCHÍVUM Vadász Sőndtfr. Alnuisi Éva. Karam si '/{titán. Kosz/uii Norbert,Nagy Gy. Gyöigy, Nagymihály íVfáiyás. Németh György, Puskás János. Reniényfy Tanuis, Sánta Péter, Somogyi Kántlyné, Dr. Tóth László: képiigynffkségekA MOZAIK ARCHÍVUM kepeinek kiziírólagos felhaszmílásí Jógii a Moz<iik Kiadó Kfl. luliijdonii.Mindéit Jog fenntartva, beleéitve a sokszorosítás, a mű bővített, ili. rövidített változiila kiadási'tnak JogiU \ü. A kiadó íiúsbcli hnzzitjiirulása nclkül .sem a teljes inú, sem iinnuk rc^zc scmtnifele foiinában (fotokópia, mikrofilm vagy iriils hordozó) nem sokszorosíthaló.
K ERETTA N TERV :MOZAIK Kerettanteivrendszei 17/2004 (V. 20.)OM Kerettantcrv 17/2004 (V. 20.)
Imagyar■T«*4fT«rM4kla MHMia ufMtgat
ENCKDKl.YSZÁM; KHF/540-20/2ÍIOS
ISBN 97H 963 697 393 3 © MOZAIK KIA D Ó -SZE(;EI), 2003
A F O R R O É G H A J L A T I Ö V E Z E T É L Ő V IL Á G A
A M É R S É K E L T É G H A J L A T I Ö V E Z E T É L Ő V IL Á G A
III. fejezetA H ID E G É G H A J L A T I Ö V E Z E T , A H E G Y
V I D É K É S A T E N G E R É L Ő V IL Á G A
A Z É L Ő L É N Y K Ö R N Y E Z E T E É S A Z É L E T K Ö Z Ö S S É G E K
A Z É L Ő L E N Y E K R E N D S Z E R E Z É S E
TCTSSsl
TARTALOMMIT TANULTUNK HAZÁNK ÉLETKÖZÖSSÉGEIRŐL? .....
A F O R R O É G H A J L A T I Ö V E Z E T É L Ő V IL Á G A
Trópusi esőerdők ...................................................... 14
A m azónia varázslatos á lla tv ilá g a ........................ 17
Ki világosodó e rd ő k .................................................. 20
Fűtenger a trópusokon ............................................ 23
Állatsereglet a szavannán ...................................... 26
Az erszényesek szigete (olvasm ány) .................. 29A szárazság hazájában ............................................ 32Ültetvények növényei (o lv asm án y )..................... 35
Képes lexikon ............................................................ 3HÖ sszefog la lás ............................................................. 41
A M É R S É K E L T É G H A J L A T I Ö V E Z E T É L Ő V IL Á G A
Kék egű mediterrán ................................................. 44
Lom bhullató e rd ő sé g e k .......................................... 47A bükkerdők á lla ta i.................................................. 51
A végeláthatatlan p ré r i ............................................ 54
Az északi fen y v esek ................................................ 57*
Állatok a tajgán ......................................................... 60
Képes lexikon ............................................................ 63Ö sszefog la lás ............................................................. 65
A H ID E G É G H A JL A T I Ö V E Z E T , A H E G Y V ID É K É S A T E N G E R É L Ő V IL Á G A
Elet a tu n d rá n ............................................................. 6H
A jé g világa ................................................................ 71
Fenn a csúcsokon ..................................................... 74A tenger világa .......................................................... 77
A nyílt vizeken .......................................................... xoTengeri em lő sö k ........................................................ 83
A parton és a pai tk ö ze lb en .................................... 86
TARTALOMA korallzátonyok rejtelmei (o lv a sm á n y ) ........... xv
Képes le x ik o n ............................................................
Veszélyben az élővilág ........................................... 92
Tudósok a természet szolgálatában ..................... %
Ö sszefo g la lás ............................................................. 97
A Z É L Ő L É N Y K Ö R N Y E Z E T E É S A Z É L E T K Ö Z Ö S S É G E K
Az élőlény és k ö rn y eze te ....................................... HM)
É le tközösségek .......................................................... HM
Kölcsönhatások az éle tközösségekben ............... H)7
Táplálkozási szintek ................................................ un
Anyagáram lás az életközösségekben.................. 11.'
Mi lesz veled, em b e risé g ? ..................................... 116
M egfigyelések, vizsgálódások .............................. 119
Ö ssze fo g la lás ............................................................. 121
A Z É L Ő L É N Y E K R E N D S Z E R E Z É S E
Rendszer az élők v ilág áb an ................................... 124
A m ikrobák v ilá g a .................................................... 127
A gom bák o rsz á g a .................................................... I30
A növények országa ................................................ 133
Virágos, magvas növények ................................... 136
Növényfelism erés, növényhatározás .................. 142
Á llatok országa ......................................................... 143
A puhatestűek világa ............................................... 146
A legnépesebb állatcsoport ................................... I4«
A belső váz védelm ében ........................................ 152
A levegő u r a i .............................................................. 156
Az állatvilág c sú c sá n ............................................... 16«
Ö sszefo g la lás ............................................................. 164
A FÖ LD NÖVÉNYZETI ÖVEI .......................... IM>
M IT KELL TUDNI A TANÉV VÉGÉN? ........ 168
K IS L E X IK O N ........................................................... 171
H O G Y A N H A S Z N A U A T O K A T A N K Ö N Y V E T ?
A fontosabb ism ereteket a tankönyv V üslag betűvel jelzi.
A z apró betűs ismeretek érdekességeket és kiegészítéseket tailalmaznak. Ilyeneket ti is gyűjthetlek. és elmondhatjátok az órán.
A tankönyv .sí^övegében *-gal jelölt fogalm uk a K islex ikonban találhatók.
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
A kérdésekkel kipróbálhatjátok, hogy tudjátok-e. pontosan éilitek-e az ónín és az otthon tanultakat.
EH GONDOLKOZZ ES VALASZOU!
Kérdéseinek megoldásához to\’ább kell gondolni a leckében tanultakat, vagy önálló gondolatokat kell megfogalm<tz- notok.
KUTASS! KÍSÉRLETEZZ!r üK érdéseit, feladatait m egoldhatod ter- mészettudomi'myos szakkönyvek, folyóiratok. tapasztalatszei2 Ó beszélgetések és az internet segítségével.
m JÓ, HA TUDOD!
E zeknél a részeknél a megértést, bő\'í- tést szolgáló vagy különlegességeket tartalm azó anyagrészeket találjátok.
OLVASD EL!
Tudnivalói segítik a megértést, bővítik az istnereteket.
Zf m/ Természet, csak élj! Ú julj tue^ szüntefeii, alant és feni, ahofiy törvényed hirdeti, te istennő vaf'y, é lj s dölyfösködj! Földeden az em ber csak utas, nent m in t megilleti, királyod.
A lfré d de Vigny
KEDVES GYEREKEK!Az első Biológia-fankönyvetek közvetlen környezetetek és a hazai tájak élővilágától messze vezet benneteket. így az év során képzeletben ellátogattok a tengerek, a tajga. a dél-ainerikai „zöld pokol” , az észak-amerikai préri és az afrikai szavannák területére. Megismeiitek az életközös.ségek legérdekesebb növényeit és állatait, elsajátítjátok környezeti tényezőit és ezeknek az élőlényekre gyakorolt hatását. Felismeritek az életközösségben működő köl- csönhatásokat, törvényszerűségeket. így megértitek azt. miért népesítik be más élőlények a forró sivatagokat. mint a sarkvidék fagyos tájait.
Sajnos azt is látni fogjátok, hogy ez a csodálatos világ milyen sérülékeny, a felelőtlen emberi magatartás, tevékenység miatt mekkora veszélyben van. Napjainkban a Föld kiiablása, szennyezettsége ijesztő mértékű, és már-már úgy tűnik - különösen egy-egy környezetszennyezési katasztrófa kapcsán hogy az élet feltételeit a jövőben lehetetlen lesz megőrizni.Szerencsére ez csak látszólag van így, mert együttgondolkodással és közös tenni akarással meg lehet menteni a Földünket. 8 ebben a ti szerepetek óriúsi. Csak ti vagytok képesek arra, hogy e munkában magatok mellé állítsátok a felnőtteket, és közös eiővel megőrizzétek a holnap számára a Föld kincseit, élővilágát - tulajdonképpen magatoknak.A tanév vége felé rendszerezitek az eddig megismert élőlényeket testfelépítésük és életműködéseik hasonlósága. vagyis rokonságuk alapján. Ehhez azonban az idén megszerzett ismeretek mellett a korábbiakra is szükségetek lesz.
Eredményes munkát kívánnak: a tankönyv szetzői-
TIIDOD-KMÍX;? 9
MIT TANULTUNK HAZÁNK ÉLETKÖZÖSSÉGEIRŐL?Magyarország éghajlata - földrajzi fekvésének megfelelően - szárazföldi. Ezen belül az egyes tájak éghajl<>ta azonban jelentősen különbözik. így élőviláguk is más. Ahol a csapadék mennyisége elegendő a fák fejlődéséhez, ott lom bhullató erdő , míg a csa- padékszegényebb részeken szárazságtűrő füves puszta a természetes növénytakaró. Folyó- és állóvizeinkben, illetve környékükön vízi» víxparti életközösségek találhatók.
-M iv e l magyarázható, hogy hazánkban többféle életközösség fordul elő? • Mely környezeti tényezők határozzák meg elsősorban az erdők és a füves puszták kialakulását?
Az erdők haziínk teiiiletén egyenlőtlenül oszlanak el. Ennek oka - az erdőiitásokon kívül hogy a fák számára a domb- és hegyvidéken az életfeltételek kedvezőbbek. A tengerszint feletti magasssíggal csökken a levegő hőmérséklete, nő a csapadék mennyisége és a hegyek csúcsa felé haladva csökken a talaj vastagsága. Ezek következtében az eltérő igényű tölgyesek, bükkösök, fenyvesek magassági növényövezeteket alkotnak.
— Hol helyezkednek el hazánkban erdők? • Hogyan függ össze a domborzat, az éghajlat és az erdők előfordulása? • Mi a magyarázata a magassági növényövek kialakulásának?
M agasságbeli tagolódás az erdőn belül is m egfigyelhető. A szintek főként a fényéil való versengés következményeként jönnek létre. A laza lombkorona- szintű világos tölgyesekben a fákon kívül sok cserje, virágos és virágtalan lágyszáiiá él. A záit lombozatú. sötét fenyvesekben viszont gyér az aljnövényzet.
- Nevezd meg a lombhullató erdők szintjeit! • .Sorold fel az erdők le^ellemzőbb vinígos és virágtalan növényeit! • Miről ismeilietők fel ezek? • Jellemezd a harasztok. a mohák és a gombák felépítését! • Mi a gombák jelentősége az erdők életében?
fény
I c m R o c o n a s z in t
|KITd
ocíjc'Zintg y c p sz in lmoha.szJnc
9.2. A lotnbhullató erdő szintjei
A z erdő növényei. > Nevezt! meg az ábrák segílségévei a megismeri növényfa joka i!
10 n!IK)l)-K MÍXí?
10.1. Erdei táplálkozási lánc
A növényzet védelmet és táplálékot biztosít az e rd e i állatok szamáia. Növényekkel vagy azokkal is táplálkoznak a fa- és levélpusztító lovaiok, a lassú mozgású csigák, a rágcsáló kisemlosök és a patás nagyvadak. A növényevőket és a mindenevőket a rovarevő pókok és madarak, valamint a ragadozók tartják féken. Az életközösség tagjai között szerteágazó táplálkozási láncok jönnek létre.
- Melyek erdeink leggyakoribb növény-, állat- és mindenevő állatai? • Keress összefüggést az álla- tok élőhelye, külleme, életmódja között! • Állíts össze érdéi táplálkozási láncokat!
Hazánkban a nagy kiterjedésű m ező k a síkságokon terülnek el. A rétek, legelők arculatát a fűfélék határozzák meg. A füves p u sz tá n a környezeti tényezők szélsőségesebbek, az életkörülm ények kedvezőtlenebbek. mint az erdőben. Ezeket a körülményeket
10.2. Táplálkozási kapcsohitok a réten
Ti;iM)i)-KMí:(;? 11
a fűfélék és a területen megtelepedő egyéb lágyszárúak Jól tűrik.
-M ily e n összefüggés van a domborzat, a csapadék temieti eloszlása és a mezők előfordulása között? • Melyek a tanult mezei növények ismérvei?• Miként alkalmazkodnak a növények a kedvezőtlen körülményekhez?
Az alacsony lágyszárúak között élő kistestű állatok az éghajlati szélsőségekhez és a kevés búvóhelyhez egyiuánt alkalmazkodnak. A mező mindannyiuk számára terített asztal. Elegendő táplálékhoz jutnak a növényfaló rovarok, a rovarevő kétéltűek és hüllők, a rejtőzködő emlősök és a talajon vagy a magasban fészkelő madarak.
- Mutasd be a mezőn élő állatcsoportok egy-egy képviselőjének faji jellemzőit! • Bizonyítsd példákkal az állatok alkalmazkodását környezetükhöz! • Ismertess néhány mezei táplálkozási láncot!
A szárazföld növény- és állatvilágától lényegesen eltér a vizek és a vízpart élővilága, mivel a két élettér különbözik egymástól. A vízben a szárazföldhöz képest kisebbek a szélsőségek. így kedvezőbbek az életfeltételek. A környezeti tényezők a vízben a mélységgel, a pailon a víztől való távolsággal változnak.
- Mennyiben mások a vízben az életfeltételek, mint a szárazföldön?* Mely környezeti tényezők változnak a vízmélységgel, és hogyari? • Mi jellem ző a vízpartra mint élőhelyre?
A vizek, vízpartok növényei meghatározott rendben helyezkednek el. A parti fűz-nyár ligeterdőket, bokorfüzeseket a sekély vízben nádasok, beljebb vízbe merülő hínárok követik. A nyílt vizek a lebegő élőlények élőhelyei. A víz és környékének élővilága sokszínű, amit az élőlények testfelépítésének külön- bözősége is jelez. Élnek itt egysejtűek, telepes testű moszcttok, virágos lágy- és fásszánjak.
- Mivel magyarázható a vízben és környékén az élővilág sajátos tagozódása? ♦ Ismertesd a víz parányi élőlényeinek testfelépítését! • Miről ismered fel az életközösség különböző virágos növényeit?
l i . l . Füvek é s sz ín es virágú növények a mezőn
Je llem ezd az áhrák segítségével a fogüZoUfkat!
11.3. V íz inövények
12 n!IK)l)-K MÍXí?
12.1. Vfzbcn elő baktérium és egysejtűek
12.2. A vízszennyezés következménye
• Igazold példákkal az élőlények élőhelyükhöz való alkalmazkodását! • Mi a jelentősége a megismert élőlényeknek a vizek életében?
Az életközösség növényvilágához változatos á lla tvilág tái sul. Találkozhatunk itt a gyűmsféigek. a puhatestűek, az ízeltlábúak és a gerincesek képviselőivel egyaiánt. Egyesek élete teljesen, másoké részlegesen kötődik a vízhez.
A víz és környékének élőlényei között sokféle kapcsolat létezik. Egymásrautaltságukat jól példázzák a táplálkozási táncok.
-M e ly tulajdonságok jelzik egy-egy víziállaton az élőhelyhez való alkalmazkodást? • Magyarázd meg. miéit kötődnek egyes állatok lazábban, mások szorosabban a vízhez? • Mutasd be a vízi. vízparti élőlények között lévő táplálkozási kapcsolatokat!
A természetes élőhelyek, életközösségek megóvásában kiemelkedő szerep ju t a nemzeti parkoknak. Az értékm egőrzés azonban m indannyiunk közös ügye. Tegyél élte te is!
12.. . V ízi-vízpiuli táplálkozíisi láncok
\I
wV.*'-
y •
. i ' . *f r . U
X♦• .{>,m
1
A * \ ,> '
%
•*K *••*7
,. i'é'- , • ’ ' A
K G H . •«
> ' - rs• -í ^
#* •' «
• E L O ^
* ' 4
W
X •
f
# '
t f •
;
w-í^<- ■
%
* i • . #
*«w
f ^\ _V.. <
. »*,*' A- % h •J i '
4>
í •
1- '
[ 11 ( 1]
IlW lIll[I[l1
i i r iu i i i
[ii.mi
[Mii
1 4 A KORRÓ KííHAJLATI ^A nZK T KL()VILÁ(;A
MBANDAKAtengerszint íeldtti m agasság: 341 mévi középhöm érséklet; 24 .5évi csapadékn>ennyiség; 16 9 0 mm
V. VII. IX. XI. hónap
14.1. Egyenlítői éghajlat diagiiUnja. > Miéri mondhaljuk. hogy nincsenek évszakok?
_
f c M lo m b k o io n a - Nzini
knzéf>s<^ lom bko* lo n a sz in l
als< lotnl>k<>iona> Nzinl
CNcr)e-gyepNzint14.2. A z e.sőei dó szintjei. ► Olvasd le a kép- rőt az esőerdőjellentzőil (szinfek neve. fá k magassáfia. fomhkorona záródása, a ljnövényzet mennyisége}!
14..V A trópusi esőerdőt Brazíliában „zöld pokolnak” is nevezik
TRÓPUSI ESŐERDŐKFöldünkön az Egyenlítőtől a sarkok felé különböző éghajlati övezetek és az éghajlathoz alkalmazkodó növényövek alakultak ki. Ezt szemlélteti a 166-167. oldalon lévő téikép. A fo rró övezet a Ráktérítő és a Baktérítő között helyezkedik el. Az övezeten belül többféle éghajlatot különböztetünk meg.
EGYENLÍTŐI ÉGHAJLAT
Az egyenlítői éghajlat* az Egyenlítő mentén alakult ki. Itt egész évben egyenletesen m agas a hőm érséklet, évi átlagban 25 -28 fok. és bőséges a csapadék. É vszakok n incsenek. vSzínte naponta érkezik az özönvízszena felhőszakadás. A csapadék mennyisége évente meghaladja az 1500 milliméteit. A sok eső és a nagy meleg miatt a levegő p á ra ta rta lm a m agas.
Természetes növénytakarója a tró p u si esőerdő=^. T alaja tápanyagszegény, meit a tápanyagok jelentős részét a gyorsan növő fák azonnal felveszik, a maradékot pedig a sok csapadék kimossa.
AZ ESŐERDŐ ,£M ELETEI"
Az esőerdőben rendkívül sokféle fa él, számuk egy hektárnyi (10000 m-) területen akár .száz is lehet. Évszakok híján a fák örökzöldek, és folyamatosan virágzanak. Leveleik rendszerint nagyok, viaszosak, szélük sima, csúcsuk pedig hegyes. Így könnyen megszabadulhatnak a felesleges víztől. Virágaik gyakian a fák törz.sén és az ágak felületén nyílnak.
A fák lombkoroniíja legalább három szintben rendeződik el. A többszörösen záródó lom bkorona kevés fényt enged át, ezért gyér a cserje- és a gyepszint. A felső lonibkoronaszintet* az erdőből kiemelkedő. 4 0 -6 0 m magas óriásfák* alkotják. A vékony talaj miatt gyökéi-zetük sekélyen tei ül el. A felszín közelében futó gyökerek a hatalmas fákat nem képesek megtartani. Ezért tövüket letnezes kinövések, úgynevezett palánkgyökerek ’ támasztják. A középső lom bkoronaszintet^ 2 0 -3 0 métei. az alsó lomb- koronaszintet* 10-15 méter magas fák lombozata alkotja.
I RÓPCSIKSÖKRDÖK 15
Ainazónla* egyik óriásfiíja a valódi m ahagóni. Vörös- biuna színű, tiutós fája keresett cikk a világpiacon. A középső lom bknrönaszint közism ert növénye a kaucsukfa. M egcsapolt töizséböl gum i előállítására alkalm as tcj- szeíTJ nedvet nyernek. A z alsó lom bkoronaszint gyakori növényei a pálmák és a kakaófa.
VERSENGES A FÉNYÉRT
A fényéit való versengés’*' két különleges életmódú növénycsoport kialakulását eredm ényezte. Ezek a liánok és a fánlakó növények. A liánok* a talajban gyökereznek. Hosszú szálukkal csigavonalban kiisz- nak fel a fák töizsén egészen a lombkoronáig. Amint elérik a fényt, dús lombozatot fejlesztenek.
Más módon jutnak fényhez a fán lakó növények*. Közö;; sajátosságuk, hogy nem a talajban gyökereznek. hanem a fák ágain telepszenek meg. Legis- meitebb képviselőik az orchideák és a hrom éliák. Tápanyagaik egy részét az ágakon összegyűlő korha- dékból nyerik. Vízszükségletüket a csapadékból és a levegő páratartalmából fedezik.
AZ E.SOERDOK PUSZTITASA
Nagyobb kiterjedésű esőerdő van Dél-Amerikában az A niazonas-m edencében (Amazónia). Afi ikában a K ongó-m edencében és Á zsiában az indonéz .szigetvilágban. Területük m indenütt rohamosan csökken, mert egyre több erdőt pusztítanak ki. hogy
tő ixsön nyíW vintgok
palúnkg>'ökéi
15.1. A fényért m agasba költözött liánok és fán lakó növények. > N ézz ul<íníi, m ilyen orchideaféíék éhu 'k a hazfii erdőkhen!
1 6 A FO RRÓ K(;HAJLATI ^A nZK T KL()VILÁ(;A
16.1. > Jlf/gyan és miért pm ziílják az esőerdőket?
16.2. Különleges szerkezetű orchideavirág
16..V B iom élia víztartályként m űködő le- véltölcscic
megművelhető földteiülethez és értékesíthető faanyaghoz jussanak.
Az esőerdők irtásával sokféle növény és á lla t tű nik el nyomtalanul. Ezzel együtt csökken az oxigént előállító erdőtakaró is. A szabadon maradt talajt az esővíz fokozatosan elhordja, tápanyagtaitalmát pedig a mélyebb rétegekbe mossa. így a terület rövid idő alatt tönkremegy, ezéil növénytermesztésre és új erdő kialakulására is alkalmatlanná válik.
Napjainkban sok erőfeszítés töiténik az esőerdők további pusztulásának m egakadályozására. Egyes országokban b e tilto ttá k az e rd ő ég e tést, másutt faültetésbe kezdtek, illetve meghatáiozták az évente kivágható fák számát.
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1. Keresd meg a térképen a nagyobb kiterjedé.sű esőerdőket! Nevezd meg a teióileteket!
2. Indokold meg, miéit örökzöldek az esőerdő fái!3. Hasonlítsd össze a tölgyerdőt az esőerdővel!4. Milyen összefüggést látsz az esőerdei fák szeive-
zete és környezete között?5. Hogyan jutnak fényhez és táplálékhoz a liánok
és a fánlakó növények?6. Bizonyítsd példákkal az esőerdők jelentőségét!
n JO, HA TUDOD!
Különleges alakú és színű virágai m iatt az orchide<'ikat a növényvilág szépségkirálynoinck tartják . Hat darab színes lepelleveléből az alsó színben, form ában, nagysiígban elüt H többitől, m ézajak a neve. B enne rovarcsairtgató illatos nedv képződik.
Valaha az „orchideavadászok” az é letüket kockáztatták, hogy m egszerezzék a növények gum óit, am elyeket aztán üveghiízakban neveltek tovább.
OLVASD EL!
Egy inohaw k indiántól szitrm azik a következő gondolat: Csak ha m ár az uIoÍsó fá i is kivágták, a z ultflsó pafaktn is
mef>méi^ezték. az ithflsó hatat is kifogták az emberek, csak akh>r értik meg, hogy a pénzt nem iehe! megenni. "
AMA/ÓNIA VARÁZSLvVIX>S ÁLLATVII.ÁíiA 17
AMAZONIA VARAZSLA- TOS ÁLLATVILÁGAA kedvező körülmények miatt az esőerdőt hihetetlenül gazdag és változatos állatvilág népesíti be. Sokuk a fák lombkoronájában él, hiszen a növényi részek bőséges táplálékot biztosítanak számukra.
LEBEGŐ ..DRÁGAKÖVEK'*
így hívják hazájukban a kolibriket, meiI a szivárvány minden színében pompázó, fémesen csillogó tollazatuk van. Apró, könnyű testük elfér egy tenyérben is. Gyenge, kis lábaik csak az éjszakai üldögé- lésre alkalmasak. Hosszú, keskeny szárnyukkHl egész nap virágról virágra repkednek. .Szárnyaikat igen gyorsan tudják mozgatni, ezért - a madárvilágban egyedülállóan - képesek függőlegesen felemelkedni é s süllyedni, valamint oldalirányban és hátrafelé is repülni.
Táplálkozáskor a virágok előtt egy helyben lebegnek ’ , és hosszú, csőszerű csőrükkel a virágok mélyére hatolnak. Majd megnyúlt, kiölthető nyelvükkel felszürcsölik az édes nek tá rt, miközben felragadják a virágokban megbújó rovarokat is. Eközben a növények megpoi-zását is elvégzik.
K icsiny testtöm egükhöz viszonyítva a kolibrik testfelülete arányliig nagy. em iatt sok hőt veszítenek. Energiaszükségletüket nagy m ennyiségű, energiadús táplálék fogyasztilsiiva) fedezik, ezéil szinte egész nap tiíphilkoznak.
A költési időszakban a tojó fmom növényi szálakból (magvak repítőszőreiből. mohákból) fészket készít. A csésze alakú fészekbe két p<uányi tojást rak. A fió- kákat egyedül neveli fel.
K olibrikre vadászik a legnagyobb pókok közé tartozó közönséges m adáipók (ÍS.t-2.). Hossza kinyújtott lábaival együtt elérheti a 18 cm-t. Testét hosszú, biimásfekete kitinszőiök fedik. Nappal kövek alatt vagy üregekben lej- tozködik. éjszaka já r vad«tszni. Tápláléka nagyobb rovarokból és kisebb gei incesekből áll. Hálót nem szó. áldozatá t lerohanja és lefelé irányuló, e ró s csáprágójával ledöfi, majd méiegmirígyének v«Uadéká\'al megöli. A nagytestű madi'u'pókokiit Am erikában tarantuláknak Is nevezik . M érgük nem halálos az em beire.
17.1. Egy helyben lebegő kolibri. > M utasd he a kt/lihrik kiilleniél!
17.2. V á ltoza to s cső rfo rm ájú ko lib rik . ► Miért imis-más fioxszií.uígii és alakú a ko- iihrík csőre?
I7 J. A képen látható közepes m éretű kolibri is m indössze 3,7 g tömegű!
1 8 A KORRÓ KÍÍIIAJLATI ^)V K /> :r K L ()\ 1LÁ(ÍA
IK.I. Krtzöilségds itíadáiixSk
A iniidiítpókok csiíprúgója lefelé
irányul
A legtöbb pók c>áprúg(Sj;i harii|X>fogó-
kém működik
18.2. A p6kí)k Csúpi‘ág6ja
HANGOS NÉPSÉG
A lombok között élő bőgom ajm ok nevüket kilomé- teiekie elhallatszó kiáltozásukról kapták. Szőrzetük színe igen változatos. Leggyakoribb a szalmasáiga. a rozsdabarna és a fekete színmnyalat. Viszonylag kis törzsükhöz hosszú végtagok és hosszú, erős. kapaszkodásra módosult logótarok* kapcsolódik. Ujjaik végét lapos szaruképződmények, körm ök borítják. Mind mellső, mind hátsó végtagjukon a hüvelykujjuk befelé fordítható, ezéit fogásra is alkalmasak. Gömbölyű fejükön előretekintő, nagy szem ek ülnek.
A bogőmajmok szinte sosem jönnek le a fákról. Fogóvégtag jaikkal* és fogásra is alkalm as farkukkal könnyedén kapaszkodnak egyik ágról a másikra. Közben előretekintő szem eik pontosan felmérik a távolságot. Nappal kutatják fel növényi részekből, rovarokból, pókokból, madártojásokból és fiókákból álló táplálékukat. Zápfogaík gum ós felülete jelzi, hogy m indenevők.
AMAZÓNIA FOLTOS MACSKÁJA
Az esőerdő aljnövényzetében tanyázik a bőgőmajmok legfőbb pusztítója, a jag u á r. Teste farok nélkül 1.5-2 méter hosszú. Rövid szőitj bundája vö- rösessáiga alapszínű, melyben szabálytalan alakú fekete foltok tiukállanak. A foltok néhol gyűnaszenaek, bennük apió pöttyök (rozetták) láthatók.
Feje göm bölyű, törzse erős és karcsú . Izmos végtagjai széles m ancsokban* végződnek. K arm ai
IK..V A bőgőmajom - a világ legzajosabb állata - k iálloz«ísa kilomctcrckre clhallalszik
1S.4. A jaguiir m agányosan vadilszó macskaféle. ► írd le a htuuUijámik színéi és mhuóz(tlót!
A M A /O N IA VARAZSLvVIX>S ALLATVII.AÍiA 19
behúzhatok . E jegyek alapján a m acskafélék* csoportjába taitozik. tehát közeli rokona a házimacskának.
Táplálékának felkutatásában kitűnő látása és hallása segíti. Zsákmányát igyekszik észi^vétlenül megközelíteni. Ilyenkor fontos az esőerdő fény-árnyék játékához hasonló, rejtő mintázata és a nesztelen jiuást biztosító pííi nás. szőrös talpa. Vadiiszatkor az áldozat közelébe oson, majd egy jól irányzott ugrással ráveti magát, és erős m ancsával leteríti. Az e le jte tt állatot éles, hegyes fogaival megöli és széttépi. Ragadozó emlős állat. Étlapján főleg gerinces állatok szerepelnek. Az anya 2 -4 utódot hoz a világra. A kicsinyeket általában két évig gondozza, védelmezi.
E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !
1. Csoportosítsd az esőerdő állatait magad választotta szempontok szerint!
2. Keress összefüggést a kolibrik mozgása és táplálkozása, valamint a szerveik jellemzői között!
3. Hogyan alkalmazkodtak a bőgőmajmok a kapaszkodó életmódhoz?
4. Bizonyítsd a jaguár és a házimacska rokonságát!5. Miéit soroljuk a jaguárt a ragadozó emlősök közé?
1]OLVASD EL!
A világ legkisebb iii<id<ira u méhkolibri (vöröstorkú kolibri). Egy felnőtt hím alig 6 cm hosszú. Tojásiii borsószem nagy- ságúiik. M ásodpercenként 3 0 -8 0 -sz o r csap ó sziim yaival züm m ögő hangot ad. I9.I. Tápiálkoz^lsí lánc ia esőerdőben
tökéletCN c izckszc ivek
nesz te len júrÚN
rcjt Sszín
e r ^ test. ügyes, gyors mozgi'isiiigudozó foguZiit
19.2. A jag u ár zsákm ányszereő eszközei. ► M ely lul<ijíi(mság(tk segítik a ja g u á r szá n iá m a zsákm ány fei- fedezéséi, megközelílésél. elejtését és eífogyasztásáu?
20 A FORRÓ K(;HAJLATI A nZKT KL()VILÁ(;A
KAYESteri9erszint feletti m agasság; 4 6 mévi középhőm érséklet: 29 .4évi csapadékm ennyiség: 6S4 mm
IX. XI. hónap
20.1. A szavanna éghajlatdiagram ja. > O lvasd le a 166 167. oldalon lévő ábráról a szavanna/^vjellefizele.s növényzeli öveii! Keress összejii^}{ésf a z E^yeuKlőlől vaíó távolság, az éghajlat válf(>zása és a növénytakaró alakulása között!
lombkoroíw-xzinick
c>erj«-é>gyc|>N2Ínl20.2. >• M ondj igaz állításokat a Irófnisi lom hhiillató erdőről!
20..V TixSpusi lom bhullatn erdő
KIVILAGOSODO ERDŐKA trópusi esőerdőkhöz északon és délen (a 10-20. szélességi kör között) mind az éghajlat, mind az élővilág szempontjából változatos sáv, a szavanna csatlakozik.
SZAVANNAÉGHA.ILAT
Az Egyenlítőtől távolodva egyre csökken a csapadék mennyisége, és válik egyenlőtlenebbé annak eloszlása. Kialakul egy nedves és egy száraz évszak. A hőm érséklet mindkét évszakban m agas. A csapadék csökkenése és a száraz évsziik hosszabbodása miatt a szavannaéghajlaton* különböző növényövek alakultak ki. Közülük a legjellemzőbbek a tiópusi lombhullató erdők, az erdős, valamint a füves (valódi) szavannák.
Az esőerdővel szomszédos térségekben, ahol a száraz évszak rövid, trópusi lom bhullató erdők* (monszunerdők) alakultak ki. Ezekben az erdőkben már kevesebb a lom bkoronaszint«k és a fafajok szám a, mint az esőerdőkben. Még a legmagasabb fák sem érik el a 40 méteit, és többségük a száraz időszakban lehiillatja lom bját. A fényben gazdag, világos erdők alját dús aljnövényzet borítja.
AZ EMBER LEGKÖZELEBBI ROKONA
A Kongó-vidéki esőerdő és a vele szom szédos szavanna nyíltabb erdőinek lakója a csimpánz. A kifejlett hím termete felegyenesedve elérheti a másfél méteit, a nőstény azonban kisebb méretű. Testét általában dús, fekete szőrzet borítja, csupán tenyere és ta lpa csupasz. V égta^ai megnyúltak, a mellsők hosszabbak a hátsóknál. F a rk a nincs.
A bőgőmajmokhoz hasonlóan a csimpánz 5-5 ujján is körm ök vannak. H üvelykujja szem befordítható a többi u jjal; szeme előre néz. Ezen bélyegek alapján mindkét állatot a m ajm ok* csopoiljába soroljuk.
A csimpánzok kisebb csapatokban kóborolnak táplálék után. amely növényi részekből és kisebb állatokból áll. Zápfogaik felülete gum ós, egy egyednek*
K IM l.A<;()SOIM ) h;KIM)K 21
32 fogü van. A nőstény egyszeire egy utódot hoz a világra. Kicsinyeit az anya a közmondásos „inajom- szeietettel” több évig gondozza.
A csiinfxinzok napközben táplálkoznidí é s pihennek, valam int a fák alacsonyabb részeire elkészítik alvóhelyüket. A m ikor a földön pihennek, igen aktív tiíi sas eletet élnek: játsziiniik. veszekszenek, tisztogatji'ik egyimlst. Tevékenységüket rendkívül embei>.zcrij iucjátékkal kísérik. Társ<is viselkedésük. tanulékonys«'tguk. eszközh^isználatuk alapján aiTa lehet következtetni, hogy a csim pánzok igen éilc im es állatok.
A csimpánzok abban különböznek a legtöbb majomtól. hogy term etük nagy, tenyerük, ta lpuk csupasz, fa rk u k hiányzik, fogaiknak szám a 32, éi-zel- meiket igen jól fejezik ki. és viszonylag fejlett az agyuk. Minden állat közül a legjobban hasonlítanak az em bene. ezért az em berszabású m ajm ok* közé soroljuk őket.
FÉLELMETES ÁLLKAPCSOK
Afrika trópusi vizeiben honos a hüllőkhöz tartozó nílusi krokodil. Hatalmas, gyíkszeru testét szaru- pikkelyek és több pikkely összeolvadásából kialakuló szarupajzsok* fedik. A szarupajzsok a bőrben lévő csontlem ezekkel együtt erős szarupáncé lt* alkotnak. Rejtőszíne felül barnászöld, a hasi oldalon szennyes sárga. M egnyúlt, lapos fejének felső részén emelkednek ki szemei és orrnyílásai. F a rk a o ld a lró l lap íto tt, mellyel a vízben hajtja magát előre. Rövid végtagjai közül az úszóhártyás hátsó láb ak a t kormányzásra használja.
21.1. A csiinpánz fán és talajon egy«uánt otthonosiin mozog. > Mihe/ilui.soiilílucshn- pthíz hőfiőmajoinhffz?
táplálékkérí csü*CNÖlítCS
fételemie utaló vicsorgás
21.2. Ai cm im ika csim pánz módra. > M ulass he néhány entheri an-kifejezésl. uirsa- id pedig próhíUják fe lism ern i a jelentését!
2 U . A nílusi krokodilok akár 6 m éteresre is m egnőhetnek. > M ondd el minél szemlélefesehhen. hogyan mozog a krokodil a szdrazföldön és a vízlyen! Igazold az ehum dottaka t a z óllal lesifelépílésévell
22 A FORRÓ K(;HAJLATI A nZKT KL()VILÁ(;A
m M m m
Ragado/ó állat, a huluktól a zebrákig mindenféle álla- tót megtámad. Áldozatát hegyes tógáivá! ragadja meg és egészben nyeli le, vagy nagy diuabokat tép ki testéből.
A krokodilok meszes héjú tojásokkal szaporodnak. A tojásokat a nap melege költi ki. Kikelésig a nőstény gondosan őrzi a tojásokat.
A VADVILÁG MEGMENTÉSE
A gorillák és az orángutánok is emberszabású majmok. Közülük sokat befogtak és eladtak az állat- keitek számára. Mára mindkét állatot a kipusztulás veszélye fenyegeti. Veszélyeztetett állatok* a krokodilok is, hiszen bőrükéit sok példányukat megölték.
A század elején a vadvilág megmentése érdekében term észetvédő szervezeteket hoztak létre. Közöttük leghíresebb a Világ T erm észetvédelm i Alap (W W F). Jelképük a kipusztulás szélén álló óriáspanda.
' a E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !
1. Hogyan változik az éghajlat és a növénytakaró az Egyenlítőtől távolodva?
2. Készíts a c.simpánz jellemzéséhez szempontsort!
rz .rv é d e tte in l^ .;;^ ú ‘jJ7goriÍi;.( 7 ^ M iért m ondhatjuk, hogy a csim pánz em ber-szabású majom?
4. Miként alkalmazkodott a nílusi krokodil a vízi életmódhoz?
5. Gyújts példákat, hogy miéit csökken az ember- szabású majmok száma!
es iiz oi itngutan
n JO . H A TU D O D !
22.2. ► N ézz uuítiíi, m ihen kiUönhözik a képen híliuíló indiai elefánt a z afrikailói!
Dclkclct-Ázsia trópusi lombhullató erdeiben cl a 4 - 6 tonnás indiai elefánt. Vastag bőre csaknein csupasz. N agy felületű tulc a hősz;ibályozásban játszik szerepet. A z elefántbikiík felső m etszőfoga agyaná növekszik, ennek kem ény anyaga itz elefiíntcsont. U niverzális szerve a z oitIjóI és a felső ajakból képződött onniíny. Kiz«'uólag növényi táplálékot fogyaszt. A lul é s fe lü l, m indkét o ldalon eg y -eg y redős fe lü le tű működő Zíípfoga van. Idővel ezek etkopnitk. de hátulról újak tolódnak előre. Am ikor az utolsó őrlőfog is elkopik. <íz állat éhen hal.
k i; i k n ( ;k r a i r o im is o k o n 23
FUTENGER A TRÓPUSOKONAfrika szavannaéghajlatii teililetein az erdők és a füves térségek között az évi csapadékm ennyiségnek megfelelően fokozatos az átmenet. Ahol a száiaz évszak hosszabb, mint az esős évszak, nem alakul ki Ziíil eidőség. A szavannán a talaj tápanyagban gazdag, mell azt a viszonylag kevés csapadék nem mossa ki. és felhalmozódik benne a humusz.
A FÜVES SZAVANNÁK*
A szavannán a nagy fényigényű, árnyékolást nem tűrő fíítélék szinte mindenütt összefüggő felületet alkotnak. Magasságuk néhol 2 m, másutt alig 50 cm. A m agányosan vagy facsoportokban növő fák általában 20 méternél alacsonyabbak, és a száiaz évszakban lombtalanok.
A hossziin tailó s2«ü<i2 .ság idején fcllobbiinó sz«ivannatűz- bcn u növények többsége a liingc^ in;utiüékú\'á válik. A fü- félék azonban iizcpcn m«u<idt tiüajbcü szkunkból vagy in«tg- jukból gyoisan kisiujiidniik. Ebben a súiií gyepszőnyegben a füveknél lassabban növekvő fiatal fák szinte képtelenek gyökeret ereszteni. A facseiríetéket az állatok gyakran lelegelik. letapossák. így a íiives térség fenntnaradás;íban a tűznek és a legelő állatoknak egyaránt szerepe van.
A SZAVANNA FÁIA hosszú élettailamú m ajonikcnyérfa vastag kérge laza szei kezetű, jó hőszigetelő. Ezéit a fa a trópusi napsütésben Is megőrzi a rövid, vastag törzsében
23.1. A kiteijedt gyökérzetű szavanna) fák egymiistól többc-kevésbé távol helyezkednek el
23.2. A szavannán a fűfélék a taposást, le- gelést követően újból kisarjadnak
V i r4ihéíi^. i ^00^ '23.3. > M elyik évsztikhou készüli a hozófosról {halra) és a m ajom kenyérfáróí a kép ? Indokold válaszod!
24 A KORRÓ KííHAJLATI A nZKT KL()VILÁ(;A
kb. 2 0 an-CN len n e Nck
24.1. A inajomkenyéifa virága és hosszúkás (ennése. am elynek húsát és magvait állatok fogyasztji'tk
ícn n cs
24.2. Az akácia szűrös tövisű hajtilsal távol tiutjiík <1 legelésző állatok n<tgy lészét. >- Ha- .umii’lsd össze term éséi a majomkenyérfo term ésével!
tárolt hatalmas mennyiségű vizet. Formátlan ágak alkotta koronája ritka lombozatű. Erős illatú, nagy virágai hosszan lelógnak a szárakról. Jókora termései a száraz évszakban fejlődnek ki.
Míg a majomkenyértak általában egyesével, addig az akáciák facsoportokat alkotva fordulnak elő. Törzsük többnyire alacsony. Több faj koronája lapos, ernyoszerűen kiszélesedő. Tövises ágaikon apró levélkékből álló összetett levelek vannak. Virágaik érdekessége a hosszúra nyúlt porzók sokasága. Termésük fala éretten száraz.
FÖLDÜNK LEGNAGYOBB MADARA
Az afrikai szavannán élő strucc testtömege a 200 kilogrammot, magassága a 2 méteit is meghaladhatja. Kis feje, megnyúlt nyaka és lábszára kékes vagy vöröses színű, csaknem tollatlan. A laza, fehér dísztollak kivételével a hím fekete, a tojó barnásszürke. Hosszú hátsó végtagja erőteljes izomzatú. Futó- lába'^ két ujjban végződik.
Rendkívül gyorsan fut. Forduláskor, irányváltoztatáskor szárnyával egyensúlyoz. Viszonylag gyenge szárnya azonban nem képes súlyos testét a levegőbe emelni.Főként növényekből álló táplálékát lapos, lekerekí- tett c*sőrével csipegeti fel. Étrendjét rovarokkal is kiegészíti. A magas termetű stiiicc kiváló látású, éber állat, hamar észreveszi a veszélyt.
's'í
24J. .Stiucc (9)- ► M elyek u tojó és a kakas lollazíttim ak has<mlósá^(ii?
24.4. Az akácia rendszerint többedinagával fordul elő. > M iben küU'mhözik törzse és konm ája a majtmtkenyérfáélól?
Ff;TKN(íKR A TRÓIMjSOKON 25
A tojó a kakas által talajba kapait fészekbe rakja tojásait. A kikelő feszekhagyó fiókákat a szülök közösen védelmezik.
A strucckakiis á lta lában több to jóval él együ tt. Egy fészekbe több tojó helyezi el a tojásait. Nappal m indig a leg iátennettebb tojó, éjszaka pedig a h ím ül a fészekaljra.
A struccokaí sokfelé tenyésztik (hazárfckban is), mert tollúk, boilik, húsuk és zsíijuk egy«uánt felhasználható.
A PUSZTULÓ ÉLETKÖZÖSSÉG
A szavannán az állatok vadászata, a legeltetés, az égetés, a gyep felszántása komoly károkat okoz. Néhány faj m ára k ipusztult, vagy létszám a je len tősen lecsökkent. Folyamatosan zsugo rod ik az ciolicly, a terület egy része elsivatagosodik. E kedvezőtlen folyam atok m egállítása érdekében tiltják, illetve korlátozzák a vadászatot és az égetést. A háziállatok létszámát a terület eitailóképességéhez igazítják. Védett területeket jelölnek ki.
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1. Jellemezd a füves szavanna növénytakaróját!2. Miért él kevés fa a füves szavannán?3. M iről ismerhetők fel az akáciák és a majom-
kenyéifák?4. Hogyan alkalmazkodnak a szavanna növényei
a szárazsághoz?5. Keress összefüggést a strucc szervezetének és
életmódjának jellegzetességei közötti6. Melyek a szavannát veszélyeztető hatások?7. Hogyan menthető meg a pusztulástól a szavanna
élővilága?
,HATUDOD!
A z akáciák növekedését és fejlődését nagyban befolyásolják a növényevő állatok. Amíg a fa alacsony, az állatok Ixínnely részéhez hozziíféi hétnek, és körbelegelik. H a a fa bőséges vízhez é s tápanyaghoz jut. elteiebélyesedik, é s a legelő állatok (I középső ágiikat m ár nem érik el. Ekkor ez a rész erőteljes növekedésnek Indul, a többi részt vagy lelegelik, vagy elszií- rad. Végül a fa akkori'ua nő. hogy magasbiin lombosodó ágait m ár csak a zsiráfok érik el.
Ifi t —-rfi"25.1. Strucckakasok a fiókákkal
25.2. A stiu cc fe jeés lábujjai. > Figyeld meg az ujjak egym áshoz viszonyOott méretéi!
25.3. Z siráf a szavannán
26 A KORRÓ KííHAjLAri f)V K/KT KL()\ llwÚÍA
2f>.l. H atalm as állatcsorda a szavannán
26.2. >• Jellem ezd o jelenle}^ é lő leíintif^yohh lestű (trnU(ff>faj, a jdvoratnU op külleméi!
ALLATSEREGLET A SZAVANNÁNTÜLKÖS SZARVÚAK SOKASÁGA
A szavanna fűtengerét különféle nagyságú és színű an tilo p t'a jo k népesítik be. Fejükön változatos méretű és formcíjú tü lkös .szarvat viselnek. Törzsük karcsú, végtagjaik m egnyúltak és izm osak. Páro.sujjií p a tás lábukon jól futnak. Növényevők, fogazatuk a szai vasmarháéhoz hasonló. K érődző állatok.
A nagyobb testű antilopok közé tartozik a csíkos gnvi. Többféle színváltozata isméit, de mindegyiknél a test elejét sö té tebb h a rá iitc s ík o k keresztezik. Szőrzete sűrű és rövid, csak fején, nyakán és farkán hosszabb. Tülkös szarvai oldalra hajlanak. Kaicsú törzsének hátvonala a farok felé lejt.
C soportosan élnek. Az együtt mozgó tömegben az egyes állatok védettebbek, és érzékszerveik is „meg.sokszorozódnak”. Amint egy teiületen a táplálkozási lehetőségek rom lanak, hatalmas csapatokba töm öiülve v án d o ro ln ak vízben bővelkedő friss legelők felé.
A csíkos gnú tehenek egy utódot hoznak a világra. A fiatal állatok egy nap múlva már lépé.st tartanak anyjukkal.
26.. . ► M iként fiififi össze <i csíkos f>mík évenkéttlí yántlffriása élőhelyük éfihajlíiltínak jellefizetessé^eivel?
A lJ.A rS K R K (;L K 'r A SZAVANNAN 27
„TIGRISLOVAK”
A fekete-fehéi csíkos rajzolatú zebrák küllem e a h á zi lovakéhoz hasonló, de azoknál k isebb term e- tűek. .Szőrzetük - a farok végét kivéve - rövid és testhez simuló. Nyakuk hátoldalán a hosszabb szőrök felálló sörényt alkotnak. Fejük megnyúlt, törzsük erős. Hosszú, izmos végtagjuk ujjhegyét pata védi. P á ra tlan iijjú patás lábukkal remekül vágtáznak.
Növényevők, a fűféléket metszőfogaikkal letépik, és zápfogaikkal megőriik. Szemfogaik kicsik. Társasán élnek, több-keve.sebb tagból á lló csoportjaik
tközösen legelnek. Ei'zékszerveik kitűnőek. A csikók fejletten jönnek a világra és szinte azonnal járóképesek.
CSAPATOSAN VADÁSZÓ NAGYMACSKA
A szavanna macskaféle ragadozói közül az oroszlán a legismertebb. Sárgásbarna szőrzete rövid, csupán a farokbojt* és a hím sörényének szőrszálai sötéteb- bek és hosszabbak. Hajlékony teste — hosszú farka nélkül — két méter. Nyaka, töj-zse és viszonylag rövid végtagjai izmosak. Erős mancsán az éles karmok visszahúzhatók. Nesztelenül jár. ügyesen kúszik, gyorsan fut és jól ugrik. Változatos mozgásfonnái, kiváló látása és hallása segítik a zsákmányszerzésben.
Az oroszlán társas lény. A közösség tagjai közül főként a nőstények vadásznak. A palásokat bekerítik,
27.1. A zebrán kérészibe futó sötét sávok a tcsl körvonalát m egbontják. > M iért előnyös ez dZ szóntáray
ied<Ss Zíipfog
putii
27.2. A zcbrilk palás végtagjaikkal könnyedén mozognak és mozgékony ajkaikkal, valamint m etszőfogaikkal ügyesen legelnek
27.4. A hím oroszlánt a hiucban vastag sörénye védi vetély- 27..Í. Zebracsődörök (cT) küzdelm e. A z á ltálba fogaitól és kannaitól latok m intázata egyedenként változik
28 A FORRÓ K(;HAJLATI A nZKT KL()VILÁ(;A
2K.I. Viidász6 oi'<>szlái1ók. > M i alaf>játi h - m ered f e l a zsóknum yszerző áilat netnét?
2K.2. Oi'oszliín táplálkozás közben
- ' 1 ^ v.VJ
utánu kúszva m egközelítik, majd rövid és gyors üldözés után mellső végtagjukkal leterítik. A préda a nyakába süllyesztett fogak szorításától múlik ki. A táplálékállat megszerzése és elfogyasztása erőteljes állkapcsuk és éles fogaik nélkül elképzelhetetlen lenne. A patásokon kívül kisebb élőlényeket, sőt elhullott állatokat is esznek.
A nőstények 1-5 gyámoltalan utódot szülnek, amelyek sokáig anyjuk gondoskodására szonalnak.
A szavanna táplálko/ásí kapcsolatainak legegyszerűbbike. amikor a strucc elfogyasztja a növényeket. A ragadozók nem a kifejlett madána. inkább csibéire vadásznak. A fűféléket legelő patásokból az oroszlánok lakmároznak.
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1. Miről ismered fel a csíkos gnút?2. Melyek a zebrák és antilopok szervezetének ha
sonlóságai és különbségei?3. M iként alkalm azkodott a patások szervezete
a futó életmódhoz?4. Bizonyítsd be. hogy az oroszlán macskaféle raga
dozó!5. Miért előnyös a csoportos életforma?
GONDOLKOZZ ÉS VÁLASZOLJ!
1. Mik az előnyei a patások ujjhegyen járásának?
Hl JO. HA TUDOD!
28J. ► M iben különhözik a gepárd íesl- fe lép íté se az oroszlóttélól?
Afrika teiületének csiiknem felét fű borítja. A fűféick jelentik á szavannán élő emlősök jelentős részének legfőbb táplálékát. Mivel tápéitekük kicsi, a fűcvőknek szinte állandóan legelniük kell. Mégis - a hosszú száraz időszakot kivéve - mindannyiuknak jut elegendő élelem, meit felosztják egymás közöli a rendelkezésre álló táplálékforrást. A zebrák a magas száiv füveket fogyasztják, a gnúk a középmagasokat. a giizelh'tk pedig a legalacsonyabUikat. így több faj élhet ugyanazon a teiiileten anélkül, hogy versengeniük kellene a táplálékéit.A gepárd a szavanna leggyorsabb ragadozója. Kiszemelt áldozatát (főként patásokat) a fűben rejtőzve közelíti meg. íruijd üldözőbe veszi. Sebessége elérheti a 80-100 km/h-t. de csiik 200-300 m távot képes ilyen sebességgel lefutni.
AZ krs/í :nvkskk s/.uíki’k 29
AZ ERSZENYESEKSZIGETE (OLVASMÁNY)
Ausztrália évmilliókkal ezelőtt teljesen elszakadt a többi földrésztől, emiatt állatvilága eltérő módon fejlődött. Az elszigeteltség különleges és szokatlan fajok fennmaradását tette lehetővé, amelyek másutt sehol a világon nem élnek.
EGY ERDŐ, AHOL NINCS ÁRNYÉK
A szavannák és a pail menti trópusi lombhullató erdők karcsú testű, terebélyes lombozató, sajátos illatú fái az eukHliptu.szok. Sokuknak a kérge nagy lapokban leválik, ezért törzsük fehér színű, sima felületű, leveleik örökzöldek, sarió alakúak*, és függőlegesen csüngenek a napsugai<ikkal párhuzamosan. így az erdő belsejében alig van árnyék. Virágai hosszú, színponi- pás porzó i miatt feltűnőek. Takarólevelei a virág nyílásakor lelökődnek. Az eukaliptuszok tailós. szép fiyát ipari célokra, leveleinek olajtailahnát illatszerek (illóolaj*) és gyógyszerek előállítására használják.
BUNDÁS TOJÁSRAKÓ
Ez a furcsa, szokatlan állat nem más, mint a Kelet- Ausztiália folyópartjain élő kacsacsőríi emlős. Kö- lülbelül akkora, mint egy nyúl. Tömött, sö té tbarna b u n d á ja , széles fa rk a , úszóhártyás lába a vidrára emlékeztet. Nagy, lapos, csőrszerű á llkapcsa a kacsa c.sorére hasonlít. Ennek segítségével kutatja fel és
29.1. A z eukaliptuszok Földünk legm agasabb fái, akár 100>-IS0 m éter m agasra is m egnőhetnek
Mirló alakú levél
29.2. >• Szagolj kiilt'mhöző iUrUtlajokiHf Me- lyik az eukdlipluszé? M ire haszfiálják?
29.4. A kacs«ics6rű em lős a hüllőkre je llem ző tulajdonságai e llenére az em lősök csoportjába titrtozik
29J. A kacsacsőrij emlős úszóhi'ulyás lába. J«irás közben a bőr lemez alulra hajtogatódik
30 A KORRÓ KÍÍIIAJLATI )VK/>:r KL()\ 1LÁ(ÍA
30.1. A vörös ói iáskengui u vöröses színű, gyapjas bund<íj<i <i melegtől és a hidegtől is m egvédi az állatot
.'0.2. A 2,5 cm -es újszülött kenguru saját e rejcbal ju t be az erszénybe, ott rászívja m agát egy em lőbim bóra, és szopni kezd
szűri ki az iszapból a táplálékát, amely főleg férgekből. csigákból és rákokból áll. Egyetlen hátsó testnyílása a kloáka* (a széklet, a vizelet és az ivari termék közös kivezetoje) és a lerakott lágy héjú to jás a hüllőkre jellemző sajátosság.
Tojásait a maga ásta alagútban rakja le és költi ki. A kicsinyek az anya tejm irigyeinek sűrű, zsírdús váladékát nyalogatják. Szőrzete, tejszerű váladéka, anyaméhe alapján a kacsacsőrű emlős is az emlősök csoportjáha tartozik , de ezen belül egy kezdetleges csoportot képvisel, a to já srak ó k ’*' csoportját.
AUSZTRÁLIA CÍMERÁLLATA
A kenguruk Ausztrália szavannáinak jellegzetes emlős állatai. Közülük a legnagyobb a vörös ó riáskenguru . Ülő helyzetben ember nagyságú. Feje kicsi, m ellkasa szűk, mellső végtagjai rövidek. Fejlett viszont a törzs alsó ré.sze. a hátsó végtagok és a farok.
Megnyúlt, erőteljes hátsó ugrólábán sebesen ugiál. közben hosszú farkával egyensúlyoz. Meneküléskor 8 -1 0 métert is képes ugrani. Ha figyel vagy pihen, akkor a hátsó lábára és a farkára támaszkodik. Ebben a testhelyzetben látjuk legeléskor is. Növényevő állat. fűvel és a bokrok hajtásaival táplálkozik.
A nőstények hasán egy bői-z<icskó. az erszény helyezkedik el. Ez védi. és itt szoptatja az anyaállat a fejletlenül világra jött, dió nagyságú kicsinyét. Az erszényes emlősök* utódai azért fejletlenek, mert rövid ideig maiadnak a méhben, ugyanis az utód táplálását szolgáló méhlepény* még nem fejlődött ki.
.^o..í. A nőstény kacs«tcsőii3 em lős úgy m elegíti a tojásokat, m int egy m adár
AZ KRSZÉN VKSKK SZUíKIK 3 1
A SIMOGATNI VALÓ KOALA
Valójában a koala nem medve, hanem erszényes em lős, a kenguru közeli rokona. Könnyen felismerhető k e rek fejéről, csupasz o rrá ró l és bojtos fülé* ről. Farka nincs. Mellső végtagján a két belső ujj szem behelyezhető a többivel. U jjainak elhelyezkedése, erős végtagjai és hatalmas, hegyes karmai segítségével kitűnően kúszik a fákon. Növényevő, kizárólag csak néhány eukaliptusz-féle levelével táplálkozik. A koala erszénye a legtöbb más erszényes állatétól eltérően hátrafelé nyílik. Ebben fejlődik hathónapos koráig az utód. Ezután az anya még néhány hónapig a hátán hordja kicsinyét.
Száz évvel ezelőtt Ausztráliában még elterjedt volt a koala. Az embeiek azonban vastag bundájáéit kíméletlenül vadászták, de az erdőiiiások. bozóttüzek is csökkentették a számukat. Szerencsé re az emberek még idejében észbe kaptak és intézkedéseket hoztak védelmükre.
31.1. A koala a nap 24 órájából 18 órát a lvással tölt
E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !
1. Készítsd el az eukaliptuszok „névjegyét” !2. Ismertesd a vörös óriáskengum mozgását, táplál
kozását és szaporodását!3 . H o g y a n a lk a lm a z k o d o tt a k o a la a fá n la k ó é le t- . '1.2 . A koala k é th ü v e ly k u jja ” és hosszú
karm ai seg ítségével ügyesen kúszik az
4. Bizonyítsd be, hogy a koala és a kenguru közeli rokona egymásnak!
5. Gyújtsd össze a kacsacsőiij emlős hüllő és emlős bélyegeit!
G O N D O L K O Z Z ES V A LA SZO LJ!
1. M iéit előnyös az eukaliptuszok leveleinek alakja és elhelyezkedése?
HA TU D O D !
A dingót valaha az őslakók vitték be A usztráliába. A z ős- dingók félvad kutyák lehettek, iunelyek az idők foly<unán elvadultak. Megjelenésében hasonlít a i>émet Juhászkuty<thoz. de kisebb annál és hosszabb a pofája. A kengurukat falkában hajszoljaik, a kisebb állatokat inagányos;tn e jtik el. Az em berek üldözik, meit elragadja u juhokat. A dingó gyaknm pi'uzik házi ebekkel, ezéit nagyrészük m ár keverék. 31..). Ausztrália vadkuty«íja. a dingó
32 A KORRÓ KííHAJLATI A nZKT KL()VILÁ(;A
KAIRÓtengerszint fetetti niagasság: évi középhőmérsékldt: évi csapadékmennyiség:
•C
6 8 m 2 1 .7 <’C
2 4 ,8 mm
40302010
mm
20010080604020
I. III. V. VII. IX. XI. hónap
32.L A sivatagi éghajlat diagramja
3 2 .2 . A z ói iáskaktusz esőzéskor 20 hektó-
A SZÁRAZSÁG HAZÁJÁBANA fonó éghajlati övezetben a Ráktéríto és a Baktéiítő mentén trópusi sivatagok* helyezkednek el. Közülük a legnagyobb kiterjedésű az afrika i Szahara.
AHOL AZ ESŐ RITKA VENDÉG
E temleteken sivatagi éghajlat^ alakult ki. Jellemzője, hogy a leszálló légm ozgás m iatt nagyon kevés a csapadék. Mennyisége nem haladja meg az évi 200 mm-t. Néhány sivatagban évekig sem hullik esc. A hőm érséklet egész évben m agas és a napi hóingás mértéke rendkívül nagy. A zerós napsugárzás nappal 50 “C-ra is növelheti a levegő hőmérsékletét, éjszaka viszont a felhőzet hiánya miatt nagy a lehűlés (gyakran fagypont köiüli).
A felszínt többnyire kőtörm elék, kavics vagy kötetlen hom ok borítja. Rajta gyér elrendeződésű növényzet él. Legfeljebb a sivatagok szélein lehet találni sűrűbb növénytakarót.
A SIVATAGOK NÖVÉNYEI
Az amerikai sivatagok kaktuszai sekélyen elhelyezkedő, terjedelm es gyökérzetet fejlesztenek. így esőzéskor gyorsan, sok vizet képesek felszívni. A vizet vastag, húsos sz^uiikban raktáiozzák. A pozsgás szár* jól őrzi a vizet, mert viaszos a felülete, a levelei pedig tövisekké módosultak, így csökkentve a párologtatást.
Valamennyi kaktusz közül a legismertebb a Mexikói-
alatt felszívni és elraktározni
v iz tá io ló y réteg
liter (2000 liter) vizel is képes rövid idő s iv a ta g b a n élő ó r iá s k a k lu s z . Ennek 15 méter tY»a-gas elágazó szára van, amelynek a felületén bordák futnak végig. Vízfelvételkor a pozsgás szár bordái kisimulnak, aszálykor vi.szont összezsugorodnak.
Egyes növények inagállapotban vészelik át a szárazságot. A magok hosszú évekig m egőrzik csíriízóképes- ségüket. Am ikor esik az cső, 3 -4 hét alatt új növényekké fejlődnek. Ilyenkor a sivatag virágos rétté változik. M ás növények kis leveleket fejlesztenek, vagy leveleik tövisekké m ódosulnak, hogy csökkentsék a párologtatást. M egint má.sok levelük, sziimk, esetleg gyökeiük belsejében vizet raktároznak.
szár»z.N^g idején e>föéN után
3 2 ..'. ► M iként UÍmlja és őrzi n kaktusz í>Zí í -
ra (t v izel?
A s z a k a z s a í ; h a / a j a b a n 33
A SIVATAG HAJÓJA
Az egypiipú teve jól viseli a szélsőséges éghajlatot és a vízhiányt, ezéit a Sziihara lakóinak megbecsült, nél- külözhetellen háziállata. Hátát vörösesbarna színű, vastag, puha szőrzet borítja, amely a zsírpiippal* együtt véd a forró napsütés ellen. Testének többi része szinte csupasz, ami segíti a holeadást. Pihenéskor a térdén és bokáján lévő vastag szamréteg megvédi az áttüzesedett homoktól. Sűrű szem pillája és elzárható o rrny ílása megakadályozza, hogy a szálló homok a szembe, illetve a légutakba jusson. Széles talpfelületű, párosu jjú patás lába nem süllyed mélyen a homokba.
Igénytelen állat, hiszen megeszi a legsziirósabb cserjéket. az éles levelű füveket és a félig elszáradt faágakat is. Nyelvét és ajkát a kisebesedéstól vastag szarubevonat védi. Több napot kibíi szomjan. Szükség esetén a púpjában levó zsíitaitalék lebontásával tud táplálékhoz és vízhez jutni. Növényevő, kérődző állat.
A tevék a legnehezebb körülm ények között is képesek naponta ."iO km -es távolságra elcipelni 100 kg-nyi terhüket. A tevekaravánokat a tuaregek vezetik keresztül a Szahiuán. és egy-egy pihenőáliomáson vödöiNZiím húz- Ziík a tevék sziíniára a vizet a kútból. A s2K>mjas állat egy- szene <ikííi 140 litei vizel is képCN n>eginni. A felvett vízzel nagyon jó l gazdálkodik, hiszen alig izzad, kevés a vizelete és sz«u<iz a széklete. Meg a kilélegzett levegő nedves- ségtiulalm át is visszafogja nagy orrának belső felülete.
33.1. Az egypüpú teve. a droinedár. Kicsi feje. hajlottan taitott nyaka, zsírpúpja, hosszú végtagjai és a töi^sétől csaknem elálló hátsó combja furcsa megjelenést kölcsönöz számára
sűiúí. how zú szeinp ilia é s vitNl;ig szeiiihcj
A drom edár rokona a Közép-Ázsia sivatagos területein élő kctpúpú teve lév<7szen'ek a környezőihez?
34 A KORRÓ KííllAJLATI r)VK/.KT KL()VILÁ(;A
54.1. Sivatagi róka
M.2. Táplálkozási lánc a Szíthai ában
" 7 ^
.MJ. > Keresd m eg a xivaUigi ugróegér és ít sivalcigi róka szervezetének hastfulósá- gtíiif M i ezek előnye?
HUTES AZ ALLATOKNAL
A Szahaia kedvezőtlen körülményei ellen igen hatásosan védekezik a sivatagi ró k a és a sivatagi ugróegér. Többnyire üregekben töltik a forró nappalt. Világos, hom okszínű sz ő rz e tü k jó hőszigetelő. Szokatlanul nagym éretű fülkagylóik segítik a hőleadást.
Igen gyorsan mozognak. így csak rövid ideig érintkeznek a felfonósodott talajjal. Szőrös talptelületük megakadályozza, hogy lesüllyedjenek a homokba. Vízszükségletüket főként az elfogyasztott táplálékból nyerik. Éjszaka járnak táplálék után. erre utalnak h<)tHlniHS szem eik. A sivatagi ugióegér magvakat, fűféléket, a sivatagi róka apró emlősöket, madarakat eszik.
ELSIVATAGOSODÁS
A sziklarajzok tanúsága szerint 8-9000 évvel ezelőtt a Szahiua folyókban és erdőkben gazdag vidék volt. A csapadék csökkenése miatt a növény- és állatvilág elszegényedett, a termőtalajt pedig elhordta a szél.
A sivatag terjeszkedése napjainkban is tail. Ebben a szái azság mellett az embereknek is jelentős szerepük van. A növekvő népesség miatt a pásztorok egyre több háziállatot taHanak. amelyek tövig lerágják, illetve letapossák az amúgy is gyér növényzetet. Azottlakók kiirtják a fákat, hogy tüzelőhöz és termőterülethez jussanak.Indiai és amerikai sivatagokban kísérleti területeket hoztak létre, ahol aira keresnek választ, hogyan tudja az ember a sivatagot visszahódítani. A fejlett világ kötelessége az elmaradott államok segítése.
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1. Olvass le a térképről nagyobb kiterjedésű sivatagokat!
2. Jellemezd a sivatagi égh«ijlatot! Add meg az okokat!3. Miként függ össze a kaktuszok testfelépítése élő
helyükkel?4. Hogyan alkalmazkodtak a megismeit állatok a
sivatagi környezethez?5. Melyek az elsivatagosodás okai és következmé
nyei
i!i;rKrví:NYKKN()ví:NYKi 35
ULTETVENYEKNÖVÉNYEI (OLVASMÁNY)
Az esőerdők őslakosai egykor úgy jutottak termőföldhöz, hogy kis teriileten kivágtuk a bozótot, de a védelmet ad6 nagy fákat meghagyták. Az esőerdőben így keletkezett sebek idővel „begyógyultak”. Napjainkban a lakosság növekvő igényeit úgy elégítik ki. hogy nagy területen felégetik az erdőséget, és helyükön ültetvényeket'^ hoznak létre.
Az esőerdők teióiletének csökkentése egyre i iasztóbb. A világ népeinek meg kell akadályozni a további pusztítást. meil enélkül az esőerdők mindörökre eltűnnek a Föld színéről.
KENYÉRNÖVÉNYEK
A nianióka Dél-Amerika és Afrika lakóinak legfontosabb kenyémövénye*. Az 1-5 méter magas cserje gyökerein keményítőben gazdag gum ók képződnek. A gumókból lisztet készítenek, s ebből sütik a lepény foi májú trópusi kenyeret.
GYÜMÖLCSÖK
Látszólag fatermetű növény, valójában azonban lágy szárú tűféle a banán. A levelek egymásra boixiló alsó része körülöleli a 3 -5 méter magasra nyúló szárat. H atalm as levéllemezei széljáila helyeken behasa- doznak. Megnyúlt virágzatában a virágok, majd a termések emeletekben helyezkednek el. Bogyótermése tápláló és ízletes gyümölcs. A növény leveleivel házakut fednek be.
A dato lyapálm át a Szahara oázisaiban'*' termesztik. A fa magassága 25-30 méter, gyökérzete mélyre hatoló. Oszlopszeixí pálm atörzse* egyenletesen vastag, nem ágazik el. Csúcsán a hatalmas méretű, mélyen szabdiilt levelekből levélkoronát visel. Törzse a lehullott levelek m aradványaitól rücskös felületű. Egymagvú bogyóterm ése igen tápláló, ízletes gyümölcs. Egy fáiól akár 150 kg-ot is leszüretelnek.
,^5.1. M anióka. > Nevezzineghaza'tkenyér- galxm ái és kem ényílőhen gaz<lag gum ós növényt!
.^5.2. A banán. > M elyik hazoi növénynek IV//I Ixtgyólennésn gyüm ölcse?
Ixigyrt-lerincN
3S..Í. D ato lyapálina . ► l /a so n tílsJ össze a fá k és (I fxUniák szdrál!
36 A FORRÓ K(;HAJLATI A nZKT KL()VILÁ(;A
.U>.1. Knkuszpálma
fl' • •
.V».2. A kakaófa virága és Icnncsc
A kókuszpálma a trópusi tengeipaitok egyik Icgfonto- Síibb haszörtrtövértyí. Csohthéjits termését, a kókuszdiót kívül vízhatlan burok fedi. ezután rostos, levegötailalmü réteg, majd a csontkcmcny héj következik. Ennek belső felszínéhez illeszkedik a mag fehér, zsiradékban gazdag rétege, a kopra. Legbelül sárgásfehér folyadék, a kókusztej található. Az éretlen kókuszdióban sok folyadék és kevés fehér réteg van. Ha megérik, alig marad benne folyadék. A kókuszt sokféle módon hasznosítják: rostjából lábtörlőt, szőnyeget, kötelet, héjából ivóedényeket, magjának megszán'tott fehér részéből reszeléket, majd ebből kókuszolajat készítenek. A kókusztej hűsítő ital. a kókuszpálma fájiu levele pedig kunyhófedő anyag.
ÉLVEZETI NÖVÉNYEK
A kakaófa éi'zékeny a v ihana és a közvetlen napfényre, ezért csak 5-6 méter magasra nevelik, és „védofák” alá ültetik. Kicsiny virágai csom ókban ülnek a törcsön, valamint az ágakon. Belőlük fejlődnek ki a tojásdad alakú, sokmagvú tokterm ések. Erjesztés és pörkölés után a magokból kisajtolják a kakaóvajat*, majd a maradékot kakaóporrá őrlik. Cukor, tej. kevés kakaóvaj, fűszerkeverék hozzáadásával készül a kakaóporból a csokoládé. A testhőmérsékleten olvadó kakaóvajat gyógyszerek és illatszerek készítésére használják.
A trópusok élvezeti növénye* a kávécserje. A kávé- ültetvényeken a fa alakú növényt cserjévé nevelik. Cseresznye formiíjú, éretten piros színű csonthéjas termésében két mag helyezkedik el. Ez az úgynevezett „kávébab”*, amit zölden szállítanak szét a világ minden részébe. Közvetlenül árusítás előtt a nyers kávészemeket megpörkölik. A pörkölt kávéból készült ital koffeint* tartalmaz, amely tágítja az agy és a szív ereit. Ezéil nem szitbad mértéktelenül kávét inni.
CNomhcjiiN tcnncN
inag
vízhiidiin bu iok
rostos le leg
kókusztej
csonthéj
m agtáp lálószövetek
. 6.. . Kávécserje. > M elyek a cstnuhéjas lermés részei?
.'6.4. Kókuszdió felépítése. > M ulaxJ he a kókuszdió felnyi- lásának helyes rntnljál!
Í!i;rKrVÍ:NYKKN()\KNYKI 37
FUSZERNOVENYEK
Az ültetvények fűszernövénye* a bors. A kúszócserjét* magas kiuóra futtatják. Csonthéjas term ése egymagvú. Ha a teiinési éretlenül szüretelik le. akkor a teimésfal összezsugoixxJva níszáiad a magia, és megfeketedik. Ez a közismeil fekete bors. Ha éretten szedik le a teirnést és meghántolják, fehér borsot kapnak.
A fi4szci«kct ételek és italok ízesítésére ha.sznáijuk. A mértékkel alkalm azott fűszerek jav ítják a z étvágyat, serkentik az em észtést, illat- és ízanyagaikkal gazdagítják az ételt. M íg az európai fűszeinövények általában lágy- sziíiijak. addig a legtöbb tiópusi fűszer fákról vagy cserjékrő l sziúiniízik. A fiihej a fiatal fíiliéjfa lefejtett és ineg- sziii ított kcige. A vanília a kúszó vanílianövény megszií- ríto tt toktennése. A szegfűszeg egy alacsony tennetű fa inegsziírított virágbimbója.
Sok em bernek a fűszerekről a trópusok , m ég pontosabban a trópusi szigetek jutn;ik az eszébe, hiszen sok fűszernövénynek ott van az őshaziija. A fűszereknek köszönhetjük A m erika felfedezését, m cil K olum busz K ristóf és Vasco da G<una új hajóutakon akaila elérni a fiíszerterm ó Indiát.
ELLENŐRIZD TUDA.SOD!
1. Hogyan hasznosítják a maniókát?2. Hasonlítsd össze a kakaó, a bors és a kávé ter
mesztését!3. Melyek a banánnövény ismertetőjegyei?4. Mely részét hasznosítjuk a trópusokon termesztett
növényeknek? Miéit jelentősek számunkra?5. Mi a különbség a fekete és a fehéi bors között?
oonJhcjíiN tcn n és (keresz tm etszet)
37.3. Bors. ► Nevezjci o csonthéjas term és részeit!
37.1. Á ltalánosan ism ert fűszerek. > N ézz ulámi. m eiy részükéi hasziiosíljuk!
f ű KÍSÉKLETEZZITöltő meg főzópoh&rat féll vcztfl! Szór] kte kanálnyi ka\<a6port, ée> kevered cl! FigyeW meg a Vakaópor éd a víz kölc&önhatá&átl
Tegyél ezután egy máeik f(fe(ípohárba cukrot és kskadporti Iscvcrd ö&szc a két anyagot, majd öntöd hozzá a vi- zet ée keverges<á meg!
Melyik a kakaóital elkészítésének helyes módja? Miért?
37.2. F onó égövi gyüm ölcsök. > Soro/Jfel lr/>i)usi fiyihnölcsffkelf
38 KKI’KSLKXIKON
KÉPES LEXIKON
(róliálho^ár: A viliig legnehezebb bogara. Tömege 10 dkg körül viin. testhosszii kb. 10 cm. Az afrikai esőerdők lombkoronájában röpköd. Hatalmas teiinetééil. csodálatos színezetecil sok példányát elpusztították a gyűjtők.
Ilárpia: A Föld legnagyobb sasmadara. Dél-Amerika esőerdőinek magas fáin fészkel. Test- hosszii 1 m. sziimyainak fesztá- volsiiga a 3 m-t is elérheti. Bátnu- latos ügyességgel vadászik a sűrű erdőben majmokra és lajhmokra.
Kockás pilon: A világ leghosz- szabb kígyója. Teste elérheti a fO méteres hosszásiígot. Délkelet- Ázsia esőerdeiben él, főként kisebb emlősökkel táplálkozik. Zsákmányát fogaival ragadja meg. majd óriási testével köiül- gyűixízi. és megfojtja. Pusztításuk miatt a nagy péld«'inyok napjainkban iiuir ritkák.
Kolaii^-pálina: A leghosszabb szárú sziírazfoldi növény. Ázsia esőerdeiben honos. Kúszó sz«íra 4-5 centi vastag és aki'y 170 méter hosszú is lehet. Hajtásának csúcsán vékony, horgokkal teli kacsokut fejleszt. Ezekkel kapaszkodik meg a fákon, majd felkúszik a lombkorona feletti t1apsütési‘é.
t w *,5
/ s í r á t : A legmagasabb állat a világon, hiszen termete elérheti az 5 métert. Hosszú nyakában ugyanannyi, vagyis hét csigolya viin. mint a többi emlősében. Fején szőrős bőn él borított szarvakat visel- Szíve hatalmas méretű (60 cm hosszú és 11 kg), mert csak így képes a fejébe pumpálni a véli. Afrika sZaVartnám él.
KKI»RS LKXIKON 39
Súr^as/árnyn ara: Dél-Ainerika esőerdeinek egyik legnagyobb papagája. Hosszú farka és hatalmas hajlott csőre van. Kapaszkodóh'tba és csőre se* gjtségével ügyesen mozog a fákon. LiíUít ,Jíézként” használja, ezzel ragadja meg és emeli csőréhez a táplálékát. Kedveli a gyümölcsöket.
Indiai orrs/arvú: India trópusi esőerdeiben él. Embermagasság mellett hossza 4 méter, tömege 20 mázsa. Testét vastag, páncélszerű bőrlemezek borítjiik. Az oirán lévő tülöknek vanízserőt tulajdonítottak. ezélt kíméletlenül vadászták. Napjainkra a kipusztulás veszélye fenyegeti.
ThnniKon-piZclIa: Afi ika füves térségének kecses antilopfcléje. Csordákban él. Veszély esetén az egész csapat vad szökdelésbe kezd. mintha azt mulatniik. hogy jő erőben vannak, és el tudn iik menekülni. Ez könnyen megzaviuja a ragadozót, és békén hagyja az állatokat.
Füles keselyű: Hatalmas szárnyát kiterjesztve köröz a sziivanna felett. A magasból kitűnő látása segítségével kutatja fel az elhullott állatokat. Amint földet ér, követik őt a tiüs<ii. Erős kiunpós csőrükkel képesek egy antilopot 20 perc alatt felfalni. Fejük és nyakuk csupasz. így necn tapadhat rá döghús.
('s<Hlála(»s wehvilschia: A Namib-sivatag különleges növénye. Egyetlen ned\ ességfoiTása az óceán felől érkező köd. A köd lecsi«pódva hiumatot képez, amit rövid sziíníval vesz fel. A felesleg a gyökerekhez csurog. Széthasitdozott. bőrszeiil levelei csökkentik cl párologtatást.
/
Vastagfarkú skorpm: A Sz«ihiua területén él. a pókok közeli rokona. Áldozatát ollóvá módosult első pár lábával ragadja meg, majd méregtövisével megszúrja. A méreg azonnal megöli a roviuokat, pókokat. Szúrása olyan hatásos, mint a kobra mérge, iunitől az ember 7 órán belül meghalhat.
40 KKI’KS I.KXiKON
A in a /o n a s i l iin d c m t/.sa : A földkerekség legnagyobb virágos vízinövénye. A z A m azonas lassabb folyású szitkaszain honos. Úszó leveleinek átm éiője íöbbnyire 2 m. Ezek »T>ég egy 35 kilós gyerek súlya alall sem süllyednek el. Levesestányér nagyságú fehér virágai csíik néhány estén át virágoznak.
O r iá s v irá s (R üflesia): A Föld legnagyobb virágát fejlesztő növénye. Ázsia őserdeiben* a kúszónövények gyökerein élősködik. Vastag, bőrszem szimiai méteres átm érőjű kelyhet vesznek kőiül. Benne rothadó bűzt árasztó söiték m eredeznek. melyek oda- csalogatjiik a tnegpoi'zást végző döglegyeket.
!Ián> iiiu jjú la jh á r: A Föld leglassúbb emlősidlata. Amiizónia fáin fejjel lefelé csüngve tölti é le te nagy részét. Kapaszkodás<íban hatalmas, horgas kannai segítik. Szőre visszafelé - a hasától a háta felé - nő. így az eső lepereg róla. Bundája zöldes színű a benne élő inoszatoktól.
O c f lo t: A v ilág egy ik leg ritkábban e lő fo rdu ló állata. Szői^etének mintiízata egyéni, minden állat másképpen foltozott. Szép bundiíia miatt szinte teljesen kiiilottiik. Erdei élőhelye Közép-Amerikábiin egyre inkább csökken, a kipusztulás veszélye fe nyegeti.
Ic n n c sz e k : A szavanna talajában és a felszín fölé em elt építm ényekben élő rovarok. Á llainuk egy sziíporodóképes királynőből, több hímből, sok dolgozóból és katonából áll. A nagy potrohú királynőt az apró dolgozók gondozziik. A tenneszek növényi részekkel, gom bákkal táplálkoznak.
Foltos h iéna: Afrika legnagyobb testű hiénitja. Széles orra, lekerekített fúlkagylója, rövid sörénye és hossziíbb mellső végtagja különlegessé teszi megjelenését. Nemcsak dögevő*, hanem ügyes ragadozó is. A z állatoknak szinte m inden részét elfogyasztja, így a szavanna fontos hulliidékeltakarítója.
<>ss/ kk()(;lalás 41
ÖSSZEFOGLALAS MIT TANULTUNK A FORRÓ ÉGHAJLATI ÖVEZET ÉLŐVILÁGÁRÓL?Földünk felszínét élőlények sokasága teszi változatossá. Valamennyi életközösség más és más környezeti feltétel mellett szerveződött, éppen ezért faji összetételük különböző.A trópusi övezetben az évi középhőmérséklet mindenütt magas, de a csapadék mennyisége és eloszlása különböző. Ezt a természetes növénytakaró változásai is tükrözik. Az egyenlítői éghajla ton alakult ki a trópusi esőerdő. A dús, fajgazdag erdőben a fák örökzöldek, lombkoionájuk legalább három szintre tagolódik. Állatfajainak zöme a lombkoronaszintben él, hiszen a levelek, gyümölcsök, virágok tömege egész évben bőséges táplálékfonást jelent számukra. A rovarokon és a madarakon kívül többek között kétéltűek, hüllők és emlősök rejtőznek a fákon. Az erdő állatai és a növények között szerteágazó táplálkozási kapcsolat alakult ki.Az egyenlítői éghajlatot a 10-20. szélességi kör között a szavannaéghajlat váltja fel. Ahol a száraz évszak rövid ideig tail, ott a trópusi lom hhullató erdő t találjuk. Ebben az erdőtípusban kevesebb faj él, a fák alacsonyabbak, a lombkoronájuk kevésbé zárt, mint az esőerdőben. A térítők felé haladva a száraz évszak időtartama nő, emiatt egyre kevesebb a fa, a fűfélék aránya pedig nő. A trópusi lombhullató erdőt az erdős szavanna, majd a valódi (füves) szavanna követi. A tágas mozgástér, a növények óriási tömege, a nagy testű növényevők sokaságának nyújt kedvező életlehetőségeket. A csoportosan vándorló növényevőket ragadozók követik. Az elhullott állatok maradványait a dögevők hasznosítják.A térítők mentén, a sivatagi éghajla ton élőknek nemcsak a fonósághoz, hanem a nagy hőingadozáshoz és a vízhiányhoz is alkalmazkodniuk kell. A kedvezőtlen életfeltételeket’" mutatja, hogy nincs összefüggő növénytakaró, a növény- és állatfajok száma alacsony.Napjainkban a természetes élőhelyek egyre jobban visszaszorulnak. Az esőerdőket felégetik, a füves teióileteket feltörik vagy mértéktelenül legeltetik. Növény- és állatfajok sokasága pusztul ki. Egyre riasztóbb méreteket ölt a környezetszennyezés is, mely az emberiség létét veszélyezteti. A földi élet védelme a világ népeinek összefogása nélkül elképzelhetetlen.
FO R R O KÍÍIIAJLA TI Ö V EZET
E G Y E N L ÍT Ő I ÉGHAJLAT SZAVANNAÉCHAJLAT SIVATAGI ÉGHAJLAT
•s.
Iró p u v i Irópti-si ioinbhulliiK S erdi^ er<k^N vz;iv;inn.i v u ló d i ( fü v e s ) \z .iv i in n u tii^puM NÍ\;iUig
42 c)sszkf<k;lalás
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1. Melyek a forró éghajlati övezet növényzeti övei?2. Jellemezd az egyes növényzeti övék éghajlatát és talaját!3. Hasonlítsd össze az esőerdő és a trópusi lombhullató erdő
szerkezetét!4. Hogyan alkalmazkodtak az esőerdő, valamint a szavanna fás
és lágy szállá növényei környezetükhöz?5. Mely szervezeti sajátosságok segítik a majomkenyéifák és
a kaktuszok vízmegői'zését?6. Melyek a bőgőmajom és a csimpánz hasonlóságai és különb
ségei?7. Hogyan alkalmazkodott a nílusi krokodil a vízi életmódhoz?8. Miként függ össze a kolibrik és a stm cc csőrének, lábának és
szárnyának felépítése az állat életmódjával?9. Hasonlítsd össze a zebrák, az antilopok és a teve végtagjait! Kö
vetkeztess a végtagok felépítéséből az aljzatra és az életmódra!10. Melyek a csoportos életforma előnyei?11. Milyen összefüggés van a trópusi éghajlati öv megismert em
lősállatainak fogazata és táplálékának minősége között?12. Mely tulajdonságok segítségével fedezi fel, közelíti meg és
ejti el a zsákmányállatot a jaguár, az oroszlán és a sivatagi róka?13. Állíts össze az esőerdő, a szavanna és a sivatag élőlényeiből
egy-egy táplálkozási láncot!14. Milyen módon veszélyezteti az ember a foiTÓ éghajlati övezet
élőhelyeit?15. Hogyan lehet megőrizni a még megmaiadt élőhelyeket?
MAGYARAZD MEG. MIT JELENT!
ESŐERDŐ • TRÓPUSI LOMBHULLATÓ ERDŐ • SZAVANNA • SIVATAG • ÖRÖKZÖLD • LOMBHULLATÓ • LOMBKORO- NASZINT • CSERJESZINT • GYEPSZINT
PAL/\NKGYÖKÉR • CSEPEGTETŐ LEVÉLCSÚCS • LIÁNOK • FÁN LAKÓ NÖVÉNYEK
POZSGÁS SZÁR • TÖVIS
EMBERSZABÁSÚ MAJMOK • FOGÓFAROK • FOGÓVÉGTAG • UGRÓLÁB
ÚSZÓLÁB• SZARUPÁNCÉL
FUTÓLÁB • CSŐSZERŰ CSŐR • LEBEGÉS
PÁROSUJJÚ ÉS PÁRATLANUJJÚ PATÁS VÉGTAG
MACSKAFÉLE
NÖVÉNYEVŐ • ÁLLATEVŐ • MINDENEVŐ • RÁGCSÁLÓ FOGAZAT • RAGADOZÓ ÉLETMÓD
TÁPL/\LKOZ/\SI LÁNC
ELSIVATAGOSODÁS
.1
5 ' -
II. fejezett
AMERSEKELT É G H A JL A T I^
ÖVEZET iELOVILAGA
m ' f - yF ' h *
- " * . . • • ' . - . ' •- Ebben a fe je ze tig megismerheted
: ■>^ .
> 4
‘ s A'
V >, ^ ^ Ebben a fe je z e tig megismerheted a mérsélcelt övezet erdőség^, füves területeit.
1 ' ^<(]|j|^Feltárulnal(j^őtíed az éghajlatés a természetes növénytakar^összefüggései.;
V ‘ IVlMláthatod áikeménylombú erdő,*^- .a li^ b h ú lla tó erdők
K é s ^ t a j^ h ásonlóságait, különbségeit.W jjjÍM Megi'smérhejed az egyes' '
D iW | | i a ? ^ életközös^gjk jellemző növényeit, állatait, \ ^ - a közöttüiTlwő tápláikozási kapcsolatokat. 3,
I jS f Kiderül, hogyan alkalmazkodnak' v < az élőlények sajátos környezetünkhöz, '^
H | H ^ ' milyen szervezeti t ü l a j d o n s á g o k " - /árulkodnak az állatok életmódjáról.'^' i . -
Sok mindent megtudhatsz az egyes élőhelyek. » ' „gazdasági jeléntőségéről, ,
élőviláguk veszélyeztetettségéről,' \ a védelem lehetőségeiről.
V - - V.
44 A Mí:Rsí:KKi;r í:(;iiaji.ati övkzkt í:lővilá(;a
RÖMAtengerszint feletti magasság: 46 mévi középhöméfSéklet: 16.4évi csapadékmennyiség; 711 mm
Xt. hónap
44.1. M edítem ínéghiijliiti (lí»gi»m. >/{//</• pítsd mefi a nyár és léi k ö v i különbségeket!
a löi'Z.sk e iesz t-inetNZete
term es
44.2. ► / lasonlílsíf össze a luiralöígy részeli a iovu ly íam th kocstm yhtlau tölf*yéveH
44J. A paratölgy kéigét tízévenként fejtik le a fa kiuosítása nélkül. ► Soro ljfe l pttra-
fá b ó l készüli tennékekel!
KEK EGU MEDITERRÁNA m érsékelt övezet a térítők és a sarkkörök között helyezkedik el. Az övezeten belül többféle éghajlat (pl. ineditenán, óceáni, kontinentális, tajga) és növényzet alakult ki.
A Földközi-tenger partvidékén m editerrán éghajlat található. Jellemzője a forró, száraz nyár és az enyhe, csapadékos tél. A téli és nyári időszakot hosszú, kellemes ősz és tavasz egé.szíti ki.
KEMÉNY LOMBÚ ERDŐK
Az itt élő fák és cserjék a nyári időszakban nem hullajtják le a lombjukat, ezért alkalm<izkodniuk kell az erős napsütéshez és a szárazsághoz.
Az örökzöld leveleket szilárdító elemek tailják keményen kifeszítve, hogy ne fonnyadjanak el. A külső részükön elhelyezkedő vastag, viasszal fedett, hőrszerű réteg csökkenti a párologtatást. Ráadásul a viasz visszaveri a forró napsugarakat, ezzel megakadályozza a túlzott felmelegedésüket. Leveleik felépíté.se alapján ezt az erdőtípust kem ény lombú erdőnek nevezték el.
Jellegzetes erdőalkotó fája a paratölgy, amelynek magassága nem haladja meg a 20 m é te rt. L aza lom bkoronája alatt lágy szárú növények és cserjék sokasága él. K érge szü rke sz ínű , vastag , lemezekben leváló. Kérgéből nyerik az értékes parafát. B őrszerű, szúrós szélű levelei felül fényeszöldek. K iipacsos m akkterm ése azt bizonyítja, hogy a ko- csánytalan tölgy közeli rokona.
MEDITERRÁN TÁJ RÉGEN ÉS MA
Sajnos napjainkra az emberek az örökzöld tölgyesek nagy részét kiirtották, majd a területet kecskenytíjaik- kal lelegeltették. A kecskék kipusztították még a maradék növényzetet is. Az eső és a szél pedig elhordta a talajt. így hatalmas területeken csak kopár, sziklás felszínű tájjal találkozhatunk.
KKK Kíifi MKDri'KRRÁN 45
Ott. ahol m<ti adt egy vékony talajréteg, a fák eltöipült példányaiból és az aljnövényzet cserjéiből örökzöld bozótos, más néven m acchia* [makkia] alakult ki. A sűrű, szinte áthatolhatatlan. 1-3 méter magas cserjésben gyakoriak a tüskés, illóolaj-laitalmú, színpompás virágokat fejlesztő növények.
Egykoron <12 örökzöld tölgyesek inellett lűlevelű erdők is koNZorúztiik a tájat. M<ua ezekből is csak apró erdőfoltok m aradlak fenn. A z esernyő alakban szétterülő lombko- ron-iijú inandulafenyők a tengeipartokon, míg a vízszintesen szétterülő ágú cédrusok a hegyvidéken képeznek k isebb ligeteket.
A PARTVIDÉK FURCSA HÜLLŐJE
Ez a megállapítás több szempontból is igaz a közönséges k am éleo n ra . P ikkely né lkü li b o ré t a p ró elszarusodolt szemcsék borítják. Színe rendszerint sáigászöld, amely az állat környezetének és hangulatának megfelelően változhat.
Életének nagy részéi a fák ágain tölti. Hosszú végtagjain az u jjak két csoportba nő ttek össze. Mászáskor harapófogóként karolja át vele az ágakat, de fogófarkával is kapiiszkíxlik. Kitűnő a látása, hiszen erősen k idom borodó szem eit egymástól függetlenül. minden irányba tudja mozgatni. Amint megpillant egy rovart vagy pókot, mindkét szemét ráirányítja és pontosan beméri a távolságot. Ezután kiölti rendkívül hosszií, ragadós végíí nyelvét, és megfogja vele áldozatát.
45.1. A z alacsonyabb bozótosban boróka, nemesbabér, kakukkfű, rozmaring, leander, levendula stb. él
45.2. A kam éleon villámgyoiN zs;'ikm<íny- szerzése
45J. Ro\'iura \'ái«ikozó kiunéleon. ► M ely Uiíajdtmságok alapján stmfljuk a koméleouf ahüHők r.utfxtrtjálxi?
46 A mí:rsí:kklt íxhiaji.ati övk/ kt klőviláíía
46.1. ► írd a rajdioz (i diramfa íerméséitek részeiíf
46.2. A babéifa levele a halhatatlanság szimbólum a. Az ókorban babérkoszoi út kaptak íiz olímpiiík győztesei és a nagy költők. Ma a bőm em ű leveleit fűszeilccnt használjuk
A ineditenán tájon sokfelé nagy ültetvényeken term esztik az alacsony term etű, tövises ágú citrom fát. Levelei bőm em űek. virágai fehérek, iihitosiik. Lédús. húsos termése. a narancstennés C-vitam inban gazdag. Kívülről a term ést illóolajban gazdag, m cskös term éshéj borítja. Terméshúsát hi'u tyás válaszfalak lédús gerezdekre osztják . ebben ülnek a magok. A citrom fa közeli rokonai: a niu ancsfa. a m andarin és a grépfrút.
E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !
1. Jellemezd a kemény lombú eidőt földrajzi elhelyezkedése, éghajlata és külső megjelenése szerint!
2. Hogyan védekeznek a kemény lombú fák levelei az erős napsugái'zás és a szárazság ellen?
3. Milyen folyamatok következtében alakult ki az örökzöld bozótos?
4. Milyen szervezeti sajátosságok biztosítják a kaméleon táplálékszerzését?
K ÍSÉR LETEZZ!
46..V O lajfaliget Spanyolorsziígban
1. Nyomj össze ujjaid között kis darab narancshéjat, és nedvességtailalmát préseld a borszeszégő lángjába! Mondd el tapasztalataidat!
2. Morzsolj szét az ujjaid között a Petri-csészékben elhelyezett fűszernövényekből (például kakukkfű. levendula, babérlevél, rozmaring, borsmenta, citromfű) egy csipetet! Állapítsd meg az illatuk alapján, hogy melyik Petri-csészében melyik növény van!
JÓ , HA TU D O D !
A z o lajfát gondosan m űvelt olajfsiligetekben term esztik . A néha több száz esztendős olajfák könnyen felism erhetők alacsony, göcsörtös föi-zsükről. A z örökzöld növény leveleit 3 évente cseréli. A z olajfaligetek bőséges tennést hoznak. Ebből sajtolják az olívaolajat, m ely az egészséges ételek fontos alapanyaga. Finom m aga az olajbogyó is. melyet sós lében, ecetben, olajban vagy szárítással taitósítanak.
A z olajfa 30 éves korában hoz először term ést. A z ókorban a leigázott területeken a katoniík felégették a termést, és ki- vágtiík a fákat. Ahol tennéses o lajfaágat tudtiik m utatni, az azt jelentette, hogy ott legalább 3 0 éve nem volt háború, így lett az olajág a béke jelképe.
i.OMBMI.'LLATO KKDOSKGKK 47
LOMBHULLATO ERDŐSÉGEKAZ ÉVSZAKOKKAL VÁLTOZÓ ERDŐK
Az északi m érsékelt éghajlati övezet óceán i és kon tinen tális éghajlatú teiületein a növénytakaró többféle. Ahol a csapadék évi m ennyisége m eghalad ja az 500 m m -t, lombhullató erdők alakultak ki.
Az erdei növények tavasztól őszig elegendő fényhez. meleghez és csapadékhoz jutnak. Ilyenkor a fák vékony, puha. nagy felü letú leveleket, valamint virágokat, terméseket fejlesztenek. Ősszel a hőmérséklet és a napfény csökkenésekor a nedvdús, fagyérzékeny lomb lehull. A téli hidegben a növények nyugalm i állapotban* vannak.
A lom bhullató erdők* egy vagy néhány fafajból állnak. Több fafaj esetén az egyik mindig uralkodó.
A BÜKK ÉS A BÜKKÖSÖK
Európa csapadékos, párás, hűvös nyarú vidékein a bükk alkot erdőségeket. Világosszürke, sima kérgű tö rzse m agas, egyenes. Kupolaszerű lombkoro- niíjában a fényes, tojásdad levelek széle ép vagy hullám os. Lombfakadással egy időben megjelenő bojtszeíTJ porzós barkav irágzatai könnyebben é.sz- revehetők, mint az apró, termős virágok. Egylaki szélmegporzású növény. Háiomélű ni^ikkterméseit szúrós, felnyíló kupacs veszi köml.
BERGENtengerszint feletti m agasság: 4 5 mévi középhőm érséklet: 8,1 Xévi csapadékm ennyiség: 1958 mm
XI. hónap
47.]. Éghajlati diagram az óceáni éghajlatról. > Jellemezd<t luTmérséklel és(icsa /xi- (lék é\’SZ(ikoiikénlj ahku lá sá l!
47.2. BükkeidŐ ősszel
bUkk-m akk
47.4. A z erdőben álló bükkfák koronaalakja egym ás térigé* nyehez igazodik
poizÓN virág
47.3. > M ufiyarázd tttefí, m iéri egylaki n ö vény a hiikk!
48 A mkrsí:kklt ÍXíIIAJI.ATI ÖN K/KT KLŐVILÁÍÍA
3 0 III
48.1. A bükkcidő szintjei, fényviszonyai
4S.2. > M iért m ásoka lötgyeníőheu a fé n y viszonyok, m int (I bükkerdőben ? M i következik éhből?
48.3. B ciki szcilőrózsa (balra) és tavaszi lednek
A bükkerdőben általában a bükk az egyedüli fafaj. A sűiíjín álló. dús levélzetű fák lonibkoronaszíntje majdnem teljesen zárt, a fényt alig engedik át. Ezéit a cserjeszínt hiányzik, és a gyepszint is csak lomb- fakadás előtt változatos. Lombfakadás után már csak kevés, árnyékolást tűrő növény zöldell.
A kora tavaszi bükkös egyik ékessége a berki szellő- rózsit. Vízszintesen kúszó gyöktörzséből iuasznyi magas lágy sz«lr em elkedik az avar fölé. Rajta hosszú nyelű, tenyeresen szeldelt levelek és 2 - 4 cm átm érőjű fehér virágok találhatók.
ATÖLGYERDÖ KFÁI
A szárazabb, melegebb élőhelyeken a bükkösöket tölgyesek váltják fel. A tölgyekhez (kocsányos, ko- csánytalan, molyhos tölgy) csatlakozó más fák, mint például a gyertyán, gyakran egy alsó lombkorona- szintet alkotnak.
A gyertyán enyhén bo rdás törzsén a szürkés árnyalatú kéreg hosszában barázdált. K iszélesedő lombkoronájában tűrészes szélű, a bükk leveleinél hosszúkásabb levelek találhatok. A porzós és a ter- mős virágok is barkav írágzato t alkotnak és ugyanazon a növényen fejlődnek. A m egporzást, majd ahárom kaiéjú repítő-függelékkel ellátott apió termések terjeszté.sét a szél végzi.
Tölgyesekben lom bfakadáskor pomp<ízik az évelő tavaszi lednek. N égyszögletes sziüán csoportosuló virágai eleinte bilx>rpirosak, majd iboiy<iszínűek, később kékek, végül zöldessé válnak.
icnncN
■ i
48.4. A bükk (balra) é s a gyertyán kérge. > Hos<mU‘tsíÍ össze o két fa kérjé l!
48.5. A gyertyán biu kavirágzatai és repítőszárnya.s tennései. > M ely tulajíl<msáf>ai miatt terjed term ése a széllel?
IX)M BIII;LLA T() KKDOSKGKK 49
ERDŐK NÉLKÜL
Napjainkra egyre több erdő tűnik el nyomtalanul. Irtják az erdő t faanyagáért és a mezőgazdaságilag m űvelhető területekért. P u sz títjá k a környezetszennyező anyagok és az erdőtüzek. Az örökre eltűnő élőlények csökkentik az élővilág sokszínűségét. Ugyanakkor az erdő nem töltheti be sokrétű szerepét sem.
Az erdőterületek méretének csökkenésével módosul a levegő összetétele: csökken a pára- és oxigéntartalma. növekszik a por és a szén-dioxid mennyisége. Változik a táj éghajlata is, mivel megszűnik a szél elleni védelem, a hő- és csapadékviszonyok kedvezőtlenebbé válnak.
Hátrányos az erdőiilás a vízgazdálkodás szempontjából is. A víz visszatartása megszűnik, elfolyása felgyorsul, így az árvízveszély fokozódik. A lezúduló víz a talajt magával sodorja. Gyökéi'zet hiányában a talaj nemcsak pusztul, hanem képződése is abbamarad.
A korszerű erdőgazdálkodás tervszerű fakitermelést. -telepítést és -ápolást jelent. Az erdőgazdálkodással összefüggő vadgazdálkodás’ a vadállomány mennyiségi és minőségi gondozásából áll.
49 .1. ► M ilyen k ijve fkevn én ye i lehelnek a környezefxze iu tyezésnek az e rd ő é le iében ?
49.2. Talajpusztulás erdőiilás után
-fllPPv-::
49J. A z erdők jelentősége. > Ism erlesd az erdők környezetvédő, sz(H ÍáUs és gazfiasái»i szerepét!
50 A mí:rsí:kklt íxhiaji.ati övk/ kt klőviláíía
50.1. > M i heftflyásolhaíja a nofiylevelű luírs k<?rt/míj<Uuik aiakjál?
50.2. A tartósan egyirányú szélhatásnak kitett fa koronája szíibálytalan
50J. A szabályos és szabálytalan aliikú korona vctületrajza
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1. Hogyan alkalmazkodnak a mérsékelt éghajlati övezetben a lombos erdei fák az évszakonként változó környezethez?
2. Keress összefüggést az éghajlat jellemzői, a fák igénye, valamint a tölgyesek, bükkösök előfordulása között!
3. Jellemezd a tölgy- és a bükkerdő szintjeit! Adj magyarázatot a különbségekre!
4. Miben hasonlít és miben különbözik a bükk és a gyeilyán?
5. Melyek az erdők csökkenésének okai és következményei?
6. M ilyen javaslataid vannak az erdők védelme érdekében?
G O N D O L K O Z Z ES V A LA SZO LJ!
1. Mivel magyarázod a bükkös aljnövényeinek kora tavaszi virágzását?
rü K ÍSÉR LETEZZ!
1. Válassz ki lakóhelyed, iskolád környékén egy neked tetsző fát. és figyeld meg levelének színét, alakját, szélét, erezetét, összetételét!
2. Méld meg a fa egy levelének hosszúságát és szélességét! Állapítsd meg tapintással vastagságát, felületének simaságát! Dörzsöld szét ujjaid között, és szagold meg az illatát!
3. Mérd meg a töi'zs és a szélső ágak közti távolságot legalább nyolc különböző irányban! írd le az adatokat, majd arányosan kicsinyítve jelöld a szélrózsa m egfelelő egyenesein az értékeket! Kösd össze a pontokat, és megkapod a lombkorona vetületrajzát! Jellemezd a lombkorona alakját!
H l JO , HA TU D O D !
50.4. A hegyi szil levelei és tennései
A 30—K) m magasra növő hegyi szil a bükk gyakori kísérő- fája. Kérge kezdetben sim a ezüstszürke, majd mélyen repedezett szürkésbam a. Levele nagy. ovális ahikú és fűiészes szélű. A levéllem ez két fele a rövid levélnyélen eltérő hosz- szúsiigú. A lotnblahtn fát tavassziil bordópiros, göm b fonni'íjú virágcsomók díszítik. A z eleinte zöid. majd éretten m egbar- nuló term éseit kör alakú repítősz«imy keretezi.
A Kt:KKKKIK)K ALLATAI 51
A BUKKERDOK ÁLLATAIA bükkeidőkben az állatvilág az összes szintet benépesíti. Egyesek a gyepszintben tanyáznak, de éleleméit a lombkoronaszintbe is felmennek, mások viszont éppen fordítva.
A ..HÉTALVÓ” EMLŐS
A nagy pele törzse arasznyi, am ihez majdnem ugyanekkora bozontos szorzetű farok, kapcsolódik. Sűrű. puha bundája a fehér haso ldal kivételével ezüstös- vagy barnásszürke. Szeme nagy. csaknem szőrtelen fiilkagylója viszont kicsi. Tapogatóként használt bajuszszálai hosszúak.
A talajon és a fákon egyaránt jól mozog. A fáiamá- szást és a kapaszkodást éles, görbe karmai és talpának durva felszínű páinái könnyítik meg.
Sötétben is jól lá t és biztonságosan tájékozódik, ezért é jszaka indul táplálékszerző útjára. Étlapján magok, gyümölcsök, rovarok, tojások, néha madái- fiókák is szerepelnek. Rágcsáló emlős. Nyár végén hízásnak indul, hogy a téli álom idejére elegendő zsíilartaléka legyen.
Körülbelül fél éven át tartó téli álm a idején talajban vagy faodvakban, ághajlatokban lévő bélelt fészkében összegömbölyödve pihen. Ilyenkor életfolyamatai lelassulnak, testhőmérséklete és testtömege lecsökken.
Nyáron a nőstény 4 - 6 kölyöknek ad életet. Az apró. kezdetben csupasz és vak állatokról pár hétig anyjuk gondoskodik.
A nagy pelét általában a keili pelével tévesztik össze. A keili pele hátoldala sötétes bam a. hasa fehér, pofáján fekete „álarcot'* visel. A nagy peléénél vékonyabb farka a vége felé fekete-fehér bojttá szélesedik. A h<tz«tk közötti gyüm ölcsösökben telepszik meg. T őle eltérően az alig egér nagyságú m ogyorós pele a bokros aljú erdőket kedveli. Halalm as fekete szem ével, si'ugásbama. puha szőrzetével, sűrűn szőrös farkával kellem es látványt nyújt.
51.1. A nagy pele a lom bkoronaszinlben fürgén kúszik, m ászik, sőt ügyesen ugrándozik is. >■ Uogyon segíti e v tesifelépílése?
51.2. ► M utasd he <i rágcsáló fo g a zo f feg- jeU em z/íhh fo g típ u sa it! ism erlesd a kü lönbséget a 27.2. ábrán tévőfogazjulíól!
5 U . A nagy pelénél kisebbek a keili pele (fent) é s a m ogyorós pele
52 A mkrsí:kklt ÍXíIIAJI.ATI ÖN K/KT KLŐVILÁÍÍA
52.1. A m acskabagnlyniik a többi európai bagolytól eltérően fekete a szeme
hegyes, éles, hajlítoK csőr
vetclőujj hegyes k iuinnk
52.2. A baglyok táplálékukat csőrük és lá> búk segítségével szerzik ineg. ► Hogyan hasznáiják velélőujjukot ?
52J. A vadinacskát kitűnő éi^ékszervei, ragadozó fogazata és gyors m ozgása segíti (I zsákm ányszerzésben
NESZTELEN LÉGI VADASZ
A m acskabaglyot az erdei fülesbagolytól tömzsibb termete, nagy feje. sötét szeme és színe különbözteti meg. Puha tollazata sz ü rk ésh a rn a vagy rozsdabarna , de sötétebb hosszanti sávokkal mintiízott testalja világosabb.
Kitűnően repül, nesztelen szárnycsapásokkal sötété- dés után indul vadászni. É jszakai ragadozó. A tájékozódásban. valamint a kisebb emlősök, madarak, rovarok felkutatásában kiváló látása és kifinom ult hallása segíti. A zsákmányszerzéshez izmos lábát, hosszú k a rm ú erős u jja it és ha jlo tt, éles szélű, hegyes csórét használja. V etélőujjának a táplálék megragadásán kívül a kapaszkodásban is szerepe van.
Fészkét rendszerint faodvakba rakja, ahol a tojó tavasszal 4 - 5 fehér tojáson kollik. Az egymás után kikelő fiókák fé.szeklakók, hetekig gondos táplálásra szoioilnak.
A RÁGCSÁLÓK RITKÍTÓJA
Az európai vadm acska nagyon hasonlít a cirmos házimacskára, de nagyobb termetű, erősebb testfelépítésű és hosszabb szőrzetű. Széles fején kis fülkagylói nem felfelé, hanem oldalra irányulnak. B arn á ssz ü rk e , ille tve s á rg á s b a rn a szőrzetét sö té t sávozás díszíti. A fekete csíkok vastag, tompa végű farkán különösen feltűnőek.
Jól mászik fára, mégis inkább a talajon taitózkodik. A sötétség leple alatt csendesen, óvatosan jái . de ha szükséges, például vadászatkor, gyorsan mozog. A macskabagolyhoz hasonlóan éjszakai ragadozó. Ha a zsákmányállatot észreveszi, zajtalanul becserkészi, majd villámgyors ugrással ráveti magát és fogaival megragadja. T ápláléka főként rágcsálókból áll. de a földön fészkelő madarak és a kistestű fiatal em lősök sincsenek tőle biztonságban. Tápláléka felderítésekor k itűnő lá tására és ha llására hagyatkozik.A nőstény évente egyszer 1 -2 , esetleg 3—1 kölyköt hoz a világra. A születésükkor szőrös és csukott szemű kicsinyeket anyjuk hetekig gondozza.
A Kt:KKKKIK)K ALLATAI 53
^ E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !
1. Miről ismered fel a nagy pelét?2. Bizonyítsd a nagy pele testfelépítése és életmódja
közti összefüggést!3. M elyek a macskabagoly és a vadmacska főbb
ismertetőjegyei?4. Mely szervezeti sajátosságaik utalnak az éjszakai
és cl ragadozó életmódra?5. Hasonlítsd össze a bükkerdő megismert fajainak
életmódját!6. Állíts össze az 53.1. ábrán lévőnél hosszabb bükk-
erdei táplálkozási láncot!
G O N D O L K O Z Z ES V A L A S Z O U !
1. Miért az összegömbölyödött testhelyzet a legmegfelelőbb a nagy pele számára téli álma idején?
K ÍSÉ R L E T E Z Z !
1. Ha teheted, gyújts baglyok pihenőhelyének környékén kiszáradt köpeteket. amelyek emészthetetlen, kiöklendezett táplálékmaradványok! Otthon tedd a köpetet egy vízzel félig telt befőttes- üvegbe, és cseppents hozzá kevés mosogatószert! Zárd le az üveget, és rázd fél percen át, majd hagyd 5 percig állni, és újból rázd össze! Ha a köpet szétmállott, öntsd az üveg tartalmát szűrőbe! Szedd ki a csontokat, fogakat csipesszel, öblítsd le okét, és vizsgáld meg nagyítóvalí Következtess a látottakból a baglyok táplálékára! Vizsgálódásod után alaposan moss kezet!
J Ó . HA TU D O D !
A karcsú, enyhén lapított testű, nagyjából 3 cm hosszúságú havasi clnccr clsősoi bán a hegyvidéki bükkösok liikrtja. Testen túlnyúló, kecses csápjáról és tetszetős színéiől könnyen felism erhető. Ham vas szürkeségét bársonyfekete foltok tiukít- jak . Közülük a fedősziím yon lévők a legszem betűnőbbek. H áityás szárnyával jól lepül, ám viszonylag hosszú ízelt lábaival is élénken mozog. Szaporodáskor a nőstény a petéket pusztulófélben lévő vagy elhalt növények kérge alá rakja. A láiviík u biibállapot kialakulásáig a fa anyagait fogyasztjiík. a fitba járatokat rágnak. A teljes átahikulás folyam ata több évig tait. Ehhez képest a kifejlett állatok elcttiutiuna rövid, szinte csak a párzásra és a peterakásra korlátozódik.
\ W /
5.V1. > M ié n nem uípldlkoz/uik egym ással a hükkerdei láp lá lkozási lánctfk itfo h ó Uigjai?
5.Í.2. Bagolyköpetek
5.V.Í. A havasi c incér csápízeit kitinszőrökből álló koszom övezi
54 A mkrsí:kklt ÍXíIIAJI.ATI ÖN K/KT KLŐVILÁÍÍA
DENVERtengerszint feletti magasság: évi középhömérséklet; évi csapadékmennyiség:
®C
30
161Sm 10.2 ^
313 mm
20
10
I. Ili. V. VII. IX. XI.
54.1. >ÁHaptís</ m eg a konfinenuílis és a z fk'eáni (47. J. áhr<i) éghajlati diagram kit- lönhségeilf
54.2. A préri füvei nz erős napsugársuíst elviselik . <a ám yekohlsl azonbiin nem
Ud!^. .fj ;54.3. A prénkuty.'tk nevüket veszélyt jelző ugatásszerű hangjukról kaptiík
A VEGELATHATATLAN PRÉRIA kontinentális éghajlatú tájakon, ahol a csapadék mennyisége nem teszi lehetővé az erdők fennmaradását. füves puszta a jellem ző növényzet. Ezeket Eurázsiában sztyepp’*'. Eszak-Amerikában préri"**, Dél-Amerikában pampa"** névvel illetik.
A VÉGTELEN FŰTENGER
Az egykor hatalmas kiterjedésű préri Észak-Amei i- ka középső vidékein terül el. Itt jelentős az évi és a napi hőingás. A csapadék időben és térben egyenlőtlenül oszlik el. A csaknem fátlan pusztán a szél szabadon száguld , sok a napfény, kevés az á r nyék. Ezekhez a környezeti tényezőkhöz’*' a fufélék kitűnően alkalm azkodnak: gyökereik a talajt dúsitn behálózzák, száioik hajlékony, szilárdító elemekben gazdag leveleik kis felületűek. Jól tűrik a taposást, a legelést, sőt a tűz időnkénti pusztítását is.
A nyílt terepen jók a látási viszonyok és kedvezőek a mozgási lehetőségek. Így az állatok könnyebben tájékozódnak és inozognak, de a kevés búvóhely miatt nehezebben rejtőzködhetnek.
TÁRSASAN ÉLŐ EMLŐSÖK
Az éghajlat viszontagságai és a ragadozók elől a ta la jb a n k e resn ek m en ed ék e t a m integy 40 cm testhosszúságú p ré rik u ty ák . Hátoldaluk szőrzete vörösesbarna, hasuk szennyesfehér, a farkuk hegye többnyire fekete.
Rágcsáló emlősök. Táplálékuk gyökerek, hagymák, magok, zsenge száiak és levelek, valamint rovarok.
Felszín alatti járataikat mellső lábuk nagy, éles karmaival ássák, és a talajt hátsó végtagjukkal kotorják ki a felszínre. Folyosóhálózatuk mentén tágasabb fülkéket is készítenek.
Nagyon nagy hidegben vackukba húzódva téli álmot alszanak. Tavasszal egy-egy nőstény 2 -9 csupasz és vak utódnak ad életet. Általában több család él egymás mellett, nagyobb létszámú csopoitot alkotva.
A VÍ:<;KI.ÁrilATATLAN l»RÍ:kI 55
AMERIKA LEGGYORSABB PATASA
A villásszarvií antilopnál a kiváló érzékszervek és a gyors futás a tennmai-<idás biztosítéka. Az őz nagyságú állal testét sűrű, du rv a szőrzet borítja. Színe a fehér sávok és a kiterjedt fehéi foltok kivételével rozsdabarna.
A fejet mindkét nemnél tülkös szarv ékesíti, amelynek tülkét évente váltják. A hím szai'va villásan elágazó. A hosszú, kecses végtagok két patás u jjban végződnek. A paták futás közben fe lfo^ák a rázkódást.
Növényevő, kérődző á lla t. A szemfogai és felső fog.sorából a m etszőfogak hiányoznak. Zápfogai redős felületűek. Táplálkozás közben oldalt álló szemével gyakran körbetekint. Nemcsak látása, hanem szaglása is jó. Veszély esetén a faroktájék fehér szőrszálait felborzolja, ami jeladás a csoport tanainak a menekülésre. Egy-két, kora nyáion születő kicsinye humar lábra áll és gyorsan fejlődik.
A FÚTENGER RAGADOZÓJA
Prérikutyákra és villásszarvú antilopokra vadászik a p rérifarkas. Tennete a vörös rókáéhoz hasonló, de nála vaskosabb. Tömött szőrzete többféle színváltozatú. Feje hosszúra nyúlt, két szeme közel fekszik egymáshoz. Törzse és m egnyúlt, erőteljes karmokban végződő végtagjai izm osak. Hosszú farka dús szői-zetű.
55.1. A villássziu vú antilop közel egy kilom éteren át képes 85 kin/h sebességgel futni
55.2. Figyelő vlllássziU'\ ú antilop. > M elyek a cs{>ix>ru>s é!etf<mmi előnyei?
vészjelzés<VkndéN. lúplúlkoziís l>etohiko<l<S e lűzése
litkóüreg
55.3. Egy prcrikutya-birodiílom részlete. ► Ism erlesd az ábra oíapján az (Uhilok idrsas életéi!
56 A Mí: Rsí:KEi;r í:(;iiaji.ati övkzkt í:lővilá(;a
56.1. A piérifarkas rendkívüli alkalm azkodóképességének köszönhetően új élettereket hódít meg
56.2. ► ÁUífs össze másik UípUílkozcísi Ián- vo í a f)réri élőlényeU>ől!
Testfelépítése lehetővé teszi a k itaitó járást és a nagy iramú futást. Kiváló szaglást!, jó hallásij és látású ragadozó. Erőteljes fogazatával a rágcsálókat, rovarokat egyedül kapja el. Termetesebb állat üldözésekor a csapat tagjai együttműködnek.
A préri farkas családban tavaszonként hat vak. gyámoltalan kölyök születik. Anyjuk több hétig szoptatja őket talajba vájt odújukban.
A PRÉRI ÁTALAKULÁSA
Napjainkra a p réri zömét feltörték, tei mékeny talaján kultúrnövényeket termesztenek. A helytelen művelés következtében sok helyen a talaj elporladt, és a szél elfújta. A megmaradt füves részeken háziállatokat legeltetnek. A term észetes élőhelyek zsugorodása, illetve átalakítása, az á lla tok kíméletlen irtá sa veszélyezteti a p ré ri élővilágát.
E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !
1. Mely környezeti tényezőkhöz és hogyan alkalmazkodnak a préri élőlényei?
2. Hasonlítsd össze a párba állított állatok küllemét; nagy pele-prérikutya, ő z —villásszarvú antilop, vörös róka-prérifarkas!
3. Milyen összefüggést látsz a villásszarvú antilop testfelépítése és mozgása között?
4. Mivel táplálkoznak a préri állatai? Mi jellem ző fogazatukra? Rajzold az 56.2. ábrába a két emlős egy-egy zápfogál!
5. Mi a közös a préiikutyák és a villásszarvú antilop lagadozók elleni védekezésében?
6. Miféle veszély fenyegeti a préri élővilágát?
rü KÍSÉRLETEZZ!
1. Fogj össze két A4-es irodai papírt, és a hosszabb oldiiluk mentén sodord őket kb. 4 -5 cm átmérőjű csővé! Rögzítsd a csövet tűzőgéppel vagy néhány cellux csíkkal! Helyezz a függőleges cső alá és fölé egy-egy kemény fedelű könyvet! Terheld meg a felsőt 0,5 kg-os nehezékkel (mérlegsúly), majd növeld fokozatosan a terhelést! Mekkora erőhatásnak áll ellen? M agyarázd meg, miéit képes bármilyen széliránynak ellenállni - bizonyos határok között - a szalmaszárí
A/.ílSZAKIKKNYVUsSKK 57
AZ ÉSZAKI FENYVESEKA ta jg a éghajlat* Észak-Amerikában. Európában és Ázsiában, az északi saikkörtol délre (a 65-50. szélességi kör között) terül el. Ezen az éghajlaton alakult ki Földünk legnagyobb fenyőoserdő-rengetege, a tajga* .
A MEGPRÓBÁLTATÁSNAK ELLENÁLLÓ TŰLEVÉL
A ta jg a éghajlaton zord életkörülmények uralkodnak. A tél hosszú és rendkívül hidege a nyár rövid és viszonylag meleg. A tavasz és az ős.z csak néhány hétig tait. Itt van a legnagyobb hőingás a Földön. A csapadék évi mennyisége általában kevés, s zöme hó formájában hullik.
A fenyők tűleveleikkel tökéletesen alkalmazkodnak a körülményekhez. Mivel a tűlevél vékony, a hó kevésbé tapad meg rajta. Kevés vizel és sok gyantát ta rta lm az , aminek következtében nem fagy meg. Felülete viaszos, emiatt alig párologtat, így jobban elviseli a fagy okozta szárazságot. Sötétzöld színű, ezéil a gyenge napfényt is kitűnően hasznosítja. A fenyők többsége örökzöld, így ki tudja használni a rövid nyarat, mert rögtön kész a táplálékkészítésre.
OJMJAKONtengerszint feletti n iagasság: 7 40 mévi középhőm érséklet: - 1 6 . 6 Xévi csapadékm ennyiség; 193 mm•C
7
r
1\
V. VII. IX. XI. hónap
?7.1. Tajga ghajhiti diagram. kiaz évi hőingás m értékéi!
lonibkoioiwvüni
fejletlen c>«fje*ív g)Vp%2tlH
57.2. A fenyőerdő szintjei. > M iben hason- lit a lajf>a az esőerdőhöz, és miben kiilön- hözik attól?
A TAJGA TALAJA ES SZINTJEI
A tajga talaja rossz m inőségű, tápanyagszegény. A hűvös időjárás, valamint a tűlevelek magas viasz- és gyantatartalma ugyanis lassítja a baktériumok és a gombák lebontó tevékenységéi, a humuszképződést.
A tajgátcsak néhány fafaj alkotja. A 3 0 -4 0 m éter m agasra növő fák zárt lombkoronaszintjén át kevés fény ju t az erdő belsejébe. Az árnyékos, gyenge m inőségű talajon szegényes cserje- és gyepszint alakult ki. M ohaszintje viszont fejlett, a nedvesebb részeken akái’ a fél méter vastagságot is elérheti.
E G Y T Ű S É S S O K T L JS F E N Y Ő K
A tajga jellegzetes erdőalkotó fája a lucfenyő. Lombkoronája kúp alakú, pikkelyes kérge idősebb korban 57..Í. A lucfenyő
58 A Mí:Rsí:KKi;r í:(;iiaji.ati övkzkt í:lővilá(;a
5S.1. A lucfenyő tobozos hajtásit
58.2. A lom bhullató vöiösfenyő
csom ók biine lh« lyezkedölevelek
58J. A vöm sfenyő tobozos hajtása és magja . > M i! jelentenek a z tiláhbi kifejezések: örökz^'íi</, egylaki. nyil\'(ilenn<7növények?
foltokban leválik. Szárát egyesével borítják a közel 2 cn i-es, sö té tzö ld sz ín ű tííleve lek . H engeres, lecsüngő tobozai 10-15 cm hosszúak.
A vörösfenyők a tajga leghidegebb és legszárazabb területein élnek. Levelei minden ősszel aranysárgára változnak, és lehullanak. A sudár termetű fáknak szabályos kúp alakú lombkoronájuk van. Kérgük szürkésbarna színű, felületük mélyen repedezett. Puha tapintású tűlevelei 2 -3 cm hosszúak, az ágakon 3 0 -4 0 tűs csom ókban helyezkednek el. Tobozai ap rók , to jás a lakúak.
A fcnyőfclck fiiját sokféleképpen hüsznosítjíik. A puhább fajú lucfenyői elsősorban épület- és bútorfiiként dolgoz- Ziík fel, emellett fontos szeiepe van a cellulózgyártásban. A vömsfenyő vörösbiunu színű, igen tiulós. kemény fáját vízi építkezésre, hajóépítésre és bútorkészítésre használják fel.
BIBIRCSES NYÍR
A tajga sötétzöld fenyői között, helyenként világosabb. ligelszerű foltokat alkotnak a nyírfák. Közülük a karcsú lom bkoronájú b ib irc ses ny ír .30 m éter magasra is megnő. Kérge hófehér színű, idősebb korában feketén berepedezik. Furészes szélű, deltoid* a lakú levelei hosszú nyéllel kapcsolódnak
✓
a szálhoz. Agai lehajlók. fiatal vesszői hosszan le- csüngenek.
A bibircses nyír porzós és tei mős virágai barka- v irágzatba tömörülnek. Egylaki. szélmegporzású növény. R epítő-hárlyás term éseit a szél nagy távolságokra hordja szét. Az északi emberek a nyírfa kérgét tetőfedésre, édes ízű nedvét nyíifabor készítésére használják.
SAVAS ESŐ
Az esőerdőkhöz hasonlóan az északi fenyvesek nagysága is rohamosan csökken. A túlzott fakitermelésen kívül a savas esők’*' okoznak rendkívüli károkat a faállományban. A savas esőkért a gyárak, az erőművek, valamint a gépkocsik által levegőbe bocsátott kén- és nitrogén-oxidok a felelősek. Ezek a gázok a légkörben átalakulnak, majd vízgőzzel
A/.ílS/AKIKKNYVKSKK 59
apró savcseppekké egyesülnek, végül savas eső formájában lehullanak. Emiatt a fenyők lombozata károsodik és a talaj elszennyeződik, ami elősegíti a pusztulásukat. A kár helyreállítása szinte lehetetlen, ezért fontos a megelőzés.
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1. Melyek a tajga éghajlat jellemzői?2. Miben hasonlít és miben különbözik az esőerdő
és a tajga talaja? Mi a különbségek oka?3. M iért kedvező levélalak a tűlevél a tajgai kör
nyezetben?4. Hasonlítsd össze a tanult fenyőfák tűlevelét és
tobozát!5. Miről ismerhető fel a bibircses nyír?6. Miért a fenyveseket károsítja legjobban a savas
eső?
GONDOLKOZZ ES VALASZOLJ!
1. Mi az oka annak, hogy a vöi-ösfeny6 ősszel iehul- latja a lombját?
KÍSÉRLETEZZ!
1. Miért kell a vonót használat előtt begyantázni? Megtudod, ha elvégzed a kísérletet! Csúsztass el egymáson két simára gyalult deszkát vagy favonalzót! Kend be az egyik fatárgyat viasszal, és ismételd meg a csúsztatást! Végezd el a feladatot úgy, hogy viasz helyett gyantát használsz! Mit tapasztalsz? Hogyan befolyásolja a kétféle anyag a súrlódást?
i J JO, HA TUDOD!
A fenyők sérülésein kifolyó gyanta egy idő ut«ín m egszi- láidul, így lefedi a sebet, és m egvédi a fát a kórokozóktól. A hajdani fenyők gyantacsom ói m egkövescdve borostyánként mantdt«tk fenn. Ebben az «iranys<írga csapdában sokféle ősi rov;iil figyelhetünk meg.
A z észctk-amerikai papím yir kérge nagy fehér lapokban válik le a fáról. M ivel ez a papírszeiil kéreg igen tartós, az Indiánok egykor kenut építettek belőle.
.^9.1. Bibircses nyír
Uirkuviiáj^zat
repílőháityiistciincN
59.2. Bibircses nyír hajtása, virágzata és termése. > M ihöi kövelkezlelhelsz a szébnei^- fion^isra és a fennés széllel való terjedésére?
> Készíts kiselőadást a savas eső ke- lelkezéséről és kövelkevnényeiről!
6 0 A m k r s í :k k l t í x í i i a j i .a t i ö n k / k t k l ő v il á ( ; a
60 .1. Fciiyőci dő tajgán
,ú
7 'iS ''
60.2. A közönséges m ókus huz«ii eideink- nck is kedves lakója. ► h i^y eh í meg és je llem ezd uz ó lh l küllem ét!
ALLATOK A TAJGANA fenyő viaszos, gyantás tűleveleinek óriási tömege a legtöbb élőlény számára ehetetlen. Ezzel szemben a magjuk sok állat kedvelt tápUtléka.
A LOMBKORONA AKROBATÁJA
A közönséges m ókus arasznyi, karcsú testét tömött szőrzet borítja, m elynek színe a hátoldalon barnásvörös, a hasi oldalon pedig fehér. Hosszú fa rk a bozontos, fülkagylóí szo rpan ia tsban* végződnek. Szemei nagyok. Hátsó végta^ai hosszabbak. erősebbek a mellsőknél. K arm ai erősek, hegyesek.
Mozgása rendkívül fürge, kitűnően kúszik és ugrik. Ugráskor szemével felméri a távolságot, majd ugró- lábaival elrugaszkodik. A levegőben farkával kormányozza könnyű testét. Végül hegyes kaiinaival megkapaszkodik az ágakon.
Táplálkozáskor metszőfogaival egymás után fejti le a toboz pikkelyleveleit, majd a magokat gum ós záp togaí között összem orzsolja. R ágcsáló á lla t. Étlapján magokon, bogyókon, fiatal hajtásokon kívül rovarok és madáifiókák is szerepelnek. A táplálékból valamennyit télire is elrejt.
60 ..Í. A m ókus m ozgása. ► Hogyan segítik a végutgok és a fa ro k a m ókus ugrásdi?
ALLA'IOK A I'AJ(;AN 61
A téli hidegben behúzódik a fészkébe. Olykor elő- bújik, hogy felkeresse nyáron elrejtett készleteit. Évente egyszer-kétszer 3 -6 utódot hoz a világra. A csupasz és vak kicsinyek gyorsan nőnek.
TÚLEVÉLKEDVELŐ SIKETFAJD
Töm zsi a lak ja , rövid szárnya, erősen dom honi csőre, kaparó lába a házityúkkal való rokonságra utal. Teste többnyire lúd nagyságú. Tollazata sötétszürke alapszínű. A siketfajdkakas nagyobb és színesebb a tojónál. További jellegzetessége a szem környéki piros hőre és a toroktájéki szakállszerű tollai. Vastag tolliiihája még a csüdöt is beborítja, ami jól véd a hidegtől és a tíílevelek szúrásaitól. Télen a lábujjain keletkező fésűszem szaixilemezek megakadályozzák, hogy lesüllyedjen a hóban.
Napközben dúsabb aljnövényzetű helyeken tartózkodik. Estefelé felrepül egy fára, és annak alsóbb ágain tölti az éjszakát. Tűlevelet, fiatal hajtásokat, magvakat, bogyókat, rovarokat, hangy<ibábokat egyaránt fogyaszt.
Tavasszal a kakas különleges násztánccal*, jellegzetes hanggal, úgynevezett dürgéssel’*' hívja fel magái a a tyúkok figyelmét. Páreás után a tyúk elhagyja a kakast, és fészket épít a talajra. Kikelő fíókáí fészekha- gyók, gyorsan fejlődnek.
-iíV'E-61.1. Dürgősiketfajd. >BÍz<>nyifsdhe. hogy (i .üketfujti tí házi tyúk rokona! M iben különbözik a kél ntínliír egymástól?
61.2. A sikcifajd nem veti m eg a tiílcvelet
6 U . A hiúz, a tajgii bojtos fülű m acskája. >■ M ely tulajilonságffk segítik zsákntátiyszerzésél?
62 A Mí: Rsí:KEi;r í:(;iiaji.ati övkzkt í:lővilá(;a
62.1. Tiíplálkoziisi lánc a tajgán. >- RajZ(ffti it két á fh it áhn íjd m eilé uipfogukat!
A TE ANYUKÁDNAK
VANSZÖRM LBUNDÁJA?
ATAJGA BOJTOSFULU MACSKAJA
A mókust és a siketfajdot is megtámadja a tajga kisebb testű ragadozója, a h iúz. Bundája barnás- szürke alapszínű, benne halványfekete foltok tar- kállanak. Testét és talpát sűrű ^;zórzet boi ítja, amely megvédi a hidegtől. Emellett rövid fa rk a is csökkenti a hőleadást. Jellegzetes ismertetőjegye a fülkagylók végén a hosszabb szőrökből álló pam acs és o ldalszakálla a pofa két oldalán.
A hiúz szervezete kiválóan alkalmazkodott az élő vad elejtéséhez. Színével tökéletesen beleolvad a környezetbe. Fejlett hallása és tapintása segítségével fedezi fel a zsákmányt. Hosszú végtagjai és izmos teste még a mély hóban is lehetővé teszi, hogy egyetlen, 3—{ méteres ugrással elejtse áldozatát. Erős, éles karmú mancsa és ragadozó fogazata biztosítja a sikeres elfogást. M acskaféle ragadozó.
Rejtett tanyáján hozza világi a 2 -3 vak kölykét. Két hónapos koruktól a kicsinyek már elkísérik anyjukat a vadászatra.
A tajgában élő prémes állatokat* értékes szőrméjük miatt előszeretettel vadászták. Számuk erősen megritkult. hiszen egy női bunda elkészítéséhez köiőil- belül 60 darab kistestű prémes állatra van szükség. A szőrmekereskedelem sajnos e gyönyörű állatok kipusztulását okozhatja.
A inesszi ész^tkon is élő tömött, vízhatlan bundájú hermelin szőrzete nyi'ux>n sötétbarna, télen hófehéi. fiu1(a vége azonban mindig fekete. Régen eiiőteljesen vadászták, rneit prém jéből készült a k irályok palástja . N apjainkban a megdrágult prémfeldolgoziis iniatt kevesebbet pusztítanak belőle.
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
62.2. V advédelm i plakát
1. Miről ismehető fel a siketfajd és a közönséges mókus?
2. Hogyan alkalm azkodott a közönséges mókus szervezete a fánlakó életmódhoz?
3. Hasonlítsd össze a mókus és a hiúz táplálékát, valamint fogazatát!
4. Miként alkalmazkodtak a tajgán élő állatok a zord időjáráshoz?
5. Állíts össze táplálkozási láncot a tajga élőlényeiből!
KÍ:i»RS I.KXIKON 63
KEPES LEXIKON
K o ra i ju lin r : A közepes tennetű fa kerge szürkes- baiTiii. barázdált. Hosszú nyelű levelei 5 - 7 karéjra tagolódnak. Lom bfakadáskor nyíló virágz«itai si'U' gászöldek. Sziirnyas Ikertennesci légcsiivarhoz hasonlóak.
K rdc l m a d á rs ó s k a : B ükkösök e s gyertyános- tö lgyesek évelő növénye. Szív form ájú levélkéi iímyékban kiteiülnek, de közvetlen fényben ernyő- szerűen összecsukódnak. Tavasszal virító kis fehér virágai lilás erezetűek.
Kíl>an»iii céd ru s: A z örökzöld fa ágai em eletekbe rendeződnek. Rövid tűlevelei a fiatal hajtásokon csom ókban állnak. Tojásdad tobozai éretten barnásak. Törökorsziigi. libanoni állom ányaiból mára csak védett kis ligetek maradtak.
M agas kőris: Tápanyagdús talajú erdőkben, p«u- kokban fordul elő. Törzsen a kéreg szürkésbajna. biU'iizdált. hajtásain szürke é s sima. Összetett levelei fogazott szélű tojásdiid levélkékből állnak. L<ipos termései körül hosszúkás rcpítőfüggelék található.
A rv a lá n y h a ja k : A sziíraz, napsütötte puszták bepöndörödő levelű fűféléi nevüket a tennéshez kapcso lódó hosszú nyúlványról kapták. Ennek felső része h-iíjszerűen lágy. segítségével az érett term és a szelek szilrnyán m esszire sodródhat.
F ekete álVmya: A szögletes ágú törpecseije* tű levelű erdőkben él. M integy 3 cm hosszú, fűrészes szélű levelei lombhullás előtt n<uancsszínűek. Főni szirm ú kis virágaiból őszre ehető, fekete bogyóterm ések fejlődnek.
64 KKI’KS LEXIKON
S ö rcn y es han^> 'ás/: A hosszú szőrű, csőszcm orrú. bozontos farkú állat a dél-am erikai erdőkben és a painpi'm is megtalálható. Táplálékát, a tiilajlakó hangyákat kifinom ult szaglásával felkutatja, majd a m ellső láb 2. és 3. ujján lévő nagy, erős kiumaival kiássa. A rovarokat hosszú, nedves nyelvével k iragadja. é s egészben lenyeli.
S /a jg a : A z ázsiai sztyeppen élő, kecskéhez hasonló m éretű antilopnál szaiA'akat csak a hím visel. A fejen a hatalm as dülledt szem ek, a nagy gum ós on és a tág oiTnyílások feltűnőek. O nürege a levegőt a portól m egszűri és felm elegíti. Szárazság vagy magas hó esetén csapatokba verődve új legelőterületekre vándorol.
Zíiid f s ö n 5Őkís> ó: Élőhelye a préri. Nevét jellegzetes hangjáról kapta, am it birkának sebes m ozgatá- siíkor az egym áshoz ütődő üreges sziuugyűrűk keltenek. Z.sákm ányszerzéskor áldo2uitába m élyeszti felső állkapcsának elején lévő jókora m éregfogait.
A iiieríküi hölciiy: A préri hatalmas teim etű patása a sziu vasmarha rokona. Testének elülső része e rő teljesebb. itt szőizete is hossz«tbb. Rövid végtagjain lomhiin jár. de szükség esetén gyoisan vágtat. A kím életlen irtás miatt szám a nagyon lecsökkent.
K crcszU -sorű: A fenyvesek veréb m éretű triitdara nevét csőréről kapta, m ivel a kam pós végű kávák a hegyüknél átkereszteződnek. Segítségükkel a tobozok pikkelyleveleit szétfeszíti és a m agokat nyelvével kikotorja. A hím sötétpiros, a tojó zö ldessárga színű, sziuny* és farktnilaik sötétek.
K o/so iiiák : A z északi erdők legagresszívebb ragadozója, torkosboiznak is nevezik. M inden útjába kerü lő á lla to t kész m egö ln i, ha lá lra sebzi m ég a bam am edvét is. Miuícsa szélesen szétterül, ezéil nem süllyed mélyen a hóba, így tám adáskor e lő nyösebb helyzetben van, m int zsi'íkmánya.
<>ss/ kk()(;lalás 65
OSSZEFOGLALAS MIT TANULTUNK A MÉRSÉKELT ÉGHAJLATI ÖVEZET ÉLŐVILÁGÁRÓL?Földünkön a térítők és a sarkkörök között különböző fajösszetételű és arculatú életközösségek találhatók. Az északi félgömbön az erdo és a füves puszta a természetes növénytakaró. Erdők ott telepednek meg, ahol a hőmérséklet legalább egy hónapig 10 ”C fölé emelkedik, és a csapadék évi mennyisége eléri az 500 mm-t. Füves térségek többnyire a csapadékszegény vidékeken lelhetők fel.
A mérsékelt övezet északi részén tajgaerdők az uralkodók. A fenyők záit lombkoronája alatt szegényes gyepszint és fejlett mohaszint alakult ki. E fényszegény környezetben a lombkorona az állatok fő élőhelye.
A fenyőövtől délre lom hhullató e rd ő k terülnek el. Jellegzetes típusaik a tölgy- és a bükk- e rd ő k , amelyek c.sapadék- és hőigényükben, fényviszonyaikban és szintjeikben különböznek egymástól. A kilombosodott erdőben a fény mennyisége a fák sűniíségétől, koronájuk alakjától és leveleik nagyságától függ. A változatos állatvilág inkább a növényzettel borított talajt népesíti be. de közülük többen a felsőbb szinteket is meglátogatják.
Az égöv m editenán területein kem ény lom bú e rdők alakultak ki.
A mérsékelt övi erdőkben az évszakokkal változnak a hő-, fény- és csapadékviszonyok. A tavasszal feléledő erdő őszig „teljes életet” él. majd felkészül a megpróbáltatásokat jelentő hónapokra. Ilyenkor az örökzöldek kivételével a levelek, lágy szárak rendszerint elpusztulnak, és a növények tápanyagot felhalmozó áttelelő részeik segítségével vészelik át a kedvezőtlen időszakot. Az állatok számára a táplálékhiány a legnagyobb probléma, mind a lombhullató, mind ti tűlevelű erdőkben. Ezért a tél beállta előtt más vidékre vonulnak, készletet gyűjtenek, rejtekhelyre húzódnak, esetleg téli álomba merülnek. Egyesek életmódja csak kisebb mértékben változik meg.
A téli időszaktól eltekintve az erdőben a táplálkozási kapcsolatok bonyolultak és a táplálkozási láncok kölcsönösen átszövik egymást.
Lényegesen egyszerűbbek és rövidebbek a füves puszták táplálkozási láncai. Ezeken a helyeken a legelést, az éghajlati szélsőségeket és a tüzet egyaiánt jól viselő fűfélék és egyéb lágyszárúak képezik a táplálkozási láncok alapjait. Az itt élő állatok is sokoldalúan alkalmazkodnak környezetükhöz. Túlélé.süket talajbeli búvóhelyük, rejtőszínük, gyors mozgásuk, kitűnő érzékszerveik, illetve csoportos életformájuk könnyíti meg.
Napjainkra a puszták és az erdők jelentős részét elpusztították. A még megmai adt természetes növénytakaró jövője jórészt attól függ, hogy az emberi tevékenység mennyire lesz természet- és környezetbarát.
6 6 c)s s z k f<k ;l a l á s
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1. Melyek a mérsékelt éghajlati övezet növényzeti övei?2. Mivel magyaiázható kialakulásuk?3. Jellemezd az erdők és a préri földrajzi elhelyezkedését és
környezeti tényezőit!4. Hasonlítsd össze a tajgát. a tölgyerdot. a bükkerdőt és a ke
mény lombü erdőt a következő szempontok alapján: fafajok száma, fák magassága, fák lombváltása, iombkoronaszintek száma, lombkorona záiódása, fényviszonyok, cserje- és gyepszint alakulása!
5. Miként illeszkednek az erdők fás szárú növényei és a fűfélék környezetük éghajlatához, talajához?
6. Különböztesd meg a tanult erdei fákat szerveik alapján!7. Hogyan alkalmazkodott a kaméleon és a fán élő emlősök
szervezete élőhelyükhöz?8. Miben hasonlít és miben különbözik a macskabagoly és a si-
ketfajd szervezete, életmódja?9. Mely tulajdonságok jelzik a nagy pele, a közönséges mókus
és a prérikutyák rokonságát?10. Mi jellem ző a megismert rágcsálók téli életmódjára?11. Sorold fel a villásszai vú antilop szervezetének és életmódjá
nak jellemzőit!12. M iéit előnyös a prérin a csoportos életforma?13. Hogyan segítik a vadmacskát, a prérifarkast és a hiúzt szerve
zeti sajátosságai a táplálékszei^zésben?14. Állíts össze az erdők és füves puszták élőlényeiből táplálko
zási láncokat!15. Milyen módon veszélyezteti az em ber az erdők és a füves
puszták élővilágát?16. Mit lehet és mit kell tenni az élőhelyek és az élőlények meg
mentéséért?
MAGYARAZD MEG. MIT JELENT!
KEMÉNY LOMBÚ ERDŐ • LOMBHULLATÓ ERDŐ • TŰLEVELŰ ERDŐ • FÜVES PUSZTA
LOMBKORONASZINT • CSERJESaNT • CYEPSZINT• MOKASZINT
ÖRÖKZÖLD * LOMBHULLATÓ
EGYLAKI NÖVÉNY
TOBOZVlRÁGZ/\T * BARKAVIRÁCZAT • MAKKTERMÉS
VETÉLŐUJJ • KAPARÓLÁB• RAGADOZÓ
RÁGCSÁLÓ FOGAZAT ■ MINDENEVŐ • TÉLI ÁLOM
TÜLKÖS SZARV • PÁROSUJJÚ PATÁS VÉGTAG
NÖVÉNYEVŐ • ÖSSZETETT GYOMOR
RAGADOZÓ FOGAZAT
III* fejezetA HIDEG EGHAJ- ^
LATI ÖVEZET,A HEGYVIDÉK S
ÉS A TENGER É ÉLŐVILÁGA
V- VSr- 'M' I
í*--I,’
------ ^aa jM T /
y /
y
k f ^
; ^ - - ^ ^ e j ^ t ’l ( ^ é n é s t
a^Mrkv[dékel(,^a magashégy^g^éi( ^ . í ' ^ ^ ' ^ ^ ^ a ^ g e i f ^ í ő v i l á g á r ó l .
MegismérhéteSjéllemző élőlényeiket.* S ^ ^ iv i^ r th e te d , miért változik
a környezeti tényezőkkel együtt a növény- és állatvilág.
Feltárulnak előtted a környezet, a szervezet és az életmód
összefüggései, az élőlények közöttikölcsönhatások.
Arra is fény derül, miként veszélyezteti a környezetszennyezés,
a kíméletlen vadászat és halászat a sokszínű élővilágot.
V.
6 8 A i u d k í ; K ííiLviiwVi'i ö v k / k t , a h k ( ;y \ ’i i )k k f o a i k n íík r é l ő v i l á ( í a
HATANGAtengerszint feletti m agasság: 3 0 mévi középhöm érséklet: - 1 3 *Cévi csapadékm ennyiség: 244 mm
XI. hónap
6K.1.A tundra ^ghiijlatdiagnuTjjíi. >/(//</- pUul me^ az tUmtról a hónapok középhő- mérsékletét! Mi az aiacsony hőmérséklet oka?
68.2. ► Miért előnyös oz alacsony termet a tundra éghajlaton ?
ÉLET A TUNDRÁ>A hideg éghajlati övezet az északi és a déli síukkö- rökön túli területeken helyezkedik el. Ezen a vidéken két éghajlat alakult ki: a tu n d ra ’ és az állandóan fagyos éghajlat*.
AHOL A TÉL 10 HÓNAPIG TART
A Jeges-tenger p«uti lészein és szigetein a tund ra éghajlat uralkodik. Ezt két évszak jellemzi: a hosszú, hideg tél és a rövid, hűvös nyár. A hoingás nagyon kicsi. Gyakoriak az erős szélviharok. Kevés a csapadék, s ennek jó része hó forniájában hullik. Természetes növénytakarója a tund ra* .
Nyáron a gyönge napsugárzás hatására a fagyott talaj felszíni rétege felenged. Ilyenkor a tundra mocsárrá változik, mell a víz nem tud beszivárogni az örökösen fagyott mélyebb rétegekbe.
TÖRPENÖVÉSŰ FÁSSZÁRÚAK
A fajokban szegény, de egyedekhen gazdag tundranövényzet évelő lágyszáiúakból. töipecserjékből. mohákból és zuzmókból* áll. A növények a hideg miatt lassan növekednek, magasságuk nem haladja meg a 10-20 cm-t. Összefüggő növénytakaróba töm örülnek az állandó erős szél ellen. Télen a fagy károsító hatásától a rájuk telepedő hótakaró nyújt védelmet.
A tör|>ecserjék gyökéi-zete a fagyott talaj miatt a fel- szín közelében teml szét. Agaik vízszintesen a földre simulnak. így jobban felfogják a talajból kisugárzott* hőt. Közülük a törpefűz alig néhány centiméter magas. Ágai 5 méter hosszúak, és koruk az évgyűnlk tanúsága szerint akár 400-500 év is lehel.
sekélyen szétterülfi gyökcrzet
68..VA siukvidéki füzek alig nagyobbak egy gyufásdoboznál
68.4. A törpccserjck testfelépítése
KLKT ATDNDRAN 69
A ZUZMÓK TESTFELÉPÍTÉSE
A zuzm ók egyszenS felépítésű, igénytelen élőlények. Telepes testükben gonibatbnalak és nioszatsejtek élnek együtt. A telep felületét tömött gombafonalakból álló kéreg alkotja, ami védelmet biztosít. A telep belsejét lazább fonalak és moszatsejtek építik fel. A gombák felveszik és a moszatokhoz juttatják a tápanyagokat. Cserébe ké.sz táplálékot kapnak, amit a moszatok állítanak elő.
A zuzmók közül elterjedt faj a rénszarvaszuzm ó. Szürkés színű. 5 -1 0 cm magas telepteste elágazik. A rénfizarvasok szívesen fogyasztják.
A RÉNSZARVAS
Nyáron a tundrán legel, a tél közeledtével azután délebbre vonul, hogy a hideg évszakot az erdők védelmében töltse. A rénszarvas közeEi rokonságban áll a gímszarvassal, de termete kisebb, alkata vaskosabb rokonánál. A nőstény és a hím fejét agancs díszíti. A hideg ellen dús, szürkésbarna színű szőrzet védi. Még iiz orra hegyét is szöi-zet borítja. Nyakának alsó részén sörényt visel. U'íbsziua rövidebb. és páros- u jjú pa tás lábán a pata szélesebb a gímszarvasénál, így kitűnően jár a havon vagy a mocsaras talajon.
A tundra növényeivel táplálkozik. K érődző állat. A sarkvidék lakói többé-kevésbé háziasított rén.szar- vascsordákat tartanak. A rénszarvas az emberek nélkülözhetetlen teherhordó és szánhúzó állata. Szinte minden részét felhasználják.
luza gombit* fnnaliik
gom lxikcreg
rö g z í tigomUiifomtiuk
69.1. Zu?inót?lep I«;ei¥s?h«ets?ete mikiosz- kóp alatt. ► M agytm ízíf m e^ a telepes lesi- fe léjiílés és a z ei*yiitíéíés lénye(»éf! Hozz péhhit m im ikeuőre!
69.4. R énszarvas a nyári tundrán. ► M elyek a rénszorvas ism ertetőjegyei?
69.2. R cn sz iu vaszuzinó. ► Vizsgálj külön- hö ző haz(ii jóka t!
r f e69.. . V ándorló rénsziu vascsorda
70 A i u d k í ; K ííiL viiw V n ö v k / k t , a h k ( ;y \ ’i i )KK a i k n í í k r é l ő v i l Á (;a
r .
j ' ' . '
70.1. A síiiki róka elviseli a -70 ®C-os hőméi scklcict is. ► HasonUi.sd össze a három lanuh n>kafaj színé! és fiiteinek nagyságát! M iért előnyösek ezek a ín ia jjonságok?
70.2. A lemmingek (élen nem hagyják el fo lyosóiendszerüket. am elynek m elegét (I hótakiu'ó segít megőrizni
703. A legendiík szerint a lemmingek szándékkal követnek el töm eges öngyilkosságo t. Ebből annyi igaz, hogy óriási töm egben keinek vándoiiítra, és eközben nagyrészük elpusztul
DACOLVA A HIDEGGEL
Télen az állatok többsége elvándorol a tundráról. Csak azok maradnak, amelyek jól tűrik a hideget, mint például a sarki rókák és a lemmingek.
A sa rk i róka és néhány más sarkvidéki állat évszakonként változtatja a színét, hogy kellőképpen beleolvadjon a környezetbe. Elviseli a legnagyobb hideget, mei1 rendkívül vastag téli bundája , szőrös ta lpa , vastag zsírrétege jó hőszigetelést biztosít. Zöm ök teste, rövid füle, k u r ta lába miatt kicsi a testfelülete, ami csökkenti a hőleadást. Kedvenc eledele a lemming. de madárfiókákat, tojásokat és elpusztult állatokat is eszik.
' a ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1. Jellem ezd a tundrát a következő szempontok szerint: elhelyezkedése, éghajlata, talaja!
2. Milyen összefüggés van a töipecserjék szei’vezete és környezete között?
3. Ism ertesd a zuzmók testfelép ítését és m űködését!
4. M iben hasonlít a rénszarvas é.s a gím szarvas testfelépítése?
5. Hogyan alkalmazkodott a rénszarvas a tundra környezeti viszonyaihoz?
6. Miként alkalmazkodott a sarki róka szervezete a zord időjáráshoz?
Hl JO, HA TUDOD!
A lem m ingek egér nagyságú rágcsálók. A lakjuk töm zsi, vastag bundájuk barna színű, szem ük, fülük és f.ukuk kicsi. Növényevők, gyökereket, hajtásokat, m agvakat, füvet rágcsálnak.
M ellső lábukon ásókannok helyezkednek el, amelyek segítségével tágabb üregekből és alagutukból álló labirintust épí* tenek a talajban.
A nőstény lem mingeknek nyolchetcnként nyolc kölykük is lehet, ezért időnkén t óriási m értékben e lszaporodnak . A túlnépesedés* táplálékhiiínyt idéz elő. Ilyenkor fellép a vándorlási kényszer, és a kis állatok többezres tömegbe verődve m enetelésbe kezdenek. A csijpat mozgásiít semmi sem állíthatja meg: sem a vámsok. sem az autóutak, sem a folyók, de m ég a tenger sem. Sokukat a ragadozók falják fel. így az állatok jelentős része elpusztul.
A JK (Í VILAÍÍA 71
A JÉG VILAGAA sarkvidékek Földünk azon titjai, ahol az emberek tavasszal és ősszel csodálatos szépségű teiinészeti jelenségben. a sarki fényben’*' gyönyörködhetnek.
AHOL SZÍNES A HÓ
A hideg éghajlati övezet sarkok körüli területein (A rktisz, A ntarktisz) állandóan fagyos éghajlat uralkodik. Egy évszak van. a rendkívül hideg tél. A sarkok felől csaknem állandóan viharos szél fúj. A kevés csapadék kizárólag hó formájában hullik, és jéggé préselődik össze.
A jégm ezőkön magasabbrendű növények nem élnek, viszont a moszatok egyes fajai pirosra, zöldre vagy kékre festik a havat.
A JÉGMEZŐK VÁNDORA
A jegesm edve fő vadásztemlete az Északi-sarkvidék, ahol zsákmány után kutatva akár 70 km-es távolságot is megtesz naponta. Fehéres színíí szőrzetével tökéletesen beleolvad a környezetébe. Vastag bun d á ja és zsírrétege kitűnő hőszigetelő. A pró füle és rövid fa rk a csökkenti a hőleadást. Vaskos törzsét széles mancsú. erős végtagok tiutják. Lábujjai között kisebb úszóhártyák feszülnek, kaimai nagyok.
Kényelmesen, cammogva jár. A síkos jégen szőrös talpfelülete, valamint hosszú karmai biztosítják a jó
VOS2TOK tengerszint feletti magasság; 3420évi középhömérséklet: -55 ,2 *^évi csapadékmennyiség: 20.8 mm
71.1. A z iíllandóan fagyos éghajlat diag- riunja. > I/asonltf.uI össze a hnleff övezel kél éghajUuát!
71.2. Sarki fény. ► N ézz utána, m i o jelen- ség magyorázítUif
71.4. A jegesm edve a legnagyobb sz^írazfoldi ragadozó. A hím hosszií 2 ,5 -3 m, tömege 300-600 kg
7 U . M oszatoklól vöröslő hó «iz Antark- tiszon
72 A iiidkí; íxíilvii.ati övkzkt, a iikía vidkk a iknííkr í:lővilÁ(ía
kapaszkodást. Kitűnően úszik, és órákat képes eltölteni a jéghideg vízben, szerzete mégsem ázik át. F6 zsákmánya a fóka, de halakkal, madarakkal, rénszarvasokkal is táplálkozik. Z ápfogaínak felülete tara jos.
A hatalmas testű állat nősténye aprócska, mindössze háromnegyed kilós bocsokat hoz a világra. A bocsok anyjukkal együtt 3 hónapos koiiikban hagyják el a hóba vájt jégbarlangot. A jegesmedve nem alszik igazi téli álm ot.
72*1. A jegesmedve vudászalát inu már mindenütt korlútoz2uík
apró tengeri állatok
BORJUFOKA
A borjiifóka élete java részét az északi-sarki tengerekben tölti, de gyakran pihen vagy sütkérezik a szárazföldön. A 2 m é te r hosszúságú em lős te.sthez simuló sárgásszürke b u n d á já t szabálytalan sötét foltok tarkítják. A lehűléstől a bőr alatti zsírrétege védi.
Feje kicsi, gömbölyű, a tülkagylója hiányzik. Végtagjai megrövidültek, megnyúlt ujjait iiszóhártya köti össze. O rsó alakú teste rövid farokban végződik. A száiazföldön esetlenül mozog. Veszély esetén villámgyorsan a vízbe menekül. Miközben a mélybe merül, fül- és orrnyílásai elzáródnak. Bámulatos ügyességgel és sebesen úszik. Hátsó végtagjával evez. mellső végtagját a törzséhez szorítja.
A borjúfóka csigákat és rákokat is fogyaszt, de főként halakkal táplálkozik. Nagy szemével jól lát a hom ályos víz alatti világban is. A szaporodási időszakban felkeresi a szárazföldeket. Itt szüli meg 1-2 kölykét.
apró tengeri Dévények
72.2. Táplálkozási lánc a sarkvidéken 72.3. Boi júfóka. >• M ondj állíuísokul a horjúfóka a lakjáról. szinéff7l és \'églafjairól!
A JÍ:(Í VILÁGA 73
SzőiTnéjééit, boréért, húsáért, szalonnájáért a múltban rengeteg fókát elpusztítottak. Ma már nemzetközi szabályok korlátozzák az elejthető példányok számát.
EGY RÖPKÉPTELEN MADÁR
A Déli-sarkvidék repülni nem tudó madarai a pingvinek. Közülük legnagyobb a csá.száipingvin, mely állva az ember derekáig ér. vSzine a hátoldalon szürkésfekete, a hason fehér, csupán nyaka és fülének környéke sárga. Kétrétegű, tömött to llazatával és vastag hájrétegével* védekezik a hideg ellen.
O rsó »lakii testén a rövid úszóhártyás Iáhak egészen hátul helyezkednek el. S zárnyai keskeny és merev uszonyokká alakultak át. vSzáinytollai pikkely- szemek. A száiazföldön egyenes testtartással totyog, vagy a hóban hason csúszva szánkázik. A vízben kitűnően úszik és búváikodik. Vastag tollruháját a víz nem tudja átjárni. Tápláléka főleg halakból, apró rákokból áll.
Szíipoiodáskor csoportosan a szárazfö ldre vonulnak, s o tt a nőstény egyetlen tojást tojik. Ezt a hím a lábfején helyezi c l, és betakarja a húsáról lelógó bőrredővel. A z ácso rgó hím ek a kö ltés ideje iihitt kör aíiikbiin öss2 etömöi'ülnek, s időnként a külsők csoszogva helyet cserélnek a belsőkkel. így védekeznek a hideg é s a szél ellen.
ELLENŐRIZD TU D Á SO D !
1. Melyek az állandóan fagyos területek éghajlatának jellemzői?
2. Miként függenek össze a jegesmedve szervezeti sajátosságai a környezetével?
3. Hogyan alkalmazkodott a fóka és a pingvin .szervezete a vízi életmódhoz?
4. Ké-szíts a jegesmedvével egy tundrái és egy sarkvidéki táplálkozási láncot!
1 ] OLVASD EL!
A jegesm edve többféle vadászfogást ism er kedvenc táplálékának, a fókának m egszerzéséje. Sokszor türelm esen viira- kozik a jégbe viyt légzőnyílás mellett, am íg fel nem bukkan i) fóka feje. Ekkor hatalm as m ancsával villám gyorsan le- csiip . és az ornínál fogva kiriíntja m ég a vele iizonos tömegű fókát is.
73.1. A védtelen fökabébiket értékes szőrm éjükért kíméletEenül pusztítotti'ik
73.2. C sászájp ingvin . a legnagyobb ten geri madi'u'. > M ety tuhtjdonsúgtfk ulahmk a pingvinek úszó élelm ódjára?
73.3. P ingv in te lep
74 A iudkí; KííiLviiwVn övk/ kt, a hk(;y\’ii)KK a iknííkr élővilÁ(;a
ZUGSPITZEtengerszint íeldttí magasság: 2960 mévi középh6mérséKlet: -5,1 “*0évi csapadékmennyiség: 1989 mm
• c mm
2001AlU0 KI lOiP
-2 0 ■■ ' nI. III. V. VII. IX. Xi. hónap
74.1, A hegyvidéki cghujial diiigminja
é . s z A f í '
|5000m
■lOOOm
.1000 in
2000m
1000
74.2. A zvóllozik a h e g y <
Alpok növényzeti övei. > Hogyan a nöx'énylokaró a hegy lóhától
súcsóig? M i (i vóllozósok tiko?
\ -
74..V A havasi lét világainak többsége szigorúan védett, ezért tilos letépni okét!
FENN A CSÚCSOKONA hőmérséklet csökkenése nemcsak az Egyenlítőtől távolodva hoz létre növényzeti öveket. hanem egy magashegységben felfelé haladva is. Tapasztalhatjuk, hogy a növényzet változását az állatvilág is követi.
A MAGAS HEGYEK ÉLETFELTÉTELEI
A magashegységekben lentről felfelé haladva csökken a hőm érséklet, tisztább és ritkább lesz a levegő, növeksícik a napsugárzás, u légmozgás és - egy bizonyos határig - a csapadék m ennyisége is.
A magasság növekedésével a ta laj vastagsága és annak tápanyag tarta lm a is fokozatosan csökken. Végül már csak a szabadon maradt sziklafelszínek uralkodnak.
A MAGAS HEGYEK NÖVÉNYZETI ÖVEI
Az éghajlat és a talaj változásaihoz igazodva a növényzet övezetesen rendeződik el. Az északi mérsékelt övi hegyekben a hegy lábánál füves puszta vagy m ezőgazdasági te rü le t található. Ezt lom bhullató erdők (tölgy, majd bükk) váltják fel. Utána kezdődik a tűlevelű erdők öve. Majd a fák átadják helyüket a törpefenyves és törpecserjés* szintnek. Fölötte világokban gazdag havasi rét helyezkedik el. E felett mái csak m ohák és zuzm ók élnek szétszórt foltokban. Ez a sziklák birodalma, ahol a legmagasabb csúcsokat ö rök hó borítja.
74.4. C supasz k ő tö n n e lék közö tt é lő pám anövény
FKNN A<\SI:CS()K<)N 75
ELET AZ ERDŐK FELETT
A fenyvesek fölötti területek alapvető növénycso- ponjai és azok megjelenése hasonlít a tundráéhoz, hiszen hasonlóak a körülmények is. Az egyes fajok száruk dús elágazásával vaskos p á rn ák a t* hoznak létre, mások síiríi növényszonyeghe tömörülnek, így a hideg és a szél roncsoló és .'tzárító hatása kevésbé káiosítja őket.
A havasok jelképe a szigonáan védett havasi gyopár. Magassága alig 15 cm. Levelei ho.sszúkásak. Halványsárga virágai ernyőszerű virágzatba tömöiül- nek. amit csillag alakba rendeződött levelek ve.sznek körül. Testét fehér, bársonyos növényi szőrök borítják, melyek megvédik a magányosan álló növényt a hidegtől és az erős napsütéstől.
A MEREDEK SZIKLÁK HEGYMÁSZÓJA
A magas hegyek sziklás csúcsain élő zergére illik a „sziklák kecskéje” kifejezés is. m eit formiíja hasonlít a kecskéhez, de annál kecsesebb megjelenésű. Szőrzete nyáron rövid, télen 10-12 cm hosszú. Színe barnás, ái nyalatú, de feje fakósárga, két fekete csíkkal az oldalán. Rövid fején fölfelé álló. kam pós végű szarva t visel. P árosu jjú patás, végtagjai erősek.
A zerge elképesztő biztonsággal ugrál a legmeredekebb sziklafalakon is. Patáinak talpi része kissé hom otú és meglehetősen rugalmas, ezért tapadó- koronghoz hasonlóan rögzülnek a felülethez. Étrendjén fűfélék, mohák és zuzmók szerepelnek.
75.1. ► lla so n lílsJ össze a képen UUhaió párnanövényt a írirpecserjével!
75.2. Havasi gyopár. ► M iért nevezik Jlu- nellviráfinak?
75.4. A sziklás hegycsúcsokon élő zerge. >• M iben hasonlít és ntihen fiiilönhözik a zerf>e és a szot’X’asm arlui lestfelé/fílése?
75.3. A biztonságos ugrást segítő paták. >• Mufasxl he milktklésiikef hijHulf>kon>nfi}i<tl!
76 A iudkí; íxíiLviiwVn övk/ kt, a iikíiyvidkk í:s a iknííkr í:lővilá<;a
76.1. Szirti sas pihenés közben. > É n e k e ltesd e g y 2 m -es szolaggaí a kiterjesziett szónty<ik méretéi!
Lcgclészés után a fiilkáb<tn élő zcigék Ichevcicdnek ké- i'ődzrti. Ilyertkof fejükkel a völgy irányába néznek, m eil főként onniin váihatjiik a veszélyt. Közelgő ellenségüket a felszálló légáram latok segítségével nagy biztonsággal szim atolják ki.
SZIRTI SAS
Felülről csak a szirti sas támadhatja meg a zergéket. Elsősorban gidákal igyekszik zsákmátiyolni. A sziili sas az egyik legnagyobb testű ragadozó m adár. K iterjesztett szárnyainak távolsága m eghaladja a 2 métert. Testét egészen a lábujjakig sö té tbarna színű tollazat bontja, vagyis „gatyás” a csüdje. Csupán a fejtető és tarkó, valamint a szárny középső fedő- tollai aranysárgák.Repülése közben alig mozdítja a szárnyát. Kis magasságból csap le kisebb emlősökre, madarakra. Hatalmas kiumaival ragadja meg és kampós csőre .segítségével tépi szét zsákmányát.Fészkét az erdőövezeten belül a sziklafalak mélyedéseibe építi. Tavasszal a tojó 2 tojást rak, de csak egy fióka repül ki a fészekből, ugyanis etetéskor az erősebb fióka mindig előretolakodik, s így testvére előbb-utóbb elpusztul.
' a E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !
76.2. Szirti sas. ► Jellem ezi! tfZ (ílhif zsúk- m ányszerző szerveit!
1. Hogyan változik a növényzet a magashegységekben felfelé haladva?
2. Mi az övezetesség kialakulásának oka a hegységekben?
3. Miféle összefüggés van a havasi növények környezete és testfelépítése között?
4. Hogyan alkalmazkodott a zerge .szervezete a hegyi környezethez?
5. Mi jellem ző a szirti sas szervezetére és életmódjára?
JÓ . HA TU D O D !
Sokan hiszik, hogy a Him alájában egy különös állatfaj él, amit Yetinek [jeti] neveznek. Szerintük a Yeti jóval nagyobb i»z embernél, és testét bozontos szői-zet borítja. Sok hatalmas m éretű lábnyom ot találtak , de sem élve . se holtan nem bukkan tak a m ajom em berkén t is em leg e te tt é lő lény re . Észak-A m erikában egy hasonló terem tm ényben hisznek, am elyet Bigfootnak [bigfut], vagyis Nagylábnak neveznek.
A t k n ( ; k k v i i .a ( ; a 77
A TENGER VILAGABolygónk felszínének közel háromnegyed részét tenger borítja. Ez a Föld legnagyobb élettere. A kedvező életfeltételek számtalan élőlény számára nyújtanak élőhelyet. Növények csak a jól átvilágított felszíni rétegekben élnek, míg az állatok a tenger minden szintjét benépesítik.
KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK
A hatalmas víztömeg sokkal kevésbé szélsőséges környezet, m inta száiazföld. A környezeti tényezők a fö ld ra jz i szélességgel és a vízmélységgel övezetesen változnak.A vízfelszíntől lefelé haladva a fény mennyisége fokozatosan csökken. A Nap sugarai á ltalában 200 m mélyen hatolnak be a tengerbe, de nyomai helyenként ezer méterig is kimutathatók. A mélység növekedésével a fénnyel együtt a hőm érséklet is csökken. 2000 m mélységben a vizek egyenletesen alacsony hőfokúak (átlagosan 2 -4 °C). A hőmérséklet függvényében változik a tenger oxigén- és szén- d io x id -ta rta ln ia . M ennyiségük a n n á l nagyobb, minél alacsonyabb a víz hőm érséklete. A víz sűrűbb a levegőnél, ezért a tengerben élőkre sokkal nagyobb nyom ás nehezedik, amely a vízmélységgel együtt fokozódik. A tengerek ásványisó-tar- talm a nem változik számottevően. Eitéke átlagosan 3,5% feletti, ami annyit jelent, hogy I liter víz kb. 35 g ásványi sót (döntően konyhasót) tailalmaz.
A TENGER TAGOLÓDÁSA
A környezeti tényezők különbségei alapján a tengerek életközösségét három fő részre tagoljuk. A kontinensek közelében, legfeljebb 2(X) m-es mélységben húzódó sekély tengerek a partközeli vizek*. A nyílt vizek* a parttól távol eső, 200 m vastagságú felszíni víziéteget foglalják magukba. Alattuk a mélytenger* húzódik.
A piulközeli vizek és a nyílt vizek környezeti tényezői és élővilága között sok a hasonlósiíg, a m élytengerek viszont lényegesen különböznek tőlük. 1000-2000 in mélységben örökös a sötétség, a hőmérséklet fagypont körüli, és a víztöm eg nyom ása óriási. N övények nem élnek itt.
77.1. A lérigei látványa lertyűgöző
nyílt ví/^k
77.2. A tenger tagolódása. >• Hogyan változnak a környezeti tényezők a l iz m élységével?
77..Í. M élytengeri hal
78 A iiidkí; íx;ii.viiwvn övkzkt, a iiK(;Y\ n)KK í:s a iknííkr í:lővilá<;a
78.1. P lankton . > M ilyen élő lényekéi is m ersz f e l a mikroszk^>i)o.\ fe lvéte len?
hidc; VÍ7. m c ic g v íz
78.2. >■ H ogyan fiifiíi ö ssze a p la n ku /n m ennyisége a fenger hőm érsékletével és m élységével?
csiilún-scji
78.3. A medüziík testfelépítése
de sziuntalun állatfaj inegbiikózik a m ostoha viszonyokkal. Itt a m élybe süllyedő növényi és állati m iüadvá- nyok képezik a dögevők és a töm iclékcvők táplálékát. Rájuk a ragadozók leselkednek. A zsiíkmányszei'ző életm ódhoz alkalm azkodott halak ném elykor fura ,vször- nyék” benyom ását keltik. Ó riási szem ük fenyegetően villog, hatahnas szoljukban tő rszerű fogak sorakoznak.
P L A N K T O N O K
A tenger élőlényeinek egy része az aljzaton él, a többi szabadon úszik vagy lebeg. A vízben lebegő apró élőlények összességét planktonnak nevezzük. Önálló helyzetváltoztatási képességük csekély. Hatalmas tömegeik zöld vagy rozsdabarna felhőként sodródnak a nyílt vizek napsütötte felszínén. Sűrűségük a sarkvidéki tengerekben és hideg tengeráran ilá- sok m entén a legnagyobb, m eit itt a legmagasabb a vizek oxigén- és tápanyagtartalma. A p lankton növényei parányi m oszatok, a nyílt vizek egyedüli növényei. Velük a plankton állatai táplálkoznak. Közöttük egysejtűeket, a p ró rák o k a t, férgeket, lá rvákat és m edúzákat* egyaránt találunk.
M E D Ú Z Á K
A m edúzák áttetsző, többnyire ragyogó színű ten- geri lények. Átmérőjük elérheti a 1.5-2 métert is, de általában csak néhány centim éter nagyságúak. Szervezetük a lebegő élethez alkalmazkodott. H arang vagy korong alakú kocsonyás testük 95% -át víz a lkotja.
A medúzák csalánozó* állatok. Testük egyetlen nyílása a szájnyílás, amelyet mozgékony ta|K>gatók* öveznek. Itt csoportosulnak a legnagyobb számban Jellegzetes támadó- és védekezősejtjeik, a csalánsejtek*. Segítségükkel bénítják meg zsákmányukat, a plankton állatait. Minden csalánsejt felületén tűs- keszeiű nyúlvány, belsejében egy-egy feltekeredett csalánfonal* látható. A csalántiiske* ingerlésekor kivágódik a csalánfonal, sebet ejt a zsákmány bőrén, és a testbe juttatja bénító hatású méreganyagát. R agadozók. Zsákmányuk az űrhélben* emésztődik meg. A salakanyag a szájnyíláson át távozik. Az Európa körüli tengerekben gyakran előforduló csalánozó a füles m edúza. Nagysága elérheti a 40 cm-t is.
A t k n ( ; k k v i i .a ( ; a 79
E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !
1. Hasonlítsd össze a tenger és a szárazföld környezeti tényezőit!
2. Ismertesd a tenger tagolódását!3. Indokold, miért kedvezőtlenek az élet feltételei
a mélytengerekben!4. Mi a plankton? Milyen szerepet tölt be a tenger
életközösségében?5. Hogyan alkalmazkodott a medúzák szervezete
a lebegéshez és a ragadozó élethez?6. M iért nevezzük a m edúzákat csalánozó á lla
toknak?
HA TU D O D !
A legtöbb meclúz<i csiilánmcigc az cm bcnc teljesen iulalinat- lan. Van néhány fajuk, melyek érintése égető, viszkető érzést okoz. A bor vörössé és duzzadttá válik. Ilyen esetben orvoshoz kell fordulni, és a tünetek gyorsitn inegszüntethetők.
K ÍSÉ R L E T E Z Z !
1. Vegyél két hasonló tömegű gyurmadarabot! Az egyikből formálj golyót, a másikból lapos korongot! Tölts meg két mérőhengert ugyanolyan mennyiségű vízzel! Egy időben ejtsd a gyurmadarabkákat a víz felszínére! Mérd meg. mennyi idő alatt éinek le a méiőhenger aljára! Indokold a különbséget! Magyaiázd meg a kísérlet eredménye alapján, miért előnyös a planktonszervezetek számára a korong alakú test, illetve a nagy felületű nyúlvány!
79.1. M agyanízíJ e l a csaláiisejlek m űkő’ (lénél az ábra segílségével!
79.2. Füles m edúza
gnlyíS iiiakiígyuiiTuidaiub
Nuilyedés I id ^ ulutt
o
korong alukú gyunnadarab
sü llyedés / íd<S alatt
0
79.4. A korong alakú test előnyeit bem utató kísérlet
o nOvényl plankton
e álati plankton
o o o o e e c o o o o o o o o o o < > 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 «
79.3. >A<íj nuigyarázoKff o növényipUmk- Umszervezelek fö figó le f’es vánJorlá.sára!
8 0 A i i i d k í ; íx íiL v iiw V n ö v k z k t , a i i k í a v id k k a i k n í í k r í :l ő v i l á <;a
XO.I. A z albatrosz a vitorlázó repülés mes- tci«, csiik szaporodiiskor tér vissza a sziiriiz* földre. Főként haliikkal táplálkozik. >• Gyűjls érJekességekel az tilh<un>sz éleiéről!
H0.2 . Heringek
A n y íl t v iz e k e n
Az óceánokban, tengerekben nyüzsög az élet. A planktonban gazdag vizek bőséges táplálékot nyújtanak a heringeknek és a hozzájuk hasonló halak millióinak. Tonhalak, cápák követik a nyomukat és tizedelik állományukat. A víz tükrét madarak kémlelik zsákmány után kutatva.
A VIZEK VÁNDORAI
Euiópa hideg tengereiben óriási ra jokba töm örülve él a mindössze 30 cm hosszúságú hering. M egnyúlt, o ldalról lap íto tt testét nyálkás pikkelyek fedik. H áta zöldeskék, hasa ezüstös csillogásii.
Szélesre nyitott szájába beáramlik a plankton óriási tömege. Táplálékai az ap ró rák o k , ik rák , haliva- dékok* és parányi növények. Ivás idején a pailok felé vándorolnak. A sekély vizekben rakják le nagyszámú petéiket. A vitaminban gazdag, ízletes húsú halat tömegesen halásszák. A tengeipaili népek frissen is fogyasztják, de változatos fonnában. tartósítva a világ mindén részébe eljut.
A világtengerek nagy testű ragadozó halai a tonhalak. Legnagyobb példiínyaik hossza eléiheti a 3 tnéteil. töii>e- gük akiír a 700 kilogrammot is. Hátuk kékesfekete, hasuk világos színű. Jellegzetességük a sok kis úszócskára tagolódó hátúszó és f<uok alatti úszó. Kitűnően úsznak. Sűiíí csapatokban mozogmtk a felszíni vizeken, miközben halakra, gerinctelen á lla toké vadilsznak. Húsuk a tenger- piirti népek kedvelt tápláléka. M élyhűtve, konzerválva a világ bi'uincly részén fogyaszthatjuk.
XO..Í. A nagy testű ragadozó tonhal. > ImloktM I meg, m iért előnyös, hogy a halak hálohhila sölélehh, hasi olJala világosahh árnyalalú!
A NYÍLTVIZKKKN 81
HERINGCAPA
A nyílt vizek leghírhedtebb ragadozói a cápák’*'. A Földközi-tengerben és az Atlanti-óceánban egyaránt gyakori a heringcápa. Az átlagosan 3,5 m hosszúságú hal h á ta szü rk e , hasa feh é r színű. O rsó a lakú testét fogas pikkelyek fedik.M egnyúlt fejének hasi oldalán látható a hatalmas szájnyílás. Kopoltyúfedője hiányzik, kopoltyúnyílá- sai a test két oldalán a fej mögött helyezkednek el. M ellúszója erőteljesen fejlett, a függőlegesen álló farokúszó részaránytalan^. Az eddig isméit halaktól eltérően vázát nem csontok, hanem porcok^ alkotják.A heringcápa táplálékai nyomában hosszú utat tesz meg. Kitűnő úszó. A faiokúszó erőteljes csapkodásával halad előre, miközben mellúszóival kormányoz.Táplálékának felkutatását fejlett érzékszervei teszik lehetővé. A víz rezgéseit érzékeny oldalvonalával fogja fel. Szaglószerve különösen kifinomult. Lesből támad, több sorba rendeződött, éles fogai közül az áldozat nem menekülhet. Főként ha lakkal táplál- kozik» Az embene is veszélyes lehet.Elevenszülő. Petéiből az anyaállat testében kelnek ki az utódok. 70 cm hosszúságú ivadékainak száma 1-4 közötti.A cápák mindenkor félelemmel töltötték el képzeletünket, pedig fajaik alig 10%-a veszélyes az emberre. Napjainkban évente 100 köióili azoknak a baleseteknek a száma, ahol a cápák emberekre támadnak. Ebből kb. 20 eset végződik a fürdőző vagy a búvár
Sl.l. Cápafogsor
«1.2. Több sorba rendeződött cápafogak
kopoltyúnyílások
XU . A heiingcápa testfelépítésé. > M elyek ct < (í[>ák szen 'ezeli felép ífésének je llem ző i?
82 A i u d k í ; íx íiL v iiw V n ö v k / k t , a i i k í i y v i d k k í :s a i k n í í k r í :l ő v i l á <;a
• Í - V a ^ í i í t a t íf jg í i ífö í*
l»,T
W - V í ím
M
■>í.;í X y.*X2.I. A z crdcs cápabőil régebben dörzspa- píi kénl is használták
K2 .2 . O la jk a ta sz tró fa k ö v e tk ezm én y e i. ► N ézz iilómi. hogyan hat a fe lsz ín i i'izek olajszennyezése a tenger éhM lágára f
S2J. A heringek össztöinegének vállozitsai az Észiiki-tengerben. ► M i az (fka a hal- álloniátiy csökkenésének ?
halálával. Ezzel szemben a halászok minden évben tízezerszámia pusztítják ^ e t , így egyes fajok egyed- szám a erőteljesen megfogyatkozott^ szükségessé vált a védelmük.
VESZÉLYBEN A TENGER
A tenger halállománya évszázadokon keresztül kimeríthetetlen táplálékfonást jelentett az emberiség számára. A XX. században az igények növekedésével, a technika fejlődésével a halászat egyre kíméletlenebbé vált. Nagy teljesítményű halászhajók járják az óceánokat, és gátlástalanul kifosztják a tenger kincseit. A túlhalászás következtében az utóbbi évtizedekben a halállom ány jelentősen csökkent, a halászat korlátozása elkerülhetetlenné vált.
A tengerek élővilága egyre inkább veszélyeztetett. Napjainkban a világóceán a szennyeződések „gyííj- tolielyévé” vált. Valamennyi folyó ide szállítja a ká- ms anyagokat, a p<u1 menti települések pedig közvetlenül a tengerbe juttatják a lakossági és az ipari szennyvizeiket. A szennyvíz, a kőolaj és a radioaktív hulladék* nemcsak a tenger élővilágára, hanem az emberekre is veszélyt jelent.
A környezeti k á ro k m egfékezése, helyreállítása csakis nem zetközi összefogással lehetséges.
E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !
1. Mi jellemzi a hering testfelépítését és életmódját?2. Mely küllemi és szervezeti sajátosságok külön
böztetik meg a heringcápát a heringtől?3. Sorold fel a heringcápa szervezetének ragadozó
bélyegeit!4. M elyek a tengeri élővilág veszélyeztetettségének
okai? Mi a teendő a megmentésük érdekében?
G O N D O L K O Z Z ES V A LA SZO LJ!
1. Mi az előnye és mi a hátránya annak, hogy a heringek rajokba verődnek?
OLVASD EL!
A vándorló heringraj elképesztő m éreteket ölthet: elérheti a 15 km hosszúságot és 6 km szélességet is. A z egyedek száina akár 3 m illiárd is lehet.
TKNííKRI KMLŐSÖK 83
TENGERI EMLOSOKAz óceánok végelúthutatlun, táplálékban guzdug élettere számtalan emlős otthona. Nagyrészük sohasem hagyja el a vizet, a száiazföldön elpusztulnának.
A Föld legnagyobb állata, a kék há ln a és a tenger rettegett ragadozója, a kardszárnyú delfin egyaránt a hideg vizeket kedveli. A közel 30 m hosszúságú kék bálna nevét acélkék színezetéről kapta. Világos hasán hosszanti b a rá zd á k húzódnak . A feketefehér kai dszárnyú delfin jellegzetessége a meredeken felfelé ívelő hatalm as, három szög letíí há túszó . A hím 10 m-es. míg a nőstény csak feleakkora.
SZERVEZETÜK A VÍZI ÉLETHEZ ALKALMAZKODOTT
Halszerű, á ram vonalas testük csaknem szertelen. A b ő r a la tti vastag zsírréteg megvédi őket a lehűléstől. H átsó vég tagjaik visszafejlődtek, m ellső vég tagjaik és fa rk u k úszókká a lak u ltak . Hatalmas tömegük ellenére jól úsznak. Vízszintesen álló fiuki úszólemezük* mozgatásával hajtják előre magukat. miközben mellúszóikkal kormányoznak. Mivel tüdővel lélegeznek, időről időre fel kell jönniük a víz felszínére. A fejtetőn elhelyezkedő o rrn y ílás megkönnyíti a levegővételt. Kilégzéskor az elhasznált levegőt robbanásszerűen lökik ki tüdejükből. A benne levő vízgőz a külső környezetben lehűl és kicsapódik. Merüléskor a légzőnyílás záródik.
K3.1. Kék bálna
szülik it v íz é s ii pkinkion be:üain lik
i< nyelv lesüllyed
» torokrcdők kisim ulnitk
nyelv felem elkedik
a torok redők összezáródnak
83.2. > Ism ertesd az <íhra alapján a kék bábut láplálkozásálf
v ízsz in tes farki ú szó le inez
83.3. ► M eiy szervezeti tulajd<msá^ok iiiulatják a kék háhia alkalm azkodását a vízi éleihez?
84 A i i i d k í ; íx í i l v i i . a t i ö v k z k t , a i i k í a v id k k a i k n í í k r í :l ő v i l Á(í a
W r
S
X4.1 . A bálnák fő táplálékát upró rákok a lkotják
X4.2. A kardszárnyú delfin hegyes fogai
TÁPLÁLKOZÁS
Bár a két emlős szervezeti felépítése sok hasonlóságot mutat, táplálkoz<ísuk eltér egymástól. A kék bálna planktonevő. A szájpadlásról lenyúló, rojtos szélű szaiulemezek százaival - a szilákkal’ - szűri ki a tengervíz apró állatait. Napi fogyasztása a becslések szerint elérheti a 4 tonnát is. Nyáron a táplálékban gazdag sarkvidéki tengerekben él, majd a hideg tél elől a meleg tengerek felé vonul.
A kardszárnyú delfinek többnyire néhány fős csoportokban vadásznak. Főleg to k ák a t, m ad a rak a t és ha lakat zsákm ányolnak. Csapatosan még az óriás kék bálnát is megtámadják. Erős fogaikkal darabokra lépik. A kitépett húst rágás nélkül nyelik le.
SZAPORODÁS, FEJLŐDÉS
Nemcsak mozgásuk. táplálkoz<tsuk. hanem szaporodiV suk is a vízben történik. Többnyire a meleg tengerekben hozzák világra egyetlen kölyküket. Amint megszületett a „kicsi” , a víz fölé kell emelkednie, hogy tüdeje megteljen levegővel. Anyja a víz alatt szoptatja. A zsíros, tápláló anyatejen a fiatalok gyorsan fejlődnek.
A biilnabcbi születésekor 7 m*cs és 2 tonnát nyom. Egyéves korára tnegdupUízza hosszúsiígát, súlya eléri a 25 tonnát. A szoptatás alatt naponta kb. 30 kg-mal gyarapszik.
X4..Í. ► M irő l ism eríiető fe l a ktinhzjcírnyú Je ifin ?
TKNííKRI KMLŐSÖK 85
CSÖKKENŐ EGYEDSZÁM
Míg a kai dszárnyú delfin gazdasági jelentősége nem számottevő, addig a kék bálnának szinte minden por- cikáját hasznosította az ember. A kíméletlen vadászat megtizedelte a kék bálna egykor élt hatalmas csordáit. M a már védettek, azonban az óceán szennyezettsége tovább veszélyezteti állományukat.
E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !
1. Hogyan lehet m egkülönböztetni a kék bálnát a kaidszárnyú delfintől?
2. M i bizonyítja, hogy a kék bálna és a kaidszárnyú d e l f in e m lő s á l l a t ? ^ kicsinyeiket
3. M iben különbözik szervezetük a szárazföldi a születés uíán a víz föle emelik. emlősökétől?
4. Mely szervek segítik őket a táplálék megszerzésében?
rr— " j tj' ,j
G O N D O L K O Z Z ES V A LA SZO LJ!
1. Miéit előnyös a hideg tengerekben élő víziemlősök nagy testméiete?
KUTASS!
1. Hogyan tájékozódik a kardszámyú delfin? 85.2. Közönséges delfinek
novcnyi plankton
X5J. Tiíplálkoziisi kapcsolat a tenger élőlényei között. > A llüs össze küh'hthözőuí/>lólh>Z(isi láncokal a It'n- f»er élóiényeihői!
8 6 A i i i d k í ; íx í i l v i i . a t i ö v k z k t , a i i k í a v id k k a i k n í í k r í :l ő v i l Á(í a
86.1. A biím am oszalok telepes leste gyökér-. sziíi- és IcvélszcíTJ részekre tagolódik
X6.2. > A h(trnamoszoi(fk m ely jeliegzefes részéi ism ered fe l a képen?
Hf>.X M osdószivacs. ► lion iu in kapta az éliJlény a névé!?
A PARTON ÉS A PARTKÖZELBENA kedvező életfeltételek miatt a sekély tengerek élővilága lendkívül változatos. A szájazföldről érkező folyók sok tápanyagot szállítanak ide. a napfény a tengerfenékig hatol. A gazdag növényvilág bőséges táplálékot és búvóhelyet kínál az állatoknak. A víz szüntelen mozgásban van. Az élőlények aszeiint rendeződnek, milyen mértékben viselik el, hogy száiazra kerüljenek.
.M OSZATERDÖK' A TENGEREKBEN
A vízzel boi ílotl sziklás p<utokon és a nyílt vizekben egyaránt élnek biunainoszittok*. A mérsékelt övi é s a hideg tengerekben gyakuin erdőszem állom<inyt alkotniik. Vál- tozíJtos fonnájú. telepes testükön gyitkran gyökér-, sziír- és levélszerű részeket különítünk e). Közöttük találjuk a Föld legnagyobb élőlényeként ism éit óriás bam aino- sziitot. amelynek hosszúsiíga eléiíieti a 3 00 -400 meteit is. Testét száintaliin levegővel telt hólyag emeli a víz színére.
A tenger életközösségében és a z em berek életében egy- iuíint fontos szerepet töltenek be. Élőhelyükön táplálékot és búvóhelyet biztosítanak az állatoknak. A tengeipaiti népek trágyaként és takium ányként hasznosítják a bar- niunoszatok vihiiros szélben szétsziíggatott. paitra vetett tömegeit.
ELET A KÖVEKEN
A sziklás partokon élő állatokat is próbára teszi a sza- kadiítlan hullámverés. Egy ré.szük kövek alatt, repedésekben talál menedéket, mások szorosan lögzülnek az aljzathoz.
A sziklás aljzathoz tapadva változatos alakú és színű szivacsok'*' élnek. Közülük a mosdószivacs a legismertebb. Főként a meleg tengerek 10-100 méteres mélységeiben találunk rájuk. Barna színű állattele|)ét* sok-sok egyed alkotja. Nagysága néhány cm-től1-2 m-ig is teijedhet. Testüket szaru tbna lak szilárd ítják . Szervezetükben szüntelenül áramlik a víz. Az egyedek testfelületének apró nyílásain — a likacsokon* - keresztül a víz a szivacsíal kam ráiba^ jut.
A l’AR'ION ílS A PARl'KÖ/KI.BKN 87
Itt találjuk a galléros ostoros sejteket*, melyek felveszik a táplálékul szolgálo parányi élőlényeket és szerves törmelékeket. A salakanyag a vízzel együtt az űrbélen át a kivezető nyíláson* távozik. Szaporodásuk során a keletkezett utódok többr^yire összeköttetésben maradnak az anyaállat testével és egymással. A kivezető nyílások száma elárulja a szivacstelepet alkotó egyedek számát.
Elhalt telepeit régóta használják mosdásra, tisztogatásra. Helyenként túlzott mértékű gyűjtése ve.szé- lyezteti a faj fennmaradását.
TENGERPARTI MADARAK
A tengeipaili sziklaszirteken milliószám gyűlnek össze a madarak. A sirályok általában a csúc.sot választják, míg a kárókatonák inkább a sziklák tövében tanyáznak. A közönséges ká ró k a to n a fekete színű, lúd nagyságú madiíi-. Az ezüstsirály feleakkora, toll- iiihája fehér, háta ezüstszürke, a szárnya vége fekete.
A két madár szervezeti felépítése és életmódja sok hasonlóságot mutat. Nagy szárnyaikkal kitűnően repülnek, úszóláhaikkal jól úsznak. Leginkább h a lakkal táp lálkoznak , s azokat kan ipós végű csőrükkel ragadják meg. Míg az ezüstsirály zuhanórepüléssel kapja ki a halat a vízből, addig a kárókatona a víz ii\d bukik táplálékáért. M erüléskor szárnyát a te.stéhez szorítja, lábával erőteljesen csapkod, miközben farkával kormányoz. Zsákmányát a víz fölött fogyasztja el. A halászat végeztével gyakran látni, amint kiterjesztett szárnyakkal gubbaszt, szárítgatja átnedvesedett tollait.
Az ezüstsirály és a kárókatona egyaránt telepekben költ. Hevenyé.szett fészkeikben többnyire 3 tojást láthatunk. A fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz.
Nemcsak a tengerpiutokon találkozhatunk velük, hanem a száiazföld belsejében is. A közönséges kárókatona tavasztól ő.szig hazánk m ocsaias területein, ártéri erdőiben is fészkel. Az ezüstsirály kisebb- nagyobb számban M agyarországon is előfordul. A szántóföldeken elhullott magvakat, a városokban szeméttelepeken hulladékot fogyaszt.
víz lúvoziísil ;< k iv e z e ti nyílÚNon
l ik a o giilléros oslo io s Nejt
;i Nzivucsfalkiunrúi
víz l)cái aiTilá\a u likucNok<m
K7.1. A szivucs testfelépítése. > Ism ét fesd az óhra alapján a szivacsok uípláihfzásál!
87.2. > M iről ism e rte tő fe l a z ezUsfsirály?
87.3. Kárókatonii (m ás néven konnoián)
8 8 A i i i d k í ; íx í i l v i i . a t i ö v k z k t , a i i k í a v id k k a i k n í í k r í :l ő v i l Á(í a
H8.1 . Egy^s koralloklpól ékszereket, míísok- bói dísztáigy«ikat készítenek. A kíméletlen pusztítás miatt néhány fajuk m«u' csiik szói * viínyosiin fordul elő a Földközi-tengeil>en
s«.2. Jiícqucs-YvesCousteau [zsidc ív kusztó] (1910—1997) életét a tenger kutatilsának szentelte. ► Keress infonm íciókul róla!
X8.3. Sziklákon, cölöpökön, kikötők faUín töm egesen főidül elő a Földközi-tengeren az ehető kékkagyló. Húsa Dél- és Nyugat- Európában kedvelt csem ege
A TURIZMUS VESZELYEI
A tengerpartok élővilágát, term észeti szépségeit nagyban fenyegeti a turisták ái adata. A nyári hónapokban a tengeipailok lakossága megsokszorozódik. Mindez nagyobb környezeti terhelést, több szennyező anyagot jelent.
Komoly veszélyt jelent a védett növény- és állatfajok gyűjtése is. Ez a gyűjtószenvedély nagyban hozzájárult egy-egy élőlény megritkiilásához, kipusztulásához.
Ahhoz, hogy a környezeti károk csökkenthetők legyenek, a turisták számának korlátozásán túl rendkívül fontos a felvilágosító munka, mellyel az ember környezetre veszélyes szokásait próbálják megváltoztatni. Legtömörebben az alábbi kérés fejezi ki, hogyan kell viselkednünk a természetben:
„Kérlek:ne vigyél el semmit, csak a fotóidat, ne hagyj ott semmit, csak a lábnyomodat, ne ölj meg semmit, csak az idődet!”
E L L E N Ő R IZ D TUDA.SOD!
1. Ismertesd a mosdószivacs testfelépítését!2. Hogyan táplálkozik a mosdószivacs?3. Miről ismerhető fel a kárókatona és az ezüst
sirály?4. M elyek a két m adár szervezeti felépítésének
különbségei?5. Milyen veszélyeket jelent a tenger élővilágára
a turizmus? Mit tehetsz a tengeri élővilág védelméért?
G O N D O L K O Z Z ES V A LA SZO LJ!
1. M iért előnyös a tenger állandó hullám zása a tengerparton helyhez kötötten élő állatok számára?
KUTASS!
1. Készíts kiállítást! Mutasd be a tenger élővilágának veszélyeztetettségét!
A KORALLZATONYOK R hJIK L M K I 89
A KORALLZATONYOKREJTELMEI (OLVASMÁNY)
A korallzátonyok’'' a természet legcsodsílatosabb képződményei közé taitoznak. A csillogó színek, a formák sokfélesége lenyűgöző látványt nyújt. A Föld legnagyobb korallzátonya A usztrália északkeleti partvidékén 2000 km hosszúságban húzódik. Bár a Nagy-korallzátony méretei is figyelemre méltóak, igazi vonzereje mégis élővilágának gazdagságában rejlik.A korallzátonyokat leginkább kokorallok* alkotják. Színük és alakjuk igen változatos. Csak ott foidulnak elő, ahol a tenger meleg, vize tiszta, sótaitalma állandó. A llattelepüket koiallpolipok* sokasága építi fel. A medúzák helyhez kötötten élő rokonai ők. Töm lő alakú testük jellegzetessége a jól fejlett talpkorong, melynek sejtjei választják el a kőkorallok meszes vázát. Szájnyílásukat csalánsejtes tapoga tókövezik. Létük elválaszthatatlan a velük együtt élő egysejtű moszatoktól. A moszat védett helyre tesz szert, cserébe táplálékot biztosít az állat számára. Mivel a m oszatok fényigényes szervezetek, ezért a koral- lok* leggyakrabban 20 -30 méteres mélységben fordulnak elő. Este a mészkővázakból előbújik a puha testük, és kibontják tapogatóikat. Ezekkel ragadják meg a plankton élőlényeit, amelyeket az urbelük- ben emésztenek meg.Szaporodásuk során az egyedek együtt maradnak, víízuk összeolvad. Az elhalt állatkák mészvázai megmaradnak. ezen él. ezt gyarapítja tovább a következő nemzedék. így alakulnak ki évezredek alatt a nagy kiterjedésű korallsziilek’*'. melyek között rengeteg növény és állat talál táplálékot és menedéket.*Fajgazdagságuk a trópusi esőerdőével vetekszik. Ékszerként csillognak az élénk színű, apró halak, amint ide-odii cikáznak. Lapos testükkel könnyedén elillannak a korallok között vagy a zátonyok repedéseiben. A halfajok nemcsak küllem ükben, de életm ódjukban is változatosak. Egyesek korallpolipokkal táplálkoznak. mások moszatokat fogyasztanak. Az apró halakra sokféle ragadozó leselkedik.A korallzátonyok élővilágát napjainkban leginkább a környezetszennyezés veszélyezteti.
kinyílt koiiillpolipokV|s\Z4l-
hÚTÓdotIkoiiill-polipok
csillán-sejtes
tapogatók
kofiill- polipok állal ki\'á lasz to tt
incszviiz
szájnyílás
űibél
(alpkoinn^
89.1. A kontllpolipok testfelépítése. > M elyek a ineJúzók é s a koraUpoUpok hoson- lóságai és küU'mhségei?
89.2. A Niigy-korallziítonyon 350 koiallfaj és 2 0 0 0 halfaj alkot közösséget
90 KKI’KSLKXIKON
KEPES LEXIKON
N yaran ta gyakori úti cél a varázslatos szépségű Adriai-tenger. A fenséges mészlcősziilek. a tenger kékje, HZ élővilág gazdagsága egyaránt rabul ejti a látogatót. Isinerjük meg az Adria élővilágát!
Tcngcriíű: legfeljebb 10 m*cs mélységig főidül elő. Zöld színű Ziirvatermő. H om okos. isz«ipos aljzaton gyakori. Az 50 cm -cs nagysiigú növény a fűfélékre em lékeztet.
Kóal}>a: sekély, napos tengerpiulokon sűrá telepeket alkot a röz.s<Lszínű. fehér szegélyű vörösm oszat.
'rö lc s c m io s /a l: a napos, sekély tengerpartokon gyakori bam ainoszatot alakjm öl könnyen felismerhetjük.
N agy ré sű k a g y ló : a ten g e r hom okos a ljza tá t kedveli. V ilágosbarna színű kagylóhéjai nem egyfonnák . A z egyik dom bom , a m ásik hom oiü. Az ehető húsú kagylóhoz a halpiacon könnyen hozz<t- juthatunk.
S /ó p ia , vagy k ö /ö iis é g e s t in ta h a l : 2 0 -3 0 cm nagyságú, bam ás színű puha testű. A kitrok (más néven lábak) a fejjel összenőve fejlábat alkotnak. 10 karja közül 2 hosszabb, a táplálék m egragadásaira szolgál. H úsa kitűnő táplálék.
KEVES LKXIKON 91
t , V ^K -.i* s* •P a rii la r is / i iy a rá k : piiili sziklák, repedések között él. Széles, lapos teste Ixtina színű, kb. 4 cm átm érőjű. Potrohú csökevényes. Főként puhatestű- ekkel. féigekkel táplálkozik.
F ö ld k ö /i’tcn^crí ubo rka: a tenger 4 -5 tn-es mélységében hom okos, iszapos aljzaton fekszik. .Színe szennyes fekete, hosszúsága 2 0 -3 0 cm , átm érője 4 - 5 cm. Szerves hordalékokkal táplálkozik.
Kekele lcii}>erísün: 0 -5 0 m-es inélységben m indenütt gyakori. 7 -8 cm-es. göm b alakú testén hegyes tüskék sorakoznak. A fiirdőzők talpába szűrődött tüskék fájdalm at, gyulladást okoznak.
lcn}>ericsiliag: a m észvázú állat testé t központi korong és a csillag alakban eliendeződött karok aikotjitk. Ezek a helyváltoztatás és a táplálékszei'zés szervei. Kagylókkal, csigiikkal táplálkozik.
rö v is f s rá ja : nevét a hátán szétszórtan ülő horgas bőifogiikról kapta. Rombusz ahtkú testének átméiő* je 70 cm is lehet. Színe szennyes barna, sötétebb foltokkal. Vázit porcos. Mellúszói a test oldiihüa tolódtak. fiuok alatti úszója hii'myzik. Sokat tiutózko- dik a tengeifenéken.
K rdes lc|K*nyhal: a 2 0 -3 0 cm -es oldalról lapított testű hal tökéletesen beleolvad a környezetébe. Életének nagyobb részét az egyik oldalán fekve tölti. Az aljzattal érintkező testfél elszíntelenedik. A felső testfél barna színű, itt találjuk a 2 szem et. Jóízű húsa keresett árucikk.
92 A i i i d k í ; íx í i l v i i . a t i ö v k z k t , a i i k í a v id k k a i k n í í k r í :l ő v i l Á(í a
92.1. D odó. ez (i pulykitnagysiígú. löpkép- telén m adár M auritius [m auríciusz] szige* tén élt, «s kb. 300 evvel ezelőtt pusztult ki. A fúszei kereskedő hajók m atrózai ezrével ölték le. hogy élelem hez jussanak. Tojásait a behurcolt kutyák és patkányok falták fel
92.2. A z indiai on>iZarvú csak egy a veszélyeztetett fajok közül
VESZELYBEN AZ ÉLŐVILÁG
92 J . B ár az ö re g Hűséges vízoszlopa nem a legm agasabb, de rendszeres kilövellései miatt m égis sokan látogatjitk
FAJOK PUSZTULÁSA
Az élővilág rendkívüli változatossága évmilliárdok fejlődésének eredménye. Miközben újabb és újabb fajok jelentek meg a Földön, addig mások letűntek az élet színpadáról. A fajok kíhalásü természetes jelenség. Az utóbbi 300 évben ez azonban egyre jobban felgyorsult. Sok faj azéit halt ki. mert az emberek tönkretették az élőhelyüket (erdőirtás, mocsarak lecsapolása. füves területek feltörése, túlzott legeltetés stb.). Mások a m érték te len vadászat vagy a behurcolt állatok^ miatt tűntek el. Jó néhány fajnak a nagyfokú környezetszennyezés lett a végzete.
A TERMÉSZETVÉDELEM KIBONTAKOZÁSA
A huszadik század elején többen felismerték, hogy tenni kell valamit az élővilág pusztulásának megakadályozására. Sok term észetvédő egyesület alakult. amelyek közül a leghíresebb a Világ Természetvédelmi Alap (W W F). Az egyesületek nyomására egyre több ország kapcsolódik be a ritkább fajok megóvásának programjába. Világméretű mozgalmak bontakoztak ki az indiai tigris, az orrszarvú, a hegyi gorilla, az óriáspanda stb. megmentésére. Ezek a veszélyeztetett fajok, mert egyedszámuk veszedelmesen lecsökkent. A veszélyeztetett élőlények védelmére sok helyen védett területeket, nemzeti parkokat hoztak létre.
YELLOWSTONE NEMZETI PARK (USA)
A világon elsőként létesítették 1872-ben, a Szikláshegységben. A hegyvidéki nem zeti p a rk óriás völgyében színes sziklák, gejzírek*, vízesések, tavak vonzzák a látogatókat. A park leghíresebb látványossága a több, mint 200 gejzír. Közülük a legjellegzetesebbek külön nevet is kaptak. Ilyen az elsőként felfedezett Ö reg Hűséges, amely 60 méter magasra lövelli a 72 ®C-os vizet. Ez a világ egyetlen gejzírje,
vKs/.í:i.YBKN A/ í:lő\ ii.Á(; 93
amely 1870 óta folyamatosan működik. A víz kilövellése 67 percenként ismétlődik és 4 percig tait.
SEQUOIA NEMZETI PARK (USA)
A Sziklás-hegység m agas hegyei közö tt terül el. melyben a jégkorszakot* is túlélő m am utfenyőket védik. Ezeket az öriás fákat a jégkorszak nem tudta elpusztítani, de az embernek majdnem „sikerült". Ahogy felfedezték, rögtön elkezdték kivágni a legnagyobb példányokat. Az egyik fa óriás tuskóján tánctermet lendeztek be, egy másikba alagutat fúrtak, de küldtek egy kivágott törzsrészt az 1862-es londoni világkiállításra is. Ennél nagyobb kárt okoztak azonban a fakiterm elő cégek, am elyek csupán a kevésbé éilékes faanyagáért tarolták le a mamutfenyőket. Az éilelmetlen pusztításnak ! 890-ben vetettek véget.
A mamutfenyők a Föld legnagyobb tömegű élőlényei, de koruk és magasságuk is tiszteletre méltó. A jelenlegi csúcstailónak Sherm an [Sei man] T ábornok a neve. Magassiiga 84 méter, törzse 10 méter átmérőjű. 4000 éves és becslések szerint 1385 tonnát nyom. Magjai azonban olyan kicsik, hogy közel 300 tesz ki belőlük egy grammot.
EVERGLADES NEMZETI PARK (USA)
Floridában létesítették ezt a parkot, amelynek területén sokféle, különleges élőhelyet és élőlényt védenek. Legkülönlegesebb része egy 80 km széles és mindössze 15 cm mély, sással benőtt m ocsár. A felszín lejtése miatt az esős évsziikbun u víz lassan foly- dogál a réten keresztül a tenger felé. ezéil kapta a Fűfolyó nevet. A mocsaras vidéket a tengeipailon m angroveerdők* szegélyezik. A mangrove gyökerei a fa felső részén bújnak ki. ezután egyenesen leereszkednek a sós vízbe, és megkapaszkodnak az iszapban. Magja még a fán kicsírázik, és kb. 30 centiméteres gyökeret fejleszt. Amikor a mag a vízbe esik. nem süllyed el, hanem addig úszik a víz színén, amíg cl megkapaszkodásra alkalmas sekély részhez nem ér.
9.Í.I. A iTiiunutfcnyőt vastag kcigc megvédi <1 gyakran kiahikuló eidötüzektöl
9.Í.2. Óriási mamutfenyő
M angro\'ccrdő
94 A i i i d k í ; íx ; i i .v i iw v n ö v k z k t , a iiK (;Y \ n)K K í:s a i k n í í k r í :l ő v i l á <;a
94.1 . A fehéife jű ictisüs az USA legismertebb mudara. tneil 1782 óta minden am erikai p<apíipénzen ott a képe
94.2. ► Miérs csökkeni veszélyes m éiiék- ben az eleftín líehm sök szíínia?
94J . K evés gyíkféle megy be a vízbe, de a Galápagos-szigeteken élő tengeri leguán vígan úszkál a tengerben
0A parkban él az Egyesült Államok címerállata, a fe- hérte ju rétisas. Napjainkra számuk nagyon megfogyatkozott, ineil az általuk elfogyasztott halak gyakran mérgezettek a folyókba kerülő ipari szennyező anyagok miatt.
GALAPAGOS NEMZETI PARK (ECUADOR)
A 14 nagyobb és több kisebb szigetből (Columbus- szigetek) álló nemzeti park a Csendes-óceánban található, a dél-amerikai kontinenstől nyugatra, az Egyenlítő mentén. A kietlen tájon ritka és különleges állatok élnek.
Galápagos felbecsülhetetlen értékére C harles D arwin [csárisz darvin] angol term észettudós hívta fel a figyelmet. Kutatásai során nagy hatást gyakorolt rá a különböző szigeteken található teknősök és pintyek eltérő volta. Ezek az élőlények ugyanis jól példázzák a fajok fejlődését. Az itt szerzett tapasztalatok segítették Darwint a fajok átalakulását valló elméletének kidolgozásához.
Ezeken a szigeteken nem élnek ragadozók, így az állatok nem menekülnek el az emberek elől. Sokuknak ez okozta a vesztét, mert az emberek és az általuk behuicolt állatok könnyen zsákmányul ejthetik őket. A pusztítás következtében az elefántteknősök száma jelentősen lecsökkent. Egy részüket a tengerészek ölték le ízletes húsuk és olajuk miatt, más részüket a behurcolt állatok pusztították el.
N evezetesebb állata még a növényevő ten g e ri leguán. Ez az egyetlen gyíkfaj. amely a tengerben él. A sziklákon megtapadó moszatokkal táplálkozik, majd táplálkozás után csapatosan sütkéiezik a ten- geipailon.
A szigetek jellegzetes mad<u a a pom pás fregattm adár, amelynek hímje udvarláskor hatalmasra fújja vörös bőrzsákját, így csalogatja magához a tojót. Halakkal táplálkozik, de úgy is képes zsákmányt szerezni, hogy a levegőben megtámad más madarakat. amelyek kiejtik csőrükből a táplálékot, amit aztán villámgyorsan elkap.
VKS/.ÍLYBKN A/ í:l()\ ii.A(; 95
CORBETT NEMZETI PARK (INDIA)
Indiában ez volt az első nemzeti park, amelyet egy szenvedélyes vadász és környezetvédő. Jim Corbett [dszim kórbetj őrnagy kezdeményezésére alapítottak 1936-ban.
A park legfontosabb feladata, az indi»í tigrisek kihalásának a megakadályozása. A vadászok a tigriseket gyönyöiTi csíkos bundiíjukéit iitottúk. de csontját és egyéb részeit is éilékesítették, mert gyógyító erőt tulajdonítottak neki. Az intézkedések hatására az állatok száma emelkedett, de még mindig veszélyeztetett fajnak számítanak.
WOLUNG NEMZETI PARK (KÍNA)
A Kína középső részén található parkot az ó riáspanda védelmére hozták létre. Ez a kedves kinézetű, fekete-fehér bundájú, nagy te.stű állat ügyesen mászik a fára. de általában csak a földön mozog. Kizárólag bambusszal táplálkozik. Ehhez az életmódhoz idomult a mellső végtagja, ugyanis a mancsán egy 6. „ujj” is kialakult, amely segíti a táplálék megmarkolásában. A panda egy évben csak 1-2 napig termékeny, ezért a pandabébik igen ritkák.
SERENGETI NEMZETI PARK (AFRIKA)
A legismertebb afrikai nemzeti park Tanzániában a Viktória-tó mellett terül el. A nól nevezetes, hogy itt élnek a legnagyobb számban az afrika i .szavanna te rü le té re jellem ző állatok.
Ez a hatalmas állatsereglet a száraz időszak kezdetekor Összegyűlik, és útnak indul a vízben bővelkedő legelők felé. Ilyenkor a növényevők, mint például agnúk , gazellák, antilopok, zebrák stb. hosszú sorokba rendeződve vágtatnak a megszokott útvonalon az eső áztatta területek felé. Három-négy nap alatt 200 km-nél is nagyobb távolságot tesznek meg. Ebben a kimerítő menetben csak az életképesek maradnak fenn. a gyengébbeket elragadják a csordát követő ragadozók. Végül a dögevők következnek, amelyek a tetemeket falják fel. Évszakváltást követően a vándorlás iránya megfordul.
95.1. A bengiíli tigi isnek az einber az egyedüli ellensége
95.2. A z óriáspandát évtizedeken keresztül vadászták a bundája miatt, de sokuk állat- keitekbe került, vagy az erdóiitás következtében pusztult el
lm
95A Növényevőkből álló állatsereglet a szavannán
96 k í :i»f:s l k x i k ( ) n
96.1. K aán Károly
96.2. K onrad Lorcnz [konrád lórcnc)
’é96.3. G erald D unell [dzsereld dáiel]
TUDOSOK A TERME- SZET SZOLGÁLATÁBANKAAN KAROLY (1867-1940)Erdész és közgazdász. Elsők között ism erte fel a tennészet- védelem fontossiigát. A 'rc rm és/c lv cd c lcm cs a lt*niiés/t*!i c iick i’k c. munkiíja a hítzaí tennivalókra ir«ínyítja a figyelinet.
Erdészként kiem elt fontosságúnak tartotta a koiNZerű erdő- g azdálkodást. az A lfö ld fás ítá sá t. A T erm észetvédelm i Tanács vezetőjeként 197 tennészeti éiték védetté nyilvánításában segédkezett.
KONRAD LORENZ {1903-1989)Évtizedeken keresztül az állatok magat«u1 ását kutatta, meg* alapozva ezzel a biológia fiatal tudom ányágát, az etológiát (viselkedéstant). M unkásságának elism eréséül 1973-ban Nobel-díjat kapott. Konrad L orenz nemcsak rangos tudós volt, hanem sikeres író is. K önyvei, am elyekben az állatok szokásait m utatja be, nagyon népszerűek az olvasók k ö rében. A z író sok hum onal. őszinte szeretettel beszél állat biU'átairól. M iközben jó l szórakozunk a történeteken, m egism erjük a kutatóm unka szépségeit é s gyötrelm eit is. Világhírű könyvei közül a S alam on k irá ly ^ ű rű jc és az K id I k t cs k u ty a cím ű alkotásait ajánljuk neked.
Életének utolsó évtizedeiben egyre nagyobb aggodalommal figyelte a tennészetes környezet pusztulását. Sziimos cikk* ben, könyvben hívta fel a figyelm et az élet fenyegetettségére. Az emberiséget veszélyeztető folyam atok felvillantásával cselekvésre ösztönöz bennünket.
GERALD DURRELL (1 9 2 5 -1995)Angol író. Ismeretterjesztő biológus. G yennekkorában a varázslatos Koifu szigetén élt. Itt kezdett el érdeklődni az állatok iránt, s ez a szenvedély egész életét végigkísérte. Felnőttként kutatóútjai során az egész világot bejárta. Igyekezett minél több veszélyeztetett állatot begyűjteni, hogy azokat állat- kertekben szaporíthassák tovább. 1959-ben valósult meg gyennekkori álma. Jersey szigetén irtegalapította állatkertjét.
Gyűjtőútjain készült film jeiben bem utatja az élővilág szépségét. és ráirányítja a figyelm et a tennészet törékenységére. Tennészettudom ányos ism eretekkel gazdagon átszőtt humoros írásai felnőttek és gyerekek körében egy<iránt kedveltek. Legnagyobb sikerét a ( 's a lá d o n i cs c ^ c h á lla lla jtá k , valam int a M adarak^ v ad ak , n>kortok cím ű regényeivel aratta. Életének rendkívül gazdag tapcLSztalatait A / H iiialőr tc r iiic sz c tb ú v á r cím ű m űvében örökítette m eg, m ely segítséget nyújt az élőlények m egfigyeléséhez, életm ódjuk megértéséhez.
<>s s / kk( ) ( ; l a l a s 97
ÖSSZEFOGLALAS MIT TANULTUNK A HIDEG ÉGHAJLATI ÖVEZET, A HEGYVIDÉK ÉS A TENGER ÉLŐVILÁGÁRÓL?A sai k.köi*ökön túli tájakon csak olyan élőlények tudnak megélni, amelyek képesek alkalmazkodni a dermesztő hideghez. A tu n d ra teiületét alacsony növésű. fajs2:egény. de összefüggő növénytakaió borítja. Fatermetű növények esetleg csak a tajgával hatáios vidékeken fordulnak el6. Állatainak egy része, mint például a rénszarvas, a téli hideg és a szél elől délebbre vonulj mások a föld alatt rejtőzködnek, vagy vastag tollruhát, illetve bundát öltenek.
Az á llandóan fagyos területeken m ár csak az alacsonyabb rendű moszatok képesek megélni. Az állatok zöme a tengerből szerzi táplálékát.
A tundrához hasonló környezeti tényezőkkel (hideg, erős szél) kell megküzdeniük a m agashegységek fahatár felett élő fajainak is.
Bolygónk felszínének közel 70%-át tengerek, óceánok bontják. Ez a Föld legnagyobb élettere, amely kedvező életfeltételeket biztosít a benne élőknek. A környezeti tényezők a földrajzi szélességgel és a vízmély.séggel együtt övezetesen változnak. A természeti adottságok különböző.ségei alapján partközeli vizekre, nyílt tengerre és m élytengerre osztjuk a tenger életközösségét. Növények csak a jó l átvilágított felszíni rétegekben élnek, míg az állatok a tenger minden részét benépesítik. A tenger bőséges táplálékot kínál a paiton élő állatok sokaságának is.
A tenger sokszínű élővilágát a környezetszennyezés, a kíméletlen vadászat és a túlzott halászat veszélyezteti. A problémák megoldása nemzetközi összefogást sürget.
98 c ) s s z k f < k ; l a l á s
E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !
1. Hogyan változik az éghajlat a sarkköröktől a sarkok felé haladva?
2. M iként alkalmazkodtak a tundra virágos növényei az éghajlathoz?
3. Mi jellem ző a zuzmók testfelépítésére és életműködésére?4. Melyek a hideg övezet állatainak küllemi és életmódbeli sajá
tosságai?5. Hogyan alkalm azkodtak a tundra és az állandóan fagyos
tei-ületek állatai a környezeti tényezőkhöz?6. Hasonlítsd össze a három éghajlati övezetben élő rókafajok
színét és fülkagylóinak méretét! M agyaiázd meg az eltérés okát!
7. Melyek a mérsékelt övi magashegységek növényzeti övei?8. Keresd meg, melyek a zerge és a rénszarvas azonos és eltérő
vonásai!9. Mely szervezeti sajátosságok teszik lehetővé a borjúfóka és
a császáipingvin vízi életmódját?10. Állíts össze táplálkozási láncot a tundra, az állandóan fagyos
tei'ület és a magas hegyvidék élőlényeiből!11. Jellemezd a tenger környezeti tényezőit!12. Mi a plankton? Hogyan változik mennyisége a víz mélységé
vel és hőmérsékletével?13. Ismertesd a szivacsok és a medúzák testfelépítését!14. Melyek a szivacsok és a medúzák életmódjának legjelentő
sebb különbségei?15. Miben különbözik a hering és a heringcápa?16. Mely szervezeti tulajdonságok bizonyítják a kék bálna és
a kaidszárnyú delfm rokonságát?17. Hasonlítsd össze a kék bálna és a kaidszái nyú delfm táplálko
zását!IS. Mi a különbség a kárókatona és az ezüstsirály táplálkozása
között?19. Állíts Össze táplálkozási láncot a tenger élőlényeiből!20. Hogyan veszélyezteti az emberi tevékenység a tenger élő
világát?
MAGYARAZD MEG. MIT JELENT!
TUNDRA• ÁLLANDÓAN FAGYOS TERÜLET
TÖRPECSERJÉK
ZUZMÓK
PAROSUJJÚ PATÁS • KÉRŐD2Ó • NÖVÉNYEVŐ
RÁGCSÁLÓ FOGAZAT ■ RAGADOZÓ FOGAZAT
MAGASSAGI NÖVÉNYZETI ÖVÉK• PÁRNANÖVÉNYEK
AGANCS • TULKOS SZARV
PLANKTON • PL/\NKTON- EVŐ
SZIVACSOK • CSALÁNOZÓK
CAPAK
SZILA
IV« fejezet
AZ ÉLŐLÉNY KÖRNYEZETE
ÉS AZ ÉLET- KÖZÖSSÉGEK
v * \ '
^ A fejezetből megismerheted, .^ ' • / milyen élő és élettelen
•^v-r Í,Mm "‘ "tényezők hálározzálc meg"* « az élőlények előfordulását,
/^ K ö z ö s s é g e in e k szerveződését. _;. ^^M e g é rth e te d az életközösségek,j > .
^ ^ Bműkődését, azok összefűggéseii. -'"'lyen. . /
. ) , 0 J ^^^^^ö v e tk e z m é n y e k k e l jár' ■ '
y 1 j • V ^ eníberi tevékenység.'..'' v; - TeltóruJnaVelőttedj fölöi éW ^' w é^az^emberiségJétéUeny ''J;'*
^ veszélyek,is' w5|i^vmikéht csökkenthéfe ^ ^ vL'
- \ , . ' ’ m A í ' ' a környezeti ká roké í ’ . . ' “ \ ’ J^Wideriif, hogyan jái^ulhátsz
I____ •••
I
- ’ i . . ;r^--
1 0 0 AZ í : l ő l k n y k ö r n y k / k t k (ís \7 . í : l k t k ö / ö s s í : ( í k k
loo.l. „O h láiid ki végtelen nagy cgrejtélyes és szent könyved előttem!’
AZ ÉLŐLÉNY ÉS KÖRNYEZETEAz élővilág változatossága környezetük sokféleségében is megnyilvánul. A különböző környezetben élőkre más-más tényezők hatnak. Bár az élőlények élettevékenységeit befolyásoló hatások a valóságban nem választhatók el egymástól, a könnyebb megértés kedvééil ezeket élő és élettelen tényezőkre bontjuk.
AZ ÉLŐHELY ÉLŐ ÉS ÉLETTELEN TÉNYEZŐI
Az élettelen környezeti tényezők közül a vízi élettérben a fény és a hő mellett a víz nyomása, .sókon- centiációja’*', szén-dioxid- és oxigén-ellátottsága a meghatározó. A szárazfö ld i élőlényekre az éghajlati elemek, mint a napfény, a hő. a csapadék, a levegő alkotóinak aiánya, mozgása, valamint a talaj tulajdonságai hatnak leginkább.
Földünkön az élet forrása a Nap. A növények a nap-Miuláchlmre fény segítségével állítják e lő a testüket felépítő
szén-dioxid * oxigén
>• Milyen élellelen környezeti tényezőéi hatnak a vizJyen és a szíirazföUU'm éh> élőlényekre?
A / KLŐLÉNV í>; KÖRNYKZKTK 1 0 1
szerves anyagokat. A fény az állatok életritmusának kialakításában is fontos szerepet tölt be. Egyesek nappal, mások éjjel aktívak. A fény ugyanakkor meghatározza az élőlények életközösségben elfoglalt helyét, melyet leginkább az erdők szintjeinek kialakulása szemléltet.
Az élőlények életfolyamataihoz szükséges hot a napsugarak biztosítják. Mivel az élőlények hoigénye különböző, a földrajzi szélességgel és a tengerszint feletti magassággal övezetesen változik az élővilág.
A földi élet nélkülözhetetlen feltétele a víz. Fontos testépítő anyag, szükséges az életfolyamatokhoz. A szárazföldön a csapadék mennyisége, időbeni eloszlása - általában a hőmérséklettel együtt - megha- láiozza a terület növény- és állatvilágcít.
A levegő összetevői és mozgása révén hat a szárazföldi élőlények élettevékeny.ségeire. A levegő áramlásának fontos szerepe van a megpoi-zásban, a teimések terjesztésében. A viharos szelek viszont károsíthatják a növényeket, akadályozzák az állatok mozgását.
A ta la j vízzel, levegővel és tápanyagokkal látja el a benne és rajta élőket.
Egy élőhelyen különböző élőlények élnek együtt, és kisebb-nagyobb mértékben befolyásolják egymás életműködéseit. Az élőlények közötti kölcsönhatások alkotják az élő környezeti tényezőket. A növények búvó- és fészkelőhelyet, valamint táplálékot biztosítanak az állatoknak, míg az állatok szerepet játszanak a növények megpoi-zásában, a termések teijesztésé- ben. de fontosak a kártevők elleni védelemben is.
Az élő és élettelen tényezők elválaszthatatlan kapcsolatát bizonyítja, hogy az életközösségek tagjai élettevékenységeik során visszahatnak élettelen környezetükre, módosítják, megváltoztatják azt. Az erdők megtörik a szél erejét, mérséklik a hőmérsékletet, megváltoztatják a levegő összetételét.
KÖRNYEZET
A hétköznapi szóhasználatban a környezet* fogalmába minden beletartozik, ami az élőlényt köiőilveszi. A sokféle tényező közül iizonban nem mindegyik van hatással az adott élőlény életműködéseire.
101.1. Nappal (fe lső képek) és tiv állatok
ca ak-
iOl.2. A tulipán niippal. a m écsviiág éjszaka nyitja ki takaróleveleit
IOI..Í. A tartósan fú jó egyirányú szelek e ltol zítjiik a fák alakját. ► M t ti széf ehTnyös hatása?
1 0 2 AZ í : l ő l k n y k ö r n y k / > t k (ís \7 . í : l k t k ö / ö s s í : ( í k k
102.1. >• Milyen kölcsönluitások (itakiilnak ki a nővérnek és az úllaíffk közön?
Ennek ig«izolás;'ua hasonlítsuk össze az eixiő életközösségébe liutozó kocsi'tnytalan tölgy c s a földigiliszta környezeti igényeit! A m elegkedvelő tölgyesek legszívesebben a tennékeny talajon élnek. A z életfolyam ataikhoz szükséges itnyagokat a talajból és a lev'egőből veszik fel. A táp- láiékkészítés energiaszükségletét a napfény biztosítja. A levegő mozgása elősegíti a m egpoi^ist. ugyanakkoi iiz erős szél károsítja a növényt. A levelet és gyökeret kártevők pusztítjiík. a fényéit és a t/tplálékéit rneg kell küzdenie a vetélytái>üikkal.
A talajban élő földigilisztának nincs szüksége fényre. K özöm bös sziimiiia a levegő összetétele és áram lása is. Annál fontosabb viszont a talaj szerkezete, oxigén- és nedvességtailalma, valainint a benne levő táplálék tneny- nyisége. A földigiliszta léte is ellenségeitől és vetélytár- sáltól függ. de ezek nem azonosak a tölgyfáéval.
A földigiliszta, a kocsánytalan tölgy, a fa belsejében élő szú vagy az ágakon megpihenő pillangó ugyanannak az életközösségnek a tagjai. Környezetük mégis lényegesen eltér egymástól, hiszen létüket más-más tényezők befolyásolják. Környezeten csak az élőlényre tény- lege.sen ható tényezők összességét é rtjü k . Az élet fennm aradásához nélkülözhetetlen körnvezeti té- nyezok az életfeltételek. A víz, a tápUUék és a megfelelő hőmérséklet minden élőlény alapvető életfeltétele.
■ásványisó f i A/vu h> ^
102.2. A kocscínytalan tölgy környezete. >■ M ilyen é lő és élellelen tényezők befolyásolják a lö l^y éleiéi?
AZ Í;LŐLÉNY KÖRNYKZETK 1 0 3
E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !
1. Mit jelentenek az alábbi kifejezések: környezet, életfeltétel?
2. Milyen tényezők hatnak a szárazföldön és a vízben élőkre?
3. Keress példákat a növények és az állatok között kialakuló kölcsönhatásokra!
4. Hasonh'tsd össze a kocsánytalan tölgy és a földigiliszta környezetét!
5. Bizonyítsd be az élő és élettelen tényezők elvá- iaszlhatathin kapcsolatát!
KUTASS!
1. A tulipán lepelleveleinek nyitódiísát és záródását a fény és a hőmérséklet változása váltja ki. Milyen kísérlettel tudnád bizonyítani a hőmérséklet szerepét ebben a folyamatban?
1 ] OLVASD EL!
A z élőlények cgymiís közötti kapcsohttair. környezetükkel való kölcsönhatásait, törvényszeiiíségeit a biológia fiatal (udoinányágii. az ökológia kutatja. (A szó görög eredetű, szó szeiinti foidításbiui hikóhelyiiint jelent.) Az ökológiai Isrncielek m indennapjaink részévé váltak, segítségével felismerhetjük a tenncszetre és az em beriségre leselkedő veszélyeket.
Ha a déli féltekén é lő pingvinek m éretét összehasonlítjuk, éniekes összefüggést állapíthatunk meg. A Déli-s<uk felé haladva egyre nő a madiír testtömege. A jelenség oka. hogy hidegben előnyösebb a nagyobb testtömeg, m cit az egységnyi súlyra eső felület kisebb. így kisebb a hőleadás m éitéke is.
lO.M. „ ...N é z e m ezt a szép világot.Mennyi; bűbáj. mily talányok! Mind. am it köm ltem látok.”
Vajda JáíKfs
cm
140
120
100
80
60
40
20
0* "i? 60* 70“ déli szélesség10.Í.2. >• M ikén! össze a pin^v'm fajok éhVtelye és fesimérele?
104 AZ í :l ő l í :n y k ö r n y k /> :t k í:s \7 . í :l k t k ö z ö s s í :<;k k
délben |
este reggel
I \
nyáron n tavasszal, ősszel
/
\
■■■%\»«
104.1. >• H ogyan változik a ht7inérséklet lérhen é s időben?
(úröképe«sé0
104.2. A tűrőképesség. > lílem ezdd iáhró t! Melyek amininumt-, azofUimiim- éxam axi- m um ériékei?
ELETKOZOSSEGEKFöldünkön a természeti adottságok igen eltérőek. Az egyes élőhelyek nyújtotta lehetőségek nem minden faj számára kedvezőek. Az élőlények csak ott fordulnak elő. ahol biztosítottak létük és szaporodásuk feltételei.
A környezeti tényezők azonban nemcsak térben (pl. az Egyenlítőtől a sarkok felé távolodva, vagy a tengerszint feletti magassággal), hanem időben is változnak. Az egyes napszakokban éppúgy, mint az egyes évszakokban jelentősen eltérhet a fény, a hőmérséklet. a csapadék mennyisége.
TŰRŐKÉPESSÉG
Az élőlények életműködései a környezeti tényezők függvényében változnak. Az élőlényeknek azt a tulajdonságát. amely megmutatja, hogy milyen mértékben képesek elviselni a környezeti tényezők változásait, tűrőképességnek* nevezzük.
A tűrőképességet gnifikonnal ábri'izolhatjuk. A z x tengelyen valam ely környezeti tényező (pl. fényerősség, hőinéi>iéklet. levegő szén-dioxid-tiutalma s(b.) éltekét, az y tengelyen az élettevékenység m értékét jelöljük.
A környezeti tényezők m ég éppen elviselhető alsó hat<iia a m inim um *, <t felső határa pedig a maximum *. A két élték között húzódik a tűréstailoinány*. Ezen belül az a szakiLsz, m ely az élőlény sziiiniíra a legkedvezőbb, az optim um*. Itt fordulnak elő az. egyedek a legnagyobb gyakoiisiíggal. Az optimumtól távolodva az élőlény élet- tevékenységei csökkennek. A m inim um és a m aximum közelében a növény- és állatfaj sziiporodóképességét elveszíti, aktivitása lecsökken.
Azok a növények és állatok, melyek a környezeti tényezők nagymértékű változásait is elviselik, a tág- tű résűek ’ . Hazai életközö.sségeink állandó madarai (pl. a házi veréb vagy az erdei fülesbagoly) a hőmérséklettel szemben tágturésűek, mert a nyári forrósá- got és a hideg telet egyaiánt eltűrik.
A szuktíirésűek* a környezeti tényezők ingadozásait csak kismértékben viselik el. Ilyen például a gyorsfolyású hegyi patakok lakója, a sebes pisztráng, mely kizáiólag magas oxigéntartalmú vizekben él.
klkik()/x)ssé(;kk 105
AZ ELETKOZOSSEGEK J E L L E M Z Ő I
A ternnészetben az élőlények nem egymástól elszigetelten élnek, hanem kisebb-nagyobb közösségekbe szerveződnek. Az azonos élőhelyen é lő élőlények közössége az életközösség, más szóval tá rsu lá s . Tagjai egymással és élettelen környezetükkel kölcsönhatásban vannak.
Hazánk szép tájain barangolva lenyűgöz bennünket az életközösségek változatossága. A vizek, vízpartok, erdők és rétek más-más környezeti feltételek mellett szerveződtek, így érthető, hogy faji összetételük lényegesen eltér egymástól. Az azonos életközösségek faji összetétele viszonylag á llandó, az ado tt tá rsu lá sra jellem ző.
Az életközösségek tagjai függőleges és vízszintes irányban rendeződnek. Az erdőségekben a növényzet függőlegesen tagolódik. A szintek kialakulása el.sőd- legesen a fényért folytatott küzdelem következménye. A különböző szintek más és más állatoknak nyújtanak élőhelyet.
Tölgyerdeirtkbert a fértyigértyes fák lómbkínortaszirttje iOatt ii cserjék kevesebb fénnyel is beérik. A gyepszintben sok ám yékkcdvelőfaj él. míg a legkevesebb fényhez a inohaszint lakói jutnak.
A vízpartokon a növények vízszintes elrendeződé- sűek. A palitól távolodva a növények egyie kevésbé vízigényesek. Az élőlények terheli elrendeződését az élő és élettelen tényezők együttesen ha tá rozzák meg.
sm h
105.1. A z életközösség arculatát a növények haláiozz;ik m eg. m eit össztöm egük nagyobb, mint az állatoké
)0m
105.2. > M e{yeka lö lg y e n lő é su fe n y ö e n ió fe lép ítésének kiiUinhségei? M ivel m agya' rázíHl az e l féréseket?
106 AZ í:lőlkny környkzktk (ís \7 . í:lktkö/össk(íkk
106.]. Tavaszi pom pában
llMi.2. A z erdőtüzeket gy<tknin emberi gondatlanság okozza
KÍSÉRLETEZZ!
V á la&0z ki lombhu!lat<5 f á t a lakó- hclyc:<d k ö z e lé b c n l Láto^a© <d m eg m in í i« n h ó n a p b a n ! Ö rö k í te d m eg fényképen hogyan vá lto z ik ido ró l Worel
F igyeW m eg, m ilyen á l la to k je lennek m eg r a j t a a z e g ye d h<5napokban! A lla p ítö íá m eg, m ilyen k ö lc e ö n h a tá s a la k u lh a t ki a fa ée a z egyed á l la t ' fa jo k k ö z ö t t i Je g ye zd le m egfigye íá- eeid l
AZ ELETKOZOSSEGEK VÁLTOZÁS A!
Viszonylagos egyensúlyuk* ellenére az életközösségek folyton változnak. Más-nnás kép tárul elénk a különböző napszakokban és évszakokban. A természet napi* és éves ritniu.sát* elsődlegesen a fény- és hőmérsékletváltozás idézi elő. Mindezek ellenére az életközösség szerkezete (összetétele) nem változik, csak időnként egyes fa jok előtérbe kerülnek, míg m ások visszahúzódnak. H a az életfeltételek tartó san vagy jelentősen m egváltoznak, az egyik életközösséget egy m ásik váltja fel. A folyamatot természeti katasztrófák (pl. vulkánkitörés), az éghajlat módosulásai éppúgy előidézhetik, mint az emberi tevékenység (pl. erdőirlás. környezetszennyezés).
Napjainkban egyre fontosabb, hogy megismerjük az élőlények és környezetük összefüggéseit, kölcsönhatásait. Mivel az élőlények előfordulásukkal jelzik a környezeti tényezők értékeit, így egyes fajok eltűnése, mások életterének szélesedése a környezetben bekövetkező változásokra figyelmezteti az emberiséget.
E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !
1. Magyarázd meg, mit jelent: tűrőképesség, szűk- tűrésű, tágtűrésű!
2. Mit nevezünk életközösségnek, melyek a le^el- lemzőbb sajátosságai?
3. Mondj példát az élőlények függőleges és vízszintes irányú elrendeződésére!
4. Melyek az életközösségek változásának okai?5. Gyújts példákat az életközösség változásaiia a kör
nyezetedből!
^ GONDOLKOZZ ÉS VÁLASZOLJ!
1. Mivel magyiUiízod egy faj széles köi ű elterjedését?
JÓ , HA TU D O D !
A korábban megművelt, majd piulagon hagyott hiiz<ii sz<intó- foldjeinket elsőként egynyári gyom ok népesítik be. Később m egjelennek a tennészetes növénytakaró elem ei, a fúfélék. m ajd betelepülnek a cserjék is. Évek-évtizedek múltán - ha a talaj tápanyag- és víztailalm a lehetővé teszi - feltűnnek a fák is. Előbb a kőris, juhar, m ajd a tölgy válik uralkodóvá. Ez a fejlődés akár évsziíziidokig is cltiuthat.
KÖIX-SÖMIATÁSOK AZ KLKTKÖZ<)SSÍ:(;KKBKN 107
KOLCSONHATASOK AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEKBENAz azonos élőhelyen élő növények, állatok, baktériumok és gombák kölcsönösen befolyásolják egymás életműködéseit. Egymásra gyakorolt hatásuk lehet előnyös, hátrányos vagy közömbös. (Az előnyös hatást +. a hátrányos hatást - jellel jelöljük, az is lehet, hogy a kapcsolat valamely fél szám ára közömbös, ennek jele 0.)
EGYÜTTÉLÉS
A kölcs(Hiöscn előnyös k a |X 's o la t az cg\*üttclés^ (+; +). A fenyők gyökereit át- meg átjáija a gombafonalak szövedéke. A gombák segítik a fa víz- és ásványisó- felvételét, cserébe hozzájutnak a fenyő által elkészített táplálékhoz. A gombák és a moszatok együttéléseként jön létre a zuzmók teste. A laza gombafonalak felveszik a tápanyagokat, melyekből a moszatsejtek táplálékot készítenek. Az együttélés lehet laza és alkalomszerű is. Ilyen a szavannán együtt legelésző struccok és zebrák csapata. A slruccok látása, a zebrák hallása kiváló. Ha egymás.sal társulnak, hamarabb érzékelik a ragadozók közeledtét. Bármelyikük jelzésére a két csapat egyszene menekül.
VERSENGÉS
Mivel az alapvető életfeltételek (élőhely, táplálék) korlátozottak, az élőlényeknek szüntelenül küzdeni kell fennm aradásukért, versenyezniük kell egymással a közös szükségleteik kielégítéséén.
A lombos erdő növényei a fényért küzdenek. Egy adott területen csak meghatározott számú tölgyfa képes megélni. Hiába hullt évente több száz makk a talajra, a belőlük kikelt kis fácskák előbb-utóbb elpusztulnak, hiszen az idősebb fák felfogják a fényt fiatal társaik elől. Csak a kidőlt fiik helyén maradnak meg, de közülük is csak egyetlen példány fejlődik hatalmas fává az évek során.
A sivatagi cserjék a vízért küzdenek. Vízszükségletüket csak úgy tudják fedezni, ha gyökereik nagy teiületen behálózzák a talajt, ezéil a növények egymástól meghatározott távolságban rendeződnek.
71 ' / A107.1. > hulokoUL m ién kölcsönösen e lő nyös az áhrázoh kafH'soíal!
107.2. Együltélcs a szavannán
107.J<. Versengés a táplálékéil
1 0 8 AZ í : l ő l k n y k ö r n y k / > t k (ís \7 . í : l k t k ö / ö s s í : ( í k k
108.1. A z crdőnlkotó fák u fényért küzdenek
10K.2. G epárdok zsi'tkmányukkal
Az állatok vetélytársak a táplálkozásban, a madarak a fészkelohelyek birtoklásában. A verseny annál élesebb, minél hasonlóbbak az élőlények környezeti igényei. A versengés m indkét fél szám ára h á trá nyos {-; - ) , hiszen egym ást gátolják a táplálék- szerzésben. a növekedésben és a szaporodásban. Ez a negatív ha tás azonban nem egyform a m értékű az egyedek számára. Am elyik élőlény versenyképesebb, rá te rm ettebb , az fennm arad , míg a többi kiszorul az élőhelyről.Az életközösségen belül a versengés a legfontosabb szabályozó tényező, amely befolyásolja az egyes fajok egyedszámát. térbeli eloszlását.
TÁPLÁLKOZÁSI KAPCSOLATAz élőlények közötti kölcsönhatás másik alapvető formája a táplálkozási kapcsolat, amely a fogyasztó fél szám ára előnyös, az elfogyasztott élőlény szám ára hátrányos (+; - ) . Tágabb énelemben minden táplálkozási kapcsolat zsákmányszei zés. A zsákmányolás módja szerint megkülönböztetünk növényevőket. ragadozókat, mindenevőket és élősködőket. Az életközösség minden egyes tagja a táplálkozási lánc egy-egy láncszeme. A táplálkoziísi kapc.solatban álló élőlények kölcsönösen befolyásolják egymás egyedszámát, vagyis egyik faj féken tailja a másikat.
Nok erdei egér több uind
kevesebb initcskabitgoly kevesebb utód kevesebb cidei egér10S..Í. A z erdei egér és a m acskabagoly egyedsziimváltozás<tinak összefüggése a z erdő cletközössegében
KOIX-SOM IATASOK AZ KLKTKOZOSSWíKKBKN 109
A kertészek régóta tapasztalják, hogy az enyhe teleket követően megnövekszik a káitevo rovarok egyed- száma. Mivel bőséges a táplálék, az őket pusztító énekesmadarak száma is növekszik, és megakadályozza a káitevők túlzott elszaporodását. A táplálék csökkenésével az énekesmadarak kevesebb utódot képesek felnevelni, egyedszámuk is hanyatlik.A táplálkozási kapcsolatokban álló élőlények egyed- számának időbeli változásait vizsgálva megállapíthatjuk. hogy a zsákmány egyedszámának növekedését, illetve csökkenését késve követi az őt fogyasztó állat egyedszámának ugyanilyen irányú változása.
ASZTALKÖ2ÖS.SÉG
A z itsztalközösscg* két élőlény hiza kapcsolata, ainely az egyik fél sz<íinára közöm bös {+; 0).
A szíivannákon \'adászó oroszlánok által elhagyott zs«ik* m ány inaradéko t a keselyűk és a h ién ák tün te tik el. S zám u k ra ez a kapcso la t e lőnyös, m ert táp lá lékhoz ju tnak , míg az oroszlánok sziímára közöm bös, hiszen zsilkm ányukat cs<ik akkor hagyjiík el. h a m ár jóllaktak.
A növények között is kialakulhat ilyen típusú kapcsolat. A trópusi erdőkl>en az orchideák és brom éliák a fák lom bkoronaszintjében élnek, így több fényhez jutnak. Ez sziíinukra kedvező, míg a fán lakó növények jelenléte a fáknak közömbös.
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1. Melyek az élőlények közötti kölcsönhatás leggyakoribb formái?
2. Ismertesd konkrét példáikon keresztül, milyen előnyöket jelent az együttélés a részt vevő feleknek!
3. Mi a versengés oka és következménye?4. Milyen következményekkel járhat <t kártevő rova
rok elszaporodása? Indokold állításod!
GONDOLKOZZ ES VALASZOLJ!
1. Mi az oka. hogy ugyanakkora területen több fát találunk a fiatal tölgyerdőben, mint az idősebben?
r/a KUTASS!
1. Az erdőben járva keress példákat az élőhelyek közötti kölcsönhatásra! Gyújts az állatok jelenlétére utaló jeleket! Válogasd ki közülük azokat, melyek a táplálkozási kapcsolatot jelzik!
I09.I. ► Uti^yon kéfyesek hef<>tyásoÍm e^y- más egyedszcinuil íi táphUkozjcisi kafH-solat- hon álló étőíények?
109.2. A kapcsolat a f<ik szi'uniu'a közömbös, a rajtuk m egtelepedő m oháknak előnyös
r ;; .*: 'JTJU U U U U IA JV U U U I,
f;ÍSÉRLETEZZ!
Törj le kJe da rab zuzm<$tl Ki00^ ned
vesíted be, é& vá^ bel<5le bonckéeeel
' vékony szeíeteketl Cseppente^lícerínoldatot á tár^ylemezrel Ebbe helyezd a le^v^konyabb zuzmó eze-
letkét! Boríted le fedolemezzel, ée
mikroezkóppal kereed tne^ a zuzmók teetét felépítd’ moezatokat ée ^om- bafonalakat! Rajzold le a látottakat)
Milyen múíködé^me^oeztáe van a mo- ezatok ée a ^ombafonalak között?
1 1 0 AZ í : l ő l í : n y k ö r n y k / > : t k í : s \7 . í : l k t k ö z ö s s í : < ; k k
harm adlagos fogyasztók
m ásodlagos fogyasztók — >
elsődleges fogyasztók
termelők
élettelen környezet
IIO.I. Táplú)koz«ísi szintek
TÁPLÁLKOZÁSI SZINTEKA táplálék az élőlények legalapvetőbb életfeltétele. Tartalmazza a test felépítéséhez nélkülözhetetlen „építőköveket” , és biztosítja az életfolyamatok energiaszükségletét. Az életközösségnek nincs olyan tagja, mely ne szolgálna táplálékul a tái sulás valamely tagja számára.
TÁPLÁLÉKLÁNCOK. TÁPLÁLÉKHÁLÓZATOK. TÁPLÁLKOZÁSI SZINTEK
Az élőlények táplálkozási kapcsolatait a táp lálkozási lánc tükrözi. Első tagja mindig növény, melyet növényevő, majd állatevő követ. Az életközösségekben számos jól elkülöníthető táplálkozási lánc figyelhető meg. Az élőlények általában nem egyféle táplálékot fogyasztanak, ezéil több táplálkozási lánc tagjai lehetnek. így a táplálkozási láncok a valóságban
110.2. Táplálkozítsi hálózat. > H ány fáf>lálkf>Zííxi hiitcol ismersz fel az óbrán?
TÁI»LÁLK()/.ÁS1 S/INTKK 111
táplálkozási hálózatok* bonyolult rendszerévé kapcsolódnak össze.
Az élőlényeket a táplálkozási láncban betöltött szerepük szerint különböző táp lá lkozási szintekbe* soroljuk. Eszerint m egkülönböztetünk termelő*, fogyasztó* és lebontó* szervezeteket.
TERMELŐK
A term elők főként zöld növények. Kömyezetük egy- szenj szervetlen anyagaiból (vízből, szén-dioxidból) a napfény energiájának felhasználásával állítják elő lestük bonyolult szerves anyagait (cukrot, keményítőt. tehérjét és zsírszena anyagot), miközben oxigén szabadul fel. Az élővilágban egyedül a termelő szervezetek képesek szervetlenből szerves anyagot készíteni. Közvetlenül vagy közvetve ezt hasznosítják a fogyasztók és a lebontók is. A zöld növények léte azért is fontos, mert folyamatosan pótolják a légzéshez nélkülözhetetlen oxigént.
FOGYASZTÓK
A fogyasztók többnyire állatok, amelyek más élőlények szerves anyagaival táplálkoznak. A táplálkoziísi láncban betöltött helyük szerint lehetnek elsődleges, másodlagos és haimadlagos fogyasztók. Az elsődleges fogyasztók* növényevő állatok, a másodlagos fogyasztók* növényevőkkel táplálkozó mindenevők vagy ingadozók. a harm adlagos fogvasztók* táplálékai állatevő állatok. A fogyasztók utolsó tagjai a csiicsragadozók*. Élősködőiket leszámítva nincsenek természetes ellenségeik. Ilyen csúcsragadozó hazai vizeinkben a leső harcsa, a vizek közelében a barna rétihéja.
LEBONTÓK
A lebontó szervezetek elhalt növények és állatok szerves anyagait hasznosítják. Óriási faj- és egyed- számban fordulnak elő. Népes táboruk le^elentő- sebb tagjai a gombák és a baktériumok, de egyes férgek és ízeltlábúak is közéjük tartoznak. A lebontók összehangolt működése során a szerves anyagok lépésről lépésre átalakulnak, a folyamat végén szervetlen anyagokká bomlanak.
II 1.1. Tcnnclcn^: fehér fűz. búza. széleslc- velű gyékény, erdeifenyő
1 1 1 .2. Fogyasztók: mezei nyúl, szitakötő, erdei fülesbagoly, zöld gyík
1 1 1 ..Í. Lebontok: erjesztőbaktériuin, légyölő galóca, földigiliszta, ezerlábú
1 1 2 AZ í : l ő l í : n y k ö r n y k / > : t k í : s \7 . í : l k t k ö z ö s s í : < ; k k
# # # # # #112.1. ► Mh szt tnléhef a lápláikozdsi jiira- mis?
o miírcgunya
112^. A inéreganyag koncentiálódik iiz életközösségben. >■ M i ennek az oka?
KÍSÉRLETEZZ!
^zúk&é^cá \e&z 4 zárható műanyag zacekSra, banánra, vízre ée 1 ceoma^ éleezCore. Jelöld a zacskókat A, Ö, C, 0 betűvel! Az A je!zéeúbe c&ak néhány ezelet banánt té ^ l A & je!ube a ba- náneze!etek mellé özórj fél ce>o- mag éleeztStÁ A C jelűbe önte vizet a^yümőlcddarabokra! Vá^ül a D jelűbe vizet és fé! csomag élesztőt is té^y a banánszeíetek mellé! Zárd le a zacskókat éö helyez<d okét néhány napra napoe ablakpárkányra) M it tapaszta lsz? Mi a magyarázat?
L,
A dögevők a tetem ek lebontatlan anyagait építik testükbe. így aZ élctközös'cégből ,J<iesett” szei'ves anyagot ismét visszajuttatjiik a fogyasztók szintjére. Ezért hívjuk az ilyen élőlényeket visszam entőknek.
TÁPLÁLKOZÁSI PIRAMLS
A táplálkozási szintek egyedszáma különböző: növényekből sokat, míg a ragadozókból keveset találunk. Ennek az az oka, hogy a növényi táplálék mennyisége határozza meg a növényevők, az pedig az állatevők számát. Az életközösség táplálkozási kapcsolatait, az egyes táplálkozási szintek mennyiségi viszonyait a táplálkozási piram is* szemlélteti. A termelő szervezetektől a csúcsragadozókig a testnagyság általában nő, míg az egyedszám és az egyes táplálkozási szintek össztömege csökken.
E L L E N Ő R IZ D TUDA.SOD!
1. Magyarázd meg a következő kifejezéseket: táplálkozási lánc. táplálékhálózat!
2. Sorold fel és jellem ezd az egyes táplálkozási szinteket!
3* Mi a term elő és a lebontó szervezetek biológiai jelentősége?
4. Milyen összefüggés van a termelő és a fogyasztó szervezetek egyedszáma között?
5. Ábrázold rajzban az egyes táplálkozási szinteket! Jelöld nyíllal a közöttük lévő kapcsolatot! Magyarázd meg a táplálkozási szintek közötti összefüggéseket!
G O N D O L K O Z Z ES V A LA SZO LJ!
1. Mi az oka annak, hogy az életközösségek legveszélyeztetettebb tagjai a csúcsragadozók?
1 ] OLVASD EL!
A korábbi év tized ek b en a sok k á rt o kozó rágcsálókat vegyszcnel próbáltak kiirtani. Á tinenetileg valóban visszaesett az állatállom ány, de idővel k iheverték a csiipást és ismét elszaporodtitk. A m ikor a m érgeket kihelyezték, nem gondoltak arra , hogy ezzel az akc ióva l jóvátehete tlenü l m egtizedelik a rágcsálókat pusztító ragadozókat is. Nem sziímoltak <izzal sem. hogy az ártatlannak hitt vegyszerek felhalm ozódnak a környezetl)en. é s az em ber egészségét is veszélyeztetik.
ANYA(;ÁRAMLÁS AZ í:i.K T K Ö /Ö SSÉ (;B K N 113
ANYAGARAMLAS AZ ÉLETKÖZÖSSÉGBENFöldünkön a növények és az állatok életéhez szükséges tápanyagok rendelkezésre álló készletei állandók, ezélt kell, hogy a különböző életközösségekben állandóan újnihasznosuljanak ezek az értékes anyagok.
ANYAGFORGALOM
Az életközösség anyagforgalma* a termelők, a fogyasztók és a lebontok táplálkozási kapcsolatai révén valósul meg.
A környezet egyszem szei’vetlen anyagai először a termelő szervezetekbe keiülnek. ahol szeives anyagokká alakulnak. Ezek a táplálkozásuk során beépülnek a fogyasztók testébe (előbb az elsődleges, másodlagos, majd a haimadlagos fogyasztókéba). Az állatok üililé- két, az elhalt élőlények anyagait a lebontó szerkezetek életfolyamataik során szervetlen anyagokká alakítják, és visszajuttatják az élettelen környezetbe. Innen a termelő szervezetek ismét felveszik az anyagokat, és újra kezdődik a folyamat. Ily módon az életközösségekben az anyagok állandó körforgást végeznek az élettelen környezet és a táp lálkozási szintek között. Eközben szüntelenül változnak, új formában öltenek testet. E körfoigást a Nap energiája tailja fenn.
11, .1. A zöld növények m egkötik a napfény energiáját, c s szerves anyag<iikb<tn túroljiik
elsődlegesfogyasztók
m ásodlagosfogyasztók
harm adagosfogyasztók
113.2. A táplálknz<ísi szintek kapcsolatiisnd- szere
széndioxid
^ N Ö V É N T E Ír^ k NÖVÉNMEfŐK
t ^ ■H hulladékok, clposztolt élőlények
■ásványi sók
LEBONTÓK
113.3. ► IsmertesíI az életközösségek anya^-orgaínuU az áhra segítségével!
114 AZ í:lőlkny környk/ktk (ís \7 . í:lktkö/össí:(íkk
114.1. Energiaáram lás az életközösségben
V
114.2. Tennészelcs életközösség
114.3. M esterséges életközösség: sziintófold
\ KUTASS)
A ö u ru n la k o t t v á ró é i kö rn ye z tftbe n i d a já to e öeezetéte\ú növény- á l la t v ilág á la k u l ki. ,
F i^yc ltfl meg, m elyek a zo k a z á lla to k , a m e ly e k a n a g y v á ro s o k a t kedve lik i ; ln<áokoW, m ilyen el(5'nyöket je le n t s z á m u k ra ez a z á l^ e ly l
A z életközösségekben az anyagforgalom és az energia- iíiamlás* elválaszthatatlan egym ástól. A köifoigás fenn- tiuliisiíhoz szükséges energia a Napból sz<ínnazik. A zöld növények megkötik, átalakítjiik a napfény energiáját, és szerves anyagokban tárolják. A z energia táplálék fo rm ájában vándorol a táplálkozási láncban. A z élőlények a felvett energia jelentős részét felhasználják életfolyam ataikhoz, csak egy töredéke épül be <iz élőlény testébe és szolgál energiaforrásként a következő táplálkozási szint szitmáia.
TERMESZETES ELETKOZOSSEGEK
Az élettelen környezet és a táplálkozási szintek közötti zaviutalan ái amlás csak a természetes életközösségek* jellemzője. Ilyen pl. az esőerdő, a tundra, egy-egy érintetlen erdő vagy tó. Bennük az em beri tevékenység jelentéktelen. Az ilyen életközösségek stabilitását a fajok közötti sokoldalú kölcsönhatások biztosítják, így bizonyos határok között képesek ellensúlyozni a változásokat - vagyis önszabályozó rend.szerként* m űködnek. A táplálkozási kapcsolatban álló élőlények korlátozzák egymás egyedszámát, így dinamikus egyensúly’*' alakul ki az egyes táplálkozási szintek között. A természetes életközösségek napjainkban egyre jobban visszaszorulnak, az ember átalakítja a körülötte lévő világot.
MESTERSÉGES ÉLETKÖZÖSSÉGEK
Földünk felszínének egyre nagyobb területét hódítják meg a települések, ipari és mezőgazdasági területek. Ezek ember által szabályozott mesterséges életkö- zösségek**'.
A szítntóföldek. keilészetek abban különböznek a természetes életközösségektől, hogy faji összetételüket az em b er tu d a to san v á lasz tja m eg. Korlátozza a v e té ly tá rsak é le tte ré t , k i í r t ja a k á rte v ő k e t, a gyom okat. Azáltal, hogy learatja és eltávolítja a szántóföldi növényeket, m egszakad az anyagok term észe tes k ö rfo rg ása . Em iatt a talaj hiányzó tápanyagait trágyázással kell pótolni.
A mesterséges életközösségek legszélsőségesebb, szinte növényzet nélküli fonnái a nagy Viírosok betonrengetege. Bár a föld felszínének alig 1%-át foglalják el. m égis kiem elkedő a jelentőségük, hiszen a szennyező anyagok döntő többsége innen keiül a környezetbe.
ANYA(;ÁRAMLÁS AZ KLKTKÖ/ÖSSÉ<;BKN 1 1 5
AZ ELTŰNŐ SOKSZÍNŰSÉG
Az ember terinészetátalakító tevékenysége nyomán, a növények és állatok élettere fokozatosan szűkül. Olykor még a jelentéktelennek tűnő beavatkozások is (pl. új faj betelepítése, kártevők elleni védelem) láncreakciók sorozatát indíthatják el. veszélyeztetve ezzel az életközösség egészét.A m érték te len v ad ásza t, h a lá sza t h a tá sá ra az egyes állatok egyedszám a trag ikusan lecsökkent.
Napjaink legsúlyosabb problémáinak egyike a környezetszennyezés. A talaj, a víz és a levegő jóvátehetetlenül elszennyeződik. Hatásukia egyiie több faj tűnik el az életközösségből hiszen nem képes alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. Azl gondolhatnánk, egy- egy faj elvesztése nem nagy baj. Ha azonban a táplálkozási lánc egy eleme kiesik, az élőlények közötti kölcsönhatások átalakulnak, sérülnek, a társulások szükségszerűen leromlanak, elszegényednek.Az emberi beavatkozás következményeként korunkban a növény- és állatfajok kihalása felgyorsult. Mindez az embeil fenyegető veszélyre hívja fel a figyelmet.
E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !
1. Ismertesd az anyagok körforgását a tennészetben!2. Indokold, miért nevezzük a term észetes élet-
közösségeket önszabályozó rendszereknek!3. M iben különbözik a szántóföld a term észetes
életközösségektől?4. Sorolj fel példákat természetes és mesterséges
életközösségekie!5. Milyen hatással van az életközösségre egy-egy
faj elveszté.se?
115.1. A z A m erikából behurcolt parlagfű terjedése súlyos problém a Magyaroixzií- gon. m ell a növény virágpora sok em bernél okoz alleigiút. Iilása mindannyiiink sziimára fonto.s!
115.2. A z A m erikábó l betelep ített akác agresszív terjeszkedése kiszorítja az eredetileg is itt é lő fajokat, átalakítja az é le tközösségeket
Szabályozás
Anyagáramlás biztosítása
Egyensúly fenntartása
Pa)l összetétel
Fajgazdagság
Természeles életközösség
önszabályozó rendszer
a zavartalan anyagáramlást a táplálékszintek elpusztult élőlényei biztosítják
egyik élőlény féken tartja a másikat
viszonylag állandó
fajokban általában gazdagabb
Mesterséges életközösség
emberi tevékenységgel szabályozott
a zavartalan anyagáramlást az ember tápanyag-utánpótlással biztosítja
benne az ember rovarirtást, gyomirtást végez
évről évre változhat
fajokban szegényebb
115..Í. A tei inészetes és a mesterséges életközösség összchasonlítiusa
1 1 6 AZ í : l ő l í : n y k ö r n y k / > : t k í : s \7 . í : l k t k ö z ö s s í : < ; k k
2 4 0 2 0 0 1 6 0 1 2 0 8 0 4 0 0 4 0 8 0 1 2 0 1 6 0 2 0 0 2 4 0 mllló dnnbCf mllióornber
lejlen országok
fejlődő országok
nőknők
116.1. A fcjlcit és a fejlődő oi-sz<'igok lakosságiinak koicloszlása. ► M i a kíifönhség közön ük?
116.2. >• fla son lílsd össze a népességnövekedés ütem ét a fe jle tt és a fe jlő d ő orszú- gokhan!
lecmM e m kű t kM«|-«gy«n«iWiMn
l » < 0 1 M 0 1 M 0 1 9 0 0 1 « 2 0 l » * 0 1 9 0 0 1 0 « 0
i kő«z««i ködai id idg iz 6 » z e $ e n
1I6J. A z energiahordozók felhasználásanövekszik
MI LESZ VELED, EMBERISÉG?Az ember évezredeken keresztül harmóniában élt a természettel. A változás csírái akkor jelentek meg, amikor társadalomba szerveződött, termelő tevékenysége során átalakította környezetét, pusztította az élővilágot. A változás kezdetben még kis teióilet- re korlátozódott. így a természet képes volt közömbösíteni a káros hatásokat. A gazda.ság fejlődésével, a népesség növekedésével párhuzamosan a környezet károsodása egyre riasztóbb méreteket öltött, nap ja inkra bolygónk egészére kiterjedt, és az em beriség létét fenyegeti.
A FÖLD TÚLNÉPESEDÉSE
Az emberiség létszáma a történelem során folyamatosan emelkedett, a XX. században a növekedés üteme robbanásszerűvé vált. Az 1900-as évek elején még csak 1,5 milliárdan éltek a Földön, napjainkra ez a szám meghaladja a 6 milliárdot.
A roham osan növekvő néj)esseg egyre több élelmiszert igényel, m iközben az egy főre ju tó term őterület a ránya egyre csökken. A megtermelt élelmiszer mennyi.sége összességében még elegendő lenne a Földön, de eloszlása igen egyenlőtlen. A fejlett társadalmakban a túltermelés^, míg az elmaradott országokban az élelem hiánya okoz gondot. A feltételezések szerint bolygónkon 1 m illiárd em ber éhezik.
ANYAG- ÉS ENERGIAVÁLSÁG
Az emberiség létszámának emelkedé.se szük.ség.sze- rűen megnövelte a temielést és a fogyasztást. A XX. század második felében a tudomány és a technika gyorsan fejlődött, a gazdaság teljesítőképessége megsokszorozódott. Mindez jólétet és kényelmet hozott a fejlett országok polgárainak. A köiőilmények javulásával az igények tovább fokozódtak. Az emberek egyre többet vásáioltak. A tailós cikkeket a folytonosan megújuló, divatos, „rövid élettartamú” termékek szorították ki. A tömeges árutermelés egyie nagyobb mennyi.ségű nyersanyagot és energiát igényelt.
MI I.KSZ VKLKI), KMBKRISÍX;? 1 1 7
A vásárlási szokások á ta lak u lásáv a l félelm etes m ennyiségű hulladék halm ozódott fel. A pazarló gazdálkodás eredm ényeként egyes energ iahordozók és nyersanyagok földi készleteinek k im erülése e lé rhető közelségbe k e rü lt. (Az előrejelzések szerint a földgáz és a kőolaj 4 0 -5 0 évre, a szén 200—100 évre elegendő.)
Az em beriség csak akkor tudja m egfékezni az anyag- és energiaválságot, ha takarékos eljárásokat fejleszt ki, ú jrahasznosítja a hu lladékban rejlő anyagokat, előnyben részesíti a m egújuló energ iaforrásokat* (víz, szél, Nup stb.), és megváltoznak a lakosság fogyasztási szokásai.
KÖRNYEZETSZENNYEZÉS
A túlnépesedés, a közlekedés, a mezőgazdasági és az ipari termelés egyre jobban megterhelik környezetünket. A környezetszennyezés a Föld egészére hat. Működési zavarokat jelez az ózonréteg* pusztulása és az üvegházhatás* fokozódása is.
Bolygónk élővilágát a Nap káros ultraibolya (UV) sugáizásátói* ózonréteg védi. Vastagsága az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent, ami különösen az Antarktisz területén észlelhető. Az ózonréteg véko- nyodásával nő a felszínre érkező UV su g árzás mennyisége, és vele együtt a b ő rrák áldozatainak szám a.
A z ózonréteg károsodásáért elsődlegesen n freongáz* a fe le lő s, m elyet a hű tőgépgyártásban , illetve szóró- palackok hajtógázaként széles körben használtak. N apjainkban a freon tennelését nem zetközi egyezm ények korlátozzák.
A Nap sugarai melegítik fel a földfelszínt, amely a felvett hőt a fölötte levő levegőrétegnek adja át. A felszínről kisugárzott hő egy részét a légkör széndioxid- és vízgőztartalma elnyeli, a többit visszasu- gározza a Földre. így a légkör, mint egy óriási üvegház, visszatartja a kisugárzott hő jelentős részét. Enélkül bolygónkon az átlagos évi középhőm érséklet kb. - i 8 lenne.
Komnkban a hagyományos energiahordozók* fokozott felhasználása és az erdők pusztulása következtében a levegő szén-dloxid-mennyisége jelentősen
fluor
ezüsthigany
cink
ökxnón
voifrvörösréz
földoazköotaj
rakkelmangAnvas
aiumMumkróm
St«fi
2 0 0 0 2 0 5 0 2 1 0 0 2 t 5 0 2 2 0 0
117.1. ► VííHuiUhih mely ásványkincskész- lelek merülnek ki Je^lumuirahh a Földön?
W^- -í
117.2. Füstköd egy nagyváros felett
117.3. A z ózonpajzs az A ntarktisz fölött a legvékonyabb
118 AZ í:lőlí:ny környk/ktk \7 . í:lktközössí:<;kk
11S.I. A z üvegházhatás fokozódása
1 18.2. > Miként össza o levegő szén- duKx'uí'tartaUna az évi középhőménékletíel?
r M KÍSÉRLETEZZ!
a j?ohárbá néhány jé^kockát. majíjl tölteá ezínültig ceápvízzell , (Vigyázz, a víz ne folyjon ki a pohár- b($!l) Fi^ytfW hogyan változik ^ vízszint á Jé^kockák olvadá&áikorl ‘ Mit bizonyít a kíeéríet?
m egnövekedelt. Ezzel magyarázható, hogy bolygónk hőm érséklete az utóbbi évszázadban 0,5 b e lüli emelkedett. Amennyiben az emberiség nem tudja megállítani az üvegházhatás fokozódását, a hőmérséklet tovább emelkedhet (a feltételezések szerint akái*2 -4 *C-kal is). Ez m egváltoztatná az éghajlati övék elhelyezkedését, a legfontosabb gabonatermesztési övék a rossz minőségű talajokra tolódnának. A sarki jégm ezők olvadásnak indulnának, a tenger szintje m egem elkedne, a víz elöntené a mélyebb fekvésű tengeiparti temleteket (pl. Hollandia. Nílus deltája).
A katasztrófa m egelőzhető a légkör szén-dioxid- m ennyiségének csökkentésével. E nnek érdekében tiikarékoskodni kell a hagyományos energiahordozókkal, előnyben kell részesíteni a m egújuló energiaforrásokat, növelni kell az erdőségek területét!
Miközben a környezeti válság egyre mélyül, iszonyatos költségeket emészt fel az esztelen fegyverkezési hajsza. A problémák megoldása világméretű összefogást sürget.
E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !
1. Melyek napjaink legsúlyosabb problémái bolygónkon?
2. Miéit veszélyes a Föld túlnépesedése?3. Miként függ össze a vásárlói szokás és az anyag-
és energiaválság?4. Mi az oka a növény- és állatfajok tömeges ki
pusztulásának?5. Mi az üvegházhatás fokozódásának oka és követ
kezménye?6. Hogyan járulhatsz hozzá az energiafelhasználás
csökkentéséhez?
KUTASS!
1 Gondol j a jövőre! Vedd a tcnncszetct!
1. Gyűjts újságcikkeket a környezetszennyezés.sel kapcsolatban! Keress az interneten a hulladékok újrahasznosításával kapcsolatos információkat!
2. Figyeld a tv hírműsorait! Milyen jelek utalnak napjainkban az éghajlat megváltozására?
3. Sok érdekességet tudhatsz meg környezetünkről, ha beleolvasol Dr. Nádai Magda Gyü'fftö/cs a tudás fájáróf című könyvébe.
M K G K K íY K L R S K K , V I /S < ;a L ()I)A S ()K 119
MEGFIGYELESEK, VIZSGÁLÓDÁSOKI. AZ ISKOLA ÉS KÖRNYEZETE
1. É r t é k e u é t e k a z i s k o l a i k ö r n y e z e t e t !
a) Osztályozzátok az iskola tantermeit a táblázatban felsoiolt jelzopáiok alapján, majd összesítsétek a terem pontszámait! Rangsoroljátok a helyiségeket! Hogyan javítható a tantermi környezet?
h} Éitékeld iskolád udvarát! Mi tetszik? Min szeretnél változtatni?
2 . M e n n y i r e t a k a r é k o s a z i s k o l á d ?
(t) Az óraközi szünetben figyeljétek meg egy héten keresztül hány teremben, hány lámpa ég feleslegesen! Összesítsétek az adatokat, és számoljátok ki az 1 hét alatt elfecsérelt energia mennyiségét! Miért szükséges az energiatakarékosság? Hogyan lehetne megszüntetni az energiapazarlásnak ezt a formáját?
h) Tegyetek a csöpögő csapok alá méróedényt, és jegyezzétek fel. mennyi Idő alatt telnek meg. Számoljátok ki, hány liter víz megy veszendőbe naponta! Készítsetek listát a hibás csapokról, és a listát mutassátok meg az iskola gondnokának!
3. Az ISK O LA k ö r n y e z e t é n e k ÉLŐ V ILÁ G A
Milyen fafajok fordulnak elő az iskola környezetében? (A felismerést segítik a Fürkész és a Búvár zsehkönyvek Fák cím ű kötetei.) Mi a településen levő fák jelentősége? Miként károsítja az ember a fákat? Vizsgáljátok meg az iskola környékének fáit. és következtessetek a je lekbe a fa egészségi állapotára! Mit lehetne tenni a fák érdekében? Milyen nyomok utalnak az állatok jelenlétére?
4. A l e ü l e p e d e t t p o r m e n n y i s é g é n e k v i z s g á l a t a
a) Ragasszatok cellux csíkokat a környékbeli tárgyakra, növényekre. 3 mintavételi helyszínen! (Az egyik legyen forgalmas út közelében, a másik az úttól távolabb, a haimadik pedig az iskola udvarán.) Óvatosan fejtsétek le a cellux csíkokat, és ragaszszátok m indegyiket egy-egy tiszta tárgylemezre!
RKNDKS
tá(;as
TISZTA
orrHONosszíyFRISS
LKVKCÓjCKKLI.I-LMKS
i i <)m í :r s .
5 4 3 2
5 4 3 2
5 4 3 2 1
5 4 3 2 1
5 4 3 2 1
5 4 3 2 1
4 3 2 1
4 3 2 1
RKNDtm.KNZ S ÍF O I.T
PIS/KOS
KIDhX;
cííCnya
ÁP()R()1K)TTSZA(;C
TÚL MKI-K(y T ú l. IIII)K<;
ZAJOS
] 19.1. A tanterem értékelő iapjii. >A vóUt- szód az f(fkú .skálán hi'karíkázás.sal jelöld! (Ft. rendes 5 ; rendes 4:rendellen 2: nagyon rendelten I )
Beteg fák tünetei• száradó levél, ág• korai levélhullás• 50%-kal kisebb levelek• séiült kéreg
• kái'tevők, kórokozók elszaporodása
E g y tö lg y f a n a p i te l je s í tm é n y e (maga&ság: 25 méter)
1 s zé n -d io x id | m a x . 4 0 0 1 v íz
119.2. A fák jelentősége. ► M ién szjikséges a vámsokha fákat lelepíleni?
120 AZ í:lőlí:ny környk/ktk \7 . í:lktközössí:<;kk
120.1. A leülepedett por m ennyisegenek vizsgálata
120.2. Pupíigyűjtés
Helyezzétek mikroszkóp alá, és 3-3 helyen határozzátok meg a porszemek számát, majd állapítsátok meg átlagukat! Mi a különbség az egyes mintavételi helyek szennyezettsége között? Mivel magyarázzátok az eltérést?!
II. A MI TELEPÜLÉSÜNK
1. „ Ö r ö m ” é s „ b á n a t " t é r k é p e
Jelöljétek településetek térképvázlatán zöld színnel, amire büszkék vagytok, pirossal, ami miatt szégyenkeztek! Indokoljátok meg döntéseteket!
2. A LAKÓHELY KÖRNYEZETI PROBLÉMÁINAK FIüMZÉSE
í\) Gyűjtsetek össze újságcikkeket a település vagy környéke környezeti problémáiról! Ismertessétek a probléma lényegét! Hogyan oldhatók meg a gondok? Milyen éi'vek és e!lenéi*\'ek szólnak a javaslat mellett?
b) Milyen jelentősebb környezetszennyezés történt lakóhelyeteken vagy környékén a közelmúltban? Milyen okai és következményei voltak a környezet- szennyezésnek? Hogyan történt a helyreállítás? Felelősségre vonták-e a károkozókat?
3. VÉDETT TERÜLETEK
Mutassátok be a településetekhez legközelebb lévő természeti értékeket! Készítsetek tablót a védett növények, állatok, földtani érdekességek illusztrálására!
Ha tehetitek, szervezzetek kirándulást a bemutatott természetvédelmi területre a tanév folyamán!
120.3. A K iskunság i N em zeti Púikban . M Holt*Tiszi» ága mentén fekvő Tőserdő
120.4. A Hoilobiígyi Nemzeti P;u k. hiiz^ínkbiin elsőként. 1973- b;m létesült a T1sz<t középső szakasza mentén
ÖSSZKRKíI.ALÁS 121
ÖSSZEFOGLALASMIT TANULTUNK AZ ELOLENYEK KÖRNYEZETÉRŐL?Az élőlények előfordulását, életközösségben elfoglalt helyét az élő és élettelen környezeti tényezők határozzák meg. Minden élőlény nélkülözhetetlen életfeltétele a víz, a megfelelő hőmérséklet és a táplálék. A több.ség számára fontos, sokaknak nélkülözhetetlen a napfény, a levegő és a talaj.
Az élőlényeknek alkalmazkodniuk kell a térben és időben szüntelenül változó környezeti tényezőkhöz. Az élőlények tűrőképessége különböző. A szűktűrésűek« szemben a tágtűré- sűekkel, a környezeti tényezők kismértékű ingadozásait viselik el.
A Föld élőlényei ki.sebb-nagyobb közösségekbe szerveződnek. Az egyes életközösségek fajgazdagsága, faji összetétele, az élőlények térbeli elrendeződése különböző. Az élőlények közötti sokoldalú kölcsönhatások közül a versengés és a táp lálkozási kapcsolat a legjelentősebb. Az élőlényeket a táplálkozási láncban elfoglalt helyük alapján termelőkre, fogyasztókra és lebontókra osztjuk.
Az életközösségekben az anyagok szüntelenül áramlanak. A term elő szervezetek által előállított szerves anyagokat a fogyasztók hasznosítják. Az elhalt élőlények anyagait a lebontó szervezetek alakítják át a növények számára felvehető egyszem, szervetlen anyagokká.
Napjainkban a tennészetes élőhelyek egyre jobban visszaszonalnak. Az esőerdőket felégetik, a füves teiületeket feltörik, vagy mértéktelenül legeltetik. Növény- és állatfajok sokasága pusztul ki. Egyre riasztóbb méreteket ölt a környezetszennyezés is, mely az emberiség létét is veszélyezteti. A földi élet védelme a világ népeinek összefogása nélkül elképzelhetetlen.
FÉNY
□ termelők
□ fogyasztók
□ te bontók
122 összkkíxílalAs
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1. M iben különbözik a környezet az életfeltételtől?2. Csoportosítsd a környezeti tényezőket!3. Sorold fel, milyen környezeti tényezők hatnak a vízben és a szá
razföldön élőkre!4. Mi bizonyítja, hogy a széncinege és a házi veréb a hőmérséklet
tel szemben tágtűrésűek?5. Mondj példát szűktűrésű élőlényekre! Indokold állításod!6. Melyek az életközösségek legjellemzőbb tulajdonságai?7. M ilyen kölcsönhatások alakulnak ki egy életközösségen belül?
Bizonyítsd példákkal!8. M iként szabályozza az életközösség felépítését a versengés és
a táplálkozási kapcsolat?9. Miben különbözik a tápláléklánc a táplálkozási hálózattól?
10. Miért nélkülözhetetlenek a termelő szervezetek az életközösség számára?
11. Melyek a fogyasztó és a lebontó szervezetek hasonlóságai és különbségei?
12. Hogyan változik a termelő szervezetektől a csúcsragadozókig az élőlények egyedszám a. össztöm ege és testnagysága?
13. Ismertesd az anyagáramlás útját az életközösségekben!14. Miben különbözik a szántóföld, mint mesterséges életközösség,
egy természetes életközösségtől?15. Melyek az életközösségek változásának okai?16. Mivel magyarázható korunkban az élőlények tömeges kihalása?17. Milyen veszélyekkel jár a Föld népességrobbanása?18. M iként csökkenthető a szemét mennyisége?19. Melyek az anyag- és energiaválság okai és következményei?20. M iként csökkenthető az üvegházhatás?21. M it tehetsz a környezet védelméért?
M A G Y A R A Z D M EG , M IT JELEN T!
KÖRNYEZET
ELETTELEN KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK • ÉLŐ KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK
ÉLETFELTÉTEL
t C r ő k é p e s s é g
SZŰKTŰRÉSŰ • TÁCTŰRÉ.SŰ
ÉLETKÖZÖSSÉG • EGYÜTTÉLÉS • VERSENGÉS
TÁPLÁLKOZÁSI KAPCSOLAT
NÖVÉNYEVŐ • MINDENEV Ő • R A G A D O ZÓ • ÉLŐSKÖDŐ
TÁPLÁLKOZÁSI LÁNC
TÁPLÁLKOZÁSI HÁLÓZAT
TÁPLÁLKOZÁSI SZINT
TERMELŐK • FOGYASZTÓK
ELSŐDLEGES, M ÁSODLAGOS, HARMADLAGOS FOGYASZTÓK
CSÚCSRAGADOZÓK • LEBONTÓK
TÁPLÁLKOZÁSI PIRAMIS
ANYAGFORGALOM
TERM ÉSZETES ÉLETKÖZÖSSÉG
MESTERSÉGESÉLETKÖZÖSSÉG
NÉPESSÉGROBBANÁS • ANYAG - ÉS ENERGIA- VÁLSÁG
ÜVEGHÁZHATÁS
Keresd a könyvtárakban!Az állatvilág enciklopédiája: Az állatok környezete; Fiatalok Oxford könyvtára: Ökológia; Laiousse A természet enciklopédiája: Földünk, az élő bolygó; Nádai Magda: Gyümölcs a tudás fájáról; Nádai Magda: Számvető könyvecske
V# fejezet
AZ ELOLENYEK RENDSZEREZÉSE
' f . • r . t .
Ebből a fejezetből megtudhatod, milyen rendező elv alapján
"■€ y csoportosítja az élőlények millióita tudományos rendszertan.
L Megtanulhatod az alapvető *'>0 (^ndszertan i kategóriákat és azok
*. •legfontosabb jellemzőit.''^M e g lá th a to d az élővilág
^s^színűségét, a származási, . rokoni kapcsolatokat.
^ Féltá'rűlnak előtted a fejlődés irányai, és a megszerzett
Ismeretek segítségével \ ^ y % ^« i^könnyebben tájékozódhatsz majd
\ "'■» 1, ( * ^ az'élők világában.Y **X ’
1 2 4 AZ í x ()l í :n y k k r k n d s z k r k z í>ík
124.1. CarI Linné 8500 növényfajt írt le és nevezett el
124.2. Kítaibel Pál - a „inagym' Linné”
124.3. C harles D aiw in k o rá n a k egyik legnagyobb lennészettudósii volt. Az 1859-ben m egjelent „A fa jo k e re d e te ” c. k ö n y v e for- radalin«LSÍtotta a re n d sz e ila n tudo in iín y á t is
RENDSZER AZ ÉLŐK VILÁGÁBANA Föld élettereit több milliárd élőlény népesíti be. Közöttük csak akkor tudunk eligazodni, ha valamilyen szempont szerint csoportosítjuk, rendszerezzük őket. Ez a csopoilosítási igény szinte egyidős az emberiséggel Az első tudományos rendszert C arl [kárl] L inné (1707-1778) svéd term észettudós alkotta meg. Elsőként különítette el az élőlényeket növények és állatok országára*. M unkásságával indult el a rendszertan* tudom ánya a XVIII. században. Rendszere azonban m esterséges* volt, mert csak egyetlen tulajdonságot (pl. porzók számát) kiemelve hozott létre rendszertani csoportokat. Nevéhez fűződik a kettős nevezéktan* megalkotása is, melyben az élőlényeket két névvel jelölte. Pl.: gyilkos galóca, apró békalencse, vaddisznó.
A kél név közül u tudom ányos, latin névben első (mint a vezetékneved) a nem zetségnév. a m ásodik a fajnév (mint a keresztneved). Pl.: Pinus silvestris = fenyő erdei, Piisscr domcsticus = veréb házi. A magyar nyelvben fordítva használjuk: erdeifenyo, házi veréb.
Carl Linné munkásságát hazánkban K itaihel Pál (1757-ISlS) folytatta. A Kiupát-medencét jái'va több mint 260 új növényt és számos állatot fedezett fel, nevezett el. Növénynevei közül 150-et még ma is használunk.
A rendszerezés történetében új fejezetet nyitott Charles Darwin (1809-1882) angol temnészettudós. Az elsők között ismerte fel, hogy az élőlények közötti h ason lóság oka a ro k o n ság . Az ő tanaira épültek a későbbi tudományos, más néven term észetes rendszerek*. Ezek az élőlények testfelépítésének és életműködé.sének hasonlóságait, rokonsági kapcsolatait vették alapul.
A rendszertanban az élőlények csoportosítá.sát kategóriák segítik. Az élővilág rendszerének alaj>egysége, kategóriája a faj. Az egy fajba tartozó élőlények lényeges külső és helso tulajdonságaikban megegyeznek, egym ással szaporodni képesek, és u tódaik term ékenyek. így külön fajba tartozik a tőkés réce.
RKNDszKR A/ í:l6k VILÁ(;ÁBAN 125
a vetési varjú és a házi veréb. Ennek ellenére sok közös tulajdonságuk van. Ilyen a tolla;; bor. a száiny, a csőr. a csüd és a meszes héjú tojás, mely jelzi a köztük lévő rokonságot. E rokon fajokat a rendszertan osztályba*, konkrétan a madarak oszt<llyába sorolja.
A kutya és a gímszai vas egy másik osztályba, az emlősök osztályába sorolható. A madíirak és az emlősök osztályának is vannak lényeges közös tulajdonságai. Ilyen a csontváz és a csontváz tengelyében húzódó gerinc. Tehát a madaiak és az emlősök is rokonok, csak távolabbiak, kevesebb köztük a lényeges hasonló tulajdonság. Az egyniá.ssal rokonságban lévő osztályok alkotják a törzset*, példánkban a gerincesek törzsét.
A tudom ányos rendszcilan a m cgism eil kategóriáknál többet is felhasznál. A z osztályokon belül rendeket, azon belül családokat különít el. így a rokon fajokat először családokba, rendekbe, osztályokba, m ajd törzsekbe, végül országokba sorolja.
A tudomány mai rendszere szerint az élővilág tö rzseit ö t o rszág b a so ro ljuk . Ezek a se jtm agnél- külíek (baktérium ok), a sejim agvas egysejtűek, a növények, a gom bák és az á llatok országa.
E L L E N Ő R IZ D TUDA.SOD!
1. Ismertesd Carl Linné munkásságát!2. M iéit nevezték Kitaibel Pált a „magyar Linné
nek”?3. Miért jelentett új fejezetet Charles Darwin mun
kássága a rendszertan tudományában?4. Hasonlítsd össze a természetes és a mesterséges
rendszert!5. M it nevezünk fajnak?6. Sorold fel a rendszertani kategóriákat!
HA TU D O D !
Bár a legtöbb esetben az élőlények közötti hasonlóság valóban a rnkonsiigot jelzi. isii>erünk az élők világában olyan hasonlóságokat is, melyeknek nincs köze a ro k o n sá ^ o z . Ilyen pl. a halak és a delfinek testahikja, a rákok é s a halak kopol- lyúja. a denevérek bőnedője és a madiuiik sa in iya . E hitson- lósi'igok oka az iizonos környezethez, életm ódhoz való alkalm azkodás. m ely évm illiókon át egyre hasonlóbbá tette Őket egym áshoz.
125.1. > E ^észífsíi k i konkrél nevekkel a halm azokkal je lffl! reiuhzertani kategóriákat!
Gycpűrózsa
Ró/Nufél<ík család ja
1 1 1 1 l
Rózsavirágúak rendje
I I I I I
Kétszikűek osyiálya
Z á n a tc m ió k törzse
I I I I I I I
Növtfnyck w szága
125.2. A tudom ányos rendszeitan főbb kategóriáit a fenti ábrasor szem lélteti. >• Készíts hasonlót m ás törzsekről a remi és a családi kategóri/iinak kihafiyásával!
126 v \ z í : i / ) i , í : n y k k r k n d s z k r k z í ^ í k
I26.I. A z élővilág opsz^íguí és főbb töizsei. ► Figyeld m e^ az áhrázoh elágazjíisi (sztínmizfísi) kafH srtUiUtkat!
A MIKROBÁK VILA(;A 127
A MIKROBÁK VILAGAKépviselői olyan parányi élőlények, nnelyek szabad szemmel nem láthatók. Óriási faj- és egyedszámmal népesítik be a Földet. Megtalálhatók a vízi és száiaz- földi élőhelyeken éppúgy, mint az élőlények testfelületén vagy testében. Közöttük találjuk a vírusokat, a baktériumokat és az egysejtűeket.
A v íru so k nem tekinthetők igiizi élőlényeknek. Testük csupán egy fehérjeburokkal körülvett örökítőanyagból áll. Öninagukbiin életképtelenek. A zé lő sejtekben viszont a sejt anyagainak és energiájának felhiisználásával gyor* siin szítporodnak. Élősködők. Sokféle betegséget okoznak; az einbem cl többek között influenzáit, herpeszt, agyvelő* gyulladást és A ID S-t [éc]; a patásoknál s2u»j- és köröm- fií|ást; a kutyiiknál, m acskáknál veszettséget. M ozaik- vírus okozzii több növény levélfoltosodásiít. A baktérium pusztító vírusokat Uikteriofágoknak nevezzük.
örökíti*iinY4j{
fchcrjc-burok
DOHANYMOZ/MKVmUS
fehérje burok
öiökíK ^m yag
INFLUENZAVÍRUS
A SEJTMAGNELKULIEK (BAKTÉRIUMOK) ORSZÁGA
A baktériumok a legegyszerűbb sejtes élőlények. Sejtm ag juk és sejtszervecskéik nincsenek. Képviselőik több törzsbe tartoznak.
Mindenütt megtalálhatóak. Elterjedésük parányi méretükkel. gyors szaporodásukkal és nagy ellenálló képességükkel magyarázható. Legnagyobb számban a sok lebomló anyagot tailalmazó talajokban, vizekben élnek. G öm b, pálcika vagy csav ar a lakúak . A baklériumsejtet merev sejtfal és se jth á rty a határolja. A sejtp lazm ában az örökítoanyag* (a mag- anyag) szabadon helyezkedik el, nem tömörül sejtmagba. Szaporodásuk k e ttéh asad ás , mely során a sejt és alkotói sejtmagosztódás nélkül kettéválnak.
Többnyire szerves anyagokkal táp lálkoznak. A lebontok korhadéklakóként az elpusztult szervezeteket alakítják át szervetlen anyagokká. Szerepük igen jelentős a természet anyagainak körforgásában.
Az erjesz tő b ak té riu m o k * az élelm iszerek savanyításában, a tejtermékek előállításában nélkülözhetetlenek. Az együttélők közül legjelentősebbek a pillangósok gyökérgümőiben élő nitrogéngyűjtő baktériumok. Ezek a levegő nitrogénjét kötik meg és
127.1. A víívsok csíík elektronm ikroszkóppal vizsgálhatók, jneil nanom éteres nagy- ságúiik ( I mm ~ 1000000 nanom éter)
127.2. > M eiy sejuilakok je llem zők a bük- lérium okra?
128 A / í : l ( ) l í :n y k k r k n d s z k r k z í^ s k
örökítA inyag
sejtpliizina sejthitit)'a
12X.1. > M iben kiilönhözik egym ásiól a hal és jo h h oldali áhra?
* r ' 1
12K.2. Baktérium ok fénym ikroszkóp alatt
128.3. ► M it áhrázol o kép?
128.4. Á liábakkal m o zg ó am óba
alakítjuk át a növény szánriái a hasznosítható anyaggá. Az é lő s k ö d ő többsége az élőlények szervezetébe jutva fertőzést, elszaporodva betegséget Idéz elő. Ilyen baktériumok által okozott betegség pl. a tüdő- baj, a vérhas, a tífusz, a vérbaj és a kolera.
Mindezek ellenére a baktériumok nélkülözhetetlenek a teirnészet anyagainak körforgásában. Fontos szerepük van iiz élelmiszeripiuban. a gyógyszergyártásban és a szennyvizek tisztításában.
A SEJTMAGVAS EGYSEJTŰEK ORSZÁGA
A sejtszerveződés m agasabb szintjét képviselik. Plazmájukban a sejtszervecskék működését elkülönült sejtm ag irányítja. Egyesek önálló szervesanyag- termelésre képe.sek, mások kész szerves anyagokat kebeleznek be. Szaporodásuk kettéosztódás.
NÖVÉNYI JELLEGŰ EGYSEJTŰEK
Képviselőik között zömmel ostoros moszatokkal találkozunk. Sejtjeiket kívülről rugalmas sejthártya vagy se jtfa l határolja. Jellem ző sejtalkotóik a különböző színanyagokat tuitalmazó színtestek. A színtestekben napfény segítségével .szervetlen anyagokból .szerves anyagok képződnek. Hctzai vizeinkben gyakori a zöld szem esostoros. Szerepük van a vizek öntisztulásában, de táplálékfonásként is je lentősek.
ÁLLATI EGYSEJTŰEK
Többnyire vízben, nedves környezetben és talajban élnek. LegísmeHebb képviselőik u papucsállatka és az óriásam őha. Táplálékként k izáró lag kész szerves tápanyagot fogyasztanak. A felvett táplálékot emésztőüregecskéjükben dolgozzák fel. A papucsállatka csillókkal, az óriásamoba áliábakkal* változtatja helyét.
Az állati egysejtűeknek jelentős szerepük van a talajban játszódó lebontó folyamatokban és a vizek öntisztulásában. Élősködő képviselőik súlyos beteg.ségeket okoznak. Ilyen egysejtű a trópusokon a vérhasamőba és az álomkórostoros.
A MIKROBÁK VILA(;A 129
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1. Melyek az egysejtűek közös ismérvei?2. M iéit a baktériumok a legegyszerűbb egysej
tűek?3. M it jelentenek az alábbi szavak: együttélo. élős
ködő. korhadéklakö. álláb. kettéhasadás, ketté- osztódás?
4. Hasonlítsd össze a zöld szemesostorost és a papucsállatkát!
5. Mi az egysejtűek szerepe a bioszférában?
G O N D O L K O Z Z ES V A LA SZO LJ!
1. Hogyan biztosítják a talajban élő baktériumok a természet anyagainak körforgását?
2. M ikor kényszerül a zöld szemesostoros szerves táplálék bekebelezésére?
OLVASD EL!
A baktél luinokkHl kapcsolatban legtöbbet a betegséget oko* zókról hallunk, pedig csak kis részük kórokozó. A tudom ány igazolta, hogy a lebontó baktériumo'k tevékenysége nélkül » földi élet alapjaiban rendülne m eg, m ert a lebontó bak térium ok az elhalt szerves anyagokat szén-d iox iddá a lak ítják . Szén-d ioxid h iányában m egszűnne a növényi szervesanyag-term elés. m cit a növények szén-dioxidból és vízből állítják elő a testüket felépítő szerves anyagokat. A szén-dioxid'készlethez hasonlóan a talaj túpanyagtailalma is kim eiülne a baktérium ok nélkül.
129.1. > Különílstf e l a ZfVd szeinesosU/ms növényi és álUifi je lle g ű lulajtion.uígaif!
129.2. A zöld szeinesostoros mikroszkópos képe
129.4. >■ Ilasonlíisd össze íi /uipitcsálUnkn és az órí(ísüim7hít I29J. ► Ism ertesd az óhrózolt szoixm xlási lesi/elépítését! folyainatol!
130 A / í :l ()l í :n y k k r k n d s z k r k z í sk
r • , 1 í
^ *A . .1■4' 1
%
/%
Iá i
130.1. A boiélcszlő gomba
130.2. L iszthannatos levél és füit
130.3. >A<Íj cím ei o fo tónak!
A GOMBÁK ORSZAGAA gombák különleges testfelépítésű és életmódú élőlények. Nem tartoznak sem a növényekhez, sem az állatokhoz. Önálló országot alkotnak.
Egy- vagy többsejtűek. A többsejtűek teste gomba- fonalak szövedékéből álL nem tagolódik gyökérre, szárra, levélre. Teleptestuek. Zöld színanyag hiányában élő vagy elhalt szerves anyagokat hasznosítanak . Spórával szaporodnak .
A gombák országát több töizs képviseli. Közülük legjelentősebbek a bazídiumos gombák^.
Termé.szetesen az elmúlt években más gombatörzsekbe tartozó gombákkal is foglalkoztunk. Megismertük az élesztőgombák közé tailozó borélesztő gombákat. Ezek a parányi élőlények a must cukortartalmát alkohollá alakítják. Az élősködők közül a peronoszpó- ráiól és a moníliáról tanultunk. Elsajátítottuk a káilé- telükkel és az ellenük való védekezéssel kapcsolatos ismereteket.
TÖRZS; BAZÍDIUMOS GOMBÁK
Nevüket a gom bafonalak végén fejlődő gömb vagy bunkó alakú képződményekről, a bazídium okról* kapták. Évelő gombafonalaik szövedéke többnyire tönkre és ka lap ra különülő term őteste t fejleszt.
Fajai mindenütt megtalálhatók, ahol elegendő az élő vagy bomló szerves anyag. Tömegesen azonban csak akkor jelennek meg, ha megfelelő a hőmérséklet, és bőséges a csapadék. Közéjük tartoznak hazánk
0 «O ® 0 * «
sp<Sr<i
gr nbii*tCN!
kifejle írgom bii
130.4. ► IsmertesíI az ábra segítségéve! a kaía/xfs f}omha fejlőtlésél!
A (iO M K A K ( ) K S /A ( ;A 131
k a la p o s gom bái. Többségük k o rh ad é k lak ó , de vannak közöttük olyan fajok is, melyek fákkal élnek g y ö k é rk ap cso la tb an . Ilyen együ tté lo gombafaj pl.: a gyilkos galóca, a sárga rókagoniha és az ízletes vargánya. Az élősködők közül leggyakoribb a fán lakó taplógom ha.
E gombák között egyai~ánt előfordulnak ehetők és mérgezők. Sok ehető gombának van - hozzá nagyon hasonlító. vele könnyen összetéveszthető - mérgező „párja” . Elkülönítésükhöz tökéletes ismeretük szükséges, mellyel többnyire csak a gom baszakértők rendelkeznek. Hivatalos képviselőik a gom baellenő rök . Ok minden piacon, vásárcsarnokban ingyen vizsgálják meg a természetben gyűjtött gombákat.
A gombák értékes tápanyagokat tartalmaznak. Ipari (élelmiszer, gyógyszer) alap- és adalékanyagot szolgáltatnak. Szerepet játszanak a természet anyagainak körforgásában, élősködő fajai ellen azonban védekezni kell.
A z emberek fogyasztási igényei napjainkban m ár nem elég íthetők ki folyam atosan a term észetben található gombáikkal. Ezéil többféle gom bát is termesztenek. Gaz* dasiigosiin leginkább a korhadékhikó két spórás csiperke, a (éli fűlőke. a késői laska és a lila pereszke tenneszthető.
A GOMBASZEDÉS ÉS -FOGYASZTÁSSZABÁLYAI
1. Gombaszedéskor ne gyújts be minden gombát! Az öreg példányokat hagyd meg. hogy szaporodhassanak!
2. Gyűjtéskor ne tépd ki, csak könnyedén csavard ki a gombát, így tönkje és bocskora is sértetlen marad (ez szük.séges biztonságos felismerésükhöz)!
3. M űanyag szatyorba ne .szedj gom bát, mert összetörik, befülled, és tönkremegy. Helyette jó l szellőző kosarat használj!
4. Csak gombaellenőrök által megviz.sgált gombából készíts ételt!/
5. Étkezésre csak egészséges, friss gombát használj! Gombaételt ne tegyél el másnapra, mert könnyen megromolhat!
sárga r(^ugo inbu v ilág ító (ölcsérgrMnbu
légyöW g;il6ca
nugy ózlitbgranbii piij'ducgul< i<
1. 1. 1. >■ llas(mUlx<l össze a fen ti fitmiha- párokai!
1.^1.2. A z erdőszéli: csiperke és a gyilkos galóca. >■ M ién köm tyű őke! összeléveszleni ?
132 AZ ÍXŐI.KNYKK RKNDSZKRKZÍ SK
gombiikcrcg
inoNZiitsejtek
litza goinbu- foniüiik
go inbakércg
rö g z í t igo inbuforu liik
132.1. >■ M ilyen uipUUkoZíisi koix-soUtí van (t zuznu'flf'lep élőlényei köz/fH?
132.2. A kéiegszerű siírgií és nz elógazó (cleptcstű lénszíuvaszuzm ó
132..Í. H iizánk csapadékos tölgyerdeiben gyakori a fakéigen m egtelepedő tölgyfazuzm ó
TÖRZS: ZUZMÓK
Telepeikben m oszatok és gom bák élnek együtt. A gonihaíbnalak védik, m eghatáro/zák a telep alakjá t , és vizet szolgáltatnak. A m oszatok táplálékot készítenek, melyet a gombákkal megosztanak. Test- felépítésük. alakjuk rendkívül változatos. Telepük lehet kéregszeiií. leveles vagy bokros. Színük leginkább szürkésbai na, de gyakoiiak a sárga, fehér, pimsló vagy barna színűek is. Növekedésük lassú. Szaporodásuk spórákkal és levált te lepdarahokkal tö rtén ik .Ezek az igénytelen, rendkívül ellenálló élőlények mindenütt megtalálhatók. Elsőként telepednek meg a sziklákon, köveken. Maró anyagaik mállasztják a kőzeteket, így jelentős szerepük van a termőtalaj kialakulásában. M egélnek a forró sivatagokban éppúgy, mint a fagyott talajú tundrán. Ugyanakkor rendkívül érzékenyek a levegő (pl. kén-dioxid) és <iz aljzat szennyezettségére. A szennyezett helyen egyes fajok gyorsan, mások lassan, de mind elpusztulnak.Ismeil zuzmófajok a sárga zuzmó, a tölgyzuzmó és a rénszarvaszuzm ó.
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
132.4. A penicillint tennelő ecsetpenész
1. Melyek a gombák közös jellem zői?2. Hasonlítsd össze a legismeitebb ehető gombákat
mérgező párjukkal!3. Csopoiiosítsd táplálkozási módjuk szerint a meg
ismert gombákat!4. Melyek a kalapos gombatest részei?5. Jellemezd a zuzmók töi'zsét!6. Ismertesd a gombák és a zuzmók jelentőségét!
JO. HA TUDOD!
A zuzmókat a légszennyezettséggel szembeni érzékenységük miatt jelző, vagy inás néven indikátaifajoknak is nevezik. Ha egy területen a levegő szennyezetté válik, sziimuk megritkul, majd elpusztulnak. így előfordulásukból és szi'unukbói következtetni lehet íiz adott teiület Icgszennyezcttsegi éltekére. Erről „zuzm ótérképek” is készülnek.A korhadéklakó gom bák közül igen jelen tősek az ecse tpenészek. Néhány képviselőjük baktérium ölő hatóanyagot (p en ic illin t) term el, m elyet a g y ó g y szerip a r hasznosít. A penicillin baktérium ölő hatásiit Sir A lexander Fleming skói bakteriológus (IS 8 1 -I9 5 5 ) fedezte fel. A penicillin fel- fedezcseéit 1945-ben Nobei-díjat kíipott.
a n <)v é n y k k ()r s z á ( ;a 133
A NOVENYEK ORSZÁGAA növények országát közel háromszázezer faj képviseli. Zömmel többsejtűek. Nagy felületű, többnyire elágazó testük telepes vagy szervekre tagolódik. Legfőbb jellemzőjük a színtestekben levő zöld színanyag. Benne készítik el egyszerű szervetlen anyagokból a napfény eneigiájának felhasználásával testük anyagait. Term elő szervezetek. Fejlettebb képviselőik helyhez kötötten élnek. N övekedésük életük során folyam atos.%
A tudom ányos rendszertan a növényeket számos törzsbe sorolja. Közülük csak a legfontosabb törzsekről tanulunk.
A M O S Z A T ü K T ü L A H A R A S Z T üK IG
TÖRZS: BARNAMOSZATOKA növén yvilág külön ágát képviselik. Több tulajdonságban ellém ek a többi növénytől, pl. ostor, színanyag. Elsősorban a m crsckelt és hideg tengerekben élnek. N evüket <t zöld színt elfedő siírgásbarna színanyagról kapták.
M in d ig többsejtűek. T elepfeld u rabo lód ással szap o rodnak. Fajai jelentős gazdasági értéket képviselnek. NycíM uiyagot szolgáltatnak több iparágnak. Használják állatok takannányoz«lsára, trágyázásra, m agas vitamin* tailalm tik (B . D. C . E) miatt emberi táplálkozásra.
Ism éit képviselőjük «tz óriás b«u namosz4it.
TÖRZS: ZÖLDMOSZATOK
A moszatok közül a legjelentősebbek. Nevüket zöld színanyagukról kapták. Főleg édesvizekben élnek. Egy- vagy többsejtűek. A többsejtűek változatos alakú sejtkolóniákba* tömörülnek. A fonálszerű telepet alkotó fajaik közül legismeitebb a fonalas zöldmo- szat. Elágazó fonalai téglalap alakú, sokmagvú óriássejtekből állnak. Szaporodásuk kettéosztódással vagy telepfeldarabolódássiil történik.
Szerepük van a vizek szellőzésében, tisztántailásában. A vízi élőlények számára táplálékot és búvóhelyet biztosítanak.
133.1. A gyakran 2(X) meteiI is elérő óriás bamamoszat alapi része a tengeifenékhez rögzül. Levélszerű lemezeit levegővel telt hólyagok tailják a v íz színén
133.2. ► N evezd tneg a képen fólliaió nö- i'ényl, éx m ondj ró la jellem zőkel!
133.3. A fonalas zöldmosziit mosziittelepe a békanyál
134 A / í x ()l í :n y k k r k n i)s z k r k z í>ík
134.2. A szőnnohák púmái elérik az 5 -2 0 centim éteres m agasságot is
TÖRZS: MOHÁKIgazi szárazföldi növények, de többségük a nedves élőhelyeket kedveli. Testük m<u‘ nem telepes, de igazi szerveik még nincsenek. Rögzítő fonalakkal kapaszkodnak a talajhoz. Kezdetleges száruka t apró levélkék borítják. A levélkék vékony sejtfalukon át veszik fel környezetükből a vizet és a benne oldott ásványi sókat. Spórákkal szaporodnak.Hazai erdeink talaján a nagy sep rűm oha és a fodroslevelű szőrmoha párnái alkotnak kisebb-nagyobb mohatakarót. Száraz gyepeken, házak tetején gyakori a háztetőmohii.A m ohák környezetvédő szerepe igen jelentős. Talajhoz simuló párnái a vizet magukba szívják, tárolják, és folyamatosan párologtatják. Védik a talajt a le- hordódástól és a kiszáradástól. Elhalt testük anyaga növeli a talaj humusztaitalmát.
TÖRZS; HARASZTOKA növényvilág első valódi száras, leveles, gyökeres képviselői. Testükben az anyagok továbbítását szállítóedénykék’®' végzik. A virág hiánya miatt virág- ta lan növényeknek nevezzük őket. S p ó rá k k a l szaporodnak.Legismertebb képviselői a páfrányok* . Életük ái- nyékos, nedves, párás kömyezethez kötött. Földbeni raktáiozó szárukból, a gyöktöi-zsből évről évi^e új leveleket fejlesztenek. Többnyire lágy szárú , évelő növények. A levél fonák spóratartó tokjaiban spórák képződnek.
l.M.3. >■ M ién van naf>y jeien fősége le juh leríHelen a niohafakarónak?
1 .VI.4. ► M ondj (iz á h n i alapján igaz. álltUÍSítkaí a z erdei paj- zsika szen 'e iw i!
A NÖVÉNYKK ()RSZÁ(;A 135
A spóratokokból kihulló spórából nedves talajon apró, iillg fél centiméteres, szív alakú elotelep* képződik. Rajta jelennek meg a hím- és női ivarsejteket termelő ivaiszervek. A hímivarsejt ostor segítségével úszik n mozdulatlan petesejthez. M egterm ékenyítésükhöz tehá t víz szükséges. A megtermékenyítés után megindul az új, fiatal növény fejlődése.
A páfrányok isméit hazai képviselője az erdei paj- zsika, a gímpátVány, az édesgyökerű páfrány és az a ranyos fodorka.
E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !
1. Melyek a növények közös jellemzői?2. Hasonlítsd össze a barna- és a zöldmoszatok tör
zsét!3. Melyek a mohák testfelépítésének és életm ód
jának főbb jellemzői?4. Miben fejlettebbek a harasztok, mint a mohák?5. Ismertesd a moszatok és a mohák természetben
és a gazdasági életben betöltött szerepét!
GONDOLKOZZ ES VALASZOLJ!
1. Magyarázd meg, miként függ össze a talaj víz- gazdálkodása a talajt borító mohatakaróval!
2. Hogyan segítik a m ohák a term őtalaj kialakulását?
OLVASD EL!
A m ohák széles körű e lterjedése igény telenségükkel és nagyfokú iilkaliniizkodóképességükkei in<igyiU'<ízh<itó. Egyes fajai légsziiTitz állapotban hetekig, hónapokig, esetleg évekig is m egőrzik életképességüket. Ilyenkor sejtplazm ájuk be- sürűsödik. életfolyam ataik rendkívül lelassuln<ik. Ha vízhez jutnak, azt percek alatt felveszik. Sejtplazm ájuk megduzzad, „üzem képessé válik”, eziiltal életfolyamataik hosszú pihenés után folytatódnak.
T öbb száz m illió évvel ezelőtt a harasztok ősi, faterm etű képviselői hatalm ai erdőségeket alkottak <i Földön. Idővel ezek kipusztultak. A fold alá keiült és oxigéntől eiziiit testük elszenesedett, s e b b ő l lettek a mai feketekőszén-telepek.
A kőszén mellett fontos energiafonás a tőzeg is. Ez a tőzeg- m ohák szánnazéka. Évről évre növekvő hatalm as párnáik alul elkoi hadnak, eltőzegesednek. Ebből képződnek a tőzegtelepek. Koruk 1 0 -2 0 0 0 0 éves, fű tőéilékük gyenge.
d ( ;
135.1. >• Ism ertesd az erdei pa jzstka f e j lődéséi!
135.2. A gím páfrány nyirkos szurdokvölgyeinkben tenyészik. Fényes, ép szélű, nyelv alakú leveleiről könnyen felism erhető
135J. Az édesgyökerű p<ífrány nevét gyöktörzsének édes ízéről kapta
136 A / í x ()l í :n y k k r k n i)s z k r k z í>ík
tenn<S
tcnn<5pikkely ^
inaghiíz
in;ij{kczdcincny
136.1. A nyitviitcnnők tennőpikkelye és a zárvatennők teiinője a m agkezdeinénnyel
e rd e ifc n y ff lucfenyői
I.'6.2. Gyakori fenyő- és cédiiisfajok
VIRÁGOS, MAGVAS NÖVÉNYEKA növények országának legfejlettebb képviselői. Uj szervük a virág, melyben az ivarlevelek a takarólevelek védelmében helyezkednek el. A női ivarlevél jellegzetes képződménye a niagkezdem ény, melyben p e te se jt képződik. A m agkezdem ény védettsége szerint a virágos, magvas növényeket két töi-zsbe soroljuk.
TÖRZS: NYITVATERMŐK
Kivétel nélkül fásszárúak. Leveleik többnyire örökzöldek. Virágtakaró nélküli virágai porzósak vagy termősek. A termős virágok term opikkelyei nem záru lnak m agházzá. Tövükön a m agkezdemények szabadon ülnek. Innen a törzs neve: nyitvaterm ők. Legjelentősebb képviselőik a fenyők. Fajaik az északi félgömbön és a hegyvidékek magasabb régióiban alkotnak összefüggő erdőséget.
Szétterülő gyökéreetük többnyire gombákkal együttélve veszi fel a táplálékot. Lombkoronájuk megnyúlt kúpot, leveleik tű alakot foi-m«íznak. Virágaik tobozba tömöiülnek. A hímivaiúak virágport termelnek, a nő- ivaiiiak a magokat érlelik. Term ésük nincs. A virágpor és a m ag szél ú tján terjed .
Igénytelen, gyors növekedésű növények. Jól hasítható. könnyű és rugalmas fájuk kitűnő épület- és bútorfa. Gyantájukból terpentinolaj, lakk és balzsam, leveleikből illóolaj készül.
porzrts vii;ígzul c f tc n n í s virágzat ^
szárnyasm ag
1.Í6.3. A fenyők jellem ző szer%'ei. igazóU íhisokol a fenyők áhrózoU szen'eiről!
VIRÁ(Í()S, MA<;VAS NÖVÉNYKK 137
SZÁR A
LEVÉL
összetett
TÖRZS: ZÁRVATERMŐK
A növényvilág legfejlettebb és fa jokban leggazd ag ab b törzse. Nagyfokú alkalm azkodóképességükkel Földünk szinte minden élőhelyét meghódították.
Fajaik többsége lágy szárú. Elettmlamuk szerint egyévesek, kétévesek vagy évelők. A fásszárúak több évig élnek és többször teremnek.
Változatos alakú és szélű, többnyire lapos leveleiket levélerek szilárdítják. Virágaik többségénél a tak a rólevelek kétfélék. A külső takarólevelek a virág védelmét biztosítják, a színes belsők a rovarokat csalogatják. A kétféle virágtakaró m ellett gyakori az egynem ű takarólevelíi leplesvirág. Vannak olyan virágok is, melyek lakíuólevelei hiányoznak. A virágok belsejében találjuk az ivarleveleket. A női ivarlevél alsó magházi része zárt, így teljes védelmet nyújt a magkezdeményeknek. Ezéil kapták a z á rvaterm ők nevet.
Megporzilsukat többnyire rovaiok végzik, de gyakori köztük a szélmegporzás is. A rovarporozta virágok színesek, illatosak, nektiut taitalmaznak. A széllel porzódók virágai jellegtelenek, sok virágport termelnek.A megpoi-zást követő megtermékenyülés után a te r m őből term és fejlődik. Ez a mag védelmét és terjesztését egyaránt biztosítja.
A törzs képviselőit a magokban levő sziklevelek száma és szerveik jellemzői alapján két osztályba ui.U > Jellemezd a zám,lem„7k szen-eii sol oljuk. (ÍZ áhraxor xegüségével!
egyszerű
VIRÁG
virágzat virág
. M IPI IM— IIIII >1 1 l— iiin '137.2. ► N evezd meg és rsoiu>rlosíls<l sziklevefeik sz<íimt a h p já n az áhrázolt kultúniövényekei!
KKTS/IKÜKK OSZrÁLYA
A zárvatermők törzsének többsége a kétszikűek osztályába tartozik.G yökérzetük fő- és oldalgyökerekből álló főgyökérzet. S záruk elágazó fás vagy lágy szár. Levél- e rezetük főeres.Virágaik takarólevelei többnyire kétfélék. Kívül vannak a gyakran zöld színúf csészelevelek, belül a színes sziroinlevelek. A takarólevelek védelmében helyezkednek el a p o rzó k és a te rm ő k . M agjaik két sziklevelet rejtenek. Innen ered az osztály neve is: kétszikűek.
Icrniés
k c tlc ktakarók 'vcl
főcrcs levél
rőg>ökcrzct138.1. > Sorold fe l a kélszjkűek közös jel- lemzőil!
kocsúnytalan tnigy
bükk uhnafit vete»nényborN<^ | uíJszőlő
ligeti szí'lő
bib ircses ny ír kökény Iwenui
kocsányos tö lgy málna 1 fehér ukúc |
paratölgy szeder földimogyoró
mogyoró szója
13K.2. ► Melyek az oszlopokban elhelyezett növények legfontosabb közös liilajílonságai?
ZÁRVATERMŐK TÖRZSEi
K < ;\s/JK i i-:k o s / . e.m .va
éiíexkiknény
ze llfr
/Hiszifnuík
jfgenyeiiyar
görögdinnye
sáigadinnye
kanadai nyár spárgátok
kosárkölőfűz
bimíxfs kel
hóiui/xts retek
fehér muslár
torma
roziTUuing | szfizszfirszép
ÍM>rxmenta dália
p in fs án'acsaUín fnirsonyvirág
/><uHizsán
dohány
A hclűvcl írl fajok iicm tartoznak a törxsanya^lio/
k ( ; y s z i k O k k o s z t á l y a
A zárvaterm ők törzsén belül az egyszikűeket lényegesen kevesebb faj képviseli. Gyökéi'zetük mellékgyökerekből álló m ellékgyökér- zet. S záruk nem elágazó. I^vél- erezetük m ellékeres.Virágaik ivaileveleit többnyire egynemű takíUÓIevelek. úgynevezett lepellevelek védik.Magvaikban csak egy sziklevelet találunk, ezért az osztály az egyszikűek nevet kapta.
cRvncmuv irá g ta k a ró
el nem ága/ó sxár
mcllckgyökcr/.ct140.1. > F o g la lj monJaUfUxt az egyszikűek s z e n ’einek jellem zőit!
ZÁRVATERMŐK TÖRZSE
KKI'S/.iKllKKOS/i'Ai.VA
vöiöshiigyina
'• r
fokhugyina
tulípiüi
/Hiréluigyma
já fin l
l/>zike
EGYSZIKŰEK OSZT ALVA
ango lpeijc
búzu
I. w.
aqMi
ntzs
H
diltolyapálina
kókuszpúlm u
törpepálina
oloj/HÍimu
ciikf>r/HUma
140.2. > Sorolíl f e l a z oszlofH>khan lévő növények hasonlóságait!
VIRA(Í()S, MA<;VAS NOVKNYKK 141
E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !
1. Mi szerint csoportosítottuk a viiágas, magvas növényeket?
2. Melyek a nyitvatermők közös ismérvei?3. Jellemezd a fenyoféléket!4. Miben fejlettebbek a zárvatermők, mint a nyitva
termők?5. Mutasd be a zárvatermők törzsét szerveik jellem
zői vei!6. Mit jelent: nyitvatermő, örökzöld, zárvatermő,
egyéves, kétéves, évelő növény?7. Hasonlítsd össze az egy- és a kétszikűek osztályát!8. Sorold be a korábban megismert virágos növé
nyeket a megfelelő lendszertani kategóriába!
G O N D O L K O Z Z ES V A LA SZO LJ!
1. Mivel magyarázható a fenyők széles köiií elterjedése a kedvezőtlen éghajlati és talajtani viszonyok között?
2. Miért tudták a Föld valamennyi életterét meghó- dítéini a zárvatermők?
1 ] OLVASD EL!
A z óriás mamutfenyők a világ legöregebb é s legnagyobb fái közé liiitoznak. K oruk elérheti a 3000 évet. m agasságuk a 100, átm érőjük a 6 méteil. Súlyukat 1500 tonnm a becsülik.
A z észsiki félteke egyik jellegzetes növénye a közönséges boróka. Szúrós tűi h;'uinasiival csopoilosulnak a hajtásokon. T ennős toboziii kék tobozbogyóvá érnek.
A z á r\a ten n ő k virágai többnyire nappal nyílnak, de vannak éjszaka nyílók is. Ilyen hazainkban a fehér mécsvirág, a szavannán pedig a m ajom kenyéifa.
A növények virágz«ísl ideje is rendkívül eltérő. Tailhat csupán néhány óráig , m int például hazai rostnövényünknél, a lennél, de akitr két hónapon át is. m int néhány orchideánál. Egyes virágok nyílása-csukódása a hőm érséklet ingadozására is érzékeny. Például a tulipán 0,5 ®C-os hőm érséklet- változásra is reagál.
A virágokban tennelődő nekti'u és virágpor igen értékes tápanyag. A nektár főleg cukrot, a virágpor fchéijét taitalm az. Egyes roviirok. pl. a méhek hiuinadik p;ü lábuk kefécskéi és kosárkúi segítségével gyűjtik a virágport. Egyetlen kilog ram m m éz e lő á llítá sáh o z a m éhcsa ládnak több m illió virágot kell „m eglátogatnia” .
141.1. > Mién nevezvik a inanuilfenyökel a nöx'éiiyi'Uiíg m<TtuzstUemeinek?
141.2. A közönséges boróka (gyalogfenyő)
141.3. V irágport g y ű jtő házim éh
142 A Z í :l ( ) l í :n y k k r k n d s z k r k z iI s k
NÖYÉNYFELISMERÉS, NÖVÉNYHATÁROZÁSHuzánk gyönyöm élőhelyeit, erdőit, mezőit, vízpartjait járva növények sokaságával találkozunk. Változatos szín- és formagazdagságuk mindannyiszor ámulatba ejti az embeit. A legtöbbünkben. különösen a fiatalokban él a kíváncsiság, a megismerési vágy e növények iránt. Tudni szeretnék a nevüket, tömeges megjelenésük és virágzásuk időpontját, s azt, hogy miként hasznosíthatók.A megismeréshez sok segítséget nyújtanak a következő szebbnél szebb színes szakkönyvek:Csapody I. - Csapody V. - Jávorka S.: ErdŐ-mezŐ növényei (Natura Bp. 1980.)D. Aichele - M. Golte-Bechtle: M i v irít itt? V irágkalaiiz (Gondolat Bp. 1991.)Simon T. - Csapody V : Kis növényhatározó (Tankönyvkiadó 1973.)Sim on T. - Seregélyes T.: N övényism eret (Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 2001.)
Az ,»Eidő-mező növényei” nem hatííiozókönyv. Csupán egy szép, színes növényekml készült rajzgyűjtemény, mely megkönnyíti a beazonosítást. Az élethű rajzok mellett sok segítséget nyújt a könyv első részében lévő szöveges ismertető, mely a növényeket virágzásuk ideje és termőhelye szerint csoportosítja.Hasonló módon segíti a növények felismerését a „Mi virít itt?” virágkalauz. A könyv elején a növények szerveivel kapcsolatos sz.akkifejezéseket szemléltető táblák láthatók. Tovább könnyíti a keresést a virágok színével megegyező lapszélszín. A beazonosítást a színes táblák melletti leírások teszik egyértelművé.Igazi határozókönyvként á lta lános iskolában a „K is növényhatározó’" használható a legjobban. A könyv határozókulcsa a könnyen felismerhető tulajdonságok ellentétpárjára (a, h) épül. így minden lényeges jellemzőnél el kell döntened, hogy melyiken haladsz tovább.A 12. oldalon a könyvben alkalmazott rövidítések jelentése, a 13-16. oldalon a legfontosabb alaktani jellemzők rajzai .segítik a munkádat.Ezek és a tankönyv 2. 3. táblázata alapján végezd el a munkafüzet 1. számú feladatát! A határozást folytasd a munkafüzet 2. számú feladatával, melyben példaként a tölcsérke (petúnia) meghatározása látható! Kövesd a kék nyíl útját! Ezt követően határozz meg tanárod segítségével egy újabb ismert növényt! Ha mái’ érted a határozás menetét, határozd meg az általad hozott, ismert növényt önállón vagy tái .saiddal együtt! A növényhatározást a „Kis növényhatározó” 17. oldalának első feladatával kezdjétek! Munkátokhoz köiültekintő figyelemre, megfontolt döntésre és türelemre lesz szükség. Ha az eredmény nem lesz megfelelő, ne keseredj e l. kezdd el újra elölről a munkát! A végső eredmény - a jól végzett munka - a megismerés örömével fog megjutalmazni.
OLVASD EL!
Hiiziínkbitn nincs nnvényhat<uozó, növényisinereti könyv ( 's a |M )d y Vera rajzai nélkül. Munkájában a művészi tökéletesség bámulatos precizitással p<trosul. Csíik élő növényt rajzolt, és semmit sem változtatott azon, amit látott. Enől 6 maga így vallott; ,.Az én hivatásom, hogy lemásoljam a tennészet szépségeit.”Nem utazgatott a nagyvilágban, minden idejét a K('upát>medence növényeire fordította. Munkáját hihc' tetlen teni>ékenység jellemezte. Egymás után jelentek meg a híres tudóssal. Jávorka Siíndon al közösen készített könyvei. Máig halhatatlan, örök éilékű munkaijuk Á magyar Jíóm képekben c. könyv, mely az egész európai növénytiini irodalom egyik legértékesebb alkotása. haz«tnk nemzeti kincse. Legnépszeiűbb és lég* Ismeitebb munkájuk Áz enio-mezo virágai, melyet kés^b az Enid-mező növényei c. könyvük követett.
ALLATOK ()RS/A(;A 143
ALLATOK ORSZAGAAz élővilág fajokban leggazdagabb és legváltozatosabb országa. Eddig megismert fajainak száma meghaladja az egymilliót. Testük többnyire zömök, a növényekhez képest kis felületű. M indig tö b b sejtűek .
Többségük hely- és helyzetváltoztatásra egyaránt képes. Táplálékul csak szerves anyagot hasznosítanak. Fogyasztó szervezetek. Élettartamuk viszonylag rövid, leghosszabb életkoi' is csupán egy-két száz év.
Az állatokat a tudományos rendszertan számos teresbe sorolja. Közülük csak hat törzs képviselőiről tanultunk. Ezeket rendszerezzük.
A SZIVACSOKTÓL A G Y Ű RŰ SFÉRG EK IG
TÖRZS: SZIVACSOK
Többnyire tengerekben telepeket alkotva, helyhez kötötten élnek. Lágy testüket mész, kova és szaruszerű vázelemek szilárdítják. Külső sejtrétegüket számos apró nyílás, likacs töri át, melyet az űrbéliéi c sa to rnarendszer köt össze.
A likacsokon szüntelenül áramlik befelé a víz. A vízzel ju t az állat szervezetébe az oldott oxigén és az apró élőlényekből, szerves törmelékből álló táplálék. Ugyanakkor a felesleges víz az űrbél kivezető nyílásán át távozik.
E gy 10 cm m agas szivacste lepen egye tlen nap alatt 100 liter víz áram lik át. E folyam atos vizítramhís miatt a szivacsokat az „ócciín szűrőinek” nevezik.
A vékony falúaknái az űrbelet, a vastagabb falúaknái a c.satornarendszer kamrácskáit galléros ostoros sejtek bélelik. Az ostorok csapkodása tartja fenn a vízáramlást. A sejtek gallérján tapad meg a táplálék és továbbítódik az emésztést és a tápanyagok szétosztását végző sejtekhez. Légzést valam ennyi vízzel érintkező sejt végez. Szaporodásuk ivarsejtekkel, teleprészekke! és bim bózással* történik.
Legismertebb tengeri képviselőjük a mosdószivacs. Hazai vizeinkben a tavi szivacs gyakori.
A kivezet<5 nyílás
143.1. K ülönböző falvastagságú szivacstípusok
túiKinyikgok iítitdÚNit fed^jtek
aI •U
g a lté io sostoros
táp;inyiigokszctosziíls;i
143.2. > Ism ertesd a szivacstesiben a iék lifjál o kék nyilak sefiüsé^ével!
I43J. Kövek, kavicsok, vízinövények felületén képez szürke bevonatot a tavi szivacs
144 A / í :l ()l í :n y k k r k n d s z k r k z í sk
144.1. Figyeld m eg a kél sejlel! M elyik van nyngtíhftnhan. és m elyik akiív? In<h>- k(tUi véleményed!
LEBEGŐ. ÚSZÓ MEDÚZA
csiilűnsejt
HELYTÜLŐPOLIP
144.2. >• M elyek a pofify- és a m edúzaalak hasonláságai és kiilönhségeiy
bő iizo tn -töm lő bcicsuloina
TÖRZS: CSALÁNOZÓK
Szabadon ú.szó, lebegő vagy helyhez kötötten élő állatok. Nevüket a csalánsejtekről kapták. R agadozók. A csalánsejt váladékával megbénított vagy m egölt állatot a tapogatók ju tta tják az íírbé lhe . Az űibél egyetlen nyílása a szájnyílás. Ezen jut be a táplálék, de ezen távozik a salakanyag is.
A csalánozók zöm ének két életalakja. m egjelenési fo rmája van: egy polip-* és egy medúziuiUik*. A töinlőszeiiJ polip helytülő. Szatjnyílibia és tapogatói a test felső végén helyezkednek el. A polipból bimbóz«issal fejlődó lebegő vagy úszó m edúza félgöm b aEakú testének alján van a szájnyílás és a tapogatók.
A táplálék emésztése az ű rhélhen és az űrbél falát bélelő sejtekben zajlik. Szaporodásuk bimbózással és ivarsejtekkel történik.
A csalánozók legismertebb képviselői a m edúzák. Áttetsző, ragyogó színű testük 95%-át víz alkotja. Isméit tengeri fajuk a füles m edúza. Hazai vizeink parányi csalánozója a mindenütt gyakori zöld hídra.
TÖRZS: GYŰRŰSFÉRGEK
Vizekben, talajban egyaránt élnek. Nevüket a testüket felépítő szelvényekről*, gyűrűkrő l kapták.
Csupasz, m irigyekben gazdag bőrük véd a kiszáia- dástól. segíti a mozgást, és meghatározza a színüket.
Jellegzetes mozgásszervük a bőrizom töm lő, mely a féregmozgást hozza létre. I^égzésük többnyire a vérerekkel dúsan átszőtt bőrön át folyik. Táplálékul növényeket. állatokat és szerves törmeléket fogyasztanak. vagy külső élősködők. A táplálék feldolgozása a kétnyílású bélcsatornában folyik. A szájnyíláson felvett táplálék folyamatosan halad a végbélnyílás felé. így a táplálék nem keveredik a salakanyaggal.
nyel cg
gyűrűk
144.3. >• Mii áhrázfftnak a képek?
ALLATOK ()RS/A(;A 145
Szaporodásuk petével töiténík. fejlődésük á ta lakulás nélküli.
Hazai képviselőik közül a korhadékevo földigilisztát és az élősködő orvosi piócát ismertük meg.
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
GONDOLKOZZ ES VALASZOU!
1 ] OLVASD EL!
1. Sorold fel az állatok közös jellemzőit!2. Hasonlítsd össze a növények és az állatok or
szágát!3. Ismertesd a szivacstest felépítését!4. M iéit nevezzük a .szivacsokat az óceán szűrőinek?5. Jellemezd a csalánozók szervezetét és életmódját!6. Melyek a gyűiUsférgek törzsének jellem ző tulaj
donságai?
szájny ílib ., tapadó-/ korong
1. Miben fejlettebb a gyuióísférgek testfelépítése és működése, mint a csalánozóké?
2. Miért jelennek meg tömegesen a talajfelszínen esős időben a földigiliszták?
bélCNittOITIM
végbélnyílás
- lapiidókoiong
145.1. ► Ism ertesd az orvosi p ióca lesi- felép ítéséi!
G yakori jelenség a szivacsoknál, hogy a bim bózással keletkezett új egyed nem válik le a telepről. A telepen látható nagyobb (kivezető) nyílások sziíinából meg lehet állapítani, hány egyedből áll a telep.
A szivacsod, a csalánozók és a gyűrűsféigek érdekes szei^ve* zeti sajátossiíga a sejt- vagy szervvissziípótlás, idegen szóval regeneráció. Ezt az a kísérlet bizonyítja, m ely során az apró darabokra vágott és szétválasztott ép sziviicssejtek egy idő után ism ét összeállnak, és új szivacstelepet hoznak létre. A földigiliszta kettévágott teste is képes elveszített testrészét újniképezni. regenerálni.
A csiilúnozók közé tallóznak a tengerek legváltozatosabb alakú é s színű élőlényei, a virágállatok. Legism ertebb képviselői a tengeri rózsiik és a kőkorallok. M íg a tengeri rózsiik színükkel és form agazdagságukkal, addig <t kőkorallok hatalm as telepeikkel ejtik i'unulatba az em beit.
A földigiliszták talajbiológiai szerepe jelen tős. J«uatai lazítják. m orzsalékossá teszik a talajt. Táplálkozásuk során összekeverik a talaj szerves és ásványi alkotórészeit. G yom ornedveik gazdagítják a talaj hum usztartalm át. A föld alatti jára ta ikba behúzott növényi részek korhadilsa növeli a hasznos talajbaktérium ok sziímát.
145.2. A tengeri rózsák szép képviselője a tigriscsikos rózsa
145..Í. A Föld legnagyobb és legszebb ko- ratlépítm énye a N agy-korallzátony, mely A usztrália piirtvidékeit kíséri
146 A / í :l ( ) l í :n y k k r k n d s z k r k z í s k
146.1. A z éti csiga
146.2. A z éti csigiík h(íz<iin<ik aiiikja és színe (a különböző környezet és táplálék miatt) je len tő s eltéréseket mutat
A PUHATESTŰEK VILÁGATÖRZS: PUHATESTŰEK
A töfzs képviselőit rendkívüli szín- és formagazdagság jellem zi. Nevüket puha , többnyire belső váz nélküli testükrő l kapták. Szelvényezetlen testük rendszerint fejre , láb ra és zsígerzacskóra tagolható. Jellegzetes szervük a hátoldalon eredő kettősfalú bőnedő. a köpeny. Ez választja ki az állatok védelmét szolgáló meszes házat vagy héjat. A kö-
ypeny és a test közötti üreg a köpenyüreg. Erdús fala alkotja a száiazföldi csigák ..tüdejét” , de a vízi szervezetek kopoltyúi is ide nyúlnak be.
Táplálékul növényeket, állatokat és hulladékot fogyasztanak. T ápcsa to rná juk kétnyílású.
Petével szaporodnak, fejlődésük zömmel á ta lak u lás nélküli.
OSZTÁLY: CSIGÁK
A törzs fajokban leggazdagabb osztálya. Vízben és száiazföldön egyaiánt élnek. Hasláhiíaknak* is nevezik őket. izmos, talpszena láhuk hasoldali helyzete miatt. Fejük és zsigerzacskójuk jól fejlett. Spirálisan felcsavarodott házuk aszim m etrikus ’ . A házban a zsigerzacskó mellé veszély esetén az állat fejét és lábát is visszahúzhatja. A fejen helyezkedik el a csigákra jellemző egy vagy két pár tai>ogató és a szájnyílás.
szem
tiipngatók
hiíz
reckSs úllkupocs
reszeW nyeiv
146.3. >• Mi az úhráz^fll szervek szerepe?
ZHÍgcrzacskö
köpeny
köpenyüreg
eincNZtíS-rendszer
havliib nyálkát ten n e ló m irigy
146.4. >• Ismertesil az éli csiga leslfeíépílésél!
A PLilAl KSTtÍKK VII.ÁÍÍA 147
Többnyire növényekkel túplúlkoznuk. de vannak köztük ragadozók is. Táplálékukat a szájüregben levő állkapocs és a reszelonyelv segítségével aprítják fel. Bélcsatornájuk érdekessége, hogy U alakban megcs.avarodott, így végbélnyílásuk a szájnyílás közelében helyezkedik el. Petéikből közvetlenül fejlődnek ki a kezdetben még puha házú kiscsigák.
Isméit hazai képviselőjük az éti csiga és a nagy meztelencsiga.
OSZTÁLY: KAGYLÓK
Kizárólag vízi szervezetek. Te.stüket két teknoből álló, szim m etrikus héj* védi. A héjakat sarokpánt^ és záróizom tartja össze. Köpenyük jó l fejlett, szinte az egész állat testét beborítja. Testük láb ra és zsi- gerzacskóra tagolódik. Fejük nincs.
Az oxigént és a táplálékot hozó víz a b e v e z e t ő n y í
láson á tju t a köpenyüregbe. A légzést a kopoltyúk végzik. A k o [ K ) l t y ú k n a k szerepük van a parányi élőlényekből és korhadékból álló táplálék kiszűrésében és továbbításában is. A salakanyag és a szén-dioxid A kivezető nyíláson hagyja el az állat testét.
A kagylók petével szaporodnak. A petéből lárva, majd kifejlett állat lesz. Fejlődésük áta lakulásos.
A kagylók hazai képviselői közül legismeitebb a tavi és a folyam i kagyló. Európa tengereiben az ehető kékkagyló és az éti osztriga gyakori.
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1. Melyek a puhatestűek töi'zsének közös .sajátosságai?2. Sorold fel a csigák osztályának főbb jellemzőit!3. Hasonlítsd össze a csigák és a kagylók osztályát!4. Mit jelentenek az alábbi szavak: köpeny, köpeny
üreg. kopoltyú, zsigerzacskó, átalakulásos, átalakulás nélküli fejlődés.
1 ] OLVASD EL!
E gyes kagylófajok kopoltyújánnk szűrőképcssége óriási. M elléke összefügg az állat nagysiígával és a környező víz hfím éisékletével. Pl. az iunerikai osztriga 24 *C-os vízben órainként 32 liter vizet áram oltat és szűr át kopoityúin.
iz inos láb
147.1. ► liasonlitsJösszt' a esi fiák és a kagy- lók tc.slfelépüi'séf^
. * . I Z i i^ táb .-
147.2. M ozgáskor a kagylóhéj kissé szétnyílik. és az állat kidugja a lábát. L;issan kúszik az iszapban, m iközben hosszú ba- riizdát hagy m aga után
bélcsaln inaziüA izoin végbclnyíliis
bcNczető nyílás
k iveze tő nyílás
zúrótzotn
147J. > Ismertesd a ka^ylólesli>en jdlsz/Hlő vizdramlási, és nuifivarázd el a szerepéi!
148 A / í :l ( ) l í :n y k k r k n d s z k r k z í s k
148.1. >■ Keress oz áhrázoh híhiípusokhoz m '- e g y fa ji!
csiíprágó
cWicsi
ulólesi
14«.2. >• !ías<mKtsd össze a kél állalol! H ogyan nevezzük ezt o jelenségei a hntlógiá- hun?
m crcg-m irigy
kaio in sze iűcsúpiúgó in€i€gcsafom ;i
14K.3. A z d ő lé s t u pontszcm ekkel. a csáp- rágóval és a m éiegm iriggyel
148.4. >■ M üyen betegségeket terjeszt a kö zönséges kuííancs?
A LEGNEPESEBB ÁLLATCSOPORTT Ö R Z S : ÍZ E L T L Á B Ú A K
Az állatvilág fajokban leggazdagabb töi-zse. Képviselői benépesítik a Föld valamennyi élőhelyét. Testük szelvényei tes ttá jakba töm örü lnek .
Külső vázuk anyaga a kitin, mely szilárdítja és védi az állat szervezetét. Vázuk nem nő együtt az állattal, ezéil időnként le kell vetni. Ez a vedlés. A váz belső falához különálló izmok*‘ tapadnak. Ezek biztosítják mozgásuk változatos formáit. L ábaik ízekből állnak.
Ivégzőszerveik a légcsövek és a kopoltyúk. Száj-szerveik a táplálék anyagához és a táplálékszercés
/módjához alkalmazkodnak. Érzékszerveik fejlettek. Petével szaporodnak. Fejlődésük átalakulásos vagy átalakulás nélküli.
O S Z T Á L Y : P Ó K S Z A B Á S Ú A K
Főként szárazföldi állatok. Kitinvázuk vékony. Két testtájuk az elő- és az u tó tesí. Já ró láb a ik száma négy pár. Előtestükön csápok nincsenek. Jellegzetes szájszervük a csáprágó, melyhez méregmirigy kapcsolódik. Főleg rovarokkal táplálkoznak. Ragadozók vagy élősködők. Áldozataikat csáprágójukkal és méregmirigyük váladékával ölik meg. Ezt követően emésztőnedvet juttatnak a megölt állat testébe, és a feloldott táplálékot felszívják.
Képviselőik egy lésze a loviuokal maga készílelte háló- jávid fogja el. A háló anyagát a z utőlest szövőinirigyei tenneiik . A szövőm iiigyek levegőn m egszihtiduló váladékát a fésűs szövőkarm ok erősebb szálakká fonják.
Petével szaporodnak , többny ire á ta laku lás nélkül fejlődnek.
Hazai képviselői közül a ko ronás keresztespók és a közönséges kullancs a legismeitebb. A trópusok nagy testű pókjai a m adárpóknk . Afrikában és Elő- Indiában él a vastagfarkú skorpió , melynek marása az emberre nézve is veszedelmes.
A i .K(;n k p k s k b b A JJw V rcso i» ()k r 149
O S Z T Á L Y : R A K O K
Többségük édesvizekben és tengerekben él. Legfejlettebb képviselői a tízláhú rák o k ’*.
Testük fe jto rra és p o tro h ra tagolódik. A kitines rákpiíncélt mész is sziláidítja. Ezt egy .jákélet" során 35-40-szer is levetik. A fejtor szervei az összetett szemek, a szájszen'ek, a kél p á r csáp és az 5 pái* (10) járó láb , melyről nevüket is kapták. Közülük az elsők ollóban, a hátsók karmokban végződnek. Többnyire az aljzaton másznak, meneküléskor hátrafelé úsznak. Légzőszervük a kopoltyú._p_
Elő á lla to k k a l táp lá lk o zn ak , de a dögöket sem vetik meg. Potrohlábaikon hordott petéikből a kis állatok többszöri vedléssel, de á ta la k u lá s nélkül fejlődnek. Hazai képviselőjük a keeskerák és a folyam i rák .
O S Z T Á L Y : R O V A R O K
A ma élő állatfajok több mint 75%-a rovar.
Testük háiom testtája a fej, a to r és a potroh. A fejen az éi-zékszervek és a szájszervek helyezkednek el. A tor hasi oldalán három p ár ízelt láb . hátoldalán pedig többségüknél kitinlemezből álló szárn y ak erednek. A számyak száma többnyire két pár. A felsők lehetnek hártyásak, bőrszerűek vagy kemény fedelesszámyak. I.^gcsöveik az egész testet behálózzák. l^gzőny ílása ik a potroh két oldalán nyílnak.
Táplálékul növényi és állati eredetű, szilárd és folyékony halmazállapotú anyagokat fogyasztanak.
É rzékszerveik közül legfontosabbak az összetett és a pontszernek, valamint a szaglásban, tapintásban részt vevő csápok (1 pár).
A petéből kikelt fiatal állatok többször i vedlés során kisebb vagy nagyobb mértékű átalakuláson mennek keresztül. Az átalakulás formái a kifejlés, az átváltozás és a teljes á ta lakulás.
M egismeit rovarfajok: széleslábú szitakötő , olasz sásk a , zöld lom bszöcske, fekete tücsök , m ájusi cserebogár, hétpettyes katicabogár, szarvasbogár, k áp o sz ta lep k e , gyap jaslepke , g y ö trő szúnyog, e rdei vöröshangya, havasi cincér.
kel p ;tr
ii fejtől' pitncéljM
farki úszicSletnez
víz beúi'fUnlúsa
14V.1. > Ism enesd azólU n testjelépitésétaz (íhra segílségéveU
poiroh
l«gZ(^yíliísok
149.2. A roviiilcst tagoltsága
nyal6-sziv<S NZÚitS-szívó
149..Í. > Keress p éh h íí a z áhrázoh száj- szervlípitsokboz! M ondd et, m ivef és bo- gyan uiiyláíkovuik!
150 A / í :l ( ) l í :n y k k r k n d s z k r k z í s k
kife jle ttsá sk a
pete kifejlettszit»köt<S
kife jle tt szún yog
iú n 'a
lún'a
T K IJ K S Á T A L A K Í IL Á S
növekedés. ^vedlés
báb
frM' KIFWI-KS \
láívu liirv^
Iá iv á i;',rva litrva
150.1. ► Hasonlítsd össze az áhrózoU áUiUikulási fifnnákaif
1. Melyek a ízeltlábúak közös jellemzői?2. Mely szervezeti sajátosságok jelzik a pókok raga
dozó életmódját?3. Hasonlítsd össze a iákok és a rovarok osztályát!4. Sorold fel a rovarok közös szervezeti sajátosságait!5. Mit jelentenek az alábbi szavak: ízelt láb. kitin, lég
cső, szájszerv, kifejlés, átváltozás, teljes átalakulás?150.2. A szitakötők hatalmas szemüktől és f^«>yek az ízeltlábúak egyedfejlődésének különb- karcsú testükrói könnyen felistneihetők segei?
E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !
G O N D O L K O Z Z ES V A L A S Z O U !
1. Miben tökéletesebb az ízeltlábúak szervezete, mint a puhatestűeké?
2. Mely osztály képviselői a legfejlettebbek, és miéit?
150.3. A s isk ák és (I szöcskék felső, bőr- szerű sziim ya pihenéskor háztetőszerűen borul a testre. L íbuk ugróláb
150.4. A levéltetvek lassan m ozgó, apró > S<>rt>hlfel a szilaköUik, sáskák, lepkék, iMfgauik lég-(ennetű . lágykitinű lovarok fon tosahh közös litlajíhmságail!
uC/5N
OH
<OQQ
'- í
I.
4
*§
C£s>.cXsksX
Zs
uI«É»u•r
»3
A
s■?:
. c
_5é[Se
■x■ ft
-«c
.N
<‘X <o
■ í' < NOS 0/1
o
Ví
§S-,
?■I.
•£
1 “
152 A / í :l ( ) l í :n y k k r k n d s z k r k z í s k
I52.I. A hítl, a béka és a gyík csontviiza
152.2. Vadászó cápa
A BELSŐ VÁZ VÉDELMÉBENTÖRZS: GERINCESEK
A törzs képviselőit rendkívüli form agazdagság jellemzi. Meghódították a vizeket, a szárazföldet és a levegői.
H átoldalukon a tejtol a tarok ig húzódik az eltérő mértékben csontosodott gerinc, melyről a törzs a nevét kapta. A gerincoszlop és a hozzá kapcsolódó csontok alkotják a test belső vázát. Ez a váz sziláidít. védi a zsigeri szerveket, és a hozzátapadó izmokkal részt vesz a mozgásban.
B őrük többrétegű. Kopoltyúval vagy tüdővel lélegeznek. Id eg ren d sze rü k k ö z p o n tja a hátoldali helyzetű agy velő* és gerincvelő*.
Fejlődésük átalakiilásos vagy á ta laku lás nélküli.
OSZTÁLY: HALAKA halak képviselőit a tudom ányos rendszeilan két osztályba. a porcos* és a csontos halak* osztályába sorolja.
Valamennyien vízi szen'ezetek. E közeghez alkalmazkodott egész szen'ezetük. A lakjuk áram vonalas. Bőrük többnyire nyálkás, c*supasz vagy pikkelyes. Testük fejre, töi'zsre és fíuokra tagolódik. Páros és páiatlan úszókkal m ozognak. lég ző szerv ü k a kopoltyii.
152.3. >• Hogyan a{htÍnMz):od(>ll <i cáffák szen 'eze te a vízi életnunlhoz?
A BKI-SO VÁZ VKDKLMKBKN 153
Zömmel állati eredetű táplálékot fogyasztanak, de vannak közöttük növény-, hulladék- és iszapevok.
Ik ráv 2)l szaporodnak. A kishalak áta lakulás nélkül fejlődnek.
A tengerekben élő cápák belső váza porcos, melyet mész szilárdít. Toipedó alakjukról, részaránytalan farokúszójukról, érdes bőrükről könnyen felismeilie- tők. Kopoltyúnyílásaik szabadok, nem védi kopoltyúfedő. Többnyire ragadozók.
S zitukban nagy éles fogak több sorban ülnek. Közülük azonban inindig csak az első sorban lévők m űködnek, a többi csiik t;utalék. Ha egy fog kitörik, a mögötte lévő sorból egy lassítn a helyére lép. A z ilyen fogsort „revol- veifogsom ak” nevezik.
A cápák petéi a nőstény szervezetében terméke- nyülnek meg, gyakran ott is fejlődnek, és az utódok elevenen jönnek a világra.
Európa tengereiben gyakori a heringcápa és a kék cápa.
A halak többségének belső váza csontos. Tengerekben és édesvizekben egyaránt élnek. Két oldalról lapított testük részarányos farokúszóban végződik. Kopoltyúikat kopoltyúfedél védi. Jellegzetes éi*zék- szei'vük az oldalvonal. A vízfenéken élők kivételével jól fejlett líszóhólyagjuk van. Petéik a testen kívül termékenyülnek meg.
Ismeil fajaik a hering, a ponty, a lesoliarcsa, a süllő és a dévérkeszeg.
153.1. >• N evezd wef> a fe n ti halfajokat! M irőt ism ered f e l őket?
víziuuinlús
szájny ílás
k opo tlyú úszóhólyag
ineilúszó hasúszó
fúrok alíitli ú szó
\vízárutniús
kopohyú-k in eze k
15.Í.3. >■ Ismertesd a halak lestlájait és a képen láthafó szers’ek szerepéi!
153.2. > M agyarázd el a halak légzését!
154 A / í :l ( ) l í :n y k k r k n d s z k r k z í s k
154.1. > M elyek a kecskebéka é s a w h í iv/- n m g y küllem ének jeliem zpi?
154.2. ► M elyik nem zeti park címeráUata a fo h o x szfiUtmandra?
OSZTÁLY: KETELTUEK
A név onnan származik, hogy lárvako rukban vízben, kifejlett állatként vízben és száraztoldön egyaránt élnek.
B oriik c su p asz , m irig y ek b en gazdag . L égzőszervük lárvakorban kopoltyú, kifejlett korban tüdő és bőr. Testhőm érsékletük a környezettől függően változik. Zömmel ragadozók. Szaporodásuk és áta lakulásos fejlődésük vízhez kötött.
Legismertebb képviselői a farkatlan kétéltűek, más néven békák. Közülük hazánkban a kecskebéka, a zöld és a b a rn a varangy, valamint a szép színes hasú unkák gyakoriak.
A kétéltűek osztályát olyan állatok is képviselik, m elyeknek kifejlett korban is van farkuk. Ezek a farkos kétéltűek*. V ízben vagy nedves környezetben élnek. Legism ertebb csoportja i a szalam andrák és a gőték. K arcsú testük jó l fe jle tt fa ro k b a n végződik , m ely a gőtéknél lapított, a szalam andráknál hengeres. .Sima vagy lücskös bőrük sosem nyálkás. Hazai képviselőik közül legism eilebb az A ggteleki Nem zeti Park cím erállata. a foltos szalam andra és az állóvizeinkben gyakori tarajos gőte.
H azánkban valam ennyi kétéltű tá j védett.
OSZTÁLY: HÜLLŐK
Melegkedvelő állatok. Legnagyobb faj- és egyedszám- ban a trópusokon élnek. A hüllők közé tartoznak pl. a teknősök*, a krokodilok* , a kam éleonok*, a gyíkok* és a kígyók*. Elsődlegesen szárazföldi á lla tok . Testüket szarup ikke lyek , szarupa jzsok védik, melyeket időnként levetnek. Valamennyien tüdővel lélegeznek. Testhőm érsékletük változó.
pe te lárvák kifejlett úlhit
154..Í. >• h m eríesd az áhra alapján a kecskehékák átalakulásos fejlődését!
A BKUSO VA/ \ KDKIAIKBKN 155
Többségük állatevo, ragadozó, csupán néhány faj fogyaszt növényt. I^ágy vagy m eszes héjú to já sukat még a vízben élők is szárazto ld re rak ják . Kiköltését a Nap melegére bízzák. F e jl^ é s ü k á ta lakulás nélküli.
Hazánkban élő fajai közül legismertebbek a tiirge- gyík, ií zöldgyík« a vízisikló, a keresztesvipera és a m ocsári teknős. Távoli, meleg tájakon honos a közönséges kam éleon, a dél-am erikai a iiakonda és a nílusi krokodil.
E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !
1. Sorold fel a gerincesek közös tulajdonságait!2. Hogyan alkalmazkodott a halak szervezete a vízi
élethez?3. Hasonlítsd össze a porcos és a csontos halakat!4. Jellemezd a kétéltűeket!5. Ismertesd a békák fejlődését!6. Melyek a hüllők osztályának közös szenezeti sa
játosságai?7. Mely szervezeti sajátosságok jelzik a szárazföldi
élethez való alkalm azkodást a hüllőknél?
IS G O N D O L K O Z Z ES V A LA SZO LJ!
1. Miért volt jelentős előrelépés az állatvilág fejlődésében a belső váz megjelenése?
2. Mivel magyíUiízható a hüllők tüdőlégzése és a szárazföldhöz kötött szaporodás?
155.1.A teknősök képviselői szaiiipikke* lyekkel vagy igen ellenálló bőrrel fedett páncéljukról könnyen felism erhetők
155.2. A rejlőszínű kaméleonok tökéletesen beleolvadnak környezetükbe
155..Í. A gyíkokniik általában 4, jó l fejlett kiuinokban végződő lábuk van. M elegkedvelő, főként sziíruzfnidi és nappali állatok
155.5. A krokodilokat orsó alakú test, oldalról erősen lapított e rő teljes fíu ok és úszóháilyás hátsó láb Jellem zi. > Melyek a képeken /(Uhaló áíhiUik közös jellemzői?
155.4. A kígyók hosszúkás hengeres testű, általában lábatlan állatok. Kivétel nélkül ragadozók
156 A / í x ()l í :n y k k r k n i)s z k r k z í>ík
156.1. A z erő teljes és hajlékony m adái- csontviiz a csontokba is behatoló légzsá* kok iniiitt könnyű
ineÍlN<S végtug: szárny
incNZes héjú tojás
A LEVEGŐ URAIOSZTÁLY: MADARAK
A gerincesek között a madaruk szín- és foi magazdagsága a legnagyobb. A Föld valamennyi tengerén és szárazföldjén előfordulnak, de egyetlen madárfaj sem honos az egész világon.
Testüket könnyű, számból álló tollazat borítja. A felső fedotollak meghatározzák az állat alakját, színét, és segítik a repülést. A pehelytollak az állandó és magas 40 "*C-os testhőm érsék let megtaitását biztosítják. Jellegzetes m ozgásform ájuk a repü lés. Ehhez alakul mellső végtagjuk, a szárny. Alakja, testhez viszonyított nagysága határozza meg a repülési képességüket. A repülés rendkívül energia- igényes. Az energiatermeléshez sok oxigén kell, melyet a különleges felépítésű légzsákos tüdő* biztosít. A légzsákok taitalék levegőt tárolnak, és könnyűvé teszik a madár testét.
Lábuk jellegzetes szakasza a csüd, melyet többnyire szarupikkelyes bőr borít. A fej szaruképződménye a felső és alsó kávából álló csőr. Mérete, alakja, szó- rosan összefügg az állat táplálkozásával. Étlapjukon élő állat éppúgy szerepel, mint növény vagy .szerves hulladék. A táplálék m egszeizését érzékszerveik segítik.
Érzékszerveik közül szem ük aránytalanul nagy. Látásuk többnyire kitűnő. Halló- és egyensúlyozó
156.2. ► Sttn ild f e l a m odom k közös j e l lem zőid
156..V > Ifogy nevezzük a z ábrázf>lt je le n ség e i a z áfiaí- \'tlá^han?
A LKVKÍK) URAI 157
szei'vük jól fejlett. Oniik azonbun fejletlen, szaglásuk általában gyenge.
Kivétel nélkül meszes héjú tojással szaporodnak, melyet többnyire testük melegével költenek ki. A tojásból kikelő fiókák fejlettségüktől függően fészeklakók vagy fészekhagyók. A fiatalokat általában a hím és a tojó párban neveli.
A hazai és a távoli tájak megismert madárfajait a következő oldalpáron látható színes képek jelenítik meg.
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1. Ismertesd a madarak közös tulajdonságait!2. Miként függ össze a madarak testalakja, a szár-
nycik és a lábak mérete, felépítése mozgásukkal?
3. Melyek a madártüdő jellemzői?4. Bizonyítsd példákkal a csőr szerkezete és a táp
lálkozás közötti kapcsolatot!5. Sorold fel a repülő életmóddal összefüggő szer
vezeti sajátosságokat!6. Mondj jellemzőket a következő oldalpár képein
látható m adárcsoportokról (testa lak . szárny, repülési képesség, láb, csőr, táplálkozás)!
IS GONDOLKOZZ ES VALASZOLJ!
1. Mi lehet az oka annak, hogy egyetlen madárfaj sem terjedt el az egész világon?
1 ] OLVA.SD EL!
A z állatvilúgbiin a madaruknál a legjellemz<5bb a nőstény cs cl hím eltérő külleme. Ezt a jelenséget iv<u i kétalakús«ígnak nevezzük.
A inudiu hímek a p<írzási időszakban gyakran násznihát öltenek. Ez segíti a párok egym ásra találás<ít és a párválasztást. M indig a legszebb toll<tz<itú és a legm utatósabb násztáncot já ró h ím é a szaporodási elsőbbség.
A m adiuak s«ijátos éneklő szerve az alsó gégefő, mely a légcső elágazásánál helyezkedik el. A k iáram ló levegő rezgésbe hozza a g ég efő h an g sza lag ja it, m ely ek e t izm ok fesz ítenek . L egtöbb feszítő izom az énekesm adarak alsó gcgefőjeben van. Ezzel m agyarázható szép és változatos hangjuk.
157.1. Az an»n)'fácán ,,ná.szruhája’' az egyik legszebb a madiü világban
157.2. A lantfiukü madi'u nilsztánca
157.J<. Éneklő kékbegy
GERINCESEK TÖRZSE
-------------------- 1
l>()K<'()S HALAK OS/I ÁI.VA CSONnW HALAK OSZI ÁI-VA KKIKI.TflKK ()S/1 ÁI.YA lírLLŐKOS/.lÁLYA
siketfujd nyúj) lúd
.• h
fácán hiilyh'is luillyü
{Hiva hiizilúd
fogoly vetési líul
fúrj Ixijfi réce
zöUÍ küllő
M kútú larktíharkíUy
Zfifírkolihrí I
<-s<Hlakotihri
iiyaklekens ó r iá s k o l ib r i
I5X.1. > Soro ld f e l a z oszlo/H>khíin áhrázoll fa jo k te^e llem ző h h közös udajdonságaií!
v ö rö s vé rcse s z ü rk e g é m széncinege f i i le m i i l e
k é k v é n s e n a g y k tn -sa g k é k c in e g e é nekes r ig ó
e g e ré s z ö ly v k íw a la s g é m (Tszetfui M h o s f> t t fs ir ía |
g a ty á s ö lp ' r ó t u is J la m in g ó h e g y i h it íe g e tő ZjiUdike
A difit betűvel írt fajok nem tartoznak a tör/.sanyagho/
160 A / í :l ( ) l í :n y k k r k n d s z k r k z í s k
160. 1. B első vázukat velővel telt csontok alkotják
AZ ALLATVILAG CSÚCSÁNOSZTÁLY: EMLŐSÖK
Az állatok országának legfejlettebb képviselői. Az Egyenlítőtől a sarkvidékig, a tenger mélyétől a havasokig mindenütt megtalálhatók.
Testüket néhány faj kivételével szőrzet borítja. A fedő- és piheszőrökből álló szarutakaró hidegben a hőleadást, melegben a káros felmelegedést akadályozza. Meghatározza az állat alakját, színét, és védi lestét a sérülésektől. T esthőm érsékletük állandó. B őrük faggyú-* és verejtékmirigyekben* gazdag. Mell- és hasüregüket - ahogy az ember szervezeténél mái’ tanultuk - a rekeszizom* választja el. Többnyire négy végtagjuk van, amely u jjakhan végződik. Az ujjvég jellegzetes szaruképződménye a karom, a köröm* és a pata. Ezek az ujjvégek védelmén kívül segítik a kapaszkodást és a zsákmányszerzést is. Egyesek talpukon, mások u jjúkon vagy ujjhegyükön já rnak. Mozgásformáik rendkívül változatosak.
Az emlősök többsége fogaival szerzi és aprítja fel táplálékát. A teljes fogazato t m etsző-, szem- és zápfogak alkotják. A fogtípusok megléte, mérete, a zápfogak felülete szorosan összefügg a táplálék anyagával és megszerzési módjával. A növényevők zápfogfelülete redős vagy recés, a húsevőké ta ra jos, a rovarevőké hegyes, a m indenevőké gumós.
Idegrendszerük és érzékszerveik Igen fejlettek. Többségüknél a m egterm ékenyített p e te se jt az
160.2. > Sorold fel az emlősök közös jellem - zőii!
1603. Jegesm edveinam u két bocsával
a z á l i .a i v i l á í ; ('S i'x -s á n 161
anyam éhben fejlődik. Utódaikat elevenen szülik. Kicsinyeiket em lóíkhen képződött tejjel táplátják. Többségük az újszülötteket nemcsak táplálja, védelmezi. hanem tanítja is. A kicsinyek gondozási'mak mértéke többnyire összefügg az utódok fejlettségével, sziímával és az állat életmódjával.
Az emlősök megismert képviselői a következő oldalpár képein láthatóak.
E L L E N Ő R IZ D TU D Á SO D !
1. Sorold fel az em lősök legjellem zőbb közös tulajdonságait!
2. Melyek a madarak és az emlősök osztályának hasonlóságai és különbségei?
3. Példákkal bizonyítsd az emlősök fogazatának és táplálkozásának összefüggéseit!
4. H asonlítsd össze az em lősök végtagjainak felépítését az általuk végzett mozgásformával!
5. Jellemezd a képeken ábrázolt állatcsopoilokat!
1 ] OLVASD EL!
..Lcg” -«k az em lősök világában:
Lcghosszitbb életűek az elef<iníok. É letkoruk a 70 evet is m eghaladja, de néha elérheti a lOO-at is.
A m agasugrás v ilágbajnoka 7-8 m éteres szökkenéseivel a kardszíím yú delfm.
A táv o lu g rás reko rdere az im pala. M en ek ü lés közben 12-15 m éteres ugrásokra is képes.
A legszívósabb em lősök a tevék. H iteles adatok szerint 34 napig is képesek étlen-szom jan m enetelni a sivatagban.
16 1 . 1 . Együtt a család
16 1 .2. Elefánt
■'•'V
161.3. Irnpala. dromedíü' és kardszárnyú delfin . > Keress lováhhi „ lég"-eket az tömlősök vHáf>áhól!
GERINCESEK TÖRZSE
« •i>()K<'()s n \ i . vK o s /iÁ i.V A ( 's ( ) \n > s i i a i a k o s / . i \ i .va k k i k i t Ck k o s / i á i .ya
Tin'l.l.<)K<)S/.lAl.YA
k;icsttCN< iLÍ ctrű^ krulii viikond CMinpunz kuiya hitzi inucsku
n u a u ir íU \ ’Ídia Viidinucska
fe h é rk e z A g ih lM m f o l t o s h ié iH t gepárd
162.1. > M elyek az oszlofHtkban áhrázoU em lősfajok legjellem zőhh közfis udajdoustígai?
vuddisznö vándoi putkúny
gím szarvas iw gy pelc
sziirvasinaiha lem m ing
A difit betűvel írt fajok nem tartoznak a tör/.sanyagho/
164 ÖSSZKFOÍÍLALÁS
ÖSSZEFOGLALAS MIT TANULTUNK AZ ÉLŐLÉNYEK RENDSZEREZÉSÉRŐL?A term észetes rendszer az élőlényeket testfelépítésük és életm űködésük hasonlóságai alupjún csopoilosítja. Feltárja a köztük lévő rokonságot, szárm azási kapcsolatokat és fejlettségbeli különbségeket. Főbb kategóriái: faj, osztály, tö rzs és ország.
A földi élővilágot öt ország Jeleníti meg. Közülük legfejletlenebbek a sejtmag nélküli egysejtűek, a baktérium ok. A sejtmagvasok növényi és állati jellegű egysejtűekre különíthetők. A többsejtű szerveződést a gom bák, a növények és az á lla tok országa képviseli. A gom bák telepteste színanyag hiányában csak szerves anyagokat tud hasznosítani. Táplálkozási módjuk szerint korhadéklakók, együttélők vagy élősködők. Spórákkal szaporodnak.
A növények országába olyan élőlények tartoznak, melyek színtestjeikben a napfény segítségével szervetlenből szerves anyagokat készítenek. Termelő szervezetek. Nélkülük a földi élet elképzelhetetlen. A telepestestűeket a barna- és a zöldm oszatok törzse, a hajtásos növényeket a mohák, a harasztok, a nyitv^iemnők és a zái*vatenTiők törase képviseli. Míg a m ohák és a harasztok olyan virágtalan növények, melyek szaporodása a vízhez kötődik, addig a nyitva- és zárvate rm ők szárazföldi környezethez alkalmazkodott virágos növények. A zárvatermők törzse magjuk sziklevélszáma alapján két osztályra, az egy- és kétszikűekre különíthető.
Az á llatok országát többsejtű fogyasztó szervezetek alkotják. Legegyszembb képviselői a szivacsok. A csalánozók törzsébe mái* aktív mozgásra képes fajok tartoznak, melyek sejtjei egy-egy életfeladat elvégzésére csoportosulnak. A gyűrűsférgek testében az életjelenségeket összehangoltan működő szervek végzik. Testükből éppúgy hiányzik a szilárd belső váz, mint a puhatestűek és az ízeltlábúak töizsénél, gerinctelenek. Az állatok országának legfejlettebb törzsét a gerincesek alkotják. Közülük a halak osztályainak fajai vízben, a kétéltűeké lárvakorban vízben, kifejlett korban vízben és száiazföldön élnek. A hüllők, a m ad a rak és az emlősök elsődlegesen szárazföldi állatok. Míg a hüllők a melegebb élőhelyeken fordulnak elő nagy faj- és egyedszámban, addig a madarak és az emlősök a Föld valamennyi életterét meghódították.
Napjainkban az általunk megismert öt ország élőlényeit sok veszély fenyegeti. A felelőtlen em b eri m ag a ta rtá s miatt szűkül term észetes é le tte rü k , szennyeződik környezetük . Mindez a fajok egyedszám ának csökkenését, egyes fajok teljes k ipusztu lását eredm ényezi. A jövőben valam ennyiünknek a rra kell törekedni, hogy tudatos és tervszerű k ö rnyezetvédelem m el m egőrizzük a jövő szám ára a nap ja inkban m ég gazdag és változatos élővilágot.
OSSZKRKíI.ALAS 165
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1. Mi szerint rendszerezi a természetes rendszer az élőlényeket?2. Sorold fel a legfontosabb rendszertani kategóriákat!3. Jellemezd a baktériumok országát!4. Hasonlítsd össze a növényi és állati jellegű sejtmagvas egysej
tűeket!5. Melyek a gombák országának közös tulajdonságai?6. Ismertesd a bazídiumos gombák törzsét!7. Melyek a zuzmók törzsének főbb jellemzői?8. Sorold fel a növények országának közös tulajdonságait!9. Melyek a telepes- és a hajtásos vir^lgtalanok eltém sMrvezeti sa
játosságai?10. Jellemezd a nyitvatemiők töresét!11. Hasonlítsd össze a zárvatermők két osztályát!12. Miért a szivacsok az állatok országának legfejletlenebb képvi
selői?13. Miben tökéletesebb a csalánozók szei^vezete, mint a szivacsoké?14. Melyek a gyűnasférgek töi-zsének közös jellemzői?15. Mutasd be a puhatestűek töizsét!16. Hasonlítsd össze a csigák és a kagylók osztályát!17. Melyek a rákok, pókszabásúak és a rovarok közös és eltérő
szervezeti sajátosságai?18. M iért jelentős a belső váz megjelenése az állatvilágban?19. Mely szervezeti sajátosságok jelzik a halak szervezetében, hogy
élőhelyük a víz?20. Jellemezd a kétéltűek osztályát!21. Hogyan alkalmazkodott a hüllők szervezete a szárazföldi élet
hez?22. Sorold fel a madarak osztályának közös jellemzőit!23. Miként függ össze a madarak életmódja csőmk és lábuk felépí
tésével?24. Mutasd be közös tulajdonságaikkal az emlősök osztályát!25. Mondj jellemzőket a legismertebb emíőscsoportokról!
MAGYARAZD MEG, MIT JELENT!
FAJ • O S Z T Á L Y • T Ö R Z S • O R S Z Á G
S E J T \!A C N É L K Ü L I E G Y S E JT Ű E K • K O R H A D É K - L A K Ó K • E G Y Ü T T É L Ő K • ÉLŐ SKÖ £>Ő K • S Z ÍN T E S T • S E JT M A G
T E L E P E S T E S T • G O M B A F O N A L • B A Z ÍD IU M » T E R M Ó T E S T
M O H Á K • IM R A S Z T O K
Ö R Ö K Z Ö L D • N Y IT V A T E R M Ő K
Z Á R V A T E R M Ő K • E G Y S Z IK Ű E K • K É T S Z IK Ű E K
L IK A C S * Ű R B É L * G A L L É R O S O STO R O S SEJT
Ű R B É L • C S A L Á N S E IT
B Ő R lZ a M T Ö M L Ő * FÉ R E G M O Z G Á S
K Ö P E N Y • Z S IG E R ZA C S K Ó
T E S T T Á J « ÍZ E L T L Á B • K IT IN * C S Á P R Á G Ó * Á T V Á L T O Z Á S • K IFEJLÉS * T E U E S Á T A L A K U L Á S
G E R IN C
K O P O L T Y Ú * Ú S Z Ó H Ó L Y A G Ú S Z Ó K
Á T A U \K U L Á S O S FEJLŐDÉS
S Z A R U P IK K E L Y • L Á G Y H É JÚ TO JÁ S * V Á L T O Z Ó T E S T H Ő M É R S É K L E T
C S Ü D * C SŐ R * T O L L • L É G Z S Á K O S T Ü D Ő • M E S ZE S H É JÚ TO JÁ S • Á L L A N D Ó T E S T H Ő M É R S É K L E T
A N Y A M É H ♦ E M L Ő ♦ R E K E S Z IZ O M * E L E V E N S Z Ü L É S
A FOLD NÖVÉNYZETI
ÖVEI
jégmező
tundra
tajga
magashegység
lombhullató erdő
mérsékelt övi filves puszta
mediterrán növényzet
siv&tág
szavanna
trópusi esőerdő
^ e /mediterrán növényzet• _______ V --. . ’ ■
■ trópSm5m;rd<>^
1 6 8 M IT KKLL rC D M A TA N ÍV V Í:(;Í:N ?
16X.1. Trópusi esőerdő
168.2. S z< »v iinna
168.3. S iv a tag
MIT KELL TUDNI A TANÉV VÉGÉN?A z élőlények előfordulását, életközösségeik szei'veződését az é lő és é le tte len tényezők együ ttesen hatáiozziik m eg. B olygónkon a term észeti ado ttságok igen eltérőek , így HZ éle tközösségek faji ö ssze té te le , fajgazdagsága, é lő lényeik téibeli elrendeződése különböző, az adott életközösségre je llem ző . A táplálkozási sz in tek és az éle tte len környezet között szüntelenül iuiimolniik az anyagok. A lenne- lő szervezetek a napfény energ iá já t szerves anyagaikba építik, mely közvetlenül v<igy közvetve táplálékul szolgál a fogyasztók és a lebontok szám ára. A szei'ves anyagokat a lebontok alakítják át szervetlenné és ju ttatják az élettelen környezetbe.
- Csopoitosítsd a környezeti tényezőket! • Bizonyítsd példákkal a közöttük levő kölcsönhatásokat! • Milyen összefüggés van az élőlények tűrőképessége és elteijedésük között? • M iként befolyásolják az életfeltételek az életközösségek fajgazdagságát? * Jellem ezd az egyes táplál- koziísi szinteket és az életközösségek anyagforgalm át!• M ilyen szerepet játszanak a baktérium ok az anyagforgalom ban? • M elyek a baktérium ok országának főbb jellem zői?
Földünkön a környezeti tényezők é s velük együ tt az é lő lények a fö ld ra jz i szé lességge l é s a ten g ersz in t feletti m agassiíggal övezetesen változnak. A fo n ó övezet egyenlítői égha jla tán van a Föld leg d ü sab b növény takaró ja , a t ró p u s i e ső e rd ő . Fajgazdagság.a bám ulatba e jtő . É lő lényeinek többsége a lom bkoronaszin tben él.
- M ilyenek az esőerdő környezeti tényezői? • Hogyan alkalm azkodtak ehhez az esőerdő növényei és á llatai?• M ely osztályok képviselik a trópusi esőerdőben a gerincesek törzsét? • Sorold fel a hüllők közös sajátosságait! • Jellem ezd a kétéltűek és a m adarak osztályát!
A z Egyenlítőtől távolodva csökken a csapadék m ennyisége. Ídőszakos.sá válik eloszlása. A trópusi esőerdőt felváltj a a trópu.si lo n ih h u lla tó e rd ő , m ajd a s z a v a n n a .
- H ogyan befo lyásolja a csapadékviszonyok változása a növényzet alakulás«it? * M iként alkalmazkodtak a lágy szitrú és fás sziírú növények a csapadékszegény időszakhoz? • M elyek a Z i'u vatennők töizsének közös sajátosságai? • Hasonlítsd össze az egy- és kétszikűek osztályát!• M elyek az em berszabásúak közös tulajdonságai?
A nagy k ite rjedésű - k isebb facso p o n o k k a í m egszak ított - füves térségek kedvező é le tfe lté te leket nyújtanak a növényevőknek és a velük táp lá lkozó ragadozóknak.
M II' K K LI/i‘|j |)M A TANKV VWíKN? 169
- M elyek <i szíivannu - ininr környezet - előnyei és hátrányai iiZ o tt é lők szám ára? * M ikén t a lka lm azkodo tt a növényevő em lősök szei'vezete és é le tm ódja a környezethez? • Jellem ezd a sz«»vanna állarainak küllemét!• Jellem ezd az em lősök osztályál! • Sorolj fel néhány em lőscsopoilot!
A szavannához fo n ó és sz<iraz s iv a ta g terü le tek csa tla koznak , Icgtöbbszöi fc is iv a tag í á tm enettel.
- M elyek a sivatagi élethez való alkalm azkodás főbb je l lem zői a növény- és állatvilágban? • K eress az alkalm azkodásra minél több konkrét példát!
A m érsékelt övezet ten n észe tes növény takaró já t a szii- icizföld belsejében u lu v cs p iisx ták képv iselik . Á lhituik a szé lső ség es éghajla thoz é s az a lacsony növényzethez eg y arán t a lkalm azkodnak.
- M ilyen életfeltételeket biztosít lakói szám ára a füves puszta? • Hogyan alkalm<tzkodott élőviláguk a köm ye- zeti tényezőkhöz? • M iéil előnyös az állatok sziímára a kis méret, a rejtőszín, a gyors mozgás é s a kitűnő éizék* szervek?
A z észííki félteke m éisékelt övezetében je le n tő s tei ülete* két borít lo iiib h iilla ló c rd o . Ezek a Föld legváltozatosabb erdősége i. K özéjük tallóznak a tö lgy- é s bükkerdők. A z erdők sz in tje i sziíinos á llatnak biztosítaniik é lőhelyet.
- M iről ism erhetők fel a leggyakoribb erdőalko tó fák?• M i a hasonlósiíg és mi a különbség a tölgy- és a bükkerd ő k közö lt? • Soro ld fel az íze ltlábúak tö rzsének közös sajátosságait! * M elyek a harasztok törzsének ism érvei? • M ondj igaz állításokat a gom bák országáról!• M elyek az erdőben m egism eit m adaiak és em lősök küllemének jellem zői? • Hogyjtn alkalmiizkodott szervezetük köm yezetükhöz és életm ódjukhoz?
A m éisékelt övezet ész«iki, h idegebb tájain a lom bos erdőket tiík 'v ch i erdők váltják fel. E hhez az é lőhe lyhez különösen jó l alkalm azkodtak a fenyőfák. H ajtásuk és magjaik sok álliitnak nyújtanak táplálékot.
- M iéit a fenyők a legalkalm asabbak a tajgai körülm ények elviselésére? • M elyek a tajgában é lő növények faji jellem zői? • Jellem ezd a nyitvatennnk töizsét! • M iként alkalm azkodtak a tajga állatai a köinyezethez?
A tajgiítól ész<ikra van a hideg övezet ta tlan növényzeti zónája , a tu n d ra . Á llatainak egy része a h ideg évszakban e lvándoro l, m ásik része v iszont á tvészeli a kedvezőtlen idősziikot.
- M ilyen összefüggés van a tundriín élő növények és állatok testfelépítése és köm yezete között? • M elyek a m ohák töizsének ism érvei?
169.1. Füves puszta
169.2. Lom bhullató erdő
169.3. T ajga
170 MIT KKLLTI DNI A TANÍV VÍ:(;Í:N?
170.1. Jégmező
170.2. Hegyvidék
170.3. V íz i é le ttér
A hideg övezel legzoidabb, siukvidéki éghajlatú teiüle- teinek hó- és jégmezőin már cs.ik néhány zuzmó- és mo- szatfaj képes megélni. Allatvilágci fajokban szegény, de egyedsz«ímban gazdag.
- Hogyan alkalmazkodtak a siukvidéki éghajlathoz és a vízi életmódhoz a pingvinek?
Az élővilág övezetes cliendeződésc a földfelszíntől függő* leges irányban is megfigyelhető. A hegységek magas ré- giói tehát a hideg övi tundiának és <iz állandóan fagyos területeknek felelnek meg.
- Miként változniik a környezeti tényezők és a növényzeti övék a hegy lábától a csúcs felé? • Miről ismerhetők fel a hegyvidék állatai? • Mi jellemző a zuzmók törzsére?
A földfelszín 3/4 lészél tengerek, <k*eáii<ik borítják. Ez a Föld legnagyobb élettere. Az életfeltételek kedvezőbbek. mei1 szélsőségei jóval kisebbek a sziUiizfoldénél. A környezeti tényezők a földi<ijzi .szélességgel és a vízmélységgel együtt változnak. A természeti adottságok különbségei alapján a tenger életközösségét piutközeli vizekre, nyílt tengerre és mélytengene tagoljuk. Növények csak a jól átvilágított felszíni rétegekben élnek, míg az állatok a tenger minden részét benépesítik.
- Hasonlítsd össze az édesvizes a tenger környezeti tényezőit! • Mi a plankton jelentősége? • Jellemezd a zöldmo- szatok törasét! • Csoportosítsd a tengeri állatokat táplál- koz«isuk és szei'vezeti felépítésük szerint! • Keress minél több példát az előfoidulás-szervezeti igény, környezet-szervezet. szervezet-életmód és a felépítés-működés oksági összefüggéseire! • Ismertesd a sziviicsok és a csalánozók törzsének hasonlóságait, különbségeit!• Jellemezd a kagylók és a csigák osztályát! • Sorold fel a halak közös jellemzőit! • Sorold fel a tenger életközösségét veszélyeztető hatásokat! • Készíts a meg- ismei t életközösségek élőlényeiből sokféle táplálkozási láncot!
A kontinensek élővilágához a tennesztett növények és a tenyésztett állatok is hozziítailoznak. Termesztésük, tenyésztésük elsődleges célja a gyaiapodó népesség táplálékszükségletének kielégítése. Ennek következtében a Föld természetes élőhelyei egyre szűkülnek. Az ember termelő tevékenysége során súlyosan szennyezi a talajt, a vizet és a levegőt, gátlástalanul kifosztja a természet kincseit. Tömegével pusztulnak a növény- és állatfajok. A felhalmozódó méreganyagok az ember létét is fenyegetik. A Föld élővilágának sorsa iiz emberiség kezében van. Ne feledd, te is felelős vagy a jövőért!
KISLKXIKON 171
KISLEXIKONag>'vel<)» A gerincesek idegiendszeiének a koponyában lévő kocsonyiLs töm egű központja . (152)
á llá h • A sejt m ozgásszeivecskéje; kü lönböző <da- kú é s m ére tű phtzm anyúlvány. (Í2S)
HÍlaiid( mn c^hujbil • A siukvidékek közelében ala]<ul ki. Egyetlen évszaka a hideg tél. .lellem- zője az i'tlhindó szél és a hó foiiruijú csiipadék. A nö- vénytakiu'ó nélküli felszínt örökké jé g borítja. (68)
állattelcp • A zonos fajba tartozó állatok lazább vagy szorosabb kapcsolata egym ással és «iz anyaá lla tta l. A szaporodás sonín keletkezett egyedek nem válnak szét. (86/
a\só l(>nihk(>n>iias/in( (esőerdő)* A kb. 10-15 m éter m ag as fák által alkoto tt lom bozat. (14)
Ama/ónia • A z A m azonas-vidéki esőerdő m ásik n e v e .(15)a n y a ^ o r ^ a lo i i i • A z anyagok állandó köiforgása a táplálékszintek é s az élettelen környezet között.(iLi)a s /.ín in u 'tr ik iis h á /« A csigák sz im m etria (sza- bályossiig) nélkül csav .uodott m eszes vázii. (H6)
y .s/.(a lkö /össcg* K ét é lő lény (csoport) luzii k a p c so la ta . am ely a z egy ik fél szám ára e lő n y ö s , a m ásik szám áia közöm bös. (109) h a rnan io s/a t< > k*A zöld színanyag m ellett barna sz ínanyago t is taita lm azó, főként a tengerekben é lő többse jtű m osziitok. (86)
h a /.íd íim i • A gom bafonalak végén képződő bunkó vagy göm b alakú képződm ény. (IM))
ba/íd íiin i(>s g o m b ák * T ö b b se jtű , változatos tér- m ő testű gom bák, spóráik bazíd ium okban fejlődnek. (iJO)
hchurcoll állatok * Olyan álla tok , am elyeke t az em ber ju tta t egy adott területre , ahol iizelo tt nem fordultaik elő . (92)
bínilN )/ás * Alacsonyabb lendű állatokra (szi v;»csok, c sa lán o zó k ) je lle m z ő szaporodási fo rm a , m ely során a testfal k itürem kedik . belőle k ife jlőd ik «iz utód. am ely rajta m aradhat az anyaálla t testén, vagy le is válhat róla. (14.^)
c á p á k *R észarány ta lan faroküszó jú , k o p o lty ú fedő nélkü li porcos halak. (81}
csalánfoiial • A csalánsejt belsejében lév ő fonalszerű képződm ény. Ez e jt sebet és ju tta t m érget az á ldoza t testébe. (78)
ix a lá n o /ó k - Zöm m el tengeri gerínctelen állatok. N evüket csalánsejtes tapogató ik ró l kaptáik. (78)
csalá iisc jt • A csalánozók je llem ző sejtje. Szerepe van a zsákm ány m egszerzésében és a védekezé.s- b e n .(78)c sa lá n tü sk c * A csa lánsejt felü letén lévő tüske- szeiTÜ nyúlvány. (78)cso n to s h a la k * A halak képviselői, m elyek belső váza te ljes m értékben e lcson tosodo tt. (152) c s i ic s r a ^ a d o /ó k • A do tt é le tközösségben a fo gyasztók u to lsó tag ja , am elyeknek (é lő sködő iken kívül) n incs ten n é sz e te s fogyasztó juk . ( I l i ) d c llo ld ( levé la lak ) • M értani form a. O lyan négyszög, iunelynek két-két szomszédos old<tla egyenlő és állói m erőlegesek egym ásra . (58) d in a m ik u s q ^ e n s i i ly • A változ<ísok ellenére az egyensúly b izonyos határokon belül fennm arad. ai4)d ö ^cv ő k * E lhullott állatokkal táp lálkozó állatok.(40)d ü r^ é s* A hím fajdok tava.szi pm zási idősz<tkban hallatott je llegze tes hang ja . (61)
egyed * Ö nállóan létező élő lény , egy a faj tagjai közül. (20)cgyen lílő i é g h a jla t • A z E gyen lítő m entén k ialakult éghajlat. Egyetlen évszaka a nyiii'. Egyenletesen m agas hőm éiséklet. sok csapiidék jellem zi. (14) eg j’ü ttc ics* A z élőlények között kialakuló kölcsönösen előnyös kapcsolat. (107) é le tfe lté tel * A z élet fenntartásiihoz nélkülözhetetlen környezeti tényezők. M inden élőlény alapvető életfeltétele a víz. a táphílék és a m egfelelő hőm érséklet. (4 hek'ílclep * A htuúsztok spóiViból fejlődő, apió. lapos, ivarszerveket fejlesztő szerve . ( IJ5) e lsőd leges l'ogy a s / tó k * N övényevő állatok. (111) élvezeti növény • O lyan anyagokat tartalinazó növény. iunelynek fogyasztása jó leső éizést okoz. (M) e m h e r s /a b á s ú m a jm o k * N a g y term etű . f<uok nélküli. 32 fogú. v iszony lag nagy agy téifogatú m ajm ok. (21)e n e rg ia á rd m lá s * A z anyagforgalom m al együtt lejátszódó egyirányú folyam at. A növények m egkötik a N ap energ iájá t é s szerves anyagaikban tiíioljiik. A z e n e ig ia táplálék fonnájában v<índorol a táplálkoz«Ísi láncban. (U 4)
172 KISLKXIKON
c r jc s z lo b a k lé r iu m o k •O ly an bak té iiu inok . m elyek oxigénm entes környezetben a cuko ila ila lm ú anyagok bontása során kü lönböző anyagokat (pl. a lkoho lt) term elnek. (I27f c rsz c n y c s em lősök • O lyan em lősök, m elyeknek nincs inchlepényíik, ezéil fejletlen utódokat hoznak v ilágra. A kicsinyek a nőstény állatok hiisán lévő bő rredőben (erszényben) fe jlődnek több h ó n apon keresz tü l. (M))eves r i ln n is * Évszakonként inegism étlődő változások, m elyet iiz é le tte len környezeti tényezők (főként hőméiNéklet és a fény) változásiii okoznak.(106)
íaíyi.vúiniiiK> • Az emlősök bőrében lévő faggyúi te rm eld m irigy, m ely a bőr é s a sző r zsíroziisál, p uh itásá t biztosítja . (160) fán la k ó n ö v én y ek * A fák töi-zsén vagy ko ronájáb an te lepednek m eg. T ápanyagaikat a z ö sszegyű lt ko rhadékbó l. m íg a v izet a lehulló csapadékból vagy a levegő párataitalm ából nyerik . (15) f a rk i iÍK//>leme/« A vízi é le thez a lkalm azkodva a bá lnák fiuka vízszintes he lyze tű úszö lem ezzé a laku lt. (HA)fa rk o s k é té ltű e k • M egnyúlt testű , közel egy fo rm a végtagú. kifejlett korban is fiuokkal rendelkező k é té ltű állatok.
fa ro k lx ij t • Egyes em lősöknél a farok végén lévő hosszabb , csom óba rendeződött szőreet (például o ro sz lán ). (27}felső lc»n ihkoronas/Jn t (e ső e rd ő )* A z 5 0 -6 0 m m agas ó riásfák nem összefüggő lom bozitta. (14} fo ^ ó fa ro k • K apaszkodásra , függeszkedésre a lk a lm as hosszú, izm os farok. (IH} fo}*«>vé}itaí* • O lyan kéz és láb. ainelyen a hüvelykujj a több i ujjal szem behelyezhető . ilH) fo g j a s / l ó sz e rv e z e te k * T öbbnyire á lla tok , am elyek m ás é lő lényeket (növényeket vagy á lla to kat) fogyasztan«»k. ( U hfre<)iig.áz • Színtelen , szagtalan gáz, m elyet a hű- tőgépgyártásbiin, illetve szórópalackok hajtógáza- ként használtak . E lsődlegesen a freongáz a felelős az ózonpajzs pusztu lásáéit. (H7) f u tó lá b • H osszú, erős csüdű m adárláb . k é t vagy három ujjal (pl. strucc). (24í fiL szem övényck • Belőlük ételek é s italok ízesítésére a lka lm as fűszereket á llítanak e lő . (.<7) füves s z a v a n n a • Füves növénytakaró fákkal, fa- csopo itokkal. A sz<tvannaéghajlat kevésbé csapad ékos v idékein aUtkult ki. ahol a s z í ü í i z évszak h osszabb a nedvesnél. (2.^)
^ I l e i m oston is se jtek * A szivacsok jellem ző sejtje i. A z űrbelet, illetve a csato rnarendszer kam rácskáit bélelik . Feladattuk egyrészt a víz<íramlás fenn ta itása . m ásrészt a táp lá lék felvétele. (87} g e jz í r *Időszakos<m m ű k ö d ő , m ag asra fe ltö rő ineleg vizű forrás. (92}g erin cv e lő * A z ideg rendszer gerinccsatornában húzódó központi szerve. (152) g>'íkok ‘ M egnyúlt testű, többnyire négylábú hüllők. (154)h a g y o m á n y o s energiahord(>z<>k • A szén. a k ő olaj. a foldgilz. K itennelésU k é s felhasználásuk jelen tősen károsítja a környezetet. K észleteik végesek. (H?)h á j * A bőr a ljában lerakódó zsírszövet. h a liv a d é k • A z ikrából k ikelt fiatal hal. (801
h a rm a d la g o s fo g y a sz tó k * Á lla te v ő á lla tokkal táp lálkozó fogyasztók . ( H l } hasláhúak * A csigiik osztályi'imik másik neve. (146) hé j * A kagylók két félből á lló szim m etrikus m eszes v á z a . (!47)illó o la jo k • A kü lönböző növény i részekben e lő forduló, gyoisan pi'uolgó (elillanó), kellem es illatú, o la jszerű anyagok. (29} jé g k o rsz a k * Földünk töilénetének azon időszaka, am ikor az észitki fo ld ié sz nagy részét jégt«ikaró borította. (9.i)k a k a ó v a j * A kakaó m agjából kisajtolt nagy zsír- tiulalm ú anyag. <unit a gyógyszeripiubiin és a cukrászatban használnak. (.^6) k a m é le o n o k * A tró p u so k o n é lő . g y ík szab ású hüllők. Szervezetük a fán l<»kó é le th ez a lkalm azkodott. (154)k á v é h a h * A kávé csonthéjas tennésének bab alakú m a ^ a . (36}k e n y é m ö v é n y * O lyan növény, am elynek vala- m ilyen részéből lisztet készítenek , é s abból ke nyeret sütnek.k e llő s n e v e z é k ta n * A z é lőlények két névvel j e lölt tudom ányos (latin) neve . (124} k ígyók * Lábatlan , hosszú tes tű hüllők. (Í54} k isu g á rz ás * A napsugiu Zcís hatásáni a (olm elege- dő fö ldfelszín által k ibocsáto tt hősugárzits. ((^} k iv eze tő ny ílá s * A szivacsok űrbelének kij<írata. (87)k lo ák a * A széklet, a vizelet és az ivai'sejtek közös ki vezetője. Je llem ző a halak egy részére, a kétél- tűekre . a mad<uakra. a hü llők re é s egyes e m lő sökre. (M))
KISLKXIKON 173
kotTciii • vSeikentő hatású anyag. Üyen hatóanyag van például a kávé m agjában vagy a tea leve lé ben. (S6)
k o ra llo k • Többnyire telepes testű, helyhez kötötten é lő csalánozók. Csak polipalakjuk van. Testüket rendszerin t váz szilárdítja. (H9)
k o ra l ls /J r t • Korallviíziikbói fe lépü lő m eredeken felnyú ló , m agányos szik la. (1^)
k o ra l l /á lo i iy * K oia llvázakból fe lép ü lő zátony.( mk o k o ra llo k * Változíitos alakú, színű, telep^ilkotó. iné.szvúzíis korallok. M eleg, tiszta v izű tengerek ben é lnek , ahol a sótaiTalom nem csö k k en .3.5% alá.
k ö rn y ez e t • A z élőlényekre ténylege.sen ható környezeti tényezők összessége. (lOh
k ö rn y eze ti tényezők • A z élőlények létét befolyáso ló é lő (biiktérium ok. gom bák , növények , á lla tok . e m b e r) é s a z é le tte len (fény. v íz, levegő , hőm érsék le t, talaj) hatá.sok összessége. f.Wj
k<»röm «A z ujjvég felső részén e lhe lyezkedő lapos sziíiiilem ez. Ü60)közx'p.ső lo m b k o ro n a sz in t (esikTclo) • A kb . 20- 30 m éterre növő fák összefüggő lom bozata . (14>
k rok< »d ilok•T rópusi, szubtrópusi fo lyók , tavak ragadozó, nagy testű, gyíkszetxi hüllői. K oponyáju k széles, lapos, farkuk o ldalró l lapíto tt, e v e ző szerű. (154)kúsz<k*serje* Kapa.szkodó szerveivel (pl. kacsokkal) va lam ilyen tám asztékra felfu tó cserje . ( Í7)
k ü lö n á lló ízinok* Olyan izom . Izom csopoil. mely nem nő tt ö ssze a b ő n é l. (!4Hf
Ichejjés (sz itá lás)* A madcU'.ik olyan repülési form ája, am iko r egy m eghatározott pont fö lö tt egy he lyben m aradnak. H?)
Ieb»nt«> szervc/A 'tek • E lhalt növények é s állatok szerves anyagait a lak ítják át a növények líltal ism ét fel N'ehető szen 'etlen anyagokká. Jelen tős szerepük van a term észet anyagainak kö ifo rgalm á- ban. Ilyenek például egyes gombitk. baktérium ok, férgek é s ízeltlábúak. { I l i )légxsákds tü d ő • A m adarak tüdeje, m elyből a hiisi o ldalon 5 p<lr légziicskó ered. ez behatol a b ő r alá. a c so n to k ü rege ibe , ezá lta l k ö n nyűvé te sz i az állat teste t, é s növeli a felvehető levegő m enny iségét. (I56i
liá n o k • A talajban gyökerező, fákra kapaszkodó, de n e m é lő sk ö d ő fás szárú növények . T ip ik u s képv ise lő i a trópusi esőerdőkben élnek .
lik a c s* A .szivac.sok testfe lü le tének ap ró ny ílásai, m elyen keresztül v íz é s vele együ tt táplálék ju t iiz é lő lény testébe. (H6)
lo m h h iilla tó e rd ő ( lo n ih c rd ő )« A méiNékelt ég hajlati övezetben, a c.sapadekosabb (500 m m felett) te rü le tek re je lle m z ő tö b b sz in tű erdő , am elyet többnyire kevés lom bhulla tó fafaj alkot. (47)
niac'c'hia (m a k k ía ) • A kem ény lom bú erdők kiirtása után létrejö tt I -3 m éte r m agas, sűrű. ö rö k zöld bozótos. (45)m a c sk a le lé k • Izm os test-alkatú, göm bölyű fejű, behúzható k<u'mú ragadozó em lősök . i l9)
m a jm o k • A z em lősök egy ik csoportja. Je llem zőjü k az ö tu jjú végtag, a kö röm , a szem beford ítható hüvelykujj é s az e lő renéző szem . (20)
m an cs • N ém ely em lős em s, izm os lábfeje, fejlett kannokban végződő u jjakkal. (IH)
n ia n g ro v e e rd ő * A trópusi tengerp iu tok hu llám veréstől védett luleién honos mocs<iierdő. A fiikat és a c.seijéket á llványszerűen szerteágazó gyökerek rögzítik az iszapban.m áso d lag o s fí>í»yasztók • N övényevőkkel táplálkozó m indenevő vagy ragadozó állatok. ( I l i )
m ax in u in i • A környezeti tényezők legmaga.sabb é lléke. am it az é lő lény m ég elv isel. (104)
n ie d ú z a a la k • A cs<ilánozók félgöm b alakú lebegő vagy úszó életalakja. (144)
m ed ú z á k • Tengerben é lő , úszó-lebegő csalánozó állatok. H arang vagy k o io n g alakúak . Testük á ttetsző, m ert sok v izet tail<ilmaz. (7H)
n ieg ú ju ló e n e r ^ a h o r d o /ó k • O lyan energ iaforrások , am e ly ek a te rm é sz e tb e n fo ly am ato san rendelkezésre állnak , vagy ú jra tennelődnek . Pl. a nap-, a szél- é s a v ízenerg ia . (117) m éh lep én y • A z em lősök m chébcn elhelyezkedő lapos szerv. A m éhlepény tartja fenn a kajK sola- tot az utód é s az anya s z e n e z e te között. így ju t táp lálékhoz és ox igénhez a m agzat. (.^0) n ié ly te n g e r* A nyílt ten g er 200 m -es m élysége a la tt h ú z ó d ó te n g e rré sz . H e ly e n k é n t e lé rh e ti a 10-11000 m -es m élységet is. (77)
m esterséges ék*tközí»sség - Olyan rendszer, m elynek anyagfo igalinát iiz em b e r s 2 iíbályozz<í. M es- tei'séges életközösség pl. a szántófö ld , a legelő, a telep íte tt e rdő . (114)
m este rsé g es r e n d s z e r* A z é lő lényeket egy-egy kiragadott kü lső vagy b e lső tulajdonsiig a lap ján rendszerezi. Figyelm en k ívü l hagyja azok rokonsági kapcsolatait é s k iah iku lásuk rendjét. (124)
174 KISLKXIKON
m íiiiiiiiiiii*A környezeti tényezők legiüiícsonyabb érteke, am it az élő lény m ég képes e lv ise ln i. (K)4) n a p i r i tm u s • A z éle tközösségben naponlii meg* ism étlődő változiisok, m elyeket az é le tte len környezeti tényezők (főként a hőm érséklet és ii fény) változásai okozniik. (106) n á s / .lá n c * A z álla tv ilágban a p áro sodási bevezető cselekvésso rozat. {61} nyfli v izek • A parttól távol eső, a felszíntől 200 m m élység ig terjedő v ízié teg . (77) nyu g a ln ii á llapo t • Egyes növényeknél előforduló é le tszakasz, am elyre az é le ttevékenységek csök kenése. és a növekedés szünetelése je llem ző . (47)
o á /is • Sivatagi fonús. vagy kút körül e lhelyezked ő tem iék en y te iü le t. (Jf<)o p tín i i im • A z e g y es kö rnyezeti tén y ező k lég* kedvezőbb értéke. (104)ó r iá s fá k * A z esőerdők ritkán álló , 5 0 -6 0 m éter m agasságo t is e lérő fái. (14} o r s / ,á g « A legnagyobb rendszertan i k a teg ó ria , m elynek törzsei alapvető tu lajdonságaikban m egegy ezn ek (pl. növények). (124) o sz tá ly • R endszertani kategória , m elynek fajai több tu la jd o n ság b an m egegyeznek , eg y m ássa l közeli rokonságban vannak (pl. m adarak). (125)
ó z o iirc fc g * B olygónkat 15-35 km m agasságban a N ap k á ro s U V (u ltra ibo lya) sugái2 <lsától védő légköri réteg. Vastagsiíga a környezetszennyezés h a tására csökken. (A z ózon a légkör fe lső rétegeiben oxigénből keletkezik a napsugárzás hatá* Siira.) (117)
ö n s z a b á ly o z ó r e n d s z e r ‘ O ly an é le tk ö zö ssé g , am elyben a változásokat a rendszer m aga eg y en líti ki, és ezzel fenn tartja a v iszonylagos egyen* sú ly t a táp lálkozási szin tek között. (114)
ö rök ítc> anyag«A sejtm ag anyaga, m ely « z é lő lények tulajdonságainiik továbbvite lé t b iztosítja .ii27}őserdíT • Em beri beavatkozilstó! m entesen fejlődő erdő. (40)
p á f r á n y o k • V áltozatos alakú, életm ódú, nedves, párás kö rnyeze te t igénylő harasztok . (IA4)
p a lá n k g y ö k e re k • A z óriásfák tövén k inövő lem ezes képződm ények. V édik a sekélyen gyöke* rező fák a t a kidőléstő l. (14)
pálm alörA S • A pálimik osz lopszeiv . el n em ágazó fiLs szá la . (.^5)pamac*s • A z álla tok testén (p l. fiilén) k ialakuló , ec se th ez hasonló szőrcsom ó. (60)
p a m p a • A fiives puszta neve Dél-Amerikábiin. (54)
p á rn a n ö v é n y * A m ag ash eg y ek b en e lő fo rd u ló a lacsony növésű , dúsan e lág azó sziíiií. m élyre hatoló gyökérzetű cse ije . (75)
partköz^ 'li v izek • Sekély tengerek a kontinensek közelében . 200 m -es m élység ig húzódnak. (77) p o l ip a la k * A csa lá n o zó k h c ly tü lő tö m lő sze rű é letalakja. Sz<\jnyílásuk é s tapogatóik a test felső o ldalán helyezkednek el. (!44)
p<jre • A gerincesek vázának anyaga. A csontnál kevésbé sziliírd. ugyanakko r rugalm itsabb. (H!)
p o rco s h a la k • A halak ősibb , fejletlenebb képviselő i. belső vázuk porcbó l áll. (152)
pozsjíás s z á r * ViLstag. húsos, v ízrak tározásra a lkalm as sziír. Je llem ző például a kaktuszokra. (,Q)
p rém e s á lla l • É rtékes, nem es szőnnével rendelkező állat. (62)
p ré ri * A füves puszta neve Eszi»k-Amerikában.í.^4)
ra d io a k lív h u lla d é k * A z atom erőm űvek m űködése során keletkezik, am ely káros sugarakat b o csát a környezetbe. (82)
rek esz izo m * A z em lősök testében a m ellüreget a hasüregtől e lvá lasz tó széles, lapos izom . (160)
rem lsz c rla n * A biológia lész tudom ányít m ely az é lő lényeket m eghatáiozo tt elvek alapján Csoportosítja . (!24)
r é s z a r á n y la la n f a ro k ú s z ó * O ly a n farokúszó , m elynek felső része jóval nagyobb az alsónál. (8!)
s a rk i íeny * Főként a sarkvidékeken, a légkör fe lső rétegeiben észle lhető fény je lenség . (71)
s a r ló a la k ú levél • K eskeny, félköríves fom iájú levélalak . (29)
s a ro k p á n t * A kagylók jo b b é s bal o ldali héját összefogó rugalm as lem ez, m elybe m ész is rakódik. (!47)sav as eső * Savas kém hatású csapadék, am ely fő ként a légköitie ju tó kén- c s n itm gén-oxidok v ízgőzzel tö rténő kölcsönhatásiikor keletkezik . Ha- tásá ia a növények é s a felszín i vizek kiiiosodniik. a talaj tönkrem egy, az építm ények eliruillanak. (5H)
s e jtk o ló n ia * A z o sz tó d á s u tán eg y ü tt m arad ó sejtek együtte.se. (L^.i)s iv a ta g i é g h a j la t* A R á k té rítő é s a B ak té rítő inentén k ialaku lt égha jla t. A z évi középhőm ér- séklet m agas. A csapadék m ennyisége nem h aladja m eg az év i 250 mm*t. s ó k o n e e n trá c ió * A z oldcitban a sók tömény.sé- gének je lző je . (100)
KISLKXIKON 175
s z á l l í tó e d é n y e k • A növényi szerv ek b en ta lá lható, a vizet é s a benne oldott i'isványi anyagokat, illetve a kész táp lálékot sz<íilító eleinek. (J.U) s z a ru p a j/ .s * T ö b b apró szaiup ikkely ö ss2x o lv a- dásábó l k ialakuló e io s küUakaró. Ilyen k ép ző d m ény van a hüllők egyes testt<yain. pl. a gy íkok fején é s hasán. (211
s /a r i ip á n c é l • A bőrben lévő cson tlem ezek és a szarupiijzsok együtteséből létiejövő kültakiu-ó. (21 f
s z a v a i in a é g h a jla t • A trópusi övezet e g y ik é g hajla ta . A z évi középhőm érséklet m agas. A c sa padék m ennyisége kevesebb , m in t az egyen lítő i éghajlaton . E loszhlsa egyenlőtlen . Egy nedves és egy sziiraz évsziik a laku lt ki. (20) sze lv én y eze lt les! • A z állat teste hosszirányban megisnr>étlődő testszakaszokra, szelvényekre tagolódik (p l. győrűsférgek). (M4) s / i la • A biUniik sziijpadlásból lenyúló sok-sok rojtos szélű szarulem eze, m elyek a táplálék k iszűrésére a lkalm asak . (84)s /Jv a c s la l k a m ra • A viustag falú szivacsok göm - bölyded ürege. Bennük találjuk a galléros osto ros se jteket. A kam nikat a likacsokkal és az ű rbéllel elágazcS csa tom arendszer köti össze. (86) s /iv a i 's o k • T öbbségük tengeri állat. A z aljiz;ithoz rögzü lve élnek . Testüket szivacsállatkák sokasa* ga ép íti fel. Á llattelepet alkotnak. Liígy testüket m ész-, kova- és szarufonalak szilárdítják. Szerves tö rm elékekkel, parányi é lő lényekkel táp lá lk o znak. (8ófs z ty e p p • A füves puszta neve E urázsiában . (!>4)
s / í ik lilré sű c k * A z o k <iz élőlények, m elyek a környezeti tényezők k ism értékű változiísait tudjiík e lv ise ln i. (104)
tá g l í í r c s ű e k • A zok az élő lények , m elyek a körn y eze ti tén y ező k n ag y m érték ű in g ad o zásá t is e lv ise lik . (104)
ta j^ a • A tajga éghajlaton előforduló nagy kiteije- d ésű tű leve lű erdőség . Je llem ző növényei a fenyők m elle tt a nyíifiik. (f<7) ta j^ a é g h a jla t • A m éi^ékelt övezetben az cszaki- sa rkkö ilő l d é lié helyezkedik el. A nyár rö v id és v iszonylag m eleg. A tél hosszú és hideg. N agy az évi hő ingás, kevés a csapadék . (.^7)
t á p lá lk o /á s i h á ló /a t* E g y vagy több p on ton ö sszekapcso lódó táp lálkozási láncok bonyo lu lt rendszere . ( I I I )tá p lá lk o /á s i p ira m is • A tennelőktől a csúcsragadozókig egym ásra épülő táplálékszintek, am elyek
tükrözik itz életközösségben az egyes táplálkoz«isi sz in tek eg y ed szám án ak . ö ssz tö m eg én ek é s az élő lények testnagyságainiik változ<ísaÍl. (112) tap < ^ a tó k • A csalánozó állatok szájnyílása kőiül e lhelyezkedő sze ivek , m elyeken nagy sziunban csoportosulnak a csalánsejtek . A tapogatás. a táp- lá lé k sz e a é s és a védekezés e.szközei. (89)
tá p lá lk o /á s i s /in te k * A z életközösségen belül az iizonos típusú táplálékot fogyasztó élőlénycsoport. Ezek a tennelők . a fogya.sztók és a lebontók. ( I N) tek n ő sö k 'Z ö m ö k testű, bőrcsontokból é s szaru lem ezekből felépülő has- é s há tpajzs által védett hüllők. (I.‘i4)
te rm e lő s /e r v e /e le k • E lsőso rban (zö ld) növények, am elyek a napfény energ iájának seg ítségével a környezet egyszená szervetlen anyagaiból (v ízből, szén-d ioxidból, ásvány i sóbó l) képesek előállítani a testüket fe lép ítő szerves anyagokat (cukrokat, fehérjéket, z s írsze rű anyagokat). ( I I I )
te rm é s /e te s re n d s z e r • A z élőlényeket testfelépítésük, éle tm űködéseik hason lósága , rokonságuk és fejlődéstörténetük a lap ján csoportosító rendszer. (124)
l e r m é s /e te s é le t k ö z ö s s e l • E m beri b eavatko - Ziistól m entes, önszabiílyozó rendszer. Ilyen pl. az e.sőerdő. (114)tí/lá l)ii r á k o k • A legfejlettebb rákok. Többségük tengerekben él. Je llem zőjük a 2 pm csáp, 2 testtáj és 5 pár (tíz darab) já ró láb . ( 149)
to já s ra k ó em lő sö k • A z em lő sö k legegyszem bb csoportja . K icsinyeiket iinyatejükkel táp lálják . Jellem zőjük a csőiszei ű állkapocs, a lágy héjú to- jils és a k loáka. Ilyen pl. a kacsacső iű em lős. (JO)
tö rp e e .se rje * 5 0 cm -né! a lacsonyabb , gazdagon elágazó, fás szárú növény. (6J)
löri)ec*serjés • A hegyv idéken a tű levelű erdők fele tti növényzeti öv. A lacso n y növ ésű tö ip e - fenyők é s tö rpecseijék a lko tják . (74) tö r/.s* R endszertani kategória . O.sztályai néhány tulajdonságbitn m egegyeznek , egym ással távoli rokonságban állnak.
tró p u s i e ső e rd ő * A z egyen lítő i éghajlatú te rü letekre je llem ző ö rökzö ld , sokszin tű , fafajokban gazdag erdő. A fiíkon liánok és fán lakó növények sokasága é l. (14)tró p u s i lo n ih ln illa ló e rd ő • A z esőerdők és a szavannák határán e lő fo rd u ló laza lom bkoronájú , fényben gazdag, összefüggő erdő, dús aljnövényzettel. (20)
176 KISLKXIKON
(nSpu-si sivatagok* A téiítők mentén elhelyezkedő, igen szí'uaz éghajlatú terü leteken k ia laku ló gyér növényzetú vagy növényzet nélküli tciiiletek. ( M)
tiiliic p c sc d és • A lakosság lé lekszám ának olyan in é ilék ű em elkedése, am i az é le tszínvonal rová- Síira m egy. {70}tiíltcm ic lc s* Többel tennelnek valam ely áiitcikk- ből. m in t am ennyire igény van. ( H6)
t u n d r a • A siukkörök vidékére je llem ző fajokban szegény, de egyedszám ban gazdag , ö sszefüggő növény tak iuó . Je llegzetes élő lényei a lö ipecser- jék . va lam in t a m ohák é s a zuzm ók. i68) t u n d r a é g h a jla t* A hideg övezet éghajlata . Két évsziik váltja egymást; a hosszú, hideg tél é s a rövid, hűvös nyiii'. {6H>
t í í ré s la r lo in á n y * A környezeti tényezők értéke m in im um és a m axim um között. (I()4) tű rő k é p e s sé g * A z élő lényeknek az a tu la jd o n sága. hogy a környezeti tényezők változilsait m ilyen m értékben viselik el. (104)
U V sugár/ás*A N ap sugárz<ísának egy része. B ak térium ölő , rákkeltő hatású . B őrpirt é s kötő- há ilya-gyu lladást is okozhat. (H7) ü l te tv c n y • T ervszerűen b eü lte te tt te rü le t, ahol többny ire egyfajta haszonnövényt term esztenek .
ű rh é i • A .szivacsok é s csalánozók testének lésze. A csalánozók űrbelének feladata az em észtés. (78)
ü v e g liá /l ia tá s • A z a je len ség , m ely során a légk ö r - a z ü v eg h ázh o z h aso n ló an - v issza ta rtja a fö ldfelszín által k isugiirzo tt hő je len tő s részét, így bo lygónk hőm én<ékletc em elkedik . {117} vadga /dá ik< > dás«A vad<lllomány gondozásával és szabályoziísával. to v áb b á a vadállom ány és é lőhelyének védelm ével összefúggő tervszerű tevékenység. (49)
v c re j té k m lr ig j '* A z em lő sö k bőrében lévő. vere jték e t te rm e lő m irigy . S ze rep e van a káro s anyagok kiválasztásában é s az állati test hőszabá- lyoziisában. il6()iv e rse n g é s* A z é lő lények közö tt k ialaku ló k ö lcsönösen hátrányos kapcso la t. E gym ást gáto lják a táplálékszerzésben, növekedésben , sziiporodás- b a n .( IS)vcszé lyez lc lc tt fa jo k * A zok iiz é lő lények tartoznak közéjük, am elyeknek egyedszíim a veszedelm esen m egcsappan t a Fö ldön és a k ipusztu lás veszélye fenyegeti. (22)vis/ony lagos e g je n sú iy * A z életközösség je llem zője. ha hosszú időn át jelen tősen nem változik az életközösség összetéte le é s a táplálkoz«ísi szintek közötti anyagforgalom . ( f 06) z u /n ió k * A z egész Fö ldön elterjed t, igénytelen, e llenálló élő lények . T elepes felép ítésű testükben gom bafonalak é s m oszatok élnek együtt. (6Hi z .s írp ú p * Á lta láb an az á lla to k háti részén e lhelyezkedő tápanyagokat (ZNÍrt) raktározó rész.
Kiadó: Moziiík Kiadó, 6723 .Szeged, Debreceni u. 3/B. ♦ Telefon: (62) 470-101, (62) 554-664 Drótposta: [email protected] • Honlap: www.mozaik.info.hu • Felelős kiadó: Tőrök Zoltán Készült a Dürer Nyomda Kft.-ben, Gyulán • Felelős vezető: Kovács János Terjedelem: 16.06 (A/5) ív • Tömeg: 346 g • 2012. március • Raktári sz«ím: MvS-26!OT