Biofüzetek 18.pdf

7/28/2019 Biofüzetek 18.pdf

http://slidepdf.com/reader/full/biofuezetek-18pdf 1/19

Biofüzetek



A 18. biofüzetről

A házikcÍ tekben, a kisgazdaságokban é sa

nugr iircmekhelt a kön1 ezetszcnnyeré scgyik Ieggyakoribb tlka a ké miainövé nyvé -dclcm. A nagy vcsztesé geket okozó beteg-

sé gek cl|cni vé dekezósben azonban eddigkcvé s ,'ka'rnyczet- é sembcrkí mé lő'' eljárásszii|etett. Ilycn lehetí í sé g z ellenálló (re-

zisztcns) Í ajták clteí jeszté se''Í ermeszté -sükkor ré szben vagy teljesen elhagyható aké nriai vé dekezé s.A hazai szaporí tásraajánlott ti'bb mint 500 zödsé gfajta közüll49 ellenálló cgy vagy több betegsé ggel

szemben. Ha felismeljük Zödsé gfajtáinkfontosabb bete8sé geit, lehetősé g nyí lik azellenál[ó tí pusok kiválasztásáÍ a é s termesz-té sé re.Nagy lé pé stjelentez a biológiai ker-té szkedós ú tjáIr. Ehhcz nyú jt segí tsé getú jfüZetiink.

Tartalom

4 Egy€sú ly a fermé szetben

7 Betegsé gek, iárványok

8 Hogyan Yé dckezn€ a növónyek?

9 Betegsógr€ hajlamosí tó Úé nyezők

12 s€í tsé g a nóvóny€nek

13 Az euenállóság fokozáM nemesíté ssel

15 vé d€ezé s elenálló fajtákka|

J6 Paprika

l7 Bab19 Borsó21 Paradicsom24 HagymaÍ é lé k26 Kabakosok29 cyöké rzödsé gek3l Levé lzödsé gek3l Káposztafé lé k



..A b.!uyó 42 lapi fejlődé sel gÜbóYá vá1ik, s a Dille ideálfu é lé l .t]cr gvönyölódik' Dc gyön}órkódik a ciÍ 'c is, amiko. po.dróulin kutat, a lrarlály is' amiko. a iá ú regóbc bch.lol' De 9/ö_ntórrel vég7i m!í }áiát a mÚzeló mór, amikor m*12kó

'roaa

nróhkasba cle]nú ! de gyónyi'rbcn al a kis ibolya e9 gyön}órbcnfejlódik a lrnte7.róvcs cód.lsia s hd mi emberi kópelódósel aÍ ózún á pillangó! eÍ yelegni láljuk, a cé r1'usfá' a tii]emii]é t é ne_

kclni hal]juL eul d !ilí !: rcndszcr{t csdáliuk. ' '''

Áz ember által lé tÍ ehozott endsz€ek, az agloökosiszté mák (pl. egykeft vagy egy gazdaság) sokka] é rzé kenyebbek, mint a temté szetes rend-szerck. A mcste$é ges rendszerekben elköveiett hibák láncreakció-szeIűen hatnak a t€meszetes rends7.erekre, tágabb é rtelemben a bio-szfé raé letéÍes.

A mezőgazdxság a termé szetben korábban kjalaku]t agroökosziszí ó-mák egyes elemeit fejleszli tovább. Kü]önböző t€hnológiákkal igyek-szülk növelni termelé kenysógót. A technológiák egyesele:nei a nagyobbegysé gek számára ideg€ek' klí rosak lehe1nek.

Nagy gondot jelent a betegsé geké sa kártevők elleni vé dekezé s.A ',látvánYos" hatású vegyszefes vé dekezé sa könyezet s7ennyezé sé nkí vtil duNa beavatkozzí sl je]ent. Egyes kórokozó fajok vagy a teTmó-

szetespaí aziták

e]pusztilásais sú lyos következrn é nyekkel

iáthar.A ke-

vé sbé szetrnyező ké szí lrlé iyek' kiilönbajző rovarriaszlók bevezeÍ é se'a biológiai vé dekezós fejleszté se v4!y tz integrált vé dekezé si rendszerekalkalnrazása átmeneti sikerekkel ke{^seglet. JáÍ ható ú türk l1ú szik abetegsé g-ellenálló í 'ájták í rlkalmazása. Te lószeles kö iijnré nyek közöt a kelteszeti növé nyekeÍ károsí ló szeÍ vezctek nagy lé sze,,hBr]no'nikus'' egysé gben é l:a szabáIyozó rcndszcTek mí iködé se leheliivé 1eszia fennmaradásukal es a.ányuk viszonylagos állandóságál.

A változatos Í áiban ll kártevők é sa kólokozó( egyeDsú lyi helyzet-ben vannak, osak rragyobb v:iltozástlk (pI. ember'i beavaikozars) verct_nek egy'egy faj uglásszeÍ ű szaporodásához. A tcrmé szetes táiban spon-tán kialakuló vállozatosság rnestcÍ sé gcsen s lé trehozha1ó. A lelmósze-tes növé nytlkaÍ ó jelenlé tc (é s megl'elelő nránya )

je1en tős segitsé get nyú jta meste$é ges növé nykultú rák egyensú lyának negteremté sé hcz.

A mestersé ges beava1kozások közvetler1 hatása jól ki;vethető' azon'ban a gyoÍ saü í ejlődő é sváltoztntott technológják hatását' láncreak-

ciójt Í itkán tudjuk felmé Í ni.Na8y dilemmát je]ent' hogy visszaállí tható-e a termé szeteshez közEliállapot. A mestersé ges Í endszerek felszánroláslí ra váló töekvé sek utó_pisztikusak. A cól inkább aZ lchet' hogy.r mcsteÍsé gesrenr]szerek é satelmeszetes kö nyezet halmónjáját kelI k;alakí tani.

A mezőgazdasági t€meles kialakulása előtt ilz ember csak egy lánc-szem volt, kité vea lermé szetes szabályozóknak. Ma nrár befolyásoló é sszabályozó szerepe eTősen megnövekedett'

Icn!l,vár!^r\,l^a

nv&ldl )

Egyensú ly a termé szetbensokat bcszé lilnk a telmé szet egyensú lyáról' é s ú gy lűnik' s7emlé jetünk-ben eg}.rc efősebb aZ az elké pze]é s' rogy a leÍ mósz€ ké pes visszaállit.Lni aZ elron1ott cgyensú ly1.Hiába beszé Iük azonban rendszerekről,é shiába lejlí í dik urpjxinkb2n a l€dszerelmé let, a rends7dszemlé letűkutatás é s tevé kenység'ha gyakoÍ lal mechanjkusan é Í teln]ezierckettz elveket. Ké nyelnresebb bjzni a lermé sz€

''biilcsességé ben'''mint

megtanUlni é s1lk ]maz j a már'felismeÍ t lövónyeket. A bioiÍ ányza{okeZ átí ogó mjndenre kilerjedi' szemlé lc1kialakí lásáÉ t tö ekszenek'azonban móg adóstk a sok kis mozaik ké ppé ormá]ásávai-

Egy kert egyensú lyí hely7etc sokban hasonlí t a termé szetes Lij é leté_hez. A7 é l€ ós könyezete, az é lő é s é lő köZötj sokré tű kapcsolat foÍ -máival é sé leté velaz ökológjaj tudományok fog1alkoznak. Az óő rend-szeí ek működesé ve], .'Ilázlarlásával'' (ökoszi57té nra, agí oökosziszté ma)fog]alkozó tudományok segí tenek.z emtEÍi beavátkozás oko7ta káro-kat elkerülni, j ll. rnegszüntetnj_

Az ökoszjszlé nu szerves lé sz€t ké pcző növónyek ós állltok öná]lócgysógek, de cgymással kapcsolatban van ak. A kis egysé gek (rcndsze-Íek) bonyolult kijlcsönhatásaj kiilönbóző ökoszjszté mákat ké pe7'nek'es e/ck eF)sége Jlkoljn ll7 egcs,, bios,,rcril'

Az ökosziszlé mák taÍ tósságának sok tellótele köziil taláü lt legfonlo-sabb, hogy a í endszert alko1ó fajok kis é |etközössé gekbe tómöii]nek,é s előnyös köcsönhaiások tánco]atát é pí tikki. Ehhez nagyszámúnöveny- é sállá1faj kcll, meglelelő nagy egyedszámmal.

4



y{/\y

,

'/ \)

''v'

'I.'l/

v

Betegsé gek, járványokAZ é lőlé nye|kapcso1alllinak bollyoluh rends7cré bcn kii]ön cgysógeljclcnt n kű'okozó é s .l g zdí lrövé ny viszr'tya (patosziszlóma). ]]Zl ik.Posolalot a liazdanijvónv rnegbelegedé se vaEiy kliÍ osodása iclzj'A lermé szetbenn1eglé \(j ós a nenresí Iajk á1l31cg}re lajhb fajtába beé pí -lell ellcná]lósiig eselÓn ll kaxoko,'óL vagy 3 kí irlevők em ludnak be-tegsé gct oko7lri.

A neg"rlí v hal.í sú karsolatok nrcl1ett nagvobb figyeJmet ke]J l'c,rdí -ttni ir hasznos, egy!]rás1 segitő kapcsolatok í 'elismeÍé sé re salkal ra'zásttra.

TeÍ mászetes egyensú Iyhan lé vij renclszerttn kevesbó kl)ll s7ámí Ianiegyes kórokozók vagy krirter'ií k hjrlelen fe]]ópé sé Í e.ugrisszerij elsza-porodasáre. A kóÍ okozó cLs7apoÍod,'lsát uf!}'arlis akadályozza a ga7d.l-növé try kis szinla. clszórlsliga, a liasztó vágy gátló nöVé nyek, lernré -srctcs paraziták .ielmlé lc'

^7embel iLl1lll lé tlehozolt kUltÚrákÍajellenl

ző t nagy egye,Jszr1m. Ll kieg}en]í leltsé g. anli zavaltalan lehetőSé geln!ú Út iL kóÍ okolirk va8\ lt'!rtevők s7xpolodásához, sől a glzdanövónyegyöntclűsé lie nrÚg j(|bb.n clősegí lj lr p Í aziláló szerve7-clck jobb alk l-mczkodasát.

A lc.n]é szetcs rendszcr'bcn é \s7ti7lldokvag!'óvezredek llan a ré dc-ke7ésnek különleges .,t.kIi(rij" 31.kUlhalnaL ki' Fejlődósi rilmusokl'lfigyelhc(iink mcgj c8yes ltijvó]lyek Ich('l1alják lotl)bjuk 1 vllgy az egós7föd föóLti rész c1puszlul: kilLllkul1tlk a nyugLllIni jr1ő57Nkok' amikoÍ a

nővé nyek jól \ódett. nchc7en fe'tailhe(ij ké Pletek(magltlk' gunlók.gyokerek slb') 111Jkjában pihcnnek' de vedekezhel]rck lcrnbhulláss.tl.

hajláspuszÍ ul.issnl is a betcqsógek cllcn-A lnodern tcchnológiák c1leriedé són kivü1aZ ú jabbbetegsógek é sjár-ván}'ok nregjelené sé bennlg1'szerepe Jellet a Lü]fóldÍ ő] beholott ú j faj-táknak é skórokozóknak' An]ig nenl .llaku] ki a vé dekczé sví gynenrszaporodn k e] a lcÍmé szelcsparlri(1lk' vagy anrí g rrem lé p fel a növényekbclr az e]]enLillóság. lddig sú lYos jirván}ok pUsztí Lhlrlnak. Á hc']yj. ősj ptrazi1ák sllinrárl is sokszor iclenIhel jó ..lcgelő1" x vé dtelen.ú jnijvónyfaj1a.

Az egysé ges ál11)lDliny h lli(l ntcllcl1 ll lcchnol(igil különbajző elcnrci

A nrcst€sé gcs rendszcrbcn egyre nagy(jbb leriilc1cken. cgyr'e klsebbfajsá]nban (monokultú ráblLn) szerepelnek a 1ermcsztc11 nóvé n\'ek. Lzellerlé resr'ermc.ze,'el.es.'c^\eí .'lll'lul''hl.'ltlef}ren:';y"Áug"n_dotjeleo1 az egyensú ly fenlrlarlása. AZ cgyensú ly tdbomlásál legtóbb'szö az ,'idegen" ftLjok' pl' Í ]yoí nok'kóÍ okozók. ktí rtevők mcgjelené seokozzt. A ''megoldást'' a kónJrj anyagllk nb\'ek\'ő .rlka]nltlz.í s.l je]en-

tetre' Napiainkban a födi rcndszcrct kijzel 3o%_ll ]neslersóLcs Iend_szer. Jlni (öZ\eIlcl)iil J7 elnh( l ir.n}il:is'l í lJll :tll A lelh:ls/l;'lt \Jl:l'mennyi kómiai anyag mé Í ge7ij,é s í gy Újltbb megtcÍ he]é sl ielcnt a bio_sz"erl.zrm.,ra' q'.o\en J n e.ó" J:'''r'.i'c'. \e' y.eg cs. karn1ezeregysé ges s4mlé le1é 1ke]] megteremleni' megszii|Ilctve ir napilinkbanjellernzí í kii]ö állást.

A jövő cé lja olyxn növé nyÍ ajtrí ke]ó|llli1.jt5a, amelyek a legnl.rg.rsabbszinten használják kj a napcnergirit' é sel]cní l]óal a lcgsú l!.osabb beteg-sé gekkel é skártcvőkkel szembcn'



is elősegí thetjk a betegsé gek terjedé sé t.A sok Í ní itÍ áEyl, z önÍ ozőví z.az ú j termesztőb€endezósek elterjedé se (iivegház, fólix) is kedvezőenhatott.

Az é lőler1yek közöt meglé vők:rpcsolatfoÍ mák gazdxgsága szinte kj-merí thetetlen. A sz1rmunkra legí eltűnőbb gazdfl _patogén kapcsolatmelletí , amely az egyik é lőlóny (p]. a teÍmeszieÍ t fajta) betegsé gé Ívagykárosodását okozz.n, sok átmeneten vezct tu ú laz e!!y]nást segí tő, hasz_nos kapcsolatokig. A gazd{növé nyben szaporodó ós azt rnegbetegí tőkórokozó számára egyo]dalú an hasznos a kalr(:soht. Efiellett felismel-hetők olyan együtté lé sek s' abol ez csak az egyik fé l számára e]őnyös,a mási k szelvezetet nem károsí tja. A kapcsolat legncmeseblr formáje,ha ez mindké t partner sZámára elajnyókkel iáÍ .

Hogyan vé dekezneka növé nyek?A kórokozók, a kártevők é s.lgl]zdanövé nye( hosszú együtté lé sealakítolta ki a növé nyek vcdekezé si rendszeleil. zok rulajdonságok h l-mozódlak fel' í rmeiyek csökkentetté k ir kóÍ okozók vagy kártevók károshatásáÍ .

Sajátos Dlódja a feÍ tőzé selk€ülé sé nek, alrljkol a niivé ny (pl. a korailajták) fejlődesj ütetne nem egyezik meg a betegsóget okozó szeí veze-té vel. l]yenkor a növály gyorstbban tú ljut azon a fejlődé si szakaszon,amikoÍ a kórokozó támadnj lud. Ezek a lehetősé gek ilzonban cs6k löbb

té nyező szerencsé s egyiittlé lekor vé dik meg a növé nyt a bet€sé gtőllí gy lartósan nenr alapozhatunk Í á.

Hatásosabbak azok a tulajdonságok, amelyek megakadályozzák akóIokozó vagy kártevő behatolí isát' tehát a í eÍ tőzes é tÍ ejótté t.Leg-ismertebb módja ennek a vé dekezé snek'anlikoÍ a Í jövé ny a felüIeté nné rgező anyagokat válasÍ ki vagy a bőÍ szöVet tartalmaz ilyen anya-gokat. Ez a Í endszer pé ldául tL ljsztbarmtt el1er1 hatásos (sárgzdinnYé n'uborkán)' A bab viaszos hiivelyl'eliileté ben a szÜÍkepeDé sz ejlődé sé t

1l

gátló anyagok ké pződrrek. Né hány slncs héjú hagymafajta is hason-lóan vedekezjk egyes gombák ellen.

A k&okozók á]tálában a sejtekbe vagy a sejtközöti jáÍ atokbajutvaokoznak betegsé get. Az el]cnálló nóvónyek eddig levé ssé smert lulaj_donságokkal akadályozzák a bejutást: sejlí altulajdonságok, sejtsűrű-sé g,az epideÍ misz vastagsága stb. A lé gzőnyí lásokon behatoló kór-okozók ellen né hány nóvé ny a nyí lások bezárásával vé dekezjk (csak.övid ideig nyitottlk ir behaloláshoz kevé ssé a]ka]mas időpoitban)'A burgonyán varasodást okozó llomLra a paras7-cmöcsököD keÍ es/iittánad. AZ ellenálló nóvé ny a parJ.szemöcs alatli meriszté m.BejtekgyoÍs növekedesóvel gáta1emel a kólokozónak.

A gylkorlat számáÍ r laláÍ a legje]enlős€b a növónyek aktí v vede-

kezé se'A behatoló kórokozókat ilyenkor a ga7-danövé ny felismeri' é skiválasztia a leghalé konyabb vé dekezé símóds7.eÍ t' Az ilyen Í í pusÚ,,ellenállóság'' legelteriedtebb nódja 1 kóÍ okozót Lalta]mazó sejtek'szöveiek v:L!!y egé szszervek (levé l,h:!tás) feláldozása' irmi blokkolja akáros szervezEtek szi])orodását. Ellentmond/Lsnak tÍ inik, de ez a jelen-sé g a növé nyek tú lzo1tórzókcnysógónek kóVetkezménye.

lsmeriink olyan n]ikrooÍgtnizmusokat, amelyeknek je]enlé le (pl. a]evé l felü]etón) gátolja vagy megakadályozza a valódi kórokozók meg-leleJredesé l. flr |ő/csiI '

té nyezőkBetegsé gre hajlamosí tró

Általában igaz ú , hogy mjnden olyan té nyező, amely csökkentj a Í tövény é letké pessé gót.kondí cjóiát' növc]i a logé konyságot a bet€sé gek_kel szeml-.en. Tsmcrnüni( kell lehál a tclnesz(é sben lé Vő nóvé nyfaioke5 -Í hjták igenyeit.

^növé nyek szárma7ási belyei ós az elszármazás idő'

pontja segÍ t a tájókozódásban. Sok frópusj. sok csót é spárát igénylőnövónyt teTmeliink' amelyek száraz nyarajnkon rosszul fejlődnek, gya_koliak dtuk a bctegsé gek.Ezzel szcrnben viszont sokszor a tú lzo1l



fajtákat nemesitett. Ezek a változtatiisok nem igazodtak a termé szetbenzajló változisok irányához, rontották a növónyek alkalnazkodóké pes_ségét_Ezze| párhuzamosan a nóvé nyek elveszí tetté k Í eÍ meszetesvé de_kezé si rendszereiket, jó táptalajaivá váltak a kórckozóknak es a klir-tevőknek.

A növé nyek fogé konyságát a talajlakó kórokozókkal szemben erősenbefolyásolja a talaj szeÍkezeté nek'hőmé rsé kletónek, levegő_ é s ví ztar-talmának, ké mlratásának, tápanyagtaTtalrnának változásí r. A talajoké lővilága nemcsak betegsé geket okozó (patogé n) szeflezetekből áll.Á nem patogé n mikroorganizmÜsok is elősegí lhetik a fertőzé s létÍe_jótté t' A talcj kedvezőtlennó vált tulajdonságai a kórokozókra kifejtettIratzí sukon kí vül a növé nyek fejlődé sé t'kondí cióiát is káÍosan befolYá-

solha1ják. növelve ezzel fogé konyságukat a betcgsé gekkel szcmben'

öntözé s vagy a rosszul kjválasztott (pl' esőZ{ető) ön1óZé si mód okozzaa betegség kialakulását.

A lú lzott trágyázás' kiilönösen a nitrogé nmÍ í tÍ ágyák sszeÍ űtlenalkalnraz1tsa a ]egtöbb es€ben be{ellséElbez vezet-

A termesztí iberendezósek megváltoztt1ják a mik]'oklí mát, megvál-tozik a lenyósszeté tel, ós az őszj! té li, 1avaszi lel1yé szidőszak ú i kófnye_zetet' ú j fetté teleke1 teremt a betegsógek kialakulásiihoz.

Az',jdegen''

alryagok (pl. gyorniÍ ló szcrek' csávázószerek, peÍmetc-zőszerek) alkalmazása gyakÍ ar1 váli ki a oövé nyekben s1Í esszhatásokat.Ezek lekótve a növónyek

''alkalmazkodásienergjájál''' rontják kondí -

cjóját' megkönnyí thctik a kóÍ okozók é s a káí tevők c|teIjcdé sé t.A vegysrcres nővé nyvódelem a plráZÍ itklt is ebuszlí t_ia, ezáltal a

kóÍ okozók é sa kárlevők szabadon szaporodhalnik, njnc's.lmi ,'fé kentar1sa'' óket.

Bizonyos é rtc]emben hajlamositó tónyező x vcté sforgó hjánya is, amia talaj tápanyagké szleté nekazonos jgónybevé telé ve!' il]etve a veszé lyeskóÍ okozók é skáÍ tevők elszapoÍodatsáYal nóveli a járvány kia]akulásá"nak lehetősógé l.

AZ embeÍ a saiát szükségletejhez igazitottx a növé nyfajokat, nagyví z-, cukor- é segyé b tápanyagtartalmú nagy ternósek clórésé Í eké pes

t0 ll



Az eredeti haából kiÍ agadott növé nyek az ú j felté telek közöt sok-fé le negatí v hatássaltalálkoznal! emel|ett tö est okozhÍ lnak a teí mesz_tesmódban bekövetkerctt változások js. A társnövé nyekkel, azok ár-nyé kában vagy azokra kapaszkodva tenyé sző növé nyek monokuliú rá-ban, támrendszff né lkül ké nylelenek alkalmazkodni több-kevesebbsikerel a korszerű technológiákhoz. A több ez€ é v€ mÚt emlé kótakkor sem ,'felejtik el'' a fajlák, hu közben a kú szó ostoros fo.mákatfelváltották a detemlinált nóvekedé sí j,bokortí pusok. A növekedé siforna negváltozásávtl nem vagy alig változtak az evolú ció alalt kiala_kult bonyolult növé ny-kórnyezet kapcsolatok_

Az ú jnövekcdé si foÍ ma ú jmikroklí mát hoz lólÍ c .r t.rhj é s a levelekközót1i té rben, a nóvé ny levé |zEté vel ha1áÍoll tóren bc]Í ll,ámi ú j kóÍ -

okozók számára jeienthct támadási leheÍ ősóget. vágy csökkenti a nöVényellenálló képességé t z eddig ismeÍ1 betegsé g€kel szemben.Új helyz€et leÍemt a koTszerű, modern tároióes7*özók ellerjedóse.

A nonokultú Í ákhoz basonlóan ez a mesteisé ges helyzet szinté n elő-segí tj a betegsé gek t€jedésé t. A hagyományos, kisgazdasági, házikeltitárolási módszerek kö7,elebb állnak a ternlé szeteshcz _ _jobbí n hason_'!itanak a nóvé nyek té linyüga]rni á]llrpotát jelcntő könyezeti felté te-lekhez.

SegÍ tsé ga növé nyeknekTermcsztett lajtájnk nagy Í é sz'cnem ellenálló (nem rezisztens) a legsú -lyosabb betegsógekkel é s kí Lrt€őkkcl szemben. A kón ai növé nyvé de-

lem mellett most kezdenek kiboÚak{)zni a biológiaj vé C|ekezé s lehető_sógei. Ezek hatásfoka azonban nem nrindjg kielé gí tő,nagyÍ rzemi alkal-mazást pedjg nehé 7sé gekbe ütközik.

A kutatí is (nemesí lós) í ljered mé nyej t je lentő Í ezisztenciatulaidonsá-gok átiitő sikerekke| kccsegtetnek, ós álfulános elteÍ iedé sükre már a

közcljövőben szánrí thatunk. A biztató ielek ellené re napjainkban sokgondot jelent a kömyez-etkí mé lő növé nyvé delem.

Kevé ssóismell ú j teriilet é s Í lj lehelősé g a slÍ ess7kutátás' Az emberi

l)

é 6állati szeÍ vezeteken vizsgált jelensé g cgyre több igi1zo]ást nyer anövé n''világban js. Az ú j tudományág már a gyakoí lat számára is ki-jelöte a tennivalókat. Ttt afIól ván szó lrogy az é lőlé rryekbjzonyoshatásokkal felké szí thetők a sú ]yos károsodások, esetleg betegsé gek le-küzdesé re. olyan áltá|ános ,,rezisáencia'' alakitbató í gy kj, amelyjavit-ja a növé nyek kondicióját, vagyis nóvelj ellenállóságukat.

A kiiiltetes előt1i edzé sek(Ievegaizleiós' napoztatás, csökkcnt öntözé s) relké szí tik a nijvé nyeket az extré mebbhatásoklx' szabályké nt el-fogadható, hogy az általános vé deltsé gkjalakí tásában azoka kezelé sckcé lú vezelők'amelyek hasol1]itanak a ké sőbbj k?lros hrrtáshoz, amivelszemben növelni ak.trjuk irz ellcnállóságot' További kutatiis szüksé gesa strcsszkezelé sek jel]egé nek (erőssé gé nek,tí pusának) kidolgozásához.

A ,'gyelrge stresszorok" a közcljövőben a korszerű teohnológia ele-meivé válnak. Nagy előnye enrrek a jelensé gnek!z' hogy a lé trehozottelleÍ állóság szé leskö' í í ' áitalános er\'é nyű (nenrcsak egy belegsógÍ evagy káÍ os hatásÍ a vonatkozik).

Az ellenállóság fokozásanemesí té sselA nemesí tő leggyaklabban a termé szÉ lbenkia|akult vedekezé si rcnd_szeÍt

',a1ka1mazza'' az í lj fajtáknál. A genetikailag jól meghaláí ozotí 'ööklődő ellenállóság (rezisztencia) nagy biztonságg$l beópí thető az űjtí pusoku{' Ritkábban kiválogatással (sze]ekcióva])' gyrrkrabban az

ellenállósággal rendelkező vona]ak keresztezé sé veloldható ]neg ez afelada1. Ha Djncs.r közeli rokonokban lezisztencja, akkol a kÜlönbózőfajok közöt ke]l mcgkí sé Í elni keÍ esz1ezé sekel. A rezisztencia öök-lődé snencté ből következik' bogy a hibrid utódok közöl '- változógyakorisággal - mcgjclennek cllenálló egyedek. A nemesí tescé ljaa re-isziencia ós a kienrc]kedő gt7-dasági tut.rjdonságok összekapcso|ása.A hibrid utódok szelekciójánck kritikus pontja az elleoállóság teszt€lé se,amikor a megfelelő, izolál( kórokozóval m€tersé gesen ler1őzik a

t3



b**,-, b b-r--*ffix%ffWrc,taura-(

alhb,#nbddb- fu p*o-, *^*wT

@@@@@@%@T* ** vob@aW,1 z "Jlu"tLlc

^A í̂ r,an̂ h'

qnuó.,} = Í njrv1rÍ {thQl-!'rÁj!',,

növé nyeket. Ehhez viszont a gazdanövé ny es a kóÍ okozó kiipcsolatánakpontos ifinereté Í e van szüksé g.

Ha a teÍmeszté sben nem alaku|1ki rezisztencia. akkol ezt mestersé -ges módszerekkel kell megkí sé Ielni' IlyenkoÍ alkalmaznak besugárzá_

sokat, ké Í njai kezeleseket (mutációs kez€é sek)' amel}nek cé lja az ö iik-lődé s fe]té teleit bjztosí ó genetikai faktorok negváltoztatása (mutációkindukálása}.

A kialakí tott rezjsztencia Monban í gy sem vé gleges.A kóÍ okozók isváltoznak, tehát fellé phetnek Új, agesszí vebb tí pusok, amelyekkeiszemben máT nem elóg a koÍ ábbi ellenállóság. Megjelenhetnek ú j be_

tegsé gek is. A rezisztencí anemesí tes tehát folyamatos, állandó velseny-futás az eg'.re ú jabb é sú jabbrezisztenci.€neket a fajl{kba ép ítőneme-sité s é saz cg}:re ú jabbvállozatokkal' agresszí vebb lasszokkal jelent-kező kórokozók kózöt.

Vé dekezé sellenálló fajtákkalAz evolú ció folyamán együtt é ]őnövé nyek é sa szaprofita vagy trmrazitálé nyek kózótt kialakulaz egyensú ]yi á]lapot. A növé nyek kialakí tják az

ellenálló ké pessé güke{vagy az €yütté lé s számukra kevósbé káros for-máil_Kui1ú rnövé nyeink nagy Í esze fóldrajilag tólűnk távoli helyekÍ ői

szrí Í m.1zik.Az ú jkórnyezet í lj kórokozók ós kártevók jelenlé té t jelenli.A ku]tú rába vé teltől eltelt idő lendszerint Í övid a teÍmé szetesegyen-sú ly evolú ciós kialakulásához, ezert nekünk kell ebben segí teni. Az el_lenállóság kialakí tása nemesí lessel az ú jkóÍ okozókta] es káItevőkkelszemben csupán 5-l0é vet vesz igénybe. A lí ialakí tottellenál]óság márké pes megvé deni liivé nyfajtáinkat.

Az egy bizolryos kóí okozóval szemben ellenál1ó (rezisztens) nővé ny_ben ez a kórokozó nem tud szaporodni, nem alakul kj a betegsé g, é s aké miai növé nyvedelem e]lÉ gyható. Ez a vé dekezé sinód kímélia kö -nyezetet, ósa növé nyi Í é sz.ekben sem halmozódnak fel káros szerrnarad-ván;ok.

A Í ezisztens fajták álkalmazása a biológjai keÍ Í nűvelós egyik ha1á-sos é s a gyakorlatban eredmé nyesen hasmálha1ó módszere.

Haté kony alkalnazásának ké t felté te]evan:a,) ismemi kell a ]cgí ontosabb beiegsógeket'á) jsmemi ke|l az ellenálló fajtákat.A következő lószbeÍ l ehhez szeretné nk segí tségetnyú jtani' vé gg-

haladva legfontosabb zödsé gnövé nyeink máÍ napjainkban is hozá-fé rhető reziszlens fait1lio.

Í 4 r5



Paprika

LeggyakoÍ ibb b€egsé gei. ElsősoÍ bán a ví r'usos betegsógek jclentenek

veszé lyt; elté Í őmé rtókbcn, de szinte mjnden é vbcn tapasztalhatjukjqlenlé tú ket,ami a lerjesztő vckto.ok (pl. levé lte1v€ ) gyakorjsága mel-let1eí ősen fiigganövé nyáltomány kondí cjójától, az időjáÍ ási té nyezók_

től, ll talajv;szonyoktól. lgen sokszor .je lentkezjk a p:lpÍ ikán a dohány

nrozaik ví tus (TMv) é s az uborka rnozaik ví r'us (CMV)'A dofuiny nozaik irus í ertőZé sekóvetkezté ben csökkcn a nóvekedes'

a levelek mozlrí kosoclnak' a száron é sa bogyókon sö{é tbarna csí ko-zottság figyelhető meg.

Az uborlfi mozaik | íÍ l?Jszinlón gátol.ja a nölekedóst' az oldalhajtá-

sok Í övid í zközűek lesznek, a levelek sáÍ gu]n{k é saszimmeÍ jkusaní ej lődn€.

A baklé Í jumosé sa gombrí s beÍ egsé gek s okozhalnal( károkat. Is_

mertebb bákté riumos bete}sé g a bakté riumos lefé lí ollosság (xantho'monas vesica1oria). Kiilörösen a cvrpat1ókosabb óvekben kell számí -

tanunk megjelenésé re.

Dll€átló paprikafajÍ ák. Hezánkban 3ó é tkezé sipápÍ ikafajtát javesol-

n:rk termeszté sr€ Ezekből l] reziszterrs egy vagy ké t betegsé ggel szem_

ben. Nagy erővelfolyik a nemesí té s'kiilónöscnÍ t ví Í Usos betegsógekkel

szembcn. A kiiltödi faiták - -cllenállóslí guk ellenóÍ c nálunk kevé sbé

kedvellek.

Ellenállóú g

i

I

!

TIHHTI

HH

TI

llH

HH

++

++

l

D. céeistl

TIFR FI

il

1

.A Fehé rózö sydthetic kLácaattáv4l srembeo is loleráfu.

Bab

Ié ggyákoribb l'etegsé gei. Hazánkban az uLóbbj é vek legnagyobb nó-

vé nyvé delnigondját a bak{óriumos betcgsé gek okozzik' Ezt követik aüÍ usos é sa gombás b€egsé gek.

Különösen ké tví rus vcszé lyes: L\ kőzö sé Pesbab nozoik lÍ r'-s(BcMv), amely eÍ ős mozaikosodás1 é s Jevé lhólyagosodást okoz.

A sáfga bab ú oz(lik \jÍrus (ByMv) a leveleken sárg mozájkosságotidé z elő' levé ldeformáció kí sórcté ben,de kevé sbéokoz tenné skiesé st.

A bákté riumos paszülyvé sz kialakulásában Í apja|nkban a zstrí olÍos'sligot okozó Pseudononas phasfolicola é sa xan(homonas phaseo]i

kó[okozók vesznek lé szf.A Pseudomonas a leveleken ]átható zsí r-foltokról, a zsí Í í oltok öüli koncentrikus' sár$t udvtrról, majd a fia-tal leveieken é sa hailáscsú cson je'enlkező sárgulásról ismeÍ hető fel.A büvelyeken is ké pződnek zsí ros follok. A xanthomonas által oko-

l6 11



zott bctegsé gÍ ca ]evelcken fejl&ő sz^bí lytallrn, gyorsan beszáradó í ol_(ok jcllcmzők' sáÍ g.t udvar nem figyelhető mcg a fo|lok kö ül. A hü_

velyekerr is hosszú kás' szabályolan' vööses ti)l(ok l]lthatók'

A gombás bctegsé gck k özij| a í ené s?dés ColleÍ otÍ ichum lindemulhia-

num) gyakoÍ i' de ú jlLbb4n ÍeÍied^

gyöké rtolhadÍ l'Í okozó mellbete_

gedes (llusaÍ iÚm. Rhisoclonia) is.

A É ll&e.1l.tkülönós€ ll hüvelyekcn szembe{űnij, a söé tbama sze_

gé lyű. tesüppcdt follok nllgy leÍmé skiesásl okozhlllDak' A .qlo'kll/ol'Ialdr a növé nyck hcrvadását okozlll' A hüvclyé fé s dőszakában jól Íel-

ismerhclijk a7 cdé nynyalábokat 1i]liÍ ll szine7(j gomblik tiinclei'

Ulenálló babfajták- Á hí Zai lermeszlósrc ja\'lsol1 30 7i'ldbJbl':Útából

l8 Í ezis7tens egy vagy kót belc8sé ggel szemben- A bokomövckedé sűl3 sárazbab-í ajta köziit osak It7 Ann ltó flljtajelólt ntutat bi7.onyos

etlenállóságot a 7sí rfollossággat szemhen' A xanthomontls_ ós Fustl-

rium_reZis7tencilt kialakiIása f1llyamttb;ln vaIr.

Mindké t ví russal sz€rt'en rc7iszte s a holland FltliÍ fajli. A négy

leggyakoribb bete8sé ggcl (Pscudonronas. xllnthomonas, co!le1ol_Í ichum' ViÍ us l ). s7emb€ a Í e'sztenciir kitll kilásán sokfeló dolgoz_

nak.

Itt

I

Air jené\cLlcslolLossi! ] viÍ usl (clllirPs.u{.; (Bcllv) rorn.

chuü)

si.í lJ

Bei

slilSmil,)

,óILl hi]l.l!n

IIHtlltNLNLNl-Nt.

ltNl-NLNINl-NININLNt_

NI

Borsó

Lcggyakorilrb betcgsé gci.A haai boÍ sólcÍ meszlósbelr . ví rusok ós agonrbák otomllk gitzdLlsl'tgi káÍ okat'

A borsó cnáció nozaik llfru (PEMV) st]lyos bctegsé ge! v1rl! kj.

^

be

teg levelek lyűrölck lcsznek' c lcvólerek kifehé Í ednek,a leveleken ab-lakszeÍ ű fo]lok 'jclennek nleg' A feÍ tőzé s ké sajbbi slaldjumában sejr'burjánás (dudorok, kinövé sek) Í igy€helő me8 a level€ fonákán é s íhiivelyekc . A közöIsl!g.,! borsó mozd'k lh'J (PcMv) kcvé sbékáÍ os,meÍ t a sok elle]lií lIó faj(ll n t már hátté rhe szoÍ j1otta cZl a kórokozót.

A vtttt:tos levé l:ndrődás (PLRV vagy P'l.l.r') lt levé l|{)rzulásoÍ t kí vi'la csú csból iflduló sáÍ gulásról' elhaIványulásÍ ó| ismeÍ helő fel' GyakoriIünele a7 cdé nynyalábok bamulás. is'

l9



A balÍ é riumoskólokozók hazánkban kevósbé okoznak klí Tt, annálinkább a gombás betegsé gek.

ElsősoÍ baÍ^

Í uzáú umos tőher1)ar1ás (Füsali'uÍ n oxysporüm f. sp.pjsi) tcljedese es károsí tása Yárható. Az alullól föfelé haladó levé lel:halás után a teljes növé ny pusztulása kóvetkezik. Az edé n].nyalábok-ban találhaió kóÍ okozó gátolja a ví z-é s tápanyagforgalmat, ami hel-vadásboz vezet.

A hüvely- é s levé lfoltosságot okozó^scochyta

pisi ké t másik kóI-okozó gombafajjal egyilÍ t okozza az aszkohiÍ .'ziJ né ven ismeÍ t beteg_

sé get. A tevé lfoltosodással párhuzamosan jelentkezhet a gyóké Í - é s

1őrothadás is.,4' peronoszpóra gáIo|]a a niive(edóst. A gomblL telepei a sáÍ guló leve'

lek í onákán láthatók.Főleg a tenyé szidőszak második felé ben vagy a ké sőj ftljtákon okozbeÍegségeÍa liszí haftnaa (Erysiphe polygoni). A leveleken találhatók afeltűnő fehéÍ es elepek.

R ená|ló boNóí rjÍ ák. A magyaÍ oí szági szoÍ timent 59 fajtájából 35 el-lenál]ó a fuzáriumos bete!:sóggel szemben' Folyik a nemesí té saz Asco-hyta_reziszlencia kjalakí tásáTa is' A kü|fóldi fajták közül több ellen'álló a PLR é s a PcM ví rusokkal szemben (pl. onward' Juwel' Alaska'Little Marwel, Lincoln).

Bella

Chrcsrcnscns Clorios

Margil

m

HtrDDRcuHIIPLDH

+

l

ll

Újmjori oyózó+++

++

+

+

I

II+

+

BanffBelrjy

NLIIHHGBNLNLDNLNLDNLt)GBNLNLNLDNLDHH

HNLNL

Paradicsom

I-é ggyakoÍ ibbb€egsé gei. A paladicsomot károsí tó ví rusok közül :r

patadi.som mozaik lí rus (ToMv) es a dohií ny mozaik virus (TMv) á11

az első helyen. Gyakran csak enyhe' nehezen feljsmerhető tünetekeÍ , denagy temé skiesé stokoznak sú lyosabbesetben (pl' más ví rusokkalegyütt) erős levé lfona]asodás é sa teÍ mesfal belsejóüek bamulás^ is elő_

2t



foÍdu1.Ez a betegsé g különösen hajtatásban jelentkezik. Kisebb jelen-

tóségí : iz uborka noza',/í 'í l'!(cMv)' Álblános tünete a levelek kes-

kenyedé se, erős fertőz€nól levé l-é shajláselhalás is megÍ igyelhető'A bokté Í itnfiosÍ okossógo1a xanthomonas vesicatoria kórokozó idé _

zi elő. A tevé len é sa bogyókon fekete foltok láthatók. Á foltok kisséb€üppednek, száÍ az tapintásűak. A bakté riumos hervadds (Coryne-bacte um Dichiganense) kiilloldÍ ől jutott hazánkba, é sszámí tani lehetsú lyosbodó kárté telé Í e.

^gombás betegsé gek közül nálü'1k főleg a pafudic'lo/n]'é sz (Phy'

1ophtoÍa jnfestans), a kladospó umos barnafolnssú g (Cladosporiumfu'vuÍ n') é saz ahemóriás foltorsóg (Altemarja solani) okoz gazdaságikárokat.

A parudicsoml,é sz hatásáí a lr zöd ré szeké s termé sekbamán folto_sodnak' a foltok szegé lyé n ehé r' pené sz fejlődik (nedves í dőben). Ké -sőbb az egé sz nóvé ny elpusztul'

A Clo.hsporium az ivegházi hajtatás veszó]yes kórokozóje. A ]eve-

leken szirrké s pené szfoltok jelennek meg, majd a levelek elszáí adnak'lehullanit. lgy reremes a tenné scsÜl'(ené s'

Az AltenllÍ í a sű1yoskárokat okoz. A föd fijlöti Í ószeken me&ielenőszabályos' kerek, feké tebarna fol|ok formáiátÍ rn jelenlkczik. Ké sőbb a

22 23

fo]tokat sárgás gyűÍ ű veszi köül. A foltok a bogyókon is megtalál-httók.

E|lenálló paradicsomfajták. A tenneszté sre javasolt 4l failából 35 ren'delkezik egy vagy többszórös rez]sztenciával.

Mobil

Gá]a F|K26.7Fl

F

I

ll

l

+I

+

I

'l++

l

l

+

+

I+

+

TMV

Í IHHHflHHtlHHHltltHNI-NLNLUSA

NLNLNLNLNLNLNLNLNLNt.

F

I

l+I

I

+

l++l

l

+

I

lF

+

l



NLNL,NLNLNLNLNL

+

l

+

+l

Hagymafé lé k

vööshagymá. A ijri)shar9, (l .llirya í öpülé séÍ (oYDv) okozó vfuus

tÜnetci .L leveleken é sa bórdőkön figyelhctők rneg' csí kozotlság ós tor-zul í ís elentkezjk, ami csökken1i az asszinilációs í elülcte1' cs nl€fokútermé scsiikkené sl okoz'

A baklé rj mos betegsé gek fő]eg a t/rrolás alattjelentkeznek. Ha tásuk

a következii é vimagteí n1csi veszé lyezteti. A P'reudolnonas aIIí í cola(ká'sás rothndás) x hagymll bclsejé ben szí ntelen, vizenyős rothadásl' a

Pseudononas Cepada (sav nyú rolhadás) sárgásbaÍ nil, sirYanyú szagú

Í othadást okoz. A legveszé iyesebb gonbás be1egsé get a hagyma á//''J"l-

harmütü' a Pero ospola desÍ Í uclolyálÍ jaki. Kcz.detben lrhagymir lcve_

lei elvé ko.yodnak, sárgulnak' í vcsen meglajlantk' majd a tenyé szidí iszak alalt megjclennek a szí irké spencszgyepek.

A száÍ azabb teriiletelicn pusztí ( l Í uzáÍ iünos rothad/js tFüsaÍ i]Jmoxysporum f. sp. cepae).

^tenyé szidőszak második felé b€ a levelek

gyenge feilődé sé t é ssáÍgulásáL okozza' A növé nyek €yökeÍ e pusztul,lnaÍ adványaik lilás szí ní iek.Ké sőbb a betegsé g a táÍ olt hagymákbanjs tovább teí jed.

Á szürke2tené szes rothaí lál (BotryÍ js allii) főleg táTolás közbenjelent'kezik' a nyakból kiindUló é s rz egósz hagymá[ vé giglral.ldó í othadá$róljól felismcÍhetai.

24

Fokhagyma. A' Í okhag}na ozaik ú rusokozt betegsé g a csí kos-mozaikos levelckről ismcÍ hető fel. A szü cepe é sze: rolhadá! (BoÍÍyÍisporri) a fokhagymán é s a póÍ é n s előfordul.

Ellenálló hagymafajták. ]{azánkkLn a nemcsí lé scddig adós malad{ abetegsé gekkel szemben elleDálló fajták k j lakit/lsával. Európában je-lenleg kevé s fajta van. Ilo'yik a kuta1ás a fuzáIiumos, a ví rusos é sabaktú 'iumos bet€sé gekkel; ez a munka azonbalr csak a köZeljóvőbenhoz kedvező eredmónyt' A hazai szaporitásB €gedé lye7-ett 22 vöós'hagynafajta nem ellenálló. Hasonló a hclyzet a gyöngyhagymáYal' afokhag}mával é s a póré hagymával is.

A külfóldi cé gek áÍ jegyzé keí bena Yellow Belmuda, a Texas Early,a C stal lvlite wax' a Rialto, a Texas Grans' az AuturnÍ I spice' a



BÍ own Beauty' a spnarush Main é s a Pronto s fajták elleÍ "{1lóak a rd_

z*a:zln göA betLxté cl./ (Pink .ool l szcmben. l / il belegsóB a7onb.nhazánkban n€m pusztí t n2gymé rté kben

Kabakosok

L€gyakoribb b€egsóg€. Elsősorban az á.'//(a mozaik yttust (cMy)kell megcmlí tet1iink. Az uboicát,

^sóÍ gdtlin yé t é sa í ótrö károsí tja'

A levelcken sáÍgás' söótzöd moztjkosságot é serős toüulást okoz.

A'jatal hajlásvé gek,'gyertyásodnak'', felfeié kunkorodva fejlődnek.

Másikkórot(ozó a ga'Í öqdinnre nozaik y í Í l J wMV). A gijtijgdinn e'

a sórgailinnye' az uborl.a é sa l.'k betegsé gé tokozzr. Tünetei enyhé b-

bek' ós kevé sbéveszé lyes, mint ez uboÍka Nozaik ví rus.A bakté riümos belegsé gek köZii] az ubotka szegletes foltossága

(Pseudomonas lachryrnllns) gyakoí i é ssljlyos. A lombleveleken az erek

kózeil kjtóttő folLok látht1ók' ké sőbb ezek kitöedeznek. A tünetek a

termé sekcnis megielennek.A kabakosok |egelte{edtebb gombás bete'\sóge 'i liszí hatmat. Kóí -

okozói az EÍ ysiphc cichoraceaÍ Urn ós spfuEfo1hecx í Uliginea. Az'?Dor-

É á'?fí jleg a másodvetóscken é shajtatásban jelenÍ kezik, i dinnleÍ é lé kenis főleg 1tenyé szidtjs7ak végé l1.

^lö'dlkel is káÍ osí tja'

26 2',7

ElteÍ jedtgombás betegsé g a fuzótiózis. A, göiigdí nnyé l a Fusaí lnÍ noxysporum f. sp. niveum, a s(í fgí 1difinyé t F|rsarium solani kórokozótámadja meg.

^beiegsé g jellegzetes tÍ iBete a hajtások, levelek herya-

dása, száradása.A sárga- é sgö ögdionye elterjedt beÜegsége a fené sedé s(Colletot-

richum lágenariUm,. A sárg'ldinnye letelcin kerel,. sáÍpiisbama. vö ix,a górögdinnyé n zöd, kitóredező foltok figyelhetők meg.

' Az uborkdn gyakoti betegsé g^

mé zgás l,arasoldJ (cladospoÍ ium) é saz álperonoszpóla (PseudoperonospoÍ a cubensis). Az előbbi a levcle-ken é sa leoné seken okoz vöösesbarna, beszáradó fottokat, az álpero_noszpóÍ a pedig a sáIgászöd foltokat okozza a levé l felijleté n. a foná_kon li]ásszÍ jrke Fné szgyep fejlődik.

Ellcnálló kabakosí ajták. A hazaj göijgdí nnye-szortiment ]3 fajLijából6 tartalÍnáz rezisztenciafxktorokat. EZek mcllctt több amerjkaj tí pusemelhető ki többszöós Te7jsztenciája mjxtt. A Family Fün es a RoyalCharleston a fuzáriumnal, a lisztharmattal é s a fené sedé sselszembenellenál1ó.

A baz'j sórgadinnyé k közül 3 fajta hordoz ellenáltóságot. A külroldikí nálat enné l ga7iagabb. A fuzáriummal é sa ljszthárÍ nÍ rttal szembenvé dett az oval Chaca, a Saticoy Hybrjd, a soper Market amerikai es aPhalo F', valaminl az odiblis holland fajták. A ví Í usrezisztencia egy-előIe váTat magára. A hazai szaporí trisi engedé llyel rendelkező 50ubolkafajtdból 29 taÍ talmaz különfé le rezisztenciát.

GóDb FUTÓ Fl!r^JsA

HHus.{UsÁ

+l

t-



Dixi HIIHNl-

HNL

NL,NLNLNI,NLNL

NLNLNLNLNt-Nt,NLNLNt-NL

l

I

+

+

F

+I

l+++

++

+

l

I

l

F

l

28 29

sG 870

NLNLNI,NL,NLNLNI,

NI,

+I

Gyöké rzödsé gek

Leggyakolibb betegs€ek ' A Yí rusosbetcf5ógek kijztll 2 sáÍ gaÉ pa eyé l'taÍ kulá sáÍ es tö pii!ósé t oltozóí ruJ növckcdósgiitlást, levóldeformációrokoz a sárgaré pán.

A zeller mozaí k fÍfus halásáÍa a zelkrleú tké kkivilágosodnak, r1öve_kedé sük lassul' ké sőbb kerek, banra foltok í igyelhetők meg Í ájiuk.A rctek 1eye1é n látható moztrjkosságot a retelt mozaik tí rus okoz.zLt.sú lyos károkat okoz a cé kla levelén a cé ltlo nozaik ú rus.

A bakté riümos betegsé gek közijl a rbgolé án a X anthono Ll.l klÍ olaefordul elő. A leveleken vjzenyős' ké sőbb beszáradó baTnás

lbltokatokoz. A mágszáÍ on megjelenő hosszú r, bama csí kok viÍ ágzal elszá-radásához vezetnek.

A gombás betegsé gek kőzlj1 s' sórgaÍ ('pát leggya kÍ abba n .lZ Alterna-lia poÍÍ i all?rnáriás l?vé l'folí o"lság) é sa Stemphylium radicinum( rztemf Í iuno,, Í ek? tcl ot fu! d ás) kfu osí tja.

Az AlleInaÍ ia ha1áiára a ]eveieken viz€yős' sárgásbarna í oltok je_lentkemek, ké sőbb a külső levelek elszlí Tadnak. A fekelelothadás lüDe-tei a levé lenós gyöké ren ngyelhetők meg: a levé lenkerek vagy hosszú -



kás, apÍ ó, barna foltok keletkeznek, ezt kóveti a $í Í gulásé sa száÍádás.

A gyök&en só1é tbarna, bemé lyedő foltok ké pződnek.

^zelleren a fó,nds gumówrasodás (PhoÍ ^A apilcoln) é sa s,eplórid'\

le|é IÍ oltosság (kpÍoÍ iaapii) gyakoÍ i hazánkban" A gumón szabály1a-]anul szólfotó rep€é seket é s seké lyen behatoló Í olhadást okozó Pho-mával szemben a septoÍ ia a leveleken megjelenő nagy' kiszürkÜlő közepű foltokról ismerhető fel.

^retek-leronoszpóru (Peronospola bÍ assicáe) a levé l szí né n'az eÍek

által hatáÍ olt, sárgászöd foltokat okoz, a fonákon pedig íehéIpené sz-

gyep látható. A söé tbarna foltok a gumó feliiletén is megjelennek, bel-sejé benszüÍ ke elszí neződé skí sóreté ben '

A cé k!án a peronotzpórd (PeÍonospoÍa schachtii), a pleospóra (PleÓ

spoÍ a betae) é sa cerlcospór(í s le|é Ií ohpssóe (Cercospora beticola) agyakoÍi betegsé g.

A ?ercnosz?ljfuira a r'ahl levelek sáÍgulása' vastagodása é s fodroso-

dása jellemző_ A levelek fonákán litásbarna pené szgyep található.A Pleosporu le,!é lPlszLu1.isÍ é sgumóIothadást okoz. Már pálántakor-ban károsÍ t'

A' Cercospoft hatiLsáí a l ieveleken lilásvöös szegé lyű foltok jelen-

nek meg' .r foltok (özepé n sziirke pené s7gyep láth.ltó. A levelek ké sőbbelszáTadnak.

Eltenálló gYökórzödsé gek. Az eddig leilt Zödsé gfajokhoz ké pest világ-viszony]atban n.rgyon kevé s eÍ edmé nysziilelett a gyöké rzödsé gek el-lenállóságának kifejleszté sé ben.A tennesztett fajták nem ellenálloak.A közeljövőben várhirtó főleg a külfóldi ku1a1ásokbó] - a Í é l amozaik é sa cé kla mozaik ú r sokkal szember\ ellenálló fajták megiele-

né se. A' sIí lgdlépót

károsí tó AlteÍ nÍ iribalszgmben egy japán fajt2 ellen_

álló. Folyik a munka az ú j fEták előáuí {áslfua. A zellerí é sa peí rezsely-met kiLí osí tőseploÍ idlol szemben már sikerült kialakí í aniaz ellenálIó-ságol. llyen fajták azonban lnóg nem kerl-lltek hazánkba. Jó eredmé ny_

nek számí t az EfieÍ sonPascal Í ajta,amety ellenálló a seploriál)al,

CeÍ eosl)orá'ral é s Í azárirlmmal szEmbe.n'A cé kltiba l cukoÍ ré pából ópí tik be a Cercospotli1'al szenrb€ az

ellenállóságot.

30

Levé lzödsé gek

l'qeyakoÍ lbb a :aldí án a saláta mozaik |í rus (LMV). A betegsé g gátoljá a nóvekedé st' a levelek hólyagosak' Í orzultak. Az uborka mozaik

'í &.'js e]őí oÍ dul. A7 erek kjvilágosodásáró], a gyakoTi levé l_é sszárel-

halásró] é sa leveIek torzu]ásáÍól lehet felismerni.A spenótot a spefióí sórsaÍolÍ ossága (nboÍka mozaik víÍus) ámadja

meg' A ví rusbetegsé pÍ ea leveleken megjelenő sárgás fo]lok je]lemzí í k;a sár8trlás rőleF á,, crek nrenlé n figyelhelő meg'

A gombabe1egsé gek közn1 a .falljta'peronoszpdÍ a (BÍemia lactucae)gyakori' főleg a hajlalásban. A ]evelek fonákán ké pződő fehé res pe-né szbevonat ké sőbb az egé sz levé i puszlulásához ve7pt. A 'rpenót'

peronoszpóru (Percnospoú spinacea) elí iszö a fonÍ kon vjzesen átlet-sző foltokat okoz' májd megjel€nek rr ké kesbarna pené szgyepek'

E €álló leYé lzödsóg€. I4fÜ'rí al szemben ké t Í é gebbi alátafajta el]en_á|Ió: a Vanguald 75 é s az Árrgr:sta, de í ljabb fajták megjetené se is vií r'hatő.'fobb spenóÍ Í ajla js]nert' amelyekel az lbo T nozaik yhus neÍ nké pes káÍ osí tani:AndÍ os F'' Sarrros F,, Virkade. Vjrginia' savoy.Energje, Roga, Hybride J42, Symphonie, Eslivale. Wobli. Ezek a faj-ták azonban csak külfóldről szerezhelők be.

A saláÍa-peronaszpórával szemberr sok fájta ellenál]ó. Kö7i]liik is ki-emelkcdik a Lucia' a Fausl, a Resisttnt' valámjrlt c)deon'

A. s?enót-peÍ onosz!ólárzl szcmben ellenálló az Andros F|. a sanosFl' a Vjremona' a Nores, az Eí efgie, a Rancho. a Pelsjfly. a Roga, aVital, a Hybride l42, a Irrijch Remona (tóIj) é sa S}'mplronic' x7 Eslj'vate é sa wobli (nyáÍ j) fajta. Hú szköiili a Í ezisztens ho]land fJjiá(lzáma'

Káposztafé lé k

A sokfé ]e hazai virus közú l í r' tarlóÍ é Fmozaí lc irus tsa katliol mozaikylru.r a gyakorj. Mindkettő a levelek mozaikosodásáÍ ó] é s je]legz€estolzulásáról ismeÍ hető fel' Elt€jcdt bí któÍ iümos bctclsé ga f?kek-

31



erii.íé g Xanthomonas campestTis). A levé l szélén nduló srí gászödfoltok rnellett feltűnő az erek elfeketedé se. A toI7-sában szinté n meg-

í igyelhetők a f€etedő' elszí neződő szövctré szek (edé n}nyalábok).

A gombabetegé é gek kózőtt n kóPosrla í uzdfiumo! sóryaságdra (F\rsa-

Ijum oxyspolum f. sp. congluljnans) kell móg :rfigyelmet felhí vni.,d kórokozó hatására a szállí lóedé nyek elbaÍ nulnak, a levé lereksár-

gulnak, majd tevé lhu]lás induI meg'Nagyobb sú tlyai s7srepel a peronoszpóld (PeÍonospola parásitica)

káí osí tása' Halására a levelek színé n az €ek által határoltan) sáÍ ga

fo]tok keletkeznek' a fonákon fehé ' penészgyep kí sé reté ben.A kdpog-toí é Ié k lÍ ernfuiás betelság? a növé ny összes föd felet1i ré szé ngyűÍ űs

foltosodást okoz, folt kózepé n söé lbaÍ rra gombagyep lálszik.

Ellenálló káposztaí é Iók. A' 1bje:k('poszta'í é lé kkö7öt kis szá7álé kban

találkozhaÍ Ur1k ellenállóságg:rl' Vannak már ví l4sl?z':!''le''l ií pusok, dc

ilyen í ajták mé g nem kerül1ek forgalornba.A fuzdriumos betegsé ggplszeÍ lben több í ajtaellenálló: a Jersey

Queen, a Mario Markel, a Wiscollsin^ll

Season Resistant, a Glo-bel]e' a Badger shiPper. a Hybetle' a Sanibel] é sa s1oner F|. EZek x

fajták hazánkban nincserlek foÍ ga]ombnn. Né hány ú j holland fajta

amelyeket a 1rópusi teriiletekre ajánlanak ellenáll a betegsé gnek (pl.

TáliX lll). AZ Arixos F I ellenáll a /'eketeerí isé g kórokozójáYal szembcn.

A pcrcnoszpórliyal szemben etlentillő fajták ntgjelené se a köZcljövő_

ben váí ható.

2.

ó.

1,

9.

I 11.

12..

13.

14.

15.

19.

20.

t']j !ondollrodí si é sntlvelé si

Egé szségcschbkcltckct

Talajmú yelé smáské ppenKomposzltal, t!lajtakarissal

Dombí8váas kefl n'ú !elesa \]l.llell'ili\ 25 m'

'ó

Rcfomé lcthód' +tÍeí dA lcmé szelgyógyisz!1

clvci' m('ds7.rci. i.í nyZ,tli

a7 dnBy(j8yí tó vclc'nón!csbcn

szenlé letú kerlé \z vagyok

! talrjÍó é s á 1t1p ntagolfu ]

1crmészctcs anlagokb(1l

i bjot.!f é s2 növiiyvé dó

kijmyezctbaÍ arl apita)knck

szovctsó8bcl a tcünas2.llcl

Á radimktí v sz.nnycződé s

ellenáll(' 7ódsé .ef il:]kkaldr' Tó(l' l-ászló Ho 1i vi ceKönyezetkimé ló é ne.gial'orrás

Galambosi Bcrtdl1n'' 'dr I'é v.i

é segyé b, emberre vcszé l!cs

Biofüzetek 18.pdf

Documents

Transcript of Biofüzetek 18.pdf