BIHARI GYÖRGY
-
Upload
lysandra-bullock -
Category
Documents
-
view
33 -
download
2
description
Transcript of BIHARI GYÖRGY
Építőipari ásványi nyersanyagok kitermelése bányászati és más
engedélyekkel a tervezhető állami ásványvagyon-gazdálkodás tükrében
MAGYAR
BÁNYÁSZATI ÉS
FÖLDTANI HIVATAL
BIHARI GYÖRGY
„BÁNYÁSZAT ÉS GEOTERMIA 2010” EGER, 2010. NOVEMBER 17.
Azon feladatot kaptam, hogy elemezzem a primer
aggregátum típusú ásványi nyersanyagok magyarországi helyzetét az ásványvagyon-
gazdálkodás tükrében
Fogalom meghatározása primer ásványi nyersanyagokat és az aggregátumot.
Az e kritériumoknak megfelelő ásványi nyersanyagvagyon-nal való gazdálkodás optimalizálásának alapelvei a fenntart-ható fejlődés szem előtt tartása mellettA primer aggregátum típusú ásványi nyersanyagokkal történő állami gazdálkodás
megismerésérték meghatározásnyilvántartás védelemkitermeléshasznosítás
AZ ELŐADÁS VÁZLATA
Jelen kategorizálás szerint, a primer ásványi nyersanyag
az a nyersanyag, amely „in situ” helyben található
Nem tartoznak e kategóriába a meddőhányókban lévő ásványi
nyersanyagoka hulladéklerakókban lévő bányászati
hulladékoka nem természeti (átalakításon átesett)
anyagok (építési törmelék, pernye, salak stb.)
A fogalmak tisztázása I.
Jelen kategorizálás szerint, aggregátum típusú ásványi nyersanyag
a jelenlegi felhasználástól és a nyilvántartási kategóriától függetlenül, minden olyan nyersanyag, amelyek fizikai-kémiai tulajdonságai alapján kő (zúzott kő) kavics és homok kategóriáknak felel meg.
nem tartoznak e kategóriába az agyag
A fogalmak tisztázása II.
Egy adott térség (megye, ország, régió stb.) ásványi nyersanyaggal való ellátottságát (ásványvagyon potenciálját) az adott térség földtani felépítése határozza meg.
Az ásványi nyersanyagok legfőbb jellemzője a helyhez kötöttség
Senki nem kényszeríthető gazdaságtalan tevékeny-ségre, de az állam – pl. ásványvagyon gazdálkodási célok elérése vagy a fenntartható fejlődés érdekében – oly szabályzatok meghozatalára képes, ami egy-egy gazdaságtalan tevékenységet gazdaságossá tehet.
Egynéhány közhely
meg nem újuló természeti erőforrás
a nemzeti vagyon részeként „in situ” helyükben állami tulajdont képeznek
kizárólag külfejtésben történő kitermelés (felszíni beavatkozás)
helyhez kötöttségnagy volumenű termeléshelyben történő termékké
alakíthatóságfuvar érzékenység
Az aggregátum típusú primer ásványi nyersanyagok tulajdonságai
Az ásványvagyon-gazdálkodás folyamata
Megismerés Érték meghat.
Nyilvántartás Védelem
Kitermelés Hasznosítás
ÁSVÁNYVAGYON GAZDÁLKODÁS
Magyarország ásványi nyersanyagokkal közepesen ellátott
ország.
Az aggregátum típusú ásványi nyersanyagok –kal, Magyarország jól ellátott, több mint 100 évre elegendő megkutatott és gazdaságosan kitermelhető készlettel rendelkezünk.
Az aggregátumok elhelyezkedését az ország földtani felépítése határozza meg
MEGISMERÉS
18,3
60,830,7
198,8170
2910,6
39,5
3,2
10212,7
Economic mineral reserves of Hungary (2005)
Oil Natural gas CO2
Black coal Brown coal Lignite
Bauxite Manganese ore Nonmetallic min.
Sum: 13646 Mtons
MAGYARORSZÁG AGGREGÁTUM NYERSANYAG POTENCIÁLJA I.
Mtons Kitermelhető vagyon (Mt.)
Nyers- anyag
Bányatelekkel fedett Szabad terület Összesen
Progno-
sztikus
Földtani vagyon
Ipari vagyo
n
Földtani
vagyon
Ipari vagyon
Földtani vagyon
Ipari vagyo
n
Földtani vagyon
Kavics 1 410 236 2 136 2 030 3 546 2 266 68 867
Homok 480 300 379 215 859 515 76 164
Kő 2 096 554 1 509 1 055 3 605 1 609 63 877
Össz. 3 966 1 090 4 024 3 300 8 010 4 390208 908
MAGYARORSZÁGI AGGREGÁTUM NYERSANYAG POTENCIÁL II.
MAGYARORSZÁG NYILVÁNTARTOTT ÁGGREGÁTUM JELLEGŰ NYERSANYAG VAGYONA
(Millió m3)
Az ásványi nyersanyagok értékelését, az azt magában foglaló térrész kőzettani-teleptani viszonyainak komplex feltárásán keresztül kell elvégezni. A komplexitás mértékét az adott nyersanyag piacgazdaságban betöltött szerepének kell meghatároznia.
Sajnos ez nem történt meg, így
Magyarországi aggregátum jellegű ásványva-gyon értékét az 54/2008. (III.20.) Kormány rendeletben meghatározott fajlagos érték felhasználásával határoztam meg.
ÉRTÉK MEGHATÁROZÁS I.
ÁSVÁNYVAGYON
ÖSSZES MEGKUTATOTT ÁSVÁNYVAGYON
FÖLDTANI VAGYON IPARI VAGYON
Érték Bányajáradék Érték Bányajáradék
Mrd. Ft. Mrd. Ft. Mrd. Ft. Mrd. Ft.
Homok
866,09 43,30
483,45
24,17
Kő 8
122,30
406,13 4
063,22
203,19
Kavics 3 368,49
168,42
2 152,42
107,62
Összesen12
356,88 617,85 6 699,09 334,98
ÉRTÉK MEGHATÁROZÁS II.
A MEGKUTATOTT ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKE
ÁSVÁNYVAGYON
Összes prognosztikus vagyon
FÖLDTANI VAGYON
Érték Bányajáradék
Mrd. Ft. Mrd. Ft.
Homok 66 760 3 338 Kő 193 301 9 664
Kavics 65 424 3 271
Összesen 325 485 16 273
ÉRTÉK MEGHATÁROZÁS III.
A PROGNOSZTIKUS ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKE
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
lakosságimás ipariépítőipari
Az országos építőipari termelés értéke(folyó áron, milliárd Ft)
évÓ Kovács Lajos nyomában
AZ ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA a nyersanyag fizikai-kémiai, illetve ásvány-kőzettani
minőségének megfelelő csoportosítás, gazdaságossági csoportosítás, ismertségi szintű (a becslés hibáját is jelző) csoportosítás, a
reménybeli ásványvagyonra kiterjedően is, felhasználhatósági csoportosítás, érték alapú csoportosítás, a nyersanyag-lekötöttség (bányászati joggal lekötött vagy
szabad terület) szerinti csoportosítás.Az ásványvagyon-nyilvántartásnak, mint hazánk egyik
vagyonának számbavétele közhiteles nyilvántartás. Ezért szükséges, hogy a nyilvántartás megbízható,
egyértelmű csoportosításban, naprakész állapotban rendelkezésre álljon a döntéshozók és – mint állami vagyon – a nyilvánosság számára
Gondot okoz a mértékegységek különbözősége (m3, és tonna).
NYILVÁNTARTÁS
Az ásványvagyon-védelem a lelőhely hozzáférhető-ségének, (ideértve a felszínhasznosítást is), és az adott lelőhelyen lévő megismert ásványvagyon kiaknázás lehetőségének biztosítása.
Az ásványvagyon-védelem célja a fenntartható fejlődés elvének szem előtt tartása mellett, a nemzetgazdaság – a társadalom – hosszú távú gazdasági érdekeinek biztosítása.
A nemzetgazdaság számára biztosítani kell a megkutatott és a potenciális ásványi nyersanyagokat tartalmazó területek igénybevételének lehetőségét. Ennek érdekében védelmi zónákat („ásványvagyon-gazdálkodási övezeteket”) kell létrehozni.
VÉDELEM I.
Összeegyezhetetlen ellentét mutatkozik a társadalom aggregátum iránti igényei és a területhasználati lehetőségek között
Védett természeti területek és Natúra 2000. hálózata majd minden esetben fedésben van az ásványi nyersanyag lelőhellyel.
Úgy a hatósági mint a társadalmi kapcsolatok során érvényesíteni kell a természeti erőforrások egyenrangúságán alapuló konszenzus keresést.
Kevés hatásfokkal ugyan, de az OTRT-ben létezik ásványvagyon-gazdálkodási övezet kategória.
VÉDELEM II.
VERSENGŐ TERÜLETHASZNÁLÓK
Mezőgazdaság
Természet-védelem
VízKörnyezet-
védelem
Területfejlesztés Talaj
EnergiaFöldtan
Mérnöki létesítmények
bányászat
Hámor Tamás nyomán
Az ásványvagyon-gazdálkodás keretein belül a nyersanyagok kitermelése vonatkozásában az állami szerepvállalás a bányatelek intézményének védelme és a környezetvédelmi engedély kötelezettségei mellett történik.
Törekedni kell a versenyhelyzet megteremtésére. Ennek érdekében minimalizálni kell a liberalizált bányászati tevékenységet és maximális teret kell biztosítani a koncessziós bányászati tevékenység gyakorlásának.
A bányatelken felül agglomerátum típusú nyersanyag termelés folyik
Célkitermelőhelyekből Folyómeder kotrásból Vízjogi engedély alapján létesített tavak létesítése Földhivatal által kiadott tereprendezési engedély
alapján Jogosulatlan kitermelésből
KITERMELÉS-HASZNOSÍTÁS I.
KAVICS-, HOMOK- ÉS KŐBÁNYÁK MEGOSZLÁSA
A 2009. ÉVI TERMELÉS SZERINT
KavicsKavics és
homokHomok Építőkő Összesen
Nagy (>150e m3) 21 8 8 18 55
Közepes(30e –150 e m3)
41 15 15 37 108
Kicsi (<30e m3) 107 18 163 81 369
Termelő bányák összesen
169 41 186 136 532
Nem termelt 111 0 149 55 315
Mindösszesen 280 41 335 191 847
KITERMELÉS-HASZNOSÍTÁS II.
Kovács Gábor nyomán
Nyersanyag 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.
Építőipari kő 10,08 10,54 13,00 15,10 16,60 12,30 14,13 14,32Építési homok és kavics 35,59 42,52 50,23 66,88 49,75 36,43 40,09 36,21Kerámiaipari és építési agyag 7,73 7,85 6,45 7,66 5,38 4,96 6,74 2,51
Összesen53,
460,9 69,7 89,6 71,
753,
761,0 53,
0
KITERMELÉS-HASZNOSÍTÁS III.BÁNYÁSZATI JOG ALAPJÁN TERMELT AGREGÁTUM (Mt.)
Nyersanyag Kitermelés (Em3)
Értéke(Mrd Ft.)
Bányajáradék(EFt.)
Homok 6 403,4 4,63 231 324
Kavics 12 183,0 11,60 580 025
Kő 8 310,9 11,86 593 203
Összesen 26 897,2 28,09 1 404 552
2009. ÉVI TERMELÉS ÉS ÉRTÉKE
A célkitermelő-hely létesítésének jogi háttere az autópálya törvény (2003. évi CXXVIII. törvény) 2005. novembere és 2010 novembere között
59 db. célkitermelő-hely létesült 43 db. homok 9 db. agyag 7 db. kavics
Megkutatott ásványi nyersanyag : 33 580 681 m3
Az eddig bezárt célkitermelő-helyekből 3 364 668 m3 termeltek ki.
KITERMELÉS-HASZNOSÍTÁS IV.CÉLKITERMELŐ-HELYEK
2009. évi bányajáradék bevallás alapján Vízjogi engedély alapján
homok termelés 18 helyről összesen 340 298 m3 kavics termelés 28 helyről összesen 625 135 m3
Építési engedély alapján kő termelés (gránit, mészkő, dolomit) 3 helyről
összesen 163 457 m3
termelés történt
KITERMELÉS-HASZNOSÍTÁS V.EGYÉB KITERMELÉS
Építőipari ásványi nyersanyagok kitermelése bányászati és más
engedélyekkel a tervezhető állami ásványvagyon-gazdálkodás tükrében
MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS
FÖLDTANI HIVATALKÖSZÖNÖM A
FIGYELMET
BIHARI GYÖ[email protected]
JÓ SZERENCS
ÉT