Bevezetés a nehézion fizikába€¦ · Az NA49-es kisérlet beam nagy térszögűhadron...
Transcript of Bevezetés a nehézion fizikába€¦ · Az NA49-es kisérlet beam nagy térszögűhadron...
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 1
Bevezetés a nehézion fizikába
Fodor ZoltánKFKI-Részecske és Magfizikai
Kutató Intézet
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 2
A világmindenség fejlődése
• A Nagy Bummnál minden anyag egy pontban sűrűsödött össze, ami azután tágulva lehűlt.
• Ennek az anyagnak a tulajdonságai teljes bizonyossággal mások voltak mint a ma közvetlenül megfigyelhető világnak.
• Tudjuk-e tanulmányozni ezt az anyagot?
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 3
• A quarkok be vannak zárva, a mai normál körülmények közötti állapotban.
• Mi történik akkor, ha a részecskék olyan közel kerülnek egymáshoz, hogy már nincs közöttük szabad hely?
A quarkok kiszabadulnak a börtönükből, és az egyensúly nem a hadronok között lesz, hanem a quarkok között. Ezt az anyagotnevezzük QuarkGluonPlazmának.
De hogyan lehet ezt tanulmányozni? Visszafelé is végrehajtható-e?
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 4
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 5
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 6
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 7
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 8
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 9
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 10
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 11
Tanulmányozási módszerek
• Hogyan tudunk ilyen anyagot előállítani?– nehézionok nagyenergiával történő
ütköztetésével• Mivel tudjuk megnézni?
– Az ütközést körülvevő detektorokkal, de mérni csak a kifagyott hadronokat tudjuk.
• Hogyan tudjuk meghatározni az állapot paramétereit?– Ismert törvényszerűségek és összefüggések
segítségével.
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 12
Nehézion gyorsítók
201545 GeVFLAIR, Darmstadt2008/914.500.000 GeVCERN, LHC200020.000 GeVRHIC, Brookhaven1994160 GeVCERN SPS, Genf19929 GevAGS, Brookhaven19911.5 GeVGSI, DarmstadtüzembeállításMax energia/nukleonHelye
LHC
SPS
NA49-future
ALICE
AliceNA49ALICE
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 14
Kitűzött feladatok
• Alacsonyabb energiákon:– Állapotegyenlet ρ(p) meghatározása– Új, a stabilitási vonaltól távol eső atommagok
előállítása• Magasabb energiákon:
– Állapotegyenletnek a ρ(T) és ρ(p) meghatározása
– Az új fajtájú anyag előállítása, amit Quark Gluon Plazmának nevezünk
– A fázisátalakulási görbék meghatározása
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 15
Mérési módszerek• Ütközési paraméter
– A nem kölcsönható anyagrész mennyisségének mérése– Az ütközésben keletkezett részecskék számának mérése
• A keletkezett tűzgömb geometriai nagysága– Azonos tipusú részecskék eloszlásából
• A tűzgömb hőmérséklete – A keletkezett részecskék nyalábra merőleges irányú
impulzus eloszlása• Kémiai ősszetétele
– A keletkezett részecskék fajtájának eloszlása
Az erősen kölcsönható anyag fázisaiA viz fázisai
A viz fázisgörbéi de a A maganyag fázis görbéit mégnem ismerjük
Első rendű fázisátalakulás
Baryochemical potential (MeV)
Tem
pera
ture
(MeV
)
NA49-future
??
Kritikus pont
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 18
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 19
Az NA49-es kisérlet
beam
nagy térszögű hadron spektométer a CERN-SPS-nél
részecske azonosítás• dE/dx (3-6% res.) • TOF (60 ps res.) centrális rapiditás körül• invariant mass + topology (5-10 MeVres.)
• Centralitás mérése a bombázó részecske fragmentumai energiáinak alapján AA esetén• könnyebb bombázó részecskék az ólom atommag hasításából
Az előremenő teljes térszög le lett fedve ebből:
(y,pt)-spektrum → 4π yields
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 20
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 21
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 22
Egy esemény képe
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 23
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 24
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 25
Tanulmányozott rendszerek
• C+C, Si+Si 158, 40 GeV/n• Pb+Pb 158, 80, 40, 30, 20 GeV/n • p+p 158 GeV• p+Pb, p+C 158 GeV• π+p, π+Pb 158 GeV• n+p, /d+p -ból/ 158 GeV
•A legnagyobb azonos körülmények között mért adathalmaz a CERN-i SPS gyorsítónál centrális Pb+Pb ütközéseknél,
•Pb+Pb, Si+Si, C+C reakciók mérése az impakt paraméter függvényében, és p+p valamint p+A adatok az összehasonlításhoz
• energiafüggés meghatározása az SPS által elérhető teljes energia tartományban →jelenleg szinte teljesen folytonosan léteznek adatok az SPS küszöbenergiájától a
maximális RHIC energiáig→az SPS által elért energia tartomány rendkivül érdekes az utóbbi évek
eredményei alapján →nagy pontosságú adatok az elemi ütközéseknél
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 26
RR
++
--
elektronokelektronok
ionokionok
IonizIonizáácicióós kamras kamra
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 27
ProporcionProporcionáális kamralis kamra
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 28
TPC Time Projection Chamber TPC Time Projection Chamber KatKatóódd
ÁÁteresztteresztőő rráácscs
sokszorozsokszorozóó siksik
kiolvaskiolvasóó padpad
Detektálandó részecske
Drift elektronok
x,z a pad elhelyezkedéséből, y a driftelési időből
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 29
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 30
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 31
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 32
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 33
Repülési idő mérése• A mérés kezdete: a bombázó részecske belépése a
rendszerbe• A mérés vége: a részecske becsapódása a detektorba• A bombázó részecske repülési ideje a céltárgyig állandó• A keletkezett részecske által megtett út az impulzusától függ
a mágneses tér miatt• A mérés relatív, mert csak a különböző részecskék között
repülési idő különbséget kell mérni.• Az NA49-es kísérletnél a repülési út ~14m, a szükséges
pontosság 60-80 ps, az egyik rendszert a KFKI készítette és ezért BUDAFAL a neve.
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 34
Részecske azonosítás
momentum
dE/dx
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 35
Ks0 és Λ0 analizis
• Azonosítás a bomlás topológiája alapján• rapiditás [-0.5, 0.5], centralitás: 0-23.5 %
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 36
rapiditás eloszlásokCentrális Pb+Pb7% (20-80 AGeV)5/10% (158 AGeV)
NA49
Rapidítás: relativiszikusan invariáns sebesség
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 37
pt-eloszlások30 AGeV 20 AGeV
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 38
A tüzgömb méretének meghatározása• Bose-Einstein koreláció alapján
– A bozonok szeretnek azonos impulzus állapotba kerülni, és hogy ez mekkora relatív impulzus tartományig hat, az függ a forrás méretétől.
• Deuteronok és a protonok arányából– Az egymáshoz közeli impulzusú p és n szeret
deuteronná egyesülni és ennek a folyamatnak a hatáskeresztmetszete is függ a forrás nagyságától
• A különböző részecskék nyalábra merőlegesimpulzús eloszlásai és a forrás nagysága és kiterjedésének sebessége között is van egy összefüggés, ami szintén a forrás nagyságától függ
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 39
Rendelkezésre álló energia
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 40
⟩w
N⟨/⟩π⟨
5
10
15
20
25
)1/2F (GeV0 1 2 3 4 5-1
0
1
2FIT(A+A)-(p+p)
⟩+π⟨/⟩+
K⟨
0.1
0.2
)1/2F (GeV0 5 10 15
) (M
eV)
+T(
K
100
200
300
A+A:NA49AGSRHICp+p
Collision energy
Prop
ertie
s of
pro
duce
d ha
dron
sHeating curves of strongly interacting matter measuredby NA49 at the CERN SPS serve as evidence for a transition
between hadron gas and quark-gluon plasma,
similarly the heating curve of watershows the transitions between
the phases of water
Q (heat added)
100
0
Heating of water vapor
Heat used to vaporize water to water vapor
Heating of water
tem
pera
ture
(o C)
Ice
NA49-future
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 42
Hadronok a centrális PbPbütközéseknél
• Kezdeti állapot: energia sürüség ε ≈ 3 GeV/fm3 [NA49, PRL 75(1995)3814]• Végállapot: kémiai egyensúlyban lévő hadron gáz
Becattini et al. PRC 69(2004) 024905
• Kifagyási paraméterek SPS-nél:Tchem ≈ 160 MeVμΒ ≈ 240 MeV(γS ≈ 0.8)
• RHIC:Tchem ≈ 160 MeVμΒ ≈ 30 – 50 MeV
A hadronizáció a fázis átmenethez közel történik
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 43
Fázis diagram
• A deconfinementet hol érjük el? Az SPS-nél vagy a RHIC-nél?
• Alacsony SPS energiáknál– Csökkenő hőmérséklet
nővekvő barion sürüség– (depart from phase boundary)
Hadronkeltés hatáskeresztmetszeteitmértük meg 20-158 GeV/n
→(T,μB) a hadrokémiai kifagyásnál
Kritikus pont (E): Fodor and Kratz,Hadron Gas(γs): J. Manninen et al.,Grey band: elsőrendű fázisátalakulás]
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 44
Transverzális tömegeloszlások
• az <mt> energiafüggésében is változás figyelhető meg az alacsonyabb SPS energiáknál
filled symbol: particleopen symbol: antiparticle
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 45
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 46
2006 Aug. 24 Fodor Z. Bevezetés a nehézion fizikába 47