Bevezetés a kereskedelmi vállalatok gazdaságába Katz54@t-online.hu, 0630/6833700, szóbeli

1. óra 2010-02-10

A gazdaság: - a termék körforgása (a termék előállítása, elosztása, forgalmazása, értékesítése, fogyasztása), - magával a termékkel és szolgáltatásokkal foglalkozik- objektív valóság- társadalmak létrejötte munkamegosztás az emberek kicserélik a javakat

Probléma: a szűkösség elve: a társadalom tagjainak szükséglete korlátlan, de termékek és szolgáltatások köre korlátozott

Mit? (termeljen a társadalom?)Hogyan? (állítsák elő a javakat?)Kinek? (legyenek elosztva a javak?)

Közgazdaságtan: a gazdaság elemzésével foglalkozik, feladata a folyamatok feltárása, a negatív tendenciák elemzése, Mo-on 17 nemzetgazdasági ág van, a 7-es a kereskedelem (egyformán fontosak)

Kereskedelem szakágazati bontása:1. gépjármű és üzemanyag ker.2. .3. .

Kereskedelem szektorális bontása:1. primer (termék előállításának elsődlegességében vesznek részt: bányászat, nehézipar,

mezőgazdaság)2. szekunder (feldolgozóipar, mezőgazdaság másik része, szállítás)3. tercier (közel a fogyasztóhoz: kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés, energiaszolgáltatás,

szállítás másik területe)

Az objektív megítélés alapja: gazdasági mérőszámok 1. mennyiségi mutató: kiindulási alap, GO: a gazdaság szereplőinek teljes kibocsájtása, Mo-on

100 000 mrd Ft felett van, halmozott mutató, a minőségi mutató kiindulópontjaa kereskedelem: része a GO-ból = kisker + nagyker – áfa (Mo-on 8500 mrd Ft

2. minőségi mutató: GDP, nem halmozott, adott év alatt a vizsgált országban előállított új érték (MO-on 26500 mrd)a kereskedelem hozzájárulása a GDP-hez: 10-12% (nem állít elő új értéket, kereskedelem nélkül nincs gazdaság)

Kereskedelemnek közvetítő feladata van: eljuttatja a terméket a gyártótól a fogyasztóig, térben és időben közvetít

A GDP több dimenziós mutató.

GDP tételek termékáramlás útján:1. háztartások fogyasztása (65-67%-a a GDP-nek)2. kormányzati fogyasztás3. bruttó magánberuházások értéke4. nettó export (export-import egyenlege)

= Megmutatja, hogy a társadalom szükségletei, adott időpontban milyen mértékben lettek kielégítve

GDP tételek jövedelemáramlás útján:1. bérek, fizetések, egyéb munkából származó jövedelem (a GDP tételek 2/3-a)2. tulajdonból származó jövedelem: kamat, járulék, egyéb tulajdonból származó jövedelem3. éves amortizáció4. közvetett adók, amiket a költségek terhére számolhatnak el a vállalkozások5. befektetésből származó jövedelem: profit

= Megmutatja, hogy a szükségletek kielégítése mibe került a társadalomnak, a keletkezett új értékeket hogyan osztották el a társadalom tagjai között

Termelési tényezők1. természeti javak (eredeti termelési tényezők, akkor is léteznek, ha nincsenek meg2. munka a gazdasági körülmények)3. tőke (másodlagos termelési tényező, gazdasági környezetet kell teremteni számára)

Piac: - kereslet, kínálat találkozási pontja- üzletek összessége- gazdasági szabályozó mechanizmus (szociális, liberális piacgazdaság- az állam szabályozza

működését)Fajtái:

- árupiac- pénzpiac- munkapiac- tőkepiac

A piac kategóriái: KERESLET, KÍNÁLAT, ÁR

Kereslet: szükséglet alapján keletkezik (hiányérzet), lehet: eredeti, származékos, alapvető, háztartási, egyéni, közületi, generikus-pénzért jó minőséget veszünk, specifikus- márkához ragaszkodás, versenyző szükségletHa a szükséglet fizetőképes lesz, akkor lesz belőle kereslet.

Kínálat: adott időpontban meglévő termékek és szolgáltatások összessége, és mindazok a helyek ahol ezekhez hozzáférhetünk.Befolyásoló trendek:

- idő szűkössége (drágábban vásárlunk időhiány miatt)- individualizmus előtérbe kerülése (siker, győzni akarunk)- szórakozási igény növekedése (plázák)- nemi szerepek megváltozása- kis háztartások létrejötte (szinglik)- egészséges életmód előtérbe helyezése- fogyasztóvédelem erősödése- biztonsági termékek iránti kereslet

Ár: önálló piaci kategória (van más makrogazdasági szerepe is), a kereslettél és a kínálattal egyenrangú

Marshall-keresztA kereskedelem, szabályozó szerepe: hogy a keresletet és a kínálatot egyensúlyi helyzet felé tereli.

Áru: eladásra szánt hasznos termék (a termékből, kereslet révén lesz áru)

2. óra 2010.02.17.

Életkörülmények: azoknak a feltételeknek és lehetőségeknek az összessége, amelyek között a társadalom tagjai élik az életüket.

Életmód: a társadalom politikai, társadalmi, gazdasági, szellemi viszonyainak koncentrált kifejezése,

- azok a szokásrendszerek, melyek között az emberek élik a napi életüket (meghatározza: munkakultúra, vallási szokások, történelmi tényezők)

Életszínvonal: jólléti szint, - az emberek élet és munkakörülményeit foglalja magábaMeghatározza:

- szükségünk kielégítésére szolgáló anyagi javak és szolgáltatások mennyisége, minősége– fogyasztás– jövedelem– társadalmi szerkezet– gazdasági aktivitás

Jövedelem: összes bevétel, amit egy személy adott időszakban megkeres

Állam 1. számú jövedelem tulajdonosJövedelem forrása: adó, járulék, egyéb befizetés vállalatoktól, háztartásoktólJövedelem célja: újraelosztás a háztartásoknak

Vállalatok: 2. számú jövedelem tulajdonosJövedelem forrása: vállalatok, háztartások fogyasztásaJövedelem célja: profit maximalizálás

Háztartások 3. számú jövedelem tulajdonosJövedelem forrása: munkájaJövedelem célja: fogyasztása

Háztartások jövedelem szerkezete:45% munkából35% egyéb állami juttatásokból (csökkenteni kell)20% tulajdonból (cél, h ez nőjön)(öngondoskodás elve)

A magyar jövedelmek 80%-a determinált, kötött. (hitel, rezsi, ház) 20%-a szabadon elkölthető.

Fogyasztás:– javak, szolgáltatások felhasználása adott szükségletek kielégítése céljából– a gazdaság motorja– az újratermelés befejező mozzanata, de egyben feltétele is– a GDP tételek legnagyobb összetevője– célja: haszonérzet megszerzése

Kategóriái:– tartós javak: kocsi, háztartási eszközök. lakás, ingatlan– nem tartós javak: élelmiszer, ruha, energia– szolgáltatások: háztartások működtetése, közlekedés, lakás

Lakossági fogyasztás:– 50%-a kereskedelmi fogyasztás– 10%-a közületi fogyasztás– 40%-a érintkező fogyasztás (mentő visz)

Kereskedelmi fogyasztás:– 62-64%-a élelmiszer fogyasztás– háztartási elektronika fogyasztás– kultúra fogyasztás

Életszínvonal mérése:– szintetikus mutatók (jóléti indexek)(sokaságból a közöset meghatározni, alapmutató)(pl.: 1

főre eső GDP)– analitikus mérőszámok rendszere

– társadalom statisztikai mátrixok: (alapja az emberi életút állomásai, az emberek arányával foglalkozik a társadalmon belül, jelzik a pontokat, amik hatással vannak az emberekre (neuralikus mutatók)(pl.,: megváltozott az inaktív-aktív állomány, korfa, munkanélküliek aránya, nő az átlagéletkor, elidősödik a társadalom, az aktív dolgozói arány kevesebb, mint 50%)

– jóléti jelzőszámok rendszere: a társadalom költségeit veszi számításba (oktatás, egészségügy, közlekedés)

– naturális mutatók: mértékegységekben fejezik ki a fő fogyasztási (pl.: áramfogyasztás, üzemanyag fogyasztás)

Életszínvonal politika: a kormányzat életszínvonallal kapcsolatok céljai és eszközrendszere, cél: fejlődés, igazságos, érezhető legyen

Életszínvonal érzet: szubjektív, szükséglet kielégítettségi fokot jelent (nálunk a legrosszabb az EU-ban, mert alacsony a szabadon felhasználható jövedelem), valamint egyszerre ment végbe:

– politikai rendszerváltás: többpártrendszer lett– gazdasági rv: szociális, liberális piacgazdaság lett– technológiai rv: számítástechnikán alapuló ipar– kulturális rv: egészen nyitott kultúrájú országgá váltunk

Környezet: senki, semmi nincs önmagában, mindenkit környezetei hatások érnek, amik oda-vissza működnek.

Makro külső környezeti tényezők: nem napi hatással vannak a vállalatra, de nem lehet figyelmen kívül hagyni őket.

– gazdaságpolitika– technológia– társadalom és kultúra– természeti környezet védelme

1. A gazdaságpolitika: a gazdaság cél és eszközrendszere és a mindenkori kormányzat céljaival összefüggő eszközrendszer.

Célja:– a gazdasági körforgás zavartalan legyen – jólét– fejlődjön az életszínvonal– kötelező célok: (pártól független) egyensúlyi célok: a piacokon (áru, munka,

tőke, pénz), export-import arány és a pénzbevételek-kiadások terén

Eszközrendszere:– vállalkozások magatartását kötelezően előíró eszközrendszer (azok a törvények,

rendeletek, amiket kötelező végrehajtani)– vállalkozások magatartását befolyásoló er.(költséggazdálkodáson keresztül)– érdekvédelmi er. (állam képviselői a szociális partnerekkel egyeztetnek, pl.:

munkavállal-adó érdekképviseletei, minimálbér mind a 3-at betölti)

2. Technológia (milyen új technológia áll készen, milyen régi szűnt meg, cél: gyorsabb korszerűbb legyen, várható: árúk chipekkel való ellátása)5 újítás:

megváltozik a mobil szerepe (lakás- autó kulcs, térkép, személyigazolvány, felveszi a szokásainkat)

azonnali fordítás más nyelvre internet szerepe megváltozik (vigyáz az idősekre, kötődik az orvosi ellátáshoz, a

központi diagnosztika alapján) virtuális tér, 5. dimenzió, vásárlói szokások megváltozása nanotechnológia

3. Társadalom és kultúrabefolyásolja a vállalatokat, pl.: demográfiai ismeretek( népesség összetételének változása)

Ha a közösség nem fogadja el a vállalatot, nem lesz jövője

4. Természeti környezet védelmeHarmóniát kell teremteni a környezettel, ma már sokszor benne van a termék árában a környezetvédelmi díj.

Mikro külső környezeti tényezők / versenypiaci tényezők- napi hatással vannak a vállalatokra- befolyásolják a vállalat jó hírnevét

Porter-féle 5 versenyelem: Vállalat (Termék -helyettesítő és kiegészítő) Vevők Szállítók Új piacra lépők Versenytársak

3. óra 2010-02-24

Áruforgalom-értékesítés

Vállaltok alapfeladata: termék forgalmazása = áruforgalom, az értékesítés, a készletgazdálkodás, a beszerzés munkafolyamataiból áll (minden más ennek van alárendelve) komplex tevékenység

Áruforgalmi mérlegsor:Nyitó készlet + Beszerzés = Értékesítés + Záró készletForrás oldal felhasználási oldal

(az elemeket csak azonos értéken lehet számolni, amit a készletnyilvántartás határoz meg)

Áruforgalom mennyiségi tervezése: változatlan áron számolunk, megmutatja az áruforgalom volumenváltozását, (kapacitásszükségletre kapunk általa választ,= munkaigény felmérés)

Áruforgalom értéktervezése: folyóáron számolunk, összefüggésekre ad választ: értékesítés – áruforgalom – vásárlóerő, áruforgalom – költségek, áruforgalom – árrés, áruforgalom – nyereség.

Értékesítés tervezése: a legfőbb forrása a nyereség növelésének, meghatározza a hálózatfejlesztési elképzeléseket, meghatározza a létszám, bérgazdálkodási lehetőséget, és az áruforgalmon belüli tevékenységet.

Értékesítés tervezésének követelményei: Használhatóság: alapozza meg a vezetők munkáját, segítse elő a többi tervfejezet elkészítését Az értékesítési terv célja reális legyen Az értékesítés fejlődését elemezni kell, mind a globális fejlődésre, mind a vállalati belső

részletekre figyelemmel Számításokat kell tartalmaznia Alkalmasnak kell lennie az áruforgalmi munka lebonyolítására, részletes legyen (kiemelni az

fontosabb árucsoportokat, vezértermékeket Tükrözze a vállalat piaci helyzetét, elemezni kell a szakmai és területi sajátosságokat Világossá tegye a hálózati egységek értékesítési feladatait Adjon támpontot a belső irányítási eszközök kidolgozásához Adja meg a minőségi szempontokat (legyenek-e szolgáltatások az értékesítéshez, milyen

legyen a kiszolgálás, foglalkozzanak-e minőségi munkával)

A munkafolyamatokat fázisokra kell osztani. Meg kell határozni: kik vesznek benne részt, milyen szervezetek, milyen munkatársak.

Tervezés 2 fajtája:1. Előkészítő, tervmegalapozó munka2. Prognózis elkészítése

1. Értékesítési terv előkészítése- megteremteni a tervezés technikai feltételeit (csapatok felállítása)- adatbázisok alapján a múlt elemzése- értékesítést meghatározó tényezők összegyűjtése

A tervezést előkészítő elemzés 10 kérdése: Hogyan alakult a forgalom az elmúlt időszakban, milyen volt a növekedés Milyen volt a vállalat forgalmának alakulása általános tendenciákhoz viszonyítva, területhez

viszonyítva A vállalat értékesítése a működési területének hanyad része Milyen a vállalat forgalmának belső összefüggései, az értékesítés összetétele, idényszerűsége Hogyan tudta a vállalat piaclehetőségeit kihasználni, a vásárlóerő hanyadát tudta lekötni Milyen feltételei voltak az értékesítésnek, változtak-e ezek Milyen kialakult tendenciák hatnak az értékesítésre Mi volt a szerepe az áralakulásnak Hatásosak voltak- e a belső intézkedések (akciók eredménye, mik gátolták az értékesítést) Milyen objektív tényezők hatottak a forgalomra

Fejlődés mértékének számítása:

- Időtényezők:- különbségek (egyik év – másikév)- fejlődés mértéke (bázis viszonyszám alapján)

- fejlődés üteme (láncviszonyszám alapján)- trend (eltérések vizsgálata)

- történt- e ciklikusság- szezonalitás- nem várt hatás (anarchikus tényező)

- Egyéb tényezők:- Regressziók (összefüggéseket jelent, amik nem sorolhatók az időtényezőkhöz)

- Ár- Jövedelemváltozás- Pénzköltési szokások változása- Versenytársak készletezési mechanizmusa- Helyettesítő termékek hatása az értékesítésre+- rugalmassági számítások

Értékesítés: sztochasztikus folyamat = statisztikai valószínűségeken alapszik

2. Prognózis: a legpontosabb kifejezés az értékesítési terv helyettA forgalom gazdasági törvényszerűségeknek megfelelő technikák szerint miképpen fejlődnek a jövőben.

Prognózis előkészítésének munkafolyamata:1. mechanikus előrejelzés2. kalkulatív számítások3. közgazdasági felül bírálata az egésznek (a kijött eredmények realitásának értékelése, összeveti

a meglévő üzletpolitikai elképzelésekkel és a vállalat stratégiai elképzeléseivel)

Értékesítés betartandó szabályai:- számoknak valósnak, relevánsnak kell lennie- biztosítani kell az üzleti tervezés metamorfóziást (átalakulási képesség) a tervezési

munka permanens (a környezet folyamatosan változik), szükséglet analízis, piaci részesedés analízis, tendencia analízis (deduktív és induktív módszerrel végezhetők)

- deduktív: folyamatosan számolunk, következtetünk- induktív: 1-1 terméket figyelek meg, összehasonlítom kiegészítő és helyettesítő

termékekkel

4. óraKészletgazdálkodás: speciális áruforgalmi folyamat, azért gazdálkodás, mert erőforrásokkal gazdálkodik. - áruforgalmi feladat

- erőforrás gazdálkodási feladat (a készlet egyben erőforrás is)A vállalat mérlege: vagyonkimutatás, eszközök és források szempontjából.Eszközök megmutatják, milyen formában van a vagyon. A készlet a mérleg forgóeszközei között szerepel. A készlet a vagyon része, gazdálkodni kell vele, ami a költségeken keresztül történik, ezért közvetlen hatással van a nyereségre.Készlet nélkül nincs értékesítés, a készlet az értékesítés anyagi forrása.Ha kevés a készlet vagy rossz az összetétele akadályozza az értékesítést.A készletgazdálkodás komplex folyamat, a mindenkori kereslet kielégítésére-készletre van szükség.A készlet heterogén: az adott szakmán belül minden termékcsoportot tartani kell.A készlet volumene változó.A készletet képezni kell, szállítani, tákolni, komissiózni.Az áruk egy része idényszerű. A termékek egy részének forgalmazása, más részének előállítása idényszerű.Meghatározott készletnagyságra és készletösszetételre van szükség.

A készletezés: a készletek képzésével, tárolásával kapcsolatos funkciókkal, állóeszközökkel, berendezésekkel, munkaerővel és az ezekhez kapcsolódó költségekkel, pénzeszközök lekötésével történő gazdálkodás.

Készlet-mozgás szerint: folyamatos, lökésszerű, idényszerű

Készlet- utánpótlási rendszer szerint: biztonsági készlet, törzskészlet, minimális-, maximális készlet, átlagkészlet

Készletezés-költség:- készletnagyságtól független ktg-ek: befolyásolják a váll. ktg-ét: bérleti díj, energia,

amortizációs ktg, dolgozók bére, belső áru mozgatása, karbantartás, javítás, fűtés, világítás, takarítás, vetített ktg-ek

- készletnagyságtól függő ktg-ek: jutalék, szállítási ktg

Készlet elemzés- F – forgalom; - K – átlag készlet;- n – napok száma- áruforgalmi mérlegsor: nyitókészlet+beszerzés=ért.+árukészlet- K = átlag készlet = (nyitókészlet+zárókészlet)/2- K = számtani átlaggal = hó végi zárókészletek/ 12- K = kronologikus átlaggal =- (januári záró k/2+februári záró k+márciusi zárók+…decemberi záró k/2)/ n-1- f s – készlet forgási sebessége: (fordulatszám)

- f s =F/K fordulószámot kapunk, akkor jó ha nagy- megmutatja, hogy az átlag készlet fordul- annál több árbev. lesz->annál több árrés->annál nagyobb esély, hogy költségeink

megtérüljenek- f n – forgási sebesség napokban:

- - f n=átl.K*n/F= akkor jó ha a szám kicsi- minél kisebb a ford.szám napokban, annál gyorsabban fordult meg

- a legtöbb pénz készletekben van- nem mindegy, hogy hány nap alatt térül meg a készletbe befektetett összeg- megmutatja a készlet-áruforgalom kapcsolatát, és hogy az átlagkészlet hány nap forgalmát

fedezte- ha a forgalom nettó áron van:

fn= K*n/ ELÁBÉfsz= ELÁBÉ/K

A készlet tervezésének célja: megkeresni a feltételeket, melyek segítéségével jobb gazdasági eredményeket biztosító készlet alakulhat ki.

Tervezése:1. prognózis elemek: az időszak várható forgalma, nyitókészlete2. forgalom – készlet összefüggéseit keresik meg: - átlagkészlet meghatározása, - a készlet, forgalomhoz viszonyított rugalmasságának vizsgálata = a forgalom 1%-os változása a készlet hány %-os változását eredményezi,- fordulatszám, kedvező fordulatszám, forgási sebesség napokban3. számított eredményeket felülvizsgálják:- a készlet kielégíti-e a forgalom követelményeit- a készlet lehetőséget ad az idényszerűség változásaihoz, a változó struktúrákhoz

- a készletgazdálkodás alátámasztja-e a vállalat üzletpolitikai elképzeléseit- megfelelő zárókészlet várható-e- a készlet finanszírozása milyen gondokat, problémákat hoz magával- a finanszírozási gondokat hogyan lehet megoldani

Árubeszerzés- Determinált, az értékesítési elképzelések és a készletgazdálkodási lehetőségek által.- A vállalat értékesítési és készletezési tevének realizálását támasztja alá.- alapja az értékesítési prognózis és a készletezési elképzelések

Beszerzés feladata- a beszerzés az értékesítéshez szükséges árukat mennyiségben, összetételében, időben irányozza

elő - a készlet alakulását szabályozza időszerűséggel, a készlet összetételének alakításával (készletek

heterogének)- járuljon hozzá a költséggazdálkodás optimalizálásához

Beszerzés=(értékesítés+zárókészlet)- nyitókészlet(optimális esetben annyival kevesebbet kell beszerezni, amennyi a nyitókészlet)

- a beszerzés a készletgazdálkodást folyamatosan felülvizsgálja- megállapítja a váll. beszerzési pozícióját: erős, gyenge- ha erős a beszerz. pozíció, akkor a feladata: árengedmény elérése, csökkentettük az elábét,

növekedett az árrés, költségeket fedezni tudtuk, nagyobb biztonsággal lesz nyereség- ha gyenge a beszerz. pozíció: kevés a pénz, likviditási gond, fizetési határidőt akarunk elérni

Árbevétel:1000ELÁBÉ: 700Árrés: 300Nyitó készlet: 200? mennyi a beszerzendő árualap?B= 500 (700-200)

Az áruforgalmat komplexen kell irányítani.

Áruforgalmi terv 5 kérdése:1. Mennyi lesz a várható értékesítés?

Összes értékesítés, Hálózati egységek értékesítése, Árufőcsoportok

2. Mekkora a várható értékesítés készletigénye? Fordulatszám, Forgási sebesség napokban, (összesen, korcsoportonként, áru főcsoportonként,

vezértermékenként)3. Milyen árengedményeket, akciókat adunk?

Szezonalitás vizsgálatIngadozások mértéke, ideje

4. Szükséges beszerzendő árumennyiség és az értékesítéshez szükséges árualap viszonya?Áruforgalmi mérlegsor folyamatos elemzése

5. Áruforgalmi folyamat során mekkora árrést fogunk elérni?ÖsszesenEgységenkéntÜzlettípusonkéntÁru főcsoportonként

Be kell tartani a terezés főszabályait:1. a tervezési munka 3 hónappal előzze meg a tervidőszakot

2. világos legyen, egyértelmű3. maximum egy évre készüljön4. rugalmas legyen, legyen lehetőség változtatásra

5. óraAz ár, az árakkal kapcsolatos makrogazdasági kérdések,

ár-termék kapcsolata

Ár: a termékek és szolgáltatások értékének pénzben kifejezett része. A termékek és szolgáltatások csereértékének pénzbeli megjelenése.Az ár egyensúlyteremtő a piaci kategória között. A kereslet meghatározója és a kínálat eleme.Gyakorlati szerepe: árszínvonal, árarány, árváltozás, árindex, árrugalmasság, keresztrugalmasság.

Árszínvonal: adott ország árviszonyait és azok változását jellemzi.

Árarány: Különböző termékek árainak egymáshoz való viszonya.

Árindex: statisztikai mutatószám. Az árak alakulását fejezi ki időben. Azt vizsgálja, hogy bizonyos árcsoportok árai hogyan alakultak a korábbi időszakhoz (bázishoz) viszonyítva

Árrugalmasság: A kereslet és árváltozás viszonyát vizsgálja. X %-os árváltozásra hány %-ban változott meg a kereslet változás mértéke.

Keresztrugalmasság: Azt mutatja meg, hogy miként változik meg a kereslet, ha a vizsgált árucikk áraránya már helyettesítő vagy kiegészítő termék áraihoz képest változik.

Fontos makrogazdasági szerepe van: A gazdasági tisztánlátás eszköze az ár. Orientálja és ösztönzi a piaci szereplőket. Megmutatja melyik vásárlói szegmensbe tartozunk. Ösztönöz, hogy egy magasabb szegmensbe kerüljünk.

A jövedelem és újra elosztás eszköze is. Az árszínvonal határozza meg, hogy jövedelem mennyit ér. Az ár a fogyasztói szerkezet meghatározója is: árérzékenység-> a fogyasztás függ az áraktól (az ár nagymértékben befolyásol)Ár:

- Az életszínvonal befolyásolásának eszköze is- A gazdaság irányításának is fontos eszköze- Gazdaságirányító mechanizmus

Az ár felépítését is a gazdaságirányítás határozza meg.Minden termék árának van árlépcsője:Árlépcső:

- A termék előállítása (nettó termelői ár)- Nettó nagyker ár- Nettó kisker ár

- Fogyasztói ár-> mindig bruttó ár

Import termelés estében:- Import beszerzési költség van a termelői ár helyett. (vám, szállítási ktg., deviza fuvar,

statisztikai illeték, vámilleték)

Vám: Különös árképző és politikai tényező. Preferálni/disz preferálni egy másik ország termékeit.

Az ár vagy alacsony, vagy magas.El kell dönteni milyen árképzési módszert alkalmazunk:1., Klasszikus költség típusú árképzés:

Megállapítják a költséget + nyereség = nettó eladási árpl: szálloda ipar, vendéglátó ipari egységeknél.

2., Versenytárs típusú árképzés:Piacgazdaság hozta magával.Kötelező közbeszerzés: a beszerzés versenyeztetése a beszállítókkal.Ki kell számolni a többi versenyző lehetséges versenyárait, majdmegállapítani a vállalkozás versenyárát + nyereséget. (Valószínűség számítás)

3., Marketin típusú árképzés:Fordított árképzés; a fogyasztói ár megállapítása-> a különböző árképzésitényezők megállapítása ( költségek, termék, ár-minőség arányos viszonya,termék pozíciója, alku tartalékok). Folyamatos szervezést igényel.

Haszonkulcs, árrés!!!!!

Haszonkulcs: egy konkrét termék tervezett eladási árának képzésére használt arányszám. Mértékét mindig a vállalkozás képzi, és mindig termékhez kötődik.Tárgyi kategória, termékhez kötődik.

Árrés: Árbevétel – ELÁBÉ = ÁrrésA vállalkozás gazdálkodásához kötődik. Alanyi kategória-> a vállalati gazdaság alanya. Nem különbség, hanem az árrés képződik. Nem lehet előre megmondani. Az árrés maga is ár. A kereskedelmi tevékenység ára. A vállalkozás az árrés információjából értedül arról, hogy a vállalatot a piac elfogadta e.Az árrés és a haszonkulcs összefüggenek. Prognosztizálni kell, hogy mekkora árrésre van szükség.

Az árrés nagyságát befolyásoló tényezők:- Áruforgalom terjedelme- Áruforgalom összetétele- Beszerzési források

A tisztességtelen piaci ármagatartás kérdése:- Áremelés előtt árut kihozni a piacról- Árat erőfölénnyel meghatározni

- Megtévesztő összehasonlításokat alkalmazni

Egy vállalkozás ármagatartását befolyásoló tényezők:Külső tényezők:

- állami beavatkozások az árak alakulásába (versenytörvény, áfatörvény)- piaci trendek- szezonális ingadozások (gazdasági válság)- szállítók, vevők, versenytársak ármagatartása

Belső tényezők:- vállalat profilja- vállalat mérete- vállalat marketingpolitikája- vállalati ár kialakítási elve és árkalkulációs módszerek- vállalati költségek nagysága és szerkezete

Vállalati árstratégia: nyereségnövelés a cél. Döntések sorozata-> információk birtokában, árstratégiai információk kidolgozása cél, prognózis, diagnózis és árképzés függvényében.

Cél: a piaci pozíció megerősítése, nyereségnövelés.

Diagnózis: hogyan tudjuk a költségeinket az árakban érvényesíteni.

Prognózis: hogyan tudnak megfelelő árválasztékot biztosítani.

A stratégiai döntések 2 irányúak az ár függvényében.1., A vállalkozás önállóan döntsön vagy együttműködve a partnerrel.

Kevés vállalkozás engedheti, meg hogy egyedül döntsön az árakról.

2., Árkialakítási döntéseket válasszon a termék életútjának függvényében.Ártaktikai lépések + tételeÉletgörbe modell.

Ami számunkra fontos, az a bevezetési szakasz és a hanyatlás találkozása a kivezetési szakasszal.1.Ármagatartás:

- Behatolásos ártípus:+ tömegvásárlásra ösztönöz- a termék ára az életút további szakaszában nem emelhető- erős korlátja van: a raktárkészlet- idegen behatolásos ár a termék jellegétől

- Lefölözéses ár:+ a termék ára folyamatosan csökkenthető a további szakaszokban+ nem korlátja a raktárkészlet+ nem idegen a termék jellegétől- nem ösztönöz tömegvásárlásra

1. Hanyatlás- kivezetési szakasz:

Árcsökkenés következik be.Kezdeményező: aki folyamatosan számol.

Árstabilitás: más eszközökkel védjük a termék árát.

Kihívó ármagatartás:Áremelés a presztízs termékeknél; ár rugalmatlan termékek (pl. üzemanyag Mo-on)Trükkök: sznobizmus

Az ár egy versenyeszköz:- minőség- reklám- fizetési feltételek- termékhez fűződő szolgáltatások- szezonhatások- szubjektív tényezők (ember szerepe)

6. Költségek

Költség: egy termék előállítására vagy forgalmazására fordított eleven vagy holt munka értékének pénzben kifejezett része vagy összege.Eleven munka- humán erőforrás által kifejezett munka.Holt munka- tárgyi erőforrás által kifejezett munka.

Kereskedelmi szempontból a költségeken azoknak az élő és holt munka ráfordításoknak pénzbeli értékét értjük, amelyek a kereskedelemi tevékenység lebonyolításához szükséges.

Csak az a költség, aminek a forrása az árrés.

A ráfordítás olyan eszköz felhasználás vagy olyan nagy értékű eszközbeszerzés, amit a vállalkozás nem számolhat el a költség terhére.Ráfordítások értéke idővel mégis elszámolható az értékcsökkenésük függvényében-> amortizáció

Kiadás: olyan kifizetései a vállalatnak, amik a működéséhez feltétlenül szükségesek. Ha a vállalat nem fizeti a kiadásait, akkor veszélyezteti a vállalkozás létét.(ELÁBÉ nem költség, nem ráfordítás)Áfa befizetés, közvetlen adók-> költségek.

A költséggazdálkodás, azaz erőforrásokkal történő optimális gazdálkodás.Költség nincs önmagában, minden költség mögött van egy erőforrás.

Vállalati teljesítménymutatók:- Termelékenyég: mennyiségi mutató, benne van az árbevétel. A forgalom 4%- a.

- Jövedelmezőség: a vállalatnak legalább annyi bevétele legyen, hogy fedezze a kiadásait és nyeresége is legyen.

- Gazdaságosság: a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb teljesítmény elérése.

Hatékonyság: az erőforrások nyereségtermelő képessége.1, Nyereség/költség = hatékonyság2, költség-ár közötti összefüggés: az összes költség az ár egyik alkotó eleme.3, költség és nyereség viszonya: a nyereség függ az optimális költséggazdálkodástól.

A költséggazdálkodás napi operatív feladat.A vezető feladata, hogy költség felmerülés esetén megoldást találjon.A költségnek nem szabad olyan ütemben nőnie, mint az árbevételnek. A forgalom jobban nőjön, mint a költség!!

4, költség-árbevétel viszonya: a felmerülő költség hosszútávon hozzájárul e az árbevétel növekedéséhez.5, költség-költség viszonya: ha felmerül 1 költség az hatással van a többi költségre is.

Milyen az adott költség változási tendenciája?- hosszútávon nőni vagy csökkeni fognak a költségek?Pl. a karbantartási költségek hosszútávon csökkenteni fogják a költségeket.

Költség és más vállalkozási tényezők közötti kapcsolat:A költséggazdálkodás nem egyenlő a költségek spórolásával.Csak olyan költség legyen, amely legalább annyival növeli a nyereség fedezeti részét. Ha nincs többlet költség, nincs többlet nyereség.

Költség elemzés célja: a költség változás irányának és mértékének megismerése, továbbá az egyes költségek közötti költségek feltárása. A következmények levonása, javaslatok elkészítése. A költségek elemzésének alapja a költségek csoportosítása.

A költségek csoportosítása:1, Költség nemek szerint: az eredeti elnevezése szerinti csoportosítás, a költségeknek függetlenül a felhasználás helyétől.2, Költség helyek: a költségeket a felmerülés helye szerint csoportosítják. Pl. bérköltség, szállítási költség.3, Funkciók szerint: melyik folyamathoz kapcsolódnak. (értékesítés, pénzügy áruforgalmon belül /ért., készletezés, beszerzés/)

- Közvetlen költségek- Közvetett költségek- Vetített költségek: a hálózat közvetett költsége.

Költségként elszámolt elvonások: mindazok az adók és járulékok, amelyeket a költségek terhére lehet elszámolni. Élőmunkával kapcsolatos költségek.

Tarifák: közüzemi szolgáltatás, monopolhelyzet.

Alapként kezelt költségek: jóléti, kulturális alap, szakmunkás, képzési alap.

1., A költségek elemzéséhez szükséges mutatók:- Költség színvonal mutató: milyen %-os mutató.1- költség/árbevétel2- költség/árrés: a kereskedelmi munka teljesítményét mutatja meg3- költség/nyereség: fordított hatékonyági mutató; befektetési szemléletű mutató.

Árbevétel (mindig 100%) –ELÁBÉ (70%) = Árrés (30%) -> költség (20%) nyereség (10%)

- Statikus mutatók: mindig egy adott időpontban lehet megállapítani. (folyamatában nőni vagy csökkeni fognak)

- Költség színvonal mutató: mérték/ütem vizsgálata.1, mérték: különbség, 10% (vizsgált időszak színvonala) -9% (bázisidőszak) = 1%kal nőtt a költség színvonal.2, ütem: mérték/bázik költség színvonal; 1%/9%=11,1%

A költség szerkezetének a vizsgálata: megoszlási viszonyszám: mindig 100%Adott költség nem fontosságának megállapítása. Áruforgalom alakulása és a költség változás együttes viszonya.

- Állandó költségek: viszonylag állandó költségek azok, amiknek nagyságrendje nem reagál a forgalomra. (alapbérek, amortizációs költségek)

- Változó költségek: a fogalom változásával módosulnak. (nőtt/csökken/stagnál)Több fajtája van:

Arányosan változó költségek: a forgalom változásával nagyjából arányosan alakulnak. Költség/forgalom állandó lesz. Szoros a korelácó.

Csökkenő arányú változó költségek/degresszív költségek: a forgalom változásait kisebb ütemben követik. A költségek döntő többsége. (teljes bérköltség, szállítási költség) Költség/forg. Hányados csökkent. 1% forgalomváltozás ált. 0,6-0,7 %-os költségváltozást követ.

Növekvő arányú változó költség/progresszíven változó költségek: a forgalom változási üteménél gyorsabban változik. Költség/forgalom hányados nőni fog. (túlóra költség; elhibázott átszervezési költség) árrés=áll. Ktg. + vált. Ktg.

Egyéb speciális ktg.: gazdálkodási megfontolások: fűtés ktg-ei. Tiszta áttekintés, mert nem játszik szerepet az árváltozás.

Költségcsökkentési eljárások: ktg. racionalizálási eljárások:1, ktg. optimalizálás: erőforrások, készletgazdálkodás.2, állóeszközök-másik tartalék: gépek karbantartása.3, bérek: felesleges adminisztráció megszüntetése. Szállítási tender.

A költséggazdálkodás színvonala nagymértékben hatással van a vállalkozás eredményére.

7. óraFejlesztés

Egy vállalkozás csak akkor maradhat fenn hosszútávon, ha dinamikusan fejlődő rendszerré válik.

- Változnak a társadalmi elvárások -> változnak a piaci igények.- a vállalkozás saját anyagi érdeke is megköveteli működésének fejlesztését.- a versenytársak fokozatosan javulnak, tehát változik a piaci környezet. => fejlesztésre

kényszeríti a vállalatot.- => a vállalkozás forgalmának piaci részaránya csak új eljárásokkal magasabb

színvonalú tevékenységekkel őrizhetőek meg.A fejlesztési tevékenységet környezeti hatások indukálják. (környezet: ahol a hatás oda-vissza működik.)

A fejlesztés 2 irányú folyamat:1. a vállalkozás a fejlesztése révén alkalmazkodik a folyton változó környezethez.

A fejlődés passzív, mert a vállalkozás csak követi a fejlődést.- sima fizikai szintfenntartás: az elhasználódott eszközöket pótolja a vállalkozás.

(egyszerű csere, ezért nem fejlesztés.)- dinamikus szintfenntartás: az eszközök fizikai kopásán túl azok erkölcsi kopását is

figyelembe veszik. (az elhasználódott eszközöket egy magasabb teljesítményű eszközre, berendezésre cserélik.)

2. a környezeti hatás logikájának megfelelően maga a vállalat is környezet átalakító, befolyásoló tényezővé válik.Akkor, ha a fejlesztés során, valami újat tud létrehozni=> a fejlesztés a vállalati tevékenység egészének fejlesztését jelenti. A fejlesztés tehát az összes működési terület együttes összehangolt javítása és bővítése, továbbá az összes működési terület tökéletesítése. A vállalkozás a fejlesztés, a több, a jobb, az újabb megteremtésének komplex, összehangolt rendszere.Feladat halmaz is egyben, konkrét tevékenység, feladat.

Fejlesztés politika: cél és eszközrendszer, a fejlesztéspolitikai célokat 4 egyformán jelentős tényező alapján tudjuk meghatározni:

1. Meg kell határozni a vállalkozás elérhető növekedését, a vállalkozás milyen mértékben fejlődhet, mennyire dinamikus a rendszere.

2. Figyelembe kell venni a rendszer rugalmasságát, hogyan tud alkalmazkodni a környezet változásaihoz.

3. Figyelembe kell venni a vállalat stabilitását, csak olyan fejlesztési célok, amelyek nem fenyegetik a vállalat létét, működését. -> egészséges kockázat.

4. Jövedelmezőség: meghatározzuk a fejlesztési célokat, minden fejlesztésnek és a ráfordításának meg kell térülnie.

Fejlesztéspolitika eszközrendszere: tehát a „mit kell tenni?”, kérdésre keresi a választ.Fejlesztéspolitika célrendszere: nem csak azt kérdezi, hogy „mit kell tenni?”, hanem, hogy „mit lehetne tenni?”.-> a vállalati növekedés lehetőségeit keressük. Mik a növekedés legfontosabb tényezői egy vállalkozásnál:

1. hatékonyság: a növekedés beindul e; legfontosabb, legérzékenyebb; nyereségtermelő képessége az erőforrásoknak: élőmunka hatékonyság; tárgyi erőforrás hatékonyság.

2. Beruházás: kapacitásnövekedés tényező, egy extenzív fejlesztés.

3. Munkaerő: az ember a gazdasági növekedés alaptényezője, fontos az ember képzése, önképzés, munkafegyelem, munkakultúra javítása.

4. Pénzügyi erőforrások fejlesztése: minden pénzbe kerül, mindent finanszírozni kell.

5. A vállalkozás piacon betöltött szerepe, helye pozíciója: A vállalkozás minimum törekedjen a piaci pozíciójának megtartására, ne megerősítésére. –piacvezetők, követők, választékbővítők.

6. A vállalkozás adottságai: ágazati adottságok, szakmai sajátosságok, területi elhelyezkedés.

Egy vállalkozás elhelyezkedésének stratégiai lehetőségei:- hosszú távú tényezők: koncentráció, integráció, specializáció, kooperáció.

Koncentráció: az erőforrások összesítése, központosítása egy adott cél elérésének érdekében. Töke koncentrációja egy fejlesztési cél érdekében.

Centralizáció: egy vállalkozásnál felfüggesztik a demokráciát.

Integráció: egységesülésVertikális integráció: a gazdasági ágazatok egymásra hatása, a gazdaság működése.Horizontális integráció: pl. franchise hálózatok.

Specializáció: szakosodás, sajátos arculat kialakítása, a munka megosztása sajátos eszközökkel.

Kooperáció: olyan feladat, amit egyedül egy ember, egy vállalat, egy ország nem tudna elvégezni. Összefogás révén valósulhat meg egy adott feladat. (pl. űrhajózás) ( Churchill véletlen találmánya a kooperáció).

8. óraErőforrás:

humán erőforrás (ember) tárgyi erőforrás

Számvitelileg az erőforrások munkaerő (emberek) árupiaci erőforrások (készletek) nagy értékű berendezések (gépek) beruházások pénzügyi eszközök információ

Stratégiai szemlélet szint az erőforrások

mennyiségi szint

minőségi szint

Konkrét erőforrások: amik részben látszóak, megfoghatóak, megszámolhatóak, értéket lehet nekik adni, benne vannak a vállalat, kötelező üzleti könyvében

absztrakt konkrét erőforrások

eszközök mennyisége, értéke gépek, berendezések költségek selejt mennyisége készpénz és a követelések nagysága készletek mennyisége, értéke

munkaerő nagysága munkaerő iskolázottsága munkaerő megtarthatósága (fluktuáció) a szervezet szintjei (száma) vezetői hatékonyság (nyereség/vezetők költségei)

gépek, berendezések változtathatósága gépek rugalmassága a vállalat hitelképessége

emberek rugalmassága, hűsége a vállalathoz, elkötelezettsége

emberek innovációs képessége a vállalati kultúra minősége mennyire demokratikus/diktatórikus az irányítás vezetői stílus képességek felmérése a lehetőségek biztosítása, a képességek

fejlesztése motiváció hatékonysága csoportmunka hatékonysága a vállalatról alkotott külső/belső kép és ennek

összhangja

Absztrakt erőforrások: amik részben nincsenek benne a vállalat, kötelező üzleti könyvében, nem kötelező őket nyilvántartani. Részben megszámlálhatóak, megfoghatóak, részben nem látszó, nem fogható meg, mégis tudjuk, hogy léteznek

Konkrét mennyiségi erőforrások: egy vállalat termelési, ill. forgalmazási tényezői, ami bizonyítja, hogy nem létezhet a vállalat tárgyi erőforrások nélkül

Absztrakt minőségi erőforrások: egy vállalat rejtett erőforrásai, ezeket nem látja a versenytárs, csak a vállalat van vele tisztában. Rejtett= nem látható versenyelőny, a vállalat kulcs kompetenciái, mert ezek különböztetik meg a vállalatot a többitől, erre építhető csak a vállalat stratégiája.

Látható versenyelőnyök: termék, technológia, piacNem látható versenyelőnyök: kompetenciák: emberhez kötődik, emberrel távozik

Humán erőforrások a munkaerő piacon, kereslet, kínálat, árviszonyok hatására működik a munkaerő piac a leginkább befolyásolt piac kell e befolyásolnia az államnak?

- igen történelmi tapasztalat a legnagyobb bevétele a járulékokból származik minden kormánynak van munkaerő politikája

Munkaerő politika célrendszere: általános foglalkoztatottság optimális munkanélküliségre való törekvés általános bérszínvonal biztosítása munkabéke biztosítása

Munkaerő politika eszközrendszere: a vállalat magatartását kötelezően előíró eszközrendszer alapja: a munkaerő

törvénykönyve (a munkavállalók és munkaadók jogi viszonyainak alapvető normáit tartalmazza)= minimum kritérium rendszer, munkaszerződésekben a minimum törvénykönyvben előírtaknál rosszabbat nem lehet kötni

- minimum bérkeretek- végzettséghez kötött minimál bér- munkaidő hossza- fizetett ünnepnapok a vállalat magatartását kötelezően befolyásoló eszközrendszer- humán erőforrás költségeivel kapcsolatos adók, járulékok (elszámolhatók a költségek terhére)- érdekvédelem: alapja az érdekképviseleti szervezetek egyeztetés

Migráció: különböző földrajzi területek közötti munkaerőmozgásMobilizáció: különböző nemzetgazdasági ágak közötti munkaerő vándorlásFluktuáció: egy vállalat munkaerő piaci sikerét mutatja meg, egy vizsgált időszakban a ki és belépők száma

A humánerőforrás vállalatgazdasági kérdései1. a vállalat struktúrájának a megállapítása és ennek hasznosíthatósága

- szakember állomány jellege, létszámszükséglet szerkezettel tisztában kell lenni- a feladathoz kell az embert keresni

- folyamatosan fel kell tárni a szakember ellátás egyensúlyhiányos pontjait2. a vállalat tudásszerkezetének biztosítása, üzleti értékének megállapításaTisztázni kell:

- a vásárolt tudás jellegét, szerkezetét- saját fejlesztésű tudás jelegét, tömegét, értékét

3. személyes érdekeltség típusának kidolgozása és ennek a hatásvizsgálata

Speciális tényezők egyéni munkahelyi teljesítményekben: képességek, lehetőségek, motivációk

Képességek: minden ember rendelkezik legalább egy képességgel, amiben jobb mint mások. Fejleszthetőek, meg kell találni rá a lehetőséget.

Lehetőségek: nem indul mindenki egyforma versenyelőnnyelMotivációk: (ha megvan az első 2 összhangja)

- belső motivációk: egyéntől függ: érdeklődés, flexibilitás, autonómia (egyéniség megtartása)- külsőmotivációk: a vállalattól függ: anyagi javak, karrier, státusz

9.óraTárgyi erőforrások

Nagy értékűek, beruházások, a beruházások speciális fogalma.Extenzív fejlesztés.

Mérleg: A vállalat kötelező vagyon kimutatása, ami a vállalkozás vagyonát 2 féle szempontból veszi figyelembe. Eszközök-források, ezeknek egyensúlyban kell lennie.

Eszköz: Megmutatja, hogy a vállalat vagyona milyen formában áll a vállalkozás rendelkezésére. Megszámlálható, megfogható.

Forrás: Ki finanszírozza ezeket az eszközöket és miből. Mennyi a saját és mennyi az idegen tőke (kötelezettség) a mérlegben.

Az eszközöket felosztjuk a működtetésben betöltött szerepek szerint:1. Befektetett eszközök: minimálisan éven túl vagy évekig-évtizedekig szolgálják a vállalat

működését. Immateriális javak: nem anyagi jellegű, de vagyoni értékű jogok. Nem látható, de

megszámlálható milyen dokumentum kíséri. (termékek forgalmazási joga, franchise.)

Tárgyi eszközök: ingatlan, gépek berendezések, a vállalat gépjárművei, egyéb berendezések pl.: irodai, számítástechnikai eszközök, beruházási előleg.

Befektetett pénzügyi eszközök: a különböző értékpapírok, más vállalkozásban való érdekeltség (részesedések, adott kölcsön /tiltott/, hosszú lekötésű bankbetétek.)

2. Forgó eszközök: éven belül szolgálják a vállalat működését. Készletek: vásárolt készletek, saját készletek. Követelések: vevő követelések, váltó követelések, tulajdonosok által jegyzett, de

még be nem fizetett tőke, alapítókkal szembeni egyéb követelések. Pl.: állammal szembeni követelés-adóvisszaigénylés.

Értékpapírok: eladásra vásárolt kötvények, saját részvények visszavásárlása, egyéb eladásra szánt papírok.

Pénzeszközök: készpénzek, esetleges élő csekkek, bankbetétek, amik nincsenek lekötve.

Aktív időbeli elhatárolások: számviteli fegyelem miatt, olyan kiadások, amiket a tárgyi évben már kifizettünk, de már csak a jövő évre vonatkozik. (pl.: újság előfizetés) Bevételek, ahol a számlát kiállítottuk a tárgyévben, de csak a következő évben folyik be.

Befektetett eszközök/Tárgyi eszközök/Nagy értékű tárgyi eszközök:- speciális forgalom-> amortizáció: költség ráfordítás-> nagy értékű eszköz beszerzés.- A beszerzési érték nem számolható el a költség terhére.- A nagy értékű eszközök az évek során az amortizáció segítségével számolhatóak el.- Más a bruttó-nettó érték jelentése.

Bruttó=> a beszerzésből levonják az áfát-> árukészletnél a nettó érték.Nettó=> bruttó érték-a mindenkori amortizáció

A mérlegben a tárgyi eszköz mindig nettó értéken van nyilvántartva.Leírási kulcs: az éves értékcsökkenés %-ban megadva.Az amortizációs leírásokat és annak szabályait a számviteli törvény tartalmazza, amely szigorú, a vállalatok magatartását előíró eszköz.

Leírási módokban választhat:Lineáris: egyre növekvőTeljesítményre jutó:Lassított-degresszív:Abszolút összegű:

Terv szerinti értékcsökkenés: törvényi előírásAz erőforrások állapotát folyamatosan fel kell mérni. Diagnózist csak az erőforrásokból lehet készíteni.Diagnózis: állapot meghatározás a vállalkozás működését az erőforrások képességeinek elemzésével vizsgálja.2 szint:

- Konkrét szint:fizikai állapotpénzügyi állapot (tőkeképesség, nyereség, termelő képesség, hitelképesség)humán/emberi állapot (tudás, képesség, tudás színvonala, vezetés színvonala.)technológia (korszerű, korszerű-e a vállalkozás szervezési tevékenysége.)

- Elvonatkoztatott- absztrakt:kultúra a vállalatban (korszerű, vagy korszerűtlen, demokratikus vagy diktatórikus)vállalatról alkotott külső és belső kép összhangja)

Diagnózis eredménye:- A vállalkozás képességeit kapjuk meg (célok stb.)- Versenyelőnyök: csak a képességeik birtokában vannak tisztában a versenyelőnyökkel.- Versenyhátrány

Eszközök, erőforrások értékelése: rövidtávú

3 stratégiai szempont: Erőforrásaink milyenek, mennyiség, minőség a versenytársakhoz viszonyítva. Hogyan lehetne az erőforrásainkat jobban hasznosítani a jelenlegi körülmények között.

Hogyan lehetne javítani a minőségi mutatókat. Jobban lehetne-e az erőforrásainkat hasznosítani, ha mást termelnénk vagy

forgalmaznánk vele.

- Eszköz hatékonysági mutató:- Eszköz arányos nyereségmutató:

Nyereség/összes eszköz értékesítése -> 100 Ft eszközráfordítás hány Ft nyereséget termel?

- Költséghatékonyság:Nyereség/eszközhöz kapcsolódó költségek -> 100 Ft eszközre jutó költség ráfordításra hány Ft nyereség érhető el.

- Eszköz arányos árbevétel:Forgalom/összes eszköz értékesítése-> 100 Ft tárgyi eszközre hány Ft forgalom

- Eszköz arányos árrés:Árrés/összes eszköz-> 100 Ft tárgyi eszközre hány Ft árrés

Beruházás

Az extenzív fejlesztés legkomolyabb területe. Mit kell kívülről bevinni a szervezetbe, hogy az jobban működjön. Mik azok a tényezők, amik a szervezetet serkenti, javítja, jobbá teszi. Akkor kell beruházni, ha hiány van.

Kapacitás hiány esetén.Kapacitás: a teljesítménynek az adott műszaki színvonala, maximuma, teljesítőképesség felső határa.(technika felszereltség, nyitvatartási idő, eladási forma, foglalkoztatottak létszáma)Ha elérik a teljesítőképesség felső határát=> kapacitás hiány=> extenzív fejlesztés: eszköz állomány korszerűsítése, műszaki fejlesztés, ha minden területen kapacitás hiány=> beruházásHa reáltőke keletkezik, akkor van beruházás. Beruházáskor bővülnek a tőke javak, nő a vagyon.

Dinamikus szinten tartó beruházás: pótolják a nagy értékű eszközöket.

Kapacitásbővítő, struktúraváltó beruházás:- állami- vállalkozói: az érdemi döntést a piac impulzusai, információi és saját belső környezete váltja ki. A következményeket a vállalatnak viselnie kell.A vállalkozónak rendelkeznie kell beruházás politikával: cél és eszközrendszer

Beruházás céljai:- profit szerzés- a vállalkozás bevételeinek növelése- a beruházás költségei finanszírozhatóak legyenek- a beruházás összhangban legyen, a vállalkozás stratégiai célkitűzésével a vállalkozás

jövőjére vonatkozó elvárásait erősítse meg.

Eszközrendszere:- beruházási feladatok realizálása, döntések sorozata:

1. fontosság

2. megvalósíthatóság3. lebonyolítás módja

Kereskedelmi beruházás:- legkockázatosabb- a vállalatnak ki kell lépnie saját területéről és idegen információkról kell dönteni.

Működhet-e a vállalat beruházás nélkül?

Nem folyik folyamatos korszerűsítés=> a vállalat lemarad a fejlesztésben=> lemarad a versenyből=> megrendül a partnerek bizalma=> csökken az árbevétel=> a vállalkozás nem tud többlet nyereségre szert tenni=> elöregszik=> meghal!