Bevezetés a földrajzba 2012.10.26. 4.gyakorlat

BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBABEVEZETÉS A FÖLDRAJZBABEVEZETÉS A FÖLDRAJZBABEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV.

4. gyakorlat - 2012.10.26. 1.oldal

Konkvisztádorok az ó-amerikai kultúrák területén

• A közép- és dél-amerikai felfedezés történet – a partvonalak többnyire már ismertek • Magellán expedíciójával párhuzamosan Közép-Amerika teljes feltárása (1500-as évek

eleje) • Kicsivel később Dél-Amerika partvonalának feltérképezése és az Andok megismerése

• Kuba – Spanyol alkirály székhelye • Innen indul útjára 1517-ben Fransisco Fernandez Cordoba

– Yucatán-félsziget északi csúcsát eléri – Nagy városokat találnak itt � meglepő, hiszen eddig csak alacsony szintű

kultúrával találkoztak � a Maja kultúrával való találkozás – Majáktól Ényra(Maxikói-felvidék 2000 m felett) NAHUA indiánok � Ezek egy

csoportja az Azték indiánok� ők igázzák le a többi Nahua indián törzset és ők szorították vissza a majákat is a Yucatán-félszigetre

– Toltékok � közvetítő népség, mely beolvad az azték kultúrába (azték legenda: toltékok szelíd Istene visszatér fehér, szakállas emberekkel és leszámol az aztékokkal és vérengző Istenükkel)

• Cordoba nem időz sokáig � némi arannyal visszatér Kubába • 1518-ban újabb expedíció Juan Grijalva � Yucatán-félsziget � körbejárja a

Campechei-öblöt � majákkal többszöri összetűzés, viszont az aztékokkal szemben nagy tisztelet övezi

• 1519-ben Hernando Cortez hódítása kezdődik � Az azték birodalom megsemmisítője – 1000-nél kevesebb emberrel indul, viszont technikai fölényben van (puska,

fém fegyverek), mivel az aztékok nem ismerik a fémmegmunkálást (csak az aranyat mívelik)

– 1521-re teljesen szétverik a birodalmat � elpusztul a legtöbb emlék – Megszilárdul a spanyol birodalom Közép-Amerikában



• Teljesen feltérképezik Cortez után egész Közép-Amerikát feltérképezik � Arany a fő motivációs tényező

• 1540-es évekre Észak- és Dél-Amerika felé is kiterjeszkednek – ismertté válik: – Kalifornia – Colorado-folyó – Csendes-óceán felől és Florida felől is elérik a Mississippi-folyót

• Közép-Amerika leigázása után kerül sor a dél-amerikai kultúrák leigázására • Öntözéses földműveléssel foglalkozó népek lakják Dél-Amerikát

– 4 nagy népcsoport Dél-Amerikában • Csibcsa nép (kolumbiai Andok területén éltek) • Csendes-óceán parti sávjában élő népek • Ecuador főváros Quito környékén élő népek • A legjelentősebb a mai Peru és Bolívia környékén élők voltak (3000 m

feletti városok) � állammá szerveződés kezdeti formája, fejlett úthálózat, kezdeti írástudás

• Korábban Balboa (aki keresztezte a Panamai földszorost) hallott a panama környéki bennszülöttektől egy déli aranyban gazdag területről � motiváló tényező megjelenése

• Balboa egyik katonája Francisco Pizzaro és egyik társa Diego de Almagro 1524-ben

indulnak első útjukra, mely sikertelen • Második útjuk 1526-ban � eljutnak a perui partokra déli szélesség 9. fokáig �

találkoznak egy kultúrával (AYMARA indiánokkal) – Uralkodó réteg az AYMARA indiánoknál az INKA csoport, nyelvük a KECSUA – Rátalálnak egy városra, ahol sok arany ajándékot adnak nekik – Mivel Pizzaroék kevesen vannak, visszatérnek Panamába

• Harmadik útjuk: – 1531-ben indulnak és 2 év alatt az egész inka birodalmat leigázzák – Technikai fölény, amivel megnyerik a hódító utat

• Pizzaro az inka birodalom ura lett • Társa Almagro megrövidítve érezve magát, ezért elindul déli irányba, hogy még több

ilyen aranyban gazdag országot találjon – Bolíviai felvidéken majd a chilei Andokban, aztán eléri a Csendes-óceánt, majd

a mai Valpariso városáig feltérképezi a partokat (már csak a Magellán által felfedezett terület és Valpariso közti terület maradt ismeretlen a partokból)

• XVI. Század végére nem csak teljes Dél-Amerika partvonala rajzolódik ki, hanem a belsejét is feltérképezik � konkvisztádoroknak köszönhetően

• Gonzalo Pizzaro (Francisco öccse) �Eldorado keresésére indul (el dorado – aranyozott ember)

– Átkel az Andokon, lejut Amazonas-medencéjébe – Nem talál ott gazdag országokat – Éhség üti fel fejét – Rio-Napohoz érnek (Amazonas mellékfolyója) – Ott Oranella (Pizzaro egyik embere) megbízást kap tutajozzon tovább

élelemért� eléri az Amazonast � 7 hónap hajózás az Amazonason eléri 1540-ben a torkolatot



Szibéria feltárása Előzmények:

• Ázsia északi területéről kevés szó • Oroszország kevésbé ismert terület • Orosz Fejedelemség kialakulása � Novgorod és Kijev környékén �hanyatlás XVI.

Századra � átveszi helyüket a Moszkvai Nagyfejedelemség XV. Századtól fokozatosan • Összetűzés lengyelekkel a XV-XVI. század fordulóján összetűzés

1516-ban az orosz-legyen konfliktust követően

• Sigismund Herberstein osztrák báró béketárgyalása Moszkvában • Az útról leírást készít (első, mely leírja a moszkvai fejedelemség belső társadalmát) �

1549-ben adják ki a leírást • Beszámol: a nagy síkságról (sztyepp), Ural hegység É-D-i vonulatáról (addig K-NY-inak

hitték), klíma leírás, mezőgazdaság, folyók vízjárása, folyóhálózati térkép Dvináról, Pecsoráról, Obról (Ob � kitáji-tóból (kínai-tóból) ered , amelynek lesznek még következményei

Oroszország gyorsan fedezi fel Szibériát • Fő motiváció a prém � XII. – XVI. században fontos kereskedelmi cikk • XVI. Században Jermak Tyimofejevics átkel az Ural-hegységen � elfoglalja 1581-ben

SZIBIR várost (szibériai tatárok fővárosa) � nyitva áll Kelet-felé az út a Csendes-óceánig

• 1581-1639 között a főleg kozákok végigjárják és meghódítják egész Szibériát � 1639-re jutnak el az Ohotszki-tegnerhez

• A pontos térkép főleg a folyók feltárásával alakul ki Szemjon Ivanovics Gyezsnyev – orosz hajós

• 1648-ban Kolima-folyón lehajózik � Eléri a Jeges-tengert � megkerüli a Csukcs-félszigetet �Bejut a későbbi Bering-szorosba � eléri az Anadir-folyót � fontos megállpítása, hogy Ázsia és Amerika nem érintkezik (nem kap nagy nyilvánosságot és leírása a jakutszki levéltárban fekszik sokáig)

Később 1728-ban Vitus Jonssen Bering (dán szármázású) fedezi fel újra a szorost!

Északkeleti átjáró keresése

• Európa és Oroszország közt Herberstein könyve teremt kapcsolatot • XVI. Században angol kereskedők egyre élénkebben keresik fel Oroszországot • Nagy felfedezéseket a Spanyolok- Portugálok kezdik meg, de a polgárosodásnak

köszönhetően Anglia, Hollandia, Franciaország is csatlakozik a felfedezés történetbe • Ők is fel akarják keresni a kincsekben gazdag országokat Dél-, Dél-Kelet Ázsiában • Polgárosodás miatt �képesek megszervezni a kizsákmányolás utáni gyarmatosítást • Fő kereskedelmi útvonalak a XVI-XVII. Században az óceánok, Keleti-tenger, Földközi-

tenger (zsákutca)



• 1553. megalakul a MOSCOVIT Company – kereskedelmi társaság � célja: spanyoloktól, portugáloktól független úton eljutni Indiaába, Kínába

• Ezzel megkezdődik az Északkeleti átjáró keresése Európa és Ázsia északi részén � ekkor még nem ismeretes a Bering-szoros

• Herberstein könyve alapján � Ob torkolatát kell elérni, majd azon felhajózva (katáj-tóhoz jutnak)

• 3 hajóból álló konvoj indul expedícióra 1553-ban, északi partok mentén � két hajó legénysége elpusztul a hidegben – nincsenek felkészülve a telelésre

Későbbi expedíciók se jutnak messzebb, mint Novaja Zemlja vagy Kara-tenger • Következő expedíciók már a Dvina-torkolatán keresztül veszik fel a kapcsolatot

Oroszországgal, sőt még a Kaszpi-tengeren keresztül az arabokkal • XVI.század második felében megjelennek a Hollandok a Jeges-tengeren • 1590-es években 3 expedíció Willem Barents vezetésével �első két expedíció csak a

Kara-tengerig jut el • Harmadik expedíció: 1596-ban eléri a Novaja Zemlja északi csúcsát �ott

befagy a hajójuk, de áttelelnek (ELSŐ SIKERES SARKVIDÉKI ÁTTELELÉS) �nyáron se szabadulnak ki, ezért hajókat építenek és azzal indulnak útnak Oroszország felé (Barents közben meghal), de sokan elérik a partokat

• Henry Hudson (angol) – Első útja: 1607-ben indul, hogy eljusson Grönland és Spitzbergák között Ázsiába az Északi-sarkon keresztül � nem hitték akkoriban, hogy egybefüggő jég fedi az Északi-tengert, de eljut az Északi Szélesség 80°ig

• Második útja: 1609-ben holland megbízásból indul, Novaja Zemljáig jut csak. Ezután már az Északnyugati átjáróra fog koncentrálni

• Párhuzamosan az Északkeleti átjáró keresésével folyik az Északnyugatié is

Északnyugati átjáró keresése

• 1524-ben Floridától – Új-Funlandig Esteban Gomez spanyol szolgálatban feltérképezik a partvonalat

• 1530-as években francia Jaques Cartier � behajózik a Szt. Lőrinc-folyó torkolatába – felmegy a mai Quebecig, Montreálig és próbál gyarmatokat szervezni, de rövid életűek lesznek

• XVII.század elején tartós gyarmatot hoz létre Samuel Champlain � későbbi Kanada lesz majd ebből

• Cartier után Labradortól északabbra folynak a kutatások

• 1570-es évek Martin Frobisher – eléri a Baffin-szigetet és a környéken fedezgeti fel a szigeteket, öblöket

• 1580-as évek John Davis � eléri Grönland déli csúcsát � bejut a Davis-szorosba �felfedezi a Hudson-szorost (Baffin-sziget és Labrador között)

• Henry Hudson � Hudson folyón hatol felfelé � rájön, hogy nem az átjáró, de felhívja a torkolatra a hollandok figyelmét, hogy remek hely � Hollandok megalapítják: Új-Amszterdamot (New York)

– 1610-ben eléri a Hudson-szorost – bejut a Hudson-öbölbe (meggyőződése, hogy a Csendes-óceánban jár) eléri a legdélebbi részét a James-öblöt

– James-öbölben befagynak, a legénység fellázad majd Hudsont és néhány hű társát és a gyerekét kirakják a hajóból



John Davis útja

Hudson útjai



William Baffin

• első útja: 1720-as években Hudson utolsó útját követi: eljut a Hudson-öbölbe, ahol megállapítja � Dagály hullám Kelet felől jön, így nem lehet a Csendes-óceánon

• Második útja: Davis-szoroson keresztül próbálkozik � áthalad a Baffin-öblön, aminek kijáratánál jégtorlasz van � nem látja a Lancester-csatornát (pedig továbbhaladhatott volna) – Baffin-öblöt zártnak véli

• KÖVETKEZTETÉSE: Nincs északnyugati átjáró – így lekerül a napirendről a keresése • Nem csak ennek köszönhetően függesztik fel a keresést, hanem annak is, mert a

portugál, spanyol birodalmak leáldozóban vannak, és nyugodtan lehet használni az bevált útvonalakat



Terra Australis problémája (Ausztrália felfedezése)

• Ókorban is felbukkan egy ismeretlen déli terület �ptolemaioszi térképen is szerepel • A felfedezések folyamán egyre szűkebb keretek közé szorul ez a kontinens (Vasco da

Gama � nem áll összeköttetésben Afrikával, Magellán � nem áll összeköttetésben Amerikával és Kelet-Ázsiával)

• Spanyol hajózások Délkelet-Ázsia vizein � belekeverednek a „terra australis” problémájába

• Portugálok, spanyolok, hollandok, angolok szép lassan fedezgetik fel a csendes-óceáni szigetvilágot

• XVI.századig Új-Guinea északi partjain hajóznak � abban a tudatban, hogy délre már a terra australis található

• Meghúzzák a vonalat Tűzföld és Új-Guinea között, amitől Délre a kontinens található

• Spanyolok felfedeznek szigeteket � Salamon-szigetek (200 évig nem találják újra

őket, elnevezések és a fokmeghatározás pontatlansága miatt is) • Francis Drake angol hajós, aki a spanyol hajókat fosztogatja – Magellán szoroson

áthajózik, megállapítja, hogy több szigetből áll, tehát nem a déli kontinens – Később spanyolok üldözőbe veszik és Amerika nyugati partjainál észak felé

hajózik � Kaliforniától északra nagy területet térképez fel

• 1606-ban spanyol expedíció: Pedro Fernandez Quiros és Luis Vaz Torres � felfedezik az Új-Hebridák szigetcsoportot (Vanuatu) �

• Torres egyedül eléri Ausztráli legészakibb csúcsát a York-félszigetet � áthajózik York-fsz és Új-Guinea között (TORRES-szoros) � megállapítja, hogy Új-Guinea nem terra australis része, viszont a YORK-Fsz igen

(helyesen) �viszont ez titokban marad, később XVIII. Században majd újra felfedezik az angolok

• Torressel egyidőben, a Hollandok rátalálnak Ausztrália nyugati partjaira � Hollandok terjeszkednek Indonéziában � Afrika megkerülésével jutnak oda, viszont egyre délebbi útvonalon indulnak

Jóreménység-fokától � Hollandok nyugati irányban is hajóznak, de nem mehetnek át a Magellán-szoroson,

ezért a Tűzföldet megkerülve haladnak – felfedezik a HORN-fokot 1616-ban � Horn-foktól nyugatra még felfedezik az ESTADOS (ÁLLAMOK)- szigeteket

Jáva kormányzója megkéri 1642-ben Abel Janszoon Tasman-t, nézzen utána mi a kapcsolat Új-Guinea - Nyugat-Ausztráliai partok - ESTADOS szigetek között � Tasman elindul Jakartából � Ny- DNY irányba � MAURITIUS Szigetéig � D felé fordul sokáig halad, majd keleti irányba indul � sokáig semmi szárazföld, majd rábukkan TASMANIA-ra, amelyet csak délről érinti �majd rálel Új-Zélandra �Nyugati partjainál hajózik (nem állapítja meg, hogy két sziget)



� Továbbhajózva felfedezi még: Tonga-Fidzsi- Bismarck szigeteket � Hazatér Jakartába

Pár évvel később új útra indul, betér a Carpenteria-öbölbe körbehajózza azt, de nem veszi észre a Torres-szorost � megállapítja, hogy Nyugat-Ausztrália összefüggésben van a Carpenteria-öböllel de tévesen mondja ki, hogy Új-Guinea és TASMANIA is a kontinens része

• Brouwer körüljárja Estados szigetét � megállapítja, nincs köze AUSZTRÁLIÁHOZ • De Vries 1643-ban kelet-ázsiai expedíció � Kínát keresi, de Japán partjait találja meg � bejut az Ohotszki tengerbe és felfedezi Szahalin szigetét

ÖSSZESSÉGÉBEN: Nagy felfedezések korában nem oldódik meg a TERRA AUSTRALIS problémája, viszont jelentősen leszűkült a területe a későbbi felfedezők számára!

A tengeri felfedezések befejezése

• XVII. Század közepétől – XVIII. Század második feléig tartó korszak • Megmaradt célok a tengeri felfedezések körében � Terra Australis utáni kutatás, � Csendes-óceáni szigetvilág feltérképezése (Húsvét-szigetek, Szamoa- és Tuamotu-

szigetek, Cortez-szigetek felfedezése) � Kontinensek (É-Amerika, Ázsia) belsejének felfedezése

Korszak legnagyobb felfedezője James Cook

• Első útja: – 1768-ban csillagászati megfigyelések miatt utazik Tahitire (újonnan

felfedezett) – Tahitiről Délnek tart � felfedezi a Tubuai-szigeteket

� Tovább Új-Zéland felé – körbehajózza � megállapítja, hogy két szigetből áll � a mai Sydneynél éri el Ausztrália partjait � északi irányba követi a partvonalat, csak a nagy korallzátonynál távolodik el –

áthajózik a Torres-szoroson – körbehajózza a Carpentaria-öblöt � Jakartán át tér haza Angliába

Eredmény: Megállapítja, hogy Új-Zéland nem Ausztrália része, Új-Guinea is sziget, tehát nem része Ausztráliának az sem (Torres-szoros „felfedezője” végérvényesen

• Második útja: – 1772-ben indul – Afrika csúcsáig hajózik Angliából – Tovább halad déli szélesség 60.fokáig és Kelet felé hajózik – Eléri Új-Zélandot, ahol Dél felé indul – Átlépi a déli sarkkört, majd rátalál az Antarktiszt körülvevő jégmezőbe – Visszatér a déli szélesség 60.fokáig, majd folytatja Kelet felé az útját – Közben érinti Dél-Amerika csúcsát, majd újra Afrikához ér, aztán hazatér

Angliába Eredménye a 2. útjának:



Megállapítja, hogy a Terra Australis a 60. foktól Délre található és nagyon zord éghajlatú terület lesz

• Harmadik útja: – Társaság-szigetek felől szeli át a Csendes-óceánt (északi irányba) – Karácsony-szigetek felfedezése – Hawaii-szigetek felfedezése – Eléri Észak-Amerika csendes-óceáni partjait, melyet követ Észak felé – Eljut Alaszka Dél-Nyugat felé kiugró csúcsához – Bejut a Bering-tengerre – behatol a Bering-szorosba – Kiszáll mindkét parton (Ázsia és É-Amerika) – Célja lett volna az Észak-nyugati átjáró keresése de a rossz időjárási

körülmények miatt visszafordul – Visszatér Hawaii-ra, ahol a bennszülöttekkel való összetűzésben 1779-ben

meghal

Cook útjai

Felfedezők a XVII-XVIII. században

• Benyovszky Móric (magyar) – Császári hadsereg tagja – Családi okok miatt otthagyja a sereget (menekülni kényszerül) – Lengyelországba menekül, ahol beáll az ott harcoló lengyel hadseregbe – Fogságba kerül (orosz kézre) – Kamcsatkára viszik hadifogolyként – Megszöknek a társaival (hajóval) – Bejárják a Bering-tengert – Elsőként ad híreket a Szent-Lőrinc-szigetről



– Kuril-szigeteket végigjárja, érinti a Ryukyu-szigeteket (értékes leírást ad az ott lakó népekről)

– Visszatérnek Európába (Franciaországba) – Francia felkérés Madagaszkári telep létrehozására, melyet elvállal – Madagaszkár fejedelme lesz, majd ott hal meg franciák elleni harcban

• La Pérouse (francia)� 1780-as években áthajózik Korea-Japán között a Japán-

tengerbe � Kelet-Ázsiának nem lesz ismeretlen partszakasza • Vancouver (angol): 1790-es években körbejárja Észak-Amerika nyugati partjait,

melyeket Cook sem érintett • Bass és Flinders 1799-ben körülhajózza Tasmániát �megállapítják, hogy sziget • Majd Flinders végigmegy Ausztrália déli részén • Eredmények: XVIII.század végére Antarktisz és Észak-Amerika északi partvidékének

kivételével az összes kontinens partvonala ismert

Kontinensek belsejében történt felfedezések

• Gyezsnyev és Bering � Szibéria területéről több helyen is elérik a Jeges-tengert � szakaszonként végigjárják a szibériai partokat

• Cseljuszkin 1740-es években Tajmír-félszigetet körbehajózza • Gmelin, Pallas az orosz kormány megbízásából bejárják szibériát, Kaszpi-tenger

vidékét, Uralt, Altaj-hegységet � fontos, pontos és új leírások (állattan, növénytan, légkörtan)

• Közben elindul az angol, francia gyarmatosítás Amerika belsejében, mivel a spanyolok a partvidéken található arannyal megelégedtek

• Francia prémvadászat Kanada területén (északi irányba) – XVII.században elérik szárazföldről a Hudson-öblöt – Déli irányba pedig a Mississippi felső folyása mentén haladnak – La Salle (francia) �elsőként megy végig a Mississippi mentén a torkolatáig

• XVII. Század második felében angolok megalapítják a Hudson-öböl társaságot �fő

célja a prém vadászat/kereskedelem – Egyre északabbra hatolnak Nyugat-Kanada területén – Hearne: Rézbánya-folyó mentén jut el a Jeges-tengerig – MacKenzie: Athabaska és Nagy-Rabszolga tavakon át a MacKenzie-folyón jut

el a Jeges-tengerig – XVIII.századra Kanada nagyrésze ismert, USA területe főleg a keleti része válik

ismertté – Gyarmati háború angolok és franciák közt � angolok nyernek � majd később

függetlenségi háború � megalakul az USA!

Alexander Humboldt (egy új korszak kezdete)

• Földrajztudomány egyik legnagyobb alakja • Sok tudományágból ő fonja össze, melyekből kialakulhat a GEOGRÁFIA • 1769-1859-ig él



• Eleinte technológiai kutatások, görög nyelv megtanulása, botanikai tudományok művelése

• Első műve Ásványtani alapú � bányászati szakképzettséget szerzett – kémiai kísérletek folytatása

• Anatómiai művek megírása • Meteorológiai megfigyelések • Diplomáciai kiküldetések külföldre • Két nagy kutatóútja volt

I. Útja: • Dél-Amerika – Közép-Amerika és Mexikó 1799-1804

• Vulkánok tanulmányozása • Magasság-hőmérséklet viszonyainak megfigyelése • Botanikai leírások

II. Útja: • Szibéria – Ural – Altaj-hegység – Kína határáig

• Éghajlattani leírások • Botanikai megfigyelések • Légkörtani megállapítások

TERMÉSZET, MINT EGÉSZ (összefüggő) JELENIK MEG Főműve: KOSMOS 1845-62-ig az összeírás (halála után jelenik meg) � Általános természetföldrajz jellegű, természeti világ egységének gondolata hatja át, hiányos társadalomföldrajz

Földrajz a kapitalizmus korában

• 1700-as évek végétől társadalmi és gazdasági váltás következik • Manufaktúrák helyett � gyárak, ipari üzemek • Gőzgép feltalálása � termelés, közlekedés javulása • Kezdetben nyugati országok az élenjárók (kőszénben gazdag országok) • Gyarmatok, mint felvásárló piac jelennek meg • A földrajzi felfedezések főként kutató jelleggel bírnak �kontinensek belsejének

feltárása • Nőnek az expedíciók számai, de a megtett távolságok csökkennek

Felfedező és kutatóexpedíciók Ázsiában

• Erman – Ural és Csendes-óceán között meteorológiai, geofizikai, botanikai kutatások • Middendorff – Szentpétervári Földrajzi Társaság által szibériai expedíciók • Reguly Antal – osztják és vogul népek tanulmányozása, jó minőségű térképek

készítése az Ural-ról • Déchy Mór, Zichy Jenő – Kaukázus és Nyugat-Szibéria térségében ŐSHAZA kutatás • Vámbéry Ármin – nyelvész � Turkesztán, Belső-Ázsia vidéke • Valikanov, Fedcsenko – Tien-San, Pamír hegység felfedezői • Przsevalszkij tábornok - Tibet, Góbi-sivatag, Tarim-medence felkutatása • Sven Hedin – 1890-es években feltérképezi a Tarim-medencét



• 1900-as évek eleje Stein Aurél � Tarim-medencében kutat, megtalálja a Lop-Nór tó egyik legelső helyét (só maradványok bizonyítják)

• Kínát újra el kezdik felkeresni (jezsuita hittérítők) • Ferdinand Richthofen � 1860-70-es években bejárja Észak-kínai alföldet, Kína belső

vidékeit, löszvidékeit • 1870-80-as években Széchenyi Béla utazásai Kínába �jelentős geológiai, természet

földrajzos leírások Lóczy Lajosnak köszönhetően • Cholnoky Jenő – 1890-es évek végén sokoldalú kutatás Kínában, Mandzsúriában • Bengál-Ázsiai Társaság és Indiai-Topográfiai Hivatal (angol alapításúak) � Kőrösi

Csoma Sándor 1819-1842-ig Tibetben és Indiában kutat � öröksége: első Angol-Tibeti szótár!

Felfedező és kutatóexpedíciók Afrikában

• XIX. Századra Afrika partvonalai teljesen ismertek • Belső területek viszont fehér foltként jelennek meg • Expedíciót hátráltatják a nehéz terepi viszonyok és Észak-Afrikában az iszlám

terjedése • Gyarmatosítás – nyersanyagok miatt érkeznek az európai (főleg angol és francia)

nemzetek • Afrika folyóiról (Niger, Nílus, Kongó, Zambézi), futásukról, forrásukról homályos

elképzelések • � Niger-, Nílus-Zambézi-, Kongó- probléma



• XVIII. Század végén pár sikertelen expedíció � Nílus felől, Szahara felől • Mungo Park – XVIII-XIX. Század fordulóján ér el némi sikert � útja: Líbia – Csád-tó -

Niger megállapítja nincs kapcsolat a Niger és a Szenegál közt • Clapperton – Guineai-öböl felől a folyón felfelé hatol, eléri a korábbi expedíció

(Mungo Park) helyét � Átszelték Afrika ezen részét (É-D) • Lander – folyó középső szakaszáig jut, majd lejut a torkolathoz � Megoldódik a

NIGER-probléma • 1850-70-es években Szahara és Szudán területe a fő célpont � kapcsolat teremtés

Földközi-tenger és szudáni államok közt • Richardson + Barth és Overweg (németek) – 1850-ben Szudánba expedíció

• Útjuk: Líbia – Csád-tó – Csád-tótól DNY – majd Csád-tó körüljárása • Barth ezután nyugati irányba indul keresztezi a Niger kanyarulatát és eljut

TIMBUKTU-ba � szudáni és afrikai élet leírása, Nyugat-Szudán legnagyobb kutatója



1860-70-es években • Gerhardt Rohlfs – Szahara kutatások � Atlasz-hegységből indul – Kelet-Szahara

iránya � Szíva-oázis és Kufra-oázis felfedezése 1870-es évektől Francia kutatások Észak-Afrikában – Algéria, Tunézia, Szudán térségében Nílus forrásának kérdése

• Római korból emlékek (Néró császár expedíciója ÉSZ 9°, Ptolemaiosz térképein tavak jelennek meg)

• 1820-as évek először érik el KARTUM-térségét � Fehér- és Kék-Nílus egyesül • 1840-ben egyiptomi alkirály expedíciója eléri az ÉSZ 6°-át • John Speke és Richard Burton (angol) - 1857-ben Zanzibár felől indulnak �

Tanzánián át �Tanganyika-tó (nem találják a lefolyását) � Speke ÉK-felé felfedezi a Viktória-tavat (gyanakszik, hogy ez a forrása a Nílusnak) �hazatérnek

• 1860-ban Speke visszatér � Viktória-tóhoz � megtalálja a lefolyását (Nílust) � továbbhalad a folyó mentén, de elkerüli az Albert-tavat

• Későbbiekben Baker (angol) kutató fedezi fel az Albert-tavat, de nem találja meg a kifolyását

• Schweinfurth (német) – Nílust kutatja, eljut a Nílus és Uele-folyó vízválasztójához, felfedezi az UELE-folyót (Csád-tóba ömlőnek véli)



Afrika feltérképezése Kongó és Zambézi vízgyűjtőjében • Magyar László – 1848-ban éri el a Kongó torkolatát � Angola területén Bié-fennsík � 1850-1864-ig bejárja Angola területén a folyókat (Kwanza, Kunene, Okavango, Kasai) � leírja, hogy É-ÉNY irányúak, ezért a Kongó mellékfolyói

David Livingstone munkássága • 1840-től misszionáriusként dolgozik Kalahári-sivatag környékén, majd északabbra

helyezik • 1850-es évek elején eléri a Zambézi felső folyását � Dzsilolo-tavat � Kasai-folyót �

eléri Angola tengerpartját � visszatér a Zambézihez és követi a futását forrásirányba �eléri a Viktória-vízesést 1855-ben � Nyasza (Maliwi)-tó felfedezése � VÉGIGJÁRJA A ZAMBÉZI-folyót

• 1860-as években kutatások a Zambézi vízgyűjtőjében • Felfedezi a Luapula-folyót, Mweru-tavat és a Bangweulu-tavat • Visszatér a Tanganyika-tóhoz, nyugatra tart és eléri a Lualaba folyót (összerakja, hogy

a Lualaba a Luapula mellékfolyója – tehát a Kongóhoz tartoznak) • 1870-es évek elején semmi hír Livingstoneról �New York Herald – újság elküldi

Henry Morton- t • 1871-ben Stanley Zanzibár felől érkezik meg a Tanganyikához • A parton fekvő Ujijiben találkozik Livingstonenal • Stanley hazamegy (sikeres küldetés) • 1873-ban Livingstone meghal a Bangweulu-tó partján



• Cameron (angol) – felfedezi a Tanganyika-tó lefolyását �Lukuga-folyó, melyen végigutazik �beér a Lualaba-folyóba � tovább a Nygwe-ba

– Következtetése: Mivel a Nygawe 530 m magasan van a Nílus az Albert-tónál 630 m-en, így a LUALABA, a LUKAGA és a TANGANYIKA-tó sem tartozik a Nílus vízgyűjtőjéhez!!!!

• 1874-ben újra megjelenik Stanley Afrikában • 1875-ben megállapítja, hogy Tanganyika-tó és Viktória-tó nincs összeköttetésben • Felfedezi az Edward-tavat (nem találja a lefolyását) • Visszatér a Viktória-tóhoz � megállapítja, hogy a KAGERA a legfontosabb forrásága a

Nílusnak • 1876-ban körbehajózza a Tanganyikát �a Lukaga az egyetlen lefolyása • 1876-ban Gessi (olasz) – Albert-tónál megtalálja a kifolyását a Nílusnak � Kagera-

forrástól a Földközi-tengerig ismertté válik a NÍLUS!!! Megoldódik a Nílus-probléma • 1876-77 Stanley végighajózza a Nygawe-t és Kongó-t � megoldódik a Kongó-

probléma! • Stanley-ék még későbbiekben felfedezik a Ruwenzorit � Afrika egyik legmagasabb

hóval fedett csúcsa • Teleki Sámuel � 1888-ban Kelet-Afrika expedíció � Rudolf (Turkana)-tó, Stefánia-tó

és Teleki-vulkán felfedezése!!

Bevezetés a földrajzba 2012.10.26. 4.gyakorlat

Documents

Transcript of Bevezetés a földrajzba 2012.10.26. 4.gyakorlat