Bevezetés a biológiába

39
Bevezetés a biológiába A Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék előadásában

description

Bevezetés a biológiába. A Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék előadásában. szept. 8. Müller Viktor: Életdefiníció szept. 15. Müller Viktor: Immunológia szept. 22. Kun Ádám: Az élet eredete szept. 29. Kun Ádám: Anyagcsere okt. 6. Fedor Anna: Genetika és evolúciógenetika - PowerPoint PPT Presentation

Transcript of Bevezetés a biológiába

Page 1: Bevezetés a biológiába

Bevezetés a biológiába

A Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék előadásában

Page 2: Bevezetés a biológiába

szept. 8. Müller Viktor: Életdefiníció

szept. 15. Müller Viktor: Immunológia

szept. 22. Kun Ádám: Az élet eredete

szept. 29. Kun Ádám: Anyagcsere

okt. 6. Fedor Anna: Genetika és evolúciógenetika

okt. 13. Gedeon Gábor: Egyedfejlődés és szabályozás

okt. 20. Gedeon Gábor: Egyedfejlődés

nov. 3. Zachár István: Makrotaxonómia és replikátorok

nov. 10. Garay József: Evolúció

nov. 17. Czárán Tamás: Ökológia

nov. 24. Fedor Anna: Neurobiológia

dec. 1. Számadó Szabolcs: Kommunikáció, kooperáció

dec. 8. Számadó Szabolcs: Kultúra

Page 3: Bevezetés a biológiába

Játékszabályok

csak írásbeli vizsga

3 időpont + 1 UV az utolsó héten

az előadások anyaga elérhető: http://ramet.elte.hu/~ramet/oktatas/bevbiol.html

a számonkérés alapja a powerpoint fájlokban (a diákon és a hozzájuk tartozó kiegészítő jegyzetekben) olvasható anyag.

Előadások a jövő héttől: 8.15 – 9.45.

Page 4: Bevezetés a biológiába

Mi az élet?

… avagy mit vizsgál a biológus?

Page 5: Bevezetés a biológiába

Irodalom

von Bertalanffy (1952). Problems of Life. An evaluation of modern biological thought. John Wiley, New YorkSzent-Györgyi Albert (1973). Az élő állapot. Kriterion, BukarestGánti Tibor (1983). Az élet princípiuma. OMIKK, Budapest. (2003) The Principles of Life. OUP, OxfordJohn Maynard Smith (1990). Kulcskérdések a biológiában. Gondolat, BudapestJohn Maynard Smith – Szathmáry Eörs (1997). Az evolúció nagy lépései. Scientia, BudapestJohn Maynard Smith – Szathmáry Eörs (2000). A földi élet regénye. Vince, Budapest

Page 6: Bevezetés a biológiába
Page 7: Bevezetés a biológiába

Hol a határ?(Szent-Györgyi nyomán)

a béka, a szíve, annak rostjai és pora az egyes szervek izolálva nem maradnak sokáig életben –

viszont ugyanez a teljes egyedekről is elmondható...

az összeszerelés a lényeg

az élet az anyag játéka

Konklúzió: nincs élő anyag, csak élő állapot. Nincs „életerő”, csak szervezettség.

Page 8: Bevezetés a biológiába

Élet és halál mezsgyéjén

carotis, tetszhalál, szárított baktérium, nyugvó mag és fagyasztott rovarok

friss tetem: még rendezett, de már nem tartja fenn

Gánti: a halál az életképesség megszűnése

az élet önfenntartó szervezett állapot

Page 9: Bevezetés a biológiába

Aktív állandóság

a forma állandó, az anyag változik: disszipatív struktúra, anyagcsere és homeosztázis Az élő szervezet állandósága a folyó és a tűz állandósága.

a struktúrák lassú folyamatok

nyílt rendszer (von Bertalanffy): stacionárius állapot (aktív állandóság) az entrópia csökkenhet is ekvifinalitás, kanalizáció

Az élő állapot olyan komplex rendezettség, amely megfelelő körülmények között, átáramló energiát felhasználva, szabályozó folyamatok révén fenntartja önmagát.

Page 10: Bevezetés a biológiába

Aktív állandóság

Röviden: az élet dinamikusan önfenntartó komplexitás.

a dinamikus állandóság az összes biológiai szerveződési szint sajátja: molekulák, sejtek, egyedek...

A homeosztázis nem tökéletes – öregedés. elvileg lehetne-e tökéletes?

Page 11: Bevezetés a biológiába

Elég-e a szabályozás?

Termosztát és centrifugális nyomásszabályzó

Page 12: Bevezetés a biológiába

Elég-e a szabályozás?

Termosztát és centrifugális nyomásszabályzó

Él-e egy állam, egy gazdaság vagy egy vállalat?

Page 13: Bevezetés a biológiába

Célszerűség

A szervezet részei és folyamatai úgy vannak elrendezve, illetve felépítve, hogy biztosítsák az élő rendszer fenntartását és reprodukcióját. (von Bertalanffy) alapvető különbség a fizikai, kémiai rendszerektől!

Minden alrendszer funkciót tölt be – tervezés?

Az egyednek már nincs funkciója.

William Paley

Page 14: Bevezetés a biológiába

Kérdőjelek

A termosztát és az állam teljesítik az alegységek célszerűségének elvét is.

önreprodukáló automata (von Neumann)

Szent-Györgyi: „Hogy valami élő vagy sem, az a mi felfogásunkon múlik, azon, hogy mit nevezünk élőnek, milyen kritériumokat választunk. Az „élet”-nek mint főnévnek nincs értelme, ilyen dolog nem létezik.”

Page 15: Bevezetés a biológiába

Az élet kritériumai

Klasszikus életjelenségek: mozgás, táplálkozás, növekedés, szaporodás és ingerlékenység túlhaladott?

öszvér, öreg elaltatott állat, stb

Gánti:• Reális (abszolút) kritérium: minden élőlényben, élete

minden pillanatában megvan• Potenciális kritérium: az élővilág fennmaradásához

kell

Page 16: Bevezetés a biológiába

Abszolút kritériumok (Gánti)

1. inherens módon egység

2. anyagcserét folytat

3. inherensen stabil: a homeosztázis képessége nyugvó mag, fagyasztott rovar

4. információs alrendszerrel rendelkezik

5. szabályozás, vezérlés

Page 17: Bevezetés a biológiába

Potenciális kritériumok (Gánti)

1. növekedés és szaporodás

2. öröklődő változások

3. halandóság

Az első kettő az evolúció feltételeit foglalja össze. A harmadik inkább filozófiai.

Page 18: Bevezetés a biológiába

Az evolúciós egységek kritériumai(Muller féle életkritériumok)

•Szaporodás•Öröklődés•Változékonyság (variáció)

Természetes szelekció zajlik, ha vannak olyan bélyegek, amelyek öröklődő változásokat okoznak a túlélésben és/vagy a termékenységben.

feltételezi és létrehozza a homeosztázist és a komplexitást...

Page 19: Bevezetés a biológiába

A chemoton (Gánti)

az élő rendszerek minimálmodellje

autokatalitikus „kémiai motor” a növekedés alapja az autokatalízis tartós munkavégzés alapja csak

körfolyamat lehet

kettős membrán spontán osztódás a növekedés révén membrán csak membránból lesz

információs alrendszer

Page 20: Bevezetés a biológiába

A definíciók osztályozása

Fenotípusos: klasszikus homeosztázis, anyagcsere, fenntartott rendezettség Gánti abszolút: 1-3, 5, potenciális: 1,3

Genetikai, evolúciós: Darwin (az evolúciós egységek kritériumai) Gánti abszolút: 4, potenciális: 1-2 von Bertalanffy, JMS és Szathmáry: funkció

A növekedés-szaporodás átfed

„Igazán élő” szervezetekben mindkét aspektus jelen van: anyagcsere-homeosztázis, illetve evolúciós képesség, információ és funkció

Page 21: Bevezetés a biológiába

Zárszó az élet után

Ha az egyik aspektus hiányzik: Spiegelman és a vírusok

Page 22: Bevezetés a biológiába

Evolúció kémcsőben: a Spiegelman-kísérlet (1965)

Az RNS-molekulák adaptálódtak a kísérleti viszonyokhoz (pl. replikációt gátló anyag)

Page 23: Bevezetés a biológiába

Élnek-e a vírusok?

Csak öröklődés, de nincs anyagcsere

Passzív rendezettség: tetszhalál vagy „tetszélet”

Kisebb méret, kisebb komplexitás

Page 24: Bevezetés a biológiába

A hűtőtorony meséje:Mimi, mama és a szputnyik

Mimivírus 400 nm 1,2 megabázis DNS 1000< gén

Page 25: Bevezetés a biológiába

Mimivírus: metabolizmus

fehérjeszintézisben, DNS-repairben, anyagcserében fontos gének!

de: riboszómái azért nincsenek és nem tud osztódni és nőni

Page 26: Bevezetés a biológiába

Mamavírus és a szputnyik

mamavírus: a mimivírus egy új törzse

gazdájuk egy amőba

mamavírus (piros), sputnik (zöld)

Sputnik: 50 nm 18 kilobázis DNS 21 gén csak a mamavírus

jelenlétében szaporodik VIROFÁG

Page 27: Bevezetés a biológiába
Page 28: Bevezetés a biológiába

Lehet-e nem élő, ami megbetegedhet?

Ebben az irányban is elmosódik a határ…

Azóta több hasonló vírust kihalásztak az óceánból…

Page 29: Bevezetés a biológiába

Zárszó az élet után

Ha az egyik aspektus hiányzik: Spiegelman és a vírusok

• tűz és örvény

élő csak élőből keletkezik: az eredet problémája

csak egy Földünk van: az esetlegesség problémája

asztrobiológia: lehet-e máshol élet?

Page 30: Bevezetés a biológiába

A Föld mostohatestvére, a Mars

Korábban volt légkör és folyékony felszíni víz.

Volt-e rajta élet?

Van-e rajta élet?

Rokona (volt) a földinek?

Keressük a válaszokat…

Page 31: Bevezetés a biológiába

A Föld mostohatestvére, a Mars

„Sötét dűnefoltok”: fotoszintetizáló élőlények munkája?

Talán még a mi életünkben kiderül…

Page 32: Bevezetés a biológiába

Europa: titokzatos jégvilág

A Jupiter holdja

Page 33: Bevezetés a biológiába

Europa: titokzatos jégvilág

A vízjég kéreg alatt folyékony óceán rejtőzhet.

Kialakulása után egy ideig a felszínen is folyékony lehetett a víz.

(hasonló szerkezet más jeges holdakon is elképzelhető, pl Enceladus)

Page 34: Bevezetés a biológiába

Titán: szerves kémiai laboratórium

alig kisebb, mint a Mars

sűrű légkör (nitrogén, metán), komplex felszíni formák

Page 35: Bevezetés a biológiába

Titán: szerves kémiai laboratórium

metán-etán tavak

komplex „(m)etánkörzés”

a mélyben itt is lehet szilárd vízjég és alatta folyékony víz

Page 36: Bevezetés a biológiába

Zárszó az élet után

Ha az egyik aspektus hiányzik: Spiegelman és a vírusok tűz és örvény

élő csak élőből keletkezik: az eredet problémája

csak egy Földünk van: az esetlegesség problémája

totálszintézis és „újfajta élet” szintézise

a gyakorlati biológus nyugodt álma...

Page 37: Bevezetés a biológiába

Zár-zárszó

Az élő állapot olyan komplex rendezettség, amely megfelelő körülmények között, átáramló energiát felhasználva, szabályozó folyamatok révén fenntartja önmagát.

Nem húzható éles határ élő és élettelen között.

Page 38: Bevezetés a biológiába

A biológia központi helye

fizikára, kémiára épül, de nem redukálható azokra a komplexitás miatt szükséges a leíró jelleg célszerűség, funkció

pszichológia, szociológia, filozófia táplálkozik belőle (és viszont)

Page 39: Bevezetés a biológiába