BETONOK F BB TULAJDONSÁGAI AZ MSZ 4798-1 SZABVÁNY …€¦ · MSZ 4798-1:2004 szabványban...

1

BETONOK FŐBB TULAJDONSÁGAIBETONOK FŐBB TULAJDONSÁGAIAZ MSZ 4798AZ MSZ 4798--1 SZABVÁNY SZERINT1 SZABVÁNY SZERINT

Dr. Kausay TiborDr. Kausay Tibor

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemÉpítőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék

WienerbergerWienerberger TéglaipariTéglaipari zRtzRt..Kőszegi GerendagyárKőszegi Gerendagyár

Kőszeg, 2010. május 26.

2

Az európai szabványok hazai bevezetésénektörténete 1991-re nyúlik vissza, amikor isMagyarország a teljes jogú CENteljes jogú CEN(CComité EEuropéen de NNormalisation =Európai Szabványügyi Bizottság) tagságtagságelnyerése érdekében elkezdte az EN európaiszabványok honosítását.A teljes jogú CEN tagság elnyerésének feltételeaz volt, hogy Magyarország azEN szabványok 80 %-át bevezesse.Ez a feltétel 2002 végére teljesült, és

Magyarország 2003. január 1. ótaa CEN teljes jogú tagja.

3

A CEN tagság hazánkat arra kötelezi,hogy az európai szabványokat a

megjelenést követőhat hónapon belül honosítsa,

és az ellentmondó régi nemzetiszabványokat visszavonja.

4

2004 nyara a régi magyar adalékanyagstb. termék- és vizsgálati szabványok

visszavonásának az időszaka volt.

A visszavont szabványok helyét• a megfelelő európai szabványok,• a magyar nemzeti alkalmazásidokumentumok (ha vannak),

• új nemzeti szabványok (ha vannak),• a műszaki előírások

foglalták el.

5

Visszavonva

7

Legk

ésőb

bLe

gkés

őbb

2010

dec

embe

rébe

n

2010

dec

embe

rébe

nvi

ssza

vonj

ákvi

ssza

vonj

ák

8

Legk

ésőb

bLe

gkés

őbb

2010

dec

embe

rébe

n

2010

dec

embe

rébe

nvi

ssza

vonj

ákvi

ssza

vonj

ák

9

MSZ EN 1992-1-1:2005„Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése.1-1. rész: Általános és az épületekre vonatkozószabályok” 2011 ja

nuárjától

az egyedül ér

vényes terv

ezési s

zabványrendsze

r

MSZ EN 1990:2002/A1:2008

11

Az előző dia arra utal, hogy az európaiszabványrendszerben a rendelkezési szintekcsúcsán az európai alapvető építési direktívák utáneurópai alapvető építési direktívák utána tervezési szabványok állnak.

A tervezési szabványok tartalmazzák az építménymegépítéséhez szükséges anyagok, ill. termékektermékszabványainak jelzetét.

A termékszabványok a vizsgálati szabványokkalmegadják azokat a vizsgálati módszereket, amelyekalkalmazásával a termék jellemzőimeghatározhatók.

12

§Az Európai Közösségek Tanácsának

1988. december 21-én kiadott89/106. EGK jelű irányelve(direktívája → törvénye)

a tagállamok építési termékekre vonatkozótörvényeinek, rendeleteinek ésállamigazgatási határozatainak

összehangolásáról…

I.I. FÜGGELÉKFÜGGELÉKAlapvető követelmények ▬►

13

FÜGGELÉKFÜGGELÉKAlapvető követelmények

A termékeknek alkalmasnak kell lenniük olyanépítmények megépítésére, amelyek a szokásoskarbantartás mellett, a (tervezett) használatia (tervezett) használati

élettartamélettartam alatt megfelelnek a következőalapvető követelményeknek:

1. Mechanikai ellenállás és szilárdság (+alakváltozás)2. Tűzbiztonság (építmény állékonyság, életvédelem)3. Higiénia, egészség- és környezetvédelem4. Üzembiztonság (baleseti veszélyek megelőzése)5. Zajvédelem (egészség, alvás, pihenés, munka)6. Energiatakarékosság és hőszigetelés

14

A harmonizált termékszabvány az„Építési termékek” „új megközelítésű”irányelvével (direktívával) harmonizál

(ZA melléklet).A harmonizált termékszabvány

követelményének megfelelő termék az „újmegközelítésű” európai irányelvben szereplő„lényeges” követelményeket (az élet, egészség,

vagyon, környezet védelme) is teljesíti.

Az európai piaconlényegében csak a

jelet viselőtermékekforgalmazhatók.

15

A CE jelölés nem kereskedelmi jel,hanem a szállító joghatályos nyilatkozataarról, hogy saját maga, vagy valamilyenszervezet közreműködésével kiértékelte atermékének az előírásoknak valómegfelelését, a kiértékelési eljárástdokumentálta, és a műszakidokumentációt hatósági felszólításra betudja mutatni, s kiállította aterméktípusra vonatkozó "MegfelelőségiNyilatkozatot".

16

Tervezett használati élettartamangolul: design working lifenémetül: geplante Nutzungsdauerfranciául: durée d’utilisation de projet

MSZ EN 1990:2002/A1:2008

18

A beton akkor tartós, ha az erőtani és alakváltozási igénybevételekenkívül a tervezett használati élettartam alatt, üzemszerű használat ésmegfelelő karbantartás mellett, a környezeti hatásokat is károsodásnélkül viseli.A beton tartóssága érdekében az EN 206-1:2000 szabvány 4. fejezetekörnyezeti osztályokatkörnyezeti osztályokat vezet be, és ezek követelményeire, úgymint

• a fck,cyl/fck,cube,min nyomószilárdsági osztályra;• a cmin cementtartalomra;• az xmax víz-cement tényezőre;

az MSZ 4798-1:2004 szabvány pedig• a friss beton testsűrűségét meghatározó Vlevegő, max megengedettlevegőtartalomra az F. mellékletben ad ajánlást,

ez az F. melléklet Magyarországon kötelező.E követelmények betartásával 50 év50 év beton használati élettartamvárható. (MSZ 4798-1:2004 szabvány F melléklet második bekezdés:Ha a használati élettartam az 50 évtől eltérő, akkor a betonösszetételtszakértői véleményre kell alapozni.)

19

Az európai betonszabvány (EN 206-1) hatkörnyezeti osztályt tartalmaz, a magyar NAD

(MSZ 4798-1) ezeken kívül még kettővel számol:1. Nincs korróziós kockázat;2. Karbonátosodás korróziós hatása;3. Nem tengervízből származó kloridok korróziós

hatása;4. Tengervízből származó kloridok hatása;5. Talaj és talajvíz kémiai korróziós hatása;6. Fagyás/olvadás károsító hatása;7. Koptatóhatás okozta károsodás;8. Igénybevétel víznyomás hatásáraKiegészítésre szorul:Kiegészítésre szorul: Fagy- és olvasztósó-álló beton

készítése légbuborékképző adalékszer nélkül

20

Vízzáróság igényeXV1(H)–XV3(H)

Kopásállóság igényeXK1(H)–XK4(H)

Kémiai korrózió, például szulfátkorrózió hatásaXA1 – XA3

Jégolvasztó sózással és anélkül, légbuborékképzőszernélkülXF2(H)–XF3(H)

Nagy víztelítettség, jégolvasztó sózással,légbuborékképzőszerrelXF4

Nagy víztelítettség, jégolvasztó sózás nélkül,légbuborékképzőszerrelXF3

Mérsékelt víztelítettség, jégolvasztó sózással,légbuborékképzőszerrelXF2

Mérsékelt víztelítettség, jégolvasztó sózás nélkül,légbuborékképzőszer nélkül

Fagy- ésolvasztósóhatása

XF1

Nem tengervízből származó kloridok korróziós hatásaXD1 – XD3Tengervízből származó kloridok korróziós hatásaXS1 – XS3

Váltakozva nedves és szárazXC4Nedves, ritkán száraz – Mérsékelten nedvesXC2 – XC3Száraz vagy tartósan nedves környezetKarboná-

tosodásikorrózióhatása

XC1Környezeti hatásJel

21Forrás: Betonherstellung und Verwendung nach neuer Norm.Deutscher Beton- und Bautechnik-Verein E.V. Berlin, 2003.

22Forrás: Betonherstellung und Verwendung nach neuer Norm.Deutscher Beton- und Bautechnik-Verein E.V. Berlin, 2003.

A környezeti o

sztályokhoz (p

éldául X

C1)

tartozó ném

et követe

lmények

az európai (E

N 206-1) követelményeknél

lazábbak.

23

MEGJEGYZÉS:1) A friss beton levegőtartalma feszített vasbeton esetén legfeljebb 1,5 térfogat% lehet.Ha a beton újrahasznosított adalékanyaggal készül, akkor a levegőtartalom a táblázatbanszereplő értékeknél 0,5 térfogat%-kal nagyobb lehet.

Alkalmazási terület

Környezetiosztály jele

Betonnyomó-

szilárdságiosztálya,legalább

Betoncement-

tartalma,legalább,

kg/m3

Betonvíz-cementtényezője,legfeljebb

Friss betonlevegő-

tartalma,legfeljebb,

térfogat%1)

Karbonátosodásnak ellenálló vasbeton és feszített vasbeton szerkezetek környezeti osztályaXC1 C20/25 260 0,65 2,0Száraz vagy tartósan

nedves helyen, állandóanvíz alatt Például: Belső pillér, belső födém

XC2 C25/30 280 0,60 2,0Nedves, ritkán szárazhelyen (épület alapok) Például: Épületalap, támfalalap, mélyalap, kiegyenlítő

lemezXC3 C30/37 280 0,55 2,0Mérsékelten nedves helyen,

nagy relatív páratartalmúépületben vagy aszabadban, esőtől védetthelyen

Például: Fürdőépület szerkezete

XC4 C30/37 300 0,50 2,0Váltakozva nedves ésszáraz, víznek kitett helyen Például: Szárnyfal, pincefal, fúrt cölöp, cölöp-

fejgerenda

24

Az acélbetét korróziójának háromkörnyezeti feltétele van:a.) nedvesség jelenléte

b.) oxigénnek az acélbetéthez jutásac.) a beton lúgosságának megszűnése

Karbonátosodás:Ca(OH)2 + CO2 = CaCO3 + H2OEzek kialakulását a betonfedés

tömörsége és vastagsága befolyásolja.

25

Forrás: http://www.chempage.de/lexi/phenolphthalein.htmA beton friss törésfelületét alkoholos fenolftalein oldattal ecseteljük.Az oldat hatására a beton törésfelületének nem-karbonátosodott, azazlúgos kémhatású, mintegy 9 pH értéknél (nagyobb) bázikusabb része lila(kárminvörös) színűre változik. A beton felszínéhez közeli, színét nemváltoztató része karbonátosodott, és ebből a karbonátosodás mélységemegállapítható.

27

7 140pH

[H3O+] 100 10-7 10-14

neutralacidic basic

pH skála, pH = - log [H3O+]

A timolftaleintimolftalein jobb a fenolftaleinnélAzért, mert a biztonság javára van, hogy pH = 9 értéknélmár semlegességet, azaz karbonátosodást mutat (már pH =10 értéknél elszíneződik), szemben a fenolftaleinnel, amelycsak pH = 9 értéknél színeződik el és 9-10 pH érték közöttlúgosságot jelez (tehát azt, hogy nincs karbonátosodás).

10-9 10-10

TimolftaleinTimolftaleinFenolftalein

28Leváló félben lévő betonfedés

29

Az előírt névleges betonfedés (cnom)az előírt legkisebb betonfedésnek (cmin)

a kötelező ráhagyással (Dcdev)megnövelt, előírt értéke:cnom = cmin + ∆cdev [mm]

Az előírt névleges betonfedést (cnom) kella statikai számításokban alkalmazni

és a szerkezeti terveken bejelölni.

30

c nom

= Á

ltalá

ban

lega

lább

35-

40 m

m

31

Legkisebb betonfedés c)

cmin mm

Beton

környezeti

osztálya Betonacél Feszítőbetét

Kötelező

ráhagyás d)

Δcdev, mm

X0 10 a) 10 b) 10

XC1 10 a) 20 b) 10

XC2 – XC3 20 a) 30 b) 15

XC4 25 a) 35 b) 15

XD1 és XS1 30 a) 40 b) 15

XD2 és XS2 35 a) 45 b) 15

XD3 és XS3 40 a) 50 b) 15

XF1 – XF4

XA1 – XA3

XV1(H)-XV3(H)

45 55 15

XK1(H)–XK4(H) 50 60 15MSZ

479

8-1:

2004

NA

D I1

. táb

láza

t

Eze

ket a

z ér

téke

ket a

DIN

104

5-1

szab

vány

-bó

lvet

tük

át, d

e la

zább

ak, m

int a

mit

az M

SZ E

N 1

992-

1-1

(Eur

ocod

e2)

elő

ír!

32

Legkisebb betonfedés c)

cmin mm

Beton

környezeti

osztálya Betonacél Feszítőbetét

Kötelező

ráhagyás d)

Δcdev, mm

X0 10 a) 10 b) 10

XC1 10 a) 20 b) 10

XC2 – XC3 20 a) 30 b) 15

XC4 25 a) 35 b) 15

XD1 és XS1 30 a) 40 b) 15

XD2 és XS2 35 a) 45 b) 15

XD3 és XS3 40 a) 50 b) 15

XF1 – XF4

XA1 – XA3

XV1(H)-XV3(H)

45 55 15

XK1(H)–XK4(H) 50 60 15MSZ

479

8-1:

2004

NA

D I1

. táb

láza

t

Eze

ket a

z ér

téke

ket a

DIN

104

5-1

szab

vány

-bó

lvet

tük

át, d

e la

zább

ak, m

int a

mit

az M

SZ E

N 1

992-

1-1

(Eur

ocod

e2)

elő

ír!

Az MSZ EN 206-1:2002 sza

bványban ilyen táblázat n

incs!

33

A DIN 1045-1:2008 és – feltehetőleg onnan átvéve – azMSZ 4798-1:2004 szabványban szereplő betonfedések azS3 vagy 3. jelű szerkezeti osztályhoz (Anforderungsklasse)tartoznak, amelyben az MSZ EN 1990:2005 szabvány szerinta használati tervezési élettartam 15-30 év (mezőgazdasági éshasonló szerkezetek). Az 50 év használati tervezésiélettartamú építmények (épületek tartószerkezetei és egyébszokásos tartószerkezetek) S4 vagy 4. jelű, a 100 évhasználati tervezési élettartamú építmények(monumentális épületek tartószerkezetei, hidak és másépítőmérnöki szerkezetek) S5 vagy 5. jelű szerkezetiosztályúak.

Az MSZ 4798-1:2004 szabvány környezeti osztályai50 év használati tervezési élettartamot feltételeznek.

Az S3, S4 és S5 szerkezeti osztályok betonfedése közötti eltérés 5-5 mm.5 mm.

34

A betonfedés szükséges mértékeaz MSZ EN 1992-1-1:2005 Eurocode 2 szerint,

ha a szerkezet tervezett használati élettartama 50 évLegkisebb betonfedés c)

cmin mmKörnyezeti osztályBetonacél a) Feszítőbetét b)

Kötelezőráhagyás d)

Δcdev, mmX0 10 10 10

XC1 15 25 10XC2 – XC3 25 35 15

XC4 30 40 15XD1, XS1, XA1,

XV1(H) 35 45 15

XD2, XS2, XA2,XV2(H) 40 50 15

XD3, XS3, XA3,XV3(H) 45 55 15

XF1 30 40 15XF2 – XF3 35 45 15

XF4 40 50 15XK1(H) – XK4(H) 50 60 15

A piros színnel írt értékek 5 mm-rel nagyobbak az MSZ 4798-1 szabvány szerintieknél

35

NEM TENGERVÍZBŐL SZÁRMAZÓ

KLORIDOK VIZSGÁLATA

36

Kloridok(például jégolvasztó-só,

vagy adalékszerbőlszármazó klorid-ionok)

kimutatása 2 %-ossalétromsavban feloldott

pormintából

37

A salétromsavas oldatot leszűrjük, és a szűrlethez ezüst-nitrátoldatot adunk. Ha a szűrlet az ezüst-nitrát oldattól opálosodik,

akkor a porminta klorid-ionokat tartalmaz.

38

A kloridok a betonra általában nem károsak, de a betonacéltmegtámadják. Minél vékonyabb és porózusabb vagy repedt abetonfedés, annál gyorsabb a betonacél-korrózió.

A betonacél-korrózió miatt tiltják vasbetonban a klorid-tartalmúadalékszerek alkalmazását. Klorid-mentesnek tekintendő azadalékszer, ha a klorid-ion tartalma ≤ 0,1 tömeg%(MSZ EN 934-2:2009).

39

AZ MSZ 4798-1 betonszabvány 10. táblázata

a) Különleges betonfelhasználás esetén az alkalmazott osztály függ a betonfelhasználási helyén érvényes utasításoktól.b) Ha II típusú kiegészítőanyagot alkalmazunk, és ezt beszámítjuk acementtartalomba, akkor a cement + teljes mennyiségű kiegészítőanyagtömegszázalékában kifejezett klorid-ion az a klorid-tartalom, amelyet számításbakell venni. ▬►c) Kizárólag nedvességtől elzárt térben lévő szerkezetek esetén szabad megengedni.

0,20% c)Cl 0,20 c)

0,10%Cl 0,10Feszített acélbetétet tartalmaz0,40% c)Cl 0,40 c)

0,20%Cl 0,20Acélbetétet vagy más beágyazott fémettartalmaz

1,0%Cl 1,0Nem tartalmaz acélbetétet vagy másbeágyazott fémet, kivéve akorrózióálló emelőfüleket

A legnagyobbCl--tartalom a

cementtartalomtömegszázalékában b)

Kloridtartalom-osztály a)

A beton alkalmazása

40



Betonnyomó-


Betoncement-

tartalma,legalább,

kg/m3

Betonvíz-

cementtényezője,legfeljebb

Frissbeton

levegő-tartalma,legfeljebb,térfogat%

Kloridoknak ellenálló vasbeton és feszített vasbeton szerkezetekXD1 C30/37 300 0,55 2,0Mérsékelten nedves helyen,

levegőből származókloridoknak kitett, dejégolvasztó sóknak ki nemtett, korrózióálló beton

Például: Vegyipari üzemek környezetében, a szabadban lévőszerkezetek

XD2 C30/37 300 0,55 2,0Nedves, ritkán száraz helyen,vízben lévő kloridoknakkitett, de jégolvasztó sóknakki nem tett, korrózióállóbeton (úszómedencék, iparivizek hatása)

Például: Alépítmény, szárnyfal, kloridtartalmú talajvízzelvagy ipari vízzel érintkező építmény, medence, úszómedence

XD3 C35/45 320 0,45 2,0Váltakozva nedves és szárazhelyen, jégolvasztó kloridokpermetének kitettkorrózióálló beton(hídelemek, járdák,útburkolatok)

Magyarországon a fagy/olvadási ciklusoknak és jégolvasztósóknak kitett betonokat az XD3 környezeti osztály helyett

az XF4 környezeti osztályba kell sorolni

41

FAGYÁLLÓSÁGFAGYÁLLÓSÁG

42Fagyállóság vizsgálatbemerítésselVízszintesNemXF3(BVXF3(BV--MI)MI)

Fagy- és olvasztósó-állóság vizsgálatperemes hámlasztássalFüggőlegesIgenXF2(BVXF2(BV--MI)MI)

Fagy- és olvasztósó-állóság vizsgálatperemes hámlasztással,

és ajánlott meghatározni a légbuborékszerkezetet is

VízszintesIgenXF4

Fagyállóság vizsgálat bemerítéssel,amely elhagyható, ha a légbuborék

szerkezetet meghatározzákVízszintesNemXF3

Fagy- és olvasztósó-állóság vizsgálatperemes hámlasztással,

amely elhagyható, ha a légbuborékszerkezetet meghatározzák

FüggőlegesIgenXF2

Megengedhető a betonösszetételhatárértékeivel történő előírásFüggőlegesNemXF1

Fagyállóság vizsgálatának rendjeA betonfelülete

Olvasztósó hatáséri a betont

Környezetiosztály

43

Az MSZ 4798-1:2004 magyar szabvány F1. táblázatakimondja, hogy a fagy és olvasztósó hatásának kitett,XF2, XF3, XF4 környezeti osztályú beton, vasbeton ésfeszített vasbeton elemeket és szerkezeteketMagyarországon légbuborékképző adalékszer nélküllégbuborékképző adalékszer nélkülbetonból készíteni nem szabadbetonból készíteni nem szabad.• XF2 Függőleges felületű, mérsékelt víztelítettségű,fagynak és jégolvasztó sók permetének kitett fagyálló beton• XF3 Vízszintes felületű, nagy víztelítettségű, esőnek ésfagynak kitett, olvasztó sózás nélküli fagyálló beton• XF4 Vízszintes felületű, nagy víztelítettségű, fagynak ésjégolvasztó sóknak közvetlenül kitett, fagyálló beton

44

Az EN 206-1:2000 európai szabványebben a kérdésben nem ilyen szigorú,az F1. táblázatban azt írja, hogy:

„Ha a betonban nincs mesterségeslégbuborék, akkor a betonteljesítőképességét megfelelő módszerrelmeg kell vizsgálni olyan betonnalösszehasonlítva, amelyre az adottkörnyezeti osztály esetén a fagyás/olvadásállóságot bebizonyították.”

45

Németországban és Magyarországon is tapasztalat, hogyfagy- és olvasztósó-álló betont légbuborékképzőlégbuborékképzőadalékszer alkalmazása nélküladalékszer alkalmazása nélkül is lehet készíteni– ha az nemnem út- vagy repülőtéri pályabeton –,sőt vasbeton és feszített vasbeton tartószerkezetekkészítése során a légbuborékképző adalékszer használataakár kedvezőtlen is lehet (csökken a betonnyomószilárdsága, testsűrűsége és tömörsége).Ezért az XF2(BV-MI) és XF3(BV-MI) környezetiosztályú, légbuborékképző adalékszer nélküli betonokat– a fib (Nemzetközi Betonszövetség) Magyar Tagozatánakbeton- és vasbetonépítési műszaki irányelvére szerint –szerkezeti (nem útpályaszerkezeti !) betonok eseténMagyarországon is alkalmazhatjuk.

46

Légbuborékképző adalékszer nélkül készül a beton.Például: Monolit és előregyártott szerkezetekAlkalmazása út- és repülőtéri burkolatok, hídpályalemezek esetén tilos!

1,00,50320C35/45XF2(BV-MI)Függőleges felületű,mérsékelt víztelítettségű,fagynak és jégolvasztó sókpermetének kitett fagyállóbeton

Légbuborékképző adalékszerrel készül a beton.Az összes levegőtartalom megengedett legnagyobb értéke a

friss betonban = a fagy- és olvasztósó-álló betonra előírtlegkisebb érték (4,0 térfogat%) + max. 4,0 térfogat%.

4,0 – 8,00,55300C25/30XF2Függőleges felületű,mérsékelt víztelítettségű,fagynak és jégolvasztó sókpermetének kitett fagyállóbeton

Légbuborékképző adalékszer nélkül készül a beton.Például: Monolit és előregyártott szerkezetek

1,50,55300C30/37XF1Függőleges felületű,mérsékelt víztelítettségű,esőnek és fagynak kitett,olvasztósózásnélküli fagyálló beton

Függőleges felületű fagyálló beton, vasbeton és feszített vasbeton szerkezetek

Friss betonlevegő-

tartalma,legfeljebb,térfogat%


Betoncement-

tartalma,legalább,

kg/m3

Betonnyomó-



Függőleges felületűfagyálló beton

47



4,0 – 8,00,45340C30/37XF4Vízszintes felületű, nagyvíztelítettségű, fagynak ésjégolvasztó sóknakközvetlenül kitett,fagyálló beton

Légbuborékképző adalékszer nélkül készül a beton.Például: Monolit és előregyártott szerkezetekAlkalmazása út- és repülőtéri burkolatok, hídpályalemezek esetén tilos!

1,00,50320C35/45XF3(BV-MI)Vízszintes felületű, nagyvíztelítettségű, esőnek ésfagynak kitett, olvasztósózás nélkülifagyálló beton



4,0 – 8,00,50320C30/37XF3Vízszintes felületű, nagyvíztelítettségű, esőnek ésfagynak kitett, olvasztósózás nélkülifagyálló beton

Vízszintes felületű fagyálló beton, vasbeton és feszített vasbeton szerkezetek

Friss betonlevegő-



Betoncement-

tartalma,legalább,

kg/m3

Betonnyomó-


Környezetiosztály jeleVízszintes felületű

fagyálló beton

48

CDF vizsgálat:1500 g/m2

A követelmény csaklaboratóriumipróbatestek eseténérvényes

Tömegveszteségmax.:5 tömeg%;Nyomószilárd-ság csökkenéslegfeljebb 20%

Tömegveszteség legfeljebb:

XF2: átl.: 500,max.: 700

g/m2

XF4: átl.: 250,max.: 350

g/m2

Elfogadásihatárérték

12 óra24 óra24 óraTeljes ciklusidő

Ha a fagyasztóközegionmentes víz(CF vizsgálat): 56;Ha a fagyasztóközegnátrium-klorid oldat(CDF vizsgálat): 28

5656Ciklusok száma12 óra24 óra24 óraTeljes ciklusidő

Kapilláris felszívásoshámlasztás

Bemerítésesleválás

Peremeshámlasztás

Vizsgálat jellege

49A betonozás és a téli fagyok beköszönte közötti rövid idő folytánszétfagyott monolit kitöltőbeton

50

Talaj és talajvíz agresszív kémiai hatásának vizsgálata

51

Kémiaijellemző

Referenciavizsgálatimódszer

XA1 XA2 XA3

Talajvíz-2

4SO , mg/l MSZ EN 196-2 ≥ 200 és ≤ 600 > 600 és ≤ 3000 > 3000 és ≤ 6000

pH ISO 4316 ≤ 6,5 és ≥ 5,5 < 5,5 és ≥ 4,5 < 4,5 és ≥ 4,0agresszív CO2mg/l MSZ EN 13577 ≥ 15 és ≤ 40 > 40 és ≤ 100 > 100 telítésig

+4NH , mg/l

Ammónium-ionISO 7150-1 vagyISO 7150-2 ≥ 15 és ≤ 30 > 30 és ≤ 60 > 60 és ≤ 100

Mg2+, mg/l ISO 7980 ≥ 300 és ≤ 1000 > 1000 és ≤ 3000 > 3000 telítésig

Talaj

-24SO összes,

mg/kgMSZ EN 196-2 ≥ 2000 és ≤ 3000

> 3000 és≤ 12000

> 12000 és≤ 24000

Savasság,ml/kg DIN 4030-2

> 200BaumannGully fok

A gyakorlatban nem fordul elő

Talaj és talajvíz betonkorróziót okozó összetevői, MESZ EN 206-1:2002

52

A cement hidratációja során a trikalcium-aluminát – a kötésszabályozási céllala cementhez adagolt gipsz jelenlétében – főtermékként kalcium-aluminát-szulfátokká, a természetben is előforduló „elsődleges” ettringitté és atermészetben elő nem forduló monoszulfáttá alakul.A monoszulfát hidráttermék ettringitté átalakulását külső körülmények(például szulfátos talajvíz) is befolyásolhatják. Szulfátos talajvízSzulfátos talajvíz hatására amonoszulfátból duzzadással kísért „másodlagos” ettringit képződés indul el.A másodlagos ettringit kikristályosodása során a térfogatát 2,5-szeresérenöveli, és ezeknek a kristályoknak a hatalmas duzzadása a betont szétrepeszti.Ezeket a tűkristályokat „cementbacilus”-nak is nevezik.Minél több a cementben a trikalcium-aluminát, annál kevésbé szulfátálló.A portlandcement megengedett szulfáttartalma SO3-ban kifejezve azMSZ EN 197-1:2000 szerint a 32,5 N, 32,5 R és 52,5 N szilárdsági osztályban3,5 tömeg%, a 42,5 R, 52,5 N, 52,5 R szilárdsági osztályban és a CEM IIIcementfajta esetén általában 4,0 tömeg%.Az MSZ 4737-1:2002 szabvány szerinti szulfátálló cementek (jelük: S)aluminát-modulusa (Al2O3/Fe2O3) ≤ 0,7; a mérsékelten szulfátálló cementeké(jelük: MS) ≤ 1,0.

53



Betonnyomó-


Betoncement-

tartalma,legalább,

kg/m3


Friss betonlevegő-


Talaj és talajvíz kémiai korróziójának ellenálló beton, vasbeton és feszített vasbetonszerkezetek

XA1 C30/37 300 0,55 2,0Agresszív talajjal vagytalajvízzel érintkező,enyhén korrózióálló beton

Bármely MSZ EN 197-1:2000 szerintiCEM II fajtájú kohósalakportlandcement

Például: Fúrt cölöpXA2 C30/37 320 0,50 2,0

Agresszív talajjal vagytalajvízzel érintkező,mérsékelten korrózió- ésszulfátálló beton

MSZ 4737-1:2002 szerinti MS jelű mérsékeltenszulfátálló

vagy S jelű szulfátálló portlandcementvagy CEM III/A fajtájú MS jelű kohósalakcement

vagy CEM III/B szulfátálló kohósalakcement

Például: Fúrt cölöpXA3 C35/45 360 0,45 2,0

Agresszív talajjal vagytalajvízzel érintkező,erősen korrózió- ésszulfátálló beton

MSZ 4737-1:2002 szerinti S jelű szulfátállóportlandcement

vagy CEM III/B fajtájú szulfátálló kohósalakcementPéldául: Fúrt cölöp, agresszív anyagok tárolótere

54

Ha valamely beton többféleHa valamely beton többfélekörnyezeti hatásnak van kitévekörnyezeti hatásnak van kitéve,

akkor „azokat a környezetikörülményeket, amelyeknek

(a beton) ki van téve, szükségeslehet…

a környezeti osztályokkombinációjaként kifejezni.”

(MSZ EN 206-1:2002)

55

Például valamely esőnek és fagynak kitett,olvasztó sózás nélküli, agresszív talajvízzel

érintkező vasbeton támfaltámfal légbuborékképzőadalékékszer nélkül, szulfátálló cementtel

készülő betonjánakkörnyezeti osztály csoportja:környezeti osztály csoportja:

XC4, XF1, XA2, XV1(H);XC4, XF1, XA2, XV1(H);

Vlev ≤ 1x ≤ 0,6c ≥ 300C25/30XV1(H)Vlev ≤ 2x ≤ 0,5c ≥ 320C30/37XA2Vlev ≤ 2x ≤ 0,55c ≥ 300C30/37XF1Vlev ≤ 2x ≤ 0,5c ≥ 300C30/37XC4

56

Az erőtani számításerőtani számítás eredménye alapján megállapítottnyomószilárdsági osztály és a környezeti feltételekkörnyezeti feltételekalapján megkövetelt legkisebb nyomószilárdságiosztály eltérő lehet.

A kettő közül a nagyobb nyomószilárdsági osztályt kellmértékadónak tekinteni, és az ehhez tartozó víz-cement tényezőt, cementtartalmat, a megengedettlevegőtartalom megszabta megkövetelt testsűrűségetkell a betongyártáshoz követelményként elfogadni.(Lásd még az EN 1992-1-1:2004 Eurocode 2 szabvány4.2. fejezetében lévő megjegyzést is.)

Ezek az elfogadott értékek ki kell elégítsék a vonatkozókörnyezeti osztályok követelményeit is.

57

A BEDOLGOZOTTA BEDOLGOZOTTFRISS BETONFRISS BETON

LEVEGŐTARTALMALEVEGŐTARTALMA

58

Az építési célnak – beleértve a tartósságot is – csak a kellőenbedolgozott, megkövetelt tömörségű, zárványmentes beton felel meg,ezért a bedolgozott friss beton levegőtartalmát korlátozni kell.MagyarországonMagyarországon a közönséges friss beton bennmaradtlevegőtartalmának (a levegőzárványoknak) tervezési értéke

• általában legfeljebb 2,0 térfogat%;• légbuborékképző adalékszer nélkül készülő függőleges felületűfagyálló beton esetén legfeljebb 1,5 térfogat% (XF1);• légbuborékképző adalékszer nélkül készülő vízszintes felületűfagyálló beton [XF3(BV-MI)] esetén és függőleges felületű fagy- ésolvasztósó-álló beton esetén [XF2(BV-MI)] legfeljebb1,0 térfogat%;• különlegesen kopásálló beton (XK5(H) esetén és vízzáró betonesetén legfeljebb 1,0 térfogat%;• légbuborékképző adalékszerrel készülő beton esetén4-8 térfogat%.

59

A friss beton levegőtartalmát (légpóruslégpórustartalmát), –amely akaratunk ellenére jön létre –bennmaradt levegőnekbennmaradt levegőnek szokás nevezni,szemben a képzett levegőnekképzett levegőnek nevezettlégbuboréklégbuboréktartalommal, amelyet légbuborékképző

adalékszerrel szándékosan hozunk létre a betonfagy- és olvasztósó-állóságának javítása céljából.A légbuborékok gömb vagy közel gömb alakúak,

és hatékonynak tekintett átmérőjük jellegzetesen10 µm és 300 µm között van (MSZ 4798-1:2004).

60

A friss betonlevegőtartalmának

meghatározásatestsűrűségmérés

eredményébőlszámítással

61

A levegőtartalom tervezett értéke:

]/[1000 3mliterρ

Mρ

Mρ

MVvíz

víz

gadalékanya

gadalékanya

cement

cementlevegő ---=

A bedolgozott friss beton tervezett testsűrűsége:

]/[ 3mkgMMMρ vízgadalékanyacementtervezettbetonfriss ++=

62

A friss beton tapasztalati és tervezett testsűrűségének

hányadosa:

tervezettbetonfrisstitapasztalabetonfriss

tervezettbetonfriss

titapasztalabetonfriss

ρrρ

azazρρ

r

×=

=

63

A bedolgozott friss beton tapasztalati (tényleges)

testsűrűsége:

( )]/[

'''

3mkgMrMrMr

MMMrρr

MMMρ

vízgadalékanyacement

vízgadalékanyacementtervezettbetonfriss

vízgadalékanyacementtitapasztalabetonfriss

×+×+×=

=++×=×=

=++=

ahol:M = tervezett tömeg 1,0 m3 bedolgozott friss betonbanM’ = tapasztalati (tényleges) tömeg 1,0 m3 bedolgozott frissbetonbanr = a friss beton tapasztalati és tervezett testsűrűségénekhányadosa

64

A bedolgozott friss beton V’levegő tapasztalati

(tényleges) levegőtartalma:

]/[

1000)1(

)1000(1000

1000

)(1000'

3mliter

Vrr

Vr

ρM

ρM

ρMr

térfogatatervezetttevőkbetonösszerV

levegő

levegő

víz

víz

gadalékanya

gadalékanya

cement

cement

levegő

×+×-=

=-×-=

=÷÷ø

öççè

æ++×-=

=×-=

ahol Vlevegő a friss beton tervezett levegőtartalma

65

Például: haMcement tervezett = 300 kg/m3;Vlevegő tervezett = 20 liter/m3 (2,0 térfogat%)ρfriss beton tervezett = 2400 kg/m3;és ρfriss beton tapasztalati = 2300 kg/m3

akkorr = 2300/2400 = 0,95833 ésV’levegő tapasztalati = (1 - 0,95833)·1000 +0,95833·20 = 41,67 + 19,17 = 60,84 liter/m3 ~~ 6,1 térfogat%

66

azaz a tapasztalati (tényleges) levegőtartaloma tervezett 2 térfogat% helyett 6,1 térfogat%,

és a beton tényleges cementtartalma:M’cement = r·Mcement = 0,95833·300 =

= 287,5 kg/m3

Megjegyzés: A friss beton testsűrűségét azMSZ EN 12350-6:2009 szabvány szerint kellmeghatározni.

67

A friss beton levegőtartalmának meghatározásaA friss beton levegőtartalmának meghatározásanyomásmódszerrelnyomásmódszerrel (MSZ 4714-2:1986)

Egy nyomástartó készülékbe ismert tömegű és térfogatúbeton fölé vízréteget öntünk, majd a készülékbenmeghatározott mértékű légnyomást hozunk létre, majd atúlnyomást fokozatosan megszüntetjük. A nyomás, illetvea térfogat csökkenése a légpórustartalmat adja megtérfogatszázalékban. A módszer legfeljebb 32 mmszemnagyságú betonok vizsgálatára alkalmas.

A készülék lehet „A” típusú, amely víznyomással működik,és a nyomáscsökkenést méri, vagy „B” típusú, amelylevegőnyomással működik, és a térfogatcsökkenést méri.Mindkét típusú mérőeszköznek tartozéka a kalibráló-berendezés.

68

A vizsgálat előkészítéseként a betont a készülék edényébe kellhelyezni, lehetőleg két azonos magasságú rétegben be kell vibrálni, abevibrált beton felületét simítóléccel, fűrészelő mozdulatokkal úgykell lesimítani, hogy az edény felső pereméig éppen tele legyenbetonnal. Megtisztítás után az edényt a készülék tetejével le kellzárni.A vizsgálatok eredményét legalább két olyan, egymást követő méréseredményének számtani átlagaként számítjuk ki, amelyek között azeltérés legfeljebb 0,2 %.MEGJEGYZÉS: A friss beton levegőtartalmát ma azMSZ EN 12350-7:2009 európai szabvány szerint kell meghatározni,lényegében ugyanúgy (közel hasonlóan), ahogy azt azMSZ 4714-2:1986 szabvány szerint végeztük.Az európai szabványban németül

• az „A” típusú készülék a „Wassersäulenmeßgerät” nevet (azeljárás neve: „Wassersäulenverfahren”),• a „B” típusú készülék a „Druckmeßgerät” nevet (az eljárásneve: „Druckausgleichsverfahren”) viseli.

69

AA friss beton levegőtartalmának

meghatározása„A” típusú levegőtartalom

vizsgáló készülékkel,amely víznyomással működik,és a nyomáscsökkenést méri

70„A” típusú készülék

MSZ 4714-2:1986

71

„A” típusú levegőtartalomvizsgáló készülék ábrája

Weiss György (1974)könyvéből

72

A készüléket összeállítás után jelzésig vízzel feltöltjük.A készüléket a függőlegestől mintegy 30° ra megdöntjük, ésazzal több teljes kört leírunk, egyidejűleg könnyedén ütögetve afedelet, hogy a minta felett képződött légbuborékokeltávozzanak. Ezután a berendezést ismét függőleges helyzetbehozzuk, és könnyedén ütögetve a mérőedény oldalát, azt vízzelfeltöltjük úgy, hogy a víz szintje a 0 jelzés fölött legyen. A víztetejéről a habot eltávolítjuk, hogy éles felszíngörbületképződjék. A víz szintjét a cső 0 jelzésére állítjuk a vízoszloptetején lévő szeleppel. A készülékben a megadott nyomásnálnéhány százalékkal nagyobb nyomást létesítünk. A helyifeszültségek feloldása céljából erősen ütögetjük a berendezésoldalát és leolvassuk a h1 vízszintet. Ezután a vízoszlop tetejénlévő szelep segítségével a túlnyomást fokozatosanmegszüntetjük és – a mérőedény oldalát egy percig könnyedénütögetve – leolvassuk a h2 vízszintet.

73

A légpórustartalmat térfogatszázalékban (L) az alábbiképlettel számítjuk ki:

LL == hh11 -- hh22

Ezután a mérést megismételjük anélkül, hogy a vízszint0-ra állna.

Ha az alkalmazott vizsgálati nyomás melletta légpórustartalom nagyobb, mint ami a mérőeszközskáláján mérhető, a vizsgálati nyomást csökkentjük,és a vizsgálatot megismételjük.Ha a készülékben lévő nyomást a légszelep segítségévela légköri 1 at nyomásról 2 at abszolút nyomásra növeljük, akkor azüvegcső beosztásán leolvasott Δv térfogatváltozás a légpórustartalomfele (v/2). A skálán akkor lehet a levegőtartalmat közvetlenülleolvasni, ha 0,5 cm3-t jelölnek 1,0 cm3-rel.

74

BA friss beton

levegőtartalmánakmeghatározása

„B” típusú levegőtartalomvizsgáló készülékkel,

amely levegőnyomássalműködik, és a

térfogatcsökkenést méri

75

„B” típusúlevegőtartalom

vizsgáló készülékábrája

az MSZ 4714-2:1986szabványból

76

A készülék összeállítása után elzárjuk a légkamra (7) és amérőedény közötti légszelepet (4), és kinyitjuk a fedélen lévőnyílások reteszeit (2). Ezután a készülékbe az egyik nyíláson(2) keresztül addig töltünk vizet, amíg a víz a másik nyílásnálmeg nem jelenik. A készüléket addig rázogatjuk, amíg aminta felett képződött légbuborékok el nem távoznak azedényből.Ezután a légkamra szelepét (4) elzárjuk, és annyi levegőtnyomunk (3) a légkamrába (7), hogy a légnyomásmérő (5)mutatója a kezdőnyomás vonalán álljon. 10 másodpercigvárunk, majd a mérő mutatóját a kezdeti nyomásértékrevisszaállítjuk a levegő be-, vagy kiengedésével (6).A fedélen lévő mindkét nyílás reteszét (2) lezárjuk, majdkinyitjuk a légkamra (7) és a mérőedény közötti légszelepet(4). Ekkor a légkamrában (7) és az edényben lévő nyomáskiegyenlítődik.

77

Ezután erélyesen megütögetjük a mérőedény oldalát, hogy ahelyi feszültségek feloldódjanak, majd a nyomásmérőt finomanaddig ütögetjük, amíg a mérő mutatója meg nem áll, ekkorleolvassuk a nyomásmérő (5) számlapján a légpórustartalmattérfogatszázalékban.

Mérés után, a fedél felnyitása előtt, a készülékben lévőtúlnyomást a két retesz (2) kinyitásával megszüntetjük.

Az eredeti Tonindustrie készülék V = 80 cm3 térfogatúlégkamrájában a levegő nyomását a kézi pumpa segítségévelp0 = 3,5 at abszolút nyomásra növeljük. A betonban lévő ismeretlentérfogatú (v) légbuborékok nyomása a légköri 1 at nyomásnak felelmeg. A légkamra és az edény összenyitása után a (V + v)össztérfogatban uralkodó nyomás p, amiből a beton levegőtartalma(v) a fenti ábra szerint kiszámítható. Az újabb készülékekmanométerének skáláján a p nyomás helyett közvetlenül alevegőtartalom olvasható le.

78


vizsgáló készülékábrája

Weiss György (1974)könyvéből

79


vizsgáló készülék

80

A BETON KONZISZTENCIÁJAA BETON KONZISZTENCIÁJA

81

A konzisztencia a friss beton mozgékonyságánakkifejezője, amely nem csak a bedolgozhatóságra,hanem a szilárd beton tulajdonságaira is hatássalvan. Gyakorlati fogalom, amelynek mérése egzaktmódon körülményes, de szabványosított gyakorlatimérési módszerekkel jól kifejezhető. Az új európaibetonszabvány az eddigi magyar betonszabványhozképest megváltoztatta a konzisztencia osztályokat,és a mérési módszerekben is hozott bizonyosváltozásokat. A konzisztenciamérés hagyományaközel évszázados, de az öntömörödő beton újkoritérhódításával új konzisztencia vizsgálatimódszerek is megjelentek.

82

A beton-konzisztencia fizikai, a folyadékokviszkozitásával rokon betontechnológiai fogalom,amely a friss beton mozgással szembeniellenállását, belső súrlódását, alaktartását fejezi ki.A beton konzisztenciája elsősorban a friss betonkeverhetőségét, szállíthatóságát, bedolgozható-ságát, tömöríthetőségét, állékonyságát befolyásolja,de hatással van a beton cement- és vízigényére,kötési-szilárdulási folyamatára, zsugorodására, amegszilárdult beton szövetszerkezetére(struktúrájára), szilárdságára is. A friss betonkonzisztenciáját a beton összetevőinek minősége ésa keverék összetétele, mint például a víz-, cement-,adalékanyag- finomrész-tartalom befolyásolja.

84

Alig földnedves betonnal nagytömegű,vasalatlan vagy gyengén vasalt szerkezetek,például hídpillérek, gátak, támfalak,útbetonok készítése esetén lehet dolgozni.Előnye a kis cement tartalom, kis hőfejlesztés,kis zsugorodási hajlam. Az ilyen beton nemszivattyúzható, a szállítóeszközből sokszornehezen üríthető, tömörítéséhez nagyon erősvibrátor szükséges. Nem alkalmazhatólátszóbeton készítéséhez.

85

Földnedves beton vasalatlan és ritkán vasaltszerkezetek készítéséhez használható.Tömörítéséhez vibrátort kell használni (ezt abetont német nyelvterületen „Rüttelbeton”-nak azaz vibrált betonnak is nevezik).Nem alkalmazható látszóbeton készítéséhez.

Kissé képlékeny betonból minden vasalatlan ésvasalt szerkezet elkészíthető, ha a vasalásnem különösen sűrű. Tömörítéséhez vibrátortkell használni. Szivattyúzható. Látszóbetonkészítésére is alkalmas.

86

Képlékeny betont sűrűn vasalt szerkezetekkészítéséhez lehet használni. Gyengevibrálással is tömöríthető. Felhasználásávalnagy kiterjedésű szerkezetek, mechanikaiigénybevételeknek kitett betonok,látszóbetonok is készíthetők. Előnye aszivattyúzhatóság, könnyű bedolgozhatóság.Hátránya a nagy cementigény, aszétosztályozódási, zsugorodási, kivérzésihajlam.

87

Folyós betonból igen sűrűn vasalt, karcsú,nehezen hozzáférhető szerkezetek iskészíthetők. A víz alatti betonozás anyaga.Tömöríteni alig, vagy nem szükséges. Előnye,hogy könnyen szivattyúzható, nehézkörülmények között is gyorsan beépíthető.Hátránya, hogy a folyós beton összetételétigen gondosan kell megtervezni és betartani.Zsugorodása jelentős.

88

Önthető betonból nagy kiterjedésűszerkezetek gyorsan, könnyen építhetők.Konzisztenciája annyira híg, hogyöntővályúban is eljuttatható a szerkezetminden részébe. Az önthető beton finom résztartalma nagy, zsugorodása igen jelentős.Különleges fajtája az önterülő vagyöntömörödő beton, amely az önterülőképességet nem a nagy vízadagolásnak,hanem a különleges összetételnek köszönheti,miáltal mentes az önthető beton egyébkénthátrányos tulajdonságaitól.

89

A visszavont MSZ 4719:1982 „Betonok” címűmagyar szabvány a földnedves (FN), kisséképlékeny (KK), képlékeny (K), folyós (F)megnevezésű (jelű) konzisztencia osztályokatismerte és vizsgálati módszerként azMSZ 4714-3:1986 „A betonkeverék és a friss betonvizsgálata. A konzisztencia meghatározása” címűszabvány eljárásait jelölte meg.

92

Roskadási osztályok az MSZ EN 206-1:2002 szerint

A roskadási mértéket az MSZ EN 12350-2:2009 szerint kellmeghatározni.1) A módszer e tartományban kevéssé érzékeny.

≥ 220S5 1)

160 - 210S4

100 - 150S3

50 - 90S2

10 - 40S1

Roskadás(Roskadási mérték)

mm

Osztály

94

Roskadás mérés4x25 → 3x25

95

A roskadásmérés eszköze a roskadásmérőcsonka-kúp forma, amelynek átmérője alul200 mm, felül 100 mm és magassága 300 mm,térfogata 5498 cm3. A szabványosroskadásmérő csonka-kúp formát Abrams-féle kúpnak is nevezik, és más konzisztenciavizsgálati módszerekhez, például a VEBE-méteres átformálás méréséhez isalkalmazzák.

96

A visszavont MSZ 4714-3:1986 szabványszerint a csonka-kúpot négy rétegben kellettmegtölteni betonnal, és összesen 4·25=100szúrással kellett tömöríteni, MSZ EN 12350-2:2009 szabvány szerint a csonka-kúpothárom rétegben kell megtölteni betonnal, ésösszesen 3·25=75 szúrással kell tömöríteni.

97

Terülési osztályok az MSZ EN 206-1:2002 szerint

A terülési mértéket az MSZ EN 12350-5:2009 szerintkell meghatározni.

≥ 630F6560 – 620F5490 – 550F4420 – 480F3350 – 410F2

≤ 340F1

Terülési átmérő(Terülési mérték)

mm

Osztály

100

A terülésmérés eszköze a terülésmérőejtőasztal és csonka-kúp forma.A terülésmérő ejtőasztal lapmérete700·700 mm, és az egyik oldalon 40 mmmagasan megemelhető. A terülésmérőcsonka-kúp forma átmérője alul 200 mm,felül 130 mm és magassága 200 mm, térfogata4341 cm3. A roskadásmérő csonka-kúp ennélmagasabb és nagyobb térfogatú.

101

Az ejtőasztalra helyezett terülésmérő csonkakúpotkét egyenlő rétegben kell a betonkeverékkelmegtölteni. Mind a két réteget a 40·40 mmkeresztmetszetű farúddal, rétegenként 10 ütésselkell tömöríteni. A kúpformát a bedolgozás után egyperccel óvatosan, függőlegesen le kell emelni abetonról. Az ejtőasztal lapjának csuklópántokkalszemközti oldalát fülénél fogva 15 s alatt 15-szörütközésig (40 mm magasra) meg kell emelni és lekell ejteni. A szétterült beton két egymásramerőleges átmérőjét meg kell mérni, és ki kellszámítani a két átmérő mm-ben megadott számtaniátlagát.

102

A Vebe-méteres átformálási időt az MSZ EN 12350-3:2009 szerint kell meghatározni.

5 – 3V4 1)

10 - 6V3

20 - 11V2

30 - 21V1

≥ 31V0 1)

Vebe-méteres átformálásiidő, s

Osztály

VEBE osztályok az MSZ EN 206-1:2002 szerint

105

A VEBE-készülék rázóasztalon áll, és azAbrams-féle roskadásmérő csonka-kúp alakúfriss beton hengerré formálásához szükségesvibrálási idő mérésére alkalmas.A berendezés a VEBE megnevezést a svédVictor Bährner nevének kezdőbetűi utánkapta, aki konzisztencia vizsgálati módszerét1940-ben publikálta.

106

A VEBE-méteres átformálási idő vizsgálatatulajdonképpen a régi MSZ 4714-3:1986 szabványszerinti átformálási ütésszám, az ún. Powers-félekonzisztencia vizsgálat módosított formája.

Az átformálási ütésszámot régenPowers-foknak nevezték.Vizsgálati eszköze azejtőkengyeles készülék, amelynekhenger alakú mérőedénye ma233,5 mm belső átmérőjű ésugyanilyen magas.

107

A tömörítési mértéket az MSZ EN 12350-4:2009 szerint kellmeghatározni.2) Csak könnyűbeton esetén szabad alkalmazni.

< 1,04C4 2)

1,10 – 1,04C31,25 – 1,11C21,45 – 1,26C1

≥ 1,46C0 1)

A tömöríthetőségmértéke

(Tömörítési mérték)

Osztály

Tömörítési osztályok az MSZ EN 206-1:2002 szerint

108

Vizsgáló eszköza Walz-féle

tömörítéstömörítés méréséhez

C0…C3 == tömörítési mérték == 400 mm / h mm > 1,0

109

A Walz-féle tömörítési mérték közelítőleg egyenlő avisszavont MSZ 4714-3:1986 szabványban szereplőGlanville-féle tömörödési tényező reciprokával, ezértez utóbbit a tömörítési és a tömörödésikonzisztencia osztályok közvetettösszehasonlításául használhatjuk.

111

Az MSZ EN 12350-4:2009 szerinti tömörítésimérték fogalmát a DIN 1048-1:1978 németszabványból Walz-féle tömörítési mértékkéntismerjük. A vizsgáló eszköz 200·200 mmalapterületű, 400 mm magas fém edény, amelyetlazán meg kell tölteni betonnal, és le kell húzni.Ezután a betont vibroasztalon, vagy merülővibrátorral tömöríteni kell. A tömörítési mérték abeton eredeti magasságának (400 mm) és mmpontosan megmért tömörítés utáni magasságánakkét tizedes pontossággal kiszámított hányadosa,mindig egynél nem kisebb szám.

112

A tömörítési mérték azt mutatja meg, hogy a lazaállapotú beton térfogata a betömörített betontérfogatának hányszorosa.

Értékét betontervezéskor annak kiszámításáraszoktuk használni, hogy a betonkeverőgépdobjában megkeverhető betonadag laza térfogatahányszorosa a betonadag betömörítés utánitérfogatának, illetve, hogy a laza betonadag tömegehányadrésze az ugyanolyan térfogatú betömörítettbeton tömegének.

113

(Például abból a képlékeny konzisztenciájúbetonból, amelynek tömörítési mértéke 1,12 éstestsűrűsége friss állapotban, betömörítés után2400 kg/m3 lesz, abból 800 liter hasznos térfogatúbetonkeverő dobban 2400·0,8/1,12=1714 kg tömegűbeton adag keverhető meg.)

A (Walz-féle) tömörítési mértéket nem szabadösszetéveszteni a rokon hangzású (Glanville-féle)tömörödési tényezővel.

A Glanville-féle eljárás az európai szabványokszerint nem szabványos!

114

A Glanville-féle készülék hengerének űrtartalma5 dm3, felső csonkakúpja Ø260/Ø130·280 mmméretű.

A betont lazán kell a felső kúpba helyezni, majdkinyitva a felső, azután az alsó kúp ajtaját, a betonszabad eséssel esik a hengerbe. Meg kell mérni atömegét laza állapotban, majd kell határozni ahengerbe bevibrálható beton tömegét is.

A tömörödési tényező a hengerben lévő laza és abevibrált friss beton testsűrűségének két tizedespontossággal kiszámított hányadosa, mindigegynél nem nagyobb szám.

116

A beton nyomószilárdságának vizsgálataA beton nyomószilárdságának vizsgálata

117

A beton nyomószilárdságát az MSZ EN 12390-3:2009„A megszilárdult beton vizsgálata. 3. rész: A próbatesteknyomószilárdsága” című szabvány szerint vizsgáljuk.A nyomószilárdság vizsgáló berendezések tulajdonságairavonatkozó követelményeket MSZ EN 12390-4:2000„A megszilárdult beton vizsgálata. 4. rész:Nyomószilárdság. Előírások a vizsgálóberendezésekre”című szabvány írja le.

118

Magyarországon a kocka alakú próbatestek vizsgálata válthagyományossá és a laboratóriumi vizsgáló eszközök általábanennek a próbatestnek az ellenőrzésére alkalmasak.Az MSZ EN 206-1:2000/A2:2005 szabvány szerint a próbatesteketaz MSZ EN 12390-2:2009 „A megszilárdult beton vizsgálata. 2. rész:Szilárdságvizsgálati próbatestek készítése és tárolása” címűszabványban leírt módon kizsaluzásuktól szilárdságvizsgálatukigvégig víz alatt (vagy klímaszekrényben) kell tárolni, és apróbatesteket közvetlenül a törés előtt kell a vízből (vagy aklímaszekrényből) kivenni. (A szerkezetből kifúrt hengereknyomószilárdságát légszáraz állapotban kell vizsgálni.)Az MSZ 4798-1:2004 szabvány szerint Magyarországona próbatesteket szabad vegyesen, azaz kizsaluzásuktól 7 napos korigvíz alatt, utána szilárdságvizsgálatukig laborlevegőn tárolni.A tárolásmód különbségének és az eltérő víztartalmi állapotúpróbatestek törésének hatása a nyomószilárdság vizsgálateredményére többféle:

119

• a törésig víz alatt tárolt próbatestek hidratációjának a mértéke, ésebből következően a szilárdsága általában nagyobbnagyobb, mint a csak7 napig víz alatt tárolt próbatesteké. A szilárdságok közöttikülönbség annál nagyobb, minél lassúbb szilárdulású abetonkeverék. A szilárdulási sebesség a felhasznált cement fajtájátólés a víz/cement tényezőtől függ; minél több aktív kiegészítőanyagottartalmaz a cement és minél nagyobb a víz/cement tényező, annállassúbb a szilárdulás;• a száraz felületű próbatest és a nyomólap közötti súrlódásnagyobb, mint amikor a nyomott felület nedves. Nedves felületesetén fennáll szakadó törés (Palotás László - Balázs György, 1980.)veszélye. Ezért azonos betonszilárdság esetén a nedves felületűpróbatesten kisebbkisebb nyomószilárdság mérhető, mint a szárazfelületűn;• a vízzel telített próbatestek a víz összenyomhatatlansága folytánkisebbkisebb terhelésre mennek tönkre, mint a száraz állapotban vizsgáltpróbatestek.

120az MSZ 4798-1:2004 szabvány N2. fejezete szerint (0,97/0,76)

121az MSZ 4798-1:2004 szabvány 5.5.1.2. fejezete szerint

122

Az MSZ EN 206-1:2002 európai szabvány, ill. annak nemzetialkalmazási dokumentuma, az MSZ 4798-1:2004 szabvány szerintC50/60 nyomószilárdsági osztályig:

fc,cube/fc,cyl = 0,97/0,76a végig víz alatt tárolt, 150 mm élhosszúságú közönséges betonpróbakocka és 150 mm átmérőjű, 300 mm magas próbahengernyomószilárdságának hányadosa, és

fc,cube/fc,cube,H = 0,92a végig víz alatt tárolt és a vegyesen tárolt, 150 mm élhosszúságúközönséges beton próbakocka nyomószilárdságának hányadosa,

és ezért a vegyesen tárolt, 150 mm élhosszúságú közönséges betonpróbakocka nyomószilárdságának (fc,cube,H) és a végig víz alatt tárolt,150 mm átmérőjű, 300 mm magas közönséges beton próbahengernyomószilárdságának (fc,cyl) kapcsolata:

fc,cube,H = 0,97/(0,76·0,92)·fc,cyl ~ 1,387· fc,cyl ~ 1,4· fc,cyl

123(Az osztó értéke C55/67 – C100/115 között : 1,261)

124

A szilárd beton testsűrűségétA szilárd beton testsűrűségét kiszárított állapotbanaz MSZ EN 12390-7:2009 szerint kell megmérni.

1.1. Ha a testsűrűség mérést a végig víz alatt tárolt,tehát vizes nyomószilárdság vizsgálati

próbatesteken végezzük (ρvizes), akkor anyomószilárdság vizsgálat után visszamaradó —

legalább 200 cm3 térfogatú, — betondarabonmeg kell a víztartalmat állapítani (n),

és ennek alapján kell a kiszárított állapotbanértelmezett testsűrűséget kiszámítani:

125

nρ

ρ vizestkiszárítot +=

1ahol: ρkiszárított és ρvizes testsűrűség mértékegysége: kg/m3

n = 1-nél kisebb nevezetlen szám2.2. Másik lehetőség, hogy végig víz alatt tárolt

próbatestek esetén a testsűrűséget külön e célrakészített és (60 ± 5) °C (nem 105-110 °C!)

hőmérsékleten tömegállandóságig szárítottpróbatesten határozzuk meg.

126

A vegyesen tárolt, szilárd közönséges betonközönséges beton ésnehézbetonnehézbeton próbatestek testsűrűségét

szilárdságvizsgálat előtt, a légszáraz állapotúpróbatesten kell megmérni.

A vegyesen tárolt, szilárd könnyűbetonkönnyűbetonpróbatestek testsűrűségét (60 ± 5) °C

hőmérsékleten tömegállandóságig szárított,legalább 300 g tömegű próbadarabon

kell meghatározni.

127

Fogalom-meghatározás

Tömegállandóságig szárítottuk a próbatestet, halégkeveréses szárítószekrényben – (60 ± 5) °C (nem105-110 °C-on, ahogy az MSZ EN 12390-7:2009szabvány írja!) hőmérsékleten – a tömege 24 óraalatt kevesebb, mint 0,2 %kevesebb, mint 0,2 %--kalkal változik meg.

128

Az fci,test és fcm,test értékekmért adatok, az ffck,testck,testezekbőlezekből számított értékszámított érték,amely a λn alulmaradásitényezőtől is függ.

129

Nyomószilárdságiosztály

A legkisebb jellemzőhengerszilárdság

(A hengerszilárdságelőírt jellemző értéke)

fck,cyl

N/mm2

A legkisebb jellemzőkockaszilárdság

(A kockaszilárdságelőírt jellemző értéke)

fck,cube

N/mm2

C8/10 8 10C12/15 12 15C16/20 16 20C20/25 20 25C25/30 25 30C30/37 30 37C35/45 35 45C40/50 40 50C45/55 45 55C50/60 50 60C55/67 55 67C60/75 60 75C70/85 70 85C80/95 80 95

C90/105 90 105C100/115 100 115

MSZ

479

8-1:

2004

szab

vány

,7. t

áblá

zat:

Nyo

mós

zilá

rdsá

gi o

sztá

lyok

köz

önsé

ges b

eton

okra

és n

ehéz

beto

nokr

a

130656560C50/60606055C45/55545450C40/50494945C35/45404037C30/37333330C25/30272725C20/25161615C12/15111110C8/10

ha apróbakockákat

vegyesen tárolták

fck,cube,H

ha apróbakockákatvégig víz alatt

tároltákfck,cube

Nyomószilárdságiosztály

A kockaszilárdság előírt jellemző értéke, N/mm2

131

Követelmény, hogy a beton nyomószilárdsági osztályához tartozónyomószilárdság tervezési értéke (fcd) az igénybevételből számítottnyomófeszültség értéknél (σcu3) nagyobb, vagy azzal legalább azonosértékű legyen:

fcd ≥ σcu3

Ezzel egyidejűleg teljesül, hogy a beton nyomószilárdságiosztályához tartozó előírt jellemző érték (fck,cyl) a nyomófeszültségértékéből (σcu3) számított megengedett legkisebb jellemző értéknél(fck,cyl,min) nagyobb, vagy azzal legalább azonos értékű:

fck,cyl ≥ fck,cyl,min,Az adott keresztmetszeti méretű vasbeton tartó betonjánaknyomószilárdságát tehát úgy kell megtervezni, hogy a betonnyomószilárdságának szabványos próbahengerenszabványos próbahengeren értelmezett előírtjellemző értéke (fck,cyl) legalább akkora legyen, mint azigénybevételből, azaz a nyomófeszültség értékéből (σcu3) számítottlegkisebb (megkövetelt) jellemző értéke (fck,cyl,min).

132

A közönséges, normál szilárdságú betonok nyomószilárdságának tervezési értéke

58534843383328242016

Beton nyomószilárdságának próbahengeren értelmezett előírt átlag értéke (Eurocode 2),fcm,cyl, N/mm2

28,325,522,719,817,014,211,39,16,84,5

Beton nyomószilárdságának tervezési értéke a tartós szilárdság figyelembevételével(Eurocode 2), fcd, N/mm2

33,330,026,723,320,016,713,310,78,05,3

Beton nyomószilárdságának tervezési értéke a tartós szilárdság figyelembevétele nélkül(Eurocode 2), fcd, N/mm2

5045403530252016128

Beton nyomószilárdságának próbahengeren értelmezett előírt jellemző értéke, fck,cyl, N/mm2

30 = fck,cyl = fcd·γc/αcc = 17·1,5/0,85

C50/60C45/55C40/50C35/45C30/37C25/30C20/25C16/20C12/15C8/10

Beton nyomószilárdsági osztálya, EUROCODE 2

133

MSZ EN 1992-1-1:2005 (Eurocode 2) szabvány3.1. táblázata szerint

fcm = fck + 8 N/mm2

aholfcm a beton nyomószilárdságának szabványos méretű és

végig víz alatt tárolt próbahengeren értelmezett, előírtátlag értéke, és

fck a beton nyomószilárdságának ugyanilyen szabványospróbahengeren értelmezett, előírt jellemző értéke.

Ugyanakkor az MSZ EN 206-1:2002 és MSZ 4798-1:2004szabványok szerint a kezdeti gyártás során:

≤ C50/60 osztály esetén: fcm,test = fck + 4 N/mm2

≥ C55/67 osztály esetén: fcm,test ≥ fck + 5 N/mm2

134

A beton nyomószilárdsága tervezési, jellemző és átlag értékénekösszevetése a tartós szilárdság figyelembevételével

135

Az MSZ EN 1992-1-1:2005 és azMSZ EN 206-1:2002 szabvány a betonnyomószilárdságának megfelelőségét a150 mm átmérőjű, 300 mm magas,végig víz alatt tárolt próbahengereknyomószilárdsága alapján ítéli meg,következésképpen a megfelelőségimegfelelőségifeltételekfeltételek is ezekre a szabványosa szabványoshengerekrehengerekre vonatkoznak.

Az MSZ 4798-1:2004 szabvány megen-gedi a 150 mm élhosszúságú, vegyesentárolt próbakockák alkalmazását is,amely lehetőséggel szívesen élünk.

§§

136

Az „alulmaradási tágasság” konvencióját eltorzítjuk, ha az EN 206-1 szabványban szereplő Δ = 4értéket alkalmazzuk a vegyesen tárolt próbakockákra, mert azokra az „alulmaradási tágasság” helyesértéke: Δ = 4·1,387 = 5,6.Ugyanerre a megállapításra jutunk nem csak az „alulmaradási tágasság” bármely konstans értéke (pl.6, 8, 12 stb.), hanem a Δ = λ·σ vagy Δ = t·σ, ill. Δ = λ·s vagy Δ = t·s szorzat esetén is.

137

A gyártó a folyamatos gyártás eredményét,az MSZ 4798-1:2004 szabvány szerint az

fck,cyl,test = fcm,cyl,test – λ.sn,cyl formulával értékeli,ahol λ = λ15, Taerwe = 1,481,48.

Ez a formula feltételezi, hogy1. a nem megfelelő friss betont nem építjük be,

vagy utólag megerősítjük;2. ha a gyártó „kritikusan jó” betont készít, akkor

azt a feltételrendszer 0,7 körüli valószínűséggelmegfelelőnek minősíti.

138

E feltételezéssel szembeni észrevétel:

1. a friss beton sorsát nem lehet nyomon követni,és a későbbiekben nem lehet megerősíteni;

2. szerkezeteink biztonsága szempontjábólméltányolható lenne az olyan módszer alkalmazása,amelyben az átadó és az átvevő kockázataátadó és az átvevő kockázatanem 30-70 %, hanem 5050--5050 %, különösen akkor, haa szerkezet tervezett használati élettartama 100 év.

Ezért véleményünk szerint az átadás-átvételi eljárásesetén a vizsgálat eredményének értékelése során aStudent-féle eljárás alapján kell eljárni:

fck,cyl,test = fcm,cyl,test – λn,Student.sn,cyl

139

Minthogy Taerwe 5 %-osalulmaradási szinttel számolt,

az átvétel valószínűségenem 50 %, hanem annál nagyobb,

mintegy 70 %,azaz az eddigiekhez képest

az átadó kockázata csökken ésaz átvevő kockázata növekszik.

140

A beton nyomószilárdsági osztályokba sorolásánakalapja az a követelmény, hogy amennyiben abeépítésre kerülő teljes mennyiségét meg tudnánkvizsgálni nyomószilárdság szempontjából (ésezáltal ismernénk a nyomószilárdság eloszlását), azígy kapott eredmények 95%-ának el kell érnie azelőre meghatározott, előírt fck szilárdsági küszöböt.Ha feltételezzük, hogy a vizsgálati eredmények egyáltalunk nem ismert μ várható értékű és σ szórásúGauss-féle normális eloszlást követnek, akkor azeloszlás 5%-os kvantilise az fck,test = μ – 1,645·σformulával számolható.

141

Ha méréseink korlátozott száma miatt nemismerjük az eloszlás szórását, akkor a valószínűségiváltozó ún. n - 1 szabadságfokú StudentStudent-félet-eloszlást követi, és az 5%-os kvantilis értéke at-eloszlás táblázatból vett értékének segítségévelbecsülhető.Ha a minták n száma növekszik, akkor a Student-féle t-eloszlás a Gauss-féle normális eloszláshoz, azfcm,test tapasztalati átlag a μ elméleti várhatóértékhez, az s tapasztalati szórás a σ elméletiszóráshoz tart.

142

0,00

0,05

0,10

0,15

0,20

0,25

0,30

0,35

0,40

-4 -3 -2 -1 0

x = Valószínűségi változó

y =

Rel

atív

gya

kori

ság

Student(x;2) n=3Student(x;5) n=6Student(x;8) n=9Student(x;11) n=12Student(x;14) n=15

Student(x;34) n=35Student(x;99) n=100Student(x;499) n=500Gauss(x;0;1)

143

A korábbi MSZ 4720MSZ 4720--2:19802:1980 szabványban szereplőStudent-féle tényezőket elemi matematikaistatisztikai tények magyarázzák: ha a gyártó éppen„kritikusan jó” betont gyárt (azaz p = 5%), akkor abeton körülbelül 50% valószínűséggel kerülelfogadásra. Ha bevezetjük az adott p jellemzőértékű beton elfogadási valószínűségét, A(p)-t, —amely azt mondja meg, hogy a p alulmaradásihányadú betont milyen valószínűséggel fogjukelfogadni, — akkor ez azt jelenti, hogyA(0,05) ≈ 0,5. Ez olyan minőségbiztosítási rendszer,amely p = 0,05 jellemző érték esetén a

p·A(p) ≤ 0,05·0,5 = 0,025 → 2,5%feltételt teljesíti.

144

A beton gyártója számára olyan minőségbiztosításirendszer lenne a legkedvezőbb, amelyben ha agyártó éppen „kritikusan jó” betont gyárt(azaz p = 5%), akkor a beton 100% valószínűséggel(A(p) ≤ 1) kerülne elfogadásra.Az ilyen minőségbiztosítási rendszer p = 0,05jellemző érték esetén a p·A(p) ≤ 5% feltételtteljesíti. E feltétel szerint:

ha p = 0,05, akkor A(p) ≤ 1

145

Az MSZ EN 206MSZ EN 206--1:20021:2002 és MSZ 4798MSZ 4798--1:20041:2004szabvány olyan minőségbiztosítási rendszertképvisel, amelyben ha a gyártó „kritikusan jó”betont készít, akkor azt a feltételrendszerλn=15 = 1,48 alulmaradási tényező mellettA(0,05) ≈ 0,7 körüli valószínűséggel fogjamegfelelőnek minősíteni.

Ez lényegesen kisebb, mint a p·A(p) ≤ 5%alapfeltétel által megkövetelt 1,0 (A(0,05) = 1,0),de lényegesen több, mint az MSZ 4720-2:1980 általbiztosított A(0,05) = 0,5.

146

0

20

40

60

80

100

0 5 10 15 20 25 30

p % alulmaradási hányad

A(p

)% e

lfoga

dási

való

szín

űség

Elfogadásifeltételtkielégítő

tartomány

Elfogadási feltéte ltki nem elégítő tartomány

p .A (p ) = 5%

p .A (p ) = 2,5%p .A (p ) = 3,5%

Elfogadási görbék

147

Mintaszámn

Student-tényező

tn

Taerwe-tényezőλn

3 2,920 2,676 2,015 1,879 1,860 1,6715 1,761 1,48∞ 1,645

150

Minta jelePróba-kocka

fci,cube,test,H

Próba-hengerfci,cyl,test

2. feltétel

fci,cyl,test ≥ fck,cyl - 41. 48,7 35,1 35,1 > 21,02. 47,7 34,4 34,4 > 21,03. 44,5 32,1 32,1 > 21,04. 46,6 33,6 33,6 > 21,05. 45,8 33,0 33,0 > 21,06. 47,6 34,3 34,3 > 21,07. 43,1 31,1 31,1 > 21,08. 43,8 31,6 31,6 > 21,09. 46,2 33,3 33,3 > 21,0

fcm,cyl,test = 33,2 átlags9 = 1,37 szórás

smin = 3/1,387 = 2,2 szórás legalábbt9 = 1,86 Student-tényező

fck,cyl,test = fcm,cyl,test – t9·smin = 33,2 – 4,1 = 29,11. feltétel

fck,cyl,test = 29,1 > 25,0 = fck,cyl

Nyomószilárdsági osztály:C25/30 Mértékegység: N/mm2

151A beton jele

152

A beton jeleMagyarországon, az MSZ 4798-1:2004 szabvány szerint

a következőket tartalmazza:

• a beton nyomószilárdsági osztályának jelét;• a nehézbetonok jelölésére a HC (heavy concrete)betűjelet;• könnyűbetonok esetén a szilárd könnyűbetontestsűrűségi osztályának jelét;• azon betonok esetén, amelyek adalékanyaga nemhomokos kavics, az adalékanyag megnevezését, amellyelkészült, például zúzottkővel (ezt részletezve példáulbazalttal, andezittel, mészkővel, dolomittal, riolittufával,stb.), barittal, duzzasztott agyagkaviccsal, duzzasztottüvegkaviccsal, stb.;

153

• a betonszerkezethez tartozó környezeti osztály(ok) jelét,amelynek építésére a betont felhasználják;• a beton adalékanyag névleges legnagyobbszemnagyságának a jelét• a beton konzisztencia osztályának jelét, vagy akonzisztencia tervezett értékét tűréssel. A konzisztenciamegnevezésére a megszokott magyar megnevezéseket(földnedves, kissé képlékeny, képlékeny, folyós,) is szabadalkalmazni (de csak „” idézőjelben), ha a beton jelénekmegadásakor vagy a betontervezés során a konzisztenciamérési módszer mibenléte még nem ismert. Ezt akivitelezővel kötendő szerződésben már pontosítani kell;• a betonnak a – cement tömegére vonatkoztatott – klorid-tartalmát, ha az a megengedett 0,2 tömeg%-nál (vasbeton),vagy 0,1 tömeg%-nál (feszített vb. esetén) nagyobb;

154

• ha a kiíró követelményként megadja a cement minőségét,akkor a cement jelét a beton jelében a konzisztenciaosztály jele után (ha a beton jelében szerepel akloridtartalom jele, akkor ez után) kell feltüntetni;• ha a beton használati élettartama 50 év, akkor a betonjelében nem kell megadni, ha ettől eltérő, akkor azt abeton jelében a szabvány száma előtt kell feltüntetni;• a szabvány számát: MSZ 4798-1:2004.A tervezői műszaki leírásnak a beton jelén kívül tartalmazniakell minden olyan egyéb követelményt, amelyet az építményvagy a beton tervezője a beton készítésével kapcsolatban abeton jelén kívül a gyártó és a kivitelező számára előír. Ilyenutasítás vonatkozhat például a beton felületének kialakítására,a beton szikramentességére stb., de bármilyen, a betonminőségével kapcsolatos egyéb, tervezői követelményre is.

155

A tervezett beton jelét az előíró adja meg mindazonszervezetek vagy személyek számára, amelyek vagy akik abeton összetételét meghatározzák.A felhasználó megrendelheti a betont a gyártótól a fentijelölések szerint (tervezett beton, ekkor a megfelelőbetonösszetétel meghatározása a gyártó feladata),és megrendelheti a beton jelének megadása mellett azösszetétel előírásával (előírt összetételű beton, ekkor amegfelelő betonösszetétel meghatározása a felhasználófeladata).

156

MAGYARÁZAT:MAGYARÁZAT:

Tervezett betonTervezett betonOlyan beton, amelynek szükséges tulajdonságait és egyébkiegészítő jellemzőit a gyártó számára előírják, aki felelősazért, hogy a friss betont (betonkeveréket) az előírttulajdonságokkal és az egyéb kiegészítő jellemzőkkelkészítse el.

Előírt összetételű betonElőírt összetételű betonOlyan beton, amelynek – a beton jelének megadása mellett– az összetételét és az alkalmazandó alkotóanyagokat agyártó számára előírják, aki az előírt összetételű betonszolgáltatásáért (azaz kizárólag az előírt alkotóanyagokalkalmazásáért, és a keverési arány pontos betartásáért)felelős.

157

Példák a beton jelére MagyarországonPéldák a beton jelére Magyarországon

1. példa. Annak a C30/37 nyomószilárdsági osztályúbetonnak (közönséges betonnak) a jele, amelybőlvasbeton keretszerkezet épül (környezeti osztály:XC3), névleges legnagyobb szemnagysága Dmax =24 mm, konzisztenciája képlékeny és a tervezés idejénismeretes, hogy a konzisztenciát roskadás mérésselfogják vagy kell meghatározni, és a roskadásimértéknek 50-90 mm közé kell esnie, tehátkonzisztencia osztálya S2, a következő:

C30/37 - XC3 - 24 - S2 - MSZ 4798-1:2004

158

2. példa. Ugyanaz mint az 1. példa, de aszerkezet-tervezés idején a konzisztencia-mérés módszerének mibenléte még nemismert:

C30/37 - XC3 - 24 – „Képlékeny”„Képlékeny” –MSZ 4798-1:2004

159

3. példa. Valamely esőnek és fagynak kitett,olvasztó sózás nélküli, agresszív talajvízzelérintkező vasbeton támfal C30/37nyomószilárdsági osztályú, légbuborékképzőadalékékszer nélkül, Dmax = 32 mmlegnagyobb szemnagyságú adalékanyaggal,szulfátálló portlandcementtel készülő,képlékeny konzisztenciájú és 420 - 480 mmközötti terülési mértékű betonjának a jele:

C30/37 – XC4, XF1, XA2, XV1(H)XC4, XF1, XA2, XV1(H) – 32 – F3 –CEM I 32,5 RSCEM I 32,5 RS – MSZ 4798-1:2004

160

4. példa. Annak a C40/50 nyomószilárdsági osztályú,kopásálló, légbuborékképző adalékszerrel gyártott(közönséges) bazaltbetonnakbazaltbetonnak a jele, amelybőlkarbonátosodásnak, fagy és sózás hatásának, valamintkoptatóhatásnak kitett beton útszegélyelem készül(környezeti osztály: XC4, XF4, XK3(H)), névlegeslegnagyobb szemnagysága Dmax = 24 mm, konzisztenciájaképlékeny és terülési mértéke 420 - 480 mm közé esik,konzisztencia osztálya F3, a következő:

C40/50 - bazalt zúzottkővelbazalt zúzottkővel – XC4, XF4, XK3(H )XC4, XF4, XK3(H ) - 24 - F3- MSZ 4798-1:2004

vagy

C40/50 - bazalt zúzottkővelbazalt zúzottkővel – XC4, XF4, XK3(H )XC4, XF4, XK3(H ) - 24 - F3F3(450±30 mm)(450±30 mm) - MSZ 4798-1:2004

161

5. példa. Annak az LC12/13 nyomószilárdsági osztályúkönnyűbetonnakkönnyűbetonnak a jele, amelynek a testsűrűségetestsűrűsége szilárdállapotban 1600 - 1800 kg/m3 közé esik, adalékanyagaduzzasztott agyagkavics, és amelyből könnyűbeton belsőteherbíró fal épül (környezeti osztály: X0b(H)), névlegeslegnagyobb szemnagysága Dmax = 16 mm, konzisztenciájaa kissé képlékeny és a képlékeny határán van,konzisztencia osztályának jele a tömörítési mérték jelévelkifejezve C2, a következő:

LC12/13LC12/13 - ρρLCLC 1,81,8 - duzzasztott agyagkaviccsal - X0b(H) -16 - C2 - MSZ 4798-1:2004

vagy

LC12/13LC12/13 - ρρLCLC 1,81,8 - duzzasztott agyagkaviccsal - X0b(H) -16 - C2 (1,25C2 (1,25--1,11)1,11) - MSZ 4798-1:2004

162

6. példa. Annak a C40/50 nyomószilárdsági osztályú(közönséges) betonnak a jele, amelyből esőtől védett helyenálló feszített vasbeton gerenda készül (környezeti osztály:XC3), névleges legnagyobb szemnagysága Dmax = 24 mm,konzisztenciája képlékeny és terülési mértéke 420 - 480mm közé esik, konzisztencia osztálya F3, megengedettkloridtartalma a cement tömegszázalékában kifejezve0,1 tömegszázalék, CEM 52,5 szilárdsági osztályúportlandcementtel készül, használati élettartama 100 évhasználati élettartama 100 év,a következő:

C40/50 - XC3 - 24 - F3 - Cl 0,1Cl 0,1 - CEM 52,5CEM 52,5 - 100 év100 év –MSZ 4798-1:2004

vagyC40/50 - XC3 - 24 - F3 (450±30 mm)F3 (450±30 mm) - Cl 0,1Cl 0,1 - CEM 52,5CEM 52,5 -

100 év100 év - MSZ 4798-1:2004

163

Köszönöm szíves figyelmüket

BETONOK F BB TULAJDONSÁGAI AZ MSZ 4798-1 SZABVÁNY …€¦ · MSZ 4798-1:2004 szabványban...

Documents

Transcript of BETONOK F BB TULAJDONSÁGAI AZ MSZ 4798-1 SZABVÁNY …€¦ · MSZ 4798-1:2004 szabványban...