Minőségtanúsítás

Minőségtanúsítás eszközei a kereskedelemben

· A minőségtanúsítási kötelezettséget azokra a termékekre írják elő kötelezően, amelyeknél ezt a fogyasztók biztonsága megköveteli.

· A fogyasztási cikkek esetén minden minőségre utaló megállapítást minőségtanúsításnak kell tekinteni.

(minőségi jelminőségi bizonyítvány) (minőségbiztosítás eszközei a kereskedelemben) (CE-jelzésműszaki leírástermékcímkehasználati, kezelési útmutatómegkülönböztető minőségi jelekstb.)

a) A minőségi jel

· A minőségi jellel a minőséget a terméken, vagy a csomagoláson kell tanúsítani.

· A védjegy a minőségjelek legismertebb kategóriája, célja az adott termék más termékektől való megkülönböztetése. A védjegy lehet szó, szóösszetétel, betű, szám ábra, kép szín, hangjel, fényjel, hologram, sík vagy térbeli alakzat (pl. Nike, Renault, Dell, stb.)

· A védjegyek speciális fajtái:

· tanúsító védjegy: meghatározott minőségű áruk minőségét tanúsítja, pl.:

· „magyar termék” védjegy: 100%-ban magyar alapanyagból, Magyarországon készült

· „hazai termék” védjegy: több mint 50% magyar alapanyagból, Magyarországon készült

· „hazai feldolgozású termék” védjegy: többségében import alapanyagból, Magyarországon készült.

· Együttes védjegy: társadalmi szervezet, köztestület tagjainak áruit, szolgáltatásait különbözteti meg. (pl.: TESCO termékek)

b) A minőségi bizonyítvány

· A minőségi bizonyítványban a termék lényeges tulajdonságait egyértelmű műszaki adatokkal, a mérhető tulajdonságokat mérési eredményekkel kell tanúsítani.

c) A CE jelzés

Az Európai Unió egyik alapelve a szabad és egységes piac, az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása.

Bizonyos termékek esetében egy úgynevezett CE jelölést is kötelező feltüntetni a kijelölt termékeken, amely jelzés a hatóságok felé arról, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó követelményeknek.

A CE jelölés az európai megfelelőségnek a rövidítése.

A CE jelölés megmutatja, hogy a forgalmazott termék az EU országaiban a vonatkozó piaci forgalomba hozatali jogszabályban megkövetelt alapvető biztonsági követelményeknek megfelel.

d) A műszaki leírás

A műszaki leírásban a termék típus szerinti főbb műszaki jellemzőit, valamint a használatának, kezelésének módját kell közölni.

e) A termékcímke

Az áru akkor hozható forgalomba, ha a csomagoláson, vagy másutt jól olvashatóan, magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához, és a hatósági ellenőrzéshez szükséges meghatározott adatokat.

f) A használati, kezelési útmutató

A használati és kezelési útmutatóban a fogyasztókat magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tájékoztatni kell az áru rendeltetésszerű használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének módjáról.

Az import áruk esetében az árukhoz csatolt idegen nyelvű tájékoztatóval azonos tartalmú, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell a fogyasztó számára biztosítani.

g) Megkülönböztető minőségi jelek

A megkülönböztető minőségi jelek lényege, hogy a gyártótól független szakértői szervezet ítéli oda a jel viselésének jogát, ha az áru megfelel a vele szemben támasztott magas követelményeknek.

Szabványok és szabványosítás

A szabványosítás az egységesítésre, szabályozásra irányuló törekvés.

A szabvány általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz. Szabvánnyá válhat egy új technikai vívmány, de lehet szabvány egy minőségbiztosítási rendszer is.

A szabványosítás a minőségbiztosítás egyik legfontosabb eszköze, amelynek célja a rendszeresen ismétlődő műszaki-gazdasági feladatok optimális megoldásának elősegítése.

A szabványosítás legfontosabb célja:

- a termék ismételhetősége, többszörözhetősége a gyártás során

- a termék csatlakoztathatósága a használat során

- választékrendezés

- a minőség szabályozása

- a technika mai állásának tükrözése

- alkalmassági elv

- a vevők tájékoztatása

A szabványosítás rendszere

A szabványosításnak öt, egymásra épülő szinten folyik:

1., A vállalati szabványosítás célja a profit maximalizálása.

2., A szakmai szabványosítás az azonos szakmához tartozó szervezetek közös megállapítását takarja.

3., A nemzeti szabványosítás országonként eltérő. Magyarországon nemzeti szabványa a Magyar Szabvány: MSZ.

4., - 5., Az európai és nemzetközi szabványosítás nem kötelező erejű. A két legnagyobb nemzetközi szervezet az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet), és az IEC (Nemzetközi Elektronikai Bizottság).

A termékeken alkalmazott szabványjelek

A Magyar Szabványügyi Társaság által alkalmazott jelek:

- MSZ: magyar szabvány jele

- MSZ EN: európai, honosított szabvány jele

- MSZ ISO: Nemzetközi, honosított szabvány jele

- MSZ EN ISO jelű szabvány: azt jelenti, hogy teljes az azonosság nemzetközi, regionális és hazai viszonylatban.

A szabványt jelölő betűk után a szabvány azonosítószáma és kiadásának éve kerül feltüntetésre. Például MSZ EN ISO 9001:2009.

Nemzetközi minőségbiztosítási rendszerek

A minőségbiztosítás célja:

- a vevők igényének maradéktalan kielégítése

- a megszerzett piacok megőrzése

- új piacok szerzése

- a bizalom fenntartása

- a profit növelése

- a vállalat stabilitásának fenntartása

A minőségbiztosítás célja a fogyasztók bizalmának elnyerése azáltal, hogy megfelelő minőségi termékek kerülnek forgalomba. Ennek érdekében az adott szervezet minden tevékenységét ellenőrzik, és mindent dokumentálnak.

A nemzetközi minőségbiztosítási-rendszer célja: a vevő megelégedettségének elérése azáltal, hogy a tervezéstől a vevőszolgálatig minden fázisban biztosítja a hibamegelőzést.

A minőségbiztosítás legfontosabb alapelvei:

- Vevőközpontúság

- A munkatársak bevonása

- Folyamatos fejlesztés

- Tevékenységen alapuló döntéshozatal

- Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a szállítókkal

A Legelterjedtebb nemzetközi minőségbiztosítási rendszerek:

- ISO (9000, 14000, 17799, 22000)

- TQM

Az ISO, vagyis a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization) több mint száz nemzet szabványainak egy nemzetközi szövetsége. Központja Genfben található.

Elősegíti és garantálja a termékek és szolgáltatások állandó kifogástalan minőségét, folyamatos fejlesztését és a vevői elégedettség növekedését, a vevői igényeknek való magasabb szintű megfelelés.

Az ISO 9001 a termelés folyamatára kiterjed.

Az ISO 9002 a gyártás, telepítése és a vevőszolgálat minőségbiztosítási mintája.

Az ISO 9003 a minőségügyi rendszerek minőségbiztosítási modellje, a végellenőrzés és a vizsgálat területére terjed ki.

Az ISO 9004 a minőségirányításra és a minőségügyi rendszerek elemeire vonatkozó irányelveket tartalmazza.

Az ISO 14000 szabványsorozat a környezetvédelemre irányítja a figyelmet.

Az ISO 17799 információbiztonsági rendszer, amelynek célja, hogy a vállalkozás számára fontos információk ne kerüljenek illetéktelenek kezébe.

Az ISO 22000 élelmiszerbiztonsági irányítási rendszer nemzetközileg elfogadott.

A TQM (Total Quality Management) azaz Teljes körű Minőségmenedzsment olyan vezetési filozófia és vállalati gyakorlat, amely a szervezet céljainak elérése érdekében a leghatékonyabb módon használja fel a szervezet rendelkezésre álló emberi és anyagi erőforrásokat.

Központjában a vevői elégedettség és a szervezeti működés folyamatos fejlődése áll.

A HACCP élelmiszerbiztonsági rendszerek kialakítása a kereskedelmi egységekben

A kereskedelmet érintő minőségirányítási és higiéniai előírások

A fogyasztók biztonságának érdekében minden élelmiszert forgalmazó vállalkozás köteles meghatározni tevékenysége mindazon lépéseit, amelyet az élelmiszer-biztonság szempontjából kritikusak. Ennek során ki kell választani a megfelelő biztonsági eljárásokat, gondoskodni kell azok végrehajtásáról, fenntartásáról, felülvizsgálatáról. Erre szolgál a HACCP rendszer, amit Magyarországon 2004 óta kötelesek alkalmazni az Európai Unióban működő élelmiszergyártók és – forgalmazók.

HACCP (Hazard Analysis Critical Control Points) – Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási pontok)

A HACCP nemzetközileg elfogadott módszer arra, hogy a lehetséges veszélyeket azonosítsuk, értékeljük, kezeljük a biztonságos élelmiszerek forgalmazása érdekében.

A HACCP rendszer alkalmas arra, hogy meghatározza, hogy az egyes tevékenységet ki, hol, hogyan és mikor végezze a fogyasztók egészségvédelme és biztonsága érdekében.

Magyarországon minden élelmiszert előállító, vagy forgalmazó vállalkozásnak rendelkeznie kell a HACCP rendszerrel.

A HACCP rendszer hét alapelve

A hangsúly az egészségkárosodás megelőzésén van.

Magyarországon az ÁNTSZ feladata ellenőrizni.

A rendszer hét alapelve:

1. Veszélyelemzés végzése

Fel kell mérni és meg kell határozni mindazokat a veszélyeket, melyeket a forgalmazott élelmiszerben a fogyasztó egészségkárosodását okozhatják.

A veszély az élelmiszerben jelenlevő biológiai, kémiai, fizikai anyag vagy az élelmiszer olyan állapota, amely a fogyasztónál egészségi ártalom kialakulásához vezethet.

- Biológiai/ mikrobiológiai veszélyek

Az élelmiszerben jelenlevő apró, szabad szemmel nem látható élőlények, amelyek a fogyasztó szervezetében fertőzést vagy mérgezést okoznak.

- Kémiai veszélyek

Az élelmiszerbe kerülő, vagy ott termelődő egészségre ártalmas vegyi anyagok.

- Fizikai veszélyek

Az élelmiszerben jelenlevő vagy abba bekerülő idegen anyagok.

Egészségre ártalmas anyagok bekerülése az élelmiszerbe:

a) már a beszállított élelmiszer tartalmazza

b) a tárolás, értékesítés során kerülnek rá az élelmiszerre

A veszélyek úgy előzhetők meg, ha gondosan választjuk meg a szállítóinkat, illetve szigorúan betartjuk a minőségi áruátvétel előírásait.

Minden feltárt, reálisan szóba jöhető veszély vonatkozásában át kell gondolni, hogy milyen intézkedésekkel lehet a veszélyt megelőzni, kiküszöbölni. Ezt szabályozásnak, más szóval kontrollnak nevezzük.

2. A kritikus szabályozású pontok (CCP-k) meghatározása

Meg kell határozni azokat a pontokat, eljárásokat, műveleti lépéseket, amelyek szabályozásával a veszélyek kiküszöbölhetők, megszüntethetők, vagy előfordulásuk az elfogadható mértékben csökkenthető. Ezeket nevezzük kritikus szabályozási pontoknak.

Jellegzetes kritikus pontok a kereskedelemben:

- tárolás, különösen a hűtött, illetve szakosított tárolás

- előcsomagolás

- hűtést igénylő, csomagolatlan, közvetlen fogyasztásra szánt termékek értékesítése.

Határértékeket kell megállapítani, amelyek alkalmasak az egyértelmű „elfogadható” vagy „nem elfogadható” döntések meghozatalára.

3. Kritikus határérték(ek) megállapítása

Hatékony felügyelőrendszert kell felállítani és működtetni. Meg kell határozni, hogy az előírt határértékeket, milyen módszerrel, milyen gyakorisággal állapítsa meg és az eredményeket milyen módon kezelje.

4. A CCP szabályozását figyelő rendszer felállítása

Az egység üzemeltetőjének ki kell dolgoznia egy olyan rendszert, amellyel a rendszer hatékony működését képes ellenőrizni.

5. Hibajavító tevékenységek meghatározása

Ki kell dolgozni egy olyan eljárást, amely meghatározza, hogy ki, mit és hogyan intézkedjen, ha a belső önellenőrzése hiányosságot jelez.

6. A HACCP rendszer helyes alkalmazását igazoló módszerek alkalmazása

Célszerű végiggondolni, hogy az általános kiegészítő tevékenységek végzése során milyen egészségre ártalmas anyagok kerülhetnek az élelmiszerbe.

Különösen ajánlott:

- a takarítás, fertőtlenítése, mosogatás

- a rovar- és rágcsálóirtás

- a vegyi anyag tárolás és felhasználás

- a karbantartás

- a személyi higiénia

- a hulladékgyűjtés és –kezelés veszélyelemzése

7. A HACCP dokumentálása

A rendszer lényegéhez hozzátartozik a tevékenység pontos és folyamatos dokumentálása is.

Az ellenőrzések során tapasztalt hiányosságokat, valamint az azok megszüntetésére hozott intézkedéseket a felelősök és a határidők feltüntetésével jegyzőkönyvbe kell foglalni, és két évig meg kell őrizni!

A folyamatos, illetve az időszakos ellenőrzések az egyes területre, tevékenységekre vonatkozóan előre előszített ellenőrzési lapok kitöltésével dokumentálhatók. Az ellenőrzés szempontjait előre meg kell fogalmazni.

Hibanapló vezetésével dokumentálható a hiányosságok észlelése, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedések sora.

A rendszert időről-időre felül kell vizsgálni. Kétévente mindenkép kötelező, és azt dokumentálni kell!

Felkészülés a hatósági ellenőrzésre

Az ellenőrzés során be kell tudni mutatni:

- az általános szabályozásokat

- a veszélyforrás elemzését

- a kritikus pontok felsorolást

- a kritikus pontokon szükséges és lehetséges ellenőrzéseket és intézkedéseket

- a HACCP dokumentálását

- az előírt higiéniai oktatások igazolását

- a kritikus pontokon történő ellenőrzésekhez használt eszközöket, műszereket, valamint annak igazolását, hogy az ellenőrzések ténylegesen megtörténtek