1. ABalassi Bálint

( 1554 – 1594 )

A XVI. század halhatatlanul gazdag és eleven irodalmának legnagyobb alakja Balassi Bálint. Őt tekintjük a magyar irodalom első számú klasszikusának, világirodalmi szintű képviselőjének.Élete: Arisztokrata, nyers földesúr volt és ugyanaz a gazdag mulatozó életet élte, mint a többi főnemes. Apja halála után elsősorban nyugtalan erőszakoskodó természete miatt, szinte az egész vagyonát elvesztette. 1578 – ban meghódította Losonczi Annát, Ungnád Kristóf horvát bán feleségét. Majd Egerben szolgált 1582 – ig végvári vitézként. Két évvel később érdekházasságot kötött unokatestvérével, Dobó Krisztinával, s hogy hozományként megszerezze, fegyvereseivel megrohanta Sárospatak várát. Ezekkel a cselekedetekkel a vérfertőzés és a felségsértés vádját vonta magára. Hűtlen feleségétől hamarosan elvált. Egy ideig Érsekújváron szolgált, de innen is távoznia kellett, mert a főkapitány felesége beleszeretett. Vakmerő házassági reményeket táplált az időközben özveggyé lett Losonczi Anna iránt, ám a dúsgazdag asszony hallani se akart az egyre inkább lezüllő Balassiról.Mindenből kifosztva Lengyelországba menekült Báthory István udvarába. 1591 – ben tér vissza a szeretett Magyarországra. Már nem sokáig élvezhette az életet, Esztergom falainál ahol szinte kereste a pusztulást, hősi halált halt. Zaklatott életű, szerencsétlen bujdosóvá lett. Élete utolsó szakaszában, minden vállalkozása balul ütött ki.

Pályaképe: Vérbő reneszánsz műveket alkotott.3 fő témában alkot:1. Szerelem.2. Katonai élet dalai.3. Istenes versek. Balassi költészetére jellemző, hogy megteremti az ének verset, vagyis olyan műveket ír, melyet nem dallamra lantkísérettel kell játszani. Ő az első költő, aki magyar nyelven ír, és nyelvújító is és új szavakat talál ki ahhoz, hogy kifejezze magát.Verseiben találunk: metaforát, hasonlatot, ismétléseket, és halmozásokat. Külön strófaszerkezetet is alkot, ez a Balassi strófa, mely érdekes, speciális rímtechnikát tartalmaz. A versritmus nagyon fontos számára.Megteremti az ütemhangsúlyos verselést, ami azt jelenti, hogy a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályosa váltakoznak a sorokban. Tipikus reneszánsz művész óriási műveltséggel rendelkezett ( poeta doctus ) és minden versére jellemző a reneszánsz stílusbeli és tartalombeli sajátossága.Minden művében arra törekedett, hogy kifejezze a szimmetriát és a harmóniát tartalomban és stílusban egyaránt. Legtöbb verse szerkezetileg jól tagolható és a mondanivaló mélyebb rétegei jól megérthetőek.

1. Szerelmi témája Azt mondja, hogy a szerelem az, mely az embert jobbá teszi. ( A restet frissé teszi; a tompa eszűt élénkíti ). Balassi azt mondta, hogy az élet legfőbb értéke a szerelem és ő a szerelmet Júliával azonosítja. Ő azt mondja, hogy a szerelem az egy hódítás, a szerelmes lovagnak meg kell hódítani szíve hölgyét. Verseit ciklusokban rendezi, ami azt jelenti, hogy azonos témájú verseit azonos helyen írja le a daloskönyvben. Ez a könyv 66 verset tartalmazott.

33 vers 1. Ciklus33 vers 2. CiklusBalassi akart írni még egy ciklust, de ez már nem sikerült. Ismerte a számmisztikát.Szerelmes verseinek egy része fordítás. Későbbi szerelmes verseiben Petrarca hatása mutatkozik meg. Ezekben a versekben fellelhető a Petrarcizmus, de Balassi nem írt szonetteket. Ez azért érdekes, mert Petrarca is daloskönyvbe írta verseit. Júlia elérhetetlen számára, pedig az élet egyetlen értelme.A Júlia versekben megjelenik a távolság, azután Júliát különböző élethelyzetekbe mutatja be, és harmadik, amikor Júlia szépségeit ábrázolja. Ezt a három ábrázolást: inventió poeticának nevezzük. A Júlia verseket három időszakra lehet osztani:1. Házassága előtti.2. Házassága alatti.3. Házassága utáni. A Júlia verseket ő maga virágénekeknek nevezi, ilyet előtte a római irodalomban Catullus csinált, aki azt mondta a saját verseire, hogy „ Bohóságok és játszadozások ezek a versek ”.Balassi lírájának óriási szépsége, hogy közvetlen élmények nem nagyon fűződnek Júliához, de saját érzéseit ki tudja fejezni.Legismertebb Júlia vers: Hogy Júliára talála: így köszöne neki A daloskönyvben a 39. vers. Balassi legismertebb szerelmes verse, melyben a lovagi líra motívumai lelhetők fel. Megvannak benne a török költészet motívumai is. Igazából a magyar nyel eddigi szókincse és az akkori hagyományok is megtalálhatók a műben. Alapmotívuma, a Júliával való találkozás. A vers legfőbb motívumrendszere a bókok halmozása. Júliát istennők magaslatára emeli. A vers szerkezete számmisztikát tartalmaz. A verset 3 részre lehet osztani, tehát 3 pillérű vers: I. rész: 1. versszak II. rész 2 – 5. versszakIII. rész 6. versszak I. rész: ( 1 )Felkiáltással kezdődik, a véletlen találkozás örömét fogalmazza meg. Érzéseit túlzással fejezi ki. II. rész: ( 2 – 5 ) A vers ívelése a metaforák sorozatán keresztül. A metaforákban megjelennek a török művészet motívumai „ Jó illatú piros rózsám ”. Később ez a magyar képzőművészetben is megjelenik. A lovagi költészet motívumai is itt találhatók: bókok, térdhajtás. A megszólításokban a szerkezet felfelé ível a versnek tetőpontja van, Balassi legszebb és legkönnyebben érthető szerelmes verse.III. rész: ( 6 )Tartalmilag szorosan összefügg a 1 versszakkal. Idősíkban ez a tényleges jelen, míg a középső rész az elképzelt jövő. A mű versformája ütemhangsúlyos, páros rímű sorokkal.

A vitézi élet versei, Balassi a katonaköltő A vitézi élet témája Balassival kezdődik, ez az egyedi műfaj sehol nem fordul elő a reneszánszban. A török elleni harc áthatja az egész XVI. századot. Balassi katonaköltő volt. Végvári vitéz volt, és számára a vitézi élet nem csak egy harc, hanem dicsőség és erkölcsi fölény egyben.Legfontosabb versei a katonaköltészetben:

1. Egy katonaének2. Borivóknak való.3. Ó én édes hazám, te jó Magyarország.

Egy katonaének: Balassi hagyatékában egyetlen katonaének van, az „ Egy katonaének ”, melyet latin megjelölése alapján a „ Végek dicsérete ” címen szoktak emlegetni. A bámulatos szerkezeti tudás, a szavakkal való gazdálkodás, a feszesen kimért kifejezések súlyos tömörsége, a képek festőisége, egyenrangúvá teszi a költeményt a Júlia – énekekkel.A szerkezetben a mellé és a fölérendeltség, a harmónia és a szimmetria reneszánsz rendje érvényesül és uralkodó szerkezeti elve a hármas szám, Balassi strófában íródott. Az Egy katonaének 3 pillérű verskompozíció, ez a 3 pillér: 1. 5. és a 9. versszak.Az 1. versszak egy lelkes emlékeket felidéző szónoki kérdéssel kezdődik, mely önmagában adja a válasz is: „ Vitézek, mi lehet az széles föld szebb dolog végeknél? ”A vitézek egyben az egész vers címzettjei, de nem csak róluk, hozzájuk szól a vers, hanem a természet harmonikus szépségével érvel, a végvárak élete mellett.A második szerkezeti egység, a 2 – 4. versszak, ahol az objektív valóságba összeállított képek sorozatában jeleníti meg a végvári vitézek egyes mozzanatait: portyára való készülést, a harci kedvet, az ellenség elé való vonulást, az ellenséggel való megütközést, majd a csata elmúlásával a letáborozást és az elnyugvást. Nem titkolja azokat a képeket, melyek azt mutatják be, hogy a vitézi élet milyen veszélyes és éppen ezért jó, ez az életforma. Ez gyönyörűen beilleszkedik a természetbe, és ezt fokozza az 5. versszak. Itt a költő a katonaéletet a legmagasabb eszmény rangjára emeli. Erkölcsi nagyság, hírnév, becsület. Balassi művészetére jellemző, hogy a vers középpontjába helyezi a strófát, melyben az ellenséget kereső, a halál kockázatát is vállaló vitézek erkölcsi nagyságát is hirdeti:„Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak”A harci kedvet és a halált a 6. versszakban fogalmazza meg. A 7. versszak , szinte tükörképe a 3. versszaknak. Itt megfogalmazódnak a vagyoni értékek, valamint az, hogy a katonák a műveltséget a harc miatt nem tudják elsajátítani. A reneszánsz ember boldog akart lenni. A reneszánsz értékeket közvetlen módon mutatják be.Harcokat, áldozatokat hoz magával a 8. versszak. Negatív motívumok nem temetik el őket, áldozatul estek a hazáért. A versszakok tartalmilag összefüggnek egymással. Képek a katonaéletből, ennek a résznek a hangulati ívelése: ereszkedő, a katonák lemondanak az élet szépségeiről, a harcokért, felmerül a hősi halál gondolata. Antik irodalmi motívumok jelennek meg ebben a versszakban. A 9. versszak a vers 3. pillére, érzelmi lelkes kitörést fogalmaz meg, a dicső jövőt emlegeti fel. A hős vitézekre örök hírnév és dicsőség vár. Legfontosabb művészi kifejező eszköz a túlzás és a hasonlat. Balassi líráját Zrínyi, Kölcsey, és Petőfi folytatja a IX. században. Ó, én édes hazám, te jó Magyarország: A vers keletkezésének időpontja: közvetlen Lengyelországba való elbujdosása előtt. Műfaja elégia; búcsúzó elégia, mintegy utolsó visszapillantás az ország széléről.Elbúcsúzik szép sorban mindentől mi kedves volt számára. A cím is mélyen átérzett hazaszeretetéről tanúskodik. Balassi búcsúzik szeretett hazájától, az elhagyandó szépségektől. Óriási különbséget érzünk Janus Pannonius: Búcsú Váradtól című verséhez képest, hol az író szomorú, mert minden fájdalmas, és minden versszak elején elsirat valami szépet, de a refrén újra és újra visszatérő gondolata: „Hajrá fogyjon az út, társak, siessünk!”, a jövő bíztató reményét fejezi ki, az ismeretlenbe való utazás vágyát, s ez a kettőség vonul végén Janus Pannonius művén, és ez hiányzik Balassi verséből, ahol csak a jelen a keserűség, és a

szomorúság van jelen. Csak a visszahúzó, marasztaló emlékek szerepelnek az elégiában: a jövőtlen múlt uralkodik. A búcsúzásban előtérbe kerül az, ami a legfontosabb volt számára: a végvári vitézek, a hozzájuk kapcsolódó szerszámok, lovak, majd megjelenik maga a táj, a végek, a barátai és az asszonyok, majd legvégül, de mégis fő helyen szerelme: Losonczy Anna képe tárul elénk. Az ő jellemzésében ellentét feszül, amit a jelzős szerkezetekkel érzékeltetett: szerelmes ellenségem, kegyetlen szerelem. Sajnos ez a strófa töredékes. Az utolsó versszakban verseiről szól, melyek csak bánatot okoztak neki, s ezért jelképesen elpusztítja őket; bár tudjuk, verseinek egy részét valóban elégette. Balassi volt az addigi irodalmunk eredményeinek összefoglalója és új formák alkotója is. Az őt követő költők még évszázadokig hatása alatt álltak.

Balassi Istenes versei Minden életszakaszában írt Istenes verset, de amikor válságos időszakai voltak, akkor írta a legtöbbet. Pl.: Mikor Júlia visszautasítjaŐ ezeket a verseket tartotta a legszebbnek. Ez a vallási érték nem szerepel a reneszánszban sehol, csak Balassinál. A legmélyebb lírai valót ezek a versek hordozták. Teljesen eltérnek ezek a művek a régi bibliai felfogástól, mert nem csak Isten hatalmát hirdeti, hanem saját magáról is szól. Pl.: saját panaszát mondja el.A versek nagy részében imádkozik Istenhez, de gyakran követeli, hogy tegyen már valami jót.Ez a hangvétel páratlan a világirodalomban, mert mellérendelt viszonyba beszél Istennel.Kéri, követeli sorsa jobbra fordítását. Verseiben őszintén- bevallja bűneit- elismeri, hogy vétkes- bűnei megbocsátását kéri, de imádkozik, alkudozik Istennel.- Műveiben megszólal a zsoltárok sajátos hangneme, kifejezései az Ószövettség

szövegeivel rokoníthatók.Istenes versei közül a legismertebb:1. Kiben bűne bocsánatáért könyörgett2. Agy már csendességet

Kiben bűne bocsánatáért könyörgett Ifjú kori műveit zárja le a daloskönyvben. Ez a daloskönyv 33. verse, előtte a gyermekkoráról és a házasságáig tartó időszakáról vannak versek. Ez a mű életszakasz záró vers, bűnbánás, gyónás, a költő tisztán akar házasságot kötni. Isten bocsánatáért könyörög és az a célja, hogy Dobó Krisztinát elvegye. A műben érvényesül a számmisztika. 15 versszakból áll, álló kompozícióba írt vers, és egy új Balassi strófát ismerhetünk meg benne. A sorok hosszúsága eltérő és rímkezelés AABA.Szimmetrikus verselésű. 3 részre osztható, szerkezetében is tart. I. rész: 1 – 5 II. rész: 6 – 10III. rész: 11 – 15 Ez a három rész három különbféle érzelmi, hangulati lelkiállapotot szólaltat meg.

I. rész: 1 – 5. versszak Lelki válság, önbánat kifejezése. Olyan mint egy gyónás bevallja bűneit azt is, hogy nem volt Isten hívő. Istent úgy ábrázolja, hogy haragszik az emberre. A rettegés bizonytalanságát fogalmazza meg, önvizsgálatot tart és kimondja, hogy bűneire nincs mentség. Érdekes, hogy nincs benne kiszolgáltatottság, az embert nem úgy ábrázolja, hogy kiszolgáltatott.II. rész: 6 – 10. versszak Könyörgés az Isteni megbocsátásért. Megköveteli istentől.

III. rész: 11 – 15. versszak Saját lelkéhez is szól, lelke: boldog, Isten megkegyelmezett és ő hangsúlyozza Istenbe vetett bizalmát.Az utolsó szakasz összefoglalja a versben kifejtett lelkiállapotot. A vers nagy hatással volt az életére.

Adj már csendességet 1591 tájékán írja. Lengyelországba tartózkodik, tisztán látja, hogy az – e világi harmóniát nem találta meg. A földi boldogság helyett, csak a békét igényli. Megszólal a halálvágy is. Ez is páratlan a reneszánszban. Ez a rövid vers is a tőle megszokott strófában tagolható.I. rész: 1 – 2. versszakII. rész: 3 – 6. versszak III. rész: 7 – 8. Versszak

A mű a mondatformákkal éri el a hatást. Többségben vannak a kérdő mondatok a szónoki kérdés, és a felszólító mondatok. Új strófaszerkezetet használ: a kétütemű hatost. Belső rímeket használ és érzelmi feszültséget kelt, hogy a rím nem a szavak végén van.I. rész: 1 – 2. versszak Kemény felszólítás alkudozás Istennel, adjon már lelki békét a szenvedő embernek.II. rész: 3 – 6. versszak Belső vita, lényege az, hogy bűne nagy. Istennek meg kell bocsátania.III. rész: 7 – 8. versszak A harmadik részben felmerül a halálvágy motívum. A stílus eléggé igés szerkezetű ezek felszólítóak. Több a halálnév. Főbb stíluseszköz a halmozás és az ismétlés.

Balassi irodalmi jelentősége A magyar reneszánsz legnagyobb alakja. Az első költő aki magyarul írt. Új témákat teremt irodalmunkban. Létrehozza szóverset. Önálló strófákat teremt. Megteremti az ütemhangsúlyos verselést, ő írt először a hazaszeretetről. Korának legműveltebb költői között tartják számon. Irodalmi utóélete óriási, költők nemzedékei tanultak tőle. Műveit 1847- ben találták meg egy kódexben, kézzel írott formában. Ez a könyv egy alcímet viselte: „Az maga kezével írt könyv.”